A REÁLIÁK FORDÍTÁSA
Konzulens: Dr. Dobos Csilla, egyetemi docens Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
Írta: Honti Enikő Fordító és tolmács–MA Miskolc, 2010
A REÁLIÁK FORDÍTÁSA
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS
5
2. A FORDÍTÁS
6
2.1. A fordítás meghatározása
6
2.2. A fordítás folyamata
7
2.3. A fordítás elemei és típusai
7
3. FORDÍTÁSI PROBLÉMÁK
9
4. EKVIVALENCIA
11
5. A REÁLIÁK
13
6. A REÁLIÁK FORDÍTÁSA
16
6.1. Földrajzi nevek
17
6.2. Épületek
17
6.3. Növénynevek
18
6.4. Állatnevek
20
6.5. Ételek
20
6.6. Öltözet
22
6.7. Közlekedés
23
6.8. Eszközök
23
6.9. Anyagnevek
25
6.10. Táncok
26
6.11. Hangszerek
26
6.12. Játékok
27
6.13. Nevek
28
6.14. Népnevek
29
6.15. Gúnynevek
29
6.16. Lakhely szerinti megnevezés
29
6.17. Pénz
30
6.18. Régies, népies szavak
31
6.19. Tájnyelv
34
6.20. Helységnevek
35
6.21. Településrészek
36
3
6.22. Tisztségek
36
6.23. Megszólítások
37
6.24. Katonai egységek
38
6.25. Fegyverek
39
6.26. Katonai rangok
40
6.27. Vezényszavak
42
7. ÖSSZEGZÉS
44
BIBLIOGRÁFIA
46
4
1. BEVEZETÉS
A fordításnak fontos szerepe van kultúránkban, a mindennapi életben is naponta találkozunk a fordítással (pl. filmek, könyvek, reklámok fordításakor). De vajon mindent le lehet fordítani? Vannak olyan kifejezések, szavak, úgynevezett kultúrszavak (más terminológiával: reáliák), melyek fordítása nehézséget okoz. Ezek a szavak az egyik nyelvben léteznek, de egy másik nyelv számára ismeretlenek. TDK munkám során azt vizsgálom, hogy egy adott forrásnyelvi mű fordítása közben milyen nehézségekkel találkoznak a fordítók, és ezeket hogy oldják meg. A kutatás korpuszát egy forrásnyelvi magyar mű és annak két célnyelvi, angol és német nyelvű fordítása adja. A forrásnyelvi mű Molnár Ferenc egyik közkedvelt és máig népszerű ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk. Az angol nyelvű fordítás címe The Paul Street Boys, mely Louis Rittenberg nevéhez fűződik. A német nyelvű fordítást Edmund Alkalay készítette el, mely Die Jungen der Paulstrasse címmel jelent meg. A kutatás középpontjában az előbb említett reáliák okozta fordítási nehézségek állnak. A pályamunka első részében tisztázom a fordítás, a fordítási problémák, az ekvivalencia és a reália fogalmát. Ezt követően példákon keresztül szemléltetem, hogy a fordítók milyen megoldást alkalmaztak a forrásnyelvi műben előforduló reáliák fordításakor. A forrásnyelvi műben számos példa található a reáliák fordítására. A TDK dolgozat terjedelme azonban nem elegendő az összes példa bemutatására és elemzésére, ezért a példákat csoportokra bontva elemzem, kiemelve egy-egy érdekes, kultúrspecifikus kifejezést. A pályamunkában leginkább azt vizsgálom, hogy a reáliák fordítására a fordítók milyen műveleteket használtak, meg tudták-e oldani a reália fordítását, úgy, hogy ne vesszen el a reáliák jelentéstartalma. A reáliák szerepe meghatározó lehet egy műben, ezért fontos, hogyan fordítják le. A nem megfelelő fordítás következményeként elveszhet a reália jelentéstartalma, mellyel együtt elveszhet a szöveg specifikuma, esetleg mondanivalója is. Mivel két célnyelvi szöveget vizsgálok, felmerül a kérdés, vajon a fordítók, Rittenberg és Alkalay ugyanazt a megoldást alkalmazták-e a reáliák fordításakor.
5
2. A FORDÍTÁS
„Európában a fordítástudomány mintegy kétezer éves múltra tekinthet vissza”. (Tarnóczi 1966:13) A fordítás a XX. században terjedt el igazán, az emberek már nemcsak saját maguk szórakoztatására fordítottak, hanem a megélhetésüket jelentette, szakmává vált a fordítás. (Klaudy 1997 I:20) Manapság olyan jelentősége van a fordításnak és a fordítói tevékenységnek, mint eddig soha. A fordítás szükségessége, értéke és funkciója, a fordítói munka fontossága és a fordítás szerepe kultúránk minden kommunikációs területén ismert lett. (Koller 2004:24)
2.1 . A fordítás meghatározása Számos meghatározása van annak, hogy mi is a fordítás. „Vinay és Darbelnet azt írta, hogy a fordítás két nyelvi rendszer kapcsolatba hozatala a fordító személyén keresztül. A két nyelv közül azonban az egyik merev, adott alakban jelentkezik, míg a másik csak potenciális lehetőség, vagyis alakítható”. (Tarnóczi 1966:182) Antal László tulajdonképp ugyanezt fogalmazza meg: a fordítás során egy olyan tárgyat, mely egy adott nyelv jelrendszerével van körülírva, át lehet írni egy másik nyelv jelrendszerével. (Tarnóczi 1966:183) A fordításra vonatkozó elméletek közül kiemelném Dolet elméletét, amely öt szabályban írja le, hogy mitől lesz jó egy fordítás. Először is a fordítónak ismerni kell a fordítandó mű tárgyát és tartalmát. Ezen felül ugyanolyan szinten kell ismernie a forrásnyelvet és a célnyelvet is. Harmadik szabályként állítja, hogy el kell vetni a szó szerinti fordítást. Dolet a közlési szándéknak nagy jelentőséget tulajdonított, mert szerinte, a fordítónak a szöveg tartalmát kell kifejezni. A negyedik aspektus szerint a fordítónak ismert kifejezéseket kell használni és utolsóként említi, hogy a fogalmazásnak (tiszta, elegáns nyelvezet, szavak helyes kapcsolása) is meghatározó szerepe van a fordításban. (Tarnóczi 1966:14-15) Kazinczy Ferenc és Toldy Ferenc szerint a fordítás során azt is figyelembe kell venni, hogy kinek szól a fordítás, és hogy mi a fordítás célja. A fordítás célját tulajdonképpen a forrásnyelvi szöveg műfaja (pl. tudományos munka, regény, forgatókönyv, librettó stb.) határozza meg. A fordítás rendeltetése pedig azt határozza meg, hogy egy nyelvközösségen belül kiknek szól a fordítás. (Tarnóczi 1966:177)
6
2.2 . A fordítás folyamata A fordítás egyfajta beszédtevékenység, mely során a fordító átteszi a forrásnyelvi szöveget a célnyelvre (Simigné 2003:125), vagy ahogy Catford fogalmaz: a fordítási folyamat során az egyik nyelvben található szöveget behelyettesítjük egy másik nyelvben találhatóval. (1965:1) A fordítás folyamata egyirányú, a célnyelv irányába történik (Catford 1965:20) és egyfajta alkotói tevékenység. A fordító a fordítási folyamat során állandóan döntéseket hoz azzal kapcsolatban, hogy egy-egy mondatot hogy fordít le. Ezek a döntések többnyire szubjektívek, csak a fordítón múlnak. Azonban a fordítások összehasonlítása során találunk olyan részeket is, melyek megegyeznek két fordításban. Ezért feltételezik, hogy a fordítói döntéseknek vannak objektív alapjai is, bár ezeket a mai napig nem sikerült teljes körűen meghatározni. (Klaudy 1997 I:17) Meg kell említeni továbbá azt is, hogy a fordítás folyamata rendkívül összetett. A fordító először értelmezi, valamint elemzi a forrásnyelvi szöveget, majd csak ezután kezdi el a célnyelvi szöveg megalkotását. (Klaudy 1997 I:73) Klaudy Kinga nézete szerint „a fordító sosem fordított mást, mint szöveget, a fordítás eredménye sohasem volt más mint szöveg. A fordítás folyamata sohasem volt más mint az eredeti szöveg megértése és a fordítás szövegének megalkotása”. (1999:53)
2.3 . A fordítás elemei és típusai A fordítói tevékenység esetében különbséget teszünk a fordítás eszköze és tárgya között. A fordítás eszköze a forrásnyelv és a célnyelv, melyekkel a fordító dolgozik, míg tárgya a lefordítandó szöveg, melynek értelmezése a fordító felelőssége. (Klaudy 1997 I:18) A fordítási folyamat legfőbb elemei a nyelvi összetevők: a forrásnyelv és célnyelv, valamint a forrásnyelvi és célnyelvi szöveg. Ezen kívül meghatározóak a kommunikációs partnerek (feladó, fordító, befogadó) és a szövegkörnyezet (kontextus) is, mely alatt a szövegek megalkotásának körülményeit értjük. (Klaudy 1997 I:26) Nem szabad figyelmen kívül hagyni a fordítót sem, aki „a fordítástudományban […] mint alanyi tényező szerepel” (Tarnóczi 1966:56), de mégsem tekintjük kétnyelvűnek, mivel nem az a legfőbb vonása, hogy anyanyelvi szinten kommunikál két nyelven, hanem, hogy képes a két nyelv között közvetíteni. (Klaudy 1999:42)
7
A fordításnak több típusát is meg különböztetjük. Fordíthatunk írott szöveget írásban vagy szóban. Az utóbbit blattolásnak nevezik. És egy szóbeli szöveget is lehet szóban és írásban is fordítani. Az előbbi közismertebb neve a tolmácsolás. (Klaudy 1997 I:29)
8
3. FORDÍTÁSI PROBLÉMÁK
A fordító számos fordítási problémával szembesül a fordítás folyamata során. Ezeket a problémákat a lehető legadekvátabb módon kell a fordítónak megoldani, hogy a célnyelvi szöveg olvasása ne okozzon problémát az olvasóközönségnek. A beszédsajátosságok fordítása problémát jelent a fordító számára. A tájnyelvre vagy rétegnyelvre jellemző sajátosságokat a fordítónak hűen kell visszaadni. A fordítás során figyelembe kell venni, hogy két nyelv esetében a rétegződés nem azonos, valamint, hogy a tájnyelv használata helyett ne a standard nyelvet használja a fordító. A vertikális tagozódásból származó alá-fölérendeltségi viszonyok fordítása is hasonló problémát jelent a fordítóknak. (Klaudy 1997 I:33-36) Fordítási problémát jelenthet továbbá a mondások, aforizmák, hasonlatok, metaforák fordítása
(Koller
2004:34-37),
valamint
a
szójátékok,
a
szóviccek
fordítása,
a
szövegkörnyezet hiánya, az eltérő háttérismeret, a fordítói módszer, a versforma, az elvont vagy konkrét fogalom fordítása és a filozofémák. (Albert 2003:50-66) A fordítási probléma oka lehet a kétértelműség is, melynek legfőbb okai az azonosalakúság és a többjelentésű szavak. (Catford 1965:94) A fordítási problémák tárgykörébe sorolandó a fordítás-fordíthatatlanság problémája is, mely mai napig kérdéses. (Klaudy 1997 I:37) Wilhelm von Humboldt szerint „egy adott nyelv egyetlen szava sem felel meg teljesen egy másik nyelv bármelyik szavának”. (idézi: Tarnóczi 1966:58) A probléma vizsgálata során különféle elméletek jöttek létre, melyek a nyelv és valóság kapcsolatával foglalkoznak. (Klaudy 1997 I:37) Alapvetőnek gondoljuk, hogy a valóság mindenki számára ugyanolyan, és a különbségek a nyelvi kifejező eszközök terén keresendőek. (Klaudy 1997 I:37) Azonban „[…] a valóságnak vannak olyan elemei, amelyeket a különböző nyelvek nem azonos módon részleteznek: az egyik nyelv több kifejező eszközzel utal rá, mint a másik”. (Simigné 2006:99) Tarnóczi állítása szerint, a valóságot néhány nyelv a többitől eltérően elemzi és tagolja, ami a fordító számára az egyik legjelentősebb probléma a fordítás során. (1966:172-173) Az emberi kapcsolatok és a nyelv, a gondolkodás és valóság kapcsolatának kérdése mindig is foglalkoztatta a filozófusokat, pszichológusokat, antropológusokat, etnológusokat, nyelvészeket és irodalomtudósokat. (Koller 2004:161-162)
9
„Humboldtnak az a gondolata, hogy az ember a környező valóságot a nyelv segítségével ismeri meg, a nyelvi relativizmus szélsőséges elméletének kidolgozásához vezetett”. (Simigné 2006:18) Edward Sapir, amerikai nyelvész, hatásosan érvel állítása mellett, mely szerint semelyik nyelvet nem lehet egzakt módon lefordítani. Ugyanakkor megállapítja, hogy a nyelvek önmagukra sem fordíthatók le, mert nem létezik olyan szó az adott nyelvben, melynek tökéletes ekvivalensét egy másik szó vagy kifejezés visszaadná. (Albert 2003:45) A Sapir-Whorf nevéhez fűződő hipotézis a gondolkodással szemben a nyelv elsődlegességét hirdeti (Simigné 2006:18), mely szerint a nyelv határozza meg gondolkodásunkat, azt, hogy milyennek látjuk a világot. (Klaudy 1997 I:37) Ha elfogadjuk ezt az álláspontot, „akkor arra a következtetésre jutunk, hogy mivel a különböző nyelvközösségek kultúrája lényegesen eltér egymástól, a fordítás lehetetlen”. (Simigné 2006:18) Egyesek szerint a különböző tárgyak érzékelését meghatározzák azok a szavak, melyeket a tulajdonság leírására használunk. Ha abból indulunk ki, hogy a nyelv határozza meg a valóságról alkotott képünket, akkor minden nyelvközösség különböző világképpel rendelkezik. (Klaudy 1997 I:37) Előfordul, hogy bizonyos jelenségek részletesebben vannak jelen az egyik nyelvben, míg egy másikban csupán összefoglaló névvel illetik a jelenségeket. Erre nagyon jó példa a névgazdagság, mely például megfigyelhető az eszkimók nyelvében, ahol a hófajtáknak számos megnevezése van. „Az arabban a tevetartással, az oroszban a halfajtákkal, az olaszban a tésztafajtákkal, az angolban a hajózással kapcsolatos tárgyaknak, fogalmaknak van kiterjedt és részletező megnevezés készlete”. (Klaudy 1997 I:37) Ebbe a kategóriába sorolható a színprobléma és az időtagolás problémája is. (Tarnóczi 1966:174-175) A különböző nyelvek szókészleteiben fellelhető különbségek elég sokszor a kultúrák különbségeiből adódnak. (Simigné 2006:103) Georges Mounin, francia fordításkutató szerint a különböző megnevezések nem teszik egyértelművé, hogy az embereknek különbözne a világról alkotott képük. Mindezt azzal magyarázza, hogy egyes nyelvközösségeknél bizonyos szavak a köznyelv részét képezik, míg más nyelvközösségek esetében a csekély használat miatt nem kerültek be a köznyelvi szókincsbe. (Klaudy 1997 I:37-38) A fordíthatóság mértéke függ attól, hogy a nyelvpárok melyik nyelvtípusba tartoznak, van-e érintkezés a nyelvek között, milyen a nyelvközösségek kulturális fejlődése és hogy mennyi információt kell egyszerre lefordítani. Ha a nyelvtípusok egymáshoz közeliek, van érintkezés a nyelvek között, párhuzamos a kulturális fejlődés, és egy információt kell lefordítani, akkor a fordíthatóság mértéke nagy. (Albert 2003:45)
10
4. EKVIVALENCIA
A fordítás folyamata során a fordító megfeleltetést, egyenértékűséget teremt a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg között. Ezt a megfeleltetést vagy egyenértékűséget ekvivalenciának nevezik. (Simigné 2003:147) „Más fogalma van az ekvivalenciáról az olvasónak vagy hallgatónak, aki feltételezi az ekvivalenciát, más a fordítónak, aki megteremti az ekvivalenciát, megint más a kutatónak, aki vizsgálja az ekvivalenciát”. (Klaudy 1997 I:89) Vinay és Dalbernet meghatározásában az ekvivalencia-központú fordítás egy olyan folyamat, mely során ugyanazt a jelenséget adjuk vissza, mint ami a forrásnyelvben szerepel, csak épp teljesen más szavak használatával. A két kutató szerint az ekvivalencia a legmegfelelőbb módszer például a szólások, közmondások és klisék fordítása esetén. (Leonardi 2000) Egy másik nyelvész, Roman Jakobson háromféle fordítást különböztet meg. Ezek az intralingvális (nyelven belüli), az interlingvális (két nyelv közti) és az interszemiotikai (jelrendszerek közti) fordítás. Jakobson szerint az interlingvális fordítás során a fordítók szinonimákat használnak, így kizárható a teljes ekvivalencia. Mindezen felül, kizárja a fordíthatatlanságot is, mert a fordító számos módszer közül választhat, és a fordító döntése, hogy melyiket választja. (Leonardi 2000) Catford ekvivalencia felfogásában megkülönbözteti a formális megfeleltetést és a szövegekvivalenciát. (Simigné 2003:148) A formális megfelelés olyan célnyelvi kategória, mely megközelítőleg ugyanazt a helyet foglalja el a célnyelvi szövegben, mint amit a forrásnyelvi kategória a forrásnyelvi szövegben. Szöveg-ekvivalens bármely célnyelvi szöveg, vagy szövegrész, mely egyenértékű a forrásnyelvi szöveggel vagy annak egy részével, illetve akkor és csak is akkor változik meg, amikor az adott forrásnyelvi szövegrész megváltozik. (Catford 1965:27-28) Catfordot kritizálták felfogása miatt, és azt mondták, hogy ő csak a mondatok szintjén foglalkozik az ekvivalencia jelenségével. (Simigné 2003:148) Catforddal ellentétben Nida az ekvivalencia szintjén a formális és a dinamikus ekvivalencia között tesz különbséget. (Simigné 2003:148) És bár Catford és Nida is használja a formális ekvivalencia fogalmát, mindketten más értenek alatta. (Klaudy 1997 I:93) Nida úgy értelmezi a formális ekvivalenciát, hogy a forrásnyelvi szöveget formahűen kell visszaadni (Simigné 2003:148), lényege az ´üzenet´ átadása mind formailag, mind tartalmilag. Ezzel szemben a dinamikus ekvivalencia alapja az ekvivalens hatás (Leonardi 2000), vagyis hogy a
11
szöveg ugyanazt a hatást váltsa ki a célnyelvi olvasóból, mint amilyet a forrásnyelvi váltott ki a forrásnyelvi olvasóból. (Simigné 2003:148) Kade ellenben a szavak szintjén vizsgálta az ekvivalenciát. (Simigné 2003:148) Négyféle megfeleltetést különböztet meg: a teljes, a fakultatív, a hozzávetőleges és a nonekvivalencia. (Klaudy 1997 I:91-95) Az első az egy az egyhez megfelelés, amikor a forrásnyelvi kifejezésnek egy megfelelője van. A második az egy a többhöz megfelelés, amikor a célnyelvi kifejezés több szóból áll a forrásnyelvi kifejezéssel szemben, mely csak egy szó. A harmadik az egy az egy részéhez való megfelelés, ilyenkor a célnyelvi kifejezés a forrásnyelvi szöveg egy részét fejezi ki. És az utolsó, negyedik csoport a non-ekvivalencia, amikor nincs célnyelvi megfelelője az adott kifejezésnek. (Simigné 2003:147-148) „Ha végigtekintünk az ismertetett felfogásokon, látjuk, hogy a nézetek főként abban térnek el, mi az, ami feltétlenül átviendő az egyik nyelvből a másikba, mi az, ami feltétlenül megőrzendő a fordítás során, mi az, aminek változatlanul kell maradnia, azaz, mi a fordítás invariánsa?” (Klaudy 1997 I:97) A fordítónak elsődlegesen arra kell törekedni egy fordítás elkészítésekor, hogy a forrásnyelvi szöveg jelentéstartamát a lehető legadekvátabb módon visszaadja. Lehetőség szerint a célnyelvi szövegnek tükrözni kell a forrásnyelvi szöveg formáját is. Ha az ekvivalenciát a szavak szintjén vizsgáljuk, akkor a fordítónak minél pontosabban kell visszaadni az adott kifejezés jelentését. Ha a forrásnyelvi szövegnek létezik ekvivalense a célnyelvben, akkor mindenképpen azt a megfelelőt kell használni a fordítónak a fordításban. Azonban ha az adott kifejezés nem létezik a célnyelvben, akkor a fordítónak azt kell szem előtt tartani, hogy minél tökéletesebben megmagyarázza az adott kifejezést, vagy egy majdnem ugyanazzal a jelentéstartammal rendelkező kifejezéssel helyettesítse be.
12
5. A REÁLIÁK
A fordító gyakran találkozik az ekvivalens nélküli lexika, más szóval a non-ekvivalens lexika fordításának problémájával. Az ekvivalens nélküli lexika egyik fontos csoportját a reáliák alkotják. A reália definícióját többféleképpen határozták meg, melyek között vannak szűkebb és tágabb meghatározások is. (Forgács 2004:39) Klaudy Kinga meghatározásában a reália azon tárgyak gyűjtőfogalma, melyek egy-egy kultúrára, nyelvközösségre jellemzőek, és egy másik kultúra számára ismeretlenek. (1997 I:36) A reália „[…] latin eredetű szó, az elképzelt, tudatunkban létező fogalmak helyett a valóságban létező tárgyakat, és azok megnevezését is jelöli.” (Simigné 2006:104) A reáliákat definiálják kultúrafüggő elemként is, mely esetben a kultúra fogalmát olyan szinten kell kezelni, mint a reáliáét. (Forgács 2004:40) Kultúrtárgyak lehetnek az ételek, italok nevei, ruhák elnevezései, táncok megnevezése stb. (Klaudy 1997 I:36) Mivel a reália nemcsak azt a tárgyat jelöli, mely egy-egy kultúrára sajátosan jellemző, hanem magát a szót is jelöli, mellyel az adott kultúrtárgyat megnevezzük, ezért a reália fogalma kétértelmű. (Klaudy 1997 II.:60) A reáliákat több csoportba lehet osztani. A csoportosításnál a Szergej Vlahov és Szider Florin által meghatározott formát veszem alapul (Tellinger 2003:59): I.
Földrajzi reáliák: 1. Geográfiai képződmények 2. Ember alkotta földrajzi objektumok 3. Endémiák (szűk területen előforduló növény és állatfajták)
II. Néprajzi reáliák: 1. Mindennapi élet reáliái a) Ételek, italok b) Öltözet c) Lakhely, bútor, edény d) Közlekedési eszköz
13
2. Munkatevékenység reáliai a) Foglalkozásnevek b) Munkaeszközök c) Munkaszervezés 3. Művészet és kultúra a) Zene és tánc b) Hangszer c) Színház és szereplők d) Ünnepek, játékok e) Szokások, rituálék és szereplőik 4. Etnikai reáliák a) Népnevek b) Csúfnevek, gúnynevek c) Lakhely szerinti megnevezések 5. Mértékegységek és pénzek a) Mértékegységek b) Pénzek c) Népies megnevezések III. Társadalmi-politikai reáliák: 1. Közigazgatás, államberendezés a) Közigazgatási egységek b) Települések c) Települések részei 2. Hatalmi szervek a) Irányító szervezetek b) Irányító személyek 3. Politikai élet a) Politikai tevékenység és szereplői
14
b) Társadalmi szervezetek és szereplőik c) Társadalmi mozgalmak és szereplőik d) Rangok, titulusok, megszólítások e) Oktatási intézmények f) Osztályok, rétegek, kasztok g) Politikai szimbólumok 4. Katonai reáliák a) Katonai egységek b) Fegyverek c) Mundér d) Katonai rangok, beosztások
15
6. A REÁLIÁK FORDÍTÁSA
Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a reáliák fordításakor milyen megoldást alkalmaznak a fordítók, hogy leküzdjék a nyelvek közötti különbségekből adódó nehézségeket. A fordítóknak többféle megoldás áll rendelkezésére a reáliák fordítására. A fordító választásán, döntésén múlik, hogy az adott szövegkörnyezetben melyik lehetőséget választja, belátása szerint melyik módszer alkalmazása nyújtja a lehető legadekvátabb megoldást, hogy célnyelvi olvasó ugyanúgy értse meg a fordítást, mint a forrásnyelvi szöveget a forrásnyelvi olvasó. A reáliák fordításakor a fordítónak egyfajta univerzális tudással kell rendelkezni, mivel a reáliák fordítása tükröt ad a fordítói munkáról. (Tellinger 2003:58) A reáliák fordítását is a fordíthatatlanság mellett szokták felhozni. Mivel bizonyos tárgyak egy kultúra számára ismeretlenek, azokat nem lehet annak a kultúrának a nyelvére lefordítani. (Klaudy 1997 I:38) Emiatt tartották fontosnak a kultúrák megismerését, a kulturális ismereteket, melyek szükségesek a fordítási nehézségek megoldásához. A fordítónak kultúra közvetítő szerepet is be kell töltenie, mérlegelnie kell, hogy a célnyelvi olvasóközönségnek és a forrásnyelvi olvasóközönségnek milyen háttérismereteik vannak. (Tellinger 2003:68-69) Bizonyos esetekben, ha ezeket a kultúrszavakat nem fordítják le, csak egyszerűen átírják, mindenképp szükséges lábjegyzet használata a fogalom megmagyarázására, különben a célnyelvi olvasó nem fogja megérteni a szöveget. A megfeleltetés némi veszéllyel jár, hiszen elveszhet a reália dúsító szerepe. A reáliák fordításának megoldására szolgálhat az is, ha a nyelvközösségek bővítik ismereteiket egymás kultúrájáról, így egyes reáliákat tudnak valamihez társítani. A reáliák tehát nem a fordíthatatlanság bizonyítékai, hanem rámutatnak arra, hogy a reáliák fordításakor a célnyelvi közönség reáliáiból kell kiindulni és nem pedig fordítva. (Klaudy 1997 I:38-39) A reáliák fordításakor a fordítónak több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen tényező a reália szerepe. Ha nincs jelentősebb szerepe a reáliának az adott műben, akkor leginkább a kihagyás, vagy az általános fordítás műveletét alkalmazzák a fordítók. Ha viszont meghatározó szerepe van a reáliának a műben, célszerű körülírást vagy magyarázó betoldást alkalmazni. (Klaudy 1997 II:63) A dolgozat további részében a reáliák fordítását csoportokra bontva vizsgálom. Ennek alapját Vlahov és Florin csoportosítása nyújtja, de példáimnak megfelelően változtattam rajta.
16
6.1. Földrajzi nevek (1) […] ami délelőtt amerikai préri volt, délután Magyar Alföld, esőben tenger, télen az Északi-sark, […] (Molnár 69) […] which in the morning was their American prairie, in the afternoon their Magyar Lowlands, in rain their sea, in the winter their North Pole […] (Rittenberg 88) […] das vormittags amerikanische Prärie war, nachmittags ungarische Tiefebene, das, wenn regnete, ein Meer vorstellte, im Winter den Nordpol […](Alkalay 89) A fenti példában két földrajzi név is szerepel, az egyik az amerikai préri, a másik a Magyar Alföld. Az angol célnyelvi szövegben fordító kétféle fordítási technikát alkalmazott. Az egyik a szókölcsönzés egyik fajtája, a tükörszavak használata, mely azt jelenti, hogy a reália elemeit fordítja le a fordító (Tellinger 2003:65), mely az amerikai préri fordításában figyelhető meg. A másik a szókölcsönzés másik fajtája, a részeleges tükörszavak, mely részben fordítás, részben transzliteráció (Tellinger 2003:66), használata. Ezt alkalmazta Rittenberg a Magyar Alföld fordításakor. A magyar szót változtatás nélkül átvitte az angol nyelvbe, míg az alföld kifejezés fordításakor tükörszót használt. A német célnyelvi szövegben a fordító mindkét kifejezés fordításakor a tükörszavakkal történő fordítást választotta.
6.2. Épületek (2) A Múziumban tegnap megint einstandot csináltak! (Molnár 12) Yesterday, in the museum, they pulled that einstand stunt again. (Rittenberg 16) Im Museum haben sie gestern wieder Einstand gemacht! (Alkalay 14) A Múzium a múzeum régies kifejezése. Mindkét célnyelvi szövegben behelyettesítést használnak a fordítók, mely a célnyelvben létező elemek használatát jelenti. (Vermes 2004:14) Azonban egyik célnyelvi szövegben sem érzékeltették a fordítók, hogy a forrásnyelvi szövegben régies megnevezés szerepel. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a múzeum kifejezés formailag alig tér el a régies megnevezési formától. (3) Ez akkor volt, amikor találkoztam veled a Ludovikánál? (Molnár 57)
17
It must have been the day I met you near the Ludovican Officers’ Traning College. (Rittenberg 74) War das damals, als ich dir beim Ludoviceum begegnete? (Alkalay 73) A Ludovika, egy akadémia, katonai felsőoktatási intézmény. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a betoldás műveletét választotta. A jelentések betoldása azt jelenti, hogy a fordító az eltérő háttérismeretekkel rendelkező olvasóközönségek miatt kibővíti a forrásnyelvi kifejezést, hogy a célközönségnek is érthető legyen. (Klaudy 1997 II:100) Jelen esetben a fordító az akadémia teljes nevét fordította le. A német célnyelvi szövegben az iskola latin megnevezését használta a fordító.
6.3. Növénynevek (4) Besurrantak, és elbújtak a nagy ciprusok mögé. (Molnár 47) They darted in and hid behind some tall cypress trees. (Rittenberg 60) Sie schlüpften hinein und versteckten sich hinter den großen Zypressen. (Alkalay 60) Az angol fordításban a betoldás műveletét használja a fordító, azáltal, hogy a ciprusok helyett a ciprus fák kifejezést használja a célnyelvi szövegben. A német célnyelvi szövegben a behelyettesítés műveletét választotta a fordító. (5) Hosszú ládákban a páfrány és mimóza tenyészett. (Molnár 47) In oblong boxes were mimosas and ferns. (Rittenberg 61) In länglichen Holzbehältern wurden Farnkräuter und Mimosen gezogen. (Alkaly 60) A páfrány és a mimóza fordításakor mindkét fordító más-más műveletet választott. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a páfrányt behelyettesítéssel, a mimózát a felcserélés műveletét alkalmazva fordította le. A jelentések felcserélése azt jelenti, hogy a célnyelvi szövegben használt kifejezés jelentése nem ekvivalens a forrásnyelvi szövegben használttal. (Klaudy 1997 II:117) Az angol kifejezés jelentése sámánfa. Rittenberg azért választhatta ezt a megoldást, mert a sámánfa a mimózához hasonlóan a hüvelyesek rendjéhez és a pillangósvirágúak családjához tartozó növényfaj. Ezzel szemben a német célnyelvi szövegben Alkalay mindkét kifejezés fordítására a behelyettesítés műveletét választotta.
18
(6) A középső rész nagy kupolája alatt pedig legyezőlevelű pálmák meredtek fölfelé, s délszaki növényekből valóságos kis erdő állott itt. (Molnár 47) Under the dome of the centre house stood tall fan-leafed palms, surrounded by a veritable forest of tropical vegetation. (Rittenberg 61) Unter der großen Kuppel des Mittelbaus reckten Fächerpalmen ihre Blätter, und hier war auch ein ganz kleiner Wald von exotischen Pflanzen. (Alkalay 60) A legyezőlevelű pálmák és a délszaki növények fordítására mindkét fordító azonos stratégiát választott. A fordítók a behelyettesítés műveletét használták a legyezőlevelű pálmák fordításához. A délszaki növények fordításakor pedig a jelentések felcserélését alkalmazták. Az angol célnyelvi szövegben a trópusi növényzet kifejezés szerepel, míg a német célnyelvi szövegben az egzotikus növények kifejezést használta a fordító. (7) Aztán megint magnóliák, babérok, narancsfák, óriási páfrányok. (Molnár 47) Then magnolias, laurels, orange trees, and giant ferns. (Rittenberg 61) Rundum Magnolien, Lorbeerbäume, Orangenbäume, riesige Farne. (Alkalay 60) A (7)-es példában szereplő növényneveket fordításakor leginkább a behelyettesítés műveletét használják a fordítók. Ezen kívül használják még a felcserélés, betoldás műveletét. Az angol célnyelvi szövegben csak a magnólia fordításakor használja a fordító a jelentések felcserélését, mert azt liliomfának fordítja. A többi növénynév fordításakor a behelyettesítés műveletét alkalmazza. A német célnyelvi szövegben a babérok fordításkor betoldást használ a fordítót azzal, hogy a babérfák kifejezést használja. A többi növény esetén a célnyelvi megfelelőket helyettesíti be. (8) Szaladtak vissza az akácfa mellé, ahol bemásztak a düledező palánkon. (Molnár 49) They ran back toward the acacia trees where they had come in across the rickety fence. (Rittenberg 64) Sie liefen zur Akazie zurück, bei der sie über die morsche Planke hereingeklettert waren. (Alkalay 63) Az akácfa esetében nem egyezik meg a fordítók által választott fordítási művelet. Az angol célnyelvi szövegben a fordító a behelyettesítést választotta, míg a német célnyelvi szövegben
19
a fordító a kihagyás műveletét használja, csak akácnak a fordítja a kifejezést. A jelentések kihagyása olyan lexikai művelet, mely során a forrásnyelvi kifejezést vagy teljesen, vagy részben hagyja ki a fordító a fordításból.
6.4. Állatnevek (9) Megrázta magát, mint a vízzel leöntött pincsikutya. (Molnár 49) He shook himself like a drenched poddle. (Rittenberg 63) Er schüttelte sich wie ein begossener Pudel. (Alkalay 63) A pincsikutya egy kisméretű kutyafajta, melynek fordításakor mind az angol, mind a német célnyelvi szövegben uszkárnak fordították, a felcserélés műveletét használva, mivel az uszkár is lehett kisebb méretű, bár nem ez a legfőbb jellemzője.
6.5. Ételek (10) A Csele titokban törökmézre alkudott egy szomszédos kapu alatt. (Molnár 8) Csele, unobserved by his mates, was haggling over the price of a piece of halvah near the gate. (Rittenberg 11) Csele feilschte bereits in einem benachbarten Haustor um türkischen Honig. (Alkalay 9) A törökméz egy sütőben készült édességféle. Az angol célnyelvi szövegben a fordító a halvah kifejezést használta, mely az angolban egy sűrű nugátos édesség neve. Mivel az angol kultúrában nem ismert a törökméz, így a fordító egy ahhoz jellegében hasonló édesség nevével oldotta meg a fordítási problémát. Ezt a fordítási műveletet analógiás fordításnak nevezeik. A német célnyelvi szövegben szószerinti tükörfordítást alkalmazott a fordító. Ezzel azonban az a baj, hogy az olvasó az általánosságban ismert mézre fog gondolni, és mivel a török jelző is előtte áll, azt fogja hinni, hogy vagy Törökországban készítik ezt a fajta mézet, vagy az elkészítés módja miatt nevezeik töröknek. Ez azonban téves, hiszen a törökméz egy édesség neve. (11) Egy krajcár a nagy darab medvecukor, és ugyancsak egy krajcár az árpacukor. (Molnár 8)
20
A large bar of licorice costs no more than a penny, nor a lump of rock candy. (Rittenberg 11) Einen Kreuzer kostet ein großes Stück Bärenzucker, und auch ein Stück Gerstenzucker kostet einen Kreuzer. (Alkalay 9) A medvecukor is egyfajta édesség, melynek alapanyaga az édesgyökér kivonat. Az angol célnylevben van ekvivalense, a licorice, így a fordító a behelyettesítés műveletét használja. Azonban a német célnyelvben nincs ekvivalense, így ott Alkalay ismét tükörfordítást alkalmaz. Az árpacukor is egy édesség neve, mely árpakivonattal vegyített cukorka keskeny rúd formában. Egyik célnyelvben sincs ekvivalense, így a német célnyelvben a fordító a tükörfordítást használja mint az eddigiekben. Az angol célnyelvben viszont a fordító itt is az analógiás fordítást használja, mint a (10)-es példában, utalva arra, hogy egy édességről van szó, illetve, hogy milyen állagú. Kemény cukorkának fordította Rittenberg az árpacukrot. (12) Sőt egy krajcár az úgynevezett diákabrak is, mely apró staniclikba van osztva, s mely a legízletesebb keverékek egyike. (Molnár 8) In fact, for a penny one can also buy what is known as “student fodder”, a delectable concoction wrapped in small pokes. (Rittenberg 11) Ja, sogar “Studentenfutter” kostet einen Kreuzer, das, in kleine Tüten gepackt, zu den schmackhaftesten Gemischen gehört. (Alkalay 9) A diákabrak egyfajta erdélyi csemege, mely főtt étel is egyben. Mindkét célnyelvi szövegben tükörfordítással fordították le, de idézőjelbe tették, jelezve, hogy nem szószerint értendő, hiszen a kontextusból kiderül, hogy ez egy ízletes étel. (13) Van ebben mogyoró, mazsola, malagaszőlő, cukordarabka, mandula, utcai szemét, szentjánoskenyér-törmelék és légy. (Molnár 8-9) It is a mixture of nuts, raisins, candy, almonds, dirt, bits of seedcake and dead flies. (Rittenberg 11) Es gibt darin Haselnüsse, Rosinen, Malagatrauben, Bonbons, Mandeln, Straßenstaub, Bruchstücke von Johannisbrot und Fliegen. (Alkalay 9) A malagaszőlő a mag nélküli mazsola elnevezése. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg nem tesz különbséget a magos és mag nélküli mazsola közt, egyszerűen csak a mazsolának
21
fordítja. A fordító a kihagyás műveletét használja. A német célnyelvi szövegben nincs ekvivalense a mag nélküli mazsolának, ezért a fordító tükörszavakkal fordítja le. A szentjánoskenyér egy fa termése, melyből lisztet készítenek, és abból pékárukat. Az angol célnyelvi szövegben magos tésztaként, a jelentések felcserélését alkalmazva, utal rá a fordító. A német célnyelvi szövegben pedig behelyettesítést használ a fordító. (14) Nemecsek leült egy kőre, ette a kenyérhéjat, és várta a többit. (Molnár 19) Nemecsek seated himself on a rock, munched his bread and waited for the others to arrive. (Rittenberg 25) Nemecsek setzte sich auf einen Stein, verzehrte seine Brotrinde und wartete auf die anderen. (Alkalay 24) A kenyérhéj fordítása esetén, az angol célnyelvi szövegben Ritenberg egyszerűen kihagyta a héjat, és helyette csak kenyérnek fordított. Ellenben a német fordító ugyanúgy, kenyérhéjat írt a célnyelvi szövegben, tehát behelyettesítést alkalmazott. A magyarázat arra, hogy az angol célnyelvi szövegből kihagyta a fordító a héjat, az lehet, hogy az angol kultúrában a kenyér nem ugyanazt a fajta kenyeret jelenti, mint a magyar kultúrában. Az angol kultúrában a kenyér szóval nem a kemencében sütött kenyérre utalnak hanem, az úgynevezett ´toast kenyérre´.
6.6. Öltözet (15) A szolgálatkész kis Csengey, az első pad első odaugrott hozzá, és fölsegítette rá a felöltőt. (Molnár 52) Little Csengey, top of the class, obligingly jumped up to help the professor put on his topcoat. (Rittenberg 67) Der diensteifrige kleine Csengey, der Ertste in der ersten Bank, sprang zu ihm hin und half ihm in den Mantel. (Alkalay 66) A fordítás során az angol célnyelvi szövegben a jelentések felcserélését alkalmazta a fordító, a felöltő helyett a felsőkabát kifejezést használva. A német célnyelvi szövegben is a felcserélést választotta a fordító, aki a kabát kifejezést használta.
22
6.7. Közlekedés (16) Megállj – szólt Boka –, te lóvonaton menj haza. Nesze, adok pénzt! (Molnár [51]) Wait a minute, said Boka. Here is some money. You’d better go home by tram. (Rittenberg 65) Halt, sagte Boka, fahr mit der Straßenbahn nach Hause. Da hast du, ich geb dir das Geld. (Alkalay 65) A lóvonat, az a kocsi melyet lovak vontatnak síneken. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a teljes átalakítás műveletét alkalmazva a villamos kifejezést használja. A német célnyelvi szövegben is, hasonlóan az angol nyelvű fordító választásához, Alkalay a villamos kifejezést használja. A teljes átalakítás művelete során a jelentések felcserélődnek, de olyan módon, hogy látszólag semmi köze nincs egymáshoz a célnyelvi és a forrásnyelvi kifejezésnek. (Klaudy 1997 II:133) (17) Hanem az én papám orvos, és délelőtt komfortáblin jár a betegekhez, […] (Molnár 57) My dad is a doctor and every morning rides by cab to call on his patients. (Rittenberg 73) […] aber mein Vater ist Arzt und fährt vormittags mit der Droschke zu den Kranken. (Alkalay 73) A komfortábli egy egylovas bérkocsi. Az angol célnyelvi szövegben a fordító felcserélést alkalmaz, a konflis kifejezést használja. A német célnyelvi szövegben is felcseréli a jelentéseket a fordító, a bérkocsi kifejezést használva. (Az angol nyelvű szövegben a cab kifejezést manapság a taxi megnevezésére használják.)
6.8. Eszközök (18) Volt abban bicska, spárga, golyó, rézkilincs, szög, kulcs, rongy, noteszkönyv, srófhúzó, meg még Isten tudja, micsoda. (Molnár 41) There you could have your choice of jack-knife, twine, agates, nails, keys, brass doorknobs, rags, note-books, corkscrews, and heaven knows what not. (Rittenberg 53)
23
Da gab es ein Federmesser, Bindfaden, Kugeln, eine Messingklinke, Nägel, Schlüssel, Lappen, ein Notizbuch, Schraubenzieher und der Himmel weiß was noch alles. (Alkalay 52) A srófhúzó a csavarhúzó régies elnevezése. A német célnyelvi szövegben Alkalay a csavarhúzó ekvivalensét használja, tehát behelyettesíti a célnyelvi lexémát. És bár a csavarhúzónak van ekvivalense az angol célnyelvben is, Rittenberg mégsem azt használja, hanem a dugóhúzó kifejezéssel a teljes átalakítás műveletét. (19) Kinél van spárga? (Molnár 40) Who’s got a piece of cord? (Ritteberg 53) Wer hat einen Strick bei sich? (Alkalay 52) A spárga egyfajta kötöző eszköz, melyet a forrásnyelvben, a magyarban gyakorta használnak a mindennapokban. A célnyelvi szövegben a fordítók felcserélést, illetve az angol célnyelvi szövegben a fordító betoldást is használt. Az angol célnyelvi szövegben egy darab kötélnek fordította Rittenberg, míg a német célnyelvi szövegben Alkalay kötélnek fordította. (20) […] izgatott várakozás jutalmául a Bunsen-lámpa színtelen lángjában fellobbant egy gyönyörű, smaragdzöld csík, […] (Molnár 5) Into the colourless flame of a Bunsen burner upon the classroom desk there suddenly burst a flash of a bright emerald; […] (Rittenberg 7) […] in der farblosen Flamme der Bunsenlampe ein herrlicher smaragdgrüner Streifen aufleuchtete […] (Alkalay 5) A Bunsen-lámpa az iskolákban használt laboratóriumi gázégő. Az angol célnyelvi szövegben a felcserélés műveletével Bunsen-égőnek fordította a fordító. A német célnyelvi szövegben a fordító a szókölcsönzést használta, és tükörszavak használatával oldotta meg a fordítást. (21) [...] Boka becsukta a kicsiny, piros bőrrel bevont zsebtintatartóját, melynek igen ügyes szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az ember; […] (Molnár 5) Boka drew a crimson leather case over his miniature pocket inkwell, an ingenious device which would never leak, save when carried in one’s pocket. (Rittenberg 8)
24
[...] Boka verschloß sein kleines, mit rotem Leder überzogenes Taschentintenfaß, das so geschickt konstruiert war, daß niemals die Tinte daraus floß, außer, wenn man es in die Tasche steckte, [...] (Alkalay 6) Régen az emberek zsebükben vagy zsinórra akasztva vitték a tintát üveg, vagy fém tartóban. Ez volt a zsebtintatartó. Az angol célnyelvi szövegben a behelyettesítés műveletét választotta a fordító a zsebtintatartó fordítására. Ugyanígy a németben is a behelyettesítést használta a fordító.
6.9. Anyagnevek (22) [...] a Barabás pedig minden szemérem nélkül terítette a pad alatt térdére a viaszkosvásznat, nagyság szerint rakván bele a könyveket, [...] (Molnár 6) Barabás quite brazenly spread an oil-cloth wrapping across his books according to size. (Rittenberg 8) [...] und Barabas breitete unter der Bank ganz schamlos das Wachstuch auf seinen Knien aus, räumte die Bücher der Größe nach ein [...] (Alkalay 6) A viaszkosvászon barnás színezetű, virágos asztalterítő, mely mosható, illetve törölhető. Az angol célnyelvi szövegben a fordító a teljes átalakítás műveletét használja, az olajos ruhaanyag csomagoló kifejezéssel fordította le. A német célnyelvi szövegben is ezt a műveletet alkalmazva Alkalay viaszkendőnek fordította. (23) [...] a Boka hamar zsebre vágta a piros tintatartót, melyből, a zsebet megérezve, rögtön szivárogni kezdett a szép kék antracén. (Molnár 6-7) […] and Boka quickly put away his crimson inkwell from which, immediately upon the first touch of a pocket, there began to drip a beautiful blue liquid. (Rittenberg 9) [...] Boka verschloß rasch den roten Tintenbehälter, aus dem, sowie er die Tasche füllte, sofort die shcöne blaue Anthrazentinte heraussickerte. (Alkalay 7) Az antracént tinták, színezékek gyártásánál használják, színtelen vagy igen gyengén sárga színű, lemezes kristályos vegyület. Az angol fordításban Rittenberg generalizálást alkalmazva egyszerűen folyadéknak fordította. A generalizálás műveletével a fordító a
25
célnyelvi szövegbe általánosabb kifejezést használ, mint amilyen a forrásnyelvi szövegben előfordul. A német célnyelvi szövegben pedig a fordító az antracén tinta kifejezéssel adta vissza a szó jelentését, tehát betoldást alkalmazott.
6.10. Táncok (24) Nemecsek pedig, aki leghátul állott, örömében egy csendes kis csárdást táncolt, hogy ez egyszer nem őt írják be a könyvbe. (Molnár 24) Nemecsek, standing hindmost in the group, was so overjoyed at the thought that for once his name was not being entered that he tripped a silent csárdás. (Rittenberg 32) Nemecsek aber, der ganz hinten stand, tanzte vor Freude darüber, daß diesmal nicht er aufgeschreiben wurde. (Alkalay 30) A (24)-es példában a forrásnyelvi műben a csárdásnak, mint tánctípusnak fontos jelentősége van, hiszem ez egy jelelgzetes magyar néptánc fajta. Az angol célnyelvi szövegben a fordító átvette, transzliterálta a csárdás szót, mellyel a tánc jellegzetességét akarta megtartani. Ezzel szemben a német célnyelvi szövegben a fordító kihagyást alkalmazott.
6.11. Hangszerek (25) […] épp ebben a diadalmas minutumban megpendült a szomszéd ház udvarán egy zongora-verkli, […] (Molnár 5) But, at the same triumphant moment, exactly at a quater to one, there intruded the sound of a hurdy-gurdy in a neighbouring courtyard. (Rittenberg 7) […] genau in dieser Minute des Erfolges erklang vom Hof des Nachbarhauses ein Leierkasten […] (Alkalay 5) A zongora-verkli egy gyerekeknek gyártott sípláda, olyan hangszer mely egyszerre több szólamot is játszik. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg analógiás fordítást használva tekerőnek fordította, utalva arra, hogy ahhoz, hogy hangot adjon ki tekerni kell. A német célnyelvben is hasonló megoldást alkalmazott Alkalay, aki zenélő ládának fordította a kifejezést.
26
6.12. Játékok (26) Előbb métát akartunk játszani az Eszterházy utcában, de a labda a realistáké volt, és azok nem engedték. (Molnár 13) First we thought of playing baseball in Eszterházy Street, but the ball belongs to the boys of the Real school and they wouldn’t give it to us. (Rittenberg 18) Wir wollten zuerst in der Eszterhazygasse Schlagball spielen, aber der Ball gehört den Realschülern, und sie haben es uns nicht erlaubt. (Alkalay 16) A méta egy hagyományos magyar labdajáték, amit ütőkkel játszanak. Az angol célnyelvi szövegben a fordító az angol nyelvjárási területen ismert és közkedvelt labdajátékhoz, a baseball-hoz hasonlítja (analógiás fordítás) és a fordításban ezt alkalmazza. A német célnyelvi fordításban az ütős labdajáték kifejezés szerepel, ezzel mintegy körülírva a kifejezést, a betoldás műveletét használta a fordító. (27) Kérlek – mondta -, én úgy hallottam, hogy ők ilyenkor este vannak ott a szigeten, és rabló-pandúrt szoktak játszani. (Molnár 30) I understand that they’re usually on the island at about this time, playing some game of highway robbery. (Rittenberg 40) Ich habe gehört, daß sie um diese Zeit gegen Abend auf der Insel zu sein pflegen und Räuber und Gendarmen spielen. (Alkalay 38) A rabló-pandúr egy játékfajta elnevézése, melyet a gyerekek gyakran játszanak. Az angol célnyelvi szöveg betoldást használva magyarázza meg, hogy az egy útonállós rablós játék. A német célnyelvi szövegben tükörszavakkal, szókölcsönzést használva fordítja le a kifejezést a fordító. (28) Közlegény, menjen a raktárba, és hozza elő a labdát meg a levattát! (Molnár [29]) Private Nemecsek, go to the store-room and get the ball and bat! (Rittenberg 37) Infanterist, gehen Sie ins Magazin und bringen Sie den Ball und die Schläger! (Alkalay 36)
27
A levatta az ütő megnevezése, melyet a (26)-os példában említett méta játszásához használtak. Mindkét célnyelvi szövegben ugyanazt a megoldást alkalmazzák a fordítók. A jelentések felcserélésével ütőként fordították le.
6.13. Nevek (29) A zászló mellett, jobb lábát az erőd falára téve, állott fönn Áts Feri, a rettenetes Áts Feri, mindnyájuk ellensége, a füvészkertiek vezére. (Molnár 20) There he saw, standing beside the flag, his right foot resting on a rampart, Feri Áts – Terrible Feri Áts – arch foe of the Paul Street Boys and leader of rival gang. (Rittenberg 27) Dort oben stand, neben der Fahne, den rechten Fuß auf die Brustwehr gestützt, Franz Ats, der fürchterliche Franz Ats, ihr Feind, der Anführer der Jungen vom Botanischen Garten. (Alkalay 25) Ebben a példában megfigyelhető a személynevek fordítása. Mindkét célnyelvi szöveg az adott kultúra szerint használja a neveket a fordítók, vagyis az angol és a német kultúrában is a keresztnév áll elől nem pedig a vezetéknév, mint a magyar kultúra esetében. Az angol célnyelvi szövegben a fordító transzliterálta a nevet. A német célnyelvi szövegben viszont a fordító a behelyettesítés műveletét alkalmazta a keresztnév fordításakor. (30) A víz mind kifolyt a szőnyegre, mikor a Mandi fürdött. (Molnár 56) Of course, all the water leaked out when the canary was getting its bath. (Rittenberg 73) Das Wasser lief auf den Teppich, als Männchen badete. (Alkalay 72) A forrásnyelvi szövegben szereplő Mandi, egy madár neve. Az angol forrásnyelvi szövegben Rittenberg a generalizálás műveletét alkalmazza. Elhagyja a Mandi nevet, s helyette egy általánosító kifejezést, a kanárit használja, mellyel így a célnyelvi olvasó számára nyilvánvaló lesz, hogy egy madárról van szó. A német célnyelvi szövegben Alkalay a teljes átalakítás eszközét használva emberkének fordította a Mandi nevet, mely igen nagy eltérés a forrásnyelvi szöveghez képest. Valószínűsíthető, hogy a fordító nem talált semmilyen hasonló kifejezést a célnyelvben.
28
6.14. Népnevek (31) Valami vidám magyar nóta volt, [...] (Molnár 5) It was a rollicking magyar melody [...] (Rittenberg 7) Es war eine heitere ungarische Melodie, [...] (Alkalay 5) Az angol célnyelvi szövegben a fordító átvette a magyar kifejezést, transzliterációt alkalmazott. A forrásnyelvi szövegben jelzőként szerepel, és mindkét célnyelvben van ekvivalense, mégis csak a német célnyelvi szövegben alkalmazta a fordító az ekvivalens német kifjezést, vagyis a német célnyelvi szövegben a fordító a behelyettesítés műveletét választotta..
6.15. Gúnynevek (32) A „pocok“ szó aztán megtette a hatását. (Molnár 27) The word “rat” had the desired effect. (Rittenberg 35) Der “Schlappschwanz” wirkte. (Alkalay 33) A fenti példa jól szemlélteti a teljes átalakítás műveletét. A forrásnyelvi szövegben a pocok szót negatív jelentéstartalommal használja az író. Az angol célnyelvi szövegben ehelyett Rittenberg a patkány szót használja, mely szintén negatív jelentéstartalommal bír. A német célnyelvi szövegben sem hagyta meg Alkalay a pocok kifejezést, helyette egy szintén negatív jelentéstartalmú szót használt, mellyel a gyávákat szokták illetni.
6.16. Lakhely szerinti megnevezés (33) Ti szép, egészséges alföldi diákok, akiknek csak egyet kell lépnetek, hogy künn legyetek a végtelen rónán, a csodálatos nagy, kék bura alatt, melynek égbolt a neve, akiknek a szemetek hozzászokott a nagy távolságokhoz, a messzenézéshez, akik nem éltek magas házak közé ékelve, ti nem is tudjátok, mi a pesti gyereknek egy üres telek. (Molnár 17) You handsome, robust country lads of the wide open spaces, who need only one step outside your doors to be close to limitless meadows, under a marvellous vast canopy of blue; you whose eyes have grown accustomed to great distances; you who are not
29
trapped in tenements – you cannot possibly know what a vacant lot means to a city-bred child. (Rittenberg 22) Ihr schönen, gesunden Schuljungen des Flachlands, die ihr nur einen Schritt zu machen braucht, um auf der unendlichen Ebene zu sein, unter dem wundervollen blauen Zelt, das Firmament heißt, die ihre Augen an die großen Entfernungen, an den Blick in die Weite gewöhnt habt, die ihr nicht zwischen hohen Häusern eingepfercht lebt, ihr weißt gar nicht, was den Budapester Schuljungen ein leerer Bauplatz bedeutet. (Alkalay 20) Az alföldi diákok forrásnyelvi szöveg fordításánál, az angol célnyelvi szövegben körülírást, betoldást használ a fordító: a széles, nyitott területek vidéki fiataljai. A német célnyelvi szövegben azonban nyoma sincs a körülírásnak, a fordító behelyettesítést használ. A pesti gyerek forrásnyelvi kifejezés az előző kifjezés ellentéte. A német célnyelvi szöveg a magyar, forrásnyelvi szöveghez hasonlóan jelzőként használja a városnevet azzal a különbséggel, hogy Budapestet ír és nem Pestet, hogy a célnyelvi olvasó maradéktalanul megértse a kifejezést. Itt Alkalay a betoldást és a transzliterációt ötvözte. Az angol célnyelvi szövegben azonban a vidék és város ellentétére fókuszál a fordító, így nem tartja fontosnak külön kiemelni, hogy melyik város, ezért ismételten a betoldás műveletét választja, és a fordításban a városban nevelkedett gyerek kifejezés szerepel.
6.17. Pénz (34) Ez olyasvalami volt, mint amikor valaki azt álmodja, minden forint egy százast ér. (Molnár 10) It struck him as fantastic as when one dreams that a pound is worth a hundred. (Rittenberg 14) Ungefähr so, wie wenn jemand träumt, daß jeder Gulden einen Hunderter wert sei. (Alkalay 12) A forint magyar fizető eszköz. Rittenberg a font kifejezést használva fordította le az angol célnyelvi szövegben, analógiás fordítást használt. Azért választotta ezt a megoldást, mert a font az angol fizetőeszköz neve. A német fordításban a forint kifejezés célnyelvi ekvivalensét használva (behelyettesítés) fordította le a fordító, és nem a német fizetőeszköz, a márka kifejezését használta.
30
(35) A törökméz ára tudvalevőleg az egész világon egy krajcár. (Molnár 8) It is a fact generally known that halvah sells for the same price the world over – that is, for a penny. (transl. Rittenberg 11) Auf der ganzen Welt kostet der türkische Honig bekanntlich einen Kreuzer. (Alkalay 9) A krajcár kis értékű ezüst- és rézpénz volt, melyet a délnémet államokban is használtak, így a német célnyelvi szövegben teljesen ekvivalens szót tudott használni a fordító. Az angol nyelvterületen nem volt használatos a krajcár, ezért a fordító az ottani kultúrában használatos kis értékű pénzfajtát, a pennit használta a fordítás során. (36) Aztán két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt levelezőlap, két darab egykoronás okmánybélyeg, nyolc új toll és egy színes üveggolyó. (Molnár 57-58) Then came two five-penny postage stamps, a sealable postal card, two revenue stamps, eight brand new pen-points and a coloured agate. (Rittenberg 74) Dann zwei Stück Briefmarken zu fünf Kreuzer, eine Briefkarte, zwei Urkundenstempel zu einer Krone, acht Schreibfedern und eine farbige Glaskugel. (Alkalay 74) A (34)-es és (35)-ös példákhoz hasonlóan jártak el a fordítók a krajcár fordítását illetően. A korona fordításakor a német célnyelvi szövegben behelyettesítést alkalmazott a fordító. A korona az osztrák-magyar monarchia pénzneme volt, így a német nyelvjárásban van ekvivalense. Az angol célnyelvi szövegben az állami bevétel szót használva a fordító a teljes átalakítás műveletét alkalmazza. (37) Mindenekelőtt egy forint negyvenhárom krajcár került elő. (Molnár 57) First of all he produced a forint and forty-three krajcárs. (Rittenberg 74) Zuerst kamen ein Gulden und dreiundvierzig Kreuzer zum Vorschein. (Alkalay 74) A (34)-es, (35)-ös és (36)-os példáktól eltérő a forint és krajcár kifejezés fordítása a (37)-es példában. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg az eddigiektől eltérően nem az analógiás fordítást alkalmazza, hanem a transzliterációt. A német célnyelvi szövegben Alkalay ugyanúgy, mint eddig a behelyettesítést használja.
6.18. Régies, népies szavak
31
(38) Tülköltek a lóvasúti kocsisok, valamelyik udvaron dalolt egy cselédlány, de egészen mást, mint amit a zongora-verkli játszott. (Molnár 5) Conductors of horse cars blowing their sirens. Somewhere a housemaid singing a tune quite unlike that of the hurdy-gurdy. (Rittenberg 8) Man vernahm das Trompeten der Pferdebahn, in irgendeinem Hof trällerte ein Dienstmädchen, aber eine ganz andere Melodie, als sie der Leierkasten spielte. (Alkalay 6) A forrásnyelvi mondatban a tülköl szóval a dudálást fejezik ki. Ezt sem az angol, sem a német célnyelvi szövegben nem tudták volna ilyen megfelelővel visszaadni, ezért a fordítók felbontották a szót. A szószerinti angol fordítás szerint fújták a gőzsípjaikat. A német fordító pedig a következőképpen bontotta fel a forrásnyelvi szót, hallották a trombitákat. (39) [...] mert Csele gigerli volt, [...] (Molnár 5) For Csele, you see, was a fop. (Rittenberg 8) [...] denn Csele war ein Geck, [...] (Alkalay 6) A gigerli szóval illették azt az embert, aki feltűnően öltözködött. Az célnyelvi szövegekben nincs ekvivalense, ezért mindkét esetben olyan kifejezést használtak a fordítók, amelyek jelentése közel áll a gigerliéhez, tehát felcserélést alkalmaznak. Az angol célnyelvi szövegben a piperkőc szót használta a fordító, mellyel azokat illetik, akik a kelleténél több időt foglalkoznak külső megjelenésükkel. A német célnyelvi szövegben a fordító a Geck szót használta, mellyel a hiú emberek szokták illetni. (40) Ez a Csele nővérének a színházi gukkerja – mondta, és belenézett. (Molnár 38) These opera glasses belong to Csele’s sister, he said and looked through them. (Rittenberg 50) Das ist das Opernglas von Cseles Schwester, sagte er und setzte es an die Augen. (Alkalay 49) A gukker régies kifejezés, távcsövet jelent. Jelen esetben egy színházi távcső, mely kicsi és kifejezetten a színházban használják, hogy az erkélyből jobban lássák az előadást. Mindkét célnyelvben, az angolban és németben is létezik a színházi látcső kifejezés, így az ennek
32
megfelelően, behelyettesítéssel az ekvivalens lexémákat használják a fordítók. Azonban semmilyen utalást nem tesznek arra, hogy a forrásnyelvi szövegben a színházi látcsövet régen használt kifejezéssel fejezték ki. (41) A kalyiba előtt lópokróc volt a földön, és ezen aludt édesen a tót. (Molnár 19) On a horse blanket in front of the shack lay the Slovenian watchman, sound asleep. (Rittenberg 25) Vor der Holzbude war eine Pferdedecke ausgebreitet und darauf schlief der Slowake den Schlaf der Gerechten. (Alkalay 23) A kalyiba a kunyhó megnevezésére szolgál. Mindkét célnyelvi szövegben a felcserélés műveletét használták a fordítók. Az angol célnyelvi szövegben kunyhónak, a német célynelvi szövegben fabódénak fordították a kalyibát. A lópokróc fordítása esetében a célnyelvi szövegekben a szókölcsönzést használva tükörszavakat használva fordították le a kifejezést a fordítók. (42) Mikor Csónakos meglátta őket, beugrott a ladikba, a partnak támasztotta az evezőt, hogy minden pillanatban kész legyen az indulásra. (Molnár 45) Csónakos saw them coming and quickly jumped into the boat, leaning the oars against the bank so as to be ready to shove off at a moment’s notice. (Rittenberg 59) Als Csónakos sie erblickte, sprang er in das Fahrzeug, stemmte das Ruder an das Ufer, um jeden Moment zur Abfahr bereit zu sein. (Alkalay 58) A ladik a csónak népies elnevezése. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg felcserélést alkalmazva a csónak kifejezést használta a fordítás elkészítéséhez. A német célnyelvi szövegben pedig Alkalay az általánosítást használva járműnek fordítja a forrásnyelvi kifejezést. (43) Véges-végig nagy levelű, kövér törzsű fák állottak nagy, zöld dézsákban. (Molnár 47) Throughout the length of the house, in large green wooden tubs, gigantic trees reared their heads. (Rittenberg 61) Überall standen großblättrige Bäume mit dicken Stämmen in großen, grünen Kübeln. (Alkalay 60)
33
A dézsa fából készült tárolóedény. Az angol célnyelvi szövegben a fordító betoldást használva körülírja a kifejezést, mert a fa kád kifejezést használja a célnyelvi szövegben. A német célnyelvi szövegben a vödör kifejezést használva, a jelentések felcserélésével oldja meg a fordító a dézsa fordítását. (44) És a kis szőkének volt egy angyalos szerencsekrajcárja, amit egy pilulásskatulyában hordott magával. (Molnár [51]) To all of this was added Nemecsek’s own lucky penny, which he kept in a small box. (Rittenberg 65) Und der kleine Blonde besaß einen Engelkreuzer, den er in einer Pillenschachtel bei sich trug. (Alkalay 65) A pilulásskatulya egy kis dobozka volt, amiben gyógyszereket tartottak. Az angol célnyelvi szöveg csak kis doboznak fordította Rittenberg, a felcserélés műveletét használva. A német célnyelvi szövegben a fordító behelyettesítést használt.
6.19. Tájnyelv (45) Az is azt kiáltotta, hogy: „Elmegyung!” (Molnár [29]) The boys laughed as the Slovenien, in an effort to imitate them, threw his hat in the air and roared, with a pronounced foreign accent: „We go dere!” (Rittenberg 37) Er warf seinen Hut in die Luft und brüllte: „Gehn mer hin!” (Alkalay 36) A forrásnyelvi műben az elmegyungot a tót mondta, aki a felvidékről származik és ott a magyar nyelv egy dialektusát beszélik. Ezt a tájnyelviséget mindkét célnyelvi szövegben érzékeltette a fordító. (46) Csak jertek mindenütt utánam! (Molnár 34) Just follow close behind me. (Rittenberg 45) Folgt mir nur nach. (Alkalay 43) A jertek szót csak egyes vidékeken használják, így tájszólásnak számít. Ebben az esetben azonban a fordítók nem tartották fontosnak, hogy ezt hangsúlyozzák, ezért egyik célnyelvi
34
szövegben sem jelzik, hogy a forrásnyelvben ezen a helyen az író tájszólást használt. A fordítók felcserélést használnak, mindkét célnyelvi szövegben a követni igét használva fordítják a jertek utánam kifejezést.
6.20. Helységnevek (47) A Múzeum-kertet hívják így. (Molnár 13) By “museum” was meant the lawn surrounding that public institution. (Rittenberg 17) So nannten die den Garten des Museums. (Alkalay 16) A Múzeum-kert a forrásnyelvi mű szerint egy helységnév, mely még ma is létezik. A német célnyelvi szövegben birtokos szerkezetként felbontást alkalmazva a múzeum kertjeként fordította le a fordító. Az angol célnyelvi szövegben körülírást, betoldást alkalmazva a forrásnyelvi szöveget a következőképp fordította a fordító: a közintézmény füves területe. (48) A grund… (Molnár 17) The grund… (Rittenberg 22) Der grund… (Alkalay 20) A grund beépítetlen vagy esetleg füves telek, a regény egyik kulcsszava. Mivel meghatározó a regény szempontjából egyik célnyelvi fordításban sem fordították le, vagy írták körül. A fordítók transzliterálták a kifejezést (49) Mielőtt még ők ide fognak jönni, mi fogunk elmenni hozzájuk a Füvészkertbe! (Molnár 28) Even before they come here, we’ll pay them a visit, right in the Botanical Gardens! (Rittenberg 37) Aber ehe sie hierherkommen, wollen wir zu ihnen gehen, in den Botanischen Garten! (Alkalay 36) A (49)-es példában a füvészkertet mindkét fordító ugyanazt a megoldást alkalmazva fordította le. Az angol és a német célnyelvi fordításban is betoldást használva körülírták a kifejezést, botanikus kert szerepel a fordításokban.
35
6.21. Településrészek (50) A lárma messze halt el, valami józsefvárosi kis utcácskában. (Molnár 50) The uproar subsided only in the distance, in an alley somewhere in the Josephtown district. (Rittenberg 65) Allmählich verklang der Lärm in irgendeinem Gäßchen der Josefstadt […] (Alkalay 64) Az (50)-es példában a fordításhoz a fordítók a behelyettesítés műveletét alkalmazták mindkét célnyelvi szövegben. (51) […] és kimentem vele a Tisztviselőtelepig, […] (Molnár 57) I rode to the end of the city […] (Rittenberg 73) […] und fuhr bis zur Beamtenkolonie […] (Alkalay 73) A Tisztveselőtelep fordításakor mindkét célnyelvben más-más megoldáshoz folyamodtak a fordítók. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg betoldást alkalmazva a város vége kifejezést használja. A német célnyelvi szövegben Alkalay azonban a szókölcsönzést használja.
6.22. Tisztségek (52) Ezt csak ma délelőtt tudta meg az elnök az iskolában, a latinóra után, mikor a pincében, ahol a pedellus a vajas kenyeret árulta, Nemecsek félrehívta, és mindent elmondott neki. (Molnár 83) He had learned of it only that morning soon after the Latin period. He had been in the act of buying a slice of buttered bread at the school lunch counter when Nemecsek called him aside and told him about it. (Rittenberg 104) Das erfuhr der Präsident erst heute vormittag in der Schule, als ihn Nemecsek nach der Lateinstunde, im Souterrain, wo der Schuldiener Butterbrötchen verkaufte, beiseite rief und ihm alles erzählte. (Alkalay 104)
36
A pedellus kapusi és hivatalszolgai teendőket ellátó személy az iskolákban. Az angol célnyelvi szövegben a fordító kihagyást alkalmazva elhagyta a tisztség megnevezését. A német célnyelvi szövegben felcserélést használva iskolaszolgának fordította le a fordító. (53) Mert azelőtt Kolnay őrizte, mert ő volt a pénztárnok, de nála elszáradt, mert ő sohasem rágta. (Molnár 55) Before that it was in charge of Kolnay, who was also treasurer. But he let it dry up. He never chewed on it. (Rittenberg 71) Früher hat ihn der Kolnay aufbewahrt, denn er war der Kassier, bei dem aber ist er vertrocknet, weil er nie gekaut hat. (Alkalay 70) A pénztárnok kifejezés lefordítására az angol és a német célnyelvben is analógiás fordítást alkalmazva próbáltak megoldást találni a fordítók. Az angol és német célnyelvi szövegben is pénztárosnak fordították a kifejezést. Ez forrásnyelvi szempontból, helytelen, mert a pénztáros a forrásnyelvben nem ekvivalens a pénztárnok kifejezéssel. (54) A Barabás a pecsétőr. (Molnár 59) Barabás is guardian of the seal. (Rittenberg 75) Barabas ist der Siegelverwahrer. (Alkalay 75) A pecsétőr fordítását tekintve nem egyezik meg a fordítók által használt módszer. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg betoldást használva (a pecsét őre), mintegy megmagyarázza a kifejezést. Ezzel ellentétben a német célnyelvi szövegben Alkalay tükörszavakat használva fordította le a kifejezést. (55) Jegyző úr! (Molnár 68) Mr. Recording Secretary! (Rittenberg 86) Herr Schriftführer! (Alkalay 87) A jegyző úr esetében az angol célnyelvi szövegben betoldást alkalmaz a fordító, és lejegyző titkár úrnak fordítja. A német célnyelvi szövegben írásvezető úrnak fordítva felcserélést használt a fordító.
6.23. Megszólítások
37
(56) Lapulj meg, papuskám. (Molnár 37) Down on your belly, laddie. (Rittenberg 48) Leg dich nur flach hin, mein Junge. (Alkalay 46) A papuskám egyfajta vicces megszólításként funkcionál ebben a kontextusban. Az egyik gyerek mondja a másiknak. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a laddie kifejezést használta, mellyel leginkább a skót nyelvjárásban szokták a férfiakat szólítani, különösen a fiatal fiúkat. A német célnyelvi szövegben Alkalay inkább az egyszerűségre törekedett, és egyszerűen fiamnak fordította a papuskám kifejezést. Mindkét célnyelvi fordítás esetén teljes átalakítást használtak a fordítók. (57) Ebben lakott a tót, aki éjszaka a fát őrizte, hogy el ne lopják, vagy föl ne gyújtsák. (Molnár 18) In it lived the Slovenian night watchman, who was held responsible for possible thefts and fires in the yard. (Rittenberg 23-24) Darin wohnte ein Slowake, der nachts das Holz hütete, damit es nicht gestohlen oder angezündet werde. (Alkalay 22) A tót régebben a szlovákok és szlovének külső neve volt. Érdekes, hogy a célnyelvi szövegekben mindkét népnév előfordul. Az angol célnyelvi szöveg a szlovén népcsoportot veszi ekvivalensek, míg a német célnyelvi szöveg a szlovákot. Ennek oka talán a földrajzi elhelyezkedésből adódik. (58) Rácz tanár úr becsapta a könyvét, és felállott a katedrán. (Molnár 52) Professor Rácz slammed his book shut and rose on the rostrum. (Rittenberg 67) Professor Racz klappte sein Buch zu und stand vom Katheder auf. (Alkalay 66) A forrásnyelvi szövegben a tanár úr megszólítás szerepel. Mindkét célnyelvi szöveg a professzor
kifejezéssel
cseréli
fel.
A
magyar
iskolarendszerben,
a
felsőoktatási
intézményekben tanító, vagy tudományos körökben mozgó személyek megszólítására használt kifejezés a professzor, melyet a célnyelvi szövegekben használnak a fordítók.
6.24. Katonai egységek
38
(59) Fönn állott? A citadellán? (Molnár 22) You mean he stood up there? On our citadel? (Rittenberg 29) Er stand oden? In der Festung? (Alkalay 27) A citadella az erőd megnevezése. Az angol célnyelvi fordításban a fordító transzliterációt és konkretizálást alkalmaz a fordítás során, a mi citadellánk. A német célnyelvi szövegben felcserélés műveletét hazsnálja a fordító, mivel erődnek fordította a citadellát. (60) Ez a két négyszög, amelybe A és B van írva, jelenti a kapu védelmére rendelt két zászlóaljat. (Molnár 87) This square here, with the letters A and B, represents the two divisions detailed to defend the gate. (Rittenberg 108) Diese beiden Viercke, die mit A und B bezeichnet sind, bedeuten die beiden Bataillone, denen der Schutz des Tores obliegt. (Alkalay 108) A zászlóalj szárazföldi katonai egység. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg szakasznak fordította, felcserélést alkalmazva. A német célnyelvi szövegben Alkalay szintén a felcserélés műveletét alkalmazta. (61) Ha még egy szót szólsz, haditörvényszék elé állítalak! (Molnár 88) If I hear another word out of you, I’ll have you court-martialled! (Rittenberg 108) Wenn du noch ein Wort sprichst, stelle ich dich vors Kriegsgericht. (Alkalay 109) A haditörvényszék igazságszolgáltató katonai szerv. Az angol célnyelvi szövegben behelyettesítéssel, az angol ekvivalens kifejezést használja a fordító. A német célnyelvi szövegben szókölcsönzést használva, tükörszavakkal fordítja le a fordító.
6.25. Fegyverek (62) A másik kettő odaugrott melléje, s az alkonyat gyér világosságánál látták, hogy az a valami – egy tomahawk.(Molnár 38)
39
His companions bounded over close to him, and in the meager light of sunset they discovered this something to be an Indian tomahawk. (Rittenberg 49) Die beiden andern drängten zu ihm hin und erkannten beim shcwachen Licht der Abenddämmerung, daß dieses Ding ein – Tomahawk sei. (Alkalay 48) A tomahawkot szerszámként és fegyverként is használták. Leginkább az indián népcsoportok körében volt elterjedt a használata a régi időkben. Baltához, fejszéhez hasonló. Eléggé elterjedt volt ez az eszköz, így egyik célnyelvi szövegben sem módosítottak rajta, csupán transzliterálták
fordítók. Az angol célnyelvi szövegben a fordító konkretizálást is
alkalmazott, azzal hogy a tomahawk elé tette az indián jelzőt, jelezve ezzel a fegyver eredetét. (63) Olyan szekerceféle, aminővel a regények tanúsága szerint az indiánok szoktak hadakozni. (Molnár 38) His companions bounded over close to him, and in the meager light of sunset they discovered this something to be an Indian tomahawk. (Rittenberg 49) Es war eine Art Beil, wie es nach den Romanen die Indianer bei ihren Kämpfen zu benützen pflegten. (Alkalay 48) A forrásnyelvi szöveg megmagyarázza, hogy mi is az a tomahawk. Az angol célnyelvi szöveg a magyarázatot nem tartalmazza, kihagyást alkalmazott. A fordító azzal, hogy az indián jelzőt a tomahawk elé rakta, kifejezte a jellegét, és mivel az amerikai történelem ismert az angol nyelvjárási területen, feltételezi, hogy az olvasóknak nincs különösebb magyarázatra szükségük, megfelelő háttérismerettel rendelkeznek a tomahawkról. A forrásnyelvi szöveg szekercéhez hasonlítja a tomahawkot, ami egy kisebb fajta fejsze elnevezése a forrásnyelvben. A német célnyelvi szöveg a fejszefajtának fordította szekecét, a fordító a felcserélés műveletét alkalmazta. Így a német célnyelvi közönség is pontosan tudni fogja, mi is a tomahawk.
6.26. Katonai rangok (64) Közlegény, menjen a raktárba, és hozza elő a labdát meg a levattát! (Molnár [29]) Private Nemecsek, go to the store-room and get the ball and bat! (Rittenberg 37) Infanterist, gehen Sie ins Magazin und bringen Sie den Ball und die Schläger! (Alkalay 36)
40
A közlegény a rangjelzés nélküli katona megszólítása. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg kétfajta műveletet is alkalmaz a fordítás során. Az egyik a felcserélés, közkatonaként fordítja a közlegény kifejezést, a másik pedig a betoldás, mert a tisztség után megnevezi a viselőjét, jelen esetben Nemecseket. A német célnyelvi szövegben a fordító a teljes átalakítás műveletét használja, gyalogosnak fordítja a kifejezést. (65) Alássan jelentem, hogy a fegyvertárunkból hiányzik az a piros-zöld zászló, amit kapitány úr a Pál utcaiaktól zsákmányolt. (Molnár 72) I beg to report, sir, that there seems to be missing from the arsenal that red and green flag which you, sir, had plundered from the Paul Streeters. (Rittenberg 91) Ich melde gehorsamst, daß aus unserem Waffenmagazin die rot-grüne Fahne fehlt, die der Herr Hauptmann von den Jungen der Paulstraße erbeutete. (Alkalay 91) A kapitányi tisztséget mindkét célnyelvi szövegben más műveletet választva fordította le a két fordító. Az angol célnyelvi szövegben a generalizálás műveletével, az uram kifejezést használja a fordító. Ezzel ellentétben a német célnyelvi szövegben Alkalay a teljes átalakítás műveletét használja. A százados úr kifejezést használja, amelynek van forrásnyelvi ekvivalense. (66) A C és D zászlóalj a Mária utcába küld őrszemet. (Molnár 88) Divisions C and D will send a patrol into Maria Street. (Rittenberg 110) Die Bataillone C und D entsenden Vorposten in die Marienstraße. (Alkalay 110) Az őrszem kifejezés fordításakor az angol célnyelvi szövegben a fordító a járőr kifejezéssel cseréli fel a forrásnyelvi szövegben szereplő kifejezést. Ezzel szemben a német célnyelvi szövegben nem a felcserélés műveletét választja a fordító, hanem a behelyettesítést, mivel az előőrszem kifejezést használja. (67) Mint fegyvertáros, mikor idejöttem, megnéztem a romban a tomahawkokat és a dárdákat. (Molnár 72) As officer in charge of the arsenal, I made an investigation in the ruins and found all the tomahawks and lances untouched. (Rittenberg 91)
41
Als Verwalter des Magazins kontrollierte ich, als ich herkam, die Tomahawks und die Speere in der Ruine. (Alkalay 91) A (67)-s példában Rittenberg a betoldás műveletét alkalmazva fegyvertári szolgálat tisztjeként fordítja le a fegyvertáros forrásnyelvi kifejezést. A német célnyelvi szövegben a fegyverraktár kezelője kifejezést használva szintén a betoldás műveletével fordítja le a fordító a forrásnyelvi kifejezést.
6.27. Vezényszavak (68) Hapták! (Molnár 19) Attention! (Rittenberg 25) Habt acht! (Alkalay 23) A hapták vigyázzállást jelent, vagyis erre a vezényszóra a katonáknak vigyázzállásba kell állni. Az angol célnyelvi szövegben teljes átalakítást alkalmazott a fordító, ugyanúgy, mint a német célnyelvi szövegben. Az angol célynelvi szövegben is, és a német célnyelvi szövegben is a figyelem kifejezést használják a fordítók. (69) Hátra arc! (Molnár 80) About face! (Rittenberg 101) Kehrt euch! (Alkalay 102) A hátra arc vezényszót az angol célnyelvi szövegben a behelyettesítés műveletével, ekvivalens kifejezést használva fordítja le a fordító. A német célnyelvi szövegben a fordító a felcserélés műveletét választja és a megfordulni kifejezést használja a fordításban. (70) Indulj! (Molnár 80) March! (Rittenberg 102) Marsch! (Alkalay 102) Az indulj parancsot mindkét célnyelvben a menetelni kifejezéssel cserélték fel a fordítók
42
(71) Abcug Kolnay! (Molnár 67) Down with Kolnay! (Rittenberg 85) Abzug Kolnay! (Alkalay 86) Az abcug indulatszó, mely azt jelenti, le vele. Az angol célnyelvi szövegben Rittenberg a felcserélés műveletét alkalmazza a fordításban. A német célnyelvi szövegben pedig a teljes átalakítás művelete figyelhető meg, bár a szóalakból arra következtetnénk, hogy a fordító szókölcsönzést használt. A német Abzug szó jelentése levonás.
43
7. ÖSSZEGZÉS
Egy fordítás elkészítése során a fordítók mindig szembesülnek nehézségekkel, problémákkal. Az egyik ilyen probléma a reáliák, kultúrspecifikus szavak fordítása. Molnár Ferenc ifjúsági regényében, A Pál utcai fiúkban számos reália található. Ezeknek a szavaknak, kifejezéseknek a fordítása problémát okoz a fordítóknak. Az angol és német célnyelvi szöveg elkészítése során Louis Rittenberg és Edmund Alkalay többféle megoldást alkalmazott a reáliák fordítására. A két célnyelvi szövegben másként oszlik meg, hogy milyen megoldást részesítették előnyben a fordítók. Rittenberg az angol célnyelvi szövegben leginkább a jelentések betoldását, a jelentések felcserélését és a behelyettesítés műveletét alkalmazta. Tehát a legtöbbször vagy megmagyarázta a reália jelentését, vagy, ha volt célnyelvi ekvivalense, akkor behelyettesítette a fordításba, esetleg egy hasonló jelentéstartamú kifejezést használt. Rittenberg alig használta a szókölcsönzés műveletét, melyet Alkalay elég sok esetben alkalmazott a német célnyelvi szöveg elkészítésekor. Azonban Alkalay fordításában nem volt mindig célravezető a szókölcsönzés használata, mert sokszor elveszett a reália jelentése vagy más jelentést kapott, mint például a törökméz fordítása esetén. Alkalay Rittenberghez hasonlóan a behelyettesítés és betoldás műveletét is gyakran alkalmazta a szókölcsönzés mellett. A művek vizsgálata során megállapítható, hogy a német célnyelvi szövegben a fordító sokkal inkább törekedett arra, hogy visszaadja az eredeti mű formáját is. Rittenberg szinte majdnem minden esetben felbontotta a hosszú, több soros mondatokat. A fordítók csak ritkán választották ugyanazt a megoldást a reáliák fordításakor, melynek az lehet a legfőbb oka, hogy az angol célnyelvi szövegben a fordító sokkal inkább arra törekedett, hogy az angol kultúrában nem létező kifejezéseket valami olyan kifejezéssel adja vissza, mely jelentése hasonló a forrásnyelvi kifejezéshez, vagy körülírja a kifejezést. A német célnyelvi szövegből ez a fajta törekvés hiányzik, és a fordító sokszor ’egyszerűen’ tükörszavak fordításával oldotta meg a problémát. A fordítások többnyire következetesek, azonban Rittenberg egy ponton következetlen volt. Ez a következetlenség a pénzek fordításánál figyelhető meg. Az angol kultúrában szereplő pénzegységek neveit alkalmazta mindenhol, kivéve egy helyen, amikor transzliterálta a
44
forrásnyelvben szereplő pénzegységek nevét, mely zavaró lehet a célnyelvi közönség számára. Összességében elmondható, hogy a fordítók legtöbbször különböző megoldást alkalmaztak, egy adott reália fordításakor, mert másként gondolkodnak, mást tartanak szem előtt, illetve másra törekednek a fordítás során. Mindkét fordításban a behelyettesítés és a betoldás műveletének használata dominál. Ezek azok a megoldások, mellyel a fordítók a lehető legjobban egyértelműsíteni tudták a forrásnyelvi műben szereplő reáliákat.
45
BIBLIOGRÁFIA
Albert Sándor. (2003) Fordítás és filozófia: a fordításelméletek tudományfilozófiai problémái & filozófiai szövegek fordítási kérdései. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 154 o. ISBN 963 9372 69 2 Catford, J. C. (1965) A linguistic theory of translation: an essay in applied linguistics. © 1967 London: Oxford University Press. viii, 103 o. Forgács Erzsébet: Reáliák és fordításuk Garaczi László műveiben. In: Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből, 6. (2004) 2. sz. 38-56 o. Klaudy Kinga. (1997) A fordítás elmélete és gyakorlata: angol/német/francia/orosz fordítástechnikai példatárral. 3. bőv. kiad. Budapest: Scholastica Kiadó. 417 o. ISBN 963 85281 3 3 Klaudy Kinga. (1997) Fordítás I.: bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica Kiadó. 247 o. ISBN 963 85281 8 4 Klaudy Kinga. (1997) Fordítás II.: bevezetés
fordítás gyakorlatába angol/német/orosz
fordítástechnikai példatárral. Budapest: Scholastica Kiadó. 285 o. ISBN 963 85281 9 2 Klaudy Kinga. (1999) Bevezetés a fordítás elméletébe. Budapest: Scholastica Kiadó. 208 o. ISBN 963 85912 6 9 Koller, Werner. (2004) Einführung in die Übersetzungswissenschaft. 7. kiad. Wiebelsheim: Quelle & Meyer Verlag. 343 o. ISBN 3-494-01379-9 Leonardi, Vanessa. (2000) Equivalence in translation: between myth and reality. http://accurapid.com/journal/14equiv.htm Letöltés dátuma: 2010.10.21. Nord, Christiane. (2003) Textanalyse und Übersetzen: theoretische Grundlagen, Methode und didaktische Anwendung einer übersetzungsrelevanten Textanalyse. 3. kiad. Tübingen: Julius Groos Verlag. iv, 284 o. ISBN 3-87276-649-X Simigné Fenyő Sarolta. (2003) Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe. Miskolc: A Miskolci Egyetem rektora. 262 o. Simigné Fenyő Sarolta. (2006) A fordítás mint közvetítés. Miskolc: Stúdium Rendezvények és Nyelvtanfolyamok. 187 o. ISBN-10: 963-06-1489-8 Tarnóczi Lóránt. (1966) Fordítókalauz: a szakirodalmi fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 529 o.
46
Tellinger, Dusán: A reáliák fordítása a fordító kulturális kompetenciája szemszögéből. In: Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből, 5. (2003) 2. sz. 58-70 o. Vermes Albert: A relevancia-elmélet alkalmazása a kultúra-specifikus kifejezések fordításának vizsgálatában. In: Fordítástudomány: tanulmányok az írásbeli és szóbeli nyelvi közvetítés elmélete, gyakorlata és oktatása témaköréből, 6. (2004) 2. sz. 5-17 o.
Források: Molnár Ferenc. (1994) The Paul street boys. ford.: Rittenberg, Louis. 2. bőv. kiad. Budapest: Corvina Kiadó. 208 o. ISBN 963 13 3801 0 Molnár Ferenc. (1999) A Pál utcai fiúk. 35. kiad. Budapest: Móra Könyvkiadó. © 1996. 169 o. ISBN 963 11 7515 4 Molnár Ferenc. (2002) Die Jungen der Paulstrasse. ford.: Alkalay, Edmund. Budapest: Corvina Kiadó. 212. o. ISBN 963 13 5180 7
47
