Porcelán – Pécs – Zsolnay 2008 Kerámia és porcelán szimpózion A program eredeti koncepcióját (mellékelve) a Zsolnay Örökség Kezelő KHT készítette el 2007 nyarán az EKF Menedzsment Központ pályázati kiírására és a pozitív döntésről 2007. november 28-án értesült hivatalos formában. A pályázatokat elbíráló zsűri döntése értelmében a program az OKM keretéből 6 Millió Ft támogatást nyert. A résztvevők kiválasztására 2008 tavaszán, a program két szakmai irányítójának –Schrammel Imrének és Pál Zoltánnak – javaslatát is figyelembe véve került sor. A program finanszírozhatóságának garanciáját természetesen a támogatási szerződés aláírása jelentette, amely végül 2008. május 15-i dátummal sikerült. Igy a munkát az eredeti elképzeléshez képest jelentős késéssel, 2008. július 7-én tudtuk csak megkezdeni. Az induló szakmai konzultációra az alábbi művészek kaptak meghívást: Név Csányi Petra keramikusművész Feketü Boglárka keramikusművész Keserü Ilona Kossuth díjas festőművész Krawczun Halina keramikusművész Czakó Zsolt grafikusművész Gellér B. István Munkácsy díjas festőművész Pál Zoltán Munkácsy díjas szobrászművész Pinczehelyi Sándor Munkácsy díjas festőművész Érdemes Művész Schrammel Imre Kossuth díjas kerámikusművész Szántó Tamás keramikusművész
Telefon 20 559 4401
E-mail
[email protected]
20 581 6513
[email protected]
70 504 7674
[email protected]
20 463 9630
[email protected]
20 942 2843
[email protected]
30 495 1615
[email protected]
30 957 9434
[email protected]
70 384 6085
[email protected]
30 376 4973
20 330 9294
[email protected]
A megbeszélésen részt vett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. részéről Péterné Marosy Katalin vezérigazgató és Hock Tibor kereskedelmi igazgató. A támogató Menedzsment Központot Szalay Tamás művészeti igazgató képviselte. A megbeszélésen a résztvevők széleskörű tájékoztatást kaptak a program konkrét menetéről, a partnerek –elsősorban természetesen a Manufaktúra- szakmai elvárásairól és a technológiai lehetőségekről.
A munkához a lebonyolító Zsolnay Örökségkezelő Kht. a lehető legszélesebb feltételrendszert kívánta biztosítani, elsősorban a Zsolnay Gyárban, de igény szerint a Siklósi Kerámia Alkotóházban is. A művészek munkájukhoz a Manufaktúra szakemberei révén közvetlen asszisztensi támogatást is kaptak. Külön köszönet illeti Hergert Géza és Kovács János gipszeseket, Geresics Katalin porcelánfestőt, Baka József és Tari József üzemvezetőket. A résztvevők számára a DeForma Alapítvány közreműködésével kutatói ösztöndíj kifizetésére került sor. A program lezárására a tervezett időintervallumban a résztvevők személyes programjainak kitolódása miatt sajnos nem kerülhetett sor. Ugyanakkor, az eddigi eredmények, noha nem minden esetben sikerült a munkát kész tárggyal befejezni, már értékelhetők A program több évtizedes hiányt pótolt: a Zsolnay Gyár életében, a kilencvenes évek nagy visszaesését követően nem volt ilyen volumenű kortárs művészeti jelenlét. A legnagyobb szakmai kockázatot az eltérő jellegű gyári és alkotói munkamódszerekből adódó ellentétek jelenthették volna, azonban, és ez a program egyik kiemelkedően fontos eredménye, sikerült a gyári menedzsment, a bonyolítók, az érintett gyári dolgozók és a művészek közti együttműködés zavartalanságát fenntartani. Bebizonyosodott, hogy a gyári körülmények alkalmasak innovatív, az adottságok határait jó értelemben feszegető, a kollégák szakmai felkészültségét sok esetben próbára tevő, az új technológiai és formai megoldásokat kutató intenzív szakmai programok befogadására. Az elkészült tárgyakat, a program eredményeit egy belső kamarakiállításon mutattuk be a gyár vezetőinek. A menedzsment az eredményeket lelkesedéssel fogadta. A felkért művészek kivétel nélkül megtiszteltetésként fogadták a felkérést és mindegyikük megfelelő szakmai hozzáállást tanúsított. Természetesen voltak a teljesítmények között különbségek, de elmondható, hogy mindegyik résztvevő letett olyan produktumot, amely értékelhető és előre mutató. A résztvevők munkája nyomán több száz tárgy készült el és több olyan ötlet, innovatív gondolat született meg, amelyek jelentősége, igazi értéke egyelőre még nem felmérhető. A tárgyak között igazi „master piece”-ek is vannak, amelyek bármilyen összehasonlításban megállnák a helyüket. A tárgyak beleltározás, katalogizálása folyamatban van. Bízunk abban, hogy lehetőségünk lesz a program végén egy szinvonalas katalógus elkészítésére és a tárgyak erejének több kiállításon, bemutatón való tesztelésére. A programkiírásban három tematikát ajánlottunk a művészek számára. Az „új dekorativitás” tematikában elsősorban a meglévő termékfazonok újszerű dekorálásában vártunk fontos ötletek. A „home design” tematika a lakásenteriőrök számára tervezendő, különböző funkciójú kerámia tárgyak tervezését célozta meg. A „grand art” tematika az autonóm műalkotások létrehozását tűzte ki célul. A résztvevők kiválasztásának eredményeként olyan team jött létre, amelyben a többség az autonóm tematika iránt vonzódott. A végeredmény emiatt nem szolgált sok olyan prototípussal, amelyek az azonnali gyártás lehetőségét is hordoznák. Azonban –egyetértésben a gyár vezetőivel- ez az elvégzett munka értékét egyáltalán nem csorbítja. A program egy igazi perspektívaváltás a gyár életénben, egy rendkívül fontos folyamat kezdete. Egy olyan út első szakasza, amelyen végig kell menni ahhoz, hogy a kívánt végső célt, elérhessük. És ez a cél nem cak a Zsolnay Manufaktúra termékkínálatának megújítása, hanem sokkal inkább az egész magyar iparművészet egyik kitüntetett megújulási esélye.
2008. december 16-i kamarakiállítás és értékelő megbeszélés
balról jobbra: Péterné Marosy Katalin vezérigazgató, Pál Zoltán kurátor, Kabók Ibolya kommunikációs igazgató, Hock Tibor kereskedelmi igazgató, Komor István projektvezető
Csányi Petra Csányi Petra kihasználta a siklósi műhely lehetőségeit, és három, az eddigi munkáihoz képest nagyméretű, organikus csonkolt gipszkavicsot készített. A gipszmagok után a formakészítés már a Zsolnay Gyárban történt és szintén itt történt a beformázás és az égetések is. A művész koncepciója egyértelmű: egyszerű, minimalista forma, különböző dekortechnikákkal. Egy teljes sorozat felületét Pál Zoltán által kifejlesztett szobrászati eljárással kezeltük, ennek köszönhetően a felületek a szokásos kerámia minőséget messze meghaladó minőségben feszessé és pontossá váltak. Értékes innováció a Zsolnay fejlesztésű grafitmáz felületen a maratásos eljárás alkalmazásának eredményeként létrejövő matt-fényes dekorjáték.
Feketü Boglárka A fiatal művész a tradícionálisabb formavilágból merített. Szintén a Siklóson dolgozva készítette el virágtartó edényének giszmodelljét. A formakészítés és a beformázás már a gyárban történt. A nagyméretű edény anyaga fagyálló pyrogránit, igazi helyét a kertben találhatjuk meg. A tárgy plasztikus dekorációja értékes innováció: az alaptest külön formákba préselt rátétekkel tehető egyedivé. A rátétek és az alaptest eltérő színezésével a variálhatóság tovább fokozható.
Krawczun Halina Krawczun Halina a program résztvevői között az egyetlen, akinek komoly Zsolnay tapasztalatai vannak. Jópár évet töltött a gyárban tervezőként, az ő nevéhez fűződik az „Ősz” dekor, amely jelenleg az egyik legsikeresebb Zsolnay termék. A művész geometrikus formákból építkezett, elsősorban a felületek áttörésével operált. A különböző méretű gömbökből készült szoborterve, az eltérő színű és felületű eozin mázak alkalmazásával izgalmas látványt hozott létre.
Keserü Ilona Keserü Ilona a magyar képzőművészeti élet kiemelkedő alakja. A program szakmai rangját jelzi, hogy a felkérést –hosszas rábeszélés után- elfogadta. Alkotói elképzelése régóta érlelődött, több évtizede szerette volna a porcelán technológia és a festészet közös lehetőségeit kipróbálni. Az elmúlt évben intenzív munkája csak a kísérletekig jutott. Terveinek megvalósításához fontos technológiai innovációval járult hozzá a Zsolnay Gyár: új termékként kifejlesztésre került egy közel 60 cm átmérőjű porcelán óriástál, valamint a több újonnan kikevert színt is magába foglaló „Keserü” színskála.
Czakó Zsolt Czakó Zsolt a magyar grafikus szakma egyik sztárja. Noha jelenleg Budapesten él, pécsi kötődései egyáltalán nem lazultak és folyamatosan jelen van a helyi kulturális életben. Részvételétől különleges dekorokat vártunk, azonban, nem tudván ellenállni a három dimenzió és a porcelán varázsának, önálló objekteket tervezett. A tárgyak geometriájuk miatt sajnos porcelánból kivitelezhetetlenek, de a tervekben megtestesülő formavilág és vizuális gondolkodás mindenképpen inspiráló.
Gellér B. István A pécsi művészeti élet emblematikus alakja. Korábban többször dolgozott kerámiával, a feketére égetett kultikus tartalmú tárgyak a „Növekvő Város” életprojektjének fontos elemei. Az eozintechnikával való találkozás minden bizonnyal korszakos jelentőségű a művész számára, de rendkívül fontos eredmény a Zsolnay Gyár számára is. Tárgyain az eozin alkalmazásának eddig nem próbált területei váltak látható valósággá.
Pál Zoltán A program vitathatatlanul legaktívabb és legtermékenyebb résztvevője, Pécs város művészeti életének szakmai és közéleti szempontból egyaránt meghatározó szereplője. Hála rendkívül széles, szinte a teljes vizuális kultúrát átfogni képes művészi személyiségének, a felkínált lehetőségekkel sokrétűen élt. Készített dekortervet, és autonóm plasztikát, bátran alkalmazta a Zsolnay Gyár teljes technológiai arzenálját. Munkájának egyik legfontosabb eredménye, hogy az égetett kerámiát szobrászi nyersanyagként kezelte, és az égetés után tovább formálva teljesen új minőséget hozott létre.
Pinczehelyi Sándor A pécsi művészeti élet szintén meghatározó személyisége. Programjában életművének kedvenc motívumaihoz visszanyúlva, a porcelángyártásban is széles körben használt grafikai eljárások és a festészeti gesztusok sajátos kombinációjára törekedett. Az általa alkalmazott technika rendkívül termelékeny, de a tárgyak mégis egyediek. Ígéretesen kísérletezett az eozin technika speciális lehetőségeivel is.
Schrammel Imre Magyarország első számú keramikusművésze, korábban többször került kapcsolatba a Zsolnay Gyárral, aminek az eredményeit több különleges színvonalú tárgy őrzi. A porcelán és kerámiagyártás talán legavatottabb ismerője egy olyan technikai innováció bevezetését javasolta, amelynek lényege, hogy a nagy általánosságban használt gipszformák helyett plasztikus présformát alkalmaz. A szimpozion során késztermékig nem jutottunk el, de a rajzban és gipszpozitívokban dokumentált elképzelések már ebben a fázisban is jól demonstrálják a bennük rejlő potenciált.
Szántó Tamás A fiatal művész a Zsolnay Mauzóleum felújításához készülő pyrogránit elemek újramintázásának feladatával már korábban kapcsolatba került a Zsolnay Gyárral. Elkötelezett keramikus, elsősorban a samottos agyag érdekli. A szimpózion során egy jól gyártható pyrogránit szökőkutat tervezett. Azon túl, hogy a plasztikai megfogalmazás kedves és szellemes, a nagyméretű kerámia tárgyakon oly sokszor problémákat okozó fúgák kezelésére egy sajátos megoldást is kialakított.
