POLGÁRMESTERI PROGRAM

POLGÁRMESTERI PROGRAM 2010 - 2014

POLGÁRMESTERI PROGRAM 2010 - 2014 I. Gondoskodó önkormányzat 1. közösségi együttélési nyilatkozat megalkotása a település polgáraival közösen 2. helyi foglalkoztatást ösztönző gazdaságélénkítés 3. a bajomi értékekre épülő idegenforgalom megteremtése 4. nemzeti és helyi hagyományokra épülő egységes oktatás és nevelés 5. fiataljaink önkifejezésének és önszerveződésének a segítése 6. nyugodt és biztonságos Biharnagybajom 7. a sport közösségépítő és személyiségformáló hatásainak a kiaknázása 8. biztonságos szociális háló megteremtése minden korosztály számára 9. ügyfélbarát szolgáltatások a közszférában 10. praktikus és gazdaságos településüzemeltetés II. Életszerű fejlesztések 1. gazdaságélénkítő és munkahelyteremtést elősegítő fejlesztések (szilárd burkolatú utak, üzlethelyiségek kialakítása, a mezőgazdaság újraélesztése stb.) 2. bajomi turizmus és identitás erősítését szolgáló fejlesztések (szálláshelyek és meleg étkezési lehetőség kialakításának segítése, önkormányzati vendégház, országzászló visszaállítása stb.) 3. ésszerű településrendezés („pártház” és mozi hasznosítása, új piactér, agyaggödrök és mocsarak tereprendezése és használatbavétele stb.) 4. közintézmények fejlesztése (iskola felújítás, óvoda felújítás és bővítés, bentlakásos idősek otthona, mikrobusz beszerzés stb.) 5. jóléti fejlesztések (ivóvíz minőségfejlesztés, közösségi terek kialakítása, térfigyelő rendszer kiépítése, fecske- és krízisház létesítés stb.)

Preambulum „Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban a tájat építve, az erőforrásokat használva, de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlőség és a szeretet erkölcsi parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.” (Magyarok Szövetsége) I.

Gondoskodó önkormányzat

1. Közösségi együttélési nyilatkozat megalkotása a település polgáraival közösen Ahhoz, hogy Biharnagybajom polgárai békésen, egymást tisztelve tudjanak együtt, egymás mellett élni két fontos dologra van szükség: fejlett közösségi szellemre és közös erkölcsre. A közösségi szellem közös akaratot, közös távlati célt jelent, valamint hatékony együttműködést ennek megvalósításában, a közös erkölcs pedig olyan értékrendet, amely viszonyítási alapot szolgáltat a helyes és helytelen, káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez. Az Önkormányzatnak (az együttélési nyilatkozattal) MINDEN bajomi polgárral érzetetnie kell azt, hogy az ő saját véleménye is számít a település mindennapjait meghatározó döntések meghozatalában. Feladat:  Közösségi együttélési nyilatkozat (rendelet) megalkotása, amely tartalmazza mindazokat a jogokat és kötelességeket, amit a Biharnagybajomban élők szükségesnek tartanak a békés együttéléshez. (Természetesen le kell szabályozni azt az esetet is, amikor a Bajomban élő nem tartja be a mindenkire egyformán érvényes szabályokat, tehát az ő esetükben mindenképp szükséges éreztetni, hogy a közösség elhatárolódik tőlük-akár a lehetséges, önkormányzat által odaítélhető javak, ellátások megvonásával is)

 Ötletláda(’k) kihelyezése a településen, melybe mindenki – akár név nélkül is – elhelyezheti javaslatait, ötleteit, melyek szerinte a település fejlődését szolgálhatnák. (a javaslatokkal az Önkormányzat – jellegüktől függően – bizottsági, ill. intézményi szinten foglalkozna) 2. Helyi foglalkoztatást ösztönző gazdaságélénkítés Ebben a pontban két dolgot szükséges leszögezni:  Biharnagybajom gazdasági szerkezetét tekintve mezőgazdasági gyökerekkel rendelkező település.  A másik dolog pedig az önkormányzat szerepe a munkahelyteremtésben leginkább az ösztönzés és a koordinálás. A helyi gazdaságélénkítés legfontosabb eleme a mezőgazdaság újjáélesztése településünkön, különös tekintettel a magas hozzáadott értékű, azaz emberi munkaerő igényű ágazatok, mint például a zöldség-, gyümölcs és gyógynövénytermesztés, állattenyésztés és az így megtermelt nyersanyagokat fogadó feldolgozóipar. Feladat:  A munkahelyek létesítéséhez mindenképp meg kell szólítani a településünkön már működő vállalkozókat, illetve a kapcsolati tőkét kihasználva a településen befektetni szándékozókat.  A munkavállalókkal való közreműködésbe be kell vonni a munkaügyi központot, illetve az ÁFSZ-t.  Az önkormányzat, mint munkáltató, közvetlenül a szociális földprogram beindításával tud tenni a munkanélküliség ellen. Ehhez azonban mindenképp szükséges az önkormányzati földterületek helyzetének a rendezése, újabb területek megszerzése, valamint a zártkert rendezés. Illetve az ezekhez kapcsolódó, akár saját fejlesztési forrást is igénylő beruházások, befektetések előkészítése, ösztönzése, a saját erőből saját célra történő termelés erősítése.  Az önkormányzatnak az új munkahelyek teremtése szempontjából leginkább az ösztönző szerep jut. Gondolok itt a

pályázatok által nyújtott lehetőségek kihasználására: a helyi, illetve a helyi munkaerőre építő vállalkozások támogatására, a helyi együttélési nyilatkozatba, szociális szolgáltatásszervezési koncepcióba, - a megalkotásra kerülő – sportfejlesztési koncepcióba, oktatási- nevelési struktúrával kapcsolatos iránymutatásokkal egyező, megváltozott munkaképességűekre, hátrányos helyzetben lévőkre is építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére, illetve a piacképes üzlethelyek kialakításával. Továbbá az iparűzési adó és egyéb kedvezmények megállapításával, illetve a megépült IKSZT ilyen irányultságú használatával.  Kisebb mértékben, de szintén munkahelyeket teremthet az idegenforgalomban meglévő potenciál helyi szinten történő kihasználása. (Pl.: Magasabb összegű felhasználási-működési keret megállapítása a kistérségi integrációt segítő rendezvények, szakmai fórumok támogatására.) 3. A bajomi értékekre épülő idegenforgalom megteremtése A helyben megtalálható történelmi, kulturális, természeti, épített környezeti vonzerő minél egyszerűbb, nem erőszakos és minden elemében építő jellegű hasznosítási lehetőségeinek felmérése, tudatosítása mind a helyi lakosokban, mind a látogatókban. Továbbá ösztönözni kell a lakosságot a vendégek fogadásához elengedhetetlen szálláshelyek és étkezési lehetőségek kialakítására. Feladat:  a Szűcs Sándor ház szerepének újragondolása, tágabb rendezvényszervezési lehetőségeket magában foglaló kiaknázása  bővíteni a rendezvénynaptárt (várjátékok, falunap, stb.)  testvér települési kapcsolatok kialakítása  a helyi hagyományok felelevenítésének kezdeményezése, a több generáció együttélését segítő, a település múltjából építkező értékeit közvetítő kezdeményezések kiemelt támogatása

 Bajom történelmének, történetének további kutatása, a szájhagyomány útján és az elbeszélésekből származó, még fennmaradt legendák ápolása, összefoglalása, majd helytörténeti kiadványba foglalása  a településkép további alakítása (műemlékvédelem, főtér rekonstrukció, ligetek, fásítások stb.)  az elszármazottak által létrejött kapcsolati tőke ilyen célú kihasználása 4. Nemzeti és helyi hagyományokra épülő egységes oktatás és nevelés Az oktatás és nevelés során szükséges, hogy a bajomi intézmények az általuk megszólított generációkon átívelően is azonos értékrend és szemlélet követése útján képezzék az ifjúságot. Többek között logikus, célszerű lépés a nevelés legkisebb korosztályt célzó egységét, gondolok itt a bölcsődére, bevonni ebbe a folyamatba. Az új NAT elvárásaihoz idomulva meg kell alkotni a helyi sajátosságokra épülő, a helyi együttélés igényeinek megfelelő egységes oktatási és nevelési stratégiát. A stratégia vezérfonala pedig mindenképp a következő kell, hogy legyen: hazánk szeretetére, őseink, időseink, embertársaink tiszteletére és a munka megbecsülésére kell nevelni fiataljainkat. Előtérbe kell, hogy kerüljön a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelés. Továbbá fontos, hogy az alapvető erkölcsi fogalmakat és az etikus magatartás alapjait (igazság, becsület, tisztesség) minden bajomi diák megismerje. Feladat:  El kell érni, hogy az iskolapadból kikerülő gyermekeink képesek legyenek egy családi háztartás vezetésére. Ennek érdekében erősíteni kell a gyakorlókert és a háztartási ismeretek szerepét.  Meg kell szilárdítani az iskolában a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet.  Az integráció fogalmának át- és újraértelmezése: a differenciált oktatást kell előtérbe helyezni, ahol mindkét irányba átjárást kell biztosítani, lehetőséget adva a kiemelkedésre.

 A tehetséges tanulók támogatása mellett létre kell hozni egy ösztöndíjat a jó képességű, de hátrányos helyzetű, bizonyos szociokulturális hátránnyal induló gyermekek részére is. Ennek kialakításába is javaslom kikérni a helyi CKÖ véleményét is. 5. Fiataljaink önkifejezésének és önszerveződésének a segítése Az ifjúsági közösségi programoknak (az ifjúsági szolgáltatások részeként) valódi szükségletekre kell reagálniuk, valós személyes igényeket és közösségi célokat kell szolgálniuk. Feladat:  A legfontosabb a feladatok és igények tisztázása. Ennek érdekében javaslom egy települési ifjúsági stratégiai dokumentáció megalkotását a helyi ifjúsági nevelésben, szervezésben, - szolgáltatásokban részt vevők bevonásával, akár ad hoc bizottság létrehozásával is.  Ifjúsági, közösségi programok biztosítása, melyek között legyenek egynaposak, többnaposak és állandóak.  Multifunkciós közösségi tér kialakítása, amely az állandó szolgáltatások színhelye lehet, ugyanis az állandó szolgáltatás lényege az, hogy biztosít egy olyan helyet, ahol a fiatalok számára elérhetővé tesszük azokat a dolgokat, amikre igényük van. 6. Nyugodt és biztonságos Biharnagybajom Mindenkit megillet a biztonsághoz és a nyugalomhoz való jog. Egy önkormányzatnak pedig kötelessége, hogy ennek biztosításában közreműködjön. Feladat:  térfigyelő kamerák kihelyezése a település bevezető útjaira és a forgalmasabb közterületekre

 különös figyelmet fordítani a közterületen történő alkoholfogyasztás szankcionálására (mind vendéglátói, mind fogyasztói oldalról)  gyalogátkelőhelyek létesítése a kiemelten veszélyes csomópontokban  együttműködés a CKÖ-vel és más roma civilszervezetekkel  anyagi forrás biztosítása a bűnmegelőzést szolgáló helyi szabadidős, kulturális és sportprogramokhoz  az ifjúság védelme érdekében fokozott ellenőrzéseket tartani az élvezeti cikkeket árusító üzletekben, és a szórakozóhelyeken  a bajomi, helyi értékekre épülő oktatási- nevelési programokban a jogismeret és a jogtudat formálásának erősítése, különös tekintettel a bűnmegelőzésre  a települési közvilágítás bűnmegelőzési célzatú felmérése, bővítése és javítása  a településen található elhanyagolt ingatlanok bűnmegelőzési célzatú felmérése, majd ennek ismeretében az illegális területhasználatok megszüntetése  az idősek, egyedülállók korosztályára irányuló szolgáltatások, az időskori szociális ellátás bűnmegelőzési célzatú fejlesztése  az eb tartással kapcsolatos szabályok fokozott ellenőrzése  a közintézmények riasztórendszereinek kiépítése  szükség esetén rágcsálóirtás megrendelése települési szinten 7. A sport közösségépítő kiaknázása

és

személyiségformáló

hatásainak

a

Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport társadalmilag hasznos funkciói közül az alábbiak mindenképpen érvényesüljenek településünkön:  egészségmegőrzés  az ifjúság erkölcsi nevelése, személyiségformálás  közösségi együttélés segítése  szórakozás és szórakoztatás  identitástudat erősítése

Kiemelt feladata az önkormányzatnak, hogy mind szakmailag, mind erkölcsileg és nem utolsó sorban anyagilag segítse a nevelési-oktatási intézmények, a sportegyesületek és szakosztályaik, valamint az egészségkárosultak és hátrányos helyzetűek sportszakmai célkitűzéseit, terveit. Feladat:  sport- és szabadidő-szervezéssel foglalkozó szakreferens alkalmazása, aki koordináló szerepet tölt be a sportban érintettek körében  szabadtéri pályák, grundok, játszóterek állapotának felmérése, korszerűsítése, átalakításuk az uniós szabványoknak megfelelően  a versenysporton belül az utánpótlás nevelés kiemelt feladattá tétele  szabadidős sportolási lehetőségek biztosítása  az idősek és fogyatékkal élők gyógytorna és más egészségmegőrző lehetőségének szervezése, biztosítása  A sportszakember képzés helyi szintű támogatása  a lovas sport feltételeinek megteremtése településünkön 8. Biztonságos szociális háló megteremtése minden korosztály számára Az önkormányzatnak pontos ismeretekkel kell rendelkeznie a településen élők szociális helyzetét illetően, annak érdekében, hogy senki ne maradjon ki az őt megillető, saját környezetében biztosítható ellátások köréből. Feladatok:  törekedni kell a háromgenerációs családi modell megvalósítására, annak érdekében, hogy a bölcsek (szépkorúak) korában lévők teljes körű támogatást, gondozást kapjanak  biztonságos, ugyanakkor észszerűen működő, a közös felelősségvállalásra épülő szociális háló megteremtése  a jelenleg társulásos formában biztosított szociális (alap)szolgáltatások önállóan történő biztosításának vizsgálata

 települési munkaerő piaci- és értékrend közvetítő stratégia kialakítása: a településen mélyszegénységben élő, a munkaerőpiacról kiszorult, alacsonyan képzett lakosok felzárkóztatási lehetőségek kialakítása, mely elősegítheti a kialakult ellentétek feloldását is (pl.: szociális szövetkezet kialakítása) 9. Ügyfélbarát szolgálatok a közszférában Alapvető célkitűzés, hogy az intézmények ügyeiket a jogszabályok keretei között gyorsan, segítőkészen és felesleges bürokrácia nélkül oldják meg. Alapvető követelmény a törvényes, szakszerű és minőségi jogalkalmazás, az ügyintézés színvonalának folyamatos emelése. Feladat:  Az ügyfélszolgálati kartában megfogalmazott alapelvek és vállalások intézményeinknél történő alkalmazása. Alapelvek: 1. Minőségi szolgáltatás – ügyfelekhez közeli ügyintézés, állampolgárok túlzott adminisztrációs terheinek csökkentése. 2. Ügyfélbarát hozzáállás – szolgáltató jelleg erősítése. 3. Civil kapcsolatok – társadalmi partnerek véleményének kikérése. 4. Költséghatékonyság – hatékony működési mechanizmus és ügyintézés kialakítása. Fentiek érdekében az alábbiakat vállalják: 1. Az ügyintézés helyén, illetve az ügyfélszolgálatokon, valamint a hivatal honlapján az elérhetőségi adatokat, egyéb információkat naprakészen biztosítjuk. 2. A hivatal épületében tájékoztató táblákkal segítjük az ügyfelek eligazodását, ennek során lehetőség szerint biztosítjuk az esélyegyenlőséget. 3. Könnyen átlátható, gyakran aktualizált internetes honlapot működtetünk. A Ket. 164. § szerinti elektronikus tájékoztató szolgáltatást közérthető formában biztosítjuk. A leggyakrabban előforduló ügyekhez nyomtatvány és iratmintákat teszünk közzé.

4. A jogszabályok keretei között biztosítjuk az elektronikus ügyintézést, ügyfeleink figyelmét felhívjuk az elektronikus elérhetőségeik megadásának lehetőségére (telefonszám, e-mailcím) meghatározott eljárási cselekményeknél elsősorban a kapcsolattartás ezen módjával élünk. Biztosítjuk a személyes, papíralapú és elektronikus ügyintézés egyenértékűségét. 5. Az ügyfeleink igényeihez igazodó ügyfélfogadási rendet alakítunk ki, ennek érdekében kikérjük az ügyfelek véleményét, amit rendszeresen értékelünk. 6. Döntéseinket közérthető módon indokoljuk. 7. Az ügyfelek problémáinak megoldására törekszünk, ennek érdekében igyekszünk minél teljesebb körű tájékoztatást adni. 8. Egyszerűsítjük az ügyintézésünket, elősegítjük az adminisztrációs terhek csökkentését, amihez várjuk az ügyfelek javaslatait is. Az ügyintézés során felmerült jogalkalmazási problémákat rendszeresen elemezzük, szükség esetén jogszabály-módosítási javaslatot teszünk a jogalkotó szervek részére, amit közzéteszünk a honlapon. 9. Szolgálatkészen, pontosan, udvariasan, jogszerűen és felelősségteljesen végezzük munkánkat. Fokozott figyelmet fordítunk az ügyintézők szakmai és kommunikációs készségének továbbfejlesztésére. 10.A közérdekű információkat az elektronikus információs szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény szerint tesszük közzé. 10. Praktikus és gazdaságos településüzemeltetés A településüzemeltetési feladatok hatékonyabb, és gazdaságosabb ellátása érdekében egy Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet, röviden GAMESZ alakításának a megvizsgálása. Feladat:  Hatástanulmány készítése a GAMESZ- alakítással kapcsolatban

II.

Életszerű fejlesztések

1. Gazdaságélénkítő és munkahelyteremtést elősegítő fejlesztések    

szilárd burkolatú utak építése üzlethelyiségek kialakítása (MOZI, ÁFÉSZ áruház) új, az igényekhez alkalmazkodó piac építése szociális földprogram beindítása

2. Bajomi turizmus és identitás erősítését szolgáló fejlesztések       

önkormányzati vendégház, országzászló visszaállítása főtér- és közterület rendezés agyaggödrök revitalizációja Szűcs Sándor ház és a kovács múzeum fejlesztése kerékpárút építés román katonai emlékmű és katonák áthelyezése a köztemetőbe

3. Ésszerű településrendezés  településrendezési terv felülvizsgálata  közmunkaprogram hatékonyabb kiaknázása (munkavezetési rendszer átalakítása) 4. Közintézmények fejlesztése     

iskola épületek komplex felújítása Mátyás király úti óvoda felújítása és bővítése bentlakásos idősek otthonának a kialakítása kisbusz beszerzés új szolgálati lakások kialakítása

5. Jóléti fejlesztések  ivóvíz minőség javítás, ill. a vízszolgáltatás területén önállóvá válás lehetőségeinek folyamatos vizsgálata  közösségi terek kialakítása (kondi terem, lovas pálya, ifi klub)  térfigyelő rendszer kiépítése  fecske- és krízisház létesítés  csapadékvíz elvezető rendszer felújítása  szennyvízkezelés megoldása  riasztórendszer kiépítése a közintézményekbe

Biharnagybajom, 2010. október 17. Szitó Sándor polgármester