Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Jászdózsa
Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata A költségvetési szerv neve: Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Székhelye: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1. Létrehozásának éve:
1990.
Létrehozását elrendelte:
1990. évi LXV. törvény 35. §-a
Működési területe:
Jászdózsa község közigazgatási területe
Az alapító szerv neve:
Községi Önkormányzat képviselő-testülete 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.
A költségvetési szerv felügyeleti szerve:
Községi Önkormányzat képviselő-testülete 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1.
„a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért a felhasználásról való elszámolásáért a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv….” 217/1999./XII.27./ korm. számú rendelet 2. §. 3. pontja. Költségvetési szerv felügyeleti szerv vezetője: Jogállása:
Polgármester
Önálló jogi személyként működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, TEÁOR szám: 8411 Általános Közigazgatás Az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
A hivatal irányítási, vezetési módszerének letéteményesei a polgármester és a jegyző. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja a polgármester egyetértési joga mellett, az általa meghatározott körben. 1.) Polgármester: A jegyző útján irányítja a hivatal működését. 2.) Jegyző:
A polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Vezeti a hivatalt és megszervezi annak törvényes működését. A testületekkel kapcsolatban fő feladata a működés törvényességének biztosítása, melynek során a jogszabálysértés észlelése esetén jelzéssel él. A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából ügyintéző köztisztviselőkből, ügyvitelt ellátó és fizikai alkalmazottakból áll. A Polgármesteri Hivatal létszáma: 10 fő Hivatal vezetője: önkormányzat képviselő-testülete által kinevezett jegyző 1./ Pénzügyi, költségvetési, községgazdálkodási és műszaki csoport: Létszám: 3 fő költségvetési pénzügyi ügyintéző I. költségvetési pénzügyi ügyintéző II. műszaki ügyintéző A csoportba tartozó ügyintézők a 2007. évi CLII törvény 3.§ (1) bekezdése alapján vagyon nyilatkozat-tételre kötelesek. Pénzügyi csoport:
Ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodásának, pénzügyi tevékenységének hatékonyságát és szabályszerűségét. Szervezi és összehangolja az önkormányzati gazdasági programjainak kidolgozását. Ellátja és koordinálja az önkormányzat éves költségvetésének elkészítésével, annak évközi módosításaival kapcsolatos feladatokat, beleértve a költségvetési koncepció összeállítását is. Elkészíti a költségvetés működésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi terveket, biztosítja az államháztartási információs rendszer szerinti, valamint a Polgármesteri Hivatal gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi információkat. Koordinálja az önkormányzati intézmények gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos operatív feladatokat. Folyamatosan és teljes körűen vezeti a mérlegadatokat alátámasztó analitikus pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat. Elkészíti az önkormányzat költségvetési beszámolóját. Kezeli az önkormányzat pénzügyeit, biztosítja és összehangolja a részben önállóan gazdálkodó intézmények pénzellátását. Biztosítja a Pénzügyi Bizottság döntéseinek előkészítését és végrehajtását. Ellátja a munkaügyi és bérelszámolási feladatokat. Vezeti az önkormányzati vagyonkatasztert, gondoskodik a naprakész karbantartásáról. Jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az első fokú építési hatósági feladatokat.
Gondoskodik a rendezési tervek készítésével, egyeztetésével, véleményeztetésével, jóváhagyásával, nyilvántartásával és karbantartásával kapcsolatos előkészítő és koordináló feladatok ellátásáról. A HÉSZ végrehajtása során képviseli az önkormányzat érdekeit. Elkészíti a beépítésre alkalmas ingatlanok értékesítését. A helyi közműszolgáltatások körében közreműködik az épített és természetes környezet védelmében, közterületek fenntartásával, a település-tisztasággal kapcsolatos feladatok ellátásában és ellenőrzésében. Irányítja és koordinálja az intézményi felújításokat, beruházásokat. Közreműködik a közhasznú munkások foglalkoztatásában. Ellátja a földművelésügyi, állat- és növény egészségügyi, közterület-használat engedélyezési ágazati feladatokat. Ellátja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat.
2./ Lakosságszolgálati, Hatósági csoport. Létszám: 4 fő Igazgatási ügyintéző I. Igazgatási ügyintéző II. Igazgatási ügyintéző III. Igazgatási ügyintéző IV A csoportba tartozó ügyintézők a 2007. évi CLII törvény 3.§ (1) bekezdése alapján vagyon nyilatkozat-tételre kötelesek. Hatósági csoport
Ellátja az önkormányzati és államigazgatási hatósági, segélyezési, támogatási feladatokat. Gondoskodik a folyamatos ügyfél-tájékoztatásról, hatósági bizonyítványok kiadásáról, az anyakönyvi, népesség nyilvántartási, birtokvitás ügyek intézéséről, továbbá az üzletek működésével, ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáról.
Hagyatéki ügyintézés. Biztosítja a családi események szervezésével kapcsolatos feladatok ellátását. Koordinálja az állampolgári panaszok, bejelentések (különös tekintettel a közérdekű bejelentésekre) hivatali elintézését. Fogadja az ezen ügyekben személyesen megjelenő ügyfeleket, felveszi a jegyzőkönyveket, elkészíti a beadványt. Ellátja a jegyző gyermekvédelmi és gyámhatósági feladatait. Ellátja a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos intézményekbe történő beutalóval kapcsolatos feladatokat. Társhatósági megkeresésekre környezettanulmányt készít. Gondoskodik a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedések megtételéről. Intézi a gyermekek családi jogállás rendezése iránt induló ügyeket, Ellátja a szülői felügyeleti joggal, a gyermektartási díjjal, a gyámsággal, gondnoksággal és vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokat. Döntésre előkészíti pénzbeli ellátásokat. Biztosítja az Egészségügyi és Szociális Bizottság adminisztrációját, döntéseinek előkészítését és végrehajtását.
Jogszabályban meghatározottak szerint haladéktalanul intézkedik a szilárd hulladékkal kapcsolatos díjhátralék és a felmerült költségek behajtása érdekében.
Ellátja a helyi és megosztott adók (gépjármű) kivetésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Közreműködik a köztartozások beszedésében. Végrehajtja az egyéb adóigazgatási feladatokat. Gondoskodik az anyakönyvi, népesség-nyilvántartási feladatok ellátásáról. Karban tartja a választói névjegyzéket. A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok ellátása (árvíz- és belvízvédelmi feladatok, honvédelmi feladatok). Ellátja a személyzeti nyilvántartással kapcsolatos feladatokat, szervezi a köztisztviselők oktatását, képzését. Végzi az önkormányzati oktatási, nevelési és közművelődési igazgatási feladatokat. Közreműködik a lakossági fórumok, tájékoztatók szervezésében. Közreműködik a választások előkészítésében, lebonyolításában.
Ellátja a képviselői munka segítésére irányuló szervező tevékenységet. Nyilvántartja a képviselő-testület által hozott rendeleteket és határozatokat, figyelemmel kíséri végrehajtásukat. • Testületi ülésekről jegyzőkönyvet készít, és továbbítja. Megszervezi az ügyiratkezelést, biztosítja az ügyirat kezelési, raktározási feladatok ellátását. Közreműködik a lakossági fórumok, tájékoztatók szervezésében.
4./ Kisegítő, fizikai alkalmazott: Létszám: 1 fő Munkaköri rend, munkaköri leírás. A köztisztviselők és ügykezelők feladataikat személyre szabott munkaköri leírás alapján kötelesek végezni. A munkaköri leírások konkrétan megfogalmazott végrehajtható és megkövetelhető feladatokat tartalmazhatnak. A munkaköri leírást a jegyző készíti el. A munkaköri leírás tudomásul vételét a munkakört betöltő személy aláírásával igazolja. A munkáltató a köztisztviselő kinevezésével egyidejűleg köteles a dolgozó munkaköri leírását is átadni. A munkaköri leírásoknak mindig tartalmaznia kell a hivatali rendben, a feladatrendszerben, jogszabályokban bekövetkezett változásokat. Ezek betartásáért a munkaköri leírás elkészítője a felelős. A munkavégzés során biztosítani kell a munkavédelmi szabályok betartását. Polgármesteri Hivatal működési rendje 1./ A hivatalnál a munkavégzést heti 40 óra munkaidőben kell teljesíteni. Hivatalnál az általános munkaidő: hétfőn
7.30 -
16.00 óráig
kedden szerdán csütörtökön pénteken A napi ebédidő:
7.30 7.30 7.30 7.30
-
16.00 17.00 16.00 12.30
óráig óráig óráig óráig
30 perc
2./ A Hivatal ügyfélfogadási rendje: : a./ Általános ügyfélfogadás: hétfőn kedden szerdán pénteken
8.00 8.00 13.00 8.00 -
12.00 óráig 12..00 óráig 17.00 óráig 12.00 óráig
b./ Polgármester ügyfélfogadást tart minden héten szerdán: 13 –17 óráig c./ A jegyző ügyfélfogadást tart minden héten kedden:
9.00 -
12.00 óráig
d./ A polgármester, a jegyző és a hivatal dolgozói munkaidőben, folyamatosan kötelesek fogadni és a kért információval ellátni: - a képviselőket - bizottságok nem képviselő tagjait, - országgyűlési képviselőt. A hivatal kapcsolatrendszere, együttműködése.
1.) A hivatal kapcsolata a képviselő-testülettel, a képviselőkkel:
A hivatal végzi a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések elkészítését, annak koordinálását. Ellátja a képviselő-testület és bizottságai (ad-hoc bizottságai) működésével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokat. A napirendekben érintett ügyintézők részt vesznek a képviselő-testület ülésein és a feladatkörükbe tartozó napirendek tárgyalásánál a bizottságok ülésein. A Polgármesteri Hivatal dolgozói munkaidőben - ügyfélfogadási időn túl is -
önkormányzati ügyben soron kívül kötelesek fogadni a képviselőket. A képviselők kérdéseire kötelesek teljes körű, szakszerű, minden részletre kiterjedő tájékoztatást adni. Erről a szolgálati út betartásával a jegyzőt soron kívül tájékoztatni kell. 2.) A bizottságokkal való kapcsolat, együttműködés. A bizottságok munkáját a polgármester, illetve feladatkörük szerint a bizottságok mellé beosztott ügyintézők hangolják össze. Ha a bizottsági munkarendben nem szereplő, a polgármesteri hivatalhoz intézett különböző felkéréseket, javaslatokat a bizottságok a jegyzőhöz juttatják el, az ügyben eljáró ügyintéző kijelöléséről a jegyző gondoskodik. A bizottsági üléseken a napirendi anyagok előterjesztői lehetnek a testület elé kerülő anyagok elkészítésében résztvevők, egyéb előterjesztések esetén a bizottságok munkakörében szereplő, illetve a bizottság, a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyző által felkért előterjesztők. A bizottságok működési feltételeiről, a bizottsági ülések technikai előkészítéséről és bonyolításáról a tárgy szerint illetékes ügyintéző gondoskodik. Az előkészítés, a bonyolítás alatt értendő a meghívók és az anyagok postázása, a hangfelvétel biztosítása, az ülés jegyzőkönyv vezetés, a határozat elkészítése és az érintettekhez történő eljuttatása. 3.) A hivatal külső kapcsolata. A hivatal a lakossággal, az érdekképviseleti és más szakmai szervekkel folyamatos kapcsolatot tart. E kapcsolattartás egyrészt az ügyintézői tevékenység során, másrészt a hírközlő eszközök, valamint személyes tárgyalások alkalmával valósul meg. A hivatal munkáját érintő témáknál a hírközlő szervek tájékoztatását a jegyző, illetve a jegyző által kijelölt személyek végzik. SZMSZ alapján a jegyző utasítására a hivatal lakossági fórumokat szervez. A jegyző, illetve az általa kijelölt személy: az önkormányzat által létrehozott és fenntartott költségvetési szervekkel többoldalú kapcsolatot tart. Ennek legfontosabb formái: folyamatos kapcsolattartás a szolgáltatást végző intézményekkel, továbbá a rendőrséggel, a tűzoltósággal, polgárőrséggel civil szervezetekkel, egyesületekkel .
4.) Belső kapcsolat, együttműködés. A hivatal ügyintézői feladataik ellátásában együttműködnek. E kölcsönösségen alapuló együttműködés az önkormányzati vagy hatósági ügyek szakszerű megoldásához szükséges mértéken túl kiterjed minden olyan területre, amely a hivatal egészére feladatot jelent, vagy a hivatal működés külső vagy belső megítélése szempontjából jelentős szerepet játszik. Bármely vezető vagy munkatárs a munkakörének gyakorlása közben tudomására jutott, de más szakterületet érintő információt az intézkedésre jogosult számára továbbítani köteles. A hatósági ügyintézés fontosabb szabályai. 1. E tevékenység esetén a hivatal ellátja a jogszabályokból adódó államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyek intézésével kapcsolatos feladatokat. 2. Az önkormányzati hatósági ügyekben folyó eljárásra is - az Ötv-ben foglalt
eltérésekkel – a Ket. szabályait kell megfelelően alkalmazni (ötv.109.§.). 3. A hatósági ügyintézés általános szabályai, a hatáskörök gyakorlásának átruházása, az ügyintézői felelősség:
Államigazgatási hatósági ügy esetében fő szabály, hogy e tevékenységi körben a hatáskör gyakorlója (polgármester, a jegyző és a hivatal ügyintézője) önállóan dönt, e jogosítványt más (felettes) személy nem csorbíthatja. A polgármester dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, de egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre átruházhatja. A jegyző dönt a saját hatáskörébe tartozó és a polgármester által átadott ügyekben, továbbá döntésre előkészíti a polgármesteri hatáskörben tartott ügyeket. Önkormányzati hatósági ügyben döntési jogosítvánnyal a képviselő-testület, illetőleg az általa felhatalmazott polgármester vagy bizottság rendelkezik. Ilyen ügyet a tárgya szerint illetékes a jegyző által kijelölt köztisztviselő köteles döntésre előkészíteni. Az ügyintéző köteles a rábízott feladatot önállóan, az anyagi és eljárási szabályokra figyelemmel ellátni. Amennyiben a köztisztviselő önkormányzati ügyben feladatait közvetlenül a tisztségviselőtől kapta, köteles azt - a szolgálati út betartásával - a jegyzőnek haladéktalanul jelezni. Az ügyintéző - a közvetlen - felettesének köteles jelezni, ha a kapott vezetői utasítás nincs összhangban a jogszabályokkal, a jogalkalmazás során kialakult gyakorlattal. Hatósági feladatok esetében kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyintézési határidők betartására.
Polgármesteri Hivatalhoz szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolása: Általános Művelődési Központ „Erdős” Alapszolgáltatási Központ Jászdózsa,Jászapáti és Jászszentandrás Települések Önkormányzati társulása Az önkormányzat gazdálkodási jellemzői A szerv megnevezése, azonosító adatai Az önkormányzat megnevezése: Jászdózsa község Önkormányzata. Az önkormányzat székhelye (címe): 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér 1. A szerv jelzőszámai: - Adószám: 15409704-2-16 - KSH számjel: 15409704.7511.321.16 - Statisztikai kód: 1617978 - Önkormányzati törzsszám: 409700
- Társadalombiztosítási azonosító jel: 10787-7 A szerv bankszámlavezetőjének neve, címe és számlaszáma: OTP Bank RT. Jászberényi Fiók- címe: 5100. Jászberény, Lehel V. tér 28. A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv. Vezetője: a jegyző A költségvetési feladatkörben foglalkoztatott létszámot az ügyrend tartalmazza. Az Önkormányzat bankszámláinak száma, neve: Költségvetési elszámolási számla: 11745035-15409704-00000000
Vízmű Jászdózsa alszámla 11745035-15409704-10010000
Állami hozzájárulás számla: 11745035-15409704-05120000
ÁMK alszámla 11745035-15409704-10020009
Gépjárműadó beszedési számla: 11745035-15409704-08970000
EGK alszámla 11745035-15409704-10030008
Adóbeszedési számla: 11745035-15409704-08590000
Adományok alszámla 11745035-15409704-10040007
Egyéb bevételek beszedési számla: 11745035-15409704-08800000 Iparűzési adó beszedési számla: 11745035-15409704-03540000 Magánszemélyek kommunális adója beszedési számla: 11745035-15409704-02820000 Bírság számla: 11745035-15409704-03610000 Késedelmi pótlék számla: 11745035-15409704-03780000 Termőföld bérbeadásból származó személyi jövedelemadó beszedési számla: 11745035-15409704-08660000 Illeték beszedési számla 11745035-15409704-03470000 Idegen bevételek elszámolási számla 11745035-15409704-0440000
Luxusadó beszedési számla 11745035-15409704-03850000 Jászdózsa települések önk.társulása 11745035-15577386 10300002-10308180-49020015 (MKB Bank)
A Jászdózsa Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: ÁHT), valamint az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a gazdálkodás alapvető szabályait a következők szerint határozom meg. 1. Célja, tartalma Cél, hogy a vonatkozó központi jogszabályok, valamint a helyi sajátosságok alapján részletesen meghatározza a Polgármesteri Hivatal gazdasági szervezetének feladatait, a szervezethez tartozó vezetők és más dolgozók gazdálkodással összefüggő feladat-, hatásés jogköreit. Az SZMSZ a gazdasági szervezet által ellátandó következő feladatok végrehajtásához kapcsolódóan tartalmaz előírásokat, szabályokat: −az éves költségvetés tervezése, −az előirányzat felhasználás, módosítás, −az üzemeltetés, fenntartás, működtetés, beruházás, −a vagyon használat, hasznosítás, −a munkaerő-gazdálkodás, −a pénzkezelés, −a pénzellátás, −a könyvvezetés, −a beszámolási kötelezettség, valamint −az adatszolgáltatás. A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek végrehajtásának részletes előírásait a következő szabályzatok rögzítik: − számlarend, − számviteli politika, − eszközök és források értékelési szabályzata, − leltárkészítési és leltározási szabályzat, − bizonylati rend és bizonylati album, − pénzkezelési szabályzat, − felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, 2. A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. A költségvetési koncepció
Az önkormányzat éves költségvetésének összeállítását megelőzően, annak előkészítéseként el kell készíteni a költségvetési koncepciót. A koncepció elkészítéséhez, összeállításához az érvényben lévő központi szabályok és képviselő-testületi döntések figyelembe vételével át kell tekinteni − az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kötelezettségeit, valamint − az önkormányzat bevételi forrásait. A költségvetési szervektől beszerzett, valamint a polgármesteri hivatalban meglévő információk alapján ki kell alakítani az önkormányzat költségvetésének készítésénél alapul szolgáló költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepcióval kapcsolatban meg kell ismerni − az önkormányzatnál működő szakbizottságok - szakterületüket érintő -, valamint − a pénzügyi bizottság egész koncepcióval kapcsolatos véleményét. A bizottságok véleményét csatolni kell a testületi előterjesztéshez. A költségvetési koncepciónak a költségvetési évet megelőző év november 30 -ig történő elkészítéséért - a jegyző felelős. A koncepció összeállításában a pénzügyi csoportvezető működik közre. 2.2. Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése Az előzetes költségvetési javaslat elkészítése során figyelembe kell venni az ÁHT., valamint a Korm. rendelet előírásait, továbbá az Önkormányzat költségvetési koncepciójában foglaltakat. A polgármesteri hivatal előzetes költségvetési javaslatát - az önálló szervezeti egységek tervezési feladatainak koordinálásával - a pénzügyi ügyintéző I. készíti el. A szervezeti egységek igényeinek tartalmaznia kell a következőket: − létszám és bérigényeket, illetve az egyéb változásokat, − a feladatok változásait, azok költségvetésre gyakorolt hatását, − a speciális beszerzési igényeket, elvégzendő karbantartási és felújítási munkákat. A szervezeti egységek igényeinek számszerűsítése után gondoskodni kell a kiadási előirányzatok közé történő beépítéséről. A kiadási előirányzatok mellett körültekintően számba kell venni mindazokat a bevételeket, amelyek a szervezetünk feladataival, ezen belül vállalkozási tevékenységével kapcsolatosak és − jogszabályon alapulnak, − szerződésen, megállapodáson alapulnak, − tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, − eseti jelleggel vagy egyébként várhatóak, − az eszközök hasznosításával függnek össze.
A költségvetési javaslatot úgy kell összeállítani, hogy abból megállapítható legyen − az alap-előirányzat és − az előirányzati többlet. Alap-előirányzat tartalma Az alap-előirányzat a tervévet megelőző év eredeti előirányzatának a szerkezeti változásokkal és szintrehozásokkal módosított összege. Szerkezeti változásként kell szerepeltetni a következőket:
− a megszűnő feladatok előirányzatainak éves szintű törlését, − a tervévet megelőző évben az önkormányzat által az önkormányzati költségvetés
általános- és céltartaléka terhére engedélyezett - nem egyszeri jellegű előirányzatok összegét,
− a feladat átadás-átvételéből, illetve megszüntetéséből, a korszerűsítésből adódó előirányzat-változtatásokat,
− a bevételi előirányzat változását, − a kiemelt előirányzatok feladatstruktúra, többletbevétel miatti módosulását. Nem tekinthető szerkezeti változásnak az az előirányzat változtatás, amelyet
− az önkormányzat egyszeri jellegűnek minősített az önkormányzati költségvetés általános és céltartaléka felhasználásakor,
− egyszeri jelleggel engedélyezett az önkormányzat az előző évi pénzmaradványa terhére.
Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, a költségvetésbe szerkezeti változásként beépült feladatok, finanszírozási kötelezettségek egész évi kiadási és bevételi előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését. Előirányzati kiadási, bevételi többlet tartalma: Az előirányzati kiadási és bevételi többlet a költségvetési évben jelentkező többletfeladatok ellátására, változatlan feladat mellett az ellátás színvonalának tartására, a mennyiségi és minőségi fejlesztésekre szolgál, amely lehet − egyszeri jellegű vagy − a következő év költségvetésébe beépülő.
Az alap-előirányzat előirányzati többlettel növelt összege a javasolt előirányzat, melyet a következők szerint kell levezetni:
Előző évi eredeti előirányzat Szerkezeti változások
+ ±
Bázis előirányzat Szintrehozás
+ ±
Alap-előirányzat Előirányzat többlet
+ +
Tárgyévi javasolt előirányzat
+
A javasolt előirányzatok tekintetében ki kell mutatni egyrészt mindazon áthúzódó bevételeket, kiadásokat, amelyek a következő évi költségvetést illetően kötelezettséget jelentenek, továbbá a javasolt előirányzatok következő két évre várható kihatását. Az önkormányzat bevételi forrását képező normatív állami hozzájárulás összegének számítási alapját képező mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában - történő begyűjtéséért, valamint azoknak felülvizsgálata és összesítése után a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága felé határidőre történő továbbításáért a pénzügyi csoportvezető a felelős. 2.3.
A költségvetési rendelettervezet összeállítása
Az intézmények és a polgármesteri hivatal költségvetési javaslatai alapján az önkormányzat költségvetési rendelet tervezetét a következő szerkezetben kell elkészíteni:
a.) az önkormányzat és az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített főbb jogcímcsoportonkénti részletezettségben;
b.) a működési, fenntartási előirányzatok önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt előirányzatonként részletezve; − a személyi jellegű juttatásokat, − a munkaadót terhelő járulékokat (társadalom biztosítási járulék + munkaadói járulék) − dologi jellegű kiadásokat, − az ellátottak pénzbeli juttatásait, − a speciális célú támogatásokat. c.) a felújítási előirányzatok célonként;
d.)
a felhalmozási kiadások feladatonként;
e.) az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, valamint külön tételben − az általános, és
− a céltartalék (ezen belül elkülönítetten a költségvetési törvényben előírt államháztartási tartalék képzésére szolgáló előirányzat)
f.) éves létszámkeret önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként;
g.)
a többéves kihatással járó feladatok előirányzatai éves bontásban;
h.) a működési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de - a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve - együttesen egyensúlyban a rendelet mellékletében be kell mutatni;
i.) az év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesüléséről előirányzatfelhasználási ütemterv;
j.) elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások. A költségvetési rendeletnek mindezt − a helyi önkormányzatra és költségvetési szerveire, elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell. A költségvetési rendelet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközeinek változását és - az Önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - az ÁHT. 116.§ 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pont szerinti mérlegeket. A költségvetési rendelet tervezet elkészítéséért a jegyző felelős. A rendelettervezet összeállításában közreműködik: pénzügyi ügyintéző I. 2.4. A költségvetési rendelet megküldése a költségvetési szervek részére A képviselő-testület (közgyűlés) által elfogadott és költségvetési rendeletben foglalt, a költségvetési szervek számára kötelezően betartandó előirányzatokról, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályokról - a rendelet megküldésével tájékoztatni kell az intézményeket. A tájékoztatásnak a rendelet elfogadását követő 15 napon belül meg kell történnie, melynek teljesítéséért az ügykezelő felelős. 2.5. Elemi költségvetés összeállítása A tervezés második szakaszában az Önkormányzat költségvetési rendeletében elfogadott kiemelt előirányzatok és szabályok szerint el kell készíteni az önkormányzati hivatal elemi költségvetését. Az államháztartás információs rendszere számára továbbítandó, részletes költségvetési előirányzatokat tartalmazó költségvetést a Pénzügyminisztérium által tárgyévre kiadott „B) Önkormányzati költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúra űrlapjainak kitöltésével kell elkészíteni.
A nyomtatványgarnitúra kitöltéséért és a költségvetési szervek információs füzeteivel együtt - a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága részére - határidőre történő leadásáért a pénzügyi ügyintéző I. a felelős. 3. Előirányzat módosítás Az önkormányzat költségvetési rendeletében jóváhagyott eredeti előirányzatok között előirányzat átcsoportosításokat, illetve előirányzat módosításokat a polgármesteri hivatal jegyzőjénél kell kezdeményezni. Az előirányzat átcsoportosításra illetve módosításra vonatkozó javaslat elkészítéséért a pénzügyi ügyintéző I. felelős. Az előirányzat módosításokról nyilvántartást kell vezetni, amelyért pénzügyi ügyintéző I. felelős. 4. A polgármesteri hivatal üzemeltetési, fenntartási és működési biztosításához kapcsolódó feladatok
feltételeinek
Az éves költségvetésben tervezett, a hivatal működését szolgáló eszközök, berendezések beszerzéséért, valamint a szükségessé vált karbantartási munkák előkészítéséért, végrehajtásáért a jegyző felelős. 5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok 5.1. Vagyonnyilvántartás, vagyonkimutatás Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat az ÁHT., valamint az Önkormányzat 3/2004. /II.17./ számú rendelete tartalmazza. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos, polgármesteri hivatalon belüli feladatok és eljárások a következők. Az Önkormányzat vagyonának folyamatos, naprakész nyilvántartását a vagyonnyilvántartásért felelős ügyintéző végzi. Az Önkormányzat polgármesteri hivatalban, továbbá a hozzá tartozó részben önálló költségvetési szerveknél kezelt, illetve számbavett eszközeit és azok forrásait az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló – többször módosított – 249/2000. (XII. 30.) Korm. rendelet, a számlarend, valamint a bizonylati rend és bizonylati album előírásai szerint kell nyilvántartani. Az önkormányzati vagyon részét képező törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani. A törzsvagyont − forgalomképtelen és − korlátozottan forgalomképes
vagyonként kell nyilvántartani. Ezek körét a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint az Önkormányzat 3/2004./II.17./ számú rendelete határozza meg. A vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban be kell mutatni. Az Önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz csatolt – az Áht. 116. § -ánk (8) bekezdésében meghatározott – vagyonkimutatás az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be. A vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeiről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a, valamint az Önkormányzat vonatkozó rendeletében foglaltak alapján kell összeállítani. A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatáshoz szükséges adatok beszerzéséért, valamint a vagyonkimutatás összeállításáért a pénzügyi ügyintéző II. felelős. 5.2. Ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás Az Önkormányzat tulajdonában levő ingatlan vagyonról az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló, módosított 147/1992. (XI. 6.) Korm. sz. rendelet és annak melléklete szerinti ingatlanvagyon katasztert kell felfektetni és folyamatosan vezetni. Az ingatlan kataszter − felfektetése, − folyamatos vezetése, valamint − a változások átvezetése és − az adatszolgáltatás teljesítése műszaki ügyintéző feladatát képezi. Az adatszolgáltatás csak a jegyző aláírásával teljesíthető. Az ingatlankataszter és a főkönyvi könyvelés (analitikus nyilvántartás) adatait évente legalább a költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően egyeztetni kell. Az egyeztetést a műszaki ügyintézőnek és a pénzügyi ügyintéző II. kell elvégeznie. 6. Munkaerő és bérgazdálkodás A polgármesteri hivatal köztisztviselői, valamint a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja. A kinevezéssel, az átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat (kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntető határozat stb. elkészítése) a pénzügyi ügyintéző I. végzi.
A polgármesteri hivatal és a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága közötti - létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó - folyamatos munkakapcsolatot a pénzügyi ügyintéző II. biztosítja, mint jelentő-felelős. A személyéről és a személyében bekövetkezett változásról a Magyar Államkincstár JászNagykun Szolnok megyei Területi Igazgatóságát tájékoztatja. A felelős továbbítja a Magyar Államkincstár Jász-Nagkun Szolnok megyei Területi Igazgatóságához mindazokat a
−
rendelkezéseket,
−
jelentéseket,
− okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítésére, megszűnésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 3 napon belül kell a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatóságához megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténte után 3 napon belül kell
− a kifizetett jutalmakat, − a levont nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadó előleget a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatóságához bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatóságához minden esetben be kell jelenteni. A jelentő-felelősnek
− az itt nem érintett kérdésekben a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága által kialakított szabályok szerint kell eljárnia,
− az adatközlés, változásjelentés során a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmaznia.
A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a jelentő-felelős vezeti. A Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatósága. részére történő jelentések határidőre való teljesítéséhez a vonatkozó dokumentumokat, bizonylatokat haladéktalanul át kell adni a jelentő-felelős részére abban az esetben, ha azokat nem ő kezeli, illetve nem ő készíti elő. 7.
A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok
7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása Alapvető rendező elv az ÁHT-ban, valamint a Korm. rendelet 134-135 §.-ában rögzített szabályozás. A hivatkozott jogszabály a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel a polgármestert (kötelezettségvállalás, utalványozás), valamint a jegyzőt (ellenjegyzés) ruházza fel. Ezen hatáskörök - meghatározott keretek között - a polgármester, illetve a jegyző által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörökkel felruházott személyeket. A hatáskörök átadásával ugyanis a felelősség is átruházásra kerül.
7.1.1. Kötelezettségvállalás Szabályozása külön szabályzatban 7.1.2.
Érvényesítés Szabályozása külön szabályzatban
7.1.3. Szakmai teljesítésigazolás szabályozása külön szabályzatban 7.1.4.Utalványozás szabályozása külön szabályzatban 7.1.5. Ellenjegyzés . szabályozása külön szabályzatban 7.2. Pénzeszközök kezelése szabályozása külön szabályzatban
8. Számviteli nyilvántartások vezetése A számviteli nyilvántartások vezetése során érvényesíteni kell a számviteli törvényben és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott alapelveket. Minden gazdasági eseményről, mely az önkormányzat eszközeinek, illetve forrásainak állományát megváltoztatja bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni − a készpénz kezeléséhez,
− jogszabály előírásai alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó
bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá − minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. A polgármesteri hivatalban szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni − a készpénzcsekket, − kiadási- és bevételi pénztárbizonylatokat, − pénztárjelentést, − sorszámozott űrlapokat, − anyag be- és kivételezési jegyeket, − menetleveleket, − étkezési jegyeket, utalványokat, − számlákat, egyszerűsített számlákat, nyugtákat Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal - beleértve a rontott példányokat is - elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend, valamint a bizonylati rend és bizonylati album tartalmaz. 9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok 9.1. Adatszolgáltatás a tartozásállomány alakulásáról Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó önállóan gazdálkodó költségvetési szervek az elismert tartozásállományukról - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhót követő 10 -ig a Korm. rendelet, valamint az Önkormányzat által a költségvetési rendeltben meghatározottak szerint adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni. A költségvetési szervek által szolgáltatott adatok összegyűjtéséért, valamint azoknak polgármester és jegyző részére történő átadásáért a pénzügyi csoportvezető a felelős. 9.2. Időközi költségvetési jelentés Az önkormányzat a költségvetési gazdálkodásának alakulásáról - a költségvetési szerveket is magában foglaló - időközi költségvetési jelentést köteles összeállítani. Az időközi költségvetési jelentést a Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell összeállítani. Az önkormányzati szintű időközi költségvetési jelentés összeállításáért és a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun Szolnok megyei Területi Igazgatóságához, az általa megjelölt határidőre történő továbbításáért a pénzügyi csoportvezető a felelős.
9.3. Időközi mérlegjelentés Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknek, valamint az önkormányzati hivatalnak az eszközei és forrásai alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból összeállított mérlegjelentést kell készítenie a Korm. rendelet szerint. Az évközi mérlegjelentést az első és a harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a második és negyedik negyedévre vonatkozóan a féléves, illetve az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Magyar Államkincstár JN SZolnok megyei Területi Igazgatóságához benyújtani. A polgármesteri hivatal időközi mérlegjelentésének összeállításáért, valamint annak, az intézményi időközi mérlegjelentésekkel a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatóságához történő továbbításáért a pénzügyi ügyintéző I. a felelős. 9.4. A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok A polgármesteri hivatal az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatósága által meghatározott határidőre kell elkészíteni, a Pénzügyminisztérium költségvetési beszámoló elkészítésére vonatkozó tájékoztatójának figyelembevételével. A beszámolót a polgármesteri hivatal gazdasági szervezete állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. 9.4.1. A féléves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladata A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleg, valamint a pénzmaradvány-kimutatás és az eredmény-kimutatás annak nem része. A féléves költségvetési beszámoló − pénzforgalmi jelentést és − az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza. A polgármesteri hivatalnak a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „B) Önkormányzati költségvetési beszámoló” (féléves) nyomtatvány-garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen
befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30-i fordulónappal kell elkészíteni és, azt augusztus l0.-ig kell benyújtani a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatóságához. A féléves beszámoló összeállításáért és a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatóságához határidőre történő továbbításáért a pénzügyi csoportvezető a felelős. 9.4.2. Az éves beszámoló tartalma, beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Az éves költségvetési beszámoló részei: − könyvviteli mérleg, − pénzforgalmi jelentés, − pénzmaradvány-kimutatás, − eredmény-kimutatás, − kiegészítő melléklet. Az önkormányzat az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „B) Önkormányzati Költségvetési Beszámoló” -val tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból - év végi, december 31-i fordulónapot figyelembe véve - kell összeállítani. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következő feladatokat kell elvégezni: − leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain, − az előirányzatok egyeztetése, − év végi zárlati munkák elkészítése, − a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével. Az év végi zárlati munkák keretében elvégzendő feladatok:
− a bankszámlák egyenlegének egyeztetése a december havi utolsó bankszámlakivonat adataival,
− a pénztárjelentések december havi utolsó adatainak egyeztetése a főkönyvi pénztár-számla adatával,
− a polgármesteri hivatalhoz tartozó részben önálló intézmények részére kiutalt ellátmány egyenlegének egyeztetése,
− a decemberben kifizetett bérek elszámolása feladás alapján,
− a bevételek és kiadások könyvelése december 31-ig szakfeladatonként, − a leltárral megállapított készletek, követelések (adósok, vevők, egyéb követelések)
és kötelezettségek (szállítók, hitel) állomány-változásának elszámolása a tőkeváltozással szemben,
− a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetése az állományi elszámolással,
számlákra a tőke-változással egyidejűleg történő
− az értékcsökkenések elszámolása, − a felhalmozási célú átutalások és bevételek átvezetése a Költségvetési bevételek és kiadások, illetve a Vállalkozási bevételek és kiadások számlára,
− a Költségvetési bevételek és kiadások és a Vállalkozási bevételek és kiadások számla átvezetése a Költségvetési tartalék, illetve a Vállalkozói tartalék számlára.
Az éves beszámoló összeállításáért és a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatóságához határidőre történő továbbításáért a pénzügyi csoportvezető a felelős. Az előzőekben leírtakon túl a beszámoló részét képezi továbbá
− a normatív állami hozzájárulásokkal, valamint − a címzett- és céltámogatásokkal történő elszámolás. A beszámoló összeállításához szükséges adatokat a támogatási formákkal kapcsolatos nyilvántartást vezető személy köteles biztosítani. A normatív állami hozzájárulással való elszámolás érdekében a tényleges mutatószámoknak az intézményektől - írásban, az intézményvezető által aláírt formában történő begyűjtéséért a pénzügyi ügyintéző I. felelős. Az intézmények által szolgáltatott adatokat a beszámoló végleges összeállítása, a Magyar Államkincstár JN Szolnok megyei Területi Igazgatósága részére történő leadása előtt ellenőrizni kell. A tényleges mutatószámokra vonatkozó adatszolgáltatás határidejét úgy kell kialakítani, hogy annak ellenőrzése a beszámoló elkészítéséig megtörténhessen. A mutatószámok ellenőrzéséért a jegyző felelős. Az állami költségvetéssel történő elszámolás pénzügyi teljesítéséért a pénzügyi ügyintéző I. a felelős.
9.5. Zárszámadás A zárszámadási rendelettervezet összeállításáért a jegyző felelős.
A zárszámadást az összehasonlíthatóság érdekében a költségvetési rendelettel azonos szerkezetben kell összeállítani. A zárszámadáskor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Önkormányzat összes bevételét, kiadását, finanszírozását és pénzeszközeinek változását és - az Önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - az ÁHT. 116.§ 4., 6., 8., valamint szöveges indokolással együtt a 9. és 10. pontja szerinti mérleget. A rendelettervezetet április 30-ig kell elkészíteni. Az önkormányzat zárszámadásának összeállításával kapcsolatban az intézményeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van. A szükséges információk tartalmát és az adatszolgáltatásra vonatkozó határidőt a jegyző évenként kiadásra kerülő - zárszámadással és beszámoló készítésével kapcsolatos rendelkezése szabályozza.
9.6. Önálló költségvetési szervek éves beszámolójának jóváhagyása Az önálló költségvetési szervek gazdálkodásukról éves beszámolót készítenek. A beszámolók elbírálásáért és jóváhagyásáért, valamint az intézmények írásbeli értesítéséért a jegyző felelős. 10. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások A polgármesteri hivatalnál a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni és folyamatosan karbantartani: − a számlarend, − számviteli politika, − eszközök és források értékelési szabályzata, − leltárkészítési és leltározási szabályzat, -- pénzkezelési szabályzat, − felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata. A szabályzatokat a jogszabályi-, valamint a polgármesteri hivatal feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatoknak legalább a következőket kell tartalmazni: SZÁMLAREND − az alkalmazandó főkönyvi számlák számjelét és megnevezését,
− a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
− a főkönyvi számla az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, − a főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési kötelezettségeket.
A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért a pénzügyi ügyintéző I. a felelős. SZÁMVITELI POLITIKA Szabályozása külön szabályzatban LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT … Szabályozása külön szabályzatban FELESLEGES VAGYONTÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁNAK, SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA ….Szabályozása külön szabályzatban PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Szabályozása külön szabályzatban Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:
1. sz. melléklet A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata (FEUVE) 2. sz. melléklet: Ellenőrzési Nyomvonal 3. sz. melléklet: Kockázatkezelési szabályzat 4.sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje 5. sz.melléklet Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése
Önkormányzat Polgármester
Jegyző
Belső ellenőrzés
Pénzügyi, költségvetési, gazdálkodási és műszaki csoport
Jászági Többcélú Társulás Jászberény
Lakosságszolgálati, hatósági csoport
Kisegítő
Képviselő-testület
