Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal. Szervezeti és működési Diagnózis

I. fázis II. kötet

Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal

Szervezeti és működési Diagnózis Jelentés – Szociometriai vizsgálat alapján

A polgármesteri hivatalok fejlesztése című pályázatban ÁROP-1.A.2/A2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás biztosítása az Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal vonatkozásában

Készítette:

Pécs, 2010

Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal A polgármesteri hivatalok fejlesztése ÁROP 1.A.2/A-2008-0138

A dokumentum rendszer célja és tartalmi elemei Jelenen dokumentum rendszer a polgármesteri hivatalok fejlesztése című pályázatban ÁROP-1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás biztosítása az Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal számára megnevezésű projektben készült.

A dokumentumok az alábbiak szerint készültek el: I. kötet

I. Fázis

II. kötet

III. kötet

Szervezeti és működési Diagnózis – jelentés Szervezeti és működési Diagnózis Jelentés – Szociometriai vizsgálat alapján Szervezeti és Működési Diagnózis – jelentés Prezentáció

I. kötet

Összefoglaló javaslatok

II. kötet

Javaslatok a belső szabályozások módosítására • Szervezeti és Működési Szabályzat - Ügyrend • Munkaköri leírások

II. Fázis

III. kötet

Működtetett kommunikációs fórumok – Javaslat

IV. kötet

Összefoglaló javaslat - prezentáció

V. kötet

Képzési oktatási program

VI. kötet

A Körjegyzőség változásmenedzsment Terve

Kommunikációs

és

Alsómocsolád, 2010. március 23.

2 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


Tartalomjegyzék 1.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI DIAGNÓZIS ............................................................................................... 4 1.1 1.2 1.3

2.

ELŐZMÉNYEK ................................................................................................................................................... 4 ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN ........................................................................................................................... 4 KÖRJEGYZŐSÉG SZOCIOMETRIAI FELMÉRÉS ................................................................................................. 10

MÓDSZERTANI HÁTTÉR ......................................................................................................................... 14 2.1 2.2 2.3 2.4

AZ EGYÉNI ÉS A TÁRSAS KÖLCSÖNHATÁS ..................................................................................................... 14 A TÖBB SZEMPONTÚ SZOCIOGRAM ................................................................................................................ 16 KÖLCSÖNÖSSÉGI TÁBLÁZAT: ......................................................................................................................... 21 GYAKORISÁGI TÁBLÁZAT: ............................................................................................................................... 22



1.

Szervezeti és működési diagnózis (szociometriai vizsgálat tükrében)

1.1

Előzmények

Jelen elemzés az Alsómocsolád Körjegyzői Hivatal szervezetfejlesztési munkálatainak 1. Diagnózis fázisához készült jelentés, mely különálló elemzésként is megállja a helyét, de szerves részét képezi a Szervezetfejlesztési projekt Helyzetértékelési zárójelentésének. A szervezeti diagnózis ezen része a szervezeti működés emberi viszonyokra vonatkozó részét hivatott felmérni, míg a Helyzetértékelés a működés „hard” elemeinek elemzésére irányult. Ez az elemzés szigorúan bizalmas eredményeket tartalmaz, így külön jelentés készült a projekt során. Az adatok deperszonalizálva lettek, azaz semmilyen körülmények között nem megengedhető a személyes adatok kiadása (kérdőívek személyes eredményei, vagy azokra utaló feldolgozások, kiértékelő táblázatok). Jelen elemzés és értékelés természetesen minden elemet tartalmaz, ami a felmérés megalapozottságát hivatott bemutatni. (kérdéssor, tesztvisszajelzések, és az eredmények számításai), de tartalmazza a felmérés eljárásának módszertani hátterét, és az érthetőség kedvéért annak szakmai megközelítéseit.

1.2

Alkalmazott módszertan

Minden munkahelyi közösség vagy csoport sajátságos struktúrával rendelkezik. Ennek a társas alakzatnak a vizsgálatával meghatározható az egyén helye a közösségen belül, vagyis az, hogy hogyan sikerült beilleszkednie abba a csoportba, amelyben él vagy dolgozik. Jakob Lévy Moreno nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté és amely az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Moreno alaptétele az volt, hogy a spontán társulások hálózata (a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok) a státuszokból álló intézményes rendszerek (szervezetek, cégek, stb.) lappangó háttere. Véleménye szerint ugyanis az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. Célja az volt, hogy megpróbálja ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Az általa kidolgozott szociometriai módszer, mint vizsgálóeljárás olyan kérdéseket tartalmaz, hogy fontos élethelyzetekben az adott egyén kit választana társául. Moreno gondolatrendszere szerint ezek a választások ugyanis megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásoknak, így az 4 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


intézményi keretben kialakult lappangó kapcsolati hálózatrendszerről kaphatunk képet. Ezzel a módszerrel így kirajzolódnak a rokonszenvi kapcsolatok, az, hogy az adott munkaközösségben ki kit kedvel, kivel van közelebbi, bizalmasabb kapcsolatban, stb. A válaszok alapján a megkérdezett egyének közötti csoportos kapcsolatok is megmutatkoznak, valamint az egyes személyek helyzete és szorosabb kapcsolatai az adott közösségben. Ez grafikusan is megjeleníthető, felrajzolható. Mérei Ferenc továbbdolgozta ezt a módszert, ezt nevezzük több szempontú szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán kapcsolataik a közösségben, stb. A több szempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi választásokat, hanem funkció-jellegű választásokat is vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak, melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést vizsgálják. A kérdőív kitöltése során a körjegyzőség mint közösség tagjai szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság, képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak. Kérdőív felépítése és felvétele A kérdőív úgy lett összeállítva, hogy a 15 kérdés segítségével mind a közösségről, mind pedig az azt alkotó egyénekről képet kapjunk. Emiatt a kérdések négyféle kritériumra vonatkoznak: •

•

•

az első három rokonszenvi kérdés: 1. személyes kapcsolódások, (Kit tekint legközvetlenebb munkatárs(ai)ának?) 2. kölcsönösség, (Ki tekinti Önt a legközvetlenebb munkatársának?) 3. bizalmi kapcsolatok feltárására, (A munkatársi viszony mellett milyen kapcsolatot ápol a jelzett személlyel?), a következő 4 kérdés funkció-jellegű: 1. szervező készség, (Kik a legjobb szervezési készséggel rendelkezők?) 2. képviselet, (Kik a szervezet hangadói, és véleményformálói) 3. tárgyilagos döntés, (Mennyire jellemző a döntéshozatalban a több szempontú megközelítés?) 4. igazságosság a következő öt kérdés egyéni képességekre irányuló 1. műveltség (Milyen az Ön megítélése szerint a szervezetben dolgozók műveltsége?) 2. szakmai hozzáértés, (Milyen a szakmai kompetencia mértéke a szervezetben?) 5 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


•

3. szolidaritás, (Mennyire veszi figyelembe az egyéni problémákat szervezet?) 4. intellektuális hatékonyság, 5. eredményesség, Eredményesnek tartja-e magát általában?) végül az utolsó két kérdés a népszerűségre vonatkozik 1. érvényesülés, (Mennyire tud érvényesülni a szervezetben? 2. ismertség, (Mennyire ismert a szervezet egészén belül?) 3. közösségi népszerűség, (mennyire elfogadott a szervezeten belül?

a

Eredmények feldolgozása A rokonszenvi kérdésekre kapott válaszok alapján képet kapunk a csoporton belüli kapcsolatokról, azok intenzitásáról, az egyes egyének közösségi pozíciójáról, a személyes kötődésekről. Ennek alapján felrajzolható az úgynevezett szociogram. Ez a vizsgált társas mező vázlata, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe. A megrajzolt vonalak a rokonszenvi színezetű kölcsönös kapcsolatokra vonatkoznak. Ehhez szükséges a kölcsönösségi táblázat kitöltése, ahol a sorokba és oszlopokba is a csoportot alkotó és a kérdőívet kitöltő személyek nevét kell beírni. A szociogram ennek a táblázatnak a grafikus megjelenítése. Az ábrázolást a következőképpen készítjük el: minden egyént egy körrel jelölünk, a körbe a személy monogramját vagy az előzőleg adott sorszámát írjuk. A vonalak kölcsönös választásokat jelölnek. Ha két személy kölcsönösen választja egymást, akkor az őket jelölő körök közé annyi vonalat húzunk, ahány kérdésben ők kölcsönösen egymást választották (a táblázatból ez kiolvasható). A következő táblázat, amit el kell készíteni, a gyakorisági táblázat, mely segítségével az összes kérdésre adott választásokat tudjuk értelmezni. Ebben az esetben a függőleges tengelyre a személyek monogramja vagy azonosítószáma kerül, míg a vízszintes tengelyre az eltérő dimenziókra vonatkozó kérdések csoportjainak megfelelő (kérdőív kérdéseinek megfelelő) számok Eredmények értelmezése A két táblázat segítségével különböző mutatókat tudunk értelmezni, melyek alapján az adott közösség, csoport jellemzésére, az egyének közti kapcsolatok, a légkör megismerésére szolgálnak. Az értelmezhető mutatóknak három csoportját vesszük itt figyelembe: 1. szerkezeti mutatók: segítségükkel a csoport struktúráját jellemezhetjük. Ilyenek: központ és perem viszonyát kifejező CM (centrális-marginális) mutató és a kohéziós mutatók (kölcsönösség, sűrűség, viszonzottság). 2. csoportlégkör mutatója (a rokonszenvi és a funkció-választások szóródása mutatja)



Ezen mutatók segítségével egy nagyon összefüggő és komplex képet kaphatunk a vizsgált csoportról, közösségről. Az értelmezés eredményeként támpontokat kaphatunk a következőkre: milyen a csoport teljesítőképessége átlagos feltételek között; hogyan viselkedhet a közösség váratlan, rendkívüli helyzetben; hogyan érezhetik magukat a csoporttagok ebben a közösségben; elősegíti-e a társas alakzat, hogy a csoport tagjai készségeiket, tulajdonságaikat a közösség érdekében érvényesítsék; kialakult-e a csoportban közvélemény, s megvannak-e a csoporton belől a hírterjedés csatornái? 1. Szerkezeti mutatók: azt mutatják, hogy mennyire strukturált a csoport a. CM-mutató Ennek segítségével megtudható, hogy van-e a csoportnak központja, és milyen kiterjedésű perem veszi körül. A központ minden esetben egy olyan zárt alakzat, melyhez a vizsgált közösség tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. Zárt alakzatnak azt tekintjük, ahol minden tagnak legalább két kapcsolata van. A zárt alakzat fokozza a közösségi csoporttörténések feszültségét, mozgósíthatják és terelhetik az egész közösséget. A zárt alakzat akkor tud így működni, ha a közösség egy figyelemre méltó részét kommunikációs csatornák révén eléri. Ezért szükséges, hogy a csoport legalább egynegyede kapcsolódjon a zárt alakzathoz. Egy-egy közösségnek természetesen több zárt alakzata is lehet, ez a fejlettebb, differenciáltabb közösségek sajátja, de egyben jelentheti a vetélkedést és versengést is. A perem csak a központhoz való viszonyában létezik. Peremnek tekintjük a közösségnek azon tagjait, akik nincsenek kapcsolatban a társas mező központi alakzatával. A peremet egyébként nem csak magányos emberek alkothatják, lehetnek is más zárt alakzatok, párok is. A központ és a perem viszonya a CM-mutatóban foglalható össze, mely három adat viszonyát foglalja magába: • a/ a központi alakzat kiterjedése (hány személy alkotja), • b/ ennek befolyása alá von társas övezet (hány személy kapcsolódik ehhez az alakzathoz közvetve vagy közvetlenül), • c/ az ettől elkülöníthető perem (ezt hány személy alkotja). A százalékos eloszlás értéke megmutatja, hogy mekkora a központi alakzat befolyása a közösségre, mennyire tudja azt mozgósítani. Minél kiterjedtebb a perem, annál távolabb vannak a központtól a közösség tagjai, így a közösség nehezen mozgósítható, a központ befolyása kicsi. b. Kohéziós mutatók Kohézión azt értjük, hogy a csoport tagjai milyen mértékben érzik magukat együvé tartozónak, milyen a közösségi érzésük, szolidaritásuk. Ez kifejezésre juthat a csoport társas életét átszövő szokások elevenségében, a társas tevékenységek gyakoriságában, jelentőségében, hogy vannak-e közös érdeklődések, ügyek, hoznak-e áldozatot a tagok egymásért, stb. A magas kohézió azt mutatja, hogy az adott társas mezőben az együttesség élménye feltehetően tudatilag és cselekvésekben is megnyilvánul. Az alacsony szintű kohézió ezzel ellenben azt jelzi, hogy kevés az együttes élmény, a 7 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


csoport tagjai közönyösek a együttes feladatokkal szemben, kevesebb a közös szokás. Ennek következménye lehet, hogy egy ilyen közösség könnyen széteshet, felbomolhat. Az egyik kohéziós mutató a kölcsönösségi index, mely azt mutatja, hogy a csoportban lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata (a mi példánkban egyetlen embernek nincs kölcsönös kapcsolata, így a kölcsönösségi mutató 85,7%). Minél nagyobb ez a mutató, annál kevesebb a magányosok száma. Átlagértéke 85-90%. Ez azt jelenti, hogy egy harminc személyt magába foglaló közösségben legfeljebb 3-4 magányos van. Ha ennél alacsonyabb a mutató, akkor a magányosok száma nagyobb, a csoport kevésbé mozgósítható, s valószínűleg nem is nyújt biztonságot a tagok számára. Természetesen az az ideális, ha a kölcsönösségi index 100%, tehát mindenkinek van kölcsönös kapcsolata az adott közösségben (mindenki tartozik valakihez). Ha egyetlen magányos is van a társas mezőben az azt jelenti, hogy bizonyos feltételek között mások is magányossá válhatnak. Ha a mutató 75% alatt van, akkor a kohézió aggasztóan laza, vagyis sok a mellékút, együttes teljesítményre nehezen mozgósítható a csoport. 55% alatt már nem is tekintjük a személyeket közösségnek, s ebben az esetben feltehetően csak valamilyen intézményes forma tartja őket össze. A sűrűségi mutató a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa. Ez azt fejezi ki, hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Az 1-es érték mellett minden tagra átlagosan egy kölcsönös kapcsolat jut, tehát minden személynek két kapcsolata van. A mutató átlagértéke 0,96, az átlagövezet 0,9-től 1,1-ig terjed. Stabil közösségekben 1 felett van. Ha a mutató 0,8 alatt van, a közösség valószínűleg laza, bizonytalan, ha pedig 0,6 alatt van, akkor az alakzat nem is tekinthető közösségnek, s a klikk-képződés valószínű. Csoportlégkör A rokonszenvi választások szubjektív természetűek, hiszen az, hogy ki kit választ barátjának, kivel osztja meg problémáit, stb. a közösség egyensúlyának része. A funkcióra vonatkozó választások viszont objektívebb mérlegelést kívánnak. A közösség egyensúlya megbomlana, ha a vezető, képviselő, stb. megválasztásában a tagokat nem rátermettség, hatékonyság szerint, hanem elsődlegesen szubjektív szempontok alapján választanák. Egy közösség választásai akkor megfelelőek, ha a személyes kapcsolatokban a szubjektív szempontoknak, de a funkciók betöltését illetően a közvéleménynek, a közösségi normának van súlya. A harmonikus közösség egyik jellemzője, hogy tagjai személyes ügyekben főként szubjektíven, funkciókra vonatkozóan viszont a csoportnormákhoz igazodva választanak. A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk ki, hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkció-választások. Ez tulajdonképpen egy viszonyszám: a baloldalra a rokonszenvi, a jobb oldalra a funkcióra irányuló választások átlagos szóródása kerül. (Szóródás: ahány rokonszenvi, illetve funkció-kérdés van, annak szóródását osztjuk a kérdések számával.) A személyes oldal 0-tól 1,9-ig, a funkció-oldal 0-tól 2,5-ig alacsony érték, a szavazatok erősen szóródnak, vagyis a választás szubjektív. A személyes oldal 2,6 felett, a funkcióoldal 4 felett magas érték, a szavazatok kevésbé szóródnak, a csoportnak van közvéleménye. Alapvetően négy mutatótípus értelmezhető: ha a személyes oldal szóródása kisebb, mint a funkció-oldalé, az arra utal, hogy a személyes kapcsolódásokat 8 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


a közvélemény szabályozza, s a közösségi szerepek betöltésére vonatkozóan nem alakult ki közvélemény Miért nem jó, ha megmutatjuk az eredményt a csoportnak? Ha a szociogram készítésekor például monogramokat használunk az emberek megjelölésekor, egyértelműen bebizonyosodik mindenkiről, mennyire központi személyiség vagy éppen peremszemély az adott csoportban. Ezért a többi személyhez való hozzáállását módosítja az eredmény tudatosulása. Nem szabad közölni egy személlyel, hogy te kirekesztett vagy, mert az akár agresszív viselkedést válthat ki, de legtöbbször depressziós tünetek alakulnak ki. Ehhez hasonlókat lehet elmondani a központi személyről is, és a többi emberről is. Ha megmutatjuk a csoportnak, hogy mi lett a szociometria végeredménye – maga a szociogram –, akkor nemcsak azt tudják meg egyenként, hogy a többiek úgymond hova sorolják, hanem azt is, hogy ki sorolja oda arra a helyre. Ha valaki negatív értelemben középpontba kerül egy csoportban, és megtudja, hogy ki vélekedik róla így, azokkal szemben ellenszenves lesz még akkor is, ha mindaddig rokonszenvesnek tartotta… Ilyen és ehhez hasonló problémák miatt nem lehet a szociogram-ot megmutatni a csoportnak. A szociometria anonimságában rejlik az egész sikeressége és felhasználhatósága. Mindenki szíve szerint válaszol, mert tudja, nem derül ki, hogy ő mit is írt, mert „elvegyül a tömegben.



1.3

Körjegyzőség szociometriai felmérés

Általános értékelés: A csoportban a közösségi szerepek szépen kezdenek kialakulni, az egyéni képességre vonatkozó kérdéseknél igen magas az eloszlási mutatók átlaga, 5,9, ami azt jelenti, kialakult a csoportban az, hogy ki miben ügyesebb, ennek megjelölése már nem az egyéni rokonszenvek alapján történik, hanem reális alapja van. A csoport kölcsönösségi indexe igen magas, a deklarált kapcsolatok száma is elég jónak mondható, ami azt tanúsítja, hogy igen kevés a kölcsönös kapcsolat nélküli ember, kevés a viszonzatlan kötődés, a kapcsolatok stabilitása fokozott. Ez a magas szám a fegyelmezett, konformitásra hajló közösségeket jellemzi, mutatja, hogy a csoport tagjai kapcsolataik megítélésében elég reálisak, s ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. A csoport szociogramjában két olyan zárt alakzat található, melyben minden tagnak legalább két kapcsolata van. Ez fejlettebb közösséget feltételez, és több az esély magas hőfokú együttes élményekre, ezek rögzítésére és felidézésére. Fokozódik a történések feszültsége, együttes aktusaiknak nagyobb a felszólító jellege, mozgósítja az egész közösséget. Ehhez szükségesek az áttételek, hálózatok; továbbá igen fontos, hogy a központ a közösségnek a lehető legnagyobb részét a kommunikációs csatornákon keresztül elérje. A szociogramban jól látható, hogy van egy pár, akik között háromszoros kötődés van.. Veszély lehet az, hogy nem fogadják el a közösség döntéseit, normáit, kettőjük szükségletét tartják fontosnak. Végeredményként az csoportról elmondható, hogy alakulóban lévő, jó kis közösség.

Megalapozó eredmények és adatok (deperszonalizált tesztvisszajelzések) Számadatok: - csoportlétszám:

n = 13 fő

- kölcsönös kapcsolattal rendelkezők száma a csoportban:

13 fő 30 db 30/2=15 db

- kölcsönös kapcsolatok száma: - lehetséges kapcsolatok száma:

.

n (n-1) = 13.(13-1)=156 = 78 2 2 2 10

⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


- deklarált kapcsolatok száma:

43

SZOCIOGRAM: A kölcsönösségi táblázat alapján.

3.

7.

5.

9.

2.

13.

4.

6.

1.

12.

11.

10.

8.

MK

I. SZERKEZETI MUTATÓK: A vizsgálatot abból a szempontból értékelik, hogy a társas mező mennyire strukturált. Az alábbi mutatók alapján határozhatók meg: 1. Kohéziós mutatók Kohézió a szociometriában az a csoportdinamikai feszültség, melyet a csoport tagjai átélnek, mint együvé tartozást. Mértéke megnyilvánul abban, hogy a csoportoknak együttlétük során milyen gazdag hagyományrendszert sikerül kialakítani. 4 mutató segítségével írható le: 11 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


Kölcsönösségi index • Kifejezi, hogy az adott társas alakzatban a személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. • Átlagértéke: 85-90% • Jelen esetben 13 főből 13-nak van kölcsönös kapcsolata → index: (13 : 13) . 100 = 100% • Ez az átlagérték felett van, a közösség teljes védelmet nyújt a tagjainak. Sűrűségi mutató: • Megmutatja, hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. • Átlagövezet: 0,9-1,1 • A kölcsönös kapcsolatok és a csoporttagok számának hányadosa. Vizsgált csoportomnál: 15 : 13 = 1,1 • A közösség stabil. Kohéziós index: • Megmutatja, hogy a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka valósult meg. • Átlagértéke: 10-13 • A kölcsönös kapcsolatok száma és a lehetséges kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. • Jelen esetben: 15 : 78 . 100 = 19,2 nagyon jónak mondható, az csoport képes nagy együttes teljesítményekre. Viszonzott kapcsolatok mutatója: • Arra utal, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. • Átlagövezet: 40-50 • Kölcsönös kapcsolatok számának és a deklarált kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. • A vizsgált csoportban: 30 . 100 = 69,7 43 • Ez a szám arra utal, hogy a csoporttagok kapcsolataikat reálisan látják.

2. Társas helyzetek arányítása A társas pozíciók elemzése és egymáshoz való viszonyítása történik. CM Centrális – marginális mutató: • A központ és a perem viszonyát fejezi ki, van-e központja a közösségnek, és azt milyen kiterjedésű perem veszi körül. A zárt alakzat alkotja a központot, benne a hírek körbe járnak, csoporthagyományok keletkezéséhez járulnak 12 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


hozzá. Három adatot kell vizsgálni, központi alakzat, társas övezetet, peremeket. • Átlagérték: 20-50-30% • Jelen esetben nem lehet CM mutatót számolni, mert igaz, hogy van két zárt alakzat, de nem központi alakzat, mert nincsen meg a társas övezete, ami legalább ¼ kell, hogy legyen a csoportlétszámnak. Szerkezeti típusok: • A szociogram alakzatait globálisan is mérlegelhetjük. Általában 5 szerkezeti típust különíthetünk el: halmazszerkezet, laza szerkezet, egy központtal rendelkező széles peremű szerkezet, tömbszerkezet, több központú szerkezet. • Csoportomat teljesen egyértelműen nem lehet valamely szerkezetbe sorolni. Van két zárt alakzat, de nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért nem lehet tömb központú szerkezet. A peremre kevesen szorultak, közöttük is van egy pár, akinek hármas kapcsolata van. Igazából a tömb még nem eléggé szervezett.

II. A CSOPORTLÉGKÖR MUTATÓJA: A mutató, mint viszonyszám, azt jelzi, hogy a személyes vonzalom mennyire határozza meg a funkciók betöltését, az arra való szavazást, a kétféle választásban – rokonszenvi és közösségi – milyen mértékben érvényesülnek a szubjektív motívumok, és csoportnormák. A mutató bal oldalára a rokonszenvi, jobboldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos elosztása kerül. A gyakorisági táblázat alapján: Bal oldal (személyes oldal)

Jobb oldal (funkció oldal)

Rokonszenvi kérdés eloszlási mutatóinak átlaga: Köz. funkcióra vonatkozó kérdés eloszlási mutatóinak átlaga: 2,5 + 2,5 + 2,8 = 7,8 = 2,6 3 + 1,7 + 2,4 = 7,1 = 2,3 3 3 3 3

Az optimális mutató: 2-2,3 : 3,2-3,8. Jelen esetben a személyes oldal megegyezik az optimálissal, de a funkció oldal jóval kevesebb. A mutatószámokat összevetve a szóródás közepes, a választások nem elég szubjektívek, nem veszik figyelembe a közvéleményt. A funkció oldalon magasabb az érték, mint a személyi oldalon. A rokonszenvi kérdések nagyrészt függetlenek a csoportnormáktól. Kedvező a légkör a társas kapcsolatok szempontjából. 13 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


2. 2.1

MÓDSZERTANI HÁTTÉR Az egyéni és a társas kölcsönhatás

Ilyen módszert dolgozott ki J. L. Moreno (1954), a Romániából származó, Bécsben tanult, Amerikában élő pszichológus. Ez a sokoldalú, fáradhatatlan kutató pszichiátriai, szociológiai és gyermektanulmányi megfigyelések alapján vezette be a társas helyzet fogalmát és nézőpontját, s ezzel lehetővé tette a viselkedés társas szempontú elemzését. Meglátta az egyénben, hogy nemcsak a hagyományos pszichológia szerint elemezhető mint tulajdonságok hordozója vagy mint egy viselkedésmód képviselője, hanem aszerint is, hogy milyen helyet foglal el egy emberi konglomerátumban. Moreno azt kutatta, hogy milyen helyzete van az embernek a műhelyben, ahol dolgozik, az iskolában, ahova jár. Ezzel a kérdésfeltevéssel utat nyitott az egyéni és a társadalmi közös tartományába vezető vizsgálati módszereknek. Kiindulása nem elméleti volt, hanem tapasztalati. Az elmélet utólag szövődött, és a módszer jelentőségéhez viszonyítva másodlagosnak bizonyult. Moreno első nagyszabású vizsgálata a New York államban levő Hudson Intézet volt. Rendeltetését tekintve a mi egykori javítóintézeteinknek felelt meg. Serdülőkorú lányokat bírósági határozat alapján helyeztek oda többéves átnevelésre. A telepen 5-600 lány élt, 16 pavilonban, és mintegy 100 főnyi személyzet (nevelők, műhelyvezetők, szakmunkások stb.). Iskola, templom, kórház, műhelyek, mosoda, több gazdasági épület és egy majorság tartozott a telephez. Egy pavilonban átlagosan 30 lány élt, mintegy családot alkotva, egy családanya-nevelőnőnek (“gouvernante”-nak) a vezetésével. Minden pavilonnak saját háztartása volt; néhány lány egy közülük való vezetővel a házimunkát végezte, a többiek műhelyben dolgoztak vagy iskolába jártak. A négerek külön pavilonokban laktak, de a munkahelyükön és az iskolában együtt voltak a fehérekkel. A szociometriai vizsgálat időpontjában 505 lány élt a telepen. Összehívták őket azzal az utasítással, hogy új lakásbeosztás készül, és maguk választhatják meg lakótársaikat. Írják fel rangsorban annak az öt lánynak a nevét, akivel együtt szeretnének lakni, tekintet nélkül arra, hogy azok éppen melyik pavilonban laknak. Valamennyi társuk jelen van, jól nézzenek körül, és így döntsék el, kikkel akarnak együtt élni. A válaszokat mindenekelőtt személyek szerint dolgozták fel. Minden lányról kartoték készült; ezen feltüntették az ő választásait, a rá eső választásokat, továbbá egy kikérdezés anyagát. A kikérdezésben a lány véleményt mondott azokról, akiket ő választott, és azokról, akik őt választották. Választását és véleményét meg kellett indokolnia. Ebből a kartotékrendszerből készült a “társas atomok” vázlata. Moreno rendszerének egyik alapfogalma a társas atom – egy személy valamennyi kölcsönös, tőle kiinduló és 14 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


felé irányuló kapcsolata. Középpontja maga a vizsgált személy, határai a választások, töltése a motiváció. Ez a társas helyzet értelmezésének az alapanyaga. Az információ olyan anyagból sűrűsödik, hogy ki kiről mond jót, kiről mond rosszat. Ez a technika kiszabadít és szociálpszichológiai információvá tesz eleddig pletykába szorult valóságelemeket. Az egy körben élők egymásról mondott véleménye, ítélete támpontot ad a társas összefüggések feltárására: megmutatja a cinkosságig menően szoros kapcsolatokat, jelzi a látszatkapcsolatokat. A vélemények anyaga, az érvelés, a másiknak tulajdonított pozitív és negatív vonások sűrűsödése pedig megmutatja, hogy milyen értékek szerint ítélnek ebben a körben. A társas pozíciónak az “atomképlet” szerinti értelmezésében Moreno számos paramétert alkalmaz. Ezeknek alapanyaga a választásoknak és az elutasításoknak az aránya, ennek az aránynak a megoszlása a választó saját csoportja (saját lakóhelye, lakószobája, munkahelye, iskolai osztálya stb.) és a külső csoportok között. Moreno ebből olyan mutatókat fejt ki, mint az expanzivitás (a személy választási köre), a vonzerő (a rá eső választások száma), s főként ezek megoszlása a saját csoportja és az idegen csoportok között. Ezek a mutatók olyan skálán határozták meg a személy társas helyzetét, amelynek egyik végpontja a népszerűség, a sztárpozíció, másik végpontja a kitaszítottság volt. Moreno hajlott arra, hogy a szociometriai választást úgy tekintse, mint a társas helyzetek érvényes hierarchiájának a kifejezését. A népszerűség fokát azonosította a vezető szereppel. Minthogy a szociometriai választást érzelmi mozzanatnak tekintette, ezzel a vezetés jelenségét is érzelmi tényezőkre vezette vissza. Így gondolatrendszerében itt egy joggal kifogásolt ellentmondás mutatkozott: a társas atomok megszerkesztésével a csoport tagjait a közösségben elfoglalt pozíciójuk szerint határozta meg; ebből a népszerűséget emelte ki, azt, hogy valaki sztárhelyzetben van-e, vagy a közösség kitaszítottjai közé tartozik, s ezt az elhelyezkedést tekintette a vezetői kvalitás kritériumának. Bizonyára van olyan csoportosulás, amelyben a népszerűség a vezető elsődleges tulajdonsága. De ez távolról sem lehet olyan általános, ahogyan a társas atomok értelmezéséből következne. Az értelmezés második mozzanata a kölcsönösségek alapján felvázolt hálózatnak az elemzése. A Hudson-vizsgálatban a megkérdezetteknek közel 10%-a nem felelt a kérdésre, további 10%-nak a választása nem volt kölcsönös. A többi – 387 lány – a kölcsönös választások alapján összefüggő hálózatot alkotott. Kisebb-nagyobb csoportok rajzolódtak ki, ezeket láncok kötötték össze, s az elágazásokat csillagok jelezték. Ez a hálózat volt Moreno szerint az a csatornarendszer, amelyen végigfutottak a különféle áramlatok: a társadalmi eseményekre vonatkozó hírek, a munkával vagy az iskolával összefüggő várakozások, a konfliktusok és pletykák. Ezen a hálózaton futottak végig a szexuális csábítások, és jól követhető volt a faji kérdésekben való állásfoglalások útja is. A választások alapján kirajzolt hálózatból, a társas atomok elemzésével ki tudták bontani ennek a nagy intézménynek a rejtett történetét. Kibontakozott az, hogy a fekete és a félvér lányoknak két külön csoportjuk volt. Ezek egymástól és a fehér csoportoktól függetlenül alakították ki álláspontjukat, amely szinte órák alatt áramlott végig a 15 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


hálózatnak azokon a csatornáin, amelyeket a fekete, illetve a félvér gyerekek kapcsolódásai alkottak. A szexuális áramlásokról Moreno keveset mond, de sejteti, hogy igen nagy szerepük volt a telep történéseiben; nemegyszer erősebbnek bizonyultak a faji elkülönülésnél, illetve diszkriminációnál, s így összekapcsolták a fehérek és a színesek láncait. Kísérletileg is valószínűsítették azt, hogy a szociometriai hálózat az indulati áramlásnak és a hírközlésnek a csatornarendszere. A társas atom középpontjában álló személy a maga körében szerepet tölt be. Moreno szóhasználata eltér a korabeli meghatározásoktól. Nem a viselkedés szempontjából közelíti meg a jelenséget, s így elkerüli azt az abszurd szemléletet, amely a személyiséget különféle szerepek összességének tekinti. Moreno elemzésében az a korszerű, hogy szerinte minden szerep egyéni és közösségi elemek szövedéke. A szerepben kapnak társadalmilag elfogadott és elfogadható formát az egyéni tulajdonságok. A közösség a szereppel nagyjából kötött viselkedési eljárásokban rögzíti azt, amit az egyén az adott társas feltételek között érvényesíthet. A szerepben, mint a státushoz fűződő társas elvárásban – s ezt implikálja Moreno elgondolása – a csoport tulajdonságokká formálja az egyén vágyait, szándékait, törekvéseit. Az így kidolgozott viselkedésformákkal pedig az egyén mintát nyújt egy státus betöltésének valamelyik változatához, s ezzel visszahat a társadalmi elvárásból formált szerepre, zsugorítja vagy tágítja az elvárást.

2.2

A több szempontú szociogram

Más típusú szociometria, olyan amely valóban a közösséget méri fel; nemcsak az egyén helyét mutatja meg benne, hanem magát a közösséget is jellemzi, és lehetővé teszi egy emberi konglomerátumnak mint szociálpszichológiai egységnek a meghatározását. Ennek az igénynek próbált megfelelni a több szempontú szociogram. Kidolgozásában a Wallon-laboratórium már említett vizsgálataiból indultam ki. (A minta Weinberg négykritériumos kérdőíve volt.) Az a célkitűzés vezetett, hogy a szociálpszichológia nyelvén tudjunk leírni egy közösséget, s hogy a meghatározás paraméterei megfeleljenek a leírt közösség minőségrendjének. Olyan mikroszociológiai fogalomrendszert kellett kialakítani, amelyben a szociometriai vizsgálatok megfogalmazhatók. Moreno, aki, mint láttuk, nem a közösséget, hanem az egyénnek a közösségben elfoglalt helyzetét határozta meg, nem is törekedett olyan mutatóknak a fogalmi kimunkálására, amelyek nem az egyénre jellemzőek, hanem a közösségre. Egyetlen kivétel ez alól a kohézió, amely a kapcsolódások sűrűségét, a tagoknak a kölcsönös kapcsolatok számával meghatározható összetartozását fejezi ki. A több szempontú szociogram kidolgozásához azonban ez a mutató nem volt elég. Továbbiakra volt szükség, amelyekkel a közösség funkciók szerinti tagolódása leírható, szerkezete, légköre, hierarchiája meghatározható, a közösségben kialakult ítéletek és vélemények elemezhetők. Ilyen kérdésekre felelő mutatókra: a közösség összetétele kedvez-e az előtte levő feladat adekvát megoldásának; van-e esély arra, hogy ebben a közösségben közvélemény alakuljon ki és 16 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


közös normák jöjjenek létre; olyan-e ez a közösség, amelyhez a tagok örömmel tartoznak és ragaszkodnak, s végül milyen indítékok vezérlik. A több szempontú szociometriai felmérésben a vizsgált közösség minden tagja 10–40 kérdésből álló szavazólapot tölt ki. A rokonszenvi és az ellenszenvi választást kívánó kérdések mellett vannak olyanok is – s ez a lényeges eltérés Moreno technikájától –, amelyekre a közösségi rátermettség mérlegelésével kell felelni, továbbá olyan választások, amelyekkel valamilyen egyéni tulajdonság, készség, esetleg szakmai hozzáértés szempontjából kell elbírálni a közösség tagjait. Ezeket a kérdéseket is valóságos helyzetekhez kötve fogalmazzuk meg, és így a közösség tagjai áttételesen szavaznak arra, hogy ki az, aki egy bizonyos egyéni vagy társas tulajdonságot, közösségi rátermettséget magas fokon képvisel. A szociogramot, a kapcsolódások hálózatát Moreno mintájára a rokonszenvi választások (kikkel utazna egy fülkében, kinek mondaná el a titkát) kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. De a választásokat kategóriánként is összegezzük. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki, nemcsak azt mutatja meg, hogy kik tartoznak össze, ki kivel szeret együtt lenni, hanem azt is, hogy az adott közösségben kivel, hányan szeretnének együtt lenni, hány szavazatot kap egy-egy tag az egyes választási kategóriákban. A közösség álláspontjáról kapunk így információt: ha a választások szóródása nem túl nagy, ez a közvélemény egyik áramlatának felel meg; nagyon kis szóródás esetén magát a közvéleményt fejezi ki. A szervező, rendező készségekre vonatkozó szavazatok összesítése megmutatja, hogy a helyi közvélemény szerint ki a legjobb szervező a közösségben. Más kérdések összegezése megmutatja, hogy a közvélemény kiket tekint igazságosnak (fegyelmi bizottság, döntőbíró), műveltnek (“Ha tanácsadót szerveznének, ki látná el ezt a feladatot?”). Megint más kérdésekből megtudjuk, hogyan rangsorolják egymást a közösség tagjai a vonzó külső, az értelmi fogékonyság (ki tudná legjobban megtanulni a modern szervezésben szükséges matematikai módszereket), a fizikai adottságok (sport) stb. szempontjából. A kérdéseket úgy állítjuk össze, hogy a tagok a közösségük számára fontos helyzetekben mérlegeljék egymást. A lényeges a többszempontúság elvének az érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a választási kritériumok különféle mérlegelési szempontoknak felelnek meg: 2-3 rokonszenvi kérdés mellett (kinek mondaná el a titkát, kivel jönne össze szívesen a hivatalon, stb. kívül is) néhány közösségi funkcióra vonatkozó kérdés is van (vezető, bíró, képviselet magasabb szervek előtt); ezeket kiegészíthetik az egyéni képességekre, a készségekre, a fiziológiaik adottságokra, a népszerűségre, a sikerességre vonatkozó kérdések. A választási kritériumok összeállítása is mutatja, hogy a több szempontú szociogram lényegbevágóan tér el Moreno szociometriájától . A közösségi funkciókra irányuló kérdések mindenképpen, a képességekre, a népszerűségre vonatkozóak pedig esetleg a 17 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


spontán csoportosulásokon túl az intézményes (a formális) keret látható kapcsolódásairól is nyújthatnak értelmezhető adatot. Ez kitágítja a szociogram alkalmazási körét. A vezetéspszichológiában lehetővé teszi az intézményes hálózat illeszkedéseinek és egyensúlyának a megítélését, az intézményes kiscsoportok társas hatékonyságairól is felvilágosítást ad. S főként támpontokat kapunk annak megítélésére, hogy az intézményes közösség látható és a spontán csoportosulás rejtett hálózata hogyan befolyásolják–hogyan segítik elő vagy hogyan akadályozzák – egymást. A szavazatokat gyakorisági táblázatra vezetjük rá. Ennek a táblázatnak a függőleges tengelyén a vizsgált közösség névsorát tüntetjük fel, a vízszintes tengelyre pedig a kérdéseket, melyeket az említett szempontok (rokonszenvi, funkció, népszerűség stb.) szerint csoportosítjuk. Az egyes mezőkbe az a szám kerül, amely mutatja, hogy az adott kérdésre ki hány szavazatot kapott. A vízszintes összesítéssel az egy személyre jutó pozitív és negatív szavazatok számát kapjuk meg, a függőleges oszlopok összesítése alapján pedig a szavazatok szóródását számíthatjuk ki (hány személy közt oszlanak meg egy-egy kritériumban). A kölcsönösségi vázlat (a szociogram) és a gyakorisági táblázat adataiból készülnek azok a mutatók, amelyekkel a vizsgált közösséget jellemezhetjük. Néhány ilyen mutatót ismertetünk. A szociogram központjának és peremének a viszonyát fejezi ki a CM- (centrálismarginális) mutató, a társas mező tagoltságának, szerkezeti színvonalának az egyik paramétere. Azt mérhetjük vele, hogy van-e az ábrázolt közösségnek központja – egy vagy több –, mekkora a központtal kapcsolatban levő, abból leágazó réteg, s végül, hogy milyen kiterjedésű a közösség pereme. A jelentőségindex és a szerepmutató . A társas mező tagoltságát a közösség tagjainak a hierarchikus eloszlása és szerepszerű differenciálódása is mutatja. A hierarchikus tagolódást a jelentőségmutató fejezi ki. A jelentőség az egyéninek és a társasnak sajátos találkozása, amelyben a személyes vonások differenciálatlan hatékonysággá sűrűsödve jelennek meg. Az egyén elkülönül a társadalmi háttéren és viszonylatok – bármilyen viszonylat! – csomópontjává válik. A szociometriai vizsgálatban a közösségnek azokat a tagjait tekintjük jelentőseknek, akik az egy személyre eső összesített szavazatok számának legalább másfélszeresét kapják. A jelentőségindex azt fejezi ki, hogy egy közösségben a tagoknak hány százaléka lépett túl ezen a küszöbön. Ezeknek a közösség fokozott társas jelentőséget tulajdonít. A szerepmutatót is a gyakorisági táblázatból számítjuk ki. Akit a társai egy bizonyos körben (például “olvasott”, “szervező”, “tetszik a férfiaknak”) az átlagnál lényegesen többször említenek, annak a közösség ezt a szerepet adta, azt ezzel az elkülönítő arculattal ruházta fel. 18 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


A jelentőségindex és a szerepmutató kétféle tagolódási elvet képvisel. A jelentőség a minden irányú hatékonyság szerint tagol, alá- és fölérendelési sort mutat, amely a minden tekintetben választott személytől a minden tekintetben elutasított személyig húzódik. A szerep egy tulajdonságban, egy-egy helyzetben emeli ki a személyt, mellérendelő tagolást visz be a társas mezőbe. A hierarchikus és mellérendelő tagolás egyensúlya egyik feltétele annak, hogy a társas mező kedvezzen a magas színvonalú, jó hatásfokú együttes tevékenységnek és a tagok közérzetének. A harmonikus közösségben a szerepindex magasabb, mint a jelentőségi mutató: a közösség a tagok kétharmadának szerepet tulajdonít, ezzel formálja egyéni arculatukat, s legfeljebb 50%-uk sorolódik be, differenciálatlan jelentőség révén, a csoport hierarchiájába. A csoportlégkör mutatója . A szociometriai választások közösségi jelentősége nem egyforma. Egy közösség egyensúlyához hozzátartozik, hogy tagjai szubjektív vezérléssel, de nem a tárgyi feltételektől függetlenül tudják és merjék megválasztani intim kapcsolataikat. A funkcióra vonatkozó választások viszont a közhangulathoz igazodó objektívebb beállítottságot kívánnak. Egy közösség szociometriai választásai akkor adekvátak, ha a személyes viszonylatokban elsősorban a szubjektív motívumok irányítják a választásokat, míg a funkciók tekintetében a közösségi normákhoz igazodnak, illetve a kialakult közvélemény sugallja állásfoglalásukat. A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk le, hogy egy közösségben mennyire valósult meg a választásnak ez az adekvációja, mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkcióra vonatkozó választások. Ez oly módon jut kifejezésre, hogy szubjektív választás esetén nagy a szóródás, normavezérlésű választásnál pedig kicsi. (A mutató viszonyszám: bal oldalára a rokonszenvi, jobb oldalára a funkciókra vonatkozó választások átlagszóródása kerül.) Az átlagos szóródás ilyen kérdésekből számítható ki: Kiegyensúlyozott közösségben a bal oldalon alacsony, a jobb oldalon magas számot kapunk. Ez azt mutatja, hogy a rokonszenvi kérdésekben nagy a szóródás, tehát a személyi kapcsolatokban a szubjektív szempont érvényesül; a közösségi funkciók betöltésének megítélésében viszont kicsi a szóródás, tehát a közösségi mérce, a közvélemény érvényesül. A közösségi választások objektívek, az egyéniek szubjektívek. Amelyik közösséget ez az adekvát választás jellemzi, annak kedvező a légköre. Ha mindkét oldal értékszáma alacsony, tehát a szóródás nagy, akkor a csoport tagjai mind személyes, mind pedig közösségi vonatkozású ítéleteikben szubjektívek, érzelemvezéreltek. Ítéleteik nincsenek egybehangolva, közvélemény nem alakult ki; az alakzat éretlen a szerepszerű tagolódásra, társas légköre anarchisztikus. Előfordul, hogy mind a két szám magas, tehát kicsi a szóródás. Ez azt jelzi, hogy az alakzat tagjai személyes kapcsolataikban is a közvéleményhez igazodnak éppen úgy, mint a közösségi 19 ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯


szerepek kijelölésében. A légkört a konformizmus jellemzi: a vélt előíráshoz való igazodás a társkapcsolatokban. A több szempontú szociogram lehetővé teszi a közösségi motivációs háttér elemzését. Feltárhatja azokat az értékeket, ítéleteket, normákat, amelyek a közösséget jellemezhetik. Ennek mutatóját a választási koincidenciák adják. Azt határozzuk meg, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok milyen más kérdésre adott feleletekkel vágnak egybe. Az egybevágásokat összegezzük, a magas koincidenciaértékeket jellegzetesnek tekintjük a közösségre. A mutatókat közel 100 társas alakzat vizsgálataihoz viszonyítva értelmezzük azzal a feltevéssel, hogy a választások egybevágása ítéleti egybevágásnak felel meg. (Irodalom: Mérei Ferenc: A közösségek rejtett hálózata 1988, Budapest.)


Kölcsönösségi táblázat:

Deklarált kapcsolatok

2.3

1.

1, 9

1

1, 5, 9

6.

1, 5, 9

9

1,5,9,

8.

1

9.

1, 9

10.

1, 5, 9

5

4

3

6

13.

12.

11.

1

-

1

2

1, 5

2

-

-

1

1

1

4

1

1

1

3

3

2

-

1

3

3

1

-

2

3

2

1

-

-

1

5

1

-

3

4

4

1

-

-

1

1, 5

3

-

-

1

1

1, 9

4

-

-

2

2

5, 9

5

-

1

3

4

43

10

4

16

30

1, 9

1

3

2

3

3

5

5

-

1, 5, 9

1, 5

1

1, 5, 9

2

1

9

1, 5, 9

1

2

1, 5, 9

1, 5, 9

3

1

1,9

12.

ö:

-

1,9

1

1x

1

1, 9

11.

2x

2

1, 5, 9

1, 5, 9

3x

9

1, 5, 9

7.

Kölcsönös választások

1, 5, 9

1, 9

5.

Összes en

10.

1, 9

4.

13.

9.

8.

1, 5, 9

2. 3.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Név:

5 1, 5, 9

9 5

5

1

4

1

1

2

6

5,

21

Népszerűségi kritériumok

Összesen:

Tulajdonsági kritériumok

Népszerűségi kritériumok

Közösségi funkció kritériumai

Rokonszenvi kritériumok

Tulajdonsági kritériumok

Név:

Közösségi funkció kritériumai

Gyakorisági táblázat: Rokonszenvi kritériumok

2.4

Kérdés száma

1

5

9

3

7

11

4

8

12

2

6

10

1.

3

3

3

5

2

5

6

4

5

2

1

2

9

12

15

5

47

2.

5

2

4

5

4

6

5

-

3

5

4

7

11

15

8

16

50

3.

2

1

2

1

-

-

7

-

-

-

1

-

5

1

7

1

14

4.

-

1

1

-

1

3

-

-

5

-

-

1

2

4

5

1

12

5.

5

2

3

-

2

1

1

8

6

1

3

3

10

3

15

7

35

6.

4

3

3

3

4

3

7

12

10

7

2

3

10

10

29

12

61

7.

4

2

3

-

2

1

-

-

-

3

4

-

9

3

-

7

19

8.

1

1

1

1

1

-

-

-

-

1

-

-

3

2

-

1

6

9.

3

1

4

3

3

3

-

-

-

4

1

4

8

9

-

9

26

10.

1

1

1

1

2

1

1

-

-

1

-

-

3

4

1

1

9

11.

-

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

1

12.

2

2

2

-

-

-

-

-

1

-

-

-

6

-

1

-

7

13.

4

3

2

1

4

3

2

2

7

3

2

2

9

8

11

7

35

Összesen

34

23

29

20

25

26

29

26

37

27

18

22

86

71

92

67

316

Eloszlás

11

13

12

8

10

9

7

3

7

9

8

7

13

11

9

11

13

22

Eloszlási mutató

3,0

1,7

2,4

2,5

2,5

2,8

4,1

8,6

5,2

3,0

2,2

3,1

6,6

6,4

46

6,0

24,3

23

⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯ Az RFH Csoport Tagja ⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯⎯

Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal. Szervezeti és működési Diagnózis

Recommend Documents