Problémafelvetés • •
Információ tárolás és visszakeresés Követelmények: 1. Nagyméretű információ tárolásának biztosítása 2. Folyamat befejeződésekor az információ megtartása 3. Az információ hozzáférésének biztosítása több folyamat számára egy időben
Operációs rendszerek MINB240/PMTRTNB230H előadás Fájlrendszerek I.
1
Fogalmak
2
Fájlok
• Fájl: információ tárolás egysége • Fájlkezelés az operációs rendszer feladata • Fájlrendszer: op.rsz. azon része, mely a fájlokkal foglalkozik
3
• Absztrakciós mechanizmus • Jellemzője: • Objektumok elnevezése • Kezelése
4
Fájlnevek • • • •
Fájlnevek példa MS-DOS rendszerben fájlnév első része max. 8 karakter kiterjesztés max. 3 karakter pte.pdf Unix kiterjesztés (ha van) akármilyen hosszú több kiterjesztés is megengedett pte.pdf.zip
Folyamat – fájl létrehozás Folyamat befejeződése – fájl tovább él Nevével további folyamatok érhetik el Fájlelnevezési szabályok: • • • •
1-8 karakteres fájlnevek (hosszú fájlnevek 255 kar.) Számjegyek, speciális karakterek (2,fon!) Kis-nagybetű megkülönböztetés (pte, PTE, Pte) Két részből álló fájlnevek - kiterjesztés 5
6
Tipikus fájlkiterjesztések kiterjesztés
jelentés
.bak
biztosnági másolat
.c
c forráskód
.gif
kép
.html
www dokumentum
.iso
ISO CD képfájl
.jpg
kép
.mp3
zene
.mpg
video
.o
tárgykód
.pdf
dokumentum
.ps
postscript
.tex
dokumentum
.txt
szöbegállomány
.zip
tömörített állomány
lehet
Fájlszerkezet
a.) bájtsorozat b.) rekordsorozat c.) fa 7
8
Fájltípusok • • • • •
Közönséges fájlok • Közönséges / reguláris fájlok • ASCII és bináris fájlok
Reguláris fájlok Metaadatfájlok Karakterspecifiksu fájlok (I/O megvalósításhoz) Blokkspecifikus fájlok (mágneslemezegységek) Rendszerfájlok (könyvtárak)
ASCII fájlok •szövegsorokat tartalmaz •elválasztó karakter:kocsi vissza / sorvége •tartalmuk megjeleníthető úgy ahogy van – kinyomtatható szerkeszthető •parancsértelmező - pipe
Bináris fájlok •Nem szöveges ASCII fájlokat jelöl •Belső struktúrájuk van, amit csak a rájuk alkalmazott programok képesek értelmezni
9
Példa: Unix rendszerbeli bináris fájl
Példa: Bináris fájlra archív állomány
• Technikailag bájtsorozat • Csak megfelelő formátum esetén tudja az op.rsz. Végrehajtani • Részei: • • • • •
10
• Könyvtári eljárások lefordított de össze nem szerkesztett gyűjteménye • Részei:
Fej Szöveg Adat Áthelyezési bitek Szimbólumtábla
• Fejrész • Tárgy modul
11
12
Fájlelérés
Fájl attribútumok • Az op. rsz. több adatot is rendel a fájlokhoz attribútumok / metadatok
• Szekvenciális elérés • Korai rendszerekben • Megadott sorrendben olvashat • Mágnesszalagok esetén
pl.: létrehozás dátuma, fájl mérete, stb.
• Közvetlen elérés • Tetszőleges sorrendben olvashat • Adatbázisoknál jól alkalmazható • Olvasási kezdőpozíció megadása – Read művelet - megadható az olvasandó rekord pozíciója – Seek művelet - használatos a kezdő pozíció beállítására 13
14
Fájlműveletek
Néhány lehetséges fájlattribútum Mező
Értelmezés
Védelem
Ki érheti el és milyen módon
Jelszó
Eléréshez szükséges jelszó
Létrehozó
Fájl létrehozó azonosítója
Tulajdonos
Aktuális tulajdonos azonosító
Csak olvasható jelző
0 ha írás/olvasás, 1 ha csak olvasható
Rejtettségi jelző
0 normál eset, 1 listázás nem megjeleníthető
Rendszerjelző
0 normál fájl, 1 rendszerfájl
Archív jelző
0 archiválva volt, 1 archiválásra kijelölt
ASCII/bináris jelző
0 ASCII, 1 bináris
Közvetlen elérés jelző
0 szekvenciális, 1 közvetlen elérés
Ideiglenesség jelző
0 normál fájl, 1 törlendő a folyamat befejeződésekor
Zároltság jelző
0 nem zárolt, 1 zárolt
Rekord hossza
Bájtok száma egy rekordban
Kulcspozíciója
Rekordban megadott kulcspozíció
Create Delete Open Close Read Write
15
Append Seek Get attributum Set attributum Rename Lock
16
Könyvtárak
Egyszerű könyvtárszerkezet
• Fájlok nyilvántartására • Könyvtárszerkezetek:
• Egy fájlhoz egy bejegyzés • Minden bejegyzés:
• Egyszerű • Hierarchikus
• Fájl neve • Attribútumait (lemezterület címét)
• Vagy • Fájl neve • Adatszerkezet címe
17
Egyetlen könyvtárú rendszer
18
Felhasználónként egy könyvtár
• Legegyszerűbb tervezet • Egyetlen könyvtár, mely az összes fájlt tartalmazza • Korai személyi számítógépeken (egy felhasználó) • PDA-k, mobiltelefonok
19
• Feltétel: op. rsz. tudja ki a felhasználó • Bejelentkező eljárás
20
Útvonal - path
Hierarchikus könyvtárszerkezet • Könyvtárak alkotta fa
• Fájlnevek megadása: Abszolút elérési útvonal – gyökértől kezdve • Egyértelműen azonosítja a fájlt Pl.: /usr/ast/mailbox \usr\ast\mailbox • Elválasztó jelek: Unix /. , Windowsban a \.
Relatív útvonal – aktuális/munkakönyvtártól • Nem a gyökérkönyvtárral kezdődik hanem az aktuális könyvtártól értelmeződik cp /usr/ast/mailbox /usr/ast/mailbox.bak cp mailbox mailbox.bak 21
Folyamatok és a könyvtárstruktúra • Folyamat - saját munkakönyvtára van • Minden könyvtárnak van speciális bejegyzése: . aktuális könyvtárra való hivatkozás .. aktuális könyvtár ősére való hivatkozás
22
Egy Unix könyvtári fa Aktuális kövytár: /usr/ast cp ../lib/dict . cp /usr/lib/dict . cp /usr/lib/dict dict cp /usr/lib/dict /usr/lib/dict
23
24
Könyvtári műveletek
Fájlrendszerek megvalósítása • Felhasználó:
Create Delete Opendir Closedir Readdir Rename Link Unlink
• fájlokat elnevezni, • műveleteket végezni rajtuk, • hogy néz ki a könyvtári fa stb.
• Implementálók: • fájlokat., könyvtárakat tárolni, • lemezterületeket kezelni, • hatékonyan, megbízhatóan működtetni 25
Fájlrendszer szerkezet [ismétlés] • Fájlrendszer általában mágneslemez tárolókon tárolják C/F/S • Lemez – partíciók • Minden partíció független fájlrendszert tartalmaz • MBR – Master Boot Record • Partíciós tábla – partíció kezdetének és végének címét tartalmazza • Aktív partíció
27
26
Rendszerindítás [ismétlés] • BIOS betölti és végrehajtja az MBR-ben lévő kódot • Megkeresi az aktív partíciót • Beolvassa annak első blokkját – indítóblokk • Az indítóblokk programja tölti be az adott partíción lévő operációs rendszert
28
Terminológia
PC rendszerek [ismétlés]
MBR– Master Boot Record IPL – Initial Program Loader VBC – Volume Boot Code Masterboot
• 4 db elsődleges partíció lehet - 4 elemű tömb számára van hely a partíciós táblában • Kiterjesztett partíció – logikai partíciók
29
Hajlékonylemez tárolók
30
Példa
• Nem minden mágneslemez tárolót lehet partíciókra osztani • Első szektorban tartalmazzák az indítóblokkot
31
32
Fájlok megvalósítása
Folytonos helyfoglalás
• Kérdés: mely lemezblokkok mely fájlokhoz tartoznak • Módszerek: • • • •
• Minden fájl tárolására összefüggő blokkok alkotta lemezterület • Előnye:
Folytonos helyfoglalás Láncolt listás helyfoglalás Memóriabeli táblázat i-csomópont
• Egyszerű megvalósítás • Hatékonyság
• Hátránya: • Töredezettség
Pl.: CD-ROM, DVD, csak írható optikai eszköz 33
Példa - töredezettség
34
Láncolt listás helyfoglalás • A lefoglalt lemezterületet lemez-blokkok láncolt listájával adjuk meg
35
36
Láncolt listás helyfoglalás
Memóriabeli táblázat
• Előny: • Minden blokk felhasználható • Könyvtárbejegyzésnél elegendő az első blokk címét tárolni
• Hátrány:
• A mutatót kivesszük minden blokkból –index táblázat FAT File Allocation Table
• A közvetlen elérés nagyon lassú lesz • n. blokk eléréséhez be kell olvasni az előző n-1 blokkot • Adatblokk méret nem 2 hatvány (pointerek is helyet foglalnak) – hatékonyság csökkenés
37
Memóriabeli táblázat
2008.04.29.
38
i-csomópont
• Előny: • A teljes blokkméret rendelkezésre áll adattárolásra • A közvetlen elérés is egyszerűbb (lista memóriában nem a lemezen van) • Első blokk tárolódik
• Hátrány: • A teljes táblázatnak a memóriában kell lennie a működéshez
39
i-csomópont ~ i-node ~ index-csomó • Minden fájlhoz tartozik egy táblázat – i-node • Itt tárolódik a fájl attribútumai, blokkok lemezcíme • i-node ismeretében a fájl minden blokkja elérhető
40
i-csomópont
Indirekt blokk
• Előny: • Csak az i-nodenak kell a memóriában lennie
• Hátrány: • Mindegyik rögzített számú lemezcímet tartalmaz • Megoldás: utolsó cím nem adatblokk cím, hanem indirekt blokk cím lehet kétszeresen, háromszorosan indirekt blokk
41
Könyvtárak megvalósítása
42
Attribútum tárolás
• Fájlnév- meg kell keresni a hozzá tartozó könyvtárbejegyzést • Gyökérkönyvtár megkeresése Pl.: Unix: szuperblokk – első i-node – root Windows XP: Master File Table, ez alapján található meg a fájlrendszer többi része
• Könyvtárbejegyzésben • Könyvtár fix méretű bejegyzése (név, címek, stb.) • i-node esetén • magában az i-nodeban tárolódnak
43
44
Megosztott fájlok
Megosztott fájlok
• Fájlok kapcsolásával – link Merev kapcsolódás - Hard link Gyökér könyvtár
• akárhány könyvtári bejegyzés mutathat ugyan arra az inodera • i-node egy mezője tárolja, hogy hány hivatkozás van rá
Szimbolikus link – Symbolic link • Új típusú fájl, mely egy másik fájl elérési útvonalát tartalmazza • Más rendszerekben: Windows – rövidút (shortcut); Apple Mac OS álnév (alias)
Megosztott fájl
45
Windows 98
46
Windows 98
• Alapkönyvtár bejegyzés • Kezdőblokk címe 32 bit • 232 blokkra növelte a fájlrendszer maximális méretét
• Hosszú fájlnevek tárolása – további könyvtári bejegyzésekkel
Bytes
bájtok
Alapnév
sorozat 47
attribútumok ellenőrző összeg 48
Unix könyvtárak
Példa /usr/ast/mbox
• Bejegyzés: i-node számát és a fájl nevét tartalmazza • Egyéb infót (típus, méret, tulajdonos, stb) az inode tartalmazza
49
NTFS könyvtárak
50
Lemezterület kezelés
Microsoft alapértelmezett fájlrendszere New Technology File System • Hosszú fájlnevek(255) és útvonalak (32 767) • Unicode használata – többszörös karakterkészlet alkalmazása (16 biten) • Fájl – attribútumok gyűjteménye, minden attribútum egy bájtsorozat • Alap adatszerkezet MFT, mely 16 attribútumot tartalmaz (nem rezidens attribútumok) • Az adat is attribútum • Védelmi, titkosítási, adattömörítő képesség 51
• Blokkméret meghatározása
Block size
52
Szabad blokkok nyilvántartása • Módszerek:
Operációs rendszerek
• Láncolt lista • Bittérkép
MINB240 11. előadás Fájlrendszerek II.
53
54
Mentések
Fájlrendszerek megbízhatósága • •
Fizikai meghibásodással szemben nem véd De segítheti az információ védelmét
•
Cél: 1. Helyreállíthatóság katasztrófa esetén – – –
Lemezösszeomlás, tűzvész, árvíz Ritkán fordul elő, így sokan nem is foglalkoznak vele Ha viszont bekövetkezik, nagy a kár
2. Helyreállíthatóság hibázás esetén – –
55
Véletlen fájltörlés esetén Pl. Windows Lomtára
56
Mentési szempontok
Mentési szempontok – folyt. 4. Aktív fájlrendszer mentése inkonzisztencia elkerülése a rendszer leállítása nélkül (pillanatfelvétel - algoritmusok) 5. Nem technikai problémák – mentések tárolása, biztonság
1. Mit mentsünk? A teljes fájlrendszert vagy csak egy részét? 2. Csak meghatározott könyvtárakat és azok tartalmát könyvtárakat, amik az utolsó mentés után megváltoztak – inkrementális mentés 3. Tömörítés 57
58
Fizikai mentés
Lemeztároló szalagra mentése 1. Fizikai mentés 2. Logikai
• A 0. blokktól kezdve az utolsóig minden blokkot ment • Hibamentes írás • Probléma: • Szabad blokkok mentése • Hibás blokkok kezelése
• Tulajdonságai: • • • • 59
Egyszerű, gyors Kijelölt könyvtárat kihagyni nem képes Inkrementális mentés nem alkalmazható Egyedi fájlok helyreállítására nem alkalmas 60
Egyszerű példa
Logikai mentés • Egy vagy több kijelölt könyvtárban lévő minden olyan fájlt/könyvtárat ment rekurzívan, amely egy megadott időpont óta változott • Könyvtári fa szerkezetének elemzése • A helyes helyreállításhoz minden olyan könyvtárat menteni kell, amely egy módosult fájlhoz vagy könyvtárhoz vezető úton található • Adatok, attribútumok mentése a jogosultság helyreállítása végett
• • • •
V: teljes mentés H: inkrementális mentés K: törlődik /usr/jhs/proj/nr3 könyvtár Sz: felhasználó kéri /usr/jhs/proj/nr3/plans/summary • Helyre kell állítani az nr3 és plans könyvtárakat előtte
61
Helyreállítás lépései
62
Fájlrendszerek konzisztenciája
• Üres fájlrendszer létrehozása a lemezen • Könyvtárak helyreállítása – fájlrendszer vázszerkezete • Fájlok helyreállítása • Ezek ismétlése az inkrementális mentésekkel
• Segédprogramok • Unix: fsck • Windows:chkdsk (scandisk)
• A fájlrendszer ellenőrzők a lemezpartíciókat – fájlrendszereket egymástól függetlenül ellenőrzik • Fajtái:
• Szabad blokkok listájának felépítése • Link – minden rámutató bejegyzés helyreállítása • Speciális fájlok (pl. adatcsövek) – sose mentsük
• Blokk konzisztencia ellenőrzés • Fájl konzisztencia ellenőrzés
63
64
Blokk konzisztencia ellenőrzés
Blokk konzisztencia ellenőrzés – folyt.
• Két táblázat, felépítése: • Blokkonként egy számláló, 0 kezdeti értékkel • Első számláló mutatja:hány fájlban fordul elő a blokk • Második szám: hányszor fordul elő a blokk a szabad listában vagy a bittérképen • i-csomópontok végigolvasása • Szabad lista / bittérkép végigolvasása Ha a fájlrendszer konzisztens, akkor minden blokk számlálója vagy az első vagy a második táblázatban 1 2008.05.06.
65
Fájl konzisztencia ellenőrzés
• Összeomlás következtében a táblázatokban eltérések mutatkozhatnak
66
Probléma a konzisztencia ellenőrzéskor
• Az ellenőrző program a könyvtári rendszert is ellenőri • Számlálókkal – fájlonként (gyökértől) • Eredmény: i-csomópont szerinti indexelt lista megadja, hogy a fájl hány könyvtárnak eleme • Összevetve az i-csomópontbeli kapcsolatszámlálóval Konzisztens fájlrendszer esetén a két érték minden icsomópontban megegyezik
67
• Ha az i-csomópontbeli kapcsolatszámláló nagyobb, mint a könyvtári bejegyzések száma Æ nem veszélyes hiba (tárvesztés) • Ha két könyvtári bejegyzés ugyanahhoz a fájlhoz tartozik, de az i-csomópont szerint csak egy van Æ katasztrófához vezethet
68
Fájlrendszerek hatékonysága
Gyorsítótár
Módszerek:
• lemezblokkok összessége, logikailag a lemezhez tartoznak, de a memóriában tároljuk őket
1. Gyorsítótár 2. Blokk előreolvasása 3. Lemezfej mozgásának csökkentése
69
Gyorsítótár - módosítások Problémafelvetés: • i-node lánc végén lévő blokkja – sokára ér a lánc végére – összeomlás – nem kerül kiírásra • Sok i-node blokkra ritkán hivatkoznak rövid időn belül kétszer
Szempontok • Valószínű-e, hogy a blokkra hamarosan ismét szükség lesz? • Fontos-e a blokk a fájlrendszer konzisztencia szempontjából?
71
70
Gyorsítótár – módosítások Valószínű-e, hogy a blokkra hamarosan ismét szükség lesz? Blokkok csoportosítása: • i-node blokk • Indirekt blokk • Könyvtári blokk • Teli adatblokk • Csonka adatblokk 72
Gyorsítótár – módosítások Fontos-e a blokk a fájlrendszer konzisztencia szempontjából?
Blokk kiírása lemezre • Unix megközelítés
Ha igen, akkor módosulása esetén azonnal kiíródik a lemezre, függetlenül attól, hogy az LRU lista melyik végén volt.
73
Blokk előreolvasása
• sync rendszerhívás – kikényszeríti az összes blokk kiírását lemezre • update program háttérben futva 30 sec-ként sync-et hív
• Windows megközelítés • A blokkot, melybe írás történt azonnal kiírja lemezre • Írásáteresztő gyorsítótár
74
A lemezfej mozgásának csökkentése
• A blokkok gyorsítótárba töltése mielőtt kellenének Æ hatékonyságnövelés • Csak szekvenciálisan olvasott fájlok esetén hasznos • Jelzőbit az elérési módra
75
• Lemezegység fej mozgatásának csökkentése • Az összetartozó blokkokat egymáshoz közel, lehetőleg azonos cilinderen tároljuk. • Egymáshoz közeli blokkok meghatározása: – Bittérkép esetén (teljesen a memóriában van) – könnyű meghatározni – Szabadlista esetén (csak egy része van a memóriában) – nehéz meghatározni a közeli blokkokat Æ blokkcsoportosítással megoldható
76
A lemezfej mozgásának csökkentése
Naplózott fájlrendszer
i-csomópontot alkalmazó rendszereknél (olvasás is 2 lemezhez fordulás – i-node + adatblokk)
Vezérlő elv: gyorsabb processzorok, nagyobb RAM, cache, DE lemezhez fordulási idők nem változtak
• i-csomópontok a lemez elején • i-csompontok a lemez közepén • cilindercsoportok
LFS (Log-structured File System) Alapötlet: • Az egész lemezt egy naplóvá szervezik • Periodikusan a memóriapufferben található összes írást összegyűjtik egy szegmensbe (i-node, könyvtár, adatblokk) • Egyben kiírják a napló végére • Egy szegmenst tartalma vegyes • Szegmens elején összefoglaló rész (mi van benne) • i-csomópontok számával indexelt táblázat 78
77
Naplózott fájlrendszer – folyt.
Fájlrendszerek típusai
Problémafelvetés:
• Lemezes fájlrendszerek (FAT, NTFS, HFS, HFS+,
• A lemez véges méretű
ext2, ext3, ISO 9660, ODS-5, UDF)
Megoldás: • Takarítófonal – tömöríti a naplót, annak cirkuláris bejárásával – – – –
Első szegmenssel kezd Összefoglaló vizsgálata i-csomópontok ellenőrzése a címtáblázatban Az aktuális adatblokkok és csomópontok beolvasása a memóriába Æ kiírhatókká válnak a köv. szegmensbe – A feldolgozott szegmens szabaddá válik, a napló újra felhasználhatja
79
• • • •
Adatbázis fájlrendszerek Tranzakciós fájlrendszerek Hálózati fájlrendszerek(NFS, SMB, AFP, 9P ) Speciális célú fájlrendszerek
80
CD-ROM ISO 9660
FAT
• ISO által definiált fájlrendszer CD, DVD-re (Unix, Linus, MacOS, Windows) • Fájl és könyvtár nevekre – 180 karakter, nem folytonos nevek támogatása, stb. • 32 bites – így 4GB kezelésére alkalmas (később bővítették – több szintű fregmentálás, DVD) • Utolsó frissítés 1999.
File Allocation Table (1976. Gates, McDonald) • 12, 16, 32 bites indexeket használ a klaszterek kiválasztásához – helypazarlás FAT12 floppy FAT16 általános FAT32 Windows 9x • Fájlkiosztási tábla (FAT), amely a kötet legfelső szintjén elhelyezkedő adattáblázat • Lemezek fürtökre vannak felosztva, melyek mérete a kötet méretének függvénye • Fájlrendszer adatai egyetlen szektorban tárolódnak • Vele létrehozható max. logikai lemez 2GB/ 4GB • Gyökérkönyvtár max bejegyzés száma 512 • Nincs hibatűrés • FAT-partíciót képező fájlokhoz jogosultságokat nem lehet beállítani • Adminisztrációs célokra kevés helyet foglal
81
NTFS
82
Ext2
New Technology File System • Fő irányvonal: – Helyreállíthatóság - rögzíti a fájlrendszerben végrehajtott tranzakciókat naplófájl – Súlyos szektorhibák eltávolíthatósága - nem használ speciális objektumokat a lemezen, a tárolt összes objektumot nyomon követi és védi – A gyorsjavítás támogatása
• Felhasználók saját maguk által definiált attribútumokat rendelhetnek a fájlokhoz • Egyedi hozzáférési jogok • Hosszú fájlnevek támogatása • Nagyobb partíciók kezelése – 64 bites index – 2TB • Kis és nagybetű érzékeny
83
Second Extended File System (1993. Rémi Card) • Sok linux disztribúció alapértelmezett fájlrendszere • Minix és az Ext fájlrendszerekből • Blokkok, blokkcsoportok (külső töredezettség minimalizálására) • Blokkonkénk- szuperblokk • Biztonsági mentések • Alkönyvtár bejegyzés 32768 • Fájl allokáció bittérkép (szabad blokkok), tábla (metaadat) • Max fájl méret 2-64 TB • Max fájlok száma 1018 • Max fájlnév mérete 255 karakter • Max lemezméret 16-32 TB
84
Ext3
ZFS • • • • • • • •
Third extended file system (2001. S. Tweedie) • Ext2-ből • Szintén a linux disztribúciók alap fájlrendszere • Max fájlméret 16GB – 2TB • Max fájlnév255 bytes • Max lemezméret 2TB – 32TB • Journaling file system • Online fájlrendszer • Htree a nagyobb könyvtárakért
2005. Sun Microsystem Sun Solaris, Apple Mac OS X 10.5, FreeBSD, Linux rendszereken Nagy lemezkapacitás támogatása 128 bites fájlrendszer Max fájlméret 16 EB Max fájlok száma 248 Max fájlnév 255 bytes Max lemezméret 16 EB
85
86
Egyéb fájlrendszerek 1 • • • • • • • • •
Egyéb fájlrendszerek 2
ADFS – Acorn's Advanced Disc filing system, – Az Acorn fejlesztette diszkes fájlrendszere, a DFS utódja. BFS – a BeOs által használt fájlrendszer, néha tévesen BeFs néven szerepel. EFS (IRIX) – Az IRIX alatt futó, régebbi blokk-orientált fájlrendszer. ext – Bővitt fájlrendszer, Linux támogatással tevezték ext2 – Második bővített fájlrendszer, Linux támogatással terveztés. ext3 – Az ext2 naplózott változata. FAT – A DOS és a Microsoft Windows által használt, 12-, 16- és 32-bit táblaménységű rendszer. Vesd össze a VFAT-tal. FFS (Amiga) – Fast File System – gyors fájlrendszer, az Amiga rendszre használta. A fájlrendszer már későn fejlődött ki. Mai változatok: FFS1, FFS Intl, FFS DCache, FFS2. FFS – Fast File System – gyors fájlrendszer, a *BSD rendszer haszlánta
• • • • • • • • •
87
Fossil – A Bell Labs Plan 9 rendszerének pillanatnyi állapotát archiváló fájlrendszere. Files-11 – OpenVMS fájlrendszer; néhány PDP-11 rendszer használta; támogatja a record-orientált fájlokat HFS – Hierarchical File System – hierachikus fájlrendszer, a régebbi Mac OS rendszer használta HFS Plus – a HFS korszerűsített változata, csak a Mac OS rendszer használta. Régebbi változatai megengedték a naplózást. HPFS – High Performance File System – nagyteljesítményű fájlrendszer, az OS/2-n használták ISO 9660 – A CD-ROM és DVD-ROM diszkek használják (bővítései a Rock Ridge és a Joliet rendszerek) JFS – IBM Journalled File System – naplózó fájlrendszer, a Linux, az OS/2, és az AIX részére LFS – 4.4BSD a log-struktúrált fájlrendszer egy megvalósítása MFS – Macintosh File System, a korai Mac OS rendszerek használták
88
Egyéb fájlrendszerek 3 • • • • • • • • •
Egyéb fájlrendszerek 4
Minix file system – A Minix rendszerek használták NILFS – A log-struktúrált fájlrendszer Linux megvalósítása NTFS – A Windows NT, a Windows 2000, a Windows XP és a Windows Server 2003 rendszerek használják NSS – Novell Storage Services – Novell tároló rendszer. Ez a 64-bites naplózó fájlrendszer, ami kiegyenített fa algoritmust használ. A NetWare versions 5.0-up használja és nemrégen portolták Linux-ra. OFS – Old File System – régi fájlrendszer az Amigán. Kiváló floppyra, de rosszul használható merevlemezen. PFS – és PFS2, PFS3 stb. A technikailag érdekes fájlrendszerek az Amiga részeére készültek, minden tekintetben kiváló teljesítményt nyújtottak, egyszerűek és elegánsak. ReiserFS – Egy naplózó fájlrendszer Reiser4 – A ReiserFS újabb változata SFS – Smart File System, naplózó fájlrendszer a Amiga platformokon.
• • • • •
• •
UDF – Alap fájlrendszer csomag WORM/RW hordozókra, mint a CD-RW és a DVD. UFS – Unix File System, a BSD régebbi változata UFS2 – Unix File System, csak a BSD használja VxFS – Veritas fájlrendszer, az első kereskedelmi naplózó fájlrendszer; HP-UX, Solaris, Linux, AIX WAFL – Write Anywhere File Layout. Nagy teljesítményű, log-struktúrált fájlrendszer szerű fájlrendszer. A WAFL erősen támaszkodik a RAID 4 technológiára, és NVRAM-ra a tranzakció naplók újraküldésénél. A Network Appliance rendszer használja XFS – A SGI IRIX és Linux rendszerek használják ZFS – A Solaris 10 és az OpenSolaris használja (nem keverendő össze az IBM zFS-ével)
89
90
Osztott diszkes fájlrendszerek
Rekord orientált fájlrendszerek • Files-11 – a rekord orientált rendszer egyik korai változata, az "adatáram" támogatást csak később valósították meg. • Virtual storage access method – virtuális tároló hozzáférési mód (VSAM) – Az IBM System/370 és a MVS használja
91
• • • • • • • • • • • • • • •
ADIC StorNext File System az ADIC-től. ( AIX, HP-UX, IRIX, Linux, Mac OS, Solaris és Windows) CXFS (Clustered XFS) a Silicon Graphics-tól (SGI). (AIX, IRIX, Linux, Solaris és Windows) EMC Celerra HighRoad az EMC-től. (AIX, HP-UX, IRIX, Solaris és Windows) Files-11 a VMScluster-eken,(DEC 1983-ban, ma HP-é) Global File System (GFS) a Red Hat-tól. General Parallel File System (GPFS) (IBM-től (AIX és Linux) HP Cluster File System (CFS) a HP-től. (HP-UX és Tru64 UNIX) IBM SanFS az IBM-től. (AIX, Linux és Windows) Nasan File System a DataPlow-tól. (Linux és Solaris). Oracle Cluster File System (OCFS és ma OCFS2) Polyserve Matrix Server a PolyServe-től. SAN File System a DataPlow-tól. (IRIX, Linux, Solaris és Windows) QFS a Sun Microsystems (Solaris) Veritas Storage Foundation Cluster File System (CFS) (AIX, HP-UX, Linux és Solaris) Xsan az Apple Computer-től. (Mac OS )
Elosztott fájlrendszerek • • • • • • •
9P, a Plan 9 from Bell Labs és a Inferno által használt elosztott fájlrendszer protokoll. Andrew file system (AFS) skálázható, elhelyezés független, nagyon erős a kliens oldali cache-elése és a Kerberos-t használja jogosultság ellenőrzésre. (IBM-es (korábban Transarc), az Arla és az OpenAFS) Apple Filing Protocol (AFP) az Apple Computer-től. DCE Distributed File System (DCE/DFS) az IBM-től (AIX és Solaris használja ) NetWare Core Protocol a Novell-től. Network File System (NFS) a Sun Microsystems-től származik, a UNIX alapú hálózatok "szabványos" Server message block (SMB) az IBM-től (Az SMB imert mint Common Internet File System (CIFS) – közös internet fájlrendszer – vagy Samba fájlrendszer.)
93
