Fókusz
Plenáris ülés Strasbourgban: elnökválasztás, dán elnökség, vita a magyarországi helyzetről Az idei év első plenáris ülését január 16-19. között rendezik Strasbourgban, ahol új elnököt, alelnököket és kvesztorokat választ a Parlament. Szerdán a dán uniós elnökségi programról és a magyarországi politikai fejleményekről rendeznek vitát. A képviselők csütörtökön állásfoglalásban fogalmazzák meg véleményüket és kételyeiket az új, megerősített gazdasági unióról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. A Parlament egy olyan jogszabályról is szavaz, amely javítaná az elektronikus hulladékok összegyűjtését és újrafelhasználását. Napirenden szerepel a rovarirtók biztonságosabbá tétele és az élelmiszerpazarlás csökkentése is.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20120106FCS34949 A sajtóosztály központi telefonszáma:
1/9
Fókusz Plenáris hírlevél, 2012. január 16�19., Strasbourg Elnököt, alelnököket és kvesztorokat választ az EP Az Európai Parlament a 2012-es év első plenáris ülésén választja meg új elnökét, 14 alelnökét és 5 kvesztorát (utóbbiak a képviselők pénzügyeit felügyelik). A jelenlegi elnök, a lengyel, néppárti Jerzy Buzek helyére hárman pályáznak: Martin Schulz (szocialista, német), Diana Wallis (liberális, brit) és Nirj Deva (konzervatív-reformer, brit). Vita a magyarországi helyzetről Az Európai Parlament szerdán délután 3 órától tart vitát a magyarországi politikai fejleményekről. Az ülésen az EP-képviselők mellett felszólal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. A vitában várhatóan szó esik a január 1-jén hatályba lépett magyar Alaptörvényről, a sarkalatos törvényekről és az Orbán-kormány egyéb intézkedéseiről. Bemutatkozik a dán elnökség Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök szerda reggel mutatja be a dán soros elnökség programját az Európai Parlamentben. Állásfoglalás az új gazdasági unió és gazdasági kormányzás tervéről A képviselők csütörtökön állásfoglalásban fogalmazzák meg véleményüket és kételyeiket az új, megerősített gazdasági unióról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban. A tervezet szerint az új gazdasági kormányzási rendszernek mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetnie a növekedésre és a szolidaritásra. Elektronikus hulladékok: csökkentené az EP a pazarlást Az európaiak egyre több hűtőszekrényt, telefont és egyéb elektromos gépet dobnak ki, miközben gyakran megfeledkeznek a bennük található értékes anyagok kinyeréséről. Az EP-ben csütörtökön szavazásra bocsátandó jogszabály javítaná az elektronikus hulladékok összegyűjtését és újrafelhasználását. Biztonságosabb rovaritók A biocid termékek - ilyenek például a rovarirtók vagy az antibakteriális szerek biztonságosabbá tételéről, ugyanakkor a szerek engedélyezésének egyszerűsítéséről csütörtökön szavaz az EP. Felére csökkentenék az élelmiszerpazarlást Az EU-ban jelenleg tapasztalható élelmiszerpazarlás legalább felét el lehetne kerülni, áll a sürgős lépéseket követelő állásfoglalástervezetben, amelyről csütörtökön szavaz a parlament.
20120106FCS34949 - 2/9
Fókusz Martin Schulz az Európai Parlament új elnöke Martin Schulzot választották meg az Európai Parlament új elnökének kedden Strasbourgban. Schulz a 670 érvényes szavazatból 387-et kapott. Az 56 éves német EP képviselő elnöki mandátuma két és fél évre, a 2014-es EP választásokig szól. Martin Schulz az elnöki poszton a néppárti, lengyel Jerzy Buzeket váltja. Megválasztását követően Schulz elmondta: „Tisztában kell lennünk azzal, hogy az európai embereket kevéssé érdeklik az intézményi viták; gyermekeik jövője, munkahelyük, nyugdíjuk sokkal jobban aggasztja őket. Az Európai Parlament az a hely, ahol az emberek érdekeit kell képviselni.” Az elnök figyelmeztetett arra, hogy alapítása óta első ízben tűnik reális forgatókönyvnek, hogy az Európai Unió zátonyra fut. „Érdekeinket nem lehet különválasztani szomszédjainkéitól, az EU nem zéró összegű játszma, amelyben valakinek veszítenie kell ahhoz, hogy valaki másik nyerhessen” - mondta. „Éppen fordítva áll a dolog: Vagy mindannyian veszítünk, vagy mindannyian nyerünk. Ehhez az alapvető szabály a közösségi módszer. Ez nem csupán elvont fogalom, hanem az Európai Unió lelke!” - fogalmazott. Az elmúlt két év uniós csúcstalálkozóiról Schulz elmondta, hogy a kormány- és államfők találkozóinak előtérbe állítása a döntéshozatali folyamatból nagymértékben kizárja a közösség egyetlen közvetlenül választott szervét, az Európai Parlamentet. „Ezt az Európai Parlament nem fogja tétlenül szemlélni, mindennek pedig az első próbája a pénzügyi unióról szóló új nemzetközi megállapodás lesz” - jelentette ki. Schulz azt is elmondta, hogy aki megsérti az alapjogi chartában foglalt értékeket, annak számolnia kell azzal, hogy a Parlament ellenállásába ütközik. Az elnök bejelentette, hogy a magyarországi politikai fejleményekről szóló szerdai vitán Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal. Az elnök beszédének teljes változata az alábbi linken érhető el. Az elnökválasztás eredménye Az Európai Parlament eljárási szabályzata szerint az elnökké választáshoz egy jelöltnek az érvényes szavazatok 50%-át plusz egy szavazatot kell megszereznie. A szavazás eredménye: Leadott szavazatok száma: 699 Érvénytelen szavazatok száma: 29 Érvényes szavazatok száma: 670 Az elnökké választáshoz szükséges szavazatok száma: 336 A jelöltekre leadott szavazatok: Martin Schulz (szocialista, német): 387 Nirj Deva (konzervatív-reformer, brit): 142 Diana Wallis (liberális, brit): 141 A képviselőcsoportok reakciói Martin Schulz beszédét követően a frakciók vezérszónokai reagáltak az elnökválasztás eredményére. A legtöbben azon reményüknek adtak hangot, hogy az új elnök megerősíti majd az EU és a Parlament szerepét, de voltak elégedetlen hangok is. Joseph Daul (néppárti, francia) gratulált Schulznak, és három feladatra hívta fel a figyelmét: a közösségi módszer megvédésére, előmozdítására és védelmére. Daul szerint a legfontosabb, hogy meg kell mutatni az európaiaknak, hogy az euró erős és fenntartható valuta. Maria Badia i Cutchet (szocialista, spanyol) szerint nagy szükség van arra, hogy az új elnök megerősítse az Európai Parlament szerepét, különösen az új kormányközi szerződésről zajló tárgyalások fényében. 20120106FCS34949 - 3/9
Fókusz Guy Verhofstadt (liberális, belga) olyan elnököt szeretne látni, aki kiáll az EU-ért, és elmagyarázza a tagállamoknak, hogy csak a gazdasági és pénzügyi unió mentheti meg az EU-t. Rebecca Harms (zöldpárti, német) a Parlament előtt álló kihívásokról beszélve elmondta, hogy új megközelítésre van szükség. Szerinte Schulznak meg kell őriznie határozottságát, amikor Barrosóval, Van Rompuyjal, Merkellel és Sarkozyvel tárgyal majd. Bár Martin Callanan (konzervatív reformer, brit) Schulz beszédének több pontjával sem értett egyet, biztosította az elnököt az együttműködésről. A képviselő kiemelte, hogy az elnök első feladata az lesz, hogy képviselje a Parlamentet a következő uniós csúcson. Kartika Tamara Liotard (baloldali, holland) szerint sokan Schulz harcossága miatt szavaztak rá, és szerinte a Parlamentnek fontos szerepet kell játszania a válságkezelésben. Nigel Farage (EFD, brit) arra volt kíváncsi, hogy milyen elnök lesz Martin Schulz. „Nyugodt elnök lesz-e, vagy olyan, amilyennek megismertük: indulatos és intoleráns mindenkivel szemben, akinek más a véleménye, britellenes, a szabad piac ellenzője?”
20120106FCS34949 - 4/9
Fókusz Megválasztották az Európai Parlament alelnökeit és kvesztorait Szerdán megválasztották az Európai Parlament 14 alelnökét és 5 kvesztorát. Alelnöknek választották Surján László néppárti, magyar képviselőt is. Az alelnököket harmadik körben, egyszerű többséggel választották meg. Az alelnökök listája: Gianni PITTELLA (szocialista, olasz)
319 szavazat
Miguel Angel MARTÍNEZ MARTÍNEZ (szocialista, spanyol)
295 szavazat
Anni PODIMATA (szocialista, görög)
281 szavazat
Alejo VIDAL-QUADRAS (néppárti, spanyol)
269 szavazat
Georgios PAPASTAMKOS (néppárti, görög)
248 szavazat
Roberta ANGELILLI (néppárti, olasz)
246 szavazat
Othmar KARAS (néppárti, osztrák)
244 szavazat
Edward McMILLAN-SCOTT (liberális, brit)
239 szavazat
Isabelle DURANT (zöldpárti, belga)
238 szavazat
Alexander ALVARO (liberális, német)
235 szavazat
Rainer WIELAND (néppárti, német)
230 szavazat
Oldřich VLASÁK (konzervatív-reformer, cseh)
223 szavazat
Jacek PROTASIEWICZ (néppárti, lengyel)
206 szavazat
SURJÁN László (néppárti, magyar)
188 szavazat
Az alelnökök feladatai Az alelnökök tagjai az Európai Parlament Elnökségének. Ez a parlamenti szerv határozza meg a Parlament működési szabályait, készíti el a Parlament előzetes költségvetését és dönt adminisztratív, személyzeti és szervezeti kérdésekben is. Az öt kvesztort harmadik körben, egyszerű többséggel választották meg. A kvesztorok a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív ügyekkel foglalkoznak. A kvesztorok listája: Astrid LULLING (néppárti, luxemburgi)
273 szavazat
Jim HIGGINS (néppárti, ír)
254 szavazat
Lidia GERINGER DE OEDENBERG (szocialista, lengyel)
235 szavazat
Bogusław LIBERADZKI (szocialista, lengyel)
216 szavazat
Jiří MAŠTÁLKA (baloldali, cseh)
207 szavazat
20120106FCS34949 - 5/9
Fókusz Helle Thorning-Schmidt: A megszorítás és a növekedés ugyanazon érme két oldala Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök szerdán ismertette hazája uniós elnökségi programját az Európai Parlamentben. A miniszterelnököt arról kérdeztük, miként próbálja meg a következő fél év során Dánia megoldani az EU előtt álló legfontosabb feladatokat, elsősorban a gazdasági válságot. Az EU előtt álló egyik legfontosabb feladat jelenleg az eurózóna stabilizálása. A dán miniszterelnök szerint a megerősített gazdasági unióról szóló, most készülő szerződés a legjobb mód a piacok megnyugtatására és az euró iránti bizalom helyreállítására. Thorning-Schmidt, aki 1999 és 2004 között EP-képviselő volt, biztos abban, hogy az elnökségnek sikerül építő munkát végeznie, annak ellenére, hogy Dánia nem tagja az eurózónának. „Dánia nagy szerepet játszhat a megállapodás kidolgozásában, hidat fogunk építeni az eurózóna tagjai és a zónán kívüli országok között” - mondta. A tárgyalásokban az Európai Parlament részéről részt vevő három képviselő viszont aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az új szerződés rendelkezései tiszteletben tartják-e a megszokott uniós döntéshozatali eljárást, és megvédi-e az uniós intézményeket. „Jobban szerettem volna, ha a jelenlegi szerződés keretein belül születik megállapodás” reagált a felvetésre a miniszterelnök. „Erre nem volt lehetőség, ezért keressük a megoldást az uniós szerződések keretein kívül. De jó, hogy történnek lépések az euró megmentése érdekében, és pozitív, hogy ebben a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is szerepe van” - tette hozzá. Thorning-Schmidt szerint amint lehet, az új szerződés rendelkezéseit be kell emelni az uniós szerződésekbe. Megszorítás és gazdasági növekedés A gazdasági válságról beszélve a dán miniszterelnök nem lát ellentmondást az Európában végrehajtott megszorító intézkedések, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése között. „A két dolog ugyanazon érme két oldala. Rendet kell tenni az uniós országok gazdaságában, hogy megteremthessük a növekedés és a munkahelyteremtés feltételeit. Egyben mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az uniós strukturális alapok segítségével új munkahelyeket teremtsünk és elősegítsük a gazdasági növekedést. Ennek a kettőnek pedig a gazdaságok konszolidálásával egyidőben kell történnie.” Az EU, mint a „zöld gazdaság” élharcosa A dán uniós elnökség egyik fontos célkitűzése a „zöld gazdasági növekedés” elősegítése. De hogyan tudja a dán miniszterelnök meggyőzni a tagállamokat arról, hogy a gazdasági válság idején zöld technológiákba fektessenek? „Több tagállam is aggódik az energiahatékonyság és az energiabiztonság miatt. A megoldás, hogy gyorsan tető alá hozzuk az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Szükség van a zöld technológiákra. Nem szabad elfelejteni, hogy ilyen vagy olyan módon mintegy 20 millió munkahely kapcsolódik a környezethez. Szerintem örülnünk kell annak, hogy vezető szerepet játszottunk ezen a téren, és ennek a jövőben is így kell lennie.” Modern és növekedésre összpontosító uniós költségvetés Az elnökség nagy feladata lesz a többéves uniós költségvetési keretről szóló tárgyalások előmozdítása. Ami azért nem ígérkezik könnyűnek, mert mindig kemény viták zajlanak arról, hogy mennyivel járuljanak hozzá a tagállamok az uniós költségvetéshez. „Az elnökség célja, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Keményen dolgozunk majd. Öt tanácsi ülés is lesz a témában. A legfontosabb feladat, hogy modernizáljuk a költségvetést, és olyan költségvetése legyen az EU-nak, amely a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosít” - mondta. 20120106FCS34949 - 6/9
Fókusz Heves vita Orbán és a frakcióvezetők között A szerda délutáni strasbourgi vita során több frakcióvezető szerint Magyarország kapcsán nemcsak egyes jogi és alkotmányos kérdésekről, hanem a demokratikus értékek aláásásáról kellene beszélni. Mások tiltakoztak ezen megállapítások ellen, és túlzónak tartották őket. Orbán Viktor kijelentette, hogy a Bizottság kifogásaira megtalálják a megoldásokat. Az Európai Parlamentben egy nappal azt követően tartottak vitát, hogy a Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a jegybanktörvény, a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályok kapcsán. A vitában egymásnak élesen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a képviselők arról, hogy milyen lépésekre van szükség. Nicolai Wammen, a Tanács nevében felszólaló dán Európa�ügyi miniszter leszögezte, hogy minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket. „Amennyiben bármilyen kétely is felmerül ezzel kapcsolatban, akkor a Bizottságnak elemeznie kell a helyzetet, és ez meg is történt” - mondta. Wammen szerint párbeszédre van szükség Magyarországgal. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós elvekkel. Elmondta, hogy tegnap a Bizottság úgy döntött, hogy három formális felszólító levelet intéz Magyarországhoz. A jogi kérdéseken túl azonban Barroso szerint a demokratikus elveket is tiszteletben kell tartani, mert az a magyar emberek legfőbb érdeke. Orbán Viktor szerint a Bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Az elmúlt másfél évben hozott intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország átszervezése indokolt volt, mert 2010-ben a gazdasági összeomlás szélén állt az ország. Az átszervezés viszont érdeksérelemmel, lobbi érdekek és üzleti érdekek megsértésével járt - mondta. A tavaly elfogadott alaptörvénnyel kapcsolatban Orbán megjegyezte, hogy annak egyetlen pontjával kapcsolatban se fogalmaztak meg jogi aggályokat. Joseph Daul (néppárti, francia) arra emlékeztetett, hogy Magyarország sok reformba kezdett a közelmúltban, mert a kormányváltáskor súlyos gazdasági helyzetet örökölt a kormány és burjánzott a korrupció. „Ma uniós jogszabályokról és elvekről beszélünk itt. Biztos vagyok abban, hogy Orbán úr tiszteletben tartja ezeket az elveket” - mondta. Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) szerint alapvető fontosságú kérdések, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége a tét. Orbánhoz fordulva Swoboda azt mondta: „Ön hatalmat akar gyakorolni, hatalomban akar maradni. Ez az intézkedések mögött meghúzódó szellem, amely aláássa azokat a szabadságjogokat, amelyekért korábban ön is keményen harcolt.” Guy Verhofstadt (liberális, belga) elmondta, hogy több nemzetközi intézet számtalan kifogást megfogalmazott az új magyar alkotmánnyal, a médiatörvénnyel és a központi bank függetlenségével kapcsolatban. Szerinte egy kötelezettségszegési eljárás önmagában nem elég, ezért meg kell vizsgálni, hogy a magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények tiszteletben tartják-e az alapvető uniós értékeket, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot. Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, francia) Orbán tegnapi sajtóközleményéről beszélt, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Strasbourgban „megvédi a magyarok becsületék az európai baloldallal szemben”. Cohn�Bendit szerint Orbánnak emlékeznie kellene arra, hogy az EU egy olyan ház, amelyet „együtt építünk, mert a szabadságért és demokráciáért küzdünk”. Cohn�Bendit szerint Orbánnak azt sem szabad elfelednie, hogy bár többsége van, a „kisebbségnek joga van arra, hogy ne éljen félelemben”.
20120106FCS34949 - 7/9
Fókusz Bokros Lajos (konzervatív-reformer) szerint Magyarországon többszörös válság is van. Bokros kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, és emlékeztette a képviselőket arra, hogy az előző magyar alkotmány nem volt sztálinista. Megjegyezte, hogy mielőtt az új alkotmány hatályba lépett volna, az Orbán-kormány az előző alkotmányt többször módosította, hogy „elkerülje a vizsgálatokat”. Marie-Christine Vergiat (baloldali, francia) kritizálta az alkotmány elfogadásának menetét és a felgyorsult jogalkotást. Kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e az európai értékeket Magyarországon. A képviselő sürgette, hogy az EU hatékony megoldást találjon. Zbigniew Ziobro (EFD, lengyel) szerint az EU arra használja hatalmát, hogy egy szuverén államot korlátozzon. Ziobro dicsérte Orbánt, mert volt bátorsága keresztülvinni a változtatásokat.
20120106FCS34949 - 8/9
Fókusz Határ a csillagos ég - az uniós űrstratégia lehetőségei és kihívásai A Galileonak, az EU műholdas navigációs programjának hosszú távon megfelelő támogatásra van szüksége, a GMES európai Föld-megfigyelési program működéséhez szükséges összeget pedig az uniós költségvetésből kell biztosítani mondja Aldo Patriciello néppárti, olasz képviselő a téma parlamenti felelőse. A kapcsolódó állásfoglalást csütörtökön fogadta el az EP. Az európai űrpolitika célja, hogy elősegítse a technológiai és tudományos fejlődést, lökést adjon az ipari innovációnak és erősítse a versenyképességet. Az európai űripar bevétele 5,4 milliárd euró, és több mint 31 ezer magasan képzett embernek ad munkát - mondta Patriciello. Az EU kiemelt projektjei a Galileo és a GMES. A Galileo lesz az első olyan műholdas navigációs rendszer a világon, amelyet polgári felhasználásra hoznak létre, és valódi alternatívája lehet az amerikai GPS rendszernek. Ez lehetővé teszi az EU-nak, hogy független maradjon ezen a stratégiailag fontos területen - magyarázta a képviselő. Viszont mindez veszélybe kerülhet, amennyiben nem sikerül időben befejezni a projektet. Patriciello szerint ezért az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell a projekt működéséhez szükséges jogi és pénzügyi háttérről. A GMES program célja, hogy segítsen a klímaváltozás és a környezeti pusztulás elleni küzdelemben, valamint polgári védelmi feladatok ellátásában. A program eddig az uniós költségvetésből kapott támogatást, de a Bizottság szerint 2013 után a kormányoknak kellene finanszírozniuk. Patriciello szerint viszont ez veszélybe sodorhatja a programot, ezért reméli, hogy a Bizottság gondoskodik a GMES uniós finanszírozásáról a 2014�2020-as költségvetési keretben is. Már csak azért is, mert ellenkező esetben az eddigi befektetések is hiábavalónak bizonyulhatnak.
20120106FCS34949 - 9/9
