Focus
Plenáris ülés Strasbourgban A magyar médiatörvényről, a távolsági busszal utazók jogainak bővítéséről és Horvátország uniós csatlakozásáról is szó lesz az Európai Parlament február 14–17i plenáris ülésén. A képviselők szavaznak arról is, hogy a kis haszongépjárművek a jövőben legfeljebb mennyi szén-dioxidot bocsáthatnak ki. A plenáris ülés során szavaz az EP az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodásról is, amely a legátfogóbb ilyen jellegű megállapodás, amelyet az EU egy országgal valaha is kötött. Az EP-képviselők támogatták a megállapodás azon pontjait, amelyek szavatolják az európai munkahelyek és iparágak védelmét. A plenáris ülést hétfő 17 órától élőben is figyelemmel követheti.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20110207FCS13232 Press switchboard number (32-2) 28 33000
1/17
Focus Plenáris hírlevél, 2011. február 14–17., Strasbourg Bővülnek a távolsági busszal utazók jogai Az EP határozott kiállásának köszönhető, hogy ezentúl közlekedési eszköztől függetlenül érvényesülnek az utasok jogai. A buszjáratok üzemeltetőinek és az állomásoknak az EU egész területén egységes tájékoztatást, segítséget és kártérítést kell nyújtaniuk az utasoknak. A Parlament február 15-én, kedden tartja a végszavazást a témában, így a légi utasok, a vasúton utazók és a vízi utasok után a távolsági busszal utazók jogairól is uniós jogszabály rendelkezik. Fokozottabb védelem a hamisított gyógyszerek ellen A hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének és forgalmazásának megakadályozásáról szóló irányelv módosításáról decemberben egyezett meg a Parlament a Tanáccsal. A szerdán szavazásra kerülő jogszabálytervezet új biztonsági és ellenőrzési rendszert valamint a gyógyszerhamisítók ellen keményebb szankciókat vezet be. Az új jogszabály az interneten vásárolt gyógyszerekre is kiterjed. Jönnek a környezetbarát furgonok A Parlament egy újabb lépést tesz afelé, hogy környezetbarát és hatékonyabb üzemanyag-felhasználású furgonok legyenek az utakon. Az EP kedden szavaz az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó széndioxid-kibocsátás uniós felső határáról. Az új szabályok, amelyekről az EP a tagállamokkal megállapodott, a nagy hatékonyságú járművek gyártását ösztönzik, és büntetik az előírásokat be nem tartó gyártókat. A Parlament napirendjén a magyar médiatörvény A Parlament Neelie Kroes médiaügyi biztossal tart vitát szerda délután a magyar médiatörvényről. A Bizottság a január elsején hatályba lépett médiatörvénnyel kapcsolatban több aggályát is kifejezte, ezekről jelenleg is tárgyalások folynak a magyar kormánnyal. Bár a törvényt a Parlament két szakbizottsága is megvitatta, és a téma a magyar elnökség prioritásairól szóló plenáris vita során is felmerült, ez lesz az első alkalom, hogy a Parlament egésze hivatalosan is napirendjére tűzi a törvényt. Fenntartható nyugdíjrendszerek A népesség öregedése és a gazdasági krízis miatt Európa-szerte szükségessé vált a nemzeti nyugdíjrendszerek reformja. A Parlament kedden szavaz egy állásfoglalásról ebben a témában, amelyben a rendszerek fenntarthatóságára és a nyugdíjasok elégséges ellátására fekteti a hangsúlyt. Horvátország lehet a következő EU-tagállam 2011 első felében lezárulhatnak Horvátország csatlakozási tárgyalásai, amennyiben Zágráb végrehajtja a szükséges reformokat - állítják a külügyi szakbizottság tagjai abban az állásfoglalás-javaslatban, amelyről szerdán szavaz az EP. Az ország előtt álló feladatok közül a képviselők kiemelik a korrupció elleni küzdelmet, a visszatérő menekültek támogatását és a hajógyárak tulajdonviszonyainak átalakítását. Napirenden a Duna-stratégia A képviselők hétfőn a magyar elnökség által prioritásként kezelt EU Duna Régió Stratégia lépéseiről vitáznak. A stratégiát az Európai Bizottság 2010 decemberében terjesztette elő.
20110207FCS13232 - 2/17
Focus Uniós jogszabály az autóbusszal utazók jogairól Évente több mint 70 millióan utaznak távolsági busszal Európában, uniós jogszabály azonban eddig még nem rögzítette ezen utasok jogait. Háromévi tárgyalássorozatot követően szavaz most az Európai Parlament a jogszabályról Strasbourgban. Ha elfogadják, a tagállamoknak 2+2 évük lesz arra, hogy átültessék a vonatkozó jogszabályokat. Antonio Cancian néppárti olasz képviselőtől, a téma jelentéstevőjétől többek között azt is megkérdeztük, hogy miért csak most született meg a megállapodás. A Bizottság 2008-ban nyújtotta be a jogszabályjavaslatot. Most 2011-et írunk, és még mindig nincs vége a történetnek. Miért? A buszokat és a távolsági buszokat sokszor kisebb vállalkozások üzemeltetik, nem pedig olyan nagyvállalatok, mint a légitársaságok vagy a vasúttársaságok. A tagállamok ezért azt mondták, hogy a mostani időszak nem megfelelő arra, hogy újabb szabályozásokkal terheljük a kis- és középvállalkozásokat, amely akár a versenyképességüket is csökkentheti. Ez érthető, de figyelembe kell venni, hogy az autóbuszok utazóközönsége jövedelmi és képzettségi szempontból kiszolgáltatott csoport. Bírósági úton nem tudják megoldani az esetleges problémájukat. Nem szabad megfeledkezni a csökkent mozgásképességű utasokról sem. Itt nem csak a mozgássérültekre kell gondolni, hanem az egyre több idős emberre is. Ezért volt szükség átfogó jogszabálycsomagra. {}Mi változik majd a busszal és távolsági busszal utazók számára? Mindegyiküket jogok illetik majd meg. 250 kilométernél hosszabb utaknál az utasok késés vagy járattörlés esetén segítségre és kártérítésre jogosultak. Elveszett vagy megrongálódott csomag esetén is jár a kártérítés, és biztosítani kell számukra a megfelelő tájékoztatást is. A csökkent mozgásképességű utasokat pedig a repülőgépeken szokásos segítség illeti majd meg. Melyek voltak a leginkább vitatott pontok a Tanáccsal folytatott tárgyalások során? Mi azt szerettük volna, hogy ezek a szabályok az 50 km-nél hosszabb utakra vonatkozzanak, míg a Tanács csak az 500 km-nél hosszabb utak esetén tette volna kötelezővé őket. A 250 km lett végül a kompromisszum. A tárgyalások utolsó napján hajnal fél kettőig egyeztettünk. Heves vita volt. A hosszabb útra induló utasok jogairól beszélt eddig. De mi a helyzet a rövidebb buszos utak esetén? A rendelet 12 alapjogot fogalmaz meg, amelyek távolságtól függetlenül érvényesek. Ezek elsősorban a fogyatékkal élők és a csökkentett mozgásképességű utasokra vonatkoznak. Mi a következő lépés? Ezzel a rendelettel pontot tettünk az utasok jogairól szóló dosszié végére. Függetlenül attól, hogy milyen közlekedési eszközt választ valaki, mostantól uniós szintű védelem illeti meg. Az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy egy közös keret alapján a következő években felülvizsgálja az utasok jogait minden közlekedési eszköz esetén. Ez megkönnyítené, hogy az utasok tisztában legyenek a jogaikkal, és csökkentené a végrehajtó hatóságok számát is. Az autóbusszal utazók jogai: •
kártérítés és segítség balesetek esetén (élelmiszer, ruházat, legfeljebb két éjszakára szállás személyenként 80 euróig).
•
több mint 120 perces késés vagy túlfoglalás esetén, a jegy árának visszatérítése vagy az úti cél elérésének más útvonalon történő biztosítása.
•
3 óránál hosszabb útnál járattörlés, vagy 90 percnél nagyobb késés esetén frissítő és ennivaló, illetve személyenként legfeljebb 80 euróig szállás jár az utasnak.
•
segítség a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű utasoknak. 20110207FCS13232 - 3/17
Focus Döcög a szabad szolgáltatásnyújtás A szolgáltatási irányelv eredeti célja az volt, hogy megvalósuljon a szolgáltatásnyújtás szabadsága. Ha szabadon lehet utazni az egyik országból a másikba, ha szabadon lehet kereskedni, akkor a szolgáltatási irányelv ellenére miért ütközik még mindig akadályokba a szabad szolgáltatásnyújtás? Ezen a héten vitatja meg az EP azt a jelentést, amely azt elemzi, hogy milyen feladatok várnak még megoldásra a szolgáltatási irányelvvel kapcsolatban. Az irányelv végrehajtását elemző jelentés szerzője Evelyne Gebhardt német szociáldemokrata képviselő, aki a szolgáltatási irányelv kidolgozásában is fontos szerepet játszott. Mi nem működik? A szolgáltatási irányelvet 2006. december 28-án fogadták el, a jogszabály értelmében 2009 végétől elvileg már egy német síoktató minden gond nélkül adhatna leckéket Ausztriában, egy magyar busztársaság pedig akár Belgiumban is üzemeltethetne járatokat. Sok esetben azonban ez még nem így van. A szolgáltatási irányelvet sok tagállam csak rosszul és csak részben ültette át joganyagába, sokan eleve későn kezdtek neki ennek. A mostani jelentés a Parlament első értékelése arról, hogy hogyan is áll a joganyag átültetése a tagállamokban, és kitér a tagállamok által említett legfőbb kérdésekre is: az irányelv alkalmazási körére, az egyablakos ügyintézésre, és a közös értékelési eljárásra. Szokatlan, hogy a Parlament egy irányelv végrehajtásáról készít jelentést. „Évekig dolgoztunk ezen a nagyon fontos jogszabályon, ezért azt szeretnénk, ha megfelelően alkalmaznák” - magyarázza Evelyne Gebhardt. „Egy időben még mindig követelmény volt a római idegenvezetőktől, hogy helyiek legyenek, a német síoktatóktól az ausztriai oktatáshoz olyan banki papírt kértek, amely Németországban nem is létezik” - említ két példát. Bajos ügyintézés Továbbra is késik az egyablakos ügyintézés megvalósítása. Ez tenné lehetővé, hogy ha valaki egy másik tagállamban szeretne valamilyen szolgáltatást nyújtani, egy helyen minden szükséges információt megkapjon. A képviselő szerint ez elengedhetetlen a határon átnyúló szolgáltatásnyújtáshoz, hiszen máskülönben szinte lehetetlen tájékozódni minden jogszabályról, előírásról. A tagállamok viszont csak igen rosszul, vagy sehogy sem valósították meg ezt. „Az egyablakos ügyintézés nélkül gyakorlatilag lehetetlen átlátni minden előírást is jogszabályt” - magyarázza Gebhardt. A jelentés kitér arra is, hogy gondoskodni kell az egyablakos ügyintézés pénzügyi feltételeiről is, amely az információ minőségét és elérhetőségét biztosítja. Nem lehet megkerülni a nyelvi kérdést sem. „Az információt nem elég csak az adott ország hivatalos nyelvén közzétenni. Több nyelven elérhetőnek kell lennie, és természetesen angolul is” - vázol fel egy lehetséges megoldást a képviselő. Rámutat arra is, hogy az egyablakos ügyintézéshez nem elegendő egy elektronikus nyomtatvány, nem lenne szabad kiiktatni az emberi tényezőt sem, hogy a felhasználók átfogó válaszokat kapjanak kérdéseikre. Gebhardt szerint továbbra is nyomást kell gyakorolni a tagállamokra, hogy megvalósuljon az irányelv átültetése. Annál is inkább, mert ahogy a jelentésből kiderül, a szolgáltatási irányelv hatókörébe tartozó tevékenységek az EU GDP-jének 40%-át termelik meg, ezért rendkívül fontos szerepük van a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából. A jelentés és a belső piaci szakbizottságban tartott vita foglalkozik az irányelv hatókörével is, és azzal a bizonytalansággal, amely néhány, az irányelv által nem érintett területen tapasztalható. Ide tartoznak például a szociális szolgáltatások, az egészségügy, és az általános gazdasági érdekeltségű szolgáltatások.
20110207FCS13232 - 4/17
Focus Buzek: „Egyiptomban a szabadság szele fúj” Az EP strasbourgi plenáris ülését Buzek házelnök a Földközi-tenger déli partján történő események üdvözlésével nyitotta, és arra szólította fel Európa politikusait, hogy bátran álljanak ki a szabadság eszményéért. A rendkívüli állapot felszámolására szólította fel az egyiptomi hatóságokat, és megemlítette a rohamosan növekvő számú menekültek ügyét, akik a térséget elhagyva Európába igyekeznek. Ezzel kapcsolatban a plenáris úgy döntött, hogy kedd délután vitát tart a különösen nagy menekülthullámokról, és az érintett országok uniós segítésének lehetőségeiről. A Parlament elnöke kitért még a február 12-én tartott gyerekkatonaság elleni világnapra, melynek kapcsán elmondta, hogy az EP mélyen elítéli ezt a szokást, melynek folytán világszerte 200−300 ezer gyerek katona szolgál mindennap. Buzek házelnök Iránról is szót ejtett. Az elnök felháborodását fejezte ki a politikai foglyok és a politikai ellenzék tagjainak halálra ítélésével kapcsolatban, és felszólította az iráni kormányt, hogy törölje el a halálbüntetést. Egyéb napirendi változások A Földközi-tenger menekültügyén kívül a jogállamiság Oroszországban szintén a Parlament napirendjére került. A liberálisok és zöldpártiak közös kérésére kedden reggel a Parlament a Tanáccsal vitázik, majd csütörtökön állásfoglalást fogad el a témában.
20110207FCS13232 - 5/17
Focus A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságán a hangsúly A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatók legyenek, és a gazdasági válság ellenére is biztosítsák az egyre több nyugdíjas megélhetését - áll a Parlament által szerdán elfogadott állásfoglalásban. A képviselők szerint foglalkozni kell azzal is, hogyan lehet a nyugdíjakat egyik országból a másikba átvinni, és kezelni kell a nőket és az idősebb munkavállalókat érintő egyenlőtlenséget is. Az állásfoglalást 535 igen, 85 nem szavazat és 57 tartózkodás mellett fogadták el. Ria Oomen-Ruijten, néppárti holland képviselő, aki az állásfoglalást jegyezte, elmondta, hogy „bár a nyugdíjrendszerek felügyelete tagállami hatáskör, néhány kérdéssel uniós szinten kell foglalkozni. A népesség elöregedése fontos következményekkel jár, mivel nem minden tagállamnak vannak tartalékai a nyugdíjak biztosítására. Ez megnövelheti a jövőbeni költségeket, amely a stabilitási és növekedési paktumra is kihatással lesz. Ezért a nyugdíjrendszereket figyelemmel kell kísérni, a tagállamokat pedig arra kell ösztönözni, hogy biztonságos és megfelelő nyugdíjat biztosítsanak polgáraiknak. " Gazdasági nyomás A nyugdíjellátásért a tagállamok felelősek. A jelenlegi gazdasági helyzet tükrében közülük most sokan felülvizsgálják nyugdíjrendszerüket. Az EP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tartsák fenn a „stabil, megbízható, és fenntartható" nyugdíjrendszereket, és biztosítsanak megfelelő összegű ellátást, hogy az időseknek ne kelljen szegénységben élniük. Nyugdíjjogosultság határok nélkül Az európaiak gyakran több munkahelyen is megfordulnak életük során, és vannak olyanok is, akik egy ideig külföldön dolgoznak. Az EP ezért azt szeretné, hogy az EU és a tagállamok szüntessék meg a mobilitás előtt álló akadályokat, és kezeljék azokat a problémákat, amelyek a nyugdíjak átvihetőségével kapcsolatban merülnek fel. Idősebb munkavállalók, esélyegyenlőség Az EP-képviselők felhívták a figyelmet arra is, hogy különbség van a hivatalos nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontja között. Az idősebb munkavállalóknak ezért alkalmas munkakörülményeket kell biztosítani, és el kell érni, hogy a munkaadók ne tudják az időseket könnyen elbocsátani. A munkaerőpiac nemi egyenlőtlenségei a nőket a nyugdíjrendszerben is bünteti, hisz alacsonyabb átlagfizetést kapnak, és ezek után alacsonyabb nyugdíj jár nekik. Ezenkívül gyakrabban vállalnak részmunkaidőben állást, és családjuk gondozása érdekében hosszabb ideig kiesnek a munkaerőpiacból. Emiatt a Parlament további erősfeszítésekre sürgeti a tagállamokat, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kiküszöböljék. ****** Az egyik gyakran felmerülő elképzelés a nyugdíjrendszerek átalakításával és megerősítésével kapcsolatban a nyugdíjkorhatár megemelése. Erről az elképzelésről még a parlamenti vita előtt két EP-képviselőt kérdeztünk, akik eltérően vélekednek erről a felvetésről. {}Ria Oomen-Ruiten holland néppárti képviselő leszögezi, hogy fontos egyeztetni a közvéleménnyel a nyugdíjkorhatár megváltoztatásáról. „Rendkívül fontos, hogy úgy hozzunk döntéseket, hogy közben párbeszédet folytatunk a szociális partnerekkel” - hangsúlyozza. Hollandiában egyébként nemrég döntöttek a nyugdíjkorhatár megemeléséről. A képviselő szerint a tagállamoknak figyelembe kell venniük a demográfiai trendeket. „Ha biztosítani szeretnénk a jövőbeni nyugdíjakat, akkor több embernek és hosszabb ideig kell dolgoznia. Máskülönben megnőnek a nyugdíjkiadások, amely nagy terhet rakhat majd a fiatalabb generáció vállára, és kikezdheti a szolidaritást is. Hatalmas demográfiai kihívásokkal állunk szemben, most kell cselekedni, hogy megelőzzük a jö-
20110207FCS13232 - 6/17
Focus vőbeni problémákat. A tagállamoknak ellenőrizniük kell a korkedvezményes nyugdíjazás rendszerét is, és lehetővé kell tenni, hogy az idősebbek is dolgozhassanak” - vázolta fel elképzeléseit. Françoise Castex francia szociáldemokrata képviselő nem osztja ezt a nézetet. „2011ben nem tudjuk, hogy milyen lesz a demográfiai helyzet és a hány év lesz várható életkor tíz-húsz év múlva. Egyes társadalmi csoportok nehezen férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, körükben a várható életkor csökken” - sorolja érveit. Castex rámutat arra is, hogy az emberek igényéből kell kiindulni. Franciaország soha nem fogadna el egy olyan uniós javaslatot, amely arról szól, hogy annyit kell dolgoznunk, amennyit tudunk. Ez ellentétes az európai szociális modellel. Meg kell védeni a dolgozó embereket, biztosítani kell, hogy később meg tudjanak élni a nyugdíjakból.” Jelen és jövő - számokban •
2008-ban az EU-ban 4 munkavállaló tartott el egy nyugdíjast. 2020-ban ez a szám 5, 2060ban 2 lesz.
•
2010-ben az EU-ban átlagosan 61,4 éves korban mentek nyugdíjba a munkavállalók.
•
2008-ban 76 év volt a férfiak, 82 év a nők várható élettartama. 2060-ra ez 84 év és 89 év lehet.
•
a 75 év felettiek aránya az aktív korú népességhez viszonyítva a 2008-as 25,4%-ról 2060-ra 53,5%-ra nőhet.
•
2060-ra a népesség öregedésével kapcsolatos kiadások a GNP 4,75%-át tehetik ki, a közvetlen nyugdíjkiadások a GNP 2,4%-át.
20110207FCS13232 - 7/17
Focus Jogszabályok garantálják az autóbusszal utazók jogait Kedden az Európai Parlament Strasbourgban megszavazta azt a jogszabályt, amely a távolsági busszal utazók jogairól rendelkezik. Ezzel lezárult az utazók védelméről szóló uniós törvényhozás, mely a repülővel, hajóval és vonattal utazókról már korábban rendelkezett. A jogszabály 2013-ban lép életbe. Több mint két évig tartó tárgyalássorozat után a Parlament és a tagállamok megállapodtak a 250 km-nél hosszabb utakra vonatkozó szabályokról, amelyek nemzetközi és belföldi járatokra egyaránt vonatkoznak. Kártérítés A jogszabály értelmében járattörlés esetén, illetve akkor, ha a busztársaság az úti cél elérését egyéb módon sem tudja biztosítani, vissza kell térítenie a menetjegy árát. Ezenfelül az utast a menetjegy árának 50%-ig terjedő kártérítés is megilleti. Ha az utas járattörlés vagy két órát meghaladó késés esetén úgy dönt, hogy nem folytatja útját, szintén visszakapja a menetjegy árát. A 90 percet meghaladó késések esetén az utasoknak enni- és innivaló jár. Ha az utat meg kell szakítani, illetve ha baleset vagy késés miatt éjszakázniuk kell az utasoknak, a busztársaságnak legfeljebb két éjszakára, személyenként 80 euróig szállást kell biztosítania. Ezalól csak akkor mentesül a társaság, ha természeti katasztrófa vagy rossz időjárási körülmények miatt nem tudja biztosítani a biztonságos utazást. Sérült vagy elveszett poggyász esetén legfeljebb 1200 euró lehet a kártérítés összege. Halálos baleset vagy baleseti sérülés esetén az üzemeltető 220 ezer euróig terjedő kártérítést köteles fizetni. Ha a tagállami szabályozás úgy rendelkezik, ez utóbbi összeg magasabb is lehet. Hogy az új szabályokhoz a kisebb társaságok is alkalmazkodni tudjanak, a Parlament megszavazta, hogy a tagállamok mentességet adhassanak a rendszeres tevékenységet folytató nemzeti szolgáltatóknak, vagy olyan társaságoknak, melyek szolgáltatásuk jelentős részét az EU-n kívül végzik. A mentesség legfeljebb négy évre szólhat, és egyszer meghosszabbítható. Alapvető utasjogok Az EP rögzítette az utasok alapjogait is, amelyek az utak hosszától függetlenül mindenkire vonatkoznak. Az alapjogok értelmében az utazás előtt és közben tájékoztatni kell az utasokat, és figyelembe kell venni a fogyatékos vagy csökkent mozgásképességű utasok igényeit is. A jogszabály biztosítja, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen a közlekedés, és teljes kártérítésről rendelkezik, amennyiben az utas kerekes széke vagy egyéb mozgást segítő eszköze megrongálódik vagy elvész. A személyzet felkészítése Az autóbuszok személyzetét is ki kell képezni arra, hogy megfelelő módon segíteni tudjon a csökkent mozgásképességű utasoknak, ha az utasok indulás előtt legalább 36 órával jelzik, hogy segítségre van szükségük. Ha egy társaság nem tudja ezt garantálni, akkor ezek az utasok többletköltség megfizetése nélkül egy általuk választott kísérővel utazhatnak. „Ez a megállapodás rendkívül fontos a közlekedés és a turizmus számára. Jó egyensúlyt teremt, védi a kisebb vállalatokat és megkönnyíti az utazást a csökkent mozgásképességű utasok számára” - nyilatkozta Antonio Cancian olasz néppárti képviselő, aki a téma fő felelőse volt a Parlamentben. A Parlament a jogszabályt együttdöntési eljárás keretében (harmadik olvasatban, egyeztetőbizottsági eljárást követően) 504 igen, 63 nem szavazat és 89 tartózkodás mellett fogadta el.
20110207FCS13232 - 8/17
Focus Horvátország lehet a 28. uniós tagállam 2011 első felében lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal, amennyiben Zágráb végrehajtja a szükséges reformokat. Erről szól az az állásfoglalás, amelyet február 16-án szavazott meg az EP plenárisa. A legnehezebb feladatnak azonban a horvát közvélemény meggyőzése bizonyulhat az uniós tagság előnyeiről. A korrupció elleni küzdelem, a visszatérő menekültek támogatása és a hajógyárak tulajdonviszonyainak átalakítása szerepel Zágráb legfontosabb teendői között. Az EP-képviselők elismerik, hogy az ország jelentős erőfeszítéseket tett az alkotmánymódosítás és az igazságügyi reform terén, és szorosabb lett az együttműködés a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel is. Eredmények, feladatok Az 548 igen, 43 nem szavazat és 52 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők elismerésüket fejezték ki Horvátországnak, mivel az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok bevezetése terén „jelentős előrehaladást” ért el. „2011 első felében lezárulhatnak a tárgyalások Horvátországgal, amennyiben Zágráb határozottan folytatja a szükséges reformokat” - szögezték le. Bár az EP elismerően szólt az eddig megvalósított alkotmánymódosításról, az igazságügyi reformról, és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel folytatott szorosabb együttműködésről, arra is felhívta a figyelmet, hogy Horvátország továbbra sem bocsátott fontos katonai dokumentumokat a törvényszék rendelkezésére. A jelenleg is zajló igazságügyi reform kapcsán pedig azt jegyezte meg az EP, hogy „gyorsan vádat kell emelni a háborús bűnösök ellen”, és nagyobb védelmet kell biztosítani azoknak, akik bíróságon tanúvallomást tesznek. Korrupció Miközben az EP elismeri a horvát kormány erőfeszítéseit a korrupció visszaszorítására, és hogy ennek kapcsán két volt miniszter és egy volt miniszterelnök ellen is vádat emeltek, az EP úgy véli, hogy „a korrupció továbbra is komoly probléma”. Kevés korrupciós ügy jut el ugyanis a bíróságig, a legtöbb ügy megakad a vizsgálati szakaszban. A Parlament ezért arra kéri az OLAF-ot (Európai Csalás Elleni Hivatal), hogy szorosan működjön együtt a horvát hatóságokkal azon ügyek felderítésében, amelyek az uniós intézményekből eredhetnek. Menekültek Javultak a menekültek visszatérésének feltételei, a közvélemény kevésbé ellenséges a visszatérő szerbekkel szemben - állapítják meg az EP-képviselők. Ugyanakkor nagyobb segítséget kell nyújtani a visszatérőknek, hogy bejelentett, állandó lakhellyel rendelkezhessenek. Több figyelmet kell fordítani a lakóházak újjáépítésére, és társadalmi integrációs projekteket kell indítani a visszatérők számára. Még mindig több ezerre teszik azon menekültek számát, akik nem tértek vissza Horvátországba, és Szerbiában tartózkodnak. Hajógyárak privatizációja A horvát kormánynak fel kell gyorsítania a hajógyárak átalakítását és privatizációját. Ha ez elmarad, akkor nem tudják időben lezárni a csatlakozási tárgyalások versenyjogi fejezetét. Meg kell győzni a közvéleményt Az EP-képviselők rendkívül aggódnak amiatt, hogy a horvát polgárok többsége úgy gondolja, hogy Horvátország uniós tagsága nem lesz előnyös az országnak - legalábbis ez derül ki a legutóbbi Eurobarometer-felmérésből. Ezért az EP arra ösztönzi a horvát hatóságokat és a civil társadalmat, hogy tegyenek azért, hogy a polgárok „magukénak érezzék az uniós integrációt”. Horvátországban népszavazást tartanak majd az uniós tagságról szóló javaslatról, 2011 novemberében pedig parlamenti választások lesznek.
20110207FCS13232 - 9/17
Focus Fokozottabb védelem a hamisított gyógyszerek ellen A képviselők február 16-án 569 igen, 12 nem és 7 tartózkodás mellett megszavazták a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének és forgalmazásának megakadályozásáról szóló új jogszabályt. Az új irányelv az internetes értékesítés szabályozására is kiterjed valamint új biztonsági és ellenőrzési rendszert, a gyógyszerhamisítók ellen pedig keményebb szankciókat vezet be. A parlamenti tárgyalásokat vezető Marisa Matias portugál, baloldali képviselő szerint „a hamisított gyógyszerek néma gyilkosok, mivel vagy nincs megfelelő hatásuk vagy a szervezetre káros, esetenként akár mérgező anyagokat tartalmazhatnak. A jogi keret hiánya ösztönzi a gyógyszerhamisítást, amely esetében 2005 óta 400%-os növekedés tapasztalható. Az új jogszabály célja ennek a tendenciának a visszaszorítása és a betegek védelme." Becslések szerint Európában a legális ellátási láncban kapható gyógyszerek 1%-a, míg világszerte a forgalomban levő gyógyszerek akár 30%-a hamisított. A hamisított gyógyszerek aránya, többek között az innovatív és életmentő gyógyszereké folyamatosan nő. Internetes értékesítés A parlamenti képviselők fontosnak tartották a gyógyszerek internetes értékesítésének szabályozását is, mivel ez a hamisított gyógyszerek európai piacra történő bekerülésének egyik legfontosabb módja. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön működő gyógyszereket árusító internetes oldalakat engedélyeztessék, hogy ezek honlapján megjelenjen az egységes uniós logó, valamint hogy az állampolgárokat tájékoztassák arról, milyen veszélyekkel jár, ha ellenőrizetlen internetes oldalakról rendelnek termékeket. Az összes hivatalos internetes gyógyszertár egy központosított tagállami szintű honlapra kerül fel, majd a különböző nemzeti honlapok egy európai honlaphoz fognak kapcsolódni. Biztonsági intézkedések, nyomon követhetőség és visszavonás A jogszabály a jelenlegi szabályok módosításával hatékonyabb biztonsági elemeket vezet be, melyek biztosítják a gyógyszerek csomagolásának hitelességét és azonosítását valamint a hamisított csomagolások ellenőrizhetőségét. Az Európai Bizottság kidolgozása alatt álló javaslat alapján a csomagolások hitelességét a gyártási szám alapján a gyógyszertárak ellenőriznék. Általános szabályként ezek a biztonsági funkciók a vényköteles gyógyszerekre kerülnek alkalmazásra. A nem vényköteles gyógyszerekre csak kivételes esetekben, hamisítás kockázata esetén vonatkoznak. Továbbá, a tagállamok kötelesek egy olyan rendszert kidolgozniuk, mellyel megakadályozhatják a veszélyes, hamisított vagy minőségi hibával rendelkező készítmények betegekhez kerülését vagy bizonyos esetekben a termékek piacról való bevonását. Ha a gyógyszer feltételezhetően komoly veszélyt jelent a közegészségre, akkor az ellátási lánc szereplőit valamint az összes tagállamot értesíteni kell, ha pedig a gyógyszer már eljutott a beteghez, 24 órán belül vissza kell azt vonni. Kereskedelem, export és szankciók A gyógyszerek forgalmazási hálózata egyre bonyolultabb és nemcsak a hatályban levő szabályok alá tartozó forgalmazókra terjed ki, hanem a kereskedőkre is, akik számára a képviselők döntése alapján engedély beszerzése szükséges, melyet a szabályok megsértése esetén vissza is vonhatnak. A képviselők számára alapvető a harmadik országokkal történő export szabályozása is, ezért a tájékoztatási és engedélyezési szabályok az unión kívüli exportra is vonatkoznak. Az új irányelv szankciókat vezet be a törvényt megszegők ellen, melyek nem lehetnek a hasonló esetekben alkalmazandó nemzeti jogrendszer szankcióinál engedékenyebbek. 20110207FCS13232 - 10/17
Focus Következő lépések A parlamenti képviselők által megszavazott szöveghez a Tanács formális jóváhagyása szükséges, ezt követően a tagországoknak 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy nemzeti jogrendszerükbe beépítsék.
20110207FCS13232 - 11/17
Focus Az arab térség „demokratikus cunamijáról” vitázott az EP Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását követően Egyiptomban a demokratikus berendezkedés megteremtése a feladat, amely az egész térség számára példát mutathat. A parlamenti vitában az arab térségben zajló eseményekről és a várható fejleményekről volt szó. A vita elején Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője üzenetét tolmácsolták, aki jelenleg az arab térségben tartózkodik. Az EU külügyi főképviselője nevében Štefan Füle, a bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős európai biztos szólalt fel. A biztos bejelentette, hogy vasárnap soron kívüli tanácskozást tart a Külügyek Tanácsa, mielőtt Ashton hétfőn Egyiptomba utazik. Az egyiptomi helyzetről Füle elmondta, hogy „az EU megjegyezte, hogy milyen kötelezettségvállalások születtek az alkotmány felülvizsgálatára, a parlamenti és az elnökválasztások megtartására, a nemzetközi szerződések és kötelezettségek tiszteletben tartására, és arra, hogy a katonai szerep hat hónapra korlátozódik”. Elmondta, hogy bár az EU-nak nem feladata, hogy diktáljon vagy megoldásokat javasoljon, közelről figyelik majd, hogy mi történik az országban. „Remélhetőleg megnyílik az út a demokratikus, szabad és szabályos választások felé”- tette hozzá. José Ignacio Salafranca spanyol néppárti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy Mubarak és Ben Ali távozása a hatalomból szükséges, de nem elégséges feltétele a demokratikus átalakulásnak, amely körül még mindig sok a bizonytalanság. Legfontosabb feladatnak a demokrácia megszilárdítását nevezte. „Ez egy jó alkalom arra, hogy az EU megmutassa, hogy megérti ezt a történelmi pillanatot. Globális szereplőként kell fellépni, el kell végezni a szükséges házi feladatot, máskülönben nem azt a szerepet fogjuk játszani, amelyet szerettünk volna.” Adrian Severin szociáldemokrata román képviselő kiemelte, hogy az egyiptomi események bebizonyították, hogy az iszlám demokratikus is lehet, nem csak fundamentalista. A forradalom kiváltójaként az egyiptomi vezetés tevékenységét és a gazdasági válság okozta nehézségeket nevezte. „Ha az EU nem foglalkozik azonnal azzal, hogyan lehetne megoldani a nehézségeket Egyiptomban, a forradalom anarchiává válhat, amelyből egy újabb diktatúra nőhet ki” - figyelmeztetett. Guy Verhofstadt liberális belga képviselő arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy egy hiteles globális programmal álljon elő Tunézia és Egyiptom számára. A belga képviselő rámutatott arra is, hogy az EU-nak szóvá kell tennie Egyiptom számára, hogy az új alkotmány elkészítésébe a szekuláris pártokat eddig nem vonták be. Az uniós külügyi képviselő szerepéről szólva pedig kijelentette, hogy Catherine Ashtonnak „határozott üzenetet kell megfogalmaznia a jemeni, algériai, iráni, líbiai és marokkói események kapcsán". Daniel Cohn-Bendit zöldpárti francia képviselő demokratikus cunaminak nevezte a tunéziai és egyiptomi eseményeket. A metaforából kiindulva elmondta, hogy itt is segítséget kell nyújtani a lakosságnak. „A tunéziai és az egyiptomi események fő kiváltó okai az éhezés és a nyomor voltak. Ha a demokratikus rendszerváltás nem jár az életkörülmények javításával, akkor a fundamentalisták kezébe kerülhet a hatalom.” Charles Tannock konzervatív-reformer brit képviselő a Camp David-i egyezmény fontosságára hívta fel a figyelmet Izrael biztonságával kapcsolatban. Tannock javasolta, hogy az EU a békeszerződés tiszteletben tartásához kösse a segítségnyújtást, az uniós politikai pártoknak pedig szerinte segítséget kell nyújtaniuk szekuláris egyiptomi testvérpártok alapításában. Willy Meyer baloldali spanyol képviselő kritikusan szólt az EU szomszédságpolitikájáról: „Ben Ali és Mubarak védelmezői voltunk, most pedig úgy teszünk, mintha védenénk egy változást igénylő társadalom forradalmát.” Fiorello Provera konzervatív-reformer olasz képviselő azt emelte ki, hogy Mubarak bukása megnyitja az utat a demokrácia előtt, és lehetőséget ad arra is, hogy az egyiptomiak kiadják dühüket. „Ezek a választások, ha megtartják őket, lehetővé teszik a gazdasági fejlődést. Az egyiptomi európai politikát reformoknak kell követnie, és elő kell segíteni, hogy az emberek maguk dönthessenek a jövőjükről.” 20110207FCS13232 - 12/17
Focus Andreas Mölzer független osztrák képviselő felszólalásában elmondta, hogy a két ország demokratizálódásának és az emberi jogok érvényesülésének elősegítése mellett az EU-nak megfelelő figyelmet kell fordítania az illegális bevándorlásra, és a térségben még hatalmon lévő rezsimekre.
20110207FCS13232 - 13/17
Focus Pont került az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás végére Két és fél évig tartó tárgyalássorozatot követően pont került az EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás végére. A strasbourgi plenáris ülésen az EP zöld utat adott a megállapodás ratifikációjának. Ázsiai országgal most először köt ez EU ilyen megállapodást, amely ráadásul az eddigi legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás az EU történetében. Az EP csütörtökön 465 igen, 128 nem és 19 tartózkodás mellett elfogadta az EU– Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodást. Az ázsiai ország az EU nyolcadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a szabadkereskedelmi megállapodás pedig öt év alatt megszünteti az importvámok 98%-át, illetve a kereskedelmi akadályokat az ipari termékek, a mezőgazdasági termékek, és a szolgáltatások terén. Az EU eddigi legátfogóbb ilyen jellegű megállapodása a várakozások szerint húsz éve alatt megduplázza a kereskedelmet az országgal, munkahelyeket teremt majd, és elősegítheti a gazdasági növekedést. A megállapodás egy védzáradékot is tartalmaz, amely bizonyos termékfajták esetén garantálja az európai ipar védelmét az esetlegesen hirtelen megnövekvő dél-koreai importtal szemben. A védzáradékot az EP tartózkodás nélkül 495 igen és 16 nem szavazattal fogadta el. Figyelembe véve az autógyártók érdekeit, a megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU felfüggessze a vámok további csökkentését, illetve visszaállítsa azokat a korábbi szintre, amennyiben az alacsonyabb vámok jelentősen megnövelik a Dél-Koreából érkező importot, amely így „jelentős kárt” okozhat az uniós gyártóknak. Az EU arra is garanciákat kapott Szöultól, hogy a gépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó új koreai jogszabályok nem lesznek hátrányosak az európai autógyártók számára. Az EU nyitott az intenzívebb kereskedelemre „A megállapodás gyors elfogadása azt a pozitív üzenetet közvetíti, hogy az EU nem fordul vissza protekcionizmushoz” - hangsúlyozta Robert Sturdy brit konzervatív-reformer EPképviselő, a téma jelentéstevője. {}Sturdy reméli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása után hasonlóan fontos megállapodásokat köthet majd az EU feltörekvő országokkal, például Indiával. „Az EUnak nem szabad feladnia a többoldalú megállapodás megvalósítását a WTO keretein belül, de addig is annyi kétoldalú kereskedelmi megállapodásról kell tárgyalni, amennyiről lehet”mutatott rá.
Biztosítékok A képviselő megemlíti a megállapodás biztosítékait is: „A védzáradék biztosítja, hogy a megállapodás csak hasznot hozzon, korlátozott mellékhatásokkal.” Pablo Zalba Bidegain néppárti spanyol képviselő részletesen foglalkozott a védzáradék kérdésével. Kiemeli, hogy elsősorban az autógyártók fejezték ki aggodalmukat a szabadkereskedelmi megállapodás esetleges negatív hatásairól. „Három dolgot szerettünk volna elérni: könnyű legyen alkalmazni a védzáradékot, az a lehető leghatékonyabban kezelje a Dél-Korea irányából érkező esetlegesen megugró importot, és tegye vonzóbbá a megállapodást az érintett európai iparágak számára.” A védzáradék minden olyan Dél-Koreából érkező termékre vonatkozik, amelynek hirtelen megugró importja hátrányos lehet az európai ipar számára. „Az európai szempontból legérzékenyebb szektorok esetén éltünk ezzel a lehetőséggel. Az elektronikai ipar, a textilipar és az autóipar tartozik ide” - magyarázza a spanyol képviselő. Az utolsó lépés
20110207FCS13232 - 14/17
Focus A tárgyalások 2007 májusában kezdődtek, a megállapodást az EU–Dél-Korea csúcstalálkozón írták alá 2010. október 6-án Brüsszelben. A parlamenti szavazást követően a megállapodás 2011 júliusában léphet életbe. EU–Dél-Korea kapcsolatok számokban •
A Koreai Köztársaságnak 49 millió lakosa van.
•
Az EU Korea második legnagyobb exportpiaca. Dél-Korea az EU nyolcadik legnagyobb kereskedelmi partnere.
•
2009-ben az árukereskedelem 54 milliárd eurót tett ki a két fél között. Az EU kereskedelmi deficitje 10,5 milliárd euró volt.
20110207FCS13232 - 15/17
Focus Egyiptom: demokratikus rendszerváltást és a vezetők vagyonának befagyasztását szorgalmazza az EP Csütörtökön, a strasbourgi plenáris ülés utolsó napján a parlamenti képviselők az egyiptomi változásokra reagálva állásfoglalást fogadtak el, amelyben felkérték az EUt politikai és pénzügyi stratégiájának átértékelésére az ország demokratikus átmenetének és a szabad választások megszervezésének támogatása érdekében. Az állásfoglalásban a képviselők indítványozták az állami pénzalapok sikkasztásáért felelős egyiptomi vezetők vagyonának befagyasztását. Hoszni Mubarak elnök távozása "új távlatokat nyitott az egyiptomi politikai átalakulásban", melyben az ország fegyveres erőinek konstruktív szerepet kell játszaniuk a politikai folyamatokban, biztosítva a szabad választások megszervezését és a béke fenntartását Izraellel. Felmerül a kérdés, hogy milyen szerepet tölthet be az EU a stratégiailag fontos Mediterrán térségű szomszédjának támogatására? Az EU támogató szerepe Az ország stabilitásáért folytatott harcban a képviselők szerint az EU és déli szomszédjainak kapcsolataiban sokszor háttérbe szorult a demokrácia, a társadalmi igazságosság valamint az emberi jogok védelme. Ezért biztosítani kívánják, hogy a harmadik országokkal kötött társulási megállapodásokat az emberi jogok súlyos megsértése esetén a jövőben minél egyszerűbben fel lehessen függeszteni. Az állásfoglalás szorgalmazza az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatát az igazságszolgáltatás függetlenségének, a korrupció elleni küzdelem, az alapvető szabadságjogok és más kétoldalú gazdasági célok érdekében. Az EU-val folytatott kapcsolatok kiemelt partnerségi státuszának elnyerése érdekében az európai szomszédságpolitika országainak politikai kritériumoknak kell megfelelniük. Először 2008-ban Marokkónak sikerült, Tunézia pedig 2010 májusától tárgyal a Tanáccsal az EU kiemelt partnerségi viszonyáért. A képviselők az EU pénzügyi eszközeinek: az európai szomszédságpolitika finanszírozási eszköz, az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és emberi jogokért valamint a stabilitási eszköz mozgósítását sürgették, melyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az egyiptomi demokratikus átalakulásban. Az EU külügyi főképviselőjét kérték, a képviselők részvételével hozzon létre egy munkacsoportot, melynek feladata az átmeneti periódus pénzügyi és politikai feltételeinek koordinálása lesz. Unió a Mediterrán Térségért Az Unió a Mediterrán Térségért, mely 2008-ban jött létre 27 tagország valamint 16 Mediterrán térségű ország többoldalú partnerségi viszonyaként, a kritikusok szerint nem bizonyult hatékonynak az egyre növekvő bizalmatlanság és az érintett személyek alapvető igényeinek biztosítása érdekében. A kritikusok sürgetik e testületet és az Anna Lindh Euromediterrán Alapítványt, hogy minél gyorsabban mozgósítsa a civil társadalmat valamint aktívabb szerepet vállaljon a demokrácia és emberi jogok védelmében. 1 milliárd euró a kis- és középvállalkozások támogatására A Parlament csütörtökön úgy döntött, hogy 1 milliárd euróval növeli az Európai Beruházási Bank Európán kívüli projektjeinek támogatását. Ezek a hitelek a Földközi-tenger régió kisés középvállalkozásainak infrastruktúráját támogatják. Delegáció Szintén csütörtökön a Parlament Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy a következő hetekben egy képviselőkből álló delegációt küldenek Egyiptomba. 20110207FCS13232 - 16/17
Focus Az EP támogatja a kkv-k egyszerűbb finanszírozását Az EU-nak segítenie kell a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Az ilyen típusú vállalkozások ugyanis központi szerepet játszanak az európai gazdaságban. A témában készült állásfoglalási indítvány szerint, amelyet szerdán meg is szavazott az EP, a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek tevékenységét jobban kell segíteniük a bankoknak és az uniós pénzügyi programoknak. Ha a kkv-k csak korlátozottan férnek hozzá a pénzügyi forrásokhoz, az „jelentősen akadályozza létrehozásukat és növekedésüket” - áll a dokumentumban. A kis- és középvállalkozások teszik ki az uniós vállalkozások 99%-át, és összesen mintegy 100 millió embert foglalkoztatnak. A bankok számára ugyanakkor gyakran nem számítanak komoly tényezőnek a hitelnyújtás szempontjából. Othmar Karas néppárti osztrák képviselő, aki az indítványt benyújtotta, kiemelte, hogy azokban a tagállamokban, ahol a kis- és középvállalkozások finanszírozása elsősorban a nagy kereskedelmi bankoktól függ, a kkv-knak több problémával kell megküzdeniük. Példaként az Egyesült Királyságot és Belgiumot említette. Elmondása szerint egyszerűbb a helyzet ott, ahol takarékbankok és takarékszövetkezetek is a kisvállalkozások rendelkezésére állnak. A gazdasági válság következtében sok kkv helyzete is nehezebbé vált. Ennek egyik következménye Reinhard Bütikofer zöldpárti német képviselő szerint, hogy a bankok „még inkább kerülik a kockázatot, és erősebb garanciákat szeretnének. Ez az egész- kkv-szektornak nehézséget okoz, de elsősorban az innovatív vállalkozásoknak.” Ennek eredményeként több vállalat csődbe ment likviditási problémák miatt, habár könyvelésük rendben volt. Kkv-k - lehetőség, nem kockázat A Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett állásfoglalási indítvány foglalkozik a jelenlegi uniós kisvállalkozási finanszírozási rendszerrel, és javaslatot tesz arra, hogyan lehetne azt megerősíteni a következő pénzügyi időszakra. Mivel a hitelgarancia-rendszerek továbbra is elengedhetetlenek a kkv-k számára, az indítvány szerint „a jelenlegi programokat nemzeti és uniós szinten is meg kell erősíteni.” Herczog Edit szociáldemokrata magyar képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankszektorhoz kapcsolódó szabályozások nem szabad, hogy akadályozzák a szabad hiteláramlást a vállalkozások felé, bankoknak pedig nem kockázatot, hanem lehetőséget kéne látniuk a kisvállalkozásokban." Elérhetőbb uniós programok Az EP-képviselők azt is szeretnék, ha a kkv-k számára több forrás válna elérhetővé, mégpedig elsősorban innovatív pénzügyi eszközök. Herczog Edit kiemelte, hogy eddig a kkv-k kevesebb mint 2%-a profitált az uniós finanszírozású programokból, a többi 98% nem tudott hitelhez jutni. A bürokrácia a másik sarkalatos kérdés. Az állásfoglalási indítvány rámutat arra, hogy meg kell szüntetni az adminisztratív akadályokat, amelyek elsősorban a kis összegű támogatást igénylő vállalkozások számára akadályozzák a pénzügyi programok végrehajtását. Bütikofer képviselő szerint több fronton is cselekedni kell: „Egyrészről meg kell erősíteni az uniós finanszírozású programok részét képező eszközöket és a kockázatmegosztó mechanizmusokat, hogy azok elérhetőbbek legyenek a kkv-k számára. Másrészről viszont a tőkenövelés és a kvázitőke-finanszírozás elengedhetetlen az induló vállalkozások és a kis innovatív vállalatok támogatásához.” A kkv-k finanszírozásáról szóló állásfoglalási indítvány a kkv-kal foglalkozó frakcióközi parlamenti csoport kezdeményezése. A csoport a kis- és középvállalkozások érdekeit támogatja az Európai Parlamentben, 138 tagja van, soraiban minden parlamenti képviselőcsoportból található képviselő. 20110207FCS13232 - 17/17
