ARISZTOTELÉSZ
Platónhoz képest mi tűnik fel Arisztotelésszel kapcsolatban?
• • •
•
•
Arisztotelész életrajz Életrajz legjobb forrása: Diogenész Laertiosz (Kr. u. 3. sz. eleje) Kr. e. 384–322, Sztageirában született (Macedónia területén), apja orvos: természettudományos érdeklődés Kr. e. 367: Athénba megy, itt Platón tanítványa lesz, majd 20 éven keresztül tanul és tanít az Akadémián Kr. e. 348/47: Az Akadémia vezetője Szpeuszipposz, aki matematikai irányba vitte tovább a platóni gondolatokat, amellyel Arisztotelész elégedetlen volt Kr. e. 343–340: Nagy Sándor nevelője lesz • Alexandrosz ekkor 13 éves • Fő tárgy: Homérosz és a görög drámaírók • Uralkodók kötelességeire és uralkodás művészetére is oktatta • Két értekezést írt számára: A monarchiáról, A gyarmatokról • Nem volt és nem is maradt bensőséges a viszonyuk
• Kr. e. 335: Saját iskolát alapít Lükeión néven • Athén közelében bérelt épületeket (nem athéni polgár, tehát nem vehette meg) • Napirend: • Délelőtt: akroamatikus, elméletibb tanítás a fák alatt vagy az oszlopcsarnokban sétálva a szűk tanítványi körével • Délután: exoterikus tudás, nagyobb közönség előtt, • Hatalmas, több száz kéziratos könyvtár • Az Alexandriai Könyvtár ennek mintájára épült • Vitakultúra megalapítása • Követői: peripatetikusok • Kr. e. 323: Menekülnie kell Athénból a makedón kötődései miatt (filozófia ellen ne vétkezzenek másodszor), így Khalkiszban telepszik le, ahol hamarosan meghal • Fia Nikomakhosz, akinek egyik etikai művét címezte. • Rengeteg műve elveszett, de sok meg is maradt
• Széleskörű érdeklődés: biológia (orvos apa), retorika, irodalom, metafizika, etika, politika • Politikával kapcsolatos művei elsősorban: Politika, Nikomakhoszi etika. Tudunk egy 158 alkotmányt összegyűjtő munkájáról, amelyből csak az athéni államra vonatkozó leírás maradt meg: mitől jönnek létre és pusztulnak el a poliszok. Fontos jellemzők: • Ő maga nem athéniként nem vett részt a politikai életben • A poliszt sosem kérdőjelezte meg ő sem, mint az állam alapegységét • Platón hatása mindvégig érezhető a munkásságán • Ahogy Platónnál is megfigyelhető Szókratész kapcsán, Arisztotelész munkásságában is folyamatosan gyengül Platón hatása. • Filozófiája az alapelvekre irányuló kutatás
ARISZTOTELÉSZ Politikai filozófiája
Politika kiemelt szerepe Arisztotelésznél is alapvetően függ össze az etika és a politika. • Háromféle tudomány létezik: (1) praktikus (2) teoretikus és (3) produktív. • A legmagasabb praktikus tudomány a politika, amelynek része az etika. • A politika szabja meg a többi tudomány szerepét a társadalomban: mely tudományokat és kiknek kell tanulmányoznia. A polisz természetessége Azért fontos, mert ezzel a szofista álláspont ellen megy, miszerint az állam puszta közmegegyezés alapján létezik. 1. A polisz természetes képződmény. 2. Az ember természettől fogva politikai lény. 3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest
Politikai filozófia és a természet • Arisztotelész munkásságában kiemelt szerepet kap a természet: • Az ember természete szerint közösségalkotó lény • Az uralom is természetes módon alakul ki: tehát az alá- és fölérendeltségi viszonyok is természetesek • A törvényhozónak a nevelés meghatározásakor a természetet kell követnie (Politika VII–VIII. könyv) • A phüszisz fogalmát a Metafizikában tárgyalja (Metafizika V. 4.) elkülöníti 7 jelentését. Összefoglalva így világítható meg: • A természet „önmaga mozgását” jelenti vs. külső hatásra történő mozgás • Természet létrehoz vs. művészi, mesterséges létrehozás • Kata phüszin: „a természettel összhangban” ahogy lennie kell vs. para phüszin: „a természettel ellentétesen”: külső behatás (dünamisz) vagy erő (bia) hatásra
POLITIKA Felépítés 8 könyv I – II. könyv: Bevezetés III. könyv: Alkotmányformák IV – VI. könyv: Romlott alkotmányformák, gyakorlatiasabb stílus VII – VIII. könyv: Tökéletes alkotmány és nevelés
I. könyv 1. A polisz természetessége Polisz kialakulása 4 lépésben 1. lépés: 3 alapvető viszony? (1253b) a. Házassági viszony (gamiké): • A társadalom fennmaradása múlik rajta • Alapja a természetes (phüszikon) szexuális vonzódás és az utódok létrehozásának ösztöne • E viszonyban a férfi az uralkodó b. Úr-szolga viszony (deszpotiké) • Ez szerepel nála, hangsúlyosan: se túlértékelni, se elbagatellizálni nem szabad • Legfontosabb jellemzője, hogy közös érdeken alapul • Bár a Politika III. könyvében elismeri, hogy inkább az úrnak (arkhón) jó ez a viszony (1278b) • Így elsősorban ez nem a rabszolgaság támogatása • A rabszolgaság számos formáját (pl. adósrabszolgaság) elítélte.
• Ez inkább alá- és fölérendeltségi viszonyra mutat rá a társadalomban, amely minden más elképzeléssel létező jelenség az összes társadalom gyakorlatában. • Arisztotelész erre alapoz: az emberek születésüktől fogva nem egyelőek képességeiket tekintve. • vs. Metafizika nyitómondata: „Minden embernek természete, hogy törekszik a tudásra.” • Ez alapján nem kellene mindenkinek szabadnak lennie? • E törekvés azonban nem sikerülhet mindenkinek Arisztotelész szerint • Jobban meg lehet érteni, ha figyelembe vesszük, hogy az úrszolga viszony jelenik meg lélek és test viszonyában is. • Itt már jobban érthető a viszony természetessége: ideális esetben a lélek kontrollálja a testet • Az az ember szabad, aki képes az önkontrollra és arra, hogy a lelkével kontrollálja a testét • Szolga = nem a maga ura, kevés esze van és mástól függ (1254b)
c. Atya-fiú viszony (teknopoiétiké): • A másik két viszonyhoz hasonlóan ez is alá- és fölérendelt viszony • Szereteten alapul. Alapvető viszony Úr-szolga viszony Férj-feleség viszony
Államforma Despotikus uralom Házastársi uralom
Atya-fiú viszony
Paternalista / atyai uralom
2. Család • E három viszony egyesüléséből jön létre az oikosz, a háztartás. • Természetes, mindennapi igények kielégítésére. • A férj és feleség, valamint a gyerekek mellett a szolga is ide tartozik az ókori Athénban.
• Általános elv: az idősebb értékesebb a fiatalnál és a férfi a nőnél • Családfő 2 funkciója: 1. Nevelés (1260b) • A háztartás minden tagját nevelni kell • A nevelés szempontja: az állami szempont 2. Életfenntartáshoz szükséges anyagi bázis megteremtése (1253b) • Tulajdon szerzésének 3 fő módja: 1) lépés: Megteremti önmagának az ember a saját kezével, amire szüksége van: állattenyésztés, vadászat, földművelés. 2) lépés: Cserekereskedelem: még ez is természetes, a létfenntartáshoz járul hozzá. 3) lépés: Pénzzel történő kereskedelem: korlátlan felhalmozás lehetséges (1256b), amely természetellenes; valamint módosítja a jó életről vallott elképzelést is. • A szolga is tulajdonnak számít: élő vagyontárgy.
3. lépés: Falu (kómé): • Családok egy helyen élő összessége • Természetes kiterjesztése a családnak • A mindennapi igényeken túlmenő igények kielégítése • Munkamegosztás alakul ki. 4. lépés: Állam (polisz): • Falvak összessége, amely már képes az önellátásra. • Szexuális és utódnemzési ösztön mellett a másik alapösztön: önfenntartás • Az állam célja, hogy jobbá tegye a polgárait boldog élet. • A morális fejlődés minden ember célja (telosz). • Az állam sosem egy univerzális állam, nem egy kozmopolisz (vs. sztoikusok), hanem kisebb, mert ez járul hozzá a morális fejlődéshez • Állam alapja: barátság • Szükségesek hozzá: egy közös nyelv (logosz) és közös törvények • Az állami élet az ember természetes állapota
2. Az ember természettől fogva zóon politikon • Az ember zóon politikon, azaz közösségformáló élőlény (1253a) • Az ember sokkal inkább közösségi élőlény, mint bármely más állat • Oka: a beszéd. (1253a) • A beszéd a logosz, az értelem kifejezésére szolgál. • Egyedül az ember képes a beszédre. • A logosz által vagyunk képesek tudásra szert tenni. • Egyedül az ember képes felfogni a jót és a rosszat • A beszéd által vagyunk képesek másokkal együttműködni. • A közösségi aspektusunk tehát nem racionális kalkuláción alapul vagy bármi egyében, hanem az értelmes logoszon. • Az ember csak akkor a legjobb élőlény, ha tökéletesíti magát. • Nevelés nélkül azonban a legaljasabb és legelvadultabb lesz (1253a)
Nevelés Politika VII – VIII. könyv • „Aki jól akar uralkodni, annak, mint mondják, előbb engedelmeskednie kell.” (1333g) önuralom elsajátítása! • A nevelés 3 feltétele, amellyel az erényt ki lehet alakítani 1. Természet: előfeltétel, hogy emberek legyünk 2. Megfelelő szokás (ethosz): az érzelmek által vezérelt ember nem fog az eszére hallgatni • Nem elég a háztartáson belüli nevelés, mert a törvények kényszerítő ereje sokszor nagyobb 3. Ész: a racionális lélekrésznek kell irányítania a lélek alsóbb részét, valamint a testet is. • Nevelés a szokással és az ésszel foglalkozik • Nevelés sorrendje: a természet 2 értelemben is • A természetet követve előbb a testet kell nevelni, majd az értelmetlen lélekrészt, avagy az akaratot • Úgy kell nevelni, hogy kiegészítsük azt, amit a természet kihagyott (1337a)
Nevelés szakaszai: 1. 0-5 éves korig: Otthoni nevelés. • Alapszabály: újszülöttet tilos kitenni, ha a csecsemőben van érzés és élet, illetve ha nem korcsszülött • Megfelelő táplálék, elég mozgás és hideghez szoktatás • Ne rabszolgák között: szabad emberhez méltó viselkedés 2. 5-7 éves kor: Otthoni nevelés • Játék, mesék és történetek • Játék a felnőtt életre készít fel: játékok utánozzák a későbbi foglalkozásokat 3. 7-21 éves kor: állami nevelés két szakaszban: 7–14 éves, majd 14–21 éves korig • Test nevelése: ideális közép se puhányság, se atlétikus alkat (1335b) • Zenei nevelés: szórakozást és műveltséget is eredményez • A zene gyönyört nyújt vs. erény: igazi örömet ad (1340a) • Az ifjúságot nem szabad szórakozásra nevelni, de túl szigorú életrend sem írható elő
• A jellem erényes tettek által formálható: tehát megfelelő tevékenység által aktiváljuk a potenciált. • A nevelés és az igazságosság az államban gyökerezik (1253a) • A kormányzat minden fajtája sajátos jellemet alakít ki és őriz meg a polgárban. • Jog = állami közösség rendje, ez szabja meg az igazságosságot • Közoktatás szükséges (P1337a) • A poliszban az államférfinak is a nevelés lesz az egyik központi feladata – Platón követve: oktatási miniszteré a legfontosabb poszt a Törvényekben • Arisztotelész hasonlata: az Államférfi mint egy mesterember • Terméke a polisz • Nevelés végcélja ugyanaz, mint az ember és az állam végcélja: a boldog élet
•
• •
•
Boldogság Kiegészítés a Nikomakhoszi etikából Az emberi élet célja az eudaimonia, azaz boldogság vagy egyfajta jól-lét. • Az eudaimonia a tevékenység egy olyan fajtája, amelyet élvezet kísér és amely a legtökéletesebb erény szerinti tevékenység is egyben. • Ez végcél, tehát önmagáért választjuk. • A boldogság, bár az állam révén is jön létre, mégis az egyénhez tartozik: az egyén boldogságáról beszélünk Kétféle erény van: (1) észbeli és (2) erkölcsi. Az erkölcsös jellemet ki kell alakítani, mert csak a potenciál van meg bennünk. • Etikai nevelés első lépésében internalizálódnak a közösség etikai elvei, majd ezek hiányosságait később magunkban finomhangoljuk. Az eddigiek alapján egyértelmű, de a jó élet csak állami keretek között valósulhat meg
3. A polisz természet szerint előbbre való az egyénhez képest • • • •
Közben tartsuk fejben: Arisztotelész apolisz volt Az állam célja: közjó (1252a) Az egész előbbre való a részeknél Szemléletes példa: a polisz a test, az emberek a testrészek • A test tud létezni egyes testrészek nélkül, de fordítva ez nem igaz • Ahogy a Politika I. könyvének legelején szerepel: a közjó mindig nagyobb és tökéletesebb, mint az egyéné (1253a)
II. könyv • Tulajdoni viszonyokat kezdi áttekinteni Arisztotelész a Politika II. könyvének elején, méghozzá Platónt kritizálva • Platón egységesíteni szerette volna az államot • vs. Arisztotelész: A polisz természetszerűleg sokféle: ha túl egységessé válik, akkor inkább háztartás lesz belőle • Még ha technikailag megoldható is lenne az egységesítés (nő-, vagyon- és gyermekközösség tekintetében), akkor sem kívánatos, mert az érzelmeket és kötődéseket nem lehet elnyomni és a tulajdon nyomán viszály születne • A tulajdon és a vonzalom gondoskodnak a törődésről: a közös tulajdon közös elhanyagoláshoz vezet • A vagyonközösség viszályt szülne • Ugyanis a kevesebbet dolgozók is ugyanannyit kapnak • A nyereség és a munka nincs arányban
• Hegel: igazából Arisztotelész az idealista, hiszen ő látja meg a már meglévő intézményekben az ideális államot szolgáló verziót • vs. Platón, aki lerombolna mindent, és teljesen újat építene • A szabadok között egyenlőség kívánatos • Az egyenlőség mellett ugyanakkor szükség van vezetőkre is • Mivel nem lehet mindenki egyszerre vezető, az igazságosság megkívánja, hogy váltsák egymást a vezetők • Bár amellett is szól érv, hogy ne váltogassák egymást a vezetők, hiszen a sarukészítőket vagy az ácsokat sem szokás váltogatni • A vezetői pozíciókat nem szabad megvásárolni, mert ez felértékeli a vagyont az erényhez képest
A társadalmi béke további alapjai • A polgároknak szerény vagyonuk legyen, amelyet saját maguk szereztek meg • A polgárok mértékletesek legyenek • A legnagyobb bűnöket ugyanis sosem a szükség, hanem a mértéktelenség miatt követik el • Arisztotelészi „közép” kiemelkedő szerepe • Bölcseleti, belső tevékenységben leljék örömüket • A bölcsesség által lehet elérni, hogy a szükségesnél ne kívánjanak többet • Törvények szükségesek • A törvényeknek az emberi élet minden szegmensét ellenőriznie kell. • Ahol kell, ott erőszakkal kell fellépni. • Azokban a városállamokban, ahol nem fed le minden szegmenst a törvény, ott a törvény kezdetleges.
VII – VIII. könyv A VII – VIII. könyv tárgya a legjobb alkotmány, azonban csak bevezető szempontokat kapunk és a fent tárgyalt nevelési elveket. Alapok: • Az erényes élet a legjobb élet. • A belső javak értékesebbek, a testi vagy a külső javak, de a boldog embernek mindhárommal rendelkeznie kell. • Népesség és terület: mértékletes nagyság • Ugyanis egy bizonyos népesség alatt nem lesz önellátó a polisz; egy bizonyos lakosság felett pedig nem lehet jól irányítani. • A területnek biztosítania kell a szabad és nyugodt életet, de nem szabad fényűzésre csábítania. Meg lehessen védeni a területet. • Polgárok ideális jelleme: az akaraterő ésszel párosul.
• Három társadalmi réteg: 1. Harcosok, akik közül kikerülnek a későbbi politikusok és papok 2. Földművesek 3. Kézművesek • Tulajdon kérdése ismét felmerül: • Magántulajdon a kívánatos • De meg kell tartani bizonyos földet állami tulajdonban a kultikus ünnepek és közös étkezések finanszírozására • Legjobb alkotmány = amelyben bárki a legjobban boldogulhat és a legmegelégedettebben élhet (1324a) • Alkotmány kialakításának 2 szempontja (1331b) 1. Szándék és végcél helyessége 2. A célhoz vezető eljárás megtalálása
Barátság Kiegészítés a Nikomakhoszi etikából • A mű VIII. és IX. könyve teljes egészében a barátságról szól • Barátság jelentése a görögben a barátság tágabb, ugyanis kölcsönös vonzalmat jelent • Barátság szintjei Arisztotelész szerint 1. Haszon miatt kötött barátságok másikat eszközként használom 2. Élvezettel végzett barátságok természetes öröm a barátok miatt 3. Jón alapuló barátságok a másik javát akarom • Mi szeressünk mást (és nem az, hogy más szeressen minket) (1159a) • A barátunk kedvéért akarjuk az ő javát (a barátunk nem az eszköze a mi javunknak) (1155b) • A barátság feltételei: (1) érdekmentesség és (2) rokonszenv • A barátom érdeke az én érdekem is: altruizmus.
Ajánlott irodalom • Arisztotelész: Politika I. könyv. Gondolat, Budapest, 1969. • Ross, David: Arisztotelész. Osiris, Budapest, 2001. 9–32. és 252– 361. o. • Rowe, Christopher - Schofield, Malcolm (szerk.): The Cambridge History of the Greek and Roman Political Thought. CUP, Cambridge, 2005, 310–365. o.
Következő órára kötelező olvasmány Arisztotelész Politika III. könyv 1278b–1284b
