Pirula. Álmok orzoi Bemutatkozik a Neonatológia. Megújul az Ady Szakrendelo

Pirula

2013/4. szám A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelointézet 2 havonta megjeleno lapja

Az ön egészsége a mi hivatásunk

Semmelweis napi elismerések Duló Attiláné: „Meg kell teremteni a közös gondolkodás lehetoségét”

Álmok orzoi – Bemutatkozik a Neonatológia Megújul az Ady Szakrendelo

Semmelweis Ignác emlékére 8. oldal

Gyógyító életfilozófia 9. oldal

Vidám búcsú 16. oldal

Egészség ezreknek 18. oldal

Ingyenes szám

INGY

PROG ENES RAM OK

Pesterzsébet, Kossuth Lajos tér, sétáló utca 2013. szeptember 21. szombat

tartalom

interjú

Beszélgetés Duló Attiláné ápolási igazgató-helyettessel

4. oldal

Névjegy

Jeneyné Nemes Edit és dr. Karátson Dezső

7. oldal

górcsö

dr. Rózsa Csilla Semmelweis-napi ünnepi beszéde

8. oldal

Gyógyító életfilozófia

9. oldal

diagnózis

Bemutatkozik a Neonatológiai Intenzív Centrum és Újszülött Részleg

10. oldal

A Semmelweis-koncepció egy előzménye a magyar orvosi irodalomban

13. oldal

almanach

Elbúcsúztattuk nyugdíjasainkat

16. oldal

életmód

Egészségnevelés és társadalmi összefogás

18. oldal

nagyvizit Jaksity Kata műsorvezető

Rudolf Péter színművész

SZÍNPADI PROGRAM

Keleti Andrea táncművész

“Részvéltel” - 15x15 mm

SZŰRÉSEK “Részvéltel” - 15x15 mm

“Szűrés” - 15x15 mm

Katus Attila aerobik világbajnok

- 5000 db matrica

- 5400 db matrica

- 5000 db matrica

Prosztata- (PSA) szűrés Sundance Mazsorett Csoport “Tanácsadás” - 15x15 mm - 2000 db matrica Csontritkulás - csontsűrűségmérés Köszöntő 15x15 mm - 5400 db matrica Koleszterinszint- és vérnyomásmérés PMS Dance Tánciskola és Hip-Hop“Szűrés” Tánc -színház Bőrgyógyászati szűrés Gyöngyvirág Néptánccsoport - 15x15 mm - 2500 db matrica BMI, testzsír-, magasság-,“Előadás” testsúlymérés (Pesterzsébeti Közgazdasági SZKI) “Tanácsadás” - 15x15 mm - 2000 db matrica “Részvéltel” - 15x15 mm - 5000 db matrica Neuropátiás fájdalom szűrés 14:00 Torna Katus Attilával Asztma szűrés 17:00 PMS Dance Tánciskola és Hip-Hop Tánc színház “Teszt” - 15x15 mm - 6000 db matrica 17:30 Adományátadás “Előadás” - 15x15 mm - 2500 db matrica “Szűrés” - 15x15 mm - 5400 db matrica 10:00 10:20 10:40 13:30

“Fitnesz” - 15x15 mm

EGYÉB PROGRAMOK

“Teszt” - 15x15 mm

Tesztsarok Gyógytorna Véradás Elsősegélynyújtás bemutató Fitnesz eszközök kipróbálása Gyermeksarok Bábszínház

- 5400 db matrica

“Tanácsadás” - 15x15 mm “Részvéltel” - 15x15 mm

- 2000 db matrica

- 5000 db matrica

Dietetikus, gyógytornász “Fitnesz” - 15x15 mm - 5400 db matrica “Előadás” - tanácsadás 15x15 mm - 2500 db matrica Kérdezze gyógyszerészét! – patikai Alzheimer-kór, memóriazavar “Szűrés” - 15x15 mm - 5400 db matrica Szorongás és depresszió “Teszt” - 15x15 mm - 6000 db matrica Nőgyógyászati tanácsadás

Tekerj és kívánj! Interaktív kívánságműsor Garami Gáborral

JAHN FERENC

- 6000 db matrica TANÁCSADÁS

AZ ÖN EGÉSZSÉGE A MI HIVATÁSUNK

DE L - PE S T I KO R H A Z

www.egeszsegvaros.hu

“Tanácsadás” - 15x15 mm “Fitnesz” - 15x15 mm

ELŐADÁSOK

“Előadás” - 15x15 mm

- 2000 db matrica

- 5400 db matrica

- 2500 db matrica

11:15 Hazai szakértelem – hazai készítmények “Teszt” - 15x15 mm - 6000 db matrica 11:30 A csontritkulás kezelési lehetőségei 12:00 Amit a depresszióról és a szorongásos zavarokról tudni érdemes “Fitnesz” - 15x15 mm - 5400 db matrica 12:30 A legyőzhető fájdalom – onkológiai előadás 13:00 Mit és hogyan együnk? Helyes étkezés az egészség megőrzése érdekében 15:00 Urológia – Férfi egészség 40 év felett 15:30 Richter a nőkért” ” 16:00 Feledékenység? – Tények az Alzheimer betegségről 16:30 Érelmeszesedés: a ketyegő bomba

Rácz Zsuzsa író

RICHTER A NŐKÉRT PROGRAM

11:00 Rudolf Péter színművésszel beszélget Mann Dániel 12:00 Beszélgetés Keleti Andrea táncművésszel 13:00 Nőnek lenni jó – játékos vetélkedők 15:00 Richter Aranyanyu Díj – Jaksity Kata beszélgetőpartnerei: Rácz Zsuzsa írónő, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, Dobó Kata színésznő és zsűritag, a 2012-es év egyik Aranyanyu díjazottja 16:00 A női lét tabutémái: Anya-lánya kapcsolat 16:30 Kriston Intim Torna bemutató 16:50 Tombolasorsolás

Pirula

kór-kép

Impresszum

PONTGYŰJTŐ JÁTÉK A KÓRHÁZÉRT

Aktív részvételével növelje a Jahn Ferenc Dél­pesti Kórház és Rendelőintézetnek szánt adományt! A Richter Gedeon Nyrt. 2.000.000 Ft alapadományt ajánl fel hordozható lélegeztető készülék és sür­ gősségi kocsi beszerzéséhez. Ezt az adomány alapot a résztvevők egy pontgyűjtő füzetben gyűjtött minden szűrés, tanácsadás, meghallgatott előadás, torna, tesztért járó adományponttal növelhetik. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják.

PIRULAP a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet lapja Megjelenik kéthavonta. Felelős kiadó: Dr. Ralovich Zsolt főigazgató Főszerkesztő: Fekete Zoltán Felelős szerkesztő: Szlopóczki Janka Tervezőszerkesztő: Piros Zoltán Fotó: Tihanyi Gábor, Ypsylon fotó Kapcsolat: [email protected] Készült az Ypsylon Média kommunikációs ügynökség gondozásában.

„Helytelen és lehetetlen valamennyi kórjelenséget válogatás nélkül beleszorítani valamely szokásos sémába. Ha ezt tesszük, úgy akadályozzuk gondolkodásunkat abban, hogy a beteg szervezetében lezajló folyamatok komplikáltságáról megfelelo képet alkossunk és sohasem leszünk képesek valami új észlelésére.” Ludolf Krehl (1861-1937)

3

4

Pirula

A teljesség igénye

interjú

A Dél-pesti indulásakor a legfiatalabb főnővér volt a kórházban, ma ápolási igazgató-helyettes, szakmai tevékenységét 2012-ben Pro Sanitate díjjal ismerték el. Duló Attiláné, vagy, ahogy talán csak néhányan ismerik, Kedves Anna, harminchárom éve dolgozik az intézményben, azon kevesek egyike, akinek nem nagyon lehet újat mondani az ápolási területről. Szerény, kerüli a feltűnést, szakmáját is jobban szereti csinálni, mint beszélni róla. Most mégis kötélnek állt, így többek között az orvos-nővér kapcsolatokról, az új menedzsmentről, az utánpótlás nevelésről kérdeztük.

„Mindig voltak elfogadó és tagadó csoportok” hónap a kórtermek takarításával, berendezésével telt el. Ez az időszak hosszú időre összekovácsolta az ápolókat, így 10-12 évig nem is volt fluktuáció. Azon a napon, amikor végre beteget fogadhattunk, az osztály bejárati ajtajánál nyolc ápoló várta az első pácienst.

Egy gyors, bemelegítő kérdés: pályaválasztás?

H

át, akár mondhatnánk véletlennek is. Kiskoromban, mint minden rendes vidéki gyerek, ha nem volt dolog, ki voltunk csapva a kertbe, ami szomszédos volt a falu körzeti orvosi rendelőjével. Akkoriban pedig a veszélyes hulladékot még nem úgy gyűjtötték, mint manapság, ha gyűjtötték egyáltalán, nálunk egyszerűen elásták. Így gyakran előfordult, hogy egy-egy fecskendő előkerült a földből, amivel aztán nagyon izgalmas volt játszani. Végül már egész kis készletem volt belőlük, és kedvet kaptam, hogy ha nagy leszek, ezekkel dolgozhassam. És így lett.

A játékból életre szóló hivatás, amely néhány évtől eltekintve teljes egészében ide köti… 1980. augusztus 15-én kezdtem dolgozni a Dél-pesti Kórház I.sz. Belgyógyászati Osztályán. Akkor 26 évesen, a legfiatalabb főnővér voltam a házban. Az első feladatok közé a szakdolgozói létszám feltöltése tartozott, ami nem volt nehéz feladat, mert egyrészt válogatni lehetett a kórház vonzáskörzetében élő, szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák, másrészt a pályakezdő ápolók sokaságából, akik mind egy új kórházban szerették volna folytatni, illetve megkezdeni pályafutásukat. A kórház hivatalos megnyitásáig – 1980. december 15-ig –, az ápolóknak betegfogadásra kész állapotot kellett teremteni a szakmai osztályokon, így az első néhány

Ezek szerint minden rendben zajlott? Azért voltak érdekes pillanatok. Mivel hatalmas szenzációnak számított, hogy felépült – ahogy akkor emlegették – Közép-Európa legmodernebb kórháza, a megnyitás előtti napokban újságírók tömkelege „szállta” meg az épületet. Egy tévéfelvételhez azonban szükség volt ágyban fekvő betegekre és vizitelő orvosokra. Így történt, hogy az osztály legcsinosabb ápolói kórházi hálóingben befeküdtek a betegágyba a tudósítás kedvéért. Erre szokták mondani: régi szép idők… Hát igen, ha lehet ezt mondani, ez volt a Dél-pesti fénykora, az indulást követő 1012 év. A kórház valóban rendkívül jól felszerelt volt orvosi műszerekkel, diagnosztikai berendezésekkel, ápolási eszközökkel, minden rendelkezésre állt a korszerű betegellátáshoz. A szakmai osztályok közötti kapcsolat orvosi és ápolói vonatkozásban is rendkívül jó volt. Miután igen csekély volt a fluktuáció egy idő után mindenki ismert mindenkit, volt idő az egymás felé forduláshoz, közös programok szervezéséhez, a szakmai problémák megbeszéléséhez és közös megoldásához. Ezek mind megtartó erőként hatottak.

interjú

Azóta sok minden változott. Ön szerint milyen irányban? Mi változott leginkább? Negatív irányban az egészségügy finanszírozása, pozitív irányban pedig talán az összetartás, amellyel a pénzhiány negatív hatásait próbálják meg a betegellátásban dolgozók kivédeni. Jelentős változások figyelhetők meg továbbá az orvos- és ápolásszakma fejlődésében, de a nővérek megérdemelt társadalmi rangra emelése elmaradt. A jelenlegi menedzsment egy éve vezeti a kórházat. Ha lehet mondani, egy új generációt képviselnek, más prioritásokkal, irányítási módszerekkel, szakmai elképzelésekkel. Mennyire érzékelhető ez a szakdolgozók körében? Ez véleményem szerint mindig attól függ, hogy a közvetlen munkahelyi vezetőjük átadja-e a rendelkezésre álló információkat, és ha igen, azt milyen módon kommunikálja. Sajnos sokszor előfordul, hogy a miértek már egész máshogy szólnak a nővérszobákban, mint ahogy eredetileg elhangzottak. Ez persze egy kisebb intézményben könnyebben kezelhető probléma, egy ekkora volumenű kórházban, mint a Dél-pesti, nehezebb közvetlenül megszólítani a munkatársakat és elmagyarázni nekik a döntések hátterét. De mindenképpen törekedni kell rá, s a nyitásra meg is van a szándék, gondolok itt az összevont főorvosi-főnővéri értekezletek rendszeresítésére, a közös szabadidős programok szervezésére, vagy akár – kórházi zsargont használva – az „ötórai teára”. Persze ezen a területen is van még bőven teendő, gondolok itt – hagy legyek elfogult – a szakdolgozók elismertségének növelésére, illetve a napi betegellátást akadályozó problémák megoldásához szükséges közös gondolkodás lehetőségének megteremtésére, ami elsősorban az ápolásvezetés sürgősen megoldandó feladata, és ezt akár önkritikának is veheti.

Pirula

A főigazgató úr egyik célkitűzése a betegelégedettség és a dolgozói közérzet javítása volt. Mit tapasztalt, van előrelépés ezeken a területeken? Nemrég zajlott egy betegelégedettségi vizsgálat, a feldolgozását épp a napokban fejezték be. Alapvetően pozitívak a visszajelzések, úgy tűnik tehát, lassan a betegágyakhoz is elérnek az elmúlt év intézkedései, például a kórház működésének pontos jogi és szakmai szabályozása. A dolgozói közérzet azonban egy egészen más kategória, s véleményem szerint jóval nehezebb kérdés. A mai magyar egészségügyben a dolgozói közérzet javítása igen nehéz feladat, és eredményessége is nehezen mérhető. A kórházban eltöltött 33 év alatt kb. öt menedzsmentváltást éltem át, mindegyiknél voltak elfogadó és tagadó csoportok, most sincs ez másként. A változást, akár jó, akár rossz, sokan fenntartásokkal, bizalmatlansággal fogadják és persze a negatív vélemények mindig hangosabbak. Ráadásul, ahol a leginkább szükség volna az ápolók tekintetében a változtatásra, ott a menedzsment a legjobb szándék mellett sem tud külső segítség nélkül megoldást találni. Hozzáteszem, ami a jelenlegi vezetés célkitűzéseinek elfogadását nehezítheti, az talán a megszokotthoz képest dinamikusabb, nagyobb volumenű változások a kórház működésében, és hát néhány fájó személycsere. Milyennek ítéli meg a Dél-pesti Kórház szakdolgozói gárdáját, mondjuk az országos vagy budapesti átlaghoz képest? Létszám tekintetében nem hasonlítható az országos átlaghoz, mert a vidéki kórházak nem küzdenek munkaerőhiánnyal, hiszen sokkal kevesebb a munkalehetőség, így a szakdolgozók nem vonulnak ki a rendszerből. Budapesti viszonylatban azonban, az utóbbi egy-két hónapot tekintve, 4 fekvőbeteg osztályunkon az átlagnál rosszabb az ápolói munkakörök betöltöttsége. A nővérek képzettsége megfelelő, ugyan az OKJ-s

ápolók száma csökkent, de szerencsére egyre több a főiskolai, egyetemi végzettségű szakdolgozó. Szakmai munkájuk minősége pedig osztályonként változó, azt jelentősen befolyásolja a közvetlen vezetőkkel való kapcsolat, a létszám, az ápolási eszközök megléte vagy hiánya, illetve a feszített munkatempó. S bár mindez a legtöbb közkórházban jelenlévő probléma, mégis úgy gondolom, ezen a területen van mit tennünk. Úgy tudom egyre kevesebb a pályakezdő nővér. Az egzisztenciális nehézségeken túl van ennek más oka is? Sajnos jól tudja. Az oktatási rendszer átalakításával megszűntek az egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák, így azok, akik elhivatottságot éreznek a pálya iránt, inkább a főiskolai képzést választják és 4 év alatt diplomás ápolói szakképesítést szereznek. Ez bizonyos értelemben jó, de egy részük vezetői állást kap, így az a célkitűzés, hogy tudásukat közvetlenül a betegellátásban kamatoztassák, csekély mértékben valósul meg. A megnövekedett képzési idő, a limitált számú nappali képzést nyújtó intézmények és nem utolsó sorban az aligalig változó ápolói bérezés hatására tehát valóban jelentősen csökkent a pályakezdők száma. Gondolom ezt nehezen éli meg, hiszen aktívan részt vesz a nővérképzésben, sőt, a Dél-pesti Kórház gyakorlati oktatási- és vizsgahely is egyben. Valóban, már a kórház megnyitása után gyakorló helye lettünk két szakközépiskolának, tulajdonképpen ennek köszönhetően indultam el az oktatói pályán. Aztán elvégeztem a diabetológiai szakápolói és a gyakorlatvezetői tanfolyamot, így akkreditáltatni tudtuk az I. Belgyógyászatot erre a képzésre is. Jelenleg iskolarendszeren kívüli intézményekben alap és szakmai modulok elméletét tanítom, és az intézeti szakoktatóval

5

6

interjú

Pirula

névjegy

Változatos állandóság

közreműködve kórházi gyakorlatokat vezetek, szakmai vizsgákat bonyolítok le. A Dél-pestiben egyébként gyakorlatilag majdnem minden osztály részt vesz a nővérképzésben, jelenleg általános asszisztensek, ápolók, főiskolai hallgató szülésznők, szociális gondozók és ápolók töltik nálunk szakmai gyakorlatukat. Néhány szóban össze tudná foglalni, men�nyit és miben fejlődött az ápolásszakma, amióta elindult ezen a pályán? A 70-es évek végétől a feladatorientált szemléletet felváltotta a holisztikus nézőpontú, személyre szóló ápolás, amely ezt a tevékenységet folyamatként értelmezi, és ami ennek köszönhetően ma már egyénre szabott ápolási terv, célkitűzés, és szükségletfelmérés alapján történik. A főiskolai, egyetemi képzések elindulása óta pedig az ápolás, mint tudomány definiálható. De az eszközök területén is jelentős változások mentek végbe, az egyszer használatos műszerektől, a zárt vérvételi rendszer bevezetésén át, az intelligens kötszerek megjelenéséig, és még hosszasan sorolhatnám. Mindig aktuális téma a nővér-orvos kapcsolatok minősége. Hogyan látja, változott ez a típusú együttműködési rendszer? Az orvos-ápoló viszony a képzettség és az intelligencia függvényében sokféleképpen alakulhat. A helyes kapcsolatra jellemző, hogy mindkét fél egymás munkáját kiegészítve látja el feladatát. A döntés joga törvényeink értelmében az orvosé, a végrehajtás pedig az ápolóé, ha azt szakmai kompetenciája megengedi. Ez az alá-fölérendeltségi viszony természetesen vitákra, nézeteltérésekre adhat okot. Etika órán a hallgatókkal beszélgetve erről a témáról

leginkább a konfliktushelyzetek kerültek felszínre. Például van olyan kollektíva, ahol viziten a munkatársak, betegek előtt történik az ápoló felelősségre vonása, lejáratása, megszégyenítése. Ez úgy gondolom, kimeríti az etikai vétség fogalmát. Ebben a vonatkozásban én az előző munkahelyemen és itt is szerencsésnek mondhatom magam, mert összeszokott, partneri kapcsolatot fenntartó kollektívában dolgozhattam, de úgy tudom, kórházunkban osztályonként is eltérő minőségű ez a viszony. A kérdésére válaszolva sajnos azt kell mondanom, hogy az utóbbi időben nem pozitív irányba változtak ebben a kérdésben a dolgok, aminek azonban nem pusztán személyes okai vannak. A komoly orvos, szakorvos és ápolói hiány mindkét félre rendkívüli terhet ró, ami természetszerűleg növeli a konfliktushelyzetek számát. Remélem azért pozitív élményei is vannak! Az elmúlt hosszú évek alatt sok sikert és kudarcot megéltem, most mégis egy két nappal ezelőtti eset melengeti a szívem: egy középkorú hölgy érdeklődött állás után, de miután nem rendelkezett szakmai végzettséggel, nem tudtam segíteni. Végül beszélgetés közben derült ki, hogy egyszerűen azért szeretne a kórházunkban dolgozni, mert itt volt vizsgálaton, az Izotóp Osztályon és a Kardiológiai Ambulancián, ahol is olyan nagymértékű odafigyelést, törődést és kedvességet tapasztalt, hogy szeretett volna egy ilyen közösség tagja lenni. Kértem, hogy írja le nekünk dicsérő szavait, remélem a következő „Pirulap”-ban már olvashatjuk. Ilyenkor úgy gondolom, van még remény! Fekete Zoltán

Duló Attiláné Vértesbogláron született 1954-ben. Az egészségügyi szakiskola elvégzése után 7 évig a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott, előbb mint osztályos ápoló, majd osztályvezető főnővér. Az érettségit munka mellett, 1978-ban szerezte meg. 1980-tól a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet munkatársa, 30 évig az I. sz. Belgyógyászati Osztály főnővéreként, 2010-től pedig függetlenített ápolási igazgató helyettesként. 1985-ben az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatóként végzett. 1998-ban diabetológiai szakápoló, 2003-ban egészségügyi gyakorlatvezető képesítést szerzett, négy évvel később pedig egészségügyi szaktanárként diplomázott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán. Kezdetektől szerepel az Országos Vizsgaelnöki és Szakértői Névjegyzékben. Elnökként, illetve a Magyar Ápolási Egyesület és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselőjeként rendszeresen részt vesz az ápolók, diabetológiai szakápolók és ápolási asszisztensek szakmai vizsgáin. 2009-től az iskolarendszeren kívüli szakképzés elméleti és gyakorlati oktatója, szakmai gyakorlatok és vizsgák vezetője. Munkásságát 2012. február 17-én, a Magyar Ápolók Napján Pro Sanitate díjjal ismerte el a Magyar Kormány.

Jeneyné Nemes Edit huszonöt éve dolgozik a Dél-pesti Kórház hatodik emeletén. Az eltelt idő alatt sok minden más lett, ápolók, orvosok jöttekmentek, az osztály profilja is többször változott, egy dolog azonban mindig ugyanaz maradt: a gyógyítás öröme. A Gasztroenterológiai Belgyógyászat osztályvezető főnővére, aki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán lett diplomás ápoló, munkájában az állandóságban rejlő változatosságot szereti a legjobban.

Hogyan lett ápolónő? Annak idején egyik barátnőmmel ruházati eladónak készültünk, hogy mindig hozzájuthassunk a legújabb divat szerinti darabokhoz. Aztán egyik nap kezembe került Janikovszky Éva Aranyeső című könyve, amelynek fontos üzenete és örök igazsága, hogy minden gyógyítás és ápolás alapja: ne a beteget gyógyítsuk, hanem az embert. Amikor elolvastam, tudtam, nővér szeretnék lenni.

tos az emberközpontúság, az őszinteség, ami nélkül nem tudnék nyugodt szívvel dolgozni. Igyekszem tehát mindenkire odafigyelni, a felmerülő problémákat nyíltan megbeszélni. Hiszem, hogy csak így tud jó hangulatban, összhangban működni az osztály, ami a betegápolás tekintetében is elsődleges szempont. Nagyon büszke vagyok a munkatársaimra, az ő támogatásuk nélkül ezt nem sikerült volna megvalósítani.

Ahogy mondani szokás „végigjárta a ranglétrát”… Igen, hosszú évekig ágy mellett dolgoztam, amit nagyon szerettem csinálni. Így amikor 2007-ben felkértek, sokáig gondolkodtam, mit nyerek vagy vesztek azzal, hogy kissé eltávolodom a betegektől. Végül is nagy megtiszteltetés volt, hogy a kollégáim bizalmat szavaztak nekem, ez nagyban befolyásolta a döntésemet. Másrészt éreztem, hogy ezen a területen is fon-

Miért szeretett ennyire „ágy mellett” dolgozni? Itt nálunk, a hatodik emeleten, a betegek nagy része leginkább az idősebb korosztályból kerül ki. Már az első perctől kezdve megtaláltam velük a közös hangot, örömmel és szeretettel segítek az időseken. Tanulmányaim során ráadásul sokat foglalkoztam a betegségekkel kapcsolatos kommunikációval. Azt tapasztaltam, hogy soha nem jut elég idő a részletek

Ép testben ép lélek

25 év után miért hagyta el Miskolcot? Vágytam a változatosságra és úgy tűnt, csak a fővárosban van lehetőség szakmai előrelépésre. Bár annak idején ez sem volt egyszerű, jelentkeztem, majd két-három évet kellett várnom, mire jöhettem. Éppen akkor készült el a XVIII. kerületi Steimetz kapitány (ma Ráday Gedeon) utcában a Gasztroenterológia Rehabilitációs osztály, ahol 1985. november 1-jével kaptam meg a 100 ágyas osztály vezetését. Ez végül 1997-ben költözött be a központi telephelyre, a jelenleg Takács főorvos úr által vezetett III. Belgyógyászat helyére.

Hogyan lett orvos? Gyermekkoromban sokat betegeskedtem, főként torok és mandula problémáim voltak, így elég gyakran megfordultam a fül-orr-gégészeten. Félelem helyett inkább kíváncsiságot éreztem, talán én is szerettem volna más fejébe kukucskálni, nem tudom, de elkezdett érdekelni az orvosi pálya. Ráadásul édesapám állatorvos volt, így családon belül is megvolt a motiváció a gyógyításra. 1960-ban végzett Debrecenben. Nem most volt… Bizony. Több, mint félszáz évet töltöttem el a kórházban. Annak idején, mint sokan mások, én is sebész szerettem volna lenni. De nem lettem, mert nem volt állás. Aztán az egyik belgyógyász, dr. Cseley Márton főorvos úr a szárnyai alá vett és megszerettem, beletanultam ebbe. Miskolcon nőttem fel, Debrecen után visszamentem és 25 évet dolgoztam a Semmelweis Kórházban. Nem bánta meg, hogy végül belgyógyász lett? Egyáltalán nem. Igaza lett édesapámnak, aki azt mondta, hogy egy belgyógyász még 80 évesen is ugyanúgy tud dolgozni, mint huszonévesen. Sebészként ez nehezebb lenne.

Már több mint tíz éve nyugdíjas és még mindig aktív. Nem gondol a pihenésre? Pont tíz éve költözött Csepelre a II. Krónikus Belgyógyászati Osztály, ahol először dr. Újhelyi Piroska vezetésével, most pedig dr. Kiss Erika irányításával végezzük a munkát. Úgy döntöttem, csatlakozom ehhez a csapathoz, és nem bántam meg. Az osztályt abszolút harmónia, nyugalom és összhang jellemzi, másrészt érzem, tudom, hogy szükség van rám, és ez mindennél többet Ha még egyszer választhatna, akkor sem döntene másképp. Dr. Karátson Dezső, a Dél-pesti Kórház II. Krónikus Belgyógyászati Osztályának főorvosa 53 éve van a pályán, tizenkét éve nyugdíjas, de mindennapjait még mindig a kórházban tölti. Itt van otthon és ez több, mint elhivatottság.

Pirula megbeszélésére, ezért különösen fontos a nővérek szerepe a tájékoztatásban, hogy megfelelő módon, türelemmel és empátiával foglalkozzunk idős pácienseinkkel. Kialakulhat a nővér-beteg között különleges kapcsolat? Természetesen. Nekem is sok, felejthetetlen élményem van. Volt olyan néni, aki egészségesen is visszajárt, csak beszélgetni. De az egyik legkedvesebb történetem egy imakönyvhöz kötődik. Bár nem szoktam a lakcímemet megadni, de egy alkalommal kivételt tettem. Évekkel később egy hölgy hívott, mondván, az édesanyja halála után az imakönyvében találta meg a nevem és a címem. Megható érzés volt. Soha nem gondolt arra, hogy valami mást is kellene csinálni? De volt egy röpke gondolat. A gyermekem megszületésekor lehetőségem lett volna a közeli SZTK-ban elhelyezkedni. De aztán belegondoltam abba, hogy melyik osztályra mennék szívesebben. Sem a bőrgyógyászat, sem a fogászat és semmi más nem érdekelt igazán. Így hát visszajöttem ide. A hatodik emeletre, ahol az elmúlt 25 évet töltöttem. Változatos a munkám és ezt igazán élvezem. Mindig támogató környezet vett körül, és ha véletlenül valami negatívummal találkoztam, abból is megpróbáltam építkezni.

ér. Ráadásul négy éve már, hogy a feleségem nélkül vagyok, a gyógyítás pedig leköti a gondolataimat, és feltölt energiával, megteremtve a belső lelki békét, melyre szükségem van. Nagy dolog számomra, hogy még itt lehetek, amíg fizikailag bírom, maradok. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy akkor még sok beteget fog meggyógyítani… Mi a titka? „Mens sana in corpore sano” – szól a latin közmondás. A mozgás nagyon fontos, és nem csak a kondíció, hanem a lelki egyensúly fenntartása miatt is. Minden reggel ötkor kelek, hatra már az uszodában vagyok, és ha tehetem, sokat biciklizek. Ma is azzal jöttem, és az idén néhány barátommal megkerültük a Tisza-tavat, a Velencei-tavat, és voltunk Salzburg környékén is. Sz.J.

7

8

górcso

Pirula

Semmelweis Ignác emlékére dr. Rózsa Csilla ünnepi beszéde A XVIII-XIX. század Európában az egészségügyi infrastruktúra kiépülésének időszaka volt. Gombamód jelentek meg a kontinens városaiban a közkórházak, melyeket ma elképzelhetetlen túlzsúfoltság jellemzett (egy ágyra sokszor 3-4 beteg is jutott). A kor higiénés viszonyait jól jellemzi a budai helytartótanács közleménye, mely a kolerajárványra, mint rendkívüli körülményre tekintettel a test heti egyszeri megmosását ajánlotta a lakosoknak. A kórházi szülés terjedésével rohamosan nőtt az úgynevezett gyermekágyi láz okozta halálozások száma, a fertőzés gyakran járványszerű méretekben pusztított. Hasonló problémát jelentett a sebészeti beavatkozásokat követően fellépő sebfertőzés is. Se szeri, se száma nem volt a kiváltó okra vonatkozó téves hipotéziseknek, naiv elképzeléseknek és a megbetegedések megelőzésére, kezelésére irányuló eredménytelen próbálkozásoknak. A XIX. század elejére a tankönyvek a gyermekágyi lázat, már mint a szülés szomorú, ám elkerülhetetlen velejáróját kezelték. Az első, a gyakorlatban átütő sikerrel alkalmazott megelőzési módszer és a fertőzések hátterének korrekt elméleti feltárása egy német származású magyar orvos, Semmelweis Ignác nevéhez kötődik. Semmelweis a bécsi Allgemeines Krankenhaus I. sz. Szülészeti klinikáján tanársegédként szembesült a szülő nők 10%-os halálozási arányával, melynek oka rejtélyként állt a kor orvostudománya előtt. Az anyák sorsa feletti szánakozás és a „második bécsi iskola“ fiatal és lelkes professzorainak ösztönzése hatására fáradhatatlanul kezdett dolgozni az okok és a megelőzés lehetőségeinek felderítésén. 38 000 kórtörténet áttanulmányozása árán állította össze azt a statisztikát a klinikai halálozásokról, mely végül a megoldásra rávezette: a klinika kettéválasztása előtt 5-6% körül mozgott a mortalitás. Miután az orvostanhallgatókat képző I. sz. és a bábákat oktató II. sz. klinikát szétválasztották, az előbbin 10%-ra szökött, az utóbbin 3%-ra esett a halálozások aránya. Évszakos eltérés is mutatkozott: nyáron jóval kevesebb haláleset történt, mint az évi többi részében.

A helyes következtetésre végül személyes tragédia, barátjának és pályatársának, Jakob Kolletschkának az elvesztése vezette el: az igazságügyi orvostan professzorát egy boncoláskor szerzett seb vitte el – a gyermekágyi lázzal megegyező tünetek után. A kórokozó ágens tehát a boncteremből származik, vele a hallgatók fertőzik meg a nőket. A bábaképzésnek a boncolás nem volt része, így ezen a klinikán jóval kisebb volt a fertőződés kockázata, nyáron pedig szünetelt az anatómiagyakorlat, így szintén csökkent a megbetegedések száma. A fertőzés okát hullarészecskének, hullaméregnek nevezte el – és tette mindezt Pasteur és Koch korszakalkotó felfedezései előtt. A megoldás innen már adta magát: a boncolások után alapos fertőtlenítés kell, hogy megelőzze a szülészeti vizitet. Megszületett Semmelweis máig érvényes hitvallása: „nem inficiálni jobb, mint dezinficiálni“. Fertőtlenítőszerként több anyaggal is kísérletezett a kénsavtól az ammóniáig, végül megtalálta a megfelelő kézmosószert: a klórmeszes vizet. Megvolt hát a megoldás, és rövidesen követték az eredmények: a halálozások gyakoriságát 1% körülire sikerült szorítani. Szükség lett volna azonban még valamire: egy befogadó közegre, mely képes felmérni Semmelweis felismerésének jelentőségét. Ehelyett azonban a klórmeszes kézmosás gúnyolódás és támadások céltáblájává tette kiötlőjét. Mindennek tetejében részvétele a márciusi pesti forradalommal párhuzamosan kibontakozó bécsi megmozdulásokban még politikailag is kompromittálta. Ezt kihasználva intrikus hajlamú főnöke megszabadult tőle: nem újította meg tanársegédi megbízását. A bécsi viszonyokból kiábrándultan 1850-ben visszatért Magyarországra. Itthon, hogy felismerését végre szabadon kamatoztathassa a gyakorlatban, kérelmezte kinevezését a Rókus Kórház szülészeti osztályának élére – fizetés nélkül. Kérését teljesítették és módszere itt is látványos eredményt hozott. Magyarországi működése végre meghozta számára az elismerést: a szülészeti klinika igazgatójává nevezték ki, Balassa János pedig a sebészeti beavatkozások előtt is elrendelte a Semmelweis-féle

fertőtlenítést. Később ennek alkalmazását már kormányrendelet is előírta. A nyilvánosságtól ódzkodó professzor azonban eltökélte, hogy a külföldöt is ráébreszti módszere fontosságára, hiszen mint mondta: „nincs többé szó hajlamaimról, csupán azok élete jön számításba, akikért a harc folyik“. Fő műve, a Die Ätiologie, der Begriff und die Prophylaxe des Kindbettfiebers éppúgy visszhangtalan maradt hazánkon kívül, mint ellenfeleit egyre élesebb hangnemben támadó nyílt levelei. Az elméletének elfogadtatásáért vívott harc felőrölte idegeit, végül idegösszeomlással egy bécsi intézetbe szállították, ahol azonban rövidesen, 47 évesen elhunyt sebfertőzésben. A mikrobiológia fejlődése később új megvilágításba helyezte Semmelweis munkásságát. Leonard Colebrook leírta a gyermekágyi lázért leggyakrabban felelős Streptococcus haemolyticust. Ma már Semmelweisre mint az aszepszis zseniális előhírnökére emlékezünk, szellemi örökségét valamennyi magyar orvos és egészségügyi dolgozó a sajátjának tekinti, a Semmelweis-nap pedig az egészségügyben dolgozók hivatalos ünnepe lett. Ma, amikor a Semmelweis-napot a mai egészségügy nehéz anyagi körülményei között, pénzjutalmak nélkül ünnepeljük, különösen fontos emlékeztetni magunkat az ő szellemiségére, hivatástudatára, felidézni és tudatosítani azt, hogy a magyar orvos-társadalom Semmelweis korában Európát megelőzve ismerte fel az ő felfedezésének korszakalkotó voltát. Ezt a szellemi örökséget megkaptuk mi, mai magyar orvosok, egészségügyi dolgozók is. Hivatásunkat, hivatástudatunkat ugyan nem könnyű megőrizni a jelenlegi külső körülmények között, de talán Semmelweis munkásságának üzenete is segítségünkre lehet ebben. Ehhez a hivatáshoz, elhivatottsághoz és a vele járó kihívásokhoz kívánok mindannyiunknak erőt és kitartást a következő Semmelweis-napig! (Elhangzott 2013. június 27-én, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Semmelweis-napi ünnepségén.)

diagnózis

Pirula

Gyógyító

életfilozófia Szinte nincs olyan hónap, hogy hálás betegeinktől ne érkezne köszönő-levél, amely a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Csepeli Weiss Manfréd Telephelyén működő krónikus- és rehabilitációs osztályok dolgozóinak munkáját dicséri. Megpróbáltunk utánajárni, mi a titkuk? „A vezetői munka nem egy elefántcsonttorony, ahonnan csak irányítanak és adminisztrálnak, az ágy mellett is naprakésznek kell lenni, elengedhetetlen a napi kapcsolat a betegekkel és a munkatársakkal egyaránt” – kezdi dr. Kovács Matild, aki két osztályt is vezet a csepeli telephelyen, összesen 130 ágy tartozik hozzá. Majd így folytatja: „a gyógyítás csapatjáték, melyben a beteg, az ápoló és az orvos a szereplők, és mindenkire szükség van a siker érdekében. Végeredményben tehát az összetartás, egymás segítése és tisztelete határozza meg, hogy egy adott osztály mennyire eredményes.” – magyarázza lelkesen Kovács doktornő, aki kollegáinak azt tanítja, mindig úgy kell viselkedni a betegekkel, ahogy azt mi is elvárnánk hasonló helyzetben. Szerinte a jól működő orvos-beteg kapcsolatokhoz elengedhetetlen az őszinteség, valamint nagyon fontos a név és arcmemória. – „Kiszolgáltatott helyzetben különösen jól esik, és nagyobb biztonságérzetet is ad a pácienseknek, ha emlékeznek rá, tudják ki ő és mi baja.” „Mindig meghatódom, ha pozitív visszajelzést kapok.” – mondja az osztályvezető főorvos, miközben Steiner Jánosné levelét olvasgatja. – „Nagyon örülök, hogy ennyire meg van elégedve mind az orvosok, mind az ápolók munkájával, már csak azért is, hiszen visszatérő betegünk, akit többféle panas�szal is kezeltünk. Számunkra nagyon fontos, hogy a páciensek elégedetten, megnyugodva hagyják el a kórházat, hiszen az ő véleményük a leghitelesebb, a legjobb ’reklám’, ennek alapján keresnek meg minket mások is, akik kezelésre szorulnak.” A főorvos asszony szerint az is szükséges a megfelelő kapcsolatok kiépítéséhez, hogy egy rehabilitációt végző orvos ismerje azokat a kiegészítő terápiákat, amelyekkel a betegek a kórház falain kívül találkoznak, és sokszor alkalmazzák is őket. Ennek érdekében dr. Kovács Matild az elmúlt évek során számos komplementer gyógymódot ismert és tanult meg, melyek nagyban segítik a mindennapi

betegellátásban. Természetesen azon új gyógymódokat, melyek tudományosan is megalapozottak, és elérhetőek az Intézmény számára, szívesen alkalmazza. Elmondása szerint azonban gyakran előfordul, hogy ezeket a lehetőségeket nem minden esetben használják megfelelően, s ebből származik a baj. Ilyenkor különösen fontos a kommunikáció, a gyógyulást az segíti elő, ha a páciensek őszintén elmondják, mi történt pontosan, milyen táplálék-kiegészítőt, vagy alternatív kezelést vettek igénybe, hiszen még a homeopátiás gyógyszereket sem érdemes szakmai felügyelet nélkül szedni. Az orvosi kivizsgálás és ellátás ugyanis nem váltható ki, nem pótolható különböző szerekkel. Természetesen a mozgásszervi megbetegedések ellátásában vannak olyan esetek, amikor az adott szakterület ismerője valóban tud segíteni, ilyen lehet például egy jó és tisztességes gyógymasszőr, csontkovács. „Az elmúlt évtizedben számos új kezelési mód terjedt el az emberek között, különösen a fájdalommal járó mozgásszervi megbetegedéseknél. Jó megismerni, megérteni ezeket. Természetesen nem helyettesíthetik az orvosi ellátást, de bizonyos esetben kiegészítő gyógymódként érdemes használni őket, a felépülés érdekében mindig a komplex ellátásra kell törekedni” – fogalmaz a doktornő. A rehabilitációs osztályon még a legkisebb eredmény is számít, melyek között nem lehet és szabad különbséget tenni. Ugyanakkora siker, mikor a Balatonba ugrott fejes után teljesen lebénult, frissen érettségizett fiú újra önálló életet kezd el élni és beiratkozik az egyetemre, mint mikor egy idős hölgy ismét el tudja látni saját magát. „Elutasítom a kivételező világot, számomra az ellátás során minden beteg nemtől, kortól függetlenül egyforma, mindig a segítségnyújtásra, és a szakmai elvek betartására törekszem.” – árulja el végül a gyógyító életfilozófiát dr. Kovács Matild főorvos. SZ.

9

10

nagyvizit

Pirula

nagyvizit

Pirula

Álmok orzoi

Bemutatkozik a Neonatológiai Intenzív Centrum és Újszülött Részleg Zárt fehér ajtó, makulátlan tisztaság, csend. A legkisebbek világa a Dél-pesti Kórházban, ahol dr. Csáthy László főorvos vezetésével évi 2200 újszülöttet látnak el, közülük körülbelül kétszázan a vártnál korábban jönnek a világra.

1

980-ban, a Dél-pesti Kórház megnyitásakor a XX. kerületi Vas Gereben utcai Gyermekkórház utódjaként jött létre a Csecsemő- és Gyermekosztály. Az első években a Szülészeti Osztályon évi 3000 szülés zajlott, így nagy szükség volt a megfelelő ellátás biztosítására. Szerencsére az újonnan megnyílt koraszülött-újszülött részleg Budapesten az egyik legmodernebbnek számított. A kezdeti kitüntetett figyelmet a kórház minden bizonnyal a koraszülések magas számának köszönhette, amely annak idején a csecsemőhalandóság jelentős részét okozta. Aztán a 90-es évekig nem sok minden történt. Az egykori vezetőségnek nem volt szívügye ez a terület, ezért fokozatosan kimaradt a fejlesztésekből. Az osztály megtűrt, de nem támogatott része lett a Dél-pestinek,

dr. Ármay Zsuzsanna főorvos, 1995 és 2009 között osztályvezető főorvos

Negyven éve vagyok ezen a pályán, eleinte gyermekosztályon dolgoztam és csak később kezdtem az intenzív ellátással foglalkozni. Ez idő alatt meghatározó élmény

míg végül 1995-ben a gyermekosztály megszűnt, az ellátási területet a Heim Pál Kórház vette át. Az Újszülött Részleg megmaradása pedig gyakorlatilag egy hajszálon múlt, csökkentett ágyszámmal, kevesebb terápiás lehetőséggel, alacsonyabb progresszivitási szinten működhetett csak tovább.

Vágyak és lehetoségek

interjú dr. Csáthy László osztályvezető főorvossal „Cum laude” minősítéssel végezte az egyetemet, harminchárom éve van a pályán. Frissdiplomásként került Debrecenbe, ahol 25 évet töltött, majd egy kecskeméti kitérő után újra visszatért szülővárosába, Budapestre, itt 2009 óta irányítja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház volt számomra dr. Kun Erzsébettel dolgozni, 1995-ös nyugdíjazásakor tőle vehettem át az osztály vezetését, ami nagyon megtisztelő volt, ugyanakkor az ezt követő három év volt talán a legnehezebb az osztály életében. Minden orvos elment, ketten maradtunk csak Al Khaliai doktorral. Nekem évi 120 ügyeleti napom volt, ami azt jelenti, hogy minden harmadik nap ügyeltem. Aztán szép lassan újra többen lettünk, kialakult egy összeforrott, jó csapat, a nővér gárda pedig a legnehezebb időkben is kitartott. Fontos számomra a rezidensekkel végzett munka is, hiszen a szaktudás mellett egyfajta hozzáállást, szemléletet is tovább tudok adni, ami reményeim szerint kisegíti őket a nehéz helyzetekben.

és Rendelőintézet Neonatológiai Intenzív Centrumát és Újszülött Részlegét. Az orvostudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens, az Angol Gyermekorvosok Társaságának tagja, az Amerikai Magyar Orvostársaság vezetőségi tagja. Eddig több mint 50 cikke jelent meg. Azt gondolnám, hogy az újszülött gyógyászat inkább egy nőies ága az orvostudománynak. Miért ezt a szakmát választotta? Természetesen a legtöbb időt a nővérek töltik a kicsikkel, a szülők az Ő munkájukon át látják az osztályt és az itt folyó munkát. Szakmai tevékenységükön túl igyekeznek személyes kapcsolatot is kialakítani az édesanyákkal, sokszor jelentős türelmet igénylő beszélgetésekkel próbálják félelmeiket, szorongásaikat mérsékelni, megérteni. Biztos vagyok benne, hogy munkájuk több elismerést érdemelne. De visszatérve az eredeti kérdéshez: hiszem, hogy vágyainkat a lehetőségek is befolyásolják. Hatodévesen gyermeksebész szerettem volna lenni, ezért gyermekosztályon és sebészeten is vállaltam ügyeletet. A végzés évében azonban csak egy gyermeksebész helyet hirdettek, azt pedig nem én kaptam. Gyermekosztályon kezdtem el dolgozni, megtetszett, végül neonatológiából szereztem meg második szakvizsgámat. A sebészet tehát ábránd maradt, hacsak nem számítjuk azokat a nyarakat, amikor a Balatonon dolgoztam üdülőorvosként, ahol a rendelési időn belül mindent és mindenkit el kellett látni, itt bőven volt lehetőség kis sebészeti beavatkozásokra. A debreceni évek alatt a kórház Tudományos Tanácsának, valamint Kutatásetikai Bizottságának elnöki posztját is betöltötte, illetve jelentős szerepet vállalt a medikusok oktatásában. Hogy tekint vissza erre az időszakra? A Kenézy Gyula Kórház, a Debreceni Egyetem Oktatókórházaként a medikusok képzésének

fontos helyszíne volt, természetes tehát, hogy intenzív kapcsolatom volt a hallgatókkal. Rendszeresen tartottunk gyakorlatokat, melyek során a legérdekesebb tapasztalatom az volt, hogy szinte minden csoportnak másként kellett az érdeklődését felkelteni, nem lehetett egy kaptafára ledarálni az anyagot. Ez izgalmas és inspiráló kihívást jelentett. Aztán minden évben meghirdettük a Fiatal Kutatók Pályázatát, amelyre átlagban 20 pályamunka érkezett. Emlékszem, kezdetben még a „kékre színezett” diákat vetítették, majd az évek alatt sikerült egyre professzionálisabb informatikai hátteret – videóvetítőt, scannert, prezentációs programokat – biztosítani és azok használatát elterjeszteni. Tíz év alatt nagyon sokat fejlődtünk. A tudományos életben is aktívan részt vesz… Számomra nagyon fontos, hogy folyamatosan lépést tartsak a szakma fejlődésével. Ennek érdekében többször jártam ösztöndíjjal például Torontóban, Londonban, vagy Berlinben – ahol igyekeztem új tapasztalatokra szert tenni. Különösen érdekelt a koraszülött szállítás, amit külföldön jóval szervezettebb módon, országos szinten egységes rendszerben végeznek, irigylésre méltó odafigyeléssel és persze mondanom sem kell, költségvetési háttérrel. Rengeteg kisgyermeket gyógyított meg. Volt, aki felnőttként megkereste Önt? Igen, sőt előfordult, hogy az illető a gyermekét is hozta magával. A legváratlanabb mégis az volt, amikor az osztályomon dolgozó nővérről kiderült, hogy annak idején a betegem volt kislányként, meg is mutatta az általam aláírt zárójelentést. Erre mondta egy nyolcvanéves barátom: „A gyermekeiket hozzák magukkal? Ugyan már! Majd ha az unokájukkal jönnek kézen fogva…”

Ha jól tudom, szeret fotózni. Van kedvenc témája? Leginkább a természet, a növények, a minket körülvevő világ érdekel. A fotózás mellett pedig a vitorlázás a másik nagy szenvedélyem, levegőben, vízben egyaránt, bár mostanában már csak ez utóbbit űzöm…

Vigyázó szemek

A Neonatológiai Intenzív Centrum jelenleg is IIes progresszivitási szinten működik, ami többek között azt jelenti, hogy tartós gépi lélegeztetésre nincs lehetőség, valamint csak a 32. hét után született és legalább 1500 grammos kicsiket láthatják el. (Azokat, akik ennél korábban, vagy kisebb súllyal jöttek a világra, a Peter Cserny Alapítvány mentőautóival szállítják tovább a legközelebbi NIC III-ba.) A koraszülöttek mellett itt látják el az érett, ugyanakkor betegségtüneteket mutató, vagy megfigyelésre szoruló újszülötteket, valamint utókezelésre ide kerülnek a III. progresszivitási szintű ellátást már nem igénylő kis betegek is. Az osztályon végzett leggyakoribb ellátások: légzés- és keringéstámogatás, infúziós és antibiotikumos kezelés, de nélkülözhetetlen a gyógytornászok munkája is, akik aktívan részt vesznek a koraszülöttek megerősítésében, fejlődésük elősegítésében. Az ellátáshoz tartozik a műszeres hallásvizsgálat, a fejlődés-neurológiai vizsgálat, valamint a társszakmák képviselői által végzett szemészeti- és ultrahangos szűrővizsgálat is. Az osztályon gyógyászati tevékenységet jelenleg 12 fő végez, ebből 3 szakorvos jelölt, 1 rezidens és 2 gyógytornász, de így is folyamatosan küzdenek az orvoshiánnyal. A nővérállomány állandónak mondható, a koraszülött intenzíven 20 ágyra 18 ápoló, míg az újszülött részen 35 ágyra 15 szakdolgozó jut. Az egyik legfontosabb eszköznek számító inkubátorból néhány fölött már eljárt az idő, ezért folyamatosan törekszenek új készülékekre szert tenni. A korszerű műszerezettség érdekében kitartó, apró lépé-

sekkel haladnak előre, leginkább pályázati és alapítványi forrásokból igyekeznek új eszközöket beszerezni. A szobák kihasználtsága időszakfüggő, sok szülés esetén előfordul, hogy több részlegen helyezik el a kismamákat, a cél, hogy mindig mindenkit el tudjanak látni. Jó hír, hogy a PIC-ben található 6 ágyas „mamaszálló” részt sikerült felújítani. A 35 ágyas újszülött részleg teljes mértékben mama-baba barát módon, ún. rooming-in rendszerben működik. Az édesanyák akár éjszaka is maguk mellett tarthatják a kicsiket, igény szerint azonban bármikor letehetik őket az újszülött osztály kiságyaiba, csak a vizit és a fürdetés időszakára kérik a csecsemőket vis�szavinni. Szintén rendelkezésükre állnak babahordó kiskocsik, amelyek nagy segítséget jelentenek a fáradt anyukáknak. Az újszülött osztályon minimum 72 órát kell eltölteni, ahol megfigyelik, és szükség esetén ellátják a babákat, csak ezt követően engedik haza őket. A benntartózkodás ideje alatt a mamák megtanulják a fürdetést, a pelenkázást és a köldökkezelést is, így felkészülten hagyhatják el a kórházat.

Tóth Lászlóné Éva

főnővér, koraszülött intenzív részleg

Gyakorlatilag az egész életemet itt töltöttem. 33 éve dolgozom az osztályon, minden területet megjártam, sok időt voltam ágy mellett. Szokták nekünk mondani: „de jó nektek, ti egész nap babáztok”, ami valóban így is van, mégis komoly kihívás, főleg egy kezdő nővér számára bekötni egy infúziót vagy vért venni egy csecsemőtől. A babák kiszolgáltatottak, nagy törődést igényelnek és látványos gyógyulásra képesek, ezért is szeretek velük dolgozni. Fontos az édesanyákra való odafigyelés is, hiszen nagyon nehéz nekik újszülött kicsinyüket az inkubátorban látni. Úgy érzem, az osztályon nagyon jó, családias légkör uralkodik, ami a csapatszellemen is meglátszik, de azt gondolom, ezt a munkát csak így lehet eredményesen végezni. Szerencsére számos pozitív visszajelzést kapunk a kismamáktól, akik a magas szintű szakmai munkát és a gondos odafigyelést szokták kiemelni a leggyakrabban.

11

12

nagyvizit

Pirula

Borcsik Istvánné

Bardócz Ilona

Most szeptember elsején volt 32 éve, hogy itt dolgozom. Ezer szállal kötődöm a kórházhoz, fiatal lányként kerültem ide, és a gyermekeim is itt születtek. De nem csak e szép emlékek miatt ragaszkodom az újszülött osztályhoz. Rooming in-es nővérként segítségséget adhatok az édesanyáknak, hogy megtanulják a csecsemő körüli teendőket, így hazaérkezésük után már biztos kézzel tudják fürdetni, tisztába tenni, szoptatni gyermeküket. Bartha Mónika főnővérrel pedig minden második csütörtökön előzetes gyakorlati felkészítést tartunk várandósaink részére, ahol igyekszünk felkészíteni őket a szülésre. Szeretem a munkám, gyakorlatilag több időt töltök itt, mint otthon.

Kórházi védőnőként közreműködöm a várandós és gyermekágyas édesanyák megelőző egészségügyi ellátásában. Feladataim közé tartozik az ő felkészítésük az előttük álló teendőkre, az újszülött táplálására és gondozására, a hazabocsátást követő első napok megszervezésére. Minden nálunk szült anyukát felkeresek a gyermekágyas osztályon, amikor újszülöttjeikkel együtt vannak. Ilyenkor elbeszélgetek velük, megfigyelem az anya és gyermeke közötti kapcsolatot a táplálás, a szoptatás és a gondozás közben, és ezek alapján igyekszem minden felmerülő kérdésükre válaszolni, ha kell, segíteni, tanácsot adni. A szoptatásra való felkészülést segítem a havonta szervezett szülésfelkészítő

az újszülött részleg főnővérhelyettese

Az itt dolgozóknak nagyon fontos, hogy az intenzív osztályon fekvő gyermekek édesanyja ne egy teljesen steril, kórházi környezetben élje át élete talán legnehezebb napjait, ezért az osztályt közös erővel szépítgetik is. A falakon vidám mesefigurák és az eddigi, sikeres pályázatok oklevelei láthatóak. A koraszülött részen három darab kétágyas szoba áll az édesanyák rendelkezésére, melyek az elmúlt időszakban lettek újrafestve és felújítva, már csak a képek hiányoznak a falról. A színes mesefigurák a nővérek munkáját dicsérik, van, aki az ecsettel, de olyan is, aki a tollal bánik jól. Utóbbiak közé tartozik Gyalusné Judit csecsemő és gyermekápoló, 2 gyermek édesanyja, aki 15 év munka után így vall hivatásáról:

dr. Bendi Viktória szakorvos jelölt

Még az egyetemi évek alatt önkéntesként dolgoztam egy gyermek háziorvosi rendelőben, ott szerettem meg ezt a területet, így ezt követően a két éves rezidensképzést már a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán töltöttem. Mivel a szakorvosjelölti évek alatt több területen kell tapasztalatot

védőnő

Csak egy mosoly… Nap mint nap átélem köztük azt a csodát, munkám során kapott, csecsemők háláját. Mesélhetek róla… bár roppant egyszerű mind az mi történhet, csak így törvényszerű. Mindig a legkisebbnek van a legnagyobb szája. Nézze meg az ember, hogy így kitalálja és tüstént világgá kiáltja: szerezni, külön előnyt jelentett számomra, hogy a Dél-pesti Kórház Neonatológiai Intenzív Centrum és Újszülött Részlegére kerültem, ahol jó hangulat és segítőkész csapat fogadott. A Peter Cserny Alapítvány újszülött újraélesztési tanfolyama nagyfokú magabiztosságot adott a munkámhoz, pedig nem vagyok egy kifejezetten intenzíves típus. Ennek, valamint a kollégák támogatásának köszönhetően teljes mértékben be tudtam kapcsolódni az osztály tevékenységébe, szakorvosi felügyelet mellett dolgoztam az osztályon és az ambulancián, részt vehettem a betegfelvételben, a viziteken és a koraszülöttek utógondozásában. Számomra a legnagyszerűbb érzés, amikor egy kisgyermek meggyógyul.

tanfolyamokon is, amelyek nagyon népszerűek a várandósok körében. Közreműködöm a kórház és az alapellátás közötti együttműködés kialakításában, a szükségletnek megfelelő egészségügyi és gyermekvédelmi ellátás folyamatosságának biztosításában. Az újszülöttekről a születéskor és a kórházból történő távozáskor értesítést küldök a területi védőnőnek. A munkám talán legnehezebb része, hogy az itt született kisbabákat minden esetben rendezett körülmények várják odahaza. Sajnos vannak esetek, mikor olyan megrázó szociális problémákkal találkozom, amelyek megakadályozzák a gyermekek megfelelő otthoni gondozását. Nagyon nehéz szembesülni azzal a kérdéssel, hogy hazamehet-e a saját családjába a kicsi. Ilyenkor próbálok segíteni az alapvető feltételek megteremtésében, szükség esetén pedig egyeztetek a gyermekjóléti szolgálatokkal, vagy a gyámhivatalokkal. Fontos, hogy a tanácsaimmal csak az irányt tudom megmutatni, a döntés mindig az anyáké. Az igazi elismerés, mikor az édesanyák egymást közt ajánlanak, mondván: hozzá menj, nekem is ő segített.”

Hahó, felébredtem, adjatok már enni! Hogy, minél hamarabb haza tudjak menni. Türelem? – még nincsen. Csak az ösztön harcol. Nem törődik azzal, hogyha megharagszol. Csak ő fontos, nem más, dobj el mindent gyorsan. Kapd fel karjaidba, s öleld meg szorosan. Most még nem érdekli szép-e, avagy csúnya, egyre vágyik mindig, tele legyen gyomra. Popsija ha rendbe, – már is jobb a kedve. Nyugalomba, csendbe, Pihen szenderegve. Így lesz elégedett, majd megköszöni neked, hogy óhajait lesed és álmait őrized. Nem jár érte vagyon, csak kis jutalom. Mosoly édes arcán, tejcsepp szája sarkán.

kór-kép

Pirula Csillag István:

A Semmelweis-koncepció egy elozménye a magyar orvosi irodalomban (részlet)

Ezen előzmények után említésre méltó, hogy Semmelweis előtt volt Az évezredeken át holtponton veszteglő sebészetet a Semmelegy magyar orvos is, aki már 1814-ben a következőket írja le: weis-koncepció szabadította meg az egyik fő akadálytól. E koncepció el„A Seb-Orvos különösen arra vigyázzon, hogy sebes kézzel valaismerésének köszönhetjük, hogy a közel száz százalékos hasműtéti hamelly rothadt, vagy ragadvány sebhez ne nyúljon; máskor-is mind lálozás egy százalék alá csökkent. Az aszepszis elterjedésével a sebész magát megmossa, mind Borbély eszközeit megtisztítsa. Sértve lévő kése elérhette azokat a szerveket, amelyek addig nem voltak operálhaTestünkbe egyenesen szívattatik-be a’ méreg. A’ Seb-Orvos mind tók, s olyan betegségeket gyógyíthatott, amelyekről még évekkel azelőtt maga, mind eszközei által elragasztálmodni sem lehetett. hatja a’ nyavalyát, ha ki nem tisztítja A semmelweisi gondolat (1847) lémind magát, mind eszközeit. Hánynyege a sebek aszeptikus megközelítészor nem történtek a’ fetskendezés se, tehát vizsgálat, beavatkozás előtt az miatt való veszedelmes torok-gyékok, orvos a kezét és műszereit tisztítsa meg. kankók, ’s vég-bél nyavalyák. Semmelweisnek sejtelme sem volt a bak A’ Bába magát tisztán tartteriális fertőzésekről, de nem is lehetett, „A’ Seborvos sebes kezét ne értesse sa, sebes kézzel szülőhöz ne nyúljon. mert ezt a fogalmat csak Pasteur (1865) A’ rohadt ’s ragadván sebhez, ne illesse, Minden szülés után etzettel, azután tisztázta. Véglegesen Koch bizonyította Máskor is megmossa magát és kezeit, szappannal kezeit lemossa, ha pedig be, hogy minden fertőző betegséget bakMegtisztítsa gyakran borbély eszközeit. ragadvány nyavalyájú a’ Szülő, friss térium okoz. A bizonyítás szükséges volt

§.

olajjal, vajjal vagy zsírral kenje-meg az aszepszis kérdés tisztázása szemkezeit a’ szülés előtt, a’ szülés után pontjából, mert hisz olyan nagy egyénipedig hamus, lúgos, végre szappanos ségek, mint Virchow vagy Billroth egyszevízzel mossa le kezeit, és úgy menjen rűen nem akarták elhinni a baktériumok másik tiszta szülőhöz, ott-is lágy mekórokozó szerepét. Sebes kézzel bába a’ szülőhöz ne nyúlj, leg korpás vízbe elébb kezeit megöbMindenki jól tudja azokból a nagy port Azután etzettel, és szappannal tisztulj lítvén.”1 felvert harcokból, amelyeket Semmelweis Ha ragadós sebe vagyon te szülődnek, vívott ellenfeleivel, hogy az orvosok, seTehát 33 évvel Semmelweis tanítása Tarts olaj, vaj, vagy zsír kenetet kezednek. bészek, bábák mennyire közvetítői, okai előtt és Oliver Wendell Holmes 1843Szülés után lúgot, hamut és szappant kenj voltak a fertőzéseknek. A „bemosakodás” ban írt tanulmánya előtt 29 évvel Kezedre, más szülő Asszonyhoz akkor menj. távol állt a szülészektől, sebészektől és Zsoldos János Veszprém vármegye Ott is korpás vízbe öblítsd meg kezedet, 2 bábáktól, mi sem bizonyítja ezt jobban, „Első rendes orvosa” félreérthetetIlly tisztán Kezd ’s végezd mindenkor tisztedet.” mint az, hogy Lister, az antiszepszis fellenül leszögezi, hogy szülés után és fedezője és apostola, még 1885-ben is szülés előtt a bábának lúgos, majd szalonkabátban és kézmosás nélkül vészappanos vízzel meg kell mosnia kegezte műtéteit. zeit. W. Brunn így ír erről: Zsoldos János tanításai „Körner titkos tanácsos úr még után a mosdatlan, fertőző vizs1885-ben látta, amint Lister alig hogy elhagyta kocsiját, karbolsav bőgáló kéz miatt még közel fél évszázadon át százezrével puszséges felhasználásával műtéteket végzett anélkül, hogy előzőleg, vagy tultak el a szülőnők. A bécsi Allgemeines Krankenhaus-ban közben megmosta volna a kezét”. és más kórházakban számos vizsgálóbizottság nem tuLister az antiszeptikus sebkezelési eljárás legfontosabb mozzanatának dott nyomára jönni a fertőzés okának, illetve a halálozásnak. a levegő fertőtlenítését tekintette és nem is említette a fertőzésnek azt A kézmosás egyszerű prevenciójára nem jöttek rá Semmelweis fela lehetőségét, amely a vizsgáló kézben, illetőleg a kéz által történő átvilépéséig. telben rejlik. (Forrás: mek.oszk.hu)

§.

1

Ezen sorok megjelentek: „Diaetetika vagy Az Egészséget fenntartó, és a’ Betegségtől tartóztató Rendszabások” című könyvben. Írta és kiadta Zsoldos János Orvos Doktor, több Tudós Társaságoknak Takja, Tekintetes Nemes Veszprém Vármegye’ Első Rendes Orvosa, és Tábla-Bírája. Győrben, Özvegy Streibig Jó’sefné betűivel, 1814. 2

Az egészség’ fenntartásáról való Rendszabások (Diaetetica). Az oskolák’ számára készítette orvos doctor Zsóldos János. Versekbe foglalta A’ Helv. Vallástételt tartó négy FőTiszt. Superintendentiák rendeléséből Fodor Gerson, a’ Dunán innen levő F. T. Superintendentia Gen. Fő-Notáriusa, a’ N. Kőrösi Ekklésia’ eggyik L. Pásztora. S. Patakon. Nyomtattatott Nádaskay András által, 1818.

13

14

ALMANACH

Pirula

ALMANACH

Pirula Új műszerek a Dél-pestiben Az elmúlt hónapokban több, nagy értékű orvosi berendezést vehettek birtokba a kórház dolgozói, amelyek remélhetőleg jóval megkönnyítik munkájukat, valamint hozzájárulnak betegeink minél pontosabb diagnosztizálásához, és a műtéti beavatkozások utáni gyors felépülésükhöz.

Semmelweis-napi

elismerések

Június 27-én Semmelweis-napi ünnepséget tartottak a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet aulájában. A magyar egészségügy legnagyobb ünnepén nemcsak az anyák megmentőjének emléke előtt adóztak az intézmény dolgozói, de a kórház vezetősége számos elismerést és kinevezést is átadott az arra érdemeseknek. A rendezvényen Morovik Attila, Csepel alpolgármestere üdvözölte a résztvevőket, az ünnepi beszédet dr. Rózsa Csilla osztályvezető főorvos, a Szakmai Vezető Testület elnöke mondta. Az eseményen mások mellett részt vett Egresi Antal soroksári alpolgármester, és Losonczi Ottó nagyvállalkozó, Pesterzsébet díszpolgára. dr. Ralovich Zsolt főigazgató ünnepi köszöntője Esterházy Péter írta egy helyütt: „Az ünneptől főként azt várnánk, hogy legyen! Végre valami ne tőlünk függjön, ne a jókedvünknek, szerencsénknek, boldogságunknak legyen kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés. Mi meg ülnénk a kerti fehér karosszékekben, valaki talán még könnyen mellettünk, és arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep - jön, amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá változunk, de a másik jóságára is rálátunk.” S bár a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe mégiscsak dátumhoz kötött, s ebben az értelemben akkor is jön, ha éppen felhők úsznak az égen, kicsit önző módon mégis azt gondolom, hogy mindig ideje van, mert a szenvedést enyhíteni, embereket gyógyítani folyamatos ünnep, még akkor is, ha két beteg közt nincs mindig időnk arcunkat a fénybe tartani. De meggyőződésem, hogy az Önök munkája nyomán harmónia és jóság nő, ha nem azonnal, akkor lehet, hogy csak napok, hetek, hónapok vagy évek múlva, de Semmelweis Ignác példájából okulva tudjuk, hogy amit teszünk, annak gyümölcse előbb utóbb beérik,

még akkor is, ha a kortársi hétköznapokban kevesebb az elismerés, mint azt jogosnak éreznénk. Gondolom, mindannyian tisztában vannak vele, hogy ebben az évben, rajtunk kívülálló okok miatt, nem áll módunkban olyan mértékben megjutalmazni az arra érdemeseket, mint azt tenni szerettük volna. Mégis arra kérem Önöket, fogadják olyan jó szívvel elismerésünket, mint amilyen őszintén mi adjuk. Az Önök kitartó és fáradhatatlan munkája nélkül ugyanis nem működik a kórház, és nincs olyan jövőkép sem, ami megvalósítható lenne. Az Önök hivatása tölti meg tartalommal ezt az épületet, és ad értelmet a mi munkánknak is. Ennek tudatában ne feledkezzünk el azokról a munkatársainkról se, akik most nincsenek közöttünk, akik talán éppen ebben a pillanatban hajolnak a műtőasztal fölé, bekötnek egy infúziót, világra segítenek egy kisbabát, tisztára mossák a szennyest, vagy enni adnak a betegeinknek. A Dél-pesti Kórház vezetősége nevében is köszönöm, hogy Önökkel dolgozhatom!”

DICSÉRETEK Főigazgatói dicséretben részesült: dr. Czumbel Norbert dr. Csáthy László Miklós Király István Küzmös Mihályné dr. Matolcsi Judit Pék Antalné dr. Rózsa Csilla Szabó Gusztáv Szászné Bundy Erzsébet Orvosigazgatói dicséretben részesült: dr. Bohár László dr. Edelmayer Mária dr. Hartman Gábor dr. Kabay Réka dr. Khouri Hassan dr. Kruppai Ferenc dr. Szelepcsényi Ádám Ápolási igazgatói dicséretben részesült: Bagdán Ágnes Csura Béláné Horváthné Seres Anna Jáger Tiborné Molnárné Buzás Zsuzsanna Nagy Bernadett

Nagy Imréné Óvádi Józsefné dr. Pótiné Vincze Jolán Szelényi Attiláné Tornai Zoltánné Vidovics Jánosné Gazdasági igazgatói dicséretben részesült: dr. Dohányosné Tenkes Erzsébet Kas László Kondrátné Agárdi Katalin KINEVEZÉSEK Adjunktusi kinevezést kapott: dr. Albert Katalin Klára dr. Balogh Zita dr. Balsay Katalin dr. Fecser Emese dr. Kása Krisztián dr. Koós Attila dr. Lukász Péter dr. Tóth Mariann dr. Valastyán Rita dr. Vasadi Zsuzsanna dr. Vaszilkó Éva Főorvosi kinevezést kapott: dr. Faust Klára

CÍMADOMÁNYOZÁSOK Munkatársi kinevezést kapott: Dattlerné Horváth Anna Tanácsosi kinevezést kapott: dr. Ármay Zsuzsanna Csabai Blanka dr. Molnár Béla Sarudi Katalin Szabó Lászlóné Veressné Garajszki Julianna Viziné Molnár Anna KÖZALKALMAZOTTI ELŐMENETEL Füstös Anikó Jantászné Kovács Ágnes Karnaufné Horváth Edit Kiss Csabáné Lángné Csima Judit Meichl Andrea Mészáros Etelka Papp Bálintné Putnoki Árpádné Szabados Rozália Ildikó Tóthné Kerék Gyöngyi Vásárhelyi Krisztina Vincze Eszter zf.

Az utóbbi fél évben, összesen kb. 70 millió forint értékben beszerzett orvosi műszerek közül a Központi Laboratóriumba egy magyar cég által fejlesztett, világszerte használt, integrált vizeletvizsgáló automata érkezett. A berendezés kis mintamennyiségből, kevesebb munkaerőt igényelve, minden esetben mikroszkópos képet készít, amely digitalizálva, a pontosabb diagnózis érdekében további elemzésre is alkalmas, valamint oktatási és tudományos célra is felhasználható. Szintén fontos diagnosztikai eszköz a most működésbe állított mobil DSA. A digitális substrakciós angiográfia egy érfestési eljárás, amikor vénás kontrasztanyagot adnak be, majd számítógépen rekonstruálják az erek állapotát. A felsőkategóriás, mobil C-íves berendezés ezen vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé műtői környezetben. A nagy teljesítményű és széles látómezőjű DSA jól használható az érsebészet, vagy éppen a gasztroenterológia területén. A műszer képes az átvilágítás alatt készült képek sorozatként történő eltárolására és visszajátszására, ún. csökkentett dózisú sorozat felvételezésére, illetve az elkészített képek azonnal feldolgozhatóak, vagy a központi archívumba küldve leletezhetővé válnak. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás (BPH) korszerű kezelését teszi lehetővé az a lézertechnológiával működő modern berendezés, amely nemrégiben érkezett az Urológiai Osztályra. Az újonnan szabadalmaztatott lézerszállal végzett beavatkozás egyedülálló minimál invazív eljárást tesz lehetővé, aminek során a húgycső körüli káros szövetszaporulatot úgy távolítják el, hogy a lézersugár nem károsítja a húgyhólyagot, illetve a környező szöveteket. Ennek köszönhetően a műtét gyorsan elvégezhető, a beteg számára minimális diszkomfort érzéssel jár, gyors felépülést biztosít, és a lehetséges mellékhatások is a minimálisra csökkennek. A merev endoszkópok világszerte jól ismertek a sebészet, a nőgyógyászat, az urológia, az ortopédia, vagy éppen a fül-orr-gégészet minimál invazív műtétes beavatkozásaiban. A nyáron megvásárolt laparoszkópos torony mostantól ezeken a területeken is segíti a Dél-pesti orvosainak munkáját. A rendkívül sokoldalú és könnyen kezelhető korszerű műszer, a kiváló HD képminőséget kombinálja a maximális betegbiztonsággal és a legmagasabb komfortérzettel. Fekete

15

16

ALMANACH

Pirula

ALMANACH

17

Pirula Felújítják az Ady Szakrendelőt A Dél-pesti Kórház és Pesterzsébet Önkormányzatának összefogásával két év alatt megújul az Ady Endre utcai Szakrendelő. Dr. Ralovich Zsolt főigazgató még tavasszal kereste meg a XX. kerületi városvezetést a felújítására vonatkozó koncepcióval. A képviselőtestület pedig 2013. május 30-án úgy döntött, idén nyolc, míg jövőre hétmillió forinttal támogatja a munkálatokat, melyekre két év alatt, több szakaszban kerül sor.

Vidám búcsú Főzőversennyel egybekötött családi nap keretében búcsúztatta a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet kollektívája nyugdíjba vonuló munkatársait 2013. június 22-én, szombaton. A rendhagyó esemény a Független Egészségügyi Szakszervezet JAHNFESZ alapszervezetének kezdeményezéseként indult útjára, s mivel nagy sikert aratott a résztvevők körében, a szervezők már a jövő évi folytatást tervezik.

Az egész napos program - amelyre közel kétszázan voltak kíváncsiak - 9 órakor kezdődött, a lelkes szakácsok kedvét pedig még a reggeli zivatar sem vette el. A főzőversenyre 15 csapat nevezett, akik szabadon dönthettek arról, mit főznek, így készült itt gulyásleves, tarhonya, káposzta és pörkölt egyaránt. A tűzifát a kórház biztosította, krumplit és hagymát a helyi zöldségestől kaptak a résztvevők, míg a padokat és asztalokat a Soroksári Önkormányzat szállította a kórház kertjébe. Nem kis feladat hárult a soroksári tűzoltókra sem, akik a tűzrakó helyek felügyelete mellett szirénával indították és zárták a versenyt, valamint zsűrizték az elkészült ételeket. Miközben a csapatok szorgoskodtak, a Dél-pesti Kórház Jafkó Tánccsoportja szórakoztatta az egybegyűlteket, majd dr. Ralovich Zsolt főigazgató üdvözölte a megjelent nyugdíjas kollégákat: „Az első szó a köszönet. Köszönet Önöknek mindazért,

amit végeztek hittel, kitartással az itt töltött hosszú évek során. Köszönet áldozatos munkájukért, hűségükért, a fiatalabb kollégáknak átadott tudásukért, egyszóval azért, hogy együtt dolgozhattunk Önökkel. ’A fiatalság az egoizmussal ér véget, az öregség a másokért élt élettel kezdődik.’ – írja Hermann Hesse. Akik a Dél-pesti Kórházból mennek nyugdíjba, azok koruktól függetlenül, már régóta másokért élnek. Nap, mint nap azért jöttek be a munkahelyükre, hogy az elesetteken segítsenek, hogy betegeket ápoljanak és gyógyítsanak, vagy, hogy az ehhez szükséges feltételeket megteremtsék. Köszönjük!” – hangzottak a főigazgató szavai, majd a szakszervezet vezetőivel, Torda Máriával és Fabók Ferencnével közösen átadták az emléklapokat, valamint a JAHNFESZ búcsúajándékát. Az ünnepi pillanatokat dr. Mező Róbert szavalata zárta. A búcsúztató után Nádas György műsora következett, de természetesen a csa-

ládosok sem unatkoztak, a gyermekeket aszfaltkréta-verseny, ugrálóvár, arcfestés, kézműves foglalkozás várta. Eközben a bográcsok felmelegedtek, és ínycsiklandozó illatok kezdtek terjengeni a levegőben. Délután 2-kor hangos szirénaszó jelezte a főzőverseny végét. Az első helyezett az Informatikai Osztály pásztortarhonyája lett, a második díjat a Rehabilitációs Osztály, míg a harmadikat a Kardiológia kapta. A szakszervezetnek köszönhetően azok sem maradtak éhen, akik nem tartoztak semelyik csapathoz, sátrukban pogácsa, üdítő, kávé és bográcsban készült gulyásleves várta a vendégeket. A főzőversenyre készült vándorkupát tehát idén az informatikusok vihették haza, kíváncsian várjuk, jövőre lesz-e kihívójuk! (A rendezvényt támogatta a K&H Gyógyvarázs, a Lapker Zrt., a Lipóti Pékség, a RAM Colosseum, és a Tesco Magyarország) Szlopóczky

Nyugdíjba vonulásuk alkalmából jó egészséget és még sok boldog, gondtalan, tevékeny évet kíván a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet vezetősége és minden munkatársa, valamint a JAHN-FESZ alapszervezet! Ballai István Bencsik Éva Béres Lászlóné Bodollai Lászlóné dr. Bohár László Budai Béláné Dobrocsi János Mátyásné Döme Zoltánné Drexler Ferenc dr. Ecsedy Gábor Erdei Lajos Lászlóné Ébermann Károly Lászlóné Fabó Imréné Fehér Dezsőné Fekete Éva Ibolya Fodor József Fuferenda Józsefné Garamvölgyiné Révész Éva Margit Gazdag János Gáborné

Gribek Tiborné Hargitai Gáborné Harmat Sándorné Hegedűs Sándor Hernádi Andrásné Jász Sándorné Kassa Istvánné Kindert Györgyné Kis Károlyné Koncz Miklós Istvánné Kóródy Istvánné Kovács Emilné Kovács Ignác Sándorné Kovács Lászlóné Kovácsné Tóth Ágnes dr. Kővári Edit Kubik Illésné Kun Lajosné dr. Lontai Péter dr. Lovász Sándor Lőrincz Sándorné Mikó Sándorné Milosné Horváth Erzsébet Nagy Imréné Nagy Lajosné Nagy Lászlóné 2 Németh Lászlóné Novoszácki Mária Nyirati Józsefné

Oláh Elemérné Pataki Ernőné Pál Sándorné dr. Pető Imre Iván Pethö Gézáné Pék Antalné Plávenszky Jánosné Pribek Andrásné Rostás Istvánné Rusz Gáborné Sebők Károlyné Sipos Gyuláné Sipos Julianna Szamosvölgyi Ilona Szekosán Károlyné Szentgallay Zoltánné Szilák László Szlama Károlyné Szűcsné Milojev Mária Tárnoky Zsuzsanna Terebesi Zoltánné Török Gézáné Tősér Ágnes Mária Ullmanné Haratik Mária Varju Sándor Vághy Józsefné Vámos Sándorné dr. Virágos Péterné Visnyei Kálmánné

Hegedűsné Csorba Anikó, a szakrendelők vezetéséért felelős ápolási igazgató-helyettes tájékoztatása szerint a felújítás már elkezdődött, elsőként az ortopédián. A rendelőben kivettek egy válaszfalat, így a kibővült, az ÁNTSZ előírásainak is megfelelő tágas helyiségben most már jóval komfortosabb körülmények között folyik a gyógyító munka. A vizsgáló, az átépítést követően tisztasági festést is kapott. „Az intézet az 1960-as évek óta nem volt felújítva, ezért különösen nagy öröm számunkra, hogy végre elkezdődött ez a folyamat. Akkoriban kisebb volt a betegforgalom, más gépállomán�nyal, csekélyebb adminisztrációval dolgoztunk. Napjainkra a betegek száma és a papírmunka is jelentős mértékben növekedett, ráadásul új gépeket is kaptunk, ezért különösen időszerű az átépítés.”- nyilatkozta Hegedűsné Csorba Anikó. Az Ady Endre utcai Szakrendelő napi 1000-1200 beteget fogad, összesen 14 szakrendelésen. A felújítási munkák során a kórház vezetősége arra törekszik, hogy a betegforgalom zavartalanul működjön, a víz elzárásával járó munkákat például a rendelési időn túl, illetve hétvégén fogják elvégezni, szükség esetén pedig ideiglenesen átköltöztetik a szakrendeléseket. Az ütemterv további fázisaiban strang cserék, az ultrahang szakrendelés-, a sebészet-, a fül-orr-gégészet és az urológia kibővítése áll. Fontos cél a nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés is, ezzel az intézmény rezsiköltségét csökkenhetik majd, továbbá van néhány helyiség, ahol nélkülözhetetlenné vált a klimatizáció. A Dél-pesti Kórház vezetőségének célja, hogy az Ady Endre utcai Szakrendelő a következő években egy modern, korszerű intézménnyé váljon, s a betegellátás minél komfortosabb körülmények között történjen. J. SZ.

18

életmód

Pirula

Egészségnevelés és társadalmi összefogás

AZ ÖN EGÉSZSÉGE A MI HIVATÁSUNK

Egészség ezreknek, milliók a kórháznak A Richter Egészségváros a Richter Gedeon gyógyszercég saját kezdeményezése: egy ingyenes családi programsorozat, amely a hazai lakosság egészségtudatos gondolkodásának elmélyítését célozza, valamint tevőleges szerepvállalásra is ösztönöz egyben. Szűrővizsgálatokkal, egészségügyi tanácsadással, előadásokkal, fitnesz-, torna- és családi programokkal, színpadi műsorral buzdítja a fiatalokat, felnőtteket és időseket egyaránt az egészségükért való cselekvésre. Mindezt egy napon, egy helyen, „szórakozva-szűrve”, sőt egy jótékonysági közösségi ügyhöz is kapcsolódva tehetik meg az érdeklődők: saját egészségükért tett cselekedeteik egyszerre szolgálják a helyi kórház fejlesztését a Richter erre a célra felajánlott adománya által. Köztudott, mennyire fontos az egészségmegőrzés, a megelőzés, és mennyire meghatározó az egyén szerepe saját maga és környezete egészségi állapotának alakulásában. A statisztikák szerint az életmódbeli tényezők legalább 40%-ban befolyásolják az életkilátásokat. A Richter Egészségváros rendezvényeknek, az egészségprogramok iránti egyre növekvő igény mellett komoly létjogosultságot ad a hazai lakosság egészségi állapota, ami jelentősen elmarad attól, amit hazánk jelenlegi társadalmi-gazdasági fejlettségi szintje lehetővé tenne. A rossz egészségi állapot számtalan további negatív hatása ismert, amelyek mind súlyos terhet rónak a családokra, a közösségekre, illetve jelentősek a társadalomra tovagyűrűző anyagi terhei is. Az egészséges életmódról azonban nem elegendő csak azt tudni, hogyan kellene élni,

Kedves Olvasóink! Amennyiben kérdése van, akár a lapban megjelent témákkal, akár betegségekkel kapcsolatban, kérjük, küldje el szerkesztőségünk e-mail címére, a [email protected]. Kérdéseiket továbbítjuk a Dél-pesti Kórház orvosainak, akik a Pirulap hasábjain, vagy személyesen válaszolnak Önöknek!

hanem az egészség megőrzéséért aktívan tenni is kell. A program arra próbálja rávenni az embereket, hogy tegyenek erőfeszítéseket, egy-egy lépést a megelőzés érdekében. Az egészség ne csak akkor váljék értékké, ha már betegségről beszélünk. Másik fontos prevenciós szempont a rendszeres szűrés és kontroll hozzáférhetővé tétele, ugyanis az ideje korán felismert betegségek jól kezelhetők. Lélegeztető készülék és sürgősségi kocsi a Dél-pesti Kórháznak Az ingyenes szűrővizsgálatokon résztvevők egyéni késztetése egy jótékonysági, közösségi ügyhöz kapcsolódik, mely szerint mindenki egyszerre tehet valamit önmaga egészségéért, valamint lakóhelye egészségügyének fejlesztésért. A játék lényege, hogy minél aktívabban cselekszik valaki a saját egészségéért, vagyis minél több programelemen vesz részt, annál nagyobb mértékben járul hozzá a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet fejlesztéséhez is. A közösségi ügy érdekében a Richter 2.000.000 Ft alapadományt ajánl fel az intézmény Sürgősségi Osztálya számára, hordozható lélegeztető készülék és sürgősségi kocsi beszerzéséhez. Ezt az adományt minden résztvevő az elvégzett szűrővizsgálatok, meghallgatott előadások, tanácsadások, tornák után kapott pontokkal növelheti. Így mindenki jól jár: a sok ezer résztvevő egészsége sok millió forintot jelent a kórháznak. Régóta halogatott szűrések, személyre szabott tanácsadás egy helyen Az egész napos eseményen prosztata-, csontritkulás- és bőrgyógyászati szűrést, koleszterin- és vérnyomásmérést, asztmaszűrést végeztethetnek el a rendezvényre látogatók. A szűrővizsgálatok mellett az egészségügyi tanácsadásokon csontritkulás, memóriazavar, Alzheimer-kór, depresszió és szorongásos zavarok, nőgyógyászati és kardiológiai témában felmerülő kérdésekre kaphatnak választ, de dietetikus és gyógytornász is rendelkezésre áll egész nap. Emellett óránként gyógytorna gyakorlatokat tanulhatnak és végezhetnek az érdeklődők, illetve elsősegélynyújtás bemutatón és oktatáson, patikai „Kérdezze gyógyszerészét!” tanácsadáson is részt vehetnek, melynek során a patikákban is népszerű testtömeg-index mérést is elvé-

geztethetik az egészségükért és kórházukért minél többet tenni akarók. Tartalmas szórakozás és családi programok – hírességek az egészségért A Richter Egészségváros „védnöke” Rudolf Péter Kossuth-díjas színművész-rendező személyes példával biztat az egészséges életmódra, az egészségtudatos magatartásra. Keleti Andrea táncművész az egészséges táplálkozásról és az egészséges életmódról osztja meg tapasztalatait. Katus Attila aerobik világ- és Európa-bajnok gyakorlati útmutatót is ad: szórakoztató fitneszprogramra várja a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt, a „vidám tornaóra” után pedig személyre szabott fitnesz- és életmódtanácsokkal segíti az érdeklődőket. Rácz Zsuzsa írónő, a Terézanyu könyvek szerzője előadásaival a női önbecsülést és a nők társadalmi elismertségének növelését célzó Richter Aranyanyu Díj történeteibe enged bepillantást, illetve a beszélgetések során a női lét tabutémáit feszegeti. A családi rendezvényt élő Class FM kívánságműsor színesíti Garami Gáborral, a legkisebbeket játszóház és bábszínház várja. A rendezvény háziasszonya Jaksity Kata műsorvezető.

JAHN FERENC

DE L - PE S T I KO R H A Z

30 helyszín, 75 ezer résztvevő A Richter Egészségváros Program sorozat keretében eddig 30 helyszínen, a Richter alap felajánlását 75 ezer résztvevő összesen 65 millió forinttal egészítette ki pusztán azzal, hogy részt vett az egészségügyi szűrővizsgálatokon, előadásokon vagy tanácsadásokon, így a 30 kórház összesen 125 millió forint támogatást kapott a gyógyszergyártótól a helyi lakosság saját egészsége érdekében tett lépéseinek eredményeképpen. Ez idő alatt 54 ezer szűrést végeztek el a szakemberek, amelyből 13 ezer esetben figyelmeztető értékeket mértek. A kiszűrt betegek a további teendőkről azonnali tanácsadás keretében értesültek. Nagyon sok esetben olyanok is felkeresték a rendezvényt, akik még életükben sosem jártak szűréseken. A Richter Egészségváros szűrővizsgálatait a Dél-pesti Kórház orvosai és ápolói végzik, akik mindenkit sok szeretettel várnak 2013. szeptember 21-én, Pesterzsébeten, a Kossuth Lajos utcában. X

Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Közhasznú Alapítvány

Adószám: 18014871-1-13

Felajánlása lehetővé teszi, hogy betegeink ellátásához minél korszerűbb műszereket vásárolhassunk, az elavult technikai eszközöket újakra cseréljük, illetve új gyógyító eljárásokat és ellátási formákat vezessünk be. Támogatását köszönjük!

AZ ÖN EGÉSZSÉGE DÉL-PESTI KÓRHÁZ A MI HIVATÁSUNK

www.jahndelpest.hu

JAHN FERENC

ÉS RENDELŐINTÉZET JAHN FERENC

DE L - PE S T I KO R H A Z A KÓRHÁZ VEZETŐI Főigazgató Dr. Ralovich Zsolt (06) 1 289 6395 Gazdasági igazgató Szabó Krisztina (06) 1 289 6265 Orvosigazgató Dr. Dobosi Zsolt (06) 1 289 6270 mb. Ápolási igazgató Molnár Beatrix (06) 1 289 6301 Igazgatási, jogi és minőségügyi főigazgató-helyettes Dr. Török Árpád (06) 1 289 6423

III. Belgyógyászati, Diabetológiai, Immunológiai és Anyagcsere Osztály

(06) 1 289 6477 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Takács József Fül-Orr-Gégészeti Osztály

(06) 1 289 6200/1514 Osztályvezető főorvos Dr. Csákó László

Radiológiai Osztály

(06) 1 289 6346 Osztályvezető főorvos Dr. Bohák Ágnes Izotópdiagnosztikai és Terápiás Részleg

(06) 1 289 6358 Részlegvezető főorvos Dr. Sárközi Ágnes Sebészeti Osztály

GasztroenterológiaiBelgyógyászati Osztály, Gasztroenterológiai Rehabilitációs Osztály, Központi Krónikus Osztály

(06) 1 289 6282 Osztályvezető főorvos Dr. Fuszek Péter

(06) 1 289 6399 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Szabó József Sürgősségi Betegellátó Osztály

(06) 1 289 6367 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Balla Rozália

Neonatológiai Intenzív Centrum és Újszülött Részleg

Szemészeti Osztály

(06) 1 289 6224 Osztályvezető főorvos Dr. Csáthy László

(06) 1 289 6231 Osztályvezető főorvos Dr. Czibere Katalin

Neurológiai Osztály

Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály

(06) 1 289 6211 Osztályvezető főorvos Dr. Rózsa Csilla

Urológiai Osztály

(06) 1 289 6435 Osztályvezető főorvos Dr. Szekeres György

(06) 1 289 6463 Osztályvezető főorvos Prof. Dr. Tenke Péter

OSZTÁLYOK

II. Pszichiátriai Addiktológiai Rehabilitációs Osztály

Központi Laboratórium

Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály

(06) 1 289 6481 Osztályvezető főorvos Dr. Molnár Bence

1204 Budapest, Köves u. 1. (06) 1 289 6200

(06) 1 289 6426 Osztályvezető főorvos Dr. Hoffmann Csaba Kardiológiai és Angiológiai Belgyógyászati Osztály

(06) 1 289 6274 Osztályvezető főorvos Dr. Vándor László

III. Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály

(06) 1 289 6441 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Linka Emese

(06) 1 289 6318 Laboratórium vezetője Dr. Kramer Judit Tüdőgondozó és Ernyőszűrő Állomás

(06) 1 289 6200/1449 Gondozóvezető főorvos Dr. Hangonyi Csilla

Pathológiai Osztály

(06) 1 289 6389 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Schönléber Julianna

1211 Budapest, Déli u. 11. (06) 1 278 2060 Dr. Mező Róbert csepeli telephely vezetéséért felelős orvosigazgatóhelyettes OSZTÁLYOK I. Krónikus Belgyógyászati és Belgyógyászati Rehabilitációs Osztály

(06) 1 278 2060/3212 Osztályvezető főorvos Dr. Kovács Matild II. Krónikus Belgyógyászati Osztály

(06) 1 278 2060/3171 Osztályvezető főorvos Dr. Kiss Erika Központi Rehabilitációs Osztály

(06) 1 278 2060/3101 Osztályvezető főorvos Dr. Mező Róbert

(06) 1 289 6323 mb. Osztályvezető főorvos Dr. Belics Zorán

I. Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály

KÖZPONTI TELEPHELY

CSEPELI TELEPHELY

CSEPELI TELEPHELY

XX. KERÜLET, ADY ENDRE UTCAI SZAKRENDELŐ 1201 Budapest, Ady Endre u. 1. (06) 1 421 4020 Dr. Orbán László járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgató-helyettes

GYÁLI SZAKRENDELŐ 2360 Gyál, József Attila u. 1. (06) 29 340 246 Dr. Orbán László járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgató-helyettes