Pintz György. Találd fel magad AVAGY. A siker szabadalma. Szellemi tulajdonvédelem fejlesztőknek, jogászoknak, vállalkozóknak

Pintz György

Találd fel magad AVAGY

A siker szabadalma Szellemi tulajdonvédelem fejlesztőknek, jogászoknak, vállalkozóknak - szakmai titkok - innovációs tippek - a lenyúlás művészete - európai joggyakorlat Elektronikus, egyszerűsített kiadás. A nyomtatott színes, ábrás könyv megvásárolható a http://www.talaldfelmagad.hu/ oldalon.

Pintz és Társai Kft. Budapest, 2015.

ELŐSZÓ AZ ELEKTRONIKUS KIADÁSHOZ Kreatív nép a magyar, ugyanakkor a kreativitás sikerré és haszonná való átalakításában le vagyunk maradva. Ha ötletünk gyümölcsét nem tudjuk kellően megvédeni, akkor azt külföldi versenytársaink is szabadon szüretelhetik. A nem védett technológiai innováció ugyanis mindenkié. A rosszul védett megoldás pedig szabadon megkerülhető. Az innovációvédelem ezért elsőrangú fontosságú, mind a társadalom, mind a kreatív magyar ember számára. Örömmel tesszük ezért elérhetővé a Találd fel magad, avagy a siker szabadalma című könyv egyszerűsített, elektronikus változatát. Az egységes EU szabadalom 2017-ban várható beindulásával a magyar fejlesztők és vállalkozók drámai változások előtt állnak: minden német vagy angol szabadalom mellé ajándékba jár egy magyar. Ajándék lónak ne nézd a fogát! – gondolná az olvasó, de ha a ló fából van, és trójai motívumokkal díszített, akkor azért nem árt, ha legalább körüljárjuk. A Magyarországon hatályos szabadalmak száma hamarosan hetvenezerrel fog nőni évente. Öt év múlva mintegy 350.000 angol műszaki-jogi zsargonban megfogalmazott szabadalom fogja korlátozni a magyar fejlesztők mozgásterét. Trója vesztét nem az ajándék ló okozta, hanem az, hogy behúzták a várba, és lefeküdtek aludni. Mi ne hunyjuk be szemünket, hanem készüljünk fel! A fejlesztőknek árgus szemmel kell figyelniük a falovat, azaz versenytársaik szabadalmi bejelentéseit. Fejlesztéseik előtt elengedhetetlen a szabadalomkutatás. Az ügyvédeknek felkészültnek kell lenniük arra, hogy kellően óvják és tájékoztassák ügyfeleiket, hiszen a feltalálók sok esetben velük osztják meg először találmányukat. Kellő felkészültség esetén akár javunkra is fordíthatjuk a helyzetet. Ha már úgyis kutatnunk kell, akkor ennek segítségével nem csak az újrafeltalálást kerülhetjük el, hanem némi hozzáértéssel „lenyúlhatjuk” külföldi versenytársaink ötleteit, kihasználhatjuk iparjogvédelmi réseiket! Ne higgyük, hogy ők mindent tökéletesen levédenek. Mi is bejuthatunk a német és angol „spájzokba”. Kevés olyan kreatív nemzet van, amelyik elmondhatja, hogy szinte minden európai polgár zsebében ott lapul egy találmánya (például golyóstoll, gyufa, hologram). Most mi jövünk. A kis dolgokat könnyebb sikerre vinni. Ha szeretjük azt, amit csinálunk, akkor bátran fedezzük fel azokat az – akár apró – újításokat, ötleteket, amelyekkel jobbá tesszük munkánkat, környezetünket. Ezzel egyrészt sikert érhetünk el, másrészt a világot is jobbá tehetjük. Szerző 2005-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent hasonló című műve kézikönyvszerűen foglalta össze a szellemi alkotások védelmét. A márkanevekkel,

védjegyekkel kapcsolatos tudnivalókat időközben a „Védjeggyel a csúcsra!” című – még kapható – képeskönyv ismertette. Jelen mű elsősorban az alkotással és a szabadalmakkal kapcsolatos tudnivalókra koncentrál. A szerző, Pintz György humoros történeteken keresztül is megpróbálja átadni azokat a szakmai fogásokat, amelyek segíthetnek bennünket az innováció útján. Jelen egyszerűsített, elektronikus kiadás csak a legalapvetőbb ábrákat tartalmazza amennyiben Ön is azok közé tartozik, akik szívesebben fognak a kezükbe egy minőségi, könyvillatú, színes ábrákkal ellátott valódi könyvet, akkor javasoljuk, hogy rendelje meg a nyomtatott kiadást ingyenes szállítással a http://www.talaldfelmagad.hu/ oldalon!





„Gondolkodj másképp! Akik elég őrültek ahhoz, hogy elhiggyék, meg tudják változtatni a világot… azok meg is teszik.”Steve Jobs

Homo Elecktustól Lúzer Elekig Egy, kettő, három, tűz! A szél egyre erősödött. – Gyertek be gyerekek! Amúgy se szeretem, ha ilyet játszotok! „Egy, kettő, három, tűz!”– kiáltották, és a „tűzre” hirtelen egy követ vágtak egymáshoz. Nem szép játék, de hát ilyenek a gyerekek. Mégsem játszhatnak egész nap a bűvös koponyával. Közben imádott Napunk sötétbe öltözött. – Gyertek már be! – üvöltöttem, szinte makogva. Vadterelő létemre félelem fogott el.Gyerekkoromban éreztem így magam, mikor kardfogú tigrissel álmodtam. A levegő vibrált körülöttem. – Semmi baj, semmi baj! – próbáltam nyugtatni a kölköket – a Nap újból elő fog jönni! Feszültségem azonban rájuk ragadt, sírva rohantak anyjukhoz. Egyedül maradtam a bejáratnál. Tudtam, hogy a Nap előjön, dehogy ilyen furcsán és hirtelen, arra nem számítottam. Köpenyét szétnyitva iszonyú mennydörgések között éles fényt lövellt ki magából, és hirtelen felgyújtotta előttem a fát. Félelmetes, mégis csodálatos látvány volt. Valami ilyenről mesélhetett a varázsló. – Kati, ne szöszmötölj már a barlang mélyén! Nézd milyen csodálatos! – szóltam a páromnak. A fa közben összeroskadt a lángok alatt. Csodálatos meleget adott, és átváltoztatta az alatta tárolt mamutláb ízét. A gyerekek táncolni, majd játszani kezdtek örömükben. „Egy, kettő, három, tűz!” – kiáltozták, és már repültek a kövek. – Gyerekek, ez veszélyes! – szóltam rájuk – inkább rajzoljatok! – Kati, Te is pattints egy cerkát, és jól vésd a falra, ami mondok: Homo Lúzer Elecktus (angolul Erictus)ma ajándékot kapott a mennyből. „Egy, kettő, három, tűz!” – szólt a Nap és már háromra fényes követ csapott a fára, amely a „tűzre” már meleget adott. – Drága Eleck! Ez így hosszú, hajnalig véshetném, aminek Te sem örülnél! Azt írom inkább, hogy „mennykő csapott a fába, mire tűz lett”.

Pár tízezer év múlva Homo Lúzerné takarítani kezdett. – Szapi – szólt felém – nem kéne az alsóbarlangot is kitakarítanunk? Jó lenne a gyereknek, tudod, felvételizni akar a törzsi iskolába, a Sapientiára. – Igenis, drágám! – máris kihordom a köveket, Te meg mosd le a falat! – Én már végeztem, Kati, Te hogy állsz? – Én is végeztem, de furcsa rajzokat találtam a falon. Gyerekek köveket dobálnak egymáshoz, mellette pedig egy égő fa, tetején egy kővel. Nézd már meg, Te olyan okos vagy! – hízelgett Kati. – Itt lakott az apám, meg az apámnak az apja, meg annak is az apja. Nekem akarhattak üzenni. Valamit a kőről, meg a tűzről. Kati, kiülök a barlang elé, mert gondolkodnom kell. Az agyam csak járt és járt. Mi köze lehet a kőnek a tűzhöz? Hiszen a tüzet a fa őrzi, az égő fát meg az őrök, nehogy a szomszéd törzs ellopja. A tűz pedig vihar vagy szárazság után keletkezik! De jó is lenne, ha mi csinálhatnánk a tüzet! Nem kéne őrizni, nem kéne félni az esőtől, hogy kioltja! – Játszunk egyet, Kati! Tekézhetnénk, van egy jó koponyám. – Azt már unom, inkább valami újat találj ki. – Próbáljuk ki, az ősök játékát! Követ kell egymásra dobálnunk! Dobjuk egyszerre, így ni! Úgy sem találsz el! Hú, Te is jól félreugrottál! Hopp, ez egy kicsit eltalált! De csak azért, mert a két kő összeütközött. Láttad azt a kis villanást? – Játsszuk inkább azt, hogy a két kőnek a levegőben össze kell ütköznie! Nem könnyű! – Megint villant, láttad? – Nem, de én be is megyek a barlangba – búcsúzott Kati. – Én még ücsörgök a napon. A karom majd leszakad, hiába akarom a villanást. Hiába ütöm össze a

köveket, nem történik semmi. Lehet, hogy csak repülve villannak? Pedig kétszer is láttam! Most meg ütöm, nem villan, ütöm, nem villan. Ez így nem fog menni. A levegőben akkor villant először, amikor eltalált. Ha összeütközött volna a két kő, akkor nem talált volna el. Ha egyenesen jött volna, akkor viszont félre tudtam volna ugrani. Ahá! Akkor villant, amikor csak kicsit ütköztek össze, de a kő tovább tudott repülni. Ez nagyon jó! Villog a kezemben a kő. Juj, megszúrta valami a lábamat. Inkább leülök ide az avarra. Ez tényleg nagyon jó! Mi ez a szag?! Füstöl alattam az avar! Gyorsan eltaposom. Jaj, ez meleg; jaj, ez ég! Na, végre eltapostam. Hogy is történt? Ahogy egy nagy villámtól kigyullad a fa, úgy a kövek kis villanásától meggyullad a fa lehullott levele. Most kipróbálom újra, csak pár levéllel. Csúsztatva ütöm a követ, a kis villám ráesik a levélre, és, és füstöl, és meggyullad, és ég, ég, csodálatos! – Kati, Kati, feltaláltam a tüzet! – Milyen füzet? – Mondom tüzet, a tüzet! Tudom, hogy lehet tüzet csinálni! Gazdagok leszünk, a Nagy Tónál fogunk nyaralni! Rohanok a törzsfőnökhöz! – Hátha azt mondják, hogy az egészet csak loptad? És mi van, ha épp ők akarják tőled ellopni? Gondoljuk előbb végig, nehogy veszélyt hozzon ránk ez a találmány! Nem árt az óvatosság. Élvezzük egy kicsit a gyerekkel együtt a tűz melegét. Aztán majd csak eszedbe jut valami. – Rendben! – Na, ki is találtam mi legyen. Hozz egy kőtáblát, és vésd rá, amit mondok. A kőtábla legyen letéve a sok falevélnél, a levél-fa alá. – Jó, akkor egymás közt hívjuk azt a fát inkább letét-fának, vagy röviden letétnek, nehogy eltévesszük a sok fa között. – Remek ötlet, na, írjad: „Eljárás tűz létrehozására, amelynek során legalább két követ egymáshoz ütünk, azzal jellemezve, hogy a kövek keménysége az írótábláét meghaladja, továbbá a két követ avar felett egymással ellentétes irányban mozgatva, oldalfelületük mentén csúsztatva egymáshoz ütjük, az ütéstől pattanó villanást szikrának nevezve, a szikrát az avarra juttatjuk, majd az avart fújjuk.” Rejtsd el a táblát, én meg indulok a törzsfőnökhöz.

– Köszöntelek Homo Lúzer Sapiens. Jó katona vagy, ismerem éles eszedet. Miért háborgatsz homo-fogadási időn kívül? – Vezérem, bölcsességednél csak szerénységed nagyobb! Feltaláltam a tüzet, tudom, hogyan kell tüzet csinálni. Gazdag lehet a törzs, és őrizni sem kell többet. – Hümm. És hogy csinálod azt a tüzet? Mi lesz a tűz őrzőivel? – A titkot csak akkor árulom el, ha előbb megegyeztünk. A tűz őrzőit meg átképzed tűzoltókká. – Mik a feltételeid? – Jó lenne egy nagyobb barlang, és életem végéig elsőként szeretnék vadászat után a mamutból hasítani. – Okosabbnak hittelek! Ha nem mondod el a tűzgyújtás titkát, szegényen halsz meg, és magad is meg fogsz lepődni, milyen hamar. Ha a törzsnek elárulod, akkor a törzs meg fog védeni. Azt pedig tudnod kell, hogy mindig a törzsfőnök hasít először. Halljad a feltételeimet: ha találmányod új és valóban feltalálóként tevékenykedtél, valamint ha az törzsi szinten alkalmazható, akkor húsz évig te hasíthatsz másodszor a mamutból. De Pfuscher varázslónak le kell adjad a tizedet! Egyúttal kinevezlek önkéntes tűzoltóvá! Újabb pár tízezer év múlva – Kelj fel Te hétalvó! – búgta Katinka a fülembe. Arra sem ébredtél fel, hogy a forró kávé a lábadra löttyent. Rosszat álmodtál? – Dehogy, gyerekkoromra emlékeztem vissza. Tűzoltó voltam, meg katona. Előtte meg vadakat terelő juhász. Mintha feltaláltam volna valamit, de már nem emlékszem a részletekre. Mielőtt bebújtam volna papucsomba, most is, mint minden reggel, megsimogattam kincsemet. Nem, nem Katinkára gondolok, hanem a falra, pontosabban a falon lógó két egyforma képkeretre. Az egyikben egy jó százéves szabadalmi irat simul, Welsbach nagypapáé. Ő találta fel a tűzkövet. Nagypapa a példaképem. Egyszer talán én is feltaláló leszek! A másik keret még üres. Ide majd az én szabadalmam kerül! – Katinkám, visszahívott dr. Pfuscher?

– Nem drágám, még sosem hívott vissza. Tudod milyen elfoglalt. Hát igen, a doktor úr az utca legjobb ügyvédje. Olyan ügyes, hogy sokan varázslónak tartják. Tíz évig járt egyetemre, hogy mindent jól átismételjen, és szinte minden bíró az évfolyamtársa volt. Azt mondta nekem, hogy tőle akár a tüzet is feltalálhatom, ő azt is meg tudja védeni, mert minden a kisujjában van. Már csak fel kéne találnom valamit. A tűzkövet már nem tudom. Próbálkoztam a vízkővel, a vízkő oldásával. Kék, piros és zöld vegyszereket öntöttem ecetbe, aztán a keveréket bekészítettem a kávéfőzőbe, hogy kifejthesse hatását. Sajnos Katinka nem tudott róla, és elkezdett kávét főzni. Azóta olyan a haja, mintha punk lenne. Ő is nevetett rajta, de azért a kísérletet fel kellett függesszem. A testvéremnek már volt szabadalma. Ő is Lúzer, csak ő Ernő. A tűzkövet fejlesztette tovább, pontosabban az öngyújtót. Ő találta fel az óvszertárolós öngyújtót. Fiatalkorában egyedül lakott Svájcban, ez tette őt találékonnyá. Büszke voltam rá, meg egy kicsit irigyeltem is. Méltó utódja lett Welsbach nagypapának. Kicsit azért a saját nevéhez is méltó volt. Elmesélte ugyanis találmányát egy német barátjának, aki pár héttel korábban bejelentette a szabadalmat a saját nevén Németországban. Ebből aztán nemzetközi szabadalmi bejelentést csinált, amiből később európai szabadalmat kapott. Ernő csak Svájcban tudta levédeni remek találmányát, ott ugyanis nem volt újdonságvizsgálat. Valljuk be, lúzer volt, sajnos nem lehet mindenki mellé egy dr. Pfuschert állítani. Ezért is jó nekem, velem ilyen nem fordulhat elő. Lúzer Elek feltaláló lesz – Katinkám, ma már szobabicikliztél? – Nem drágám, úgy érzem, mintha ólomból lenne a lábam, a fejem is fáj. Talán elkaptam valamit. – Pedig egy kis mozgás jót tenne, legalábbis ha nincs lázad! – Biztos így van, de ma tényleg nincs erőm hozzá. Miért is nincs olyan szobabicikli, amelyhez nem kell erő? Amit szívbetegek is használhatnak? Meg Katinka. Heuréka!!! Hátha nincs ilyen, találjuk fel! Csak hogyan fogjak hozzá? Végül is nem kell más, mint a pedálokat egy motorral összekötni. Áram ma már mindenütt van. Dr. Pfuscher majd segít.

– Doktor úr? Úgy érzem feltaláló lettem. Köszönöm gratulációját. Nem, nem tűzkővel kapcsolatos, illetve miért ne?! Ez egy szobabicikli. Nem, ilyen még biztos nincs. Motor hajtja a pedálokat, a fogantyúban pedig tűzkő van, egy beépített öngyújtó, hogy mindig kéznél legyen. Igen, a héten viszem a rajzot, pénzt, hogy ügyvéd úr bejelenthesse. Jó, emailen is átküldök mindent. Hogy ez akár világszabadalom is lehet? Én is úgy vélem. Szoba, bicikli meg áram mindenütt van, illetve az őserdőben akkuról is működhet, vagy lábhajtással. Igen, a gyártást is meg kell szervezni. Ha csak minden századik ember vesz ilyet, az is hetvenmillió darab. Köszönöm, viszonthallásra. – Ferikém Te vagy? Képzeld feltaláló lettem. A motoros szobabiciklit. Öngyújtó is van benne, tűzköves. Dr. Pfuscher szerint világszabadalom. annyira boldog vagyok, hogy rohanok is, még pár emberrel beszélnem kell. Szia, szia. – Szervusz Marika! Mondd meg Tamásnak, hogy feltaláltam a motoros szobabiciklit. Tűzköves is. Nem, nem azzal megy, árammal. Majd hívom. Kellene egy mérnök is, aki megcsinálja. Ismertek ilyet? Jó nézzetek körül, addig is üdvözlöm Tamást. – Doktor Úr, megjöttem. Itt van a rajz, itt van a leírás hozzá. Jónak találja? – Ez fantasztikus. Nem gondoltam volna, hogy tényleg feltaláló lesz magából. A leírás is jó. Hétfőn még írok hozzá igénypontot, és akkor be is adjuk a „Nemzeti Szabadalmi Tulajdonvédelmi Hivatalba” vagy hogyishívják most. – És akkor hétfőn kirakhatom az R-betűt a biciklire? – Hétfőn már azt rak rá, amit csak akar, hétfőtől védve lesz. Az eljárás azért még eltart egy darabig. Itt írja alá a meghatalmazást. Kedden jöhet a papírért! – Doktor Úr, ismét itt vagyok. Sikerült beadni? – Sikerült. Itt az igazolás. – Doktor Úr, ezt hogy rakjam képkeretbe? Ez nem olyan, mint a nagypapáé! – Miért, nem fér bele? Ez csak egy A/6-os cetli. Ez még nem a szabadalom, azért majd négy év múlva jöjjön! Ne féljen, majd szólok időben. És ami a lényeg, tegnaptól már védve van a találmánya.

– Hurrá, már gazdagnak érzem magam! Egyszer-egyszer sok pénzzel álmodtam, de aztán visszarántott a valóság. Miért kell ennyit várjak?! Bíztam a doktor úrban, ugyanakkor csalódást okozott, hogy üres marad a képkeret, még nem rakhatom ki a falra a szabadalmi okiratot. A négy éven meg egyszerűen nem tudtam napirendre térni. Mi a fenét csinálhatnak ezek azzal a négy lappal négy évig? Évente csak egy lapot tudnak elolvasni? Kétszeresen lúzer Közben két év is eltelt. Se kép, se hang. Egyszer dr. Pfuscher egy iratot továbbított nekem, ahol „A” meg „Y” betűk voltak, és mellékelve volt néhány szabadalmi leírás. Semmit sem értettem az egészből, és az ügyvéd úrtól is csak annyit tudtam meg, hogy fizetnem kell. Aztán fenntartási díjat kért tőlem az ügyvéd úr. Nem értettem miért, hiszen még nincs mit fenntartani, de azért fizettem. Ismét hosszú idő telt el, ekkor egy határozatot kaptam az ügyvéd úrtól. Ebben az állt, hogy valamilyen követelményeknek nem felel meg a leírás, meg, hogy nem is én találtam fel, meg hasonló badarságok. Ügyvéd úr azt mondta, hogy válaszoljak valamit, mert az az én dolgom, végül is én vagyok a feltaláló. Megírtam nekik, hogy Katinka is tanúsíthatja, hogy én találtam fel a motoros szobabiciklit, ezért nyilvánvaló a feltalálói tevékenységem. Más igényem, vagy, ahogy ők hívják igénypontom nincs, csak az, hogy ezt elismerjék, és kirakhassam az okiratot a falra. Megint hónapok teltek el izgalommal. Egyszer csak csörrent a telefon, a doktor úr volt. Remegve kérdeztem, hogy mi lett a szabadalommal. Dr. Pfuscher azt mondta, hogy elutasították. Ráadásul leszúrt, hogy rossz választ írtam, mert műszakilag kellett volna válaszolnom. Miért nem hagytam, hogy ő intézze a dolgokat?! Mintha nem épp ő mondta volna, hogy nekem kell válaszolnom… Rettenetesen elkeseredtem. Azt sem tudtam, hogy álmodom vagy ébren vagyok-e? Megcsíptem a karomon magam. Semmit nem éreztem. Szóval álmodom. Még egyszer megcsíptem magam, megint nem éreztem semmit. Most a lábamon csíptem meg magam. Juj, ez fájt! Szóval sajnos ébren vagyok. Eszembe jutott, hogy nemrég a karomra ömlött az egyik zöld folyadék, amelyet egy kék léből és tojássárgájából kevertem. Megint csípem a karom, ez nem fáj! Heuréka! Feltaláltam a tökéletes fájdalomcsillapítót. Csak tudnám, hogy mi volt a kék lötyi? És kihez forduljak? Dr. Pfuscherhoz most nem szeretnék. Amíg Katinka hazaér kiderítem a kék folyadék eredetét, és valamit

kitalálok. Körülnézek az interneten. Beütöm, hogy szabadalmi ügyvéd, aztán majd csak feljön valaki. Dr. Pfuschernál csak jobb jöhet…

Hol fuserálta el Lúzer Elek? A szabadalmi ügyvivő válaszol Eleknek a génjeiben van a hülyeség? Semmiképp! Kudarcát a tájékozatlanság és dr. Pfuscher mohósága okozta. De kezdjük az elején. Homo Lúzer Elecktus nagyon okos volt, amikor felfedezte a tüzet. Nagy érdeme volt, hogy felfedezését megörökítette. Ez még csak felfedezés volt, nem feltalálás. A felfedezéseket ma sem lehet szabadalmaztatni, nemhogy akkor… Sőt, nem csak a felfedezéseket nem lehet szabadalmaztatni. A társadalomnak jogában áll eldönteni, hogy mire engedélyez kizárólagos jogot, azaz szabadalmat, és mire nem. Nem szabadalmazható például egy sebészeti eljárás, vagy egy matematikai módszer sem. Homo Lúzer Sapiens is nagyon okos. Sőt, ő már igazi feltaláló. Kiváló megfigyelő, kitartóan kísérletező, kíváncsi típus. Szerencsés volt a szikra váratlan megfigyelésénél, és ezt a megfigyelést zseniálisan alkalmazta. Zsenialitását fokozta, hogy a találmányát rögtönreprodukálhatóvá tette, megörökítette, és felismerte a találmányához fűződő keresletet. Párjának bölcsessége segített a találmány menedzselésében. Felfedezték, hogy idő előtt nem szabad nyilvánosságra hozni a megoldást, és a „letét” lehetőségére is gondoltak. A maga módján a törzsfőnök is jó menedzser volt. Rögtön felismerte a találmány előnyeit, hátrányait, és előnyei alapján a piaci bevezetést támogatta. Tudta, hogy a varázslónak – ennek az ős-Pfuschernak – le kell adni a tizedet a sikerhez. Kialakította a szabadalmi rendszer filozófiáját. A találmányt a feltaláló nem képes egyedül megvédeni, ehhez szüksége van a törzs segítségére. Ezt a segítséget a törzs – ma úgy mondanánk, hogy a társadalom – jelentős, de azért korlátozott ideig, húsz évig nyújtja. Lúzer Elek – őseivel ellentétben – már méltó nevéhez. Sokkal jobban, mint a bátyja, akin viccelődött. Reméljük, elolvassa ezt a könyvet, és akkor már magán is nevetni fog. És nem lesz többé lúzer, legalábbis kisbetűvel nem. - Elek első találmánya olyan, amire semmi szükség nincs. Felesleges olyat feltalálnunk, olyanra költenünk, amelyre nincs valós piaci igény. A

szobakerékpárnak épp az a célja, hogy mi tekerjük, hogy mozogjunk és erőt fejtsünk ki (most tekintsünk el a rehabilitációs találmányoktól). Ráadásul az öngyújtó is abszolút felesleges, még a dohányos sem igényli, hogy biciklizés közben a keze ügyében legyen. Mi csak olyan találmányt fejlesszünk, amelyre van piaci igény, és amelynél előreláthatólag megtérül a szabadalmaztatás megindításának és a fejlesztésnek a költsége. Szabadalmaztatásnál elég csak a megindításra gondoljunk, a későbbi díjakat már maga a találmány is kitermelheti (erről még később lesz szó). - Hiba volt az is, hogy Elek fűnek-fának eldicsekedett találmányával. Mi tartsuk titokban találmányunkat! Nem kell persze a ló másik oldalára átessünk, a szűk családban feltehetőleg nincs erre szükség. Ha szükséges, még ügyvédünknek is elmondhatjuk, hogy segítsen szabadalmi ügyvivőt találni. Szabadalmi ügyvivőt mi is kereshetünk, akár az interneten is. Ügyvédet, szabadalmi ügyvivőt köti a titoktartás. Erre kötelezi őket a törvény, az eskü és a józan ész. Szabadalmi bejelentés előtt a részleteket csak a szabadalmi ügyvivőnek mondjuk el. Ha a fejlesztésbe idő előtt mást is be kell vonjunk, akkor azzal kössünk titoktartási megállapodást. - Lúzer Elek azért nem kapott szabadalmat, mert nem járt el szakszerűen a szabadalmaztatás során. Ebben persze dr. Pfuscher a fő hibás. De még, ha meg is kapta volna a szabadalmat, a védelem akkor sem érne sokat: az amatőrök által készített szabadalom könnyen megkerülhető. Dr. Pfuschernak jó szabadalmi ügyvivőhöz kellett volna irányítania Eleket. Amikor Eleknek fájt a foga, fogorvoshoz ment. Amikor Katinka kisbabát várt, a kis „trónörökösLúzert”, akkor szülészorvoshoz fordultak, nem a házi orvosukhoz. Amikor kiderült, hogy dr. Pfuschernak ki kell venni a vakbelét, akkor orvosa sebészhez küldte őt. Megérdemelte volna, hogy házi orvosa próbálkozzon a műtéttel! Pfuscher ügyvéd úr épp így járt el Lúzer Elekkel. Mi talán az ötleten is nevetünk, holott a házi orvos sokkal nagyobb eséllyel hajt végre egy sikeres műtétet, mint amilyen eséllyel egy általános ügyvéd elkészít egy nehezen megkerülhető szabadalmileírást. De még a szabadalmi ügyvivők között is jelentős különbségek vannak! Egy nagy tapasztalattal rendelkező, lelkiismeretes szabadalmi ügyvivő általában nehezebben megkerülhető oltalmat tud készíteni, mint a munkával alig rendelkező, olcsóbb kollégája. Szabadalmi leírás by Lúzer Elek Képviselő: dr. Pfuscher ügyvéd Motoros szobakerékpár öngyújtóval

A találmány trágya tárgya konnektoros szobabicikli, amely nem igényel tekerést, és amelyben öngyújtó is van. Ha mégis teker, akkor nincs ellene erő. Az eddigi szobakerékpárok mellett mindig izzadság szag volt. Most ez nem lesz, extra dezodor nélkül sem. Aki annyira gyenge volt, hogy akár hajléktalan vagy csak egyszerűen fekvőbeteg, az nem bírta tekerni a nehezen pedálozható szobabicikliket. Most ők is tekerhetnek. A dohányosoknak nem kell elmennie öngyújtóért, azt menetközben, pontosabban itt a menetközben is állva, megtalálja a bal kapaszkodóban. Az öngyújtót Welsbach találta fel, aki a nagypapám. Már ő is felismerte, hogy aki közel van a tűz(kő)höz, az jobban melegszik. És most itt ez továbbfejlesztve, mégsem izzad. Nem találtunk olyan szobabiciklit, amelyen ne izzadna az ember, akár dohányos, akár nem. Néztük az interneten, néztük a szabadalmi hivatalnál. Ilyen még nincs, ezért találmány, amelynek itt a képe. A találmány áll egy szobakerékpárból, ami a szobában áll. Kerékpár valójában nincs rajta, amint az a képen is látható, de pedál azért van. Ettől tekerhető, de nem szükséges. A bal kapaszkodóba speciálisan be van építve egy öngyújtó, amiben gáz van és tűzkő. Akár egy cigaretta is elfér rajta. Ha kifogy a gáz, az öngyújtó cserélhető, nem kell elbiciklizni a propán-bután telepig, mint korábban, nagypapa korában. A szabadalom célja, hogy olyan motoros biciklit hozzon létre, amely a szobában tekerve vagy tekerés nélkül, de mindenképp erőkifejtés nélkül álljon egy helyben öngyújtóval, azzal jellemezve, hogy nagy szívbetegek is használhatják. A motor speciálisan fejlesztett hálózati (konnektoros) villanymotor, amely egy hozzáerősített kereket hajt a kerékpár első részében. A kerékpár így végül is csak egykerekű, de az is elhagyható. Láthatjuk az ülést a kapaszkodóval és az ahhoz speciálisan hozzászerelt tűzköves öngyújtóval. Az ülőke alatt előrébb vannak a pedálok, amelyet akár hajtunk, akár nem, a kerékpár áll, és azzal jellemezve, hogy az kerék nélküli vagy egykerekes (belső) szobabicikli, amelynek belső kerekéhez elektromotor van csatlakoztatva a konnektoron át, azzal jellemezve, hogy a szobakerékpár bal oldalán külön kapcsolója van elrendezve. Az oltalmat igényeljük nem-kerekes és egykerekes üzemmódokra is, szívbetegeknek és dohányosoknak. Különösen jó dohányosoknak, mert nem kell elmenni közben öngyújtóért. Szívbetegeknek is különösen jó, mert nem kell tekerni, így nem terhelik túl a szivart szívet. A szabadalom azon az elven működik, hogy ha az elektromos motort konnektor útján forgásra energetizáljuk, akkor a villanyáram forgási energiává alakul, amely

helyettesíti a szívbeteg mozgási energiáját, így az nem kényszerül tekerés közben mozgásra, mozgási energia leadására vagy nem kényszerül opcionálisan tekerésre. Az egészséges pedig nem izzad (a szívbeteg se, emiatt). A szabadalom kiegészíthető füstelszívóval, akkor nem is büdös a dohányos, sőt a családtag passzívan sem dohányzik. Sőt, a hagyományos szobabicikli is kiegészíthető, ilyenkor, ha izzad is, nem büdös. Ez nincs a képen. A szobakerékpár akkumulátorral is működik, ilyenkor nem kell szobában legyen, az öngyújtóhoz pedig nem kell áram (tűzköves). Szabadalmi igénypontok by dr. Pfuscher 1. Motoros szobakerékpár öngyújtóval, azzal jellemezve, hogy nem izzasztó és szívbetegek is használhatják, továbbá lehet rajta dohányozni, amely össze van kötve a hálózati konnektorral, első része pedig speciális, belső kereket hajtó motorból áll, amely motor a pedállal van összekötve vagy nincs összekötve, illetve a belső kerék is elhagyható, a tűzköves öngyújtó pedig mindig kéznél van. 2. Az 1. igénypont szerinti szobabicikli tűzköves öngyújtóval, azzal jellemezve, hogy bal oldalán főkapcsoló van, amelyet be- és kikapcsolunk a motor működtetéséhez. 3. Az 1. igénypont szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy nagy magasságba is állítható üléstámlás ülése van. 4. Az 1. igénypont szerinti füstelszívó, azzal jellemezve, hogy a kerékpár felett van elhelyezve, vagy füstre, izzadságra nem érzékeny környezetben nincs elhelyezve. 5. Az 1. igénypont szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy hálózati konnektor helyett akkumulátort tartalmaz.

Miért utasították el Lúzer Elek szabadalmi bejelentését? Lúzer Elek minden hibát elkövetett, amelyet egy szabadalmi leírásnál el lehet követni. Vegyük őket sorra. Cím, találmány tárgya, technika állása, leírás formája, rajz, kivonat A találmány címe nem szerencsés. Itt nem az újdonsággal, hanem a szabadalmi igénypont már ismertté vált általános jellemzőivel, a találmány

tárgykörével összefüggő címet célszerű adni. Ugyanez igaz a találmány tárgyára is. A leírásban, legalábbis az első beadványunkban áthúzások nem szerepeljenek. A szabadalmi leírásban és igénypontban következetesen kell használni az elnevezéseket. Nem lehet ugyanaz a szerkezet egyszer szobakerékpár, egyszer meg szobabicikli. Ne legyenek nyelvtanilag értelmetlen mondatok a leírásban (vö. „Ha mégis teker, akkor nincs ellene erő.”). Felesleges, a témához szorosan nem tartozó dolgokról ne írjunk (vö. „Az öngyújtót Welsbach találta fel, aki a nagypapám.”). Hiányzik a leírás bevezető részéből a technika állásának kellő feltárása, amely a már nyilvánosságra jutott szabadalmi iratok kutatásán alapszik. Formai szempontból hibás, hogy hiányzik a találmány rajza, ami helyett helytelenül egy fénykép van. A fénykép alapján a műszaki részletek nem ismerhetők meg. Az egyes műszaki egységeket számmal kell ellátni, és ezekre a szabadalmi leírásban hivatkozni kell. A rajzot külön lapon kell csatolni. A szabadalmi leíráshoz nem csatoltak kivonatot. Találmány ismertetése, igénypontok A találmányt a szabadalmi leírásban úgy kell ismertetni, hogy az alapján egy szakember képes legyen annak megvalósítására. Ez a követelmény Lúzer Elek esetében nem valósul meg. Hiányzik a találmány részletes, ábrák alapján történő ismertetése, kiviteli példa vagy példákbemutatása. Ez a hiány elvileg nem pótolható. Teljesen hibásak és rosszak a szabadalmi igénypontok is. Hiába olvasott el dr. Pfuscher néhány hasonló szabadalmi iratot, azokból ezt nem lehet megtanulni. Mi is hiába hallgatunk meg kitűnő zongoradarabokat, hiába figyeljük az előadó kezét, ettől nem fogunk tudni zongorázni. Az 1. főigénypontnak a találmányt kikapcsolt állapotban, a szerkezeti elemekkel, illetve azok összekapcsolódásának jellemzőivel kellett volna bemutatnia. Az 1. igénypont nak a kötelező szerkezeti elemeket kell tartalmaznia. Az „azzal jellemezve” felett az ismert jellemzők, alatta pedig a világszinten új, csak a mi megoldásunkra vonatkozó jellemzők szerepeljenek. Közvetlenül nem szerepelhetnek benne előnyök, célkitűzések. Az 1. főigénypontnak sátorszerűen kellene lefednie a teljes szerkezetet, annak minden lehetséges kiviteli példájával. Esetünkben teljesen kiüresedik a

találmány, ha a motor a pedállal nincs összeköttetésben. nem szerepelhetnek az igénypontban eltitkolt, ki nem dolgozott részek, azaz a „speciális” motor helyett le kell írjuk, hogy az milyen motor. Az igénypontoknál is hivatkoznunk kell az ábrán szereplő (pontosabban Lúzer Eleknél nemszereplő) tételszámokra. Hibásak az aligénypontok is. Tévesek a visszahivatkozások. A 3. igénypontnál például akkor is lehet üléstámla, ha a 2. igénypont szerinti főkapcsoló el van helyezve, tehát itt az „1. vagy 2. igénypontra” kellett volna visszahivatkozni az európai igénypont-szerkesztési elvek szerint. A 2. igénypont eljárási igénypont, annak nincs helye szerkezeti főigénypont alatt. A 3. igénypont hibája, hogy határozatlan jellemzőt tartalmaz, a „nagy” szót nem lehet értelmezni (ugyanis kinek mi éppen a nagy). A 4. igénypont megbontja a találmány egységét. Ilyenkor az illetékes Hivatal felhívja az illetőt, hogy ossza meg a szabadalmi bejelentését (bontsa meg kétszabadalmi bejelentéssé), és fizesse meg újból a hatósági díjakat. Ez az igénypont ugyanis nem a szobakerékpárra, hanem egy füstelszívóra vonatkozik. Az igénypont leírása önmagában is rossz, mert egy igényponton belül nem lehet egyszerre szükséges vagy nem szükséges egy szerkezeti elem. Az aligénypont önmagában is azt jelzi, hogy az adott elem nem feltétlen szükséges. A szabadalmi elbíráló még a szabadalmi bejelentés közzététele előtt hiánypótlásra hívta fel a feltalálót (például mert nem csatolt kivonatot), aki érdemben nem válaszolt a felhívásra, így a szabadalmi bejelentést a Hivatal kénytelen volt elutasítani. És ezzel tulajdonképpen jól járt Lúzer Elek. Jól járt Elek, hogy elutasították szabadalmát?! No, jól nem járt, de jobban járt, mintha már közzététel után utasítják el. Közzététel után – amely általában a bejelentés követő 1,5 év múlva van – ugyanis a találmány már nyilvánosságra jutottnak tekinthető. A nyilvánosságra jutott megoldás közkincs, arra újabb szabadalmi bejelentést még a feltaláló sem tehet, pontosabban ő sem kaphat rá szabadalmi oltalmat. De akkor sem járt volna túl jól Lúzer Elek, ha egy amatőr szakember sikeresen elkészíti a szabadalmi bejelentését, a Hivatal megadja rá az oltalmat, az azonban könnyen megkerülhető. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt az egyébként gyakori esetet. Lúzer Elek kétségbeesetten „szakemberhez” fordul Pörgessük vissza az időt, és tételezzük fel, hogy Lúzer Elek és dr. Pfuscher

még időben szakemberhez fordul, akinek a közreműködésével megkapja a szabadalmat. A címben a szakember szó azért van idézőjelben, mert arra utal, hogy ez a választás sem az igazi. „Szakember” segítsége alatt most nem profi szabadalmi ügyvivőt kell értsünk, hanem sokszoros feltaláló vagy feltalálói egyesület közreműködését, kezdő, felületes vagy az adott témában járatlan szabadalmi ügyvivőt. Tekintve azonban, hogy a szabadalmi jogban a „szakember” fogalma foglalt, annak a jelentése más, ezért most használjuk inkább a „szakértő” szót. A „szakértő” internetes keresővel és a nemzeti hivatal nyilvános adatbázisában végez kutatást. Technikailag jó szabadalmi leírást és igénypontokat készít, de a szabadalmi igénypontok tartalmilag könnyen megkerülhetők. Szakértő által készített szabadalmi dokumentáció Motoros szobakerékpár A találmány tárgya motoros szobakerékpár. A kondíció fenntartásához ma már hozzátartozik a szobakerékpározás, számtalan szobakerékpár ismeretes. Bizonyos esetekben, ha betegek vagyunk, például legyengültünk, vagy a szívünk beteg, vagy egyszerűen csak nem akarunk megizzadni, akkor is jóleső érzés ráülni a szobakerékpárra. Ilyenkor egyszerűen csak ülünk, és nem tekerünk. Felmerült az igény, hogy ilyenkor is tekerhessünk, de ahhoz ne kelljen erőt kifejtenünk, hanem egy motor hajtsa a szokásos lendítőkereket. Motorral ellátott szobakerékpár is ismeretes. A HU-P0800294 szabadalom áramot termel tekerés közben. Azonban ennél a megoldásnál keményen tekernünk kell az áramtermeléshez. Találkoztunk olyan szobakerékpárral, amelynél szervomotorral szabályozták a mágnesfékét. E szobakerékpárt is tekerni kell, amitől megizzadunk. A Walmart olyan Paradigm ActivCyclet árusít, amelynél saját székünkön ülünk, a pedál és a motor pedig egy egységet alkot. A helytakarékos pedálpárt nem kell tekerjük, azt motor hajtja. Hátránya, hogy nem nyújtja a szobakerékpározás élményét. Bár a fitnesz és a dohányzás ellentmond egymásnak, mégis hasznos, ha a dohányosok is szobakerékpároznak. Nekik segítség, ha dohányzóeszközeikért nem kell elmenni. A találmány célja, hogy ne fáradjunk, ne izzadjunk szobakerékpározás közben, azt betegek is használhassák, és ezalatt a dohányzási

szenvedélyünkről se kelljen lemondjunk. A találmányhoz úgy jutottunk, hogy felismertük, ha motorral kapcsoljuk össze a szobakerékpárt, akkor nem kell tekerjük. A találmányt rajz alapján mutatjuk be közelebbről, az 1. ábrán a szobakerékpár nézete látható. Az 1. ábrán az 1 alaplapra rá van szerelve a 2 széktartó, a 9 dörzshenger és a 8 motor, amely a 10 kábellel csatlakozik a konnektorhoz. A 4 műszer állítható tartón helyezkedik el. A tartóra van felszerelve a 13 hamutartó. A 2 széktartó előtt a 14 pneumatikus henger van, amely a 3 széket állítja. A 8 motor a 9 dörzshengerhez csatlakozik. A 9 dörzshenger ékszíjjal van a 6 pedálkerékkel összekötve. A 3 szék oldalán helyezkedik el a 12 kapcsoló. A 3 szék kapaszkodója a 11a tűzköves 11 öngyújtóhoz kapcsolódik. A 12 fő kapcsolóval állíthatjuk a szobakerékpárt motoros üzemmódba. A 8 motor ilyenkor a 9 dörzshengert hajtja, az pedig a 7 ékszíjjal a 6 pedálkereket. A megtett – meg-nem-tett kilométereket a 4 műszer mutatja. A dörzskerékékszíjas hajtás biztonságos, és túlerő esetén megcsúszik. A találmány előnye, hogy bekapcsolt állapotban nem igényel fizikai erőt a tekerése, a szobakerékpár illúziója azonban megmarad. Használatakor nincs izzadtságszag, szívbetegek is használhatják. Dohányosoknak nem kell keresniük az öngyújtót, az mindig kéznél van, akárcsak a hamutartó. Szabadalmi igénypontok 1. Motoros szobakerékpár, amely motort, pedált, alaplapot, széktartót és széket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a motor (8) dörzshenger (9) és ékszíj (7) útján pedálkerékhez (6) kapcsolódik, a szék (3) oldalán kapcsoló (12) van elhelyezve, a szék (3) kapaszkodójához a tűzköves (11a) öngyújtó (11) csatlakozik. 2. Az 1. igénypont szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy hamutartóval (13) rendelkezik, amely aműszer (4) alatt helyezkedik el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy a széket (3) a széktartóval (2) párhuzamosan elhelyezett pneumatikus henger (14) mozgatja. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy a motorhoz (8) kábel (10) csatlakozik.

5. Az 1- 4. igénypontok bármelyike szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy a motorhoz (8) akkumulátor csatlakozik. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy a szobakerékpár felett füstelszívó van elhelyezve. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szobakerékpár, azzal jellemezve, hogy a pedálkerékre (6) pedál (5) van hozzáerősítve. Kivonat Motoros szobakerékpár A találmány tárgya motoros szobakerékpár. A motor (8) a dörzshenger (9) és ékszíj (7) útján pedálkerékhez (6) kapcsolódik a szék (3) oldalán kapcsoló (12) van elhelyezve, a szék (3) kapaszkodójához a tűzköves (11a) öngyújtó (11) csatlakozik. Előnyös, hogy dohányosoknak nem kell keresniük az öngyújtót (11), az mindig kéznél van, akárcsak a hamutartó (13).Jellemző az 1. ábra.

A „szakértő” által készített dokumentáció hibái A „szakértő” által készített szabadalmi leírás már mindenben megfelel a törvényes feltételeknek. A Hivatal – az újdonságkutatás és újdonságvizsgálat eredményétől függően – akár meg is adhatja az oltalmat. Néhány apró hibát

tartalmaz a leírás, ezek azonban pótolhatók, javíthatók. Hiba, hogy kimaradt a találmány legáltalánosabb megvalósítási formájának ismertetése, ez az igénypontok szöveges ismétlésével vagy célszerűbben az igénypontokra való hivatkozással teljesíthető. Hiba, hogy a leírás nem tesz említést a rajzon szereplő 5-ös tételű pedálról. Hiba, hogy a kivonatban előny is szerepel. Az 5. igénypontnál elég csak az 1-3. igénypontokra visszahivatkozni, mert a 4. és 5. igénypont egymás alternatívája, azaz vagy hálózati, vagy akkumulátoros a szerkezet. Ha azonban mindkét megoldás egyszerre is előfordulhat, akkor helyes a visszahivatkozás. Súlyosabb hiba, hogy a technika állásának feltárása csak a Google kereső (angol és magyar kulcsszavak) és a nemzeti adatbázis alapján történt. A „szakértő” nem is érti, hogy ennek miért van már most döntő jelentősége, hiszen a Hivatal ezt a kutatást később úgyis elvégzi. A dokumentáció legnagyobb hibája azonban, hogy a fenti szabadalmi igénypontok alapján kapott szabadalom értéktelen. Erre később visszatérünk, most nézzük meg, mi történik, amíg megadják e nem túl értékes szabadalmi oltalmat. Lúzer Elek ismét a Hivatal előtt Lúzer Elek boldog, hogy a szakértő „jól” elkészítette a szabadalmi leírást, és a kifizetett díj is elfogadható volt. A Hivatal elfogadta a bejelentést, és hosszú hónapok múlva (legyen másfélév), dr. Pfuscher útján megérkezett a hivatali „Újdonságkutatási jelentés” (lásd a képen), sőt a bejelentést közzé is teszik. A közzététel azt jelenti, hogy elvileg már bárki hozzáférhet a szabadalmi leíráshoz, azt a Hivatal már nem kezeli bizalmasan. Ezen időponttól kell fizetni az évente előre esedékes fenntartási díjat is (az első alkalommal két évet együtt). Ezután fél éven belül meg kell kérni az érdemi vizsgálatot, azaz a hatósági eljárás 2. szakaszát (ez is díjköteles). A kérelem után – például egy további év múlva – a Hivatal részletesen is megvizsgálja a találmányt, és összeveti a kutatási jelentésben feltárt korábbi megoldásokkal. Ekkor képviselője útján határozatban hívja fel Lúzert, hogy nyilatkozzék az újdonság és feltalálói tevékenység vonatkozásában, határolja el az oltalmi kört a korábbi megoldásoktól, és javítsa ki az egyéb hiányosságokat. Sikeres javítás után fél-vagy egy év múlva megadják a szabadalmat. Szabadalom ról tehát csak ezután beszélhetünk, eddig találmányról (oltalomra méltó műszaki megoldásról), szabadalmi igényről volt szó. A szabadalmi oltalom megadása előtt a jogosultnak/képviselőnek előzetesen még jóvá kell

hagynia a megadásra előterjesztett végleges változatot (díjköteles). A Hivatal a teljes eljárás során csak a képviselő útján tartja akapcsolatot az ügyféllel. A szabadalom maximum 20 évig tartható fenn. A fenntartási díj megfizetésének elmulasztása (és a türelmi idők letelte) után megszűnik a szabadalom, és a találmány közkinccsé válik. Tételezzük fel, hogy a „szakértő” az elbíráló tanácsait is figyelembe véve az alábbi módon javította ki az első, ún. főigénypontot: Motoros szobakerékpár, amely motort, pedált, alaplapot, széktartót és széket tartalmaz, a motor dörzshenger és ékszíj útján pedálkerékhez kapcsolódik, a szék oldalán kapcsoló van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a szék (3) kapaszkodójához a tűzköves (11a) öngyújtó (11) csatlakozik, továbbá hamutartóval (13) rendelkezik, amely a műszer (4) alatt helyezkedik el. Lúzer Elek most már nagyon büszke magára, hálás dr. Pfuschernak és a „szakértőnek”, hogy megkapta a várva várt szabadalmat. A szabadalmi irat most már ott feszül Lúzer Elek falán, bekeretezve, a nagypapa szabadalmi irata mellett. Mindenki boldog. Lúzer Elek kicsit csodálkozik rajta, hogy évek alatt sem sikerül eladnia találmányát, de a lényeg, hogy most már Katinka is elhiszi, hogy ő feltaláló, és méltó szellemi örököse a híres nagypapának. A főigénypont kiválóan megfelelt minden jogszabálynak, ezért természetesen megkapta a szabadalmi oltalmat. Lúzer-szabadalom megkerülve Lúzer Elek hiába ajánlotta fel a Multi Kft. szobakerékpár gyárnak a találmányt, azok megköszönték a részletes információt, és nem tartottak igényt rá. Fél év múlva azonban megjelentek saját motoros szobakerékpárjukkal. Vagy, ha mégsem, az nem a Lúzer teamen múlott. Azok kedvéért, akik nemcsak a dicsőségért lettek feltalálók, hanem esetleg pénzt is szeretnének látni találmányuk kapcsán, vizsgáljuk meg a megadott szabadalmat. A szabadalom hoz kizárólagos gyártási, forgalmazási, hasznosítási jog társul az adott országban. Ez a jog nem a motoros szobakerékpárra (tehát nem az ötletre) terjed ki, hanem arra a motoros szobakerékpárra, amely a főigénypontban le van írva. A szabadalmat az bitorolja, aki a főigénypont minden egyes intézkedését, jellemzőjét megvalósítja. Közömbös, hogy további jellemzőket megvalósít-e a bitorló (pl. léggömbtartó helyezkedik el

a kapaszkodón). Abban az esetben azonban, ha a jellemzők közül egyet is elhagy a bitorló, akkor a megnevezése bitorló helyett „tisztességes versenyben megőszült konkurens”. Persze a tisztességes versenyben őszülni szándékozó konkurens is jobb, ha szabadalmi ügyvivőhöz fordul, mert egyrészt ekvivalens jellemzők is léteznek, továbbá a jelenleg nem tárgyalt jellegbitorlásba is beleszaladhat. Lopózzunk be a Multi Kft. irodájába, ahol a jogász jelenlétében épp műszaki vezetőjük (M.V.) és szabadalmi ügyvivőjük (SZ.Ü.) elemzi Lúzer Elek főigénypontját. M.V. Megvennénk ennek a Lúzer-szabadalomnak a kizárólagos licencét. Az ötlet jó, végül is miért kéne tekerni mindig a biciklit? Mit adjunk érte? SZ.Ü. Nézzük meg, hogy egyáltalán érdemes-e fizetni érte. Mint már tudod, a szabadalmi oltalom terjedelmét a főigénypont határozza meg. Bontsuk fel a főigénypontot az alábbi jellemzőkre: A/ Motoros szobakerékpár, amely motort, pedált, alaplapot, széktartót és széket tartalmaz, B/ a motor dörzshenger és ékszíj útján pedálkerékhez kapcsolódik, C/ a szék oldalán kapcsoló van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy D/ a szék (3) kapaszkodójához a tűzköves (11a) öngyújtó (11) csatlakozik, E/ továbbá hamutartóval (13) rendelkezik, F/ amely a műszer (4) alatt helyezkedik el. Nos, úgy látom, hogy ez a főigénypont könnyen megkerülhető, sőt talán ezer sebből vérzik. Az A/ jellemző nekünk is kell, ezzel nincs semmi gond. Mi a véleményed a B/ jellemzőről. Kell-e nekünk dörzshenger és ékszíj? M.V. Nem kell, lánchajtással is megoldhatnánk. De azért az ékszíjas hajtás egyszerűbb, gazdaságosabb lenne. Mik a további lehetőségek? SZ.Ü. Kapcsoló mindenképp kell, de gondolom ez nem csak a szék oldalán helyezhető el?

M.V. Pontosan. Meg is van az első nagy seb, a C/ jellemző megkerülhető. A kapcsolót a műszerfara fogjuk tenni. SZ.Ü. Rendben, akkor az már biztos, hogy pénzt nem kell adni a találmányért. Nézzük azért tovább: nem árt, ha több jellemzőt is sikerül megkerülnünk. Szükségünk van egyáltalán öngyújtóra? A találmány újdonsága tulajdonképpen csak erre épül. M.V. Feltétlenül! A dohányosok fáradnak el legelőbb a szobabiciklin, fontos, hogy számukra minden komfortot megadjunk. ( alternatíva: Az alapmodellre biztosan nem raknánk ilyet. De azért nézzük meg…) SZ.Ü. Akkor a D/ pont kapcsán azt javaslom, hogy ne a szék kapaszkodójához szereljük az öngyújtót, illetve nem kell feltétlen tűzkővel meggyújtanunk a tüzet. Hamutartó biztos kell, de muszáj azt a műszer alatt elhelyeznünk? M.V. Világos a feladat, a D/ és F/ jellemzőket is megkerülhetjük. Az öngyújtó és a hamutartó helyét felcseréljük, és piezo-gyújtót rakunk az öngyújtóra. Úgy látom, ez a Lúzer minket nézett lúzernak, bolond leszek fizetni olyanért, amit ingyen is megkaphatok! SZ.Ü. Ne bántsd szegényt! Talán nem is tud róla, hogy mekkora lúzer. M.V. Ha hozzád került volna Lúzer, Te milyen főigénypontot írtál volna? SZ.Ü. Először is feltártam volna alaposan a „technika állását”, azaz egy világszintű szabadalomkutatással kezdtem volna. A kutatás alapján az alkalmazási területet már eleve kiterjesztettem volna a rehabilitációra, illetve biztos találtam volna az elbíráló által felhozott iratokból is. Így jobban elhatároltam volna az új elemeket a már ismert elemektől, tehát az új elemek körét szűkítettem volna, így a hivatali felhívás akár el is maradt volna, amely költségmegtakarítást jelenthetett volna Lúzernak. Ennek ellenére az oltalmi kör bővült volna, azaz nehezebben megkerülhetővé tettem volna a főigénypontot a jellemzők megnevezésének és kapcsolódási jellemzőinek tágításával. Valami ilyet írtam volna: Motoros szobakerékpár, amely motort, kapcsolót, pedált, alaplapot, széktartót és széket tartalmaz, a motor erőátviteli egység útján pedálkerékhez kapcsolódik, azzal jellemezve, hogy legalább egy dohányzást segítő eszközzel (11, 13) rendelkezik.

Profi szakember szükséges A szabadalmi leírás megszerkesztése nem olyan jellegű jogi munka, mint egy ingatlanszerződés elkészítése. Ha már beköltöztünk új otthonunkba: eladó, vevő elégedett és a Földhivatal bejegyezte a tulajdonjogot, akkor majdnem mindegy, mi állt a szerződésben. Az ügyvéd jól végezte dolgát, mi meg élvezzük a 90 nm-es lakásunkat. Egy szabadalmi oltalom esetében azonban sok esetben a szabadalmi ügyvivőn múlik, hogy a „lakás” 30 nm-es vagy 150 nm-es lesz-e! Ráadásul Ön erre csak akkor jön rá, amikor ki akarja adni albérletbe, azaz licencet próbál értékesíteni. Senkinek sem kell a nagynak árult kislakás, senki sem akar 30nm-ért 90 nm-es árat fizetni. Senki sem vesz olyan lakást, amelynél kiderül, hogy társbérlő van, azaz könnyen megkerülhető, és más is hasznosítja megoldásunkat. A profi szabadalmi ügyvivő általában meg tudja kerülni azokat a szabadalmi oltalmakat, amelyeket mégoly gyakorlott feltaláló, kezdő vagy korábbi „vállalati” szabadalmi ügyvivő, feltalálói egyesületek nyugdíjas szakértői vagy korábbi hivatali munkatársak készítettek. Utóbbiaktól ne várjunk 100 nm feletti lakásokat! A hivatali munkatársak hiába segítőkészek,az ő feladataik a törvényeknek megfelelő szabadalmi oltalmak engedélyezése, egy kis lakással pedig könnyebb kielégíteni a követelményeket (és több elfér belőle a technika telkén). Szakács példával élve: ők bírálják el, hogy jó-e a töltött káposzta vagy sem; ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy azt meg is tudják főzni. A szabadalmi oltalom megkerülhetőségét természetesen a találmány újdonsága is befolyásolja. Azoknál a találmányoknál, ahol csak apró újdonságmorzsák maradnak meg az újdonságkutatás után, és csak ezekre építve, nagy kínnal lehet az oltalmat megszerezni, nem sok mozgástér marad a bitorlás megnehezítésére. Nagyon ritka, hogy egy profi szabadalmi ügyvivő ne tudna legalább valamilyen minimális oltalmat elérni, ha ezt az ügyfél igényli. A konkurensek egy részének persze fogalma sincs arról, hogy szabadalmunkat könnyű megkerülni, így ez az oltalom is elrettentő lehet. Ahogy egy profi autózár-szakértő számára nincs feltörhetetlen autó, ugyanúgy egy jó szabadalmi ügyvivő is a legtöbb szabadalmat meg tudja kerülni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szabadalmak ne lennének biztonságban. Egyrészt kevés a jó szakember, másrészt kevés az ilyen jellegű megbízás. Sokan úgy fizetnek licencdíjat vagy vesznek szabadalmat, hogy fel sem merül bennük: a megkerülés olcsóbb lenne. Pedig ami megkerülhető, az közkincsnek tekinthető, még akkor is, ha erre csak néhány szakember

képes az országban. A szellemi tulajdon ebből a szempontból eltér az anyagi tulajdontól. Egy autót akkor sem szabad ellopni, ha a sofőr nyitva hagyja az ajtót, és bennfelejti a slusszkulcsot. Szellemi tulajdon esetén a nyitva-hagyott ajtó a mindenki számára való jogos hozzáférhetőséget jelenti (más törvényeket, például versenytörvényt persze be kell itt is tartani). A nagy multi-cégek persze jó szakemberekkel rendelkeznek, ezért, amit lehet megkerülnek, lenyúlnak – ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazhat. Ha mi nem bíztunk meg profi szabadalmi ügyvivőt, úgy esélyünk sincs arra, hogy licencet vegyenek tőlünk. Ez nem jelenti azt, hogy nem juthatunk be hozzájuk: jól kikérdeznek, alaposan megvizsgálják találmányunkat, és csak utána mondanak nemet. Bizonyos országokban, iparágakban (pl. japán autóipar) sokszor azonnal útilaput kötnek a lábunkra, mert csak a saját fejlesztéseikben bíznak, és nem szeretnék, ha a mással való tárgyalás azt a látszatot keltené, mintha bármilyen ötletet is tőlünk nyúltak volna le, azaz az ilyen per lehetőségét is teljes elzárkózással igyekeznek megelőzni. Erre gondolhatjuk, hogy mindenki magából indul ki… Egy szabadalmat általában nem lehet abszolút megkerülhetetlenné tenni. A cél inkább az, hogy a lehetőségeken belül maximálisan megnehezítsük a találmány megkerülését, azaz drágább legyen megkerülni, mint kifizetni érte a licencdíjat. Ebből az is következik, hogy minél erősebb a szabadalmunk (feltétel: jó találmány + jó szabadalmi ügyvivő), annál több licencdíjat kérhetünk. Tételezzük fel, hogy miénk egy híd, ahol hídpénzt szedhetünk. Kis összegnél kifizetnék a pénzt. Irreális összegnél hamarosan beindulna a kompforgalom és kikerülnék a hidat. Lúzer Elek történetéből láthatjuk, hogy mennyire fontos jó szakember igénybe vétele fejlesztésünkhöz. Emellett az is fontos, hogy megismerjük, és megértsük az innováció folyamatát, tisztában legyünk jogi eszközeinkkel és lehetőségeinkkel. Akkor járunk el helyesen, ha a jogi eszközöket, anyagi forrásainkat és célkitűzésünket egymással összhangban dinamikusan kezeljük, és eszerint alakítjuk, optimalizáljuk innovációnkat és szellemi tulajdonvédelmünket.

Spanyolviasz és az anyagi jog A társadalmak magatartási normákat írnak, e normákat követve kell viszonyulnia a polgároknak az innováció egyes területeihez, konkrét esetben a szabadalmakhoz. E normaviszonyokat anyagi jognak nevezik, és törvényben, jogszabályban írják elő.

Az egyes országok/társadalmak – különösen az Európai Unióban – megközelítőleg harmonizálták a szabadalmakkal összefüggő normáikat, ezért a magyar ismertetést általában az EU többi országára is érvényesnek tekinthetjük. Az európai jelleget hangsúlyozva a példákat és a rövid megjegyzéseket a spanyolviasz feltalálójának szemszögéből tesszük meg. Szabadalom vagy szabadalmi oltalom alatt egy találmányra adott kizárólagos jogot értünk. A társadalom a találmány közkinccsé válása és a technikai haladás érdekében korlátozott ideig hasznosítási monopolhelyzetet nyújt a feltalálónak, illetve jogutódjának. E kizárólagosság elnyerésének és fenntartásának vannak feltételei, ezeket az alábbiak szerint csoportosítjuk. A szabadalom feltételei : - a találmány olyan tárgykörbe tartozzék, amellyel kapcsolatos kizárólagosság nem sérti a társadalom érdekeit, és amely iparilag alkalmazható, - a találmány új legyen, és arra másnak ne legyen korábbi szabadalmi igénye, - a találmány feltalálói tevékenységen alapuljon, - az eljárás költségeit a feltaláló viselje, jogait a társadalom érdekeire tekintettel gyakorolja, a szabadalmat pedig csak ésszerű ideig tartsa fenn.

Ipari alkalmazhatóság és közérdek A szabadalmi oltalom megszerzésének feltétele, hogy a találmány olyan tárgykörbe tartozzék, amellyel kapcsolatos kizárólagosság nem sérti a társadalom érdekeit, és amely iparilag alkalmazható „Kedves Uram! Édesanyját nem tudjuk megoperálni! A számára életmentő műtéti eljárásra szabadalmi oltalmat szerzett egy pakisztáni sebész. Engedje meg, hogy elsőként nyilvánítsam őszinte részvétem magam és a kórház nevében!” E soroknak még az olvasása is hátborzongató! Szerencsére a valóságban nem játszódhat le efféle párbeszéd. Bizonyára sok nagyszerű sebészeti eljárást találtak

már fel, a társadalomnak azonban nem érdeke, hogy ezekre bárkinek kizárólagos jogot adjon. Nem nyerhető oltalom olyan megoldásokra sem, amely például üzleti tervre, játékszabályra, matematikai módszerre vagy önmagában szoftverre vonatkozik. Az ipari alkalmazhatóságot illetően a találmányt az iparban vagy mezőgazdaságban (ideértve általában a biológiai anyag előállítását is) ismételten elő kell tudni állítani ugyanazzal az eredménnyel. A találmányt ezért olyan mértékben kell a társadalom számára feltárni, hogy azt bármilyen külső szakember megvalósíthassa. Itt érdemes megjegyezni, hogy a feltalálónak – szabadalmi bejelentése után – általában másfél év áll rendelkezésére ahhoz, hogy más még ne ismerje meg találmányát.

Újdonság és elsőbbség A szabadalom megszerzésének feltétele, hogy a találmány új legyen, és arra másnak ne legyen korábbi szabadalmi igénye. Új a találmány, ha a technika állásából nem ismerhető meg olyan korábbi megoldás, amely a találmány minden általános jellegzetességét tartalmazza. López előz? A társadalom számára azok az alkotói teljesítmények értékesek, amelyek világszinten újak. A köz számára egyéni „szoc. problémának” tekinthető, ha valaki olyat alkot, amely nyilvánosan hozzáférhető információ alapján is előállítható. Vannak azonban olyan esetek, amikor az információ nem nyilvános, a feltaláló valóban eddig nyilvánosságra nem jutott alkotást hozott létre, ennek ellenére egy másik feltaláló megelőzte őt. A társadalom ilyenkor nagyvonalúan jár el: méltányolja a relatív újdonságot. Bárki kerülhet ilyen helyzetbe, és elvileg közömbös a társadalom számára, hogy kinek engedélyez kizárólagos jogosultságot. Nyilvánvaló, hogy a kettős feltalálásért a polgárok nem kívánnak duplán licencdíjat fizetni, ezért a két feltaláló közül csak az egyiknek engedélyez a társadalom szabadalmat. Ahogy egy kereszteződésbe egyszerre érkező két autó között is szabály dönti el, hogy melyik haladhat tovább, ugyanígy a találmányok területén is szabályt kellett alkotni. Szabadalmak kapcsán az elsőbbség azt illeti, aki korábban jelentette be találmányát szabadalmaztatásra. Ahogy a közlekedési szabályoknál is lehetnek eltérések, sajátságok egy másik országban, szabadalmi téren sem feltétlen azonos

mindenütt a szabályozás. Az USA-ban a szabadalmi oltalom korábban nem az első bejelentőt, hanem az első feltalálót illette. Ma már ez az előírás megváltozott, és nagymértékben az európai szabályhoz közeledett. De térjünk vissza a kontinensre, egyenesen Párizsba. A Párizsi Uniós Egyezmény (1884. óta hatályos, 1967-ben felülvizsgálták, több mint 170 tagállama van) szerint a tagországok állampolgárai egyenlő elbánás alá esnek egy nemzeti bejelentés kapcsán. Az Egyezmény további fontos szabálya az „ uniós elsőbbség ” intézménye. Ha egy feltaláló szabadalmi bejelentést tett saját országában, akkor egy éven belül a mi országunkban is igényelhet szabadalmi oltalmat korábbi elsőbbségére hivatkozva. Hiába találtuk fel, és jelentettük be Magyarországon elsőként szabadalmaztatásra a „spanyolviaszt” április 1-jén, ha Sancho López feltaláló ugyanezt már megtette Spanyolországban január 15-én, és elsőbbségének igénylésével Magyarországra is bejelentette november 30-án. Ilyenkor a korábbi elsőbbséggel bíró feltaláló kapja meg a szabadalmat, tehát mi hoppon maradtunk, ún. igényrontásáldozatai lettünk. Az elsőbbség ellenére Sancho López úr szabadalma csak november 30-tól lesz érvényes, esetleges licencdíjat is csak e naptól szedhet. A korábban említett társadalmi nagyvonalúság abban érhető tetten, hogy ha Sancho López úr nem igényel szabadalmi oltalmat Magyarországon, akkor mi is megkaphatjuk a szabadalmat. López lopta ezt? A találmány újdonsága kapcsán előfordulhat az az eset, hogy a találmányt újnak vélik, és a társadalom meg is adja a kizárólagos jogot, mert nem talál a vizsgálat során olyan iratot, amely az újdonságot megkérdőjelezné. A feltaláló, legyen ismét Sancho López, élvezi a szabadalmat, és licencdíjat szed azoktól, akik fizetnek neki a spanyolviasz hasznosítási jogáért. Évek múlva azonban valaki, még alaposabb kutatás után kideríti, hogy a találmány mégsem volt új az elsőbbség napján, és már évekkel ezelőtt leírták a receptet egy mongol numizmatikai folyóiratban. A társadalom ilyenkor megsemmisítési eljárás keretében elveszi a kizárólagos jogot, és a bejelentés napjára visszaható hatállyal megszűnteti a szabadalmi oltalmat. Kérdésként merül fel, mi legyen a már kifizetett licencdíjjal? A Pecsét Kft. ugyanis már hat esztendeje fizet López úrnak a hasznosításért. Bár örül a Pecsét Kft, hogy a jövőben nem kell fizetnie, egyúttal bosszankodik is, hiszen kiderült, hogy feleslegesen fizetett eddig. A társadalom ilyenkor salamoni bölcsességgel jár el.

Hiába lop ez, mégis frankó A már találmánynak nem nevezhető műszaki megoldás azért nem volt teljesen értéktelen társadalmi szempontból, hiszen csak nagyon nehezen hozzáférhető korábbi információ állt (volna) rendelkezésre. A licencvevő Pecsét Kft. is úgy vélte, hogy megéri neki a licenc, ő sem talált más információt a spanyolviasz előállítására, hiszen akkor nem írt volna alá licencszerződést. A Pecsét Kft. a licencdíjat beépítette a saját áraiba, ha ráfizetéses lett volna, akkor nyilván nem fizeti hat évig a díjat. Sancho López ugyan tévedésből kapott szabadalmat, de ezen „újra feltalálásnak” volt némi társadalmi hasznossága, hiszen a piacnak nem kellett várnia a mongol folyóirat felbukkanásáig. A törvények szerint ilyen esetben a Pecsét Kft. a kifizetett licencdíjnak csak azt a részét követelhetné vissza, amelyet nem fedeztek a hasznosításból származó gazdasági előnyök. Feltételezve, hogy a Pecsét Kft-nek még így is jelentős nyeresége volt a terméken, a már kifizetett díjakat nem követelheti vissza. Már ismertettük, hogy a technika állásához képest mik az újdonság feltételei, arról azonban még nem esett szó, hogy mi a „ technika állása ”. A technika állásához tartozik minden információ, amely a világ bármely részén szóban, írásban, gyakorlatba vétel útján vagy más módon bárki által hozzáférhetővé vált. A technika állásához tartozó iratot újdonságrontó iratnak vagy anterioritásnak is nevezik. Lényegtelen, hogy az irat hány példányban jelent meg, a lényeg, hogy bárki által hozzáférhetővé vélt-e. Egy könyvtárban elhelyezett irat nyilvánosságra jutottnak tekinthető, függetlenül attól, hogy ténylegesen beleolvasott-e valaki vagy sem. Amennyiben azonban a feltalálóval szemben elkövetett jogsértés eredménye a nyilvánosságra jutás, például az ötletet ellopva publikálják a találmányt, a feltaláló 6 hónap türelmi időt kap a szabadalmi bejelentés szabályos megtételére. López is terítéken A hatósági vizsgálat során először formai vizsgálat következik, majd újdonságkutatást végeznek. Az újdonságkutatási jelentés közzétételét követő 6 hónapon belül kérelmezhető az újdonságvizsgálat . Az újdonságkutatás során a feltaláló szabadalmi ügyvivő képviselője által megfogalmazott igénypontokhoz kutat a Hivatal olyan iratokat, többnyire korábbi szabadalmi leírásokat, amelyek az újdonságot vagy a feltalálói tevékenységet kérdőjelezik meg. A későbbi újdonságvizsgálat során ezen iratokat részletesen is elemzik, és a vizsgálatot kiterjesztik a korábbi elsőbbségű, de nem nyilvánosságra jutott iratokra, nevezetesen Sancho López említett korábbi elsőbbségű találmánya is ekkor kerül terítékre. López találmányát azonban csak az újdonság értékelésénél vehetik

figyelembe, a feltalálói tevékenységnél nem. Az újdonság értékeléséhez mindenképp szükséges találmányonként egy főigénypont, amelyben minden kötelező jellemzője megtalálható a találmánynak. Egy szabadalmi iratban – azonos találmányi gondolat esetén – akár több összetartozó találmány is ismertethető, például a spanyolviasz receptúrája és annak gyártási és/vagy alkalmazási eljárása. Egy találmány esetén akkor áll fenn az újdonság hiánya, ha a feltárt korábbi iratból az adott főigénypont valamennyi jellemzője megismerhető. A korábbi irat bármi lehet, de jellemzően szabadalmi irat. A műszaki információk 80%-a csak szabadalmi iratokból ismerhetők meg, így az újdonságkutatás jellemzően csak erre koncentrál. Újdonságkutatás szempontjából lényegtelen, hogy a nyilvánosságra jutott szabadalmi irat – amely jellemzően a 18 hónapos közzétételkor keletkezett irat – milyen minőségű, arra adtak-e szabadalmat, illetve érvényes-e az ahhoz kapcsolódó szabadalom valamelyik országban. A szabadalmi irat, szabadalmi leírás a kutatás és vizsgálat során csak publikációként funkcionál. Súlyos problémákat okozhat, ha egy kutatási jelentés által feltárt iratokat „mintának” tekintve mankóként használunk fel szabadalmi leírásunk megfogalmazásánál a következők miatt: - a közzétételi iratok még nem estek át vizsgálati szűrőn, - a megfogalmazás nemzeti sajátságokat tartalmazhat, - lehet, hogy kevésbé felkészült szakember fogalmazta meg, - lehet, hogy a közzététel utáni vizsgálati szakaszra időzítették a végleges szabadalmi leírást.

Feltalálói tevékenység A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A társadalom elvárja, hogy a kizárólagos jogokat igénylő feltaláló ne csak azt rakja össze, amire megtanították az iskolában, hanem alkotó módon használja agyát, és feladatmegoldó képességével érdemben gazdagítsa a technika állását.

López szakember? Köznapi értelemben, legalábbis a pecsétek területén López úr bizonyára szakember. Szabadalmi értelemben azonban ő feltehetőleg nem szakember, hanem feltaláló. A szabadalmi jog szakembere ugyanis fiktív személy. E fiktív szakember szemszögéből kell megítélni a feltalálói tevékenységet. Már említettük, hogy a társadalom elvárja a feltalálótól, hogy világszintű újdonságot alkosson, és ne olyat, amelyet bárki elleshet mástól. Megjegyezzük, hogy a világszintű újdonság mellett a társadalom csak arra a földrajzi területre engedélyez kizárólagosságot, ahová kérik, és ahol joghatósága van, tehát tipikusan egy-egy ország területére. A világszintű elvárás miatt a „szakember” olyan passzív tulajdonsággal rendelkezik, amelynek keretében ismeri szakterületén a technika állását, amellyel nem állítunk kevesebbet, minthogy a szakterületéhez kapcsolódó minden szakirodalom, valamint minden szabadalmi leírás valamennyi mondatát ismeri. E szakember tehát valójában egy „Superman” merevlemez aggyal. Agya azonban annyira merev, hogy gondolkodásra már nem marad szabad tárhelye, ezért kombináló és feladatmegoldó képessége szerény. Átlagos, kiszámítható szakmai munkához való képessége megvan, de képzelőerővel alig rendelkezik, alkotó jellegű felismerésre nem képes. A feltalálói tevékenység vizsgálatánál a szabadalmi elbírálónak a „szakember” szemszögéből kell megítélnie a találmányt. A találmányt a feltaláló szabadalmi ügyvivője által megfogalmazott igénypontok segítségével vizsgálja az elbíráló. A kutatás során feltárt publikációk közül kiválasztja azt a néhány dokumentumot, amelyet a vizsgált igényponthoz legközelebbinek ítél meg. Ezután egyesével megállapítja, hogy mely jellemzők tekintetében tér el egymástól a két megoldás. Ezt követően megítéli, hogy a technika állásához tartozó irat a „szakember” számára az elsőbbség napján adhatott-e elégséges ismeretet a találmány megvalósításhoz. A feltárt néhány korábbi dokumentum kombinációja is vizsgálandó. Meg kell állapítani a korábbi dokumentumok távolságát a vizsgált területtől. Azonos műszaki területre eső dokumentumok kombinálása elvárható egy „szakembertől”, ugyanakkor távoli dokumentumok kombinálása kevésbé nyilvánvaló. A kombinációk nyilvánvalóságát azon keresztül ítélik meg, hogy kézenfekvő volte egy „szakember” számára, hogy egy kitűzött feladatot két vagy több megoldás jellemzőinek felhasználásával hozzon létre. Ha a megoldás nem nyilvánvaló, és a szakember köteles tudásán túl alkotói teljesítmény is felmutatható, akkor a találmány feltalálói tevékenységen alapul.

López, a kombinátor A legtöbb találmány kombináció eredménye. Talán az olyan úttörő jellegű találmány is, mint a gőzmozdony, hiszen mind a gőzgép, mind a kényszerpályán történő vontatás (vö. lóvasút) már ismert volt. A szabadalmi elbíráló szempontjából már vizsgáltuk az iratok kombinálásának lehetőségét. A feltalálóban is hasonló folyamat zajlik le. Az általa ismert információkat rendezi át új információvá. A szabadalmazhatóság szempontjából a kérdés az, hogy ez az új információ a régiek ismeretében nyilvánvaló-e, azaz „szakembertől” elvárható megoldás-e. Ez lop - Nem szabadalmazható megoldások - Addíció : Két vagy több, külön-külön már alkalmazott megoldás együttes alkalmazása, ha a megoldások csak az eredeti funkciójukat töltik be, a kiváltott együttes hatás nem haladja meg a részelemektől várható hatások összegét. Például egy hőmérséklet érzékelésére alkalmas eszközt és egy nyomásérzékelő eszközt egybeépítünk, amely kijelzi a mért minta hőmérsékletét és nyomását. Itt sem kölcsönhatásról, sem új hatásról nem beszélhetünk. - Helyettesítés :Ismert megoldásban alkalmazott anyagot egy másik, ugyancsak ismert anyaggal helyettesítek. Az új anyag alkalmazása pont azt a hatást idézi elő, amelyet a szakember elvár. Például acél sátorcöveket helyettesítek alumínium vagy műanyag cövekkel. Ezen anyaghelyettesítés számos előnnyel jár: például az új cövek könnyebb, nem rozsdásodik. E tulajdonságok azonban nem haladják meg azt a kört, amely elvárható egy ilyen helyettesítés nyomán. Helyettesítésnek tekinthetjük az ekvivalens megoldás alkalmazását is, amikor funkciójában közel hasonló megoldással helyettesítünk egy ismert megoldást. Például raklapokat szögelés helyett csavarozással állítunk elő, akkor a szög-csavar helyettesítésnél elvárt általános hatások jelentkeznek. Helyettesítésnek, átvitelnek nevezhetjük azt is, amikor egy bizonyos területen már bevált megoldást egy új területen valósítunk meg. Ismertek a masszázsfotelok, amelyek a test különböző részeit masszírozzák, és lakásokban, szalonokban használják őket. Ugyanilyen elven működő fotelok ma már autóülésként is funkcionálnak. Azonos műszaki megoldás azonos célra való alkalmazása – az eltérő körülmények ellenére – nem elégíti ki a feltalálói tevékenység követelményét. - Alak- és méretváltozás, többszörözés: Ha például teljesítménynövelés érdekében növeljük a méretet, növeljük a bevitt energiát, ez a nyilvánvaló kategóriába sorolható. Ha egy ismert készülékhez nagyobb motort választunk, akkor nyilvánvalóan nagyobb teljesítményű készüléket kapunk. Ha egy létrán

növeljük a létrafokok számát, akkor magasabbra tudunk felmászni rajta. Ha egy ismert intézkedést egymást követően többször végrehajtunk, és a hatás elvárt arányban jelentkezik a többszörözéssel, szintén nem végeztünk feltalálói tevékenységet. Nyilvánvalóan szárazabb lesz a ruha, ha kétszer centrifugáljuk, mintha egyszer. Ugyancsak szárazabb lesz, ha ezt magasabb fordulatszámon hajtjuk végre. - Optimalizálás , kiválasztás: Ismert megoldásból optimumkereséssel származtatott új megoldás a „szakember” köteles tudásához sorolható tevékenység. Ilyenkor a változó egy intervallumon belül egy ismert függvény alapján mozog, amelyből meghatározható a szélsőérték. Például egy hűtőkompresszor jelleggörbéje alapján meghatározható, hogy egy adott hűtési folyamathoz milyen beállítás az optimális. Egy másik esetben több alkalmas megoldás közül választok ki egyet. Gyógyhatású kompozícióba keresek C-vitamin tartalmú növényt, választhatok a fekete berkenye, a fekete ribizli és a csipkebogyó között, és a csipkebogyót választom. Ez nem lop - Tipikusan szabadalmazható megoldások Tulajdonképpen a fenti logikai és technológiai műveletek mindegyikénél lehetne ellenpéldát felhozni, tehát a kombinációk fenti lépései mellett is előfordulhat szabadalomképes találmány, ha nem is az a jellemző. Az alábbiakban erre hozunk néhány példát. - Nem várt mellékhatás: Ha szakember számára nem várt mellékhatás jelentkezik a végeredményben, akkor a megoldás szabadalmazható. Ekkor tetten érhető az alkotói tevékenység, a feltaláló többlete a „szakember” köteles tudásához képest. A fenti példáknál maradva: - Olyan nyomásmérőt fejlesztünk ki, amely önmagában is kijelzi a hőmérsékletet, pl. izochor állapotváltozás körülményei miatt. - A zokniban egy-egy textilszálat ezüstbevonatú szállal helyettesítünk. Ez azzal a nem várt hatással is jár, hogy lábunknak nem lesz izzadtságszaga, mert az ezüst megöli az izzadtságszagot keltő baktériumokat (anyaghelyettesítés). - Bogáncsok kapaszkodó nyúlványaihoz hasonló, konfekcionált tépőzárat találunk ki (átvitel). - Belsőégésű motorok szívócsöve méretének megváltoztatása, amely váratlan teljesítménynövekedést, hatásfokjavulást eredményezett

(méretváltozás). - Ismert körben alkalmazott vegyületcsaládból egy vegyület kiválasztása, amely olyan gyógyszert eredményez, amelynek kevesebb a mellékhatása (kiválasztás). A Szinergikus hatás is nem várt mellékhatás. A + B hatását a szakember A+B hatásnak várná, ehelyett a hatás kedvezőbb: (A+B)’. Több hatóanyag egymást fokozó hatása olyan hatás, amelynek felismerése a kompozíció létrehozásakor feltalálói teljesítmény. A C- és az E- vitaminok szinergikusan működnek, tehát együtt nagyobb a hatásuk, mint külön-külön. Például az E-vitamin eltakarítja a sejtmembránból a veszélyes szabadgyököket, miközben a C-vitamin megakadályozza a szabadgyökök láncreakciószerű termelődését. Mindkét vitamin antioxidáns hatását erősíti a cink. - Szakmai előítéletet legyőzése: Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha az elsőbbség napján fennálló egyöntetű szakmai előítélet legyőzését eredményezi. Ilyen esetekben a feltaláló nem csak hogy nem kaphatott útmutatást a technika állásából, hanem az még helytelen irányba is terelhette a figyelmét. A gőzmozdony sebességét például túl gyorsnak találták az ember számára. Vagy, ha elterjedt, hogy nem lehet 1,44 törésmutatójúnál (üveg-levegő) kisebb üveget gyártani, és valaki ezt mégis megteszi, az szakmai előítéletet győz le.

Joggyakorlás Feltétel továbbá, hogy az eljárás költségeit a feltaláló viselje, jogait a társadalom érdekeire tekintettel gyakorolja, a szabadalmat pedig csak ésszerű ideig tartsa fenn López fizet A szellemi tulajdonvédelemért a feltalálónak igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a társadalom által kijelölt hatóság felé, Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) felé. A díj elnevezése alapján okkal gondolhatjuk, hogy ez a társadalom által nyújtott szolgáltatás díja, figyelembe véve a ráfordított munkát és a szolgáltatás értékét. Valójában e díj esetenként aránytalan. López nem fizet rá A hatósági díj mellett López úrnak szabadalmi ügyvivői munkadíjat is kell fizetnie. Tekintve, hogy egyetlen komoly cég sem fog fizetni licencdíjat López

úrnak, ha a szabadalmát könnyű megkerülni, csak az olyan szabadalomnak van értéke, amely nehezen megkerülhető. A nehezen megkerülhető szabadalomhoz elengedhetetlen a szabadalmi ügyvivő, mégpedig a jó és kellően gyakorlott szabadalmi ügyvivő. Az ügyvivő munkája mögött hosszú tanulás és gyakorlat áll, amelynek komoly piaci értéke van, magas óradíja vagy díjazása olyan szakértelmet tükröz(het), amellyel López úr adott esetben milliókat takaríthat meg. Ki fizet a végén többet? López! López úrnak a szabadalom élettartama alatt további hatósági díjat is fizetnie kell, ez a fenntartási díj. A társadalomnak az az érdeke, hogy csak az igazán életképes találmányokra őrizze meg a feltaláló a kizárólagos jogot. A társadalomnak az az érdeke, hogy azok a találmányok, amelyek nem termelik ki hosszabb távon fenntartásuk díját, azok ne akadályozzák a műszaki fejlődést, és mielőbb váljanak közkinccsé. Ezért a fenntartási díjak általában az idő előrehaladtával emelkednek. Nem kényszer a „disztribútor” Nem kényszer a szabadalmaztatás, ha azonban kizárólagos jogra törekszünk, akkor alkalmazkodni kell a társadalom elvárásához. A társadalom érdeke, hogy az új megoldások ne íróasztalfiókban pihenjenek, hanem a társadalom javát szolgálják, és azokat hasznosítsák. Ehhez nem kell más segítségét igénybe vegyük, sőt hasznosítási jogot sem kötelező adni másnak – néhány kivételtől eltekintve. Ha azonban mi magunk nem hasznosítjuk, vagy magunk nem találtunk hasznosítót, életbe léphet a kényszerengedélyintézménye. Nem zárkózhatunk el korlátlanul olyan vállalkozótól, aki szívesen hasznosítaná találmányunkat. A törvény rendelkezése szerint a szabadalom megadását követően, általában három év elmúltával a belföldi licencengedély kikényszeríthető.

A szabadalmaztatási eljárás buktatói Ahhoz, hogy elkerüljük a szabadalmaztatás buktatóit, már előtte résen kell lennünk. Meg alatta. Meg utána is. Megpróbáltunk egy helyre gyűjteni néhány gyakoribb problémát, amelyről érdemes, akár még egyszer beszélni. Biztos van olyan feltaláló, akinek ezek közül több nem is probléma, másoknak meg minden probléma. Ők tekintsenek el ebben a fejezetben a teljességtől. Titkom az enyém! - Nem titkolózhatunk a szabadalmi ügyvivő előtt, ha valami kihagyható a

szabadalmi leírásból, azt mondja meg ő. Az ügyvivőt a nem nyilvános információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; erre törvény, eskü és a józanész kötelezi. Ne várjuk ezen felül külön eszkábált nyilatkozatok aláírását. A szabadalmi leírásban teljesen „fel kell tárni” a bejelentést, hogy abból egy harmadik szakember is meg tudja valósítani a találmányt. A feltárás hiánya miatt később is megsemmisíthető egy szabadalom. Ritka, hogy van olyan know-how rész, amely kihagyható vagy torzítható anélkül, hogy ne veszélyeztessük az oltalmat. Ha mégis van ilyen, úgy azt az ügyvivővel beszéljük meg. Aki nagyon félti találmányát, az készíttessen először műnyilvántartásba vételt. - Hibás lépés, ha úgy véljük, hogy mi majd bejelentünk, aztán – ha muszáj – majd rendbe teszi a szabadalmi ügyvivő. A bejelentési nap után új műszaki információ már nem vihető be a leírásba, az átalakítás pedig általában nehezebb, mint egy új bejelentés elkészítése. Csak a költségeket növeljük, és az eljárást veszélyeztetjük egy gyors bejelentéssel. Rendkívüli esetekben, kivételesen sor kerülhet ilyen lépésre is, de ezt is a szabadalmi ügyvivő tegye, mert az elsőbbségi példány minősége nagyon fontos. Ebből kell majd a „rendes” anyag elkészítésével új bejelentést készíteni, és azt belső elsőbbség igénylésével továbbvinni. Nemzetközi viszonylatban jelentős többletköltséggel jár, ha a kivételes utat választjuk. Hibás lépés az is, ha az adatszolgáltatás túl bő lére van eresztve, sok rendszerezetlen dokumentumból áll, vagy éppen nem a célnak megfelelő rajzot tartalmaz, hanem az általunk prospektusnak vagy gyártási rajznak szánt változatot. Ennek ellentéte sem szerencsés, amikor az adatszolgáltatás túl szűkszavú, nekünk csak az ötlet van meg, és a szabadalmi ügyvivőtől várnánk, hogy helyettünk találja fel a kiviteli példát.

Vigyázat, küszöb! Vannak olyan gazdag feltalálók, akik azt hiszik, hogy ha külföldön csináltatják a szabadalmi leírást, akkor drágábban ugyan, de jobb munkát kapnak. Ebből csak az előző igaz, de az nagyon. A legmagasabb fokú szaktudás Magyarországon is megtalálható, és külföldön sem igaz, hogy sok pénzért feltétlen magas színvonalú munkát kapnak. Szerző csak mosolyogni tudott azon az ügyfélen, aki Angliában átíratta szabadalmi igénypontjait. Olyan igénypont- sorozatot kapott, amelyet csak Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és egy-két volt angol gyarmati országban fogadnak el (ún. omnibusz igénypont volt benne). Nagy jelentőségű találmányoknál ne felejtsük el, hogy a PCT nem érvényes néhány országban (például Tajvan, Argentína, Szaúd-Arábia), ezért ide – ügyvivőnk útján – közvetlen bejelentést kell tegyünk, ha oltalmat óhajtunk. Vannak feltalálók, akik úgy vélik, hogy találmányukra „megveszik” a szabadalmat,

mint régen a zsák krumplit. A szabadalmi ügyvivő pedig felviszi nekik az emeletre, majd ekkor fizetnek, persze, ha szép a krumpli. Ők tévedésben vannak. A szabadalom egy olyan jog, amelyet az illetékes hatóság engedélyez vizsgálat után. A befizetett hatósági díjak nem járnak vissza, ha elutasítják a szabadalmat, azok eljárási díjak, nem pedig egy vásárlás ellenértékei. Hasonló a helyzet a szabadalmi ügyvivővel is. Az ügyvivői iroda a Ptk. szerinti megbízásos jogviszonyban dolgozik, amely azt jelenti, hogy munkája után kapja az ellenértéket, nem pedig a munkája eredménye után. A házat építő vállalkozó, a krumplit szállító fuvaros vállalkozói jogviszonyban dolgozik, nekik akkor jár a fizetség, ha felépül a ház, leszállítják a krumplit. Az ügyvédek, szabadalmi ügyvivők az ügyfél helyett járnak el (annak is idejébe telne), és akkor is jár a fizetésük, ha netán sikertelen az eljárásuk, például bűntető ügyvéd esetén elítélik a vádlottat. A jogokat a hatóság adja, ezért a jog megadására egy megbízásban eljáró személy nem adhat garanciát, még ha sejti is az eredményt. Az ügyvivők díjaikat előre jogosultak elkérni, jobb erre is felkészülni, csak akkor adjunk ki megbízást, ha a forrás rendelkezésünkre áll. Akkor se lepődjünk meg, ha a szabadalmi ügyvivő az ügyfélre, tanácsadásra fordított időt felszámítja. Neki is csak 24 órája van, ha ebből ránk áldoz egy órát, az ugyanolyan munkavégzés, mintha más feladatot látna el. Ezek miatt is igyekezzünk olyan ügyvivőt megbízni, akiben megbízunk.

Ez a hajó elment. Jön másik? A határidők – talán nem meglepő – fontosak. Be nem tartásuk következményekkel jár. E következmények egy része egyszerűen csak pénzbe kerül, sokszor azonban a Hivatal egy határidő elmulasztásakor visszavontnak tekinti a szabadalmi bejelentést. Figyeljünk ezért oda azok betartására. Közzététel után nem jön másik hajó. Végleg lekésett határidő esetén nyilvánosságra jutott megoldásunkat soha több nem jelenthetjük be – eredményesen – újra. Az eljárási határidőkről szabadalmi ügyvivőnk útján értesülhetünk. A szabadalmaztatási eljárás - Magyarországon és a legtöbb közeli országban, beleértve az európai szabadalmi rendszert - kétlépcsős. Ez azt jelenti,hogy bejelentéskor csak a kutatást kérjük meg, és a kutatási jelentés közzététele után esedékes a szabadalmi vizsgálat megkérése. A vizsgálati szakaszban van lehetőség a szabadalmi leírás pontosítására, átdolgozására. Megjegyezzük,hogy az átdolgozás alatt, illetve a teljes szabadalmaztatási eljárás alatt új műszaki információ már nem vihető az anyagba. A vizsgálat végén történik a szabadalom megadása. A fentiek miatt fontos határidő az érdemi vizsgálat megkérésének határideje. Ennek pontos napja, a kutatási jelentés közzétételét követő hatodik hónap. Természetesen előbb is meg lehet kérni az érdemi vizsgálatot; amíg nem kérjük meg, addig tekintsük úgy,

mintha a fiókban állna a szabadalmi bejelentésünk. A határidő elmulasztását meg tekinthetjük annak, mintha visszavontuk volna az egész szabadalmi bejelentést. Gyakorlott ügyvivő rövid ideig tud segíteni ilyen késedelmes esetekben is, de jobb ezzel nem élni. Vannak olyan határidők, amelyeket nekünk kell számon tartani. Közzététel után az évi fenntartási díjat a bejelentési nap évfordulóján, előre kell megfizetni. Bár az ügyvivők többsége küld emlékeztetőt, az ismert és évenként ugyanazon a napon jelentkező határidő figyelése a szabadalmas feladata. A magyar hivatal előtt van még díjmentes pótidőszak, de ennek letelte után már egynapos késés is 50 %-os pótdíjjal járhat, 6 hónap után pedig meg is szűnik az oltalom. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt az esedékesség (évfordulót követő hónap utolsó napja) után rögtön jelentkezik az 50 % pótdíj. Utóbbi esetben az átutalás kiérkezésére is kell néhány napot számolni.

Kontárok és társaik A hiszékenység vámszedői a feltalálókat sem kerülik el. Közzététellel nemzetközi adatbázisokba is bekerül találmányunk, nevünk, címünk. Innen már csak szoftver kérdése, hogy adatainkat kigyűjtsék olyan rosszhiszemű „szolgáltatók”, akik hivatalosnak látszó, hatósági iratokhoz megtévesztésig hasonló papírokon közzétételt, borsos áru (1500-2000 EUR) publikálást számlázzanak le a gyanútlan félnek. A bűntető jog eszközeivel nem lehet fellépni ellenük, mert a halvány angol apró betűk között felismerhető, hogy csak szolgáltatást kínálnak. Egyébként abból is értéktelent. Akinek van szabadalmi ügyvivője, nyilván nincs veszélyben; nemigen akad bolond, aki előbb fizet, és csak utána kérdez. Képviselő nélkül azonban bajba kerülhetünk. Jó tudni, hogy a hatóságok kizárólag a szabadalmi ügyvivő útján tartják a kapcsolatot az ügyféllel, ezért minden közvetlen megkeresést eleve gyanúval kezeljünk. A szabadalmi ügyvivő pedig az előírásoknak megfelelő, szabályos forint számlát ad. Szabadalmi és védjegy ügyekben különösen óvakodnunk kell az internetes ügyeskedőktől is, mert nem könnyű felismerni őket. Linkmarketinggel, Google felé fizetett hirdetéssel sokszor az első helyen kínálják magukat. Látványosnak vélhető honlapjuk kizárólag ollóval készült a Wikipédia, a nemzeti hatóság és a gyakorlott szabadalmi irodák honlapjának felhasználásával. Általában középfokú iparjogvédelmi ismerettel és ügyvédi segédlettel dolgoznak. Felismerhetők arról, hogy cégnevükön túl személyes nevüket, arcukat nem adják tevékenységükhöz. Gyakorlott szabadalmi ügyvivőt nem látnak az ügyek.

Jó, ha tudjuk, hogy ügyfélképviseletre jogosult szabadalmi ügyvivő cégszerű körülmények között csak szabadalmi irodában (jelenleg 6 db ilyen cég van az országban) vagy szabadalmi iroda kft-ben (10 db) dolgozhat. A szabadalmi ügyvivők Etikai Szabályzata tiltja, hogy szabadalmi ügyvivő felhajtó, ügynök útján kapjon munkát. Tanácsadó cégek pedig nem jogosultak ilyen tevékenységre, nem rendelkeznek sem az előírt szakmai biztosítással, sem kamarai kontrollal, cégvezetésük nem tett a titoktartásra esküt.Nem tudhatjuk, hogy kire bízzuk védjeggyel kapcsolatos céginformációinkat, találmányunkkal kapcsolatos bizalmas fejlesztéseinket. És akkor a hozzáértésről még nem is beszéltünk.

Jó, jobb, legjobb? Szabadalmaztatás esetén 20 évre alapozzuk meg találmányunk sorsát. Nem mindegy, hogy ha egy multinak felajánljuk megvételre, akkor az csak mosolyog a hátunk mögött, vagy netán megveszi a licencet. Nagyon sok múlik ezért a szabadalmi ügyvivőn. Csak a legjobb lehet elég jó. E téren óvakodjunk a munkanélküli szakértőktől, egykori elbírálóktól, nyugdíjas feltalálóktól és egyesületeiktől. Csak aktív szabadalmi ügyvivőtől remélhetünk naprakész információt és nemzetközileg kompatibilis szabadalmi dokumentációt. Hogy ezért kétszer annyit kell fizetni? Igen, legalább annyit! A nemzetközileg versenyképes munkát meg kell fizetni, de ez még mindig kevesebb, mintha külföldön vennénk igénybe hasonló szolgáltatást. Az igazán költséges azonban az, amikor egy elrontott magyar bejelentést kell külföldön folytatni, vagy ha licencvétel helyett egyszerűen megkerülik szabadalmunkat.

Külföldi keverem-kavarom Apropó megkerülés, de nem az, amiről az előbb beszéltünk. Külföldi szabadalmaztatás során a legtöbb ország megköveteli a helyi szabadalmi ügyvivői képviseletet. A nagyobb szabadalmi irodáknak van minden országban partnerirodájuk. A jog szerint a magyar ügyvivő ilyenkor csak a kiválasztásért felel, a meghatalmazást közvetlenül az ügyfél adja ki a külföldi iroda felé. A külföldi irodák a kapcsolatot kizárólag a magyar irodán keresztül tartják az ügyféllel. Általában sem divat, hogy közvetlenül elvállaljanak külföldi laikus ügyféltől ügyet, hiszen idegen nyelven senki sem magyaráz szívesen alapdolgokat. Az ügyvivő irodák fél szavakból is megértik egymást, és a magyar ügyvivő mondja el a részleteket az ügyfélnek. Ez díjmegtakarítást is jelent egyben. A képviseleti kapcsolat általában kölcsönös. Az ügyfél kizárólag magyar számlát kap, magyar irodától. A számla általában egy összegben tartalmazza a külföldi díját, a magyar

ügyvivő munkadíját, jutalékát. Ez utóbbi többnyire kevesebb, mint ami kedvezményt kap a magyar fél, ezért, ha az ügyfél közvetlenül utazna ki, és kint keresne ügyvivőt az feltehetőleg drágább lenne. Nagyon ritkán előfordul, hogy a feltaláló úgy véli, a bejelentés után már nincs szüksége magyar szabadalmi ügyvivőre, és megkísérli rövidre zárni a kapcsolatot. Ez több okból is hibás lépés. Továbbra is szükséges, hogy magyar értelmezésen keresztül kapja a feltaláló az információt, illetve, hogy a külföldi fél is szakszerű viszont választ kapjon. Legfeljebb e munkadíjat tudná megtakarítani, a többi díja inkább magasabb lenne. Nagyobb gondot okoz, hogy a kialakult nemzetközi gyakorlat szerint ilyenkor a partneriroda azonnal jelzi ezt a tényt magyar partnerének, és eldöntik, hogy nyelnek-e egyet, vagy mindketten felmondják a képviseletet. Utóbbi esetben a találmánynak általában annyi, mert a feltaláló, vagy képtelen más képviselőt találni, vagy a képviseletváltás díja, az anyagok újratanulmányozásának díja, esetleg egy közelgő határidő lehetetlenné teszi az eljárás folytatását.

Előbb belbecs, aztán külcsín Termékek, eszközök esetén nagyon jó, ha gondolunk a külső kialakítás védelmére is. Ezt a védelmet hívjuk formatervezési mintaoltalomnak, ha nem is látott soha formatervezőt. Fontos, hogy a külső védelmet egységben kezeljük a belső műszaki megoldás védelmével, és egy kézben legyen mindkét oltalomszerzés bonyolítása. Bizonyos esetekben újdonságrontó lehet egy ügyetlen ügyintézés.

„Hülyeezahivatal?” Sok feltaláló megijed a Hivatal határozatától, kutatási jelentésétől . Nem értik, hogy miért hoz fel a Hivatal olyan iratokat, aminek semmi köze sincs találmányukhoz. Néha a hivatali szóhasználat is félelmet kelt bennük. Ne ijedjünk meg, mert nem eszik olyan forrón a kását! A Hivatal a feltalálói tevékenységet is vizsgálja. Ennek kapcsán más – persze nem túl távoli – területről is felhozhatnakdokumentumot, ha egy szakembertől elvárható annak ismerete. Két különböző műszaki információ ismeretében lehet, hogy nem is olyan hatalmas újdonság találmányunk. Ilyenkor a szabadalmi ügyvivő feladata, hogy megpróbálja meggyőzni az elbírálót arról, hogy találmányunk mégis feltalálói tevékenységen alapul. Ez persze nem zárja ki azt, hogy az elbíráló egyszerűen téved, hiszen a kutatásnál még nem mélyed el túlzottan a talált iratokban. Nem kell megijednünk a szövegezésen, hogy ilyen és olyan paragrafusoknak nem felel meg találmányunk.

Ez nem a feltaláló vagy az ügyvivő hibája, egyszerűen következmény, hisz, ha például van olyan irat, amely kérdésessé teszi a feltalálói tevékenységet, akkor a találmány már emiatt nem felel meg a vonatkozó paragrafusnak. Amúgy egyetlen hivatal sem jogosult egy találmányt elutasítani, anélkül, hogy előtte ne adjon lehetőséget a feltalálónak – az elutasítási indokok tekintetében – álláspontja kifejtésére. Ez is szabadalmi ügyvivői feladat, ráadásul díja sokszor nem kevesebb, mint egy új leírás készítéséé.

Babérján ülhet a győztes? Egy jog akkor ér valamit, ha be is lehet tartatni. A szabadalom adta kizárólagos jog örömhír, de – lássuk be – elsősorban a mi érdekünk. Ez ügyben nem várhatjuk az államtól vagy bárki mástól, hogy helyettünk ügyeljen jogainkra. Az ellenünk elkövetett jogsértést nekünk kell figyelni, ha ilyet észleltünk nekünk kell jelezni. Szabadalmi ügyvivő ebben is tud segíteni. Védjegyeknél különösen fontos a piac monitorozása, nem tűnik-e fel hasonló név területünkön. Szabadalmi ügyekben a helyzet még bonyolultabb, hiszen adott esetben összetett, bonyolult termékekről, berendezésekről, technológiákról van szó. Célszerű, ha a védelmünk a szabadalmon túl ki van egészítve formatervezési oltalommal (ennek esetleges bitorlása könnyen felismerhető), és védjegyoltalommal. Jogaink figyelését kérhetjük a NAV- tól (a még meglévő határállomásokon történő vámfigyelés keretében), illetve az EU határain is kezdeményezhetünk vámfigyelést. Folyamatosan monitoroznunk kell az internetet, nem tűnik-e fel bitorló termék. A jogsértések többsége polgári jog keretei közé tartozik, ezért ezeket nekünk kell dokumentálni, hitelt érdemlően (mert különben letagadják) bizonyítani. A nemzetközi cégek egyöntetű véleménye szerint csak a zéró tolerancia célravezető.

A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos hatósági feladatokra (mind az iparjogvédelem, mind a szerzői jog tekintetében) Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jogosult. További részletek: www.szellemitulajdon.com. A szellemi tulajdont törvények védik. Általános védelmet kisegítő alkalmazásként az új Ptk. 2:55. §-a ad.

Megvan a nagy ötlet, indulhat az innováció! Lúzer Elek történetéből megtanulhattuk, hogy – ha nem akarunk magunk is lúzerré válni – csak profi szabadalmi ügyvivővel érdemes nekivágni az innovációs folyamatnak. Sok esetben azonban sem magunk, sem cégünk nem rendelkezik olyan anyagi forrásokkal, amely lehetővé tenné a megfelelő szakember bevonását. Ilyenkor is fontos, hogy tisztában legyünk a folyamat egyes lépéseivel, valamint korlátainkkal, és ne kövessünk el jóvátehetetlen hibákat. Dilettánsok ellen a gyenge védelem is véd, és még ebből is lehet adott esetben világsiker (lásd később a bűvös kocka történetét). Az anyagi jogról szóló fejezet segítette a Szabadalmi törvény megértését, amelynek 1-43. §-ai a Függelékben is megtalálhatók. A teljes törvény a www.szabadalmi.hu/jogszabalyok.html internetes oldalon található. A balra

található táblázat a szellemi tulajdonvédelem eligazító táblázata. Itt áttekinthető formában figyelhetjük meg, hogy általában milyen védelmekkel érhetjük el, hogy elsősorban mi élvezzük saját alkotásunk gyümölcsét. Egy-egy találmány valóban megváltoztatja a feltaláló életét, néha akár az emberiségét is. Ez utóbbi kapcsán érdemes tanulnunk a nagy feltalálóktól. Külön fejezetet szenteltünk néhány korszakalkotó találmány és zseniális feltaláló bemutatására, valamint az innovációjuk kapcsán levonható tanulságokra. A nagy ötlethez többféleképpen juthatunk el. Leggyakrabban egyszerűen „beugrik”. Az is lehet, hogy ez a munkánk, épp K+F-el, műszaki fejlesztéssel foglalkozunk, és munkaköri kötelességünk új alkotások létrehozása. Előfordulhat, hogy még nem találtunk fel semmit, de elhatározzuk, hogy márpedig feltalálók leszünk. Ők most lapozzanak, és olvassák el a „Hogyan legyek feltaláló?” fejezetet. Itt megismerkedhetnek az alkotás folyamatával, a jogszerű lenyúlás művészetével, és hogyan kerülhetünk - akár egy új területen – a csúcsinformációk birtokába.Mindenesetre úgy véljük, hogy már megvan a nagy ötlet, ezért alább gyakorlati tanácsokat adunk annak megvédéséhez, megvalósításához. Elássam, vagy levédjem? „Ha elásom találmányomat, a kőbaltát abból se a törzsnek, se nekem nem lesz hasznom. Ha nem ásom el, akkor meg garantáltan ellopják.” – gondolta az ősfeltaláló, és milyen igaza volt. Megegyezett a törzzsel: kőbe vési találmányát, hogy mindenki lássa, és ne kelljen ugyanazt még egyszer feltalálni. Cserébe a tolvajnak mindkét kezét levágják. Megegyezett abban is, hogy majd a törzsnek adja a baltát, de száz teliholdig csak az használhatja, aki húst és mamut csontot visz neki. To patent, or not to patent, that is the question – tette volna fel a kérdést Hamlet, ha feltaláló és nem királyfi lett volna. Ma már ez nem kérdés. A mindenkiben felmerülő kérdésre to patent, azaz szabadalmaztatni! – az egyetlen helyes válasz. Ha találmányunk jó, akkor a piacra kerülve más is hozzáfér, és – ha nincs levédve – jogszerűen tulajdoníthatja el. Elég egy példány beszerzése a koppintáshoz. Még a gyógyszeripari, vegyipari találmányok is könnyen lenyúlhatók. Kromatográfiás vizsgálat után egy alkalmas szakember már meg tudja határozni az összetételt. Nem véletlenül épp a gyógyszeripari cégek a legnagyobb szabadalmaztatók. Felhozhatjuk ellenérvnek a magas költségeket, a drága és időigényes jogérvényesítést, a végrehajtás nehézségeit. Ezek részben mind igazak. Mégis működik a rendszer, és csak ez működik. A szabadalmi rendszer olyan, mint a demokrácia. Nem tökéletes, de még nem találtak ki jobbat nála. Vannak, akik úgy vélik, hogy nem védik le találmányukat, hanem publikációval

meg tudják akadályozni, hogy más tegye azt meg. Ők vagy nagyon nagylelkűek, vagy nagyon járatlanok (némelyek szerint hülyék). Ha az a céljuk, hogy bárki ingyen használhassa fejlesztésük gyümölcsét, és ők egy fillérre sem tartanak igényt, akkor kétségkívül ez egy megoldás lehet. A nyilvánosságra jutott, nem védett találmány közkincs. Kérdés, hogy ezzel megakadályozhatják-e, hogy azt más ne védje le, azaz más ne szerezhessen rá kizárólagos jogot. A hatósági szabadalomkutatások elsősorban a szabadalmi iratokra összpontosítanak, cikkek ritkán kerülnek az elbírálók látómezejébe. Egyes hivataloknál ez változhat a jövőben, például az Európai Szabadalmi Hivatal belső cikk-adatbázis létrehozásán is fáradozik. Mindezek ellenére jó esély van, hogy a lenyúló több országban is kap szabadalmat. És akkor nem beszéltünk még a használati mintáról, amelynél nincs újdonságvizsgálat, így biztos lehet az oltalomban, aki ez irányban kér védelmet. Természetesen ezek a jogok megsemmisíthetők, de az eljárás hosszadalmas és drágább, mint maga a védelem. Akkor már egyszerűbb és megnyugtatóbb, ha mi védjük le a találmányt, és – ha jólelkű gazdagok vagyunk – annak adunk ingyen licencet, akinek mi akarunk. Védhető-e találmányom? Minden jó találmány mögött áll egy ötlet, de az ötlet önmagában nem védhető! Jó ötlet, hogy guruljunk négy keréken, de ez még kevés: fel kell találjuk a járművet is. Ehhez konkrét kiviteli példát is ki kell találjunk, például a szekeret. Nem szükséges, hogy prototípus vagy kiviteli tervrajz készüljön róla, de olyan szintű konkrét rajz mindenképp szükséges, amelyből egy átlag műszaki ember megérti a szekér működését és egy konkrét szekér részletei is be vannak mutatva. A szabadalmazhatóságnak vannak formai, továbbá abszolút és relatív kizáró okai. Formai kizáró okok Formai és tartalmi kizáró oknak nevezhetjük, ha a szabadalmaztatási eljárás során nem tartjuk be az előírt követelményeket, például Alaki követelmények A szabadalmi bejelentéseknél külön rendelet írja elő az alaki követelményeket. Ezek többsége hiánypótlás keretében pótolható. A pótolhatatlan hiányok (például hiányzik, hogy szabadalmat kérünk) is hamar kiderülnek, ilyenkor csak annak pótlását ismerik el bejelentési napnak, vagy elutasítás esetén újra bejelentjük a szabadalmat.

Díjfizetés Bejelentéskor, érdemi vizsgálat kérelmekor, megadás előtt, módosításkor, határidő hosszabbítási kérelmeknél díjat kell fizetni. Ezek elmulasztása következményekkel jár. Kisebb késések esetén a szabadalmi ügyvivő igazolási kérelemmel még megmentheti az ügyet. Közzétételkor és ezt követően a bejelentési nap évfordulóján fenntartási díjat is kell fizessünk, akkor is, ha még nem adták meg a szabadalmat. E díjak fizetésére – csak Magyarországon – 3 hónapos türelmi idő áll rendelkezésre, de ezután akár egy nap késés is 50 % pótdíjjal jár. 6 hónapos késés után megszűnik az oltalom, de további 3 hónapig – írásbeli kérelemre – a szabadalom vagy a szabadalmi bejelentés 100 %-os pótdíjjal újra érvénybe helyezhető. Határidők A szabadalmi törvényben előírt határidők be nem tartása esetén az oltalom megszűnik. Kisebb késések esetén szabadalmi ügyvivő még – a díjfizetéshez hasonlóan – még segíthet. A Hivatal is határidőket szab, amikor nyilatkozatra hívja fel a bejelentőt. A határidő lejárta előtt hosszabbításra is van lehetőség. Ha elmulasztjuk a határidőt, akkor ennek közlésétől számítva 2 hónapon belül lehet még kérni az eljárás folytatását. Ez díjköteles, és addig a hiányokat is pótolni kell. Feltárás hiánya A szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Biotechnológia találmányoknál a génszekvencia ipari alkalmazhatóságát is fel kell tárni. E tartalmi követelmény nem teljesítését az egyszerűsítés érdekében önkényesen csapjuk a formai követelmények mellé, ugyanakkor végzetes hibát követ el, aki nem veszi komolyan. A követelmény teljesítése általában szabadalmi ügyvivőt igényel, hiánya nehezen pótolható. A Hivatal a találmány feltárást csak az érdemi vizsgálati szakaszban vizsgálja. Tudnunk kell, hogy új műszaki információt már nem illeszthetünk a szabadalmi bejelentésbe a bejelentési nap után. Ha ez mégis elengedhetetlenné válik, úgy Magyarországon egy alkalommal, egy évig még belső elsőbbség igénylésével új bejelentés tehető. Tekintve, hogy az érdemi vizsgálatot csak a közzététel követően, azaz 18-24 hónap között szokás megkérni, és a vizsgálat megkezdéséig további egy-két év eltelhet, a feltárás hiánya alig pótolható. A profi képviselő nélkül eljáró feltaláló 3-4 évig azt hiszi, hogy minden rendben van, közben bejelentése már nyilvánossá vált a közzététellel, majd ezután szembesül, hogy

elutasítják szabadalmát a feltárás hiánya miatt. Szabadalmi ügyvivővel ez a kockázat minimalizálható. Feltéve persze, hogy a feltaláló képes megérteni, hogy az ügyvivő azért kér tőle részleteket, mert csak azok ismeretében teljesíthető e követelmény. A feltáratlan Lúzer-kemence története Elkészült a nagy mű. A prototípus forog, egyre forog. Megszületett a Lúzerféle forgókemence. Lúzer Elek boldog. Meséli is boldog-boldogtalannak. De mi lesz, ha ellopják? „Le kell védeni! – javasolja Okos Tóni – de én nem segítek, tudod, hogy a saját kütyümön dolgozom.” Druszája, Lúzer Elek azonban készséges. – Nemrég beléptem egy Egyesületbe. Ott mindenki sokszoros feltaláló. A gravitációs erőművet is ott találták fel. Éjszaka már működik. – Akkor miért fizetnek villanyszámlát? – Még nem találtak befektetőt. Egy-két részletet még ki kell dolgozniuk. De beszéljünk inkább a Te találmányodról. Segítek megírni a szabadalmi bejelentést. Nekem is ők segítettek. Meg ketten Elekek egy Egyletben lehetetlen helyzetben sem hevernek, ellenben belemelegedve eleget tesznek… – Állj, pajtás! Látom, a szöveghez értesz, vágjunk mielőbb bele, írjuk meg a szabadalmi bejelentést! Meg is írták. Megszületett a leírás, jó általános, ahogy olvasták, írtak igénypontot is. Ez utóbbit az Egyesület nyugdíjas szakértőjének is elküldték, aki az „alábbiakat igényeljük” szavakat „azzal jellemezve” szókapcsolatra javította. Be is nyújtották annak rendje és módja szerint. Lúzer Elek a hatósági díjat is befizette. Mutatta is Lúzer Eleknek, hogy megadták a szabadalmat. – Barátom, ne siess! Ez még csak a bejelentési nap elismerése, rá is van írva. Ez még csak annyit jelent, hogy mindent jól csináltunk. Másfél év múlva jön a kutatási eredmény, ekkor újra fizetned kell, és majd csak ezután adják meg az oltalmat, 3-4 év múlva. Jött a várva-várt eredmény másfél év múlva; értette is Elek, meg nem is, de ez most nem lényeges. A bejelentést közzétették, ahogy szokták. Befizetett minden díjat, kérte a vizsgálatot és várt. Közben találmánya piacra került, fogyott is meg nem is, de ez sem lényeges. Újabb másfél év, mikor határozatot kézbesített a posta: a Hivatal nyilatkozatra hívta fel, mert véleményük szerint a szabadalmi bejelentés nem felelt meg ennek és annak a paragrafusnak. Ezt Lúzer Elek sem értette, mindenesetre legjobb tudásuk

szerint kiegészítették a leírást. Újabb év múlva ismét levelet hozott a posta. Bár ne hozott volna! A szabadalmat elutasították. Az elutasításnál a 72. §-ra hivatkoztak, arra, hogy a szabadalmi bejelentés új tartalom bevitelével nem változtatható meg úgy, hogy bővebb legyen az eredeti bejelentésben közölt feltárásnál. Elekék a nagy igyekezetben nem ismertettek kiviteli példát a találmány megoldására, ezt pedig később már hiába pótolták. – Négy évet meg egy csomó pénzt vesztegettem el, és most bejelenthetem újra! – borult Elek Elek vállára. – Félek, hogy ez nem fog menni, drága barátom! – mondja aggódva Lúzer Elek. – Egyrészt Okos Tóni már megkezdte a Búbos forgókemence gyártását. Másrészt, a korábbi szabadalmi bejelentésedet közzétették, ami azt jelenti, hogy bárki hozzáférhet. Ha Te most új bejelentést tennél, akkor a Tónié mellett már a saját gyermeked, a Lúzer forgókemence is újdonságrontó lenne, és erre hivatkozva nem kaphatnál szabadalmat.

Abszolút kizáró okok Abszolút kizáró oknak nevezhetjük az előre felismerhető kizáró okokat, például, ha a találmány tárgya törvényileg van elzárva az oltalom elől, vagy ha a találmány iparilag nem alkalmazható. Kizárt tárgykörök - kizárólag felfedezés, tudományos elmélet, esztétikai alkotás, matematikai módszer vagy információk megjelenítése; - kizárólag szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv (az USAban védhető), szabály vagy eljárás, vagy számítógép-program; - emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati, sebészeti eljárás, vagy az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárás; hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközne; - az ember klónozására szolgáló eljárás, az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás vagy az emberi embrió alkalmazása; - új állatfajta vagy az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az – jelentős gyógyászati előny nélkül – szenvedést okozhat az állatoknak.

A szabadalmazható találmány (termék, eljárás) legalább egy jellemzőjének valamilyen műszaki (fizikai, kémiai, biológiai) változásban el kell térnie a hozzá legközelebb álló ismert terméktől vagy eljárástól. Egy termék szerkezetét, működését nem befolyásoló új külső forma például nem tekinthető ilyen változásnak. Egy tudományos elmélet nem hoz létre változást a termékben. Például a félvezetés elmélete vagy egyes anyagok félvezetési tulajdonságainak felfedezése nem védhető, a félvezető gyártási eljárása viszont szabadalmaztatható. Nem védhető szabadalmi oltalommal olyan kártya, amelynél kizárólag a kártyára felvitt információ tér el más kártyáétól. Ugyancsak nem védhető olyan hirdetőtábla, amely csak abban tér el más tábláktól, hogy eltérő információ van rajta, még akkor sem, ha azok az információk újszerűen, az eddig ismerteknél logikusabb elrendezésben vannak bemutatva. Nem szabadalmazhatók a szervezési megoldások sem az USA kivételével. Számos szoftveres megoldás is e tárgykörbe sorolható. Adott esetben néhány profi ügyvivő képes ezek védelmére is, műszaki tartalomnak a leírásba való „becsempészésével”. Tudnunk kell azonban, hogy a megadott oltalom ilyen esetekben elsősorban csak ijesztő hatású, mert épp a nélkülözhető műszaki intézkedés következménye. A nem szükségszerű műszaki rész elhagyásával a találmány könnyen bitorolható, már ha ezt a másik fél felismeri. Meglepő, de általában nem ismeri fel. A szabadalmható találmány (termék,eljárás) legalább egy jellemzőjének valamilyen műszaki (fizikai, kémiai, biológiai) változásban el kell térnie a hozzá legközelebb álló ismrt terméktől vagy eljárástól. Egy termék szerkezetét, működését nem befolyásoló új külső forma például nem tekinthető ilyen változásnak. Egy tudományos elmélet nem hoz létre változást a termékben. Például a félvezetés elmélete vagy egyes anagyok félvezetési tulajdonságainak felfedezése nem védhető, a felvezető gyártási eljárása viszont szabadalmazható. Nem védhető szabadalmi oltalommal olyan kártya, amelynél kizárólag a kártyára felvitt információ tér el más kártyáétól. Ugyancsak nem védhető olyan hordetőtábla, amely csak abban tér el más tábláktól,hogy eltérő információ van rajta, még akkor sem, ha azok az információk újszerűen, az eddig ismerteknél logikusabb elrendezésben vannak bemutatva. Ipari alkalmazhatóság hiánya Abszolút kizáró oknak tekintjük az ipari alkalmazhatóság hiányát is. A szabadalmazható találmány bemutatásánál meg kell jelölni az alkalmazhatóság körét. Iparilag nem alkalmazható, így nem is védhető az a találmány, amely nem valósítható meg ismételten azonos eredménnyel. Az örökmozgók tipikusan ipari

alkalmazhatóság hiányában kerülnek elutasítására. Az örökmozgók felismerése mind a feltalálók, mind sokszor az ügyvivők és elbírálók számára gyakorlatot igényel, ezért ezzel külön fejezetben foglalkozunk.

Relatív kizáró okok Relatív kizáró oknak nevezhetjük a korábban ismertté vált megoldások miatti akadályokat, így az újdonság és a feltalálói tevékenység hiányát. A relatív kizáró okokat újdonságkutatással tárhatjuk fel többé-kevésbé, illetve az oltalmi kör szűkítésével (néha akár bővítésével) alkalmazkodhatunk a technika Hivatal által prezentált állásához. Bár e kizáró okok ismertetése az anyagi jog kapcsán is felmerült, nem haszontalan, ha ismételve és kissé más oldalról megvilágítva újra tanulmányozzuk. Újdonság Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt akárhol a világon, bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé vált. A kettős oltalom elkerülése érdekében azoknak a belföldi (Magyarországon érvényes) szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentéseknek a tartalmát is a technika állásához tartozónak kell tekinteni, amelyek ugyan nem váltak ismertté, de korábbi elsőbbséggel lettek oltalomra bejelentve. Ez utóbbi iratokat a feltalálói tevékenység vizsgálatánál figyelmen kívül kell hagyni. A technika állásának megállapításánál az elsőbbségi nap az irányadó. Az elsőbbségi nap nem feltétlen azonos a bejelentési nappal, azt legfeljebb egy évvel megelőzheti, sőt egy bejelentésnek akár több elsőbbségi napja is lehet. Ha például valaki külföldön tesz egy szabadalmi bejelentést, akkor azt egy éven belül más országban is bejelentheti, igényelve a korábbi külföldi bejelentés elsőbbségét. A szabadalom a bejelentési naptól lesz érvényes, de az újdonságvizsgálatnál az elsőbbségi nap előtt nyilvánosságra került dokumentumokat veszik figyelembe. Az újdonság kutatását az egyes szabadalmi hivatalok leginkább a korábbi szabadalmi iratok, mint publikációk alapján végzik. E tekintetben közömbös, hogy a szabadalmi irat érvényes-e vagy védve van-e az adott országban. A kutatásnál a szabadalmi leírások csak mint publikációk érdekesek, bárhol is jelentek meg a világon. Ez nem jelenti azt, hogy más szakcikkek ne kerülnének a kutatás előterébe, különösen a gyógyszeriparban, vegyiparban. A műszaki információk 80 %-a eleve csak szabadalmi iratokból ismerhető meg, és a többi nyilvánosságra került megoldást is többnyire szabadalmaztatták, így a legalaposabb szakirodalmi kutatás a szabadalomkutatás.

A technika állásához tartozhat bármely nyilvános szóbeli ismertetés vagy irat, vagy nyilvános gyakorlatbavétel (például egy példány eladása). Az irat szempontjából közömbös, hogy hány példányban jutott nyilvánosságra. A lényeg, hogy bárki számára hozzáférhető volt-e. Amennyiben azonban a nyilvánosságra jutás a feltalálóval szemben elkövetett jogsértés következménye, úgy 6 hónapig még bejelenthető a találmány. Feltalálói tevékenység Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. A feltalálói tevékenység vizsgálata tulajdonképpen az alkotói teljesítmény vizsgálata. Az újdonság még önmagában kevés egy műszaki megoldásnál ahhoz, hogy a társadalom azt elismerje, és külön szabadalmi oltalomban részesítse. Szükség van olyan ötletre, szellemes megoldásra, amely nem kézenfekvő egy szakember számára. „Szakember” alatt itt olyan fiktív személyt értünk, aki nyelveket tud, ismeri a világ összes, tárgykörbe eső publikációját, ki tudja válogatni közülük az egymáshoz legközelebb állókat, és ollóval újakat tud alkotni belőlük. Az Európai Unió egyes országaiban, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában eltérő a „szakember” köteles tudásának megítélése. Németországban például a „szakember” a találmányhoz legközelebb álló megoldást ismeri jól, és kevésbé a távolabb álló megoldásokat. Az Európai és a Magyar Szabadalmi Hivatal „szakembere” több közel álló megoldást is nagyon jól ismer. A feltalálói tevékenység megítélésénél azért van ennek szerepe, mert a „szakember” az általa jól ismert megoldásokból képes feltalálói tevékenység nélkül, mozaikszerűen egy harmadik, új megoldást kialakítani. Az egységes EU szabadalom kapcsán az egyes országok joggyakorlata közötti különbség – az európai bíráskodás egységesítő hatása miatt – el fog tűnni. A fentiekből látjuk, hogy „szakemberünk” a saját területén kifejezetten jó szakember. Sajnálatára azonban, amikor az észt osztották, ő akkor is szakirodalmazott, így abból már nem sok jutott neki. A „szakember” az ollóval jól hadonászik, önálló gondolkodásra azonban képtelen. A szomszéd fűje Lúzeréknél is zöldebb Mikor látta Lúzer Elek, hogy Okos Tóni két kést összeerősítve ollót csinált, és azt sikeresen szabadalmaztatta, úgy gondolta, eljött az ő ideje. Már sokat olvasott a bozótvágókésről. Az éjszakát a rajzasztalnál töltötte, úgysem tudott volna aludni az izgalomtól. Reggelre megalkotta a bozótvágó ollót. Sajnos azonban Elek

szabadalmaztatási kérelmét elutasították. Elismerte a Hivatal, hogy a bozótvágó olló új, azonban hiányolta a feltalálói tevékenységet. A Hivatal álláspontja szerint az ismert olló, és az ismert bozótvágókés elég információt adott a bozótvágó olló megalkotásához. A bozótvágó olló megalkotása kézenfekvő, és feltalálói tevékenység nélkül is el lehetett jutni a megoldáshoz. Persze, ha Eleknek lett volna jó szabadalmi ügyvivője, aki bebizonyítja, hogy váratlan többlethatással is rendelkezik a bozótvágó olló, például szőlőt és fákat is lehet vele metszeni, akkor megkapta volna a szabadalmi oltalmat.

Párválasztás feltalálóéknál „Nem jó az embernek egyedül lennie” – mit tegyek? Nehéz fába vágja a fejszéjét, aki magányosan akarja megvalósítani találmányát. Nagyon kevesen értenek egyszerre a műszaki részletekhez, a marketinghez, a befektetéshez. Gyakori az is, hogy már maga a találmány is team-munka eredménye. Ilyenkor fel kell merüljön a kérdés, ki a feltaláló, kit, és milyen módon vegyünk be a csapatba a siker elérése érdekében. Műszaki fejlesztőknél a fő kérdés az, hogy munkáltatójáé-e a találmány hasznosítási joga, vagy az övé. Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Alkotni csak ember tud, így a feltaláló mindig természetes személy. Ha többen közösen alkották meg a találmányt, úgy ők feltalálótársak. A feltalálótársak eltérő szerzőségi arányát magyar szabadalmi bejelentések esetén meg kell adni (nemzetközi bejelentéseknél nincs rá lehetőség). Közreműködő az, aki a találmány hasznosítását, részletes kidolgozását – általában díjazás ellenében – elősegíti. A közreműködő alkotó módon nem járul hozzá a találmányhoz. Lúzer pecsét hamar elkopik Lúzer Elek feltalált egy különleges összetételű viaszt, amely iratok, helyiségek illegális felbontásának, feltörésének jelzésére alkalmas. Eleknek nem volt pénze a szabadalmi bejelentés elkészíttetésére. Felkereste hát szomszédját, Tóbiást, akinek gyertyaöntő műhelye volt, és beavatta titkába. Borozgatás közben kezet adtak egymásnak. Tóbiás is feltaláló lett, 20 %-ot kapott a találmányból. Ő állta a szabadalmaztatás költségeinek nagy részét, és vállalta, hogy műhelyében folyamatosan készíti a mintákat Elek receptje alapján. Egy év sem telt el, amikor Tóbiás özvegy édesanyja súlyosan megbetegedett, Tóbiásnak szabad idejében a városba kellett bemenni, ápolni őt. Elek néha morgott emiatt, de hát neki is van édesanyja, így lenyelte, hogy Tóbiás mindig késett a mintával. Nem telt el azonban félév sem, szegény Tóbiás édesanyja meghalt. Tóbiás család végül úgy döntött, hogy beköltözik a mama lakásába, a városba. Tóbiásnénak sem kell

utaznia többet, Tóbiás is talált magának megfelelő állást. Házukat eladták, a gyertyaöntő műhelyt felszámolták. Lúzer Elek persze nap, mint nap háborgott Tóbiásnak, hivatkozott az egyezségre, szidta Tóbiást, hogy neki bezzeg nem fontos a találmány. Tóbiás széttárta a kezét: „csinálnám pajtás, de hol?” A viszony végül megromlott közöttük, a találmányból pedig nem lett semmi. Ne vegyünk be feltalálótársnak boldog-boldogtalant, csak azért, mert pénzzel segíteni tudja a találmány megvalósítását. Házastársnak sem veszünk el bárkit, pedig ott a törvény megengedi a válást. Feltalálótársaknál elvileg nincs válás. A feltaláló személye, szerzőségi aránya „személyhez fűződő” jogi kategória azt csak jogerős bírói ítélet változtathatja meg. Közös megegyezéssel persze sok mindent el lehet intézni, de célszerűbb, ha kész találmányunk esetén közreműködői szerződést kötünk társunkkal. A közreműködő díjazása persze akár meg is egyezhet a feltaláló díjazásával. Abban a ritka esetben, ha két feltaláló egymástól függetlenül talált fel azonos megoldást, az európai joggyakorlatban a korábbi bejelentőé a szabadalom. Itt említendő meg, hogy előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. Lúzer Elek és Okos Tóni furmányos, gyakran gondolkodó emberek voltak. Egymás dolgáról nem tudva, mindketten lázasan dolgoztak valami barnás kotyvalékon, amely viaszként megszilárdulva fontos szerepet tölthet be a bürokrácia, így az egész emberiség életében. Mintha száműzött egypetéjű ikrek lennének, annyira egy srófra járt az agyuk. Talán a hatodik érzék, talán nem, de amikor elkészültek, mindegyikük sietve papírra vetette a találmányt, hogy benyújtsa a Szabadalmi Hivatalba. Lúzer Elek épp február 5-én adta postára, ajánlva, tértivevénnyel, ahogy kell. Okos Tóni csak február 6-ára készült el, de maga vitte be Budapestre, a Garibaldi utcai Hivatalba. Már sötétedett, de talált egy automata érkeztető készüléket. Elek levele csak február 8-án érkezett a Hivatalba. Elek csak két év múlva, temetése előtt 5 nappal tudta meg, hogy Okos Tóni szinte ugyanazt találta ki, és szabadalmi bejelentése megelőzte az övét. A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Jogutód az, akire a szabadalom vagy a szabadalmi bejelentés részben vagy egészben át lett ruházva. Szolgálati találmány esetén a feltaláló első, automatikus jogutódja a munkáltató. Egy szabadalomnak több jogosultja, több szabadalmasa is lehet. A saját részével, mint vagyoni értékű joggal, mindegyik társ szabadon rendelkezhet, de a többinek

elővásárlási joga van. A még meg nem adott – bejelentés alatt lévő – találmány esetében a vagyoni értékű jogot szabadalmi igénynek hívhatjuk. A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni, és harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti a bíróság előtt.

Munkában is becsaphat a villám Szolgálati találmány Akinek munkaköri kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki, azszolgálati találmányt hozott létre, amelynek jogosultja nem ő, hanem a munkáltató. A találmány hasznosítása esetén a feltaláló díjazásra jogosult. A munkáltató nem bújhat ki díjazási kötelezettsége alól a fenntartási díj befizetésének elmulasztásával. A díjszerződés tartalmáról a felekelvileg szabadon, egyenlő felekként állapodhatnak meg, a munkáltató azonban sokszor „egyenlőbb”. Végszükség esetén bírósághoz lehet fordulni. Később megalkotandó találmányra „átalány” díjszerződés (hivatalos nevén: kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés) is köthető. Ennek a munkaszerződésbe való beépítésével megelőzhető a túlzott feltalálói díjigény. A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni, és köteles az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom bejelentés megtételétő, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót, és hasznosítás esetén ekkor is köteles díjat fizetni. Szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül - kivéve,ha a feltaláló már méltányos összegű díjazásban részesült.

Alkalmazotti találmány Akinél a munkaköri kötelesség nem áll fenn, de a munkáltató tevékenységi köréhez illeszkedik a találmány hasznosítása, az ún. alkalmazotti találmányt hoz létre. Ez esetben a szabadalmi oltalom megmarad a feltalálónál, de a munkáltató jogosult – díjfizetés ellenében – a találmány hasznosításra. E hasznosítás nem kizárólagos, a feltaláló másnak is felkínálhatja hasznosításra a találmányt (mint ahogy le is mondhat e jogáról). Az alkalmazotti találmány gyakorlatilag nem tér el érdemben a normál találmánytól. Mit tegyünk, ha munkánk kapcsán feltaláltunk valamit? - Állapítsuk meg, hogy találmányunk független-e, vagy szolgálati/alkalmazotti találmányról van szó, ha ez utóbbi, akkor:  haladéktalanul értesítsük munkáltatónkat; - Ha van cégünknek találmányi szabályzata, vagy multinacionális cégeknél központi szabályozás van, úgy azt tanulmányozzuk át a vonatkozó előírásokat; - Ugyancsak tanulmányozzuk munkaköri leírásunkat, kötelezettségeinket, hogy megállapíthassuk szolgálati vagy alkalmazotti-e találmányról van-e szó; - A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. Amennyiben a munkáltató e nyilatkozat megtételét elmulasztja, úgy a találmánnyal szabadon rendelkezhet a feltaláló; - Szolgálati találmány esetében – amennyire lehet – kísérjük figyelemmel a találmány sorsának alakulását, és segítsük a szabadalmi ügyvivő felé a minél pontosabb adatszolgáltatást, hisz a találmányt mi ismerjük a legjobban, - Próbáljunk minél előnyösebb találmányi díjszerződést kötni; - Alkalmazotti találmány esetén jelentsük be magunk a szabadalmat,  vegyük rá a munkáltatót, hogy alkalmazotti szabadalmi bejelentésnél legyen költségviselő. A hétpecsétes titoktartási megállapodás Saját találmány esetén szinte elengedhetetlen, hogy ne kelljen megosztani másokkal a megoldást. Legjobban az jár, aki egyedül képes a nemzetközi szabadalmi bejelentéshez szükséges adatszolgáltatás összeállítására, a rajz elkészítésére és a

bejelentés finanszírozására. Ha rászorulunk más bevonására, akkor kössünk titkossági szerződést. Az is megoldás lehet, hogy csak részeket dolgoztatunk ki mással, aki nem tudja, hogy azt milyen egésszé állítjuk össze. Titkossági megállapodás megkötéséhez például az alábbi szerződés-mintát használhatja. Hasonló szerződést célszerű kössünk azzal, aki közreműködik a találmány megvalósításában. Hasznosító helyett ilyenkor Közreműködőt írhatunk, és kitérhetünk a Közreműködő feladataira, díjazására is. TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS MINTA amely létrejött egyrészről................................................................................................................., mint Feltaláló másrészről.............................................., mint Hasznosító között a mai napon az alábbiak szerint. 1. Feltaláló szellemi alkotása a ....................................................................................... ...........................................................................................................................................................tárgyú megoldás. 2. Hasznosító kötelezettséget vállal arra, hogy Feltalálótól tudomására jutott információkat üzleti titokként kezeli, azokat csak Feltaláló engedélyével hasznosítja, illetéktelen harmadik személy részére nem teszi hozzáférhetővé. A kötelezettség nem terjed ki a szabadalmi bejelentés közzététele után, a nyilvánossá vált iratokból megismerhető információkra. 3. Hasznosító a tudomására jutott üzleti titkot saját szervezeténél is csak azok számára, és olyan mértékben teszi hozzáférhetővé, amennyire az az üggyel kapcsolatos teendők ellátásához szükséges. Hasznosító harmadik személy részére csak a szükséges mértékig, és Feltaláló előzetes hozzájárulásával adhat információt. 4. Jelen Szerződés............................................-ig érvényes. 5. Jelen Szerződés megsértésével okozott kárért Hasznosító a magyar Polgári törvénykönyv rendelkezései szerint felel. 6. Alulírott Szerződő felek jelen Szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Kelt, ............................................ 20 ………………..

............................................... ...................................... Feltaláló Hasznosító

A titokzatos igénypont Hogyan értelmezzük az igénypontokat? A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az oltalom terjedelme döntő fontosságú, ez dönti el, hogy történt-e bitorlás találmányunk ellen. Az igénypontokat a leírás és a rajz alapján kell értelmezni. A kivonatnak csak információs jellege van. Az igénypontok tartalmát nem lehet szó szerinti értelmükre korlátozni, de a kelleténél bővebben sem szabad értelmezni azokat. Például, ha az igénypontban megfogalmazott csavar helyett szöget alkalmazunk, még nem kerültük meg az oltalmat, de ha ragasztást alkalmazunk, akkor feltehetőleg igen. USA szabadalmaknál ekvivalencia-elvnek hívjuk a fenti szabályt. Az európai gyakorlat - országonként eltérő - ennél kevésbé megengedő, azaz kicsivel szűkebb az igénypont mozgástere. Az igénypontoknak tárgyi körből és jellemző részből kell állnia. A két rész egy mondatba van összefűzve. A főigénypont tárgyi körében szerepelnek azok az ismert jellemzők, amelyek kötelezően szükségesek a találmány megvalósításához. A főigénypont jellemező részében ugyancsak kötelező, de eddig még nem ismert, új jellemzők szerepelnek. Az igénypontokban célok, előnyök, magyarázatok nem lehetnek. A főigénypontnak a találmány összes fontos jellemzőjét tartalmaznia kell, amelyek közül legalább egynek újnak kell leninie,különben újdonság hiánya miatt nem kaphatunk oltalmat. A főigénypont jellemzői közül egyet sem lehet elhagyni anélkül, hogy a kitűzött cél hatás el ne maradjon. Aligénypontok használata nem törvényi előírás. A szabadalmi oltalom megadási eljárása vagy megsemmisítése során nyújtanak visszavonulási lehetőséget a korlátozott találmány védelmére. Azok közvetlenül vagy közvetve a főigényponthoz kapcsolódnak. Az aligénypontban ismert jellemzők is lehetnek, mert azok a főigényponthoz kapcsolódva az új találmány részletjellemzői.

Egy szabadalmi leírásban találmányonként egy főigénypont szükséges. Az igénypontnak utalnia kell a szabadalom fajtájára is. A szabadalom, így a főigénypont kategóriáját illetően vonatkozhat berendezésre és anyagra (termékszabadalom), valamint eljárásra és alkalmazásra (eljárási szabadalom). Az eljárás védi az adott eljárással előállított terméket is. Alkalmazásból akár több lehetséges variáció is oltalmazható egy bejelentésben. Például egy eljárási főigénypont és egy - az eljárást megvalósító berendezésre vonatkozó - termék főigénypont.

Addig nyújtózkodj, amíg a technika engedi! Az oltalmi kör, azaz a szabadalom terjedelme általában két lépcsőben alakul ki. Az elvégzett szabadalomkutatás, illetve a feltaláló ismeretei alapján a szabadalmi ügyvivő elkészíti a bejelentéskori állapotban vélt optimális főigénypontot. Ennek oltalmi köre a találmány konkrét megvalósításánál tágabb, de nem ütközik bele a megtalált iratok tartományába. Az újdonságkutatás során a Hivatal további, a technika állásához tartozó, illetve a benyújtott bejelentésre nézve újdonságrontó iratokat talál. Ekkor a szabadalmi bejelentést át kell dolgozni, és olyan módosított igénypontot kell készíteni, amely az eredeti oltalmi körnél szűkebb, és már nem ütközik a Hivatal által feltárt iratokba sem. Az alábbi ábrából is láthatjuk, hogy a megadott igénypont nagyobb területet véd a tényleges találmánynál, de bizonyos helyen kompromisszumot kellett kötni az oltalmi kör rovására, a szabadalmazhatóság érdekében.

A szabadalmazási eljárás menete Bejelentés

Az elkészült szabadalmi leírást, igénypontsorozatot, rajzokat és kivonatot egy kérelemmel képviselőnk nyújtja be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A bejelentésnek tartalmaznia kell minden fontos műszaki információt, mert később ez már nem pótolható. A bejelentésről egy A/6-os méretű átvételi elismervényt kap a bejelentő, amely tartalmazza a bejelentési napot és a kapott ügyszámot. Ezután két hónapon belül be kell fizetni a hatósági iparjogvédelmi díjat. Ha a bejelentési napot elismeri a Hivatal, úgy nyilvánosságra hozza a bejelentés címét (csak a címét!) és a bejelentés alapadatait, mint például a bejelentő és a képviselő nevét. Alaki vizsgálat A Hivatal ezután alaki vizsgálatot végez. Hiányos bejelentés esetén az elbíráló hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a felhívásra nem érkezik válasz a megadott határidőn belül, akkor a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti. Ha a bejelentés olyan hiányosságokban szenved, amelyek meglétét törvény írja elő, akkor a bejelentési napnak a Hivatal a hiánypótlás napját fogadja el. Újdonságkutatás Ha alaki szempontból megfelelő a bejelentés, akkor a Hivatal újdonságkutatást végez, amelyet megküld az ügyfélnek is. A kutatási jelentésben a Hivatal a korábbi, újdonságrontó iratokat X-szel, a feltalálói tevékenységet rontó iratokat pedig Y-nal jelöli. Ha csupa A-s iratot listáz az újdonságkutatás, akkor az oltalom megadása valószínűsíthető, hiszen azok a technika állásához tartozó megoldásokat jelölik. A kutatási jelentés általában 18 hónap alatt készül el, de pótdíjért kérhető 6 hónapon belüli, további felárért pedig 2 hónapon belüli kutatás is. A gyorsított kutatásnak akkor lehet értelme, ha feltételezhető, hogy a Hivatal által feltárt iratok fényében esetleg új bejelentés válik szükségessé, hogy megszerezzük az oltalmat. Közzététel A kutatási jelentést és a szabadalmi bejelentést 18 hónap után közzéteszik, de amint azt a kutatásnál említettük, kérhető korábbi közzététel is. A közzétételt követően a találmány nyilvánosságra jutottnak tekinthető, leírása hozzáférhetővé válik. Ekkor esedékes az 1-2. évi fenntartási díj fizetése, és minél előbb, de legkésőbb 6 hónapon belül az érdemi vizsgálat megkérése. Ez szintén fizetnivalót vonz maga után. Ezután hosszú ideig nem történik semmi, a fenntartási díjat azonban − amely a bejelentési nap évfordulóján esedékes − fizetni kell.

Érdemi vizsgálat Amikor az ügy sorra kerül, akkor az elbíráló megvizsgálja a bejelentést. Megnézi, nincs-e azonos korábbi bejelentés, illetve kiértékeli a már megküldött kutatási jelentést, ellenőrzi a szabadalmi leírás teljességét. Vizsgálja az elbíráló azt is, hogy találmányunk új-e, és hogy megvan-e a feltalálói tevékenység. Szükség esetén nyilatkozatra hív fel, aminek a megválaszolására, a hiányok pótlására határidőt kapunk. A határidők díj ellenében hosszabbíthatók. A felhívásra adott válaszban lehet a szabadalmi leírást pontosítani, de új információ már nem vihető be. Ha a Hivatal határozatára kielégítően válaszoltunk, úgy újabb határozatot kapunk, miszerint megadnák a szabadalmat. Jóvá kell hagyni a megadási változatot és be kell fizetni a megadási díjat. Megadás Ezután a Hivatal egy határozatot hoz, amelyben közli, hogy a szabadalmat megadta. Ekkor kapunk lajstromszámot is. A díszes okirat csak később érkezik, amelynek azonban jogi relevanciája nincs.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának eljárása

Mit, mikor, miért? Mikor védjem le a találmányt? Nagyon leegyszerűsítenénk a választ azzal, hogy „minél előbb”. Persze, minél

előbb! Már több mint hétmilliárdan vagyunk. Ha nem is mindenki, de azért nagyon sokan gondolkodnak közülük. Jobb nem megvárni, míg más megelőz bennünket. Ugyanakkor az optimális bejelentési időt a találmány kidolgozottsága, anyagi helyzetünk és egyéb körülmények is befolyásolják. A szabadalmaztatás feltétele, hogy találmányunk meghaladja az ötlet szintjét. Egy megvalósítási példa kidolgozásáig mindenképp el kell vigyük a fejlesztést, és legjobb, ha ezután rögtön be is indítjuk a szabadalmaztatási folyamatot. Ezután kereshetünk partnert, közreműködőt a részletek megvalósításához, a prototípus gyártásához, a költségviseléshez. A partnerkeresés a titkossági szerződés ellenére is hordoz kockázatot. Azok a cégek, amelyek maguk finanszírozzák a védelmet, továbbá titokban tudják tartani a megoldást és megelégszenek a minimális védelemmel, azok akár később is szabadalmaztathatnak, amikor már kiforrottabb a találmány, de még nem jutott ki a cégből. Legkorábban az optimálisvédelemre törekvők, és a partnert keresésre szorulóknak javasolt a szabadalmi bejelentés. Legjobb, ha a nemzetközi bejelentést is még mi magunk meg tudjuk finanszírozni. Külföldön csak a nemzetközi bejelentés napjától lesz védve a találmány. A magyar elsőbbség hasznos, de a tévhittel ellentétben nem eredeztet önmagában külföldi oltalmat. A magyar elsőbbség csupán egy adott hivatalon belüli ütközésnél jelent elsőbbséget, illetve az újdonságkutatást végző hatóság az elsőbbségi naptól visszafelé kezdi a kutatást. Az alábbiakban vázolt menetrend egy optimális, mindenre kiterjedő védelmi stratégiát tükröz. A lépések nem ölelik fel a teljes innovációs láncot, elsősorban védelmi szempontból vázolják a folyamatot. Bizonyos lépések pénzszűkében vagy a találmány adottságai folytán elhagyhatók. A menetrend elsősorban termék, berendezés, eszköz, kapcsolási elrendezés tárgyú megoldásokra érvényes, a gyógyszeripar területén – a hosszú engedélyezési eljárások miatt is – más menetrenddel kell kalkulálni. Gyógyszeripari találmányaik elsősorban tőkeerős gyógyszergyáraknak van, akik kellő szakemberekkel rendelkeznek, és nem e könyvből kell elsajátítsák sikeres innovációik védelmét. MI AZ OPTIMÁLIS VÉDELMI MENETREND ÉS STRATÉGIA? 1. Ötlet kidolgozása, adatszolgáltatás elkészítése (0. nap) 2. Szabadalmi ügyvivő felkeresése (1. nap) 3. Adatszolgáltatás hatósági nyilvántartásba vétele (3. nap) 4. A technika állásának világszintű feltárása - első szabadalomkutatás (21. nap)

5. Iratok tanulmányozása, adatszolgáltatás kiegészítése, döntés, hogy egy vagy több szabadalom legyen, megbízás kiadása (28. nap) 6. Szabadalmi leírás elkészítése (8. hét) 7. Használati mintaoltalmi leírás elkészítése, ha a találmány jellege lehetővé teszi (8. hét) 8. Leírás(ok) jóváhagyása, bejelentés megtétele, gyorsított újdonságkutatás kérése (9. hét) 9. Nemzetközi és/vagy európai szabadalmi bejelentés megrendelése (9. hét) 10. Nemzetközi és/vagy európai szabadalmi bejelentés benyújtása (12. hét) 11. Külső partnerek bevonása, piackutatás, intenzív fejlesztés, video-bemutató készítése, prototípus legyártása (6. hónap) 12. Használati mintaoltalom megadása, magyar hatósági újdonságkutatási jelentés kézhezvétele, a fejlesztés eredményeinek összegzése (6. hónap) 13. Szükség szerint – elsőbbség igénybevételével – újabb nemzeti és újabb nemzetközi szabadalmi bejelentés megtétele (8. hónap) 14. A találmány formatervezésének elvégzése, ha a találmány jellege lehetővé teszi (8. hónap) 15. Névadás, a találmány márkanevének kialakítása, védjegykutatás elvégzése (8. hónap) 16. Nemzeti és nemzetközi domain nevek megszerzése (8. hónap) 17. A formatervezés eredményének, és azok variációjának európai és nemzetközi bejelentése (9. hónap) 18. A jóváhagyott védjegyek (szó és ábrás) európai és nemzetközi bejelentése (9. hónap) 19. Gyártás, marketing, piaci bevezetés megszervezése, esetleges hatósági engedélyek megszerzése gyártáshoz (10. hónap) 20. Nemzeti piacra jutás (12. hónap)

21. Szabadalmi bejelentés közzététele, hatósági nyilvánosságra hozatala (18. hónap) 22. Nemzetközi piacra jutás (18. hónap) 23. Nemzetközi szabadalmi bejelentés nemzeti fázisainak megnyitása (30. hónap) 24. Szabadalmi oltalmak visszamenő hatályú megadása (4. év) 25. Alkotó jellegű továbbfejlesztések szabadalmi bejelentése (5. év) 26. Megújult design-formatervezés oltalomra való bejelentése (5. év) 27. Régi formatervezési oltalom hosszabbítása (5,5 év) 28. További alkotó jellegű fejlesztések szabadalmi bejelentése (10. év) 29. Védjegy, formatervezés védelmének megújítása (10. év) 30. Térbeli védjegy bejelentése (10. év) 31. Végső szabadalmi oltalom lejárata (30. év) 32. Védjegyek figyelése, zéró tolerancia és proaktív fellépés a védjegybitorlók ellen (folyamatos) Ötlet kidolgozása, adatszolgáltatás elkészítése (0. nap) Ha a találmány lerajzolható, akkor le is kell rajzolni. Nem gyártási rajz kell, hanem csupán olyan, amely egy részletes kiviteli példát mutat be, és amely alapján egy átlag-mérnök megérti a találmányt. Az adatszolgáltatásról külön írunk, illetve a weben is megtalálható: http://www.szabadalmi.hu/adatszolgaltatas.html. Szabadalmi ügyvivő felkeresése (1. nap) Tanácsadás keretében célszerű szabadalmi ügyvivő segítségével felépíteni az optimális védelmi stratégiát. Szabadalmi ügyvivővel nem kell titoktartási megállapodást kötni, őt, illetve irodáját automatikusan kötelezi erre a törvény, az eskü és a józanész. Általában egy nőgyógyász is csak akkor tud segíteni, ha levetkőznek előtte, és a rendelőben páciensként és nem prédaként tekint az ügyfélre, betegre. Szabadalmi ügyvivő előtt is – ebben az értelemben – egyik találmány olyan, mint a másik; csak akkor tud jól használható tanácsot adni, ha a találmányt

megismeri. Gyakorlatilag elhagyhatatlan lépés. A közvélekedéssel ellentétben a szabadalmi okirat önmagában csak egy színes papír, a védelem terjedelmét valójában a mögötte lévő igénypont adja meg. Szabadalom megszerzésére többen is képesek, azonban nem sokat ér a papír, ha egy másik fél meg tudja kerülni az oltalmat. Tapasztalataink szerint a nem profi igénypont simán megkerülhető. A profi munkához a képesség mellett, évtizedes tanulás és további évtizedes gyakorlat szükséges. A nem alapos előkészítés a külföldi szabadalmi bejelentés szakaszában jelentős többletköltségeket eredményezhet. De maga az alapbejelentés rendbe tétele sem olcsóbb, mintha rögtön jól lenne bejelentve. Furcsa hasonlat, de az igénypont-szerkesztés összetettebb feladat egy vakbélműtétnél. Mégsem bíznánk vakbelünk kivételét kórházi ügyintézőre, belgyógyászra vagy egészségügyi szakértőre, még ha nyolc évad Dr. House-t végig is nézett. Adatszolgáltatás hatósági nyilvántartásba vétele (3. nap) A szerzői jog kapcsán mutatjuk be az önkéntes műnyilvántartás intézményét http://www.szabadalmi.hu/munyilvantartas.html. A műnyilvántartás eredeti célja, hogy szerzői jogi bitorlások bizonyítását megkönnyítse. A hatóság olvasás nélkül, az ügyfél, illetve a szabadalmi iroda alkalmazottjának jelenlétében helyezi el az iratot egy erős, csak egyszer felbontható borítékban. Egyúttal hatósági okiratot is kiállít a nyilvántartásba vételről. A boríték és az okirat visszakerül a megbízóhoz. Egyértelműen igazolja, hogy az adott napon a boríték tartalma már jogosultja rendelkezésére állt. Tekintve, hogy a boríték tartalmát nem vizsgálják, nemcsak szerzői művet rakhatunk bele, hanem találmányunk leírását is. A leírás borítékban marad, ezért későbbi szabadalmi bejelentésünkre nézve nem újdonságrontó hatású. A nyilvántartásba vétel viszont alkalmas arra, hogy – amíg nem történik meg a szabadalmi bejelentés – legalább közvetve nyújtson olyan eszközt, amely az esetleges visszaélések ellen felhasználható. A lépés minden további nélkül elhagyható, viszont ára csekély, jelentős megtakarítás nem jelent elhagyása. A technika állásának világszintű feltárása - első szabadalomkutatás (21. nap) Fontos, elengedhetetlen lépés, külön fejezetben is tárgyaljuk. A kutatásnak hármas célja van. Egyrészt még időben jusson tudomásunkra, ha más már megelőzött bennünket. Másrészt alaki előírás ennek megléte egy szabadalmi bejelentésnél, a hatóság gyakorlatilag ezt kutatja tovább. Harmadrészt szabadalomkutatás nélkül nem lehet jó igénypontot készíteni.

Az igénypont terjedelménél tudnunk kell, hogy meddig nyújtózhatunk az optimális védelem érdekében. Bár a kutatás – jellegéből adódóan – nem törekedhet, és nem is törekszik a teljességre, a talált iratok alapján gyakran vélhetjük úgy, hogy más már megvalósította ötletünket. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy ötletet más sem tud levédeni, ha nálunk más a megoldás módja, akkor, ha szűkebb területen is, de kaphatunk oltalmat. A szabadalomkutatást bárki elvégezheti, nem kell feltétlen szabadalmi irodát megbízni. Mindamellett célszerű, ha szabadalmi iroda végzi. Egyrészt a titoktartás biztosított, másrészt gyakorlat híján annyira időigényes, hogy nem érünk el vele érdemi megtakarítást. Iratok tanulmányozása, adatszolgáltatás kiegészítése a kutatási jelentés alapján, döntés, hogy egy vagy több szabadalom legyen, esetleg használati minta legyen (28. nap) A kutatási jelentés tanulmányozása után – szükség esetén – találmányunk újdonságát módosítani kell, a már más által feltalált lépéseket, intézkedéseket az ismert jellemzők közé kell átsoroljuk. Stratégiai döntést kell hozzunk, hogy találmányunkra egy vagy több szabadalmi oltalmat szerezzünk-e. Ha kettős újdonságként a sípoló gőzmozdonyt találtuk fel, akkor levédhetjük A/ a sípot külön és a gőzmozdonyt külön (két szabadalom), vagy B/ a sípoló gőzmozdonyt (egy szabadalom). Az A/ esetben minden költség duplázódik, viszont licencdíjat szedhetünk bármilyen gőzmozdony, továbbá minden síp-hangszer vagy orgona után. A B/ esetben csak azok a gőzmozdonyok lesznek levédve, amik egyúttal sípolni is tudnak, a hangszerek pedig egyáltalán nem lesznek levédve. Az előnyök, hátrányok figyelembe vételével kell ezt a stratégiai döntést meghozzuk, ha egyáltalán a találmány ezt lehetővé teszi. Ezt a döntést magunknak kell meghoznunk. Eljárási kiegészítő oltalom kapcsán azonban már a szabadalmi ügyvivőnek kell döntenie, illetve tanácsot adnia. Egy szabadalom csak egyetlen megoldásra irányulhat, azonban az egység megőrzése mellett több összetartozó találmányt, így több főigénypontot is tartalmazhat. Ilyen lehet például egy termék, egy eljárás a termék gyártására, egy berendezés a konkrét termék gyártására és egy eljárás a termék alkalmazására. Ezek összedolgozása viszonylag csekély többletköltséggel megoldható. Ugyancsak döntést kell hozzunk az ügyben, hogy egy eszköz vagy berendezés vagy elrendezés főigényponttal kívánunk-e párhuzamosan használati mintaoltalmat

is szerezni. A használati mintaoltalom viszonylag kisebb költséggel elkészíthető egy szabadalmi leírás átalakításával. Előnye, hogy bő félév alatt megadják az oltalmat, ezáltal már érdemben felléphetünk a magyar bitorlók ellen. Szabadalom esetén általában ideiglenes oltalmat is csak másfél év után kapunk, az esetleges bitorlási pert pedig a szabadalom végleges elnyeréséig felfüggesztik. A bitrolók ellen így csak mintegy 4 év múlva tudunk hatékonyan fellépni. A használati mintaoltalom ezt a lehetőséget fél évre csökkentheti. Szabadalmi leírás elkészítése; használati mintaoltalmi leírás elkészítése (8.hét) Ez már az ügyvivő feladata, de csak akkor tudja elkezdeni a munkát, és a határidő is csak akkor kezdődhet meg, ha minden adatszolgáltatás és rajz hiánytalanul rendelkezésére áll. A szabadalmi leíráskészítés, igénypont-szerkesztés igen összetett, és az ügyvivő saját „technológiai rendje” szerint végzendő feladat. Célszerűen az igénypont készítéssel kezdődik, amelyhez minden információnak rendelkezésre kell állnia. Később csepegtetett pótinformáció adott esetben jelentős többletmunkát, így többletköltséget és időbeni csúszást eredményezhet. Leírás(ok) jóváhagyása, bejelentés megtétele, gyorsított újdonságkutatás kérése (9.hét) A szabadalmi ügyvivő a szabadalom benyújtása előtt általában az ügyfél jóváhagyását kéri, hogy bejelentheti-e a szabadalmat az elkészített változatban. Elhagyható lépéselem: a bejelentéssel egyidejűleg, illetve egy hónapon belül lehetőség van írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatást kérni. Ebben az esetben – viszonylag csekély többletköltség mellett – a hatóság 18 hónap helyett 6 hónap alatt elvégzi az újdonságkutatást. A saját kutatáson túl ez lehetőséget ad – ha még nem történt meg – a nemzetközi bejelentés finomítására, illetve az esetleges második bejelentésnél történő figyelembe vételre. Egyes pályázatoknál feltétel sikeres hatósági újdonságkutatási jelentés megléte, így ehhez is hasznos lehet. Sokan gondolják úgy, hogy nincs szükségük magyar szabadalmi bejelentésre. Tekintve azonban, hogy a szabadalmi leírás először általában magyarul készül, nem jelent többlet időt, és többlet kiadást – csekély hatósági díjtól eltekintve – egy magyar bejelentés. Bármi történhet (például olyan pályázatot nyújtunk be, ahol feltétel a megléte), nem baj, ha a magyar szál külön fut; egyébként is később (akár egy hónap múlva) ejthetjük. Nemzetközi és/vagy európai szabadalmi bejelentés megrendelése; benyújtása (12.hét)

A magyar szabadalom kizárólag az országhatárokon belül nyújt majd oltalmat. Külföld felé külön kell a szabadalmi kérelmet benyújtani. Ez történhet országonként (több ország felé általában nem tanácsolt), európai vagy nemzetközi (PCT – Nemzetközi Szabadalmi Egyezmény) úton. Ez utóbbiakkal külön fejezetben is foglalkozunk. Közvetlen külföldi bejelentést csak azon kevés ország felé érdemes tenni, akik nem tagjai a PCT-nek, így például Tajvan, Szaúd-Arábia, Argentína felé. Külföldi, illetve nemzetközi bejelentést csak akkor tehetünk, ha a találmányunk még nem került nyilvánosságra, hacsak az első, azaz a magyar bejelentésünk óta még nem telt el egy év, és a bejelentésnél igényeltük a magyar elsőbbséget. A PCT nemzetközi bejelentés esetén egy nyelven, egy helyre (WIPO – Szellemi Tulajdon Világszervezete) nyújtjuk be a bejelentést, úgy, hogy az első elsőbbségtől számított 2,5 év múlva kell csak a tényleges országokat kiválasztanunk. A PCT szintén végez szabadalomkutatást, és fő előnye, hogy a nagyobb szabadalmaztatási díjakat 2,5 évvel kitolja, így a tetemes összeget akár a találmány is kitermeli addig. A később kiválasztandó országok bejelentési időpontként a nemzetközi bejelentés napját fogják majd elfogadni. A PCT-ből európai szabadalmi bejelentés is indítható (ez a gyakoribb változat a közvetlen bejelentéshez képest). Az európai szabadalmi bejelentés külön is megtehető, a PCT-től függetlenül. Ennek hátránya, hogy jelentős összeg válik azonnal esedékessé, előnye viszont hasonló a használati minta bejelentéshez, csak európai szinten; azaz hamarabb lehet Európában védett a találmányunk, illetve hamarabb indíthatunk bitorlási pert. Európa alatt itt most az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó országokat értjük (38 tagállam). Külső partnerek bevonása, piackutatás, intenzív fejlesztés, video-bemutató készítése, prototípus legyártása (6.hónap) Ha a 10. pontig el tudjuk saját forrásból (2-3 millió Ft) juttatni találmányunkat, akkor, ebből a szempontból nyert ügyünk van. Már bárkinek elmondhatjuk, akár hirdethetjük, akár piacra dobhatjuk. Ez utóbbit célszerű, ha piackutatás előzi meg. Sok esetben azonban ilyenkor kezdődik csak az intenzív műszaki fejlesztés, spin-off céghez kapcsolódás, tőkés társ vagy üzleti angyal keresés. Már a társkeresést is megkönnyíti, ha video bemutatóval tudunk szolgálni, vagy még jobb esetben prototípussal is rendelkezünk. Mindenesetre célszerű, ha fél éven belül sikerül e feladatokat teljesíteni. A prototípus azonban ritkán szokott ilyen hamar elkészülni, de találmánya válogatja. Vannak olyan szolgáltatók, akik fotopolimer gyantából pillanatok alatt legyártják a prototípus alkatrészeit. A befektetők szeretik, ha hatósági kutatási jelentést is látnak, ezért örömmel várják a 12. pontot. Valójában jobban járnának, ha egy független szakemberrel nézetnék meg a találmány újdonságát. A kutatási jelentés önmagában, kellő hozzáértés nélkül

nem árul el mindent a találmányról. A kutatási jelentés elsősorban az igénypontok kutatásáról szól. Ha az igénypontot szűkre szabja a szabadalmi ügyvivő, akkor nem sokat véd, de jó kutatási jelentés születhet. Ha az igénypont bőre van szabva, akkor az elvileg jól védi a találmányt, de a kutatási jelentése sikeredhet rosszabbra. Ez azt jelenti, hogy egy kutatási jelentés önmagában nem ad teljes képet a találmány újdonságáról; előfordulhat, hogy a statikus információ e tekintetben megtévesztő. És akkor esetleges elbírálói tévedésekről még nem is beszéltünk. A kutatási szakaszban még nem mélyed el az elbíráló az anyagban olyan mélységig, hogy ne hozzon fel esetleg oda nem való korábbi szabadalmi iratot. Használati mintaoltalom megadása, magyar hatósági újdonságkutatási jelentés kézhezvétele, a fejlesztés eredményeinek összegzése (6.hónap) Bő hat hónap alatt eljuthatunk arra a szintre, hogy van egy megadott oltalmunk, van egy hatósági kutatási jelentésünk. Ekkor már a fejlesztéssel is olyan messzire eljuthatunk, hogy a végleges változat kialakulhat. Célszerű tehát összegeznünk az eddigi fejlesztési eredményeinket. A használati mintaoltalom megadása egyúttal a termék nyilvánosságra jutását is jelenti. Szükség szerint – elsőbbség igénybevételével – újabb nemzeti és újabb nemzetközi szabadalmi bejelentés megtétele (8.hónap) Fejlesztésünk áttekintése után, ha úgy ítéljük meg, hogy az a kezdeti változattól jelentősebben eltér, azaz nem fér bele az eredetileg tervezet oltalmi körbe, úgy célszerű az elsőbbség igénybevételével új magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentést tennünk. Azok, akik eddig nem tudtak vagy nem akartak nemzetközi bejelentést tenni, azok ne várjanak tovább, mindenképp tegyék meg. Ez azért fontos, mert csak a külföldi/PCT bejelentés napjától lesz majd érvényes a majdani külföldi kizárólagos jogunk, PCT esetében pedig a nemzeti szakasz megnyitásának határideje már a magyar bejelentés napjától így is, úgyis ketyeg. Csupán forráshiány indokolhatja, ha a külföldi bejelentésre való instrukció kiadását 11 hónapig húzzuk. Abszolút forráshiányos állapotban, az elsőbbség igénybe vétele nélkül – kockázatokkal – a magyar szabadalmi bejelentés közzétételéig húzhatjuk a nemzetközi bejelentést, feltéve, ha addig nem jutott a találmány nyilvánosságra (például nem kértünk használati mintaoltalmat). A találmány formatervezésének elvégzése, ha a találmány jellege lehetővé teszi (8.hónap) A találmányok jelentős része külső megjelenéssel is rendelkezik. A sikertelen termékek 85 %- áért a külső formai kialakítás a felelős. Fontos ezért, hogy

termékünk formatervezett legyen. Névadás, a találmány márkanevének kialakítása, védjegykutatás elvégzése (8.hónap) Egy terméket nem vonalkód alapján vásárolunk, hanem a nevén kérjük. A márkanév teremti meg a kapcsolatot a fogyasztó és a gyártó között. Csupán márkanév alapján véljük úgy, hogy a Samsung egy jó tévé, a Junoszty, ha még van ilyen, kevésbé jó. A rengeteg név között olyan márkanevet kel találjunk, amely egyedi, és jól hangzik a termék neveként. Arról is célszerű meggyőződjünk, hogy nem áll az adott név, vagy azzal összetéveszthető név védelem alatt a termékcsoporttal kapcsolatban. Olcsóbb most jól utánanézni, mint pár év múlva átpozícionálni egy már felfutott terméket. Védjegykutatás szigorúan szakmai, szabadalmi ügyvivői feladat, ne álljunk neki. Mi csak az azonosságot tudnánk lekutatni (adidas-ból egy van), az összetéveszthetőséget nem (adidas-sal összetéveszthető sok ezer karakterváltozat van). Ehhez megfelelő szoftver és szűrési tapasztalat szükséges. Nemzeti és nemzetközi domain nevek megszerzése (8.hónap) Sikeres védjegykutatás után célszerű, ha rögtön megszerezzük a névhez kapcsolódó domaint is. A domain annyira olcsó, hogy ne habozzunk néhány változatot és a külföldi, nemzetközi domainokat is megszerezni. A formatervezés eredményének, és azok variációjának európai és nemzetközi bejelentése (9.hónap) A formatervezést, designt külön le kell védjük. Szerencsére ez olcsó oltalmi forma. Célszerű az optimális formaterv mellett néhány olyan tervvariánst is levédeni, amelyről úgy véljük, hogy a bitorlók céltáblája lehet. A formatervezési oltalom csak csekély holdudvarral védi a külső kialakítást. A bitorlók jelentős része azonban nem fordít energiát a megkerülésre, egy az egyben koppint. A formatervezési oltalom 5 évig ad oltalmat és négyszer hosszabbítható. Lehet csak magyart vagy a teljes Európai Unióban érvényes oltalmat kérni. Az egyes külföldi országokban is lehetséges az oltalom, de a fontosabb országokban csak egyenként lehet az oltalmat igényelni. Az EU-ban és Magyarországon célszerűen fénykép alapján történik az oltalom igénylése. Az USA-ban rajz alapján. Ott 14 évig érvényes az európaitól némileg eltérő „design patent”. Az EU-ban az oltalom megadása rendkívül gyors, ez egyúttal a külső forma nyilvánosságra jutását is jelenti. A forma levédésének szükségességét nem véletlenül említjük csak most meg. Ha meg is van korábban a formatervünk, csak a szabadalmi ügyvivő javaslata

alapján vágjunk bele a levédésébe, mert a külső kialakítás idő előtti nyilvánosságra jutása zavarhatja a szabadalmaztatási folyamatot. A jóváhagyott védjegyek (szó és ábrás) európai és nemzetközi bejelentése (9.hónap) Ha megvan a márkanév, célszerű, ha egyedi logót is terveztetünk hozzá. A márkanevet és külön a logót a befoglalt márkanévvel mindenképp védjegyeztessük. Ez eddig két védjegyet jelent. Ha külföldi piacban is gondolkodunk, akkor a névnek is ehhez kell igazodnia, ezért célszerű olyan nevet választani, amely minden országban alkalmas átírás nélkül. A védjegyekről külön könyvünk jelent meg „Védjeggyel a csúcsra!” www.vedjeggyelacsucsra.hu. Az Európai Unión túli védjegyek vagy külön-külön, vagy nemzetközi egyezményhez kapcsolódó úton jelenthetők be. Az USA-ban öt év múlva a használatot is igazolni kell tudni, ezért oda már csak akkor tegyünk bejelentést, ha közelít a piacra nyitásunk. A védjegy legfontosabb piaci versenyeszköz, ha az elején elbaltázzuk, akkor sok jóra nem számíthatunk. Itt is elengedhetetlen a jó, és e területen is jártas szabadalmi ügyvivő igénybe vétele. A védjegyeztetést bármikor megcsinálhatjuk, de a lenyúlások miatt célszerű még a piacra jutás előtt megtenni a szükséges lépéseket. Gyártás, marketing, piaci bevezetés megszervezése, megszerzése; nemzeti piacra jutás (12.hónap)

engedélyek

Optimális esetben az első év végére megtörténhet a piacra jutás. Ehhez időben meg kell tenni a szükséges lépéseket, például kísérleti gyártást, amelyek párhuzamosan folyhatnak az iparjogvédelemmel. Ha hatósági engedély is szükséges a piacra jutáshoz (pl. élelmiszer esetén), úgy azt a magyar szabadalmi bejelentés megtétel után akár rögtön kezdeményezhetjük. Szabadalmi bejelentés közzététele; nemzetközi piacra jutás (18.hónap) A 18. hónap után a szabadalmi bejelentést közzéteszik. Ez azt is jelenti, hogy a találmány – ha előbb nem történt meg – nyilvánosságra jutottnak tekinthető. Kivonata bekerül a nyilvános adatbázisokba. Egy szabadalmi ügyvivő például – iratbetekintés kapcsán – a teljes leíráshoz is hozzáférhet. Ezután már – legalábbis a szabadalmi leírás erejéig – a titoktartási szerződések is értelmüket vesztik. A magyar Hivatal a közzététel előtt értesítést is küld. Végszükség esetén ekkor még közzététel nélkül visszavonhatjuk a bejelentést. A magyar Hivatal előtt a közzétételt előre is hozhatjuk. Ez némileg gyorsíthatja a szabadalom megadását. Ettől függetlenül ügyködhetünk a termékünk piaci bevezetésén, optimális esetben már a nemzetközi bevezetésén.

Nemzetközi szabadalmi bejelentés nemzeti fázisainak megnyitása (30.hónap) A magyar bejelentéstől számított 29. hónap fontos határidő, mert eddig kell instrukciót adjunk szabadalmi ügyvivőnk felé a PCT nemzeti fázisainak megnyitásához. Mint tudjuk, nincs „világszabadalom” és önmagában a PCT sem szabadalom, hanem egy optimalizált nemzetközi szabadalmaztatási eljárás. A tényleges szabadalmakat az első elsőbbséget követő 30. hónapig kell megkérjük. Bizonyos országokban, és bizonyos korlátokkal ez a határidő 31 hónap, illetve egyes országokban többletköltséggel és kockázattal később is lehetőség van a késedelem igazolására. A tényleges nemzeti szabadalmi bejelentések költségesek, de ezek díjait optimális esetben már maga a találmány kitermelte. A PCT nagy előnye, hogy az egyes országok nem a mostani dátumot, hanem a korábbi PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés napját fogják bejelentési napnak elfogadni. Ha nem tettünk közvetlen európai szabadalmi bejelentést, akkor az európai régiós szakaszt is most nyithatjuk meg. Szabadalmi oltalmak visszamenő hatályú megadása (4.év) A szabadalmi hivatalok elbírálóin, illetve leterheltségükön múlik, hogy mikor adnak meg egy szabadalmat. A leterheltség a szabadalmi bejelentés témakörén is múlik: sok találmányt produkáló területeken lassabban születnek az oltalmak. Az oltalmat minden esetben a bejelentési napra visszamenő hatállyal adják meg, így abban az esetben, ha nincs konfliktusunk, közömbös az oltalom megadásának napja. Mindenesetre az egyes szabadalmi hivatalokat semmiféle külső vagy törvényi határidő nem köti. Elvétve találhatunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának adatbázisában is olyan érvényes, 19 éves szabadalmi bejelentést, amelyet még nem bíráltak véglegesen el (ebben azért a bejelentő is hibás). Bizonyos technikákkal lehet gyorsítani a szabadalmi bejelentés megadását (például korábbi közzététel, PPH, ESZH-nál soron kívüli kérelem), ezekről szabadalmi ügyvivő tud részletesebb felvilágosítást adni a körülmények ismeretében. Alkotó jellegű továbbfejlesztések szabadalmi bejelentése (5.év) Az egyéni találmányok jelentős részét nem sikerül a feltalálónak hasznosítania. Ha azonban egyik találmányunk sikeres, az bőségesen fedezi a többi kudarcát. Sajnos azonban e sikeres találmányok szabadalmi védelme is letelik 20 év múlva. Sokszor elhúzódik a piaci bevezetés, vagy egyszerűen olyan jó a találmány, hogy még 20 év után is piacképes. Mi tegyünk, ha meg akarjuk hosszabbítani ezek védelmét? A később ismertetendő piaci eszközök (védjegy) mellett jó, ha több szabadalommal rendelkezünk. Az innovációs lánc fontos eleme a piaci visszacsatolás. Az élet és a konkurencia amúgy is arra ösztönzi a fejlesztőket, gyártókat, hogy folyamatosan

fejlesszék a mégoly sikeres terméküket is. E továbbfejlesztések általában meghaladják a ráncfelvarrást, és sokszor önmagukban is alkotó tevékenységet tükröző megoldások. Még mielőtt piacra dobnánk az újabb verziót, azt is védjük le! Megújult design-formatervezés oltalomra való formatervezési oltalom hosszabbítása (5-5,5 év)

bejelentése;

régi

A műszaki tartalomhoz hasonlóan a külső formaterv sem maradhat örökké. Ezt is időnként érdemes továbbfejleszteni, az innovációs lánc marketing elemének visszacsatolása eredményeként, a piaci igényekhez igazodva. Emellett a régi design oltalmát is hosszabbítsuk meg, nehogy a konkurencia „retro” változatként piaci előnyt faragjon a védelem megszűnéséből. A formatervezési oltalom ötévente újítható meg, és viszonylag olcsón, 25 évig tartható életben. A külső forma bitorlása ellen adott esetben a nem regisztráción alapuló oltalmak, így a szerzői jog és a versenytörvény is segítségünkre lehet. További alkotó jellegű fejlesztések szabadalmi bejelentése (10. év) Ötévenként célszerű sort keríteni újabb szabadalmi védelemre, legalább két alkalommal. Ha lejár az alapszabadalom, akkor a konkurencia még mindig csak az elavult verzióhoz férhet hozzá, amely nem öröm, de jelentős piaci csapást nem tud okozni. Védjegy, formatervezés védelmének megújítása; térbeli védjegy bejelentése (10. év) A 10. év végével mind az első védjegyünk, mind formatervezési mintaoltalmaink megújítandók. A védjegy a lejárat előtt egy évvel, a formatervezési minta a lejárat előtt fél évvel is megújítható. Magyarországon a lejárat után mindkét oltalomnál fél év, extra díjtól mentes türelmi idő van. Sikeres piaci stratégia esetén a 10. év végére optimális esetben már közismert lehet márkanevünk, külső formai kialakításunk. Ha termékünknek sikerült olyan jellegzetes formát vagy külső megjelenést varázsoljunk, amelyről a fogyasztó egyből ránk kapcsol – gondoljunk például a Coca Colás üvegre – akkor térbeli védjegyként is érdemes megvédenünk ezt a formát. A könyvben még lesz szó róla (Lego ügy), de most is érdemes megemlíteni, hogy a térbeli védjegy oltalma akár korlátlan ideig fenntartható, és sok esetben elijeszti az utánzókat. A térbeli védjegy adott esetben a lejárt szabadalom meghosszabbított keze is lehet, bár az Európai Bíróság döntései igyekeznek ezt a hosszú kezet zsebbe tetetni, és a védjegynek csak az árujelző funkcióját elismerni.

Végső szabadalmi oltalom lejárata, védjegyek figyelése, zéró tolerancia és proaktív fellépés a védjegybitorlók ellen (30. év) Bármennyire is ügyesen jártunk el, 30 év múlva biztos, hogy lejár összes szabadalmunk az adott fejlesztésre. Ezután már iparjogvédelmi oltalomként tényleg csak a védjegy marad, amelyet azonban kőkeményen kell védenünk. Világszerte folyamatosan figyelni kell az összes védjegybejelentést, hogy nincs-e nevünkkel összetéveszthető újabb bejelentés. Ha igen, akkor az ellen azonnal fel kell szólalni, vagy törlést kell indítani ellene. Hasonlóan kell figyelni a domain delegálásokat is. Valójában ez nem is olyan nehéz feladat. A világon van néhány jogi cég, amely kedvező áron vállal ilyen jogi szolgáltatást, awww.trademark.eu is nyújt ilyet. A legnagyobb világmárkák jogosultjai (például Lacoste, Gucci, Nestlé stb.) ezt tartják az egyetlen lehetséges taktikának a bitorlók ellen. A nagy cégek költségvetése e tekintetben kiegyensúlyozott; egy idő után körülbelül annyi folyik be a bitorlóktól, mint amennyibe a folyamatos ellenőrzés és ellenük való fellépés kerül.

Szabadalmi bejelentés előkészítése Kutatás Már a műszaki fejlesztés kezdeti lépéseinél végezzünk szabadalomkutatást, ezen belül is a technika állásának feltárását. Ehhez fontos a nyelvismeret, ezen belül az angol nyelv középfokú ismerete. Célszerű a kutatást szabadalmi ügyvivő irodával végeztetni. A szabadalomkutatást külön fejezetben mutatjuk be közelebbről. Ne ijedjünk meg, ha találtunk hasonló megoldást, vagy az ötlet már másnak is eszébe jutott. Ötlet amúgy sem védhető le, szerencsére. Mert mi lett volna, ha valaki levédi a „ keréken gördülés” ötletét? Akkor már nem lehetett volna utána gőzmozdonyszabadalom, kerékpár- szabadalom stb. Csak konkrét megoldás védhető, persze olyan tágan, amilyen tágan csak lehet. A szabadalomkutatás további előnye, hogy nagyon sok fejlesztési ötletet nyerhetünk mások hasonló találmányaiból. A profi kutatást a precíz bontású Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO) is jól segíti. Mi érjük be az Interneten hozzáférhető ingyenes adatbázisokkal. Ezen belül is „elégedjünk meg” a 80 millió szabadalmi iratot tartalmazó Európai Szabadalmi Hivatal „Espacenet” adatbázisával, ahol angol kulcsszavak segítségével kutathatunk. Az adatbázist a www.szabadalmi.hu linkajánló részéből érhetjük el. Az adatbázisban a kereséshez angol kulcsszavakat kell használjunk. Tökéletességre ne is próbáljunk törekedni. Ha a szabadalomkutatás során közel azonos találmányt találunk, úgy nézzük meg, hogy egyáltalán elkövetünk-e bitorlást a találmány esetleges felhasználásával. Erről a szabadalomtisztasági vizsgálat fejezetben

olvashatunk bővebben, amely a könyvben jelenik meg. A kutatás során feltétlen gyűjtsük ki a találmányunkhoz akár csak távolról hasonlító megoldások (5-10 db) kivonatát és lajstromszámát, mert ez később, szabadalmi leírásunk elkészítéséhez fontos adatszolgáltatás. Ha a szabadalomkutatás során közel azonos találmányt találunk, úgy nézzük meg, hogy egyáltalán elkövetünk-e bitorlást a találmány esetleges felhasználásával. Erről a szabadalomtisztasági vizsgálat alcím alatt olvashatunk. Ebben a fázisban a fejlesztést, szabadalmi igénypont-szerkesztést segítő „technika állásának feltárása” szükséges. Az „autentikus” újdonságkutatást a kész igénypontok alapján mindig az adott szabadalmi hivatal végzi, amely – a kutatásban meglévő szubjektivitás miatt – adott esetben teljesen eltérhet egy másik szabadalmi hivatal ugyancsak „autentikus” szabadalmi kutatásától. Adatszolgáltatás Rajz Ha találmányunk egyáltalán lerajzolható, úgy azt, vagy annak egy változatát le is kell rajzoljuk. A rajzokat A/4-es lapra (lapokra) készítsük. A rajz a találmány példakénti bemutatására szolgál, maga a védelem tágabb a rajzon ábrázoltnál. Rajzot kell készítsünk találmányunk egészéről, illetve az egyes új részmegoldásairól, ha az egyáltalán ábrázolható. Egy A/4-es lapon több ábra is elhelyezhető, illetve több A/4-es lap felhasználható. A rajz nem gyártási rajz, célja az, hogy szakember megértse segítségével a találmányt. A rajz lehet akár egy kapcsolási elrendezés stilizált „fekete dobozokkal”, vagy szimbólumokkal összeállított rajz. Egy ismert elektromotort például elég szimbolikusan ábrázolni, míg a találmányunk szempontjából új vagy jelentős részeket részletesebben ábrázolunk. A rajz térbeli (CAD), metszeti vagy más, vonalzó mellett készített vonalas ábra, a műszaki rajzolás szabályai szerint. Az elsőnek elkészített rajzon ne legyen se keret, se méret vagy méretvonal, se felirat. Ezt a szűz rajzot tegyük félre, mert a szabadalmi leírás készítése során ez használható fel a véglegesen beadandó rajzokhoz. A szűz rajzról készítsünk másolatot, amit alaposan dekoráljunk ki megértést segítő nyilakkal, tételszámokkal, felirattal. Ez a rajz a szabadalmi leírást készítőnek segít a találmány megértésében. Ha fontos alternatív megoldások vannak találmányunkban, akkor egy-két eltérő kiviteli alakot is bemutathatunk.

TÉTELJEGYZÉK 1 markolat 2 evőegység 3 szúróelem 4 szár 5 tálca 6 rés 7 vágóél 8 ujjtartó elem 9 íves vég

Leírás Cím A találmány szabadalmi leírásban szereplő cím nem marketing kategória,hanem az igénypontokból vezetendő le. A találmány címét a szabadalmi ügyvivőnek kell meghatároznia a főigénypontok ismert jellemzői alapján. Szerkezeti leírás A rajz alapján készítsünk egy kikapcsolt, statikus, „hideg” szerkezeti leírást, ahol a

rajz tételszámaira hivatkozva írjuk le az egyes ábrák alapján a találmányt, illetve az egyes szerkezeti elemek egymáshoz kapcsolódását. Ismertessük általánosan is a találmányt, illetve mutassuk be az egyes alternatívákat. Hívjuk fel a figyelmet a nem kötelező alkatrészekre, amelyek elhagyása vagy helyettesítése esetén a találmány még működőképes. Ezután készítsünk egy működési, dinamikus „meleg” leírást, ahol a szerkezet, eszköz, kapcsolási elrendezés működését, alkalmazását mutatjuk be. Eljárás lépéseinek ismertetése Vegyészeti, gyógyszerészeti, élelmiszeripari stb. eljárások esetén nincs lehetőség rajz készítésére, és az A – B pontokat is máshogy kell megfogalmazzuk. Írjuk le a találmány összes műveleti lépését és emeljük ki, hogy ezek közül melyek az eljárás elengedhetetlenül szükséges lépései. Jelöljük meg azokat a lépéseket is, amelyek csak a találmány szerinti eljárásban vannak meg. Lehetőleg több példát is hozzunk. Ismertessük a kiindulási állapotot, a műveletek elvégzésének sorrendjét, módját, esetleg egyéb paramétereit (pl. hőfok, nyomás stb.). Az értékeknél, receptúráknál minimum, maximum és az optimális értékeket adjuk meg. Minden eljáráshoz, receptúrához olyan konklúzió, amely közli az elvégzett műveletek eredményeit az egyes paraméterek, összetevők megváltoztatása milyen következményekkel járt, a variánsok hogyan befolyásolták az eljárás eredményeit és azok alkalmazását. Újdonság Mind a műszaki, mind a vegyészeti találmányok legfontosabb része az újdonság. Következő lépésként tehát foglaljuk össze a találmány újdonságát. Itt ne arra hivatkozzunk, hogy Magyarországon még nincs ilyen, a találmánynak világszinten is újnak kell lennie. Az újdonsághoz elég akár egy kis alkatrész, tehát nem az ötletnek, célnak, az egész szerkezetnek kell újnak lennie, hanem egy alkatrésznek, vagy az alkatrészek összekapcsolási módjának. Találmány célja Írjuk le a találmány célját, és hogy mi volt az az „isteni szikra”, amely segített a feltalálásban. Előnyök ismertetése Soroljuk fel a találmány műszaki, gazdasági előnyeit.

Nemzetközi Mértékegység-rendszer Az adatszolgáltatásnál, illetve a szabadalmi bejelentésnél a Nemzetközi Mértékegység- rendszer (SI) származtatott egységeit kell használni, amely a fiatalok számára talán egyértelmű, idősebbeknek azonban érdemes figyelni rá. Például az erő mértékegysége kilopond helyett a Newton (1 N = 1 mkgs-2). A nyomás mértékegysége nem az atmoszféra, hanem a Pascal (1 Pa = 1Nm-2). A teljesítmény mértékegysége nem a lóerő, hanem a Watt (1 W = J s-1). Satöbbi, satöbbi. Néhány közismert mértékegység azonban használható, például fok °, liter, km/h, °C, stb.

Ön ne járjon így! Legalább 2= 4! Lúzer Elek feltalálja a hatágú villát. Előtte már ismerte, mint evőeszközt, a kanalat. A gyakorlatlan vagy egykori vállalati szabadalmi ügyvivő, szakértő úgy fogalmazta meg a találmányt, hogy hatágú, étkezésre szolgáló eszköz. Benyújtják a Szabadalmi Hivatalba, amelynek ma már olyan szép neve van, mint Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A Hivatal annak rendje és módja szerint elvégzi az újdonságkutatást, és a vizsgálatot. A kutatás során kiderül, hogy már a kést is feltalálták. Ez azonban nem érinti a találmány újdonságát, és a feltalálói tevékenységet. A Hivatal megadja az oltalmat a hatágú étkezésre szolgáló eszközre. Elek boldog, hogy szellemi tulajdona van. A szabadalmi okirat büszkén ott lóg a falán. Elek azt hiszi, hogy találmányát milliók fogják használni, és az felbecsülhetetlen értékű. A találmány értéke valójában nulla, ha az amatőr szakértő számára kifizetett negatív értéktől eltekintünk. Elek felkeresi Okos Tóni kanálgyárát. A kanálgyárnak tetszik a megoldás, időt kér az ajánlat tanulmányozására. Elviszi a szabadalmi leírást egy profi szabadalmi ügyvivőhöz. Az megállapítja, hogy a szabadalom érvényes, a díjak rendben be vannak fizetve. Ellenőrzi a főigénypontot, amely szerint a műszaki megoldás egy hatágú, étkezésre szolgáló eszköz. És tanácsot ad a megbízójának, Okos Tóninak. Másnap a kanálgyár megköszöni feltaláló ajánlatát, de kapacitáshiányra hivatkozva nem kíván élni a licenc lehetőségével. Hamarosan azonban elárasztja a világot „négyágú kanalával”, azaz a villával. Újabb elkeseredett feltaláló. Ki követett el hibát? Talán senki, végül is a szabadalmat megadták, mindenki azt tette, amit tudott. Talán, ha a feltaláló nem az ár alapján dönt a találmány védelménél, talán, ha egy profi szabadalmi ügyvivő fogalmazza meg az igénypontot, talán, ha a hatágú eszközt úgy védték volna le,

hogy „legalább kétágú étkezésre szolgáló eszköz…” Talán akkor a Lúzer Elek is gazdag lehetett volna, nem csak a kanálgyár. A szabadalmi bejelentés elkészítése a szabadalmi ügyvivő feladata. A találmányt azonban a feltalálónál jobban senki nem ismeri, ezért azt neki kell a lehető legrészletesebben feltárni az egyébként műszaki diplomával is rendelkező ügyvivő előtt, hogy megoldásunkat minél jobban megértse. Az adatszolgáltatást józan paraszti nyelven kell megfogalmazni, a műszaki-jogi csűrcsavart bízzuk szabadalmi ügyvivőre. Minél részletesebb az adatszolgáltatás, annál jobb szabadalmi leírás készíthető belőle. Ehhez nyújtunk segítséget gyakorlati példákon keresztül a függelékben, ahol három képzeletbeli találmány által mutatjuk be, miként is kell a szabadalmi ügyvivő rendelkezésére bocsátanunk a birtokunkban lévő információt.

Szabadalomkutatás - Aki keres,az talál Műszaki kutatás – fejlesztés – innováció területén az egyik legfontosabb tevékenység tömör neve aszabadalomkutatás . Szabadalomkutatás gyűjtő név alatt számos kutatási tevékenységet értünk, és többségük jellemzője meglepően épp az, hogy nem szabadalmat kutatunk. Az egyes országok csak világszinten új megoldásokra adnak kizárólagos jogot, azaz szabadalmat. A szabadalom , tehát egy kizárólagos jog (fogalom). Mint már bizonyára tudjuk, a műszaki információkat nem egy fogalom, hanem egy leírás, mégpedig a szabadalmi irat tartalmazza, amelyet a legtöbb esetben 18 hónap bizalmas kezelés után nyilvánosságra hoznak, azaz tartalma, illetve kivonata bekerül a kutatható adatbázisokba. Ilyen formán minden szabadalom „szabadalmi irata”, leírása – bárhol a világon – nyilvános, és a benne lévő műszaki információ újdonságrontó hatású bármely szabadalmi igényre. A könyvben fontossága miatt máshol is jeleztük, hogy a műszaki információk 80 %-a kizárólag szabadalmi iratokban jelenik meg. A maradék 20 %-ot többé-kevésbé ismeri maga a feltaláló, illetve a szabadalmi hivatalok elbírálói is általában kellő műszaki műveltséggel rendelkeznek. Mindenesetre a kutatások jelenleg elsődlegesen a szabadalmi iratokra koncentrálnak. A gyógyszeriparban és az ezzel rokon területeken a kutatás ennél intenzívebb, illetve folyamatban van, és hamarosan el is készül mind az Európai Szabadalmi Hivatalnál, mind a Német Szabadalmi és Védjegy Hivatalnál olyan teljes körű adatbázis kiépítése, amely a szabadalmi iratokon túl a szakkönyveket, szakcikkeket és az összes elérhető publikációt is tartalmazza. Az Osztrák Szabadalmi Hivatal forrása szerint az Európai Unió cégei évente mintegy 60 milliárd eurónyi (!) felesleges műszaki fejlesztést végeznek el olyan dolgok „feltalálására", amelyet más már kitalált, és amely megfelelő információk

birtokában megtakarítható lett volna. Ne higgyük, hogy ők okosabbak, legfeljebb több pénzük van. Sőt, ma már a lehetőségeik sem jobbak, mert az Internet segítségével számunkra is kitágult a világ. Mi nem vagyunk olyan gazdagok, mint nyugati versenytársaink, ezért kíméljük meg magunkat a pazarló újra-feltalálás tól. A politikához hasonlóan a műszaki fejlesztésnél is nagyon fontos az információ. Csak amíg a politikában kevesen jutnak hozzá, itt – némi hozzáértéssel – bárki hozzájuthat. Ezért már a műszaki fejlesztés kezdeti lépéseinél végezzünk szabadalomkutatást. Ehhez fontos a nyelvismeret, ezen belül az angol nyelv legalább középfokú ismerete. Leggyakoribb kutatási tevékenységek - Technika állását feltáró kutatás: célja az oltalmi kör meghatározása, maximalizálása, szabadalmaztatás előtt végezzük. - Újdonságkutatás: célja az szabadalmaztatás közben végzik.

oltalmi

kör

hatósági

ellenőrzése,

- Jogérvényességi kutatás megsemmisítéshez: olyan mély újdonságkutatás, amelynek célja az oltalmi kör törlése, korlátozása, más szabadalma után végezzük. - Szabadalomtisztasági kutatás: részleges újdonságkutatás és jogkutatás, amelynek célja, hogy egy adott országban műszaki megoldásunk beleütközik-e egy szabadalomba - Szabadalomtisztasági kutatáshoz kapcsolódó megkerülési vizsgálat: az előző negatív eredménye esetén mit változtassunk műszaki megoldásunkon. - Monitorozó kutatás: műszaki terület vagy versenytárs szabadalmi bejelentéseinek rendszeres figyelése.

Technika állását feltáró kutatás Szabadalmaztatás előtt vagy műszaki fejlesztés során elsősorban erre a kutatásra van szükség.Ez az első szabadalomkutatás egy találmány életében; erre épül a későbbi, már igénypontokra készített újdonságkutatás is. A technika állásának feltárásá hoz a feltalálónak részletesen meg kell fogalmaznia találmányát, de konkrét kiviteli példa még nélkülözhető. Olyan találmányoknál, amelyek rajzban ábrázolhatók, rajz is szükséges. Előnyös, ha az adatszolgáltatás úgy van elkészítve, ahogy egy szabadalmi bejelentéshez kell (89. oldal), mindazonáltal alaki

szempontból nincsenek szigorú követelmények.

Feltalálhatja-e magát a szabadalmas? Célszerű a kutatást szabadalmi irodával végeztetni (ott a titoktartás is garantált), de végül is ez az egyetlen kutatás, amellyel – adott esetben – magunk is megbirkózhatunk. Ez utóbbi esetben jól kell tudjunk angolul és némileg németül, sok szabadidőnk kell legyen, továbbá az adott műszaki területen is el kell tudnunk igazodni. Szerző szabadalmi irodájának tapasztalata szerint, akik megpróbálják elvégezni a kutatást, azok is gyakran visszatérnek, hogy inkább az iroda végezze. Azért jó tudni, hogy talán ez az egyetlen lépése a szabadalmaztatási folyamatnak, ahol megtakaríthatjuk az ügyvivőt. Ha magunk fogunk neki a kutatásnak, akkor elegendő, ha kulcsszavak alapján dolgozunk. A kulcsszavakat angolul kell meghatározni. Kutatási helyként az Európai Szabadalmi Hivatalt ajánljuk, amelynek ingyenesen kutatható adatbázisát a www. szabadalmi.hu honlap linkajánló részéről indíthatjuk, és az Espacenet adatbázis „worldwide − világszintű” kereső felületére (Advanced search) kell jussunk. Kulcsszavainkat a „Title or abstract” boxba kell beírni. Kompakt nézetben ilyenkor a találatok címei jönnek fel. Nulla vagy túl sok találat esetén természetesen módosítsunk a kulcsszavakon. A reális számban feljövő szabadalmi címek közül a cím alapján kell megítéljük, hogy melyik találat lehet értékes számunkra. A címre kattintással megtekinthetjük a szabadalmi irat kivonatát, jellemző ábráját, sőt magyar nyelvű gépi fordítást is előállíthatunk. Újabb klikkel az eredeti dokumentumot is megnézhetjük. A kivonatok (abstract) alapján válasszunk ki kb. tíz-tizenöt – találmányunkhoz közelinek látszó – iratot, amelyet teljes részletességgel is átnézünk. Az iratok teljes leírásának bármely sora újdonságrontó lehet találmányunkra nézve, függetlenül attól, hogy milyen országbeli az irat. Ezen iratok kivonatát, jellemző rajzát, adatait nyomtassuk is ki (általában egy-egy lap). Az iratok közül keressük meg azokat, amelyeket találmányunkhoz legközelebb esőnek vélünk. E mintegy négy-hat iratot érdemes a bibliográfiai adatokkal együtt teljesen kinyomtatni, megérteni. Gépi fordítás sok esetben rendelkezésre áll. Készítsünk saját szavainkkal, egyesével mindegyikről rövid (kb. 10 soros), szabatos magyar nyelvű összefoglalót. Fontos, hogy ezt saját szavainkkal, számunkra is érthető módon írjuk le, tehát most felejtsük el a gépi fordítás + Ctrl-C nyomógombot. További, egyenként 10-20 sorban írjuk le, hogy mik az egyes találmányok hiányosságai, és ehhez képest miben különbözik, miben jobb a mi találmányunk. Ezt a néhány iratot állítsuk fontossági sorrendbe, a találmányunkhoz való legközelebbinek vélt irat legyen az 1-es. A szabadalomkutatás végeredménye tehát - 10-15 irat kivonata, ábrája,

- ebből kiválasztott 4-5 irat teljes leírása, - a 4-5 irat rövid magyar ismertetése és elemző kritikája, megjelölve, hogy ezek közül melyek a legközelebbiek. Ha nem találunk találmányunkhoz közeli megoldást, az egyrészt jó hír is lehet, másrészt nem ment fel az előzőekben vázolt teendők alól. Közeli megoldás nincs mindig, de legközelebbi mindig van. Ha a gőzmozdonyt találjuk fel, akkor a lóvasútról kell írni a technika állásának felderítésénél. Ne ijedjünk meg, ha hasonló megoldást találtunk, vagy az ötlet már másnak is eszébe jutott. Ötlet amúgy sem védhető le, szerencsére. Mert mi lett volna, ha valaki levédi a „ keréken gördülés” ötletét? Akkor már nem lehetett volna utána gőzmozdony-szabadalom, autó- szabadalom stb. Csak konkrét megoldás védhető. Az már a szabadalmi ügyvivő feladata, hogy azt olyan tágan védje le, ahogy csak lehet.

Nem minden arany, ami fénylik! A szabadalomkutatás járulékos előnye, hogy nagyon sok fejlesztési ötletet nyerhetünk mások hasonló találmányaiból. A félreértések elkerülése végett fontos tudni, hogy a talált iratok ún. közzétételi iratok. Semmilyen garancia nincs arra, hogy ezek a találmányok szabadalmat is kaptak vagy kapnak, illetve, hogy megfelelnek bármilyen elvárásnak. A közzétételi iratok még nem estek át hivatali érdemi vizsgálaton, találhatunk közöttük USA szervezési megoldásokon keresztül örökmozgókig mindent. Azt sem tudhatjuk, hogy igénypontjaik milyen minőségűek, ezért súlyos hibát követ el, aki bármilyen mintának, vagy hivatkozási pontnak tekint egy talált közzétételi iratot. E leírásokat csupán annak kell kezelni, amire szolgálnak: nyilvánosságra jutott mondatoknak.

Így csinálják a profik A profi szabadalomkutatás is hasonlóan történik, esetenként az adatbázis kiegészülhet az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatalának, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának magyar adatbázisával. A profi kutatás – a kulcsszavak helyett vagy mellett – a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO) alapján történik. Az NSZO a WIPO keretében ötévente karbantartott osztályozási rendszer, ahol a műszaki területek pontosan be vannak osztályozva, és ezek az osztályok minden szabadalmi iraton megtalálhatók. A találmány beosztályozása után az e területen közzétett szabadalmi iratokban folyhat a kutatás. A kutatók sokszor a szabadalmi iratok kutatási jelentéseiben lévő hivatkozásokat is megnézik, és azt is, hogy a talált iratra hol hivatkoznak.

Az Európai Szabadalmi Hivatal, valamint az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatal nemelégedett meg az ötévente frissített NSZO-val, és saját osztályozási rendszer eket hozott létre. Hasonlót hozott létre néhány fizetős adatbázis-szolgáltató is. A közelmúltban az Európai Szabadalmi Hivatal és az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatala megegyezett, hogy egységesítik osztályozási rendszerüket ( CPC ), és csak ezt az új, folyamatosan frissített osztályozási rendszert fogják használni. A régi iratok átosztályozását Európában már megkezdték. Az NSZO-t ezután is fel fogják tüntetni az iratokon. A technika állásának feltárására szolgáló kutatás eredménye alapján kell a feltalálónak pontosítania a szabadalmi bejelentésre vonatkozó adatszolgáltatását, ismételten meg kell határoznia, hogy valójában mit is tart újnak találmányánál. Csak ezután készülhet igénypont. Kutatást nemcsak azért kell végezni, mert formai előírás, hanem azért is, mert enélkül nem készíthető el jól az igénypontsorozat. Óvakodjunk azoktól a „dr. Pfuscherektől”, akik kutatás nélkül is készek szabadalmi igénypontot fogalmazni. Legkésőbb a kutatás után kell döntenünk abban a „politikai” kérdésben is, hogy mire óhajtunk szabadalmat, ahogy ezt az optimális stratégia kialakításánál vázoltuk (79. oldal). A technika állásának feltárására szolgáló kutatás nem törekszik és nem is törekedhet a teljességre; még akkor sem, ha nagyon sokszor található olyan irat, amelynek hatására elmegy a feltaláló kedve az oltalomszerzéstől. E kutatás segít abban, hogy meghatározzuk mi is találmányunk újdonsága, és mire alapozható a feltalálói tevékenység.

Újdonságkutatás Az újdonságkutatás célja, hogy igénypontjainkról állapítsa meg, hogy újak-e, illetve feltalálói tevékenységen alapulnak-e. Már találkozhattunk a könyvben Lúzer Elek újdonságkutatási jelentésével, lapozzunk vissza (29. oldal). Ott az 1, 3, 4 és 7. igénypontokra talált az elbíráló újdonságrontó („X”-es) iratot, nevezetesen egy nemzetközi PCT szabadalmi bejelentés közzétételi iratát, amelynél az 1-8. hasáb szövege és az 1. ábra az újdonságrontó. Ha az elbíráló „Y”-al jelöl meg egy iratot, arról úgy véli, hogy az a feltalálói tevékenységet rontja. Újdonságkutatást szabadalmi hivatalok végeznek, és – bár hasonló szempontokat vesznek figyelembe – nem szabad meglepődnünk, ha két hivatal ugyanarra az igénypontra más eredményt, vagy más dokumentumot hoz fel. Ez a kutatás is tartalmaz szubjektív elemeket, és amit megtalálnak az „meg van találva”, amit nem találnak meg, az attól még létezhet. Ezért is létezik a szabadalommegsemmisítés intézménye.

Az újdonságkutatás a szabadalmi leírás bevezető részében – elvileg kötelezően – bemutatott technika állásán alapul, és előfeltétel, hogy az előírt osztályozási szisztéma szerint (pl. NSZO) osztályozzák a találmány szakmai területét. Újdonságkutatásnál nem hozható fel túl sok „Y”-os irat, mert a már korábban bemutatott fiktív „szakembertől” nem várható el túl sok irat kombinációja. Egy újdonságkutatási jelentésnél – sajnos nem minden elbíráló jár el eszerint – csak néhány Y-os irat lenne felhozható (pl. 2-6 db). Az Európai Szabadalmi Hivatal fellebbviteli joggyakorlata szerint – ezt kevés elbíráló tudja a sok ezerből – nem hozható fel nagyon régi, sok évtizedes, és régen feledésbe merült, nem használt szabadalmi irat sem.

„Nem Mercedeseket, hanem Volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” A technika állásának feltárása és az újdonságkutatás azért közelebb áll egymáshoz, mint a Jereváni rádió hírei a valósághoz, mégsem egy és ugyanaz a kettő. Sajnos még a szakemberek túlnyomó többsége sem tudja megkülönböztetni egymástól a két kutatást olyannyira, hogy gyakran a szolgáltatásként végzett előzetes kutatást is újdonságkutatásként végzik, holott itt a technika állásának feltárására lenne szükség. Az újdonságkutatás során feltárt dokumentumok elvileg nagy átfedést mutatnak a technika állása szerint feltárt dokumentumokkal, az iratok darabszáma azonban elvileg kevesebb, a kutatási jelentés pedig teljesen eltérő. A technika állásának kutatásánál a kutatási területet nagyobbra kell venni, hiszen még nem tudható, hogy mi lesz a találmány pontos, szabadalmi jog értelmében vett újdonsága. Emiatt a szórás is nagyobb. Az újdonságkutatásnál már van egy igénypont, aminek a tartalma egzakt, ezért az újdonságkutatás mélyebb, de szűkebb területet ölel fel. Némileg könnyíti, ha a technika állása fel van tárva. Különbség az is, hogy az újdonságkutatásnál tekintettel kell lenni a kutatandó szabadalmi igénypontok elsőbbségi napjára, mert csak ennél korábbi közzétételi dátumú dokumentumok hozhatók fel. A technika állásának feltárásánál általában felesleges a dátumra figyelni. Fő eltérés az eddig elemzett két kutatás között az „újdonságkutatási jelentés” relatív volta. Befektetők, pályázat kiírók esetenként megkövetelik a pozitív újdonságkutatási jelentés meglétét. Ha szabadalmi ügyvivőnek jelezzük, hogy ez a fő szempontunk, akkor vélhetőleg tud segíteni.

Szójáték és bűvészkedés

Az alábbi példával világíthatjuk meg, hogy ugyanarra a találmányra – igényponttól függően – lehet pozitív és negatív kutatási jelentést kiadni. A lóvasút korszakában feltaláljuk a sípoló gőzmozdony t. A gőzzel működtetett síp biztonságosabbá teszi a közlekedést. Tételezzük fel, hogy a gőzmozdonyt vagy akár a gőzkazánt még nem ismerik széles körben. Valaki ugyan már leírta egy szabadalmi leírásban, de ezt csak a szabadalmi elbíráló veszi észre a hivatalos szabadalmaztatási eljárás során. Képzeljük el az alábbi két forgatókönyvet. "A" forgatókönyv Tegyük fel, hogy a feltaláló csak annyit tud, hogy a lóvasút a technika állását képezi. Ilyenformán a következő főigénypont jelzi az oltalmi kört. Kényszerpályán közlekedő jármű, amely kerekeket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy gőzkazánnal és hajtóművel rendelkezik, továbbá síppal van ellátva. "B" forgatókönyv Képzeletbeli második esetünk szerinti feltaláló már jobban beleásta magát a kutatásba, így kiderítette, hogy a lóvasút, a gőzkazán és a gőzmozdony is a technika állását képezi. Ebben az esetben a következő főigénypontot írná neki a szabadalmi ügyvivő. Kényszerpályán közlekedő jármű, amely kerekeket, gőzkazánt és hajtóművet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy síppal van ellátva. Nagyon fontos kiemelni, hogy a két oltalmi kör teljesen azonos. Betűkód a kutatási jelentésen A szabadalmi elbíráló nagyon jól végezte a dolgát, és elsőbbségi napunkhoz képest öt darab, korábbi közzétételi dátumú iratot talált. I-es irat: a lóvasút szabadalmi leírása. II-es irat: a gőzkazán szabadalmi leírása. III-as irat: egy láncos hajtómű szabadalmi leírása. IV-es irat: egy kezdeti gőzmozdony szabadalmi leírása. V-ös irat: hatlyukú pásztorfurulya szabadalmi leírása.

Az újdonságkutatási jelentés nél az elbíráló betűkóddal értékeli az iratokat, amelyeket a következőképp kell értelmezni. „A” - Az irat csupán a technika állásának része, és a jelenlegi igénypontok mellett nem veszélyezteti a szabadalmaztatást, de egy bővítő értelmű módosításnál szóba jöhet. „X” - Az irat önmagában is újdonságrontó az adott igénypontra. „Y” - Az irat – más irattal kombinálva – a feltalálói tevékenység et teszi kérdésessé. Nézzük most meg az újdonságkutatási jelentést, hogy néz ki, ha a feltaláló, illetve ügyvivője eredetileg az A/ vagy B/ esetleg egy C/ igénypontot nyújt be. "A" igénypont – sok újdonság Kényszerpályán közlekedő jármű, amely kerekeket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy gőzkazánnal és hajtóművel rendelkezik, továbbá síppal van ellátva. Ha a feltaláló a fenti igénypontot nyújtotta be, akkor az újdonságkutatási jelentés például az alábbi: „X” - IV-es irat (gőzmozdony) „Y” - II-es irat (gőzkazán) „Y” - III-as irat (láncos hajtómű) „A” - I-es irat (lóvasút) „A” - V-ös irat (pásztorfurulya) "B" igénypont – kevés újdonság Kényszerpályán közlekedő jármű, amely kerekeket, gőzkazánt és hajtóművet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy síppal van ellátva. Ha a feltaláló a B variánst nyújtotta be, akkor az újdonságkutatási jelentés feltehetőleg az alábbi: „A” - I-es irat (lóvasút)

„A” - II-es irat (gőzkazán) „A” - III-as irat (láncos hajtómű) „A” - IV-es irat (gőzmozdony) „A” - V-ös irat (pásztorfurulya) Az A/ esetben a kutatási jelentést sokan rossznak minősítik, a hozzá nem értő befektetők azt mondják, hogy kockázatos pénzt áldozni rá, míg B/ esetben például egy pályázat zöld utat ad, és a kockázati tőkét nyújtó pénzügyi befektetők is boldogok. A találmány közben nem lett se jobb, se rosszabb – köszöni, jól van. Csak éppen az újdonságkutatási jelentés ijesztette meg azt, aki nem ismeri annak relatív voltát. A példánál maradva vizsgáljuk meg azt az esetet, ha az alábbi C/ igénypont születik. "C" igénypont – szűk oltalom Kényszerpályán közlekedő jármű, amely kerekeket, gőzkazánt és hajtóművet tartalmaz, azzal jellemezve, hogy gőzzel működtetett síppal van ellátva, továbbá a gőzkazán és a kerekek közé beiktatott, kettős működésű dugattyúval együttdolgozó forgattyús tengellyel rendelkezik. A "C" verzió szintén jó kutatási jelentést kapna. Ennek oltalmi köre azonban szűkebb, itt részletesebben van bemutatva a találmány, és csak az a sípoló gőzmozdony van védve, amelynél a gőz erejét kettős működésű dugattyú és forgattyús mechanizmus viszi át a kerekekre, továbbá, amelynél a síp gőzzel működik. Ha a "C" variánst nézzük, csak a legjobb szakemberek veszik észre, hogy az újdonságkutatási jelentés bővítésre is ad lehetőséget. Kiderült, hogy a síp még nem létezik, csak a – például fűzfából készült – pásztorfurulya. Ezért a "C" variáns kis bővítésre is lehetőséget ad, ha a főigénypontból elhagyjuk – és egy aligénypontba tesszük át – a gőzzel működtetésre való utalást. Ugyanakkor nagyon óvatosan kell bánni az ilyen jellegű bővítéssel. Ha például azt vesszük észre, hogy nem csak a kényszerpályán működő járműnél, hanem bármilyen járműnél új a síp használata, akkor szintén gondolhatnánk arra, hogy az oltalmi kört terjesszük ki a gőzautókra is. E kiterjesztést azonban csak akkor tehetnénk meg, ha erre már előre gondolunk, például a technika állásának feltárása során észleljük e lehetőséget. A már bejelentett leírás nem bővíthető új kiviteli alakokkal. Bizonyos mozgástere van ugyan a szabadalmi ügyvivőnek, de ez csak szűk bővítésre ad lehetőséget – a

fenti példával élve: nem csak a gőzzel működtetett sípra, hanem bármilyen sípra kibővíthetjük az oltalmat azáltal, hogy elhagyjuk a gőzre való utalást a főigénypontból. Ugyanezt viszont már nem tehetjük meg egy olyan kulcsfontosságú jellemzővel, mint a kényszerpályán való mozgás, hogy aztán az összes keréken gördülő járműre kiterjesszük az oltalmat anélkül, hogy a találmány címe és a leírás tartalmazna ezekre való utalást. Amennyiben még is ez lenne a szándékunk, akkor a magyar szabadalmi bejelentéseknél, ún. „ belső elsőbbség ” igénybevétele esetén maximum egy évig új bejelentést tehetnénk, ami már a gőzautót is magába foglalná. Egy ilyen lehetőség nyitva hagyásához gyorsított kutatási jelentést kell kérnünk még a bejelentésnél, mert normál határidővel csak másfél év után kapjuk kézhez a kutatási jelentést. Legjobb persze, ha a technika állásának feltárása történik alaposan. A feltalálónak az az alapvető érdeke, hogy az oltalmi kör minél tágabb legyen, és minél nehezebben lehessen megkerülni szabadalmát. Bár a "B" és "C" főigénypontvariáció ugyanazt a találmányt írja le, az oltalmi kör jelentősen eltér. Amennyiben a "B" verzió veszélyeztetve lett volna, úgy az később, minden további nélkül a "C" variánssá lett volna korlátozható, és így a "C" variánssal megkapható a szabadalom. Ne ijedjünk meg tehát egy önmagában rossznak látszó kutatási jelentéstől. A főigénypont korlátozásával a legtöbb esetben megszerezhető az oltalom.

Jogérvényességi kutatás A jogérvényességi kutatás célja, hogy bizonyítékot gyűjtsünk egy ellenérdekű fél szabadalmának megsemmisítéséhez. Az ellenérdekű fél lehet, hogy már be is indított egy bitorlási pert ellenünk vagy egyszerűen csak a haragosunk. A lényeg, hogy meg akarjuk szűntetni vagy korlátozni akarjuk kizárólagos jogát egy találmány kapcsán. A megsemmisítési eljárás t magyar szabadalom vagy Magyarországon érvényes európai szabadalom esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt kell kezdeményezni. Az eljárás beindításának igazolása esetén a bitorlási per t az eljárás jogerős befejezéséig – akár több évre is – a legtöbb esetben felfüggesztik. Európai szabadalom esetén a megsemmisítés hatálya csak Magyarországra terjed ki. Egységes EU szabadalom esetén a megsemmisítés az együttműködésben résztvevő összes tagállamra kiterjed. A megsemmisítési kérelmet az Egységes Szabadalmi Bíróság illetékes központi szervéhez kell benyújtani. Bármelyik fenti esetben ugyanazt a kutatást kell elvégezzük. Az európai szabadalmak esetén a szabadalom megadásának meghirdetését követő 9 hónapon át

ún. felszólalási időszak következik. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban felszólalás t nyújthatunk be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, és kérhetjük, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal korlátozza vagy törölje a megadott szabadalmat. A felszólalás során is ugyanarra törekszünk, mint a megsemmisítésnél, ezért ott is előzetesen erre a kutatásra van szükségünk. Egy megsemmisítési eljárás során az ellenérdekű szabadalmasnak lehetősége van arra, hogy igénypontsorozatát korlátozza és aligénypontjainak valamelyikére vonuljon vissza. Ilyenkor egy vagy több aligénypont vagy aligénypont részlet kerül be a főigénypontba. Ennek megakadályozására a jogérvényességi kutatást az aligénypontok intézkedésire is el kell végezzük. Emellett célszerű, ha a köztudomású tények kivételével a főigénypont tárgyi (azaz az ismertnek bevallott jellemzőket tartalmazó) köre ellen is keresünk újdonságrontó anyagot. A jogérvényességi kutatás elviekben megegyezik az újdonságkutatással, ugyanakkor annál jóval mélyebb. Ez következik abból is, hogy a megadott szabadalom rendelkezik már egy újdonságkutatással, amely alapján megadták az oltalmat. Mi épp azt akarjuk bizonyítani, hogy az nem volt elég alapos. E kutatással mindenképp szabadalmi irodát célszerű megbízni. A kérelmezőnek is ki kell egészíteni e kutatást, itt már nem elég pusztán a szabadalomkutatásra hagyatkozni. Fel kell tárni az egyéb szakirodalmat: könyveket, szakcikkeket, disszertációkat, nyilvánosságra jutott előadásokat stb.

Szabadalomtisztasági kutatás A szabadalomtisztasági kutatás jelentősen eltér a fenti kutatásoktól. Ez az egyetlen kutatás, ahol nem csak leírást, hanem a jogot is kutatunk, továbbá ezt csak egy-egy konkrét országra, régióra lehet kutatni. Ilyen kutatásra akkor van szükségünk, ha rendelkezünk egy műszaki megoldással, és arról akarunk meggyőződni, hogy ez a műszaki megoldás beleütközik-e valamely ország, valamelyik érvényes szabadalmába. A kutatás több lépcsőből tevődik össze. 1/ Alaposan meg kell fogalmazzuk mi az adott műszaki megoldásunk. Ehhez a szabadalmi adatszolgáltatáshoz hasonló rajz, szabatos leírás és adatszolgáltatás szükséges. Csak konkrét megoldásra lehet e kutatást rendesen elvégezni. Meg kell nevezzük az érintett országot, és ki kell adjuk a megbízást. 2/ A kutatás során meg kel keresni a megoldásunkhoz legközelebbinek látszó szabadalmi iratokat.

3/ A fenti iratokat, azok főigénypontjainak elemzésével szűrni kell, hogy szűkítsük a kört. 4/ A szűkített listán szereplő szabadalmi iratoknak meg kell keresni a megadási változatát. 5/ Ellenőrizni kell az adott ország illetékes hivatalában, hogy a szabadalmak valóban érvényesek-e az adott pillanatban, befizették-e a fenntartási díjat; ha nem, akkor van-e még lehetőségük jogorvoslatra. E feladatokkal szabadalmi irodát kell megbízni. Az iroda kutatási jelentésben összegzi az eredményeket.

Szabadalomtisztasági kutatáshoz kapcsolódó megkerülési vizsgálat A szabadalomtisztasági kutatás gyakran jár azzal az eredménnyel, hogy kiderül: a megoldás már védve van. Legtöbben nem tudják, hogy ilyenkor nem feltétlen kell elkeseredni, hanem meg kell vizsgálni, hogyan lehet az érvényes szabadalmat megkerülni. Ezzel a kiegészítő megkerülési vizsgálat tal is gyakorlott szabadalmi ügyvivőt kell megbízni. A kutatás során talált érvényes szabadalom megadási iratának főigénypontjait veti össze a szabadalmi ügyvivő saját megoldásunkkal, és ez alapján javaslatot tesz saját megoldásunk olyan mérvű műszaki átalakítására, amely már nem ütközik a kérdéses főigénypontba.

Monitorozó kutatás Egy technika állását feltáró kutatás jó fényképszerű felvételt ad műszaki területünk fejlettségéről, legalábbis egy konkrét találmányunk kapcsán. Ez a kutatás azonban nem ad képet a szélesebb fejlesztési területről, hiszen nem csak egyetlen termék körül forog a világ. Ráadásul a statikus felvétel arról sem ad képet, hogy milyen találmányok születnek a következő nap. Szóval nem csak a mi agyunk jár, versenytársaink vagy fejlesztési területünk piacvezetői sem alszanak babérjaikon. Ezekhez az információkhoz – némi késleltetéssel – monitorozó kutatás sal juthatunk hozzá. Versenytársaink legújabb fejlesztéseiről ma már egy kattintással értesülhetünk akár az íróasztalunk mellől a http://www.development.eu/ oldalon. Ilyen jellegű monitorozó kutatásra jelenleg Európában csak a DeveloSpy® képes,

amely EU támogatással, a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. szakmai útmutatása alapján lett kifejlesztve. A szolgáltatás magyar nyelven is elérhető.

Mennyi az annyi, avagy röviden a szabadalmaztatás díjairól Perben ügyvédhez fordulunk, betegségben orvost hívunk. Az orvos sok esetben „csak” segít a gyógyulásban, a gyógyulást általában immunrendszerünk útján végső soron magunk visszük végbe. Talán meglepő, de a szabadalmi ügyvivő legfontosabb szerepe nem az, hogy levegye vállunkról a szabadalmi bejelentés elkészítésének a terhét és megszerezze az oltalmat, azaz tüneti kezelést nyújtson. Legalább ilyen fontos, hogy a megadott találmány érjen is valamit, azaz ne lehessen egykönnyen megkerülni. Ehhez az „immunrendszert” kell megismerni és megerősíteni, amely egyrészt időigényes, másrészt csak a legjobb „diagnoszták” értenek hozzá. A szabadalmi ügyvivő választás alapvetően bizalmi kérdés. Fontos az ár, de nem jó, ha alapvetően ez határozza meg döntésünket. Egy alaposan előkészített magyar bejelentéssel sokszázezer forint takarítható meg a külföldi szakaszban. David Schwartz: „Gondolj merészet (Bagolyvár, 2007.) c. könyvében oldalakon át sorolpéldákat arra, hogy olcsó húsnak híg a leve. A szerző azt javasolja, legyünk érzékenyek a minőségre, mert igazából csak az kifizetődő. „Csak első osztályút vegyél, másra nem telik!” Nos, egy olcsón vett, és használhatatlanná vált zakó helyett – ha bosszankodva is – de tudok újat venni. Azonban egy elszúrt szabadalmi bejelentés helyett egy év után már nem tudok újat készíttetni, a hibák pedig egy év után derülnek csak ki. Az iparjogvédelmi oltalomra fordított díj befektetésnek tekinthető, amely nem kerülhető el, ha a találmányból hozamot szeretnénk látni. Szabadalmaztatni, kizárólagos jogokhoz jutni nem kötelező. Szabadalom nélkül is lehet terméket gyártani, jóllehet ekkor más is gyárthatja, és jó találmány esetén fogja is. Sovány vigasz, hogy a nyilvánosságra jutott terméket már az utánzó sem szabadalmaztathatja. Később azonban nekünk sem lesz módunk a védelemre. Sajnos, akinek nincs pénze legalább a magyar oltalom megindítására, az valóban a „22-es csapdájába” kerül. Ekkor is kisebb kockázat egy olyan befektetőt keresni, aki átvállalja a szabadalmaztatás költségeit, mintha nem, vagy nem eleget áldozunk rá. Egy jó elsőbbségi bejelentés birtokában azonban már bátrabban kereshetünk befektetőt.

A szabadalmaztatás aktuális költségeit a devizaárfolyam, az adatszolgáltatás minősége, a munka bonyolultsága egyaránt viszonylagossá teszi. A szabadalmi ügyvivők megbízási díja hosszabb távon többnyire az időráfordítással arányos. A lelkiismeretes munka időigényes, a speciális műszaki-jogi szaktudás pedig a díjakban is jelentkezik. A szabadalmaztatás nem vásárlás, ahol „megveszem a jogot”. A szabadalmi ügyvivő az ügyfél helyett, őt képviselve, az ő érdekében jár el. Meg tudja mondani, hogy mennyibe kerül egy szabadalmi bejelentés, vagy egy előre tervezhető fizetnivaló, de nem tudja megmondani, mennyibe kerül egy „szabadalmaztatás”, hogy lesz-e hivatali felhívás, és arra mennyibe kerül majdan a válasz megfogalmazása. Amerikai példánál maradva, ahol általában részletesebb magyarázatot követelnek, nem jósolható meg előre, hogy a nyolcezer szabadalmi elbíráló közül értelmesebbet vagy gyengébbet, rugalmasabbat vagy szőrszálhasogatót fog ki az ügyfél.Igen az ügyfél, mert a teljes eljárás az ő felelősségére történik, ahogy bűntető perben sem az ügyvéd vonul a börtönbe. A szabadalmi ügyvivő segít abban, hogy a védelmi stratégiát a pénztárcához igazítsuk. Kevesebb országban egy minőségi védelem sokkal többet ér, mint több országban egy gyenge védelem. Szóval akkor mennyi is az annyi? Kérdezze meg szabadalmi ügyvivőjétől! Ökölszabályként azért annyit elmondhatunk, hogy világszinten 2,5 millió forinttal 2,5 évig ki lehet húzni. E díjnak körülbelül harmada az előkészítés és a magyar szabadalmi bejelentés, kétharmada pedig a nemzetközi bejelentést foglalja magában. Az ábrán követhetjük egy átlagos bejelentés becsült díjait. Tekintve, hogy a nemzetközi bejelentés után – akár már másnap – eladhatjuk, világszerte hasznosíthatjuk a találmányt, optimális esetben a 2,5 év után jelentkező díjakat már maga a találmány termeli ki. A szabadalmi bejelentés finanszírozásához pályázatok is segítségünkre lehetnek. A legtöbb innovációs pályázat finanszírozza a szabadalmaztatást és az iparjogvédelmi tanácsadást. Bizonyos pályázatoknál már előfeltétel is valamely iparjogvédelmi oltalom megléte. Ilyenkor szabadalmi ügyvivő tud segíteni a feltételek gyors teljesítésében. Gyakorlatilag 2013-tól közvetlen magyar pályázat is elérhető, amelyet főként nemzetközi szabadalmaztatásra célszerű igénybe venni. Erről, illetve az aktuális közvetlen pályázatokról a www.szabadalmi.hu/palyazati_tamogatasok.html lapon kaphatunk bővebb információt. Nemzetközi szabadalmaztatás

Külföldön több úton lehet szabadalmat szerezni. - PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés - Európai szabadalom - Közvetlen, külföldi szabadalom

Máglyára a szabadalmi tévhitekkel Mielőtt a különböző külföldi szabadalmak részleteibe belemerülnénk, érdemes már az elején néhány tévhitet tisztázni. „EU tagként magyar szabadalmam nem európai szabadalom!?” - Nem az! Sőt, az ismertetendő Egységes EU szabadalom sem érvényes minden EU tagállamban, és ez sem közvetlenül, hanem a meglévő Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó Európai Szabadalmi Hivatalon keresztül igényelhető. „Világszabadalmat szeretnék!” - Nincs világszabadalom! Csak országonként, vagy régiónként megadott (Európai Szabadalom), és országonként vagy tagállamok együttműködéseként megerősített szabadalmak vannak. Az említett Európai Szabadalomnak, illetve az ezt szabályozó Európai Szabadalmi Egyezménynek nemcsak az Európai Uniós országok a tagjai, hanem többek között Svájc, Törökország, Szerbia is. Sokan az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében jött létrejött PCT-t vélik világszabadalomnak. Ez azonban nem közvetlen szabadalom, hanem egy sok országra kiterjedő nemzetközi bejelentési mód. „Akkor védjük le mindenütt, nehogy úgy járjak, mint a bűvös kocka: Hong Kongot kifelejtették, aztán onnan elárasztották az egész világot!” - A védelem nemcsak a gyártásra, hanem a hasznosításra és a forgalmazásra is kiterjed. Ha valamit mindenütt levédenek csak Hong Kongban nem, akkor azzal csak Hong Kong „árasztható” el. Külföldön csak ott érdemes szabadalmi oltalmat szerezni, ahol van esélyünk az értékesítésre, van esélyünk a piac ellenőrzésére, elég nagy a piac ahhoz, hogy érdemes legyen befektetni a szabadalmaztatásba, illetve jelentős a konkurencia az adott országban. Korlátozott forrásaink esetén olcsóbb egy szabadalmat megszerezni például Németországban, mint Bosznia Hercegovinában. A német piacon való védelem ugyanakkor nagyságrendekkel

többet ér. Gazdag, multinacionális cégek is nagy körültekintéssel választják ki szabadalmi portfoliójukat, és csak a fontosabb országokban szereznek szabadalmat. Hála a PCT-nek, az országokat elég csak később kiválasztanunk. „Gyorsan nyújtsunk be valamit, mert külföldi érdeklődők jönnek!” - Egy külföldi bejelentést célszerű nagyon alaposan előkészíteni. Sőt, már a magyar bejelentésnél is gondolni kell (kellett volna) a külföldi bejelentésre. Célszerűbb a külföldi partnerrel egy titkossági megállapodást kötni, vagy egy következő alkalomra halasztani a találmány bemutatását. Az elkapkodott szabadalmi bejelentés később jelentős többletköltségeket eredményezhet. „A magyar szabadalmat már megkaptam, szeretnék külföldi bejelentést is tenni!” - Sajnos erről már lekésett! Célszerű lenne a találmányt továbbfejleszteni, és az új találmány bejelentését gondosabban kezelni. Külföldi szabadalmi bejelentést csak addig lehet tenni, amíg a találmány nyilvánosságra nem jutott. Ha a találmányt eddig nem is publikálták, vagy nem hozták forgalomba, a magyar szabadalmi bejelentés anyagát 18 hónap után hivatalból nyilvánosságra hozták, így az (mint publikáció) újdonságrontó a saját újabb külföldi bejelentésre nézve is. Megadott használati mintaoltalom azonban még bejelenthető, mert ott a megadás, azaz a nyilvánosságra jutás egy éven belül megtörténik. A magyar bejelentést követő egy évig javasoljuk a nemzetközi bejelentést, mert addig nem okoz problémát a nyilvánosságra jutás. Egy évig ugyanis igényelhető a korábbi bejelentés „uniós elsőbbsége”.

PCT – Nemzetközi szabadalmi bejelentés A PCT (Patent Cooperation Treaty) az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által létrehozott Nemzetközi Szabadalmi Egyezmény. A PCT szabadalmi bejelentés a leggyakoribb külföldi bejelentési forma. Egy nyelven, egy szabadalmi bejelentéssel lehet az oltalmat megalapozni. A képviseletet magyar szabadalmi ügyvivő látja el. Az eljárás bármikor félbeszakítható, így nem kerülünk kényszerpályára. A PCT két részből tevődik össze: egy közös nemzetközi szakasz, majd az országonkénti, nemzeti fázis. A nemzetközi szakasz elején a PCT hatóság nemzetközi újdonságkutatást végeztet, amelynek jelentését megküldik. A kutatási jelentés alapján jól megbecsülhető, hogy lesz-e esély a szabadalmi oltalom megszerzésére. A PCT legnagyobb előnye, hogy a drága nemzeti szakaszokat csak az első elsőbbségtől számított 2,5 év múlva kell megkezdeni (a bejelentési nap ugyanakkor már megvan), így elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a piaci visszajelzések alapján válasszuk ki a megfelelő országok listáját, továbbá a PCT eljárás költségeit nem a fejlesztési szakaszban kell megelőlegezni, hanem azt

addigra maga a találmány is kitermelheti. A PCT előnyei - egy nyelven indul, magyar szabadalmi ügyvivő elláthatja a képviselet, - viszonylag kedvező megindítási költség, - magyar állami támogatás pályázat útján, - szükség esetén bármikor abbahagyható, - közel másfélszáz tagállam, - időben szétválasztja a bejelentési napot és a nagyobb költségek jelentkezését, - a tényleges országokat csak 2,5 év múlva kell kiválasztani, EU országokat még később, - 2,5 év alatt eldönthető, hogy piaci szempontból melyik országokban legyen tényleges bejelentés, addigra pedig már a találmány kitermelheti védelmi költségeit; - bejelentés után a találmány megvalósítható, értékesíthető, - a nemzetközi kutatási jelentés viszonylag gyorsan megérkezik, amely segít a találmány értékesítésében, és eligazít, hogy jók-e a szabadalom megadásának esélyei. PCT tagállamok Az Egyezménynek 2013-ban 146 tagállama van, ezeket az alábbi térképen kékkel jelöltük. Egy nemzetközi bejelentéssel tehát potenciálisan ennyi országban nyitjuk meg az oltalom lehetőségét. A fontosabb országok közül nem tag Tajvan, néhány délamerikai ország, például Argentína, és néhány arab ország, például Szaúd-Arábia. PCT eljárás

Fontosabb határidők 12. hónap: az elsőbbségi év lejárta, eddig a határidőig kell (célszerű) benyújtani a PCT-t. 19. hónap: a nem kötelező elővizsgálat kérelmének a határideje. 28/29. hónap: szabadalmi iroda megbízásának határideje. 30/31. hónap: a nemzeti szakaszok megindításának határideje. A határidőket a legkorábbi elsőbbségi naptól számítjuk. Tehát ha tettünk magyar bejelentést, akkor a határidők a magyar bejelentési naptól indulnak. Ha nem igénylünk elsőbbséget, mert például közvetlenül nyújtottuk be a bejelentést a WIPOhoz, vagy már kicsúsztunk az elsőbbségi évből, akkor úgy értelemszerűen a kiinduló dátum a nemzetközi bejelentési nap. Itt érdemes megjegyezni, hogy sokan gondolják úgy, hogy nincs szükségük magyar szabadalmi bejelentésre. Tekintve azonban, hogy a szabadalmi leírás először általában magyarul készül, nem jelent többlet időt, és többlet kiadást – csekély hatósági díjtól eltekintve – egy magyar bejelentés. Bármi történhet (például olyan pályázatot nyújtunk be, ahol feltétel a megléte), nem baj, ha a magyar szál külön fut; egyébként is később (akár egy hónap múlva) ejthetjük. Nemzetközi kutatási szakasz A nemzetközi szakasz első, kötelező része a nemzetközi kutatási, közzétételi szakasz, amely a PCT bejelentés benyújtásával automatikusan megindul. A PCT bejelentést általában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalán (SZTNH) keresztül szokták benyújtani, de közvetlenül Genfbe is benyújtható. Magyar felek részére a kutatást a müncheni központú Európai Szabadalmi Hivatal, mint nemzetközi kutatási hatóság végzi. Választható még kutatási szervként az Orosz Szabadalmi Hivatal (Rospatent) is, de ez nevéhez méltóan rossz a magyaroknak. Ezen út olcsósága ellenére nem ajánlott, különösen nem, ha valaki Európában is akar oltalmat. Óvakodjunk azoktól a dilettánsoktól, akik automatikusan az orosz utatjavasolják! Egyetlen érv szólhat emellett, ha most tényleg nincs pénzünk, és azt hisszük, hogy hamarosan lesz. Az Európai Szabadalmi Hivatal ugyanis nem fogadja el az orosz hivatal kutatási jelentését, hanem újra lekutatja a szabadalmi bejelentést. Díjelőnyünket így utóbb máris elvesztettük, ráadásul a nemzeti szakaszban izgulhatunk is az eredményért. Az orosz hivatal továbbá alaposan kutatja

az orosz nyelvű (például volt szovjetunióbeli) dokumentumokat, így sokszor hoz fel – jogosan vagy nem jogosan – olyan orosz nyelvű publikációkat, amely ellen majd nem győzünk védekezni. Ez további költséget, kockázatot jelent. Remélhetőleg 2015-től beindul a közép-európai Dunai Szabadalmi Intézet (DSZI, angolul DPI), amelynek székhelye Budapest, és amely magyar kezdeményezésre, osztrák és román részvétellel alapíttatott, de nyitott a visegrádi országok felé is. Az intézet a Duna régióban zajló K+F és innovációs tevékenységet kívánja ösztönözni. Az intézet az SZTNH kiváló szabadalmi elbírálói bázisára alapozva PCT kutatási, elővizsgálati szerv is lesz. A DPI kiválthatja az Orosz Szabadalmi Hivatalt; és kismértékben olcsóbb lesz, mint az Európai Szabadalmi Hivatal, ugyanakkor az el fogja fogadni kutatási jelentéseit. A nemzetközi kutatási jelentés (International Search Report) optimális esetben 78 hónap alatt érkezik meg, de a teljesítés időtartama függ a kutatást végző elbíráló leterheltségétől. Ha a PCT bejelentésnél maradéktalanul kihasználtuk az elsőbbségi évet, az azzal a kockázattal is jár, hogy a kutatási jelentést csak a PCT nemzeti szakaszának megnyitási határideje után kapjuk kézhez. A nemzetközi kutatási jelentés épp úgy néz ki, mint a magyar, persze a bejelentés nyelvén, általában angolul van készítve. A kutatási jelentés ki van egészítve egy egyszerűsített elővizsgálati jelentéssel. Ezen egyszerűsített elővizsgálati jelentés arra tér ki, hogy a szabadalmi igénypontok újak-e, feltalálói tevékenységen alapulnak-e, és iparilag alkalmazhatók-e. Ha a kutatási jelentés indokolja, úgy 19 hónapig, vagy ha ez későbbi, akkor 2 hónappal a kutatási jelentés megérkezése után lehetőség van csak az igénypontok korlátozására. Amennyiben a korlátozást időben megküldjük a genfi Nemzetközi Irodának, úgy azt a PCT közzétételekor már hozzáfűzik az iratokhoz. Az elsőbbségi naptól számított 18 hónap múlva a bejelentést közzéteszik, az hozzáférhetővé válik a kutatók számára. Ettől fogva újdonságrontó más szabadalmi bejelentéseire nézve is. Fakultatív elővizsgálati szakasz A nemzetközi szakasz második része a fakultatív elővizsgálati szakasz. Költséghatékonysági okokból ez utóbbit csak akkor érdemes kérni, ha újdonságrontó iratokat tártak fel, a szabadalmi leírás és az igénypontsorozat módosításával azonban megvédhető a találmány újdonsága, illetve a feltalálói tevékenység. Ez történhet abból a célból, hogy gyorsítsuk a majdani nemzeti szakaszt, vagy például, ha a nemzeti szakasz finanszírozásához befektetőt, vagy pályázati forrást akarunk igénybe venni. Az elővizsgálati eljárás során előfordulhat, hogy írásban kell nyilatkoznunk, illetve célszerűen javítani kell

a leíráson, igényponton. Az eljárás végén nemzetközi elővizsgálati jelentést kapunk, amely tartalmazza, hogy szabadalmi igénypontjaink újak-e, feltalálói tevékenységen alapulnak-e, és iparilag alkalmazhatók-e. A leírásban lévő javítandókra is tanácsot kapunk. Nemzeti szakasz A PCT nemzeti szakaszokat az elsőbbségi naptól számított 30 hónapon belül, egyes országoknál, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal előtt (ábrán EP-vel jelölve) 31 hónapon belül kell kezdeményezni. A jelzett határideig mind a bejelentési illetékeknek, mind az adott országbeli nyelven benyújtott fordításoknak általában be kell érkeznie az adott külföldi hivatalba, ezért jobb, ha határidőnek a 29 hónapot jegyezzük meg. Eddig az időpontig feltétlen adjunk megbízást szabadalmi irodánknak, mert különben elúszik a szabadalmunk, vagy jobb esetben csak többletköltségekkel tudjuk bejelentetni. A nemzeti szakaszok hasonlóan zajlanak egy új bejelentéshez. Külföldi ügyvivőnek kell képviselnie minket, és az adott ország nyelvén kell a bejelentést kérni. Kérelmezni kell a magyar elsőbbség elfogadását is. A bejelentési napunk azonban fix, és azonos a PCT bejelentés napjával. A nemzetközi szakasz kutatási jelentése és elővizsgálati jelentése nem kötelező érvényű az adott ország szabadalmi hatósága számára, ezért az országok külön kutatást végeznek. E kutatás azonban gyakorlatilag csak a saját nemzeti szabadalmi adatbázisukra terjed ki. USA esetében azonban hozhat meglepetést a számtalan amerikai szabadalmi leírás újbóli kutatása. Az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatal a vizsgálat során is tartogathat váratlan fordulatokat. A szabadalom megvalósíthatósága, feltárása szempontjából az USA „szakember” hülyébbre van kalibrálva, mint az európai, ezért előfordul, hogy „neki” evidens dolgokat is el kell magyarázni a leírásban. Ugyancsak eltérő a szabadalmi igénypontok megfogalmazási gyakorlata, ezért – bár ott kivételesen jogilag nem lenne kötelező – gyakorlatilag elkerülhetetlen egy USA-beli szabadalmi ügyvivő megbízása. A nemzeti szakaszok során – rövid alaki vizsgálat után – a bejelentések nemzeti ügyszámot kapnak, és teljesen nemzeti bejelentéssé válnak. Így a szabadalmak megadási eljárása is azonos a nemzeti bejelentésekével. Amennyiben PCT nemzeti fázis keretében igénylünk európai szabadalmat (EP), akkor – sikeres kutatási jelentés vagy elővizsgálat után – könnyebb dolgunk van az Európai Szabadalmi Hivatal előtt. Egyrészt az eljárást magyar ügyvivő is képviselheti, másrészt az Európai Szabadalmi Hivatal elfogadja saját kutatását, így

csupán a kettős szabadalom elkerülése céljából ellenőrzi, hogy nincs-e korábbi, hasonló – a kutatáskor még nem nyilvánosságra jutott – bejelentésük. Az eljárás vége azonos az Európai Szabadalmi Hivatal előtti normál eljárással. PPH – Szabadalmi Gyorsítósáv PPH – Patent Prosecution Highway új szabadalmi fogalom, amely kétoldalú megállapodáson alapuló együttműködés a részt vevő nemzeti, illetve regionális szabadalmi hivatalok között. A külön kérelemre induló eljárás lehetővé teszi a bejelentők számára a gyorsabb szabadalmi vizsgálatot azáltal, hogy az egyes hivatalok tekintetbe veszik a másik hivatal által már elvégzett munka eredményét. Magyarország eddig Japánnal, USA-val, Koreával, Ausztriával és Finnországgal kötött ilyen jellegű megállapodást. Jelenleg a magyar PPH e tekintetben szimbolikus jellegű. A magyar feltalálóknak külföldi bejelentéseiket továbbra is a PCT-n keresztül érdemes intézniük. Jelenleg azok a PPH szerződések hasznosak, amelyek a PCT keretében történő nemzeti vizsgálatra is kiterjednek. Remélhetőleg a Dunai Szabadalmi Intézet is köt majd ilyeneket, de addig is fontos és használható az Európai Szabadalmi Hivatal USA-val és Japánnal kötött PPH megállapodása, amely a PCT nemzeti szakaszában is igénybe vehető. A PPH kérelme akkor esedékes, amikor az egyik Hivatalban már megadnák a szabadalmat, a másikban pedig még csak vizsgálgatják. A sikeres kérelem feltétele, hogy azonosak legyenek az elsőbbségek. Európai szabadalom Ha az Európai Szabadalmi Egyezmény tagállamaiban óhajtunk szabadalmat, akkor oda közvetlenül vagy PCT úton is tehetünk bejelentést. A közvetlen út előnye a gyorsabb oltalom és jogérvényesítési lehetőség. Az így kapott szabadalom az Európai Szabadalom, amelyet a kiválasztott tagállamokban érvényesítenünk kell, vagy az érvényesítés új alternatívája az Egységes EU szabadalom megkérése, amellyel alább még foglalkozunk. Előzetes magyar bejelentést itt is érdemes tenni, mert általában a magyar leírás rendelkezésre áll, és ha bármi finanszírozási vagy egyéb gondunk van az európai szabadalommal, legalább a magyar bejelentés megmarad. Ettől függetlenül a magyar bejelentés nem kötelező, mert a megerősítési, érvényesítési szakaszban is visszakanyarodhatunk Magyarországra. Pályázati céljaink esetén mindenképp jelentsük be előbb Magyarországon találmányunkat. Hol is van Európa határa?

Európai Szabadalmi Egyezménynek 38 tagja van, illetve bizonyos országok (Bosznia Hercegovina és Montenegró) bár nem tagállamok – külön nemzeti vizsgálat nélkül – önkéntes alapon elfogadják az európai szabadalmat, így lehetőségünk van az oltalom kiterjesztését ezen országokba is kérni. Albánia (AL) Ausztria (AT) Belgium (BE) Bulgária (BG) Ciprus (CY) Csehország (CZ) Dánia (DK) Észtország (EE) Finnország (FI) Franciaország (FR) Görögország (GR) Hollandia (NL) Horvátország (HR) Írország (IE) Izland (IS) Lengyelország (PL) Lettország (LV) Liechtenstein (LI) Litvánia (LT)

Luxemburg (LU) Macedónia (MK) Magyarország (HU) Málta (MT) Monaco (MC) Nagy Britannia (GB) Németország (DE) Norvégia (NO) Olaszország (IT) Portugália (PT) Románia (RO) San Marino (SM) Spanyolország (ES) Svájc (CH) Svédország (SE) Szerbia (RS) Szlovákia (SK) Szlovénia (SI) Törökország (TR)

Az Európai Szabadalmi Hivatal eljárása A viszonylag bonyolult európai szabadalmi bejelentéseket mindenképp

gyakorlott szabadalmi irodára célszerű bízni. Tekintve, hogy a díjak egy 38 országra kiterjedő régióra vonatkoznak – még ha relatíve nagyon kedvezők is – összegüket tekintve magasak. Fontos ezért, hogy a szabadalmi ügyvivő által közölt határidőket komolyan vegyük, mert egy nap csúszás is jelentős többletköltséget eredményezhet. Az eljárás bonyolult volta miatt jelen fejezetben a teljességre nem törekedtünk, és csak a feltaláló számára fontos állomásokat emeltük ki. Az európai szabadalmi bejelentés négy szakaszból tevődik össze: I. kutatási szakasz, II. vizsgálati szakasz, III. érvényesítési szakasz, IV. felszólalási szakasz. Az első 3 szakaszt külön kell kezdeményezni ügyvivőnk útján. A felszólalási szakasz csendben zajlik a háttérben, reméljük nem lesz vele dolgunk. Az eljárás munkanyelve általában angol, kisebb részben német, esetenként francia. Újdonságkutatás Ahogyan azt korábban már említettük, ha PCT nemzeti fázis keretében igénylünk európai szabadalmat (EP), akkor az Európai Szabadalmi Hivatal elfogadja saját kutatását, amit a nemzetközi fázisban végzett, ezért itt, a nemzeti fázisban csupán a kettős szabadalom elkerülése céljából ellenőrzi, hogy nincs-e korábbi, hasonló bejelentés. Közzététel A szabadalmi bejelentést az elsőbbségi nap ot követő 18 hónap után mielőbb közzéteszik, de korábbi közzétételt is lehet kérni. A 18 hónapos közzétételi iratot úgy lehet megkülönböztetni a megadási szabadalmi irattól, hogy a közzétételi iratok A betűt tartalmaznak a közzétételi szám után, a publikált megadási

iratok pedig egy B betűt. Tehát ha például az Espacenet adatbázisban (Lásd: Aki keres, az talál c. 8. fejezet) kutatva az alábbi európai szabadalomra (EP) bukkanva meg szeretnénk tekinteni a közzétételi dokumentumot, akkor azt a zölddel bekarikázott linken érjük el. Az itt elérhető leírás és igénypontsorozat azonban még nem biztos, hogy a végleges oltalmi kört jelöli.

Ideiglenes oltalom Előfordulhat, hogy európai szabadalmi bejelentésünket még a megadás előtt bitorolják. Ha ez a veszély vagy tény fennáll, úgy van lehetőség európai szabadalmi bejelentésünk korábbi érvényesítésére is. A közzététel után bármikor lehet ideiglenes oltalmat szerezni az igénypont fordításának az adott tagállamban történő benyújtásával. Az ideiglenes oltalom a tagállamok egy részében csak a bitorlási per megindításához elegendő; a pert a végleges elbírálásig – a magyar gyakorlathoz hasonlóan – felfüggesztik. A bíróság azonban ideiglenes oltalom alapján is elrendelhet ideiglenes intézkedést. Ha szabadalmunkat több országban óhajtjuk érvényesíteni, és ezek a tagállamok egyúttal az Egységes EU szabadalom tagjai is, akkor célszerű azt az utat választani. Észrevétel

Ha más európai szabadalma zavar minket, akkor még megadásuk előtt észrevételt tehetünk az Európai Szabadalmi Hivatalnál a megadás ellen. Ennél az eljárásnál nem válunk ügyféllé, csupán egy „feljelentést” tehetünk. Természetesen ennek precíz szakmai érveken és bizonyítékokon kell alapulnia. Hiánypótlásra nincs felhívási lehetőség, ezért csak alapos kutatást követő, szakember által készített észrevételnek van értelme. Az észrevétel illetékmentes. Ennek durvább, és sokkal költségesebb formája az említett felszólalás, amelyet a megadás után szakaszban kezdeményezhetünk. Itt már ügyfelekké válunk mi is. Európai szabadalmak esetén a Hivatal döntései ellen a Hivatalon belül működő, de attól szakmailag teljesen független Fellebbviteli Tanácshoz fellebbezhetünk. A Tanács fontosabb döntései dokumentáltak, ezáltal az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata követhető. Fontos, hogy esetleges vitáknál a szabadalmi iroda az ez irányú – terjedelmes – joggyakorlatot is tanulmányozza. Soron kívüli vizsgálat Európai szabadalmaknál lehetőség van illetékmentes soronkívüliség kérésére is, ez esetben viszont a későbbi fizetnivalók is előbb jelentkeznek. Publikáció (meghirdetés) A szabadalom (European Patent – EP) megadása után a szabadalmi iratot publikálják. Amint azt jeleztük, a meghirdetett megadási szabadalmi irat egy B betűt tartalmaz. A B- irat az általunk kezdeményezett hivatalos nyelven tartalmazza a leírást – angolul, németül vagy esetleg franciául – és mindhárom hivatalos nyelven az igénypontokat. A megadott szabadalom irataihoz vezető linket a korábbi ábrán pirossalbekarikáztuk. Európai Szabadalom (EP) érvényestése A szabadalom megadásával még nem kapunk tényleges oltalmat, hiszen az Európai Szabadalmat a kiválasztott országokban érvényesíteni is kell. Egy kiválasztott országban érvényesített EP viszont már a nemzeti szabadalommal azonos jogokat élvez. Másként fogalmazva: nem feltétlen szerzünk tehát szabadalmat az egyezmény összes tagállamában, csak amelyekben a megadott EP érvényesítésre kerül. Ebből a szempontból fontos dátum a szabadalmi B-irat meghirdetésének napja, a képen ezt narancssárgával bekereteztük. Ettől a meghirdetés (publikáció) napjától számított 3 hónapon belül kell a szabadalmat a kiválasztott országokban érvényesíteni, az előírt fordítás benyújtásával. Ugyancsak ehhez a dátumhoz képest 1 hónap áll rendelkezésre az Egységes EU szabadalom

megkérésére. Londoni Egyezmény Bizonyos országok létrehozták a Londoni Egyezmény t, amely az európai szabadalmak érvényesítését teszi olcsóbbá, illetve egyszerűbbé. A Londoni Egyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott, az Egységes EU szabadalom előtt, és attól függetlenül szabályozza a fordítások benyújtását. Az Európai Szabadalmak érvényesítésekor bizonyos országok nem kérnek fordítást, bizonyos országok a szabadalmi leírás nyelvétől teszik függővé, hogy kérnek-e fordítást, míg más országok csak az igénypontról kérnek fordítást. Magyarországon például, ha a szabadalmi leírás angol nyelvű, akkor csak az igénypontokról és a címről kérnek magyar fordítást. A leírást és a rajzokat be sem kell nyújtani. Ha a szabadalmi leírás nyelvenémet vagy francia, akkor, a leírást és a rajzot is be kell nyújtani magyarul vagy angolul, az igénypontról pedig magyar fordítás szükséges. Jó tudni, hogy bitorlási per esetén a felperes csak akkor kaphat a perköltségen túl kártérítést is, ha a szabadalmi leírás is le volt fordítva magyarra. Felszólalás A szabadalom megadása után 9 hónapos felszólalási időszak következik. Ez azt jelenti, hogy bárki, akit zavar szabadalmunk, bizonyíthatja, hogy találmányunk valójában nem új, illetve nem alapul feltalálói tevékenységen. A felszólalási eljárás során a szabadalom megvonható, korlátozható. A felszólalás meglehetősen költséges eljárás. Fenntartás Az érvényesített európai szabadalom fenntartási díjait országonként kell leróni a nemzeti szabályok szerint. Fenntartási díj at a 3. évtől kell fizetni, ami azt jelenti, hogy az a nemzetközi bejelentési nap 2. évfordulóján már esedékes. A díjat esedékesség előtt kell megfizetni, de esetleges mulasztásunk hat hónapig még 50 % a pótdíjjal pótolható. A hat hónapos türelmi idő eredménytelen leteltével megszűnik a szabadalmi bejelentés. És ami ez után jön... Egy kiválasztott országban érvényesített európai szabadalom a nemzeti szabadalommal azonos jogokat élvez. A fenntartási díjak fizetése és a jogérvényesítés ezután már az egyes országokban történik, az ott hatályos törvények szerint. Érvényes szabadalom elleni megsemmisítési eljárást jelenleg országonként kell kezdeményezni (nálunk az SZTNH előtt), tehát mindazon

országokban, ahol zavar minket. A döntés is csak az adott országra fog kiterjedni. Ez hosszabb távon, és részben egy átmeneti idő után, változni fog az Egységes Európai Szabadalmi Bíróság (következő fejezetben olvashatunk róla) felállásával, legalábbis azokban az országokban, amelyek csatlakoztak az egységes bírói rendszerhez. Ha nekünk van európai szabadalmunk, és azt bitorolják, akkor jelenleg még szintén országonként kell fellépni, de ez is hasonlóan fog változni.

Az egységes EU szabadalom Valóra válik az álom? Régi vágya az uniós országok egy részének, hogy a belső piac egységét a szabadalmakra is kiterjesszék. Ami működik a védjegyeknél, az miért ne működne a szabadalmaknál is? Ráadásul a hasonló piaci méreteket biztosító japán vagy

amerikai szabadalmak megszerzése lényegesen olcsóbb, mint az európai testvérüké. A gondolatmenet logikusnak látszik: létre kell hozni az Európai Unió szabadalmát. Korábban azonban mindig volt olyan ország, amely megvétózta az Európai Uniós szabadalom létrehozását. Az EU Lisszaboni Egyezménye tette lehetővé, hogy a tagállamok egy csoportja is létrehozhasson olyan „megerősített együttműködést”, amelynél nem szükséges az összes ország csatlakozása, hanem akinek nem teszik, az egyszerűen kimaradhat az együttműködésből. 12 ország politikusai úgy vélték, hogy jó dolog az EU szabadalom, és a lehetőséggel élve létrehozták a megerősített együttműködést, amelyhez hamarosan további 13 ország csatlakozott. Az EU Versenyképességi Tanácsa a magyar EU elnökség idején, 2011. 06. 27-én fogadta el az egységes szabadalom létrehozatalára irányuló megerősített együttműködéssel kapcsolatos két rendelettervezetet. Ezek egyike az együttműködés végrehajtásával kapcsolatos, míg a másik a nyelvi kérdésekkel foglalkozik. A szakemberek úgy vélik, hogy a politikusok nem kérték ki a véleményüket. Hogy valóban jó-e az EU szabadalom, és hogy kinek jó, arról az előnyök-hátrányok ismertetésénél esik szó. A megerősített együttműködés keretében tehát 25 ország – azaz a 2011-ben még 27 tagú Európai Unió Olaszország és Spanyolország kivételével – létrehozza az egységes hatályú európai szabadalmat (unitary patent), továbbiakban röviden EU szabadalmat, amelyet a megerősített együttműködéshez csatlakozott országok vonatkozásában „egy országként” lehet érvényesíteni, megsemmisíteni, átruházni. A megerősített együttműködés nyitott, ahhoz további, illetve az újonnan belépő EU tagállamok is csatlakozhatnak. 2013-ban Horvátországgal 26 országra bővül az együttműködés. Az EU szabadalom – hatályba lépését követően – a már beindult európai szabadalmi bejelentések esetén is kérhető, ha azok megadását még nem hirdették meg. A hatályba lépés feltétele volt az egységes bíráskodásról szóló megállapodás aláírása is. Ez utóbbinál érdekes szerepváltás is történt (l. alább). Nyelvi megállapodás A megerősített együttműködéshez, azaz az EU szabadalomhoz kapcsolódó nyelvi rendelet szerint nincs szükség további fordításra a hatályosuláshoz. A hagyományos európai szabadalmi leírás nyelve angol, német vagy francia lehet. A szabadalmi igénypontok azonban mindhárom nyelvre le vannak fordítva az európai szabadalom megadásakor. Az igényponti nyelvek közül a leírás nyelve tekinthető hivatalosnak. A fordításokat tekintve egy többéves átmeneti időszak (feltehetőleg 12 év) várható, amely időszakban minden szabadalmi iratnak kell lennie egy angol és egy „nem angol” verziójának. A nem angol verzió német és francia bejelentéseknél

értelemszerűen német vagy francia nyelvű, angol nyelvű bejelentésnél pedig bármilyen EU nyelv szóba jöhet; ez várhatóan az elsőbbségi példány nyelve lesz, esetünkben magyar. Emellett az Európai Szabadalmi Hivatal a Google-val együttműködve a szabadalmi iratok gépi fordításainak elérését is lehetővé teszi. A fordítási technológia a meglévő fordítások „betanulására” épül, ezért a gyakori nyelvek esetén a gépi fordítás hamarabb fogja elérni az elfogadható minőséget. A magyar nyelv e szempontból hátrányban van, ráadásul a magyar nyelv nem sorolható a germán vagy új latin nyelvek közé, ezért nehezen jósolható meg, mikorra lesz a gépi fordítás magyar vonatkozásban is jól használható minőségű. Jogvita esetén az eljáró bíróság nyelve szerinti teljes fordítást is be kell nyújtani. Mindenesetre az Európai Szabadalmi Hivatal adatbázisában megtalálható angol nyelvű dokumentumok már most megjeleníthetők magyar gépi fordításban. Az egységes oltalom fenntartása Az EU szabadalom fenntartási díját az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell megfizetni, a harmadik évtől, minden évben előre. A díj az évek múlásával emelkedik. Az esedékesség a bejelentési nap évfordulója hónapjának utolsó napja. Már egy nap késedelem esetén 50 % pótdíjat kell fizetni 6 hónapig, miután – nemfizetés esetén – megszűnik az oltalom. A fenntartási díjak 50 %-a az Európai Szabadalmi Hivatalnál marad, a maradék 50 %-ot a tagállamok hivatalai között osztják szét, illetve ebből a forrásból nyújtanak kedvezményt azoknak, akik kénytelenek bejelentésüket az angol, német, francia nyelv egyikére lefordítani. A fenntartási díjat 4-5 ország eddigi díjából fedezni lehet. Egységes Szabadalmi Bíróság Az EU szabadalom létrehozásával egyidejűleg a tagállamok – nemzetközi megállapodás keretében – 2013. február 19-én létrehozták az egységes bírói fórumrendszert is. E nemzetközi szerződéshez csak EU tagállamok csatlakozhatnak. A megállapodás meglepetése volt, hogy azt Olaszország is aláírta, Lengyelország viszont egyelőre nem írta alá. Míg az EU szabadalomhoz való csatlakozás feltétele a a bírósági rendszer elfogadása, fordítva ez nem igaz. Így Olaszország úgy csatlakozott az egysége bírói rendszerhez, hogy az EU szabadalmat nem fogadja el. Ilyen esetekben az Egységes Szabadalmi Bíróság döntése az Olaszországban hagyományos úton érvényesített európai szabadalmakra lesz érvényes. Az Európai Szabadalmi Bíróság központi egységének (First Instance of Unified Patent Court) székhelye Párizs, ugyanakkor a vegyészeti, gyógyszeripari és hétköznapi használati termékekkel kapcsolatos ügyek Londonba, míg a gépészeti ügyek Münchenbe kerültek. A bírák képzése Budapesten történik. A másodfokú

bíróság (Court of Appeal) székhelye Luxemburg. Ljubljana és Lisszabon közvetítői, választott-bírósági központnak ad otthont. Jogvita esetén a szabadalmasnak az EU szabadalom teljes fordítását el kell készítenie a bitorló székhelye vagy bitorlás helye vagy bíróság helye szerinti tagállam nyelvére. Az eljáró bíróságnak figyelembe kell vennie, ha a bitorló nem férhetett hozzá a szabadalom szövegéhez a saját nyelvén, és ezért nem volt tőle ésszerűen elvárható, hogy felismerje a bitorlás elkövetését. A fordítás korábbi hiányának azonban csak a kártérítésekre van kihatása, egyéb eltiltásokra nincs. Az EU szabadalom és az ezzel kapcsolatos bíráskodás létrehozásának elsődleges célja a költségcsökkentés. Ha azt vesszük figyelembe, hogy eddig több országban kellett pereskedni, akkor ehhez képest minden bizonnyal olcsóbb lesz az új bírói rendszer. Ennek előnyeit azonban csak a multik fogják élvezni, a magyar kisvállalatok nem. Az egységes szabadalmi bíráskodás ugyanis meglehetősen drága lesz. A tervek szerint csupán az eljárási díjak húszezer euró körüli összegek lesznek. Magánszemélyek, kkv-k feltehetőleg kapnak némi kedvezményt. E bíróság nem EU intézmény, ezért költségeit a tagállamoknak, illetve a pereskedőknek kell kitermelni. Nem lesz minden országban elsőfokú bíróság, ugyanakkor a nagyobb országokban, például Németországban több is lesz, akár négy. Remélhetőleg Magyarországon regionális elsőfokú bíróság létesül néhány szomszédos kis ország részvételével. Ez némileg megkönnyítené a magyar kisvállalkozások sorsát, ugyanakkor az ügyek többsége nem itt fog eldőlni, ezért mélyen a pénztárcába kell majd nyúlni. A regionális elsőfokú bíróság leegyszerűsítve akkor lesz illetékes, ha a régióhoz tartozó államokban követik el a bitorlást, vagy az alperes ilyen illetőségű. Innen azonban könnyen átkerülhet az ügy a központi elsőfokú bíróságra. Lehetőség lesz a szabadalom megsemmisítésére vonatkozó ellenkérelem benyújtására is, ezekben az esetekben azonban már mindenképp a központi elsőfokú bíróság az illetékes (ez is egy módja az ügy átrakásának). A bíróság előtt kötelező a jogi képviselet, a képviselő csak külön jogosítvánnyal felruházott európai szabadalmi ügyvivő vagy ügyvéd lehet. Az eljárás nyelve lehet a bíróság nyelve (például a magyar) vagy a felek megegyezhetnek az egyik hivatalos nyelv (például az angol) alkalmazásában. A központi elsőfokú bíróság nyelve minden esetben a szabadalom nyelve (tehát többnyire angol vagy német). A fellebbezési határidő két hónap. Tekintve, hogy szabadalmi perekben igen gyakori a fellebbezés, a perek nagy része Luxemburgban fog eldőlni. Átmeneti ideig, előreláthatólag hét évig a hagyományosan érvényesített európai szabadalmak esetén még a nemzeti bíróságokhoz is lehet fordulni.

Említettük, hogy a bírói képzés Magyarországon történik. Ezt úgy kell érteni, hogy a központ Budapesten lesz, de maga az oktatási tevékenység nem feltétlen, és a gyakorlati ismeretek megszerzése is elsősorban német és angol bíróságokon fog zajlani. A bírákat hat évre nevezik ki. Minimum angolul jól kell tudjanak. Hatályba lépés A teljes EU szabadalmi rendszer akkor lép életbe, ha legalább 13 ország (köztük Németország, Franciaország és Nagy-Britannia) ratifikálja a nemzetközi szerződést. Ez 2014-ben megtörténik, így 2014. január 1. és 2015. január 1. között indulhat az egységes szabadalom, az utóbbi naphoz közelebbi időpont a reálisabb. Ahogy említettük, az EU szabadalom a már bejelentett, de még meg nem adott európai szabadalmakra (EP) is kérelmezhető. Az az ország, amelyik nem ratifikálja időben a megállapodást, az addig kimarad, tehát lehetséges olyan időszak, amikor csak például 22 országra terjed ki az EU szabadalom. Az egységes EU szabadalom előnyei - hátrányai Az előnyök kapcsán a szabványt a szabadalommal összekeverő újságírók és politikusok gyakran hivatkoznak az amerikai és a gazdaságilag vezető ázsiai országok szabadalmi bejelentéseinek számaira és áraira. Az árak összehasonlítása azonban erősen sántít. Háromféle díjról kell ugyanis beszéljünk: hivatali díjról, fordítási díjról és szabadalmi ügyvivői díjról. Nem mindegy ezért, hogy milyen összegeket hasonlítunk össze. Az sem mindegy, hogy az EP megerősítés kapcsán hány országból álló portfóliót veszünk alapul. Az eddig napvilágot látott összehasonlításokból épp a legnagyobb díjelem, az ügyvivői díjak maradtak ki, illetve egyik összeállítás sem közölte, hogy pontosan mit hasonlít össze mivel. Ami biztos: a fordítási díjak némileg tovább fognak csökkenni Európában, bár a Londoni Egyezmény már önmagában is jelentős áttörést hozott. Ugyancsak csökkennek az eddigi érvényesítéssel kapcsolatos díjak. Magyar természetes személyek, kisvállalkozások, egyetemek a fordítási díjakhoz kompenzációt, az esetleges pereknél pedig illetékkedvezményt kaphatnak. Nagy kérdés, hogy előnyös lesz-e ez a kis országoknak, így magyaroknak vagy sem. A válasz sajnos az, hogy "NEM". Magyarországról eddig mintegy 50 európai szabadalom született évente. Kérdés, hogy a díjak szerény csökkenése miatt ez a szám fog-e növekedni. A másik oldalt tekintve külföldről évente eddig közel 2800 európai szabadalmat érvényesítettek hazánkban. Ez mintegy 4,5 %-a a teljes európai szabadalmak számának. Feltételezzük, hogy Németország, Nagy-Britannia vagy Franciaország egyikében eddig is érvényesítették a megadott szabadalmakat,

annál is inkább, mert a Londoni Egyezmény óta ez ott automatikusan történik. A lényeg, hogy az EU szabadalom érvénybe lépése után gyakorlatilag minden német szabadalom mellé jár ajándékba egy magyar, azaz évente mintegy húszszorosára fog nőni a Magyarországra kiterjesztett európai szabadalmak száma. A műszaki fejlesztők ezért gondban lesznek, hiszen alaposan tájékozódniuk kell, hogy saját fejlesztési területükön nem ütköznek-e más által kizárólagosan kisajátított megoldásba, azaz szabadalomba. A jövőben ez a kockázat már az első évben meg fog húszszorozódni, öt év alatt pedig két nagyságrenddel lesz nagyobb. Az EU szabadalom ezért elsősorban az amerikai, japán, kínai, német stb. multivállalatoknak kedvez, akik eddigi oltalmi területeiket ingyen kibővíthetik Magyarországra, illetve további másod- vagy harmadkörös EU tagállamokra. Megjegyezzük, hogy az európai szabadalmak kétharmadát épp az EU konkurensei kezdeményezték. Az EU szabadalom miatt az EU felé irányuló szabadalmak száma várhatólag 20 %-kal növekedni is fog. További hátrány, hogy a fejlesztők, kisvállalkozók rá fognak szorulni a fejlesztési területükön születő európai szabadalmak folyamatos monitorozására és fordítására. Szerencsére ez ügyben már vannak ezt támogató kezdeményezések a www.development.eu lapon. Meg fog drágulni a technológia import, hiszen egy védett területen sokkal több licencdíj kérhető el, mint egy a védelemből kimaradt, illetve konkurens, nem-védett technológiát is nyújtó területen. A fentiek miatt a magyar fejlesztők, kisvállalkozók jelentős technológiai hátrányt fognak szenvedni az EU szabadalom miatt. Magyarországon mintegy 570 ezer kisvállalkozás van, amelynek jelentős része termelő, fejlesztő, forgalmazó vagy kapcsolatba kerül valamilyen szoftverrel, technológiával. Jelenleg az ő hátrányuk áll szemben 50 európai szabadalmat szerző előnyével. A hátrányok akkor csökkenthetők, ha a kisvállalkozók információs deficitje jelentősen csökken. Jelenleg a kisvállalkozók és fejlesztők jelentős része nem ismeri a szabadalmi rendszereket, nem tudják megítélni, hogy saját fejlesztéseik szabadalomképesek-e, illetve mit tegyenek annak érdekében, hogy ne támadják őket, vagy saját fejlesztéseik gyümölcsét ne más arassa le. Az Apple, Samsung és más világcégek sikereiket nem kismértékben szabadalmi stratégiájuknak köszönhetik. Ezt maga Steve Jobs is állította. Ha a magyar fejlesztők ennek tudatában lennének, kellő információval és szabadalmi ügyvivő támogatásával okos, költséghatékony innovációs politikát folytatnának, akkor lenne esélyük, hogy felvegyék a versenyt. Mert nem csak a multik vannak a mi spájzunkban, hanem mi is beléphetünk az övékébe. Versenytársaink nem okosabbak, csak tájékozottabbak. A verseny számunkra is nyitott, csak ne mezítláb

akarjunk célba jutni. Az EU szabadalom, ahogy említettük, a hatályba lépését követően azonnal kérelmezhető a megadandó európai szabadalmak esetén. Ennek következtében hatása azonnali. Mind a műszaki fejlesztőkre (ütközési kockázat), mind a szabadalmi ügyvivőkre. Ez utóbbiak közül a kis országokban többen is munkanélkülivé válhatnak, tekintve, hogy az európai szabadalmakkal kapcsolatos érvényesítési feladatok gyakorlatilag megszűnnek. Megnőhet azonban a szabadalomkutatási megbízások száma és a bitorlási perek száma. Én is EU szabadalmat kérek! Ha EU szabadalmat kérünk, akkor nincs más teendőnk, mint ügyvivőnkön keresztül az eddig ismert Európai szabadalom megkérése. Ez történhet a PCT-n keresztül vagy közvetlenül. El kell döntsük, hogy szükségünk van-e több országra kiterjedő oltalomra, ha igen, akkor érdemes az eljárás során az előírt időpontban az EU szabadalmat megjelölni. Ha már valaki eljut eddig a szakaszig innovációja során, akkor javasolt is az egységes EU szabadalom megkérése. A „hagyományos” európai szabadalom (Európai Szabadalmi Egyezmény, 1973.) megadásának meghirdetését követően egy hónapon belül lehet igényelni a csatlakozott országokra vonatkozó egységes hatályt. A „hagyományos” európai szabadalom megadásának meghirdetését követő 3 hónapon belül lehet kérni a többi államban az érvényesítést, így Olaszországban, Spanyolországban, illetve a nem EU tagállamokban, például Norvégiában, Svájcban, Törökországban. Az érvényesítés azzal jár, hogy a Londoni Egyezményhez nem csatlakozott országok vonatkozásában teljes fordítást, míg a csatlakozott országok esetében az Egyezményben előírt terjedelmű fordítást kell az illetékes nemzeti szabadalmi hivatalhoz benyújtani. Az EU szabadalom mellett megmarad az egyes országokban való közvetlen érvényesítési lehetőség is. Ha valaki megelégszik egy-két országgal, akkor gazdaságosabb a hagyományos utat választania. Egyelőre (átmeneti időszakban) akkor is érdemes a hagyományos utat választani, ha a szabadalom gyenge lábakon áll. Az EU szabadalom konfliktusa esetén a szabadalom megsemmisítése az összes csatlakozott országra automatikusan kiterjed. A hagyományos európai szabadalmi érvényesítésnél viszont országonként kell a megsemmisítést végrehajtani. Bár az egyik országban való siker jó szubjektív érv egy másik országban folyó eljárás

esetén, az eljárások mindemellett függetlenek, és nem biztos, hogy a másik fél ott is fel kíván lépni esetleges gyenge szabadalmunk ellen. Hét év átmeneti időszak után azonban a nemzeti bíróságok hatásköre megszűnik, és csak az Egységes Szabadalmi Bíróság maradna meg. A tervek szerint megszűnne egyúttal az esetleges tartalmi különbség is az egyes érvényesített szabadalmak között. Jesszusom, bitorlás a láthatáron! Ha majd úgy érzékeljük, hogy érvényes EU szabadalmunkat valamelyik országban bitorolják, akkor – szabadalmi ügyvivőnkön keresztül – a bitorlás helye szerinti vagy az alperes székhelye szerint illetékes Egységes Szabadalmi Bírósághoz fordulhatunk. Előtte természetesen be kell szerezzük a bizonyítékokat a bitorlásról, és a bitorló személyét is egyértelműen be kell azonosítsuk. Szabadalmi ügyvivőnkkel azt is ellenőriztetnünk kell, hogy a bizonyítékok alapján a másik fél valóban bitorlása valóban valószínűsíthető-e. Félő azonban, hogy gyakoribb lesz az az eset, amikor a tisztelt Olvasó ellen kezdeményeznek bitorlási pert. Tudnunk kell, hogy polgári bitorlási per esetén részben közömbös, hogy mi jóhiszeműek voltunk-e vagy sem. A felperes ugyanazokat az elégtételeket, adatszolgáltatásokat kérheti, és ugyanazokat a szankciókat követelheti, amelyekről a magyar szabadalom bitorlása kapcsán írtunk. A pereskedés jelentős perköltséggel is járhat. További kártérítésre azonban nem tarthat igényt felperes, ha jóhiszeműen jártunk el és a szabadalmi leírás nem volt magyar nyelven hozzáférhető. Ha bitorlással vádolnak minket, akkor próbálkozhatunk a szabadalom megsemmisítésével vagy egy megsemmisítési eljárás keretében történő korlátozással. Elképzelhető, hogy ez a korlátozás olyan eredményre vezet, hogy már kiesünk az oltalmi körből, azaz a korlátozott szabadalom bitorlását már nem követtük el. A megsemmisítési eljárás is a bíróság előtt folyik ellenkérelem alapján, ezért itt olyan mértékű időhúzás, mint amely a magyar szabadalmak esetén lehetséges, nem várható. A megsemmisítési eljárást egy rendkívül részletes szakirodalomés szabadalomkutatásnak kell megelőznie. Ilyenkor ugyanis egy olyan szabadalmat akarunk megsemmisíteni, amely már átesett egy komoly vizsgálati szűrőn. Ez a kutatás költségigényes, és sok kitartást igényel. Szabadalmi pereknél is a szabadalmi ügyvivő és a vele együttdolgozó nemzetközi jogtanácsosa szakértelmének igen nagy jelentősége van. Közvetlen külföldi szabadalom Közvetlenül, az adott ország nemzeti hivatalához szabadalmi bejelentést tenni

a legdrágább és legkockázatosabb út. Csak akkor érdemes ezt az utat választani, ha mindössze egy-két külföldi országban akarunk szabadalmi oltalmat, vagy ha a célzott országok nem tagjai a PCT-nek. A nemzetközi szabadalmi bejelentéshez képest előnye, hogy hamarabb megkapható a szabadalom, amely egyúttal korábbi jogérvényesítést tesz lehetővé. A közvetlen nemzeti útnál az eljárás általában hasonló a magyar úthoz, csak drágább, hiszen – országtól függően – külföldi szabadalmi ügyvivő partnert kell igénybe venni. Ennek kiválasztása és a kapcsolattartás a magyar szabadalmi iroda feladata. A magyar bejelentést követően 11 hónap gondolkodási időnk van, mert egy évig igényelhető az elsőbbség. Elsőbbség nélkül akkor tehetünk csak sikeres külföldi bejelentést, ha a találmány még nem került nyilvánosságra. Ha ez általunk nem történt meg, akkor a magyar bejelentés 18 hónapos közzététele mindenképp nyilvánosságra jutásnak tekinthető. USA szabadalom A közvetlen külföldi szabadalmi bejelentések jelentős része az USA-ba irányul, ezért az eddigieken túl érdemes néhány sort erre áldozni. Korábban az USA szabadalmi bejelentési rendszere jelentősen eltért az európaitól, ma már azonban ott is megközelítőleg átálltak az európai rendszerre, ami azt jelenti, hogy laborjegyzőkönyvekkel, eskütételekkel már nem lehet "kitúrni" a szabadalmi bejelentést tett feltalálót, olyan címen, hogy "én korábban találtam fel". Ma már - az európai gyakorlathoz hasonlóan - cégek is megtehetik a szabadalmi bejelentést, azaz a feltaláló a szabadalmi bejelentés előtt is átruházhatja találmányát. Jelentősen emelkedtek a hivatali díjak, de új kedvezményt is bevezettek, miszerint bizonyos szempontoknak megfelelő mikro-vállalkozások (kisvállalat + nem ruházott át nagyvállalatnak találmányt + nagyon kevés szabadalma volt eddig) díjkedvezményt kapnak. Persze az USA-ban is igaz, hogy nem a hatósági díj magas, hanem az ügyvivői munkadíj. Az USA szabadalmi rendszerének jellegzetességei közé tartozik, hogy az igénypontokat kicsit bővebben értelmezik, mint Európában (kicsit tágabb ekvivalencia-elv), és nem szeretik a többszörösen függő igénypontokat. Emiatt az USA szabadalmi leírások igen sok igénypontot tartalmaznak, jóllehet 20 igénypont felett már ott is többet kell fizetni. Ugyancsak eltérés, hogy az USA szabadalmi leírások elkészítésénél részletesebben kell elmagyarázni a találmányt. Az USA-ban lehetőség van ideiglenes szabadalmi bejelentésre, amely egy év után automatikusan elhal, ha nem indítanak belőle szabályos szabadalmi bejelentést. Ez lehetőséget ad arra, hogy körülnézzünk egy év alatt az USA piacon. Szabadalmi ügyvivő megbízása nem kötelező külföldieknek sem. Az ideiglenes szöveget nem olvassa el a hivatal, de "saját szöveg" benyújtásától óvakodjunk, mert

elsőbbséget nyilván csak olyan bejelentésre lehet alapozni, amely kellő szakszerűséggel ismertette a megoldást. Apropó megoldás. A leglényegesebb eltérés az USA és az európai rendszer között, hogy ott üzleti megoldásokat is le lehet védeni a műszaki megoldások mellett. Természetesen az üzleti megoldásoknál is feltétel az újdonság és a feltalálói tevékenység. Pénzügyi terméket, szolgáltatást üzleti megoldásként sem lehet már szabadalmaztatni. Az USA-ban mintegy 3 évig tart a szabadalmaztatási folyamat. A vizsgálatot nem kell külön kérni, és fenntartási díjat sem kell fizetni az eljárás alatt. A sok ezer hivatali elbíráló eltérő felfogó képességű, és szigorú. Hivatali felhívásra mindenképp számíthatunk. Ezek megválaszolásának díja (mondjuk 400-600 USD óradíjjal kalkulálva) jelentős. Ugyancsak drága dolog a pereskedés. Ismerve a sokszázezer dolláros kártérítési díjakat, erre azért érdemes áldozni, bármelyik oldalra is vet minket a szerencsénk vagy a balsors. Előnye az USA szabadalmi rendszernek, hogy az első fenntartási díj csak megadás után 3 évvel fizetendő (a következő a megadástól számított 7 év múlva). Ugyancsak előnyös, hogy ha nyilvánosságra jut találmányunk, utána még 12 hónapig bejelenthetjük szabadalmaztatásra. Az USA-nak a már ismertetett PPH szerződése van Magyarországgal és az Európai Szabadalmi Hivatallal. Ez utóbbi PCT szabadalmi bejelentés esetén is igénybe vehető. Gyakorlati tanácsként megfogalmazhatjuk, hogy magyaroknak továbbra is a PCT utat célszerű igénybe venni, ha csak nem olyan üzleti megoldásról van szó, amely csak az USA-ban nyerhet oltalmat. Nagy hibát követ el, aki az USA-ban készítteti el szabadalmi bejelentését, és onnan kanyarodna vissza PCT úton Európába. Magyar cégek, és polgárok hiába kezdeményezik az USA-ban a PCT-t, azt nem az USA Hivatala, hanem az Európai Szabadalmi Hivatal fogja elbírálni. Az amerikai stílusú szabadalmi leírás elkészítése önmagában is többe kerül, ráadásul az Európai Szabadalmi Hivatal jelentős összeget felemésztő büntető tarifát alkalmaz a nagyszámú igénypontot tartalmazó USA bejelentésekre. Mindemellett később az USA bejelentés további átalakításra szorul, és ennél sokkal egyszerűbb és gazdaságosabb egy európai bejelentést az USA követelményeire csiszolni. TIPP Az USA önmagában is olyan nagy piac, hogy bizonyos esetekben - például jelentősebb találmányoknál - meggondolandó, hogy a PCT mellett közvetlen USA bejelentést is indítsunk. A közvetlen USA bejelentést is a magyar szabadalmi irodánál kell kezdeményezni, tehát nem kell sehova utazni. Ezzel a 2,5 évvel később jelentkező költségeket hozzuk előre, ugyanakkor a szabadalmunk is 2,5 évvel

korábban lesz. A szabadalom megszűnésének ideje ezzel nem változik, csak az ügyintézési idő rövidül le. Megadott USA szabadalom megkönnyítheti a tengeren túli piacnyitást, illetve licencértékesítést. Ha ezzel egyidejűleg a magyar bejelentésnél ügyvivőnk mindent megtesz a soronkívüliségért, akkor akár PPH úton az USA-ban meg is gyorsíthatjuk a folyamatot. Svájci szabadalom Svájcnak nemcsak a sapkája egyedi, hanem szabadalmi rend-szere is hordoz sajátosságokat. Mivel Svájc tagja az Európai Szabadalmi Egyezménynek és a Londoni Egyezménynek, a legtöbben ezen az úton sze-reznek Svájcban oltalmat. Ehhez az úthoz nem is szükséges többet hozzáfűzni. Tekintve azonban, hogy egy „svájci szabadalom” önmagában is marketing értékkel bír, előfordulhat, hogy valaki pusztán emiatt szeretne ott szabadalmat. A svájci szabadalom előnyét az adja, hogy a svájci hivatal az érdemi vizsgálaton belül nem vizsgálja az újdonságot és a feltalálói tevékenységet. Emiatt olyan esetekben is megkapható az oltalom, amely eseteket más országokban elutasítanának. Harmadik fél felszólalás útján avatkozhat be az eljárásba. Mivel ezt nem sokan tudják, ezért egy svájci szabadalom adott esetben igen értékesnek tűnhet. Tény, hogy a svájci szabadalmi illetékek magasak, és a svájci elbíráláshoz is csak a 3-4. év között kezdenek hozzá. Ez utóbbi hátrány egy soron kívüli vizsgálati kérelemmel orvosolható. Kínai szabadalom A fentieken túl még Kínát érdemes külön is megemlíteni. Sokan úgy vélik, hogy Kínában nem érdemes szabadalmaztatni, mert ott úgyis ellopják a találmányt. Ez azonban csak akkor igaz, ha hagyjuk! Az államilag támogatott lenyúlás már a múlté. Kína tagja a PCT-nek, ezért oda jellemzően ezen az úton érkeznek a szabadalmi bejelentések. PCT nemzeti fázis megindításánál a fordításokat a 30. hónapig kell benyújtani – pótdíj mellett 2 hónap késés megengedett. Ha már volt kínai szabadalmi bejelentésünk, akkor nevünk akkor kapott kódját is célszerű megadni a bejelentésnél.Kína számos PPH megállapodást is kötött. A kínai szabadalmi bejelentések nem terjednek ki automatikusan Hongkongra, de kiterjeszthetők. Itt jegyzendő meg, hogy az angol szabadalmak is kiterjeszthetők Hongkongra. A kínai szabadalmi rendszer nagyban hasonlít az európai országok rendszeréhez.

Ez talán nem véletlen, hiszen német és spanyol mintára épült fel a modern Kína szabadalmi rendszere. A legtöbb dologban egyezést találunk a magyar rendszerrel, így a részleteket felesleges bemutatni. A vizsgálat során több hivatali felhívással is kalkulálnunk kell. Kínában évente több mint 500 ezer szabadalmi bejelentés, mintegy 18 ezer PCT bejelentés, és több mint egymillió használati mintaoltalmi bejelentés születik. Kína a világ második legnagyobb gazdasága, lakosainak száma meghaladja az 1,3 milliárdot. Ha el akarjuk dönteni, hogy érdemes-e levédenünk valamit Kínában, a következő szempontokra legyünk tekintettel. Kizárólagos jogunk a gyártásra is kiterjed. Egy szabadalom életciklusa 20 év, ezért arra is gondolnunk kell, hogy a későbbiekben milyen fejlődés várható Kínában. Jelenleg szinte mindent Kínában gyártatnak a multinacionális vállalatok, és a kínai ipar egyre jobban megtanulja, hogyan kell jó és értékes dolgokat előállítani. Egyes kínai vállalatok már piacvezetők (pl. Huawei), és Kína hamarosan a Holdra is embert kíván küldeni. A XXI. század sikerlistáját feltehetőleg Ázsia fogja vezetni. Kínában a szellemi tulajdon eltulajdonítása hétköznapi értelemben nem számít bűnnek, egyszerűen nem része a hétköznapi kultúrának (persze nálunk sem köveznek meg senkit egy szoftverletöltésért). Hatósági oldalról azonban ugyanazok a polgári jogi szankciók vonatkoznak a bitorlókra, mint az európai országokban. A szabadalombitorlásnak büntetőjogi következményei is lehetnek, maximum 7 évig terjedő szabadságvesztés formájában. Nem vagyunk tehát védtelenek Kínában, de fontos a jogi helyismeret. Ha úgy tapasztaljuk, hogy bitorolják szabadalmunkat, hozzáértő kínai partner bevonása szükséges az eredményes fellépéshez, ezért szabadalmi irodánkhoz forduljunk, ne egyedül próbáljunk meg fellépni.

BIOTECHNOLÓGIAI TALÁLMÁNYOK A biológia tudománya régebben nehezen fért bele a megszokott szabadalmi kategóriákba. A találmányokat a fizikai, kémiai eszközök uralták, és nehezen volt elképzelhető, hogy élő szervezetek is szóba kerüljenek egy szabadalmazási eljárásban. E felfogást azonban már évtizedekkel ezelőtt elsöpörte az élelmiszeripar, ahol kémiai folyamatok végzésére élő szervezeteket, gombákat (pl. élesztő, sör) használtak, illetve a gyógyszeripar, ahol az antibiotikumokat alkalmaztak. A szabadalmazhatóság mindenkori feltétele, hogy egy szakember a leírás alapján maga is meg tudja valósítani a találmányt. Mivel a mikroorganizmusok genetikai

struktúrája nem volt teljesen ismert, ezért az élő, egyúttal halandó, mutagén változásoknak kitett mikroorganizmusok pusztán papíron történő leírása nem tett eleget a találmányok reprodukálhatósági kritériumának. Az egyes országok iparjogvédelmi hatóságai – a leírások mellett – megkövetelték azok letétbe helyezését. Ez egy külföldi széria-bejelentésnél meglehetősen bonyolult és költséges volt. Ezért is hozták létre az államok a „Budapesti Szerződést”, amelynek lényege, hogy a letétbe helyezést elég egyetlen szerződő államban megtenni, a többi elfogadja annak igazolását. A szerződéshez közel 80 állam csatlakozott (a számunkra fontosabb országok köztük vannak). A letétbe helyezési kötelezettségtől eltekintve e találmányok szépen belesimultak a szokásos vegyipari találmányok közé. Forradalmi változás akkor köszöntött be, amikor néhány évtizede a biológia robbanásszerű fejlődésnek indult, és bevonult az iparba. Innen eredeztethető a „biotechnológia” elnevezés is. Az 1970-es években fedezték fel a rekombináns DNS- technikát, amellyel új mikroorganizmus törzseket hoztak létre. Jogi szempontból itt már nem arról volt szó, hogy a mikroorganizmus kémiai eljáráshoz hasonló ismert (például enzimes) eljárást hajt végre, hanem arról, hogy létrejött egy gyökeresen új szabadalmi kategória. Ma a biotechnológia átöleli a klasszikus és az új területeket egyaránt. Az általános törvényi korlátok között szabadalmazhatók a biotechnológiai, azaz biológiai anyagból álló termékek (pl. mesterséges bőrhelyettesítő anyagok), eljárások (pl. idegen gének sejtbe juttatása, mikroinjekciózás), alkalmazások (pl. szennyezett iszap biológiai kezelése) és berendezések (pl. DNS-t a sejtbe juttató készülék). Biológiai anyag előállítása, feldolgozása is szabadalmazható. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan - genetikai információt tartalmazó - anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható. Ha a biológiai anyag természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított, akkor is védhető, ha a természetben korábban már előfordult. A fentiek alapján szabadalmazhatók különösen az - aminosav, nukleinsav szekvenciákból álló kémiai szerkezetek, - egy- vagy többsejtű szervezetekből izolált kémia anyagok, - élő mikroorganizmusok, így többek között baktériumok, élesztők, - transzformáló vektorok, - új törzsek,

- fehérjék, - sejtvonalak, - plazmidok, - hibridómák, - vírusok, - növényi magvak, - gyógyászati készítmények. Nem szabadalmazható azonban – kialakulásának bármely szakaszában – az emberi test, beleértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. Ha azonban egy rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével, akkor az a rész már oltalom alá helyezhető. Nem szabadalmazhatók a test kezelésére szolgáló eljárások, így a csíravonal, a szomatikus sejt génterápia, a genetikai változást okozó génterápia, valamint a közvetve genetikai változást okozó génterápia. Nem védhetők a funkció nélküli fehérjék, genomikus szekvenciák (EST, SNP). Nem szabadalmazhatók az új állatfajták, valamint a természetes keresztezéssel végzett eljárások. Az EST-szekvenciák (Expressed Sequence Tags, kifejeződött szekvencia darabok, azaz véletlenszerűen izolált DNS-darabok). Ezek az általuk kódolt fehérje funkciójának ismerete hiányában nem felelnek meg az ipari alkalmazhatóság feltételének. Egy DNS-szekvencia funkció megjelölése nélkül nem tartalmaz „műszaki” információt. A szabadalmazható génszekvenciák ipari alkalmazhatóságát a szabadalmi bejelentésben részletesen fel kell tárni. Új növényfajták a szabadalmi oltalomhoz hasonló oltalommal védhetők. Biológiai anyag, eljárás, illetve genetikai információt hordozó anyag többszörözésével előállított új anyag, eljárás szabadalma védi az azonos jellemzőkkel rendelkező kiinduló anyagot is. Ha azonban az EU-ban forgalomba hozott anyag többszörözése szükségszerű lépése a felhasználásnak, így az nyilvánvalóan megengedett. Az ezt meghaladó további többszörözés azonban nem megengedett. Gazdálkodó részére eladott szaporítóanyag betakarításából származó termény saját gazdaságban újra felhasználható többszörözésre (szaporításra). Ez utóbbi kitétel értelemszerűen vonatkozik állati szaporítóanyagra is. A szabadalmazható biotechnológiai eljárások körébe tartoznak például a

mikroorganizmusok, plazmidok, gazdasejtek, vektorok, illetve nukleotidok (génszekvenciák) előállítására szolgáló eljárások, valamint az antibiotikumokat termelő törzsek vagy biológiailag aktív anyagok izolálása. Amennyiben egy természetben előforduló anyag szerkezete korábban nem volt ismert, és nem volt hozzáférhető, úgy az anyag és eljárása szabadalmazható. Ilyenkor az alkalmazási kört és az elérni kívánt hatást részletesen fel kell tárni. Jellegzetesen biotechnológiai eljárások a mutációs, sejtfúziós eljárások, az idegen génnel történő transzformáláson alapuló eljárások. Szabadalom vagy publikáció? Magyarország a biokémiai, biotechnológiai kutatások területén az élenjárók közé számítható, e vezető szerep azonban nem tükröződik az ilyen irányú szabadalmakban. Az Európai Szabadalmi Hivatal felé bejelentett külföldi biotechnológiai találmányok száma ugrásszerűen megnőtt. Ha nem akarjuk, hogy fejlesztéseink gyümölcsét más arassa le, akkor ez ellen csak szabadalmaztatással védekezhetünk. Kutatásunk, fejlesztésünk eredménye jelentős érték, az értéket pedig védeni kell! A szabadalmi oltalom is csak akkor tölti be igazán szerepét, ha az olyan profi leíráson alapul, amely megakadályozza az oltalom könnyű megkerülését. Az oltalom nemcsak nagy horderejű találmányokra nyerhető, hanem minden új, szellemes termékre vagy technológiai javításra is. A kutatók előtt nagy kísértés a korai publikáció. A tudományos előmenetel szintén a mielőbbi publikációra serkent. Vannak, akik a publikációt arra a célra szánják, hogy más ne tudja a megoldást szabadalmaztatni. Ezt a hatást valóban elérik, de publikáció után már maga a szerző sem kaphat szabadalmi oltalmat. A közkinccsé vált megoldást bárki szabadon hasznosíthatja, tehát a feltalálónak egy fillér haszna sem lesz belőle. Ha van türelmünk megvárni a szabadalmi bejelentést, utána már elvileg nyugodtan lehet publikálni. Gyakorlatilag azonban ez csak arra az esetre érvényes, ha szabadalmi bejelentésünket hozzáértő szabadalmi ügyvivő készítette. Ha csak később fordulunk ügyvivőhöz, előfordulhat, hogy új tartalmat is be kell vinni a már beadott szabadalmi leírásba, amely akár az eredeti bejelentés visszavonásával is járhat. Esetleges forráshiány miatt, egy éven túli külföldi bejelentés is előfordulhat. Publikáció esetén a külföldi bejelentést mindenképp meg kell tenni egy éven belül. A fentiek miatt is helyesebb megvárni a nemzetközi szabadalmi bejelentést a szakmai publikációval.

A találmányok kakukktojása

Letét Bár a biotechnológiai találmányokra ugyanúgy érvényesek a szabadalmaztatás általános szabályai, van néhány speciális kellék, amelyet a szabadalmi ügyvivőnek adandó adatszolgáltatásnál, illetve a szabadalmi bejelentésnél figyelembe kell venni. Ez a különbség elsősorban abból ered, hogy a biotechnológiai találmányok tárgya, illetve kelléke élő anyag. Ilyen kellék a már említett letétbe helyezés. A szabadalmaztatáshoz szükséges mikroorganizmusok letétbe helyezését Magyarországon a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzetközi Gyűjteményében (hivatalos rövidítés szerint NCAIM) kezdeményezhetjük. Ez az intézmény a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának telephelyén (1118 Budapest, Villányi út 29-43.) működik. A letétbe helyezés technikai követelményeiről, díjszabásairól részletek az (1) 482-6322 telefonszámon tudhatók meg. Ha a letétbe helyezés a szabadalmi bejelentést követően történik, úgy a bejelentési napnak a letétbe helyezés napját fogadja el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A letétbe helyezésre technikailag a modern tartósító technikák, így elsősorban a liofilezés (fagyasztva szárítás) ad lehetőséget. A törzsgyűjteményben letett törzseket vizsgálat vagy egy eljárás rekonstruálása céljából – meghatározott feltételek között – a szabadalmi bejelentés közzététele után bárki megszerezheti. Akinek a mintát kiadták, az a szabadalom megszűnéséig nem adhatja tovább, és csak kísérleti céllal használhatja fel. Biotechnológiai találmányoknál, elsősorban a rekombináns DNS technikáknál gyakran szükséges ismertetni nukleotid és/vagy aminosav szekvenciákat. Ezek benyújtásához szabadalmi bejelentésekben speciális előírások léteznek. A szekvencialistát a szabadalmi leírás mellékleteként kell benyújtani. Az alaki szabályok pontos betartása kötelező, különben a vizsgáló hivatalok nem lennének képesek a hosszú szekvenciák számítógépes összehasonlítását elvégezni. A nukleotid szekvenciákhoz soronként 60 bázist kell feltűntetni, míg a fehérje szekvenciáknál soronként 16 aminosav (48 karakter) tüntetendő fel. Speciális nukleotidokhoz az y, h, n, k, w, r betűjelek alkalmazhatók. A szabadalomkutatást az egy bejelentésben bejelentendő összes találmányra el kell végezni, például anyagra és berendezésre; vagy például DNS szekvenciára, hordozó sejtre, kódolt termékre és ezek előállítási eljárásaira. Amennyiben nem helyezünk letétbe törzset, akkor a mikroorganizmus törzs

előállítási eljárását oly módon ismertessük, illetve olyan irodalmi helyre hivatkozzunk, amely alapján szakember azt elő tudja állítani. A köz számára hozzáférhető mikroorganizmus törzs esetén elegendő hivatkoznunk rá. Kereskedelmi forgalomban kapható törzs esetén jelöljük meg a forgalmazót. Biotechnológiai eljárás esetén az eljárás lépéseit, peremfeltételeit reprodukálható módon adjuk meg. Legalább egy konkrét példát részletesen, számszerű adatokkal is mutassunk be, úgy, hogy a köztitermékek is azonosíthatók, reprodukálhatók legyenek. A fentiek alapján a biológiai anyag reprodukálhatóságát az alábbi intézkedések egyikével érhetjük el:

NÖVÉNYFAJTA-OLTALOM Bár a növényfajta-oltalmat formailag a szabadalmi törvény szabályozza, az mégsem tekinthető szabadalomnak. A szabadalmazhatóság általános feltételei (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság) helyett növényfajtáknál az újdonság mellett a megkülönböztethetőség, egyneműség és az állandóság a követelmény. A növényfajta-oltalom – a megadástól (!) számítva – szőlők és fák esetében harminc évig, egyéb növényfajták esetében huszonöt évig tarthat. Az oltalmi idő a bejelentési nappal kezdődik. Az oltalmi idő alatt a nemesítőnek fenn kell tartania a fajt. Növényfajtának nevezzük azt a legkisebb besorolású önálló növénycsoportosulást, amely adott genotípus jellemzőivel meghatározható,

bármely más növénycsoportosulástól legalább egy jellemzőben eltér, jellemzőit megőrző, szaporításra alkalmas egységet alkot.

Oltalom megadásának a feltételei és a fajtanév Újdonság Új a növényfajta, ha a nemesítő vagy bárki más az ő hozzájárulásával hasznosítás céljából a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét nem adta el vagy azzal más módon nem rendelkezett belföldön az elsőbbségi napot megelőző egy évnél korábban, külföldön szőlő és fa esetében az elsőbbségi napot megelőző hat évnél, más növény esetében négy évnél korábban. Megkülönböztethetőség Megkülönböztethető a növényfajta, ha jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától. Közismert a növényfajta, ha például már oltalomra vagy állami elismerésre bejelentették. Egyneműség Egynemű a növényfajta, ha egyedei a megkülönböztethetőség vizsgálatánál alapul vett, illetve a fajtaleírásnál alkalmazott jellemzőikben azonosak. A hibridek is védhetők. Állandó a növényfajta, ha egyedeinek az egyneműség vizsgálatánál figyelembe vett jellemzői a szaporítás után változatlanok maradnak. Állandóság Állandó a növényfajta, ha egyedinek az egyneműség vizsgálatánál figyelembe vett jellemzői a szaporítás után változatlanok maradnak. Fajtanév A növényfajtát azonosításra, megkülönböztetésre alkalmas fajtanévvel kell megjelölni.Nem alkalmas azonosításra a fajtanév, ha például rokon növényfajhoz tartozó, már meglévő növényfajta nevével összetéveszthető; amelynek használata más korábban szerzett jogát sértené;

amely megtévesztésre vezethet. A fajtaelnevezés végigköveti a fajt, és más célra nem használható.

A növényfajta-oltalom jogosultját megillető jogok A növényfajta nemesítőjét hasonló jogok illetik meg, mint a szabadalom feltalálóját. Mivel a növényfajta-oltalom és a szabadalom között nagyon sok az analógia. Az oltalom fenntartásáért évente fenntartási díjat kell fizetni. A növényfajta-oltalom alapján a növényfajta-oltalom jogosultjának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát előállítja vagy újból előállítja (többszörözi), szaporítás céljából előkészíti, forgalomba hozatalra ajánlja, forgalomba hozza, az országból kiviszi, az országba behozza, az említett bármelyik cselekmény céljából raktáron tartja. A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre; kísérleti célú cselekményekre, további fajták nemesítésére; a betakarításból származó olyan terménynek a gazdálkodó saját gazdaságában történő felhasználására, amelyhez a gazdálkodó a növényfajta szaporítóanyagának saját gazdaságában való elültetésével jutott hozzá (ez hibridekre és szintetikus fajtákra nem vonatkozik) a jogosult hozzájárulásával az Európai Közösségben forgalomba hozott anyagra, illetve az abból származó egyéb anyaggal kapcsolatos további cselekményekre. Ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az anyagot termelési céllal továbbszaporítják. TIPP Ha külföldi védelmet is kívánunk, gazdaságosabb az egész Európai Unióra kiterjedő Közösségi Növényfajta-oltalom.

A növényfajta-oltalom bejelentéséhez szükséges tudnivalók Bejelentés előtti tudnivalók DUS vizsgálat Mielőbb kérjük meg az ún. „DUS” (megkülönböztethetőség, egyneműség és állandóság) vizsgálatot akkreditált vizsgáló szervtől. Magyarországon ez a szerv NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága(http://www.nebih.gov.hu), amely az UPOV előírásai alapján végzi a vizsgálatot. Itt egyúttal az állami minősítést, állami elismerést is kérelmezhetjük, amelynek a DUS vizsgálat szintén feltétele. Az állami elismerést egy „Bejelentőíven” kérelmezzük, ahol meg kell adjuk a nemesítő nevét, címét, a fajtafenntartó nevét, címét, a fajta termesztési és hasznosítási célját. Ki kell töltsük a technikai kérdőívet, amelynek során többek között meg kell adjuk a fajta tulajdonságait, a hasonló fajtákat, és az azoktól való eltérés fokát. A kísérleti, technikai vizsgálat, a DUS vizsgálat kérelme az állami elismeréstől függetlenül is benyújtható. A benyújtást 2 példányban kell teljesíteni. A kérelem folyamatosan nyújtható be, de egy adott évi vizsgálat elvégzéséhez fajonként határidők vannak megszabva, például kukoricánál február 10, búzánál szeptember 10, szőlőnél január 20. stb. Általában elmondható, hogy tavaszi vetésű növényfajoknál a határidő december 15. és február 28. között húzódik, míg őszi vetésű fajoknál augusztus 1. és szeptember 10. között. Csávázatlan vetőmagot, illetve rizsvetőmagot a megjelölt fajtakísérleti állomásra kell eljuttatni. A vizsgálat díjköteles. Fajtanév meghatározása A fajtanévnek alkalmasnak kell lennie az azonosításra. Nem használhatók csak számjegyekből álló nevek, kivéve, ha az elterjedt a gyakorlatban az adott fajta esetében. Nem lehet a név megtévesztésre alkalmas, vagy olyan, amely más növényfajhoz tartozó, meglévő fajta neve. Nem ütközhet a név más jogába, például védjegyjogába. Szükség esetén a szabadalmi ügyvivő segít a megfelelő név kiválasztásában, ellenőrzésében. Ugyancsak meg kell adjuk a botanikai fajnevet és a faj latin nevét, például Fehér színű szegfűfajta (Dianthus L.) vagy Őszi durumbúzafajta (Triticum durum Desf.). Adatszolgáltatás szabadalmi ügyvivő felé

A szabadalmi ügyvivőnek a következő információra van szüksége a bejelentéshez: - a DUS vizsgálatról szóló pontban említett bejelentőívet és technikai kérdőívet, illetveaz ehhez tartozó betétlapot, adott esetben pedig az állami elismerés bejelentő ívét; - az előző bekezdés szerint megállapított fajtanevet; - a rendelkezésünkre álló adatok alapján készített fajtaleírást, amelyben szerepelnek afajtához legközelebbi hasonló növényfajtától való megkülönböztetés alaktani és egyébmérhető tulajdonságai is, továbbá a növényfajta származásának bemutatása. Hibrid esetén a szülőpárokat kell bemutatni; - morfológiai, fenológiai leírást; - 4 pld. fénykép a növényfajtáról. (min. 10 cm x 15 cm). A fénykép minősége fontos, mivel célja, hogy a Hivatalt segítse a vizsgálatok során.Elsősorban ezért olyan fényképek szükségesek, amelyek megmutatják a sajátosjellemzőit az oltalom alá helyezendő növényfajtának. A fénykép készítése során figyelnikell arra is, hogy a kép a növényfajta igazi színét adja vissza. Olyan fényképet is célszerű csatolni, amelyen a hozzá legközelebbi növénnyel együtt szerepel a növényfajta különböző fejlődési stádiumokban. A fajtanevet felirattal célszerű jelölni az összehasonlító fotón. Külön lapon érdemes a fényképeket pár sorban ismertetni. Bizonyos esetekben, ahol hangsúly van a növény egyes részein (pl. virág, termés), akkor azokról a részekről is érdemes képet készíteni. Bejelentés előtt nyilatkoznunk kell a szaporítóanyag újdonságára vonatkozóan.

Bejelentés után Bejelentéskor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy A/6-os méretű átvételi elismervényt ad. A bejelentés benyújtása után az eljárás hasonló a szabadalmi bejelentéseknél ismertetetthez. A hatósági díjat 2 hónapon belül kell befizetni. A befizetési csekk jobb felső sarkában vagy banki utalás során a „közlemény” rovatban fel kell tüntetni a bejelentés ügyszámát. Az SZTNH először azt ellenőrzi, hogy a bejelentési nap elismerhető-e, azaz beérkeztek-e azok a kellékek, amelyre szabályszerű bejelentést lehet alapozni. Esetleges hiányesetén 30 nap áll rendelkezésre a pótláshoz, de a bejelentés napja ilyenkor a hiánypótlás napja lesz. Amennyiben minden kellék beérkezett, úgy az SZTNH adatközlést tesz a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Alaki vizsgálat Ezután alaki vizsgálat következik. Az észlelt hiányok pótlására hiánypótlási eljárás keretében van lehetőség. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra nem válaszol, úgy a bejelentést visszavontnak tekinti az SZTNH. Amennyiben alaki szempontból megfelelő a bejelentés, úgy azt az elsőbbség napjától számított 18 hónap után közzéteszik a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben. Közzététel A közzététellel egyidejűleg a bejelentési napra visszaható hatályú ideiglenes oltalom keletkezik. Közzétételkor fenntartási díj is esedékes, mégpedig a bejelentés napjától, visszamenőleg fizetendő. Tipikus esetben az első két év fenntartási díját kell megfizetni. Az előírások szerint a fenntartási díj a közzététel napjától számított 3 hónapig fizethető be pótlékmentesen, utána további 3 hónapig

50 % a pótdíj. Privát bejelentés esetén, azaz amikor a bejelentő azonos a magyar nemesítővel, a bejelentési díjból 75 % a kedvezmény, a fenntartási díjakból pedig 50 %. Szőlő és fa esetén további kedvezmény is jár a fenntartási díjból. A növényfajta újdonságát csupán a nemesítő, vagy bejelentő (aki egyben a nemesítő jogutódja) nyilatkozata alapján fogadja el az SZTNH. Egy bejelentésben csak egy növényfajtára kérhető oltalom. Ellenkező esetben a bejelentést meg kell osztani. Vizsgálati jelentés benyújtása A növényfajta szabadalmazhatóságának további feltételeit, nevezetesen a megkülönböztethetőséget, egyneműséget és az állandóságot nem az SZTNH vizsgálja, hanem mérlegelés nélkül elfogadja a NÉBIH kísérleti vizsgálatának („DUS vizsgálat”) jelentését. A DUS vizsgálat előzetes évi jelentéseit nem szükséges az SZTNH-nak benyújtani. A vizsgálati jelentést a bejelentőnek, illetve ügyvivőjének kell az SZTNH-ba benyújtania, legkésőbb az elsőbbségi napot követő négy év múlva. Ha a DUS vizsgálat később készül el, úgy annak elkészültét követő 3 hónapon belül még benyújtható. A DUS vizsgálat alapján előfordulhat, hogy a leírást és az igénypontot módosítani kell, ez azonban külön hatósági díj nélkül megtehető. Ha a növényfajta mindenben megfelelt a követelményeknek, úgy az SZTNH megadja az oltalmat. A megadást követően az SZTNH okiratot is küld, amelyhez csatolja a végleges fajtaleírást. Nemzetközi növényfajta-oltalom Növényfajta-oltalom számos országban (esetenként eltérő formában) van. Az országok többsége csatlakozott az ún. UPOV Egyezményhez, amely az új növényfajták védelmérelétrehozott nemzetközi szerződés. A szerződésnek több mint 70 állam a részese. Az egyezmény hatálya alatt a részes államokban tett bejelentések egymástól függetlenek, de lehetőség van valamely tagállamban tett bejelentés időpontjának elsőbbségi napként történő felhasználására. Az egyezmény kidolgozza a növényfajta-oltalom ma is használatos fogalmait, bevezeti a DUS vizsgálatot és meghatározza az oltalom elnyerésének minimális szintű követelményeit. USA növényfajta oltalom Az USA-ban a Szabadalmi és Védjegy Hivataltól független Növényfajta Oltalmi Hivatal adja ki az oltalmi bizonylatokat. A DUS vizsgálat ott is az oltalom előfeltétele. Az oltalmi idő 20 év, fáknál és szőlőnél 25 év. Érdekes, hogy a növényfajta oltalommal párhuzamosan, illetve attól függetlenül

szabadalmi oltalmat is lehet nyerni az USA-ban ivartalan úton szaporított növényekre. Az ivartalan szaporítás során az utód megőrzi a szülő növény felépítését. A gumós növények ki vannak zárva az oltalomból. A szabadalom időtartama a bejelentéstől számított 20 év. Amennyiben az újdonság és a megkülönböztethetőség fennáll, megadják az oltalmat. Az egyetlen igénypont csak a teljes növényre vonatkozhat, virág, gyümölcs, egyéb rész nem lehet az oltalom tárgya. A magyar elsőbbség 1 éven belül igényelhető. Közösségi növényfajta-oltalom A közösségi növényfajta oltalom nem egy nemzet területén, hanem az Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Az oltalom egyetlen eljárással az Unió (Közösség) valamennyi tagállamában biztosított. A növényfajta-oltalmat a franciaországi székhelyű Közösségi Növényfajta Hivatalkezeli. A szabadalmi ügyvivő felé adandó adatszolgáltatás nagyon hasonlít a magyar bejelentésnél közöltekkel, ezért az ott leírtak itt is irányadók. Gyümölcs és dísznövényeknél itt kötelezően is elő van írva színes fénykép benyújtása, ezért ebből 3 pld-t adjunk az ügyvivőnek. Legalább egy fénykép készüljön az egész növényről, egy további közeli kép pedig a virágról, gyümölcsről vagy egyéb növényi részről. Hibridek titokként kezelt komponenseit külön rovaton lehet benyújtani, amit a Hivatal bizalmasan kezel. Cégek esetén, szolgálati oltalomnál a nemesítőnek átruházási nyilatkozatot kell adnia cége felé. A bejelentési díjnak a bejelentést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg kell beérkeznie. A fenntartási díjakat megadás után kell fizetni, de a díjnak a bejelentési nap évfordulóját megelőző hónap első napjáig be kell érkeznie. A növényfajta technikai, kísérleti vizsgálatához, azaz a DUS vizsgálathoz technikai adatlapot kell kitölteni. Technikai-kísérleti vizsgálat (DUS vizsgálat) Amennyiben a bejelentés kellékei megfelelnek az előírtaknak a Hivatal elrendeli a növényfajta DUS vizsgálatát. A vizsgálatot a Hivatal által megbízott hatóság végzi el. A hatóság kiválasztásában szerepet játszik a növényfajta földrajzi eredete, a kérelmező székhelye, valamint a szóba jöhető szervek tapasztalata. Amikor a vizsgálatot végző hatóság kiválasztásra került, a Hivatal felhívja a bejelentőt a növényi anyag szolgáltatására. A Hivatal határozza meg a minta típusát, mennyiségét, minőségét, valamint azt a helyet, ahová a mintát el kell juttatni. A kívánt minta beszolgáltatásának elmulasztása a bejelentés elutasítását eredményezi.

A bejelentő minden egyes növekedési időszak végén közbenső jelentést, a vizsgálat lezárását követően pedig zárójelentést kap. A közléstől számított 2 hónapon belül a bejelentőnek lehetősége van az egyes jelentésekre vonatkozó észrevételei megtételére. A Hivatal elfogadhatja a nem általa kijelölt hatóság által végzett vizsgálatokat, és azok eredményét, amennyiben azt, már nemzeti védelem alatt álló, illetve már nemzeti bejelentésként nyilvántartásba vett növényfajta tekintetében végezték. Ebből következően, ha magyar elsőbbséggel igényeltük a Közösségi Növényfajtaoltalmat, úgy a NÉBIH jelentését elfogadja a Hivatal. Elsőbbség egy évig vehető igénybe. A Közösségi Növényfajta Hivatal az SZTNH-hoz hasonló vizsgálatot végez. A közzététel, illetve a megadás után harmadik személy felszólalhat az oltalom ellen. A felszólalási eljárás hasonló az Európai Szabadalmaknál leírtakhoz. Fajtaelnevezés ellen a közzétételtől számított 3 hónapon belül lehet felszólalni. Esetleges elutasítás esetén a Fellebbviteli Tanácshoz fordulhatunk. A Fellebbviteli Tanács negatív döntése esetén az Európai Bírósághoz fordulhatunk.

Használati mintaoltalom Használati mintaoltalom Eltérései a szabadalomtól: „ Kis szabadalom ” maximum tíz évig tartható fenn. Megfogható (háromdimenziós) találmányokra, kapcsolási elrendezésekre. Feltalálói tevékenység helyett kisebb elméleti szintű, de gyakorlatiasabb „feltalálói lépés” a követelmény. Az újdonság itt is feltétel, de nincs újdonságvizsgálat. Külföldi forgalomba hozatal vagy szóbeli előadás nem rontja az újdonságot. A bejelentési dokumentáció nagyon hasonlít a szabadalmi bejelentéséhez. Az elbírálás gyors, de itt is fontos, hogy az oltalom nehezen legyen megkerülhető. Elutasított szabadalmi bejelentésekből 3 hónapig használati mintaoltalom származtatható. Olcsóbb a fenntartása. Ugyanazokat a kizárólagos jogokat nyújtja, mint a szabadalom, de nagyobb eséllyel lehet megsemmisíteni, mert nem esik át újdonságvizsgálati szűrőn.

Az oltalomszerzés feltételei A használati mintaoltalom találó neve lehetne a „kisszabadalom”, ugyanakkor a „minta” szó jól érzékelteti, hogy itt alapvetően kézzel megfogható, és megismerés után reprodukálható tárgyak, eszközök, szerkezetek védelméről van szó, beleértve a kapcsolási elrendezéseket is. Ebből következően például gyógyszerek, vegyészeti eljárások, technológiák nem védhetők ezzel az oltalmi formával. A találmány „megerőszakolása” után bizonyos eljárások, sőt akár üzleti megoldások kapcsolási elrendezéssé alakíthatóak, amely már védhető. A minta oltalomban részesíthető, ha új, feltalálói lépésen alapul, és iparilag alkalmazható. Újdonság Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához . A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt akárhol a világon, írásbeli közlés útján vagy csak Magyarországon gyakorlatba vétel útján, bárki számára hozzáférhetővé vált. A kettős oltalom elkerülése érdekében azoknak a belföldi (Magyarországon érvényes) szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentéseknek a tartalmát is a technika állásához tartozónak kell tekinteni, amelyek ugyan nem váltak ismertté, de korábbi elsőbbséggel lettek bejelentve oltalomra. Ez utóbbi iratokat a feltalálói lépés vizsgálatánál – például egy megsemmisítési eljárás esetében – figyelmen kívül

kell hagyni. Nemcsak a jogsértő ismertetés, hanem a bejelentő által közétett ismertetés vagy nyilvános gyakorlatba vétel sem tartozik a technika állásához, ha az az elsőbbségi napnál nem régebbi, mint 6 hónap (türelmi idő). Írásosnak tekinthető minden olyan műszaki vagy vegyi úton rögzített közlés, például rajz, fénykép, amelynek megtekintése alapján a minta megvalósítható. Az újdonság tekintetében az alábbi eltérések vannak a szabadalomhoz képest: itt nem újdonságrontó a szóbeli előadás és a külföldön történő forgalomba hozatal, vagy külföldi kiállítás (a prospektus viszont már igen). nem újdonságrontó a bejelentést megelőző 6 hónapban a publikáció és a belföldi forgalomba hozatal, kiállítás. Feltalálói lépés Feltalálói lépésen alapul a minta, ha mesterségében járatos személy számára nem nyilvánvaló. Afeltalálói lépésaz alkotói teljesítmény követelménye. „Mesterségében járatos személy” alatt olyan fiktív személyt értünk, aki a minta szűk területére eső publikációkat ismeri, de kevésbé felkészült, mint a szabadalom „szakembere”. Inkább gyakorlati szakember, akitől elvárható, hogy szakmájának gyakorlati tevékenységét jól ismerje. Ipari alkalmazhatóság Az ipari alkalmazhatóság követelménye megegyezik a szabadalmazhatóság követelményével, így a használati mintának is reprodukálhatónak kell lennie. A minta alkotóját itt is feltalálónak nevezzük. Használati mintaoltalom ajánlható Kisebb jelentőségű, nem eljáráshoz kapcsolódó találmányok esetén. Erősen korlátozott anyagi források esetén. Ha erősen vitatott találmányunk világszintű újdonsága. Ha marketing, pályázati vagy más célból gyorsan „meglobogtatható” iparjogvédelmi oltalom szükséges. Ha csupán a „kispályás” konkurenciát akarjuk távol tartani. Kiegészítő oltalomként szabadalom mellé, különösen annak megadásáig.

A védelem bástyái: a mintaoltalmi igénypontok

A mintaoltalom terjedelmét itt is az igénypontok határozzák meg, pontosabban a főigénypont. Mintaoltalomnál csak egy főigénypont van, de aligénypontok itt is lehetnek. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni. A mintaoltalom csak olyan termékre terjed ki, amelyben az első igénypont összes jellemzője megvalósul. A mintaoltalmi igénypont gyakorlatilag nem különbözik a szabadalmi igényponttól. Az ott leírtak itt is érvényesek. A mintaoltalmi bejelentéshez ugyanaz az adatszolgáltatás szükséges, mint a szabadalmi bejelentéshez. A technika állását itt is be kell mutatni. A formai követelmények szigorúbbak, mint a szabadalmi bejelentésnél.

Az oltalomból fakadó jogosultságok A minta jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására, illetve engedélyt adhat erre másnak. A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja a szabadalomnál leírt módon és körülmények között léphet fel a bitorlóval szemben. Hasznosítási engedély, kényszerengedély A minta megvalósítására a szabadalomnál leírtakhoz hasonlóan hasznosítási szerződést lehet kötni. Ha egy mintaoltalom gátolja egy szabadalom vagy egy másik mintaoltalom hasznosítását, akkor a gátló mintaoltalomra a hasznosításhoz szükséges mértékben kényszerengedélytkell adni (a licencdíjat azért meg kell fizetni). Ez az intézkedés a szabadalomra nézve nem kölcsönös. Ha a mintaoltalmamat nem tudom megvalósítani, mert egy szabadalomba ütközöm, akkor a szabadalmas nem kötelezhető hasznosítási engedélyre. Ha feltalálom a gőzmozdony sípját, akkor a sípoló gőzmozdony találmányomra mintaoltalmat kapok. Hiába van azonban meg az oltalmam, mégsem tudom megvalósítani, mert a sípoló gőzmozdony legyártásánál beleütközöm a gőzmozdony szabadalmába. Munkaviszony melletti alkotás Akinek munkaköri kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki, az szolgálati mintáthoz létre, amelynek jogosultja nem ő, hanem a munkáltató. A feltaláló díjazásra tarthat igényt, ha a mintát hasznosítja a cég. Akinél a munkaköri kötelesség nem áll fenn, de a munkáltató tevékenységi köréhez illeszkedik a minta hasznosítása, azalkalmazotti mintáthoz létre. Ez utóbbi esetben a mintaoltalom megmarad a feltalálónál, de a munkáltató jogosult – díjfizetés

ellenében – a hasznosításra. E hasznosítás nem kizárólagos, a feltaláló másnak is felkínálhatja hasznosításra a mintát. E téren is a szabadalmaknál leírtakat kell értelemszerűen figyelembe venni

A Hivatal, a minták őrzője A mintaoltalom megszerzése A mintaoltalom bejelentése a szabadalmi bejelentéshez hasonlóan történik. Ugyancsak lehetőség van külföldi (uniós) vagy belső elsőbbség igénybe vételére. Rajz feltétlenül szükséges, de kivonatot nem kell készíteni. A leírás alapján a mintát meg kell tudni valósítania egy mesterségében járatos személynek. A bejelentési díjat 2 hónapon belül be kell fizetni, különben a mintaoltalmat visszavontnak tekinti a Hivatal. A mintaoltalmi leírásnak meg kell felelnie minden előírásnak, amelyet alaposan ellenőriznek. A hivatali újdonságkutatás, újdonságvizsgálat és a feltalálói lépés vizsgálata elmarad. Az újdonság és a feltalálói lépés meglétét vélelmezik (ennek harmadik fél részéről történő vitatása megsemmisítési eljárás keretében lehetséges). Amennyiben a mintaoltalmi bejelentés megfelel az előírt feltételeknek, úgy a mintaoltalmat megadják. Az elbírálási idő általában 6-8 hónap. Szabadalmi ügyvivő által készített bejelentéseknél gyakorlatilag 100 % a megadási esély. Az okirattal a hozzá nem értő konkurenciát jól távol lehet tartani találmányunktól. Profik ellen az oltalom itt is csak annyit ér, amennyire meg van nehezítve a főigénypont megkerülése. A bejelentés költségei A szabadalmi ügyvivő bejelentési munkadíja gyakorlatilag nem tér el egy szabadalmi bejelentés munkadíjától. Ha eltér, akkor azt inkább az indokolja, hogy a használati minták általában egyszerűbbek a szabadalmaztatásra szánt találmányoknál. Megtakarítás ott jelentkezik, hogy – mivel nincs újdonságkutatás és vizsgálat – nem is tárnak fel olyan korábbi iratokat, amely átdolgozásra kényszerítené a leírást. Amíg egy szabadalmi bejelentést átlagosan „másfélszer” át kell dolgozni, addig a használati minta bejelentésnél ilyen munka és költség nem jelentkezik. A hatósági iparjogvédelmi díjak is lényegesen kedvezőbbek használati mintaoltalmak esetén. Az oltalom fenntartása A fenntartási díjat az első évtől kell fizetni, amely csak a megadáskor esedékes,

a továbbiakban azonban a bejelentési nap évfordulóján előre kell fizetni a díjakat. Az oltalom csak10 évigtartható fenn. A fenntartási díjak jelentősen kedvezőbbek a szabadalom fenntartási díjához képest. Amennyiben a magyar feltaláló egyben a bejelentő is (tehát például nem munkaköri kötelességként előállított szolgálati mintáról van szó), a fenntartási díjaknak csak a felét kell megfizetni (a bejelentési díjnál ez a kedvezmény 75 %). Az első évi fenntartási díj meg van fejelve a bejelentés terjedelmétől függő pótlékkal. A fizetési határidőkre, esetleges nemfizetés esetén újra érvénybe helyezésre a szabadalom kapcsán leírtak érvényesek. Megsemmisítési eljárás A megsemmisítési eljárásnak hangsúlyos szerepe van használati minták esetén, mivel a minta nem esett át újdonságvizsgálaton. A piaci szereplőknek kell kikényszeríteni a mintaoltalom törlését, de a költségek jelentős része áthárítható a vesztes félre. Ha meg akarunk semmisítetni egy érvényes mintaoltalmat, akkor szabadalomkutatással célszerű kezdeni az előkészületet. Ha találunk egy-két olyan iratot a tárgykörben, amelyből a mintaoltalmi igénypontok megismerhetők, illetve azok ismeretében nyilvánvalóak, nyert ügyünk van. Az eljárás során mindkét félnek célszerű szabadalmi ügyvivőt megbíznia. Nemleges megállapítási eljárás Akinek kétségei vannak afelől, hogy az általa használt minta más jogába ütközik, az nemleges megállapítás keretében bizonyosodhat meg arról, hogy ellene a későbbiekben bitorlási eljárás nem indítható. A mintaoltalomnál a nemleges megállapítási eljárás a szabadalomhoz hasonló. A költségeket a kérelmező fizeti. Ugyanakkor kiválóan alkalmas egy bitorlási per megelőzésére vagy hosszú évekkel való kitolására.

Külföldi használati mintaoltalom A használati mintaoltalom – főleg Európában – sok külföldi országban ismert, ugyanakkor – a szabadalommal ellentétben – nem rendelkezik nemzetközi bejelentési lehetőséggel. Így nem marad más választásunk, mint hogy egyesével kezdeményezzük a bejelentést. Nekünk természetesen itt sem kell utazni sehová, szabadalmi irodánk bonyolítja az eljárást. A leggyakoribb bejelentési terület Németország és a szomszédos országok. Nincs használati mintaoltalomra lehetőség az európai országok között például Nagy-Britanniában, Svájcban, Hollandiában. A világszintű újdonság természetesen itt is feltétel, ugyanakkor általános, hogy az

újdonságot és a feltalálói tevékenységet nem vizsgálják, ezért az oltalom viszonylag könnyen elnyerhető. Az eljárási szabályok eltérőek, Ausztriában például végeznek szabadalomkutatást, de a kutatási eredményeket nem vetik vizsgálat alá. A magyar elsőbbséget egy évig igényelhetjük külföldi használati mintaoltalmi bejelentéseknél is. A magyar használati minta megadása – egy éven túl – újdonságrontó a külföldi bejelentésekre, ezt egy megsemmisítési eljárásnál felhasználhatják ellenünk. Maguk a hivatalok azonban önmaguktól, a normál eljárás során ezt – mint említettük – nem vizsgálják, ezért az oltalmat a késve benyújtott esetekben is megadják.

Mire jogosít fel minket a szabadalom? A „tiltott fa” gyümölcsei A szabadalmasnak kizárólagos jog a van a találmány hasznosítására, illetve a hasznosítás engedélyezésére. A kizárólagos hasznosítási jog alapján bárkivel szemben felléphet, aki szabadalmának gyümölcséből óhajt engedélye nélkül lakmározni. Szabadalmaztatott termék A találmány tárgyát képező terméket, illetve a szabadalmaztatott eljárással közvetlenül előállított terméket gazdasági tevékenység keretében csak a szabadalmas engedélyével lehet: - előállítani, - használni, - forgalomba hozni, - forgalomba hozatalra ajánlani, - ilyen célból raktáron tartani, - vagy az országba behozni, - lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) átadni, felajánlani a találmány megvalósítása céljából.

Szabadalmaztatott eljárás A találmány tárgyát képező eljárást gazdasági tevékenység keretében szintén csak a szabadalmas engedélyével lehet - használni, - használatra ajánlani, - lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) átadni, felajánlani a találmány megvalósítása céljából. A terméket – ellenkező bizonyításáig – szabadalmazott eljárás sal előállítottnak kell tekinteni, ha új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretté vált eljárás. Az oltalom nem terjed ki a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre, továbbá a kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat. A hivatkozásnál az Európai Bíróság által alakított joggyakorlatra is tekintettel kell lenni, egy esetleges bitorlási eljárás keretében pedig kevés a puszta tagadás, illetve hogy bizonyítson a másik, ha tud.

Mit követelhetünk a bitorlótól? Az követ el szabadalombitorlást , aki a főigénypont összes jellemzőjét megvalósítja. Egy igényponti jellemzőt akkor tekinthetünk megvalósultnak a bitorló részéről, ha az a jellemző azonos vagy egyenértékű, tehát a bitorlás időpontjában ugyanazt a funkciót lényegében ugyanazon az úton, ugyanolyan eredménnyel tölti be. Aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányunkat jogosulatlanul hasznosítja, az szabadalombitorlást követ el. A szabadalmas a bitorló val szemben a következő igényeket támaszthatja: - követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;

- követelheti a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; - követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; - követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek előállításában és forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; - követelheti a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését; - követelheti a bitorlásra használt eszközök és a bitorlással érintett termékek lefoglalását; - szükség esetén követelhet további kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint (általában ezt az adatszolgáltatás és a bitorlás megállapítása után külön keresettel szokás megtenni); - kérheti az EU határain a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. Ideiglenes intézkedés A szabadalombitorlás miatt indított perekben a Fővárosi Törvényszéktől rendkívüli ideiglenes intézkedés kérhető a bitorlás abbahagyására, amennyiben a bitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap még nem telt el, és amennyiben az intézkedéssel elérhető előnyök meghaladják az okozott hátrányokat. A kérelmet a bíróság elvileg 15 napon belül bírálja el, és mindkét felet meghallgatja. A kérelem teljesítését biztosítékadáshoz kötheti a bíróság, mert a pernek ebben az első szakaszában csak valószínűsíti a bitorlást. A bitorlás tényleges megállapítása csak a későbbiekben történik, és ott felmentő ítélet is születhet. Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla soron kívül bírálja el, de a fellebbezés nem halasztó hatályú. A jogérvényesítés hosszadalmas és költséges dolog. Hatékonysága döntően függ a felperes– alperes jogi képviselőjének, azaz szabadalmi irodájának ügyességétől – ügyetlenségétől. Szerző által látogatott jogérvényesítési konferenciákon a legnagyobb multicégek (például Lacoste, Gucci, Nestlé stb.) iparjogvédelmi vezetői számoltak be tapasztalataikról. Eszerint egyedül a zéró tolerancia hatékony. Azonnali felszólítás, folyamatos nyomásgyakorlás, a piac és az internet folyamatos

figyelése. Ez ugyan jelentős költségeket igényel, de hosszabb távon a null-szaldó elérhető, a bitorlók pedig más területet keresnek. Mit tegyünk, ha ellenünk indítanak bitorlási eljárást? Ha a bitorlást vitatjuk, vagy nagyon nem akarunk rögtön fizetni, vagy még csak felszólító levelet kaptunk, akkor a következő teendőink vannak. 1. Keressünk minél jobb szabadalmi ügyvivőt. Azonnal! Nincs idő a „mit mond a szabadságon lévő ügyvédem” körökre. 2. Ellenőriztessük, hogy a másik fél szabadalma érvényes-e, annak mi a főigénypontja, és hogy mi valóban megvalósítottuk-e a főigénypont minden intézkedését. 3. Végezzünk szabadalomkutatást a témában, hátha találunk más hasonló megoldást, amely a szabadalom elsőbbségi napjánál korábban nyilvánosságra jutott. 4. Tanulmányoztassuk át az ügyvivővel az ellenérdekű fél SZTNH-nál vezetett aktáját, hogy a megadás előtt milyen hivatali felhívások voltak, azokra mit válaszolt a szabadalmas, vitatták- e korábban a feltalálói tevékenységet stb. 5. a 3-4. pontok alapján indítsunk megsemmisítési eljárást a szabadalom ellen. Ekkor a Fővárosi Törvényszék felfüggeszti a bitorlási pert. Az általunk kezdeményezett megsemmisítési eljárás az SZTNH előtt zajlik. Az SZTNH esetleges megsemmisítő határozata ellen elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. 6. Csak ennek jogerős befejezése után (néhány év) kezdődik meg a bitorlási per érdemi része. A Fővárosi Törvényszék ítélete ellen a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. Az Ítélőtábla jogerős döntése ellen felülvizsgálati kérelmet nyújthatunk be a Kúriához. 7-8. Ha ezek – számunkra hátrányosan – lezárulnak, csak akkor folytatódik a bitorlási per elsőfokon, majd jön a másodfok (e bekezdésnél – ha jó a képviselőnk – a pontok száma egyúttal az évek számát is jelenti). A nemleges megállapítási eljárás Ha még nem vádolnak minket bitorlással, csak tervezik, akkor a nemleges megállapítás intézményéhez is fordulhatunk. Ha jogerősen nyertünk, akkor nem is indítható ellenünk bitorlási eljárás. Ez tulajdonképpen egy fordított bitorlási per,

de nem a bíróságon, hanem a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előtt zajlik. Ez egyrészt hosszú évekkel megnyújthatja az eljárást (Hivatal – Törvényszék – Ítélőtábla), másrészt addig a bitorlási per meg sem indulhat. Amennyiben a szabadalom jogosultja a Btk. alapján is fel kíván lépni, és a NAV-ot is a nyakunkra hozza, az mindenképp ijesztő. Szakmai szempontból ugyanakkor ezt a helyzetet könnyebb kezelni. Ilyen esetekben jogásszal is rendelkező szabadalmi iroda tud a leghatékonyabban segíteni. Ha szakemberhez fordulunk, úgy nincs okunk pánikra. Ha polgári per indul ellenünk, esetleg ideiglenes intézkedési szándékkal is fűszerezve, úgy szintén szabadalmi irodára szorulunk. Jó, ha tudjuk, hogy a bitorlás objektív kategória, ezért közömbös, hogy szándékosan tettük-e vagy sem. Nem babra megy a játék. A szakmai védekezés, ellentámadás, esetleges időhúzás stratégiájának kialakításához kevés az ügyvédi felkészültség, mindenképp profi szakember megbízása szükséges. Az egységes EU szabadalom életbe lépésével pár év alatt többszázezer szabadalom terjed ki automatikusan hazánkra is. Egyre gyakrabban kerülhetünk majd olyan helyzetbe, hogy bitorlással vádolnak. Ezek a perek már az Egységes Szabadalmi Bíróság előtt fognak zajlani. Erről az Egységes EU szabadalomról szóló fejezetben olvashatunk.

A „fehér holló”: a találmánybitorlás Nem kedveljük azokat a könyveket, ahol felesleges dolgokkal untatnak minket. Egy szellemi tulajdonjoggal foglalkozó könyvben arról lehet felismerni a szerző hozzá nem értését, hogy kellő részletességgel tárgyalja a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiai oltalmát . Az oltalmi forma 1992-es bevezetése óta ugyanis ezt az oltalmat egy, azaz egy bejelentő igényelte, 1993-ban. Kicsit hasonló a helyzet a találmánybitorlással, mintabitorlás sal is. Találmánybitorlás néha- néha előfordult, mintabitorlásra azonban nem találni jogesetet. Ki is maradt volna ez a fejezet a könyvből, ha nem kereste volna meg szerzőt egyik ügyfele még a kézirat lezárása előtt. Az ügyfél – jogi segítséget kérve – arról panaszkodott, hogy társa, részben befektetője az általa megtervezett formát egy az egyben bejelentette oltalomra a saját neve alatt, úgy, hogy arról ő nem is tudott. Ez csúnya dolog, ezért nem árt, ha a kedves olvasóval együtt nézzük meg, mi ilyenkor a teendő. A korábban tárgyalt szabadalombitorlásról már tudjuk, hogy az nem más, mint más kizárólagos hasznosítási jogának (vagyoni jogának) objektív megsértése. Ezzel szemben a találmánybitorlás a találmányi gondolat, a személyhez fűződő és vagyoni

jogok együttes lenyúlása, szebben mondva megsértése. Ha valaki jogosulatlanul másnak a találmányából veszi át szabadalmi bejelentése tárgyát, az találmánybitorlást követ el. Ilyenkor – a bizonyítékok összegyűjtése után – a Fővárosi Törvényszékhez fordulhatunk. Ehhez hasonlóan, ha valaki formatervezésünk eredményét jelenti be oltalomra, azt állítva, hogy annak ő a szerzője, mintabitorlást követ el. Ha e bitorlásokkal az illető kárt okoz nekünk, úgy egyrészt kártérítést igényelhetünk, másrészt megnyílik a bűntető jogi szankció lehetősége is. E bitorlásfajta, ha nem is tárgyaljuk külön, kiterjed a szellemi alkotás többi ágára is. Ha valaki más szellemi alkotását a sajátjaként tűnteti fel, és, ahogy említettük, ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Túl a szabadalmakon Formavédelem A formavédelmet pontosan formatervezési mintaoltalomnak nevezzük. Korábbi neve ipari mintaoltalom volt. Amíg a szabadalom a műszaki megoldást védi, például egy televíziókészülék „belsejét”, addig aformatervezési mintaoltalom a formatervező alkotását, például egy televíziókészülék esetén annak dobozát, „külsejét” , külső jellegzetességét védi. Ebből következik, hogy a két oltalom egymással párhuzamosan is fennállhat bizonyos termékek esetében. Sőt a formatervező alkotását művészeti alkotásként sok esetben a szerzői jog is védi. A sikertelen termékek mintegy 85 %-ában a külső forma is okolható a kudarcért. A formatervezés az egyik legfontosabb marketing eszköz, amely segít eladni a terméket, amely utat nyit a piaci sikerhez, és amely megkülönbözteti azt a versenytársakétól. A sikerre azonban másoknak is fáj a foguk, ezért feltétlen ajánlott a jogi védelem. Az Apple csak olyan termékeket tervez, amelyek egyszerűek és elegánsak. Az Apple termékek minimalizált és művészien letisztult kezelőfelületei olyan élményt adnak a fogyasztónak, amely a magas árak ellenére vásárlásra ösztönzi őket. Az Apple csak 2010 első három hónapjában 5,5 milliárd dollár árbevételt ért el az iPhoneból A gyakorlatban – a szabadalomnál lényegesen olcsóbb – formavédelemmel látnak el olyan kisebb termékeket is, amelyeket ugyan nem látott formatervező, de a kialakítás nem feltétlen következik a műszaki megoldásból. A termék műszaki

megoldásával természetesen összefügghetnek a külső jellegzetességek. Az oltalmazandó terméknek, termék-résznek a használat során láthatónak kell lennie, de valójában nincs esztétikai kritérium az oltalmazhatóság szempontjából. Határesetekben célszerű szabadalmi ügyvivő tanácsát kérni, aki segít a gazdaságilag is optimális oltalmi forma kiválasztásában. Lehet csak magyar vagy a teljes Európai Unióban érvényes oltalmat kérni. Az egyes külföldi országokban csak egyenként lehet formatervezési mintaoltalmat bejelenteni. Az EU-ban és Magyarországon célszerűen fénykép alapján történik az oltalom igénylése. Az EU-ban az oltalom megadása rendkívül gyors, ez egyúttal a külső forma nyilvánosságra jutását is jelenti. Oltalom tárgya Bármely ipari, kézműipari termék, termék-rész vagy termék-készlet oltalmazható, beleértve a csomagolást, grafikai jeleket, karaktereket, számítógépes ikonokat, képernyő grafikákat. Kétdimenziós is lehet a minta. A felhasznált anyagok sajátosságainak és a színeknek is lehet szerepük. A lényeg, hogy a minta világszinten új és egyéni jellegű legyen. Egyéni a minta, ha a „tájékozott használóra” bármely korábbi mintától eltérő összbenyomást tesz. Ebből következően a „tájékozott használó” nevű fiktív személy ismeri a korábban nyilvánosságra jutott mintákat. Mi se adjuk alább: bejelentés előtt nézzünk körül az Interneten, és az elérhető minta-adatbázisokban, találunk-e a hasonló, korábbi mintát. Sajnos a kutatási lehetőség erősen korlátozott. A minta a bejelentés (elsőbbségi nap) előtt nem juthat nyilvánosságra, de bizonyos esetekben van egy év türelmi idő a bejelentésre, nevezetesen, ha a bejelentő forgalomba hozza bejelentés előtt a terméket. Nem részesülhet oltalomban a termék, többek között, ha az egy versenytárs iparjogvédelmi jogába vagy a szerzői jogba ütközne. A formatervezési mintaoltalom a „tényleges mintánál” szélesebb körben véd: kiterjed a védelem azokra a mintákra is, amelyek tájékozott használó számára nem tesznek eltérő benyomást. Így csekély változtatás még nem elegendő a mintaoltalom megkerülésére. Oltalmi idő A mintaoltalom öt évig tart a bejelentés napjától számítva. A mintaoltalom további négy alkalommal megújítható, így összesen 25 évig tartható fenn az oltalom. Több minta esetén részleges megújítás is lehetséges. Munkaviszony melletti alkotás

A mintát mindig természetes személy, nevezetesen a szerző (k) alkotja(k) meg. Akinek munkaköri kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon, az szolgálati mintát hozott létre, amelyiknek jogosultja a munkáltató. A minta hasznosítása esetén a szerző – a szolgálati találmányok feltalálóihoz hasonlóan – díjazásra jogosult. A munkáltató díjazási kötelezettsége alól nem lehet bújhat ki a minta megújításának elmulasztásával. A díjszerződés tartalmáról a felek elvileg szabadon állapodhatnak meg. Akinél a munkaköri kötelesség nem áll fenn, de a munkáltató tevékenységi köréhez illeszkedik a minta hasznosítása, az ún. alkalmazotti mintát hoz létre. Ez esetben a mintaoltalom megmarad a szerzőnél, de a munkáltató jogosult – díjfizetés ellenében – a hasznosításra. E hasznosítás nem kizárólagos, a szerző másnak is felkínálhatja hasznosításra a mintát (természetesen le is mondhat e jogáról). Hasznosítási engedély (licenc), átruházás Hasznosítási szerződés keretében a minta jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles díjat fizetni. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagosságot. Ilyenkor a minta jogosultja sem hasznosíthatja a megoldást. A kizárólagosság megszűntethető, ha a hasznosító ésszerű időn belül nem kezdi el a hasznosítást. A hasznosító az engedélyt harmadik személy részére csak akkor ruházhatja át, ha ezt a minta jogosultja megengedte. Ha a mintaoltalom megszűnik, például valaki sikeres megsemmisítést indított ellene, akkor a felvett licencdíjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek. A minta akár át is ruházható. A hasznosítási engedélyt és különösen az átruházást a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz is be kell jelenteni, mert harmadik fél felé csak akkor lehet e tényre jogszerűen hivatkozni. A hasznosítási engedély elkészítésével, ellenőrzésével célszerű szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet megbízni.

Mit érdemel a bitorló? Bitorlást követ le az, aki a formatervezési oltalom alatt álló mintát (illetve a mintával összetéveszthető mintát) jogosulatlanul hasznosítja. A minta jogosultja a bitorlóval szemben a következő igényeket támaszthatja:

követelheti a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; követelheti a bitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk előállításában, forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; követelheti a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését; követelheti a bitorlásra használt eszközök és a bitorlással érintett termékek lefoglalását; követelhet további kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint; követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. Ideiglenes intézkedés A bitorlás miatt indított perekben a Fővárosi Törvényszéktől rendkívüli ideiglenes intézkedés kérhető a bitorlás abbahagyására, amennyiben a bitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap még nem telt el, és amennyiben az intézkedéssel elérhető előnyök meghaladják az okozott hátrányokat. A kérelmet a bíróság elvileg15 napon belül bírálja el, mindkét felet meghallgatja. A kérelem teljesítését biztosítékadáshoz kötheti a bíróság, mert a pernek ebben az első szakaszában csak valószínűsíti a bitorlást. A bitorlás tényleges megállapítása csak a későbbiekben történik, és ott felmentő ítélet is születhet. Az ideiglenes intézkedés elleni fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla soron kívül bírálja el, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.

Iránytű a hivatali útvesztőhöz Nemleges megállapítás Aki attól tart, hogy ellene esetleg bitorlás miatt eljárást indítanak, kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosítani kívánt termék nem ütközik más mintaoltalmába. A vitatott, magyar oltalom alatt álló mintát meg is kell jelölni. A nemleges megállapítási eljárás a bitorlási per fordítottja, de az eljárás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előtt zajlik a kérelmező költségére. A sikertelen eljárásnak nincsenek közvetlen szankciói. Az eljárásba – mint ellenérdekű fél – az érintett minta jogosultja is bekapcsolódik. Mindkét fél számára feltétlen ajánlott szabadalmi ügyvivő igénybe vétele. Az eljárás előnye, hogy sikeres és jogerős

határozat esetén ugyanazon termék ellen nem indítható bitorlási eljárás. Észrevétel Ha azt tapasztaljuk, hogy versenytársunk olyan mintát jelentett be, amely már nem új, úgy észrevételt tehetünk ellene annak közzététele és a megadása között. Az észrevételt megküldik a bejelentőnek is, aki válaszolhat az abban foglaltakra. Megsemmisítési eljárás Már megadott oltalmak ellen megsemmisítési eljárás indítható, ha bizonyítani tudjuk, hogy a minta nem felelt meg az előírt feltételeknek. Megváltoztatási kérelem A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának határozatai ellen 30 napon belül elsőfokon a Fővárosi Törvényszékhez, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtáblához fordulhatunk. A fenti ügyekben szabadalmi ügyvivő igénybe vétele feltétlenül ajánlott.

Mi tegyünk bejelentés előtt? TIPP Egy bjelentésben akár több (max. 50), hasonló tárgyú minta is bejelenthető. Ilyenkor a további minták mind az ügyvivői munkadíj, mind a hatósági díj

tekintetében kedvezményesek. Célszerű ezért összevonni a tervezett bejelentéseket, mert egy nappal később benyújtva már nincs kedvezmény. Először alkossuk meg a mintát, illetve annak prototípusát. Ha ez nem lehetséges, úgy grafikussal készíttessünk rajzot, amely perspektivikusan mutatja be azt. Fényképezzük le a mintát semleges háttér előtt. A fényképen egyéb zavaró elem (csinos lány, kiskutya stb.) nem lehet. A fényképnek általában a minta egészét be kell mutatnia. Szükség eseténrészletek külön is bemutathatók, valamint több nézet vagy használati mód is ábrázolható. Egy fényképen csak egy minta egy nézete szerepelhet. Készítsünk egy pár soros leírást a fényképről, illetve az egyes nézetekről, hogy mit ábrázol. Gondoljuk át, hogy „privát mintáról” vagy „szolgálati mintáról” van-e szó (lásd „Munkaviszony melletti alkotás”). Bár a szolgálati minta elvileg objektív kategória, a gyakorlatban kisebb vállalkozások maguk döntik el, hogy számukra melyik bejelentési típus az optimális. Ha szerzőtársunk is van, egyezzünk meg a szerzőségi arányban. TIPP Ha a kisvállalkozás menedzsmentje alkotta a mintát, akkor takarékossági okokból általában célszerűbb a privát bejelentés. „Privát” bejelentéseknél a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal 75 % kedvezményt ad a hatósági díjból, és a megújítási díjak is feleződnek. Szabadalmi irodák viszont általában a cég nevére is hajlandók számlát adni, ha a cég vállalja a költségviselést. A bejelentés utáni eljárás Bejelentéskor az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy A/6-os méretű átvételi elismervényt ad, amelyen többek között szerepel az elsőként felsorolt bejelentő neve, a beadott iratok példányszáma, a mellékletek száma, a dátum és az ügyszám. Az adatok közül az ügyszám a legfontosabb, mert erre kell a későbbiekben hivatkozni. A dátum csak akkor jelenti egyben a bejelentés napját is, ha a benyújtott dokumentumok tartalmazták a törvény által minimálisan előírt feltételeket. Ellenkező esetben a „bejelentés napja” a hiánypótlás napja. Bejelentéskor vagy legfeljebb két hónapon belül kérhetjük egy korábbi, 6 hónapnál nem régebbi külföldi bejelentés elsőbbségét (ez az ún. uniós elsőbbség), vagy egy olyan (SZTNH közlönyben jóváhagyott) kiállítás elsőbbségét, ahol a

kiállítás alatt hivatalos kiállítási igazolást kértünk a kiállítási elsőbbségigénybe vételére. A bejelentés hatósági díját 2 hónapon belül be kell fizetni, különben az SZTNH visszavontnak tekinti a bejelentést. A befizetési csekk jobb felső sarkában fel kell tűntetni a bejelentés ügyszámát. A hatósági díjról nem küldenek számlát, de a díj a feladóvevény alapján költségként elszámolható. A díj ÁFA mentes.

28 az egyben - vagyis a közösségi mintaoltalom Miért regisztráltassunk európai formavédelmet? A közösségi mintaoltalom (Registered Community Design, RCD) nem egy nemzet területén, hanem az egységes Európai Unióban ad jogi oltalmat, mintha az Európai Unió egy ország lenne. Közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentést az EU Belső Piaci Harmonizációs Hivatalánál lehet tenni (OHIM, Alicante, Spanyolország) közvetlenül vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mint átvevő hivatalon keresztül. Az OHIM nagyon ajánlja hivatalánál regisztrált, gyakorlott szabadalmi ügyvivő igénybevételét. A szabadalmi irodák általában közvetlenül, online nyújtják be a bejelentést. A minta első forgalomba hozatalát, nyilvánosságra kerülését követően 12 hónap áll rendelkezésre a minta bejelentéséhez. A bejelentésnél a szerzők szerzőségi arányát nem kell megjelölni. Az adatszolgáltatási igény hasonló a magyar bejelentésnél leírtakhoz. A minták száma nincs korlátozva, de csak hasonló minták nyújthatók be egy bejelentésben, kedvezményesen. Hasonlóság szempontjából a minták ún. „Locarnói osztályjelzete” a mérvadó. A vizsgálatot végző OHIM a bejelentést titkosan kezeli. A formatervezési mintaoltalom alaki vizsgálaton esik át, érdemi vizsgálat nincs, így a minta újdonságát, egyedi jellegét nem vizsgálják. Az eljárás során nincs lehetőség harmadik fél részéről észrevételre, beavatkozásra. A mintaoltalmat pár héten belül, néha pár napon belül megadják. A megadást követően a mintát közzéteszik. Szükség esetén a közzététel a bejelentéstől számított max. 30 hónapig – díjfizetés ellenében – elhalasztható. A mintaoltalom a bejelentési naptól számított öt évig él, és négy alkalommal megújítható. A megadás ellen egyetlen jogorvoslati eljárás kínálkozik, a lajstromozás után az OHIM előtt indított megsemmisítési eljárás. A megsemmisítés jogalapja lehet

bármely oltalmazhatósági követelmény hiánya. A tagállamok bármelyikében lajstromozott, korábbi elsőbbségű mintaoltalom is megsemmisítési jogalap lehet. Megsemmisítés esetén nincs lehetőség a nem érintett tagállamokban az oltalom fenntartására, konverziójára. Magyarország uniós csatlakozásakor a már érvényes közösségi mintaoltalmak automatikusan érvényesek lettek Magyarországon is. Ugyanígy, további uniós bővítéskor a magyarok által bejelentett közösségi mintaoltalmak is kiterjesztődnek. A közösségi minta bitorlásának következményei megegyeznek a magyar minta bitorlásának következményeivel. Közösségi Mintaoltalmi Bíróságként elsőfokon a Fővárosi Törvényszék működik, másodfokon pedig a Fővárosi Ítélőtábla. Bitorlás esetén a bitorlás helye szerinti vagy az alperes székhelye szerinti Közösségi Mintaoltalmi Bírósághoz fordulhatunk (ez utóbbi előnyösebb, mert a teljes Unióra érvényes döntést hoz. Ha az alperes nem unióbeli, úgy a felperes székhelye szerinti bíróság is szóba jöhet. Csupán megjegyezzük, hogy az Európai Unió lajstromozás és bejelentés nélkül – a törvény erejénél fogva – korlátozott oltalom alá helyezi a közösségi mintákat, annak első forgalomba hozatalát, nyilvánosságra kerülését követő 36 hónapig Ha a nyilvánosságra jutás az EU-n kívül történt, akkor 12 hónapon belül az EU-ban is nyilvánosságra kell hozni. Ezen oltalom csupán a szolgai másolás ellen véd, azaz a minta jogosultjának egy bitorlási eljárás esetén bizonyítania kell, hogy a bitorló ismerhette a nyilvánosságra hozott mintát, és minden bizonnyal annak másolásával hozta létre a bitorló terméket. A bitorló ilyenkor „megsemmisítési” ellenkérelmet nyújthat be a bírósághoz, vitatva a minta újdonságát vagy egyedi jellegét. A másolás meglehetősen nehéz bizonyítási eljárása miatt mindenképp célszerűbb a mintát az OHIM-hoz bejelenteni.

Külföldi, nemzetközi formavédelem Amennyiben egy konkrét külföldi országban óhajtunk formatervezési mintaoltalmat, úgy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szabadalmi irodát célszerű felkeresni. Amennyiben több országra kívánunk formavédelmet, úgy a legkedvezőbb esetben az érintett országok tagjai egy Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésnek, az ún. „Hágai Egyezménynek”, amely az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO, Genf) keretében szabályozza a nemzetközi formavédelmet, és amelyet – korábbi nevét megőrizve – ipari mintaoltalomnak hívunk. Szabadalmi ügyvivő igénybevétele feltétlen ajánlott. E szerződés egyszerűbbé és olcsóbbá teszi

a bejelentést, mert az egy nyelven, egy helyre (Genfbe) kell benyújtani. Hasonló minták egy bejelentésben, kedvezményes benyújthatók. Amennyiben a megjelölt országok hatóságai nem emelnek kifogást a minta ellen, úgy az automatikusan „teljes értékű” oltalomnak tekinthető a megjelölt országban. Számunkra elsősorban az EU-n kívüli országok jöhetnek szóba. Az egyezményhez csatlakozott országok száma viszonylag csekély, többek között: a szomszédos országok többsége, így Szerbia, Ukrajna, egyes nyugat- európai országok, például Svájc, Norvégia, egyes afrikai országok, továbbá más országok: Egyiptom, Indonézia, Izland, Macedónia, Mongólia stb. Az egyezménynek régiós tagjai is vannak: az EU, illetve egy afrikai régiós szervezet. A nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentés egyik nagy előnye, hogy magyar ügyvivő képviselheti az eljárást, külföldi ügyvivő megbízása csak esetleges jogorvoslati esetben válik szükségessé. Előnyös az is, hogy a felsorolt országokban nincs érdemi vizsgálat. Azokban az országokban, ahol van érdemi (újdonság) vizsgálat, ott az esetleges kifogásról 6 hónapon belül értesítik a WIPO-t, amely felénk is továbbítja azt. A kifogás ellen (helyi szabadalmi ügyvivő bevonásával) lehetőség van érvelni. Az adatszolgáltatási igény hasonló a magyar bejelentéshez. Néhány fontos ország, például USA, Kína, Oroszország nem tagja az egyezménynek. Ezekbe az országokba közvetlen bejelentéssel lehet élni. A formatervezési mintaoltalmi rendszer kevésbé harmonizált, mint a szabadalmi rendszer. Az USA-ban például ún. „Design patent” van, amelynél nem fényképet, hanem a termékről készült műszaki rajzot kell csatolni. A műszaki rajznak a termék minden oldalát hűen be kell mutatnia. A térbeli rajzon túl ezért hat nézetet is tartalmaznia kell. A Design patent egy rövid igénypontot tartalmaz, és 14 évig ad oltalmat. Külön fenntartási díjat nem kell fizetni. Kínában 10 évig érvényes a Design patent, és évente fenntartási díjat is kell fizetni. Nagyobb szabadalmi irodák minden országban tudnak design oltalmat szerezni.

Szerzői jog A feltalálók jó, ha megismerkednek a szerzői joggal is. Ezek az ismeretek egyrészt a később bemutatott műnyilvántartás körében, másrészt a találmányhoz kapcsolódó szoftverek oltalma kapcsán lehetnek hasznosak. A szellemi tulajdonvédelem egyik ága és jelentős területe a szerzői jog. Az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. A szerzői jog meglehetősen bonyolult, ezért, ha jogvitába keveredünk, vagy úgy látjuk, hogy valaki megsértette jogainkat feltétlen célszerű szerzői jogban jártas szakemberhez fordulni. Független szakvélemény a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő Szerzői Jogi Szakértői

Testülettől kérhető, és e testület döntéseiből el is lehet jól sajátítani a szerzői jog alkalmazását. Szerzői joggal foglalkozó honlap: www.szerzoijog.com. A szerzői jog nem igényli az alkotás lajstromozását, regisztrálását. Az alkotás létrejöttétől kezdve a „törvény erejénél fogva” védett (egyes külföldi országokban van lehetőség regisztrálásra). A szerzői jog az alkotások többségénél (irodalmi, művészeti alkotások) jól betölti funkcióját. Bizonyos esetekben, így például szoftvereknél gyakorlati tapasztalat, hogy nem nyújt kellő oltalmat, vagy legalábbis nem azt védi, amit szeretnénk. Szerzői jog esetén a szerzőnek életében, illetve jogutódainak a szerző halálától számított évig kizárólagos joga van arra, hogy alkotását felhasználja, illetve, hogy jogdíj ellenében a felhasználásra másnak engedélyt adjon. Szerzői művek és az oltalomból száműzött alkotások Egyéni és eredeti jelleg Szerzői jog védi az irodalmi, tudományos, művészeti és egyéb műveket, amennyiben azok egyéni éseredeti alkotások . Csak az egyéni és eredeti alkotásokat védi a jog az engedély nélküli felhasználástól, tehát a műnek egy bizonyos eredetiségi „szintet” el kell érnie. Ha egy mű címe önmagában is eléri ezt a szintet, akkor az is védett. Az eredetiség nem függ mennyiségi, minőségi jellemzőktől vagy esztétikai szinttől. A műben foglalt gondolatnak sem kell újszerűnek lennie. Egy mű akkor eredeti, ha nem szolgai másolása egy másik műnek.Fontos leszögezni, hogy a szerzői jog nem az alkotás tartalmát védi, hanem a tartalom egyéni és eredeti bemutatását. Művek Az oltalmazható alkotásokat nem lehet a teljesség igényével felsorolni, erre még a jogalkotó sem vállalkozott. A törvény azonban néhány művet külön is kiemel, amely szerzői jog oltalomra tarthat igényt, amennyiben egyéni és eredeti jellegű. irodalmi művek, legyen az szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, vagy publicisztikai mű - nyilvánosan tartott beszéd - számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) - színmű és táncjáték - zenemű, szöveggel vagy anélkül,

- a filmalkotás rádió- és a televíziójáték, - a rajzolás, festés, szobrászat - fotóművészeti alkotás - térképmű - építészeti alkotás és annak terve, műszaki létesítmény terve - iparművészeti alkotás, ipari tervezőművészeti alkotás - a jelmez- és díszletterv, - gyűjteményes műnek minősülő adatbázis Eltérő idejű, a szerzői joghoz hasonló oltalom védi az előadóművészeket, filmés műsorgyártókat, valamint a jelentős ráfordítást igénylő adatbázisok előállítóit. Nem oltalmazható alkotások - Nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben az ötletek, elvek, működési módszerek, matematikai műveletek, tények, történelmi események, hírek, népi alkotások, jogszabályok, bírósági, hatósági határozatok, hivatalos közlemények, ügyiratok, szabványok. - A mégoly korszakalkotó tudományos elméletet feltáró tanulmány sem védi a benne közölt tudományos tételt. - Egy népdalt szintén nem véd a szerzői jog a szerzők azonosíthatatlansága miatt. Népzenés rendezvények után például nem követelhetnek tőlünk jogdíjat a jogkezelők. - A kifelé ható, közérdekű hivatalos iratok ugyancsak nem védettek. A legegyénibb szakvéleményfunkciója miatt nem lehet oltalom alatt (ha azonban ugyanaz a szöveg szakcikként jelent volna meg egy folyóiratban, úgy természetesen védett lenne). Egy TV- műsor szerkezete sem védett önmagában. - A funkcionális (művészeti jelleget nélkülöző) fényképek sem védettek, ugyanakkor személyt tartalmazó kép felhasználásánál tekintettel kell legyünk az azon szereplő személyiségi jogaira. Ez utóbbi esetben sem kell hozzájárulás közszereplő nyilvános szereplése kapcsán készült kép (hang) nyilvánosságra

hozatalához vagy kiemelés nélküli tömegfelvétel esetén. - A törvény az építészet és műszaki létesítmények körében a művészi alkotásokat részesíti oltalomban. Az oltalom kiterjed mind a tervekre, mind a létesítményekre. Az önálló, eredeti műszaki alkotás, például egy teljes gépészeti vagy építőmérnöki alkotás egységes megoldása állhat oltalom alatt. E létesítmények kapcsán felmerülhet azok későbbi megváltoztatása. A változtatási tilalom olyan, szemmel érzékelhető torzításra, megcsonkításra vonatkozik, amely sérelmes a szerző becsületére, hírnevére. Ez utóbbi esetben azonban tekintettel kell lenni az építtető és a köz érdekeire is. - Származékos művek is oltalom alatt állnak, például egy műfordítás; nem esik azonban oltalom alá egy nyersfordítás.

Oltalmi idő A szerzői alkotások elvileg annyira összekapcsolódnak az alkotó(k) személyével, hogy szinte szétválaszthatatlanok, ezért az oltalom ideje is a szerző(k), illetve gyerekeik életéhez kapcsolódik. A szerzői alkotásokat a jog, létrehozásuktól fogva a szerző (társzerzők esetén a legtovább élő szerző) halálát követő év első napjától számított 70 évig oltalmazza. Ma már nem kell fizetnünk Arany Jánosnak vagy örökösének „A walesi bárdok” kiadásáért. Ugyanakkor ma is fel kell tűntessük, hogy Arany János írta, mert ez örök, személyhez fűződő jog. Az ún. Berni Egyezmény miatt az oltalom gyakorlatilag a világ majdnem összes országára (mintegy 165 tagállam) kiterjed. Egyes országokban a szerzői jog a fenti 70 év helyet 50 év, a Berni Egyezmény alapján is „csak” 50 évre lehet hivatkozni. A szerzői jog alá tartozó tanulmány esetében célszerű frappáns nevet adni a projektnek, amely már védjegyoltalommal védhető. Ugyancsak érdemes a társulatok, zenekarok neveit levédeni. Ezt a névadó maga is megteheti, használati engedélyt adva a leendő viselőnek. Szétváló ársulat esetén – védjegy hiányában – a név nem a kitalálójánál, hanem a viselőjénél marad.

Szolgálati jellegű szerzői mű Az iparjogvédelmi szerzőkkel, feltalálókkal ellentétben szerzői jog esetén a szerző (vagy örököse) nem mondhat le a vagyoni értékű jogáról sem, bizonyos eseteket kivéve. Ilyen kivétel a szolgálati jellegű szerzői mű , azaz, ha a szerző munkaviszonyból eredendő kötelezettsége volt az alkotás létrehozása; a szoftver; az adatbázis; a film (forgatókönyv) és a reklámozásra létrehozott mű. Szolgálati jellegű szerzői művek esetén a felhasználásért külön díjazás nem jár. Ha azonban

a munkáltató a művet harmadik személyre átruházza, vagy arra licencengedélyt (felhasználási engedélyt ad), akkor a szerző (szoftver és adatbázis kivételével) tarthatja a markát – hacsak a munkáltató ezt nem zárta ki (munka)szerződésben. Szerzőt foglalkoztató cégeknek érdemes arra is kitérnie szerződésben, hogy a munkavállaló munkaviszonya megszűntével nem viheti tovább terveit.

Szabad felhasználás A műnek nem minden felhasználása engedélyköteles. Az ún. szabad felhasználásért nem kell engedélyt kérni vagy jogdíjat fizetni. Szabad felhasználás a kizárólagos jog alól való kivételt jelent közérdekből, például könyvtárak esetében vagy fontos magánérdekből. A szabad felhasználások általános feltétele, hogy csak a szükséges mértékben, és közvetve sem jövedelemszerzési célból történjék. Egy közkönyvtár digitális másolatot készíthet egy műről, amelyet a könyvtár számítógépén megtekinthetnek az érdeklődők. A látogatók, olvasók azonban már nem készíthetnek másolatot az egész műről, és nem kölcsönözhetik ki. Analóg másolatot azonban ők is készíthetnek, például kézzel le szabad másolniuk a művet. A feltalálók számára két fontosabb szabad felhasználási formát emelünk ki: az idézést és a magáncélú másolást. Idézés Kritikai, ismertető célból, érvek alátámasztására bármilyen mű részlete idézhető. A művet az eredetihez híven, a szerző és a forrás megjelölésével, saját alkotáson belül idézési céllal, indokolt terjedelemben szabad felhasználni. Magáncélú másolás A szerzői jog tiszteletben tartja a magánszférát, amelynek ellenőrzése a gyakorlatban amúgy sem volna lehetséges. A magánfelhasználó is fizet azonban jogdíj átalányt, amely az üres pendrive-ok, merevlemezek, CD-k, DVD-k, fénymásolási díjak árába van beépítve. A művek magáncélú másolásának feltétele, hogy - a másolás természetes személyek, szűk családi kör számára történjék (pl. zene, film fájlcserés letöltése) - közvetve se szolgálja jövedelemszerzés célját.

A törvény szerint jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Magáncélra is tilos másolni: - teljes könyvet, újságot, kottát (kivéve kézzel vagy írógéppel), - digitális adatbázist, - szoftvert (biztonsági másolat készíthető!), - építészeti, műszaki terveket, - nyilvános előadást (pl. koncert-, videofelvétel). Az Internetről viszont letölthetünk magán célra műveket.

A mű szerzőjének kiváltságai A szerzőt megilletik a vagyoni értékű jogok, amelyek – ellentétben az iparjogvédelmi vagyoni jogokkal és több más ország szerzői jogával – általában nem ruházhatók át maradéktalanul (reklámozásra készült műnél, szoftvernél átruházható). A szerzőt vagyoni jogok mellett át nem ruházható személyhez fűződő jogok is megilletik, így nevének feltűntetési joga, a mű nyilvánosságra hozatalának joga, és mű egységének megőrzési joga. A műhez kapcsolódó vagyoni felhasználási jogok teljes mértékben vagy térben, időben, felhasználási mód tekintetében korlátozva átszállhatnak. Alapesetben a felhasználási engedély csak a szerződés megvalósításához szükséges mértékben ad át jogokat. A felhasználási szerződéstől függ, hogy a további felhasználások engedélyezését, illetve a jogsértések elleni fellépést a szerző, illetve a felhasználó, például könyvkiadó teszi meg. Bizonyos esetekben, így tömeges felhasználások esetén közös jogkezelő szervezetek (például Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület) gyakorolják az engedélyezést, amelyek általános szerződési feltételeken alapulnak. Azt, hogy egy mű a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik-e kizárólag az alkotás jellege (eredeti alkotói tevékenységből fakade) dönti el, nem pedig a szerző és a felhasználó közötti szerződés. A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben

meghatározott, illetve elvárható időn belül. Előzetesen azonban fel kell szólítania a felhasználót megfelelő határidő kitűzésével. Felhasználás esetei - többszörözés (internetre feltöltés, digitális formában tárolás) - terjesztés - nyilvános előadás - nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként - sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése - átdolgozás - kiállítás A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is (ez az ún. merchandising -jog). A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek általában a bevétellel kell arányban állnia. A felhasználó általában köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni. A szerzőnek kizárólagos joga, hogy művét a nyilvánossághoz közvetítse, azaz a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye. Ezért az internetes tartalomszolgáltatók csak szerzői engedéllyel helyezhetnek el műveket. E szabály érvényesítése során az internetszolgáltatók – akik általában nem felelnek egy adott honlap tartalmáért – értesítési, eltávolítási jogukkal élve mentesülnek a szerzői jogi következmények alól. Az értesítési, eltávolítási szabályozást az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szabályozza.

ACTA BANANA, avagy ad acta került-e az ACTA? Pár éve a Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) élénk tüntetéseket váltott ki hazánkban és Európa szerte. A jogalkotók meghátráltak. Az ACTA azonban számos, hivatalosan még megválaszolatlan kérdést vetett fel. Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai

problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Lehet-e meccset nézni egy kocsmában jogsértés nélkül? Megfordítható-e a jogalkotói döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? - Kovács Miklós professzor? Elő kell állítsam. Remélem, nem kell megbilincselnem! - De hisz nem követtem el semmit! - Aztat majd az igazságszolgáltatás kideríti. Fiúk, hozzátok a leptupot és az összes számítógépet! - Jól aludt Professzor úr? - Kicsit hideg és kemény volt a priccs, mivel vádolnak? - Btk. 329. §, szerzői jog megsértése. Egy portálon eladásra kínálta fel laptopját, amelyre egy Miki egeret rajzolt. - Az nem is Miki egér volt, hanem egy régi filmfelvevőt rajzoltam oda. Én is Miki vagyok és szeretek filmezni. Sőt, azt a laptopot már el is adtam. Őrmester úr látta a rajzot? - Én nem, de az ügyvéd, aki feljelentette magát, látta. Lefoglaljuk a maga számítógépeit, találunk-e jogsértő anyagot rajta, remélem minden cikkénél ott lesz az irodalomjegyzék! A bolgárok most ezt nagyon figyelik. - De hisz akkor nem tudom a munkámat végezni. Ráadásul szerzői jogsértést se követtem el, az nem is Miki egér volt! - Kérem szépen, én csak a munkámat végzem, a NAV szerint maga jogsértést követett el, mi eszerint járunk el. Csak remélhetjük, hogy a fenti párbeszéd a jövőben is csak a fantázia szülötte marad. Mindenesetre az ACTA ellen széles civil összefogás bontakozott ki Európa szerte, és a tüntetések Magyarországot sem kerülték el. Magyarország korábban már csatlakozott egy olyan, 1998-ban kihirdetett egyezményhez, a „TRIPS Megállapodáshoz”, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem összefüggő kérdéseit szabályozza és kriminalizálja az ezzel összefüggő bitorlásokat. Mit is akart az ACTA?

Célja egy olyan egyezmény létrehozása, amely sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog jogosultjai számára. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg az USA kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a „Digital Millenium Copyright Act” világméretű változatának létrehozása lett volna. 2012. januárban, Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget több tagállamával együtt. A ratifikáció elől azonban Németország kihátrált, mint azt a német igazságügyi miniszter kijelentette: „A kormány elutasítja az internet- hozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök.” Németországhoz Lettország, majd több ország is csatlakozott. Regisztrált oltalmak Az ACTA-val kapcsolatos problémakört ketté kell választani. A regisztrált oltalmak (szabadalom, védjegy, használati minta, regisztrált formatervezési oltalom) alá eső hamisítás elleni fellépés könnyebben körülhatárolható, hiszen van egy hatósági lajstrom, amelyből szakember ellenőrizheti a jogsértést. Szakember alatt itt szabadalmi ügyvivőt, szakjogászt értünk, és nem őrmester vagy százados urat. Ugyanakkor még regisztrált jogok esetében is igen nehéz lehet az összevetés, ha nem szolgai másolásról, hanem csupán összetéveszthetőségről vagy hasonló műszaki jellemzőkről van szó. Regisztrált oltalmak esetén bizonyos esetekben megvan az önvédelmi lehetőség is, saját regisztrált jog igénylésével. Az ezekkel kapcsolatos jogvédelem ACTA általi kiszélesítése nem okoz különösebb problémákat. Mindenesetre e jogoknál az időtartam általában ésszerűen korlátozott, a szerző (feltaláló, jogosult) pedig díjat fizet a kizárólagos jogokért. Nem regisztrált oltalmak A nem regisztrált oltalmak, így a szerzői jog területén a büntetőjoggal való laikus élés vagy visszaélés (mindkettő gyakorlati tapasztalat) a bevezető párbeszédben vázolt szituációkhoz vezethet, akár ACTA nélkül is. Nagy szakértelmet igénylő feladat, és tág teret ad a pro és kontra érveknek annak eldöntése, hogy egy adott mű megvalósít-e szerzői jogi jogsértést vagy sem. Még az illetékes bíróság is szakértői testülethez fordul vitás ügyben, nem várható el ezek megítélése a jogos vagy téves meghurcolást végrehajtó bűnüldöző szervektől.

A büntetőjogi szankciók kiterjesztése nem indokolt. XX. századi válaszok a XXI. század hajnalán Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szüntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget, így olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban. Szerzői jog kontra alapjogok Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében). Tény, hogy az ACTA nem ír elő mindent részletesen, és sok esetben csak keretet és lehetőséget ad a szigorúbb fellépésre (még feltehetőleg nincsenek ilyen magyar tervek), de nem tudhatjuk, hogy a jövőben épp melyik vezető tisztviselőnek lesz kedve élni e lehetőséggel. A szerzői jog még egy önmagában nyilvános és szerzői jog alá nem tartozó sportközvetítésre is rányomja a bélyegét, amint arra rámutatott az Európai Bíróság. Hiába közvetítethetne egy vendéglő egy futballmérkőzést a televízión, az ott látható grafikák, felvezető zenék, nyitó képsorok, összefoglalók már szerzői jog alá tartoznak, és ezeknek a nyilvánosság felé (azaz a vendéglő közönsége felé) való engedély nélküli közvetítése szerzői jogot sért. Szoftvert 150 évre!? A mai internetes társadalom okkal háborodik fel azon, hogy egy-egy botcsinálta karaktersorozat – nevezzük szerzői műnek – fiatal szerző esetén akár 150 évig (a szerző halála után 70 évig) a büntetőjog eszközeivel is védett, anélkül, hogy az abból hasznot húzó szerző vagy a még nagyobb hasznot húzó szerzői jogi szervezetek bármilyen ellenszolgáltatást nyújtanának. Egy mű egyébként akkor is szerzői joggal védett, ha semmiféle esztétikai élményt nem nyújt. Hasonló a helyzet egy szoftver esetében. Mit is kezdjen a szoftver többnyire fiatal szerzője a halála

után 70 évig tartó kizárólagos joggal, amikor műve két év múlva már talán el is avult? Sem az ACTA, sem a jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem ad megfelelő választ a szoftverszerzők oltalmi igényére. Szabadalmaztatni szoftvert közvetlenül nem lehet, csak, mint egy világszinten új műszaki megoldás (az USA-ban műszaki vagy üzleti megoldás) részeként kerülhet oltalom alá. A szabadalmaztatás amúgy is költséges, négy-öt évig eltartó folyamat. A törvény erejénél fogva védelmet nyújtó szerzői jognál pedig a szoftver csupán mint sajátos karaktersorozat van védve, amivel túl sokra nem megy a szoftverszerző. Szükség lenne egy regisztrált oltalom alá eső szoftvervédelemre, amely – például kétszer 3 év időtartamra – szerény díj ellenében a szerzői jognál hatékonyabb védelmet nyújtana a szerzőnek a konkrét megoldásra. Ezzel a szoftverszerzők és a társadalom is jobban járna. A nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás amúgy is komolyabb hatástanulmányt és nemzeti felkészülést kívánna. A nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás amúgy is komolyabb hatástanulmányt és nemzeti felkészülést kívánna.

Műnyilvántartás A hatósági műnyilvántartás Magyarországon viszonylag új jogintézmény. Az USA-ban csak nyilvántartott szerzői jogi művek kapcsán lehetséges bitorlási pert indítani. Magyarországon a műnyilvántartás önkéntes, a szerzői jog a mű keletkezésétől fogva védi az alkotást. Egy esetleges utánzás, plágium esetén azonban nehézségekbe ütközhetünk a bizonyítás kapcsán. Ebben jelent nagy segítséget az önkéntes műnyilvántartás. A szerzői jogi önkéntes műnyilvántartás egyfajta letét, amelynél a letétbe helyezést egy erre feljogosított hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala igazolja, a letét őrzője pedig mi magunk vagyunk, ezért a nyilvántartás után sem kell félnünk attól, hogy a mű vagy szoftver illetéktelen kezekbe kerül. A műnyilvántartás talán a legjobb ár-érték arányú jogi szolgáltatás, ezért ajánlott élni vele. És nem csak szerzői jogi művek esetén. Magát a művet senki sem olvassa el, senki sem tanulmányozza, ezért maga a nyilvántartás önmagában nem eredeztet szerzői jogot. A szerzői jog csak akkor illeti meg a művet, ha az megfelel – az egyébként nem vizsgált – törvényi feltételeknek (ezt majd adott esetben a bíróság dönti el). A törvény szerint a szerzői jog halálunk után még 70 évig biztosítja jogainkat, ezért ennek szabatos igazolása akár unokáink érdekét is szolgálhatja.

Mire jó a műnyilvántartás? A nyilvántartási hatósági okirat önmagában is ijesztő lehet a potenciális, és a szerzői jogban kevésbé jártas ellenlábasaink számára. Mivel magát a művet nem vizsgálják, a letétet jelentő lezárt borítékba szinte bármi bekerülhet, amelynek kapcsán hasznunkra lehet egy adott nap hatósági igazolása. Különösen hasznos lehet ez például feltalálóknak, akik ötletük elsőségét szeretnék valamilyen módon igazolni. Ennek természetesen nincs köze a szabadalmi bejelentés hivatalos elsőbbségéhez; ez utóbbinak intézésével szabadalmi ügyvivőt kell megbízni. Egykét hónapig azonban eltarthat a szakszerű szabadalmi bejelentés elkészítése, erre az átmeneti időszakra jelenthet védelmet a műnyilvántartás. Ugyancsak hasznos a nyilvántartás a szerzői jog olyan határterületén, mint a formatervezés. Létezik ugyani s egy három éves nem-regisztrált európai formatervezési oltalom, ahol szinte az egyetlen hatósági bizonyítási eszközünk lehet ez a nyilvántartásba vétel. Ilyenkor célszerű a lehet művet angol nyelven is nyilvántartásba vetetni. A műnyilvántartás ügyintézésével kapcsolatos információk a www.szabadalmi.hu/munyilvantartas.html lapon érhetők el.

A műnyilvántartás előnyei - önkéntes - kiváló bizonyítási eszköz - a szellemi tulajdonvédelem számos területén használható - maga a mű nem kerül illetéktelen kézbe - nagyon jó ár-értékarányú jogi eszköz

Szoftverek oltalma A szoftver számítógépi utasítások sorozata, mely közvetlenül vagy közvetve, számítógépen alkalmazva meghatározott eredmény létrehozását célozza. A szerzői jogi törvény szerint szoftver alatt számítógép algoritmust, programalkotást, illetve az ahhoz kapcsolódó dokumentációt, programleírást is értjük. A program mind forráskód is védett. Csak a szerző egyéni alkotójegyeit magán viselő, eredeti szoftver védett. E feltételek fennállása esetén az eredeti programnyelvtől eltérő programnyelvre történő átírás is védett. A szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre,

elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre nem terjed ki az oltalom. Tehát nem minden szoftver szerzői mű, csak az ahol megvan az egyéni, eredeti jelleg. Csak a szoftver megjelenési formája áll oltalom alatt, a programelemeket alkotó ötletek és elvek, a program alapját alkotó algoritmusok nem védettek. A szoftver, mint a szerzői jog által védett alkotás a Berni Egyezmény következtében szinte az egész világon védett. A védelem időtartama megegyezik a többi szerzői alkotáséval, azaz a szerző halálát követő 70 év. Átruházási és feéhasználási szerződés A szoftver szerzője a műre vonatkozó vagyoni jogait maradéktalanul átruházhatja a felhasználóra. Ilyenkor – például egyedi szoftverek esetén – valójában nem csupán felhasználási szerződés jön létre a szerző és felhasználó között, hanem átruházási szerződés. Amennyiben a szoftver szerzőjének munkaköri kötelessége a szoftver létrehozása, úgy a szolgálati szoftver jogosultjává a munkáltató válik, azaz a vagyoni jogok összessége a munkáltatót illeti meg. A „szolgálati” szoftver munkáltató általi értékesítése esetén a szerző nem tarthat igényt díjazásra. Egyedi szoftvernél általában a jövőben megalkotandó műre kötnek felhasználási szerződést. Célszerű a szerződésben a szoftver funkcióinak, minőségi követelményeinek minél részletesebb ismertetése. Amennyiben a próbaüzem időtartamát a szerződésben nem kötötték ki, úgy az 4 hónap, így a felhasználó a mű átadásától számított 4 hónapos határidővel kell nyilatkozzon az átadott mű elfogadásáról (a nyilatkozat elmaradása ráutaló magatartás a mű elfogadására). A felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt kijavítás céljára – megfelelő határidő kitűzésével – visszaadni. Ha a szerző a művet nem, vagy nem határidőre javítja ki, úgy a felhasználó díjfizetés nélkül elállhat a szerződéstől. Ha a mű javítás útján sem alkalmas a felhasználásra, úgy a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg. A szoftver „vásárlójának”, valójában felhasználójának nem szükséges írásbeli szerződést kötnie a szoftver jogosultjával. A szerződés általában ráutaló magatartással, például a szoftver telepítésekor a felhasználási szerződés szövege alatt az „OK” gombra kattintással jön létre. OEM, azaz hardver egységgel együtt vásárolt kedvezményes díjú szoftvereknél a forgalmazó csupán közvetítő funkciót tölt be. Az Európai Bíróság 2012-ben az Oracle ügy kapcsán kifejtette, hogy letöltött szoftvert is szabadon tovább lehet adni, ebbe az átruházásba a szoftvergyártó már

nem szólhat bele. Átadás után természetesen törölni kell a másodlagos eladó saját számítógépéről a szoftvert. Mint minden jogról, a szerzői joghoz fűződő vagyoni jogokról is le lehet mondani. A szabadszoftver fejlesztők ezt teszik. A szoftverek felhasználása Szoftverek esetében tilos a magáncélú másolatkészítés. Oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljára sem vehető át. Eltérő megállapodás hiányában a jogszerű felhasználó jogosult a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására, ideértve a hiba kijavítását is. Lehetőség van elemző tesztek végrehajtására is. A megfigyelés, tanulmányozás, futtatás azonban nem történhet a szerződésben meg nem jelölt számítógépen. Nem tiltható meg, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről. Lehetőség van a szoftver korlátozott visszafejtésére is, amennyiben az az egymástól független szoftverrendszerek együttműködésének biztosításához szükséges. Az így szerzett információval nem szabad visszaélni. Mivel a szoftver védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülése jogsértés, célszerű a szoftver előállítójának az adathordozót másolásvédelemmel ellátnia. Ugyancsak hatásosak az aktiváláshoz, regisztrációhoz kötött felhasználási engedélyek. A szoftverek magas szintű, sok munkát magukban foglaló szellemi termékek. Okkal várják el a fejlesztők, hogy befektetett fejlesztési költségeik megtérüljenek. Ma már azonban a szoftverek túlfeszítik a szerzői jog kereteit. Még akkor is, ha a szerzői jog ingyenes, és a Berni Egyezmény miatt szinte az egész világra kiterjed. Mit tegyünk szoftverünk védelmében? Az utánzás ellen egyrészt a szerzők védelmét biztosító műszaki megoldások/intézkedések (pl. másolásvédelem) lehetnek a segítségünkre. Jogi szempontból bármiféle sérelem bekövetkezte előtt két dolog javasolható: - a műnyilvántartás igénybevétele a szerzőség bizonyításának megkönnyítése végett, - a szoftverrel kapcsolatos jogi helyzet egyértelmű írásbeli szerződéses rögzítése azokkal szemben, akiknek valamiféle szerepük lehet a szoftverrel kapcsolatban, vagyis egyrészről

Fontos szabályok e tekintetben: - Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. - A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok – ahogy említettük – átruházhatók. - A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni. - Ha az internetes nyilvánossághoz közvetítést maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző elektronikus úton kötött, és rögzített szerződéssel enged további felhasználást. „Internetes nyilvánossághoz közvetítés" az, amikor úgy teszik a szoftvert a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. - Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftvernek a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén. - Üzleti megoldás és ötlet Magyarországon jogilag általában nem védhető, csak ha annak tárgya megfelel a speciális oltalmi formák (szabadalom, használati minta, szerzői jog) esetében meghatározott különleges feltételeknek. Amennyiben a metódus az „üzleti megoldás” kategóriájába esik, és nincs műszaki része, abban az esetben Magyarországon (illetve Európában) nem védhető – esetleg az USA területén szerezhető rá lajstromozott oltalom. A szoftvereket védő oltalom terjedelme A „számítógépi program” fogalma magában foglalja a számítógépi program kifejlesztéséhez vezetőelőkészítő dokumentációt is, feltéve hogy az előkészítő munka jellegénél fogva későbbi fázisában számítógépi programot eredményezhet. A szerzői jog védelmének tárgya magában foglalja a számítógépi program kifejezési formáit, valamint a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt, amelyek e program többszörözését, illetve későbbi megvalósítását eredményezhetik. Valamely számítógépi program forráskódja vagy tárgyi kódja e program kifejezési formája, ezekre kiterjed a szerzői jogi védelem. Ezzel szemben a grafikus felhasználói felület tekintetében az Európai Bíróság megállapította, hogy az ilyen felület nem teszi lehetővé a számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program

funkcionalitásait használja. A szerzői jogi védelem alatt álló számítógépi program használati kézikönyvében (dokumentációjában) leírt egyes elemeknek valamely más számítógépi programban, vagy kézikönyvében történő többszörözése az e kézikönyvön fennálló szerzői jog megsértésének minősülhet. A kézikönyv bizonyos elemei (kulcsszavak, a szintaxis, a parancsok és parancskombinációk, az opciók és az alapértelmezések, valamint az ismétlések) általában szavakból, számokból és matematikai fogalmakból állnak, amelyek önmagukban véve nem minősülnek a számítógépi program szerzője szellemi alkotásának. A szerző csupán ezek kombinációján keresztül fejezi ki alkotó szellemét eredeti módon. A szoftver funkciói, a programozási nyelv nem lehet a szerzői jogi védelem tárgya. A szerzői jogi védelem kiterjed a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére, azonban a szoftver alapjául szolgáló ötletekre, elvekre, elgondolásokra nem. Ennek megfelelően a szerzői jog megsértését az jelenti, ha egy számítógépes program funkcióinak kifejezését jelentős részben reprodukálják, utánozzák. A számítógépi programelemek közül sem a számítógépi program funkcionalitása, sem a számítógépi program keretében, a program bizonyos funkcióinak a használata céljából alkalmazott programnyelv ésadatfájlformátum nem minősül e program kifejezési formájának, így nem terjed ki rá az oltalom. Ha a szoftver funkcionalitása szerzői jogi védelemben részesülhetne, azt eredményezné, hogy az ötletek a technikai haladás és az ipari fejlődés rovására kisajátíthatók lennének. A számítógépi programok szerzői jogi védelmének alapvető jellemzője, hogy kizárólag a mű egyéni kifejezésére korlátozódnak, és ezért meghagyják a kívánt teret más szerzők. Az oltalom a program betű („karakter”) szerint azonos elemeit fedi le, vagyis a forráskódot, a tárgyi kódot, valamint bármely olyan elemet, amely a szerző kreativitását fejezi ki - de csakis akkor, ha a kifejezési formában pontos azonosság áll fenn. A szoftver funkciói, a programozási nyelv és a program által alkalmazott speciális adatfájl-formátum nem tartoznak a program kifejezési formájának körébe, így nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát. A vizuális felhasználó felület ( GUI ) védelme A számítógépi programalkotás funkcionális mű, melynek elsődleges feladata a számítógépes rendszer többi elemével, illetve a felhasználóval történő

együttműködés. A kapcsolatra, illetve az együttműködésre annak érdekében van szükség, hogy a szoftver rendeltetésének megfelelően tudjon működni. Az a tény, hogy a számítógépi programalkotás funkcionális mű, általában kihat a szoftver valamennyi alkotóelemére, így az említett együttműködést fizikailag és logikailag megvalósító úgynevezett csatlakozó felületre (interfészre), ezen belül a kölcsönhatást vizuálisan megjelenítő úgynevezett grafikus felhasználói felületre is. A számítógépi programalkotások esetében ezért, műfaji sajátosságok okán, a szoftver célszerinti működése és grafikus felhasználói felületének vizuális megjelenítése között általában erőteljes funkcionáli s kapcsolat mutatható ki. Az utóbbi években az alkalmazói programok grafikus felhasználó felületének kialakításában egyfajta – célszerűségi okokra visszavezethető – vizuális egységesülés figyelhető meg: a felhasználó által vezérelhető folyamatok áttekinthetősége, a kezelés egyszerű és gyors elsajátíthatósága érdekében még a különböző funkciót ellátó szoftverek grafikus felhasználói felületei is lényegében hasonló vizuális elemekből – szerkesztőablakok, eszköztárak, ikonok, menüsorok és más nyomógombok – építkeznek. Azonos célokat szolgáló számítógépi programalkotások nagyfokú hasonlóságából önmagában nem lehet a szerzői jogok megsértésére, azaz más, hasonló célú programalkotások jogosulatlan felhasználására következtetni. A számítógépi program egyéni, eredeti jellegű kifejezési formájának többszörözése magának a számítógépi programnak a többszörözését is eredményezi, lehetővé téve ezáltal a számítógép számára, hogy funkcióját ellássa. A felhasználói felületek a számítógépi program azon részei, amelyek biztosítják valamennyi szoftver- és hardverelem más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal történő összekapcsolódását és kölcsönhatását, hogy a célnak megfelelően tudjanak működni. Különösen agrafikus felhasználói felület olyan kölcsönhatási felület, amely lehetővé teszi a számítógépi program és a felhasználó közötti kommunikációt. Ilyen körülmények között a grafikus felhasználói felület nem teszi lehetővé e számítógépi program többszörözését, hanem csupán e program valamely elemének minősül, amellyel a felhasználó az említett program funkcionalitásait használja. A felhasználói felület szerzői jogi védelemben részesülhet, ha ez a felület a szerző saját szellemi alkotásának minősül. Jogvita esetén a bíróság feladata annak vizsgálata, hogy ez-e a helyzet, figyelembe véve többek között az eredetiség feltételét. E feltételnek nem tesznek eleget a grafikus felhasználói felület azon összetevői, amelyeke kizárólag technikai funkciót töltenek be. Szoftver, mint szabadalom

Néhány alapkérdést érdemes tisztázni, amely gyakori félreértés alapja: Szoftverszabadalom, mint jogi kategória nem létezik, de a köznyelvben használható. Létezik viszont „számítógéppel megvalósított találmány”. Az Európai Uniós szabályozás és a magyar szabályozás gyakorlatilag azonos. Ötletre nem kapható szabadalom. Számítógép algoritmusra, szoftverre nem kapható szabadalom. A konkrét oltalmat kizárólag a főigénypont határozza meg. Csak az követ el bitorlást, aki a főigénypont összes intézkedését megvalósítja. Az európai szabadalom nem az Európai Unióban érvényes, hanem csak azokban az országokban, ahol azokat külön érvényesítették. Lehetőség van 25 országban való közös érvényesítésre az egységes EU szabadalom igénylésével. Bármelyik országban, a hatályos nemzeti jog szerint megsemmisíthető az a szabadalom, amely nem felel meg az adott ország törvényeinek. Csak világszinten új megoldásokra kapható szabadalom. Csak a technika jelenlegi szintjéhez képest nem kézenfekvő, feltalálói tevékenységet is felmutató megoldásokra kapható szabadalom. Csak műszaki jellegű megoldásokra kapható szabadalmi oltalom. A fenti pontok az USA szabadalmakra is érvényesek, az utolsó kivételével. Az USA-ban nemcsak műszaki jellegű megoldásokra, hanem szervezési jellegű, ún. üzleti eljárásokra (business method) is kapható szabadalom. Több számítógéppel kapcsolatos találmány esetében sokszor inkább a szabadalmi ügyvivő bravúros leírás készítéséről beszélhetünk, mint a tényleges műszaki jelleg meglétéről. E találmányok sok esetben a határmezsgyén mozognak. Ha sikerül a műszaki jelleg beültetése, az sokszor csak az oltalmi kör szűkítésén keresztül valósítható meg. Ezért itt fokozottan érvényes, hogy, ha tőlünk kérnek licencdíjat, akkor alaposan tanulmányozzuk át a főigénypontot, mert az oltalom gyakran könnyebben megkerülhető, mint más találmányoknál. TIPP Szoftver fejlesztésébe magányos farkasként nem célszerű belefogni. Hasznosabb, ha egy fejlesztő teamet hozunk létre. A legjobb szoftver értékesítése is hatalmas nehézségekbe ütközik, ami felemésztheti pénzünket, energiánkat. Célszerűbb azt szellemi termékként nagy szoftverfejlesztő cégnek továbbadni, aki aztán azt vagy saját termékeként, vagy saját terméke kiegészítőjeként dobja piacra. A szellemi termékként való értékesítésnél jelentősen jobb helyzetbe kerülünk, ha szabadalmi oltalom is védi a megoldást.

Számítógéppel kapcsolatos találmányok esetén a szabadalmi leírásban a találmányt nem elég a kapcsolási elrendezés jellemzőivel ismertetni, hanem az egyes elemek funkcióját is közölni kell. Például egy hardvert vezérlő szoftver esetén ki kell derülnie, hogy mi az a műszaki többlethatás, amely a feltalálói tevékenységet megalapozza. A szoftver komplett listázására nincs lehetőség, de apró programrészlet közölhető, ha az a jobb megértést szolgálja. Mindenesetre a találmány megvalósítását és a megoldás megértését biztosítani kell. Folyamatábrák általában hasznosak. A leírás tartalmazhat adatfolyamtervet, amelyben az adatokra és adathordozókra vonatkozó összetartozó események sorrendje megismerhető. Programlefutási terv is hasznos lehet, amely a programfuttatás során az összes lehetséges verziót bemutatja. Egy szoftverrel kapcsolatos találmány esetén meg kell állapítsuk, hogy az műszaki jellegű-e, új-e, és hogy tartalmaz-e feltalálói tevékenységet. Műszaki jellegű a találmány, ha fizikai jellemzőkre van hatással, vagy a számítógép működésére, műszaki jellemzőire hat (pl. növeli a sebességét, memóriát takarít meg). Pénz, üzleti adat, szöveg nem tekinthető fizikai jellemzőnek. A probléma úgy is megközelíthető, hogy megvizsgáljuk eljárásunkat: szabadalmazható lenne-e az eljárás, ha nem számítógéppel valósítanánk meg. Aki szeretne meggyőződni arról, hogy szoftveres találmánya szabadalmazható kategóriába tartozik-e, annak az alábbi tevékenységet, illetve gondolatmenetet ajánljuk. - Az újdonság, feltalálói tevékenység megállapításához végezzünk szabadalomkutatást. Keressük meg a találmányunkhoz legközelebb álló, már publikált, azaz ismert egy-két megoldást. Határozzuk meg, hogy a talált megoldás, és a mi találmányunk hatása miben tér el egymástól. - Ezután határozzuk meg a megoldandó műszaki problémát. Ha nincs megoldandó műszaki probléma, akkor az újdonság, illetve a feltalálói tevékenység hiányzik. - Ha van megoldandó műszaki probléma, akkor állapítsuk meg, hogy annak megoldása a szabadalomkutatás során talált legközelebbi megoldás(ok)hoz képest szakember számára nyilvánvaló-e. Ha a megoldás nem kézenfekvő, akkor valószínű, hogy a találmány szabadalmazható. Hogyan védhető a szoftverem az USA-ban?

Aki az USA-ban óhajt szoftvert forgalomba hozni, annak az USA Szerzői Jogi Hivatalánál kell a szoftvert regisztráltatnia. A regisztráláshoz – a képviseletet ellátó ügyvivő felé – adatszolgáltatásként át kell adni a szoftvert CD-ROM-on 2 példányban, továbbá a kinyomtatott forráskód első és utolsó 25 lapját 1 példányban. A CD-ROM tartalmazza a szoftvert, annak forráskódját, használati utasítását, és szükség esetén kezelő programját. Abban az esetben, ha nem akarjuk a forráskódot az USA intézménynek kiadni, írásban kell nyilatkozni, hogy a letett szoftver szerzői jogi védelemre jogosító alkotást tartalmaz. A Szerzői Jogi Hivatal ebben az esetben fenntartással regisztrálja a szoftvert, azzal, hogy a szerzői jogvédelemre való jogosultságot nem tudta hitelt érdemlően megállapítani. Bizonyos részek kizárásával lehetőség van korlátozott forráskód megadására is. Mivel az USA tör-vények a szoftvert „iro-dalmi alkotás” kategó-riába sorolják, a regiszt-rálással egyidejűleg az ügyvivőnek el kell helyeznie az USA Kong-resszusi Könyvtárban a köteles példányt. Ehhez még 3 példányban egy további CD-ROM szüksé-ges, amely abban külön-bözik az előzőtől, hogy a forráskódot nem tartalmazza. Amennyiben valaki az USA-ban óhajt szabadalmi oltalmat szerezni, annak a műszaki jellegre vonatkozó szempontokat nem kell figyelembe vennie. Ott a találmány tárgya üzleti eljárásra is vonatkozhat. Bizonyos számítástechnikai találmányok esetén van értelme a csak az USA-ban történő bejelentésnek is. Az USA hatalmas piac, a multinacionális cégek egy része pedig nem szívesen fejleszt ki olyan megoldást, amelyet ott egy gátló szabadalom miatt nem tud értékesíteni. Az USA szabadalmakról bővebben írtunk a nemzetközi szabadalmak kapcsán. Mindazonáltal a szoftverek védelmére a szabadalmak sem ideálisak. Egyetlen szabadalom sem védi közvetlenül a számítógép programot, csupán az azzal megvalósított műszaki jellegű megoldást.

Védjegy A védjegy egy olyan regisztrált árujelző , más szóval márka , amely megkülönbözteti az adott terméket, vagy szolgáltatást egy másik hasonló terméktől (szolgáltatástól). Védjegy lehet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, legyen

az szó, szóösszetétel, szlogen, logó, ábra, vagy térbeli alakzat. Hivatalos szóhasználatban a még nem regisztrált árujelzőt megjelölésnek vagy márkanévnek nevezzük, a regisztrált, azaz védett árujelzőt pedig védjegynek hívjuk. Szabadalommal védett találmányunkra egyidejűleg védjegyoltalmat is érdemes szerezni, hiszen előbbi a műszaki megoldást védi, utóbbi pedig a márkanevet, a lógót, esetleg a formát. 10 dolog, amit a védjegyről tudni érdemes Árujelző A védjegy elsősorban termékek, illetve szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését segíti. Kapcsolatot teremt az áru és gyártója között, ezáltal jogosultjának piaci helyzetét védi a konkurens gyártók ellen. Megkülönböztető képesség Az újdonság nem feltétele annak, hogy az adott névre, logóra védjegyoltalmat szerezzünk, de fontos megjelölés a megkülönböztető képessége. A márkanév nem írhatja le a termék jellemző tulajdonságát, másrészt az is feltétel, hogy más hasonló védjegy ne legyen az adott piacon. Nem lehet minden márkanevet védeni, vannak ún. „feltétlen kizáró okok” és a „viszonylagos kizáró okok”. Ezekről bővebben awww.vedjegyportal.hu lapon olvashat. Oltalom tárgya Védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így szó, szóösszetétel, szlogen, logó, ábra, térbeli alakzat. Bár a kiválasztás széles körben történhet, a hatósághoz való bejelentés után a védjegy általában már nem módosítható (természetesen új védjegybejelentést bármikor tehetünk a módosított változatra). Áruk és szolgáltatások A védjegyoltalom mindig meghatározott árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődik, amit a bejelentéshez csatolt árujegyzék tartalmaz. Néhány kivételtől eltekintve tehát nevet, logót csak azon áruk (szolgáltatások) körében használhatja a védjegyjogosult kizárólagosan, amelyek az árujegyzékben szerepelnek. Versenyeszköz A védjegy a leghatékonyabb versenyeszköz, a jó reklám elengedhetetlen része. Megfelelő marketingstratégia eredményeképp a védjegy a fogyasztók tudatában a

nevével fémjelzett termékkel összeolvad, így a versenytárs árui helyett a fogyasztók a védjegyezett terméket keresik. Használata egyben értékét is növeli. Minőségjelző A védjegy a termék minőségét garantálja a fogyasztó számára: ha elégedett volt, a védjegy alapján később is ki tudja választani az adott árut, vagy szolgáltatást a többi közül. A jól megválasztott egyedi árujelző és a kifogástalan minőség hosszútávon a fogyasztók tudatában azonosul. Kizárólagosság A védjegyjogosult számára kizárólagos jogot ad a védjegy használatára, így az engedély nélküli védjegyhasználó bitorlást követ el. A védjegyoltalom hatóköre nagyobb a puszta azonosságnál. Ha valaki a védjegyhez összetéveszthetőségig hasonló nevet, ábrát stb. használ hasonló árukkal (szolgáltatásokkal) kapcsolatban, úgy az is bitorlást követ el, amelynek polgári jogi, bizonyos feltételek esetén pedig büntetőjogi szankciói is vannak. Időben korlátlan A védjegyoltalom a bejelentéstől számított 10 évig áll fenn majd újabb 10 évenként korlátlan ideig meghosszabbítható. Az oltalom visszaható hatályú, tehát a nem a védjegy lajstromozásának napjával kezdődik, hanem visszamenőleg, a védjegybejelentés dátumával. EU védjegy Egységes Európai Uniós védjegyoltalomra is van lehetőség, amelynek előnye, hogy egy bejelentéssel, egy nyelven, egy hivatalnál az egész unió területére védjegyoltalmat szerezhetünk. Az un. CTM (Community Trademark) további előnye a költséghatékonyság: 2-3 nemzeti védjegy áráért ugyanis az Európai Unió mind a 28 országára kiterjedő egységes oltalom szerezhető. Domain A közhitelemmel ellentétben a domain nevek „nem eladóak”, azt csupán használatba kaphatjuk az Internet Szolgáltatók Tanácsától. Az egyedi internetes azonosító regisztráltatásával azonban nem szerzünk kizárólagos jogosultságot a domain névre. Amennyiben az adott márkanevet a világhálón is magunkénak akarjuk tudni, akkor azt bizony be kell jelenteni védjegyoltalomra.

Védjeggyel a csúcsra! A szabadalom mellett a védjegy a legfontosabb szellemi tulajdonvédelmi eszköz. A védjegyekről szerzőnek külön könyve jelent meg vállalkozóknak, feltalálóknak, jogászoknak Védjeggyel a csúcsra!címen, amely könyvesboltokban és a www.vedjeggyelacsucsra.hu lapon kapható.

A szabadalom értékesítése - gazdasgi összefüggések Licenc vagy átruházás A szabadalmazott vagy szabadalmazás alatt lévő fejlesztési eredmények célja, hogy bekerüljenek a gazdasági vérkeringésbe, azaz a piacon gyakorlati alkalmazást nyerjenek. A haszonosítás sokszor nem saját gazdasági társaságban történik, hanem ún. technológia transzfer keretében más cég számára kerül átadásra, önállóan vagy a gyártási ismereteket tartalmazó know-how-val. A kizárólagos szabadalmi jog átadásának több módja van. Megállapodás kérdése, hogy milyen formában kerül a jog átadásra. Leggyakoribb és leginkább javasolható a kizárólagos hasznosítási engedély keretében történő jogátengedés. Licencszerződés Hasznosítási szerződés (licencszerződés) keretében a szabadalmas, illetve a szabadalmi igény jogosultja engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles díjat fizetni. Szabadalmi igény jogosultjáról akkor beszélhetünk, amikor a szabadalmat még nem adták meg. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén adkizárólagosságot. Ilyenkor a jogosult sem hasznosíthatja a megoldást. A kizárólagosság megszűntethető, ha a hasznosító ésszerű időn belül nem kezdi el a hasznosítást. Egyedüli licencia is adható, ilyenkor csak a szabadalmas, és a hasznosító hasznosíthatja a szabadalmat. A hasznosító az engedélyt harmadik személy részére csak akkor ruházhatja át, ha ezt a szabadalmas megengedte. A szabadalmas szavatol azért, hogy a találmány műszakilag megvalósítható (ez az ún. kellékszavatosság ). A hasznosítás gazdaságosságát azonban nem köteles szavatolni. A hasznosítási szerződés – ellenkező kikötés hiányában – minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosító – ellenkező kikötés hiányában – nem köteles a találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki, szervezési ismereteket,

tapasztalatokat átadni. A kényszerengedély A hasznosítási szerződéstől való elzárkózás nem jelent gazdasági erőfölénnyel való visszaélést a versenytörvény szempontjából. Ugyanakkor a jogosult bizonyos helyzetekben köteles engedélyt adni, illetve a bíróság kényszerengedélyt adhat a következő esetekben. Ha a szabadalmas a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja. Ha a szabadalmazott találmány egy másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalomjogosultjának - kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a függő szabadalom szerinti találmány számottevő előrelépést jelent. Ilyenkor kölcsönösen a gátló szabadalom jogosultja is igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására. Függő használati mintára nem adható kényszerengedély. Gátló szabadalomtól függő lánchajtásos bicikli Tegyük fel, hogy már feltalálták a lánchajtást, amelyet szabadalom véd. Okos Tóni feltalálja a lánchajtáson alapuló biciklit, és arra szintén szabadalmat kap. Okos Tóni csak úgy tudja megvalósítani szabadalmát, ha közben bitorolja a lánchajtás szabadalmát. Ilyenkor Tóni biciklije függő szabadalom, mert megvalósítása egy másik (gátló) szabadalomtól, a lánchajtásostól függ. A lánchajtásos szabadalom jogosultja azonban nem zárkózhat el a hasznosítási engedélytől (licencdíjra természetesen igényt tarthat), így Okos Tóni találmánya is megvalósulhat – a mi nagy örömünkre. A kényszerengedély után tehát hasznosítási díjat kell fizetni, a hasznosítást pedig egy éven belül meg kell kezdeni. Ha a szabadalom megszűnik, például valaki sikeres megsemmisítést indított ellene, akkor a felvett licencdíjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek (erre hivatkozva szedik be néhány országban az első évekre vonatkozó fenntartási díjat).

A szabadalom, illetve még meg nem adott szabadalmaknál a szabadalmi igény akár át is ruházható. A hasznosítási engedélyt és különösen az átruházást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához is be kell jelenteni, mert harmadik fél felé csak akkor lehet e tényre jogszerűen hivatkozni. A hasznosítási engedély elkészítésével, ellenőrzésével célszerű szabadalmi ügyvivőt vagy a területhez értő ügyvédet megbízni.

Szabadalomra adott jogok fokozatai Átruházás A kapott díjon és a dicsőségen kívül, mármint hogy mi találtuk fel a találmányt, semmink nem marad.Olyan, mint mikor eladom a biciklimet. Kizárólagos hasznosítási engedély A szabadalom miénk marad, de mi sem hasznosíthatjuk. Szerződésben vázolt feltételekkel a kizárólagosság megvonható, területi, időbeli korlát megszabható. Harmadik személyre általában nem ruházhatja át a hasznosító. Legtipikusabb hasznosítási forma. Miénk marad a bicikli, de csak ő használhatja. Speciális eset a kizárólagos hasznosítási engedély, amikor csak én és a jogszerző hasznosíthatjuk.Enyém marad a bicikli, csak ő és én használhatjuk (itt sántít a példa, mert a szellemi terméket egyszerre többen is használhatják) Kifejezett kikötés esetén, kizárólagos hasznosítási engedély úgy is adható, hogy a szabadalom miénk marad, de még mi sem hasznosíthatjuk. Ez a legtipikusabb hasznosítási forma. Enyém marad a bicikli, de csak ő használhatja.

Mennyit ér a szabadalmam? (Társszerző: Ködmön Éva) Ahhoz, hogy találmányunkat értékesíteni tudjuk, megközelítőleg tisztában kell lennünk annak értékével. Saját találmányával szemben többé-kevésbé mindenki elfogult. Fontos ezért, hogy a realitások talaján állva becsüljük meg annak értékét – legjobb, ha ezt független szakértőre bízzuk. Amennyiben befektetőt kell meggyőznünk találmányunk értékéről, ne feledjük, hogy találmányunk az ő befektetése nélkül sokszor semmit sem ér: ne lepődjünk meg tehát, ha a találmány várható hasznának nagyobb részét a befektető igényli.

Találmányunkat ugyanis meg kell ismertetni a nagyközönséggel ahhoz, hogy sikeres lehessen, és a várt árbevételt hozza. A megismertetésnek (marketingnek) azonban a legtöbb esetben nagyok a költségei – ha ennek a tehernek a viselését befektetőnktől várjuk, úgy cserébe megvalósíthatósági tanulmánnyal és konkrét számokkal kell meggyőznünk őt arról, hogy érdemes találmányunkra áldoznia. Maga a szabadalom önmagában még nem nagy érték. Az érték az, ha a befektető számára üzleti haszonnal kecsegtet a találmány hasznosítása. A szabadalom pedig az a garancia, hogy a kecsegtető üzleti haszonból 20 évig más nem részesedhet. Szabadalmunknál tudnunk kell, milyen erős a védelem, mennyire könnyű megkerülni. A szabadalom önmagában lehet, hogy csak egy színes papír, lehet, hogy gyenge volt az ügyvivőnk, még valószínűbb, hogy a hasonló találmányok miatt kellett úgy lekorlátozni az oltalmat, hogy csekély maradt az oltalmi körünk. Az is lehet, hogy jó erős oltalommal rendelkezünk. Ilyenkor sem árt tudni, hogy általában nincs megkerülhetetlen szabadalom. Ezért olyan – reális – licencdíjra kell törekedni, amely mellett a befektetőnek, licencvásárlónak olcsóbb lesz megvennie a licencet, mint megkerülni a szabadalmat.

Nem elég jónak lenni, jónak is kell látszani! Ne feledkezzünk el arról, hogy találmányunkat ugyanúgy be kell „csomagolni”, mint más piaci terméket, ezért hasznos, ha megfelelő videó-bemutatóval, esetleg működő prototípussal vagy kísérleti gyártással rendelkezünk. Hasznos, ha „megvalósíthatósági tanulmányt” is tudunk a potenciális befektetőnek nyújtani. A bemutatónkkal legyünk tömörek, lényegre törők. Ha a nemzetközi szabadalmi bejelentést megtettük, utána már nyugodtak lehetünk, bátran fordulhatunk befektetőkhöz vagy akár a nyilvánossághoz. Fontos, hogy egy jó barát, mérnök, gazdasági szakember is lássa találmányunkat. Egy külső szem gyakran ad őszinte tanácsot, jó tippet. Olyan terméket kell létrehoznunk, amelyre van piaci igény. Ugyanakkor a piaci jelzésekkel is körültekintően kell bánni. Azt kell kitalálni, hogy mire van szükségük a fogyasztóknak. Ehhez érzék is kell. Közismert az a Henry Ford idézet: „Ha megkérdeztem volna vevőimet, mit szeretnének, akkor azt válaszolták volna, hogy egy gyorsabb lovat.” „Ha befektetsz egy dollárt, arra használd a másikat, hogy mindenki tudomást szerezzen róla.” Henry Ford Legyünk képesek arra, hogy találmányunkat tömören és érthetően tudjuk

megfogalmazni. Képzeljük el, hogy liftben utazunk egy bankigazgatóval, és amíg felérünk, addig kell felkeltsük az érdeklődését. Ne keseredjünk el, ha először nem találunk megfelelő partnert, befektetőt. A kitartás itt is fontos szempont. Mint azt a Xerox történeténél később olvashatjuk, 1958-ban az IBM megvehette volna a céget, két évvel a sorozatgyártású fénymásoló kifejlesztése előtt. Az IBM így csak 1976-ban dobta piacra gépét. Ekkor viszont azt nem ismerte fel, hogy a festékpatronban, fénymásolópapírban is hatalmas piac rejtőzik. Persze ne becsüljük le az IBM-et, csak az USA-ban több mint 6000 szabadalmával magasan vezeti a ranglistát. A nagy cégek politikája különböző, előfordul, hogy ok nélkül negatívan reagálnak megkeresésünkre. Hatalmas fejlesztési osztályaik nem örülnek, ha kívülről osztják az észt. Ráadásul, ha érdemben foglalkoznának egy külső megkereséssel, és közben kiderül, hogy ezzel párhuzamosan ők is hasonlón törik a fejüket, könnyen plágium váddal pereskedhetnének, amelyet csuklóból előznek meg azzal, hogy szinte olvasatlanul utasítják el ötleteinket. Ugyanakkor pozitív példák is vannak. A külföldi kockázati tőke előkelő helyen érdeklődik a magyarországi start-up, azaz induló, innovatív vállalkozások iránt. Az Európai Unióban e tekintetben csak Németország, Nagy-Britannia és a skandináv országok előznek meg minket. A „Prezi” prezentációs szoftvert előállító cég sikere is igazolja, hogy ha jó, magas hozzáadott értékű ötletünk van, és azt képesek vagyunk megvalósítani, akkor a tőke is megtalál minket. 1962-ben a DEKKA lemezstúdió próbafelvételre hívott be négy liverpooli fiatalt. Végül a négy fiatal helyett egy londoni zenekart szerződtetett, mert azoknak kevesebb útiköltséget kellett térítenie. A négy liverpooli pedig zenélt tovább… Beatles név alatt. Találmányunk értékét a legegyszerűbben úgy lehetne meghatározni, hogy mennyit adnak érte. De mennyit kérjünk érte, ha nem akarjuk, hogy átverjenek? Erre a kérdésre a szabadalomértékelés – sajnos nem kifejezetten egzakt – tudományterülete adhat választ. Mivel a találmányok levédése, szabadalmazása nem olcsó mulatság, jó tudni, mekkora értéket hozunk létre vele. Nyilvánvaló, hogy egy szabadalom értéke nem csupán az oltalom megszerzésére áldozott összeggel egyenlő, ám pontos értékét csak megbecsülni lehet. Többféle módszer létezik ennek az értéknek a meghatározására, ám a legjobb közelítő értéket akkor kaphatjuk, ha mindezeket egyszerre alkalmazzuk, majd az így kapott értékek alapján becsüljük meg a végső árat. „A kudarc egy alkalom az intelligensebb újrakezdésre.” Henry Ford

DIN 77100 A sokféle módszert természetesen megpróbálták egységesíteni is az utóbbi években. Így született meg egy standard, amelyet DIN 77100-nak neveznek, s lényegében a szokásos módszereket alkalmazza együttesen – viszont igyekszik minél egzaktabb leírásukat adni, és minden lehetséges tényezőt figyelembe venni. De nézzük előbb a már sokat emlegetett „szokásos módszereket”. Piacorientált módszer A piaci környezet vizsgálata alapján becsüli a szabadalom értékét. Azonban a szabadalom alapvető tulajdonsága, az újdonság megnehezíti a módszer alkalmazását, hiszen nincs másik ugyanolyan megoldás a piacon. További hátránya, hogy feltételezi a piaci információk, pl. az árak rendelkezésünkre állását, holott a gyakorlatban ez ritkán fordul elő. Mindezek miatt a piaci megfigyelésekre alapuló módszertan inkább teoretikus, önmagában nehézkes volna az alkalmazása. Viszont a cash-flow orientált elemzéseknél gyakran használatos a piaci korrekciós tényező használata, amely a rendelkezésre álló piaci információkat tömöríti. Költségorientált módszer Ez a legegyszerűbb, egyben leg-tökéletlenebb értékelési módszer. Sorra veszi, hogy milyen költségekkel jár az oltalom megszerzése (hivatali és ügyvivői díjak) és fenntartása (fenntartási díjak, adók, licencdíjak – amennyiben egy másik szabadalomtól függ a saját oltalmunk), és lényegében e költségek összegét véve határozza meg a szabadalom értékét. Jól látható, hogy ezzel a módszerrel főként az a baj, hogy éppen a leglényegesebbet: a szabadalom jövőbeni potenciális értékét nem tudja figyelembe venni, pedig ez volna az a tényező, amely talán a leginkább megkülönbözteti egymástól a szabadalmakat. Mikor alkalmazzuk mégis ezt a módszert? Nos, főként akkor, amikor a többi módszer nem működik, mert túl kevés a rendelkezésre álló információ. Ez egy tökéletlen módszer, ám mégis a legkézzelfoghatóbb, legkönnyebben számosítható értéket adja, és a tökéletlensége is pontosan meghatározható, ezért érdemes minden értékelés során kiszámolni és figyelembe venni az így kapott értéket. Cash-flow orientált módszerek Ha rendelkezésre áll megfelelő mennyiségű információ, ezek a legmegbízhatóbb módszerek. Alkalmazásukhoz azonban meg kell határozni azt az

időszakot, amelyre előrejelzést tudunk készíteni, illetve a súlyozott átlagos tőkeköltséget. A cash-flow elemzésnél nem szabad megfeledkezni a várható adókról sem: ezeket a megfelelő mértékben be kell számítani az értékelésnél. Az előrejelzési időszak meghatározásához a hasznos élettartamot hívhatjuk segítségül. Létezik jogi, technológiai és gazdasági értelemben vett hasznos élettartam, ezek közül általában a jogi a leghosszabb: a szabadalmak esetében ez maximum 20 év, vagyis amíg az oltalom fenntartható. A technológiai hasznos élettartam az oltalom kezdetétől addig tart, amíg a szabadalmunk helyébe egy továbbfejlesztés nem lép. Ez a legtöbb esetben rövidebb, mint a jogi élettartam, gyakran csak néhány év. A gazdasági hasznos élettartam azt az időszakot jelöli, amely alatt gazdaságilag „kiaknázható” a találmányunk, ez lehet rövidebb vagy hosszabb, mint a technológiai élettartam – ám csak elméletben. A gyakorlatban a technológiai élettartam vége a gazdasági hasznosításnak is gátat vet. Mindent összevetve, legtöbbször a gazdasági élettartam alkalmazandó a szabadalmak értékelésénél, ám hüvelykujj-szabályként megjegyezhető, hogy a legrövidebbnek ítélt élettartam szerint számolunk. A súlyozott átlagos tőke-költségre (WACC) azért van szük-ség, mert a múltbeli és jövőbeni pénzforgalmakat diszkontálnunk kell egy megfelelő kamatlábbal a reális érték meghatározásához, vagyis diszkontált cash flow elemzést kell végeznünk. A WACC meghatározásához szükségünk van a szabadalmat birtokló cég különféle pénzügyi adataira, úgy mint a tőke és a saját tőke aránya, részvénypiaci felára (amennyiben létezik), hosszú lejáratú hiteleinek kamata. Ezt a számot tekinthetjük úgy, mint egyfajta rizikófaktort, amellyel számolnunk kell, ha a jövőbeni pénzáramlásokkal akarunk kalkulálni. Két cash-flow orientált módszer van, amely a fentebb leírt alapokat használja.

Többlet nyereség módszer: Ezzel a módszerrel úgy lehet meghatározni a szabadalom értékét, hogy összehasonlítjuk azokat a pénzáramlásokat, amelyekkel akkor rendelkezünk, ha a technológiai újítást szabadalmaztatjuk, azzal a többlettel, amelyet akkor nyernénk, ha az újítást bárki szabadon, megkötések nélkül felhasználhatná a piacon, így teljesen kiaknázva a benne rejlő lehetőségeket. Természetesen, ezt a két változatot nem lehet „élesben” szimultán megvizsgálni, így a gyakorlatban a szabadalmazott találmánnyal összefüggő cash flow-t tudjuk összevetni azzal a fiktív pénzáramlással, amelyet a szabad felhasználás esetén kapnánk. Egyébként ez összhangban van a szabadalom értékének alapfogalmával, amely szerint a szabadalom értéke a védett és a hozzá (tartalmilag) legközelebb álló nem

védett találmány értéke közötti különbség. Miért nem használjuk a gyakorlatban ezt az alapfogalmat értékelésre? Nos, ritkán találni egy levédett találmányhoz valóban annyira hasonló, ám nem szabadalmazott technológiai megoldást, amellyel még értelme volna az összehasonlításnak. A többlet nyereség módszer azonban bátran alkalmazható – ha már levédtük és hasznosítani is kezdtük szabadalmunkat. Licencanalógia módszere: Ennél a módszernél is egy fiktív esetet hasonlítunk össze a valós helyzetünkkel: itt azt az esetet vizsgáljuk, hogy ha nem a mi kezünkben van az adott szabadalom, hanem licencdíjat kell fizetnünk érte, akkor mennyibe kerülne nekünk a technológia alkalmazása. Ez a módszer tehát egy újabb szemszögből közelíti meg a találmányunk értékét. Jól alkalmazható azokban az esetekben, amikor a többlet nyereség módszeréhez nem áll rendelkezésünkre elegendő információ. A fent leírt módszereken túl is léteznek még különféle értékelő metódusok, amelyeknek általában közös tulajdonsága, hogy nem elég objektívek a vizsgálathoz. A DIN 77100-ban leírt módszerek és ezek alkalmazási javaslatai – ahogy talán az eddig leírtakból is kitűnhetett – azért egzaktabbak az eddigi módszereknél, mert egységesen leírták és összerendezték őket. A standard megléte nem segíti a laikusokat abban, hogy „házilagosan” értékeljék szellemi tulajdonukat, továbbra is érvényes az a tétel, hogy az értékelések eredménye éppen attól lesz megbízható, hogy tapasztalt szakember alkalmazza a fent leírt módszereket. A szabvány természetesen segíti a szakemberek munkáját. A szabadalmak értékelésénél annyiféle lehetőség van, hogy szinte egyedi esetekről, egyedi elbírálásokról kell beszélni, ezért is fontos, kit bízunk meg a feladattal. Hogyan kössünk szerződést? Ha már tudjuk, mit ér szabadalmunk, akkor érdemes továbblépni, és szerződést kötni a licencvevővel (amennyiben ez volt a célja az értékelésnek). Hogy mire ügyeljünk a szerződéskötésnél? Nos, mivel a hasznosítási szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, ez nagyon lényeges kérdés. Alaposan gondoljuk át, milyen típusú jogot szeretnénk adni a szabadalmunkra az előző alfejezetben említettek közül. Amennyiben lehetséges, ne kössünk átruházási szerződést, mert ekkor a vagyoni jogunkról maradéktalanul lemondunk. Ha mégis ilyet kötnénk, akkor azt lehetőleg fix összegű díjért tegyük. A legvalószínűbb, hogy kizárólagos, vagy egyedüli hasznosítási engedélyt fogunk adni a licencvevőnek. Mindenképpen térjünk ki a szerződésben az árbevétel (általában a royalty számítási alapja) ellenőrzésének módjára. Utoljára pedig, ne írjunk alá olyan szerződést, amely: - egyoldalú lemondást követel részünkről,

- nem értjük, illetve nem egyértelmű, - külföldi szerződésminta magyartalan fordítása, - nem volt alkalmunk azt szabadalmi ügyvivővel, ügyvéddel megbeszélni. A fentiek egyébként szinte bármilyen szerződésre vonatkozhatnának, de ha szellemi tulajdonunk forog kockán, mindenképpen fő az elővigyázatosság!

Auditálás: nézzünk körül, mulasztottunk-e cégünknél? Egy gazdasági társaság erejét korábban a tulaj-donában lévő termelő eszközök határozták meg. Ma már ez nem így van. A szellemi tulajdon átvette az anyagi tulajdon szerepét. A piacvezető cégek szellemi tulajdonuk tudatos me-nedzselésével érik el si-kereiket. Sok cég azonban ezt figyelmen kívül hagyja, és nagy árat fizet érte, amikor a gyakorlatban szembesül szellemi tulajdonvédelmének hiányosságaival. A ma tudásvezérelt társadalmában csak azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek e területen is okosan járnak el. Vajon a velünk kapcsolatban álló cégek tudatában vannak szellemi vagyonuknak? Azokat okosan, tudatosan menedzselik? Esetleges szabadalmaink oltalmi köre mire terjed ki? Optimálisak-e az ezzel kapcsolatos szerződéseink? Lenyúlhatják-e versenytársaink szellemi tulajdonunkat? Van-e olyan terület, amelyet védettnek vélünk, holott az közkincs vagy nincs jól levédve az adott piacon? A szellemi tulajdon auditálás célja, hogy feltárja a nem használt védelmi eszközöket, meghatározza a nyereséget veszélyeztető hiányosságokat. Rávilágítson, hogy a felhasznált szellemi tulajdon sérti-e más jogait, illetve, hogy a cég megtesz-e mindent, hogy más ne sértse saját jogait. Általános auditálás javasolt cégalapításkor. Ebbe beleértendő a szellemi tulajdonvédelmi szabályzat elkészítése, a marketing tevékenység (névadás) kialakításának segítése, titoktartási megállapodások létrehozása. Eseményhez köthető auditálásról akkor beszélhetünk, ha egy cég szellemi tulajdon vagyonát átvilágítással tárjuk fel. Célhoz kötött auditálás egy szűk körű eseményhez kapcsolódik. Ilyen lehet például: jogszabályváltozás, nevezetesen az egységes EU szabadalom bevezetése, külföldi piacra való betörésünk egy sikeres termékkel, perindítás vagy épp perrel való fenyegetettség, vagy jelentős cégátszervezés. Magyarországon a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület ad tanácsot a szellemi tulajdon audit tekintetében. További információ: www.mszte.com

Beszédes számok A szervezett és egyéni tanulás, a K+F+I tevékenység és a szabadalmak száma között különböző tanulmányok már régen kimutatták az összefüggést. A több K+F+I ráfordítás generálja a szabadalmak számának növekedését, a szabadalmazott, innovatív fejlesztések pedig növelik a régió gazdasági fejlődését. Ez a K+F+I további támogatásának alapját teremti meg, amely így pozitív körforgást indíthat meg. Erre azonnal visszatérünk, előbb azonban vizsgáljuk meg, honnan is kell továbblépjünk. Mikroszinten, azaz cégünk esetén piaci helyzetünket versenytársaink helyzetéhez képest tudjuk meghatározni. Ehhez figyelni kell tevékenységüket, amelyet a már említett development.eu lapon lévő DeveloSpy szolgáltatás tesz lehetővé. Versenytársaink K+F+I trendjének megismerése elősegíti a saját cégünkről készülő diagnózist és auditálást, továbbá receptet is ad a teendőkhöz. Ilyen teendőnk lehet versenytársunk szabadalmi réseinek figyelmes, szakértői óvatossággal felügyelt kihasználása, legális „lenyúlása”, vagy versenytársaink fejlesztésének továbbgondolása, „überelése”. Makroszinten is van feladat, ezt a nemzet régió innovációért felelős kormányzati szerveinek, illetve kormányának kell meg-tennie. Ehhez az alapot a statisztikák nyújtják. Az OECD 2012-ben Párizsban rendezett konferenciát erről a témáról. Magyarországot csak szerző irodája képviselte. A statisztikák elemzése fontos makroszintű információkat adhat egy nemzetgazdasági fejlődéséhez. A benyújtott szabadalmi bejelentések száma és a kutatás- fejlesztésre költött források mennyisége is tükrözi egy ország innová-ciós kapacitását és versenyképességét. Egy európai uniós felmérés szerint a szabadalmi bejelentések száma a válságból való kilábalás sebességének is mutatója. A statisztikai adatok Magyarország számára nem hízelgőek. Az adatokat árnyalja, hogy rendszerváltáskor és a rendszerváltást megelőző utolsó szocialista kormányzat idején („spontán privatizáció”) sok magyar céget tudatosan elértéktelenítettek, majd vitatható körülmények között nyugati cégeknek eladtak. Az új tulajdonosok a kedvező vásárlással többnyire csak piacot vettek, és ha – az olcsó és képzett magyar munkaerő miatt – hoztak is technológiát, az csak a saját otthonukban már nem alkalmazott, elavult technológia volt. Fejlesztéseket pedig kizárólag az anyacég végzett, és végez ma is. Az európai szabadalmi bejelentések diagramját figyelve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le.

- Megközelítőleg folyamatosan és egyenletesen nő a szabadalmi bejelentések száma. Ez azt jelzi, hogy nincs kibúvó, a világ fejlesztői úgy látják, hogy csak a szabadalom az, amely képes megvédeni őket versenytársaiktól és az utánzóktól. - A 2008-ban kezdődő válság hatása a szabadalmi bejelentések 2009-es visszaesésén is érződik, ugyanakkor a K+F+I tevékenységet illetően a válság világszinten már elmúlt, a cégek előremenekülnek, nem fogják vissza fejlesztéseiket. - A szabadalmaknak jelenleg csak mintegy negyedét adja meg az Európai Szabadalmi Hivatal. Ez azt jelenti, hogy a világ cégei nem fordítanak elég gondot a szabadalomkutatásra, amellyel megelőzhető lenne az újrafeltalálás. Azt is jelenti, hogy nem fordulnak elég jó szakemberhez. Ez azonban legyen az ő problémájuk. Csupán megemlítjük, hogy a megadásokat mutató piros görbe a 2-3 éve benyújtott szabadalmi bejelentések megadását jelenti. - Az előző pontból számunkra levonható következtetés az, hogy a piaci szereplők által világszinten újnak vélt megoldások háromnegyed része közkinccsé válik. Micsoda tárháza ez a kutatásnak, továbbfejlesztési lehetőségnek! Egyszerűen csak le kéne nyúljunk érte a szó szoros és átvitt értelmében! Egy szabadalomkutatás és a DeveloSpy szolgáltatás ezt lehetővé teszi. Megállapíthatjuk, hogy a szabadalmi szakemberek és szabadalmi igénypontok jelentős szórást mutató tudása, illetve minősége a megadott oltalmak esetén is adott esetben jó lehetőséget sejtet.

A kördiagram országok szerint mutatja meg az adott év szabadalmi bejelentéseit. A diagramból megállapíthatjuk, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által kezelt egyezmény 38 tagállama együttesen 36 %-át nyújtják be a bejelentéseknek,

amelynek több mint harmadát egyedül a németek adják. Igen magas az USA-ból és Japánból érkező szabadalmak száma, és folyamatosan nő a kínai és koreai bejelentések száma. Lássuk a magyar adatokat: 2012-ben 180 szabadalmi bejelentés érkezett. Ez a bejelentéseknek hét tízezreléke (0,07 %-a). A jobb sorsú, de feleakkora Dániából több mint tizenkétszer annyi bejelentés érkezett. 2012-ben 39 korábbi magyar szabadalmi bejelentés kapott szabadalmat. Sajnos a számok magukért beszélnek. Magyarországnál egy-egy nagy cég is több szabadalmat jelent be. Bemutatjuk a legtöbb szabadalmi bejelentést tevő cégeket is. Ha valakinek még aggálya lenne, hogy érdemes-e szabadalmaztatni, annak a statisztikák többet mondhatnak minden egyéb érvnél. Az első öt között két – egyébként takarékos – koreai cég is van. A közelmúlt koreai feszültségei kapcsán említést érdemel az észak-koreai „szocialista” diktatúra (hivatalosan szocialista népköztársaság) és a dél-koreai szabad, innovatív társadalom (hivatalosan elnöki köztársaság) párharca, amelynek eredménye a 2012-es európai szabadalmi bejelentések tükrében: 4 : 14 491-hez!

Mit tehetnének a szegényebb országok, köztük Magyarország, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljenek az európai és a világpiacon? Nem kell mindenhez pénz! Talpraesettséggel és információval önmagában is előrébb juthatunk. Fontos lenne, hogy minden fejlesztő kisvállalkozás (kkv) megismerje a szabadalmazásban lévő lehetőségeket és a más szabadalmai által generált veszélyeket. Ez utóbbi különösen igaz az egységes EU szabadalmat illetően. Ha tudjuk honnan, és mikor érhet minket támadás, könnyebb kivédeni. A

Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület egyik célja e fontos információk eljuttatása a fejlesztőkhöz, jogászokhoz, kkv-khoz. Fontos kormányzati feladat a fentiek támogatása és a K+F+I támogatás növelése, amelyről a fejezet elején már említettük, hogy pozitív körforgást indíthat meg. A képzés, a tudásközpontok és a K+F+I tevékenység kormányzati támogatása új fejlesztéseket hoz létre, amelyek technológia átadás (technológia transzfer) révén az iparba kerülnek. Az ipar a piacot, a társadalmat új termékekkel, technológiával látja el, amellyel pénzt termel. A pénz egy részét közvetlenül és közvetve adóként visszajuttatja a kormányzathoz, amelyik ebből az adóból tovább tudja növelni a támogatást. A megnövelt képzési és K+F+I támogatás egyrészt tudást juttat a társadalomba, másrészt fokozza a fejlesztések sikerét és a technológia transzfert. Hasonló modellt Izraelben már sikerrel alkalmaztak. Bár az izraeli szabadalmi bejelentések elsősorban az USA felé irányulnak, európai szabadalmi bejelentésből is 2012-ben közel tízszer annyit jelentettek be, mint Magyarországról. A modell működésének feltétele a kutatóbázisok, egyetemek és az ipar harmonikus kapcsolata, továbbá a megfelelő szellemi tulajdonvédelmi politika. Csak a kizárólagos jogokat, azaz szabadalmi oltalmat élvező fejlesztéseket lehet kamatoztatni és bevonni a technológia transzferbe. A mai nyitott világban az elügyetlenkedett, közkinccsé vált fejlesztés „elásott talen-tumnak”, kidobott pénznek tekinthető, amely nem kerül be a körforgásba, és amelyhez a külföldi versenytársak is ingyen hozzájuthatnak. Hasonlóan, csak a jó védjeggyel ellátott, márkázott termék és szolgáltatás képes arra, hogy a piaci versenyben felismerhetővé és eladhatóvá tegye a fejlesztés gyümölcsét, és ezáltal olyan többletforráshoz juttassa a magyar ipart, amely fenntartja a kedvező körforgást.

Hogyan legyek feltaláló? Senki sem születik feltalálónak, sportolónak, menedzsernek vagy tűzoltónak. Véletlenül vagy előre tervezve, ösztönösen vagy erőfeszítéssel válhatunk azzá, amivé válni szeretnénk. Aki feltaláló szeretne lenni, az azzá válhat. Mind a kreativitásunkat, mind tudásunkat, mind a kitartásunkat sikerrel fejleszthetjük.

Valósítsa meg álmait ! Számítógép segítségével csodálatos dolgokat lehet véghezvinni. Ma még a legbutább ember agya is összetettebb, kreatívabb, és alkalmasabb problémák megoldására, mint a legnagyobb számítógép. Ne kíméljük agyunkat, és hozzunk ki

belőle mindent, amit csak lehet. A leírt tanácsok nem univerzálisak, de ötletet, segítséget adhatnak ahhoz, hogyan érjük el kitűzött célunkat. A gazdasági válság sokunkat ráébreszt arra, hogy saját kezünkbe vegyük életünket. Ehhez bíznunk kell képességeinkben, és hinnünk kell abban, hogy mi is előbbre vihetjük a világot, mégpedig azon a területen, amihez már értünk, amit szeretünk csinálni. Steve Jobsot, az Apple alapítóját méltán lehet nevezni az innováció mesterének. Ő azt mondta, hogy gondolkodjunk másképp, " álmot áruljunk, ne terméket!" Jobs olyan termékeket alkotott, amelyek az emberek álmait, céljait segítenek megvalósítani. Mellesleg társával, Steve Wozniakkal egy hálószobában kezdte, majd egy garázsban folytatta első számítógépeik összerakását. Talán meglepő, de ahhoz, hogy a sikeres feltalálók legyünk, előbb magunkat kell feltalálni. El kell hinnünk, hogy képesek vagyunk a feladatra. Ez a hit segít majd abban, hogy hegyeket mozgassunk meg. Csak a sikerre gondoljunk. A doktori címeket a tudás mennyiségére adják, de a feltaláláshoz nem erre van szükség. Itt az agyunk mozgékonysága számít, és szerencsére sincs szükségünk. Ez nem a lottózó. A sikeres fejlesztők, feltalálók képesek voltak ötleteik, álmaik megvalósítására, ezt pedig kemény munkával tették. Erőfeszítés nélkül nincs siker. Az is fontos, hogy szeressük, amit csinálunk. Ekkor az erőfeszítés játéknak, sportnak tűnik. A siker eléréséhez kizárólag pozitívan gondolkozzunk. A pozitívan gondolkodó, mosolygó, nagyvonalú és lelkiismeretes ember képes arra, hogy meghaladja önmagát, és alkotó módon közelítsen megoldandó feladathoz. Ha tükörbe nézünk, azt a sikeres embert lássuk magunnk előtt, akik két év múlva leszünk. Ez nem azt jelenti, hogy előre igyunk a medve bőrére. De, ha hiszünk abban,hogy a kitűzött feladat megvalósítható, akkor agyunk képes lesz rá, hogy megtalálja az odavezető utat. Agyunkat ösztönözni kell, mert bár kapacitása nagyon nagy, alapjáratban "lustaságra", azaz energia-megtakarításra van teremtve. Ha nem riadunk vissza, hogy a mindennapos problémákra máshogy nézzünk, ha nyitottak vgayunk és új kihívásokat keresünk, akkor megnöveljük a siker esélyét. Bátran tegyük fel magunknak a kérdést : mi lenne, ha az egyik területen tapasztalt észlelésünket egy másik területen hasznosítanánk? Valahogy így találhatták fel a tépőzárat is, együtt látva a feladatot és a bogáncsot. A tudatos megfigyelés ráveszi agyunkat, hogy olyan dolgokat kapcsoljunk össze, amiket különben figyelmen kívül hagyna. Steve Jobs szerint a "kreativitás a dolgok összekapcsolása". Szemünk előtt a cél Először kérdezzük meg magunktól, hogy mit akarunk elérni. Pontosan határozzuk meg azt a célt, amihez el akarunk jutni. Lehet olyan területünk, amelyen jobban

otthon érezzük magunkat, netalán magunk is fejlesztők vagy vállalkozók vagyunk. Ha a konkrét célt még nem tudjuk meghatározni, akkor legalább nagyjából határozzuk meg a fejlesztési területet (pl. bőrápolás, dízel motorok, víztisztítás stb.), és tartsunk magunknak ötletbörzét. Írjuk le a kiválasztott területet egy lap tetejére, és egy kitűzött ideig, például öt percig írjuk egymás alá soronként mindazt, ami azzal kapcsolatban eszünkbe jut. Ezt többször is megismételhetjük. Hagyatkozzunk agyunkra, és válogatás nélkül írjunk le mindent! Ezután az első két sort hasonlítsuk össze, és válasszuk ki közülük azt, amelyik a hasznosabb a társadalom számára. A kiválasztottat hasonlítsuk össze a harmadik sorral, és itt is válasszuk ki azt, amelyik a kettő közül a hasznosabb. Az aktuális kiválasztottal mindig a következő sort hasonlítsuk össze. Mire végére érünk, megvan a leghasznosabb fejlesztési célkitűzésünk. Az első helyezett nélkül ismételjük meg az eljárást, hogy megkapjuk a második leghasznosabb célkitűzést. Ezután a két leghasznosabb célkitűzést fent hagyva a listán – az ismertetett módon – keressük meg a kétlegkönnyebben megvalósítható célkitűzést. Majd hasonló módon állapítsuk meg listánkból a kétlegjövedelmezőbb, legnagyobb hozamot ígérő célkitűzést. Írjuk egymás alá – az így kapott sorrendben – fejlesztési céljainkat. Ha valamelyik duplán szerepel, vagy összevonható egy másikkal azt írjuk legfelülre, a párját meg húzzuk ki. Így fontossági sorrendben maximum hat fejlesztési célt kaptunk. Készítsünk tervet a legelső fejlesztés megvalósítására és módjára. Jelöljünk ki konkrétabb feladatokat, mérföldköveket, és tűzzünk mellé reális határidőt.

Szabadalomkutatás Tanulmányozzuk a témában az alap-szakkönyveket, és végezzünk internetes keresést is. Ha már megismerkedtünk a műszaki területtel, derítsük fel az élenjáró technikai szintet. A műszaki ismeretek 80 %-a (egyesek szerint akár 85 %-a) kizárólag szabadalmi iratokban található meg, így a munkát szabadalomkutatással kell kezdeni. A szabadalmi iratok általában nem találhatók meg közvetlenül az interneten, a szabadalmi adatbázisok azonban igen. Ezekben az adatbázisokban kutathatunk. A technika állásának feltárására törekedjünk. A kutatással szabadalmi irodát is megbízhatunk. Szabadalmi irodák gyakorlottan, nagy szaktudással és kötelező titoktartással végzik e feladatot. Egy iroda megbízása gazdaságos, mert a feltalálók számára nagyon időt rabló tevékenység a kutatás, és sokkal hasznosabb, ha idejüket a már megtalált hasonló szabadalmi iratok tanulmányozására fordítják. Mindazonáltal e tevékenység házilag is elvégezhető. A kutatáshoz elengedhetetlen az angol nyelvtudás. A kutatást a www.szabadalmi.hu

honlap linkajánló részéről indíthatjuk, és az Európai Szabadalmi Hivatal Espacenet adatbázisának „worldwide − világszintű” kereső felületére kell jussunk. Az Espacenet adatbázisban mintegy 80 millió találmány szabadalmi irata található meg, ezek között kell megtalálni a tervezett célunkhoz legközelebbi megoldásokat. A szabadalomkutatást külön fejezetben részletesebben is ismertettük. Keresés cégnév alapján Gyűjtsük össze az adott területen világszinten élenjáró cégek nevét. A kutatás során a „bejelentő − applicant” rovatba írjuk be a cég nevét, a találatokat pedig alaposan tanulmányozzuk át. A legfontosabb iratokat gyűjtsük össze további tanulmányozásra. Így nem kel ipari kémeket alkalmazni ahhoz, hogy megismerjük az adott szakterületen piacvezető cégek fejlesztési irányait, legújabb találmányait. Keresés kulcsszó alapján Ezután kulcsszavas keresést végezzünk. A kulcsszavakat a „cím vagy kivonat – title or abstract” rovatba írjuk be. A találati listán csak címeket látunk, ezekre kattintva tanulmányozhatjuk a kivonatot és a jellemző ábrát. A legfontosabbnak ítélt iratokat itt is gyűjtsük össze további tanulmányozásra.

Hol tart a világ? A kiértékelés során alapos képet kaphatunk arról, mit ért el a világ az adott szakterületen. Ha fejlesztési célunkat más már elérte, az nem baj. Maga a cél nem védett, és egy kitűzött célhoz több úton is el lehet jutni. Ha a megoldás módja is azonos a mi általunk elképzelttel, akkor ismételjük meg a kutatást és az egész eljárást a listánkon szereplő következő fejlesztési céllal. Végül is eljutunk addig, hogy olyan új vagy ismert fejlesztési célt tűztünk ki magunk elé, amelynek teljes megvalósítására nem kaptunk részletes információt a fellelt iratokból. Ha szükséges a célt és a megoldás módját is pontosíthatjuk.

Gondolkodjunk! A továbbiakra már nehéz tanácsot adni, hacsak azt nem, hogy gondolkodjunk,kihasználva azt, hogy bármelyik majomnál okosabbak vagyunk. -Keressünk egy új alkotórészt, szerkezeti elemet, amelyet az adott területen nem használnak, és véletlenül sem szerepel a feltárt iratokban.

-Keressünk összefüggést a feltárt megoldások és a célul kitűzött megoldás között. -Ha megtaláltuk az összefüggést, azt bontsuk fel kisebb részfeladatokra, és az egyes részfeladatokat külön-külön próbáljuk megoldani. - Sosem fogjuk befejezni, amit el sem kezdünk. Mielőbb kezdjük el az első elemifeladat megoldását! - Ne sajnáljuk az időt a gondolkodásra. Csak így jutunk közelebb célunkhoz. - Szükség esetén alakítsuk át a problémát kérdéssé. Ízlelgessük a kérdést, és mihelyt eszükbe jut egy válasz, rögtön írjuk le. - Ha szükséges kérdezzünk meg a szakterületen jártas szakembert. Nem kell tudnia, hogy miért kérdezzük, hisz mi csak egy kis részprobléma megoldását kérdeztük. - Ha egyedül vagyunk, ismét megpróbálkozhatunk az 1. pontban leírt ötletbörzével éspáros összehasonlító módszerrel. - Ha többen vagyunk, illetve be tudunk vonni segítséget „brain storming” vagy esetleg„Delphi módszerrel” is próbálkozhatunk. A brain storming olyan asszociációra épülő, csoportos kreatív eljárás, amelynél a kérdést előre meghatározzuk, a rövid szabatos választ pedig hangosan kimondjuk, illetve fel is írjuk egy táblára, összesítő lapra. Ilyenkor az egyik ötlet szüli a másikat. A végén (pl. 30 perc múlva) kiértékeljük a kapott eredményt. A Delphi módszer abban különbözik a brain storming-tól, hogy a résztvevők nem jönnek össze, hanem írásban juttatják el véleményüket. A kiértékelő összesíti azokat, és újból megküldi a résztvevőknek, akik a többiek szempontjait is figyelembe véve, újabb ötleteket írhatnak le. E fordulókat néhányszor megismételve kaphatjuk a végeredményt. Találmányunkból annyi a miénk, amennyit meg tudunk védeni belőle.Siker esetén adjunk adatszolgáltatást a szabadalmi ügyvivőnek, és kérjük meg a magyar szabadalmi oltalmat. Csak ezután keressünk befektetőt, prototípus gyártót, illetve ezután tegyünk lépéseket az értékesítés irányába. Ne felejtkezzünk el a külföldi oltalomról, a külső kialakítás formatervezéséről és annak a levédéséről, a jó márkanév választásról, levédéséről és a magyar és külföldi domainok megszerzéséről. Az optimális stratégiáról és a buktatókról külön fejezetben írunk.

Hogyan kerüljük meg más szabadalmát? Ismerjük meg az "ellenséget" A globális gazdasági versenyben a piaci szereplőknek fel kell készülniük arra, hogy titkaik megszerzésére jelentős összeget áldoz a konkurencia. Az ipari kémkedés világszerte több mint százmilliárd eurós nagyságrendet ölt évente. Hírszerzők és kémelhárítók biztos megélhetést találnak az üzleti szférában. Ne higgyük, hogy Magyarország kimarad ebből a nemtelen versenyből. Vannak azonban olyan legális eszközök, amelyekkel törvénysértés nélkül is megtudhatunk egyet s mást a konkurenciáról. A szabadalmi bejelentés után néhány hónapon belül nyilvánosságra hozzák a találmány címét, bejelentőjét. Másfél év után a teljes szabadalmi leírás hozzáférhető. Ezekből megismerhetjük a konkurencia fejlesztési irányát és fejlesztési intenzitását. Megtudhatjuk, hogy kik azok a fejlesztési szakemberek, akik élen járnak a találmányok megalkotásában. Műszaki ötleteket kaphatunk a konkurencia szabadalmi leírásából. Nem kellően szakszerű bejelentés esetén pedig könnyen megkerülhetjük a szabadalmat. Mindaz, ami nyilvánosságra kerül, az iparjogvédelmi szempontból közkincsnek tekinthető, hacsak a megoldást nem védi oltalom az adott országban. Nem követ el jogsértést az, aki megkerüli a könnyen megkerülhető szabadalmi oltalmat. Arra természetesen vigyázni kell, hogy más jogszabályt vagy oltalmat (pl. formatervezési oltalmat, versenytörvényt) ne sértsünk. Amennyiben minket szólítanak fel, hogy fizessünk licencdíjat, mert bitorlunk egy szabadalmat, vagy használati mintát, akkor is először azt nézzük meg, hogy olcsóbb-e megkerülni az oltalmat. Rengeteg olyan szabadalom van érvényben, amelyet nem megfelelő szakember vagy maga a feltaláló készített, ezért licencet csak akkor vegyünk, ha muszáj. Még olyan is előfordul, hogy a szabadalmi oltalom fenntartásáért elfelejtették befizetni a díjat, ezért a szabadalom nem is érvényes. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának http://epub.hpo.hu/e-kutatas/ oldalán a Magyarországon érvényes szabadalmi oltalmak kutathatók. Keressük meg a lenyúlandó szabadalom adatlapját. Ha a Bibliográfiai adatok között azt tapasztaljuk, hogy az ügynek nincs képviselője vagy esetleg ügyvéd képviseli, akkor már pusztán ebből az információból is jó eséllyel következtethetünk arra, hogy a szabadalom könnyen megkerülhető. Mindenesetre töltsük le a megkerülendő szabadalom teljes leírását. Állapítsuk meg a főigénypontok számát. Mint tudjuk, találmányonként egy fő igénypont lehet, így például egy leírásban külön főigénypontja lehet a terméknek, gyártási eljárásnak,

berendezésnek. Általában csak egy, esetleg kettő főigénypont van. A főigénypont egy mondatból áll, tárgyi körre és jellemző részre tagozódik. A két részt általában az "azzal jellemezve" szavak kötik össze. A tárgyi körben a találmány korábban is ismert, azaz a technika állásához tartozó ismérvei foglalnak helyet. A jellemző részben a találmány új, csak az adott megoldásra kiterjedő általános jellemzői találhatók. Mind a tárgyi kört, mind a jellemző részt bontsuk fel önálló jellemzőkre (gondolati egységekre), és írjuk egymás alá őket. Ha csak egy olyan sort is találunk, amelyet elhagyhatunk, vagy más – nem ekvivalens – jellemzővel, intézkedéssel helyettesíthetünk, nyert ügyünk van. A szabadalmi oltalom ugyanis csak olyan megoldásokra terjed ki, amely a főigénypont összes jellemzőjét magában foglalja.

Ha a ceruza szabadalmazva volna… Nézzük meg példaként, hogy festene egy egyszerű ceruza főigénypontja: "Íróeszköz, elsősorban írás vagy rajz papíron történő rögzítéséhez, amely töltetet és burkolatot tartalmaz,azzal jellemezve, hogy a burkolatot sokszög, célszerűen hatszög alapú hasáb alkotja, a töltet a burkolatba van ültetve, és ragasztás útján a burkolathoz van erősítve." Bontsuk fel a főigénypontot: a/ Íróeszköz, elsősorban írás vagy rajz papíron történő rögzítéséhez, b/ amely töltetet és c/ burkolatot tartalmaz, azzal jellemezve, d/ hogy a burkolatot sokszög, célszerűen hatszög alapú hasáb alkotja, e/ a töltet pedig a burkolatba van ültetve, f/ és ragasztás útján g/ a burkolathoz van erősítve. Az egyes sorokat külön-külön alaposan vizsgáljuk meg, melyik az az intézkedés, amelyet elhagyhatunk, vagy megkerülhetünk.

Jelen esetben az f/ intézkedést szoros illesztés esetén elhagyhatjuk, így nem szükséges ragasztás. Ha a burkolatot (d/ pont) kör keresztmetszetű hengerrel helyettesítjük – azaz kerek ceruzát gyártunk – szintén megkerültük az oltalmat. Mindkét pont esetén védhető az intézkedésünk, ha az ellenérdekű fél arra hivatkozna, hogy egyenértékű a két megoldás. A ragasztás elhagyása anyagmegtakarítást okoz, a kör keresztmetszet pedig a gyártást, vagy akár az első hegyezést teszi könnyebbé. A szabadalmi leírások többsége nyilvánvalóan bonyolultabb, mint a példakénti ceruzáé. Érdemes ezért körültekintően eljárni, és szabadalmi ügyvivőt megbízni. Természetesen az is fontos, hogy a mi találmányuk szabadalmi leírása olyan legyen, amit nem lehet megkerülni, illetve olcsóbb legyen felénk a licencdíj fizetés, mint a bonyolultan megkerült termék gyártási többletköltsége. Természetesen az is fontos, hogy a mi találmányunk szabadalmi leírása olyan legyen, amit nem lehet megkerülni, illetve olcsóbb legyen felénk a licencdíj fizetés, mint a bonyolultan megkerült termék gyártási többletköltsége.

Hogyan nyúljuk le versenytársaink ötletét? E provokatív kérdés mögött az a gondolat is rejtőzik, hogy ha megismerjük e módszert, akkor kevésbé leszünk védtelenek. Mint már ismeretes, a szellemi tulajdont nem szabad összekeverjük az anyagi tulajdonnal. Ha az autómat nem zárom be, attól még nem szabad ellopni. A műszaki jellegű, és már nyilvánosságra jutott szellemi tulajdonnal nem ez a helyzet. Ha azt nem védem, akkor közkincsnek tekinthető, és szabadon „lenyúlható”. Ennek ellenére nem árt az óvatosság, feltétlen vonjunk be szabadalmi ügyvivőt.

Nincs regisztrálva, mégsem nyúlhatjuk le! Mi az? Szerzői jogi mű A szerzői jog az egyéni és eredeti alkotásokat védi a törvény erejénél fogva, sőt nemzetközi egyezmény miatt a külföldi szerzői jogi alkotások is védelem alatt állnak. Szerzői jogi védelem alatt áll a szoftver is, ha megfelel a fenti feltételeknek. Ne feledjük azonban, hogy ötletet a szerzői jog sem véd. A szoftver is csak, mint írásmű védett, a benne lévő megoldások nem védettek. Ahogy egy regényíró megír egy csak rá jellemző regényt, úgy ír meg a programozó is egy rá jellemző programot. Maga az ötlet és a megoldás módja szoftverek esetén sem védett, tehát ezek általában lenyúlhatók, ha a lenyúlást nem szolgai másolással hajtjuk végre, hanem újraírjuk a programot. Termékek formaterveit is védheti adott esetben a szerzői jog. A szerzői jogról külön fejezetben írunk bővebben.

Új formatervezési alkotás és esetenként új, szerkezeti jellegű műszaki alkotás A feltaláló a nyilvánosságra jutott műszaki alkotását – ha egyébként megfelel a használati mintaoltalom követelményeinek – tehát például eszköz, szerkezet, berendezés, kapcsolási elrendezés – a nyilvánosságra jutást követő 6 hónapon belül még bejelentheti használati mintaoltalomra. Érdemes ezt az időszakot figyelemmel kövessük. Egy találmány külső kialakítása formatervezési oltalommal védhető, ha megfelel az előírt feltételeknek. A nyilvánosságra jutott forma bejelentésére egy év áll a szerző rendelkezésére. Létezik az Európai Unióban egy olyan – általában eltitkolt – oltalmi forma, amely regisztráció nélkül is védi három évig a formatervezést. Erre is gondolnunk kell, ha le szeretnénk nyúlni egy tetszetős designt. A nem regisztrált közösségi mintáról azért nem hallani, mert a szakembereknek nem jelent üzletet, a vele élőknek pedig csak igen szűk körben, és nagyon felkészületlen bitorlóval szemben nyújt védelmet. A nem regisztrált oltalom ugyanis csak szolgai másolás ellen véd. Ha mégis ilyennel vádolnának minket, azt kell valljuk, hogy ez a mi saját eredeti alkotásunk, és véletlen csupán az egybeesés. Többek között ezért is, sohase nyúljunk le változtatás nélkül! Név, csomagolás A tisztességtelen piaci magatartást törvény tiltja (1996. évi LVII. törvény). Így tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelen módon folytatni. Tilos az árut vagy csomagolását olyan jellegzetes névvel vagy külsővel gyártani, forgalmazni, illetve tilos olyan nevet vagy megjelölést alkalmazni, amelyről a versenytársat, illetve az áruját szokták felismerni. Itt jegyezzük meg, hogy a tisztességtelen magatartáshoz hasonlóan a jog, konkrétan a Polgári Törvénykönyv tiltja a joggal való visszaélést is.

Tudatos iparjogvédelmi stratégia - mérhető előnyök Versenytársi ötlet eltulajdonításának előfeltétele, hogy azt ismerjük. Tekintve, hogy a versenytársak többsége felelőtlen, ötleteik gyakran megismerhetők törvényes úton. Az egyetemi oktatók, kutatók például – szabadalmi szempontból szinte kényszeresen – idő előtt publikálnak. E publikációk alapján közkinccsé válik a

benne foglalt ötlet. Ha esetleg mégis szabadalmaztatnak, és az oltalmat akár meg is adják, az utóbb megsemmisíthető a korai publikáció alapján. Ugyanez igaz a konferencia előadásokra is. Érdemes ezért a területünkön működő egyetemi kutatók publikációit, és konferencia előadásait nyomon követni. A cégeknek gyakran halvány fogalmuk sincs a szabadalmaztatás jogintézményéről és a védelem már csak akkor jut eszükbe, ha észreveszik, hogy valaki másolja őket. Ez már sokszor eső után köpenyeg. Ha találmányukat nyilvánosan gyakorlatba veszik (azaz bárki, például egy megrendelő megismerheti a terméket, technológiát), akkor az már újdonságrontó hatású, és egyenértékűnek tekinthető a közkinccsé vált megoldással. A jog, pontosabban a jogismeret hiánya sokszor tálcán kínálja a megoldást. Nemcsak a gyakorlatba vétel újdonságrontó, hanem az interneten való megjelentetés is. A cégek saját weblapjukon sokszor megjelentetik új fejlesztéseiket, ezeket tanulmányozva sok ötletet meríthetünk. DeveloSpy – a legjobb iparjovédelmi kém Versenytársaink figyelését legcélszerűbb a DeveloSpy szolgáltatás igénybevételével megtegyük, amely awww.development.eu lapon érhető el magyar és angol nyelven. A szolgáltatás segítségével nyomon követhetjük versenytársaink szabadalmi bejelentéseit szerte a világon, és ezek közzétételéről naprakész információval rendelkezhetünk. A kapott szabadalmi iratok alapján következtethetünk a fejlesztési irányokra, és megismerhetjük a legújabb találmányokat. A közzétételek még a szabadalmak megadása előtt, és általában a piacra jutást is megelőzően történnek, ezért ezekhez az információkhoz általában sehol másutt nem lehet hozzáférni. A közzétételi iratokból már – szabadalmi ügyvivő segítségével – megismerhetjük a leendő szabadalom gyengéit, és felkészülhetünk a lenyúlásra. Általában a szabadalmi bejelentés hatósági kutatási jelentéseit is már közzéteszik vagy utólag beszerezhetők, így az igénypont esetleges későbbi korlátozásaira is következtethetünk. Nemzetközi bejelentéseknél a védendő országokat gyakran csak később kell kiválasztani, ezért az oltalom földrajzi kiterjedésére még sokszor nem tudunk következtetni. Gyakori az is, hogy a versenytárs szabadalmi ügyvivője ügyetlenül fogalmazza meg az igénypontot, így az megkerülhetővé válik. Ha szabadalmi ügyvivő nélkül járt el a versenytárs, akkor majdnem biztosra vehetjük a lenyúlás sikerét. Vigyázzunk persze, mert a nagy nyugati vállalatok saját iparjogvédelmi osztállyal és szabadalmi ügyvivővel rendelkeznek, rájuk ez a megjegyzés értelemszerűen nem vonatkozik.

A kiskapu: a használati minta Ha biztosra akarunk menni, és szeretnénk, hogy nehezen legyünk támadhatók, legjobb, ha mi magunk védetjük le a vitatott eszközt, szerkezetet vagy kapcsolási elrendezést, mégpedig használati mintaoltalommal. Ezen oltalmi forma számos előnnyel rendelkezik. Itt nem újdonságrontó például a külföldi gyakorlatba vétel, ezért, ha külföldön látunk forgalomban valamit, ami megtetszik nekünk (és nincs még publikálva), akkor azt bombabiztosan levédhetjük. Levédhetünk persze sok mindent, mert – bár feltétel a világszintű újdonság – azt nem vizsgálják. Kis továbbfejlesztés azonban mindenképp célszerű.

És mégis mozog a perpetuum mobile Gondolják sokan találmányukról. Valójában ők is úgy vélik, hogy Perpetuum mobile nem létezik, de az övék nem olyan…

Lassan a testtel A szabadalmi ügyvivők általában azzal szerelik le ügyfeleiket, hogy ez a „csúnya Hivatal” biztos elutasítaná az oltalmat, nem is érdemes bejelenteni. És valóban, a szabadalmi hivatalok ipari alkalmazhatóság hiányára hivatkozva el is utasítják a perpetuum mobile találmányokat, azaz örökmozgókat . Már amelyikről ez felismerhető, hiszen prototípust, működési igazolást nem kell és nem is lehet benyújtani egy szabadalmi bejelentés megtételekor. Esetleges licencvásárlóknak jeleznénk, hogy a szabadalom esetleges megadása sem jelent működési garanciát. Évente világszinten több száz szabadalmi bejelentés születik a témában, megadásra is kerül néhány.

Egy kis fizika Az örökmozgóknak két jellemző típusát különböztetjük meg. Elsőfajú örökmozgó: több munkát végez, mint amennyi energiát felvesz. Másodfajú örökmozgó: a környezetéből felvett energiát veszteség nélkül tudja munkára fordítani. Mindkét típus a termodinamika törvényeibe ütközik. Mielőtt azonban ismertetnénk ezeket, fontos kiemelni, hogy a fizika törvényei tapasztalati törvények. Ha egy alma mindig lefelé esik, akkor abból bátran következtethetünk a gravitációra, és

kijelenthetjük, hogy a Föld egyenes vonalban vonzza a magára hagyott almát. Hosszabb kísérletek után a tömegvonzás törvényét is felfedezhetjük. Egy svájci szabadalmi elbíráló, Albert Einstein óta azonban tudjuk, hogy kozmikus méretekben az egyenes vonal a térrel együtt elhajlik. Különösen neutron csillagok esetében hajlik el a gravitációs tér, és ún. gravitációs kút keletkezik. Mikroszinten is felfedezhetünk olyan elemi részecskét, nevezetesen a neutrinót, amely csak igen gyenge kölcsönhatásokban vesz részt, és egyszerűen átszalad a Földön. A törvényeket illetően felelősen csak annyit jelenthetünk ki, hogy például földi körülményeket tekintve, vagy zárt rendszerben a termodinamika törvényei tapasztalatunk szerint érvényesek. Természetesen a „zárt rendszer” határait óvatosan kell kezelni, hiszen például egy örökké mozgó vízimalom esetében nem beszélhetünk örökmozgóról. Itt a zárt rendszer része a folyó gravitációs, illetve mozgási energiája, amelyet veszteséggel munkává alakítunk. Zárt rendszer a hőszivattyú is, amely külső energia bevitelével, azaz munkával szállít hőt alacsonyabb hőmérsékletű környezetből magasabb hőmérsékletű helyiségbe. A hőszivattyú gyakorlatilag egy fordított működésű hűtőgép. A hűtőgép a szobához képest kisméretű belső teréből szállítja a hőt a szobába. Az alkalmas módon kiválasztott hűtőközeg párolgása során hőt von el a hűtőtérből, és azt a hűtőgép mögött – kondenzálás során – adja le. A folyamatot energia bevitelével tartjuk fenn. Gyakorlatilag a hőszivattyú is így működik, csak itt a hűtő „belseje” van a nagyobb térben, például a szabadban. Tekintve, hogy ma már a mértékadó tudósok is zárt rendszernek tekintik az ősrobbanást követő világot, ezért nem meglepő, hogy a szabadalmaztatás egyik feltételét, az ipari alkalmazhatóságot is zárt rendszerben, például normális földi körülmények között kell biztosítani, így találmányunknak a szabadalmi törvények mellett a termodinamika törvényeit is ki kell elégítenie.

Termosz dinamika De mik is a termodinamikával, azaz az energiaátalakulással foglalkozó alapvető törvények? 0. főtétel: ha egy termodinamikai rendszert magára hagyunk, akkor az egy idő után egyensúlyi állapotot vesz fel, és abban is marad. Ha egy csésze forró teát beviszünk a szobába, akkor az előbb-utóbb felveszi a szoba hőmérsékletét, még akkor is, ha termoszban van. A feltaláló fejére tett hideg vizes borogatás felveszi a fej, illetve környezete hőmérsékletét.

1. főtétel: egy nyugvó termodinamikai rendszer belső állapota (eltekintve most a kémiai átalakulásoktól) csak munkavégzéssel vagy hőközléssel változtatható meg. Ez az energia-megmaradási törvény zárja ki az elsőfajú örökmozgót: nincs olyan gép, amely munkabevitel vagy hőfelvétel nélkül tud munkát végezni. 2. főtétel: a főtt étel még a termoszban is kihűl E törvény a spontán folyamatok irányát szabja meg. Hőmérséklet, nyomás esetén a természeti folyamatok magukra hagyott termodinamikai rendszerekben visszafordíthatatlanul kiegyenlítődnek. Visszatérve a főtt ételhez, hiába nagyobb a szoba hőmennyisége, a kihűlt spagetti mégsem fog magától felmelegedni. E törvény zárja ki az ún. másodfajú örökmozgókat. A hő hidegebb testről nem megy át melegebb testre. Nem működhet az a hajó, amely a tenger korlátlan hőenergiáját akarná munkavégzésre alakítani, és ezzel az energiával akarna haladni. A belső energia soha nem alakítható át maradéktalanul más energiává. Például meleg tengervízbe helyezett, hideg gázt tartalmazó, dugattyúval lezárt hengerrel elvileg munkát lehet végeztetni. Meleg hatására a hengerben lévő gáz ugyanis kitágul. A termodinamika I. főtétele, azaz az energia-megmaradás törvénye szerint az elvégzett munka nem lehet nagyobb, mint a tengervíz energiavesztesége. Az alapvető probléma, hogy a hengerben lévő gáz hamar felveszi a tenger hőmérsékletét, utána már nem tágul tovább, a munkavégzés leáll. Hacsak nem találunk valami inhomogenitást, például egy hideg tengeráramlást a mélyben, a munkát nem tudjuk iparilag alkalmazhatóvá tenni. Ha a dugattyúban lévő gáz hőmérséklete már induláskor megegyezik a külső hőmérséklettel, akkor a termodinamika II. főtétele alapján el sem indul az energiakinyerés. Nem létezhet olyan folyamatosan/periodikusan működő gép, amelynek semmi más energiaforrása nincs, mint egy hőtartály lehűléséből kinyerni vélt energia. Akik egykor Öveges professzor nyomán tanulták a fizikát, azok emlékezhetnek arra, hogy "bármilyen gép hajtására felhasznált energia ugyanannyi, mint a gép működése közben keletkezett különféle munkavégzések (energiák) összege”. És akkor a veszteségekről nem beszéltünk. Nem meglepő ezek után, hogy nemcsak az anyag, hanem a mozgásmennyiség megmaradásáról is beszélhetünk. Külső eszköz nélkül térben sem vehető ki több energia egy zárt rendszerből, mint amennyivel rendelkezik. Több feltaláló próbál centrifugális erő felhasználásával hasznos munkát végeztetni, például különböző radiális távolságokon keringő golyókkal vagy ún. gravitációs motorral. Ezek a megoldások egytől egyik örökmozgóknak tekinthetők. Egyes szerkezetek valóban sokáig mozognak, de ez nem jelenti azt, hogy hasznos

munka végeztethető velük. A bólogató kacsa, például kétséget kizáróan hosszan bólogat, például addig, amíg üvegkalitkába nem zárjuk, vagy el nem fogy a vize. Ha pótoljuk a vizet, az már nem a kacsa közvetlen zárt rendszerének része. De mit is csinál ez a szomjas kacsa? Üvegcsövében étergőz, hasában éter van. A kacsa csőréről párolgó víz hőt von el, ezért a fejében lévő étergőznek csökken a nyomása. A nyomás kiegyenlítődése miatt a csövön alulról az éter felfelé áramlik. Amikor az éter nagyobb része a tengely fölé emelkedik, a súlypont átbillen, a nyomás kiegyenlítődik, az éter folyadék pedig visszafolyik a kacsa hasába, azaz a kacsa ismét visszabillen, de vizes csőre miatt kezdődik a folyamat elölről. Az ún. Casimir-effektus kihasználásával sem végezhetünk munkát. H. Casimir holland fizikus olyan jelenséget fedezett fel, amelynek alapja az atomok világában keresendő. Ha mikrométer távolságra lévő két fémlap között ideális közeli vákuumot hozunk létre, azaz mindent eltávolítunk, beleértve az elektromágneses mezőt is, és Kelvin közeli hőmérsékletre lehűtjük, akkor a lemezek között csak bizonyos rezgések lépnek fel, kívülről pedig ennél nagyobb rezgések összenyomják a lapokat. Az erő a lapok között távolság negyedik hatványával csökken, de az elmélet szerint kinyerhető. Tekintsünk el attól a csekélységtől, hogy egy zseblámpa működtetéséhez is többszörös Balaton-méretű fémlapok lennének szükségesek. Az elmélet cáfolói szerint folyamatosan, azaz iparilag alkalmazhatóan ekkor sem lehetne munkát végezni a Földön, mert a lemezek előbb utóbb összeérnének eltávolításukhoz pedig munkára lenne szükség. Ez a munka pedig akkora (sőt a veszteségek miatt több), mint amennyit kinyertünk.

A magyar „csoda autó” A hülyeség a hidrogén mellett a legnagyobb mennyiségben előforduló anyag a Világegyetemben. (Thomas Edison) Inkább orvosi, mint befektetői segítségre szorul, aki csapvízzel akar autót hajtani. Így van ez idegenbe szakadt hazánk fiával is, nevezzük gróf úrnak. Tekintve, hogy a média munkatársai, inkább magyarból, mint fizikából jeleskedtek, tág teret adtak a népbutításnak, amelyet a feltaláló hazafias köntössel, és összeesküvés-elmélettel mixelt. A vízautó feltalálója német szabadalmára hivatkozik, amelyet a magyar nép boldogítására akar fordítani, ehhez keres pénzt és befektetőt, immáron negyedszázada. Tanulmányozva a német Hivatal adatbázisát, megállapíthatjuk, hogy gróf urunknak nincs érvényes szabadalma, így „korszakalkotó találmánya” közkincsnek tekinthető.

Ha valakit érdekel, az fizetés nélkül is magvalósíthatja. Számos szabadalmi bejelentése közül csupán kettőt adott meg annak idején a Hivatal, ezek egyike az 1986-os „Hidrogénnel működő belsőégésű motor” c. találmány. A közvélekedéssel ellentétben nem végeznek a szabadalmi hivatalok semmiféle mérést, így egy-egy örökmozgó könnyedén elkerülheti az elbíráló figyelmét. Itt azonban még erről sincs szó. A szabadalmi bejelentés védelme annak idején csupán arra terjedt ki, hogy a kipufogógáz hőjével 8 fokos gőzt képzünk, a gőzből elektrolízissel hidrogént és oxigént állítunk elő, a hidrogén-oxigén-gőz keveréket pedig egy tartályon keresztül a motorba vezetjük. Szó sincs arról a szabadalmi leírásban, hogy más üzemanyagot nem kap a motor. Az elbíráló joggal hihette azt, hogy itt csak egy benzinvagy dízelmotor kipufogógáz-hőjének hasznosításáról van szó. A gróf úr találmányához visszakanyarodva, annak kapcsán is megállapítható, hogy örökmozgó. Még működőképes rendszer esetén is csak álló autó lenne elképzelhető, mert a vízbontáshoz épp annyi energia szükséges, mint amennyi a hidrogén-oxigén egyesítésével kinyerhető. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába is érkeznek időről időre örökmozgó bejelentések. Számuk évente meghaladja a tucatot. Ezek neve természetesen nem örökmozgó, hanem Impulzus motor, Gravitációs erőmű stb. Egyes találmányok eljutnak az érdemi kutatási jelentésig, de ha az elbíráló időben észleli, hogy örökmozgó, akkor az ipari alkalmazhatóság hiányában, az egyszerűbb ügymenet érdekében el sem végzi a kutatást. TIPP Ha az az érzésünk, hogy világmegváltó ötletünk van, az első öröm után gondolkozzunk el, és tegyük mérlegre egyik részről a sokmilliárd dolláros energetikai kutatásokat és tudósok, kutatómérnökök ezreit; a másik részről egykori szerény fizikajegyeinket. Ha a mérleg serpenyője felénk billen, akkor tanulmányozzuk a termodinamika törvényeit, és titok ide - titok oda, keressünk olyan szakembert, nevezetesen mérnök vagy fizikus ismerőst, aki hajlandó kibogarászni ötletünket, és megállapítani, hogy az megfelel-e a fenti törvényeknek. Ilyenkor általában elengedhetetlen segítség egy független és hozzáértő külső szem bevonása. Ha válaszként azt kapjuk, hogy találmányunk iparilag nem valósítható meg, jobb, ha fájó szívvel belenyugszunk. Próbálkozhatunk persze prototípus előállításával is, de az már jelentősebb összeget emészthet fel. Ha működő prototípus nélkül, a külső szem tanácsa ellenére úgy véljük, hogy megoldottuk a világ energetikai gondjait, akkor bizalommal forduljunk házi orvosunkhoz.

Legoval a Szent Grál nyomában, avagy lenyúlásból világsiker Indiana Jones mindent megtett, hogy megtalálja a halhatatlanság forrását, a Szent Grált, persze azért, nehogy rossz kezekbe kerüljön. Az úttörő feltalálók elixír nélkül is halhatatlanok, nevüket örökre megjegyezzük, emléküket őrizzük. Jogászok számára ezt úgy fordíthatjuk le, hogy a személyhez fűződő jogok térben és időben korlátlanok, és szabadalmi oltalom hiányában is fennállnak. Például örökké büszkék lehetünk Rubik Ernőre, a világ legnépszerűbb logikai játékának feltalálójára, ő örökké feltaláló marad, akkor is, ha lejárt a szabadalma vagy, ha jogait másra átruházta.

A halhatatlanság titka A dicsőségből önmagában nem lehet megélni, ezért a szabadalmasok célja a szabadalom, azaz a vagyoni értékű jog lejárta utáni halhatatlanság: hogyan lehet a közkinccsé vált találmányt továbbra is kisajátítani. Összeültek a tudósok és politikusok a haldokló ágya körül, és addig tanakodtak, amíg feltaláltak egy olyan gyógyszert, amely akár öt évig életben tarthatja a végnapjait élő szabadalmat. A gyógyszernek az SPC nevet adták (Supplementary Protection Certificate - Kiegészítő oltalmi tanúsítvány – lásd … lap). Csak a kiválasztottak részesedhetnek belőle, akik maguk is a szerpáholy tagjai. Segítségével törvényesen megélhetnek akár még öt évet. Ez azonban még az üregi nyulaknál sem tekinthető halhatatlanságnak. Jó dolog az SPC, de még jobb lenne megtalálni a Szent Grált, amely akár mindenkinek igazi halhatatlanságot adhat – gondolták a szabadalmi ügyvivők. És meg is találták! Mégpedig a védjegyek között, nevezetesen a térbeli (3D) védjegy formájában. A védjegy a piaci verseny leghatékonyabb eszköze, olyan árujelző, amely kapcsolatot létesít a gyártó és a termék között. Az oltalom elnyerésénél nem feltétel az újdonság, és tízévenként korlátlanul megújítható. Ideális eszköznek mutatkozott azon találmányok oltalmának halhatatlanná tételében, amelyek újdonságát a külső megjelenésük is hordozta. A Szent 3D Grál – ha nem is teljesen törvényesen – ma is működik! Aki nem kérkedik öreg korával és mankóját nem képzeli furkósbotnak, annak megadatik a halhatatlanság! Aki azonban azt hiszi, hogy még mindig fiatal ereje teljében van, és támadólag hadonászik botjával, az, ha profival kerül szembe, előbb-utóbb lekerülhet a lélegeztető gépről.

Csak az első kockáról ne kérdezzetek! A dániai székhelyű LEGO cég és versenytársai között már a kilencvenes évek kezdetétől folyik a vita arról, hogy kizárólag a Lego jogosult-e a mára már olyannyira népszerűvé vált építőkockák gyártására, vagy más cégek is megjelenhetnek a piacon hasonló termékekkel. A Lego története lenyűgöző, és honlapjuk szerint 1932-re nyúlik vissza. Christiansen, egy dán ács és asztalos a hulladék fából elkezd fajátékokat gyártani. Hamarosan a fia is csatlakozik hozzá, és az évtized végére már tíz alkalmazottjuk van. A 40-es évek második felére már műanyagból is készítik játékaikat, 1950-ben már építőkockát is gyártanak. A Lego védjegyet 1954-ben jelentik be. A Lego honlapja szerint a műanyag építőkockák összekapcsolását 1957- ben találják fel, és 1958-ban szabadalmaztatják. Azóta számos további szabadalommal is rendelkeznek. Ma a Lego méltán a világ egyik legnagyobb játékgyára, tele innovatív, környezetbarát és népszerű megoldással. Csak az első kockáról ne kérdezzetek – gondolná a Lego honlap, ha interaktív lenne. Pedig nincs abban semmi szégyen, ha az ember mástól vesz át jó ötleteket. A nem védett, de nyilvánosságra jutott szellemi termék közkincs. Egy szabadalmi oltalom alatt álló termék is közkincsnek tekinthető azokban az országokban, ahol nem lett levédve. Szerző talált egy olyan svájci szabadalmi iratot, amelyet a londoni Harry Fisher Page jelentett be egy zürichi szabadalmi irodán keresztül 1945-ben, és amely egy 1939-es angol szabadalmi elsőbbségre hivatkozik. A képen a svájci szabadalom leírásának első lapja és rajza látható. A 4. ábrán megfigyelhetünk egy „Legokockát”, amely azonosnak látszik a Lego honlapján 1949 újdonságaként bemutatott ős-Lego kockával.

Más országban nem találtuk nyomát a Fisher Page szabadalomnak. A Lego 1955-ig csak Dániában adott el, ezután beindult némi svéd export. Az 1955-ös Nürnbergi Játék Kiállításon a Lego kudarcot vallott. Ez azonban nem keserítette el a tulajdonosokat, mert 1956-ban Németországban, 1957-ben pedig Svájcban alapítottak leányvállalatot. Talán ekkor szembesültek azzal, hogy Svájcban védett Fisher Page találmánya. Ha igen, akkor jó időzítés volt a kocka továbbfejlesztése, és a fejlesztés 1958-as szabadalmaztatása. A kocka rugalmas csatlakozását eddig az oldalén lévő slicc biztosította, a továbbfejlesztésnél e helyett a kockán belül gyűrűs csatlakozó elemeket helyeztek el. TIPP „Csak a legjobb elég jó!” vallotta a Lego alapítója, és vélhetőleg Fisher Page találmányát a legjobbnak tartotta, mert tíz évig ő is ilyet gyártott. Egy szabadalomkutatással mi is megtalálhatjuk a számunkra legjobb találmányt. Egy szabadalomtisztasági vizsgálattal az is megállapítható, hogy a talált találmány mely országokban van levédve. Ahol elfelejtették levédeni, ott szabad számunkra is a

piac. Ahol levédték, ott még mindig megpróbálkozhatunk valami továbbfejlesztéssel. A szabadalmi ügyvivők nem csak le tudnak védeni egy találmányt, hanem azt is meg tudják mondani, hogyan lehet egy másikat megkerülni. A www.development.eu DeveloSpy szolgáltatásával rendszeres, a normál interneten nem elérhető információkat kaphatunk fejlesztési területünk fejleményeiről. Amit még megtanulhatunk a Legotól, az az, hogy nem keserítette el őket a kiállítási kudarc. Az idő őket igazolta.

Elvesztette varázsát a Lego kockák elixírje? Ha valaki, akkor a Lego tudta, hogy az iparjogvédelem mennyire fontos egy cég életében, ezért mindent megtett, hogy tőle már ne nyúljanak le semmit. Az iparjogvédelem mellett persze igen nagy súlyt fektetet a minőségre is. Mégis megváltást jelenthetett számára a térbeli védjegy, ezért, amit lehetett azt térbeli védjegyként is lajstromoztatott. Ez meghozta számára a halhatatlanságot, azaz lejárt szabadalma ellenére megakadályozta a versenytársak térnyerését. Megjegyezzük, hogy a Lego figurái formatervezési oltalommal vannak védve, amely a bejelentésüket követően maximum 25 évig van védelem alatt. Mint talán ismeretes, a vonatkozó törvény szerint nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan termék, amely „kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges” . Magyarországon a lengyel COBI S.A. és magyar forgalmazója a Lego több mint száz érvényes védjegye közül a hagyományos építőkockákat ábrázoló védjegyek ellen 2002-ben indított törlési eljárást az akkori Magyar Szabadalmi Hivatalnál (MSZH), a lényegi problémát abban látva, hogy ezek a védjegyek nem rendelkeznek megkülönböztető képességgel, illetve kizárólag az egybeépíthetőséghez szükséges formából állnak. Az MSZH törölte a térbeli védjegyeket, azonban az ügy végül 2008-ban a Legfelsőbb Bíróságon (LB, ma Kúria) dőlt el. A LB álláspontja szerint az ábrán szereplő építőkockák nemcsak az egybeépíthetőséget, hanem esztétikai célokat is szolgáló jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá más formai kialakítással bárki felhasználhatja azt a műszaki megoldást, amelyet valamikor a dánok kezdtek el először alkalmazni. A Lego tehát győztesen jött ki a magyar ügyből, és támadott védjegyei továbbra is védelmet élveznek Magyarországon. Ezzel szemben számos más ország, így Németország törölte a Lego térbeli védjegyét. A magyar Lego-ügy részletesen a szerző „Védjeggyel a csúcsra!” (www.vedjeggyelacsucsra.hu) c. könyvében lett ismertetve. A történet azonban még csak most kezdődik. A nemzeti védjegyekkel

párhuzamosan létező Európai Uniós, ún. Közösségi védjegy törlése elsősorban az alicantei OHIM, magyarul a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (BPHH) hatásköre. E döntéseknél a fellebbviteli szerv végső soron az Európai Bíróság, amely „főállásban” a nemzeti bíróságok számára ad kötelező útmutatásokat előzetes döntéshozatali eljárások keretében. A kanadai Mega Brands a Lego alap-építőelemének képen látható térbeli védjegyét kívánta töröltetni. A BPHH helyt is adott a törlési kérelemnek, amelyet az Elsőfokú Bíróság is jóváhagyott. Így került az ügy C-48/09 szám alatt az Európai Bíróság elé. Az Európai Bíróság szerint a Lego kocka „ valamennyi alapvető jellemzője műszaki funkciót tölt be, és a műszaki funkciót be nem töltő, nem alapvető jellemzők e tekintetben irrelevánsak.” Az EB szerint „ valamely áru formájából álló megjelölés, amely jelentős, funkcionális elemek nélkül csupán egy műszaki funkció kifejeződése, nem lajstromozható védjegyként, mivel a lajstromozás túlságosan jelentős mértékben csökkentené a versenytársak azon lehetőségét, hogy az ugyanezen műszaki megoldást megtestesítő formákat forgalomba hozhassanak.” Továbbá: „ ha egy áru formájában pusztán az ezen áru gyártója által kialakított és kérelmére szabadalmazott műszaki megoldásban ölt testet, az e formán fennálló védjegyoltalom a szabadalom lejárta után jelentős mértékben és örökre csökkentené más társaságok azon lehetőségét, hogy az említett műszaki megoldást használhassák” ( www.vedjegy.blog.hu) . A fentiekből következően, ha valaki újra megpróbálná töröltetni a Lego magyar térbeli védjegyét, a bíróságoknak nem maradna más választása, mint az EB döntés követése. Hasonlóan járhat a MagLite lámpa is.

Joe Loser xeroxozva Ne higgyük, hogy Amerikában nem élnek Lúzer Elekek. Ha Thomas Edison a Menlo Park-i varázsló, akkor Joe Loser a Xerox Parc-i varázsló lehetne. De mi köze ennek a xeroxozáshoz? Sokak számára talán meglepő, de a fénymásológép alapjait is magyar feltaláló teremtette meg. Selényi Pál fizikus professzor 1935-ben publikálta és szabadalmaztatta a gyorsan mozgó jelek elektrosztatikus rögzítésére, illetve az elektrosztatikus képátvitelre alkalmas készülékét (USA szabadalmi bejelentésének ábráit megtekinthetjük). 1939-ben az amerikai Chester Carlson továbbfejleszti Selényi találmányát, és félautomata másológépet alkot. A másodállásban fejlesztgető Carlson 1940-ben tovább tökéletesíti gépét, később a nedves másolási technikával foglalkozó Haloid cégben tőkés társat is talál a fejlesztéshez, míg-nem 1960-ra megszületik a sorozatgyártású automata fénymásológép. Két évvel korábban az

IBM megvehette volna a céget, de nem tette. A siker után a cég nevét XEROX-ra változtatják. Carlson a műszaki tanulmányai után jogot is tanult, és szabadalmi ügyvivőként dolgozott. A Xerox név azóta összefonódott a fénymásolással. Magát a fénymásolást Xerográfiának nevezik a görög xeros (száraz) és graphein (írás) szavakból. A cég később híres lett innovációiról, évente több száz szabadalmat jelentenek be. A Xerox védjegy felhígulására azonban nem ügyeltek, így válhatott köznapi szóvá xeroxozás, xeroxgép stb. A védjegytörvények szerint törölni lehet egy meglévő védjegyet, ha az a hozzákapcsolódó áruk tekintetében szokásos elnevezéssé válik.

Eltékozolt lángelmék 1969-et írunk. A Xerox kutatóintézetében épp a lézernyomtatót találja fel egy lelkes fiatal fejlesztő, Gary Starkweather. Úgy tűnik azonban, hogy a Xerox nem becsülte meg kellően fejlesztője tehetségét, mert hamarosan a Pixarnál és az Apple-nél találjuk állásban. A Xerox nem látott a lézernyomtatóban fantáziát, saját és nagyon drága géppel csak 1981-ben rukkolt elő. Közben az IBM 1976-ban már gyártott, hasonlóan nagy és drága gépet. A személyi lézernyomtató piacát a Hewlett-Packard nyitotta meg 1980-ban. A Xerox a HP-val ellentétben – azt sem ismerte fel, hogy a nyomtató mellett legalább olyan nagy piacot jelent a toner és a fénymásolópapír árusítása. A Xerox 1970-ben megreformálja kutatóbázisát, és a cég központjától jó messzire, Palo Altóba helyezi. (Ezt hívják Xerox Parc-nak). A kutatóközpontban a számítástechnika forradalmasításán dolgoznak – nem is eredménytelenül. Egyik tudósuk Alan Kay – a tablet elődjét – egy gyermek által is használható mini PC-t álmodik meg, amelyhez nem szükségesek DOS parancsok, csupán egy egyszerű grafikai felület. Ha még emlékszünk a régi személyi számítógépek (PC) fekete képernyőjén ugráló zöld betűkre, akkor értékelni tudjuk, hogy egy másik kutatócsoport azon dolgozott, hogy karakterek helyett biteket jeleníthessen meg a képernyő, azaz minden egyes képernyő pixelt egy bit vezéreljen. Ez lehetővé tenné a színek, grafikák megjelenítését is. Időközben a Xerox felfigyelt az Apple sikereire, és az akkor még nem nyílt társaságban részvényeket szeretett volna vásárolni. Másik oldalról viszont az Apple vezér, a legendás Steve Jobs érdeklődését felkeltették a Xerox Parc-i fejlesztések. Steve Jobs egymillió dolláros részvényvásárlást engedélyezett a Xeroxnak, azzal a feltétellel, hogy megmutatják neki, mi folyik a Xerox Parc-ban.

Az aranybánya kifosztása

Létrejött a megegyezés. Az egymilliós rész-vénycsomag egy évvel később 17,6 milliót ért. De vajon a Xerox járt-e jobban? A Xerox kutatói köpni-nyelni nem tudtak, amikor jött a központi ukáz: Steve Jobst és kollégáit be kell engedni a központba, és be kell mutatni nekik a fejlesztéseket. Először megpróbáltak mellébeszélni, de az Apple kutatók sem akkor estek le az almafáról. Reklamáció, telefon, újabb találkozó: a Xerox kutatók tajtékoznak, de mese nincs, mindent meg kell mutatni. A részleteket Walter Isaacson: Steve Jobs c. művéből (HVG, 2011) ismerhetjük meg. Az Apple kutatóknak leesett az álluk. Kiderült, hogy a Xerox már mindent kifejlesztett. Steve Jobs megszállottként ugrált mindent körül: „Egy aranybányán ültök! – kiáltotta. – Nem hiszem el, hogy a Xerox ezt nem hasznosította!” Rögtön meglátta, hogy a Xerox fejlesztései valóban a számítástechnika jövőjét alapozták meg. „Ezt meg kell csinálnunk!” – mondta már az autóban hazafelé. Az Apple több elképesztő információ birtokába jutott: - bittérképes képernyő segítségével hogyan lehet grafikus kezelői felületet létrehozni, - hogyan működik az objektumorientált programozás, - hogyan lehet számítógépeket hálózatba kötni. A következő dőlt betűs bekezdést Isaacson könyvéből idézzük, a fejezet címe: „A nagy művészek lopnak.” „Az Apple Xerox PARC elleni rajtaütését az iparág történetének egyik legnagyobb rablásaként tartják számon. Ezt néha maga Jobs is hangoztatta, méghozzá büszkén. Egyszer azt mondta: „Picassonak volt az a mondása, hogy a jó művészek imitálnak, a nagy művészek lopnak. És mi sohasem szégyelltünk ellopni nagy ötleteket.” „Más vélemények szerint, amit Jobs néha szintén hangoztatott, ez nem annyira rablás volt az Apple részéről, mint inkább balfácánság a Xerox részéről. „Ezek csak a fénymásolókhoz értenek. Gőzük sem volt, mire lehet jó egy számítógép – nyilatkozta Jobs a Xerox vezetőségéről. – A vereség jutott a számukra a számítógépipar legnagyobb győzelméből. Pedig a Xerox uralhatta volna a teljes iparágat.” Az Apple persze nem csak lenyúlta a Xerox ötleteit, hanem azt olyan tökéllyel fejlesztette ki, amelyre a Xerox feltehetőleg nem lett volna alkalmas. Az Apple

mindig is szorosan együttdolgozott a formatervezőkkel, így termékei nem csak jók, hanem kézhez állóak, szépek és felhasználóbarátok is voltak. Bár az egeret még 1968-ban az amerikai Engelbart találta fel, és a Xerox tökéletesítette, a ma használatos egeret épp az Apple fejlesztette ki. Mindemellett Steve Jobs a Xerox Parc legjobb fejlesztőit is az Apple-hoz csábította. És nem csak Jobs. Ebül szerzett jószág ebül vész el – gondolhatta Steve Jobs, mert nagyon aggódott, hogy a Microsoft tőlük nyúlja le a grafikus felületet. Meg is kérte a Microsoft vezetőjét, Bill Gatest, hogy egy évig még ne jöjjön ki grafikus operációs rendszerrel. Bill Gates erre ígéretet is tett, de ahogy letelt az egy év, beindította a Windows-t. Jobs ennek ellenére tajtékzott a méregtől. „Kifosztasz bennünket!” – vágta Bill Gates fejéhez, aki így válaszolt: „Tudod Steve, … szerintem inkább valami olyasmi történt, hogy volt nekünk egy gazdag szomszédunk, akit Xeroxnak hívtak. Én betörtem hozzá, mert el akartam lopni a televízióját, de nem sikerült, mert mire odaértem, te már elloptad.” Ma már tudjuk, hogy azért igazából a Microsoft profitált a legtöbbet a grafikus felületből. Az operációs rendszerek csatáját egyértelműen a Windows nyerte. A Xerox azonban nem csak ezt a veszteséget könyvelhette el. A híres magyar fizikus tudós Simonyi Károly 1948-ban született Károly fia már fiatalon megtanult programozni. Dánián keresztül az USA-ba emigrált, ahol a Stanford Egyetem elvégzése után a Xerox Parc-hoz ment dolgozni Alan Kay mellé. Simonyi kifejlesztette az első alakhű szövegszerkesztőt, majd Kay távozása után a Microsofthoz ment dolgozni. Így került a Microsofthoz az objektumorientált programozás, és így fejlesztette ki Simonyi a Word-ot. Az Excel már maradéktalanul az ő nevéhez kötődik. Simonyi a Microsoftnál 2002-ig maradt. Milliárdosként két alkalommal is megjárta az űrt, ahonnan az Ember Tragédiája idézetével üzent. TIPP Bár egy vállalatnál a bevételről az értékesítők gondoskodnak – ahogy a Xeroxnál is – fontos, hogy meghallják a fejlesztők szavát, és megbecsüljék őket. Maradandót csak állandó fejlesztéssel és a fejlesztők megbecsülésével lehet alkotni. Természetesen a fejlesztőknek is hagyatkozniuk kell a piac jelzéseire. Fontos, hogy a fejlesztéshez formatervezés is kapcsolódjék. Megfelelő védjegypolitikáról is gondoskodni kell. A sikeres fejlesztéseket alaposan le kell védeni, hogy minél nehezebb legyen azokat megkerülni. Még a szoftverek lenyúlását is meg lehet nehezíteni. Mi ne legyünk lúzerek.

Történelmi zsákmányból kovácsolt világsiker Steve Jobs és az Apple jól tudta, hogy mindent le kell védeni, és ha valaki más ezt nem tette meg, akkor azt könyörtelenül le kell nyúlni. A le nem védett, de nyilvánosságra jutott műszaki alkotás közkincsnek tekinthető. Az Apple 2006ban döbbent rá, mennyire fontos a szabadalmaztatás. A Creative perelte be, mert az Apple megvalósította egy védett „user interface” megoldásukat. Az Apple-nek 100 millió dollár licencdíjat kellett fizetnie a Creative felé. Ettől kezdve az Apple fejlesztői és szabadalmi ügyvivői havonta összeültek, és végigvették, ki mivel foglalkozott. Ha csak egy kis továbbfejlesztésről volt szó, akkor is benyújtották szabadalmaztatásra, nehogy más védje le. Az Apple saját szabadalmai megsértése ellen kíméletlenül fellép. Jelenleg épp a Samsunggal pereskedik éjjel-nappal, és oda-vissza. Úgy tűnik, hogy az élet az Apple-t igazolja. A Forbes magazin 2012-es céglistáján már az Apple a világ legértékesebb cége 546 milliárd dollár értékkel. Összehasonlításképp a listán a MOL is szerepel 9,5 milliárd dollárral, az OTP 5 milliárd dollárral. Bár 2013-ban az Exxon Mobil megelőzte az Apple-t, azért valljuk be, bármelyik dobogós helyet elfogadnánk.

Nagy feltalálók titkai „A lángész: egy százalék ihlet kilencvenkilenc százalék verejték.” Thomas Edison

Ahhoz, hogy nagy feltalálóktól tanulhassunk, meg kell ismernünk életüket, munkájukat, találmányaikat. Közös jellemzőjük: annyira kreatívak voltak, hogy nyomott hagytak az emberiség történelmében. Vannak közöttük csodagyerekek és rossz tanulók, de a nagyfokú kíváncsiság mindegyiküket jellemezte. Széles látókörűek voltak, de valamilyen területen mély tudással is rendelkeztek. Ugyancsak jellemzőjük a rendkívüli kitartás. Általában nyugodt háttérrel, illetve családdal rendelkeztek, szüleik nem irányították őket, de a lehetőséget megteremtették kibontakozásukhoz. Hasznosnak tűnik a szakértői környezet (team munka, mentor) is, mely a realitások talaján tartja a feltalálót. Egyikük sem talált fel örökmozgót, vagy a természet törvényeinek ellentmondó alkotást. A magyar nép különösen kreatív és találékony. A papírpénz hologram csíkjától a gyufán át a golyóstollig, szinte mindenkinek van a zsebében magyar találmány. Ha lehetőségeink talán szűkösebbek is, adottságaink nem változtak. A nagy feltalálók titka épp az, hogy semmiben sem különböznek tőlünk. Talán kíváncsibbak és

kitartóbbak, de ezek a tulajdonságok meg is szerezhetők. Ma is születnek nagy feltalálók, és mi is azzá válhatunk. A történelem azonban nem feltétlen a nagy feltalálót jegyzi. A találmányt meg is kell tudni védeni, és meg is kell tudni valósítani.

Gőzöm sincs, miért nem kapok 60 wattos izzót! Watt nem akarta, hogy betiltsák a 60 wattos izzó gyártását Európában. Sőt azt sem akarta, hogy az autóadónál mindenki a kilóit emlegesse. Így utólag kéri ki magának, ő nem Kiló Watt, hanem James Watt. Ezekről gőze sem volt Wattnak, pedig a gőzhöz nagyon értett. Annyira, hogy gőzgép találmánya az ipari forradalom jelképe lett. A gőzgépet már korábban is ismerték, a szerkezet a gőz energiáját alakítja mechanikai munkává. A gőzgép működtetéséhez szükséges egy kazán, mely a vizet felforralja és nagy nyomású gőzt szolgáltat. A gőz kitágul, megmozgat egy dugattyút, a haladó mozgást pedig egy mechanizmus általában forgómozgássá alakítja, mely további gépeket hajt. Az első gőzgépek még kezdetlegesek voltak; a hideg felületen a gőz lecsapódott, ez pedig légüres teret, vákuumot okozott. A gépet ez a vákuum mozgatta. A gőz energiájának nagy része a gőzhenger felfűtésére ment el. Watt felismerte, hogy ha a gőzt nem a hengerben, hanem egy külön kamrában kondenzáltatják, akkor a henger nem hűl le a beáramló gőz hőmérséklete alá. 1765-ben egy működő modellt is bemutatott, majd egy ipari méretű gőzgép építésébe kezdett. Watt 1769- ben szabadalmaztatta megoldását. Az első gőzgépek alternáló mozgást végeztek és szivattyút hajtottak. Watt 1781-ben bejelentett találmányában jelent meg a bolygókerék-napkerék hajtás, a forgattyús tengely alkalmazása helyett. Watt egyre tökéletesítette a gőzgépet. Létrejött a kettős működésű gőzgép, ahol a gőzt felváltva a dugattyú két oldalára vezették. A gőzgép teljesítményét fojtószeleppel vezérelte, és centrifugál regulátor segítségével meg tudta gátolni, hogy a gép túlfusson. 1781-ben és 1782- ben kapott szabadalmat többhengeres (compound) gőzgépére. A gyárthatóságot és szerelhetőséget segítette a hengertérfogat és a gőznyomás diagramját felrajzoló indikátor megalkotása, majd 1784-ben kapott szabadalmat a „párhuzamos egyenesbe vezető mechanizmusra”. Watt gőzgépei ötször gazdaságosabban használták fel a tüzelőanyagot, mint a korábbi gőzgépek. A kazánrobbanás veszélye és a tömítési nehézségek miatt Watt gőzgépe közel atmoszférikus nyomáson üzemelt, így nagynyomású gőz alkalmazására nem volt szüksége. 1794-ben alapították meg gőzgépek gyártására a Boulton és Watt Vállalatot.

Bár a gőzgép ötlete nagyon régi, James Watt találmánya méltán nevezhető korszakalkotónak. Egy továbbfejlesztés is lehet forradalmi, jelen esetben ipari forradalmi, hisz Watt első találmányától számíthatjuk az ipari forradalom megindítását, tudománytörténeti szempontból a középkor lezárását. Watt szakmájának kiváló ismerője volt, tudatos feltaláló. Találmányaira kapott oltalmak között feltehetőleg függő szabadalmat is találunk, amely egy korábbi találmány olyan kiegészítő továbbfejlesztése, hogy a későbbiben benne foglaltatik maga a korábbi megoldás is (például gőzgép és fojtószeleppel vezérelt gőzgép). TIPP Watt egy viszonylag szűk területen volt kiváló szakember, ma úgy mondanánk, hogy fejlesztő. Kisebb továbbfejlesztései forradalmi változássá álltak össze. Ha bejelentettünk egy szabadalmat, nekünk sem kell babérainkon nyugodnunk. Találmányunk továbbfejlesztései szintén bejelenthetők, a piac is igényli az egyre korszerűbb megoldásokat. Így a szabadalom eredeti 20 éves oltalmi időtartama jelentősen megnyújtható.

A tehénpa’sztor pasztőrteje - Apa, én miért nem kapok pasztörtejet? - Azért kisfiam, mert nincs tehenünk! Tőlem csak pásztortáskát kaphatsz. Én nem tehénpa’sztör vagyok, hanem cserzővarga. Ha nagy leszel, vegyél egy saját tehenet, akkor ihatsz pasztőrtejet. Vagy találj fel valamit, és akkor mindenki pasztőrtejet fog inni. A kis Louis Pasteur gyorsan feledte a papa tanácsát. Nem akart ő feltaláló lenni, de a kémiát és a kutatást nagyon szerette. Tetszett neki az egyetem és a rektor lánya is, utóbbit feleségül vette. Kutatása során felismerte, hogy a mikroorganizmusok erjedést és betegségeket okoznak, valamint, hogy a levegőben levő organizmusok hatására az élelmiszerek bomlásnak indulnak. Felfedezte, hogy egyes mikroorganizmus-fajták hatására az emberekben és az állatokban nemkívánatos anyagok és hatások jönnek létre, és hogy az addig tisztán kémiai folyamatnak tartott erjedésért mikroszkopikus lények a felelősek. Azt is felismerte, hogy a megoldás ezen baktériumok bejutásának megakadályozása az élő szervezetekbe. Ez vezetett a pasztőrözés eljárásának kidolgozásához, melynek során az italokban lévő mikroorganizmusok elpusztulnak. A pasztőrözést többnyire a folyadék forráspontja alatti hőmérsékleteken végzik. A pasztörizáció nem irtja ki az összes mikroorganizmust, hanem logaritmikusan

redukálja a számukat olyan szintre, amelyen már nem jelent veszélyt. Pasteur dolgozta ki a „betegség csíraelméletét”, vagyis hogy a fertőző betegségek mindig mikroorganizmusokkal kapcsolatosak és a fertőzés nem jelent mást, mint a mikroorganizmus átjutását a beteg szervezetből az egészségesbe. 1873-ban kapott az USA-ban szabadalmat 135,245 szám alatt, "Improvement in Brewing Beer and Ale Pasteurization" címmel. Szabadalmát ingyenesen elérhetővé tette. Már a XX. Században járunk, amikor Fleming kórházi orvosként nem ügyelt baktériumkultúrájára, és az megpenészedett. Bár 10-ből 10 doki ilyenkor undorral szemétbe vágja az egészet, ő tanulmányozni kezdte a maradványt, és meglepve látta, hogy a penész feloldotta a bacikat. Egy szakcikkben mutatott rá a penész estleges fontosságára, de tovább nem jutott. Tíz évvel később bukkant két orvos (Florey és Chain) a cikkére, akik megismételték a kísérletet, és azt sikeresen tovább is fejlesztették brit és amerikai gyógyszervállalatok közreműködésével. Mindhárman Nobel-díjat kaptak 1945-ben. TIPP Pasteur és Fleming találmányának alapja is a felfedezés. Egy felfedezést azonban nem lehet szabadalmaztatással kisajátítani. Pasteurnak azonban sikerült felfedezését konkrét eljárássá fejleszteni, amely már védhető. Emberi nagyságát mutatja, hogy ebből nem vagyonát akarta növelni, hanem ingyenes licencével az emberiséget szolgálta. A szabadalomhoz személyhez fűződő jogok is tartoznak, ez biztosítja, hogy a feltaláló erkölcsi elismerésben részesüljön. A vagyoni értékű jogokról bárki lemondhat. Világraszóló és közhasznú találmányok esetén akár mi is tehetünk így, nem kötelező a kizárólagos jogokkal maradéktalanul élni. Fleming esete pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a felfedezés néha megelőzi korát, néha pedig elengedhetetlen a makacs továbbvitel és külső társak bevonása. Pasteur találmányának magyar vonatkozása is van. Pasteur hatására jött rá a magyar Semmelweis Ignác, hogy a rettegett gyermekágyi lázat, amelyben nagyon sok kismama meghalt, épp – a boncteremből szülészetre tartó – orvosok okozzák. Ő írta le, és próbálta bevezetni a klóros kézmosást a szülészeten. Törekvése miatt sokan támadták, de ma már az anyák megmentőjének tartják. A klóros kézmosás tipikusan olyan eljárás, amely – bár új és feltalálói tevékenységen alapszik – ki van zárva a szabadalmazható megoldások köréből. A társadalomnak nem érdeke, hogy a világon mindenre kizárólagos jog legyen szerezhető.

Teréz anya és a dinamit A ma már szentként tisztelt, törékeny Kalkuttai Teréz Anya Szkopjéban született és a

szeretet misszionáriusaként áldozta életét a legszegényebbekért. Ereje a gyengeségéből eredt: „a hit ereje fákat ültethet át”. A dinamit robbanóanyag, ereje a nitroglicerinből ered, amelyhez abszorbensként 24,5 % kovaföldet és 0,5 % szódát kevernek. A dinamit a görög dynamis szóból származik, jelentése erő. Ha fák átültetésére nem is alkalmas, de áthelyezésére igen. De hogy kerül a csizma az asztalra? Mi köze Teréz anyának a dinamithoz? Egy ilyen találmánytól nem szegény lesz az ember, hanem vagy halott, vagy gazdag! Nos ez utóbbi történt, csak egy kicsit korábban, és Alfred Nobellal. A svéd Alfred Nobel vegyészmérnök 1866-ban találta fel a dinamitot, és 1867-ben szabadalmaztatta. Az ő nevéhez számos más jelentős találmány is fűződik. Nobel 1847-től kezdett kísérletezni nitroglicerinnel. 1864-ben eljárást szabadalmaztatott a nitroglicerin gyártására. Ennek lényege, hogy 10% nitroglicerint adott a lőporhoz, ezáltal megkétszerezte annak hatásfokát. A gyártás is megkezdődött, de az oldat a legkisebb ütésre is robbant, és sok súlyos baleset történt. Egy ilyen balesetben veszítette el Emil testvérét. A nitroglicerin nehéz kezelhetőségét Clouzot mintegy hatvan éve bemutatott „A félelem bére” c. filmjéből ismerhetjük. Nobel nem adta fel. Sikerét végül az a megfigyelés okozta, amikor észrevette, hogy a véletlenül kiömlött nitroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így létrejött anyag ütésre nem volt érzékeny, de gyutaccsal éppúgy robbant, mint a nitroglicerin. Heuréka, megvan a találmány! A dinamit gyártására egész gyárhálózatot épített ki Európában. A dinamitot főként a bányászatban alkalmazzák kőzetfejtésre. Katonai felhasználása ma már nem jellemző, kiszorították a sokkal stabilabb, jobban formázható robbanóanyagok. Nobel, mint feltaláló, jó példázza a kitartó kutató és a szerencsés megfigyelő típusát. Találmányai gazdaggá tették. Végrendeletében jó célra fordította vagyonát. Díjat alapított egy-egy tudományos pálya vagy életmű díjazására. A fizikai, kémiai, irodalmi, orvosi és utóbb a közgazdasági Nobel-díjat Stockholmban adják át minden évben. Matematikai Nobel díjat ne keressünk. A rossz nyelvek szerint Nobelné szűrte össze a levet egy matematikussal. A matematikusok Wolf díjjal, 2003. óta pedig Abel díjjal is vigasztalhatják magukat. Ez kevésbé híres, de épp olyan értékes, mint a Nobel díj. Magyarország büszke lehet 16 magyar származású Nobel-díjasára és 4 Wolf díjasára és Abel díjasára. Nobel békedíjat is alapított, amelyet évente Oslóban adnak át. Teréz anya 1979-ben

kapott béke Nobel-díjat.

Szódást a lováról, trafót fluxusáról… A XIX. századi magyar fizikusoknak és szakembereknek döntő szerepe volt az elektrotechnikai és gépipari találmányok terén. Első közülük Jedlik Ányos. Mikor 1800-ban megszületett, még nem sejtette, hogy bencés szerzetes lesz, és ő fogja először leírni a dinamó elvét. Eszközeit nem találmánynak szánta, hanem paptanárként a gyerekek fizika oktatását és a szertár bővítését tartotta elsődlegesnek. Nevéhez fűződik az első elektromotor megalkotása (az egyszerűség kedvéért nevezzük „villámdelejes forgonynak”), a dinamó és sok-sok elektromos találmány létrehozása. Ő készítette az első szódavíz gyártó gépet is:„Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerűbbike, mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi más ásványos rész nem találtatik.” Találmányát azonban nagyvonalúan unokaöccsének engedte át. Jedlik méltó utódja Eötvös Lóránd volt, akiről nem csak egyetemet, hanem hatást és ingát is elneveztek. A nehézségi erő mérésére alkalmas Eötvös-ingát 1888-ban találta fel, de – gyakorlati előnyei ellenére – közkincsnek szánta, és nem kívánta szabadalmaztatni. A vasúti kerekeiről híressé vált Ganz Ábrahám Mechwart Andrást, a tehetséges mérnököt kérte fel igazgatójának. A Ganz gyár olcsón megvásárolt egy gabonaőrlésre szolgáló német „hengerszék” szabadalmat, amely azonban nem igazán volt használható. Mechwart feltalált helyette egy jobbat, és ha már kapcsolatba került a gabonával, akkor miért ne találná fel a forgóekét is. Mechwart 1878-ban megtekintette a Párizsi (nem a felvágott) Világkiállítást, amelyről azzal a meggyőződéssel tért vissza, hogy a jövő az elektrotechnikáé. Zipernovskyt bízta meg egy szakmai műhely létrehozásával, amelyből később Ganz Villamossági Művek és Európa vezető üzeme lett. A Ganz gyárban nem mellesleg olyan feltalálók dolgoztak, mint Bánki Donát (gőzeke, gőzturbina, vízturbina, vízhűtéses robbanómotor, elsőkerék-hajtású autó, Csonkával közösen az benzinporlasztó), Kandó Kálmán (villanymozdony, háromfázisú villamos vontatás) Jendrassik György (kompresszió nélküli négyütemű dízelmotor, a repülőmotorokat is megalapozó kisteljesítményű gázturbina). De térjünk vissza Zipernowsky Károlyhoz. Vezetése alatt a Ganz gyár a váltóáram alkalmazásának az úttörőjévé vált. Az áram szállítása, elosztása azonban nagy problémává vált. Bár az indukció jelenségét Faraday leírta, a haladó szakma a váltóáramú kísérleteket is nyitott vasmaggal végezte. Zipernowsky Károly Bláthy Ottóval és Déri Miksával a „szakma” előítéletét legyőzve zárt vasmagú (pólus nélküli) transzformátort hozott létre, amelyet 1885-ben szabadalmaztatott. Ezzel

forradalmasította a váltakozó áram használatát. A transzformátor olyan villamos gép, amely két áramkör között, elektromágneses úton energiát közvetít. Minden jelentősebb villamos energiát használó gépben megtalálható. Transzformátor beiktatása szükséges a villamos energia gazdaságos továbbítása céljára is. A transzformátor vasmagján legalább két tekercsrendszer van, ezek általában el vannak szigetelve egymástól. Az elektromágneses energiát a hálózatból az egyik rendszer veszi át, ez a primer tekercsrendszer. A szekunder tekercsrendszer továbbítja az energiát a másik hálózat felé. Működés során a primer oldalon a váltakozó áram a vasmagban váltakozó mágneses fluxust kelt, ami a szekunder áramkörben feszültséget indukál. A szekunder oldalra villamos terhelést kapcsolva megindul a szekunder áram, és megvalósul az energiaátvitel. A működéshez szükséges, hogy a primer oldalon váltakozó áramú táplálás legyen, mivel csak a változó mágneses fluxus képes a szekunder oldalon feszültséget kelteni. Mindhárom feltalálónak számos egyéb, zseniális találmánya volt, amelyeket szabadalmaztattak is. Bláthy például olyan dolgokat talált fel, mint az indukciós fogyasztásmérő, hőerőmű és vízierőmű összekapcsolása, turbógenerátorok stb. TIPP A fenti feltalálóktól sokat tanulhatunk: önzetlenséget, hazaszeretet, kitartást. Kétségtelen, hogy alkotói közegben, és a világszintű, biztos hátteret adó Ganz gyárban könnyebb volt sikereket elérni. A sikert azonban megalapozta, hogy találmányaikat levédték, és nem tették a konkurencia prédájává. E háttér megteremtése nem adatik meg minden feltalálónak, de arra azért találhatunk alkalmat, hogy szakmánk legfontosabb kiállításait – Mechwarthoz hasonlóan – felkeressük. Mechwart jó érzékkel ismerte fel a „fejlesztési trendet” az elektromosság közelgő térhódítását. Ma már a jó érzéken túl egyéb lehetőségek is segítségünkre lehetnek. Egy célirányzott szabadalomkutatással, az élenjárók műszaki fejlesztéseinek követésével következtetéseket vonhatunk le a fejlesztési irányokról. Ezt a célt segíti a www.development.euweblapon elérhető DeveloSpy szolgáltatás is, amely néhány villamosjegy áráért teszi elérhetővé, hogy néhány év múlva merre felé halad a világ szakterületünkön.

Golyós Toll, az indián

Ki gondol ma már arra, hogy ha zsebébe nyúl, akkor rögtön egy magyar találmányba akad szépen író keze? Mindemellett a golyóstollat nem az irokéz Golyós Toll, hanem Bíró László találta fel. Mint a legtöbb találmány, ez sem előzmény nélküli. Itt is a fogyasztói igény ösztönözte a feltalálót. A cél ismert volt, a megoldás módja azonban eltért a korábbiaktól. Már Galilei is tervezett golyóstollat. Az első szabadalom John Loud nevéhez fűződik 1888- ban, majd 1910-ben Baum, 1916-ban Van Vechten Riesburg szabadalmaztatott golyóstollat. A folyékony tinta vékony csőben volt elhelyezve, a cső egyik végét egy golyótartó fészekkel zárták le. A parányi golyócskát úgy kellett elhelyezni, hogy az se a tintatartó csőbe ne csússzon be, se a tollból ne essen ki. Az első, sorozatban gyártott golyóstollra 1924-ig kellett várni. Ez a gravitáció elvén működött, azaz a tollat folyamatosan függőlegesen kellett tartani, sajnos azonban a tinta adagolása nem volt folyamatos. Sok feltaláló tett kísérletet a hibák kiküszöbölésére, de kevés sikerrel. Némi áttörést jelentett a kapillárisrendszer bevezetése. Kovács Sándor, az Elveco cég tulajdonosa tervezett egy tollat Goy Andor ötletét felhasználva, amely már nem a gravitáción, hanem a kapilláris elven működött. Ekkor állt elő Bíró László újságíró a festékpaszta, azaz egy viszkózusabb tinta használatával. Ez a paszta a nyomdatechnikában már ismert volt. Bíró testvérével és annak barátjával gyártotta az első prototípust. Találmányának lényege, hogy a tintát egy rugós szerkezet nyomja ki. A sűrű paszta ugyanis önmagában nem mozgott szabadon, nem érintkezett mindig a golyó belső felével. Találmányát 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak töltőtoll néven, majd egy változatát 1938. november 23-án „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel. A magyar golyóstollakat a II. Világháború után a Goy és Kovalszky cég gyártotta, akik a jogokat megvásárolták. A nyomógombos, kiugró hegyű tollaknak a Go-Pen nevet adták. Bíró időközben Argentínába emigrált, ahol szintén kapott szabadalmat, mégpedig 1943-ban. További kísérleteket végzett a tinta tökéletesítésére, majd testvérével és Juan Jorge Meyne-vel létrehozta a Bíró Pens of Argentina céget, és Eterpen, majd később Birome ( Bíró és Me yne) néven kezdte meg a sorozatgyártást. Sok országban a golyóstollat ma is feltalálója után: spanyolul birome, franciául biron, angolul gyakran biropen nek hívják. A golyóstoll nagy magasságokban pl. repülőgépeken is működött, nem folyt ki belőle a tinta. Az angol kormány ezért megvásárolta a szabadalmat. A franciák a találmány hasznosítására részvénytársaságot alapítottak, és BIC védjeggyel hozták forgalomba a golyóstollat, ami aBiro Crayon rövidítése. A Biropen gyorsan elterjedt, és golyójával kiütötte a töltőtollat.

TIPP Ne adja fel, ha kiderül, hogy már más is próbálkozott hasonlóval: önmagában az ötletet amúgy sem lehet levédeni. Mint láttuk, „golyós tollat” már más is készített az évszázadok során, de jól használható golyóstollat egy honfitársunknak sikerült először. A siker eléréséhez fontos, hogy Ön is kövesse a fogyasztói igényeket, és jól védesse le találmányát!

Az agyonfogdosott találmány Gábor Dénes nem akart ártani. Nem gondolt arra, hogy találmányát mindenki fogdosni fogja, sőt munkanélküli pénzhamisítók válhatnak bankrablóvá. Ő nem akart – az adóhivatalokkal ellentétben – az emberek zsebébe látni, egyszerűen csak végezte a dolgát, feltalált. Így történhetett, hogy mára Európa legtöbb polgárának zsebében ott lapít egy magyar találmány. Már aki tart magánál papírpénzt vagy bankkártyát. Nézzük csak meg, hogy van-e rajta hologram?! Gábor Dénes 1947-ben a képek rögzítésének olyan módját fedezte fel, amivel több információ tárolható, mint bármelyik addig ismert eljárással. Felfedezését két görög szóval holográfiának nevezte el, amelyek annyit jelentenek, hogy „teljesirat”. Gábor Dénes 1971-ben Nobel-díjat kapott munkájáért. A holográfia csak a lézersugarak 1960-as felfedezése után terjedt el. A holográfia olyan képrögzítő eljárás, amely a fény hullámtermészetén alapul. Segítségével a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép jön létre. Az eljárás lényege, hogy a tárgyat koherens lézerfénnyel világítják meg, majd a visszaverődő fénynyalábot féligáteresztő tükör segítségével úgynevezett referencianyalábbá transzformálják. A két sugár a sík fotólemezen találkozik, ahol interferencia kép, azaz hologram alakul ki. Az eljárással a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, nem csak intenzitását, így a teljes információ felvétele és tárolása lehetővé válik. A tárgy képét végtelen sok perspektívából rögzítik, a különféle helyekről pedig más és más perspektívát érzékelünk, amelyek egymásba mennek át. A hologramok legelterjedtebb alkalmazása a biztonsági azonosító jelek. Hologramokat nem lehet hamisítani, mivel róluk tökéletes másolatot csak az eredeti példány segítségével lehet készíteni. Ma már tökéletesen hű, nagyméretű színes hologramokat és színes holofilmeket is készítenek. TIPP

A holográfia vagy lézersugár felfedezésnek tekinthető, a felfedezések önmagukban nem szabadalmazhatók. Ha ilyenben van részünk, akkor keressük meg azt, hogy milyen termék, berendezés kapcsolódhat felfedezésünkhöz (pl. azonosításra alkalmas hologram csík, lézersugarat előállító készülék stb.), és ezt helyezzük oltalom alá.

Őrült feltalálók Nagy feltalálók idézetei mind arra ösztönöznek, hogy ne ijedjünk meg a kísérletektől. Ilyenkor nem árt a nagy nép bölcsességeket is szem előtt tartani: „Minden gomba ehető. Legalább egyszer...” Egy amerikai fizikushallgató emlékezett arra, hogy a folyékony nitrogén esetén annak gőze párolgó felhőként veszi körül a nitrogéncseppeket, ezért a cseppek az asztalra kifolyva nem folynak szét, hanem szinte táncolnak, mintha melegítené őket valami. Úgy vélte, hogy a közel -200 C fokos folyadék a szájában sem okoz elváltozást, hanem az orrán át mókásan kieregetheti a gőzöket, barátait meglepve ügyességével. Azt nem tudjuk, hogy mi lett volna, ha kísérletét terv szerint bonyolítja, azt azonban igen, hogy a fiú le is nyelt egy kortyot. Tüdőműtétje és gyomrának eltávolítása után megcsappant kísérletező kedve. Az orvostudományt azonban hozzásegítette, hogy jobban megismerje „a hidegnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását”. Elfáradt? Lazítsunk kicsit! Sokan kérdezik szerzőt, tudna-e mesélni furcsa találmányokról? Bizonyára tudna, de a titoktartás és a diszkréció azt kívánja, hogy ne beszéljen. Beszélnek azonban mások, ezért az internetről, szabadalmi adatbázisok mélyéről nem olyan nehéz összegyűjteni egy csokorra valót. A fejezet címe azonos a http://szabadalom.blog.hu címével, ahol – emészthető stílusban – néha komoly dolgokról is szó esik. Itt most komoly dologra ne számítsunk. Aki egy nap alatt akar meggazdagodni, azt egy éven belül felakasztják. (Leonardo da Vinci) Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság. Az elsőben nem vagyok egészen biztos. (Albert Einstein) Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja. (Albert Einstein) Egy gép 50 átlagos ember munkáját tudja elvégezni. De egy gép sem tudja elvégezni egy rendkívüli ember munkáját. (Elbert Hubbard)

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. (Albert Einstein) A világ legtöbb fontos dolgát olyan emberek érték el, akik akkor is tovább próbálkoztak, amikor már semmi sem segített. (Dale Carnegie) Egy géniusz sem volt mentes egy csipetnyi őrülettől. (Lucius Seneca) Úgy tűnik számomra, hogy minél keményebben dolgozom, annál nagyobb szerencsém van. (Thomas Jefferson)

Hátra szerelhető napernyő Az érdekes találmányokra vadászók a bőség zavarával küszködnek, ha esernyővel kapcsolatos találmányok után kíváncsiak. Az Európai Szabadalmi Hivatal adatbázisa például több mint 40 találatot hoz fel a kutya és esernyő szókapcsolatra. De nézzük meg előbb, mit is ajánlanak nekünk nagy meleg esetén. A 725.079 számú USA szabadalom C. E. Gill találmányát védte egykoron. Gill nagyon praktikus találmányt szabadalmaztatott az USA-ban: a hátra szerelhető napernyőt. Gill a legapróbb részletekig kidolgozta találmányát, az ernyőt a Nap irányába lehetett fordítani. A gumiövből és vascsövekből összeállított szerkezet „praktikus” viselet napos időben. A japán kutyaernyő Az egyik legújabb kutyaernyőt a 2011087895 számú japán szabadalmi leírás ismerteti. A találmány alapos ismertetését gátolja a csak japánul rendelkezésre álló irat, a rajz alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a találmány mérföldkőnek tekinthető a kutyák eső elleni védelménél. Esernyő dinoszauruszoknak!? A japán kutyák már biztonságban vannak, Kanadában azonban – a helyi igényeknek jobban megfelelő találmány látott napvilágot. A 2.414.679 számú szabadalmi irat praktikusságára utal, hogy dinókra is alkalmas. A zsiráfok azonban hamar kinövik, igaz, belőlük kevés van Kanadában. Lazíthat az őrség A 1099591 számú kínai szabadalmi bejelentés már embereknek kínál megoldást eső esetére. Különösen díszőrségben jelent nagy segítséget a találmány szerinti

megoldás. Nagy megnyugvás ez a fegyveres erők részére. ennek apropóján érdemes megemlíteni, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honvédelmi érdekből elrendelheti a találmány államtitokként való kezelését. Aki ezt el akarja kerülni, forduljon ügyvivőjéhez. Mindent egy jó képért A képen látható koreai találmány 2000998420000 szám alatt kapott szabadalmat. Mindenki tudja milyen kellemetlen esőben fényképezni, különösen monszun idején. Ha jó a kameránk, megérdemel egy esernyőt, a kutyánknak már úgyis van. Gondoljunk az ínséges időkre Monszun idején van eső bőven, de mit tegyünk aszály esetén? Tegyük el a monszun alatt összegyűjtött vizet! Ehhez találunk kis tartályos megoldást az új 202445294 számú kínai használati mintaoltalmi leírásban. Japán furfang Persze Japánban is takarékos emberek élnek, ott is szükség van az esővízre, amint a melléklet képen láthatjuk. Multifunkciós használati minta Monszun alatt nehéz háborúsdit játszani, de a pénzbehajtóknak is jól jöhet a 202456832 számú friss kínai használati minta megoldása. Több tucat megoldás található az esővíz ernyőről való utólagos összegyűjtésére, illetve a vizes ernyő megszárítására. Mindez azt jelzi, hogy van elég hely a nap alatt. Az apró újítások is oltalomképesek lehetnek. Sose felejtsük el azonban, hogy csak olyan dolgokat érdemes feltalálni, amelyre környezetünkben reális igény mutatkozhat, és amelynél esély van arra, hogy legalább a szabadalmaztatás költségei megtérülnek.

Szabadalmi ügyvivő „Szabadalmi és védjegy ügyvéd” A szabadalmi ügyvivő műszaki tudással bíró, a szellemi tulajdonvédelem területén jogi képviseletet ellátó személy. Jogállása azonos az ügyvédével, munkáját megbízás alapján végzi, tevékenységét önálló kamara tartja nyilván. Titoktartásra eskü és törvény kötelezi.

A „szabadalmi ügyvivő” nagyon találó szókapcsolat, és évtizedekig jól jellemezte e nehéz és szép hivatást. A XXI. századra azonban az ügyek komplexitása erőteljesebb jogi hátteret igényel, ezért ma már Magyarországon is találóbb lenne az angol vagy német szóösszetétel, amely „patent attorney” és „Patentanwalt” – tükörfordításban szabadalmi ügyvédet jelent. A fentiek ismeretében örüljünk, hogy a magyar nyelv ilyen változatos (pl. a vízcsapból és a tűzcsapból is víz folyik). Nemzetközi gyakorlatban ma már elterjedt a „patent and trademark attorney” megjelölés, amely szabadalmi és védjegy ügyvivőt, illetve szó szerint szabadalmi és védjegy ügyvédet jelent. A szabadalmi ügyvivő tevékenységét Magyarországon az 1995. évi XXXII. törvény alapján végzi. E törvény szabályozza a szabadalmi ügyvivő feladatait, működési feltételeit. Ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi ügyvivő működhet egyéni ügyvivőként, szabadalmi irodában és szabadalmi ügyvivői társaságban. Ez utóbbi működési forma sajátos, ügyvédi iroda például társasági formában nem működhet. A legjellemzőbb szabadalmi ügyvivői társasági forma a Szabadalmi Iroda Kft. E gazdasági társaságot mind a Szabadalmi Ügyvivői Kamara, mind az illetékes Cégbíróság nyilvántartja. A szabadalmi ügyvivő köteles a rábízott, és még nyilvánosságra nem jutott titkot megőrizni. A szabadalmi ügyvivő érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik. Bizonyos országokban pusztán jogi végzettség is elég a szabadalmi ügyvivőséghez. Magyarország Németországhoz hasonlóan megköveteli a műszaki vagy ezzel egyenértékű 5 éves egyetemi végzettséget. Nem kell azonban a szabadalmi ügyvivőnek feltétlenül értenie a feltaláló által gyakorolt műszaki területhez, elég, ha a feltalálót és találmányát érti meg.

Európai szabadalmi ügyvivő Az európai szabadalmi ügyvivők az Európai Szabadalmi Hivatal (München) előtt jogosultak képviselni ügyfeleiket. Őket az Európai Szabadalmi Hivatal tartja nyilván. Európai szabadalmi ügyvivő az lehet, aki egy nehéz vizsgát letesz a Hivatal előtt. A jelenlegi magyarországi európai szabadalmi ügyvivők többségének azonban még nem kellett ilyen vizsgát letenniük, mert Magyarország 2003. január 1-i csatlakozásával automatikusan lehettek európai ügyvivők. Az európai szabadalmi ügyvivők az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) keretében járnak el, mint tudjuk, ez nem azonos földrajzi értelemben sem Európával, sem az Európai Unióval. 38 tagállama van, az EU tagállamokon túl az EFTA országok (CH, LI, IS, NO) és az EU felé törekvő országok (balkáni államok, Törökország) a tagállamai. Az Európai Szabadalmi Hivatal kezeli az Egységes EU szabadalmat is. Az európai szabadalmi ügyvivők száma 2012 végén 10700 fő, ennek több mint harmada német.

A magyarok száma csökken, jelenleg nem éri el a 80-at, illetve a háromnegyed százalékot.

Szabadalmi ügyvivő az ügyfél szemével Az ügyfélnek bizalommal kell lennie a szabadalmi ügyvivő iránt, mert a szabadalmi ügyvivő csak a találmány részleteinek ismeretében tud pontos tanácsot adni, illetve szabatos szabadalmi leírást készíteni. Csak az ügyvivő konkrét tanácsa alapján célszerű kialakítani az iparjogvédelmi stratégiát, illetve a know-how elemek arányát. A szabadalmi ügyvivő ilyenformán fontos bizalmi funkciót tölt be az innováció során, és figyelme nemcsak a szabadalmaztatásra, hanem a termék külső kialakítására (vö. formatervezési mintaoltalom), és piaci bevezetésére (vö. védjegyoltalom) is ki kell terjedjen. Sajnos nem minden szabadalmi ügyvivő jó szabadalmi ügyvivő. Amíg egy ingatlan átruházásnál – ha a Földhivatal bejegyezte a tulajdonosváltozást – utólag már majdnem mindegy, milyen volt az ügyvéd, addig egy szabadalomnál nem a bejegyzés ténye, hanem az oltalmi kör terjedelme, minősége a lényeg. Bejegyzett, de könnyen megkerülhető szabadalom talmi értékű, és annyit ér, mint tengeri hajótörésnél a kacsás kínai karúszó. A baj az, hogy erre sokan csak a hajótörés után jönnek rá. Szabadalmi ügyvivőből nagyon kevés van, hogyan találhat az ügyfél „jó szabadalmi ügyvivőt”? Ebben nehéz tanácsot adni, mindenesetre fontos, hogy akit választ az ügyfél, afelé teljes bizalommal forduljon. Ügyfélként én érdeklődnék ismerőstől, ügyvédbaráttól, tudva, hogy nincs rá garancia, hogy akit ajánlanak, az tényleg jó is lesz. Ha nem találnék senkit, akkor az interneten keresnék. Persze, ha ajánlottak valakit, akkor is utánanéznék a neten, és elsődlegesen a saját benyomásaim alapján döntenék. Egy honlap ugyanis sok mindent elárul(hat) a szakmai felkészültségről. Szempont lehet a döntésnél, hogy óhajtok-e nemzetközi oltalmat. Ebben az esetben tovább szűkül a kör, és célszerű olyan szabadalmi irodát választani, amelynek nemzetközi gyakorlata és kapcsolatrendszere van. A szabadalmi ügyvivőnek műszaki háttérrel is rendelkeznie kell. Abszolút meg kell értenie a feltaláló által közölt műszaki információkat. Bár az ügyvivők elsősorban nem vegyész vegyész erővonal mentén polarizálódnak, a nem vegyésznél sem árt rákérdezni, hogy került-e már közelebbi kapcsolatba a feltaláló műszaki területével. Az irodák ebből a szempontból is előnyösebb helyzetben vannak az egyénileg eljáró

ügyvivőknél, hiszen náluk több szakmai terület ötvöződik, hogy az esetleges helyettesítési lehetőségekről ne is beszéljünk.

Hogyan lehetek szabadalmi ügyvivő? Aki szabadalmi ügyvivő akar lenni, annak először egy felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamot kell elvégeznie. A felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szervezi, kétévente, szeptember elején indul. Vizsgákkal záruló három szemeszterből, és egy szakdolgozat-készítő félévből áll. Ez utóbbit meg is kell védeni. A 2013 szeptemberében induló tanfolyam csütörtökönként van és a három félév díja 360.000 Ft-ba kerül. Ezután vagy ezzel részben párhuzamosan három évig munkaviszonyban szabadalmi ügyvivő mellett szabadalmi ügyvivőjelöltként kell dolgozni. Az iparjogvédelmi tanfolyamokról a 78/1995 (XII. 29.) IKM rendelet rendelkezik. A szabadalmi ügyvivőség feltétele többek között: - mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományos egyetemi oklevél, - felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyam, - három év szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlat, - szabadalmi ügyvivői vizsga. Szabadalmi ügyvivőjelölti gyakorlat megszerzése meglehetősen nehézkes, többnyire gyógyszergyáraknál és szabadalmi irodáknál lehetséges. A kevés munka miatt egyéni szabadalmi ügyvivő mellett ritkán lehet elhelyezkedni. A gyógyszergyárak hátránya, hogy többnyire csak vegyészeti hátterű munkatársakat fogadnak, továbbá nincs lehetőség az ügyfélképviselet elsajátítására. Ennek az az oka, hogy elsődlegesen saját gyógyszeripari találmányaikkal, illetve a generikus gyógyszerek piacra juttatásának elősegítésével (szabadalomkutatással, érvényesség ellenőrzéssel) foglalkoznak, így ez a tapasztalat nem segít hozzá egy későbbi magánpraxis kialakításához; magánügyfelek ugyanis ritkán adnak ilyen jellegű megbízásokat. Szabadalmi irodák is ritkán fogadnak szabadalmi ügyvivőjelöltet, ehhez például rokoni kapcsolat vagy komoly tehetség (többek között nyelvtudás) felmutatása szükséges. Ez utóbbi esetben célszerű a továbbiak tanulmányozása.

Legyek-e szabadalmi ügyvivő?

Először azt kellene megvizsgáljuk, hogy érdemes-e egyáltalán ezt a szép hivatást vállalnia bárkinek is ma Magyarországon. Előnyök: - profik jól keresnek, - kevesek által űzött, elit jogi-műszaki határterület, - széles rálátás az innovációra, újdonságokra, - önálló, érdekes munka; elismert, szép hivatás, - nemzetközi lehetőségek az érvényesülésre. Hátrányok: - túl hosszú tanulmányi idő, - más hivatásokhoz képest aránytalanul nagy energia-befektetés, - kockázat: aki nem válik profivá, arra akár munkanélküliség várhat. A fenti listához hozzá kell tegyük, hogy jelenleg Magyarországon inkább a hátrányok érvényesülnek, míg a Lajtán túl – ma már ezt úgy mondjuk, hogy az Európai Unió átlagában – inkább az előnyök jelentkeznek. Ebből következően ma csak azoknak célszerű e hivatást választani, akik képesnek érzik magukat arra, hogy majdan az Európai Uniós tálból is cseresznyézzenek. Vannak országok, ahol a szabadalmi ügyvivők megbecsültsége nagyobb. Dél-Koreában például a szabadalmi ügyvivők nemzetközi szervezetének 2012. évi kongresszusát a miniszterelnök nyitotta meg. Talán az ottani ügyvivők érdeme is, hogy Dél- Korea több nemzetközi szabadalmi bejelentést tesz egy év alatt, mint Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország együttvéve. Szabadalmi ügyvivőséghez az alábbiak szükségesek: - okos legyen az illető (iskolai érdemjegyek segítenek ennek megítélésében), - kreatív legyen (ide sorolható a gyors felfogó- és cselekvőképesség, fantázia, alkotó gondolatok), - nyelvtudás: angol felsőfok (min. C1), és hasznos a német középfok (B2), francia

alapfok (A1), - műszaki vagy ezzel egyenértékű egyetemi diploma (M.Sc.), - kellő jogi véna, - hivatástudat, - jó helyesírás és fogalmazási készség. Magyarországi korábbi helyzet: Ma Magyarországon a szabadalmi ügyvivők nem feltétlen rendelkeznek a fenti tulajdonságokkal, korábban ugyanis nem merültek fel ilyen szigorú követelmények. A szabadalmi ügyvivők egy része rokoni, baráti kapcsolatok révén került hivatalába, egy másik részük pedig egykori „szocialista” vállalatnál dolgozva lett szabadalmi ügyvivő. A rendszerváltás idején a korábbi vállalati ügyvivők egy része elvesztette munkáját, és viszonylag kevesen tudtak a szabad piacon eredményesen megkapaszkodni – ma már az idősebb generációhoz tartoznak. A szabadalmi irodák munkatársait ez a válság nem érintette, ugyanakkor az átlagéletkor e szegmensben is inkább növekedett. Őket az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás hozta nehezebb helyzetbe, amikor is megszűntek a PCT nemzeti fázisok beindításával kapcsolatos szabadalmi bejelentések, hiszen minden külföldi az európai utat választotta. További nehéz helyzetet jelentett a Londoni Egyezményhez való csatlakozás, amikor is az európai szabadalmak magyarországi érvényesítéséhez kapcsolódó fordítások redukálódtak az igénypont fordításokra. Hasonló hatású az Egységes EU szabadalom életbe lépése is, ez utóbbi az SZTNH-t is sújtja. A magyar szabadalmi ügyvivők többsége egyébként egyúttal európai szabadalmi ügyvivő is. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozáskor ugyanis minden magyar szabadalmi ügyvivő – külön vizsga nélkül – európai szabadalmi ügyvivővé is vált, az ún. „nagypapa” klauzula alapján. Ez az alkalom azonban egyszeri volt. Magyarországi jelenlegi helyzet: Vállalati ügyvivőt ma már elsősorban csak a gyógyszergyártó cégek alkalmaznak. Az ő feladatuk is főleg kutatásra, a generikus gyógyszerek jogszerű piacra bocsátásának elősegítésére, illetve a saját cég iparjogvédelmi feladataira terjed ki. A nagy magyar vállalatok külföldi kézben vannak, a fejlesztéseket nem

Magyarországon végzik, vagy ha mégis, akkor is az anyavállalatnál intézik a szabadalmi bejelentést. A magyar feltalálók, kisvállalatok nem „termelnek” elegendő szabadalmi bejelentést. Az ügyfélképviseletet ellátó szabadalmi irodák további válság előtt állnak az egységes EU szabadalom bevezetése kapcsán. Ekkortól a külföldi szabadalmi bejelentések gyakorlatilag megszűnnek, illetve minimalizálódnak. A külföldi megbízások a nagyobb irodák felé tolódnak egyrészt a teljesebb szolgáltatásban bízva, másrészt az esetleges kiesés miatti kockázatokat kerülve. A kedvezőtlen folyamatok mellett ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a megnyíló új lehetőségeket sem. Ezek azonban csak azokat érintik, akik tehetségesek, és akik teljesítik a szabadalmi ügyvivővé válás korábban felsorolt minimum követelményeit. Az internet világában ma már kevésbé lényeges, hogy valaki családi vagy földrajzi vonatkozásban hová született, a tehetségnek így nagyobb esélye van a felszínre jutásra. A külföldi szabadalmi bejelentések ugyan megszűntek, de maguknak a szabadalmaknak száma jelentősen nő, hiszen jóval olcsóbb a külföldinek egy magyar kizárólagos jog megszerzése, ráadásul ezt automatikusan kaphatja a német jog mellé, értve ez alatt az egységes EU szabadalmi oltalmat. Ennek következtében csekély mértékben meg fog nőni a jogi konfliktusok száma, illetve az ehhez kapcsolódó kutatási lehetőségek (vö. jogi véna szükségessége). A ma érvényesülni szándékozó fiatal szabadalmi ügyvivőnek le kell tennie az igen nehéz európai szabadalmi ügyvivői vizsgát. Erre csak a tehetséges, okos és nyelvet nagyon jól tudó szakemberek képesek. Ők az ehhez kapcsolódó jogosítványok és tudás birtokában szerte a világról képviselhetnek feltalálókat az Európai Szabadalmi Hivatal előtt. Az Európai Uniós integráció eredményeként számos országban járhat el jogi képviselőként EU tagállambéli, így magyar szabadalmi ügyvivő, ilyenformán a külföldi nemzeti képviselet is megnyílt a szakma megújulásra képes és tehetséges része előtt. Közösségi képviselőként adott esetben külföldi szakmai kamarák is kötelesek nyilvántartásba venni a magyar szabadalmi ügyvivőt, így a még zártabb országok némelyike is elérhető.

Európai szabadalmi ügyvivői vizsga Ez a világ egyik legnehezebbnek tartott – csak írásbeli – vizsgája, amely évente egyszer, három teljes napig tart, és amelyre egy évvel korábban elővizsgát kell letenni. A vizsgát és elővizsgát egyszerre tartják március elején, különböző helyszíneken, például Berlin, Bern, Bristol, Hága, Helsinki, Madrid, München,

Párizs, Róma, Stockholm, minimum 50 fő vizsgázóval. Jelentkezni az előző év júliusáig kell. Az elővizsga egy vizsgából áll. A teljes vizsga A, B, C, D vizsgából („paper”) tevődik össze. Első nap a D vizsga, majd az A-B, végül a C következik. A 2. napon az A, B vizsgáknál lehet választani vegyészeti vagy nem vegyészeti téma között. Elővizsga: egy nap (4 óra), a korábbi évek vizsgáiból kérdések Vizsga: 1. nap: „D” jogi kérdések (5 óra) 2. nap: „A” szabadalmi leírás és igénypont szerkesztése (3 óra) + „B” hivatali határozat megválaszolása (3 óra) 3. nap: „C” felszólalás (5 óra) Sikeres elővizsga esetén a vizsgázó választhat, hogy az adott évben melyik vizsgát vállalja fel, a következő évben pótvizsgaként is teljesítheti a hiányzó vizsgát. Az elővizsgán az elérhető 100 pontból legalább 50-et kell összegyűjteni. A jelenlegi elővizsgai tesztrendszert szakmai körökben erős bírálat érte. A rendes vizsgán 4x100 pont érhető el, amelyből legalább 4 x 50 pontot kell teljesíteni. Ha valamelyik vizsgán csak 45 pontot ér el a vizsgázó, akkor egy másik vizsga jobb eredményével ez javítható (max. két vizsgánál). A vizsgára való jelentkezéshez egyetemi végzettség és három év (elővizsgához két év) szabadalmi gyakorlat kell. Korábban a vizsgát csak angol, német vagy francia nyelvek egyikén lehetett letenni. Ma a jelentkezéskor nyilatkozni lehet, ha valaki más tagállam nyelvén kívánja ezt megtenni. A vizsgán szótár és EPO, PCT vizsgálati útmutatók használhatók, de csak papírformátumban. A sikeres vizsgázó általában a vizsgára felkészítő szaktanfolyamot végzett, és ezen felül 400- 600 órát fordított a felkészülésre. 2011-ben 2245 vizsgázóból 545 tett sikeres vizsgát, míg 2012-ben 2281 (+2 távol keleti) vizsgázóból 595 volt sikeres. Magyar vizsgázó ezekben az években nem tett sikeres vizsgát, az anyanyelvükön vizsgázó németek 23 %-a tett sikeres vizsgát. Az alábbi táblázat a 2012-es vizsga lakóhely szerinti eredményét mutatja.

Hol találok szabadalmi ügyvivőt? Aki ügyfélképviselet céljából keres szabadalmi ügyvivő t, az listát a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamaránál talál. E lista azonban csak név/cím adatokat

tartalmaz, ebből nehéz egy bizalmi viszony kialakításra alkalmas tájékozódás. Célszerűbb ennél egy Google keresés, ahol a szabadalmi ügyvivők weblapján pontosabban tudunk tájékozódni. Talán megbocsátható, hogy szerző jelen könyvet is kiadóPintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft-t ajánlja. Az irodáról részletes információ található a www.szabadalmi.hu weblapon. Telefon: 1 458 3353. Irodánk többek között Budán (Mártonhegyi út), illetve a Szabadalmi Hivatallal szemben (Garibaldi u.) található. Az iroda vezetője több mérnöki, köztük gépészmérnöki és jogi egyetemi diplomával rendelkezik, mintegy 30 éve szabadalmi ügyvivő. Maga is volt a pult másik oldalán, több nemzetközi szabadalomnak volt feltalálója. Korábbi öt évben a Magyar Szabadalmi Hivatal (mai néven SZTNH) tanácsadó testületének számító Szellemi-tulajdonvédelmi Tanács két ügyvivő tagjának egyike, jelenleg az Internetszolgáltatók Jogi Tanácsadó Testületének (ISZT- TT) elnökhelyettese, és domain döntnök. Több könyv szerzője; a PPKE JÁK „Szellemi alkotások” c. egyetemi tankönyvének társszerzője. A Nemzetközi Védjegy Szövetség Sajtó- bizottságának korábbi, és Domain-bizottságának jelenlegi tagja. Beadványait az Angol és a Német Szabadalmi Hivatal – helyi képviselő közreműködése nélkül is – elfogadja. Az iroda üzemelteti Európa legnagyobb védjegyportálját (www.trademark.eu) és az európai szabadalmak érvényesítésének egyik európai elosztó-központjának tekinthető négynyelvű (www.epvalidation.net)szolgáltatást. Az iroda 145 országban képes szabadalmaztatásra, védjegyeztetésre. Az irodába többek között olyan cégek helyezték bizalmukat, mint az AUDI AG, amelynek magyarországi szellemi tulajdonvédelmi ügyeit kizárólagosan intézik, de más neves ügyfelek is megtalálhatók megbízóik között (pl. Samsung, BenQ, Dolby, Kia, Mitsubishi Heavy, Lamborghini, Total, Teva, LG Chemicals stb.). Az AUDI AG elégedettségét kifejezve – egyedülálló módon – engedélyezte az irodának az AUDI logó használatát. Az iroda 2011-ben elnyerte a Global Law Experts „év irodája” díját, továbbá a Nemzetközi Védjegy Szövetség 8000 fő részvételével tartott 2012-es washingtoni kongresszusán egyedüli magyarként kiállításon mutathatta be nemzetközi szolgáltatásait. Az iroda tagja dr. Szarka Ernő, okleveles vegyészmérnök, európai szabadalmi ügyvivő, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal (mai néven SZTNH) korábbi elnöke, az Iparjogvédelmi Kézikönyv szerkesztője, és számos biotechnológiai és egyéb találmányokkal összefüggő könyv, cikk szerzője. Az irodánál az ügyvivőkön túl jogtanácsos, szellemi tulajdonvédelmi jogászok és joggyakornokok dolgoznak, valamennyien felsőfokon beszélnek angolul, illetve további nyelveken.

Függelék Kerék – a szabadalmi adatszolgáltatás minta 1. A találmány tárgyának meghatározása A találmány tárgyánál általános szavakat használjunk, amely az ismert, rokon találmányokra is jel emző, ne utaljon a mi találmányunk újdonságára. A találmány tárgya lehet szerkezet, készülék, eszköz, gyártási eljárás vagy alkalmazási eljárás. Egy termék, szerkezet stb. esetén azonos szabadalmi bejelentésben védhetjük annak világszinten új gyártási vagy alkalmazási eljárását. Közlekedést segítő szerkezet elsősorban kocsikhoz 2. A találmány célja Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy a találmány milyen műszaki célt kíván elérni, arra való tekintettel, hogy csak világszinten új megoldás védhető. Fontos, hogy itt nem a találmány előnyeiről kell írni, hanem tényleges céljáról. A találmány célja, hogy szögletes helyett íves, folyamatosan gördülő szerkezetet fejlesszünk a vontatott közlekedési, szál ítási eszközök alá, így a ló, ökör energiáival takarékoskodjunk, fogyasztását csökkentsük. Cél az is, hogy az utasok kényelmesebben utazhassanak, a szál ított áru ne törjön össze a zökkenőknél. 3. A találmány alapgondolata Mi volt az az „isteni szikra”, mi volt az a gondolat, amelyet a legfontosabbnak tart a találmány feltalálása kapcsán. A megfogalmazásnál vegye figyelembe, hogy egy átlag szakember számára nyilvánvaló megoldás még nem szabadalmazható, ahhoz szükséges valami feltalálói többlet. Itt nem a találmány előnyeit kell kifejteni, hanem a találmányi gondolatot. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy ha a négyszögletű szekérlábat sokszögletűvé alakítjuk, akkor bár gyakoribbak, de kisebbek a zökkenők, és könnyebb húzni a szekeret. Megfigyeltük, hogy ha a sokszög végtelen, akkor kör alakú lábat, ún. „kereket” kapunk, amelynél már egyáltalán nincs zökkenő, és húzni is könnyű. 4. A rajzok elkészítése Ha találmányunk egyáltalán lerajzolható, úgy azt, vagy annak egy változatát le is

kell rajzoljuk. A rajzokat A/4-es lapra (lapokra) készítsük. Rajzot kell készítsünk találmányunk egészéről, illetve az egyes új részmegoldásairól. Egy A/4-es lapon több ábra is elhelyezhető, illetve több A/4-es lap felhasználható. A lap minden szélén 3 cm-es oldaltávolságot hagyjunk (de margót ne húzzunk be). A rajz nem gyártási rajz, célja az, hogy szakember megértse segítségével a találmányt. A rajz lehet akár egy kapcsolási elrendezés stilizált "fekete dobozokkal", vagy szimbólumokkal összeál ított rajz. Egy ismert elektromotort például elég szimbolikusan ábrázolni, míg a találmányunk szempontjából új vagy jelentős részeket részletesebben ábrázolunk. A rajz térbeli (axonometrikus), metszeti vagy más, vonalzó mel ett készített vonalas ábra, a műszaki rajzolás szabályai szerint. Az elsőnek elkészített rajzon ne legyen se keret, se méret vagy méretvonal, se felirat. Ezt a szűz rajzot tegyük félre, mert a szabadalmi leírás készítése során ez használható fel a véglegesen beadandó rajzokhoz. A szűz rajzról készítsünk másolatot, amit alaposan dekoráljunk ki megértést segítő nyilakkal, tételszámokkal,felirattal. Ez a rajz a szabadalmi leírást készítőnek segít a találmány megértésében. Ha fontos alternatív megoldások vannak találmányunkban, akkor egy-két eltérő kiviteli alakot is bemutathatunk.

TÉTELJEGYZÉK 1 abroncs 2 persely felső rész

3 persely alsó rész 4 kül ő 5 kötőelem 6 pánt 7 összekötő rúd 5. A technikai háttér Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy az Ön által kitűzött cél megvalósítására vagy esetleg rokon célokra eddigi ismeretei alapján milyen megoldásokat alkalmaztak világszerte. A megoldásokat ismertetni kell, illetve bírálni őket a hátrányaikat kiemelve. A korábban elvégzett „Technika ál ását feltáró” szabadalomkutatás eredményei is itt kerülhetnek összegzésre, illetve bírálatra. Különféle megoldások ismeretesek kocsik mozgatására. Kezdetleges megoldás, amikor két ember, célszerűen rabszolga felemeli a kocsit és kezében tartva juttatja a kívánt helyre. Ennél fejlettebb találmány, amikor egy ablakkerethez hasonló négyszögletű szerkezetet szerelünk egy tengely két végére, és erre ültetjük a kocsit. A kocsit ilyenkor igavonó ál attal húzzák. Hátránya, hogy nagyokat zökken, és igen nehéz húzni. Fejlettebb megoldás, amikor négyszögletű tengelykeret helyett hatszögletű szerkezetet alkalmaznak. Ezt már könnyebb húzni, kisebbeket zökken, azonban ezt húzva is hamar elfárad az igavonó ál at. 6. Az előnyök ismertetése Ez az egyetlen hely, ahol akár szubjektív véleményt is közölhetünk. A találmány műszaki és esetleg gazdasági előnyeit írhatjuk le. A találmány szerinti szerkezet számos előnnyel rendelkezik. A „kerék” folyamatos gördülése az eddigieknél kisebb el enál ásba ütközik, ezért kisebb energiával továbbítható a vele összekapcsolt kocsi. A kisebb energia egyúttal azt is jelenti, hogy az igavonó ál at kevésbé fárad el, kevesebbet eszik, így olcsóbb a fenntartása. A technika ál ásához tartozó megoldásoknál a szekéren ülők kevésbé törik fel ülepüket, nem törik össze tojásukat vagy egyéb szál ítmányukat. Nem várt kedvező hatás, hogy a kerek szerkezet lényegesen tartósabb, mint a négyszögletű vagy sokszögű. A kevesebb rázkódás a szerkezetet is tartósabbá teszi. A kerek szerkezet gyártása is gazdaságos, és kiválthatja az emberi erővel való szál ítást.

7. Az alkalmazási területek ismertetése A szerkezet a közlekedés, szál ítás területén mindenütt alkalmazható. szekerek, kocsik, hintók alá szerelhető. Ágyúk, kőhajító gépek, falovak és más hódító, haditechnikai termékek továbbítására is alkalmas. 8. Az ábrák szerkezeti ismertetése Készítsük magunk elé a (célszerűen kinyomtatott) rajzokat, és a tételjegyzéket. Ne feledjük, hogy az ábrát úgy kell ismertetni, hogy egy mérnök a leírás alapján megvalósíthassa a találmányt. Minden ábra ismertetésénél soroljuk fel az összes, az adott ábrán betételezett szerkezeti elemet, ismertessük azok egymáshoz viszonyított elrendezését, kapcsolódását. A fontos dolgokat a következő ábrán is megismételhetjük, ha azon is látszik. Az egyes szerkezeti elnevezések kapcsán következetesen azonos szavakat használjunk a tételjegyzékben szereplőkkel, beleértve a jelzőket is. Az egyes szavak előtt mindig szerepeljen az adott tétel száma is. Az 1. ábrán feltűntettük a célszerűen kemény fából készült 1 abroncsot, a 2 persely felső részt, a 3 persely alsó részt, a 4 kül őt, az 5 kötőelemet és a 6 pántot. A 2 persely felső rész és a 3 persely alsó rész közé van a tizenkét darab kül ő tengelyhez közeli vége beültetve. A 2 persely felső rész és a 3 persely alsó rész az 5 kötőelemekkel, célszerűen csavarokkal van egymáshoz erősítve. A 2 persely felső rész és a 3 persely alsó rész összeerősítve kocsitengely befogadására és rögzítésére alkalmas perselyt alkot. A 2 persely felső részt és a 3 persely alsó részt a 4 kül ők kötik össze az 1 abronccsal. Az abroncs folyamatos ívű kört alkot. A kül ők külső végei az 1 abroncsba vannak beültetve, és az 1 abroncshoz hozzá is vannak erősítve. Az 1 abroncsot kívülről egy célszerűen vasból készült körbefutó 6 pánt veszi körül. Az úttal így a 6 pánt érintkezik. A 4 kül ő kör keresztmetszetű. A 2. ábrán nézetben láthatjuk a 6 pánttal körülvett 1 abroncsot, továbbá a 2 persely felső részt az 5 kötőelemekkel. A 2. ábra szerinti kiviteli példánál a 2 persely felső részt a hat darab 7 kül ő kapcsolja az 1 abroncshoz. A 7 kül ő keresztmetszete négyzet. 9. További lehetséges megoldások Az ábrákon ismertetetteken túl, milyen további alternatív megoldási módok képzelhetők el a legáltalánosabb megvalósítási módon belül. Olyan megoldás is elképzelhető, ahol a persely nem két darabból, hanem egy

darabból készül. A 4, 7 kül ő alakja sokféle, például hatszög keresztmetszetű is lehet. A 6 pánt készülhet akár kemény gumiból is. 10. A gyártás, előállítási vagy alkalmazási eljárás ismertetése A gyártás során kemény fából az 1 abroncsnak megfelelő méretű rudat készítünk, a rúdba egyenlő távolságra a 4, 7 kül ő elhelyezésére alkalmas hüvelyt készítünk. A rúd végét ferdére vágjuk, hogy a másik végével hajlítás után átlapolást alkosson. A rudat ezután kör alakú sablonon gőzölés mellett ívesre hajlítjuk, úgy, hogy a rúd két vége átfedéssel fedje egymást. A rúd két végét egymáshoz rögzítjük. Kialakítjuk a perselyt és a 4, 7 kül ők útján az 1 abroncshoz erősítjük. A perselyt két darabból alakítjuk ki. A 2 persely felső rész és a 3 persely alsó rész egymáshoz illeszkedik, és az 5 kötőelemmel, például csavarral erősítjük egymáshoz. Előzetesen a 2 persely felső részben és a 3 persely alsó részben a 4, 7 kül ők számának és alakjának megfelelő hornyot marunk. A 2 persely felső rész és a 3 persely alsó rész hornyával körülvesszük a 4, 7 kül őt, és azokhoz szorosan il esztjük. A 4, 7 kül őket különböző keresztmetszetűre alakíthatjuk ki. Az 1 abroncsra célszerűen vasból készült 6 pántot erősítünk. A 6 pántot szögeléssel vagy csavarozással rögzítjük. Az 1 abroncs előál ítása során a rudat tűz felett folyamatosan vizezzük és öntöttvas sablon köré hajlítjuk. A meghajlított 1 abroncsot levesszük a hajlító sablonról és egy másik sablonba il esztjük, amely kívül belül körbe fogja. Az 1 abroncsot ezután 50 Celsius fokon 48 órán sablonban szárítjuk. Az eljárás további lépései szobahőmérsékleten, illetve a szabadban történhetnek. Alternatív megoldás lehet, amikor a gyártás során bükkfából az 1 abroncsnak megfelelő méretű rudat készítünk, a rúdba egyenlő távolságra a 4 kül ő elhelyezésére alkalmas furatokat készítünk. A rúd végét ferdére vágjuk, hogy a másik végével hajlítás után átlapolást alkosson. A rudat ezután kör alakú öntöttvas sablonon gőzölés mel ett ívesre hajlítjuk, úgy, hogy a rúd két vége átfedéssel fedje egymást. A rúd két végét egymáshoz rögzítjük. Ezután a rudat két napig szárítjuk olyan sablonban, amely a deformációját megakadályozza. Elkészítjük a 2 persely felső részt és a 3 persely alsó részt, ezekbe tizenkét darab félkör keresztmetszetű hornyot marunk. A horony maximum fele hosszig nyúlik a persely anyagába. A kör keresztmetszetű 4 kül őket az 1 abroncsba ragasztjuk, majd a középpont felé mutató belső végüket szorosan a 3 persely alsó részbe il esztjük. Ezután a 2 persely felső részt ráhelyezzük a 3 persely alsó részre úgy, hogy a 4 kül őket is szorosan fogja, majd a két részt egymáshoz csavarozzuk. Ezután az 1 abroncsra rászegezzük a 6 pántot. A persely egy darabból is készülhet, ilyenkor a 7 kül őket előfeszítve pattintjuk a

perselyben lévő hüvelybe, és ragasztással rögzítjük. A 6 pánt gumiból is készülhet, ilyenkor a 6 pántot ragasztással rögzítjük az 1 abroncshoz. A találmány szerinti szerkezetet kocsik ismert, elfordulásra képes tengelyrúdjára erősítjük. Kocsinként célszerűen négy szerkezetet alkalmazunk. A kocsi első tengelyére szerelt két szerkezet általában együttdolgozik. Ugyanígy a kocsik hátsó tengelyére szerelt szerkezetpár is együttdolgozik. Az első tengelypárra szerelt szerkezetet adott esetben gömbcsukóhoz is erősíthetjük, így az oldalirányú elfordulásra is képesek, amely különösen kanyargós úton előnyös.

Hazugságvizsgáló készülék - szabadalmi adatszolgáltatás minta 1. A találmány tárgyának meghatározása A találmány tárgyánál általános szavakat használjunk, amely az ismert, rokon találmányokra is jel emző, ne utaljon a mi találmányunk újdonságára. A találmány tárgya lehet szerkezet, készülék, eszköz, gyártási eljárás vagy alkalmazási eljárás. Egy termék, szerkezet stb. esetén azonos szabadalmi bejelentésben védhetjük annak világszinten új gyártási vagy alkalmazási eljárását. Vérnyomás jelzésére szolgáló kapcsolási elrendezés 2. A találmány célja Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy a találmány milyen műszaki célt kíván elérni, arra való tekintettel, hogy csak világszinten új megoldás védhető. Fontos, hogy itt nem a találmány előnyeiről kell írni, hanem tényleges céljáról. A találmány célja, hogy olyan kapcsolási elrendezést hozzunk létre, amely elsősorban hazugságvizsgálatnál segíti a vizsgálót a vérnyomásértékek azonnali rögzítésével, és az eredmények bizonyítási célra való megőrzésével. 3. A találmány alapgondolata Mi volt az az „isteni szikra”, mi volt az a gondolat, amelyet a legfontosabbnak tart a találmány feltalálása kapcsán. A megfogalmazásnál vegye figyelembe, hogy egy átlag szakember számára nyilvánvaló megoldás még nem szabadalmazható, ahhoz szükséges valami feltalálói többlet. Itt nem a találmány előnyeit kell kifejteni, hanem a találmányi gondolatot. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy hazugságnál a hazudó személynek a normálisnál magasabb lesz a vérnyomása. Amennyiben célzott

kérdéseknél a vérnyomást azonnal kijelezzük és rögzítjük, akkor bizonyítékot kaphatunk a hazugságról. 4. A rajzok elkészítése Ha találmányunk egyáltalán lerajzolható, úgy azt, vagy annak egy változatát le is kell rajzoljuk. A rajzokat A/4-es lapra (lapokra) készítsük. Rajzot kell készítsünk találmányunk egészéről, illetve az egyes új részmegoldásairól. Egy A/4-es lapon több ábra is elhelyezhető, illetve több A/4-es lap felhasználható. A rajz nem gyártási rajz, célja az, hogy szakember megértse segítségével a találmányt. A rajz lehet akár egy kapcsolási elrendezés stilizált "fekete dobozokkal", vagy szimbólumokkal összeál ított rajz. Egy ismert elektromotort például elég szimbolikusan ábrázolni, míg a találmányunk szempontjából új vagy jelentős részeket részletesebben ábrázolunk. A rajz térbeli (axonometrikus), metszeti vagy más, vonalzó mel ett készített vonalas ábra, a műszaki rajzolás szabályai szerint. Az elsőnek elkészített rajzon ne legyen se keret, se méret vagy méretvonal, se felirat. Ezt a szűz rajzot tegyük félre, mert a szabadalmi leírás készítése során ez használható fel a véglegesen beadandó rajzokhoz. A szűz rajzról készítsünk másolatot, amit alaposan dekoráljunk ki megértést segítő nyilakkal, tételszámokkal, felirattal. Ez a rajz a szabadalmi leírást készítőnek segít a találmány megértésében. Ha fontos alternatív megoldások vannak találmányunkban, akkor egy-két eltérő kiviteli alakot is bemutathatunk.

TÉTELJEGYZÉK 1 érzékelő szerv

2 érzékelő szerv 3 feldolgozó egység 4 kijelző szerv 5 mozgó elem 6 jeltovábbító egység 7 írókar 8 tüske 9 dokumentáló egység 10 kezelő egység 11 kezelő gomb 12 vezeték 13 vezeték 5. A technikai háttér Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy az Ön által kitűzött cél megvalósítására vagy esetleg rokon célokra eddigi ismeretei alapján milyen megoldásokat alkalmaztak világszerte. A megoldásokat ismertetni kell , illetve bírálni őket a hátrányaikat kiemelve. Számos megoldás ismeretes a hazugság kiderítésére. Régi megoldás, amikor a vizsgálandó személyt egy hosszú faágyra fektetik. Lábához, kezeihez csörlőket erősítenek, és el enkező irányban tekerik a csörlőt. Ilyenkor a vizsgált személy hossza, mintegy 10-15 %-kal megnyúlik, és beval ja, amit kérdeznek tőle. A megoldás hátránya, hogy sok esetben azt is beval ja, amit nem követett el, ezért az igazság kiderítésére nem kellően hatékony. Olyan megoldás is ismeretes, amikor tüzes parazsat helyeznek a vizsgálandó személy kezére, és, ha megég a személy keze, akkor nem mondott igazat, ha nem ég meg, akkor igaza volt. A legújabb kutatások szerint azonban ez a megoldás sem vezet az igazság kiderítésére, mert gyakorlatilag minden esetben megégett a

vizsgált személy. E megoldások további hátránya, hogy nem humánusak. Önmagukban ismertek a vérnyomásmérők és a kijelző készülékek, ezek összekapcsolására azonban nem ismer példát a korábbi technika. A korábban elvégzett „Technika ál ását feltáró” szabadalomkutatás eredményei is itt kerülhetnek összegzésre, illetve bírálatra. 6. Az előnyök ismertetése Ez az egyetlen hely, ahol akár szubjektív véleményt is közölhetünk. A találmány műszaki és esetleg gazdasági előnyeit írhatjuk le. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés számos előnnyel rendelkezik. A megoldás kifejezetten humánus, hazugságvizsgálatnál eddig alkalmazott kínzó eszközök feleslegessé válnak. További előny, hogy a hazugságot pontosan, megközelítőleg objektív módon tárja fel, el entétben a korábbi megoldásoknál alkalmazott, garantált önbeval ásos módszereknél. Kedvező, hogy az eddigi két kínzó ember helyett csupán egy is elegendő, ráadásul az az egy ember akár gyenge is lehet. A kapcsolási elrendezés által megvalósított készülék kis helyet foglal, és nemcsak zajszigetelt cel ákban, hanem bárhol alkalmazható. 7. Az alkalmazási területek ismertetése A kapcsolási elrendezés alapján gyártott készülék elsősorban a nyomozások során, a büntethetőség megál apítására alkalmas. Alkalmas gyárak humánpolitikai osztályain az önéletrajz el enőrzésére, illetve a civilszférában házasságtörések kiderítésére. Alkalmazható továbbá szektáknál a tagok megbízhatóságának el enőrzésére. A kapcsolási elrendezés alkalmassá tehető átnevelő táborokban a fogvatartottak hibás válaszainak büntetésére. Ilyenkor a Nagy Tanító vagy a Szeretett Vezér útmutatásaival el enétes válaszok esetén enyhe áramot vezetünk az érzékelőbe. 8. Az ábrák szerkezeti ismertetése Készítsük magunk elé a (célszerűen kinyomtatott) rajzokat, és a tételjegyzéket. Ne feledjük, hogy az ábrát úgy kell ismertetni, hogy egy mérnök a leírás alapján megvalósíthassa a találmányt. Minden ábra ismertetésénél soroljuk fel az összes, az adott ábrán betételezett szerkezeti elemet, ismertessük azok egymáshoz viszonyított elrendezését, kapcsolódását. A fontos dolgokat a következő ábrán is megismételhetjük, ha azon is látszik. Az egyes szerkezeti elnevezések kapcsán következetesen azonos szavakat használjunk a tételjegyzékben szereplőkkel,

beleértve a jelzőket is. Az egyes szavak előtt mindig szerepeljen az adott tétel száma is.

Az 1. ábrán feltűntettük az 1, 2 érzékelő szerveket, ezeket a 3 feldolgozó egységgel összekötő, nyomástovábbításra alkalmas 12, 13 vezetékeket, a 3 feldolgozó egység 4 kijelző szervét és az 5 mozgó elemét, a 6 jeltovábbító egységet a 7 írókarral és a 8 tüskével, a 9 dokumentáló egységet és a 11 kezelő gombbal bíró 10 kezelő egységet. Az 1, 2 érzékelő szerveket a 3 feldolgozó egységhez a 12, 13 vezetékekkel kötjük össze. A 3 feldolgozó egységet a 10 kezelő egységgel kapcsoljuk össze, ahonnét az indító jeleket kiadjuk. A 4 kijelző szervvel kijelezhetjük a vérnyomás és adott esetben a pulzus aktuális ál apotát. Az 5 mozgó elem ezen értékeknek megfelelően ki-be mozog a feldolgozó egység oldalában. Az 5 mozgó elem úgy van beál ítva, hogy a 6 jeltovábbító egység rugós 8 tüskéjének feszüljön, és azzal együttdolgozzon. A 8 tüske határozza meg a 7 írókar helyzetét. A 7 írókar a 9 dokumentáló egységen jelzi a vérnyomás kilengéseit, aktuális értékeit. A 9 dokumentáló egység időbeosztásos papírtekercset tartalmaz, amely egyenletes sebességgel halad, és archiváló orsóra tekeredik. A 12, 13 vezetékbe adott esetben a 10 kezelő egységgel összeköttetésben lévő, áramvezetésre alkalmas fémszálat húzunk. 9. További lehetséges megoldások Az ábrákon ismertetetteken túl, milyen további alternatív megoldási módok képzelhetők el a legáltalánosabb megvalósítási módon belül.

Olyan megoldás is elképzelhető, ahol csak egy darab 1 érzékelő szerv van. A 3 feldolgozó egységre nem kel feltétlen a 4 kijelző szerv. A 10 kezelő egység 11 kezelő gomb nélkül, távirányítással is elképzelhető. A 12, 13 vezetékkel adott esetben áram is vezethető a gyanúsított uj ába. Ilyenkor a 11 kezelő gombbal „tanító” üzemmódra kapcsolunk. 10. A gyártás, előállítási vagy alkalmazási eljárás ismertetése Az 1, 2 érzékelő szerveket a gyanúsított uj ára húzzuk, majd a vizsgáló tiszt semleges és kényes kérdéseket tesz fel a gyanúsítottnak. A tervezett kérdéseket a 4 kijelző szerv figyelésével aktualizálhatjuk. A gyanúsítottat kényesen érintő kérdések esetén a gyanúsított vérnyomása megemelkedik, amely a 9 dokumentáló egységgel rögzíthető. „Tanító” üzemmódban a Szeretett Vezér útmutatásait kérdezzük a fogvatartottól, és hibás válasz esetén a 12, 13 vezeték között eltérő feszültségpotenciált hozunk létre.

Kopaszodás elleni csodaszer - szabadalmi adatszolgáltatás minta 1. A találmány tárgyának meghatározása A találmány tárgyánál általános szavakat használjunk, amely az ismert, rokon találmányokra isjellemző, ne utaljon a mi találmányunk újdonságára. A találmány tárgya lehet szerkezet, készülék, eszköz, gyártási eljárás vagy alkalmazási eljárás. Egy termék, szerkezet stb. esetén azonosszabadalmi bejelentésben védhetjük annak világszinten új gyártási vagy alkalmazási eljárását. Hajnövekedést serkentő kozmetikai kompozíció és eljárás annak előál ítására 2. A találmány célja Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy a találmány milyen műszaki célt kíván elérni, arra való tekintettel, hogy csak világszinten új megoldás védhető. Fontos, hogy itt nem a találmány előnyeiről kell írni, hanem tényleges céljáról. A találmány célja, hogy elsősorban a foltos kopaszság (alopecia areata) megelőzésére, a hajhagymák táplálására, a már megkezdődött, reverzibilis kopaszodás mérséklésére fejlesszen ki kompozíciót. 3. A találmány alapgondolata Mi volt az az „isteni szikra”, mi volt az a gondolat, amelyet a legfontosabbnak tart a találmány feltalálása kapcsán. A megfogalmazásnál vegye figyelembe, hogy egy

átlag szakember számára nyilvánvaló megoldás még nem szabadalmazható, ahhoz szükséges valami feltalálói többlet. Itt nem a találmány előnyeit kell kifejteni, hanem a találmányi gondolatot. A találmányi gondolat azon a felismerésen alapul, hogy ha a hajhagymákhoz külsőleg azok táplálására alkalmas anyagokat juttatunk, és egyúttal a vérbőséget is növeljük, akkor kedvező eredményeket érhetük el a kopaszság kezelésére. Felismertük, hogy a csalán a nyír és a torma alkoholos kivonatai egymás hatásait is erősítve táplálják a hajhagymákat. 4. Az optimális receptúra (értékek tömeg %) és határértékek Az új és kötelező összetevők jelzése (U), a nem kötelező elemek jelzése (N) és az alternatívkomponensek jelzése (A).

5. A kötelező elemeket tartalmazó receptúra A nem kötelező elemek jelzése (N) és az alternatív komponensek jelzése (A).

Paprika kivonat vagy bojtorjángyökér kivonat közül az egyik szükséges a kompozícióba a megfelelő vérbőség kialakításához. Ha csak paprika kivonat van, akkor annak mennyiségét növelni kell , és fordítva. 6. Alternatív receptúra (értékek tömeg %) A nem kötelező elemek jelzése (N) és az alternatív komponensek jelzése (A).

6. A technikai háttér

Itt azt kell röviden összefoglalni, hogy az Ön által kitűzött cél megvalósítására vagy esetleg rokon célokra eddigi ismeretei alapján milyen megoldásokat alkalmaztak világszerte. A megoldásokatismertetni kell, illetve bírálni őket a hátrányaikat kiemelve. A korábban elvégzett „Technika ál ását feltáró” szabadalomkutatás eredményei is itt kerülhetnek összegzésre, illetve bírálatra. A kopaszságnak különböző fajtái léteznek. Egyik típusuk részben örökletes, visszafordíthatatlan kopaszság, míg másik részük visszafordítható. A visszafordítható, reverzibilis kopaszság gyakori fajtája a foltos kopaszság, amikor egy-egy területen, különösen a fejtetőn vagy a fej elülső részén, szimmetrikusan alakul ki kopasz terület. Ezek jelentős része tápanyaghiányra vezethető vissza. Ismertek olyan hajszeszek, amelyek a foltos kopaszságot kezelik. Ilyen megoldás, amikor csalán alkoholos kivonatával kezelik a fejbőrt. Egy másik megoldásnál vöröshagyma és fokhagyma alkoholos kivonatának egyenlő arányú keverékét kenik a fejre, és párakötéssel órákig a fejbőrön hagyják. E megoldások hátránya, hogy csak csekély mértékben növelik a hajnövekedést. További hátránya a hagymakivonat alkalmazásának, hogy az il etőt a szaga miatt az el enkező neműek messzire elkerülik. 7. Az előnyök ismertetése Ez az egyetlen hely, ahol akár szubjektív véleményt is közölhetünk. A találmány műszaki és esetleg gazdasági előnyeit írhatjuk le. A találmány szerinti kompozíció számos előnnyel rendelkezik. Az eddigieknél gyorsabban serken ki az új haj a kopasz területeken. Nincs mel ékhatása, és az esetleg más bőrfelületre csöppent anyag esetén nem lesz szőrös az adott terület. Az alkotórészek ára kedvező, azok bárhol beszerezhetők, így a szer alkalmazása gazdaságos. A készítmény nem büdös, és nem igényel turbánszerű párakötést. 8. Az alkalmazási területek ismertetése A kompozíció kiválóan alkalmas a foltos kopaszság kezelésére, a meglévő haj dúsítására, növesztésére. Kozmetikai célra vagy kemoterápiás kezelések utáni regenerációs kúrára is alkalmazható. 9. Az összetevők ismertetése Mutassa be az egyes összetevők tulajdonságait, azoknak milyen hatása vesz részt céljainkmegvalósításában. A fátyolvirág magas szaponin tartalmú. A borsmenta magas vas tartalma miatt

előnyös, fokozza a kötelező anyagok szinergetikus hatását. A zsurló magas ásványi anyag tartalmú és fejbőr regeneráló, fokozza a kötelező anyagok szinergetikus hatását. A bojtorjángyökér kéntartalmú acetiléneket tartalmaz, amely a zsíros fejbőr kezelésére alkalmas. A nyírfalevél hajhul ásgátló. A paprika helyi vérbőséget okoz, serkent. Ugyancsak serkentő hatású a torma. A fokhagyma serkentő, antibakteriális és antivirális hatású. Jelentős a kéntartalma. A vöröshagyma a hajnövekedést serkenti. 10. A gyártás, előállítási vagy alkalmazási eljárás ismertetése Ismertesse az eljárás legáltalánosabb, kötelező megvalósítási lépéseit időrendi sorrendben. A felhasználásra kerülő növényekből drogokat készítünk. Minden növényt külön kezelünk. A szárított növényeket aprítjuk, majd áztatjuk, 10 g növényt 50 g 30 tömeg%-os desztil ált vízzel higított izopropil-alkohollal öntünk fel. Jól záró edényben 6-8 napon át szobahőmérsékleten áztatjuk az elegyeket, miközben időnként megrázzuk, illetve keverjük őket. Ezután leszűrjük, a kapott folyadékfázist félretesszük, míg a maradékra 50 g 70%-os etanolt öntünk. Ezt szintén jól záró edényben 6-8 napon át szobahőmérsékleten áztatjuk, miközben időnként megrázzuk, illetve keverjük. A száraz fázist elkülönítjük a folyadékfázistól, majd egyesítjük a korábban nyert folyadékfázissal. A kivonatokból az előírt mennyiségeknek megfelelő arányban történő összekeveréssel ál ítjuk elő a hajszeszt. Ismertesse az eljárás nem kötelező vagy alternatív lépéseit időrendi sorrendben. Először a növényeket a szennyeződésektől megtisztítjuk, majd szárítjuk. Az etanolos elegyből a száraz fázist a folyadékfázistól centrifugálással választjuk el. A nyert hajszeszhez il atkompozíciót adunk. Ismertesse az eljárás peremfeltételeit. Miután a növényekre izopropil-alkoholt öntöttünk, az elegyeket szobahőmérsékleten 8 napig hagyjuk ál ni, naponta 2x megrázva őket. Az etanolos felöntés után az elegyeket szobahőmérsékleten 6 napig hagyjuk ál ni, napi 1x megrázva őket. Ismertessen egy konkrét példakénti eljárást legáltalánosabb, kötelező megvalósítási lépésekkel,optimális adatokkal, időrendi sorrendben, az egyidejűség jelzésével.

A felhasználásra kerülő növényekből drogokat készítünk. Minden növényt külön kezelünk. Először a növényeket a szennyeződésektől megtisztítjuk, majd szárítjuk. A szárított növényeket aprítjuk, majd áztatjuk, 10 g növényt 50 g 30 tömeg%-os desztil ált vízzel higított izopropil-alkohol al öntünk fel. Jól záró edényben 8 napon át szobahőmérsékleten áztatjuk az elegyeket, miközben naponta 2x megrázzuk őket. Ezután leszűrjük, a kapott folyadékfázist félretesszük, míg a maradékra 50 g 70%os etanolt öntünk. Ezt szintén jól záró edényben 6 napon át szobahőmérsékleten áztatjuk, miközben naponta 1x megrázzuk. Centrifugálással a száraz fázist elkülönítjük a folyadékfázistól, majd egyesítjük a korábban nyert folyadékfázissal. A kivonatokból az előírt mennyiségeknek megfelelő arányban történő összekeveréssel ál ítjuk elő a hajszeszt. A nyert hajszeszhez il atkompozíciót adunk. Ismertessen a fentiek szerint egy alternatív példakénti eljárást. Azokat a lépéseket, amelyeket már leírtunk, nem feltétlen kell megismételni, elég hivatkozni rá. Mind az izopropil-alkoholos, mind az etanolos elegyet naponta 2x megkeverjük. Az eljárás végén nyert hajszeszhez 0,2 tömeg% il atkompozíciót adunk. A kivonat készítéséhez más alkoholt is használhatunk. További esetleges alternatív eljárási példák ismertetése, az egyes lépések helyettesíthetősége. A szennyeződésektől megtisztított növényeket szárítás nélkül vetjük alá az áztatásnak. Az etanolos elegyből a száraz fázist a folyadékfázistól sajtolással választjuk el. A találmány szerinti megoldást az alábbi módon alkalmazzuk: A hajszeszt másnaponként a hajra vagy a kopasz fejbőrre csepegtetjük, és néhány percig a fejbőrbe masszírozzuk. A kezelést belső, vitaminpótló kezeléssel, il . megfelelő diéta alkalmazásával egészíthetjük ki. A találmány szerinti megoldással kapcsolatos kísérleteinkben az alábbi eredményeket tapasztaltuk (itt számolhat be az esetleges klinikai vagy labor tapasztalatokról): 103 fő esetében vizsgáltuk a készítmény hatását, míg a kontrol csoportot 27 fő alkotta. A kezelés után a páciensek 80%-ánál jelentősebb hajsűrűség növekedést észleltünk. 12%-nál a változás enyhébb mértékű volt, míg 8%-nál nem észleltünk változást.

Szabadalmi törvény I. része 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A magyar nemzetgazdaság műszaki fejlődésének, a korszerű technika meghonosításának, valamint a feltalálók erkölcsi és anyagi elismerésének előmozdítása érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a találmányok szabadalmi oltalmáról a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. Fejezet A szabadalmi oltalom tárgya A szabadalmazható találmány 1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik. Újdonság 2. § (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli

közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsőbbségű belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. § (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. § (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. § (2) bek. és 84/T. § (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához. (4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához. (5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához. 3. § A 2. § alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehető figyelembe a találmánynak az elsőbbség napját legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az a) a bejelentővel vagy jogelődjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy b) annak eredménye, hogy a bejelentő vagy jogelődje a találmányt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. Feltalálói tevékenység 4. § (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2.

§ (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni. Ipari alkalmazhatóság 5. § (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható. (2) – A szabadalmazható biotechnológiai találmány 5/A. § (1) Az 1–5. §-okban meghatározott követelményeknek megfelelő találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak. Biológiai anyagnak minősül bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható. (2) Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult. (3) Kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya az emberi test, sem pedig az emberi test bármely részének puszta felfedezése, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. (4) Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével. A szabadalomhoz való jog 6. § (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány a) kielégíti az 1–5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)–(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. (2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe

ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. (3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen a) az ember klónozására szolgáló eljárás; b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára; e) a d)pontban megjelölt eljárással létrejövő állat. (4) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban a) a növényfajták (105. § a) pont) és az állatfajták; b) a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások. (5) A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára. (6) A növényfajták a XIII. fejezetben foglalt rendelkezések szerint fajtaoltalomban részesülhetnek. (7) A növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll. (8) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak. (9) Mikrobiológiai az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez. (10) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban

alkalmazott termékre – így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre – nem vonatkozik. II. Fejezet A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek A feltaláló személyhez fűződő és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai 7. § (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. (2) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt, vagy akit a szabadalmi lajstrom az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltalálóként feltüntet. (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzőségi részarányát – a szabadalmi bejelentésben eredetileg megadott ellenkező megjelölés hiányában – egyenlőnek kell tekinteni. (4) Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, a szabadalmi bejelentésben eredetileg megjelölt, a (3) bekezdés szerinti vagy a szabadalmi lajstromban az erre vonatkozó bejegyzésnek az 55. § (2a) bekezdése szerinti módosítását követően feltüntetett szerzőségi arányt kell irányadónak tekinteni. (5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri. (6) (7) A szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A szabadalmi igény 8. § (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. (2) Amíg jogerős bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg,

azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén – ellenkező megjelölés hiányában – a szabadalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni. (4) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak. Szolgálati és alkalmazotti találmány 9. § (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. (2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. 10. § (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. 11. § (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követően, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. (2) A munkáltató az ismertetés átvételétől számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. (3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. § (7) bek.] összhangban hasznosíthatja. (4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét

elmulasztja. (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. 12. § (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követő ésszerű időn belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. (2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétől, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt – annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének időpontjában egyébként szabadalmazható lenne – titokban tartja, és üzleti titkot képező megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntéséről köteles tájékoztatni a feltalálót. (3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének időpontjában nem volt szabadalmazható. (4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény – ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is – vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló – e törvény rendelkezéseire figyelemmel – már méltányos összegű díjazásban részesült. Találmányi díj 13. § (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétől a végleges szabadalmi oltalom, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek – a kiegészítő oltalom megszűnéséig; b) a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve – ha a találmány tárgyára kiegészítő oltalmat (22/A. §) szereztek – kiegészítő oltalma a munkáltató lemondása

vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnt meg, az értékesítés megkezdésétől addig az időpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítő oltalom lejárat miatt szűnt volna meg; c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétől a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy – ha ez a későbbi – a találmánynak a munkáltatóval történő ismertetésétől számított húsz év elteltéig. (2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni a) a találmány hasznosítását (19. §), ideértve a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzését is; b) a hasznosítás más részére történő engedélyezését; c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását. (3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén különkülön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. (4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén – a szabadalmastársak eltérő megállapodása hiányában – a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerző a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. (5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelő más jogi oltalom alapján történő értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra. (6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzővel kötött szerződése – a találmányi díjszerződés – az irányadó. (7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene.

(8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezéséből, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági előnnyel kell arányban állnia. (9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredő kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érő hátrányokat is. Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj 14. § (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén – eltérő megállapodásuk hiányában – a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. (2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerződése az irányadó. (3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékű díj jár, amilyet a munkáltatónak – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – szabadalmi licenciaszerződés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene. A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok 15. § (1) A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni. (2) A felek a találmányi díjszerződésre vonatkozó – különösen a 13. § (7)–(9) bekezdéseiben foglalt – rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülő találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerződés). (3) 16. § (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott

találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak. (2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mellett működő iparjogvédelmi szakértői testület (115/T.§) szakértői véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megillető díjazással kapcsolatos ügyben is. (3) 17. § A 9–16. §-okban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt. A szabadalmi oltalom keletkezése 18. § (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap. A szabadalmi oltalom tartalma 19. § (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának – a szabadalmasnak – kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. (2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza; b) használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy – ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül – másnak az eljárást használatra ajánlja; c) előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

(3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánl fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevőt. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minősül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki – a (6) bekezdés alapján – a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez. (6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre; b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy a találmány tárgyát képező eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat; c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre. (7) A terméket – az ellenkező bizonyításáig – a szabadalmazott eljárással előállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínűsíthető, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínűsíthető nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elő, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kimerülése 20. § A szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági

Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze. A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok 20/A. § (1) Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag [5/A. § (1) bek.], amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik. (2) Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag [5/A. § (1) bek.] állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik. (3) Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog (19. §) kiterjed – az 5/A. § (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel – arra az anyagra is, a) amelyben a termék megtestesül, illetve b) amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját. (4) A szabadalmi oltalomból eredő – az (1)–(3) bekezdésekben foglaltak szerinti – kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre. (5) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó

számára adja el vagy értékesíti más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására. (6) A gazdálkodót az (5) bekezdés alapján megillető jogosultság mértékére és feltételeire a közösségi növényfajta-oltalomról szóló 2100/94/EK tanácsi rendelet 14. Cikkében foglaltak az irányadók. (7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A gazdálkodó e jogosultságának mértékére és feltételeire külön jogszabály rendelkezései az irányadók. A szabadalmi oltalom korlátai 21. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. (2) Az előhasználót mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. (3) Az előhasználóval szemben a szabadalmi oltalom – az előállításnak, a használatnak, illetőleg az előkészületnek az elsőbbség napján meglévő mértékéig – hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk. 685. § c) pont] vagy annak – előállítást, a használatot, illetve az előkészületet folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. (4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történő előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelően alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(5) A szabadalmi oltalom hatálya – viszonosság esetén – nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredetű áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének állásfoglalása az irányadó. A szabadalmi oltalom időtartama 22. § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. Kiegészítő oltalom 22/A. § (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és időtartamra a találmány tárgya kiegészítő oltalomban részesül azt követően, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idő lejártával megszűnik. (2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben említett külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a kiegészítő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (4) A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi oltalom fenntartása 23. § (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. (2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, a minősített adatként kezelt bejelentés alapján megadott szabadalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől

számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi oltalom terjedelme 24. § (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. (2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. (3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. (4) Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is. Jogutódlás 25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok – a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével – átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. (2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Közös szabadalmi igény és közös szabadalom 26. § (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. (2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. (3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. (4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik

szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed. (5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei – az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta. (6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni. (7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti. (8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is. III. Fejezet Hasznosítási szerződés A hasznosítási szerződés 27. § (1) Hasznosítási szerződés (szabadalmi licenciaszerződés) alapján a szabadalmas engedélyt ad a találmány hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. (2)–(3) A felek jogai és kötelezettségei 28. § (1) A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. (2) A szabadalmas szavatol azért is, hogy a találmány műszakilag megvalósítható.

Erre a szavatosságra a hibás teljesítés jogkövetkezményeire irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. (3) A hasznosítási szerződés minden időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. (4) A hasznosítási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos hasznosítási engedély esetén a jogszerző hasznosítón kívül a szabadalmas is hasznosíthatja a találmányt, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A szabadalmas – a licencdíj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti a hasznosítási engedély kizárólagosságát, ha a hasznosító az adott helyzetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. (5) A szabadalmas köteles a hasznosítót a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a találmány megvalósításával kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak. (6) A hasznosító az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a találmány hasznosítására, ha ezt a szabadalmas kifejezetten megengedte. (7) A szabadalom fenntartásáról a szabadalmas gondoskodik. A hasznosítási szerződés megszűnése 29. § A hasznosítási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a szabadalmi oltalom megszűnt. A hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések hatálya 30. § (1) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. (2) IV. Fejezet Szabadalmi kényszerengedély

Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt 31. § Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve – ha ez a hosszabb– a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, kivéve, ha a szabadalmas mulasztását igazolja. Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt 32. § (1) Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (a továbbiakban: gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának – kérelmére – a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni, feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent. (2) A gátló szabadalom jogosultja – ha a szabadalmára az (1) bekezdés alapján kényszerengedélyt adnak – a kényszerengedélyre vonatkozó közös szabályok szerint igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására. (3) Az (1) és a (2) bekezdés, valamint a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a XIII. fejezetben szabályozott fajtaoltalom tárgya valamely szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható. Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedélyekre 33. § (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá, hogy b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja. (2) Kényszerengedély csak a túlnyomórészt a belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható; a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra. A kényszerengedély terjedelmét és időtartamát – a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás céljának eléréséhez

szükséges mértékben – a bíróság állapítja meg; a kényszerengedély korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély – lemondás vagy visszavonás esetét kivéve – a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, illetőleg a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. A kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi lajstromba. (3) A kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a kényszerengedélyesnek – a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel – a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna. (4) A kényszerengedélyest a szabadalmi oltalom fenntartása és az oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg. (5) A kényszerengedélyes megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a kényszerengedély a jogutódra száll át. A gátló szabadalomra adott kényszerengedély csak a függő szabadalommal együtt ruházható át. A kényszerengedély egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. A kényszerengedélyes hasznosítási engedélyt nem adhat. (6) A kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről. Ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti. (7) A szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból. A módosításról vagy a visszavonásról úgy kell rendelkezni, hogy az a kényszerengedélyes jogos érdekeit ne sértse. Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére 33/A. § (1) A közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 816/2006/EK rendelet) meghatározott esetben és feltételekkel a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a találmány hasznosítására kényszerengedélyt ad. (2) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély alapján

hasznosítási engedélyt nem adhat. (3) A kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti kényszerengedélyről bármikor lemondhat. Az (1) bekezdés szerinti kényszerengedély – a lemondás és a visszavonás esetét kivéve – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által megszabott időtartamig, illetve a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn. V. Fejezet Találmány- és szabadalombitorlás Találmánybitorlás 34. § Ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Szabadalombitorlás 35. § (1) Szabadalombitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. (2) A szabadalmas a bitorlóval szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a szabadalombitorlás megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a szabadalombitorlás vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról; d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; e) követelheti a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítését;

f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. (3) Szabadalombitorlás esetén a szabadalmas a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Ha az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a szabadalmas nem nyújtotta be a 84/H. § alapján, és a bitorló lakóhelye vagy székhelye Magyarország területén van, a bitorlást mindaddig nem lehet neki felróhatónak tekinteni, amíg a szabadalmas eleget nem tesz a 84/G. § (2) bekezdésében foglaltaknak, vagy amíg a 84/H. § (10a) bekezdése szerinti fordítás benyújtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem közölte a 84/H. § (10) bekezdése szerinti hatósági tájékoztatást, kivéve, ha a szabadalmas bizonyítja, hogy a bitorló a fordítás hiányában is megérthette az európai szabadalom szövegét. (4) A szabadalmas a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a bitorlás elkövetéséhez igénybe vették. (5) A szabadalmas a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki a) kereskedelmi mértékben birtokolta a bitorlással érintett termékeket; b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a bitorlással érintett szolgáltatásokat; c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a bitorlás elkövetéséhez; d) az a)–c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a bitorlással érintett termékek előállításában és terjesztésében, illetve a bitorlással érintett szolgáltatások nyújtásában. (6) Az (5) bekezdés a)–c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett termékek, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények. (7) A (2) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés alapján a bitorló, illetve az (5) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:

a) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a bitorlással érintett termékeket birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe; b) a bitorlással érintett termékek, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték. (8) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve termékeket fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz. (9) A szabadalombitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a szabadalombitorlással érintett termékek lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a szabadalombitorlásról tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna. (10) A bíróság a (2) bekezdés f) pontjában és a (8) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a bitorló költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a bitorlás súlyosságával arányban álljon. (11) A bíróság a szabadalmas kérelmére elrendelheti a határozatnak a bitorló költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt. A szabadalombitorlás vámjogi következményei 35/A. § Bitorlás esetén a szabadalmas – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására. A bejelentő és a hasznosító jogai szabadalombitorlás esetén

36. § (1) Szabadalombitorlás miatt az a bejelentő is felléphet, akinek a találmánya ideiglenes oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek. (2) Szabadalombitorlás esetén a licenciaszerződés alapján hasznosító felhívhatja a szabadalmast, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szabadalmas a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében felléphet a szabadalombitorlás miatt. Nemleges megállapítás 37. § (1) Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék vagy eljárás nem ütközik valamely, általa megjelölt szabadalomba. (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak. VI. Fejezet A szabadalmi oltalom megszűnése Az ideiglenes szabadalmi oltalom megszűnése 38. § Az ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, ha a) a szabadalmi bejelentést jogerősen elutasítják; b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg; c) a bejelentő az oltalomról lemondott. A végleges szabadalmi oltalom megszűnése 39. § A végleges szabadalmi oltalom megszűnik, ha a) az oltalmi idő lejár, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a fenntartási díjat a türelmi időn belül sem fizették meg, az esedékességet követő napon; c) a szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban; d) a szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezése 40. § (1) Ha a szabadalmi oltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt, az oltalmat a bejelentő vagy a szabadalmas kérésére újra érvénybe kell helyezni. (2) A szabadalmi oltalom újra érvénybe helyezését a türelmi idő leteltét követő három hónapon belül lehet kérni. E határidőn belül meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott díjat. Lemondás a szabadalmi oltalomról 41. § (1) A szabadalmi lajstromban feltüntetett bejelentő, illetve szabadalmas a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához intézett írásbeli nyilatkozattal a szabadalmi oltalomról lemondhat. (2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően. (3) Lemondani egyes igénypontokról is lehet. (4) A szabadalmi oltalomról történő lemondás visszavonásának nincs jogi hatálya. A szabadalom megsemmisítése és korlátozása 42. § (1) A szabadalmat – keletkezésére visszaható hatállyal – meg kell semmisíteni, ha a) a szabadalom tárgya nem felelt meg a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;

b) a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel [60. § (1) bek.] a találmányt; c) a szabadalom tárgya bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve – megosztás esetén – a megosztott bejelentésben feltártak; d) a szabadalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet. (2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a szabadalmat megfelelően korlátozni kell. (3) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a szabadalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson. A díjak visszakövetelése 43. § Ha a végleges szabadalmi oltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznosításából származó gazdasági előnyök nem fedeztek. VI/A. Fejezet A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása 43/A. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók a) a találmányhoz kapcsolódó és a szabadalmi oltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalmi oltalomra; b) a találmányi díj szerződésre; c) a hasznosítási szerződésre; valamint d) a szabadalmakkal összefüggő egyéb személyi és vagyoni viszonyokban. (2) A feltaláló a Ptk. szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő jogát egyébként megsérti.

Hasznos linkek www.sztnh.gov.hu - A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapja www.wipo.int - A Szellemi Tulajdon Világszervezetének honlapja www.epo.org - Az Európai Szabadalmi Hivatal honlapja www.szabadalom.lap.hu - A Startlap szabadalmi linkgyűjteménye www.szabadalom.blog.hu - A Szabadalommal kapcsolatos blog www.development.eu - A versenytársfigyelő DeveloSpy szolgáltatás elérhetősége www.szerzoijog.com - Szerzői joggal kapcsolatos információ www.vedjegyportal.hu - Magyarország legnagyobb védjegyportálja www.mszte.com - Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület honlapja www.szabadalmi.hu - A szerző irodájának honlapja

Gyakran Ismételt Kérdések – GYIK Hogyan tehetek szert szellemi tulajdonra? Szellemi tulajdonnak tekinthetjük elsősorban az iparjogvédelmi oltalommal (például szabadalommal, használati mintaoltalommal, növényfajta oltalommal, védjeggyel, formatervezési oltalommal) védhető alkotásokat, valamint a szerzői joggal védhető alkotásokat. A szellemi tulajdont sokszor szellemi alkotásnak is hívjuk, ugyanakkor a védjegyek, árujelzők sokszor nem tekinthetők szellemi alkotásnak. A szellemi tulajdont törvények védik. Iparjogvédelmi oltalmat kérelemre, és vizsgálat után az állam nyújt. Az állam előtt általában szabadalmi ügyvivők járnak el képviselőként. Van egy műszaki ötletem, le lehet védeni? Szakemberek erre automatikusan válaszolják, hogy ötletet nem lehet levédeni, de ez csak azért van, mert ők szó szerint értik az Ön által használt "ötlet" szót. Ha Ön ötletének megvalósítását - a célkitűzésen túl - konkrét példában is meg tudja fogalmazni írásban, illetve rajzban, akkor az már találmánynak tekinthető, és a feltételek fennállása esetén levédhető. Mik a szabadalom fontosabb feltételei? Újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság. Ezek közül a feltalálói tevékenység teljesítése szokott problémát okozni. Egy találmány akkor alapul feltalálói tevékenységen, ha egy átlag "szakember" számára nem kézenfekvő. Ez a fiktív átlag "szakember" ismeri az összes korábbi nyilvánosságra jutott hazai és

külföldi szabadalmi irat tartalmát, az összes témába vágó könyvet és szakcikket. Az ő aktuális tudását hívhatjuk a technika állásának. E széles tudás mellett sem tud azonban alkotó módon gondolkodni, új dolgot csak az említettekből összeollózva tud létrehozni. Ezért is szükséges szabadalomkutatás, amely feltárja a "szakember" tudását, és ehhez képest kell mérlegelni, kielégíti-e a találmány a feltalálói tevékenységet. Egyetemem elvárja, hogy publikáljak, mit tegyek? Ha az a célunk, hogy valami anyagi előnyünk is származzék találmányunkból, akkor csak szabadalmi bejelentés után publikáljunk. A publikáció semmiféle védelmet nem jelent, sőt jelenleg Európában a saját szabadalmi bejelentésünkre is újdonságrontó. Mi a különbség találmány és szabadalom között? Találmány a szabadalmazható, például műszaki, biotechnológiai megoldás, míg szabadalom vagy szabadalmi oltalom a találmányra engedélyezett kizárólagos jog. Szabadalmazható-e játék, szoftver vagy szervezési megoldás? Általában nem. Ha játék alatt társasjátékot, játékszabályt értünk, akkor az nem szabadalmazható. A játék műszaki szerkezete (pl. bűvös kockánál a kockák összeillesztése) azonban levédhető. Szoftverrel is hasonló a helyzet, önmagában egy számítógép program nem szabadalmazható. Egy számítógép által megvalósított műszaki megoldás azonban már védhető. Itt maga a megoldás lesz levédve, amely történetesen szoftverrel van megvalósítva. Szervezési megoldás sem szabadalmazható. Az USA-ban azonban igen. Az USA-ban sincs "szoftverszabadalom". Tekintve, hogy a szervezési megoldások többsége szoftverrel kerül megvalósításra, ezért ott nagyon gyakori a szoftverrel megvalósított üzleti megoldás, amely szabadalmi oltalom alatt áll. Ha valaki Magyarországon óhajt szervezési jellegű megoldást védeni, az csak úgy teheti meg, ha - jelentős kompromisszumok árán - kapcsolási elrendezésként fogalmazza meg találmányát. Két, egymással összefüggő ötletem van. Egyben levédhető? Két ötletet csak akkor érdemes egybevonni, ha csak azután a találmány után akarunk licencdíjat, amelynél mind a kettő együtt megvalósul. Több találmány esetén a költségek duplázódnak, ugyanakkor külön-külön is értékesíthetők, és jóval nagyobb területet védenek. A kérdés egy másik szabadalmaztatási feltételre is

felhívja a figyelmet. A szabadalomnak egységesnek kell lennie, azaz egy szabadalomban csak egyetlen találmányi gondolat ölthet testet. Ha a találmányi gondolaton belül több találmányunk is van, úgy azok egy szabadalomba foglalhatók. Ilyen fordulhat elő, ha van egy termékünk, és ennek a gyártására szolgáló berendezést, vagy gyártási eljárását, illetve alkalmazási eljárását is védeni kívánjuk. Ilyenkor a költségek nem többszöröződnek, többlet munkadíj vagy hatósági díj azonban jelentkezhet. Miért kötelező az előzetes szabadalomkutatás? Előzetes szabadalomkutatás alatt a technika állásának feltárását értjük. A műszaki megoldások jelentős része csak szabadalmi iratokból ismerhető meg. A kutatást világszinten kell elvégezni. A szabadalmi és a használati mintaoltalmi bejelentésnél formai kellék. Emellett Önnek sem mindegy, hogy olyanra ad-e ki pénzt, amelyet előzőleg más már kitalált. Ha teljes bizonyosságra nem is lehet törekedni, a kutatás sokszor erre is fényt derít. A legfontosabb azonban, hogy nehezen megkerülhető szabadalmi igénypontot csak ennek ismeretében lehet írni. Ismerni kell ugyanis azokat a már nyilvánosságra jutott információkat, amelyek az igénypont oltalmi körét határolják. Óvakodjon azoktól, akik kutatási eredmény nélkül is vállalkoznak szabadalmi bejelentés elkészítésére. Mi a különbség a feltaláló és a szabadalmas között? Feltaláló csak természetes személy lehet, ő az, aki megalkotta a találmányt. Ez a személyhez fűződő jog nem ruházható át. A szabadalomhoz fűződő vagyoni értékű jog a szabadalmasé. Privát találmányoknál a két személy általában azonos, szolgálati találmányoknál vagy cégre átruházott találmányoknál a két személy elválik egymástól a jogi személy lesz a szabadalmas. Mi az, hogy szolgálati találmány? Szolgálati találmánynak hívjuk azt a találmányt, amelynél a feltalálónak munkaköri kötelessége volt a találmány tárgykörébe tartozó megoldások kidolgozása. Ilyenkor a feltaláló köteles a vagyoni értékű jogokat átruházni munkáltatójára. A szabadalmi bejelentést is már a munkáltató cég teszi meg. A feltaláló ilyenkor némi találmányi díjra igényt tarthat, hacsak munkaszerződése ezt máshogy nem szabályozza. Kit érdemes "bevenni" a szabadalomba? Feltaláló az, aki alkotó módon járult hozzá a találmány megalkotásához. Felesleges és nem tanácsos mást is megjelölni feltalálónak, mert e személyhez

fűződő jog - vita vagy válás esetén is - örökre megmarad. Ha valaki segít bennünket, az közreműködőként is díjazható. A vagyoni értékű jogok azonban szabadadon átruházhatók, tehát szabadalmasnak mást is bevehetünk, ha szükséges. Ilyenkor azonban megszűnik a magyar hatósági díjaknál meglévő feltalálói kedvezmény. Biztonságban van-e találmányom a szabadalmi bejelentésig? A szabadalmi ügyvivők és szabadalmi irodák titoktartásra kötelezettek. Abszolút megbízhat bennük. Ugyanez érvényes bejelentés után a szabadalmi hivatalok dolgozóira. Fokozott óvatosság esetén a szabadalmi bejelentés megtételéig is önkéntes nyilvántartásba vehető egy találmány leírása, illetve egy 3. személy, például műszaki rajzoló, fejlesztő esetén Titoktartási megállapodást köthetünk. Meddig marad titokban a találmányom? A szabadalmi bejelentést (elsőbbséget) követő 18. hónap után a szabadalmi bejelentést közzéteszik. Innentől a találmány nyilvánosnak tekinthető, kivonata bekerül a kutatható adatbázisokba is. Mire terjed ki a szabadalom? A szabadalom nem a találmányomra terjed ki, azaz nem arra, amire feltalálóként azt hiszem, hogy a találmányom. A szabadalom kizárólag találmányom szabadalmi leírásának főigényponti jellemzőire terjed ki. A szabadalmi oltalom, azaz a kizárólagos jog tehát csak arra a termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben a szabadalmi leírás alapján értelmezett szabadalmi igénypontom összes jellemzője megvalósul. Ezért nem csak az a lényeges, hogy mit találtam fel, hanem az is, hogy az hogyan, illetve milyen szakszerűséggel van megfogalmazva. Mit tartalmaz a kizárólagos jog? A kizárólagos jog alapján csak a szabadalmas engedélyével szabad az adott országban az oltalmazott terméket (eljárást) hasznosítani, használni, gyártani, forgalmazni. Feltaláltam valamit, de nincs pénzem, mit tegyek? Pénz nélkül nincs sok értelme belevágni az innovációba. Ha feltalált valamit, és abból Ön is pénzt szeretne látni, akkor be is kell fektessen. Vagy keresnie kell befektetőt. A kizárólagos jog megszerzése nem kötelező. Jedlik Ányos szerzetestudós például nem szabadalmaztatta találmányait, hanem közkinccsé tette. Ez az

ösvény Ön előtt is nyitva áll. Annak sincs sok értelme, hogy szabadalmi ügyvivő nélkül vágjon neki az útnak, mert, ha meg is kapja a szabadalmat, azt a profik közül az kerüli meg, aki csak akarja. Szabadalmi ügyvivők általában nem foglalkoznak a találmány menedzselésével, és etikai okokból díjazásuk sem helyettesíthető tulajdoni rész felajánlásával. Pályázatokat is kereshet, de ezek utófinanszírozottak, így pénz nélkül ez az út is járhatatlan. Tekintve, hogy az innováció – bármennyire is hisz találmányában – kockázatos, és folyamatos befektetés nélkül kifulladhat, nagyanya ezüstje jobb, ha a vitrinben marad. A menedzselés a kockázati tőke társaságok feladata lenne, ők azonban egy dolgot kerülnek a legjobban: a kockázatot – tisztelet a kivételnek. Menyibe kerül a „világszabadalom”? A szabadalom nem krumpli, amit megvásárolunk. Világszabadalom sincs. A szabadalmaztatás, azaz a kizárólagos jog megszerzése sok éves procedúra. A díjak sok mindentől függnek. Ökölszabályként megjegyezhetjük, hogy 2,5 évig 2,5 millió forintból ki lehet húzni egy 146 országra szóló szabadalmi bejelentést. Utána pedig már termelje ki maga a találmány a költségeit. Hogyan szerezhetek „világszabadalmat”? Egy szabadalmi bejelentéssel sok országban, a PCT tagállamaiban kezdeményezhetünk szabadalmi oltalmat. Sokan ezt vélik világszabadalomnak. A Patent Cooperation Treaty (PCT) az ENSZ égisze alatt létrejött nemzetközi szerződés nem ad közvetlenül szabadalmat, hanem egy olyan bejelentési technikát nyújt, amely megkönnyíti és optimalizálja az oltalomszerzést. Előnyei sokrétűek. Időt ad az országok kiválasztására (2,5 év), úgy, hogy ez alatt az idő alatt jogilag képet kapunk a szabadalmaztatás esélyéről. Emellett ténylegesen is megkezdhetjük a hasznosítást, mert a majdani országok visszamenőlegesen a nemzetközi PCT bejelentési napot fogják elfogadni. Az egyes országok díjai optimális esetben már abban a későbbi időszakban jelentkeznek, amikor azokat a találmány kitermeli. Kudarc esetén az eljárás bármikor megszakítható. Érvényes-e a magyar szabadalom az egész EU-ban? Nem. A magyar szabadalom csak Magyarországon érvényes. Az egész Európai Unióban érvényes szabadalom nincs, de hasonló, egységes EU szabadalom a küszöbön áll. Hol kérhetek egységes EU szabadalmat? Így, ahogy feltehetőleg véli, sehol. Egységes EU szabadalom csak a meglévő

európai szabadalom érvényesítési szakasza részeként kérhető, ha hatályba lép. Ez 2014. év végére várható. Mi a különbség az Európai szabadalom és az Egységes EU szabadalom között? Az európai szabadalmi egyezménynek 38 tagállama van, tehát nagyobb, mint az EU. A szabadalom közvetlenül vagy PCT eljárás keretében kérelmezhető. Ezt a régiós szabadalmat közösen bírálják el, és adják meg, de csak akkor lesz érvényes, ha a kiválasztott tagállamokban külön is érvényesítik. Az érvényesített európai szabadalmat jelenleg országonként kell fenntartani, és a jogérvényesítés is országonként történik. Az egységes EU szabadalmat 25 ország hozta létre (Horvátország nélküli EU, leszámítva Spanyol- és Olaszországot). Ez kizárólag a meglévő európai szabadalomhoz illeszkedően kérhető, annak érvényesítését könnyíti meg, tehát az európai szabadalom megadása után van csak jelentősége. Az egységes EU szabadalom nem válik szét országokra, közösen kell fizetni a fenntartását, és közösen intézhető a jogérvényesítés vagy épp a megsemmisítés. Úgy látszik befutott a szabadalmam, szeretném külföldön is levédeni! Sajnos erre már nincs lehetőség. Akkor kellett volna erre gondolni, amikor még nem került nyilvánosságra, illetve amikor még az elsőbbségi év nem telt le. Alkotó jellegű továbbfejlesztés esetén az új megoldás már levédhető. Ilyenkor a korábbi találmányunk is „ellenséggé”, azaz újdonságrontóvá válhat. Kihez fordulhatok szabadalmaztatási, szellemi tulajdonvédelmi ügyekben? Szabadalmi irodához, szabadalmi ügyvivőhöz. Jogállásuk az ügyvédének felel meg, és titoktartási kötelezettség terheli őket. A jogi mellett műszaki vagy természettudományos egyetemi végzettségük is van. Óvakodjunk a „tanácsadó cégektől” vagy olyan internetes cégektől, akik nem adják arcukat munkájukhoz. Mit jelent az, hogy elsőbbség? A szabadalmi bejelentést követően a találmányt egy éven belül külföldre is bejelenthetjük, a magyar bejelentésre hivatkozva (uniós elsőbbség). Ugyancsak egy évig Magyarországon is új bejelentést tehetünk (belső elsőbbség). Ilyenkor az új oltalom bizonyos előnyöket élvezhet a szabadalmaztatási eljárás során (kutatásnál, ütközésnél). A korábbi bejelentési napot hívjuk elsőbbségi napnak, a korábbi iratot elsőbbségi példánynak vagy elsőbbségi iratnak. Fontos azonban, hogy az oltalom csak az új bejelentéstől kezdődik! Ugyancsak fontos tudni, hogy a fenntartási díj esedékessége a bejelentési nap évfordulója (és nem az elsőbbségi napé).

Miért kell külön kérelmezni a vizsgálatot? Jó kérdés, a törvényalkotó így rendelkezett. Sok országban, így a hatályos törvény szerint Magyarországon is két szakaszból áll a szabadalmaztatási eljárás: kutatási és vizsgálati szakaszból. Ez utóbbit külön kell kérelmeznünk, és a hatósági díjat is meg kell fizessük. A pontos dátumról kapunk tájékoztatást, általában a bejelentési napot követ két év múlva esedékes. Miért tart ilyen sokáig a szabadalmaztatás? Jogos a kérdés, de erről inkább a hatóságokat kellene megkérdeznie. Bizonyára azért, mert nem csak Ön akar szabadalmi oltalmat. Az elsőbbségi év végét a vizsgálatnak mindenképp meg kell várnia. Vannak gyorsítási lehetőségek is, amelyekkel Ön is élhet. Mindazonáltal – ha épp nem bitorolják az oltalmat – nem annyira lényeges a megadás gyorsítása, mert a majd megadott oltalom a bejelentési napra visszaható hatályú. A szabadalmaztatási eljárás néhány évig tart, de korlátozottan Ön is tehet azért, hogy rövidebb legyen. Mi a különbség a szabadalom és a használati mintaoltalom között? A legfontosabb különbségek közé tartozik, hogy használati mintaoltalom csak 10 évig tartható fenn, és eljárási találmányokra nem kérelmezhető. Az újdonság használati mintáknál is feltétel, de azt nem ellenőrzik, nem vizsgálják. A használati mintaoltalmi leírás elkészítése ugyanolyan bonyolult, mint a szabadalmi leírásé, de az oltalmi kérelem elbírálása lényegesen rövidebb. Meddig kell fenntartsam a szabadalmat? A szabadalmi oltalom maximum 20 évig tartható fenn, a bejelentési naptól számítva. Nem kötelező a fenntartása. Évente előre fenntartási díjat kell fizetni, amely az idővel egyre emelkedik. Ha például 10 év után sem tudjuk hasznosítani találmányunkat, úgy nem érdemes tovább erőltetni a fenntartást. Mi történik, ha lejár a szabadalmam? A találmány közkinccsé válik, azt bárki szabadon hasznosíthatja. Általában ez 20 év után következik be. Ha azonban menetközben továbbfejlesztjük ötletünket, és újabb megoldásokat védünk le, akkor az oltalmi időt kiterjeszthetjük. termékünk külső formáját is érdemes levédeni, frissíteni. Ugyancsak fontos a jó névadás, és a hatékony védjegy. A védjegy korlátlan ideig életben tartható.

Hogyan adhatom el szabadalmat? A szabadalom eladását átruházásnak hívjuk. Erre is van lehetőség minden további nélkül, de nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb módja a jog átengedésének. Adhatunk hasznosítási jogot is a másik félnek. Ilyenkor a szabadalom megmarad a miénk (mi fizetjük a fenntartását), de engedélyünk alapján egy másik fél hasznosítja. Ezt hívjuk más szóval licencnek. Ez azért előnyös mindkét fél számára, mert kisebb a kockázata a licencvevőnek, a licenc átadó pedig adott esetben visszavonhatja az engedélyt, például, ha a másik fél elmulasztja a megfelelő hasznosítást. A hasznosítási szerződés lehet kizárólagos is (ez a leggyakoribb forma). A kizárólagos licenc is lehet kétféle: amikor a szabadalmas maga még hasznosíthat, vagy amikor a szabadalmas sem hasznosíthat. Mit tegyek, ha lenyúlták szabadalmamat? Forduljon azonnal hozzáértő szabadalmi irodához! Első lépésként a bizonyítékokat kell megfelelő módon beszerezni, majd szabadalombitorlási pert kell indítani. Ha a lehetőségek fennállnak, akkor ideiglenes intézkedést is célszerű kezdeményezni. Polgári jogi szempontból közömbös, hogy a bitorlás szándékos volt-e vagy véletlen, illetve, hogy csak forgalmazó volt-e vagy gyártó. Kivételes esetekben a bűntető jog eszközei is igénybe vehetők. Sokáig tart a szabadalombitorlási per, érdemes ezek után egyáltalán szabadalmaztatni? Ha titokban tartja találmányát, akkor mire megy vele. Ha a termék piacra kerül és jó, akkor azt hipp-hopp lenyúlják, Ön nem tehet ellene semmit. Egyedül a szabadalmaztatás, illetve az iparjogvédelem védheti meg. A jogérvényesítés valóban hosszadalmas, és költséges folyamat, a végére akár fel is szívódhat az alperes. Mégis ez az egyetlen út. A többségi akaratot érvényesítő demokrácia sem tökéletes, mégsem találtak ki még jobbat nála. Mi a különbség a találmánybitorlás, szabadalombitorlás, szerzői jogi bitorlás között? Találmánybitorlás az, amikor valaki az Ön találmányáról azt állítja, hogy azt ő találta ki. Például az Ön üzlettársa, az Ön háta mögött saját nevében tesz szabadalmi bejelentést. Ha ezzel kárt is okoz, akkor bűntető jogi szankciókat is magára vonhat. Szabadalombitorlás az, ha valaki az Ön szabadalmát engedély nélkül hasznosítja, például véletlenül a védett termékkel azonos terméket forgalmaz. Szerzői jogi bitorlás az, ha valaki más művének (pl. zene, szoftver, írásmű) szerzői jogát

megsérti. Ha például egy internetes üzletszerző jelen kérdés-válasz sorozatot saját weblapján engedély nélkül felhasználja, úgy szerzői jogi bitorlási pernek teszi ki magát.

Értelmező szótár ACTA Anti-Counterfeiting Trade Agreement szavak rövidítése, magyarul Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás. Nemzetközi egyezmény az internetes kalózkodás és a termékhamisítás elleni egységes fellépés és a szerzői jogok eredményes biztosítására. Addíció Szakember számára nyilvánvaló részmegoldások összegzése. Alaki vizsgálat A szabadalmi eljárás első szakasza, amelynek során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt vizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az alaki rendeletben meghatározott szabályoknak. A Hivatal felhívásban közli a bejelentővel az esetleges hiányosságokat, akinek ezek orvoslására megfelelő időt biztosít. Alkalmazotti minta Annak a mintája, aki munkaköri kötelezettség nélkül dolgoz ki olyan mintát, amely a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Alkalmazotti találmány Annak a találmánya, aki munkaköri kötelezettség nélkül dolgoz ki olyan találmányt, amely a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Alkotás A szerző szellemi tevékenységének egyéni, eredeti eredménye. Anonimitási jog A feltaláló kérheti, hogy nevét az iratokon ne tűntessék fel.

Anterioritás Korábbi elsőbbségű irat Anyaghelyettesítés Ismert megoldásban szokásosan alkalmazott anyagot egy másik ismert anyaggal helyettesítünk. Apport Társas vállalkozásban nem pénzbeli hozzájárulás a törzstőkéhez Árujegyzék Azon áruknak, szolgáltatásoknak a védjegyoltalmat igénylik.

a

jegyzéke,

amelyek

megjelölésére

Átvitel Ismert műszaki intézkedés használata egy másik területen. Berni Uniós Egyezmény (BUE) Nemzetközi egyezmény a szerzői jog anyagi és eljárási szabályainak egységesítésére. A legtöbb ország részese, az egyik tagországban nyilvánosságra hozott alkotás a többi tagállamban is védelmet élvez. Biológiai anyag letétbe helyezése Ha a köz számára nem hozzáférhető biológiai anyag, illetve mikroorganizmus 2 törzs a szabadalmi leírásban nem tárható fel, úgy elismervényt kell benyújtani arról, hogy egy kijelölt helyen letétbe helyezték. Bitorlás A szabadalmi oltalom alatt álló találmány hasznosítása Bizalmas ügykezelés Szabadalmi, formatervezési mintaoltalmi bejelentés közzétételéig, használati mintaoltalom megadásáig az iratokat az MSZHSZTNH-ban csak a bejelentő, képviselő, feltaláló/szerző, szakértő(szerv) tekintheti meg.

Brain storming Ötletbörze jellegű csoportos kreatív eljárás koncepcióalkotáshoz. Budapesti Szerződés Mikroorganizmusok letétbe helyezéséről szóló nemzetközi egyezmény. Cashflow (pénzáramlás) Olyan mérleg, amely a pénzeszközökben bekövetkezett változásokat mutatja meg, például egy befektetéshez kapcsolódó pénzbevételeket és pénzkiadásokat. Cybersquatting Internetes visszaélés DeveloSpy Magyar nyelven is elérhető versenytársfigyelő szolgáltatás, amelynek segítségével rendszeres információ kapható a legújabb műszaki fejlesztésekről a www.development.eu oldalon. DUS vizsgálat Megkülönböztethetőség, vizsgálata növényfajtáknál

egyneműség

és

állandóság

technikai

Egyéni, eredeti jelleg A szerzői jogi védelem feltétele. Lényegében újdonságot jelent, nem más mű szolgai másolása. Ezt a jelleget a kifejezés és nem a tartalom hordozza. Egység Szabadalmi bejelentésben csak olyan találmányok csoportjára igényelhető oltalom, amelyet közös találmányi gondolat kapcsol össze. Egységes EU szabadalom A meglévő európai szabadalomhoz illeszkedő, annak érvényesítését negkönnyítő együttműködés az Európai Unió országai között, leszámítva Horvát-,Spanyol- és Olaszországot.

Ekvivalencia Ismert elemeket azonos feladatot betöltő más ismert elemekkel helyettesítünk. Előhasználati jog Az elsőbbség napja előtt a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenység körében történő előállítása vagy használata (komoly előkészületet is beleértve)alapján szerzett jog. Érdemi vizsgálat A szabadalmi eljárás szakasza, amelynek során a Hivatal - amennyiben a bejelentő kéri - valamennyi szabadalmazási feltétel teljesülésére kiterjedő vizsgálatot végez. Elsőbbség A bejelentés napjával megegyező vagy azt megelőző időpont, amelynek a szabadalmi igénnyel kapcsolatban, a találmány újdonságának és a feltalálói tevékenység meglétének megítélésénél, továbbá a bejelentés közzétételének időpontja szempontjából van jelentősége. Észrevétel Szabadalmi bejelentés, formatervezési mintaoltalmi bejelentés közzétételét követően, védjegy adatközlését követően harmadik fél észrevételt nyújthat be arra vonatkozólag, hogy a bejelentés nem felel meg bizonyos törvényi követelményeknek. Az észrevételt tevő nem válik ügyféllé, de tájékoztatják a döntésről. Felhasználási engedély A felhasználási szerződés részét képező szerzői nyilatkozat. Fő szabály szerint a jogszerző személyéhez tapadó jogosultságot ad, amely korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra vagy felhasználási mértékre. Felhasználási szerződés A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Feltaláló

Az a természetes személy, aki a találmányt (használati mintát) megalkotta. Feltalálói lépés Az a tevékenység, amely a használati minta technika állásához képest mesterségében járatos személy számára nem nyilvánvaló. Feltalálói tevékenység Szabadalmazhatósági feltétel. Az a tevékenység, amely a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Fenntartási díj A szabadalom, használati mintaoltalom tartamára évenként fizetendő díj. Formavédelem Formatervezési mintaoltalom, nemzetközi ipari mintaoltalom, „Geschmacksmuster”, USA-beli „design patent” gyűjtőneve.

német

Formatervezési mintaoltalom Új és egyéni jellegű árucikkek külső megjelenésének védelmét szolgáló oltalom. Fővárosi Törvényszék Az iparjogvédelmi határozatok megváltoztatására irányuló eljárások, a bitorlással, kényszerengedéllyel összefüggő ügyek a Fővárosi Bíróság Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. Fővárosi Ítélőtábla A Főváros Bíróság Törvényszék elsőfokú végzése, ítélete ellen a Fővárosi Bírósághoz Ítélőtáblához lehet fellebbezni. Franchise Olyan komplett, szakmai és kereskedelmi szempontból bevált rendszer, amely jogilag független vállalkozásokat fog össze a rendszer tulajdonosának előírása alapján, annak védjegye, know-how-ja felhasználásával. Gyakorlatba vétel

A találmány vagy minta használata, forgalomba hozatala, bemutatása, kiállítása. Használati minta A találmánynál általában egyszerűbb, műszaki megfogható (háromdimenziós) termék, szerkezet, kapcsolási elrendezés.

jellegű,

Használati mintaoltalom A használati minta védelmét, kizárólagos hasznosítását szolgáló, területileg és időben korlátozott jog. Hasznosítás Egy találmány, minta előállítása, használata, forgalomba hozatala, importja. Hasznosítási szerződés A szabadalom vagy minta hasznosítására kötött polgári jogi szerződés. A szerződés alapján a szabadalmas, illetve jogosult hasznosítási engedélyt (licencet) ad, ennek fejében a hasznosító díjat fizet. Határidő Az iparjogvédelmi eljárásban kitűzött határidők lejárat előtt kérelemre meghosszabbíthatók. A törvényekben megszabott határidők nem hosszabbítható meg, késedelem esetén – hacsak a törvény máshogy nem rendelkezik (pl. fenntartási díjnál) – igazolási kérelem terjeszthető elő. Az SZTNH-t általában nem kötik eljárási határidők. Homológ Szerkezetre, eredetre megegyező, de eltérő működésű szerv, molekula. Ideiglenes oltalom Szabadalmi bejelentés vagy formatervezési mintaoltalmi bejelentés közzétételekor a bejelentés napjára visszaható hatállyal ideiglenes oltalom keletkezik. Igazolási kérelem

Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül (vagy a tudomásra jutás, illetve akadály elhárulás követő 15 napon belül, de legfeljebb 6 hónapon belül) a vétlenség valószínűsítésével és az elmulasztott cselekmény pótlásával igazolási kérelem terjeszthető elő. Az igazolás elfogadása esetén a határidőt időben teljesítettnek tekintik. Igénypont Az oltalmi igény rövid (egyetlen mondatos) megfogalmazása, a szabadalmi leírás végén. Innováció Összehangolt tevékenység haladást hozó termékek, eljárások megvalósítására az ötlettől a hasznosításig. Ipari alkalmazhatóság Szabadalmazhatósági feltétel. Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható vagy használható. Ipari mintaoltalom A magyar formatervezési mintaoltalom régebbi elnevezése, illetve a WIPO által nemzetközileg lajstromozott mintákat is így hívjuk. Jogerőre emelkedés (SZTNH határozat) Az SZTNH határozatai a kézbesítéssel emelkednek jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől. Jogutódlás Az oltalomból eredő jogok átszállása, átruházása. K+F+I Kutatás + Fejlesztés + Innováció Kényszerengedély Ha a szabadalmas egy meghatározott ideig nem hasznosítja a találmányt az ország területén, úgy annak hasznosítására belföldi gazdálkodó

szervezet kényszerengedélyt kérhet. A szabadalmas, amennyiben találmánya egy másikszabadalom miatt nem hasznosítható a hasznosítását gátló szabadalomra vagy használati mintaoltalomra a szükséges mértékig kényszerengedélyt kérhet. A használati mintaoltalom jogosultja is kényszerengedélyt kérhet az őt gátló másik használati mintaoltalomra. Kiállítási igazolás Jóváhagyott kiállításon résztvevő a kiállítás tartama alatt kérheti, hogy a kiállított termékről készített dokumentációt a kiállítás igazgatósága igazolja. Célja, hogy egy szabadalmi bejelentésnél a találmány kiállításon történő bemutatását a technika állásának meghatározásánál hagyják figyelmen kívül. Kiegészítő oltalom (SPC) Gyógyszerek és növényvédő szerek lejárt szabadalma után max. 5 évig érvényes, feltételekkel adott oltalom (Supplementary Protection Certificate). Kizárólagos felhasználási engedély Kifejezett kikötés a felhasználási szerződésben, amelynek alapján a művet csak a jogszerzőn kívül más nem használhatja fel, a szerző is csak akkor, ha a szerződésben a felek erről így rendelkeztek. Kizárólagos hasznosítási jog A találmányt egyedül a szabadalmas hasznosíthatja, vagy akinek erre engedélyt ad. Know-how Vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek, tapasztalatok. Kombináció Önmagukban ismert részmegoldások együttes alkalmazása. Közhitelű nyilvántartás Olyan nyilvános adatjegyzék, amelyben foglaltakat az ellenkező bizonyításáig 8 valónak kell elfogadni. Közkincs

Bárki által hozzáférhető megoldás (például lejárt szabadalom). A közkincs – egyéb korlátokat, például a tisztességtelen piaci magatartást tiltó szabályokat – figyelembe véve szabadon hasznosítható. Közös jogkezelés A szerzői és szomszédos jogok érvényesítésére a jogosultak által létrehozott szervezet. Közös szabadalom Több szabadalmas esetén a saját tulajdonhányadával mindenki szabadon rendelkezhet. Licenc, licencia Szabadalom, illetve más iparjogvédelmi oltalom felhasználására szolgáló engedély Licencszerződés, licenciaszerződés Licencszerződés,licenciaszerződés Hasznosítási szerződés. Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi, szerzői jogi hatósági feladatokat ellátó, tájékoztatási, szolgáltatási funkciókat is betöltő országos hatáskörű közigazgatási szerv, 2011 január elsejétől neve Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (röv. SZTNH) Megadási és kinyomtatási díj A szabadalom megadása előtt lerovandó iparjogvédelmi hatósági díj. Megsemmisítés Szabadalom vagy mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal megsemmisíthető, ha az nem felelt meg a törvényben előírt feltételeknek. Megváltoztatási kérelem Az SZTNH határozatait illetően a határozat megváltoztatását kérheti az ügyfél a Fővárosi Törvényszéktől, annak kézhezvételét követő 30 napon belül.

Merchandising Olyan kereskedelmi tevékenység, amely egy műben szereplő alak, híres személy, védjegy ismert nevét, alakját viszi át egy másik termékre (pl. Harry Potter kulcstartó, Alain Delon ing, Adidas parfüm). Mesterségében járatos személy Az adott műszaki területen jártas fiktív személy, többé-kevésbé ismeri a technika állását, tapasztalata a szakemberhez képest inkább gyakorlati jellegű. Magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Munkaviszonyban vagy más hasonló (SZTNH) Iparjogvédelmi, szerzői jogi hatósági feladatokat ellátó, tájékoztatási, szolgáltatási funkciókat is betöltő országos hatáskörű közigazgatási szerv. Nemesítő Az, aki a növényfajtát nemesítette, vagy felfedezte és kifejlesztette. Nemleges megállapítás Aki attól tart, hogy ellene szabadalombitorlási vagy mintaoltalom-bitorlási eljárást indítanak, az kérheti az SZTNH-tól annak megállapítását, hogy az ő megoldása nem ütközik a megjelölt oltalomba. Növényfajta Az a legkisebb besorolású önálló növényrendszertani egységen belüli növénycsoportosítás, amely az adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzők által meghatározható, továbbá bármely más növénycsoportosítástól legalább egy ilyen kifejeződött jellemző tekintetében megkülönböztethető, és jellemzőit megőrző szaporításra alkalmas egységet alkot. Növényfajta oltalom Egy növényfajta akkor oltalmazható, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új, valamint ha lajstromozható fajtanévvel látták el. Oltalom terjedelme

A szabadalom terjedelmét a főigénypontok határozzák meg. A szabadalmi oltalom olyan termékre, eljárásra terjed ki, amelyben a főigénypont összes jellemzője megvalósul. Omnibusz igénypont Régies angol igénypont, ahol egy mondattal mindent igényelnek, amely a leírásban vagy egy ábrán megtalálható. Optimalizálás Ismert megoldás jellemzőjének intervallumon belüli legkedvezőbb értékének megkeresése. Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, a szellemi tulajdon jogi védelmének általános szabályait rögzíti. Rekombináns DNS Új DNS szekvencia, amely két nem homológ DNS molekula kombinációjakor képződik. Royalty Jövedék; szellemi alkotás hasznosítása során a licencvevő által fizetendő százalékos díj Szabad felhasználás A szerzői vagyoni jogok korlátja. A nyilvánosságra hozott művek olyan céljában és módozataiban kötött felhasználása, amely díjtalan, és amelyhez a szerző engedélye sem szükséges. (pl.: iskolai célú másolatkészítés) Szabadalmas A szabadalmi oltalom jogosultja. Szabadalmi ügyvivő Egyszerre mérnöki és ügyvédi tevékenységet ellátó személy, aki különösen iparjogvédelmi ügyekben lát el a hatóságok és bíróságok előtt képviseleti

feladatokat. Szabadalom A találmány védelmét, kizárólagos hasznosítását szolgáló, területileg és időben korlátozott jog. Szabadalombitorlás A szabadalom által védett találmány jogosulatlan hasznosítása. Szakember Az adott műszaki területen jártas fiktív személy, ismeri a technika állását. Szaporítóanyag Teljes növény termesztésére vagy más módon való előállítására alkalmas egész növény, mag vagy más növényrész. Származtatás A szabadalom és a használati mintaoltalom korlátozott átjárhatóságát biztosítja. Szekvencia Szerkezeti elemek kapcsolódási sorrendje Szellemi tulajdon A legfontosabb szellemi tulajdonvédelmi kategóriák, különösen az ioarjogvédelem tárgykörébe eső műszaki megoldást védő szabadalom vagy használati mintaoltalom, a formai kialakítást védő formatervezési mintaoltalom, az árujelző funkciót betöltő védjegy, valamint a szerzői mű Személyhez fűződő jogok A feltaláló, szerző személyétől elidegeníthetetlen jogok (pl. névfeltűntetés joga). Szerző Az a természetes személy, aki a formatervezési mintát vagy a szerzői alkotást (pl. művészeti, tudományos művet, szoftvert) megalkotta.

Szerzői Jogi Szakértő Testület Az SZTNH mellett működő szakértő testület, amely felkérésre szakvéleményt ad a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről. Szerzői jogok A mű létrejöttével keletkező személyhez fűződő és vagyoni jogok. Szinergizmus Két különböző eljárást, gyógyszert alkalmazva, azok egymás hatását erősítik. Szoftver felhasználása Aki szoftver felhasználására jogosult, a szerző külön engedélye nélkül is megfigyelheti, tanulmányozhatja annak működését, kipróbálhatja a betáplálás, megjelenítés, futtatás, továbbítás, tárolás során abból a célból, hogy valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást megismerje. Szolgálati minta Annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A minta jogosultja „automatikus” jogutódlással a munkáltató. Szolgálati találmány Annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szabadalom jogosultja „automatikus” jogutódlással a munkáltató. Szomszédos jogok Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, televízió- szervezeteket és a filmek előállítóit megillető jogok.

a

Találmány Feltalálók által kidolgozott, a technika állásához képest új megoldás Találmánybitorlás

rádió-

és

Ha a szabadalom tárgyát jogosulatlanul másnak találmányából vették át (polgári és büntetőjogi szankcióval járhat). Találmányi díj Szolgálati találmány feltalálóját megillető díj. Találmányi díjszerződés Feltaláló és a munkáltató között létrejött polgári jogi szerződés a találmány hasznosításának díjazására. Technika állása A szabadalom elsőbbségének időpontjáig nyilvánosságra jutott írásbeli, szóbeli közlés vagy gyakorlatba vétel, amely bárki számára hozzáférhetővé vált. Tényállás, tényvázlat Szabadalmi ügyvivő, ügyvéd által felvett, a megbízás körülményeit rögzítő, a megbízási szerződést helyettesítő irat Téves szakmai előítélet legyőzése A szakterület legutolsó álláspontja szerinti technikai ismeretekből szakember nem kaphatott arra vonatkozó információt, sőt az figyelmét helytelen irányba terelte. Továbbhasználati jog A szabadalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenység körében történő előállítása vagy használata (komoly előkészületet is beleértve) alapján szerzett jog. Továbbhasználati jog A szabadalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenység körében történő előállítása vagy használata (komoly előkészületet is beleértve) alapján szerzett jog. Többszörözés Ugyanazt az ismert intézkedést egymás után többször alkalmazzuk.

TRIPS Egyezmény (Trade RelatedAspects of Intellectual Property Rights) A szellemi tulajdon (szerzői és iparjogvédelmi alkotások) jogi védelmével valamint kereskedelmi vonatkozásaival foglalkozó nemzetközi szerződés. Újdonság Szabadalmazhatósági feltétel. Új az, ami nem tartozik a technika állásához. Újdonságrontó irat Az elsőbbségi időpont előtt nyilvánosságra jutott anyag. Újítás Csak egy adott gazdálkodó szervezetnél új műszaki vagy szervezési jellegű megoldás. Jogi szabályozása már nincs hatályban. Újra érvénybe helyezés Fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt oltalom a türelmi idő leteltét követő 3 hónapon belül kérelemre újra érvénybe helyezhető. Vagyoni jogok Az alkotás tulajdonosához kapcsolódó, általában elidegeníthető jogok. Vagyoni jogok (szerzői) A szerzőt vagy annak jogutódját (pl. örökös, munkáltató) megillető elidegeníthető jogok. Védelmi idő A szerzői jogok a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesülnek védelemben. Ez az idő a védelmi idő. WACC (súlyozott átlagos tőkeköltség) A vállalat saját és idegen tőke tulajdonosainak hozamelvárása a tőkeszerkezet szerint súlyozva. Számítása: WACC = [részvénytőke költsége] * [a részvénytőke az össztőke százalékában] + [hiteltőke költsége] * [1 – adókulcs] * [a hiteltőke az össztőke százalékában]

World Intellectual Property Organization A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az (WIPO) A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az ENSZ szakosított szerzői és iparjogvédelmi szervezete. A legtöbb ország tagja, előmozdítja és koordinálja az államközi együttműködést.