1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs rendszerek. A javak csoportosítása.
Közgazdaságtan: a sz kösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Területei: - Mikroökonómia: Megmagyarázza a piac, a piaci szerepl k jellemz it, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszer ségeket. Elkülönült piaci szerepl k, illetve az egyes piaci jelenségek oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit, a gazdasági szerepl k alapvet típusait tanulmányozza. Kulcsfogalmai: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly. - Makroökonómia: A gazdaság egészét, annak törvényszer ségeit vizsgálja. A gazdasági szerepl k ágazatokká, szektorokká, a termékeket pedig termékcsoportokká összesíti. Problémái: infláció, foglalkoztatás, makrogazdasági egyensúly, gazdasági növekedés. - Nemzetközi gazdaságtan: Nemzetközi szervezetek (EU, OPEC, WTO, Világbank) teljesítményeit, viszonyát tekinti tárgynak. - Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése Kérdései: - Mit termeljen? Milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és min ségét állítsák el ? - Hogyan termeljenek? Termelési tényez ket kombinálják. T keintenzív fejlett országokban sok t két, és kevés, de magasan képzett munkaer t alkalmaz. Munkaintenzív kevésbé fejlett gazdaságok, sok munkát igényl technológia. Gazdaság: a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások el állításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefügg jelenségek és kölcsönhatások összessége. Szükséglet: az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti bels igény. - Emberi lét fenntartásához szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény. - Olyan hiányérzet, amely motiválja az embert a hiányérzet megszüntetésére. - Gazdasági szükséglet kielégítésének eszközei: javak és szolgáltatások. Mozzanata a fogyasztás. Hasznosság: a javak azon hasznos tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ket. Termelés: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak el állításának folyamata. - Munka: az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasznál. - Természeti tényez k: természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. - T kejavak: termeléssel létrehozott eszközök, amelyeket a termelésben használnak fel. - Vállalkozó: feladata az összes termelési tényez egységbe szervezése, irányítása. - Információ: Termelési lehet ségek határgörbéje: azt fejezi ki, hogy valamely gazdaság bizonyos javakból mennyit képes el állítani a rendelkezésre álló inputtényez k felhasználásával, különböz tényez összetétel , hatékony termelési eljárások során. E és F pont azt mutatja, hogy mennyit tudna termelni a gazdaság a két jószágból különkülön, ha az er forrásokat kizárólag az egyik vagy kizárólag a másik termék el állítására fordítaná. A görbén lev pontokon elmozdulva, a sz kös er források adott korlátja mellett, csak úgy lehet növelni az egyik termék el állítását, ha a másik termelése eközben csökken. A görbén kívül es pontok által jelölt kombinációk a rögzített er forrás korlátok mellett nem érhet k el a társadalom számára. A görbén belüli pontok olyan termékkombinációkat képviselnek, amelyek nem hatékonyak, hiszen ezekb l a pontokból jobbra-felfelé elmozdulva növelhet mindkét termék termelése. Az ilyen pontokkal jelzett állapotban a gazdaságban vagy nem használják fel az összes er forrást, ami ellentmond a sz kösség tényének, vagy felhasználják ugyan, de nem hatékonyan.
Transzformáció határrátája (MRT – Marginal Rate of Transformation): azt mutatja meg, hogy a termelési lehet ségek határán maradva egy termék (Y) mekkora mennyiségér l kell lemondani a gazdaságnak ahhoz, hogy egy másik termék (X) el állítását egy egységgel növelhesse. A görbe negatív meredeksége a sz kösség tényéb l fakad. Egy kéttermékes gazdaságban az egyik jószág megtermelésének alternatív költsége nem más, mint a másik jószág termelésb l kies mennyiség, amely „meg nem termelése” révén a sz kös input javak átcsoportosíthatóvá váltak. A termelési lehet ségek határa rendszerint az origóra konkáv görbe, ami azt fejezi ki, hogy a jószágok termelésében a csökken határhozadék elve érvényesül. Amikor egy gazdaság valamely outputkészletéhez viszonyítva nem létezik olyan outputkombináció, amelyben oly módon nagyobb legalább az egyik termék mennyisége, hogy közben egyetlen másik termék mennyisége sem kisebb az eredetinél, akkor a gazdaság a Pareto-optimum állapotában van. Javak csoportosítása: - Szabad javak: természet adta javak pl. leveg , napfény, forrásvíz, vadon él növények állatok. - Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak. (termékek, szolgáltatások) - Termékek: azok a javak, amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésre alkalmas, hasznos tulajdonságokkal. - Anyagi jelleg szolgáltatás: pl. a termék fogyasztóhoz történ eljuttatása, szállítása, megóvása, csomagolása. - Nem anyagi jelleg szolgáltatás: esetén nem a termék, hanem valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki az emberi szükségletet. Pl. oktatás, kultúra, egészségügy. - Magánjavak: Azok, amelyeket az egyének fogyasztanak el, és ha egy valaki már elfogyasztotta, nem fogyaszthatja el senki más. Korlátozott mennyiség. Egyesek kiszorulnak, versengés folyik érte. - Közjavak: Azok a javak, amelyek egy ország minden lakosának rendelkezésére állnak, senki sem zárható ki a használatukból, csak kisebb-nagyobb közösség fogyaszthatja. Nem oszthatók pl. honvédelem, közbiztonság.
Piaci koordináció: - egymás mellé rendeltek, egyenrangúak a szerepl k - cserekapcsolatok pénz közvetítésével - céljuk gazdasági eredmény elérése - legfontosabb információkat a pénz közvetíti - döntéseiket az árak, költségeik, jövedelmük, nyereségük és veszteségük motiválja. - Mit? Mi nyereséges, mely árú termelése hozza a lehet legtöbb profitot. Áraikat költségeikkel vetik egybe. - Hogyan? Termelési tényez k árarányai alapján. A lehet legkisebb költségekkel teszik az adott kibocsátást. - Kinek? Bér-, profit-, járadék jelleg jövedelmek. - Lehet vé teszi: rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást, takarékosságra ösztönöz. Bürokratikus (centralizált) koordináció: a gazdaság tudatos, központi tervek és utasítások alapján m ködik. - alá- és fölérendeltségi viszony a szerepl k között - utasítások és tiltások - kevés szerep jut a piacnak. A központ terveket készít, a részterveket összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza és közli a termel kkel, akik feladata a végrehajtás. Kelet- és Közép-Európában megbukott. Vegyes típusú gazdaságkoordináció: - együtt vannak jelen a piaci és állami koordináció elemei. - Meghatározó szerepe van a piacnak - Állami beavatkozás: piaci eszközökkel, korrekciójával, helyettesítésével. A modern gazdaság piacgazdaság és vegyes gazdaság is egyszerre.
2.
A piacgazdaság alapfogalmai. Egyéni, piaci kereslet, kínálat, keresleti, kínálati függvények. Marshall kereszt. Rezervációs ár, piactisztító ár. Alapvet piactípusok.
Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. - Egyéni kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. - Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböz árak mellett az adott áruból képesek és hajlandók megvásárolni.
Kínálat: az a meghatározott mennyiség árutömeg, amelyet az árutermel k valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Ár: az áru értékének pénzben történ kifejezése. Rövidebb távon a kereslet és kínálat alakítja, amelyet a termel k ráfordításai, költségei, a vev k pénz mennyisége, értékítélete, a terméknek tulajdonított hasznosság befolyásol. Befolyásolja a kereslet és kínálat alakulását is. Jövedelem: A termel oldaláról szemlélve, az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerül költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmez , ha az érbevétel tiszta jövedelmet is tartalmaz. A fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze vásárlóképessége.
Keresleti függvény: egy termék ára (P) és a keresett mennyiség (Q) közötti kapcsolatot mutatja, feltételezve, hogy egyéb a keresletet befolyásoló tényez k változatlanok. A keresett mennyiség változását mutatja az ár függvényében. Negatív meredekség , vagyis lefelé lejt. Görbe meredeksége: megmutatja, hogy az ár egységnyi változása a keresett mennyiségben milyen változást vált ki. Paradox hatások: - Presztízs-, vagy sznobhatás: egy divatos árucikk ára csökken, és a fogyasztók egy része azért nem vásárolja meg, mert olcsóbban, már bárki megveheti. - Spekulációhatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, további áremelésre számítva. - Veblen hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a min séget. - Giffen-, vagy inferior: alacsonyabb rend termékek vásárlóinál az árral azonos irányú keresletváltozás.
Ha a keresletre ható tényez k közül nem az ár, hanem az egyéb tényez k valamelyike változik, akkor maga a kereslet változik, ekkor a keresleti görbe eltolódik. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése, ha a termék normál termék. A helyettesít termékek árának növekedése (oka a relatív árváltozás). Az adott termékkel viszonyban lév áru árának kiegészít csökkenése. A jöv ben a termék drágább lesz. Ízlésre ható tényez k hatása (reklám). Kiszolgált népesség számának növekedése. Keresletet csökkent tényez k: jövedelem csökkenése, ha normál termék. A helyettesít termékek árának csökkenése. Kiegészít termékek árának növekedése. A jöv ben olcsóbb lesz a termék. Ízlésre ható tényez k, kevésbe kedvelté teszik a fogyasztó számára. Népesség számának csökkenése.
Kínálati függvény: megmutatja, hogy a termel k különböz árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Meredeksége pozitív. - Kínálat árrugalmassága: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz el a kínált mennyiségben. - Rugalmas kínálat: ha az ε>1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása. - Egységnyi rugalmasságú kínálat: ha az ε=1, vagyis az ár és a kínált mennyiség százalékos változása megegyezik. Rugalmatlan kínálat: ha az ε<1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása kisebb, az ár százalékos változásánál.
-
Kínálatot növel tényez k: termelési tényez k árának csökkenése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának csökkenése esetén a vállalat inkább átcsoportosítja e területre a termelési tényez ket. A technológia fejl dése, kisebb termelési költség. Kapcsolódó, vagy alapanyagot biztosító ágazat termelésének átalakulása. Kedvez kilátások esetén a vállalatok jelent s fejlesztésekbe kezdenek, növelik vállalataik méretét. A kínálati oldal szerepl inek száma. Kedvez id járás pl. mez gazdaság. Kínálatot csökkent tényez k: Termelési tényez k árának növekedése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának növekedése esetén a vállalat átcsoportosítja e területr l a termelési tényez ket. Azon várakozás, hogy a jöv ben a termék piaca kedvez tlenül alakul, a termék ára csökken, n nek a kockázatok. Kedvez tlen id járás, aszály, árvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa.
Marshall-kereszt: Piaci egyensúly: a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenl . Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl . Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó mennyiség. Kínálati többlet: ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vev k hajlandók, illetve képesek megvenni. Túlkereslet, vagy hiány: a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk,
mint amennyit a termel k kínálnak. Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet a fogyasztó egy-egy pótlólagos egységért hajlandó fizetni. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel.
„Pókháló elmélet”: abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha a termel k ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A termel k azonban csak a döntés meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészülésekor ugyanez az ár lesz a piacon. Ez akkor okoz problémát, ha a termelési id szak hosszú. Széttart a pókháló, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Ha a kínálat rugalmasabb, akkor az egyensúly viszonylag egyszer en helyreáll, ilyenkor a pókháló összetart.
Alapvet piactípusok: - Tökéletes versenypiac: Nagyon sok termel termeli és kínálja a piacon az adott terméket, a vev k száma is nagy. Minden eladó csak töredékét adja az adott termék összkínálatának és a vev k egyenként ugyancsak elhanyagolható kis hányadát az összkeresletnek. Szabad be- és kilépés. Semmi sem akadályozza újabb termel k be- vagy kilépését. Versenyképes vállalatok viszonylag kis t kével alapíthatók. Homogén, egymástól nem, vagy legalábbis nem jelent sen különböz termékeket forgalmaznak. Egymást helyettesíthetik. Ár alakulása független. Az ár küls adottság. A termel k tehát árelfogadók. Az eladó számára nincs keresleti korlát, így a vállalat keresleti függvénye végtelenül rugalmas, vagyis egy vízszintes egyenes. Mind a piaci, mind a technológiai jelleg információk szabadok. A vállalat árelfogadó, ebb l következik, hogy a termel döntésének központi kérdése, hogy mennyit termeljen ahhoz, hogy hasznát maximalizálja. - Monopolpiac jellemz i: Egyetlen vállalat van jelen: ezért a vev nem választhat az eladók között: az adott terméket egyetlen vállalat állítja el , s a termék a vev számára semmi mással nem helyettesíthet . Más vállalat nem képes belépni, nincs versenytárs. A termék áráról maga a vállalat dönt, megszabja a piaci árat, birtokolja az összes információt. - Oligopolpiac: Olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat m ködik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelent s hányadát. (személygépkocsi-ipar, légitársaságok, olajtársaságok, mobilszolgáltatók). A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Stratégiai kérdéseknél szem el tt tarja versenytársai reakcióit. Árkövet . Képes befolyásolni a termék árát, de árlakító szerepe korlátozott.
-
Monopolisztikus versenypiac: Számos vállalat van jelen. Ezek a vállalatok rendeltetésben hasonló, de nem azonos terméket állítanak el . Bárki megjelenhet, a márkának azonban nagyon nagy szerepe van. Befolyása van az áralakulásra, a márkát meg kell fizetni.
Kompetitív piac Szerepl k száma
Hatása az árra
Sok
Monopolisztikus verseny Sok
Árelfogadók
Van
Oligopol piac
Monopólium
Eladó egy, sok vev (kivéve monopszónia) vezet , Ármeghatározó
Eladó kevés, vev sok
Árképz , vagy követ Nehéz Korlátozott Homogén
Nem könny Korlátozott Differenciált
Könny Ki- és belépés Információ áramlás Szabad Homogén Termék jellege
3.
Szinte lehetetlen Nincs Homogén
A hasznosság értelmezése. Gossen I és II. törvénye.
Hasznosság: a fogyasztó elégedettsége, amelyet egy termék elfogyasztása, valamely tevékenység kifejtése, vagy szolgáltatás igénybevétele révén nyer. - Hasznosság kardinális megközelítése: a fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhet hasznosságok abszolút nagyságát t számokkal képes jellemezni. Arányaiban is különbséget tud tenni. - Hasznosság ordinális megközelítése: a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. Az összfogyasztás révén nyert hasznosságot akarja maximalizálni. Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem n tovább, s t a fogyasztás folytatása esetén csökken.
Határhaszon: mennyivel n a fogyasztó valamely termék fogyasztása révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebb l a termékb l a fogyasztását. Az összhaszon függvény Q szerinti els deriváltja.
Összhaszon: a határhasznok összege. Gossen I. törvénye, a csökken határhaszon elve: kimondja, hogy az egymást követ jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben n .
pótlólagos
A vásárlási döntésben mindenképpen van szerepe az egyéni haszon megítélésének, az áru határhasznának. Ebb l az következik, hogy a fogyasztók általában többre értékelik a sz kösen rendelkezésre álló javakat, mint azokat, amelyekhez különösebb nehézség nélkül hozzá lehet jutni.
Piaci ár: a terméknek tulajdonított társadalmi hasznosságnak és a megszerzés költségének az egyenl ségét fejezi ki.
A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania.
-
Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna.
El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Optimális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlít dnek.
Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel.
Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhet határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. ( Angliában Jevons – törvényeként is emlegetik )
Az ábrán jól látható, hogy a fogyasztó valamely termék elfogyasztásából származó határhasznok csökken tendenciát mutat. Ezt a gyakorlati tapasztalataink is igazolják a legtöbb fogyasztási cikk esetében. Az egyénnek nagy megelégedettséget okoz pl. az els étel egység elfogyasztása, a bel le származó hasznot nagyra értékeli. Ahogy növeli fogyasztását, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökken élvezetet jelent számára.
4.
A fogyasztó döntését befolyásoló tényez k. A preferenciarendezés axiómái. Közömbösségi görbék jellemzése. Költségvetési egyenes. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania.
Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna.
El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál.
Fogyasztói kosár: a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Preferencia-rendezés: a jószágkosarak közötti sorrendiség.
Preferencia-rendezés modell feltételrendszere: a fogyasztói választás célja a hasznosság maximalizálása. A választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok különféle kombinációja. Jószágkosarak közül választ. A fogyasztó teljes kör en informált. Az információk költségmentesen állnak rendelkezésére. A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. A modell statikus, vagyis eltekintünk az id tényez t l, feltételezzük, hogy a fogyasztó azonnal reagál a választásokra. A modell folytonos és homogén, feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden egyes példánya azonos min ség , és hogy minden jószág tökéletesen osztható. Preferencia viszonyok (relációk): azok az értékítéletek, amelyek két jószágkosár összehasonlításakor születhetnek. - Szigorúan preferált: az egyik kosár határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. A(x,y)>B(x,y) - Gyengén preferált: az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Amennyiben „A” kosár gyengén preferált „B”-vel szemben , vagyis „A” legalább olyan jó, mint „B” A(x,y)>=B(x,y) - Közömböség: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti a két kosarat, egyformán kívánatosnak tartja.
Preferenciarendezés axiómái - Teljesség követelménye: a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és képes azokat sorba rendezni. Két tetsz leges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben. - Reflexivitás követelménye: a fogyasztó a két teljesen egyforma kosár közül nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa. Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz.
-
Tranzitivitás követelménye: Ha a fogyasztó preferálja „A”-t „B”-vel szemben, és „B”-t „C”vel szemben, akkor „A”-t is preferálja „C”-vel szemben. Dominancia elve: a fogyasztói kosár közül mindig azt preferálja, amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyb l több van, mint a másikban.
-
Közömbösségi görbe: Az azonos hasznosságot képvisel kosarakat jelöl pontokat összeköt görbe neve. Jellemz i: nem metszhetik egymást, negatív meredekség ek, konvexek, minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek. A közömbösségi görbék hasznossági szinteket reprezentálnak, jelölésükre az U bet t használjuk ( Utility –Hasznosság ).
Közömbösségi térkép: a különböz szükséglet kielégítési szinteket jelent közömbösségi görbék rendszere. Kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. A közömbösségi térképen elhelyezked közömbösségi görbék – mint a térképek szintvonalai a magasságot – mutatják a szükséglet kielégítés különböz szintjeit. Az origótól távolodva az egyes görbék egyre magasabb hasznosságot képviselnek, amit emelked sorrend indexeléssel jelölünk. U3>U2 és U2>U1
Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki.
Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el.
5.
A helyettesítési határráta, a határhaszon és a költségvetési egyenes meredeksége közötti kapcsolat. A fogyasztó optimális választása. Speciális közömbösségi görbék jellemzése. Helyettesítés határrátája: megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlansága mellett a mennyiségben növekv termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékb l. A határhasznok arányát fejezi ki. Tökéletesen helyettesít termékek: egy-egy egysége teljes mértékben képes helyettesíteni a másikat. (kifli-zsemle) Tökéletesen kiegészít termékek: csak egy meghatározott arányban lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szint szükséglet kielégítést. Semleges termékek: Akár n , akár csökken a mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése vagy csökkentése jelent számára változást.
Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. - Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. - Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el.
Jövedelemváltozás hatása: Ha változatlan árak mellett n a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékb l többet tud vásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan felfelé eltolódik.
Ár és árarányok változása: n het, vagy csökkenhet csak az egyik, vagy csak a másik termék ára, de n het, vagy csökkenhet egyszerre mindkett termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos, vagy eltér arányban és irányban. Megváltozik az költségvetési egyenes meredeksége, és a tengelymetszetének a helye.
Árváltozás jövedelemhatása: az árnövekedés a fogyasztó reáljövedelmét csökkenti, az árcsökkenés növeli.
A fogyasztó racionális választásának pontja: A fogyasztó törekvése az elérhet legnagyobb haszon megszerzése. Ezt úgy tudja elérni, ha a rendelkezésre álló jövedelméb l megvásárolható leginkább preferált kosarat választja. Az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhet legtávolabbi közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érint meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érint je ebben a pontban egyenl .
6. A jövedelem-fogyasztási görbe, valamint az Engel görbe ábrázolása normál, alacsonyabb-rend és magasabb-rend jószág esetében.
Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC: Income Consumption Curve ): A fogyasztó optimális választásait képvisel pontok sorozata, növekv jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem változása azonban nem egyformán érinti a különböz termékek fogyasztott mennyiségének változását. A jövedelemváltozás és a termék fogyasztani kívánt mennyisége változásának összefüggése alapján megkülönböztetünk: normál, luxus, inferior ( alacsonyabb rend javak ) és Giffen javakat.
-
Normál termékek: azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékb l a fogyasztó többet kíván fogyasztani. A jövedelem folyamatos növekedése mindkét termék esetében olyan új kosár választását teszi lehet vé, amelyben x és y termékb l is több van. Luxus javak: fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé. Ha a jelenlegi alacsony jövedelemmel rendelkez fogyasztó jövedelme egy szint fölé n , akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti. Inferior javak: egy magasabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára inferior termék az, ami egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára luxus termék lehet. Az inferior javak kategorizálásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen, hogy egy fogyasztó számára valami inferior termék, normál termék, vagy éppen luxus termék, azt a jövedelem szintje határozza meg. Giffen javak: az alacsonyabb rend javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelent s hányadát fejezi ki.
-
-
-
A költségvetési egyenes tanulmányozása során tapasztaltuk, hogy változatlan árak mellett a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan eltolódik. Az ily módon eltolódott költségvetési egyenes már egy magasabb szint közömbösségi görbét fog érinteni és újabb bármilyen kis jövedelem elmozdulások újabb közömbösségi görbét érintenek. Ha ezeket az érintési pontokat összekötjük, egy újabb görbét kapunk, amelynek a neve jövedelem-fogyasztási görbe. A görbe alakjából és irányából fontos következtetéseket vonhatunk le a jövedelem és a két termék fogyasztása között.
Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett.
Az Engel-görbe alakja jól jellemzi a jövedelem változásának hatását az egyes jószágok keresletére. A piaci kereslet jövedelem rugalmasságát meghatározhatjuk az egyéni fogyasztók keresletének jövedelemrugalmassága ismeretében. Egy adott piacon a vev ként szerepl egyéni fogyasztók Engel-görbéjének összegzésével megkapjuk azt az aggregált Engel-görbét, amib l már az általunk kívánt piaci kereslet jövedelem rugalmassága számítható.
7.
Árfogyasztási görbe, egyéni keresleti görbe, piaci keresleti görbe.
Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére: A költségvetési egyenes elmozdulását idézi el . Ha a pénzjövedelem és az egyik termék ára változatlan, akkor a költségvetési egyenes jobbra kifelé fordul. Az elmozdulás következtében már nem az eredeti közömbösségi görbét érinti, hanem a magasabb hasznosságot jelent görbéket. Ha ezeket az újabb érintéspontokat összekötjük, egy úgynevezett ár-fogyasztás (PCC – Price Consumption Curve) görbét kapunk.
Egyéni keresleti görbe: megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböz árak mellett hajlandó és képes megvásárolni.
Látjuk, hogy az ordinális elmélet által alkalmazott technikával, a közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével is eljutottunk az egyéni keresleti görbéhez. Ez a technika hozzásegít bennünket, hogy jobban megértsük a keresleti függvény alakja és fogyasztói preferenciája közötti összefüggést. Ha az adott áru különböz árak melletti összes keresett mennyiségét akarjuk megtudni, vagyis az áru piaci keresletét, akkor ahhoz az összes piaci szerepl egyéni keresletét kell összegeznünk. A piaci kereslet azt mutatja, hogy hogyan változik valamely áru keresett mennyisége az árváltozás hatására, ha az egyéb keresletet befolyásoló tényez k, így a reáljövedelem is változatlan marad.
Minden egyéni keresleti görbe adott jövedelem, illetve a másik (többi) jószág árának változatlanul tartása mellett mutatja be az ár és a keresett mennyiség összefüggését. Amennyiben a jövedelem vagy a másik jószág ára változik, akkor a keresleti görbe megváltozik, ugyanazon az áron pl. jövedelemváltozás esetén más mennyiséget vásárol.
8.
A kereslet rugalmassága, árrugalmasság, jövedelemrugalmasság, keresztár- rugalmasság, ívrugalmasság, pontrugalmasság.
Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényez egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz el a keresett mennyiségben. Árrugalmasságra ható tényez k: Minél több helyettesít je van egy terméknek, annál rugalmasabb a kereslete. A luxus termékek kereslete sokkal rugalmasabb. Minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kiadásokban, annál rugalmatlanabb a kereslete. A reklámok hatására jobban ragaszkodunk a termékhez, így árnövekedés esetén sem mondunk le róla. A rendelkezésére álló reakcióid , a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz eltér az id függvényében, ezért a rövid és hosszú távú rugalmasság az egyes termékek esetében eltér . - Rugalmas kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. - Rugalmatlan kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb keresletváltozást okoz. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. A kereslet árrugalmassága különböz módokon számítható ki: - pontrugalmasság: keresett mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása - ívrugalmasság: a régi és az új értékek átlagát kell figyelembe venni.
Határbevétel ( Marginal Revenue – MR ): megmutatja, hogy mennyivel n vagy csökken az összbevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az összbevételi függvény ár szerinti els deriváltja. ε>,1 akkor MR>0, ha ε=1, akkor MR=0, ha ε<1, akkor MR<0.
Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árának 1%-os változása hány százalékos változást idéz el a másik termék keresett mennyiségében. - Helyettesít termékek: pozitív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban a két termék helyettesíti egymást. - Kiegészít termékek: negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban kiegészítik egymást. - Független termékek: a kereslet keresztárrugalmassága nulla.
Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására.
A benzin kereslete rövidtávon csak kis mértékben reagál az árváltozásra (kevesebbet használnak autót, tömegközlekedést választják). Hosszú távon viszont kicserélik autójukat kisebb fogyasztásúra. Ha az autó ára jelent sen növekszik, többen kés bbre halasztják vásárlásukat. Az ár emelésének hatására a keresett mennyiség rövidtávon jelent sen csökken. Az autó kereslete rövidtávon rugalmasabb. Ez jellemz a tartós fogyasztási cikkekre. A kereset rugalmassága rövid és hosszú távon eltér . Két oka: a fogyasztási szokások változása nem megy egyik napról a másikra, a helyettesít termékekre való átállás beruházásokat (id t) vesz igénybe.
9.
Az árváltozás teljes hatásának felbontása. Hicks, Slutsky- módszere. Az inferior javak árhatása. Giffen javak.
Az árváltozásnak kett s hatása van: egyrészt megváltoznak az árarányok. Az egyik termék a másikhoz képest relatíve olcsóbbá ( vagy drágábbá ) válik. Ennek hatására a fogyasztó különösen, ha a két termék a szükségletkielégítés szempontjából egymást helyettesít , a drágább terméket az olcsóbbal fogja helyettesíteni. Ezt nevezzük az árváltozás helyettesítési hatásának.
Árváltozás helyettesítési hatása: az a fogyasztásváltozás, amelyet adott termék árának változása idéz el , változatlan reáljövedelem mellett. Normál termékek esetén pozitív, vagyis növeli a termék keresett mennyiségét. Inferior javak esetén a helyettesítési hatás pozitív. Az olcsóbb termékb l a fogyasztó többet vásárol. Giffen javak esetén pozitív a helyettesítési hatás.
Másrészt az árváltozás hatására megváltozik a fogyasztó reáljövedelme, pénzjövedelmének vásárló ereje. Ha pl. az élelmiszerek ára csökken, a fogyasztók reáljövedelme n . A költségvetési egyenes tehát eltolódik.
Árváltozás jövedelemhatása: az a fogyasztásváltozás, amelyet az árváltozás eredményeként el álló reáljövedelem változás vált ki. Normál termékek esetén pozitív, vagyis növeli a termék keresett mennyiségét. Inferior javak esetén negatív, a fogyasztó jobb helyzetbe kerül, reáljövedelme n tt, megengedheti magának, hogy vásároljon többet. Giffen javak esetén negatív.
A Giffen javak olyan javak, amelyek alacsonyabb rend ek és a fogyasztó kiadásában nagy részarányt képviselnek. Ez utóbbi miatt a pozitív helyettesítési hatásnál nagyobb lesz a negatív jövedelemhatás (3.24. ábra). Az összhatás ennek eredményeként: ha n a termék ára, növekszik annak keresett mennyisége, ha a termék ára csökken ( mint példánkban is ), a keresett mennyiség csökken.
A két hatás elválasztását elvégezhetjük az ár-fogyasztási görbe segítségével.
E. Slutsky felfogásában a reaáljövedelem akkor nem változik, ha a fogyasztó képes a korábbi jószágkosár megvásárlására. Hicks véleménye szerint a reáljövedelem változatlanságának a kritériuma a hasznossági szint változatlansága. Felfogásában a fogyasztó hasznossága akkor nem változik, ha az eredeti közömbösségi görbén marad, vagyis nem szükséges, hogy ugyanazt a
fogyasztói kosarat tudja megvásárolni, de az új fogyasztó kosárnak biztosítani kell számára szükségleteinek az eredetivel azonos szint kielégítését.
Jövedelem-kompenzált keresleti görbe (Hicks-i görbe): Áremelkedés esetén a fogyasztót kompenzálnunk kell az elszenvedett jövedelem-veszteségért, míg árcsökkenés esetén fordított irányú korrekcióra van szükség. Az ábrán látható, hogy a kompenzált keresleti függvény meredekebb. Az árcsökkenés az eredeti keresleti görbén nagyobb jövedelmet is eredményezett, ezért a vásárló, e miatt is több terméket tud vásárolni. A fogyasztó „A” helyett az új áron a „C” fogyasztó kosarat tudja választani, amelyikben Q2 mennyiség X termék van. Ha az árcsökkenés révén nyert többlet reáljövedelmet elvonjuk, fogyasztónk csak a Q* mennyiség X terméket tartalmazó „C” fogyasztó kosarat lesz képes megvásárolni. Árnövekedés esetén fordított a helyzet. A fogyasztónak jövedelemkompenzációt kell kapnia ahhoz, hogy életszínvonala ne csökkenjen.
10. A termelési függvény értelmezése. Parciális termelési függvény, átlagtermék-függvény, határtermék-függvény, a technikai optimum meghatározása. Termelési rugalmasság. Technikai hatékonyság: a vállalatok arra törekszene, hogy a tényez ráfordítások adott mennyiségével a legnagyobb kibocsátást érjék el, vagy egy adott kibocsátási szintet a legkisebb tényez ráfordítással valósítsanak meg. Megköveteli, hogy bármely tényez t csak akkor alkalmazzanak, ha annak határterméke pozitív, vagyis bevonása esetén a termelés n . Gazdaságilag hatékony: az a módszer, amelyikkel egy adott termékmennyiséget a lehet legkisebb költséggel tudunk el állítani. Ismerni kell a döntéshez a termelés technikai összefüggéseit és a vállalati költségek természetét is. Termelési függvény: A ráfordítások és a kibocsátás összefüggéseit kifejez matematikai formula. Olyan technikai összefüggés, amely az egyes specifikus termelésitényez kombinációk által el állítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg a technikai fejlettség adott állapota mellett. Csak a technikailag hatékony variációkat tartalmazza. Megadja a termelési tényez k azon technikailag hatékony kombinációit, amellyel egy adott termék adott mennyisége el állítható. Rövidtávú termelési függvény: adott t kenagyság mellett a felhasznált munkamennyiség változtatásának eredményeként milyen mértékben növelhet a kibocsátás. Parciális termelési függvény: azt mutatja meg, hogyan változik a termelés, ha csak egyetlen termelési tényez mennyisége változik, miközben a többi mennyisége változatlan.
I.-II. tartományban a munka határterméke pozitív és a termelés n . A termelés akkor éri el a maximumát, ha MP=0. Ezután az össztermelés a munkamennyiségének növelésével nem n , hanem csökken. (III. tartomány) A változó termelési tényez t addig érdemes növelni, míg annak határterméke pozitív, illetve nullává nem válik. A termelés maximumánál, az állandó termelési tényez , a t ke átlagterméke a maximális. Ia. Termelési tartományban, a termelés gyorsuló ütemben n , ekkor az átlagtermék is n . Az Ia és Ib tartomány határán a termelési függvénynek inflexiós pontja van, az MPl értéke itt a maximamális, ezután a termelés növekedése csökken ütem . A munkatermelékenysége, APl a teljes a teljes I. tartományban n , az MPl>Apl. Az átlagtermékek maximumát a munkafelhasználás technikai optimumának is nevezzük, mert a t keráfordítás mellett egységnyi munka ekkor eredményezi a legtöbb terméket. Az átlagtermék maximumában MPl=APl. Ezután MPl<APl, és a munkatermelékenysége csökken. A fix termelési tényez , a t ke technikai hatékonyságának optimumát (APk maximális) a maximális termelési szintnél éri el. A határtermék eleinte növekszik, de egy id után csökken tendenciát mutat. Ezt nevezzük csökken hozadék elvének. Csökken hozadék elve: egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása (egyébként változatlan feltételek mellett) csökken határterméket eredményez. Határtermék: azt az összefüggést fejezi ki, hogy milyen mértékben változik az össztermelés az adott termelési tényez újabb és újabb egységének felhasználása eredményeként. - Munka határterméke: megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyiségét egységnyivel növelem. - T ke határterméke: megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált t ke mennyiségét egységnyivel növelem. Termelési rugalmasság: megmutatja, hogy hány százalékkal változik az össztermelés, ha az adott tényez mennyiségét egy százalékkal növelem (vagy csökkentem), miközben a többi termelési tényez mennyiségét változatlanul hagyom. - Munka Termelési rugalmassága: a határterméknek és az átlagterméknek a hányadosa. - T ke Termelési rugalmassága: a határterméknek és az átlagterméknek a hányadosa. Átlagtermék: az össztermék és az összmunka hányadosa, vagyis megmutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut.
11. Hosszú távú termelési függvény. Isoquant-görbe, isocost egyenes. A technikai helyettesítés határrátája. Növekv , csökken és az állandó skálahozadék. Egyenl termék görbe (isoquant): megmutatja, hogy az inputok milyen kombinációjával állítható el adott termék mennyiség és ezek közül melyik változat biztosítja a legkisebb költséget. A t ke (K) és a munka (L) azon kombinációit ábrázolja az input térben, amelyek ugyanakkora kibocsátást eredményeznek. Meredeksége megmutatja, hogy hány egység munka helyettesíthet egy pótlólagos egység t kével, vagy fordítva. Ez az arány a technikai helyettesítés határrátája.
Technikai helyettesítés határrátája: az az arányszám, amely megmutatja, hogy ha egységnyivel csökkentjük az egyik termelési tényez t, mennyivel kell növelni a másikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne változzon. Egyenl az isoquant görbe meredekségével. Mindig pozitív számként adjuk meg.
Euler tétel: Ha a termelési függvény els fokú homogén, akkor a tényez k határtermelékenységének és mennyiségének szorzatának összege kiadja az összhozam nagyságát.
Isoquant térkép: az adott termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége az input térben. Egyenl költség (isocost) egyenes: minden egyes pontja azonos összköltséget képvisel, vagyis azt fejezi ki, hogy a két inputtényez milyen kombinációi vásárolhatók meg adott összegb l. A termelési tényez k árarányának változatlansága mellett az összköltség eltér szintjét képvisel isocost egyenesek egymással párhuzamosak. A
termelési tényez k árarányának változása esetén az isocost egyenes meredeksége megváltozik, az egyenes elfordul.
Skálahozadék (volumenhozadék): az az arány, amely megmutatja, hogyan változik a termelés a tényez k egyidej arányos növekedése esetén. Q1<λQ0, esetén csökken skálahozadék, csak hosszú távon fordulhat el , amikor minden tényez változik, méghozzá azonos arányban. Q1=λQ0 esetén állandó, vagy konstans skálahozadék, Q1>λQ0, esetén növekv skálahozadék.
12. A vállalati költségek fogalma, csoportosítása, összefüggései. A költség függvények értelmezése és ábrázolása.
Költség: a ráfordítások pénzben kifejezett értéke. - Számviteli költség: a vizsgált évben felmerült, és a számviteli rendszerben nyilvántartott költségek. A folyó költségeknek és az adott évben a tartós lekötések (gépek, épületek) elszámolható értékcsökkenésének, amortizációjának összege. - Folyó költség: azon termelési ráfordítások értéke, amelyek az adott id szakban merülnek fel, és a termék eladásával meg is térülnek. - Gazdasági költség: a számviteli költségnél tágabb fogalom, mert magába foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, a számviteli költségek mellett az un. alternatív költségeket is. - Alternatív költség: egy haszonáldozta, elveszett hozam, amelyr l a vállalkozás érdekében le kellett mondani (kamat, munkabér). Általában megtérülnek, a vállalkozóé lesznek. Megtérülése a vállalatban felhasznált termelési tényez k átlagos, normálisnak tekintett, elvárt hozadékát foglalja magába, ezért ezt normál profitnak is nevezzük.
Explicit költség: vagy kifejezett költség, amelyek adott id szak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerülnek és számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetésekben kifejezett formában megjelennek. (munkadíj, bérleti díj, energia költség, szállítás költsége, kamatköltség) Implicit költség: az alternatív költségek azon része, amely pénzkifizetés formájában ugyan nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így a gazdasági döntéseknél szükséges számba venni azokat.
Fix költségek (állandó költségek): azok a költségek, amelyek függetlenek a termelés méretét l. (amortizáció, bérleti díj, kölcsönök kamata). Felírható az állandó termelési tényez K és annak árának szorzataként. Változó költségek: a kibocsátás mennyiségével együtt változnak. (anyagköltség, energiaköltség, munkabér). A felhasznált munka mennyiségének és a munkaárának a szorzata. Felírható a felhasznált munka mennyiségének és a munka árának a szorzataként. - Változó költségek függvénye: a rövidtávú termelési függvény pénzügyi kifejezése.
-
Változó költség és a termelés volumenének változása közötti összefüggés: lineáris, degresszív, progresszív. Lineáris: amikor a változó költség pontosan követi a termelés változásának ütemét és irányát. Degresszív: amikor a változó költség a termelésnél kisebb mértékben változik. Progresszív: ez esetben a változó költség gyorsabb ütemben n , vagy csökken, mint a termelés.
Átlagköltség: az egységnyi termékre jutó költség. Átlagos összköltség: ami a termékegységre jutó teljes költséget mutatja, az összes költség és a termelés hányadosa. Átlagos fixköltség: amely a termékegységre jutó fix költséget mutatja, az összes fix költség és a termelés hányadosa. Átlagos változó költség: a termékegységre jutó változó költséget mutatja, az összes változó költség és a termelés hányadosa. Összes költség: a változó és fix költségek összege. Határköltség: az egységnyi kibocsátás növekményre jutó költségnövekményt jelenti, vagyis azt a költségváltozást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz. Mivel a fix költség a termelés méretével nem változik a határköltség változó költség növekményével. A határköltség függvény a minimum pontjában metszi az átlagos változó költség és az átlagos összköltség függvényt is. Amíg a határköltség kisebb az átlag, illetve az átlagos változó költségnél, addig ezek nagysága csökken. Költségfüggvények általános sajátosságai: ha a cég semmit sem termel, az is költségbe kerül, hiszen a fix költségek nagysága független a kibocsátás nagyságától. Kevés termék el állítása általában nagy induló költséget jelent, a kibocsátás fokozásával a költségnövekedés lassul. Technikailag optimális kibocsátáson túl a költségek meredeken emelkednek. A költségfüggvények jellegzetesen „U” alakúak. Az átlagos összköltség görbe és az átlagos változó költség görbe fokozatosan közelít egymáshoz. Ennek oka, hogy a köztük lev különbség éppen az átlagos fix költség, ami pedig a termelés növekedésével csökken. A határköltség a termelés növekedésével el ször csökken, majd növekszik. A határköltség az átlagköltség és az átlagos változó költséget azok minimumánál metszi. A monopolvállalat költségfüggvényei megegyeznek a versenyz vállalatéval.
13. A költség és termelési függvények kapcsolata rövid és hosszú távon ( a változóköltség függvény és a parciális termelési függvény kapcsolata. A határköltség függvény és a határtermék függvény kapcsolata )
A modellben rövidtávon a változó termelési tényez a munka, változó költség a munkabér költség.
A változó költség a felhasznált munka mennyiségének és a munkaárának a szorzata: LPL . A munka ára a munkabér, wage. A változó költséget úgy is felírhatjuk, hogy: VC = PLL = wL A változó költségek függvénye a rövidtávú termelési függvény pénzügyi kifejezése. Átlagköltség ( AC = Average Cost ): az egységnyi termékre jutó költség. Átlagos összköltség ( ATC ): ami a termelékenységre jutó teljes költséget mutatja, az összes költség és termelés hányadosa. Átlagos fix költség ( AFC ): amely a termelékenységre jutó fix költséget mutatja, az összes fix költség és a termelés hányadosa. Átlagos változó költség ( AVC ): a termelékenységre jutó változó költséget mutatja, az összes változó költség és a termelés hányadosa. ATC = AFC + AVC A határköltség az egységnyi kibocsátás növekményre jutó költségnövekményt jelenti, vagyis azt a költségváltozást, amelyet egy egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz.
Grafikusan ábrázolva egy adott termelési szinthez tartozó átlagköltség nagysága megegyezik az origót és az összköltség görbe adott pontját összeköt egyenes meredekségével. A költségfüggvényr l leolvasható néhány általános sajátosság: - ha a cég semmit sem termel, az is költségbe kerül, hiszen a fix költségek nagysága független a kibocsátás nagyságától. Ezek akkor is felmerülnek, ha semmit sem termelnek - kevés termék el állítása általában nagy induló költséget jelent, a kibocsátás fokozásával a költségnövekedés lassul - egy technikailag optimális kibocsátáson túl a költségek meredeken emelkednek - mindezek miatt, a határ- és az átlagköltségek függvényeinek a grafikus képét nézve, láthatjuk, hogy ezek a költségfüggvények jellegzetesen „U” alakúak - az átlagos összköltség görbe és az átlagos változó költség görbe fokozatosan közelít egymáshoz. Ennek oka, hogy a köztük lév különbség éppen az átlagos fix költség, ami pedig a termelés növekedésével csökken - a határköltség a termelés növekedésével el ször csökken, majd növekszik - a határköltség az átlagköltség és átlagos változó költséget azok minimumánál metszi.
Amíg a határköltség kisebb az átlag, illetve az átlagos változó költségnél, addig ezek nagysága csökken. Amikor meghaladja ezeket, attól a ponttól kezdve az átlagköltség és az átlagos változó költség is n .
14. A minimális költséget biztosító tényez kombináció. Egy vállalat növekedési útja és a hosszú távú költség-függvény.
Optimális tényez kombináció: egy vállalat adott mennyiség kibocsátásának legkisebb költség változatát az a tényez -kombináció jelenti, amelyet az isoquant görbe és az azt érint isocost egyenes közös pontja képvisel. Az optimális tényez kombinációt az a kombináció adja, amely mellett az isoquant görbe meredeksége és az isocost egyenes meredeksége megegyezik.
Hosszú távú költségfüggvény (LTS long-run total cost): Hosszú távon a vállalat valamennyi költsége változó, hiszen nincs fix termelési tényez . A vállalat hosszú távú termelési döntésének pénzügyi vetülete. Növekv skálahozadék esetén az átlagköltség csökken , a görbe ereszked . Csökken skálahozadék mellett növekv , tehát a görbe emelked . Állandó skálahozadék mellett állandó, tehát egy vízszintes egyenes a grafikus képe.
A vállalat különböz termelési szintjeihez tartozó összköltségének az alakulását, a vállalat lehet ségeinek költségszintjét fejezi ki. Hosszú távon mindössze három költség értelmezhet : A hosszú távú teljes, az átlagés a határköltség, mivel hosszabb távon nem különül el a fix, és változó költségek önálló csoportja, hiszen minden költség változó.
Hosszú távú átlagköltség (LAC): A hosszú távú összköltség és a termelési volumen hányadosa. Azt fejezi ki, hogyan alakul egy termékegység költsége a termelés mértékének (sorozatnagyságának) alakulásával. Hosszú távú határköltség (LMC): Azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés mértékének hosszú távú növelése folytán.
15. Versenyz vállalat összbevétele, határbevétele és átlagbevétele. Maximális profit realizálásának feltétele versenyz vállalat esetében. Üzembezárási és fedezeti pontok. Versenyz vállalat kínálati függvénye.
Árbevétel: az eladott termékek mennyiségének és árának szorzata. Határbevétel: megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Átlagbevétel: az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa. Nagyságát a keresleti görbe pontjai mutatják. Versenyz vállalat esetén az átlagbevétel egyenl a határbevétellel és a piaci árral, monopólium esetén a határbevétel mindig kisebb, mint az átlagbevétel.
Bruttó profit: ha az árbevételb l levonjuk a folyó, explicit költségeket, akkor kapjuk meg. Számviteli profit: az árbevételb l a folyó költségeken kívül az amortizációs költségeket (számviteli költségek) is levonjuk. Gazdasági profit: Az árbevételb l levonjuk a gazdasági költségeket.
Profitmaximalizálás feltétele rövidtávon: ha a cég költségeit adottnak vesszük, akkor a profitmaximalizálás egyetlen eszköze a bevételek növelése. Fix árak esetén az egységnyi kibocsátás növekményre jutó, bevételnövekményt – vagyis a határbevételt – egyenl lesz az árral. Az átlagbevétel ugyancsak egyenl ezekkel.
Fedezeti pont: ha az ár a határköltség függvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van, az árbevétel pontosan fedezi a költségeket. - Fedezett mennyiség: a fedezeti ponthoz tartozó termékmennyiség. Normálprofit: ha a vállalat az átlagköltség minimumával egyez ár mellett fedezeti mennyiséget termel, akkor minden költsége megtérül, tehát az összes gazdasági költség, benne az alternatív költségek is.
Üzembezárási pont: ha az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlagos változó költség minimuma van, esetleg e pont alatt, akkor a tevékenységet abba kell hagyni.
Kompetitív vállalat kínálati függvénye: egyenl a határköltség függvényének az üzembezárási pont feletti szakaszával. Az üzembezárási pont illetve alatta a vállalatnak kínálata nulla, mert ekkor már a teljes fix költség veszteséget jelent. A versenyz vállalat rövidtávú kínálati függvénye pozitív meredekség , aminek oka, hogy rövidtávon a termelési tényez k hozadéka csökken, ezért a határköltség a kibocsátás növekedésével növekszik. - Piaci kínálati függvény: a sok-sok egyéni vállalat kínálati függvényének horizontális összegezésével kapjuk. - Piaci keresleti függvény: a fogyasztók egyéni keresleti függvényeinek összegzése. - Piaci kínálati függvény: a fogyasztók egyéni kínálati függvényeinek összegzése.
Termel i többlet: a vállalat a kompetitív piacon minden eladott egységért a piaci árat kapja. Minden olyan termék esetében, amelynek a határköltsége kisebb, mint a piaci ár a vállalat termel i többlethez jut. Meghatározhatjuk az összes bevételb l az összes változó költségek különbségeként. A fix költség összegével nagyobb, mint a gazdasági profit. Az ár és a kínálati függvény által behatárolt terület. Egyéni kínálati függvény: az adott vállalat határköltség függvényével egyezik meg. A piacon megjelent összes vállalat határköltség
függvényének horizontális összegzése. Hosszútávon kompetitív vállalat zéró gazdasági profitot realizál.
16. A monopólium lényege. A monopólium összbevétele és határbevétele. A kereslet árrugalmassága és a határbevétel alakulása. A monopólium profitmaximumot biztosító kínálatának meghatározása.
Monopolpiac jellemz i: Egyetlen vállalat van jelen: ezért a vev nem választhat az eladók között: az adott terméket egyetlen vállalat állítja el , s a termék a vev számára semmi mással nem helyettesíthet . Más vállalat nem képes belépni, nincs versenytárs. A termék áráról maga a vállalat dönt, megszabja a piaci árat, birtokolja az összes információt.
Monopólium keresleti függvénye: a határbevétel kisebb, mint az ár. A határbevételi függvény mindig a keresleti görbe alatt helyezkedik el. A határbevételi függvény a bevételi függvény els deriváltja. A maximális profitot biztosító kibocsátás a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség. Általában az ár nagyobb, a termelés pedig kevesebb lesz, ha a vállalat nem versenyz , hanem monopolista.
A maximális profitot biztosító kibocsátás a határbevétel és a határköltség által meghatározott mennyiség. Az így meghatározott mennyiséghez tartozó ár magasabb, mint a határköltség.
- Monopólium esetén a határbevétel kisebb, mint az ár. MR < p - Monopólium esetén a határbevételi függvény mindig a keresleti görbe alatt helyezkedik el. A határbevételi függvény a bevételi függvény els deriváltja.
A profitmaximalizálás feltétele a monopólium számára is a határköltség és a határbevétel egyenl sége fejezi ki. Összbevétele: R=pxQ
17. A monopólium okozta holtteher-veszteség. Az állami ármegállapítás hatása a monopólium helyzetére. Természetes monopólium. A monopólium létének pozitívumai.
Holtteher-veszteség: az elmaradt kibocsátást méri, azon az áron, amelyet az emberek hajlandók lettek volna fizetni ennek a kies outputnak a megtermeléséért.
Természetes monopólium: ha egy adott vállalat egyedüli termel ként kisebb átlagköltséggel tudja kielégíteni a szükségleteket, mintha ugyanezt a terméket több termel termelné, akkor ez a vállalat ebben az állapotban van. Olyan területen jelennek meg, ahol a
fix költségek aránya magas (gáz, telefon hálózat). Legnagyobb részét az állam, vagy az állam által szabályozott magánvállalatok m ködtetik.
Minimális hatékony méret: nagysága a kibocsátásnak az a szintje, amelyik a kereslet nagyságához viszonyítva minimalizálja az átlagos költséget. Versenyz piac: a kereslet nagy a minimális hatékony mérethez képest. Monopolpiac: a kereslet kicsi a minimális hatékony mérethez képest.
Monopólium kialakulásának okai: minimálisan hatékony méret túl nagy a piac méretéhez viszonyítva. A szabályozás és a beavatkozás is költséges, a szabályozótestületek fenntartása is költséges. A monopólium holtteher vesztesége meghaladja-e a szabályozás költségeit. Kartell Egy iparág sok különböz vállalata összeáll és korlátozza a kibocsátást annak érdekében, hogy magasabb árat érjenek el, és ezáltal növekedjen a profitjuk. Más ok, hogy az iparágban tisztán a történeti fejl dés véletlene folytán alakul ki egy domináns vállalat. Ha egy cég el ször jelenik meg egy piacon, akkor a költségel nye egyedül is visszatarthatja a többi vállalatot az iparágba való belépést l. A belép k számára a felszerszámozás költsége igen magas. Ekkor a bent lev bizonyos körülmények között képes a potenciális belép ket meggy zni arról, hogy drasztikusan csökkenti árait, ha azok megkísérlik a belépést.
18. Árdiszkrimináció fogalma, célja. Els , másod és harmadfokú árdiszkrimináció. A monopólium nem a kibocsátás hatékony szintjén m ködik. Monopólium esetén még találhatók a piacon olyan fogyasztók, akik a többlet kibocsátásért hajlandók a határköltségnél többet fizetni. A monopóliumnak azonban nem érdeke az árcsökkentés, mert ez a profit mennyiségének csökkenését eredményezné. Érdeke viszont a kapacitás teljes kihasználása, ha azt úgy tudja elérni, hogy közben profitja is n . A profit növelése érdekében a monopolvállalatok megtalálták a megoldást az árdiszkrimináció formájában. Olyan árképzési módszerek, amelyek a fogyasztói többletnek termel i többletté, azaz profittá való átalakítására irányulnak.
Árdiszkrimináció: a termékek különböz egységei, különböz árakon történ eladásának elnevezése. - Els fokú árdiszkrimináció, vagy tökéletes árdiszkrimináció azt jelenti, hogy a monopolista a különböz egységeket különböz árakon adja, ezek az árak vev ként különböznek. - Másodfokú árdiszkrimináció: a monopolista a különböz egységeket különböz árakon adja el, de mindenki, aki ugyanazt a mennyiséget vásárolja, ugyanazt az árat fizeti. Az árak tehát jószágegységekre vonatkozóan különböz k, de nem különböztetjük meg az egyes személyeket. - Harmadfokú árdiszkrimináció: ha a monopolista a különböz egyéneknek különböz áron ad el, de ugyanaz az ember az eladott mennyiség minden egységét azonos áron kapja. (nagycsaládosoknak és az id sebbek számára nyújtott kedvezmények, diákok kedvezményei)
Ezen rétegnek alacsonyabb jövedelmük miatt érzékenyebbek az árra, így a keresletük árrugalmassága nagyobb, tehát az árcsökkentés valószín síthet en meghozza a remélt többlet vásárlást.
19. Az oligopólium, a duopólium és a monopolisztikus verseny lényege. A Cournot-duopólium alapfelvetései. A vállalat reakciógörbéje Cournot-duopólium esetére. Cournot egyensúly.
Oligopólium: néhány vállalat van csak jelen a piacon, és ezek felismerik kölcsönös stratégiai függ ségüket. Vagy függetlenek, vagy összejátszanak. Összejátszás esetén az iparág vállalatai között olyan megegyezés születik az árra vagy a kibocsátott mennyiségre, esetleg mindkett re vonatkozóan, amely növeli a résztvev k együttes profitját. Duopólium: két vállalat van az adott piacon, és mindegyik vállalatnak el re kell becsülni a másik vállalat kibocsátási döntését, annak érdekében, hogy saját kibocsátásáról értelmes döntést hozzon. Monopolisztikus verseny: a monopólium a kibocsátásról és az árról is dönt, ehhez csak a fogyasztók keresleti görbéjét kell figyelembe vennie. Mivel a monopólium definíció szerint a piac egyetlen domináns vállalata, nincs olyan versenytárs, akit l félnie kellene. Cournot-egyensúlyi helyzet: mindegyik vállalat kibocsátási szintjét adottként feltételezve maximalizálja a profitját, továbbá ezek a várakozások az egyensúlyban be is igazolódnak: mindegyik vállalat optimális kibocsátási döntése az a kibocsátás, amit a másik vállalat el is elvár t le. Egyik vállalat sem találja jövedelmez nek termelési döntése megváltoztatását, ha a másik vállalat tényleges döntését elismeri. Fogoly dilemma: az együttm ködés felismert szükségszer sége és az egymást kijátszási szándék egyaránt jelen van. Mindig saját önz érdekeiket követik. Betartani a termelésre vonatkozó kvótát, vagy ennél többet termelni. Mindketten jól járnának, ha az egyezményt betartanák, de mivel egyik sem bízik a másikban, mindkett túllépi a kvótát és így elveszítik a profitjukat. Cournot egyensúly: Két vállalat termelési mennyiségének ábrázolása egy közös outputtérben. Az 1. vállalat reakciófüggvénye, r1 a monopolista outputnagyságnál, q1M-nél metszi a q1 tengelyt, hiszen a 2. vállalat egyedül van a piacon, s ekkor monopolistaként a kompetitív output felét termeli. Az r1 másik tengely-metszéspontja azt fejezi ki, hogy az 1. vállalatnak addig érdemes termelni, amíg a 2. vállalat outputja kisebb, mint a tökéletesen versenyz output (q2c). Ha a 2. vállalat éppen a tökéletesen versenyz outputnagyságot termeli, akkor az 1. vállalat profitmaximalizáló outputja zéró lesz. A vállalatok szimmetrikus helyzete miatt a 2. vállalat reakciófüggvényének helyzete is hasonlóképpen értelmezhet az 1. vállalat outputjának függvényében. Egyensúly úgy alakul ki, hogy az 1. vállalat el ször monopóliumként q1M nagyságú outputot termel (A pont). Ekkor a 2. vállalat a B által jelzett termelést választja. A 2. vállalat megnövekedett kínálata miatt az 1. vállalat a C pontba mozdul el, és addig folytatódik, amíg ki nem alakul az egyensúly, amikor is mindkét vállalat úgy alkalmazkodott a piaci kereslethez, hogy a versenytárs sem akarja tovább módosítani outputját. A kínált mennyisége összege a kialakult a keresett ár mellett egyenl mennyiséggel. Ezt fejezi ki a metszéspont. Az E pont a Cournotduopólium egyensúlyi pontja, az ebb l történ elmozdulásra nem éreznek ösztönzést a résztvev k. Az egyensúly azáltal alakult ki, hogy ebben a pontban a vállalatoknak a másik outputjáról alkotott feltételezése igazolódott. Egyensúlyi helyzetben mindkét duopól vállalat a tökéletesen versenyz output egyharmadát állítja el .
A reakciófüggvény: azon pontok helye, amelyek a duopol vállalat maximális profitot adó termelési lehet ségeit mutatják a rivális vállalat feltételezett termelésének függvényében. Két vállalat reakciófüggvénye közös outputtérben. Mivel az isoprofit görbék nem érintik, hanem metszik egymást, ez azt jelenti, hogy az outputkombináció megváltoztatásával elvileg mindkét vállalat profitja egyidej leg növelhet . Az E pontból az F pontba kerülve n ne mindkét vállalat egyéni profitja, és együttes profitjuk maximális lenne. Az, hogy a két vállalat kínálati kombinációja nem jut el ebbe a pontba, azzal magyarázható, hogy a riválisok között nincs összejátszás, valamint a résztvev k változatlannak tekintik a másik fél outputkínálatát.
20. A Stackelberg-duopólium és a Cournot-modell eltérései. A vezet és követ vállalat kínálata Cournot-egyensúlyi helyzetben mindegyik vállalat a másik vállalat kibocsátási szintjét adottként feltételezve maximalizálja a profitját, továbbá ezek a várakozások az egyensúlyban be is igazolódnak: mindegyik vállalat optimális kibocsátási döntése az a kibocsátás, amit a másik vállalat elvár t le. Cournot-egyensúlyi helyzetben egyik vállalat sem találja jövedelmez nek termelési döntése megváltoztatását, ha a másik vállalat tényleges döntését megismeri. A Cournot féle modell a vállalatok közötti stratégiai kölcsönhatás klasszikus esete. A piaci viszonyok változásával, a verseny élez désével a gazdasági szerepl k stratégiai egymásra hatása nagyon változatos formákat ölt. A stratégiai cselekvések elemzésére ma széles körben használják a játékelméletet. Cournot-modell másik definícióval: a két vállalatot belépési korlát védi, a vállalatok ismerik a piaci keresleti görbét, a másik változatlanul tartja a döntés pillanatában meglév outputszintjét, döntéseiket egy id ben hozzák.
Stackelberg- duopólium: Cournot módosítása: a vezet vállalat ismeri a másik vállalat reakciófüggvényét és beépíti ezt az információt saját reakciófüggvényébe, a döntést egymástól függetlenül hozzák meg. Az információ aszimmetrikus, csak az egyik vállalat ismeri a másik reakciófüggvényét. Stackelberg úgy gondolta, irreális a Cournot-duopólium azon feltevése, mely szerint a vállalatok azt hiszik, hogy saját outputdöntéseik nincsenek hatással a rivális outputjára. Elemzése szerint az oligopol piacokon egyegy cég nagy piaci részesedése és tekintélye folytán olyan hatalomra tehet szert, hogy outputdöntéseivel befolyásolni, vezérelni tudja a többi vállalatot. Az ilyen vállalatokat vezet vállalatnak, a többieket követ vállalatnak hívja. A Stackelberg-duopóliumot a Cournot-modellnél megismert feltételek között értelmezzük a következ módosításokkal kiegészítve: a duopólium követ vállalata továbbra is a Cournot outputját (követ nek tekinti saját magát és riválisát), és ennek alapján határozza meg saját optimális mennyiségét. Ezzel szemben a vezet vállalat ismeri a másik vállalat reakciófüggvényét (tudja róla, hogy követ vállalatként viselkedik), éd beépíti ezt az információt saját reakciófüggvényébe. A döntést a résztvev k egyidej leg és egymástól függetlenül hozzák, vagyis nem egyeztetik stratégiájukat. Várható következmény: a vezet növelheti piaci részesedését és azzal profitját. Legyen az 1. vállalat a vezet , a 2. vállalat a követ . A követ cég azt feltételei, hogy riválisa nem változtat az outputján amiatt, hogy valamely mennyiséget a piacra visz. A vezet viszont tudja, hogy a 2. vállalat alapdöntései hogyan függnek össze saját döntéseivel, mivel ismeri a másik reakciófüggvényét. A vezet vállalat a monopolista outputot állítja el , ez kétszerese a követ vállalat kibocsátásának. Együttesen a tökéletesen versenyz output ¾-ét termelik, ami nagyobb, mint a Cournot-duopólium együttes kínálata. A vezet és a követ vállalat profitja. TΠ1=(a-c)2/8b TΠ2=(a-c)2/16b A vezet vállalat, amely tehát a monopolista outputot viszi a piacra, a monopóliuménál kisebb, de a Cournot-duopolistáéknál nagyobb profitot ér el, míg a követ vállalat a vele azonos módon viselked Cournot-duopolistákénál is kisebb profitot realizál. Mivel a vezet és a követ vállalat együttes kínálata nagyobb a Cournot-duopólium kínálatánál, ezért természetesen együttes profitjuk kisebb lesz, mint a Cournot-duopólium együttes profitja. A Stackelberg-duopóliumban az információ aszimmetrikus, azaz csak az egyik vállalat ismeri a másik reakciófüggvényét. Az így nyert megoldás mindaddig stabil egyensúlyt jelent, amíg ez az aszimmetria is fennáll.
21. A monopolisztikus versenybe m köd vállalat keresleti függvénye. A profitmaximalizálás feltétele rövid és hosszú távon monopolisztikus verseny esetén.
Az átlagbevétel ( AR = Average Revenue ) nagyságát a keresleti görbe pontjai mutatják. Versenyz vállalat esetén az átlagbevétel egyenl a határbevétellel ( MR = Marginal Revenue ) és a piaci árral, monopólium esetén a határbevétel mindig kisebb, mint az átlagbevétel. A 4.20-as ábra baloldali része a kompetitív vállalat, jobboldali része pedig a monopólium árbevételi függvényét mutatja.
Az árbevétel az eladott termékek mennyiségének és árának a szorzata. Bruttó profit: Árbevétel – Folyó költségek. Számviteli profit: Árbevétel – Számviteli költség Gazdasági profit: Árbevétel – Gazdasági költség. A számviteli költségeken kívül figyelembe kell venni a felmerült alternatív költségeket ( saját t ke, saját munka pénzbeli értékét ) is, hogy gazdálkodásunk eredményességének megítélése még pontosabb legyen. Az alternatív költségek, amennyiben megtérülnek egyben a normál profitot is jelentik.
Számviteli költségek és alternatív költségek együttese = Gazdasági költségek. A vállalat kínálati döntéseinek meghozatalánál, m ködésének legalapvet bb célját, a profit maximalizálását tartja szem el tt. A profitot maximalizáló mennyiség megállapítását a vállalat számára megkönnyíti az átlagköltség függvényének és a határköltség függvényének használata. Mint azt már korábban láttuk a keresleti függvénye egy az áregyenessel megegyez , vízszintes egyenes, ezt a vállalatunk átlagköltség
függvényeivel és határköltség függvényeivel együtt a 4. 21 ábra alsó részén ábrázoltuk. Fix árak esetén az egységnyi kibocsátás növekményre jutó, bevételnövekmény – vagyis a határbevétel – egyenl lesz az árral. Az átlagbevétel ugyancsak egyenl lesz ezekkel. A versenyz vállalat profitmaximalizálásának feltétele: MC = p = MR
Ha egy ágazatban az árak magas gazdasági profitot biztosítanak, egyre több vállalat lép be, ami növeli a kínálatot, csökkenti az árat és így a profitot is. Hosszú távon a kompetitív vállalat olyan mennyiséget termel, amely mellett az átlagköltsége minimális.
Rövidtávon a nyereséges iparágba sok a belép vállalat, ezért a kínálat megnövekszik ( a piaci kínálati függvény jobbra eltolódik ), aminek eredményeként csökken az egyensúlyi ár. Hosszútávon a kompetitív iparág vállalatai az átlagköltség függvény minimumának megfelel mennyiséget termelnek, és normálprofitot realizálnak. Hosszútávon a kompetitív vállalat zéró gazdasági profitot realizál.
22. Munkapiac. A munkakereslet és a munkakínálat jellemz i.
Munka: a munka a társadalom legfontosabb er forrása, a jövedelmek legnagyobb hányadénak birtokosa, a munka végz je, az ember nem tárgya, hanem alanya a társadalmi gazdasági folyamatoknak. - Munkavállaló: az, aki „munkaszolgáltatásait” kínálja fel a piacon. - Munkáltató: aki a munkavállalót foglalkoztatja. - Nominálbér: pénzbér, ami összeget fizetéskor a borítékban találunk, vagy amelyr l a munkaszerz dés szól. - Reálbér: a pénzbér vásárlóereje, azt mutatja meg, hogy a borítékban lév összegért mit kapunk a boltban. Ez a pénzbéren kívül a fogyasztói árak alakulásától is függ. Változását a reálbér index mutatja.
Bérek és munkakínálat összefüggései: az alacsonyabb jövedelemtartományban a munkavállaló általában nagyobb munkakínálattal, csökkentett szabadid vel reagál a bér emelkedésére. A munkakínálati görbe emelked . Magas jövedelem esetén a fokozódó szabadid igény lép fel, így munkakínálata csökken, a görbe visszahajlik. Helyettesítési hatás: a magasabb bér csábítása a szabadid munkával való helyettesítése. Alacsonyabb jövedelemtartományban er sebb, mint a jövedelemhatás. Jövedelemhatás: a magasabb jövedelem fokozott igényt támaszt a szabadid re, az élet élvezetére. A magas jövedelemre a munkakínálat csökkentése a reakció. Magasabb jövedelemtartományban er sebb, mint a
helyettesítési hatás. Munkakínálat béren kívüli tényez i: a n k munkaer állományban való részvételének növekedése. Közösségbe kerülés, önállóbbá válás, függetlenné válás. Egyéb elfoglaltság id igénye (automata mosógép, félkész ételek megjelenése). Munkakereslet, ha a közelben létesül egy új üzem, ez ösztönz leg hat.
Munka összkínálata: az egyéni munkakínálat összegz déséb l kapjuk meg.
Munkakereslet: származékos kereslet, vagyis nagysága a fogyasztási cikkek piaci helyzetének alakulásától függ. Közvetlenül összefügg az élet hullámzásaival és a végs fogyasztási cikkek árainak alakulásával. Együttes kereslet, mert a tényez k egymással kölcsönhatásban állítják el a végterméket, bizonyos korlátok között azonban egymással helyettesíthet k. Munka határterméke: azt jelenti, hogy az adott gazdálkodó egységben, minden egyéb feltételt változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka, mekkora termelésnövekedést produkál. Függ az együttm köd tényez k mennyiségét l, színvonalától és a munka min ségét l. - Határtermék bevétel: ha a határterméket megszorozzuk az el állított termék árával, megkapjuk a bevételnövekményt, a határtermék piaci értékét. Az alkalmazottak számát az dönti el, hogy milyen létszám mellett lesz a munka határtermék bevétele azonos a piaci munkabérrel.
Munka összkereslete: a vállalkozók egyéni munkakeresletének összegzéséb l adódik.
Bérkülönbségek okai: egyes foglalkozási ágakban eltér a munka termelékenysége. Az egyes szakmák különböz mértékben kellemetlenek. Ennél fogva a béreket esetleg emelni kell. A kellemes, divatos szakmák munkaer ellátása alacsonyabb bérek mellett is biztosítható. Társadalmi értékítéletek. - Kompenzációs bérkülönbségek: azok a bérkülönbségek, amelyek nem a munka termelékenységének különbségéhez, hanem a munka jellegéhez kapcsolódó alacsony vagy magas munkakínálathoz köt dnek. (magasabb szakképzettség, kivételes tehetségek – munkakínálatuk teljesen rugalmatlan)
Munkapiac egyensúlya: ha nem mutatkozik tendencia a bérkülönbségek b vülésére, vagy sz külésére. Ilyenkor feltételezhet , hogy az egyes munka kategóriák összkereslete megegyezik a kínálatukkal.
Munkaer területi immobilitása: a lakóhelyhez kötöttség a korlátozó tényez .
Diszkrimináció: ha a jövedelemkülönbség pusztán egy lényegtelen személyes tulajdonságból, pl. faji, nemi vagy vallási hovatartozásból ered. Munkabér: a munka ára. Egyensúlyi bér: a munkakeresleti és kínálati görbe metszéspontjának megfelel bér.
Bérek és munkakereslet alakulása: az állam minimum bért határoz meg, akkor van értelme, ha ez magasabb, mint az egyensúlyi bér. Ha a minimális munkabér adminisztratív beavatkozások hatására emelkedik, az üzleti szervezetek csökkentik a foglalkoztatottak számát. Munkakínálat korlátozása – külföldiek munkavállalásának korlátozása, bevándorlás akadályozása. Monopolhelyzetek: népes földrajzi térségben csak egyetlen ipari üzem van. Az egyensúlyi bérnél alacsonyabb bér mellett is kielégítheti munkaer szükségletét.
Jövedelmez ségi viszony: a munkabérek fels határát befolyásolják.
Létminimum: a munkabérek alsó korlátja, a dolgozó rövid- és hosszú távú megélhetési, képzési és családfenntartási ráfordításai.
23. A vállalatok tényez keresletének motivációi. A termelési tényez határköltsége, a határtermék bevétel.
A vállalatok termékeik el állításához különböz termelési er forrásokat, inputokat használnak fel, ezek a termelési tényez k. Közgazdaságilag fontos, hogy milyen okok határozzák meg az egyes tényez fajtákból a társadalom rendelkezésére álló mennyiségeket. Eredetük, keletkezésük szerint a termelési tényez k a következ k szerint osztályozhatók:
Termelési tényez k T ke tényez k - termelt t kejavak (reált ke, humán t ke) - pénz és értékpapír t ke
Els dleges tényez k -munka - természeti er források
Az els dleges termelési tényez k alapvet en nem gazdasági okokból keletkeznek, a tényleges felhastnálásuk mértéke azonban a gazdasági folyamatokban határozódik meg. Kínálatuk fels határa ilyen módon gazdasági korlátba ütközik, rugalmatlan. T ketényez k: korábbi termelési folyamat eredményei, hosszabb távon felhalmozhatók, így kínálatuk igazodhat a gazdaság igényéhez mennyiségben és összetételben egyaránt.
A termelési tényez k kereslete származékos kereslet, ami azt jelenti, hogy a vállalat azért és annyiban keres egy adott er forrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közrem ködésével el állított terméket, olyan árat kínálva érte, ami hosszú távon a termelési tényez re fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít. A vállalat profitmaximalizálási kritériumából kiindulva megállapítható, hogy addig érdemes egy-egy input tényez felhasználását növelni, amíg az inputnövekmény költségvonzata kisebb, mint a felhasználásból származó bevételnövekmény ( Árbevételnövekmény > Költségnövekmény ). Ennek általános formulája: MFC = MRPF , ahol MFC = az adott termelési tényez határköltsége MRPF = az adott termelési tényez határtermékének piaci értéke F = az adott termelési tényez . A termelési tényez k értékelése attól függ tehát, hogy milyen hasznot hoznak azok a javak, amelyek el állítására felhasználták ket. Az er források keresletét a határtermék piaci értéke ( vagy a határtermék bevétele ) határozza meg. Egy-egy tényez keresleti függvénye egyenl e tényez határtermék bevételi függvényével.
Adott termelési tényez határterméke: az a kibocsátás mennyiség, ami egy pótlólagos inputegység alkalmazásával nyerhet . Érdemes megjegyezni, hogy a szakirodalomban a határtermelékenység fogalma is használatos a határtermék helyett.
Adott termelési tényez határbevétele: az a bevételnövekmény, amely egy pótlólagos inputegység alkalmazásával elérhet . Egyenl a piaci ár és az adott tényez határtermékének szorzatával. Erre a határtermék értéke és határtermék bevétele kifejezések is használatosak.
Az ábrán azt láthatjuk, hogy a kompetitív vállalat tényez keresleti függvénye magasabban helyezkedik el, tehát minden egyéb tényez t változatlannak tekintve a kompetitív vállalat termelési tényez kereslete nagyobb. Ennek oka a monopólium alacsonyabb szint kibocsátása.
keresleti A termelési tényez függvényének f komponensei: - az adott termelési tényez határtermelékenysége - a termelt termék ára.
A termelési tényez k határköltsége megegyezik azzal az árral, amin a pótlólagos egység beszerezhet .
MRP föld = P föld MRP gép = P gép MRP munka = P munka Ahol MRP = adott termelési tényez határtermék bevétele, P = adott termelési tényez ára.
24. A t ke tényez -határköltsége. Jelenérték, jöv érték, nettó jelenérték, küls , bels kamatláb, gazdasági járadék. Funkcionális jövedelemelosztás.
Jelenérték (present value, PV ): egy jöv beni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve. Ehhez használatos a diszkontálás módszere. A vagyontárgy jövedelmeinek a kamatlábban diszkontált hozadékösszege. a. Nettó jelenérték: a befektetés révén megszerzett t kejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. Ha ez negatív, akkor a befektetést nem célszer megvalósítani. Kamatláb: a kölcsönt ke kamata, a kölcsönt ke összegének százalékában kifejezve, 1 éves futamid re számítva. Jele: k. Küls kamatláb: a piaci kamatláb Bels kamatláb: a t kebefektetés %-os haszna.
MFC = MRPF
, ahol az F az adott termelési tényez , estünkben a t ke. A t ke határköltsége a kamat. A t ke keresletét pedig annak határtermék bevétele határozza meg.
Jöv érték ( Future value, FV ): a t ke jöv beni értéke, az id és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, kamatos kamatot számítunk.
Járadék: valamely állandó kínálatú termelési tényez hozadéka. Nem csak a földtulajdonosok jövedelmének meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító tényez je is.
Gazdasági járadék: kivételes termelési tényez ( például pop-sztár, vagy szuper focista ) alternatív költséget meghaladó jövedelme.
Funkcionális jövedelemelosztás: Termelési tényez k ára azok határtermék-értéke határozza meg, így az össztermékb l való részesedésük is határtermék arányaikat tükrözi. Ezt az összefüggést funkcionális jövedelemelosztásnak is nevezik, mivel az er források termelési folyamatban betöltött „technikai” szerepéb l, funkciójából indul ki. A termelési tényez k tulajdonosainak törekvése a minél magasabb jövedelem elérése. Úgy érhet el, ha a termelési tényez ket úgy osztják el a gazdaság különböz területei, ágazatai, a különféle termékek el állítása között, hogy azok a lehet legmagasabb határtermelékenységet érjék el. Elvégzi a termelési tényez k olyan elosztását, allokációját, amely garantálja legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhet maximumát.
Termelés mennyisége: a felhasznált tényez k határtermékének és mennyiségének szorzatösszege.
25. A földpiac keresleti és kínálati oldalának jellemzése. Járadék elméletek. A föld más természeti er forrásokkal együtt sajátos termelési tényez , mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és nem szaporítható.
Föld kereslete: határtermék bevételi görbe határozza meg. Származékos kereslet, tehát a mez gazdasági termékek iránti kereslet függvénye. Föld kínálata: Összkínálata állandó, vagyis teljesen rugalmatlan. Ugyanilyen az olajmez k, bányák és más természeti er források kínálata is. A földterületnek, mivel az állandó, annyiért kell hasznosulnia, amennyit az iránta keresletet támasztók ajánlanak. Az ilyen tényez k árát nevezzük a múlt századi klasszikus közgazdászok nyomán járadéknak. Járadék: valamely állandó kínálatú termelési tényez hozadéka. Nem csak a földtulajdonosok jövedelmének meghatározója, hanem az élelmiszerárakkal való kapcsolata révén a reáljövedelem alakító tényez je is.
b.
Különbözeti járadék: a föld min ségi különbségén alapul. A szükségletek kielégítéséhez a gyengébb min ség földet is m velésbe kell vonni. A jobb min ség földek tulajdonosai termékükért a piacon ugyanazt az árat kapják, de kisebb költséggel termelnek, így többletjövedelemhez jutnak. A belterjesség fokozásával a technika, technológia, a közlekedés fejl désével lassú csökken tendenciát mutat. c. I. számú különbözeti földjáradék: min ségi különbség a föld, talaj és éghajlati adottságokból származó nagyobb term képességb l adódik. d. II. számú különbözeti földjáradék (intenzitási járadék): a föld belterjesebb m veléséhez, a jobb technika, technológia alkalmazásához köt dik. A jobb min ség földön eszközölt befektetés, a pótlólagos ráfordítás, többlethozadékot eredményez a határfölhöz képest. e. III. számú különbözeti földjáradék (helyzeti járadék): Az illet terület különösen el nyös fekvés , például közel van nagy felvev piachoz, de esetleg más tekintetben is el nyöket élvez. Ricardo nem adta meg a földjáradék teljes magyarázatát, annak ellenére, hogy a különbözeti járadékra vonatkozó elmélete megdönthetetlen. Say nevéhez f z dik az a felismerés, hogy a különbözeti járadék csak egyik formája a földjáradéknak. Van abszolút járadék is, melyet minden gazdaságilag használható föld tulajdonosa élvez, ha földjét használatra engedi át másnak. f. Abszolút földjáradék: a föld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, nem szaporítható, ami sajátos monopolhelyzetbe hozza tulajdonosait. Mint csak korlátolt mennyiségben rendelkezésre álló termel eszközzel, a földdel is gazdálkodnunk kell. Annak, aki másnak a földjét bérbe veszi, a föld használatáért (határföldért is) árat kell fizetnie. Ezzel a tulajdonos olyan jövedelemhez jut, ami egyszer en a földtulajdon következménye. Ennek a jövedelemnek, már nem a termelésben élvezett el ny a forrása, mint a különbözeti járadéknak, hanem a földtulajdon. Ezért ezt a jövedelmet, mely igazi tiszta tulajdoni járadék, abszolút földjáradéknak nevezzük.
Term föld ára: a földjáradék t késített értéke határozz meg. Ezen alapvet tényez mellett egyéb befolyásoló tényez ket is találunk: nagyon jelent s az egyéb piaci tényez k hatása is, mindenek el tt a föld iránti kereslet, a földnek az értékfelhalmozásban, vagyon meg rzésében betöltött szerepe is. A föld tehát hosszú távon az egyik legjobb értéknövekedés vagyontárgy, vagyontartási forma. Ez az oka annak, hogy a fejlett országokban viszonylag elenyész a földforgalom, hiszen csak az a tulajdonos adja el, aki erre valamilyen oknál fogva rákényszerül. A föld árát sem határozhatjuk meg napjainkban úgy, mint t késített járadék, hiszen a valóságos földár ennek általában a többszöröse. Az áralakulásban meghatározó szerepe a kereslet-kínálatnak, tehát a m köd földpiacnak van.
26. Piaci elégtelenségek. Közjavak és externáliák fogalma, csoportosítása. A társadalom jóléti vesztesége negatív és pozitív externália esetén. Az extern hatások megszüntetésének, mérséklésének eszközei
Piaci elégtelenség: ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett „Pareto-hatékony” allokáció nem felel meg a társadalmilag optimálisnak tekintett er forrás felhasználásának. Társadalmi határköltség: egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének el állítása miatt felmerül összes többlet költsége.
Társadalmi határhaszon: egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének el állításával és elfogyasztásával járó összes hasznosság változásra utal. Társadalmilag hatékony er forrás-felhasználás: egy termelési tényez felhasználása társadalmilag akkor optimális, ha utolsó egységének felhasználásával nyert termék el állításából/elfogyasztásából nyerhet társadalmi határhaszon megegyezik a tényez társadalmi határköltségével. Közjavak: Elosztása közös szolgáltatás formájában. Készletük nem korlátolt. Senki sem zárható ki fogyasztásukból. Fogyasztásukban nincs rivalizálás. A közjavakból származó el nyök egynél több egyént érint oszthatatlan fogyasztási hatásokkal járnak. Elfogyasztásának társadalmi haszna van, növeli a jólétet, el állításának megnevezése azonban egyéni jövedelmez ségi kritériumok figyelembevételével nem valósítható meg. Tiszta magánjavak: Elosztása a piaci mechanizmuson keresztül történik. Készletük korlátolt. Fennáll a fogyasztásból való kizárás lehet sége. Fogyasztásukban megfigyelhet a rivalizálás. A haszon közvetlenül a fogyasztónál jelentkezik. Vegyes javak: Egyik csoportjánál a fogyasztásból való kizárás nem valósítható meg vagy ne célszer . A készlet azonban nem korlátlan, emiatt rivalizálás van a fogyasztásban. Másik csoportjánál a jószág fogyasztásakor az utolsó/határfogyasztó nem csökkenti ugyan számottev en a készletet, azaz nem szükségszer a rivalizálás a fogyasztásban, bizonyos személyek kizárása, viszont megvalósulhat a fogyasztásért fizetett díjak formájában. Közjavak kínálata: Egy vállalat bevételeinek fedeznie kell a kiadásait, s t hasznot kell realizálnia. A közjavak jellegéb l adódóan el állításuk meglehet sen költséges, és hosszú megtérülési idej beruházásokat igényel. Közjavak kereslete: a fogyasztók, a szolgáltatást igénybevev k gyakran nem, vagy csak nagyon nehezen azonosíthatók, a szolgáltatás nagysága nem mérhet . Így a díj kivetése és beszedése igen problematikus. A fogyasztó viselkedését az jellemzi, hogy egyéni érdekeit szem el tt tartva arra törekszik, hogy a közös költségb l rá háruló részt csökkentse, a közös eredményb l pedig egyénileg minél nagyobb hasznot érjen el. Externália vagy küls gazdasági hatások: ha egy gazdasági szerepl tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szerepl helyzetét. - Termelési externália: termelési küls gazdasági hatás akkor jelentkezik, ha egy vállalat termelési lehet ségeire befolyást gyakorolnak egy másik termel vagy fogyasztó döntései. - Pozitív externhatás: az externális forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szerepl jének. - Negatív termelési externália: az externália forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjaira. - Fogyasztói externália: ha a fogyasztási tevékenység következtében alakul ki küls gazdasági hatás. Jóléti közgazdaság: megközelítésének lényege, hogy az externáliák a társadalmi hatékonyságot rontják, jóléti veszteséget okoznak: hiszen létükb l adódóan az egyéni és társadalmi hasznok és költségek között különbség keletkezik. A hatékonyságveszteségét az externáliák internalizálásával (küls hatások bels vé tételével, piacosítással) kívánja megszüntetni. Internalizálás: a küld gazdasági hatások bels vé tétele. Internalizálás szintjei önkéntes megállapodás: az externhatások okozója és az érintett fél kompromisszumos megoldást keres. vállalatok egyesülése, vagy azok tulajdonjogának egyesítése, küls hatás bels vé tétele. jogi eszközökkel kényszeríteni az elismerést. Felkérnek egy dönt bírót. kényszer kártalanítás bírósági közrem ködéssel. Ha a résztvev önkéntes megállapodása nem valósul meg. Adminisztratív intézkedések. Hatósági eljárásokkal próbálják korlátozni, megel zni a negatív küls hatásokat eredményez tevékenységeket. adók és támogatások. A nagy mérték , sok embert érint és mérhet externális hatással járó tevékenységet esetében. Adót kell kivetni a visszaszorítani kívánt negatív externáliák forrástevékenységére, az ösztönözni kívánt pozitív externáliák forrástevékenységét pedig támogatni kell. Ezeket az eszközöket piaci szabályozónak is nevezik, hiszen a termel (és fogyasztó) önállóan a saját érdekeit szem el tt tartva döntö el, hogy az adók és a támogatások által módosított költségviszonyok mellett meddig ér meg termelni vagy fogyasztani az adott terméket.
