PhD értekezés tézisei
KORSZERŰ ÜZEMANYAGKOMPONENSEK ELŐÁLLÍTÁSA FISCHER-TROPSCH NEHÉZ PARAFFINELEGYBŐL
Készült a Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola keretében Készítette: PÖLCZMANN GYÖRGY okl. vegyészmérnök
Témavezető DR. HANCSÓK JENŐ
okl. vegyészmérnök, Eur. Ing., DSc. egyetemi tanár
Pannon Egyetem Mérnöki Kar Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék 2013
2
1. BEVEZETÉS ÉS CÉLKITŰZÉSEK Napjainkban az egyre súlyosabb környezetvédelmi (pl. üvegházhatás) problémák és a kőolajellátással kapcsolatos nehézségek (pl.: a legnagyobb készletek politikailag kevésbé megbízható államok kezén vannak, importfüggőség) miatt fokozatosan előtérbe kerül a megújuló és megújítható nyersanyagokból (alapanyagokból) előállítható motorhajtóanyagok és kenőanyagok felhasználásának kérdése. Az integrált Fischer-Tropsch eljárás során földgázból, kőszénből, kőolajipari maradékokból, továbbá biomasszából és hulladékokból szintézisgázon keresztül - folyékony szénhidrogén termékelegyeket („szintetikus kőolajat”), majd ebből különböző motorhajtóanyagokat, alapolajat, paraffinokat és egyéb speciális termékeket lehet előállítani, három fő lépésben. A különböző nyersanyagokból előállított szintézisgázból Fischer-Tropsch szintézissel gyártott termékelegyek egy jelentős hányada (kb. >30%-a) főleg nagy szénatomszámú (C20-C100) n-paraffinok elegyéből áll. Ezek normál körülmények között szilárd halmazállapotúak (magas a dermedéspontjuk: 30-90 °C). Ezen paraffinelegy
dermedéspontjának
csökkentése
a
hosszú
szénláncú
n-paraffinok
hidrokrakkolásával és izomerizálásával lehetséges, részben kisebb szénatomszámú, és így kisebb fagyáspontú szénhidrogének, részben pedig azonos szénatomszámú, de elágazóláncú szénhidrogének előállításával. Mivel a hidrokrakkolásnál jelentős részarányban gázállapotú (8-12%) és kis oktánszámú benzin forráspont-tartományú (10-20%) szénhidrogének is keletkeznek, ezért viszonylag alacsony a céltermékelegy szelektivitása. Tehát szükséges és egyre nagyobb jelentőségű nagy izoparaffin tartalmú céltermékelegy (gázolaj+alapolaj frakciók elegye) előállítására alkalmas katalitikus rendszerek kidolgozása, különös tekintettel az erre a célra alkalmas katalizátorok felismerése és azok kedvező alkalmazási körülményeinek meghatározása. A kutató-fejlesztő tevékenységem általános fő célkitűzése a különböző összetételű (hordozójú) kétfunkciós katalizátorokon, továbbá két főfunkciójú katalizátort tartalmazó katalitikus rendszerben biomassza alapon nyert szintézisgázból Fischer-Tropsch szintézissel előállított nehéz paraffinelegyből kiváló minőségű termékek (gázolaj, alapolaj) izomerizáló hidrokrakkolással történő alapanyag- és energiatakarékos valamint gazdaságosabb katalitikus előállításához való hozzájárulás volt. A katalitikus folyamatok jobb megértéséhez n-hexadekán modellvegyülettel is végeztem vizsgálatokat ezeken a katalizátorokon. Összefüggéseket állítottam fel a katalizátorok összetétele, felületkémiai jellemzői, az alkalmazott műveleti paraméterkombinációk, az alapanyagok és a termékek minőségi
3
jellemzői között. A kedvezőnek talált katalizátort egy kereskedelmi hidrogénező katalizátorral együtt egy katalitikus rendszerben alkalmazva vizsgáltam nagy oxidációs stabilitású alapolajtermékek
előállításának
alkalmazástechnikai
lehetőségét
vizsgálatainak
is.
eredményei
A
legjobb
alapján
minőségű
javaslatot
termékek
tettem
azok
felhasználhatóságára.
2. KÍSÉRLETI FELTÉTELEK A
kísérletek
egy
részét
(vizsgálatok
mikroreaktorban)
az
MTA
Kémiai
Kutatóközpontban kutatási együttműködés keretében rendelkezésre bocsátott, nagynyomású mikroreaktor-rendszerben folytattam le. A méretnövelt kísérleteket egy 100 cm3 hasznos térfogatú, visszakeveredésmentes csőreaktort tartalmazó berendezésben végeztem, amely minden olyan készüléket és gépegységet tartalmazott, amelyek az iparban egy hidrogénező, illetve izomerizáló üzem reaktorkörében megtalálhatóak. A kísérleti munka alapanyagaként biomassza alapon nyert szintézisgázból FischerTropsch szintézissel előállított paraffinelegyet használtam, a modellvegyülettel végzett vizsgálatok esetén pedig n-hexadekánt. A vizsgált katalizátorokat az MTA KK Felületkémiai és Katalízis Intézet Mikropórusos és Mezopórusos Anyagok Osztályán (több pályázati együttműködés keretében) állítottam elő, illetve kereskedelmi forgalomban beszerezhető alapkatalizátorok voltak. Mindenkor, amikor csak lehetséges volt, az aktuális szabványokban előírt analitikai és alkalmazástechnikai vizsgálatokat használtam. Ezek mellett több más fizikai-kémiai valamint spektroszkópiai módszert is alkalmaztam, elsősorban a katalizátorok vizsgálata során. A hosszú időtartamú kísérletsorozatokat folyamatos üzemmódban és állandósult aktivitású katalizátorokon végeztem.
4
3. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 3.1. A
különböző
katalizátorok
vizsgálata
n-hexadekán
modellvegyület
hidroizomerizálására [4] 3.1.1. Megállapítottam, hogy a kétfunkciós Pt/AlSBA-15 katalizátor (gyenge savasság, rendezett nanopórusok) nagyobb szelektivitással rendelkezett az n-C16 szénhidrogén hidroizomerizálásakor, mint az erősen Brønsted savas Pt/béta vagy az alig savas jellegű Pt/SAPO-11. 3.1.2. Rámutattam, hogy a kétszeres elágazású C16 vegyületek képződése szempontjából a mezopórusos Pt/AlSBA-15 katalizátor hatékonyabb volt a mikropórusos, erősen savasabb Pt/bétánál is. Az i-C16 szelektivitások közötti különbségek oka inkább az eltérő krakkaktivitás, és nem a különböző pórusszerkezet. 3.1.3. Megállapítottam, hogy a katalizátorok kezdeti aktivitásához tartozó hőmérséklet értékek feletti 50-100 °C tartományban egy- és kételágazásos C16 izomerek voltak a termékelegyben. Magasabb hőmérsékleten az izo-C16 hozam csökkenni kezdett, megjelentek a egy- és kételágazásos krakktermékek is. 3.2. Biomasszából
előállított,
Fischer-Tropsch
nehéz
paraffinelegy
izomerizáló
hidrokrakkolásának vizsgálata gázolaj- és alapolajfrakció előállítása céljából; mikro- és mezopórusos katalizátorok összehasonlítása [1-3,5-6,8,10]. A kívánt cél eléréséhez alapvető az izomerizáló és a krakkoló reakciók helyes arányának megtalálása, illetve hozzáigazítása a kívánt termékfrakció maximális hozamához és kívánt tulajdonságaihoz. Ennek legfőbb eszköze a megfelelő savasságú, illetve bifunkcionalitású katalizátor kialakítása, illetve megválasztása. 3.2.1. Megállapítottam, hogy a vizsgált Pt/SAPO-11 alkalmas nagy izoparaffin tartalmú alapolajfrakció előállítására Fischer-Tropsch nehéz paraffinelegyből. 3.2.2. Felismertem, hogy az erre a célra eddig részletesen nem vizsgált Pt/AlSBA-15 katalizátor egyik új alkalmazási területe lehet a Fischer-Tropsch nehéz paraffinelegy izomerizáló hidrokrakkolása. 3.2.3. Megállapítottam, hogy a különböző platinatartalmú AlSBA-15 hordozós katalizátorok közül a 0,5% platinát tartalmazó katalizátor a legalkalmasabb nagy izoparaffin tartalmú céltermék megfelelő hozammal való előállítására. Ennél nagyobb Pt-tartalom gyakorlatilag nem eredményez jelentős aktivitásnövekedést, még hosszabb idejű (240 óra) kísérletek esetén sem.
3.2.4. Meghatároztam a Pt/AlSBA-15 katalizátoron a nagy izoparaffin tartalmú [C11-C20 (62,1-80,2%) illetőleg C21-C30 frakció (52,4-54,5%)] céltermékek megfelelő hozammal (>25% illetőleg >50%) történő előállításának kedvező műveleti paramétereit (P=40-60 bar, T=300-325 °C, LHSV=0,5-1,5 h-1, illetőleg T=290-300 °C, P=50-60 bar, LHSV=1,5-2,0 h-1). 3.2.5. Felismertem, hogy a nagy izoparaffin-tartalmú két célfrakció előállításának kedvező műveleti paraméter kombinációi nem esnek egybe. Ez azt jelenti, hogy a műveleti paraméterek rugalmas változtatásával a kívánt célfrakciót lehet nagy hozammal előállítani, az igényektől függően. 3.2.6. Megállapítottam, hogy az n-C16 modellvegyülettel végzett kísérletek eredményei megerősítik a F-T nehéz paraffinokkal végzett kísérletek főbb megállapításait. 3.3. A 0,5% Pt/AlSBA-15 katalizátor és egy kereskedelmi hidrogénező katalizátor együttes alkalmazása (egy reaktorágyban nagylaboratóriumi berendezésben) nagy stabilitású alapolajfrakció előállítása céljából [7,9]. 3.3.1. Bebizonyítottam, hogy a méretnövelt katalizátorrendszer esetén is igaz a javasolt katalitikus rendszer nagyfokú rugalmassága; a műveleti paraméterek célirányos változtatásával egyik vagy másik célterméket lehet nagy hozammal és nagy izoparaffin tartalommal előállítani. 3.3.2. Megállapítottam, hogy a méretnövelt, két katalizátort alkalmazó rendszer alkalmas nagy stabilitású alapolajtermékek előállítására, kiváló minőségű gázolajtermékek keletkezése mellett. 3.3.3. Meghatároztam a nagy izoparaffin tartalmú céltermékek előállításának kedvező műveleti paramétereit. 3.3.4. Az előállított termékek már a legenyhébb műveleti paraméter kombinációknál is gyakorlatilag kén-, nitrogén- és aromásmentesek voltak (<5-5 mg/kg illetve <0,1%). Ez a kén- és nitrogéneltávolítás, valamint az aromástelítés gyakorlatilag teljessé válásával magyarázható, a vizsgált, új katalitikus rendszerben.
6
4. A DOKTORI DOLGOZAT TÉMAKÖRÉHEZ TARTOZÓ KÖZLEMÉNYEK 4.1. A PhD dolgozat alapját képező közlemények 1 Pölczmann, Gy., Szegedi, Á., Valyon, J., Wollmann, A., Hancsók, J.: „Catalytic Conversion of Fischer-Tropsch Waxes”, Chemical Engineering Transactions, 2010, 21, 1315-1320. 2 Gy. Pölczmann, J. Valyon, Á. Szegedi, R. M. Mihályi, J. Hancsók: „Hydroisomerization of Fischer–Tropsch Wax on Pt/AlSBA-15 and Pt/SAPO-11 Catalysts”, Topics in Catalysis, 2011, 54 (14-16), 1079-1083., ISSN: 1022-5528, DOI 10.1007/s11244-011-9728-4 (Impakt faktor: 2,624) 3 Pölczmann, Gy., Valyon, J., Hancsók, J.: „Investigation of Catalytic Conversion of Fischer-Tropsch Wax ont Pt/AlSBA-15 and Pt/beta Zeolite Catalysts”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2011, 39 (3), 369-373. 4 Valyon, J., Pölczmann, Gy., Kollár, M., Hancsók, J.: „Pore size and acidity effects on the catalytic activity in the hydroisomerization and hydrocracking of Fischer-Tropsch wax”, Topics in Chemistry and Material Science, 2011, 6., 139-153. 5 Pölczmann, Gy., Valyon, J., Mihályi R. M., Hancsók, J.: „Selective isomerization of Fischer-Tropsch paraffin mixture on Pt/AlSBA-15 catalyst”, Interfaces ’11, Sopron, 2011. szeptember 28-30., CD Proceedings, ISBN: 978-963-9970-21-2, 13 pp. 6 Pölczmann, Gy., Valyon, J., Hancsók, J.: „Catalytic conversion of FischerTropsch wax on Pt/AlSBA-15 and Pt/β zeolite catalysts”, XIX International Conference on Chemical Reactors, CHEMREACTOR-19, Ausztria, Bécs, 2010. szeptember 5-9., Abstracts CD PP-III-53. 537-538. Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Production of high stability base oil from 7 Fischer-Tropsch wax”, 18th International Colloquium Tribology, Stuttgart/Ostfildern, Germany, 2012. január 10-12. In Book of Synopsis 71. (ISBN: 3-924813-97-3), In CD Proceedings 10 pp. (50019.00.002) 8 Pölczmann, Gy., Valyon, J., Mihályi R. M., Kollár M., Eller Z., Hancsók, J.: „Investigation of isomerization and hydrocracking of Fischer-Tropsch wax on Pt/AlSBA-15 and Pt/MCM-22 catalysts”, 5th FEZA Conference, Spanyolország, Valencia, 2011. július 3-7., Abstracts (ISBN: 978-84-8363722-7) PE-P-022, 249. 9 Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Nagy stabilitású alapolaj előállítása FischerTropsch paraffinelegyből”, Műszaki Kémiai Napok’12, Konferencia Kiadvány, ISBN: 978-615-5044-54-0, 2012, 305-314. 10 Pölczmann, Gy., Valyon, J., Hancsók, J.: "Fischer-Tropsch paraffinok katalitikus átalakíthatóságának vizsgálata Pt/AlSBA-15 és Pt/β zeolit katalizátorokon", Műszaki Kémiai Napok’11, Konferencia Kiadvány, ISBN: 978-615-5044-07-6, 2011, 78-84. 4.2. A PhD dolgozat tématerületét érintő közlemények 11 Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Investigation of catalytic production of modern base oils and fuels”, 17th International Colloquium Tribology, Stuttgart/Ostfildern, 2010. január 19-21., In Book of Synopsis 83., In Proceedings 7 pp 7
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
Pölczmann, Gy., Valyon, J., Szegedi, Á., Hancsók, J.: „Investigation of selective isomerization of Fischer-Tropsch wax”, 16th International Zeolite Conference - 7th International Mesostructured Materials Symposium, Extended Abstracts -CD, 2010. július 4-9. Pölczmann, Gy., Szegedi, Á., Valyon, J., Wollmann, A., Hancsók, J.: „Catalytic Conversion of Fischer-Tropsch Waxes”, 13th Conference on Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction, Csehország, Prága, 2010. augusztus 28. – szeptember 1., In CD Proceedings (ISBN 978-80-02-02210-7), 6 oldal Pölczmann Gy., Valyon J., Mihályi R. Magdolna, Hancsók J.: "Investigation of isomerization and hydrocracking of Fischer-Tropsch wax on different catalysts", SynFuel2012 Symposium, München, 2012. június 29-30.; in Proceedings P227, 2 oldal (extended abstract) Pölczmann, Gy., Valyon, J., Hancsók, J.: "Nagy molekulatömegű FischerTropsch paraffinok átalakíthatóságának vizsgálata", Műszaki Kémiai Napok’10, Konferencia Kiadvány, ISBN: 978-963-9696-93-8, 2010, 148155. Hancsók., J.; Varga Z.; Eller., Z.; Pölczmann, Gy., Kasza., T.: "Liquid Alternative Diesel Fuels with High Hydrogen Content", 9th International Colloquium Fuels, 2013. január 15-17., Stuttgart/Ostfildern, Németország, ISBN-Nr. 98-3-943563-04-7, 93-104. Pölczmann, Gy., Baladincz, J., Hancsók, J.: „Investigation Of Producing Modern Base Oils”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2008, 36 (12), 107-112. Pölczmann, Gy., Baladincz, J., Nemesnyik, Á., Hancsók, J.: „Környezetbarát motorolajok IV. Újgenerációs szintetikus alapolajok és a növényolajok”, Magyar Kémikusok Lapja, 2007, 62(3), 81-86. Hancsók, J., Krár, M., Pölczmann Gy., Holló, A.: „A bioeredetű motorhajtóanyag gyártás új lehetőségei, I. Bio-szintézisgáz előállítása”, Olaj Szappan Kozmetika, 2006, 55(4), 117-120. Baladincz J., Pölczmann Gy., Magyar Sz., Hancsók J.: „Az izoparaffinok jelentősége a kőolajiparban VI. Nagy viszkozitásindexű alapolajok előállítása szintézisgázból”, MOL Szakmai Tudományos Közlöny, 2007, 1, 98-109. Hancsók, J., Krár, M., Pölczmann Gy., Holló, A.: „A bioeredetű motorhajtóanyag gyártás új lehetőségei, Szintetikus biogázolajok II. szintetikus biogázolaj előállítása bio-szintézisgázból”, Olaj Szappan Kozmetika, 2007, 56(1), 1-4. Pölczmann Gy., Hancsók J., Varga Z., Nagy G.: „Gázolajok előállítása szintetikus kőolaj izomerizáló hidrokrakkolásával”, Műszaki Kémiai Napok ’06 - Konferencia Kiadvány (ISBN 963 9495 86 7), 2006, 129. Pölczmann Gy., Magyar Sz., Hancsók J.: „Korszerű szintetikus alapolajok előállítása biomassza alapon”, Műszaki Kémiai Napok ’07 – Konferencia Kiadvány (ISBN 978-963-9696-15-0), 2007, 51-55. Nagy, G., Pölczmann, Gy., Varga, Z., Hancsók, J.: „Gázolajpárlatok aromástartalmának csökkentési lehetőségei I.”, MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2007, 1, 79-97. Nagy, G., Hancsók, J., Varga, Z., Pölczmann, Gy., Kalló, D.: „Hydrodearomatization of Gas Oil Fractions on Pt-Pd/USY Catalyst”, Petroleum & Coal, 2007, 49(1), 27-32.
8
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
Nagy, G., Hancsók, J., Varga, Z., Pölczmann, Gy., Kalló, D.: “Investigation of Hydrodearomatization of Prehydrogenated Gas Oil Fractions on Pt-Pd/HUSY Catalysts”, Topics in Catalysis, 2007, 45(1-4), 195-201, DOI: 10.2007/s11244-007-0265-0 (Impakt faktor: 2,36) Varga, Z., Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy., Kalló, D.: “Upgrading of Gas Oils: The HDS Kinetics of Dibenzotiophene and Its Derivates in Real Gas Oil”, Topics in Catalysis, 2007, 45(1-4), 203-206, DOI: 10.2007/s11244-007-0266-z (Impakt faktor: 2,36) Nagy, G., Pölczmann, Gy., Kalló, D., Hancsók, J.: „Investigation of hydrodearomatization of gas oils on noble metal/support catalysts”, Chemical Engineering Journal, 2009, 154, 307–314. (Impakt faktor: 2,816) Hancsók, J., Kovács, S., Pölczmann, Gy., Kasza, T.: „Investigation the effect of oxygenic compounds on the isomerization of bioparaffins over Pt/SAPO11”, Topics in Catalysis, 2011, 54, 1094–1101. (Impakt faktor: 2,624) Nagy G., Hancsók J., Varga Z., Pölczmann G.: “Investigation of Aromatics Reduction in Low Sulphur Gas Oil”, 42nd International Petroleum Conference, Bratislava, October 11th-12th, 2005, pp. 1-12, ISBN 80969371-2-X (CD-ROM) Nagy, G., Hancsók, J., Varga, Z., Pölczmann, Gy.: "Hydrodearomatization of gas oil fraction on Pt-Pd/H-USY catalyst", 7th International Symposium MOTOR FUELS 2006, Szlovákia, Tatranské Matliare, 2006. június 19-22., in Proceedings (ISBN 80-968011-3-9), 316-327. Varga, Z., Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy.: „Quality improvement of heavy gas oils on NiMo and CoMo catalysts”, 7th International Symposium MOTOR FUELS 2006, Szlovákia, Tatranské Matliare, 2006. június 19-22., in Proceedings (ISBN 80-968011-3-9), 328-339. Nagy, G., Hancsók, J., Varga, Z., Pölczmann, Gy.: "Investigation of hydrodearomatization of prehydrogenated gas oil fractions on PtPd/H-USY catalysts", 12th Nordic Symposium on Catalysis, Norvégia, Trondheim, 2006. május 28-30., Kiadvány (ISBN: 82-995569-1-0), 215-216. Varga, Z., Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy., Kalló, D.: „Upgrading of gas oils: the HDS kinetics of dibenzotiophene and its derivatives in real gas oil”, 12th Nordic Symposium on Catalysis, Norvégia, Trondheim, 2006. május 28-30., Kiadvány (ISBN: 82-995569-1-0), 221-222. Pölczmann, Gy., Hancsók, J., Nagy, G., Varga, Z.: „Hydrodearomatization of Prehydrogenated Gas Oils on Pt-Pd/USY Catalyst”, 6th International Colloquim, Fuels 2007, Németország, Esslingen, 2007. január 10-11., In Proceedings (ISBN 3-924813-67-1), 285-292. Nagy, G., Hancsók, J., Pölczmann, G., Varga, Z., Kalló, D.: „Study on the effect of sulphur and nitrogen content of gas oil on the hydrodearomatization activity of Pt-Pd/USY catalysts”, Chemical Engineering Transactions (Proceeding of The 8th International Conference on Chemical and Process Engineering), 2007, 11, 599-604. Gy. Pölczmann, G. Nagy, Z. Varga, J. Hancsók: „Hydrodesulphurization and hydrodearomatization of gas oil derived from Hungarian crude oil”, EuropaCat VIII, Extended Abstracts (CD), 2007, P-9-17 Gy. Pölczmann, Sz. Magyar, J. Hancsók, J. Baladincz: „Modern base oils from Hungarian crude slack wax”, 16th International Colloquium Tribology, Book of Synopses (CD), 2008, 9 oldal
9
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
Gy. Pölczmann, J. Hancsók, J. Baladincz: „Hydroisomerization of Hungarian crude slack wax on Pt/SAPO-11 catalyst”, Lubrication Management and Technology ’08, Full Scientific Proceedings (CD), ISBN: 978-84-932064-51, 2008, B10-058 Nagy, G., Pölczmann, Gy., Kalló, D., Hancsók, J.: “Investigation of Hydrodearomatization on Noble Metal/Support Catalysts”, 8th International Symposium MOTOR FUELS 2008, Tatranské Matliare, 2008. június 23 – 26., In Proceedings - Part 1 (ISBN 978-80-969710-2-2),138-153 Nagy, G., Hancsók, J., Pölczmann, Gy., Varga, Z., Kalló, D.: „Investigation of two-stage hydrodearomatization of gas oils”, 5th International Conference on Environmental Catalysis, Belfast, 2008. augusztus 31. – szeptember 3. In Proceedings 431. Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy., Beck, Á., Kalló, D.: „Hydrodearomatization of sulphur and nitrogen containing gas oils on bimetallic catalysts”, Studies in Surface Science and Catalysis, Zeolites and Related Materials: Trends, Targets and Challenges, Proceedings of 4th International FEZA Conference, 2008, 174-B, ISBN: 978-0-444-53298-5, 1159-1162. Nagy, G., Hancsók, J., Pölczmann, Gy., Varga, Z., Kalló D.: „Investigation of Hydrodearomatization of Gas Oils on Noble Metal/Support Catalysts” XVIII International Conference on Chemical Reactors, Abstracts, Málta, 2008. szeptember 29. – október 3. Gy. Pölczmann, J. Hancsók, J. Baladincz: „Investigation of Production of High Viscosity Index Base Oil by Catalytic Way”, Interfaces ’08, CD Proceedings, ISBN: 978-963-9319-87-5, 2008, 12 oldal J. Hancsók, J. Baladincz, Gy. Pölczmann: „Production of High Quality Base Oil and Gas Oil from Hungarian Crude Slack Wax”, 13th Nordic Symposium on Catalysis, Book of Abstracts, 2008, 132-133. Nagy G., Hancsók J., Varga Z., Pölczmann G.: „Környezetbarát dízelgázolajok előállítása – II. Gázolajpárlatok aromástartalmának csökkentése”, Magyar Kémikusok Lapja, 2006, 61(1), 16-22. Magyar, J., Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy.: „Környezetbarát dízelgázolajok előállítása, III. Gázolajpárlatok hidegfolyási tulajdonságainak javítása katalitikus úton”, Magyar Kémikusok Lapja, 2006, 61(2), 58-63. Szalmásné Pécsvári G., Hancsók, J., Nagy, G., Pölczmann, Gy.: „Kénmentes és csökkentett aromástartalmú motorhajtóanyagok előállítása párlatok hidrokrakkolásával”, Magyar Kémikusok Lapja, 2006, 61(3), 84-89. Magyar, J., Hancsók, J., Krár, M., Pölczmann, Gy.: „Újgenerációs biomotorhajtóanyagok II.”, Magyar Kémikusok Lapja, 2006, 61(9-10), 309314. Baladincz, J., Hancsók, J., Magyar, Sz., Pölczmann, Gy.: „Környezetbarát motorolajok I. Kőolajeredetű alapolajok előállítása: hidrokrakkolás”, Magyar Kémikusok Lapja, 2006, 61(12), 366-406. Hancsók, J., Baladincz, J., Magyar, Sz., Pölczmann, Gy.: „Környezetbarát motorolajok II. Kőolajeredetű alapolajok előállítása: paraffin szénhidrogének izomerizálása”, Magyar Kémikusok Lapja, 2007, 62(1), 914. Varga Z., Hancsók J., Nagy G., Pölczmann Gy.: „Gázolajpárlatok heteroatomeltávolításának vizsgálata átmentifém-szulfid katalizátorokon”, Műszaki
10
53
54
55
Kémiai Napok ’06 - Konferencia Kiadvány (ISBN 963 9495 86 7), 2006, 143-146. Nagy G., Hancsók J., Varga Z., Pölczmann Gy.: „Középpárlatok aromástartalmának csökkentési lehetőségei”, Műszaki Kémiai Napok ’06 Konferencia Kiadvány (ISBN 963 9495 86 7), 2006, 135-138. Pölczmann Gy., Hancsók J., Baladincz J.: „Korszerű alapolajok előállításának kulcskérdései”, Műszaki Kémiai Napok ’08 – Konferencia Kiadvány (ISBN 978-963-9696-36-5), 2008, 172-178. Pölczmann Gy., Hancsók J.: „Nagy izoparaffin-tartalmú gázolajok előállításának vizsgálata”, Műszaki Kémiai Napok ’09 – Konferencia Kiadvány (ISBN 978-963-9696-68-6), 2009, 77-82.
4.3. Egyéb közlemények 56 Kovács, S., Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Investigation Of Storage Stabilty of Biodiesels”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, 2011, 39 (3), 369373. 57 Beck, Á., Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Investigation of thermal-, oxidationand storage stability of biodiesel containing diesel fuel”, World Bioenergy 2008 Conference & Exhibition, Svédország, Jönköping, 2008. május 27-29. In Proceedings of Poster Session, 212-215. 58 Á. Beck, M. Krár, Gy. Pölczmann, J. Hancsók.: “Development of Multifunctional Additives for New Generation Biofuels”, Bioenergy 2009, Book of Proceedings, 2009, ISBN: 978-952-5135-44-2, 605-612. 59 Beck, A., Pölczmann, Gy., Hancsók, J.: „Improving the compatibility of multifunctional detergent-dispersant additives”, 17th International Colloquium Tribology, Stuttgart/Ostfildern, 2010. január 19-21., In Book of Synopsis 53., In Proceedings 4 pp 60 Varga Z., Hancsók J., Pölczmann G.: „Etanoltartalmú dízelgázolajok”, MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2005, 2, 109-126. 61 Kovács, S., Pölczmann, Gy., Beck, Á., Holló, A., Hancsók, J.: "Biodízelek tárolási stabilitásának vizsgálata", Műszaki Kémiai Napok’11, Konferencia Kiadvány, ISBN: 978-615-5044-07-6, 2011, 27-32. 62 Pölczmann, Gy., Holló, A., Hancsók, J.: „Különböző összetételű biodízelek tárolási stabilitásának vizsgálata”, Mobilitás és környezet: Járműipar, energetika és környezetvédelem konferencia, Veszprém, 2012. július 9-11., CD Kiadvány, abstract 4.4. Találmányi bejelentés: Eller Z.; Hancsók J.; Kasza T.; Pölczmann Gy.; Rosenbergné Mihályi M.; Szegedi Á.; Szoboszlai Zs.; Valyon J.; Varga Z.: KATALIZÁTOR ÉS ELJÁRÁS PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK SZELEKTÍV HIDROIZOMERIZÁLÁSÁRA ÉS ELJÁRÁS A KATALIZÁTOR ELŐÁLLÍTÁSÁRA, 2012, aktaszám:111065-3046
11
5. TUDOMÁNYMETRIAI ADATOK A PhD dolgozat alapját képező közlemények száma: összesített hatástényező: A PhD dolgozat tématerületét érintő közlemények száma: összesített hatástényező: Egyéb közleményeinek száma:
10 2,624 45 10,16 7
Összes közleményeinek száma:
62
- nemzetközi folyóiratban:
11
- első szerző vagy levelező szerző:
3
- magyar nyelvű folyóiratban:
12
- konferenciakiadványban:
39
Találmányi bejelentés:
1
Összes idézettsége, önhivatkozás nélkül: (magyar és idegen nyelvű könyvekben, magyar és idegen nyelvű lektorált folyóiratokban; külföldi szabadalmakban, idegen nyelvű PhD-dolgozatokban, tanulmányokban)
13
Összes dolgozatának egyéb idézettsége: (magyar nyelvű doktori, szakmérnöki, diploma, diplomaterv és TDK-dolgozatokban)
54
Közleményeinek összesített hatástényezője:
12,721
Veszprém, 2013. május
12
