Ph.D. Értekezés Tézisei

Ph.D. Értekezés Tézisei

A M.I.N.I. és a M.I.N.I. PLUSZ kérdoív magyar nyelvu változatának kidolgozása és alkalmazása a gyakorlatban öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek vizsgálata

dr. Balázs Judit

Semmelweis Egyetem 4.sz. Mentális Egészségtudományok, Doktori Iskola Doktori iskola vezetoje: Prof. Dr. Rajna Péter D.Sc. Témavezeto: Prof. Dr. Tringer László C.Sc.

Budapest, 2002

I. BEVEZETÉS Ph.D. munkám két fo részre tagolódik. Vizsgálatom elso részében egy strukturált átfogó pszichiátriai kérdoív család, a Mini International Neuropsychiatric Interview (M.I.N.I.) és bovített változatának, a Mini International Neuropsychiatric Interview Plusz (M.I.N.I. Plusz) hazai változatának kidolgozását végeztem. A kérdoív szerzoinek, Sheehannek (USA) és Lecrubiernek (Franciaország) célja egy olyan kérdoív megszerkesztése volt, melynek felvétele a korábban nemzetközileg használatban levo kérdoíveknél rövidebb ideig tart, egyszeru, világos és könnyen felveheto, rövid képzési ido után már alkalmazható és ezért nem kerül olyan sokba, mint a korábban használatos strukturált interjúk. További célkituzésük volt a kérdoív magas szenzitivitása, specificitása és hogy a „küszöb alatti” diagnózisokat - azokat, amelyek a klaszszifikációs rendszerek által meghatározott összes kritériumot nem elégítik ki - is mérni tudja. Az interrater, a teszt-reteszt reliabilitás és a kritérium validitás vizsgálat értékei jónak minosültek. Munkám második részében a validált M.I.N.I. kérdoív segítségével öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeket vizsgáltam. Számos vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy öngyilkosságot, illetve öngyilkossági kísérletet elkövetettek között igen magas a pszichiátriai betegségek elofordulási aránya; a leggyakoribbak az affektív zavarok, az alkohol/drog dependencia/abúzus és a szkizofrénia. A pszichiátria betegségek komorbiditását szintén gyakran figyelték meg öngyilkosságot, illetve öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél. Az elmúlt két évtizedben egyre több vizsgálat foglalkozott a „küszöb alatti” betegségekkel és mutatta ki gyakori elofordulásukat a népességben. A „küszöb alatti” diagnózisok definíciói nem kívánják meg, hogy a DSM-IV összes kritériuma teljesüljön, a panaszok mégis jelentos szenvedést okoznak a betegeknek. A vizsgálatok során azt találták, hogy azoknál a betegeknél, akiknél fennáll a „küszöb alatti” depresszív zavar diagnózisa, több komorbid organikus megbetegedés található, több napot hiányoznak a munkahelyükrol és gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint azok a személyek, akiknél nem áll fenn ez a zavar. Az egyéb „küszöb alatti” diagnózisokkal (pl. pánikzavar, generalizált szorongásos zavar, alkohol és drog dependencia) foglalkozó vizsgálatok is jelentos funkciócsökkenést írtak le. 1

II. CÉLKITUZÉSEK II.1. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hazai változatának kidolgozása Magyarországon a mindennapi pszichiátriai gyakorlatban rutinszeruen, könnyen és legfobbképpen gyorsan felveheto átfogó diagnosztikai kérdoív - mely elosegíti a minél pontosabb diagnózis felállítását – munkám kezdetekor nem volt használatban. Vizsgálatunk célja olyan kérdoív adaptálása volt, mely a pszichiátriai betegségek rövid ido alatti feltérképezését végzi. II.1.1. Célom volt a M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív me gbízható, érvényes magyar nyelvu változatának a kidolgozása. II.1.2. A validálási folyamat során célom volt többféle kritérium meghatározása és az ezekkel nyert eredmények összevetése. II.2. Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek pszichiátriai vizsgálata II.2.1. Célom volt az öngyilkosság leggyakrabban említett rizikófaktorának, a pszichiátriai betegségek elofordulási gyakoriságának vizsgálata öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél. II.2.1.1. DSM-IV szerinti I-es tengelyu pszichiátriai zavarok elofordulási gyakoriságát vizsgáltam. II.2.1.2. A „küszöb alatti” diagnózisok elofordulási gyakoriságát mértem fel. II.2.1.3. Célom volt a pszichiátriai zavarok komorbiditásának felmérése. II.2.1.4. A DSM-IV zavarok közül elsosorban az affektív betegségek elofordulási gyakoriságát vizsgáltam. II.2.2. Fel szerettem volna mérni az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek orvosi/pszichiátriai ellátottságát. III. MÓDSZEREK III.1.

A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hazai változatának kidolgozása

2

III.1.1. I. vizsgálat: A M.I.N.I. Plusz és a felvételi diagnózis összevetése A M.I.N.I. Plusz kérdoívet vettük fel 100 a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (Semmelweis OTE) Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján fekvo beteggel. A kérdoív felvételét 3 vizsgáló (v1; v2; v3) párban végezte (v1-v2: n=50; v1- v3: n=50). A vizsgálatba a klinika különbözo profilú osztályairól az önként vállalkozó betegek kerültek be. A betegek klinikusok által felállított diagnózisa a M.I.N.I. Plusz felvételekor mindkét vizsgáló elott ismeretlen volt. A kritériumvaliditás vizsgálatnál a felvételi diagnózist vetettem össze a M.I.N.I. Plusz-szal kapott diagnózissal. III.1.2. II. vizsgálat: A M.I.N.I. Plusz és a „best estimate” diagnózis összevetése A Semmelweis OTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján az I-es vizsgálatba bevont 80 beteg teljes dokumentációját tekintettük át. Ennek alapján egy független vizsgáló felállította az úgynevezett „best estimate” diagnózisokat. Ezt a „best estimate” diagnózist vetettem össze a kérdoív által felállított diagnózissal. III.1.3. III. vizsgálat: A M.I.N.I. Plusz és a DIS diagnózis összevetése A M.I.N.I. Plusz kérdoívet egy másik strukturált kérdoívvel, a Diagnostic Interview Schedule- lel (DIS) hasonlítottuk össze. Száz személy a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Pszichiátriai Tanszék I-es Pszichiátriai Osztályról és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet XIII-as osztályáról, százan pedig a Semmelweis OTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája által szervezett országos epidemiológiai vizsgálatból kerültek a vizsgálatba. A kérdoívek felvételét képzés után a HIETE-n két pszichológus, a Semmelweis OTE- n három pszichiáter végezte. A vizsgált személyeknél a DIS és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hangulat- és szorongásos zavarokra vonatkozó diagnosztikus blokkját mértük fel egymás után. III.2.

Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek pszichiátriai vizsgálata III.2.1. A vizsgálatba bevont személyek Száz személyt vontunk be Budapesten az Erzsébet Kórház és Rendelo Intézet Krízisintervenciós osztályán. Ide egy belgyógyászati osztályról gyógyszer túladagolás és mérgezéses tünetek ellátása után kerülnek a betegek felvételre. A vizsgálatba 18 és 65 év közötti személyek kerülhet3

tek. Regisztráltuk azok számát, akik a vizsgálatban való részvételt elutasították, vagy azt állapotuk nem tette lehetové. III.2.2. Adatgyujtés Azokkal a személyekkel, akik megfeleltek a vizsgálatba kerülés kritériumának az öngyilkossági kísérletüket követoen 24 órán belül 2 kérdoívet vettünk fel. Az egyik a téziseim elso részében részletesen ismertetett M.I.N.I kérdoív, a másik egy általunk szerkesztett félig strukturált kérdoív. A kérdoíveket a vizsgálatra kiképzett két pszichiáter vette fel. III.2.3. Statisztikai módszerek Leíró statiszt ikát és khi-próbát (X2 ) használtam. A megbízhatósági szintet (p) < 0.05-nél határoztam meg. Vizsgálatomba 100 személyt vontam be, így a százalék és az esetszám megegyezik, ezért téziseim további részében csak a százalékos értékeket tüntettem fel. III.2.4. Diagnosztikai definíció Téziseim további részében „küszöb feletti” diagnózisnak a DSM-IV kritériumrendszernek megfelelo diagnózist nevezem. A „küszöb alatti” diagnózist vizsgálatomban úgy definiáltam, hogy a kórkép felállításához szükséges alapveto tüneteknek a DSM-IV-ben meghatározott ideig fenn kell állniuk, azonban kevesebb tünet jelenléte is elege ndo. IV. EREDMÉNYEK IV.1. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hazai változatának kidolgozása IV.1.1. I. vizsgálat: a M.I.N.I. Plusz és a felvételi diagnózis összevetésének eredményét a 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat. I. vizsgálat (a M.I.N.I. Plusz és a felvételi diagnózis összevetése) eredménye (n=100) Interrater reliabilitás

K

Kritériumvaliditás

? 0,96

0.17 < K < 0.62

Átlagos felvételi ido

23 perc

K: Cohen kappa 4

IV.1.2. II. Vizsgálat : a M.I.N.I. Plusz és a „best estimate” diagnózis összevetésének eredményeit az 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat. II. Vizsgálat (a M.I.N.I. Plusz és a „best estimate” diagnózis összevetése) eredménye (n=80) M.I.N.I. Plusz által egy betegnél 2,56 felállított átlagos dg-ok száma Független vizsgáló által egy betegnél felállított átlagos dg-ok száma Szenzitivitás - egyes kórképekre külön-külön Specificitás -

egyes kórképekre külön-külön

1,16 ? 0,8 kivéve személyiségzavarok: ?0,5

? 0,6

IV.1.3. III. vizsgálat.: a M.I.N.I. Plusz és a DIS diagnózis összevetésének eredményeit a 3. táblázat foglalja össze. 3. táblázat. III. vizsgálat (a M.I.N.I. Plusz és a DIS diagnózis összevetése) eredménye (n=200) M.I.N.I. Plusz által egy betegnél 2,4 felállított átlagos dg-ok száma DIS által egy betegnél felállított 2,3 átlagos dg-ok száma K/Y Kritériumvaliditás

? 0,6

kivéve Gen. Szorong: k = 0,49

K: Cohen kappa Y: Yule féle kapcsolódási együttható

5

IV.2. Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek pszichiátriai vizsgálata. IV.2.1. A pszichiátriai zavarok elofordulása IV.2.1.1. A „küszöb feletti” diagnózisok elofordulási gyakorisága A vizsgált személyek 92%- nál állított fel a M.I.N.I. legalább egy DSMIV I-es tengelyu élettartam „küszöb feletti” diagnózist és 88%- nál legalább egy jelenlegi „küszöb feletti” diagnózist. A leggyakrabban felállított jelenlegi „küszöb feletti” diagnózis a major depresszív epizód (69%) volt. Ezt követte a generalizált szorongásos zavar (62%) és az alkohol és drog függoség / abúzus (53%). IV.2.1.2. A „küszöb alatti” diagnózisok elofordulási aránya A vizsgálatba bevont személyek 82%- nál állított fel a M.I.N.I. élettartam és 77%-nál jelenlegi „küszöb alatti” diagnózist. A leggyakrabban felállított „küszöb alatti” diagnózis alkohol és drog függoség / abúzus (39%) volt, majd a dysthymiás zavar (33%) és az étkezési zavar (27%) következett IV.2.1.3. A „küszöb feletti és küszöb alatti” diagnózisok komorbiditása Ketto vagy több jelenlegi „küszöb feletti” diagnózisa a vizsgált személyek 70%-nak volt. Ezek közül a személyek közül 70%- nak 3 (26%-nak) vagy több (44%-nak) küszöb feletti” diagnózist állított fel a M.I.N.I.. A vizsgált személyek 39%-nak 2 vagy több „küszöb alatti” diagnózisa volt az öngyilkossági kísérlete idején. Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek jelenlegi „küszöb feletti” és „küszöb alatti” diagnózisainak komorbiditását a 1. ábra mutatja be. 1. ábra. A vizsgált személyek jelenlegi „küszöb feletti” és „ küszöb alatti” diagnózisainak komorbiditása (n=100) 5%

7% 18%

70%

SEM „KÜSZÖB FELETTI” , SEM KÜSZÖB ALATTI DIAGNÓZIS NINCS LEGALÁBB EGY „KÜSZÖB ALATTI” DIAGNÓZIS (DE NINCS „KÜSZÖB FELETTI” LEGALÁBB EGY „KÜSZÖB FELETTI” DIAGNÓZIS (DE „KÜSZÖB ALATTI” NINCS) „KÜSZÖB FELETTI” ÉS „KÜSZÖB ALATTI” DIAGNÓZIS IS FENNÁLL

6

V.2.1.4. Major depresszív epizód – bipoláris zavar Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek 69%- nál diagnosztizált a M.I.N.I. jelenlegi major depresszív epizódot. Ezeknek a betegeknek a 60%-nak élete elso major depresszív epizódja volt a jelenlegi. A jelenlegi major depresszív epizód diagnózisú betegek több mint egyharmadánál (35%-nál) felállítható múltbeli hypomán/mániás epizód diagnózisa is. A bipoláris betegek megoszlási arányát a 2. ábra mutatja be. 2. ábra. A „küszöb feletti” bipoláris I és II diagnózisú betegek megoszlási aránya (n=28) 14% 86%

BIPOLÁRIS I BETEGEK BIPOLÁRIS II BETEGEK

IV.2.2. Orvoslátogatás, pszichiátriai kezelés Az öngyilkossági kísérletük elott egy héttel a vizsgált személyek 24%-a (2/3uk pszichiáternél), egy hónapon belül 66%-a (2/3-uk pszichiáternél) és három hónapon belül 79%-a járt orvosnál. Korábbi pszichotróp gyógyszeres kezelésben 59%- uk részesült. Antidepresszív gyógyszerelést 24 öngyilkossági kísérletet elkövetett személy kapott (22 major depresszív epizód diagnózisú beteg). Fázis profilaktikus kezelést 9 személy kapott, ami karbamazepin volt minden esetben (két bipoláris I diagnózisú beteg; bipoláris II diagnózisú betegek közül senki nem kapott). V. MEGBESZÉLÉS V.1. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hazai változatának kidolgozása. V.1.1. I. vizsgálat során nyert adatok alapján elmondható, hogy a M.I.N.I. Plusz rövid ido alatt felveheto, átfogó strukturált diagnosztikai kérdoív. A magyar nyelvu változat átlagos felvételi ideje megegyezik a nemzetközi vizsgálatok eredményeivel, mely lényegesen rövidebb, mint a korábban használatban levo kérdoíveké. Az interrater reliabilitás vizsgálat kappa 7

értékei alapján a kérdoív megbízhatósága igen jónak bizonyult. A kritérium validitás vizsgálat során az osztályos felvételi diagnózis és a M.I.N.I. Plusz-szal kapott diagnózist összevetésekor a vizsgált betegségcsoportok többségénél alacsony kappa értéket kaptam. Felvetodik ennek alapján a kérdés, hogy valóban a M.I.N.I. Plusz kérdoív megbízhatósága nem kielégíto, vagy a felvételi diagnózis kritériumként való választása eredményezte ezeket a kappa értékeket. V.1.2. II. vizsgálat során a M.I.N.I. Plusz a független vizsgálóhoz képest több mint kétszer annyi diagnózist állított fel, igen kevés valódi pozitív esetet mulasztott el, így szenzitivitása igen jónak bizonyult. Azonban a független vizsgálóhoz képest a M.I.N.I. Plusz igen sok ál-pozitív diagnózist állított fel. Az ál-pozitív diagnózisok, illetve a felállított diagnózisok klinikai rutinho z képest magas száma is magyarázata lehet a vizsgálatom elso részében talált alacsony kritériumvaliditás kappa értékének. Az álpozitív diagnózisok magas száma felveti azt a gondolatot is, hogy a betegnél valóban fennálló diagnózisokról van szó, melyek fe lállítását a klinikus elmulasztotta. Ezenkívül felmerül az a gondolat is, hogy a vizsgálatomban ál-pozitívként szereplo diagnózisok között nem találhatók-e a betegnél valóban fennálló „küszöb alatti” diagnózisok, melyet a M.I.N.I. Plusz érzékeny beállítása miatt mér. Az ál-pozitív diagnózisok magas számához hozzájárul még az öngyilkos magatartás vizsgálata is, ami a BNO-10-ben nem, a M.I.N.I. Plusz-ban azonban kategóriaként szerepel. V.1.3.Mind a M.I.N.I. Plusz, mind a DIS kb. kétszer annyi diagnózist állított fel egy betegnél, mint vizsgálatok korábbi részében a klinikusok, tehát ezen vizsgálatom szerint is a komorbid kórképeket a klinikai rutinnál érzékenyebben ismeri fel a M.I.N.I. Plusz. A M.I.N.I. Plusz a DIS-sel végzett validitás vizsgálatának kappa, Yule kapcsolódási együttható értékei alapján megbízható kérdoívnek bizonyult. V.2. Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek pszichiátriai vizsgálata. V.2.1. A pszichiátriai zavarok elofordulása V.2.1.1. Vizsgálatom eredményei azokat a korábbi közleményeket támasztják alá, melyek szerint az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek között igen magas a pszichiátriai betegségek elfordulási aránya. 8

A leggyakrabban eloforduló kórkép a nemzetközi eredményekhez hasonlóan vizsgálatomban is a major depresszív epizód volt. V.2.1.2. Tudomásom szerint vizsgálatom volt az elso, amely öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél a „küszöb alatti” diagnózisok elofordulási gyakoriságát vizsgálta. Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek több mint háromnegyedénél (77%) állított fel a M.I.N.I. legalább egy „küszöb alatti” diagnózist. Vizsgálatomnak ez az eredménye felhívja a figyelmet a „küszöb alatti” diagnózisok jelentosségére az öngyilkossági kísérlet rizikófaktorai között. V.2.1.3. Eredményeim azokat a korábbi vizsgálatokat támasztják alá, melyek magas pszichiátriai komorbiditásról számolnak be öngyilkossági kísérletet elkövetett személyeknél. A vizsgálatba bevont személyek több, mint kétharmadánál (70%) állt fenn legalább ketto jelenlegi „küszöb feletti” diagnózis, és ezen a személyek közel háromnegyedének (74%) három vagy több diagnózisa volt az öngyilkossági kísérlete idején. Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek több, mint kétharmadának (70%) mind „küszöb feletti”, mind „küs zöb alatti” diagnózisa is fennállt. V.2.1.4. Kiemelendo vizsgálatomnak az az eredménye, hogy a major depresszív epizód diagnózisú betegek 60%-ának ez életük elso epizódja volt, tehát ok már életük elso depresszív epizódjakor öngyilkosságot kíséreltek meg. Tudomásom szerint korábban öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek között az elso major depresszív epizód arányát még nem vizsgálták. Vizsgálatom másik elgondolkoztató eredménye a bipoláris betegség magas elofordulási aránya. Számos közlemény hangsúlyozza a bipoláris zavart, mint fontos öngyilkossági rizikó faktort, azonban az adatok feldolgozása során magasabb bipoláris zavar elofordulási arányt (28%) kaptam, mint amirol (10-15%) a korábbi közlemények beszámolnak. A jelenlegi major depresszió dia gnózisú betegek több, mint egyharmadának (35%) volt korábban mániás / hypomán idoszaka, tehát a bipoláris csoportba tartozott. További vizsgálatok témája lehet, hogy ez a különösen magas bipoláris elofordulási arány az öngyilkosságot, illetve öngyilkossági kísérletet elkövetettek körében sajátos magyar jelenség-e. A bipoláris betegek 86% a bipoláris II csoportba tartozott. V.2.2. Elgondolkoztató vizsgálatomnak az az eredménye, hogy míg az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek 88%-nál diagnosztizált a M.I.N.I. legalább egy pszichiátriai kórképet az öngyilkossági kísérletük 9

idejében, csak 59%-uk részesült korábbi pszichotróp gyógyszeres kezelésben, annak ellenére, hogy az öngyilkossági kísérletük elott egy héttel a vizsgált személyek 24%-a, egy hónapon belül 66%-uk és három hónapon belül több, mint háromnegyedük (79%) járt orvosnál. Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek 69%-nál állítottuk fel a major depresszív epizód diagnózist, azonban ezen személyeknek csak 37.3%-uk (n=22) részesült antidepresszáns gyógyszerelésben. A bipoláris diagnózisú betegeknek csupán 7%-uk (n=2) kapott profilaktikus kezelést. Ezek a betegek a bipoláris I-es csoportba tartoztak, a bipoláris II-es csoportból senki sem kapott profilaktikus kezelést. Ennek oka lehet, hogy a bipolaris II-es zavar nehezebben felismerheto kórkép, mint a bipoláris I-es zavar. VI. KÖVETKEZTETÉSEK VI.1. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív hazai változatának kidolgozása VI. 1. 1. Eredményeim alapján ajánlottam a M.I.N.I. Plusz kérdoív magyar változatát a klinikai rutinban, valamint kutatások során, hisz rövid felvételi ideje miatt, könnyen kezelheto mind a felvételét végzo vizsgáló, mind a beteg számára; a nagy klasszifikációs rendszerek szigorú kritériumainak megfelelo diagnózist képes felállítani; a komorbid állapotokat érzékenyen méri, így a klinikus munkáját pontosabbá teheti. VI.1.2. Validitás vizsgálatom során a kritériumok többféle megválasztásával különbözo eredményeket kaptam. Felvetodik az a kérdés, hogy a betegek felvételi diagnózisa, vagy a független vizsgáló által a beteg klinikai dokumentációján alapuló diagnózis, illetve a már validált strukturált kérdoív által adott diagnózis tekintendo „arany standardnak” a M.I.N.I. Plusz validálása során. Felmerül a kérdés, hogy a vizsgálatomban álpozitívként jelentkezo diagnózisok nem állnak-e fenn a betegnél, hogy a mérce, amihez viszonyítunk objektív-e, hogy létezik-e egyáltalán „külso igazság”. Úgy gondolom azonban, hogy egy új kérdoív megbízhatósági vizsgálatának folyamatában fontosak és nélkülözhetetlenek azok az információk, amelyeket a klinikai véleménnyel való összevetés során kapunk, hisz ez a kiindulópontja minden klinikai vizsgálatnak és kutatásnak. Ezenkívül hasznos információkat kapunk a bevezetésre szánt eszközrol egy már validált, ismert kérdoívvel való összehasonlítás során. 10

VI.2. Öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek pszichiátriai vizsgálata VI.2.1. Az öngyilkossági kísérlet megelozésében igen fontos a pszichiátriai megbetegedések idoben történo felismerése és megfelelo kezelése. Ezen belül különös figyelmet érdemel a major depresszív epizód - mely elso elofordulásakor is igen magas arányban vezetett öngyilkossági kísérlethez – és a bipoláris, különösen a bipoláris II-es zavar. VI.2.2. Az öngyilkossági kísérletek megelozésénél a DSM-IV szerint felállított diagnózisok felismerése mellett a „küszöb alatti” kórképek fennállására is gondolni kell. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani program és témavezetomnek, dr.Tringer László professzor úrnak, hogy munkám végzésében mindvégig támogatott. Köszönöm a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája dolgozóinak, hogy a klinika osztályain a mindennapokban segítették munkám végzését. Dr.Csiszér Nóra foorvos asszonynak, dr.Szádóczky Erika foorvos asszonynak és dr.Ostorharics György foorvos úrnak szeretném megköszönni, hogy vizsgálatom végzésében munkatársaikkal együttmuködtek. Köszönöm dr.Czenner Zsuzsának, hogy a M.I.N.I. fordításának ellenorzését végtelen türelemmel és precizitással végezte. A kérdoívek felvételében dr.Bolyós Csilla, Horváthné Smidt Ilona, dr.Hideg Katalin, Kiss Kitty, dr.Koszták János, dr.Kovács Ágnes, dr.Laczkó Katalin, Palasicsné Szörényi Piroska és Szabó Judit volt segítségemre, körültekinto munkájukat köszö nöm. Kozáry Katalinnak és Nagy Mónikának köszönöm az adatbevitelben nyújtott segítségüket. I would like to thank Professor Rene Kahn for giving me the opportunity to spend one year in his depart-ment and to learn a lot about research techniques, and I wish thank his team for helping me during the one year in my work and in my every day life in a foreign country. I wish to thank Professor Yves Lecrubier and Professor David Sheehan for their valuable help. Nagyon köszönöm szüleimnek, öcsémnek, hogy az életben mindig azt érzem, hogy ok mellettem vannak. Köszönöm dr.Bitter Istvánnak, hogy Ph.D. munkám kezdete óta különbözoképpen, de mindvégig megbízható és most igazi társam. Kislányomnak köszönöm, hogy ez alatt az idoszak alatt megszületett és napjaimat vele tölthetem. 11

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Cikk: Balázs J., Bitter I., Hideg K., Vitrai J. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz kérdoív magyar nyelvu változatának kidolgozása. Psychiat.Hung. 1998; 13 (2), 160-168. Balázs J., Bitter I. A M.I.N.I. Plusz kérdoív kritérium validitás vizsgálata. Psychiat. Hung. 2000;15 (2), 134-144. Balázs J., Bitter I., LecrubierY., Csiszér N., Ostorharics Gy. Prevalence of Subthreshold Forms of Psychiatric Disorders in Persons Making Suicide Attempts in Hungary. Eur Psychiatry 2000; 15: 354-61. Balázs J., Kiss K., Szádóczky E., Bolyós Cs., Laczkó K., Szabó J., Bitter I.. A M.I.N.I. Plusz és a DIS kérdoív validitás vizsgálata. Psychiat. Hung. 2001; 16 (1): 5-11. Balázs J., Bitter I., Lecrubier Y., Csiszér N., Koszták J. Elso és ismételt öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek összehasonlítása. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2001; III/2: 63-67. Oel C., Baaré W., Sitskoorn M., Hulshoff Pol H., Haag, J. Balazs J., Dingemans A., Kahn R.. Differentiating between low and high susceptibility to schizophrenia in twins: the significance of dermatoglyphic indices in relation to other determinants of brain development. Schizophr Res. 2001 Dec 1;52(3):181-93. Balázs J., LecrubierY., Csiszér N., Koszták J., Bitter I. Prevalence and Comorbidity of Affective Disorders in Persons Making Suicide Attempts in Hungary: Importance of the First Depressive Episodes and of Bipolar II Diagnoses. J. Affect. Disord. Közlésre elfogadva Eloadás: Balázs J., Bitter I. A M.I.N.I kérdoív ismertetése, útmutató a használatához. SOTE Magatartástudományi Intézet, 1998 november Balázs J., Bitter I. A M.I.N.I kérdoív ismertetése, útmutató a használatához. HIETE, Klinikai Pszichológiai Tanszék, 1999 január 13. Balázs J. A M.I.N.I. Plusz kérdoív validitás vizsgálata. Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Doktori Program Tudományos Fóruma 1999. december 2.

12

Balázs J., Csiszér N., Koszták J., Lecrubier Y., Bitter I. Öngyilkossági kísérletet elkövetett betegek pszichiátriai vizsgálata. 1999. Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Vándorgyulése Gyor, 2000 január 26-29. Balázs J., Bitter I. Pszichiátriai zavarok elofordulása szuicid kísérletet elkövetetteknél. Semmelweis Egyetem, Budapest - Ph.D. Tudományos Napok 2000. 2000 február 16-17. Balázs J., Bitter I., Lecrubier Y., Csiszér N., Koszták J. Prevalence and Comorbidity of Mental Disorders and their Subtreshold Forms in Persons Making Suicide Attemps in Hungary. 10th European Symposium on Psychiatry, Psychiatric Epidemiology and Social Psychiatry. April 6-8, 2000. Budapest, Hungary Balázs J., Bitter I., Lecrubier Y., Csiszér N., Koszták J. Prevalence and Comorbidity of Affective Disorders in Persons Making Suicide Attemps in Hungary.19.Donausymposium.15-17 Juni,2000 - Linz, Austria Poszter: Balázs J. A M.I.N.I. és a M.I.N.I. Plusz skála magyarországi változata. Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Doktori Program Tudományos Fóruma - 1996. november 5. Balázs J. A M.I.N.I. Plusz kérdoív validitás vizsgálata. Klinikai Pszichológia és Pszichiátria Doktori Program Tudományos Fóruma 1999. április 21. Balázs J., Bitter I., Hideg K., Vitrai J. A M.I.N.I és a M.I.N.I. Plusz kérdoív. Magyar Pszichiátriai Társaság VII. Vándorgyulése Debrecen, 1999 január 27-30. Balázs J., Bitter I.. The Hungarian version of the M.I.N.I. family. XI. World Congress of Psychiatry, Hamburg. August. 6-11, 1999 Bitter I., Csiszér N., Koszták J., Balázs J. Egy új impulzivitás pontozó skála ismertetése. Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Vándorgyulése Gyor, 2000 január 26-29. Balázs J., Bitter I., Lecrubier Y., Csiszér N., Koszták J. Prevalence of Mental Disorders and Their Subthreshold Forms in Suicide Attempters in Hungary. 13th ECNP Cong. 9-13 September, 2000 - Munich, Germany. Balázs J., Bitter I., Lecrubier Y., Csiszér N., Koszták J. First Major Depressive Episode Among Suicide Attempters in Hungary. 10th Congress of the Association of European Psychiatrists. Prague, Czech Republic, 28 October – 1 November, 2000. 13