pévfolyam pénzügy kérdésekésválaszok Önkormányzati Önkormányzati aktuális Kérdések és válaszok Közpénzügyi gyakorlat Körkérdés

Önkormányzati

pénzügy p kérdésekésválaszok

I . é v f o lya m       b e m u tat ó s z á m       2 0 0 8 . d e c e m b e r



Önkormányzati aktuális



Kérdések és válaszok



Közpénzügyi gyakorlat



Körkérdés

Önkormányzati

pénzügy

kérdésekésválaszok

Beköszöntő Az olvasó egy nagyon fontos kezdeményezés első eredményét tartja a kezében. Kiadványunk az ötlet megszületése és a megvalósulás pillanata között mind aktuálisabb lett. Ez, a napi események utáni rohanás eredményezte a lap decemberi megjelenését. Az önkormányzati szektor finanszírozási kérdései mindig is kiemelt, aktuális kérdések voltak, de a „hirtelen begyűrűző” pénzügyi válság több tekintetben a szélesebb közvélemény figyelemének középpontjába emelte a helyhatóságok forrásellátottságát, költségvetésének egyensúlyát. A központi támogatások mértékének, változásainak erősen kiszolgáltatott önkormányzati szektor számára a kormányzati költségvetési megszorítások ritkán jelentenek jó jelt, általában nem hagyják érintetlenül állami támogatásaikat. Másrészről az elmúlt időszakban, az 1990-es évek közepét – második felét követően, mintegy egy-másfél évtized után ismét megjelentek kockázatosabb pénzügyi eszközök az önkormányzatok portfóliójában. Folyamatosan növekszik a sokszor tartalékolási céllal vagy a működés finanszírozására kibocsátott devizában denominált kötvények volumene. Ezek a pénzügyi válság elmélyülése, elhúzódása esetén a szereplők beavatkozása nélkül lavinát indíthatnak el. A figyelemfelhívás, a probléma tudatosítása minden szakmai fórum kötelessége. A jelen kiadvány, bár felvállal koncepcionális, előre gondolkodó anyagokat, elsősorban napi kérdésekkel kíván foglalkozni. Célunk, hogy az önkormányzatok felelős vezetői polgármesterek, jegyzők, képviselők és pénzügyesek olyan kérdésekre kapjanak választ, amely napi munkájukat közvetlen segítheti. Ennek érdekében lapunk felvállalja, hogy olvasóink által feltett kérdések megválaszolásához megkeressük a téma megválaszolására leginkább hivatott szakértőket, dolgozzanak bár az államigazgatásban, a bankokban, könyvvizsgálóként, esetleg számvevőként vagy más szakértőként, és őt kérjük fel a válasz megadására. Próbaszámunkat tartja most a kezében, amelyben az általunk felkért szakértők és megkeresett önkormányzatok által fontosnak tartott kérdések és az erre adott válaszok találhatóak meg. Három kiemelt kérdésben magunk szólítottunk fel szakértőket, hogy kicsit hosszabban fejtsék ki a véleményüket. Ezek a pénzügyi stabilitás és az idei, jövő évi forrásokat érintő talán legaktuálisabb kérdéseket feszegetik. Éppen a jövő évi pénzügyi kilátások kapcsán kezdeményeztük az önkormányzatok szakmai szövetségeinél, hogy maguk is írják le, miként látják az idei és a jövő évi költségvetési évet önkormányzati szemmel. Olyan lapot igyekszünk tehát készíteni, amely az önkormányzatok szemével, az önkormányzatok problémáira figyelve igyekszik tájékoztatni, megoldásokat keresni. Felkérjük tehát a tisztelt olvasót, hogy küldje meg nekünk észrevételeit, az Önt foglalkoztató szakmai kérdéseket, hogy valóban hasznos kiadvánnyal szolgálhassunk, segíthessük munkáját.

Dr. Kovács Róbert

tartalom Önkormányzati aktuális

Kér­je szak­ér­tő­ink ­ vé­le­mé­nyét! 10 mun­ka­nap alatt vá­la­szo­lunk. Mind­ezt sze­ret­nénk a le­he­tő leg­ in­kább sze­mély­re sza­bot­tan meg­ ­ten­ni. Mi­nél több in­for­má­ci­ót ad, an­nál több az esély ar­ra, hogy az egye­di hely­zet­ben rej­lő, a jog­sza­bály­ok ad­ta le­he­tő­sé­gek­ről tá­jé­koz­tas­ suk. Ter­mé­sze­te­sen a meg­adott információkat bizalmasan kezel­ jük, és a fo­lyó­irat­ban va­ló köz­lés ese­tén a vá­lasz­ból min­den olyan ele­met mel­lő­zünk, amely a kér­ de­ző sze­mé­lyi­sé­gi jo­ga­it sér­te­né és azo­no­sí­tás­ra al­kal­mas len­ne.

Önkormányzati

A pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok­b an köz­zé­tett szak­cik­kek és az egyes ese­tek­re, kér­dé­ sek­re adott vá­la­szok Ol­va­só­ink tá­jé­koz­ta­tá­sá­ban kí­ván­nak se­gí­te­ni. A kér­dé­sek­re adott szak­ér­tői vá­la­szok min­dig a vá­lasz­adó egyé­ni meg­íté­lé­sét tük­rö­zik a ren­del­ke­zés­re ál­ló in­for­má­ci­ók alap­ ján. Nem he­lyet­te­sí­tik a tel­jes tény­ál­lás is­me­re­té­ ben nyúj­tan­dó jo­gi ta­nács­adást, ezért a Ki­adó az

n  2008. november–2009. február   Önkormányzati Minisztérium. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .    Állami Számvevőszék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .   NFÜ Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .     Aktuális információk az MNB-től . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .     Főbb makrogazdasági mutatók – Pénzügyminisztérium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 3 4 6 7

Kérdések és válaszok n  Hitelfelvétel, értékpapír és kötvénykibocsátás, adósságrendezési eljárás       Adósságrendezési eljárások száma. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8       Adósságrendezési eljárás elkerülése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8       Hitelezői bizalom az önkormányzatok felé. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 n  Áfafizetés, leírás, visszaigénylés       Ingyenes étkeztetés áfája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9       Társult önkormányzatok közművagyon felosztása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 n  Hivatalos dokumentumokra vonatkozó előírások, formai stb. követelmények       Okmány érvényesítés, érvényesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10       Érvényesítés, utalványozás bizonylatolása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 n  Fejlesztési támogatások, pályázás, nyilvántartás, pénzügyi-kifizetési kérdések       Környezetvédelmi alap beruházásainak nyilvántartása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 n Önkormányzatok költségvetése, gazdálkodás, kötelezettségvállalások nyilvántartása, pénzügyi menedzsment       Költségvetési rendelet megalkotásának határideje. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12       Kötelezettségvállalások dokumentálása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 n Normatívák, állami működési támogatások       Támogatás lehívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13       Normatívák pályázható összegének megelőlegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13       Pedagógusok bérkifizetésének ütemezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13       Teljesítés igazolása megelőlegezett támogatás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 n Szerződések       Szerződések teljesítésigazolásának szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14       Polgármester támogatása alapítvány részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 n Vagyongazdálkodás, vagyonátadás: szerződések, értékelés, amortizáció       Vagyonértékelés ingyenes vagyonátadás előtt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15       Kisértékű, éven belüli amotizáció kimutatása az éves beszámolóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Közpénzügyi gyakorlat Mit mutatnak a számok? Helyzetkép a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat vitája előtt. . . . . 16 Önkormányzati adósságrendezés 1996–2008: eddig mi történt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Önkormányzati adósságrendezési eljárások (1996–2008). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

ér­tel­me­zés­beli kü­lönb­sé­ge­kért fe­le­lős­sé­get nem

Körkérdés

vál­lal.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elvárásai a 2009. évi költségvetéstől . . . . . . . . . . . . 24 2009-es önkormányzati várakozások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Önkormányzati

pénzügy kér­dé­sek és vá­la­szok Fe­le­lős ve­ze­tő: CompLex Ki­adó Jo­gi­ és Üz­le­ti Tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó Kft. Igaz­ga­tó­ja A ki­adá­sért fe­lel: dr. Báldy Pé­ter A ki­ad­vány­ok szer­kesz­té­sé­ért fe­le­lős:­ dr. Vajda Krisztina Lek­tor: Dr. Kovács Róbert Fe­le­lős szer­kesz­tő: Szántó Dóra Mű­sza­ki osz­tály­ve­ze­tő: Schuller Krisz­ti­na Gyár­tá­si me­ne­dzser: Ke­rek Imréné Nyom­dai mun­ká­la­tok: Kaposvári Nyom­da Kft. Fe­le­lős ve­ze­tő: Pogány Zoltán igaz­ga­tó

www.complex.hu/kozpenzugy

Önkormányzati

Az pénzügy kér­dé­sek és vá­la­szok la­pot meg­ren­del­he­ti hon­la­pun­kon ­ (www.complex.hu), e-mailben, le­vél­ben, fa­xon vagy be­mu­ta­tó­ter­münk­ben sze­mé­lye­sen:

A be­mu­ta­tó­te­rem nyit­va tar­tá­sa: H–Cs.: 9.00–16.30, P.: 9.00–16.00 (ebéd­idő: 12.00–12.30)

Te­le­fon: (36-1) 464-5656 Fax: (36-1) 464-5657 Pos­ta­cím: 1518 Bu­da­pest, Pf. 101 E-mail: [email protected]

Hir­de­té­si in­for­má­ció: Vály Zi­ta Tel.: (40) 464-565 E-mail: [email protected]

Ki­adó és be­mu­ta­tó­te­rem: CompLex Ki­adó Jo­gi ­ és Üz­le­ti Tar­ta­lom­szol­gál­ta­tó Kft. 1117 Bu­da­pest, Prielle Kor­né­lia u. 21–35.

A lap Általános Szerződési Feltételei ­ a www.complex.hu honlapon olvashatók. Jel­ző­szám: KK-381P0-0801

1

Kér­dé­sek és vá­laktuális a­szok Önkormányzati 2008. november–2009. február Önkormányzati Minisztérium Elfogadott jogszabályok – október – 6/2008. (X. 8.) ÖM rendelet egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokra vonatkozó eljárás szabályairól (kihirdetését követő 8. napon lép hatályba) – 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére  irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről (kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba)

Tervezet – november – Az önkormányzati miniszter …/2008. (… …) ÖM rendelete az önkormányzati hivatalok minta irattári tervének kiadásáról (2009. január 1-jén lép hatályba) – Az önkormányzati miniszter és az oktatási és kulturális miniszter …/2008. (… …) ÖM–OKM együttes rendelete az önkormányzati hivatalok államigazgatási ügyekkel összefüggésben keletkezett iratai tárgyi alapú rendszerezéséről és megőrzési idejéről

2008. II. félévi jogalkotási programja   1. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtását szabályozó 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása.   2. A Kormányzati Koordinációs Bizottság szervezeti és működési rendjének, valamint eljárási szabályainak elfogadásáról szóló 2266/2000. (XI. 7.) Korm. határozat módosítása.   3. A települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosítása.   4. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása.   5. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása.   6. A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosítása.   7. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása.

2

 8. A 2008. évi XXIX. pekingi nyári olimpiai játékokon eredményesen szereplő versenyzők és a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek állami jutalmazásáról szóló kormányelőterjesztés.   9. A 2008. évi XIII. pekingi nyári paralimpiai játékokon eredményesen szereplő versenyzők és a felkészülésükben közreműködő sportszakemberek állami jutalmazásáról szóló kormányelőterjesztés. 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a Bölcső­ dék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéséről szóló kormányrendelet. 11. A 2007. II. félévben nyugdíjba vonult tűzoltók kiegészítő támogatásáról szóló kormányrendelet. 12. A Hajdúszoboszló Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó­ ság készenléti szolgálattal rendelkező tűzoltósággá történő átalakítása kiadásának pénzügyi forrás biztosításáról szóló kormányrendelet. 13. Előterjesztés az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának eljárási rendjéről szóló 8/2006. (XI. 23.) ÖTM rendelet módosításáról. 14. Tűzoltósport versenyszabályzat miniszteri rendeletben történő megalkotása. 15. A Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok műkö­ dési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet éves felülvizsgálata. 16. A katasztrófavédelmi eszközök rendszeresítési szabályzatáról szóló ÖM utasítás. 17. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló – 2008. május 22-től hatályos – 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet módosítása. 18. A 2008. II. félévében tartandó országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló miniszteri rendelet. 19. A katasztrófavédelmi felelősségi és működési rendszer reformjáról szóló koncepció     – Az önkormányzatok egységes irattári tervéről szóló 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet módosítása. 20. Az Önkormányzati Minisztérium, valamint a miniszter által irányított szervezetek informatikai biztonságáról szóló ÖTM utasítás. 21. A vendéglátás szakterület átvételével összefüggően a minisztériumi Statútumok és egyéb jogszabályok módosítása. 22. A lovas szolgáltató tevékenységről szóló miniszteri rendelet. 23. Önkormányzati reform, amely több jogszabályt (törvényt) érint.     – Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény), a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

[email protected]

évi LXV. törvény, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény, a  helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény: A  jegyzői államigazgatási feladat- és hatáskörök differenciált átalakításáról, egyes feladat és hatáskörök kistérségi szintre telepítéséről szóló szabályozási koncepcióról szóló Korm. előterjesztés.

24. Az utazási és utazást közvetítő szerződésről szóló 214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása – újrakodifikálása. 25. A kereskedelmi és a fizetővendéglátó szálláshelyek oszályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 34.) IKIM rendelet módosítása. 26. A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása.

Állami Számvevőszék Ellenőrzési terv Elnöki ért. időpontja

Ellenőrzés címe

Státus

2008. november 17.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése

Nem változott

2008. november 24.

A Diákhitel Zrt. ellenőrzése

Nem változott

2008. november 24.

Az INTERREG célú költségvetési előirányzatok hasznosulásának ellenőrzése

Nem változott

2008. december 1.

Budapest Főváros XXII. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 1.

Budapest Főváros XIX. kerület Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 8.

A magyar központi közigazgatás modernizációjának ellenőrzése

Nem változott

2008. december 8.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 8.

A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2008. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata

Nem változott

2008. december 8.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 15.

A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség 2006–2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 15.

A Magyar Demokrata Fórum 2006–2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 15.

A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 2006–2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 15.

Az Antall József Alapítvány 2006–2007. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 22.

A Magyar Igazság és Élet Pártja 2005–2006. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzése

Nem változott

2008. december 22.

A 2008. februári időközi országgyűlési képviselőválasztási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzése a képviselethez jutott jelölő szervezetnél

Terven felüli

2008. december 22.

A közgyógyellátási rendszer működésének ellenőrzése

Nem változott

2009. január 5.

A lakástámogatási rendszer ellenőrzése

Nem változott

2009. február 2.

A Honvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzése

Nem változott

2009. február 16.

Budapest Főváros Önkormányzat hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenységének ellenőrzése

Nem változott

2009. február 16.

A Vám- és Pénzügyőrség működésének ellenőrzése

Nem változott

www.complex.hu/kozpenzugy

3

NFÜ Hírek – Közlemény a TIOP-1.2.2/08/1 pályázattal kapcsolatban 2008. november 25. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TIOP-1.2.2/08/1 „Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című pályázat dokumentációja további módosításokat tartalmaz. – Lezárult az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 3. pályázati fordulójában benyújtott teljes pályázati dokumentációk értékelése    2008. november 25. Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretein belül meghirdetett harmadik pályázati forduló második részének értékelési-kiválasztási szakasza a Projekt Döntőbizottság ülésével lezárult. – Módosítás a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program Tervezési Felhívásában    2008. november 21. Az NFÜ felhívja a Tisztelt Projektgazdák figyelmét, hogy a június 5-én közzétett DDOP-2008-4.1.3. Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása című kiemelt projekt tervezési felhívása módosult. – Közlemény a GOP-2008/2-2.2.1 és a GOP-2008/2-1.3.1 kiírásokhoz    2008. november 21. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy felkerültek a honlapra a GOP-2008/2-2.2.1 és a GOP-2008/2-1.3.1 kiírásokhoz tartozó adatlap-kitöltő programok. – Közlemény a DAOP-2008-3.1.1/B jelű pályázathoz 2008. november 21. A Nemzeti fejlesztési Ügynökség tájékoztatja a Tisztelt Pályázókat, hogy a DAOP-2008-3.1.1/B Önkormányzati tulajdonú belterületi, valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztés tárgyú pályázati felhívás kitöltő programja a mai napon közzétételre került. – Közlemény a TIOP-1.2.2/08/1 jelű pályázathoz    2008. november 21. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TIOP-1.2.2/08/1 „Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése” című pályázat dokumentációja a mai napon a részletes közleményben található pontokon változott meg. –  Közlemény a pályázati kitöltő programokkal kapcsolatban 2008. november 20. Az NFÜ és a PÁTOSZ (Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége) egyeztetései eredményeképpen

4

több új, a pályázók kényelmét szolgáló funkció jelent meg, melyek a pályázati felhívásokhoz kapcsolódó kitöltő programok használatát könnyítik. – Közlemény a a TÁMOP-3.2.1A/08/1 „A” kiemelt projekttel kapcsolatban    2008. november 20. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a figyelmet, hogy a TÁMOP-3.2.1A/08/1 „A” „Új tanulási formák és rendszerek” című kiemelt projekt tervezési dokumentá­ ciója a mai napon több ponton változott meg. – Közlemény a TÁMOP-3.3.2/08/1 (KMR) és TÁMOP 3.3.2/08/2 pályázati kiíráshoz    2008. november 17. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a TÁMOP 3.3.2/08/1 (KMR) és TÁMOP 3.3.2/08/2 jelű „Esély­ egyenlőségi programok végrehajtásának támogatása” című pályázatok B14-es mellékletei (B14 Támogatható tevékenységek költségtábla és B14 Támogatható tevékenységek szakmai útmutató) módosításra kerültek. – Megjelent a TÁMOP-5.4.1/08/1 kiemelt felhívás    2008. november 17. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy megjelent a TÁMOP-5.4.1/08/1 jelű, „Szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapa­ citások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című kiemelt felhívás teljes dokumentációja. – Közlemény a KMOP-2008-2.3.1/B, valamint KMOP2008-2.3.1/C jelű pályázati felhívásokhoz    2008. november 17. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatja a Tisztelt Pályázókat, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelentetett, KMOP-2008-2.3.1/B, valamint KMOP-2008-2.3.1/C jelű pályázati felhívások esetében a pályázati útmutatók módosításra kerültek, és megjelent a pályázatok kitöltő programja. – Pályázati Felhívás a GOP 4. prioritás Pénzügyi Eszközök keretében finanszírozott Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram közvetítésére    2008. november 17. A pályázat célja, hogy a GOP 4. prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvény­ társaság által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes felhasználásával, a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, kedvezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, magyarországi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalatok számára.

[email protected]

– Közlemény a GOP-2008/2-1.3.1 és a GOP-2008/2-2.2.1 pályázatokról    2008. november 13. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) felhívja a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy módosította a GOP2008/2-1.3.1 és a GOP-2008/2-2.2.1 konstrukciók pályázati adatlapjának Nyilatkozatok részét, tekintettel arra, hogy a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti összeférhetetlenség, illetve érintettség fennállásáról vagy hiányáról minden pályázónak nyilatkoznia kell. – Közlemény kiemelt projektekkel kapcsolatban    2008. november 11. Az NFÜ tájékoztatja a tisztelt pályázókat, hogy a honlapján megjelentetett, KMOP-2007-2.1.1/A, ÉMOP-20075.1.1, ÉAOP-2007-3.1.1, DAOP-2007-3.1.1/A, KDOP-20074.2.1/A, DDOP-2007-5.1.3/A, NYDOP-2007-4.3.1/A jelű beavatkozások Kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutatója több ponton módosult. – Közlemény a KEOP-1.3.0 és 1.3.0/B pályázatokról 2008. november 7. Értesítjük pályázóinkat, hogy a KEOP-1.3.0 Ivóvíz­­ minőség javítása második fordulós pályázati adatlap kitöltő programja elkészült és a honlapon elérhető. A pályázatokat a kitöltő program segítségével elektronikusan kell benyújtani. – Közlemény az EKOP-1A1 pályázatról    2008. november 7. Az NFÜ tájékoztatja a pályázókat, hogy az EKOP-1A1 „Közigazgatási szolgáltatások elektronizálása” című egyfordulós pályázati kiíráshoz kapcsolódó kitöltő program elkészült, mely elérhető az NFÜ honlapjáról. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy csak és kizárólag ezen kitöltő programmal elkészített pályázati adatlapot áll módunkban elfogadni. – Közlemény a GOP-2008-3.3.1 kiemelt projekt meghirdetésének módosításáról    2008. november 7. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy „A Befektetésösztönzés és üzletfejlesztés” című kiemelt projekt meghirdetése kapcsán módosításra került a Tervezési felhívás és útmutató. – Komplex gazdaságfejlesztés Záhonyban    2008. november 6. A záhonyi komplex gazdaságfejlesztési program stratégiai célja a vasúti nyomtávváltás miatt megálló áru innen történő elosztása, illetve az érkező nyersanyagok, félkésztermékek helyben történő feldolgozása. Ennek elősegítésére a program keretében számos fejlesztés válik valóra 2010-ig a közlekedési infrastruktúra bővítése, valamint pályázaton elnyerhető gazdaságfejlesztési és képzési

www.complex.hu/kozpenzugy

támogatások révén. Annak érdekében, hogy a program minél több térségben működő vállalkozást mozgósítson, 2008. november 5-én a szakmai vezetők a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei és regionális tagjainak mutatták be a fejlesztési program elemeit. – Közlemény KMOP-2008-4.1.2./B pályázatról    2008. november 6. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesíti a tisztelt projektgazdát, hogy a KMOP-2008-4.1.2./B kódszámú, „A  komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése” című kiemelt tervezési felhívás F2. pontjában szereplő benyújtási határidőt meghosszabbítja: A projektjavaslatok benyújtása 2008. október 17-től 2008. december 31-ig lehetséges. – Megjelent a TÁMOP 5.5.3/08/01 és TÁMOP 5.5.3/08/02 pályázatok kitöltő programja    2008. november 6. Értesítjük tisztelt pályázóinkat, hogy a TÁMOP 5.5.3/08/01 és TÁMOP 5.5.3/08/02 jelű, „Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása” című pályázatokhoz a mai naptól elérhető a kitöltő program. –  Közlemény a KEOP 1.1.1. pályázati kiíráshoz    2008. november 6. Értesítjük Tisztelt Pályázóinkat, hogy a KEOP 1.1.1. – „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése” című pályázati kiírásaihoz tartozó, a pályázat első és második fordulójához szükséges kitöltőprogram frissítésre került. – Közlemény a TÁMOP-3.2.3/08/1, TÁMOP-3.2.3/08/1/ KMR, TÁMOP-3.2.3/08/2, TÁMOP-3.2.3/08/2/KMR konstrukciókról    2008. november 5. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy az „Építő közösségek” - közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért című konstrukciók 1. és 2. körének pályázati kiírásaihoz közzétette a „Támogatási szerződés mintát”, továbbá a TÁMOP3.2.3/08/2 konstrukcióhoz felkerült a „Költségvetési specifikáció” c. dokumentum is. –  Közlemény a KEOP 1.3.0 és 1.3.0/B pályázatokról    2008. november 3. Az NFÜ értesíti a pályázókat, hogy a honlapon megjelent a KEOP 130 és 130/B konstrukcióhoz tartozó Költséghaszon elemzés (CBA) útmutató. – Közlemény az ÁROP-1.1.5/C pályázatról    2008. november 3. Az NFÜ tájékoztatja a pályázókat, hogy az ÁROP-1.1.5/C kódjelű „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” című normatív pályázati kiírás Pályázati Útmutatójának C3, E, F 4.4., F 4.5 pontjait módosította. A módosítások a

5

projekt költségvetésében szereplő nem elszámolható költségeket érintő eljárásrendet pontosítja, mely ezen esetekben kedvezőbb elbírálási lehetőséget teremt a pályázók részére. – Közlemény a TÁMOP–3.2.3/08/2 és TÁMOP–3.2.3/ 08/2/KMR konstrukciókról    2008. november 3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a TÁMOP–3.2.3/08/2 illetve TÁMOP–3.2.3/08/2/KMR kódszámú, „Építő közösségekközművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért, 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában” című konstrukciók pályázati dokumentációja a mai napon megváltozott. A  pályázati útmutató 26. oldalán, illetve a pályázati ­felhívás 7. oldalán a D) komponens tevékenységei közül törlésre került a „honvédelmi, rendvédelmi és bünte­tésvégrehajtási szervezetek felkeresése, működési mechanizmusának és kompetenciájának megismertetése”.

– Közlemény a TÁMOP-3.1.4/08/1. és a TÁMOP-3.1.4/ 08/2 pályázatokról    2008. november 3. Az NFÜ felhívja tisztelt pályázói figyelmét, hogy a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Inno­ vatív intézményekben” című TÁMOP-3.1.4/08/1. és TÁMOP-3.1.4/08/2. azonosítószámú pályázatok benyújtási határideje módosul. – Svájci Hozzájárulás – Újabb pályázati kiírások    2008. november 3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Svájci Hozzá­ járulás újabb két pályázati felhívását hirdeti meg, egyrészt ösztöndíjak, másrészt közös kutatási és fejlesztési projektek, valamint akadémiai kutatóévek, csereprogramok témájában. Svájc – az Európai Unióval kötött megállapodás alapján – a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára 1 milliárd svájci frank értékben ad fejlesztési hozzájárulást, amelyből Magyarország részesedése összesen 130,738 millió svájci frank.

Aktuális információk az MNB-től 1. A forint–euro árfolyam Forrás: Reuters

Fordított skála óránkénti árfolyamadatok alapján

45. Az inflációs előrejelzés legyezőábrája Forrás: MNB, KSH

A legyezőábra az alap-előrejelzés körüli bizonytalanságot jeleníti meg. A színezett területek összessége 90 százalékos valószínűséget fed le. A szaggatott vonallal ábrázolt fogyasztói árindex alap-előrejelzést (mint módszert) tartalmazó középső sáv 30 százalékot fed le. A vízszintes vonal a meghirdetett inflációs cél értékét mutatja.

6

[email protected]

www.complex.hu/kozpenzugy

7

folyó áron, milliárd HUF

volumenindex

volumenindex

volumenindex

volumenindex

volumenindex

volumenindex

volumenindex

index

index

index

index

1000 fő

%

volumenindex

volumenindex

volumenindex

volumenindex (HUF)

volumenindex (HUF)

millió EUR

millió EUR

millió EUR

milliárd HUF

GDP

GDP

Háztartások fogyasztása

Közösségi fogyasztás

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

Belföldi felhasználás

Termékek és szolgáltatások exportja

Termékek és szolgáltatások importja

Bruttó átlagkereset

Nettó átlagkereset

Egy keresőre jutó reálbér

Fogyasztói árindex

Foglalkoztatottak száma

Munkanélküliségi ráta (ILO)

Ipari termelés

Építőipari termelés

Kiskereskedelmi forgalom

Áruexport

Áruimport

Külkereskedelmi mérleg egyenlege

Fizetési mérleg egyenlege

Külső finanszírozási igény

Államháztartás egyenlege (GFS)*

Megnevezés

PM

MNB

MNB

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

KSH

Forrás

–508,1

–858,3

–1 646,7

285

112,7

113,0

98,8

82,7

106,8

8,0

3 857,4

106,9

99,3

106,2

106,5

110,1858

113,8805

98,41614

94,57839

94,7623

98,9152

101,7

6 156,8

I–III.

–722,0

–2 570,0

–3 484,7

466

110,8

110,5

98,1

90,0

105,6

7,9

3 858,1

106,8

100,5

107,3

108,2

111,1259

112,4654

100,2095

96,35579

97,70562

100,0636

101,9

13 035,2

I–VI.

–581,3

–

–

101

110,5

109,8

98,2

89,7

104,8

7,8

3 863,3

106,8

100,4

107,2

108,1

–

–

–

–

–

–

–

–

I–VII.

–672,5

–

–

25

108,1

107,7

98,1

90,4

103,5

7,8

3 869,6

106,8

100,3

107,1

108,0

–

–

–

–

–

–

–

–

I–VIII.

Főbb makrogazdasági mutatók – Pénzügyminisztérium

–731,0

–

–

166

–

–

98,3

92,0

103,0

7,8

3 875,7

106,7

–

–

–

–

–

–

–

–

–

101,5

–

I–IX.

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–742,6

106,5

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

I–X.

I–XI.

I–XII.

Kérdések–válaszok Hitelfelvétel, értékpapír   és kötvénykibocsátás, adósságrendezési eljárás Adósságrendezési eljárások száma Eddig hány önkormányzati adósságrendezési eljárásról tudunk, s mik voltak a kiváltó okok? Összesen 25 esetről tudunk, 23 különböző településen 1996 márciusa óta. Ezek közül csak két település lakosságszáma több 5000 lakosnál, az 1000 fős lakosság a legjellemzőbb. Az önkormányzati csőd kialakulása a következő okokra volt visszavezethető: Az önkormányzatok a politikai cselekvési kényszertől és a rövid távú céloktól vezérelve, olyan nagyberuházásokat kezdeményeztek, amelyek nem kapcsolódtak a kötelező önkormányzati feladatokhoz. Hasonló okokból ragaszkodtak az önként vállalt feladatok ellátásához, még olyan szituációban is, amikor a működés már veszélybe került. Ennek a motivációnak nincs ellensúlya a szervezeti rendszerben. Az adórendszer változékonysága és szabályainak bizonytalan értelmezése két esetben is önkormányzati adósságrendezéshez vezetett (áfa-visszaigénylés). A csődesetek kialakulását legtöbb esetben a jogszabályellenes, törvényszegő működés tette lehetővé. Gyakran előfordult, hogy a közszféra és magánszféra keveredett egymással. A csődbe ment önkormányzatok közös jellemzője volt, hogy szervezeti működési hiányosságokkal küzdöttek, jól érzékelhető volt a belső ellenőrzés, valamint a gazdasági kérdésekben kompetens szakértő hiánya. A pénzforgalmi szemléletű könyvelés, valamint az elemi számviteli szabályok megszegése lehetővé tette, hogy számlákat 60, 120 napon túl, néha éveken keresztül ne fizessenek ki. Ilyen esetekben a számlákat nem könyvelték le, hanem egyszerűen „tárolták.” Több csődesetnél előfordult, hogy az Állami Számvevőszék előzetesen megvizsgálta az érintett településeket és rámutatott a hiányosságokra, amelyek idővel pénzügyi nehézségeket fognak okozni. Az ÁSZ javaslatait azonban a hatályos jogi szabályozás mellett nem kötelező figyelembe venni, mint ahogy e településeknél ez rendszeresen meg is történt. A törvény alapvetően megfelelő kereteket biztosít az adósságrendezési eljárások lefolytatásához, ugyanakkor a törvény be nem tartása nem jár megfelelő szankciókkal, ez nehezíti annak gyakorlati érvényesülését. Mindegyik csődesetben, az önkormányzatok jóval túllépték a fizetési

8

határidőket, s nem kezdeményezték a törvényben előírt fordulónapon az eljárást. Az ismert esetek alapján mondhatjuk, hogy az 1996. évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárásra lényegében csak akkor került sor, amikor a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok is szinte finanszírozhatatlanná váltak. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-001

Válaszadó: Jókay Károly

Adósságrendezési eljárás elkerülése Mit tehetünk, hogy az adósságrendezést elkerüljük? A megelőzést illetően, egyértelmű, hogy a törvényt nem tartják be az önkormányzatok. Dunafalván 2002 decemberében derült ki, hogy az önkormányzatnak 14 darab két éves, és 18 darab féléves kifizetetlen számlája van. Sáta településen az eljárás elindításakor 60–90 napos számlák tömkelegét fedezték fel. Feltételezzük, hogy az országban az ilyen eset többször megismétlődik, s cinkos módon sem a testület, sem a hitelező/beszállító nem tartja be, illetve él a törvény adta kötelességével vagy lehetősé­ gével. Tehát állíthatjuk, a törvény valóban preventíven működik, a rossz hitelfelvételeket látszólag már a 2000es évekre megakadályozta a vagyonfelosztás kellemetlen lehetőségének előrevetítésével. De ennek fényében, a törvényt nyilvánvalóan szankciók és ellenőrzés hiányában, valamint egy megbocsátó vállalkozói magatartás miatt, nem tartják be. A kevés csődeset annak is köszönhető, a cinkosságon túl, hogy a hitelezők és beszállítók az utolsó órában megállapodnak, halasztást alkalmaznak. Az adósságrendezési eljárás kellemetlen titkokat fed fel, s a lezárt esetek többségében a hitelező a tőke követelésének csak kis hányadát, kamatkövetelésének egy részét sem tudja érvényesíteni. Ezért a hazardírozó hitelezéseknek vége lett, s a csődesetek újabb fajtáját már az áfavisszaigénylések és büntetőjogi esetek magyarázzák. Befejezésül, az ÁSZ vizsgálatok tanácsaira, figyelmeztetéseire sem hallgatnak a csődbe jutott önkormányzatok. Csepreget már 1997-ben figyelmeztette az ÁSZ, hogy jogtalanul igényelte vissza és használta fel az áfát, és az áfainkasszó csak két évvel később indította el az adósságrendezési eljárást. A törvény megelőző hatását még zavarja az a tényező is, hogy „erős a hit” a beszállítók részéről, hogy minden önkormányzat előbb-utóbb fizet, mert „az állam nem engedi tönkremenni.” A vizsgált esetek jó részénél a számviteli és belső szabályozási gondok miatt alakult ki a csődközeli helyzet. Ahol nem volt ellenjegyzés, sem belső ellenőrzés, hiányoztak a bizonylatok, a testületi határozatok, ott a kifi-

[email protected]

zetetlen számlák, ha ismertek voltak egyáltalán, lassan halmozódtak, míg egy külső hatás, például egy jogerős fizetési meghagyás, felborította a rendszert. A belső ellenőrzés és a létező számviteli, ügyviteli szabályok megszegése, csalással és okirat-hamísítással vegyítve, képes a rossz döntések alapján, de ügyesen kezelt hitelügyleteket a fizetőképtelenség felé terelni. Az alvállalkozók számára ellenjegyzés, szerződés nélküli kifizetések szintén megszegik a közpénzekkel bánó tisztviselőkre vonatkozó írott és íratlan szabályokat. A számviteli fegyelem és ügyrendi szabályok betartása a 25 csődesetből talán 3–4-et hamarabb robbantott volna ki, illetve esetleg megakadályozott volna. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-002

Válaszadó: Jókay Károly

Hitelezői bizalom az önkormányzatok felé Hitelezői, beszállítói oldalról, mennyire tekintik megbízható partnernek az önkormányzatokat? Mivel az ismert 25 esetből csak két esetben indította az eljárást egy beszállító vagy hitelező, mondhatjuk, hogy a vállalkozók, lassan de biztosan fizető, jó ügyfeleknek tekintik az önkormányzatokat. Ennek indoka, hogy kezdetben „bíztak” abban, hogy az önkormányzat helyett majd a központi költségvetés rendezi azok tartozását (ez a régi tanácsi időszakból fakadó berögződés volt), a törvény szabályainak ismeretében pedig nem volt „érdekük” ilyen eljárás megindítása, mert előre látható volt, hogy követeléseik töredékét kaphatják meg, tehát inkább a „kivárásra” rendezkedtek be. A helyi önkormányzatok oldaláról „érthető”, hogy csak valóban a legvégső esetben kérik maguk ellen az adósságrendezési eljárás megindítását, mert abban az esetben, ha ellenük az eljárást a bíróság megindította, kizárják magukat különböző támogatási lehetőségből. Tehát ez a „menekülési út” a legvégső fázisban lép be, illetve lépett be. A hitelezők és beszállítók magatartása többrétű. Egyrészt nagyon bíznak az önkormányzatban s annak fizetési hajlandóságában. Másrészt a felbontott egyezségek jó részét a legnagyobb hitelező, kamathátralékok, vagy egyéb értékkövető követelései számlájára lehet írni. Még a meg nem született egyezségek esetében is, az önkormányzat a tőkeköveteléseknek 50–70%-át kínálta fel, azonnali vagy halasztott fizetéssel. A nagyobb hitelezők, akik évekig nem érvényesítették jelzálog vagy egyéb biztosítékaikat, vagy évekig pereskedek, az egyezségi tárgyalások pillanatában keményítettek csak be. A kamatok miatt az egyezkedés kárára már hajlandóak kockáztatni a bírósági vagyonfelosztást. A vagyonfelosztás mindig a hitelező kárára történik, ennek ellenére, több, véleményünk szerint reális és józan ajánlatot utasított vissza önkényesen a hitelezők egy része. A hitelezők és beszállítók nem indították el egy esetben sem az adósságrendezést. Viszont amikor elindultak, sok esetben az önkor-

www.complex.hu/kozpenzugy

mányzat nyilvántartása szerint nem jelentkezett az összes hitelező, pl. Dunafalva esetében a 72 millióból 5 millió nem jelentette be igényét soha. A hitelezők, beszállítók egy része nincs tisztában az adósságrendezési törvényben lefektetett jogaikkal. Illetve ennek az állításnak az ellentéte is igaz, tökéletesen tudják, hogy milyen jogkövetkezményei vannak egy adósságrendezési eljárás megindításának, tisztában vannak azzal, hogy egy ilyen eljárás során követeléseik egy részéről mind a tőke, mind a kamat vonatkozásában le kell mondaniuk. Inkább választják az időigényesebb, hosszabb, ítélethozatal szempontjából biztos sikert hozó polgári pert, és követeléseik behajtására a kivárási taktikát alkalmazzák. Elképzelhető az a megoldás, hogy meghatározott értékhatár fölötti hitelezői igény esetén a hitelező számára is kötelezővé kell tenni az adósságrendezési eljárás megindítását az adós önkormányzattal szemben, ennek azonban alkotmányos aggályai vannak, sérti a jogegyenlőség elvét, hiszen a vállalati csődjogban sem kötelező a hitelezők részéről történő csődeljárás kezdeményezése. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-003

Válaszadó: Jókay Károly

Áfafizetés, leírás, visszaigénylés Ingyenes étkeztetés áfája Miért kell áfát fizetni a kötelezően ingyenes étkeztetés után is? A 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) módosító 2008. évi VII. törvény 33. §‑ának előírása rendelkezett arról, hogy az intézményi (szociális, bölcsődei, óvodai, iskolai) étkeztetésben az ingyenesen vagy a gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. §‑ának (5) bekezdése alapján részlegesen ingyenesen étkezők után 2008. december 31. napjáig nem kell az áfát megfizetni. Az áfalevonás (-visszaigénylés) azonban minden étkeztetéssel összefüggő beszerzésre, igénybe vett szolgáltatásra érvényesíthető, nem csak a térítés ellenében nyújtottakkal kapcsolatosakra. Így, a levonható áfa általában mindig meghaladja a befizetendőt, mivel az ingyenesen (részlegesen térített) szolgáltatás után is visszajár. 2009. január 1-jétől azonban alkalmazni kell az Áfa tv. 14. §‑át, amely szerint „ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg”. Vagyis az ingyenesen étkezők után áfát kell fizetni. Az adó alapja a törvény 69. §‑a alapján az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-004

Válaszadó: Rozsi É. Judit

9

Társult önkormányzatok közművagyon felosztása Több települési önkormányzatból álló társulást kizárólag a beruházás megvalósításának időszakára hozzák létre, és azt a beruházás befejezését követően megszüntetik úgy, hogy a létrejövő közművagyont felosztják a társulást alkotó önkormányzatok között. Van-e ennek áfavonzata? Ebben az esetben a társulásnak – a létrejövő közművagyon tekintetében – nem áll fenn olyan jövőbeni tevékenysége, amely az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében gazdasági tevékenységként lenne megragadható, és amely levonási jogosultságot eredményezne. Amen­nyiben tehát a cél valóban az, hogy a társulás a majdan létrejövő közművagyont saját név alatt történő hasznosítás (bérbeadás, üzemeltetésbe vagy koncesszióba adás stb.) nélkül felossza az érintett önkormányzatok között, akkor maga a társulás – áfaköteles tevékenység híján – a beruházás során adólevonási joggal nem élhet. Követ­kezésképpen a beruházással kapcsolatos beszerzésekre jutó áfa nála tényleges teherként jelentkezik. Ha pedig a társulásnak egyéb tevékenysége sincs, akkor e konstrukció mellett a társulásnak önmagában még az áfaalanyisága sem áll fenn. Az ingyenes termékátadások – minthogy nem irányulnak ellenérték elérésére – önmagukban nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek, ezért a szóban forgó – adóalanynak nem minősülő, a szennyvízberuházás során adólevonási joggal nem rendelkező – társulásnak a közművagyon felosztás keretében történő térítésmentes vagyonátadása áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Így a kettős áfafizetési kötelezettség sem merülhet fel. A választott konstrukció hátránya, hogy a beruházás input áfái az önkormányzatok számára tényleges, saját erőből megfinanszírozandó terhet jelentenek. Kedvezőbb konstrukció az lenne, ha a társulás nem osztaná fel a létrejövő közművagyont, hanem azt saját maga hasznosítaná. Ez esetben a beruházás áfája a társulás által gyakorolható adólevonási joggal megtérülne. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-005

Válaszadó: Rozsi É. Judit

Hivatalos dokumentumokra vonatkozó előírások, formai stb. követelmények Okmány érvényesítés, érvényesség Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során kifogásolta, hogy az érvényesítő nem írta rá az okmányra az „érvényesítve” megjelölést. Nem minden áron hibakeresés ez?

10

Nem, mert az Állami Számvevőszék ellenőrzései során a jogszabályi előírások betartását kéri számon az ellenőrzött szervezettől. Az Ámr. 135.  § (5) bekezdése előírja, hogy az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Tehát maga a jogszabály követeli meg a megjelölés feltüntetését, s ez teljesen indokolt is, ugyanis ezzel a megjelöléssel jelzi az érvényesítő, hogy elvégezte ugyanezen jogszabályhely (3) bekezdésében előírt ellenőrzési kötelezettségét, ugyanis az érvényesítőnek – a szakmai teljesítésigazolás alapján – ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-006

Válaszadó: Győrffi Dezső

Érvényesítés, utalványozás bizonylatolása Megfelel-e a jelenlegi jogszabályi előírásoknak, ha az érvényesítés és az utalványozás nem a számlán, mint alapbizonylaton, hanem a hozzácsatolt érvényesítő és utalványozási bizonylaton történik? Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét, tartalmi és alaki követelményeit, az utalványozásra, érvényesítésre és ellenjegyzésre jogosultak körét, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 134–138. §‑a tartalmazza. Az Ámr. 135. §‑ának (1) bekezdésében foglaltak szerint: A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, és azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítésre vonatkozó további előírást ugyanezen  § (4) bekezdése határozza meg, amely szerint: Az érvényesítésnek – az érvényesítve megjelölésen kívül – tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. Azt viszont nem mondja ki az Ámr., hogy érvényesítéskor a (4) bekezdésben meghatározott tartalmi leírásnak a számlán, mint alapbizonylaton kell szerepelnie. Ez a követelmény legtöbb esetben nem is lenne teljesíthető, ha ugyanis a számlában szereplő tételek több szakfeladatot érintenek, a kiadás közgazdasági osztályozás és szakfeladatonkénti elszámolására utaló főkönyvi számlák kijelölésére –  a hozzájuk tartozó értékadatokkal együtt – az alapbizonylat nem alkalmas. Az Ámr. hivatkozott rendelkezései alapján semmiképpen sem elegendő a szabályszerű érvényesítéshez, ha az

[email protected]

csak az alapbizonylaton (számlán) az érvényesítve megjelölés rábélyegezésével történik. Az utalványozással kapcsolatos alaki és tartalmi követelményeket az Ámr. 136.  §‑ának (3)–(5) bekezdése a következők szerint határozza meg: „(3) Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (a továbbiakban: utalvány) lehet. (4) A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni a)  a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését; b)  az utalvány szót; c)  a költségvetési évet; d) a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának a számát; e)  a fizetés időpontját, módját és összegét; f)  a megterhelendő, jóváírandó bankszámlaszámát és megnevezését; g)  a keltezést, valamint az utalványozó és ellenjegyző aláírását; h)  a kötelezettségvállalás, nyilvántartásba vétel sorszámát. (5) Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben (rövidített utalványban) a (4) bekezdésben meghatározottak közül az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni.” Az Ámr. rendelkezései szerint tehát az államháztartás szervezete döntheti el, hogy az utalványozás melyik módját alkalmazza. Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét az államháztartás szervezetének belső szabályzatban kell rögzítenie. Az utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés elvégzésére szolgáló külön bizonylat alkalmazásával kapcsolatos szabályokat pedig a bizonylati szabályzatnak és a bizonylati albumnak kell tartalmaznia. Amennyiben az államháztartás szervezete belső szabályzatában rendelkezik arról, hogy az érvényesítést, az utalványozást és az ellenjegyzést az alapbizonylathoz (számlához) csatolt külön bizonylaton végzi el, és azon a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámok is szerepelnek, akkor az megfelel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. §‑ának (2) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint: A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-007

www.complex.hu/kozpenzugy

Válaszadó: Győrffi Dezső

Fejlesztési támogatások, pályázás,   nyilvántartás, pénzügyi-kifizetési kérdések Környezetvédelmi alap beruházásainak nyilvántartása Milyen nyilvántartásokat kell vezetni az önkormányzat környezetvédelmi alapjából finanszírozott beruházásokról, és hogyan kell erről elszámolni? A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési, a levegő-, a víz- és a talajterhelési díjról rendelkezik. A környezetterhelési díjak azokat a környezethasználókat terhelik, akik az engedélyhez kötött környezethasználat során a környezet terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe. Talajterhelési díjat az önkormányzat részére annak kell fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és a hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. A díj alapja: a szolgáltatott víz mennyisége, illetve a szenny- és használt víz éves mennyisége. A számításra vonatkozóan részletes előírást a törvény 3. számú melléklete tartalmaz. A talajterhelési díj beszedése és elszámolása a költségvetési elszámolási számlán belül az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103.  §‑a (6) bekezdésének j) és l) pontjában előírt alszámlákon – a pénzellátással kapcsolatos alszámlák között az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlán, illetve az adóbeszedéssel kapcsolatos alszámlák között a Talajterhelési díj beszedési számlán – történik. A helyi önkormányzat adóhatóságának a környezetterhelési díjról szóló törvény rendelkezése alapján kiszabott talajterhelési díjbefizetéseket a beszedési számlán kell gyűjtenie és egyidejűleg talajterhelési díjbevétel­ ként kell elszámolnia. A talajterhelési díj beszedési számlájáról kifizetés csak a díj túlfizetése, illetve a jogosu­ latlanul kiszabott díj visszafizetése esetén történhet. Környezetvédelmi célú kiadások finanszírozása a szám­ láról közvetlenül nem lehetséges, ezért az így összegyűjtött pénzeszközöket negyedévente át kell vezetni az Önkormányzati környezetvédelmi alap elszámolási számlára. A beszedett talajterhelési díj 100 százalékban az önkormányzatot megillető bevétel. Az ebből származó forrást az önkormányzatnál többek között csatornázásra, szennyvíztisztításra, vízbázisvédelemre, a tartós környezetkárosodások kármentesítésére, a potenciális és tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőzésére, illetve utólagos védelmére lehet fordítani. A talajterhelésidíj-bevétel számviteli elszámolása más helyi adókhoz hasonló módon történik.

11

A könyvelési tételek a következők lehetnek. 1. A talajterhelésidíj-fizetési kötelezettség megállapításakor a követelés előírása: T 2812 – K 41231 2. A talajterhelésidíj-bevétel elszámolása a díj befizetésekor közgazdasági osztályozás szerint: T 3436 – K 9262 3. A talajterhelésidíj-bevétel elszámolása funkcionális osztályozás szerint: T 999 – K 992 4. A követelés állományának csökkenése: T 4122 – K 2812 5. A Talajterhelési díj beszedési számla egyenlegének átvezetése a negyedév végén az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlára: T 39422 – K 3436 és T 34292 – K 39422 6. Talajterhelésidíj-visszafizetés a Talajterhelési díj beszedési számláról történhet, elszámolása talajterhelésidíjbevételt csökkentő tételként, közgazdasági osztályozás szerint: T 9262 – K 3436 és funkcionális osztályozás szerint: T 992 – K 999 Ha az államháztartás szervezete talajterhelési díj fizetésére kötelezett, akkor az önkormányzat Talajterhelési díj beszedési számlájára befizetett díjat az államháztartás szervezetének az egyéb folyó kiadások között kell elszámolnia az 57223. Különféle adók, díjak, egyéb befizetések, kiadások teljesítése főkönyvi számlán. Az önkormányzatnak a Talajterhelési díj bevétel számlához kapcsolódóan a követelésekről és kötelezettségekről az általános szabályok szerinti analitikus nyilvántartást kell vezetnie. A beszedett talajterhelési díj – törvényben meghatározott célokra történő – felhasználásakor a kiadásokat az Önkormányzati környezetvédelmi alap számláról kell teljesíteni, amelyek a felhasználás céljának megfelelően lehetnek dologi kiadások, illetve felhalmozási kiadások is. Az Önkormányzati környezetvédelmi alap számlához kapcsolódóan pedig a teljesített kiadásokról a felhasználási célok szerinti megbontásban célszerű analitikus nyilvántartást vezetni. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-008

Válaszadó: Győrffi Dezső

Önkormányzatok költségvetése,   gazdálkodás, kötelezettségvállalások   nyilvántartása, pénzügyi menedzsment Költségvetési rendelet megalkotásának határideje A közigazgatási hivatal kifogásolta, hogy az önkormányzat határidőn túl alkotta meg a költségvetési rendeletet. Igaza van a hivatalnak? Az Áht. 71. § (1) bekezdése valóban tartalmaz egy határidőt, azonban az nem a rendelet elfogadására, hanem a jegyző (főjegyző, megyei főjegyző, körjegyző) által elkészített költségvetési rendelettervezet polgármester (fő­­

12

polgármester, megyei közgyűlés elnöke) által a képviselőtestület (közgyűlés) elé történő benyújtására vonatkozik. Ez a határidő az adott év február 15-e, azonban ha eddig az időpontig nem került sor a költségvetési törvény kihirdetésére, akkor a költségvetési rendelettervezet benyújtási határideje a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-009

Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás

Kötelezettségvállalások dokumentálása Mikor nem kötelező a kötelezettségvállalást írásban dokumentálni. Az 50 000 forintot el nem érő kiadások esetében is kötelező-e a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát az utalványon feltüntetni? A kötelezettségvállalás rendjét, tartalmi és alaki köve­ telményeit, a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.  30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 134– 138. §‑a tartalmazza. Az Ámr. 134. §‑ának (3) bekezdésében foglaltak szerint: Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érő kifizetések, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, időpontját, a kötelezettségvállaló nevét. Az előzőek alapján egyértelmű, hogy az Ámr. 134. § (3) bekezdése az 50  000 forintot el nem érő kifizetések esetében csak a kötelezettségvállalás írásban történő dokumentálása alól ad felmentést. Nyilvántartást azonban minden kötelezettségvállalásról – az 50  000 forint alatti kifizetésekről is – kell vezetni. Meg kell jegyezni, hogy 2008. január 1-jétől a kötelezettségvállalás nyilvántartási rendjére vonatkozó előírás kiegészült, melyet az Ámr. 25. számú melléklete tartalmaz. A 25. számú melléklet szerint a kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy abból a következő adatok kinyerhetőek legyenek: – a szerződés száma, kelte, – kincstári regisztrációs szám – analitikus nyilvántartásba vétel időpontja, – a kötelezettségvállalás megnevezése (tárgya), jogcíme, – a kötelezettségvállalás alapját képező dokumentum megnevezése, azonosító adatai (Ámr. 2. § 67. pont), – a szerződő fél megnevezése, azonosítója, bankszámla száma, adószáma, vagy adóazonosító jele, – a kötelezettségvállalás összege, – szerződés szerinti kifizetési határidők, ÁHT–T és/vagy KTK szerinti részletezésben, – az intézmény terhelendő kincstári számla száma,

[email protected]

– pénzforgalom nélküli korrekciók (szerződésmódosítás, szerződés meghiúsulás, adminisztrációs hibák miatti változások) – az évenkénti kötelezettségvállalások forrása (évek szerinti bontásban) – az előző évek maradványa – tárgyévi költségvetési előirányzat (támogatás, be­­ vétel) – tárgyévet követő évek előirányzata (támogatás, be­­ vétel), – a tényleges pénzügyi teljesítés időpontja, – a pénzügyileg teljesített kötelezettségvállalások összege, – a még nem teljesített kötelezettségvállalások összege, – a kötelezettségvállalások halmozott éves állománya, havi bontásban. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-010

Válaszadó: Győrffi Dezső

Normatívák, állami működési támogatások Támogatás lehívása Szociális otthonok [emelt szintű idősek otthona] szakmai létszám feltöltése előfeltétele a működési engedély kiadásának, miközben támogatásokat csak a működési engedély birtokában tudnak lehívni. Mi a teendő? A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése valóban a működési engedély kiadásának feltételéül szabja, hogy az intézmény rendelkezzen a megfelelő személyi állománnyal. Ennek hiányában ugyanis nem lenne képes a gondozottak fogadására. A feltétel teljesítését munkaviszony létesítéséről szóló szerződések meglétével lehet igazolni. Nem feltétel azonban, hogy a fenntartó és a munkavállaló közötti szerződésben a munkaviszony kezdetének időpontja megelőzze a végleges működési engedély benyújtását. A központi költségvetés által biztosított normatív hozzájárulás a gondozási napok arányában vehető igénybe. Nyilvánvaló, hogy egy üresen álló intézmény, csak azért, mert bekerült a törzskönyvi nyilvántartásba, nem részesülhet támogatásban, hiszen az állami feladatellátás nem a cégtáblafestéssel, hanem a rászorultak gondozásával valósul meg. Ezért az új intézmény létrehozásakor a fenntartónak rendkívül körültekintően kell eljárnia, figyelve arra hogy a személyzet alkalmazása és a gondozottak fogadása időben a lehető legközelebb essen egymáshoz. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-011

www.complex.hu/kozpenzugy

Válaszadó: Rozsi É. Judit

Normatívák, pályázható összegének megelőlegezése Ha az önkormányzat megelőlegezi a normatíva összegét az intézményének olyan normatívák esetében, amelyekre pályázni kell, nem tudja visszakapni, mert a forrás felhasználása kötött. Mi a teendő? A kérdés túl általánosan van megfogalmazva, ezért azt aszerint kell vizsgálnunk, hogy fejlesztési, vagy működési típusú pályázatokra gondolt-e a kérdező. Kevés kivétellel ugyanis a fejlesztéshez (beruházáshoz) kapcsolódó támogatási pályázatok eleve nem támogatnak megkezdett vagy már megvalósult fejlesztéseket. Ezért ebben az esetben a normatíva összegét nem lehet elszámolni az önkormányzat által biztosított forrásokból történt (pl. korábbi számítógép-beszerzést), egy már megnyert informatikai fejlesztési pályázat teljesítéseként. Ennél árnyaltabb a helyzet a működési típusú támogatásoknál. Ezek általában egy meghatározott program megvalósításához, egy konkrét feladat költségvetési éven belüli teljesítéséhez kapcsolódnak. Ennélfogva a feladattal összefüggően tárgyévben keletkezett kifizetések (számlák, bérjellegű kiadások stb.) igazolása a lényeg és nem az, hogy volt-e az intézmény számára megelőlegezés vagy nem. A kötött felhasználás azt jelenti, hogy a támogatást a pályázati célra kell fordítani, ami nem egyenértékű azzal, hogy azt az intézménynek kell hiánytalanul átutalni, tehát az előleg ebből levonható. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-012

Válaszadó: Rozsi É. Judit

Pedagógusok bérkifizetésének ütemezése Nyáron kisebb az oktatási normatíva juttatott összege, ugyanakkor az önkormányzatoknak kell fizetniük a pedagógusokat. Mi a teendő? A közoktatási normatív hozzájárulások összegét a költségvetési törvény egy évre – méghozzá 2007-től tanévre szólóan – határozza meg. Hangsúlyozni kell, hogy a hazai önkormányzati pénzügyi szabályozás alapvetése, hogy az állam a normatívák révén hozzájárul az önkormányzatok által ellátott feladatokhoz. Emellett központi adók átengedésé (személyi jövedelemadó, gépjárműadó), helyi adók kivetési jogának biztosítása, valamint saját bevételek elérhetősége révén teszi lehetővé a közfeladatok ellátásához szükséges források megteremtését. Ezért nem beszélhetünk feladatfinanszírozásról, azaz a normatívák nem kapcsolhatók közvetlenül a pedagógus bérkifizeté­séhez. A központi költségvetési kapcsolatból származó források önkormányzatokhoz való havi átutalásának ütemezését – a nettósítást, vagyis az esedékes adók és járulékok levonását is érvényesítve – az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10/a

13

melléklete tartalmazza. A 13 részletben eljuttatott tárgyévi központi támogatás egyszerre veszi figyelembe az önkormányzatok havonta eltérő kiadási szükségletét és a bevételi lehetőségét. Így januárban két részlet kerül átutalásra, számolva azzal, hogy az önkormányzatnak ki kell fizetnie a 13. havi illetményt. Márciusban és szeptemberben valamivel kisebb a támogatási arány, mivel ilyenkor van a helyi adók befizetések időpontja. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-013

Válaszadó: Rozsi É. Judit

Teljesítés igazolása ­ megelőlegezett támogatás esetén Hogyan lehet az önkormányzat által adott nem normatív, működési célú támogatások kifizetésekor a szakmai teljesítésigazolást elvégezni abban az esetben, ha az önkormányzat előzetesen ad például működési támogatást egy egyesületnek? Az Ámr. 135. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. A jogszabály nem tesz kivételt, ezért ilyen esetben a támogatás kifizetése előtt a jegyző által írásban kijelölt szakmai teljesítésigazolónak okmány alapján (ez lehet a költségvetési rendelet, képviselő-testületi vagy bizottsági határozat, polgármesteri egyedi döntés) ellenőriznie kell, hogy a kiadás a jogosult részére és a döntésnek megfelelő összegben teljesül. A szerződés, megállapodás teljesítését értelemszerűen előzetes kifizetés esetében nem lehet ellenőrizni. Ez az ellenőrzési feladat azonban később végrehajtásra kerül, mert az Áht. 13/A. § (2) bekezdése előírja, hogy az államháztartás alrendszereiből, továbbá az EU-forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A  finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – vis�szafizetési kötelezettség terheli. Válaszadás dátuma: 2008.10.01. Adatbáziskód: KK-014

14

Válaszadó: Rozsi É. Judit

Szerződések Szerződések teljesítésigazolásának szabályozása Hogyan tudja szabályozni a jegyző a szakmai teljesítésigazolás módját? Az Ámr. 135. § (2) bekezdése írja elő, hogy a költségvetési szerv vezetője – a Polgármesteri hivatal esetében a jegyző – belső szabályzatban rendelkezik arról, hogy milyen módon kell igazolni a szakmai teljesítésigazolást végző személynek azt, hogy elvégezte a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségét. Ez év január 1-jétől már a jogszabály is előírja, hogy a szakmai teljesítést igazolónak aláírásával, az igazolás dátumának és az igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével kell ellenőrzési kötelezettségét teljesítenie. A belső szabályzatban elő kell írni, hogy milyen szöveggel történik az igazolás, így például megfelelő lehet egy kiadás igazolása, ha az tartalmazza, hogy a kiadás teljesíthető, mert az összegszerűség és a jogosultság ellenőrzése megtörtént, és a teljesítés (amennyiben a kifizetés elrendelésekor a teljesítésnek már meg kellett történnie) megfelel a szerződésben, megrendelésben, megállapodásban foglaltaknak. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-015

Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás

Polgármester támogatása alapítvány részére Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy törvénysértően járt el a polgármester, amikor alapítvány részére adott támogatást. Nem értek egyet az Állami Számvevőszék véleményével, mert a polgármester miért nem adhat a részére biztosított támogatási keretből alapítványnak támogatást. Az Ötv. 10. § (1) bekezdésében sorolja fel a jogalkotó azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület nem ruházhat át. A felsorolás d) pontja tartalmazza – többek között –, hogy nem ruházható át a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása. Az alapítvány (értjük ezalatt a közalapítványt is) részére adott támogatás alapítványi forrás átadása, ezért a hatályos szabályozás szerint csak a képviselő-testület dönthet róla. A polgármester a részére biztosított támogatási keretből adhat támogatást egyesületnek, gazdasági társaságnak, magánszemélynek, azonban alapítványnak nem. Válaszadás dátuma: 2008.09.26. Adatbáziskód: KK-016

Válaszadó: Dr. Sepsey Tamás

[email protected]

Vagyongazdálkodás, vagyonátadás: szerződések, értékelés, amortizáció Vagyonértékelés ingyenes vagyonátadás előtt Ha az önkormányzat vagyonának vagyonkezelői jogát nem pályázat útján, ellenérték fejében létesíti, hanem kijelöléssel, ingyenesen adja át egy önkormányzat által alapított 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak, kötelező-e az átadás előtt vagyonértékelést végeztetni? A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 80/A. és 80/B.  §‑ában foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jogot kijelöléssel, ingyenesen szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló többcélú kistérségi társulás. Ezen kívül a vagyonkezelői jog megszerzése, megszűnése, a vagyonkezelői szerződés tartalma, a vagyonkezelő jogai és kötelezettségei, a vagyonkezelő feletti tulajdonosi ellenőrzés vonatkozásában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 105/A.–105/D.  §‑ában foglaltakat kell figyelembe venni. Ezen jogszabályok alapján a helyi sajátosságok figyelembevételével a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. Az Áhsz. 29/A.  §‑a alapján a vagyonkezelésbe vett ­eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül. A vagyonkezelési szerződésben szereplő érték meghatározásánál azonban figyelembe kell venni az Áht. 105/A.  §‑ának (4) bekezdését, amely szerint: A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetőleg e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. E kötelezettség, illetve a tartalék elszámolásának és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell meghatározni. A vagyonkezelésbe adott eszközök után elszámolandó értékcsökkenésnek tehát fedeznie kell a szükséges felújítások nagyságát, amivel a vagyon működése, üzemeltetése fenntartható. Abban az esetben, ha a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték nem a piaci érték lenne, az tartalmilag szerződésben rögzített önkormányzati vagyonvesztést eredményezhetne. A piaci értéknél alacsonyabb érték meghatározása esetén ugyanis valószínűsíthető,

www.complex.hu/kozpenzugy

hogy a vagyonkezelésbe vevőnél elszámolásra kerülő értékcsökkenés nem képez elégséges fedezetet a vagyonkezelésbe adott eszköz felújítására. Az önkormányzat tehát akkor jár el helyesen, ha a vagyonkezelési szerződésben a vagyontárgyak piaci értékét szerepelteti. Természetesen előfordulhat, hogy a vagyonkezelőnél a közfeladat jellegéből adódóan a bevételekben az értékcsökkenés csak részben térül meg, így a fenti előírás nem teljesül. Ezt oldja fel az Áht. 105/A. §‑ának (5) bekezdése, amely kimondja, hogy abban az esetben, ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint a fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel elengedheti a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettséget. Szintén az ingyenesen, kijelöléssel vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelésének szükségességét és ezáltal a vagyonkezelési szerződésben a piaci érték szerepeltetését támasztja alá az Áht. 105/A. §‑ának (13) bekezdése, amely kimondja, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. Tehát az önkormányzat akkor jár el a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, ha minden vagyonkezelésbe adott vagyontárgy esetében – így az ingyenesen, kijelöléssel átadott eszközökre vonatkozóan is – vagyonértékelést végez, illetve végeztet. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-017

Válaszadó: Győrffi Dezső

Kisértékű, éven belüli amotizáció kimutatása az éves beszámolóban Ki kell-e mutatni az éves beszámoló mérlegében a kis értékű, éven belül amortizálandó új, használatba nem vett tárgyi eszközök mérleg-fordulónapi értékét? Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vhr.) 18. §‑a (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési év végéig használatba nem vett, dologi kiadások között elszámolt, 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési, előállítási) érték alatti kisértékű tárgyi eszközöket év végén a mérlegben a beruházások között kell kimutatni. Válaszadás dátuma: 2008.09.28. Adatbáziskód: KK-018

Válaszadó: Győrffi Dezső

15

Közpénzügyi gyakorlat Mit mutatnak a számok?

Év

A helyi önkormányzatok GFS rendszerű kiadásai (Mrd. Ft)

A kiadások nominális változása (%)

Fogyasztói árindex* (%)

Reálérték változás (%)

2001

1902

115,2

109,2

105,5

2002

2286

120,2

105,3

114,1

2003

2533

110,8

104,7

105,8

2004

2689

  106,0

106,8

  99,0

2005

2972

  110,5

103,6

106,7

2006

3210

  108,0

103,9

104,0

2007

3203

   99,2

108,0

  92,0

–

1017

935

109,0

Helyzetkép a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat vitája előtt A Kormány benyújtotta a 2007. év zárszámadását és a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatot. Az önkormányzati költségvetés készítésében mindig fontos mérföldkövet jelentenek ezek. Itt arra vállalkozunk, hogy a 2007. évi tény és a 2008. évi költségvetés előzetes teljesítési számai alapján néhány tendenciára hívjuk fel a figyelmet. Amikor ezen elemzés az Olvasó kezébe jut a 2009. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája zajlik.

A 2007. évi gazdálkodás néhány jellemzője

2007/1990

A 2007. évi költségvetésről szóló zárszámadási dokumentum óvatos optimizmussal értékeli az önkormányzati szektorban zajlott pénzügyi-gazdálkodási folyamatokat. Arra vállalkozunk, hogy a számok mögé nézve árnyaljuk ezt a képet.1 Az első dolog, amire szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a GFS-rendszerű (tehát korábbi pénzügyi tartalékokat és kölcsönforrásokat magába nem foglaló2) kiadásai nominálisan is csökkentek. Ez a viszonylag magas infláció miatt jelentős reálérték visszaesést jelent. A szektor kiadásainak reálértékének meglehetősen durva* becslését adja az alábbi 1. táblázat.

* A fogyasztói árindex nem a legalkalmasabb mutató a helyi közszolgáltatások árszínvonal-változásának mérésére. Az „önkormányzati árindex”, a szektor speciális fogyasztói kosara miatt, becsléseim szerint ennél magasabb.

Az év folyamán fiskális megszorítások kétségtelen pozitív hatása volt, hogy növekedett a társulásos, gazdaságos feladatellátás szerepe és az önkormányzatok feszesebben gazdálkodtak. Az 1. ábra azt mutatja, hogy a 2007. évi fiskális megszorítások mennyire érintették az önkormányzati szektort. 1. ábra

A helyi önkormányzati szektor kiadásainak alakulása (1990–2007)

Egyes tételek hozzájárulása az egyenleg változásához (2007e.t./2006) 2,0

1

A kiadások nominális változása (%)

Fogyasztói árindex* (%)

Reálérték változás (%)

1,0

  374

118,5

135,0

  87,8

–0,5 –1,0

1992

  489

133,3

123,0

108,4

1993

  599

120,4

122,5

  98,3

1994

  750

125,2

118,8

105,4

1995

  800

106,7

128,2

  83,2

1996

  913

114,1

123,6

  92,4

1997

1135

124,3

118,3

105,1

1998

1348

118,8

114,3

103,9

1999

1476

109,5

110,0

  99,5

2000

1651

111,9

109,8

101,9

Egyéb kiadások

1991

Gyógyszerkiadások

0,0 Önkormányzatok támogatása

–

Adósságátvállalások

–

Gyógyító megelőző

–

C saládtámogatás

  315

Lakástámogatások

1990

Egyéb bevételek

0,5

  Az eladósodás kérdésével külön cikkben foglalkozunk.   Az ezeket magukba foglaló tétel az ún. tárgyévi bevétel és kiadás.

2

1,5

Járulékbevételek

A helyi önkormányzatok GFSrendszerű kiadásai (Mrd. Ft)

Főbb adóbevételek

Év

a GDP % -ában, +: hiánycsökkenés, – : hiánynövelés

A szektor egészében jelentkező javuló pénzügyi egyensúly javulása – különösen a mintegy 100 Mrd forintos GFS-rendszerű deficitcsökkenés – mögött nagyon differenciált folyamatok húzódtak meg. Ezek elemzését nehezíti az a tény, hogy a zárszámadási dokumentumokban közölt adatok szerkezete évről évre változik, a transz­ parencia továbbra sem valósul meg. Az egyenlegjavulás legfőbb tényezője a beruházási, felhalmozási tevékenység jelentős visszaesése, ami minden

Önkormányzati 16 pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok

A kisközségek speciális helyzetben vannak. Egyfelől az látszik, hogy e körben jelentkezik legintenzívebben a likviditási probléma. A szállítói tartozásukból való részesedése e körnek, kétszerese a kiadásokból való részesedésének. Ugyanakkor a kisközségi kör szerény GFS-többletet is felhalmozott. A többcélú társulások térnyerése ezen kör költségvetését mentesíti a legjobban. A többcélú társulások bevételeinek 2006-ról 2007-re történt 20 Mrd forintos növekedése bizonyára kompenzálta a kisközségek ugyanezen időszak mintegy 14 Mrd forintos bevételcsökkenését. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy zömmel e kört érinti az ÖNHIKI és a működésképtelen önkormányzatoknak nyújtható támogatás, amely együttes összege 23,5 Mrd forintot tett ki. Ez az összeg ezen kör számára nyújtott normatív támogatások és átengedett adók összegének 9%-a. ÖNHIKI támogatásból 1094, a működésképteleneknek szánt támogatásból 1139 önkormányzat részesült, amely kör egymást jelentős részben átfedi.

A 2008. évi költségvetési törvényben foglalt előirányza­ tok a fiskális helyzet javításának jelentős részét továbbra is a helyi önkormányzati szektora terhelte. Ezt mutatja a 2. ábra. 2. ábra Egyes tételek hozzájárulása az egyenleg változásához (2008/2007e.tény) 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3

og at ás tv ál lal Gy á so óg k yít ó m eg el Gy őz Ö óg ő nk ys or ze m r k án ia dá yz so at ok k tá m og at ás a Eg yé b kia dá so k

at ás ok

Ad ós sá gá

og

alá dt ám

Cs

be vé te le k

éb

ás tá m

La k

Eg y

ev é ad ób

Já ru lé k

te le k

0,0 –0,1

be vé te le k

0,2 0,1

bb

A működési célú állami hozzájárulások és támogatások nemcsak reálértéküket nem őrizték meg, de nominális értékük 2005-höz képest 46 Mrd Ft-tal csökkent. Jellemző tendencia, hogy a forrásszabályozási rendszer alapját képező elvileg szabadon felhasználható normatív támogatások rovására összegszerűen és arányát tekintve is nő az ún. kötött felhasználású normatívák köre. A különböző településtípusok más-más pénzügyi helyzetben vannak, így más-más taktikával éltek. A  Fővárosi Önkormányzat jelentős adósság- és szállítói kötelezettségállománnyal terhelve, nagy volumenű megvalósítás közben lévő projekt súlya alatt rogyadozik. Itt döntő kérdés az, hogy sikerül-e az EU-s források tervezett ütemű és összegű lehívása. A fővárosi kerületek pénzügyi helyzete jó, összességük jelentős GFS-többlettel rendelkezik. A  megyei jogú városok és a városok a legfontosabb kötvénykibocsátások1, így ezek „pénzügyi közérzete” jó lehet a jelenleg kedvezőnek látszó forrásbőség miatt. A leg­nehezebb helyzetben a megyei önkormányzatok és a községi – ezen belül is a kisközségi kör – van. A megyék szó szerint előremenekülnek, hiszen GFSrendszerű bevételeik nominálisan is (11 Mrd Ft-tal) csökkentek. Ezt jellemzően kötvénykibocsátásokkal próbálják ellensúlyozni, miközben nem látszik ma az a saját bevétel potenciál, amely ezek kamatszolgálatát és törlesztését biztosíthatná.

A 2008. évi folyamatok

Fő

választás utáni év normális jelensége. Jelentősen, több mint 12%-kal nőtt a helyi adó bevétel, 26%-kal a gépjármű adóból származó bevétel, 25%-kal a kamatbevétel. Több mint 50%-kal nőtt az önkormányzatok privatizációs bevétele. A kamat és privatizációs bevételek növekedése összegszerűen mintegy 9 Mrd forintot tettek ki.

(a GDP % -ában, +: hiánycsökkenés, –: hiánynövelés

A PM által közölt előzetes adatok szerint az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényhez kapcsolódó GFS bevételi és kiadási előirányzatoktól a teljesítés előzetes értékei elmaradnak. A tervezett GFS-hiány szektorszinten 111 Mrd forint volt, a 2008. évre vonatkozó előzetes adat 90 Mrd forintra teszi ezt az értéket. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a fejlesztési-beruházási tételek maradnak el a tervezettől. A bevételi oldalon 156 Mrd forinttal kevesebb állami és EU-s támogatás került a rendszerbe, a  kiadási oldalon a beruházási kiadások várhatóan 25 Mrd-dal maradnak el az előirányzott értéktől. Hasonlóan nagy, de ellenkező előjelű eltérés tapasztalható az állami hozzájárulások és támogatások soron. Itt a 2008. évre vonatkozó előzetes adatokban 112 Mrd forint többlettámogatás jelenik meg. Ennek legfontosabb komponensei a 4-es metró építkezéséhez történő 34 Mrd-os többlet hozzájárulás, az egészségügyi szektorban kifizetett végkielégítések és ezek közterheire fordított majd 42 Mrd forint, valamint az önkormányzati költségvetési szerveknél kifizetett 25 Mrd forintnyi kereset kiegészítést fedező diszkrecionális támogatások. Kiadási oldalon a működési kiadások 60 Mrd forinttal lesznek várhatóan magasabbak az előirányzottnál. Az előzetes számok alapján folytatódni látszik az a tendencia, hogy a szektor GFS-bevételei mind nominálisan és ebből adódóan reálértéken is csökkenek. E közben azonban a GFS-egyenleg az előző évihez képest 40 Mrd forinttal romlik.

1

  Ld. erről másik írásunkat.

Önkormányzati

pénzügy

kér­d é­s ek és vá­la­s zok

17

Mi várható 2009-re? PM által közölt, a 2008-as évre vonatkozó előzetes adatok szerint az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényhez kapcsolódó GFS bevételi és kiadási előirányzatoktól az előzetes teljesítés értékei elmaradnak. A tervezett GFS-hiány szektorszinten 111 Mrd forint volt, a 2008. évre vonatkozó előzetes adat 90 Mrd forintra teszi ezt az értéket. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a 2007. évi helyzethez hasonlóan a fejlesztési-beruházási tételek elmaradnak a tervezettől. Ez azt mutatja, hogy az EU-támogatások tervezett abszorpciója nem valósult meg. A 2008. évi folyamatok eddig azt mutatják, hogy az előirányzathoz képest a szektor támogatása legalább 85 Mrd forinttal túlteljesül. E növekmény a Budapest 4-es metróhoz, az egészségügyi átszervezésekhez kapcsolódó végkielégítések és más egyedi bérkiadások nem tervezett tételeiből áll össze. Kiadási oldalon a működési kiadások 60 Mrd forinttal lesznek várhatóan magasabbak az előirányzottnál. Összetett képet mutat az önkormányzatok EU-forrás­ abszorpciós helyzete. Az I. NFT-ről készült szakértői elemzések azt mutatták, hogy az itt szereplő pályázati kiírások nem igazán igazodtak az önkormányzatok fejlesztési szükségleteihez. A megvalósuló programokból való részesedést tekintve alulreprezentáltak a hátrányos helyzetű települések, térségek, ezért a fejlettségbeli különbségek alig enyhültek. E tapasztalatokból merítve az ÚMFT egyrészt jóval szélesebb választékot nyújtott a pályázható forrásokkal megvalósítható célokat tekintve, másrészt a hátrányos helyzetű önkormányzati kör számára pályázati forrást különített el. A kedvező változások ellenére a 2007. évi költségvetés végrehajtásából és a 2008. évi előzetes adatokból látható időarányos lemaradás a tervekhez képest. A bevételek és kiadások reálértéke változásának pénzügyi helyzetre gyakorolt hatása önmagában nem megítélhető. A gyermekszám mérséklődése miatt például az ellátandó közoktatási feladatok csökkenhetnek. Ezt a problémát kezeli a közoktatási teljesítménymutatón alapuló finanszírozás. A tisztánlátást nehezíti a folyamatosan változó prezentációs rend. A helyzet megítélhetősége érdekében a 2006-ban kezdődött stabilizációs évet alapul véve számításokat végeztünk. Az elfogadásra benyújtott utolsó költségvetési változat számai azt mutatják, hogy 2006-hoz képest az önkormányzati szektor központilag szabályozott pénzforrásai és összes kiadásai is reálértékben jelentősen csökkentek és a benyújtott költségvetésben szereplő előirányzatok alapján ez 2009-ben is folytatódik. Egy másik viszonyítást jelent a szektornak az államháztartási kiadásokból való részesedésének alakulása. Az önkormányzati GFS-kiadások 2006-ban a GDP 13,4%-át, 2007-ben 12,3%-át, 2008ban 12%-ot, a 2009-re vonatkozó javaslat szerint is 11%ot tesz ki. A 2009. évi legutoljára benyújtott költségvetési törvényjavaslat tehát tovább rontja az önkormányzati szektor pénzügyi pozícióját.

Jelentős kockázatot jelent, hogy az érvényes javaslatban a forrásszabályozásra is a fűnyíró-elv érvényes. Láttuk, hogy a meglehetősen differenciált pénzügyi jellemzőkkel bíró rendszer szereplőcsoportjait ez meglehetősen kü­lönböző módon érinti. Úgy gondoljuk, hogy a községi ön­kormányzatok és bizonyos kistérségi társulások javára további forrásátcsoportosítás nélkül nem tartható fenn azok működőképessége. Ezért is meglepő, hogy a diszkrecionális beavatkozásokra a 2007-es nominális érték 62%‑át tervezték. A talponmaradás másik lehetséges ­forrása, a hiányt finanszírozó hitel elérhetősége, a válság közepette nagyobb kockázatú. Ugyanakkor a törvényjavaslat tovább központosítja az önkormányzatok működésének finanszírozását. A forrásszabályozási rendszer alapjaiban tér el az 1989–90-ben bevezetett modelltől. 2007-től folyamatosan és gyor­ suló mértékben rendeződnek át a támogatások a szabadon felhasználható normatív támogatásoktól a normatív kötött felhasználású és a központosított előirányzatok irányába. Ez a tendencia – sok minden más mellett a rendszer reformérettségét jelzi. Az önkormányzati működési költségvetés fontos komponensének tekinthetők a saját folyó bevételek. Ezek tekintetében komoly kockázatot jelent a helyi iparűzési adóbevételek alakulása. Részben ezek konjunktúraérzékenysége, részben amiatt, mert az adókedvezmények és mentességek megszűnéséből adódó egyszeri hatás a továbbiakban nem érvényesül. Az eredeti törvényjavaslathoz képest a szektor helyi adóbevételének növekedését korrigálta, lényegében az inflációnak megfelelő növekedési ütemmel kalkulál. A  helyi iparűzési adóból származó bevétel jelenti a legnagyobb kockázatot. Stabilizálólag hat az önkormányzatok bevételére az, hogy a személyi jövedelemadó megosztás tárgya a 2007. évben beszedett adótömeg. A törvénytervezet önkormányzatokra vonatkozó feszítettségét jelzi, hogy a dologi kiadások 2%-os emelkedésével számol a kormány, miközben az energiaszektorban jelentős drágulás zajlik. A személyi juttatások terén – az ismert intézkedések miatt – a tervezet nominális csökkenéssel számol. Dr. Vigvári András

Vár­juk kér­dé­se­it:  kozpenzugylap@ complex.hu

Önkormányzati 18 pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok

Önkormányzati adósságrendezés 1996–2008: eddig mi történt? Összefoglaló1 Magyarország az egyetlen európai2 állam, ahol egy bíróság által felügyelt, független csődbiztos vezette adósságrendezési (nem csőd) törvény van hatályban. Szlovákiában, Lettországban, Romániában, az Orosz Föderációban vagy akár Észtországban az ottani kincstár, pénzügyminiszté­ rium vagy egyéb állami hatóság avatkozik be közvetlenül egy fizetésképtelen önkormányzat ügyeibe. Egyéb föderális rendszerekben, például Németországban, Svájcban vagy Ausztriában, a kanton, illetve tartomány szigorúan ellenőrzi, engedélyezi, felügyeli az önkormányzati hitelfelvételt. Pénzügyi gondok esetén a megfelelő szerv erélyesen beavatkozik, de ezeket a közigazgatáson belül végzik, s nem egy független gondnok bírói felügyelet alatt. Az állam minden esetben szintén hitelező vagy egyéb követeléssel rendelkezik, ezért a hazai törvényhozás az eljárás felügyeletét a független megyei bíróságokhoz delegálta. Ez a magyar különlegesség 1996. márciusa óta védi a hitelezőket és az önkormányzatokat. A törvényt az a felfogás indokolta, hogy a hazai önkormányzatok szabadon vállalkozhatnak, de az állam nem lép be, ha hiteleiket nem tudják törleszteni, s csakis a kötelező feladatok biztosítására állít rendelkezésükre forrásokat. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kimondta, hogy az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérésére a bíróság állapítja meg; és a fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását. A törvény további erénye, hogy mellékletében pontosan definiálja az önkormányzatok elkerülhetetlen kötelező feladatait, melyeket egy adósságrendezési eljárás alatt is teljesíteni, illetve a válságköltségvetésnek fedeznie kell. A következő táblázatban szerepel az eddig ismert 25 eset, melyből a neszmélyi a legújabb. Folyamatban lévő eljárások (eljárás kezdetének jogerős közzététele): Boba (2008. január 16. — lezárult egyezséggel 2008. nyarán), Nick (2007. június 29. — vagyonfelosztással végződött 2008 nyarán), Pilisjászfalu (2008. feb­ ruár 7.), Tiszaderzs (2008. január 7.). Neszmély (2008. nyarán indult).

1 Teljes

dokumentációért lásd: www.ige.hu, www.onkormanyzaticsod.hu „csődtörvény” szövetségi szinten, valamint Dél-Afrikában ahol először egy adminisztratív eljárás indul be, majd a vagyonfelosztásnál a bíróság felügyeli a folyamatot.

2 Az Egyesült Államokban is csak 1978 óta van

Önkormányzati

pénzügy

kér­d é­s ek és vá­la­s zok

Miért volt csak ennyi eset 1996. óta? Az adósságrendezési eljárás egy formálisan bejelentett, megyei bíróság által felügyelt folyamat, mely 12 év alatt nem fordult elő harmincszor sem. Az elenyésző formális esetek számát álcázza a rejtett gondok sokasága, ahol a későn fizető önkormányzatok, hitelezői és beszállítói „titkot tartva” oldják meg, maguk között azt a gondot, ami minden értelemben közérdekű információ s nyilvánosságot követelne. Az évente 1100–1300 „önhiki”-s önkormányzat nem tekinthető „csődbementnek,” bár a populáris sajtó ezeket néha tévesen ide sorolja. Az alábbiak miatt volt csak kevés formális eset: – A hitelezők/szállítók úgy ítélik meg, hogy nem érdekük a csődeljárás kezdeményezése. Az eddig előforduló 25 (23 különböző településen) csődeset mindegyikében az önkormányzat kezdeményezte az adósságrendezési eljárás megindítását saját maga ellen, csak két esetben a hitelező. – A közigazgatási hivatalok sok esetben tisztában vannak egyes önkormányzatok nehéz helyzetével, illetve szakszerűtlen működésével, ugyanakkor hatókörük csak a törvényességi ellenőrzésre terjed ki, tapasztalataiknak semmilyen irányból nincs visszacsatolása a települések gazdálkodására. – A jegyző szerepe meghatározó a csődesetek kialakulása vagy elkerülése szempontjából. Az önkormányzati „csőd” kialakulása a következő okokra volt visszavezethető: – Az önkormányzatok a politikai cselekvési kényszertől és a rövidtávú céloktól vezérelve, olyan nagyberuházásokat kezdeményeztek, amelyek nem kapcsolódtak a kötelező önkormányzati feladatokhoz. Hasonló okokból ragaszkodtak az önként vállalt feladatok ellátásához, még olyan szituációban is, amikor a működés már veszélybe került. Ennek a motivációnak nincs ellensúlya a szervezeti rendszerben. – Az adórendszer változékonysága és szabályainak bizonytalan értelmezése két esetben is önkormányzati adósságrendezéshez vezetett (áfa-visszaigénylés). – A csődesetek kialakulását legtöbb esetben a jogszabályellenes, törvényszegő működés tette lehetővé. Gyakran előfordult, hogy a közszféra és magánszféra keveredett egymással. – A csődbe ment önkormányzatok közös jellemzője volt, hogy szervezeti működési hiányosságokkal küzdöttek, jól érzékelhető volt a belső ellenőrzés, valamint a gazdasági kérdésekben kompetens szakértő hiánya. – A pénzforgalmi szemléletű könyvelés, valamint az elemi számviteli szabályok megszegése lehetővé tette, hogy számlákat 60, 120 napon túl, néha éveken keresztül ne fizessenek ki. Ilyen esetekben a számlákat nem könyvelték le, hanem egyszerűen „tárolták.” – Több csődesetnél előfordult, hogy az Állami Számvevő­ ­szék előzetesen megvizsgálta az érintett településeket

19

és rámutatott a hiányosságokra, amelyek idővel pénzügyi nehézségeket fognak okozni. Az ÁSZ javaslatait azonban a hatályos jogi szabályozás mellett nem kötelező figyelembe venni, mint ahogy e településeknél ez rendszeresen meg is történt. – A törvény alapvetően megfelelő kereteket biztosít az adósságrendezési eljárások lefolytatásához, ugyanakkor a törvény be nem tartása nem jár megfelelő szankciókkal, ez nehezíti annak gyakorlati érvényesülését. Mindegyik csődesetben, az önkormányzatok jóval túllépték a fizetési határidőket, s nem kezdeményezték a törvényben előírt fordulónapon az eljárást. Az ismert esetek alapján mondhatjuk, hogy az 1996. évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárásra lényegében csak akkor került sor, amikor a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok is szinte finanszírozhatatlanná váltak. Szembetűnő, hogy a hitelezők, Nemesgulács és Nick szállítója kivételével, egyetlenegy esetben sem indítottak eljárást. Ennek indoka, hogy kezdetben „bíztak” abban, hogy az önkormányzat helyett majd a központi költségvetés rendezi azok tartozását (ez a régi tanácsi időszakból fakadó berögződés volt), a törvény szabályainak ismeretében pedig nem volt „érdekük” ilyen eljárás megindítása, mert előre látható volt, hogy követeléseik töredékét kaphatják meg, tehát inkább a „kivárásra” rendezkedtek be. A helyi önkormányzatok oldaláról „érthető", hogy csak valóban a legvégső esetben kérik maguk ellen az adósságrendezési eljárás megindítását, mert abban az esetben, ha ellenük az eljárást a bíróság megindította, kizárják magukat különböző támogatási lehetőségből. Tehát ez a „menekülési út” a legvégső fázisban lép be, illetve lépett be.

A kiváltó okok, szereplők motivációiról Az ismert, az irodalomban már leírt esetek jó részénél a számviteli és belső szabályozási gondok miatt alakult ki a csődközeli helyzet. Ahol nem volt ellenjegyzés, sem belső ellenőrzés, hiányoztak a bizonylatok, a testületi határozatok, ott a kifizetetlen számlák, ha ismertek voltak egyáltalán, lassan halmozódtak, míg egy külső hatás, például egy jogerős fizetési meghagyás, felborította a rendszert. A  belső ellenőrzés és a létező számviteli, ügyviteli szabályok megszegése, csalással és okirat-hamísítással vegyítve, képes a rossz döntések alapján, de ügyesen kezelt hitelügyleteket a fizetőképtelenség felé terelni. Az alvállalkozók számára ellenjegyzés, szerződés nélküli kifizetések szintén megszegik a közpénzekkel bánó tisztviselőkre vonatkozó írott és íratlan szabályokat. A számviteli

fegyelem és ügyrendi szabályok betartása a 19 csődesetből talán 3-4-et hamarabb robbantott volna ki, illetve esetleg megakadályozott volna. A hitelezők és beszállítok magatartása többrétű. Egyrészt nagyon bíznak az önkormányzatban s annak fizetési hajlandóságában. Másrészt a felbontott egyezségek jó részét a legnagyobb hitelező, kamathátralékok, vagy egyéb értékkövető követelései számlájára lehet írni. Még a meg nem született egyezségek esetében is, az önkormányzat a tőkeköveteléseknek 50–70%-át kínálta fel, azonnali vagy halasztott fizetéssel. A nagyobb hitelezők, akik évekig nem érvényesítették jelzálog vagy egyéb biztosítékaikat, vagy évekig pereskedek, az egyezségi tár­ gyalások pillanatában keményítettek csak be. A kamatok miatt az egyezkedés kárára már hajlandóak kockáztatni a bírósági vagyonfelosztást. A vagyonfelosztás mindig a hitelező kárára történik, ennek ellenére, több, véleményünk szerint reális és józan ajánlatot utasított vissza önkényesen a hitelezők egy része. A hitelezők és beszállítók nem indították el egy esetben sem az adósságrendezést. Viszont amikor elindultak, sok esetben az önkormányzat nyilvántartása szerint nem jelentkezett az összes hitelező, pl. Dunafalva esetében a 72 millióból 5 millió nem jelentette be igényét soha. A testületek mindegyik esetben együttműködtek, néha értetlenül, a csődgondokkal és a bírósággal. Nem kellett feloszlatással, új választással fenyegetni egy települési testületet sem. A gondok inkább abból származtak, hogy a testületek a csődgondnoktól várták a pénzügyi és szervezési reformjavaslatokat, valamint a nehéz döntéseket rá bízták volna. A csődgondnokok, a jegyzőkönyvek alapján, a legnagyobb gondossággal és odafigyeléssel kezelték a válságköltségvetésre, valamint egyezségre kialakult javaslatokat. De nem képviselhették sem a testületet, sem a hitelezőket, hanem inkább a bíróságot és közvetve az államot. A testületekkel a fő gond az volt, hogy nem voltak hajlandóak létszámot csökkenteni, adókat emelni, a kötelező feladatokra szűkíteni a költségvetést. Továbbá, az „önhiki” és egyéb állami forrásokkal igyekezték mellőzni a nehezebb döntéseket. A vagyonfelosztás fő okozója a hitelezők irreális várakozásai a kamatokkal kapcsolatban. A vagyonfelosztás jellemzői közé tartozik, hogy ilyenkor a kamathátralék nulla százalékát tudják érvényesíteni a hitelezők, és a tőketartozás kis hányadát, 1–10%-át kapják meg készpénzben. Érdekes, hogy a csőd előtti időszakban az esetek nagy részében komoly működési, a hitellel nem kapcsolatos hiányok merülnek fel. Így a csődbejelentés előtti hónapokban a ki nem fizetett számlák, főleg működési számlák, 2-3-szorosra emelkednek. Ilyenkor már a működési, rövid lejáratú számlákat sem tudják fedezni, s ennek tetejében érkezik meg a 4-5 éve várható inkasszó.

Önkormányzati 20 pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok

Önkormányzati adósságrendezési eljárások (1996–2008) Település

Lakosság (fő)

Adósság nagysága (millió Ft)

Az eljárás megindítása (Közzététel)

Eljárás befejezése (Közzététel)

Eredmény

Atkár

1685

98

2001. 10. 25

2002. 08.01

egyezség

Bakonszeg (I.)

1278

152

1996. 08. 22

1998. 07. 23

vagyonfelosztás

Bakonszeg (II.)

1278

60

2000. 08. 03

2001. 09. 26

vagyonfelosztás

783

79

1996. 08. 22

1997. 03. 26

egyezség

Csány

2298

46

1996. 08. 15

1997. 04. 03

egyezség

Csepreg

3333

89

1999. 04. 15

2000. 04. 27

vagyonfelosztás

Domaháza

1082

22

1997. 11. 20

1998. 06.

egyezség

Dunafalva

1185

69

2003. 03. 13

2005. 12. 29.

vagyonfelosztás

Egerszólát

1107

24

1996. 08. 25

1997. 04. 03

egyezség

2005. 08. 11

n.a.

n.a.

Bátorliget

Felsőmocsolád Forró

559 2547

n.a.

2005. 04. 07.

2005. 12. 15

egyezség

Gilvánfa

341

26

2000. 09. 21

 

n.a.

Kács

654

32

1996. 12. 12

1997. 07. 24

egyezség

Nágocs (I.)

856

123

1996. 09. 05

1998. 07. 23

egyezség

Nágocs (II.)

856

46

2000. 09. 21

2002. 05. 09

vagyonfelosztás

Nemesgulács

1 100

n.a.

2007. 06. 21.

2008. 01. 28.

egyezség

Páty

4998

400

1996. 08. 15

1999. 03. 04

vagyonfelosztás

Sáta

1391

55

1999. 02. 25

2002. 08. 01

vagyonfelosztás

Somogyfajsz Somogyudvarhely Sorokpolány Sóstófalva

553

86

1999. 07. 29

2001. 09. 13

vagyonfelosztás

1208

31

1998. 03. 05

1998. 11. 19

egyezség

825

11

1999. 04. 01

1999. 12. 30

egyezség

3509

6

1999. 01. 21

1999. 12. 30

egyezség

Jókay Károly

Lapelőfizetés és CD együtt!

KÖZbeszerzés – kérdések és válaszok lap •  közbeszerzési gyakorlat •  esettanulmány •  az Európai Bíróság közbeszerzési esetjoga •  jogszabályváltozások •  szakértői válaszok 8 munkanapon belül •  a kérdések adatbázisa az interneten

Közbeszerzési döntőbizottsági határozatok CD Csak a CompLex Jogtárral vagy a CompLex Jogtár Plusszal együtt működik! A havi megjelenésű lap előfizetési díja a 2009-es évre 30  000 Ft + áfa (31  500 Ft) Az előfizetés tartalmaz egy Közbeszerzési döntőbizottsági határozatok CD-t, melynek értéke 15  000 Ft + áfa (18  000 Ft). 1117 Budapest, Prielle K. u. 21–35. • Telefon:+36 (40) 464-565 • Fax: +36 (1) 464-5657 • www.complex.hu

Önkormányzati

pénzügy

kér­d é­s ek és vá­la­s zok

21

Körkér­dé­s A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elvárásai a 2009. évi költségvetéstől Az önkormányzatok az elmúlt néhány évben fokozatosan egyre nehezebb gazdasági helyzetbe kerültek, amit a szigorodó feltételek mellett is növekedő ÖNHIKI-s települések nagy száma mutat. Az elmúlt évben közel az önkormányzatok fele került önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetbe. A mára kialakult helyzetben a kötelező feladatok ellátására szolgáló normatív támogatás átlagosan csupán a költségek felét fedezik, s az önkormányzatok saját forrásai is egyre szűkebbek. A nehéz helyzetre figyelmeztető jel, hogy jelentősen megnövekedett az önkormányzatok adósságállománya, a helyzet komolyságát az mutatja, hogy a hitelek között mára már jelentős a működési hitel is. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a 2009. évi költségvetés tervezésénél elvárja a támogatási rendszer reálértékének megőrzését, továbbá, hogy olyan költségvetés szülessen, aminek nem következménye a további eladósodás, és a tömeges csődhelyzet kialakulása. Ezzel szemben a költségvetés már a harmadik verzióba kerül beterjesztésre, a különböző módosító indítványok még áttekinthetetlenebbé teszik az amúgy is naponta változó helyzetet. Az azonban már megállapítható, hogy az önkormányzatok elvárása nem teljesül, és ismét néhány százmillió forinttal kevesebből gazdálkodhatnak. A késlekedés nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, hiszen a települési költségvetések a központitól függenek, a jogszabály szerint már készíteni kellene a költségvetési koncepciót, de a késlekedés miatt az önkormányzatok is késésbe fognak kerülni. Az önkormányzatok a korábbi évekkel megegyezően, tudomásul véve a nehéz nemzetgazdasági helyzetet az alábbi elvek érvényesítését kívánja elérni: 1. A kormányzat az önkormányzati szférában dolgozók bérnövekményének fedezetét teljes egészében biztosítsa, bár a tervezet nem növekedést, inkább csökkenést irányoz elő, ami a normatív támogatás csökkentését is eredményezi. Ennek következtében csökken a közszféra versenyképessége, ami a munka minőségének a romlását fogja előidézni. Mindemellett a közszféránál jelentős létszámcsökkenés is várható, aminek a munkanélküliség növekedése a következménye. 2. Az elmúlt években a normatív támogatások reálértéke folyamatosan csökkent, az infláció tervezett mértékét ténylegesen meghaladó infláció miatt. Az önkormányza­ tok elvárják, hogy a folyamat megálljon és a támogatás alapját a 2007. évi támogatás 2008. évi tényleges inflá­ cióval korrigált értéke, a 2008. évi támogatás 2009. évi

tervezett infláció értékével korrigált érték adja, amely az évközi inflációnövekedés I. félévi adatai alapján korrekcióra kerüljön. 3. A jelentősen megnövekedett energiaköltség nagy terhet ró az önkormányzatokra, amit még tetéz az évközi áremelkedés. Az önkormányzatok elvárják, hogy az évközi energia-áremelkedés értékének a támogatási rendszeren belül történő korrekciója megtörténjen. 4. Az önkormányzatok mellett a lakosság helyzete is katasztrofális, újabb adók kivetésével már nem lehet tovább terhelni. Javasoljuk az ingatlanadó napirendről való levételét. 5. Az önkormányzatok a normatív támogatás elégtelenségéből származó hiányt a saját bevételeiből, jelentős részben az iparűzési adóból tudják fedezni. Az iparűzési adó bármilyen csökkentése a még talon maradó településeket is ellehetetleníti. Javasoljuk az iparűzési adó változatlanul hagyását. Javaslataink nem újak, a költségvetési vitánál minden évben visszatérnek, egyre kisebb eredménnyel. A költségvetési tervezet eddig megismerhető számaiból sajnos további romlás prognosztizálható, aminek következtében az önkormányzatok tovább sodródnak a csőd közeli, egyre kilátástalanabb helyzetbe.

Gödöllő, 2008. november 26.

Dr. Fábián Zsolt a MÖSZ főtitkára

2009-es önkormányzati várakozások A 2009-es esztendővel kapcsolatos önkormányzati várakozásokról és elvárásokról írni meglehetősen nehéz, mivel nem csupán az ország, de a világ gazdasági helyzete is kiszámíthatatlan. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a korábbi évek gyakorlatának megfelelően kísérletet tett a beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat értékelésére és az azzal kapcsolatos észrevételek, javaslatok megfogalmazására annak érdekében, hogy alapját képezze a hét országos önkormányzati szövetség közös állásfoglalásának. Az országos önkormányzati érdek-képviseleti szövetségek előbb a 2008. szeptember 29-én az Országgyűléshez benyújtott költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban, majd az időközben – a világgazdasági válság következ­ ményeinek figyelembevételével – átdolgozott és 2008. október 18-án beterjesztett törvényjavaslat ismeretében alakították ki véleményüket. A törvényjavaslat második változatához a Kormány nevében a pénzügyminiszter –  a  válság alakulásának ismételt áttekintését követően,

Önkormányzati 22 pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok

valamint az IMF, a Valutalap és az Európai Unió által nyújtott készenléti hitel igénybevétele feltételeinek ismeretében – módosító javaslatcsomagot nyújtott be 2008. október 31-én. Ennek a változatnak az alapján szavazott az Országgyűlés a 2009-dik évi költségvetés sarokszá­ mairól. Mindezek alapján 2009-ben az önkormányzatok a központi költségvetésből 1275,6 milliárd Ft forráshoz jutnak. Ez a 2008. évi eredeti előirányzatnak a 94,6%-a. A ter­ vezett 4,5%-os inflációt figyelembe véve a központi for­ rások 2009. évi reálértéke a 2008. évi összeg 90%-a. A  2008. évi korrigált előirányzathoz képest a 2009. évi központi források 1,9%-kal növekszenek. A tervezett infláció miatt ez esetben is reálérték-csökkenéssel számolhatunk. Az önkormányzatok kiadási struktúrája ismertében az infláció mértéke önkormányzati körben lényegesen nagyobb. Mindezek alapján megállapítható, hogy az önkormányzatok jövő évi költségvetésből származó bevételei reálértékben messze alulmúlják a 2008. évit, ami az intézmények működtetését, a fenntartási költségek és kötelező feladatok finanszírozását ellehetetlenítik. A mó­­ dosító javaslat az önkormányzati szférában azt jelenti, hogy a második változathoz képest: – a 2009. évi bérbefagyasztás miatt 73,1 milliárd Ft kikerül a központosított előirányzatokból, – a 13. havi juttatás elmaradása következtében 71,9 milliárd Ft-tal csökkennek a bérhordozó normatívák és támogatások, – a szociális juttatások nominális szinten tartása miatt 6,9 milliárd Ft-tal csökkennek a pénzbeli szociális juttatások és a jövedelempótló támogatások A nemzetgazdaság egészében tervezett és a törvény­ javaslat módosítását szükségessé tevő további megszi­ gorítások terheinek többsége – fentiek figyelembevételével – döntően a közszférát, az önkormányzatokat sújtja. A  makro­­­­­­­­­­gazdasági prognózisok szerint a költségvetési szférában a nettó átlagkeresetek 5,5%-kal csökkennek, miközben 1,6%-os nettó átlagkereset-növekedéssel számolnak országos szinten. A válságból eredő terhek ilyen fajta szétterítése elfogadhatatlan. Csak az arányos teherviselés szerinti elvonások fogadhatók el nagyobb megrázkódtatás nélkül a társadalom különböző szféráiban. A törvényjavaslat és a módosító indítványok az önkormányzatok összes bevételét 2009-ben 3284 milliárd Ft-ban prognosztizálja. Az összes bevételben a módosítás után is a legkritikusabb három tétel az iparűzési adóból, a vagyonértékesítésből, valamint a hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból származó tervezett összeg. 2009ben a makrogazdasági pálya az Országgyűlés által tárgyalt változatban lényeges változást mutat. Eszerint a GDP 1%-os csökkenése prognosztizálható. A gazdasági reces�szió a multinacionális cégek, a hazai kis- és középvállalkozások termelésének visszafogását, csökkenését, esetleges megszüntetését is jelenti. A gazdasági válság elhúzódásával kell számolni. Erre figyelemmel az önkormányzatok Önkormányzati

pénzügy

kér­d é­s ek és vá­la­s zok

iparűzési adóbevételei 2009-ben mindenképpen a 2008. évi szint alatt maradnak, szemben a központi számítások szerinti várakozásokkal. Az ingatlanpiac jelentős lanyhulása is tartósnak bizonyul. Ez a kereslet-visszaesés és az önkormányzatok vagyonértékesítési lehetőségeinek kimerülése következtében a jövedelemszerzésnek ez a formája jelentéktelen mértékű lehet 2009-ben. A pénzügyi válságból adódóan a kölcsönfelvételek lehetőségei szűkülnek, szigorodnak, költségeik növe­ kednek. Ez már most is arra hívja fel a figyelmét az ön­­ kormányzatoknak, hogy körültekintőbben döntsenek ­kölcsönfelvételi szándékukról, bár a működőképesség fenntartásához egyre több külső forrás bevonására kény­ szerülnek. Ennek ellenére vélhetően nem kerül sor a központi számítások szerinti további 180 milliárd Ft kölcsön felvételére. A 2009. évi makrogazdasági paraméterek alapvető megváltozása miatt az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi feltételeit jelentő összes bevétel reális értéken történő újraszámolása szükséges. Mind a központi források reálértékének drasztikus csökkenése, mind a saját bevételek irracionális volta az önkormányzatok összességében azt jelzi, hogy 2008-hoz képest 2009-ben a pénzügyi feltételeik tovább romlanak. Az önkormányzatok számára rendelkezésre álló összes bevétel csökkenése – változatlan feladatstruktúra mellett – az önkormányzati rendszer egészének ellehetetlenüléséhez vezet. Áthidaló megoldást csak az jelenthet, ha a beszűkült bevételekkel azonnal összhangba hozzák a jogszabályok a kiadásokat, akár feladatok megszüntetésével, akár az ellátás szakmai normáinak lazításával, akár az uniós előírások teljesítésével szembeni mentesség biztosításával. A gazdaságilag súlyos gondokkal küzdő önkormányza­ tok száma folyamatosan növekszik. Az önkormányzati rendszer még inkább polarizálódik, ami belső szolidaritással nem kezelhető. Ez a folyamat egy év költségvetésével nem állítható meg, hiszen az állam folyamatosan vonul ki az önkormányzati kötelező feladatok finanszírozásából, rákényszerítve a csökkenő központi forrás által nem finanszírozott rész saját bevételből való pótlására. Erre az önkormányzatok jelentős része, köztük is a kistelepülések túlnyomó többsége képtelen: mivel saját bevétele gyakorlatilag nincs, a központi forrásoktól függ a feladatellátás lehetősége, a működőképesség maga. Sürgősen megoldást kell találni elsősorban a létfenntartásuk határát elérő, növekvő számú kistelepülés működőképességének helyreállítására. Különösen az 500–1000 fő alatti falvak esetében egyre többen kerülnek végveszélybe, miután a kötelező önkormányzati feladatokat már mind „közösbe” adták, intézményt nem tartanak fenn, adóbevétellel alig rendelkeznek, az egyre inkább elöregedő közösségük pedig növekvő szociális terhet jelent a közszolgáltatásban. Ugyanakkor a bemutatott és igazolt működési forráshiányuk töredékét kapják csak meg az ÖNHIKI-pályázaton. Mindezek figyelem-

23

bevételével elkerülhetetlennek látszik átfogó válság­ kezelő program, egy központi válságterv kidolgozása. A folyamatosan romló gazdálkodási pozíció, a növekvő számú kötelező feladatok finanszírozásához legalább az átlagosan szükséges források biztosításának hiánya mára már az egész önkormányzati rendszer működőképességét veszélyezteti. Az elmulasztott átfogó reform hiányában részmegoldásokkal a gondok nem kezelhetők. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a korábbi évekhez képest a közös feladatellátások (körjegyzőség) és a többcélú kistérségi társulások többlettámogatása is jelentősen csökken, így a közösített ellátás is finanszírozhatatlanná válhat. Sem egyedül, sem közösen nem megy, vagyis az eddigi úton nincs tovább.

A jelenlegi differenciálatlan feladattelepítés nem tartható fenn, sürgősen tisztázni kell(ene), hogy mely feladatot, milyen minőségben és milyen feltételrendszerben és hol, mely önkormányzati szinten lehet ellátni. Meg­ engedhetetlen, hogy az egyes önkormányzatok teherbíró képessége, tehetsége, szándéka alapján történjen meg a feladatellátás, vagy annak szankció nélküli elmaradása. A gazdasági válság és az azzal összefüggő megszorítások kijózanító hatással lehetnek a döntéshozókra, melynek következtében megtörténnek az ésszerű lépések az önkormányzati rendszer hosszú távú működőképességének érdekében.

Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára

Önkormányzati 24 pénzügy kér­d é­s ek és vá­l a­s zok