5. tétel
Petőfi forradalmi költészete (7. o.) Vázlat: 1. Petőfi életéből - politikai helyzet: reformkor - forradalom és szabadságharc - Petőfi szerepe a forradalomban és a szabadságharcban (márciusi ifjak, Pilvax, Nemzeti dal, Nemzeti Múzeum, Júlia, Bem) - Petőfi halálának körülményei 2. Forradalmi látomásköltészet - A reformkor problémái, a szabadság ügye, a forradalom előtti időszak, forradalom és szabadságharc végigkövethető a költő versei alapján - a témához tartozó versek: Szabadság, szerelem (programadó) Egy gondolat bánt engemet (rapszódia, lassú elmúlás – nagyszerű, a haza sorsáért vállalt hősi halál, világszabadság) A XIX. század költői (ars poetica, a költő szerepe: lángoszlop, a népet vezesse a Kánaán (az ideális haza) felé. Egyenlőség: „bőség kosarából, a jognak asztalánál, a szellem napvilága”. Hamis próféták, utókor hálája Nemzeti dal (refrén, ellentétek, szónoklat: elérkezett a tettek ideje) Föltámadott a tenger (allegória: tenger, vihar – a forrongó tömeg, a forradalom képei); a zsarnokok bukásának megjövendölése, a nép fenyegető ereje (utolsó vsz.) További felhasználható versek, nem kötelező: Csatában, Négy nap dörgött az ágyú, Európa csendes, újra csendes - Látomásköltészet: vátesz-költő, aki megjövendöli előre, megírja műveiben a jövőt. Nem jósol, csak bekövetkezik az, amit leír, pl. Ott essem el a harc mezején…, Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt… valamelyik vers részletesebb bemutatása (műfaj, téma, költői kifejezőeszközök)
FOGALOMMAGYARÁZAT
-
A rapszódia az ódai műfajok közé tartozik. Eredetileg a rapszodosz (görög 'vándorénekes') által a homéroszi eposzokból előadott dal. Műfajfogalommá a 18. században vált a zenei szaknyelv kifejezésének átvételével.
Jellemző vonásai: a zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet, a külső forma és a ritmus kötetlensége; a hangnem emelkedett jellege.
metafora: (gör. metaphora, epiphora, lat. translatio) ‘átvitel’ Névátvitelre épülő szókép. Két fogalom vagy jelenség azonosítása közös külső vagy belső vonásaik vagy hangulati egyezés alapján. Alaki hasonlóságuk miatt nevezzük a gabona termését szemnek, az elektromos izzót villanykörtének, funkcióbeli hasonlóság miatt beszélünk az ország szívéről, érzelmi-hangulati motiváltságúak egyes becenevek, kedves megszólítások, pl. csillagom. Szófajukat tekintve a fenti metaforák főnéviek. Más szófaj is állhat metafora szerepben, pl. melléknévi: a gyászos idő, színes program, igei: a rohan az idő, ébred a természet. Szerkezetileg lehet a metafora teljes vagy egyszerű. A/ A teljes metaforában jelen van mind a fogalmi (tartalom), mind a képi (hordozó) elem. (Fogalmi sík és képi sík) Pl. Országok rongya! könyvtár a neved, (fogalmi sík: könyvtár, kép sík: országok rongya) (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban); ...az érdek, tudniillik a személyes érdek melegsége parányi szikra nagy télben. (Kölcsey Ferenc: Szemere Pálhoz Pozsony, 1834. augusztus 2.); S a gazdag, tiszta párává lobban el az alkimista-üstben.
érc,
a
(Baudelaire: Előhang). Az egyszerű vagy hiányos metaforából hiányzik a fogalmi elem. Pl. Járt vadászni Mint védője a keresztnek. (Arany János: Szibinyáni Jank); Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant (Arany János: Szondi két apródja)
híres
akarat
farkasokra
6. tétel
Janus Pannonius költészete (6. o.) Vázlat:
-
-
-
-
1. A korszakról reneszánsz, Mátyás udvara – újjászületés, az antik görög-római műveltség mintául vétele a reneszánsz eszmei háttere: humanizmus – az emberiesség, emberközpontúság – szemben az korábbi korok merev, az egyént háttérbe szorító, az Istennek alárendelő volta megszűnik 2. Janus Pannoniusról Névváltoztatásáról (Csezmiczei János) Latinul ír – mint a kor jelentős költői Tanulmányai külföldi, észak-itáliai egyetemeken: Padova, Ferrara (szellemi szülőhazája Itália, Itália a virágzó reneszánsz kultúra bölcsője: Botticelli – Vénusz születése) Költői szerepéről: Pannónia dicsérete 3. Költészete: Pannónia dicsérete műfaja (epigramma – fogalma, jellemzői, megjelenésük a versben) téma (híd-szerep: Európában képviselni országunkat, öregbíteni jó hírünket, itthon pedig virágzó reneszánsz kultúrát teremteni versforma: disztichon (1 hexa- és 1 pentameter) 4. Élete végéről: szellemi hontalanság gyötri, Mátyás elleni összeesküvés, menekülés, tüdővész, halála Medvevár (Belgrád közelében)
FOGALOMMAGYARÁZAT
-
-
epigramma: rövid, tömör költemény (eredetileg sírfelirat volt; a legismertebb és az első a világirodalomban Szimonidésztől a spártai hősök sírfelirata: „Itt nyugszunk, vándor…”) Két részből áll, ezek között ellentét feszül. időmértékes verselés: a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapuló verselési forma, legismertebb a disztichon, benne hexa- és pentameter (Pannónia dicsérete, Huszt)
7. tétel
Balassi Bálint verstípusai (6. osztály) Vázlat: 1. A korszakról - Reneszánsz – újjászületés, az antik görög-római műveltség mintául vétele - a reneszánsz eszmei háttere: humanizmus – az emberiesség, emberközpontúság – szemben az korábbi korok merev, az egyént háttérbe szorító, az Istennek alárendelő volta megszűnik - már nem latinul írnak, Balassi az első jelentős (és ismert) magyarul verselő költő 2. Balassi életéből -
-
-
születése, halála zavaros anyagi ügyek a papától, szerelmei (Dobó Krisztina a feleség, unokahúga – érdekházasság, Júlia – Losonczy Anna, Célia, Fulvia verstémái: katonaénekek (tavasz-dalok) – Egy katonaének szerelmi költészet (Júlia-versek, Anna-versek, Célia-versek, Fulvia) – Hogy Juliára talála… istenes versek – Adj már csendességet! Verselemzés: Hogy Juliára talála…: udvarló költemény, a költő lángoló szerelme – Júlia hűvös reagálása, köszöntés a kor szokásainak megfelelően (térd- és főhajtás, mosoly), metaforák hosszú sora (drágalátos palotám, jó illatú piros rózsám), minden versszak végén egy áldás, jókívánság Egy katonaének – a végvári élet dicsérete, a katonaélet vonzó lehetősége: a hírnév: Az jó hírért-névért…, Balassi-strófa
FOGALOMMAGYARÁZAT
- A reneszánsz (francia renaissance, olasz rinascimento, jelentése magyarul: újjászületés) a képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, majd átterjedt egész Itáliára. Az Alpoktól északra fekvő európai területeken majd csak 1500 után terjedt el. A reneszánsz megjelölés a XIX. században keletkezett, elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek és ezek hasznosításának művészeti és tudományos újra felfedezésére utal. Másodsorban ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is jelöli. A reneszánsz kort az itáliai reneszánsz nyitotta meg. Észak-Itáliából indult, a központja Firenze volt. Később terjedt dél felé, hogy Rómát is teljesen újjáformálja, a város teljesen újjáépült. Itáliából terjedt el Európa többi részére.
- A Balassi-strófa Balassi Bálint költészetében kialakult versforma, a verstörténet szempontjából fontos újítás. Balassi leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használja. A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is megvalósul a hármas szerkesztési elv. Legismertebb példája a reprezentatív Balassi-strófa, melynek rímképlete a6 a6 b7, c6 c6 b7, d6 d6 b7. Így tulajdonképpen három hosszúsorból (b-rímek) áll a versszak, minden sorban belső rímekkel. Példa:
Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek,
„
”
Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek; Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek; … – Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
Még egyszer, más szerkesztésben: Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek, Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek; Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek;
6 6 7 6 6 7 6 6 7
a a b c c b d d b
A sorok szótagszáma tehát 6-6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b. Egyes kiadásokban, ahol nem férnek ki egy sorba a hosszúsorok, előfordul, hogy hat sorba tördelik a versszakot. -
8. tétel
A történelmi regény – Gárdonyi: Egri csillagok (6. o.) - választható mű Jókai: A kőszívű ember fiai (7. o.) EGRI CSILLAGOK A regény fogalma: nagy Műfaji jellemzők terjedelmű epikai alkotás, több szálon futó cselekmény, fő- és mellékszálak, főés mellékszereplők, epizódszereplők, hosszú cselekményidő – évtizedek, szereplők életútja
A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
Regényfajták: társadalmi, lélektani, kaland-, romantikus, gótikus regény (rémregény), detektívregény, sci-fi… Történelmi regény… Történelmi regény: valamely A regény fajtája történelmi kor, történelmi esemény köré épülő regényes történet. A valós történelmi események, szereplők csak a keretét adják az író képzelete által teremtett cselekménynek. Gárdonyi Géza – XX. századi Az íróról röviden magyar prózaíró…(írói stílus, egyéb regényei)
Gárdonyi olvasmányai, kutatásai a hitelesség kedvéért
A mű keletkezéséről
A török elleni küzdelem, Eger vár ostroma és védelme, a magyarok hősies helytállása
Cselekménye röviden, a téma
Eger – a hősi helytállás helyszíne, A cím értelmezése csillagok: a hősiesen küzdő magyarok (ragyogás, csillogás, fény, tisztaság) Szemben vele a hold – török jelkép
Jókai Mór, a legolvasottabb magyar szerző, „a nagy mesemondó” számtalan regény alkotója a XIX. Századi romantika képviselője A szabadságharc regénye, Jókai a közelmúlt eseményeit írja meg regényes formában A forradalom és szabadságharc sodrásában bemutatott társadalmi csoportok, személyek élete, törekvései, a haza megmentéséért vívott küzdelmek és egyéni szándékok A kőszívű ember – Baradlay Kazimír, császárpárti, betegsége: szív-koszorúér kövesedés, de a jelző a megkövesült akarat jelképe is: életét a császár híveként élte, s ennek szellemében kívánja biztosítani, kijelölni fiai és
asszonya életét is végrendeletében Szereplők jellemzése, az általuk Műelemzés képviselt érdekek bemutatása, a mű szerkezete Két nagy egység: A mű szerkezete I. a kor bemutatása, a török idők, események, melyek elvezetnek a várostromig II. a várostrom eseményei és benne a magánemberek sorsa (fejezetcímekkel) Szerkezeti egységek: * A gyerekek elrablása EXPOZÍCIÓ * KONFLIKTUS
Két egység: I. az anya hazahívja a baradlayfiúkat II. a szabadságharc eseményei és benne a magánemberek sorsa
* A végrendelet * Marie fogadalmat tesz, hogy az ellenkezőjét fogja cselekedni: az anya ekkor a HAZA jelképévé válik – hazahívja gyermekeit, fiait KIBONTAKOZÁS * TETŐPONT - itt nevezhetjük mélypontnak MEGOLDÁS *
* * *
* a tankönyv(ek) alapján kitölteni!!! FOGALOMMAGYARÁZAT
-
anekdota: rövid, prózai alkotás, jellemzően csattanóval illetve erkölcsi tanulsággal végződő történet, amely az adomával ellentétben létező történelmi személyekhez kapcsolódik. A történet lehet valós vagy kitalált, de mindenképpen hihető.
A népköltészetben is fellelhető a mese egyik alfajaként, de rokonítható a szólással, illetve a trufával is. Közel áll hozzá a görög apophtegma, amely szintén történelmi alakokhoz kapcsolódik, de a befejezése egy bölcs mondás. További rokon műfajok a latin nyelvű facetia, a francia fabliau, illetve a német Schwank.
-
konfliktus: elbeszélő és drámai művek szerkezeti eleme, összeütközés, az ellentétes erők összecsapása
