Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
Házirend
Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 1184 Budapest, Hengersor u. 34. (1) 295-1941, (1) 295-1943
[email protected] OM: 035439
Tartalomjegyzék A házirend hatálya .............................................................................................................................. 3 Bevezető .............................................................................................................................................. 3 A tanítás megszervezése ..................................................................................................................... 4 Az iskolai megjelenés módja - Felszerelések ..................................................................................... 5 A testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok ........................................... 6 A távolmaradás igazolása.................................................................................................................... 6 A tanulók jogai .................................................................................................................................... 7 A tanuló kötelességei .......................................................................................................................... 8 A szociális segítés alapvető formái: .................................................................................................... 8 A diákönkormányzat ........................................................................................................................... 9 A tanulók teljesítményének értékelési fórumai ................................................................................. 11 A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése ................................................ 11 A tanulók jutalmazásának elvei ........................................................................................................ 11 A tanulók fegyelmi felelőssége ......................................................................................................... 12 Fegyelmező intézkedések ................................................................................................................. 13 Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás ................................................................................... 14 Kártérítési felelősség, biztonsági előírások ....................................................................................... 15 Anyagi felelősség .............................................................................................................................. 15 Helyiséghasználat, területhasználat .................................................................................................. 16 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya ........... 16 A tanulók egyéni véleménynyilvánítása ........................................................................................... 16 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája ................................................................. 17 Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja ............................ 17 Egyéb ................................................................................................................................................ 17 Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 18
Az iskola házirendje állapítja meg a Nemzeti Köznevelési törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.
A házirend hatálya A házirend személyi hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend hatálya kiterjed mindazon külső személyekre (szülőkre is) akik az intézmény létesítményeit használják.
A házirend területi hatálya A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. Ennek értelmében a házirend vonatkozik az ünnepségekre, kirándulásokra, szalagavató rendezvényre stb. is.
A házirend időbeli hatálya Elfogadásától a törvényi rendelkezés, illetve a helyi változtatási igény bejelentéséig.
A házirend jogi hatálya A HÁZIREND készítésénél figyelembe vettük az alábbi jogszabályokat:
- 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, - Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) -
Kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvényt (2012. évi XXVI. törvény által módosítva), A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényt, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
Bevezető Kedves diákunk! Az iskola célja - melyet szabad akaratodból elfogadtál akkor, amikor szüleid egyetértésével ide jelentkeztél -, hogy korszerű, jól megalapozott általános és szakmai műveltséget nyújtson, hogy megtanuld, hogyan kell belső értékeidet önmagadban felépíteni. Az itt eltöltött idő alatt törekedj kiegyensúlyozott egyéniséggé válni, megismerni, hogyan kell együtt élni és dolgozni másokkal, megteremtve annak lehetőségét, hogy felnőttként családod és nemzeted alkotóképes, hasznos tagja lehess! Minden közösségi élet létezésének nélkülözhetetlen feltétele a rend, a közérdekű megállapodásokhoz való alkalmazkodás. Mint az iskola tanulójának, érdeked és kötelességed, hogy 3
munkáddal óvd a választott intézmény becsületét, jó hírnevét, és mind az iskolában, mind az iskolán kívül fegyelmezett, művelt emberhez méltóan viselkedj. A fenti célok eléréséhez nyújt mindenki számára egyértelmű keretet a Házirend. A Házirend az iskola zökkenőmentes, eredményes működtetésének egyik alapvető eszköze, előírásai minden tanárra-diákra nézve kötelezőek.
A tanítás megszervezése Az iskolában a tanítási órák 800-kor kezdődnek. - A tanórák tartama 45 perc, amelyet 10 perces szünetek követnek. A 6. óra előtt a szünet 15 perc, mely a főétkezésre fordítható. Csengetési rend: 1. óra: 8.00 8.45 2. óra: 8.55 9.40 3. óra: 9.50 - 10.35 4. óra: 10.45 - 11.30 5. óra: 11.40 - 12.25 6. óra: 12.40 - 13.25 7. óra: 13.35 - 14.20 8. óra: 14.30 - 15.15 - Az igazgató kivételes alkalmakkor az előzőtől eltérő munkarendet is megállapíthat. A tanítási órák kezdetét csengetés jelzi. Csengetéskor a tanulók kötelesek elfoglalni helyüket a tanteremben, az órához szükséges taneszközeiket előkészíteni. A tanóra védelme a diákok és a tanárok közös feladata. Az utolsó óra után a diákok kötelessége a székek felrakása, a szemét összeszedése. Utolsónak az órát tartó tanár hagyja el a termet, majd bezárja az ajtót. A szaktantermekben diákok csak tanár jelenlétében tartózkodhatnak. Tanítási időben az iskolában a szülő keresheti a tanulót. Más személy ilyen célból az épületbe csak indokolt esetben engedhető be. A tanterembe érkező és onnan távozó tanárt az osztály felállással köszönti. Minden tanulónak elemi kötelessége az emberi kapcsolatok, az udvariasság szabályainak maradéktalan betartása. Ebbe az órai étkezés és rágógumizás tilalma is beleértendő. A hetesi teendők vállalása minden tanuló kötelessége. A heteseket az osztályfőnök névsor szerint jelöli ki (a bontott csoportnál is). Hiányzás esetén a következő diák veszi át a feladatot. A hetesek kötelessége az osztálylétszám és a hiányzók jelentése, a munkakezdés elemi feltételeinek - kréta, tiszta tábla - biztosítása. Szaktantermek esetében a tábla tisztaságáról a hetes az óra után gondoskodik. Ha csengetés után öt perccel nincs tanár az osztályban, a hetes jelzi azt az iskolavezetésnek. Az utolsó órák után, ha a csoport elhagyja a termet, a hetesek feladata az ablakok becsukása és a világítás kikapcsolása, amit az utolsó órát tartó tanár ellenőriz a hetessel együtt. A hetesek kötelességmulasztását az osztályfőnök szóbeli figyelmeztetéssel, ismétlődés esetén magasabb fegyelmi fokozattal bünteti. Minden osztályzásra kerülő tantárgy esetén a diáknak joga van indoklás nélkül kimentést kérni. Az ilyen éves kimentések száma azon tantárgyakból, melyek heti óraszáma 1, tantárgyanként 1 db, azokból a tantárgyakból, amelyek heti óraszáma legalább 2, tanéves szinten 2 db kimentés kérhető.
4
A kimentés egy adott tantárgy, adott napi minden óráján, minden számonkérési forma alól mentesít, kivéve a témazáró dolgozatot, a házi olvasmányok számonkérését, valamint a legalább egy héttel korábban bejelentett számonkéréseket. Ha a tanuló kimentést szeretne, azt az óra elején jelzi a tanárnak. Témazáró dolgozat egy nap csak egy írható. A tanár köteles a témazáró dolgozat várható időpontjáról a diákokat idejében tájékoztatni. A témazáró dolgozat pontos időpontját a tanár köteles egy héttel korábban bejelenteni. Témazáró dolgozat alól nincs kimentés. (Dolgozati időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok jussanak megegyezésre.) Az iskola által szervezett programokat, színházi előadásokat követő napokon csak témazáró dolgozatot lehet írni, de a színházlátogatók az egyéb számonkérési formák és az előző napon feladott házi feladat megírása alól mentesülnek. Az iskola területén kívüli, de az iskola által szervezett ünnepélyek listáját az éves munkaterv tartalmazza. Az IDB az éves munkaterv elfogadásakor véleményezési joggal rendelkezik. A munkatervben meghatározott rendezvényeken az iskola előírásai kötelezőek. A munkatervbe fel nem vett rendezvények nem kötelezőek. A diákok e jogaik sérülésekor az igazgatóságnak címzett írásbeli és szóbeli panasszal élhetnek.
Az iskolai megjelenés módja - Felszerelések Elvárjuk; hogy minden diák tisztán, rendes, ízléses külsővel és ruházattal jelenjen meg az iskolában. Az öltözködés ne kövesse a szélsőséges divatot! Vitás esetekben etikai bizottságot hozunk létre, melynek tagjai két fő a diákönkormányzatból, a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgatóhelyettes. Ékszerek viselése az iskolában felesleges, elvesztésük esetén az iskola anyagi felelősséget nem vállal, és ezzel kapcsolatos bizonyítási eljárást (tettenérés esetét kivéve) nem kezdeményez. Nem ajánlott az iskolába nagyobb pénzösszeget és értékesebb vagyontárgyakat behozni. Amennyiben ez elkerülhetetlen, úgy megőrzésre az igazgatónak, osztályfőnöknek, iskolatitkárnak átadható. A tanítási órákon a mobiltelefon, kép és hangrögzítő szórakoztatóelektronikai eszköz használata tilos, kivéve ha erre a tanórát tartó tanár szerint a tananyag elsajátításához szükség van. A folyosói szekrények a felszerelési tárgyak elhelyezésére szolgálnak. Zárásáról lakatok beszerzésével minden osztálynak gondoskodnia kell. A tanulók felszerelési tárgyaikat a tanítási óra után is a szekrényben hagyhatják, de az eltűnt tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A szekrények rendjéért az azt használók felelősek. Ünnepélyes alkalmakkor vagy az iskola képviseletében kötelező: lányoknak sötét szoknya, vagy nadrág (nem farmer), fehér blúz, fiúknak a fehér ing, nyakkendő, sötét nadrág/öltöny. Személyes érdek, hogy az órákon szükséges felszerelések, eszközök rendelkezésre álljanak. Az ez irányú kötelességeket a szaktanárok határozzák meg. Minden hiányosságot a tanítási óra megkezdésekor jelenteni kell.
5
A testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok -
A testnevelés órán az iskola által előírt felszerelésben kell részt venni (fehér póló, sötét nadrág, tornacipő) A sportfoglalkozásokon a tanuló nem viselhet karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, balesetveszélyes testékszert. Köteles a tanuló ezeket a tanár felszólítására levenni. A testnevelési órák előtt és után, ill. a sportfoglalkozások alkalmával tartsa be az öltözők és a tornaterem használatára vonatkozó előírásokat. A tanuló a tornateremben csak a szaktanár jelenlétében tartózkodhat. Az iskolai testnevelés óráról – szakorvosi javaslat alapján – az iskolaorvos mentheti fel a tanulót részlegesen vagy egy tanévre vonatkozóan. A felmentett tanulónak a testnevelés órákon jelen kell lennie, kivéve ha az első vagy utolsó órára esik. A könnyített testnevelésre utalt tanuló köteles a testnevelés órákon részt venni. A testnevelés óra alól felmentést a szülő indokolt esetben írásban kérhet gyermeke számára vagy egyéni mérlegelés alapján a testnevelő adhat. A testnevelésből alakalmilag felmentett tanulónak az osztályával azonos helyen kell tartózkodnia (tornaterem, udvar). Az órai hiányzások (felszerelés hiánya) délutáni foglalkozások keretében pótolhatóak annak érdekében, hogy a tanuló hiányzása ne haladja meg a 30%-ot.
A távolmaradás igazolása Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Amennyiben a késések száma egy tantárgy tekintetében eléri az ötöt, abban az esetben a tanulónak a mulasztott tananyagból be kell számolnia. A tanóráról csak indokolt esetben szabad távol maradni! Ilyenkor az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A mulasztást 3 napon belül igazolni kell. Az ez után bemutatott igazolás nem fogadható el, a mulasztott órák igazolatlanok. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a hiányzás betegség miatt huzamos, abban az esetben is az igazolást 2 hetente el kell juttatni az osztályfőnöknek, hogy a hiányzás adminisztrálása megtörténhessen. Délelőtti szakorvosi rendelést csak nagyon indokolt esetben lehet igénybe venni! Ehhez előzetesen kérni kell az osztályfőnök engedélyét! Minden orvosi igazolást a szülővel is alá kell íratni. Az elfogadható igazolások fajtái: orvosi: kórházi, szakorvosi, háziorvosi, szülői: a szülő egy tanévben 3 alkalommal, összesen 3 napot igazolhat, ehhez előzetes írásbeli kérelemre van szükség, mely engedélyt adhat a távolmaradásra, egyéb: igazgatói engedély (hivatalos kikérés esetén). A tanuló előre látható távolmaradásának engedélyezését (ha nem betegségről van szó) a távolmaradás előtt a szülő kérheti. Az engedélyt egy tanítási napra az osztályfőnök, több tanítási 6
napra az igazgató - távollétében az igazgatóhelyettes - adja meg az osztályfőnök véleményének meghallgatása után. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló előre nem látható távolmaradása esetén a szülő értesítse az osztályfőnököt, iskolatitkárt. Ennek elmaradása esetén a bejelentésig eltelt idő igazolását az osztályfőnök csak különösen méltánylást igénylő esetben fogadhatja el. A tanítási időben az iskola területét csak osztályfőnöki vagy nevelői írásos engedéllyel szabad elhagyni. Az írásos kilépési engedélyt a portán le kell adni. Tanóráról tanulót indokolt esetben csak az igazgató - távollétében igazgatóhelyettes - engedélyével lehet kihívni.
A tanulók jogai A tanulók jogait a 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről szóló törvény 46.§ tartalmazza. Igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tartsák tiszteletben, jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, kérje az őt ért sérelem orvoslását, kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A diákoknak joguk van osztályzásra beszedett munkáikat (kivéve a házi dolgozatot) legkésőbb a beszedéstől számított 10 (tanítással töltött) munkanapot követően az első közös órán kijavítva, leosztályozva és értékelve visszakapni. A tanár hiányzása esetén eltelt munkanapok ebbe a 10 7
napba nem számíthatók bele. A határidőn túl kijavított munkák osztályzatait a tanár csak a diák egyetértésével írhatja be az osztálynaplóba. A tanár a diákok egyetértésével írathat új dolgozatot, amennyiben a diákok határidőn túli dolgozatuk jegyeit nem íratták be. Amíg a tanár a már beadott munkát nem javítja ki, azzal azonos szintű, azonos tananyagot számonkérő, osztályzásra kerülő iskolai írásbeli munkát nem készíttethet, vagy a később megírt dolgozat osztályzatát csak a diák egyetértésével írhatja be az osztálynaplóba.
A tanuló kötelességei A tanulók jogait a 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről szóló törvény 45-46.§ tartalmazza. A tanuló kötelessége, hogy: részt vegyen a kötelező foglalkozásokon, rendezvényeken, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének, életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, tartsa meg a tanulmányi rendet, a szaktantermek kialakított munkarendjét, A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, védje az intézmény létesítményeit, felszerelését. haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.
A szociális segítés alapvető formái: A szociális segítségnyújtás a Nyílt Tér alapítvány pénzügyi lehetőségeitől függ. Iskolai Szociális Ösztöndíj Bizottságot működtetünk, melynek tagjai: (a) az igazgató, (b) az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, (c) a diákönkormányzat képviselője, (d) az adott tanuló osztályfőnöke, (e) a Nyílt Tér alapítvány kuratóriumának tagja (alapítványi támogatás esetén). Ez a bizottság dönt a nem kötelezően előírt tankönyvtámogatásokról, a Szülők Közössége által biztosított szociális támogatásokról, az alapítványi segítségekről. 8
Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.
A diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákkör létrehozásának feltételei: - legalább 8 fő közös akarata - az iskolai diákönkormányzat ajánlása - a diákkör tartalmi kérdéseinek meghatározása - a diákkört vezető, irányító, patronáló tanár felkérése. A diákkör megalakulásáról – annak anyagi feltételeinek biztosításával – az igazgató dönt az igazgatóhelyettes és diákmozgalmat segítő tanár meghallgatásával. A diákok egyénileg, vagy csoportosan kezdeményezhetnek színház-, mozi-, múzeum-, illetve üzemlátogatást. Szervezhetnek tanulmányi kirándulást. Az ezen való részvétel nem kötelező, a felmerülő költségeket egyénileg kell vállalniuk. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat tevékenységét az önkormányzat szervezeti-működési szabályzata alapján végzi. A tanulók nagyobb közösségén egy osztálylétszámot, vagy legalább 30 főt értünk. A tanulók osztályonként minimum háromfős osztály diákbizottságot hozhatnak létre. Ezen tanulók csoportja alkotja az iskolai diákbizottságot. A diákközgyűlés egyszerű többséggel választja az iskolai diákbizottság vezetőségét. Ez a vezetőség képviseli iskolánkat a kerületi diákönkormányzatban, valamint meghívottként a tantestületi értekezleteken.
9
A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával saját közösségi életük kialakításában. Egyetértési jogot és véleményezési jogot gyakorol az iskolai élet kialakításával kapcsolatos kérdésekben. Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell, továbbá szükséges esetekben össze lehet hívni. A diákok jogaik sérülésekor az igazgatóságnak címzett szóbeli és írásbeli panasszal élhetnek.
10
A tanulók teljesítményének értékelési fórumai Az iskola egységes értékelési rendszere megköveteli, hogy a tanulók teljesítményeikről egyértelmű visszajelzést kapjanak nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is. Ennek fórumai: Az osztályközösség munkájának értékelése osztályfőnöki órán történik (félévkor, év végén vagy értékelést kívánó osztályeseményeket követően). Az értékelésben közreműködhet az osztály önkormányzati szerve. Levezetője az osztályfőnök. Az iskolaközösség értékelésére félévkor és tanév végén az iskolarádióban vagy iskolagyűlésen kerül sor. Levezetője az igazgató.
A tanulók magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése A tanulók magatartás és szorgalom osztályzatáról félévkor és a tanév végén az osztályozó értekezleten az osztályfőnök dönt, az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok és az ODB észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével. A magatartás minősítésekor vizsgálni kell: az iskolai fegyelmi előírások (Házirend) betartásának következetességét, az érzelmi-indulati és társadalmi tényezők érvényesülését a tanulók viselkedésében (felelősségérzet, megbízhatóság, közreműködés az iskolai életben, a nemzeti és iskolai hagyományok fejlesztésében, helyzete az osztályban, együttműködése a társaival…). A szorgalom minősítésekor vizsgálni kell: a tanuló tanulmányi munkához való viszonyát, eredményességét (kötelességtudat, rendszeresség, pontosság, szakmai érdeklődés, tudásvágy…), a tanuló egyéni képességeit és ennek változtatására irányuló törekvését (emlékezőtehetség, felfogóképesség, figyelemkoncentráció…). A magatartás és szorgalom minősítése legyen nevelő hatású, ösztönző, segítse a tanulót a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait.
A tanulók jutalmazásának elvei Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy a tanulók különböző csoportjai. Ezek lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, szakkörök, diákkörök tagjai, iskolai sportkör tagjai stb. A jutalmazás alapjai: a tanulmányi munkában elért eredmények, a közösségért végzett tevékenységek, a különböző szintű versenyeken elért eredmények, az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek (pl. hagyományápolás, az élet más területén tanúsított kimagasló helytállás), minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység. 11
A jutalmazás formái és fokozatai: szaktanári dicséret: egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevékenységért) szóbeli dicséret, félévkor vagy év végén, írásbeli dicséret a naplóban, ill. a bizonyítványban, házi, városi tanulmányi sportversenyek 1-3. helyezéséért; osztályfőnöki dicséret: szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért, írásbeli dicséret: a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változások alapján, az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a tanév végén adható - a huzamosabb időn át végzett kimagasló munkát elismerő - ellenőrzőbe/bizonyítványba beírt dicséret; igazgatói dicséret: megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességeknek megfelelő tisztességes helytállás esetén; az OKTV és az OSZTV döntő fordulójába kerülés (behívás) esetén, megyei, városi, területi sportversenyek 1-3. helyezettjének, három osztályfőnöki dicséret után, az iskola hírnevét öregbítő, kimagasló tevékenységért. tantestületi dicséret: OKTV, OSZTV rangsorolt helyezéséért, országos sportversenyek 1-6. helyezéséért, az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért, a "Jó tanuló, jó sportoló" cím elnyeréséért. A jutalmazások lehetőség szerint mindig nagyobb közösség előtt történjenek (csoport vagy az osztály közössége előtt, tantestület előtt, iskolarádióban, iskolagyűlésen, ballagási vagy tanévzáró ünnepélyen). A tantestületi dicséreteket maradandó módon kell rögzíteni. A tantestületi dicséret kihirdetése mindig iskolai ünnepélyen, nagyobb rendezvényen történjék.
A tanulók fegyelmi felelőssége Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanság miatt megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. (A fegyelmező intézkedések és fegyelmi büntetések kiszabásánál az erre vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadók.) A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedés és fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó.
12
A tanulók fegyelmi felelőssége kiterjed minden tanulóra az iskolába történő beiratkozás pillanatától az érettségi-képesítő vizsga eredményének kihirdetéséig, kivéve, ha közben a tanuló tanulmányait megszakította, kizárták, vagy törölték a tanulók sorából.
Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések a fegyelmi vétségtől függően ettől eltérőek is lehetnek. Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli): a szaktárggyal kapcsolatos hanyagság, mulasztás (megkövetelt felszerelés hiánya, sorozatos készületlenség, órai fegyelmezetlenség). Következménye: a javasolt magatartási érdemjegynél vegye figyelembe a szaktanár. Osztályfőnöki figyelmeztetés: a Házirend normáinak előszöri megsértése, Osztályfőnöki intés: a Házirend normáinak ismétlődő megsértése, a Házirend normáinak előszöri, de szándékos megsértése, Következménye: a magatartás adott félévi jegye legfeljebb "jó" lehet. Igazgatói intés (írásbeli): az előző fokozatok utáni bármelyik Házirend-sértés, Következménye: "változó" magatartás az adott félévben. Igazgatói megrovás (írásbeli): az előző fokozatok utáni fegyelemsértés, az iskolai vagy iskolán kívüli erkölcsi vétség (lopás, alkoholos állapot, okirat-hamisítás stb.) esetén azonnal, a fokozatok figyelmen kívül hagyásával, dohányzás, szándékos rongálás, károkozás, engedély nélküli eltávozás, mobiltelefon, kép- és hangrögzítő, illetve szórakoztató elektronikai berendezés használata esetén (szóbeli figyelmeztetés esetén 2. használat után), az iskolába való beérkezés után az iskolából, a tanítás befejezése előtti engedély nélküli eltávozás Következménye: "változó" magatartás az adott félévben. Igazgatói szigorú megrovás (írásbeli): a tanárokkal, az iskola dolgozóival és a diáktársakkal szembeni szóbeli agresszió miatt, az igazgatói megrovásnak megfelelő vétség ismételt elkövetése. Következménye: „rossz” magatartás a tanév során. Az igazgatói szigorú megrovás kiszabása határeset, a cselekmény súlyosságának függvényében e kategóriában már fegyelmi eljárás is kezdeményezhető. A fegyelmi eljárás szabályait a köznevelési törvény tartalmazza. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. 13
A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az utolsó két pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a 20/2012 EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: Az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét, az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége, a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni, az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket, az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei, az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges, a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza, az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése, ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti, 14
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon, az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá, az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása, az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik, a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
Kártérítési felelősség, biztonsági előírások A könyvet kölcsönző tanuló (és az egyéb eszközöket is kölcsönző tanár) anyagilag felel a könyvek, eszközök megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért. Az elveszett vagy megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan, azonos példánnyal pótolni. Ennek hiányában a dokumentum mindenkori beszerzési értékét kell megtéríteni, illetve a kártérítés összegét a könyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul véve kell meghatározni. A visszafizetés mértéke az értékcsökkenés figyelembevételével kerül kiszámlázásra: 1 év után a beszerzési ár 76%-a 2 év után 50/-a, 3 év után 25%-a, 4 év után 0%-a. A befizetett pénzösszeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum, vagy a megrongált eszköz pótlólagos beszerzésére használható fel. A könyvtár biztonsági zárának (bejárati ajtó) kulcsa a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján helyezendő el. A könyvtár tisztaságára ügyelni kell. A könyvtárban étkezni, dohányozni és nyílt lángot használni tilos! Az iskolai könyvtár a tanulás és az ismeretszerzés szellemi műhelye, ezért fegyelmezett magatartást kérünk mindenkitől.
Anyagi felelősség A köznevelési törvény 59.§ foglalkozik a tanuló által okozott kárral és a kártérítés mértékével. Ha a tanuló az oktatási intézménynek, illetőleg a szakmai gyakorlaton (beleértve a múzeum-, intézménylátogatásokat és egyéb foglalkozásokat) kárt okozott, a kárért anyagi felelősséggel tartozik. A szándékos vagy gondatlanságból eredő károkozás esetén köteles a kárt megtéríteni. A visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért a tanuló teljes anyagi felelősséggel tartozik. A tanulónak az iskolából való végleges távozásakor vissza kell adnia az iskolától kölcsönvett könyveket, felszereléseket, a diákigazolványt. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskola köteles a kárt megtéríteni. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskola felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
15
Helyiséghasználat, területhasználat A tantermek esztétikussá tétele az osztályok feladata, mellyel minden év október 31-ig végezniük kell. A termek küllemét tekintve az osztályoknak az osztályfőnökkel kell megegyezésre jutniuk. Tilos a törvényben tiltott képek (reklámok, politikai szimbólumok), erotikus képek, agresszív jeleneteket ábrázoló képek nyilvános kifüggesztése. Ugyancsak tilos az ajtók belső vagy külső felületeit, vagy a lambériát dekorációs célra felhasználni. Az iskola vagyonának védelme, a tanterem leltári tárgyainak megőrzése, a rongálók elleni erélyes fellépés minden tanuló kötelessége. Az elkövetett vétségekért minden diák egyénileg és anyagilag felelős. A kárt okozó tanuló anyagilag felelősségre vonható, vagy helyreállításra kötelezhető. A tanítás befejeztével a tanulók kötelesek az osztályt tisztán és rendben hagyni, a villanyokat lekapcsolni, az ablakot becsukni Ennek betartásáért az utolsó órát tartó nevelővel együtt a hetesek felelősek. Amennyiben valaki a terem berendezését megváltoztatja, köteles annak helyreállításáról a foglalkozás befejezése után a legrövidebb időn belül gondoskodni.
A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabálya A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.
A tanulók egyéni véleménynyilvánítása A diákönkormányzaton keresztüli véleménynyilvánítás mellett a tanulóknak joga az egyéni véleménynyilvánítás is. A tanuló joga, hogy véleményt mondjon és javaslatot tegyen az oktató-nevelő munkával összefüggésben és minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösséget érinti. Kötelessége, hogy segítse elő az iskola feladatainak teljesítését. A tanulók egyéni véleménynyilvánításának fórumai: o osztályfőnöki óra o diákköri foglalkozás o osztálygyűlés o diákközgyűlés. 16
A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását 10 (tanítással töltött) munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani (a tanár hiányzása esetén eltelt munkanapok ebbe a 10 napba nem számíthatók bele). A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni.
Elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az elektronikus napló eléréséhez az intézmény honlapján link található, mely minden felhasználót egyszerűen vezet el az adminisztrációs felület kezdőlapjára. Minden, eNaplóban adminisztrált tanuló gondviselője részére nyilatkozatot készítünk, s a szülő aláírása után, a visszaérkező információk alapján tudjuk elkészíteni majd a hozzáféréseket számukra. Amennyiben a szülő nem kíván élni az eNapló adta lehetőségekkel, akkor vele a hagyományos módon a diák ellenőrzőjén keresztül közöljük a szükséges információkat. A gondviselői modul használatából adódó technikai problémák esetén segítséget nyújtunk.
Egyéb A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések a mellékletben találhatóak. A díjak megállapítása a Nemzeti Köznevelésről szóló2011. évi CXC. törvény, valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével történik. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján – A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok szintén a mellékletben találhatóak, s minden évben aktualizálva megjelenik az iskola weboldalán. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. Az iskola nevelési-oktatási céljainak megfelelő tanulói személyiségfejlődés, az egészséges, kiegyensúlyozott felnőtté válás érdekében az alábbiakat kell betartani: A tanulók számára a dohányzás, az alkohol és kábítószerek fogyasztása, árusítása, az iskola területére való bejuttatása a legszigorúbban tilos. 17
A tilalom érvényes az iskola által szervezett minden rendezvényre, függetlenül attól, hogy az az iskola területén történik-e. Minden alkohollal és kábítószerrel kapcsolatos vétséget a tantestület fegyelmi fóruma elé kell vinni. Tilos továbbá az iskola területén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. Tanítási órákon tilos a rágógumizás. A géptermekben étkezni, ill. oda üdítőitalt, tejet stb. bevinni nem szabad. A mobiltelefon tanítási órán is csak kikapcsolt állapotban lehet a diákoknál. Az iskola nem a párkapcsolatok elsődleges színtere, ezért a kirívó szexuális magatartásformák kerülendők. Az iskolában hirdetményeket csak az arra kijelölt helyen lehet kifüggeszteni. A kifüggesztendő plakátokat az iskolavezetésnek be kell mutatni. Minden nyilvános hirdetőfelületen elhelyezett közleményen szerepeljen a kihelyezés dátuma, a kihelyező személy aláírása, osztályának megjelölése. A rendezvény elmúltával a kihelyező személy köteles a közleményt eltávolítani. Az iskolai diákcsoportok megbeszélésre bármelyik nap bármelyik szünetét igénybe vehetik. Ennek kihirdetésére az iskolarádiót kizárólag a harmadik óra utáni szünetben használhatják fel. Az iskolában tartott minden összejövetelhez, rendezvényhez előzetes igazgatói engedély szükséges az osztályfőnök vagy az IDB munkáját segítő tanár javaslata alapján.
Záró rendelkezések 1. A Házirendet az osztályfőnökök minden tanév első napján ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A Házirendet minden, az iskolába felvett tanuló a beiratkozás napján megkapja. 2. A Házirend egy példánya megtalálható a tanári szobában, a könyvtárban, az osztályfőnököknél és az iskolai honlapon. 3. A Házirend szükség esetén felülvizsgálatra kerül. A házirend módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet. 4. Jelen Házirendet elfogadta a nevelőtestület, elfogadásakor egyetértési jogát gyakorolta a szülői szervezet, a diákönkormányzat. Nyilatkozat– Szülői Szervezet A Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola szülői szervezetének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Budapest, 2013. április 8. _________________________ a szülői szervezet nevében Nyilatkozat – Diákönkormányzat A Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a házirend elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Budapest, 2013. április 8. _________________________ a diákönkormányzat nevében
Budapest, 2013. április 8. _________________________ Sándorné Csikós Mária igazgató 18
