Informatikai Stratégia

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Informatikai Stratégia 2004-2008

2004. június

Szombathely Megyei Jogú Város Informatikai Stratégiája

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés...........................................................................3

1.1. Útkeresés ..................................................................................................... 3 1.2. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az eönkormányzat részstratégia elemei ............................................................... 4 1.3. Európai Uniós elvárások az önkormányzati informatikában ............ 7 1.3.1. Az eEurope 2005......................................................................................... 7 1.3.2. IDA program ................................................................................................ 7 1.3.3. Az IST program – az európai kutatásfejlesztés támogatásáért ................... 8

2. Előzmények, helyzetértékelés, eredmények ..........................9 2.1. Előzmények ................................................................................................. 9 2.2. Helyzetértékelés, eredmények .............................................................. 10 2.2.1. Kiemelt önkormányzati fejlesztések .......................................................... 10 2.2.2. Polgármesteri Hivatal informatikai helyzete............................................... 11 2.2.2.1. Informatikai hálózat........................................................................... 11 2.2.2.2. Mentési rendszer .............................................................................. 12 2.2.2.3. Vírusvédelem .................................................................................... 12 2.2.2.4. Tűzfalrendszer .................................................................................. 13 2.2.2.5. Szoftverek, alkalmazások ................................................................. 13

3. Alapvető stratégiai célkitűzések, rendszerfejlesztések ........16 3.1. Alapvető stratégiai célkitűzések............................................................ 16 3.2. Rendszerfejlesztési célkitűzések .......................................................... 17 3.3. Rövid-, középtávú célkitűzések (2004-2005) ..................................... 19 3.4. Hosszútávú célkitűzések (2006-2008) ................................................ 20

4.

A stratégiai célok megvalósítása......................................22

4.1. Megvalósítás kritériumai ......................................................................... 23 4.1.1. Kritikus sikertényezők................................................................................ 23 4.2. Rövidtávon megvalósuló minimum program ...................................... 24 4.3. Hosszútávon megvalósuló optimális program ................................... 24

5. Kistérség kapcsolódása az önkormányzathoz .....................26

2


1. Bevezetés 1.1. Útkeresés Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásával kijelölte azt az irányt, amely felé a jövőben haladni kíván. Az európai fejlődési folyamat egyértelműen a tudásalapú (új) gazdaság és az információs társadalom irányába halad. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) az ország felzárkózása kulcsának az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának kiterjesztését tekinti. Az információs társadalom megvalósulása érdekében az információ be kell, hogy épüljön az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció tekintetében a digitális csatornák adta lehetőségeket ki kell használni. Az információ mind szélesebb körű és könnyű elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezőkészségnek, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben megsokszorozza azt. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználása meghatározó jelentőségű a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában. A folyamatok korszerűsítése jelenti a folyamatok belső működésének, back office-ének korszerűsítését, míg a szolgáltatások modernizálása ezen folyamatok funkcióinak, front office-ének tökéletesítését fedi le. Az EU-ban már jellemzőnek mondható, elektronikus úton elérhető közcélú szolgáltatások száma és igénybevétele nálunk – csekély kivételtől eltekintve –igen lassan nő. Minden magyar állampolgárnak és vállalkozásnak lehetőséget kell adni arra, hogy véleményét kinyilvánítsa, megjelenítse, érdekeit egyénileg vagy érdekképviseleti rendszerek útján kollektív módon érvényesíthesse. A szabályozással összefüggő folyamatoknak ezért nyilvánosaknak, átláthatóknak, nyomon követhetőknek kell lenniük. A Megyei Jogú Városok már csak méretüknél fogva is az adott térség meghatározó közigazgatási egységei, ennél fogva nagyobb szerep hárul rájuk. Szombathely ezen szerepét mindig vállalata és a jövőben is vállalja. Szerencsére a Magyar Köztársaság az EU csatlakozással párhuzamosan, kidolgozta azon Stratégiákat és elveket, amelyek mentén megtéve a lépéseket, az Önkormányzatok megfelelnek az EU elvárásoknak, és ezeket Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) rögzítette. Szombathely MJV Informatikai Stratégiájának szerves része a MITS-hez történő konform csatlakozás.

3


1.2. A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és az eönkormányzat részstratégia elemei A Magyar Információs Társadalom Stratégia az egész társadalom felzárkózásának stratégiája. Célja, hogy az azokat megvalósító programok illeszkedjenek az Európai Unió stratégiájához és programjaihoz, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A célok megvalósítását szolgálja 19 Központi Kiemelt Program, amelyek közül az első fázisban 15 indult el. A fennmaradó négy kiemelt programot az elkövetkezendő időszakban indítják el. A programok indítása azt jelenti, hogy a feladatokat egységes szervezeti keretbe foglalja és a Magyar Információs Társadalom Stratégia monitoring rendszeréhez illeszkedő indikátorokkal látja el. Ahol a feladatok végrehajtása már megkezdődött ott a feladatok a stratégiának megfelelően kibővülnek a MITS rendszeréhez illeszkedő feladatokkal. A kialakított irányítási rendszer lehetővé teszi a programok előrehaladásának követését és az európai normák szerinti értékelését. Minden programhoz meghatározásra kerültek a 2004. évi feladatok és ahhoz kapcsolódó költségvetési és egyéb források. Az információs társadalom kialakulásával a munka világa is alapvető változásokon megy keresztül. Az eMunka program (KKP-01) e változásoknak megy elébe többek között az Egységes Munkaügyi Nyilvántartó Rendszer bevezetésével, a nyilvántartó központ kialakításával. Az eÖnkormányzat program (KKP-06) az e-közigazgatást alapozza meg a helyi önkormányzati szakigazgatásban, jogszabály-alkotó munkával, a különböző programok és pályázatok témáinak, finanszírozási feltételeinek és felhasználásának összehangolásával. A Közháló program (KKP-11) azonos esélyt biztosít az állampolgárok számára az interneten keresztül elérhető szolgáltatások és információk hozzáférésére. E program kapcsolódik az eMagyarország (KKP-13) megvalósításához, amelynek elsődleges célja egységes színvonalú szolgáltatásokat nyújtó nyilvános közösségi hozzáférési helyek létrehozása és működtetése az ország egész területén, ezáltal biztosítva a hozzáférést az információkhoz, az e-közigazgatás, távoktatás, távmunka, e-gazdaság lehetőségeinek kihasználását. A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztés programja (KKP-12) a kutatás, felsőoktatás és közgyűjtemények mintegy 700 intézmény 600 ezer felhasználója számára nyújt globális kommunikációs lehetőséget, Budapesten kívül 30 városban nagysebességű internet csatlakozást. Az elkövetkező években egyebek között megteremti a hálózati infrastruktúra további építését; szuper-számítógépes és GRIDalapú bővítését. Az eDemokrácia programban (KKP-17) a már létező megoldásokra épülve indulnak fejlesztések, amelyeknek – egyebek között – a fő céljai 2006-ig: üvegzseb és átláthatóság, társadalmi kontroll, az állampolgári jogok lehetőségének kiszélesítése,

4


a demokráciához köthető információs és kommunikációs technológiák széleskörű kipróbálása. Szombathely Megyei Jogú Város általános célként a Nyitott, az állampolgárok, vállalkozások közösségeket érintő kérdésekben részvételt biztosító, a számon kérhetőséget elősegítő, hatékony, a döntés hozatal „eredményében” érintett felek visszacsatolását lehetővé tevő, széleskörű elérhetőséget biztosító informatikai rendszer kialakítását határozta meg. Kiemelt trendek: 1. Az e-Önkormányzat (e-kistérség) kiépítése keretében az elektronikus ügyintézés és ügyfélszolgálat megvalósítása. Az EU csatlakozás szempontjából is nagy jelentőségű ügy, mivel az unió már megfogalmazta az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos konkrét követelményeit (Common List of Basic Public Services). 2. Az önkormányzat weben (www.szombathely.hu) történő megjelenése ablakot képes nyitni a világra, az ún. egyablakos ügyintézéstől a településmarketing hatékony megjelenítéséig bezárólag. Hatékonyan alkalmazható ezen publikálás a tájékoztatás szélesebb és gyorsabb tényszerű támogatásához. 3. A tudásmenedzsment egy olyan keretet biztosít, mely növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejövő integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. Az EU-csatlakozást követően fontos szerepet fog betölteni az unió által elvárt megalapozottságú pályázatok elkészítésében, a projektek hatásainak nyomon követésében. A „szolgáltató kormányzat” célkitűzéssel összhangban az önkormányzat célja az ügyfelek, azaz az állampolgárok és az üzleti élet szereplői minél gyorsabb, hatékonyabb, a tér és idő korlátokat átlépő „kiszolgálása” (ügyintézés, tájékoztatás). Ügyintézés 1. Gyorsabb, egységes, diszkrimináció-mentes ügyintézés. 2. Azonos ügy - azonos ügyintézés. 3. Hivatal - lakosság közti interakció biztosítása. 4. Az ügyfélfogadás térbeli és időbeli korlátai kitolása, ill. feloldása. Szervezés 1. Átlátható folyamatok, jogkövető megoldások kikényszerítése. 2. Felelősségek egyértelmű definiálása, nyomon követése konkrét esetekben is. 3. Elemzésekhez alapadatok generálása, statisztikai adatok előállítása, jelentések készítése (kb. 40 féle különböző statisztika létezik; pl. minden tárca, ágazat külön-külön kér adatokat; nincs koordináció a különféle statisztikai adatszolgáltatási igények vonatkozásában). 4. Önkormányzatok közötti információ-csere korszerű előmozdítása. 5. Minőségbiztosítás módszerek bevezetése, egységesítése. 6. Fokozatosan kiépíthető e-Önkormányzati (e-kistérségi) modell kialakítása. 7. Eljárási viták, felelősségi kérdések eldöntéséhez tényadatok szolgáltatása.

5


8. Szükségtelen adatszolgáltatások, párhuzamos munkafolyamatok elkerülése. 9. Párhuzamos irattárak kiküszöbölése. 10. Adatvédelmi rendszabályok betartásának biztosítása. 11. Egységes archiválás biztosítása, törvényes adatőrzési időszakok betartatása. 12. Államigazgatási adatvagyon bővítése. 13. Egységes közigazgatási fogalomtár definiálása és felhasználása. 14. Az önkormányzati szervek munkatársainak informatikai felkészültségének elmélyítése. Gazdaságosság 1. Gazdaságos, korszerű, munkaerő, és időtakarékos ügyvitel. 2. Önkormányzati munkaerő-mobilitás megkönnyítése, a munkaerőképzés egységesítése. 3. Tipizált rendszerek fejlesztésével beszerzési/fejlesztési költségek minimalizálása. A közszolgáltatások végzésére vonatkozó legutóbbi uniós ajánlás, a "Common List of Basic Public Services" az EU a tagállamok számára kötelezettségeket határoz meg az állampolgároknak, ill. az üzleti élet szereplőinek elektronikusan nyújtandó közszolgáltatások körére és azok Interneten keresztül történő igénybevételének szintjeire vonatkozóan. Négy fejlettségi szintet különböztet meg: 1. szint: információ - on-line információk nyújtása a közigazgatási szolgáltatásokról 2. szint: egyirányú interaktivitás - nyomtatványok, űrlapok, adatlapok letöltésének, kinyomtatásának lehetősége. 3. szint: kétirányú interaktivitás - nyomtatványok, űrlapok, adatlapok online úton történő kitöltése, beleértve a hitelesítést. 4. szint: ügyintézés - a tejes ügymenet elektronizálása: döntés, kézbesítés, illetékek lerovása. Az ajánlásban szereplő közigazgatási szolgáltatások közül Magyarországon az alábbiak érintik elsősorban az önkormányzatokat: 1. Az állampolgárok vonatkozásában - személyi okmányok (útlevél, vezetői engedély) - gépkocsi regisztráció, súlyadó-fizetés - építési engedélyezés - hatósági igazolások (születési, házassági stb. anyakönyvi kivonatok) - lakcímváltozás bejelentése - szociális juttatások, támogatás fizetése - helyi adózás - egészségüggyel kapcsolatos szolgáltatások (interaktív tanácsadás az egyes intézményekben elérhető szolgáltatásokról, bejelentkezés stb.) 2. Az üzleti szféra szervezetei vonatkozásában - cégalapítás bejelentése - iparűzési adó - engedélyek stb.

6


A csatlakozást követően az önkormányzatok számára közvetlenül megjelenő kötelezettséget fog jelenteni az e-közbeszerzés feltételeinek megteremtése, illetve az unióban alkalmazott gazdaságstatisztikai rendszer bevezetése is, mely elengedhetetlen az uniós pénzalapokból történő támogatások sikeres megpályázásához, monitoring rendszerének működtetéséhez.

1.3. Európai Uniós elvárások az önkormányzati informatikában 1.3.1. Az eEurope 2005 Az eEurope 2005 az Európai Unió akcióterve az információs társadalom kiépítésére. 1999. decemberében az Európai Bizottság indította el az eEuropa kezdeményezést, melyet az Európai Tanács 2000 júniusában az eEurope 2002 akciótervként fogadott el. 2002 májusában az Európai Bizottság az eEurope 2002 folytatásaként kidolgozta az eEurope 2005-öt, amely a 2003-2005 közötti időszakra folytatja az eEurope keretében elkezdett munkálatokat. Az eEurope egyben része a lisszaboni stratégiának, amely célul tűzte ki, hogy az Európai Unió a legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaság legyen 2010-re. Az eEurope akcióterv két, egymást erősítő akciócsoporton alapul. Egyrészt ösztönözni kívánja a szolgáltatások, alkalmazások és tartalom fejlesztését, mind az elektronikus közszolgáltatások, mind az elektronikus kereskedelemre kiterjedően, másrészt támogatja a fentiek alapjául szolgáló szélessávú infrastruktúra és biztonság kérdéskörébe tartozó projekteket. 1.3.2. IDA program Az IDA (the Interchange of Data between Administrations) programot 1995-ben indította el az Európai Bizottság, vállalkozásokért felelős főigazgatósága. Célja a közigazgatás elektronikus adatcseréjének lehetővé tétele, melyet közigazgatási hálózatok és alkalmazások kiépítésének támogatásával ér el. Az 1719/99/EK („irányelvek”) és 1720/99/EK („interoperabilitás”) európa parlamenti és tanácsi döntéssel 1999-ben lépett az IDA második szakaszába, melyet a már meglévő uniós és tagállami hálózatok egységesítése jellemez, valamint az eEurope akciótervben megfogalmazott ügyfél-centrikus szemlélet. Az IDA II. program 2004. december 31-ig tart és évi 24 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. Az IDA program elsősorban az európai szektorális közcélú hálózatok megteremtését támogatja, a hálózat kialakításának bármely fázisában (előkészítés, megvalósíthatóság, kifejlesztés és értékelés, üzembe helyezés). Az elbírálás – az európai dimenzió és a közcélúság mellett – a következő szempontok játszanak szerepet: - a kialakítandó hálózat az IDA genergetikus szolgáltatásait és alkalmazásait használja fel, - a hálózat feleljen meg az európai szabványoknak és a nyilvánosan hozzáférhető műszaki követelményeknek, - a hálózat alkalmazza más közösségi programok pl.: a kutatás-fejlesztési programok eredményeit.

7


1.3.3. Az IST program – az európai kutatásfejlesztés támogatásáért Az Informácós Társadalmi Technológiák Program (Information Society Technologies Programme, IST) az Európai Unió Hatodik Kutatásfejlesztési Keretprogramjának (Sixth Framworkprogramme for Research, Technological Development and Demonstration Áactivites) része. Az IST program jelentőségét jelzi, hogy 3,8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A program elsődleges célja a felhasználóbarát információs társadalom megteremtése az Európai Unióban. Ezért a program olyan kutatás-fejlesztéseket támogat, amelyek reális gazdasági és társadalmi szükséglet kielégítésére irányulnak, európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, és szolgálják az európai versenyképesség növelését. Az IST program négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó téma köré csoportosíthatja a támogatandó projekteket: 1. téma a rendszerek és szolgáltatások az állampolgárok számára Az IST program 1. témája az európai állampolgárok azon igényére alapoz, hogy kiváló minőségű és elérhető árú általános szolgáltatásokat vehessen igénybe. A kutatásfejlesztés kiemelt területei ezen a téren az egészségüggyel, fogyatékosokkal, közigazgatással, környezetvédelemmel és szállítással kapcsolatos információs társadalmi szolgáltatások. 2. téma a távmunka és elektronikus kereskedelem új módszerei Az IST program 2. témája az egyének és szervezetek számára kívánja lehetővé tenni, hogy munkájukban és üzletvitelük során hatékonyabbak legyenek, növelvén a vállalkozások versenyképességét és az egyének munkakörülményeinek minőségét, valamint a fogyasztók bizalmát. Ennek keretében az IST támogatja az új szervezeti paradigmák megjelenését s az informatikai és távközlési technológiák konvergens alkalmazása útján, a fogyasztói bizalmat növelő technológiákat, továbbá az egyéni és csoportos alkalmazások fejlesztését az új szervezeti környezetben. 3. téma a multimédia tartalmak és alkalmazások Az IST program 3. témája Európa kiemelt szerepét kívánja biztosítani a tartalomipar terén az európai népek kreativitására és kulturális sokféleségére alapozva. A támogatandó projektek ebben a körben a következők: interaktív elektronikus kiadás, digitális kulturális örökség és tartalom, oktatás és továbbképzés, fordító és tolmács programok, valamint információ elérési szűrési és kezelési technológiák. 4. téma az alapvető technológiák és infrastruktúrák Az IST 4. témája a több alkalmazást kiszolgáló alapvető technológiák és infrastruktúrák európai szintű fejlesztését és használatát támogatja. Ennek kapcsán az IST a következő kutatási területekre összpontosít: az informatikai és távközlési technológiák konvergenciája, mobil és személyi technológiák, mikroelektronika, szoftver technológiák és ergonómia, szimulációs és vizualizációs technológiák, többszenzoros interfészek, perifériák, alrendszerek és mikrorendszerek fejlesztése. 8


2. Előzmények, helyzetértékelés, eredmények 2.1. Előzmények A rendszerváltás után az önkormányzatok magukra maradtak, de cserébe megkapták az önállóságot és függetlenséget. Az 1990-es évek első felében több önkormányzat is felismerte az informatikában rejlő lehetőségeket és megpróbálta a saját belső szervezeti struktúrájára vonatkoztatva a működéséhez felhasználni. A fejlesztések többségénél a helyi sajátosságokat és feltételeket vették figyelembe, melynek következtében az ország több településén különböző egymástól elszigetelt rendszerek kezdtek életre kelni. Az információs rendszerek fejlesztésénél sok önkormányzat abba a hibába esett, hogy az informatika leszűkült a számítógépek vásárlása és a „toldozott” programok elkészítésére. Az adatok eredetével, frissítésével, használhatóságával kapcsolatos kritériumok nem kerültek előtérbe. A legnagyobb hibája ezen fejlesztéseknek, hogy a hivatalokon belül működő alkalmazások is külön – külön fejlődtek és működtek. Az előzőekben említettek - néhány települést leszámítva- elsődlegesen azért alakulhattak ki, mert az önkormányzatok nem fektettek megfelelő hangsúlyt az informatikai fejlesztési terv, stratégia kidolgozására, az információs rendszerek megfelelő áttekintésére, sem fejlesztési, sem pedig alkalmazói szinten, de főleg nem volt egy olyan központi szerv, amely összehangolta volna a helyi kezdeményezéseket. A fejlődéshez e területen is előrelátás, célkitűzés, tervezés és megvalósítás, vagyis stratégiaalkotás szükséges. Az informatikai stratégia elkészítését jogszabály közvetlenül nem írja elő, de manapság már nélkülözhetetlen egy jól működő önkormányzat és hivatala szempontjából. A megnövekedett önkormányzati feladatok, az okmányirodák megjelenése, komplex rendszerek fejlesztésére vonatkozó igények, a választások, mind, mind jelzik a felkészült szakemberek szükségességét, továbbá ma már egyértelműen kimondhatjuk, hogy az önkormányzat működésének egyik kulcseleme az informatika. Az önkormányzati informatikát manapság a települési infrastruktúra részeként, közműnek indokolt kezelni, amely nélkül a nagyobb településeken már egyáltalán nem végezhetők el a közigazgatási feladatok. Az országos átlagtól eltérően Szombathely mindig úttörő szerepet vállalt informatikai rendszerfejlesztésben, melyet több országos szakmai konferencián is elismertek. Büszkék lehetünk arra, hogy Szombathely Megyei Jogú Város országos szinten az elismert informatikai központok közé tartozik, melyet remélhetőleg a továbbiakban is meg tudunk tartani. Ennek egyik konkrét eredményeként a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) Informatikai Bizottságának az elnöke „hagyományosan” Szombathely MJV Polgármestere, és Titkára az Informatikai Iroda vezetője.

9


Szombathely városa elkötelezett a helyi információs társadalom megvalósításában ezt az is jelzi, hogy a terület gazdájaként, a fejlesztések, pályázati projektek összehangolása érdekében a Közgyűlés 2004. januárjában létrehozta az Informatikai Szakmai Bizottságot. A szakma elismertségét és fontosságát talán most az önálló minisztérium létrehozásával sikerül megfelelő keretek közé helyezni, azonban fontos, hogy folyamatosan figyelembe vegyék az önkormányzati informatikában jártas és komoly szakmai hátérrel bíró személyek véleményét, mivel valódi előrelépésre csak így lehet számítani.

2.2. Helyzetértékelés, eredmények 2.2.1. Kiemelt önkormányzati fejlesztések A városban létrejött az önkormányzat és hivatalát támogató Térinformatikai Rendszer, valamint a csatlakozó vállalkozásokkal (közmű, tűzoltóság, rendőrség, magáncégek stb) együttműködve elkészült a város komplex irányítását támogató városi térinformatikai rendszer, mely rendszerek folyamatosan üzemelnek és ellátják tájékoztató, adatszolgáltató szerepüket. Továbblépéseként az akkori informatika adta kommunikációs (Internet technológia megjelenése) lehetőségeket figyelembe véve elkészült a város térinformatikai rendszerének kommunikációs felületkialakítása Internet és ISDN alapokon. (1997 SAVARIA GIS-COM projekt IKTA I). Az országban elsők között megvalósítottuk a város Interneten történő megjelenését először honlap technológiára épülve, majd létrehoztunk a városi portálrendszert, ahol már szolgáltatási elemeket is beépítettünk a lakossági tájékoztatás érdekében. Továbbfejlesztésként a város kistérségi településeinek honlapját és Internet elérését is megvalósítottuk, mely átalakítása (pl.: gyüjtőportál) napjaink egyik fontos feladata. Elkészítettük a város 2000 éves történetét bemutató szombathelyi mozaik, illetve a megye kastélyait és kúriáit bemutató multimédiás CD-ket. A már elkészült rendszerekre alapozva, 2000-ben kezdődött a Városi Vezetői Döntéstámogató Település Statisztikai Informatikai Rendszer (IKTA 3) kialakítása. A város és vonzáskörzetét alapul véve komplex elemző rendszert készítettünk, mely informatikai támogatással lehetőséget ad a város fejlődését befolyásoló statisztikai adatok feldolgozására és elemzésére (munkaerő áramlás, közlekedés alakulása, stb.) Emellett elkészült az elektronikus közgyűlési rendszer is, melynek gyakorlati alkalmazásszintű bevezetése napjaink egyik legégetőbb feladata. 2001-ben indult a Szombathely Megyei Jogú Város Internet/Intranet alapú városi hálózat kialakítása. A rendszer segítségével az önkormányzat és 66 intézménye között kialakult egy egységes csoportmunkát támogató információs alaprendszer. Az e-hivatal alaprendszer, Intranet/Internet alapú csoportmunka kezelő rendszer, rugalmas szervezetirányítási, üzletviteli, és munkaszervezési lehetőségekkel. Ezen hálózatra építve a 2002-ben elkészült e-beszerzési rendszer. A rendszer átalakítását 2004-ben megkezdtük az elektronikus közbeszerzés bevezetése érdekében. Várhatóan 2005 évben a rendszer bevezetése is megtörténik.

10


Kialakításra került 2003-ban a digitális ügyfélszolgálati rendszer, mely lehetővé teszi az on-line információ elérést a közigazgatási szolgáltatásokról, továbbá az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok, űrlapok letöltését. Ez az EU 4 alapszintjéből az első kettő feltételrendszerére építve készült el. 2.2.2. Polgármesteri Hivatal informatikai helyzete Az informatika a Polgármesteri Hivatal életébe 1991-től kezdett el folyamatosan beépülni. A Polgármesteri Hivatalban az informatika elfogadottságát, létjogosultságát gátolta, hogy országos szinten nem kapott megfelelő támogatást és ezáltal részben vagy egészben a Hivatalon belül mint ”idegen test” szerepelt hosszú időn keresztül. Azonban nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy ezen nehézségek kevésbé voltak érzékelhetők Szombathelyen, mivel az akkori vezetés észrevette az informatika szükségességét. Igaz sok esetben nem voltak meg azon törvényi hátterek, melyek nyugodt feltételeket biztosított volna a fejlesztéseknek. Az akkori tisztázatlan körülmények ellenére elmondhatjuk, hogy Szombathely város időben ismerte fel a lehetőségeket és tett is azért, hogy a kihívásoknak megfeleljen. Ezek közül kiemelkedik az országban elsőként létrehozott és működő térinformatikai rendszer, amelyet szakmai körökben –függetlenül az egyedi érdekektől- mai nap is példaként említik meg. A térinformatikai rendszer sikeres létrehozásával elindult egy remélhetőleg visszavonhatatlan fejlődés és fejlesztés az információ-technológia területén. A műszaki keretrendszer mellett elindítottuk a Polgármesteri Hivatal hatósági feladatainak támogatására irányuló információs rendszerfejlesztéseket is. Itt elsődlegesen azon területeket helyeztük előtérbe, melyek közvetlenül kapcsolhatók a meglévő térinformatikai rendszerhez, valamint csatlakozik az általános igazgatási alaprendszerhez. 2.2.2.1. Informatikai hálózat A Polgármesteri Hivatal informatikai hálózatának első korszerűsítése 1997-1998-ban történt meg, mely során a meglévő koaxos hálózatot egy korszerű UTP-s hálózat váltotta fel. Ezen hálózat a mai napig alapul szolgál a további fejlesztéseknek (bővítése 2005-ben szükséges). Az okmányiroda és gyámhivatal létrehozásával szükségessé vált az épületek közötti informatikai hálózat kiépítése, melyet adatvonali (Flexcom) és optikai gerinc kiépítésével oldottuk meg. Ezen kiépítéssel a Belügyminisztérium által megkövetelt hálózati kapcsolatot is biztosítani tudtuk. A hivatal belső fizikai hálózatát is tovább bővítettük és egy nagysebességű gerinchálózatot sikerült megvalósítani, mely a hálózati adatforgalom gyorsítását segítette elő. A választások sikeres lebonyolítása szintén szükségessé tette a jelenlegi hálózat folyamatos átalakítását, bővítését. A hálózat folyamatos korszerűsítésével lehetőség nyílt az Internet közvetlen elérésére valamennyi kolléga részére. Az elmúlt években megkezdtük a szerver környezet korszerűsítését is, mivel a meglévő szerverek már nem tudják kiszolgálni az egyre jobban bővülő feladatokat és

11


szakmai elvárásokat. A hardver eszközök átalakítása mellett ez évben megkezdtük az aktív címtár rendszer fejlesztését, mely várható befejezése 2005 év. A felhasználói munkaállomások folyamatos éves szintű felújítását az elmúlt években ütemenként tudtuk megoldani, azonban a valós igényeknek megfelelő számítógépes park felújítását tekintve a jövőben el kell érni azt, hogy legkésőbb három évenként minden munkahelyen új korszerű eszközöket tudjunk elhelyezni. Az EÜ tv. előírásoknak megfelelően sikerült az elmúlt három év alatt szinte az összes számítógépes munkahely monitorát lecserélni. Az önkormányzati belső hálózat korszerűsítése mellett az iroda felügyeli a városi Internet/Intranethálózat működését és továbbfejlesztését is, mely további rendszerfejlesztési és működési feladatokat jelent. A rendszerhez 66 városi intézmény csatlakozik, mely lehetőséget biztosít az Önkormányzat és intézményei közötti egységes alapokon nyugvó kommunikációra. 2.2.2.2. Mentési rendszer Az informatikai rendszerek üzemeltetése során kiemelt figyelmet kell fordítani a tárolt adatok védelmére. Még a legkorszerűbb hibatűrő hardver megoldások sem nyújtanak teljes körű védelmet minden elképzelhető adatsérülés ellen. A körültekintően felépített és szakszerűen üzemeltetett mentési rendszer feladata, hogy felkészülve az esetleges adatsérülésekre megfelelő gyakorisággal pillanatfelvételt készítsen a tárolt állományokról és adatbázisokról azok működőképes állapotában. Az aktuális mentés visszatöltésével a sérült vagy elveszett adatok helyreállíthatóak, a rendszerszolgáltatások működőképes állapotba hozhatóak. A mentési feladatok vezérlésére a VERITAS 8.6 for Windows NT / 2000 mentési programcsomagot választottuk. Egy speciális modul segítségével képes a Windows NT/2000 szerverek által működés közben üzemszerűen megnyitva tartott állományok biztonságos mentésére, és visszaállítására. A Disaster Recovery modullal kiegészítve alkalmas az alapcélként megfogalmazott, gyors rendszer-visszaállítás végrehajtására. A 2002-ben bevezetésre került mentési rendszer lehetőséget biztosít a jelenlegi informatikai rendszer szakszerű mentésére. 2.2.2.3. Vírusvédelem Az Internet megjelenésével a vírusvédelmi rendszerek szükségessége nélkülözhetetlen. A hivatalba 2001. évben vezettük be az új vírusvédelmi rendszert, mely biztosítani tudja a vírusvédelmet. Természetesen, ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működjön a felhasználóknak is be kell tartaniuk a szükséges előírásokat (Informatikai Biztonsági Szabályzat). Ez az egyik legnehezebb feladat, valamint az újonnan megjelenő vírusokkal szembeni védelem néhány esetben komoly szakmai feladatot jelent nemcsak itt, hanem a világon mindenhol. Ezen rendszer felügyelete és folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen a mindennapi munka zavartalan végzése szempontjából.

12


2.2.2.4. Tűzfalrendszer A Polgármesteri Hivatal számítógépes hálózatának védelme Zorp ( Zenith Of the Real Protection) tűzfal által biztosított. A Zorp Professional a technológia jelenlegi legfejlettebb szintjét alkotó alkalmazás szintű tűzfalak családjába tartozik, így a rajta keresztűlmenő forgalmat az átvitt protokollt megvalósító úgynevezett proxy-k ellenőrzik és továbbítják. A Zorp linuxos (Debian GNU/Linux) operációs rendszeren alapszik. A menedzselése egy GUI-n (un. ZMC- Zorp Management Console) keresztül könnyen megvalósítható. A GUI-nak mind windows-os és mind linux-os változata is elérhető. Természetesen a konzolos menedzselés lehetősége is fennáll. A tűzfal 250 user-t szolgál ki. Telepítés során egy DMZ kialakítására is sor került, gondolva a jövőbeni publikált szerverek elhelyezésére. A tűzfalon az engedélyek szempontjából több zóna került kialakításra. A zónák kialakításával az egyes jogosultságok könnyen karbantarthatóak. Az egyes jogosultságok úgy lettek kiosztva, hogy minden felhasználó számára biztosítva van a zökkenőmentes munkavégzés. 2.2.2.5. Szoftverek, alkalmazások Az operációs rendszerek tekintetében folyamatosan tértünk át a legkorszerűbb környezetre, azonban ezen a területen a gyors fejlődések és a licenc előírások miatt állandó lépéshátrányba kerülünk, melyre a következő években nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Itt külön meg kell említeni a hálózati operációs rendszer korszerűsítését, mely a licenc tekintetében az egyik legérzékenyebb pont. A felhasználói alkalmazásokhoz egységesen MS SQL adatbáziskezelő rendszert használunk. A Hivatalban a hatósági munkák folyamatos megoldásához az alábbi kiemelt alkalmazói szoftvereket alkalmazzuk: Általános alkalmazások (a hivatal minden osztályán) − Szövegszerkesztő − Táblázatkezelő − Belső levelezés − Internet alkalmazás (web, e-mail) − Iktatási rendszer − Térinformatikai rendszer − CD Jogtár − EKN − E-Közgyűlési rendszer (bevezetés alatt) − E-Hivatal − E-EBR (bevezetés alatt) − Partner - Protokoll nyilvántartás − Határidő nyilvántartás − Feladat és Hatáskör nyilvántartás − Hangfelvétel készítő és rögzítő program (Globomax) Igazgatási Osztály − Okmányirodai rendszer 13


− Népességnyilvántartó program − Eb nyilvántartó program − Üzletnyilvántartó program − Vállalkozók nyilvántartása − Közterület nyilvántartása − Építéshatósági rendszer − Térinformatikai rendszer − Partnernyilvántartó rendszer Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztály − Segélyezések nyilvántartása − Gyámügyi nyilvántartó program − Lakások nyilvántartása − Partnernyilvántartó rendszer − SPSS statisztikai program Adóosztály − Helyi adók nyilvántartása Közgazdasági Osztály − Szerződés nyilvántartás − Bérszámfejtési rendszer − Főkönyvi könyvelő és ÁFA nyilvántartó program − Költségvetési és beszámoló nyilvántartó program − Közmű fejlesztési kölcsön nyilvántartó program − Ebédjegy nyilvántartó program − Tárgyi eszköz nyilvántartó rendszer − Készlet nyilvántartási rendszer − Normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának programja − Gondozotti díj nyilvántartás − Nyugdíj nyilvántartó program − OTP terminál − Partnernyilvántartó rendszer Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály − Építéshatósági rendszer − Térinformatikai rendszer − Partnernyilvántartó rendszer Jogi és Képviselői Osztály − Ingatlanvagyon - kataszter nyilvántartó rendszer Oktatási, Kulturális és Sport Osztály − Beruházási Információs rendszer Munkaügyi, Informatikai és Szervezési Iroda − Személyügyi nyilvántartási rendszer A bevezetőben említetteknek megfelelően egységes informatikai alaprendszerre épülnek a fenti rendszerek, továbbá a bevezetés előtt álló folyamatszervezésre épülő rendszerek életképességéhez a vezetők elkötelezettsége és támogatása nélkülözhetetlen, ugyanis ezen alkalmazások (E-Közgyűlés, E-Hivatal, E-EBR stb.) megkövetelik a pontos precíz munkát és odafigyelést az összes felhasználó vonatkozásában. Ezen rendszerrel dolgozók egy adott ügymenet részeként vesznek 14


részt a munkában és amennyiben nem követik időben megfelelően a folyamatokat úgy a végrehajtás megakad, és ezáltal a kiadott feladat nem valósul meg. Természetesen a rendszerben folyamatosan lehet ellenőrizni az adott témakör aktuális állását. A folyamatszervezésre épülő alkalmazások mellett az elmúlt években többször próbáltunk előrelépni egy egységes integrált költségvetés-gazdálkodási rendszer bevezetése érdekében, azonban sajnos ezidáig nem sikerült.

15


3. Alapvető stratégiai célkitűzések, rendszerfejlesztések 3.1. Alapvető stratégiai célkitűzések A városigazgatás korszerűsítésének kiemelt jelentőségű területe az igazgatási és önkormányzati munkához kapcsolódó informatika. A város az elmúlt ciklusok során ezen a területen ért el eredményeket, azonban a változások rendkívül gyorsak és megnőtt az a jogos igény, hogy az informatikai fejlesztésekre és a működésre fordított nagy összegű kiadások eredménye a napi munkában állandó jelleggel jelenjen meg, hatékonyan szolgálja egyrészt a város lakosságának gyors kiszolgálását, másrészt az önkormányzati döntések megalapozottságát. Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy az önkormányzat kezdeményező szerepet töltsön be a város általános informatikai színvonalának fejlesztésében. A szolgáltató önkormányzat megteremtése szempontjából az önkormányzatnak az alábbiakban kell megfelelnie: 1. Aktív szerepet kell vállalnia a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítésében, a polgárok ügyeikkel kapcsolatos információs igényeinek kielégítésében. 2. Szakmailag megbízható, ügyfélorientált és eredményalapú szervezetet kell működtetni, amely garanciát jelent a jogszabályokban rögzített valamennyi feladat pontos és gyors végrehajtására. 3. Minőségi munkakörnyezetet kell megteremteni, amelyben biztosított a munkatársak szakmai és személyes fejlődése. 4. EU által megfogalmazott elvárásokat figyelembe kell venni és be kell építeni a munkafolyamatokba. 5. Az információhoz való egyenlő hozzájutás érdekében az informatikai infrastruktúra folyamatos korszerűsítését, fejlesztését biztosítani kell. A szolgáltató önkormányzat kialakításában érintettek: 1. ügyfelek – a város és vonzáskörzetének lakossága, a munkáltatók, munkavállalók. 2. az Önkormányzat dolgozói. 3. az önkormányzati intézmények dolgozói. 4. az önkormányzati tulajdonú vállalatok dolgozói. 1. Ügyfelek Feladat: A jelenlegi illetve jövőbeli ügyfelek szolgáltatás minőségéhez kapcsolódó elégedettségének növelése. Eszközök: 1. Az Önkormányzat szolgáltatási jellegének erősítése. 2. A szolgáltatások színvonalának (gyorsaság, minőség, pontosság) javítása. 3. A szolgáltatási csatornák átalakítása az ügyintézés és ügyfélszolgálat területén. 4. Az ügyfél kiszolgálással foglalkozók szerepének és felkészültségének erősítése.

16


2. Önkormányzati dolgozók (munkatársak) Feladat: Az állami költségvetési források ésszerűbb felhasználása, a munkatársi elégedettség növelése és az egyéni fejlődés lehetőségeinek biztosítása. Eszközök: 1. Az önkormányzat hivatali alap és támogató folyamatainak optimalizálása. 2. A folyamatokat támogató információs (informatikai) háttér hatékonyságának növelése. 3. A folyamatokat támogató szervezeti struktúra kialakítása. 4. Hatékony gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. 5. A belső működés hatékonyságának és az ügyintézés eredményességének folyamatos mérése a szervezet egészénél, és minél több egységnél, pontosan meghatározott mérőszámok és mérési módszerek segítségével. (ISO figyelembevételével) 6. A munkatársak személyes motivációjának erősítése, kihívást jelentő feladatkörök létrehozásával és a munkakörülmények folyamatos javításával. 7. A munkatársak személyes fejlődésének elősegítése szakterületükhöz és feladatukhoz illeszkedő, középtávú oktatásifejlesztési programmal. 3-4. Önkormányzati intézmények dolgozói és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok dolgozói Feladat: A kormányzati, pályázati források kiaknázása és az így befolyó költségvetési források ésszerű és átgondolt felhasználása. Eszközök: 1. Az intézmények vezetőségét ösztönözni kell jelen stratégiához szervesen illeszkedő, a helyi viszonyokat integráló informatikai stratégia kidolgozására. 2. Az állampolgári elégedettséget illetve a szolgáltató jelleget növelő fejlesztések támogatása. 3. Információtechnológiai területen szakmai tanácsadás és fejlesztési koordináció az intézmények számára.

3.2. Rendszerfejlesztési célkitűzések Az első kiemelt célunk az önkormányzati, hivatali folyamatok korszerűsítése, mely elsősorban a gazdaság és a közszféra belső működésének átalakítását jelenti, ezen a termelő, a végrehajtó, majd pedig a tervező, ellenőrző és irányító tevékenységek modernizálását értjük. A belső és a szervezetek közötti folyamatoknak ilyen átalakítása biztosítja a tevékenységek, és azon keresztül a szervezetek hatékonyságának növekedését, végső soron a gazdaság versenyképességének és a közszféra átlátható, demokratikus működésének javítását. A második kiemelt célunk az elektronikus szolgáltatások modernizálása, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése (EU 3., 4., szint), amely az infokommunikációs technológia korszerű, on-line szolgáltatások formájában valósítható meg. Az elektronikus szolgáltatások több szinten valósíthatók meg, az on-line 17


információ eléréstől az egy-, illetve kétirányú tranzakciók lebonyolításán keresztül az integrált ügyviteli megoldásokig. Mindezek tükrében az alábbi rendszerfejlesztési célokat határozzuk el: 1. Célunk a jelenlegi hivatali folyamatok, ügymenetek felülvizsgálata az ISO minőségirányítási rendszer figyelembevételével és felkészítése a szolgáltató önkormányzati rendszer megvalósítására. 2. Célunk a jelenlegi Digitális Ügyfélszolgálati Rendszer továbbfejlesztése, bővítése az Európai Unió elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásában (eEurope akcióprogram, Common list of basic public services ajánlás) szereplő 3. szolgáltatási szint elérése, ezáltal a nyomtatványok, adatlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása (kétirányú interaktivitás), a (minősített biztonságú) elektronikus aláírás alkalmazásával. 3. Célunk Hivatali Hatósági Ügyfélszolgálati Rendszer alapjainak elkészítése, különös tekintettel az e-adó rendszer továbbfejlesztése, bővítése az Európai Unió elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó ajánlásában (eEurope akcióprogram, Common list of basic public services ajánlás) szereplő 3. szolgáltatási szint elérése, ezáltal az adózással kapcsolatos nyomtatványok, adatlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása (kétirányú interaktivitás), a (minősített biztonságú) elektronikus aláírás alkalmazásával, továbbá a 4. szolgáltatási szint alapelemeinek kialakítása. 4. Célunk a jelenlegi hivatali és városi e-hivatal rendszer bővítése egy megfelelő jogosítási szintekkel rendelkező összetett moduláris felépítésű edokumentumkezelő rendszer létrehozásával, amelynek fő feladata az 1. pontban kidolgozott ügymenet felülvizsgálatra építve a dokumentumok elkészítésének, archiválásának, forgalmának menedzselése hivatali szinten, valamint a külső és belső iratforgalom megfelelő dokumentálása. 5. Célunk a városi térinformatikai rendszer, e-térinformatika továbbfejlesztése a portálrendszerbe, mellyel lehetővé válik a meglévő térinformatikai adatok publikálása a digitális ügyfélszolgálati rendszer keretein belül, természetesen az adathozzáférés szempontjából nélkülözhetetlen adatvédelmi és adatszolgáltatási elemek figyelembevételével. Ezáltal az Interneten keresztül elérhető lesz a város komplex műszaki alaptérkép rendszerének publikus grafikus térképei (pl.: rendezési terv, közműtérkép, ortofotó, stb.) és publikus alfanumerikus adatai (pl.: rendezési terv előírások, ingatlan vagyon kataszter adatok, közmű alapadatok, építési alapadatok, demográfiai adatok, stb.). 6. Célunk az e-városüzemeltetési rendszer létrehozása, mely magába foglalja az építéshatósági ügyek távügyintézésének megoldását, mely lehetővé teszi az Interneten keresztüli ügyintézés lehetőségét. A rendszer létrehozásával lehetőség nyílik a strukturált, átlátható, folyamatosan nyomon követhetőségét. 7. Célunk az elektronikus, dedikált ügyintézés alapjainak kialakítása. (pl. eszigno megteremtése) 8. Célunk az egységes joganyag kezelés, e-jogtár megteremtése az internetes technológia alkalmazásával, mely biztosítja a hozzáférést a térség kis- és középvállalkozásai, illetve a lakosság számára a naprakész joganyagokhoz. Ezáltal a felhasználók naprakész jogszabályok ismerete mellett folytathatják

18


működésüket, ezen felül a rendszerben elérhető lesz számos más jogforrás, tájékoztató és közlemény. 9. Célunk egy kistérségi gyűjtőportál létrehozása egy komplex információs rendszer kialakítása a vonzáskörzetben lévő kistelepülések, vállalkozások, intézmények, Interneten keresztüli összekapcsolásával. A gyűjtőportál fő célja az e-ügyintézés megvalósítása 1. és 2. szolgáltatási szintjének megvalósítása (on-line információk szolgáltatása a közigazgatási szolgáltatásokról, Nyomtatványok, űrlapok letöltése az ügyintézéshez). Ugyanakkor a gyűjtőportálon célul tűztük ki a kistérséggel kapcsolatos közérdekű, közhasznú információk megjelenítését és naprakész információk, szolgáltatások nyújtását. 10. Célul tűzzük ki a határmenti együttműködés erősítése érdekében egy turisztikai, idegenforgalmi gyűjtőportál elkészítését, mely Vas megye településeinek és Burgerland tartomány településeinek alapadatbázisára épül. Ezen projekt megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk a kialakításban résztvevő partnerekkel. 11. Célul tűzzük ki az m(obil)-önkormányzat megteremtésének szakmai kidolgozását és az alkalmazás bevezetésének gyakorlati kidolgozását. 12. Célunk az e-közgyűlési rendszer bevezetése, mely testreszabása 2003-ban befejeződött, végleges implementálása és éles üzeme 2004-2005-ben történik meg. 13. Célul tűzzük ki, hogy a városi, kistérségi, regionális és a határokon átnyúló informatikai fejlesztések érdekében új partnerek, illetve pályázati források felkutatásában működünk közre: -

egyrészt a helyi internetes tartalomfejlesztés, másrészt a gazdasági, idegenforgalmi, kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális ágazat informatika fejlesztéseinek sikeres megvalósulása céljából.

14. Célul tűzzük ki, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország programja nyomán városunkban megvalósuló közösségi hozzáférési helyek igény szerint szakmai támogatást kapjanak a Digitális Ügyfélszolgálati Rendszer felhasználói kultúrájának terjesztése érdekében. A két informatikai pillérre, a folyamatok és a szolgáltatások korszerűsítésére támaszkodó módszeres tudásfejlesztés és tudásalkalmazás, valamint a tudatos társadalomfejlesztés, és ennek részeként a régiók és kistérségek modernizálása, azaz az e-települések és az e-térségek létrehozása alapozza meg a magyar tudásalapú társadalom kialakulását. A bevezetésre kerülő informatikai alkalmazások rávezetik régiónkban a gazdaság és a magánszféra szereplőit a XXI. század eszközrendszerének használatára. Az e-közigazgatási szolgáltatások pedig elősegítik az egyéb elektronikus szolgáltatások elterjedését.

3.3. Rövid-, középtávú célkitűzések (2004-2005) A elektronikus közigazgatási rendszer megteremtése céljából a következő években rengeteg feladatot kell megoldani, ahol figyelembe kell venni mind az EU, mind a kormányzat mind pedig a helyi elképzeléseket.

19


Ezek tükrében a középtávú célkitűzések vonatkozásában az alábbi kiemelt célokat fogalmazhatunk meg: 1. Az informatika vezetői szintű gyakorlati alkalmazásának egyértelmű térhódítása és a döntési folyamatba az alkalmazások széleskörű integrálása. 2. A belső munkafolyamatok áttekintése, és a megváltozott lehetőségeknek megfelelő továbbfejlesztése, optimalizálása. 3. Az önkormányzat minőségirányítási rendszerének figyelembe vételével új egységes folyamatvezérelt informatikai alkalmazások bevezetése. 4. Az Önkormányzat belső kommunikációjának továbbfejlesztése. 5. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése. 6. A térinformatikai rendszer adatbázisának továbbfejlesztése és a meglévő rendszer integrálása a mindennapi testületi munkába. 7. Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglaltak egyértelmű betartása és betartatása. 8. A köztisztviselők folyamatos továbbképzésének elindítása. 9. Az elfogadott informatikai stratégia tükrében az önkormányzat intézményeinek, valamint önkormányzati tulajdonú cégek vonatkozásában az informatikai stratégia kidolgozása. 10. Az ügyfélbarát ügyintézés érdekében az önkormányzaton belüli a szervezeti egységeknél meg kell határozni a külső kommunikációs pontokat. Célszerűnek mutatkozik az Önkormányzat kommunikációs stratégiájának kialakítása. 11. Az önkormányzat hivatalos honlapjának közcélú információinak továbbfejlesztése és a lakossági szolgáltatási lehetőségek bővítése. (pl.: kereskedők, akciói, orvosi ügyeletek, szolgáltatók címei és szolgáltatási adatai, ingatlan kataszter, közmű hálózati térképek, építési engedélyek helyzete, szervezetek, vállalkozások és boltok listája, turista eligazítás, online idegenvezetés, szoba és helyfoglalás, település-történet stb.) 12. A szolgáltató önkormányzat kialakítása érdekében szakterületi eügyfélszolgálati rendszer kialakítása és alkalmazása. 13. A testületi munka hatékonyságának növelése érdekében az e-közgyűlési rendszer bevezetése.

3.4. Hosszútávú célkitűzések (2006-2008) A hosszú távú elképzelések és célok vonatkozásában mivel informatikáról beszélünk nehéz egyértelmű feladatokat meghatározni, azonban a jelenlegi ismeretanyag és elvárások tekintetében az alábbi hosszú távú célokat emelhetjük ki: 1. Az önkormányzat és intézményeinek integrált gazdálkodási rendszerének kialakítása. 2. Az önkormányzat minőségirányítási rendszerének figyelembe vételével új egységes folyamatvezérelt informatikai alkalmazások bevezetése. 3. Az ügyfélbarát ügyintézés érdekében nyílt Internet hozzáférési helyek (Info-Pontok) kialakítása a városban, valamint a közösségi helyeken (pl. klubkönyvtárakban, intézményekben). 4. Az önkormányzati statisztikák és adatbázisok nyilvánossá tétele. 5. On-line véleménykérés és szavazások lehetőségének megteremtése. 6. Egyablakos ügyfélszolgálat kialakítása, mely lehetőséget ad a lakosság és a vállalkozások számára az elektronikus ügyintézésre.

20


7.

Uniós és kormányzati elektronikus kapcsolattartás eszközrendszerének kialakítása, a szükséges felhasználói képesség és készség megteremtése. 8. Az összes közintézmény web oldalainak elérhetősége. 9. On-line bejelentkezés hivatalokba, intézményekbe, orvosokhoz. 10. A törvényi szabályozások adta kereteken belül, a digitális aláírás gyakorlati használatának kialakítása, elfogadása a közigazgatási ügyintézésben. 11. EU regionális együttműködések (kistérségek, régió) lehetőségeinek feltárása.

21


4. A stratégiai célok megvalósítása A stratégiai célok megfogalmazásával egyidejűleg vázoltuk a megvalósítandó feladatokat is, mely gyakorlati megvalósításának végrehajtásához az elfogadást követően el kell készíteni egy komplex ütemezést is. A megvalósítandó feladatokat egy rövidtávú és egy hosszútávú minimumprogram keretein belül kívánjuk végrehajtani a következő négy évben figyelembe véve a költségvetési lehetőségeket is. A külső környezet változása, az EU csatlakozás és a város gyorsabb fejlődésének igénye a fejlesztési célok mielőbbi eléréséhez az aktuális feladatok konkrét meghatározását és gyorsabb megvalósítását teszi feladatunkká. A szolgáltató önkormányzat kialakítása szempontjából három alapvető célcsoportot határoztunk meg: Az első csoportba soroltuk a kis- és középvállalatok versenyképességét támogató célokat, melyek az alábbiak: 1. Az egyszerűsített ("egyablakos") ügyintézés. 2. Az internetes ügyintézés lehetőségének megteremtése, amely az ügyek gyorsabb, olcsóbb, kényelmesebb intézését teszi lehetővé. 3. Az internetes ügyintézést teszi teljessé az elektronikus díjfizetés lehetőségének megteremtése, néhány ügytípus esetében. A második csoportba a lakosság részére kialakítandó szolgáltatásokat soroltuk. A fent már felsorolt szolgáltatásokon (egyszerűsített ügyintézés, távoli ügyintézés) kívül ide tartozik: 1. Az elektronikus adó-ügyintézés lehetőségének megteremtése. 2. Az e-nyilvánosság program kiterjesztése is. A harmadik csoportba az Önkormányzat és az önkormányzati intézmények belső munkájának modernizálásához kötődő célok soroltuk: 1. Az önkormányzat működését segítő alkalmazások kialakítása. 2. A meglévő városi hálózatra építve az intézményekkel történő elektronikus kapcsolattartás továbbfejlesztése. 3. Vezetői információs rendszer kialakítása a felsővezetők részére valamint a képviselői döntés-előkészítő és döntéshozó munka támogatása. 4. Integrált költségvetés-gazdálkodási környezet kialakítása az intézményekkel. 5. Elektronikus közbeszerzési rendszer megteremtése és üzemeltetése. 6. A hivatali információs rendszer folyamatos fejlesztésével elősegíteni az intézményekkel való kommunikációt. A fentiekben megfogalmazott feladatok a megvalósítás során egymással kölcsönhatásban, egymást erősítve kerülnek kidolgozásra. Annak érdekében, hogy ezek megvalósuljanak szükséges erőforrások megfelelő kihasználása.

22


A tervezett feladatok megvalósítása optimális esetben 2-4 éven belül végrehajthatók az erőforrások és a finanszírozási lehetőségek függvényében.

4.1. Megvalósítás kritériumai Egy komplex információs rendszer kialakítása rengeteg nehézséggel és feladattal jár. Annak érdekében, hogy az önkormányzaton belül a célkitűzésekben megfogalmazottak teljesüljenek az alábbiakban felsorolt kritériumoknak kell teljesülniük. 1. Felsővezetői elkötelezettség egyértelmű biztosítása a projektek teljes időszaka alatt. 2. Az Informatika, mint ágazat egyértelmű elfogadása és támogatása. 3. A hivatali dolgozók megfelelő ösztönzése és bevonása a projekt megvalósítása érdekében. 4. A belső folyamatok egyértelmű meghatározása, függetlenítve a személyektől. 5. A kapcsolódó intézmények stratégiai feladatainak egyértelmű meghatározása. 6. A kapcsolódó országos és helyi jogszabályok megalkotása. 4.1.1. Kritikus sikertényezők 1. Jól működő projektszervezet A célok többsége csak pályázati pénzekből lehetséges. A pályázati célok megvalósításának feltétele egy jól működő projektszervezet. E nélkül a projekt kimenetele nagy eséllyel nem lesz sikeres. Megoldás: Nemzetközi szabványon alapuló projektvezetési módszertan (Prince) használata, sikeres pályázatok esetén e módszer alapján projektszervezet felállítása. 2. Hivatali felhasználók együttműködése A rendszer működésének záloga a hivatali felhasználók aktív közreműködése. A hivatali felhasználók a rendszer bevezetésének első számú ellenségei lehetnek abba az esetben, ha azt érzik, ezáltal munkahelyük veszélybe kerül. Megoldás: Folyamatos kommunikációval, belső PR munkával, munkamegbeszélésekkel a bevezetendő rendszer mellé lehet állítani őket. 3. Intézményi dolgozók együttműködése Bár az intézményi rendszer fajsúlya kisebb, mint a közigazgatási rendszeré, mégis, ahhoz hasonlóan az intézményi dolgozók támogatása is elengedhetetlen a sikerhez. Megoldás: Folyamatos kommunikációval, belső PR munkával, munkamegbeszélésekkel a bevezetendő rendszer mellé lehet állítani őket. Itt felmerül annak a veszélye, hogy ha munkakör változtatásra kerül sor az intézményeknél, akkor milyen lesz a hatékonysága a hivatali felhasználókkal történő kommunikációnak.

23


4. Hiányzó jogszabályok, törvények megszületése Hiányzó jogszabályok, törvényi szabályozások pótlása nélkül a teljes eönkormányzati rendszer félkarú óriásként működne. Megoldás: A rendszer tervezésekor figyelni kell a hiányzó jogszabályokra, törvényi szabályozásokra. Arra kell törekedni, hogy legyen alternatív megoldási lehetőség a rendszerben arra az esetre, ha egy szabályozás nem történik meg. Itt főleg a digitális aláírás gyakorlati használatának szabályozására gondolunk.

4.2. Rövidtávon megvalósuló minimum program Az informatikai stratégia alapvető része egy rövid-közép és egy hosszú távú program meghatározása, mely arra az esetre vonatkozik, amikor az Önkormányzat egyáltalán nem jut pályázati forrásokhoz. Az alábbiakban olyan feladatok szerepelnek, melyeket mindenképpen végre kell hajtani. 1.

Az informatika vezetői szintű gyakorlati alkalmazásának egyértelmű térhódítása és a döntési folyamatba az alkalmazások széleskörű integrálása. 2. A belső munkafolyamatok áttekintése, és a megváltozott lehetőségeknek megfelelő továbbfejlesztése, optimalizálása. 3. Az ügyintézési folyamatok felülvizsgálatát követően a rendszerszemléletű, folyamatszabályozásra épülő felhasználói alkalmazások bevezetésének elindítása. 4. A testületi munka hatékonyságának növelése érdekében az e-közgyűlési rendszer bevezetése. 5. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése. 6. A térinformatikai rendszer adatbázisának továbbfejlesztése és a meglévő rendszer integrálása a mindennapi testületi munkába. 7. Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglaltak egyértelmű betartása és betartatása. 8. Az önkormányzat hivatalos honlapjának közcélú információinak továbbfejlesztése és a lakossági szolgáltatási lehetőségek bővítése. 9. A szolgáltató önkormányzat kialakítása érdekében szakterületi eügyfélszolgálati rendszer kialakítása és alkalmazása. 10. A köztisztviselők folyamatos továbbképzésének elindítása. 11. Az ügyfélbarát ügyintézés érdekében az önkormányzaton belüli a szervezeti egységeknél meg kell határozni a külső kommunikációs pontokat. Célszerűnek mutatkozik az Önkormányzat kommunikációs stratégiájának kialakítása. 12. Az elfogadott informatikai stratégia tükrében az önkormányzat intézményeinek, valamint önkormányzati tulajdonú cégek vonatkozásában az informatikai stratégia kidolgozása.

4.3. Hosszútávon megvalósuló optimális program Az optimális program alapja a MITS, az e-önkormányzati részstratégiában, valamint a hosszú távú helyi célkitűzésekben megfogalmazottak alapján a szolgáltató

24


elektronikus önkormányzás megteremtése Szombathely városában, továbbá kiterjesztése a kistérségre. Ezen elképzeléseket és célokat abban az esetben lehet megkezdeni amennyiben pályázatok segítségével a szükséges költségvetési forrásokat biztosítani tudjuk. Várhatóan a stratégia célokban felsorolt feladatokat teljes egészében végrehajtani nem lehet, azonban a feladatok közötti prioritások meghatározásával és akcióprogramban történő rögzítésével, illetve az addigra kialakult lakossági igények illetve technológiai lehetőségek ismeretében lehet meghatározni.

25


5. Kistérség kapcsolódása az önkormányzathoz Magyarország Európai Uniós csatlakozása, illetve ennek az előkészítése során került be a Magyar közigazgatásba a Kistérség fogalma. A Kistérség az eddigiekben nehezen „találta a helyét” a Magyar közigazgatási egységek között, de az EU csatlakozással a szerepe megnő. A Kistérség mint egység Önkormányzatok társulásából áll, ezért a Kistérségi informatikai stratégiának ezen Önkormányzatok, koncepciózus, az EU és MITS elvárásainak megfelelő és egységes fejlesztését kell tartalmazni, hogy megvalósítható legyen az e-Önkormányzat „mellett” az e-kistérség. A kistérségekben élő állampolgárok, vállalkozások joggal elvárhatják, hogy egyenlő esélyeik legyenek minden téren a nagyobb településeken tevékenykedő állampolgárokhoz, illetve vállalkozásokhoz viszonyítva. A polgárok, vállalkozások esetében ez jelentheti az önkormányzati ügyintézési szolgáltatásokhoz történő hozzájutást. Ezek a lehetőségek azonban a kistelepüléseken, kistérségekben gyakran korlátozottak, s gyakran szinte kilátástalannak tűnhet, hogy eme korlátok közül a kistelepülések valaha is „kiszabaduljanak”. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a kistérség meglehetősen hátrányos helyzetű jelenleg is, de a legsúlyosabb a helyzet talán az információs vérkeringésbe történő bekapcsolódás nehézsége. Az esélyegyenlőség azt kívánja, hogy az e-önkormányzat, e-ügyintézés szolgáltatásaihoz a kistérségek, kistelepülések önkormányzati „ügyfelei”, azaz állampolgárai is hozzájuthassanak, ezáltal a gazdaságélénkítésen és annak következményein keresztül a térség felzárkóztatása a kistérségi összefogás, valamint az informatika és az Internet lehetőségei széles körű alkalmazása révén a lemaradás csökkentése az önkormányzati, közigazgatási szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a közlekedés terén és más lehetséges területeken megtörténjen. A kistérségek fontossága az összefogásban van, ugyanis sok minden amit egy-egy kistelepülés önmaga nem képes megvalósítani, az megvalósítható a kistérség szintjén. Mindennek egyik legfőbb eszköze az e-önkormányzat, e-ügyintézés megvalósítása lehet. A kistérségek legfőbb (talán egyetlen) esélye erre az, ha közös informatikai fejlesztésre, üzemeltetésre vállalkoznak, melynek első eleme egy közös kistérségi gyűjtőportál létrehozása lehet, mely a város vonzáskörzetben lévő kistelepülések, vállalkozások, intézmények, Interneten keresztüli összekapcsolását és kommunikációját teremti meg. A gyűjtőportál fő célja az e-ügyintézés megvalósítása 1. és 2. szolgáltatási szintjének megvalósítása (on-line információk szolgáltatása a közigazgatási szolgáltatásokról, Nyomtatványok, űrlapok letöltése az ügyintézéshez). Ugyanakkor a gyűjtőportálon 26


célul tűztük ki a kistérséggel kapcsolatos közérdekű, közhasznú információk megjelenítését és naprakész információk, szolgáltatások nyújtását. Szombathely, 2004. június ”

”

Dr. Ipkovich György polgármester

Dr.Kaczmarski János jegyző

27

Informatikai Stratégia

Recommend Documents