Óvoda neve:
Pesti úti Óvoda
Óvoda címe:
2700. Cegléd, Pesti út 10.
OM azonosító: 037695 Telefonszám: 53/310-951 Fax szám:
53/500-169
E-mail cím:
[email protected]
PESTI ÚTI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Készítette:
Szűrszabóné Révész Zsuzsanna Óvodavezető
1
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szervezeti Működési Szabályzatot az óvoda vezetője készíti el és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti. A szülői közösség véleményezését követően
a nevelőtestület
fogadja el és az
intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelőtestület nevében aláírásra jogosultak: Pesti Úti Óvodában: Ecseri Mihályné általános v.h. Köztársaság Utcai Tagóvodában: Mészárosné Kleineisel Éva tagóvoda - vezető
I. 1.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Pesti úti Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
2.
Az SZMSZ hatálya Jelen
SZMSZ
hatálya
kiterjed
az
intézmény
valamennyi
vezetőjére,
közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ - ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait.
3.
Az SZMSZ jogszabályi alapja •
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.);
•
2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről;
2
•
229/2012. (VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról;
•
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
•
2012.évi.I.tv. A munka törvénykönyvéről
•
2011 évi CLXXXIX. tv. A helyi önkormányzatokról
•
4/2010 (I.19.)OKM. Rendelet a Pedagógiai Szakszolgálatokról
•
368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az ÁHT. tv. végrehajtásáról
•
22/2013.
(III.22.)
EMMI
rendelet
egyes
köznevelési
tárgyú
min.rend.
módosításáról •
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai,
4.
•
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai,
•
1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
•
26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,
•
1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nem dohányzók védelméről
•
32/2008.(XI.24.)OKM rendelet 2. §.
•
34/2011. (VI.24.) NEFMI rendelet
•
224/2011. (VI.23.) Ök. Határozat
Az SZMSZ hatályba lépése Az SZMSZ a a nevelőtestület jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz.. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ – e . Az SZMSZ 1 példányát az óvodában (tagóvoda esetében minden tagóvodában) ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni.
5.
Az SZMSZ személyi hatálya •
az óvodába járó gyermekek közössége,
•
a gyermekek szülei, törvényes képviselői,
•
a nevelőtestület,
•
az intézményvezető, vezető helyettes, tagóvoda vezető,
3
•
a nevelőmunkát segítők,
•
egyéb munkakörben dolgozók.
6.
Az SZMSZ felülvizsgálatának módja • ha az óvoda működési rendjében változás történik • ha a jogszabály előírja
II.
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1. Az intézmény jellemzői •
Az intézmény, költségvetési szerv neve és székhelye: PESTI ÚTI ÓVODA 2700.Cegléd Pesti út 10
•
OM azonosító:
037695
•
Az intézmény alapítója:
CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
•
Az intézmény fenntartója:
CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2700.Cegléd, Kossuth tér 1.
•
Irányító szerv neve, székhelye: Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2700. Cegléd, Kossuth tér 1.
•
Az alapító okirat száma és kelte:
306/2012.(XII.13.) Ök.hat.
•
Törzsszám:
685324
•
Működési
kör,
felvételi
körzete:
Cegléd
város
közigazgatási
területe
a
144/2008.(IV.24) Ök. Határozat melléklete szerint. •
Az intézmény típusa:
•
A költségvetési szerv szakágazat szerinti besorolása :
Óvoda
Fő tevékenysége: 851020 Óvodai nevelés •
Alaptevékenységei az államháztartási szakfeladat rend szerint: o 851011 Óvodai nevelés ellátás o 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása o 562912 Óvodai intézményi étkeztetés
Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb 7 éves korig – foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján – a családi neveléssel együtt - megalapozza
4
a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. •
Tagintézményének telephelye:
KÖZTÁRSASÁG UTCAI TAGÓVODA
2700. CEGLÉD. KÖZTÁRSASÁG UTCA 18.
OM : 037695
INTEGRÁLÁS ÉVE: 2011. •
Az alapító megnevezése, címe:
CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
•
Az intézmény felügyeleti szerve, címe:
CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
•
Az intézmény törzsszáma:
•
Intézmény tipusa:
•
Fő tevékenysége: 851020 Óvodai nevelés.
•
Alaptevékenységei az államháztartási szakfeladat rend szerint:
685324 Óvoda
o 851011 Óvodai nevelés ellátás o 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ellátása o 562912 Óvodai intézményi étkeztetés Közoktatási ezen belül nevelő intézmény, amely hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb 7 éves korig – foglalkozik a gyermekekkel. Az Országos Óvodai Nevelési Program alapján – a családi neveléssel együtt - megalapozza a gyermek személyiségének és képességinek fejlődését, gondoskodik testi neveléséről, és felkészíti az iskolai életmódra. Székhelyén és tagintézményében ellátja a Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság
szakvéleményével rendelkező ép értelmű, sajátos nevelési igényű gyermek nevelésétoktatását integrált formában saját fejlesztő pedagógus vagy utazó gyógypedagógus igénybevételével, az Alapító Okiratban megfogalmazottak szerint. Az integrált intézmény fejlesztő pedagógusa: Korondi Miklósné, aki - munkaköri leírásának megfelelően - látja el mindkét Óvodában a fejlesztési feladatokat.
5
b.) Az integrált intézmény alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb tevékenységei •
Gyógy-testnevelés prevenció, korrekció
•
Úszásoktatás
•
Hitoktatás – igény szerint
•
A fenntartó az óvodai csoportok számát 12 csoportban határozta meg.
•
A felvehető maximális gyermeklétszám: Pesti Úti Óvodában:
160 fő
Köztársaság Utcai Tagóvodában: 155 fő •
Az óvoda önálló jogi személy.
•
A gazdálkodási feladatok elvégzésével a Képviselő - testület az Óvodák és Bölcsődék Gazdasági Hivatalát bízza meg.
•
Önálló költségvetéssel, gazdálkodási jogkörrel és önálló bankszámlával rendelkező költségvetési szerv.
•
Az intézmény tárgyi adómentes tevékenységet folytat.
•
A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatok ellátásához az óvodáknak rendelkezésére áll a székhelyein lévő ingatlan, a rajta található óvodai épületekkel. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak az óvodában leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök.
•
Vagyon feletti rendelkezési joga: Az Óvoda a használatába kapott vagyont a 9/2001 (III. 29.) sz. Ök. Rendelet szerint köteles használni.
2.
Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:
Az intézmény vezetőjét Cegléd Város Önkormányzat Képviselő-testülete legalább 5 évre szóló határozott időre bízza meg, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. A tagóvoda élén Tagóvoda-vezető irányítja a nevelőtevékenységet. Megbízásukra és alkalmazásukra a Köznevelési törvény rendelkezései, valamint az SZMSZ előírásai az irányadók. Az intézmény képviseletére jogosultak: •
a mindenkori kinevezett óvodavezető,
•
illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend
az irányadó.
6
3.
Az intézmény működési alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. •
Az alapító okirat
•
Az óvoda pedagógiai programja
•
Az óvoda éves pedagógiai munkaterve
•
Továbbképzési program,- beiskolázási terv
•
Jelen SZMSZ és mellékletei
•
Közalkalmazotti szabályzat, vagy Kollektív szerződés
3.1.
Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
3.2.
Az óvoda pedagógiai programja, amely tartalmazza (NKt.26§.)
•
az óvoda nevelési alapelveit,
•
azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, képesség kibontakoztatását, a közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,
•
a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét,
•
közösségi és erkölcsi nevelést
•
a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
•
a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,
3.3.
Az óvoda éves pedagógiai munkaterve
Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.
7
Az éves pedagógiai munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Elkészítéséhez ki kell kérni az SZMK és a fenntartó véleményét. (Nkt. 70.§ (2) bek. R.+.§ (1.) bek) 3.4.
Az éves munkaterv tartalmazza:
•
A kiinduló helyzetképet
•
a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben
Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki:
nevelési év rendje,
a nevelési program kiemelt tanévre lebontott feladati
tanév rendje,
nevelési év, tanév kezdő és befejező időpontja,
nyári zárva tartás időpontja,
egyéb óvodai zárva tartások és ügyeletek rendje
szakmai programok,
nevelésnélküli munkanapok rendje, felhasználása időpontja
megemlékezések, ünnepek, rendezvények időpontja
kapcsolattartási formák, programok,
feladatelosztás a nevelőtestületben.
•
Nevelőtestületi értekezletek jellegét, időpontját,
•
Fakultatív hit-és vallásoktatás idejét, helyét
•
Gazdálkodást, fejlesztést
Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését is.
8
III.
1.
AZ ÓVODA SZERVEZETI RENDSZERE IRÁNYÍTÁSA
Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Óvodavezető
Gazdasági vezető
↓ Általános Óvodavezető helyettes Tagóvoda vezető
↓ Óvodapedagógusok
↓ Dajkák
↓ Egyéb kisegítő alkalmazottak
2.
Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a (Nkt. 69. §.-a )alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.
2.1.
Az óvodavezető felelős •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
•
a takarékos gazdálkodásért,
•
az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért,
•
a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség, teljesítéséért és a számviteli rendért (önálló gazdálkodás esetén),
9
•
az óvoda gazdasági eseményeiért,
•
a pedagógiai munkáért,
•
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
•
a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
•
a gyermekbalesetek megelőzéséért,
•
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
•
a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,
•
a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,
•
az intézmény ellenőrzési és értékelési rendszerének működéséért.
2.2.
Az óvodavezető feladata •
a nevelőtestület vezetése
•
a nevelőtestületi - és alkalmazotti közösség értekezleteinek megtartása
•
a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,
•
a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,
•
a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése
•
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
•
a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, az óvodaszékkel való együttműködés,
•
a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása,
•
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe,
•
a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire 10
vonatkozó kérdésekben, •
az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat,
•
a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása,
•
észszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése.
Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.
2.3.
Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza •
az általános óvodavezető helyettesre a
nevelőmunka
ellenőrzésének
az
éves
ellenőrzési
tervben
meghatározott részét, (terv alapján) az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzésének egy részét, a munkából távolmaradók nyilvántartását étkezési térítési díjak elszámolását (felnőtt) térítési díj befizetések ellenőrzését, elszámolását a gyermekek fejlődését rögzítő dokumentumok ellenőrzését hóvégi jelentések elkészítésének segítését ( hiányzók jelentését, felnőtt étkezési kedvezmények vezetését) a vezető távollétében a szakszerű helyettesítés és túlmunka szervezését gazdasági vezetőre gazdasági feladatok elvégzését, felügyeletét, ellenőrzését A gazdasági vezető feladatait a munkaköri leírása alapján végzi.
11
3.
Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású
dolgozók tartoznak:
3.1.
•
óvodavezető helyettes
•
tagóvoda vezető
•
gazdasági vezető
Az óvodavezető helyettes felelős •
a házi továbbképzések megszervezéséért,
•
a szülői munkaközösség működésének segítéséért,
•
a helyettesítési beosztás elkészítéséért
•
a vezetői hatáskörből átruházott feladatok igényes elvégzéséért
Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 3.2.
A tagóvoda - vezető •
a tagóvoda tekintetében ellátja az általános óvodavezető helyettesi feladatokat.( 2./3.pont, és 3/1. pont)
•
A nevelőtestület az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők személyéről titkos szavazással nyilvánít véleményt.
•
Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása határozott időre szól.
Az óvodavezető helyettes, a tagóvoda vezető, illetve a más vezető beosztású dolgozók munkájukat a munkaköri leírásuk, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzik.
4.
A vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az általános óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (pl: Munkáltatói jogkör)
12
Az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezető távolléte esetén az óvodavezető helyettesi
és a tagóvoda vezetői feladatokat az adott óvodában dolgozó
rangidős óvodapedagógus látja el.
Intézkedési jogköre a gyermekek
biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta, illetve szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze.
A
megbeszélésről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül.
5.
Az óvoda vezetőségének kibővített tagjai •
az óvodavezető
•
az óvodavezető helyettes
•
a tagóvoda vezető
•
szakszervezet titkár
•
SZMK elnök
Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvoda vezetősége havonta, tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A Szakszervezet és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Szakszervezeti képviselő és az óvodavezető feladatra.
6.
Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes,
13
tagóvoda vezető óvodapedagógusok. A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák és egyéb kisegítő alkalmazottak köre (pl. fűtő, stb.)
IV. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1.
Az óvodaközösség Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.
2.
A szülői szervezet (SZMK) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (SZMK) működtetnek. Az óvodai csoportok SZMK-t az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal. (Integrált óvodai intézmény esetén a szülői szervezete választ a tagóvoda szülői szervezete közül egy elnököt.) A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökkel a vezető óvónő és a tagóvoda vezető tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. A korcsoportok szülői szervezetek (közösség) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a korcsoportokban választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. Az SZMK működési feltételeinek biztosításáról az óvodavezető gondoskodik. Az óvodai szülői szervezet (SZMK) választmánya (vezetősége), vagy az óvodai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szülői Munkaközösségi Értekezletet évente 3 alkalommal tartunk, tájékoztatva a szülőket az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a saját
14
korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. Integrált óvodai intézmény esetében is a fent említett
tájékoztatási rend
működik. Az óvodai szülői szervezete (SZMK) döntési jogot gyakorol: • a saját működési rendjében, • munkatervének elfogadásában, • szülői képviseletet ki lássa el intézményi szinten Az óvodai szülői szervezet (SZMK) egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken: • az óvodai SZMSZ kialakításában, • a házirend kialakításában, • az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor, • a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában, • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, • a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, • az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában • a munkatervnek a szülőket is érintő részében. Képviseli a szülőket és a gyermekeket a Nemzeti Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérhet a nevelési intézmény
kérdésben tájékoztatást
vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek
tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad.
15
Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét (integrált óvodák esetében, a tagintézmények szülői munkaközösség vezetőjét is), meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik.
3.
Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Nemzeti Köznevelési törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és a kollektív szerződése rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Alkalmazotti értekezletet az óvodavezető éves munkatervben rögzítettek alapján óvodánként a nevelési év folyamán havonta összehívja. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet a helyettes, v. tagóvoda vezető vezet.
4. 4.1.
A nevelők közössége A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
16
A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti Köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Nkt. 70 § 1-3 bekezdés) 4.2.
A nevelőtestület jogosítványai a.) Döntési jogkörébe tartozik •
a pedagógiai program és módosításának elfogadása (Nkt. 70 §. (1-3) bekezdés)
•
a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása
•
az óvoda éves munkatervének elfogadása
•
a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
•
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
•
a házirend elfogadása
•
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
•
jogszabályban meghatározott más ügyek.
•
Továbbképzési program elfogadása
b.)
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes és a tagóvoda vezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt.
c.)
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. (Kivétel ez alól a pedagógiai
17
program és az SZMSZ elfogadása, házirend elfogadása)
d.)
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról.
4.3.
A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: •
nevelési évet nyitó értekezlet
•
őszi nevelési értekezlet
•
tavaszi nevelési értekezlet
•
nevelési évet záró értekezlet
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője, vagy a tagóvoda vezetők szükségesnek látja. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában.
18
5.
Az óvodapedagógusok szakmai közösségei Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre.
Célja: Az intézmény szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Kizárólag a helyi nevelési program tartalmának megfelelő témában hozható létre. Óvodánkban e feladatot nevelési területenként szakmai munkaközösségek látják el, az intézményvezető jóváhagyásával. A munkaközösség vezetők szakmai és módszertani kérdésekben segítséget adnak
a
nevelési
intézményben
folyó
nevelőmunka
tervezéséhez,
szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Éves munkaterv alapján, kiegészített munkaköri leírás alapján dolgoznak. Az óvodában a hatékony működés érdekében egy-egy közösség 5 főből áll. Így érdekelt az egész testület a minőségi szakmai munkában.
5.1.
A munkaközösség vezetők megbízásának elvei az óvodában •
legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység
•
a nevelőtestület által elismert tekintély
•
továbbképzéseken való aktív részvétel
•
jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen
•
az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen.
5.2.
A munkaközösség vezetők feladatai: •
figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket,
•
az óvodai szakmai és módszertani tevékenység irányítása, segítése, ellenőrzése
•
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
•
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
•
a tervező munkában segítségadás,
•
elgondolásai legyenek tudatosak, álljanak összhangban az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával, 19
•
kísérje figyelemmel a szakirodalmat, az új módszereket, esetenként számoljon be ezekről a szakmai megbeszéléseken •
a bemutató foglalkozáson látottakat értékelje,
•
önként vállaljon feladatokat.
5.3
Munkaközösségek kiemelt feladatai: • -Legyen elkötelezett a nevelőintézmény a minőségelvű és partnerközpontú működés iránt. • -Nyújtson segítséget az óvoda, a mentális problémákkal küszködő gyermekeknek a zökkenőmentes beilleszkedése érdekében. • Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem mind prevenciós mind a hátránykompenzációs munkában. • -Alkalmazza az intézmény a rendelkezésre álló információs és kommunikációs technikai eszközöket, gondoskodjon a zökkenőmentes információáramlásról. (a rendelkezésre álló programok felhasználásával • -A • munkaközösségek tagjai figyeljenek az adott nevelési terület fokozott fejlesztésére.
5.4. Az integrált óvodában az alábbi - munkaközösségek működnek: •
Vizuális
•
Anyanyelvi
•
Pákozdi Ágnes + ének-zene
m.közösség vezetővel
Rimóczi Sándorné
„
Testnevelési + egészségfejlesztési
Telekné H. Anikó
„
•
Természetismereti
Dóczi Károlyné
„
•
Mentálhigiénés
Mészárosné K. Éva
5.5. Szervezeti-irányítási struktúra A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szint
Szervezeti egység
LEGFELSŐBB szervezeti egység neve: VEZETŐI nevelőtestület SZINT (intézményvezető)
Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon -Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl -Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl -Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél
20
szervezeti egység neve: alkalmazotti közösség
- Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység - Értekezletek ideje, rendszeressége: neve: Támogató havonta, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szervezet évente 3 alkalommal, tervezés, folyamatértékelés, év végi értékelés. szervezeti egység -nevelési év eleji munkatervi megbeszélés, neve: -munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) munkaközösség -év végi beszámoló elkészítése
Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Szervezeti egység 1.
Partner (másik) szervezeti egység szervezeti egység neve: NEVELŐTEST alkalmazotti közösség ÜLET
Rendje és formája
- Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, SZERVEZETI rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon EGYSÉG - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység - Együttes értekezletek ideje, rendszeressége: évente neve: támogató 3 alkalommal, tervezés, folyamatértékelés, év végi értékelés. csoport - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Vezetői megbeszélgetések, tájékoztatók ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység -nevelési éveleji munkatervi megbeszélés, neve: TEAM -munkaközösségi foglalkozások (évi min.4) munkaközösség -év végi beszámoló elkészítése
21
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettese c) munkaközösség vezető Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.
Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján.
Az intézményi kapcsolat típusa 1. FENNTARTÓI
2. Más oktatási intézmény
A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe Cegléd Város Polgármesteri Hivatala 2700. Cegléd, Kossuth Tér 1. Tel:511-400
Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola 2700. Cegléd, Pesti út Református Általános Iskola és Óvoda 2700 Cegléd, Szabadság tér Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda 2700. Cegléd, Eötvös tér Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda 2700.Cegléd, Széchenyi tér
3. Intézményt szervezetetek
támogató Gyermekmosolyért Alapítvány Cegléd
22
4. Gyermekjóléti szolgálat
Humán Szolgáltató Központ 2700.Cegléd, Pesti út 7.
5. Egészségügyi szolgáltató
Dr. Nagy Béla Dr.Füle Lóránt Városi Bölcsődei és Védőnői Szolgálat 2700.Cegléd, Deák tér
6. Egyéb:
Losontzi István Általános Iskola Egyesített Pedagógiai Szakszolgálata Nevelési Tanácsadó 2700. Cegléd, Kossuth tér 10/a
7.Intézményközi Munkaközösség
Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár 2700. Cegléd, Kossuth 5/a A csatlakozni kívánó intézmények megállapodás alapján
együttműködési
Működés rendje:
A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és programjáról. A nevelési év elején a tagok javaslatai alapján a munkaközösség-vezető elkészíti az éves tervet, melyet az intézményvezetővel egyeztet, összehangol az év pedagógiai céljaival, egyéb feladataival. Év végén értékelést készít a az év eredményeiről, munkájukról. Megbízás többször meghosszabbítható. A munkaközösség ingyenes használja az intézmény épületét, berendezését. A működéshez felmerült szükséges költségeket a tagok biztosítják, illetve az intézményvezető engedélyével felhasználhatnak a költségvetésből is a szükséges egyeztetések lefolytatásával.
Döntési jogkör:
Nevelőtestület által átruházott kérdésekben Továbbképzési programról
Véleményezési jogkör:
Pedagógiai munka eredményessége, javaslat a továbbfejlesztéshez Pedagógiai Program Nevelő munkát segítő eszközök, segédkönyvek, segédletek kiválasztása
Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét és működési rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti közös megállapodás szabályozza.
23
V.
A KÖZPONTI ÓVODA ÉS A TAGÓVODA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSI
FORMÁI ÉS RENDJE
Az intézmény közösségeinek tevékenységét a tagóvoda - vezető, és a választott közösségi képviselők segítségével az óvodavezető fogja össze. Nevelési évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra.(feladat, cél, felelősök megjelöléséve) Az általános óvodavezető helyettes gondoskodik arról, hogy a gyermekeket és a pedagógusokat érintő óvodavezetői intézkedések, a tagintézményben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. 1.
2.
A kapcsolattartás rendszeres formái •
különböző értekezletek,
•
fórumok,
•
bizottsági ülések,
•
nyílt napok,
•
fogadóórák.
Az óvodák egymás közötti kapcsolattartási módja •
közös nevelőtestületi értekezletek, nyílt napok mindkét óvodában
•
közös kirándulások szervezése,
•
óvodák egymás közötti látogatása gyermekcsoportokkal,
•
két-két óvoda közös gyermeknapi ünnepsége,
Az óvodavezető a tagóvoda vezetőjével szükség szerint tanácskozik. Az óvodavezető minden kedden és szerdán a tagóvodában tölti munkaidejének nagy részét.
24
VI.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA
Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.
1.
Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolata jelentések, beszámolók, intézményvezetői tanácskozásokon keresztül kölcsönös informálás,
2.
Általános Iskola és óvoda kapcsolata az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, hospitálások, közös rendezvények.
3.
Nevelési Tanácsadó és óvoda kapcsolata iskola felkészültség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, a nagycsoportos óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján). logopédiai szűrések és kezelések az arra rászoruló gyermekeknél,
4.
Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata Az óvoda gyermekfelelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza.
5.
Bölcsőde és óvoda kapcsolata •
6.
Szükség szerint a beszoktatások előtt
Művelődési Ház, Könyvtár, Gyermekorvos, védőnők és óvoda kapcsolata nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti tervszerű látogatások.
25
7.
Egyházak és óvoda kapcsolata a hitoktatás megszervezésének elősegítése. A történelmi egyházak képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot.
8. Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás az óvoda vezető és a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott felelősök feladata
7.
Az egészségügyi szolgáltatóval. való kapcsolattartás az óvoda vezető feladata
VII. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1.
A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31. napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.( Ennek ideje 4 hét.) Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülők legkésőbb az adott év január 31-ig értesítést kapnak. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell. ( Pesti úti Óvoda esetében a Széchenyi úti Óvoda, a Köztársaság Utcai Tagóvoda esetében a Szép utcai Óvoda az ügyeletes.) Pesti Úti Óvodában: A nyitvatartási idő napi 11 óra, 6 - 17 óráig.
Köztársaság Utcai Tagóvodában: A nyitvatartási idő napi 12 óra 6- 18 óráig
26
Az ügyelet reggel 6 órától 7 óráig, délután 16 30 órától,18 óráig tart. Az óvodát reggel a munkarend szerint, 6 órára érkező dajka nyitja. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető (vagy óvodatitkár) irodájában történik. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelési nélküli munkanap előtt.
2.
A vezetők benntartózkodási rendje Az óvodavezetőnek, vagy a helyettesének a teljes nyitva tartás ideje alatt az intézményben kell tartózkodnia. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese (tagóvoda vezető) rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A vezető benntartózkodási rendjét az éves munkaterv tartalmazza.
3.
Egyéb a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. (Pl: Szavazó helység: Köztársaság Utcai
Tagóvoda). Egyébként az óvoda épületeit, helyiségeit
rendeltetésüknek megfelelően kell használni.
Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.
27
Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az
egészséges
életmóddal,
a
környezetvédelemmel,
a
társadalmi
közéleti
tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze.
Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.) Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: • az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, • az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, • az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A csoportszobában szülő csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhat. (nyílt nevelési nap, ünnepélyek szülői értekezletek.) Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos! Az óvodák egész területén és környékén tilos a dohányzás! Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak.
4.
A gyermekek kisérése A gyermekek intézményen kívüli kisérése esetén minden tíz gyermek után egy óvodapedagógust, és egy dajkát kell biztosítani. Az óvoda berendezéseit, felszereléseit csak az óvodavezető engedélyével lehet az óvodából elvinni, átvételi elismervény ellenében.
28
Gyermekek étkeztetését mindenkor a fenntartóval szerződésben álló szolgáltató látja el.
5.
Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés A szervezett jelentkezés időtartamát a fenntartó határozza meg. Az érdeklődők
hirdetmény útján tájékozódhatnak a jelentkezés időpontjáról és a
feltételekről. Jelentkezni, a kitöltött jelentkezési lap leadásával, a gyermek személyét igazoló hivatalos iratok ( születési anyakönyvi kivonatának és lakcím kártyájának, valamint TAJ kártyájának) bemutatásával lehet. Az óvodavezető átveszi a jelentkezési lapot és beírja a gyermek adatait a felvételi előjegyzési naplóba. A felvételről az óvodavezető dönt. Túljelentkezés esetén az intézményi felvételi bizottság dönt a felvételi szempontsor alapján.
Az intézményben elutasítottak elhelyezéséről a fenntartó által összehívott felvételi bizottság dönt, amelyről jegyzőkönyv készül. A felvétel tényéről írásos értesítés, az
elutasításról és az átirányításról határozat
formájában tájékoztatjuk a jelentkezőket. Az értesítést és a határozatot az óvodavezető által kijelölt időben személyesen lehet átvenni, melynek tényét aláírással kell igazolni. Amennyiben az adott időpontig nem történt meg az átvétel, a szülőt a következő 3 munkanapon belül tértivevényes levélben kell kiértesíteni. ( határozat kiküldés részünkről) A határozat ellen fellebbezéssel lehet élni, melyet Cegléd város jegyzőjének címezve az óvodavezetőnél lehet leadni. A gyermekek csoportba való besorolásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének Az újonnan jelentkező gyermekek
figyelembevételével. fogadása a nevelési év első napjával (szept.1.)
történik. Sajátos nevelési igényű gyermek felvétele szakértői vélemény alapján történik. Felvételre a nevelési év folyamán bármikor sor kerülhet, amennyiben az adott intézményben van szabad férőhely.
Felvételi eljárást befolyásoló prioritások: •
Ötödik életévét betöltő tankötelezett korú Nkt.); 29
•
Halmozottan hátrányos helyzetű; Az óvoda felveheti azt a körzetbe lakó gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti.
•
Bölcsődébe járó gyermek (dolgozó szülő gyermeke )
•
Testvérgyermek
•
Többgyermekes család,
•
Egyedülálló szülő,
•
A gyesen, gyeden lévő szülőknek is meg kell adni a lehetőséget, hogy – amennyiben a férőhely engedi – óvodás korú gyermekének igénybe vehesse az intézmény szolgáltatásait.
•
Körzethatáron belül lakik
•
A körzethatáron kívül lakó gyermekek csak abban az esetben vehetők fel, ha a jelentkezők száma nem haladja meg a férőhelyek számát.
6.
Felmentés a rendszeres óvodába járás alól A gyermeket a szülő kérelmére, - ha a családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja, - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy a ( Nkt. ) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt. (Ha a gyermek fejlettsége azt mutatja, hogy óvodába járás nélkül is meg tudja kezdeni az iskolai tanulmányait.)
7.
Az óvodai elhelyezés megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha: •
a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
•
a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad a bejelentésben megjelölt napon,
•
a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
•
a jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról.
30
(Kivéve
ez alól azt a gyermeket, aki hátrányos helyzetű, illetve akit a
gyámhatóság intézkedésére vettek fel, illetve azt, aki az 5. életévét betöltötte és napi négy órát köteles az óvodai nevelésben eltölteni. az óvodába.)
8.
A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések •
A gyermekek távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni. (hiányzás 1 napján)
•
Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába vinni, tájékoztatnia kell az óvodapedagógust.
•
Az egészséges gyermek hiányzását az óvoda vezetője, illetve a tagóvodák vezetői engedélyezhetik.
•
Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg fél 9-ig be kell jelenteni az
•
óvodapedagógusnak.
A két hetet meghaladó, huzamosabb távollétet az óvodavezetővel
egyeztetni
kell. •
Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.( HÁZIREND)
•
Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, melynek következményeit az óvodai házirend tárgyalja.
9.
Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, v. helyettesnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
31
VIII.
AZ OKTATÓ- NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. 1.
A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai •
biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését,
•
segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát,
•
az óvoda vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről,
•
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
2.
Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak • az óvoda vezetője • az óvodavezető- helyettes • a tagóvoda vezető • munkaközösség vezetők • külső megbízott (felkérés esetén)
Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 3.
Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során •
a pedagógusok munkafegyelme.
•
a foglalkozások pontos megtartása,
•
a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
•
a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
•
az óvónő-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben 32
tartása, •
a nevelői munka színvonala a foglalkozásokon: a foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, a foglalkozás felépítése és szervezése, az alkalmazott módszerek, a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, az eredményesség vizsgálata, a helyi nevelési terv követelményeinek teljesítése,
• 4.
a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége,
Az ellenőrzés fajtái •
Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.
•
Spontán, alkalomszerű ellenőrzés. a problémák feltárása, megoldása érdekében a napi felkészültség felmérésének érdekében
Az óvodán belüli általános ellenőrzési feladatokat, valamint az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a "Belső ellenőrzési szabályzat" c. utasítás határozza meg. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető és helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését.
33
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: •
az óvodavezető helyettes,
•
a szülői munkaközösség.
Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal.
A nevelési év végén megtartott óvodaévzáró értekezleten, az óvodavezető az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az óvoda dolgozóit. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
IX.
GYERMEKVÉDELMI MUNKA MEGSZERVEZÉSE, ELLÁTÁSA
Az óvoda kiemelt gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelmi felelősök éves munkaterv alapján végzik ez irányú tevékenységüket. Az óvodai intézmény vezetője és az óvodában dolgozók is
közreműködnek a
gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.
Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák segítése.
34
Óvodaév kezdetekor írásban és szóban is ismertetni kell a szülőkkel a gyermekvédelmi felelősök személyét, valamint tájékoztatni kell a szülőket, hogy milyen időpontban, és hol kereshetőek fel.
1.
Az óvoda (óvodavezető és gyermekvédelmi felelős) gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatai •
elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,
•
a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni,
•
rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,
•
rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel,
•
a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével, a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával, elősegíteni,
•
az óvodai dolgozóknak személyiségfejlesztő tréningek tartása,
•
az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése,
•
az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal,
•
a Gyermekjóléti Szolgálati esetmegbeszéléseken való részvétel, (az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes),
•
kölcsönös informálás a két intézmény között, havonta egy alkalommal, kibővített intézményvezetői értekezlet formájában. A Gyermekjóléti Szolgálat véleményét az óvodavezető minden esetben köteles kikérni, ha a szülő az 5. életévét betöltött gyermek esetében felmentést kér az óvodavezetőtől, gyermeke rendszeres óvodába járása alól. Az óvodavezető együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi
rendszerhez
kapcsolódó
feladatot
ellátó
más
személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal, •
a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen
35
figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza, •
fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását,
•
ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában,
Az intézményi faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól.
X.
RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE
Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. A fenntartó, megállapodást köt az illetékes orvosokkal az orvosi ellátás érdekében.
1. Gyermekek orvosi ellátása: Nevelési évenként meghatározott időpontban, minden évben csoportonként 1 – 2 alkalommal gyermekorvos és védőnő látogatja az óvodákat, ill. az adott gyermekcsoportot. Pesti úti óvodában : Dr. Nagy Béla Köztársaság utcai tagóvodában: Dr Füle Lóránt gyermekorvos végzi a feladatát. Nevelési évenként minden nagycsoportos gyermek egy alkalommal részt vesz: • fogászati, ( nagycsoportban ) • hallás • szemészeti vizsgálaton, a fenntartó által biztosított feltételek mellett. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.
36
A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a
kötelező egészségügyi
vizsgálatokat a gyermekorvosok az óvodában végzik. Hiányzók esetén, az adott orvosi rendelőben utólag pótolják e fontos vizsgálatot. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. 2. Az intézményben dolgozók munka alkalmassági vizsgálata: Foglalkozási egészségügyi vizsgálatokat az
óvodavezetője rendeli el, a hatályos
jogszabályoknak megfelelően. Intézményünkben csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. A dolgozók a jogszabálynak megfelelően kötelesek időszakos orvosi vizsgálaton részt venni. Ennek igazolását a munkavédelmi felelősnek köteles leadni. Szükség esetén a vezető elrendelheti a dolgozó rendkívüli orvosi vizsgálaton való részvételt, amely a dolgozóra nézve kötelező érvényű. A vizsgálatokat érvényes szerződés alapján az Ady E utcai Poliklinika végzi el.
XI.
AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A
GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
37
Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (Aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvóelőírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: • az udvaron tartózkodnak, • ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……) • ha az utcán közlekednek • ha valamilyen rendezvényen vesznek részt • ha a közeli építkezést stb. látogatják meg • és egyéb esetekben. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi
feltételeit
munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. 1.
Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén
Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: ( Házirendben megfogalmazottak alapján ) •
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
38
•
ha szükséges orvost kell hívni,
•
ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
•
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
•
a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének, tagóvoda esetén a tagóvoda vezetőnek,
•
a tagóvoda vezetőnek kötelessége az óvodavezetőt értesíteni.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi, tagóvodában történt esetnél, a tagóvoda vezető feladata. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelő gyermekbalesetek
munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a megelőzésére
vonatkozó
részletes
munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.
39
helyi
szabályokat
az
óvoda
XII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: • a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), • a tűz, • a robbantással történő fenyegetés. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős
dolgozó
utasítására
a
veszélyeztetett
épületet
a
benntartózkodó
gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. Pesti Úti Óvoda esetében az Eötvös téri óvodába, a Köztársaság utcai Tagóvoda esetében, a Deák téri Óvodába kísérjük át a gyermekeket. A
„Kiürítési terv” jól látható helyeken van kitéve az épületek több pontján. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.
40
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: •
Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a tevékenységet szervező nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
•
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
•
A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a tevékenységet szervező nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
•
A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!
A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső másik óvodában (tagóvodában) történik. Amennyiben a másik óvoda akadályoztatva van a gyermekek fogadására, úgy azok elhelyezésére az általános iskolát kell igénybe venni.
Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: •
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
•
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
•
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
•
az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
•
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.
Veszélyeztetett épület kiürítésének felelőse: Pesti úti Óvoda: Lugosi Gábor ill. 14 óra után rangidős óvónő Köztársaság Utcai Tagóvoda esetében: Farkas Sándor ill. 14 óra után rangidős óvónő Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: •
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
•
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
•
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
41
•
a közmű (víz, gáz, elektromos.) vezetékek helyéről,
•
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
•
az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és köteles betartani! A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: •
Óvoda vezetői Iroda
XIII. A TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
A gyermekek szülei az intézményben, a gyermekük által igénybe vett étkezésért, az oktatási törvény előírásai alapján az óvoda fenntartója által meghatározott szabályok szerint térítési díjat fizetnek.
42
Az esetleges kedvezmények igényléséről az óvodavezető a gyermekvédelmi felelőssel és csoportos óvónővel közösen javaslatot tesz, ill. ajánl a Fenntartó illetékesének. ( Lakossági osztály ) Az étkezési térítési díjakat havonta, a tárgyhót megelőző hónap 15 napjáig, csekken kell befizetni. A hiányzások miatti levonás a következő fizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő nem kérheti a jóváírást a következő befizetéskor. Hiányzás esetén, az étkezés lemondható, minden nap 8 óráig telefonon.
1. Alanyi jogon térítési díjkedvezményben részesülnek: a.) b.)
3 vagy több gyermekes családok gyermekei ( 50 %-os kedvezmény ) Tartósan beteg gyermek orvosi igazolás alapján ( 50 %-os kedvezmény
2. Szociális alapon térítési díjkedvezményben részesülnek: Gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok gyermekei ( 100 %-os kedv. )
XIV. ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
Céljaink: • Színesebbé tegyük óvodai életünket; • Érzékeltessük az ünnepek többi naphoz viszonyított másságát; • Óvodánk hagyományos ünnepei során is erősítsük a közösséghez tartozás érzését. Feladataink: • Az ünnepekre való készülődés legalább olyan hangsúlyt kapjon, mint maga az ünnep; • Az ünnep mindig vidám hangulatú, felszabadult együttlét legyen; • Mindig esztétikusan és az alkalomhoz illően díszítsünk és öltözzünk; • Használjuk ki az adódó lehetőséget a család és az óvoda kapcsolatának elmélyítésére. A nemzeti és egyéb ünnepségek megszervezése intézményi szinten történnek.
Társadalmi ünnep: Március 15.( nemzeti ünnep) június 4 ( A nemzeti Összetartozás napja) Augusztus 20. ( (Az államalapítás ünnepe) ;Október 23. ( nemzeti ünnep) Az óvoda épületét, (ablakait) az ünnep előtt négy nappal díszíteni illik.
43
Óvodai ünnepélyek, rendezvények: Mikulás
Gyermeknap
Karácsony
Anyák napja
Farsang,
Évzáró műsorok
Húsvét
Ballagás
Az Anyák napja, Gyermeknap és az Évzáró nyilvános ünnepély és azonos időpontban is szervezhetők. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok: - közös köszöntés a gyermekek név- és születésnapja alkalmából - ajándékkészítés: anyák napjára, nőnapra, karácsonyra, gyermeknapra (óvónők), - népi hagyományok ápolása jeles napokhoz fűződő szokások: •
Föld napja,
•
Madarak fák napja,
•
Víz világnapja
Az ünnepélyek és megemlékezések rendjét az éves munkaterv tartalmazza Kirándulások, séták, színházlátogatás, sport napok szervezését a. (Részletesen a munkaterv tartalmazza.) Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: •
szakmai napok szervezése,
•
házi bemutatók szervezés,
•
továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, (évente 2 alkalommal, nev.testületi értekzleten)
•
pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése,
•
a nyugdíjba menők búcsúztatása,
•
közös őszi, vagy tavaszi kirándulások, közös
•
színházlátogatás,
•
közös ünnepélyek megszervezése, nőnap,
•
pedagógusnap, névnapok, karácsonyi közös ünnep, óév búcsúztató
44
XV. TÁJÉKOZTATÁS A NEVELÉSI PROGRAMRÓL, AZ SZMSZ-RŐL, A HÁZIRENDRŐL Az óvodavezető irodájában, vagy integrált óvodai intézmény esetén, a tagóvoda - vezető irodájában kell elhelyezni – az óvodavezető által hitelesített másolati példányban – • az óvoda nevelési programját, • szervezeti és működési szabályzatát, valamint • házirendjét, A szülők az óvodavezetőtől (tagóvoda vezetőtől), vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról, az előre egyeztetett időpontban.
A dokumentumok elhelyezéséről, a szülők az óvoda hirdetőtábláján kifüggesztett értesítés alapján szereznek tudomást.
Az óvodai beiratkozások előtt a szülők szervezett keretek között (szülői értekezlet, tanácsadás) is választ kapnak kérdéseikre.
XVI. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői közösség (SZMK) és a Kissebségi Önkormányzat
egyetértésével
érvényes.
A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.
45
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: • a fenntartó, • a nevelőtestület, • az óvodavezető, • a szülői közösség (SZMK) • kisebbség képviselete • jogszabályi kötelezettség
A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
46
AZ ÓVODAI SZMSZ KÖTELEZŐ MELLÉKLETEI
1. Az óvodavezető és közvetlen munkatársainak munkaköri leírása. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottak munkaköri leírása. (gazdasági területen dolgozók részére is) 2. Belső ellenőrzési szabályzat, 3. Tűz, katasztrófavédelmi és bombariadó esetén alkalmazandó szabályzat (+ Tűzvédelmi utasítás) 4. Munkavédelmi szabályzat, 5. Iratkezelési szabályzat, 6. Bizonylati szabályzat, ügyrend, 7. Gazdálkodási, pénzkezelési szabályzat, 8. Számviteli szabályzat, 9.
Leltározási és selejtezési szabályzat,
10. Pénzkezelési szabályzat (pénztár, és bankforgalom) stb., 11. Adatvédelmi szabályzat, 12 .A nevelőtestület elfogadás jegyzőkönyve. 13. Balesetvédelmi Szabályzat 14. Az óvodaszék/szülői szervezet egyetértésének, véleményének dokumentumai a jogszabályokban meghatározott pontok tekintetében. 15. Óvodai körzetek (térkép) 16.
Tűzriadó kivonulási terv
47
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1. Véleményezte
__________________________ Dátum
____________________________ Szülői Közösség
2. Elfogadta
__________________________ Dátum
___________________________ Nevelőtestület
3. Jóváhagyta
_________________________ Dátum
____________________________ Óvodavezető
4. Érvényességi nyilatkozat 2013. április 1-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek.
a
7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában. 8. A különös közzétételi lista az óvoda honlapján illetve az intézmény faliújságján megtalálható.
48
49
50
