PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: PE/KTF/19676-13/2015.

Tárgy: A Bonduelle Central Europe Korlátolt

Ügyintézők: Dencs Boglárka

Felelősségű Társaság a Nagykőrös 6541 hrsz.-ú

dr. Kiss Veronika

ingatlanon lévő telephelyén végzett technológiai

Juhász László

szennyvíz

Scheiber Róbert

teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás

tisztítási

tevékenységére

vonatkozó

Novák Péter Veres Rita Farkasné Török Edit Gubás Noémi Telefon: (06-1) 478-44-00 H A T Á R O Z A T A Bonduelle Central Europe Korlátolt Felelősségű Társaság (2750 Nagykőrös, Ceglédi u. 25., KÜJ:100204423,

a

továbbiakban:

Környezethasználó)

részére

az általa

benyújtott

teljeskörű

környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Nagykőrös 6541 hrsz. alatti ingatlanon lévő telephelyén végzett technológiai szennyvíz tisztítási tevékenységére környezetvédelmi engedélyt adok, a rendelkező részben foglaltak megtartásának kötelezettsége mellett. I. A L ÉT E S ÍT M ÉNY ÉS A T E V É KE NY S ÉG J E LLEM ZŐ AD AT AI 1. A Környezethasználó adatai: Megnevezés:

Bonduelle Central Europe Korlátolt Felelősségű Társaság

Székhely/Levelezési cím:

2750 Nagykőrös, Ceglédi u. 25.

2. A telephely adatai: Telephely címe:

2750 Nagykőrös, Ceglédi u. 25. 6541 hrsz.

KTJ:

100440309

3. A tevékenység rövid leírása: Az egyes technológiai folyamatok (mosás, előkészítés, alapanyag-készítés), valamint a hőkezelés során keletkező technológiai szennyvizek Kőrös-érbe történő vezetéséhez a Környezethasználó új biológiai szennyvíztisztító művet épített ki, ami 2012-től biztosítja a szennyvizek megfelelő tisztítását. A régi szennyvíz-előtisztító mű 2011-ben átépítésre kerül és az új biológiai ipari szennyvíztisztító mű mechanikai fokozata üzemrendjéhez igazodva a továbbiakban tartalékként üzemel.

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

Az új biológiai szennyvíztisztító mű kapacitása: 3

-

hidraulikai: 2 300 m /d,

-

biológiai: átlag: 243 100 (LEÉ), max: 293 854 (LEÉ).

A gyártástechnológiai folyamatokból származó szennyvizeket

NA 200-as és NA 300-as, döntően

gravitációs üzemű acél, illetve KG PVC csatornák gyűjtik össze. A szennyvizek először egy szennyvíz átemelő műtárgyba jutnak, ahonnan csőhídon vezetett és földalatti nyomóvezetékeken jutnak el a szennyvíztisztító mű mechanikai fokozatához. A keletkező ipari szennyvizeket, a szennyezett övezeti csapadék és csurgalék vizeket, valamint a szennyezett csapadékvizet teljes mennyiségben összegyűjtik és az ipari biológiai szennyvíztisztító művön kezelik. Az ipari biológiai szennyvíztisztító mű fogadja az üzem területén létesített vízkezelő berendezések mosatásából, regenerálásából származó, valamint a kazánházi leiszapoló és a hőkezelés során leengedett hulladék vizeket is. A tisztított szennyvíz befogadója a Kőrös-ér 30+188 fkm szelvénye. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 1. Természetvédelmi szempontból: 1.1. A szennyvíztisztítási tevékenység nem veszélyeztethet, vagy károsíthat védett természeti értéket. 1.2. Nem kerülhet nyers szennyvíz a befogadó Kőrös-érbe, beleértve az esetleges havária helyzeteket is. 1.3. A terület természetvédelmi kezelőjével, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal (a továbbiakban: Igazgatóság) egyeztetett módon kidolgozott biológiai monitoring rendszert kell készíteni, üzemeltetni, amely alapján vizsgálni kell az üzemelés természeti értékekre gyakorolt hatásait. Az erről szóló dokumentációt be kell nyújtani a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. Határidő: a szennyvíztisztító mű vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 2.1. A tevékenység végzésénél az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, és meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. 2.2. A tervezett karbantartási műveleteket a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának legalább egy héttel előre be kell jelenteni.


2

2.3. Évente egy alkalommal mérést kell végezni bűz légszennyező komponensre, a mérési helyek kijelölését a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályával egyeztetni kell. A mérési eredményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni, majd a mérést követő év március 31. napjáig

be

kell

nyújtani

a

Kormányhivatal

Környezetvédelmi

és

Természetvédelmi

Főosztályához. Az alábbi meteorológiai adatokat a mérési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: 

szélirány,



szélsebesség.

Első mérési alkalom: a legközelebbi feldolgozási szezonban 2.4. Évente egy alkalommal (a legközelebbi feldolgozási szezonban, a bűz méréssel egyidejűleg) elvégzett méréssel kell a biofilterből kilépő tisztított levegő minőségét vizsgálni. A mérési eredményeket, illetőleg a jegyzőkönyvet a mérést követő év március 31. napjáig be kell nyújtani a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához. 2.5. Amennyiben indokolt lakossági bűzpanasz érkezik a Kormányhivatalhoz, a Kormányhivatal további intézkedések megtételére fogja kötelezni az Környezethasználót. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: 3.1. A Környezethasználó köteles a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának

30

napon

belül

írásban

bejelenteni

minden

olyan

változtatást

(a

szennyvíztisztító területén belül olyan új technológia bevezetése, korszerűsítése, vagy berendezések,

részegységek

cseréje

és

felújítása),

amely

a

szennyvíztisztító

zajkibocsátásában változást eredményez. 3.2. Az esetleges változtatást akusztikai tervezés mellett, a szennyvíztisztító zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni és a beruházás befejezését követően zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a szennyvíztisztító összes zajforrásának üzemelésétől származó zaj nem haladja meg a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 1. számú mellékletében a megfelelő sorban és oszlopban előírt zajterhelési határértékeket. A mérés során meg kell határozni a zajvédelmi szempontú hatásterületet. A méréseket és a szakvéleményt

a

zajkibocsátási

határértékek

megállapításának,

valamint

a

zaj-

és

rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 93/2007.(XII. 18.) KvVM rendelet] 4. és 5. mellékletében előírtak szerint kell elkészíteni és dokumentálni. A mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt 30 napon belül a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának be kell nyújtani.


3

4. Kármentesítési szempontból: 4.1. A telephelyen folytatott tevékenység végzése során az Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által kiadott 5509-2/2011. számú üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet jóváhagyó határozatban foglalt előírásokat be kell tartani. 4.2. Rendkívüli környezetszennyezés esetén a kárelhárítást a jóváhagyott kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni. 5. Hulladékgazdálkodási szempontból: 5.1. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 4. §-ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést

vagy

környezetszennyezést,

biztosítsa

a

hulladékképződés

megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 5.2. A működés és az üzemeltetés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat azonosító kód szerint be kell sorolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] 2. számú melléklete szerint, a környezet veszélyeztetését kizáró módon, egymástól elkülönítve kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási vagy egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező szervezetnek adhatók át. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően Környezethasználónak meg kell győződnie. A keletkező

hulladékok

kezelése

során

a

hasznosítást

előnyben

kell

részesíteni

az

ártalmatlanítással szemben. 5.3. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelése során be kell tartani a veszélyes hulladékok kezelésének feltételeit meghatározó, mindenkori hatályos jogszabály, jelenleg a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet], valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet] előírásait. 5.4. A telephelyen a hulladékgyűjtő helyek üzemeltetését a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni. 5.5. A hulladékok gyűjtőhelyeit egyértelműen jelölni kell. A gyűjtő edényzeteket azonosító címkével kell ellátni. 5.6. A telephelyen üzemelő veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. § (5) bekezdése szerint be kell nyújtani a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályára. Benyújtási határidő: 2015. szeptember 25. napja. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

4

5.7. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő. III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség 36600/999-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez az alábbi előírásokkal járult hozzá: 

„A jóváhagyott önellenőrzési tervben foglaltak szerint kell a vízminőségi vizsgálatokat elvégezni.



A közcsatorna hálózatba kibocsátásra kerülő szennyvizek szennyezőanyag paramétereinek a vízszennyezőanyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 4. számú mellékletében előírt, az időszakos vízfolyásba való közvetett bevezetésre vonatkozó küszöbértékeknek kell megfelelni. Szociális jellegű szennyvizek esetében mintavételi hely a közcsatornában: Ceglédi úti NA 500-as gyűjtőcsatornára telepített SZ 4 jelű szennyvízelvezető akna. Szociális jellegű szennyvizek esetében a mintavételi helyek a közcsatornába történő bevezetés előtt: a) személyi főportánál, b) az üzem DK-i részén lévő központi iroda épületnél, c) a Galamb utcai csatlakozásnál történő kibocsátásnál.



Az üzemi (ipari) szennyvíztisztító telepről elfolyó tisztított szennyvíz Körös-ér csatornába - 30+188 fkm szelvény - történő kibocsátása során nem nitrát érzékeny területre vonatkozóan, a KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján az időszakos vízfolyásba való közvetlen bevezetés esetére vonatkozó határértékeknek kell megfelelni. Ipari szennyvíz mintavételi hely: Az

üzemi

szennyvíztisztító

telep

és

a

„G”

jelű

raktár

között

elhelyezkedő

tisztított

szennyvízelvezető rendszerre telepített mintavételi akna (SZ. 6 jelű akna.) Határértékek: Komponensek

Koncentráció

1.

pH

6,5-9

2.

Dikromátos oxigénfogyasztás KOI k

*75 mg/l

3.

Biokémiai oxigénigény BOl 5

25 mg/l

4.

Összes szervetlen nitrogén, ö Násv

** 18 mg/l

5.

Összes Nitrogén

50

(3)

mg/l

(3)

mg/l

6.

Ammónia-ammónium-nitrogén

10

7.

Összes lebegőanyag

50 mg/l

8.

Összes szervetlen foszfor, Pösszes

**2 mg/l

9.

Szulfidok

0,01 mg/I

10.

Aktív klór

2 mg/1

11.

Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)

15

12.

Összes só

2000 mg/l

13.

Nátrium egyenérték

65 %

14.

Coliform szám (i=egyedszám)

10

(2)

(7)

mg/l

3

i/cm


5

* Egyedi határérték (a 1853-10/2014 iktatószámú vízjogi üzemeltetési engedély szerint) **A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III. 6. pontja alapján gyümölcs és zöldségtermékek előállítására vonatkozó technológiai határértékek. esetén a határérték háromszoros.

(3)

(2)

Állati és növényi zsiradék

A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres.

(5)

A közegészségügyi hatóság által fertőtlenítésre kötelezett üzemek esetében előírandó határérték.

(Önellenőrzés során a vizsgálandó komponensek között szereplő Coliform számot csak abban az esetben kell mérni, amennyiben az ÁNTSZ a tisztított szennyvíz fertőtlenítését rendeli el.) 

A tisztított szennyvíz befogadóba - a Körös-érbe, mint időszakos vízfolyásba - történő bevezetése nem okozhat a felszín alatti víz és a földtani közeg szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezés méréséről szóló 6/2009. (VI. 14.) KvVM-EüM-FVN együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.” IV. EG Y ÉB ELŐ ÍR ÁS O K

1. A környezetvédelmi engedély a jogerőre emelkedést követően 2025. november 30. napjáig érvényes. 2. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, valamint a Környezethasználó megváltozását – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálynak. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi engedély módosítását vonják maguk után. 3. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. 4. A tevékenység végzése során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályt értesíteni kell. 5. Az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. 6. Az engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor

fennálló

feltételek

megváltozása

az

engedély

visszavonását

nem

teszi

szükségessé. 7. A Kormányhivatal az engedélyt visszavonja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak


6

V. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (1) és (5) bekezdései alapján: amennyiben a környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet -

korlátozhatja,

-

felfüggesztheti,

-

megtilthatja, vagy

-

a környezetvédelmi engedélyt visszavonhatja;

és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése szerint a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer-százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. 3. Fenti

előírások

határidőre

történő

önkéntes

teljesítésének

elmaradása

esetén

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. * Egyidejűleg

megállapítom,

hogy

jelen

eljárásban

az

igazgatási

szolgáltatási

díj

mértéke

750 000 Ft, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Főfelügyelőséghez

címzett,

de

a

Kormányhivatal

Környezetvédelmi

és

Természetvédelmi Főosztályához három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 375 000 Ft, amit a Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 1002300200333489-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS Környezethasználó tárgyi tevékenységre vonatkozóan a Kormányhivatal jogelődje, a Felügyelőség által kiadott 747-8/2009. számú környezetvédelmi engedéllyel rendelkezett, amely 2014. április 30. napjáig volt érvényes. A Felügyelőség 3791-1/2014. számú levelében tájékoztatta Környezethasználót, hogy amennyiben továbbra is folytatni szeretné tárgyi tevékenységet, abban az esetben a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet alapján összeállított Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

7

felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást 2014. június 30. napjáig. A Felügyelőség Környezethasználó kérelmére a felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határidejét 2014. július 31. napjára módosította. Környezethasználó 2014. július 30. napján a Felügyelőségre érkezett beadványában benyújtotta a MENDIKÁS Mérnöki Környezetvédelmi Kft. (3532 Miskolc, Kazinczy u. 28.) által elkészített a tárgyi tevékenységre vonatkozó teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció). Az igazgatási szolgáltatási díjat a Kormányhivatal PE/KTF/19676-8/2015. számú felszólítását követően a Környezethasználó maradéktalanul megfizette. A Felügyelőség a Kvtv. szerinti környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást 2014. július 31. napján megindította. A Kormányhivatal a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a telephely helye szerinti Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzője részére. A fentiekkel egyidejűleg a Kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes környezetvédelemi egyesületeket és társadalmi szervezetet. Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzője 9165-2/2015 számú levelében tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló hirdetmény közzététele megtörtént. Az eljárással kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste az eljárás megindításakor hatályos a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságot. A Felügyelőség 3791-7/2014. számú levelében szakhatósági állásfoglalást kért, majd 3791-10/2014. számú

levelében

szakhatósági

egyeztetést

kezdeményezett

a

Jász-Nagykun-Szolnok

Megyei

Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. Az egyeztetés eredménytelenségére tekintettel a Felügyelőség 3791-12/2014. számú levelében felügyeleti eljárást kezdeményezett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségnél.


8

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség 36600/999-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a Bonduelle Central Europe Kft. (2750 Nagykőrös, Ceglédi u. 25.; a továbbiakban: Engedélyes) tárgyi telephelyen található szennyvíztisztító telepére vonatkozó környezetvédelmi felülvizsgálat

elbírálását

követően

indult

környezetvédelmi

működési

engedélyezési

eljárással

kapcsolatban szakhatósági állásfoglalást kért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól (a továbbiakban: Igazgatóság). A megkeresésre tekintettel 542-2/2014/VH számon az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását azzal a feltétellel adta meg, hogy előírta: „Az üzemi szennyvíztisztító telepet a 1853-10/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján kell üzemeltetni.“ Egyéb előírást nem tett. A Felügyelőség a 3791-12/2014. iktatószámú levelével megkereste a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: BM OKF), melyben kérte, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tárgyi ügyben adott szakhatósági állásfoglalását törvényességi szempontból vizsgálja felül. A megkereső levelében jelezte, hogy a környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás felfüggesztéséről gondoskodott. A Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében kifejtette, hogy a felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr) 25. § (1) bekezdésében foglaltaknak

mely

szerint

„A

szennyvízkibocsátással,

közcsatornába

vezetéssel

kapcsolatos

környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti engedélyben, illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a vízvédelmi hatóság által kiadott külön engedélyben kell meghatározni “, valamint a környezetvédelmi működési engedély a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben (a továbbiakban Kt.) foglaltaknak nem felel meg tárgyi szakhatósági állásfoglalás. Hivatkozott továbbá a Felügyelőség a Kt. 81. §-ra is mely a környezetvédelmi működési engedély tartalmi követelményeit rögzíti. A Ket. 115. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Igazgatóság 542-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: Kt. 66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – c) a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, […] jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. 79. § (1) A felülvizsgálat eredménye alapján a környezetvédelmi hatóság a) engedélyezi a tevékenység folytatását (a továbbiakban: működési engedély); b) az engedély megadásával egyidejűleg a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezi az érdekeltet, ideértve a kormányrendeletben meghatározott biztosítékadási, illetve környezetvédelmi biztosítási kötelezettségeket is; 81. § A határozatnak tartalmaznia kell: (1) A 79. § (1) bekezdés a) pontja esetén: a) a tevékenység és az érdekelt megnevezését, valamint a tevékenység célját; b) a tevékenység folytatásának helyét és hatásterületének behatárolását; c) a tevékenységet jellemző - a 75. § alapján megállapított - adatokat; d) a tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi előírásokat; e körben a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét, dokumentálását, az ebből származó adatok szolgáltatásának és értékelésének módját; e) a határozat érvényességi idejét. (2) A 79. § (1) bekezdés b) pontja esetén az (1) bekezdésben előírtakon túl: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

9

a) a tevékenység folytatásához szükséges intézkedések meghatározását; b) a környezetre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérőhelyek kialakítását; c) az intézkedések sorrendjét és azok időbeli ütemezését. (3) A 79. § (1) bekezdés c) pontja esetén: a) a kötelezett megnevezését; b) a megállapított kötelezettség tartalmát, teljesítésének módját és határidejét; c) mindazokat a lényeges előírásokat (feltételeket), amelyeket a tevékenység során meg kell tartani, illetve teljesíteni kell; d) a környezetkárosodás megszüntetésére vonatkozó követelményeket és az azok kiegészítésére alkalmazható általános megoldásokat (azok lehetséges változatait).” Az Igazgatóság 542-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásában megnevezett vízjogi üzemeltetési engedély számára és tárgyára vonatkozó hivatkozás kifogásolható. Az eredeti KÖTIVIFE-H-00078002/2004. alaphatározatra, valamint módosításaira és az előírásban megadott 1853-10/2012. iktatószámú vízjogi üzemeltetési engedélyt módosító, többek között a 3353-12/2013. iktatószámú határozatra - mely egyedi határértéket állapított meg - való hivatkozást az Igazgatóság elmulasztotta. Továbbá a hatályos vízjogi üzemeltetési engedély nem csak az üzemi szennyvíztisztító telepre vonatkozik, hanem tárgyi telephely „vízellátás, szennyvíz előtisztítás elvezetés, csapadékvíz elvezetés” vízilétesítményeinek üzemeltetési engedélyét is magában foglalja. Az Igazgatóságnak a Kt. 81. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel rögzítenie kellett volna a tevékenységgel összefüggő vízminőség-védelmi előírásokat, így e körben a vízre, mint környezeti elemre gyakorolt hatás megfigyeléséhez szükséges mérések rendjét és azok dokumentálását az ebből adódó adatok szolgáltatásának és értékelésének rendjét. A Kt. szerint a környezetvédelmi működési engedély szabja meg a környezethasználat környezetvédelmi és egyúttal vízminőségvédelmi kereteit, és ennek alapján lehet csak a vízjogi engedélyeztetési eljárásokat lefolytatni. Ebből következik, hogy a környezetvédelmi működési engedélyben megadott vízvédelmi előírásokhoz kell hozzáigazítani a vízjogi engedélyben foglaltakat. A közcsatornába kibocsátott szociális szennyvizek és a Körös-ér csatornába kibocsátott technológiai szennyvíz minőségének a jogszabályban foglalt küszöbértékeknek kell megfelelnie, ezért erre vonatkozóan a rendelkező részben előírást tettem. A szociális szennyvizek közcsatornába történő kibocsátásnak a KvVM rendelet 4. számú mellékletében előírt az időszakos vízfolyásra való közvetett bevezetésre vonatkozó küszöbértékeknek kell megfelelnie. Az összes szervetlen nitrogén és összes foszfor esetében a gyümölcs- és zöldségtermékek előállítására vonatkozó

technológiai

határértéket

kell

betartani.

Továbbá

a

dikromátos

oxigénfogyasztás

komponensre egyedi határérték került megállapításra a 1853-10/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben.

A

Körös-ér

csatorna

időszakos

vízfolyás,

ezért

technológiai

szennyvíz

többi

komponensére, a kibocsátási küszöbértékeinek meghatározásakor a KvVM rendelet 2. számú mellékletében az időszakos vízfolyásba való közvetlen bevezetés esetére vonatkozó területi határértékeket vettem figyelembe. Az Fvr. 14/A-a szerint „A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok

alkalmazási

szabályairól

szóló

miniszteri

rendeletben

meghatározott

vízszennyezettségi

kibocsátási

határértékeket

(a

határértékek figyelembevételével kell meghatározni. 15.

§

(1)

technológiai

Az

adott

határérték)

technológiára az

elérhető

vonatkozó legjobb

technika

alkalmazásából

és

továbbiakban: a

kapcsolódó

szennyvíztisztítási tevékenységből származó szennyezőanyag-kibocsátás értékeinek alapulvételével kell meghatározni.


10

15. § (2) A technológiai határértékeket és alkalmazásuk szabályait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről ás alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet határozza meg. 16. § A közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértékeket (a továbbiakban: területi határérték) a vízminőség-védelmi területi kategóriák alapján a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet határozza meg. A területi határérték akkor alkalmazható, ha az adott kibocsátás adott szennyező anyagára a 15. § szerinti határérték nem állapítható meg.” Az Fvr. 27. § (2) bekezdésének c) pontja szerint önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó) aki az engedélye szerint, illetőleg a telephelyről (szennyvíztisztítóból) a 3

megelőző év adatai alapján 15 m /üzemnap mennyiséget meghaladó szennyvizet közvetve (közcsatornán vagy közös üzemi tisztítón keresztül) a befogadóba vezet és egyúttal a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott tevékenység folytatása során keletkező szennyvizet bocsát ki. Fentiekre tekintettel tárgyi szennyvíztisztító telep önellenőrzésre kötelezett, ugyanis a kibocsátása 3

3

350.000 m /év (350.000/365= 959 m /nap). A kifejtettekre tekintettel megállapítottam, hogy az Igazgatóság 542-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt rendelkezések szakmai szempontból megalapozatlanok és nem felelnek meg a fent hivatkozott jogszabályi előírásoknak, ezért azokat a Ket. 15. § (2) bekezdése alapján - figyelemmel a Ket. 44. § (3) bekezdésére is - töröltem, ezzel egyidejűleg pedig a rendelkező részben foglalt kikötésekkel a Bonduelle Central Europe Kft. szennyvíztisztító telepének környezetvédelmi működési engedélyének kiadásához hozzájárultam. (…) A felügyeleti eljárás során BM-OKF szakhatósági hatáskörét, a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján járt el.” A Kormányhivatal az eljárás során közreműködő szakhatóság állásfoglalását és annak indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Kormányhivatal a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (6b) bekezdése alapján - figyelemmel a Ket. 26. § (1) bekezdésének c) pontjára - a tervezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos

önkormányzati

szabályozásával,

valamint

a

településrendezési

eszközökkel

való

összhangja megállapítása érdekében belföldi jogsegélyt kért Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzőjétől. Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzője 9165-4/2015. számon az alábbi tájékoztatást adta: „A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya belföldi jogsegély kérelemmel fordult a Nagykőrösi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez, a Bonduelle Ceniral Europe Kft., a Nagykőrös 6541 hrsz.-ú ingatlanon lévő telephelyén végzett technológiai szennyvíz tisztítási tevékenységére

vonatkozó

teljeskörű

környezetvédelmi

felülvizsgálati

eljárása

ügyében.

A

PE/KTF/19676-10/2015. megkeresésben megjelölt elektronikusan közzétett kérelem és mellékletei alapján megállapítottam, hogy fent említett tevékenység összhangban áll a településrendezési eszközökkel a helyi építési szabályzattal, valamint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati rendeletekkel.”


11

A Kormányhivatal Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzőjének 9165-4/2015. számú tájékoztatását a döntése kiadásánál figyelembe vette. A Kormányhivatal a Dokumentáció áttanulmányozása során megállapította, hogy az nem tartalmazza a hatósági döntéshozatalhoz szükséges összes információt, ezért PE/KTF/19676-1/2015., valamint PE/KTF/19676-4/2015. számon a tényállás tisztázása érdekében kiegészítő információk benyújtására szólította fel a Környezethasználót, aki a felszólításnak eleget tett.

* A Dokumentáció és kiegészítései alapján a telephelyen folytatott tevékenység környezeti hatásait a Kormányhivatal az alábbiak szerint értékelte: Természetvédelmi szempontból: A tárgyi telephely területe, a Nagykőrös 6541 hrsz.-ú ingatlan, valamint a befogadó Kőrös-ér a befogadási ponton országos jelentőségű védett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet nem érint. Továbbá a tárgyi telephely területe, a Nagykőrös 6541 hrsz.-ú ingatlan, valamint a befogadó Kőrös-ér a befogadási ponton az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet] és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet] által meghatározott Natura 2000 hálózat területének, valamint a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet] alapján kijelölt barlang felszíni védőövezetének nem része. A bevezetési ponttól folyásirányban a befogadó Kőrös-ér ~2500 méterre lévő szakasza a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20022 jelű, Gógány- és Kőrös-ér mente nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Natura 2000) része. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján „a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.” A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése alapján „olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat.” Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

12

A Kormányhivatal a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatot elvégezte, mely során megállapítást nyert, hogy a szennyvíz tisztítási tevékenység a bevezetési ponttól ~ 2500 méterre lévő Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást nem gyakorol, a Kőrös-érben valószínűleg kedvezőbb természeti állapotot alakít ki, ezért Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció elkészítését jelen eljárásban nem tartotta szükségesnek. A megadott táj- és természetvédelmi szempontokat az alábbi jogszabályhelyek támasztják alá: A Tvt. 5. § (1) bekezdése alapján „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.” A Tvt. 8. § (1) bekezdése alapján „a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.” A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján „a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.” A Tvt. 43. § (1) bekezdése alapján „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.” Magyarország az Európai Unió Víz Keretirányelvének átvétele során vállalta, hogy felszíni és felszín alatti víztesteinket 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba (erősen módosított és mesterséges víztestek esetében jó ökológiai és kémiai potenciálba) hozza. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK Irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a vízpolitika területén (a továbbiakban: VKI) 1. cikk (a) pontja alapján a VKI célja többek között az, hogy megakadályozza a vízi ökoszisztémák, és – tekintettel azok vízszükségletére – a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes élőhelyek további romlását, védje és javítsa állapotukat. A Kormányhivatal természetvédelmi szempontú előírásait és megállapításait a Tvt., a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, a 16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet figyelembevételével tette. Levegőtisztaságvédelmi szempontból: A telephelyen 1 db biofilter és 1 db gázfáklya működik. A szennyvíztelep működéséhez kapcsolódó járműforgalom a 441. számú másodrendű főútvonalat érinti. A telepről rendszeresen történő iszapkiszállítás a jelentős forgalomnak csak elhanyagolható részét képezi, még akkor is, ha egy napon történik az előülepítő és az aerob iszap kiszállítása is (+ 2 jármű/ nap forgalomnövekedés). Az évi egyszeri oltóiszap beszállítás (+18 jármű/nap), illetve az esetlegesen jelentkező fölösiszap kiszállítás (+20 jármű/nap) sem okoz releváns változást a főút környezetterhelésében. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

13

A Dokumentáció és annak kiegészítései szerint a technológia levegőtisztaság-védelmi hatásterülete nem terjed túl a telephely területén, a telephelyen végzett tevékenység nem okoz jelentős levegőterhelést. A Kormányhivatal levegőtisztaság-védelmi szempontú előírásait és megállapításait a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével tette.

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A szennyvíztisztító zajforrásai: -

szabadban elhelyezett, folyamatosan működő biofilter ventilátor 3 kW-os villanymotorral,

-

gépházban elhelyezett: 3 darab, 55 kW-os villanymotorral működtetett légsűrítő berendezés

amelynek hangteljesítményszintje: LW = 80 dB(A) 1 darab 22 kW-os villanymotorral működtetett iszap centrifuga A legközelebbi védendő létesítmények a szennyvíztisztító telep középpontjától DK-re 225 m-re található lakóterületen - Lke-3, kisvárosias lakóterület – és kb. 100 m-re ÉK-re mezőgazdasági besorolású területen - Bokros dűlőn lévő tanyaépületek – találhatók. A Dokumentáció és annak kiegészítései szerint a szennyvíztisztító telep éjjel-nappal üzemel. A zajvédelmi szempontú hatásterület nem lépi túl az ingatlanának telekhatárát, ennek értelmében a hatásterületén nincs védendő létesítmény. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet] 3. § (3) bekezdése szerint „a 4. §-ban kijelölt környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.” A Kormányhivatal zaj- és rezgésvédelmi szempontú előírásait és megállapításait a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet, valamint a 93/2007.(XII.18) KvVM rendelet figyelembevételével adta meg. Kármentesítési szempontból: Környezethasználó

tárgyi

telephelyére

vonatkozóan

5509-2/2011.

számon

jóváhagyott

üzemi

kárelhárítási tervvel rendelkezik. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Dokumentációban és annak kiegészítéseiben foglaltak szerint a tárgyi üzemben végzett gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, tartósítás során veszélyes (veszélyes anyagokat tartalmazó csomagolási hulladék, fénycsövek, veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektronikai hulladék, olajszűrők, tonerek, homokfogóból és szeparátorokból származó veszélyes hulladék, laboratóriumi vegyszerek, veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony és szilárd hulladék, veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok) és nem veszélyes (kommunális, papír és műanyag csomagolási, üveg, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

14

fém,

műanyag,

beton

hulladék,

fogyasztásra/feldolgozásra

alkalmatlan

anyagok,

ragasztók/tömítőanyagok nem veszélyes hulladékai, nem veszélyes iszapok, halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok, hulladékká vált növényi szövetek, ioncserélő gyanták) hulladékok egyaránt keletkeznek. A keletkezett veszélyes hulladékokat betonozott, műgyantával bélelt szivárgásmentes kármentővel ellátott tárolókban, illetve elkülönített zárt helyen (üzemi gyűjtőhelyen), a keletkezett nem veszélyes hulladékokat az üzem területén lévő munkahelyi gyűjtőhelyeken gyűjtik engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadásig. A Kormányhivatal a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhellyel kapcsolatos előírást a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. § (3) és (4) bekezdése alapján tette meg. A tevékenység során a jogszabályváltozásokra figyelemmel, a hatályos rendelkezések betartása szükséges, különös tekintettel az építési és bontási, valamint a veszélyes hulladékok vonatkozásában. A Kormányhivatal hulladékgazdálkodási szempontú előírásait és megállapításait a Ht., a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet, a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet figyelembevételével tette. * A Kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet] 28. § (1) bekezdése és 5. melléklet I. táblázata alapján vizsgált szakkérdésre vonatkozóan az alábbi megállapításokat teszi: Népegészségügyi szempontból: A Kormányhivatal PE/KTF/19676-9/2015. számú megkeresésében a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. számú melléklet I. táblázat 3. pontjában megjelölt a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedő szakkérdés tekintetében belföldi jogsegélyt kért Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztályától. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya PER/102/02768-2/2015. számú levelében az alábbi tájékoztatást adta: „A Bonduelle Kft. által üzemeltetett, a Nagykőrös, Ceglédi út 25. szám alatti telephelyen lévő szennyvíztisztító

telep

környezetvédelmi

engedélye

2014.

április

30-án

lejárt.

A

környezeti

hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján az engedély megújításához teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell benyújtani a környezetvédelmi hatóság részére. A benyújtott dokumentáció alapján a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást a PMKH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály jogelődje, a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. július 31-én indította meg. A Bonduelle Kft. nagykőrösi telephelye a település északi részén helyezkedik el. A legközelebbi lakóterület távolsága 225 m, ugyanakkor a szennyvíztisztító telep közelében több tanyaépület is van. A telephelyen főleg zöldborsó, kukorica és szárazbab feldolgozását végzik. A gyár termelési rendje időszakos,

az

a

termékalapanyagok

betakarítási

rendjéhez

igazodik.

A

vízellátás

és

a


15

szennyvízelvezetés szempontjából meghatározó a zöldborsó- és csemegekukorica-feldolgozást magába foglaló termelési szezon. Az üzem vízellátó, szennyvíz előtisztító- és elvezető, valamint csapadékvíz-elvezető rendszerét a KözépTisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1853-10/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedélye alapján működtetik. A gyár vízigényét hat mélyfúrású kútból biztosítják. A zöldségfeldolgozó üzemben kommunális jellegű szociális szennyvizek és ipari (technológiai) szennyvizek keletkeznek. A szociális szennyvizek a technológiai szennyvizekkel nem keverednek, azokat a városi szennyvízcsatorna hálózat vezeti el. A targoncamosói szennyvizek tisztítását olaj-iszapfogó műtárgy biztosítja. A gyártástechnológiai folyamatokból származó szennyvizeket mechanikai, illetve biológiai szennyvíztisztító művel tisztítják meg. A tisztított szennyvíz befogadója a Kőrös-ér. A szennyvíztisztító bűzhatását a kiegyenlítő medence födémére telepített biofilterrel csökkentik, mely a kiegyenlítő és a keverőmedence légterében, valamint a metánreaktor elfolyó vályúja felett maradó szaganyagokat távolítja el. A telephelyen a veszélyes hulladékokat betonozott, műgyantával bélelt szivárgásmentes kármentővel ellátott tárolókban, illetve elkülönített zárt helyen gyűjtik. Az üzem térszíni és térszín alatti üzemanyag-tárolóval, vegyszertárolóval, valamint térszín alatti hulladéktárolóval nem rendelkezik, a területen szennyvíz szikkasztómű nem üzemel, míg az üzem ipari szennyvizeit biológiai tisztítás után vezetik el, így a telephelyen végzett tevékenység a felszín alatti vízkészletet közvetlenül nem veszélyezteti. A szennyvíztelep felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatását a telep közelében létesített figyelőkutak vízminőségének rendszeres vizsgálatával követik nyomon. A telep hatóságilag jóváhagyott Vízminőségi Kárelhárítási Üzemi Tervvel rendelkezik. A benyújtott dokumentációban foglaltak alapján jelentős környezet-egészségügyi terhelés nem keletkezik, szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással nem kell számolni. Fentiek alapján – a vizsgált szakkérdések tekintetében – a szennyvíztisztítási tevékenység folytatásának jogszabályi akadálya nincs.” * Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. A Dokumentációban és annak kiegészítéseiben nem került  megjelölve, elkülönítve  ismertetésre olyan adat, amely minősített adatnak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Kormányhivatal a fentiek és a Kvtv. 74. § (2) bekezdés c) pontja, 79. § (1) bekezdés b) pontja alapján  a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése figyelembevételével  a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtételére kötelezéssel egyidejűleg a környezetvédelmi engedélyt - a rendelkező részben foglaltak szerint - kiadta. A Kormányhivatal a Dokumentációt és kiegészítéseit átvizsgálva megállapította, hogy az abban foglaltak a fenti előírásokkal megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A tevékenység környezetvédelmi engedélyének kiadásával kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Fentiekben részletezettek, valamint a hatások kiértékelése, vizsgálata alapján a Kormányhivatal a határozat II. pontjába foglalt előírásokat tette. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének a meghosszabbításáról a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal jelen engedély érvényességi idejének Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

16

megállapításánál figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. §-ban foglaltakat, valamint a tevékenység várható időtartamát, tekintettel arra, hogy a tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. mellékletének 48. pontja alapján környezetvédelmi engedély köteles. Felhívom

a

figyelmet,

hogy

jelen

engedély

előírásaitól

eltérően

folytatott

tevékenység,

környezetveszélyeztetés vagy környezetszennyezés esetén a Kormányhivatal jelen határozat V. fejezetében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. A Kormányhivatal a Környezethasználó bejelentési kötelezettségéről a Kvtv. 82. §-a alapján rendelkezett. Felhívom a figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 127. § (2) bekezdése alapján a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály a végrehajtást végzéssel elrendeli, továbbá a Ket. 134. § d) pontja szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A határozatot a Kormányhivatal Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (3) bekezdése és (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésére figyelemmel megküldi az eljárásban részt vett Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről, majd tájékoztatja a Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. Az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke az eljárás megindításakor hatályos a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. mellékletének 39. pontja alapján került megállapításra. Az igazgatási szolgáltatási díj viselésére a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a Környezethasználó köteles. A

fellebbezéshez

való

jogot

a

Ket.

98.

§

(1)

bekezdése

biztosítja

az ügyfél

számára.

A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 2. § (5) bekezdése írja elő. A Kormányhivatal a 71/2015. (III. 30.) Korm. 28. § (4) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozatot a Kormányhivatal a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

17

A Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés a) pontja, 13. § (1) bekezdés c) pontja, és 2. számú mellékletének 6. pontja állapítja meg. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül,

a

törvény

erejénél

fogva

jogerőre

emelkedik

a

Ket.

73/A.

§

(1)

bekezdés

a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése és 80. § (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2015. július 27.

Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott nevében és megbízásából:

dr. Bartus Adrienn s. k. főosztályvezető

Kapják: ügyintézői utasítás szerint Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: [email protected] Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest

18

Ügyintézői utasítás a KTF: 19676-13/2015. számú ügyirathoz Kapják: Címzett neve, levelezési címe 1.

Bonduelle Central Europe Korlátolt Felelősségű Társaság (2750 Nagykőrös, Ceglédi u. 25.)

Csatolandó

Postázás módja

-

Tv.

-

HK.

-

Tv.

-

Tv.

-

HK

-

HK

-

B

-

B

-

B

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi 2.

Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály JNSZMKI BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

3.

Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség (1903 Budapest, Pf.: 314.)

4.

Nagykőrös Város Önkormányzat Jegyzője (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.) Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi

5.

Főosztály BFKHNSZSZ Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság –

6.

tájékoztatásul PMKI

7. 8. 9.

KTF HNYR KTF ITCS (honlapra www.magyarorszag.hu) + Zöldpont Iroda (kifüggesztésre) KTF Irattár

Kiadói utasítás: Exp. u. KEO


19

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Recommend Documents