A minap érdekes, de törvényszerű dolgot tapasztaltam. A Kisterenyén található trafóház épületén és a hozzátartozó vezetéken 32 galambot számoltam meg. Korábban csak néhány pár költött az említett épület padlásterében, hiszen a tetőszerkezet már idejét múlta és a galambok simán ki – be – „járnak”, vidáman költenek, szaporodnak. Lehet, hogy jövőre már a duplája lesz. Már 2011-ben jeleztük az alábbi levélben, hogy szeretnénk megmenteni a vasútállomás és környékét,- azaz védettség alá helyezni - közöttük a trafóházat is. Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 1014 Budapest Szentháromság tér 6.
Tisztelt Cím! A Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága – 3078 Bátonyterenye, Klapka Gy. út 2.- azzal a kéréssel fordul a T. Címhez, hogy a Kisterenyén lévő vasútállomást és a környékén lévő épületegyütteseket (őrházak, raktárak, kiszolgáló épületek, vasútüzemi berendezések, víztorony, szolgálati lakások, trafóház stb.) helyezzék védettség alá. Szeretnénk, ha a viszonylag kis területen lévő vasúttal kapcsolatos tevékenységet kiszolgáló létesítmények – személy és árufuvarozás területén - fennmaradnának. Nem kerülne sor a lebontásukra. A település meghatározó színfoltja volt (talán még ma is az) a fenti terület. A felvételi épület a darabárus raktár, a magas rakodórámpák, a szolgálati lakások, az állomás épületének együttese, a vasúti berendezések, a váltók, jelzők, azok kezelésének gépészeti berendezései, az őrházak, a víztorony és a trafóház még most is sugallják a század eleji hangulatot. Kérjük az alant leírtak alapján, szíveskedjenek megvizsgálni, hogy kérésünknek van-e létjogosultsága, illetve mi a tennivalónk a védettség érdekében. Bátonyterenye, 2011. szeptember 6. Köszönettel: Kövesi Tibor elnök
A Bátonyterenyei Polgármesteri Hivatal a Lokálpatrióták Társasága felvetését és kérését támogatja. A vasútállomás és környéke meghatározó része a településnek. A körfűtőház sajnos pillanatok alatt lebontásra került. Szeretnénk, ha az állomás területén lévő épület- együttesek továbbra is megmaradnának, védelem alá kerülnének. Bátonyterenye, 2011. szeptember 6. Nagy Majdon József Polgármester Persze nem történt semmi az ügyben. Majd ismét levélváltásra került sor most már az ÉMÁSZ felé 2013. júniusában. ÉMÁSZ Hálózati Kft Béres József ügyvezető Úr részére 1132 Budapest Váci út 72 – 74.
Tisztelt Béres József! 2011. január 12-én megalakult a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága. A Társaság célja a város településfejlesztési, gazdasági, szociális, oktatási, kulturális, közbiztonsági, környezetvédelmi, idegenforgalmi /szabadidős/, egészségügyi tevékenységének elősegítése a Társaság tagjainak szakmai felkészültségére és kapcsolatrendszerére alapozva. Főbb feladatai közé tartozik az épített és természeti környezet megóvása, értékeinek kiteljesítése, továbbá fenntartható fejlődésének elősegítése. A Társaság egyik fő feladatának tekinti, hogy a Kisterenyén lévő vasútállomást és a környékén lévő épületegyütteseket közöttük a trafóházat helyezzék védettség alá. Ez a trafóház még most is sugallja a század eleji hangulatot és színfoltja ma is a településnek. 2011. július 14-én levélben megkerestük az ÉMÁSZ salgótarjáni irodájánál Szabó Gyula urat a következőkkel. A Kisterenye-i település részen a 23-as sz. főút és a 81-sz. vasúti átjáró kereszteződése mellett lévő transzformátor házat
szeretnénk ipari jellegű védendő műemlékek közé sorolni. A „trafóház” a település áramszolgáltatásának része volt és ma is részese és az eredeti állapotát ma is őrzi. Szabó úr ígéretet tett, hogy közbenjár azért, hogy a légvezeték földkábelre történő cseréjének költségét beépítsék a 2012-évi költségvetésükbe. Átszervezések miatt Szabó úr más munkaterületre került, így ez a program nem valósult meg. Ezt követően 2013. január 17-én az ELMÜ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Ottmár Nándor Salgótarjáni régióközpont területfelelősének címzett levelünkben ismételten jeleztük szándékunkat, majd személyes találkozásunkon megígérte, hogy intézkedni fog az ügyben. Többszöri telefonbeszélgetésünkre is csak ígéretet kaptunk, de érdemi intézkedés nem történt. A levelünkre választ sem kaptunk. Az épület az önkormányzat tulajdonában van, de az ELMÜ-ÉMÁSZ használja a kezdetektől. Tekintettel arra, hogy a „trafóház” meghatározó színfoltja a településnek és az eredeti formáját ma is őrzi, úgy érezzük, hogy az épületet meg kell őrizni és az állagromlást meg kell akadályozni. Jelenleg a külső homlokzat és a falak állapota leromlott. Különösen a tetőszerkezet. A tornyot galambok „lakják” és a beázás veszélye is fenyegeti az épületet. Az ügy rendezése érdekében - amennyiben szükségét látja - személyes találkozástól sem zárkózunk el. Ebben kérem segítségét. Bátonyterenye, 2013. június 19. Üdvözlettel: Kövesi Tibor Elnök
Majd 2013. júliusában a polgármester is megkereste az ÉMÁSZ az alábbi levéllel. Polgármesteri Hivatal 3070 Bátonyterenye Városház út 2.
ÉMÁSZ Nyrt. Szabó Gyula Úr részére 3100 Salgótarján Rákóczi út 54.
Tisztelt Szabó Úr! A Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága megkeresett, hogy a Kisterenye-i település részen a 23-as sz. főút és a 81-sz. vasúti átjáró kereszteződése mellett lévő transzformátor házat szeretnék ipari jellegű védendő műemlékek közé sorolni. A „trafóház” a település áramszolgáltatásának része volt és ma is részese és az eredeti állapotát ma is őrzi. Jelenlegi állapota leromlott és a tetőszerkezete is felújításra szorul. Az épület az önkormányzat tulajdonában van. A felújítását szeretnénk megvalósítani. A munkálatok elvégzése azonban akadályokba ütközik a légvezetékek miatt. A felújítás költsége szerepel a 2012-es évi költségvetésünkben és a kivitelezést is 2012-ben valósítanánk meg. Kérem, hogy amennyiben lehetőségük van a légvezetékek kiváltására földkábelként történő üzemeltetésre, azt szíveskedjenek elvégeztetni és a kivitelezés költségét a költségvetésükbe beépíteni. Bízva egyetértésükbe és támogatásukba várom pozitív válaszukat. Bátonyterenye, 2011. július 14. Üdvözlettel: Nagy Majdon József polgármester
Megint csak hitegetés, ígérgetés azaz minden maradt a régiben. Persze megpróbáltunk mindent. Így pld. A Szerencsjáték Zrt-t is Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága 3078 Bátonyterenye Klapka Gy. Út 2.
Szerencsejáték Zrt. Somorai László Kommunikációs Igazgató Úr részére
1015 Budapest Csalogány utca 30 – 32.
Tisztelt Somorai László Úr! 2011. január 12-én megalakult a Bátonyterenyei Lokálpatrióták Társasága. A Társaság célja a város településfejlesztési, gazdasági, szociális, oktatási, kulturális, közbiztonsági, környezetvédelmi, idegenforgalmi /szabadidős/, egészségügyi tevékenységének elősegítése a Társaság tagjainak szakmai felkészültségére és kapcsolatrendszerére alapozva. Főbb feladatai közé tartozik az épített és természeti környezet megóvása, értékeinek kiteljesítése, továbbá fenntartható fejlődésének elősegítése. A Társaság egyik fő feladatának tekinti, hogy a Kisterenyén lévő vasútállomást és a környékén lévő épületegyütteseket ( őrházak, raktárak, kiszolgáló épületek, vasútüzemi berendezések, víztorony, szolgálati lakások, trafóház stb.) helyezzék védettség alá. Szeretnénk, ha a viszonylag kis területen lévő vasúttal kapcsolatos tevékenységet kiszolgáló létesítmények – személy és árufuvarozás területén - fennmaradnának. Nem kerülne sor a lebontásukra. A település meghatározó színfoltja volt (talán még ma is az) a fenti terület. A felvételi épület a darabárus raktár, a magas rakodórámpák, a szolgálati lakások, az állomás épületének együttese, a vasúti berendezések, a váltók,
jelzők, azok kezelésének gépészeti berendezései, az őrházak, a víztorony és a trafóház még most is sugallják a század eleji hangulatot. A trafóház önkormányzati területen épült és színfoltja ma is a településnek. Állaga még elfogadható, de felújításra szorul. A trafóház keleti oldalán található az Önök régi – régi reklámfelirata, melyet Ivicz László a Váci Mihály gimnázium művész tanára alkotott. Az évtizedek során a reklám megrongálódott, kifakult, szinte már csak foltokban látható. Szeretnénk, ha a reklámfelirat megmaradna. A restaurálást Ivicz László tanár úr fia - díjazás ellenében - elvégezné. A le és felszerelésről mi gondoskodunk. A felújításra illetve a reklám táblára a Társaságunk anyagi forrással nem rendelkezik. Sajnos az önkormányzatunk sem. A trafóház felújítása után is biztosítanánk a reklám felületet a megújult „régi” reklámtáblával. Kérem a fentiek alapján - amennyiben egyetért a megvalósulással - szíves anyagi támogatásukat. Ebben kérem segítségét, melyet előre is köszönök. Bátonyterenye, 2012. május 21. Üdvözlettel: Kövesi Tibor elnök
Ez sem hozott eredményt, bár azt hittem, hogy sikerülni fog. Mit lehet tenni? Milyen ötlettel lehetne a trafóházat megmenteni, renoválni, felújítani? Most már csak a galambokról írok néhány gondolatot, észrevételt. Ezek a galambok szabadon költenek. Gyakran kellemetlenné válnak, mert a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a téglák közül. Ennél fontosabb azonban, hogy terjesztenek bizonyos fertőző betegségeket, így az ornitózist, vagy másnéven a papagájkórt. Ezért hadat is üzennek a galamboknak, de ennek még sehol nem volt tartós eredménye. A költési időszak nagyon rövid és több költése is van egy szezonban, egy galamb párnak, egyes esetekben akár nyolc is lehet. Ehhez a szaporasághoz a rövid kotlási idő (13-18 nap) is hozzájárul. A fiókák rövid idő alatt röpképesek.
Az egymást követő fészekaljak szinte átfedik egymást, vagyis az előző fiókák még a fészekben vannak, amikor a tojó már ugyanabba a fészekbe lerakja a következő tojásokat. A kotlásban és a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz, és mindkét ivar termel begytejet, ami energiában és ásványi anyagokban gazdag és hozzásegíti a fiókákat a gyors növekedéshez. Ezek a trafóházi galambok az úgynevezett parlagi galambok és ezek a legsikeresebbek ebből a szempontból. A nagyvárosokban sokszor milliós állományaik élnek. A galambok elszaporodása miatt a városokban a guanó főleg ott, ahol nem éri csapadék, porrá válhat. A galambfekáliával, tollal szennyezett por allergénként szerepelhet. Nézzük a legfontosabbat a galambürüléket. A galambürülék különböző halmazállapotai 1. Folyékony 2. Szilárd 3. Por Nézzük sorra! 1. Folyékony: Bár ilyenkor a leggusztustalanabb, a frissen keletkezett, folyékony halmazállapotú ürüléket a legkönnyebb feltakarítani! Egészségügyi kockázat csak az ürülékkel való érintkezés folyamán jelentkezhet ebben az esetben. 2. Szilárd: A szilárd állagú ürülék esetében is csak a közvetlen érintkezés jelent problémát. Azonban már egy kisebb fuvallat is besodorhatja a galambpiszkot a szobába. Hasonlóan problémát jelent a saját súlyától leváló ürülék is, amikor az épp a lakásba esik be. Különösen veszélyes mindez, ha az ürülék gyerekszobába, vagy a konyhába kerül. 3. Por: Ahogy az ürülék tovább szárad, úgy porrá alakul, és a szél könnyedén felkapja. Ez a galambpiszok legveszélyesebb formája! Ilyenkor bárki belélegezheti és a száj-, orr-, vagy a szem nyálkahártyán keresztül a porban levő kórokozók a szervezetbe kerülhetnek!
A galambürülék igen agresszív anyag, így ha tartósan a felületen marad, akkor a savas kémhatása miatt belemaródik a felületbe. Ilyenkor már a tisztítószerek mit sem használnak. Különösen veszélyes a fa szerkezeteknél, gerendázatoknál, ugyanis ezeket szép lassan elkorhasztja észrevétlenül. Aktívan korrodálja a fémeket is, így ezeket is rozsdamentesítés után festeni szükséges. Különösen veszélyes lehet a galambürülék a vasbeton szerkezeteknél, ahol elgyengítheti a födémet, és a legrosszabb esetben akár le is szakadhat. Ha az ürülékben található savak sokáig hatnak, az károsíthatja, korrodálhatja az anyagot. Néha egészen megdöbbentő rémtörténeteket hallani arról, milyen pusztításra képes a vízzel elegyedett guanó. Milyen betegséget terjesztenek? A galambpiszok több mint 60 féle betegséget, fertőzést terjeszthet. Fokozottan veszélyes a legyengült immunrendszerre, és kisgyermekekre, ahol még nem ad teljes védelmet az immunrendszer. Többek közt a papagájkórt, ami tüdőgyulladást okozhat. A fertőzés gyakran tünetmentes, kötőhártya gyulladást, légúti, idegrendszeri tüneteket, hasmenést okoz ritkán az egész testre kiterjedő, súlyos betegség alakulhat ki. Idősebb embereknél végzetes betegség! Tüdőtuberkulózis (TBC) sokáig tünetmentes. A tüdőn kívül problémát okozhat más szervrendszerekben. A szálló galambürülék, tollak allergiát válthatnak ki. Az elszáradt ürüléken elszaporodó gombáknak köszönhetően súlyos légzőszervi megbetegedéshez vezethet. A galambok székletükkel együtt ürítenek bakteriális kórokozókat, leginkább Salmonellát is, ami fertőzés- és járványveszélyt jelenthet. Főként ott, ahol a megszáradt galambürülékpor közvetlenül bejuthat a lakásba, például nyílászárókon, szellőzőkön keresztül. Amerre csak megfordul, otthagyja a nyomát, nincs tekintettel semmire és senkire. Nemzeti kincseink (homlokzatok, szobrok egyaránt), autóink fénylenek a színváltós ürüléktől. Ami nem csak bosszantó, hanem egészségtelen is. Bár a trafóház közvetlen közelében, csak néhány család található, akikre fokozottan érvényesek a fent leírtak. De ki tudja, hogy hány kg. guánnó lehet a trafóház padlásterében. Milyen szerkezetű a födém? Mennyit bír még el? Miért nem lehet felújítani ezt az épületet, amikor Kisterenye egyik színfoltja volt és lehetne a mai nap is.
Az ingatlan az önkormányzat tulajdona. Használója az ÉMÁSZ. Tudomásom szerint egy fillér bérleti díjat sem fizettek eddig. Miért nem lehetne az elmaradt bérleti díj fejében felújításra kérni az ÉMÁSZ-t? 2016. április 3. Bender Csaba
