Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály Telek Anita, élelmiszer-biztonsági felügyelő

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály Telek Anita, élelmiszer-biztonsági felügyelő Budapest, 2015. november 18.

Mi a Gyártmánylap?  Az élelmiszer-előállító által vezetett, a feldolgozott élelmiszer élelmiszer-

biztonsági, minőségi jellemzőire vonatkozó nyilvántartás.

 Megfelel a gyártmánylapról szóló 82/2012. (VIII. 2.) VM rendeletnek

(2013. január 1-jétől hatályos).

 A feldolgozott élelmiszer előállítását megelőzően kell elkészíteni.  Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

törvény mellékletének 28. pontja szerinti felhasználónak szánt feldolgozott élelmiszereket előállító, Magyarországon működő élelmiszer-előállítóknak kell alkalmazni.

Pest Megyei Kormányhivatal

A Gyártmánylapon a következőket kell feltüntetni:  Az élelmiszer-előállítóra vonatkozó azonosító adatokat:

- az élelmiszer-előállító nevét, székhelyének címét - a gyártmánylap szerinti élelmiszer előállítási helyének, illetve helyeinek címét  Az élelmiszer előállításával kapcsolatos adatokat:

- az élelmiszer megnevezését (Az élelmiszer nevét nem helyettesítheti szellemi tulajdonként védett név, márkanév vagy fantázianév.)


Mennyiségi jellemzők élelmiszer egységnyi mennyiségű előállításához felhasznált valamennyi összetevő nevét – előállításkori tömegük csökkenő sorrendjében – kell feltüntetni

 az

 a géntechnológiával módosított szervezet vagy az abból előállított

termék összetevőként történő használata esetén a géntechnológiával módosított szervezet nevét és az azt tartalmazó összetevő nevét

 az élelmiszer eltarthatóságát, biztonságát meghatározó műveletek és

paramétereik felsorolását, továbbá az engedélyezett csomagológázok használatát; a csomagolás módjának leírását Pest Megyei Kormányhivatal

A termék élelmiszer-biztonsági, minőségi jellemzői  jogszabályban

vagy a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvében meghatározott minőségben előállított élelmiszer esetén a termékre vonatkozó, alkalmazott előírás megjelölését (MÉ 2-321 Száraztészták)

kémiai, mikrobiológiai jellemzőit, melyek jogszabályi előíráson vagy a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvén alapulnak, vagy azoknál szigorúbb értéknek felelnek meg

 az élelmiszer fizikai,

érzékszervi jellemzők bírálata során figyelembe veendő a forgalomba hozatalt még nem kizáró, de a kifogástalan tulajdonságtól eltérő érzékszervi jellemzők leírása (megjelenési forma, szín, szag, íz)

 az


 önkéntes megkülönböztető megjelölés használata esetén a

megkülönböztetésre alapot igazolásának módját

adó

jellemzők

és

az

állítás

 az élelmiszer minőségmegőrzési/fogyaszthatósági időtartamát  az

élelmiszer tárolására vonatkozó különleges feltételt, amennyiben az élelmiszer fogyaszthatóságához, illetve minőségének megőrzéséhez ez szükséges

Felelősség  a gyártmánylap elkészítésének és módosításának dátumát  a gyártmánylap elkészítéséért felelős személy nevét és aláírását  Változás esetén a feldolgozott élelmiszer forgalomba hozatalának

megkezdése előtt át kell vezetni a gyártmánylapon minden olyan adatváltozást, amely az előállítás során következett be.  A feldolgozott élelmiszernek meg kell felelnie a gyártmánylapban leírtaknak.  A gyártmánylapot a feldolgozott élelmiszer forgalomba hozatalának megszűnését követően – a gyártás megszűnése időpontjának rögzítésével – legalább 3 évig meg kell őrizni.


Nem kell külön gyártmánylapot készíteni azokra a termékekre…  amelyek kizárólag mennyiségükben, ízesítésükben különböznek

egymástól, amennyiben az eltérő ízesítést adó összetevők az adott terméknél egyértelműen azonosíthatók, illetve

 amelyeket azonos összetétellel és késztermék jellemzőkkel az

élelmiszer-előállító különböző telephelyein állítanak elő, vagy azonos tartalommal különböző csomagolásban hoznak forgalomba.


Tárolása  Az

élelmiszer-előállító köteles egy nyilvántartó gyártmánylapot készíteni, és az adott élelmiszer előállításának valamennyi telephelyén, a hatósági ellenőrzés számára hozzáférhető módon tárolni.

 Az élelmiszer-előállítónak a gyártmánylapot, valamint a

gyártmánylapon hivatkozott és az ellenőrzés számára adatokat tartalmazó dokumentumokat az előállítás helyén kell tárolnia. Pest Megyei Kormányhivatal

Az étrend-kiegészítő készítmények gyártóhelyeivel szemben támasztott követelmények

 A jó gyártási gyakorlat és a jó higiéniai gyakorlat

betartásának ellenőrzése kiterjed az étrend-kiegészítők előállítási tevékenységére az alapanyag és csomagolóanyag beérkezésétől a késztermék kiszállításáig.


Általános feltételek

 Élelmiszeripari tevékenységet folytatni csak az erre a célra

létesített és engedélyezett telephelyeken, a közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, környezetvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi és biztonsági előírások betartása mellett, működési engedély (bejelentés) birtokában lehet.  Élelmiszer-előállító üzem terveinek jóváhagyásához és üzembe

helyezéséhez az illetékes Önkormányzaton keresztül – az egyéb szakhatósági engedélyeken felül – a területileg illetékes Járási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályának nyilvántartásba vétele is szükséges.


Ivóvíz Megfelelő ivóvízellátással kell rendelkezni – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló jogszabálynak megfelelően. Az alábbi esetekben köteles az egység üzemeltetője vízvizsgálatot végeztetni:  HACCP dokumentációban előírt időszakonként,  a vízszolgáltató berendezés használatának megkezdése előtt, javítása után,  minden olyan esetben, amikor a víz szennyeződésének gyanúja merül fel.

Az ilyen célú vízvizsgálatokat kizárólag akkreditált laboratórium végezheti. Előzetes vizsgálat hiányában vagy nem megfelelő vizsgálati eredmény esetén a vizet ivóvízként felhasználni tilos. Pest Megyei Kormányhivatal

Higiéniai feltételek  A személyzet számára hideg-meleg vizes kézmosót, öltözőt és megfelelő

számú vízöblítéses WC-t szükséges kialakítani. A WC-k nem nyílhatnak közvetlenül olyan helyiségbe, ahol élelmiszer-előállítási vagy egyéb más élelmiszerrel kapcsolatos tevékenységet végeznek.  tisztító- és fertőtlenítőszerek rendelkezésre állása és használata

(kombinált, fertőtlenítő és tisztítószerek)

 takarítási utasítás betartása, takarítóeszközök megléte, külön-külön

minden technológiai területen


Technológiai útvonal

 A belső helyiségek kapcsolódása, a személy- és áruforgalom

könnyen elkülöníthető legyen.  A technológiai útvonal mentén a tiszta és a szennyes övezet ne kereszteződjön.


Falfelület, padozat  A falfelületnek és a padozatnak könnyen tisztíthatónak,

fertőtleníthetőnek, épnek, szilárd kialakításúnak kell lennie. A falfelület a technológiai műveleteknek megfelelő magasságig legyen vízhatlan, sima, mosható.  A mennyezetet és a felületre rögzített tárgyakat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy megelőzzék a szennyeződések felhalmozódását a nemkívánatos penészgombák megjelenését és elszaporodását, valamint kizárják bármely anyagnak az élelmiszerbe hullását.


Nyílászárók Az ablakokat és más nyílásokat úgy kell megépíteni, hogy a szennyeződések felhalmozódását meggátolják. A szabadba nyíló ablakokat rovarhálóval kell ellátni.  A nyílászáróknak könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell készülniük, jól záródóknak kell lenniük.  Megfelelő természetes vagy mesterséges szellőzést kell biztosítani.


Világítás helyiségeknek megfelelő természetes, illetve mesterséges megvilágítással kell rendelkezniük. A mesterséges megvilágításhoz olyan fényforrást kell alkalmazni, melynek fényénél jól észlelhetők az élelmiszer esetleges elváltozásai, és az egyes munkafolyamatok végzését árnyékképződés nem zavarja.

 A



A világítótesteket úgy kell kiképezni és elhelyezni, hogy azok jól tisztíthatók legyenek, és törésük esetén a dolgozók testi épségét ne veszélyeztessék, az élelmiszert ne szennyezhessék.


Szennyvíz

 A szennyvizet (technológiai, kommunális, csapadékvíz)

szakaszoltan hozzáférhető, zárt csatornában kell elvezetni, amelyek szennyvíznyelői bűzzáras kialakításúak. A csatornaszemeket fedéllel vagy ráccsal kell ellátni.

Rovar- és rágcsálóirtás

 A HACCP dokumentációban szabályozott, meghatározott

időnként elvégzett rovar- és rágcsálóirtás eredményét is ellenőrzi hatóságunk.


Hulladék tárolása  A hulladéktároló helyet vagy helyiséget úgy kell tervezni és

üzemeltetni, üzemen belül és kívül, hogy lehetséges legyen a tisztán tartása, a kártevőktől való védelme, ugyanakkor ne szennyezhesse az élelmiszereket, az ivóvizet, a berendezéseket, az épületeket és a környezetet.  A gyűjtőedények fedeles, résmentes, lábbal működtethetők, kell legyenek.


Gépek, berendezések  Könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek kell lenniük.  A gépek, berendezések élelmiszerrel történő érintkezhetőségét igazolni

kell.


Raktározás  Az alapanyagok raktározása során gondoskodni kell azok élvezeti

értékének megőrzéséről és a fertőződéstől, szennyeződéstől való védelméről. Azokat a gyártó vagy forgalmazó által előírt körülmények között kell tárolni.  A minőség-megőrzési időtartamokat figyelemmel kell kísérni. A lejárt minőség-megőrzési idejű, valamint az egyéb gyártásra fel nem használható (pl. sérült csomagolású) terméket a megfelelő minőségű áruktól teljesen elkülönítetten kell tárolni, és jól látható módon meg kell jelölni.


HACCP dokumentáció

 HACCP (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok)

dokumentáció megléte  a dokumentációs lapok vezetése  a dokumentáció éves szintű felülvizsgálata  a szabályozási pontok megfelelő meghatározása, helyesbítő tevékenységek ellenőrzése, felelős személy kijelölése


Nyomonkövethetőség  Az üzemben az alapanyagok, késztermékek származási

helyét, illetve a szállító pontos nevét és címét hitelt érdemlő bizonylattal kell igazolni.  Az élelmiszerek nyomonkövethetőségét az áruátvételtől

a késztermék kiszállítási helyéig, a minőségmegőrzési időtartam végéig biztosítani kell.


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztály Telek Anita, élelmiszer-biztonsági felügyelő

Recommend Documents