PEST MEGYEI Ko RMÁNYH EVATAL

PEST MEGYEI Ko RMÁNYH EVATAL Ügyiratszám: PE/KTFI1O74-31/2016. Ügyintéző: dr. Megyeri Tamás Telefon: (06-1) 478-4400

Tárgy: Budapest VL kerület, Nagymező utcában tervezett mélygarázs építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás másodfokú döntés Hiv. szám: Melléklet: OKTF-KP16819-1212016. —

-

ÉRTESÍTÉS

A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) PE/KTFI1O74-14/2016. számú határozatával szemben benyújtott fellebbezések ügyében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség által hozottOKTF-KP/6819-12/2016. számú másodfokú döntést jelen levelem mellékleteként a közigazgatási hatósági eljárás ás szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 105. ~ (5) alapján mellékelten megküldöm. Az ügyfelek nagy Számára tekintettel megkeresem Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Jegyzőjét azzal, hogy jelen értesítést mellékletével együtt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül tegye közhírré és/vagy hirdetmény útján tegye közszemlére a helyben szokásos módon. A közszemlére tett iraton mind a kifüggesztés, mind a levétel napját fel kell tüntetni. A levételt követően 8 napon belül meg kell küldeni a Kormányhivatalnak a kifüggesztést igazoló iratokat. A Ket. 78. ~ (10) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

Budapest, 2016. augusztus 5. Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott nevében és megbízásából:

dr. CserI~tí S’zabolcs főosztályvezető-helyettes

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Föoszt~ly 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: kozepdunavolgyi~zo!dhatosag.hu Web: http://w’~wkormanyhivatal.huihu/pest

Kapják: 1. Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Jegyzője (1067 Budapest, Eötvös u. 3.) 2. ITCS (honIapra4-~w.magyarorszag.hu) + Zöldpont Iroda (kifüggesztésre) 3. Irattár

tértivevény ± melléklet +

melléklet

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. Telefon: (06-1) 478-4400 Fax: (06-1) 478-4520 E-mail: kozepdunavolgyi~zoldhatosag.hu Web: http://v~.kormanyhivatal.hu/huJpest

V

.

____

ORSZÁGOS KORNYEZEFVEDEL\Ii FS FERMÉSZET VÉDELMI FOFELUGYELO~FG

Í/tatós;w;r

OKTF-KP/6S19~ 12/2016.

L ~ ‘;‚re:o

dr Ba’ibas kdi iena Baia,~ Viktor Papp Gabriella t{oi’ a di \ttila I aczko’ti \lon Keilner Szi1”rd

Twg’

Budape~i FOIaTO’~ ~J kerulet TeiCtVdrO~ Onkormany7ata tlletoleg Bet Rucoif e~ tai’~at mgatlantutajdono’.ok- e~ ba~zna1ok ogoreodati kcrelmc

A Pest Megyei Ko’ mdnyhn’aral PE’KTFR 074-14/2016 ugvliats7ámú l’atáiozatat a Budapest Fcn aios VI ketulet Tetézvátos Onkorniánvzrtta (1067 Budapest. Eotvos u 3 kep~iseh Hassay Zsót~a po1ganne~tei), ifletóleg ~ és táisai mgatlantulajdonosok— es lusználók i észéró~ benyúitott fellebbezesek alapján feluh tzsgáltam .

HATÁ.ROZ4T

Az elsőfokú hataiozatot az alabbiak szetmt megváltoztatom

1./Az elsofoku hatáiozat rendeikezo iész ..II Komye7et\ édelmi eIoíiások~ fejezetet törlöm 11./Az Állami Népegésiségügyi és Tisztionosi S7olgálat Ors7ágo~ Tisztifőonosi Hivatal népegészségüg~ i szakkérdésben adott KEF-10656-4í2016. iktatószámú szakértői %élernétfl C

„MÁSODFOKÚ SZAKÉRTŐI VÉLEJIÉPV V 4: 01 s:ágm Kornlcen écielni, és Te; n;écefl’édetm’ Pófe/ugve/tíség (tűvébhiakh’,n OKTF1 OKTF-KP’6819-512016 s:á;m~ ;;;egJ~e; esésé, e a BZ’LIUJJeSI Tóvá; os Ko; ;nánvhn’aíala \‘épeges:ségugu Pó’os:táija 13P F7sIEF-K500 00115-2/2016 s:an;ú e/5őfoI’u ~:ak;nar aiia3pon’Ját jel uivogá/tam A H’K lngat/o;’Iias:;;owró 131 (1125 Bz’Japesr, Fogc’ske; cia! ii 4—6 a Iovábhuikhan B’ ) ; é~:é; e a Bvclcij;e~t VI Ken/ct Vagl n7L~:ó utcában (An’b ás ~v ú’ és K;; oly it kozort; s:c;kos:a K’TJ szája 102626183) tej ve:eut mélvga; cbs építése; e vonatkozóan Áórnj’ezeti hatáivizsgálati eljá; ás lejblytatávát nem tartom ~zuíc~égesizeh a: elózeme~ i ;:~gó1at; eljcl; ás’ le:á; Ó l;atóro:c,t laadásához UZ

(Elóbb’feltétele!t kel járulol’ hozzá:

I I zói g’ r léte s ítnzénv ép/lé si engeciél; ezé sz e/jó; Ó so so; an a: cii gedéij cc 51 doku;nentációban be kelt ‚nutc”m a léte s//és építés’ hwnÁchhÓl szú; ;na:ó zaj/ui/a st a

192/iBid ltkfon

L’~tIt,tn

h”) hPPIÚ~~1] L

“\‘WOi’JLt)

tokUi 1W’

tervezett zajesökkentési ás rezgésvéde/mi inrézke’iseket, valamint a rezgésesökke o/ő műszaki megoldásokat. 2. Az épftkezés során oz aktuális munkafázisok idején folyamatosan végezni kell a levegőm bőség ineresét (NOx, PMIO BTEX) és közzé/éle/él a helyi lakosság tájékoztatása céljából.

ILl.! A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgatá-helyettesi Szervezet Vízügyi ~S vízvédeb i hatáskörben adott 3500016796IJ2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalása Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (1067 Budapest. JE&vös z’. 3.) és ás társai ingatlanfléajdonosok- ás használók féllebbezése fábián az Országos Körnvezeívédehni ás Természetvédelmi Főigazgatóság elő/l OKT•~F-KP!6819!2Oi6.szá/~7~j1 indult a Budapest VI kerület ]Vag~i~zezo utcában (Andrássv Út és Király utca közötti szakasz) tervezett mélygarázs építésének előzetes vizsgálati eljárásában a Fővárosi Kotaszlrójávédelmi Igazgatóság 35]00-2105—1t2016.ált. számÚ szakhatósági állásfo7lalásáí felülvizsgáitam ás az alábbi másodfokú vízügyi ás vízvécle/mi szakhatósági állás/áglalást adom. ..

SZA KHA TÓSÁGIÁLL4SFOGLALÁS

A Fővárosi Kutasztrófái’étlelmí Igazgatóság 35100-2]05-I!2016.áít. számú eísófoítú szakhatósági állásfoglalását az utóbbiak szerint megváltoztatam: I. A Fővárosi Katasztrófavéa’elmi Igazgatóság 35100-2105-i/2016’ált. számú szakhatósági állásfoglaíás rendelkező részének első bekezdését törlöni, helyébe űz alábbi szöveg lép: .‚A Fest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi ás Természetvédelmi Főosztály (1147 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12.: a továbbiakban: Kérelmező hatóság) szakhatósági megkeresésére, a Fővárosi Katasztrófávédeinti Igazgatóság Igazgató-helyetlesi Szervezet Katasztrá/2ívédelnu Hatósági Osztály (a továbbiakban: FKI-KHO.) az alábbi szakhatósági állásfog/alást adja:

az előzetes vizsgálati eljárás lezárásához, valamint a Kérehnező hatóság, mint környezetvédeími hatóság awn döntéséhez, amely szerint a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nines, ezáItal környezeti hatásvizsgálat! eljárás lejbivtatása nem szükséges, az alábbi kikötésekícel hozzájárulok: “ IT. A Fővárosi Katasztrófhvédehni Igazgatóság 35100-2105-172016.ált. számú szakhatóság! állásfoglalás rendelkezó’ részének L pontját to löm. IlL

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35100-2105-1/2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalás indokotási része a következő bekezdésset egészül ki:

-‚

Felhívom a Jigyelmet, hogy a tervezett mélygarázshoz kapcsolódó, a talajvíz elvezetésének megoldására, illetó’leg a talajvízszint alatti szint víztelenítésére tervezett létesítmények megvalósításához vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1 996. (V 22.) Korm. rendelet) 3. (1) bekezdése alapján. Á kéreleinhez a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékIeteiről szóló 1 8/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott engedélyezési terveket kell csatolni, és azokat meg kell küldeni a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. ‚~‘

IV. A Fővárosi Katasztrófavédehni Igazgatóság 35100-2105-1/2016.áh. számú szakhatósági állásfoglalását egyebekben helybenliagyom.

IV.! Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti örökségvédelmi szakkérdésben adott szakvéleménye

Főosztály Orökségvédelmi Osztály BP/1006/00118-2/2015. ügyiratszámú

„Budapest Főváros Kormányhivatala V Kerületi Hivatala örökségvédelmi szakkérdésben BP-05/01183-4/2016 számon 2016. március 21-én kiadott véleményét műemlékvédelmi és régészeti szempontból kiegészítéssel fenntartom, tekintettel afenti véleményben beidézetett, a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (továbbiakban: Forster Központ,) 2016. március 8-án kelt 801/26—2/2016. számú szakvéleményére. Á véleményezésre benyújtott Budapest VL kerület Nagymező utcai mélygarázs Előzetes Vizsgálati Dokumentációja hibásan tünteti fel a mélygarázs építésével érintett műemlék ingatlanok listáját. Á Forster Központ közhiteles nyilvántartásából kért adatokkal pontosítani szükséges a dokumentációt.”

V.! Az elsőfokú határozat rendelkezéseit az indokolás megváltoztatása mellett egyebekben -

-

helybenhagyom. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz a közléstől számított 30 napon belül 3 példányban benyújtott, de a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Az ügyfél a tárgyalás tartását a keresetlevélben, illetve az alperesi ellenkérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kérheti. —

—

INDOKOLÁS A Kormányhivatal 2016. március 23. napján kelt, PE/KTF/l074-l4/20l6. ügyiratszárnú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a WK Ingatlanhasznosító Bt. (1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6., a továbbiakban: Engedélyes) által a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. Korm. rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárásban megállapította, hogy a Budapest VI. kerület, Nagymező utcában (Andrássy út és Király u.

3

közötti szakasza) tervezett mélygarázs építésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgalati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Határozatban megállapításra került továbbá, hogy a ten-ezett tevékenység, amely egyéb engedélyek birtokában végezhető, illetőleg hulladékgazdálkodás, valamint zaj- és rezgésvédelem szempontjából kerültek rögzítésre előírások. A Határozattal szemben a Budapest Főváros VL kerület Terézváros Önkormányzata, illietőle ás társai ingatlantulajdonosok- ős használók terjesztettek elő a törvényes határidőben a jogorvoslati eljárás díjának megfizetésével egyidejűleg joga rvoslati kérelmet. -

-

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata fellebbezésében kifogásolja. hogy a Kormányhivatal eljárása ős döntése meghozatala kapcsán nem vette figyelembe Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Jegyzője (továbbiakban: Jegyző) által adott tájékoztatást és javaslatot. Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Onkormányzata fellebbezésében hivatkozik arra, hogy a Kormányhivatal nem vette figyelembe a 314/2005. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait és a környezeti hatásvizsgálat szempontjából jelentős módosítás fogalmát. Előadja, bogy álláspontja szerint a hatályos településrendezési eszközök olyan feltételekhez kötik a mélygarázs építését, amelyek jelentősen befolyásolják az Engcdélyes által benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmát és a környezeti hatásvizsgálat szükségességét veti Álláspontja szerint a Kormányhivatal figyelmen kívül hagyta az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontrendszerét is. Fellebbezésében hivatkozik forgalomtechnikai, közművesítéssel és védett fasorral kapcsolatos összefiiggésekre is. FELLEBBEZO ős társai ingatlantulajdonosok- és használók fellebbezésükben eljárásjogi szempontból kifogásolják, hogy a Kormányhivatal nem tartott közmeghallgatást az eljárás során. holott arra az eljárási rendelkezések szerint kötelezettsége lett volna. E körben hivatkoznak arra. hogy a beruházás hatásterületén több mint ötven ügyfél biztosan érintett ~gyelemmeI a területen megtalálható társasházakra, üzletekre. Alláspontjuk szerint eljárásjogi jogsértést követett cl a Kormányhivatal azzal., hogy 1-latározata meghozatala kapcsán nem vette figyelembe a Jegyző eljárás során tett n.yilatkozatait. Fellebbezők hivatkoznak a 314/2005. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti környezeti hatásvizsgálat szükségességének szenipontjaira. Fellebbezésükhen az egyes környezeti elemek érintettsége körében is tesznek megállapításokat. illetőleg az eljárásban részt vevő szakhatóságok állásfoglalásait is kifogásolják. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. ~ (3) bekezdése alapján a sérehnezett döntést, és az azt megelőző eljárást megvizsgáttani, és a rendelkezésemre álló iratok alapján muásodfokú közigazgatási hatósági eljárásom során az alábbiakat állapítottam meg. Az Engedélyes által meghízott UVATERV Út- és Vasúttcrvezö Zrt. meghatalmazása alapján a Mott MacDonald Magyarország Kft. az általa elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció bcnyújtúsával a Kormányhivatal előtt előzetes vizsgálati eljárás leMytatását kezdeményezte a Budapest VI. kerület, Nagymező utca Andrássy út és Király utca közötti szakaszán tervezett mélygarázs építése tárgyában.

A benyújtott kérelem alapján az eljárás 2015. december 22. napján PE/KTF/43910-3/2015. ügyiratszámon indult meg a Kormányhivatal előtt. A Kormányhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésével megkereste a Jegyzőt az értesítés és annak mellékletét képező Közlemény hirdetményként helyben szokásos módon való közzététele érdekében. A Koimányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve az eljárás megindításáról elektronikus úton értesítette azon érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket, amelyek az e célból működtetett adatbázisban sz értesítés érdekében adataikat elektronikus úton bejelentették. -

-

Az elsőfokon eljárt hatóság figyelemmel a Ket. 44. ~ (l)-(2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste az eljáráskor hatályos, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015’ (III. 30.) Korm. rendelet (a tóvábbiakban: 71/2015. Korm. rendelet) 28. * (1) bekezdése és 5. számú melléklete szerinti, az ügyben érdekelt szakhatóságokat. a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35100-2105-1/201 6.ált. számon feltételekkel járult hozzá a tervezett tevékenységhez. a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály BP/FNEF KSO/OOl 15-3/2016. ügyiratszámú véleményében a tervezett tevékenységgel szemben közegészségügyi szempontból kifogást nem emelt. a Budapest Főváros Kormányhivatala V. kerületi Hivatal Epítésügyi és Orökségvédelmi Osztály BP-05/07/Ot 183-4/2016. ügyiratszámú szakvéleményében kikötés nélkül járult hozzá a tervezett tevékenységhez. -

-

-

-

-

A Kormányhivatal 2015. december 28. napján kelt, PE/KTF/439 10-8/2015. ügyiratszámon belföldi jogsegély iránt kereste meg a Jegyzőt a tervezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelemre kiteijedően, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítása érdekében. A Jegyző F/2/20 16. ügyiratszámon adott tájékoztatást a tervezett tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel, valamint a településrendezési eszközökkel való összhang tekintetében. A Jegyző a belföldi jogsegélyben való érintettség mellett ügyfélként tett észrevételeket és nyilatkozatot sz eljárás során. A fentieket követően hozta meg a Kormányhivatal fellebbezéssel támadott Határozatát’ A Kormányhivatal másodfokú elbírálás végett 2016. május 30. napján érkeztetett iratával felterjesztette az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségre (a továbbiakban: Főfelügyelőség) a jogorvoslati kérelmeket és az elsőfokon keletkezett iratanyagot. A Főfelügyelőségen OKTF-KP/6819/2016. szám alatt indult meg a másodfokú eljárás.

5

A Főfelügyelőség a fellebbezés, a Határozat és a Határozat kiadmányozását megelőző elsőfokú eljárás dokumentációinak áttanulmányozását követően az alábbi megállapításokat teszi. L Szakhatósági állásfoglalás, szakkérdés vizsgálata a fellebbezési eljárásban A Ket. 95. ~-a rögzíti, bogy a jogorvoslati eljárásban és a döntés felülvizsgálata során e törvény rendelkezéseit az efejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Ket. 44. ~ (2) bekezdése szerint törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, illetve szakértői szervet jelölhet ki szakh atóságként Ezzel összhangban rendelkezik a Ket. 58. ~ (1) bekezdése akként, hogy szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és jogszabály hja elő a szakértő igénybevételét A 71/2015. Korm. rendelet 28. (2) bekezdése alapján az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban, valamint a felülvizsgálati eljárásban, ha elsáfokon a szakkérdést a kormányhivatal járási (fővárosi kerületi,) hivatala, vagy a kormányhivatal vizsgálta, a inásodfokon eljáró környezetvédelmi hatóság az 5. melléklet L táblázatában megjelölt feltételek fennállása esetén az 5. melléklet L táblázatában meghatározott szakkérdést is vizsgálja, melynek eldöntéséhez szakértő igénybevétele esetén az 5. melléklet L táblázatában meghatározott szervet rendeli ki szakértőként. A Ket. 44. ~ (3) bekezdése szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a h atóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Ket. 104. ~ (2) bekezdése alapján a másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását ..

-

A fentiek szerint a Főfelügyelőség a kérelmezett tevékenység engedélyezhetősége, illetőleg fellebbezési eljárás keretében történő felülvizsgálata kapcsán döntésének meghozatala során köteles Figyelembe venni a 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklet 1. táblázatában megjelölt szakkatóság állásfoglalását és szakkérdés vizsgálatára kijelölt szakértő véleményét. Másodfokú eljárásomban a Ket. 104. ~ (2) bekezdése alapján megkerestem a 71/2015. Korm. rendelet szerint a fellebbezéssel érintett szakkérdések vizsgálatára jogosult szakértőt, valamint másodfokú szakhatóságot. -

-

A Főfelügyelőség a Ket. 104. * (2) bekezdésében, valamint a Ket. 44. *-ábaii foglaltak szerint 2016. május 17. napján kelt, OKTF-KP/6819-5/2016. ügyiratszámon szakértőként rendelte ki az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalt a 71/2015. Korm. rendelet 28. * (2) bekezdése és az 5. számú melléklet I. fejezet 3. pontja alapján. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal közegészségügyi és népegészségügyi szakkérdésben jelen határozat rendelkező rész II.! Fejezet alatt rögzített KEF-10656-4/2016. iktatószáiuú szakértői véleményének indokolása:

6

..

LVDOKOLÁ~

A Pest Megyei Kormányhivatal 2016. március 23. napján kiadott PE/KTF/1074-14/2016. számú határozatával a Ri. Icérelmére lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás sora;, ‘negállapitotta, hogy a Budapest VI. Kerület, Nagymező utcá ban (Andrássv Út ás Király it. közötti szakasza, KTJ szám: 102626183) tervezett mélygarázs építésének jeleittőv környezeti hatása lifliCs. környezeti hatásvizsgálat! eljárás lefolytatása nem szükséges. A határozat ellen Budape~i Főváros VI. Kerület Teréz”áros Onkormányzatc, i/letőleg~ FELLEBBEZO ás társai ingatlant ulajdonosok— ás használók fellebbezést ;ni?/tottak he. Az OKTF OKTF-KP/6819-5/2016.számá megkereséséhen az Országos Tisztitőorvosi J-Iivatal szakvéleménvét kérte.

.4 környezen’éde/,ni és természetvédelmi hatósági ás igazgatási feladatokat ellátó szervek ki/elöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kor;;;, rendelet vonatkozó rendelkezései szerint: 1. Az előzetes vizsgálati. a kör,n’ezeti hatósviz.sgólati. tíz egységes környezethasználan’ engedélyezési eljárásban. az összevont eljárásban valamint a f~1ülvizsgá/ati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

3.

Minden esetben.

A környezet- és település-egésségügyre. az egészségkárositó Országos kockázatok ás esetleges hatások fehnérésére. a felszín alatti Tisztifőorvost vizek minőségét: egészségkárosítás nélküli Hivatal jbgvasztharóságát. felhasználhatóságát befolyásoló körülmények. tényezők vizsgálatára, lakott területtől (?akóépülettó’l) számított védőtávolságok vé/eményezésére, a talaj/al, a szennyvizek-kel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére. az emberi használatra szolgáló f~lézíni vizek védelmére kiterjedően

A rendelkezésemre álló iratok, valamint a benyú/ton fkllehbezéshenfbglaltak alapján az alábbi ;negál/apítc’Lvokat teszem. A tervezett tevékenység a 314/2005. ~XII.25.) Korm. rendelet 3. száitió inei/ékletének 92. pontja öná/lóan létesített Ji2lszíni vagyfdszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is a) 300 parkoló helytől alap/án a Kormányhivatal döntésétől fi7ggően környezeti hatásvizsgálat köteles. —

-

A

-

/Wszin alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fb’~’aszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények. tényezők vizsgálata: Az iratan yaghan szerep/ő k/lehhezésekben kifbgásolt pontok ‚ízhigiénés kérdést iteni érintenek. Vízzel kapcsolatos kifhgáso/t pont a talcr/víz emelkedésének kérdése, tie ez álláspont unk szerint nem közegészségügyi kérdés. Az iratanyaghan szerep/ő dokumentumok (Fővárosi Katasztrófavédehni Igazgatóság által kiadott FKI-KHO: 2681—l:2016. hivatkozási számú szakhatósági á/lásfhglalása) alapján a tervezett beruházás esetén az általuk tett kikötések betartása mellett a felszíni vizek véde/mérő/ szóló 219/2001. (VlJ.2l). Kor;,,, rendelet előírásai érvényesít hetőek. Az iratanyaghan szereplő dokumentumok Fővárosi Katasztrófbvédebni Igazgatóság által kiadott FKI-KHO: 2681—1:2016. hivatkozási számó szakhatósági á/iósjbg/alása) alap/án a tervezett he;’ul;ázás határozattal kijelölt “ízbázist ;ie;;; éri])!. Ez alap/án ivóvíz—ellátást

érintő’ vízforrást a beruházás nem érint, így álláspontunk szerint ivóvíz-ellátással összefüggő’ közegészségügyi kockázat a beruházás eredményeként nem várható. A beruházás által esetlegesen érintett ásvány-és gyógyvíz-források érintettségére az iratanyagban szerepló’ dokumentumok nem térnek ki. Tudomásunk szerint a tervezett beruházás környékén ásvány- és gyógyvíz kutakjelenleg nincsenek. Az iratanyagban szereplő dokumentumok (Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott FKI-KHO: 2681-1:2016. hivatkozási számú szakhatósági állásfoglalása) alapján a tervezett beruházás rendeletek alapján meghatározott nagyvízi medret és parti sávot nem érint. Ez alapján a tervezett beruházás nem érint emberi használatra szolgáló felszíni vizet, így álláspontunk szerint ivóvíz-e Ilátással összefüggő közegészségügyi kockázat a beruházás eredményeként nem várható. Zaj és rezgésvédelem: A vizsgált területen minden útszakaszon és minden időszakban a határértékhez közeli vagy azt meghaladó közlekedésből származó zajterhelés áll fenn, ami a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében aztjelenti, hogy a beruházásból származó közvetlen zajterhelés nem lehet magasabb a jelenleginél a inegvalósulást követő állapotban sem. Széleskörű epidemiológiai vizsgálatok alapján a zajnak számos egészségkárosító hatása ismert (pl: halláskárosodás, fülzúgás, vérnyomás emelkedés, depresszió, stressz, kardiovaszkuláris megbetegedések, jigyelem- és koncentrációs zavarok, kognitív funkciók gyengülése, alvászavarok stb.) A WHO adatai szerint az éjszakai zaj esetében 30 dB tekinthető annak a határnak (bár az egyéni érzékenység különböző), melynek fennállása esetén még nincs bizonyított szervezeti válaszreakció. 3 0-40 dB ejszakai zaj esetén már számos hatás megfigyelhető (‘alvászavarok, éjjeli felébredések, álmatlanság stb.), különösen az érzékenyebb egyének, mint krónikus betegek, gyermekek, idősek esetében, (akik feltételezhetően a gyógyhelyen nagyobb számban előfordulnak,). 40-55 dB esetében már az átlagos populációban is megfigyelhető a kitett szervezet zajra adott válaszreakciója. Az 50-55 dB ejszakai zajszint a legtöbb embernek k~fejezetten zavaró és vizsgálatokban a kardiovaszkuláris megbetegedések gyakoriságának növekedését jigyelték meg (Burden of disease jJ’om environmental noise, WHO, 2011). A működés során a mélygarázsba érkező és távozó járművek, valamint a gépészeti berendezések okoznak zajterhelést, ez azonban várhatóan nem jelent határérték feletti terhelést. Levegőhigiéne: Az érintett terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kzjelöléséró’l szóló 4/2002. (X 7.) KvVM rendelet szerint az „1. Budapest és környéke” zónába tartozik, melynek levegőminőségijelleinzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

1. Budapest és környéke

802

NO2

CO

PM10

Benzol

03

E

B

D

B

E

O-I

Jelmagyarázat: B: azon terület, ahol a levegó’terheltségi szint egy vagy több légszennyezó’ anyag tekintetében a levegó’terheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyezó’ anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező’ anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket. a területet ebbe a csoportba kell sorolni.

S

Fentiekre tekintettel a nitrogén-dioxid és a PM,0 szennyezettség a B” zónacsoportba esik, mely alapján az érintett terület leveg&ninővége ezen komponensek vonatkozásában jelenleg is terhelt Mindkét légszennyező’ anyag egészségkárosító hatással lehet az érintett területen élő lakosságra: A WHO 2005-ös kiadványa alapján (WHO Air Quality Guideline Global Update 2005 (www.curo.who.intlDocumentlE879Sü.pdj) az aeroszol terhelés rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, könnyezést, orrviszketést, köhögést és nehézlégzést válthat Ici. A tüdá’ben felszívó dva helyi gyulladásos folyamatot indíthat el, továbbá a véráramba bekerül ye elindítja a véralvadás folyamatát, aminek következtében vérrögösödés léphet fel. Ennek következménye a szív-érrendszeri betegségek számának növekedése a szennyezett napokon. a legsúlyosabb kimenetel az érelzáródás ~embólia). Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulások száma is. Hosszú távú egészségi hatásai: a várható éle ttartam jelentős csökkenése, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák kialakulása. „

-

Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedés eredetű levegőszennyezés (‘magában foglalva az aeroszol terhelést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat.. Az aeroszolok jelenléte még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A nitrogén-dioxid nyálkahártya izgató hatás ú gáz, amely károsan befolyásolja a tüdő működését, és különféle légzőszervi tünetek kockázatának növekedését okozza. Rendkívül magas koncentrációi esetén a légutak összeszűkülnek mind az asztmás, mind a nem asztmás egyéneknéL Az asztmások ugyanakkor érzékenyebbek a nitrogén-dioxidra, mint az egészségesek. A nitrogén-oxidok magas koncentrációja valószínűleg hozzájárul a szív és tüdő betegségeihez, továbbá csökkenti a szervezet ellenálló képességét a légúti fertőzésekkel szemben. Levegő-egészségügyi szempontból, a Teleki téri állomás adatait értékelve, a nitrogéndioxid terhelés 2014-ben 32, 2015-ben 80 alkalommal haladta meg a vonatkozó órás határértéket. A PM,0 napi átlagkoncentrációja 2014-ben 42, 2015-ben 22 esetben lépte túl a higiénés normát. Az érintett terület sűrűn beépített, belvárosi környezet, rossz átszellőzési viszonyokkal. illetve a hatásterületen belül védendő lakó épületek találhatók, így mindenképpen javasolt a hatásviselő lakosságot éró~ létesítési fázisból eredő esetleges többletterhelés meghatározása. A létesítési fázisban, a meglévő felszíni létesítmények elbontásából, a földmunkákból, a felszíni építési munkákból, valamint a szállításból eredő légszennyezés jelentős mértékben hozzájárulhat az érintett terület levegőminőségének romlásához. Nem zárható ki a nitrogén-dioxid esetében az órás, a 10pm alatti részecskék (PM,’) esetében a 24 ói~ás egészségügyi határérték túllépés az építkezési fázisban. Az üzemelési fázissal kapcsolatban a mélygarázs kürtójének hozzájárulását a 4/2011. (1.14.) VM rendelet alapján, egészségügyi hatórértékkel rendelkező NO2 szennyezőanyagra nem számították ki, és így nem került igazolásra a kritikus, maximális koncentrációk órás határértéknek való megfeleltetése. Ennek következtében nem ítélhetó’ meg, hogy NO2 esetében milyen rövid távú expozíció várható, betartható-e az órás határérték (100 pg/m3,~. PM,0 esetében a vonatkozó 472011. (1.14.) VM rendelet nem tartalmaz órás határértéket, így a 24 órás higiénés normának való megfelelést kellett volna bemutatni. Megvalósítás után a felszíni parkolás megszüntetése, az átmenő forgalom korlátozása és nagyarányú zöldfelület kialakítása révén a levegőm inőségjavulása várható. Tekintettel arra, hogy az érintett terület levegőminősége márjelenleg is terhelt és közvetlen környezetében védendő lakóépületek vannak, levegőhigiénés szempontból szükségesnek

9

tartom az építkezés során az aktuális munkafázisok idején a levegőm inőség mérését (~NOx,) PM10 BTEX) és közzétételét a helyi lakosság tájékoztatása céljából. Tekintettel arra, hogy az építéshez köthető szállítási forgalom, valamint az építési munkafolyamatok közül több jelentős zaj- és rezgésterhelésseljárhat, ami az épületek kis távolsága miatt nagy valószínűséggel határérték feletti zaj és rezgésterhelést fog okozni, szükségesnek tartom az építési engedélyezési eljárás során az engedélyezési doku;nentációban bemutatni a létesítés építési munkáibói származó zajhatást, a tervezett zajcsökkentési és rezgésvédelmi intézkedéseket, vala;ni’zt a rezgéscsökkentő műszaki megoldásokat, ezáltal véleményünk szerint megítélhető lesz, hogy a tárgyi tevékenység megfelel-e a vonatkozó előírásoknak (p1, határértékek). Annak igazolására, hogy a létesítési fázisban, a meglévő felszíni létesítmények elbontásából, aföldmunkákból, a felszíni építési munkákból valamint a száll/tásból milyen mértékű légszennyezettség várható, illetve egészségügyi határérték túllépés nem fog bekövetkezni, levegőhigiénés szempontból javasoljuk a környezeti levegőminőség mérését a kivitelezés időszakában. A rendelkezésemre á/ló iratok, valamint a benyújtott feliebbezésekben foglaltak áttekintését követően megállapítottam, hogy bár a levegőhigiéne, továbbá a zaj- és rezgésterhelés szempontjából jelentős környezeti terhelés várható a mélygarázs építése során, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek Nyilatkozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 14. 5 (5,) bekezdés rendelkezései alapján, valamint a 71/2015. (11130.) Korimi. rendelet 28. 5 (2) bekezdésében és az 5. számú melléklet I táblázat 3. pontjában biztosított hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelőléséről szóló 323/2010, (XII. 27.) Korm. rendelet 2. 5 (1) bekezdése szerinti országos illetékességgel eljárva adtam meg.” *

A jogorvoslati eljárás megindulását követően a Főfelügyelőség a Ket. 104. ~ (2) bekezdésében foglaltak szerint 2016. május 17. napján kelt, OKTF-KP/68l9-3/20l6. ügyiratszámon szakhatósági megkereséssel élt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága felé a 71/2015. Koim. rendelet 28. * (3) bekezdése és az 5. számú melléklet II. fejezet 3. pontja alapján. A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelen határozat rendelkező rész III.! Fejezet alatt rögzített 35000/6796-1/2016.ált. Számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „IND OKOLÁS Á Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kérelmező hatóság) az előzetes vizsgálati eljárás során PE/KTF/1074-14/2016. számú határozatában megállapította, hogy a Budapest VI kerület Nagymező utcában (Andrássy Út és Király utca közötti szakasz) tervezett

‚O

mél3garázs építésének Jelentős ko’nyezen hatása nincsen. környezeti hatási’izsgálati eljárás iefolytatása neiii szükséges. A Kéreimező hatósc’~g előzetes vizsgálati eljárásban a Fővárosi Katasztrófóvédelmi fgazgatóság (a továbbiakban: ~gazgatósc~g~ kikötéseket tartalmazó, 35100-2105J/2016.ált.számú szakhatósági állősjhg/alás; ado/i. A Határozat ellen Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Qn/cormánvzata (1067 Budapest. Eötvös u. 3.) és ~ ~ és társai ingatlantulajdonosok— és használók ‘a továbbiakban eg üt/esen: Fellebbezá’k) törvényes határidőn belül Bdlehhezést nyújtottak he.

Az Országos Környezetvédehi ás Természetvédelmi Fóléii?gyei&ég (a továbbiakban: Főfklügyelő.végi OKTF-KP/6819-3/2016. iktatószánn? 2016. június 2. napján kelt levelével a Beliigyminisztériuin Országos Katasztrófavédeimi Főigazgatóságot (a továbbiakban: EM OKF). a környezetvédelmi. természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási /bladarokat ellátó szervek kijelöléséről szó/ó ~i/2015. (ilL 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. ~“ (3) bekezdése. 5.számú melléklet if. táhlázatának 3. ponija. valamint a vízügyi igazgatási és a víz1’i2yi. valamint a vízvédelmi hatóság/feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. «X 4.) Kari,z. rendelet alapján kereste meg azzal, hogy a: Igazgatóság ekőföká szakha/ósági állásfhglalá.s’átJ~iülvizsgálva másodfokú szakhatósági állásjbglalását adja meg. A 71/2015, ([II. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet IL táblázatának 3. pontja szerint az előzetes vizsgálati eljárásban annak elbírálása kérdésében. hogy a tevékenység vize/látása, a keletkező csapadék— és szenn)•l’íz e/vezetése, valamint a szennyvíz tiszrítása biztosított—e, vízbázis véclőterületére, védőidomára, valamint ajktvzíni ás jé/szín alarti vizek minősége ás mennyisége védelmére jogszabályban, illetve halározatban meghatározott előírások érvényesíthetők—e, továbbá annak elbírálása kérdésében, bogy ci tevékenység az árvíz és a jég levon ulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. vízvédelmi ás vízgazdálkodási hatáskörben n7ásodfokon a JiM OKFjár cl. A fentiekre tekintette! a Főjélügyelőség szakhatósági megkeresésének mellékleteként megküldött iratokat, a benyújtott „Budapest Vi. kerület, Nagymező utcai mélygarázs Előzetes Vizsgálati Dokumentáció 2015. december’ c. dokwnenrációt (a továbbiakban: Dokumentációj valamint a fellerjeszlett fellebbezéseket megvizsgált’mz, és a következőket állapítottam meg. —

—

A Dokumentáció alapján a mélygarázst 65 cm vastag résfél/al határolt, ny/tot! munkagödörben tervezik megépíteni. .4 résfőat a vízzáró agyagréteghe tervezik hekötni. A mélygarázs állagvédeline érdekében az épület fénéksziníje alatt drénrenclszer hálózat kialakítását tervezik. A Dokumentáció alapján a beszivárgó vizek kiemelését talajvízgyííjtő kutakbóiszivattyúval tervezik megoldani, ahonnan azokat a csapaclékvíz e/vezető rendszerbe tervezik bevezetni. A Dokumentáció alapján ci tervezett létesítmény víz— és csatorna ellátását az utcai közműhálózatról tervezik biztosítaniA mélygarázs területén két vizeshlokkot terveznek kialakítani. A keletkező szociális szennyvizeket a közcsarornábu tervezik bevezetni. A garázsban összegyülekezó~ alaj.szennyeződésnek kitett vizek el&isziítását olaj- és iszapjh,gó niűtú;’~y segítségével tervezik megolclmn, anielvek iisztítás! követően ci közcsatornába kerülnek.

A felszínről érkező’, rámpáról lefolyó tiszta csapadékvizeket külön tervezik kezelni. A folyókákban összegyűlt tiszta csapadékvizeket homokfogón keresztül a szociális rendszer vezetékébe tervezik bevezetni. Az épülethez kapcsolódóan önálló vízrendezés nem tervezett, a felszínen összegyülekező csapadékvizeket a felszínrendezés során a meglévő egyesített rendszerű csapadékcsatornába vezetik. A talajvízszint a terep alatt egységesen kb. 5,5 in mélyen helyezkedik el, ezért a tervezett létesítmény jellemző tömege a talajvízszint alatt épül. A Dokumentációban bemutatott modelleredmények alapján a tervezett mélygarázsnak a talajvíz mozgására és a talajvízszintre gyakorolt hatása elviselhető A tervezett mélygarázs által okozott talajvíz duzzasztás és —apadás a modelleredmények alapján néhány cm-ben fejezhető ki, a beszivárgó vizek mennyisége nem jelentős. A felszín alatti vizek védelméről szóló 21972004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: faviR) 7. 5 (‘4,) bekezdésén alapuló 1:1 00. 000-es méretarányú országos érzékenységi térkép alap/án a Budapest Vi kerület Nagymező utcában (Andrássy út és Király utca közötti szakasz) tervezett mélygarázs területe felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny (2b) kategóriába tartozik A tervezett beruházás felszíni vízfolyásokat, valamint vízbázis védőterületet nem érint. A tervezett létesítmény és tevékenység az árvíz és jég levonulására, a mederfenntartásra nincs hatássaL Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt hatásai a Dokumentáció alapján nem jelentősek, a tervezett tevékenység vízgazdálkodási érdeket nem sért. A Ket. 45. 5 (6) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Ket. 44. 5 (6) bekezdés b) pontja értelmében a szakhatósági állásfoglalás rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását. Az Igazgatóság a fent nevezett jogszabályi hivatkozásnak abban a tekintetben eleget tett ugyan. hogy elsőfokú szakhatósági állásfoglalása tartalmazta a szakhatóság hozzájárulását, azonban sem a rendelkező részből, sem az indokolásból nem derült ki egyértelműen, hogy a hozzájárulás mire vonatkozik Az Igazgatóság 35100-2105-]!2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalásával egyetértve, de azt pontosítva, az előzetes vizsgálati eljárás lezárásához, valamint a környezetvédelmi hatóság azon döntéséhez, amely szerint a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, ezáltal környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges, hozzájárultam. A fentiek alapján az Igazgatóság 35100-2105-1/2016. ált. számú szakh atósági állásfoglalás rendelkező’ részének elsó’ bekezdését jelen másodfokú szakhatósági állásfoglalás rendelkező’ részének L pontja szerint megváltoztattam.

12

Megállapítottam továbbá, hogy az Igazgatóság 35100-2105-1/2016. ált. számú szakhatósági állásfoglalásának rendelkezó’ rész 1. pontjában olyan előírást tett, amely kérelemre induló vízjogi eljárás megindítására vonatkozik Az ügyfél kérelmére indult más hatóság e/járásában adott vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalásban nem szerepelhet olyan előírás, vagy kikötés, amely kérelemre induló vízjogi eljárás inegindítására kötelez. Á kívánt joghatás elérése érdekében a jogszerű eljárásról szóló tájékoztatást, továbbá a jogellenes magatartás következményeire történő részletes J~gyelmeztetést a vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalás indokolásába szükséges beépíteni. A fentiek alapján az Igazgatóság 35100-2105-1/2016. áll. számú szakít atósági állásfoglalás rendelkező részének 1. pontját Jelen másodfokú szakhatósági állásfoglalás rendelkező részének II. pontja szerint töröltem, továbbá az Igazgatóság 35100-2105-1./2016.ált. számú szakhatósági állásfoglalás indokolási részét jelen ;násodfokú szakhatósági állásfoglalás rendelkező részének IlL pontja szerint kiegészítette;z’. Az Igazgatóság 36500/2906-2/2016. élt. számú szakhatósági állásfoglalását egyebekben jelen másodfokú szakhatósági állásfoglalás rendelkező részének IV. pontja szerint íz elybenh agytain. A másodfokú szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1), (3,) és (6) bekezdése alapján adtam. ~‚

A másodfokú szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat lehetőségét a Ket. 44. (9,) bekezdése alapján zártam ki.

‚~

A BM OKF szakhatósági hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatóságifeladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló a 223/2014. Korm. rend. 10. (3,) bekezdése és 17. (1) bekezdése alapozza meg. ~‘

.~

A jogorvoslati eljárás megindulását követően a Főfelügyelőség a Ket. 104. * (2) bekezdésében foglaltak szerint 2016. május 17. napján kelt, OKTF-KP/68l9-4/2016. ügyiratszárnon szakhatósági megkereséssel élt Budapest Főváros Kormányhivatala Epítésügyi és Orökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály felé a 71/2015. Korm. rendelet 28. ~ (2) bekezdése és az 5. számú melléklet II. fejezet 4. pontja alapján. Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Jelen határozat rendelkező rész IV./ Fejezet alatt rögzített BP/1006/00118-2/2015. számú szakvéleményének indokolása: ‚II. A jelen eljárást lezáró környezetvédelmi hatósági engedély annakjogosultját építési tevékenység végzésére nem jogosítja, ezért a kérelemmel érintett területen műemléki érték nem sérül, azonban a további hatósági eljárások során a közhiteles nyilvántartás adatai alapján biztosítani kell az örökségvédelmi szempontok érvényesülését és lehetővé kell tenni az örökségvédelmi hatóság a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Tv.

‚‘

62. 5 a) pontja szerinti közreinűködését. A szakkérdésben kiadott állásfoglalásban megadott azonosítószámú régészeti lelő’helyek a Forster Központ közhiteles nyilvántartásában “törölt” státusszal szerepelnek, mert a lelőhelyek felülvizsgálata során bebizonyosodott~ hogy kizárólag újkori, nem régészeti korú jelenségek ismertek a beruházással igénybevett területen. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a beavatkozás régészeti értéket nem veszélyeztet, ezért régészeti szempontból kikötés tételének nincs jogi alapja. Hozzájárulásomat szakkérdésben a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (IlL 11.) Korm. rendelet 3. 5 b) pontjával keletkeztetettjogkörömben eljárva adtam meg. a) az ügyben meghozandó hatósági döntés rendelkező részének tartalmaznia kell az állásfoglalás Ipont alatti részeit. b) az ügyben meghozandó hatósági döntés indokolási részének tartalmaznia kell az állásfoglalás IL pontja alatti indokokat ásjogszabályi hivatkozásait. c) a hatósági eljárásban felhasznált szakkérdésben történő állásfoglalásomban foglaltak változatlan tartalommal építhetó’k be a hatóság által kiadásra kerülő döntésbe.”

Ii A fellebbezési eljárás anyagi jogi szempontú megállapításai Másodfokú eljárásom során a rendelkezésre álló dokumentációk, tények ás adatok alapján anyagi jogi szempontból az alábbiak állapíthatóak meg. A tervezett 5 szintes mélygarázsban, mely létesítmény szintenként 2800 m2 alapterületűre tervezett, kialakításra kerülnének az alábbiak: 381 db személygépjármű, kisbusz vagy terepjáró (max. magasság 2,10 m) parkolóhely, 7 db mozgáskorlátozottaknak fenntartott személygépkocsi parkolóhely és 5-6 db motorkerékpár parkolóhely -

A 314/2005. Korm. rendelet I. ~ (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az 1-3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki. A 314/2005. Korm. rendelet 3. ~ (1) bekezdése rögzíti, hogy a környezethasználó az 1. 5 (5,) bekezdésben foglalt eset kivételével előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) a 3. számú mellékletben szerepel. -

-

-

-

A 314/2005. Komt rendelet 3. melléklet 92. pont a) alpontja alapján a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétőlfüggően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység az önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is 300 parkolóhelytőL A másodfokú eljárás során me2állapítást nyert, hogy az Engedélyes által előterjesztett kérelem szerinti beruházás a 314/2005. Korm. rendelet 3. melléklet 92. pont a) alpontja alapján a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárásban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

14

—

A Jegyző 2016. január 11. napján kelt, F/2/20 16. számú belföldi jogsegélyében az alábbi áUásfogl&ást adta: ‚Á megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt áttanuímányoztam, melynek során nzegállapítottam, bogy az abban foglaltak a Budapest Fő’város Terézváros Önkormányzata Képviselő’-testületének a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Epítési Szabályzatáról szóló 29/2 011. (VII. 04.) számú önkormányzati rendeletben (továbbiakban: TESZ) megfogalmazott előírásokkal nem ellentétesek, de a TESZ a közterületi mélygarázs építését olyan feltételekhez köti, melyek a Jelen dokumentáció részletezettségi, tervezési szintjét Jelentősen meghaladják. A TÉSZ 3. 5 (1) bekezdése szerint: „Terézváros területén a közterületek átépítése, vagy az eredeti rendeltetéstől eltérá’ használata céljából Közterület Alakítási Tervet (a továbbiakban KAY) kell készíteni. A közterületek rendezett fenntartása, és használatának biztosítása érdekében különösen az a) d) pontokban foglalt közterületekre szükséges KAT készítése a Jogszabály szerinti tartalommal. Amíg az adott közterület nem rendelkezik elfogadott ICI T-tal, addig a (8) bekezdésben foglaltak szerint is készíthető egyszerűsített ICI T. -

Legalább a következő’ közterületekre készítendő’ KA T: a,)

...

b) közterületi mélygarázs létesítése és ahhoz kapcsolódó felszínrendezés esetén legalább az érintett közterület Jól lehatárolható területére; ...

d)..” Ez Jelen esetben legalább a Nagymező u/ca Andrássy út és Király utca közötti szakaszát Jelenti. A TÉSZ 11. (11) bekezdése szerint: Közterület alatti mélygarázs kialakításának részletei, a közterülethez kapcsolódó tulajdonosi, kezelő’; feltételek előzetesen településrendezési szerződésben rögzíthetők.” „

Fentiek együttes alkalmazásából következik, hogy a képviselő-testület által elfogadott, részletes kezelő: és tulajdonosi feladatokat tisztázó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. 5 szerinti településrendezési szerződés, illetve 30/E. 5 szerinti közterületalakítási terv hiányában a tervezett mélygarázs megépítése nem engedélyezhető. A településrendezési szerződés, illetve a közterület-alakítási terv keretében legalább a következő kérdések tisztázása elengedhetetlenül szükséges: forgalomtechnikai kérdések, mint a tervezett úttest szélessége, illetve a troli tápvezetékek és azok tartó oszlopainak e/bontása (a BKK állásfoglalásának függvényében,); közvilágítás módja (feszített, vagy kandeláberes rendszen,); a mélygarázs fölötti talajtakarás vastagsága (a telepítendő növényzet függvényében,); a meglévő megtartandó növényzet kezelésének részletes feltételei ~‘gallyazás, gyökérzóna kezelése, a kezelés ütemnezése, a kezelés megvalósíthatóságának hatékonyságának bizonyítása szakértői véleményekkel és referenciákkal, áttelepítés, fapótlás,); kezelői, tulajdonosi, finanszírozási kérdések, összefüggése inek, feladatainak vizsgálata. A várható hatások, az azokra történő reakció, felelősség, kezelés feladat -

-

-

-

-

15

és költségmegosztása. (Talajvíz torlódás és a környezó’ épületeket esetlegesen károsító hatásának kezelése.) Az építés közbeni környezetterhelés csökkentésére, hozható és szükséges intézkedések egyeztetése. (A résfalak és a zárófödém megépítése után a további osztófödémek a környezet további terhelésétjelentősen csökkentve valósulhat meg.) A világörökségi mag és védőzóna, védettségi szintjének megfeleló’ intézkedések és tervezés, a műemlék és helyi védett épületek állagának védelme.

-

-

Forgalom növekedés hatásainak részletes nem becsléseken összefüggésben a Főváros és a VI és VII kerület fejlesztési terveiveL -

-

alapuló vizsgálata,

Tá/ékoztatom továbbá. hoz’ az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályozást nem érint. Kérem tájékoztatásom jigyelembevételét döntésükben. A Jegyző a Kormányhivatalnál 2016. január 22. napján kelt, F/2/2016 számú levelében előadta, bogy a Budapest VI. kerület Nagymező utcában tervezett mélygarázs építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás során készült Bp. VI kerület Nagymező utcai mélygarázs Előzetes Vizsgálati Dokumentációjában foglaltak alapján, véleményünk szerint a tervezett tevékenység megvalósításából Jelentős környezeti hatások származhatna/c. ezért. mint ügyfél kezdeménvezem tárgyi ügyben a környezeti hatástanulmány elkészítését.” „

A Jegyző a 2016. február 12. napján kelt, F/2!2016 számú levelében, mint ügyfél az alábbi nyilatkozatot tette: „A Budapest VI. kerület Nagymező utcában tervezett mélygarázs építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás során készült, Bp. Vi kerület Nagymezá’ utcai mélygarázs Előzetes Vizsgálati Dokumentációjában (továbbiakban EVD,) foglaltak alapján, véleményünk szerint a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak, ezért, mint ügyfél kezdeményezem tárgyi ügyekben részletes környezeti hatástanulmány elkészítését. Indokolás: Budapest, Vi kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Epítési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII. 04.) számú önkormányzati rendeletben (‘továbbiakban: TESZ) a közterületi mélygarázs építését olyan feltételekhez köti, melyek a jelen EVD tartalmát, jelentősen meghaladja. Az Önkormányzat kötelező feladatellátását jelentősen megnehezíti, költségekkel terheli, amennyiben a beruházó a jelenlegi állapot részletes rögzítését, a cél állapot meghatározását, a felelősségi. beavatkozási, kezelői feladatokat is tisztázó hatástanulmányokat nem készíti el. A TÉSZ 3. (1) bekezdése szerint: “Terézváros területén a közterületek átépítése, vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő használata céljából Közterület Alakítási Tervet (a továbbiakban K’4T,) kell készíteni. A közterületek rendezett fenntartása, és használatának biztosítása érdekében különösen az a) d) pontokban foglalt közterületekre szükséges KAT készítése a jogszabály szerinti tartalommaL Legalább a kővetkező közterületekre készítendő KAT: a) b) közterületi mélygarázs létesítése és ahhoz kapcsolódó feiszínrendezés esetén legalább az érintett közterületjól lehatárolható területére; c)... -

...

...

16

d)..” A rÉSZ ii. ~ (11) bekezdése szerint: „Közterület alatti mélygarázs kialakításának részletei, a közterülethez kapcsolódó tulajdonosi, kezelői feltételek előzetesen településrendezési szerzó’désben rögzíthetők.” Fentiek együttes alkalmazásából következik, hogy a képviselő.testület által elfogadott, részletes kezeló’i és tulajdonosi feladatokat tisztázó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. szerinti településrendezési szerződés, illetve 30/E. szerinti közterület-alakítási terv hiányában a tervezett mélygarázs megépítése nem engedé1yezhetó~ A fenti szerződések elkészítése nem lehetséges részletes hatástanulmányok és a következő kérdések tisztázása nélkül. 1. EVD-nak nem képezi mellékletét olyan szintű csatolt, méretekkel ellátott terv, mely dokumentálná, rögzítené és igazolná az EVD-ban megfogalmazottakat. Igy több esetben a vizsgálatok lényegi kérdésekben pontatlan és afavédelem szempontjából lényegi hibákat is jelentő feltételezéseken alapulnak (Mellékelt helyszínrajzon hiányzik a !bemért/ fák /gyökérzónájuk! és a résfal közötti távolság megadása.) 2. Az építés közbeni környezetterhelés csökkentését a tervek nem tartalmazzák. A garázs résfalainak megépítése, majd elsőként a zárófödém megépítésével az építés közbeni környezetterhelés csökkentése (forgalom, zajterhelés, megtámasztás) eredményesen biztosítható. Ehhez képest az EVD 8. oldal első bekezdés a nyitott munkagödör alkalmazásával és a jelzett lehetőségnél nagyobb, hosszabb terheléssel járó építési tevékenységet prognosztizál az alternatíva vizsgálata nélküL 3. A közművek; a mélygarázs fölötti talajrétegek; a környezethasználattal, a növényzettel és a garázs lehetséges telep ítési mélységével való összefüggéseinek tisztázása. A közművek az EVD szerinti ideiglenes kiváltása, új nyomvonalának kiépítése és a in élygarázs mellé telepítése áttételesen feltételezi a jelenlegi fák kivágását, illetve veszélyezteti azok fennmaradását. A garázs jelenlegi tervezett telep ítési magassága miatt a zárófödém legmagasabb pontja általános helyzetben (± 101,99) ezért a közcsatorna az építmény mellé, a védett fák gyökérzónájába kerül. Javasolt vizsgálat, a garázs mélyebbre helyezése esetén, a feltöltés vastagságának növelésével nem csak a védett növények és a telepítendő növényzet kerülhetne kedvezőbb helyzetbe, de vizsgálni lehetne és kellene a közművek elhelyezésének alternatíváit, egészen a vonalas-műtárgy adottságait kihasználó, közmű alagútban történő a környezetet a jelenleginél kevésbé terhelő kialakításig, 4. Vizsgálni kell a közcsatorna és a víznyomnó vezeték garázs mellé helyezésének következményeit a csőtörés és a karbantartás elmaradásának esete ire, hiszen a résfal a talajba szivárgó vizeket egyértelműen a több esetben műemléki védettségű épületek pincéi felé tereli. 5. A felszín alatti vizek in unkarész 4.2.2.2 egyrészt kimondja, hogy a műtárgy jelentősen befolyásolja az áramlási viszonyokat, ugyanakkor azzal, hogy a visszaduzzasztás mértékét és területét egy olvashatatlan ábrával jellemzi és nagysági’endjét néhány cm-ben határozza meg, elhárítja a felelősséget az építménytől. A vizsgálat nem teljes körű, nem tartalmazza a környezet épületeinek, esetenként több szintes pincéinek a garázzsal, in int új elemmel együtt jelentkező leszűkító~ az áramlást befolyásoló hatását, vizsgálatát. A metszeten a valóságos méretek helyett általánosan jelzett pinceszintek és alapozások síkját túl magasan, a TVSZ -4,70 = 100 mBf (talajvízszint) jelet viszont alacsonyan adja meg a tervez& jóllehet az EVD 71. oldalon a maximális talajvízszintet 101 mBf határozza meg, a mértékadó talajvízszint pedig értelemszerűen 101,5 mBfveendő számításba. A talajvízszint visszatorlódása elsősorban a környező épületeket érintő hatás. Mivel az alaplemnez alatt

17

esetlegesen felgyíílő vagy a résfalon a garázs felé átszivárgó vizeket a létesítmény kezeli, ugyanez a gondosság elvárható a létesítmény által új helyzet elé állított környezet esetében is, mind az építés, mind a használat alatt. Az EVD 4.2.2.1. 69. oldal a helyszíni adatokat nagyrészt a GEOHIDRO KB. 2003-ban 20 in mélységig lehajtott (200 in hosszon?,) összesen 2 db fúrására alapozza. Talajvízszint jigyeló’ kutat nem létesítettek és a fúrások helye a tanulmányban nem szerepeL A szomszédos ingatlanok, fák. műtárgyak és a környezet védelmében elengedhetetlenül szükséges a hatástanulmány kiegészítése, és annak több szintű intézkedésnek a megtervezése, hogy a várhatóan keletkező’ hatások kit érintenek, ki kezeli azokat; milyen létesítményekkel, eszközökkel ésfelelő~séggel. A résfalas alapozás építéstechnológia leírása tartalmazza azt a tényt, hogy a réselés környezetében az agyagréteg összlete sérülhet, és ezzel fizikai tulajdonságai is helyszínenként a szilárdságot és a vízzáró képességet illetően változhatnak. 6. A dokumentáció nem tisztázza, hogy a jelenleg folyamatban lévó’ engedélyezési eljárás módosításának részeként, vagy új (2016) évben kezdeményezett eljárás eló’zményeként került benyújtásra. Az eljárás jogi környezetére és az alkalmazandó jogszabályokra perdöntő’ hatása van az engedélyezési eljárás tárgyának és idópontjának. (Pl. 21.2.2.4.2. A tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e a településrendezési eszközök módosítását? kérdésre adott korrekt válasz afenti adatok ismerete nélkül nem lehetséges,) 7. Forgalomtechnikai kérdések vizsgálata, a hatásterület az EVD lehatárolásánál nagyobb kiterjedésű és egyértelmű meghatározásával. A forgalom növekedés hatásainak részletes, nagyobb összefüggésekben történő vizsgálata, összefüggésben a Főváros és a VI. és VII. kerület fejlesztési terveivel. A megállapítások egy része vitatható, a vizsgálat a dokumentációból nem követhető A zaj és levegőtisztasági szennyező hatások áttételeinek kimutatása hiányos. Feltételezhető a garázs forgalomvonzó és a jelenlegi forgalmat részben más területekre átterheló növelő hatása, melyet a tanulmány nem vizsgál az elvárható részletességgel, illetve a vizsgálatot nem mutatja be. Azt a megállapítást, miszerint a környezetben parkolóház vagy mélygarázs számára megfelelő alternatíva nem található, konkrétan cáfolja a Nagymező utca 5., Mozsár utca 10., jelenleg parkolásra használt, egyébként be építési kötelezettséggel terhelt foghijtelkek jelenlegi használata. A 10-15 éven belül megépült és jelenleg tervezett épületek pinceszintjén létesített mélygarázsok megfelelő igény esetén a közhasználat számára megnyithatók. Alternatív helyszínként lehetséges a Jókai tér alatt is mélygarázs elhelyezése. 8. A zaj és rezgés építés közbeni előre látható és kalkulálható hatásait az EVD 4.5.4.1. nem kezeli kellő részletezettséggel, vizsgálatát ésfelelősségét későbbre tolja, Jóllehet a hatások és következmények analógiák alapján előre láthatók, és a környezetterhelés megfelelő tervezés és építéstechnológia választásával jelentősen csökkenthető 9. Az EVD 157. oldallal kezdődő mneilékletként foglalkozik a védett fasor állapotávaL A benyújtott dokumentáció lényegi elemeiben hiányos, a vizsgálatok elkészülte feltételezhető, de az EJ’D nem tartalmazza. Mivel a védettfák ügye és kezelése a környezethasználat egyik legfontosabb paramétere, hiánypótlása és kiegészítése elengedhetetlen. Az EVD jelzi legalább a Nagymező utcában a páratlan oldalon eddigjól megtartott fasor megtartásának szándékát, de a megtartásra irányuló javaslatai, a növényzet kezelésének részletes feltételei (gallyazás, gyökérzóna kezelése, a kezelés ütemezése, a kezelés megvalósíthatóságának hatékonyságának bizonyítása szakértői véleményekkel és referenciákkal, áttelepítés, fapótlás) az EVD egyéb munkarészeiben nem kerülnek alkalmnazásra. Az EVD-ban leírtaknak jelentősen ellentmond a tervező által időközben 2016.02.02-én az ETDR rendszerben Településképi Véleményezésre benyújtott Nagytnező utcai mélygarázs módosított építési engedélyezési terve mely a védett fasor teljes kivágását és pótlását tervezi.

10. Az EVD-ból teljesen hiányzik a kezelői, tulajdonosi, üzemeltetési kérdések, összefüggéseinek, feladatainak elemzése. A várható hatások, az azokra történő reakció,

18

felelősség, kezelés feladat és költségmegosztása. (Talajvíz torlódás és a környező’ épületeket esetlegesen károsító hatásának kezelése.) 11. A világörökségi mag és védőzóna, védettségi szintjének megfelelő intézkedések és tervezés, a műemlék és helyi védett épületek állagának védelme nem szerepel kellő’ súllyal és részletességgel. Összességében megállapítható, hogy az egyébként tapasztalt tervező’ által összeállított színvonalas dokwnentáció Jól tagolva felsorolja a lényegi hatásokat, de olyan adatokra és feltételezésekre támaszkodik és von le következtetéseket, melyek az érzékeny, összetett, többszörösen védett területen nagyságrendi hibákhoz és kezelhetetlen helyzethez vezethetnek. Véleményünk szerint elengedhetetlen űz alapadatok, vizsgálatok kiegészítése, részletes hatásvizsgálatok elkészítése, a kezelés és felelősség feltételeinek megállapítása és megtervezése. “ A másodfokú eljárás során rendelkezésre álló iratok és a Határozatban foglaltak alapján megállapítást nyert, hogy a Kormányhivatal a Jegyző ügyfélként előterjesztett táj ékoztatásait, valamint a belföldi jogsegélyben foglaltakat a döntése kiadásánál figyelembe vette, figyelemmel a Kormányhivatal 71/2015. Korm. rendelet és a 314/2005. Korm. rendelet szerint megállapított környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörére és az előzetes vizsgálat jogintézményének tárgyi hatályára. A 314/2005. Korm. rendelet 1. ~ (6b) bekezdése rögzíti, hogy a krnyezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban a tevékenységnek a helyi környezet- és tennészetvédelemniel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében beljbldi jogsegély iránt megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzojet.” -

-

A 314/2005. Korm. rendelet hivatkozott rendelkezése szerint a Jegyzőnek tárgyi eljárásban kizárólag arra van lehetősége, hogy a tervezett tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelernrnel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása kapcsán nyilatkozatot tegyen. Mivel a Jegyző az előzetes vizsgálati eljárásban ügyfélként is nyilatkozatot tett, ezért minden egyéb, az engedélyezési eljárás tárgyához kapcsolódó nyilatkozatát a Kormánybivatalnak érdemben vizsgálnia kell. Az érdemi vizsgálat azonban kizárólag az ügyben érdemi döntésre jogosult Kormányhivatal 71/2015. Korm. rendelet szerint megállapított környezet- és természetvédelmi hatáskörébe tartozó tények, adatok, iratokban foglalt megállapítások vizsgálatára terjedhet ki akként, hogy a Kormányhivatalnak az ügyféli nyilatkozatot megalapozottságával, azok helytállóságával nem feltétlenül kell egyetértenie. A Kormányhivatal a Határozatában a beruházást a hatáskörébe tartozó környezeti elemek szempontjából vizsgálta és alakította ki az álláspontját. A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során 2016. június 2. napján kelt, OKTF-KP/68192/2016. iktatószámon megkereséssel élt Budapest Főváros Koimányhivatala felé, mint a Jegyző felügyeleti szerve felé a fővárosi és megyei komiányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályok szerinti felügyeleti szervéhez.

‚..

‚

.

‚

Budapest Főváros Kormányhivatal 2016. július 4. napján kelt, BP/1008/06887-2/2016. ügyiratszámon az alábbi tájékoztatást adta: „A fenti jogszabályi rendelkezések szerint az előzetes vizsgálati eljárások ügyében a Fővárosi Kormányhivatal nem rendelkezik a felügyeleti szervként való eljárásra jogosító másodfokú hatósági hatáskörrel. Ezen ügyekben a 3. Korm. R. szerint az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fófelügyeló~ég látja el a másodfokú hatóság feladatait. Ebből következően az I. Korm. R. 23. ~ (1) bekezdésének -felügyeleti szervként való ellenőrzést lehetővé tevő b) pontja ajelen ügyben nem alkalmazható. Mivel a 2010. évi tv. szerint a Jegyző nem minősül központi államigazgatási szervnek, az I. Korm. R. 19. ~ bekezdésének b) pontja ajelen ügyben szintén nem alkalmazható -

a)

A 2. Korm. R. 1. (‘őb,) bekezdése a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapításában az adott ügyre vonatkozóan Illetékes fővárosi kerületi jegyző belföldi fogsegély keretében működik közre. Az ilyen módon megadott tájékoztatás nem szakhatósági állásfoglalás, a jogalkotó az annak felülvizsgálatára a Kormányhivatalt feljogosító másodfokú hatáskört nem hozott létre. Ezzel összefüggésben, a Ket. a beljbldi jogsegély teljesítése esetében egyébként sem írja elő felügyeleti szerv bevonását, arra kizárólag a betföldi jogsegély teljesítésének elmulasztása vagy inegtagadása esetében van lehetőség, ugyanakkor ezen esetek megvalósulására Ön nem is hivatkozott a levelében. ‚~‚

A kifejtettek szerint a Kormányhivatal a másodfokon eljárni jogosult hatóság helyett részben sem értékelheti az elsőfokú elfát-ás lefolvtatásának jogszerűségét, így többek között azt sem, hogy az elsőfokú eljárásban az elsőfokú hatóság által ügyfélként elismerten részt vett személyek cselelcménvei fogszerűek voltak-e, illetőleg azokat a belföldi jogsegély keretében megadott válasszal együtt az első fokon eljárt hatóság megalapozottan vette-e jigyelembe, hiszen ez a hatáskörelvonás tilalmába ütközne.” A Főfelügyelőség előtt folyamatban lévő fellebbezési eljárás tárgyát képező 314/2005. Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a 314/2005. Korm. rendelet szerint a Jegyző egyrészt belföldi jogsegély útján kötelezően közreműködő hatóság, másrészt az eljárásban ügyféli jogállással bíró fél, amelyet a Kormányhivatal nem vitatott, és a Ket. eljárásjogi rendelkezései szerint is teljesülnek az ügyféli jogállás megállapításának feltételei. Az egységes bírói joggyakorlat szerint nem elfogult a jegyző abban a hatósági ügyben, amelyben nines ügyféli jogállása [KGD2O1O. 167.]. Az eljárásból való abszolút és a relatív kizárásra vonatkozó ok minden ügyben a konkrét tények és körülmények alapján értékelendő [BI-12008. 103.] A fentiek alapján a Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megállapította, hogy a Jegyző a 314/2005. Korm. rendelet 1. ~ (6b) bekezdésében foglaltak szerinti belföldi jogsegély keretében a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően egyrészt rögzítette, hogy „az előzetes vizsgálati dokumentációban bemutatott tevékenység helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályozást nem érint”, másrészt a településrendezési eszközökkel való összhang tekintetében megállapította, hogy „a megküldött előzetes vizsgálati dokumentációban (...) foglaltak a Budapest Főváros Terézváros Onkormányzata Képviselő-testületének a Budapest, VI. kerület Terézváros Kerületi Városrendezési és Epítési Szabályzatáról szóló 29/2011. (VII 04.) számú önkormányzati rendeletben megfogalmazott előírásokkal nem ellentétesek.

20

‘

A Jegyző minden egyéb, a 311/2005. Korm. rendelet I. ~ (Gb) bekezdésében foglalt feladatkörét meghaladóan adott nyilatkozata kizárólag ü~vféli nyilatkozatként értékelendő a Kormányhivatal és a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozó környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása és értékelése körében az engedélyezési eljárás

kapcsán. A Főfelünyelőség továbbá meeállapj~ja. hogy a környezetvédelmi engedélyezési eljárást

lezáró környezetvédelmi hatósági döntés kizárólag környezet- és természetvédelmi szempontból állapítja meg az Engedélyes által ten’ezett tevékenység környezetvédelmi hatóság védelmébe tartozó környezeti elemekre való hatását. A környezetvédelmi hatósági döntés az Engedélyest nem jogosítja fel arra, hogy a tervezett tevékenység megvalósításával összefüggésben más jogszabály alapján kötelezően előírt engedélyt vagy hozzájárulást ne szerezze he, a szükséges eljárásokat ne folytassa Ic. A környezetvédelmi hatóság által kiadott. jelen eljárás tárgyát képező döntés az Engedélvest tevékenység végzésére nem jogosítja. ‚4~n*~Y~c1~S társai ingatlanínlajdonosok— ás használók részéről hemn~jtoU/dlebhezéshen rögzítésre került azon megállapítás. hogy nem értelmezbetó’ a Határozat azon lihatkozása, anzeiv a Budapest Főváros XIII. kerület Polgármesteri Hivatal Epítésügvi Osztálya belföldi jogsegé/ykérelmére hivatkozik,

A másodtökú eljárás során nw~álla~ításra került, hogy a tervezett beruházás kapcsán már folyamatban van a külön jogszabály szerint kötelezően lefolytatandó építési engedélyezési eljárás, amelynek lefolytatására Budapest Főváros XIII. kerület Polgánnesteri Hivatal Epítésügyi Osztálya az illetékes. A belföldi jogsegély ezen szervtől érkezett a Konrtányhivatal felé, amelyben a 314/2005. Korm. rendelet szerinti eljárás lefolytatásával és annak eredményével kapcsolatban kértek a Ket. 26. ~-ában foglaltak szerinti tájékoztatást. Megjegyzendő, bogy a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Onkonnányzata, mint ügyfél által kifogásolt, a telenülésrendezési eszközökben előírt építési feltételek, úgymint településrendezési szerződés. a felelősségi, beavatkozási. kezelői feladatok tisztázása ezen eljárásban vizsgálhatóak. Budapest Főváros J’7 kerület Terézváros Önkormányzata jkllehbezésében kifhgásoija, bogy a Kormányhivatal nem a 314/2005. Künn. rendeletben foglaltak szerint értelmezi a jelemó~ ;nócJosíu~y fogalmát.

Az Engeclélyes által tervezett beruházás a fentiekben kifejtettek szerint a 314/2005. Korm. rendelet 3. mellékletének 92. pont a) alpontjába sorolt új létesítmény, new pedig egy bővítésre kerülő garázs, ezért a fellebbezés e tekintetben megalapozatlan. Budapest Főváros I’L kerület Terézváros Önkormányzata /&llehbezésében kjbgásalja. bogy a Kormányhivatal nem rizs gáluí az e~vé~es környezet használati engedélyezési e/járás szempontrendszerét az általa kifkjtettek szerint.

A beruházás ahogyan Fentebb már rőgzítésre került a 314/2005. Korm. rendelet 3. melléklet 92. pont a) alpontjába sorolt új létesitmény, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység a 314/2005. Kortn. rendelet * (1) bekezdés a) pontja és a 3. melléklet alapján. A tervezett tevékenység new sorolható a 314/2005. Künn. rendelet 2. mellékletébe, ezért megvalósításához egységes környe:.ethasználati engedély nem szükséges, így az egységes —

-

21

környezethasználati engedélyezési eljárás szempontrendszerét sem kell a lefolytatandó előzetes vizsgálati eljárásban figyelembe venni. A 314/2005. Korm. rendelet 1. ~ (3) bekezdése pontosan meghatározza, hogy az egyes, a 314/2005. Korni rendelet 1-3. mellékletébe tartozó tevékenységek milyen engedélyezési eljárásban milyen engedélyezési dokumentációk és szempontok alapján vizsgálandóak. Sem a Kormányhivatal, sem a Főfelügyelőség, sem harmadik személy nem jogosult an-a, bogy a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen az egyes engedélyezési eljárásokban olyan szempontokat és feltételeket vizsgál jon, Olyan jogszabályi rendelkezéseket alkalmazzon vagy arra hivatkozzon. amelyre jogszabályi felhatalmazása nincsen. Ez a hatósági döntés jogsértő voltát eredményezné. Erre figyelemmel a fellebbezés e tekintetben is megalapozatlan. Budapest Főváros Vi kerület Terézváros Önkormányzata fellebbezésében ktjbgásolja, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalma hiányos és pontatlan. A 314/2005. Komi. rendelet 4. melléklete pontosan meghatározza az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalmi követelményeit. A másodfokú eljárás során megállapítást nyert, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció az ott felsorolt általános környezet- és tennészetvédelmi tartalmi követelményeknek megfelel. Az előzetes vizsgálati dokumentáció hiányossága nem állapítható meg abban az esetben, amennyiben a hiányosság a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe nem tartozó szakkérdésekkel összeMggésben merül fel. En-e figyelemmel a fellebbezés e tekintetben is megalapozatlan. Budapest Főváros Vi kerület Terézváros Önkormányzata fellebbezésében kifejtést-e került, hogy véleményük szerint a Kormányhivatal azon véleménye, hagy a tevékenység megvalósításából nem származnak jelentős környezeti hatások, egyetlen vizsgálandó szempontra alapozta, mely az országhatáron történő átterjedés lehetősége. A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait a 314/2005. Korm. rendelet .5. melléklete tartalmazza, így a Komiányhivatalnak összhangban a 314/2005. Korm. rendelet 5. * (2) bekezdésében foglaltakkal, amely az 5. melléklet figyelembe vételével rendeli megállapítani a környezeti hatások jelentőségét a környezeti hatások jelentőségének megítélésénél ezen szempontokat kellett figyelembe vennie. —

-

A másodfokú eljárás során megállapitásra került, hogy a Konnányhivatal a Határozatban a hatáskörébe tartozó szakkérdések tekintetében a 314/2005. Korm. rendelet 5. mellékletének figyelembevételével járt el és ítélte meg a környezeti hatások jelentőségét az egyes környezeti elemek esetében. A 314/2005. Konn. rendelet 5. ~ (2) bekezdés ac) pontja akként rendelkezik, hogy a környezetvédelmi hatóság a határozatában megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet Jigyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e Jelentős környezeti hatások, valamint ha new feltételezhető Jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2, számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg. ~‘

A jogszabályi rendelkezés alapján megállapítást nyert, hogy a Kormányhivatalnak nines jogszabályi felhatalmazása arra, hogy az előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésében, amennyiben annak megállapítására jut, hogy tervezett tevékenységnek nem feltételezhető jelentős környezeti hatása, a környezet- és természetvédelniet illetően előírásokat tegyen.

72

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 9. *-a rögzíti, hogy a környezethasználó az e törvényben meghatározott és az e törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásalért. Ebből következően Engedélyesnek külön hatősági előírás nélkül is tisztában kell lennie a tervezett tevékenysége kapcsán az egyes tevékenységi szakaszokra előírásokat megfogalmazó és feltételeket előíró jogszabályi rendelkezésekkel nem csak a környezet és természetvédelemre kiterjedően azok nem ismeretére a jogkövetkezmények alkalmazhatóságára nézve környezethasználói minőségéből következően nem hivatkozhat, így a Jelen határozat rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint rendelkeztem a Határozat környezeWédelmi előírásainak törléséről. —

-‚

„

Másodfokú eljárásom során a rendelkezésre álló dokumentációk, tények és adatok alapján az egyes környezeti elemek vonatkozásában az alábbiak állapítbatóak meg. 11 Földtani közeg védelme Az 5 szintes mélygarázs minimum 2,2 méteres Földtakarással készül az utca térburkolata alatt, 180 méter hosszon, 16 méteres belmérettel. A Földtani közeg vonatkozásában a tervezett létesítmény különböző fázisainak (telepítés, üzemelés, felhagyás) közvetlen hatásai által érintett területe az alapozási szintig terjed és horizontálisan magában foglalja az építés teljes területét. A mélygarázs résfallal határolt munkagödörben kerülne megépítésre. A 65 cm vastag résfal beköt a vízzáró agyagrétegbe. A kivitelezési időszak negatív hatásait a tervezett épület területfoglalása és a földmunkák nagyságrendje jelentik (kb. 70.000 m3 föld kitermelése), mivel azonban a tárgyi terület jelenleg is burkolt, az ebből adódó hatás elhanyagolható. A Földtani közeg szempontjából a levegőből kiülepedő szennyező anyagok okozhatnának szennyezést, azonban egyrészt ez elhanyagolható mennyiség, másrészt mivel a környező területek túlnyomórészt burkoltak, ebből adódóan számottevő terhelés nem várható. A felszíni burkolatokról szeimyeződött csapadékvíz nem jut a talajba, mivel közcsatornán kerül elvezetésre. Az épületen belüli olajos szennyeződéseket az olajfogóval felszerelt víztelenítő rendszer visszatartja. Fentiek alapján az építkezés befejezése után a kialakított épületből a földtani közeg irányába szennyezőanyag kibocsátás nem várható. A nwnkagépek tárolása, javítása, karbantartása burkolt területen tervezett. A munkavégzést kizárólag megfelelő műszaki állapotú, olajelfolyástól mentes munkagépeldcel tervezik végezni. A talaj szennyeződésével esetlegesen bekövetkező havana (gépjárművek meghibásodása, üzemanyag- és olajelfolyás) esetén lehet számolni az építkezés ideje alatt. Az építkezés során a munkagépek, berendezések, szállító járművek esetleges meghibásodásából szám~azó kenő- és üzemanyagok talajra kerülése esetén az elfolyt szennyezőanyagokat az átitatott közeggel (talaj) együtt haladéktalanul zárt tároló edénybe tervezik összegyűjteni és kezelni.

23

A tervezett tevékenység üzemeltetésének a földtani közeg minőségére gyakorolt hatása elhanyagolhatónak tekinthető. A tevékenységnek a földtani közeg védelme szempontjából vett teljes hatásterülete megegyezik az építés által igényb evett ingatlan területével. Fentiek alapján a tervezett tevékenység a földtani közeg védelme szempontjából nem kifogásolható. A földtani közeg védelme szempontjából környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 2./HuiladéÍcgazdálkodás A rendelkezésre álló iratanyag alapján megállapítható, hogy az Engedélyes által a Budapest VI. Nagymező utcában (Andrássy Út és Király utca közötti szakasz) tervezett mélygarázs létesítése és üzemeltetése során keletkezhetnek nem veszélyes, illetve veszélyes hulladékok.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció „2.2.8. Kapcsolódó műveletek” fejezete, valamint ezen belül a „2.2.8.3. Telepítés során keletkező hulladékok” fejezete ismerteti a várhatóan keletkező hulladékok fajtáit, gy(ijtésük, tárolásuk, további kezelésük tervezett módját, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és a környezeti terhek csökkentésére irányuló intézkedések ismertetését. Az építés során jelentős mennyiségű hulladék keletkezésével kell számolni, melyek jellemzően építési-bontási hulladékok (bontott aszfalt, bitumen, térkő, valamint kitermelt föld). A keletkező hulladékok gyűjtése hulladékfajtánként elkülönítetten tervezett a további hasznosítás minél nagyobb arányú elősegítése és biztosítása érdekében. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. * (3) bekezdés alapján a törvény hatálya nem terjed ki a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használjákfel. A települési hulladékokat a keletkezésének megfelelő ütemezéssel és érvényes engedéllyel rendelkező szakcéggel szállíttatják el. A működés fázisában jellemzően a települési szilárd hulladékkal megegyező összetételű hulladék képződésével kell számolni, melyek további kezelése a Fővárosi Közterület fenntartó Zrt. igénybevételével tervezett. A garázs használata során veszélyes hulladékok keletkezése az esetlegesen elcsöpögő olajszánnazékok felitatás következtében várható. A karbantartási és felújítási munkálatok során veszélyes komponenseket is tartahnazó hulladékok (hulladékká vált elektronikai berendezések, fénycsövek és izzók, akkumulátorok, tintapatronok, illetve olaj- és hordalékfogók által leválasztott hulladékok) képződésére is számítani kell. A felhagyás lépései a telepítés lépéseinek fordított sorrendjét követik. Az épületbontás és a terület-helyreállítási munkálatok során jelentős mennyiségű hulladék keletkezésével kell számolni, melyek kezelését a munkálatok időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni.

24

A létesítés, üzemelés és a felhagyás során a környezet hulladékkal szennyezése havária (gépek és szállítójántűvek meghibásodása, üzem- és kenőanyag kiömlése), illetve a havária esemény nem megfelelő kezelése során valószínűsíthető, amelynek megelőzésére megfelelő intézkedéseket kell tenni. Az előzetes Vizsgálati dokumentáció „A. melléklete” tartalmazza az összeállításban részt vett szakértő hulladékgazdálkodás szakterületre vonatkozó szakértői jogosultságának igazolását. A tervezett tevékenység a létesítés, üzemelés és felhagyás szakaszaiban a megfelelő műszaki teclrnológiai fegyelem betartása mellett hulladékgazdálkodási szempontból a környezetet nem veszélyezteti. Fentiek alapján megállapítható, hogy a rendelkezésre álló dokurnentációk a tevékenység hulladékgazdálkodási megítélésére elegendő adatot és információt tartalmaznak. A tervezett tevékenység engedélyezés tekintetében hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3./Levezó’tisztaság-véclelem: A tervezett Nagymező utcai mélygarázs Budapest VI. kerületének forgalmas részén, az Andrássy út és Király utca között helyezkedik el, számos kulturális intézmény is található az útszakasz mentén, illetve a közeli utcákban, az utcában található épületek főleg kereskedelmi és lakóüinkciót töltenek be. A kivitelezés tervezett időtartama kb. 1,5 év (375 munkanap). A tervezett 5 szintes mélygarázsban 383 személygépjántű és 5-6 motor parkolását biztosítanák, a járművek a Király utcai rámpán keresztül hajthatnak be és az Andrássy utca mellett lévő rámpán hagyhatják el a mélygarázst. Az egyes szintek spirálrámpákon, továbbá a 4. és 5. szint járműlift segítségével érhetők el. A létesítményben terniészetes és mesterséges elszívásos szellőzést alkalmaznak, utóbbi naponta várhatóan kb. 2-3 órán keresztül fog mindössze üzemelni, az így szállított levegőmennyiség 17 000 m3/h. Az elszívott levegő az Andrássy útnál lévő felszíni épület tetején, kb. ~ it magasságban kerül kivezetésre. A Nagymező utca jelenlegi mértékadó óraforgalma (MOF) 236 szgk., amely a beruházással együtt végrehajtott forgalomkorlátozás következtében 50-re csökkenne. Az építés során résfallal határolják el a munkaterületet, az útburkolat felbontása után kb. 70 000 m3 földet termelnek ki, ezenkívül 12 000 m3 betont és 1440 t acélt használnak fel az építés során, végül 7900 it3 tenilőréteget szállítanak a helyszínre. A teljes szállítási forgalom a kapcsolódó műveletekkel együtt kb. 5800 gépkocsiforduló, ez 375 munkanappal számolva napi 16 gépkocsifordulót jelent, ez a többlet forgalom nem növelné meg számottevően az Andrássy út és a Király utca jelenleg is nagy forgalmát. Az építés során várható kiporzás a szárazabb föld kitermelésekor (az 5,5 m-es talajvízszintet figyelembe véve ez legfeljebb a kitermelt föld harmada), amely konzervatív becsléssel legfeljebb 150 in távolságon belül kiülepedik, a munkagépek kipufogógáz kibocsátásai egyes munkaszakaszokban lehetnek j elentősebbek, tekintettel a lakóépületek közelségére, azonban ezek csak időszakos jelleggel jelentkeznek. Az üzemelés alatt tentészetes szellőzés esetén a két rámpán keresztül jutnak a környezetbe a kipufogógázok, mesterséges szellőzés során pedig az elszívórendszer kürtőjén távoznak. Meg kell említeni, hogy a beruházáshoz kapcsolódó forgalomcsillapítás által a Nagymező utca óraforgalma átJagosan több mint 200 járniűvel csökken, ami a mélygarázs

25

kapacitásának felét és csúcsórai forgalmát teszi ki, azonban a nap további részében ennél alacsonyabb lesz a létesítmény forgalma. Az elszívó kürtő kibocsátásában leginkább a nitrogén-oxidok a meghatározók, a számítások szerint 6 ~tgIm3-rel járul hozzá a levegőterhelés növekedéséhez a legkedvezőtlenebb esetben, amely a 200 ~[g/~i_~5 NO’ órás tervezési irányérték 8 %-át teszi ki (jelenleg nincs NO~-ra vonatkozó egészségügyi. határérték, csak NO~-ra). A XO’-k különböző fonnái Ugyan később NO2-vé alakulnak, azonban ekkor már megtörténik a kibocsátás felhígulása. A szálló por (PM10) kibocsátás tőbbletterhelése I ~.tg!m~ a lcürtőnél. amely legfeljebb 3%-os növekedést jelent. Az elszívó kürtő hatásterületének meghatározásához a legkedvezőtlenebb (0,4 % előfordulási gyakoriságú) időjárási szituációt vették figyelembe, amely így a kürtőtől 35 in-cs távolságban jelölhető ki (itt alakul ki a maximális érték 80%-a). A tevegőtisztaság-védelem körében előadott fcllebbczői észrevételekre és kifogásokra tett másodfokú megáilal3ílások: Budapest &Sváros í~f kerület Terézváros Önkormányzata fellebbezésében fig/al/ak szerint nem került kellő alapossággal vizsgálatra a létesítmény fbrgcrlomvonzó ás más á/szakaszokra átterelő hatását

Az előzetes vizsgálati dokumentáció 94. oldalán található 4.17. ábra szemlélteti az Egységes Forgalmi Modell (EFM) szerinti, 2015. évi jánnűforgalom alakulását az egyes útszakaszokra lebontva a projekt megvalósulása és ajelenlegi állapot esetén.A modell szerint összességében kisniértékben csökken a Nagymező utca és környékének forgalma, nagyrészt a Nagymező utca förgalomcsillapításának köszönhetően, azonban az Andrássy út, Teréz körút és Király Utca egyes szakaszai azaz a vizsgált terület egy részén néhány százalékos növekedés várható a forgalmi változások következtében. A rendelkezésre álló modellezés megfelelő részletességű ahhozJ~pgvn~egftélhet~egyena környezeti hatásvizsgálat szüksécessége. —

—

~ társai ingatlantu/ajdonosok— ás használók fihlebbe:ésükbwi előadták, bogy a Határozat az építés! fázis iégszennyezésát nem megfelelően veszi rekinteibe, időnükségletét álmene/inek nevezi, a munkagépek kibocsátását elan yészőneic ás elviselhetőnek te/c/nt!, m/közben a in unkagépek állandóan a lakóháza/c ablakai alatt működnének.

Az alkalmazott munkagépek pontos száma még nem ismert a tervezés jelen ítisában. A munkagépek többnyire nem az építési terület egy pontján tömörü.lnek, hanem szétszórva működnek. Fontos kiemelni, hogy a terület beruházás nélküli alap légszennyezettségéhez a Nagymező utca jelenlegi forgalma is hozzájárul, amely az építés fázisában teljesen szünetel, az üzemelés fázisában pedig jelentősen csökken, így a munkagépek kibocsátása a közlekedési eredetű levegőterhelés csökkenése mellett jelentkezüc. ~fl~*~~és társai inga/laniulajdonosok— és használók szerinT hia’egindítás után az ‚indrássv Út! ráinpán történő felhajtás esetáti Jóval nagyobb a kipufögógáz kibocsátás, mini normál üzeminódban.

Az emissziós vizsgálatokhoz n garázsok szellőzés-technikai tervezéséről és méretezéséről szóló osztrák ONORM H 6003 szabványt használták fbI. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerinl (95. o.) a szabvány különböző wnissziós föktorokul ha/áru: flZe,% a /7k/ag ás iiieleg !ndítós esetére, Illetve a rámpán való filhajtás és lehajrás esetére. ‘ Mczallaoithato hogy at Ltms’,nos i~mttnso~~’lligyelcmbt \dttknundthldegudttas mind a rámpán való felhajtás esetén. ..

26

~~e!~a~és rársai fngaílaniulajdonosok— és J7cls:;7cih5kf&/’ebbezésükhen és:revéw/ezík, bogy űz ejszívó kü’iőfe koncentrált szennyezési okoz a Jakoházak ablakai a/ar!. Az elszívó kürtő hatásterületének meghatározásához a csúcsórai kibocsátást vették figyelembe, Ugyanis ekkor lehet szükség mesterséges szeHőzésre, ezen kívül a legkedvezőtlenebb meteorológiai helyzetben mindössze 8%-kal növekszik meg a NO~ terheltség, ennek előfordulási valószínűsége 0’4 %. A fentiekre figyelemmel a fellebbezések megalapozatlanok.

levegőtisztaság-védelmet érintő kifogásai

A másocifokú eljárás során a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítható, hogy a levegőkörnyezetet érő Jelentős környezeti hatás nem várható, ezért levegőtisztaság—védekni szempontból környezeti hatásvizsgálat lefolytatása nem szükséges. 4./Zaj- és rezzésvé”lelein a,) jelenlegi környezeti zaj- és rezgésterhelés

A

tervezett létesítmény által érintett területek a Budapest

VI. kerület városközponti övezetébe

tartoznak és jellemzően lakó- illetve kereskedelmi íi.mkciójá épületek találhatók rajtuk. igy zajvédelmi szempontból nagyvárosias lakóterületnek vagy vegyes területnek minősíthetőek. A Radnóti Színház kulturális létesítmény. de mivel nem különleges besorolású területen fekszik, így szintén a vegyes területre vonatkozó határértékek érvényesek rá. A létesítmény építése időszakában a vonatkozó zajvédelmi határértékek egységesen nappal 65 dB. éjjel 50 dB. A zajvédelmi szempontból nagyvárosias lakóterületnek vagy vegyes területnek minősített területen a véderdő létesítményekre vonatkozó üzemi zajvédelmi határértékek egységesen nappal 55 dB, éjjel 45 dB. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapításai szerint nappal a Nagymező utcában nem sokkal, de határérték alatti a zajterhelós, míg a Király utca és Andrássy űt mentén, Uletve ennek megfelelően a Nagymező utcai kereszteződéseikben is a vonatkozó 65 dB-es határéijéket kismértékhen meghaladó a zajterhelés A Nagyniező utca menti épületek homlokzatán kismértékű zajterhelés áll fenn, míg a Király utca és Andróssy út mentén a zajterhelés jelentősen meghaladja a vonatkozó 55 dB—es határértéket. A vizsgált területen tehát minden útszakaszon ás minden időszakban a határértékhez közeli va,gy,azt meuhaladó közlekedési zaiterhelés áll fenn, ami a ko nyezeíi zaj— és rezgésierhelési ha(óréríékek megállapításáról szóló 2712008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. ~ (5) bekezdés b) pontja értelmében azt jelenti, hogy a beruházástól származó közvetlen zaiterhelés nem lehet ma5zasabb a jelenleninél a me~.valósulását követő állapotban som. Még a közvetett zajterhelés sem. haladhatja meg jelentősen a jelenlegi zajterhelést (ez az általános gyakorlatban 1 clB-t nem meghaladó növekményt enged meg). A Nagymező utca Igen kismértókű nehézgépjármul forgalmat bonyolít Ic. A nehéz tehergépkocsik hehajtása korlátozva van, egyedül esuklós trolibuszok használják ezt az útvonalat. ~ közlekedés sebessége alacsony: a Király utca kereszteződésben a kanyar, gyalogátkelöhelyek és elsőbbségadás miatt. Az útburkolat minősége nem tökéletes. de nagyméretü, jelentös egyenetlenségek nem találhatók rajta, illetve számos helyen javitások

27

nyomai látszódnak. Ebből kifolyólag nincs olyan rezgésforrás, amely az úttól ‘7 10 méter távolságban található épületek szerkezetében kárt tehetne, vagy azok lakóit jelentős mértékben zavarná. —

b) az építés során várható hatások Építés alatti zajforrások: Az építési munkafolyamatok során jelentős zajkibocsátással járó tevékenységek: Utburkolat bontása (hidraulikus kalapácsok) Földkiemelés (kotró, homlokrakodó) Betonozás (betonpumpa, betonvibrátor) Aszfaltozás (finisher, vibrohenger) —

—

—

—

Az épületek kis távolsága miatt nagy valószínűsége van a határérték feletti zajterhelésnek, így várhatóan zajvédelmi intézkedések alkalmazására, illetve a határértékek alóli felmentés kérelmezésére lesz szükség. A kivitelezés megkezdése előtt a pontos információk ismeretében szükséges az építési zajterhelésről szóló zajvédelmi szakvélemény elkészítése. Építéshez köthető közúti for~alomtól eredő zajterhelés: Az építési munkafolyamatok közül több jelentős szállítási tevékenységet is igényel, amelyek jelentős zajterhelést okozhatnak a környező közutak mentén (előzetes becslés alapján): Útburkolat bontása (250-300 m3, ~~25 db 12 m3-es fuvar) Földkiemelés (65.000 m3, ~3250 db 20 m3-es fuvar) Betonozás (12.000 m3, ~2000 db 6 m3-es fuvar) —

—

—

Ez az építési folyamat egyelőre ismeretlen hosszától és ütemezésétől fiiggően bizonyos időszakokban akár óránként 5 10 fuvait is jelenthet, amely útvonaltól fuggően akár kétszer ennyi elhaladással járhat. Ezért a kivitelezés megkezdése előtt a pontos információk ismeretében szükséges lesz a szállítási forgalom zajterhelésének meghatározása és a megfelelő útvonal illetve ütemezés megválasztása. —

Építési munkafolyarnatoktól eredő rez~ésterhe1és: Az építési munkafolyamatok közül több jelentős rezgésterheléssel járhat: Útburkolat bontása (hidraulikus kalapácsok) Aszfaltozás (finisher, vibrohenger) —

—

Az épületek kis távolsága miatt számolni kell jelentős építési rezgésterheléssel, ezért a kivitelezés megkezdése előtt a pontos információk birtokában szükséges lesz az építési rezgésterhelés és a szükséges intézkedések meghatározása, az alkalmazható gépek meghatározása. c,) üzemi állapot várható hatásai A mélygarázsba érkező és onnan távozó járművek magasabb zajterhelést csak a csúcsórákban okoznak. Három csúcsidőszak határozható meg: Reggel 6~° o lakók távozása: 80- 90 gk o dolgozók érkezése: 70 80 gk Este l7~° 1900: o színházba érkezők: 180 200 gk Este 2l~° —22°°: —

—

—

—

—

—

—

28

o színházból távozók: 180

—

200 gk

A nappali csúcsórák során jelentkező többletforgalom hatását jelentős mértékben ellensúlyozza a Nagymező utca csökkentett forgalmának közvetett forgalmi hatása, így csak kismértékű növekedésre lehet számítani a Csányi utca egy rövid szakaszán, amit a Király utcában behajtásra várakozó gépkocsik okoznak az út azon szakaszán, ahol a zajcsökkentő hatás ezt már nem ellensúlyozza. Az éjjeli csúcsórák által okozott kismértékű zajterhelés növekedés azonban már az Andrássy Út forgalmát is érinti viszonylag hosszú szakaszon. Az ekkor megjelenő többletforgalom ugyanis a jóval alacsonyabb éjszakai forgalomhoz adódik hozzá és így már érzékelhető mértékben növeli meg a zajterhelést a csúcsórák során. A csúcsórai forgalom zajterhelése azonban önmagában nem okoz határérték feletti zajterhelést, és a jelenlegi forgalomhoz hozzáadódva is csak a teljes mértékadó időszak egy egy órájában jelentkezik, íg~’ nem minősül határérték feletti zajterhelésnek. Ettől üiggetlenül várhatóan a nap bizonyos óráiban okozhatnak kellemetlenségeket a mélygarázshoz köthető járműmozgások. Gépészeti berendezések: A légkezelő gépészeti berendezések a felszín alatt találhatóak, a felszínnel csak a zajcsillapítóval szerelt levegő beszívó és kidobó kürtőkön keresztül érintkezik. A normál üzem esetén ez a beltéri CO mérők által szabályozott intenzitású levegőkeringetést biztosítanak, ami akkor növekszik, ha a mélygarázsban gépjámiűmozgás van, tehát elsősorban a reggeli és esti órákban jelentős. Igy normál elszívó üzemben a délkeleti (Király utcai) spirálrámpánál található friss levegő beszívó a légakna mellett 5 méterre legfeljebb 45 dB zajt bocsájt ki, míg az északnyugati (Andrássy útra vezető) spirálrámpánál található használt levegő kidobó kürtő mellett 5 méterre legfeljebb 45 dB zajt bocsájt ki. A tűz esetén működésbe lépő hő- és rnstelvezető ventilátorok normál üzemben nem működnek, ezért csak havária hatásként vehetők figyelembe. A beruházás megvalósulása esetén azonnal csökkenne a zajterhelés a Nagymező utcában, mivel a forgalmát jelentősen korlátoznák. A megvalósulást követő 15. évben a zajterhelés csökkenése még jelentősebbé válna, illetve kiterjedne a Király utca és a Nagymező utca folytatására is, tovább mérsékelve a környék közlekedési zajterhelését. A zaj- és rez~ésvédelem körében előadott fellebbezői észrevételekre és kifoúsokra tett másodfokú me~állapítások; A fellebbezésekben rögzítettek szerint a tervezett tevékenység építés közben előre látható és kalkulálható hatásait az előzetes vizsgálati dokumentáció nem részletezi kellően, vizsgálatát és felelősségét későbbre tolja, valamint a zaj szennyező hatások áttételeinek kimutatása hiányos. A Határozat nem rendelkezik a magas zaj/al járó létesítési munkák végzési idejének korlátozásáról, bár az indokolás részben lazán megjegyzi, hogy az útburkolat bontása, földkitermelés betonozás, aszfaltozás munkafolyamatai jelentős zaj/al járó tevékenységek és az épületek kis távolsága miatt „nagy valószínűsége van a határértékfeletti zajterhelésnek”. Az építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. Korm. rendelet) 12. ~ és 13. ~-ában fellelhetőek.

29

Az előzetes vizsgálati eljárás szakaszában a tárgyi létesítmény építési engedélyezési dokumentációja még nem áll rendelkezésre a kiviteli tervek szintjén, igy az építés it unkafolyamatai scm ismertek ilyen részletességgel. Az építési munkák végzésével kapcsolatos időkorlátozást a Kormányhivatal csak a 28412007. Korm. rendelet 13. ~ (3) bekezdése szerint, a zajterhe].ési határérték alóli felmentésről szóló határozatában íÉhat elő. A fentiek alaoián a tekintetben a fellebbezés nem megalanozott. A tnásodfokú eljárás során a rendelkezésre álló dokumentáció!’, adatok szerint a

tervezett tevékenység zaj- és rezgésvécielini szempontból nem kifogásolható .A tervezett tevékenység megvalósulásával zaj- és rezgésvédelmi szempontból Jelentős környezeti hatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. 5.! Tá/védelem ás terniészetvédelem

~ tervezett létesítmény területe Országos jelentőségű kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem áll és nem része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000 hálózatnak. A tervezési területen. amely beépített települési, Városi belterület, természetes vagy természetközeli állapotú élőhely nem található. Az érintett terület nem tennészetkozeh állapotú tájrészlet, hanem települési terület. A tervezett mélygarázs megépítésének tájvédelmi és természetvédelmi szempontból Jelentős hatása nem várható. ás társai ingatlantulajdonosok- ás használó/c fe/iehbezdsükhen kifogásolják, hogy a 1—latórozat az ér/ii/eti területen lévő védetf fasor kérdésével érdemben nemfogaiakozik. A Budapest VI. kerület, Nagymező utca, Andrássy út és lCrály utca közötti fasort a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet sorolta a Fővárosi védelem alatt álló növény-együttesek körébe. A 7112015. Korai. rendelet 16. * (2) bekezdés alapján helyi jelentőségű védett fasor esetében a területileg illetékes jegyző jár ci a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 42. ~ (5) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként. 111 A fkllebbezés/ eljárás során viz~zált ezvéb fellebbezői észrevételek ás társai ingcukm’ulajdonosok— ás használók Jkílehhe:ésükben eljárás/ogi ~zeinpontbo/ kiJo go wl;alc ho z~ a Ky; ;na;i’ ho a/al ne/n 1w 10/t l~o:me t~halk’a/asI habai áulás,,ont/uk szerint a lervezeír tevékemwég hatást eriilelével több. in/nt Ötven ügyfél érintett igyeleinniel a területen található társa~házakra, üzletekre. Kei ik anyaI’ meg’ izsgalavat hogy a Ku; mali’ ho a/al hoz’ an es intI’ en inodo;; te/t e/eger a Kel.—benjbglalt értesítési kötelezettségének az ismeri ügyfelek vonatkozásában.

A Ket. 29. ~ (3) bekezdés b) pontja szerint, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően tieni rendellcezik, az eljárás ;negindífásárói a kérelemre tudnI; eljárásban az eljárás ;negindűására irányuló kérelmet henvúJió ügyf&le/ kivéve az ismer! ügyfelei a kérelem heérkezésétől számított n~vle napon belül értesíteni kell. Ugyanezen ~ (6) és (10) bekezdése alapján, ha jogszabály további ártesítési formát nem állapít meg’ a liatásteriileten élő’ ügyfeleket ás a 15. ~ (5) hekezcláséhen inegliatáruzon szeivezetekei a: eljárás ineginditásáról hirdetményt á/ui; hell értesíteni.Az étiesítés közhírré /cite/IL Á /5. (5) beke:’Iésében nieghacátozon szervezetek kormányrendelet ben —

~‘

3°

meghatározott adatbázis alapján történő’ értesítése az (5,) és a (7,) bekezdés szerinti adatokat együttesen tartalmazza. A birdetményi közlés tekintetében a Ket. az alábbiakról rendelkezik: 80. ~ (3) Hirdetményt úton történő közlésnel’ van helye a hatcksterületen élő’ ügyfelei’ és a 15. ~ (5,) bekezdésében meghatározott szervezetek esetén, ideéríve, ha az ügyfelek körét vagy a hatásterület határait nem lehet pontosan megállapítani, továbbá abban az esetben, ha a 28/D. alapján törvény vagy kormányrendelet hirdetményi úton való kapcsolattartást írelő(..) (4,) A hirdetményt a hatóság hirdetőtáblájára és az ügyfél lakcítne, az ügy tárgyát képező ingatlan vagy tevékenység gyakorlásának vagy a jogellenes magatartás elkövetésének helye szerinti, valamint a hatásterületen lévő’ önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a központi rendszeren és a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján közzé kell tenni, ezenkívül az önkormányzat hivatalos lapjában ennek hiányában a helyi lapban valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető. (5) A hirdetmény hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztésének és elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való megjelentetésének azonos napon kell megtörténnie. A hirdetményt közléshez kapcsolódó határidó’k szám ításánál a hirdetménynek a hatóság hirdetó’tábláján való kifüggesztését kell alapul venni. Hirdetményi közlés esetén a hirdetmény hatóság hirdetőtábláján való kljitggesztésének és Ic vételének napját az iraton meg kell jelölni, az intern etes honlapon történő közzététel idejét pedig visszakereshetó’ módon dokumentálni kell. “ „

‚~‚

-

-‚

Ebhez kapcsolódóan a tervezett tevékenység engedélyezésére vonatkozó 314/2005. Korm. rendelet az alábbiakat rögzíti: „3. (3,) A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a környezetvédelmi hatóság ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelemn alá az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza: (4,) A környezetvédelmi hatóság a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzó’jének megküldi a közleménye, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző’ haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetó~ég módjáról is ‚~‘

-

-

-

-

“.

A másodfokú eljárás során a Kormányhivatal fellebbezők által kifogásolt eljárásjogi cselelrn~ényei jogszerűsége kapcsán az alábbi megállapítások tehetők. A Kormányhivatal a Ket. 29. ~-ában meghatározott szervezetek értesítése érdekében a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítést 2015. december 28. napján kelt, PE/KTF/43910-4/2015. ügyiratszárnú iratában tette közzé a vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendeletben foglaltaknak eleget téve.

31

Téves a fellebbezés ismert ügyfelekre vonatkozó szabályokra való hivatkozása a hatásterületen élő ügyfelekkel szemben. A hatásterületen élő ügyfelek és ismert ügyfelek Ugyanis eltérő eljárásjogi kategóriát képeznek. Ismert ügyfélnek kizárólag azon kérelmezőn kívüli haniiadik fél minősülhet, akinek közvetlen érintettségéről jogot és jogos érdeket érintően az eljáró hatósá~ak az adott engedélyezési eljárás körében hivatalos vagy köztudomása van, őt pontosan és kétséget kizáróan nevesiteni tudja. Ide tartozik azon esetkör, amikor a harmadik fél az adott hatósági eljárásba ügyfélként jelentkezik be, közvetlen érintettségét a Ket. és vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint bizonyítja és a hatóság ügyféli jogállását az eljárásban elismeri. A hatásterületen élő ügyfelek csoportja egy speciális ügyfélkört jelent. Az adott hatósági elj árásra vonatkozó anyagi jogszabály szerint meghatározott vélelmezett közvetlen vagy közvetett hatásterületen élők előre pontosan meg nem határozható és nevesíthető ügyfélkörét jelenti. Ebben az esetben a hatásterület határait pontosan nem lehet megállapítani. Mivel azonban a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai a Ket. 15. ~-a alapján ügyfélnek minősülnek, ezért a hatásterület bizonytalansága egyben a lehetséges ügyfelek köre ekintetében is bizonytalanságot eredményez. A Ket. 80. *-a éppen a hatásterület pontos határinak bizonytalansága miatt jogszerű eljárásjogi intézkedésként biztosítja az eljáró hatóság számára a hirdetményi úton való értesítést mind az eljárás megindításáról, mind az eljárást lezáró döntésről. A hirdetménynek ezen esetben külön meg kell jelölni a hatásterületet, hogy így a potenciális ügyfelek azonosíthassák önmagukat, és így élhess enek ügyféli j o gaikkal. -

-

-

-

A Kormányhivatal a Ket. 29. * (6) bekezdése szerinti, a tervezett tevékenység hatásterületén élő ügyfeleket Közlemény útján értesítette a Ket. 80. *-ában foglaltak szerint akként, hogy a Közleményt a Kormányhivatal a 2015. december 28. napján kelt, PE/KTF/43910-5/2015. ügyiratszámú levelének mellékleteként megküldte a hatásterületen lévő önkormányzat, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Onkonnányzata Jegyzője részére azzal, hogy a Közleményt a 314/2005. Kora rendelet 3. *-ában foglaltak szerint tegye közzé. A Jegyző 2016. január 7. napján kelt iratában tájékoztatta a Kormányhivatalt, hogy a Közlemény közzétételre került a VI. kerületi Önkormányzat Ügyfélszolgálati Irodáján, honlapján és a Terézváros című lapban. Az előzetes vizsgálati dokwnentációba a Kormányzati Zöld Pont Irodában és az Önkormányzat Főépítészi Irodájában lehet betekinteni.

A Konnányhivatal a Közleményt saját hirdetőtábláján is közzétette 2016. január 4. és 2016. január 27. napja között. A Közlemény tartalmi elemei megfelelnek a Ket. és a 314/2005. Konn. rendelet tartalmi követelményeinek. A másodfokú eljárás során megállapítást nyert ugyanakkor, hogy a tervezett tevékenység vélelniezett hatásterületén polgári jogi szempontból speciális jogalanyok is érintettek társasház fonriában. A társasházakra a polgári jogban önálló szabályozás él a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) formájában rnggetlenül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény osztatlan közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseitől. A Tht. 4/A. *-a rögzíti, hogy a társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári To vénykönyv rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. A Tht. szabályai szerint a társasház a tulajdonostársak külön tulajdonából és a tulajdonostársak közös tulajdonából. Külön tulajdonban állnak a lakások, amelyek

32

tekintetében a tulajdonostársat megilleti az önálló birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés Joga. A Tht. 3. *-ából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a társasház, mint „egy egység” kizárólag a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogosult eljárni, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Ebből következően a Ket. szerinti hatásterületi ügyfélérintettség meghatározása szempontból amennyiben a lakóház társasháznak minősül a Tht. szabályai szerint a társasházat nem lehet egyetlen ügyfélként kezelni.

—

-‚

A Ket. a közmeghallgatás körében az alábbiakról rendelkezik: 63. 5 (1) A hatóság közmeghallgatást tart, ha a) ezt jogszabály előírja. b) az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. 5 (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz i-észt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik, vagy c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja.” „

A Ket. 63. ~ (I) bekezdés b) és c) pontja a közmeghallgatás tartásának különböző eseteit tartalmazza. A b) pont a közmeghallgatás kötelezően elrendelő esetét, a c) pont a hatóság mérlegelésére bízott, fakultatív közmeghallgatás intézményét szabályozza. A kötelező közmeghallgatás elrendelése szempontjából a hatóságnak azt kell ügyelembe venni, hogy részt vesz-e ügyféli jogosultsággal vagy ügyféli jogállással felruházott fél az eljárásban. A Ket. azonban anyagi jogi ügyfélfogalmat használ, amely esetében részvétel alatt azt kell érteni, ha az eljárásba az ügyfél valamilyen módon bekapcsolódott, de ebben az esetben nem csak eljárásjogi cselekmények (nyilatkozat, kérelem benyújtás) jöhetnek szóba, ugyanis a Ket. nem tartalrnaz szűkítést. Hangsúlyozandó, hogy a hatásterületen élő ügyfelek érintettségének és azok számának meghatározása tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a tervezett tevékenysé~ek van-e hatásterülete, ha van, akkor a vélelrnezett hatásterület érint-e más, a tervezett tevékenységen kívüli ingatlanokat, és ha igen, akkor feltételezhető-e olyan, a hatóság által pontosan be nem azonosítható ügyfélkör, aki a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa vagy jogát az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. A másodfokú eljárás során megállapítást nyert, hogy a Kormányhivatal az előzetes vizsgálati eljárásban közrne~hallEatást nem tartott. A Kormányhivatal ezen eljárásjogi cselekményének eljárásjogi szabálysértésének megállapítása körében azonban azt kell vizsgálni, hogy a közmeghallgatás elmaradása kihatott-e és mennyiben az ügy érdemére. Az előzetes vizsgálat körében a 314/2005. Konn. rendelet 5. ~ (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a ko nyezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt a környezeti-e gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó és a 3. 5 (3~) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. 5-ok szerint kapott észrevételeket érdemben vizsgálja. -

-

A rendelkezés szerint hivatkozott 3. * (3) bekezdés d) pontja akként rendelkezik, hogy (...) a környezetvédelmi hatóság az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló to vény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely - az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl - tartaknazza felhívást arra, hagy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a könzyezeti

33

hatásvizsgálat szükségességére (..) vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a környezetvédelmi ii atóságh oz észrevételt lehet tenni. A közmeghallgatás eljárásjogi funkciója a nyilvánosság véleményének megismerése. A közmeghallgatás célja a hatósági ügy tárgyával összefüggő információkhoz való hozzájutás ás a döntéshozatalban való részvétel biztosítása a nyilvánosság számára. A közmeghallgatás a javaslatok, vélemények, ellenvetések, észrevételek megfogalmazásának fóruma. A 314/2005. Korm. rendelet rendelkezései szerint a Kormányhivatalnak döntése meghozatalánál érdemben kizárólag a közlemény megjelenését követő 21 napon belül közvetlenül benyújtott észrevételeket kell vizsgálni, és a Ket. 72. ~-ában foglaltak szerint döntése indokolásában azokra kitérni. Az egységes bírói gyakorlat szerint a lényeges észrevételek értékelésének kötelezettsége nem jelenti azt, hogy minden észrevételre részletesen ki kell térni a határozathozatalkor. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a Kormányhivatal jogköre kizárólag a környezet- és természetvédelem területére teijed ki, amelyek tekintetében az engedélyezhetőség szabályait és korlátait a vonatkozó anyagi jogi jogszabályok határozzák meg. Ebből fakadóan kizárólag annak van jelentősége, hogy anyagi jogi szempontból megalapozott-e a végső döntés. A környezetvédelmi engedélyezhetőség vizsgálata nem teijeszkedhet túl a Koniiánybivatal hatáskörébe tartozó jogszabályokon. Az egységes bírói gyakorlat szerint az eljárásjogi jogsértések súlyának megállapítása tekintetében a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. * (1) bekezdésének van jelentősége. Bimek értelmében, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik a bíróság az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály niegsértésének kivételével a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárási-a kötelezi. -

-

A másodfokú eljárás során megállapításra került, hogy a fellebbezési eljárás tárgyát képező engedélyezési eljárásban a hatásterületen élő ügyfelek az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról a Ket. eljárásjogi rendelkezéseinek megfelelően értesítésre kerültek. Az eljárás folyamatban léte alatt azonban függetlenül a 314/2005. Konn. rendelet 3. * (3) bekezdés d) pontjában szabott határidőtől az érintett nyilvánosság részéről fellebbezőkön és egy érdekvédelmi szervezeten kívül sem a Konnányhivatalhoz, sem a Jegyzőhöz nem érkeztek észrevételek, nyilatkozatok. -

-

-

-

Habár a Konnányhivatal a kőzmeghallgatást az eljárás jogi rendelkezések ellenére mellőzte, eljárásjogi jogsértést követett el, azonban figyelemmel az anyagi jogi rendelkezésekre és bírói gyakorlatra az nem olyan súlyos fokú eljárásjogi jogsértés, amely az ügy érdemére kihatott volna, és így a Főfelügyelőség ldzárólag megsemmisítő döntést hozhatott volna. A Ket. 105. ~ (3) bekezdésének alkalmazására az ismert ügyfél és hatásterületen élő ügyfél fogalmak közötti eljárásjogi különbözőség, illetőleg annak okán nem kerülhet sor, hogy a Kormányhivatal a Ket. 29. ás 80. *-ában foglaltak szerinti eljárásjogi kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. —

—

A Ket. 105. * (1) bekezdése szerint a niásodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti.

34

A Jelen döntés indokolásában kifejtett jogszabályi rendelkezések, valamint az ügyben eljárt szakhatóságok állásfoglalása és szakértői vélemények alapján a Ket. 105. ~ (1) bekezdés első fordulata szerint a Határozat jelen döntés rendelkező rész szerinti megváltoztatásáról döntöttem, egyebekben a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot, mint megalapozottat helybenhagytam. Jelen határozatomat a hivatkozott jogszabályhelyek mellett a Ket. 71. (1) bekezdése alapján hoztam.

*

(I) bekezdése, a 72. ~

A Főfelügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. * (3) bekezdés b) pontja állapítja meg. Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. ~ (1 ) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét apolgáriperrendiartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 326. ~ (4) bekezdése alapján állapítottam meg. A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Pp. 330. ~ (2) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem

lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 338. *-án alapul. Budapest, 2016. július 28 Búsi Lajos főigazgató megbízásából

dr. Szurovecz Zoltán s.k. főosztályvezető-helyettes

Erről értesülnek: 1. Pest Megyei Konnányhivatal Környezetvédelmi ás Tennészetvédelmi Főosztály 2. Hatósági Nyilvántartás

3. Irattár Az első 1. 2. 3. 4.

fokú hatósáEon keresztül értesülnek: Mindazok, akik az első folo~ eljárásban értesültek Allami Népegészségügyi ás Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Budapest Főváros Konnányhivatala Epítésügyi ás Orökségvédelmi, Hatósági, Oktatási ás Törvényességi Felügyeleti Főosztály Orökségvédelmi Osztály

35

-4