Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

2016. 02. 17.

Pénzügypolitika

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

Monetáris politika

IV. ELŐADÁS F ISKÁ LIS POLITIKA

Devizapolitika

Fiskális politika

Süveges Gábor 2016. 02. 17.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK

Fiskális politika

 Az állam funkciói:  Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend

biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése  Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni  Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása

Az állam funkcióinak csoportosítása:

Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a

5.

1.

Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben

foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése

6.

2.

Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani

3.

Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos



a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció)

elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak)



a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása)

4.

Gazdasági:

7.

piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának

Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és

csökkentése

vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás,



környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal)

támogatások, transzferek)



a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása

1

2016. 02. 17.

A közpénzügyi rendszerek típusai

A javak csoportosítása

Kizárható fogyasztó

Nincs kizárás

Rivalizáló fogyasztás

Magánjószág (például élelmiszer)

Közös jószág (például közutak)

Nincs rivalizálás

Klubjószág (például mosókonyha)

Tiszta közjószág (például honvédelem)

 Unitárius államok:

egyszintű, regionális, kétszintű közpénzügyi rendszerek.  Föderális államok: három szintű közpénzügyi rendszerek.  Az Európai Unióban speciális közpénzügyi rendszer van kialakulóban.

A fiskális politika hatásmechanizmusa  A fiskális politika az egyenlegeken, deficiteken

keresztül hat.  Deficit finanszírozás:

A magyar államháztartás pénzalapjai  A magyar államháztartás kétszintű. 

központi költségvetés,

1. Monetizálás;  2. Tőkepiaci finanszírozás;

TB alapok,



 Államadósság= felhalmozott

Központi állami szint (irányítja az OGY):

Elkülönített alapok. 

Helyi önkormányzatok (mintegy 3200 helyi pénzalap)

deficit+költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások+függő kötelezettségek???

Az államháztartási gazdálkodás alapegységei és területei  Alapegységek: költségvetési szerv, alap.  A gazdálkodás területei:  - költségvetés készítés,  - költségvetés végrehajtása,  - pénzgazdálkodás,  - vagyongazdálkodás  - zárszámadás.

Az államháztartás felépítése  1. Szint  Központi költségvetés (~53%)  Társadalombiztosítási alapok  Egészségbiztosítási  Nyugdíjbiztosítási



Alap (~11%) Alap (~18%)

Elkülönített állami pénzalapok (~3%)

 2. Szint  Helyi önkormányzati szektor (~15%)

2

2016. 02. 17.

Költségvetés

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása

 Költségvetés:

Jogi érvénnyel bíró pénzügyi terv. Pénzalap, amelynek összegyűjtésére és meghatározott célokra történő elköltésére a végrehajtó hatalmat felhatalmazzák.  Költségvetés készítés menete:  Tervezés - PM (bázis szemlélet, feladat finanszírozás, program költségvetés)  Illetékes bizottság megtárgyalja  Kormány tagja előterjeszti a parlamentben  Vita  Szavazás, elfogadás, törvényalkotás. A döntéshozók politikusok, a döntés jogszabály.  Végrehajtás, ellenőrzés (ÁSZ)  Beszámolás 



Jellemzői:  pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának

kereteit  intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik  szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el  transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző

tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében

A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei

Költségvetés  Az állam centralizálja a jövedelmeket (rendeleti úton) és

elkölti.

 Költségvetés: egy adott szervezeti egység egy adott időszak

alatt valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása  jövőre vonatkozik  tagozódik és mérlegenként publikálják  jogilag kötelező érvényű  Kormány költségvetése: államhatalmi és államigazgatási szervekre épül  Összeállítás alapelvei: teljesség, egységesség, nyilvánosság, részletesség, valódiság, áttekinthetőség

1.

gazdálkodó szervezetek befizetései

2.

fogyasztáshoz kapcsolt adók

3.

lakosság befizetései

4.

központi költségvetési szervek befizetései

5.

helyi önkormányzatok befizetései

6.

nemzetközi pénzügyi bevételek

7.

pénzintézetek társasági adója és osztaléka

8.

adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek

A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik

Néhány bevételi forrás részletezése  Adóbevételek:  Szja: az adó alapja a magánszemélyek jövedelme,  EVA: az adó alapja az egyes vállalkozások gazdasági tevékenységéből származó bevétel,  Áfa: közvetett adó, mert a végső fogyasztó fizeti meg. Alapja: az értékesített termék vagy a nyújtott szolgáltatás  Jövedéki adó: jövedéki termékek mennyisége után (pl. benzin, dohány, alkohol, stb.),  Gépjárműadó: alapja a gépjármű forgalmi engedélyében megadott önsúlya.  Illetékek:  Vagyonszerzési:  

Ingyenes: pl ajándékozás Visszterhes:azaz ellenérték fejében történő szerzés



Eljárási illetékek:



Az adó folyamatos fizetési kötelezettség, az illeték csak egyszeri.

 

államigazgatási eljárás bírósági peres és nem peres elj

3

2016. 02. 17.

A korrupcióval összefüggésbe hozható adókiesés a jövedelemadók és a forgalmi adók tekintetében

Alapfogalmak  Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli,

ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja annak jogi feltételeit  Az adózás általános célja a terhek szétosztása, a közös fogyasztás finanszírozásának biztosítására

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

Adóparadicsomok

A Laffer-görbe alakja a monetaristák szerint

illeték) 

Arkansas, Oklahoma, Delaware, Utah, Florida, Washington D.C., Kalifornia, Wisconsin, New York, Wyoming

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

keynesianus határadókulcsok

adóbevétel

 No tax haven offshore országok (nincs adó)  Anguilla, Cook szigetek, Aruba, Gibraltár, Bahamák, Jersey, Barbados, Man szigete, Belize, Marshall szigetek, Bermuda, Mauritius, Brit Virgin Szigetek, Seychelles, Campione, St. Kitts and Nevis, Dominikai Köztársaság, St. Vincent, Kajmán szigetek  Zero-tax haven (nincs adó a külföldi jövedelmekre)  Costa Rica, Ciprus, Hong Kong, Panama, Libéria , Szingapúr  Low-tax haven (alacsony adó)  Barbados, Luxemburg, Írország, Málta, Dubai, Monaco, Egyesült Királyság, San Marino, Holland Antillák, Svájc, Liechtenstein  Zero-tax haven (US) (nincs adó, csak minimális éves

0%

50% adókulcs

80% 100%

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

24

adóbevétel

A Laffer-görbe alakja a neokeynesianusok szerint

0%

50% adókulcs

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

80%

100% Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

4

2016. 02. 17.

25

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek

Forrás: Dr. Fellegi Miklós: Adózási ismeretek 26

A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai 1.

gazdálkodó szervezetek támogatása

2.

fogyasztói árkiegészítés

3.

felhalmozási kiadások

4.

a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások

5.

központi költségvetési szervek támogatása

6.

helyi önkormányzatok támogatása

7.

elkülönített állami pénzalapok támogatása

8.

nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások

9.

adósságszolgálat, kamattérítés

10.

általános tartalék és céltartalék

Az államháztartás kiadásai (2011) millió Ft Egyedi és normatív támogatások 211 992 A közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 53 737 Fogyasztóiár-kiegészítés 108 263 Lakásépítési támogatások 129 079 Családi támogatások, szociális juttatások 618 918 A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok 4 720 350 Az államháztartás alrendszereinek támogatásad 1 922 464 A társadalmi önszerveződések támogatása 3 810 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kiadásai 0 Adósságszolgálat, kamattérítés 1 101 130 Tartalék 0 Kamat kockázati tartalék 0 Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 622 619 Kormányzati rendkívüli és egyéb kiadások 43 412 Az állam által vállalt kezesség érvenyesítése 29 448 Adósságátvállalás 249 930 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez 233 048 Összesen 10 048 200

A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ  Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati

szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy-

Britannia, Japán, stb.)

A finanszírozás módjai  probléma: az adott körzetből származó jövedelem adó

mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között? 

 Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA,

Kanada, Svájc, Ausztria)

Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó)



A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-ben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)

5

2016. 02. 17.

A finanszírozás módjai Központosított modell: a felső szinten

1.

meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a

Az államháztartás felépítése  1. Szint  Központi költségvetés (~53%)  Társadalombiztosítási alapok  Egészségbiztosítási

forrás előteremtés sem feladatuk

 Nyugdíjbiztosítási



2. Önkormányzati modell: a helyi döntéshozók

elhatározásától függő eredmények születnek, amelyhez

Alap (~11%) Alap (~18%)

Elkülönített állami pénzalapok (~3%)

 2. Szint  Helyi önkormányzati szektor (~15%)

az erőforrások származhatnak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS  JELLEMZŐI: 

állami szabályozás



jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok)



szociális kockázatok lefedése



nem nyereségorientált tevékenység



kötelező jellegű



csoportos ekvivalencia elv jellemzi

Az államháztartás felépítése  1. Szint  Központi költségvetés (~53%)  Társadalombiztosítási alapok  Egészségbiztosítási

Alap (~11%)  Nyugdíjbiztosítási Alap (~18%) 

Elkülönített állami pénzalapok (~3%)

 2. Szint  Helyi önkormányzati szektor (~15%)

A társadalombiztosítás  FŐ FELADATAI: 

Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói)



Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)



Szociális jellegű kiadások finanszírozása

 FŐ BEVÉTELEI: 

munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok



a társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek

ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.) Jelenleg 6 alap létezik:  a Nemzeti Foglalkoztatási Alap,  a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap,  a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap,  a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap,  a Nemzeti Kulturális Alap,  a Bethlen Gábor Alap.

6

2016. 02. 17.

Elkülönített állami pénzalapok (III.)  ELŐNYEI: 

bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől



vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat



a pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók



irányításuk demokratikus

 HÁTRÁNYAI: 

a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését)



a források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák



a közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől



az állami pénzek kezelése decentralizálódik

AZ ÖNKORMÁNYZATOK  Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a

saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények  AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI:

Az államháztartás felépítése  1. Szint  Központi költségvetés (~53%)  Társadalombiztosítási alapok  Egészségbiztosítási  Nyugdíjbiztosítási



Alap (~11%) Alap (~18%)

Elkülönített állami pénzalapok (~3%)

 2. Szint  Helyi önkormányzati szektor (~15%)

Az önkormányzatok gazdálkodása  adóbevételek – központi adóbevétel egy része; saját

adókivetési jog gyakorlása  állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben



Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása

végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés



A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések,

bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek

beruházások)

 A közösségi feladatok megoldása lehet:

kiegyenlítése  egyéb saját bevételek – működésből származó ár-és



Központi (jogbiztonság)



Körzeti (oktatás, egészségügy)

díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj);



Helyi (bölcsőde)

hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek

Finanszírozási technikák

A KINCSTÁR

 Alapvetően önkormányzati modell  feladatokhoz legközelebb álló szinten történik a döntés

Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető

 Alapvetően központosított modell  az állam magára vállalja a feladatokat, jövedelem elvonás központilag

közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és

és beszedő helyének, információs rendszerének, a

könyvelésének integrált szerve

7

2016. 02. 17.

A költségvetés egyenlege (I.)  ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a

kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg  ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány

(deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli

A költségvetés egyenlege  1. Technikai deficit: bevételek időszakosan

folynak be, kiadások folyamatosan merülnek fel – rövid lejáratú hitel felvétel  2. Szabályozási deficit: pontatlanul felmért jövedelemszabályozási mérték miatt – értékpapír kibocsátása  3. Valóságos deficit: a vállalt feladat elől nem lehet kitérni, de a gazdaság teljesítőképessége nem visel el nagyobb elvonást - tartós forrással, külföldről fedezik

Magyar Államkincstár

A költségvetés egyenlege (II.)  szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével

(visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási lehetőséget  deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír

állomány megnő   a költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és

pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is  ( ÁKK)

Költségvetés nemzetközi összehasonlítása  GDP-hez való viszonya jelentős szóródást mutat  Az újraelosztás függ: a

gazdasági fejlettségtől hagyományoktól  szociálpolitikai elképzelésektől  piaci

Magyar Államkincstár

 Vezeti a költségvetési intézmények számláit  Nettó utófinanszírozást végez előirányzatok alapján  Utalja az állami támogatásokat, állami transzfereket  Ellenőrzi a kifizetések célját és teljesülését

8

2016. 02. 17.

Magyar Államadósságkezelő Központ

Magyar Államadósságkezelő Központ

 Elkészíti a központi alrendszer finanszírozási tervét  Állampapírokat bocsát ki, hiteleket vesz fel  Elemzéseket, statisztikákat készít  Hozamgörbe: állampapírok hozama az átlagos lejárat

függvényében

Makrogazdasági egyensúlytalansági eljárásban figyelt változók és kritikus értékeik  Folyó fizetésimérleg-pozíció a GD P-hez viszonyítva (–4 százaléktól +6

százalékig)  Nettó nemzetközi befektetési pozíció a GD P-hez viszonyítva (–35 százalék)  Reáleffektív árfolyamindex a harmonizált fogyasztói árindex alapján

      

számítva és 35 ipari országhoz viszonyítva (a hároméves változás az euróövezeti országokra ±5 százalék, a nem euróövezeti tagországokra ±11 százalék) Az exportpiaci részesedés (ötéves nominális változás –6 százalék) Fajlagos nominális bérköltségek (hároméves változás, az euróövezeti országokban +9 százalék, a nem euróövezeti tagországokban +12 százalék) Lakásárak (éves változás, az Eurostat fogyasztói árindexéhez viszonyítva 6 százalék) A magánszektor adóssága a GD P-hez viszonyítva (160 százalék) A magánszektor hitelfelvétele (tranzakciós adatok) a GD P-hez viszonyítva (15 százalék) Az államháztartás adóssága a GD P-hez viszonyítva (60 százalék) Munkanélküliségi ráta (hároméves visszatekintő átlag, 10 százalék) Forrás: Neményi-Oblath 2012

Az EFSM jellemzői  Európai pénzügyi stabilitási mechanizmus (European

Financial Stabilisation Mechanism, EFSM)  Hitezési kapacitás: 60 milliárd euró EU költségvetési

garanciával  Hitelfajta: szigorú feltételek mellett, makrogazdasági

kiigazítási program keretében  Árazás: Euribor + 292,5 bázispont  Érvényes: 2013. június 30-ig

EFSF jellemzői  Európai pénzügyi stabilitási eszköz (European  

  

Financial Stability Facility, EFSF) Effektív hitezési kapacitás: 440 milliárd euró Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági kiigazítási program keretében + államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes esetben) Árazás: Euribor + 247 bázispont + költségek Érvényes: 2013. június 30-ig

ESM jellemzői  Európai stabilitási mechanizmus (European Stability

Mechanism, ESM)

 Effektív hitezési kapacitás: 500 milliárd euró (az állandó

alaptőke 80 milliárd euró lesz)

 Hitelfajta: szigorú feltételek mellett makrogazdasági

kiigazítási program keretében

 + államkötvény-vásárlás az elsődleges piacon (kivételes

esetben)

 Árazás: a kibocsátási költség + 200 bázispont + 100

bázispont a 3 éven túli hiteleknél

 Érvényes: 2013. július 1-jétől

9

2016. 02. 17.

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA  Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók),

kiadásait (állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)

A költségvetési politika általános célja  A költségvetési politika általános célja a hosszú távú

gazdasági növekedés biztosítása:

 A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása  

fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása; visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása

 A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség

lehető legkisebb szintre való leszorítása

 Problémák:  csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció) 

A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei INFLÁCIÓ (Lehető legalacsonyabb)

GDP (Stabil gazdasági növekedés)

A fenntartható gazdasági növekedés  A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy

mindkét tényező kedvezően változzon:  

MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehető legalacsonyabb)

EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg)

Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)

infláció  egyensúly munkanélküliség  GDP

 anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig

széllel szemben kell vitorlázni”) 

recesszió idején „laza” költségvetési politika 

 Pl.: Import nő  Kereslet miatt a külföldi valuta

felértékelődik  Nemzeti valuta inflálódik  Egyensúly romlik  Két tényező változik együtt

Az állami beavatkozás kezdete  1929-1933 túltermelési válság (a klasszikus köz-

gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból)

 Say-dogma: minden kínálat megteremti a saját

maga keresletét (ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek)   az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében

 

Kiadást növelni (kormányzati beruházások) Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)

fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)

Az állami beavatkozás kezdete  A munkabér kettős jellege:  tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül  lehetőleg alacsony legyen  makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része => minél magasabb

  probléma akkor keletkezik, ha az

árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)

10

2016. 02. 17.

A válság további lehetséges okai  hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás

(árfolyam csökkenéskor jelentős probléma)  ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent)  az I. világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizálódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett)   1929. október 29. „fekete kedd”

A beavatkozás eszközei John Maynard Keynes:  az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálat és a kereslet közötti űrt, de ügyelve arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen   1933-tól Roosevelt döntése alapján  New Deal

A válság további lehetséges okai  kisebb kereslet  csökkenő árak  csökkentett

termelés  munkások elbocsátása  kisebb kiáramló bér  további összkereslet csökkenés…

 a probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő

árumennyiség is sok, vagyis a termelés továbbnövekedése még alacsonyabb árat eredményez

A beavatkozás eszközei  egységnyi pótlólagos állami keresletbővítés

a gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez   a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)

11

2016. 02. 17.

A beavatkozás eszközei  Automatikus eszközök:  Munkanélküli segély: esetén: elbocsátás  csökkenő összkereslet  segély  pótlólagos vásárlóerő  kisebb mértékű csökkenés  fellendülés esetén: munkaerő felvétel  a munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenésekisebb mértékű növekedés  recesszió



 Diszkrecionális eszközök:  közmunkák  eseti kifizetések; jóléti kiadások  adókulcsok változtatása

 A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy

Progresszív adózás: a gazdaság túlfűtött állapotba kerül  a pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs)  elmozdulás a stabilizáció irányába

 ha

A beavatkozás eszközei 

A beavatkozás eszközei

autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása

Közhangulat válságban

J.M.Keynes: az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális

lehetőségeit  Milton Friedman: a monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem

érhető el eredmény 

a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni



csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik



a kapacitások adottnak vehetők



a pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő

 A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához

Viccek a neten:

Témakörök Monetáris politika

Devizapolitika

Fiskális politika

12

2016. 02. 17.

A fizetési mérleg

Devizapolitika  Külkereskedelem – devizapiac  Nemzetközi hitelforgalom  A fizetési mérleg definíciója  A fizetési mérleg részei  A fizetési mérleg és a külső egyensúly

Külkereskedelem - devizapiac  Nyitott- zárt gazdaság (lakosság, vállalatok,

áht,külföld)  

1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak

 Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak

nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában  Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre

Külkereskedelem - devizapiac

Külkereskedelem - devizapiac  A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze

szerint, dollárban számolják el  B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó!  El kell adnia, hogy jent kapjon érte!  A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!

 Kialakul a devizapiac!

Külkereskedelem - devizapiac  Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti

kereskedelem egyensúlyban van !  Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió USD

kereskedelmi volumen mellett  Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne?  Kínálat meghaladná a keresletet!  Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne?  Kereslet haladná meg a kínálatot! USD kereslet – A ország exportja (B importja) USD kínálat – B ország exportja (A importja)

13

2016. 02. 17.

Külkereskedelem - devizapiac

Külkereskedelem - devizapiac

 Miért pont 150 jen/USD az árfolyam?

 Mi fog történni?

Gazdasági racionalitás!

 A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik –lenyomja

A országban a kókuszdió 120 USD/tonna Belép a külkereskedelem! – B országtól is lehet venni! B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A-béli kereskedő 12000/200 = 60 USD-ért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!

a 120 dolláros árat

 Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) –

lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot

 B-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000

jenes ár

 Szép lassan az árak kiegyenlítődnek!  A-ban 100 USD lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen,

valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD

Külkereskedelem - devizapiac  Egy ár törvénye – Low of one price (LOOP)

Ez minden tradeable termékre érvényes!

Nemzetközi hitelforgalom  A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket

nyújtani, kölcsönt felvenni!  

 Vásárló-erő paritás (purchasing power parity): a

kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek ára egyenlő a két országban!  Big Mac index (lásd később)

Nemzetközi hitelforgalom  Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B

befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet

A – 25 % az éves kamatláb B – 16 % az éves kamatláb

 B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A

értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni!  

A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – kamat csökken B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő

 Kamatlábak kiegyenlítődnek!

Nemzetközi hitelforgalom  A importja – 65 millióra nő  A exportja – 45 millióra csökken  IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország

mérlegében!  De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól!

 A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy

ország importja és exportja megegyezik!

14

2016. 02. 17.

A fizetési mérleg definíciója  Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi    

vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)

A fizetési mérleg definíciója  A valóságos tranzakciók több országgal

kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben.  A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát! 



Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró. Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.

A fizetési mérleg definíciója  Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak

finanszírozása – 2 helyen könyvelődik el  (A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.)

A fizetési mérleg  1993-ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg  1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti

számlarendszer) harmonizáció: 1. 2. 3. 4.

Folyó fizetési mérleg Tőkemérleg Pénzügyi mérleg Nemzetközi tartalékok változása

A magyar 1997-től készül így

A fizetési mérleg részei

A folyó fizetési mérleg

A FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE

 Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások),

I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 2. Szolgáltatások 3. Jövedelmek 4. Viszonzatlan folyó átutalások

II. Tõkemérleg (5+6+7) 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma

III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) * 8. Közvetlen tõkebefektetések 9. Portfólió befektetések 10. Egyéb befektetések

IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása * A nemzetközi tartalékok változása nélkül

export – aktív tétel, külföldi fizetőeszköz beáramlás  Tőkebefektetésekhez kapcsolódó - kamat és osztalék –

jövedelmek  Munkavégzésből származó jövedelmeket és a

viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj)  Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek) Közvetlen tételei a makrokeresletnek!

15

2016. 02. 17.

A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE  

I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk     



2. Szolgáltatások       



2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások 2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások 2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások

3. Jövedelmek  







1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem-monetáris arany

3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei  3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek  3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek  3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei  3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.3. Portfólió befektetések jövedelmei  3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok  3.3.2. Kötvények  3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei

Tőkemérleg  Viszonzatlan tőkeátutalások  Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök

tulajdonjogának átruházásához kapcsolódó bevételek, kiadások

A TÕKEMÉRLEG II. Tõkemérleg (5+6+7) 5. Kormányzati szektor viszonzatlan tõke átutalásai 6. Egyéb szektorok viszonzatlan tõke átutalásai 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma

Nem jelentős tétel

4. Viszonzatlan folyó átutalások

Pénzügyi mérleg  Közvetlen tőkebefektetések  Portfólió befektetések

 Egyéb befektetések  (Nemzetközi tartalékok)

A PÉNZÜGYI MÉRLEG SZERK EZETE III. Pénzügyi mérleg (8+9+10) * 8. Közvetlen tõkebefektetések 8.1. Külföldön 8.1.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.1.2. Újrabe fektetett jövedelmek 8.1.3. Tulajdonosi hitelek 8.1.3.1. Követelések 8.1.3.2. Tartozások

8.2. Magyaror szágon 8.2.1. Részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 8.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 8.2.3. Tulajdonosi hitelek 8.2.3.1. Követelések 8.2.3.2. Tartozások

9. Portfólió befektetések 9.1. Követelések

 Új elem 2004-től:  Közvetlen tőkebefektetésekben már szerepel az

újrabefektetett jövedelem is!!! Pl.: győri Audi a megtermelt nyereséget nemNémetországba utalja, hanem újra befekteti Magyarországon.

9.1.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 9.1.2. Kötvények 9.1.3. Pénzpiaci eszközök 9.1.4. Pénzügyi derivatívák

9.2. Tar toz ások 9.2.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 9.2.2. Kötvények 9.2.3. Pénzpiaci eszközök 9.2.4. Pénzügyi derivatívák

10. Egyéb befektetések 10.1. Követelések 10.1.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú 10.1.2. Éven túli lejáratú

10.2. Ta rtozá sok 10.2.1. Egy évnél nem hosszabb lejáratú 10.2.2. Éven túli lejáratú

IV.Tévedések és kihagyások egyenlege V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV) VI. A nemzetközi tartalékok változása

A teljes fizetési mérleg egyenlege  Folyó fizetési mérleg +  Tőkemérleg +  Pénzügyi mérleg +  Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő

adatforrások miatt)

Nemzetközi tartalékok  A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső

pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma!

 Miért?  Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < Foly. Fiz. Mérleg

deficitje

 A tartalékokból kell finanszírozni!  Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek

 A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0  Amit veszünk, ki is kell fizetnünk!

 Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése - valuta árfolyamának szabályozása

 Importfedezeti arányként is meghatározzák!

16

2016. 02. 17.

Tőkemozgások típusai  Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért

fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI)  Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész  Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus!

Egyéb statisztikák  A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott

időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja.  SNA (System of National Accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

Tőkemozgások típusai  A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros

kölcsönhatás és átváltás van.

 A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki

(folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel)  A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

Külső egyensúly  A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az

egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak  Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a

gazdaságpolitika számára  Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker.

bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is

Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

Külső egyensúly  Ha a Folyó Fizetési Mérleg deficites: finanszírozni kell!  Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek)

Tartósan nem lehet a Folyó Fizetési Mérleg deficites! Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás  Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat

(egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

Külső egyensúly  Szempontok:  Ne az abszolút, hanem a relatív Folyó Fizetési Mérleg hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva  Mekkora az ország adósságállománya?  Mekkorák a valutatartalékok? n (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot)  Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni?  Ha nagy a hiány, valamit tenni kell  Árfolyam politika!

17

2016. 02. 17.

Árfolyam politika  Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez

milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre

Árfolyam és fizetési mérleg  Mit lehet tenni, ha túl nagy a folyó mérleg hiánya

(azaz,ha az IM>X)?  Valuta leértékelése!

Árfolyam és fizetési mérleg  Valóság nem ilyen modellszerű!

 Leértékelés segíti az exportot, mert olcsóbb lesz

 Elaszticitási elmélet: a leértékelés hatása függ az

 Leértékelés ugyanakkor drágítja az importot!

X/IM keresleti/kínálati rugalmasságoktól  Abszorpciós elmélet: az ország felhasználás/termelés arányán kell változtatni, itt a P emelkedése segít a belföldi reálvagyonok csökkentésében  Állandó inflációs környezet: folyamatosan le kell értékelni a valutát: Itthon 15 %, külföldön 3 %-os az infláció: versenyképesség romlik! (X csökken IM nő – belföldi valuta kínálata nő, árfolyam leértékelődik, lépéskényszer a jegybanknál)

 Import áruk drágulása miatt infláció emelkedik!  Magasabb infláció emeli a költségeket:  1 üveg ásványvíz költsége (240 Ft) is emelkedik…  Bokros csomag (1995):  9 százalékos leértékelés  Importra nagy vámpótlékot vetettek ki (drágították)

Árfolyamelméletek

Árfolyamelméletek

 az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke

 valutaárfolyam: Ha az árfolyamot készpénzek között

 direkt árfolyamjegyzés: pl.: 1 HUF = 0,44 JPY

 devizaárfolyam: Ha az árfolyamot számlapénz

(Egységnyi hazai pénz külföldi pénzben vett ára)  indirekt árfolyamjegyzés: pl.: 1 EUR = 255 HUF

(Egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben)   az árfolyamérték emelkedése a külföldi valuta felértékelődését és a hazai valuta leértékelődését jelenti

értelmezzük

átváltásánál alkalmazzuk

 az árfolyamváltás iránya szerint lehet vételi-, eladási-,

középárfolyam (Az irányt a pénzügyi vállalkozás szempontjából értelmezzük)

 A köztük lévő reláció a következő: Valuta vételi < Deviza vételi < Devizaközép < Deviza eladási < Valuta eladási

18

2016. 02. 17.

Árfolyamelméletek 1. Valuta vételi és eladási árfolyam:  

a bank valutát vásárol forintért valutát ad el forint ellenében

Árfolyamelméletek 3. Deviza eladási árfolyam: a bank valutára szóló követelést ad el számlapénzért (Pl.: Import kiegyenlítése érdekében, a vállalat forint számlapénzét átváltja külföldi számlapénzre és átutalja a



a pénzváltás pénzárama, a vételi és eladási árfolyam közötti marge fedezi a pénzváltás költségeit (Jelentősebb, mint a devizaműveleteké)



okai: Hazai és külföldi jegybankpénz tartása, raktározása, biztosítása, elveszett kamat fedezése

2. Deviza vételi árfolyam: a bank valutára szóló követelést vásárol számlapénzért (Pl.: Vállalatok exportárbevételének átváltása forintra)

külföldi partner számlájára)

4. Devizaközép árfolyam: ha nem történik meg a pénzek átváltása, de az elszámolások miatt fontos a különböző pénzeket átváltani (Pl.: mérleg készítés; külföldi devizában nyilvántartott követelések és tartozások; külföldről behozott apport értékének beemelése a mérlegbe; stb.)

Árfolyamok fajtái  Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank

határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam)  Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki  Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni

A devizagazdálkodás  Devizagazdálkodásnak azokat a

mechanizmusokat nevezzük, amelyek meghatározzák a gazdálkodók külföldi fizetőeszközhöz jutásának feltételeit, mennyiségi korlátait és felhasználásának szabályait

Kötött devizagazdálkodás  Rögzített árfolyam

A devizagazdálkodás típusai 1. Kötött devizagazdálkodás: 

csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium)



külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer)



a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített

árfolyamon

 Piaci (fekete) árfolyam:  ha a piaci árfolyam magasabb, mint a hivatalos, akkor mindenki igyekszik a kötött pályán valutához jutni és a piacon értékesíteni

 nő a folyó fizetési mérleg hiánya és a külföldi eladósodás és csökken a devizatartalékok nagysága

 Magyarországon 1929-től 1990-ig fő vonásaiban a kötött

devizagazdálkodás volt jellemző. A Magyar Nemzeti Bank gyakorolta a devizamonopólium jogát



ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor az állam drágábban jut valutához, mint a piacon megtehetné (fordított folyamat játszódik le)

19

2016. 02. 17.

A devizagazdálkodás típusai

Kötött devizagazdálkodás

Hátrányok

Előnyök  Állam ellenőrizni tud,

 

 

devizatartalékok nagysága Csökkentheti az árfolyamkockázatot Forró pénzek kikerülnek Sokkok hatása csökken Import, luxuscikkek fogyasztása csökken

 Fejlettséget, nyitottságok

akadályozza

 Árfolyamkockázat nem

szűnik meg

 Működő tőke leáll  Sokkok hatása szétterül

minden gazdasági szereplőre  Diktatúrában működik

2. Szabad devizagazdálkodás:  teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki

korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja át hazai pénzre és viszont  feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta

kereslete és kínálata határozza meg

A konvertibilitás Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha

szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani más országok fizetőeszközére.

A konvertibilitás fajtái 1. Kire vonatkozik? 

 

A konvertibilitás fajtái 2. Mire vonatkozik? 

Korlátozott: a konvertibilitás a fizetési mérleg folyó tételeire terjed csak ki (szabad az átváltás az export és az import esetén; a tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni; a tőkemozgás viszont engedélyhez kötött, pl.: külföldi vásárlás vagy hitelezés)



Teljes: a konvertibilitás kiterjed a fizetési mérleg összes tételére (a tőkemozgások is kötöttségektől mentesek)stabil gazdaságok



Részleges: a fizetési mérleg forgalmának meghatározott arányára terjed ki (a konvertibilitás felé vezető átmeneti időszakra jellemző)

Jegybanki: csak a jegybank számára engedélyezett a szabad átváltás (csak önálló jegybank esetén lehet jelentősége) Belső: a devizabelföldiek számára szabad az átváltás Külső: a devizakülföldiek számára szabad az átváltás (külföldiek számára lehetőség a hazai befektetésre  de a tőkejövedelmek szabad átutalása repatriálása is lehetővé válik)

A konvertibilitás fajtái 3. Törvényekkel alátámasztott-e? 

De facto: a konvertibilitást hivatalosan nem deklarálták, de nem büntetik a hazai és a külföldi pénzeszközök cseréjét (a kialakult „szürke” árfolyam a konvertibilitás bevezetésekor az egyensúlyi árfolyam meghatározásának bázisa lehet)



De jure: jogilag deklarált és engedélyezett konvertibilitást jelent

20