Pénzügyi Iránytű Program

Pénzügyi Iránytű Program Háttéranyag a 2013.05. havi tartalmakhoz A hónap témái, érintett témakörök: 1. Szabad-e hitelből fogyasztani? – Mit kell/lehet tenni a túlzott eladósodottság érdekében?  Mi a hitel, a hitelképesség, és mit jelent a túlzott eladósodottság?  Főbb hiteltípusok (mire szolgál, kockázatok). 2. Teendők pénzügyi nehézségek esetén  Előre nem látható helyzetek kezelése  KHR  Hitelek átstruktúrálása, hitelfedezeti biztosítások  Állami segítségek (Net Zrt, otthonteremtési kamattámogatás bajba jutott adósoknak stb.)  Árfolyamrögzítés Fő üzenetek: 

Az egyéni pénzügyi döntések közül talán a legnagyobb fokú körültekintést és előzetes tájékozódást az adósság vállalása követeli meg. A hitelfelvétel ugyanis nagymértékben és akár több évre, évtizedre is befolyásolhatja jövőbeni anyagi helyzetünket. Annak érdekében, hogy a hitel a céljaink elérését segítő eszköz, ne pedig „időzített bomba” legyen, mi magunk tehetjük a legtöbbet azzal, ha körültekintően és felelősen hozzuk meg a hitelfelvétellel kapcsolatos döntéseket.  Figyeljünk arra, hogy csak annyi és olyan típusú hitelt vegyünk fel, amit előreláthatóan vissza is tudunk fizetni!  Kérdezzünk rá és kérjünk részletes tájékoztatást a hitelhez jutás feltételeiről, a kamat- és díjfeltételek változásának lehetőségéről, valamint az egyéb felmerülő költségekről.  Tájékozódjunk, kérjünk előzetes írásos ajánlatot akár több banktól is!

1. Szabad-e hitelből fogyasztani? – Mit kell/lehet tenni a túlzott eladósodottság érdekében? 1.1.

Mi a hitel, a hitelképesség, és mit jelent a túlzott eladósodottság?

a/ Mi a hitel? Ha egy adott idő alatt több bevételünk keletkezik, mint amennyit el akarunk költeni, akkor a felesleget (vagyis a megtakarított összeget) érdemes pl. bankba tenni, amiért kamatot kapunk. A bank pénzünket nem csak őrizni, de használni is fogja, azaz kölcsönadja olyanoknak, akiknek épp pénzre van szükségük, s azt várhatóan vissza is tudják fizetni. A hitel kamattal, valamint a hitel igénybevételéhez kapcsolódó egyéb költségekkel (pl. kezelési költség) növelt összegét az adós a hitelszerződésben foglaltak alapján - általában részletekben - fizeti vissza. Vélhetően mindenki szembesült már azzal, hogy tervei megvalósításához több pénzre lenne szüksége, mint amennyit megtakarításai és havi jövedelme megengednek. Ilyenkor merülhet fel a hitel felvételének gondolata. Hitelfelvételkor a hitelező (bank, takarékszövetkezet, pénzügyi vállalkozás) pénzt bocsát rendelkezésünkre. b/ Mikor éri meg hitelt felvenni és mikor nem tanácsos? Hitelfelvételkor több pénz elköltésére nyílik lehetőségünk, mint amennyit előzőleg összegyűjtöttünk volna, így több pénzünk lesz a jelenben. A hitelért a bank kamatot kér, ez az ára

ugyanis annak, hogy azonnal pénzt bocsát rendelkezésünkre. A felvett összeget kamataival, valamint a hitel igénybevételéhez kapcsolódó egyéb költségekkel (pl. kezelési költség) együtt a jövőben, általában részletekben kell visszafizetni. Hitelfelvételkor tehát jövőbeni bevételeink egy részéről is lemondunk, hiszen azt a törlesztések kifizetésére kell majd fordítani. Hitel felvétele előtt minden esetben érdemes előtakarékoskodni. Ha nem rendelkezünk megtakarítással, érdemes célunk megvalósítását inkább egy későbbi időpontra halasztani, ugyanis, ha hitelből vásárolunk, az összességében jóval több pénzünkbe kerülhet, mintha előzetesen takarékoskodtunk volna! Mekkora törlesztőrészletet vállalhatunk? A rendelkezésre álló jövedelemhez képest megfelelően alacsony törlesztőrészlet választásával jelentősen csökkenthető annak a kockázata, hogy nem tudjuk visszafizetni hitelt. Hitelfelvétel esetén vigyázzunk, hogy ne kelljen az utolsó forintunkat is törlesztésre fordítani! Érdemes kalkulálni azzal, hogy a havi törlesztés összege később meg is változhat, és felmerülhetnek olyan élethelyzetek, amelyek váratlan jövedelem-kieséssel, illetve többletkiadásokkal járnak. Szintén fontos alaposan végiggondolni, mekkora lakásra, milyen kategóriájú autóra van valóban szükségünk, mivel egy drágább ingatlannak vagy járműnek várhatóan a fenntartási költségei is magasabbak! Mit jelent a túlzott eladósodottság? Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit azután törleszteni tudtak. Az ügyfelek egy része valószínűleg nem mérte fel kellő alapossággal a hiteltörlesztési képességét. Az is előfordulhatott, hogy nem számoltak olyan élethelyzetekkel - pl. munkahely elvesztése, hosszabb betegség, stb. – amelyek egy 15-20 éves időtávban jelentkezhetnek, és gondot jelenthetnek az esedékes részletek megfizetésében. A hitelnyújtónak minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálnia az ügyfél hitelképességét, illetve hitelezhetőségét, és pl. nem nyújthat hitelt kizárólag a fedezetül felajánlott ingatlan értékének figyelembevételével. A hitelképesség vizsgálatának az ügyfél valós jövedelmi helyzetén kell alapulnia. A hitelek egyes típusainál jogszabályok írják elő, hogy maximum mekkora hitel vehető fel, és mekkora minimum önerőre van szükség, ami a későbbi törlesztési problémák kialakulásának megelőzését segíti. c/ Mennyibe kerül a hitel?  A hitel ára a kamat, de ez csak az egyik tétel a felmerülő költségek közül. A hitelt terheli, és egy évre számított valamennyi költséget és kamatot tartalmazza a Teljes Hiteldíj Mutató, ismertebb nevén a THM (összesítve és százalékban megadva). Az egyes hiteltermékeket legegyszerűbben ennek segítségével hasonlíthatjuk össze.  A THM számításánál figyelembe kell venni a hitelhez kapcsolódó banki költségeket (pl. hitelfolyósítási díj), valamint azon szolgáltatások költségét is, amelyeket a hitelszerződés megkötéséhez a hitelnyújtó előír (pl. értékbecslés, helyszíni szemle, hitelközvetítő díja, ingatlan-nyilvántartási eljárási díj, stb.). Ezekről a költségekről a bank köteles előzetesen írásos tájékoztatást adni, a további részleteket illetően a www.pszaf.hu honlapon tájékozódhatunk.  Érdemes utánanézni a THM-ben nem szereplő esetleges plusz költségeknek (pl. közjegyzői díj), valamint devizahitelek esetében a bank által alkalmazott árfolyamoknak is.  A költségek hiteltípusonként és bankonként jelentősen eltérhetnek.

A THM nem tartalmazza:  a késedelmi kamatot,  a hitel futamideje meghosszabbításának (prolongálás) költségét,  az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a hitelszerződésben vállaltak nem teljesítéséből származik,  a számlavezetéssel, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket, (pl. a kölcsön összegének átutalása, ennek bankkártyával történő felvétele, stb.) ha a hitelező ezt nem írja elő az adott hitelszerződésben. Higgyünk-e az akcióknak? A bankok kínálatát minden esetben érdemes összehasonlítani, hiszen az egyik banknál akciósként kínált termék is lehet drágább, mint egy másik bank hasonló, nem akciós terméke. Akciós hirdetések és a THM1   



Minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj, annál olcsóbb a kölcsön. Abban az esetben, ha egy korlátozott időtartamra, illetve összegre eltérő, kedvezményes (akciós) kamatot vagy díjat számítanak fel, az intézmények a THM számításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és díjat veszik figyelembe. A főként a rövid futamidejű kölcsönöknél (pl. áruhiteleknél) jellemző nulla százalékos THM hirdetése esetén érdemes áttanulmányozni a kedvezmény jellegét és feltételeit. Az ingyenesség általában csak akkor valós, ha a kölcsönösszeget a bank által megadott határidőn belül teljes egészében visszafizetjük. A nulla százalékos THM és az ún. „ingyen hitel” nem feltétlenül azonos, de ha a hitelfelvétel a reklám alapján ingyenes, 0 Ft költséggel jár, lényeges, hogy a hitelt felvevőnek valóban ne legyen ezzel kapcsolatos további költsége (pl. a kereskedő által felszámított „adminisztrációs” díjak).

Amennyiben tehát valamilyen akciós hitelt veszünk igénybe, gondosan olvassuk el, hogy  az akció - kedvezmény - konkrétan melyik termékre vonatkozik;  melyek az igénybevétel feltételei (pl. havi meghatározott összegű átutalás a banknál vezetett számlára, hitelfedezeti biztosítás, vagyonbiztosítás igénybevétele, stb.);  milyen időszakban benyújtott hiteligénylésekre vonatkozik a kedvezmény;  mennyi ideig van érvényben a kedvezmény (pl. a folyósítástól kezdődően egy évig);  a kedvezményre jogosító időtartam lejártát követően milyen mértékben növekszik a hitel költsége. A hirdetésekben feltüntetett THM mértékére vonatkozóan is vonatkozik szabályozás, amelynek célja, hogy az eltérő ajánlatok összehasonlíthatóvá válhassanak. 

1

(1) Ha a kereskedelmi kommunikációban szerepel a THM, annak értékét az alábbi feltételekkel nyújtott, egyenletes törlesztésű hitelre kell meghatározni: o

a) a lakás-takarékpénztár által nyújtott hitelnél a hitel összege 1 millió forint, futamideje 5 év,

o

b) más hitelező által nyújtott jelzáloghitelnél a hitel összege 5 millió forint, futamideje 20 év,

o

c) hitelkártya és fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén a hitel összege 375 000 forint,

o

d) 1 millió forintos összeghatárig nyújtott - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 500 000 forint, futamideje 3 év,

Itt érdemes lehet két fiktív hirdetést példaként bemutatni és azokat összehasonlítani.

o

e) 1 millió forint feletti - az a)-c) pontba nem tartozó - hitelnél a hitel összege 3 millió forint, futamideje 5 év.

A THM maximalizálása pénzügyi szolgáltatókkal kötött hitelszerződésekben A 2012. április 1-jét követően kötött szerződéseknél felső limit kapcsolódik a pénzügyi szolgáltatóktól igényelt kölcsönök teljes hiteldíjához is. Főszabályként a hitelintézet/pénzügyi vállalkozás nem nyújthat olyan kölcsönt, amelyben a THM meghaladja a jegybanki alapkamat 24 (ennek mértéke a 2013. I. félévére vonatkozóan a 2012. december elsején érvényes jegybanki alapkamat, melynek mértéke 6%) 2 százalékponttal növelt mértékét. Hpt. 199. § (3) E § alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ez alapján 2013. I. félévére a 2012. december 1. napján érvényes jegybanki alapkamat az irányadó, mely 6%. A törvény ettől eltérést enged  a hitelkártyához kapcsolódó hitelek,  folyószámlahitelek,  áruhitelek, valamint  zálogházi kölcsönök esetében. Ezeknél a konstrukcióknál a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. A gépjárműhitelek esetében a szigorúbb, általános korlát az érvényes. d/ Döntsünk megfontoltan! Hitelfelvételre buzdító vonzó ajánlatokkal naponta találkozhatunk, de a jó döntéshez időt kell szánni az ajánlatok áttekintésére. Fontos tudni továbbá, hogy  hitelt csak arra engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények (bank, takarékszövetkezet, jelzáloghitel-intézet, pénzügyi vállalkozás) nyújthatnak üzletszerűen. (Ezen intézményeket a továbbiakban az egyszerűség kedvéért összefoglalóan banknak nevezünk.)  Fogyasztói csoport hitelt nem nyújt és a hitelközvetítők (ügynökök) szintén nem jogosultak hitelnyújtásra.  Ügynök szolgáltatásának igénybevétele előtt a www.pszaf.hu honlapon ellenőrizzük, hogy rendelkezik a szolgáltatás nyújtásához szükséges jogosultsággal. e/ Meddig nyújtózkodhatunk? Mielőtt bármilyen hitel felvételéről döntenénk, első lépésként azt kell feltérképezni, hogy havi bevételeinkből milyen nagyságrendű hitel törlesztését tudjuk vállalni. Ebben segítségünkre lehet a PSZÁF honlapján található háztartási költségvetés-számító kalkulátor (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/alkalmazasok), vagy összeállíthatunk saját „házi” költségvetést is, melynek segítségével pénzügyi helyzetünk alakulását egyszerűen nyomon követhetjük és könnyen kézben tarthatjuk. Ehhez írjuk össze havi bevételeinket és kiadásainkat az alábbiak szerint:

2 Ha a cikkben ez említésre kerül, aktualizálni kell

Amit érdemes észben tartani…  Ha hitelt veszünk fel, vigyázzunk, hogy ne kelljen az utolsó forintot is törlesztésre fordítani!  Váratlan többletkiadások, betegség, átmeneti munkanélküliség esetére mindig legyen tartalékunk!  Havonta legalább egyszer tekintsük át pénzügyeinket.

1.2.

A főbb hiteltípusok jellemzői

Milyen főbb hiteltípusok léteznek? Miután elhatároztuk, hogy a már rendelkezésre álló pénzünket hitel felvételével egészítjük ki, nézzük át, milyen hiteltípusok közül választhatunk, és melyiket mire célszerű fordítani.

HITELTÍPUS

Mire?

Mennyit?

Mennyi időre?

Áruhitel

tartós fogyasztási cikkek vásárlására

20 ezer - 2 millió Ft között

6 hó – 36 hó (néha akár 60 hó is)

Gépjárműhitel

gépjárművásárlás

500 ezer 10 millió Ft között

1-7 év

Lakáshitel

lakásvásárlás, lakásépítés felújítás, bővítés

1 – 25 millió Ft között

1-25 év

Hol érhető el?

áruházakban

bankfiókok, lízingcégek, ügyintézés a gépjármű kereskedők telephelyein is lehetséges

Szükséges önerő, jövedelem, illetve a finanszírozás mértéke havi rendszeres jövedelem szükséges a hitel felvételéhez minimum 25% önerő szükséges, a hitel fedezete a gépjármű a finanszírozás mértéke a fedezet(ek)

Mire figyeljünk?

akciós feltételek tartalma a gépjármű piaci értékének és tartozásunk összegének aránya a futamidő alatt

Szabad felhasználású jelzáloghitel

1- 20 év

20 ezer – 1 millió Ft között (havi fix jövedelem 100-200%-a)

Folyószámla hitel

folyamatos (időként felülvizsgálat)

bankfiókok, hitelközvetítők

forgalmi értékének 80%-át (EUR alapú hitelek esetén 60%át) nem haladhatja meg a hitelkérelem elbírálásakor

számlavezető banknál

bankszámlára utalt havi fix jövedelem szükséges

bankfiókokban

rendszeres havi jövedelem mellett kezes, adóstárs bevonása is szükséges lehet.

szabadon felhasználható Személyi hitel

Hitelkártya

100 ezer - 5 millió Ft között

50 ezer - 1 millió Ft között

1-6 év

1-3 év (a hitelkártya érvényességi ideje)

bankfiókokban (áruvásárlási kártya áruházaknál is)

rendszeres havi fix jövedelem szükséges, a hitelkeret kamatmentes en max. 45 napig használható

árazási feltételek, amelyek meghatározzák a törlesztő részletek jövőbeni alakulását

kamaton kívüli plusz költségek

életbiztosítás kötését a bank előírhatja

Készpénzfelvételre csak szükséghelyzetben használjuk! visszafizetési határidők elmulasztása komoly költségeket jelent

Folyószámlahitel és hitelkártya – megoldások átmeneti pénzhiány esetére Kisebb összegű és átmeneti jellegű (legfeljebb 1-2 hónapos) anyagi nehézségeink esetére rugalmas megoldást jelenthetnek az olyan szabad felhasználású hitelek, mint a folyószámlahitel és a hitelkártya. Ezeket rendszeres önálló jövedelem, illetve már meglévő bankkapcsolatunk alapján igényelhetjük, és a hitelbírálat után a bank meghatározott összegű hitelkeretet biztosít. Ennek terhére költhetünk, a banki díjak/költségek a keretet terhelik, a törlesztések pedig a keretet „töltik fel”. A folyószámlahitel esetében  A bank a hitelkeret erejéig akkor is teljesíti a kifizetéseinket, ha arra a bankszámlánkon levő összeg nem nyújt fedezetet, így az egyenleg átmehet „negatívba”.  Ha a számlánkra befizetés vagy jóváírás (pl. munkabér, kamat) érkezik, abból elsőként a hitel kerül törlesztésre.  A hitelként igénybe vett összeg után változó kamatot, valamint a bankok többségénél kezelési költséget, adminisztrációs díjat, stb. kell fizetni. A fel nem használt keret után néhány bank rendelkezésre tartási jutalékot számít fel.  Az új szabályoknak köszönhetően a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.  A hitelnek jellegénél fogva általában nincs futamideje (legtöbb esetben a futamidő végén automatikusan meghosszabbodik), a bank azonban rendszeres időközönként felülvizsgálja a hitelfeltételeknek való megfelelést.

A hitelkártya  Olyan speciális bankkártya, melynek segítségével lehetőségünk van hitelre vásárolni, vagy ha feltétlenül szükséges, készpénzt felvenni, és nem kell a kibocsátó banknál folyószámlát nyitni.  Vásárolni azokban az üzletekben lehet vele, ahol feltüntették a kártyatársaság logóját. A vásárlás általában díjmentes – érdemes azonban figyelni a tranzakciós illeték költségeire – és akkor kamatmentes, ha a megadott határidőn belül (türelmi időszak) a teljes tartozásunkat (vásárlás- és készpénzfelvétel összegét, kamatokat, egyéb, a kártya használatához kapcsolódó költségeket is) megfizettük. „Akár x napig” akkor kamatmentes a tartozás, ha az elszámolási időszak első napján vásárolunk, később minden egyes nappal rövidebb ideig igaz ez.  Készpénzfelvételre lehetőség szerint ne használjuk, mert külön díja van, és a felvett összegre a kamatmentesség nem vonatkozik.  Nézzünk utána annak is, hogy ha csak a tartozás egy részét fizetjük vissza, akkor a bank mikortól és a már befizetett összegek után is felszámít-e kamatot, vagy csak a tartozás fennmaradó részére. Ha nem marad kamatmentes a tartozásunk, akkor a költségek magasak. Fontos tudni azonban, hogy az új szabályoknak köszönhetően a THM nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Gondoljuk végig, hogy a türelmi időszak végéig mennyit fizetünk vissza! Egy minimum összeget mindenképp vissza kell fizetni, különben a bank késedelmi pótlékot is felszámol!  Amennyiben külföldön fizetünk, vagy online más devizában vásárolunk, érdemes figyelni arra, hogy például átszámítják-e többször is a vásárlás összegét (pl. euróból dollárra, majd forintra), illetve, hogy azt milyen árfolyamon teszik – ez nagyobb összegnél több száz forintos eltérést is eredményezhet. Amennyiben jellemzően külföldön használjuk kártyánkat az igényléskor érdemes megfontolni, hogy Visa vagy MasterCard kártyát igénylünk. A MasterCard kártyák általában euró elszámolásúak, Európán kívül pedig jellemzően USA dollár elszámolásúak. A Visa kártyák esetében jellemzően dollár alapú az elszámolás. Erről minden esetben érdemes előzetesen érdeklődni a bankunknál, mivel az elszámolás devizaneme a bank és a kártyatársaság közti megállapodástól függően ettől eltérő is lehet.  Érdemes figyelembe venni az egyes kártyák kínálta jóváírási lehetőségeket is – a saját vásárlási, fogyasztási szokásainkat mérlegelve -, hogy ténylegesen hasznos legyen a választott kártya.  A hitelkártyákhoz csakúgy, mint egyes bankkártyákhoz különböző programok kapcsolódhatnak. Co-branded, azaz társmárkás kártyák esetében a bank egy másik gazdasági társasággal szerződik, így a társaság a bank által kibocsátott kártyához kedvezményeket, nyereményeket, pontgyűjtést, és egyéb különböző ajánlatokat is kínálhat. A speciális kedvezmények mellett a hitelkártyák mellé a bankok jellemzően betegség-, baleset és poggyászbiztosítás is nyújtanak. A kapcsolódó biztosítás mértékéről és feltételeiről mindenképp érdeklődjünk bankunknál. Hiteltípus

Miért hasznos?

- kényelmes, mivel a hitelkereten belül Folyószámla a folyósítás és a törlesztés automatikus hitel - mindig csak a legkisebb szükséges összeggel tartozunk

Hitelkártya

- a megadott szigorú feltételek és fizetési határidők betartásával vásárláskor néhány hétig kamatmentesen használhatjuk a bank pénzét

Mire figyeljünk? - nézzünk utána, a kamaton kívül milyen költségeket kell fizetni - a hitelkeretet ne tekintsük a fix jövedelmünk részének - használatát már az első naptól kamat terheli - készpénzfelvételre csak végszükség esetén használjuk, ennek mértéke általában a hitelkereten belül is korlátozott folyamatosan kövessük nyomon tartozásunk alakulását, és ügyeljünk a fizetési határidők pontos betartására

Igénylés előtt hasonlítsuk össze a bankok ajánlatait, és mindig törekedjünk arra, hogy tartozásunk a lehető legrövidebb ideig és még kezelhető mértékig álljon fenn, hogy megelőzzük a túlzott eladósodást! Áruhitelek Az áruhitelek forint alapú kölcsönök, amelyeknél nem készpénzt, hanem a megvásárolni kívánt terméket, szolgáltatást kapja kézhez az ügyfél.

Előnyök

Hátrányok

Könnyen és gyorsan hozzáférhető, a vásárlás helyszínén igénybe vehető Alacsonyabb jövedelem esetén is hozzájuthatunk Kiszámítható összegű havi törlesztőrészletek

Fölösleges költekezéshez, túlzott eladósodáshoz vezethet Az akciók elcsábíthatnak Az egyik legdrágább hitelfajta

Az áruhitel felvétele előtt az alábbiakra érdemes figyelni: 



 

Ha egy terméket részben hitelből vásárolunk meg, annak megítéléséhez, hogy az adott terméket hol szerezhetjük be a legolcsóbban, nem elég a különböző üzletekben az árucikkek árait összehasonlítani, hanem a vásárláshoz felvett hitel költségét is meg kell vizsgálni. Elképzelhető, hogy egy akciós termék a drága hitel miatt többe kerül végül, mint egy másik üzletben normál áron, vagy egy másik bank hitelével. Ez utóbbiról legegyszerűbben a PSZÁF Hitelés lízingtermék választó programjának segítségével tájékozódhatunk.(www.pszaf.hu/fogyasztoknak/kiemelt_fogyaszto/alkalmazasok) A hitel felvételéhez általában 20-30 százalékos önrész (önerő) szükséges. Előfordul, hogy alacsonyabb (200.000 Ft alatti) hitelösszegek esetén a bank az önerőtől eltekint. Ellenőrizzük a termék árát is, esetleg máshol hozzájuthatnánk-e kedvezőbb áron. Itt is fontos tisztában lenni azzal, hogy ennél a hiteltípusnál sem haladhatja meg a THM a jegybanki kamat 39 százalékponttal növelt mértékét.

Személyi kölcsönök A személyi kölcsön szabad felhasználású, célhoz nem kötött kölcsön, ami azt jelenti, hogy bármilyen célra felhasználható, akár rendkívüli kiadások fedezésére, akár tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A személyi kölcsön fedezetét a havi rendszeres jövedelem jelenti, a bank tehát ingatlanfedezetet nem kér, az elbírálás alapja a hitelfelvevő keresete. Ebből kifolyólag, bármely bankot választjuk is a hitel igényléséhez, keresetigazolást mindenhol kérnek, sőt általában tájékozódnak anyagi helyzetünkről, ugyanis ez nagyban befolyásolhatja azt, hogy mennyi az az összeg, amit személyi kölcsön formájában a bank rendelkezésre tud bocsátani. A hiteligénylés általános feltételeit, valamint az igényléshez szükséges dokumentumokat a pénzügyi intézmény saját hatáskörben határozza meg, ezek az információk a bank fiókjaiban vagy internetes honlapján találhatók meg. A személyi hitel előnyei tehát az alábbiak lehetnek:     

szabadon felhasználható; gyorsított, egyszerűsített hitelbírálat (néhány nap); rugalmas futamidő (általában 12-72 hónap); ingatlanfedezet bevonása nélkül igényelhető; adóstárs bevonása esetén magasabb hitelösszeg is elérhető.

Mire ügyeljünk, ha személyi kölcsön tartozásunk van?  

Mivel a személyi kölcsönt készpénzben kapjuk meg, és bármire elkölthetjük, számos csapdát is rejthet – hiszen könnyen elkölthetjük olyan dolgokra, amikre igazából nincs is szükségünk. A kölcsön után a kamaton felül egyéb költséget is felszámolhat a bank, ezért alaposan tanulmányozzuk át a hitelszerződést még az aláírása előtt! Fontos elolvasni a bank hirdetményét és az általános szerződési feltételeket is, továbbá a szerződésnek minden részletét, ha pedig valamiben bizonytalanok vagyunk, mindenképp kérdezzünk rá!

Jelzáloghitelek Otthonteremtéshez, vagy ha terveink megvalósításához több millió forintra van szükség, a jelzáloghitelek lehetnek segítségünkre. A hiteltípus két fő csoportja a lakáscélú és a szabad felhasználásra igénybe vehető hitel. Közös jellemzőjük, hogy a hitel fedezetét olyan ingatlan képezi, aminek részben (általában legalább 50%-ban) a hitelt felvevő a tulajdonosa. Mire fordítható?  A lakáshitel lakóingatlan vásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésére, vagy felújításra fordítható. (A pontos kör bankonként eltérő lehet, erről érdemes előre tájékozódni.)  Szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a felhasználást nem írják elő és utólag sem ellenőrzik, de érdemes alaposan mérlegelni, mire érdemes valóban felvenni. A szabad felhasználású konstrukciók a lakáshiteleknél némileg drágábbak. Mekkora összeg igényelhető?  A hitelkérelem elbírálásánál fontos szempont a rendszeres jövedelem nagysága és igazolása, mivel a bank ez alapján dönti el, hogy mekkora összegű havi törlesztőrészlet biztonságos fizetésére vagyunk képesek.  Legfeljebb az ingatlan forgalmi értékének 80%-ig vehető fel hitel.  A felvehető hitel nagyságát a rendelkezésre álló önerőn kívül a fedezetként szolgáló ingatlan értéke is befolyásolja.  Jelzáloghitel felvételében csak nagyobb összeg esetén érdemes gondolkodni, mert az ügyintézés jelentős egyszeri költségekkel (értékbecslés, földhivatali bejegyzés, közjegyző díja, stb.) jár. Kamatok, díjak és költségek meghatározása a jelzáloghitelek esetében A 2012. április 1. után kötött jelzáloghitel szerződés esetén - amennyiben a fogyasztó szerződésszerűen teljesít - a szerződésben rögzített kamatokon felül a pénzügyi szolgáltató nem számíthat fel rendszeresen fizetendő kamat jellegű díjat vagy költséget, és a szerződés megkötésekor nem kínálhat korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. A bank 2012. áprilistól a jelzáloghitel-szerződések megkötésekor köteles a kamat változását előre meghatározni. Erre két módszer lehetséges:  

Referencia kamatláb változásához kötve. (Ebben az esetben az ügyfél által fizetendő kamatláb a referencia kamatlábból és a megadott kamatfelárból tevődik össze.) A kamat mértékét a kölcsönszerződésben meghatározott 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódus alatt rögzítik, azaz a kamatláb az adott periódusra vonatkozóan fix.

A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget (pl. postai költség, szerződésmódosítás díja) a bank a már megkötött jelzáloghitel szerződések vonatkozásában évente legfeljebb az előző évi fogyasztói árindex mértékében emelheti. Milyen referencia-kamatlábakat használhatnak a hitelezők? Referencia (irányadó) kamatlábak az alábbiak lehetnek: 

Forinthitel esetében o 3 havi, 6 havi vagy 12 havi BUBOR3, vagy o lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletekben meghatározottak szerint az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által havi rendszerességgel közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam.



Euró hitelnél és euró alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi EURIBOR4,

3

Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (Budapest Inter-Bank Offer Rate), amely azt mutatja meg, hogy a magyar bankok egymásnak milyen kamattal adnak hitelt. Több időszakra (pl. havi, éves) meghatározásra kerül, mértéke naponta változhat a piaci és jegybanki kamatváltozások függvényében.



Svájci frank hitelnél és svájci frank alapú hitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi CHF LIBOR5.

Jó ha tudja, hogy… a kamat mértékét a hitelező a választott referencia-kamatláb futamidejéhez igazodva (azaz 3, 6 vagy 12 havonta) módosíthatja. Az új kamatperiódusra érvényes kamatlábat a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatláb (plusz kamatfelár) alapján számolják ki. Példával szemléltetve Egy 2012. április 1-ét követően megkötött forint alapú jelzáloghitel szerződés esetében az intézmény referencia kamatként 6 havi BUBOR-t és 4,0%-os kamatfelárat alkalmaz. Ezt azt jelenti, hogy a kamatperiódus hossza 6 hónap lesz, tehát a kamat mértéke 6 havonta változhat a 6 havi BUBOR változásával egyező mértékben. Feltételezve, hogy a 6 havi BUBOR aktuális (tehát a fordulónapot megelőző utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatláb) mértéke 6,26%, ebben az esetben az adós által fizetendő kamat 6,26% + 4,0% kamatfelár= tehát 10,26% lesz. A referencia kamatlábhoz kötött árazás esetén tehát az ügyfél számára érvényes kamatláb a referencia kamatláb és a megadott kamatfelár összege. Mikor módosíthatja a hitelintézet a szerződésben szereplő kamatfelárat? A hitelintézet a kamatfelárat – vagyis a referencia kamatlábon felül fizetendő kamatrészt – az ügyfél számára kedvezőtlenül csak az alábbi esetekben módosíthatja:  az ügyfél egy havi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy  az ügyfél a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítást legalább két hónapon keresztül nem fizeti. Hogyan történik a kamatláb módosítása a kamatperióduson belüli fix kamatozású hitelek esetén? A kamatperiódus alatt rögzített kamatlábak esetén a hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltató 3, 5 vagy 10 évente változtathat az alkalmazott kamatláb mértékén, összhangban a kamatperiódus hosszával. Fontos tudni, hogy… az új kamatperiódusokban alkalmazott kamatláb mértékéről annak hatálybalépését megelőzően legalább kilencven nappal az ügyfeleket értesíteni kell. Az értesítési időn belül az ügyfél jogosult a szerződést díjmentesen felmondani, ha az új kamatláb számára nem elfogadható. A fennálló hiteltartozást felmondás esetén az ügyfélnek vissza kell fizetnie. Kellő körültekintés és mérlegelés mellett ez történhet, pl. hitelkiváltással is.

Gépjárműhitelek Gépjárműhitel igényelhető új és használt személyautó, motorkerékpár, robogó, kisebb haszongépjármű (kisteherautó, furgon) vásárlásakor. Használt járművek esetében a pénzügyi intézmények a meghitelezett járműre vonatkozón bizonyos korlátozó feltételekkel élhetnek (pl. a hitel futamideje végén a jármű nem lehet idősebb 10 évesnél). Olyan autót válasszunk, ami az igényeink mellett a pénztárcánknak is megfelel, mivel:  a jármű egyben a hitel fedezetét is képezi, így ha nem tudunk fizetni, akkor a járművet visszaveszik, és eladják. 4

Európai Irányadó Bankközi Kamatláb EURO Interbank Offered Rate London Interbank Offered Rate, vagyis a londoni bankok egymásnak svájci frankban nyújtott hiteleinek átlagos kamatlába 5



ha a visszavett autó értékesítéséből származó bevétel nem fedezi a teljes tartozásunkat (általában hosszabb futamidejű hiteleknél), akkor a fennmaradó összeget is meg kell fizetni.

Amire gépjárműhitel felvétele előtt érdemes figyelni:  Tudjuk-e vállalni több éven keresztül a hitel havi törlesztését és a jármű fenntartását? Az autó, vagy motor üzemeltetésének vannak egyéb, rendszeresen jelentkező költségei is, amelyeket szintén fizetni kell (benzin, biztosítás, szerviz, stb.).  Gépjármű hitelek forint és deviza alapon egyaránt elérhetőek. Ha deviza alapú hitelt választunk, számoljunk itt is a törlesztőrészletek változásával, növekedésével is.  Akciós hiteleknél kérdezzünk rá a hitel teljes futamideje alatt érvényes feltételekre, valamennyi költségre, esetleges további kötelezettségekre!  Az új szabályoknak köszönhetően a gépjárműhiteleknél a THM nem érheti el a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.  Óvakodjunk a hosszabb, 5 év feletti futamidővel hirdetett ajánlatoktól! (A hitel maximális futamideje 7 év lehet.) Minél több időre vesszük fel a hitelt, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az autó valós értéke nem fedezi a tartozást. Ilyen esetben, ha valamilyen váratlan okból a futamidő alatt fel kell mondani a szerződést, az autó eladásából nem fogjuk tudni kiegyenlíteni a még fennálló tartozást, és amellett, hogy autó nélkül maradunk, még utólagos befizetést is teljesítenünk kell. 

Érdemes lehet cascot kötni, mert máskülönben, ha ellopják az autót, a felvett összeget – fedezet hiányában – azonnal vissza kell fizetni.

A legtöbb gépjármű kereskedő csak egy pénzügyi szolgáltatóval áll kapcsolatban, ezért a jó döntéshez előzetesen érdemes több kereskedő ajánlatát is beszerezni. Hitel vagy lízing? Bár az autóvásárlásokkal kapcsolatban gyakran hallhatjuk, hogy a gépkocsit „lízingelték”, a valóságban a hitelezés jóval gyakoribb. Ha mégis a lízing konstrukció lenne számunkra érdekes, tájékozódjunk előbb ennek pontos feltételeiről.  A lízing igénybevételének feltételei sok hasonlatosságot mutatnak a hitellel, hiszen mindkét konstrukciónál van futamidő, törlesztőrészlet, kamat, hitelbírálati díj, valamint elvárt önrész, saját erő.  Jelentős különbség azonban, hogy lízing választásakor az ingatlan/gépjármű tulajdonjoga csak a futamidő végén, az utolsó esedékes lízingdíj megfizetését követően (esetleg további feltételek fennállása esetén) kerülhet a tulajdonunkba. Ezt megelőzően az ingatlan/gépjármű tulajdonosa a lízingbe adó marad.  A lízingkonstrukciók esetében is kötelező már a THM kiszámítása és feltüntetése, így összehasonlításuk is egyszerűbbé vált.  Fontos tisztában lenni, hogy a lízingkonstrukciókra is vonatkozik a hiteleknél már említett THM maximalizálás szabályai. Kombinált termékek – nem csak hitel… A pénzügyi szolgáltatások palettáján léteznek olyan speciális, összetett konstrukciók is, melyek egy megtakarítási és egy hiteltermék jellemzőit egyesítik magukban. Ezek közül leggyakrabban a jelzáloghitelekkel kombinált, befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokkal, valamint a lakás-takarékpénztári konstrukciókkal találkozhatunk. Ezekről részletes információk a www.pszaf.hu honlap fogyasztóknak szóló oldalán, valamint a lakás-takarékpénztárak honlapján találhatók. Lakás-takarékpénztár A lakás-takarékpénztárak életünk egyik legjelentősebb célját, a lakáshoz jutást, otthonteremtést hivatottak segíteni, feladatuk lakáscélú betétek gyűjtése és lakáscélú hitelek nyújtása.



A lakás-előtakarékosság olyan államilag támogatott megtakarítási forma, amely havi rendszeres befizetés mellett, a megtakarítási idő végén kedvező hitellehetőséget is biztosít.



Összetevői:  rendszeres havi megtakarítások  betéti kamatok  állami támogatás  lakáscélú kölcsön felvételének lehetősége



Az alapesetben 4 éves előtakarékossági konstrukció keretében a befizetett összegek után állami támogatást is igényelhetünk, melyet kedvezményes hitelfelvételi lehetőség egészít ki. Egyes bankoknál elérhetők lakás-takarékpénztári megtakarítással kombinált, ennek kihasználható előnyeire épülő hitelkonstrukciók is. Ezek esetében mind a bank, mind pedig a pénztár felé vállalunk kötelezettséget.

Megoldható-e a lakáshoz jutás kizárólag a lakáscélú előtakarékossági konstrukciók segítségével?  Az előtakarékossági konstrukciók által nyújtott megtakarítási és hitelfelvételi lehetőségek nagyságrendjüknél fogva általában önmagukban nem teremtik meg a lakáshoz jutáshoz szükséges anyagi hátteret, azonban nem is ez az elsődleges céljuk.  Mivel egy ház vagy lakás felépítéséhez, illetve megvásárlásához jóval nagyobb tőkére van szükség, ezt a bankok és a lakás-takarékpénztárak együttesen tudják biztosítani.  Az előtakarékosság a legtöbb esetben a lakáscélú hitelek felvételéhez szükséges önerőt biztosítja, de szolgálhat felújításokhoz, bővítésekhez szükséges anyagi háttérhez is. Hitelfelvétellel kombinált életbiztosítási szerződések A jellemzően jelzáloghitelek esetében alkalmazott ún. halasztott tőketörlesztéses konstrukciók esetén a felvett hitel tőkerészének részleges vagy teljes fedezésére (kisebb részt kockázati, nagyobb részt megtakarítási jellegű) hagyományos vegyes vagy befektetési lehetőséget is biztosító (unit linked) életbiztosítás lejárati összege szolgál. Ez esetben az adós a bank felé csak a hitel kamatát és a kezelési költségét fizeti, a tőketörlesztést az életbiztosításban halmozza fel, és a biztosítás lejáratakor ez szolgál a hitel tőkerészének törlesztésére. A biztosítás egyrészt fedezetül, másrészt megtakarításként is szolgál. Előnye, hogy az életbiztosítással járó kedvezmények is igénybe vehetők a biztosított számára és általános esetben a biztosított esetleges halála esetén a hitelteher nem öröklődik tovább a hozzátartozók felé, mivel ilyenkor a biztosító egyenlíti ki a hitel fennmaradó összegét a banknak. Unit-linked életbiztosítások esetén előfordulhat, hogy - kedvezőtlen piaci folyamatok esetén nem fedezi a tőke összegét, így a hitelteher egy része öröklődhet, azonban mindig az egyedi szerződésekben foglaltak az iránymutatók. Fontos ugyanakkor mérlegelni, hogy a befizetett összegeket eltérő (általunk meghatározott kockázati kitettségű) befektetési összetétel mellett fektethetik be – így az is lehetséges, hogy a biztosítási összeg – kedvezőtlen piaci folyamatok esetén - nem fedezi a tőke összegét, és lejáratkor ki kell azt egészíteni. Továbbá még a biztosítási szerződés megkötése előtt érdemes érdeklődni a hitelt nyújtó banknál, hogy az általunk választott biztosítási módozat kombinálható-e a tervezett hitelfelvétellel. Az életbiztosítási szerződést 30 napon belül felmondhatjuk 6. Diákhitel – egy nem tipikus hitel, igény szerint Már most érdemes arra is gondolni, hogy a versenyképes tudás és a diploma megszerzése komoly anyagi terhet is jelent. Ennek enyhítésében segíthet a Diákhitel. 

6

Közel 335 ezer hallgató vett már fel Diákhitelt a 2001. évi indulás óta, harmaduk már végtörlesztett és a maradék 98%-a is megbízhatóan törleszt.

Ez nem vonatkozik a hitelfedezeti életbiztosításokra, illetve a 6 hónapnál rövidebb tartamú életbiztosítási szerződésekre.

   

Akik a 2012/13-as tanévet követően nyernek felvételt és szeptemberben be is iratkozik egy egyetemre/főiskolára, a klasszikus szabad felhasználású Diákhitel1 mellett választhatják a kizárólag a képzés költségére fordítható kötött felhasználású Diákhitel2-t is. Speciális, a banki hitelektől alapvetően eltérő kölcsönformáról van szó, amelyet csak a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni törleszteni. A Diákhitelek kamatai az összes forintban nyújtott hazai hitel között a legalacsonyabbak közé tartoznak. Ha anyagi helyzetünk engedi, bármikor lehetőség van a díjtalan előtörlesztésre, és később is különböző tehermentesítő kedvezmények is elérhetőek.

Érdemes megismerni és mérlegelni a lehetőségeket, mert ez akár a továbbtanulással kapcsolatos döntést is befolyásolhatja! Részletes és aktuális információk a www.diakhitel.hu oldalon találhatók. A legfontosabb tudnivalók röviden: DIÁKHITEL1 o o o o o o o

A szabad felhasználású Diákhitel1-et az állami ösztöndíjas, valamint az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatók egyaránt igényelhetik. A hitelhez bárki hozzájuthat, aki felsőoktatási intézmény bejelentkezett/beiratkozott hallgatója és 35 évnél nem idősebb. A kölcsön összege bármire elkölthető, az egyén maga dönt a hitelcélról. Maximum havi 50 ezer Ft igényelhető egy adott szemeszterben (5 hónapra 250 ezer Ft). A pénz havi folyósításban, vagy szemeszterenként egy összegben is igényelhető. Diákhitelt akár egyetlen tanulmányi félévre is fel lehet venni. A törlesztést a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni, legkésőbb azonban 35 éves korban. A törlesztésnél alapelv, hogy a hitel visszafizetése ne jelentsen aránytalanul nagy terhet, és így biztonságosan teljesíthető legyen. Mivel a havi törlesztőrészlet nagysága a jövedelemhez igazodik (annak 6%-a), a hitel futamideje – vagyis a visszafizetés időtartama – nincs előre rögzítve.

DIÁKHITEL2 o o o o o o o

Az ún. kötött felhasználású Diákhitel2-t kizárólag önköltséges képzésben tanuló hallgató veheti fel. A hitelhez hozzájuthat, aki felsőoktatási intézmény bejelentkezett/beiratkozott hallgatója és 35 évnél nem idősebb. Az igényelhető hitelösszegnek nincs felső korlátja, annyi kölcsönösszeg igényelhető, ami ténylegesen fedezi a képzés költségtérítésének/önköltségének összegét. Az igényelt hitelt a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetem/főiskola számára utalja, így biztosítva, hogy csak a képzés díja legyen kiegyenlíthető belőle. A kötött felhasználású Diákhitelnél kivételesen kedvező állami kamattámogatás jár, így a kamat hitelfelvevőre eső része fix 2%. A törlesztést a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni, legkésőbb 35 éves korban. Mivel a havi törlesztőrészlet nagysága a jövedelemhez igazodik (a felvett hitel összegétől függően annak 4-11%-a között mozog), a hitel futamideje – vagyis a visszafizetés időtartama – nincs előre rögzítve.

Az igényléshez szükséges nyomtatvány a www.diakhiteldirekt.hu elektronikus ügyintézési portálon szerezhető be, ami kitöltés után az ügyintézésbe bevont bankok, takarékszövetkezetek fiókjaiban, felsőoktatási hiteligénylési pontokon vagy a nagyobb postahivatalokban adható le. Érdemes Diákhitel Direkt szerződést is kötni, hiszen ezen az online ügyintézési felületen a hitelfelvevő bármikor lekérdezheti egyenlegét, ellenőrizheti annak alakulását, befizetései beérkezését. Megváltoztathatók meghatározott személyes és tanulmányi adatok és láthatók a küldött értesítők, tájékoztatók.

Segítség a választásban! Ahhoz, hogy a megfelelő hitelt válasszuk ki, ismerni kell a piaci kínálatot. A különböző hitel- és lízingtermékek összehasonlításában segítséget nyújthat a PSZÁF honlapjának fogyasztói oldalán megtalálható interaktív program. (http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/alkalmazasok/hitelkalkulator) A termékválasztó az aktuálisan elérhető hitel, illetve lízing termékekről, valamint azok igénybevételének feltételeiről nyújt tájékoztatást. Elég néhány szűrőfeltétel beállításával megadni a keresett hiteltermék főbb jellemzőit (pl. THM, futamidő, hitelösszeg), ami alapján a program fellistázza az aktuálisan elérhető lehetőségeket. A program ugyanakkor nem számolja ki a konkrét konstrukció havi törlesztőrészletét, és nem helyettesíti a személyes tájékozódást sem, de segítségével feltérképezhető, hogy milyen lehetőségek közül válogathatunk. E mellett számos fontos információ, termékmagyarázat is található az oldalon.

2.

Teendők pénzügyi nehézségek esetén

2.1. Kockázatos dolog hitelt felvenni? A hitelfelvétel a bank és az ügyfél számára is jár bizonyos kockázatokkal. A bank legfontosabb kockázata, hogy csak késve, vagy egyáltalán nem tudja ügyfele visszafizetni a felvett összeget. Így a bank kénytelen – amennyiben a hitel mögött fedezet állt (pl. gépjármű, ingatlan, stb.) – a fedezetet értékesíteni, hogy abból mérsékelje a veszteségét. Így az ügyfél végül el is veszítheti azt a vagyontárgyat, amelynek a megszerzése érdekében a hitelt felvette. Hogyan törlesztünk? A havi törlesztőrészlet két fontos eleme a tőketörlesztés és a kamatok, díjak megfizetése.

o

o

Ha a felvett hitel összegéből minden hónapban ugyanannyit fizetünk vissza, akkor tőketartozásunk minden hónapban azonos összeggel csökken. Az egyre csökkenő kamatteher következtében a havi törlesztőrészlet is várhatóan egyre alacsonyabb lesz (ezt nevezik lineáris törlesztésnek). Ha a hitel havi törlesztőrészletét induláskor úgy számolják ki, hogy annak összege havonta azonos legyen, akkor a futamidő kezdetén a havi részleten belül alacsonyabb a tőketörlesztés aránya, ezért a fennálló tőketartozásunk lassabban csökken (ezt nevezik annuitásos törlesztésnek).

Jó, ha tudjuk: 



Igénybe vehetünk ún. „türelmi idő”-t is, ilyenkor meghatározott ideig csak a hitelhez kapcsolódó költségeket (kamat, díjak) kell fizetni. Ezt követően azonban magasabb törlesztő részletekkel kell számolni, mivel a futamidő hátralévő részében kell a teljes tőkét visszafizetni. Idővel előfordulhat, hogy kedvezőbb ajánlatot kapunk akár a saját bankunktól, akár más banktól. Ilyenkor érdemes megvizsgálni a meglévő hitel kedvezőbbel való kiváltását. Ennek mérlegelésekor ne csak a törlesztőrészlet változására koncentráljunk, hanem figyelünk arra is, hogy az eredeti hitel visszafizetésével és az új igénylésével milyen többletköltségek járnak.

Ha anyagi lehetőségeink megengedik, dönthetünk a hitel egy részének (előtörlesztés) vagy egészének (végtörlesztés) esedékességet megelőző visszafizetése mellett. Előtörlesztés esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségei felszámítására (előtörlesztési díj), ennek mértékét azonban jogszabály maximalizálja. A részletes tudnivalókkal kapcsolatosan célszerű a hitelt nyújtó intézményt felkeresni.

Az esedékes törlesztőrészleteket fizethetjük banki átutalással, csoportos beszedési megbízással, készpénz befizetésével vagy ún. „sárga csekken” is. Ez utóbbinál érdemes figyelni arra, hogy:  egyes bankok az így érkező befizetések után külön költséget számítanak fel;  ha a „sárga csekket” bankkártya használatával adjuk fel a postafiókban, az készpénzfelvételnek minősül, ami szintén külön költséggel járhat. Az átutalás, és kártyahasználati költségek ugyanakkor eltérőek – érdemes tehát alaposan tájékozódni, hogy a saját számláink/szolgáltatóink esetében melyik lehet számunkra a legkedvezőbb fizetési mód. 2.2. Milyen törlesztést érintő változások adódhatnak a futamidő alatt? A hitel törlesztőrészlete váratlanul megemelkedhet! A felvett kölcsönt és a kamatokat a hitel futamideje alatt jellemzően havonta kell törlesztenünk. A hitel lehet állandó (fix) vagy bankok által a jelzáloghiteleknél gyakran alkalmazott, a futamidő alatt változó kamatozású. Fix kamatozású hitelnél a futamidő alatt a kamatláb nem változik. Változó kamatozású hitelnél a futamidő alatt a kamatláb a piaci viszonyoktól függően megváltozhat. A kamatláb emelkedése esetén a törlesztőrészlet is megemelkedik. Hitelfelvétel előtt alaposan nézzük át a hitel feltételeit, különös figyelmet fordítva a kamatfeltételekre: 

állandó (fix) vagy változó kamatozás,



változó kamatozás esetén mi alapján számítják a kamatot (van-e referencia kamatláb - mint pl. BUBOR, meghatározott állampapírok hozama, stb. - és mennyi az erre rakodó kamatfelár,



vannak-e akciós, kedvezményes feltételek a szerződésben, azok mennyi ideig érvényesek, és a kedvezményes időszak végével milyen feltételekkel él tovább a szerződés,



milyen gyakorisággal (pl. havonta, negyedévente, évente) változik a kamat.

A hitelszerződésben a bank egyoldalúan, számunkra kedvezőtlen módon csak a kamatot, költséget és díjat módosíthatja, újabb feltételt, költségelemeket nem vezethet be. A kedvezőtlen módosítással is csak abban az esetben élhet a bank, ha azt a szerződésben előre tételesen meghatározott feltételekhez köti, és e feltételek valamelyike bekövetkezik (jelzáloghitelek esetében ezen egyoldalú módosítások csak korlátozottan lehetségesek). Hogy mindezekkel tisztában legyünk, hitelfelvétel előtt mindenképp olvassuk el figyelmesen a hitelszerződést és az üzletszabályzatot, vagy az általános szerződési feltételeket. Ha egyes részek nem egyértelműek, kérdezzünk rá az ügyintézőnél, és kérjük, hogy adjon egyértelmű választ! A törlesztésre fordítható jövedelem váratlanul csökkenhet! A törlesztésre fordítható jövedelem több okból is csökkenhet. Ha a saját bevételünk, vagy a velünk egy háztartásban élők fizetése csökken, esetleg valamelyik családtag munkanélkülivé válik, vagy váratlan kiadások (pl. tartós betegség miatt) merülnek fel, akkor megnehezülhet a hitel törlesztése. A hitel felvétele előtt alaposan gondoljuk végig, hogy jövedelmünk mekkora részét tudjuk – váratlan események bekövetkezése esetén is – törlesztésre fordítani, illetve esetleges jövedelem csökkenés esetén vannak-e ehhez felhasználható tartalékaink! Lehetőség szerint törekedjünk arra, hogy a hitel törlesztése mellett is legyen legalább 6 havi törlesztőrészletnek megfelelő tartalékunk, amiből váratlan helyzetben is fizetni tudjuk a törlesztéseket, ameddig az átmeneti kedvezőtlen helyzetre megoldást nem találunk.

Váratlan esetekben segítséget nyújthat a bankok többségénél már elérhető hitelfedezeti biztosítás, illetve munkanélküliség esetére vonatkozó biztosítás. Nézzünk azonban utána a szerződésben, hogy pontosan mely esetekben, milyen feltételekkel fizet a biztosító (pl. általában csak a szerződéskötéstől számított néhány hónap elteltével, ha nem mi mondtunk fel stb.), és mely eseteket zár ki (pl. közös megegyezés a munkáltatóval). Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a kedvezőtlen helyzet befolyásolhatja azt is, hogy tudjuk-e fizetni a hitel törlesztőrészletét, célszerű a hitelt folyósító bankkal mielőbb egyeztetni. A bankok ugyanis jónéhány olyan lehetőséget kínálnak, mellyel a nehézségek áthidalhatóak. A devizahitelhez kapcsolódó további kockázatok A deviza alapú hitel olyan hitel, amelynek összegét nem forintban, hanem valamely más pénznemben határozzák meg, főként euróban. Mivel a hitelre azonban itthon általában forintban van szükségünk, és legtöbbünknek forintban van bevétele, a banktól forintban kapjuk meg a hitelösszeget és forintban kell törlesztenünk. A deviza alapú hitelek törlesztőrészlete is devizában kerül meghatározásra, a bank azt számolja át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is. Mivel egy deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan, a devizahitelek a forinthitelekhez képest kockázatosabbnak tekinthetők. A deviza alapú hitelek esetében a törlesztőrészlet – a forint alapú hitelekkel ellentétben – tehát nem csak akkor változhat, ha nő a kamat vagy a kezelési költség. A külföldi deviza kamatszintjének változása mellett a forint és az adott deviza árfolyamának változása is befolyásolja a törlesztőrészlet mértékét. Mekkora törlesztőrészlet vállalható a kockázatok figyelembevételével? Az alábbi táblázat szakértői számítások alapján készült, és bemutatja, hogy egy család havi nettó jövedelmének legfeljebb mekkora hányada fordítható biztonságosan hiteltörlesztésre. Természetesen a hitelnyújtó szigorúbb feltételeket is szabhat a hitel elbírálásakor. Ha hitelt venne fel… Menny i az Ön és az Önnel egy háztartásban élők havi nettó jövedelme összesen?

250 ezer Ft alatt

250 – 500 ezer Ft között

500 ezer Ft felett

A jövedelem legfeljebb mekkora százaléka fordítható hiteltörlesztésre: Forinthitel esetén:

30%

40%

50%

Euro alapú hitel esetén

25%

30%

40%

Egy éb devizahitel esetén

15%

20%

25%

Ha például a családunk havi nettó jövedelme 150 ezer forint és forinthitel felvételét tervezzük, akkor az ajánlások szerint csak akkora hitel vehető fel, hogy – beleszámítva az esetleg már korábban felvett hitelek törlesztőrészletét is - ennek maximum 30%-át, azaz összesen legfeljebb 45 ezer forintot kelljen hiteltörlesztésre fordítani. Azért csak ennyit, hogy elegendő tartalék maradjon a napi megélhetés, a rezsi és egyéb számlák kifizetésére és a váratlan kiadásokra. Ha a család havi nettó jövedelme pl. 300 ezer forint és forinthitel felvételében gondolkodnak, akkor a nettó jövedelem maximum 40%-át, azaz legfeljebb 120 ezer forintot fordíthat a család biztonsággal hiteltörlesztésre. Minél nagyobb a háztartás jövedelme, a jövedelem annál nagyobb hányada fordítható hiteltörlesztésre. Devizahitelek esetében a javasolt arányok alacsonyabbak, mivel ezek a hitelek kockázatosabbak a forinthiteleknél. A megjelölt jövedelemkategóriákon belül az egyes konkrét élethelyzetek azonban nagyon különbözőek lehetnek, ezért hitelfelvétel során elsősorban a saját és családunk életvitele alapján mérlegeljünk!

2.3. A lakosság túlzott eladósodásának megakadályozását szolgáló szabályok A lakosság túlzott eladósodásának megakadályozását, valamint a bankok körültekintő hitelnyújtási gyakorlatát segíti az ügyfelekre a bank által egyedileg megállapított „hitelezhetőségi limit”, valamint az ingatlanhitelek esetében a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékétől függő maximálisan felvehető hitelösszeg korlátozása. Mi a „hitelezhetőségi limit” és hogyan számolják ki?  

A „hitelezhetőségi limit” azt mutatja meg, hogy mekkora az a maximális havi hiteltörlesztési összeg, amit jövedelmünkből még biztonságosan törleszteni tudunk. Ezt a limitet a bankok forintban határozzák meg, függően jövedelmi helyzetünktől. A „hitelezhetőségi limit” számításakor figyelembe veszik a már meglévő hiteleink törlesztőrészleteit is. Így a limit mértéke a már meglévő hitelek törlesztőrészleteivel csökken, azaz csak kisebb összeg vehető fel új hitelként.

Ha például az Önre vonatkozó, bank által eredetileg megállapított hitelezhetőségi limit 30 ezer forint, és már van egy havi 12 ezer forintos törlesztési kötelezettséggel járó hitele, akkor csak akkora hitelt vehet fel, ami maximum 18 ezer forintos havi törlesztési teherrel jár (30-12=18). Mekkora a „hitelezhetőségi limit” devizahitelek esetében? A devizahitelek az árfolyamkockázat miatt kockázatosabbak, mint a forinthitelek. Ezért a szabályozás szerint a felvett devizahitel havi törlesztőrészlete  euró alapú hiteleknél nem lehet magasabb a hitelezhetőségi limit 80 %-ánál,  egyéb devizahitelek esetében 60 %-ánál. Ez tehát azt jelenti, hogy azonos futamidő és adott THM mellett kevesebb deviza alapú hitelt tudunk felvenni, mint forint alapút! Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy 75.000 Ft-os hitelezhetőségi limitet feltételezve 10, 14 és 18%os THM mellett (pl. gépjármű vásárlásra) legfeljebb milyen összegű hitel vehető fel a hitel devizanemétől függően 5 éves futamidő esetén.

Millió Ft 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

THM: 10% Forinthitel esetén

THM: 14% Euro alapú hitel esetén

THM: 18% Egyéb devizahitel esetén

Jelzáloghitelek esetében maximum mekkora hitel vehető fel? Ha jelzáloghitel felvételét tervezzük, forinthitelek esetében is minimum 20% önerő felmutatása szükséges. Kiegészítő fedezet bevonásával csökkenthető az önerő mértéke. Ez azt jelenti, hogy a kölcsön teljes összege nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Fontos tudni, hogy – az átmeneti teljes tiltást követően – 2011 júliusától jelentősen szigorodott az új deviza alapú jelzáloghitelek felvételének lehetősége. Jelenleg csak azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek a rendszeres havi bruttó jövedelme devizában keletkezik, és mértéke meghaladja a minimálbér 15-szörösét. (Mindez azt jelenti, hogy 2013-ban csaknem bruttó 1,5 millió forint rendszeres havi igazolt devizajövedelem szükséges a hitelfelvételhez.) Továbbra is lehetőség van a korábban felvett deviza, vagy deviza alapú jelzáloghitel devizahitellel történő kiváltására, amennyiben az újabb hitel felvételével nem növekszik az ügyfél tartozása, vagy csak a hitel igénybevételével összefüggő, igazolt díjakkal illetve költségekkel. Az új hitel devizaneme minden esetben lehet euro vagy euro alapú, illetve a svájci frank-alapú hitelek esetében svájci frank is. Milyen szabályok vonatkoznak a gépjárműhitelekre?  

 

Változást jelent a korábbiakhoz képest, hogy a gépjárművásárláshoz nyújtott hitelek maximális futamideje nem lehet több mint 84 hónap, azaz 7 év. Ennek oka, hogy a gépjárművek az évek során erősen veszítenek értékükből. A felvehető hitel összege a gépjárműhitelek esetében is korlátozott: - forint alapú gépjárműhitelek esetében a kölcsön összege nem lehet több, mint a fedezetül szolgáló gépjármű hitelnyújtó által elismert forgalmi értékének 75%-a (azaz 25% önerőre itt is szükség van), - euró alapú hitelek esetében 60%-a (az elvárt önerő 40%) - egyéb devizahitelek esetében 45%-a (az elvárt önerő 55%). Így ha kiválasztottuk a számunkra megfelelő járművet, akkor a szükséges önerő mértéke attól függ, hogy forint vagy devizaalapú hitellel tervezzük kipótolni a rendelkezésre álló pénzünket. Lízing konstrukciók esetében a minimálisan szükséges önerő 5 százalékponttal alacsonyabb, mint a hiteleknél (devizanemtől függetlenül).

2.4. Előre nem látható helyzetek kezelése Ha a hitelfelvételt megelőzően kellően körültekintően jártunk el, akkor is adódhatnak olyan élethelyzetek (pl. munkahely elvesztése, hosszabb betegség stb.), amikor gondot jelent az esedékes részlet megfizetése.

Mi a teendő törlesztési nehézségek esetén?  Ne hagyjuk bontatlanul a bank leveleit, hiszen ettől az adósság biztosan nem fog eltűnni.  Tartsunk folyamatos kapcsolatot a bankkal, és kérjünk pénzügyi tanácsot. Szinte valamennyi bank kínál megoldást átmeneti pénzügyi nehézségek kezelésére, és igyekeznek segíteni egy olyan pénzügyi terv kidolgozásában, ami lehetővé teszi az adósság törlesztését.  Ha fizetési nehézségeink adódnak, új pénzügyi tervet kell kidolgozni, melyhez hasznosak lehetnek az alábbi szempontok:

Fizetési nehézségek esetén

Vizsgáljuk felül bevételeink és kiadásaink alakulását. Vegyük számba tartalékainkat, megtakarításainkat. Ha van hitelfedezeti vagy egyéb biztosításunk, nézzük át, mire terjed ki. Gondoljuk végig, hogyan bővíthetnénk bevételeinket (plusz munka, vagyontárgyak értékesítése). Mérlegeljük, hogy tartós vagy átmeneti problémáról van-e szó: - átmeneti problémánál segíthet egy kisebb áthidaló hitel - tartós probléma esetén kérjük a bank segítségét: van-e lehetőség átütemezésre, a futamidő meghosszabbítására, a törlesztőrészlet csökkentésére, stb.

A hitelszerződés átütemezése A szerződés átütemezésének többféle módja lehet.  Látva az adósok fizetési problémáit, szinte valamennyi bank kidolgozta azokat az áthidaló lehetőségeket, amelyeket a bajba jutott adósoknak kínál. Ez jellemzően a hitel futamidejének meghosszabbítását, illetve a törlesztőrészletek fizetésének időszakos szünetelését jelentheti.  Az állam is számos megoldási lehetőséget dolgozott ki a hiteladósok megsegítésére. Ilyen például az állami közreműködéssel május végéig biztosított árfolyamrögzítési konstrukció, melynek lényege, hogy a jelzáloghitellel rendelkező adós tartozását - bizonyos feltételek teljesülése esetén legkésőbb 2017. júniusáig - egy előre meghatározott árfolyamon törlesztheti.  Szintén törvényi rendelkezés alapján a lakáscélú hitellel rendelkezőknek minimum 90 napos késedelem esetén lehetőségük van a hitelük futamidejének egyszeri alkalommal, díjmentesen, maximum 5 évvel történő meghosszabbítására, amennyiben erre nem került sor a megelőző öt évben. E megoldások célja átmeneti fizetési könnyítés biztosítása, nem jelentik azonban a hitel elengedését, hiszen a tartozást vissza kell fizetni. Érdeklődjön személyesen bankjánál a lehetséges megoldásokról. A megoldásokról bővebben a http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fizetesi_nehezsegek menüpontjában is olvashat. 2.5. A hitel nemfizetésének következményei, KHR Az adósság időben történő törlesztésére azért is érdemes odafigyelni, mert aki  bármely hitele esetében a mindenkori minimálbér összegét elérő, 90 napnál hosszabb ideig fennálló késedelmes tartozást halmoz fel,  vagy hamis adatot adott meg magáról,  vagy bankszámlához, bankkártyához, internetes bankoláshoz kapcsolódó visszaélést követett el, bekerül a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) 7 nyilvántartásába, ami viszont a későbbiekben már kedvezőtlenül befolyásolhatja a hitelhez jutás esélyét.

7

Korábbi, közismert nevén BAR-lista

A listába az adós, adóstárs és kezes is bekerül. A rendszer csak a bankok számára hozzáférhető, a bank új hitelkérelemnél mindig ellenőrzi a leendő ügyfelek KHR-státuszát. A késedelmes hiteladatok a KHR-ben az átadástól számított 10 évig tárolhatók. Abban az esetben, ha a tartozást rendezik, a rendezést követő 1 év múlva az adatokat is törlik. A hamis adatszolgáltatás, illetve visszaélés tényével kapcsolatos adatok 5 évig maradnak a KHR-ben, korábbi törlésükre nincs mód. A nem fizetés következményeinek (a hitel felmondása, a fedezet kényszerű értékesítése) elkerülése érdekében, amennyiben bizonytalannak látjuk a további törlesztőrészletek fizetését, mielőbb lépjünk kapcsolatba bankunkkal, hogy közösen megoldást találjunk a felmerült problémára. Korábban a lakossági ügyfelek adatai kizárólag az említett késedelem, vagy bizonyos visszaélések esetén jelentek meg a KHR-ben. Jelenleg minden lakossági hitelszerződés törvényben rögzített adatai bekerülnek a rendszerbe, ami egyrészt átláthatóbbá teszi a hitelek nyújtását, másrészt bizonyos előnyöket is biztosíthat a pontosan törlesztő adósoknak újabb hitel felvételekor (közismert nevén ez a pozitív adóslista). A további részletekkel kapcsolatosan a PSZÁF honlap fogyasztóknak szóló menüpontjában tájékozódhat.

 

2.6.

Hitelek átstruktúrálása, hitelfedezeti biztosítások Állami segítségek (Net Zrt, otthonteremtési kamattámogatás bajba jutott adósoknak stb.) Hitelek átstrukturálása, hitelfedezeti biztosítások

A hiteltartozás átütemezése Amennyiben anyagi gondjaink hiteltartozásunk időben történő törlesztését is veszélyeztetik, mindenképpen keressük fel a hitelt nyújtó bankot, pénzügyi vállalkozást, hogy fizetési nehézségeinkre a bankkal, annak pénzügyi szakértőjével közösen találjunk megoldást. Ez azért is fontos, hogy a bank a fizetési késedelem miatt ne mondja fel a szerződést, és sikertelen behajtás esetén ne kezdje el a teljes tartozás végrehajtását. Fizetési nehézségekre a legtöbb pénzügyi intézmény kínál megoldást. E lehetőségek hosszú távon ugyan megdrágíthatják hitelünket, de az időszakos pénzügyi gondokra rendezett és kiszámítható megoldást adhatnak. A fizetési nehézségekkel küzdő adósok számára a legtöbb hitelintézet lehetőséget biztosít arra, hogy a fennálló hitel átütemezésre kerüljön. A hitel több paramétere is módosításra kerülhet. 1. A futamidő meghosszabbítása Az egyik legkézenfekvőbb átütemezési lehetőség a hitel futamidejének meghosszabbítása. Egyenletes törlesztésű hitel esetében a hitel futamidejének meghosszabbításával  a tőketörlesztés egy hosszabb időszakaszon keresztül oszlik el,  ezáltal csökken az egyes törlesztő részletek mértéke.  a futamidő hosszabbítással ugyanakkor nem arányosan csökken a teljes törlesztendő összeg, mivel a hosszabb futamidő alatt összességében több kamatot kell az ügyfélnek fizetnie, mint azt kellett volna egy rövidebb lejáratú hitel esetében. Azaz az alacsonyabb törlesztőrészletek mellett a fizetési teher időben elhúzódik, és összességében nő a visszafizetendő összeg. Jó tudni, hogy...  a lakáscélú jelzáloghitelek esetében, amennyiben a szerződés alapján fennálló kötelezettség teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a



fogyasztó a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel, mely kérelem teljesítését a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a futamidő meghosszabbításáért a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.

Mire figyeljen a futamidő átütemezésénél?  Mérlegelje, hogy képes-e vállalni a hosszabb elköteleződést, valamint  hajlandó-e összességében nagyobb kamat és díj megfizetésére. Általánosságban elmondható, hogy az azonos mértékű futamidő növelés annál jobban csökkenti a havi törlesztő részlet nagyságát, minél rövidebb idő van hátra a hitel futamidejéből, illetve minél alacsonyabb a felvett hitel kamata. 2. Tőkefizetési türelem kérése Egyes hitelezők lehetőséget biztosítanak tőketürelmi idő igénybevételére. Ez azt jelenti, hogy a türelmi időszak alatt (egy rövidebb, jellemzően 0,5 – 3 év közötti időszak alatt) a hitel tőketörlesztését nem kell fizetni, a bank csak a kamatok és díjak havi törlesztését kéri. Jó tudni, hogy...  A türelmi idő alatt az ügyfél fennálló tőketartozása nem csökken, ami azt eredményezi, hogy az időszakban a hiteldíj változatlan tőke után kerül felszámításra.  A türelmi idő lejártát követően, az aktuális tőketartozás és az érvényes hiteldíjak alapján új törlesztő részlet kerül megállapításra, mely magasabb, mint a tőketörlesztés nélküli összeg, illetve a hátra lévő futamidő függvényében is változik. Emiatt ajánlatos a család jövedelmi viszonyaihoz mérten minél magasabb részletet vállalni. 3. Kamatmérséklés kérése A tőkefizetési türelmi időn felül további könnyítés lehet az adós számára az átmenetileg megállapított alacsonyabb kamatteher. Egyes pénzügyi intézmények meghatározott időre biztosítják a kamatmérséklést. Ezen lehetőségek pontos feltételeiről az Ön számára hitelt nyújtó pénzügyi szolgáltatónál érdeklődjön! 4. Hitelszerződés átalakítása lízingszerződéssé Egyes hitelszolgáltatók kínálnak olyan speciális megoldást is, melynek keretében a tartozás és az esetleges díjak összegének megfelelő áron a lízing társaság megvásárolja az adós lakását, és ún. nyílt végű visszlízingszerződést köt vele. Az adós a továbbiakban lízingdíjat fizet a lízing futamidejének végéig. Teljesítése esetén, a futamidő végén az adós újra az ingatlan tulajdonosává válhat. E konstrukció előnye abban áll, hogy az ügyfél és családja a megszokott otthonában, környezetében élhet továbbra is, de a fizetési gondokra ténylegesen akkor jelenthet megoldást, ha a rendszeresen fizetendő lízingdíj jelentősen alacsonyabb, mint a hitel törlesztő részlete. Jó tudni, hogy...  a lakás tulajdonosa ebben az esetben a lízingtársaság lesz,  a szerződésmódosításnak ára van, mind a bank felszámít költségeket, de egyéb – pl. közjegyzői díj – is felmerülhet, amivel érdemes még a módosítás előtt kalkulálni,  a lakáshitelekhez hasonlóan, amennyiben a lízingdíjak megfizetésével az ügyfél elmarad, a lakásból ki kell költöznie! Ha az adós pénzügyi helyzete szükségessé teszi, az előző könnyítési módozatok kombinációja is alkalmazható.

5. Adósságrendező hitelek Adósságrendező hitelek felvételével az ügyfél egyszerre válthatja ki és alakíthatja egyetlen hitellé akár több, párhuzamosan fennálló tartozását, így egyszerűbben kezelheti ügyleteit, hiszen elég egy hitelintézet felé törleszteni. Ez a megoldás célszerű lehet, ha az adósságrendező hitellel kedvezőbb feltételeket ér el, például a fizetendő havi törlesztő részlete alacsonyabb lesz. Egyes konstrukciók esetében a kiváltandó tartozások összegén felül további szabadon felhasználható hitelösszeg is felvehető. Milyen         

tartozásokat lehet kiváltani ezzel a konstrukcióval: jelzáloghitelek, személyi kölcsönök, autóhitelek, hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruvásárlási hitelek, munkáltatói kölcsönök, illeték, vagy adótartozások felhalmozott közüzemi tartozások (telefon, gáz, villany, stb.).

Mire figyeljünk?  Az adósságrendező hitelek a hazai pénzügyi intézményeknél a fennálló kockázatok miatt jellemzően csak ingatlan fedezettel igényelhetők.  Felmondott vagy nem pontosan fizetett hitel általában nem váltható ki adósságrendező hitellel egyik hazai banknál sem. A problémamentes hitelmúltat általában a korábbi hitelt folyósító bank által kiállított igazolással kell tanúsítani. Kerülje azokat a szolgáltatásaikat általában a bulvárlapokban hirdető cégeket, melyek aktív „BARlistásoknak” (a Központi Hitelinformációs Rendszer korábbi elnevezése BAR volt) kínál hitellehetőséget. Számos esetben előfordul, hogy nem rendelkeznek PSZÁF engedéllyel sem! Jó tudni, hogy...  a korábban felvett lakáscélú hitelek (lakásvásárlás, lakásfelújítás, építkezés, bővítés) adósságrendező hitel igénylése során is lakáscélú hitellel válthatók ki  korábban felvett deviza alapú hitel forint alapon történő kiváltása során ügyeljünk arra, hogy ebben az esetben az árfolyamveszteséget végérvényesen realizáljuk.  ez esetben gondoljuk át továbbá azt is, hogy a forint alapú hitelek kamata általában magasabb, mint a devizaalapúaké, tehát az átváltás nem feltételen eredményezi a törlesztő részlet csökkenését. 6. Hitelkiváltási célú jelzáloghitelek Fizetési nehézség esetén az adósságrendező hitel mellett hitelkiváltási célú jelzáloghitel is igénybe vehető, amely olyan piaci feltételű ingatlan célú hitelkiváltásra folyósított jelzáloghitel, mely mind lakáscélú, mind szabadfelhasználású hitel kiváltására biztosít lehetőséget. A jelenleg elérhető adósságrendező hitelek, valamint hitelkiváltási célú jelzáloghitelek és azok feltételei megtalálhatóak a PSZÁF hitel- és lízingtermék választó programjában, ezáltal segítve a tájékozódást a kínálatban. 7. Áthidaló hitel felvétele Az áthidaló hitel célja alapvetően a saját tulajdonban lévő ingatlan értékesítéséig, annak tervezett eladásából származó bevétel megelőlegezésével egy másik ingatlan megvásárlásának vagy építésének részbeni finanszírozása. A kölcsönt azonban a bankok az átmenetileg fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek számára is ajánlhatják. Fizetési nehézségek esetén, amennyiben az áthidaló hitel felvétele mellett döntünk legyünk nagyon körültekintőek, mert a túlzott hitelfelvétel

miatt könnyen kerülhetünk adósságcsapdába, illetve a Központi Hitelinformációs Rendszer „rosszadós” listájára! Mire figyeljünk!  E terméktípus futamideje általában egy-két év, ez alatt az idő alatt kell az ingatlant értékesíteni, tehát a hitelt visszafizetni.  Léteznek a piacon olyan konstrukciók, melyeknél futamidő alatt az ügyfélnek sem tőkét sem kamatot nem kell fizetni. A futamidő letelte után vagy az ingatlan eladását követően azonban egy összegben válik esedékessé a kamattal növelt tőke visszafizetése! Amennyiben a bank által folyósított áthidaló kölcsönt már meglévő hiteltartozásának rendezésére fordította, kalkuláljon azzal, hogy az ingatlan eladásából származó bevételből – az áthidaló hitel és járulékos költségei megfizetését követően – fennmaradó összeg elegendő-e a lakhatás újbóli megteremtésére.  

Amennyiben a futamidő lejárata előtt kerül visszafizetésre a hitel/értékesítésre az ingatlan, a bank természetesen csak az eltelt időszakra számol fel díjat. A hatályos törvények értelmében áthidaló hitel jelenleg csak forint alapon igényelhető.

Jó tudni, hogy...  megfelelő feltételek teljesülése esetén a lakástakarékpénztári megtakarításokra is felvehető áthidaló kölcsön. (A lakás-takarékpénztári megtakarításokkal kapcsolatosan részletes tájékoztatást található a PSZÁF honlapján.) A bemutatott áthidaló hitelkonstrukciók nem azonosak a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényben szabályozott áthidaló kölcsönnel. Ebben az esetben a Magyar Állam a rászorultság elvét figyelembe véve nyújtott átmeneti segítséget készfizető kezesség formájában azoknak, akik lakáscélú kölcsönnel rendelkeztek, megfeleltek az e törvényben meghatározott feltételeknek és megállapodtak a pénzügyi intézménnyel a tartozás átütemezésében. A lehetőség 2011. június 30-ig állt az ügyfelek rendelkezésére. 8. Havi törlesztőrészlet mértékének fixálása forintban (a gyakorlatban ez árfolyamrögzítést jelent) A hitellel rendelkező és a hitelező megállapodhat abban, hogy a havonta fizetendő törlesztőrészlet mértékét forintban rögzítik, így egy kamatperióduson belül ugyanakkora részletet kell az adósnak fizetnie. Ezáltal az árfolyamváltozásból keletkező különbözet elszámolása meghatározott összeg felhalmozódása esetén történhet az egyes kamatperiódusok végén vagy a futamidő automatikus módosulásával (meghosszabbodásával). Jogszabályban biztosított egyéb lehetőségek 9. Előtörlesztés Jogszabály által biztosított lehetőség a hitelösszeg részleges vagy egyösszegben történő előtörlesztése (végtörlesztés). Előtörlesztés esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségei (hosszú távra tervezett hitelkamatok miatt elszenvedett veszteség, adminisztrációs költségek, szerződésmódosítás, stb.) meghatározott mértékű megtérítésére. Ez az előtörlesztési díj. A díj mértékét jogszabály maximalizálja. Lakáscélú jelzáloghitelek esetén ez a díj nem lehet magasabb mint az előtörlesztett összeg 1%-a, jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönök esetében pedig 1,5%a. Fontos tudni, hogy ....  az előtörlesztési díj maximalizálás nem vonatkozik arra az esetre, ha az előtörlesztés más hitelintézet által folyósított kölcsönből történik, praktikusan a hitelkiváltás esete.

Az előtörlesztési díj mellett devizaalapú hitelek esetén számolni kell a forint/deviza árfolyamkülönbözetből származó esetleges plusz költségekkel is, az előtörlesztés ugyanis mindig az éppen aktuális árfolyamon történik. Magas forintárfolyam mellett ugyanakkora devizahitelért többet kell fizetni. Jó ha tudja, hogy….  a legtöbb hitelintézet a Magatartási kódex aláírásával vállalta a devizaalapú hitelek devizában történő egyösszegű törlesztése lehetőségének biztosítását, amennyiben tehát megteheti érdemesebb devizahitelét az adott devizában végtörlesztenie. 10. Devizanem-váltás Ugyan jogszabályok nem rögzítik, de számos bank lehetőséget ad a folyósításkori devizanem forintra történő átváltására (például svájci frankhitelt forintra) is. Egyes bankok esetében lehetőség van a más devizanemben meghatározott hitel euró alapúvá való átváltási lehetőségére is. E megoldás megfontolása annak fényében lehet reális, hogy a magyar gazdaság helyzetét elsősorban az euró zóna tagországainak gazdasági helyzete befolyásolja, így a forint/euró árfolyam stabilabb, mint például a forint japán jenhez viszonyított helyzete. A döntés előtt érdemes néhány szempontot átgondolni! Mire figyeljünk?  A deviza alapú hitel törlesztőrészleteinek megfizetésével kapcsolatos, a deviza átváltásból eredő esetleges árfolyamkockázatot teljes egészében az ügyfelek viselik. Az átváltással a hitel teljes hátralévő részére realizáljuk az esetlegesen magasabb árfolyamot, így a későbbi esetleges kedvező árfolyammozgások már nem érvényesek.

Mi az a hitelfedezeti biztosítás? A hitelek adós általi visszafizetését biztosítja a hitelfedezeti biztosítás is. E szolgáltatás igénybevételével megelőzhető, hogy egy nem várt esemény miatt a felvett kölcsön törlesztése aránytalanul nagy terhet jelentsen az ügyfél, illetve családja, vagy örökösei számára. A biztosító által nyújtott szolgáltatásokat több fizetési nehézséget okozó helyzetben is igénybe lehet venni:  Munkanélküliség Regisztrált munkanélküliség és álláskeresési járadékjogosultság esetén a biztosító a munkanélküliség meghatározott idejére fizeti az ügyfél helyett a kölcsön havi törlesztőrészleteit a bank felé.  Keresőképtelenség Keresőképtelenség (táppénz) esetén annak 61. napjától a biztosító a keresőképtelenség idejére, de egyszerre legfeljebb 10 hónapon keresztül megfizeti a biztosított helyett a kölcsön havi törlesztőrészleteit a bank felé.  Baleseti rokkantság A rokkantságot okozó baleset esetén a biztosító kifizeti a baleset napján fennálló tőketartozást a bank felé.  Természetes vagy baleseti halál Természetes vagy baleseti halál esetén a biztosító kifizeti a haláleset napján fennálló tőketartozást a bank felé. Jó tudni, hogy...

 

a hitelfedezeti biztosításnak külön díja van, amit a felvett hitel nagysága után százalékosan, vagy fix összegben határoznak meg a biztosítók (változó mértékű, de havi pár ezer forintnál általában nem több). abban az esetben, ha az adós nem tudja, vagy nem akarja fizetni a törlesztő részleteket, akkor a bank a fedezetből próbálja meg csökkenteni a veszteségét. A hitelfedezeti biztosítás a tartozás gyorsabb kiegyenlítését, illetve a tartozás kritikus mértékű felhalmozódásának elkerülését teszi lehetővé, míg az ingatlan, illetve az ingó tárgyból történő kiegyenlítés hosszabb időt vesz igénybe, és összetettebb szabályozás is áll mögötte.

Hol van szükség fokozott körültekintésre? Bármilyen fizetési nehézséggel is küszködik, vigyázzon azokkal a megoldásokkal, amelyeket nem hitelintézetek kínálnak! A fizetési nehézséggel küzdők számának növekedésével egyidejűleg több olyan vállalkozás kezdte meg működését, amelyek a bajban lévő adósok megbízásából, díjazás ellenében tárgyalásokat kezdeményeznek vagy folytatnak a hitelt nyújtó pénzintézetekkel szerződésmódosítások érdekében. A vállalkozások eljárása a hatályos jogszabályok szerint engedélyköteles alkuszi (azaz „ügynöki”) tevékenységnek minősülhet. Sok ilyen módon működő vállalkozás azonban sem a megfelelő feltételekkel, sem a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel nem rendelkezik, és tevékenységük kimenete is kétséges. Előfordul olyan eset, hogy a megbízási díjat az adóstól átveszik, de a szerződés módosítását a vállaltak szerint mégsem intézik el. Ha gondot jelent a hitel törlesztése, és segítségre van szüksége, a legjobb megoldás, ha legelőször a hitelt eredetileg nyújtó pénzintézetet keresi fel, és érdeklődik a lehetséges megoldásokról. Óvakodjon a fogyasztói csoportoktól is (vásárlási célú, önkéntes társulási forma), amely nem bank! A csoportokat szervező cégek ugyanis hitelt nem nyújthatnak, készpénzt a tagoknak nem adhatnak át.

2.7.

Állami segítségek

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) által nyújtott lehetőség8 A NET feladata azoknak a szociálisan leginkább rászorult hiteladósoknak a megsegítése, akiknek jelzáloghitelük van, de fizetési kötelezettségeiknek tartósan nem tudnak eleget tenni. A NET bizonyos feltételek fennállása esetén ezen adósok lakóingatlanát megvásárolhatja, biztosítva egyúttal, hogy az adós bérlőként a lakásban maradhasson. A programba mind a deviza-, mind a forintalapú jelzáloghitel-szerződéshez fedezetként szolgáló ingatlanok bevonhatóak, függetlenül attól, hogy a hitelszerződés lakáscélú vagy szabad felhasználású volt. A lehetőség lényege, hogy a NET által kifizetett vételárat meghaladóan a hiteladósnak ne maradjon fenn tartozása a pénzügyi intézménnyel szemben, tehát a tartozás fennmaradó része elengedésre kerüljön. Fontos tudni, hogy a lakóingatlan állam javára történő eladásának lehetőségéről a pénzügyi intézmény írásban értesíti a hiteladóst, ha a rendelkezésére álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az érintett lakóingatlan megfelel a törvényi feltételeknek, és a pénzügyi intézmény elvi hozzájárulását adja az értékesítéshez. Az adós az értesítés birtokában dönthet a NET-programban történő részvételről, és a pénzügyi intézményhez írásban benyújtott szándéknyilatkozattal kezdeményezheti azt. 8

A konstrukció a közeljövőben több lényeges ponton változni fog. A jogszabálytervezet már készen van, de OGY még nem tárgyalta. A részletesebb anyag az alábbi linken érhető el: http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fizetesi_nehezsegek/NET.html

A lehetőségről további információkat talál a www.netzrt.hu internetcímen és a PSZÁF honlapján is.

Otthonteremtési kamattámogatás bajba jutott adósoknak Milyen célokra vehető igénybe az otthonteremtési kamattámogatást? A kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönökhöz igényelhető, ahol a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történik. A hitelcélok az alábbiak lehetnek:  a hátralékkal rendelkező hiteladós a meglévő ingatlant értékesíti, és kisebb lakást vásárol;  forintkölcsön esetében, a lakóingatlan fedezetű, késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltása;  a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (Net Zrt.) által megvásárolt lakóingatlan visszavásárlása. Meddig lehet igényelni az otthonteremtési kamattámogatást? Az otthonteremtési kamattámogatás - a kisebb lakás megvásárlásához, valamint a késedelmes devizahitel kiváltására folyósított forinthitelhez 2013. december 31-éig, - a Net. Zrt. által megvásárolt lakás visszavásárlása esetén a visszavásárlási jog gyakorlására biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül igényelhető. A lakóingatlannal fedezetett késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltására felvett forintkölcsön kamatainak megfizetéséhez az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelmet  a késedelmes deviza jelzáloghitel forinthitelre átváltásával egyidejűleg, vagy  ha 2012. április 14. előtt történt meg a forintosítás, akkor a 25% elengedésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg lehet benyújtani. Mely intézményeknél lehet igényelni a kamattámogatást? A kamattámogatott kölcsönt annál a pénzügyi intézménynél lehet igényelni, amely a késedelmessé vált vagy felmondott jelzáloghitelt eredetileg folyósította. Abban az esetben, ha a korábbi kölcsönszerződést pénzügyi vállalkozással kötötték, az ügyfél egy másik hitelintézethez (bankhoz, takarékszövetkezethez) is fordulhat. Mely esetekben NEM LEHET igénybe venni a lehetőséget?  a lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre,  lejárt tőketartozás esetén, meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz9. A kamattámogatás általános feltételei  az otthonteremtési kamattámogatással megvásárolt ingatlanban a támogatott személy legalább 50%-ban tulajdonos, melyet tulajdoni lappal igazol,  lakás vásárlása esetén az igénylő vállalja, hogy a saját erőnek legfeljebb a 10%-ával csökkentett részét az eladó fizetési számlájára teljesíti,  ingatlan vásárlása esetén az eladó és a vevő nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói,  ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély,  a támogatást igénylő hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait (pl. lakcím, személyazonosító okmány száma stb.) a hitelintézet a Magyar Államkincstárnak átadja. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke 9

Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek a késedelme meghaladja a 30 napot.

Az otthonteremtési kamattámogatás mértékét az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezelő Központ által közzétett referenciahozam) alapján kalkulálják. Az ÁKK Zrt. honlapján megtekinthetőek a vonatkozó állampapírhozamok vagy referenciahozam. Az állami kamattámogatás igénybevétele abban az esetben lehetséges, ha a bank által megállapított ügyleti kamat nem haladja meg a vonatkozó állampapírhozam (vagy referenciahozam) 130%-ának 3%-ponttal növelt értékét. Az aktuális rendelkezések szerint – fő szabályként – a kamattámogatásban részesülőknek a támogatás időszakában a megállapított állampapírhozam (vagy referencia hozam) 50%-ával csökkentett kamatot kell fizetniük a felvett hitelük után. Példa:  ha az állampapírhozam mértéke 5,99 %,  a kamattámogatás mértéke ennek 50%-a, azaz 3,00 százalékpont  a felvett hitel után 10,5 % kamatot kellene fizetni, (a hitel maximális ügyleti kamata 10,79% lehet),  akkor az ügyfél 10,5%-3%, azaz 7,50%-os kamatot fizet annak a pénzügyi intézménynek, amely a hitelt folyósítja. Amennyiben az ügyleti kamatnak az része, amelyet az adósnak kell fizetnie 6% alá csökken, akkor a kamattámogatás mértéke oly mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett rész elérje a 6%-ot. Amennyiben az ügyleti kamat 6 % alá csökken, az adósnak a teljes ügyleti kamatot kell megfizetnie. Jó, ha tudja: Szerződés szerinti teljesítés esetén a hitelintézet olyan ügyleti kamatot számíthat fel, amely a kölcsön futamidejének első öt évében legalább egy évig fix. Eszerint az ügyleti kamat mértéke legfeljebb évente változhat.

Hitelcél

Meddig vehető igénybe? 2013. december 31-éig lehet igényelni

Az igénybe vétel speciális feltételei hitelcélok szerint

Késedelmes lakáscélú devizahitel kiváltása

2013. december 31-éig lehet igényelni

- a késedelem 2011. szeptember 30-án 90 napot meghaladta - fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanra alapított jelzálogjog, és amelynek törlesztési késedelemben lévő összege a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér összegét eléri. - a szerződést még nem mondta fel az intézmény (nincs végrehajtás bejegyezve), - az adósnak az ingatlan a bejelentett lakóhelye és életvitelszerűen ott is lakik, - az adós min.1 gyermeket nevel

Net Zrt. által megvásárolt lakás visszavásárlása

A visszavásárlásra biztosított határidő lejártát követő 30 napon belül.

A hátralékos ügyfél meglévőnél kisebb lakást vásárol

- a jelzáloghitel törlesztési késedelme 2012.04.14-én meghaladta a 90 napot, - az adós 50%-ban tulajdonosa a meglévő ingatlannak és min. 6 hónapja ez a bejelentett lakóhelye, - a hátralékos adós (vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozója) másik lakóingatlannak nem tulajdonosa kivéve egyes jogszabályban meghatározott eseteket, - a jogszabályban meghatározott feltételek a lakás energetikai besorolására, - a hitelező hozzájárul az adásvételi szerződés megkötéséhez

Az ingatlan forgalmi értéke a megvásárolni szánt lakás mérete kisebb és forgalmi értéke alacsonyabb a meglévőnél

Pénzügyi feltételek

A késedelmes devizahitel szerződés megkötésének időpontjában Budapesten max. 20 m Ft, egyéb településeken max. 15 m Ft

Az egyéb feltételek fennállása esetén a pénzügyi intézmény köteles az érintett kölcsönt forintra átváltani és az átváltás napján a követelés 25%-át elengedni. Ezzel kapcsolatosan a bank nem számolhat el költséget.

A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a 6 m Ft-ot.

Árfolyamrögzítés Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét 2013.03.23-án az Országgyűlés. Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de - a jelenlegi szabályok szerint - legkésőbb 2017 június végéig.

Miként működik az új árfolyamrögzítés és hogyan vehető igénybe? Az új árfolyamrögzítés azokra a deviza alapú kölcsönökre és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik,    

melyet természetes személyek vettek igénybe adósként vagy adóstársként, a tartozást euróban, japán jenben vagy svájci frankban tartják nyilván, a törlesztési kötelezettséget forintban teljesítik és a kölcsön fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlan, vagy állami kezességvállalással fedezett (az úgynevezett fészekrakó hitel).

Azoknak az ügyfeleknek, akik élni kívánnak a lehetőséggel a törlesztőrészletet a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat átadását követő második törlesztési hónaptól rögzített árfolyamon számítják át forintra az intézmények. A rögzített árfolyam   

a svájci frank esetében 180 HUF/CHF, az euró esetében 250 HUF/EUR, a japán jen esetében pedig 2,5 HUF/JPY. Az új árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a hitelintézetek. Erre vonatkozóan az intézmények ún. gyűjtőszámlahitel keretszerződést kötnek az adóssal. A kétfelé bontott árfolyam-különbözet mely része terheli a hiteladóst?

A hitel törlesztőrészlete alapvetően két részből tevődik össze: a tőketörlesztésből és a kamatfizetésből. E két rész aránya a törlesztés időszaka alatt változik. (Egyenlő részletekben történő (azaz annuitásos) törlesztés esetén a törlesztési időszak elején az adott havi törlesztőrészletben a kamatfizetés aránya jóval magasabb, mint a tőketörlesztés aránya, míg később a tendencia fordul, és a tőketörlesztés aránya lesz nagyobb. A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára. A két részre eső árfolyamkülönbözet későbbi megfizetése azonban csak az egyik esetben terheli az adóst! 1. Az aktuális törlesztőrészlet tőkerészének árfolyamkülönbözete az ÜGYFELEKET terheli. 2. A kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözet megfizetése az ÁLLAMOT TERHELI, azaz ezt nem a hiteladós fizeti meg (ez az ún. „mentesített követelésrész”).

Mit értünk legmagasabb devizaárfolyamon? Annak érdekében, hogy az esetleg túl magasra szökő árfolyamok ne róhassanak további terhet a devizahitellel rendelkező családokra, az a legmagasabb devizaárfolyam is szerepel a törvényben, amelyen felül már a gyűjtőszámlahitel egyenlege sem növekszik tovább. A legmagasabb árfolyamok a következők:   

a svájci frank esetében 270 HUF/CHF, az euró esetében 340 HUF/EUR, a japán jen esetében pedig 3,3 HUF/JPY.

Ki élhet az új árfolyamrögzítés lehetőségével? Az árfolyamrögzítés lehetőségével csak azok a devizában eladósodott lakossági ügyfelek élhetnek, akik az alább felsorolt valamennyi feltételnek megfelelnek az első rögzített árfolyamon történő törlesztésig: a. a devizakölcsön fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, b. a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdetéig megszünteti, c. a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot, d. amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog is terheli, e zálogjog által biztosított egyik követelés tekintetében sem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, illetve e. a zálogtárgyra nincs folyamatban lévő végrehajtás, f. pénzügyi lízingszerződés esetén a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték.

Jó ha tudja, hogy… a futamidő meghosszabbítása – mint fizetéskönnyítő lehetőség – nem kizáró ok. Az a devizahitel adós, aki korábban módosította így a szerződést, élhet az árfolyamrögzítés lehetőségével is. Meddig vehető igénybe a lehetőség? A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2013. május 31-ig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél. A feltételek fennállása esetén az intézmény köteles az árfolyamrögzítést biztosítani. Abban az esetben, ha az adós minden szükséges dokumentumot az intézmény rendelkezésére bocsátott, szerződés megkötésére 60 napon belül sor kerülhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötéséért a pénzügyi intézmény semmilyen költséget nem érvényesíthet. Fontos, hogy a hiteladósnak még az eredetileg megállapított törlesztőrészletet kell fizetnie mindaddig, amíg a rögzített árfolyam alkalmazása meg nem kezdődik. (Ellenkező esetben előfordulhat, hogy összesen 90 napot meghaladó késedelembe esik és nem veheti igénybe a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségét!) A rögzített árfolyamon először a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése utáni - a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat leadását követő - második törlesztőrészlet fizethető. A szerződés időtartama maximálisan 5 év (60 hónap) lehet, azonban záró időpontja legkésőbb 2017. június 29-re eshet. További szabály, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön lejárata.

Átléphetnek-e az új rendszerbe azok, akik a korábban kötöttek gyűjtőszámlahitel szerződést? A korábbi árfolyamgátba lépett ügyfelekre automatikusan – külön kérelem nélkül – vonatkoznak az új árfolyamgát szabályai. Elvileg ugyan van lehetőség kérni, hogy a korábbi feltételrendszer alkalmazása legyen érvényes, azonban ezt érdemes átgondolni, hiszen a „régi” rendszerben a rögzített és az aktuális piaci árfolyam közötti különbözet teljes összege az ügyfeleket terheli, míg az „újban” a kamat- és kamatjellegű díjak, költségek árfolyam-különbözetre eső részét az állam és az intézmény átvállalja. A gyűjtőszámlahitel-szerződés módosításának szabályai A rögzített árfolyamon való törlesztés megszüntetése először annak kezdetétől számított 36 hónapot követően, legkésőbb pedig a teljes futamidő lejáratát megelőző utolsó előtti törlesztőrészlet esedékessége előtt kezdeményezhető. A hitel részleges vagy teljes előtörlesztése is lehetséges, azonban a teljes előtörlesztést a pénzügyi intézmény csak abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlára vonatkozó tartozást is fedezi. Részleges előtörlesztés esetén az eredeti devizakölcsön előtörlesztése valósul meg, tehát nem kérhető a gyűjtőszámlahitel előtörlesztése. Hogyan történik a devizahitelszerződésből és a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből fennálló tartozás törlesztése a rögzítés időszakát követően? A hiteltartozás összege Amennyiben belépett a programba, a rögzítés periódusának megszűnését követően – de legkésőbb 2017. július elsejétől – a havi fizetési kötelezettség két részből tevődik majd össze. 



Az egyik: a devizahitelszerződés törlesztése, mely újra az aktuális, piaci árfolyamon történik. Mivel a forint/devizák egymáshoz képesti árfolyamának alakulása nagyon változó, előre nem tudni, hogy a rögzítés lejártát követően milyen mértékű lesz a devizahitel törlesztő részlete. A másik: a gyűjtőszámlahitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettség, mely abban az esetben áll fenn, ha a gyűjtőszámlán tartozás halmozódott fel a rögzítés időszaka alatt. Ez esetben a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet mértékét a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény úgy köteles megállapítani, hogy a gyűjtőszámlahitel után fizetendő törlesztőrészlet – a kamattal és egyéb költségekkel együtt – nem haladja meg a rögzítés periódusa alatt fizetett utolsó törlesztőrészlet 15%-át.

Ha tehát a rögzítés időszakában utolsó részletként 70.000 forintot fizetett, akkor a gyűjtőszámlahitel törlesztése mértékét 70.000 x 0,15 vagyis maximum 10.500 forintban állapíthatják meg. Ez az összeg tartalmaz tőkét és kamatot is. Az egyes hitelek futamidejének alakulása 1. A devizahitel törlesztése az eredeti szerződés szerinti futamidő szerint folytatódik tovább. 2. A gyűjtőszámlahitel futamideje a bemutatott törlesztési korlátok figyelembevételével kerül meghatározásra, de nem lehet hosszabb, mint az eredeti devizakölcsön futamideje +30 év. 3. További, a két hitel (a devizahitel és a gyűjtőszámlahitel) törlesztesztésére együtt érvényes korlát, hogy a törlesztés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A hiteladós 75 életévét meghaladhatja a gyűjtőszámlahitel futamideje abban az esetben, ha több hiteladós van az eredeti devizaalapú hitelszerződésben, és legalább egy hiteladós nem tölti be a 75. életévét a gyűjtőszámlahitel futamideje alatt. E két futamidő korlát a gyűjtőszámlahitelszerződés mértékére meghatározott 15%-os plafonnál is erősebb, így amennyiben e két határidő másként nem lenne betartható, akkor a hitelező jogosult a

15%-ot meghaladó mértékben megállapítani a gyűjtőszámlahitel után fennálló fizetési kötelezettséget. Jó ha tudja, hogy… a hitelező a rögzített árfolyam záró időpontjától számított 15 napon belül köteles írásban értesíteni az adóst a gyűjtőszámlahitel-szerződés futamidejéről és első kamatperiódusára érvényes havi törlesztőrészlet forint összegéről. Vállalható-e a megállapítottnál magasabb törlesztőrészlet fizetése a rögzített árfolyamon való törlesztés lezárultát követően? A vonatkozó jogszabály értelmében az adós kérheti hitelezőjétől, hogy a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeg törlesztésére a fentebb meghatározott mértéket (15%) meghaladó mértékben kerüljön sor. Abban az esetben, ha a hiteladós a rögzítés időszaka után biztonsággal tudja magasabb összeg fizetését is vállalni, akkor erről írásban kell értesítenie hitelezőjét a rögzítés záró időpontját megelőző legalább 60 nappal. Erre irányuló kérelmében meg kell, hogy határozza azt is, melyik az a magasabb összeg melynek törlesztését vállalja. Az összeg kalkulálásakor, vegye figyelembe, hogy a devizahitel szerződéséből fennálló fizetési kötelezettségét is teljesítenie kell! A döntést a leírtak szerint ráér majd később is meghozni, hiszen az előzetes értesítés csak a rögzítés lejártát megelőző 3-4. hónapban kell majd elküldenie. A közszférában dolgozókra vonatkozó speciális szabályok Azok a közszférában dolgozók, akik megfelelnek a feltételeknek, az alábbi kedvezményeket vehetik igénybe:  





Az intézmények legelőször a közszférában dolgozók kérelmét fogadják be; Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függő mértékben kamattámogatást nyújt a gyűjtőszámla ügyleti kamatához. A gyermektelen dolgozó számára 3% a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1% kamattámogatás jár. A kamattámogatás mértéke azonban nem haladhatja meg a tényleges ügyleti kamat mértékét; Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A támogatás összege megegyezik 2012. február 1-től a rögzített árfolyam alkalmazása közötti időszak kezdetéig (de legkésőbb 2012 júliusáig) eltelt időszak alatt megfizetett eredeti és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek különbségével. Az egyszeri, vissza nem térítendő támogatást, a devizakölcsönre vonatkozó előtörlesztésként kell elszámolni, melyért előtörlesztési díjat az intézmények nem számolhatnak fel.

A kedvezmények fő szabály szerint az alábbi közszférában dolgozó adósokra érvényesek:      

A munkáltatói igazolás kiállításakor alkalmazásban áll, és nem áll felmentés vagy lemondás hatálya alatt; Az eredeti devizakölcsön (majd a gyűjtőszámlahitel) szerződés adósa vagy adóstársa; A devizakölcsön fedezetét vagy a lízing tárgyát képező lakóingatlanban 2011. december 1. napján és a kérelem benyújtásáig bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és ott életvitelszerűen lakik; A devizakölcsön fedezetétül szolgáló lakóingatlanban legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik (kivéve pénzügyi lízing esetén); A devizakölcsön fedezetét képező lakóingatlanon kívül más lakás- vagy lakóingatlantulajdonnal nem rendelkezett 2011. december 1-jén és a kérelem benyújtásáig; Írásban hozzájárul meghatározott adatok átadásához, és munkáltatója általi kezeléséhez.

A vissza nem térítendő támogatásnak további feltétele, hogy a közszférában dolgozók

 

2011. december 30-áig jelezték végtörlesztési szándékukat a pénzügyi intézmény felé és ezt bejelentették munkáltatójuknak, továbbá a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést 2012. szeptember 30. napjáig megkötik.

Fontos, hogy a vissza nem térítendő támogatás csak akkor jár, ha a gyűjtőszámlahitel szerződést 2012. szeptember 30. napjáig megkötik. Ennek érdekében időben gondolja át helyzetét, fizetőképességét. Ha pedig eldöntötte, törekedjen hiánytalan kérelmet benyújtani, hiszen a szerződés megkötésére 60 nap áll az intézmény rendelkezésére.