Pénzügyek FISKÁLIS- ÉS DEVIZAPOLITIKA
2016.03.22.
Fiskális politika
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK Az állam funkciói: Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása;
az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket
az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges
feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy
igazságtalanul képes ellátni Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az
igazságosság biztosítása
Az állam funkcióinak csoportosítása:
1.
Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben
2.
Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani
3.
Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak)
4.
Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek)
Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a
5.
foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása 6.
Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése
7.
Gazdasági:
a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció)
a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása) piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának
csökkentése
környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal)
a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása
Az államháztartás felépítése
I. Központi költségvetés
III. Elkülönített
állami pénzalapok
II. Helyi önkormányzatok
IV. Társadalombiztosítási alapok
I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása Jellemzői: pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának
kereteit intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik
szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző
tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében
A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei 1.
gazdálkodó szervezetek befizetései
2.
fogyasztáshoz kapcsolt adók
3.
lakosság befizetései
4.
központi költségvetési szervek befizetései
5.
helyi önkormányzatok befizetései
6.
nemzetközi pénzügyi bevételek
7.
pénzintézetek társasági adója és osztaléka
8.
adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek
A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik
A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai 1.
gazdálkodó szervezetek támogatása
2.
fogyasztói árkiegészítés
3.
felhalmozási kiadások
4.
a társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások
5.
központi költségvetési szervek támogatása
6.
helyi önkormányzatok támogatása
7.
elkülönített állami pénzalapok támogatása
8.
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások
9.
adósságszolgálat, kamattérítés
10.
általános tartalék és céltartalék
A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati
szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország,
Franciaország, Hollandia, Olaszország, NagyBritannia, Japán, stb.) Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA,
Kanada, Svájc, Ausztria)
A finanszírozás módjai probléma: az adott körzetből származó jövedelem adó
mekkora hányada maradjon helyben, s a köz-ponti költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között?
Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó)
A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (különben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)
A finanszírozás módjai 1.
Központosított modell: a felső szinten meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a
forrás előteremtés sem feladatuk 2. Önkormányzati modell: a helyi döntéshozók
elhatározásától függő eredmények születnek, amelyhez az erőforrások származhatnak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből
II. AZ ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a
saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI:
Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása
A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések, beruházások)
A közösségi feladatok megoldása lehet:
Központi (jogbiztonság)
Körzeti (oktatás, egészségügy)
Helyi (bölcsőde)
Az önkormányzatok gazdálkodása adóbevételek – központi adóbevétel egy része; saját
adókivetési jog gyakorlása állami támogatások – helyi adók kiegészítése; helyben
végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése egyéb saját bevételek – működésből származó ár-és
díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek
III. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap, amely az állam egyes
feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)
Elkülönített állami pénzalapok (I.) Alap / (Felelős)
Cél
-Munkanélküliek ellátásának biztosítása, Munkaerőpiaci Alap - foglalkoztatási helyzet (Gazdasági miniszter) javítása, - képzési programok Radioaktív hulladékok Központi Nukleáris -elhelyezése Pénzügyi Alap - Paksi atomerőmű (Gazdasági miniszter)
leszerelése A veszélyeztetett területeken élők éves díj kártérítést Wesselényi M. Ár- és fejében kaphatnak belőle. Belvízvédelmi Alap A fizetendő éves díj (Pénzügyminiszter) mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg.
Bevételek
Kiadások
- célhoz kapcsolódó - járulékok (munkaadói kifizetések, járulék, munkavállalói - alap működésének a járulék) kiadásai, - költségvetési támogatás - képzés feltételeinek a - egyéb megteremtése - munkahelyteremtés elhelyezés, tároló Radioaktív anyagokat előkialakítása , ill. átalakítók, valamint alap működését biztosító felhasználók befizetései kiadások - A veszélyeztetett területeken élők A díj befizetése fejében az befizetései. A fizetendő alap baj esetén - legfeljebb éves díj mértékét az 15 millió forint értékben ingatlan értéke mellett megtéríti a teljes anyagi annak fekvése határozza veszteséget. meg. - Állami támogatás
Elkülönített állami pénzalapok (II.) Alap / (Felelős)
Cél
Bevételek
Kiadások
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Oktatási miniszter)
Az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítése.
- Gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (adóalap 0,3 százaléka), - állami támogatás, - önkéntes befizetések, adományok.
Alapkutatás, kutatásfejlesztés, ipari vagy alkalmazott kutatás, technológiai innováció, melyek célja, új és versenyképes termékek, eljárások, szolgáltatások kifejlesztése.
Szülőföldalap (Külügyminiszter)
Szülőföldön való boldogulás feltételeinek megteremtése, a határon túli magyarok számára, identitásuk megőrzésének a segítése.
- Magyar állampolgárok adójuk 1%-át felajánlhatják. - önkéntes befizetések, adományok - Költségvetési támogatás
Nemzeti Kulturális alap (Oktatási miniszter)
Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, terjesztésének a támogatása,
- Bizonyos termékek és szolgáltatások után befizetett járulék, - önkéntes befizetések, - költségvetési támogatások,
Határon túli magánszemélyek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások pályázati úton való támogatása.. - Kulturális évfordulók, fesztiválok, rendezvények támogatása, - nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatása.
Elkülönített állami pénzalapok (III.) ELŐNYEI:
bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől
vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat
a pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók
irányításuk demokratikus
HÁTRÁNYAI:
a nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését)
a források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák
a közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől
az állami pénzek kezelése decentralizálódik
IV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JELLEMZŐI:
állami szabályozás
jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok)
szociális kockázatok lefedése
nem nyereségorientált tevékenység
kötelező jellegű
csoportos ekvivalencia elv jellemzi
A társadalombiztosítás FŐ FELADATAI:
Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói)
Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati
szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék)
Szociális jellegű kiadások finanszírozása
FŐ BEVÉTELEI:
munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok
a társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek
A KINCSTÁR Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető és beszedő helyének, információs rendszerének, a
közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve
A költségvetés egyenlege (I.) ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a
kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány
(deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli
A költségvetés egyenlege (II.) szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével
(visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási
lehetőséget deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír
állomány megnő
a költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és
pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ( ÁKK)
KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók),
kiadásait (állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)
A költségvetési politika általános célja A költségvetési politika általános célja a hosszú távú
gazdasági növekedés biztosítása: A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása
fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása; visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása
A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség
lehető legkisebb szintre való leszorítása
Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció)
Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. ’90-es évek első fele)
A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei INFLÁCIÓ (Lehető legalacsonyabb)
GDP (Stabil gazdasági növekedés)
MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehető legalacsonyabb)
EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg)
Pl.: Import nő Kereslet miatt a külföldi valuta
felértékelődik Nemzeti valuta inflálódik Egyensúly romlik Két tényező változik együtt
A fenntartható gazdasági növekedés A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy
mindkét tényező kedvezően változzon:
infláció egyensúly munkanélküliség GDP
anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: „Mindig
széllel szemben kell vitorlázni”)
recesszió idején „laza” költségvetési politika Kiadást növelni (kormányzati beruházások) Bevételt csökkenteni (adócsökkentés)
fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)
Az állami beavatkozás kezdete 1929-1933 túltermelési válság (a klasszikus köz-
gazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból)
Say-dogma: minden kínálat megteremti a saját
maga keresletét (ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek) az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében
Az állami beavatkozás kezdete A munkabér kettős jellege: tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül lehetőleg alacsony legyen makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része => minél magasabb
probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)
A válság további lehetséges okai hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás
(árfolyam csökkenéskor jelentős probléma) ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent) az I. világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizálódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett) 1929. október 29. „fekete kedd”
A válság további lehetséges okai kisebb kereslet csökkenő árak csökkentett
termelés munkások elbocsátása kisebb kiáramló bér további összkereslet csökkenés…
a probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő
árumennyiség is sok, vagyis a termelés továbbnövekedése még alacsonyabb árat eredményez
A beavatkozás eszközei John Maynard Keynes: az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálat és a kereslet közötti űrt, de ügyelve arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen 1933-tól Roosevelt döntése alapján New Deal
A beavatkozás eszközei egységnyi pótlólagos állami keresletbővítés
a gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez a hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)
A beavatkozás eszközei Automatikus eszközök: Munkanélküli segély: recesszió esetén: elbocsátás csökkenő összkereslet segély pótlólagos vásárlóerő kisebb mértékű csökkenés fellendülés esetén: munkaerő felvétel a munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenésekisebb mértékű növekedés
Progresszív adózás: a gazdaság túlfűtött állapotba kerül a pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) elmozdulás a stabilizáció irányába
ha
A beavatkozás eszközei Diszkrecionális eszközök: közmunkák eseti kifizetések; jóléti kiadások adókulcsok változtatása A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy
autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása
A beavatkozás eszközei
J.M.Keynes: az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális lehetőségeit
Milton Friedman: a monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem
érhető el eredmény
a gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni
csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik
a kapacitások adottnak vehetők
a pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő
A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a
hosszabb távú racionális döntések meghozatalához
Témakörök Monetáris politika
Devizapolitika
Fiskális politika
Devizapolitika
A fizetési mérleg
Külkereskedelem – devizapiac
Nemzetközi hitelforgalom A fizetési mérleg definíciója A fizetési mérleg részei A fizetési mérleg és a külső egyensúly
Külkereskedelem - devizapiac Nyitott- zárt gazdaság (lakosság, vállalatok,
áht,külföld)
1. behozatali és kiviteli forgalom hogyan alakítja a valuta keresletét és kínálatát 2. Egyéb nemzetközi pénzáramlások milyen befolyással bírnak
Fizetési mérleg: Összefoglalja egy adott időszak
nemzetközi kereskedelmi + tőkemozgással kapcsolatos műveletit, könyvelési nyilvántartás formájában Árfolyampolitika: hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre
Külkereskedelem - devizapiac A és B ország – kereskedelmi forgalmat A pénze
szerint, dollárban számolják el B elad A-nak – dollárt kap érte, ez neki nem jó! El kell adnia, hogy jent kapjon érte! A vesz valamit B-től – jenre van szüksége!
Kialakul a devizapiac!
Külkereskedelem - devizapiac
USD kereslet – A ország exportja (B importja) USD kínálat – B ország exportja (A importja)
Külkereskedelem - devizapiac Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti
kereskedelem egyensúlyban van ! Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió USD kereskedelmi volumen mellett Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne? Kínálat meghaladná a keresletet! Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!
Külkereskedelem - devizapiac Miért pont 150 jen/USD az árfolyam?
Gazdasági racionalitás!
A országban a kókuszdió 120 USD/tonna Belép a külkereskedelem! – B országtól is lehet venni! B országban 1 tonna kókuszdió 12000 jen Mi történik, ha az árfolyam 200 jen/dollár? A-béli kereskedő 12000/200 = 60 USD-ért tud vásárolni B-ből kókuszdiót!
Külkereskedelem - devizapiac Mi fog történni? A-ban termelt kókusz iránti kereslet visszaesik –lenyomja
a 120 dolláros árat Dollárkínálat erősödik a devizapiacon (jen kereslete nő) – lenyomja a 200 jen/USD árfolyamot B-ben megnő a kókusz iránti kereslet – felmegy a 12000 jenes ár Szép lassan az árak kiegyenlítődnek! A-ban 100 USD lesz a kókusz ára, B-ben 15000 jen,
valutaárfolyam pedig = 150 jen/USD
Külkereskedelem - devizapiac Egy ár törvénye – Low of one price (LOOP)
Ez minden tradeable termékre érvényes! Vásárló-erő paritás (purchasing power parity): a
kialakult devizaárfolyam mellett a külkereskedelmi forgalomban szereplő termékek ára egyenlő a két országban! Big Mac index (lásd később)
Nemzetközi hitelforgalom A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket
nyújtani, kölcsönt felvenni!
A – 25 % az éves kamatláb B – 16 % az éves kamatláb
B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A
értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni!
A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – kamat csökken B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő
Kamatlábak kiegyenlítődnek!
Nemzetközi hitelforgalom Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B
befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet
Nemzetközi hitelforgalom A importja – 65 millióra nő A exportja – 45 millióra csökken IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország
mérlegében! De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól!
A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy
ország importja és exportja megegyezik!
A fizetési mérleg definíciója Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi
vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül Az SNA rendszer felépítéséhez igazodva folyó és felhalmozási számlákon alapul Egy nemzetgazdaság nettó vagyonának (net worth) változását mutatja Rezidensek – nem rezidensek (alapvető gazdasági érdek hova kötődik?)
A fizetési mérleg definíciója A valóságos tranzakciók több országgal
kapcsolatosan realizálódnak, különféle valutanemben. A kimutatás összehasonlíthatósága megköveteli a közös nevező használatát!
Mi legyen a kimutatás valutaneme? Ez Magyarország esetében az euró. Mi legyen az alkalmazott árfolyam? Deviza középárfolyam.
A fizetési mérleg definíciója Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak
finanszírozása – 2 helyen könyvelődik el (A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.)
A folyó fizetési mérleg Reálgazdasági tranzakciók (áruforgalom, szolgáltatások),
export – aktív tétel, külföldi fizetőeszköz beáramlás Tőkebefektetésekhez kapcsolódó - kamat és osztalék – jövedelmek Munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalások (munkavállalók hazautalása, nyugdíj) Egyéb (nemzetközi segélyek, jóvátételek) Közvetlen tételei a makrokeresletnek!
A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem-monetáris arany
2. Szolgáltatások 2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások 2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások 2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások
3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei 3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek 3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Magyarországon létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei
3.3. Portfólió befektetések jövedelmei 3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 3.3.2. Kötvények 3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák
3.4. Egyéb befektetések jövedelmei
4. Viszonzatlan folyó átutalások
Tőkemozgások típusai Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért
fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI) Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus!
Tőkemozgások típusai A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros
kölcsönhatás és átváltás van. A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel) A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot,a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)
Egyéb statisztikák A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott
időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja. SNA (System of National Accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg
Árfolyam politika Hogyan változik, változtatják a valuta árát és ez
milyen hatással van a belgazdasági folyamatokra, a fizetési mérlegre
Árfolyamelméletek az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke direkt árfolyamjegyzés: pl.: 1 HUF = 0,4 JPY
(Egységnyi hazai pénz külföldi pénzben vett ára) indirekt árfolyamjegyzés: pl.: 1 EUR = 300 HUF
(Egységnyi külföldi pénz ára hazai pénzben) az árfolyamérték emelkedése a külföldi valuta felértékelődését és a hazai valuta leértékelődését jelenti
Árfolyamelméletek valutaárfolyam: Ha az árfolyamot készpénzek között
értelmezzük
devizaárfolyam: Ha az árfolyamot számlapénz
átváltásánál alkalmazzuk
az árfolyamváltás iránya szerint lehet vételi-, eladási-,
középárfolyam (Az irányt a pénzügyi vállalkozás szempontjából értelmezzük)
A köztük lévő reláció a következő: Valuta vételi < Deviza vételi < Devizaközép < Deviza eladási < Valuta eladási
Árfolyamelméletek 1. Valuta vételi és eladási árfolyam:
a bank valutát vásárol forintért valutát ad el forint ellenében
a pénzváltás pénzárama, a vételi és eladási árfolyam közötti marge fedezi a pénzváltás költségeit (Jelentősebb, mint a devizaműveleteké)
okai: Hazai és külföldi jegybankpénz tartása, raktározása, biztosítása, elveszett kamat fedezése
2. Deviza vételi árfolyam: a bank valutára szóló követelést vásárol számlapénzért (Pl.: Vállalatok exportárbevételének átváltása forintra)
Árfolyamelméletek 3. Deviza eladási árfolyam: a bank valutára szóló követelést ad el számlapénzért (Pl.: Import kiegyenlítése érdekében, a vállalat forint számlapénzét átváltja külföldi számlapénzre és átutalja a
külföldi partner számlájára)
4. Devizaközép árfolyam: ha nem történik meg a pénzek átváltása, de
az elszámolások miatt fontos a különböző pénzeket átváltani (Pl.: mérleg készítés; külföldi devizában nyilvántartott követelések és tartozások; külföldről behozott apport értékének beemelése a
mérlegbe; stb.)
Árfolyamok fajtái Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank
határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam) Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el. Van deklarált árfolyam de ettől bizonyos határok között szabadon el lehet térni
A devizagazdálkodás Devizagazdálkodásnak azokat a
mechanizmusokat nevezzük, amelyek meghatározzák
a gazdálkodók külföldi fizetőeszközhöz jutásának feltételeit, mennyiségi korlátait és felhasználásának szabályait
A devizagazdálkodás típusai 1. Kötött devizagazdálkodás:
csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium)
külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer)
a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített árfolyamon
Magyarországon 1929-től 1990-ig fő vonásaiban a kötött
devizagazdálkodás volt jellemző. A Magyar Nemzeti Bank gyakorolta a devizamonopólium jogát
Kötött devizagazdálkodás Rögzített árfolyam Piaci (fekete) árfolyam: ha a piaci árfolyam magasabb, mint a hivatalos, akkor mindenki igyekszik a kötött pályán valutához jutni és a piacon értékesíteni
nő a folyó fizetési mérleg hiánya és a külföldi eladósodás és csökken a devizatartalékok nagysága
ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, akkor az állam drágábban jut valutához, mint a piacon megtehetné (fordított folyamat játszódik le)
Kötött devizagazdálkodás
Hátrányok
Előnyök Állam ellenőrizni tud,
devizatartalékok nagysága Csökkentheti az árfolyamkockázatot Forró pénzek kikerülnek Sokkok hatása csökken Import, luxuscikkek fogyasztása csökken
Fejlettséget, nyitottságok
akadályozza Árfolyamkockázat nem szűnik meg Működő tőke leáll Sokkok hatása szétterül minden gazdasági szereplőre Diktatúrában működik
A devizagazdálkodás típusai 2. Szabad devizagazdálkodás: teljesen szabad devizagazdálkodás esetén mindenki
korlátozás nélkül tarthat birtokában külföldi fizetőeszközt és minden esetben, szabadon válthatja át hazai pénzre és viszont feltételezi, hogy az árfolyamot a hazai valuta
kereslete és kínálata határozza meg
A konvertibilitás Konvertibilisnek nevezzük egy ország pénzét, ha szabadon, kötöttségektől mentesen lehet átváltani
más országok fizetőeszközére.
A konvertibilitás fajtái 1. Kire vonatkozik?
Jegybanki: csak a jegybank számára engedélyezett a szabad átváltás (csak önálló jegybank esetén lehet jelentősége) Belső: a devizabelföldiek számára szabad az átváltás Külső: a devizakülföldiek számára szabad az átváltás (külföldiek számára lehetőség a hazai befektetésre de a tőkejövedelmek szabad átutalása repatriálása is lehetővé válik)
A konvertibilitás fajtái 2. Mire vonatkozik?
Korlátozott: a konvertibilitás a fizetési mérleg folyó tételeire terjed csak ki (szabad az átváltás az export és az import esetén; a tőkejövedelmet szabadon lehet repatriálni; a tőkemozgás viszont engedélyhez kötött, pl.: külföldi vásárlás vagy hitelezés)
Teljes: a konvertibilitás kiterjed a fizetési mérleg összes tételére (a tőkemozgások is kötöttségektől mentesek)stabil gazdaságok
Részleges: a fizetési mérleg forgalmának meghatározott arányára terjed ki (a konvertibilitás felé vezető átmeneti időszakra jellemző)
A konvertibilitás fajtái 3. Törvényekkel alátámasztott-e?
De facto: a konvertibilitást hivatalosan nem deklarálták, de nem büntetik a hazai és a külföldi pénzeszközök cseréjét (a kialakult „szürke” árfolyam a konvertibilitás bevezetésekor az egyensúlyi árfolyam meghatározásának bázisa lehet)
De jure: jogilag deklarált és engedélyezett konvertibilitást jelent
