LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIARĂ ŞI METODICA PREDĂRII ACESTEIA PENTRU OBŢINEREA GRADULUI II TEMATICA PENTRU OBŢINEREA GRADULUI I PROFESORI A FOKOZATI VIZSGÁK TEMATIKÁJA MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL – Tanárok – NYELVTUDOMÁNY Célok és követelmények A szakirodalom legújabb eredményeinek, szempontjainak, módszereinek megismerése és gyakorlati alkalmazása. Tematika A nyelv mint társadalmi jelenség. A nyelv rétegződése. A magyar nyelv táji változatai. A sztenderd és a vernakuláris változat. A diglosszia. A kétnyelvűség (kisebbségi kétnyelvűség) és a nyelvcsere. A nyelvművelés és a nyelvi tervezés. A magyar nyelvjárások. Fontosabb nyelvjárási sajátosságok. Sztenderd és nyelvjárás viszonya az iskolai oktatásban. A kétnyelvűség. A kétnyelvűség tipológiája. Kontaktusjelenségek tipológiája. Kölcsönelemek a magyar nyelvben. A magyar nyelv román eredetű elemei. A kisebbségi (kétnyelvű) magyar nyelvváltozatok sajátosságai. Nyelv és gondolkodás. A gyermeknyelv. A nyelvi készségek fejlesztése iskoláskorban, ennek összefüggései a gondolkodás fejlődésével. A nyelvi rendszer szintjei. Variánsok és invariánsok a nyelvben. A nyelv rendszerszerűsége. A nyelvi rendszer paradigmatikus és szintagmatikus síkja. A nyelvi jel fogalma és típusai, sajátos vonásai. A nyelvek kölcsönhatása, az érintkezés társadalmi és lélektani vetületei, a művelődéstörténeti háttér Produktivitás és kreativitás a nyelvhasználatban. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között (eredet, típus, areális kapcsolatok). A rendszerszerű nyelvvizsgálat kialakulása a század elején. Szemiotika és szövegtan. A mai magyar nyelv rendszere és története A magyar helyesírás jellege és alapelvei. A szófajfelosztás és a szófajok a magyarban. A szófajtani rendszerezés problémái. A morfémák osztályozása a magyarban (Tőmorfémák és toldalékmorfémák. A tőtípusok rendszere. A szóelemek egymáshoz kapcsolódása). Jelezés, ragozás az ige és a névszók paradigmájában. Képzés és összetétel. A szintagmák és fajtáik. A mondattani viszonyjelölés eszközei. Az egyszerű mondat szerkezete. Az összetett mondatok szerkezeti típusai. Modalitás és mondatfajta. Leíró nyelvészet és történeti nyelvtudomány. A magyar nyelv történeti kapcsolatai (kontaktus a szomszéd nyelvekkel). A nyelvi változások tudatosításának lehetőségei az iskolai oktatás különböző fokain. A magyar nyelvtörténet és a művelődéstörténet, valamint az irodalom összefüggései. A szövegnyelvészet. Szöveggrammatika, szövegszemantika és szövegpragmatika. A szövegkohézió szemantikai és pragmatikai eszközei. Szövegfajták, szövegtipológia. A szövegnyelvészet az oktatásban. A mai stilisztika nyelvelméleti alapjai. Szövegnyelvészet és stilisztika. A stilisztikai elemzés újabb szempontjai és módszerei (szövegszervezési elvek, szövegszintek és kontextusok szerinti elemzés). SZAKIRODALOM Kötelező irodalom Jászó Anna (szerk.): A magyar nyelv könyve. Bp., 1991. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. Balogh Dezső – Gálffy Mózes – J. Nagy Mária: A mai magyar nyelv kézikönyve. Buk., 1971. Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1996. Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. (és a további kiadások) Dobos B. Magda: A nominális szerkesztésmód a magyar impresszionista szépirodalomban. Buk., 1979. P. Dombi Erzsébet: Öt érzék ezer muzsikája. Buk., 1980. B. Gergely Piroska: Magyar történeti nyelvtan. Sokszorosított egyetemi jegyzet. Kolozsvár, 1978. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
1
Grétsy László – Kovalovszky Miklós (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv I—II. Bp., 1980—1985. Hajdú Mihály: Magyar tulajdonnevek. Bp., 1994. Uő.: Általános és magyar névtan. Bp., 2003. Hoffmann István: A helynevek rendszerének nyelvi leírásához. MNyj. 37 (1999), 207-216. Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Bp., 2000. Kiss Jenő: Társadalom és nyelv. Bp., 1995. Uő.: Társadalom és nyelvhasználat. Szociolingvisztikai alapfogalmak. Bp., 1995. Kiss Jenő – Szűcs László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése I—II. Bp., 1998. Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Bp., 2001. Péntek János: Teremtő nyelv. Buk., 1988. Uő.: A nyelv ritkuló légköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. Kolozsvár, 2001. Uő.: Népi nevek, népi hagyományok. Marosvásárhely, 2003. Uő.: Anyanyelv és oktatás. Csíkszereda, 2004. Péntek János – Benő Attila (szerk.): Nyelvi érintkezések, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban. Kolozsvár, 2003. Péntek János – Benő Attila (szerk.): Nyelvi jogi környezet és nyelvhasználat. Kolozsvár, 2005. Petőfi S. János – Benkes Zsuzsa: A szöveg megközelítései. Bp., 1998. J. Soltész Katalin: A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979. Szabó Zoltán (szerk.): A szövegvizsgálat új útjai. Buk., 1982. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus megközelítésének fő irányai. Bp., 1998. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Bp., 1999. Szilágyi N. Sándor: Magyar nyelvtan I. Tankönyv. Buk., 1980. Uő.: Hogyan teremtsünk világot? Kolozsvár 1996. (Vagy http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi). Uő.: Elmélet és módszer a nyelvészetben. Kolozsvár, 2004. Wardhaugh, Ronald: Szoviolingvisztika. Bp., 1995. Zsemlyei János: A mai magyar nyelv szókészlete és szótárai. Kolozsvár, 1996. Ajánlott irodalom Az 1992. december 15-16-i nyelvművelő konferencia teljes anyaga. Ny. 117, 1992, 4. sz. Bakos Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. Bp., 1982. Benkő Loránd: A társadalom anyagi és szellemi műveltsége a szókincs történeti vizsgálatának tükrében. ÁNyT. VIII (1972), 11-27. Uő.: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1998. Uő.: Az Árpád-kor magyar szövegemlékei. Bp., 1980. Uő.: A magyar nyelv történeti nyelvtana. Bp., 1991., II/1. Bp., 1992., II/2 Bp., 1995. Berrár Jolán: Próbák és problémák. A mai magyar nyelv tankönyv új kiadásához. A szófajok: MMNySzgy. I. 119—38. Bíró Zoltán: Beszéd és környezet. Buk., 1984. Csernicskó István – Váradi Tamás (szerk.): Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat. Bp., 1996. Fábián Pál: Az akadémiai helyesírás előzményei. Bp., 1967. Fekete Péter és V. Raisz Rózsa (szerk.): A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. MNyTK. 196. Bp., 1993. Fülöp Lajos (szerk.): Anyanyelvi nevelésünk a középiskolában. Bp., 1988. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Bp., 1995. Hoffmann István: A helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993. Imre Samu – Szatmári István – Szűts László (szerk.): A magyar nyelv grammatikája. NytudÉrt. 104. sz. Bp., 1980. Ionescu-Ruxăndoi, Liliana – Chiţoran Dumitru: Sociolingvistica. Buc. 1975. Jakobson, Roman: Hang – Jel – Vers. Bp., 1979. Kálmán Béla: A nevek világa. Bp., 1973. Kálmán László: Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Bp., 2001. Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről. Bp., 1999. Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. FejLeírNyt. 57—90. Kemény Gábor (szerk.): Normatudat – nyelvi norma. Bp., 1992. Kemény Gábor – Kardos Tamás (szerk.): A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában. Bp., 1994. Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Bp., 1984. Kiefer Ferenc: A modalitás. Linguistica. Series C, Relationes 1. 1990. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Bp., 2000. Kiefer Ferenc: Lehetőség és szükségszerűség. Bp., 2005. Kiss Jenő: Magyar anyanyelvűek – magyar nyelvhasználat. Bp., 1994. Kiss Jenő-Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet. Bp., 2003. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
2
Kontra Miklós: Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. Bp., 1992. Lengyel Zsolt: A gyermeknyelv. Bp., 1981. Lesznyák Márta: Kétnyelvűség és kétnyelvű oktatás. Magyar Pedagógia 96, 1996. 3: 217—30. Marcus, Solomon: Poetica matematică. Buc., 1970. – A nyelvi szépség matematikája. Bp., 1984. D. Mátai Mária: Nyelvünk élete. Bp., 1994. A. Molnár Ferenc: Anyanyelv, vallás, művelődés. Kolozsvár, 1999. H. Molnár Ilona: Az igei csoport, különös tekintettel a vonzatokra. MMNySzgy. I. 230—62. Murvai Olga (szerk.): Stilisztikai tanulmányok. Buk., 1976. Murvai Olga: Szöveg és jelentés. Buk., 1980. Pais Dezső: A magyar ősvallás nyelvi emlékeiből. Bp., 1975. Péntek János: Normagondok Erdélyben (1793—1993): Nyr. 118. 1994, 2:133—44. Uő.: Szociolingvisztikai dilemmák. Korunk VII. 1996, 9:36—42. Uő.: Anyanyelvű oktatás és az anyanyelv oktatása Erdélyben. In: Anyanyelvi nevelés – embernevelés. Bp., 1995, 42—50. Péntek János – Teiszler Pál (szerk): Nyelvelméleti tanulmányok. Buk., 1975. Petőfi S. János: Szöveg, szövegtan, műelemzés. Bp., 1990. Szathmári István – Várkony Imre (szerk.): A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Bp., 1979. Szemere Gyula: Az akadémiai helyesírás története. Bp., 1974. Szende Aladár (szerk.): Anyanyelvi nevelés – embernevelés. MNyTK. 198. Bp., 1995. Szilágyi Ferenc: Fejtsünk szót. Bp., 1993. Szilágyi N. Sándor: Ne lógasd a nyelved hiába. AESZ-füzetek. Kolozsvár, 2000. (Vagy folytatásokban a Helikon 1996. október 25. – 1997. május 10. között megjelent számaiban). Telegdi Zsigmond (szerk.): Hagyományos nyelvtan – modern nyelvészet. Bp., 1972. Voigt Vilmos: Bevezetés a szemiotikába. Bp., 1977. Az I. fokozati tudományos – módszertani dolgozatok témajavaslatai 1. A nyelvi változás megismertetésének lehetőségei a középiskolai oktatásban. 2. A helyes kiejtés tanítása, szakköri gyakorlásának módszerei. 3. Az iskolai nyelvhelyesség kérdései a szaktárgyi és a nem szaktárgyi órákon 4. A stíluskészség fejlesztésének elvi és módszertani kérdései a gimnáziumi vagy a líceumi tagozaton konkrét közlési helyzetekhez igazodó fogalmazási gyakorlatok alapján. 5. Módszertani lehetőségek az összehasonlító stilisztikai elemzés készségének a kialakítására a gimnáziumi vagy a líceumi tagozaton. 6. A házi olvasmányok szerepe a tanulók szókincsének fejlesztésében. Pl. szinonimagyűjtés stilisztikai minősítésekkel. 7. Befogadói stílusérzékenység fejlesztésének elvi és módszertani kérdései a gimnáziumi vagy líceumi tagozaton. 8. Az egykorú nyelvállapot és az írói nyelvhasználat szembesítése XVI-XIX. századi irodalmi szövegekben. 9. A névkultúra felmérése és fejlesztésének lehetőségei az anyanyelvoktatásban. 10. Egy település mai/történeti személy- vagy földrajzi névanyagának vizsgálata és annak hasznosítása az anyanyelvi oktatásban és a nevelésben. 11. A helyi nyelvjárás és az irodalmi nyelv viszonya az általános iskolai anyanyelvoktatásban. 12. A tanulók nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. 13. Regionális elemek a tanulók nyelvhasználatában. 14. A tanulók kétnyelvűségének tipológiája, jellemzői. 15. Kontaktuselemek és –jelenségek a tanulók nyelvhasználatában. 16. A nyelvi megértés szintjei (beszédértés, írott szöveg megértése) az oktatás különböző fokozatain. 17. A nyelvi produkció szintjei és fejlesztésének lehetőségei (beszédkészség, szövegalkotás). 18. Kísérleti oktatási anyag kidolgozása a tanulók alapnyelvének és a nyelvi környezetének függvényében. 19. Felzárkóztató anyanyelvi programok, módszerek a kedvezőtlen nyelvi környezet ellensúlyozására. 20. A nyelvtan oktatása kontrasztív alapon. 21. A magyar mint idegen nyelv tanítása. 22. Magyar-román/népmet/közmondások összevető vizsgálata. 23. A nyelvi produktivitás és kreativitás fejlesztése az általános iskolában. 24. A rendszerszemlélet érvényesítése az általános iskolai anyanyelvoktatásban. 25. Határozóragos névszók névutói szerepben egy író műveiben. A gyűjtött anyag hasznosítása az oktatásban. 26. A határozói viszonyok kifejezési módja egy nyelvjárásban. Az eredmények értékelése a tanulók nyelvhasználata alapján. 27. A helyi nyelvjárás igeidőinek egybevetése az irodalmi nyelvivel. Az eredmények hasznosítása az iskolai nyelvtani és irodalmi oktatásban. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
3
28. A szókincsgazdagítás módszertani lehetőségei a II. tagozat valamelyik osztályában. 29. A helyesírási készség fejlesztése az általános iskola V. osztályában. 30. A tanulók csoportos munkájának megszervezése a nyelvtanórán. 31. A leíró, elbeszélő fogalmazás tanítása az V-VIII. osztályban. 32. Multimediális szövegek elemzése. Kép és szöveg kapcsolatok tanítása a magyarórán (V-VIII. osztályban, IX-X. osztályban). 33. Film és irodalom kapcsolatainak elemzése a magyarórán (V-VIII. osztályban, IX-X. osztályban). 34. Filmelemzés a magyarórán (V-VIII. osztályban, IX-X. osztályban). 35. Quintilianus pedagógiai elvei és a XXI. század. 36. A retorikai képzés szerepe a véleménynyilvánítási készség formálásában 37. A meggyőzés és a manipuláció szerepe a sikeres kommunikációban. 38. Szóképek és alakzatok tanításának módszerei a közoktatásban. 39. A retorikai nézőpont a Sinistra körzet olvasásában.
Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
4
A MAGYAR IRODALOM PROGRAMJA BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A II. fokozati vizsgák céljairól: A II. fokozati vizsga a tanári pálya betöltéséhez szükséges szaktudás frissen tartására, a szemléleti nyitottság ébren tartására ösztönző lehetőség. A sikeres II. fokozati vizsga a tanár átlagosnál magasabb fokú szakmai-pedagógiai jellegű elméleti felkészültségéről, valamint oktatói-nevelői munkájának színvonalas gyakorlásáról tanúskodik. A II. fokozattal rendelkező tanár szakmai elismerésben és magasabb anyagi javadalmazásban részesül. A vizsgakövetelményekről: A vizsgakövetelmények megfogalmazásának alapvető szempontja az, hogy a vizsgára való készülés valóban segítse a pedagógust abban, hogy munkájában is alkalmazható ismeretekhez jusson, számot vethessen szakmai gondjaival, hogy megoldásokat keressen és találjon is rájuk. Ennek érdekében a korábbiakhoz viszonyítva az irodalom vizsga követelményeiben a következő tartalmi módosításokat tettük: − Csökkentettük a vizsgaanyagot; ez nem öleli fel, mint eddig, a négy éven át az egyetemen tanult összes diszciplína valamennyi témakörét, hanem csak néhányat ezek közül, az elmélyültebb tanulmányozhatóság érdekében. − Nem tételeket soroltunk föl, hanem nagyobb témaköröket, illetve mindegyik témakörhöz két-két áttanulmányozandó bibliográfiai anyagot. (Azokban az esetekben is, amikor több olvasmányjavaslat jelenik meg egy-egy témával kapcsolatban, csak kettőt kell a vizsgára kötelezően elolvasni.) − Az irodalomtörténeti témaköröket évszázadok szerint csoportosítottuk; ezen belül is két alcsoportot különítettünk el: az egyikbe a szerzők (és művek, a másikba a nagyobb irodalomtörténeti összefüggésekre vonatkozó kérdések tartoznak. − Az irodalomelméleti témakörök az irodalomértelmezés szemléleti alapját szolgáló legfontosabb ismeretekre utalnak. Ezért nem önálló „tételek” gyanánt kell kezelni őket, hanem az elméleti háttértudásra vonatkozó követelményekként. − A vizsgatételek megfogalmazásában is együtt kell érvényesülniük az irodalomtörténeti, illetve az elméleti tudásra vonatkozó követelményeknek. A II. Fokozati vizsga formáiról A II. fokozati vizsga zárthelyi írásbeli dolgozat formában történik. Az irodalom írásbeli vizsga a magyar nyelv- és irodalom, illetve a szakmódszertanból tett írásbeli vizsga része. Ezen a vizsgán irodalomból a következő műfajú vizsgafeladatok szerepelhetnek: 1) szövegértelmező feladat; 2) egy irodalmi jelenség értelmezése az összefüggésekre való rávilágítással; 3) tesztfeladatok. A dolgozatok értékelése a vizsgán ismertetett szempontok alapján történik. Irodalomtörténeti témakörök a. Régi magyar irodalom I. 1. Janus Pannonius 2. Bornemisza Péter 3. Heltai Gáspár 4. Balassi Bálint 5. Pázmány Péter 6. Apáczai Csere János 7. Zrínyi Miklós 8. Bethlen Miklós II. 1. Történetírás: res gestae - res fictae; a szóbeli hagyomány és az eredetmítoszok tudós értelmezése 2. Középkori hagiográfia: szentség, szentségi kritériumok és tipológia. A magyarországi szentkultusz sajátosságai. 3. A humanizmus antikizáló törekvései és a klasszikus retorikai-poétikai hagyomány alkalmazása a kor anyanyelvű irodalmában Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
5
4. A középkor és a reneszánsz kor gondolati hagyatékának (skolasztika, misztika - humanizmus) újraértelmezése a barokk irodalomban, a hit és a vallás relativizálódása közepette III. Olvasmányjegyzék Általános munkák: Klaniczay Tibor (szerk.): A magyar irodalom története I-II. Bp., 1964. Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere, ford. Bellus Ibolya, Szabó Zsuzsanna, Bp., 1999. Klaniczay Gábor, Az uralkodók szentsége a középkorban, Bp., 2000. Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon Bp., 2002. Balázs János: Hermész nyomában. Bp., 1987. Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelméleti gondolkodás kezdetei Magyarországon. Bp., 1988. Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom: 1. Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., 2002. 2. OLÁH Szabolcs, Hitélmény és tanközlés: Bornemisza Péter gyülekezeti énekhasználata, Debrecen, 2000. 3. Kulcsár Péter: A történetíró Heltai. In: Varjas Béla (szerk.): Irodalom és ideológia a XVI-XVII. században. Bp., 1987. 4. Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp., 1992. Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., 1996. Balassi Bálint verseinek hálózati kritikai kiadása: www.magyar-irodalom.elte.hu 5. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp., 1979. 6. Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 2003. 7. Király Erzsébet: Tasso és Zrínyi. Bp., 1989. 8. Szávai János: Magyar emlékírók. Bp., 1988. b. XVIII. századi irodalom, XIX. század eleje I. 1. Mikes Kelemen 2. névtelen szerző (közköltészeti szerző, iskoladráma-szerző, újságíró) 3. Bessenyei György 4. Csokonai Vitéz Mihály 5. Berzsenyi Dániel 6. Kölcsey Ferenc 7. Katona József II. 1. A magyar nyelvű irodalom kibontakozása: kulturális program és gyakorlat együttese 2. Megismerés és érzékenység irodalomtörténete a nemzeti ébredés korszakában 3. A magyar reformkor irodalmi toposzai az egyéni- és a csoport-lét kifejezésére 4. A vizualitás és a narrativitás megjelenési formái a reformkori magyar irodalomban III. Olvasmányjegyzék Általános munkák: Kosáry Domokos Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Akadémiai Kiadó 1990 Biró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Balassi Kiadó, Budapest 1994 Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korában. Bp., 1990. Margócsy István: Az irodalomtörténeti hagyomány helyzete a XVIII. század második felében. ItK. 1984. 3. 191-208. Első folyóirataink: Uránia. Sajtó alá rendezte Szilágyi Márton, Debrecen 1999, Első folyóirataink: Orpheus, sajtó alá rendezte Debreczeni Attila (Debrecen 2001) Kosáry Domokos: Európa és Magyarország 1848-ban In Közgyűlési előadások 1998 I. MTA Budapest 1999. 15-26 Weiss János: Mi a romantika? (Jelenkor Kiadó, Pécs, 2000) Horváth Károly: A romantika fogalma. A romantika műfaji rendje és korszakai In Horváth Károly: A romantika értékrendszere, Balassi Kiadó, Budapest 1997. 7-31 Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom: 1. Hopp Lajos: A fordító Mikes Kelemen. Universitas Bp. 2002 2. Küllős Imola: Közköltészet és népköltészet. A XVII-XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata. L’Harmattan, 2004 Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
6
Varga, Pintér: Történelem a színpadon. Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a 17-18. században. Argumentum Budapest 2000 3. Penke Olga: A filozófiai dialógus szerepe Bessenyei György bölcseleti prózájában. In A szétszórt rendszer. Tanulmányok Bessenyei György életművéről. Bessenyei György könyvkiadó. Nyíregyháza, 1998. 44-57 Mezei Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. Argumentum Bp., 1994. 4. Debreczeni Attila: Csokonai, az újrakezdések költője. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1993. Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta (s.a.r): Csokonai Vitéz Mihály: Tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002 5. Bécsy Ágnes: „Lássuk, miket mond a lekötött kalóz. Bp., 1985. Csetri Lajos (szerk.): Nem sokaság, hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok. Bp., 1986. 6. Rohonyi Zoltán: Kölcsey és Berzsenyi vitája avagy a posztkantiánus poétikai és retorikai szembesíttetés. A romantikus korszakküszöb; Janus/Osiris, Bp., 2001. 153-200. Szilágyi Márton: Kölcsey „A ferrói szent fa” című töredékének forrása. In: ItK.1994. 2-3. 228-246. ill. Még egyszer A ferrói szent fa forrásáról. ItK. 1994. 5-6. 706-707. 7. Nagy Imre: Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái. Argumentum, Bp., 1993. Arany János: Bánk bán-tanulmányok. In: Rohonyi Zoltán (szerk.): Arany János: Irodalmi tanulmányok. Kriterion, Bukarest, 1978. 73-135. c. XIX. századi irodalom I. 1. Vörösmarty Mihály 2. Petőfi Sándor 3. Arany János 4. Madách Imre 5. Kemény Zsigmond 6. Jókai Mór 7. Mikszáth Kálmán II. 1. A nemzetszemlélet irodalmi toposzai, műfajai, szótárai és a nemzet megjelenítésének irodalmi dilemmái a reformkorban és a 19. század közepén 2. Az írói létforma hivatásosodása és a századközépi irodalmi kultuszok. Az irodalmi kultuszok poétikai következményei 3. A múltról való irodalmi beszéd változó logikái a 19. század közepén és Mikszáth prózájában 4. A magyar novellisztika új formái a magyar irodalmi modernség első hullámában. A változások poétikai következményei: változó énpercepció, reflexív elbeszélés III. Olvasmányjegyzék Általános munkák: Sőtér István (szerk.):A magyar irodalom története. IV. Bp., 1969. Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet. Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában, Debrecen, 1995. A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Kijárat, Bp., 2000. Szajbély Mihály, A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Universitas, Bp., 2005. Az egyes szerzőkre vonatkozó szakirodalom: 1. Martinkó András: A földi menny eszméje Vörösmarty életművében. In: Ragyognak tettei... Székesfehérvár, 1975. Szörényi László: Hű a haladékony időhöz. Komparáció és történelemszemlélet a Zalán futásában. In: Ragyognak tettei... Székesfehérvár, 1975. 67-102. 2. Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus Petőfi költészetében. In: Világkép és stílus. Történeti-poétikai tanulmányok. Magvető, Bp., 1980. 221-250. Margócsy István, Petőfi Sándor. Kísérlet. Korona, Bp., 1999. 3. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk (Arany János kritikai öröksége). Bp., 1992. Takáts József, Arany János szokásjogi gondolkodása, ItK 2002 / 3–4., 295–313. Milbacher Róbert, „Rólad a mese mezitlábos czigány múzsaleány!?” (Második közelítés A nagyidai cigányokhoz), ItK 1997/3–4., 347–383. Dávidházi Péter, Az idegen nő testének varázsa (Az érzékiség határátlépései Arany költészetében), Alföld 1998. november, 89–103. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
7
4. Horváth Károly: Madách Imre. Bp., 1984. Barta János: Az ember tragédiája értelmezéséhez. In: A pálya végén. Bp., 1987. 278-313. S. Varga Pál, “Két világ közt választhatni”. Polifónia és többszólamúság Az ember tragédiájában, Argumentum, Budapest, 2001. 5. Barta János: Sorsok és válságok. Kemény Zsigmond tragikus emberalakjai. Kemény Zsigmond mint esztétikai probléma. In: A pálya végén. Bp., 1987. 186-277. Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. Bp., 1989. Bényei Péter, „A szerelem élete” (A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája) = Kemény Zsigmond, Kisregények és elbeszélések, s.a.r., jegyz. Bényei Péter, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997., 257– 280. Z. Kovács Zoltán, „Csak allegóriai kép?” A Férj és nő allegorikus olvasatának lehetőségeiről = Z. K. Z., „Vanitatum vanitas maga is a húmor [!]” Az irónia (korlátozásának) változatai a magyar romantika irodalmában, Osiris, Bp., 2002, 154−166. 6. Nagy Miklós: Jókairól. In: Virrasztók. Bp., 1987. 9-141. Bori Imre: Jókai és a századvég. In: Prózatörténeti tanulmányok. Újvidék, 1993. 27-52. Sz. L., A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Osiris–Pompeji, Bp., 2000. 7. Németh G. Béla: Az eszmélkedő, kései Mikszáth. In: Századutóról - századelőről. Bp., 1985. 101-128. Szilágyi Zsófia, Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK 1998 / 3–4., 514–533. Eisemann György, Mikszáth Kálmán. Kísérlet, Korona, Bp., 2001. Hajdu Péter, Csak egyet, de kétszer. A Mikszáth-próza kérdései, Gondolat─Pompeji, 2005. d. XX. századi irodalom I. 1. Ady Endre költeményei 2. Babits Mihály versei (Jónás könyve, kisebb költemények) 3. Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek; Számozott Költemények 4. Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Esti Kornél 5. József Attila költeményei 6. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Árvácska 7. Ottlik Géza 8. Weöres Sándor 9. Pilinszky János 10. Mészöly Miklós II. 1. Klasszikus modernség, avantgárd, utómodernség a 20. század első évtizedének költészetében (Ady Endre, Babits Mihály, Kassák Lajos, József Attila és kortársaik munkásságában). 2. A prózanyelv metaforizációja és önreflexiója a modernség prózájában (Krúdy, Móricz, Kosztolányi stb.) 3. Tárgyiasság és személyesség az Újhold lírájában III. Olvasmányjegyzék: Általános könyvészet: Kabdebó Lóránt – Kulcsár Szabó Ernő (szerk.): „De nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas– harmincas évek fordulóján. Pécs, JPTE, 1992. Olasz Sándor: A regény metamorfózisa. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. Bara Katalin – Csutak Judit: Epikus művek olvasása (1–2.). Líraolvasás. In: Korunk 2005/12, 2006/1, 2006/2. (www.korunk.org) Margócsy István: “névszón ige” – Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. In: “Nagyon komoly játékok” Pesti Szalon, Bp., 1996. Márton László: A kitaposott zsákutca, avagy történelem a történeteken. Jelenkor 1998. február. Az egyes szerzőkre vonatkozó munkák: 1. Kabdebó Lóránt et alii (szerk.): Tanulmányok Ady Endréről. Bp., Anonymus, 1999. Boka László: Egy új Ady-olvasás néhány lehetséges aspektusáról. In: BL: A befogadás rétegei. Kvár, KompPress, 2004. 138–148. (Vagy: http://www.kik.ro/Varad_archivum/varad_4_szam/Varad_4sz_13.htm) Ady-értelmezések. Pécs, Iskolakultúra, 2002. 2 Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. Bp., 1984. Selyem Zsuzsa: Nem-jel, nem-tudás, nem-idő. A bibliai Jónás könyve és Babits Jónás könyve apofatikus hermeneutikai megközelítése. In: Valami helyet. Bp., JAK-Kijárat, 2001. vagy Kvár, Komp-Press, 2003. 3. Deréky Pál: A magyar avantgárd irodalom (1935–1930) olvasókönyve. Bp., Argumentum, 1998. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
8
Deréky Pál: A vasbetontorony költői. Bp., Argumentum, 1992. Kabdebó Lóránt et al. szerk. Tanulmányok Kassák Lajosról. Bp., Anonymus, 2000. 4. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. Szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály. Bp., Anonymus, 1998. 5. Bókay Antal: József Attila poétikái. Bp., Gondolat, 2004. Németh Andor: József Attila. Kolozsvár, Polis, 2005. 6. Onder Csaba (szerk.): Az újraolvasott Móricz. Nyíregyháza, NYTFK, 2005. Kulcsár Szabó Ernő: Beszédaktus, szerepkör, irónia. In: KSzE: Beszédmód és horizont. Bp., Argumentum, 1994. 157–185. (vagy in: Szabó B. István szerk.: A magvető nyomában. Anonymus, Bp., 1993.) Márton Kalapáti Jolán: Érzelmesség és tárgyiasság néhány aspektusa Móricz Zsigmond Árvácska című regényében. In: Orbán–Antal–Márton: Az irodalomtanítás öröméért. T3, Sepsiszentgyörgy, 2005. (Vagy: Korunk 2005/1, www.korunk.org) 7. Szegedy-Maszák Mihály: Ottlik Géza. Kalligram, Pozsony, 1994. Jakuss Ildikó – Hévizi Ottó: Ottlik-veduta. Kalligram, Pozsony, 2004. 8. Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől Weöresről. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993. Weöres Sándor et alii: Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi, Bp., 1977. 9. Kulcsár-Szabó Zoltán: Intertextuális háttér és a szöveghagyomány rétegződése az Apokrifben. In: Hagyomány és kontextus. Universitas, Bp., 1998. 83-102. Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Universitas, Bp., 1998. 187-228. Tolcsvai Nagy Gábor: Pilinszky János. Kalligram, Pozsony, 2002. 82-128. 10. Mikola Gyöngyi: Az Ómega-pont. Töredékes vázlat a mészölyi gondolkodás evolucionista nyomairól. Jelenkor, 2002. Január. 88-95. Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Kalligram, Pozsony, 1995. d. Irodalomelméleti kérdéskörök 1. Az irodalomértést meghatározó előfeltevések és az irodalomoktatás 2. A modern irodalomtudomány paradigmaváltásai; a műértelmezés irányzatai 3. Mű és világa 4. Olvasás, megértés, értelmezés 5. A történetiség elvének hagyományos és hermeneutikai koncepciói Olvasmányjegyzék 1. Kulcsár Szabó Ernő : Történetiség Megértés Irodalom. Universitas Kiadó, Bp., 1995. Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás I-II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány Kiadása, 1994. 2. Ann Jefferson, David Robey (szerk.): Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Összehasonlító áttekintés. Osiris Kiadó, Bp., 1995. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris Kiadó, Bp., 1997. Sipos Lajos (szerk): Műelemzés - műértés. Bp., 1990. 3. Cs. Gyímesi Éva: Teremtett világ. Bukarest, 1983. Veres András: Irodalomértelmezés és értékorientáció. In: Szili József (szerk.): A strukturalizmus után. Bp., 1992. 4. Hans Georg Gadamer: Épületek és képek olvasása. In: A szép aktualitása. T-Twins Kiadó, Bp., 1994. Hans- Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris Kiadó, Bp., 1997. Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Ictus Kiadó és JATE Irodalomelmélet Csoport, Szeged, 1999. 5. Hyppolite Taine: Az angol irodalom története. Előszó. In: Bókay Antal – Vilcsek Béla szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 1998. Hans- Robert Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. In: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris Kiadó, Bp., 1997. Témajavaslatok az I-es fokozati dolgozathoz Az irodalomtanításban azért van ma szükség radikálisan átalakított megértési modellek kidolgozására, hogy a multikulturalizmus és a multimedialitás korában a tanulók megfelelő megértési stratégiákkal rendelkezve részesülhessenek / vehessenek részt a kulturális hagyományban. A szakmai önreflektivitás, amely legnagyobbrészt mások ismereteinek rendszeres tapasztalatából fakadhat, az irodalomtanítás esetében többek között azáltal biztosítható, ha az irodalomtanítás (szükségszerű) megújítása a megújuló irodalomtudományhoz, az új hermeneutikai diszkurzusokhoz kapcsolódik. Az I. didaktikai fokozat elnyeréséért elkészített szakdolgozatok az irodalomtudomány és az irodalomoktatás termékeny találkozásának "színhelyei" lehetnek; lehetőséget nyújtanak az egyetemen történő tudományos kutatások Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
9
eredményeinek pedagógiai alkalmazására és fordítva: az alkalmazási problémák kutatási fedezetének keresésére. Követelmény tehát - a témavezető egyetemi oktatóval való együttműködés eredményeképpen - olyan, kb. 50 oldal terjedelmű szakdolgozat létrehozása, amely támaszkodik az alapkutatások eredményeire, esetenként akár tovább fejlesztve azokat, illetve olyan irodalomtanítási modellt dolgoz ki és mutat be, amely megalapozza a tanulók művészetolvasási stratégiáit, fejleszti a művekkel történő párbeszéd kialakításának képességeit, felébreszti az olvasás igényét, reflektál az olvasói élménynek az értelmezői közösség általi transzformációira. Témavezető egyetemi oktatók Balázs Imre József Berszán István Egyed Emese Gábor Csilla Orbán Gyöngyi Selyem Zsuzsa Szabó Levente Témajavaslatok: 1. Olvasási stratégiák és elméleti paradigmák az irodalomtanításban (pl. strukturalizmus, irodalmi hermeneutika, dekonstrukció stb.) 2. Az esztétikai nevelés lehetőségei 3. A szövegekkel foglalkozó tudományok (pl. retorika, grammatika, poétika, esztétika, filozófia stb.) "találkozása" irodalomórán 4. Az irodalomtanítás komparatív megközelítése (pl. román és magyar, vagy magyarországi és romániai irodalomtanítási modellek) 5. Az olvasás médiumai 6. Az olvasás mint rituális folyamat 7. A Balassi-kutatás eredményei és a középiskolai oktatás 8. Elektra történetének értelmezései: Szophoklész, Euripidész, Bornemisza. 9. Fejezetek a magyar nyelvű iskolai színjátszás történetéből (pl. Csokonai iskoladrámája) 11. Magyar nyelvű művek világirodalmi összefüggésben (pl. Petőfi János vitézének forrásai (ókori, reneszánsz…) 11. Valamely, a 19. század második felében kiadott vidéki irodalmi lap, időszaki kiadvány, olvasóegylet, irodalmi társaság, színház működésének filológiai feltárása, irodalomszemléletének értelmezése 12. Világirodalmi toposzok újraértése a korai magyar modernizmus szövegeiben: a végzetes nő, a dandy, a Jónás-toposz a századvég-századelő magyar irodalmában 13. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba c. könyvének hasznosíthatósága a kortárs irodalom megértésében 14. Az írás szerepe az identitás megformálásában Ottlik Géza Iskola a határon c. regényében 15. Weöres Sándor alternatív irodalmi kánonjának jellegzetességei, lehetséges hatásai a nevelésben 16. A kommunizmus irodalmának olvasatlehetőségei 17. Mit jelent regionálisan olvasni egy irodalmi művet? Alapkönyvészet: - Bókay - Vilcsek: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 1998. - Bókay - Vilcsek - Szamosi - Sári: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002. - Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás I-II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. - Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Bp., 2006. Alapkönyvészet: - Bókay - Vilcsek: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 1998. - Bókay - Vilcsek - Szamosi - Sári: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002. - Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás I-II. A Pauz Kiadó és az Universitas Kulturális Alapítvány kiadása, 1994. - Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben. Krónika Nova Kiadó, Bp., 2006. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
10
IV. Módszertan Célok és követelmények A pedagógiai gondolkodás, a döntési struktúrák differenciáltabbá válása a tanítási tapasztalat, a saját és a tanulók tevékenységére való tudatos reflexió alapján. Tematika A magyar nyelv és az irodalom korszerűsítésére irányuló alternatív törekvések. Alternativitás az oktatás tartalmában. A szaktudományok (nyelvtudomány, irodalomtudomány) és az anyanyelv és irodalom oktatásának összefüggései. Alternatív tankönyvek A magyar nyelv és irodalom oktatásának tervezése. A képességfejlesztő (követelményközpontú) tanterv egységei: fejlesztési követelmények, kompetenciák és képességek, részletes követelmények, tanulási tevékenységek, tartalmak. Képesség, tevékenység és ismeret egysége. Az egyéni tervezés formái: kalendarisztikus terv, tematikus terv (a tanulási egység terve), óravázlat A tudatos és funkcionális nyelvhasználat kialakítása. A nyelvi képességek: szóbeli és írásbeli kifejező képesség, szóban elhangzó és írott szövegek megértésének képessége (szövegértés, szövegértelmezés). A képességközpontú oktatás és az oktatási stratégiák kapcsolata. Az oktatási stratégia és a módszerek közötti kapcsolat tudatosítása A magyartanítás szervezési módjai és munkaformái. A frontális munka, az egyéni munka, a párban folyó tanulás, a csoportmunka, kooperatív tanulás. A szervezési formák kombinatorikus (szimultán) alkalmazása. A magyaróra szaktudományi, didaktikai és pszichológiai rétegei A tanulók önálló tanulása. Az eredményes tanuláshoz szükséges pszichológiai előfeltételek megteremtése a magyartanításban. Motiválás. A kognitív önszabályozó stratégia. A differenciálás és az individualizálás fokozott érvényesítése Az értékelés funkciói és folyamata a magyarórán. Szummatív, formatív, diganosztizáló és leíró értékelés. Képességfejlesztés és diagnosztizálás. A tanulók értékelése, a tanítási-tanulási folyamat értékelése, rendszerszintű értékelés Kötelező olvasmányok 1. Berszán István−Gábor Csilla−Orbán Gyöngyi: Olvass, gondolkozz, értelmezz! Felkészítő érettségizőknek és felvételizőknek magyar irodalomból. Kolozsvár, 1999. 2. Bara Katalin – Csutak Judit: Epikus művek olvasása (1–2.). Líraolvasás. In: Korunk 2005/12, 2006/1, 2006/2. (www.korunk.org) 3. Falus Iván: Az oktatás stratégiái és módszerei. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 221−267. 4. Fóris-Ferenczi Rita: Anyanyelv-pedagógia. Kolozsvár, Ábel Kiadó, 2006. 5. Fóris-Ferenczi Rita−Orbán Gyöngyi et alii: Beszélgetőkönyv a megértő irodalomoktatásról. T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003. 6. Golnhofer Erzsébet: A pedagógiai értékelésről. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1998. 392−417. 7. M. Nádasi Mária: Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In.: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 368−389. 8. Nahalka István: A tanulás. In.: Falus Iván: Didaktika Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.. 117−155. 9. Orbán Gyöngyi: Megértő irodalomoktatás. Kolozsvár, 1998. 10. Réthy Endréné: Az oktatási folyamat. In.: Falus Iván: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998., 221−267. 11. Réthy Endréné: Motiváció, tanulás. Tanítás, Miért tanulunk jól vagy rosszul? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. 12. Szilágyi N. Sándor: Ne lógasd a nyelved hiába. AESZ-füzetek. Kolozsvár, 2000. (Vagy folytatásokban a Helikon 1996. október 25. – 1997. május 10. között megjelent számaiban). 13. Vidákovich Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. In: Gácser József (szerk.): Gondolatok a nevelésről. Pedagógiai Antológia II. JGYTF Kiadó, Szeged, 1993. 197−237. ∗ A magyar nyelv és irodalom tanterve (I−XII. osztály) Ajánlott olvasmányok 1. Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák − különbségek. Egy differenciált tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992. 2. Csapó Benő: A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 3. Fóris-Ferenczi Rita: Tantervek átminősülése. Kolozsvár, Erdélyi Tankönyvtanács 1999. 4. Horváth György: Pedagógiai pszichológia. Veszprém. 1998. 5. Káldi Tamás−Kádárné Fülöp Judit: Tantervezés. Iskolaszolga, Budapest, 1996. Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
11
6. Loránd Ferenc: Hét kérdés – hét válasz az értékelés funkcióiról és eljárásrendjéről a komprehenzív iskolában. Új Pedagógiai Szemle. 1998. 4. 7. Nagy József: XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Notă Programele au fost elaborate de Universitatea Babeş-Bolyai Cluj-Napoca, Facultatea de Litere şi Facultatea de Psihologie şi Ştiinţe ale Educaţiei.
Programa pentru obţinerea gradelor didactice – profesori, limba şi literatura maghiară maternă
12
