Szabálysértések
A jogszabályok értelmében nagyon sok olyan szerv van, amely jogosult szabálysértési eljárást lefolytatni. Ilyenek például a közterület-felügyelet, a rendőrség, a helyi önkormányzat jegyzője, a közlekedési hatóság, a vámhatóság, de akár a mezőőr, a halőr és a természetvédelmi őr is. Ezek a szervek bírságot is kiszabhatnak, a helyszínen, vagy az eljárásuk során Például az élő vizeken engedély nélkül horgászó pecást a halőr, hivatalos nevén a halászati őr fogja megbírságolni. 1. A helyszíni eljárás Ha a szabálysértés elkövetését a hatóság tagja (rendőr) észleli, és az elkövetést az érintett is elismeri, helyszíni bírság szabható ki. Ha az elkövető elismeri a szabálysértés elkövetését, alá kell írnia az erről szóló nyomtatványt, amely tartalmazza a bírság összegét is. Ebben az esetben az eljárás véget ér, nincs lehetőség fellebbezni, vagy részletfizetést kérni! Ha nem ismeri el, akkor rendes szabálysértési eljárás indul el, amely során magasabb ös�szegű bírságot is kiszabhat a hatóság. Alaposan gondoljuk tehát végig, hogyan reagálunk, mert ha nem fizetünk a helyszínen, később magasabb összegű bírsággal nézhetünk szembe. A szabálysértés elkövetését akkor javasolt elismerni, ha azt valóban elkövettük és az egyértelműen megállapítható. Ha úgy gondoljuk, hogy nem követtük el a szabálysértést, akkor is mérlegelni kell, hogy be tudjuk-e bizonyítani később, hogy nem követtük el. Ha például azért akar megbüntetni a rendőr, mert nincsen első, vagy hátsó lámpa a kerékpárunkon, akkor – ha valóban ez a helyzet – jobban járunk, ha elismerjük a szabálysértést és aláírjuk a bírságot. Ha az elkövető nem ismeri el a szabálysértést, akkor a hatóság tagja a helyszínen idézheti az érintettet 5 napon belüli időpontra. A helyszíni bírság összege 5.000 Ft és 50.000 Ft között lehet (ha hat hónapon belül két szabálysértést követ el az érintett, akkor maximum 70.000 Ft is lehet!). A helyszíni bírságot a helyszínen kapott csekken kell befizetni, a bírságolás napját követő 30 napon belül.
3
Ha nem fizetjük be a helyszíni bírságot határidőn belül, akkor van még lehetőség közérdekű munkára való átváltást kérni (erről lásd a 7. fejezetet). Ha azonban ez sem történik meg, akkor a bírságot szabálysértési elzárásra változtatják át (erről lásd a 6. fejezetet)! A helyszíni bírság megfizetésénél nagyon fontos a határidő betartása, hiszen egy-két nap csúszás is eredményezhet elzárást! 2. A rendes eljárás Ha nem történt helyszíni bírságolás, vagy az érintett nem ismerte el a szabálysértés elkövetését, akkor rendes eljárás indul el. Az eljárás során a hatóság tisztázza, hogy megtörtént-e a szabálysértés, megvizsgálja és értékeli a rendelkezésére álló bizonyítékokat (pl. fényképfelvételek), ha pedig szükséges, akkor bizonyítást is lefolytathat (pl. tanút hallgat meg, szakértőt rendel ki). Az elkövető személyes meghallgatása nem kötelező, ha a tényállás egyértelmű, e nélkül is lefolytatható az eljárás. Az érintett az eljárás során kérheti, hogy a rá vonatkozó dokumentumokat, bizonyítékokat megismerhesse. Joga van benyújtania saját bizonyítékait (fotó, videófelvétel stb.), vagy indítványozhatja egyéb bizonyítékok beszerzését, felhasználását (pl. tanú meghallgatása, szakértő kirendelése). Ezen kívül felvilágosítást kérhet az ügy állásáról, vagy jogi képviselőt hatalmazhat meg, illetve jogorvoslattal élhet a számára kedvezőtlen határozat ellen. Az eljárás végén a hatóság vagy megállapítja az elkövető felelősségét és valamilyen büntetést, illetve intézkedést szab ki, vagy megszünteti az eljárást. Büntetés lehet: ~ pénzbírság, ~ szabálysértési elzárás, ~ közérdekű munka. Intézkedés lehet: ~ figyelmeztetés, ~ járművezetéstől eltiltás, ~ elkobzás, ~ kitiltás,
4
A hatóság egy ügyben egyszerre rendelkezhet büntetésről és intézkedésről is, de dönthet úgy is, hogy csak az egyiket szabja ki - kivétel ez alól a figyelmeztetés, ami mellett csak elkobzás alkalmazható. Ezek a büntetések, intézkedések minden esetben az elkövetett szabálysértéstől függenek. Ittas vezetés esetén például pénzbírság mellett a hatóság járművezetéstől eltiltást is elrendelhet. 3. Mi a teendő, ha nem értünk egyet a hatóság döntésével? Amennyiben az érintett a szabálysértési hatóság döntésével nem ért egyet, akkor a döntés közlésétől számított 8 napon belül kifogással élhet. A kifogásban le kell írni, hogy miért nem ért egyet az érintett a döntéssel. Ilyen ok lehet az, hogy a szabálysértést nem az érintett követte el, vagy a döntést túlságosan szigorúnak tartja (például túl nagy a pénzbírság összege). Fontos tudni, hogy helyszíni bírság kiszabása esetén nincs jogorvoslat! Ha a hatóság úgy hozza meg a döntését, hogy az érintettet nem hallgatta meg, akkor 8 napon belül kérhető a személyes meghallgatása. A meghallgatás alapján hozott döntés ellen a közléstől számított 8 napon belül lehet ugyancsak lehet kifogást tenni. A kifogást először a döntést meghozó hatóság bírálja el, és lehetősége van rá, hogy maga megváltoztassa a döntését. Azonban, ha az érintett ezzel sem ért egyet, akkor 8 napon belül ismét kifogás tehető. Ez az újabb kifogás csak a döntésnek arra a részére vonatkozhat, amelyet a döntést hozó hatóság maga megváltoztatott. Ha a döntést hozó hatóság maga nem változtatja meg a döntését, akkor megküldi az ügy iratait a bíróságnak, amely elbírálja a kifogást. Ha a szabálysértés miatt eredetileg is a bíróság járt el, és nem tartott tárgyalást, akkor 8 napon belül tárgyalás tartása kérhető. A szabálysértési tárgyalást követően meghozott döntés ellen 8 napon belül fellebbezéssel élni! A döntésről szóló dokumentumban a hatóságnak mindig le kell írnia, hogy ha nem értünk egyet a döntéssel, akkor mit tehetünk. Fontos, hogy mindig olvassuk el figyelmesen, hogy a döntés ellen hány napon belül, kinek címezve kell a kifogásunkat előterjeszteni. A határidők betartására különösen figyeljünk, mert ha nem tartjuk be őket, utána már nem lehet mit tenni.
5
4. Büntetések és intézkedések a) pénzbírság A pénzbírság összege 5.000 - 300.000 Ft között lehet. (Ha valaki 6 hónapon belül harmadjára követ el szabálysértést, akkor a pénzbírság összegének felső határa 450.000 Ft) Bizonyos közlekedési szabálysértések esetén fix mértékű pénzbírságot szabnak ki, amely a fix mértékű helyszíni bírság duplája. A pénzbírságot 30 napos határidő alatt kell megfizetni. Ha nem fizetjük be pénzbírságot, akkor lehet kérni annak közérdekű munkára való átváltását (erről lásd a 7. fejezetet). Ha sem önkéntes fizetés, sem közérdekű munkára való átváltás nem történt, akkor a bírságot szabálysértési elzárásra változtatják át (erről lásd a 6. fejezetet)! Lehetőség van részletfizetést vagy fizetési halasztást is kérni, a fizetésre rendelkezésre álló 30 napon belül. A hatóság egy alkalommal legfeljebb hat havi halasztást adhat vagy engedélyezheti a pénzbírság vagy szabálysértési költség legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. Ha a halasztás folytán kitűzött új határidőn belül nem fizetjük meg a bírságot, vagy valamelyik részletfizetést nem teljesítjük, akkor a bírságot az általános szabályok szerint átváltják elzárásra. b) szabálysértési elzárás Szabálysértési elzárást kétféle módon kaphat a szabálysértés elkövetője: helyszíni bírság, szabálysértési bírság be nem fizetése miatt, vagy önálló büntetésként, olyan szabálysértés elkövetése esetén, amely ilyen büntetéssel sújtható (például magánlaksértés, garázdaság). A szabálysértési elzárás időtartama legfeljebb 60 nap lehet. (Ha valaki 6 hónapon belül harmadjára követ el szabálysértést, akkor az elzárás időtartamának felső határa 90 nap lesz). Ebbe az időbe bele kell számítani a szabálysértési őrizetet és a négy órát meghaladó előállítást is. Elzárást csak bíróság szabhat ki. Elzárást nem lehet kiszabni azzal szemben, aki: ~ fogyatékos személy ~ kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy ~ várandósság 12 hetét elérő nő ~ 14 éven aluli gyereket egyedül nevelő szülő ~ aki fogyatékos, vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik
6
c) közérdekű munka Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni. A közérdekű munkát kiszabó határozatban a hatóság meghatározza, hogy ~ mennyi a közérdekű munka időtartama ~ milyen munkát kell végezni; A közérdekű munka elrendelését követő teendőkről lásd az 5. fejezetet! A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, a legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke 180 óra lehet. Ebbe bele kell számítani a szabálysértési őrizetet és a négy órát meghaladó előállítást is. A közérdekű munkát hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidőben - díjazás nélkül kell elvégezni. Közérdekű munkaként olyan munka végzésére kötelezhető az elkövető, amelyet a foglalkoztathatósági szakvélemény alapján, előreláthatóan képes elvégezni. A közérdekű munkát napi 6 órában kell végezni. Ha az eljárás alá vont személy a közérdekű munkát nem végzi el, akkor a bíróság átváltoztatja azt szabálysértési elzárásra. Közérdekű munkát nem lehet kiszabni azzal szemben, aki: ~ fogyatékos személy ~ kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy ~ várandósság 12 hetét elérő nő ~ 14 éven aluli gyereket egyedül nevelő szülő ~ aki fogyatékos, vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik ~ 16 éven aluli Amennyiben az elkövető a közérdekű munkát sikeresen elvégzi, akkor a foglalkoztató az ezt tanúsító dokumentumokat a munkaügyi központnak, amely igazolja a szabálysértési hatóság felé. d) figyelmeztetés Figyelmeztetést akkor szab ki a hatóság, ha a szabálysértés kisebb súlyú és úgy ítéli meg, hogy ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. e) járművezetéstől eltiltás Járművezetéstől eltiltást egyes közlekedési szabálysértések esetén szab ki az erre hatáskörrel bíró hatóság. Az eltiltás legrövidebb időtartama egy hónap, leghos�szabb időtartama egy év. Az eltiltás vonatkozhat meghatározott járműfajtára és járműkategóriára is.
7
f) elkobzás A szabálysértés elkövetésével kapcsolatban a hatóság elkobozhat olyan dolgokat amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak (például bizonyos szerszámok), amelynek a birtoklása jogszabályba ütközik (például kábítószer), vagy amely veszélyezteti a közbiztonságot (például fegyverek). Az olyan dolog elkobzását is elrendelheti a hatóság amely szabálysértés elkövetése útján jött létre (hamisított termékek), amelyre a szabálysértést elkövették, vagy amelyet a szabálysértés befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak (például gépjármű). Elkobozza a hatóság az olyan tárgyakat, vagy pénzt is, amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az eljárás alá vont személy tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott. g) kitiltás Kitiltást abban az esetben lehet elrendelni, ha a szabálysértést sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggésben követik el, ebben az esetben az elkövetőt meghatározott sportrendezvényről, vagy sportlétesítményből lehet kitiltani. Kitiltást lehet alkalmazni még abban az esetben is, ha a szabálysértést kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban követik el, ilyen esetben az eljárás alá vont személy kitiltható a kereskedelmi létesítményből vagy kereskedelmi tevékenység helyéül szolgáló egyéb helyszínről. A kitiltás legrövidebb tartama hat hónap, leghosszabb tartama két év. 5. Teendők a közérdekű munka kiszabását követően 1. J elentkezni kell a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi hivatalnál a közérdekű munkát elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 3 napon belül. 2. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül foglalkoztathatósági szakvéleményt is be kell szerezni. Ezt a szakvéleményt orvos (pl. háziorvos) állítja ki, aki azt vizsgálja meg, hogy az érintett egészségügyi állapota alapján milyen munkát tud elvégezni. Ennek a költségét – az idei évben: 1.900 Ft - a szabálysértés elkövetőjének kell fizetnie! 3. A munkaügyi központ a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével és az érintett beleegyezésével foglalkoztatót rendel ki. Olyan foglalkoztatót kell kijelölnie, amely az érintett lakó-vagy tartózkodási helye szerinti településen működik, vagy tömegközlekedési eszközzel nem kell egy óránál többet utazni a munkavégzés helyéhez.
8
6. Pénzbírság/helyszíni bírság meg nem fizetése Ha az elkövető nem fizeti be a 30 napos határidőn belül a pénzbírságot, vagy a helyszíni bírságot, akkor a bíróság tárgyaláson a bírságot elzárásra változtatja át. A bírság elzárásra való átváltását akkor lehet csak elkerülni, ha az érintett vállalja, hogy ledolgozza a büntetést közérdekű munkában. Ezt a szándékot azonban csak szigorú határidőn belül lehet kérni: a fizetési határidőt (30 nap) követő 3 munkanapon belül kell jelezni a munkaügyi hivatalnál! Ha ezt a határidőt az érintett lekési, akkor a bíróság elzárást fog kiszabni. Amennyiben a bíróság határoz az átváltásról, akkor 5.000 forint pénzbírságot/ helyszíni bírságot 1 nap elzárásra, illetve 6 óra közérdekű munkára változtat át (6 óra közérdekű munkát 1 nap alatt kell ledolgozni). A meg nem fizetett pénzbírság ezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni a számításnál.) Tehát 25.000 forint helyszíni bírságért 5 x 6 órát kell közérdekű munkában dolgozni (25.000 osztva 5.000 = 5), ami 5 napi munkát jelent. Amennyiben elzárásra változtatja át a bíróság a bírságot, akkor 5 nap elzárást fog kiszabni (25.000 osztva 5.000 = 5). A szabálysértési hatóság köteles határozatában tájékoztatni az elkövetőt arról, hogy lehetősége van a pénzbírságot megváltani közérdekű munkával. 7. Hogyan kérhető a pénzbírság vagy helyszíni bírság közérdekű munkára történő átváltása? 1. Jelentkezni kell a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes munkaügyi hivatalnál. Helyszíni bírság esetén ez a bírságolást követő 30 + 3 nap, szabálysértési bírság esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 + 3 nap. 2. A jelentkezést követően a munkaügyi központ felajánl valamilyen munkát. 3. 15 napon belül foglalkoztathatósági szakvéleményt kell beszerezni. Ezt a szakvéleményt orvos (pl. háziorvos) állítja ki, aki azt vizsgálja meg, hogy az érintett egészségügyi állapota alapján milyen munkát tud elvégezni. 4. A munkaügyi központ a foglalkoztathatósági szakvélemény figyelembevételével és az érintett beleegyezésével foglalkoztatót rendel ki. Olyan foglalkoztatót kell kijelölnie, amely az érintett lakó-vagy tartózkodási helye szerinti településen működik, vagy tömegközlekedési eszközzel nem kell egy óránál többet utazni a munkavégzés helyéhez.
9
8. Fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Fiatalkorúnak a 14 és 18 év között személy minősül. Fiatalkorúra csak akkor lehet pénzbírságot kiszabni, ha vállalja annak megfizetését. Az elzárás fiatalkorúak esetén legfeljebb 30 nap lehet. Közérdekű munkát csak 16 éven felüli személy vonatkozásában lehet kiszabni. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a 14 és 16 év közötti elkövetők nem fizetik be a bírságot, akkor esetükben nincsen lehetőség közérdekű munkára átváltani a büntetést, hanem feltétlenül elzárásra kell azt átváltani.
10
Kiadó: Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda 1082 Budapest, Üllői út 68. Szerző: dr. Udvari Márton. A kiadványban szereplő fotó R Barraez D´Lucca munkája. Forrás: www.flickr.com
emnet D
