TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-20130011 PEDAGÓGUSKÉPZÉS, PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA A KÖZÉPDUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN SZAKMAI NAP MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS SZEKCIÓ CSERNÉ DR. ADERMANN GIZELLA
ÉRTÉKELNI MINDENKI TUD?
Mindenkit értékelnek, tehát – mindenki tapasztalatból megtanulja az értékelés modelljeit – Az értékelést tanuljuk a pedagógusképzésben is, de mit tanultunk róla?
AZ ÉRTÉKELÉS JELENTŐSÉGE AZ EMBER ÉLETÉBEN BEFOLYÁSOLJA AZ ÉNKÉPET MOTIVÁL VAGY DEMOTIVÁL INFORMÁLJA A KÖRNYEZETET AZ ÉRTÉKELT SZEMÉLYRŐL (A tanárt saját tevékenysége, a szülőt gyermeke, a munkaadót a jelentkező várható teljesítménye sikeréről, és így tovább) AZ ISKOLAI ÉRTÉKELÉS MEGHATÁROZHATJA AZ EGYÉN ÉLETÚTJÁT (hova veszik fel, mi lesz belőle…)
ELŐFORDULT-E ÖNNEL?? Diákkorában ugyanarra a tudásra egyik vizsgáztatónál jobb jegyet lehetett szerezni, mint egy másik, szigorúbb tanárnál? Érettségin, záróvizsgán a vizsgabizottság tagjai különbözőképpen vélekedtek egy hallgató teljesítményéről? Kollégája ugyanazt a dolgozatot másképp értékelte, mint Ön? Az Ön munkáját különböző értékelők másképp minősítették? És így tovább...
GONDOLKODOTT-E AZON, HOGY… Mit jelent az értékelés szó?
Az értékelésnek van-e köze valamilyen értékhez? Mit is tesz Ön akkor, amikor értékeli a tanulóit? Mit tesz a szakértő vagy a főnöke, ha Önt értékeli?
ÉRTÉKELNI CSAK AZ ÉRTÉK SEGÍTSÉGÉVEL LEHET
Egy kis szóelemzés – a szó töve : ÉRTÉK Kinek mi az érték? Van-e objektív érték?
HOGYAN ZAJLIK AZ ÉRTÉKELÉS?
• Érték = ideális állapot • Értékelendő = reális állapot • Értékelési folyamat: a reális és ideális állapot összehasonlítása
Reális állapot
Ideális állapot
A REÁLIS ÉS AZ IDEÁLIS ÁLLAPOT… Kinek mi az ideális állapot? Hogyan hasonlítjuk össze a reális és az ideális állapotot? Nem torzít-e a leképezés?
A JÓ ÉRTÉKELÉS FELTÉTELEI Minden értékelő számára azonosan értelmezett érték (ideális állapot).
A reális állapot jellemzőinek reprezentativitása. A reális és a valós állapot összehasonlításában a hibák, torzítások elkerülése.
Melyikük az ideális?
Leképezhető-e a valós állapot, azaz a tanulás hatására kialakult tudás a maga komplexitásában?
PÉLDÁK A RÖGZÍTETT ÉRTÉK HIÁNYÁRA – ÉRETTSÉGIN ÍRT 100 DOLGOZATOT 6-6 JAVÍTÓ ÉRTÉKELTE Jelölt Tantárgy
Mind a 6 bíráló elfogadta
Mind a 6 bíráló elutasította
Elfogadták és elutasították
Matematika
20%
44%
36%
Angol
16%
37%
47%
Latin fordítás
10%
40%
50%
Fizika
13%
37%
50%
Francia fogalmazás
9%
21%
70%
Filozófia
10%
9%
81%
Bírálók közötti egyet (nem) értés fogalmazás dolgozatok értékelésében 5. osztályos tanuló dolgozatának értékelése (fogalmazás, helyesírás, külalak) - 22 tanár által 12
10
8 Fogalmazás 6
Helyesírás Külalak
4
2
0 Jeles
Jó
Közepes
Elégséges
Elégtelen
Bírálok közötti egyetértés matematika dolgozatoknál 3. és 5. osztályos matek dolgozat osztályzatainak megoszlása 16 értékelőnél 14 12 10 8
Matematika 3.o. Matematika 5.o.
6 4 2 0 Jeles
Jó
Közepes
Elégésges
Elégtelen
EGY HATODIKOS FOGALMAZÁS ÉRTÉKELÉSE (74 PEDAGÓGUS OSZTÁLYZATAI)
Legnagyobb szórás a helyesírás értékelésében!
szórása: 0,955
EGYSZERŰ MATEMATIKA DOLGOZAT (2.O., 56 FŐ OSZTÁLYZATA ALAPJÁN)
Átlag: 3,125 Szórása: 0,955
TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉNÉL AZ ÉRTÉK RÖGZÍTÉSE = A KÖVETELMÉNY RÖGZÍTÉSE
A követelmény közvetlen kapcsolatban áll az értékelés céljaival és végső soron az oktatási célokból vezethető le. A követelmény/referencia-adatsorok nem léteznek eredeti állapotukban, hanem ki kell dolgozni őket. A célokból levezett követelményeknek viszonylagos stabilitással kell rendelkeznie. A referenciát azonosíthatjuk a mérhetővé tett követelményekkel.
A REÁLIS ÁLLAPOT LEKÉPEZÉSE
A REFERÁLÓ ADATOK VAGY INDIKÁTOROK: AVAGY MIT KÉRDEZZÜNK? Leképezik a reális állapotot – a tanuló tudását, képességeit, stb.
Mintavételen alapulnak (ld. tételhúzásos vizsga, esszé). A referáló adatok kiválasztásának veszélyei!!!
A REÁLIS ÉS AZ IDEÁLIS ÁLLAPOT ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBÓL LESZ AZ ÉRTÉKÍTÉLET
Értékítélet: a referencia- és a referálóadatok összehasonlításának eredménye. (Az értékítélet nem azonos az értékalkotással!!!) Az értékítélet vonatkoztatási köre szerint lehet: – analitikus (referenciaadatok egyes elemeire vonatkozó) – globális ( a teljes referenciasorra vonatkozó) Az értékítélet-alkotásnak mindig van valamilyen – nem feltétlenül explicit formában – megfogalmazott társadalmi célja
SZUBJEKTIVITÁS AZ ÉRTÉKÍTÉLETALKOTÁSÁBAN Néhány tényező, ami fokozza az értékelés szubjektivitását Sztereotípiák Halo-effektus Pygmalion-hatás Centrális tendenciák A javítás rendje A javító következetlensége önmagával szemben Szigor vagy engedékenység az oktató részéről
PÉLDA A SZTEREOTÍPIÁKRA Weiss kísérlete: 46 tanítót két csoportba osztottak, ugyanazt a fogalmazást kellett kijavítaniuk. Az egyik csoport információja szerint a gyerek, aki írta, tehetséges, értelmiségi szülők gyermeke, a másik szerint a dolgozatot közepes képességű gyerek írta. „tehetséges tanuló” 16%-ban kiváló osztályzatot kapott, és nem volt elégtelen „közepes tanuló”-nak nem volt kiváló, de volt elégtelen jegye.
A PYGMALION-HATÁS
Egy elemi iskolában (USA) a tanulók 20%-át véletlenszerűen kiválasztva „késői kivirágzónak” mutatták be (nem valós tesztek). – A tanév folyamán a kiválasztott tanulók objektív tesztekben mért teljesítményének emelkedése magasabb volt a többiekénél. – Az eredmények nagy valószínűséggel a tanári elvárás hatásának köszönhetők.
A JAVÍTÓ KÖVETKEZETLENSÉGE – EGY PÉLDA 15 történész értékelt 15 fogalmazást, majd 10 hónap múlva közülük 12-vel újraértékeltették a dolgozatokat. 210 esetben vizsgálták meg, hogy az elsőként és a másodikként adott jegyek azonosak-e. 210 esetből 92-ben megváltozott az értékelés. A változás oka lehet a tanári fizikai és mentális egészsége, az értékelési szempontok megváltozása, a javítás sorrendje. D
AZ ÉRTÉKELÉS TUDOMÁNYOSSÁGÁNAK A FELTÉTELEI
Érvényesség – azt értékeljük, amit értékelni akartunk
Megbízhatóság – a véletlen szerepének minimalizálása Objektivitás – az értékelő tárgyilagossága
FOGALMI ÉS TARTALMI ÉRVÉNYESSÉG Fogalmi érvényesség:
Feltétele a vizsgálni kívánt tudás, viselkedés, kompetencia mérhető formában történő leírása. Tartalmi érvényesség: A vizsgált tudás jól reprezentálja a teljes tudást.
Feladat: 1.Válasszuk ki azt a tanulót az osztályból, aki a legjobb tanulási képességgel rendelkezik! 2. Hasonlítsuk össze egy teszt és egy szóbeli felelet tartalmi érvényességét!
ELŐREJELZŐ ÉS EGYIDEJŰ ÉRVÉNYESSÉG Előrejelző (prediktív) érvényesség:
Különös szerepe van a felvételi vizsgákon, a differenciált csoportba sorolásnál – azt mutatja, hogy egy későbbi feladatban mennyire lesz sikeres a tanuló. Egyidejű érvényesség: Előrejelzésre valamilyen helyettesítő tudást használunk, ami kapcsolatban lehet a még el nem sajátított tudással.
MEGBÍZHATÓSÁG
A megbízhatóság a vizsgálat/mérés állandóságáról (konzisztenciájáról) ad információt A megbízhatóság megállapítása: •Az értékelők közötti egyetértés •Mérés-megismételt mérés •Ekvivalens formák módszere •Belső konzisztencia„félbevágás” •Más módszerrel megismételt mérés
AZ OBJEKTÍVITÁST BEFOLYÁSOLÓ TANÁRI ELVÁRÁSOK – a tanuló neme – a család társadalmi helyzete – faji, etnikai hovatartozás – a tanuló magatartása – a tanuló sajátos jellemzői (külső megjelenés, önbizalom, határozott fellépés, stb.)
AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI Az értékelésnek a tanulásitanítási folyamatban elfoglalt helye szerint: - Belépő/elhelyező értékelés - Formatív értékelés - Diagnosztikus értékelés - Szummatív értékelés
AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI A vizsgált teljesítmény jellege szerint
•Maximális teljesítmény •Tipikus teljesítmény A teljesítmény viszonyítása szerint •Kritérium alapú értékelés •Norma alapú értékelés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
