Pedagógiai Program

JÁSZDÓZSAI MOCORGÓ ÓVODA ÉS EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE 5122 Jászdózsa, Szent Mihály Tér. 5. Tel.: 06-57/436-006

Pedagógiai Program Intézmény OM azonosítója: 202521 Készítette:

…………………………….. Intézményvezető aláírás Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: Határozatszámon:………………….. elfogadta a nevelőtestület.

…………………………………………..

Óvodai szülői szervet nevében névaláírás

Ph.

………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében névaláírás: Hatályos: a kihirdetés napjától Eredeti példány 2 db Iktatószám:

Tartalomjegyzék Bevezető gondolatok………………………………………………………………………………………….4. o. 1. Jogszabályi háttér……………………………………………………………………………...…………..5. o. Nevelési programunk alapelvei………….…………………………………………………………………..6. o. 2. Helyzetelemzés……………………………………………………………………………………………..7. o. 2. 1. Személyi és tárgyi feltételek……………………………………………………………………...…….8. o. 3. Gyermekkép………………………………………………………………………………………………11. o. 4. Óvodakép………………………………………………………………………………………………….11. o. 5. Az óvodai élet megszervezésének elvei………………………………………………………….……….12. o. 5.1. Az óvodai élet megszervezése…………………………………………………………………….…….13. o. 6. Az óvodai nevelés feladatai…………………………………………………………………………..…..14. o. 6. 1. Az egészséges életmód alakítása…………………………………………………………………..…..15. o. 6. 1. 1. Az egészséges életmódra nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére…………………...15. o. 6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés………………………………………………………..20. o. 6. 2. 1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére……..20. o. 6.3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása………………………………………23. o. 6. 3. 1. Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére…………………………….....23. o. 6. 3. 2. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére…………………………………25. o. 7. Rendszerábra………………………………………………………………………………………..……26. o. 8. Az óvodai élet tevékenység formái és az óvodapedagógus feladatai….………………………………27. o. 8. 1. Játék………………………………………………………………………………………….…………27. o. 8. 1. 1. A játék jelentősége a gyermekek személyiségformálásban………………………………………27. o. 8. 1. 2. A játékok fajtái…………………………………………………………………………..…………29. o. 8. 2. Mozgás…………………………………………………………………………………………….……31. o. 8. 2. 1. A mozgás jelentősége a személyiségfejlődésben………………………………………..…………31. o. 8. 2. 2. A fejlesztés alapjai-, folyamatismertetés…………………………………………………..………32. o. 8. 2. 3. Testnevelés…………………………………………………………………………………………..42. o. 8. 2. 4. Mindennapos testnevelés……………………………………………………………………………44. o. 8. 3. Verselés, mesélés……………………………………………………………………………….………45. o. 8. 3. 1. Verselés, mesélés jelentősége a gyermeki személyiség formálásában……………………………45. o. 8. 3. 2. Folyamatismertetés……………………………………………………………………………….…46. o. 8. 4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc………………………………………………….……………49. o. 8. 4. 1. Ének, zene, az énekes játék, gyermektánc hatása a gyermeki személyiség fejlődésére…………49. o. 8. 4. 2. Folyamatismertetés…………………………………………………………………………………50. o. 8. 5. Külsővilág tevékeny megismerése……………………………………………………………….……53. o. 8. 5. 1. A környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére……………………………..…53. o. 8. 5. 1. 1. Folyamatismertetés………………………………………………………………………………54. o. 8. 5. 2. A külsővilág tevékeny megismerése- matematika-………………………………………..………57. o. 8. 6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka…………………………………………………………..……58. o. 8. 6. 1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a gyermeki személyiség fejlődésére ……….......58. o. 8. 6. 2. Folyamatismertetés……………………………………………………………………………….…59. o. 8. 7. Munka jellegű tevékenységek…………………………………………………………………………61. o. 8. 7. 1. A munkára nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére……………………………….…61. o. 8. 7. 2. Folyamatismertetés…………………………………………………………………………..……..62. o. 8. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás……………………………………………………………64. o. 8. 8. 1. A tanulás szerepe a gyermeki személyiség fejlődésére……………………………………………64. o. 8. 8. 2. A tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése……………………………………………....66. o. 9. Az intézmény sajátos feladatai………………………………………………………………………..…67. o. 9. 1. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége………………………………………………………..……67. o. 9. 2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése………………….69. o. 9. 2. 1. Különleges bánásmódot igénylő gyermekek………………………………………………………69. o. 9. 2. 1. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése…………………………………………69. o. 9. 2. 1. 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek fejlesztésének feladatai……..73. o. 9. 2. 1. 2. 1. Az integrált nevelés feltételei………………………………………………………………..…73. o. 9. 2. 1. 2. 2. A habilitációs, rehabilitációs ellátás…………………………………………………………..74. o. 9. 2. 1. 2. 3. A speciális ellátás rendszere……………………………………………………………..……76. o. 9. 2. 1. 3. A kiemelten tehetséges gyermek…………………………………………………………………78. o. 9. 2. 2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek……………………………………………………………....80. o. 9. 2. 2. 1.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek………………………………….……...80. o. 2

10. Kapcsolatok……………………………………………………………………………………………...82. o. 10. 1. Család……………………………………………………………………………………………….…83. o. 10. 1. 1. A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése………………………………………….....85. o. 10. 2. Iskola…………………………………………………………………………………………..………87. o. 10. 3. Közművelődés……………………………………………………………………………….……..…87. o. 10. 4. Fenntartó……………………………………………………………………………………………...87. o. 10. 5. Segítő intézmények…………………………………………………………………………………..88. o. 11. Mellékletek……………………………………………………………………………………..……….89. o. Eszköz és felszerelés jegyzék Legitimációs záradék Jegyzőkönyv és Jelenléti ív a Szülői Szervezet értekezletéről Jegyzőkönyv és Jelenléti ív a Alkalmazotti Közösség értekezletéről

3

Bevezető gondolatok Óvodánk a helyi sajátosságok figyelembevétele illetve nevelőtestületének szakmai meggyőződése

alapján

Porkolábné

Balogh

Katalin:

Komplex

prevenciós

óvodai

programjának, és Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet című könyvének felhasználásával dolgozta ki, illetve készítette el helyi, saját programját. Szakmai meggyőződésünk: A tanulási nehézség megelőzésében és terápiájában kiemelt szerepe van a mozgásfejlesztésnek, a prevencióra a korai fejlesztés tudatos támogatására szükség van. A program kidolgozásakor több éves gyakorlatunk, ismereteik és tapasztalataink birtokában a preventív szellemi nevelésre helyeztünk hangsúlyt. Abból a szakmai meggyőződésből indultunk ki, hogy a korai fejlődés tudatos, tervszerű megtámogatása fontos és szükséges, hogy az ideális fejlesztés a személyiségfejlődés szenzitív szakaszaira az aktuálisan fejlődő funkciókra koncentrál. Az elvégzett mérések és tapasztalataink összegzései azt igazolták, hogy programunk célkitűzései reálisak, mindenki számára világosak, fontosak, elérésükhöz biztosított a pedagógusok módszertani felkészültsége és szabadsága. A feladatok, tevékenységi területek és azok tartalma, a szervezési keretek és a napirend a gyermekek mindenek

feletti érdekeit szolgálják. A kimenő nagycsoportosok fejlettségi mutatója,

valamint partnereink visszajelzései is ezt igazolták. Programunkat a kitűzött célok a tartalom tekintetében nem módosítottuk, csupán a törvényi előírásoknak megfelelően kiegészítettük, átstrukturáltuk. 2015. szeptember 01-től egy egységes óvoda-bölcsődévé alakult óvodánk, mely szerint kiscsoportunkban öt fő kétéves gyermek integrálható. Célunk a három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása, szakszerű gondozása és nevelése, harmonikus testi és szellemi szükségleteinek kielégítése, fejlődésük elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Szakmai programunk magába foglalja a 2 – 3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerését.

4

1. Jogszabályi háttér Programunk a 363/2012. (XII. 17.) számú kormányrendelet értelmében, az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készült, meghatározva közös nevelésfilozófiánkat, céljainkat, feladatainkat. Céljaink meghatározásánál abból a sajátos helyzetből indultunk ki, hogy az intézmény óvodáinak munkáját felölelve, összességében és egységesen is tükröződjön a település sajátosságaiból adódó lehetőségek kihasználása.

További jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 363/2012. (XII. 17) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet. A bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai. Módszertani levél. Az ENSZ „Egyezmény a gyermek jogairól” dokumentuma. Jászdózsa Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja Az általános emberi és etikai alapelvek.

5

Nevelési programunk alapelvei: Programunk a személyiség teljes kibontakoztatására törekszik. Nevelési gyakorlatunkban a befogadó attitűd, a gyermeki személyiség tisztelete, az iránta megnyilvánuló bizalom, szeretet és megbecsülés, a különbözőségek elfogadása a legfontosabb értékeink. Elismerjük a családi nevelés elsődlegességét, megismerjük, és elfogadjuk a család szokás- és szabályrendszerét, azt kiegészítve, végezzük nevelőmunkánkat. Megértő, elfogadó, érdeklődő segítőkész attitűddel törekszünk a szülők bizalmának megnyerésére, a partneri viszony kialakítására. Segítségnyújtási stratégiánkat családokhoz illesztetten tervezzük, tapintatosan végezzük. Érvényesítjük az egyenlő hozzáférés elvének biztosítását, mely jelenti a gyermekeket megillető jogok, az alapvető szabadság tiszteletben tartását, a gondoskodást és a különleges védelmet. A

SNI

gyermekek

fejlesztését

a

segítő

szakemberekkel,

a

szülőkkel

együttműködve közösen végezzük. A kompetenciák fejlesztésében a sokféle és sokoldalú, mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésre építünk. Az ismeretek bővítésére, tapasztalatszerzésre, természetes környezetben, a környezettel való tevékeny, aktív kapcsolatban teremtünk lehetőséget, amivel környezettudatosságra neveljük gyermekeinket. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek, képességek fejlesztését valamennyi nevelési területen, valamennyi tevékenységi formában kiemelten kezeljük. Az egyéni eltéréseket, a különböző fejlődési tempót, a gyermeki szükségletek kielégítését, a tehetséggondozást és felzárkóztatást szem előtt tartva tervezzük feladatainkat. Támogatjuk, segítjük és ösztönözzük a gyermeki önállóságot, önkifejezést, a kreativitást valamennyi tevékenységben. A játékban a szabad játék elsődlegességét biztosítjuk. Az

iskolai

beilleszkedés

közvetett

elősegítését

a

személyiség

teljes

kibontakoztatásával biztosítjuk. A gyermekek optimális személyiségfejlesztése érdekében nevelőmunkánk során összehangolt munkára törekszünk a szülőkkel és az intézmény valamennyi dolgozójával. 6

2. Helyzetelemzés Községünk földrajzi helyzete Jászdózsa Heves megye határán a Jászság északi részén, a Tarna mindkét partján fekvő község. Településképét egyfajta kiegyensúlyozott harmónia, az épített és természeti környezet összhangja jellemzi. A főteret nagy számban gazdagítják emlékművek, szobrok és egyéb kultúrtörténeti értékek. Az óvoda társadalmi környezete A település lakossága elöregedett, sok a nyugdíjas. Családok körülbelül egy harmadánál csak az egyik szülő keres. Sok a leszázalékolt, rokkantnyugdíjas és a munkanélküli. A településen kevés a munkalehetőség: Termelőszövetkezet, Bélfeldolgozó üzem, intézmények és üzletek, ezért sokan arra kényszerülnek, hogy eljárjanak a környező, vagy távolabbi településekre. Kevés a vállalkozó, a lakosok nagy része mezőgazdasági tevékenységet folytat, földet művel, jószágot tart. Az óvoda munkájába szívesen bekapcsolódnak a szülők. Részt vesznek a közös programokon, rendezvényeken, ünnepségeken és segítik ezek szervezését. A családok lakáskörülményei általában megfelelőek. A szülők törekszenek arra, hogy minél jobb körülményeket biztosítsanak gyermekeiknek, külön szoba, játéksarok. Igényük, vágyuk, hogy gyermekeik ugyanolyan lehetőséget kapjanak, mint a városi gyerekek, s ezért, akinek lehetősége van áldozatot is, hoz érte. A gyermeklétszám csökkenése megállt, sőt némi növekedés is mutatkozik. Az óvodába járó gyermekek szociális helyzete változó, adottságaik, képességeik is igen eltérőek, ehhez kell alkalmazkodni az óvodai nevelésnek is. Vannak sajátos nevelési igényű gyermekeink, őket integráltan neveljük. Számukra hátrányuk kompenzálására egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk és gyógypedagógus, logopédus látja el őket.

7

2.1.

Személyi és tárgyi feltételek

Óvodánk személyi feltételei Óvodánkban a nevelő munka középpontjában a gyermek áll. A csoportokban az óvodapedagógusok heti váltásban dolgoznak, akiknek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Az egységes óvodai és bölcsődei csoportban a két óvónő mellett egy kisgyermeknevelő is dolgozik. Az óvónői párok kiválasztásánál szempont, hogy hasonló személyiségjegyekkel, nevelési attitűdökkel rendelkezzenek A nevelőtestület egységes, gyermek centrikus szemléletű, fogékony az új lehetőségek alkalmazására, ha az a gyermek harmonikus fejlesztését segíti. Fontosnak tartjuk a prevenciót, a korai fejlesztés tudatos támogatását, az egyéni képességek fejlesztését és kibontakoztatását, támogatjuk a kreatív önfejlesztés fejlődésének lehetőségét mind magunk és gyermekeink körében. Úgy érezzük, hogy képesek vagyunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet, a szabad játék és a korai tanulás feltételeit biztosítani a ránk bízott gyermekek számára. Óvodánk dolgozóinak létszáma: 11 fő. Óvodapedagógus: 6 fő. Kisgyermeknevelő: 1 fő. Pedagógiai asszisztens: 1 fő. Dajka: 3 fő. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a nevelőmunkát, tevékenységeket óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő irányítják. A dajkák és a pedagógiai asszisztens szakképzettek, igyekeznek messzemenően az óvodapedagógus útmutatásai és kérései alapján segíteni az összehangolt munkával az óvodai nevelés eredményességét. A csoportban folyó nevelési folyamatról, szokás rendszerről, elképzelésekről rendszeres információt kapnak. Elvárjuk valamennyi munkatárs folyamatos együttműködését, a befogadó szellemiségű attitűdöt, munkájukat összehangoljuk a hatékony nevelés érdekében. Elfogadás, támogatás, segítő attitűd jellemezze munkatársainkat, hogy a gyermeki személyiséget övező bizalom a kiegyensúlyozott légkörben megvalósulhasson. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása érdekében a prevenciós, korrekciós és speciális testi-lelki nevelési feladatokat fontosnak tartjuk a szülővel, az óvoda dolgozóival és a szakemberekkel együttműködve. Nevelőmunkánkhoz külső segítséget kapunk az ellátásra szoruló gyermekek számának 8

függvényében a logopédustól és a gyógypedagógustól. Kiemelt figyelmet fordítunk az intézmény HHH gyermekeinek nevelésére, melyben az óvoda valamennyi dolgozója közreműködik. Elvárásaink az óvoda dolgozóitól, ami a munkaköri leírásokban is szerepel: Óvodapedagógustól: felsőfokú szakmai képzettség munkafegyelem betartása folyamatos önképzés, szakmai tudás karbantartása (kiemelt feladatoknak megfelelő továbbképzések) nyitott, innovatív, segítő, támogató modellértékű attitűd empátiás készség etikus viselkedés modell értékű kommunikáció érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás közösen elfogadott viselkedési szabályok betartása őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás Az ön és továbbképzések során programunk megvalósításához szükséges, és a személyiség fejlesztő továbbképzéseket támogatjuk. Nem pedagógusdolgozóktól: beosztásának megfelelő szakmai végzettség munkafegyelem betartása feltétlen együttműködés a nevelés eredményessége érdekében közösen kialakított viselkedési szabályok betartása etikus viselkedés elfogadó viszony a gyermekkehez, szülőhöz, kollégákhoz modell értékű bánásmód és kommunikációs őszinte, önálló véleményalkotás és felelősségvállalás „nyitott szem”, észreveszi, ha szükség van rá

9

Óvodánk tárgyi feltételei Óvodánknak tárgyi felszereltsége jónak mondható. Az intézmény helyiségeit, játszóudvarát igyekeztünk és igyekszünk oly módon kialakítani, hogy a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését, mozgás-és játéktevékenységük igényét kielégítse. Programunkhoz szükséges eszközrendszer fejlesztését főként pályázat, szülői, szponzori támogatás, alapítvány útján igyekszünk előteremteni. Az óvodai alapeszközöket kiegészítve a program eredményességét, hatását erősítve a következő eszközöket használjuk: egész alakot láttató tükör lateralitást jelző karszalag fejlesztő játékok (A fejlesztő játékok vásárlásánál tudatosan odafigyelünk arra, hogy melyik játék, milyen részképességet fejleszt.) mozgást fejlesztő tornaszerek füleslabda különböző méretű labdák tornabot kendő szalag egyensúlyfejlesztő játékok zsámoly tornaszőnyeg Body-roll hengercsalád akadálypályák célba dobók mozgáskotta A meglévő eszközök tudatos használjuk a program szellemében. Az óvoda udvarán lévő játékokat szükség szerint, és lehetőségeinkhez mérten cseréljük. Az udvari mozgásfejlesztő eszközeink felújítását, korszerűsítését EU szabványnak megfelelő eszközökkel folyamatosan cserélni, bővíteni szükséges. Fontosnak tartjuk a gyermekek által 10

használt eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését, a tárgyi eszközök évenkénti felülvizsgálatát, karbantartását, valamint folyamatos korszerűsítését. A program végrehajtásához szükséges a nevelőmunkát segítő eszköz és felszerelési jegyzék, mely a mellékletben található.

3. Gyermekkép „Szebbnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életre... S ha jó magot ültetünk bele egész életében, virágzik.” Kodály Zoltán Az óvodai, bölcsődei nevelés gyermekközpontú, befogadó, mely következtében a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvoda nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem egyéb értelemben. A gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi-és lelki szükségletei vannak, s személyiségének kibontakoztatásában meghatározó a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet. Programunk abból indul ki, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető, individuum és szociális lény egyszerre.

4. Óvodakép Intézményünk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermekek második életévétől az iskolába lépéséig. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden három éves gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített és még van üres óvodai férőhely. Óvodánk három csoportos, ebből egy csoport integrált (óvodás-bölcsődés), gyermekeink a község egész területéről érkeznek. 11

Mottó: A mi óvodánk a gyermekekért van. Mi

a

Jászdózsai

Mocorgó

Egységes

Óvoda

és

Bölcsőde

dolgozói

érzelmileg

kiegyensúlyozott, játékában felszabadult, örömét lelő, társaihoz, a felnőttekhez szívesen közeledő, barátságos szeretetet adni és kapni tudó gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rácsodálkoznak a világra, nyitottak, érdeklődőek és igényesek a környezetük iránt. Mindezt olyan óvodai dolgozókkal kívánjuk megvalósítani, akik olyan pedagógiai attitűddel rendelkeznek, mely elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását, valamint csökkenti a fennálló hátrányokat, és esélyegyenlőséget biztosít. Szeretnénk óvodásaink kibontakozóban lévő személyiségjegyeihez olyan alapokat adni, amelyekre építve önálló, magabiztos, testileg és lelkileg egészséges a jó ügyekért tenni képes emberekké válhatnak. Közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedést. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyerek környezettudatos magatartásának kialakulását. Ehhez kidolgozott programunk a 3-7 éves korú gyermekek pszichoszociális fejlődésének jellemzőjére alapozott a mozgás tevékenységrendszerére épülő, fejlesztő folyamat. Szakmai fejlődésünk érdekében külső, belső továbbképzéseken veszünk részt és ösztönözzük a programunkhoz kapcsolódó különféle önképzéséket.

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei Alapelv: A gyermeki személyiséget tisztelet és megbecsülés, elfogadás és bizalom övezze. A

nevelés

a

gyermek

személyiségfejlődésére,

egyéni

képességének,

készségének

kibontakoztatására irányuljon. Érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört tartsunk fen a gyermek jó közérzetének biztosítása érdekében. Tiszteletben tartásuk a gyermeki jogokat. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan neveljük. A pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. Biztosítani kell a gyermeki szükséglet kielégítését az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó megfelelő műveltség-tartalmak közvetítését. 12

A két éves gyermekek gondozásának alapelvei: Nevelés – gondozás egységének elve - minden helyzetben nevelést folytatunk, egyéni vagy csoportos szituációban. Állandóság elve - állandó személyi és tárgyi környezet biztosítása. Egyéni bánásmód elve - szeretetteljes légkörben, a testi, lelki és mentális állapotát figyelembe véve segíti a gondozónő és az, óvónők gyermekek fejlődését. Az egységes nevelői hatások elve - a gyermekekkel foglalkozó felnőttek, a gyermekek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Nevelési gyakorlatukat egymáshoz igazítják. Rendszeresség és fokozatosság elve - szem előtt tartjuk a fokozatos terhelést, ismeretbővítést, szokások kialakítását. Megszervezés alapelvei: Csoportszervezés szempontjai: - a gyermekek személyisége, életkora - szülők kérése, igénye - megközelítően azonos csoportlétszámok kialakítása (homogén csoportok kialakítására törekszünk) - személyi feltételek biztosítása

5.1. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges fejlődéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével.

A rendszerben visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a

gyerekekben. (étkezés, testápolás, pihenés, mozgás, távozás). A napirend igazodik a programban megfogalmazott feladatokhoz figyelembe véve a helyi szokásokat, igényeket, valamint különböző tevékenységeket és a gyermek egyéni szükségleteit. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti belső harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyerekcsoport pedagógusai alakítják ki, a helyi adottságok, igények (szülők) lehetőségek, hagyományok figyelembe vételével rugalmasan. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt a gyerekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.

13

Napirend Szempontjaink: A gyermekek biológiai /életkor, alvás, mozgásigény, étkezés rendszeres időpontja/ és társas szükségleteit vegye figyelembe. Megfelelő időkeret legyen biztosítva minden tevékenység befejezéséhez. nevelési év két részre bontása:

szept. 1-től - május 31-ig június 1-től - augusztus 31-ig

Az óvodapedagógus joga és feladata, hogy csoportja ismeretében adott témakörben és szituációban kötött vagy kötetlen foglakozás lehetőségét választja-e.

Heti rend Jellemzője az, hogy nem szigorúan napokhoz kötött tevékenységként jelentkezik, hanem egyegy környezeti téma köré csoportosítva dolgozzák fel az élmények, tapasztalatokat, ismereteket különböző foglalkozási területeken keresztül. Az óvodai nevelés tervezését, valamint az óvodás és bölcsődés gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő által készített - kötelező és nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják: -

csoportnapló,

-

éves anyaggyűjtés,

-

gyermekek fejlődésének nyomon követése (évente kétszer mérés, értékelés; év végén értékelés mellett összesítő beszámoló),

-

sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztési terve,

-

nagycsoportos gyermekeknek évente kétszer DIFER mérés, értékelés, összegzés.

6. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

14

Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

6. 1. Az egészséges életmód alakítása 6. 1. 1. Az egészséges életmódra nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére Az óvoda egészére jellemző helyi gyakorlat a gyermekek folyamatos gondozása és egészséges életmódjának alakítása. A gyermekek helyes életritmusának kialakítása az óvodában kezdődik. A gyermekek tevékenységét (étkezés, testápolás, öltözködés, pihenés, mozgás) valamint az ezekhez kapcsolódó szokásrendszereket úgy próbáljuk kialakítani, hogy kialakítsuk az egészséges életmód és életvitel igényét a gyermekeinkben. Rendszeresen, lehetőleg azonos időpontokra tervezett tevékenységek előnyösen hatnak az életfolyamatokra, ami kihat az egészséges testi, szellemi fejlődésre. A szokások, szabályok gyakorlása által olyan szükségleteiket elégítik ki, melyek hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, pszichikus és szomatikus elégedettségükhöz. Cél: A gondozás és egészséges életmódra nevelés célja olyan szokások, szokásrendszerek alakítása, melyek megalapozzák a gyermekek egészséges életvitelét.

Feladat: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő feladata a dajkával együttműködve: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészség-megőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, ha szükséges, megfelelő szakember bevonásával – a szülővel, óvodapedagógussal 15

együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Gondozás A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfort érzetének kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek—felnőtt kapcsolatot feltételez. A felnőtt (óvónő és dajka) tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodáskor végére szükségletté válnak. Testápolás, öltözés, étkezés, önkiszolgálás közben természetes módon fejlődik és fejleszthető a gyermek. A tevékenységeket szóbeli megerősítés kíséri, elegendő idő, türelmes, nyugodt légkör biztosításával a gondozási teendők ellátása során kultúraátadásra s elmélyítésre van lehetőség Tevékenységek Táplálkozás, étkezés: A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás, mivel pótlásra kerül a mozgás, játék s más tevékenységek során elhasznált energia, segíti a növekedést, testépítést, fejlődést. Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása: Az óvoda központi étrendje a helyi program szerint kiegészíthető vitamindúsabb zöldségekkel,

gyümölcsökkel

a

gyermekek

által

készített

ételekkel

(pl.

saláták,

gyümölcslevek, stb.). Élni kívánunk ezekkel, a lehetőségekkel, hogy a gyermekek a közösségen belül ismerkedhessenek meg a számukra eddig ismeretlen ételek ízével, elkészítésének módjaival. Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, szükség szerint tisztálkodásukat, tisztaságigényük kialakulását szolgálja. E „műveletek” az óvónő és a gyerek, dajka és a gyermek között páros jellegűek, intimek (pl. WC-re kísérés, popsi törlés, fésülködés, fogmosás, kézmosás, orrfújás stb.). Eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a gyerek fejlődésével a tevékenységek megtanítására irányul. Az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő mutatja, magyarázattal kíséri a teendőket, a gyerekek pedig a cselekvés és beszélgetés közben megismerik a testápolást, szolgáló eszközöket s azok használatát. A szokásokat, szabályokat differenciált módszerekkel alakítjuk ki. 16

Bölcsődéseknél a gyermekek lemosásához zuhanyzó használata, gyermekpelenkázó és az elkülöníthető pelenkaledobó biztosított. Hangsúlyt fektetünk a váltóruha biztosítására, a gyermekek gondozásához szükséges tisztasági eszközök elkülönítésére (pelenka, babaápolási szerek, fésűk, törölközők). A mosdók, WC-k önálló használatának gyakorlása szintén fontos feladatunk. (WC önálló használatához könnyen felvehető papucs használatára szoktatunk.) Öltözködés: Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen miközben fejlődik a gyermek ízlése, önállósága. A tevékenység gyakorlása során jelzéseket kap a testsémáról, tapasztalatokat szerez az öltözködés sorrendjéről, önállósodik s mindezt az óvodapedagógus és kisgyermeknevelő magyarázata, útbaigazítása kíséri. Testi nevelés, alapvető higiénés szokások kialakulásának segítése : A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás szokás-rendszere) természetes testi épségének védelmét, edzését. Akkor hatékony, ha a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges optimális környezet lehetőség szerint biztosított. Mozgás: A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben, e témával külön fejezetben foglalkozunk az óvodai élet tevékenységformáinál. Levegőzés: A levegőzés, levegőztetés élettani hatású. Segíti a helyes légzés kialakítását, jótékonyan hat a hangképző szervek fejlődésére. Arra törekszünk a mindennapok során, hogy a gyermekek lehetőség szerint minél több tevékenységet a szabad levegőn végezzenek. Pihenés: A pihenés, alvás a nyugodt, kiegyensúlyozott életmód feltétele. Fontos az altatás hangulatának megteremtése: (halk zene, ének, mese) levegőcsere, külső és belső zavaró ingerek kiszűrése. Egészségvédelem, edzés: 17

A gondozási, a testi nevelési mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása elősegítik a gyermekek egészségének megóvását. A derűs, érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése az óvoda, s dolgozóinak feladata.

Ennek elérése érdekében: Higiénés

szabályok

betartása

(környezet

tisztántartása,

portalanítás,

napi

tevékenységek minél nagyobb részének a szabadban való megszervezése - az erős napsugárzástól való védelem -, fertőtlenítés, réteges öltözködés, folyamatos levegőcsere, zöld növények elhelyezése). Megfelelő étrend, folyadékpótlás, bölcsődés korúaknál önálló étkezésre, rágásra nevelés. A fogápolás fokozatos bevezetése, illetve gyakorlása (szájöblítés, majd fogmosás). A gyermekek testi fejlettségének, egészségi állapotának felmérése év folyamán (végzi: háziorvos, védőnő, fogorvos). A vizsgálat feltételeinek megteremtése és a szülők tájékoztatása a vizsgálat eredményéről a gyermekcsoportokban dolgozó óvónők feladata. Éves szűrővizsgálatok megszervezése (bizalmi légkör megteremtése). Személyi és tárgyi feltételek biztosítása, használati tárgyak folyamatos ellenőrzése, hibaforrások megszüntetése. Gyermekbalesetek megelőzése, azáltal is, hogy önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük a gyerekeket (konfliktuskezelés, tolerancia). A járványügyi előírások, az azzal összefüggő feladatok egészségügyi szervekkel való rögzítése, megvalósítása. Mindezek mellett a gyermekek közötti egyéni különbségek figyelembevétele egészségi állapotuk tekintetében. Mozgásfejlesztés: nagymozgások fejlesztése finommozgások fejlesztése szem-kéz koordináció fejlesztése Testséma fejlesztés: testséma kialakítása, testrészek ismerete 18

meghatározott testrészekre koncentrálás a test személyi zónájának alakítása Percepciófejlesztés a környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása az érzékszervek működésének finomítása térpercepció fejlesztése a rendelkezésre álló tér kihasználása a környezet bemozgásával térirányok fejlesztése Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő biztosítsa naponta a gyermekek levegőzését, levegőn való tartózkodását a mindenkori időjárás függvényében. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek önállóan, figyelmeztetés nélkül mosakodnak, törölköznek, fésülködnek, saját tisztálkodó eszközeiket használják. Az eszközöket megfelelően használják, a mosdó rendjére ügyelnek. Képesek az étkezés szabályainak betartására. Képesek megítélni az általuk elfogyasztott étel mennyiségét. Szokásukká válik, a nyers zöldség, gyümölcs fogyasztása. Önállóan mossák fogukat, fogápoló szereiket tisztán, rendben tartják. Önállóan használják a WC-t. Tüsszentéskor, köhögéskor önállóan használják a zsebkendőt. Ruhájukat képesek rendben tartani. Kialakul az igényük arra, hogy saját külsejük és környezetük rendezett, gondozott, esztétikus legyen. Észreveszik, ha társuknak, vagy a felnőttnek segítségre van szüksége. Be tudják kötni a cipőjüket, ruhájukat megfelelő sorrendben fel tudják venni. Az önkiszolgálást természetes teendőként végzik. Képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. A testi – lelki és szociális érettség elérése, melyek mindegyike szükséges a sikeres iskolai munkához.

19

6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 6. 2. 1. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége, elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A nevelés folyamatában olyan szokásokat alakítunk együttműködési,

együttélési

alkalmazkodó

képességét

ki,

amelyek a

fejlesztik,

gyermekek

különböző-társhoz,

csoporthoz, felnőttekhez alkalmazkodó-szituációkban, A folyamat eljárás rendszerének hatására olyan készségeket alapozunk meg, amelyek segítik a gyermekeket a társas kapcsolatok elfogadásából, igényléséből kiinduló kapcsolatteremtés képességére. A szociális tanulás folyamatában kialakul érzelmi biztonságérzetük, erősödik én-tudatuk, átélnek siker- és kudarcélményeket, megtapasztalják, mit jelent a barát, barátság és eljutnak az „én egyedül” – től a „mi együtt” megéléséig. Minta és modellkövetés útján sajátítanak el olyan pozitív magatartás mintákat, mint az elfogadás, segítségadás, vigasztalás, buzdítás, bátorítás, konfliktus és problémamegoldás. Cél: A közös tevékenység, munka során alakuljanak ki a társas kapcsolatok, és bontakozzanak ki egy-egy csoportra jellemző erkölcsi szokások, normák. Célunk az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése, a másság elfogadása, toleranciára való készség alakítása.

Feladat: Olyan tapasztalatok, élmények lehetőségének biztosítása, tevékenységek szervezése a gyerekek számára, melyek során kialakulnak barátságok, szimpátián alapuló kisebb csoportok. Figyelembe veszik egymást, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk, toleranciájuk, s felgyorsul szocializációjuk. Tevékenységek Nagyfokú körültekintéssel szervezzük meg a gyerekek beszoktatását. 20

Lehetővé tesszük minden szülőnek a fokozatosság elvét betartva, hogy gyermekével együtt ismerkedhessen meg az óvodával. Az óvoda egyszerre segítse a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, valamint engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek.

Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő: Biztosítson derűs légkört az intézménybe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése, illetve csökkentése érdekében, segítse a gyermekeket az átélt nehézségek feldolgozásában. Alakítson a gyermekekkel szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolatot. Engedjen teret a gyermek önérvényesítő, önkifejező törekvéseinek, hogy saját ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Adjon a gyermeknek lehetőséget arra, hogy kielégíthesse társas szükségleteit. Nevelje a gyermeket a másság, különbözőség elfogadására. Biztosítson sok színes, közös élményre épülő tevékenységet. Segítse a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a szokás – és normarendszerének megalapozását. Segítse elő, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, azt tiszteljék, becsüljék, ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermekek alapmagatartásának alakulása szempontjából legyen modell értékű az ő viselkedése, bánásmódja, kommunikációs készsége az óvodai feladat ellátásban részt vevő felnőttek között. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő hátrányos helyzetű gyermekek egyéni problémájának megoldására az óvoda működjön közre a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus). Szociális együttműködés: A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságérzetük kialakítását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvodapedagógusnak és a kisgyermeknevelőnek, aki irányítója s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. 21

Tevékenységek Óvodapedagógus (kisgyermeknevelő) – gyermek, gyermek – dajka, gyermek – gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Kiemelt célunk a gyermek-gyermek, a felnőtt - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. Az óvodapedagógus és kisgyermeknevelő: Teremtsenek jó kapcsolatot a szülőkkel, a kellő bizalom érdekében. Csoportjukban alakítsák ki a helyes napirendet, ami tartalmazzon állandóan ismétlődő elemeket. Segítsék a gyermeket abban, hogy elfogadja eltérő képességű és tulajdonságú társait. Alakítsák ki a közösségi élet szabályait. Legyenek képesek nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzik a befolyásolást. Segítsék a gyermekbarátságok kialakulását. Használják fel nevelési módszer lehetőségeként a gyermekek mágikus képzeletét. Neveljék a gyermekek érzésvilágát a kialakult összeütközések feldolgozása során. A konfliktust megoldó megbeszéléseket kellő odafigyeléssel, kivárással hallgassák meg. Erősítsék a gyermekben a saját felelősség érzését. Biztosítsanak minden gyermeknek személyes perceket. Örömüket jelezzék dicsérettel, és félelemkeltés nélkül jelöljék meg a veszélyeket, problémákat. Hassa át közösségfejlesztő munkájukat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása. Nevelésük legyen célirányos. Elemezzék, vizsgálják a gyermekek társas kapcsolatát, viselkedését. Úgy irányítsák csoportjuk közösségi életét, hogy a gyermekek érdeklődjenek a közösség érdekében végzendő feladatok iránt, élvezzék a közösségi munkát. Komplex tevékenységi rendszerrel, egyénre szabott motivációs ráhatásokkal erősítsék a környezettudatos magatartást, az értékek belsővé válását. Érzékeltessék érthetően a gyermekekkel mit tartanak helyesnek, és mit utasítanak el. 22

A fejlődés várható jellemzői az óvodás kor végére A gyermekek

szívesen járnak óvodába, kialakul igényük a közösség iránt,

természetes szükségletükké válik a közös játék, a közös tevékenység. Érzelmeiket adekvátan nyilvánítják ki képesek azokat kontrollálni. Azonosulni tudnak a közösségi-erkölcsi normákkal, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat, szabályokat betartják. Képessé válnak a közösségi érdekek érvényesítésére saját érdekeikkel szemben. Kialakul reális én-képük, én-érvényesítésük ennek megfelelő. Természetes módon elfogadják a különbözőségeket. Képesek az önálló döntésekre, véleménynyilvánításra és helyzetmegoldásokra felnőtt segítsége nélkül. Képesek együttműködni az óvodapedagógussal és társaikkal. Elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat, (étkezés, foglalkozás stb.) képesek az adott tevékenységhez szükséges önfegyelemre. Tevékenységeikben önállóak. Szívesen segítenek, önállóan keresik a segítségadás lehetőségét. Igénylik a baráti kapcsolatokat, érdeklődnek barátaik, társaik iránt. Tisztelettel és udvariasan viselkednek társaikkal és a felnőttek szemben. Bíznak önmagukban és társaikban. Kialakul a tettek egyre objektívabb értékelése mind önmaguk, mind mások kapcsán, kezdeti formában a "többségi vélemény" is jelentkezik. Kialakul feladattudatuk, feladattartásuk. Képesek szükségleteik kielégítésének késleltetésére.

6. 3. Az anyanyelvi -, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 6. 3. 1. Az anyanyelvi nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére Az anyanyelvi nevelés által, mely átfogja az óvodai nevelés minden területét, fejlődik a gyermekek verbális alkalmazkodó képessége, önkifejezése, tájékozottsága. Jó kifejezőkészség birtokában nő az önbizalmuk, biztonságérzetük, módosul kapcsolatuk környezetükkel.

23

Cél: Az anyanyelvi nevelés célja az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, valamint a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelő tevékenységek egészében.

Feladat: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő beszéd és nyelvhasználata, kommunikációja - az óvoda valamennyi dolgozójával együtt - legyen modell értékű. Természetes hangon, a csoport hang és zörej szintjéhez alkalmazkodva beszéljen. Tevékenységeit mindig kísérje beszéddel. Kérdései változatos tartamúak legyenek, ösztönözzék a gyermeket saját kérdéseinek megfogalmazására. A gyermekek mondanivalójára, kérdéseire legyen figyelemmel. Kezdeményezzen gyakran beszélgetést a gyermekekkel, érdeklődésével tartsa fenn a természetes beszéd és kommunikációs kedvet. Az anyanyelvi fejlesztést a gyermekek fejlettségének megfelelően differenciáltan végezze, különös tekintettel a csendes, halk szavú, beszédgátlásos, beszédkényszeres gyermekekre. A logopédussal és a családdal együttműködve a szociálisan hátrányos helyzetű, a megkésett beszédfejlődésű és beszédhibás gyermekekkel kiemelten foglalkozzon. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Az óvodáskor végére a gyermekek tisztán ejtik, helyesen képzik a hangokat, ha beszédszerveiknek összerendezett működése kialakult. Növekszik

beszédbátorságuk,

gátlások

nélkül

kísérlik

meg

szóba

foglalni

gondolataikat. Szókincsük gyarapodik, kommunikációs kifejező készségük gazdagodik. Gondolataikat, érzelmeiket érthetően fejezik ki, folyamatosan kommunikálnak. Minden szófajt használnak, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. Képesek a csoportos beszélgetésre és kialakul bennük az ehhez szükséges beszédfegyelem.

24

6. 3. 2. Az értelmi fejlesztés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére Az értelmi fejlesztés során fejlődnek a gyermekek értelmi képességei, kibontakozik kreativitásuk,

képessé

válnak

ismereteiket

rendszerezni,

bővíteni,

különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való alkalmazására. Cél: Az értelmi nevelés célja a gyermekek életkorának megfelelő műveltségtartalmak közvetítésével a kognitív képességek fejlesztése.

Feladat: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő különféle érzelmi indíttatású játékos és mozgásos tevékenységek, cselekvő tapasztalatszerzések szervezésében segítse elő a gyermekek természeti és társadalmi környezet iránti érdeklődésének kialakulását. A gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára spontán aktivitására alapozva segítse elő az ismeretek folyamatos bővítését a tudásvágy ébrentartását. A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése mellett ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlására biztosítson lehetőséget. Az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás és kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása, egyéni fejlesztése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek észlelése, érzékelése egyre pontosabbá válik. Képzeletük gazdagodik. Emlékezetük megbízhatóvá válik. Fejlődik problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk, kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás. A látott és hallott információkat képesek összekapcsolni, motorosan visszaadni. Az önkéntelen emlékezetbe vésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem, folyamatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, megosztása könnyebbé válik. Kialakulóban van a környezettudatos magatartás, amelyek természeti, környezetének 25

megóvásához szükségesek. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről

7. Rendszerábra A NEVELÉS CÉLJA, FELADATA ↓ A NEVELÉS KERETEI

↓ Egészséges életmód alakítása ↓

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és közösségi nevelés biztosítása

↓

↓

TEVÉKENYSÉGEK játék mozgás verselés – mesélés ének, zene, énekes játék , gyermektánc a külső világ tevékenység megismerése rajzolás, festés, mintázás, kézimunka munka jellegű tevékenységek a t e v é k e n ys é g e k b e n m e g v a l ó s u l ó t a n u l á s az intézmény, sajátos feladatai sajátos nevelési igényű gyermekek A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

KAPCSOLATRENDSZER

Iskola Közművelődés Iskola Nevelés Tanácsadó Szakértői Bizottság Védőnő Orvos Logopédus, gyógypedagógus Családsegítő

Család Szülői Szervezet

26

8. Az óvodai élet tevékenységi formái, és az óvodapedagógus feladatai 8. 1. Játék 8. 1. 1. A játék jelentősége a gyermekek személyiségformálásában A játék a gyermekek elsődleges, alapvető és meghatározó tevékenysége, mely azon túl, hogy

élményt

adó

tevékenység

és

örömforrás

számukra,

komplexen

fejleszti

személyiségüket. Fejleszti mozgásuk széles skáláját, segíti az új mozgásformák kialakulását, pontosítja az érzékszervek működését. A játékban az alkotás létrehozása növeli önállóságukat, kitartásukat, fejleszti, erősíti kreativitásukat. A közös játék feltételezi az együttműködést, a szabályok felállítását, elfogadását, betartását, a fegyelmezettséget, a figyelmességet egymás és játékuk iránt. Erősíti a társas, illetve a baráti közösségi kapcsolatokat, gazdagodik érzelemviláguk. A gyermekek mintákat tanulnak a konfliktus és problémahelyzetek kezelésére, mely által alkalmazkodó és kudarctűrő képességük fejlődik. Megélnek, és megoldanak veszélyhelyzeteket is, ezáltal nő bátorságuk, megtapasztalják lehetőségeik határait és korlátait. A játék motivációs hatására egyre nyitottabbá válnak a passzív gyermekek is. Beszédbátorságuk fokozódik, s ez nyelvi kommunikációkészségeiket alapozza meg. A játék a tanulás, a készség és képességfejlesztés leghatékonyabb módja, hiszen a szabad játék a gyermek szabad képzettársítására épül, többféle megoldást tesz lehetővé, ötletgazdag, alkotó tevékenység. A játék által ismeri meg a gyermek az őt körülvevő világot. Ismeretei, tapasztalatai bővülnek, tulajdonságokat, összefüggéseket fedez fel, fejlődik emlékezete, fantáziája, gondolkodási műveletei is. A játék ízlésformáló hatással is bír, hiszen vizuális élményt is ad. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Cél: A gyerekek optimális személyiségfejlesztése érdekében célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai , pszichológiai szakértelemmel , intervenciós gyakorlattal való indirekt támogatása. A kezdeményezett irányított játékok által pedig célunk a tanuláshoz szükséges kompetenciák

- szokások, pszichikus funkciók, készségek,

képességek, attitűdök egyéni, differenciált módszerekkel történő célzott, tervszerű, tudatos 27

alapozása, alakítása, fejlesztése. Feladatok a szabad játékban: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő alakítsa ki a csoport aktuális fejlettségéhez, állapotához,

összetételéhez

igazodó jól követhető szokás és

szabályrendszert. Tudatosan megengedő, elfogadó, segítő, támogató, biztonságot, bizalmat nyújtó attitűdjével biztosítsa a kiegyensúlyozott játékhoz szükséges derűs, nyugodt, meghitt légkört, ösztönözze a közlés és kérdésvágyat, a beszédkedvet. Modellértékű verbális és metakommunikációjával: hangsúlyozza a csoportnormákat, a szokás és szabályrendszert ösztönözze, értékelje a gyerekek játékban tapasztalt megnyilvánulásait /játékötletek, tervezés, szervezés, megvalósítás, társakkal való együttműködés, kooperáció, társakkal, eszközökkel való norma-tartás, rendrakás, stb. / fejezze

ki

érdeklődését,

figyelmét

a

gyerekek

kérdései,

közlései,

tevékenységének eredményei iránt, segítse a szerepjátékot kísérő kommunikáció fejlődését, adjon mintát a konfliktusok kezelésére. A napirendben a szabad játékra biztosítsa a legtöbb időt. A kiscsoportosok játékához stabil játszó, pihenő és búvóhelyeket tervezzen. Biztosítson helyet 1, vagy 2 szőnyegen építéshez, konstruáláshoz, megfelelő asztalokon az ábrázoló és barkácsoló tevékenységekhez, meghitt helyet a meséléshez, teret az énekes játékokhoz. Az állandó játszóhelyeket kezelje rugalmasan, tegye lehetővé a változtatást, illetve ösztönözze a gyerekeket arra, hogy önállóan alakítsák ki a játékukhoz szükséges helyet, a csoportszoba bármely eszközének mobilizálásával. Biztosítson minden játéktevékenységhez olyan játékszert, mely az elmélyült játékot segíti, motiváló, fejlesztő hatást vált ki. A játékok legyenek esztétikusak, jó minőségűek, jól variálhatók és tisztíthatók. A korosztály általános fejlődési, fejlettségi sajátosságainak figyelembevételével gondoskodjon mozgás és testséma (labdák, tükör, stb.), az észleléses fejlődést segítő (építő, konstruáló játékok, rajz és barkácseszközök), valamint a verbális és értelmi képességeket fejlesztő játékokról. A játékeszközökön kívül a szimbolikus illetve szerepjátékokhoz gondoskodjon különböző anyagokról, a kellékek gazdag választékáról (kalap, kendő, sál, fátyol, 28

szoknya, korona, jelmezek, ruhadarabok, katona rendőrsapka, takarók, terítők, stb.). Segítse a különböző játékhelyzetekben felmerülő játékeszközök közös elkészítését. a gyerekek ötleteinek megvalósítását, továbbfejlesztését. Barkácsoláshoz sokféle - elsősorban természetes - anyagokat használjon. Naponta iktasson be mozgásos és anyanyelvi szabályjátékokat. Közös élmények biztosításával motiváljon változatos játéktevékenységre. A félénk, passzív, játszani nem tudó gyermekeket kapcsolja be a játékba, segítse a társas, baráti kapcsolatok, érzelmi kötődések kialakulását. A játékban használja ki az anyanyelvi és kommunikációs fejlesztés, a spontán tanulás lehetőségeit. Tudatosítsa a szülőkben a játék, mint az óvodás kort meghatározó alapvető tevékenység személyiségfejlesztő hatását, gazdagítsa játékismereteiket és játékkészítő tudásukat. Közvetítsen játékkultúrát és erősítse az együtt játszás fontosságát. 8. 1. 2. A játékok fajtái Gyakorló játék Egyszerű és újszerű cselekvések ismételgetése, amely örömet okoz a gyermekeknek. Hangok, szótagok, szavak, rövid mondatok ismételgetése ritmussal és mozgással. Szimbolikus játék a szerepjáték elődje, „mintha „játék. A gyermek a saját viselkedését, cselekvését mással / pl. maci / végeztetve utánozza. A másoknál megfigyelt cselekvést utánozza. Szerepjáték A gyermekek a felnőttek világából szerzett tapasztalataikat, élményeiket eljátsszák. A szerepeket elosztják, megegyeznek, azonosulnak vele, szerepet cserélnek. A játékot párbeszéd kíséri. Barkácsolás A gyerekek segítenek az óvodapedagógusnak a játékok megjavításában. Különféle anyagokból önállóan vagy kevés segítséggel létrehoznak szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző eszközöket. Dramatizálás, bábozás A gyermekek mese, versélményeiket reprodukálják bábozással, dramatizálással. Saját élményeiket történeteiket, is eljátsszák.

29

Építő-konstruáló játék A gyermekek kockákból és különféle játékokból, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Építés, konstruálás közben egymás ötleteit meghallgatják, megbeszélik, megvitatják, elfogadják. A konstruálás eredményét beépítik szerepjátékukba. Szabályjáték: mozgásos/ értelmi képességeket fejlesztő A gyermekek a tevékenységet pontos, meghatározott szabályok szerint végzik. A szabályt önként vállalják, betartják, egymást figyelmeztetik a betartására. A sikert megélik, a kudarcot elviselik. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szívesen, örömmel, kitartóan és elmélyülten játszanak. Játékukban tükröződnek élményeik, ismereteik, tapasztalataik. Képesek elfogadni játszótársaik ötleteit, elgondolásait. Jellemzővé válik a szerepjáték, konstruálás, építés, barkácsolás. A játék szabályaihoz és társaikhoz tudnak alkalmazkodni. A számukra kevésbé vonzó szerepeket is elvállalják. Társuk javára le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Képesek megtervezni, szervezni és vezetni a felnőttek életét és kapcsolatait, utánzó játékokat. A játszócsoport tagjai között szoros és tartós kapcsolat áll fenn. A szerepjátékot képesek huzamosan játszani, illetve szerepjátékokat összekapcsolni. A barkácsolást már maguk is kezdeményezik, és önállóan meg is valósítják. A barkácsolt eszközt felhasználják a játékban, dramatizálásban. Képesek nagyobb, bonyolultabb építmények létrehozására, szerepjátékukba beépítik, játéktevékenységeik eredményére vigyáznak. A szabályjátékot önállóan is kezdeményezik és játsszák. A gyermekek képesek kitartóan, akár több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Szeretik a szabályjátékot, képesek a szabályok betartására, irányító szerepre. 30

Kulturáltan és érthetően kommunikálnak. Társas kapcsolataikban és viselkedésükben megjelenik az óvoda által képviselt szabály- és szokásrendszer.

8. 2. Mozgás 8. 2. 1. A mozgás jelentősége a személyiségfejlődésben Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-és finommotoros mozgáskészség tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyet sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgás, a testnevelés a gyermek egészséges testi- és mozgásfejlődésének biztosítéka. Fejleszti a gyermek természetes mozgását, lehetőséget nyújt a mozgástapasztalatok bővítésére. Fejleszti a testi képességeket, ügyességet, testi erőt, gyorsaságot, állóképességet, társra figyelést. Hatására kialakul a helyes testtartás, a szép mozgás. A testnevelés befolyásolja a szervezet növekedését, hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Szerepet játszik az egészség megőrzésében, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában, a gondozással, egészséges életmódra neveléssel kiegészülve. Segíti a gyermeket a helyzetfelismerésben, a térben, időben, való tájékozódásban. A mozgásos játékok által fejlődik szabálytudatuk, kudarctűrő, sikert megélő és alkalmazkodóképességük, nő a bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk, kialakul közösségi érzésük (''mi együtt"). Cél : A mozgásfejlesztés célja a testi, lelki egészség megőrzése, a testi és akarati képességek fejlesztése, a természetes mozgásigény kielégítése, a mozgásszükséglet fenntartása,a mozgás örömként való megélésének biztosítása.

Feladat: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő a gyermekek egészséges fejlődése érdekében: Ismerje meg a gyermekek mozgásfejlettségét, mozgásigényét, terhelhetőségét. Biztosítson lehetőséget az egyéni mozgásszükségletek kielégítésére, valamint az egyéni lemaradások kompenzálására különféle mozgásos tevékenységek, játékok valamint folyamatosan elérhető eszközök formájában az egész nap folyamán 31

/csoportszobában, udvaron, kirándulások alkalmával / . A játékosság, a derűs légkör biztosításával érje el, hogy a gyermekek szívesen, örömmel mozogjanak, tornásszanak. A foglalkozásokon alkalmazzon sokféle eszközt. Fejlessze a gyermekek természetes nagymozgását, finommozgásukat, a testsémát, énképet. Fejlessze testi képességeiket. Segítse a lateralitás, a dominancia fejlesztését. Fejlessze a szem-kéz, szem-láb koordinációt, a ritmusérzéket. Segítse elő a gyermek teherbíró képességének, fizikai erőnlétének, az egyes szervek teljesítőképességének növekedését. Fejlessze a gyermek térben való tájékozódási, helyzetfelismerő képességét. Segítse mozgáskultúrájuk fejlődését. Segítse az alkalmazkodóképesség, a személyiség akarati tényezőinek, a siker és kudarctűrésnek az alakulását. Segítse elő az egészség megőrzését, megóvását. A társakkal végzett mozgásos tapasztalások biztosításával segítse a gyermekek énhatárainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képességének fejlődését. Fejlessze a gyermekek beszédkészségét, kommunikációját, a tevékenységek, feladatok pontos megfogalmazásával, az utasítások szakszerű adásával.

8. 2. 2. A fejlesztés alapjai- folyamatismertetés - A mozgás hatása az értelmi képességek fejlődésére: A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését, e mellett az absztrakt gondolkodási műveletek gazdagodását is. A finommotorika célzott fejlesztésével; a testrészek, téri irányok, alakzatok bemozgásával, megnevezésével elősegíthetjük a testséma, lateritás, testdimenziók, térpercepció kialakulását. - A mozgás hatása a szocializációs képességek kialakulására: A sikeresen végrehajtott mozgásos feladat erősíti a kompetencia, az „én” kontroll funkcióit, fegyelemkoncentráció, kitartás képességeit. A társakkal végzett együttmozgás az én-kép és az „én” határainak megtanulásához, a kooperáció fejlődéséhez vezet. - Az enyhébb ideglélektani ártalmak, diszfunkciók rendezésében is a mozgás lehet a kiindulás és az adekvát eszköz. 32

A mozgásfejlesztés tartalma Nagymozgások fejlesztése: Célzott testmozgásokkal, amelyek segítségével a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás: - kis és nagy lépésekkel, - különböző irányokba fordulással, - változó szélességű sávok, vonalak között, - különböző tárgyak megkerülésével, tartásával, - járás lábujjon, sarkon, külső talpélen, guggolásban. Futás: - különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, - különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással, - változó szélességű sávok között, - különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. Ugrás: - távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előre-hátra, - magasugrás, - ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, - különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, háromszög), - szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés, - mélyugrás. Csúszás, kúszás, mászás különböző tempóban: - különböző irányokba, majd irányváltoztatással, - különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, pad,) - különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával, - "úszás": mellúszás mozdulatai. Egyensúlygyakorlatok Állás: - állások lábujjon, sarkon állás, - állás féllábon, - egyensúlyozó járás padon, földre helyezett szivacson stb. - kúszás egyenes padon, 33

- Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok (roller, bicikli, korcsolya stb.), - forgások, fordulatok, testhelyzet változások szem-kéz koordináció fejlesztése. Szem-kéz koordináció fejlesztése - babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.), - babzsák csúsztatása két vonal között. - -babzsák dobása vízszintes és függőleges célba, - karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról, - kugli játék, - labdajátékok: dobás és elkapás, nagyobb, majd kisebb labdákkal, változó távolságról. Szem-láb koordináció fejlesztése: - ugrálókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal, - karikába különböző lábbal be és kilépés, beugrás, kiugrás, - lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen homokba, padlóra, stb. - ugróiskola, egyszerűbb, nehezebb formában, - függeszkedés, átfogással tovahaladás. Finommotorika fejlesztése: - gyurmázás (az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák kialakítása), - építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel), - papírhajtogatás, papírfűzés, mintaalakítás, - puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból, - mintakirakás lyukas táblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbakig, - varrás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formáktól a nehezebbekig, - papír-ceruza feladatok, - rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával), - sablonok kiszínezése kiugró hátlapon, - sablonok nélküli színezés, a különböző formák, előrajzolt mintáinak átírása, - kéziszer gyakorlatok.

34

Testséma fejlesztés A testrészek ismerete: Önmaga felismerése, azonosítása tükörgyakorlatokkal: - játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj, szemszín, stb.), - testrészeik megérintése és megnevezése a felnőtt által, - a gyermek megismétli saját testén az érintést, megnevezést, - utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt, - a felnőtt megnevezi, és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét, - az előzőek megismétlése csukott szemmel. Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, a begyakorlást és csak ezután következzen a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. Meghatározott részekre koncentrálás: - különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni, megnevezni mozgásokat végezni velük, - valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak viszonylatában. Test személyi zónájának alakítása Oldaliság tanítása: - színes szalaggal, gumi pánttal megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon, - különböző mozgásfeladatot teljesíteni domináns kézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni stb.), - lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés stb. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: - az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, - feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. A test függőleges zónájának megtanítása: - játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése fej fölé és lehelyezése lábra, vagy lábak elé, Az előző (1, 2, 3,) gyakorlatok elvégeztetése csukott szemmel.

35

Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal stb.): - állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb. - ülj elé, rá, alá, mellé, közé, mássz át stb. - térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb. - feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át stb. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúly adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásnak. - játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját, - a funkció megismétlése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni, - képeken, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni, - részekből összeállítani az emberi alakot, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások: Fej: - fej fordítása és fejkörzés - csukott szemmel megérinteni a szemeket, füleket, orrot, szájat, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, - csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd előre az ismert tárgy felé. Törzs: - törzsfordítás leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-középtartásban tartott karokkal, - a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. Karok: - karkörzés előre és hátra, - karok helyzetének utánzása, - oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, - különböző karlengetések ritmusra, - oldalsó vagy mellső középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, - karhúzás és tolás, páros munka. Ujjak: - a kéz ökölbe szorítása, 36

- az ujjak ide-oda mozgatása, - ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, - a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. Lábak: - a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, - a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, - állva láblengetés előre, hátra oldalt és le, - térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, - padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, - törzshajlítás bokafogással, - szökdelés, ugrálás, - szökdelés váltott lábbal, karlengetés. Lábak és lábujjak: - sarokemelés és leengedés, - lábfej visszafeszítése (az ujjak emelése "pipálás"), - járás sarkon és lábujjhegyen, - külső talpélen járás, a kar tartása a törzs mellett, - ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábbal, - törzshajlítás előre, - hanyatt fekve vagy állva a lábbal vagy lábujjal rámutatni az adott célpontra, - babzsák fölmarkolása lábujjal. Észlelésfejlesztés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontos működését 2-3-4 éveseknél elsősorban mozgás és testséma fejlesztésen keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul ki. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját.

A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése: 37

Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, diagonális. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális (szóbeli) megjelölése. A szem fixációs működésének erősítése: - ismert játékok, tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel-le mozgatjuk), - egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig, - a perifériás látást is fejlesztik az ilyen megfigyelési feladatok. Vizuális zártság- egészlegesség észlelésének kialakítása: - Mi hiányzik? - ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni, - hiányosságok felismertetése („Mi hiányozhat róla?”, „Mit ábrázolhat?”) - rejtett figurák megtalálása az alak-háttér megkülönböztetését segíti, - 5-6 éves korban félig megrajzolt formák kiegészítése a gyerekek által (Gestalt látás). Vizuális időrendiség felismertetése: - képekről elmesélt történetek kirakása: mi történt először, mi következik? Vizuális ritmus: - a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása, - tárgyakból kirakott- gyöngyök, kockák, rudak, minták folytatása, - rajzos-képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó), - sorminták rajzolása. Vizuális helyzet- pozíció felismertetése: - négymezős tábla ( pl.: matematika foglalkozáson szimmetria), - mágneses táblán a nevelő elhelyez egy alakzatot a mezőbe, - a gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, - az alakzatokat az adott mezőben, más pozícióba elforgatni.

Vizuális memória fejlesztése: - egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, 38

- vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és fokozatosan csökkenthető a bemutatás ideje) . Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése Alak-forma-méret motor kialakítása: - formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével, felső végtagokkal, való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel), - padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása, - padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése : - bemutatás után azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó). Adott vizuális minta kirakása: - forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása (lyukas tábla), de alkalmazásában a fokozatosság elengedhetetlen: egyszerűbb formáktól a bonyolultabbakig, először egyetlen szempont figyelembevételét követelve (pl. csak szín, vagy forma; és kevesebb elemtől az összetettebb formákig stb.) . Minták rajzolása festése . Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos-sztereognosztikus észlelés fejlesztése Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása sodrás, lapítás, mélyítés technikáinak gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. Különböző formák, méretek alakítása minta után. Különböző formák, méretek megváltoztatása: - Varázsoljuk el!

Ritmikus sorminta készítése: - a minta folytatása, az említett fejlesztési módoknál a főhangsúly a tapintásos 39

tapasztalatszerzésen van. A vizualitás is jelen van, hiszen a kialakított formát látja is, és vizuálisa tapasztalatokat szerezhet. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: - "Érzékelő zacskó", "Elvarázsolt zsákocska". Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? Mérete, formája, felülete, anyaga, stb. A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorba rendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jelzőjük alapján. Mozgásos (kinesztikus) észlelés fejlesztése Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe stb.) lábbal (lépés előre, hátra stb.), nyitott szemmel mozgásokat ismétel. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. A térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészeinek közvetítésével: - rácsos papíron, szöges táblán, lyukas táblán a két oldal megkülönböztetése a mellé helyezett kéz segítségével, a középvonal megjelölésével, - a jobb-bal oldalirányok begyakorlása kiszínezéssel, színes korongok kirakásával, - a négy fő iránymező megismertetése az említett módon. Térbeli irányok, viszonyok megismertetése a körülötte lévő tárgyakkal: - ismert játékeszközök kirakásával a négy irány gyakoroltatása, - a tárgyak egymáshoz való viszonyának megismertetése, mágneses táblán történő kirakás, elhelyezés segítségével, mellette, előtte, mögötte, alatta, felette, - függőleges és vízszintes sorok kirakása különböző színekből, formákból. - a fentiek segítségével a szögek, (sarkok) érzékeltetése.

A téri viszonyokat jelentő verbális kifejezések megtanítása

40

A hallási észlelés, hangzási analízis-szintézis fejlesztése: - figyeltessük meg, milyen hangot hallunk, mikor egy ember sóhajt, vagy tüsszent, valamint, hogy különböző hangok működnek bennünk. Figyeljünk a természet hangjaira. - az óvodapedagógus által bemutatott ritmus letapsolása, vagy kopogása. Kezdetben szabályos ritmusokat használunk, majd később szabálytalan ritmusokat. - ritmusvisszaadás csukott szemmel, - mondjunk olyan szavakat, amelyek azonos hangzókkal kezdődnek, pl.: baba, bögre, bogár, béka; rózsa, róka stb., hány szót tud felsorolni, amelyek úgy kezdődnek: ma..., te..., sí… stb. - a megadott betűhangokból vagy fonémákból olyan, általuk ismert szót kell alkotniuk, amelyek tartalmazzák ezeket. A keresztcsatornák fejlesztése Vizuális-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - tapintással exponált (felismert) tárgyat kell keresni a vizuális mintákban, - vizuálisan felismert tárgyat mintául véve, ki kell keresnie tapintással az „érzékelő zacskóból”, - egyre finomabb különbségek felismertetésével gyakoroljuk a kétféle ingermodalitás átfordítását. Vizuális-auditív interszenzoros működés fejlesztése: - mutassunk a gyerekeknek ismert tárgyakat, állatok képét, különböző hangforrások vizuális képét, és a megszólaltatott hanganyagban ismerje fel az adott hangforrás képét, - „Figyeljünk a hangokra!” A hanganyaghoz keresse a hangforrást, „minek a hangja?” (társak megszólaltatása látás nélkül és hangjukról felismerés), - Auditív memória fejlesztése: dallamtöredék (motívum) megismételtetése, különböző hangok megismételtetése, majd a hangforrás kerestetése. Vizuális-kinesztikus interszenzoros működés fejlesztése: - bekötött szemű gyermek kezével formát rajzoljon a levegőbe és a hátára rajzolt formát, felismerje a vizuális mintában, - a mozgásos élményanyag, forma felismerése vizuális mintában, verbalizálva a formát, - vizuális-kinesztikus megközelítés a későbbiekben a betűk vagy a szavak közötti finom különbségek megfigyeltetésére, észrevételére is használható. 41

Hallási-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: - a gyermeknek elmondással jellemezni kell azt a tárgyat, amit tapintás útján felismert és azonosított, vagy meg kell találnia tapintás útján azt a tárgyat, amit a másik személy jellemez. A szem-kéz koordináció fejlesztése: - A szem-kéz koordináció, valamint a finommotoros kontroll fejlesztését segítik elő a célzással irányított kéziszer gyakorlatok. A percepciófejlesztést a vizuális (látási) észlelés sokoldalú fejlesztésével érjük el. Ezeknek a készségeknek a felmérése, fejlesztése fontos feladat az iskolára való felkészítés szempontjából. Verbális fejlesztés - a tárgyak megnevezése, - az egyszerű cselekvések történések szavakba öntése, - térbeli viszonyok, - rendszerbe sorolás. 8. 2. 3. Testnevelés Testnevelés foglalkozásokon a megtervezett, célzott testmozgások alkalmazásával a program fő feladatait kiemelten valósítjuk meg: a nagy mozgások, szem-kéz-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika, verbalitás képességeinek fejlesztését. Ezeken keresztül megfelelően alakulnak a gyermekek fizikai erőnléte, értelmi struktúrái és szociális képességei, amelyek az egyéni személyiségük fejlődését eredményezi. Megszeretik, és igényükké válik a rendszeres testmozgás, amely majd a későbbiek folyamán is egészségük megőrzését biztosítja. Mindezek elérése érdekében a legmegfelelőbb eszközöket, módszereket kell alkalmazni. Testnevelési foglalkozásokon alapvető eszközként alkalmazzuk a játékot és a játékosságot. A csoport fejlettségét, gyakorlottságát kell szem előtt tartani a gyakorlatok kiválasztásánál és ehhez igazodva kell eldönteni az egyes mozgásformák ismétléseinek számát. Ezen kívül differenciált feladatok adásával minden gyermek megtalálja a képességeinek legmegfelelőbb mozgásos feladatát. Egy-egy gyakorlat több fejlesztési területen is alkalmazható összetettsége miatt. A 3 évre kidolgozott tematikában a „kiemelt feladat” jelzések a gyermek életkori sajátosságainak megfelelő gyakorlatok fontosságát hangsúlyozzák. 42

3-4 évesek kiemelt feladata a nagymozgások fejlesztése. E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, precízebben összerendezni, koordinálni. -Járásfeladatokat csak fokozatosan lehet bevezetni, később, ha megkedvelték, minden alkalommal adjunk egy-egy járásfeladatot. -A csúszás, kúszás, mászás e korban a kedvelt mozgásformájuk. Erősítik a törzsizmokat, ezáltal a helyes testtartás kialakulását segítik. -A rövid ideig tartó lefüggések a kar és kézfej erejének növelésén túl a test függőleges zónájának behatárolásához is támpontot adnak. -A testséma fejlesztő programból megvalósul: -

a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok pl.: „járjatok a sarkatokon”, „feküdjetek hasra!”

-

tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása pl.: „Álljatok mögé!”

-

a test személyi zónájának alakítása, pl.: „Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé!”

4-5 éves korúak kiemelt feladata a testséma fejlesztés: a test részeinek megismerése, feltérképezése. A különböző testrészek mozgatásával azok funkciói és nevei is rögződnek. A csukott szemmel végzett feladatok az ismeretek gyakorlását és a belső „térkép” megjelenését segítik. Kiemelt helyet kap az oldaliság megtanítása, az eddig szalagos kézből jobb kéz, a szalag nélküliből bal kéz lesz. Így azonosítják testük jobb és bal oldali részeit (szalagos oldalon van a jobb térd, váll stb.). A mozgásfejlesztésnél előtérbe kerül: -

A térformák bemozgásával az alapvető téri irányok megismerése, távolságok becslése.

-

Egyensúlyérzék fejlesztése pl.: mozgások végzése emelt felületen, fogások, fordulatok, helyzetváltozások.

-

Szem-kéz- láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok pl.: babzsák feldobása, elkapása, célbadobás egyensúlyozó járás létra fokai között, célbaugrás.

5-6-7 éveseknél kiemelt feladat az észlelés fejlesztése Térészlelés fejlesztése: Az alapvető téri irányok megismerése saját testrészek közvetítésével. A testrészeken megtanult irányokat vetítik ki a környezet tárgyaira, irányaira pl.: képesek a karika jobb és bal oldalára emelni lábukat, jobb és bal irányba kerülni az akadályokat. Alaklátás, formaállandóság fejlesztéséhez sok gyakorlat szükséges. Ezek közül többet csukott szemmel végeztethetünk. Pl.: labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, körforma alakítása 43

szalaglengetéssel, karkörzéssel a test előtt, mellett, csukott szemmel is. Alaklátás, formaállandóság kialakulását segíti még a különböző alakzatok bemozgása jelölt vonalakon, vagy pontok gondolatban történő összekötése. Finommotorika fejlesztése új feladatként jelentkezik. A finommotoros koordinációnak az írás előkészítésében fontos szerepe van. Testnevelés foglalkozásokon ezt a szerek különböző fogásával (ujjal, marokkal), tartásával, támaszgyakorlatokkal fejleszthetjük. Ezek a feladatok elősegítik a kéz fogóizmainak erősödését, finomodását. Előtérbe kerülnek a szem-kéz koordinációt igénylő feladatok. A kar apró izommunkáját a látottakkal, hallottakkal hangolják össze. Ilyenek a különböző dobások célba, kislabda, babzsák dobása, léglabda gyakorlatok, gurítás, eszközök mozgatása sávokban és vonalon, rúd átfogása stb. Keresztcsatornák fejlődnek a látott, hallott és megnevezett tevékenységek elvégzésével. 8. 2. 4. Mindennapos testnevelés Minden korcsoportban legalább naponta egyszer 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. A tevékenység napirendbe illesztését egyénileg dönti el az óvónő. Mindennapos frissítő tornát, ha lehetőség van rá, mindenképpen a szabadban, jó levegőn tartsuk. A mindennapi testnevelés anyagát a mozgásos játékok adják, kiegészülve néhány gimnasztikai gyakorlattal. A játékot céltudatosan a kötelező foglalkozások fejlesztési feladataihoz kell igazítani. Így lehetővé válik, hogy a testnevelési foglalkozásokon megismert, megtanult mozgásokat még jobban elsajátítsák. Ha rendszeresen és megfelelően (jó hangulatban) szervezzük meg ezt a tevékenységet, igényükké, majd szokásukká válik a mindennapos testmozgás. Hozzájárul a szervezet ellenálló erejének fokozásához és a mozgásfejlesztéshez. A fejlesztő programokból megvalósul a nagymozgások, térészlelés fejlesztése (fogó és futójátékok). A szem-kéz, szem- láb koordináció kialakulását segítik elő a labdajátékok. Játékok, térformák felidézésével, bemozgásával lehetővé válik vizuális és verbális memóriájuk fejlesztése. A jó hangulatban végzett játékok ezen kívül lehetőséget nyújtanak a társas kapcsolatok alakulásához. A mozgásfejlesztésben meghatározó, hogy spontán érzelmi motivációkra építsünk, az egyéni fejlettséget figyelembe véve. A foglalkozásokon a gyermekek jó hangulatban, jó közérzettel vegyenek részt, ne hajtsuk túl a versengést. Biztosítsuk a gyermekek megfelelő terhelését az aktivitási szintek változtatásával. A mozgásprogramoknak megfelelő fejlesztő mozgásos játékokat tartalmazzák: Becsy 44

Bertalan Sarolta és Esküdtné Sebestyén Ildikó "Mozgásos játékminták, játékgyűjtemény" és Karlócainé Kelemen Mariann Kisgyermekek játékos könyve. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére. A gyermekek megszeretik és igénylik a napi testnevelést és játékot, kitartóan végzik. Mozgásuk összerendezetté, megfelelő ritmusúvá válik. Növekszik teljesítőképességük. Fejlődnek testi képességeik: erő, ügyesség, gyorsaság, társra figyelés. Mozgástapasztalataik

az

egyensúlyozásban,

ugrásban,

testkoordinációban

növekednek. Kialakulnak

fontos

személyiségtulajdonságaik:

bátorság,

fegyelem,

helyzetfelismerés, döntés, kitartás, akarat és a kudarctűrés képessége. Mozgásuk összerendezett, harmonikus; testsémájuk, finommotorikájuk, szem-kéz és mozgáskoordinációjuk, téri orientációjuk, kézdominanciájuk stabil lesz. A testnevelési foglalkozásokon és a mindennapi frissítő tornán a célzott testmozgások alkalmazásával megfelelően fejlődnek a gyermekek értelmi és szociális képességei. A gyermekek nagy mozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszása során. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni.

8. 3. Verselés, mesélés 8. 3. 1. Verselés, mesélés jelentősége a gyermeki személyiség formálásában A vers, mese emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését, mélyíti az önismeretet. A mese a gyermek érzelmének – értelmének és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb eszköze. A mese segít az indulatok feldolgozásában, oldja a szorongást, belső képteremtésre sarkall. A verselés, mesélés, képeskönyv nézegetés bensőséges kommunikációs helyzet, így a kisgyermek számára alapvető érzelmi biztonságot nyújt. 45

Cél: A vers-mese célja a műveltségtartalmak (mese, vers, mondóka) iránti fogékonyság kialakítása, az érzelmi biztonság erősítése, az anyanyelv szeretetének elmélyítése. Feladat: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, népi, magyar és nemzetközi klasszikus és kortárs irodalmi művekből. A 3-6-7 éves korban megjelentő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. 8. 3. 2. Folyamatismertetés 3-4 éves korban A gyermekek különböző családokból érkeznek, így természetes, hogy különböző az irodalmi élményük, a beszédfejlettségi szintjük. Az óvodapedagógus tegye mindennapossá a verselést, mondókázást. Teremtsen optimális feltételeket az elmélyült meséléshez, versmondáshoz. A nap folyamán használja ki többször a mesélésre, mondókázásra alkalmas helyzeteket. Folytatva a

magával

hozott

meghitt,

családias

érzést, fontos

szerepet

kell

az

óvodapedagógusnak tulajdonítania a tapsoltató, vigasztaló, simogató, höcögtető, lovagoltató mondókáknak dalocskáknak. Így a közösen átélt örömök, élmények elszakíthatatlan érzelmi szálakkal

kötik

össze az

óvodapedagógusokat

és

a

gyermekeket

egymással

és

anyanyelvükkel. Ehhez nyújt még segítséget a mesekönyvvel való ismerkedés, nézegetés. Legjobb alkalom a szókincsbővítésre, új ismeretek nyújtására, a gyermek egyéniségének megismerésére. A testközelben történő képeskönyv nézegetése a családias légkör megteremtését segíti elő. Testséma fejlesztésre, a környezettel való kapcsolat bővítésére, szociális kapcsolatok kiszélesítésére az óvodapedagógus tervezzen altató, hintáztató, járni-tanító, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó mondókákat, népköltéseket. Ebben a korban fektessünk fő hangsúlyt a nagymozgások fejlesztésére (pl. asztal alatt bujkálás), szerepeljenek láncmesék, állatmesék, legyen lehetősége a vele történt események rövid mondatokban történő megfogalmazására. 46

Fontos a gyakori ismétlések betartása, amely biztosítja a gyermekekben a folyamatos gyakorlást. A halmozó meséknél a refrénszerű ismétlődések a gyermeknek pihenést jelentenek, s a többszöri ráismerés az ismerősség, biztonság élményét kelti. A gyakori ismétlés tetőfoka az, amikor a gyermek játéka, tevékenysége visszatükrözi az irodalmi élményt. Az óvodapedagógus biztosítson lehetőséget a saját vers és mesealkotásra, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására, amely az önkifejezés egyik módja. 4-5 éves korban A 4-5 éves gyermekekben kialakul a mese, a vers szeretete. Igénylik, izgatottan várják az óvodapedagógus meséit. A gyermekek arcán megjelenik a figyelő ámulat. Játékukban mind gyakrabban előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, halandzsa szövegű kiolvasók ismételgetése. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Az állatmesék mellett szerepeljenek a mesékben tündérek és más kedvelt mesefigurák is. Legyen a mesetárukban tréfás hangulatú mese is. Az óvodapedagógus segítségével jelenítsék meg a meséket, a gyermekek élményeit. Rögtönözzenek bábjátékot. 5-7 éves korban Eddig fokozatosan megszerettettük a mesét, verset, így megfelelő alapokra tudunk építeni. A gyermekek ismételgessék az előző években tanult verseket, mondókákat. Az új versek, bemutatása kapcsolódjon a gyermekek élményeihez. Az óvodapedagógus a gyermekeket lehetőleg ne szavaltassa kórusban. Kerülje az éneklő hanglejtést. Ügyeljen a szavak gondos, tiszta ejtésére, az értelemszerű hangsúlyozásra. Kapjanak lehetőséget a mesék spontán bábozására, dramatizálására. Ismerkedjenek meg a folytatásos, tréfás, cselszövéses elemeket tartalmazó mesékkel. Legyen lehetőségük mesélni élményeikről, elképzelt kalandjaikról, önmagukról. A tündérmesék válogatásánál az óvodapedagógus ügyeljen arra, hogy ne legyen bennük túl sok félelmetes elem, mondanivalója a nevelési céljainak megfeleljen. Igazolja vissza a gyermekek szorongásait és egyben feloldást, és megoldást kínáljon. Realisztikus, novellaszerű mesék, elbeszélések is szerepeljenek ütemtervükben. 47

Legyen a csoportszobákban egy kialakított mesesarok, amelynek hangulatát a csoportok egyedi szokásrendszerének megfelelően még fokozhatják pl. gyertyagyújtással. Fontos, hogy a gyerekek érezzék, most valamilyen varázslatos dolog fog történni, így mindenki tekintettel lesz a mese hangulatára. A gyermekek próbálják meg a mese önálló befejezését, új mesék kitalálását. A közösen kitalált meséket nevezzék el a „mi mesénknek”. A gyermekek fejezzék ki a mese cselekményét mozgással. Az óvodapedagógus a meseszereplők jellemző tulajdonságai alapján kereshet olyan közmondásokat, amelyekkel meg tudja erősíteni a mese vagy egy-egy szereplő erkölcsi mondanivalóját. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A mondókákhoz a hozzájuk tartozó játékkal keltsük fel a gyermekek érdeklődését. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játékok. Ezeken keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. A népi mondókák segítségével jól fejleszthető a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, megfelelő artikulációja, a hangkapcsolatok törvényszerűségei. A gyermekek a mesékből, versekből sok új fogalmakat ismerhetnek meg. A

bábjátékban,

dramatikus

játékban

a

gyermekek

kibontakoztathatják

a

szabad

önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A gyermekek várják, szívesen hallgatják a verseket, mondókákat, meséket, képesek azok visszaadására, reprodukálására. Kialakulnak bennük a mese-és vershallgatáshoz kapcsolódó szokások, szabályok, magatartásformák. Fel tudják idézni a mese cselekményét, fel tudják sorolni a szereplőket, ismert mesék képeit sorba rendezik. Kiválasztott mesehőseiket beépítik játékukba. Az erkölcsi tulajdonságokat elemi fokon képesek definiálni. Képesek a folytatásos mesék, meseregények, verses mesék szálait összekapcsolni, 48

képekről logikus történetet mondani. Tudnak vigyázni a mesekönyvekre, érdeklődnek irántuk. Mesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsükbe, alkalomszerűen felhasználják azokat. Várják, igénylik a mesehallgatást, tudnak figyelni a mesére. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, ábrázolják a mese egy-egy jelenetét, vagy szereplőjét. Megjegyeznek gyermekmondókákat, verseket és meséket. Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni, nyitott történeteket befejezni.

8. 4. Ének, zene, énekeses játék, gyermektánc 8. 4. 1. Az ének, zene, az énekes játék, gyermektánc hatása a gyermeki személyiség fejlődésére Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés, zenehallgatás örömet nyújtanak a gyermekeknek, egyben felkeltik a gyermekek zenei érdeklődését, segítik a zenei műveltség, ízlés és igényesség megalapozását, a népi hagyományok ápolását és továbbélését. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam a ritmus a mozgás szépségét. A népdalok éneklése a dallamok hallgatása a gyermek néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését tovább élését segítik. A különböző énekes játékok, táncok gyakorlása során a változatos téri alakzatok létrehozásával, bejárásával tér, forma és arányérzékük fejlődik, testtartásuk formálódik, mozgásuk összerendezetté, harmonikussá, koordinálttá válik, esztétikus lesz. Cél : A zenei nevelés célja az éneklés, az énekes játékok megszerettetése, a zene iránti fogékonyság, a zenei anyanyelv megalapozása, a tiszta éneklés, a gyermekek zenei hallásának, zenei emlékezetének, ritmusérzékének fejlesztése.

Feladat: Az óvodapedagógus biztosítsa a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozását, a 49

néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzését, az élményhez juttatást, alakítsa zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, fejlessze zenei hallásukat, ritmusérzéküket, zenei emlékezetüket, mozgáskultúrájukat. Biztosítsa továbbá a 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmakat a gyermekek számára, valamint a megfelelő szervezeti formákat a tevékenység végzéséhez. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. 8. 4. 2. Folyamatismertetés 3-4 éves korban A 3-4 éves korú gyermekek ismerjenek meg elsősorban olyan ölbeli játékokat, amelyeket a felnőttekkel közösen játszhatnak. Legyenek ezek között arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok. A szeretetkapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme a tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény. A kicsik egyszerű, 4-5 hangból álló olyan énekes játékokat ismerjenek meg, amelyek játéka, játékos mozdulatokkal eljátszható. A gyermekek mindössze egy-két komponált gyermekdalt tanuljanak meg az ünnepek köszöntésére. A gyermekek a jóízű játékok közben közvetve szerezzék meg a zenei készségüket, és ismerjék meg az alapfogalmakat. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Figyeljék meg a csendet, a környezet hangjait és a hangszerek hangszínét. Érzékeltessék különböző mozdulatokkal az egyenletes lüktetést. Az óvodapedagógus keltse fel a gyermekek érdeklődését a zenehallgatás iránt, hogy képesek legyenek a zenehallgatásra, ismerkedjenek igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokkal. Minél több zenei élményt közvetítsen, elsősorban énekes előadásával. A mindennapok során a különböző tevékenységekhez minél gyakrabban kapcsoljon zenehallgatási élményt. A kiscsoportos korú gyermekek tanuljanak meg mondókákat, ölbeli játékokat és énekes játékokat. A rövid mondókák, dalok 2/4-es üteműek, amelyekben negyed és páros nyolcad ritmusok legyenek. E kor legjellegzetesebb játéka az ölbeli játék. 4-5 éves korban A 4-5 éves gyerekek tanuljanak mondókákat, és még mindig játsszon velük az óvodapedagógus ölbeli játékokat. Ők már képesek arra, hogy dúr hexachord hangkészletű 50

énekes játékokat énekeljenek, amelyekkel mozgásuk is jól kifejezhető. Ismerjék meg a csigavonal, hullámvonal és szerepcserére épülő játékokat. Az óvodapedagógus az alkalmi dalokat úgy válassza ki, hogy azokhoz lehetőség szerint utánzó mozdulatokat, játékokat lehessen kitalálni. A körjátékok közül az óvodapedagógus már nehezebbeket is választhat /pl. szerepcserés, párválasztó, sorgyarapodó játékok stb. /. A tiszta éneklés érdekében a gyerekek minél gyakrabban énekeljenek önállóan. A halkhangos, mély-magas különbséget ismerjék fel és lelassított éneklés közben mutassák meg az ének dallamvonalát. A

gyermekek

játsszanak

kérdés-felelet

játékot,

változatos

szövegekkel

és

ritmusmotívumokkal. Érezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát és néhány dalnak, mondókának a ritmusát. A sokszor hallott, jól ismert dalokat ismerjék fel dúdolásról vagy hangszerről. Ismerjék fel a természet és környezetük finomabb zörejeit, tudják egymás hangjait megkülönböztetni (hangszín-felismerés). A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában, kapcsolódjon minél többféle tevékenységhez. 5-7 éves korban Az óvodapedagógus érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljen, de jelenjenek meg zenei anyagában a rokon- és más népek dalai, valamint a magyar komponált műzene, altatódalok és a klasszikus műzene is. A tanult mondókáknak, gyermekjátékoknak találjanak ki szimbólumot. Ezek emlékeztetnek a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. Az óvodapedagógus válogasson olyan dalokból, melyben már szünet, szinkópa is előfordul. Tervezzen bonyolultabb szabályjátékokat, párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító-fogyó játék. A gyermekekkel együtt variálja össze a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A ritmusfejlesztés eredménye, hogy a gyermekek meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek játsszanak minél gyakrabban zenei formaérzék - fejlesztő játékokat, hogy különböző mozgással megérezzék a motívumok hosszát. Az óvodapedagógus fejlessze a gyermekek alkotókészségét, teremtsen arra lehetőséget, hogy egy-egy zenei feladatot többféleképpen lehessen megoldani. A zenei élmény legyen mindennapos lehetőség az óvodában!

51

A zenehallgatás lehetőségei Zenei nevelésünk középpontjában néphagyományunk kincsesháza áll: gyermekjátékdal, népi dallamok, magyar és rokon népdalok, más népek dalai, magyar és külföldi énekes hangszeres műzenei szemelvények, kánonok. Az óvodai zenehallgatás gerince is a népdalkincs erre legalkalmasabb dallamaiból áll: mesélő, párbeszédes, cselekményes, a gyermeki lélekhez közelálló dalok, valamint tréfás népdalok, virágénekek. A zene bejárja az érzelmi életnek minden olyan tartományát, mely a gyermeki ösztönt érinteni képes. A dalok tartalma és hangulata, mélyen megragadja őket. Érzelmeik minél több szférájába látogatunk el, annál gazdagabbá tesszük azt. Így a tréfás, vidám hangulatú dalok mellett tervezzünk lírai, de még drámai töltésű dalokat is. A zenehallgatás énekhanggal, hangszerrel egyaránt megoldható. Az óvoda zenei élménynyújtásának a gyermeki lelket legmélyebben megragadó eszköze az emberi hang. A népiséggel, nyelviséggel semmilyen hangszer nem versenyezhet, csak követheti. Hangszerrel elsősorban olyan dallamokat adjunk elő, melyeket korábban szöveggel már hallottak vagy ismernek. Az óvodapedagógus dúdolása bármikor megszólalhat az óvodában. A szabadidő gyakran féktelen indulatkitöréseit is megelőzheti. Az énekléssel, zenével nyugodt - családias légkört teremthetünk meg, amely kellemes atmoszférával tölti be a termet (pl. étkezés ideje alatt, rajzolásnál, festésnél, altatásnál). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén A gyermekek örömmel énekelnek, szívesen hallgatnak zenét. Koruknak megfelelő tempóban, hangterjedelemben képesek helyes szöveggel, önállóan énekelni néhány dalt. A mondókákat a természetes beszéd hanglejtésének megfelelően mondják. Tudnak dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. Felismerik a halk-hangost, tudnak halkan –hangosan énekelni, beszélni. Képesek az egyenletes tempótartásra járásban, táncban, különféle nagy és finommozgások során, ritmusgyakorlatokban. Kialakul térérzékelésük, be tudják határolni mozgásterüket. Megalapozódik zenei anyanyelvük. A közös ének-zenei tevékenységek során felfedezik a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Képesekké válnak az együttes összehangolt dalos, játékos tevékenységekre, a játékok 52

szabályainak betartására. A felnőtt utánzásával az ének és zene a gyermekek mindennapi tevékenységévé válik. Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.

8. 5. A külső világ tevékeny megismerése 8. 5. 1. A környezeti nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére A környezeti nevelés jelenti egyrészt a gyermekek szűkebb környezetével kapcsolatos ismeretek bővülését, az ismeretekben való eligazodást, az ismeretek adaptálását, másrészt a környezettudatosságra, környezetvédelemre nevelést. Elősegíti az aktív kapcsolat alakulását az emberi-tárgyi környezettel. Hatása kiterjed a gyermeki személyiség teljes fejlődésére, általa fejlődnek az érzékelő funkciók, a tapasztalatszerzési és kognitív kompetenciák, formálódik a gyermekek környezettudatos magatartása. Cél: A szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi és téri viszonyainak felfedezése során pozitív érzelmi viszony kialakítása a gyermekekben. Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása, környezetkultúra, életviteli szokások pedagógiai eszközökkel való formálása a családból hozott értékekre építve. Feladat: Az óvodapedagógus segítse elő a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A

gyermekek

életkori

sajátosságainak,

egyéni

fejlődésének

megfelelően

differenciáltan fejlessze gondolkodásukat. Törekedjen a sokoldalú érzékszervi megtapasztalásra. A tevékenységek végzéséhez biztosítson elegendő, a gyermekek életkorának megfelelő eszközt. A csoport életébe alapvető értékként építse be a környezet óvását, tisztán tartásának igényét. Alapozza meg a természeti, társadalmi környezet alkotásainak értékként való szemléletét. 53

Ösztönözze a gyermekeket a természet kincseinek gyűjtésére. Séták, kirándulások alkalmával ismertesse meg falunk jellegzetességeit, főbb intézményeit, amellyel megalapozza a szülőföldhöz való kötődést. Beszélgessen a gyermekekkel a család tagjairól, szimulációs játékok során jelenítsék meg tevékenységeiket. Szervezzen csoportos látogatást az óvoda közelében lévő közintézményekbe, tapasztalatszerzési céllal (könyvtár, posta, gyógyszertár, orvosi rendelő). A közlekedéssel, közlekedési eszközökkel kapcsolatos ismeretek megtapasztalására éljen az óvoda környékén található lehetőségekkel. Változatos megtapasztalással sokoldalú érzékszervi és mozgásos tevékenységgel ismertesse meg a gyermekkel testrészeiket és az azokhoz tartozó funkciókat. Ösztönözze a gyermekeket élményeik, ismereteik, tapasztalataik egyre bővebb kifejtésére, a kérdésfeltevésre, ok-okozati összefüggések keresésére, a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására. A csoportnaplóba tervezze meg és ismertesse a gyermekekkel, a balesetvédelemmel kapcsolatos teendőket. Biztosítsa az élmények sokoldalú mozgással is leképezhető feldolgozását. Ismertesse meg a gyermekekkel az óvoda hagyományainak megfelelően a nemzeti, népi és környezeti ünnepeket.

8. 5. 1. 1. Folyamatismertetés Nagyon fontos feladatunk, hogy alkalmassá tegyük a gyermekeket a megfigyelésre, elsősorban látni tanítsuk meg őket. Ha felkeltettük és ébren tartjuk érdeklődésüket, lehetővé tesszük az alkalmi és folyamatos megfigyeléseket, gyűjtéseket, szimulációs játékok játszását, lassan önállóan is fel fogják fedezni környezetüket, rácsodálkoznak egy-egy természeti jelenségre. A lelkes, jó empátiás készségű, színes egyéniségű óvodapedagógus a záloga annak, hogy cseperedő gyermekeink megszeressék környezetünket, jól eligazodjanak benne és környezetét megbecsülő felnőtt váljék belőlük. A gyermekek a szűkebb környezetükben érzékeljék a környezet esztétikumát: hangokat, színeket, illatokat, formákat, az élet ritmikusságát. A 3-4 éves gyermekek az óvoda elfogadása, megszerettetése után ismerkedjenek meg az óvoda szűkebb környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárást, növényeit. Gyűjtsenek 54

terméseket, leveleket, tollakat, kavicsokat, évszakokra jellemző képeket. Beszélgessenek saját családjukról és csoporttársaikról. Ismerjék meg az óvoda utcáját, boltokat, fodrászüzletet, az ott található intézményeket (posta, orvosi rendelő) az utcában élő állatokat, növényeket, esztétikai alkotásokat. Ismerkedjenek a Tarna folyó élővilágával. Beszélgessenek a környezetben látható formákról nagyságbeli, mennyiségi jellemzőkről. Az óvodapedagógusok segítsék a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességük fejlődését kortárs kapcsolataikban és a környezet alakításában. A 4-5 éves gyermekekkel már tágabb környezetben tehetünk tapasztalat- és élményszerző sétákat. Az

óvodapedagógus

törekedjen

a

megfigyelések,

gyűjtőmunkák

gazdagítására,

differenciálásra. Gyönyörködjenek egy-egy szép növényben, állatban. Keressék meg az összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. A gyűjtött termésekből, levelekből az óvónővel közösen készítsenek játékokat, bábokat, dísztárgyakat. Végezzenek hajtatást, csíráztatást, rügyeztetést. Készítsenek albumot a közösen gyűjtött képekből. Tudjanak többszavas mondatokban beszélni családjukról, otthonukról. Figyeljék meg látogatás során az orvos, a fodrász, a portás, a kereskedő munkáját, eszközeit. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, ismerkedjenek meg a személy- és teherszállító járművekkel. Az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat, vízi állatokat ismerjék meg. Az 5-6-7 éves gyermekek ismerkedjenek az óvoda tágabb környezetével. Figyeljék meg az évszakok szépségét, hasonlítsák össze az évszakok jellemző színeit, árnyalatait. Vegyék észre a környezet szennyeződéseit (víz, levegő, föld). Tudatosuljanak bennük a növények fejlődési feltételei. Lehetőség szerint gondozzanak növényeket, csíráztassanak magvakat, hajtassanak ágakat. Mezei séták során ismerkedjenek a gyógynövényekkel, mezei virágokkal. A gyűjtött természeti kincseket osztályozzák és hasznosítsák barkácsolás során. Községünk Tájházában tekintsék meg a múlt emlékeit, a régi használati tárgyakat. Ismerjék meg a helyi hagyományokat, néphagyományokat a családi, a tárgyi kultúra értékeit, ezek szeretetét, védelmét. Szerezzenek bővebb ismereteket a szárazföldi-, vízi-, légi közlekedési eszközökről. Lehetőség szerint utazzanak buszon, vonaton, közlekedjenek gyalogosan a szomszéd nagyvárosban. Látogassák meg a közeli háziállatokat, figyeljék meg etetésüket, életmódjukat. 55

A gyermekek kommunikációs készségét a közvetlen tapasztalat- és ismert szerzés során folyamatosan fejlesztjük. A mikrocsoportos megfigyelés folyamán lehetőség adódik az óvodapedagógus és a gyermek személyes beszélgetéseire. Az óvónő minden gyermekre oda tud figyelni, így nem maradnak megválaszolatlan kérdések. Ez a szervezeti forma elősegíti az óvodások szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését. A valós élethelyzetek ösztönzik a gyermekeket a helyes köszönés, megszólítás, véleménynyilvánítás, döntés, szándékkifejezés, kérdés, tudakozódás alkalmazására. A gyermekek között természetes legyen a tapasztalatok megosztása, a látottak folyamatos megbeszélése. Segítsük a gyermekeket abban, hogy értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kíváncsiságaikat, észrevételeiket. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek a tárgyak és jelenségek közötti néhány feltűnő összefüggést felismerik. A tárgyakat külső jegyeik, rendeltetésük szerint összehasonlítják. A környezetükben gyakran észlelt tárgyak színeit felidézik emlékezetükben. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, jellegzetességük alapján össze tudják hasonlítani őket, gyönyörködnek a természet szépségében. Eligazodnak a napszakokban. Tudják testrészeik funkcióját. Igényesek testük tisztántartására. Ismerik a növény fogalmát, tudják, hogy fejlődésük és az időjárás között összefüggés van, valamint, hogy fejlődésükhöz milyen feltételek szükségesek. Tudják csoportosítani az állatokat, madarakat élőhelyük, életmódjuk szerint. A környezetük élőlényeit védik, óvják. Ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését. Játékukban felhasználják, és folyamatosan gyakorolják a természeti környezetből szerzett élményeiket és ismereteiket. Ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára. A gyermekek ismerik nevüket, életkorukat, lakcímüket és szüleik, testvérük nevét, óvodájuk nevét. Tapasztalatokat szereznek a környezetükben lévő intézményekben, szolgáltató üzletekben folyó munkákról. 56

Ismerik a közlekedési eszközöket, az elemi közlekedési szabályokat betartva közlekednek.

8. 5. 2. A külső világ tevékeny megismerése – matematika A megismerő és problémamegoldó tevékenységek élményt és ez által motivációt jelentenek azoknak az érdekességeknek a felismerésében, melyek a matematikai összefüggésekben rejlenek. Kiemelt szerepe van a matematikai nevelésben a térbeli viszonyoknak, irányoknak, helyzeteknek.

Az

egyéni

feladatmegoldásokban

az

önálló

tapasztalatszerzésekre,

véleménynyilvánításokra, a mikrocsoportos feladatokban az együttműködésre, egymás kiegészítésére, javítására és kapcsolatteremtésre nyílik lehetőség. A feladatokból adódóan figyelmük tartóssága nő, erősödik önfegyelmük. Cél: A matematikai nevelés célja, hogy a gyermekek a környező valóság formai és mennyiségi viszonyaival

kapcsolatos

tapasztalatokat

szerezzenek

játékos

formában,

érdekes

problémahelyzetekben. Feladat: Az óvodapedagógus építsen a gyermekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére és az önálló problémamegoldás iránti igényére. Ismertesse meg a gyermekeket a környező valóság formáival, mennyiségi, alaki, kiterjedésbeli viszonyival közvetlen és széleskörű tapasztalatszerzés útján. Fejlessze, alapozza meg képességeiket a következő területeken: tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés: mozgásos és cselekvéses képi emlékezés, élmények felidézése; megértés: azonosítás, megkülönböztetés, állítások, kérések, utasítások megértése; koncentráló képesség; ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság igaz, vagy nem igaz az adott tárgyra, összességre; összefüggések felfedeztetése az adott tárgyak és személyek között. Ösztönözze matematikai kifejezések helyes alkalmazását, döntéseik, ítéleteik, véleményeik megfogalmazását. Fejlessze problémalátásukat, problémamegoldó képességüket. A feladatokat lehetőleg mozgásos tevékenységgel is oldják meg. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén A gyermekek szívesen vesznek részt matematikai jellegű tevékenységekben. Képesek a hasonlóságok és különbözőségek megítélésére, tudnak szempontok szerint 57

csoportosítani. Megalapozódik számfogalmuk, helyesen használják a tő- és sorszámneveket. Megkülönböztetik a jobb és bal irányt, értik és helyesen használják a névutókat. Képesek a tárgyakat 10-ig megszámolni, összehasonlítani, mennyiség, nagyság, forma és szín szerint tudnak tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Képesek az önálló felfedezésre, tapasztalatszerzésre, probléma helyzet előidézésére és megoldására a formai, mennyiségi és relációs viszonylatokban. Gondolataikat, ítéleteiket, döntéseiket képesek szóban kifejezni. Biztonsággal tájékozódnak a térben és síkban ábrázolt, létrehozott viszonylatokban. Kialakulnak matematikai képzeteik, fogalmaik, összefüggés ismereteik

8. 6. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 8. 6. 1. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerepe a gyermeki személyiség fejlődésében A rajzolás festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka - mint az ábrázolás különböző fajtái -, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezek a tevékenységek segítik az önkifejezést, a komponáló, térbeli tájékozódó, rendező képességek alakulását. Formálódnak a gyermekek képzetei, gazdagodik élmény és fantázia világuk, kreativitásuk. Képi

formában

kifejezik

érzéseiket, gondolataikat,

nő önismeretük,

önbizalmuk, értékelő képességük. Az építő-ábrázoló tevékenységek során téri, formai és színképzeteik alakulnak, gazdagodnak. Megismerkednek

a

különböző

anyagok

használhatóságával,

formálhatóságával,

munkafogásaival, az eszközök megfelelő használatával. Eredményként finommozgásuk, szem-kéz koordinációjuk, megfigyelőképességük, emlékezetük fejlődik, formálódik esztétikai ízlésük és igényük, kialakul a szép iránti vonzódásuk. A bölcsődés korúaknál az öröm forrása maga a tevékenység. A feltételek biztosításával, az egyes technikák megmutatásával, a gyermekpillanatnyi igényeinek megfelelő technikai segítéssel ajz alkotókedv ébren tartása a feladat. Cél: A gyermekek legyenek képesek élmény- és fantáziaviláguk szabad képi kifejezésére, mely a belső képek gazdagságára épül.. 58

Váljon igényükké az alkotás, a környezet esztétikai alakítása és az esztétikai élmények befogadása. Formálódjon esztétikai igényességük, érzékenységük a múlt és jelen értékei iránt. Tér-forma-szín képzetük gazdagodjon, finommotorikájuk fejlődjön.

Feladat: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. A 3-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének fejlesztése. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. A gyermekek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, eljárásokkal, eszközök használatával. A vizuális nevelésben kapjon teret s lehetőséget mindaz, ami szép, harmonikus, esztétikus körülöttünk. Használjuk ki környezetünk spontán vizuális ismereteit, ingereit. Feladatunk, hogy kiválasszuk mindazt, ami érdemes arra, hogy jobban megfigyeljük, rögzítsük, emlékezetükbe véssük. Bármit megfigyeltethetünk, de a lényeg az, hogy a gyermekek egyéb vonatkozásain túl vizuálisan is birtokba vegyék. Építsünk arra, hogy a megfigyelések során rengeteg alkalom adódik a vizuális észlelő apparátus, a keresztcsatornák működtetésére, tökéletesítésére. Mindeközben nagy tereket mozog be a gyerek, téri tapasztalatokat szerez, rengeteg verbális ismeretre is szert tesz. 8. 6. 2. Folyamatismertetés 3-4 éves korban Az óvodapedagógus az óvodába kerülő 3 - 4 éveseknek tegye lehetővé, hogy játszva ismerkedhessenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközöket biztosítson. Kapjanak lehetőséget a gyermekek az érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Jelenjen meg képalkotásukban a festés, zsírkréta, papírragasztás, esetleg anyagba karcolás. Kapjon fontos szerepet a gyurmázás alakíthatósága: ütögetés, simítás, sodrás, mélyítés, karcolás. A különböző tárgyak formáival az építés során ismerkedjenek a gyermekek. Tudjanak beszélni alkotásukról és örüljenek a létrehozott produktumnak. 59

4-5 éves korban A fejlesztés tartalmát a gyermekek személyes élményeire, elképzeléseire és tapasztalataira alapozott képi - plasztikai kifejezés adja meg. Bővüljenek az alkotó-alakító tevékenység lehetőségei: játékeszközök, bábok, alkalmi ajándéktárgyak elkészítése és díszítése. Legyen jelen a gyermekekl rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés alapján történő megjelenítése. A kompozíciós képesség fejlődése nyilvánuljon meg. Színhasználatban következzen be gazdagodás, kreativitásuk kapjon teret. Legyenek képesek már emberi alakok, állatok és játékformák mintázására. Az építés feltételeinek megteremtésével fejlesszük megfelelően térérzéküket. 5-7 éves korban A képalakításban jelenjenek meg a közös kompozíciók. Kerüljenek felszínre az újabb technikai megoldások, a saját élményeken alapuló cselekményes eseményábrázolás sajátos formában. A plasztikai munkák körében a többalakos térbeli kompozíciók, a változatos anyagok és eszközök, illetve szerszámok használata jelenjen meg. Legyen igényük az ajándékkészítésre. Éljék át minél gyakrabban az ajándékozás örömét. Közösen készítsünk bábokat, játékokat, játékkellékeket. Szívesen vegyenek részt a környezetalakító, díszítő munkákban. Az építésbeli tapasztalatok gazdagodása nyomán készítsenek maketteket, modelleket és egyéb változatos építményeket. Az ábrázolás és barkácsolás lehetőségét minden korosztálynak biztosítani kell. Ez csak akkor valósulhat meg, ha mindig számunkra elérhető helyen állnak rendelkezésükre a különböző eszközök és anyagok. Így szinte a nap bármely időszakában végezhetnek ábrázoló, barkácsoló tevékenységet. Szabadidőben is végezzenek, de más tevékenységgel is kapcsolják össze; pl. mese után, elkészítheti a számára legkedvesebb figurát, szerepjátékukhoz készíthetnek eszközöket (pl. koszorút, szalagokkal díszíthetik a babaszobát, bábszínházasat játszhatnak, terítőket készíthetnek a babaszobába, halakat a horgászjátékhoz, kosarat a boltos játékhoz stb.). A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén A rajzolás, mintázás, kézimunka a gyermek kedvelt tevékenységévé, önkifejező 60

eszközévé válik. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében örömmel és biztonsággal használják a különféle ábrázolási technikákat. Ábrázolásukban megjelennek a részformák, próbálkoznak az egyszerűbb mozgások jelzésével. Változatos forma – és színhasználat jellemzi ábrázolásukat. Építésben, téralakításban együtt tudnak működni társaikkal. Mikrocsoportos keretek között képesek az együttdolgozásra. Kialakul esztétikai érzékük, képesek a szép meglátására, tudnak gyönyörködni benne. Kialakul a biztonságos ceruzafogás és a kézdominancia. Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

8. 7. Munka jellegű tevékenységek 8. 7. 1. A munkára nevelés hatása a gyermeki személyiség fejlődésére A munka jellegű tevékenységek az óvodáskor végéig megőrzik játékos jellegüket. A munka örömmel és szívesen végzett, aktív, célra irányuló tevékenység, általában külső irányítással történik. Pontosságot, céltudatosságot, belső fegyelmet, kötelezettségvállalást kíván a gyermektől. Fejleszti a gyermekek kitartását, önállóságát, felelősségérzetét, önbizalmát az által, hogy megtapasztalja munkája fontosságát, hasznosságát. Munkavégzés közben fejlődnek, pontosabbá válnak a munkához szükséges képességek, készségek, tulajdonságok, miközben a gyermekek az eszközök, szerszámok használatát is megtanulják. A gyermeki munka a közösségi kapcsolatok alakításának is fontos színtere. A bölcsődés korúaknál a munka jellegű tevékenységek valamilyen élethelyzethez, a környezet szépségéről való gondoskodáshoz kapcsolódnak (pl. viráglocsolás, játékelpakolás). Az önkéntesség nagyon fontos, a tevékenykedtetés nem lehet feladat. A helyzetek lényeges tanulási lehetősége az, hogy bármikor bekapcsolódhatnak és bármikor kiléphetnek. Cél: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését.

61

Feladat: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása, valamint az a pedagógiai attitűd igény, mely biztosítja a tevékenységben a felfedezés lehetőségét, annak örömét. 8. 7. 2. Folyamatismertetés 3-4 évesek A gyerekek az óvónőt figyelve vegyenek részt a növények gondozásában. Segítsenek a termések, falevelek összeszedésében. Az óvónő a legkisebb óvodásokat is vonja be az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. A szabályosan ismétlődő mindennapi munka a rend fenntartásáért végzett tevékenységek (játékok elrakása, segítségnyújtás a terem díszítésében). 4-5 évesek A gyerekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, amit akkor célszerű bevezetni, ha a gyermekek készségszinten ismerik a munkafolyamat menetét, fogásait. E program megerősíti a naposi munka fontosságát, amit az étkezési feladatok elvégzéséhez ajánl. Az óvodapedagógus és a dajka közös megállapodás alapján alakítsa ki a gyermekek összehangolt cselekményláncát. Az alkalomszerűen ismétlődő munka a játékok helyére rakása, a csoportterem átrendezése, a tevékenységekhez használt eszközök kiosztása, összeszedése, az öltöző és mosdó rendjének megőrzése. Ezeket, a munkákat a gyermekek együtt végezzék a felnőttek átgondolt, konstruktív vezetésével. Az óvónő tervezze meg az egyéni megbízások lehetőségeit (információk közvetítése, kisebbek segítése, ajándékkészítés, jeles napok előkészítése stb.). A gyermekek működjenek közre az élősarok gondozásában, az óvodaudvar tisztántartásában. 5-6-7 évesek Az óvodások önállóan végzik a naposi munkákat. Közösen eldöntik a munka megosztását. Ízlésesen, esztétikusan terítenek, tálalnak, étkezés után a szokásrendszernek megfelelően mindent a helyére tesznek. Felsöprik az asztalok környékét. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, soha ne alkalmazzon az óvónő kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érje el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek önállóan környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, mosását, szárítását, egyszerű javításokat, polcok 62

lemosását, sütés nélküli édességek vitaminsaláták készítését. Rendszeresen segítsenek a kisebbek öltöztetésében, készítsenek nekik meglepetéseket. Tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység: az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi, vagy egyéb munka, a környezet -, növénygondozás. A gyermekek munka jellegű tevékenysége: önként - azaz örömmel - végzett aktív, játékos tevékenység, mely a környezet megismerésének, a munkavégzéshez, tapasztalatszerzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok, attitűdök alakításának fontos lehetősége, kapcsolatban áll a cselekvő tanulással, a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális, saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek szívesen és önállóan végeznek munka jellegű tevékenységeket, szeretnek közösen dolgozni. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat. a csoportszoba átrendezésében. Terítés közben ügyelnek az esztétikumra. odapedagógus különféle megbízatásait (pl. másik csoportba üzenetet, eszközt hoznak, visznek).

63

az udvar rendezésében. Az eszközöket, anyagokat, szerszámokat önállóan használják. Feladataikat önállóan, kitartóan, feladattudattal végzik. Szükség esetén segítenek társaiknak. Képesek társaikkal együtt dolgozni. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Örömmel segítenek a kisebbeknek. Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, számukra kedves személyeknek.

8. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 8. 8. 1. A tanulás szerepe a gyermeki személyiség fejlődésében Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, a gyermekek egész napi tevékenysége során adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben,

kirándulásokon

az

óvodapedagógus

és

a

kisgyermeknevelő

által

kezdeményezett tevékenységi formákban (kötött vagy kötetlen formában) és spontán helyzetekben valósul meg. Fontos feltétele a gyakori aktív cselekvő tapasztalatszerzés, a természetes környezetben való megismerés, a szóbeliség, a látottak és tapasztaltak szóbeli kifejezése. Hatására alakul a gyermek világképe, ismeretei bővülnek, rendeződnek, fejlődik a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés, gondolkodása eljut a képszerű szemléletes gondolkodás szintjére. A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: a gondozás és a játék, a felnőttekkel és a társakkal való együttes tevékenység és kommunikáció. A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés. A tanulás lehetséges formái az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés, 64

az

óvodapedagógus

és

a

kisgyermeknevelő

által

irányított

megfigyelés,

tapasztalatszerzés, gyakorlati problémák megoldása.

Cél: Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodáskorú gyermekek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, attitűdök erősítése. Feladat: Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő a tanulást támogató környezet megteremtése során építsen a gyermekek előzetes élményeire. Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő biztosítson lehetőségeket változatos, játékos, mozgásos, a gyermekek érzékszerveit foglalkoztató, cselekvő aktivitásra épülő

tevékenységekre,

tapasztalásokra

egyéni,

páros

és

mikrocsoportos

helyzetekben. Az anyanyelvi és kommunikációs készségek fejlesztését kiemelten kezelje. A fejlesztés során a feladatadásnál, értékelésnél differenciáljon, vegye figyelembe az egyéni képességeket, adottságokat. Az egyéni munkaformában az önálló elképzeléseket ösztönözze, támogassa. A páros és mikrocsoportos formában az együttműködési készségek fejlesztését tartsa szem előtt. Az eszközöket úgy válassza meg, hogy érdeklődésre, aktivitásra ösztönözzenek. A környezeti jeles napok előkészületeiben tevékenyen és szívesen vegyenek részt. A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását. Az

egyéni

eltérések

figyelembevételénél

tehetséggondozás is kapjon szerepet.

65

a

felzárkóztatás

mellett

a

8. 8. 2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás szervezése Életkor

Kötelező tevékenységek

Kötetlen tevékenységek

3-4 évesek

- mozgás

- verselés, mesélés - ének, zene, énekes játék, gyermektánc - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - külső világ tevékeny megismerése - környezet

4-5 évesek

- mozgás - külső világ tevékeny megismerése matematika

- rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

5-6-7 évesek

- mozgás - külső világ tevékeny megismerése matematika

Kötelező és tevékenységek

kötetlen

- ének, zene, énekes játék, gyermektánc - külső világ tevékeny megismerése - környezet - verselés, mesélés

- külső világ tevékeny megismerése - környezet - rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - verselés, mesélés - ének, zene, énekes játék, gyermektánc

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén A gyermekek a foglalkozások szokás-és szabályrendszeréhez alkalmazkodnak, a viselkedés- és magatartás-szabályokat betartják: végig hallgatják az óvodapedagógust és társaikat, utasításokat követnek, egymást nem zavarják a feladatvégzésben. Mozgásuk összerendezettebb képessé válnak a harmonikus finom mozgásra. Kialakul feladattudatuk és feladattartásuk. Önállóan oldanak meg problémahelyzeteket, többféle megoldásra is képesek. A megadott szempont szerint képesek az önálló megfigyelésre, manipulálásra, csoportosításra. Kitartóan oldják meg a feladatokat. Siker és kudarctűrő képességük kialakul. Képesek mikrocsoportban az együttműködésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdésére.

66

A fejlődés jellemzői bölcsődés kor végére Több területen önállósodnak a gyermekek: étkezés, öltözködés, tisztálkodás (legfeljebb apró segítséget igényelnek). Már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban, hanem szívesen játszik társaival is. Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szokásokat, szabályokat, az ezekhez való alkalmazkodás nem jelent nehézséget számára. Környezete iránt nyitott, érdeklődő, szívesen vesz részt tevékenységekben. Szókincse gazdag, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot a felnőttekkel, gyermekekkel. Kialakul a szobatisztaság.

9. Az intézmény sajátos feladatai 9. 1. Az óvoda gyermekvédelmi tevékenysége Az óvoda a gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátásokba, ezen belül a gyermekjóléti alapellátásba, ennek is a gyermekek napközbeni ellátásának ágába tartozik. Cél: A gyermekek jogainak és érdekeinek minél szélesebb körű érvényesítése, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Feladatok és a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: A gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. A felmerülő problémák kezelése. A gyermekek fejlődését hátráltató veszélyeztető okok felderítése (megfigyelés, családlátogatás, anamnézis felvétel, fogadó óra), az intézmény gyermekvédelmi tervének elkészítése. A

gyermekvédelmi

óvodapedagógusokkal,

tervben a

szereplő

esetekről

kisgyermeknevelővel, 67

konzultáció

a

gyermekvédelmi

csoportos felelőssel,

intézményvezetővel; a feladatok, határidők, felelősök kijelölése. Szükség esetén a veszélyeztetettség és védelembe helyezés jelzése a jelzőrendszer tagjainak

(óvodapedagógus,

kisgyermeknevelő,

gyermekvédelmi

felelős,

intézményvezető, Gyermekjóléti Szolgálat). A gyermekek bántalmazásának, súlyos elhanyagolásának gyanúja esetén hatósági eljárás kezdeményezése. A

hátrányos

helyzetű

gyermekek

fejlődési

ütemének

nyomon

követése,

felzárkóztatása, differenciált fejlesztése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára személyiségfejlesztő tehetséggondozó, felzárkóztató fejlesztő programok szervezése. A személyiségfejlesztés dokumentációjában, az egyéni fejlődés nyomon követése, probléma

jelzése,

az

óvodapedagógusi-,

valamint

a

segítő

szakemberek

fejlesztőtevékenységének és értékelésének 3 havonta a törvény előírásainak megfelelő rögzítése. A szülők tájékoztatása lehetőségeikről, a segítő szakemberek igénybevételével kapcsolatban. Együttműködés a szülőkkel: óvónő (kisgyermeknevelő) - szülő, gyermekvédelmi felelős – szülő. Javaslattétel

a

rendkívüli

és

rendszeres

gyermekvédelmi

segélyekhez

(intézményvezető, gyermekvédelmi felelős). Gyermekvédelmi kimutatás vezetése. Részvétel a Gyermekjóléti Szolgálat által a jelzőrendszer tagjaival rendezett szakmai esetmegbeszélésen, a gyermek és a család problémáinak megbeszélésére. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére A szülők problémájukkal, bizalommal fordulnak az óvodapedagógushoz, a kisgyermeknevelőhöz, gyermekvédelmi felelőshöz. A szülő elfogadja az óvodapedagógus, a kisgyermeknevelő és a gyermekvédelmi felelős javaslatait, együttműködik vele. Elmegy a segítő szakemberhez és tartja vele a kapcsolatot. Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő elvégzi a számára kijelölt feladatokat, aktívan részt vesz óvodása, bölcsődése és családja problémáinak kezelésében.

68

9. 2. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A) Különleges bánásmódot igénylő gyermek: 1) sajátos nevelési igényű gyermek, 2) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, 3) kiemelten tehetséges gyermek. B) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

9.2.1. Különleges bánásmódot igénylő gyermek 9. 2. 1. 1. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság

szakértői

véleménye

alapján

mozgásszervi,

érzékszervi,

értelmi,

vagy

beszédfogyatékos; több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; autizmus spektrum zavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A fenntartói döntés, és feladat-ellátási kötelezettség, az Alapító okiratban megfogalmazott feladatmeghatározás

alapján,

óvodánkban

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

fogalomköréhez tartozó gyermekek ellátása kiterjed, az: Érzékszervi -

látássérült (súlyossági fok: gyengén látók)

-

hallássérült (súlyossági fok: kevésbé súlyosan vagy közepes fokban - nagyothalló)

Enyhén értelmi fogyatékos Beszédfogyatékos Fejlődés egyéb pszichés zavarával küzdő gyermek (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar) Pedagógiai szempontból az értelem, a látás, a hallás, a mozgás, a beszédszervek hibás 69

működése vagy az érzelmi élet súlyos zavara által okozott eltérő fejlődést értjük sajátos nevelési igény alatt. Azt az állapotot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján a lehetséges fejlődés csak sajátos (gyógy) pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosításával érhető el. Óvodánkban a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló, speciális fejlesztő tevékenységet az óvodai nevelés országos alapprogramja és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembe vételével szervezzük. A sajátos nevelési szükségletekkel jellemezhető – értelmileg enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott, valamint mozgássérült, esetleg egyéb speciális problémával gyermekek egy csoportban járnak társaikkal. Ennek lényege, hogy a korai együttlét során a sérült gyermekek személyiségfejlődése harmonikusabbá válik, szüleik megtapasztalják a toleranciát, az ép gyermekek számára pedig természetessé válik a „másság”. A sérült és az ép gyermekek kölcsönös

tapasztalatai

egymásról,

közös

tevékenységeik

együttes

élményeik

azt

valószínűsítik, hogy később is elfogadók, igény szerint segítőkészek lesznek egymás iránt. Ezt elfogadva dolgozta ki intézményünk a sajátos nevelési igényű gyermekek helyi programtervezetét. Sérülés specifikus fejlesztés feladatai: Érzékszervi sérült gyermek fejlesztésének feladatai: a) Látássérült gyermek fejlesztésének feladatai Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztántartása. Mindvégig figyelembe kell venni a fizikai terhelhetőség korlátait, tekintettel az adott szembetegségre. Gyengén látó gyermekek fejlesztésének feladatai Látásukat sokkal közelebbről, kisebb térben tudják használni. Nevelésük speciális optika eszközök segítségével, vizuális megismerés útján történik, hallási, tapintási ingerekkel kiegészítve. A testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása és az ehhez szükséges környezet megteremtése (dönthető asztallap, világítás). A környezet vizuális megismertetése, látás használatának megtanulása a távoli és közeli környezetben. Nagymozgások fejlesztése, mozgáskoordináció, mozgásbiztonság kialakítása. 70

Térbeli tájékozódás fejlesztése a látás használatával. A kézügyesség, a finommozgás fejlesztése, az írás előkészítése. A hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztése, melyek segítik a gyermek tájékozódását a világban. A tapintási észlelés által szerzett információkkal a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismeretek kiegészítése. b) Hallássérült gyermek fejlesztésének feladatai: Az enyhén hallás sérült, nagyothalló gyermekek esetében a halláskárosodás miatt az érthető kiejtés elmarad, ennek következtében a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás korlátozódhat,

az

egész

személyiség

megváltozhat.

Speciális

ellátással

a

súlyos

következmények kialakulása csökkenthető. A hallássérült gyermekek egy része speciális segítséggel részt vehet az óvodai nevelésben. Központi feladat a kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése, mely az egész napi óvodai tevékenységben jelen van. Enyhe fokban hallás sérült gyermekek fejlesztésének feladatai Az emberi beszédhang és környezet korlátozott felfogására képesek. Beszédfejlődésük késve, speciális segítséggel indul meg. A nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény- és tevékenység erősítése, a beszédérthetőség folyamatos javítása. A nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, a megnyilvánulást segítő eszközrendszer használata, a családi-szociális háttér bekapcsolása a fejlesztés rendszerébe. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai: Az ép gyermekekkel történő együttnevelés a társakkal történő együttműködést, a kommunikáció fejlődését segíti elő. A gyermek szükségletei szerint folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről való gondoskodás. Az önmegvalósítást, szociális beilleszkedést segítő képességek és a gondolkodási képességek fejlesztése. Beszédfogyatékos kisgyermekek fejlesztésének feladatai: A beszédfogyatékos, akadályozott beszédfejlettségű gyermek szenzoros, motoros, vagy 71

szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzóság stb.) miatt az átlagostól eltérően fejlődik. Az akadályozottság megmutatkozhat beszédhangok ejtésében, beszédészlelési, megértési zavarokban, beszédritmus sérülésében, a beszédhelyzetek tartós hárításában, megtagadásában, ill. általános beszédgyengeséggel együtt járó részképesség kieséssel. A diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai is ide sorolhatók. Komplexitás a fejlesztésben, sokoldalú percepciófejlesztés, kinesztéziás, auditív, vizuális, vizuo-motoros koordináció, beszédmotorikus mozgások fejlesztése. Aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása. Speciális terápiák alkalmazása, diszlexia prevenció, grafomotoros fejlesztés. A mozgás és beszédműveletek, transzfer (átviteli) hatásának tudatos használata.

A

fejlődés

egyéb

pszichés

zavarával

(súlyos

tanulási,

figyelem-

vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek fejlesztése: A sajátos nevelési igényű gyermekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség-zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi. Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat. Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképességzavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. Fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával. A

teljesítménykudarcokra

épülő

másodlagos

zavarok,

inadaptív

viselkedés

kialakulásának megelőzése. Az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültség megalapozása. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció a pszichés fejlődési zavar jellegét megállapító, komplex – gyógypedagógiai, pszichológiai és orvosi – szakértői véleményben foglaltak alapján történik.

72

9. 2. 1. 2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek fejlesztésének feladatai: Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan

jelentősen

alulteljesít,

társas

kapcsolati

problémákkal,

tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az óvodai nevelés keretében valósul meg, a szakértői vélemény alapján egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás keretében. A fejlesztő foglalkozások szervezésének szempontjai: egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás keretében valósul meg, a gyermekek képességének, motiváltságának ismeretében játékos, kreatív feladatok segítségével történik, kerülve az iskolai helyzeteket, nyugodt, ingerszegény környezetben végezzük, a foglalkozások időpontja és helye tekintetében a rendszeresség elve érvényesül. A fejlesztésben minden óvodapedagógus részt vesz.

9. 2. 1. 2. 1. Az integrált nevelés feltételei Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény alapító okiratában. A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel, amelyet a J-N-SZ Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság – Szolnok ad ki. Személyi feltételek: A nevelésben résztvevő személyek intézményünkben: óvodapedagógusok (v. kisgyermeknevelő) logopédus, gyógypedagógus, dajkák. A speciális végzettségű szakemberek munkáját óvodapedagógusaink jelenleg az alábbi speciális végzettséggel és speciális továbbképzésen szerzett ismeretekkel segítik: 73

Nyelv-és beszédfejlesztő 1 fő Sindelár fejlesztő program 2 fő Difer mérés 5 fő Tanulási problémákkal küzdő gyermekek vizsgálati módszerei és terápiája 5 fő A tanulási zavar veszélyeztetettség, a vele összefüggő magatartászavarok korai felismerése és komplex fejlesztése és kiscsoportos terápiája 5-9 éves korban 4 fő Technikák a pszichés gátlások oldására 4 fő Kompetenciaalapú óvodai programcsomag 4 fő Oldottan, sikeresen 4 fő TSMT-I terapeuta 1 fő Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételek biztosítása az eszközigény előírásai szerint történik. egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör, mozgásfejlesztést segítő eszközök, finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok.

9. 2. 1. 2. 2. A habilitációs, rehabilitációs ellátás A habilitációs, rehabilitációs ellátás elvei: A fejlesztés a megfelelő területen valósuljon meg. A gyermekek nevelése, fejlesztésük a terhelhetőség figyelembe vételével történjen. A gyermekek harmónikus személyiségfejlődését, elfogadó, eredményeket értékelő környezet, befogadó csoportlégkör alakuljon ki. A

gyermekek

viselkedésében

érvényesüljön

a

hátrányos

megkülönböztetés

kizárásának elve. Váljanak tartalmi elemeivé az intézmény programjának a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai. A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettségel rendelkező gyógypedagógus segítse a gyermek fejlesztését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység célja: Harmonikus, nyugodt óvodai környezetben biztosított legyen a gyermekek integrált nevelése, 74

esélyegyenlősége, javuljon a gyermekek életminősége, a társadalmi beilleszkedése, csökkenjenek a fogyatékosságból adódó hátrányok, váljon természetessé a gyermekek közötti különbözőség elfogadása.

Feladatok: Általános feladatok: A napi tevékenységekbe épüljenek be azon a speciális tevékenységek, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását segítik elő. Az egyéni fogyatékosságból fakadó, hiányzó-, vagy sérült funkció helyreállítása, új funkció kialakítása. Az ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében, a különböző funkciók egyensúlyának kialakítása. Speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés céljait, minden esetben a gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslatára kell építeni. Speciália feladatok: Integrált nevelésből adódó pedagógiai feltételek biztosítása. Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Egyéni

szükségletekhez

igazodóan,

speciális

segédeszközök

használatára,

elfogadására, következetes használatára, megóvására nevelés. Kompenzációs lehetőségek körének bővítése, a nem-, vagy kevéssé sérült funkciók differenciált működésének tudatos fejlesztése. Kiemelkedő teljesítményre képes területek felismerése. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása az egyéni foglalkoztatás megvalósításához. Az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát segítők, tájékoztatása a sajátos nevelési szükségletről a gyermekek befogadásához. A szülők megfelelő tájékoztatása, együttműködés a családdal. A fejlesztő tevékenység legfontosabb területei: A tevékenységet meghatározó tényezők a fogyatékosság típusa, súlyossága, a speciális ellátás kezdetének ideje, az életkor, a meglévő ismeretek alapján: 75

kognitív funkciók (vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés), motoros képességek (alapmozgások, mozgáskoordináció, egyensúly), beszéd– és nyelvi képességek fejlesztése (nonverbális, verbális kommunikáció, beszédindítás, beszédmegértés stb.), játéktevékenység alakítása, játékhasználat elsajátítása, szociális kompetenciák kialakítása, a fogyatékosság függvényében, más-más hangsúlyt kap. 9. 2. 1. 2. 3. A speciális ellátás rendszere

Terület

MOZGÁS

Fejlesztési terápia

-Prevenciós torna -Nagymozgás, finommotorika fejlesztése

A megvalósulás

Fejlesztési

formája

kompetenciák

Mikrocsoportos, esetenként egyéni, páros

Óvodapedagógus Pedagógiai asszisztens

BESZÉDÉS KOMMUNIKÁCIÓ

-Komplex logopédiai terápia Prevenciós program

Mikrocsoportos esetenként egyéni, páros

Logopédus ( pedagógiai szakszolgálaton keresztül biztosítva) Óvodapedagógus

RÉSZKÉPESSÉGEK

Prevenciós program

Mikrocsoportos, egyéni, vagy páros

Óvodapedagógus Gyógypedagógus (pedagógiai szakszolgálaton keresztül biztosítva) Óvodapedagógus

Óvodapedagógus

PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI

Prevenciós program

(kis) csoportos esetenként egyéni, páros

TANULÁSI FOLYAMATBAN AKADÁLYOZOTT

Prevenciós program

Mikrocsoportos, egyéni, vagy páros

76

A megelőzés feladatai közé tartozik, hogy nagycsoportban, a csoportban dolgozó óvónő javaslatára, megfigyelései alapján és 5-6 éves korban a DIFER mérés eredményeit figyelembe véve a gyermekek differenciált fejlesztésben részesülnek. A helyi program kiemelt fejlesztési feladatai alapját képezik a fejlesztési gyakorlatnak. A fejlesztés gyakorlata A fejlesztőtevékenységek színterei: Csoportszobai integráció: sérülés-specifikus feladat tervezése a napi tematika szerint (jelölése a művelődési tartalomnál) szokás-, szabályrendszerben megjelenő feladatok Együttműködés a szülőkkel. A fejlesztési tevékenység értékelése Egyéni fejlődési napló áttekintése (félévente), csoportnapló bejegyzései alapján (3 havonta), a Szakértői Bizottságnál az állapotváltozásról történt kontrollvizsgálat alapján, DIFER mérés alapján (évente 2x) Szükséges feltételek A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik. Az alapvető tárgyi eszközök megtalálhatók program specifikus eszközök között,pl: nagyméretű tükör, egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör, lateralitást (oldaliságot) jelölő karszalag, anyanyelvi táska, MINIMAT eszközök, képkártyák, mozgásfejlesztést segítő eszközök (labdák hengerek, Wesco eszközök), finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok, A fejlődés eredménye az óvodáskor végén Képesekké válnak társaikkal való együttműködésre, közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják őket, nem kerülnek peremhelyzetbe (szociálisan alkalmassá válnak az iskolai életre). Képesekké válnak igényeik, szükségleteik közvetítésére, megértetésére. Képessé

válnak

nyelvi

jelek

befogadására,

feldolgozására,

kommunikációra. Saját személyükkel kapcsolatos munkákat önállóan végeznek. 77

beszédbeli

Kialakul a vizuális jelek felismerése. Képesekké

válnak

a

környezetükben

adaptív

viselkedésre

és

indulataik

szabályozására. Kompenzációs technikákat sajátítanak el. Képesekké válnak figyelmük összpontosításra. 9.2.1.3 A kiemelten tehetséges gyermek Intézményünk fontos feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A mikrocsoportos

tevékenységszervezés

közben

a

differenciálás

gyakorlata

kiválóan

alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében, melynek fontos színterei a játéktevékenységek. A tehetséggondozás során a tehetségígéreteket fejlesztjük a gazdagítás, dúsítás, differenciálás eszközrendszerével a mindennapi óvodai tevékenységeken keresztül.

Alapelveink: A tehetség-ígéretek erős oldalának fejlesztése. A gyermekek tehetségével összefüggő gyenge területek erősítése. Kiegyensúlyozott, elfogadó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése. Feltöltődés, pihenés, elvonulás lehetőségének biztosítása. Célunk: A tehetségígéretes gyermekek személyiségének optimális alakítása, komplex fejlesztése.

Feladataink: A tehetséges gyermek felismerése. Sokoldalú tevékenységkínálat biztosításával a gyermekek érdeklődési körének feltérképezése. Egyéni bánásmód keretében történő célzott képességfejlesztés. A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. A pedagógusok továbbképzésének megszervezése a tehetségfejlesztés területén. 78

A szülők folyamatos tájékoztatása, megnyerése a közös célok hatékony elérése érdekében. A tehetségfejlesztési szakértővel partneri kapcsolat kialakítása. A gazdagítás, mint a tehetségfejlesztő munka alapeszköze történhet a közvetített anyag: mélységében, tartalmában, a feldolgozási képességek terén, a tempóban. A tehetséggondozás tartalma Integráló tehetséggondozás, mely a „tehetségígéretek” egész személyiségének komplex fejlesztésére irányul. Műhelyfoglalkozások vezetése, ajánlása, mely a „tehetségígéretek” speciális érdeklődésére épít speciális többlet nyújtásával a gyermekek képességeiknek és érdeklődésének megfelelően. A többségen belül a differenciálás eszközrendszerével a tehetség fejlesztésének segítése. A tehetséggondozás folyamata: A tehetségígéretek felfedezése A Fejlődési naplóban képességméréseket végzünk megfigyelés és konkrét mérés alapján. A gyermek továbblépésének támogatása: A tehetséges gyermeket az óvodapedagógus javasolja az óvoda által szervezett, valamint az általános iskola által is biztosított fejlesztőmunkába. A partnerekkel megtörténik az egyeztetés, hozzájárulás beszerzése. A tehetségek gondozása a mindennapi munka során differenciáltan megvalósuló élményközpontú, tapasztalatszerzésre épülő-, és az óvoda által szervezett, valamint az általános iskola által is biztosított szakköri-, illetve sporttevékenység keretein belül.

79

9.2.2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 9. 2. 2. 1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekeink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyermeket nevelő, esetleg csonka családokét. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordozza. Cél: A hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kapjanak esélyt és segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, megfelelő testi és lelki fejlődésükhöz. érdekében tett intézkedésekkel, gyermekközpontúsággal, családorientált szemlélettel, az együttműködések elősegítésével az esélyteremtés

növelése,

valamint

a

gyermekek

komplex

személyiségfejlődésében

bekövetkezett pozitív változások elősegítése. Az óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő feladatai: Anyagi támogatás lehetőségeinek felkutatása. A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadtatása. Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Családi életre és egészséges életmódra nevelés. Az alapvető mozgás- és feladatmegoldó képesség, az egészséget értéknek tekintő gondolkodásmód, a szabadidő tartalmas eltöltése iránti igénykialakítása a mozgás és a sport sajátos eszközeivel. A szülőkkel, a gyermeküket is elhanyagoló családokkal való együttműködésre késztető kapcsolattartás erősítése. A hátrányos helyzet okai: Környezeti okok Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek. Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése. 80

Szülők iskolázatlansága. Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér. Anyagi okok munkanélküliség, létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem, a szülő csökkent munkaképessége (vagy munkaképtelensége), a kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik. Egészségügyi okok születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság, mozgáskorlátozottság, érzékszervi károsodás (látás, hallás...), szervi rendellenesség, tartós betegség, idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek), higiénés hiányosságok. A gyermek személyiségében rejlő okok értelmileg, érzelmileg visszamaradt gyermek. A szociális hátrányok enyhítésére tett intézkedések: A differenciált egyéni fejlesztés. Egészségnevelés. Életvezetési tanácsok a családok részére. A mozgás prioritása a nevelésben. Tehetséges gyermekek fejlesztése. 81

Felzárkóztató foglalkozás az arra rászorulók részére. Kulturális rendezvények csoportos látogatása. Pályázatokon való részvétel. Szülőknek felajánlott segítség Fórum, jogi és életvitellel kapcsolatos tanácsadás, Sportolási lehetőség az óvodában. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, fogadó órákon, írásos tájékoztatón keresztül. Szülőkkel közös programok.

10. Kapcsolatok Cél: Partnereink ismerjék meg az óvodában folyó szakmai munkát. A nevelés eredményessége érdekében alakuljanak ki hatékony partnerkapcsolatok. A kapcsolattartásunk formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. Visszajelzéseikkel segítsék munkánkat, hogy elvárásaiknak jobban meg tudjunk felelni. Az óvoda, különböző kapcsolatokat tart fenn más nevelési színterekkel, ezek a következők: család, szülői szervezet, iskola, közművelődési intézmény, segítő intézmények: Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság, orvos, védőnő, Családsegítő Szolgálat. Fenntartó

Feladat: A kapcsolattartás különböző formáinak működtetése: Napi kapcsolattartás: rövid, lényeges információ mind a szülő, mind az óvodapedagógus, kisgyermeknevelő felé a gyermekkel kapcsolatos történésekről, eseményekről. Beszoktatás: különbséget kell tennünk a családból, vagy más közösségből érkezett gyermekek között. A család legfontosabb információ forrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. 82

Nyílt nap: a szülőknek lehetőséget biztosítunk a napi életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik

fel,

képet

kapnak

gyermekük

közösségben

elfoglalt

helyéről,

viselkedéséről, teljesítőképességéről. A rendezvények, közös programok (kirándulás, ünnep, Mocorgó nap, stb.) lehetőséget teremtenek a család-óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak, értékrendjének még jobb megismerésére, nevelési elveink közelítésére. Óvodanyitogató szervezése, amikor leendő óvodások megismerik az óvodát. Szülői értekezletek: melyeken a csoport, az óvoda, a gyermekek életével kapcsolatos legfontosabb feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Meghallgatjuk és figyelembe vesszük a szülők véleményét, javaslatait, törekszünk a megoldások közös keresésére. Fogadó órákat őszi, tavaszi időpontban egyeztetéssel tartunk, melyeken tájékoztatást adunk a gyermekek egyéni fejlődéséről, tanácsot, ötletet adunk esetleges nevelési problémák kezelésére. Szülői Szervezet: mely a szülők képviseletét látja el. Az Óvoda Szülői Szervezetének folyamatos együttműködésében számítunk a véleménynyilvánításukra, koordináló-és szervezőmunkájukra. Családlátogatás: ennek során megismerjük a gyermeket közvetlen környezetében, tájékozódunk szokásairól, a család nevelési elveiről, életkörülményeiről már a gyermek óvodába lépése előtt.

A kapcsolattartás várható eredményei: A szülők igénybe veszik a fogadó órákat. A szülői értekezleten a szülők nagy többsége részt vesz. A gyermekek nevelésében együttműködnek, a közös megállapodásokat betartják. Az óvodáról pozitívan nyilatkoznak (szülői kérdőív alapján).

10. 1. Család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve a helyi nevelési programmal szolgálja a gyermek fejlődését. A szülői jogok érvényesülését a szülői szervezet képviseli (csoportonként 3 fő). 83

A szülői szervezet feladata: Figyelemmel

kíséri

a

gyermeki

jogok

érvényesülését,

pedagógiai

eredményességét. Érvényesíti tanácskozási jogát a nevelőtestületi értekezleteken. Kifejti véleményét a gyermekek nagyobb csoportjait érintő kérdésekben. Tájékoztatás kérése a házirendben maghatározottak szerint. A család és az óvoda együttműködési formái: napi kapcsolat – folyamatos információs rendszer, beszoktatás, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt napok, közös programok, szülői fórumok. Közös programok formái – család – óvoda Márton nap megünneplése Szervezeti forma: csoportonként. Tartalom: Márton napi lámpás felvonulás. Időpont: november 11. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. Mikulás ünnepség Szervezeti forma: csoportonként. Tartalom: műsor, ajándékozás. Időpont: december 1. hete. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. Farsangi bál Szervezeti forma: intézményi szinten. Tartalom: műsor, bál jellegű rendezvény. Időpont: február vége, március eleje. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. 84

munka

Mocorgó nap Szervezeti forma: óvodai szinten. Tartalom: akadályverseny, főzés, kézműves foglalkozások. Időpont: április vége. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. Anyák napja Szervezeti forma: csoportonként. Tartalom: műsoros köszöntő. Időpont: április vége, május eleje. Résztvevők köre: dolgozók, édesanyák és nagymamák. Gyermeknap Szervezeti forma: községi vagy óvodai szinten. Tartalom: gyermekprogramok biztosítása. Időpont: május vége. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. Évzáró, ballagás Szervezeti forma: intézményi szinten. Tartalom: műsor az éves anyagból, nagycsoportosok ballagása. Időpont: május utolsó hete. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők, meghívott vendégek. Kirándulások Szervezeti forma: csoportonként, alkalmanként óvodai szinten. Tartalom: csoport-igény szerint. Időpont: alkalomszerű. Résztvevők köre: dolgozók, gyermekek, szülők. 10. 1. 1. A gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése A gyermek megismerése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és az óvodai évek alatt folyamatos. Egyénileg követjük nyomon óvodásaink, bölcsődéseink fejlődését, hogy a számukra szükséges fejlesztési körülményeket biztosítani tudjuk. Az intézményi mérési rendszer kidolgozásánál alapvető szempont volt a több éves megfigyelési-mérési gyakorlattal való összevethetőség, illeszthetőség. Fontosnak tartottuk, hogy a rendszer lefedje a személyiségfejlődés legfontosabb 85

komponenseit, hogy azok állapotát megismerhessük, továbbá a megfigyelés, mérés területeinek, szempontjainak korosztályra történő bontását, az intézményi és a csoportok fejlesztési céljainak, feladatainak meghatározásához. Cél: A gyermekek személyiségének, adott pszichés-, illetve fizikai állapotának megismerése, melynek segítésével biztosítani tudjuk az egyéni képességeknek, a saját fejlődési tempónak biztosítását, hogy óvodásaink minél magasabb fejlettségi szintre juthassanak. A szülők tájékozódási lehetőségének biztosítása gyermekük fejlődéséről.

Feladat: Kötött és kötetlen, illetve egyéni és mikrocsoportos foglalkozás keretében megfigyelések, mérések végzése, az eredmények rögzítése, a gyermek aktuális testilelki-képességbeli állapotának feltérképezéséhez valamint a további fejlesztő, tehetséggodozó munkához. Fejlődési napló vezetése: -

A megfigyeléseket, méréseket az intézményi szinten kialakított táblázatos formában, a gyermekek egyéni fejlődési naplójában és a DIFER mérőlapokon dokumentáljuk.

-

Fő területei: anamnézis, mozgásfejlettség, testséma, téri tájékozódás és térbeli mozgás, értelmi fejlettség, finommotoros koordináció, beszédfejlettség-anyanyelv, szociális fejlettség, szociális érettség, játék, munka.

-

Jó eszköz az anyával való kapcsolatfelvételre, valamint információt is nyújt számunkra a gyermek anamnéziséről, szokásrendszeréről, családjáról, szociokulturális hátteréről.

Gyakorlati megvalósítás: A megfigyelés területei az életkor előrehaladtával változnak. Az adott nevelési évben a megfigyelést, mérést október-novemberben, valamint április hónapban végezzük. A gyermekek fejlettségére vonatkozó eredmények alapján az óvodapedagógusok és a kisgyermeknevelő

egyéni

fejlesztési

teret

készítenek

a

gyermekek

egyéni

gondozásához, melyről a szülőt tájékoztatják, és tanácsokkal segítik a családban történő fejlesztést is. Az 5. életévüket betöltött nagycsoportos óvodásainkat a DIFER diagnosztizáló mérés rövidített változatával mérjük évi két alkalommal (ősszel és tavasszal). Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy hol tart a gyermek 86

azoknak a készségeknek az elsajátításában, amelyekre az iskolai tanulás építkezik. Hét elemi alapkészség: írás-mozgás koordináció, beszédhanghallás, relációszókincs, számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás. A vizsgálat menete a mérőanyag útmutatója alapján történik.

10. 2. Iskola Megvalósulása: egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása, közös rendezvények szervezése. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében a nagycsoportos óvónő tájékoztatást nyújt a leendő elsősök egyéni fejlődési üteméről, várható nehézségekről az első osztályos tanítónak. Kapcsolattartás formái: A leendő tanító néni hospitálása a nagycsoportban. Iskolanyitogató. Beiskolázási szülői értekezlet megtartása: óvónő-tanító Közös továbbképzések. Egyéb alkalomszerű közös programok (pl. alapítványi műsor).

10. 3. Közművelődés Gyermekprogramokon való részvétel. Könyvtár látogatása. Részvétel a mesemondó versenyen. Részvétel a szavalóversenyen.

10.4. Fenntartó Nagycsoportos gyermekek: -

Falukarácsony ünnepi műsorában való részvétel.

-

Bekapcsolódás a Tavaszi hadjárat programjaiba.

-

Gyermektánc betanítása a Falunapra.

Középső csoportos gyermekek: -

A község Anyák napi műsorában való részvétel (Honismereti tagság, Erdős Otthon lakói).

87

Minden óvodás gyermek: -

Községi gyermeknapon való részvétel.

Óvoda minden dolgozója: -

A községi Gyermeknap lebonyolításában való részvétel.

-

Ügyelet biztosítása a falunap rendezvényei alatt.

10. 5. Segítő intézmények Tartalmi kapcsolat kialakítása, rendszeres kapcsolattartás. Általános fogászati vizsgálat. Tisztasági vizsgálatok. Lúdtalp torna. Speciális szakirányú vizsgálatok kérése.

88

11. Melléklet: Eszköz és felszerelés jegyzék: Helyiségek csoportszoba

gyermekcsoportonként 1

+

tornaszoba

óvodánként 1

-

logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba

óvodánként 1

játszóudvar

óvodánként 1

+

óvodavezetői iroda

óvodánként 1

+

nevelőtestületi szoba

óvodánként 1

-

orvosi szoba

óvodánként 1

-

gyermeköltöző

gyermekcsoportonként 1

+

felnőtt öltöző

épületenként 1

-

elkülönítő szoba

óvodánként 1

-

melegítő konyha

óvodánként 1

+

+

Kiszolgáló helyiségek:

tálaló-mosogató (ezen belül)

+

felnőtt étkező

óvodánként 1

-

felnőtt mosdó

épületenként 1

+

felnőtt WC

épületenként 1

+

mosléktároló

óvodánként 1

-

egyéb raktár

óvodánként 1

-

szertár

épületenként 1

+

Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai: Csoportszoba óvodai fektető

gyermeklétszám szerint 1

+

gyermekszék

gyermeklétszám szerint

+

gyermekasztal

gyermeklétszám figyelembevételével

+

fényvédő függöny

ablakonként, az ablak lefedésére

+

szőnyeg

gyermekcsoportonként, a padlóra

+

játéktartó szekrény v. polc

csoportszobánként 2

+

fektető tároló

v.mennyi gyermekágy tárolásához szükséges mennyiség

+

gyermekcsoportonként 1

+

élősarok állvány

89

hőmérő

gyermekcsoportonként 1

óvodapedagógusi asztal

gyermekcsoportonként 1

felnőtt szék

gyermekcsoportonként 2

+

eszköz-előkészítő asztal

gyermekcsoportonként 1

-

textiltároló szekrény

gyermekcsoportonként 1

-

edény- és evőeszköz-tároló -

gyermekcsoportonként 1

szekrény szeméttartó

gyermekcsoportonként 1

+ +

+ +

-

Tornaszoba tornapad

2

+

tornaszőnyeg

1

+

bordásfal

2

+

óvodai többfunkciós mászó készlet

1

+

egyéni fejlesztést szolgáló spec. felszerelések

3 gyermek egyidejű foglalkoztatásához

+

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tükör

1

+

asztal

1

+

szék

2

+

szőnyeg

1

+

Játszóudvar kerti asztal

gyermekcsoportonként 1

-

kerti pad

gyermekcsoportonként 2

+

babaház

gyermekcsoportonként 1

+

udvari homokozó

gyermekcsoportonként 1

+

takaróháló

homokozónként 1

-

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

V. rész szerint

+

1-1

+

tárgyaló asztal

1

+

szék

2

+

telefon

1

+

Óvodavezetői iroda íróasztal és szék

90

könyvszekrény

1

+

iratszekrény

1

+

Nevelőtestületi szoba

-

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

-

szék

pedagóguslétszám szerint 1

-

könyvtári dokumentum

500

-

könyvszekrény

2

-

tükör

1

-

mosdókagyló

1

-

Orvosi szoba

berendezése, felszerelése a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet előírásai szerint

-

Gyermeköltöző öltözőrekesz, ruhatároló

+

fogas

gyermeklétszám figyelembevételével

+

öltözőpad

gyermeklétszám figyelembevételével

+

törülközőtartó

gyermeklétszám figyelembevételével

+

falitükör

mosdókagylónként 1

+

hőmérő

helyiségenként

+

rekeszes fali polc (fogmosó tartó)

gyermeklétszám figyelembevételével

+

Gyermekmosdó, WC

Tisztálkodási és egyéb felszerelések egyéni tisztálkodó szerek

felnőtt és gyermeklétszám szerint 1

+

tisztálkodó felszerelések

mosdókagylónként 1

+

fésűtartó

csoportonként 1

+

törülköző

felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3

+

91

abrosz

asztalonként 3

+

takaró

gyermeklétszám szerint 1

+

ágyneműhuzat, lepedő

gyermeklétszám szerint 3-3

+

A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök szennyes ruha tároló

óvodánként 1

+

mosott ruha tároló

óvodánként 1

-

mosógép

óvodánként 1

+

centrifuga

óvodánként 1

+

vasaló

épületenként 1

+

vasalóállvány

épületenként 1

+

szárítóállvány

épületenként 1

+

takarítóeszközök

épületenként 1

+

kerti munkaeszközök

+

szerszámok

óvodánként 1-1

+

hűtőgép

épületenként 1

+

porszívó

épületenként 1

+

A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)

+

különféle játékformák

gyermekcsoportonként

+

mozgásos játékok

a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

+

szerepjátékok

+

építő-konstruáló játékok

+

szabályjátékok

+

dramatizálás és bábozás eszközei

+

barkácsolás eszközei

+

92

Mozgást, mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök.

gyermekcsoportonként

+

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc játék eszközei.

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

+

Vereselés, mesélés és az anyanyelv fejlesztéséhez kommunikációs képességek szükséges eszközök.

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

+

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök.

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

+

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök.

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

+

Külső világ tevékenység megismerését elősegítő eszközök, anyagok.

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

+

Munka jellegű tevékenységek eszközei.

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

+

A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök videó (lejátszó)

óvodánként 1

+

televízió

óvodánként 1

+

magnetofon

3 csoportonként 1

+

diavetítő

épületenként 1

+

vetítővászon

épületenként 1

+

hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként 1

+

hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként a

+

93

gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30 %-ának megfelelő mennyiségben

94

+

Legitimációs záradék Az óvoda irattárában ……………………. iktatási számú jegyzőkönyv található, mely igazolja, hogy a Szülői Szervet tagjai megismerték és véleményezték az intézmény Pedagógia Programját. Kelt: Jászdózsa, 2015. szeptember ..................... ................................................................................................... Szülői Szervet vezetője

Az óvoda irattárában ……………………. iktatási számú jegyzőkönyv található, mely igazolja, hogy a fenntartó megismerte és véleményezte az intézmény Pedagógia Programját. Kelt: Jászdózsa, 2015. szeptember ..................... ................................................................................................... Fenntartó részéről

Az óvoda nevelőtestülete 100%-os arányban, a 2015. szeptember …… kelt nevelőtestületi határozata alapján az intézmény Pedagógia Programját elfogadta. Kelt: Jászdózsa, 2015. szeptember ...................... ................................................................................................... Munkaközösség vezető

95

96

97

98