PEDAGÓGIAI PROGRAM. Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Szerencsi Szakképzési Centrum

Szerencsi Szakképzési Centrum

Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hatálybalépés idıpontja: 2016.szeptember 1.

1

Tartalomjegyzék: 1.Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. A teljes körő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfınöki munka tartalma, az osztályfınök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1.8. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei 1.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.11. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.12. Felnıttoktatásra vonatkozó rendelkezések 2. Az iskola helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése 2.2. Órahálók 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 2.4.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 2.4.2. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 2.4.3.A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei 2.4.4. Közösségi szolgálat 2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait 2.7. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése 2.7.1. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintő érettségi vizsga témakörei 2.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztı formái 2.9. A tanuló jutalmazásával összefüggı, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minısítéséhez kapcsolódó elvek 2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések 2.13. A nevelıtestület által szükségesnek tartott további elvek Helyi tanterv tananyagtartalmai 3.Közismereti tantárgyak helyi tanterve (CD) 2

4. Szakmai program (CD) „Nem a könyvet kell tanítani, hanem a gyereket!” (Kavicsánszki Mihály)

1.Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk 2014. szeptember 1-jétıl szakmailag újra önállóan mőködik. Mőszaki középiskolaként elkötelezettek vagyunk a természettudományos és mőszaki tantárgyak magas szintő oktatása és a tudás alapú társadalom kiépítésének szolgálata mellett. A gazdaság világa iránt érdeklıdıknek ügyviteli képzésünk nyújt lehetıséget prosperatív szakmaszerzésre. Célunk, hogy a szakképzésben résztvevı tanulók a diákévek után a munka világában és/vagy a felsıoktatásban alkalmazható tudással és kompetenciákkal lépjenek ki iskolánk falai közül. Az új szakképzési rendszer minden itt tanuló diák számára lehetıséget ad az érettségi megszerzésére is. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka alapvetı célja, feladata diákjaink felkészítése a sikeres érettségi és szakmai vizsgára. Ezen cél eléréséhez alkalmazott eszközeinket és eljárásainkat tartalmazza a Pedagógiai Program egésze.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében érvényesítendık. A személyiségfejlesztésben fontos a felelıs társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Az iskolában értékekkel és értékekre nevelünk, mert értékközvetítı funkciót a pedagógia minden eleme tartalmaz. Kiemelt érték a tanulók személyisége, ezért fontos annak fejlesztése. A személyiségfejlesztés elsıdleges feladatának az értelem kimővelését, azaz a figyelemnek, az érdeklıdésnek a felkeltését, és a tudás, tanulás iránti vágy fenntartását, kialakítását tartjuk. A tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentıségő is, hiszen e belsı erıforrás az alapja a személyiség fejlıdésének. A fejlıdést elısegíti a mőveltség, tudás, intelligencia, a mővészet, a tudomány különbözı területeinek ismerete, befogadása:

3

• • • • •

munkában, tanulásban való igényesség általános mőveltség – speciális mőveltség szakmai mőveltség nyelvtanulás, nyelvismeret, élethosszig tartó tanulás

A középiskolai tanulók életkora már olyan, hogy törekedhetünk az önálló tanulás, önképzés igényének kialakítására. Az önfejlesztés képességének elsajátításával a tanuló felismerheti, milyen adottságai vannak, meggyızıdhet róla, hogy mi iránt van hajlama, s végsı soron ez segítheti a továbbtanulásban, munkahelyválasztásban. Az önálló tanulás segítésével fejleszthetjük a tanulók együttmőködı készségét, akaraterejét, önismeretét, ugyanakkor az önellenırzés, önképzés, önmővelés is igen fontos terület. Tanulási eljárásokat kell megismertetnünk a tanulókkal, ezzel motiválnunk kell ıket a rendszeres tanulásra, az ismeretek megszerzésében való jártasságra. Az önfejlesztéssel kitartásra nevelhetünk, a diák egyéni sikerességre törekvése erısödik, életterv, karrier-terv és önmenedzselés igénye alakulhat ki. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a szociális értékrendeket, a pozitív értékekkel azonosulni tudjanak és elfogadják azokat, viselkedésük, magatartásuk e szerint alakuljon. Feladatunk, hogy szem elıtt tartsuk az alábbiakat: • erkölcsösség, értéktisztelet és a munka tisztelete • becsületesség, jellemesség • ıszinteség, nyíltság • felelısségtudat, felelısségvállalás • igazságosság, lelkiismeretesség • büszkeség a közösség (iskola) és a kisebb nagyobb környezet hagyományaira, értékeire, sikereire, volt diákjaira • a demokrácia megteremtése, mőködtetése • érdekvédelem; jogismeret • mértékletesség • felnıtt-gyermek, idıs-fiatal egymás kölcsönös tiszteletén alapuló viszonya • humanista világszemléleti értékek (élet, gyermek, család védelme és tisztelete) • az érzelmi élet szempontjából fontos értékek (szülı, haza, befogadó környezet) Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazására törekszünk, amelyek lehetıvé teszik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez és az oktatott szakmák elsajátításához szükséges általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságainak legfelsı határáig eljuthasson, kipróbálhassa, miben a legjobb, versenyszelleme fejlıdjön. Ezen kívül iskolai elvárás: • tudatosítani kell, hogy a munkában, a társadalomban felelısséget kell vállalnunk szavaikért és tetteikért • permanens felkészítés a választandó pályára; pályaismeret, egyes pályák 4

specifikumainak ismertetése • a tanulói szerep tudatosítása: tanulás nélkül nem válhat a diák mővelt, képzett emberré • A tanulói személyiség(ek) sajátosságait (értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapot) megfelelı módszerekkel, sokoldalúan tárjuk fel • Munkánkban a nevelést és az oktatást egységben szemléljük és kezeljük, ismerjük fel a tanulók személyiségfejlıdési nehézségeit, és képesek legyünk számukra segítséget nyújtani, esetlegesen a megfelelı szakembertıl segítséget kérni • a tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekedjünk, így a tanulók személyiségét fejlıdésében tudjuk szemlélni • fejleszteni kell az önképzés, önmővelés, önfejlesztés ismeretét, fel kell készíteni a diákot a többszöri pályamódosításra, az élethosszig tartó tanulásra • az új értékek elfogadtatása mellett, az úgynevezett örök értékeket is tisztelnie kell • fel kell zárkóztatni különbözı felkészültségő tanulóinkat • ösztönözni kell a diákokat tanulmányi versenyeken való indulásra és arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt különbözı pályázatokon • nyelvtanulásra kell ösztönözni a tanulókat • fokozni kell szociális érzékenységüket (nehéz helyzetben lévı tanulók segítése) • fejleszteni kell önmagukkal és környezetükkel szemben való érzékenységüket 1.3 A teljes körő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok Drog-prevenció: - Részvétel a KEF által szervezett programokon. - Tájékoztató anyagok terjesztése, - Drog-prevenciós pályázati kiírások figyelése, pályázatok írása. - Drog-prevenciós órák a 9. évfolyamon az osztályfınöki órák keretén belül. - A függıségek kialakulása és okai – feltáró beszélgetések: számítógép-függés, internetes játék-függés, a dohányzás és esetenként ebben a korosztályban az alkohol fogyasztása, pszichoaktív szerek alkalmi fogyasztása. - A prevenciós céllal nagyobb számban kell bevonni a szülıket, figyelmeztetve ıket a veszély nagyságára. - A szülıi értekezleteken, a szülıi fórumokon a függıség és az agresszió témában konzultáció. - Önismereti csoporttréning az iskolapszichológus vezetésével a magatartási és beilleszkedési zavarral, valamint tanulási nehézséggel küzdı tanulók részvételével. Egészség-prevenció: -Védınıi egészségmegırzı elıadások minden osztályban (szőrıvizsgálatok (vérnyomásmérés, vércukorszint mérés, testzsír mérés, hallás- és látásvizsgálat) - Személyi- és mentálhigiénés elıadások szervezése, - Szakemberek által tartott interaktív foglalkozások. - Filmvetítések minden osztálynak (Pl.: egészséges ételek, egészséges életmód, dohányzás káros következményei stb.). - A Diákönkormányzat szervezésében az iskolarádión keresztül havi rendszerességgel életmód tanácsok ,,Egészségünk védelmében” címmel - a gyerekek, illetve szüleik tartósítószermentes és adalékanyagoktól mentes élelmiszerek készítésére, fogyasztására való ösztönzése 5

- Jeles napok programjai: „Dohányzás ellenes nap”, „Föld napja”, „Víz napja”. - Szülıi Klubok szervezése (háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb egészséget veszélyeztetı tényezıinek bemutatása, veszélyes anyagok helyes kezelése; helytelen táplálkozási és öltözködési szokások kialakulásának megelızése) - Szelektív hulladékgyőjtés Szabadidıs programok: - DSE keretein belül többféle sporttevékenység lehetıvé tétele - Versenyek: ügyességi és sportversenyek - Vetélkedık: fogápolási, életmód vetélkedı (Iskolai programok keretein belül) - Egészségnevelési hónap, Életmód napok szervezése - Gerinctorna tanulók és felnıttek részére - Legalább félévente túra szervezése - Részvétel Tiszaújváros Önkormányzata által támogatott városi programok szervezésében (Családi egészségnap, Autómentes Világnap).

1.4.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés folyamata során olyan személyközi kapcsolatok alakulnak ki, amelyeknek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Az iskolai nevelésünk alapvetı feladata, hogy azokban a tanulókban, akikben gyönge a közösséghez való kötıdési hajlam elısegítsük ennek megerısítését. Ehhez kapcsolódó iskolai elvárások: • Tudatosan alkalmazzuk a közösségfejlesztés változatos módszereit • Az órákon harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremtsünk, ahol egymás elfogadására, tiszteletére nevelünk (együttmőködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása) • Vegyük figyelembe a tanulók és a tanulóközösségek eltérı kulturális, illetve társadalmi háttérébıl adódó sajátosságait • Ösztönözzük a tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét, fejlesszük a tanulók és a saját vitakultúránkat, ezáltal értékközvetítésünk tudatossá válik • Használjuk az infokommunikációs eszközöket, a különbözı online csatornákat, és mindezt tegyük hatékonyan, célszerően, értelmesen és etikusan • Csoport esetében esetén is figyeljünk az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelı stratégiák alkalmazására

1.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvetı feladata, hogy a mindenkori hatályos jogszabályokban, az iskola SzMSz-ében és a munkaköri leírásban foglaltak szerint végezzék munkájukat.

6

Ezen kívül iskolai elvárás: - Pedagógiai, módszertani felkészültség • Alapos, átfogó és korszerő szaktudományos és szaktárgyi, szakmódszertani és tantervi tudással rendelkezik (pl. továbbképzés, több diploma, a profilnak megfelelı szakirányú végzettség) • Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják • Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli, kialakítja bennük az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. • A differenciálás alkalmazása, annak megfelelı módja, formája jellemzı • Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetıvé teszi • Kihasználja a közismereti/szakmai tananyag kínálta belsı és külsı kapcsolódási lehetıségeket (a szaktárgyi koncentrációt) , munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból (közismereti, szakmai órák, gyakorlat, gyakorlati képzıhelyek) megszerzett tudására. • A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembevételével választja meg az órán alkalmazott módszerek • A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket, az adott szakma eszköz- és felszerelési jegyzékében szereplı eszközöket – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelıen használja - Pedagógiai folyamatok: • Pedagógiai munkáját éves szinten, a tanmenetekben rögzített módon, tanulási-tanítási egységekre és órákra bontva is megtervezi, a célokat tudatosítva cselekszik, terveit, cselekvését folyamatosan ellenırzi és az eredményességének függvényében felülvizsgálja, ha szükséges beavatkozik a folyamatba • Pedagógiai munkájában olyan munkaformák, a tanóra céljainak megfelelı stratégiák, módszerek, többféle módszertani eszköz, taneszközök alkalmazására törekszik, amelyek elısegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését • Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tantervi elıírásokat, az intézmény pedagógiai és szakmai programját, a tartalmat, a tanulók elızetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetıségeit, korlátait stb. • Az órát/foglalkozást (közismereti, szakmai elméleti és gyakorlati foglalkozásokat) a cél(ok)nak megfelelıen,tudatosa, logikusan építi fel, fogalomhasználata pontos, következetes, a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem elıtt • Jól ismeri a szaktárgy tantervi, szakmai és érettségi vizsga követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni • szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérı eszközöket készít, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a céljainak megfelelı különbözı értékelési módszereket, eszközöket, az eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában felhasználja • Önállóan képes a tanulói munkák értékelésébıl kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani • A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre, amelyek világosak, egyértelmőek, tárgyszerőek és a tanuló fejlıdését segítik 7

- A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelı munka, tanulásirányítás esetében: • A tanulás, szakma szerzés támogatása • Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni elızetes tanítási tervein, törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására • Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, használja a szociális tudásban és a tananyagban rejlı lehetıségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására • A tanulást, képzést támogató környezetet, pozitív visszajelzésekre épülı, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetısége van a javításra, a Házirendben és a Pedagógiai Programban rögzítettek figyelembe vételével és alkalmazásával (például a tanterem, gyakorlati terem elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használata) • Megfelelı útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket és tevékenységeket biztosít a tanulók számára, ösztönzi a tanulókat az önálló ismeretszerzés, kutatás igényére, az IKT - eszközök hatékony, célszerő és értelmes használatára a tanulás folyamatában • Munkája során érthetıen és a pedagógiai céljainak megfelelıen kommunikál. • Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlıdését - Munkafegyelem, a munkához való viszony esetében • Intézményi tevékenységei során felmerülı/kapott feladatait, problémáit önállóan, a Házirend és az iskola SzMSz rendszerének megfelelı módon kezeli, intézi • A tantestület szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezıen és aktívan részt vállal, amely a munkaközösség és az iskola éves Munkatervében rögzítésre kerül - Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés esetében: • Saját pedagógiai gyakorlatát, pedagógiai kommunikációját folyamatosan elemzi és tudatosan fejleszti, alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket • Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekrıl, a digitális tananyagokról, eszközökrıl, az oktatást támogató digitális technológia legújabb eredményeirıl, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat, kihasználja a továbbképzési lehetıségeket - Részvétel a tantestület életében • Részt vesz az iskolai rendezvényeken • A pályakezdı (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelık munkájának, beilleszkedésének segítése. • A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen részt vesz, és ott kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyızni, és ı maga is meggyızhetı • Önkéntes feladatvállalások a nevelıtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése, együttmőködik pedagógustársaival különbözı pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában

8

- Kapcsolat a tanulókkal, a szülıkkel és a kollégákkal, az iskola szereplıinek együttmőködése • Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi, a Házirendben és a Pedagógiai Programban rögzítettek figyelembe vételével és alkalmazásával (például a diákok döntéshozatalba való bevonásával) • A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elısegítı módon reagál rájuk - A diák is ember! mottó alapján kommunikál a tanulókkal • Reálisan és szakszerően elemzi, értékeli és használja saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását • Nyitott a szülı, a tanuló, az intézményvezetı, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, azokra megfelelı hangnemben reagál, felhasználja ıket szakmai fejlıdése érdekében • A kapcsolattartás formái és az együttmőködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különbözı online csatornákat • A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezıen együttmőködik a kollégákkal, a szülıkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel • A szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A szakmai mentor feladatait az iskola Gyakornoki Szabályzata tartalmazza.

Ezeken túl munkája során az elızıekben és „Az osztályfınök feladati” részben leírtaknak megfelelıen alkalmazkodik a szerepelvárásokhoz - szakmai felkészültségének és személyiségének sajátosságait figyelembe véve. A nevelıtestület döntési és véleménynyilvánítási jogköre: A nevelıtestület döntési jogköre: a) Az iskola éves munkatervének elkészítése; b) Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; f) az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása; g) a jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelıtestület véleménynyilvánítási jogköre: a) b) c) d) e)

Az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt; az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt; Az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; 9

f) g)

az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben.

A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – az iskola mőködésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott idıben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelezı viselkedési szabályokra, a munkavédelmi elıírásokra.

1.5.2.Az osztályfınöki munka tartalma, az osztályfınök feladatai Az osztályfınök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerő nevelési lehetıségek mellett olykor mélyebb – mindkét felet próbára tevı – bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetıen e viszony keretei között dıl el, mennyire válik a diákok számára átélhetıvé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértı felnıttek veszik körül ıket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végsı soron harmonikus maradjon. Az osztályfınök feladatai: A pedagógusok helyi iskolai feladatain kívül a következık az elvárások: • Az együttmőködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz a szabadidıs tevékenységek során • Az iskolai, osztálytermi, gyakorlati képzı- és munkahelyi konfliktusok megelızésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel • A csoportjaiban felmerülı konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli • Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. • Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedı teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítı szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. • Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépı feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és ıszinte megbeszélésére, rendezésére. • Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen elıítéletesen minısítı, megbélyegzı kategóriába kerüljön Az osztályfınöki órák témái a)

Minden osztályban feldolgozásra kerülı témák a tanév legelsı osztályfınöki óráin 10

• A házirend szabályainak megbeszélése. • Balesetvédelmi, tőzvédelmi szabályok ismertetése. - Az osztályközösség vezetıinek megválasztása. • Az iskolai munkatervbıl az osztályt érintı feladatok ismertetése.

b) Minden osztályban feldolgozásra kerülı témák • Tanévente legalább tíz alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlıdés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védını) segítségének igénybe vételével. • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az elsı és a második félév végén. • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkrıl október 23-án és március 15-én. • Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar nyelv napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról és a nemzeti összetartozás napjáról. • Osztálykirándulás elıkészítése (igény szerint)

1.6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1.6.1. Sajátos nevelési igényő tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényő tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztı foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényő tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértıi véleménye alapján történhet A sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: • gyógypedagógus végzettségő pedagógus alkalmazása, • a tanulók képességének megfelelı differenciált foglalkoztatás, • számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség

1.6.2. A beilleszkedési, tevékenységek

tanulási,

magatartási

nehézségek

enyhítését

szolgáló

A tanulási nehézségek hátterében lévı beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. Arra kell törekedni, hogy a szülı és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelıen 11

teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. A fentiek alapján s a serdülıkorban fokozottabban jelentkezı identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése.

1.6.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetségnevelés elképzelhetı útja a gyorsítás, léptetés, melynek elınye, hogy egyszerre több évfolyam anyagát sajátíthatja el a gyermek. Erre igazgatói engedély alapján osztályozóvizsga letételével van lehetıség. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással is megvalósítható. 1.6.4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrációját segítı tevékenységek • képesség-kibontakoztató felkészítés • szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; • felzárkóztató órák, fejlesztı foglalkozások; • egyéni foglalkozások; • nevelık és a tanulók személyes kapcsolatai; • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; • iskolai sportkör, szakkörök; • szabadidıs foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); • osztálykirándulások, gyárlátogatások, üzemlátogatások • a szülıkkel való együttmőködés; • szülık és a családok nevelési gondjainak segítése; • szülık tájékoztatása a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Elvárások a pedagógusok felé, a kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek során: • Felismeri a tanulók problémáit, tanulási nehézségeit, tehetségét, és képes számukra segítséget nyújtani, tehetségüket kibontakoztatni, esetlegesen a megfelelı szakembertıl segítséget kérni • Különleges bánásmódot igénylı tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja, pl. tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, felkészítések (versenyre, érettségire, szakmai vizsgára) • Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylıknek megfelelı, 12

változatos módszereket • Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi. A diákönkormányzat szervezi: • • •

a diákönkormányzati-napot, a Mikulás-, a Valentin-napot, a bejövı osztályok játékos avatását

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: •

A jogszabályokban az iskolai SzMSz-ben meghatározott ügyekben

1.8. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az iskola partnerei kapcsolattartásának formái Célunk, hogy az iskolában olyan légkör uralkodjon, hogy a tanuló, a pedagógus és az idelátogató – szülı, vendég – jól érezze magát. Minden fél kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. A kapcsolattartás az iskola SzMSz-ben rögzítettek szerint történik.

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: • • •

osztályozóvizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga.

2. Hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára: • • •

aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelıtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelıtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

13

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az iskolába és ennek feltételeként az iskola igazgatója különbözeti/osztályozó vizsga letételét írja elı. 3. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tehet eleget. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen: • meghaladja a 250 tanítási órát, • vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, • vagy szakképzési évfolyamon az egész évre elıírt elméleti órák 20 százalékát, • vagy szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20-20 százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, akkor a tanév végén nem minısíthetı, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkor hatályos rendelet elıírásaiban szereplı szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák idıpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulókkal • •

osztályozóvizsga esetén a vizsgák idıpontja elıtt 15 nappal, javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

7. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplı követelmények alapján a nevelık szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg.

1.10.A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.10.1. A felvételi szabályai Az iskolába jelentkezés feltételei • A nappali képzés 9. évfolyamára történı jelentkezéshez a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány, az általános iskolában kiállított jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges. 14

• A szakképzési évfolyamra lépés elıfeltétele a 8. osztály elvégzése, jelentkezési lap kitöltése és a szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelésrıl szóló igazolás, egészségügyi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolás szükséges. • Érettségihez kötött szakmára való jelentkezéshez eredményes érettségi bizonyítvány, jelentkezési lap, egészségügyi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolás szükséges. A tanulók kiválasztásának elvei A jelentkezı tanulók felvétele az 5 – 8. osztályban elért tanulmányi eredmény alapján történik. A felvételnél azonos tanulmányi eredmény esetén a fent említett módon járunk el. A szakképzı évfolyamokon a felvétel feltétele – amennyiben szükséges – érvényes egészségügyi és pályaalkalmassági vizsga.

1.10.2. Az átvétel szabályai Az iskola a férıhelyek számának függvényében biztosítja a lehetıséget arra, hogy saját, illetve más intézménybıl átjelentkezı tanulók a lehetı legkisebb zökkenıkkel legyenek képesek folytatni tanulmányaikat. Az átjárhatóság mértékét a jogi szabályozás (köznevelési és szakképzési törvény) mellett az iskola az alábbiakban szabályozza: • Iskolatípus váltás esetén, illetve más iskolából legkésıbb október 30-ig vehetı át tanuló kérvény alapján és – szükség esetén – különbözeti vizsgával, ezután nem. • Az iskolát váltani szándékozó tanulók kérelemmel fordulnak az igazgatóhoz, a kérelemhez csatolják a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, az adott tanév naplómásolatát. Az igazgató a benyújtott dokumentumok alapján bírálja el a kérelmeket. • A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az elsı szakképesítés megszerzését követıen kezdhetı meg. A tanuló attól az évtıl kezdıdıen, amelyben iskolai rendszerő szakképzésben az elsı szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnıttoktatásban kezdhet • A második szakma megszerzésére irányuló képzésben a tanuló írásbeli kérelme alapján az óralátogatások alóli felmentésrıl az érvényben lévı jogszabályok szerint az igazgató dönt.

1.10.3. Egészségügyi és pályaalkalmassági feltételek A 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésrıl 27§(4) bekezdése szerint iskolai rendszerő szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben elıírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján elıreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. A tanulmányokat csak a fenti igazolások benyújtása után lehet megkezdeni.

15

1.11. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: • • • • • • • •

ismerjék meg és fel az elsısegélynyújtás fontosságát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit, sajátítsák el a legalapvetıbb segélynyújtási módokat, ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit, ismerkedjenek meg a mentıszolgálat felépítésével és mőködésével, sajátítsák el: mikor és hogyan kell mentıt hívni.

Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: • a tanulók korszerő ismeretekkel és azok gyakorlásához /!/ szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek, • az elsısegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra feltétlenül kerüljön sor, • a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek elsısegély-nyújtási alapismeretekkel. Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében az iskola kapcsolatot/együttmőködést alakít ki az Országos Mentıszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével. Intézményen belüli segítık: iskolaorvos, osztályfınökök, szaktanárok, gyermek – és ifjúságvédelmi felelıs, védını, az iskola valamennyi dolgozója. Iskolán kívüli segítık: család/szülık, háziorvos, Országos Mentıszolgálat, Magyar Vöröskereszt, az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete. Tevékenységformák az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Tantárgyakba integrálva tanítva: Biológia és egészségtan, Természetismeret, Természettudomány, Testnevelés, Munkahelyi egészség és biztonság, osztályfınöki órákon 2. Tanórán kívüli foglalkozás 3. Iskolán kívüli rendezvények

1.12. Felnıttoktatásra vonatkozó rendelkezések Iskolánk elıdintézményeiben évtizedekre visszatekintı hagyomány volt a felnıttoktatásnak, de csak kifejezetten az érettségi megszerzését lehetıvé tevı aktuális képzési formában. A 2015/2016-os tanévben keresztféléves képzés keretein belül indult a szakmára történı felkészítés, hiszen a törvényi változások a másodszakma megszerzését már csak felnıttoktatás keretein belül teszi lehetıvé, majd 2016 szeptemberétıl újra elindíthattuk az érettségire 16

történı felkészítést is. Felnıttoktatásunkat a köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékrıl szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet felnıttoktatásra vonatkozó elıírásai alapján szervezzük, valamint a felnıttoktatási kerettanterv, az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata és Pedagógiai Programjának alapelvei szerint mőködik. Cél: A tanulók felkészítése a sikeres érettségi illetve komplex szakmai vizsgára. Képzés: A felnıttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerő iskolai oktatás követelményeitıl. A felnıttoktatásban résztvevık állami vizsgára (kétszintő érettségi, komplex szakmai vizsga) készülnek fel. A tanulók közép- vagy emelt szintő vizsgakövetelmények alapján tesznek érettségi vizsgát. A felnıttoktatásban is van lehetısége a tanulónak választani, hogy középszintő vagy emelt szintő érettségi vizsgára jelentkezik. Az iskola azonban – a rendelkezésre álló órakeret miattcsak a középszintő érettségire való felkészítést tudja biztosítani. Az emelt szintő érettségire való jelentkezés önálló felkészülést igényel. A képzések lehetséges típusai: - nappali munkarend (heti 5 nap, minimum 32 óra) Szakképzı iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnıttoktatás azok számára szervezhetı meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. - esti munkarend (minimum heti 3 nap, 21 óra) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerő oktatás munkarendje szerinti kötelezı tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie. Az induló képzések típusáról, illetve szakmákról a jelentkezık számától és elıképzettségétıl függıen az iskola dönt. Felvétel: Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lapon, az elızetes tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatának csatolásával. A felvételrıl az igazgató dönt. A felvett tanulókról „Beírási napló”- t és törzslapot kell vezetni A felnıttoktatás irányítását az iskola igazgatója végzi, a megbízott igazgató-helyettes feladata a tanulmányi irányítás, a vizsgák szervezése, a kimutatások ellenırzése. A tanítási órákat, a tanuló tudását értékelı írásbeli, szóbeli és gyakorlati beszámolók és feleletek eredményét tanulmányi naplóban kell nyilvántartani, ezek alapján történik a tanulók tudásának félévi és év végi értékelése.

17

2. Az iskola helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk helyi tanterve közismereti tárgyak esetén az emberi erıforrások minisztere által kiadott kerettantervekre, szakmai tárgyak esetén a szakmai kerettantervekre épül. Pontos megjelölés a közismereti tantárgyak helyi tanterve és a szakmai program CD mellékletében.

18

2.2.Órahálók Felmenı rendszerben (szakgimnázium, szakközépiskola) A SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS ÓRATERVE Tantárgyi struktúra és óraszámok Gépészet IX., Villamosipar és elektronika XI., Informatika XIII., ágazatok esetében Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. óraszám összesen

Magyar nyelv és irodalom

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

556

Idegen nyelvek

4*

4*

4*

4*

417

Matematika

3*

3*

3*

3*

417

Történelem

2

2

3

3

345

Etika

–

–

–

1

31

Informatika

2*

2*

–

–

72

Vizuális kultúra

–

–

1

–

36

Testnevelés

5

5

5

5

695

Osztályfınöki

1

1

1

1

139

Kötelezı komplex természettudományos tantárgy

3

–

–

–

108

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika

–

2

2

2

206

Kötelezıen választható tantárgy: Emelt szintő érettségi

–

–

2

2

134

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

–

1

–

–

36

Érettségire épülı (fı) szakképesítés

8

8

7

7

Érettségi vizsga keretében megszerezhetı szakképesítés

3

4

3

3

Rendelkezésre álló órakeret / hét

35

36

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085

Érvényes a tanévtıl

2016/2017

2017/2018

2018/2019

2019/2020

(1045+453) 1498

4901

Megjegyzés (1):*jelzéső óraszámok 2 csoportra történı bontást jelentenek. 19

Ügyvitel XXV. ágazat esetében

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

9–12. óraszám összesen


3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

556

Idegen nyelvek

4*

4*

4*

4*

417

Matematika

3*

3*

3*

3*

417

Történelem

2

2

3

3

345

Etika

–

–

–

1

31

Informatika

2*

2*

–

–

72

Vizuális kultúra

–

–

1

–

36

Testnevelés

5

5

5

5

695

Osztályfınöki

1

1

1

1

139

Kötelezı komplex természettudományos tantárgy

3

–

–

–

108

Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz

–

2

2

2

206

Kötelezıen választható tantárgy: Emelt szintő érettségi

–

–

2

2

134

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek

–

1

–

–

36

Érettségire épülı (fı) szakképesítés

8

8

7

7 (1045+453) 1498

Érettségi vizsga keretében megszerezhetı szakképesítés

3

4

3

3

Rendelkezésre álló órakeret / hét

35

36

35

35

Tanítási hetek száma

36

36

36

31

Éves összes óraszám

1260

1296

1260

1085


2016/2017

2017/2018

2018/2019

2019/2020

4901

Megjegyzés (1):*jelzéső óraszámok 2 csoportra történı bontást jelentenek.

20

Szakmai óratervek Elektronikai technikus - 54 523 02 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.

10.

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan:

Összesen

heti óraszám

e

gy

e

gy

6,5

4,5

5

7

11.

ögy

heti óraszám e

gy

3

7

140 Összesen

11

ögy

12.

5/13.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

4

6

13

18

14

15

140

12

2/14.

ögy

heti óraszám e

gy

13

18

160

10

10

31

29

31

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

2

10007-16 Informatikai és műszaki alapok

10001-16 Ipari folyamatok irányítása PLC-vel 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10005-16 Villamosipari alaptevékenységek

Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlat PLC ismeretek

1 2 1,5 1 4,5

PLC programozási gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Műszaki rajz Elektrotechnika

1 2

0,5

0,5

1 3

1 5

2

21

10003-16 Irányítástechnikai alapok 10013-16 Áramkörök építése, üzemeltetése 10014-16 Mechatronikai rendszerek

Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Iránytástechnikai gyakorlatok Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazás

3

2

5

3

1 4

1 1,5

1

5 1

6,5

2 1

2,5 3

3,5 5

5 6

2,5

6 2,5

3 3

10015-16 Számítógép Szimuláció és PLC gyakorlat alkalmazása az elektronikában Mikrovezérlők gyakorlat

3 3

6

6

3

3

Érvényes a 2016/17-es tanévtıl felmenı rendszerben. A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelıen - a nappali rendszerő oktatásra meghatározott tanulói éves kötelezı szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az idıkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképzı iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idı során kell teljesülnie.

Gépgyártástechnológiai technikus – 54 521 03 22

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.


Összesen

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

e

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

5

6

6

6

3

7

5

5

140 Összesen

5/13.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

12.

11,0

ögy

gy

1/13.

ögy

gy

15,5 15,5 15,5

heti óraszám e

15,5

140

12,0

2/14.

gy

15,5 15,5 160

10,0

10

31,0

31,0

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

11572-16 Mechatronikai alapozó feladatok

10164-12 Gépgyártósori gépkezelői, gépszerelői feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Munkavédelem

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlat

0,5 0,5

Vezérléstechnikai alapismeretek Gépegységek szerelése és karbantartása

0,5 2 2

2

Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat A gyártásszervezés alapjai Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok

3 2 2 4,5

4

3

23

12

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki mérés 10172-12 Mérőtermi feladatok Műszaki mérés gyakorlat 10169-12 Forgácsolási ismeretek Forgácsoló technológia hagyományos és CNC Forgácsolás gyakorlat szerszámgépeken 10170-16 Gyártástervezés és Gyártástervezés és gyártásirányítás gyártásirányítás Gyártástervezés gyakorlat Szerszámgépek 10171-16 karbantartása Karbantartás és üzemvitel Karbantartás gyakorlat

5,5

4

2

12 3

3 3

3 4

4 8

6

8 6

4 3

4 3

3,5


24

3,5

Mőszaki informatikus - 54 481 05 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.


Összesen

10.

11.

5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

13

18

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

5

6

6

6

3

7

3

6

ögy

heti óraszám

12.

0 Összesen

11

ögy

gy

12,5 18,5

1/13.

0

12

2/14.

ögy

heti óraszám e

gy

12,5 18,5 0

10

9

31,0

31

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

11996-16 Információtechnológiai alapok 11997-16 Hálózati ismeretek I. 11625-16 Programozás és adatbáziskezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol nyelv 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek kezelése

IT alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. Hálózatok I. gyakorlat Programozás

1

2 1

3

1

1 2

1

Programozás gyakorlat IT szakmai angol nyelv

1 2

1 2

2

1 3

1 2

3 2

1 2

2

7 4

2

8 4

Linux alapok

1

Linux alapok gyakorlat

2

25

12008-16 Irodai szoftverek haladó szintű használata 12009-16 Informatikai szakmai orientáció

10832-16 Műszaki informatika

Irodai szoftverek

1

Irodai szoftverek gyakorlat IT szakorientáció IT szakorientáció gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat Méréstechnika gyakorlat Irányítástechnika alapjai Irányítástechnika gyakorlat Adatátviteli hálózatok Adatátviteli hálózatok gyakorlat Műszaki programozás gyakorlat

2 1

1 2

1 3

3 3

3

3 3

3

3

3

3

2

2 3

2

3 2

3

3

3,5

3,5


26

Irodai titkár - 54 346 03 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.


Összesen

10.

11.

5/13.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

6

5

6

6

2

8

3

7

12

19

14

17

12

19

140 Összesen

11

ögy

heti óraszám

2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

12.

140

12

10

ögy

heti óraszám

160 10

31,0

31,0

31,0


Foglalkoztatás II.

0,5

0,5


Foglalkoztatás I.

2

2

Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati 11807-16 Kommunikáció az kommunikáció ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat 11808-16 Ügyfélszolgálat a Ügyfélszolgálati ismeretek gyakorlatban Ügyfélszolgálati gyakorlat 11809-16 Dokumentumkezelés Levelezési gyakorlat az az ügyfélszolgálatban ügyfélszolgálatban

2

11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások

1 1

1

1 1 1 1 1

27

1

Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és vállalkozási 10066-16 Gazdálkodási ismeretek alapfeladatok Jogi ismeretek Gépírás és levelezési 12082-16 Gépírás és irodai gyakorlat alkalmazások Irodai alkalmazások gyakorlata 12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 12084-16 Üzleti kommunikáció Kommunikáció a titkári és protokoll munkában Rendezvény- és programszervezés 10072-16 Rendezvény- és Rendezvény- és programszervezés programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés 12085-16 Titkári ügyintézési Titkári ügyintézés gyakorlat gyakorlata 11554-16 Irodai szakmai Irodai szakmai idegen nyelv idegen nyelv

1

1 2

1

1

1 2

1

2

2

1

1

2

2

1

4

1

1,5

1

1,5

2

2

2

3

7

3

2

2

2

4

6

4

2 1

3

1

2

2

5 1

1

2 1

1

5 2

5 3

2 2

2

5 3

Érvényes a 2016/17-es tanévtıl felmenı rendszerben. A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelıen - a nappali rendszerő oktatásra meghatározott tanulói éves kötelezı szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az idıkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképzı iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idı során kell teljesülnie. 28

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakközép - Villanyszerelı

A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS ÓRATERVE Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítı Program Informatika** Szabad órakeret felhasználva Közismeret összesen: Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon tervezhetı felhasználva! Szakmai összesen: Összesen Érvényes a tanévtıl

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2* óra

1* óra

–

2* óra 2* óra 2 óra 3 óra 5 óra

2* óra 1* óra 1 óra – 5 óra

2* óra 1* óra – 0,5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1* óra

–

–

1 óra

0 óra

1,5 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

14,5+2,5

23+2

23+2,5

2,5

2

2,5

17 óra 35 2016/2017

25 óra 36 2017/2018

25,5 óra 35 2018/2019

*Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthetı, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. ** Szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl.)


29

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakközép- Villanyszerelı Képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és mőszaki alapok

10023-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméle elméle elmélet gyakorla t heti gyakorla t heti gyakorla heti t heti t heti t heti óraszá óraszá óraszá óraszám ögy óraszám ögy óraszám m m m 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Mőszaki informatika gyakorlat Mőszaki ismeretek +0,5 Mőszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés +0,5

2 3 3

3

2

Épületvillamossági szerelés gyakorlata +1 Épületvillamossági szerelés

10024-12

Villamos gépek és ipari elosztóberendezése k szerelése

összes óra/hét összes óra/hét+ögy.

60

Épületvillamossági mérések gyakorlat

3

60

16

100

0,5

20

2

40

Vállalkozási ismeretek

1

Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások +1, +1 Villamosipari anyagismeret +0,5 Villamos gépek és berendezések

1 2

2

1

1 3

Villamos mőszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata +2,5

1

1

17

8,5

8,5 17

30

7 140

18 25

8,5 140

17 25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakközép- Hegesztı Képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Szakmai követelménymodulok

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Tantárgyak

Gépészeti alapozó feladatok(+0,5)

Munkavédelem

10180-12 A hegesztés elıkészítı és befejezı mőveletei

Hegesztési alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztı feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok

11456-12 Gázhegesztı feladatok

11457-12 Volfrámelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok Összes óra Összes óra

ögy

elmél eti gyakorla heti ti heti órasz óraszám ám

ögy

elmél eti heti órasz ám

5 1

Elsısegélynyújtás gyakorlat

1 1

2

Hegesztési alapgyakorlatok(+1),

3

3

1,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I.

gyakorla ti heti óraszám

2,5

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata (+1)


11497-12 Foglalkoztatás I.

elmé gyako leti rlati heti heti óras órasz zám ám

0,5 4

Hegesztési gyakorlatok I. (+1)

3

5

Hegesztési ismeretek II.

3

Hegesztési gyakorlatok II. (+1) Hegesztési ismeretek III. (+0,5) Hegesztési gyakorlatok III. (+1) Hegesztési ismeretek IV. (+1) Hegesztési gyakorlatok IV.

8 3,5

8

3 7 5

12

9 140

17

31

16 25

9 140

16,5 25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakközép - Központifőtés,- és gázhálózat rendszerszerelı

1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak


elmélet gyakorla i heti ti heti óraszá óraszám m

Képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméle gyakorla ti heti ögy ti heti óraszá óraszám m

ögy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10209-12 Épületgépészeti csıvezetékszerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

10214-12 Épületgépészeti Munkavédelem munkabiztonsági és Elsısegélynyújtá környezetvédelm s gyakorlata i feladatok Főtési 10215-12 rendszerek (+1) FőtésrendszerFőtési szerelı feladatok rendszerek gyakorlata (+0,5) Gázvezeték 10216-12 rendszerek (+1) Gázvezeték- és Gázvezeték rendszerszerelı rendszerek feladatok gyakorlata Összes óra Összes óra

0,5 2

Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csıvezetékek Épületgépészeti csıvezetékek gyakorlata (+2) Épületgépészeti rendszerek (+0,5) Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

3/11. évfolyam elmél gyakorla eti ti heti heti órasz óraszám ám

2 6

1

2,5

4

2

1

1

4

3,5 8

8

3

3 7

6

11

8 140

17

32

8,5

17 25

9 140

16,5 25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakközép – Ipari gépész 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m 10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálato k és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész mőveletek Összes óra Összes óra

Tantárgyak


elmélet gyakorla i heti ögy ti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam elmél gyakorla eti ögy ti heti heti órasz óraszám ám


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapozó feladatok (+0,5)/(+0,5) Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata (+2)/(+2) Munkavédelem

2,5

6

1

Elsısegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai/(+1) Gépészeti kötések készítésének gyakorlata (+1)/(+1) Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata (+1)/(+1)(+1,5) Gépelemek beállítása (+1) Mérések és beállítások gyakorlata (+1,5) Fémmegmunkáláso k

1

3

3

1

3

5

4

3

4 9

8,5 2,5

Üzembehelyezés gyakorlata

8 5

12

9 140

17

33

16 25

9 140

16,5 25,5

FELNİTTOKTATÁS Szakképzés A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Képzés közismereti oktatás nélkül- Hegesztı 1. évfolyam Szakmai követelménymodulok

10162-12

elmélet i heti óraszá m

Tantárgyak

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

10163-12

Munkavédelem

Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem


10180-12


A hegesztés elıkészítı és befejezı mőveletei

Hegesztési alap-gyakorlatok

gyakor lati ögy heti óraszá m

2. évfolyam

elméleti heti óraszám

gyakorl ati heti óraszá m

2 4 1 1 2

1 3

3


2

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


0,5

11453-12

Hegesztési ismeretek I.

3,5

Bevontelektródás kézi ívhegesztı feladatok

Hegesztési gyakorlatok I.

11455-12


Fogyóelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok

Hegesztési gyakorlatok II.


Hegesztési ismeretek III.

6

2

5,5

2

3

3

Hegesztési gyakorlatok III.

11457-12

Hegesztési ismeretek IV.

Volfrámelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok

Hegesztési gyakorlatok IV.

34

8 2 8

Összes óra

12

Összes óra

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

31,5


160

23 31,5

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

Gépészeti alapozó 10162-12 feladatok Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok feladatok gyakorlata 10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsısegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti kötési Gépészeti kötések feladatok készítésének gyakorlata Szakmai 10173-12 anyagismeret és Anyagvizsgálatok anyagvizsgálat és geometriai Anyagvizsgálat és mérések gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek 10177-12 beállítása Gépelemek Mérések és szerelési feladatai beállítások gyakorlata 10178-12 Ipari gépész mőveletek

8,5

Képzés közismereti oktatás nélkül - Ipari gépész 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati Tantárgyak ögy heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.


19,5

2

2 4 1 1 3

1 2

3

1

8 3

1 2

6

Fémmegmunkálások

10 2


10 35

Összes óra Összes óra

12,5

19 31,5

8,5 160

23 31,5

Képzés közismereti oktatás nélkül - Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés


Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

10214-12 Munkavédelem Épületgépészeti munkabiztonsági és Elsősegélynyújtás környezetvédelmi gyakorlata feladatok Fűtési rendszerek 10215-12 FűtésrendszerFűtési szerelő feladatok rendszerek gyakorlata Gázvezeték 10216-12 rendszerek Gázvezeték- és Gázvezeték rendszerszerelő rendszerek feladatok gyakorlata Összes óra

0,5

4

10

5

10

1

1

4

10

5

10 10,5

Összes óra

21 31,5

36

11,5 160

20 31,5

Képzés közismereti oktatás nélkül- Villanyszerelı 1. évfolyam Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti heti óraszám




Foglalkoztatás II.

0,5


Foglalkoztatás I.

2

0,5

Mőszaki informatika gyakorlat 10007-12 Informatikai és mőszaki alapok

Mőszaki ismeretek

2 2,5

Mőszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés

10023-12 Épületvillamossági szerelés

3

60

2,5

2

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

16,5

80

4

Épületvillamossági mérések gyakorlat

2

20

1

Vállalkozási ismeretek

1

Ipari elektronika

1

Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

gyakorlati heti óraszám

1

1

0,5

1

Villamos gépek és berendezések Villamos mőszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének

3 1

1

14

37

gyakorlata Összes óra

8

Összes óra

23,5 31,5

12,5 160

19 31,5

Szakmai vizsgával rendelkezık érettségi vizsgára történı felkészítése I. (11.) Nappali tagozat

II. (12.) Nappali tagozat


6

6

3

3

Idegen nyelv

6

6

3

3

Matematika

6

6

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

3

3

Természetismeret

2

Informatika

2

2

1

1

Testnevelés és sport

5

5

–

–

Osztályközösség-építı program

1

1

Szabadon tervezhetı órakeret

3

5

4

5

Összesen (közmőveltségi óraszámok)

35

36

18

18

2016/2017

2017/2018

2016/2017

2017/2018

Évfolyam/ Tantárgyak


I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat

1

38

Kifutó rendszerben (régi szakközép, szakiskola) Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam – ügyvitel

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhetı Összesen Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

3+1+1* 3*+1* 3*+1*

3+1* 3*+1* 3*+1*

3+1* 3+2* 3+1 1

3+1* 3*+1* 3+1

2 2 2

2 2 1

3 1

3

2

1

8+1

11+2

1*+1* 5 1

2 1 7 1 2* 5 1

5 1

5 1

4 35 2013/2014 2014/2015 2015/2016

4 36 2014/2015 2015/2016 2016/2017

2 6

4 4 35 35 2015/2016 2016/2017 2016/2017 2017/2018 2017/2018 2018/2019

Megjegyzés (1):*jelzéső óraszámok 2 csoportra történı bontást jelentenek. Megjegyzés (2):A Köznevelési törvény alapján emelt szintő érettségi vizsgára felkészítés történik11. és 12. évfolyamon, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret terhére.

39

Szakmai óraterv a kerettantervekhez - ügyvitel Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám ögy e gy

Munkahelyi 0,5 egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı Foglalkoztatás I. képzések esetén) Gépírás és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépírás és Levelezési dokumentumkészítés, 1 ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunikáció kommunikáció gyakorlat Gazdasági 1 alapismeretek 10066-12 Gazdálkodási Jogi ismeretek 0,5+1 alapfeladatok Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció 10073-12 Titkári gyakorlat ügyintézés Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció 10072-12 Rendezvény- alapjai és programszervezés Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali 10071-12 protokoll Hivatali kommunikáció ismeretek magyar és idegen Szakmai idegen nyelven nyelv gyakorlat 3+1 összes óra 6 összes óra

10. heti óraszám e gy

ögy


12. ögy

heti óraszám e gy


2

70

2

40

1+1

60

2

65

2

80

1

+2

3 4

1

2

1

1 3

1 2

40

70

2

4+1 7

1 105

4

3+1 8+1

1 140

6

4+2 11+2

SZAKMAI ÓRATERV ÜGYVITELI TITKÁR OKJ 54 346 02

Szakmai követelménymodulok


Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy


ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5+0,5

11498-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I. (érettségire épülı képzések esetén)

2

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés

10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10073-12 Titkári ügyintézés

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

Jogi ismeretek

60

5,5

85

4

15

+2

1

Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

7

3,5

4 2,5+1

Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat

3 6

Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat

4 3+1

6

2,5+0,5 +3 14,5+1 16,5+3 31+4

41

7 160

12+2 19+2 31+4

Érvényes a 2013/14-es tanévtıl felmenı rendszerben.

Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam – elektrotechnika-elektronika

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhetı Összesen Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl

9. évf.

10. évf.

3+1+1*

11. évf.

12. évf.

3*+1* 3*+1*

3+1* 3*+1* ( ang.) 3*+1*

3+1* 3*+1* (ang/ném) 3+1 1

3+1* 3*+1* (ang/ném) 3+1

2 2 2

2 2 1

3 1

3

2

1

8+2

11+2

1*+1* 5 1

2 1 7 1 2* 5 1

5 1

5 1

4 35 2013/2014 2014/2015 2015/2016

4 36 2014/2015 2015/2016 2016/2017

4 35 2015/2016 2016/2017 2017/2018

4 35 2016/2017 2017/2018 2018/2019

2 6


42

Szakmai óraterv a kerettantervekhez –elektrotechnika-elektronika Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


gy

11.

heti óraszám

ögy

e

gy

12. heti óraszám

heti óraszám

ögy

e

gy

ögy

e

gy

0,5

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10007-12

Informatikai és műszaki alapok

10005-12

Villamosipari alaptevékenységek

10003-12 Irányítástechnikai alapok 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek +0,5, +0,5 Műszaki gyakorlatok +0,5, +0,5

70

1

2

Elektrotechnika gyakorlat +1 Elektronika +1,+1,+1,+1 Elektronika gyakorlat +1, +1, +2

2

105 3+1

6 4

140

3 2

Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök +1,5 Elektronikai áramkörök gyakorlat +2

Mechatronika gyakorlat +0,5

összes óra/hét+ögy.

3,5

Elektrotechnika

Mechatronikai rendszerek

összes óra/hét

1

1

Mechatronika

Számítógép alkalmazása az elektronikában

2

Műszaki rajz

10014-12

10015-12

2

2

Számítógép alkalmazása Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

2,5

3,5 6

3 70

43

4 7

5+1 105

4 9+1

8 140

5 13

SZAKMAI ÓRATERV ELEKTRONIKAI TECHNIKUS OKJ 54 523 02

Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13.

5/13. és 2/14.

Tantárgyak

heti óraszám

e 11500-12


Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12

gy

heti óraszám

ögy

e

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10007-12

Műszaki informatika gyakorlat

Foglalkoztatás II.

gy

11498-12

Műszaki ismeretek +0,5, +0,5

2 3

Informatikai és műszaki alapok

4,5

Műszaki gyakorlatok +0,5, +0,5 10005-12

Műszaki rajz

1

Elektrotechnika

3 2

Elektrotechnika gyakorlat +1 Villamosipari alaptevékenységek

Elektronika +1, +1, +1

6 8

Elektronika gyakorlat +1, +1, +2

160

2

10003-12

Irányítástechnika

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika gyakorlat

10013-12

Elektronikai áramkörök +1,5

Áramkör építése, üzemeltetése

Elektronikai áramkörök gyakorlat +2

10014-12

Mechatronika

Mechatronikai rendszerek

Mechatronika gyakorlat +0,5

10015-12

Számítógép alkalmazása

Számítógép alkalmazása az elektronikában

Szimuláció és PLC gyakorlat

6

Mikrovezérlők gyakorlat

3

6 8 3 3,5 3

15,5


3

19,5

35 Érvényes a 2013/14-es tanévtıl felmenı rendszerben.

44

14,5 160

20,5 35

Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam – gépészet Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf. (?)

3+1* 3*+1*

3+1* 3*+1 (ang) 3+1

3+1*

Idegen nyelvek

3+1* 3*+1* (ang/ném) 3*+1*

Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfınöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhetı Összesen Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl Érvényes a tanévtıl

3*+1*

3*+1 3+1

1

2+1 2 2

2 2 1

3 1

3

2

1

8+2

11+2

1*+1* 5 1

2 1 7 1 2* 5 1

5 1

5 1

4 35 2013/2014 2014/2015 2015/2016

4 36 2014/2015 2015/2016 2016/2017

4 35 2015/2016 2016/2017 2017/2018

4 35 2016/2017 2017/2018 2018/2019

2 6


45

Szakmai óraterv a kerettantervekhez - gépészet Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem


10172-12


ögy


ögy


ögy


0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

Munkavédelem

1

Elsısegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok +1+1+3

1

2,5

4

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat +1+1 Mőszaki mérés

5+1

70

5

105

3

3

140 3+1 2

Mérıtermi feladatok

Mőszaki mérés gyakorlat

10169-12

Forgácsolási alapismeretek

2+2

Forgácsoló technológia Forgácsolási hagyományos és CNC alapismeretek szerszámgépeken gyakorlat +1 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

10171-12 Karbantartás és üzemvitel összes óra összes óra

Gyártástervezés és gyártásirányítás +1 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat +2 Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 3

3

70

6

46

4

3 7

105

5+1 3+1 140 8+2

8 3+2 11+2

SZAKMAI ÓRATERV GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ 54 521 03 Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem

1



ögy

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

1

Gépészeti alapozó feladatok +1+1+3 16,5 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat +1+1

160 12

10172-12

Mőszaki mérés

Mérıtermi feladatok

Mőszaki mérés gyakorlat

2 2

10169-12

Forgácsolási alapismeretek 4

Forgácsoló technológia Forgácsolási alapismeretek hagyományos és CNC gyakorlat +1 szerszámgépeken

9 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Gyártástervezés és gyártásirányítás +1 7,5 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat +2

4 Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

4

összes óra összes óra

4

Szerszámgépek karbantartása

20

15

160

35 Érvényes a 2013/14-es tanévtıl felmenı rendszerben.

47

18

17 35

Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-11. évfolyam

Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítı Program Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon tervezhetı felhasználva! Összesen Érvényes a tanévtıl

9. évf.

10. évf.

*

*

11. évf.

2 * 2 * 2 2 3+1 5

1 * 2 * 1 1 5

* 2 * 1 0,5 5

1

1

1

14,5+2,5

23+2

23+2,5

3,5 35 2013/2014

2 36 2014/2015

4 35 2015/2016


idegen nyelv: hegesztı: német ipari gépész : német központi főtés- és gázhálózat rendszerszerelı: német villanyszerelı: angol

48

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakiskola - Villanyszerelı Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam

49

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

elmélet elméle elméle heti t heti gyakorla t heti gyakorla gyakorla óraszá t heti t heti óraszá t heti óraszá m óraszám ögy m óraszám ögy m óraszám 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10007-12 Informatikai és mőszaki alapok

10023-12

Épületvillamossági szerelés

10024-12

Villamos gépek és ipari elosztóberendezése k szerelése



0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I. Mőszaki informatika gyakorlat Mőszaki ismeretek +0,5 Mőszaki gyakorlatok Épületvillamoss ági szerelés +0,5 Épületvillamoss ági szerelés gyakorlata +1 Épületvillamoss ági mérések gyakorlat Vállalkozási ismeretek Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások +1, +1 Villamosipari anyagismeret +0,5 Villamos gépek és berendezések

2 2 3 3

60 3

2 3

60

16

100

0,5

20

2

40 1 1

2

2

1

1 3

Villamos mőszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata +2,5

1

1

17

8,5

8,5

7 140

17

50

18 25

8,5 140

17 25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez –Hegesztı Képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak

Gépészeti alapozó feladatok(+0,5)

Munkavédelem

10180-12 A hegesztés elıkészítı és befejezı mőveletei


11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztı feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok


11457-12 Volfrámelektródás védıgázas ívhegesztı feladatok Összes óra Összes óra

ögy

elmél eti gyakorla heti ti heti órasz óraszám ám

ögy

elmél eti heti órasz ám

5 1


1 2

1

Hegesztési alapgyakorlatok(+1),

3

3

1,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I.

gyakorla ti heti óraszám

2,5

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata (+1)



elmé gyako leti rlati heti heti óras órasz zám ám

0,5 4

Hegesztési gyakorlatok I. (+1)

3

5


3

Hegesztési gyakorlatok II. (+1) Hegesztési ismeretek III. (+0,5) Hegesztési gyakorlatok III. (+1) Hegesztési ismeretek IV. (+1) Hegesztési gyakorlatok IV.

8 3,5

8

3 7 5

12

9 140

17

51

16 25

9 140

16,5 25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez –Központifőtés,- és gázhálózat rendszerszerelı

1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok


Tantárgyak


elmélet gyakorla i heti ti heti óraszá óraszám m

Képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméle gyakorla ti heti ögy ti heti óraszá óraszám m

ögy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10209-12 Épületgépészeti csıvezetékszerelés


10214-12 Épületgépészeti Munkavédelem munkabiztonsági és Elsısegélynyújtá környezetvédelm s gyakorlata i feladatok Főtési 10215-12 rendszerek (+1) FőtésrendszerFőtési szerelı feladatok rendszerek gyakorlata (+0,5) Gázvezeték 10216-12 rendszerek (+1) Gázvezeték- és Gázvezeték rendszerszerelı rendszerek feladatok gyakorlata Összes óra Összes óra

0,5

Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csıvezetékek Épületgépészeti csıvezetékek gyakorlata (+2) Épületgépészeti rendszerek (+0,5) Épületgépészeti rendszerek gyakorlata


2 2 6

1

2,5

4

2

1

1

4

3,5 8

8

3

3 7

6

11

17

8 140

17

52

8,5

25

16,5

9 140

25,5

Szakmai óraterv a kerettantervekhez – szakiskola – Ipari gépész

Képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m 10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálato k és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész mőveletek Összes óra Összes óra

1/9. évfolyam Tantárgyak


elmélet gyakorla i heti ögy ti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam elmél gyakorla eti ögy ti heti heti órasz óraszám ám


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapozó feladatok (+0,5)/(+0,5) Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata (+2)/(+2) Munkavédelem

2,5

6

1

Elsısegélynyújtás gyakorlata Gépészeti kötések alapjai/(+1) Gépészeti kötések készítésének gyakorlata (+1)/(+1) Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata (+1)/(+1)(+1,5) Gépelemek beállítása (+1) Mérések és beállítások gyakorlata (+1,5) Fémmegmunkáláso k

1

3

3

1

3

5

4

3

4 9

8,5 2,5


8 5

12

9 140

17

53

16 25

9 140

16,5 25,5

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az általa felkért pedagógus(ok) a felelıs(ek). Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok elsısorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyvjegyzéktıl eltérı könyvek esetében, az iskola helyi tanterve alapján és a szülıi közösség, valamint a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével a szaktárgyi munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket. A pedagógus típus és ár megjelölése nélkül kérheti olyan eszköz beszerzését a tanulótól (pl. számológép, tornafelszerelés), amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez. Tanítási év közben a meglévı tankönyvek, segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható.

2.4. A Nemzeti alaptantervben megvalósításának részletes szabályai

meghatározott

pedagógiai

feladatok

helyi

A NAT kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012.(XVI.4.) kormányrendelet alapján a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és mőveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelıs miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következı szintjét.

2.4.1. Az iskolai írásbeli, számonkérésének rendje

szóbeli,

gyakorlati

beszámoltatások,

az

ismeretek

Minden munkaközösség az adott tanévet megelızı alakuló értekezletén saját területére vonatkozóan áttekinti, frissíti és aktualizálja a munkaközösség szakmai profiljába tartozó tantárgyakra vonatkozó írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendjét. Ezt a honlapon is nyilvánosságra hozzuk, valamint ismertetni kell az elvárásokat a tanulókkal (az elsı tanórán) és szülıkkel is (szülıi értekezleten).

2.4.2. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók otthoni, hétvégi és a tanítási szünetekre vonatkozó terhelése nem haladhatja meg a hétközi, egyik óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét. 54

A tanulókat (versenyre készülık, a tantárgy iránt aktívan érdeklıdık) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idı (a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-50 percet vehet igénybe egy tárgyból. A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1,5-2 óránál

2.4.3.A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei Ha a tanuló a tanév végén maximum három tantárgyból „elégtelen” minısítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az elıírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból, valamint az adott évfolyam számára kötelezı, összefüggı nyári szakmai gyakorlatot is teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki úgy, hogy egész +0,51-tıl felfelé kerekítünk. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. A gyakorlatai képzésre vonatkozó rendelkezések: Alapelv: gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelezı. A tanuló köteles mulasztását igazolni a házirendben meghatározottak szerint. A tanulói mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Ha a tanulónak a szorgalmi idıszakban teljesítendı gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idı (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerzıdés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló szorgalmi idıszakon kívüli összefüggı szakmai gyakorlati képzésrıl való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggı szakmai gyakorlati képzési idı (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggı szakmai gyakorlati képzési idı (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

55

Ha a tanuló mulasztása a az elızı bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következı tanév megkezdéséig pótolja és az elıírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthetı az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggı szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggı szakmai gyakorlati képzési idı (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggı szakmai gyakorlati képzési idı (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következı tanév megkezdéséig pótolja az elıírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezıje ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezıjének javaslatára az iskola nevelıtestülete dönt.

2.4.4. Közösségi szolgálat A középiskolai nappali képzésben résztvevı és az érettségi vizsgát 2016. január1-ét követıen megkezdı tanulók esetében az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. A felnıttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzése nem elıírás. A sajátos nevelési igényő tanulók körében a szakértıi bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat teljesítésének kötelezettsége mellızhetı. Azon diákok, akik nem esnek a kötelezettség alá, de évismétlés következtében érettségi vizsgát 2016. január 1-ét követıen szándékoznak tenni a közösségi szolgálat ugyanúgy elıfeltétele a vizsgák megkezdésének. Azok a 2016-ban bejövı, kilencedikes diákok, akik szakközépiskolában, nappalin, két éves képzésben szereznek majd érettségi bizonyítványt, szintén vonatkozik a közösségi szolgálat kötelme. Nekik két év alatt kell teljesíteni az 50 órát. Ha a 25. életévüket betöltötték, akkor már csak felnıttoktatás keretében kezdhetnek új tanévet, amire már nem vonatkozik a közösségi szolgálat érettségi elıfeltétele. A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet/tevékenységeket) jelent, amely(ek) a helyi közösség javát szolgálják, és amelyek az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében ‒ esetleg néhány kilométeres körzetében ‒, vagy a tanuló lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósulnak meg. Iskolán belül végezhetı közösségi szolgálata – a bevezetı és záró foglalkozásokon kívül – maximuma 10 óra. Az osztályfınök ügyeljen arra, hogy egy adott tanuló ne lépje túl a helyben elvégezhetı 10 órás idıkeretet. A közösségi szolgálat teljesítése nem eshet tanítási idıre.

56

Az iskolán belül végezhetı iskolai közösségi szolgálat fajtái, beszámításuk órában, a koordináló (igazolásra jogosult) pedagógus és a bevonható tanulók köre - Diákönkormányzati terület: A közösségi szolgálat fajtái

kopaszavató megszervezése, elıkészítése

kopaszavató lebonyolítása

beszámításuk órában

koordináló (igazolásra jogosult) pedagógus

bevonható köre

tanulók

maximum 6 óra (1 diákönkormányzat 11. évfolyamos óra / alkalom – munkáját segítı diákok számára összesen 5 alkalom + pedagógus a helyszín és a feladatok elıkészítése 1 óra) összesen 3 óra diákönkormányzat 11. évfolyamos munkáját segítı diákok számára pedagógus

diákönkormányzati / 4 óra (1 óra / 1 diákönkormányzat 9-12. évfolyamos Brassai nap alakalom – összesen munkáját segítı diákok számára megszervezése, 4 alkalom) pedagógus elıkészítése 9-12. évfolyamos diákönkormányzat egy adott program összesen 2 óra munkáját segítı diákok számára koordinálása a pedagógus diákönkormányzati / Brassai napon összesen 1-2 óra diákönkormányzat 9-12. évfolyamos közösségi projekt diákok számára munkáját segítı megvalósítása (pl. pedagógus / győjtés osztályfınök rászorulóknak, győjtés állatmenhelynek, stb.)

- Javaslatok más területre: A közösségi szolgálat fajtái

beszámításuk órában

koordináló (igazolásra jogosult) pedagógus

bevonható köre

iskolai rendezvények hangosítása

1-2 óra / alkalom

hangosítással megbízott pedagógus

9-12. évfolyamos diákok számára

iskolai megemlékezések 1 óra / alkalom alkalmából tartott mősorra való felkészülés

tanulók

a mősort szervezı 9-12. évfolyamos pedagógus(ok) diákok számára 57

iskolai megemlékezések 1 óra / alkalom alkalmából tartott mősorban való részvétel

a mősort szervezı 9-12. évfolyamos pedagógus(ok) diákok számára

iskolai környezet állagának megóvása, szépítése / fejlesztése

1-2 óra / alkalom

osztályfınök


szalagavató elıkészítése

összesen 1-2 óra

osztályfınök


szalagavató lebonyolítása

összesen 1-2 óra

osztályfınök


szalagavatói mősorban való részvétel

összesen 1-2 óra

osztályfınök


ballagás elıkészítése

összesen 1-2 óra

osztályfınök


ballagási mősorban való részvétel

összesen 1 óra

osztályfınök


iskola munkájában részvétel

1 óra / alkalom

az egyes 9-12. évfolyamos médiumokért felelıs diákok számára pedagógusok

média való

A koordináló pedagógus akadályoztatása esetén az igazgató és az igazgató-helyettesek is jogosultak az igazolásra.

2.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Az iskola a nappali rendszerő iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést, de a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (2) bekezdése alkalmazásában az idıkeret számítását a (11) bekezdés alkalmazása nem érinti. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthetı, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, annak felhasználásáról az iskola dönt minden év augusztus 22 - ig. 58

2.6. A választható tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai

foglalkozások,

továbbá

ezek

esetében

a

A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják, és az abban foglaltak szerint megválaszthatják az érettségi tárgyak felkészítési szintjét. Az érettségire felkészítı foglalkozások minimum 8 fıvel indulhatnak. A munkaközösség-vezetık a tantárgyfelosztás tervezésekor a munkaközösség véleményének kikérésével döntenek arról, hogy mely kolléga mely osztályokban fogja tanítani a szakképesítésének megfelelı tantárgyat. A tanuló a tanév elsı hónapjában meghirdetett – az érdeklıdés elızetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre a szaktanárnál jelentkezhet. Ágazati képzés esetén: A szakképzés elmúlt évi átalakulása okafogyottá teszi a hagyományos fakultáció megszervezést. A szabad órakeret terhére ágazatonként, az órahálókban jelöljük azokat a tantárgyakat, amelyek segítik a szakmai érettségire történı felkészülést, mint fakultáció. (kifutó rendszerben). Szakgimnáziumi képzés esetén: Lehetıség van a 11-12. évfolyamon emelt szintő érettségire felkészítı csoportok szervezésére a kötelezı óraszám felett, elızetes felmérés alapján. Az emelt szintő érettségire történı felkészítéshez az emelt szintő oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza, azok alapján szervezzük munkánkat. Az iskola minden év április 15-ig elérhetıvé teszi a diákok számára azokat a tantárgyakat, amelyekbıl a tanulók választhatnak, az emelt szintő foglakozásokat tartó pedagógusok nevét. A tanuló minden év május 20-ig írásban nyilatkozik arról, ha jelentkezik az emelt szintő órára, ezzel arra kötelezte magát, hogy a választott foglalkozásokon a teljes tanévben köteles részt venni, ill. azokra felkészülni. Hiányzását az iskolában megszokott módon kell igazolnia.

2.7. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Az érettségi vizsgán a tanuló a következı vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv e) kötelezıen választandó vizsgatárgy: szakmai elıkészítı tárgyak 59

Kötelezı tárgyak: tantárgy magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv kötelezıen választandó vizsgatárgy: szakmai elıkészítı tárgyak

felkészítés vállalt szintje közép közép közép/emelt közép közép/emelt

Választható tárgyak: tantárgy fizika földrajz informatika

felkészítés vállalt szintje közép közép közép /emelt

Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintő érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

2.8. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történı ellenırzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztı formái

Általános alapelvek a tanulmányi munka terén A teljesítmény értékelése elsısorban a tantárgyak helyi programjaiban meghatározott követelményekhez viszonyítva történik, azonban figyelembe lehet venni azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az elızı értékelés óta. Minden tantárgyak esetén törekedni kell arra, hogy a tanulók szóban is számot adjanak tudásukról. Éljünk a szóbeli értékelés nevelı szándékú formáival! Az ellenırzés különbözı formáit alkalmazzuk: teszt, szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat, tanórai, gyakorlati tevékenység, illetve elkészített munkadarabok. Egy napon kettınél több nagydolgozat (témazáró) nem íratható. A tanulók érdemjegyeirıl a szülıket az ellenırzı által tájékoztatjuk. A tanuló kötelessége a jegyek beírása az ellenırzı könyvbe. Az osztályfınökök az általuk pedagógiailag jónak tartott idıszakonként, de legalább félév és évvége elıtt, kötelesek ellenırizni a jegyek 60

beírását, illetve a szülıi aláírásokat. Félév és tanév vége elıtt 1 hónappal ellenırzı (szükség esetén levél) útján értesítik a szülıket a bukásra állás tényérıl.

2.8.1. Értékelési alapelvek Legfıbb célunk, hogy tanulóink értékrendje, teljesítménye és magatartása hosszabb távon optimálisan változzon. Fontosnak tartjuk, hogy a nagyon eltérı képességő és elıképzettségő tanulók intézményünk diákjaivá válva a kezdetektıl fogva tisztában legyenek azzal, hogy milyen szempontok, alapelvek, elvárások szerint mérjük teljesítményüket, minısítjük magatartásukat, viselkedésüket, szorgalmukat. Miután a diákok többsége az értékelést szem elıtt tartva tanul, tanulási szokásait a pedagógusok értékelési szokásaihoz igazítja, így minél több és minél többféle teljesítményre kell lehetıséget biztosítani az órákon, a teljesítményeket pedig mindig értékelni kell.

8.2.2. Az iskolánkban alkalmazott értékelés típusai Diagnosztikus értékelés funkciója: az elızetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása; az értékelés idıpontja: o bejövı osztályoknál a szakasz elején, o tanulási problémáknál a probléma felmerülésekor; formája: szóbeli és/vagy írásbeli. A diagnosztikus értékelésre – tájékoztató jellege miatt - érdemjegyet nem adunk. Szummatív/minısítı értékelés funkciója: a tanulók minısítése, az értékelés idıpontja: egy-egy tanulmányi szakasz vége; formái: félévi, év végi osztályzat, vizsgajegy. Fejlesztı értékelés (Kiemelt szereppel bír a személyiségfejlıdés, a használható tudás elsajátítása és a tudás alkalmazása miatt is.) funkciója: visszacsatolás tanulóhoz és tanárhoz, a hibák azonosítása és a megoldási módok kialakítása; az értékelés idıpontja: az oktatás során folyamatosan. A fejlesztı értékelés során – osztályzattal – a szülı tájékoztatást kap arról, hogy gyermeke teljesítménye mennyiben felel meg a tantervi/tanári elvárásnak. 61

Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb 3-3 érdemjegy alapján állapítjuk meg tanítványaink félévi osztályzatát, de úgy, hogy a II. félév – vagyis a tanév – végén az I. félévben megszerzett érdemjegyek teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. (Minden megszerzett érdemjegyet – annak megadásakor – a tanuló tudomására hozzuk.) A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekbıl stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit.

2.9. A tanuló jutalmazásával összefüggı, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minısítéséhez kapcsolódó elvek

2.9.1.A magatartás és szorgalom minısítésének elvei Az értékelés félévkor és év végén történik közösen az osztállyal és az érintett tanulóval. A magatartás értékelésének és minısítésének követelményei Példás az a tanuló: • aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét, • akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanárairól, • aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé, • aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szőkebb környezete érdekében, • aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét, • szorgalma legyen legalább változó. Jó az a tanuló: • aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelı illemszabályokat, • aki ügyel környezete rendjére, megjelenésére, aki feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik • tiszteli a felnıtteket, társait. Változó magatartású tanuló: • aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellı motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására, • aki a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá, • aki környezete rendjéért semmit nem tesz, • aki az órai munka során nem kellı figyelemmel dolgozik, idınként mással foglalkozik. Rossz magatartású az a tanuló: • aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat, • aki szereti, ha társai félnek tıle, • aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza, 62

• •

aki nem becsüli közössége értékeit, aki szándékosan rongálja környezetét.

A szorgalom értékelésének és minısítésnek követelményei Példás szorgalmú az a diák, aki: • • • •

képességeihez mérten szorgalmas, a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közremőködik, ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában).

Jó a szorgalma annak a diáknak, aki: • •

képességeihez mérten általában szorgalmas, a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz.

Változó a szorgalma annak, aki: • •

nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint, munkájában, feladatelvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos.

Hanyag a szorgalma annak, aki : • képességeihez mérten alig tesz valamit tanulmányi fejlıdése érdekében • az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg (állandóan hiányzik a felszerelése, feladatait többnyire nem készíti el és nem is pótolja) • egy vagy több tantárgyból elégtelen az osztályzata félévkor illetve év végén.

2.9.2. A tanuló jutalmazásával összefüggı elvek Kiemelkedı tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedı munkát általában tanévenként egyszer jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: • osztályfınöki dicséret: odaítélésérıl az osztályfınök dönt, • igazgatói dicséret: ha a tanuló kiemelkedı teljesítményt nyújt, • tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. A jutalmak formái: 63

• • •

könyvjutalom tárgyjutalom oklevél

Az osztályfınök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítélésérıl az alábbi érdemekért: • • • • •

közösségi munka, kiemelkedı tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység, kiemelkedı sporttevékenység.

2.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelvtant, a matematikát, valamint szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idı jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

2.11. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Célunk, hogy a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük és környezetük megırzése és védelme érdekében. A tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges és környezettudatos életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat, életkoruknak megfelelı szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megırzésének, a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: a. a mindennapi testedzés lehetıségének biztosítása: b. testnevelés órák; c. egészségfejlesztı testmozgás; d. az iskolai sportkör foglalkozásai; NETFITT e. tömegsport foglalkozások; f. az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; g. évente egy alkalommal egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsısegélynyújtással foglalkozó bemutatóóra szervezése; h. az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: i. tanévente egy alkalommal osztályfınöki óra megtartásában; j. a tanulók egészségügyi és higiéniai szőrıvizsgálatának megszervezésében (a 64

tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, kétévente általános szőrıvizsgálaton kell részt venniük.) Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák: a. az osztályfınöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; b. a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások; c. tanévente egy alkalommal osztályfınöki óra megtartásában;

2.12. A gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések Minden gyermeknek és tanulni szándékozó felnıttnek törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (a fenntartóval, a családdal, a gondviselıkkel, szakmai és civil szervezetekkel, a munkaerıpiac szereplıivel együttmőködve) a következı elvek szerint biztosítja a nevelı-oktató munka feltételeit: • a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; • a tanulási esélyegyenlıség eredményes segítésének egyik alapvetı feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedı pedagógiai módszerek alkalmazása; • a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedı teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; • egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenırzési-értékelési eljárások alkalmazása.

2.13.A nevelıtestület által szükségesnek tartott további elvek Egységes alapokra épülı differenciálás A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendı célok megfelelı tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk elınyben, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés során törekszünk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására. Az oktatási folyamat megszervezésével elısegítjük a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetıséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendezıdésére. Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttmőködı (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) elıtérbe állítjuk a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét. 65

A tanulásszervezés során egyik fı elvünk és teendınk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben és az értékelésben. A feladathoz illeszkedı tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzető tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelése és oktatásának során. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetıséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetıségekkel.

Helyi tanterv tananyagtartalmai (CD) 3. Közismereti tantárgyak helyi tanterve (CD) 4.

Szakmai program (CD)

66

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Szerencsi Szakképzési Centrum

Recommend Documents