Pedagógiai program
Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola
Tiszaújváros
2014. szeptember 1.
Tartalom Bevezetés .................................................................................................................................................. 5 Az intézmény jogi státusa ...................................................................................................................... 6 Az intézmény tevékenysége .................................................................................................................. 6 Az intézmény jellemzői.......................................................................................................................... 6 Intézményünk képzési struktúrája: ....................................................................................................... 7 I. NEVELÉSI PROGRAM............................................................................................................................... 8 1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................................. 9 1.1.
Az iskola pedagógiai hitvallása .............................................................................................. 9
1.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei................................................ 10
1.3.
Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése ............................................. 12
1.4.
Fejlesztési területek............................................................................................................. 13
1.5.
A kulcskompetenciák és jellemzőik ..................................................................................... 17
1.6.
Célok és feladatok ............................................................................................................... 19
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................... 23
3.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ....... 27 3.1.
Sajátos nevelési igényű tanulók .......................................................................................... 27
3.2.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ... 27
3.3.
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 28
3.4.
Egységes alapokra épülő differenciálás............................................................................... 29
3.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ................................................................................................................................. 30 4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................... 31
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................................. 31
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai.................................................................................. 32 6.1.
A pedagógusok alapvető feladatai ...................................................................................... 32
6.2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás................................. 33
6.3.
Munkafegyelem, a munkához való viszony ......................................................................... 33
6.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében............................................................................................................................. 34 6.5.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ..................................... 34
6.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ............................................................................................................................... 34 6.7.
Aktív részvétel a tantestület életében ................................................................................ 34 2
6.8.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal ........................ 34
6.9.
A nevelőtestület döntési jogköre: ....................................................................................... 35
6.10.
A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: ............................................................. 35
6.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................................. 36 6.12. 7.
Az osztályfőnöki órák témái ............................................................................................ 37
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ...... 39 7.1.
Tanulmányi, szakmai tevékenységek .................................................................................. 41
7.2.
Tömegsport ......................................................................................................................... 41
7.3.
Hagyományőrző tevékenységek .......................................................................................... 42
7.4.
Szabadidős foglalkozások .................................................................................................... 43
7.5.
Diákönkormányzat............................................................................................................... 43
8.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................................. 44 8.1.
A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése .............................................................. 44
8.2.
A szakmai munkaközösségek együttműködése .................................................................. 44
8.3.
A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése...................................................................... 45
8.4.
Intézményi Tanács ............................................................................................................... 48
8.5.
Iskola – egyéb intézmények közötti kapcsolattartás: .......................................................... 48
8.6.
Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás ................................................................. 49
9.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ........................................................... 49 9.1.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ........................................ 49
9.2.
Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: ................................................. 49
10. Környezeti nevelési program ........................................................................................................ 51 11.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv........................ 58
12. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok ............................................................................... 61 13. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai ................................................................ 62 13.1. Az iskolába jelentkezés feltételei ........................................................................................... 62 13.2. A tanulók kiválasztásának elvei .............................................................................................. 62 13.3. Átvétel és átjárhatóság elve ................................................................................................... 62 14.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .............................................................. 63
15. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata ........................................................................................ 63 16. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ...................................................................................... 64 II. HELYI TANTERV .................................................................................................................................... 68 1. Óratervek ........................................................................................................................................ 70 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ......... 91 3
3. A NAT és a helyi szintű szabályozás ................................................................................................. 91 4. Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok .................................................................. 92 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 93 6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai ........................................ 93 7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei....................................................... 94 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ......................................... 94 8. 1.
Értékelési alapelveink .......................................................................................................... 94
8.2.
Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai............................................................ 95
8.3. Az évközi munka mérése, értékelése: ...................................................................................... 96 8.4.
Általános alapelvek a tanulmányi munka terén ................................................................ 110
9. Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez........................................................... 111 10. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja .............................................................. 114 11. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei ..................................................... 114 12. Érettségi felkészítés .................................................................................................................... 115 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ........................................................................................................................ 147 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ....................................................... 147 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ........................................................................................................................ 158 LEGITIMÁCIÓ ........................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. JEGYZŐKÖNYVEK ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4
Bevezetés Pedagógiai programunk elkészítésekor hármas cél vezérelt bennünket. Az első az volt, hogy megfeleljünk a felhasználói elvárásoknak (tanuló, szülő, társadalom). A második az, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak, valamint a fenntartói elvárásoknak és célkitűzéseknek (nemzeti köznevelési törvény, az ide vonatkozó rendeletek). A harmadik pedig az, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket a magyar közoktatás – köznevelés kétségkívül magában hordoz ma is, továbbá azokat az értékeket, amelyeket a korábbi intézmény a több évtizedes működése során kialakított és képviselt. Pedagógiai munkánk nagyon szerteágazó, különböző előképzettséggel, érdeklődési körrel, neveltségi szinttel, szociális háttérrel rendelkező nappali tagozatos tanulókra épül, akik Tiszaújvárosból és 50 – 60 km-es vonzáskörzetéből járnak intézményünkbe, és akiknek az életkori megoszlása 14 és 23 év. Az oktatási és képzési sokszínűséget a társadalmi igény és az európai fejlődéssel való lépéstartás igénye diktálja, és intézményünk ma is kötelességének érzi az ennek való minőségi megfelelést. Intézményünk a város fejlődésével párhuzamosan növekedett, és elégítette ki a felhasználók – szülők, gyerekek igényeit, valamint a környező vállalatok felmerülő szakember – szükségletét. Városunk minden intézményében és minden környező vállalatnál dolgoznak olyan szakemberek, akik az induláshoz szükséges műveltséganyagot intézményünkben sajátították el. Aktívan bekapcsolódott az intézmény a város kulturális és sportéletébe is, a hagyományok kialakításába és ápolásába. A nevelő – oktató munka során felmerülő nehézségekkel megküzdöttünk, az akadályozó tényezőket hivatástudatból fakadó kitartással legyőztük. Úgy gondoljuk, hogy iskolánk nevelőtestülete az új körülmények között is helyt tud állni, és képes lesz végrehajtani a változtatást az új előírásoknak megfelelően. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok minél gazdagabb elméleti és gyakorlati ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban.
5
Az intézmény jogi státusa Az intézmény típusa
Többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény
Az intézmény neve:
Tiszaújvárosi Brassai Sámuel Szakképző Iskola
Az intézmény székhelye
3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10.
Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Az intézmény tevékenysége A középiskolás korú fiatalok oktatása és nevelése
az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, valamint az első és második szakma megszerzésére való felkészítés,
a GYIF-es feladatok ellátása, a DÖK működtetése, a tanulók kollégiumi elhelyezésének és a diákok étkeztetésének biztosítása.
Az intézmény egész tevékenységét a felhasználói oldal folyamatosan változó igényének a kielégítése jellemzi, ugyanakkor stratégiailag szem előtt tartja a változásokra való felkészülést és az új kihívásoknak való megfelelést.
Az intézmény jellemzői
Sokirányú általános és szakmai képzési formák működtetése.
Magas szintű idegen nyelvi felkészítés.
Szakmai gyakorlat intézményen, illetve városon belüli megoldása.
A hátrányokkal érkező tanulók felzárkóztatása, segítése.
Jó sportolási lehetőségek.
Kiemelkedő eredmények a tanulmányi és szakmai versenyeken.
6
Intézményünk képzési struktúrája:
Szakközépiskolai nevelés-oktatás o Szakágazat: gépész,4 évfolyamos szakközépiskola o Szakágazat: közgazdaság, 4 évfolyamos szakközépiskola o Szakágazat: elektrotechnika-elektronika, 4 évfolyamos szakközépiskola o Szakágazat: ügyvitel, 4 évfolyamos szakközépiskola
Szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések o Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 02
Elektronikai technikus
o Szakmacsoport: gépészet 54 521 03
Gépgyártástechnológiai technikus
o Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 02
Ügyviteli titkár
Szakiskolai nevelés-oktatás o Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika
kifutó rendszerben Villanyszerelő
33 522 04 1000 00 00
felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 522 04
Villanyszerelő
o Szakmacsoport: gépészet
Kifutó rendszerben 31 521 10 1000 00 00
Géplakatos
31 521 11 1000 00 00
Hegesztő
31 582 21 0010 31 02
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 521 04
Ipari gépész
34 521 06
Hegesztő
34 582 09
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
7
I. NEVELÉSI PROGRAM
8
1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1.1.
Az iskola pedagógiai hitvallása
Az intézmény hagyományainak szellemében az értéktisztelet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Hisszük, hogy csak közös munkával (tanár – diák) és támogató háttérrel érhetünk el kitűzött célunkhoz, amely nem más, mint az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles alap- és szakmai ismeretekkel rendelkező, így a szakmai vizsga, az érettségi és a felvételi követelményeit teljesítő, egyénileg sikeres, a közösség szempontjából pedig értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási, nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek:
a nemzettudat
az európaiság
egyéni, közösségi, demokratikus értékek
műveltség, tudás, önművelés
munkaismeret, pályaismeret
minőség
sikerorientáltság, versenyképesség
a testi – lelki egészség
az erkölcsösség
az esztétikai értékek
a természeti értékek és azok védelme.
Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra. Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori „megrendelők”, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz. 9
Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk:
Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát.
Minden tanuló részt vehet a felzárkóztató, a tehetséggondozó, az érettségi előkészítő foglalkozásokon.
Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit.
Lehetőség szerint biztosítjuk a szakképzésben résztvevő tanulóink szakmai gyakorlatát az intézmény, illetve a városkörnyéki vállalatok, társaságok tanműhelyeiben.
Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával.
Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget.
Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök).
Alapdokumentumaink: Nemzeti köznevelési törvény, szakképzési törvény, nemzeti alaptanterv, kerettanterv, érettségi és szakmai vizsgaszabályzat, alapdokumentum, SZMSZ.
1.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei
Pedagógiai munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, illetve az azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai:
demokratizmus,
humanizmus,
az egyéniség tisztelete,
az alapvető közösségek együttműködése,
a nemek esélyegyenlősége,
a szolidaritás és tolerancia,
nemzeti értékek, hagyományok,
különböző kultúrák iránti nyitottság. 10
Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus,
erkölcsös,
fegyelmezett,
művelt,
kötelességtudó,
érdeklődő, nyitott,
kreatív, alkotó,
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
gyakorlatias,
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban),
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: -
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
11
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
viselkedése udvarias,
beszéde kulturált,
társaival együttműködik,
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
képes szeretetet adni és kapni,
szereti hazáját,
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
egészségesen él,
szeret sportolni, mozogni,
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
1.3.
Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése
A jövőkutatási fogalomtár szerint: a cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelménycentrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot 12
tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, a kollégium és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodó képesnek kell lenni, következésképpen a nevelés és oktatás céljai is változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei.
1.4.
Fejlesztési területek
A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. A kiemelt fejlesztési feladatok a következők: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműkö13
dés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja.
Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Intézményünk elősegíti a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.
A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről.
14
A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
Testi és lelki egészségre nevelés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára.
Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében igyekszünk olyan feltételeket biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, megtalálhatják hivatásukat. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.
15
Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával.
Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának vannak állandó elemei, ugyanakkor a környezeti, társadalmi változások, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják azt. A kihívásokhoz az iskoláknak alkalmazkodnia kell. Ebből adódóan a nevelés és oktatás céljai is változnak, illetve más hangsúlyokat kaphatnak. Napjainkban felértékelődik – az iskolán kívüli – a formális, informális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe. Ezért az iskolai nevelésünk és oktatásunk célja kiegészül olyan kulcskompetenciák (tudás, tanulási képességek, attitűdök) kifejlesztésével, illetve továbbfejlesztésével, amelyek képessé teszik a tanulókat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk alakítására, személyes boldogulásuk biztosítására. A kulcskompetenciák mindegyikének fejlesztése fontos feladatunk, azonban az egész életen át tartó tanulás folyamatában az önálló tanulás képessége, a digitális kompetencia szerepe felértékelődik, ezért ezek fejlesztése nagyobb hangsúlyt kap a nevelési és oktatási feladatainkban.
16
1.5.
A kulcskompetenciák és jellemzőik
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai
modellek
alkalmazását
(képletek,
modellek,
struktúrák,
grafiko-
nok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló 17
kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, az IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai 18
életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
1.6.
Célok és feladatok
A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapérté19
keit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási – tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, va20
lamint informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet. Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása.
A szakiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, és az adaptált központi programok határozzák meg. Mivel a szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ugyanakkor fejlesztenünk kell a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. 21
A szakiskolai nevelő – oktató munkában a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Fontos szempont, hogy a képességek fejlesztése és a követelményrendszer a tanulók adottságaihoz igazodjon, ezzel elérjük, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, és ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését, és átképzési lehetőséggel vagy továbbképzéssel a magasabb szintű szakképzettség megszerzését. A közismereti és a szakmai képzés során egyaránt törekedni kell a hatékony és motiváló tanítási – tanulási módszerek alkalmazására, hogy a tanulók számára teljesíthetők legyenek a követelmények, és elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Elsősorban konkrét feladatokkal kell a tanulók problémamegoldó képességét fejleszteni és minél cselekvőbb részvételükkel a tudás megszerzésében sikerélményhez juttatni őket.
22
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében érvényesítendők. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Az iskolában értékekkel és értékekre nevelünk, mert értékközvetítő funkciót a pedagógia minden eleme tartalmaz. Kiemelt érték a tanulók személyisége, ezért fontos annak fejlesztése. A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának az értelem kiművelését, azaz a figyelemnek, az érdeklődésnek a felkeltését, és a műveltség, tudás, tanulás iránti vágy fenntartását, kialakítását tartjuk. A tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. A fejlődést elősegíti a műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása:
általános műveltség – speciális műveltség
szakmai műveltség
nyelvtanulás, nyelvismeret,
munkában, tanulásban való igényesség.
A középiskolai tanulók életkora már olyan, hogy törekedhetünk az önálló tanulás, önképzés igényének kialakítására. Az önfejlesztés képességének elsajátításával a tanuló felismerheti, milyen adottságai vannak, meggyőződhet róla, hogy mi iránt van hajlama, s végső soron ez segítheti a továbbtanulásban, munkahelyválasztásban. Az önálló tanulás segítésével fejleszthetjük a tanulók együttműködő készségét, akaraterejét, önismeretét, ugyanakkor az önellenőrzés, önképzés, önművelés is igen fontos terület. Motiválnunk kell a tanulókat a rendszeres tanulásra, az ismeretek megszerzésében való jártasságra. Az önfejlesztéssel kitartásra nevelhetünk, a diák egyéni sikerességre törekvése erősödik, életterv, karrier-terv és önmenedzselés igénye alakulhat ki. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a szociális értékrendeket, a pozitív 23
értékekkel azonosulni tudjanak és elfogadják azokat, viselkedésük, magatartásuk e szerint alakuljon. Feladatunk, hogy szem előtt tartsuk az alábbiakat:
erkölcsösség, értéktisztelet
becsületesség, jellemesség
őszinteség, nyíltság
felelősségtudat, felelősségvállalás
igazságosság, lelkiismeretesség
büszkeség a közösség (iskola) hagyományaira, értékeire, sikereire, volt diákjaira
a demokrácia megteremtése, működtetése
érdekvédelem; jogismeret
mértékletesség
felnőtt-gyermek, idős-fiatal egymáshoz való rendezett viszonya
etikai világszemléleti értékek (élet, gyermek, család védelme és tisztelete)
európai, humanista értékek
az érzelmi élet szempontjából fontos értékek (szülő, haza, befogadó környezet)
A kulturált életmódra nevelést a közösségi szervezetek jó működésével, a gazdag és színvonalas diákélet megteremtésével valósíthatjuk meg. Fejlődési sajátság, hogy a fiatalokat nyitottságuk, kíváncsiságuk miatt káros, önpusztító hatások is érik. Feladatunknak tartjuk a hátrányos tényezők kialakulásának megelőzését, közömbösítését, lebontását, az előnyös komponensek gyarapítását.
önismeret és társas kultúra fejlesztése
erkölcsi nevelés
családi életre nevelés
nemzeti öntudat, hazafias nevelés
állampolgárságra, demokráciára nevelés
gazdasági és pénzügyi nevelés
fenntarthatóság, környezettudatosság
tanulás tanítása 24
testi és lelki egészségre nevelés
családi életre nevelés
médiatudatosságra nevelés
pályaorientáció
felelősségvállalás másokért, önkéntesség
testedzés, sport
ital, drog, AIDS elleni fellépés
esztétikai igény felkeltése
művészi, alkotó tevékenységre nevelés
természeti értékek és azok védelme
a világ globális problémáinak megértése (környezet, szenvedély-betegségek, elesettek).
Gyermekeink fejlődésében nagy jelentősége van az alkotóképesség, kreativitás fejlesztésének. Úgy gondoljuk, ehhez egyrészt azt kell megfontolnunk, hogy mit célszerű megmutatni, megtanítani, és mi lehet az, amire a tanuló képes az alkotó tevékenység folyamatában rájönni. Másrészt arra van szükség, hogy a tanulók továbbra is minden évfolyamon rendszeresen végezzenek alkotó tevékenységet, az elméleti tudás elsajátítása mellett a gyakorlatban is jártasságot szerezzenek.
A szakmai gyakorlaton olyan tevékenység részeseivé válhatnak, ahol fontos a munkavédelmi előírások megismerése, a munkafegyelem megtartása, az erre irányuló oktatás és nevelés lényeges eleme iskolai munkánknak. Emellett fejleszteni kell a tanulók konfliktustűrő, - feloldásra való képességét. Az iskola után munkába álló diákjaink figyelmét fel kell hívnunk a sikerorientáltságra, kockázatvállalásra. Fejlesztenünk kell a pályamódosításra való képességet, az „élethosszig” tartó tanulás szellemében. Iskolánk figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődésbeli különbségeket.
25
Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazására törekszünk, amelyek lehetővé teszik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez és az oktatott szakmák elsajátításához szükséges általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságainak legfelső határáig eljuthasson, kipróbálhassa, miben a legjobb, versenyszelleme fejlődjön.
Feladataink:
permanens felkészítés a választandó pályára; pályaismeret
a tanulói szerep tudatosítása: tanulás nélkül nem válhat a diák művelt, képzett emberré
ismertetni kell az értelmiségi szerep jellemzőit, egyes pályák specifikumait
meg kell tanítani diákjainkat az önismeretre, emberismeretre
fejleszteni kell az önképzés, önművelés, önfejlesztés ismeretét, fel kell készíteni a diákot a többszöri pályamódosításra
tudatosítani kell, hogy a munkában, a társadalomban felelősséget kell vállalnunk szavaikért és tetteikért
az új értékek elfogadtatása mellett, az úgynevezett örök értékeket is tisztelnie kell
fel kell zárkóztatni különböző felkészültségű tanulóinkat
ösztönözni kell a diákokat tanulmányi versenyeken való indulásra és arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt különböző pályázatokon
nyelvtanulásra kell ösztönözni a tanulókat
fokozni kell szociális érzékenységüket (nehéz helyzetben lévő tanulók segítése)
fejleszteni kell önmagukkal és környezetükkel szemben való érzékenységüket (környezetvédelmi problémák, egészséges életmód).
26
3.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
3.1.
Sajátos nevelési igényű tanulók
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: o gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, o a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, o a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, o számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.
3.2.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
A tanulási nehézségek hátterében lévő beilleszkedési, magatartási zavarok szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti. Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében – amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások keletkeznek. Alig képesek a kéréseknek, igényeknek, utasításoknak enge27
delmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad. Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. A szakvélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét. Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség lenne arra, hogy a pedagógusok konfliktuskezelő foglalkozásokon megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára. Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet. A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége.
3.3.
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehet28
séggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetségnevelés elképzelhető útja a gyorsítás, léptetés, melynek előnye, hogy egyszerre több évfolyam anyagát sajátíthatja el a gyermek. Erre igazgatói engedély alapján osztályozóvizsga letételével van lehetőség. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással is megvalósítható. A képességek kibontakoztatását szolgáló lehetőségek:
3.4.
emelt szintű képzésben való részvétel
fakultatív foglalkozások
tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre való felkészítés
szakkörök, sportkörök szervezése
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás)
az iskolai, a városi könyvtár használata.
Egységes alapokra épülő differenciálás
A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendő célok megfelelő tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés során törekszünk a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatására. Az oktatási folyamat megszervezésével elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendeződésére.
29
Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) előtérbe állítjuk a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét. A tanulásszervezés során egyik fő elvünk és teendőnk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése és oktatásának során. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetőségekkel.
3.5.
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevé-
kenységek
képesség-kibontakoztató felkészítés
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
egyéni foglalkozások;
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
30
iskolai sportkör, szakkörök;
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
a szülőkkel való együttműködés;
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
31
A diákönkormányzatnak véleményezési joga van:
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt
a Házirend elfogadásakor, illetve módosítása előtt
az iskolai adatkezelési szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor
a tantárgyak választásáról és az érettségi vizsgára felkészítő szintről készült tájékoztatóról
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor
az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
6.1.
A pedagógusok alapvető feladatai
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. 32
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
6.2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
Projektalkotás – középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás).
6.3.
Munkafegyelem, a munkához való viszony
A munkaköri kötelességek teljesítése.
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. 33
6.4.
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, határidők betartása.
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
6.5.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
Továbbképzéseken való részvétel.
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
6.6.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végre-
hajtásában
6.7.
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
Aktív részvétel a tantestület életében
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
6.8.
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. 34
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
6.9.
A nevelőtestület döntési jogköre:
a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) a jogszabályban meghatározott más ügyek. 6.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre:
a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. 35
A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra. 6.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben;
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;
osztálykirándulások, túrák előtt;
rendkívüli események után;
a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét.
Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb – mindkét felet próbára tevő – bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon. Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is:
Elősegítse olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy a tanuló ne maradjon társtalan, ahol átélheti az összetartozás örömét.
Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. 36
Segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében.
Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében.
Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére.
Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló").
Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb.
Az osztályfőnök köteles a szülők részére az első szülői értekezleten, a tanulók részére az első osztályfőnöki órán tájékoztatást adni a pedagógiai programról. 6.12. Az osztályfőnöki órák témái
a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin o A házirend szabályainak megbeszélése. o Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése. - Az osztályközösség vezetőinek megválasztása. o Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák o Tanévente legalább tíz alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. o Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
37
o Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. o Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar nyelv napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról és a nemzeti összetartozás napjáról. o Osztálykirándulás előkészítése.
38
7.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ezek a sajátságok egyaránt érvényesek a személyközi és a hovatartozási kötődésekre. A hovatartozási kötődés a családhoz, a szűkebb-tágabb csoporthoz/közösséghez, nemzetiséghez, nemzethez, hazához való kötődést jelenti. Ez az a terület, amelyet nevelő-oktató munkánk során mi is fejleszteni tudunk. Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy megismerjük azokat a tanulókat, akikben gyönge a közösséghez való kötődési hajlam, és elősegítsük ennek megerősítését. A fejlődés érdekében igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési lehetőségeket, olyan tanórán kívüli tevékenységeket megvalósítani, amelyekkel eredményesen járulhatunk hozzá a tanulók közösségi emberré válásához és általában személyiségük fejlődéséhez. A csoportképzési hajlam fejlesztése a csoportnormák elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a nevelésen múlik, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki. Feladatunknak érezzük, hogy a csoportműködtetési elvek érvényesítésével megelőzzük a fiatalok negatív értelemben vett „közösségbe fejlődését”. A mai világban sem az iskolán kívüli, sem az iskolai élet nem kínál olyan eleve adott csoportokat, amelyekben a felnövekvő generációk csoportmotívumai kielégülhetnének, működhetnének, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesülhetne. Törekednünk kell arra, hogy iskolai osztályaink a fenti értelemben vett csoporttá, közösséggé váljanak. Az osztályfőnöki, a diákönkormányzati munka, a szabadidő hasznos eltöltése fontos eszköz a célok megvalósításában. A csapatsportok, csapatjátékok, ha tartósan létező csoportokat működtetünk, jó közegei lehetnek a közösségi motívumok fejlesztésének. A különböző szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek is hozzájárulhatnak a csoporttá alakuláshoz. 39
A hovatartozási hajlam szocializálási feladatának eredményes megoldásával hozzájárulhatunk a csoportok, a nemzetiségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek természetének, okainak megértéséhez, oldásához. Olyan hovatartozási kötődések kialakítását tekintjük feladatunknak, amelyek nem a másik csoport lenézésében, az előítéletekben nyilvánulnak meg, hanem a megértésben, a proszocialitásban. Észrevehető előrelépés csak akkor lehetséges, ha az alábbi célokat megvalósítjuk:
a hon- és népismerettel segítsük elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,
a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit,
az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,
a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,
a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének a képességei állnak,
iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie,
pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A céljainkból levezetett feladataink a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, a DÖK működtetésében, hagyományaink ápolásában rejlenek. A tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásában, szervezésében nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, a tanulói közösségeknek. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában osztály diákbizottságok és diákönkormányzat működik. Kiemelt szerepet szánunk a programok előkészítésében a szabadidő40
szervezőnek, aki a pedagógusok és a tanulók igényeit szem előtt tartva szervezi a színházlátogatásokat (színházi műsor, buszrendelés), múzeumlátogatásokat, tanácsot ad az osztálykirándulások lebonyolítására is. Az iskola szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú a nevelés-oktatás folyamatában. Törekedni kell a tanórai foglakozásokon olyan csoportlégkör kialakítására, mely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét, ahol társaitól és tanáraitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik képességeit, büszkék sikereire, ahol megértik. Külön figyelemmel kell fordulni a hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanulók felé. Figyelni kell a konfliktusokat, az egészségtelen versengést, ezeket a problémákat azonban tapintatosan kell kezelni. Miután a gyermekek bizalommal fordulnak a pedagógus felé, az együttműködés megvalósulása már nem elérhetetlen.
7.1.
Tanulmányi, szakmai tevékenységek
Tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulója (OKTV, OSZTV, SZKTV, közismereti tanulmányi versenyek) A versenyek megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok és szakoktatók végzik. A szakköri munka a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket különböző szempontok alapján szervezzük: tantárgyi, közös érdeklődés. A szakkörök indításáról – az igények és a lehetőségek alapján – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.
7.2.
Tömegsport
A Brassai Diáksport Egyesületnek azok a diákok a tagjai, akik belépnek az egyesületbe, és az éves tagdíjat befizetik. Az egyesület szakosztályai és sportcsoportjai valamint a tömegsport órák lehetőséget biztosítanak a tanulóknak a mindennapi testedzésre, a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezeken a foglalkozásokon készülnek fel a tanulók az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A foglalkozások mindegyikét testnevelő tanárok és jól felkészült edzők tartják.
41
Szakosztályaink: Kosárlabda szakosztály: iskolánk legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakosztálya a kosárlabda sportágban működik. A szakosztály működtetésére fordított pénzeszközök segítségével olyan feltételrendszert sikerült kialakítani, melyet sok – erre a szakágra szakosodott – egyesület is megirigyelhet. A kosárlabdázó diákok számára nyújtott juttatások – szerelés, versenyeztetés – hosszú évek óta közelítik a profik színvonalát. A versenyeztetés a diákolimpiai rendezvényeken kívül kiterjed a neves egyesületek által rendezett meghívásos tornákra és kupákra is. Röplabda szakosztály: néhány éve működik iskolánkban lányok számára. Általában elmondható, hogy a lányokat kevésbé lehet sportra bírni, de ezzel a sportággal több fiatalt lehet edzésre csábítani. A fent említett versenysportokon kívül a diákoknak lehetőségük van az iskolán kívüli szabadidős sporttevékenységekre is az egészséges életmódra nevelés és a szabadidő hasznos eltöltésének szellemében. A Diáksport Egyesület a következő lehetőségeket biztosítja a tanulóknak: labdarúgás és kondicionálás, asztalitenisz, tollaslabda, aerobic, valamint úszás.
7.3.
Hagyományőrző tevékenységek
minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk,
a DÖK irányításával október elején rendezzük a „kopaszavatót” (az elsősök fogadalomtétele) a 11. osztályosok szervezésében,
nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg,
iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából (december, illetve április/május),
tavasszal tartjuk a DÖK-napot: fordított tanítási nap, vetélkedők, ismerkedési diszkó rendezése, házi bajnokság lebonyolítása különböző sportágakban.
42
A tanévnyitó, -záró ünnepség, az iskolai megemlékezések, a szalagavató, a ballagás koordinálása az iskola vezetésének a feladata.
7.4.
Szabadidős foglalkozások
A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére színház- és mozilátogatásokat, kiállítások megtekintését szervezzük tanulóink számára.
az osztálykirándulásokat elsősorban az írásbeli érettségi idejére szervezzük,
diákjaink előzetes igazgatói engedéllyel és felügyelettel hétvégéken (általában pénteken) rendezhetnek táncos összejövetelt.
7.5.
Diákönkormányzat
A közösségfejlesztésben fontos szerepet játszik a diákönkormányzat. Feladatának tekintjük, hogy élve a törvény biztosította jogával, őrködjön a diákok jogainak és érdekeinek érvényesülése fölött. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi. Részt vesz:
a diákjóléti alapok elosztásában,
az iskolai hagyományok ápolásában, és véleményt mond a diákságot érintő kérdésekben.
Szervezi:
a diákönkormányzati-napot,
a Mikulás-, a Valentin-napot,
a bejövő osztályok játékos avatását
43
8.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
8.1.
A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése
1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai:
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek,
megbeszélések.
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), illetve a szülői szervezettel.
8.2.
A szakmai munkaközösségek együttműködése
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.
A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: o a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, o továbbképzések, o a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 44
A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséget rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
8.3.
A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése
Célunk, hogy az iskolában olyan légkör uralkodjon, hogy a tanuló, a pedagógus és az idelátogató – szülő (vendég) jól érezze magát. Mind a három fél kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. 8.3.1. A pedagógus – tanuló kapcsolat
a pedagógus személyes viselkedésével, munkájával mutasson példát a tanítványainak,
vegye figyelembe a tanulók egyéni tulajdonságait, képességeit,
védje a diákok érdekeit, segítse őket nehézségeik megoldásában,
nevelje a tanulókat a szellemi és fizikai munka megbecsülésére,
követelje meg az emberek közötti érintkezés helyes formáinak és az elfogadott normáinak megtanulását, gyakorlását,
a tanulókat a haza, a szülőföld szeretetére, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerésére és megbecsülésére, más népek szokásainak tiszteletben tartására, a másság elfogadására nevelje!
A tanulókban kifejlesztendő fő tulajdonságok
humánum, érdeklődés, kreativitás, problémamegoldó-képesség, gyakorlatiasság, műveltség,
ezek elérése érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a hatékony egyéni tanulási módszerekkel,
be kell láttatni a tanulás fontosságát,
meg kell tanítani a korszerű szakmai, elméleti ismereteket,
a tanuló törekedjen az egészséges életmódra, edzett legyen,
önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényességre kell nevelni a diákokat!
45
8.3.2. A tanulóval való kapcsolattartás formái
tájékoztatás illetve véleménykérés a diákönkormányzaton keresztül
tájékoztatás illetve véleménykérés az osztályfőnökön keresztül
Diákközgyűlés
tanítási órák
iskolai rendezvények
8.3.3. Szülő – pedagógus kapcsolata
értékelje reálisan gyermeke képességeit, és ennek függvényében döntsön a szakmaválasztásról,
folyamatosan ellenőrizze gyermeke tanulmányi eredményét, iskolai magaviseletét,
tartson személyes kapcsolatot a gyermekét tanító pedagógusokkal, szülői értekezleteken, fogadóórákon és az ellenőrző útján,
vegyen részt az osztályközösség által szervezett rendezvények lebonyolításában (szalagavató, ballagás),
8.3.4. A szülővel való kapcsolattartás
tanári fogadóórák
szülői értekezletek
Szülői Választmány, Szervezet ülései
igény szerint alkalmi megbeszélések
iskolai rendezvények (tanévzáró ünnepély, szalagavató, ballagás).
8.3.5. A szülő kötelességei és jogai
A szülő kötelessége, hogy
gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,
biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,
tiszteletben tartsa az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.
46
A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
A szülő joga különösen, hogy a. megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b. gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c. kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen, d. írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e. a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f. személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g. az oktatási jogok biztosához forduljon.
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. 47
A szülői szervezet dönt
saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,
tisztségviselőinek megválasztásáról.
Figyelemmel kíséri
a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet
a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
8.4.
Intézményi Tanács
Az Intézményi Tanács tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján. Az intézményi tanács dönt
működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza.
Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
8.5.
Iskola – egyéb intézmények közötti kapcsolattartás:
élő kapcsolattartás a kollégiumi nevelőtanárokkal,
kapcsolattartás a város többi iskolájával,
az érdeklődőknek lehetőség nyújtása az iskola munkájának megismerésére,
egyeztető megbeszélések kezdeményezése a városban és a vonzáskörzetben lévő vállalatokkal, vállalkozásokkal a munkaerőigény és a szakmákon belüli speciális igények felmérésére,
együttműködés a városi és megyei Munkaügyi Központtal és a Kereskedelmi és Iparkamarával a szakképzés továbbfejlesztése érdekében. 48
8.6.
Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás
évi rendszeres találkozók, megbeszélések
képviselők meghívása rendezvényeinkre
a közös tevékenység során adódó alkalmi megbeszélések
9.
A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
9.1.
Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -
a táplálkozás,
-
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
-
a családi és kortárskapcsolatok,
-
a környezet védelme,
-
az aktív életmód, a sport,
-
a személyes higiénia,
-
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
-
a szexuális fejlődés területén.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
9.2.
Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák:
a. a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: b. testnevelés órák; 49
c. egészségfejlesztő testmozgás; d. az iskolai sportkör foglalkozásai; e. tömegsport foglalkozások; f. az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; g. évente egy alkalommal egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó bemutatóóra szervezése; h. az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
-
a Magyar Vöröskereszt tiszaújvárosi munkatársaival való kapcsolattartás;
-
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
i. tanévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában; j. a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében (a tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, kétévente általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
50
10. Környezeti nevelési program Alapok Törvényi háttér Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: O cikk (1) és (2) bekezdése: (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Helyzetkép Belső: az iskola Épület és berendezése: Az épület belsejében a termek mérete a régi szabványoknak megfelelő, a természetes fényviszonyok elfogadhatóak. A nyílászárók és a világítás korszerűsítése megtörtént. A táblák és padok cseréje folyamatos, a technikai felszereltség korszerű.
Az iskola udvara: Az intézmény rendelkezik megfelelő méretű saját udvarral, mely nagyrészt nyitott és jelentős része természetes növényzettel borított. Az épülethez sportpálya is tartozik. Iskolai büfé: Magánvállalkozó működteti, aki az egészséges étkeztetésre törekszik. Egyéb: Környezetbarát tisztítóeszközöket alkalmaznak a takarítók.
Az iskola közvetlen környezete Az iskola Tiszaújvárosban az Alföldön, a Tisza jobb partján, a Sajó torkolatánál találha51
tó. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. Az ipari és természeti környezet találkozása lehetőséget nyújt a tanulóknak ezen „együttélés” előnyeinek és hátrányainak tanulmányozására. Külső környezet: a település és a régió Tiszaújváros egészséges környezetet próbál biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a hulladéklerakás többékevésbé megoldott, az ipartelepen a szennyvíztisztítón kívül hulladékégető is üzemel. A várost védő-erdősáv választja el a vegyipari létesítményektől. Az ipari tevékenység jelenléte fokozott figyelmet igényel, ezért városunkban rendszeresek a környezetvédelemmel foglalkozó konferenciák, kiállítások, közmeghallgatások. A régióhoz tartozik a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A régióhoz tartozik Sajóörös, Muhi, Ónod stb., ahol természeti és kultúrtörténeti értékek egyaránt fellelhetők.
Alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Meg kell értetnünk, hogy fenntartható jövő egy olyan egészséges kompromisszum ember és természet között, mely emberi értékeink megőrzését sok-sok generáción keresztül lehetővé teszi. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek
az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt
a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés
a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése
52
Pedagógiai célok
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
rendszerszemléletre nevelés
holisztikus és globális szemléletmód kialakítása
fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése
a környezetetika hatékony fejlesztése
tolerancia és segítő életmód kialakítása
a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése
globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások
1.
Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra tett hatását
erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük
tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére
Történelem A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására
legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti né-
53
pek példáján keresztül
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Idegen nyelv A tanulók
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit
tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
Matematika A tanulók
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
Fizika A tanulók
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra
Kémia A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától
értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait 54
Földrajz A tanulók
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket
értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet
ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
Biológia A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket
legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat
Ének-zene A tanulók
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére
55
Filozófia A tanulók
értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása
lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása
legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban
Informatika A tanulók
ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket
ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)
Testnevelés A tanulók
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes
Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-11. évfolyam) A tanulók
tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.)
ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát
sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat
56
Nem hagyományos tanórai foglalkozások
2.
Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege:
a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság”
a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által
a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése
kapcsolatközpontúság
értelem és érzelem egysége
módszerek sokfélesége
Tanórán kívüli foglalkozások
3.
Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.:
szakkör
várostakarítási akció nap
tábor
Diákpályázatokon veszünk részt. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Curie, Hevesy György, regionális: Árokszállásy Zoltán), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt.
Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására. Nemzetközi programban részvétel (GLOBE). 57
11.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Oktatási elv/mottó: „Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom…” Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:
ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát,
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit,
sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat,
ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit,
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
sajátítsák el: mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek:
problémafelismerés,
gyors és szakszerű cselekvés,
embertársaink iránti érzékenység,
a bajba jutottakkal szembeni együttérzés.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához /!/ szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek,
az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra feltétlenül kerüljön sor,
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel.
58
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében
az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével.
Intézményen belüli segítők:
iskolaorvos,
osztályfőnökök,
szaktanárok,
gyermek – és ifjúságvédelmi felelős,
védőnő,
könyvtáros…és az iskola valamennyi dolgozója.
Iskolán kívüli segítők:
család/szülők,
háziorvos,
Országos Mentőszolgálat,
Magyar Vöröskereszt,
az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete.
Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva: pl. Biológia Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A fejlesztés várt eredményei: Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. 59
Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai:Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények:Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén.
2. Testnevelés, életvitel és gyakorlat Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem.
3. Osztályfőnöki órákon
teendők közlekedési balesetek esetén – pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél,
a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja,
az Ifjúsági Vöröskereszt aktivistáinak szimulációs bemutatója,
Elsősegély-filmek – elérhetőség pl. elsosegely.hu – magyarul, németül, angolul – idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható.
4. Tanórán kívüli foglalkozás
Minden évben – az intézményi véradás napján- elsősegély-nyújtási bemutatót 60
szervezünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával.
Minden tanévben legalább egy elsősegély-nyújtással kapcsolatos projektnapot tartunk: bemutatót szervezünk az Országos Mentőszolgálat és/vagy Országos Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával.
5. Iskolán kívüli rendezvények
Kortárssegítők képzése.
Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához (pl. TVK- v. Jabil- rendezvényei városunkban).
12. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék, sport) való részvétel is lehetséges.
61
13. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai 13.1. Az iskolába jelentkezés feltételei
A nappali képzés 9. évfolyamára történő jelentkezéshez a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány, az általános iskolában kiállított jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges.
A szakképzési évfolyamra lépés előfeltétele a 8., illetve 10. osztály elvégzése, a betöltött 16. életév, jelentkezési lap kitöltése és a szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelésről szóló igazolás.
Érettségihez kötött szakmára való jelentkezéshez eredményes érettségi bizonyítvány, jelentkezési lap, egészségügyi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolás szükséges.
13.2. A tanulók kiválasztásának elvei
A jelentkező tanulók felvétele az 5 – 8. osztályban elért tanulmányi eredmény alapján történik. A felvételnél azonos tanulmányi eredmény esetén a fent említett módon járunk el. A szakképző évfolyamokon a felvétel feltétele érvényes egészségügyi és pályaalkalmassági vizsga.
13.3. Átvétel és átjárhatóság elve
Az intézmény a férőhelyek számának függvényében biztosítja a lehetőséget arra, hogy saját, illetve más intézményből vagy képzési formából átjelentkező tanulók a lehető legkisebb zökkenőkkel legyenek képesek folytatni tanulmányaikat. Az átjárhatóság mértékét a jogi szabályozás (köznevelési törvény) mellett az intézmény az alábbiakban szabályozza:
A szakiskola, szakközépiskola, gimnázium 9. vagy 10. évfolyamának befejezése után más képzési formába való átlépésnél a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, melyeket eddig nem, vagy lényegesen kevesebb 62
óraszámban tanult.
Iskolatípus váltás esetén, illetve más iskolából legkésőbb a félév végén vehető át tanuló kérvény alapján és – szükség esetén – különbözeti vizsgával, a 2. félévben nem.
A második szakma megszerzésére irányuló képzésben a tanuló írásbeli kérelme alapján az óralátogatások alóli felmentésről az érvényben lévő jogszabályok szerint az igazgató dönt.
A tanév közben iskolát váltani szándékozó tanulók kérelemmel fordulnak az intézmény igazgatójához, a kérelemhez csatolják a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, az adott tanév naplómásolatát. Az igazgató a benyújtott dokumentumok alapján bírálja el a kérelmeket.
14.
A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén maximum három tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet.
15. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata A munka eredményessége, az egészség megőrzése csak úgy biztosítható, ha megfelelő ember kerül a megfelelő munkahelyre. Ezért fontos, hogy a tanuló az általa kiválasztott szakmának egészségügyi szempontokból megfeleljen. Ne legyen az egészségi állapotának olyan elváltozása, ami a későbbi munkavégzést befolyásolja, illetve ha van, akkor későbbi munkaköre ne rontsa azt tovább. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés vizsgálatok rendjét a 33/1998.NM rendelet írja le. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. 63
Előzetes szakmai orvosi vizsgálat szükséges, mert a tanuló csak akkor kezdheti meg a szakma tanulását, ha egészségügyi szempontból megfelel a választott szakmának. A szakmai alkalmasság orvosi véleményezéséért a vizsgálatot végző orvos felelős.
A szakmai alkalmasság feltételei
a tanuló szellemi és testi adottságai alapján legyen képes a szakma elsajátítására, illetve végzésére
a tanuló legyen képes a választott szakmát hosszú távon, egészségének károsodása nélkül folytatni
a tanuló egészségkárosodása ne jelentsen se saját magára, se környezetére nézve balesetveszélyt, fertőzésforrást
Szempontok a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat véleményezésénél
a pályaválasztó fizikai állapota,
képes-e szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására,
a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén,
van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanuló vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejthet magában.
Miből áll az alkalmassági vizsgálat? Anamnézis-felvétel, testi fejlettség megállapítása, hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és a háziorvosi összefoglaló.
16. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:
osztályozóvizsga,
különbözeti vizsga,
javítóvizsga.
64
2. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
3. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát,
vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát,
vagy szakiskolai és szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20-20 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkor hatályos rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulókkal
osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, 65
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.
7. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg.
Évközi vizsgák Az évközi vizsgák rendje az 1. számú mellékletben található.
66
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A közismereti oktatás eszközlistája a 2. számú mellékletben található.
Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája a 3. számú mellékletben található.
67
II. HELYI TANTERV
68
A helyi tanterv kialakításának alapelvei •
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében tartalmazzák az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyagot és a követelményeket, melyek rendelkeznek a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.
•
Érvényesítjük a szakiskolai és szakközépiskolai kerettanterv tartalmi programját.
•
Az iskolai könyvtárban a helyi tantervben meghatározottak szerint biztosítjuk a könyvtárhasználati órák megtartását.
•
A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervekben rögzített tantárgyak nevét.
•
A helyi tanterv kimunkálása során – az előzetes tanulmányok beszámításának megalapozása érdekében – figyelembe vesszük a szakmai programban (a szakképzés központi programjaiban) foglaltakat is.
•
A szakmacsoportok és szakmai ágazatok óratervét és tananyagtartalmát úgy állítjuk össze, hogy az elősegítse az intézményen belüli átjárhatóságot.
•
Más intézményből történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba kerülését.
•
A szaktárgyi munkaközösség javaslata alapján 2 tantárgyra bontjuk a magyar nyelv és irodalom programját.
A nem kötelező órakeretet az óratervben megjelölt osztálybontásra, fakultatív órákra, továbbá a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 33. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti feladatok teljesítésére fordítjuk.
69
1. Óratervek
70
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam szakközépiskola – ügyvitel
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3* 3 1
3+1* 3* 3
2 2 2
2 2 1
3 1
3
2 1 7 1 2* 5 1
2
1
8
11
5 1
5 1
2
2
2 4 35 2015/2016
2 4 35 2016/2017
2 6 1*+1* 5 1
4 35 2013/2014
4 36 2014/2015
Megjegyzés (1):*jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2):A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére.
71
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam szakközépiskola – elektrotechnika-elektronika
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3* 3 1
3+1* 3* 3
2 2 2
2 2 1
3 1
3
2 1 7 1 2* 5 1
2
1
8+1
11+1
5 1
5 1
1
1
2 4 35 2015/2016
2 4 35 2016/2017
2 6 1*+1* 5 1
4 35 2013/2014
4 36 2014/2015
Megjegyzés (1):*jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2):A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
72
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-11. évfolyam szakiskola
Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf. *
10. évf. *
11. évf.
2 * 2 * 2 2 3+1 5
1 * 2 * 1 1 5
* 2 * 1 0,5 5
1
1
1
14,5+2,5 3,5 35 2013/2014
23+2 2 36 2014/2015
23+2,5 4 35 2015/2016
Megjegyzés (1):*jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek.
73
SZAKKÖZÉPISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. 10. 11. 12. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 Köt . 4 bontás 3+1
27,5 Választ.
Köt. 4 3+1
Választ.
30
30
Köt. 4 3+1
Köt. 4 3+1
3,5*
3*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Matematika
3+0,5
3
1
bontás (kötött+szab.terv.)
3
3
3,5 3+0,5
Ember és társadalom Történelem 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki 1 1 Ember a természetben Biológia 2 2 Fizika 2 1 2 2 Kémia 2 1 Földünk - környezetünk 1 1 2 Művészetek Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Informatika 1* 1* 2* 2* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Szakmai orientáció Műszaki rajz 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3** 3** Elektrotechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozás Elektronikai gyakorlatok 5** 5** Elektronikai mérések 2* 2* Alkalmazott számítástechnika I. 1* Elektronika 1 1 Kötelező összesen 27,5 27,5 30,0 30,0 Választható 4,0 4,0 Választható 1. tantárgy (elektronika) 2 2 Választható 2. tantárgy 2 2 Összesen 31,5 31,5 34,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választhatótantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
74
SZAKKÖZÉPISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
9. 27,5 Köt. 4 bontás 3+1
10.
Választ.
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3,5*
3*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Matematika
3+0,5
3
1
3
3
bontás (kötött+szab.terv.)
3,5 3+0,5
Ember és társadalom Történelem 2 2 2 Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki 1 Ember a természetben Biológia 2 2 Fizika 2 1 2 Kémia 2 1 Földünk - környezetünk 1 1 2 Művészetek Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 Informatika 1* 1* 2* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 Szakmai orientáció Műszaki rajz 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3** 3** Elektrotechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozás Elektronikai gyakorlatok 5** Elektronikai mérések 2* Alkalmazott számítástechnika I. 1* Elektronika 1 Kötelező összesen 28 28 30,5 Választható 4,0 4,0 Választható 1. tantárgy (elektronika) 2 Választható 2. tantárgy 2 Összesen 32 32 34,5 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
3 1
2
1 2*
3
5** 2* 1 30,5 2 2 34,5 2015/16
Megjegyzés (1): ):A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon-majd azt követően felmenő rendszerbenamindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választhatótantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
75
SZAKKÖZÉPISKOLA - Gépészet szakmacsoport 9. 10. 11.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Választ.
30 Köt. 4 3+1
12. 30 Köt. 4 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció Géprajzi alapismeretek Munka-, tűz -, és-környezetvédelem Anyagismeret Mechanika Gyakorlatok Szakmacsoportos alapozás Alkalmazott informatika Műszaki mérések Megmunkálások
3* 3
0,5* 1
3* 3
2
2
2
2
2 1
1 2
1
1
0,5* 1
3* 3
3 1
3 1
2
2
1 2**
1
1*
1*
1 2**
1 2,5
1 2,5
2,5
2,5
2 1,5
2
2 2 1
0,5
2**
1 2 2**
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
gépészeti alapismeretek (szab.terv.) Minőségbiztosítás Villamos gépek Gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kötelező összesen 27,5 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (gépészeti alapism.) Választható 2.tantárgy Összesen 31,5 Érvényes a tanévtől 2011/12 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
3* 3
27,5
0,5 1 1 4**
3** 2** 30,0
30,0
2 2 34,0 2013/14
2 2 34,0 2014/15
4,0
31,5 2012/13
A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakbólheti 2-2 óra áll rendelkezésre.
76
SZAKKÖZÉPISKOLA - Gépészet szakmacsoport 9. 10. 11.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
1 2**
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció Géprajzi alapismeretek Munka-, tűz -, és-környezetvédelem Anyagismeret Mechanika Gyakorlatok Szakmacsoportos alapozás Alkalmazott informatika Műszaki mérések Megmunkálások
3* 3
0,5* 1
3* 3
2
2
2
2
2 1
1 2
1
1
0,5* 1
1
1*
1*
1 2**
1 3
1 3
3
3
2 1,5
2
2 2 1
0,5
2**
1 2 2**
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
gépészeti alapismeretek (szab.terv.) Minőségbiztosítás Villamos gépek Gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kötelező összesen 28 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (gépészeti alapism.) Választható 2.tantárgy Összesen 32 Érvényes a tanévtől 2012/13 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
28
0,5 1 1 4**
3** 2** 30,5
30,5
2 2 34,5 2014/15
2 2 34,5 2015/16
4,0
32 2013/14
A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
Megjegyzés (1): ):A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon-majd azt követően felmenő rendszerben- amindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk 77
tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
78
SZAKKÖZÉPISKOLA - Ügyvitel szakmacsoport 9. 10. 11.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 4 bontás 3+1 3+1
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
2 1 1
3
2
2
1*
1 2*
1 2*
1 2,5
2,5
2,5
2 1,5*
3 1*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 3* 3
Matematika Ember és társadalom
1* 1
Történelem 2 Társadalomismeret és etika Osztályfőnöki
3* 3
1*
2
1
Ember a természetben Biológia Fizika 2 Kémia 2 1
Földünk - környezetünk Művészetek
1
Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika 1* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2,5 Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Információkezelés (elméletigényes gyak.) 2* Viselkedéskultúra 1 Szakmai idegen nyelv 2* Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás Gazdasági környezetünk Szakmai idegen nyelv
2 1 2 1
2 2* 1*
2* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
Informatikai alkalmazások (elméletigényes gyak.) Szövegfeldolgozás (elméletigényes gyak.)
2* 3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Kötelező összesen Választható Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
2* 2,5* 2+0,5
27,5
27,5 4,0
31,5 2011/12
30,0
30,0
2 2 34,0 2013/14
2 2 34,0 2014/15
3,0
30,5 2012/13
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választhatótantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
79
SZAKKÖZÉPISKOLA - Ügyvitel szakmacsoport 9. 10. 11.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 4 bontás 3+1 3+1
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
2 1 1
3
2
2
1*
1 2*
1 2*
1 3
3
3
2 1,5*
3 1*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 3* 3
Matematika Ember és társadalom
1* 1
Történelem 2 Társadalomismeret és etika Osztályfőnöki
3* 3
1*
2
1
Ember a természetben Biológia Fizika 2 Kémia 2 1
Földünk - környezetünk Művészetek
Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika 1* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 3 Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Információkezelés (elméletigényes gyak.) 2* Viselkedéskultúra 1 Szakmai idegen nyelv 2* Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás Gazdasági környezetünk Szakmai idegen nyelv
1
2 1 2 1
2 2* 1*
2* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
Informatikai alkalmazások (elméletigényes gyak.) Szövegfeldolgozás (elméletigényes gyak.)
2* 3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Kötelező összesen Választható Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől
2* 2,5* 2+0,5
28
28 4,0
32 2012/13
30,5
30,5
2 2 34,5 2014/15
2 2 34,5 2015/16
3,0
31 2013/14
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon-majd azt követően felmenő rendszerben- a mindennapostestnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
80
SZAKMAI ÓRATERV ÜGYVITELI TITKÁR OKJ 54 346 02
Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1 / 13 heti óraszám összevont elmélet gyakorlat gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Hivatali kommunikáció Szakmai idegen nyelv magyar és idegen nyelven gyakorlat összes óra/hét összes óra/hét+ögy
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben. 81
7
60
5,5
85
4
15
1
3,5
4 3,5 3 3 15,5 35
19,5
160
SZAKMAI ÓRATERV ÜGYVITELI TITKÁR
OKJ 54 346 02
Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám elmélet gyakorlat
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I.
2
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek
2 6 4 4 6 3
Szakmai idegen nyelv gyakorlat
összes óra/ hét összes óra/ hét
7 14 35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
82
21
SZAKMAI ÓRATERV
GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ 54 521 03
1/13 Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
0,5
Munkavédelem
1
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok összes óra/hét összes óra/hét+ögy
heti óraszám összevont gyakorlat gyakorlat elmélet
Elsősegélynyújtás gyakorlat Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat Műszaki mérés Műszaki mérés gyakorlat
1 16,5 12 2 2 20 35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
83
160
15
160
SZAKMAI ÓRATERV GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS OKJ 54 521 03
Szakmai követelménymodulok
2/14. Tantárgyak heti óraszám elmélet gyakorlat
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás 10171-12 Karbantartás és üzemvitel összes óra/ hét összes óra/ hét
Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. (szakmai idegen nyelv) 2 Forgácsolási alapismeretek 4 Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Gyártástervezés és gyártásirányítás Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat Szerszámgépek karbantartása Szerszámgépek karbantartása gyakorlat
9 7,5 4 4 4 18 35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
84
17
SZAKMAI ÓRATERV
ELEKTRONIKAI TECHNIKUS OKJ 54 523 02
1 / 13. Szakmai követelménymodulok Tantárgyak
heti óraszám összevont elmélet gyakorlat gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság
10007-12
Műszaki informatika gyakorlat
Informatikai és műszaki alapok
Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok
3
10005-12
Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika
1 3
Villamosipari alaptevékenységek
2
4,5
2 6
Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok összes óra/hét
Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat
8
160
2 3 15,5
összes óra/hét+ögy.
35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
85
19,5 160
SZAKMAI ÓRATERV ELEKTRONIKAI TECHNIKUS OKJ 54 523 02
2/14. Szakmai követelménymodulok
11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése
Tantárgyak heti óraszám elmélet gyakorlat Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Elektronikai áramkörök
6
Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika
Mechatronikai rendszerek
Mechatronika gyakorlat
10015-12
Számítógép alkalmazása
8 3
3,5
3
Szimuláció és PLC Számítógép alkalmazása az gyakorlat elektronikában Mikrovezérlők gyakorlat
6 3
összes óra/hét
14,5
összes óra/hét
35
Érvényes a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben.
86
20,5
Villanyszerelő szakképesítés OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Sorszáma
Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet
18 36
1/11 0,5 1
Évfolyam 2/12 16 0,5 32 1
Összesen 34 68
1.
Informatika I.
36
1
-
36
2.
Szakmai ismeret I.
198
5,5
-
198
3.
Munka,-és környezetvédelem
108
3
-
108
4.
Informatika II.
5.
Szakmai ismeret II.
6. 7.
16
0,5
16
-
144
4,5
144
Villamos gépek
-
144
4,5
144
Vállalkozási ismeretek
-
32
1
32
336
10,5
678
16 256 224
0,5 8 7
36 108 288 288 144 16 256 224
176 64
5,5 2
176 64
Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat 8. Informatikai gyakorlatok I. 9. Technológia gyakorlatok 10. Villamos hálózatok I. 11. Szakmai gyakorlatok I. 12. Villamos mérések I. 13. Informatikai gyakorlatok II. 14. Villamos gépek gyakorlat 15. Szakmai gyakorlatok II. 16. 17.
342
9,5
36 108 288 288 144
1 3 8 8 4 -
-
Villamos hálózatok II. Villamos mérések II.
-
-
Kötelező szakmai gyakorlat összesen
864
24
736
23
1600
Kötelező szakmai összesen
1206
33,5
1072
33,5
2278
2
64
2
136
Szakmai elmélet összesen 414 11,5 Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat
336
12,5
814
Szakmai gyakorlat összesen
864
24
736
23
1600
Szakmai összesen
1278
35,5
1072
35,5
2414
Összesen
1332
1120
37
2516 160
Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 18.
Szakmai számítások
72
Nyári összefüggő gyakorlat elmélet:
31,62%
37 160
gyakorlat: 68,38%
87
Géplakatos szakképesítés OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00 Sorsz.
Évfolyam 1/11. 2/12. Összesen 18 0, 5 16 0, 5 34 36 1 32 1 68
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet* 1. Munka és környezetvédelem
36
1
-
-
36
2.
Műszaki dokumentációk
36
1
-
-
36
3. 4.
Szakmai alapismeretek Anyag- és gyártásismeret
180 72
5 2
-
-
180 72
5.
Gépelemek beállítása
36
1
64
2
100
6. Mérések 7. Megmunkálások 8. Üzembe helyezés Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka- és környezetvédelem Anyagvizsgálatok és geometriai 9. mérések
360
10
32 64 160 320
1 2 5 10
32 64 160 680
18
0, 5
-
-
18
180
5
96
3
276
10.
Szerelési gyakorlatok
504
14
496 15, 5
11.
Gépészeti kötések készítése
144
4
-
-
144
12.
Megmunkálási gyakorlatok
-
-
160
5
160
Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Kötelező szakmai összesen 1206 33, 5 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* 13. 72 2 Szakmai számítások Szakmai elmélet összesen 432 12 Szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Szakmai összesen 1278 35, 5 Összesen 1332 37 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
752 23, 5 1072 33, 5
1598 2278
64 2 384 12 752 23, 5 1136 35, 5 1184 37 –
136 816 1598 2414 2516 160
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: *, Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
88
1000
Hegesztő szakképesítés OKJ szám: 31 521 11 1000 00 00 Sorsz.
Évfolyam 1/11. 2/12. Összesen 18 0, 5 16 0, 5 34 36 1 32 1 68
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet* 1.
Munka és környezetvédelem
36
1
-
-
36
2.
Műszaki dokumentációk
54
1, 5
-
-
54
3.
Alapmérések és alapszerelések
36
1
-
-
36
4.
Anyag- és gyártásismeret
72
2
-
-
72
5.
Szakmai ismeretek
162 4, 5 320
10
482
360
10
320
10
680
18
0, 5
-
-
18
Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka- és környezetvédelem 6.
Szakmai gyakorlatok
414 11, 5 752 23, 5
7.
Gyártási dokumentációk
72
2
-
-
72
8.
Műszaki mérések
54
1, 5
-
-
54
9.
Megmunkálási gyakorlatok
198 5, 5
-
-
198
10
Alapszerelések
90
-
-
90
2, 5
Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Kötelező szakmai összesen 1206 33, 5 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* 2 11. Szakmai számítások 72 Szakmai elmélet összesen 432 12 Szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Szakmai összesen 1278 35, 5 Összesen 1332 37 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
1166
752 23, 5 1072 33, 5
1598 2278
64 2 384 12 752 23, 5 1136 35, 5 1184 37 –
136 816 1598 2414 2516 160
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: * Tanműhely/Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
89
Épületgépészeti rendszerszerelő szakképesítés OKJ szám: 31 582 21 0000 00 00 Központifűtés – és gázhálózat rendszerszerelő elágazás OKJ szám: 31 582 21 0010 31 02
Ssz.
Tantárgy
1/11.
Osztályfőnöki óra 18 Testnevelés 36 Kötelező szakmai elmélet* 1. Munka-és környezetvédelem 72 Épületgépészeti csővezeték2. 144 szerelés 3. Épületgépészeti rendszerismeret 72 4. Épületgépészeti dokumentációk 72 5. Fűtésszerelési ismeretek --Karbantartás, napenergia 6. --hasznosítás Hőtermelő rendszerszerelő 7. --feladatok Kötelező szakmai elmélet összesen 360 Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka-és környezetvédelem 36 8. Csővezeték szerelési gyakorlatok 288 9. Rendszerismereti gyakorlatok 216 10. Dokumentációs gyakorlatok 72 11. Gázszerelési gyakorlatok 234 12. Fűtőtestek, kazánok karbantartása -Fűtésrendszer-szerelő 13. -gyakorlatok 14. Megújuló energiák Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 Kötelező szakmai összesen 1206 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* 15 Szakmai számítások 72 Szakmai elmélet összesen 432 Szakmai gyakorlat összesen 846 Szakmai összesen 1278 Összesen 1332 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
0.5 1
Évfolyam 2/12. 16 0.5 32 1
2
---
---
72
4
---
---
144
2 2 ---
----96
----3
72 72 96
---
64
2
64
---
160
5
160
10
320
10
680
1 8 6 2 6.5 --
-----448
-----14
36 288 216 72 234 448
--
224
7
224
23,5 33,5
96 768 1088
3 24 34
96 1614 2294
2 12 23,5 35,5 37
64 384 768 1152 1200
2 12 24 36 37.5
136 816 1614 2430 2532 160
---
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: * Tanműhely/Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
90
Összesen 34 68
2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek felelősek. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői választmány, valamint a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével a szaktárgyi munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A pedagógus típus és ár megjelölése nélkül kérheti olyan eszköz beszerzését a tanulótól (pl. számológép, tornafelszerelés), amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható.
3. A NAT és a helyi szintű szabályozás A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(XVI.4.) kormányrendelet alapján a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében.
A helyi tantervekre vonatkozó közös szabályok A NAT szerepe a helyi szintű szabályozásban A köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban – szoros összefüggést teremt a Nemzeti alaptanterv és a helyi, iskola szintű szabályozás között. A helyi pedagógiai programok, tantervek akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak. 91
A közös értékek meghatározása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Minden iskolának - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Kötelesek tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskoláknak pedagógiai programjaikban biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, a tudás tárgyilagos és többoldalú átadását anélkül azonban, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszerítenék ezek igazságtartalmát illetően. A pedagógus kifejezheti saját meggyőződését, de semmilyen formában nem késztetheti a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak.
4. Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során integrált keretek között a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg a munkát:
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;
igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket igyekszünk kialakítani és teljesíttetni;
szükség esetén a tanulók számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket alkalmazunk;
segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatjuk a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.
A szakiskolai nevelés és oktatás elvei A szakiskolai nevelést-oktatást a kerettantervek alapján szervezzük meg:
a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet biztosítjuk a Nat követelményeinek megvalósítására. 92
5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A tanulók otthoni, hétvégi és a tanítási szünetekre vonatkozó terhelése nem haladhatja meg a hétközi, egyik óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét.
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-50 percet vehet igénybe egy tárgyból.
A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1,5-2 óránál.
6. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják, és az abban foglaltak szerint megválaszthatják az érettségi tárgyak felkészítési szintjét. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok minimum 8 fővel indulhatnak. Az iskola minden év április 15-ig elérhetővé teszi a diákok számára azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, az emelt szintű foglakozásokat tartó pedagógusok nevét. A tanuló minden év május 20-ig írásban nyilatkozik arról, ha jelentkezik az emelt szintű órára, ezzel arra kötelezte magát, hogy a választott foglalkozásokon a teljes tanévben köteles részt venni, ill. azokra felkészülni. Hiányzását az iskolában megszokott módon kell igazolnia. A munkaközösség-vezetők a tantárgyfelosztás tervezésekor a munkaközösség véleményének kikérésével döntenek arról, hogy mely kolléga mely osztályokban fogja tanítani a szakképesítésének megfelelő tantárgyat. A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre a szaktanárnál jelentkezhet.
93
7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelvtant, a matematikát, valamint szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei
8. 1.
Értékelési alapelveink
Legfőbb célunk, hogy tanulóink értékrendje, teljesítménye és magatartása hosszabb távon optimálisan változzon.
Fontosnak tartjuk, hogy a nagyon eltérő képességű és előképzettségű tanulók intézményünk diákjaivá válva a kezdetektől fogva tisztában legyenek azzal, hogy milyen szempontok, alapelvek, elvárások szerint mérjük teljesítményüket, minősítjük magatartásukat, viselkedésüket, szorgalmukat.
Miután a diákok többsége az értékelést szem előtt tartva tanul, tanulási szokásait a pedagógusok értékelési szokásaihoz igazítja, így minél több és minél többféle teljesítményre kell lehetőséget biztosítani az órákon, a teljesítményeket pedig mindig értékelni kell.
94
8.2.
Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai
Diagnosztikus értékelés
funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása;
az értékelés időpontja: o bejövő osztályoknál a szakasz elején, o tanulási problémáknál a probléma felmerülésekor;
formája: szóbeli és/vagy írásbeli.
A diagnosztikus értékelésre – tájékoztató jellege miatt - érdemjegy nem adható.
Szummatív/minősítő értékelés
funkciója: a tanulók minősítése, kategorizálása;
az értékelés időpontja: egy-egy tanulmányi szakasz vége;
formái: félévi, év végi osztályzat, vizsgajegy.
Fejlesztő értékelés (Kiemelt szereppel bír a személyiségfejlődés, a használható tudás elsajátítása és a tudás alkalmazása miatt is.)
funkciója: visszacsatolás tanulóhoz és tanárhoz, a hibák azonosítása és a megoldási módok kialakítása;
az értékelés időpontja: az oktatás során folyamatosan.
A fejlesztő értékelés során – osztályzattal – a szülő tájékoztatást kap arról, hogy gyermeke teljesítménye mennyiben felel meg a tantervi/tanári elvárásnak.
Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb 3-3 érdemjegy alapján állapítjuk meg tanítványaink félévi osztályzatát, de úgy, hogy a II. félév – vagyis a tanév – végén az I. félévben megszerzett érdemjegyek teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. (Minden megszerzett érdemjegyet – annak megadásakor – a tanuló tudomására hozzuk.) 95
Hogy a tanulók szülei is figyelemmel kísérhessék gyermekeik tanulmányi előmenetelét, pedagógiai programunk előírja, hogy az I. félév első érdemjegyét legkésőbb október 31ig, a másodikat pedig legkésőbb a téli szünet előtti utolsó tanítási napon kell bevezetnie minden szaktanárnak a hivatalos osztálynaplóba. (A harmadikat – magától értetődően – legkésőbb az első félév utolsó tanítási napjáig.) A II. félév első érdemjegyét legkésőbb március 15-ig, a másodikat a végzős évfolyamokon április 20-ig, az alsóbb évfolyamokon április 30-ig, a harmadikat pedig – értelemszerűen – legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig kell beírni az osztálynaplóba. Így a tanév végi osztályzatot legkevesebb 6-6 érdemjegy alapján állapíthatja meg minden szaktanár. Pedagógiai programunk hangsúlyozza, hogy ez a félévenkénti 3-3 érdemjegy a kötelező minimum, természetesen – a heti óraszámoktól függően – félévenként lényegesen több érdemjegyet is adhatnak a kollégák.
Magyar nyelv és irodalom Minden tanév első hetében a 9. osztályokban diagnosztizáló mérést tartunk szövegértésből és helyesírásból; %-os értékelést alkalmazunk, a %-os értéket beírjuk a naplóba.
8.3. Az évközi munka mérése, értékelése:
Irodalom Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze:
szövegalkotási dolgozat (érvelés, egy mű elemzése, összehasonlító elemzés),
szóbeli és/vagy írásbeli felelet;
témazáró feladatlap.
A memoriterek és kötelező olvasmányok ellenőrzése – a tanári gyakorlatnak megfelelően – számon kérendő. A tantárgyi szorgalom – a tanári gyakorlatnak megfelelően – önként vállalt kiselőadások, házi dolgozatok, versenyeken, illetve a tanórai munkában való részvétel minősége szerint értékelhető. A szövegalkotási dolgozat és a témazáró jegyeit pirossal, a szóbeli és írásbeli feleleteket 96
kékkel, a tantárgyi szorgalom jegyeit pedig fekete színű tollal írjuk be a naplóba. A félévente esedékes egy 90 perces irodalmi dolgozat megírása minden tanuló számára kötelező; a bármely okból elmaradt munkáját a tanuló pótolja vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és az év végi osztályozó értekezletet megelőző 2-3 hétben. Ennek érdemjegye irodalomból és nyelvtanból is súlyozottan (kétszeresen) veendő figyelembe. Amennyiben a tanár a tanuló féléves, éves munkáját figyelemmel kísérve úgy ítéli meg, hogy tanítványa javíthat, a javítás idejéről, módjáról, a számon kérendő anyagrészről a tanár és a diák megállapodik egymással.
Magyar nyelv Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze:
a nagydolgozat nyelvi jegyéből,
szóbeli vagy írásbeli feleletből,
és a min. 1 témazáró dolgozat.
A tantárgyi szorgalom – a tanári gyakorlatnak megfelelően – az anyanyelvi versenyeken, illetve a tanórai munkában való részvétel minősége szerint értékelhető.
Etika Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze:
projektfeladat megoldása;
órai munka;
filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban.
Javítási lehetőséget kaphat a diák a félévi és év végi zárás előtt a tanár és diák által egyeztetett időpontban és témában. Év végén az egész évi munkát értékeljük. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze:
97
1 nagydolgozat egy vagy több témából (pirossal jelöljük),
szóbeli és írásbeli számonkérés,
beszámítható órai munka és a kiselőadás.
A nagydolgozat az írásbeli érettségi feladatokhoz hasonló feladatokkal történik. Javítási lehetőséget kaphat a diák a félévi és év végi zárás előtt a tanár és diák által egyeztetett időpontban és témában. Év végén az egész évi munkát értékeljük.
Idegen nyelvek Az évközi munka mérése, értékelése: Szeptemberben felmérjük a 9. évfolyam tudásszintjét, hogy megállapíthassuk, mire lehet építeni, milyen hiányosságokat kell pótolni. A %-os eredmény zölddel kerül a naplóba. Azokkal a 9. évfolyamos tanulókkal, akik egy új idegen nyelvet kezdenek el tanulni, nem íratunk szintfelmérőt. A következő módokon értékeljük a tanulók teljesítményét:
nagydolgozat (egész tanórán át írható), érdemjegye pirossal kerül a naplóba;
kisdolgozat (nem egész tanórán át írható);
szódolgozat;
írásbeli felelet;
szóbeli felelet;
órai aktivitás;
szorgalmi feladat, ami pontozható és a pontok ötös érdemjegyre válthatóak;
az idegen nyelvi versenyeken való jó szereplésért és az eredményes nyelvvizsgáért ötös érdemjegy adható.
A kétesre álló tanuló a jobb jegy megszerzéséért egyszer beszámolhat a félév zárása előtt a féléves tananyagból, illetve egyszer a tanév zárása előtt az egész tanév anyagából. Az elmaradt témazárót a tanuló pótolhatja a szaktanárával egyeztetett időpontban. Az év végi jegy az éves jegyek átlaga, felfelé kerekíteni egész + 0,75-től lehet. 98
Természettudományi munkaközösség Helyi és központi értékelés: Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, műveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. A központi mérések országos szinten, teljes körűen, azonos követelményekre épülő feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képességeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történő központi mérések eredményeit, azaz a 10. évfolyamon az Országos kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait. A középiskolai oktatási-nevelési folyamat a kétszintű érettségi vizsgával zárul. A vizsgateljesítmények értékelése mindkét vizsgaszinten központi értékelési kritériumok alkalmazásával történik, a vizsgát szabályozó dokumentumoknak megfelelően. Matematika A 9. osztályokban a tanév első hetében általunk összeállított, egységes szintfelmérő dolgozatot íratunk, ennek %-os értékelését a naplóban rögzítjük. Félévente legalább annyi érdemjegy kötelező, amennyi a heti óraszám, de minimum 3. Az évente megírandó nagydolgozatok száma az adott évfolyamra vonatkozó témakörök számával egyezik meg. A 12. osztályokban záró dolgozatként egységes 45 + 90 perces próbaérettségit íratunk a 4 év anyagából az érettségi mintájára. A félévente esedékes nagydolgozat megírása minden tanuló számára kötelező. Bármely okból elmaradt dolgozatot a tanulónak pótolnia kell a szaktanára által kijelölt időpontban. A dolgozatokat lehetőség szerint 10 munkanapon belül kell kijavítani. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki úgy, hogy egész +0,75-től felfelé kerekítünk, vagy +0,5-től, ha a nagydolgozatok átlaga egész +0,7, figyelembe véve a javuló vagy romló tendenciát. Amennyiben a tanuló a 2. félévben teljesen bukásra áll, akkor a tanév vége előtt az egész féléves anyagból írásban számot kell adnia tudásáról. Ha az elégtelen, akkor megbuktatható. A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. 99
Értékelési szempontok:
motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére;
tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, osztályzattal) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel;
számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük;
hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján;
fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés, tudják hasznosítani a fejlesztő értékelési megnyilvánulásokat.
Értékelés formái:
feladatlapok (állítások igazságtartalmának eldöntése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, logikai feladatok megoldása indoklással stb.);
szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, definíciók, tételek pontos megfogalmazása, bizonyítások levezetése, órai feladatok stb.);
témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor);
otthoni munka (feladatok megoldása, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számító-gépes megoldása stb.);
csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése stb.);
projektmunka és annak dokumentálása;
versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények.
Fizika Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk. Félévente minimum 3 érdemjegyjegy képezi a félévi osztályzat alapját. Minden évfolyamon évente minimum kettő témazáró dolgozatot íratunk, ezek valamennyi diák számára kötelezőek. A meg nem írt témazárókat pótoltatni kell. A hiányzás időtartamát mérlegelve a szaktanár a tanulóval egyeztet a megírás időpontjáról és
100
helyéről (tanórán vagy azon kívül) a tanuló érdekeit is figyelembe véve. A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. Értékelés formái:
egyes témákat összefogó dolgozatok,
több témakört összefogó témazáró dolgozat,
szóbeli vagy írásbeli feleletek az újonnan tanult anyagrészekből,
tesztlapok,
mértékegység-felmérők.
önálló kutatómunka segítségével írásbeli munka készítéséért vagy eszköz előállításáért (pl. fizikusok élete és munkássága), de évente maximum 1 jegy szerezhető ilyen módon,
órai aktivitásért.
Értékelési szempontok:
a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagtartalmakat (ismereteket, eljárásokat, következtetési módokat);
mennyire önállóan tudja ezeket alkalmazni feladat- és problémamegoldásban, állásfoglalások kialakításában;
mennyire képes az önálló kifejtésre (a tanult fogalmak, szakkifejezések szabatos használatára, gondolatmenetek reprodukálására és alkotására szóban és írásban, egyéb kifejezési és megjelenítési formák – grafikonok, ábrák stb. – használatára és készítésére, indoklásra és érvelésre);
milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoportmunkában végzett kísérletek és egyéb tevékenységek, feladatvállalás, közös értékelés, véleménynyilvánítás, a vitákban való részvétel).
Ötöst lehet kapni:
a tananyaghoz tartozó érdekes témák feldolgozásáért (kiselőadás),
a különböző tanulmányi versenyekre való tanórán kívüli felkészülésért, valamint a versenyeken való eredményes szereplésért (Mikola Sándor Fizikaverseny, Öveges József Fizikaverseny, OKTV, megyei fizikaverseny). 101
Biológia- egészségtan A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk. Értékelés formái:
Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés.
Szóbeli feleltetés.
Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró.
Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés.
Értékelési szempontok:
Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit?
Hogyan használja a megismerési algoritmusokat?
Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni?
Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására?
Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket?
Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja-e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában?
Felismeri-e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat?
Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére?
Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait?
Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását?
Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrend-szerét?
Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni? 102
Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában?
Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában?
Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni?
Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye?
Kémia A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk Értékelési szempontok: Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.
Értékelés formái:
szóbeli felelet,
feladatlapok értékelése,
tesztek, dolgozatok osztályozása, 103
rajzok készítése,
modellek összeállítása,
számítási feladatok megoldása,
kísérleti tevékenység minősítése,
kiselőadások tartása,
munkafüzeti tevékenység megbeszélése,
gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése,
poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint,
természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása.
Földrajz A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,5-től felfelé kerekítünk. Értékelési szempontok: A tanulói teljesítmények értékelése három, egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: a földrajzi-környezeti az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban (térbeli- és időbeli tájékozódás, térképhasználat, földrajzi összefüggések felismerésére képes gondolkodás) való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvető ismeretelemek elsajátítása mellett döntő fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. Értékelés formái:
Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában.
A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével.
Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanóra tevékenység; szerepvállalás a 104
csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.).
Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése.
Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka.
A bármilyen okból elmaradt témazáró dolgozatokat pótolni kell a szaktanár által megadott időpontban. (Mérlegelve a hiányzás időtartamát.) A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. Az írásbeli dolgozatok eredményeinek % - os határai minden évben a munkaközösségi nyitóértekezleten kerülnek megállapításra.
Természetismeret Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk. Félévente minimum 3 jegy képezi a félévi érdemjegy alapját. Értékelés formái Minden félév és végén projektmunkával zárul az adott tanítási időszak. A projektek leadásának határideje a félévi és év végi osztályozó konferenciák előtti hét utolsó tanítási napja. A bármely okból elmaradt projektmunkáját a tanuló pótolhatja: vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és a tanévzáró osztályozó értekezletet megelőző 1 hétben, a munkaközösségünk által megjelölt időpontig. Ennek érdemjegye súlyozott formában veendő figyelembe. Félévenként 5 témát ad ki a munkaközösség, amely felöleli a természetismeret tantárgyból addig feldolgozott témaköröket. Ebből készítheti el a tanuló a projektmunkáját. Az adott témák ismertetése első félévben őszi szünet előtti utolsó tanítási napjáig, má105
sodik félévben a tavaszi szünetet megelőző utolsó tanítási napjáig történik meg. A projekt minimumkövetelményei:
kézzel írott legyen
legalább kettő A/4-es oldal terjedelmű
minimum egy ábrát tartalmazzon
Ezen kívül kiegészíthető ábrákkal, grafikonokkal, tablókkal, kísérletek, kísérleti eszközök leírásával (ezek megléte az érdemjegyet növelheti). A projekt nem teljesítése elégtelen érdemjegyet eredményez, tanórán történő bemutatása pedig külön értékelhető. Ezen kívül az értékelés formája lehet:
egyes témákat összefogó röpdolgozatok,
több témakört összefogó témazáró dolgozat,
szóbeli vagy írásbeli feleletek az újonnan tanult anyagrészekből,
tesztlapok,
órai aktivitás,
félév és évvégén az adott félévben mutatott órai munkája, aktivitása szummatívan is értékelhető
Értékelési szempontok
a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagtartalmakat (ismereteket, eljárásokat, következtetési módokat);
mennyire önállóan tudja ezeket alkalmazni feladat- és problémamegoldásban, állásfoglalások kialakításában;
mennyire képes az önálló kifejtésre (a tanult fogalmak, szakkifejezések szabatos használatára, gondolatmenetek reprodukálására és alkotására szóban és írásban, egyéb kifejezési és megjelenítési formák – grafikonok, ábrák stb. – használatára és készítésére, indoklásra és érvelésre);
milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoportmunkában végzett kísérletek és egyéb tevékenységek, feladatvállalás, közös értékelés, véleménynyilvánítás, a vitákban való részvétel).
motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére;
tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, osztályzattal) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; 106
Művészetek- vizuális kultúra A vizuális kultúrát közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési területek eredményességének) vizsgálata. A fejlesztő értékelés Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Értékelés: Fontos szempont, hogy az osztályzattal történő értékelés a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő szummatív értékelés. A szummatív típusú felmérő, öszszegző, záró minősítések, amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha meghatározott és nyilvános kritériumok alapján történnek. Az osztályozás és továbbhaladás feltétele:
félévente legalább 3 db érdemjegy, mely a tananyag jellegéből adódóan lehet elméleti, illetve gyakorlati jegy.
Az évközi sikertelen eredmények javítására a szaktanár az adott félév utolsó 2 hetében lehetőséget adhat.
107
Gépész munkaközösség 9. és 10. évfolyam Szakma: Hegesztő, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, ipari gépész Az értékelés formái:
félévente minimum 3 jegy (ebből legalább két írásbeli dolgozat)
Szakma: Géplakatos Az értékelés formái:
félévenként legalább 1 témazáró dolgozat, 2 írásbeli felelet.
Műszaki dokumentációk (1/9. évfolyam): Az értékelés formái:
félévenként legalább 2 írásbeli felelet 1 egyéb tevékenység.
Szakma: Központifűtés – és gázhálózat rendszerszerelő Munka-és környezetvédelem, Épületgépészeti csővezeték-szerelés, Épületgépészeti rendszerismeret (1/9. évfolyam); Fűtésszerelési ismeretek, Karbantartás, napenergia hasznosítás, Hőtermelő rendszerszerelő feladatok (2/10. évfolyam) Az értékelés formái:
félévenként legalább 2 írásbeli dolgozat félévente legalább 1 szóbeli felelet.
Épületgépészeti dokumentációk (1/9. évfolyam); Szakmai számítások (1/9, 2/10 évfolyam): Az értékelés formái:
félévenként legalább 3 írásbeli dolgozat.
Szakma: Hegesztő Munka és környezetvédelem, Alapmérések és alapszerelések (1/9. évfolyam): Az értékelés formái:
félévenként legalább 1 témazáró dolgozat 2 írásbeli felelet.
Műszaki dokumentációk (1/9. évfolyam): Az értékelés formái:
félévenként legalább 2 írásbeli felelet 1 egyéb tevékenység.
108
Anyag- és gyártásismeret, Szakmai ismeretek (1/9, 1/10): Az értékelés formái:
félévenként legalább 2 írásbeli felelet 1 szóbeli felelet
Szakmai számítások (1/9,2/10 évfolyam): Az értékelés formái:
félévenként legalább 3 írásbeli felelet
Gépészet ágazat (szakközép) Ha az érdemjegy megállapítása pontozás alapján történik, akkor a ponthatárok megállapítása a mindenkori érettségi és szakmai vizsgák tantárgyi követelményei szerint történik. Munkahelyi egészség és biztonság, Gépészeti alapozó feladatok (9. évfolyam) Az értékelés formái:
félévente minimum 3 jegy (félévenként legalább 1 témazáró dolgozat, 2 írásbeli felelet)
Gépészeti alapozó feladatok (10. évfolyam): (témakörök: Anyagismeret, Anyagvizsgálat Kézi forgácsolás) Az értékelés formái:
témakörönként minimum 3 jegy
Műszaki mérések, Megmunkálások (11. évfolyam) Az értékelés formái:
félévente legalább három dolgozat írása
Gépészeti alapismeretek, Megmunkálások (12. évfolyam) Az értékelés formái:
félévente legalább két dolgozat írása félévente legalább egy szóbeli felelet
Minőségbiztosítás, Villamos gépek (12. évfolyam): Az értékelés formái:
félévente legalább három érdemjegy (legalább 1 szóbeli felelet, 1 témazáró)
1/13. Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés (2013/2014-től) Munkahelyi egészség és biztonság, Munkavédelem, Gépészeti alapozó feladatok, Műszaki mérések Az értékelés formái:
félévente minimum 3 jegy (félévente legalább 1 témazáró dolgozat, 2 írásbeli felelet) 109
2/14. Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés Foglalkoztatás II. Az értékelés formái:
félévenként legalább 1 témazáró dolgozat és 2 írásbeli felelet
Forgácsolási alapismeretek, Gyártástervezés és gyártásirányítás, Szerszámgépek karbantartása Az értékelés formái:
8.4.
félévente minimum 3 jegy (ebből legalább két írásbeli dolgozat)
Általános alapelvek a tanulmányi munka terén
A teljesítmény értékelése elsősorban a tantárgyak helyi programjaiban meghatározott követelményekhez viszonyítva történik, azonban figyelembe lehet venni azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.
Felnőttképzés (dolgozók gimnáziuma) esetén az évközi beszámolók és a tanév végi vizsgák eredményei együttesen határozzák meg a tanév végi minősítést.
Reáltantárgyak esetén is törekedni kell arra, hogy a tanulók szóban is számot adjanak tudásukról.
Éljünk a szóbeli értékelés nevelő szándékú formáival is!
Az ellenőrzés különböző formáit alkalmazzuk: teszt, szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat, tanórai, gyakorlati tevékenység, illetve elkészített munkadarabok.
Egy napon kettőnél több nagydolgozat (témazáró) nem íratható.
A tanulók érdemjegyeiről a szülőket az ellenőrző által tájékoztatjuk. Szakiskolában a szaktanár, szakközépiskolában és gimnáziumban a tanuló kötelessége a jegyek beírása az ellenőrzőkönyvbe.
Az osztályfőnökök kéthavonta kötelesek ellenőrizni a jegyek beírását, illetve a szülői aláírásokat. Félév és tanév vége előtt 1 hónappal ellenőrző (szükség esetén levél) útján értesítik a szülőket a bukásra állás tényéről.
110
9. Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez Az értékelés félévkor és év végén történik közösen az osztállyal és az érintett tanulóval.
A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló:
aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét,
akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanárairól,
aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé,
aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,
aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét,
szorgalma legyen legalább változó.
Jó az a tanuló:
aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat,
aki ügyel környezete rendjére, megjelenésére, aki feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik
tiszteli a felnőtteket, társait.
Változó magatartású tanuló:
aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására,
aki a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá,
aki környezete rendjéért semmit nem tesz,
aki az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik.
Rossz magatartású az a tanuló:
aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat,
aki szereti, ha társai félnek tőle, 111
aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,
aki nem becsüli közössége értékeit,
aki szándékosan rongálja környezetét.
A szorgalom értékelésének és minősítésnek követelményei Példás szorgalmú az a diák, aki:
képességeihez mérten szorgalmas,
a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik,
ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét,
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában).
Jó a szorgalma annak a diáknak, aki:
képességeihez mérten általában szorgalmas,
a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz.
Változó a szorgalma annak, aki:
nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint,
munkájában, feladatelvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos.
Hanyag a szorgalma annak, aki
képességeihez mérten alig tesz valamit tanulmányi fejlődése érdekében
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg (állandóan hiányzik a felszerelése, feladatait többnyire nem készíti el és nem is pótolja)
egy vagy több tantárgyból elégtelen az osztályzata félévkor illetve év végén.
A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. 112
A szaktanár az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanévenként egyszer jutalmazzuk.
Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt,
igazgatói dicséret: ha a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt,
tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
könyvjutalom
tárgyjutalom
oklevél.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
közösségi munka,
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
példamutató szorgalom,
versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység,
kiemelkedő sporttevékenység.
113
10. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján
az iskola 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelésóra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
iskolai sportkörben való sportolással,
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
A tanulók fizikai állapotának felmérésére valamennyi évfolyamon, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével történik, így komplex képet kapunk a diákok kondicionális képességeinek alakulásáról. A próbákat évente 1 alkalommal, a tanév rendje által meghatározott időpontban, maximum két hónap alatt kell teljesíteni. A fizikai állapot méréséhez szükséges módszereket a 4. számú melléklet tartalmazza.
11. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei Az érettségi vizsga részletes követelményeit és témaköreit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a diák – a nyelvi előkészítő programban résztvevők emelt szintű angol nyelvi érettségi megszerzésekor – szülői kérelemre mentesül az adott tantárgy óralátogatása alól.
114
12. Érettségi felkészítés A következő tárgyakból vállaljuk az érettségire történő felkészítést: Kötelező érettségi tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Magyar nyelv és irodalom
közép és emelt
Történelem
közép és emelt
Matematika
közép és emelt
Idegen nyelv
közép és emelt
Választható tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Kémia
közép
Biológia
közép
Fizika
közép
Földrajz
közép
Informatika
közép
Szakmai tantárgyak
közép
Az emelt szintű érettségire történő felkészítés heti óraszáma két óra tantárgyanként a 11. és 12. évfolyamon. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (1) a) pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a választott foglalkozásokon. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 15. § (3) bekezdése alapján a tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A módosítást a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő az első félévben lehetőleg szeptember 30-ig, a második félévben lehetőleg február 20-ig kezdeményezze.
115
V. MELLÉKLETEK
116
Évközi vizsgák szakközépiskola Matematika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és tételekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
117
45 perc
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból, törvényekből és törvényekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
118
45 perc
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból, fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
119
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és törvényekből, valamint azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és számológép használható
Periódusos rendszer és számológép használható
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
120
45 perc
Földünk és környezetünk A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
121
45 perc
Rajz és műalkotások elemzése A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
osztályozó, különbözeti
javító
szóbeli
szóbeli
- előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában
- előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában
- a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
- a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 15 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
122
Művészeti ismeretek A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
osztályozó, különbözeti
javító
szóbeli
szóbeli
(a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
(a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 15 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
123
Magyar nyelv és irodalom A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli Feladattípusok: - szövegalkotás az adott tanév tananyagából, az érettségi követelményeknek megfelelő műfajokban - feladatlap - tételsor az aktuális év témaköreiből A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
szöveggyűjtemény használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy végső érdemjegy: a két vizsgarész átlaga
Történelem A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli Feladattípusok: A szaktanár által összeállított érettségi típusú feladatlap az adott tanév anyagához kapcsolódva. Tételsor. A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. írásbeli: 45 perc szóbeli: 15 perc atlasz használata engedélyezett
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy érdemjegy: a két vizsgarész átlaga 124
Társadalomismeret és etika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
szóbeli: a szaktanár által összeállított témakörökből.
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott helyi tantervben foglalt, az adott évfolyamon tanult témakörök.
A vizsga időtartama:
szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok:
-
Értékelés:
a vizsgabizottság által adott érdemjegy
Idegen nyelv – szakközépiskola (ügyvitel, elektrotechnika) A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban az írásbeli idegen nyelvi középszintű érettségi vizsgára vonatkozó feladattípusok.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban az idegen nyelvi középszintű érettségi vizsgára vonatkozó témák közül az aktuális tanévben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
A mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint.
125
Szakiskola Idegen
nyelv
A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: szövegértelmezési és szövegalkotási
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes helyi pedagógiai programban a szakiskolai képzésre vonatkozó idegen nyelvi témák közül az aktuális tanévben / évfolyamon tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
126
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Magyar nyelv és irodalom A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli Feladattípusok: - szövegértési és nyelvhelyességi feladatlap - memoriter az aktuális év témaköreiből - az adott tanévben tanult művek megértésére irányuló kérdések
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott irányelvekben foglaltak.
A vizsga időtartama:
írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
-
írásbeli: 80-100% - jeles 60-79% - jó 40-59% - közepes 25-39% - elégséges 0-24% - elégtelen szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy végső érdemjegy: a két vizsgarész átlaga
127
Történelem társadalomismeret A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli feladatlap
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott helyi tantervben foglaltak szerint.
A vizsga időtartama:
írásbeli: 45 perc
Egyéb szabályok:
atlasz használata engedélyezett
Értékelés:
80-100% - jeles 60-79% - jó 40-59% - közepes 25-39% - elégséges 0-24% - elégtelen
Matematika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 45 perc Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
Értékelés:
javító írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és tételekre épülő feladatokból javítási céllal felel. A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 45 perc Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
0% – 24%: elégtelen 25% – 39%: elégséges 40% – 59%: közepes 60% – 79%: jó 80% – 100%: jeles
128
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból, törvényekből és törvényekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
0% – 24%: elégtelen 25% – 39%: elégséges 40% – 59%: közepes 60% – 79%: jó 80% – 100%: jeles
129
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból, fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
0% – 24%: elégtelen 25% – 39%: elégséges 40% – 59%: közepes 60% – 79%: jó 80% – 100%: jeles
130
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és törvényekből, valamint azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és számológép használható
Periódusos rendszer és számológép használható
Értékelés:
0% – 24%: elégtelen 25% – 39%: elégséges 40% – 59%: közepes 60% – 79%: jó 80% – 100%: jeles
131
Földünk és környezetünk A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó, különbözeti
javító
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Tartalmi követelmények:
Értékelés:
0% – 24%: elégtelen 25% – 39%: elégséges 40% – 59%: közepes 60% – 79%: jó 80% – 100%: jeles
132
Rajz és műalkotások elemzése A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti, javító
A vizsga formája:
szóbeli - előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában - a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
A képi feldolgozások és a művészettörténet témakör feldolgozására kapott jegyek számtani átlaga adja az érdemjegyet (0,5-től felfelé kerekítve)
Művészeti ismeretek A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti, javító
A vizsga formája:
szóbeli (a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
15 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
A művészettörténet témakör feldolgozására kapott jegyek számtani átlaga adja az érdemjegyet (0,5-től felfelé kerekítve)
133
Szakközépiskola, szakiskola Testnevelés A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Gyakorlati Tartalmi követelmények:
Az évfolyamnak megfelelő, tanult mozgásformák bemutatása.
A vizsga időtartama:
2 x 45 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
Testnevelésre alkalmas sportruházat. A vizsga végső érdemjegyét a részosztályzatok számtani átlaga adja a matematikai kerekítés szabályai szerint.
Szakmai idegen nyelv - ügyvitel A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: szakmai idegen nyelvi kommunikációt ellenőrző
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsga követelményeinek szakmai idegen nyelv tantárgyára vonatkozó ismeretanyagának az adott tanévre / évfolyamra eső része.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
134
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
A javító-, osztályozó- és pótló vizsga feltételei Gazdasági környezetünk 10., 11., 12. évfolyam A vizsgázónak írásbeli feladatsort kell megoldania. A feladatsor fogalom meghatározásból (10 pont, 25%), rövid választ igénylő feladatokból (20 pont, 50 %) és egy esszékérdésből áll (10 pont, 25%). Az írásbeli munka értékelése: 0-24% elégtelen 25-39% elégséges 40-59 % közepes 60-79 % jó 80-100 % jeles
Amennyiben az írásbeli munka eredménye 15-24 % között van, a vizsgázó szóbeli felelettel javíthat. A szóbelin a vizsgázó két tételt húz. Szükség esetén felkészülési idő áll rendelkezésére, majd önállóan fejti ki a kapott témákat. Az esszékérdések megfelelő kifejtésével 1010 pontot szerezhet a vizsgázó. A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli együttes pontszáma alapján történik. Viselkedéskultúra (9. évfolyam) és Kommunikáció (10. évfolyam)
A vizsgázónak szóban kell számot adnia tudásáról. A vizsgázó két tételt húz, majd felkészülés után önállóan fejti ki a kapott témákat. A szóbeli felelet értékelése: 0-24% elégtelen 25-39% elégséges 40-59 % közepes 60-79 % jó 80-100 % jeles
54 346 01 0010 54 01 azonosító számú, 135
Idegen nyelvi titkár megnevezésű elágazás 14. évfolyam ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ALAPJÁN
1620-06
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban
Külső vagy belső szakmai rendezvény forgatókönyvének, programtervének elkészítése a megadott paraméterek alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati (100 pont) Időtartama: 120 perc A gyakorlati munka értékelése: 0-39% elégtelen 40-64 % elégséges 65-74 % közepes 75-89 % jó 90-100 % jeles 1619-06 Titkári ügyintézés (Gazdasági –vállalkozási ügyintézés) Költségkalkuláció készítése egy meghatározott irodai program adatainak ismeretében A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati (100 pont) Időtartama: 60 perc A titkári ügyintézéshez kapcsolódó gazdasági, jogi, pénzügyi, vállalkozási, titkári alapismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:
szóbeli Időtartama: A szóbelin a vizsgázó egy tételt húz, majd önállóan fejti ki a kapott témát. Az esszékérdés megfelelő kifejtésével 50 pontot szerezhet a vizsgázó. A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli együttes pontszáma alapján történik. A gyakorlat és szóbeli vizsga értékelése: 0-39% elégtelen 40-64 % elégséges 65-74 % közepes 75-89 % jó 90-100 % jeles
136
Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Elektrotechnika munkaközösség
Szakiskola Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: a. Írásbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított feladatokat old meg (számítási, tervezési feladatok, igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések). b. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. c. Amennyiben a tanuló az írásbeli vagy gyakorlati vizsgán nem ér el legalább 15 %-os eredményt, szóbeli vizsgát nem tehet, ebben az esetben a vizsga végeredménye elégtelen. d. Gyakorlati vizsga: a tanuló az adott tanévben elvégzett feladatokat önállóan végez el. A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Villamos szakrajz alapismeretek: Írásbeli vizsga: elmélet (15%) (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések) rajzfeladatok (85%) Szóbeli vizsga: rajzelemzés önállóan, vagy szakmai beszélgetés
137
Villamosságtani alapismeretek: Írásbeli vizsga:
elmélet o (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, o alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (50 %)
számítási feladatok (50 %)
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Gyakorlatok (Szakmai alapozás): Gyakorlati vizsga: megadott áramkör építése, mérések elvégzése, dokumentálása Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Szakképző évfolyamokon az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra, kivétel az összes gyakorlati vizsgatárgy, melyekből javítóvizsga nem szervezhető.
Szakközépiskola Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: a. Írásbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított feladatokat old meg (számítási, tervezési feladatok, igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések). b. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. c. Amennyiben a tanuló az írásbeli vagy gyakorlati vizsgán nem ér el legalább 15 %-os eredményt, szóbeli vizsgát nem tehet, ebben az esetben a vizsga végeredménye elégtelen. d. Gyakorlati vizsga: a tanuló az adott tanévben elvégzett feladatokat önállóan végez el.
138
A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5
Elektrotechnika: Írásbeli vizsga: elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %)
számítási feladatok (70 %)
Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Gyakorlati vizsga:
megadott áramkör összeállítása, mérések elvégzése, dokumentálása
Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Elektronika: Írásbeli vizsga:
elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %)
számítási feladatok (70 %)
Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
139
Elektronikai mérések: Gyakorlati vizsga: megadott áramkör összeállítása, mérések elvégzése, dokumentálása Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Elektronikai gyakorlatok: Gyakorlati vizsga: megadott áramkör építése, beállítása, mérések elvégzése, dokumentálása Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés Alkalmazott számítástechnika I.: Gyakorlati vizsga: feladatmegoldás számítógépen Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés Megjegyzés: Az elektronikai technikus képzés évfolyamain az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra, kivétel az összes gyakorlati vizsgatárgy, melyekből javítóvizsga nem szervezhető.
140
Gépész elmélet Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján – lehetőség szerint atananyagtartalmat lefedve – kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: a. Írásbeli vizsga: amennyiben a tanuló nem ér el legalább a 30 %-os eredményt, szóbeli vizsgát tehet, az írásbeli vizsgarész eredménye alapján a vizsgáztató tanár az osztályzatot megajánlhatja. A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Megjegyzés: A Pályaorientáció tantárgy esetén az értékelés:megfelelt, nem felelt meg b. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben a vizsga szervezéséig tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat. c. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető.
Szakiskola Pályaorientáció: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga javasolt feladattípusa: Pályaorientációs teszt A szóbeli vizsga javasolt részei: Szituációs párbeszéd Önálló témakifejtés
141
Műszaki ábrázolás: Írásbeli vizsga: elmélet (15%) (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések) rajzfeladatok (85%) Szóbeli vizsga: rajzelemzés önállóan, vagy szakmai beszélgetés Mérések, Anyagok: Írásbeli vizsga: Elméleti kérdések
igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések Szóbeli vizsga: Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Mechanika: Írásbeli vizsga: elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (50 %) számítási feladatok (50 %) Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés Gépelemek: Írásbeli vizsga: A feladatlapon: 1.
alapfogalmak (30%)
2.
igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata (60 %)
3.
Számításos feladatok (10%)
Szóbeli vizsga: önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés Szakképző évfolyamokon az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra. 142
Kiegészítés: Szakmai számítások: Írásbeli vizsga: feladatlap (számítási feladat) Összefoglaló szakmai ismeretek: Írásbeli vizsga: Elméleti kérdések igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések Szóbeli vizsga: Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Szakközépiskola Gépészet . Munka-, tűz-, és környezetvédelem: Írásbeli vizsga: feladatlapon Önálló témakifejtés Szóbeli vizsga: o
Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Géprajzi alapismeretek: Írásbeli vizsga: o
feladatlap
Anyagismeret, Anyag- és gyártásismeret: Írásbeli vizsga: feladatlapon Elméleti kérdések o igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, technológiák ismertetése, kérdések, diagramok elemzése, Szóbeli vizsga: o
Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
143
Mechanika: Írásbeli vizsga: elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %) számítási feladatok (70 %) Műszaki mérések, Gépészeti technológia, Gépészeti alapismeretek Minőségbiztosítás, Villamos gépek Írásbeli vizsga: Feladatlap
Alkalmazott informatika: Interaktív tevékenység
144
Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Általános szempont: A vizsgafeladatok a tanév tantárgyi követelményei alapján - lehetőség szerint a tananyagtartalmat lefedve - kerüljenek összeállításra.
Ügyvitel Információkezelés 9. osztály: A vizsga írásbeli feladatból áll:: 2x5 perc alatt legalább 600 leütés terjedelmű, könnyen írható, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással. A szöveg szópéldákat tartalmaz, a szópéldák valamennyi betűt lefedik. (A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot.)
jeles:
leütésszám: 0-0,2%
jó
leütésszám: 0,4%
közepes:
leütésszám: 0,5 %
elégséges:
leütésszám: 0,6%
elégtelen:
leütésszám: 0,6% fölött
Információkezelés 10. osztály: A vizsga írásbeli feladatból áll: A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználatával. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék, a tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot.
jeles:
leütésszám: 0-0,2%
jó
leütésszám: 0,4%
közepes:
leütésszám: 0,5 %
elégséges:
leütésszám: 0,6%
elégtelen:
leütésszám: 0,6% fölött
145
Szövegfeldolgozás 11. osztály A vizsga írásbeli feladatból áll A tanulók tíz perc alatt legalább 1200 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot. A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló, piacképes hivatalos levelet az átvett témakörökben formába önteni szövegszerkesztő használatával. jeles:
leütésszám: 0-0,1%
jó
leütésszám: 0,2%
közepes:
leütésszám: 0,3 %
elégséges:
leütésszám: 0,4%
elégtelen:
leütésszám: 0,4% fölött
Szövegfeldolgozás 12. évfolyam A vizsga írásbeli feladatból áll A tanulók tíz perc alatt legalább 1400 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot. A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, több bekezdésből álló, piacképes hivatalos levelet az átvett témakörökben, a megadott adatok és diktált szövegrészalapján formába önteni. A levelet a szokásoknak megfelelő formában, nyomtatva szövegszerkesztő program segítségével készítsék el.
jeles:
leütésszám: 0-0,1%
jó
leütésszám: 0,2%
közepes:
leütésszám: 0,3 %
elégséges:
leütésszám: 0,4%
elégtelen:
leütésszám: 0,4% fölött
146
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérését – azoknál a testgyakorlati ágaknál, amelyek végrehajtását az intézmény biztosítani tudja – a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) ajánlásai alapján végezzük. A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint az egyéni általános fizikai teherbíróképességének minősítése – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével – a pillanatnyi teljesítmény – életkori adatok ismeretében végezhető el. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak szellemi-fizikai terhelhetőségük javításához szükséges, hanem önbecsülésük, az önértékelésük, az akaraterejük növeléséhez is. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapnak az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratónikus rendszer (keringés-szív) állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Gyengeségünk tartási rendellenességet, funkcionális scoliosist, kyphosist, stb. okozhat. A tanulók fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez.
Fő célok:
a sport, a testnevelés, a mozgás egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése
minden fiatal jusson el a felnőtté válásig, hogy egészséges létezéshez szükséges fitnesz szintet elérje, megtartsa
ismerje meg és sajátítsa el ezeket az ismereteket, amelyek elegendőek az önálló, tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához.
147
ÜTEMEZETT HASIZOM TESZT: Az ütemezett hasizom tesztben a hasizmok erejét és állóképességét vizsgáljuk. A hasizmok a törzsizomzat részét alkotják, melyek megfelelő ereje hozzájárul a jó testtartás kialakításához, fenntartásához, a gerincproblémák megelőzéséhez. A teszt során teljes elfáradásig kell a hasprést végezni egy hanganyag által biztosított állandó ütemre. Fejlesztés szükséges zóna Aki az eredmények alapján a fejlesztés szükséges zónába került, azt jelenti, hogy erősítenie, fejlesztenie kell a hasizmainak erejét és állóképességét. Aki eddig még nem végezett otthon hasizom erősítő gyakorlatokat, el kell kezdenie. Hetente 3-5 alkalommal végezzen ilyen jellegű gyakorlatokat. A megfelelő törzsizomzat elengedhetetlen a helyes testtartás kialakításában, a gerincproblémák megelőzésében. Egészségzóna Aki a teljesítménye alapján az egészségzónában van, ahhoz, hogy ezt a fittségi szintet fenn tudja tartani, mozogjon továbbra is minden nap, és mindig végezze hasizom erősítő gyakorlatokat is. Nem szabad elfelejteni, hogy a megfelelő törzsizomzat elengedhetetlen a helyes testtartás kialakításában, a gerincproblémák megelőzésében.
TÖRZSEMELÉS TESZT: A törzsemelés tesztben a törzsfeszítő izmok erejét és nyújthatóságát mérjük. A felsőtest, így a törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága fontos szerepet játszik a deréktáj megfelelő működésében, a megfelelő testtartás kialakításában, és a derékfájdalmak megelőzésében. A teszt során hasonfekvés helyzetéből kell a törzset egy lassú, kontrollált mozgás keretében minél magasabbra, de max. 30 cm-ig emelni, miközben a tekintet végig lefelé néz. Fejlesztés szükséges zóna Aki az eredmények alapján a fejlesztés szükséges zónába került, az azt jelenti, hogy erősítenie, fejlesztenie kell hátizmainak erejét. Aki eddig még nem végzett otthoni erősítő gyakorlatokat, akkor el kell kezdenie. Hetente 3-5 alkalommal végezzen ilyen jellegű gyakorlatokat, amelyben figyeljen a lassú, kontrollált végrehajtásra. Nem szabad elfelejteni, hogy a megfelelő törzsizomzat elengedhetetlen a helyes tartás kialakításában, a gerincproblémák megelőzésében.
148
Egészségzóna Aki a teljesítménye alapján az egészségzónában van, ahhoz, hogy ezt a fittségi szintet fenn tudja tartani, mozogjon továbbra is minden nap, és mindig végezzen erősítő hatású gyakorlatokat erre a testrészre is. Nem szabad elfelejteni, hogy a megfelelő törzsizomzat elengedhetetlen a helyes testtartás kialakításában, a gerincproblémák megelőzésében.
HELYBŐL TÁVOLUGRÁS TESZT: A helyből távolugrás teszt a láb robbanékony erejét vizsgálja. Az elugrást páros lábról páros lábra kell végrehajtani, amelyet a kar lendítése segít. A teszt célja, hogy minél messzebbre ugorjon. Fejlesztés szükséges zóna Aki az eredményei alapján a kockázati zónába került, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezik megfelelő robbanékony erővel és/vagy rossz a technikája. Helytelen technika kijavításához kérni kell a testnevelő tanárok segítségét. Robbanékonyság fejlesztéséhez be kell illeszteni a napi mozgásba ugrás és szökdelő gyakorlatokat (ugróiskola, páros/egy lábon szökdelés, ugrókötelezés). Egészségzóna Aki a teljesítménye alapján az egészségzónában van, ahhoz, hogy ezt a szintet fenn tudja tartani, mindennapi mozgása során továbbra is végezzen ugró, szökdelő gyakorlatokat.
ÜTEMEZETT FEKVŐTÁMASZ TESZT: A felsőtest (első sorban a vállöv és kar) izomerejét, erő-állóképességét méri, amely fontos a mindennapi életben a szervezet egészséges működéséhez és a helyes testtartás fenntartásához/kialakításához. Az ütemezett fekvőtámasz teszt elnevezés valójában folyamatos hangjelzésre, fekvőtámaszban, 90°-os könyökszögig végzett karhajlítást és karnyújtást jelent. Fejlesztés szükséges zóna Az eredmények alapján a fejlesztés szükséges zónába kerül, ami azt jelenti, hogy erősítenie, fejlesztenie kell a felsőtest erejét. Aki eddig még nem végezett otthoni erősítő gyakorlatokat, akkor el kell kezdenie. Hetente 3-5 alkalommal végezzen célzottan a felsőtest izmainak erejét fejlesztő gyakorlatokat (fekvőtámasz, mászás, függés, húzódzkodás, tolódzkodás). Egészségzóna 149
Aki a teljesítménye alapján az egészségzónában van, ahhoz, hogy ezt a fittségi szintet fenn tudja tartani, mozogjon továbbra is minden nap, és mindig végezzen erősítő hatású gyakorlatokat erre a testrészre is.
HAJLÉKONYSÁGI TESZT: A hajlékonysági tesztben a combhajlító izmok hajlékonyságát, lazaságát, ízületi mozgásterjedelmét mérjük. A testtartásért felelős izmok kellő ereje és nyújthatósága, valamint a megfelelő ízületi mozgásterjedelem fenntartása fontos a mozgató rendszer egészségének megőrzése érdekében. Ebben a tesztben a mérés egy időben csak az egyik oldalt érinti, így meghatározható a térdhajlító izmok nyújthatóságában fellépő bármilyen eltérés a két oldal között és elkerülhető mindkét térd egyidejű túlnyújtása (hyperextenziója). Mivel mindkét testfél esetében mértük a hajlékonyságot ezért az eredmények értékelésénél a mérések átlagát kell figyelembe venni ahhoz, hogy megállapítsuk melyik zónába került a tanuló. Fejlesztés szükséges zóna Aki az eredményei alapján a fejlesztési zónába kerültélt, ami azt jelenti, hogy el kell kezdenie nyújtó hatású gyakorlatokat. A végrehajtás során figyelni kell arra, hogy a nyújtást 20-30 másodpercig tartsa meg. Hetente 2-3 alkalommal végezzen ilyen jellegű gyakorlatokat. Egészségzóna Aki a teljesítményed alapján az egészségzónában van, ahhoz, hogy ezt a szintet továbbra is fenn tudja tartani, mozogjon minden nap. Hetente 2-3 alkalommal végezzen nyújtó hatású gyakorlatokat, amelyeket 20-30 másodpercig tartson meg.
20 MÉTERES ÁLLÓKÉPESSÉGI INGAFUTÁS – VO2 max (ml/kg/min) becslése: Az aerob kapacitás meghatározása az egyik a legfontosabb eleme a különböző fittségi teszteknek. Kutatások bizonyítják, hogy a megfelelő szintű aerob kapacitás kockázatcsökkentő szerepet játszik a magas vérnyomás, a szívkoszorúér megbetegedések, a kóros elhízás, cukorbetegség és több más egészségügyi probléma kialakulásában. Az aerob kapacitás, maximális oxigénfelvétel (VO2max; ml/kg/min)* meghatározására a laboratóriumi körülmények a legmegbízhatóbbak, de 20 méteres állóképességi ingafutás eredményéből is becsülni lehet az értékre. A teszt során egy 20 méteres pályarészen teljes elfáradásig minél több távot kellett teljesíteni, miközben a teszt intenzitása fokozatosan emelkedik, amelyet hangjelzés biztosított. 150
*ml/kg/min: az egy perc alatt felvett oxigén mennyisége testtömeg-kilogrammra vonatkoztatva Fokozott fejlesztés szükséges zóna Akinek az aerob kapacitása nagyon alacsony, kezdjen el mozogni (legalább 60 percet naponta), és fejleszteni kell az aerob kapacitást azzal, hogy legalább 20 percet folyamatosan, megállás nélkül futl, kerékpározik, úszikl, vagy más hasonló fizikai aktivitás végez. A jó aerob fittségi állapot fontos a betegségek, egészségügyi problémák megelőzése érdekében. Fejlesztés szükséges zóna Meg kell próbálni az aerob kapacitást fejleszteni, hogy a legközelebbi mérés alkalmával az egészségzónába kerülhessen. Ennek érdekében mozogjon többet (legalább 60 percet naponta). Napi mozgásba illeszen bele kitartást igénylő aktivitásokat, pl. futást, kerékpározást, úszást. A jó állóképesség fontos a betegségek, egészségügyi problémák megelőzése érdekében. Egészségzóna Aki az aerob kapacitást mérő tesztben jól teljesített, az egészségzónában van. Ahhoz, hogy fenn tudja tartani a fittségét legyen aktív mindennap. Próbáljon meg naponta minimum 60 percet mozgásos tevékenységgel, sporttal tölteni.
151
Fiúk Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
7 8 9 10 11 12 13
113 ≤ 118 ≤ 123 ≤ 128 ≤ 135 ≤ 148 ≤ 160 ≤
4≤ 5≤ 6≤ 7≤ 8≤ 10 ≤ 12 ≤
4≤ 6≤ 9≤ 12 ≤ 15 ≤ 18 ≤ 21 ≤
15-30 15-30 15-30 23-30 23-30 23-30 23-30
14 15 16 17 18
171 ≤ 180 ≤ 188 ≤ 195 ≤ 201 ≤
14 ≤ 16 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤
24 ≤ 24 ≤ 24 ≤ 24 ≤ 24 ≤
23-30 23-30 23-30 23-30 23-30
VÁZIZOMZAT
FITTSÉGI
PROFIL
Életkor (év)
VÁZIZOMZAT
FITTSÉGI
PROFIL
Életkor (év)
Hajlékonysági teszt (cm) Egészségzóna
7 8 9 10
20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤
11 12 13 14 15 16 17 18
20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤ 20 ≤
152
AEROB
FITTSÉGI
(ÁLLÓKÉPESSÉGI)
PROFIL
20 méteres állóképességi ingafutás teszt Fokozott fejlesztés szükséges Életkor (év)
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Megtett távok száma
Fejlesztés szükséges Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
PROFIL
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT.
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
≤9 ≤ 12 ≤ 16 ≤ 22 ≤ 28 ≤ 34 ≤ 38 ≤ 42
≤ 37,3 ≤ 37,3 ≤ 37,6 ≤ 38,6 ≤ 39,6 ≤ 40,6 ≤ 41,0 ≤ 41,2
10-16 13-19 17-23 23-29 29-35 35-41 39-46 43-49
37,4-40,1 37,4-40,1 37,7-40,2 38,7-41,0 39,7-42,4 40,7-43,5 41,1-44,0 41,3-44,1
17 ≤ 20 ≤ 24 ≤ 30 ≤ 36 ≤ 42 ≤ 47 ≤ 50 ≤
40,2 ≤ 40,2 ≤ 40,3 ≤ 41,1 ≤ 42,≤ ≤ 43,6 ≤ 44,1 ≤ 44,2 ≤
18
≤ 45
≤ 41,2
46-53
41,3-44,2
54 ≤
44,3 ≤
A SZTENDERD ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉS AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK MIATT NEM JAVASOLT.
Helyből távolugrás teszt (cm)
Ütemezett fekvőtámasz teszt (db)
Ütemezett hasizom teszt (db)
Törzsemelés teszt (cm)
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
Egészségzóna
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
110 ≤ 115 ≤ 120 ≤ 125 ≤ 130 ≤ 133 ≤ 135 ≤ 137 ≤ 139 ≤ 140 ≤ 141 ≤
4≤ 5≤ 6≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤ 7≤
4≤ 6≤ 9≤ 12 ≤ 15 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤ 18 ≤
15-30 15-30 15-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30 23-30
18
142 ≤
7≤
18 ≤
23-30
Életkor (év)
FITTSÉGI
Megtett távok száma
7
Lányok
VÁZIZOMZAT
Egészségzóna
153
VÁZIZOMZAT
FITTSÉGI
PROFIL
Életkor (év)
Hajlékonysági teszt (cm) Egészségzóna
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
23 ≤ 23 ≤ 23 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 25 ≤ 31 ≤ 31 ≤ 31 ≤ 31 ≤
AEROB
FITTSÉGI
(ÁLLÓKÉPESSÉGI)
PROFIL
20 méteres állóképességi ingafutás teszt Fokozott fejlesztés szükséges Életkor (év)
Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Fejlesztés szükséges Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
Egészségzóna Megtett távok száma
Aerob kapacitás (ml/kg/min)
7 8
A TESZT MEGISMERÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA JAVASOLT. A SZTENDERD ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉS AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOK MIATT NEM JAVASOLT.
9 10
≤9
≤ 37,3
10-16
37,4-40,1
17 ≤
40,2 ≤
11 12 13
≤9 ≤ 14 ≤ 16
≤ 37,3 ≤ 37,0 ≤ 36,6
10-16 15-22 17-24
37,4-40,1 37,1-40,0 36,7-39,6
20 ≤ 23 ≤ 25 ≤
40,2 ≤ 40,1 ≤ 39,7 ≤
14 15 16
≤ 18 ≤ 21 ≤ 23 ≤ 26
≤ 36,3 ≤ 36,0 ≤ 35,8 ≤ 35,7
19-26 22-30 24-31 27-34
36,4-39,3 36,1-39,0 35,9-38,8 35,8-38,7
27 ≤ 30 ≤ 32 ≤ 35 ≤
39,4 ≤ 39,1 ≤ 38,9 ≤ 38,8 ≤
≤ 28
≤ 35,3
29-37
35,4-38,5
38 ≤
38,6 ≤
17 18
154
3. SZÁMÚ MELLÉKLET
A közismereti oktatás eszközlistája I. HELYISÉGEK 1. 2. 3.
Eszközök, felszerelések Tanterem Csoportterem
4.
szaktanterem a hozzá tartozó szertárral
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) Sportudvar intézményvezetői iroda intézményvezető-helyettesi iroda iskolatitkári iroda könyvtár (adattár, klub) Könyvraktár orvosi szoba, elkülönítővel Sportszertár
19. 20. 21. 22. 23.
aula (előtér, közösségi tér) Porta Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha
24.
tálaló-mosogató
25. 26. 27. 28.
szárazáru raktár földesáru raktár Éléskamra személyzeti öltöző
29. 30. 31. 32.
személyzeti mosdó-zuhanyzó személyzeti WC helyiség tanulói WC helyiség technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség Élelmiszerhulladék-tároló egyéb raktár WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve
5. 6. 7. 9.
10.
33. 34. 35.
Eötvös-épület
Brassai-épület
28 8 (N0-N7) + 1 fejlesztő szoba 14 (biológia, fizika, kémia, rajz + 10 szertár)
30 15 (elektronika, mérő, gépész, villanyszerelő, robot + 10 szertár) Nyák-labor + 1 szertár 2 (83, 84) műhely
1
1
1
1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 (főbejárat, ebédlő előtti) 1 1 1 1 3 (1 tálaló, 1 fehérmosogató, 1 fekete mosogató) 1 1 1 (kenyeres) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 1 20 2
1 1 1 1 1 1 1 4 (fsz., I.em, II.em, III.em,) 1
17
1 5 ( Juhászné Anikó helységei ) 6
155
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eötvös-épület 1.
1. Tanterem
2.
tanulói asztalok, székek
3.
nevelői asztal, szék
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
106 + 155 kisértékű, 5 nagyértékű asztal eszköztároló szekrény 169 kisértékű + 2 nagyértékű Tábla 14 kisértékű + 41 nagyértékű ruhatároló (fogas) 58 Szeméttároló 9 sötétítő függöny 166 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart 3 kisértékű + 2 nagyértékű Számítógépasztal 134 kisértékű + 3 nagyértékű számítógép, internet hozzáféréssel, 37 kisértékű + 104 nagyértékű perifériákkal Informatikai szoftverek, programok 1 kisértékű + 2 nagyértékű szkenner 1 kisértékű + 5 nagyértékű CD író, lejátszó, hangszóró 35 mikrofon, erősítő, fejhallgató 15 DVD (lejátszó, felvevő) 14 4 kisértékű + 3 nagyértékű, írásvetítő vagy projektor 2 kisértékű + 14 nagyértékű vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz 1 csatlakozással) Elszívóberendezés vegyszerálló mosogató 4 fali mosogató 16 Poroltó 35 Elsősegélydoboz 8 + 1 porta eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) 8 eszközszállító tolókocsi 1 Pianínó 3 ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon 1 Tárolópolcok 48 (egész épületben) e) technikai szaktanterem f) gyakorló tanterem 6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
39.
kosárlabda palánk
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
Gyűrű Mászókötél Bordásfal 7. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör Futópálya 8. Intézményvezetői iroda Íróasztal Szék tárgyalóasztal, székekkel számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék Iratszekrény digitális adathordók részére szekrény Telefon 9. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal Szék napló és folyóirattartó Könyvszekrény számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal
52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62.
446 + 1162 kisértékű,
4 7 18 22 65 1
Brassai-épület 436 + 1100 kisértékű, 33 + 34 nagyétékű 81 + 226 kisértékű, 1 nagyértékű 81 kisértékű + 25 nagyértékű 11 kisértékű + 38 nagyértékű 143 9 kisértékű + 1 nagyértékű 154
5 93 kisértékű + 3 nagyértékű 22 kisértékű + 109 nagyértékű 2 3 kisértékű + 5 nagyértékű 27 8 7 5 kisértékű + 14 nagyértékű 1 kisértékű + 20 nagyértékű 1 2 6 49 19 + 1 porta
1
2 17 (egész épületben)
1 2 15 26 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 20 40 7
14 28 1 3
3
3
156
63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
számítógépasztal, szék 3 asztal + 3 szék 3 asztal + 3 szék ruhásszekrény vagy fogasok 1 1 Tükör 1 1 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) asztal 2 1 Szék 2 1 Iratszekrény 1 1 számítógépasztal és szék 2 1 számítógép internet hozzáféréssel, 2 1 perifériákkal Telefon 1 1 11. Könyvtár tanulói asztal, szék 11 asztal + 36 szék 12 asztal + 32 szék egyedi világítás 14 4 könyvtárosi asztal, szék 1 asztal + 1 szék 1 asztal + 1 szék szekrény (tároló) 3 3 tárolók, polcok, szabadpolcok 7 29 létra (polcokhoz) 1 2 Telefon 1 1 számítógép internet hozzáféréssel, 1 perifériákkal Televízió 2 1 CD vagy lemezjátszó 1 Írásvetítő vagy projektor 1
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK 1. 2. 3. 4.
Taneszközök magnetofon CD vagy lemezjátszó Televízió
Eötvös-épület
Brassai-épület
6 41 5 kisértékű + 18 nagyértékű
3 14 2 kisértékű + 17 nagyértékű
157
4. SZÁMÚ MELLÉKLET Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája különböző szakokra, szakmákra – Gépész szak – gépgyártás - technológiai technikus – központi fűtés – és csőhálózat szerelő – géplakatos – hegesztő
– Közgazdasági szak – pénzügyi és számviteli ügyintéző
– Villamos és elektronikai szak – elektronikai technikus – villanyszerelő
– Ügyviteli titkár – ügyintéző titkár
158
- Gépész szak OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Szakmai elméleti tantárgyak
Helyiség jellege:
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Applikációs eszközök: körhagyós mechanizmus, Lengőhintás mechanizmus, Máltai Keresztes mechanizmus, kilincsműves szerkezetek 17”-os monitor A4-es nyomtató HP DJ 610 C A4-es scanner Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek: tengelykapcsolók - evolvensprofilok kapcsolódása - hengeres, egyenes és ferde fogaskerékpár - belső fogaratú fogaskerék fogaskerék – fogasléc elempár Elektropneumatika – oktatótábla (csomag) FESTO Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés 1. AutoCAD 2000 Upgrade 2. Méretező, ellenőrző szoftverek (gépelemek) BME gépszerkezettani Intézet: Kivágás – lyukasztás Technológiaitervező szoftver 3. Fluidstudió (FESTO) – A
159
Évfolyam:1/13 2/14
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Gázhegesztés
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Műhely
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Dissousgáz palack Oxigén gáz palack Dissous reduktor Oxigén reduktor Gázhegesztő készlet
Db szám 2 4 2 2 2
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Varrat- és kötéstípusok Gázhegesztés berendezései Hegesztés védőfelszerelései
Db szám 1 1 1
160
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia gyakorlatok
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Labor CNC
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Ipari vezérléssel rendelkező (NCT90T) CNC eszterga
Db szám 3
Műszerek Megnevezés Digitális tolómérce 250-es Digitális tolómérce 150-es Digitális mikrométer 0 - 25 kengyeles Digitális mikrométer 25 - 50 kengyeles
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Db szám 1 2 3 3
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia gyakorlat
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Műhely gépi forg.
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Síkköszörűgép Szalagfűrészgép Vésőgép Pfauter rendszerű fogazógép
Db szám 1 1 1 1
Fellow rendszerű fogazógép
1
161
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Irányítástechnika Falitáblák, katalógusok Megnevezés Falitáblák: arányos-, integráló-, összetett Szabályozók Mozgatható elemekkel rendelkező falitáblák: Szintszabályozás különböző módozatainak bemutatásához
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Tanterem
Db szám 1-1 1-1
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia tantárgyi gyakorlat
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Labor CNC
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Db szám EMCO oktató eszterga 2 SCORBOT robot 2 Szerszám és munkadarab szállító rendszer 1 Szám.gép kiértékelésű érzékelők, mérőkészü1 lék Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés db szám PIII 650-es multimédiás számítógép 4
162
OKJ szám: 54 521 010000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Alapmérések
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: labor mech. mérő
Berendezési tárgyak Megnevezés Padlóburkolat (linóleum) Légkondicionáló Eszközök, gépek, szerszámok
db szám 2 80 m 1
Megnevezés Briviscop 3000 keménységmérőgép DIA-Testorkeménységmérőgép Fémmikroszkóp HUND-Wertzal H600 Spirálmikroszkóp Egyetemes hosszmérőgép
db szám 1 1 1 1 1
Műszerek Megnevezés Poldi kalapács + tartozékok Optikai szögmérő Tüzeléstechnikai mérőbőrönd Szögmérőlap készlet 85 db-os Mérőhasáb tartozékok Mérőhasáb készlet Levegő/ gáz áramlásmérő
db szám 6 2 1 1 1 1 1
Szerszámok tanulónként Megnevezés Mérőcsapok kszlt. Mérőhengerek kszlt. Mérőgolyók kszlt. Tolóellenállások 8óhmtól 4000 óhmig
db szám 6 6 6 30
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Mikrofénykép-gyűjtemény
db szám 1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés PIII 650 Multimédiás számítógép
db szám 1
163
OKJ szám: 31 582 090010 31 03
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózat-szerelő Évfolyam: 2/10
Tantárgy: Szakmai ismeret
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák Videó, TV Videofilmek
db 1 1-1 1-1 2
164
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózat-szerelő
Tantárgy: Szakrajz
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
db 16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblakörző, vonalzók, szögmérő
db 1-3-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Tervjelek szabvány Bemutató tervrajzok Bemutató fóliasorozat, modellek
db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor AutoCAD
165
db 1 13 (12 diák 1 tanári)+1 13
OKJ szám: 31 58209 0010 31 03 Tantárgy:
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózatÉvfolyam: 2/10 szerelő Helyiség jellege:
A 11-12 évfolyam gyakorlati oktatásához szükséges (eszköz, gép, szerszám, igény). Szakmai alapgyakorlatok 11.évf. 518 óra Téma megnevezése Eszköz, szerszám 2.Mérés ellenőrzés Tolómérő 150/20 Talpas irdaló 3.Előrajzolás Rajztű 6.4 Fűrészelés Gyémánt poros huzal 8.2 Szegecselés Popszegecselő 8.5 Ragasztás Simító kalapács 9.1 Kovácsolás Spec. kalapácsok Ülő betétek 9.2 Hőkezelés Edzőkád 10.1 Hántolás Pont hántoló Szelepcsiszoló 10.2 Csiszolás Szelepülés maró 13.1 Ékkötések Ék kiszedő 13.3 Csőkötések Karmantyús Karimás (laza) Tokos Simplex, Gibault 13.5 Csapszeg Kúpos csapszeg fúró Csapszeg dörzsár 13.6 Csapágyszer. Szerelő hüvelyek Csapágy lehúzók Thermo lehúzó gyűrű Csapágy melegítő kád I.
166
db szám 12 2 12 6 2 1 3 6 1 6 1 2 2 5 5 5 2-2 3 3 6 2 1 1
Képesítés: Központifűtés- és csőhálózatOKJ szám: 31 58209 0010 31 03 szerelő Tantárgy:
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege:
II. Szakmai gyakorlatok 12. évfolyam 560 óra Téma megnevezése Eszköz, szerszám Slagvízmérték 10m 3. Szer.kőműves m. Kőműves kalapács Vasalt palló deszka 4. Belső vízvezeték és Rézcső prés csatorna hálózat szerelése Mosdó csaptelep Mosogató csaptelep Zuhany csaptelep WC gyorsöblítő Bidé csap Mosdó kagyló Mosogató WC kagyló (alsó kif.) Lemez fürdőkád Fürdőkád csaptelep Bidé PVC idomok D32-D110 Fagyelzáró ¾” Golyós csap Csempeszelep Kerülő Flex összekötő cső Klb.szifonok Nyomás alatti leágazások Klb. Fittingek 3/8”-3/4” 5. Központi fűtés és Előzőleg beszerezve csővezetékeinek szerelése Görgős csővágó kézi (3/8”-1”-ig) 6. Hőleadók fűtőtestek Radiátorok: szerelése Alurad. Panel 300-as Ferroliclan 350-es Xhénia 650-es Radiátor szelepek ½” 7. Berendezési tárgyak Hőlégfúvók szerelése Hősugárzók Szárítók Tartályok 8. Helyi melegvíz termelő Vízmelegítők berendezések szerelése Hőfokszabályzó szelepek 10. Korszerű szerelési Előzőleg beszerezve technológiák Wirsbofittingek16-22 11.Külső víz és Bemérő teodolit csatornahálózatok Öv. Aknafedél szerelése Lábszelep 167
db szám 1 4 6 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 50 1 14 14 14 14 15 4 120 2
3 1 2 12 2 2 2 2 2 6 150 1 1 2
Légüst 30l Nyomás kapcsoló Motorvédő kapcsoló Műany.csatorna tisztító Padló összefolyó Víznyelő bűzelzáróval Vízóra Cirkogejzír (vill.) Fali kazán Hőmérők (digitális) Nyomásmérők Tachométerek Biztonsági szelepek Korszerű hőszabályzók
13. Hőtermelő berendezések kazánok szerelése
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
1 2 2 1 2 1 3 1 1 2 2 2 2 2
Évfolyam: 2/10
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakmai gyakorlat
Helyiség jellege: Műhely
Berendezési tárgyak Megnevezés Szerelőszekrény Szerelő- és szerszámtároló fal Alkatrész szekrény(fiókos) Szerelő kocsi
db szám 4 4 8 2
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Gépi hántoló Rezgőkéses lemezolló Kompresszor robbanómotoros Állítható lapátozású ventillátor Vegyes tüzelésű kazán Szgk motor + sebességváltó(Otto) Szgk motor + sebességváltó(diesel) Hegesztő agragát Tengelykapcsolók (acéllemezes, gumidugós,körmös) Fékszerkezetek(hidraulikus-,lég-,szervófék)
db szám 2 2 1 1 2 1 1 1 1-1 1-1
Szivattyúk(csavar-,fogaskerék-,különleges) Sebességváltók: szerszámgép. egyéb Hajtóművek:szíj-,fogaskerék-,fokozatnélküli Ipari hűtőgépegységek(abszorpciós,kompresszoros Műszerek 168
1-1 3 5 1-1
Megnevezés Statikus - dinamikus kiegyensúlyozó pad Fogazatmérő kombinált Folyadékáramlás mérő (olajos) Szerszámok tanulónként Megnevezés Szerelőszerszámok(csapágylehúzó,Seegergyűrű fogó) Crova kulcskészlet Csavarhúzó készlet Csillag-villás kulcskészlet (12 db-os) Pontozó - vágó készlet Kalapácsok: szikramentes, ólom, gumi
db szám 1 1 1 db szám 1-1 6 6 6 6 6-6
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Katalógusok: csapágy, csavar, gépalkatrész Szerelő táblák
db szám 1-1 1-1
169
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Műsz.matematika (géplakatos 1/9) Műsz.fizika (géplakatos 2/10)
Évfolyam: 1/9 2/10 Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
db 1
Fehér tábla Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák
db 1 1-1
170
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Anyagismeret
Helyiség jellege: Szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
db 1
Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny Mágnestábla
1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintagyűjtemény Kristálymodellek Falitáblák Szabványok
db 1 1 6 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák
Db 4 5-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videó lejátszó, TV Videofilmek (gépipari technológiák) Írásvetítő
Db 1-1 4 1
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Irányítástechnika
Helyiség jellege: Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Preparált oktatókészlet PLC vezérléshez gyakorlókészlet Mikrokontrolleres mérőpanelek Tápegység, oszcilloszkóp, kisegítő áramkörök Kompresszor, pneumatikus vezeték
171
Db 1 1 12 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák Gyártmánykatalógus (Pneumatika, hidraulika )
db 2 1-1 2
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videó lejátszó, TV Videofilmek (vezérlés, szabályozás) Írásvetítő Átvilágítható szemléltető eszközök
db 1-1 1-1 1 1-1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: géplakatos
Tantárgy: Műszaki ábrázolás
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
db
Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Egyetemes tolómérő Mikrométer Tapintókörzők Sugármérő készlet, menetfésű készlet Idomszerek Táblakörző, vonalzók, szögmérő Mágneses applikációs eszközök
db 16 16 16 16 16 1-3-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Gépelemek táblázatai Testek áthatása modellsorozat Síkmetszett testsorozatok modell Kötések bemutató modelljei Hajtások, csapágybeépítés modell Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor 172
db 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 db 1 16 diák 1
tanári +1 17 17 1 1
IBM ábrázolás 1-3 AutoCAD CAD dy-CALÁbr.geometriai modul Plotter
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Műszaki alapismeretek
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
db 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintadarabok Modellek (hegesztőpisztoly, reduktor) Kötőgépelemek, kötések, csavarbiztosítások Csapágyfajták
db 1-1 1-1 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Fémipari táblázatok Vetíthető fólia (nomogramok, diagramok) Átvilágítható szemléltető eszközök
db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Videolejátszó, TV Videofilmek
db 1 1-1 1-1
173
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakmai alapismeretek
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintadarabok Modellek
Db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Falitáblák Vetíthető fólia (táblázatok, nomogramok, diagramok) Szabványok
Db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Videó lejátszó, TV, Mozgó ábrák, trükkfelvételek
Db 1 1-1 1-1
174
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakmai ismeret
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek
db 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák Videó, TV Videofilmek
db 1 1-1 1-1 2
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakrajz
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblakörző, vonalzók, szögmérő
Db 1-3-1
175
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Tervjelek szabvány Bemutató tervrajzok Bemutató fóliasorozat
Db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor AutoCAD
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Db 1 13 (12 diák 1 tanár) +1 13
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Minőségbiztosítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny
Db 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat
Db 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Projektor + számítógép Szoftverek (FMEA, SPC) Írásvetítő
Db 1-1 1-1 1
176
OKJ szám: 31 521 101000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Munkavédelem
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés
Db 1-1 1 1-1
TV, video Videokamera Videofilmek
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Szakmai gyakorlat
Évfolyam: 1/9 2/10 Helyiség jellege: Műhely
Berendezési tárgyak Megnevezés Füst és porelszívó berendezés Fülke elválasztó függönyök
db szám 1 10
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Elektróda szárító kemence Csőmelegítő Progr. CO2 hegesztőgép Fedettívű hegesztőgép Plazma hegesztőgép Inverteres hegesztőgép Wolfram köszörűgép Fémszóró pisztoly Digitális programozható hegesztőgép Elektróda szárító (hordozható) CNC lángvágó berendezés CO2 - AWI - Plazma - lánghegesztő Ívhegesztő eljárásokban használt felszerelések pótlása: - Tartozékok - Tömlők - Reduktorok - reduktormelegítő - védőfelszerelések PB gázas lángvágó pisztoly AGA v. ESAB Vágópisztoly (Varga) 177
db szám 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1-1
1 1
Plazmavágó pisztoly betét PB reduktor szabályozható PB tömlő Vágópisztoly belső fúvóka (Varga) 1 - 2 Vágópisztoly belső fúvóka (PB) 1 - 2 Vágópisztoly külső fúvóka (PB) 1 - 2 Argon pisztoly fej kszl. Hőkréta (sorozat) Zsírkréta Szekátorfejhez külső-belső fúvóka 1-1 (D) Szekátorfejhez (PB) külső-belső fúvóka 1-1
1 1 10 10 5 1 1 1 1
Megnevezés Szekátor elosztófej Gyökköszörű 150 Védőkesztyű Bőrkötény Lábszárvédő
db szám 1 1 20 pár 20 20 pár
Műszerek Megnevezés Digitális hőmérő (tapintós) Varratvastagság mérő Gyöklámpa
db szám 1 1 1
Szerszámok tanulónként Megnevezés Gyorsszárítók
db szám
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Hegesztés technikai folyóirat Varrat- és kötéstípusok Videó kazetták: Varratcsepp átmérő Beolvadási mélység hegesztési eljárásonként
db szám 1 1 1-1
178
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Szakismeret
Helyiség jellege: Szaktanterem
Megjegyzés:2/10 évfolyammal megegyező Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblavonalzók, körző Modellkészlet Makettek
db 3-1-1 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés FeC egyensúlyi diagram tabló Hegesztés berendezései tablók Hegesztés eszközei tablók
db 1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Diavetítő Videofilmek Diaképek, írásvetítő fóliák
db 1-1 1 1-1 1-1
OKJ szám: 31 521 110000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Műszaki ábrázolás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Rajzterem
Megjegyzés:2/10 évfolyam eszközigényével megegyező Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
db 16 1 1 1 1
Megnevezés
db 16 16 16
Egyetemes tolómérő Mikrométer Tapintókörzők 179
Sugármérő készlet, menetfésű készlet Idomszerek Táblakörző, vonalzók, szögmérő Mágneses applikációs eszközök
16 16 1-3-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Gépelemek táblázatai Testek áthatása modellsorozat Síkmetszett testsorozatok modell Kötés és varrattípusok bemutató modelljei Hajtások, csapágybeépítés modell
db 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor IBM ábrázolás 1-3 AutoCAD CAD dy-CALÁbr. geometriai modul Plotter
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Mechanika
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: szaktanterem
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Görög kis-és nagybetűk falitábla Használatos prefixumok és jelek falitábla Jelle,mértékegységek falitábla Tartók fajtái és terhelési módjai falitábla Igénybevételek és alakváltozások ,alapegyenletek Egyszerű síkidomok másodrendű ny.k.t. Szakítódiagram falitábla Szerk.acélokszabv.jelei, megengedett feszültségek t. Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Videofilmek Írásvetítő-fóliák Írásvetítő és vászon OKJ szám:
db 1 16 diák 1 tanári +1 17 17 1 1
Képesítés: hegesztő 180
Db 1 1 1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1 Db 1-1 4 12 1-1 Évfolyam: 1/9
31 521 110000 00 00 Tantárgy: Automatika, irányítástechnika
Helyiség jellege: Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Preparált oktatókészlet PLC vezérléshez gyakorlókészlet Mirokontrolleres mérőpanelek Tápegység, oszcilloszkóp, kisegítő áramkörök Kompresszor, pneumatikus vezeték
Db 1 1 12 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák Gyártmánykatalógus (Pneumatika, hidraulika )
Db 2 1-1 2
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó, TV Videofilmek (vezérlés, szabályozás) Írásvetítő Átvilágítható szemléltető eszközök
Db 1-1 1-1 1 1-1
181
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00 Tantárgy: Anyagismeret
Helyiség jellege: Szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
Db 1
Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny Mágnestábla
1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintagyűjtemény Kristálymodellek Falitáblák Szabványok
Db 1 1 6 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák
Db 4 5-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Videofilmek (gépipari technológiák) Írásvetítő
Db 1-1 4 1
OKJ szám: 31 521 110000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Minőségbiztosítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
Db 1 1-1
Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny
182
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Anyagismeret
Helyiség jellege: Szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
Db 1
Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny Mágnestábla
1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintagyűjtemény Kristálymodellek Falitáblák Szabványok
Db 1 1 6 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák
Db 4 5-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Videofilmek (gépipari technológiák) Írásvetítő
Db 1-1 4 1
183
OKJ szám: 31 521 110000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Minőségbiztosítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny
db 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat
Db 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Projektor + számítógép Szoftverek (FMEA, SPC) Írásvetítő
Db 1-1 1-1 1
OKJ szám: 31 521 110000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Munkavédelem
Helyiség jellege: tanterem
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés
Db 1-1 1 1-1
TV, video Videokamera Videofilmek
184
OKJ szám: 31 521 110000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Heg.szakszámítás
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
db 1
Fehér tábla Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák
185
db 1 1-1
- Villamos és elektronikai szak OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Elektronikai Technikus
Évfolyam: 1/13, 2/14
Helyiségek száma / jellege: 3 / Tanműhely
Alapgyakorlatok* Elektronikai gyakorlatok* Alkalmazott elektronika I.*
Berendezési tárgyak Eszköz Mechanikai munkaasztal Fémszekrény tűzveszélyes folyadék tárolására Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali lemezvágó olló Lemezhajlítógép Precíziós fúrógép Kalapács Gumikalapács Fémfűrész Reszelőkészlet Pontozó Kulcskészletek ( imbusz, villás, dugó) Egyetemes fogó Tolómérő wire-wrap szerszámok Kábelsaru szorító készlet Nyomtatott áramkör marató IC kiforrasztó készlet Olló Nagyító Padkefe Fúrókészlet 1-10 mm-ig M3-as menetfúró készlet M4-es menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas M3-as menetmetsző M4-es menetmetsző Menetmetsző hajtóvas
186
Mennyiség 3x3 3x1 Mennyiség 3x3 3 3 3 3 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 1 9 9 9 9 3 3x5 3x2 3x5 3x5 3x2 3x5
Eszköz
Mennyiség 3x3 3x1 3x1 3x3 3x3
Eszköz
Mennyiség 3x6 3x6 3x3 3x6 3x3 9 9 9 9 2x9
talpas derékszög (200-as) Mikrométer Tűreszelő készlet Mérőszalag Karctű Műszerek Univerzális kézi műszerek Teljesítménymérő műszerek R-L-C mérők Ellenállás dekádok AC mV- mérők Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Szerszámok tanulónként Eszköz nyák-lap rögzítő Forrasztópáka (24 V/50 W Weller) Fogókészlet (lapos, szemhajlító, csupaszoló, oldalvágó) Csipeszek (műszerész, hajlított) Csavarhúzó készlet asztali lámpa
Mennyiség 3x12 3x12 3x12 3x2x12 3x12 3x12
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 3 3 3x2 3x2 3x15
Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) Munkavédelmi táblák
187
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz
Mennyiség 3
LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer
3 3 3x5 3 1 3 3x5 3x5 3 1 3x5
azalkalmazandókontrollerekhezassembler-,szerkesztőprogram Analóg-digitális szimulációs és NYÁK tervező programrendszer (TINA, ORCAD) hálózati verzió
OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 Tantárgy:
3x1
Képesítés: Elektronikai Technikus
Ipari elektronikai gyakorlatok* Ipari elektronikai mérések* Alkalmazott elektronika II.*
Évfolyam: 2/14.
Helyiségek száma / jellege: 3 / Tanműhely
Berendezési tárgyak Eszköz Munkapadok Fémszekrény tűzveszélyes folyadék tárolására Magasított támlájú forgószék Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Tápellátás motorok üzemeltetéséhez Mérőpadok motorok vizsgálatához Villamos motorok (egyenáramú és szinkron szervo, léptető stb.) Megfelelő számú pneumatikus elem (munkahenger, távadó stb.) Elektropneumatikus elemek Speciális asztalok, állványok, táblák a mérések összeállításához Kiegészítő elemek (vezetékek, csatlakozók stb.) Mikroprocesszoros mérőpanelek PLC-k 188
2x3 3x1 12+3x1 Mennyiség 6 6 3x6 6x10 6x5 3
6 6
Kompresszorok Pneumatikus PLC-k Interfészek Mikrovezérlők CNC gépek (vezérlőegységük) Robotok Mikroprocesszoros fejlesztőrendszer
2 3 2x6 2x6 2 6 6
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x6 6 6 6 6
Univerzális kézi műszerek Teljesítménymérő műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Eszköz Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Kétcsatornás, tárolós oszcilloszkópok Logikai analizátorok
6 Mennyiség 2x6
2 2
Szerszámok tanulónként Eszköz nyák-lap rögzítő Forrasztópáka (24 V/50 W Weller) Fogókészlet (lapos, szemhajlító, csupaszoló, oldalvágó) Csipeszek (műszerész, hajlított) Csavarhúzó készlet asztali lámpa
Mennyiség 2x12 2x12 2x12 2x2x12 2x12 2x12
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 3 3 3x2 3x2 3x15
Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz 10.1.3. LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) 189
Mennyiség 3 3 3 3x5
Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer az alkalmazandó kontrollerekhez assembler-, szerkesztoprogram Analóg-digitális szimulációs és NYÁK tervező programrendszer (TINA, ORCAD) hálózati verzió
OKJ szám: 54 523 010000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Elektronikai Technikus
3 1 3 3x5 3x5 3 1 3x5 3x1
Évfolyam: 1/13.
Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika* Alkalmazott számítástechnika I.* Számítástechnika*
Helyiségek száma / jellege: 2 / Szaktanterem
Eszköz
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 20 6 20
Műszerek Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Falitáblák, katalógusok Eszköz Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák
Mennyiség 2 2 2 2x3 2x15
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez
Mennyiség 2
190
Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer Analóg-digitális szimulációs programrendszer ORCAD)
OKJ szám: 54 523 010000 00 00
Tantárgy:
(TINA,
Képesítés: Elektronikai Technikus
Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Minőségbiztosítás Technológia Alkalmazott számítástechnika II.* Ipari elektronika* Automatika Számítástechnika*
2 2 21 2 1 1 21 21 21 1 2
Évfolyam: 2/14.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Szaktanterem
Berendezési tárgyak Eszköz PC-s munkaasztal 18 munkahellyel Tároló szekrény szakirodalom, katalógusok tárolására
Mennyiség 1 2x2
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Oktatórobot PLC CNC oktatógép Villamos gépek metszetei Vezérléstechnikai elemek (távadó, érzékelő, beavatkozó) Villamos szabályzó Pneumatikus szabályzó
Mennyiség 2 2 2 2x 2x 2 2
191
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 20 6 20
Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Falitáblák, katalógusok Eszköz Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Robotok tábla Villamos gépek tábla Szabályzók tábla Folyamatirányítás falitábla PLC-k tábla CNC-k tábla Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer az alkalmazandó kontrollerekhez assembler-, szerkesztőprogram (PLC, Robot, CNC) Analóg-digitális szimulációs programrendszer (TINA, ORCAD)
192
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2x3 2x15
Mennyiség 3 3 2 21 2 1 1 21 21 21 1 2x3 2
- Villanyszerelő OKJ szám: 33 522 041000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Villanyszerelő
Évfolyam: 1/11.
Alapgyakorlatok* Helyiségek száma / jellege: 2 / Tanműhely Szakmai gyakorlatok I.* Villamos mérések I.* Összetett szakmai gyakorlatok I,*
Berendezési tárgyak Eszköz
Mennyiség 2x3
Tároló szekrény teliajtós Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali köszörűgép ütve-fúrógép+tartozékok Falhoronymaró gép + tartozékok Akkumulátoros fúrógép Kulcskészletek (imbusz, villás, cső, csillag) Érvégsaru fogó +saru és érhüvely készlet Földelő rövidre záró készlet Fúrókészlet 1-13 mm-ig Menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas Menetmetsző Menetmetsző hajtóvas Befűzőszalag Mérőszalag fa kettőlétra 6 fokos fa kettőlétra 8 fokos Festékkaparó 50 mm-es Festékkaparó 100 mm-es Kőműves serpenyő Kőműveskanál Vízmérték 500 mm-es Vízmérték 1000 mm-es Feszültségkémlelő egypólusú Feszültségkémlelő kétpólusú Műanyagcső hajlító
193
Mennyiség 2x3 2 2 2 2 2 2x5 4 4 4 2x3 2x1 2x3 2x1 2x5 2x5 2x3 2x3 2x10 2x5 2x10 2x3 2x3 2x1 2x5 2x5 2x5
Eszköz
Mennyiség 2x6 2x2 2x2 2x2 2x6 2x5 2x5 2x1 2x10 2x5 2x5 2x5 2x5 2x5
Műanyagcső tágító Biztonsági öv Mászóvas kézi fémfűrész keret + lap Túlfeszültség levezetők Lámpatestek Kicsengető berendezés Teljesítménygenerátor Kismegszakítók Vezetékfolytonosság vizsgáló modell Vezetőér azonosító modell Vezetékterhelés vizsgáló modell Vezetékkötés mérő modell Próbalámpa Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x4 2x1 2x2 2x3 2x2 2x3 2x3
Eszköz
Mennyiség 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10
Lakatfogó Mikrométer 0-25 mm cos-fí mérő Megvilágítás mérő Elektronikus hőmérő Fázissorrend mutató Szigetelésmérő Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Szerszámok tanulónként Kalapács 0,5 kg Kalapács 2 kg Falvéső lapos kézi fémfűrész keret + lap Mérőszalag 3 m-es Védőszemüveg Védőkesztyű Védősisak késes biztosító fogó Próbalámpa Szerszámtáska
194
Falitáblák, katalógusok Eszköz ElektroInstallateur / folyóirat MSZ - 1600 MSZ - 172 MSZ - 1585 MSZ - 274
Mennyiség 1 2X1 2X1 2X1 2X1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz
Mennyiség 2x1
LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs tervező programrendszer (TINA) + mérő interfészek
OKJ szám: 33 522 041000 00 00 Tantárgy:
2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1
Képesítés: Villanyszerelő
Szakmai gyakorlatok II.* Villamos mérések II.* Összetett szakmai gyakorlatok II.*
Évfolyam: 2/12.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Tanműhely
Berendezési tárgyak Eszköz
Mennyiség 2x3
Tároló szekrény teliajtós Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali köszörűgép ütve-fúrógép+tartozékok Falhoronymaró gép + tartozékok Akkumulátoros fúrógép Kulcskészletek (imbusz, villás, cső, csillag) Érvégsaru fogó +saru és érhüvely készlet Földelő rövidrezáró készlet Fúrókészlet 1-13 mm-ig 195
Mennyiség 2x3 2 2 2 2 2 2x5 4 4 4
Menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas Menetmetsző Menetmetsző hajtóvas Befűzőszalag Mérőszalag fa kettőlétra 6 fokos fa kettőlétra 8 fokos Festékkaparó 50 mm-es Festékkaparó 100 mm-es Kőműves serpenyő Kőműveskanál Vízmérték 500 mm-es Vízmérték 1000 mm-es Feszültségkémlelő egypólusú Feszültségkémlelő kétpólusú Műanyagcső hajlító Műanyagcső tágító Biztonsági öv Mászóvas Eszköz kézi fémfűrész keret + lap Túlfeszültség levezetők Lámpatestek Kicsengető berendezés Teljesítménygenerátor Kismegszakítók Vezetékfolytonosság vizsgáló modell Vezetőér azonosító modell Vezetékterhelés vizsgáló modell Vezetékkötés mérő modell Szobatermosztát Forróvíztároló, hőfokszabályzó ÁVK 1f. ÁVK 3f. Kaputelefon Mozgásérzékelő Füstérzékelő Termisztoros motorvédő Próbalámpa
2x3 2x1 2x3 2x1 2x5 2x5 2x3 2x3 2x10 2x5 2x10 2x3 2x3 2x1 2x5 2x5 2x5 2x6 2x2 2x2 Mennyiség 2x2 2x6 2x5 2x5 2x1 2x10 2x5 2x5 2x5 2x5 6 6 6 6 6 2 2 2 2x5
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x4 2x1 2x2 2x3 2x2 2x3
Lakatfogó Mikrométer 0-25 mm cos-fí mérő Megvilágítás mérő Elektronikus hőmérő Fázissorrend mutató 196
Szigetelésmérő Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek
2x3
Szerszámok tanulónként Eszköz
Mennyiség 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10
Eszköz ElektroInstallateur / folyóirat MSZ - 1600 MSZ - 172 MSZ - 1585 MSZ - 274
Mennyiség 1 2X1 2X1 2X1 2X1
Kalapács 0,5 kg Kalapács 2 kg Falvéső lapos kézi fémfűrész keret + lap Mérőszalag 3 m-es Védőszemüveg Védőkesztyű Védősisak késes biztosító fogó Próbalámpa Szerszámtáska Falitáblák, katalógusok
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs tervező programrendszer (TINA) + mérő interfészek
197
Mennyiség 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1
OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Villanyszerelő
Munka- és környezetvédelem Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Szakmai ismeret I. Elektrotechnikai szakszámítások
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Lámpatestek Védelmi relék Kapcsolóóra Kisfeszültségű kapcsolókészülékek Demonstrációs V_A_W mérők Villamos gép modellek
Évfolyam: 1/11.
Helyiségek száma / jellege: 1 / Szaktanterem
Mennyiség 10 10 2 12 1x3 6
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2 1 1 1 1 20 6 20
Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Falitáblák, katalógusok Eszköz Szabványos színkód tábla egyen- és váltakozó áramú körök táblák Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Projektor ábrák Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák
Mennyiség 1 10 1 1 2 3 15
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) MS DOS MS Windows MS OFFICE
Mennyiség 1 1 1 1 1 1 1
198
Analóg-digitális ORCAD)
szimulációs
OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Tantárgy:
programrendszer
(TINA,
1
Képesítés: Villanyszerelő
Gazdasági alapismeretek Szakmai ismeret II. Alkalmazott ipari elektronika
Évfolyam: 2/12.
Helyiségek száma / jellege: 1 / Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Motorvédő kapcsoló Különleges villamos gépek ÁVK Kisfeszültségű kapcsolókészülékek PLC Irányítástechnikai szerkezeti elemek
Mennyiség 1 5 5 12 1
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 1 10 1 1
Szabványos színkód tábla egyen- és váltakozóáramú körök táblák Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Projektor ábrák Villamos gépek mérése, irányítása táblák Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs programrendszer ORCAD)
199
3 15
(TINA,
Mennyiség 1 1 1 1 1 1 1 1
OKJ szám: 54 346 02
Képesítés: Ügyintéző titkár
Tantárgy: gépírás és számítógép-kezelő, szövegszerkesztés
Évfolyam: 1/13 2/14
Helyiség jellege: taniroda, számítógép terem
Egyéb technikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Képmagnó Lemezjátszó, CD
200
Eszköz- és felszerelési jegyzék a 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben
A szakképesítés azonosító száma: 34 521 04 Szakképesítés megnevezése: Ipari gépész 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Lakatos kéziszerszámok Elektromos kisgépek Forgácsoló berendezések Forgácsoló szerszámok Hőkezelés eszközei Kovácsolás eszközei Hegesztés eszközei Mérőeszközök Anyagvizsgálati eszközök Védőfelszerelések
A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 Szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Lézeres- és egyéb szintező Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek Munkaállvány Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari porszívó, véső- és fúrógépek Földmunka kézi szerszámai Oszlopállítás eszközei Vezeték-, és kábelszerelés eszközei Fémipari kéziszerszámok és kisgépek Szögbelövő, szögbeverő Villamos mérőműszerek Hosszmérő eszközök (mérőszalag) Informatikai és adatrögzítő eszközök Présszerszámok Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak) Környezetszennyező anyagok gyűjtői Hegesztő, forrasztó és melegítő berendezések
201
A szakképesítés azonosító száma: 34 582 09 Szakképesítés megnevezése: Központifűtés-és gázhálózatrendszerszerelő A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék
6.1. 6.2.
Kéziszerszámok
6.3.
Gépi szerszámok (speciális présgépek), véső- és fúrógépek
6.4.
Darabolószerszámok (kézi, gépi)
6.5.
Mérő- és jelölőeszközök
6.6.
Hajlítószerszámok
6.7.
Védőeszközök és felszerelések
6.8.
Hegesztőfelszerelések
6.9.
Létrák, állványok
6.10.
Szállítóeszközök
6.11.
Nyomáspróba-berendezések
6.12.
Rögzítő és befogó berendezések
6.13.
Kompresszor
6.14.
Szivattyú
6.15.
Számítógépek
6.16.
Villamos kéziszerszámok
6.17.
Nyomáspróba készlet
6.18.
Fémmegmunkáló kéziszerszámok
6.19.
Fémmegmunkáló kisgépek
6.20.
Képlékenyalakítás kéziszerszámai, eszközei
6.21.
Lágy- és keményforrasztás eszközei, berendezései
6.22.
Anyagmozgatás gépei, eszközei
6.23.
Szerelési kéziszerszámok, kisgépek
A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06 Szakképesítés megnevezése: Hegesztő A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Gázhegesztő berendezés Lángvágó berendezés Ívhegesztő berendezés (eljárásonként) Hegesztő készülékek (befogószerszámok) Forgatók, pozicionálók Kéziszerszámok (sarokcsiszoló, kalapácsok, drótkefe)
6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.
6.8.
Speciális szerszámok és tartozékok 202
6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13.
Mérőeszközök Technológiai specifikus védőeszközök (védőfalak) Egyéni védőeszközök (HBSZ és gyártó előírás szerint) Környezetvédelmi eszközök (elszívó és szűrő egységek) Hegesztést segítő eszközök (kerámia alátétek, rézgyám, gyökvédő eszközök)
A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18. 6.19. 6.20.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Kézi megmunkálás eszközei és szerszámai Gépi forgácsolás szerszámgépei, készülékei, szerszámai, tartozékai Ipari vezérléssel CNC-szerszámgép Ívhegesztés berendezései, eszközei Lánghegesztő berendezései, eszközei Hőkezelési berendezései, eszközei, szerszámai Keménységmérő készülékek, eszközök Tolómérők, szögmérők, mikrométerek, mérőhasábok, mérőgépek Számítógép rajzoló programokkal Érdességmérő Ultrahangos repedésvizsgáló Szakítógép Spektrométer Mikroszkóp Mérőprojektor (vagy 2D mérőgép) 3D mérőgép Kézi multiméter Lakatfogó Vezeték szakadás vizsgáló
A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép
Internet-hozzáférés Nyomtató 203
6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18.
Szkenner Irodai programcsomag Iktatóprogram Telefon Fax Fénymásoló Irodatechnikai eszközök: iratmegsemmisítő, hőkötő, lamináló, spirálozó Irodaszerek Nyomtatványok Bizonylatok Hangrögzítő eszköz Szakkönyvek CD-jogtár Projektor
204
