HÁZIREND BRASSAI 2016
Fenntartó: Nemzetgazdasági Minisztérium Köztes irányító szerv:Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Működtető: Debreceni Szakképzési Centrum (203033)
Iskola: Debreceni SZC Brassai Sámuel Gimnáziuma és Műszaki Szakgimnáziuma (091104) Igazgató: Demeterné Orosz Erzsébet Véleményezte 2016. 08. 31-én: Iskolaszék, Diákönkormányzat, Szülői Szervezet Elfogadta 2016. 08. 31-én: Nevelőtestület
HÁZIREND
HÁZIREND
1 / 48
HÁZIREND
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 5
1.1.
A házirend célja, feladata ..................................................................................... 5
1.2.
A házirend időbeli és térbeli hatálya ....................................................................... 5
1.3.
A házirend megismerése és megismertetése ........................................................... 5
2.
A MŰKÖDÉS RENDJE ......................................................................................................................... 6
2.1.
Az intézmény munkarendje ................................................................................... 6
2.2.
Tanítási rend ....................................................................................................... 6
2.3.
Az egyéb foglalkozások rendje .............................................................................. 7
2.4.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai ............................ 8
2.5.
Az iskola egyéb helyiségeinek és az iskolához tartoztó területek használati rendje ....... 9
2.6.
Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja ............................................. 9
3.
A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK ..............................................................................10
3.1.
Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok .......................10
3.2.
Óvó-védő intézkedések .......................................................................................11
3.3.
Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények ...............................12
3.4.
A hivatalos ügyek intézésének rendje ....................................................................12
3.5.
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás ..................................................12
3.5.1. Térítési díj .........................................................................................................12 3.5.2. Tandíj ...............................................................................................................14 3.6.
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ...14
3.7.
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai ..............................................................15
3.8.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje .......................15
3.9.
Tantárgyválasztás ...............................................................................................15
3.10. A
tanuló
távolmaradásának,
mulasztásának,
késésének
igazolására
vonatkozó
előírások .....................................................................................................................16 3.10.1.
A mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése .....................................16
3.10.2.
Késések .........................................................................................................17
3.10.3.
Az igazolatlan hiányzás következményei ............................................................18
Tanköteles tanuló esetén ...............................................................................................18 3.11. A diákkörök működésének szabályai .....................................................................19
USER
2
HÁZIREND
3.12. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje ...........20 4. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE, JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI ....................................................20 4.1.
A tanuló munkájának elismerése ..........................................................................20
4.1.1. A tanulmányi munka értékelése ............................................................................21 4.1.2. A magatartás értékelése ......................................................................................21 4.1.3. A tanuló szorgalmának értékelése .........................................................................23 4.2.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái ..............................................................24
4.3.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei .....................................25
4.4.
A tanulók jogai ...................................................................................................26
4.4.1. A tanulók általános jogai .....................................................................................27 4.4.2. A tanulók intézményhez kötött jogai .....................................................................28 4.4.3. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása ..30 4.4.4. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai ......................31 4.5.
A tanulók kötelességei.........................................................................................31
4.5.1. Az intézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok: ...........................................32 4.6.
Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok .............................................................34
5.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK ...............34
MELLÉKLETEK ...............................................................................................................................................36 1. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................37 1.
ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ...................................................................................................37
1.1.
Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában
tartózkodás során bekell tartani .....................................................................................37 1.2
A
gyermek-
és
ifjúságvédelmi
feladatot
ellátó
személy
és
elérhetőségének
meghatározása, közzététele ...........................................................................................38 1.3.
Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén ......................................38
2. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................39 2.
AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI
RENDJE ...........................................................................................................................................................39 2.1.
A tanórán kívüli foglalkozások rendje ....................................................................39
2.2.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje ......................................39
USER
3
HÁZIREND
2.3.
A számítógéptermek használati rendje ..................................................................39
2.4.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata ...............................................41
2.5.
A tornaterem használati rendje ............................................................................41
2.6.
Az ebédlő használatának rendje ...........................................................................42
2.7.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................42
2.8.
Az iskolai könyvtár használati rendje .....................................................................42
3. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................44 3.
AZ ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT RENDJE .....................................................................44
4. SZ. MELLÉKLET ..........................................................................................................................................46 4.
AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI ................................46
4.1.
Diákönkormányzat nyilatkozata ............................................................................46
4.2.
Iskolaszék nyilatkozata .......................................................................................46
4.3.
A nevelőtestület nyilatkozata ...............................................................................47
FÜGGELÉK ......................................................................................................................................................48 Jogszabályi háttér.........................................................................................................48
USER
4
HÁZIREND
1. BEVEZETÉS Az iskola tanulóinak munkáját és magatartását annak a szándéknak kell meghatározni, hogy a tanulók minden erejükkel és tehetségükkel (becsületes szándékukkal), növeljék általános műveltségüket és szakmai tudásukat! Az iskola minden tanulója felelősséggel kapcsolódjék a közös munkába, a reá háruló, és általa vállalt feladatokat maradéktalanul teljesítse! Minden diák kötelessége szorgalmasan és kitartóan tanulni, ismereteit bővíteni, hogy tudásával biztosítsa saját és környezete boldogulását, társadalomba való beilleszkedését! Fegyelmezettségével és udvarias magatartásával, kezdeményező készségével,műveltségével bizonyítsa, hogy iskolánknak méltó diákja! Minden tanulónk ismerje meg az iskola névadóját! Ápolja és gazdagítsa az iskola hagyományait, teljesítményével és viselkedésével járuljon hozzá az iskola jó hírnevének kialakításához, illetve megőrzéséhez!
A házirend célja, feladata
1.1.
A házirend az iskola önálló belső jogforrása. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait.
A házirend időbeli és térbeli hatálya
1.2.
A házirend betartása kötelező minden, az iskolával jogviszonyban álló tanulóra, pedagógusra és alkalmazottra. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
A házirend megismerése és megismertetése
1.3.
Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek ismertetni tanítványaikkal a házirend rendelkezésit, valamint írásban nyilatkoztatni a tanulókat a házirend tudomásulvételéről, elfogadásáról. A házirend változásaira az iskola az osztályfőnökön keresztül hívja fel a figyelmet.
USER
5
HÁZIREND
2. A MŰKÖDÉS RENDJE Az intézmény munkarendje
2.1.
Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Az iskola nyitvatartási ideje: 6.00-20.00. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben
az iskola elhagyása csak
a szülő személyes
vagy írásbeli kérésére, az
osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. Az elméleti tanórák 45, a gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el.2 A tanítási idő a tanuló munkaideje, amelyet az órarend szabályoz. Az órarend készítésekor be kell tartani azt az elvet, hogy az órarendi beosztás vegye figyelembe a tanulók egyenletes terhelését.
Tanítási rend
2.2.
A tanítás általában 7.35 órakor kezdődik. Az első tanítási órára 7.30 órára, a többire a becsengetés előtt 10 perccel kell korábban érkezni az iskolába, illetve a gyakorlóhelyre. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: csengetési rend
tanórák
csengetési rend rövidített órák esetén
7.35 – 8.20
szünet: 8.20 –8.30
8.30 – 9.15
szünet: 9.15 – 9.25
2.
8.15 – 8.50
9.25 – 10.10
szünet: 10.10 – 10.20
3.
8.55 – 9.30
10.20 – 11.05
szünet: 11.05 – 11.15
4.
9.35 – 10.10
11.15 – 12.00
szünet: 12.00 – 12.25
5.
10.20 – 10.55
7.35 – 8.10
12.25 – 13.10
szünet: 13.10 - 13.20
6.
11.00 – 11.35
13.20 – 14.05
szünet: 14.05 - 14.15
7.
11.40 – 12.15
14.15 – 15.00
szünet: 15.00 - 15.10
8.
12.35 – 13.10
9.
13.15 – 13.50
15.10 – 15.55
USER
1.
szünet: 15.55 – 16.00
6
HÁZIREND
A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi/a tanóra kezdete és vége előtt 5 perccel jelzőcsengetés hangzik el. A tanulók kötelesek a tanóra előtti jelzőcsengetés elhangzásakor a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanterembe menni illetve az informatika termek és a műhelyek előtt fegyelmezett rendben sorakozva várják a tanárt. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. Az ebédszünet az 5. órát követő szünetben van, mely 25 perces. A tanítás reggel 7.35 órától 16.00 óráig tart. Az egyéb foglalkozások (felnőttoktatás, felnőttképzés, diákköri foglalkozások) legkésőbb 20.00 órakor befejeződnek. Hivatalos iskolai rendezvényeken megkezdésük előtt 10 perccel vagy külön előírás szerint kell megjelenni. A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. Foglalkozások közötti szünet a gyakorlati oktatásban: 10 perc. A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a szakmai igazgatóhelyettes engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező;a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről.
2.3.
Az egyéb foglalkozások rendje
Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel – a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével – önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Az egyéb foglalkozások között minimum 10 perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használati rendjét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
USER
7
HÁZIREND
Az iskolában tanítási idő után – az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével – iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 20.00 óráig befejeződik, valamint hogy pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását – a pedagógus felügyeletével – a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások –fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások – rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai
2.4.
Minden tanuló köteles a villamosenergiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani A tanulók a tantermek rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben. A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után – a pedagógus felügyeletével – a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya – szállítójegyként – a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig a portán, illetve az intézményvezető-helyettesnél le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
USER
8
HÁZIREND
Az iskola egyéb helyiségeinek és az iskolához tartoztó területek használati rendje
2.5.
A kerékpárral vagy motorkerékpárral érkezők járműveiket csak a kijelölt helyen tárolhatják. Az iskola területén járművel közlekedni tilos. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot kötelesek tiszteletben tartani. A szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben vagy az udvaron tartózkodhatnak, ahol az ügyeletes tanár rendelkezéseit meg kell tartani. A informatikateremben, műhelyekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A diákok kulturált magatartása alapfeltétele annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat. A tanulók szünetekben ne üljenek se a lépcsőn, se a folyosó kövén vagy a táskán, mert akadályozzák a közlekedést. A táskákat úgy kell elhelyezni, hogy ne teremtsenek balesetveszélyt. A tanulók a kabátjukat csak a számukra kijelölt helyen, a a ruhatári szekrényekben tárolhatják. Minden tanulónak rendelkeznie kell a saját szekrényhez való kulccsal. (Lakatról az egy szekrénybe beosztott tanulók gondoskodnak.) A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó egy vagy több diák jelenlétében. Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfében az óraközi szünetekben és tanítás nélküli időben (pl.: a tanulónak nincs órarend szerint órája) vásárolhatnak a tanulók. Ebédelni: 12.00 órától 14.30 óráig lehet szünetekben vagy tanítás után. Az étkező előtt elhelyezett tárolókon csak a táskák helyezhetők el. Az ebédlőbe kabátot, táskát, üdítő italt bevinni tilos. Étkezni kulturáltan és fegyelmezetten illik. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára. Az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva kell elhagyni az éttermet. Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket 9. osztályos korukban osztályfőnöki óra keretében ismerhetik meg a diákok. A könyvtárat nyitva tartási időben a könyvtárhasználati szabályzat szerint vehetik igénybe a tanulók (3. sz. melléklet). A tanári szoba előtti folyosón a diákok csak indokolt esetben tartózkodhatnak. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettes(eit)ét azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók szünetben, a porta előtt. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható tanuló.
Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja
2.6.
Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára – szülői jogon – biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban illetve a fogadóórán. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt.
USER
9
HÁZIREND
3. A TANULÓKKAL ÓSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok
3.1.
Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez
illetve
jogai
gyakorlásához
nem
szükséges
vagyontárgyaiban
bekövetkezett
értékveszteségekért, kivéve ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény fegyelmező vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, iPod, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.
USER
10
HÁZIREND
A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére – felelősségbiztosítást köteles kötni.
Óvó-védő intézkedések
3.2.
Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére.Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. Ezenkívül fizika/kémia/informatika/technika, életvitel és gyakorlat/testnevelés és sport/dráma és tánc tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén megismételnek. A szakmai képzésben résztvevők minden munkahelyen az első foglalkozáson oktatáson vesznek részt, amelyről jegyzőkönyv készül. A gyakorlati oktatás során az iskola gondosokodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembehelyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantarásáról, ennek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Tűz- és egyéb veszély esetén riasztásra a kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnökök ismertetik tanítványaikkal. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be bármilyen készített, vagy saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket – a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel – a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.
USER
11
HÁZIREND
Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények
3.3.
A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt – orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló – esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon.
A hivatalos ügyek intézésének rendje
3.4.
A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki
hatáskört
meghaladó
kérdésekben
az
igazgató
dönt
az
osztályfőnök
véleményét
meghallgatva.38 A tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt, csak ügyfélfogadási időben kereshetik fel. (Hétfő-kedd 11.00-12.25 között, szerda-csütörtök 13.00-15.00 között.)
Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás
3.5.
Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként – a fenntartóval való egyeztetést követően – az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3436. §-a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt.A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét 3.5.1.
Térítési díj
Térítési díjköteles:
a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok,
a független vizsga,
USER
12
HÁZIREND
az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,
a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga
Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának:
Húsz-negyven százaléka a nem tanköteles tanuló esetében, aki 18. éven aluli tanulmányi követelményeket nem teljesítette és 2. alkalommal ismétel.
Vendégtanulói jogviszony – a térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet.
A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb a meghatározott alsó határértéknél.
Az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles: o
A vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő,
o
A vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára.
o
A középszintű érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a középszintű vizsga térítési díj összegét a jelentkező a vizsgaszervező nevelésioktatási intézmény számára fizeti meg.
A szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos.
Független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj minimálbér) 3,75%-a.
A térítési díjakat minden hó 15. napjáig előre kell befizetni az iskolatitkárnál vagy az iskola ezzel a feladattal megbízott alkalmazottjának. Félévre szóló díjakat a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni.
USER
13
HÁZIREND
Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó végén - a Debreceni Intézményműködtető Központ által meghatározott napokon kell a DIM munkatársának befizetni, aki havonta két napot az iskolában tölt. A pótbefizetések a hónap elején zajlanak. Adott napra megrendelt étkezési térítési díjat csak abban az esetben nem számonak fel, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előre (9.00 óráig) a DIM-nél lemondja. 3.5.2.
Tandíj
Tandíjköteles:
a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,
a tanulói jogviszony keretében a harmadik, vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a harmadik vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. Ebből a szempontból kivétel az a szakképesítés, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés, például a szakképesítés-ráépülések, illetve azonos ágazatba tartozó szakma. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.
A tandíj mértéke - a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelési-oktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével - tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A térítési és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi.
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei
3.6.
A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről – amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, továbbá akit az egyik szülője egyedül nevel, vagy akinek magatartási és tanulmányi munkája kiemelkedő. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót szociális támogatásban részesítheti.
USER
14
HÁZIREND
A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai
3.7.
A tankönyvellátás rendjében tanévente az alábbi területekre térünk ki:
az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja,
a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők,
a
tankönyvellátásban
közreműködők
feladatai:
igazgató,
tankönyvfelelős,
könyvtáros,
munkaközösségvezetők, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Minden év február 5-ig a kiadott tankönyvlistákon a felsőbb éves tanulók leadják konkrét tankönyvigényüket. A 9., 1/13. és a 3/15. évfolyamos tanulók beiratkozáskor nyújtják be tankönyvigényüket. Az ingyenes tankönyvek az iskolai könyvtár időleges nyilvántarású állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni.
A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje
3.8.
A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat.
Tantárgyválasztás
3.9.
A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken
USER
15
HÁZIREND
a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Az iskola igazgatója minden tanév április 15-ig az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről és a felkészítés szintjéről. A tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történől jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Emeltszintű érettségi felkészítés választható a következő tantárgyakból: magyar, történelem, matematika, fizika, angol, német. A vonatkozó jogszabályok szerint a történelmi egyházakkal egyeztetve az intézmény – heti egy alkalommal – biztosít a tanulóink számára, amennyiben van rá igény hitoktatást.
3.10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy emailen köteles bejelenteni. A mulasztások minősítése (igazolt vagy igazolatlan) az osztályfőnök joga és kötelessége. 3.10.1. A mulasztások igazolása, a távolmaradás engedélyezése A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nem egybefüggő nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
USER
16
HÁZIREND
A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb – az előbb megjelölt időponttól számított – hét tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló az ellenőrzőkönyvben a szülő aláírásával is ellátott igazolással, orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. A tanuló mulasztása igazolt, ha távolmaradását naplószámmal ellátott orvosi igazolással, vagy kórházi zárójelentéssel igazolja/a mulasztást elsődlegesen az ellenőrző könyvben igazolja a háziorvos, szakorvos, (az iskola döntése szerint). Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges.
hatósági intézkedésre, állampolgári kötelezettségeinek teljesítésére maradt távol és ezt igazolja;
előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra az osztályfőnöktől, vagy az intézményvezetőtől.
Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt az ellenőrzőkönyvben is igazolnia kell. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Távolmaradásra legfeljebb három napig az osztályfőnök, három napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. Három napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezhet. 3.10.2. Késések Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. Felszerelés hiányáért – kivéve a gyakorlati foglalkozáson a munkaruhát és védőfelszerelést – igazolatlan óra nem adható, a tanuló e mulasztását más nevelési eszközökkel kell számon kérni. A tanulónak felszerelés hiánya esetén is kötelező megjelennie a testnevelés órán, a felszerelés hiánya szaktanári figyelmeztetéssel büntetendő. Igazolatlan óra abban az esetben adható, ha a tanuló nem jelent meg az órán.
USER
17
HÁZIREND
A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Azonban nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. 3.10.3. Az igazolatlan hiányzás következményei Tanköteles tanuló esetén
Az iskola értesíti a szülőt -kollégista tanuló esetében a kollégiumot is ha a tanköteles tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire.
Az iskola értesíti az illetékes gyámhatóságot is, ha a tanuló igazolatlan hiányzása a tíz órát eléri, valamint a gyermekjóléti szolgálat is értesítést kap.
Ha tanköteles tanuló hiányzása eléri a 30 órát, akkor az iskola a szülő mellett értesíti az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló ellen ebben az esetben szabálysértési eljárás indul.
Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az 50 órát, akkor az iskola az illetékes gyámhatóságot értesíti.
Nem tanköteles tanuló esetén
Az iskola értesíti a szülőt (nagykorú tanuló esetén a tanulót) kollégista tanuló esetében a kollégiumot is ha a tanuló első alkalommal igazolatlanul hiányzott. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire.
10 igazolatlan óra után újra értesíti az iskola a szülőt (nagykorú tanuló esetén a tanulót) az igazolatlan mulasztás következményeire, továbbá fegyelmező intézkedést foganatosít.
Harminc óránál több igazolatlan hiányzás esetén megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit már két alkalommal figyelmeztettek az igazolatlan hiányzás következményeire
A hiányzás következményei a tanuló előrehaladása szempontjából Az igazolt és az igazolatlan hiányzások összesített óraszámára vonatkozóan a következő szabályok érvényesek:
ha egy tanévben meghaladja a 250 órát,
szakképző évfolyamokon (OKJ szerint folyó szakmai képzés) az elméleti tanítási órák 20 százalékát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye év közben nem volt osztályozható, akkor a tanítási év végén a tanuló nem minősíthető, és a vonatkozón jogszabályok alapján a nevelőtestület dönt osztályozóvizsgára vagy évismétlésre való utasításáról. USER
18
HÁZIREND
Ha az igazolt és az igazolatlan hiányzások száma egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Azonban ha a tanuló mulasztása a húsz százalékot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Erről a nevelőtestület a gyakorlati képzőhely javaslatára az intézmény szakmai programjában foglaltak alapján dönt. Mulasztás a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlatról: Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Azonban, ha igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát, és az igazolatlan mulasztását pótolta,a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.
3.11. A diákkörök működésének szabályai Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diák joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, részt vegyen tanulmányi versenyeken. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésére áll – elektronikus formában – az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is.
USER
19
HÁZIREND
3.12. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje A tanulmányok alatti vizsgák lehetnek osztályozó vizsgák, különbözeti vizsgák, javítóvizsgák. Az iskolában a tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója az éves munkatervben határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulókés szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával. A tanuló az osztályozó vizsgára írásban jelentkezik a vizsga lebonyolítását megelőzően 10 nappal, az igazgatóhoz benyújtott jelentkezési lapon, mely az iskola honlapján is megtalálható. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.9. alfejezetében felsorolt esetekben („A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások”) vagy ha a tanórai foglalkozások alól felmentették (magántanuló). A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet abban az esetben, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A tanulmányok alatti vizsgák szokásos időpontjai
január első és második hete
április második és harmadik hete
május utolsó és június első hete
augusztus utolsó két hete
4. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE, JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSUK ELVEI A tanuló munkájának elismerése
4.1.
A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot az osztályozó
USER
20
HÁZIREND
értekezleten a szaktanárnak indokolnia kell. Ha a tanár indokait a tantestület nem fogadja el, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára kell módosítani. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket.
4.1.1.
A tanulmányi munka értékelése 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok.
4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik.
3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló.
2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni,közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.
1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a minimális követelményeknek nem tesz eleget.
A magatartás az életkori sajátosságokhoz igazodva a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt fejezi ki, a szorgalom a tanulmányi munkához való viszonyt tükrözi. 27 4.1.2.
A magatartás értékelése "Példás" magatartási jegyet érdemel az a tanuló: o
akinek viselkedése példamutató, aki nem csak a tanárokkal, de idegenekkel – sőt tanulótársaival is - udvarias, aki megfelelő hangnemet tud alkalmazni,
o
aki az iskola házirendjének követelményeit megtartja és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi, a hibák feltárásában nyílt, őszinte, azok megszüntetésére őszintén törekszik,
o
aki képességeinek megfelelő szinten végzi munkáját,
o
aki pozitív irányú aktivitást tanúsít a tanítási órákon és tanórán kívül egyaránt,
o
aki a tanulóközösségben szívesen tevékenykedik, és aki mások beilleszkedését is előmozdítja. Aktív, kezdeményező, segítőkész, másokat buzdít. Akiben megvan a korának megfelelő mértékű, azzal arányosan növekvő felelősségérzet önmaga és a közösség iránt, ami a kezdeményezésekben, adott esetben a közösség vezetésének vállalásában nyilvánul meg,
o USER
pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira. 21
HÁZIREND
Példás (5) lehet még annak a tanulónak a magatartása, aki maximum 1 órát hiányzott igazolatlanul, de más szempontok alapján azt megérdemli.
"Jó" magatartási jegyet kaphat az a tanuló: o
aki a viselkedésre vonatkozó követelményeket megtartja, de szó nélkül veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést, azt nem helyesli, a változtatás érdekében keveset hajlandó tenni,
o
az iskola házirendjének követelményeit megtartja, a közösség érdekei ellen nem vét,
o
akinek a munkafegyelme, munkában való részvétele nem példamutató, de elfogadható, aktivitása nem kiemelkedő,
o
aki helyes irányban befolyásolja a közösséget, aki maga ugyan nem kezdeményez – vagy csak ritkán teszi ezt –, de a helyes kezdeményezések mellé áll, támogatja azokat.
Jó (4) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki ismételten (maximum három alkalommal) igazolatlanul mulasztott, de a mulasztott órák száma a 7-et nem haladja meg.
"Változó" magatartási jegyet az a tanuló érdemli: o
akinek viselkedése nemcsak a tanulótársakkal, hanem esetenként a tanárokkal, más felnőttekkel szemben is udvariatlan,
o
a házirendet nem mindig tartja meg,
o
akinek a felelősségtudata, munkához való hozzáállása, aktivitása ugyancsak megbízhatatlan, változó,
o
aki tudatosan nem árt a közösségnek - vagy egyes tanulótársainak -, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Akinek a tanulótársaihoz való viszonya a közösségi tevékenységekben való részvétele ingadozó.
28 Változó (3) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki negyedik alkalommal is igazolatlanul hiányzott, vagy a mulasztott órák száma a 7-et meghalad
"Rossz" magatartási jegyet az a tanuló érdemel: o
akinek viselkedésére, hangvételére durvaság, gorombaság jellemző általában,
o
akinek a fegyelmezettsége, iskolai magatartása gyakran kifogásolható,
o
aki a munkavégzésben megbízhatatlan, felelőtlen, hanyag,
o
aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket, a közösségi együttélés szabályait rendszeresen vagy esetenként súlyosan megszegi.
USER
22
HÁZIREND
Rossz (2) lehet csak annak a tanulónak a magatartása, aki ötödik alkalommal is hiányzott igazolatlanul, vagy igazolatlan óráinak száma a 20-at meghaladta. A magatartási jegyben mindazt honorálni kell, amiről a nevelőtestületnek biztos tudása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. A tanuló magatartásának pozitív változása (órák rendszeres látogatása, tanárokhoz és iskolatársakhoz való viszonya stb.) esetén az év végi magatartási jegy javítása osztályfőnöki hatáskörbe tartozik.
4.1.3.
A tanuló szorgalmának értékelése "Példás" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: o
akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, munkavégzése pontos, megbízható; minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, és van határozott érdeklődése, ebben az irányban önkéntesen többlet-feladatot is vállal,
o
aki önálló munkabeosztást és önellenőrzést végez,
o
aki minden tantárgy követelményeit igyekszik a képességeinek mértéke szerint a legjobban teljesíteni, és vannak olyan tantárgyak, amelyekben határozottan elmélyül, amelyek iránt különös érdeklődést mutat.
"Jó" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: o
aki figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen megbízhatóan dolgozik azokon, illetve gyakorlati foglalkozásokon is,
o
aki képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék, hogy ellenőrizze önmagát vagy tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie,
o
akire az jellemző, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül.
"Változó" szorgalom jegyet kapjon: o
akinek tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként elfogadhatóan dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,
o
aki csak akkor fog munkához, ha erre külön felhívják a figyelmét, nem nézi át saját munkáját, nem ellenőrzi magát.
29
USER
23
HÁZIREND
"Hanyag" szorgalom jegyet érdemel: o
aki tanulmányi munkában tanórán és otthon egyaránt megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el, hanyag, igénytelen,
o
akinek munkavégzésére az érdektelenség, a közöny, a pontatlanság jellemző, aki kötelességét gyakran elmulasztja.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái
4.2.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári, szakoktatói dicséret : odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató- vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi stb. tevékenységért,
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt,
igazgatói dicséret: az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók kapják,
tantestületi dicséret: három vagy több tantárgyi dicséret alapján automatikusan, illetve a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító, kiemelkedő tanulmányi, közösségi munkát és sporttevékenységet végzett tanulók a tanévzáró ünnepségen könyvjutalomban részesülnek és oklevelet kapnak. A diákok a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a végzős tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, országos szakmai versenyeken helyezést ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen vehet át. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javasalata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
USER
24
HÁZIREND
Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell.
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
4.3.
Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit – a tanulmányok teljesítését ide nem értve – folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. Fegyelmező intézkedést kell foganatosítani azzal a tanulóval szemben, aki magatartásával
vétséget követ el az iskolai házirend valamely pontja ellen,
zavarja a tanítási óra rendjét,
mobiltelefonjával vagy más technikai eszközzel akadályozza a tanítási óra rendjét (bekapcsolja, hallgatja, felvételt készít, játszik, SMS-t, MMS-t ír vagy fogad).
más személy vagy az iskola tulajdonát képező tárgyat tulajdonít el, illetve rongál meg.
A fegyelmező intézkedéseknek mindenkor nevelő célzatúaknak kell lenniük. A fegyelmező intézkedés következtében hozott elmarasztalás csak abban a tanítási évben érvényes, amelyben a kiváltó cselekedetet a tanuló elkövette. A fegyelmező intézkedések formái:
szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;
szakoktatói (gyakorlati oktatói) figyelmeztetés, intés, megrovás;
osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), intés, megrovás;
igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli), intés, megrovás;
nevelőtestületi figyelmeztetés.
Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a tettarányos büntetés, a fokozatosság elve és a nevelő célzat érvényesül. Három alacsonyabb rendű büntetés maga után vonja a magasabb fokozatú fegyelmező intézkedést. A fegyelmező intézkedéseket (a szóbelit is) a tanuló ellenőrző könyvébe és az osztálynaplóba be kell írni. Egyazon vétségért felelősségre vonás csak egy helyen történhet (pl.: iskola – kollégium). A fenti fegyelmező intézkedések gyakorlati képzőhely javaslatára is kiadhatók, illetve a gyakorlati oktatói fegyelmező intézkedés kiszabható. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szól. A törvény kimondja, hogy köznevelési intézményben dohányzóhelyet kialakítani és dohányozni tilos.
USER
25
HÁZIREND
Tiltott dohányzáson ért tanulóval szembeni intézkedések:
első esetben: igazgatói írásbeli figyelmeztetés,
második esetben: igazgatói intés,
harmadik esetben: igazgatói megrovás,
negyedik esetben: o
kiskorú tanulónál fegyelmi eljárás,
o
nagykorú tanulónál szabálysértési feljelentés.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:
durva verbális agresszió,
a másik tanuló megverése, egyéb testi és lelki bántalmazása;
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, tudatmódosító szerek) iskolába hozatala, fogyasztása;
a szándékos és súlyos gondatlansággal elkövetett károkozás;
az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés fokozatai:
megrovás
szigorú megrovás
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
Tanköteles tanulóval szemben a két utolsó büntetési tétel csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak.
A tanulók jogai
4.4.
A köznevelés ágazati kerettörvénye és a végrehajtására kiadott rendeletek részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit.
USER
26
HÁZIREND
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való, a különböző részvételi és választási jogok, továbbá az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogosultságok a tanuló által megkezdett első tanév kezdetétől, a létesítményhasználat, az iskolai rendezvényekre vonatkozó előírások azonban már a beíratást követően illetik meg a tanulót.
4.4.1.
A tanulók általános jogai
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. §: (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát,önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését,fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon.
USER
27
HÁZIREND
4.4.2.
A tanulók intézményhez kötött jogai
Felelésmentes A tanulót évente 2 alkalommal felelésmentesség illeti meg minden tantárgyból, amit az ellenőrző könyvben nyilván kell tartani. Ez a feleletmentesség nem jár annak, aki ellenőrző könyvét elhagyja. A feleletmentesség bejelentett témazáró vagy dolgozat írásakor nem vehető igénybe. A feleletmentesség nem jelenti azt, hogy a tanulónak az órai munkába nem kell bekapcsolódnia. Témazáró15 Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró, illetve nagydolgozat íratható. A dolgozatírást (témazáró és nagydolgozat) a tanár egy héttel előtte jelentse be. Adolgozatot a tanárnak 2 héten belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, és a tanuló nem fogadja el a jegyet, akkor új dolgozat írásával tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. A tanuló szociális jogai A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a köznevelési törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (A rendelkezésre álló pénzeszközök és a rászorultság mértékében.) Kérelmére, a tanuló joga, hogy indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. Tantárgyválasztás, tanárválasztás A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust. Diákképviseleti jog A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a köznevelési törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, A tanulók kollektív joga a diákönkormányzati nap programjának meghatározása. Erre javaslatot a DÖK készít, amit az iskola igazgatójával egyeztet. A nevelőtestület minden segítséget megad a programok sikeres megvalósításához. Eszközök és létesítmények használata Az iskola minden tanulója jogosult a tanulók felkészítését szolgáló helyiségeknek és felszereléseinek használatára tanítási időben, tanórán kívüli foglalkozások során az iskola nyitva tartási ideje alatt. Munkaszüneti napokon való vagy az oktatási időn kívüli használathoz az intézményvezető előzetes írásbeli engedélye szükséges. A helyiségeket és létesítményeket a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett vehetik igénybe. A helyiségek használata során minden esetben be kell tartani a munka- és tűzvédelmi, energiatakarékossági és vagyonvédelmi előírásokat. 16
USER
28
HÁZIREND
Egészségügyi ellátás A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, erre az iskolában lehetőséget biztosít az orvosi rendelő, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal, valamint a fogorvosi rendelő fogorvossal. Az információ és tájékoztatás joga A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. (A tájékoztatás rendje: osztályfőnökök osztályfőnöki órákon heti rendszerességgel, a Diákönkormányzatot, a diákönkormányzati képviselőket a diákönkormányzatot segítő tanár heti rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés a Diákönkormányzatot havi rendszerességgel tájékoztatja, az iskolavezetés és nevelőtestület évi egy alkalommal, a diákközgyűlés alkalmával.) Iskolai diákkörök A diák joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, részt vegyen tanulmányi versenyeken. Véleménynyilvánítás joga A diák joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon, jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanuló vallási világnézeti, nemzetiségi, etnikai joga A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.17 Levelezési jog A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását. Vendégtanulói jog A tanuló joga, hogy jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. Magántanulói jog A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. Független vizsgabizottság előtti vizsgázás, beszámolás A tanuló joga, hogy kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Iskolaváltoztatás joga A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. USER
29
HÁZIREND
A szakképzésben részt vevő tanuló joga A szakképzési évfolyamokon tanulókat a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az új Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint– jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati 1képzés szervezője köteles biztosítani. (Az iskola és a gyakorlóhely közötti együttműködési megállapodás szerint.) A tanulók által készített tárgyak tulajdonjoga Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót illeti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti el. Ez esetben a tanuló tulajdonjogát – írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője megállapodhat az intézményvezetővel abban, hogy a tanuló az általa készített dolog tulajdonjogát az intézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított intézményi tulajdonban lévő dolgot az intézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – gyümölcsözteti (hasznait szedi) a bevétel 10 %-a illeti meg a tanulót. Ha a dolgot az intézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség tekintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg. Az iskolai gyakorlati képzés keretében létrehozott termékek, szolgáltatások tuladonjoga az oktatási intézményé. 4.4.3.
A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása
A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatójához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezet képviselőjéhez fordulhatnak. Javaslataikra tizenöt napon belül érdemi választ kell kapniuk. A házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségeket érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Ki kell kérni a DÖK véleményét a tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során illetve az iskolai SZMSZ és a házirend módosításakor. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások az iskolában különösen a következők:
diákközgyűlés,
osztály és iskolai diákönkormányzat,
szervezett és rendszeres belső közvélemény-kutatás,
véleményező gyűjtőláda,
rendszeres diákönkormányzati értékelés
USER
30
HÁZIREND
Diákközgyűlés Az iskola igazgatója évente köteles tájékoztatást adni a diákok választott képviselőinek az iskola helyzetéről és válaszolni köteles a hozzá intézett kérdésekre.
Az évi rendes diákközgyűlés – mely küldött közgyűlésként is megszervezhető – összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi a tanév helyi rendje szerint.
Rendkívüli diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője vagy az igazgató kezdeményezheti.
A diákközgyűlés napirendi pontjait annak megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.
4.4.4.
A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai
A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön),az elektronikus naplón keresztül írásban tájékoztatják. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete (ellenőrző könyve) a pedagógus számára rendszeresen nem elérhető, a szülő irányában kötelező tájékoztatás tértivevényes küldeményben vagy más, az igazgató által elrendelt formában történik. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet vezetőségének ülésén minden tanév elején szóban, az iskolába lépő számára leginkább látható helyen az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, írásban tájékoztatja. Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein a szülőket szóban tájékoztatják. Minden tanévben legalább három alkalommal szülői értekezletet és szaktanári fogadódélutánt szervezünk. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
A tanulók kötelességei
4.5.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy: b) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
USER
31
HÁZIREND
d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 4.5.1.
Az intézmény által elvárt tanulói viselkedési szabályok:
Tisztelet A tanuló kötelessége az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a napszaknak megfelelően köszönjön. Külső megjelenés A tanuló kötelessége, hogy az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. A kirívó, kihívó ruházat nem illendő viselet. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, szalagavatón, a ballagáson és vizsgákon ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjen meg! Ünnepélyeken a fiúknak sötét nadrág, fehér ing és iskolai nyakkendő, a lányoknak a sötét szoknya, fehér blúz és az iskolai sál a megfelelő öltözék. A foglalkozásokon való részvétel, tanulmányi kötelezettség A tanuló kötelessége, hogy vegyen részt a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, valamint tegyen eleget – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk. A jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak a szülő írásos kérésére az igazgató döntése alapján lehet. A rendezvényeken való előkészület és részvétel A tanuló életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyeletével, szükség esetén irányításával – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. A helyiségek, létesítmények, a használt eszközök használatának rendjét meg kell tartani
USER
32
HÁZIREND
A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó létesítmények használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, kötelessége továbbá, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A tanuló kötelessége, hogy a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza. (A tornafelszerelés részét képezik a tisztálkodáshoz szükséges eszközök is). Óvó-védő szabályok betartása A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, és – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült. Kötelessége, hogy az iskolában tiltott tevékenységet ne folytasson, s ha tapasztal tiltott jelenséget azt halaszthatatlanul jelezze osztályfőnökének, az igazgatónak. Tilos az iskolában:
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) az iskolába behozni csak valamelyik tanár írásban adott, külön engedélyével szabad. Az engedély nélkül behozott eszközök eltűnéséért az iskola felelősséget nem vállal.
Tilos az iskolában, közvetlen környékén és az iskolai rendezvényeken mindenfajta szerencsejáték űzése, alkohol, drog fogyasztása és árulása.
A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt.
A házirend betartása iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező, ha a tanuló az iskolát képviseli. Iskolán kívüli, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó rendezvényeken tiltott magatartás:
dohányzás,
alkoholfogyasztás,
rendzavarás,
agresszív viselkedés,
kirívó öltözködés és magatartás,
drogfogyasztás
USER
33
HÁZIREND
A tanuló kötelessége, hogy a pedagógus felügyelete mellett részt vegyen az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken – az előre megbeszéltek szerinti – ünneplő ruhában jelenjen meg. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai házirendben foglaltakat!
Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok
4.6.
Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két, kisebb létszámú osztályban egy hetes heti váltásban,
folyosói
udvari ügyeletesek.
A heteseket az osztályfőnökök jelölik ki. A tanulói ügyeleteseket az igazgatóhelyettes osztja be. A hetesek feladata:
minden tanítási óra előtt számba veszik a hiányzó tanulókat, és a hiányzásról jelentést tesznek az órát tartó pedagógusnak;
ha a pedagógus nem jelenik meg az órán a becsöngetés után maximum öt perccel, jelentik a tanári szobában;
gondoskodnak a tábla tisztaságáról, a megfelelő krétamennyiségről, a tanterem szellőztetéséről és tisztaságáról. Amennyiben a tanterem berendezési tárgyaiban rongálásra utaló jeleket észlelnek, jelentik az órát tartó pedagógusnak, a folyósói ügyeletet teljesítő pedagógusnak vagy az iskolavezetésnek.
A hetesek munkáját az osztályfőnökök értékelik, a jó munkát jutalmazzák, a hanyag ellátást büntetik.
5. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI SZABÁLYOK E fejezetet a házirend 1. számú mellékletében foglalt iskolai védő, óvó előírásokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az intézménynek rendszeresen gondoskodnia kell az egészséges életmód – az életkori sajtosságoknak megfelelő – népszerűsítéséről a tanulók körében. E feladat teljesítésében a nevelőtestület a diákönkormányzattal együttműködik az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításában. Valamennyi intézményi program során nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozás, a megfelelő testmozgás, a minőségi életvitel gyakorlati megvalósítására. Az osztályfőnökök, a szaktanárok és a gyakorlati oktatók a foglalkozásaikon, valamint a tanulókkal való kötetlen programokon rendszeresen foglalkoznak az egészséges életmód mibenlétével.
USER
34
HÁZIREND
A tanórai és az egyéb foglalkozások megszervezésénél ügyelni kell arra, hogy az étkezések és a tanulói munkavégzés között 15 perc teljen el. A délutáni sportfoglalkozásokat a főétkezést követően legalább 30 perc után szabad csak elkezdeni. A tanulók számára a nyitvatartási időben biztosítani kell az iskola sporteszközeihez való hozzáférést és a sportlétesítmények megvalósulásához.
használatát
az
egészségfejlesztő
iskolai
testmozgás
program
céljainak
Az iskolában, valamint az iskola épületén kívüli, tanulók számára rendezett programokon tilos a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó szörpök, sűrítmények, koncentrátumok, gyümölcsízek, energiaitalok, sós snack valamint olyan ételek és italok árusítása és térítésmentes fogyasztásra ajánlása, melyben ételízesítő, cukrozott kakaópor vagy ízesített sör illetve alkoholos frissítő ital van. Az iskola minden nevelési-oktatási tartalmú programját a pedagógiai program részeként megalkotott egészségnevelési program alapján kell tervezni és lebonyolítani. Az iskola házirendjének betartása az intézmény minden diákjának, pedagógusának, alkalmazottjának és az iskolával egyéb jogviszonyban álló személynek kötelessége!
USER
35
HÁZIREND
MELLÉKLETEK
USER
36
HÁZIREND
1. sz. melléklet
1. ISKOLAI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK [Házirend 3.2. pontjához]
1.1. Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során bekell tartani A legfontosabb rendszabályok e körben következők:
A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, az elvárt és tilos magatartásformákat a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség esetén (pl. osztálykirándulás) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét a haladási naplóban kell dokumentálni.
Azoknál a tantárgyaknál, ahol a baleseti veszélyforrások fokozottabban fennállnak (dráma és tánc, testnevelés és sport, fizika, kémia, informatika), a pedagógus köteles az első tanórában a tanulókat tájékoztatni a szaktárgy sajátosságaiból adódó veszélyhelyzetekről és azok megelőzési módjáról.
Minden gyakorlati foglalkozáson a szakterületnek megfelelő munka- és tűzvédelmi oktatást kell tartani és azt meg kell ismételni minden esetben, amikor az oktatás lényegi körülményei és eszközrendszere megváltoznak. A részletes szabályokat az intézményí munka- és tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.
A menekülési tervet és a rendkívüli esemény előfordulásakor követendő teendőket a veszélyhelyzeti cselekvési terv tartalmazza.
Az iskola területén és közvetlen környékén, illetve a szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényeken dohányozni, szeszes italt behozni és fogyasztani szigorúan tilos.
Az iskola területén és közvetlen környékén,
az iskola által szervezett rendezvényeken a
bűncselekménynek számító tudatmódosító szerek, illegális drogok behozatala és fogyasztása szigorúan tilos. A tanulókat érintő rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, a megszervezésükkel kapcsolatos eljárások:
Az iskolaorvossal és az iskolai védőnővel a rendszeres kapcsolattartás – az SZMSZ-ben foglaltak alapján – az iskolavezetés feladata.
Az iskolában a rendszeres egészségügyi felügyeletet az iskolaorvos és a védőnő biztosítja. Feladatuk a szűrővizsgálatok, orvosi vizsgálatok (súly-, magasság- és vérnyomásmérés, látás-, hallás- és ortopédiai vizsgálat), egészségügyi alkalmassági követelmények vizsgálata,oltások előkészítése, valamint preventív jellegű előadások megszervezése különböző korcsoportok számára.
A tanulók részvétele a vizsgálatokon kötelező.
A vizsgálatokról előzetesen, és az azok során felmerülő megállapításokról a szülők értesítést kapnak.
USER
37
HÁZIREND
A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente, szorgalmi (tanítási) időben történik. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.
A szakorvosi vélemény figyelembe vételével az iskolaorvos a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja, melyeken a részvétel kötelező.
1.2 A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat az iskolában az igazgató által e feladatokkal megbízott pedagógus (nevelési igazgatóhelyettes) látja el, aki előzetes megbeszélés alapján mind a szülők, mind a tanulók rendelkezésére áll.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus elérhetőségét, fogadóóráját az iskola információs csatornáin (tanári hirdetőfal, faliújság, honlap) megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.
Szükség esetén, a hatás- és feladatkörébe tartozó esetekben az iskolai pszichológus is bekapcsolódik a problémák megoldásába.
1.3.
Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén
Minden tanév alakuló nevelőtestületi ülésén a pedagógusokkal, az első tanítási nap osztályfőnöki foglalkozásain a tanulókkal ismertetni kell az iskolai baleset- és tűzvédelem legfontosabb szabályait.
Az iskola területén mindenki köteles úgy viselkedni, dolgozni és környezetét kialakítani, hogy senkit ne tegyen ki élet- vagy balesetveszélynek, ne okozzon balesetet.
Minden tanulónak biztosítani kell a szünetekben való mozgási lehetőséget.
Az öltözőkbe a tanulók csak az előző osztály távozása után mehetnek be.
Az iskolában a folyosói mozgás során a jobbkéz szabály szerint kell közlekedni.
Elektromos eszközöket a tanulók csak pedagógus vagy más iskolai alkalmazott engedélyével és felügyeletével használhatnak.
A balesetet azonnal jelenteni kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak.
A sérültet megfelelő ellátásban kell részesíteni, súlyosabb esetben a szakorvosi rendelőbe át kell kísérni vagy mentőt hívni.
A sérülés körülményeiről, a sérült ellátásáról az osztályfőnök, vagy akadályoztatása esetén más érintett pedagógus tájékoztatja a szülőt.
USER
A tanulóbaleset tényét, körülményeit a jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell jegyzőkönyvben rögzíteni.
38
HÁZIREND
2. sz. melléklet
2. AZ ISKOLÁHOZ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK ÉS ESZKÖZÖK HASZNÁLATI RENDJE A tanórán kívüli foglalkozások rendje
2.1.
A tanórán kívüli foglalkozások a tanórai foglakozásokat követik. A résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitvatartási idején belül, 13.00 óra és 20.00 óra között szervezhetők, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik, és helyét, idejét egyeztették az általános igazgatóhelyettessel. A foglalkozások rendjét a foglalkozási terv rögzíti, melyet az intézményvezető hagy jóvá.
A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje
2.2.
A tehetséggondozásra, illetve a felzárkóztatásra szervezett foglalkozásokat a tanulók közül bárki igénybe veheti. Ezek időpontjait, helyét és a foglalkozásokat vezető tanárok nevét az iskola hirdetőtábláján és honlapján minden tanév szeptemberében az intézményvezető közzéteszi.
A számítógéptermek használati rendje
2.3.
A számítógépteremben a tanulók csak tanár engedélyével és jelenlétében tartózkodhatnak. Az óra elején csak tanári utasításra szabad bekapcsolni a gépeket, és azonnal jelenteni kell az esetlegesen észlelt hibákat. A számítógépekre csak a foglalkozásokhoz szükséges állományok telepíthetők. Játékok telepítése, a magánjellegű internet használat, illetve saját adathordozók, egyéb hardver eszközök bevitele tilos. Az óra végén, a tanulói munka végeztével a megváltozott konfigurációs állományokat vissza kell állítani az eredeti állapotukba. A használat során be kell tartani a vírusok elleni védekezés általános szabályait (lásd még: informatika szabályzat előírásai szabályai). A hardver eszközöket szétszerelni, csatlakozókat eltávolítani nem szabad. A számítógépterembe ételt, italt bevinni, ott étkezni, inni szigorúan tilos, és a foglalkozások során meg kell őrizni a gépterem rendjét és tisztaságát. A számítógépterem használati rendjére vonatkozó rendszergazdai utasításokat mindenki kötelesbetartani. Az iskola könyvtárában a tanulók használhatják a számítógépeket, a rendelkezésre álló vezetéknélküli rendszeren keresztül az iskolai azonosítójukkal csatlakozhatnak az iskolai hálózathoz.
A tanteremben diák csak szaktanár engedéllyel és jelenlétében tartózkodhat, amiről a szaktanár nyilvántartást vezet. A szaktantermek kulcsát más személy általában nem kaphatja meg.Üzemidőn
USER
39
HÁZIREND
kívül az ajtókat zárva kell tartani, amiért a szaktanár a felelős. Rendkívüliesetben az igazgató engedélyt adhat a terem használatára.
Az elektromos készülékek használatára vonatkozó tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok megtartása kötelező.
A tanteremben csak az év elején rögzített ülésrendnek megfelelő helyen ülhetnek a tanulók. Ettől eltérni csak a szaktanárral történő egyeztetés esetén szabad.
A tanóra elején minden tanuló köteles az ülésrend szerinti helyén található számítógép, asztal, szék állapotát ellenőrizni. Ha bármilyen rendellenességet észlel (szemét, rongálás, firkálás, törés, hiány stb.), saját érdekében jelezze azt az órát tartó tanárnak!
Amennyiben ezt elmulasztja, úgy értelmezhető, hogy rendben, sértetlenül találta az eszközöket, s ezzel a károkozást, a felelősséget magára vállalja. Ugyanez igaz a számítógépen található szoftverekre is.
A tanulók az áltáluk használt eszközökért a jogszabályban meghatározott anyagi felelősséggel tartoznak. A nem előírásszerű használatból (pl. bekapcsolási sorrend be nem tartása, billentyűzet „püfölése” stb.) származó, vagy a szándékosan okozott károkat kötelesek megtéríteni.
A tanuló a számítógép megszokottól eltérő, hibás működését azonnal jelentse a szaktanárnak.
A számítógépek SETUP-ját, rendszerállományait és az egyéb felhasználói szoftvereket átírni, letörölni szigorúan tilos.
Saját hajlékonylemez, pendrive és CD csak a szaktanár engedélyével és vírusellenőrzés után használható.
A merevlemezekről, az iskolai hálózatban használt eszközökről állományokat letörölni, módosítani, vagy arra állományokat másolni (beleértve az Internetről letölthetőket is) csak a szaktanár engedélyével szabad.
Az Internetet és az Intranetet használni a csak NETIKETT szabályainak betartásával lehet.34
A tanterembe kabátot és a foglalkozáshoz nem szükséges eszközöket (a személyes felszerelésen kívül) nem szabad bevinni. A tanteremben enni és inni továbbá rágógumizni szigorúan tilos.
A tanítási óra végén a gépeket ki kell kapcsolni (kivéve, ha a szaktanár másképp rendelkezik), az asztalokat rendezetten, tisztán kell hagyni. Szemét sem az asztalon, sem a földön nem maradhat.
A gépteremben elhelyezett jelzőberendezések (klíma, tűz- és betörésjelző) műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell a működésükért felelős megbízottaknak.
USER
40
HÁZIREND
A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásnak minden esetben meg kell felelniük a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályoknak és az esztétikai követelményeknek. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem felel meg a balesetvédelmi előírásoknak.
A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata
2.4.
A tanulók a tanműhelyekben, gyakorlati oktatóteremben csak a szakoktató engedélyével tartózkodhatnak. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt legalább 10 perccel meg kell jelenniük a gyakorlati oktatás helyszínén. Az öltözőben értéktárgyakat nem hagyhatnak, azokat a szakoktatóknak megőrzésre át kell adniuk. A tanulóknak a gyakorlati foglalkozáson a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkaruhában, a gyakorlati oktatásra alkalmas állapontban kell megjelenniük. A különböző ékszerek viselése, a hajviselet a szakmai szabályok vagy a szakoktató utasításai alapján korlátozható. A tanuló a gyakorlati foglalkozások során az eszközökkel, gépekkel, szerszámokkal különös gondosággal köteles eljárni, vigyáznia kell mások éssaját testi épségére, a rábízott berendezésekre, eszközökre. Az anyagokkal takarékosan, kellő gondossággal köteles gazdálkodni. Bármilyen rendellenességet, balesetet azonnal jelentenie kell a gyakorlati oktatónak, és mindent meg kell tennie a veszélyhelyzet elhárításáért. A foglalkozások végén a munkahelyét rendben és tisztán hagyja el.
A tornaterem használati rendje
2.5.
A tornatermek tanítási időben és
tanítási időn kívül csak a testnevelő tanárok engedélyével és
felügyeletével használhatók, kivételt képeznek ez alól a hivatalos bérlők.E fejezet alkalmazásában testnevelő tanár alatt a testnevelés szaktárgyi órát tartó helyettesítő pedagógus, továbbá a sport szakoktató is értendő. A tanulók kötelesek a felszerelésüket, még alkalmankénti felmentés kérése esetén is magukkal hozni. A felmentett tanuló a testnevelő tanár által kijelölt helyen tartózkodik az óra teljes időtartama alatt, amennyiben ezt nem tartja be, igazolatlan a mulasztása. Az állandó felmentett, a részlegesen felmentett, a gyógytornára utalt tanulók felmentésükről az iskolaorvosi igazolást szeptember végéig átadják a testnevelő tanárnak. Esetenkénti felmentést a testnevelő tanár adhat szülői írásbeli kérésre vagy az iskolaorvos javaslata alapján. Az állandó felmentéssel rendelkező tanulóknak nem kell jelen lenniük az órákon, ha az a tanítási nap első vagy az utolsó órája. A testnevelési órára érkező tanulók megvárják, amíg az előző osztály elhagyja az öltözőket, csak ezután vonulhatnak be, majd a becsöngetésig az öltözőben fegyelmezetten viselkedve várják a tanárt. A óra végén az öltöző elhagyásakor lekapcsolják a villanyokat, és kulcsra zárják annak ajtaját.
USER
41
HÁZIREND
Pénzt és értéktárgyat a tanulók nem hagyhatnak az öltözőben. Ezek elzárásáról az óra előtti szünetben a testnevelő tanár gondoskodik, míg az öltözők és zuhanyozók rendjéért, tisztaságáért a tanulók felelősek. A tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk a baleset- és munkavédelmi előírásokat. Tanórai baleset esetén, a tanuló azonnal jelezze sérülését testnevelőjének.
Az ebédlő használatának rendje
2.6.
Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfében az óraközi szünetekben és tanítás nélküli időben (pl.: a tanulónak nincs órarend szerint órája) vásárolhatnak a tanulók. Ebédelni: 12.00 órától 14.30 óráig lehet szünetben vagy tanítás után.A konyhába kizárólag az ott dolgozók léphetnek be. Az ebédlőt, az ebédidő kivételével zárva kell tartani. Az ebédlőt a tanulók a nyitvatartás alatt vehetik igénybe. Étkezés előtt – az egészségvédelem érdekében – ajánlott a kézmosás. Az étkezési jegyet át kell adni a konyha dolgozójának. Az ebédlőben önkiszolgálás van, a tanulók türelmesen álljanak sorban és legyenek udvariasak. Az étkezés befejezése után a tálcát, tányérokat, evőeszközöket a kijelölt helyen kell beadni. Mindenkinek be kell tartani a kulturált étkezés szabályait, vigyáznia kell az asztal és az étkező tisztaságára, rendjére.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
2.7.
Az iskolában heti két alkalommal orvos, a hét minden napján pedig védőnő rendel. A rendelések az orvosi szoba ajtaján kifüggesztett rendelési időben vehetők igénybe. A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint, fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnök értesíti. A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról, míg az iskolai gyakorlati oktatás idején ezt a feladatot az iskolaorvos látja el. A vizsgálatokon való részvétel kötelező, a hiányzók a pótlásról egyénileg kötelesek gondoskodni.
2.8.
Az iskolai könyvtár használati rendje
A könyvtárat az intézmény dolgozói és tanulói vehetik igénybe.
A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti.
A könyvtári tagság megújítása tanévenként szükséges.
Az esetleges adatmegváltoztatás bejelentését a könyvtárhasználó köteles a változás után maximum 15 nappal írásos formában bejelenteni a könyvtáros részére.
USER
A könyvtár használata ingyenes.
42
HÁZIREND
A könyvtári állomány nagyobbik hányada kölcsönözhető, illetve részben kölcsönözhető, kisebbik része csak az olvasóteremben használható.
A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg a könyvtár Működési Szabályzata alapján.
A dokumentumok kölcsönzési időtartama: 14 nap.
A részben kölcsönözhető dokumentumok esetén a kölcsönzési időt minden esetben a könyvtáros és az olvasó megállapodása határozza meg.
Ha a tanuló a könyvtár állományába tartozó könyvet elveszíti vagy megrongálja, köteles hasonló példányról gondoskodni, illetve kártérítést fizetni.
Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.
A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.
A könyvtár minden tanítási napon 10 h-tól 15 h-ig tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára.
Tanítási szünetben a könyvtár zárva tart.
USER
43
HÁZIREND
3. sz. melléklet
3. AZ ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT RENDJE
Az összefüggő szakmai gyakorlat a szakképző évfolyamokon a tanterv szerves részét képezi, ezért teljesítése kötelező.
Az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartamát az egyes szakmák képzési programja tartalmazza.
A gyakorlóhely megfelelőségét a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a gyakorlati oktatás vezetője ellenőrzi. Ezekkel a gyakorlóhelyekkel az iskola együttműködési megállapodást köt.
Az összefüggő szakmai gyakorlat a tanév utolsó tanítási napja után a megállapodásban rögzített napon kezdhető meg.
Az összefüggő szakmai gyakorlat első napján a tanuló köteles megfelelő felszereléssel megjelenni a gyakorlóhelyen. A felszerelésbe tartozik a tanuló munkaruhája, amelyet az iskola biztosít, zárt, munkavégzésre alkalmas cipő, a tanulói munkanapló, illetve az iskola által kiadott szempontsor a nyári szakmai gyakorlaton végzendő feladatokról.
Az első gyakorlati napon a tanuló munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatáson vesz részt, e nélkül munkavégzésre nem kötelezhető.
A tanuló munkáját felügyelettel, ellenőrzéssel megbízott szakember irányítása mellett végzi.
A tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama alatt megilletik a pihenőidőre, szociális ellátásra vonatkozó juttatások, amelyeket a szakképzési törvény rögzít.
Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló által okozott anyagi károkért, személyi sérülésekért a tanuló felel.
Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a diák csak szakmájához kapcsolódó feladattal bízható meg.
Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló köteles legjobb tudása szerint elvégezni a rá bízott feladatokat, a munka elvégzését az irányító szakembernek minden esetben jelentenie kell.
A tanuló a gyakorlóhelyen köteles az ott érvényes viselkedési, munkavégzési normákhoz igazodni, ha azok jogszabályi előírásokba nem ütköznek.
A tanuló a gyakorlóhelyen igazodik az ott érvényes munkaidő beosztáshoz, de napi munkavégzése nem haladhatja meg a 8 órát. A tanuló munkavégzésre csak 6 és 22 óra között kötelezhető.
A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatról legfeljebb az órák 20%-át hiányozhatja, hiányzását a gyakorlóhelyen kell igazolnia. Minden további hiányzási napot a gyakorlat meghosszabbításával lehet és kell pótolnia.
USER
44
HÁZIREND
A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlat alatt az elvégzett munkáról munkanaplót vezet, ezt naponta ellenőrizteti az őt irányító szakemberrel.
Az összefüggő szakmai gyakorlat alatt a tanuló foglalkoztatását, munkakörülményeit, a foglalkoztatás jogszerűségét a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara szakembere ellenőrizheti.
A tanuló, az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után az iskolától kapott értékelő lapot a gyakorlóhelyen kitölteti. Ebben a gyakorlóhely érdemjeggyel és szövegesen értékeli a tanuló munkáját.
A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatát értékelő lapot – a munkanaplójával együtt – augusztus 20-ig köteles eljuttatni az iskola gyakorlati-oktatásvezetőjéhez. Ezek együttesen bizonyítják a gyakorlat megfelelő szintű elvégzését, mely a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele is.
Az összefüggő gyakorlat teljesítését az osztályfőnökök a tanuló bizonyítványába és törzslapjára felvezetik.
Amennyiben a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlatot teljesítette ugyan, de a tanév követelményeit nem, és ezért évismétléssel folytathatja tanulmányait, az ismétlő évben újra részt kell vennie az összefüggő szakmai gyakorlaton.
A tanuló az összefüggő szakmai gyakorlat alatt magatartásával és munkamoráljával öregbítse az iskola hírnevét, munkáját úgy végezze, hogy az, a gyakorlatot biztosító vállalkozásnak is hasznos legyen.
USER
45
HÁZIREND
4. sz. melléklet
4. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ EGYEZTETŐ FÓRUMOK NYILATKOZATAI 4.1.
Diákönkormányzat nyilatkozata
A házirendet az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. diákönkormányzat vezetője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)
4.2.
Iskolaszék nyilatkozata
A házirendet az iskolaszékszék......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen házirend felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. iskolaszék képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)
USER
46
HÁZIREND
4.3.
A nevelőtestület nyilatkozata
A házirendet az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta.
Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők aláírása.)
USER
47
HÁZIREND
FÜGGELÉK Jogszabályi háttér
2013. CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról
328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól
USER
48
