A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 26. DÖK Iskolaszék Szülői Szervezet véleményezte:
Pedagógiai Program
2013. március 25-26. Fenntartó egyetértést gyakorol: 2013. …………………….. Az igazgató jóváhagyta: 2013. …………………….. Hatályba lép: A 2013/2014. tanévtől 2013. szeptember 1.
OM: 031221
KLIK:082009
Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerület Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola
2013
0
BRASSAI SÁMUEL GIMNÁZIUM ÉS MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM azonosítója:
Intézményvezető:
031221
……………………….……………………… neve Tirpák Zsolt Legitimációs eljárás
…………/2013. (….) határozatszámon elfogadta:
Véleménynyilvánítók:
……………………………………………………………
……………………………………………………………
Szalmáné Kozák Valéria nevelőtestület nevében
szülői közösség nevében
…………………………………………………………… ……………………………………………………………
Szentei Zsolt iskolaszék nevében
Szabó Istvánné nevelőtestület nevében
…………………………………………………………… diákönkormányzat nevében …………/2013. (….) határozatszámon jóváhagyta:
Egyetértését kinyilvánító:
…………………………………………………………… intézményvezető aláírás
…………………………………………………………… fenntartó nevében
Ph Dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.brassai.hu, illetve az iskola könyvtára és az iskola titkársága Verziószám: 1/2013.
Érvényes: A kihirdetés napjától 2013. szeptember 1. visszavonásig
Készült: 5 eredeti példány
1
1. Tartalomjegyzék 1.
Tartalomjegyzék ................................................................................................................................... 2
2.
Bevezetés............................................................................................................................................ 14 2.1.
3.
Az iskola jogi státusza ................................................................................................................. 14
2.1.1.
Az iskola neve ..................................................................................................................... 14
2.1.2.
Az iskola jogállása ............................................................................................................... 14
2.1.3.
A vezető kinevezésének rendje .......................................................................................... 14
2.1.4.
A fenntartó és a felügyeleti szerv ....................................................................................... 14
2.1.5.
Működtető.......................................................................................................................... 14
2.1.6.
Gazdálkodási mód .............................................................................................................. 15
2.1.7.
A feladatellátást szolgáló vagyon (telephely) ..................................................................... 15
2.1.8.
Vagyon feletti rendelkezés ................................................................................................. 15
2.2.
Praeambulum ............................................................................................................................. 15
2.3.
Küldetésnyilatkozat .................................................................................................................... 15
2.4.
Pedagógiai alapelvek, értékek .................................................................................................... 16
2.5.
Jogszabályi háttér ....................................................................................................................... 16
2.6.
Az iskola rövid története ............................................................................................................ 17
2.7.
A névadó, Brassai Sámuel élete és példája ................................................................................ 18
Helyzetelemzés................................................................................................................................... 19 3.1.
A tanulókra vonatkozó adatok ................................................................................................... 19
3.1.1.
Létszámadatok.................................................................................................................... 19
3.1.2.
Nemek szerinti megoszlás .................................................................................................. 20
3.1.3.
Lakhely szerinti megoszlás ................................................................................................. 22
3.1.4.
Szülői háttér........................................................................................................................ 23
3.1.4.1.
Gimnáziumi tanulók körében ..................................................................................... 23
3.1.4.2.
Szakközép iskolai tanulók körében ............................................................................. 23
3.1.5.
3.2.
Tanulói motiváció ............................................................................................................... 24
3.1.5.1.
Gimnáziumi tanulók motivációja ................................................................................ 24
3.1.5.2.
Szakközépiskolai tanulók motivációja ........................................................................ 24
A pedagógusokra vonatkozó mutatók ....................................................................................... 24
3.2.1.
Pedagógus létszám ............................................................................................................. 24
3.2.2.
Pedagógusok nemek szerinti aránya .................................................................................. 25
3.2.3.
Pedagógusok végzettsége, képzettsége ............................................................................. 25
2
3.3.
A pedagógiai munkát közvetlenül segítők .................................................................................. 25
3.3.1.
Iskolapszichológus .............................................................................................................. 26
3.3.2.
Szabadidő-szervező ............................................................................................................ 26
3.3.3.
Iskolai könyvtáros ............................................................................................................... 26
3.3.4.
Rendszergazda .................................................................................................................... 26
3.3.5.
Pedagógiai asszisztensek .................................................................................................... 26
3.3.6.
Iskolatitkárok ...................................................................................................................... 26
3.4.
Az intézmény működési feltételei, tárgyi infrastrukturális feltételek ........................................ 26
3.4.1.
Az iskola épületeiről és azok helyiségeiről általában ......................................................... 26
3.4.2.
Az iskola udvara .................................................................................................................. 27
3.4.3.
Tantermek .......................................................................................................................... 27
3.4.4.
Szaktantermek .................................................................................................................... 28
3.4.5.
Sportlétesítmények és kiszolgáló helyiségei ...................................................................... 28
3.4.6.
Ebédlő, étkezőhelyiségek ................................................................................................... 28
3.4.7.
Orvosi rendelők .................................................................................................................. 28
3.4.7.1.
Gyermekorvosi rendelő .............................................................................................. 28
3.4.7.2.
Fogorvosi rendelő ....................................................................................................... 29
3.4.8.
Műhelyek, laboratóriumok................................................................................................. 29
3.4.8.1. 3.4.9. 3.5. 4.
Szállítmányozói ügyintézői tanirodák ......................................................................... 29
Irodák.................................................................................................................................. 29
Az iskola társadalmi környezete és kapcsolatai ......................................................................... 30
Az iskola nevelési programja .............................................................................................................. 30 4.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................... 30
4.1.1.
Az iskola pedagógiai alapelvei ............................................................................................ 30
4.1.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei .................................. 31
4.2.
Az intézmény kiemelt célkitűzései ............................................................................................. 32
4.2.1.
Kiemelt általános céljaink ................................................................................................... 32
4.2.2.
A bemenetre irányuló célok ............................................................................................... 37
4.2.3.
A folyamatra irányuló célok................................................................................................ 39
4.2.4.
A kimenetre irányuló célok................................................................................................. 41
4.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák ................................................................................................................................... 43 4.3.1.
A tanórai foglalkozás .......................................................................................................... 43
4.3.2.
A tanórán kívüli tevékenységek.......................................................................................... 44
3
4.3.2.1.
A hagyományőrző tevékenységek ............................................................................. 44
4.3.2.1.1. A névadó emlékének ápolása .................................................................................. 44 4.3.2.1.2. Iskolai nagy rendezvények...................................................................................... 44 4.3.2.1.3. Nemzeti ünnepek és emléknapok ........................................................................... 44 4.3.2.1.4. Brassai-hét ............................................................................................................... 45 4.3.2.1.5. Elsősavató ................................................................................................................ 45 4.3.2.1.6. Karácsony előtti rendezvényeink ............................................................................ 45 4.3.2.1.7. Farsang .................................................................................................................... 45 4.3.2.1.8. Fizikus napok ........................................................................................................... 45 4.3.2.1.9. Tavaszköszöntő diáknapok ...................................................................................... 45 4.3.2.1.10. Nyílt napok ............................................................................................................ 46 4.3.2.1.11. Pedagógusnap ....................................................................................................... 46
4.4.
4.3.2.2.
Tanulmányi-, kulturális- és szakmai versenyek, házi bajnokságok ............................ 46
4.3.2.3.
Szakkörök.................................................................................................................... 47
4.3.2.4.
Iskolai könyvtári foglalkozások ................................................................................... 47
4.3.2.5.
Iskolai sportkörök ....................................................................................................... 47
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok....................................................... 48
4.4.1.
Az iskola egészségfejlesztési célja ...................................................................................... 48
4.4.2.
Rövid távú célok ................................................................................................................. 49
4.4.3.
Hosszú távú céljaink ........................................................................................................... 49
4.4.4.
A fenti célok megvalósulását mérhető eredményekkel szeretnénk megmutatni: ............ 49
4.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 49 4.6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai................................................................................. 53
4.7.
Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai .............................................. 54
4.8.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ...... 56
4.8.1.
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ........................................................................... 56
4.8.1.1.
Alapelvek az SNI-s tanulók iskolai fejlesztőprogramjához ......................................... 57
4.8.1.2.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai ........................................................................... 57
4.8.1.3.
Részképességi zavarok korrigálása ............................................................................. 58
4.8.1.4.
A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei, a megvalósítás színterei............ 58
4.8.1.5.
A célok és feladatok megvalósulásának ütemezése, visszacsatolás, ellenőrzés ........ 59
4.8.2.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek ................................... 60
4.8.2.1.
A mentesített tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: ............................... 60
4
4.8.2.2. 4.8.3.
A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: ........................................ 61
Kiemelten tehetséges tanuló.............................................................................................. 61
4.8.3.1.
Tevékenységünk az alábbi területekre tagolható: ..................................................... 62
4.8.3.2.
Konkrét tevékenységformák: ..................................................................................... 63
4.8.4.
Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ...................................... 64
4.8.4.1.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................... 64
4.8.4.2.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................ 66
4.9.
A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban ........................... 68
4.9.1.
Intézményi vezetői értekezlet ............................................................................................ 68
4.9.2.
Iskolaszék ............................................................................................................................ 69
4.9.3.
DÖK ..................................................................................................................................... 69
4.9.4.
DÖK Közgyűlés ................................................................................................................... 69
4.9.5.
Személyes konzultáció ........................................................................................................ 69
4.10.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................. 69
4.10.1.
A szülő, a tanuló és az iskola kapcsolatát meghatározó jogszabályi előírások .................. 69
4.10.2.
Az iskola feladata ................................................................................................................ 69
4.10.3.
A szülő joga ......................................................................................................................... 70
4.10.4.
A szülő kötelessége ............................................................................................................ 70
4.10.5.
A szülő, a tanuló és az iskola első találkozási pontja .......................................................... 70
4.10.6.
Közvetlen információcsere ................................................................................................. 71
4.10.6.1.
Szülői értekezletek: .................................................................................................... 71
4.10.6.2.
Fogadóórák: ................................................................................................................ 71
4.10.6.3.
A telefon, e-mail ......................................................................................................... 71
4.10.7.
Közvetett információcsere ................................................................................................. 72
4.10.7.1.
Ellenőrző könyv .......................................................................................................... 72
4.10.7.2.
E-napló tájékoztatási felülete ..................................................................................... 72
4.10.7.3.
A szülői elégedettségi mérés, interjú ......................................................................... 72
4.10.8.
A szülői szervezett .............................................................................................................. 73
4.10.9.
Iskolaszék ............................................................................................................................ 73
4.10.10.
Kollégium ........................................................................................................................ 73
4.10.11.
Titoktartás ...................................................................................................................... 74
4.11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei ............................................................................................................................. 74 4.11.1.
A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat célja és hatálya...................................................... 74
5
4.11.2.
Az értékelés rendje ............................................................................................................. 74
4.11.3.
A vizsgatárgyak részei és követelményei ........................................................................... 75
4.12. A felvétel és az átvétel, az iskolaváltás helyi szabályai, valamint a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései ......................................................................... 75 4.13.
A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................................... 75
4.14.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................... 76
4.14.1.
Bevezetés............................................................................................................................ 76
4.14.2.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek bevezetésének célja: ............................................. 76
4.14.3.
Képességfejlesztés .............................................................................................................. 77
4.14.4.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanterve, tematikája .............................................. 77
4.14.5.
Tevékenységi formák.......................................................................................................... 79
4.14.5.1. Tanítási óra ............................................................................................................... 80 4.14.5.2. Tanórán kívüli foglalkozás ........................................................................................ 80 4.14.5.3. Iskolai rendezvények ................................................................................................ 80 4.14.6. 4.15.
Összegzés........................................................................................................................ 80
Teljes körű egészségfejlesztési program ................................................................................ 80
4.15.1.
Helyzetelemzés:.................................................................................................................. 81
4.15.2.
Alapelveink: ........................................................................................................................ 81
4.15.3.
Célok: .................................................................................................................................. 81
4.15.4.
Célok, feladatok, sikerkritériumok: .................................................................................... 82
4.15.5.
Módszerek, színterek: ........................................................................................................ 82
4.15.5.1.
Módszerek .................................................................................................................. 82
4.15.5.2.
Színterek: .................................................................................................................... 83
4.15.5.2.1. Tanórai keretek ..................................................................................................... 83 4.15.5.2.2. Tanórán kívüli tevékenységek: .............................................................................. 83 4.15.6.
Kapcsolatok: ....................................................................................................................... 83
4.15.6.1.
Belső kapcsolatok: ...................................................................................................... 83
4.15.6.2.
Külső kapcsolatok: ...................................................................................................... 84
4.15.7.
Értékelés: ............................................................................................................................ 84
4.15.8.
Drogstratégia ...................................................................................................................... 84
4.15.8.1.
Helyzetkép .................................................................................................................. 84
4.15.8.1.1. Szülők .................................................................................................................... 84 4.15.8.1.2. Tanárok.................................................................................................................. 84 4.15.8.2.
Célcsoport................................................................................................................... 85
6
4.15.8.2.1. Diákok .................................................................................................................... 85 4.15.8.2.2. Szülők .................................................................................................................... 85 4.15.8.3.
Célok ........................................................................................................................... 85
4.15.8.4.
Színterek, módszerek ................................................................................................. 85
4.15.8.4.1. Tanórákon ............................................................................................................. 86 4.15.8.4.2. Tanórán kívül ......................................................................................................... 86 4.15.8.5. 4.16.
Az iskola környezeti nevelési programja ................................................................................ 86
4.17.
Fogyasztóvédelem az oktatás-nevelés folyamatában ............................................................ 92
4.17.1.
Miért fontos a fogyasztói oktatás....................................................................................... 92
4.17.2.
A XXI. századi fogyasztó jellemzése .................................................................................... 92
4.17.3.
Egyéni és társadalmi hasznok ............................................................................................. 92
4.17.4.
Mi teszti erőssé a fogyasztókat .......................................................................................... 92
4.17.5.
A fogyasztói oktatás ........................................................................................................... 93
4.18. 5.
Értékelés ..................................................................................................................... 86
Eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................ 93
Az iskola helyi tanterve..................................................................................................................... 102 5.1.
A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................... 102
5.1.1.
Gimnáziumi osztályok 9-12. évfolyam, az „a”, „b”, „c” jelű osztályok ............................. 103
5.1.2.
Szakközépiskolai osztály (9-12. évfolyam), a „d” jelű osztály........................................... 104
5.1.3.
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: ......................................................... 104
5.2.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások .............. 105
5.2.1. Általános profilú gimnáziumi osztályban („a” jelű osztály)/ 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül/ ........................................................................................ 105 Szabadon tervezhető órakeret............................................................................................................... 105 Rendelkezésre álló órakeret .................................................................................................................. 105 Időkeret ................................................................................................................................................... 106 5.2.1.1. Általános profilú gimnáziumi osztály („a” jelű osztály) a 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben.................................................................................................................................. 106 5.2.2. Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban ( a „b” jelű osztály)/2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül ............................................................. 107 Szabadon tervezhető órakeret........................................................................................................... 108 Rendelkezésre álló órakeret .............................................................................................................. 108 Időkeret .................................................................................................................................................. 108 5.2.2.1. Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban („b” jelű osztály) 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben ........................................................................................ 108
7
5.2.3. Informatika emelt óraszámú osztályokban ( a „c” jelű osztály)/ 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül.......................................................................................... 110 Szabadon tervezhető órakeret........................................................................................................... 110 Rendelkezésre álló órakeret .............................................................................................................. 110 Időkeret .................................................................................................................................................. 110 5.2.3.1. Informatika emelt óraszámú osztályokban („c” jelű osztály) 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben..................................................................................................................... 111 5.2.4. Gépész szakközépiskolai osztály ( a „d” jelű osztály)/2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben kerül bevezetésre ........................................................................................................ 112 Szabadon tervezhető órakeret ......................................................................................................... 113 Rendelkezésre álló órakeret ............................................................................................................. 113 Időkeret .................................................................................................................................................. 113 5.2.4.1. Reál profilú gimnáziumi osztály („d” jelű osztály) 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben.................................................................................................................................. 114 5.3. A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga az ehhez szükséges kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma ............................................................ 115 5.3.1.
Az általános profilú gimnáziumi osztályban kötelezően választható ............................... 115
5.3.1.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben . 115
5.3.1.1.1. Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 115 5.3.1.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től .................................... 116
5.3.1.2.1. Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 116 5.3.2.
Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban .................................................... 117
5.3.2.1.
Közép szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től .................................... 117
5.3.2.1.1. Közép szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 117 5.3.2.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től .................................... 118
5.3.2.2.1. Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 118 5.3.3.
Informatika emelt óraszámú gimnáziumi osztályban ...................................................... 118
5.3.3.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től..................................... 118
5.3.3.1.1. Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 119 5.3.3.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től .................................... 119
5.3.3.2.1. Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 120 5.3.4.
Gépész szakközépiskolai osztály ....................................................................................... 120
5.3.4.1.
Közép szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től ............................... 120
8
5.3.4.1.1. Közép szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 121 5.3.4.2.
Emelt szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től ................................ 121
5.3.4.2.1. Emelt szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben 121 5.4. Tankönyv, taneszköz kiválasztási elvei figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ..................................................................................... 122 5.5.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 123
5.5.1.
Fejlesztési területek.......................................................................................................... 123
5.5.1.1.
Erkölcsi nevelés ........................................................................................................ 123
5.5.1.2.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .......................................................................... 124
5.5.1.3.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés ................................................................ 124
5.5.1.4.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................................ 124
5.5.1.5.
Családi életre nevelés ............................................................................................... 124
5.5.1.6.
A testi és lelki egészségre nevelés ............................................................................ 124
5.5.1.7.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ............................................................... 124
5.5.1.8.
Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................... 124
5.5.1.9.
Pályaorientáció ......................................................................................................... 125
5.5.1.10.
Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................. 125
5.5.1.11.
Médiatudatosságra nevelés ..................................................................................... 125
5.5.1.12.
A tanulás tanítása ..................................................................................................... 125
5.5.2.
Kulcs kompetenciák .......................................................................................................... 125
5.5.2.1.
Anyanyelvi kommunikáció........................................................................................ 125
5.5.2.2.
Idegen nyelvi kommunikáció .................................................................................... 125
5.5.2.3.
Matematika kompetencia ........................................................................................ 126
5.5.2.4.
Természettudományos és technikai kompetencia ................................................... 126
5.5.2.5.
Digitális kompetencia ............................................................................................... 126
5.5.2.6.
Szociális és állampolgári kompetenciák ................................................................... 126
5.5.2.7.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .............................................. 126
5.5.2.8.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.............................................. 126
5.5.2.9.
A hatékony önálló tanulás ........................................................................................ 126
5.6.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai........................... 127
5.7.
Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek..................................................................... 127
5.8.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem .................................. 128
9
5.9.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 131
5.10. 5.10.1.
A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................................ 131 A csoportbontás szervezésének elvei ............................................................................... 131
5.10.1.1.
Csoportbontás a gimnáziumi osztályokban a közismereti tantárgyak területén ..... 132
5.10.1.2.
Csoportbontás a szakközépiskolai osztályokban a közismereti tantárgyak területén 132
5.10.1.3.
Csoportbontás a szakközépiskolai osztályokban a szakmai tantárgyak területén ... 132
5.10.2. 5.11.
Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................................... 132 A mindennapos testnevelés ................................................................................................. 132
5.11.1.
Pedagógiai módszertani kapcsolódási pontok ................................................................. 133
5.11.2.
Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások .................................................................. 133
5.11.3.
Tantervi testnevelési órák ................................................................................................ 133
5.11.4.
A mindennapos testnevelés programja ........................................................................... 134
5.11.5. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok ...................................................................................................................................... 134 5.11.6.
A program személyi és tárgyi feltételei ............................................................................ 134
5.11.6.1.
Tárgyi feltételek: ....................................................................................................... 134
5.11.6.2.
Személyi feltételek: .................................................................................................. 134
5.11.7.
Várható eredmények ........................................................................................................ 134
5.11.8.
Értékelés ........................................................................................................................... 135
5.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ......................................................................................................... 135 5.13.
Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok .................................................................. 136
5.14.
A közép szintű érettségi témakörei ...................................................................................... 136
5.15.
A tanulók értékelése............................................................................................................. 136
5.15.1.
A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése..................................... 136
5.15.1.1.
Az értékelés .............................................................................................................. 136
5.15.1.2.
Elvárások a pedagógussal szemben: ........................................................................ 136
5.15.1.3.
Tényezők az értékelés folyamatában: ...................................................................... 137
5.15.1.4.
A tanulók értékelésének helyi rendszere: ................................................................ 138
5.15.1.5.
Értékelési funkciók: .................................................................................................. 138
5.15.1.6.
Az ellenőrzés és értékelés formái: ............................................................................ 139
5.15.1.7.
Az ellenőrzés célja: ................................................................................................... 139
5.15.1.8.
A szóbeli értékelés módja:........................................................................................ 139
10
5.15.1.9.
Írásbeli munka ellenőrzés-értékelés:........................................................................ 140
5.15.1.9.1. Az írásbeli beszámoltatások formái: ................................................................... 140 5.15.1.9.2. Az írásbelik értékelése:........................................................................................ 141 5.15.1.10. Összegzés: ................................................................................................................ 141 5.15.2.
A beszámoltatás követelményei és formái ...................................................................... 142
5.15.3.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei ......................................................................... 142
5.15.4.
A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................ 144
5.15.4.1.
A magatartást minősítő osztályzat tartalma: ........................................................... 144
5.15.4.2.
A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma .............................................................. 145
5.15.5.
6.
7.
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............. 146
5.15.5.1.
HUNGAROFIT: ........................................................................................................... 146
5.15.5.2.
Értékelés a Hungarofit táblázata alapján: ................................................................ 147
5.15.5.3.
Minősítő kategóriák:................................................................................................. 147
5.15.5.4.
KONDICIONÁLÓ TERMI FELMÉRÉSEK: ...................................................................... 148
5.15.5.5.
A TANULÓK SPORTÁGI TECHNIKAI-TAKTIKAI TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE .................. 148
5.15.5.6.
ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................ 149
5.16.
A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .................................................. 150
5.17.
A pedagógiai program megvalósulásának feltételei ............................................................ 150
5.18.
Az iskolai élet és munkarendje ............................................................................................. 150
Az iskola szakmai programja ............................................................................................................ 150 6.1.
Bevezető az iskola szakmai programjához ............................................................................... 150
6.2.
Az iskolai szakképzés szervezésének törvényi háttere ............................................................. 151
6.3.
A szakképzés keretei................................................................................................................. 151
6.4.
A szakképzés szervezése, színterei és megvalósulásának folyamata ....................................... 152
6.5.
Az iskolában folyó szakképzés általános elveinek és céljainak meghatározása ....................... 153
6.6.
Intézményünkben folytatott szakképzés.................................................................................. 157
6.7.
Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, beszámítás a szakmai képzés szempontjából ............ 157
6.8.
A magasabb szakképző évfolyamra lépés feltételei ................................................................. 158
6.9.
A szakképzési vizsgarendszer ................................................................................................... 159
6.10.
Helyi szakmai tantárgyi programok ...................................................................................... 160
6.11.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés .................................................................................. 161
Záró rendelkezések........................................................................................................................... 161 7.1.
A pedagógiai program érvényességi ideje ............................................................................... 161
7.2.
A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése, illetve felülvizsgálata, módosítása ................ 162
11
7.3.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozása ......................................................................... 162
7.4.
A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása ........................................ 162
8.
Tantárgyankénti helyi tanterv közismeret ....................................................................................... 167 8.1.
1. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom .............................................................................. 167
8.2.
2. sz. melléklet: Matematika .................................................................................................... 167
8.3.
3. sz. melléklet: Történelem ..................................................................................................... 167
8.4.
4. sz. melléklet: Angol nyelv ..................................................................................................... 167
8.5.
5. sz. melléklet: Német nyelv ................................................................................................... 167
8.6.
6. sz. melléklet: Orosz nyelv ..................................................................................................... 167
8.7.
7. sz. melléklet: Biológia ........................................................................................................... 167
8.8.
8. sz. melléklet: Fizika ............................................................................................................... 167
8.9.
9. sz. melléklet: Földrajz ........................................................................................................... 167
8.10.
10. sz. melléklet: Informatika ............................................................................................... 167
8.11.
11. sz. melléklet: Testnevelés és sport ................................................................................. 167
8.12.
12. sz. melléklet: Etika .......................................................................................................... 167
8.13.
13. sz. melléklet: Kémia ........................................................................................................ 167
8.14.
14. sz. melléklet: Mozgókép és médiaismeret ..................................................................... 167
8.15.
15. sz. melléklet: Ének-zene ................................................................................................. 167
8.16.
16. sz. melléklet: Tánc és dráma .......................................................................................... 167
8.17.
17. sz. melléklet: Rajz és vizuális kultúra .............................................................................. 167
8.18.
18. sz. melléklet: Művészetek .............................................................................................. 167
8.19.
19. sz. melléklet: Osztályfőnöki ............................................................................................ 167
8.20.
20. sz. melléklet: Életvitel és gyakorlat ................................................................................ 167
8.21.
21. sz. melléklet: Katonai alapismeretek .............................................................................. 167
9.
Szakközépiskolai helyi tanterv .......................................................................................................... 167 9.1.
10.
Gépész szakközépiskolai osztály............................................................................................... 168 Szakképesítésenkénti tanterv....................................................................................................... 168
10.1.
1. sz. melléklet: Autószerelő................................................................................................. 168
10.2.
2. sz. melléklet: Autóelektronikai műszerész ....................................................................... 168
10.3.
3. sz. melléklet: Mechatronikai technikus ............................................................................ 168
10.4.
4. sz. melléklet: Szállítmányozói ügyintéző .......................................................................... 168
10.5.
5. sz. melléklet: Telekommunikációs informatikus .............................................................. 168
10.6.
6. sz. melléklet: Autótechnikus............................................................................................. 168
10.7.
7. sz. melléklet: CAD-CAM informatikus............................................................................... 168
12
10.8.
8. sz. melléklet: Műszaki informatikus ................................................................................. 168
13
2. Bevezetés
2.1.
Az iskola jogi státusza
2.1.1. Az iskola neve 14 Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola.
2.1.2. Az iskola jogállása A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 2013. január 1-től a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egysége.
2.1.3. A vezető kinevezésének rendje A vezető megbízásáról a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ elnökének előterjesztésére az oktatásért felelős miniszter dönt. A vezetői megbízás határozott idejű öt éves megbízás.
2.1.4. A fenntartó és a felügyeleti szerv Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ. Az Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületéhez tartozik.
2.1.5. Működtető
Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ. Az Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületéhez tartozik.
2.1.6. Gazdálkodási mód A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodási jogkörrel nem rendelkezik.
2.1.7. A feladatellátást szolgáló vagyon (telephely) 15 6170 hrsz. Debrecen, Víztorony u. 3. szám alatti ingatlan, illetve 5925 hrsz. Debrecen, Gáborjáni Sz. K. u. 4. szám alatti ingatlan.
2.1.8. Vagyon feletti rendelkezés Az intézményi vagyon tulajdonosa Debrecen Megyei Jogú Város, a vagyon felett üzemeltetési jogot gyakorol a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ.
2.2.
Praeambulum
A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola pedagógiai munkájának alapdokumentuma a Pedagógiai Program. Az első Pedagógiai Programunkat 1998-ban alkottuk meg. Azóta 15 év telt el. 15 év alatt változtak a társadalmi viszonyok, a társadalmi elvárások és jelentős mértékben változott a jogszabályi környezet. Jelen Pedagógiai Program megalkotásának felhatalmazása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben van megfogalmazva. Ugyanakkor van valami, ami nem változott, ez pedig az osztálytermi munka. Mindaz, ami a Pedagógiai Programban megfogalmazásra kerül, az osztályteremben valósul meg. A tanár magára zárja a terem ajtaját és a nevelés-oktatás folyamata ugyanúgy zajlik, mint 5, 10, 20, vagy éppen 50 éve, persze a hangsúlyok, az értékek, a pedagógus és a tanár személyisége alapvető tényező a sikerességben. Reméljük, hogy a 2013-ban megalkotott Pedagógiai Program időtálló lesz és minél több eleme válik használhatóvá az iskolapadokból kikerült fiatalok életpályája során.
2.3.
Küldetésnyilatkozat
Iskolánk 1968 óta Debrecen Iskolavárosnak értékteremtő közössége. Célunk, hogy az iskolapadokat elsősorban kiváló emberré formált ifjú polgárok hagyják el. Másodsorban fontos a szakmai felkészültség, a műveltség. Olyan tanulók nevelése a cél, akik rendelkeznek a mindig megújulás, újat akarás képességével miközben nem feledkeznek meg a hagyományokról, az állandó értékekről. A sokoldalú, kiegyensúlyozott személyiségformálás, az általános műveltség megalapozása mellett fontosnak tartjuk, hogy használható, versenyképes szaktudást adjunk át a közlekedés, a gépészet, az elektronika és az informatika különböző területein. 16
2.4.
Pedagógiai alapelvek, értékek Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek iránt, de programszerűen nem kapcsolódunk pedagógiai iskolákhoz Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem és biztosítjuk a tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét Szilárd értékrendet az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat igyekszünk nyújtani diákjainknak A nevelést és az oktatást elválaszthatatlan egységként kezeljük A pedagógiai folyamatban a tanulók öntevékenységének kibontakoztatására az önálló megismerő tevékenység kialakítására helyezzük a hangsúlyt, amelynek értelemszerűen a tanár az irányítója A tanár-diák kapcsolatban a két fél egyenrangúsága mellett a pedagógusé a vezető szerep A nevelő munkában kiemelt szerepet kap a tanítványok okos szeretete, a gyermek centrikusság, az empátia, az egyéni bánásmód és tolerancia Tudatosan törekszünk a tanulási esélykülönbségek mérséklésére, a hozott hátrányok csökkentésére A tanulók tudás és képesség szintjéhez rendelt módszerekkel igyekszünk elérni, hogy minden diákunk képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson
2.5.
Jogszabályi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013.(II.28.)EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről
2.6.
Az iskola rövid története
Az 1968-ban ipari szakközépiskolaként alakított iskolánk 1970-ben Landler Jenő nevét „vette fel.” Landler Jenő neve a politika viharában megkopott és 1990 után vállalhatatlanná vált, így merült fel a névváltoztatás igénye. Választásunk egy méltatlanul elfelejtett tudósra, Brassai Sámuelre esett. Úgy véljük, hogy az ő nevelési-oktatási elvei maradandó értékek, felvállalhatók és követhetők. Iskolánk 45 éves története alatt nagy utat tett meg, s az alapítás óta sok változáson ment át, s a változások még napjainkban sem fejeződtek be. Az évek alatt a fenntartói és társadalmi igényeknek megfelelően alakult a tanulói és a tantestületi létszám. Bővült az iskola épülete, újabb épület birtokbavételére került sor és változott az oktatás szerkezete, tartalma. Szakmai képzésünk az alapítástól napjainkig a közlekedés, a gépészet és az elektronika, az informatika különböző területeire tejed ki. 1990-től iskolánk is bekapcsolódott a technikus képzésbe és 1998-tól az un. világbanki „A” és a világbanki „B” programba. Az iskola történetében a 2004-es év mérföldkő volt. Kivezetésre került a hagyományos szakközépiskolai oktatás és iskolánk két nagy szerkezeti egységre bomlott. 9-12. évfolyamon az akkori oktatáspolitikai és társadalmi igényeknek megfelelően gimnáziumi képzés került bevezetésre 4 profilban. Egy általános tantervű, egy idegen nyelvi, egy
17
informatikai és egy reál irányultságú gimnáziumi osztály kialakítására került sor. Ezzel párhuzamosan a 13-15. évfolyam között középiskolai végzettségre és érettségire épülő szakképzés került bevezetésre. 2009-től a szakmai képzésünk bővült az informatikai területtel. A 2008/2009-es tanévtől áttértünk azon OKJ-s képzésekre, ahol a moduláris rendszer és a kompetenciaközpontúság vált meghatározóvá. 2013-tól ismét új fejezet kezdődik az iskola történetében, mert a 9-12. évfolyam között egy osztályban újraindul a szakközépiskolai képzés, ahol a tanulók 4 év alatt magas óraszámban tanulhatnak szakmai tárgyakat és az érettségi vizsgán szakmai érettségit tehetnek, amely érettségi munkakör betöltésére jogosít. Iskolánk kezdettől fogva gazdag lehetőséget kínál a tanulók tanórán kívüli tevékenységéhez. Jól működő, korszerűen felszerelt könyvtárunk mellett a sport és kulturális rendezvények segítik a szabadidő hasznos eltöltését.
2.7.
A névadó, Brassai Sámuel élete és példája
Brassai Sámuel (1797?/ 1800? - 1897) A neves erdélyi polihisztor Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, amelynek később tanára, majd igazgatója lett. Hosszú élete során a természettudomány majd minden ágát művelte, s emellett kiváló irodalmár, esztéta, műkritikus, bölcselő és teológus volt. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a nyelvészetben (a hagyomány szerint 10 nyelvet beszélt), s ma is több tekintetben helytállóak és követendőek a pedagógiai nézetei. Egyik legnagyobb pedagógiai vívmánya a korabeli tanterv modernizálása volt, amellyel a hagyományos latin iskolával szemben a magyar-nyelvűséget vezette be. Külön fontosságot tulajdonított a tanítás módszertani kérdéseinek. Szigorúan fellépett a kizárólag tanári szereplésre épülő tanítás ellen. Hangsúlyozta: az ismeretelsajátítás folyamatában a diákoknak tevőlegesen is részt kell vennie. Módszertani programját az önmagukat folyamatosan képző, becsületes tanárok munkájára alapozta. A tantestület által is elfogadott Brassai elv szerinti: „… ha a tanár csak arra törekszik, hogy az óráit kijárja, a tankönyvet eltanítsa, csak félig teljesíti kötelességét.” Hangsúlyozta: „A jó tanító fő kelléke az ügyesség, a jeladó, vezérlő és ösztönző szerep, minek eredményeképpen a törekvő diák alkotóvá válik.” Tanítványait – akiket „látni és teremteni” akart megtanítani – tisztelte és szerette.
18
Brassai Sámuel sokoldalú műveltsége és munkássága elismeréseként 1865-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes, 1887-ben pedig tiszteletbeli tagja lett. Erdélyben a magyar nyelv és nemzeti öntudat élharcosát tisztelik személyében. Szellemi hagyatéka példája, tanítása számos általánosítható tanulságot nyújthat a ma embere, így a ma diákja és tanára számára is.
3. Helyzetelemzés 19
3.1.
A tanulókra vonatkozó adatok
3.1.1. Létszámadatok Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy általában a gyermek és tanuló létszám csökken. Intézményünkben azonban ellenkező tendencia érvényesül, évről-évre egyre több tanuló népesíti be az iskolát.
1. Tanulói létszám alakulása 1983-2010
20
2. Tanulói létszám alakulása október
Az októberi statisztikai számokból látható, hogy a tanulói létszám 2012. október 1-én elérte a 840 főt, ez örvendetes tény a legfontosabb feladat a tanulói létszám megtartása, mert minden nevelési folyamat és iskolai lét feltétele a tanuló.
3.1.2. Nemek szerinti megoszlás
Nemek szerinti megoszlás (okt. stat.) 140
Lány 122
Fiú
120
100
97
93 86
83
80
fő
69
60
52
54
59
54
40
28 21
16
20
0 0
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13. évf.
14. évf.
15. évf.
Nemek szerinti megoszlás
SZAKK.; 44 fő 15%
Lány Fiú
GIMI; 219 fő 40% GIMI; 331 fő 60%
21 SZAKK.; 240 fő 85%
A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola alapításától kezdve hagyományosan egy fiúiskola volt. A 2004-es esztendő hozta el a fordulatot azáltal, hogy a 9-12. évfolyam között szakközépiskola helyett a gimnáziumi képzés került előtérbe, így bár minimálisan még mindig a fiúk alkotják a többséget, de jelentősen nőtt a lányok száma az iskolában. 2012. október 1-jei adatokat figyelembe véve a gimnáziumi tanulók 60 %-a fiú, 40 %-a lány. A gimnáziumi osztályokon belül az általános tantervű és a nyelvi gimnáziumi osztályokban a lányok általában többséget alkotnak, míg az informatikai és reál gimnáziumi osztályokban fiútöbbség tapasztalható. A szakképzés területén (13-15. évfolyamon) a fiúk aránya 85 %-os, a lányok aránya 15 %-os. Látható, hogy itt a fiútöbbség a meghatározó, hiszen iskolánkban elsősorban fiús szakmák működnek, a lányok inkább szállítmányozói és a telekommunikációs szakokra iratkoznak be. De van olyan lány az iskolában, aki autószerelőnek készül.
3.1.3. Lakhely szerinti megoszlás
22
Lakóhely szerinti megoszlás (okt. stat.)
Debreceni 433 fő 52%
Bejáró 361 fő 43%
Kollégista 40 fő 5%
A 2012. októberi statisztikát figyelembe véve intézményünkben minimális többséget alkotnak a debreceni tanulók, és igen magas arányban vannak a vidékről bejáró tanulók. A kollégisták száma évről-évre csökken, az idei évben az összes tanuló 5 %-a csupán kollégista, de megfigyelhető, hogy a bejáró tanulók 20-25 %-a naponta olyan sok időt tölt utazással, hogy szerencsés lenne, ha ők is a kollégiumot választanák. Több idő jutna utazás helyett tanulásra, vagy esetleg iskolai programokon való részvételre. Az iskolai közösségi programok működését nagyban hátráltatja, hogy a tanulók az utazásra való hivatkozással délután rohannak el az intézményből és alig marad olyan tanuló, aki a délutáni programokra itt marad.
3.1.4. Szülői háttér 3.1.4.1.
Gimnáziumi tanulók körében
A gimnáziumi tanulók körében a tanulók szüleinek iskolai végzettségét tekintve az apák 47,2 %-a középfokú szakmunkás-, szakképző végzettséggel rendelkeznek, 27 5-a érettségizett, 13 %-a pedig 8 általános legnagyobb végzettséggel rendelkezik. Az apák 11 %-a diplomás. Ami az édesanyák végzettségét illeti 39 % érettségi vizsgával rendelkezik, 30 % szakmunkás végzettséggel, 12 % 8 általánossal, s az anyák körében 16 %-os a diplomázottak aránya. Sem az apáknál, sem az anyáknál nem jellemző a 8 általánosnál kevesebb végzettség, valamint a tudományos fokozat. Az apák munkakörét vizsgálva 66 % munkában áll és alkalmazott, 16 % önálló vállalkozó és 5 % a munkanélküliek aránya. Az anyák munkakörét elemezve megállapíthatjuk, hogy 66 %-os azoknak az aránya, akik munkában állnak és alkalmazottak, 9 %-os arányt képviselnek a vállalkozó anyák, az édesanyák 6 %-a kisebb gyermekkel otthon van és gyermeket nevel és 12 %-os arányban munkanélküliek az anyukák. A gimnáziumi tanulók 15 %-ának nincs testvére, 50 %-ának 1 testvére van, 27 %-ának 2 testvére és 5 %-ának 3 testvére van. A gimnáziumban tanuló diákok 55 %-a él teljes családban, ahol apa és anya együtt neveli a gyereket. A tanulók 45 %-a nem él teljes családban, a tanulók döntő része édesanyával él és csak 3,39 % azoknak az aránya, akiket apa nevel. 1 % azon tanulók aránya, akik gimnáziumi tanulóként már egyedül élnek a szülőktől távol.
3.1.4.2.
Szakközép iskolai tanulók körében
A szakközépiskolai tanulók szülői hátterét vizsgálva megállapítható, hogy az apák legnagyobb iskolai végzettsége 59 %-os arányban a szakmunkásképző-, szakképző iskolák. Az apák 21 %-a rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és 11 %-uk diplomás. Az anyák legmagasabb végzettségének tekintetében 34 %-ot képvisel a szakmunkás végzettség és az érettségi, az anyák 18 %-a diplomás. Mindkét szülő esetében megállapítható, hogy viszonylag alacsony a csak 8 általános végzettség, az apáknál 6 %-ot, az anyáknál 10 %-ot képvisel, a 8 általánosnál kisebb végzettség nem mutatható ki, ugyanakkor tudományos fokozat sem jellemző a szülői háttérben. Az apák munkakörét vizsgálva megállapítható, hogy 74 % munkában áll, alkalmazott, 12 % önálló vállalkozó és 8 % munkanélküli. Az anyák esetében 71 %-os az alkalmazotti státusz, 4 %-os arányt képvisel az önálló vállalkozói lét, és mintegy 10 %-a az édesanyáknak munkanélküli. A szakképzős tanulók 15 %-a egyke, 54 %-ának 1 testvére, 23 %-ának 2 testvére és 3 %ának 3 testvére van. A tanulók 52 %-a vallja magáról, hogy apa és anya együtt neveli, a többi tanuló nem él teljes családban. A tanulók többség az édesanyával él és mintegy 3 %-ot képvisel azoknak az aránya, akik családtól már távol élnek.
23
3.1.5. Tanulói motiváció 3.1.5.1.
Gimnáziumi tanulók motivációja
A gimnáziumi tanulók 50 %-a naponta egy-két órát tölt iskolán kívüli tanulással, 34 %-a pedig kevesebb, mint 1 órát foglalkozik tanulási tevékenységgel. Ez döbbenetesen kevés, az egyik cél, hogy a tanulókat erősítsük abban a motivációban, mely szerint a tanulással töltött idő az egyik leghasznosabb tevékenység. A tanulók 11 %-a naponta 2 óránál többet tanul és a tanulóknak csupán 4,2 %-a éri el azt az ideálisnak mondható állapotot, hogy naponta 3 óránál többet tanul. A tanulók 52 %-a szokott olvasni kötelező olvasmányon túl, 47 %-a azonban nem. A tanulók 28 %-a maradéktalanul elolvas minden kötelező olvasmányt, 26 %-a csak a kötelező 1/3-át olvassa el és 14 %-a a kötelező olvasmányok közül szinte egyet sem olvasott még el. A motivációs kérdőívek szerint megállapítható, hogy a tanulók számára az osztályzat fontos motivációs erő, továbbá tudatában vannak, hogy a nagyobb tudás biztosítja a továbblépést és a nagyobb ismeret a későbbi érvényesülés egyik fontos eleme. A tanulókra nem jellemző, hogy a rossz felelet után szégyenkeznek, hogy mélyen koncentrálnának a tanulás során, de az sem, hogy kikapnak otthon a rossz jegy miatt. Nagyon érdekes, hogy a társak elismerése után nem szempont a tudás.
3.1.5.2.
Szakközépiskolai tanulók motivációja
A szakképzős tanulók 58 %-a naponta 1 óránál kevesebbet tanul a tanórákon túl. 1-2 órát tanul a szakképzős diákok 38 %-a és 2-3 órát tanul az összes szakképzős diáknak a 2 %-a. Ez nagyon alacsony érték, még akkor is, ha sokan a délutánt munkával töltik, biztosítva a család fenntartását. A tanulók 65 %-a elolvassa a kötelező tananyagot. A motivációs kérdőív szerint megállapítható, hogy a szakképzősök általában azt tanulják meg, ami érdekli őket és ha szükséges, maguktól is utána néznek őket érdeklő kérdéseknek. Nem jellemző már, hogy eredménytelenség esetén otthon megróják őket, s eredmény esetén pedig a szülők nem jutalmaznak. Jellemző továbbá, hogy a tanulásban nem tudnak úgy elmélyülni, hogy kizökkenthetők legyenek.
3.2.
A pedagógusokra vonatkozó mutatók
3.2.1. Pedagógus létszám
24
2012. október 1-jei statisztika szerint intézményünkben 59 pedagógus álláshely van. Ez a korábbi éveknek megfelelő, 2008-ban is 59 álláshely volt, majd 2-vel csökkent az álláshelyek száma, azt követően pedig ismét növekedett a feladathoz mérten. 3.2.2. Pedagógusok nemek szerinti aránya Intézményünkben egy egészségesnek mondható arány működik. A közismeret területén a női pedagógusok vannak többségben, a szakképzés terén pedig a férfi pedagógusok, így intézményi szinten a nemek aránya kiegyenlített, ez a szervezeti kultúra szempontjából fontos. A kiegyenlítettség azonban a tantermekben nem érvényesül. 3.2.3. Pedagógusok végzettsége, képzettsége Valamennyi intézményben dolgozó pedagógus rendelkezik a megfelelő képzettséggel, végzettséggel. Két pedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléga esetében hiányzik a tanári végzettség, de ők a szakképzés területén gyakorlati foglalkozást tartanak.
Végzettség, képzettség, szakképzettség megnevezése
Létszám
Szakvizsgázott pedagógus
19
Közoktatási vezető szakképzettség
7
Mérés értékelési szakértő
2
Tehetséggondozási szakértő
2
Mentálhigiénés szakember
3
Minőségbiztosítási szakértő
1
Pedagógiai szakpszichológus
1
Ifjúsági és családvédelmi szakértő
2
A nevelőtestület tagjai közül 19 fő rendelkezik pedagógus szakvizsgával, akik a legkülönbözőbb szakterületnek magas színvonalú ismerői.
3.3.
A pedagógiai munkát közvetlenül segítők
25
3.3.1. Iskolapszichológus Az iskolában a 2012/2013-as tanévtől 1 fő iskolapszichológus dolgozik, aki a nevelőtestület tagjaként segíti a nevelő-oktató munkát. Az iskolapszichológus csoportos foglalkozásokat szervez a diákoknak, valamint egyéni gondozást végez. A diákokon túl számíthatnak segítségére a nevelőtestület tagjai, valamint a szülők. Az iskolai nevelési program egyik legfontosabb filozófiája, hogy mindaddig, míg a tanulók lelke nem kiegyensúlyozott, nem tudunk eredményes szakmai munkát végezni. 3.3.2. Szabadidő-szervező A 2012/2013-as tanévtől 1 fő szabadidő-szervező segíti az iskolai munkát. Feladata: az iskolai rendezvények, programok szervezése, lebonyolítása. 3.3.3. Iskolai könyvtáros Az intézményben működik iskolai könyvtár, ahol 1 fő könyvtáros irányítja a könyvtárosi munkát. 3.3.4. Rendszergazda Iskolánkban 200 fölötti számítógépes állomány van, ezeknek a gépeknek a felügyeletét, hálózati működését 1 fő rendszergazda segíti. 3.3.5. Pedagógiai asszisztensek Az iskolai munkát 2 fő pedagógiai asszisztens segíti, akik közül az egyik a nevelési feladatokat koordinálja, a másik az oktatás-technikai területen segíti az iskolai tanóra megszervezését. 3.3.6. Iskolatitkárok Az intézmény tanügy-igazgatási, ügyviteli, adminisztrációs feladatainak irányítását 2 fő iskolatitkár látja el.
3.4.
Az intézmény működési feltételei, tárgyi infrastrukturális feltételek
3.4.1. Az iskola épületeiről és azok helyiségeiről általában Az iskola két telephelyen működik, ezek címei: 4029 Debrecen, Víztorony u. 3.
26
4028 Debrecen, Gáborjáni Sz. K. u. 4. A 60-as évek tervei szerint épült Víztorony utcai épületet az 1968/1969-es tanévben vettük használatba. Az eredetileg 16 tanulócsoport részére épült iskolát három ütemben két mellékszárnnyal bővítettük a 70-es, 80-as években. A Víztorony utcai főépület 1968-ban átadott részén több ütemben megtörtént a homlokzat felújítás és a homlokzati nyílászárók cseréje, viszont az utóbb épített szárnyak felújításra szorulnak. Az elmúlt években az épület valamennyi helyiségét önerőből sikerült festeni, mázolni, otthonossá varázsolni. A demográfiai hullámhegy idején az iskola megkapta a Gáborjáni Szabó Kálmán utcai épületet, amely 1968-ban épült, eredetileg óvodának. Öt tanterem és három csoport működését szolgáló helyiséget tudunk használni oktatási célra. Az óvodaépület felújítása, illetve alapos karbantartása még várat magára. Eddig egy vizesblokkot sikerült felújítani, valamint sikerült kialakítani az elmúlt években egy igényes tanári szobát, a tantermekben pedig megtörtént a festés. 3.4.2. Az iskola udvara Mindkét iskolaépületnek tágas, nagy udvara van. Az óvodai épület udvarán a zöld környezet inkább szabadidős programok szervezésének kedvez, a főépület udvara kiválóan alkalmas sportolásra. A sportudvarokon található kosárlabdapálya, teniszpálya, futópálya és kézilabdapálya, ezen kívül igényes parkban lehet sétálni és szabadidős programokat szervezni. 3.4.3. Tantermek Az osztálytermek közül vannak un. normál osztálytermek, ahol 35-38 tanuló tud egy időben tanórai foglalkozáson részt venni, és vannak un. kis termek, ahol csoportbontásos foglalkozásokat lehet szervezni. Valamennyi teremre jellemző, hogy hatalmas ablakokon keresztül jut be a tanítási idő alatt a fény, délután, valamint télen kiváló fényforrások biztosítják a megfelelő megvilágítást. Az osztálytermeket az osztályok magukénak érzik, igényesen dekorálják, az iskola pedig saját forrásból rendszeresen karbantartja. Öt évvel ezelőtti pedagógiai programunkban még azt írtuk, hogy a parketták csiszolása szükséges, ma már valamennyi teremben sikerült a parkettákat felcsiszolni és igényes környezetet kialakítani. Valamennyi osztályteremben az elmúlt időszakban sikerült kicserélni a tv készülékeket, így a modern készülékek segítségével már nem csak filmet lehet nézni, hanem digitális tananyagot is alkalmazhatnak a tanítást irányító pedagógusok.
27
3.4.4. Szaktantermek A szaktantermek között kiemelkedő az informatika szaktanterem, amelyből 3 darab áll rendelkezésre és ezek közül egy (09), egész osztály foglalkoztatására is alkalmas, kettő (215, 217), fél osztálynyi diák befogadására. Van továbbá biológia, kémia (105), fizika (213, 218) szaktantermünk. Az oktatást szolgálják azok a kistermek, amelyek egy-egy nyelvi csoport befogadására alkalmasak (206, 208, K7). 28 3.4.5. Sportlétesítmények és kiszolgáló helyiségei Egy tornatermünk van, melynek mérete 200 m2, amely egyidejűleg egy osztály foglalkoztatására alkalmas. A tornaterem falainak festése 2012-ben megtörtént. A tornaterem mellett kondicionáló terem működik, amely egy fél osztály, vagy esetleg egy kisebb létszámú osztály foglalkoztatását teszi lehetővé. A tornateremhez tartozik a szertár, amelynek a festésére, parkettacsiszolására 2012-ben került sor. A szertárban tároljuk a torna és edzőtermi felszereléseket, melyeket szerényen igyekszünk pótolni. A sportlétesítményeket igényesen felújított öltözők, zuhanyzók és mosdók szolgálják ki. A felújítás 2006-ban történt.
3.4.6. Ebédlő, étkezőhelyiségek Iskolánknak 300 fő kiszolgálására alkalmas ebédlője van. A közétkeztetési feladatokat a Sodexho Magyarország Kft. látja el 2002-től. A közel 100 fő befogadására alkalmas ebédlő iskolai rendezvények megtartására is alkalmas, de nem pótolja egy nagy előadóterem vagy aula nyújtotta lehetőségeket.
3.4.7. Orvosi rendelők 3.4.7.1.
Gyermekorvosi rendelő
Az iskolában a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatára, illetve egy-egy sürgősebb egészségügyi probléma elhárításáram rendelkezésre áll heti 2 alkalommal gyermekorvos, valamint heti 3 alkalommal védőnő.
3.4.7.2.
Fogorvosi rendelő
Intézményünk azon kevesek egyike, ahol az épületben jól felszerelt fogorvosi rendelő várja a gyerekeket, így az évi két kötelező szűrővizsgálat mellett az iskolában magas színvonalú fogorvosi kezelésre is lehetőség van. A rendelő teljes körű felújítására 2012-ben került sor.
3.4.8. Műhelyek, laboratóriumok A tanműhelyek és a laborok elsődleges feladata a törvényben meghatározott módon történő gyakorlati oktatás és nevelés. Az oktatási-nevelési folyamatban elméleti ismeretek felhasználásával olyan szakmai, gyakorlati jártasságokra és készségekre kell szert tenni diákjainknak, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy választott szakmájukban a velük szemben támasztott követelményeknek megfeleljenek. Ezen túlmenően a gyakorlati oktatásban folyó nevelésnek azt is el kell érnie, hogy a tanulók megszeressék szakmájukat. 3.4.8.1.
Szállítmányozói ügyintézői tanirodák
Taniroda 1.: A szállítmányozással, közlekedésszervezési feladatokkal kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátását szolgálja 12 munkahellyel. A helyi számítógépes hálózattal felszerelt 12 gépes rendszeren szakmai szoftverek segítik az oktatást. A Taniroda felszereléséhez multimédiás eszközök is hozzátartoznak. Taniroda 2.: Kommunikációs ügyfélterminált hoztunk létre 2012-ben azzal a céllal, hogy a tanulók megismerkedjenek az alapvető ügyintézői feladatokkal és szituációkkal. Raktári polcrendszer: A raktározás modellezésére egy olyan labort alakítottunk ki, ahol a szállítmányozó hallgatók mini méretben megismerkedhetnek a raktározási folyamatokkal.
3.4.9. Irodák Az intézményben gondosan kialakított irodák segítik a hétköznapi munkát. Az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető önálló irodában tevékenykedik, hogy biztosítva legyen a nyugodt munkavégzés feltétele. A titkárság és a titkárság munkatársai az igazgatói iroda mellett végzik a napi felelősségteljes munkájukat. A napi feladatok gördülékeny megoldását egy úgy nevezett nagy tárgyaló és kis tárgyaló segíti.
29
3.5.
Az iskola társadalmi környezete és kapcsolatai
Az iskola átlagos gyerekek nevelésének és oktatásának helyszíne. Nem jellemző az iskolára, hogy a kimagaslóan teljesítő gyerekek jelentkeznek továbbtanulni az intézményben, de a gyenge, motiválatlan, súlyosan alulteljesítő gyerekek sem választják intézményünket, így átlagos, kedves személyiségű, változó szorgalmú tanulók népesítik be az iskolát, akik között gyakran kibontakoznak sikeres diákok. Az iskola széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Jó kapcsolatokat ápol a középfokú intézményekkel, valamint az általános iskolákkal, akik a beiskolázási bázist biztosítják. A szakképzés révén széleskörű kapcsolatrendszer van kiépítve, a közlekedés, a gépészet, az elektronika és az informatika területén működő vállalatokkal, vállalkozásokkal.
4. Az iskola nevelési programja 4.1.
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
4.1.1. Az iskola pedagógiai alapelvei
Stratégiai kiindulópontunk az, hogy a tanár – diák - szülő jó partneri viszonyra építő, nevelési elveit érvényesíteni képes iskolánknak a város vonzó gimnáziumai és meghatározó szakközépiskolái között kell lennie. Tantestületünk az előkészítő munkálatok során vállalhatónak és érvényesnek nyilvánította az iskola előző pedagógiai programjaiban rögzítetteket az iskola feladatairól, a testület által fontosnak tartott értékekről, a nevelés és a képzés jellegéről. A tantestület egésze ismét úgy határozott, hogy iskolánkban a nevelés és a képzés jellege főbb hangsúlyait tekintve társadalomközpontú (azaz gyakorlati jellegű, a mindennapi életben felhasználható műveltség kialakítását célzó, értékvállaló, értékszempontokat érvényesítő),a pedagógiai megközelítés pedig főbb hangsúlyait tekintve fejlesztéselvű, folyamatszemléletű (azaz a tanuló képességeit figyelembe vevő, a tanuló részvételére, tevékenységére építő, felzárkóztató, tehetséggondozó) legyen a tanárközpontú ismeretátadással szemben.
Döntésünk elsősorban a képzés jellegére és a pedagógiai megközelítésre vonatkozik. Ez prioritást jelent, amelyet összhangban lévőnek érzünk a hozzánk érkező tanulók felkészültségével, megoldandó problémáival, elérendő céljainkkal. Ugyanakkor a nevelésoktatás folyamatában fontosnak tartjuk a követelményállítást, az ismeret- és értékközvetítést, a képző funkciót és a szocializációt is.
30
Kiindulási alapelveink az embereszményről alkotott képből, a szülők és a tanulók törvényekben és rendeletekben lefektetett jogaiból, a vallási és lelkiismereti toleranciából, valamint a helyzetünkből adódóan a következők: Csak közösen vállalható célokat állítunk a nevelőtestület elé. Nyitottak vagyunk az új pedagógiai módszerek iránt, de programszerűen nem kapcsolódunk pedagógiai iskolához. Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését. Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét társadalmi kapaszkodókat igyekszünk nyújtani diákjainknak. A nevelést és az oktatást elválaszthatatlan egységként kezeljük. A pedagógiai folyamatban a tanulók öntevékenységének kibontakoztatására, az önálló megismerő tevékenység kialakítására helyezzük a hangsúlyt, amelynek értelemszerűen a tanár az irányítója. A tanár-diák kapcsolatban a két fél egyenrangúsága mellett a pedagógusé a vezető szerep. Nevelő munkánkban kiemelt szerepet kap a tanítványok okos szeretete, a gyermek centrikusság, az empátia, az egyéni bánásmód és a tolerancia. Tudatosan törekszünk a tanulási esélykülönbségek mérséklésére, a hozott hátrányok csökkentésére. A tanulók tudás- és képességszintjéhez rendelt módszerekkel igyekszünk elérni, hogy minden diákunk képességeinek megfelelő teljesítményt nyújthasson. 4.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei
A központi dokumentumok cél- és feladatrendszeréből a mi pedagógiai programunk alapszellemiségét meghatározó elemeket emeljük ki: “A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és a nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi
31
kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.” A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző össze-kapcsolására törekszik. A szakközépiskolában a nevelés, a képességek fejlesztése és a szakmai képzés szerves egységet alkot. (A középiskola)… akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, … (ha nevelési és oktatási) … rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációjából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak.”
4.2.
Az intézmény kiemelt célkitűzései
4.2.1. Kiemelt általános céljaink
A kitűzött cél
Feladat, eszköz, eljárás
Mikor tekintjük a célt elértnek?
A célok elérésének belső ellenőrzése Ki ellenőrzi? Milyen időközönként? Milyen módszerrel?
Célunk az, hogy tanulóink
- A kommunikációs készség fejlesztése. - Hatékony idegen nyelv tanítás.
- az Európai Közösség egyenrangú polgárai - Korszerű informatikaoklehessenek. tatás. (Fedezzék fel az integrációból adódó - Euró-konform, lehetőségeket, piacképes szakmai érezzék magukat
- A középiskolát végzettektől elvárt szinten tudják a tanultakat alkalmazni a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle helyzeteiben. - Idegen nyelven képesek szóban és írásban információt
A félévi, az év végi és az érettségi eredmények rendszeres értékelése a nevelési értekezleteken Felelősök: Idegen nyelvi, informatika munkaközösségvezető, általános
32
biztonságban, képzés. tudjanak a lehetőségekkel élni.) - Az Európai Unió megismertetése. - Kapcsolatfelvétel és kapcsolatépítés az uniós országok középiskoláival, közös programokban való részvétel.
- Vállalják tudatosan és büszkén magyarságukat, legyen szilárd identitástudatuk.
- A tanított tantárgyak (különösen a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz, a művészetek, az ének-zene) erre alkalmas tartalmainak elkötelezett feldolgozása, illetve tanítása. - A kultúra, a szokásrend-szer, a
cserélni, hosszabb szöveget megérteni és létrehozni. - Informatikából eljutnak az ECDL vizsga-ismeretek tanúsításáig. -A megszerzett végzettség hasznosításának statisztikai mutatói folyamatosan javulnak.
igazgatóhelyettes
A végzettek nyomon követése a minőségbiztosítási rendszerben kialakított módszerrel. Felelős: minőségbiztosítási vezető Gyakoriság: éves
- Az EU mint téma szerepel a tanmenetekben, a tanórán kívüli foglalkozások, illetve a versenyek tematikájában.
Tanmenetek, programok ellenőrzése, a végrehajtás értékelése az év végi beszámolóban
Dolgozataikban, vitáikban, érveléseikben a témának megfelelő információ-, érzelemés értékszinten építenek a tanultakra.
Tesztek, dolgozatok, vizsga-eredmények értékelése, összevetése (munkaközösségi beszámolók , éves értékelése)
Felelősök: munkaközösségvezetők, szabadidő szervező, igazgatóhelyettesek
Felelősök: munkaközösség- Az alkalomhoz illő vezetők, öltözékben jelennek igazgatóhelyettes meg és viselkednek az ünnepélyeken és rendezvényeken, Szabadidő-szervező, tisztelik és ápolják a munkaközösség-
33
hagyományok megismertetése, ápolása, gyakoroltatása. Színvonalas iskolai ünnepélyek és megemlékezések. - A hazai táj szépségeinek, értékeinek bemutatása. - A lakóhely, Debrecen ismerete. - Iskolatörténet. - Igényes anyanyelv ismeret, anyanyelvápolás.
Cselekedeteiket, magatartásukat és erkölcsiségüket jellemezze az európai értékrend tudatos vállalása.
A tanított tantárgyak (különösen a társadalomismeret és etika, a történelem, a magyar nyelv és irodalom) erre alkalmas tartalmainak célorientált feldolgozása, illetve tanítása.
vezetők beszámolói, igazgatói, - Részt vesznek a igazgatóhelyettesi témával kapcsolatos értékelés az önképzőkörök, események után és év szakkörök végén. munkájában, versenyeken, rendezvényeken, a Kárpát-medence 34 értékeinek megismerését célzó tanul-mányi kirándulásokon és túrákon. hagyományokat.
- Az iskolához, Debrecenhez, a szülőhelyhez és a hazához tartozásuk tettekben és érzelmekben is kifejeződik. - Tisztában vannak az európai kultúrtörténet eszmeiségével és erkölcsi alapjaival, ismerik és tisztelik a kiemelkedő értékeket.
A magyar, a történelem és az osztályfőnöki munkaközösség a mért (elért) eredmények ill. a jelenségek alapján éves gyakorisággal - Ismerik és betartják értékel. az egyén és a közösség együtt-élését A neveltségi szint szabályozó mérése, értékelése törvényeket, az (szükség szerint, de egyetemes emberi legalább két évenként) törvényektől a Felelős: - A kultúra, a Házirendig. szokásrend-szer, a az osztályfőnöki Érdeklődést és hagyományok munkaközösségmegértést mutatnak megismertetése, vezető más kultúrák, ápolása, vallások, szokások – igazgatóhelyettes. gyakoroltatása.
A diákönkormányzat és a tanulói önszerveződések segítése, az osztályfőnöki munka tartalmi és mód-szertani megújítása. - Önsorsáért és társaiért felelős, érdekeit érvényesíteni képes személyiség kialakítása.
Munkaközösségvezetők, Megbízhatóan diákönkormányzatot esetenként az segítő tanár, önmegvalósítás szabadidő-szervező év igényével és végi értékelése szándékával, örömmel oldják meg feladataikat, végzik munkájukat. iránt.
-A kommunikációs - Kellő önismeret és készség fejlesztése. önbizalom birtokában minden helyzetben Önismeret, hatékonyan tudja önbizalom képviselni és kialakítása, érvényesíteni önmaga személyiségés társai érdekét. fejlesztés. - Pozitív jövőképpel Kooperációs rendelkezik, készség ki-alakítása lehetőségei és fejlesztése. ismeretében terveiben tudatosan épít a - Karrierépítés. valakihez tartozás, az Testi-lelki elismerés és az egészség ápolása. önmegvalósítás szükségletére. Sportkör, tömegsport, - Ismeri a különböző vöröskeresztes csoportokban elfoglalt szakkör helyét, együtt tud működtetése, működni társaival. mentálhigiénés és Céljait szolgáló drog-prevenciós napirend szerint él, tevékenység, igényli a mozgást és a versenyek. sportot, a drog- és média-függés veszélyeinek ismeretében tudatosan építi cselekvéseit és kapcsolatait. Részt vesz az
Bemeneti és szükség szerint ismételt személyiségtesztek, szociometriai mérések, kérdőívek alapján fejlődést követő vizsgálatok Felelősök: (osztályfőnökök), Az osztályfőnöki munkaközösségvezető, a diákönkormányzatot segítő tanár és a szabadidő-szervező, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős év végi beszámolói az eredményekről, a rendezvények látogatottságáról és a problémákról Felelősök: a felsoroltak
35
egészségmegőrző és a drog-prevenciós tevékenységben. A harmonikus személyiségfejlődés elengedhetetlen feltételének tekinti a családot, a funkcionálisan működő családi kötelékeket.
- A szűkebb és tágabb környezetért felelős környezettudatos magatartás kialakítása.
A tanított tantárgyak (különösen a természettudomán yos tantárgyak, a történelem és az irodalom) erre alkalmas tartalmainak céltudatos feldolgozása. - Környezetvédelmi témájú szakkör, érdeklődési kör, felvilágosító előadások, akciók szervezése.
- Tisztában van a környezetkárosítás okaival, mértékével, veszélyeivel és következményeivel, környezettudatos magatartást folytat, aktívan is bekapcsolódik a környezet megóvásáért folytatott tevékenységbe.
36
Szakkörök, rendezvények, vetélkedők látogatottsága, eredményei reszortosok értékelése)
(a évi
Az iskola állapotának, tisztaságának az év végi beszámolóban történő értékelése Felelős: igazgató, vagy igazgatóhelyettes
4.2.2. A bemenetre irányuló célok Stratégiai cél: megnyerni és megismerni a tanulót.
Érintett tanulók: az iskolába bekerülő diákok.
A kitűzött cél
Feladat, eszköz, eljárás
Mikor tekintjük a célt elértnek?
A célok elérésének belső ellenőrzése Ki ellenőrzi? Milyen időközönként? Milyen módszerrel?
- Beiskolázási programunkhoz biztosítjuk a céljaink eléréshez szükséges tanulói utánpótlást.
Szükség szerint frissített pályaválasztási tájékoztató, pályaválasztási kiállításon való rendszeres részvétel, nyílt nap, iskola-bemutató videofilm, honlap, hirdetések.
Javuló beiskolázási statisztika.
Az iskolastatisztika eredményeinek értékelése félévi értekezleten
- A tanulók tudásszintjének felmérése.
Bemeneti tesztek, felmérő dolgozatok íratása és összehasonlító elemzése.
A tanulók problémáinak kiszűrése.
Diagnosztikus tantárgyi tesztek értékelése
Felzárkóztató csoportok alakítása.
Felelősök: szaktanárok (az adatok összesítése)
Felelősök: igazgatóhelyettesek
A tehetséges tanulók kiválasztása.
Felelősök: munkaközösségvezetők Csoportok kialakítása, indítása. Felelősök: igazgatóhelyettesek szeptember végén és október elején
37
- Megismerni a tanulók családi hátterét.
- Megismerni a tanulók személyiségjegyeit.
Osztályfőnöki tevékenység keretében: beszélgetés, megfigyelés, pszichológiai mérés, az osztályban tanító tanárok tapasztalatainak összegyűjtése.
A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók ki-szűrése. Erősödő tanár – diák szülő kapcsolat
Összehangolt osztály-főnöki és pályaorientációs tevékenység. A szerzett információk egyeztetése és elemzése
A tanulóknak reális és fejlett az önismerete, a tanárok leg-alább a nevelési helyzet megkívánta mértékig ismerik tanítványaikat
A családi háttér felmérése a családi, szociális és rászorultsági kedvezmények adataiból és a beadott kérelmekből, egységes pszichológiai tesztek íratása. Felelősök: 38 osztályfőnökök, osztályfőnöki munkaközösségvezető, gyermek és ifjúságvédelmi felelős szeptember hónapban A fejlődést követő vizsgálatok (tesztek, kérdőívek) eredményei alapján az osztályfőnök az osztályozó értekezleteken,helyzet értékelő megbeszélésen értékel az osztályban tanító tanárok és az iskolavezetés bevonásával Felelősök: osztályfőnökök
- Megismerni a tanulók érdeklődését.
Összehangolt osztály-főnöki, szaktanári pályaorientációs tevékenység érdeklődési tesztek, feladatlapok, megfigyelések és tapasztalatok alapján.
Reális pályairányítás, szakkörök, érdeklődési körök létrehozása.
Az év eleji felmérések ill. érdeklődési tesztek alapján a szakköri jelentkezések szaktanári és osztályfőnöki segítése. Felelős: osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok
Ellenőrzi: igazgatóhelyettes Megismerni a tanulók jövőképét.
A tanulók személyiségjegyein ek és érdeklődésének megfelelő karrierterv készíttetése, rendszeres értékelése, szükség szerinti módosítása.
A tanulók olyan erőfeszítést igénylő, de teljesíthető karriertervvel rendelkeznek, mely céljaiknak megfelelően motiválja tevékenységüket és tanulmányi munkájukat.
A karrierterv előkészítése, elkészíttetése az 1. (9. ill. 1/13.) tanév végére és éves gyakoriságú felülvizsgálata. Felelős: osztályfőnökök Ellenőrzi: igazgatóhelyettes
4.2.3. A folyamatra irányuló célok Érintett tanulók: az iskola minden diákja. Stratégiai cél: megtartani és képességeinek megfelelő teljesítményre ösztönözni a tanulót.
39
A kitűzött cél
Feladat, eszköz, eljárás
Mikor tekintjük a célt elértnek?
A célok elérésének belső ellenőrzése Ki ellenőrzi? Milyen időközönként? Milyen módszerrel?
- A tanulók megtartása.
Korrepetálás, tehetséggondozás, egyéni bánásmód, sikerélményhez juttatás.
Minimális létszámcsökkenés.
Az év végi iskolai statisztika értékelése
- A tanulók képességeinek fejlesztése.
Valamennyi tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson:
A tanulók túlnyomó része a tőle elvárható szinten sikeresen teljesíti a követelményeket, képes az önálló ismeretszerzésre, írásban és szóban ki tudja fejteni álláspontját, együtt tud működni társaival és önálló döntésre képes.
Az év eleji felmérések (eredmények) a bemeneti tesztek és az elért eredmények érté-kelése
- a kommunikációs készségek fejlesztése (szóbeli, írásbeli, vizuális), - az önálló ismeretszerzés, az önálló megfigyelés, az önálló tanulás képessége, - kreativitás, az ismeretek alkalmazásának képessége,
Felelősök: munkaközösségvezetők, igazgatóhelyettesek Határidő: év vége
- a szociális képesség, az együttműködési (kooperációs) képesség fejlesztése, - a manuális képesség fejlesztése, - a döntési képesség fejlesztése. - A tanulók sikerélményhez juttatása.
Versenyeztetés iskolai, városi, területi, országos szinten. Feladatok kitűzése, megbízatások. A tanulók érdeklődésének megfelelő foglalkozások szervezése.
Az iskolát a tevékenységgazdagság jellemzi, a tanulók helytállnak a különböző megmérettetéseken, örülnek a sikernek, értéknek tekintik eredményeiket.
Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok, munkaközösségvezetők, szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő tanár Értékelés: félévkor és év végén Ellenőrzi: igazgató, igazgatóhelyettesek
- Reális és dinamikus önismereten alapuló konstruktív élet-vezetés kialakítása.
Tanórai és tanórán kívüli munka.
Az általános célokban megfogalmazott személyiségmodell kialakítása.
40
4.2.4.
A kimenetre irányuló célok
Stratégiai cél: a tanulók által elképzelt (kitűzött, elvárt) szintre juttatni a diákot. Érintett tanulók: a végzős évfolyamok diákjai.
A kitűzött cél
Feladat, eszköz, eljárás
Mikor tekintjük a célt elértnek?
A célok elérésének belső ellenőrzése Ki ellenőrzi?
41
Milyen időközönként? Milyen módszerrel? - Sikeres érettségi.
Kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Érettségi előkészítés.
Eredményes szereplés a tanulók által célul kitűzött szinten és eredménnyel.
A vizsgastatisztikák, a vizsgajegyzőkönyvek és a szaktanári, munkaközösség-vezetői jelentések alapján évenkénti helyzetértékelés Felelős: igazgatóhelyettesek Határidő: tanév vége
- Eredményes felkészítés a továbbtanulásra.
- OKJ szerinti szakmai végzettség(ek) megszerzése.
Kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli tevékenységek (az igények szerinti emelt szintű érettségire való felkészítés, szakkörök, érdeklődési körök).
Javuló továbbtanulási statisztika.
Kötelező és nem kötelező tanórai és tanórán kívüli tevékenységek (szakkörök, érdeklődési körök, fakultációk).
Sikeres szakmai minősítés(ek) megszerzése.
Helytállás a választott iskolafokon.
A tanulók utókövetési információi és a partnerkapcsolati észrevételek alapján Felelős: minőségbiztosítási vezető gyakoriság: éves
- Megújulásra kész, kreatív, harmonikus személyiség.
Tanórai és tanórán kívüli tevékenység.
A végzett tanulók beilleszkednek a társadalomba; sikeres, boldog életet élnek.
42
4.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenységi rendszerek és szervezeti formák
feladatok,
Az ember személyisége magában foglalja az örökölt tulajdonságokat, a fajra, nemére és személyiségtípusra jellemző vonásokat, valamint a környezeti (családi, iskolai, munkahelyi, tágabb környezeti) hatások révén szerzett tulajdonságokat. Tehát a személyiség az egyén testi és lelki tulajdonságainak összessége, egysége és sajátossága. A személyiségfejlődés függ az éréstől és a tanulástól, gyakorlástól, neveléstől. Így a fejlődés irányát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott nevelés milyensége. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatainkban kiemelten kezeljük az alábbi nevelési területeket: erkölcsi értelmi közösségi érzelmi akarati nemzeti állampolgári testi önismereti család és szülő szeretetére munkára nevelés A személyiségfejlesztési feladatok érvényesülnek az iskola minden tevékenységében, az iskola szellemiségének egészében és valamennyi tantárgy nevelő-oktató folyamatában. Intézményünk az iskolai élet különböző színterein sokszínű lehetőséggel járul hozzá a tanulók mindenoldalú fejlődéséhez. 4.3.1. A tanórai foglalkozás
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő kötelező és választható tanórai foglalkozás.
A tanórákra való készüléskor kiemelten fontosnak tartjuk:
43
a motiválást a tanulói aktivitás fejlesztését a munkamorál fejlesztését a differenciálást 4.3.2. A tanórán kívüli tevékenységek 4.3.2.1.
A hagyományőrző tevékenységek
44 Magas színvonalú tevékenységek és rendezvények, amelyekbe pozitív motivációval minél több tanulót vonunk be, ezzel is erősítve énképüket és identitástudatukat. 4.3.2.1.1.
A névadó emlékének ápolása
Ősszel a Brassai-hét rendezvényei Kiállítás Brassai Sámuel életéről és munkásságáról Vetélkedő kilencedikeseknek névadónkról Koszorúzás az iskolai mellszobornál Brassai emlékülés, pályázatok bemutatása Tavasszal Torockószentgyörgyön, a szülői házánál koszorúzás. Rendszeres cserelátogatás a kolozsvári Brassai Lyceummal. 4.3.2.1.2.
Iskolai nagy rendezvények
Tanévnyitó iskolagyűlés Tanévzáró Szalagavató Ballagási ünnepség Oklevélátadó ünnepség 4.3.2.1.3.
Nemzeti ünnepek és emléknapok
Az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett nemzeti ünnep Az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett nemzeti ünnep Az 1920-as Trianoni Békeszerződésre emlékező nemzeti összetartozás emléknapja Az aradi vértanukra való emlékezés A kommunizmus áldozataira való emlékezés A holocaust áldozataira való emlékezés A magyar kultúra napja Egy-egy évben aktuális, jelentős évfordulók
4.3.2.1.4.
Brassai-hét
Minden év októberének második felében szervezzük. A színes programban szerepel a névadó munkásságának megismertetése, tantárgyi, művészeti, sport, ügyességi, szakmai stb. jellegű rendezvény. Megyei és városi szintű versenyek (idegen nyelvi fordítói, Toldikondi stb.) meghirdetése. Ismeretterjesztő rendhagyóórák.
4.3.2.1.5.
Elsősavató
Az előző tanév 9. évfolyamos elsősavató nyertese rendezi miden év októberében. Az elsősavató bemutatkozási lehetőség a 9. évfolyamos diákoknak. Továbbá a 9. évfolyamos tanulók számára nagy lehetőség, hogy kiváló osztályközösségek formálódjanak.
4.3.2.1.6.
Karácsony előtti rendezvényeink
Adventi gyertyagyújtás, teremdíszítés. Karácsonyfa állítása a galériában. Sakk délután, Chrismas party (angol nyelvű vetélkedő), karácsonyi díszek készítése és bemutatója, zenei vetélkedő, filmklub stb. Értékesek, szórakoztatóak azok a rendezvények, amelyek tartalma egy-egy nyelvhez, nyelvi kultúrához, vagy nemzethez kapcsolódnak. A hét zárásaként zenés- verses karácsonyi ünnepséget tartunk.
4.3.2.1.7.
Farsang
A népszokások, népi hagyományok bemutatása, megismertetése.
4.3.2.1.8.
Fizikus napok
Megrendezésére március elején kerül sor, mely során a természettudományi munkaközösség igazodik a városi programokhoz. Ismeretterjesztő előadások, intézménylátogatások, versenyek, pályázatok és bemutatók szervezésére kerül sor.
4.3.2.1.9.
Tavaszköszöntő diáknapok
Tantárgyi-, művészeti-, sport- és szakmai ismeretterjesztő versenyek valamint rendezvények Diákönkormányzati-nap
45
Megyei Tavaszi Diáktárlat a Brassai Galériában A megyei középiskolások legjobb képeinek kiállítása, díjazása Iskolai, tavaszi szakmai hét Bemutatkoznak iskolánk szakmái, szakmacsoportjai (állásbörze) Osztályok közötti labdarúgó bajnokság Bolondballagás Osztálykirándulások az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően Brassai-emléktúra 4.3.2.1.10.
Nyílt napok
46 Bemutatjuk iskolánkat a pályaválasztás előtt álló nyolcadikosoknak. Szakmai nyílt napokat szervezünk az érettségire épülő szakmai képzésünk iránt érdeklődőknek.
4.3.2.1.11.
Pedagógusnap
A DÖK és a tanulók egy-egy csoportjának szervezésében
4.3.2.2.
Tanulmányi-, kulturális- és szakmai versenyek, házi bajnokságok
A rendezvények segítik a tanulók értelmi képességeinek fejlesztését, az önálló ismeretszerzés igényének felkeltését, a világ megismerésére való törekvést, az önismeret fejlesztését, nemzeti értékeink és hagyományaink ápolását, a közösségi szellem erősödését.
Gordiusz matematikaverseny (országos) Iskolai, évfolyamonkénti matematikaverseny Fizikus napok versenyei Idézetkereső-, szavaló-, szépkiejtési-, helyesírási verseny magyarból Christmas party angol nyelvű vetélkedő Idegen nyelvi szépkiejtési és fordítói verseny Őszi és tavaszi aktuális évfordulókhoz kapcsolódó iskolai történelem-versenyek Magyar és történelem szaktárgyi pályázatok és ezek bemutatása OSZTV Országos Műszaki Tanulmányi Verseny Toldi-kondi testépítő megyei verseny Városi sportversenyek (pl.: mezei futóbajnokság,) Házibajnokság kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda sportágakban Tanulmányi versenyek
4.3.2.3.
Szakkörök
A tanulók egyéni képességeinek közösségi magatartásának fejlesztését és a munkára nevelést szolgálják. Jellegüket tekintve: Művészeti (énekkar, színkör, rajz stb) Szaktárgyi (történelem-hadtörténeti, matematika, internetes stb.) Szakmához kapcsolódó (áramkörépítő, motorkerékpárszerelő stb.) Hobbi, érdeklődési körök (modellező, internetes, íjász stb.) 4.3.2.4.
Iskolai könyvtári foglalkozások
A személyiségfejlesztés sajátos és sokoldalú lehetőségét kínálja az iskolai könyvtár. Az olvasóvá nevelés az egész tantestület feladata. Könyvtárbemutató-ismertető és könyvtárhasználatra épülő tanítási órákkal segíti a tanulók tájékozódását. Könyvtári óra: A 9. évfolyam számára szervezzük, melynek célja az alapvető tudnivalók ismertetése és a tanulók bátorítása a könyvtárhasználatra. Könyvtár-informatika: Tanítási órán az ismeretek segítségével, feladatok megoldásával kell felkelteni az olvasási igényt. A könyvek az ismeretszerzésen túl a személyiség fejlődését is szolgálják. Olvasószolgálat: kölcsönzés, tájékoztatás Egyéni foglalkozás A tanuló egyéniségének figyelembevételével jelent személyiségfejlesztő lehetőségeket. Segíti az önismeret kialakulását, a társadalmi beilleszkedést
4.3.2.5.
Iskolai sportkörök
Gazdag és sikeres az iskola sportélete. Egyre jelentősebb a tömegsport és szabadidős sport iskolai és városi programjain elért teljesítményünk. Ezek nem csak sport, hanem az iskolaközösséget fejlesztő teljesítmények is. Sokoldalú személyiségfejlesztés folyik a sportfoglalkozásokon. Az akarat, a tisztesség, önmaga és társai iránti felelősség, a közösségi szellem, a fizikai és szellemi képességek fejlesztése a célunk.A tanulók igényeit és a helyi adottságokat figyelembe véve működtetjük a sportköröket. Az iskolai sportkör, amely a következő sportágakban tart foglalkozásokat:
47
atlétika kézilabda labdarúgás teremfoci természetjárás kosárlabda testépítés
4.4.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az egészség teljes fizikai, szociális, és mentális jóllét állapota és nem pusztán a betegség vagy rokkantság hiánya. Az egészség a mindennapi élet erőforrása és nem az élet célja. Az egészség pozitív fogalom, amely hangsúlyozza a társadalmi és személyes forrásokat csakúgy, mint a fizikai képességeket. Az egészség átfogó megközelítése feltételezi, hogy minden rendszer és szervezet, amelynek működése és tevékenysége hatással van a szociális, a gazdasági és a fizikai környezetre vegye figyelembe azok hatását az egyén és a társadalom egészsége és jóléte érdekében. Az egészség feltételeinek kialakítása, megőrzése, fejlesztése össztársadalmi feladat és felelősség. Az egészség befolyásolja az egyéntől a társadalom intézményein keresztül mindenkinek a kompetenciáját. Erőforrása és feltétele az egyén optimális önmegvalósításának. Dinamikus kölcsönhatásban van a fizikai, pszichológiai, biológiai és társadalmi környezettel. Az egészség minőségi jellemzője az egyéni akadályozottság minimalizálása és az esélyegyenlőség megvalósulása. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Szemléletmód, amely társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja interszektorális módon. Képesség, amely az egyén és csoport szintjén megvalósítja és fenntartja az egészség állapotát. Folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségünk jobb legyen. Az Egészségfejlesztés Ottawa Kartája 5 tevékenységi területet jelöl ki
4.4.1. Az iskola egészségfejlesztési célja
tanulási eredményesség javítása, iskolai lemorzsolódás csökkenése, társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése, dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerfogyasztás elsődleges megelőzése bűnmegelőzés társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal önismeret és önbizalom javulása alkalmazkodó készség, stressz-kezelés, problémamegoldás javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, krónikus, nem fertőző megbetegedések elsődleges megelőzése,
48
4.4.2. Rövid távú célok
az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése, a gyermek kortársközösségek kialakulása, az egészséges minták elterjedése, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlődése, 4.4.3. Hosszú távú céljaink az iskolába járók egészségmagatartásnak javítása,
az elhízott gyermekek számának csökkenése, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság fejlődése az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése az iskolai életben és tanulóink életében, valamint az intézmény fejlesztése, működtetése során a saját és a közösség egészségért érzett felelősség és aktivitás növekedése.
4.4.4. A fenti célok megvalósulását mérhető eredményekkel szeretnénk megmutatni:
a gyermekek egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővülése, az aktívan sportolók számának növekedése, a baleset-megelőzéssel kapcsolatos ismeretek bővülése,
4.5.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok
A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata.
Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez és ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Törekszünk a nemzettudat, a nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítésére, hangsúlyozzuk a nyitottság fontosságát más népek, nemzetek szokások iránt, az európai és az egyetemes emberi kultúra értékei iránt.
49
Célunk, hogy a tanulók identitásának megőrzésével átéljék az együvé tartozás élményét, érezzék a mikro- és makrokörnyezet fontosságát, szerepét a felnőtté válás, a karrierépítés folyamatában.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése és tanári irányítása A tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű tanári fejlesztése. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösségek által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
Az iskolai közösségek szintjei:
Iskolai közösség Osztálykeret Diákönkormányzat Egyéb közösségek
Iskolai közösség:
Szeretnénk elérni, hogy minden diákunk érezze annak felelősségét, hogy iskolánk tanulója. Munkájával, viselkedésével, a közös értékek megbecsülésével és ápolásával öregbítsék intézményünk jó hírét. Az iskolai hagyományok, szokások megőrzését, gyarapítását a tanárok és a diákok érezzék feladatuknak Fontos, hogy az iskolai közösségek szervezői minél jobb együttműködésre törekedjenek a közös célokért.
50
Lényeges az iskolán belüli jó információ-áramlás, amelyért az osztályfőnökök, az iskolarádió, a diákönkormányzat vezetői sokat tehetnek.
A szabadidő-szervezőnek kiemelkedő szerep jut az iskola egészét érintő ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenységek irányításában, valamint a tanórán kívüli egyéb tevékenységekkel kapcsolatos közösségfejlesztő tevékenységek szervezésében. (Ezeket a feladatokat jelenleg részben a kulturális nevelő-tanár segítségével végzi).
A szabadidő-szervező előkészíti, szervezi a tanórán kívüli iskolai programokat, ünnepélyeket, megemlékezéseket.
Gondot fordít az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások, előkészítésére, szervezésére, értékelésére (Brassai-hét, szalagavató, ballagás).
rendezvények
Közreműködik abban, hogy az iskolai rendezvények tartalmilag és formailag alapvető emberi értékeket hordozzanak, a nemzeti hagyományok megfelelő hangsúlyt kapjanak.
A szabadidő-szervező együttműködve a gyermek- és ifjúságvédelmei felelőssel, valamint a diákönkormányzatot segítő pedagógussal programajánlatokkal kapcsolódik be az egészségnevelési programba.
Az osztályközösségek:
Az osztályfőnököknek a közösségek kialakításában meghatározó szerep jut.
Az osztályfőnök tevékeny szervezője az egyén és a közösség fejlődésének. Alkotó segítője, kezdeményezője az önismeret és az önnevelés kibontakoztatásának.
Tudatosan tervezi, szervezi az osztály minden tevékenységét. Munkájába bevonja a tanulókat is, felelős döntésre, véleményalkotásra készteti őket, ezzel gyakoroltatja a közösségi együttéléshez szükséges magatartást és viselkedési formákat.
51
Az osztályfőnök alakítja közössége egyéni arculatát, ugyanakkor bekapcsolja az iskolai közösségbe is.
Az eredményes közösségfejlesztés előfeltétele a tanulók megfelelő ismerete, a feladatok, az elérendő célok világos és pontos megfogalmazása mind a tanulók, mind a szülők számára.
A közösségépítésben együttműködünk a szülőkkel és elvárjuk tőlük, hogy segítsék gyermekük közösségbe történő beilleszkedését. Minden évben a 9. évfolyamon összevont szülői értekezleten is bemutatjuk iskolánkat, tájékoztatjuk a szülőket az iskola rendjéről, a magatartási és közösségi élet intézményünkben érvényesülő szabályairól, a tervezett közösségi programokról, hagyományainkról. A többi évfolyamon a már működő szülői szervezetekre támaszkodunk. (Kt. 2.§, 14.§)
Szorgalmazzuk a színház- és múzeumlátogatásokat, a kirándulásokat. Segítjük a tanulói énkép alakítását, megmutatjuk a konfliktuskezelés módszereit, megfelelően előkészítjük az osztályt érintő döntéseket, támogatjuk a hagyományok ápolását, újak teremtését (Kt.19 §)
Törekszünk arra, hogy az egyes osztályok minél szélesebb körben kapcsolódjanak be az iskolai rendezvényekbe, érezzék az egymás iránti és miatti felelősséget.
Diákönkormányzat (DÖK):
A tanulók és a tanulóközösségek képviseletére, érdekvédelmére, a tanórán kívüli szabadidős tevékenység segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
A diákönkormányzat munkáját egy megbízott pedagógus segíti, aki eljár a diákönkormányzat nevében.
Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat legyen tisztában és éljen a Közoktatási törvényben biztosított jogaival és kötelezettségeivel (63§). A törvényben biztosított döntési, egyetértési és véleményezési jog gyakorlása is hozzájárul ahhoz, hogy önmaga és mások iránt felelős, aktív közösségi polgárt neveljünk.
52
A fentiek alapján fontosnak tartjuk, hogy:
Az osztályközösségek felelősen döntsenek megfelelő tanári segítséggel az ügyükben, érdekükben eljáró diákönkormányzati tag és képviselő kiválasztásában. A diákönkormányzat munkatervéről, tevékenységéről, döntéseiről, gondjairól a delegáló közösségek megfelelő információval rendelkezzenek. A diákönkormányzat tagjai legyenek aktív közreműködői minden iskolai rendezvénynek, illetve segítő munkatársai a szervezést irányító pedagógusnak. A diákönkormányzat tagjai felelősen vegyenek részt minden olyan fórumon, amely a tanulókat érintő kérdéseket tárgyalja (iskolaszék, vizsgák, fegyelmi tárgyalás, szociális bizottság stb.) és ott gyakorolják a törvényben előírt jogaikat. Az iskolai DÖK tartson kapcsolatot a város középfokú intézményeinek hasonló szervezeteivel, és a városi színtű diákszervezetben felelősen képviselje iskolánkat.
Egyéb közösségek:
A szakkörök, érdeklődési körök vezetői kihasználva a tanulók motiváltságát közösen kialakított célés feladat-meghatározással alakítják a közösséget. Növelik az egyéni képességekbe vetett hitet, fejlesztik az önismeretet. Erősítik a tanulók közösségi érzését, felelősségtudatát az iskolai közösséggel kapcsolatban.
4.6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai
A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, iskolába a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, a törzsanyag elsajátításának ellenőrzése, ezzel összefüggésben kötelessége különösen: 1. Nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. 2. A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. 3. Segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat. 4. Előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. 5. Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. 6. A szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről.
53
7. A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 8. A gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon. 9. Az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét. 10. A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját. 11. Részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. 12. Tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa. 13. A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse. 14. Pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. 15. Határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket. 16. Megőrizze a hivatali titkot. 17. Hivatásához méltó magatartást tanúsítson. 18. A gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. Pedagógus további feladatai: 1. A tantárgyfelosztás alapján határidőre tanmenetet készít. A tanóráira céltudatosan és széleskörűen felkészül, a tanítási órákat pontosan kezdi és fejezi be. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokat szükség szerint megszervezi. 3. A rábízott szertár rendjének megőrzése, felelősség vállalása az átvett, illetve az általa használt eszközökért. 4. Rendszeres készülés a tanítási órákra, írásbeli feladatok, feladatlapok készítése, házi feladatok kitűzése. A tanulók rendszeres ellenőrzése, értékelése. 5. A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása (az írásbeli dolgozatok határidőn belüli kijavítása, értékelése). 6. Az intézmény nevelő-oktató munkája által szükségessé váló adminisztratív és szervezési feladatok végzése. 7. Ügyelet ellátása. 8. Tanulmányi versenyeken, vizsgákon megbízás alapján a felügyelet és a vizsgáztatás ellátása. 9. Részvétel a szülői értekezleteken, illetve a fogadóórákon. 10. Közreműködés, illetve részvétel az iskolai rendezvényeken. 11. Segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáját. 12. Betartja és betartatja a házirendet, az iskola óvó-védő előírásait. 13. A pályázati kiírásokat figyelemmel kíséri és kezdeményez pályázatokon való részvételt. 14. Aktívan részt vesz az iskola beiskolázási programjában.
4.7.
Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai
Osztályfőnök feladatai: 1. Aktívan részt vesz az iskola beiskolázási programjában.
54
2. Alaposan és sokoldalúan megismeri az osztály tanulóit (személyiségjegyeket, családiszociális körülményeket, szülői elvárásokat, tanulói ambíciókat) 3. Feltérképezi az osztályközösség szociometriai jellemzőit, az osztályon belüli értékrendet 4. Nevelői munkáját a tanulók egyéni differenciált személyiségfejlesztését a pedagógiai program alapján és az osztályfőnöki tanmenetben megfogalmazottak szerint tervezi 5. Az osztályfőnöki órákra az adott témákból alaposan felkészül, a tanulók érdeklődését, aktivitását kezeli 6. Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlására, törekszik a munkamegosztásra 7. Segíti a DÖK (diákönkormányzat) képviseletét, törekvéseit 8. Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel 9. A felelősök, hetesek megbízásával és számonkérésével biztosítja az osztályterem, a berendezési tárgyak megőrzését, a rendet, a tisztaságot 10. Gondoskodik a szociális segítségnyújtásról, együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, segíti a személyre szabott és sikeres pályaválasztást, a továbbtanulási lehetőségekről tájékoztat 11. Önismereti gyakorlatokkal készíti fel a tanulóit a társadalmi elvárásokra 12. Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire, segíti a különféle szabadidős foglalkozásokat, kirándulásokat, klubfoglalkozások szervezését és megvalósulását 13. Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést, a fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását, a környezet védelmét, a harmonikus társas kapcsolatokat 14. Szempontokat és tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek és a helyes időbeosztás elsajátításához 15. Az osztályban a diákokkal együtt értékeli a tanulmányi előmenetelt, magatartást és szorgalmat 16. Segíti a folyamatos felzárkóztatást 17. Támogatja a kiugró tehetségek szakköri, önképzőköri képzését, biztosítja a tehetséges tanulók bemutatkozási lehetőségeit 18. Együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, látogatja osztálya tanítási óráit, foglalkozásait, az észrevételeket megbeszéli az érintett nevelőkkel 19. Összehangolja a család és az iskola nevelését, a szülőkkel együttműködve erősíti az iskola, a szülő és a diák kapcsolatát 20. A munkaterv szerint szülői értekezleteket és fogadóórákat tart, ahol a szülőkkel megismerteti a pedagógiai programot, a házirendet, az iskola nevelési elképzeléseit 21. Gondoskodik a szülői közösség aktivitásáról 22. Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyermek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az egyéni fejlesztésekről, a dicséretekről és elmarasztalásokról. A tájékoztatás során figyelembe veszi a Közoktatási törvény titoktartási rendelkezéseit 23. Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt 24. Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, bemutató órát tart, felméréseket és elemzéseket végez 25. Ellenőrzi az érdemjegyek beírását és a szülői aláírást az ellenőrző könyvben, regisztrálja és összesíti a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások okait 26. Igazolatlan hiányzások esetén megteszi a törvényben előírt szükséges lépéseket 27. Vezeti az osztálynapló haladási részét, elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok és más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért 28. Statisztikai adatokat szolgáltat, melynek valóságáért felelősséggel tartozik 29. Figyelembe veszi az osztályban tanuló sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók körülményeit és szükség esetén gondoskodik azok fejlesztéséről 30. Gondoskodik a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődéséről
55
31. Kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulókra 32. Az osztályfőnöki tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet szentel az egyenlő bánásmód érvényesítésére
4.8.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje
A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 4. § 13. pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanuló 4.8.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Az integrált nevelés emberi mivoltunk örök szándékát fejezi ki, az egységre való törekvést. Ez az egység úgy tud megvalósulni, ha a befogató jó szívvel kinyitja a kapuját, a belépő személy pedig saját maga is óhajtja a fogadást. Ha ezek a szándékok találkoznak, utána következik a közös út feltételeinek és módszereinek megteremtése. Ilyen értelemben minden gyermek integrálható, ha az igényeinek megfelelő feltételek rendelkezésre állnak. Az integrációra való alkalmasság eszerint elsősorban a fogadó környezet tulajdonsága, nem pedig az akadályozott gyermeké. A minőségelvű munka végzésére az iskolai folyamat valamennyi területén meg kell felelni az intézménynek annak érdekében, hogy ott gyermekcentrikus, partnerközpontú, állandóan megújulni képes munka folyjék. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül az iskolát inkluzivitásra (befogadásra) való nyitottságát sem. Néhány országban már úgynevezett inklúziós index fényjelzi egy-egy intézmény minőségét.
A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az irányelv egyaránt vonatkozik a többi tanulóval együtt integráltan és a tőlük elkülönítetten gyógypedagógiai intézményben való nevelésre-oktatásra. Az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. A fogadóintézmény pedagógiai programjában szerepelni kell az SNI tanulók nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell venni a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket. A fejlesztéshez habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztőprogramok kimunkálásához a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához, a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges.
56
A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. 4.8.1.1.
Alapelvek az SNI-s tanulók iskolai fejlesztőprogramjához
A tanulók joga, hogy képességeiknek, érdeklődéseiknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Iskolánk biztosítja, hogy a tanulók az állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek. A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége alapján a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. Az esélyegyenlőtlenség csökkentését alapvető feladatnak tartjuk, amely speciális felzárkóztató programok, személyes törődés, beszélgetések során történik meg. Célunk az inkluzív iskola megteremtése. Az oktatás-nevelés során igazodunk a sajátos nevelési igényű iskolai oktatásának az irányelvéhez. Az általános irányelvek célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek biztosítva, hogy elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, s fejlesztésük számukra megfelelő területen valósuljon meg, s a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztőterápiák programjai váljanak a nevelési programok tartalmi elemeivé.
4.8.1.2.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai
A nevelés, oktatás, fejlesztés célja, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsük csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődés sajátosságaihoz szabottan történik meg annak érdekében, hogy a fejlesztett tanulók meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban (egyéni fejlesztési terv). Fokozott figyelmet fordítunk a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Lehetővé tesszük és segítjük a tanulót segítő speciális eszközök alkalmazását. Megteremtjük az esélyegyenlőség alapját, hogy a gyerekek az iskolai tananyagok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Kialakítjuk a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, hogy hogyan viszonyuljanak állapotukhoz és ismerjék meg saját értékeiket. Az egyéni sikereket segítő egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése a cél. A különféle tulajdonságok, funkciók egyensúlyának kialakítása fontos feladat. A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a meglévő ép funkciók bevonása, a hiányzók pótlása érdekében. Növeljük a kudactűrő képességet. A sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával. A differenciát szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal. Az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályok figyelembe vételével. Az alapdokumentumok által szabályozott ismeretanyag elsajátítása az évfolyamok, osztályok, tantárgyi sajátosságok, egyéni különbségek figyelembe vételével.
57
A fejlesztési szakaszoknak megfelelő szűrő és diagnosztikus eljárások kidolgozása. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a komplex rehabilitációs tevékenység, melyben együttműködünk az egyes gyógypedagógiai és módszertani központokkal. Felkészítjük a tanulót a felnőtt lét szerepeire. Pedagógusaink fejlesztést, egyéni tantárgyi megsegítést biztosítanak sérült tanulóinknak, figyelembe véve a szakértői bizottságok által javasolt fejlesztési területeket. Minden arra jogosult tanulónak biztosítjuk a vizsgákhoz szükséges hosszabb felkészülési időt, az írásbeli dolgozatok kiváltását szóbeli feleletekkel vagy fordítva, illetve a szakértői bizottság által javasolt vizsgáztatási feltételeket.
58 4.8.1.3.
Részképességi zavarok korrigálása
Olvasás- és írási nehézségek és zavarok. Számolási zavarok. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar. Tanulási zavar, iskolai készségek fejlődési, kevert zavara, koordinációs zavar.
4.8.1.4.
A fejlesztés tartalma, elemei, módszerei, eszközei, a megvalósítás színterei
A fejlesztést megelőző legfontosabb teendő: o A részképesség-zavarok, az SNI, a tanulási nehézségek felismerése, szakemberhez irányítás. o A pedagógusokat, a szülőket felkészítjük a sajátos nevelési igényű tanulók felismerésére, fogadására, ellátására. o A tanév elején esetmegbeszélést tartunk az iskolába felvett tanulókról, a módszertani központ munkatársával, akik segítséget nyújtanak a már elkészült diagnózis értelmezésében, a segédeszközök megválasztásában és az egyéni módszerek kiválasztásában. Szakértői vizsgálat o Cél: annak megállapítása, hogy a tanuló: sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt nem sajátos nevelési igényű, hanem beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzd o A nevelési tanácsadás feladata, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyerekeknek, tanulóknak az iskolai ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. o A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményben foglaltak ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat, a hiányosságok megszüntetése érdekében tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőjének, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele indokolja.
Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, illetve a megismerési funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkozásra jogosult. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés-oktatás keretében valósulhat meg. A felismert és diagnosztizált zavarok és nehézségek kezelésére fejlesztési tervek kidolgozása, végrehajtása. Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt, a fejlesztő foglalkozást központilag kiadott, egyéni fejlődési lapon kell dokumentálni. A fejlesztésre kijelölt pedagógusoknak a fejlesztés során a fejlesztési tervben a következő feladatokat jelölik ki: o Figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait o Differenciált nevelés-oktatás céljából individuális módszereket alkalmaznak o Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez o Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek o Együttműködnek különböző szakemberekkel, a szakemberek iránymutatásait, javaslatait beépítik a különböző pedagógiai feladatokba A fejlesztés megvalósulásának színterei: o Tanórán (differenciál foglalkozás) Bontott csoportos foglalkozás Fejlesztési terv szerint differenciált egyéni foglalkozás Tanórai differenciált foglalkozás o Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás tanítási órán kívül (a jogszabályban előírtak, illetve az iskolai lehetőségek figyelembe vételével) o Tanulószoba, tanórán kívüli foglalkozások (alkalmi foglalkozások, korrepetálások) o Személyes kapcsolatok (egyéni beszélgetések a pedagógusok és a diákok között) o Együttműködés a szülőkkel és a családdal o
4.8.1.5.
A célok és feladatok megvalósulásának ütemezése, visszacsatolás, ellenőrzés
A fejlesztésre kijelölt pedagógus fejlesztési tervet készít a szakértői vélemény alapján, s a diagnózis értelmezése után. A pedagógus az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációt fejlesztő foglalkozást központilag kijelölt egyéni fejlődési lapon dokumentálja. Az egyéni fejlődési lap legfeljebb négy tanéven át használható. Az adatokat és a fejlesztés fő jellemzői tartalmazó külívet, a fejlődési lap külívét az osztályfőnök tölti ki. A foglalkozási dokumentációt szolgáló belív egyéni fejlődési lap belíve, melyet a fejlesztést végző pedagógus tölt ki. A törzslapon, a felvételi naplóban, illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és a kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.
59
A sajátos nevelési igényű gyermekek egyes képességei lassabban, más ritmusban fejlődnek, vagy hiányoznak, ezért van szükségük „gyógyító pedagógiai” ellátásra. A gyógyító nevelés a pedagógiai eszközökkel való gyógyítás szerepét tölti be, ahol helyet kap a fejlesztés, a terápia és a rehabilitáció egyaránt. A pedagógusok akkor tudnak igazán hatékonyak lenni munkájukban, ha egymással közösséget alkotnak és a nevelés-oktatás terén adódó problémák megoldásához igénybe veszik a szakember hálózata által kínált sokrétű tevékenységet.
4.8.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek
60 Beiskolázási mutatóink alapján számíthatunk arra, hogy továbbra is érkeznek hozzánk szocializációs problémákkal küszködő és hátrányos helyzetű tanulók. Beilleszkedési problémáiknak és felzárkóztatásuknak megoldását az iskola fontos feladatának tekinti.
A problémás tanulók esetén felvesszük a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ezeket a tanulókat az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére részben vagy egészben felmenti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete azt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesíti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
4.8.2.1.
A mentesített tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység:
A mentesített tanuló részére a meghatározott időkeret terhére egyéni foglalkozást szervezünk. Az egyéni foglalkozást a tanuló számára kidolgozott fejlesztési terv alapján végezzük, amelynél figyelembe vesszük a szakértői véleményeket. A mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A mentesített tanuló részére az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, illetve érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési időt biztosítunk. Lehetővé tesszük az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
4.8.2.2.
A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység:
A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól felmentjük. Aki felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon beszámoltatjuk. Az egészségügyi okok miatt magántanulókét tanuló magántanulókat és a súlyos betegség miatt hosszabb ideig mulasztókat egyéni foglalkozás keretében készítjük fel.
61 4.8.3. Kiemelten tehetséges tanuló A tehetséggondozás feladata: a tehetség meghatározása, a tehetséges tanulók felismerése és a képességek fejlesztése. A tehetséggondozás a tanulók közti különbségeket figyelembe véve megteremti és működteti azokat a feltételeket, melyek optimális fejlődésükhöz szükségesek. Fejleszteni kell az alkotóképességet az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenység által. A tehetség kialakulásához egyébként az átlagosnál erősebb motiváció és alaposabb tudás is szükséges. Kibontakozásának az általános kompetenciák, különösen a kognitív (a megismerés, a kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás) és a szociális kompetencia fejlettsége is feltétele. Intézményünk célkitűzése a tanulók részvételére, öntevékenységére építő oktatás. A folyamatszemléletű pedagógiai megközelítésnek a tehetséggondozásban is érvényesülnie kell. Erre ösztönöz bennünket az is, hogy iskolánk névadójának pedagógiai nézeteiből helytállónak és követendőnek tekintjük, hogy a tanítási tanulási folyamatban a diáknak tevőlegesen is részt kell vennie, hiszen az alkotóképesség fejlesztése csak a próbálkozást, a problémamegoldást lehetővé tevő önálló tevékenységgel lehetséges, amely folyamatban a tanárnak a nagyon fontos irányító, vezérlő, ösztönző szerep jut. A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogékonyságát; segítse a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, a továbbtanulásra és a vizsgákra való felkészülését; illetve támogassa azoknak a tanulóknak a felzárkózását, akik bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak. Fontos feladat továbbá az egészséges önbizalom, a megméretetés, a versenyszellem, az információ-feldolgozó képesség, kreativitás, feladatkötelezettség és a helyes önértékelés kialakulása diákjainkban. A képesség kibontakozását segítő tevékenységünk során az emberi értékek felfedezése tanulóinkban ugyanolyan fontos, mint együttműködési képességük, segítőkészségük fokozása, fejlesztése. Meg kell felelnünk a szülők és tanulók azon elvárásainak, hogy diákjaink képességeinek és érdeklődésének megfelelő programokat kínáljunk, s ehhez megfelelő tevékenységi formákat találjunk. Meg kell keresnünk azokat a szinteket, fórumokat, melyek hatékonyan segítik a tehetség kibontakozását.
4.8.3.1.
Tevékenységünk az alábbi területekre tagolható:
Iskolánk a tanuló érdeklődésének, igényének megfelelően kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez – felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás céljából, illetve egyéni foglalkozásokat, a tehetség kibontakozása érdekében. A tehetség, a képesség kibontakozását, a tanulók karriertertveit szolgálják a választható tanórai foglalkozások és az emelt szintű érettségire való felkészítés is. Az óratervekben rögzített választható tantárgyakat a tanulók a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a Házirendben szabályozott eljárás szerint tanulhatják. Intézményünk szakmai, kulturális vetélkedőket, házi bajnokságokat, iskolák közötti versenyeket rendez, illetve ezekre készít fel. Ezek célja: a tehetség fejlesztése, kipróbálása, sikerélmény biztosítása. A képzési rendszer vázát megadó helyi tanterveket úgy dolgoztuk ki, hogy az órakeret 80 százalékában feldolgozzuk a kerettantervben előírt tananyagot, de a 20 százalékban a mélyebb összefüggések feltárásával, a gyakoroltatással, elmélyítéssel szolgáljuk a tehetséggondozást. A pedagógiai programunk óraterve azt szolgálja, hogy az intézményünk által felkínált képzési lehetőségek közül a választott irányultságú osztályban megfelelő órakeret szolgálja a képességek fejlesztését. Az általános tantervű osztály mellett emelt szintű idegen nyelvi osztály emelt szintű informatika, illetve a gépész szaközépiskolai osztály teremt lehetőséget az érdeklődésnek és képességeknek megfelelő szintű tanuláshoz. Hatékony tehetségfejlesztés a tanulók differenciálása nélkül elképzelhetetlen: szintfelmérők alapján nyelvi felzárkóztatókat szervezünk. Felajánljuk a pedagógiai programunkban meghatározott tantárgyakból a választható órakeretből az emelt szintű érettségire való felkészítést. A tehetséggondozásban nagy szerep jut a csoportbontásnak is. Az idegen nyelvek és az informatika területén van erre lehetőség, valamint az emelt szintű érettségire való felkészítés során. A differenciálási lehetőségek egyik sajátos kihasználási módját jelenti az ún. délutáni foglalkozások köre. Ezeknek a foglalkozásoknak több funkciója is van. Egyrészt erősíteni szeretnénk a diákok és az iskola kötődését azzal is, hogy a tanuló szabadidejében lehetőséget biztosítunk az iskolán belül arra, hogy speciális képességeiket fejlesszék, másrészt játékos, illetve kötetlenebb formában kapcsolódunk a délelőtti órák tananyagához. A délutáni foglalkozások megtervezésének szempontjai: - hagyományteremtés (pl.: Brassai Napok, Fizikus Napok, Színkör) - a tanulók igényeinek felmérése - orientálás, figyelemfelkeltés - egészséges életmód és környezetkímélő magatartásformák kialakítása - versenyekre való felkészítés
62
4.8.3.2.
Konkrét tevékenységformák:
Szakkörök: felvételi-előkészítő foglalkozások nyelvvizsga-előkészítő szakkörök Brassai színkör Az iskolarádió és –tévé diákszerkesztőinek köre Áramkörépítő szakkör Sportkörök:önvédelem, kosárlabda, kézilabda, testépítés, labdarúgás, természetjáró kör (túrák, vízi táborok, sítáborok). Verseny-előkészítő egyéni és kiscsoportos foglalkozások (pl.: OKTV-, OSZTV-, atlétikaverseny-előkészítő) stb. Versenyek, vetélkedők: szavaló- és szépkiejtési, idézetkereső, Arany János olvasó-, Helyesírási verseny, Fordítóversenyek (angol és német nyelvből), Idegen nyelvi kiejtési verseny Hatvani feladatmegoldó fizikaverseny (9-10. osztályosoknak) és matematika Fizikusnapok csoportversenyei, pályázatai Házi matematikafeladat-megoldó verseny Gordiusz és Arany Dániel matematikaverseny OKTV (közismereti tárgyakból) OSZTV (szakmai tárgyakból) KRESZ-verseny (a Brassai-hét keretében) Vöröskeresztes verseny Nemes Tihamér informatika verseny Országos Műszaki Tanulmányi Verseny (OMTV) Sportversenyek: futball (osztályok között) streetball (osztályok „Az iskola legerősebb diákja” c. vetélkedő röplabda-, kézilabda- és kosárlabda-mérkőzések A célok és feladatok mellett az eredményességvizsgálattal is foglalkozunk.
Az egyes tantárgyakhoz állandó és egységes követelményrendszert és egységes ellenőrző eljárásokat dolgoztunk ki. Ez lehetővé teszi azt, hogy összehasonlítsuk az egyes évfolyamok, az egyes osztályok és az egyes tanárok által teljesített szintet. Az eredményekből jól lehet következtetni arra, hogy ha valahol lemaradás vagy pedagógiai hiányosság mutatkozik. A tanárok
63
fel tudják mérni munkájuk eredményességét, hatékonyságát, és amennyiben szükség mutatkozik rá, korrekciót végezhetnek. A délutáni foglalkozásokhoz is kapcsolódó tehetséggondozást pedig akkor tekinthetjük eredményesnek, ha folyamatosan javul a felvételi statisztikánk, nő a nyelvvizsgázók száma, ki tudjuk váltani a drága különórákat, többen jutnak be az OKTV elődöntőibe, növekszik az OSZTV első helyein végzők száma. Rendszeresen működnek a szakköri foglalkozások, illetve ne szűnjenek meg a tanév végére. A jegyzett versenyeken egyre jobb eredményeket érünk el. Magas színvonalú iskolai rendezvények, ünnepségek, iskolatévé, illetve iskolarádió műsorok valósulnak meg. Eredményes munkavégzésünkhöz ezen a területen arra kell törekednünk, hogy vegyük figyelembe és kezeljük eredményesen a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint a sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási különbségeket. Ennek érdekében olyan sokféle, változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazzunk, amelyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez szükséges színvonalú általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden diák optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságbeli lehetőségeinek legfelső határáig eljuthasson, hogy felismerje, kipróbálhassa, miben a legjobb, milyen tevékenységi körhöz van leginkább tehetséges.
4.8.4. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 4.8.4.1.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A kulturálisan és szociálisan heterogén tanulóifjúságot akkor vagyunk képesek hatékonyan nevelni, ha követelményeink és azok teljesítéséhez vezető út a lehetőségek szerint igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségükhöz és a szülő háttérhez. Nevelő munkánk során egyrészt számolnunk kell azzal, hogy napjaink értékválsága, az egyenlőtlenségek növekedéséből adódó társadalmi feszültségek, sok család helyzetének kedvezőtlen alakulása egyre több gyereket hoz nemcsak szociálisan, hanem kulturális értelemben is hátrányos helyzetbe, melyből önerővel kilépni nem tud. Másrészről a középiskola a tanuló számára új helyzetet, újfajta szemléletet, értékrendet jelent. Új közösségbe kerülés beilleszkedési zavarokhoz vezethet. Ezek a jelenségek tanulási problémák, iskolai kudarcok okai lehetnek. Az ilyen negatív élmények bizonytalan életvitelhez, a közösség peremére való kerüléshez vezethetnek. Intézményünk nagy gondot fordít e hátrányok enyhítésére, leküzdésére. A középiskolában a hozott ismeretanyag és jártasságok tekintetében a legnagyobb szóródás a magyar nyelvből, matematikából, idegen nyelvből és fizikából tapasztalható. Különösen igaz ez a szövegértésre, a szóbeli és írásbeli kifejezőkészségre, az önálló problémamegoldásra és a logikus gondolkodásra. Tanulóink vonatkozásában a tanulási nehézségek a következő okokra vezethetők:
64
Általános képességbeli hiányok, ezen belül a kulturális technikák, a tanulási képességek hiánya. Magatartásbeli, ezen belül szocializációs zavarok. A tanulási-önképzési motiváció elégtelensége.
A nevelési-oktatási intézmények, a pedagógusok kötelezettségeit a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatásának terén a Közoktatási Törvény 41.§ (6) bekezdése, illetve 19.§ (7) bekezdésének b.) pontja szabja meg. Feladataink a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása érdekében: -
-
A hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók feltérképezése, a tanulási zavarok felismerése, a fejlesztendő területek meghatározása. Az osztályfőnökök felmérik, kik küzdenek valamilyen hátránnyal, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral. A kilencedik évfolyamon, a tanév elején a meghatározó tantárgyakból szintfelmérés történik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása elsősorban a tanulási képességek, tudásbeli hiányosságok, lemaradások megszüntetésére irányul, így elsődleges feladatunk a helyes tanulási technikák elsajátíttatása. Súlyos beilleszkedési, magatartási, illetve tanulási zavar esetén a Közoktatási Törvény 30.§ (8) bekezdése értelmében a nevelési tanácsadó megkeresése szükséges. Minden pedagógiailag megengedhető eszközzel küzdeni kell a gyermek magatartásbeli hibái ellen. Pszichés eredetű magatartási problémával, személyiségzavarral küzdő tanuló esetén feladatunk a nevelési tanácsadó megkeresése. A beilleszkedési, magatartási zavarok leküzdéséhez a helyes társas kapcsolatok kialakításának képességét fejleszteni kell. Bizalomra, együttműködésre épülő kapcsolat kialakítására törekszünk az érintett tanulókkal. Pedagógiai munkánk során arra kell hatnunk, hogy a tanulókban kialakuljon az egészséges önbizalom, a helyes önértékelés és az önellenőrzés képessége. Kiemelt fontosságú a mentálhigiénés nevelés, melyben vezető, irányító szerepük az osztályfőnököknek van.
Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülők minél több információval rendelkezzenek az iskola életéről, gyermekük iskolai tevékenységéről. -
-
Különösen kiemelt feladat a beilleszkedési, magatartási, ill. tanulási zavarokkal küzdő tanulók esetében a szülők megnyerése, jól működő, konstruktív kapcsolatok kialakítása a szülői házzal. A kapcsolattartás iskolai szintű formáin túl – elsősorban az osztályfőnökök – folyamatosa, rendszeresen, ha szükséges személyesen tájékoztatnak, tájékozódnak az érintett tanuló munkájáról, eredményéről, fejlődéséről, problémáiról. Segítséget, együttműködést nyújtunk minden, a szülők által felvetett kérdésben. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását, a tanulási kudarcok enyhítését, megszüntetését a következő pedagógiai eszközökkel érjük el: - Jól differenciált feladatok, követelmények - Egyéni motiválás, érdeklődés felkeltése - Modern módszertani ismeretek alkalmazása - Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel történő tanítás - Egyéni haladási tempó, egyéni fejlesztés - Megfelelő, meglévő képességekre való támaszkodás - Sikerélmény biztosítása
65
-
Feszültségoldó beszélgetések Fokozott osztályfőnöki odafigyelés, ellenőrzés Pozitív magatartás-minták, példaképek, személyes példaadás Tájékoztató órák, beszélgetések külső előadókkal, mentálhigiénés szakemberekkel: orvosokkal, rendőrökkel, pszichológusokkal A szülő tájékoztatása szervezett formában szülői értekezleteken, fogadóórákon, az ellenőrző útján A szülő tájékoztatása személyes megkeresés során Segítségnyújtás nevelési problémák megoldásában Igény szerint szakmai előadások, szülői programok szervezése a serdülő- és ifjúkor sajátosságairól, nevelési helyzetek megoldási lehetőségeiről Egyes pedagógiai ráhatás
A beilleszkedési, magatartási, ill. tanulási nehézségek leküzdése érdekében intézményünk az alábbi foglalkozásokat kínálja az érintett tanulóknak: -
-
Csoportbontások Nyelvi felzárkóztatás Tanulószoba A 9. és a 10. évfolyamon a szülők igényei alapján évfolyamonként napi két órában tanulószobai ellátást biztosítunk Korrepetálás Érettségi előkészítő A 12. évfolyam diákjainak szervezett érettségi előkészítők különösen a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak jelentenek rendkívüli segítséget. Ezek megszervezése, megtartása és a résztvevők kiválasztása az adott szaktanár feladata. Egyéni foglalkozások
A hátrányos helyzetű tanulók részére – ideértve a tanköteles, a tanulmányi követelmények nem tejesítése miatt ugyanazt az évfolyamot második vagy további alkalommal ismétlőket, ill. az értékelés, minősítés alól mentesítetteket – a Közoktatási Törvény 52.§ (11) bekezdés c.) pontja értelmében intézményünk az érintett tantárgyból egyéni fejlesztési terv alapján heti két alkalommal egyéni foglalkozásokat szervez. Az érintett tanulók megkísérlik elsajátítani az előírt, megkívánt ismereteket. Az egyéni foglalkozásokon a részvétel nem kötelező.
A hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók lemaradása csökkenthető, tanulmányi eredményük javítható egyénre szabott bánásmóddal, a lehetőségek kihasználásával, a tanuló, a közösség, a szülő és a pedagógusok együttműködésével.
4.8.4.2.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Minden pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
66
Feladata a pedagógusnak az is, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, és a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítésének érdekében intézkedést tart szükségesnek.
Az iskola pedagógusa, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményei, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó, illetve annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
Az iskola igazgatója az önkormányzat által szabályozott keretek között dönt a Kt. 114.§-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, térítési díj összegéről, a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről.
Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program és a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését és feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
Az osztályfőnöki tevékenység elválaszthatatlan része a tanulók családi hátterének megismerése.
Cél: A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók kiszűrése, a szociális rászorultság megállapítása, a hátrányok enyhítéséhez szükséges intézkedések végrehajtása.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók kiszűrésére, a szociális rászorultság megállapítására szolgáló tevékenységeink:
-
A veszélyeztetettségre utaló jeleket az azt észlelő pedagógus jelzi az érintett tanuló osztály osztályfőnökének, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.
67
-
A 9. és a 13. osztályok osztályfőnökei a tanév elején felmérik – az adatvédelmi törvények betartásával a tanulók szociális hátterét. A felmérés egységes kérdőívvel történik. A 10-12. és a 14. évfolyamokon az osztályfőnökök tanév elején pontosítják a meglévő adatokat szintén egységes kérdőívvel. Az osztályfőnökök a kiszűrt tanulókról tájékoztatják a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst.
-
A kérdőív összeállítását, felülvizsgálatát az osztályfőnöki munkaközösség és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi minden tanév elején.
Az adatok feldolgozása és a szükséges intézkedések elindítása az érintett osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.
A tevékenységek végrehajtását ellenőrzi: -
az intézményvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink: -
A szülők – az iskola közreműködésével – rászorultsági kedvezményt kérhetnek az étkezési térítési díjból (25, 50, 75, 100%)
-
Tanévkezdéskor a tankönyvvásárláshoz rászorultsági tankönyvtámogatást állapítunk meg. A felosztható keretről – az egy főre jutó állami támogatás és a tankönyvárak ismeretében – az iskolaszék dönt. A segélyek odaítéléséről pedig az osztályfőnökök javaslata és a szociális helyzet ismeretében az osztályfőnöki munkaközösség vezetőből, az iskolaszék képviselőjéből, a DÖK által delegált diákképviselőből és a tankönyvfelelősből álló szociális bizottság dönt.
-
Lehetőség szerint iskolánk alapítványát is bevonjuk ebbe a segélyezési rendszerbe.
-
A kerettanterv szerint oktatott 9-10. osztályos tanulók részére a szülők kérésére tanulószobát indítunk, a tanulószobára felvett és a leginkább rászoruló tanulók a folyamatosan bővülő könyvtári tankönyv és segédkönyvállományból kölcsönözhetnek.
4.9.
A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban
4.9.1. Intézményi vezetői értekezlet
68
Havi rendszerességgel kibővített intézmény értekezleten jelen van a Diák Önkormányzatot segítő pedagógus, aki vezetői szinten képviseli a diákokat érintő kérdéseket, problémákat. 4.9.2. Iskolaszék A Diák Önkormányzat az Iskolaszékbe 3 főt delegál. A 3 tanuló az Iskolaszék-ülésen teljes joggal képviseli a diákok érdekeit, szavaz, véleményez, kérdéseket fogalmaz meg. 4.9.3. DÖK A Diák Önkormányzat havi rendszerességgel tart üléseket, ahol a diákok megfogalmazhatják problémáikat. Az intézmény igazgatója a Diák Önkormányzat-üléseken egy-egy témában jelen van és elmagyarázza a diákokat érintő döntéseket, a diákok pedig lehetőséget nyernek arra, hogy felvessék az őket érintő problémákat és kérdéseket intézzenek az intézményvezetőhöz. 4.9.4. DÖK Közgyűlés Évente 1 alkalommal, április hónapban, évi rendes DÖK Közgyűlésre kerül sor, ahol a diákok képviselői beszámolnak az éves munkáról. A DÖK Közgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai és az iskolavezetés, az intézményvezetőhöz kérdéseket lehet megfogalmazni. 4.9.5. Személyes konzultáció A diákközösség bármelyik tagja személyesen keresheti meg az intézményvezetőt, vagy bármely igazgatóhelyettest és így személyes konzultáció keretében megfogalmazhatja a személyes vagy a közösséget érintő kérdését, problémáját.
4.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 4.10.1. A szülő, a tanuló és az iskola kapcsolatát meghatározó jogszabályi előírások A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek a kötelességei és jogai egységet alkotnak (Nemzeti Köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 3.§ (1)). A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
4.10.2. Az iskola feladata Az iskola feladata egy olyan bizalmi légkör kialakítása, ahol a gyerek fejlődése áll középpontban, s ennek érdekében az iskolavezetés a nevelőtestület valamennyi tagja, a szülők a tanulókat bevonva
69
együtt gondolkodva oldják meg a felmerülő nevelési, oktatási problémákat. Az iskola felelőssége, hogy minden felmerülő nehézség rövid időn belül megoldódjon és a megoldás után mindenki úgy értékelje az eseményeket, hogy előre jutás történt. 4.10.3. A szülő joga A szülő joga különösen, hogy: megismerje a nevelési-oktatási intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon kezdeményezze a szülői szervezet, Iskolaszék létrehozását és annak munkájában tovább a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint választható személy részt vegyen írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője a nevelőtestület, Iskolaszék, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon a nevelési-oktatási intézmény vezetője, vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában az oktatási jogok biztosához forduljon a szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét 4.10.4. A szülő kötelessége A szülő kötelessége, hogy: gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá hogy megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk
4.10.5. A szülő, a tanuló és az iskola első találkozási pontja A szülőnek már a pályaválasztás időszakában informálódni kell az iskoláról. Ezt a célt szolgálja pedagógiai programunk nyilvánosságra hozása, főbb elemeinek kiemelése az évenként megújított pályaválasztási tájékoztatónkban (szórólap), az iskolát bemutató videofilmünk, az ún. Nyílt napok rendszeresítése, s az utóbbi években gyakorlattá vált pályaválasztási kiállításon való részvételünk.
70
Pedagógiai programunk (benne a nevelési program) az iskolai könyvtárban bárki által hozzáférhető, az iskola házirendje pedig jól látható helyen ki van függesztve. 4.10.6. Közvetlen információcsere 4.10.6.1.
Szülői értekezletek:
Ha a tanuló felvételt nyert az intézményünkbe, annak megismerését, a tanárokkal való ismerkedést szolgálja a szeptember végi október eleji 9. osztályos tanulók szüleinek tartott szülői értekezlet. A szülők többségének az iskolakezdés óta már eltelt egy hónap tapasztalatai alapján megfogalmazható véleménye és kérdése lehet, és a pedagógusok is beszámolhatnak első benyomásaikról. A szülők itt tájékoztatást kapnak az iskolai követelményekről, a házirend legfontosabb pontjairól, a tanóránk kívüli tevékenységekről, a felzárkóztatások lehetőségéről és szükségességéről és az étkezési lehetőségekről is. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményessége megkívánja, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztassuk őket a tanulók iskolai munkájáról. Tanítási évenként három alkalommal a szülők osztályszintű szülői értekezleten vehetnek részt, ahol az osztályfőnökök adnak tájékoztatást.
4.10.6.2.
Fogadóórák:
A szülői értekezletekkel azonos napon tartott fogadóórákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat is s közvetlen információt szerezhetnek a tanuló haladásáról, fejlődéséről tanulmányi munkájáról, szabadidős tevékenységéről. Ha a szülőnek, az osztályfőnöknek vagy a szaktanároknak bármilyen problémája van, melynek megoldása együttműködést igényel, egyéni megbeszélést kezdeményezhetnek. A közvetlen információcserének nagy szerepet szánunk a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység és a tanulók karriertervezése tekintetében is. Mindkét terület sok-sok tapintatot, a pedagógusok, főként az osztályfőnökök és a szülők közötti őszinte és bizalomra épülő viszonyt igényel. Fontos mindkét fél számára, hogy az osztályfőnök minél hamarabb megtudja egy tanulóról, hogy hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, mert így gyorsabban és hatékonyabban tud segíteni, s a szükséges segítségadás még a prevenciós szakaszban megtörténhet. Az iskola segíti a családot (a szülőt és a tanulót) abban, hogy közösen olyan életcélt tűzzön a tanuló elé, amelynek elérését ő kezdeményezi és akarja, s ez motiválja őt a tanulmányi és a közösségi munkában. A tanárok – különösen az osztályfőnök – legalább féléves rendszerességgel értékeljék a tanuló tevékenységét, magatartását és tanulmányi munkáját a cél elérése szempontjából. 4.10.6.3.
A telefon, e-mail
71
Az iskola a tanuló érdekében fontosnak tartja, hogy a szülő bizonyos esetekben azonnal elérhető legyen. Ennek érdekében a tanév elején az osztálynaplóban rögzítjük a szülő, illetve a gondviselő otthoni, munkahelyi és mobil telefonszámát. Így rögtön információval tudunk szolgálni a tanulóval kapcsolatban, illetve tájékoztatást tudunk kapni a tanulóról. A telefon a legjobb eszköz arra, hogy a szülő lehetőleg a hiányzás megkezdésének napján értesítse az osztályfőnököt a tanuló távolmaradásáról és annak várható időtartamáról, okáról. A telefon mellett lehetőség van az elektronikus levelezésre. 4.10.7. Közvetett információcsere 4.10.7.1.
Ellenőrző könyv
Az ellenőrző könyv lehetőséget biztosít az információ cseréjére: igazolások, értesítés fegyelmi, dicséret, tanulmányi előmenetel, félévi osztályzatok, adatváltozások, órarend stb. Az osztályfőnökök az ellenőrző útján kérik ki a szülők véleményét minden, a szülőket anyagilag érintő kérdésben, pl. tanulmányi kirándulás, tankönyvvásárlás stb. A pedagógus köteles a tanuló által szerzett minden érdemjegyet az ellenőrző könyvben kézjegyével ellátni. A szülői értekezlet előtt egy héttel az osztályfőnök összeveti az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba beírt érdemjegyeket, és az esetlegesen hiányzókat pótlólag pirossal beírja az ellenőrző könyvbe. Az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanárok a tanuló sikeres iskolai előmenetele érdekében mely tárgyakból tartják szükségesnek és mely tárgyakból ajánlják a korrepetálást. A szülők az ajánlatok alapján nyilatkoznak, hogy mely tárgy(ak)ból tartanak igényt a korrepetálásra. A szülő lehetőség szerint rendszeresen kísérje figyelemmel az ellenőrző könyvbe kerülő bejegyzéseket (jegyeket dicséreteket, büntetéseket, meghívókat), és aláírásával jelezze ezt az osztályfőnöknek. 4.10.7.2.
E-napló tájékoztatási felülete
Az e-napló lehetőséget biztosít az információ cseréjére: igazolások, értesítés fegyelmi, dicséret, tanulmányi előmenetel, félévi osztályzatok, adatváltozások, órarend stb. Az e-naplóhoz szükséges belépési kódot a szülő az osztályfőnökön keresztül kapja meg.
4.10.7.3.
A szülői elégedettségi mérés, interjú
Az iskola számára fontos, hogy partnerei – különösen a szülők – elégedettek legyenek az intézményben folyó nevelő-oktató munkával.
72
A pedagógusok ezt következetes, gyermekközpontú tanítási módszerekkel, a nevelésben a szülőket partnerként tekintve érheti el. A partnerek elégedettségét – a minőségbiztosítási rendszerünk keretében rendszeresen mérjük. 4.10.8. A szülői szervezett Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. a szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról az iskolai szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét; megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 4.10.9. Iskolaszék Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.
az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskola diákönkormányzata azonos számú képviselőt küldhet az iskolánkban működő iskolaszékben a szülők, a tanulók és dolgozók 3-3 fővel, a fenntartó pedig egy fővel képviselteti magát az iskolavezetés rendszeresen tájékoztatja az iskolaszéket, illetve kikéri ezen szerv véleményét a legfontosabb döntések meghozatala előtt (pl. tankönyvtámogatás, pedagógiai program stb.) Az iskolaszék meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni. 4.10.10.
Kollégium
Vidéki tanulóink – kérésünkre – kollégiumi ellátásban részesülhetnek. A kapcsolattartás a kollégiumokkal folyamatos és személyes. Látogatjuk egymás rendezvényeit, tájékoztatjuk egymást a tanulók fejlődéséről, hiányzásáról. A kollégiumi nevelőtanárok félévkor és év végén javaslatot tesznek a diákok magatartás és szorgalom jegyére. Az iskola félévkor, illetve tanév végén a kollégium diákjairól készített statisztikát a kollégiumoknak megküldi.
73
4.10.11.
Titoktartás
A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel való közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozzá hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség ne terjed ki azokra az adatokra, amelyek e törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.
4.11. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a szóbeli felvételi vizsga követelményei 4.11.1. A tanulmányok alatti vizsgaszabályzat célja és hatálya A tanulmányok alatti vizsgán értjük az: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra. A tanulmányok alatti vizsga hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 4.11.2.
Az értékelés rendje
Az értékelés rendjét a munkaközösségek tantárgyanként határozzák meg, melyet külön mellékletben szerepeltetünk.
74
4.11.3.
A vizsgatárgyak részei és követelményei
A vizsgatárgyak részeit és követelményeit a munkaközösségek tantárgyanként határozzák meg, melyet külön mellékletben szerepeltetünk.
4.12. A felvétel és az átvétel, az iskolaváltás helyi szabályai, valamint a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései Az intézményben való rendes felvételt a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint, valamint a 20/2012. EMMI rendelet szerint bonyolítjuk le. Az intézményben felvételi vizsgát sem a 9. évfolyamra, sem a 13., 15. évfolyamra nem tartunk. A felvétel feltétele 9. évfolyamon a 8. évfolyam eredményes befejezése, valamint az általános iskolai tanulmányi eredmények. A szakközépiskolai osztályba a felvételi akkor érvényesíthető, ha a jelentkező egészségügyileg alkalmas. Egészségügyi alkalmatlanság esetén a tanulmányi eredmények alapján meghozott felvételei döntés semmis. Szakképző évfolyamra nincs felvételi vizsga, alapfeltétel az érettségi vizsga. Túljelentkezés esetén a 12. évfolyamos tanulmányi eredmények, valamint az érettségi eredmények differenciálnak a jelentkezők között. Szakképző évfolyamra felvétel esetén kiemelten fontos szerepe van az egészségügyi alkalmasságnak. Aki egészségügyileg nem alkalmas, előzetes felvételi határozata semmis.
4.13. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnybe kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót akinek a lakhelye/tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található akinek sajátos helyzete ezt indokolja A sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni. A következőként szabályozzuk a sajátos helyzetet: 1. testvére már az iskola tanulója 2. a szülő az iskola tanulója volt 3. a szülő az iskola alkalmazásában áll 4. a szülő egyedülálló és/vagy tartósan beteg és vagy fogyatékos
75
5. a jelentkező kiemelkedő versenyeredménnyel rendelkezik ( megyei, országos 1-5. helyezés) 6. azonos pontszám esetén általános tantervű gimnáziumi osztálynál: történelem, földrajz emelt óraszámú idegen nyelvű gimnáziumi osztály: magyar és idegen nyelv informatikai gimnáziumi osztály: idegen nyelv informatika gépész szakközépiskolai osztály: fizika informatika Tantárgyak osztályzatai differenciálnak
4.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 4.14.1. Bevezetés
A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Jóllehet a tőle elvárható segítség nyújtására törvény kötelez mindenkit, és annak elmulasztását a Büntető Törvénykönyv szankcionálja, a magyarországi helyzet meglehetősen aggasztó. Az Országos Mentőszolgálat 2005-ös adatai alapján a szakellátás előtt az esetek mindössze 2,5%-ban történt valamiféle segítségnyújtás. A felnőtt személyek elsősegélynyújtó motiváltsága magas, de tudásszintje alacsony, teljesítőképessége esetleges, továbbképzésre való hajlandóságuk alacsony. Az elsősegélynyújtás gyermekkorban történő oktatása a későbbi elfogadható tudás alapja lehet. Hajlandóság kialakításának egyik eszköze lehet gyermekkorban megkezdett oktatás.
4.14.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek bevezetésének célja:
A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát Ismerjék fel a vészhelyzeteket Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése Képességfejlesztés
76
A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítésébe és működésébe Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni Alakuljon ki együttműködés a középiskola és a mentőszolgálat között 4.14.3. Képességfejlesztés
A tényanyag oktatása mellett elengedhetetlen a képességek kialakítása és fejlesztése. Képesség alatt az egy bizonyos típusú vagy tartalmú tevékenység elvégzésére való egyéni felkészültséget értjük. Két nagy részre tagoljuk, a szaktudás alatt a diszciplináris tájékozottságot és rutint értjük, míg a kompetencia alatt a természetes közegben, természetes könnyedséggel elsajátítható és alkalmazható tudást. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása során az alábbi kompetenciák fejlesztését tűztük ki célul: Probléma-felismerés; Gyors és szakszerű cselekvés Embertársaink iránti érzékenység; Bajba jutottakkal szembeni együttérzés; 4.14.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tanterve, tematikája
Szá m 1.
2.
Cím
Szemléltetés, Szakkifejezés Tantárgyi Szüks. gyakorlat, kapcsolat eszközök irodalom Szemléltető Az Az Elsősegélynyúj Számítógép elsősegélynyú elsősegélynyújt tás, és projektor ás fogalma, jtás grafikonok, vagy táblázatok 1 írásvetítő Elsősegélynyújt ási kötelezettség, Elsősegélynyújt ás helyzete Magyarországo n,
Vérzések
Téma
A segítségnyújtás fokozatai A vérzések Szeml.: típusai, anatómiai ábra, A számítógépes vérzéscsillapítá ábrák; s lehetőségei,
Hajszáleres vérzés, vénás vérzés, artériás vérzés, artériás
Biológia: az Anatómiai ember ábra, keringési számítógép szervrendsz és ere projektor, Betadine,
77
Fül-, orr-, Gyak.: szájvérzés, fedőkötés Egyszerűbb készítése, kötözési módok nyomókötés készítése, fejkötés készítése;
3.
4.
5.
6.
nyomópont, artéria, véna, hajszálér, fedőkötés, nyomókötés
mull-lap, mull-pólya
Irod.: Internet 2 , szakkönyv 3 Légutak Szabad légutak Szeml.: Hármas Biológia: az Mull-lap, imitátor; vizsgálata, érzékelés, fej ember polifoam légúti hátraszegés, légzési vagy takaró Irod.: akadályok Heimlich-féle szervrendsz szakkönyv 3 mufogás, eltávolítása, ere szabad légutak Rautek-féle biztosítása mufogás, stabil oldalfektetés Utcai Helyszínbiztosít Szeml.: Helyszínbiztos Polifoam imitátor; balesetek ás, ítás, vagy takaró betegvizsgálat, eszméletlen, Gyak.: állapot reflexek, stabilizálás, helyszínbiztosí légzésvizsgálat mentőhívás tás, stabil , oldalfektetés, keringésvizsgá mentohívás; lat, stabil oldalfektetés Irod.: szakkönyv 3 Mozgásszerve A Szeml.: Törés, ficam, Biológia: az Háromszögl k sérülései csontrendszer imitátor, rándulás, nyílt ember etű kendő, sérülései, számítógépes törés, zárt vázrendszer Betadine, ábrák, képek; törés ellátásuk e mull-lap, mull-pólya, Gyak.: kéz számítógép kötözése és projektor háromszögletű kendővel
Égési sérülések
Irod.: szakkönyv 3 Égési sérülések Szeml.: Elsőfokú égés, Biológia: az típusai, égési digitális képek, másodfokú ember imitátor sérülések égés, kültakarója ellátása, népi harmadfokú babonák az Gyak.: égés, égési sérülések fedokötés negyedfokú ellátására égés,
Számítógép ás projektor, mull-lap, mull-pólya, Betadine
78
7.
8.
9.
10.
11.
12. 13. 14
Irod.: szakkönyv 3 Mérgezések Szeml.: fogalma, számítógépes gázmérgezések, animáció gyógyszermérg ezés, Gyak.: alkoholmérgezé szituáció s Irod.: szakkönyv 3
folyadékveszté s Mérgezések Mérgezés, Biológia: az Számítógép szén-monoxid, ember és projektor szén-dioxid, emésztő hemoglobin, szervrendsz metil-alkohol, ere etil-alkohol Kémia: szénmonoxid, szén-dioxid, alkoholok Vegyszer Vegyi anyagok a Szeml.: Sav, lúg, sósav, Biológia: az Számítógép okozta háztartásokban, digitális képek kénsav, ember és projektor sérülések vegyi anyagok a salétromsav, kültakarója, Gyak.: bőrön, vegyi akkumulátors az ember szimuláció anyagok a av, vízkooldó, emésztő tápcsatornában hypo szervrendsz Irod.: ere szakkönyv 3 Kémia: savak és lúgok, kémhatás Az Országos Szeml.: Mentőszolgál számítógépes at szervezeti ábrák felépítése Magyarország Szeml.: mentőtörténe látogatás a lme Mentőmúzeum ban Központi Szeml.: Irányító látogatás a Csoport Központi munkája Irányító Csoportnál Mentőautók Szeml.: egy felszereltsége mentőautó megtekintése Gyakorlati Segélynyújtási számonkérés szituációk Elméleti Feladatlap és számonkérés záró kérdőív kitöltése 4.14.5. Tevékenységi formák
79
4.14.5.1.
Tanítási óra
A tanítási órák közül kiemelkedő jelentőségű a biológia és egészségtan tantárgy(vérzések és légutak), de adott estben a kémia(mérgezések, vegyszer okozta sérülések), a fizika(utcai balesetek), testnevelés(mozgásszervek sérülései) és az osztályfőnöki(az Országos Mentőszolgálat szervezeti felépítése) óra is. De az elsősegélynyújtás etikai vonatkozásai etika(elsősegély-nyújtás) órán is előkerülnek. A szakképzés területén pedig kötelező tanórai foglalkozás az elsősegély-nyújtási ismeretek. 4.14.5.2.
Tanórán kívüli foglalkozás
Lehetőség szerint elsősegély-nyújtási szakkört szervezünk és itt kaphatnak felkészülési lehetőséget a legelkötelezettebb tanulók, akik versenyen is részt vehetnek.
4.14.5.3.
Iskolai rendezvények
Iskolánk rendezvényein is jelen vannak az elsősegélynyújtáshoz kapcsolódó előadások, bemutató (mentőautó felszerelése), interaktív foglalkozások. Az elsősegély-nyújtás jelen van: Brassai-hét Egészség napok DÖK nap
4.14.6. Összegzés
Az elsősegélynyújtás szerepe a betegség/sérülés kimenetelét tekintve kulcsfontosságú, azonban Magyarországon igen kevés alkalommal történik meg. Ennek javítására gyermekkorban elkezdett elsősegélynyújtással foglalkozó programok alkalmasak és hatásosak lehetnek.
4.15. Teljes körű egészségfejlesztési program
80
„Egy szabad, magabiztos és produktív társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet, valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. A jó egészség ugyanis alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének” (Ottawai Egészségfejlesztési Charta). Az utóbbi évtizedekben azonban kedvezőtlenül alakult Magyarország népességének egészségi állapota, amelynek javítása érdekében elkészült nemzeti egészségpolitikai stratégia célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek szellemében megfelelően programunk tartalmazza az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, az egészségvédelemmel, az egészséges életmódra történő felkészítéssel kapcsolatos terveinket, valamint a drogstratégiát.
4.15.1. Helyzetelemzés: Intézményünk nagyvárosi környezetben működik, a társadalmi igényeknek megfelelően a szakképzést is felvállalja. Mivel iskolánk megyei beiskolázású, a tanulóknak körülbelül a fele vidéki. Emiatt fokozott felelősség hárul az iskolára az egészségnevelés, különösen az elsődleges prevenció keretein belül.
4.15.2. Alapelveink: Egészségnevelési programunk a megelőzést szolgálja; tervszerű, szervezett, rendszeres; minden tanulóra kiterjed; tudományosan megalapozott; helyes cselekvésre ösztönöz. 4.15.3. Célok: A tanulók értsék meg saját egészségvédelmük jelentőségét, rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetüket, egészségi feltételeiknek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremtik. Egészségtudatos magatartás, életvitel kialakítása, fejlesztése. Az egészséggel kapcsolatos készségek javítása: a dohányzás visszaszorítása; alkohol- és drog-prevenció; az egészséges táplálkozás népszerűsítése; aktív testmozgás; mentális betegségek megelőzése, a lelki egészségnek mint értéknek a felmutatása; AIDS prevenció.
81
Családi életre nevelés; az értékrend, a személyiség fejlődésének, a felelős szexuális és drogkerülő magatartás kialakítása
4.15.4. Célok, feladatok, sikerkritériumok: Az egészségnevelés az oktatás A tanmenetben – különösen Átfogó egészségnevelés és a nevelés minden szintjén az osztályfőnökiben – valósul meg. jelenjen meg! konkrétan jelöljük ezeket a területeket. A dohányzás visszaszorítása, Pályázatokon való részvétel. A tanulók képet kapnak a az alkohol- és drogprevenció veszélyekről. Az „Egészséged testben, legyen mindennapos, de lélekben” prevenciós program korszerű! alkalmazása. A lelki egészség is legyen Önismereti, stresszés érték! konfliktuskezelési és döntéshozási technikák megmutatása. A szülők is ismerjék fel az Konzultációs egészséges életmód biztosítása. fontosságát!
Kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb, önmagát jobban ismerő tanulókkal dolgozhatunk.
lehetőség A szülők partnerré válnak a feladat megoldásában.
A tanulók érezzék azt, hogy Fakultatív kirándulások, a A tanulókban az egészség felelősek saját testi, lelki mindennapos testmozgás értékként jelenik meg. egészségükért. lehetőségének biztosítása.
4.15.5. Módszerek, színterek: 4.15.5.1.
Módszerek
„Egészséged testben, lélekben” komplex egészségmegőrző és prevenciós program a 912. évfolyamon /önismeret, stresszkezelés, konfliktuskezelés, döntéshozás, nemet mondás, információk a drogokról interaktív jellegű foglalkozások a DE joghallgatói alkohol- és drog-prevenciós foglalkozásokat tartanak a 13-15. évfolyamon interaktív jellegű foglalkozások sportnap egészségnapok kiállítások mindennapi testmozgás konzultáció
82
drog-prevenciós továbbképzés pedagógusoknak 4.15.5.2.
Színterek:
4.15.5.2.1.
Tanórai keretek
osztályfőnöki órák:
10 óra egészségnevelés
társas kapcsolatok konfliktuskezelés lelki egészség testi egészség balesetvédelem szakórák: biológia kémia testnevelés munkavédelem a szakképző évfolyamokon egyéb közismereti tanórákon a témától függően
4.15.5.2.2.
Tanórán kívüli tevékenységek:
osztálykeret:
szabadidős programok, fakultatív kirándulások, kiállítások szakkör, sportkör
egyéb közösségi keretek: iskolai szint: sportprogramok „Kihívás napja” prevenciós program fakultatív kirándulások, túrák konzultációs lehetőség a szülőknek, tanároknak egészséges munkahelyért tevékenység: világítás, ültetés, szellőztetés, balesetmegelőzés (a tárgyi környezet közegészségügyi feltételeinek szinten tartása, javítása) szűrések 4.15.6. Kapcsolatok: 4.15.6.1.
Belső kapcsolatok: iskolaorvos, védőnő fogorvos DÖK munkáját segítő tanár
83
szabadidő-szevező tanár gyermek- és ifjúságvédelmi felelős testnevelők osztályfőnöki munkaközösség természettudományi munkaközösség szülői szervezetek Alapítvány
4.15.6.2.
Külső kapcsolatok: Pedagógiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálat Önkormányzat KEF rendőrség DE Állam- és Jogtudományi Kar Drogklinika, Alkoholklinika Kormányhivatal
4.15.7. Értékelés:
A célkitűzések megvalósításának felülvizsgálata évente történik. Felelősök a belső kapcsolatban felsoroltak. 4.15.8. Drogstratégia 4.15.8.1.
Helyzetkép
4.15.8.1.1.
Szülők kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma magas a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma céljuk, hogy gyermekük sikeres érettségi vizsgát tegyen és szakmát tanuljon az iskola pedagógiai és szakmai munkáját támogatják
4.15.8.1.2.
Tanárok „Egészséged testben, lélekben” című személyiségfejlesztő, drog- és alkoholmegelőző módszertani alapképzés tanúsítványával rendelkezik 5 fő, középszintű tanúsítvánnyal 2 fő, felsőszintű tanúsítvánnyal 1 fő. Szabadidő-szervező segíti a nevelőtestület, az osztályfőnök munkáját A drogügyi koordinátor tevékenységét a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki részt vett az „Iskolai drogkoordinátorok képzése” című akkreditált 30 órás képzésen Iskolapszichológus segíti a munkát 3 fő pedagógus mentálhigiéné szakképesítést szerzett
84
4.15.8.2. 4.15.8.2.1.
Célcsoport Diákok 9-12. évfolyam 13-14. évfolyam
(a tanulók kb. 80%-a) (a tanulók kb. 20%-a)
Az elsődleges prevenció erre a rétegre irányul. A két csoport megkülönböztetését a büntetőjogi felelősség és az életkori sajátosságok indokolják.
4.15.8.2.2. Szülők Tapasztalataink szerint a szülőknek a drogokkal, a drogozás felismerésével kapcsolatos ismereteik igen hiányosak, maguk is tanácstalanok a konfliktusok kezelésében. -
Tanárok: A tanárok viszonya a droghoz, a drogozáshoz, a drogosokhoz különböző, a konfliktuskezelésben pedig eltérő a módszertani kultúrájuk.
4.15.8.3.
Célok
Alapvető cél az elsődleges prevenció, azaz olyan egészségszemlélet és életmódbeli szokásrendszer kialakítása, amelynek hatására a tanulók társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Különösen fontos a kézzel fogható, mérhető információátadáson túl a közösség- és személyiségfejlesztés, valamint a konfliktuskezelés módszereinek interaktív megmutatása a tanulóknak. Javítanunk kell a tanulók hozzánk való viszonyán, hiszen elgondolkoztató, hogy a diákok milyen kis százaléka van bizalommal tanára iránt.
1. 2.
A szülők ismereteinek bővítése az önismeret, a konfliktuskezelés területén, valamint a drogokról, drogozásról. A tanári közösségben egységes viszonyulás kialakítása a drog témakörében, a konfliktuskezelés kultúrájának emelése.
4.15.8.4.
Színterek, módszerek
85
4.15.8.4.1.
Tanórákon szaktárgyi órákon tantárgytól, témától függően osztályfőnöki órákon felmenő rendszerben az „Egészséged testben, lélekben” című program folytatása a 9-12. évfolyamon a 13-14. évfolyamon külön tematika szerint (kerettanterv), illetve együttműködünk a Debreceni Egyetem Drogklinikájával
A foglalkozások az ismeretátadáson kívül interaktív gyakorlatokat is tartalmaznak.
4.15.8.4.2.
4.15.8.5.
Tanórán kívül a Brassai-hét keretében egészségnap szervezése (drogsátor, vetélkedő, sportverseny) a DVD-klub programjában a témához kapcsolódó játékfilm vetítése évente 2 alkalommal igény szerint kortársképzés A szülők számára az ismeretbővítés és a konzultáció lehetőségnek biztosítása (legális és illegális drogok, visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás, drogozás felismerése, a segítségnyújtás lehetőségei stb.) szülői munkaközösségi értekezleten évente egy alkalommal szülői értekezleten évente egy alkalommal konzultáció, tanácsadás hetente egy alkalommal A tanárok számára felkészültségük fejlesztése érdekében szakmai tanácskozás külsőszakember segítségével, igény esetén tréning. Értékelés az értékelést belső erőforrásból oldjuk meg a kiemelt programokat a teljesítés után a program felelőse értékeli a tanév végén átfogó értékelés, a tapasztalatok megfogalmazása az ellenőrzés, értékelés klasszikus szempontjai és módszerei szerint az értékelés birtokában a újabb célkitűzések megfogalmazása
4.16. Az iskola környezeti nevelési programja I.
-
A környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve az élettelen környezettel; fejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásának, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértését;
86
-
a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.
A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedéskultúra kialakítására.
Jogi háttér: -
-
ENSZ 57. közgyűlése (2002. december 20.) a 2005-2014. közötti időszakot a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította (az oktatás minden szintjét és formáját hassák át a fenntarthatóság, a környezeti és egészségvédelmi alapértékei). Alkotmány (18. § és 70. § - jog az egészséges környezethez és a testi, lelki egészséghez) Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Fejlesztési Terv A NAT-ról kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet
Helyzetelemzés -
Az iskola típusa gimnázium, szakközépiskola és érettségire épülő szakképző intézet. Nagyvárosi környezetben 1967-ben épült, lakótelepen álló intézmény tantermekkel, műhelyekkel, laborokkal, szertárakkal, szaktantermekkel felszerelve.
Állaga megfelelő, folyamatos a karbantartás -
A világítás, a fűtés modernizálódik, a nyílászárók cseréje folyamatos. A termekben a fényviszonyok megfelelők, lehetőség van sötíthetőségre, de a tájolás miatt a tavaszi és őszi időszakban a termek többségében a klíma nem megfelelő. A mosdók rendezettek, de folyamatos felújításra szorulnak. Az iskola épülete a növények, a tisztasága és felszereltsége miatt barátságos, de a teremdekorációk nem kielégítőek. Lehetőség van a gyerekek munkáinak kihelyezésére. Művészeti galéria működik neves művészek időszaki kiállításával és pannóval. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos. A technikai felszereltség megfelelő.
- Étkeztetés Az étkező berendezése esztétikus (önkiszolgáló rendszer, terítő, porcelán tányérok), egyszerre 96 fő étkezhet.
87
A melegítő konyhára a közbeszerzési eljáráson nyertes Sodexho Hungaria Kft. főzőkonyhájáról szállítják az ebédet.
-
Az iskola udvara Rendelkezik lebetonozott és salakos pályával. Körbekerített. Kijelölt hely van a dohányzóknak. Rendelkezik kerékpártárolóval.
- Az iskolai büfé 1998 óta ugyanaz a vállalkozó üzemelteti, az ételek, italok széles választékát adja (szendvicsek, péksütemények, cukrászsütemények, chipsek, tea, tej, kávé, ásványvíz, szénsavas és rostos üdítők)
II.
Jövőkép – alapelvek és célok
Általános, hosszú távú célok
Az iskolai környezeti nevelés, oktatás tartalma és módszerei az alábbi egyetemes célok elérését segítik a hosszú távú fennmaradás és fenntarthatóság érdekében:
elősegíteni a természetnek mint értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; hozzájárulni a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, amely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; bekapcsolni az iskolánkat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Az iskola jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a tanulók stresszmentes környezetben, harmonikusabb, hangulatosan – több növénnyel – díszített belső és külső térben tanulhatnak. Az iskola bútorzata, technikai felszereltsége megfelel a XXI. század követelményeinek, az egészségügyi és környezeti követelményeknek.
88
Diákjaink és dolgozóink figyelnek a tisztaságra, a víz és energia felhasználására, a keletkezett hulladékmennyiségre, amelynek javarészét a lehetőségeknek megfelelően szelektíven gyűjtjük.
Alapelvek A környezeti nevelési program szempontjából különösen fontosnak tartjuk az alábbi alapelveket: – az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, fejlesztése; -
rendszerszemléletre nevelés; fenntarthatóságra nevelés; környezettudatos magatartásra nevelés; az egészség és környezet összefüggéseinek megmutatása; problémamegoldó gondolkodásra, döntésképességre, helyzetfelismerésre, viselkedési normákra nevelés.
4. Rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok A környezeti nevelés az A tanmenetekben konkrétan oktatás és a nevelés minden jelöljük ezeket a területeket. területén jelenjen meg! Erősítsük a kapcsolatokat!
tantárgyközi Pályázatok kiírása.
Átfogó környezeti valósul meg.
nevelés
átdolgozott tanmenetek. több környezeti nevelési tartalom az órákon. Ismeretek rendszerszerű összekapcsolódása.
A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, dolgozók személyes szülői értekezletek témája. példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői! Az iskola tisztaságának Ellenőrzés a folyosókon, a Javul a tisztaság, a dolgozók javítása, a szemét hetesi feladatok megerősítése. szelektíven kezelik a mennyiségének csökkentése. hulladékot. Takarékoskodás villannyal.
vízzel, Ellenőrzések, mérések.
Érezhetően fogyasztás.
csökken
a
Érezzék a tanulók maguknak Jeles alkalomkor (pl. ballagás) Barátságosabb, hangulatosabb az iskolai környezetet, óvják az közösségi faültetés, tanterem külső és belső környezet. értékeket! dekoráció.
A szakképzésre vonatkozó tervek A képzés során tudatosítani kell a tanulókban, hogy a jövő szakembereiként csökkenteniük kell a termelő- fogyasztó tevékenység során kialakuló hatásokat.
89
Célok, feladatok: a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése, legyenek tisztában a gazdasági, társadalmi változásokkal, különösen szakmájukhoz kapcsolódóan, a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát, legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás, képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére, ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait, és a kezelésükre vonatkozó szabályokat, törekedjenek az újrahasznosításra.
III. 1.
Módszerek, színterek Hagyományos tanórai, keretben
-
2.
az egyes tantárgyak tananyagának megfelelően, az adott témához hozzárendeljük a környezetvédelmi vonatkozásokat, kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, lehetőleg interaktív módszerekkel adjuk át az ismereteket, felhasználjuk a szemléltetés többféle formáját, hogy az élményszerű tanítás megvalósulhasson. Tanórán kívüli keretben
Osztálykeretben -
témához kapcsolódó kiállítások közös megtekintése, fakultatív kirándulás, városnézés, konfliktuskezelési, döntéshozási technikák megmutatása
Egyéb közösségi keretben - szakkör, - sportkör. Iskolai keretben -
különböző intézmények meglátogatása, iskolai pályázatok hirdetése, fordítási verseny hirdetése, dekorációs verseny hirdetése, a „Kihívás Napja” megrendezése, külföldi kapcsolatok ápolása.
IV.
Kapcsolatok
1.
Belső kapcsolatok
90
Tanárok: - környezettudatos magatartásukkal példát mutatnak - fejlesztik a munkaközösségek együttműködését Diákok: -
vigyáznak környezetükre magatartásuk kultúrált
Szülők: -
gyermekükben erősítik a környezettudatos magatartást, segítik az iskola ezen tevékenységét
Nem pedagógus munkakörben dolgozók: -
munkahelyüknek megfelelően aktív részesei a programunknak (takarékosság stb.)
2. Külső kapcsolatok Fenntartó -
kölcsönös együttműködés
Városi intézmények, intézetek -
kölcsönös együttműködés (vízmű, közlekedési vállalat)
Hivatalos szervek -
javaslataikat, véleményüket figyelembe vesszük az iskolai környezet alakításakor
Iskolai büfé -
elvárjuk a környezetkímélő eszközök használatát és az egészséges ételek árusítását
Értékelés A célkitűzések megvalósításának felülvizsgálata évente történik. A felelősöket a belső kapcsolatokban felsoroltuk.
91
4.17. Fogyasztóvédelem az oktatás-nevelés folyamatában Iskolánk kiemelten fontosnak tartja, hogy a nevelés-oktatás folyamatában jelen legyen a helyes fogyasztói magatartás. Az iskolapadokat elhagyó tanulóknak tudatos fogyasztói magatartással kell rendelkezni, nem pedig tömegfogyasztóéval. 4.17.1. Miért fontos a fogyasztói oktatás A fogyasztói társadalomban az emberek mindennapi életének fontos része a fogyasztás. Az óriási mennyiségű, változatos minőségű és gyorsan változó kínálat a fogyasztók számára egyrészt megteremti a választás lehetőségét, másrészt azonban számos egyéni és társadalmi kockázat forrása. A fogyasztók akkor tudnak felelősen és tudatosan dönteni, ha specifikus ismeretekkel, képességekkel és készségekkel megfelelően felkészülnek a piacon való részvételre.
4.17.2. A XXI. századi fogyasztó jellemzése A XXI. században a fogyasztók és a fogyasztói magatartás a gazdasági és politikai élet középpontjában került. A fogyasztói kereslet teremti és biztosítja a munkahelyeket. A fogyasztók felelősek a világ környezeti gondjaiért. A fogyasztói szokásoknak tehát nagy a társadalmi és gazdasági hatásuk és megfordítva a társadalom és a gazdaság is nagy hatással van a fogyasztói szokásokra.
4.17.3. Egyéni és társadalmi hasznok Ahhoz, hogy a fogyasztó saját körülményei között helyes döntést hozzon és elfogadja annak következményeit, meg kell felelnie az emancipált fogyasztóról kialakított képnek. Vagyis informáltnak és felelősnek kell lennie. A képzett fogyasztók a fenntarthatóság, az egészségi szempontok és fogyasztói magatartásuk gazdasági, társadalmi és politikai következményeinek figyelembe vételével képesek meghozni döntéseiket. 4.17.4. Mi teszti erőssé a fogyasztókat A fogyasztók nagy gazdasági és társadalmi befolyással rendelkeznek, de rendszerint nem ismerik fel erejüket. A fogyasztók legtöbbször egyedül érzik magukat. Egy fogyasztó egy sajátos helyzetben konfliktusba keveredhet a termelővel vagy szolgáltatóval, nem tudván, hol és hogyan tegyen panaszt. Viszont, ha a fogyasztók aktívan vesznek részt a gazdaságban és a társadalomban, sok mindent elérhetnek. Néha arra van szükség, hogy a dolgokat közös kampányokkal változtassák meg. Ezért alakulnak a független fogyasztói egyesületek és szervezetek. Ha a fogyasztók úgy érzik, hogy érdekeik védelmében közösen kell cselekedniük, sok mindent megváltoztathatnak. Ezért van nagy szükség arra, hogy diákjainkat már az iskolapadban felkészítsük.
92
4.17.5. A fogyasztói oktatás A fogyasztóvédelem nem külön tantárgy, hanem egy szellemiség, amellyel minden tantárgynál jelen lehetünk. A fogyasztói kompetenciák fejlesztése valamennyi tantárgyba beépíthető. Az egyes tantárgyak óraterveiben egy-egy mondatos tartalommal jól érzékelhető a fogyasztóvédelem jelenléte. Matematika órán például a banki, biztosítási vagy az üzemanyag-fogyasztások számítások domboríthatóak ki. Fizika órán a mérés, a mértékegységek, a mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérő órák) elemzése sajátítható el. Magyar órán a reklámnyelv, a felíratok, a reklám kommunikációs csapdái tanulságosak. Földrajz órán az eltérő fogyasztási struktúrák és szokások domborodhatnak ki. Biológia, kémia a génmódosított élelmiszerek, táplálkozási kiegészítők, az egészséges táplálkozás, az élelmiszerbiztonság, az élelmiszer adalékok, vegyszermaradványok, a háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata kerülhet szóba. Informatika órán a pedagógusok az elektronikus kereskedelem, a telefónia és az internetes fogyasztói veszélyekre lehet felhívni a figyelmet. Történelem órán az EU-s fogyasztási jogok, a fogyasztástörténet és a reklámtörténet kerülhet terítékre. Médiaismeret órán pedig a reklám képi és nyelvi elemeit elemezhetik közösen. A fogyasztói oktatásnak kulcsszereplője a tudatosan fogyasztó pedagógus, aki ügyesen és jól szervezetten csempészi be a tananyagba a fogyasztói kompetenciákat.
4.18. Eszközök és felszerelések jegyzéke A taneszközök kiválasztásának elvei
Kerettanterven alapuló helyi tantervünkben megfogalmazott követelmények elérésének garanciáját a személyi-, tárgyi-, szervezeti-, pedagógiai-, stb. feltételek együttes megléte biztosítja.
Oktatási–nevelési céljaink megvalósítása elképzelhetetlen korszerű taneszközök alkalmazása nélkül. Korszerűnek az az eszköz tekinthető, amely igényli, illetve növeli a tanulói aktivitást, önálló munkára és gondolkodásra késztet, s a verbális ismeretek helyett – pedagógiai programunkkal is összhangban – a képességfejlesztésnek biztosít nagyobb teret és lehetőséget.
A Közoktatási törvény 38.§ (1) bekezdése szerint az iskoláknak rendelkeznie kell a feladataik ellátásához szükséges feltételekkel.
A pedagógiai programban rögzítettek megvalósításához iskolánk eszközök és felszerelések terén fejlesztésre szorul.
93
Az intézménynek folyamatosan javítania kell a szemléltetés, a demonstráció, az ismeretbővítés, a képességfejlesztés, a munkáltatás, a kísérletezés és az értékelés feltételeit. Iskolánknak e tekintetben sok tennivalója van. Elengedhetetlen az alapvetően kísérleti tárgyak (pl. a kémia és a fizika) szaktantermeinek visszaállítása, illetve új szaktantermek kialakítása. Fejleszteni kell a szertárakat (különös tekintettel a NAT-tal és kerettantervvel megjelent új tárgyakra (biológia, földrajz). Korszerűsíteni kell a szakmai dekorációkat, szemléltetőanyagokat, s ahol lehet, meg kell teremteni a sokoldalú szemléltetés lehetőségét a videó és a számítógépes oktató programok segítségével.
A szemléltetés, illetve a tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöket a „Funkcionális taneszközjegyzék” (MK: 1998. 2/II. szám) iránymutatása alapján építettük be helyi tantervünkbe, a tantárgyi programokba.
A taneszközök jegyzékét a közismereti tantárgyakra és az iskolánkban oktatott OKJ szakképesítések megszerzéséhez szükséges tárgyi normatívákat pedagógiai programunk külön mellékletében helyeztük el.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapítok okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. Eszerint az iskolában taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amely szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem megvalósítható. A taneszköz-készlet meghatározásához a funkcionális taneszköz-jegyzék nyújt segítségek (Műv. Közlöny 1998. 2/II. szám).
A kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék alkalmazása a Kt. 124.§ (20) bekezdése értelmében 2003. szeptember 1-jétől kötelező, a közoktatási intézmények fenntartóinak 2000. július 31-ig el kellett készíteniük. -
Telephelyek száma: Épületek száma: Szintek száma: Osztályok száma. Tanulói létszám: Pedagógus létszám:
2 2 4 25 918 (27 x 34 fő) 59 valamint az óraadók akik tanévenként változnak
A pedagógiai programban rögzítettek megvalósításához szükséges fejlesztések
94
HELYISÉGEK
Fejlesztési igény
Kötelező mennyiség
Meglévő mennyiség
Hiány
Felújítás
Tanterem
27
23
4
-
Szaktanterem
6
4
2
-
Tornaterem
1
1
-
1
Tornaszoba
1
1
-
1
Sportudvar
1
1
-
1
Igazgatói iroda
1
1
-
-
Nevelőtestületi szoba
1
1
-
1
Helyettesi szoba
1
2
-
-
Gazdasági vezetői iroda
1
1
-
-
Ügyviteli helyiség
1
1
-
-
Könyvtár
1
1
-
-
Könyvtárszoba
1
1
-
-
Orvosi szoba
1
1
-
-
Fogorvosi szoba
1
1
-
-
Sportszertár
1
1
-
1
Közösségi tér
1
-
1
-
Porta
1
1
-
-
Ebédlő
1
1
-
-
Főzőkonyha
1
1
-
-
Tálaló, mosogató
1
1
-
-
Öltöző
2
2
-
-
Hideg-meleg vizes zuhanyzó
2
2
-
-
Személyzeti WC
6
4
2
-
Eszközök, felszerelések
95
Tanulói WC
12
10
2
-
Mosléktároló
1
-
1
-
Éléskamra
1
1
-
-
Szárazáru raktár
1
1
-
-
Földesáru raktár
1
1
-
-
Egyéb raktár
1
1
-
-
Szertár
3
13
-
-
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Eszközök, felszerelések
Kötelező mennyiség
Fejlesztési igény
Meglévő mennyiség
Hiány
Felújítás
1. Tanterem Tanulói asztalok
918
1142
-
-
Székek
918
1142
-
-
Nevelői asztal
44
44
-
-
Szék
44
44
-
-
Szekrény
44
18
26
-
Tábla
44
44
-
-
Fogas
-
-
-
-
300
300
-
-
Sötétítő függöny
2. Szaktantermek a.) Számítástechnikai terem
5
5
-
-
Tábla + flipchart
5
4
1
-
Számítógépasztal
72
72
-
-
Számítógépek és tartozékai
72
102
-
-
Nyomtató
5
4
1
-
96
Lemeztároló doboz
10
4
6
-
Nyelvi labor berendezés (15 fős)
2
-
2
-
Magnetofon
10
2
8
-
Írásvetítő
10
5
5
-
c.) Természettudományi szaktanterem
1
1
-
-
Vegyszerálló tanulói asztalok
12
-
12
-
Elszívó berendezés
1
-
1
-
Vegyszerálló mosogató
6
-
6
-
Fali mosogató
1
1
-
-
Poroltó (tantermenként 1)
1
1
-
-
Mentőláda (tantermenként 1)
1
1
-
-
Eszköz- és vegyszerszekrény (2)
2
-
2
-
Méregszekrény (zárható) (1)
1
-
1
-
Eszközszállító kocsi (1/tanterem)
1
-
1
-
Törpefeszültségű csatlakozások (1/tanulóasztal)
12
-
12
-
d.) Művészeti nevelés szaktanterem
1
-
1
-
Rajzasztal (rajzpad, rajzbak)
36
-
36
-
Tárgyasztal (állítható) (2/tanterem)
2
-
2
-
Mobil lámpa (reflektor) (2)
2
-
2
-
Vízcsap (falikút) (2)
2
-
2
-
b.) Idegen nyelvi szaktanterem
97
(víz, gáz csatlakozással)
(tantermenként 1)
(tanulólétsz. figy. vételével 1 hely)
Pianínó (iskolánként 1)
1
-
1
Ötvonalas tábla (1/tanterem)
1
-
1
-
CD vagy lemezjátszó, magnetofon (1/tanterem)
1
-
1
-
Tároló polcok (1/tanterem)
1
-
1
-
e.) Technikai szakterem
1
-
1
-
Tanulói munkaasztal
15
-
15
-
Állítható magasságú támla nélküli szék
15
-
15
-
f.) gyakorlóterem
1
-
1
-
3-4. tornaterem és tornaszoba Kislabda
5
5
-
-
Labda
5
5
-
-
Tornaszőnyeg
2
2
-
-
Tornapad
2
2
-
-
Zsámoly
2
2
-
-
Bordásfal
2
4
-
-
Mászókötél
2
4
-
-
Gumikötél
5
5
-
-
Ugrókötél
5
5
-
-
Medicinlabda
5
5
-
-
Stopper
1
3
-
-
Kiegészítő tornakészlet
1
-
1
-
Kosárlabda palánk
2
2
-
-
Gyűrű
1
3
-
-
Mászórúd
2
3
-
-
1
-
-
5. Sportudvar3 Szabadtéri labdajáték felszerelése
1
98
Magasugró állvány, léc
1
1
-
-
Távol-, magasugró gödör
1
1
-
-
Futópálya
1
1
-
-
6. Igazgatói iroda Íróasztal
1
1
-
-
Szék
1
1
-
-
Tárgyalóasztal
1
-
1
-
Szék
2
2
-
-
Iratszekrény
1
1
-
-
Fax
1
1
-
-
Telefon
1
1
-
-
8. Nevelőtestületi szoba Fiókos asztal
60
40
20
-
Szék
60
40
20
-
Napló és folyóirattartó
1
1
-
-
Könyvszekrény
2
2
-
-
Fogas
2
2
-
-
Mosdókagyló
1
1
-
-
Tükör
1
1
-
-
9. Ügyviteli helyiség Asztal
6
6
-
-
Szék
6
6
-
-
Iratszekrény
6
12
-
-
Lemezszekrény
1
2
-
-
Írógép
1
2
-
-
Írógépasztal + szék
1
2
-
-
Fénymásoló
1
3
-
-
99
Számítógépasztal és szék
6
5
1
-
Számítógép nyomtatóval
6
6
-
-
telefon
6
6
-
-
10. Könyvtár Tanulói asztal
34
12
22
-
Szék
34
12
22
-
Egyedi világítás
17
-
17
-
Könyvtárosi asztal
1
1
-
-
Könyvtárosi szék
1
1
-
-
Szekrény (tároló) 3000 kötetnek
1
1
-
-
Tárolók, polcok
18
8
-
-
Létra (polcokhoz)
1
-
1
-
Telefon
1
1
-
-
Fénymásoló
1
-
1
-
Számítógép
1
1
-
-
Nyomtató
1
1
-
-
Video (lejátszó, felvevő) tévével
1
1
-
-
CD vagy lemezjátszó
1
1
-
-
Írásvetítő
1
1
-
-
11. Könyvtárszoba Asztal
3
3
-
-
Szék
6
6
-
-
Könyvtári dokumentum
500
500
-
-
Könyvespolc 500 kötetes
2
2
-
-
Egyedi világítás
6
-
6
-
-
3
-
12. Orvosi szoba Csipesz (anatómiai)
1
100
Csipesz (horgas)
1
-
-
-
700
100
600
-
1
1
-
-
700
100
600
-
Írógép
1
-
-
-
Ivópohár
3
3
-
-
Kötszerdoboz (kisméretű)
1
1
-
-
Lázmérő (3 perces)
3
3
-
-
Magasságmérő
1
1
-
-
700
10
690
-
Mérőszalag
1
2
-
-
Mosdó
1
1
-
-
Nyelvfogó
1
1
-
-
Nyelvpolc (fa)
2
100
-
-
Olló (Cooper)
1
1
-
-
Olló (egyenes)
1
1
-
-
Phonendoscope
1
1
-
-
Reflexkalapács
1
2
-
-
Számítógép nyomtatóval
1
1
-
-
Személymérleg
1
1
-
-
Szemészeti vizsgálótábla
1
1
-
-
Színlátás-vizsgáló könyv
1
1
-
-
Vérnyomásmérő (mandzsetta sorozattal)
1
1
-
-
Vesetál
2
2
-
-
Egyszer használatos fecskendő Elsősegélynyújtó láda Injekciós tű
Mantoux fecskendő
(saját megvilágítással)
101
EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK
Eszközök, felszerelések
Kötelező mennyiség
Meglévő mennyiség
-
Mentőláda
Fejlesztési igény Hiány
Felújítás
-
-
-
2
2
-
-
Gyógyszerszekrény (zárható)
1
-
1
-
Munkaruha
88
88
-
-
Védőruha
3
3
-
-
Tűzoltó készülék
28
23
5
-
Ételminta-vétel (üvegtartály készlet)
102
5. Az iskola helyi tanterve 5.1.
A választott kerettanterv megnevezése
A) 2/2008. (II.8.) OKM rendelettel beépítve a 17/2004. (V.20.) OM rendelet 3. sz. mellékletében Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben a 9-12. évfolyamon lévő a közismereti tantárgyakra vonatkozik (2016/2017-es tanévben alkalmazva utoljára 12. évfolyamon) B) a 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet Gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9. évfolyamtól kezdődően felmenő rendszerben Profil Ssz.
1. 2.
Képzési típus
Gimnázium
Évfolyamok
(emelt óraszámú képzés – irányultság, tagozatos képzés, szakma csoportos képzés)
9.
10.
11.
12.
Általános irányultság
B
A
A
A
Idegen nyelvi irányultság (angol,
B
A
A
A
német) 3. 4.
Informatikai irányultság
B
A
A
A
Gépész ágazat
B
A
A
A
Szakközépiskola
5.1.1. Gimnáziumi osztályok 9-12. évfolyam, az „a”, „b”, „c” jelű osztályok
103 Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
9. évf.
10. évf. 11. évf. 12. évf.
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
4 3 3 3
2
2
3
3
1 2 2
2
2
2
5 1 6 35
1 5 1 8 35
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 5 1 4 35
1 5 1 4 36
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
5.1.2. Szakközépiskolai osztály (9-12. évfolyam), a „d” jelű osztály
Tantárgyi struktúra és a kötelező óraszámok 104
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 3 3
4 3 3
4 3 3
4 3 3
2
2
3
3
1 2 1
1
2 2 2
10. évf. 11. évf. 12. évf.
2 2 1 1 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
6
7
8
11
4 35
4 36
4 35
4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. 5.1.3. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika
Változat A változat B változat A változat
Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene
5.2.
A változat A változat A változat
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások
5.2.1. Általános profilú gimnáziumi osztályban („a” jelű osztály)/ 2013. szeptember 1től felmenő rendszerben bevezetésre kerül/
105
Tantárgyi rendszer és óraszámok az általános profilú osztályokban a 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
KÖTELEZŐ
ÓRÁK
Magyar nyelv és irodalom 1.Idegen nyelv (angol/német/orosz) 2.Idegen nyelv ( angol/német/orosz) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Dráma és tánc) Művészetek (Mozgókép kultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
9.
10.
11.
12.
érettségi
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
32 hét órabontás szám
közép emelt szintű szintű
4 3+1
2 3+1
4 3+1
3
3
3
3+1 2+1
3+1 2+1
3+1 2+1
3+1
4 3
3
3
2 2 2 2 1 1
2 2 2 1 1 1
3
4+1 3+1
3
3
K/V
+ + +
K K
1 2 2
2
V V V V V V
2 2 1+1
1+1
1+1
1+1
V
Szabadon tervezhető órakeret
5 1 32 36 4
5 1 29 31 6
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Kötött óra
3
3+1 3+1
5 1 31 35 4
Kötött óra
+ +
3 3+2
1 5 1 27 31 8
Osztályfőnöki
3+1
K K/V
V
+
57
57
Választható tantárgyak 11-12. évfolyamon, vagy emelt szintű felkészítő, vagy középszinten 4 óra, vagy katonai alapismeretek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Földrajz Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum két tárgy 4 órában)
Heti óraszám összesen Felhasznált időkeret
35 53
36 45
58
58
1 1 1 1 1 (2)
1 1 1 1 1 (4)
1
4
4
35 49
35 48
1
106 +
5.2.1.1. Általános profilú gimnáziumi osztály („a” jelű osztály) a 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program - 2012. GIMNÁZIUMI ÓRATERV
1
3 3
bontás
4 1 4 3 3
4 3 5
1
4 3
emelt szintű
3 3 3
3 1 3 1 3 3 4 1
bontás
óraszám
3 3
bontás
1,5
2 2,5 2
Érettségi középszintű
3 3 3 1
12. 32 hét
óraszám
2 2,5 2
11. 37 hté
óraszám
Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv (angol/német) 2. idegen nyelv (német/angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene
óraszám
9. 37 hét Tantárgy
10. 37 hét
bontás
Tantárgyi rendszer és óraszámok az általános profilú osztályokban
KÖTELEZŐ ÓRÁK
KÖTELEZŐEN Választható
Időkeret
K
+
K
+
K V K V
+ + + +
V V V V V
+
1 2 2 2 1
2 2 2 1
3 2
3
1 5 1
NEM KÖTELEZŐ ÓRÁK
Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen
1 5 1
5 1
1
30,5
Választható tantárgyak* (9-10. évf.: max.3 óra; 11-12. évf.: max.4 óra) Önismeret Informatika Idegen nyelv Földrajz Műszaki ábrázolás Elektrotechnika Katonai alapismeretek
8,5
V V
5 1
1 1
30,5
6
1 33
7
1 1 33
7
107 1 1 1
Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum 2 tárgy) Heti óraszám összesen
1 1 1
33,5
11,5
2 1
2 1
33,5
9
1 1 1
1
1 2
1 4
4
4
37
1
7
37
7
* A tanulócsoportokat a közoktatási törvény normatívái alapján alakítjuk ki.
5.2.2. Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban ( a „b” jelű osztály)/2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül
Tantárgyi rendszer és óraszámok az idegen nyelvi emelt óraszámú osztályokban a 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
KÖTELEZŐ
ÓRÁK
Magyar nyelv és irodalom 1.Idegen nyelv (angol/német/orosz) 2.Idegen nyelv ( angol/német/orosz) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz
9.
10.
11.
12.
érettségi
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
32 hét órabontás szám
közép emelt szintű szintű
3+2
4 3+2
3
3
4 3+2
2 3+2
4 3+2
3+2
4 3+2
3
3
3
3
3
3+1 2+1
3+1 2+1
3+1 2+1
2 2 2
2 2 2 2
3+2
K K/V
+ +
3
K/V
+ + +
3 3
3+1 3+1
K K
1 2 2
2
V V V V
Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Dráma és tánc) Művészetek (Mozgókép kultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötött óra Kötött óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 1 2 2
1
1
1
5.2.2.1.
1
V
5 1 31 35 4
5 1 32 36 4
5 1 29 31 6
1 5 1 27 31 8
35 57
36 57
35 58
35 58
1 1 1 1 1 (2)
1 1 1 1 1 (4)
Választható tantárgyak 1112. évfolyamon vagy emelt szintű felkészítő, vagy középszinten 4 óra, vagy katonai alapismeretek és 2 középszintű tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Földrajz Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum két tárgy 4 órában)
Heti óraszám összesen Felhasznált időkeret
V V
35 53
36 44
1
4
4
35 51
35 53
+
V 108
1
+
Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban („b” jelű osztály) 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program - 2012. GIMNÁZIUMI ÓRATERV
Tantárgyi rendszer és óraszámok az idegen nyelvi profilú osztályokban* 9. 37 hét
10. 37 hét
11. 37 hté
12. 32 hét
érettségi nt ű
Tantárgy
kö zé p e szi m nt elt ű szi
KÖTELEZŐEN Választható
Időkeret
1 1 1
Választható tantárgyak* (9-10. évf.: max.3 óra; 11-12. évf.: max.4 óra) Önismeret Informatika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Földrajz Műszaki ábrázolás Elektrotechnika Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum 2 tárgy) Heti óraszám összesen
3 3 3 1
3 3
3 3 3
3 3
1
3 1,0 3 1 4 3 4 1
bontás
óraszám
bontás
óraszám
1,5
2 2,5 2
bontás
óraszám
2 2,5 2
bontás
óraszám KÖTELEZŐ ÓRÁK NEM KÖTELEZŐ ÓRÁK
Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv (angol/német) 2. idegen nyelv (német/angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen
4 1 4 4 3
4 4 4
4 4
1
K
+
K
+
K V K V
+ + + +
V V V V V V V
+
1 2
2
2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1 1
30,5
8,5
1 1 1
1 1 1
2 2
3
5 1
5 1
1 1
1 30,5 6,0 33,0
8
1 1 33
8
1 2 1
2 1 1 2 1 2
1
4
4
33,5 11,5 33,5 9,0 37,0
1 4
8
37
8
* A profillal kapcsolatos tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási órákon való részévtellel teljesíthető. Az iskolába történő jelentkezés és a beiratkozás egyben az 1. idegen nyelvhez rendelt válaszható óraszámok vállalását is jelenti. * A tanulócsoportokat a közoktatási törvény normatívái alapján alakítjuk ki.
109
5.2.3. Informatika emelt óraszámú osztályokban ( a „c” jelű osztály)/ 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben bevezetésre kerül
Tantárgyi rendszer és óraszámok az informatika emelt óraszámú osztályokban a 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
1.Idegen nyelv (angol/német/orosz) 2.Idegen nyelv ( angol/német/orosz) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek (Dráma és tánc) Művészetek (Mozgókép kultúra és médiaismeret) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötött óra Kötött óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Időkeret Választható tantárgyak 1112. évfolyamon vagy emelt szintű felkészítő vagy középszinten 4 óra vagy katonai alapismeretek Magyar nyelv és irodalom
KÖTELEZŐEN Választható
KÖTELEZŐ
ÓRÁK
Magyar nyelv és irodalom
9.
10.
11.
12.
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
36 hét órabontás szám
32 hét órabontás szám
4 3
2 3
4 3
3
3
3
3+1 2
3+1 2
3+1 2+1
3
4 3
3
3
2 2 2 2 1 1
2 2 2 1 1 1
3
4 3
3
3
érettségi közép emelt szintű szintű110
3
K K/V
+ +
3
K/V
+ + +
3 3
3+1 3+1
K K
1 2 2
2
V V V V V V
2 2 1+3
1+3
1+2
1+2
0+2
0+2
5 1 31 35 4
5 1 32 36 4
5 1 29 31 6
0+2 1 5 1 27 31 8
35 57
36 57
35 58
35 58
1
1
0+2
V V
+
1 1 1 1 (2)
Idegen nyelv Matematika Történelem Fizika Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum két tárgy 4 órában)
Heti óraszám összesen 5.2.3.1.
35
36
1
1 1 1 1 (4)
4
4
35
35
1
+
Informatika emelt óraszámú osztályokban („c” jelű osztály) 2013. szeptember 1től kimenő rendszerben
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program - 2012. GIMNÁZIUMI ÓRATERV
3 3 3 1
3 3
3 3 3
3 3
1
2
2
2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1 1
30,5 8,5 30,5
6
3 1 3 1 3 3 4 1
4 1 4 3 3 1
4 3 5 1 1
2 2
3
5 1
5 1
1 1 1 1 33
1 33
7
4 3 1
8
Érettségi emelt szintű
2 2,5 2
bontás
óraszám
1,5
bontás
2 2,5 2
bontás
óraszám
12. 32 hét
bontás
Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv (angol/német) 2. idegen nyelv (német/angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen
11. 37 hté
középszintű
KÖTELEZŐ ÓRÁK
Tantárgy
10. 37 hét
óraszám
9. 37 hét
óraszám
Tantárgyi rendszer és óraszámok az informatika profilú osztályokban
K
+
K
+
K V K V
+ + + +
V V V V V V V
+
111
NEM KÖTELEZŐ ÓRÁK
Választható tantárgyak* (9-10. évf.: max.3 óra; 11-12. évf.: max.4 óra) Önismeret Informatika Idegen nyelv Földrajz Műszaki ábrázolás Elektrotechnika Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum 2 tárgy) Heti óraszám összesen
1 2
1 2
2 1
2 1
33,5 8,5 33,5
6
2
2
1
1
1
1 2
1 4
4
4
37
7
37
112 8
* A tanulócsoportokat a közoktatási törvény normatívái alapján alakítjuk ki.
5.2.4. Gépész szakközépiskolai osztály ( a „d” jelű osztály)/2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben kerül bevezetésre
Tantárgyi rendszer és óraszámok a gépész szakközépiskolai osztályokban a 2013/2014. tanévtől
Tantárgy
KÖTELEZŐ ÓRÁK
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol/német/orosz) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (Ének-zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem
9.
10.
11.
37 hét órabontás szám
37 hét órabontás szám
37 hét órabontás szám
4 3
2 3
4 3
4 2
4 2
4 3
3 2 2
3
3 5 1 6
3
3
3 3
2
1 2 1
4 3 3 3
3
+ +
1
K K
+ +
1
V V V V V V V
1
2 5 1 8
5 1 11
1 1 1
emelt szintű
K K
K
0,5
Elsősegélynyújtás Műszaki dokumentációk
2 2 1 1 1 2 5 1 7
3
4 3
érettségi
12.
32 hét közép órabontás szintű szám
1+1
+
+
+
Műszaki dokumentációk gyakorlat Géprajzi ismeretek
1 1,5
Gépészeti alapmérések
1
Anyagismeret, anyagvizsgálat Anyagjelölések
2 1
Kézi forgácsolás Gépi forgácsolás Gépészeti alapmérések gyakorlat Forgácsolási gyakorlat
1+1
1 1
2
2+2
2
2+2
1
1+1
1
1+1
Műszaki mérés elmélet
2 2
Műszaki mérés gyakorlat Anyagismeret, anyagvizsgálat gyakorlat Műszaki rajz
2
2+2
Gépelemek, hajtások Gépészeti szerelés CAD alkalmazások Elektrotechnika Kötött óra Szabadon tervezhető órakeret
Rendelkezésre álló órakeret
KÖTELEZŐEN Választó
Időkeret
31 35 4
32 36 4
1 31 31 4
35 57
36 57
35 58
Választható tantárgyak 1112. évfolyamon vagy emelt szintű felkészítő vagy középszinten 4 óra vagy katonai alapismeretek és 2 középszintű tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum két tárgy 4 órában)
Heti óraszám összesen Felhasznált időkeret
2+2
1 1
Műszaki mechanika
Kötött óra
113
1 1 1 1 (2)
35 50
36 41
1
2 1 1 1 31 31 4
35 58
1 1 1 1 (4)
4
4
35 45
35 49
1
+
5.2.4.1.
Reál profilú gimnáziumi osztály („d” jelű osztály) 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program - 2012. GIMNÁZIUMI ÓRATERV
NEM KÖTELEZŐ ÓRÁK
Választható tantárgyak* (9-10. évf.: max.3 óra; 11-12. évf.: max.4 óra) Önismeret Informatika Matematika Fizika Földrajz Műszaki ábrázolás Elektrotechnika Katonai alapismeretek Emelt szintű érettségi (a megjelölt tárgyakból maximum 2 tárgy)
3 3 1 1
3 3 3
3 3
4 1 4 3 3
4 3 5
4 3 2
1
Érettségi emelt szintű
3 3 3 1
3 1 3 1 3 3 4 1
bontás
óraszám
1,5
2 2,5 2
bontás
óraszám
2 2,5 2
bontás
12. 32 hét
óraszám
11. 37 hté
bontás
Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv (angol/német) 2. idegen nyelv (német/angol) Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Kötelező óraszám összesen
10. 37 hét
középszintű
KÖTELEZŐ ÓRÁK
Tantárgy
9. 37 hét óraszám
Tantárgyi rendszer és óraszámok a reál profilú osztályokban
K
+
K
+
K V K V
+ + + +
V V V V V V V
+
1 2
2
2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1 1
30,5 9,5 30,5
1 1 1
1 1
2 1
3 2
3
5 1
5 1
1 1
6
1 33
2
7
1 1 33
1 1 1 1
1
1 2
1 4
4
4
9
114
33,5 9,5 33,5
Heti óraszám összesen
6
37
7
37
9
* A profillal kapcsolatos tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a nem kötelező tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Az iskolába történő jelentkezés és beiratkozás egyben a nem kötelező matematika és a nem kötelező fizika óraszámának vállalását is jelenti. ** A tanulócsoportokat a közoktatási törvény normatívái alapján alakítjuk ki.
5.3.
A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga az ehhez szükséges kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma
Az elsajátítandó tananyag az egyes tantárgyaknál kerül feltüntetésre.
5.3.1. Az általános profilú gimnáziumi osztályban kötelezően választható 5.3.1.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1
1
Idegen nyelv
1
1
Matematika
1
1
Történelem
1
1
Földrajz
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
évfolyam
5.3.1.1.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
Önismeret
10. évfolyam
1
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
115
Informatika
1
2
Idegen nyelv
1
1
1
Földrajz
1
1
Műszaki ábrázolás
2
Elektronika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
116 5.3.1.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Történelem
2
2
Katonai alapismeretek
2
2
Informatika
2
2
évfolyam
5.3.1.2.1.
10. évfolyam
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Történelem
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Informatika
2
2
évfolyam
10. évfolyam
Fizika
2
2
5.3.2. Idegen nyelvi emelt óraszámú gimnáziumi osztályban 5.3.2.1.
Közép szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1
1
Idegen nyelv
1
1
Matematika
1
1
Történelem
1
1
Földrajz
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
évfolyam
5.3.2.1.1.
10. évfolyam
Közép szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
Önismeret
1
Informatika
1
Idegen nyelv I.
1
Idegen nyelv II.
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
1 2 1
Földrajz
1
1
Műszaki ábrázolás
2
Elektronika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
117
5.3.2.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Történelem
2
2
Informatika
2
2
Katonai alapismeretek
2
2
évfolyam
5.3.2.2.1.
10. évfolyam
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Történelem
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Informatika
2
2
Fizika
2
2
évfolyam
10. évfolyam
5.3.3. Informatika emelt óraszámú gimnáziumi osztályban 5.3.3.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
118
Magyar nyelv és irodalom
1
1
Idegen nyelv
1
1
Matematika
1
1
Történelem
1
1
Fizika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
5.3.3.1.1.
Középszinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
Önismeret
1
Informatika
2
Idegen nyelv
10. évfolyam
11. évfolyam
2
2
12. évfolyam
1
Földrajz
1
1
Elektronika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
Műszaki ábrázolás
5.3.3.2.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Történelem
2
2
évfolyam
10. évfolyam
119
Informatika
2
2
Katonai alapismeretek
2
2
5.3.3.2.1.
Emelt szinten az alábbi tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
120
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Történelem
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Informatika
2
2
Fizika
2
2
5.3.4. Gépész szakközépiskolai osztály 5.3.4.1.
Közép szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1
1
Idegen nyelv
1
1
Matematika
1
1
Történelem
1
1
Fizika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
évfolyam
10. évfolyam
5.3.4.1.1.
Közép szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben Ebben az osztályban a kimenő osztály a reál profilú gimnáziumi osztály
Tantárgy megnevezés
9. évfolyam
Önismeret
1
Informatika
1
Matematika
1
Fizika
10. évfolyam
11. évfolyam
2
12. évfolyam
1
121
1 1
Földrajz
1 1
1
Elektronika
1
1
Katonai alapismeretek
2
4
Műszaki ábrázolás
5.3.4.2.
Emelt szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től
Tantárgy megnevezés
9.
11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Történelem
2
2
Szakmai tantárgyak
2
2
Informatika
2
2
évfolyam
5.3.4.2.1.
10. évfolyam
Emelt szinten választható tantárgyak 2013. szeptember 1-től kimenő rendszerben Ebben az osztályban a kimenő osztály a reál profilú gimnáziumi osztály
Tantárgy megnevezés
9.
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
évfolyam Magyar nyelv és irodalom
2
2
Történelem
2
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
2
2
Informatika
2
2
Fizika
2
2
5.4.
Tankönyv, taneszköz kiválasztási elvei figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét
Alapelveink kialakításakor a köznevelésről szóló és a tankönyvpiac rendjéről szóló hatályos rendelet előírásaiból különös figyelmet fordítottunk az alábbiakra, melyek egyben szabályzataink alapelemeinek is tekintendők: A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítani kell, hogy a tankönyvpiac rendjéről, valamint a köznevelésről szóló törvényben felsorolt tanulói körben és módon a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre. Az iskola részére tankönyvtámogatás címén jutó összeg legalább huszonöt százalékát tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani, melyek az iskolai könyvtár állományába kerülnek. A beszerzésről a megrendelések és az igények ismeretében a munkaközösségek véleményének meghallgatása után az iskolavezetés dönt. A szükséges ruházati és más felszerelésekről, tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről a piaci, tankönyvpiaci kínálat ismeretében, az egyes szaktanárok előzetes véleményének kikérése után, a munkaközösségek döntenek.
122
Tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket lehetőleg a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékből – a tankönyvpiacon történő alapos tájékozódás alapján és kellő megfontolás után – választunk. A ruházati és más felszerelések vásárlásának elrendelése előtt, illetve a tankönyvrendelés összeállításakor figyelembe vesszük az iskolaszék véleményét, illetve ajánlásait az egyes termékek, kiadványok, illetve a tanulónkénti tankönyvcsomagok áráról.
123
A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: Feleljenek meg nevelési-oktatási céljainknak, fejlesztési elképzeléseinknek. Fedjék le a Helyi tantervünkben (tantárgyi programunkban) rögzített ismeretanyagot és követelményeket. Az egyes tantárgyak (műveltségi területek, részterületek, szakterületek) ismeretanyagát az érintett korosztálynak megfelelő pedagógiai módszerekkel dolgozzák fel, illetve rendszerezzék. A könyvek nyelvezete, stílusa, a feldolgozás érthetősége feleljen meg tanulóink életkori sajátosságainak. Technikai kivitelezésükben, esztétikai megjelenítésükben (tipográfia, grafika, szerkesztés, színdinamika) és egészségügyi hatásukban (betűméret, nyomdafesték stb.) feleljenek meg a kor követelményeinek. A segédkönyvek (szöveggyűjtemények, feladatgyűjtemények, atlaszok, szótárak) közül azokat választjuk, melyek alkalmazása nélkül a tantervi követelmények nem sajátíthatók el, illetve melyeknek alkalmazása nélkülözhetetlen az ismeretek átadásához. Mind a tankönyvek, mind a segédkönyvek esetében vizsgáljuk a kiadványok tartósságát (fizikai állapotát) és beszerzési árát. Iskolánkban a tankönyvrendelés és a tankönyvterjesztés az e tevékenységekre vonatkozó rendeletek alapján készült szabályzatok szerint történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat részletekig szabályozza a folyamatot.
5.5.
A NAT-ban meghatározott pedagógiai megvalósításának részletes szabályai
5.5.1. Fejlesztési területek 5.5.1.1.
Erkölcsi nevelés
feladatok
helyi
Kimagasló fejlesztési terület mind a tanítási óra keretén belül, mind pedig tanítási órán kívül. 5.5.1.2.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A fejlesztésre alkalmat ad a tanítási óra, mint a magyar óra, a történelem óra, az ének-zene óra, ugyanakkor fontos az osztálykirándulás, az osztály programok szerepe a terület fejlesztésében. Célszerű egy-egy osztálykirándulást úgy megtervezni, hogy valamifajta hazafias élmény beépüljön a programba.
124 5.5.1.3.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Kiváló terep a Diák Önkormányzat és a különböző diákrendezvények, mint a DÖK-nap, vagy az elsős avató. De a tanítási órák is lehetőséget teremtenek, így kiemelt szerepe van a történelem óráknak, a magyar óráknak, a társadalomismeret óráknak és a filozófia óráknak. 5.5.1.4.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az osztályfőnöki órák, az önismereti órák biztosítják az órai keretet, az iskolai programok, az iskolai rendezvények pedig tanórán kívül biztosítanak lehetőséget arra, hogy fejlődjön a tanulók személyisége, önismerete, önértékelése, öntudata. Egy-egy iskolai ünnepségen fellépő tanuló óriási személyiségfejlődésen esik át. 5.5.1.5.
Családi életre nevelés
A tanórai kerete az osztályfőnöki és a biológia óra, tanórán kívül pedig számos iskolai program, előadás nyújthat alkalmat a fejlesztésre. 5.5.1.6.
A testi és lelki egészségre nevelés
A biológia óra a lexikai ismereteket biztosítja egy-egy egészség-heti rendezvény vagy egészség-nap pedig érdekes szemléletformáló hatást gyakorolhat. 5.5.1.7.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A 2012/2013-as tanévtől 9. évfolyamosok számára az 50 órás kötelező önkéntes tevékenység kiváló alkalmat biztosít arra, hogy a tanulók megízleljék az önkéntesség, a társas kapcsolat egy sajátos formáját. 5.5.1.8.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tantárgyi keret a földrajz és a társadalomismeret, valamint az etika óra, de egy-egy osztálykirándulás vagy iskolaszintű vetélkedő jelentős mértékben fejlesztőleg hat.
5.5.1.9.
Pályaorientáció
Az osztályfőnöki órák egyik fontos témája 9. évfolyamtól kezdődően, de a hétköznapokban számos lehetőség adódik, hogy egy-egy életpálya kapcsán utat mutassunk a tanulóknak. Történelem óra, társadalomismeret óra, ének-zene óra, vagy éppen testnevelés óra megmutatja az élet lehetőségeit, irányait. 5.5.1.10.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A matematika óra, a társadalomismeret óra, a történelem óra számos lehetőséget biztosít arra, hogy példákon keresztül mutassuk be az okos gazdálkodás irányait. 5.5.1.11.
Médiatudatosságra nevelés
Mozgókép- és médiaismeret óra biztosítja az órakeretet, mert a témának óriási a jelentősége. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy még véletlenül sem válhassanak manipuláló tömeggé, tudattalan médiafogyasztóvá. 5.5.1.12.
A tanulás tanítása
A legfontosabb fejlesztési terület egyike. Ha valaki nem tud tudatosan tanulni, csak elfolyik körülötte az idő haszontalanul. Minden tanár felelőssége és feladata, hogy a tantárgyi ismeretek átadása közben tanulás módszertani útmutatót adjon. Meg kell tanítani a tanulókat jegyzetelni, vázlatot készíteni, szemléltető forrásokat elemezni, valamint előadni, felelni, vizsgázni, mert nem elég tudni az ismereteket, vissza kell fogalmazni. 5.5.2. Kulcs kompetenciák 5.5.2.1.
Anyanyelvi kommunikáció
Alapkompetencia a feladat egyszerűnek tűnik, de nehéz dolga van annak, aki a tanulókat anyanyelvre szeretné tanítani. Minden tanítási órán és tanórán kívüli foglalkozáson kulcskérdés. A tanár felelőssége óriási, mert ő a modell. A tanár nem engedheti magának, hogy felelőtlenül fogalmazzon, vagy gondatlanul fejezze ki magát, mert akkor a diák felhatalmazva érzi magát, hogy ő is lazán kezelje a magyar nyelv szabályait. A diákok nem szívesen kommunikálnak, a nyelvi helyességüket súlyosan torzítja az sms világa és a facebook világa. A diákok helytelenül rövidítenek, és nem szívesen beszélgetnek, inkább rövidítve üzennek. 5.5.2.2.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvtudás nehezen megszerezhető, de annál nagyobb érték. A tanítási órák kerete a nyelvtanuláshoz nem ad elég motivációt, ezért törekedni kell az idegen nyelvi környezet megteremtésére, vagy a diákoknak kell külföldre utazni, vagy a külföldről érkezőket fogadni.
125
5.5.2.3.
Matematika kompetencia
A matematika sokak számára jelent rémálmot. Meg kell értetni a diákokkal, hogy a matematikai logika minden gondolkodás alapja. Nem a pillanatnyi feladatokon van a hangsúly, hanem a logikai fejlődésen. 5.5.2.4.
Természettudományos és technikai kompetencia
A természettudományos ismeretek és a modern technika vívmányai nagyon sok tanítási órán előkerülhetnek, de leginkább a természettudományos órákon. Fontos, hogy a száraz természettudományos összefüggések mellett megjelenjenek a motiváló kísérletek és szemléltetések. 5.5.2.5.
Digitális kompetencia
Digitális világban élünk, sokszor a diákok úgy érzik, mindent tudnak a számítógépről, de valójában egy rendkívül összetett, folyamatosan fejlődő változó terület. A digitális kompetencia minden tantárgyhoz hozzá kapcsolható, vagy úgy hogy valamilyen forrást, tananyagot keresnek a diákok, vagy úgy hogy valamilyen prezentációt, dokumentumot, szöveges beszámolót, fotósorozatot vagy filmet készítenek. 5.5.2.6.
Szociális és állampolgári kompetenciák
Történelem és társadalomismeret óra adja a tantárgyi lehetőséget, de valójában közösségi környezet, az iskola egy olyan szociális tér, amely folyamatos impulzusokat ad és fejlődési lehetőséget biztosít. Egy pozitív szociális tér, egy jó környezet biztos lehetőség a fejlődésre, ezért fontos, hogy az iskolai környezet pozitív szellemi környezet legyen. 5.5.2.7.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Iskolai rendezvények, közösségi programok, osztályközösségek működése számos lehetőséget biztosít a tanulók fejlődésére, fejlesztésére. 5.5.2.8.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A harmonikus személyiség fejlődésének feltétele a kifejezőkészség fejlődése. A művészet, az esztétikum nagy lehetőséget ad az egyéniség kibontakoztatására. A tanórai keretek, a művészet órák és a tanórán kívüli iskolai közösségi programok kiváló fejlesztési lehetőséget biztosítanak.
5.5.2.9.
A hatékony önálló tanulás
126
A tanulás tanítása eredménye, hogy a diákok meg tanulnak ismereteket elemezni, rendezni, értékelni és kommunikálni. Az iskola célja, hogy a tanulókat az évek folyamán olyan személyiséggé formálja, hogy egyre gyarapodó tudáshalmazon belül kiválóan tudjon tájékozódni és rendszert alkotni.
5.6.
A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
Az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanulók választhatnak. Ugyanekkor tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható tanítási óra. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés szempontjából úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek, továbbá ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. A tanuló az igazgató engedélyével módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja.
5.7.
Az egészségnevelés és környezeti nevelési elvek
127
Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elveket két korábbi fejezetben részletesen bemutattuk. Az egészségnevelési elveket a 4.4.-es, valamint a 4.15.-es fejezetben az iskola egészségfejlesztési programjában mutattuk be. A környezet nevelési elveket a 4.16.-os fejezetben a környezeti nevelési program keretén belül mutattuk be.
5.8.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem
Iskolánk tanulóinak túlnyomó többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik. Természetesen előfordulnak csonka családok (válás vagy halálozás miatt), illetve munkanélküliséggel, tartós betegséggel, küszködő szülők. Általában jónak mondható az iskola és a szülői ház kapcsolata, együttműködése, kevés a gyermekét elhanyagoló, eredményeire, kudarcaira nem figyelő szülő. A beiskolázási adatok, a társadalmi értékrend változása, a tanulók szocializáltsága is indokolta a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység kiemelt kezelését. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat pedagógus órakedvezményben látja el, kapcsolt feladatként. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről: tantárgyfelosztás, órarend, szertár, adminisztrációs segítség. A gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési-oktatási munka szerves része, amelyet alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről, valamint 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről szabályoz. A fenti jogszabályok szellemében intézményünkben a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján szervezzük meg. Gondoskodunk a tanulók szükség és igény szerinti felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. Iskolánkban iskolaorvosi szolgálat és fogorvos működik. Ellátjuk a tehetségkutatással, a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a kulturálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat (felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, előkészítők). A tanulók felzárkóztatása érdekében minden év szeptemberében felmérjük az igényeket és a tanulók, valamint a szülők írásbeli kérése alapján szervezzük a korrepetálásokat, szakköröket, érdeklődési köröket. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében együttműködünk a tanulók lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, illetve a
128
gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Amennyiben pedagógiai eszközökkel nem tudjuk a veszélyeztető okokat megszüntetni, segítséget kérünk az illetékes gyermekjóléti szolgálattól. A köznevelésről szóló törvény minden pedagógus alapvető feladatának jelöli meg a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködést. E tevékenységben a hátrányos helyzet felismerése meghatározó jelentőségű. A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális (bio-pszichoszociális) körülményei - státusdimenziók - alapján lehet meghatározni: -
Életmód (kultúra) Iskolázottság Lakás Lakókörnyezet Fogyasztás Anyagi színvonal Munkamegosztás Érdekérvényesítő képesség Etnikai hovatartozás Egészségi állapot
Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy-egy gyermeket (családot), ha a fenti szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. A veszélyeztetettség pedig olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A fentiek alapján a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók felderítése minden pedagógus feladata, de kiemelt fontosságú a 9. évfolyam osztályfőnökei, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős számára. Ezért ezen az évfolyamon megfelelő eszközök és módszerek alkalmazásával október végéig felmérjük a tanulók szociális, kulturális, anyagi helyzetét (egyéni beszélgetés a tanulóval, szülővel, szükség szerint családlátogatás). A kiszűrt tanulók sorsának figyelemmel kísérését, a szükséges intézkedések megtételét az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen végzi. Az iskola a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatja az ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: segíti az igazgató e feladattal kapcsolatos irányító tevékenységét, és összehangolja a pedagógusok ez irányú munkáját;
129
az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel? a veszélyeztető okok feltárása érdekében szükség esetén családlátogatáson is megismeri a tanuló családi környezetét; gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot (igazolatlan hiányzások, eredménytelen szülői ráhatások stb.); a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó/tartózkodás helye szerinti illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál; felhívja az érintett tanulók és szülők figyelmét a rászorultsági étkezési díj fizetésének, a differenciált rászorultsági tankönyvsegély és az ingyenes tankönyv kérésének lehetőségére, valamint ösztönzi a továbbtanuló tanulókat ösztöndíjpályázatok benyújtására; az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségét; tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról; pályázati lehetőségeket kutat fel, a gyermekvédelemmel, a prevencióval kapcsolatos pályázati anyagokat készít. Az ifjúságvédelmi munka kiemelt feladata a preventív tevékenység, amely ismeretközlő, felvilágosító osztályfőnöki órákon vagy tanórán kívül történik. Különösen fontosnak tartjuk a tanulókkal való egyéni törődést. Ugyancsak a megelőzés jegyében minden hónap 10-ig rendszeresen ellenőrizzük a tanulók hiányzását, időben értesítjük a szülőt, szükség esetén pedig a területileg illetékes jegyzőt, illetve gyermekjóléti szolgálatot. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, rendszeresen tájékoztatjuk őket gyermekük előmeneteléről (szülői értekezletek, fogadóórák, ellenőrzők láttamozása), előadások, fórumok, konzultációk szervezésével nyújtunk segítséget nevelési gondjaik megoldásához. Az ifjúságvédelmi munka egyre inkább fontossá váló területe az egészségnevelés és drogprevenció, melynek feladatait a kialakított egészségnevelési programban és drogstratégiában fogalmaztuk meg. Az iskolai drogügyi koordinátor feladatait a gyermekés ifjúságvédelmi felelős látja el.
130
5.9.
Az otthoni felkészüléshez előírt meghatározásának elvei és korlátai
írásbeli,
szóbeli
feladatok
Elvek: Általános elv, hogy a házi feladat rendszeres munkavégzésre nevel, az iskolában elsajátított tudás kiegészítésére és a megszerzett készségek, képességek gyakoroltatására szolgál. Az írásbeli és szóbeli házi feladat adása évfolyamonként és tantárgyanként különböző lehet. A differenciálás szükséges, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is. A lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja az otthoni felkészülés (gyakorló feladatok). A jó képességű tanulóknál tehetségük kibontakoztatása az elsődleges elv. A feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, szorgalmi faladat, házi és területi versenyek, levelező versenyek. Az ilyen típusú feladatok külön értékelése fontos szempont (érdemjegy, dicséret). A házi feladatnak jól előkészítettnek kell lennie, és az ellenőrzés, értékelés lehetőleg a következő tanórán történjen meg. Az otthoni felkészülésre érdemjegy is adható. A hosszabb szóbeli (kötelező olvasmány, kiegészítő olvasmány, verstanulás) vagy írásbeli (kiselőadás, házi dolgozat) otthoni felkészülést igénylő feladat elkészülését a szaktanár kövesse nyomon, segítse a tanulót a különböző fázisokban. Célok: Tanulói képességfejlesztés Kötelességtudat fejlesztése Folyamatos gyakorlás, ismétlés Ismeretek elmélyítése, a tanult anyag begyakorlása Önállóságra nevelés, önálló ismeretszerzés, kutatómunka Memóriafejlesztés Az iskolában elsajátított tanulói technikák alkalmazása Önellenőrzés kialakítása Helyes időbeosztás segítése Lényegkiemelés, fontos információk megbeszélése Olvasóvá nevelés, könyvtárlátogatás Együttműködés társakkal, közös munkavégzés fejlesztése Korlátok: A hétvége legyen a pihenésé, a családé, ezt figyelembe kell venni a házi feladat adásánál. Hétvégére, tanítási szünetre célszerű ezért szorgalmi, tehát nem kötelező feladatot adni szóban és írásban is. Tantárgyi + órarendi specialitások függvényében a tanár jogosultsága a házi feladat feladása. Az elkészítés határideje legyen rugalmas, vegyük figyelembe a feladat jellegét és az elkészítéséhez szükséges időtartamot is. Fontos, hogy ne több órát igénybe vevő feladatot adjon a szaktanár, figyelembe kell venni, hogy a következő óra vagy a feladat számonkérése mikor lesz.
5.10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei 5.10.1. A csoportbontás szervezésének elvei
131
5.10.1.1.
Csoportbontás a gimnáziumi osztályokban a közismereti tantárgyak területén
Magyar nyelv: a magyar nyelv mindennemű kommunikáció alapja, ezért fontosnak ítéljük, hogy a 9. évfolyamon a nyelvtan órák bontva legyenek. A nyelvtani gyakorlatok segítségével meg tudjuk alapozni az idegen nyelv tanítását, tanulását is. Idegen nyelv: az idegen nyelv tanulásának alapja a kommunikáció, a megszólalási lehetőség, a gyakorlás. Ezt csoportban célszerű lebonyolítani. Matematika: 9. évfolyamon fontos szerepe van a gyakorlásnak a különböző tudásszintű és képességű gyerekek összehangolásának. Történelem: a kompetencia feladatok gyakorlása, a forráselemzések és a forráskritika alapjainak elsajátítása csoportbontásban történik. Informatika: a géptermi kapacitás, valamint gyakorlás az egyéni fejlesztés érdekében szerencsés csoportbontásban lebonyolítani a tanítási órákat. 5.10.1.2.
Csoportbontás a szakközépiskolai osztályokban a közismereti tantárgyak területén
A gimnáziumi osztályokhoz hasonlóan a szakközépiskolában is fontosnak tartjuk a magyar nyelv, az idegen nyelv, a matematika, a történelem és az informatika csoportbontásban történő tanítását. 5.10.1.3.
Csoportbontás a szakközépiskolai osztályokban a szakmai tantárgyak területén
A szakközépiskolai osztályban a szakmai tárgyak tekintetében a gyakorlati foglalkozásokat tartjuk hármas csoportbontásban. Figyelembe vesszük a jogszabályban megfogalmazott csoportbontási elveket, létszámokat. 5.10.2. Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Tanórán kívüli foglalkozásokat, szakköröket, érdeklődési köröket, verseny felkészítőket megfelelő létszám esetén indítjuk. Tanórán kívüli foglalkozás, szakkör akkor indulhat, ha legalább 8 fő jelentkezett. Az emelt szintű foglalkozásokat akkor indítjuk el, ha a foglalkozásra 8 tanuló jelentkezett, ellenkező esetben segítjük az érdeklődő tanulót, hogy Debrecen város egy másik intézményében vendég tanulóként vegyen részt emelt szintű foglalkozáson.
5.11. A mindennapos testnevelés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6)bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első,ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenőrendszerben.
132
Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk mindentanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületesés szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a„klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is.
5.11.1. Pedagógiai módszertani kapcsolódási pontok A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához -, így a testnevelés és sport sajátos eszközeivel járul hozzá, hogy kialakuljon az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés, valamint fejlődjön a szabályok megértése és betartása. 5.11.2. Általános tanítás-tanulásszervezési eljárások Az adott foglalkozás jellegéből adódóan megjelenik az egyéni, a páros és a csapatmunka, és ezekben a differenciálás az egyéni képességeknek megfelelően. Fontos a mozgásbeli hátrányok kiegyenlítése, szükség szerint a felzárkóztatás és a tehetségek gondozása, ahol kiemelten kezeljük a labdajátékokat, ezen belül a labdarúgást. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. 5.11.3. Tantervi testnevelési órák A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését.
133
5.11.4. A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészségestesti-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobbfelnőtt kori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság,önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető. 5.11.5. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése; A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása; Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt; A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban; A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék,versengés; Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota „Hungarofit” teszt alapján; 5.11.6. A program személyi és tárgyi feltételei
5.11.6.1.
Tárgyi feltételek: Tornaterem Konditerem Sportudvar Kézilabdapálya Kosárlabdapálya Teniszpálya
5.11.6.2.
Személyi feltételek: testnevelő tanárok
5.11.7. Várható eredmények
134
A rendszeres mozgás hatására javul a tanulók egészségi állapota, fizikai állóképessége. A mozgásfejlesztő órák hatására magasabb szinten tudják a gyerekek elsajátítani a sportjátékok,a torna, az atlétika mozgásanyagát. A tartásjavító óráknak köszönhetően csökkennek a mozgásszervi elváltozások. Csökken a gyerekek stresszszintje,jobban bírják az idegi terhelést is. Javul játékkultúrájuk és a közösségért érzett felelősségtudatuk. 5.11.8. Értékelés Minden évfolyamban év közben érdemjeggyel. A mindennapos testnevelés heti 5 óra teljesítményét félévkor és év végén együtt egy osztályzattal minősítjük. Alkalmazni kell a szóbeli értékelést ahol elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredmény a tantárgyi érdemjegyben is megjelenhet. A tanév végén jutalomkönyv és sportoklevél formájában is elismerjük a teljesítményt.
5.12. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Az 2001. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 442 739 fő, vagyis a lakosság 4%-a vallotta magát valamelyik hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Becslések szerint azonban a nemzetiségek (nemzeti és etnikai kisebbségek) tagjainak valódi létszáma ennél jóval magasabb: az ország 10 milliós népességének hozzávetőlegesen 8-10%-át teszik ki, igaz ennek a 810%-nak nagy része magyar anyanyelvű roma. Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 2012. január 1. előtt 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség (a cigányság) volt, ezután a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatályba lépése miatt megszűnik a nemzeti, illetve az etnikai kisebbség fogalma, helyükbe egységesen a nemzetiség kifejezés lép. A népszámlálások, a kisebbségjogi intézmények csak ezen kisebbségek adatait, társadalmi mozgásait mérik és kisebbségi önkormányzatot csak ezek az etnikumok alakíthatnak, mivel ezek azok a népcsoportok, amelyek minimum egy évszázados itt-tartózkodást tudtak igazolni (történelmi kisebbségek). Debrecen városában 6 olyan nemzetiségi közösség él, akik önkormányzattal rendelkeznek. Nemzetiségi önkormányzattal rendelkeznek a bolgárok, a ruszinok, a románok, a német, a cigányok és az örmények. A nemzeti csoportok kultúrájának, nyelvének, történelmének, értékrendszerének megismerésére az egyik legfontosabb lehetőség a tanítási óra. Történelem és magyar órán több fejezetben is lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megismerjék ezen nemzetiségi csoportok történetét, mozgását, Debrecenben való jelenlétüknek okát. Magyar órán, valamint a művészetek órán a kulturális sokszínűségre lehet felhívni a figyelmet. Tanórán kívül is lehetőség van a településen élő nemzetiségek megismerésére, egy rész egy-egy iskolai rendezvényre meg lehet hívni vendégként valamely nemzetiség képviselőjét, aki vagy művész emberként, vagy hétköznapi emberként előadást tart, de lehetőség van osztálykirándulásokra, ahol az osztályok megismerkedhetnek a nemzetiségek életével.
135
5.13. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok Az óratervi hálók egyértelműen mutatják, melyek azok a tantárgyak, amelyek kötelező érettségi tárgyak, s melyek azok, amelyeknek a választását az iskola ajánlja, mert biztosítani tudja a felkészítést. Az is kiderül, mely osztálytípusban, mely tantárgyaknak biztosítja az iskola az emelt szintű foglalkozásokat és érettségire való felkészítést.
5.14. A közép szintű érettségi témakörei A középszintű érettségi vizsga témakörei az adott tantárgy tantárgyi programjának fejezetében találhatók.
5.15. A tanulók értékelése 5.15.1. A tanulók tanulmányi munkájának az ellenőrzése és értékelése 5.15.1.1.
Az értékelés
A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó eleme. Az értékelés a felvételi eljárással kezdődik (bemeneti mérések), végig kíséri a nevelésioktatási folyamatot (folyamatellenőrzés), és az egyes képzési szakaszok vizsgáival zárul (kimeneti vizsgáztatás). Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, tájékoztatja a szülőt, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. A tanárnak felelősséget kell vállalnia a tanulók tanulási folyamatának irányításáért és eredményességéért. Az értékelés reális, hiteles, a tanuló személyiségét sokoldalúan tekintetbe vevő megvalósítása a pedagógus legnehezebben megoldható feladatai közé tartozik. A mérés, és értékelés, osztályozás minél hatékonyabb és eligazítóbb formáinak megkeresése az iskolai nevelés-oktatás egyik kulcskérdése. Az értékelés a pedagógus munkájának eredményét alapvetően befolyásolja.
5.15.1.2.
Elvárások a pedagógussal szemben:
Minden teljesítmény mögött meg kell látni az erőfeszítést és indítékot: A nagy tehetség könnyűszerrel véghez vitt teljesítménye abszolút mércével mérve jelentősebb lehet, de a kisebb eredmény, a méretei szerint kisebb teljesítményt is rejthet magában nagy emberi erőfeszítéseket, szívós munkát. Tudni kell finom különbségeket tenni. Minden teljesítmény valódi értékét kell meglátni és megláttatni! A jó pedagógus: jó vezető, helyesen motivál, jó szervezőkészségű
136
a tanulók képességét kibontakoztatja képessé teszi a tanulókat az önértékelésre a rendelkezésre álló technikai eszközöket használja ismeri a kutatási eredményeket az eredményeket folyamatosan méri és értékeli állandóan és mindenre és mindenkire kiterjedően képes értékelni 5.15.1.3.
Tényezők az értékelés folyamatában:
Az állandó mindenre és mindenkire kiterjedő értékelésnek nem szabad figyelmen kívül hagynunk a teljesítmény egyetlen összetevőjét sem (teljesítőképesség; teljesítőkészség) A tanulókban rendszeresen tudatosítani kell, hogy a munkához való megfelelő vagy nem megfelelő viszonya a teljesítménynövekedés ütemét mennyiben befolyásolja, így minősítése abszolút vagy önmagához mért formában hogyan fog alakulni. Az osztályozás általános alapelve kell legyen, hogy a tanulónak önmagához (saját lehetőségeihez) viszonyított szorgalmas erőfeszítése révén megvalósult fejlődését is értékeljük. A teljesítményt több síkon kell értékelni: abszolút értelemben, tanulóközösségben érvényben lévő követelményeknek megfelelően az előző állapotban mért fejlődést értékelve a befektetett energiát, a teljesítmény során nyújtott intenzitást figyelembe véve A mérés: ténymegállapítás, mely során egy nagyságban kifejezett teljesítményt összevetünk valamilyen előre meghatározott egységgel. A mérés követelményei: legyen objektív megbízható (ha ugyanazt mérve újra ugyanazt az eredményt kell kapnunk) azt kell felmérni, amit megtanítottunk fontos a sokoldalú megközelítés legyen rendszeres és többször ismétlődő mindig kellően előkészített versenykörülmények között történjen Az értékelés: a tanulói megnyilvánulások (magatartás és teljesítmény) viszonyítása a társadalmi erkölcs követelményeihez és a pedagógiai tervekhez rögzített célokhoz. Az értékelés funkciói: - A tanulót tájékoztatja elért teljesítményeiről - Tájékoztatja a tanárt munkája eredményeiről - Alakítja a közösség mércéjét
137
-
-
Tájékoztatja a szülőket A tudatosítással együtt alkalmazva kialakítjuk a tanulókban azt a tapasztalatot, hogy az önálló sikertelen próbálkozásaik végül is sikerhez vezetnek, és teljesen tőlük függ, hogy így módon meg tudják-e szerezni a sikerélményt vagy sem. Az értékelésnek fegyelmező funkciója is van.
-
Az értékelés formái: - Formatív: pedagógiai folyamatba iktatva informáló jelleggel - Szummatív: nagyobb egységek végén
-
Az értékelés eszközei: - számszerű értékelés – osztályzás, pontozás - szöveges minősítés - előbbiek kombinációja - metakommunikációs jelzések
5.15.1.4.
A tanulók értékelésének helyi rendszere:
Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: a tanulók minősítése, visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról, az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: konkrét, objektív, érvényes, megbízható és igazságos, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag változatos, differenciált, egyénre szóló, magatartás és szorgalom jegy megállapításánál vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör, segítse elő az eredményes tanulást! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.
5.15.1.5. Értékelési funkciók: Helyzetfeltáró vagy diagnosztikus értékelés:
138
Nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt. Az értékelés célja a tanuló előzetes tudásának feltárása, a tanulási problémák megismerése, kijavítása (a tanulás hatékonyságának javítása). Nem kapcsolódik hozzá osztályzás. Formatív értékelés: A tanulási folyamatot fejlesztő, formáló értékelés. Célja az elért eredmények és a meglévő hiányosságok menet közbeni felmérése, az eredmények megerősítése és a hibák korrigálása. Gyakran osztályozás is kapcsolódik hozzá, de nem feltétlen velejárója. A lezáró-minősítő szummatív értékelés: Globális képet ad a tanulóról, hogy egy-egy hosszabb tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanulási követelményeknek. Minden esetben osztályozás kapcsolódik hozzá. 5.15.1.6.
Az ellenőrzés és értékelés formái:
Szóbeli ellenőrzés - Házi feladat - Frontális osztálymunka - Tanulói kiselőadás - Felelet
Írásbeli munka ellenőrzése -
Írásbeli felelet Felmérő dolgozat Házi feladat Anyaggyűjtés Röpdolgozat Dolgozat Témazáró Teszt Standardizált pedagógiai teszt
Gyakorlati munka ellenőrzése -
Házi feladat Anyaggyűjtés Gyakorlati munka Sportteljesítmény
A biztos tudás kialakításához szükséges az ismeretek rendszeres (nem kampányszerű) és a tantárgynak megfelelő formákban végzett számonkérése, a tanuló teljesítményének megfigyelése és értékelése.
5.15.1.7.
Az ellenőrzés célja: az aktuális tudásszint mérése, ha szükséges a korábbi tanulás korrekciója, a tanulók folyamatos tanulásra ösztönzése.
5.15.1.8.
A szóbeli értékelés módja:
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése céljából szükséges a szóbeli számonkérés részarányának növelése minden tantárgyból, különösképpen a magyar nyelv és irodalom illetve az idegen nyelvek esetében. Fontos a vitakészség, véleménynyilvánítás, tantárgyi attitűd mérlegelő megítélése.
139
A felelet elhangzása után a tanár kiemeli a pozitívumokat, rámutat a hiányosságokra, javaslatot tesz a hiányosságok pótlásának módszereire, majd megállapítja az érdemjegyet. 5 (jeles):
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok.
4 (jó):
összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segítséggel emlékszik.
3 (közepes):
akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján 140 felismeri a tanuló.
2 (elégséges):
nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni közöttük összefüggéseket feltárni nem képes.
1 (elégtelen):
elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a minimális követelményeknek sem tesz eleget.
A fenti kritériumok, ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket munkaközösségenként, illetve tantárgyanként egységesítjük. 5.15.1.9. 5.15.1.9.1.
Írásbeli munka ellenőrzés-értékelés: Az írásbeli beszámoltatások formái:
Írásbeli felelet: Az aktuális tananyag elsajátításának szintjét méri néhány tanulóra vonatkozóan. Előzetes bejelentést nem igényel. Röpdolgozat:
Az aktuális tananyag elsajátításának szintjét méri a teljes osztályra, vagy tanulócsoportra vonatkozóan. Előzetes bejelentést igényel.
Felmérő dolgozat (bemeneti teszt): Év elején - különösen a 9. osztályban - alkalmazzuk. Célja annak megállapítása, hogy a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel rendelkeznek-e a tanulók. Segíti a felzárkóztató foglalkozások megtervezését. Előzetes bejelentést nem igényel. Dolgozat: Az írásbeli dolgozatköteles tárgyakból szükséges íratni (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv). Előzetes bejelentést igényel. Témazáró dolgozat: Nagyobb témakör elsajátításának osztályszintű mérésére szolgál. A tanmenetben meg kell tervezni és előzetesen egy héttel előtte be kell jelenteni. Egy napon kettőnél több témazáró nem lehet egy osztályban. Legjellemzőbb formái: esszé, teszt.
Felmérő teszt (szummatív teszt):
Alkalmas - évfolyamonként egységesítve - az osztályok közötti szintkülönbségek mérésére. Időpontjáról a munkaközösségek tagjai egymás között egyeztetnek. Gyakorlati feladatok: Méri, hogy a tanulók mennyire képesek az elméleti tárgyakból tanult ismeretek komplex alkalmazására (kompetenciamérés). /pl. számítástechnika/ Beszámolók, házi dolgozatok: A tanulókat önálló munkára, szakmai szövegek, témakörök feldolgozására ösztönözzük. Tudásszint-felmérés: A Telekommunikációs informatikus szakmában a nyelvi és az informatika képzés szintjét negyedévenként mérni és értékelni kell. 141 A standardizált pedagógiai tesztek: Tanítványaink tudását velük hasonló korú és iskolázottságú tanulók eredményeivel hasonlíthatjuk össze. (Megyei, országos, nemzetközi átlaghoz történik a viszonyítás.) Az oktatási célok megvalósulását vizsgálják az IEA-vizsgálatok, monitor típusú felmérések, tantárgy-pedagógiai vizsgálatok, megyei hatékonyságvizsgálatok.
5.15.1.9.2.
Az írásbelik értékelése:
Az ötfokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál: - 100-91% 5 (jeles) - 90-76% 4 (jó) - 75-51% 3 (közepes) - 50-34% 2 (elégséges) - 33-0% 1 (elégtelen) Szakképzés esetében: - 81-100% 5 (jeles) - 71-80% 4 (jó) - 61-70% 3 (közepes) - 51-60% 2 (elégséges) - 0-50% 1 (elégtelen) Az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján lehet eltérni. Az értékelés pontozással és érdemjegy adásával történik. Meg kell határozni minden feladat, és részfeladat pontértékét. Az értékelés elkészítése két tanítási hétnél csak indokolt esetben, kivételesen tarthat tovább.
A nagydolgozatot a tanár legalább egy évig köteles megőrizni. A tanár a kijavított dolgozatokat az osztály előtt összegzi, valamint a tanulóknak legalább megtekintésre átadja. Az ellenőrzés, értékelés minden formájánál a pozitív minősítést tartjuk elsődlegesnek (dicséret, biztatás, eredmények kiemelése), hiszen így juttathatjuk sikerélményhez a tanulókat. 5.15.1.10. Összegzés: Az ellenőrzés és értékelés valamennyi tantárgyból azonos osztályzatokkal, hasonló formában és azonos elvek alapján történik. Ebben a helyi tantervek követelményei meghatározóak. Ez azonban
nem zárja ki azt, hogy az egyes tantárgyak egyéni sajátosságai is érvényesüljenek. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik, megállapításuk az évközi érdemjegyek alapján történik, azok átlagából kell kiindulni. A kerekítés szabályaitól eltérni csak indokolt esetben lehet (pl. a nagydolgozat eredménye alapján). Az átlag kiszámításakor minden érdemjegyet figyelembe kell venni. A szóbeli és írásbeli feleletek arányát a tantárgy jellege és heti óraszáma befolyásolja. A reális osztályozás érdekében tantárgyanként, félévente legalább egy érdemjeggyel többnek kell lenni, mint a heti óraszám. Ha az osztályt/csoportot az adott tárgyból egynél több tanár tanítja, a félévi és év végi érdemjegyet közösen alakítják ki. Hétvégére és szünetekre ugyanannyi házi feladat adható, mint bármely következő tanítási napra. 5.15.2. A beszámoltatás követelményei és formái A beszámoltatást, mint ellenőrzési és értékelési formát alkalmazzuk, ha a tanulónak nincs megfelelő számú érdemjegye. A beszámoltatás és vizsgáztatás tartalma: a tantervi követelmények időarányos része. A beszámoltatás és vizsgáztatás formái: - írásbeli - szóbeli - gyakorlati - projektmunka A beszámoltatás három szaktanár előtt történik az osztályozó és javítóvizsga legalább háromtagú bizottság előtt. Részletek és tartalom korábbi fejezetben szabályozva Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Moduláris oktatást az iskolarendszerű képzésünkben nem alkalmazunk.
5.15.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell meghatározni.
142
Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától és az érdekelt pedagógus osztályzattal kapcsolatos indokaival a nevelőtestület nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára kell módosítani. A köznevelési törvény törvény értelmében a tanulmányi követelményeket az a tanuló nem teljesítette, aki azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanulmányok folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. Elégtelen a tanuló osztályzata, ha a helyi tanterv tantárgyi programjaiban rögzített minimális követelményeket nem teljesítette. Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három(3) tantárgyból- elégtelen (1) osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Hiányzás, illetve alulteljesítés esetén a minimális követelményszint teljesítése érdekében a tanuló nagyobb tananyagegységből beszámoló tételére kötelezhető. A beszámoló időpontját úgy kell kitűzni, hogy a tanulónak a tananyagegységgel arányos felkészülési idő biztosítva legyen, illetve a félévi, vagy az év végi osztályozás lehetővé váljon. A moduláris építkezésű tantárgyak és a magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében a tanuló teljesítményét tantárgyanként egy osztályzattal értékeljük. Elégtelen az osztályzat abban az esetben, ha a tantárgyi modulok, illetve tantárgyegységek valamelyikéből a tanuló a tanulmányi kötelezettséget nem teljesítette. A tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez osztályozó vizsgát, vagy javító vizsgát csak abból a modulból, tantárgyegységből kell tennie, amelyikből a szorgalmi időben a tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette. Ezekből a tantárgyakból a félévi és az év végi osztályzatokat a tantárgyi modulok, tantárgyegységek érdemjegyeinek számtani átlagából kell képezni (0,5 alatt lefelé, 0,5-től felfelé kerekítve). Először modulonként, majd tantárgyegységenként, végül az egész tantárgyra kell az osztályzatot megállapítani. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Az OKJ-s szakmai programok modulrendszerű felépítésűek, a modulokat tananyagegységek, a tananyagegységeket tananyagelemek építik fel. A magasabb osztályba való lépés feltétele a modul
143
követelményeinek teljesítése, amely akkor teljesül, ha a modult felépítő tananyagegységeket sikeresen teljesíti a tanuló. A tananyagegységre kell osztályzatot megállapítani, a tananyagegységet felépítő tananyagelemek átlagából képezve (0,5 alatt lefelé, 0,5 felett felfelé kerekítve). A tananyagegység akkor teljesített, ha minden tananyageleme legalább elégséges szintű. Az értékelést a szakmai vizsgakövetelményekhez igazítva annak megfelelően évközben is a százalékértékekhez igazodva kell végrehajtani és osztályzatra konvertálni. Ez a következőképpen alakul: - 81-100% 5 (jeles) - 71-80% 4 (jó) - 61-70% 3 (közepes) - 51-60% 2 (elégséges) - 0-50% 1 (elégtelen)
144 A 13. évfolyam után minden szakmában összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesítenie a tanulónak. A továbbhaladás feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat legalább elégséges szintű teljesítése a szakmára megadott óraszámban.
5.15.4. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A magatartás az életkori sajátosságokhoz igazodva a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt fejezi ki, a szorgalom a tanulmányi munkához való viszonyt tükrözi.
5.15.4.1.
A magatartást minősítő osztályzat tartalma:
a.) "Példás" magatartási jegyet érdemel az a tanuló: -
akinek viselkedése különféle körülmények között példamutató, aki nem csak a tanárokkal, de idegenekkel - sőt tanulótársaival is - udvarias, aki megfelelő hangnemet tud alkalmazni;
-
aki az iskola házirendjének követelményeit megtartja és tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi, a hibák feltárásában nyílt, őszinte, azok megszüntetésére őszintén törekszik;
-
aki képességeinek megfelelő szinten végzi munkáját;
-
aki pozitív irányú aktivitást tanúsít a tanítási órákon és tanórán kívül egyaránt;
-
aki a tanulóközösségben szívesen tevékenykedik, és aki mások beilleszkedését is előmozdítja. Aktív, kezdeményező, segítőkész, másokat buzdít. Akiben megvan a korának megfelelő mértékű, azzal arányosan növekvő felelősségérzet önmaga és a közösség iránt, ami a kezdeményezésekben, adott esetben a közösség vezetésének vállalásában nyilvánul meg;
-
pozitív hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira.
Példás (5) lehet még annak a tanulónak a magatartása, aki 1 órát hiányzott igazolatlanul, de más szempontok alapján azt megérdemli. b.) "Jó" magatartási jegyet kaphat az a tanuló:
-
aki a viselkedésre vonatkozó követelményeket megtartja, de szó nélkül veszi tudomásul a körülötte megnyilvánuló laza viselkedést, azt nem helyesli, a változtatás érdekében keveset hajlandó tenni;
-
az iskola házirendjének követelményeit megtartja, a közösség érdekei ellen nem vét; akinek a munkafegyelme, munkában való részvétele nem példamutató, de elfogadható, aktivitása nem kiemelkedő;
-
akik helyes irányban befolyásolják a közösséget, aki maga ugyan nem kezdeményez - vagy csak ritkán teszi ezt -, de a helyes kezdeményezések mellé áll, maga ugyan nem vezet, de támogatja azokat.
Jó (4) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki ismételten (összesen három alkalommal) igazolatlanul mulasztott, de a mulasztott órák száma a 7-et nem haladja meg. 145 c.) "Változó" magatartási jegyet az a tanuló érdemli: - akinek viselkedése nemcsak a tanulótársakkal, hanem esetenként a tanárokkal, más felnőttekkel szemben is udvariatlan; - a házirendet nem mindig tartja be; - akinek a felelősségtudata, munkához való hozzáállása, aktivitása ugyancsak megbízhatatlan, változó. - aki tudatosan nem árt a közösségnek - vagy egyes tanulótársainak -, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többékevésbé teljesíti. Akinek a tanulótársaihoz való viszonya a közösségi tevékenységekben való részvétele ingadozó. Változó (3) lehet maximum annak a tanulónak a magatartása, aki negyedik alkalommal is igazolatlanul hiányzott, vagy a mulasztott órák száma a 7-et meghaladja. d.) "Rossz" magatartási jegyet az a tanuló érdemel - akinek viselkedésére, hangvételére durvaság, gorombaság jellemző általában; - akinek a fegyelmezettsége, iskolai magatartása gyakran kifogásolható; - aki a munkavégzésben megbízhatatlan, felelőtlen, hanyag; - aki szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a követelményeket, a közösségi együttélés szabályait rendszeresen vagy esetenként súlyosan megszegi; Rossz (2) lehet csak annak a tanulónak a magatartása, aki ötödik alkalommal is hiányzott igazolatlanul, vagy igazolatlan óráinak száma a 20-at meghaladta. A magatartási jegyben mindazt honorálni kell, amiről a nevelőtestületnek biztos tudása van, amit rendszeresen figyelemmel lehet kísérni. A tanuló magatartásának pozitív változása (órák rendszeres látogatása, tanárokhoz és iskolatársakhoz való viszonya stb.) esetén az év végi magatartási jegy feljavítása osztályfőnöki hatáskörbe tartozik. 5.15.4.2.
A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma
a.) "Példás" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel: -
akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, munkavégzése
pontos, megbízható; minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, de van határozott érdeklődése, és ebben az irányban önkéntesen többlet-feladatot is vállal; -
aki önálló munkabeosztást és önellenőrzést végez;
-
aki minden tantárgy követelményeit igyekszik a képességeinek mértéke szerint a legjobban teljesíteni, de vannak olyan tantárgyak, amelyekben határozottan elmélyül, amelyek iránt különös érdeklődést mutat.
b.) "Jó" szorgalom jegyet az a tanuló érdemel - aki figyel az órákon, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen megbízhatóan dolgozik azokon, illetve gyakorlati foglalkozásokon is; - aki képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék, hogy ellenőrizze önmagát vagy tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie; - akire az jellemző, hogy érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül. c.) "Változó" szorgalom jegyet kapjon -
akinek tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként elfogadhatóan dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan;
-
aki csak akkor fog munkához, ha erre külön felhívják a figyelmét, nem nézi át saját munkáját, nem ellenőrzi magát;
d.) "Hanyag" szorgalom jegyet érdemel -
aki tanulmányi munkában tanórán és otthon egyaránt megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el, hanyag, igénytelen;
-
akinek munkavégzésére az érdektelenség, a közöny, a pontatlanság jellemző;
-
aki kötelességét gyakran elmulasztja.
5.15.5. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
5.15.5.1.
HUNGAROFIT:
1. 2.
Helyből távolugrás: alsó végtag dinamikus erejének mérése Lökés egy kézzel dobóterpeszből ügyesebb kézzel tömött labdával: Kar, törzs, lábizmok együttes dinamikus erejének mérése
3.
Fekvőtámaszban karhajlítás és gyújtás folyamatos kifáradásig: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése
4.
Tömött labda vetés, két kézzel fej fölött hátra: váll és törzsizmok dinamikus erejének mérése
146
5.
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig: hátizom erőállóképességének mérése
6.
Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatos kifáradásig: hasizmok erőállóképességének mérése
7.
2000 m-es síkfutás vagy 12 perces futás: aerob állóképesség mérése Évente két alkalommal (tanév elején és tanév végén) a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének motorikus próbáit el kell végezni.
147 5.15.5.2. Kategóriái:
5.15.5.3.
Értékelés a Hungarofit táblázata alapján: igen gyenge
2 (elégséges)
gyenge
2 (elégséges)
kifogásolható
3 (közepes)
közepes
3 (közepes)
jó
4 (jó)
kiváló
5 (jeles)
extra
5 (jeles)
Minősítő kategóriák:
a.) Igen gyenge: Mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. b.) Gyenge: Egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el, annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, s estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. c.) Kifogásolható: Rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. d.) Közepes: Elérte azt a szintet, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. e.) Jó: Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. f.) Kiváló:
Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.
5.15.5.4.
KONDICIONÁLÓ TERMI FELMÉRÉSEK:
A kar- és mellizom erő-állóképességének mérése: Fekvenyomás (fiúk) 9.-10. évfolyam 11-14. évfolyam
25 kg / 2 perc 30 kg / 2 perc
Fekvenyomás (lányok) 9.-10. évfolyam 11.-14. évfolyam
18 kg / 2 perc 18 kg / 2 perc
148
A bicepsz és alkar izmok erő-állóképességének mérése: Húzódzkodás (fiúk) - nyújtott karú függésből hajlított karú függésbe elfáradásig (fiúk) A statikus erő mérése (kar és váll izomerő- állóképesség mérése): - függés hajlított karral (lányok)
folyamatos
A próbákat évente egyszer a téli tornatermi időszak zárásakor kell elvégezni. 5.15.5.5.
A TANULÓK SPORTÁGI TECHNIKAI-TAKTIKAI TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE
1. Atlétika 2. Röplabda -
Futó– ugróiskola gyakorlatainak értékelése. Magasugrás flopp technika kivitelezésének értékelése. Távolugrás guggoló technikájának értékelése. Rajtok értékelése. 60, 400, 1500 v. 2000 méteres síkfutás felmérése. Játék kosár- és alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Alsó vagy felső nyitás, nyitásfogadás értékelése.
3. Kosárlabda - Labdaiskolázás, fektetett dobás, tempó dobás technikájának értékelése. - Megindulás – megállás, sarkazás, átadások, játékkészség értékelése. 4. Torna -
-
Összefüggő gyakorlat a tanmenet alapján oktatott elemek felhasználásával. fiúk: talaj, lólengés, korlát, gyűrű, szekrényugrás lányok: gerenda, RSG, szekrényugrás
Tanítványaink között végzett felmérések sajnos nem mutatják reálisan fittségüket, felkészültségüket. Ennek oka, hogy a vizsgálatot céljaival, gyakorlati hasznosságával csak
elenyésző százalék van tisztában, annak ellenére, hogy az előkészítés során a motivációra hangsúlyt fektetünk, illetve a végrehajtás során folyamatosan bíztatjuk őket. -
A jövő fontos feladata, hogy felmérések és értékelések során minél gyakrabban közelítsék meg pillanatnyi teljesítőképességük határát. Legyenek aktívak, kitartóak, nagyobb akaraterővel teljesítsenek jobb szinteket. Tudatosuljon bennük, hogy a fittség, a jobb állóképesség, az erősebb izomrendszer a hétköznapi életben is igazolást kap, és teljesebb életet ígér. A sportmozgás egészségmegőrző hatásának tudatosítása fontos feladat.
5.15.5.6.
ÖSSZEGZÉS
A tanórák fontos feladata, hogy eddze a tanulókat, tegye képessé őket figyelmük koncentrálására, önuralomra, pillanatnyi szándékaik megfékezésére, fegyelemre, szívós munkára, mert a sikeres életvitelhez mindezekre elengedhetetlenül szükségük lesz.
149
5.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A nevelőtestület további elveket nem tart szükségesnek rögzíteni, hiszen a korábbi fejezetekben minden szükséges kérdés megfogalmazásra került.
5.17. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei 150 A Pedagógiai Program akkor valósítható meg, ha kell számú tanuló népesíti be az iskolát, hiszen a nevelő-oktató tevékenység a gyerekek létén múlik. Mindezek után szükséges, hogy minden tanévben megfelelő számú és szakképzettségű pedagógus lássa el a nevelő-oktató munkát, s ezek csak úgy működnek, ha a fenntartó és működtető rendelkezésre bocsátja a szükséges anyagai erőforrásokat.
5.18. Az iskolai élet és munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás általában 7.35 órakor kezdődik. Az első tanítási órára 7.30 órára, a többire a becsengetés előtt 10 perccel kell korábban érkezni az iskolába. A tanítási órák 45 percesek a szünetek 10 percesek, kivétel az ebédszünet, mert az 25 perces. A szünetben jelző csengetés után a diákok a tantermekben fegyelmezetten várják a tanárt. Az informatika termek valamint műhelyek előtt fegyelmezett rendben sorakozva várják a tanárt. Hivatalos iskolai rendezvényeken megkezdésük előtt 10 perccel vagy külön előírás szerint kell megjelenni. A tanítási idő a tanuló munkaideje, amelyet az órarend szabályoz. Az órarend készítésekor be kell tartani azt az elvet, hogy az órarendi beosztás vegye figyelembe a tanulók egyenletes terhelését.
6. Az iskola szakmai programja 6.1.
Bevezető az iskola szakmai programjához
Iskolánk 9-12. évfolyamon gimnáziumi és szakközépiskolai képzést folytat, valamint a 13., és 15. évfolyam között pedig szakképzést. 2006-ban kiadott OKJ szerinti szakképzést folytatunk három szakmacsoportban: -
Közlekedés szakmacsoport Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Informatika szakmacsoport
2012-ben kiadott OKJ szerinti szakképzést folytatunk három szakmacsoportban: -
Gépész szakmacsoport (IX. Gépész ágazatban) Közlekedés szakmacsoport Informatika szakmacsoport
A középfokú iskolai végzettségre épülő szakképzésünk típusai: -
szakmunkás technikus
Szakképzésünk típusai formáját tekintve: -
iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli
Az akkreditált felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódási szándékunkkal teljessé kívánjuk tenni az iskolarendszerű szakképzés fokozati sorát. Iskolarendszeren kívüli szakképzéssel: -
lehetőséget teremtünk a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelésére együttműködő szakmai partnereink igényeinek kielégítésére speciális tanfolyami jellegű képzést szervezünk és indítunk
6.2. -
Az iskolai szakképzés szervezésének törvényi háttere
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról Az Országos Képzési Jegyzékről és Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet OKJ 2012. 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről Az 54 523 04 Mechatronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 19/2008. (XII. 4.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet módosításáról
6.3.
A szakképzés keretei
151
Általános keretek: -
-
-
-
Együttműködési rendszert kell kialakítani a megyével a képzések területi összehangolása érdekében. Ki kell alakítani és működtetni kell a szakképző intézményben végzett tanulók elhelyezkedését figyelő utókövető vizsgálatok rendszerét. A szakképzés átalakítását a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott irányok és arányok mentén a TISZK-kel együttműködve készítjük el. A felnőttképzés területén biztosítjuk az élethossziglan tartó tanulás lehetőségét. Az intézmény (szakképzés, felnőttképzés) kínálati rendszert a tanulói/hallgatói érdeklődés és a munkaerő-piaci elvárásokat figyelembe véve működtetjük. A munkaerő-piac igényeinek megfelelő képzések indítása az iskolarendszeren kívüli akkreditált képzés keretében. Cél a szakmai vizsgák átlagának emelése. Intézményünk az intézkedési tervben megfogalmazott alapelveknek megfelelően kíván fejleszteni, törekedve az idegen nyelv szerepének növelésére, valamint a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására, valamint intézményünk igyekszik olyan új szakképzések kialakítására, amelyek a régió munkaerőpiacán keresett és az iskola profiljába beilleszthető. A szakképző intézményeknek ki kell használniuk azokat a lehetőségeket, melyeket az Európai Uniós tagság a szakképzés tartalmi és szervezeti fejlesztése, a szakképző hálózatban foglalkoztatott pedagógusok és tanulók ismereteinek bővítése, az iskolák kapcsolatrendszerének kiterjesztése terén biztosít. Az intézménytípustól függetlenül előtérbe kell kerüljön a tanulók „eszköztudásának” erősítése, motiváltságuk és tanulási képességeik fejlesztése, tovább a munkaerő-piac által megkívánt és elismert készségek (kreativitás, együttműködés, problémafeltárás- és megoldás, munkafegyelem stb.) megalapozása és erősítése. Ezek a követelmények a pedagógiai, módszertani kultúra megújítását, bővítését feltételezik, ami hatékony továbbképzéssel és elkötelezettséggel teljesíthető. A tanulók idegen nyelvi felkészültségének és informatikai kultúrájának fejlesztése érdekében folyamatosan növelni kell ezen területek eszközigényét és szellemi kultúráját.
Intézményünk felvállalja a következő koncepciókat: -
Felkészítés az egész életen át való tanulásra. A tanulás színvonalának emelése. A pedagógusok szakmai ismereteinek és módszertani kultúráinak fejlesztése. Az idegen nyelvoktatás erősítése. A változásokhoz való alkalmazkodás segítése. A kompetenciaalapú oktatás elterjesztése és támogatása. Mobilitás, cserekapcsolat, szakmai együttműködés a szakképzés területén.
6.4. MFKB:
A szakképzés szervezése, színterei és megvalósulásának folyamata
152
Az Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság megfelelő munkaerő-piaci információk birtokában dönt regionális szinten a megszervezhető szakképzés arányairól és irányairól. Három kategóriába osztja az egyes szakmákat: - kiemelten támogatott, - támogatott, - nem támogatott. Az MFKB évente egyszer meghozott döntését a szakképzési társaságok segítségével az intézmények hajtják végre.
Alföld Szakképző Szakképzési-, Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Iskolánk e szervezetnek tagja. Ezen szervezet koordinálásában zajlik a szakképzés.
A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában zajlik a szakképzés elméleti képzése, valamint a gyakorlati képzés a tanműhelyekben Gyakorlóhelyek Tanulóink a gyakorlati képzést úgynevezett külső gyakorlóhelyeken is teljesíthetik, szorgalmi időszakban a 2/14. és a 3/15. évfolyamos autószerelő, autóelektronikai műszerész és az autótechnikus szakmákban gazdálkodó szerveknél gyakorlati óraszámuk 40%-ig együttműködési megállapodás keretein belül vagy teljes gyakorlati óraszámban tanulószerződéssel.
6.5.
Az iskolában folyó szakképzés általános elveinek és céljainak meghatározása
Kompetenciaközpontú A szakképzés az OKJ-nek megfelelően kompetenciaközpontú. -
Személyes kompetenciák: Két csoportra bontható: -
Adottságkompetencia, amely az adott szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges fizikai, fiziológiai, pszichológiai képességeket tartalmazza. Jellemvonás-kompetenciák: melyek a személyiségbeli sajátosságokból áll, ösztönzi, szervezi, értékeli az eredményes munkavégzést.
-
Társas kompetencia: A munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel való közvetlen kapcsolatok, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők.
-
Módszerkompetencia:
153
A munkatevékenység során a személy munkamódszerére, stílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamatban játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek. Moduláris rendszerű Az OKJ szerint a szakképzés modulrendszerekből épül fel. Tananyagmodul: -
Tananyagegység: A szakképesítés központi programjában megadott tananyagrész, amely azonos, illetve közvetlenül kapcsolódó képzési célt szolgáló tananyagelemekből képződik.
-
Tananyagelem: A képzési folyamat tervezési-szervezési – a központi programban tovább nem bontott – része. A tananyagelemek összessége lefedi a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes szakképzési tananyagot.
-
Tanulói tevékenységforma: Olvasott szöveg feldolgozása, műszaki rajz értelmezése, árutermelő tevékenység
A moduláris rendszer elemei -
Alap-szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít.
-
Rész-szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. (Menekülő útvonal, specialista.)
-
Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít.
-
Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/részszakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képest.
Iskolánk képzési céljait a kerettantervek általános irányelvei határozzák meg, melyeket a képzések során meghatározónak tekintünk.
Szakképzés során meghatározásra kerülnek a szakmai készség szintjei A szakmai készség a szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartamát tükrözi (Informatikai – ECDL, nyelvi, beszéd, írás, rajz, olvasás). -
1. szint:
154
A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására. -
2. szint: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására.
-
3. szint: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására.
-
4. szint: A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására.
-
5. szint: A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek magas szintű, önálló, gyors, hibátlan és szakszerű alkalmazására, tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére.
A szakmai ismeretek szintjei A szakmai ismeretek a munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forrás használatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munkavégzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági szabályoktól való eltérés kockázataira és követelményeire vonatkozó információk és adatok. -
„A” típus (legmagasabb): Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.);> egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.
-
„B”típus: A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység.
-
„C”típus: A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyek vezetői, szakmai irányítás, közreműködés nélkül, de források, segédeszközök igénybevételének lehetősége mellett; vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység.
155
-
„D”típus: Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás.
-
„E”típus (legalacsonyabb): A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.
156 A 2006-ban bevezetett OKJ vizsgastruktúra a kifutó képzésekben folytatódik, melyek tevékenységei a következők: -
interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja.
-
írásbeli vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során.
-
gyakorlati vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsga során.
-
szóbeli vizsgatevékenység: A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által szóbeli vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során.
A 2012. évi OKJ bevezetésével új vizsgarendszer lép életbe, felfutó rendszerbe a komplex szakmai vizsgáztatás, melynek elemei: -
központi írásbeli vizsga: A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során.
-
gyakorlati vizsga: A szakképesítés birtokában végezhető komplex munkatevékenység, melyet a szakmai vizsga során teljesíteni kell a tanulóknak.
-
szóbeli vizsgatevékenység:
A szakképesítés birtokában végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által szóbeli vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során.
6.6.
Intézményünkben folytatott szakképzés
A 2006-ban megjelent OKJ szerinti szakképesítéseket kifutó rendszerben oktatjuk, amelyek a következők:
-
Közlekedés szakmacsoportban: 51 525 01 0000 00 00 Autószerelő 51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus (az autószerelő szakképesítésre ráépülés) 52 525 01 0000 00 00 Autóelektronikai műszerész 52 841 01 0010 52 03 Szállítmányozási ügyintéző Elektrontechnika-elektronika szakmacsoportban: 52 523 05 1000 00 00 Mechatronikai technikus Informatika szakmacsoport 54 481 04 0010 54 06 Telekommunikációs informatikus
A 2012-ben megjelent OKJ szerinti szakképesítéseket kifutó rendszerben oktatjuk, amelyek a következők:
-
Közlekedés szakmacsoportban: 54 525 02 Autószerelő 55 525 01 Autótechnikus (az autószerelő szakképesítésre ráépülés) 54 525 01 Autóelektronikai műszerész 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző Gépész szakmacsoportban: 54 523 04 Mechatronikai technikus Informatika szakmacsoport 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 05 Műszaki informatikus
6.7.
Belépés, átjárhatóság, továbbhaladás, beszámítás a szakmai képzés szempontjából
A belépés, az átjárhatóság szakmai feltételei Az 1/13. szakképző évfolyamra jelentkezés feltétele a középiskola sikeres elvégzése és a sikeres érettségi vizsga: - a közoktatási törvényben meghatározott életkor - egészségügyi alkalmasság
157
A tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. A 2/14. évfolyam után autótechnikus, a 3/15. szakképző évfolyamra a jelentkezés feltétele: a kifutó képzés esetében autószerelő szakmai végzettség vagy az autóelektronikai műszerész szakmai végzettség abban az esetben, ha teljesíti a következő modulokat: azonosítója 0674-06 0675-06 0864-06 0865-06 0866-06 1206-06 -
megnevezése Gépjármű karbantartás I. Gépjárműjavítás I. Autókarbantartás, ápolás Autóbontás Autómosás Járműjavítás, -tisztítás III.
szűrő az előző évek eredményei döntési kompetencia az igazgató
A 2012. OKJ-ban szereplő 55 525 01 autótechnikus belépési feltétele az 54 525 01 autóelektronikai műszerész szakmai végzettség vagy 54 525 02 autószerelő szakmai végzettség. -
szűrő az előző évek eredményei döntési kompetencia az igazgató
Előzetes tanulmányok beszámítása A szakképző évfolyamra jelentkezéskor külön kell kérni írásban a beszámítást a jelentkezőnek. Az adott tananyag a szakmai vizsgakövetelmények alapján a szakképzés végén a vizsga részét képezi, a felmentés ellenére is. Az óralátogatás alól felmentjük azt a tanulót, aki már az SZVKban szereplő valamelyik modult teljesítette az OKJ szakmai követelményei közül. A beszámíthatóság feltétele a megfelelő igazolás (modulzáró-vizsgaigazolás, bizonyítványban rögzített teljesítés, óraszámmal megjelölve.
6.8. -
A magasabb szakképző évfolyamra lépés feltételei
Az előző szakképzési évfolyam sikeres elvégzése. Az a tanuló, akinek a gyakorlati képzéséről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő 20%-át, nem folytathatja tanulmányait a képzésben. Ha a tanuló mulasztása a 3. bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy
158
mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára.
6.9.
A szakképzési vizsgarendszer
OKJ-s vizsgarendszer A szakmai vizsgára bocsátás feltételei - Az iskolai rendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány. - Az iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a képzési programban meghatározott modulzáró vizsga, a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. - Az adott szakmai SZVK-ban meghatározott feltételei. Vizsgarend Vizsgaszervező intézményünk készít egy dokumentumot, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmű azonosítására és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját.
Modulzáró vizsga A szakmai és vizsgakövetelményekben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. -
Iskolarendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga letételével. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt.
Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenőrzési felelősséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervező számára egyértelművé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.
Vizsgaprogram
159
Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt.
2006-os OKJ szakmai vizsga felépítése -
A szakmai vizsga vizsgarészekből (modulokból) és azon belül vizsgatevékenységből áll. Egy napra több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető. A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenysége nem haladhatja meg a 8 órát. Egy tanuló 5+1 napig vizsgázhat maximum. Gyakorlati vizsga 7.00-9.00 óráig szervezhető, írásbeli, interaktív és szóbeli vizsga 8.00-18.00 óráig.
2012-es OKJ szakmai vizsga felépítése -
A szakmai vizsga vizsgarészekből (modulokból) és azon belül vizsgatevékenységből áll. A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenysége nem haladhatja meg a 8 órát. Gyakorlati vizsga 7.00-9.00 óráig szervezhető, írásbeli és szóbeli vizsga 8.00-18.00 óráig.
A vizsga eredménye A szakmai vizsga eredménye: szakképesítésenként egy osztályzat – a vizsgarészeken elért összesített teljesítmény %-ok alapján. Vizsgarészenként elért százalékos teljesítmények átlaga alapján elért osztályzat. 81%-tól
jeles (5)
71%-tól
jó (4)
61%-tól
közepes (3)
51%-tól
elégséges (2)
6.10. Helyi szakmai tantárgyi programok Az OKJ szerinti szakképzés óratervei összeállításának alapjául az adott szakképesítések központi programjai szolgálnak, továbbá: -
a központi program óratervei az időkeret 80%-ában kötelező tantárgyakat, 20%-ban kötelezően válaszható szakmai tárgyakat határoz meg előírják a kötelező csoportbontás szükségességét és feltételeit, az elmélet és gyakorlat arányát, valamint elméletigényes gyakorlat és a nem elméletigényes gyakorlat arányát meghatározzák a napi óraszámot o elméleti órából 7 óra o gyakorlati napon max. 8 óra tarható legfeljebb (elmélet és gyakorlat együtt)
160
A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak helyi tartalmainak meghatározásánál a tanulók az iskolával együttműködő cégek, a fenntartó, az MFKB döntései, az Alföld Szakképző Szakképzési-, Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, az iparkamara igényei és az iskola adottságai, lehetőségei az irányadóak. A 2012-es OKJ-ban szereplő szakképesítések esetében a tantárgyak szabad órakereteit a szakmai programokban leírtak alapján a meglévő témakörök óraszámának növelésére használtuk föl. A szakmai képzés helyi tantárgyi programjait mellékletek tartalmazzák.
6.11. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés A munkaerő-piacon egyre inkább felértékelődik a sokoldalú, korszerű szakmai tudás. Intézményünk kiemelkedően fontosnak tartja az élethossziglan tartó tanulás megvalósítását. Ennek érdekében a szakképzés ismeretanyagára építve intézményünkben további OKJ-s szakképesítésre nyílik lehetőség. Iskolánk diákjai a szakképző évfolyamokon további OKJ szerinti szakmai végzettséget szerezhetnek önköltséges tanfolyamokon. Minden olyan szakmában szervezünk képzést, amelynek tárgyi, valamint személyi feltételei adottak, illetve megteremthetőek az érdeklődés iránta. A felnőttképzés tekintetében együttműködünk a kamarával, a munkaügy központtal, Alföld Szakképző Szakképzési-, Szervezési Non-profit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság. Iskolánkat a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) felnőttképzési akkreditált intézménnyé nyilvánította. A felnőttképzési tevékenység, illetve a tevékenységhez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltató tevékenysége megfelel a 24/2004. (VI.22.) FMM rendeletben előírt akkreditációs követelményeknek. Az akkreditáció 2011. szeptember 01-től 2015. szeptember 01-ig érvényes.
Iskolánkban minden év végén elkészítjük a következő év képzési tervét.
7. Záró rendelkezések 7.1.
A pedagógiai program érvényességi ideje
A Pedagógiai Program érvényes 2013. szeptember 1-től módosításig, visszavonásig.
161
7.2.
A pedagógiai program ellenőrzése, értékelése, illetve felülvizsgálata, módosítása
A Pedagógiai Programot fél évente ellenőrizzük és értékeljük, különös figyelmet fordítunk arra, hogy a Pedagógiai Programban rögzített megállapítások harmóniában legyenek a jogszabályi változásokkal és az iskolai reál folyamatokkal.
7.3.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozása
A Pedagógiai Program a fenntartói egyetértés után nyilvánosságra kerül. Nyilvánosságra hozzuk az iskola honlapján, valamint elérhető nyomtatott formában az iskola könyvtárában és titkárságán.
7.4.
A pedagógiai program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása
Aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 122. § (9) bek. által biztosított jog alapján az Iskolaszék …..-én tartott ülésén megtárgyalta és véleményezte az iskola Pedagógiai Programját. Debrecen, 2013. ……….. .............................................................. az iskolaszék nevében Szentei Zsolt elnök Mint a magyar munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. magyar munkaközösség vezetője Bordás Krisztina
162
Mint a matematika munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. matematika munkaközösség vezetője Szabó Istvánné
Mint az informatika munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. informatika munkaközösség vezetője Demeterné Orosz Erzsébet Mint a történelem munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. történelem munkaközösség vezetője Szalmáné Kozák Valéria
163
Mint a természettudomány munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. természettudomány munkaközösség vezetője Bálintné Bohács Anikó Mint az osztályfőnöki munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. osztályfőnöki munkaközösség vezetője Gilányiné Gyarmati Júlia Olga
Mint az idegen nyelvi munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. idegen nyelvi munkaközösség vezetője Aradi-Kenéz Adrienn
164
Mint a mechatronikai munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. mechatronikai munkaközösség vezetője Trungel Edit Mint a gépjármű technikai munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. gépjármű technikai munkaközösség vezetője Kovács Imre Mint a szállítmányozási munkaközösség vezetője aláírásommal tanúsítom, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 118. § (3) bek. által biztosított jog alapján az iskola munkaközösségei véleményezték a Pedagógiai Programot. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. szállítmányozási munkaközösség vezetője Gimes Ervin
165
Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 70. § (2) által biztosított jog alapján az iskola nevelőtestülete 2013. március 26-án tartott nevelőtestületi értekezleten megtárgyalta és elfogadta az iskola Pedagógiai Programját. Debrecen, 2013. ………..
............................................................. a nevelőtestület nevében Szabó Istvánné
.............................................................. a nevelőtestület nevében Szalmáné Kozák Valéria
Aláírásommal tanúsítom, hogy a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 69. § (1) által biztosított jog alapján …. napján jóváhagyásra került az iskola Pedagógiai Programja. Debrecen, 2013. ………..
.............................................................. igazgató Tirpák Zsolt
166
8. Tantárgyankénti helyi tanterv közismeret 8.1.
1. sz. melléklet: Magyar nyelv és irodalom
8.2.
2. sz. melléklet: Matematika
8.3.
3. sz. melléklet: Történelem
8.4.
4. sz. melléklet: Angol nyelv
8.5.
5. sz. melléklet: Német nyelv
8.6.
6. sz. melléklet: Orosz nyelv
8.7.
7. sz. melléklet: Biológia
8.8.
8. sz. melléklet: Fizika
8.9.
9. sz. melléklet: Földrajz
8.10. 10. sz. melléklet: Informatika 8.11. 11. sz. melléklet: Testnevelés és sport 8.12. 12. sz. melléklet: Etika 8.13. 13. sz. melléklet: Kémia 8.14. 14. sz. melléklet: Mozgókép és médiaismeret 8.15. 15. sz. melléklet: Ének-zene 8.16. 16. sz. melléklet: Tánc és dráma 8.17. 17. sz. melléklet: Rajz és vizuális kultúra 8.18. 18. sz. melléklet: Művészetek 8.19. 19. sz. melléklet: Osztályfőnöki 8.20. 20. sz. melléklet: Életvitel és gyakorlat 8.21. 21. sz. melléklet: Katonai alapismeretek
9. Szakközépiskolai helyi tanterv
167
9.1.
Gépész szakközépiskolai osztály
10. Szakképesítésenkénti tanterv 10.1. 1. sz. melléklet: Autószerelő 10.2. 2. sz. melléklet: Autóelektronikai műszerész 10.3. 3. sz. melléklet: Mechatronikai technikus 10.4. 4. sz. melléklet: Szállítmányozói ügyintéző 10.5. 5. sz. melléklet: Telekommunikációs informatikus 10.6. 6. sz. melléklet: Autótechnikus 10.7. 7. sz. melléklet: CAD-CAM informatikus 10.8. 8. sz. melléklet: Műszaki informatikus
168
