PEDAGÓGIAI PROGRAM
TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM
KAPOSVÁR
2004.
1
IGAZGATÓI BEVEZET , KÖSZÖNT
A kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanári testülete és a magam nevében tisztelettel köszöntöm Pedagógiai programunk olvasóját. Iskolánk története 1806-tal kezd dik, amikor is az év november 1. napján a herceg Esterházy Miklós által rendelkezésre bocsátott épületb l (”korcsmaház”) kialakított iskolában három évfolyammal megnyílt a „kis gymnasium”, (pedagógium). A már m köd intézmény 1812. november 5-én elnyeri nyilvánossági jogát, majd 1817. november 6-án ünnepélyes küls ségek között megnyitják az immár „Nagy Gymnasium” új iskolai évét. Így m ködött 1851-ig, amikor az Entwurf bevezetésével algimnáziummá min sítik vissza. 1864. október 5-én felavatják az - els sorban saárdi Somssich Pál buzgólkodásának, mecénási tevékenységének köszönhet - új iskolaépületet a jelenlegi F u. 2. szám alatt. Az 1884-85. tanévt l Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter az iskolát gimnáziumi rangra emelte, amely együtt járt azzal, hogy érettségi vizsgát is tarthatott. Az els hat eredményes érettségi vizsgát tett fiatal az 1885-86. tanév végén hagyta el az intézményt. A f gimnáziumi rang, a tanulók létszámának növekedése megkívánta egy új iskolai épület létrehozását. A millenium évében, 1896. május 11-én megtörtént az épület alapkövének letétele; 1898. szeptember 8-án pedig ünnepélyes keretek között megnyílt a jelenlegi iskolai épület. Az iskola az 1922-23. tanévben vette fel nagy patrónusának és mecénásának, Somssich Pálnak a nevét; és lett hivatalosan Kaposvári M.Kir.Áll. Somssich Pál Gimnázium.
2
Az 1924-25. tanévt l az iskola reálgimnáziummá alakult át; az utolsó reálgimnáziumi osztály az 1941-42. tanévben érettségizett. A reálgimnázium igen sikeresen ködött: mind az országos középiskolai tanulmányi, mind pedig a kulturális és sport versenyeken a legjobbak közé küzdötte fel magát. Énekkara az 1924-25. tanévben elnyerte a „mintadalárda” címet. Az iskola a két világháború között országos hírnévre tett szert! 1935-t l kihalásos rendszerben megszüntették a reálgimnáziumi osztályokat, és bevezették az egységes gimnáziumi rendszert. 1945 után megsz nt az iskola nyolc osztályos jellege, és négy évfolyamos gimnáziummá alakult át; ezzel vette kezdetét az általános gimnázium ideje. Az 1948-49. tanévt l az intézmény neve Táncsics Mihály Általános Gimnázium lett. Az 1959-60. tanévt l megjelentek a szakosított tanterv osztályok; majd az 196263. tanévt l megsz nt az iskola „fiú” jellege; bevezették a koedukált oktatást. Ezekben a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium országos hír iskola lett, amit - többek között - az egyetemi felvételi eredmények, az OKTV-helyezések is bizonyítanak. Az 1981-82. tanévben elkezd dött a fakultációs oktatás, majd az 1986-87. tanévben - a magasabb min ség képzés célját megvalósítandó - speciális osztályok indultak. Ezekhez járult a már az 1978-79. tanévben bevezetett szaktantermi rendszer tanítás. Igen szép sikereket ért el az intézmény énekkara és a Táncsics Diákszínpad a különböz országos rendezvényeken és versenyeken; ugyanakkor a gimnázium tartotta helyét az ország legjobb gimnáziumai között. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején új intenzív oktatási koncepció jegyében m ködik az iskola: b vültek a speciális osztályok (matematika, angol, német, biológia) és a fakultációs lehet ségek. Az iskola továbbra is eredményesen szerepel a középiskolai tanulmányi versenyeken és az egyetemi, f iskolai felvételi vizsgákon. 1992. augusztus 31-én felavattuk az iskola új tornacsarnokát és auláját. Az iskola épületeinek felújítása 2002-ben befejez dött. Az iskolai hagyományok ápolása mellett (a Voluntas c. iskolaújság 1969 óta jelenik meg, 1990 óta évkönyveket adunk ki, 1993 óta az Alma Mater köszöntése címmel tematikus füzetek jelennek meg és találkozókra kerül sor az iskolánkban végzett azonos vagy hasonló szakmák illetve hivatások képvisel inek részvételével; emléktáblát állítottunk az 1956-os forradalom, Nagy Imre, Sipos Gyula, a II. világháború, dr. Borka Géza emlékére; kopjafa készült meghalt tanáraink és diáktásaink emlékére és a 190. évforduló tiszteletére; a turulmadár visszakerült az iskola oromzatára, Táncsics Kupát rendezünk, elkészült a Somssich Pál és Táncsics Mihály mellszobra. 1848/49 emléktáblát avattunk 1998. március 15-én iskolánk diákjaiért a szabadságharcban.
3
Az 1995-96. tanévt l egy hat évfolyamos gimnáziumi osztály is megkezdte ködését. Az 1997-98. tanévt l fejl désnek indult a számítástechnikai oktatás. Jelenleg 3 korszer en berendezett 50 gépes számítástechnikai terem áll a tanulók rendelkezésére. 2000-ben az Oktatási Minisztérium pályázatán iskolánk elnyerte az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel jogát, 2001-t l iskolázhatunk be tanulókat.
Szeretnénk, ha a Táncsics Mihály Gimnázium - a városban, a megyében és az országban kivívott helyét megtartva illetve még tovább javítva - kiszolgálná és kielégítené azoknak a szül knek és tanulóknak az igényeit, akik a mi iskolánkat választják. Szeretnénk korszer tudással rendelkez , jól nevelt ifjakat szárnyukra bocsátani. Ezt igyekszik szolgálni és megvalósítani az e bevezet t követ pedagógiai program.
4
ISKOLAI EMBLÉMA
AZ ISKOLA JELMONDATA A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban minden jóindulatú tanulónak protekciója van! (Nálunk els minden jóindulatú tanuló érdeke mind tanulmányai, mind személyiségének fejl dése szempontjából. Mindehhez megkapja az iskola objektív és szubjektív lehet ségeinek összességét.) A tudás szabadságot ad!
5
PREAMBULUM
Az iskola hivatalos elnevezése: TÁNCSICS MIHÁLY GIMNÁZIUM OM azonosító: 34141 Az iskola fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás éve:
1806.
Alapítója: Herceg Eszterházy Miklós, valamint „Kaposvár város lelkes lakói és Somogy vármegye nemes népe.”
Az iskola alapító okiratának száma, kelte; az engedély kiállítója: 139/1994. (IV. 5.) és 1969/1995. (V.2.) és 319/2000.(IX. 21.) 5/2004. (I. 28.) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szita Károly polgármester Az iskola tömör leírása, bemutatása Az intézmény jogállása: önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkez költségvetési szerv Az intézmény alaptevékenysége: 4 és 6 évfolyamos gimnáziumi képzés (801 214), amelynek feladata az általános m veltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és fels fokú iskolai tanulmány megkezdésére, valamint a munkába állásra felkészít nevelés és oktatás. Az intézmény arculatát adja: a négy évfolyamos gimnáziumi képzésen belül az emelt szint matematikai, emelt szint nyelvi (angol és német), a biológiai, a magyar, történelem, a fakultatív jelleg és általános képzés. A hat évfolyamos gimnáziumi képzésen belül a matematika és az idegen nyelv magasabb óraszámban és csoportbontásban való tanítása.
6
Iskolánk egyetemi, f iskolai továbbtanulásra felkészít tevékenysége alapján 2003-ban 90 % közelében teljesít, s ezzel az eredménnyel az ország els 50 gimnáziuma között foglal helyet. (Az összes tanulóból felvett tanuló!) A jelentkezettek és felvettek aránya tekintetében eredményeink még jobbak. Ezeken kívül az intézmény m ködteti a három évfolyamos esti tagozatos gimnáziumi képzés szakközépiskoláját (801236). Az iskola középfokú iskolai tanulók étkeztetését (552323) is ellátja a szomszéd iskola menzáján. A gimnázium helyiségeinek egy évnél nem hosszabb id re történ bérbeadásával is foglalkozik. Arany János tehetséggondozó programban a kistelepüléseken él , a nyolcadik osztályt sikeresen befejez tanulók vesznek részt. Az 5 éves képzés célja, feladata, hogy segítse ezen tehetséges, de valamilyen ok miatt hátrányos helyzet diákok továbbtanulását. A pályázat során kiválasztott tanulók megyéjük neves gimnáziumában, kollégiumába nyerhetnek felvételt, és speciális program alapján készülhetnek fel a fels fokú továbbtanulásra. Az iskola beiskolázási területe: pontosan nem körülhatárolható. Az intézmény tanulóinak nagy része Kaposváron és a város közvetlen környezetében lakik, de mind az általános tanterv , mind az emelt szint osztályokban találhatók Somogy megye távolabbi területein vagy Somogy megyén kívül él tanulók, akik vagy bejárók, vagy kollégiumban laknak. Távolabbi területekr l különösen az emelt szint osztályok vonzzák a tanulókat az Arany János Programban résztvev k mellett. Az iskola igazgatója, a program benyújtója: Mihályfalvi László Az iskola székhelye: Kaposvár Az iskola címe: 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 17. telefonszáma: 82/512-128 fax: 82/410-312 Az iskolai tanulócsoportok száma Évfolyam 7. A tanulócsoportok száma 1 A tanulók létszáma 36
a 2003/2004 tanévben: 8. 9. 10. 11. 1 37
7
5 181
6 182
12.
6 5 176 163
Összesen 24 775
SZEMÉLYI
FELTÉTELEK
Az intézmény álláshelyeinek száma:
77 f
Pedagógiai képesítéssel rendelkez , nevel -oktató munkát végz f állású alkalmazottak száma:
56 f
Egyéb munkakörben foglalkoztatott f állású dolgozók száma:
20 f
4 órás rendszergazda
0,5
Személyi feltételek szöveges bemutatása: A tantestület tagjai - mondhatjuk - 100 %-ban egyetemi végzettség ek, illetve megvan a szaktárgyuk gimnáziumban való tanításához, a megfelel végzettségük. (56 l egyetemet végzett: 54, csak f iskolát végzett: 2 f .) Alapja ez a magas színvonalú nevel -oktató munkának. A tanári testület nyolc szakmai munkaközösségben fejti ki tevékenységét. Osztályf nöki munkaközösség (24 f , vezet : Veveránné Horváth Ágnes) Magyar és m vészeti (8 f , vezet : Károlyné Héder Ágnes) Történelem, földrajz (10 f , vezet : Pellion Jen ) Matematika, fizika, (13 f , vezet : Kubatov Antal) Informatika (4 f , vezet : Kovács Ágnes) Angol (8 f , vezet : Lévai Iván) Német (7 f , vezet : Gyengéné Kasza Katalin) Biológia, kémia (5 f , vezet : Dr.Miklós Endréné) Testnevelés (6 f , vezet : Karácsonyi Tamás) Az utóbbi 10-15 évben nyugdíjba vonult a tantestület több meghatározó egyénisége: Dr. Czike Ferencné, Kertész István, Kiss Zoltán, Dr. Kontra József, Krasznai Lajos, Matuszka József, Dr. Miklós Endre, Puchmann Istvánné, Ruisz György, Szabó Ferenc, Vámos Zoltánné, Kertész Sándor, dr. Marek János és Dr. Mészáros Zoltán, Puchmann Istvánné, Dr. Környei Vilmosné, Visi Vilmosné, elhunyt Sz ke Attiláné.
8
Pótlásuk, helyettesítésük - els sorban a korábbi iskolai színvonal meg rzése céljából - egyáltalán nem volt könny feladat. Az az elv vezérelt bennünket, hogy a hozzánk kerül fiatal, új nevel k, kollégák szakterületükön jól, kiválóan képzettek legyenek; és- vagy legyen táncsicsos múltjuk (a Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségiztek), vagy legyenek a már itt lév tantestületi tagokhoz hasonlóan sokat adó, ugyanakkor következetes, igényes tanárok; vegyék fel a táncsicsos ritmust. Az utóbbi években hozzánk kerültek közül a legtöbben megfeleltek ezen elvárásoknak, és - hisszük - rájuk lehet építeni a Táncsics jelenét és jöv jét: Dóri Katalin, Embersics Erika, Fekete Anikó, Kelemenné Gerbovits Szilvia, Horváth Szabolcs, ifj. Mihályfalvi László, Kertész Róbert, Szabó Gabriella, Kertészné Bagi Beatrix, Kovács Mónika, Kovács Ágnes, Benda Gabriella. A jelenben és a jöv ben egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a differenciált, az egyes tanulókkal való külön foglalkozás, akár tehetséggondozás, akár felzárkóztatás céljából. E tekintetben sok-sok szép példát találunk a tantestület id sebb és fiatalabb tagjai között egyaránt. A tantestület tagjainak jó része szakmájának megszállottja; ebb l adódnak els sorban a felmerül viták is: a saját szak, szakterület hangsúlyozása azonban nem mehet a tanulóifjúság rovására, vagyis az egy-két területen tehetséges tanulótól nem várható el a minden tantárgyból való kiemelked teljesítmény. A toleranciával egyre gyakrabban találkozunk a tantestületen belül, amely azonban nem jelenti azt, hogy a követelményekb l engednének a Táncsics Mihály Gimnázium tanárai. Ezt bizonyítja, hogy az egyetemre, f iskolákra els évben bekerül érettségizett tanítványaink mintegy 70-90 %-a és amire büszkék lehetünk, - s ez bizonyítja a tantestület igényes szakmai munkáját - ott helyt is állnak, a táncsicsosok nem morzsolódnak le a fels oktatási intézményekb l! A tantestület szakmai arculata: (a nevel testület irányultsága, viszonyulása) Tantestületünk alkalmazkodik napjaink változó pedagógiai szerepeihez. Eközben ragaszkodik értékes hagyományaink meg rzéséhez és továbbfejlesztéséhez. Oktató munkájában magas szint szaktudományi és pedagógiai felkészültség jellemzi. Követelményrendszerében pedig ragaszkodik hagyományos igényességéhez. Részt vesz a Pedagógia program kidolgozásában, az IMIP megvalósításában, a helyi tantervek elkészítésében. Arra törekszik, hogy megfeleljen azon legfontosabb társadalmi igénynek, hogy a ránk bízott tanulók személyiségét komplex módon fejlessze. Elfogadja a tanulók egyéniségét, fejleszt tevékenységében mindig az adott tanuló aktuális fejl déséhez igazodik. Úgy tanít, hogy minden diák a saját aktuális tudása szerint haladhasson. Tantestületünk alkalmazkodik a pedagógiai paradigmaváltáshoz. Tanári egyéniségében motívumnak saját fejl képességét tartja. Oktató-nevel munkájának központi eleme a fejleszt tevékenység. Végs célként a tanulók önfejleszt képességének kialakítását t zi ki. 9
Tantestületünk a szelektív és komprehenzív iskolarendszer választásának dilemmájában úgy foglal állást, hogy mindkét rendszer el nyös vonásait érvényesíti tevékenységében. Iskolánk hagyományaiból következ en els dlegesen szelektív rendszer , hiszen jó képesség , jó motiváltságú, továbbtanulásra készül diákokat vesz fel. Ennek városi társadalmi meghatározottságában az is megfigyelhet , hogy azok gyermekei jelentkeznek iskolánkba, akik maguk is ide jártak. A szül k azt az igényes követelményszintet várják el, amiben maguk is részesültek. Iskolarendszerünk szelektív abban az értelemben is, hogy speciális képzési területeket különít el. Matematika, biológia, magyar, történelem, idegen nyelv kezd , haladó és emelt szinten. Természetesen ez a szervezés nem jelenti azt, hogy ezekben a csoportokban kizárólag azonos érdekl dés és fejlettség tanulók lennének. Ez szükségessé teszi a differenciált képzés alkalmazását, a komprehenzív (átfogó,összefoglaló) iskolarendszer sajátosságainak felhasználását. A tanulók sokszín tehetsége pedig lehet vé teszi a sokoldalú személyiségfejlesztést. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében ( ennek a programnak saját pedagógiai programja van) kis településen él , szociális hátrányban lév tehetséges tanulókat képezünk. Pályáztunk az iskola akadálymentesítésére. Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a bizonyos fogyatékkal él tehetséges tanulók is iskolánkban tanulhassanak tovább.
Intézményünk egyedi és sajátos arculatának alakulását (mindenkor) meghatározza a társadalom-, az oktatáspolitikai koncepciók, melyek az intézményi élet modernizációjára, a min ségi munka, a teljesítményképes tudás megszerzésén túl az innovációra, az esélyegyenl ség megteremtésére irányulnak. Felfogásunkban létezik és leírható olyan értékstruktúra, amely relatíve id tálló, az oktatás-nevelés számára értelmezhet , a pedagógiai gyakorlatban alkalmazható.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGÁNAK RENDJE: 1 pld. a nevel i szobában, 1 pld. A könyvtárban megtekinthet : H-P 8-15-ig. A DOKUMENTUM ÉRVÉNYESSÉGE: 2004. szept. 1- 2009. szept.1.
Kaposvár, 2004. szept.1.
Mihályfalvi László Ig.
10
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Küldetésnyilatkozatunk pedagógiai diagnózisra és bels értékrendszerünkre épül. A programban található tények, adatok tükrözik munkánk eredményességét. Objektív elemzésük kiindulópont jöv beni tevékenységünkre nézve, rámutatat a meger sítend , illetve a fejlesztend pontokra, területekre. Elkészítéséhez: - figyelembe vettük nevel közösségünk, a szül k és diákjaink, a fenntartó iskolával szemben támasztott elvárásait; - elemeztük a központi, a helyi és a bels iskolai dokumentumokat; - nyomon követhet módon számba vettük a küls értékrendszert és a legújabb pedagógiai szakirodalmat, jelenünk oktatáspolitikai és szaktudományos trendjét - a lehet ség szerinti feladatainkat. Küldetésnyilatkozatunk tartalmazza nevelésfilozófiánkat, iskolakoncepciónkat, kiemelt értékeinket és utal a pedagógiai elveinkre, célrendszerünkre, jöv beni feladatainkra. Oktatási - nevelési irányultságunkat meghatározza: - Diákjaink életkori sajátosságainak, érdekl désének, aktuális tudásának megfelel , a kognitív kompetenciáikat fejleszt tudományos ismereteket, értékeket nyújtunk; szociális kompetenciáikat fejleszt magatartás-mintákat, morális értékeket közvetítünk. - A tágabb-sz kebb társadalmi környezet-, a szül k elvárásainak szeretnénk megfelelni. - Pedagógiai-szakmai tudásunk által alakított/befolyásolt, dinamikus értékrendszert képviselünk. Új oktatási-nevelési koncepciónk kialakításának két fontos esélynövel pontja: - Nevel testületünk tagjainak pedagógiai elméleti és szaktudományos felkészültsége. - Tanítási gyakorlatunkba egyre több olyan tartalom és hozzá kapcsolódó tevékenység épül be, melyek tudatosan célozzák meg a tanítványaink személyiségfejl dése szempontjából fontos értékeket: a tudás megszerzése és az ehhez szükséges tanulástanulási technikák alkalmazása az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret), az egészséges életmóddal, a környezet védelmével kapcsolatos értékek - vagyis nagyonis gyakorlatra orientált, mérhet , ellen rizhet -értékelhet értékrendszer.
Nevelésfilozófiánk (tömören): Tanítható és tanulható pedagógiai értékek, tudástartalmak nyújtása, amelyek a megalapozott elméleti ismeretekben és azok gyakorlati vonatkozásaiban értékelhet ek, személyiségfejleszt hatásuk az iskolán kívül és túl is nyomon követhet .
11
Iskolánk alapjellemz i: Iskolánk ethosza - az az erkölcsi kódex, amely szerint nevel - és tanulóközösségünk él, ködik-, magába foglalja értékrendünket, szabályainkat: Kognitív céljaink megvalósulását tapasztaljuk diákjaink jó eredményeiben. Az alkalmazkodás a követelményeinkhez, a céltudatosság, az aktivitás, a rendszeresség, a tanuláshoz való pozitív viszonyulás, az érdekl dés, a szorgalom id tálló értékek, melyek kiteljesednek önfejleszt képességükben, továbbtanulási szándékukban. Kiemelten kezeljük tanítványaink tudás - elsajátítását - alkalmazni tudását. Nem tévesztjük szem el l, hogy: - milyen az a tudás, amely az országoknak abban a körében, amelyhez magunkat tartozónak tartjuk, értékesnek számít, - milyen tudást vár el a modern, demokratikus társadalom, - milyen tudásra van szüksége a mi iskolánkban tanuló diákoknak ahhoz, hogy magánéletükben, a társadalmi munkamegosztásban és a közéletbe való beilleszkedésben sikeresek legyenek, és képesek legyenek önmagukat egész életen át fejleszteni. Affektív (érzelmi) értékeinket jeleníti meg, eredményes munkánk záloga: - az iskolánk értékrendjével való azonosulás mértéke, - a tanári karunk és tanítványaink közötti jó kapcsolat, a kölcsönös tisztelet, az az együttm ködés szándéka. A pozitív tanár-diák, diák-tanár relációban az udvarias, a meggy kommunikáció, a törekvés a bels harmóniára és a stabilitás megtartására, az empátia, a konfliktuskezelés. Morális értékeink rangsorában els a kitartó tanulásra ösztönzés, a becsületesség, a megbízhatóság, a szavahihet ség, a másokért való felel sség vállalás, a nyitottság. Az életmód/életstílusra vonatkozóan hangsúlyozzuk az egészség megóvását, a környezet, védelmét, a lelki harmóniát, az önbizalom növelését. A humanizált társadalom és világkép értékei közül a hazával, a nemzettel, nemzeti kultúrákkal kapcsolatos értékeket tartjuk a legfontosabbaknak. A feln tt élet felel sségére nevelünk az állampolgárisággal, a hivatásra felkészüléssel. Ezek olyan értékek, amelyek tartósak, általánosan (is) hatni tudnak, maradandó viselkedési elveket, magatartást alakítanak. A jöv re (is) irányulnak, tanítványaink magukénak érzik/érezhetik. Így az iskolánkból kikerülve életük folyamán is fel tudják használni, fejleszteni tudják. Ezekben az értékekben kifejez dik iskolaeszményünk, hosszú távon ható szellemiségünk, egy szóval: iskolaéthoszunk.
Iskolánk szellemiségét fémjelzik a tágabb - sz kebb környezetünk változásaira adott/megfogalmazott reflexióink: Az Európai Unióhoz történ csatlakozás, a globalizáció, a tudásalapú gazdaság kihívásainak megfelelni, a kliensi (diákjaink és szüleik) igényeit továbbra is magas szinten kielégíteni akkor tudjuk, ha:
12
- Értékképz -értéknövel tevékenységünket kiterjesztjük, árnyaltabbá tesszük. - Versenyképesek maradunk. - Figyelembe vesszük, hogy: - A szaktudományos tananyagtartalom ismereteinek egy része gyorsan elavul. Ezért nagyobb jelent séget tulajdonítunk a lexikális ismeretek mellett a problémamegoldás, a kreativitás, az önálló tájékozódási-, tanulási készség formálásának/fejlesztésének. - A differenciáltabbá vált társadalmi „megrendelés” iskolánkra nézve is új jelenismereti tartalmakra és készségfejleszt módszerekre irányul. - A módosult nemzeti identitás, a középeurópaiság-értelmezés, társadalmunk értékrendjének sérülése következtében iskolánkra is nagyobb nevelési feladatvállalás hárul: - az emberismereti és társadalomismereti minták - gyakorlatra vonatkozó értékek nyújtása, - a társadalmi együttélés alapvet szabályainak illetve konfliktuskezel módjainak (meg) tanítása. - A családi normaátadás folyamatának sérülése következtében feladataink részét képezi diákjaink önismeretével, mentálhigiénéjével foglalkozó programok szervezése. - A korábban nem ismert gondolkodási - és viselkedésminták iskolai megjelenését prevenciós tevékenységgel „védhetjük ki”. - A tömegkommunikációs rendszer az információ-nyújtáson és a társadalmi minták közvetítésén túl jelent sen befolyásolhatja diákjaink értékválasztását. A negatív tendenciákat saját, jól funkcionáló iskolai értékeinkkel lehetséges ellensúlyoznunk. - A nemzetközi és a hazai objektív felmérések mutatói szerint az alapfokú oktatásban az alapvet készségek fejl dése nem kielégít , a képességek fejlesztése gyenge hatásfokú, melynek következtében a tanulók tudásában min ségi problémákkal számolhatunk. Erre felkészülünk, illetve ezt kompenzáljuk oktatási módszereink „finomításával”, a tudásképes tanuláshoz szükséges képességek hatékony fejlesztésével. Iskolánkban olyan, az európaiságra és a magyar nemzeti kultúrára alapozott pedagógiai értékrendszert - értékstruktúrákat és azoknak adekvát tevékenységrendszert szeretnénk ködtetni, amely: - mentes a különböz áramlatoktól, - tükrözi: - tanítványaink személyiségfejl dése szempontjából fontos értékeket, - nevelésfilozófiánkat, - jelen társadalmunk, a közoktatás változásaihoz való rugalmas igazodásunkat.
Tudjuk, hogy mindez nevel testületünk tagjai, a szül k és diákjaink, valamint a fenntartó közötti konszenzusra épül , hosszú távú stratégiai-, (ön) fejleszt munka eredményeképpen valósulhat meg.
13
PEDAGÓGIAI PROGRAM
mely készült a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 48. paragrafusában foglaltak szerint,
-
a központi, a fenntartói, a bels iskolai dokumentumok, a mikrokörnyezet, a helyi oktatáspolitikai célkit zések, az iskolánk helyi társadalomban elfoglalt helye, presztizse, a legújabb pedagógiai szakirodalom, illetve pedagógiai változások (paradigmaváltás, tanuláselméletek, kompetenciák fejlesztése, pedagógiai értékelés), a szül k és diákok, a fenntartó, nevel közösségünk iskolával szemben támasztott elvárásai, az iskolánk egyéni arculatát tükröz küldetés-nyilatkozatunkban megfogalmazott iskolafilozófiánk, - koncepciónk, az alább felsorolt pedagógiai elveink, kiemelt értékeink alapján.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK -
-
általános, lényeges, normatív jelleg irányelvek, amelyeket oktató-nevel munkánk minden területére és formájára érvényes törvényszer ségekre és oktatási-nevelési tapasztalatainkra alapozzuk, biztosítják a színvonalas és az eredményes oktató-nevel munkánkat.
Kiemelt pedagógiai elveink köre: A komplexitás elvét érvényesítjük azzal, hogy oktató-nevel munkánk során figyelembe vesszük: a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszer ségek folyamatosan és együttesen hatnak. Ezeket a hatásokat lehet ségeink szerint összehangoljuk. Az egyenrangúság elve tükröz dik tanári karunk szemléletében - miszerint a diák az oktatás-nevelés alanya (nem pedig tárgya!). Eszerint tervezzük a kooperativitást, a konstruktivitást megvalósító tanóráinkat, foglalkozásainkat, illetve eszerint m ködik diákönkormányzatunk, intézményi életünk demokratizmusa. A pedagógus vezet szerepe - összehangban az egyenrangúság elvével - hangsúlyos az optimális tanulási légkör kialakításában, a pedagógiai paradigmaváltáshoz történ rugalmas és szakszer alkalmazkodásában, diákjaink tanulási motívumainak, teljesítményvágyának, - életprogramja fejl désének aktivizálásában, a korszer tanulásirányítás, - tevékenység megszervezésében, diákjaink kognitív-, szociális-, személyes kompetenciáinak (=személyiségük egészének) fejlesztésében.
14
Az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve szerint biztosítjuk az eltér haladási ütem - a tehetséges, a sikerorientált + a tanulási kudarcfélelemt l sikertelen - diákjaink számára a maradandó és az új tudományos ismeretek szerzését alkalmazását, az aktuális készültségi fokuk és/vagy alkotó készségük diktálta fejl dést. Diákjaink különböz közösségek tagjai: Tiszteletben tartjuk, hogy a diák nemcsak az iskola, az osztály, hanem a család, a környezet, a társadalom tagja is. Megteremtjük annak lehet ségét, hogy oktató-nevel munkánk az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, az iskolai közösségen kívül más közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével is közösségi élményekhez jutnak. Iskolai közösségünk jó terepnek bizonyul ahhoz, hogy - tanáraink vezet , irányító, kezdeményez szerepe mellett - a diákok önállósága, öntevékenysége, önkormányzó képességének kibontakoztatása tág teret kapjon. A tapasztalatszerzés kel életre oktató munkánk folyamatában, amikor diákjaink kognitív rutinjai (felismerés, gondolatképzés, kivitelezés, kapcsolás, összefüggésfelismerés stb.), a megismerés különböz módjai (megfigyelés, értelmezés, kódolás, átkódolás, a kognitív kommunikáció, a tapasztalati és értelmez tanulás) aktiválódnak. A különböz nevelési helyzeteket használjuk fel a szuverenitás, a szociális érdekérvényesítés, az egészségvéd -, a környezetvéd motívumok fejlesztésére. A küls hatások elve szerint nevel közösségünk (tantestületünk) támaszkodik mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket diákjaink az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek. A bizalom elve iskolaethoszunk egyik legfontosabbika. A bizalom, a megértés, a tisztelet a diák személyisége iránt, a törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására nagyban hozzájárul az optimális tanulási légkörhöz. A következetesség elve nyilvánul meg szakmai tudás- és magatartásbeli igényességünkben, követelmény-támasztásunkban - önmagunkkal és diákjainkkal szemben. Egyúttal lehet séget nyújtunk a diák önállóságának, kezdeményez készségének és kreativitásának kibontakozásához. A nevelés ellentmondásosságának elve természetes kísér je/velejárója fejl désünknek, mindennapi munkánknak. Tudomásulvétele, és f leg a problémák szakszer és kultúrált, konstruktív és kooperatív kezelése, megoldása révén valósulnak meg célkit zéseink, m velhetjük mesterfokon szakmánkat.
A célrendszerünkben megfogalmazott részcélok adekvátak pedagógiai elveinkkel, konkrétek, gyakorlatra orientáltak, illeszkednek a tágabb-sz kebb környezet elvárásaihoz, iskolánk nevel testületének szakmai kvalitásához és diákjaink aktuális állapotához.
15
Célunk: Olyan „érett” tanulók kibocsátása, akik kognitív-, szociális-, személyes-, speciális kompetenciáik fejlettsége révén képesek: - továbbtanulni valamely fels fokú intézményben, - beilleszkedni a társadalomba, értékeinket, szellemiségünket átszármaztatni a legkülönböz bb társadalmi szerepekbe, - a munkaer piac magasan kvalifikált tagjaként és magánemberként képesek sikeres életet élni.
Feladatunk: Diákjaink személyiségfejl désének segítése, személyiségük komponens rendszerének fejlesztése, a segít pedagógia gyakorlata.
átfogó
Célrendszerünk/Részcéljaink: Olyan korszer , tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati tudástartalmak (ismeretek, tevékenységek) nyújtása/tanítása, melyek alkalmasak a kognitív rutinok, - motívumok, - készségek, -képességek fejlesztésére. Olyan tanulásirányító tevékenység, melynek hatására kritériumorientált teljesítményre, a tudásképes tanulásra.
tanulóink
képesek
a
Olyan tanítási-tanulási folyamat biztosítása, melyben a különleges bánásmódot igényl diákjaink - a tehetséges, a sajátos nevelési igény , a tanulási kudarcnak kitett tanulók képesek aktuális fejlettségüknek, érdekl désüknek és egyéni haladási ütemüknek megfelel ismeretszerz ,- alkalmazó, motívált, alkotó tevékenység végzésére, önfejlesztésre.
Olyan céltudatos pedagógiai tevékenység, mely segíti diákjaink szociális komponenskészletének gyarapodását, melynek hatására diákjaink képesek azonosulni id tálló affektív és morális értékeinkkel.
Feladatrenszerünk, melyben módszereink, eljárásaink, is jelen vannak Jellemz i: - célrendszerünknek adekvát, - céljaink megvalósításának lehetséges útjait, módjait tartalmazza, - megvalósítása legf bb mindennapi pedagógia munkánk
Gondos tanóratervezés: - körültekint en kiválasztott tananyagtartalom, amely alkalmas az ismeretszerzésre és az alkalmazásra, a kognitív m veletek (gondolati és logikai m veletek) m ködtetésére, - a tanári és a tanulói tevékenység pontosítása, - a tanítási stratégiák és a tanulási technikák megválasztása, - az értékelés célhoz viszonyított kritériumainak rögzítése, - a reflektív szemlélet érvényesítése/hasznosítása.
16
Eredményorientált, motiváló, aktivizáló tanulásirányítás (=oktatás) A megértés mélységének és a tudás alkalmazhatóságának a segítése,: a megértést középpontba állító tanítás, a tudásnak különféle kontextusba helyezése, többszörös reprezentálása, a transzfer segítése. változatos módszerekkel átadott ismeretek, a tanulási tevékenységet preferáló tanórai szervezési módok alkalmazása, a tanulási technikák tanításával diákjaink önálló ismeretszerz , - alkalmazó készségei, képességei szisztematikus fejlesztése, a megtanulás kritériumainak pontosítása, tudatosítása - a megértett, az alkalmazható tudás kategóriáiban megfogalmazva, a folyamatos visszacsatolás, az (ön) elemzés, az (ön) ellen rzés, az (ön) értékelés m ködtetése.
Komplex szemléletmódunkból fakadóan a szaktárgyi specializáció lehet ség szerinti oldása. A cselekvés pedagógiája és a konstruktív pedagógia szemléletével az elmélet és a gyakorlat közelítése - az életszer és praktikus, valóságra vonatkoztatott tanulásirányítás.
A régi - új pedagógusszerepek - az ismeretátadó, a tanulásirányító, a kooperatív, a konstruktív, a segít , a tanácsadó, az esélyteremt - gyakorlása, pedagógiai hatásmechanizmusunk érzékelhet sége.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Személyiségfejleszt tevékenységünk fókuszába azokat a fejlesztési feladatokat helyezzük, amelyek: áthatják valamennyi iskolai tevékenységet, el segítik a tantárgyközi kapcsolatok er sítését, a tanulásirányítás (hagyományos értelemben a tanítás-tanulás) szemléleti egységét. Különösen hangsúlyos diákjaink megismerési képességének fejlesztése - a megfigyelési, a kódolási, az értelmezési, az indoklási, a bizonyítási, továbbá az anyanyelv tudatos és igényes használatának, valamint az idegen nyelv , illetve a különböz kultúrák közötti információcserét alkalmazni tudó képességeik folyamatos fejlesztése. Az egyes tantárgyakban rejl lehet ségeket maximálisan kiaknázzuk a kritikai és a kreatív gondolkodás képességének fejlesztéséhez - mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül. Tudatosan nevelünk az elektronikus média hatásmechanizmusainak a megértésére, a különböz médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára.
17
Fejleszt tevékenységünk eredményeképpen olyan fiatalokat szándékozunk kibocsátani, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehet ségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és a kommunikációs kultúra fejlesztése eszközként szolgálja tanítványaink szocializációját, társadalmi érintkezését, egyéni és közösségi érdekeik érvényesítését, egymás megértését, elfogadását, megbecsülését. Motivációs bázisunk szélesítésével (is) felkeltjük diákjaink érdekl dését a különböz tantárgyi témák iránt, instrukciókat adunk azok szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban. Tanítjuk a tanulást. Biztosítjuk diákjaink önálló tanulási készségének fejlesztését-fejl dését, saját tanulásuk megkonstruálásához (Vö.: konstruktív pedagógia) segítséget nyújtunk. Biztosítjuk az optimális tanuláshoz a kedvez küls körülményeket, továbbá azt, hogy saját élmények és tapasztalatok alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. fejlesztési irányként kezeljük az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatását, gyakoroltatását - mely magában foglalja: - az el zetes tudás és tapasztalatok mozgósítását, - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, - a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív csoportmunkát, - az emlékezet er sítését, a célszer rögzítési módszerek kialakítását, - a gondolkodási kultúra m velését - a gondolati és logikai m veletek szisztematikus m ködtetését, - az önm velés igényének és szokásainak kibontakoztatását, er sítését, - az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismertetését, használatát, módszereinek elsajátíttatását-gyakoroltatását.
A tanulás fontos színtere és eszköze iskolánk könyvtára és információs bázisa, melyek jól kiegészítik a tantervi oktatást, jó lehet séget adnak az egyéni tanulásra. Segítjük diákjainkat abban, hogy mindkét információhordozó használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - maradéktalanul elsajátítsák és hatékonyan alkalmazzák. A tanítási-tanulási folyamatban lehet ségeink szerint jelent s mértékben használjuk az informatikai eszközöket és az elektronikus oktatási segédanyagokat. Az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban alkalmazzuk/alkalmaztatjuk a csoportos tanulás módszereit. Osztályf nöki- és tantárgyi óráinkon szisztematikusan segítjük diákjainkat abban, hogy egyénileg kialakíthassák saját tanulási módjukat, tanulási stílusukat, - szokásaikat, és vítjük tanulási stratégiáikat. A jól kiválasztott és alkalmazott fejlesztés - tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális- módjait életszer tartalommal telítjük. 18
A mindennapokban történ felhasználás szempontjából fontosnak tartjuk a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését - különösen az analízis-szintézis, az azonosítás-megkülönböztetés, a konkretizálás-absztrahálás, valamint az általánosítás gondolatai és logikai m veleteire tekintettel. Olyan tudást kívánunk kialakítani, amelyet új helyzetekben is magabiztosan tudnak alkalmazni tanítványaink. Az ezirányú fejlesztések rangsorának élén az új ötletek kialakítása, azaz a kreatív gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztése áll. Ezekkel párhuzamosan nagy hangsúlyt helyezünk diákjaink döntéshozatalára, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre/önértékelésre, az érvelésre és a legjobb lehet ségek kiválasztásának területeire. A kritikai gondolkodás er sítésével a kooperatív-kreatív konfliktuskezelés gyakorlatának tanításával segítjük diákjaink életmin ségének javítását, ráirányítjuk figyelmüket az életvitel optimális arányainak megtartására, értelmi-érzelmi egyensúlyuk megteremtésének lehet ségeire, útjaira-módjaira, a teljesebb élet megszervezésére.
Diákjaink vitakultúráját, a különböz tevékenységek szervezésével kapcsolatos tevékenységét, kommunikációját, problémamegoldó és kritikus gondolkodását, kreativitását, konfliktuskezel magatartását fejlesztend - megfelel , b séges tevékenységrepertoárt biztosítunk. Személyiségfejleszt feladataink között tartjuk számon a diákok egészséges testi, lelki, szociális fejl dését, melyhez iskolánk a szükséges személyi és tárgyi környezet megteremtésével segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását - javítva a fiatalok egészségi állapotát. A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Felkészítjük tanítványainkat arra, hogy önálló, feln tt életükben (is) képesek legyenek az életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesztjük a diákok embertársaik iránti elfogadó és segít kész magatartását a beteg, a sérült, a fogyatékos embertársaik iránti érzületét. Személyiségfejleszt feladatunkat tekintjük az Európa Tanács oktatási szakért i által felvázolt kulcskompetenciák hatékony fejlesztését: a komplexitás kezelésére való képesség, a perceptív kompetencia, a normatív kompetencia, a kooperatív -, a narratív kompetencia. A személyes és szociális kulcskompetenciák terén: a diák tudja azonosítani, értékelni, megvédeni jogait, szükségleteit, tudjon projekteket alkotni és vezetni, ehhez stratégiákat kifejleszteni, tudjon rendszerszer en helyzeteket, relációkat és er viszonyokat elemezni, együttm ködjön, építsen ki demokratikus szervezetet, cselekvési rendszereket és m ködjön ilyenekben, konfliktusokat menedzseljen és oldjon meg, tudjon a kulturális különbségeken keresztül és ezek felett kialkudott rendet teremteni. Olyan koncepcionális bázist keresünk/építünk ki, amely lehet vé teszi, hogy diákjainkra, minden egyes személyre koncentrálhassunk, minden tanítványunk számára biztosítsunk egy abszolút (tantervi követelményekkel mérhet ) és egy relatív (önmagához, saját képességeihez, lehet ségeihez viszonyítható) permanens fejl dést.
19
Személyiségfejlesztésünk terén feladatunknak tartjuk létrehozni a ránk bízott tanulói személyiségekben a mérhet értékeket. Pedagógiai munkánk eredményeképp létrejött min ségek a diákjaink személyiségében kifejlesztett képességek, értelmi, erkölcsi és egyéb értékek alapján mérhet ek, értékelhet ek. Nevel testületünk személyiségfejleszt erejét, a ráhatást növeli a célok, szándékok, feladatok azonossága, pedagógusaink személyiségéb l áradó gazdag változatosság. Ezáltal (is) érdekessé, izgalmassá, végezni érdemes tevékenységgé válik diákjaink számára a tanulással kapcsolatos sokrét felkészülés. Személyiségfejleszt tevékenységünk min ségét azok az értékek fémjelzik, amelyek diákjaink mentalitásában, helyzetfelismer , problémamegoldó (konvergens, divergens…kreatív) gondolati tevékenységekben való jártasságában, tudásában, önmagukhoz, családjukhoz, társaikhoz, környezetükhöz, a természethez való viszonyukban, nevelés- és oktatásfügg értelmi-, erkölcsi-, érzelmi összetev ikben nyilvánulnak, valósulnak meg.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOKAT ENYHÍT
TEVÉKENYSÉG
Diákjaink hatékony beilleszkedéséhez, együttéléséhez, a tanulási folyamatban való eredményes, sikeres részvételéhez tudatosan, pedagógiai szempontok szerint tervezzük meg és segítjük/fejlesztjük szociális és kognitív kompetenciáikat. Olyan szociális motívumrendszert alakítunk ki és er sítünk, amely el nyöket hordoz magában a rászoruló diákok számára. Differenciált fejlesztéssel kompenzáljuk a fentebb felsorolt (személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink) szociális kulcskompetenciák fejlettségét.
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
Célunk:
-
-
Olyan közösségfejleszt pedagógiai gyakorlat, amely segíti diákjaink: szociális komponenskészletének gyarapodását: - fejleszti szociális kommunikációjukat, - az egyén szociális értékrendjét, a szociális érdekérvényesítés - segít képesség, együttm ködési készség, vezetésképesség, versengés képessége - m köd képességét.
Feladatink, módszerink, eljárásaink: Közösségfejleszt pedagógiai kompetenciánk egyik f megnyilvánulási formája az élményadó képességünk aktivizálása, a diákjaink számára nyújtott élménygazdag tevékenység szervezése.
20
Aktív, dinamikus kapcsolatot teremtünk az egyén és a társadalom között. A közösségfejlesztés folyamatában célirányosan alakítjuk az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthet , értelmezhet , átélhet viszonyát. Pedagógiai értelmezésünkben az egyes osztályok/tanulócsoportok iskolai létének fontos összetev in - rendszeres iskolai munkavégzés (felkészülés az órákra, a házi feladat elkészítése, felszerelés, jegyzetelés, rendes magaviselet, megfelel együttm ködési készség a tanárokkal, jó szint tanulmányi eredmény), - kívül a közösségi forma, mint szociálpszichológiai értelemben vett csoport más min séget jelent. A kollektivitás élményén keresztül pedagógiailag tudatosan tervezett élethelyzeteket teremtünk, amelyekben diákjaink meghatározó élményeket élnek meg önmagukról, a társadalmi létr l, a világról. Célirányosan kiválasztjuk az osztálycsoport nyújtotta élmény szerzésére alkalmas tudástartalmakat és ismeretanyagot, ezt személyiségformáló eszközként használjuk fel. Szaktanárként és osztályf nökként segítjük az adott osztály(ok): - saját történelmének (=”mi-élmény”), közös történettudatának gazdagítását - ezáltal is formáljuk diákjaink válságmegoldó képességét, - szimbólumrendszerének, az „összekacsintás” élményének intenzitását, - artikulált, markáns osztály-értékrendjének, jellegzetes közös értékrendjének megteremtését - ezzel is hozzájárulhatunk, hogy diákjaink értéktoleráns magatartást tanúsítsanak, - közösségélményét („véd háló-funkcióját”) életre kelteni - annak érdekében, hogy minden egyes tanulónk biztonságot érezzen közösségében, - tagolt és állandóan mozgásban lév kapcsolatrendszerének elmélyülését, - csoporttagjainak egymás közötti bizalmát, agressziómentes, empátiás készségének m ködését,
- bels kooperációs készségét, az együttm ködést egymással (elfogadják egymást vezet nek, irányítónak) és a sz kebb környezettel (elfogadni a különböz tanáregyéniségeket, azok módszereit, személyiségjegyeit, elvárásait) - válsághelyzeteik megoldására saját technikák megtanulását, a konfliktusmegoldó készségük kooperatív-konstruktív irányultságát, a belátáson alapuló kompromisszumkészség létrejöttét, - sokszín érdekl désének igényét és nyitottságát a fontos és értelmes tevékenységekre irányítani.
Tantestületünk nevel munkájának szerves része, fontos feladatunk a mindennapi közös munkánk során érvényesül közösségi szabályok, törvényszer ségek, követelmények megismertetése, iskolánk szabályai szerinti magatartás kívánalma.
21
A BEILLESZKEDÉSI-, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGG PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Célunk: Optimális pedagógiai tevékenység útján megel zni és/vagy korrigálni az esetlegesen megjelen , a tanulói személyiség szociális viszonyainak zavarára épül különböz stílusú viselkedési rendellenességeket. Feladataink, módszereink, eljárásaink: Elfogadó magatartást tanúsítunk a beilleszkedési nehézségeket, magatartási zavarokat a visszatér és tartós disszociális, az agresszív, a dacos magatartás sémákat -, mutató diákokkal szemben. vítjük szaktudományos ismereteinket a magatartászavarokról, azok lehetséges tanórai pedagógiai korrekciójáról. Szakszer preventív pedagógiai eljárásokkal készülünk fel arra, hogy elejét vegyük az iskolai életünket megzavaró beilleszkedés- és magatartás zavarok megjelenésének. A legmegfelel bb pedagógiai stratégia megválasztásához feltárjuk, diagnosztizáljuk a beilleszkedési nehézségek, a magatartás zavarok hátterét.
Felfigyelünk a tanítványainknál jelentkez enyhébb fokú emocionális zavarokra szorongás, stressz, az otthontól, személyekt l, tárgyaktól való elválás, túlzott aggódás… Kezelésükhöz alkalmazzuk a tanulásszervezés különféle eljárásait: ültetés, sorrendezés, figyelem huzamos fenntartása, személyre szabott követelmények, az alkalmazkodás segítése, szabályok kialakítása, reális énkép kialakítása, kétoldalú kommunikáció tanárdiák között, lehet ség szerint a szül k bevonása, a beilleszkedési, magatartási problémák megoldásába.
A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍT
TEVÉKENYSÉG
Célunk: Olyan pedagógiailag megalapozott tehetségfejlesztés, amelyben: - felszínre kerülhet és megnyilvánulhat diákjaink tehetsége, - a tehetséges diákok képesek manifesztálni fels átlagot elér általános intelligenciájukat és speciális képességeiket, kreativitásukat. Feladataink, módszereink, eljárásaink: A tehetségfejlesztés modern kutatásokon alapuló megközelítése.
22
Az egyéni különbségek kibontakoztatásához sokszín módszerek (projekttanulás, gondolattérkép, kooperatív tanulás stb.), gyakorlatok, különböz tapasztalatok megtalálása, alkalmazása - különösen a tehetségesek problémáit, igényeit kielégít kognitív és emocionális összetev ket veszünk figyelembe, amelyek er sen befolyásolják a tehetséges diákok inter- és intraperszonális kapcsolatait. A tehetségfejl déshez szükséges iskolai, osztálytermi környezet kialakítása úgy, hogy optimális lehet séget nyújtsunk a képességek megnyilvánulására, gyakorlására (technikai felszerelés, könyvtár…). A tehetséggondozó szaktanár nemcsak tudásban, hanem személyiségében is magas szinten áll. Megfelel éner t, önbizalmat, kitartást kell tanúsítania ahhoz, hogy a tehetséges diákokkal kapcsolatos sok bizonytalanságot elviselje. A tehetséggondozó tanár többféle szerepet vállal: - megtalálja a tehetség-ígéreteket, akik várhatóan kiemelked teljesítményekre lesznek képesek, - megfelel feladatokkal fejleszti diákjai kreativitását, - figyeli fejl désüket, - az adott fejl dési szakasznak megfelel kihívások elé állítja ket, - menedzserként felkutatja a lehet ségeket a kiemelked képesség diákok számára, hogy valódi teljesítményt nyújtsanak, produkálhassanak: képzéseket, ösztöndíjakat: tanulmányutakat keres, hogy a tehetséges diákok megfelel területeken minél több tudást, tapasztalatot tudjanak szerezni,
- mentorként érdekl désével, elkötelezettségével, barátságával támogatja a fiatal tehetségeket lelkileg is, - tanácsadóként informálja a szül ket a diák fejl désér l, továbblépésének lehet ségér l, kiegészít anyagokat javasol/ad, egyéni programot dolgoz ki igény szerint.
Tehetségfejleszt tevékenységünk (szín)terei, területei: - a speciális képességfejlesztést nyújtó osztályok, - az idegen nyelvi képzés szervezési rendszere, a nyelvi többletórák, - a nyelvvizsgára felkészít foglalkozások, - az iskolánkban tanulható idegen nyelvek választási lehet sége, - a számítástechnika oktatása, - iskolánk szakmai- pedagógiai szolgáltatásai, - az iskolánk által biztosított m vel dési lehet ségek - a tehetséggondozó foglalkozások, - az érettségire felkészítés, - a szakkörök, - az el készít tanfolyamok, - az iskolaújság, az iskolarádió, - az iskola önálló kiállításai. 23
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE Célunk: Olyan iskolai ifjúságvédelmi tevékenység szervezése és m ködtetése, amely a fennálló jogszabályok értelmében az érintett diákokat speciálisan támogatja. Feladatink, módszereink, eljárásaink: Minden tanulóra kiterjed en, a gyermekvédelem szempontjából jelzés érték adatok, információk kezelése: - Gyvt. 134.§ (3) bekezdés - Kt. 2. sz. melléklete - 11/1994. (VI. 8.) MKM – rendelet módosítása - 4/2001. (I. 26.) OM rendelet 20. § (2) bekezdés Gondoskodunk az ifjúságvédelmi jelleg naprakész felkészültségr l (bels -, küls ön- és továbbképzés), a törvényi el írásokból, jogszabályokból, iránymutató ajánlásokból az ifjúságvédelmi szerepek meger sítésér l. Iskolánk, nevel közösségünk az ifjúságvédelmi támogatásra szoruló diákjaink konkrét segítése, illetve a kiegyensúlyozott tanulási légkör fenntartása érdekében pedagógiai módszeres eljárásokkal kezeli az érintettek problémáját, iskolai szolgáltatásokat, speciális programokat ajánl a rászorulóknak.
Az osztályf nökök tevékenységrendszerének hangsúlyos összetev je osztályában az ifjúságvédelmi problémák kisz rése (el jelek, viselkedési formák, környezeti ártalmak ,tünetek észlelése, megfigyelés, okok feltárása), jelzése (közvetlen és közvetett) az illetékeseknél, a szakmai segítség kérése. Pedagógiai kulturáltságunk egyfajta megnyilvánulása, hogy szükség esetén küls szakmai segít igénybevételével, esetkonzultáció kezdeményezésével, esetmegbeszélésen való részvétellel vesszük ki részünket a rászoruló diákjaink problémájának kezeléséb l, megoldásából.
A TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL, - KUDARCCAL KÜZD
TANULÓK SEGÍTÉSE
Célunk: A tanulási nehézséggel felzárkóztatása.
küzd ,
tanulási
24
kudarcnak
kitett
diákjaink
sikeres
Feladataink, módszerink, eszközeink: A problémák lehetséges okainak feltárása. A tanulási nehézség diagnosztizálása és a fejlesztés f irányainak pontosítása. Olyan - szakmai felkészültségünket, módszertani kultúránkat fémjelz : - tanulási motívumok és tanulási módok megjelenítése, - a tudás elsajátítási szintjeire tervezett tantárgyi feladatsorok (felzárkóztató programok) kidolgozása és alkalmazása, amelyekkel eredményesen zárkóztathatók fel az átlagosnál lassabban haladó, esetleg valamilyen részképességben gyenge diákjaink. - differenciálunk a segítségadás módjában: kisebb lépésekre bontott tananyag, algoritmizálás, egyszer bb nyelvi minta, a feladatokhoz analógia biztosítása; illetve a feladatok mennyiségével történ differenciálás. A szakirodalomból ismert személyiségfejleszt eljárásokkal segítjük diákjainkat kudarcfélelmük, sikertelenségük leküzdésében. A szociális-emocionális téren bekövetkez pozitív irányú változásokat/változtatásokat a motivációjuk alakulásában, munkavégzésükben, önirányításukban és önértékelésükben szorgalmazzuk/el segítjük.
A SZÜL , A TANULÓ, AZ ISKOLAI ÉS A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTM KÖDÉSÉNEK FORMÁI
A tanulókat, az iskola életér l, az iskolai munkatervr l, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a diákönkormányzatot segít tanár és az osztályf nökök tájékoztatják: - a diákönkormányzat vezet ivel történ beszélgetéseken (kb.havonta), vezet ségi üléseiken - diákközgy lésen (évente) - az osztályf nökök folyamatosan - a faliújságokon hirdetésekkel (alkalomszer ) - az iskolarádióban (alkalomszer ) A tanulók és szüleik a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a szaktanáraiktól folyamatosan szóban, illetve az ellen rz könyv útján értesülnek. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, tanáraikkal. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról a szül i szervezet képvisel i, osztályf nökök, gyermekeik tájékoztatják. - A szül i szervezet ülésein (félévente 1) az igazgató közvetlenül tájékoztat a fenti témákról. - Osztály szül i értekezleteket - félévente legalább egyet tartunk, ahol szintén mód nyílik az együttm ködésre, a tájékoztatásra, információ cserére, pedagógiai kérdések tisztázására, megvitatására, a kérések, javaslatok összegy jtésére, továbbítására. 25
- Az órarendbe bejegyzett fogadó órák alkalmával minden szaktanárral találkozhatnak a szül k, s t lehet ség van arra is, ha a probléma megköveteli, hogy más, el re egyeztetett id pontban is találkozzanak ahol egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal is megvalósítható legyen. - Írásban tájékoztatjuk a szül ket a problémákról (bukás veszély, igazolatlan mulasztás, fegyelmik, stb.) kiemelked teljesítményt követ dicséretekr l. Kollégista tanulóikat az osztályf nökök felkeresik a kollégiumban, a nevel tanárok is megkeresik az iskolát. Ha a tanuló érdekei úgy kívánják, ezek a találkozások s bbek is lehetnek, ennek megfelel en alkalomszer ek. Közös cél (iskola-kollégium-szül -gyerek) a tanuló személyiségének fejl dését biztosítani. Mind a szül kkel, mind a tanulókkal, az iskolai és kollégiumi nevel kkel kapcsolatos együttm ködésüket a mindenkori igényeknek megfelel en rugalmasan továbbfejlesztjük. (Osztály klub délutánok szül kkel, tanárokkal, közös iskolai kollégiumi nevelési, munkaértekezletek aktuális témákról).
A SPECIÁLOS CÉLOKAT, FELADATOKAT IGÉNYL
TANULÓCSOPORTOK
A hat évfolyamos gimnázium: A 7-10. évfolyamán a célunk az alapozás, az általános képzés - az alapkészségek kialakítása és fejlesztése - a sokoldalú személyiségfejlesztés mellett matematikából és idegen nyelvb l csoportbontásban magasabb szint képzés megvalósítása; a tantárgyak megalapozása és a kés bbi pályaválasztás el segítése érdekében. A 11-12. évfolyamon specializálódhatnak a tanulók - ekkor már a cél a továbbtanulásra való felkészítés - fakultációs órákon emeltszint képzés. (Felkészítés az emelt szint érettségire) Matematika emelt szint osztály: emelt óraszámban tanítjuk a matematikát (heti 6 óra), ebb l következ en ez a képzés a reál m veltség megalapozásához és fejlesztéséhez járul hozzá. Els dleges cél a logikai képességek növelése, a természettudományos gondolkodás kialakítása; továbbá az, hogy az emelt szint matematikai osztály tanulói távlati terveiben a matematikát feltétlenül felvételi tantárgyuknak tekintsék. Angol-német emelt szint osztály: célunk az adott idegen nyelvek készség szint elsajátítása (beszéd), a nyelvvizsga megszerzésének segítése. Az idegen nyelvek (angol, német) esetében választjuk azokat a jelentkez ket, akiknek jó el képzettségük van, de céljaik különböz ek. Tervük lehet az adott idegen nyelvvel fels fokú tanulmányok folytatása, de els dleges célunk az, hogy az idegen nyelvet jól tudó, különböz pályákon tevékenyked (orvos, tanár, mérnök) szakemberek nyelvtudását segítsük el . Ha a középfokú nyelvvizsgát megszerezték - amíg a törvény lehet vé teszi - a szintfenntartás érdekében - már csak alacsonyabb óraszámban tanulják ezt a nyelvet, s a felvételi tárgyaikra készülhetnek nagyobb óraszámban. Biológia emelt szint osztály: a tanulókat a természettudományos gondolkodásra neveljük, a kiemelt szerep tantárgyak els dlegesen az orvos- illetve hozzákapcsolódó egyetemi felvételiket segítik. Fontos szerepet kap itt a környezeti nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a családi életre nevelés. 26
Magyar és történelem emelt szint osztály: a két tantárgyból továbbtanulni szándékozók számára. Fakultáció: az alaptantervi oktatásban részesül k (nem speciális) jelentkezhetnek erre a képzési formára. Érdekl dési körüknek és továbbtanulási szándékuknak megfelel en választhatnak plusz tárgyakat, melyek oktatásában az emeltszint érettségire, a továbbtanulásra való felkészítés dominál.
A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE A multikulturalitás megjelenítése a tervez -oktató munkánkban. A követelmények egyes tervezési szinteken annak függvényében válnak kritériummá és részletez bbé, hogy az adott társadalmi csoport szempontjából mennyire fontos. Felismerjük, értelmezzük a kulturális különbségeket/étkezés, viselkedés a különböz iskolai nevelési helyzetekben, interakciókban/. Vállaljuk a kulturális közvetít szerepet képességeik fejlesztéséhez (kultúraközi konfliktuszónák azonosítása, ellentmondó információk felismerése) felismertetése tényekkel, logikai érvekkel). Felismerjük/felismertetjük a szociális analógiákat, általánosításokat (viselkedési szabályok, sajátos normarendszer, értékítélet-elemzés). Nyelvi-, viselkedési normáink ismertetése, alkalmaztatása beszélgetés-kezdeményezéssel, a hangnem megválasztásával, udvariassági szabályok közvetítésével. Érvényesítjük a tannyelv-pedagógiai személetet: az iskolai célnyelv fejlesztésének prioritása, az oktatási nyelv megválasztása az egyes tantárgyakban a nemzeti és etnikai kisebbség, a bevándorlók igénye szerint. Számolunk azzal, milyen tantervi-tantárgyi többletet jelent az oktatásuk, milyen tervetóravázlatot készítsünk - a haladási ütem, a módszerek tekintetében. Konszenzus alapján történik a tanulás nyelvének megválasztása, az eltérés az értékelésben, osztályozásban.
FOGYATÉKOS IRÁNYELVE
TANULÓINK
ISKOLAI
OKTATÁSÁNAK
TANTERVI
Gimnáziumunkba a különleges bánásmódot igényl tanulók közül esetlegesen iratnak be kis beszédhibás/sziszeg -, susogó hangok, raccsolás/ enyhe fokú látás-, hallás-, mozgáskorlátozott tanulót. Számunkra - sérülésüknek adekvát feladatokkal, kompenzációs-, koordinációs lehet ségek megteremtésével biztosítjuk az együtthaladást, a tantervi követelmények teljesítését, a sikeres érettségi vizsga letételét.
27
KÖRNYEZETI NEVELÉS
1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethet le: - 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70.§ A Magyar Köztársaság területén él knek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását jogszabályok és intézkedések garantálják: - A Környezetvédelmi törvény 1995. Évi LIII. Törvény 54.§ 1. Cikkelye 2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2.1 Az iskola Iskolánk a belvárosban található, 198 éve épült. Az épület adott, de mindig van néhány teend azért, hogy kellemesebb, otthonosabb legyen a mindennapi iskolai élet. Az iskolát körülvev udvar a tanév minden napján tiszta és rendezett, melyért a technikai dolgozóknak jár köszönet. Tanulóink így igen kulturált körülmények közt tölthetik el napjaik legnagyobb részét. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata. Az egyes különálló tárgyakba foglalt ismereteket egésszé kell építeni. A környezeti nevelés megvalósítására nincs külön tantárgyi lehet ség, ezért kedvez minden olyan megoldás, amely segíti a tanulókat a valóság egészleges megismerése felé. 2.1.1 A környezeti nevelés színterei az iskolában A.) Tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy mely problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböz interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelent s szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehet ségeit is felhasználjuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly és sokrét alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyedi tanterv speciális biológia osztályokban lehet ségünk van a problémák mélyebb értelmezésére, következtetések precízebb megfogalmazására. B.) Tanórán kívül megvalósuló programok A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál verseny, Herman Ottó verseny, Városismereti verseny, Városi Környezetvédelmi verseny…stb. ).. Diákjaink teljesítménytúrákon vesznek részt. Iskolánk rendszeresen szervez egyéb túrákat, melyek közt igen kedveltek a nyári vízi túrák is. Gyakran szervezünk a jeles napokat érint tevékenységeket is Célunk az iskolarádió és az iskolaújság hatékonyabb m ködésének megvalósítása a környezetvédelmi nevelés területén. 3. Er források A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvev i egymással, valamint küls intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttm ködést alakítsanak ki. A résztvev k és a közöttük kialakuló jó kapcsolat egyben a környezeti nevelési munkánk er forrása is.
28
Iskolán belüli együttm ködés - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaérték legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttm ködését. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata. Az egyes különálló tantárgyakba foglalt ismereteket egésszé kell építeni. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelked feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. - Tanárok és diákok. A tanárok és diákok együttm ködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és meg rzésében. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket tanórai és tanórán kívüli keretek közt sajátíthatják el. - Tanárok és szül k. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szül i ház és az iskola harmonikus együttm ködése. Fontos lenne, hogy a szül k meger sítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskolai adminisztratív dolgozók és technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei lehetnek a környezeti nevelési programunknak. Példaérték , hogy a tanulók nap, mint nap látják rendezett a környezetük, csökkentjük a felesleges papírfelhasználást, az épület takarítása során környezetkímél , egészségre nem ártalmas tisztítószereket próbálunk alkalmazni. Iskolán kívüli együttm ködés - Fenntartó. A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttm ködés igen fontos. Feladat, hogy a fenntartóval való egyeztetés után a lehet legoptimálisabb helyzetet megteremtsük. - Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények. Fontosak a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok. Az iskolai tanulmányi kirándulások során tanulóink részt vesznek ezek látogatásában. 4. A környezeti nevelés céljai és feladatai Iskolánk feladatának tekinti, hogy diákjaink a feln tt életre megfelel ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek. Ne csak a saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következ célokat és feladatokat tartjuk szem el tt: - segítse a tanulókat a környezettel harmonikus életvezetési képességek kialakításában, - igazítsa el ket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében és fejlessze felel sségérzetüket, - törekedjen arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek, - környezettudatos magatartás, környezetért felel s életvitel el segítése, - a természet és benne az emberi társadalom harmóniájának meg rzése, fenntartása, - a természet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztel szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - a tanulók a mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni és megoldani, - az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatása, formálása; a környezeti egészségtudatosság er sítése,
29
-
harmonikusan ötvözni a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek körét, hiszen az ember biológiai és társadalmi-társas természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása, - a témákat a diákok napi élete és tapasztalatai fel l kell megközelíteni, megmutatni és gyakoroltatni azokat a tevékenységi formákat, melyekre a tanulóknak, mint környezettudatos, a fenntarthatóságot szem el tt tartó állampolgároknak szükségük lesz, - a tanulókban a környezeti kérdésekhez való érzelmi és értelmi megközelítés között megfelel egyensúlyt kell kialakítani, - törekedni kell, hogy a diákok az iskolapadból kikerülve képesek legyenek többek közt csoportban végzett konstruktív munkára, önálló véleményalkotásra és ismeretszerzésre, valamint gondolataik jól artikulált megfogalmazására és elmondására, - tudatosan ismerjék fel és elemezzék a közvetlen környezetükben fellelhet környezetszennyez és egészségre ártalmas életviteli szokásokat, valamint önmagukat és családjukat is környezetbarát magatartás elfogadására és gyakorlására bírják, - értsék és tudják értelmezni, elemezni a környezet védelmével kapcsolatos írott és elektronikus média által közvetített információkat, - alakuljon ki igényük arra, hogy a kés bbiekben mindig tájékozottak legyenek a közvetlen környezetük, az ország és az egész világ környezeti problémáiról, - ismerjék a f környezetszennyez forrásokat és anyagokat, illetve azok kimutatását és eltávolításuk lehet ségeit a vízb l, leveg l, talajból, - legyenek tájékozottak arról, hogy milyen feladata és felel ssége van az egyénnek, a társadalomnak, az önkormányzatoknak és a cégeknek, - tudják, hogy a mindennapi életben hogyan valósíthatják meg a környezettudatos életvitelt a vásárlás, energia- és vízfelhasználás, valamint a talaj- és leveg védelem területén, legyenek tájékozottak a szakirodalom és a „zöld média” kezelésében
EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskolában elsajátított ismeretekre, szokásokra, képességekre építve, azt továbbfejlesztve olyan egészségszemléletet, képességrendszert és személyiségjegyeket alakítson ki, mely során a tanulókban - kialakul önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység és felel sségérzet, - tudatosulnak a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok-okozati összefüggései, - kialakul testi és lelki egészségük harmóniája, - világossá válik, hogy életmin ségük jobbítását csak jöv jük tervezésével és életútjuk tudatos építésével valósíthatják meg, - tudatosul az egészség és környezetvéd magatartás szokásrendszerének fontossága és jelent sége, - egyértelm vé válik, hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel nélkülözhetetlen eszköz a boldog, sikeres élethez, - kialakul az életkoruknak megfelel önismeret, mint az önnevelés alapja,
30
-
-
alapvet igénnyé válik a szellemi tevékenységhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihen id megfelel arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. Mindezek megvalósításához az egészségtant tanító tanár feladata, hogy tanítványai a megismerés során lássák az emberi test felépítésének és m ködésének f bb jellemz it, vegyék észre testük serdül kori változásait, keressék e változások okát és értsék következményeit, hasznosítsák megszerzett ismereteiket, elsajátított egészségvéd szokásaikat a serdül kori változások kellemetlenségeinek csökkentésére, ismerjék fel az egészségüket veszélyeztet környezeti hatásokat, törekedjenek e hatások kiküszöbölésére, lássák az egészségvédelemben a betegségek megel zésének fontosságát, tudják, mikor kell orvoshoz fordulni, és problémájuk mely orvosi szakterülethez tartozik, ismerjék a szenvedélybetegségek kialakulását el idéz anyagok szervezetre gyakorolt káros hatásait, utasítsák el a káros élvezeti szerek és a drogok használatát, ismerjék fel a környezetszennyezésb l és a technikai fejl désb l származó veszélyhelyzeteket, törekedjenek elkerülésükre, vállalják nemiségüket és a hozzá tartozó társadalmi szerepet, magatartást, sajátítsák el az egészséges életvitel (személyi higiéné, táplálkozás, mozgás) tudni és tennivalóit, gyakorolják a mindennapokban ezek szokásrendszerét, legyenek képesek helytelen életviteli szokásaik felcserélésére, elhagyására, lássák és értékeljék az egészséges test és környezet szépségét, ismerjék az egészséges környezet jellemz it, értsék a környezet, életmód, a viselkedés és egészségi állapot összefüggéseit, ismerjék meg önmagukat, f bb lelki tulajdonságaikat, törekedjenek a lelki harmóniájuk létrehozására, fenntartására saját maguk, családjuk és környezetük körében, tudják jól szervezni munka- és pihen idejüket, ismerjék meg, és saját életvitelükben gyakorolják az „aktív pihenés” formáit, váljon számukra az ismeretszerzés örömforrássá, alakítsák ki az önellen rzést a megszerzett tudás és a kulturált viselkedés területén, aktívan vegyenek részt egészség- és környezetvéd programok összeállításában, megvalósításában, tudják, hogy egészségük – éppúgy, mint tudásuk és becsületük – örök emberi érték, és törekedjenek védelmére, legyenek tudatában, hogy a földi élet jöv je t lük is függ, tudásukkal és magatartásukkal szolgálják fennmaradását.
31
A kit zött célok teljesülését tükrözik: Els mérés az érettségi, ahol diákjainkat küls szakért k - elnökök - is bírálják a tanári karon kívül. A vizsgázók kulturált magatartása, komolysága, felkészültsége, el adókészsége sok esetben az elvárhatónál is jobb, nyugodt szívvel érettnek is min síthet k. Következ mér k a felvételi bizottságok. Azon intézményekben, ahová leggyakrabban, nagy számban jelentkeznek a tanítványaink a táncsicsostól megszokott szereplést váró kérdez tanárok barátságossága is az iskola értékrendjét elfogadó, jó gyerekeknek szól. Az ÉLET különböz területén - tudomány, m vészet, iskola, politika - a sikeres emberek között sok az iskola volt növendéke. Jól bizonyítják a tavaszi fesztivál alatt szervezett „ALMA MATER KÖSZÖNTÉSE” találkozók.
A fels fokú beiskolázási eredményeket táblázatban rögzítettük.
A közelmúlt felvételi eredményeinek összesítése Az Fels fokú továbbtanulásra érettségijelenkezettek k száma Tanév
1990 /91 1991 /92 1992 /93 1993 /94 1994 /95 1995 /96 1996 /97 1997 /98 1998 /99 1999 /00 2000 /01 2001 /02 2002 /03 összesen
Száma Aránya
147 167 190 178 165 183 176 167 138 136 154 137 150 2088
134 143 173 162 156 178 170 160 136 133 149 133 149 1976
91,2% 85,6% 91,1% 91,0% 94,5% 97,3% 96,6% 95,8% 98,6% 97,8% 96,8% 97,1% 99,3% 94,6%
32
arány
eredményes (f ) felvett/je- felvett/érettlentkezett ségizett
84 94 96 85 103 112 119 123 91 104 112 114 134 1371
62,7% 65,7% 55,5% 52,5% 66,0% 62,9% 70,0% 76,9% 66,9% 78,2% 75,2% 85,7% 89,9% 69,4%
57,1% 56,3% 50,5% 47,8% 62,4% 61,2% 67,6% 73,7% 65,9% 76,5% 72,7% 83,2% 89,3% 65,7%
Az iskola hagyományrendszere Amelyik iskola nem ismeri és nem ápolja múltját, hagyományait annak nincsen se jelene, se jöv je. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a./
A hagyományápolása közösségformálás, az iskolához való köt dés er sítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése.
b./
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és b vítése, valamint az iskola jó hírnevének meg rzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, id pontokat, valamint felel söket az éves munkaterv tartalmazza.
Az intézmény kiemelt ünnepi és kulturális rendezvényei - a tanévnyitó ünnepély, az els osztályosok fogadalomtételével, amelynek szövege a következ : „ Én …………………………….., a Táncsics Mihály Gimnázium hetedik-kilencedik osztályos tanulója iskolám igazgatója, tanári kara és diáktársaim el tt fogadom, hogy a legjobb képességeim szerint tanulok, az iskola szabályait megtartom és azok szellemében cselekszem. Tanulásommal és magatartásommal igyekszem megfelelni az Alma Mater hagyományainak. Arra törekszem, hogy szüleim és tanáraim büszkeségére szeretett hazám javára, tovább öregbítsem iskolám hírnevét és dics séget szerezzek a táncsicsos névnek.” - ekkor kerül átadásra Az Év Diákja (Táncsics Díj) Az Év Öregdiákja - ekkor búcsúzunk a nyugdíjba vonuló kollégáktól - ekkor mutatjuk be az iskolába került új tanárok
- a ballagás, a végz s évfolyamok utolsó tanítási napját követ szombaton 10 órakor 33
- ekkor kerül sor - a Somssich és a Táncsics emléktábla megkoszorúzására - a Táncsics emlékm nél és a meghalt tanáraink és diáktársaink emlékére emelt kopjafánál a virágcsokrok elhelyezésére az iskolazászló átadására - a március 15-i és az október 23-i forradalom évfordulójának megünneplése - a tanévzáró ünnepély az utolsó tanítási nap után egy héttel 1530 órakor - ekkor kerül sor a kiemelked eredményt elért tanulók jutalmazására - a jutalomkönyvek - Aranykoszorús Táncsics-jelvények a különböz alapítványok és díjak átadására. Iskolaszint rendezvények - szecskabál a 7. és 9. évfolyamosok bemutatkozó soraival - Mikulás-túra, Mikulás-Kupa - a diákönkormányzat karácsonyi m sora a téli szünet kezdetén - az aradi vértanúk évfordulója - megemlékezés Somssich Pálról (január 13. Táncsics Mihályról (április 21.)
- szalagavató, m sorral és palotással - a szül k részvételév
- Táncsics Fesztivál kapcsolódva a Tavaszi Fesztiválhoz benne: Táncsics Kupa páratlan év: fiú kosárlabda páros év: leány röplabda vagy kosárlabda „öregfiúk” számára 34
Alma Mater köszöntése tematikus füzet megjelentetése és találkozó az azonos vagy hasonló végzettség , hivatású volt diákok részvételével. A Baráti Kör ünnepélyes közgy lése A Baráti Kör havonkénti találkozásai (minden hó els péntekjén) - n napi megemlékezés - a tanárok m soros estje (négy évenként) - emléktáblák, emlékm vek: - Táncsics emlékm - Táncsics emléktábla - Táncsics szobor - az I. és a II. világháborús emléktábla - Somssich szobor - az 1956-os forradalom emlékm ve - Somssich festmény - Virág B. festmény - Nagy Imre emléktáblája - Sipos Gyula emléktáblája - kopjafa a meghalt tanárok és diákok emlékére - Állandó iskolatörténeti kiállítás - Évkönyv megjelentetése tanévenként - Jubileimi emlékkönyv kerek évfordulókon - Táncsics Aranykönyv: Az Év tanulója kerül megörökítésre - Voluntas két havonta (évente ötször) jelenik meg - az iskolarádió m sorai - évente Táncsics Díjat kap a tantestület által megválasztott aktív és nyugdíjas tanár - Pedagógusnap - Táncsics Panteon - a különböz országos tanulmányi, kulturális és sport versenyeken kiváló eredményt elért tanulók arcképcsarnoka 35
- karácsonyi kispályás labdarúgó terem-kupa (Táncsics - Somogyi Hírlap Kupa) - farsangi öregfiúk kispályás labdarúgó terem-kupa - nyílt nap a hozzánk jelentkez tanulók és szüleik részére - középiskolai tanulmányokra el készít önköltséges tanfolyamok az általános iskolás tanulók számára - pályaválasztási napok, óralátogatásokkal, a hozzánk jelentkez tanulók számára - külföldi kapcoslatokból adódó kulturális, sport és egyéb rendezvények (Gorizia, Tornio, Castres, Székelyudvarhely, Bath, Glinde, Vicenza) - Somssich-Táncsics Gimnázium Baráti Köre Egyesület rendezvényei - érettségi találkozók, vendégkönyvvel - vendégkönyv illusztris vendégeink számára - a Táncsics teadélutánokon szerepl vendégeinket megörökít füzet
A hagyományápolás küls ségei a./ Az intézmény jelvénye:
Szabályos kör alakú. Fehér alapon világos kobalt-kék címer pajzs. A pajzs szélein aranysárga csíkokkal. A címerpajzson átlósan balról jobbra felülr l lefelé, a háromszín magyar zászló egyenes szalagja. A magyar zászló csíkja közepén nyitott fehér könyv. A könyvön jobbról balra, felülr l lefelé, átlósan fehér lúdtoll. A könyv szélein és a tollon arany kontúrcsíkkal. A címerpajzs kék mez jében fent, középen a „KAPOSVÁRI” vízszintes, a címerpajzs alsó nagy ívében az évekét követve balról a „TÁNCSICS” JOBBRÓL A „GIMNÁZIUM” fekete, szabványbet kkel írt felirata látható.
36
b./
Az iskola tanulóinak kötelez ünnepi öltözete, amit minden iskolai ünnepélyen (a ballagáson is) viselniük kell: lányok: sötét alj, fehér blúz, iskolajelvény fiúk: sötét nadrág, fehér ing, nyakkend , iskolajelvény (A sötét alj és nadrág farmer nem lehet.) A fiúk nyakkend jét l az id járás függvényében el lehet tekinteni.
Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok: fiúk:
kék-fehér egységes felszerelés kék-fehér egységes felszerelés
Jellegzetes jutalmazási és elmarasztalási tradiciók A tanulók jutalmazásának elvei
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelked en végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének meg rzéséhez, öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza. Az iskola ezen kívül jutalmazza azt a tanulót is, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - a közösségi életben tartósan jó szervez és irányító tevékenységet végez.
A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
37
A jutalmazás formái
Az iskolában a következ írásos dicséretek adhatók: - szaktanári - osztályf nöki - igazgatói - nevel testületi. Az egész évben kiemelked munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba - az el írt módon - be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén jutalmazhatók. A jutalmak odaítélésér l - az osztályf nök el terjesztése alapján - az osztályban tanító pedagógusok közössége dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelked a tanulmányi, kulturális, sport teljesítménye, illetve aki teljesítménye alapján pályázatot nyújt be valamelyik iskolai alapítványra és azt a kuratórium döntése alapján megkapja, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége el tt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságán, az iskolarádióban hirdetjük ki, megjelenik a Voluntasban és az Évkönyvben is.
Az eljárás neve
Az értékelés alapja
Az értékelés alanya
Az értékelési gesztus módja, lényege
Táncsics-díj
az év legjobb tanulója
kuratórium
tanévnyitón adjuk át az iskolai közösség el tt, díjazott és a szül k fogadása
Pro Futuro humán
a humán tantárgyakban legjobb eredményt elér tanuló
kuratórium
az évzárón, az iskola közössége el tt adjuk át pénzjutalommal jár
Pro Futuro reál
a reál tantárgyakban legjobb eredményt elér tanuló
kuratórium
38
az évzárón, az iskola közössége el tt adjuk át pénzjutalommal jár
jár Jó tanuló- jó sportoló
a sport és tanulmányi munka területén kimagasló teljesítményt nyújtó fiú és leány kapja
testnevel mk. terjeszti el , tantestület dönt
az évzárón, az iskola közössége el tt adjuk át, pénzjutalommal jár
Gyergyai-díj
A magyar nyelv és irodalom tantárgyban kiemelked tanuló
magyar mk. terjeszti el , tantestület fogadja el
az évzárón, az az iskola közössége el tt adjuk át, pénzjutalommal jár
„A jöv mérnöke Somogyért”
A matematika, fizika tantárgyakból kiemelked tanulmányi eredményt elér és a BME-re jelentkez kiváló tanulmányi eredmény tanulók továbbtanulását segítse.
kuratórium
az évzárón, az iskola közössége el tt adjuk át, pénzjutalommal jár
Oltalom Alapítvány
A szociálisan rászoruló tehetséges tanulók kapják
Kuratórium Táncsics Baráti Kör
Ösztöndíj
Krasznai-díj
Az Irodalmi Színpad és az énekkar munkájában kiemelked tanuló
Igazgató Tantestület
Az évzárón, az iskola közössége el tt adjuk át, pénzjutalommal jár
„Pro Mediciná”
Akik OKTV-n biológia tantárgyból a legjobb eredményt elérték
Kuratórium
Fegyelmez intézkedések Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmez intézkedésben részesíthet . A fegyelmez intézkedések formái a következ k lehetnek: - szaktanári figyelmeztetés - osztályf nöki figyelmeztetés - osztályf nöki intés - igazgatói intés
39
„
A fegyelmez intézkedéseket a tanuló ellen rz könyvébe és az osztálynaplóba kell írni. Fegyelmi b ntetések Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthet . A közoktatási törvény 76.§-a a fegyelmi a KT 77.§-a a kártérítési szabályai szabályozzák a tanulók kártérítési felel sségét. Ezek alapján fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása - áthelyezés másik osztályba vagy iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A felel sségre vonás eljárásmódjáról és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmez intézkedéseket és fegyelmi büntetéseket részletesen az SZMSZ 30. számú melléklete tartalmazza.
Sajátosságok az egyes tantárgyak teljesítményének mérésekor Magyar munkaközösség - Szöveges értékelés az érettségi dolgozatokhoz, de évközi irodalom dolgozatokon néhány tanács, utasítás is van az osztályzaton kívül. - A félévi osztályzat nem befolyásolja alapvet en az év végi jegyet, a második félévben majdnem tiszta lappal indulnak. - Szóbeli feleteknél ön- ill. a társ szóbeli értékelése nem ritka, írásbelinél a pontozás ismerete után ellen rizheti az értékelését. - Az érettségi elnökök véleményét egyénileg hasznosítják a tanárok. Történelem, földrajz munkaközösség - A szöveges értékelés nem válik el élesen az osztályzástól a szóbeli feleletek esetén - Sokoldalú információszerzés: - topográfia - személyiségek ismerete - adott kor összefüggéseinek ismerete - kronológiai ismeretek állandó számonkérése
40
- Félévenként 1 témazáró dolgozat (- túlterhelés csökkentése.) - Tanulók ponthatárok ismeretében értékelhetik saját tudásukat. - A földrajz sajátosságának megfelel en a szóbeli feleletek mellett a témát lezáró dolgozat kérdései - topográfia - tesztlapon a feldolgozott téma mérése Idegen nyelvek - kiemelten fontos a rendszeres, következetes számonkérés (amely lehet diagnosztikus is!) Célja a tanulók meger sítése illetve a hibák javítása - els sorban szóban! Szóbeli számonkérést (párbeszéd) a tanár szóbeli reagálásai kísérik, végül szóban értékel a tanár (félévenként 1-2 alkalom - NÉMET) - Angol nyelvnél arra törekednek, hogy minden tanuló mind a négy alapkészségét (olvasás, írás, beszéd, szövegértés) értékeljék évente legalább egyszer - Írásbeli számonkérésnél - az el néhány óra anyagára épül lexikai - hosszabb (4-6 hét) tananyagát felölel lexikai és grammatikai számonkérés (témazáró) - A dolgozatot (feladatlap, szöveg) meg rzik legalább a tanév végéig - A ponthatárokat a tanulók ismerik, közösen javítják a dolgozatokat - Utóbbi témazáró jegyek „döntenek”
Készségtárgyak: Rajz és m alkotások elemzése - A fejl dés értékelése - szóban is - Hóvégi, témavégi „kipakolások” = az elkészült rajzok bemutatása, közös értékelése - Évente 2 házi dolgozat - teljesítette, nem teljesítette - értékelése A színvonalasak ismertetése, motiválás a további munkára Ének-zene: - Minden órán közös éneklés - folyamatos értékelés - szóbeli min sítéssel, a kiemelked zenei produkciókat pontozással is - A zenetörténet anyagából mindenki szóban felel (néha írásban is), amelyre érdemjegyet kap egy-egy értékel mondat kíséretében, - A dalok, zenei idézetek számonkérése önkéntes alapon folyik (aki vállalkozik rá) - Jutalom ötös - félévente 1 lehet - ha hangversenyen vesz részt. - Fentiek a tanóra elején történnek. A tankönyvek, taneszközök kiválasztása - átgondoltan, a tantervekhez igazodóan - munkaközösségi szinten 41
- az ajánlások figyelembevételével történik A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZ ÉS FELSZERELÉSEK
Az iskola épületeinek legf bb jegyei Elhelyezkedése a városban: Kedvez helyen, Kaposvár belvárosában, a F utcával párhuzamos utcában, jól megközelíthet helyen található. Zöld területe, udvara: Az ingatlan teljes alapterülete: 14.803 m2 Beépített alapterület: 2.809 m2 Udvar: 11.994 m2 Zöld terület: 3.598 m2 Az iskola mérete: Beépített alapterület: 2.809 m2 Hasznos alapterület: 5.551 m2 Egy tanulóra jutó hasznos alapterület: 8 m2. Az épület életkora: Az eredeti épült: 1898. vítés (aula; tornacsarnok): 1992. Komfortfokozata: F tés: központi f tés - gáz Szennyvíz: hálózati Víz: vezetékes Tantermek száma: 31 db Ebb l szükségtanterem: 2 db Az iskolánk a pedagógiai programhoz rendelt eszköz rendszere Oktatási eszközök (szertárak) ellátottságának összefoglaló leírása: A régi (kémia-biológia) tagozatokhoz készült el adók jó felszereltsége a sok éves „beszerzési stop” (nem volt mib l) miatt elfogadhatóra változott. A biológia speciális osztályok ködésének alapellátottsága megvan, de a felújítás, modernizáció (eszköz, könyv beszerzése) sürg s beruházást igényel. A régi matematika-fizika tagozatok kísérleti eszköz állománya az el adó termek megszüntetésével, a fizikának a nyelvekkel szembeni háttérbe szorulásával, a beszerzések, felújítások hiánya miatt gyenge közepes. Az idegen nyelvekre fordított költségvetési pénzeszközök nyelvi labor nélkül nem hozzák meg a várt eredményt. Ett l eltekintve tárgyi felszereltségünk jónak mondható.
42
Alkalmazott különleges taneszközök, alkalmazási területük: Internet - a tanórán kívüli foglalkozás lehet ségein túl egyre inkább helyet kap a tanórán is. Eszközzel jól ellátott területek: Az új számítástechnika tantermek kémia el adó biológia el adók sport szertár ének szaktanterem rajz Eszközzel gyengén ellátott területek: - fizika a leggyengébb - nyelvi laboratórium (hiányzik) Egyéb tárgyi- dologi eszközök, amelyek a programot szolgálják: Az 1/998(VII.24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet 7.sz. melléklete közzétette a nevelési- oktatási intézmények kötelez (minimális) eszközjegyzékét. Ez alapján iskolánk 2000. márciusában elkészítette 2000-2003. szeptember 01-ig az intézmény kötelez (minimális) eszköz- és felszerelés jegyzékét.
2000. év sötétít függöny 6 terembe tanuló mikroszkóp cd lejátszó könyvtár fénymásoló könyvtár kazettás magnó nyomtató könyvtár szoftverek tornasz nyeg medicinlabda
2001. év 24 db 4 db 1 db 1 db 2 db 1 db
sötétít függöny 6 tanterembe kísérleti eszközök kémia lemezállomány cseréje tanuló mikroszkóp cd lejátszó ének optikai készlet füstüveg lencsekészlet nyomtató sz.techn.terem szoftverek
3 db 20 db
43
24 db
4 db 1 db 1 db 1 db 1 db
2002. év sportudvar sötétít függöny 6 tanterem udvari padok tanuló mikroszkóp fóliasorozat biológia tanításhoz elektrovaria szoftverek ködkamra asztali lámpa
2003. év sötétít függöny 6 tanterembe metszettár tanuló mikroszkóp fényhullámhossz mérésére eszk. szoftverek
24 db 15 db 4 db 1 db 1 db 1 db 55 db
A fenti tervek alapján a kötelez eszközbeszerzés megtörtént.
44
24 db 1 db 4 db 1 db
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az iskolai nevel -oktató munkát segít szemléltetést és a tanulók tevékenységét az osztálytermekben és a szaktantermekben az alapfelszerelések és eszközök szolgálják, valamint a közel 23 ezer kötetes iskolai könyvtár, amely elektromosan is jól felszerelt. A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM tantárgyhoz használt: Tankönyvek, szöveggy jtemények: Domokos Péter: Irodalom I. II. III. IV. Irodalmi szöveggy jtemény I. II. III. IV. Boda-Forgács-Osztovits: Irodalom I. II. III. IV. Antalné Szabó Ágnes - Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 9-10. évf. 11-12. évf. „
: Munkafüzet 9. 10. 11. 12. oszt.
A magyar helyesírás szabályai Cs.Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv Irodalomtörténeti atlasz Alföldy Jen : Irodalmi fogalomtár
TÖRTÉNELEM Tankönyvek - kötelez - középiskolai történelem atlasz - Száray Miklós: Történelem I. - Walter Mária: Történelem II. - Száray Milós - Szász Erzsébet: Történelem II. - Závodszky Géza: Történelm III. - Salamon Konrád: Történelem IV. Ajánlott tankönyvek - Ki Kicsoda a történelemben? Bp. 1990. - Magyarország történelmi kronológiája szerk: Benda Károly I-IV.k. - Általános történelmi fogalomgy jtemény 45
szerk: Markó László Bp. 1990. - Dr. Veresegyházi Béla: Történelmi - Topográfiai kislexikon Bp. 1994. - Horváth Csaba: Történelem I-II. Felkészít teszt és segédkönyv Pécs 1999. Falitérképek Minden korszakból találhatók, általában 1 db falitérképek (politika, kultúra) Videófilmek: Csaták, világháborúk, fontosabb történelmi eseményekr l dokumentumfilmek CD-rom: Történelmi koronként 1-1 db összefoglaló jelleg segédanyag, világháborúk története, felvételi tesztek, esszék Könyvtár: a tanárok és diákok munkáját egyaránt segít tankönyvek: - fogalomgy jtemények - topográfia kislexikonok - életrajzi gy jtemény - krónikák - korszakonkénti összefoglaló munka
FÖLDRAJZ I. Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyvei: 1. Általános természetföldrajz 15133/1 2. Regionális gazdasági földrajz 15136/1 3. Földrajzi atlasz - Westermann kiadó II. Ásvány- és k zetgy jtemény III. Nemzeti Tankönyvkiadó falitérképei - kontinensekr l - országokról IV. Videófilmek, szakkönyvek az iskolai könyvtár állományából
Idegen nyelvek Igaz, hogy nyelvi laboratóriuma az iskolának nincs, de a könyvtár rendelkezik 129 idegen nyelv kötettel, több mint 200 hanganyaggal, számítógépes multimédia anyagaink is vannak. (51 db) ANGOL NYELV -
Hotline Elementang (Oxford) Pre-Intermediate Intermediate 46
-
Upper-Intermediate Criss Cross tankönyvsorozat (Umber) Cutting Edge tankönyvsorozat (Longman) Ehhez tartozó hanganyag.
Ajánlott könyvek: Budai László: Angol nyelvtan Budai László: Angol nyelvtani gyakorlatok Egyéb eszközök: 20 db nyelvtani gyakorlókönyv (Majdék-Osgyáni) 20 db angol-magyar kisszótár (Ormagh László) 5 db egynyelv szótár (Cambridge) könyvtári állomány - Klasszikus angol és amerikai irodalmi m vek (angol nyelven) A munkaközösség minden tagja rendelkezik egy magnetofonnal. - Multimédiás oktatáshoz CD-romok és videokazetták.
NÉMET NYELV Kötelez tankönyvek -
-
-
Maros - Gollieb: Start! Maros J.: Unterwegs Maros J.: Grünes Licht
}
tankönyv és munkafüzet, kazetta
A 4 évfolyamos alaptantervi csoportok számára Funk - Koenig - Scherling - Neuner: Sowieso I-III. kötet + munkafüzet, kazetta Az Arany J. Tehetséggondozó Programban résztvev tanulók számára Bed Éva - Ute Lambecht: Stufenrammatik - munkafüzet + kazetta Dr. Hámoriné sz. Éva: Német nyelvtani gyakorlókönyv
Kiegészít tananyagok az emelt szint nyelvtanításban ill. a nyelvvizsga-el készít csoportokban -
einblicke - Ein Deutscher Sprachkurs (Goethe-Institut, Inte Nationes) Videokassetten Döm k Szilvia: Themen Kompass + kazetta Grammatik Kompass Horváthné Lovas M.: Német tesztek, fordítások… Hog - Müller - Wessling: Sichtwechsel - tankönyv + kazetta Infos aus Deutschland - Landeskundliche Informationen hangkazetta + video (Inter Nationes) Grüb Dich! - videokazetta A német nyelvvizsga ABC-je - feladatgy jtemény + hangkazetta írásbeli, szóbeli 47
Keine Angst vor Hörtexten - Német beszédértés Újságok, folyóiratok Jö TOPIC A munkaközösség minden tagja rendelkezik saját magnóval. Videomagnó és televízió valamint írásvetít is rendelkezésünkre áll.
FRANCIA NYELV A francia nyelv oktatása heti három órában történik. Alaptankönyv Michel Soignet: France Euro-Exprssz cím sorozata a hozzá tartozó kazettákkal. Kiegészít sorozat: FDM Fréqnence plus (beszédértési gyak.) kazetta + szöveg Tehetséggondozás, versenyre való felkészítés Salamon Mária: Készüljünk a nyelvvizsgára tesztek, fordítandók Espaces I-II. - új módszerek a nyelvoktatásban kommunikáció-központú tankönyv Felvételi tesztek gy jteménye Középszótárak + 2 db akadémia szótár Francia nyelv újságok, folyóiratok
SPANYOL NYELV
-
OLASZ NYELV
Spanyol nyelvkönyv Tankönyek: Spanyol nyelvkönyv I-II. Kertész Judit, Aula Kiadó Bp. 1996.
Olasz nyelvkönyv Tankönyvek: I primi due passi I/A Arrivederci I/B Mórtz György, Szabó Gy Nemzeti Tankönyvkiadó
+ magnókazetták
Morvay Károly Telespanol Nemzeti Tankönyvkiadó Bp, 1995 + videokazetta Szótárak:
Egynyelv , értelmez szótárak 48
olasz nyelv: Zingarelli
Kétnyelv szótárak
spanyol nyelv: VOX
LATIN NYELV Tankönyvek: kötelez : - N. Horváth Margit - Dr. Nagy Ferenc Latin nyelv I-IV. - Tegey Imre: Latin nyelvtan középiskolások számára Szótár: Györkössy Alajos: Latin-magyar Magyar-latin Ajánlott: Huszti József: Latinchrestamatia Sz ke Ágnes: Latin feladatgy jtemény Dr. Kerényi Károlyné: Latin olvasókönyv Nota bene! - kifejezésmagyarázatok Auctores latin megfelel kötetei Szótár: Finaly Henrik: Latin nyelv szótára Szükséges eszközök: - Eredeti, szövegmagyarázatokkal rendelkez latin auctorok (szerz k) m vei - Kultúrtörténethez m vészeti könyvek és videofilmek - Számítógépes multi média anyag az iskola könyvtárában
MATEMATIKA Alap tanterv osztályok tankönyvei: Hajnal Imre: Matemtika 13141. 13241. Hajnal Imre - Számadó L. - Békéssy Sz. Matematika 9. o
13355. 16141 (felmen ben)
Emelt szint osztály Hajnal Imre: Matematika 13134 Hajnal - Dr. Nemetz - Dr. Pintér - dr. Urbán: Matematika
13331/B 13431/B
Feladatgy jtemény Matematika feladatgy jtemény: I. 13135/1 II. 13135/2 Négyjegy Fgv.tábla 13129/1. Geometriai feladatok gy jteménye I. 10127/I II. 10127/II.
49
FIZIKA Gulyás János, Hornyek Gyula-Markovits Tibor, Szalóki Dezs , Varga Antal Mechanika 9. osztály tankönyv Calibra kiadó 7-8. Dr. Zátonyi - ifj. Zátonyi: Fizika 00770 10. Dede-Isza: Fizika 13201 11. Holics: Fizika 13301 12. Tóth Eszter: Fizika IV. 13401 Ajánlott: Moór Ágnes Középiskolai fizika példatár Dér - Radnai - Soós: Fizika feladatok A fizika el adók közül informatika termek lettek, szertárunk közepesen felszerelt, de a pályázati lehet ségeket megpróbáljuk kihasználni, hogy más természettudományos tárgyakhoz hasonló felszereltséggel tudjuk segíteni a háttérbe szorított fizika - oktatást.
INFORMATIKA
9. osztály Kötelez ir.: Bártfai Barnabás: hogyan kezdjem ISBN 963039418-9 Ajánlott: - Rozgonyi-Boruzs Ferenc: RAM-ba zárt világ - ECDL oktatási füzetek 7-8-9-10. o. Kötelez irodalom: Bártfai: Hogyan kezdjem ISBN 963039418-9 Ajánlott: - Rozgonyi: RAM-ba zárt világ - ECDL okt. füzetek
Eszközjegyzék:
2 db felszerelt számítástechnika - szaktanterem 18, 18 géppel (4-5 éves gépek) 2 db kivetít 15 db CD-rom 1 db nyomtató
50
ÉNEK-ZENE oktatást segít szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését a szaktanteremben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: 1 felszerelt, 1 hordozható lemezjátszó 2 db pianino 350 db lemez 50 db CD 10 db furulya 15 db triangulum 2 db dob 2 db cintányér 25 db xilofon 25 db Kulcs a muzsikához c. könyv 30 db ének-zene tankönyv 100 db zenei témájú könyv 1 db kottatartó 1 db metonom 2 db hangvilla 1 db zongora
A tanulók tankönyvei, számtalan kotta a kórus részére
TESTNEVELÉS
A testnevelés tantárgy tanításához egy három részre osztható tornacsarnok, egy kondicionáló terem és egy udvar áll rendelkezésre. A tornacsarnokban lehet ségük van a diákoknak arra, hogy önálló testedzési formát válasszanak tanári felügyelet mellett a délutáni órákban. A szertár felszereltsége megfelel .
A különböz testgyakorlati ágak tanításához a felszerelések adottak.
Dicket a felszereléseket a tornaterem átadásával egy id ben (1992.) vásároltuk és a felmerül hibákat folyamatosan javítjuk. A kisebb felszereléseket (labdákat, üt ket) az elhasználódásuk ütemében pótoljuk.
A szül k terheinek csökkentése érdekében nem kérünk kötelez felszerelést.
51
BIOLÓGIA el adó felszereltségéhez tartoznak: Tanulómikroszkópok, mikroszkóplámpák, bonctálak, komplett boncfelszerelések, diasorozatok, szövettani metszetek, laborfelszerelés, vegyszerek, videofilmek, segédkönyvek, anatómiai atlaszok, modellek, csontváz, folyadékos készítmények, gy jtemények, preparátumok, mikroszkópfestékek, sátrak (az iskoláé) a terepgyakorlathoz. Javasolt szakirodalom: 5000 feladat biológiából Érettségi és felvételi feladatok gy jteménye Biológia laboratóriumi vizsgálatok Biológia terepgyakorlatok Kis Növényhatározó Állatismeret c. kiadványok. Javasolt tankönyvek Lénárd: Biológia I. II. III. Biológia Album KÉMIA el adó és szertár berendezései:
- desztilláló készülék - félmikro kísérleti berendezések, fóliasorozatok, diafilmek - mikroküvettás „ , videofilmek, ásványtár - üvegeszközök, vegyszerek, indikátorok, izzító kemencék - atompálya modellek, pálcika modellek, calotte-modellek - kristálymodellek, falitáblák, - kézikönyvtár, segédkönyvek A diákoknak beszerzésre javasolt könyvek - kémiai összefoglaló - kémiai feladatbank - Villányi: Ötösöm lesz kémiából feladatgy jtemény és megoldás Kötelez en el írt könyvek: Boksay Kémia I. és Pintér: Kémia I. Munkafüzet Pfeiffer Kémia II. és Varga: Kémia II. Munkafüzet Z.Orbán Kémia III. és Kónya: Kémia III. Munkafüzet Függvénytáblázatok
52
ÓRAELOSZTÁS A GIMNÁZIUMBAN (2001. szeptemberében induló 9. évfolyamtól kezdve felmen rendszerben) Az osztályok száma minden évfolyamon 5 TANTÁRGY
Heti óraszám évfolyamonként
Összesen (csoportbontással)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------+Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 16 96 +Történelem 2 2 3 3 10 60 Emberismeret és etika 1 1 5 *1. Idegen nyelv 3 3 3 3 12 120 *2. Idegen nyelv 3 3 3 3 12 120 ** Matematika 3 3 3 4 13 116 * Informatika 2 2 20 Bevezetés a filozófiába 1 1 5 Fizika 2 3 2 7 35 +Biológia 1,5 2 2 5,5 33 Kémia 2 2 4 20 Földünk és környezetünk 2 2 4 20 Ének-zene 1 1 2 10 Rajz és vizuális kultúra 1 1 2 10 *** Testnevelés és sport 2 2 2 2 8 64 Osztályf nöki 1 1 1 1 4 20 TANTERVI MODULOK Társadalomismeret 1 1 2 10 Tánc és dráma (magyar!) 1 1 5 Mozgókép- és médiaismeret 1 1 5 vészetek - ének-zene 0,5 1 1,5 7,5 - rajz és viz.kult. 1 0,5 1,5 7,5 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötött óraszám összesen: 29 29,5 26,5 25,5 110,5 789 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Szabadon tervezhet 1 0,5 3,5 4,5 9,5 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötelez óraszám a törvény alapján 30 30 30 30 120 Jelmagyarázat: * Csoportbontás végig ** Teljes csoportbontás a 9-10. évfolyamon, a 11-12. évfolyamon részleges (7-7 csoport) *** +
Minden évfolyamon 8 csoport Egy osztályban csoportbontás évfolyamonként (emelt szint nél)
53
A SZABADON TERVEZHET , NEM KÖTELEZÓ TANÓRAI FOGLAKOZÁSOK ÓRA ELOSZTÁSA TANTÁRGY
A heti óraszám évfolyamonként
9. 4 4 4 2 2 2
10. 3 4 4 2 2 2
11. 3 2 2 2 2 2
12. 3 2 2 2 2 2
Összesen (csoportbontással)
Emelt szint matematika 13 13 angol 12 12 német 12 12 biológia 8 8 magyar 8 8 történelem 8 8 Fakultációk magyar 2 2 4 8 történelem 2 2 4 12 matematika 2 2 4 8 fizika 2 2 4 4 kémia 2 2 4 4 biológia 2 2 4 4 földrajz 2 2 informatika 2 2 4 4 1. idegen nyelv 2 2 2 2 8 12 2. idegen nyelv 2 2 2 2 8 12 Tanórán kívüli foglalkozások (KT.53.0.) Tömegsport de 8 du 12 edzés 16 Énekkar 5 Voluntas 3 Diákkörök, önképz kör 26 Extracurricularis foglalkozások (pl.Táncsics Studium) 13 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------212
54
Kiegészítés az óratervekhez A rendeletben el írt „Tantárgyi rendszer és óraszámok” csak a szabadon tervezhet óraszámok terhére változtak. A 9. és 10. évfolyamon a fizika tantárgy órainak számát emeltük heti fél órával. A 6 évfolyamos osztályok 7. és 8. évfolyamán a szabadon tervezhet plusz 1 óráival az idegen nyelv óráinak számát növeltük meg. A 4 évfolyamos gimnáziumi oktatásnál a szabad óra keretet a 11. és 12. évfolyamon a fakultációk kapják. Mind a fakultáció, mind az emeltszint (régen speciális) osztályok plusz órái szolgálják az emelt szint érettségire, a felvételi vizsgákra való felkészítést.
55
ÓRAELOSZTÁS A GIMNÁZIUMBAN (2003. szeptemberében induló 9. évfolyamtól kezdve felmen rendszerben) Az osztályok száma minden évfolyamon 5 TANTÁRGY Heti óraszám évfolyamonként Összesen (csoportbontással) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------+Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 16 96 +Történelem 2 2 3 3 10 60 Emberismeret és etika 1 1 5 *1. Idegen nyelv 3 3 3 3 12 120 *2. Idegen nyelv 3 3 3 3 12 120 ** Matematika 3 3 3 4 13 116 * Informatika 1,5 1 2,5 25 Bevezetés a filozófiába 1 1 5 Fizika 2 3 2 7 35 +Biológia 1,5 2 2 5,5 33 Kémia 2 2 4 20 Földünk és környezetünk 2 2 4 20 Ének-zene 1 0,5 0,5 2 10 Rajz és vizuális kultúra 1 0,5 0,5 2 10 *** Testnevelés és sport 2 2 2 2 8 64 Osztályf nöki 1 1 1 1 4 20 TANTERVI MODULOK ++Társadalomismeret 1 1 5 ++Tánc és dráma (magyar!) Mozgókép- és médiaismeret 1 1 5 vészetek - ének-zene 0,5 1 1,5 7,5 - rajz és viz.kult. 1 0,5 1,5 7,5 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötött óraszám összesen: 27,5 27,5 27 27 109 784 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Szabadon tervezhet 3 3 6 -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötelez óraszám a törvény alapján 27,5 27,5 30 30 115 Jelmagyarázat: * Csoportbontás végig ** Teljes csoportbontás a 9-10. évfolyamon, a 11-12. évfolyamon részleges (7-7 csoport) *** + ++
Minden évfolyamon 8 csoport Egy osztályban csoportbontás évfolyamonként (emelt szint nél) Integrált tantárgy történelem, osztályf nöki, ill. magyar, testneveléssel
56
A HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM ÓRAELOSZTÁSA 2001. szeptemberét l Az osztályok száma valamennyi évfolyamon: 1 A R. 11. §. (8) értelmében a magyar nyelv és irodalom, a történelem tananyagát a kerettantervt l eltér en is tartalmazhatja. A többi tantárgy esetében az óraterv is olyan, hogy a gimnáziumi óraterv egészül ki a 7. és 8. évfolyaméval az alábbiak szerint: Tantárgy
Heti óraszám évfolyamonként
Összesen(csoportbontással)
7. 8. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar 4 4 8 8 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 4 4 * Idegen nyelv 4 4 8 16 * Matematika 3 3 6 12 * Informatika 1 1 2 4 Fizika 2 1,5 3,5 3,5 Biológia 1,5 1,5 3 3 Kémia 1,5 1,5 3 3 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 3 3 Ének-zene 1 1 2 2 Rajz-és vizuális kultúra 1 1 2 2 xx Technika és életvitel 1 1 2 2 * Testnevelés és sport 2 2 4 8 Osztályf nöki 1 1 2 2 Tantervi modulok Ember és társadalom, etika 1 1 1 + Mozgókép, média ismeret 1 1 1 ++ Egészségtan 0,5 0,5 0,5 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötött óraszám összesen: 27,5 27,5 55 75 Szabadon tervezhet Jelmagyarázat: * Csoportbontás végig + Magyarral integrált tantárgy ++ Biológiához „ , koncentráció of. órákon xx Fizika, kémia tantárgyhoz integrált 0,5-0,5 órával
57
A HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM ÓRAELOSZTÁSA 2005. szeptemberét l Az osztályok száma valamennyi évfolyamon: 1 A R. 11. §. (8) értelmében a magyar nyelv és irodalom, a történelem tananyagát a kerettantervt l eltér en is tartalmazhatja. A többi tantárgy esetében az óraterv is olyan, hogy a gimnáziumi óraterv egészül ki a 7. és 8. évfolyaméval az alábbiak szerint: Tantárgy
Heti óraszám évfolyamonként
Összesen(csoportbontással)
7. 8. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar 4 4 8 8 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 4 4 * Idegen nyelv 3 3 12 * Matematika 3 3 6 12 * Informatika 1 1 2 4 Fizika 1,5 1,5 3 3 Biológia 1,5 1,5 3 3 Kémia 1,5 1,5 3 3 Földünk és környezetünk 1,5 1,5 3 3 Ének-zene 0,5 1 1,5 1,5 Rajz-és vizuális kultúra 1 0,5 1,5 1,5 xx Technika és életvitel 0,5 1 1,5 1,5 * Testnevelés és sport 2 2 4 8 Osztályf nöki 1 1 2 2 Tantervi modulok Ember és társadalom, etika 1 1 1 + Mozgókép, média ismeret 0,5 0,5 0,5 ++ Egészségtan --------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kötött óraszám összesen: 25 25 50 68 Szabadon tervezhet Jelmagyarázat: * Csoportbontás végig + Rajzzal integrált tantárgy ++ Biológiához „ , koncentráció of. órákon xx Fizika, kémia tantárgyhoz integrált 0,5-0,5 órával
58
A SZABADON TERVEZHET , NEM KÖTELEZÓ TANÓRAI FOGLAKOZÁSOK ÓRA ELOSZTÁSA TANTÁRGY
A heti óraszám évfolyamonként
9. 3 3 3 2 2 2
Emelt szint matematika angol német biológia magyar történelem Emelt szint érettségire felkészítés magyar történelem matematika fizika +kémia biológia +földrajz angol nyelv 2 német nyelv 2 ++Tanórán kívüli foglalkozások (KT.53.0.) Tömegsport
10. 3 3 3 2 2 2
11. 3* 2** 2** 2** 2** 2** 2 2 2 2 2 2 2 2 2
2 2
12. 3* 2** 2** 2** 2** 2** 2 2 2 2 2 2 2 2 2
Összesen (csoportbontással) 12 10 10 8 8 8
12 10 10 8 8 8
4 4 4 4 4 4 8 8
8 12 8 4 4 4 12 12
8
Sportkör 16 Énekkar 6 Voluntas 3 Diákkörök, önképz kör 26 Extracurricularis foglalkozások (pl.Táncics Studium) 13 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------* Más tantárgy emelt szint képzésben nem választható ** Emelt szint felkészítés más tantárgyból legfeljebb egy órában választható + Csak a középszint érettségire való felkészítés szerepel a pedagógiai programban ++ Igények és lehet ségeknek megfelel en
59
Kiegészítés az óratervekhez A rendeletben el írt „Tantárgyi rendszer és óraszámok” csak a szabadon tervezhet óraszámok terhére változtak. A 9. és 10. évfolyamon a fizika tantárgy órainak számát emeltük heti fél-fél órával. A 6 évfolyamos osztályok 7. és 8. évfolyamán a szabadon tervezhet plusz 1 óráival az idegen nyelv óráinak számát növeltük meg 2005. szeptemberéig. A 4 évfolyamos gimnáziumi oktatásnál a szabad óra keret 3-3 óráját használjuk fel a 11. és 12. évfolyamon az emelt szint érettségire való felkészítésre. Az emeltszint (régen speciális) osztályok plusz órái is szolgálják az emelt szint érettségire, a továbbtanulásra való felkészülést. A KÉTSZINT ÉRETTSÉGIN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK A választott tantárgyak emelt szinten: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv (angol vagy német), biológia, fizika. A választott tantárgyak középszinten: magyar, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, földrajz.
AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A választott tankönyvek adekvátak a trv. 122. paragrafus (4) bekezdésében leírtakkal. Az iskolánkban alkalmazott tankönyvek, tantárgyi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei: Legyenek alkalmasak a NAT követelményeinek megfelel tananyagtartalmak oktatására. Biztosítsák a szaktudományok megfelel szint , tudományos hiteles, tárgyilagos feldolgozását. Legyenek alkalmasak arra, hogy a szükséges, követelményszint ismereteket az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelel en kezelhesse, megkonstruálhassa általuk tudását. Legyenek alkalmasak arra, hogy pedagógiai módszerekkel hatékonyan közvetítsük általuk a diákok személyiségfejlesztéséhez szükséges tartalmakat, valamint a tanulás tanulásának eszközeként funkcionáljanak. Olyan taneszközökkel tanítunk/fejlesztünk amelyek közérthet nyelvezettel, a társadalmi és iskolai normáknak megfelel stílussal rendelkeznek. Feleljenek meg az egészségügyi követelményeknek/=bet méret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték/, technikai, esztétikai kivitelezésük/tipográfiai, grafikai, szerkesztés, színdinamika/ önmagukban is nevel hatást váltsanak ki és tükrözzék korunk elvárásait.
60
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS ELVEI Az 1993. évi LXXIX. törv. 2003. évi LXI. módosításának a 28. paragrafus (1), (5), (7), és a 46. paragrafusnak megfelel en: Négy évfolyamos gimnáziumunkban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezd dik és a tizenkettedik évfolyamon fejez dik be. Intézményünkben általános m veltséget megalapozó, valamint érettségi és kétszint érettségi vizsgára, továbbá fels fokú tanulmányok megkezdésére felkészít oktatásnevelés történik. A 11. évfolyamtól kezd en részben munkára el készít , munkába állást el segít orientációt is végzünk. A gimnázium diákja - a felvételre és az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint - 42., 46., 66., 67. paragrafus - folytathatja tanulmányait másik gimnáziumban. Az iskolánk helyi tantervnek tartalma biztosítja az iskolaváltoztatáshoz, másrészt a tanuló átvételét, szükség esetén különbözeti vizsga letételét, mivel messzemen en igazodunk a törvényben, a NAT-ban el írtakhoz. Az évfolyamismétl k számára segítséget nyújtunk - személyre szólóan a hiányosságaik pótlására és a tantervi követelmények adott évfolyamra lebontott követelményei szerinti teljesítést.
AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMAIRA LÉPÉS FELTÉTELEI
Kompetenciaalapú személyiségfejleszt tevékenységünk során hangsúlyt helyezünk: egyrészt diákjaink képességstruktúrájára elemeinek aktuális szintjére: - a teljesítményképes tudáshoz szükséges alapkészségek maradéktalan m ködésére, a különböz tantárgyi m veletek végzésére, a tantárgyi tartalmak elsajátítási szintjére, megértésére, a tantárgyspecifikus beszédre/kommunikációra, - gondolkodási képességének aktuális szintjére az egyes tantárgyi tartalmakat illet en: a kreatív gondolkodás, a döntéshozatal, a problémamegoldás, az el relátás, a hatékony tanulás, az érvelés, - a személyes min ségeiket is számításba vesszük - iskolánk preferált értékeinek tükrében - a felel sség, az önelemzés-önellen rzés-önértékelés készsége, az együttm ködés, a tisztesség, az szinteség. A kulcsképességek fejlettségének fentebb felsorolt területei mellett számba vesszük a diákok információ-kezelésének (megtalálásuknak, szelektálásának, felhasználásának, azaz begy jtésének, rendszerezésének és csoportosításának) képességét, és er teljesebb hansúlyt helyezünk a kommunikációs, a kapcsolatteremtési és együttm ködési képességek fejlettségének figyelembe vételére. Másrészt: A min ségi iskolai tudás aktuális - NAT módosításának adekvát tudásmin ség figyelembe vétele:
61
- az intellektuális tudás: a megtanult bels összefüggések, tantárgyi tudáselemek összekapcsolása, a tudástranszfer, azaz a megtanultak új helyzetekben történ alkalmazása, - az eszközjelleg tudás a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek) kéz szinten: - a tantárgyi tartalmak legfontosabb adatai, fogalmai, képletei, szabályai stb. - kulcsfogalmak és összefüggések stb. - az alkalmazható tudás fejlettsége, azaz azok a mutatók, amelyek tükrözik, hogy diák eljutott a megértés és alkalmazás szintjére, képes a magasabb gondolkodási m veletek alkalmazására, a változások kezelésére, döntések hozatalára.
AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE
A tudásról alkotott nézetek változásaival intézményünkben is változnak az értékelend tudástartalmak, képességek, kompetenciák. Az egyes tantárgyi teljesítmények min sítésének alapját képezi a „mit tud a diák” és „milyen kompetenciaegyüttes értékelhet ?”. A személyiség fokozottabb figyelembe vételéb l kiindulva valósítjuk meg a személyreszabott értékelést, ami azt jelenti, hogy igazodunk napjaink trendjéhez: lehet ség szerint differenciálunk a tananyag elsajátíttatásában, a bánásmódban és az értékelésben egyaránt. - Ami természetesen nem jelenti „a min ség” romlását és/vagy alacsonyabb szintjét. A régi tudásterületek átstrukturálódása, az új m veltségelemek megjelenése és beépülése a tananyagtartalomba azt vonja maga után, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a tantárgyi ismeretek összefüggéseit, a megtanult elemek hatékonyabb, új helyzetekbe történ átvitelét el térbe helyez tudásra- vagyis ezeknek a szerepe n értékelési rendszerünkben. Az ismeretek számonkérésének követelményei adekvátak az aktuális intellektuális-, eszközjelleg -, alkalmazható tudás tantervi követelményeivel az adott iskolai/osztályszinten. A NAT kiemeli még - így mi is - a kommunikációs-, a narratív-, a döntési-, a szabálykövet -, a lényegkiemel -, az életvezetési-, az együttm ködési-, a problémamegoldó-, a kritikai-, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.
A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai: Az osztályf nök, a diákok, a szaktanárok együttes, átgondolt, megalapozott, hiteles véleményalkotása alapján történik. Mérvadó szempontok:
62
Magatartás: Mások munkájának segítése/zavarása, a környezet rendben tartása, tisztelet a tanárok és az osztálytársak, valamint az iskola alkalmazottai iránt, a diák önmagához mért aktivitása, közösségi tevékenység Szorgalom:
Rend/felszerelés, környezet, munka/, aktivitás, érdekl dés, saját témák, egyéb munkák megjelenítése, id kihasználás, munkatempó, figyelem, kitartás, önfegyelem, önállóság, önellen rzés.
A szorgalom és a magatartás jegyek kérdésében a tanári konferencia dönt.
A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „. az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, sszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának mérésér l. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhet k az egyes területen mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejleszt , felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehet séget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A felmérés eredményeinek feldolgozása és összesítése után elküldjük az Oktatási Minisztérium által megadott címre, ahol összehasonlítják az országos eredményekkel. Iskolánkban a Hungarofit tesztsorozattal mérjük diákjaink fizikai állapotát, melyet minden pedagógus csoportonként ad le a munkaközösség vezet nek, aki iskolai szinten összesíti és küldi el.
A tesztsorozat a következ feladatokból áll: 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyb l távolugrás 2. A vállövi és a karizmok er -állóképességének mérése Fekv támaszban karhajlítás és-nyújtás folyamatosan 3. A hátizmok er -állóképességének mérése Hason-fekvésb l törzsemelés és –leengedés folyamatosan 4. A hasizmok er -állóképességének mérése Hanyattfekvésb l felülés és visszaereszkedés, folyamatosan 5. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérése Cooper-teszt vagy 2000 m-es futás
63
AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI Szemléletünkben a tantervi követelmény és értékelés szoros kapcsolata érvényesül. A tárgyi tudás és az ebbéli teljesítmény mérése önértékelést és tanári értékelést, valamint helyzetmeghatározást és viszonyítást jelent. A diákok teljesítményének elbírálásában közvetve és közvetlenül benne van: - a képességek, - a tanuláshoz és a konkrét tárgyhoz való viszonyulás, - a mérhet , egy küls adott mércéhez /=tantervi követelmény!/ való viszonyítás.
A tárgyi tudást mérjük: témazárók, szintfelmér k, kontroll osztály eredményei, tanulmányi versenyek, érettségi. Témazárók célja a tantárgy „naprakész” követése Id pontja: ciklikus Értékelése: százalékos és/vagy érdemjegy Formája: írásbeli, szóbeli, tevékenység, gyakorlati Vizsgáztató: szaktanár Évközi osztályzatok: Id pont: folyamatos Érékelés: százalékos vagy az ötfokú skála szerinti besorolás Tárgyak: valamennyi tantárgy Formája: a tantárgy jellegének megfelel en szóbeli, írásbeli, gyakorlati esetenként választható Érdemjegy: a továbbképzés feltétele Vizsgáztató: szaktanár Bels vizsga: Minden tanuló számára hasznos lehet, hogy tanulja a vizsgahelyzetet. Az érettségizni szándékozóknak fontos útmutatóként m ködik: hol tart, miben kell fokozottan készülnie, ha eredményesen akar vizsgázni. Vizsgáztató: szaktanár
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ EL ÍRT ÍRÁSBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
ÉS
SZÓBELI
Az intézményünkben tanuló diákok többsége tanulni és továbbtanulni vágyó fiatal, valamint a nevel testület magasszint szakmai felkészültsége, tanított tárgya iránti elkötelezettsége együttesen meghatározóak elveink megfogalmazásában. Tanóráink/oktatásunk legf bb célja a tantervi követelmények teljesítésével a diákok képességeinek, igényeinek megfelel felkészítés, melyek együttesen járulnak hozzá az élethosszig tartó tanulás bels igényének kialakításához. 64
Az ehhez szükséges pedagógiai feltételrendszert megteremtjük diákjaink számára. Mindehhez elengedhetetlen az önszabályozó tanulás kialakítása. Az önszabályozó tanulás egyrészt biztonságos, és tudományos értelmezési keretül szolgál az eredményes tanulás különböz összetev inek. E képesség kialakítása egyrészt az oktatási folyamatban „zajlik”, másrészt az iskolán kívüli - f leg otthoni, önálló tanulást és önképzést segíti. Olyan írásbeli és szóbeli otthoni feladatok megoldása szolgálja a diákok ezirányú személyiségfejlesztését, mely egyrészt szervesen épül a tanórai munkára, az oktatási folyamatra. Így ezirányú elveink: A diákoknak segíteni abban, hogy a tananyaggal eredményesen boldoguljanak, hogy eljussanak a valódi megértéshez: - új ismeretek hatékony közvetítése, - a diákok kompentenciáinak ismerete, s egyben orientálása, segítése abban, hogy miért fontos és jó valamit megtanulni, hogyan kell megtanulni, a megtanultakat hogyan lehet hasznosítani, - az ismeretelsajátítás folyamatában számolunk a diákok tananyaggal kapcsolatos bels képeivel, onceptuális váltásainak el segítésével, az ismeretek egyéni megkonstruálásával, - a tanulási folyamatban a diákok tudják beépíteni az új fogalmakat, az elsajátítandó ismereteiket saját fogalmi hálójukba, tudják aktivizálni a fogalmi struktúrákat, fel tudják ismerni az összefüggéseket a már ismert és új fogalmak között. A tanulási tudás, az önálló tanulást el segít legfontosabb feladatok szem el tt tartása: - a tanulási nehézségek fellépésének megel zése, illetve id beni felismerése, okainak korrekt feltárása, - a helyes egyéni tanulás módszerinek közös megbeszélése/osztályf nöki óra/, - többféle tanulási stílus, technika, stratégia és mód bemutatása azzal a céllal, hogy a diákok megtalálják a számukra leghatékonyabbat, - az egyéni tanulási motivációt energetizáljuk a min ségi tanítás motivációit serkent lépéseivel. Másrészt diákjaink otthoni feladatát jól szolgálják: - a diákok érdekl désének kialakulását/felszínen tartását, bels célok állítását, saját képességeik reális ismeretét, a tanulás szeretetét, - segítik a diákokat abban, hogy tudásukat megkonstruálják és ezáltal „mély” koncepcionális tudást birtokoljanak, - a diákok azon képességeinek fejl dését, melyek kognitív stratégiáikat jelent sen formálják, azaz azt a tudást, mely lehet vé teszi az elsajátított ismeretek hatékony adaptálását új szituációkban. Ez a folyamat magába foglalja a szelektív figyelmet, az információk aktivizációját, lokalizációját, felidézését, szükséges kiegészítését, a dekódolást, a próbálgatást, a struktúrálást, a kérdezést, a szabályok felidézését, alkalmazását, az új törvényszer ségek utáni keresgélést, az ismeretek önálló felhasználását.
65
66
