PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2005 Nevelési program 1.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzı Fıiskolai Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája több célú nevelési-oktatási intézmény: A) 1 – 8. évfolyamos általános iskola B) 1 – 6. évfolyamos alapfokú mővészetoktatási intézmény C) az SZTE tanárszakos hallgatói számára gyakorló-és vizsgahely. A több funkcióból adódóan a címben megjelölt feladatok is sokrétőek: A) A NAT-ban valamint a kerettantervben elıírt nevelési és oktatási feladatokat ellátó alapfokú intézmény, amely a 75 éves hagyományokra támaszkodva a következı pedagógiai alapelveket és célokat vallja: - Nevelési alapelve, hogy a gyermekek az általános iskolai tanulmányaik során intézményünkben minél több integrációs hatással találkozzanak és minél kevesebb szegregációs hatás érje ıket. - Fı oktatási feladataink, hogy minden gyermek az egyéni képességeket figyelembe véve a leghatékonyabban a legjobb eredményekkel tegyen eleget az általános iskola követelményeinek. Alapcélunk, hogy tanítványainkat felkészítsük a középiskolai tanulmányok megkezdésére. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és egészségnevelés olyan szinten folyjon, hogy minden gyermek számára optimálisan biztosítsa a testi, lelki és szellemi fejlıdést. - Külön gondot fordítunk a differenciált és integrált oktatásra, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek az egyéni képességeinek és adottságainak megfelelıen a lehetı legoptimálisabban fejlıdjön. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tartjuk a tehetséggondozást, amely a tanórák differenciált csoportfoglalkozásain, különbözı szakkörökön és a mővészeti iskola keretein belül valósul meg. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is bevonjuk. A rászoruló tanulók fejlesztése és felzárkózása szintén kiemelt feladat, amely az 1-4. osztályban kiscsoportban fejlesztıpedagógus bevonásával történik, 5-8. osztályban pedig a szaktanárok valamint a tanárjelöltek külön feladata. - Kiemelt feladataink közé tartozik az idegennyelv-oktatás, amelyet 3. osztálytól kezdünk. Minden osztályban csak egy idegen nyelvet tanítunk, de ezt emelt óraszámban, csoportbontással, vagyis azzal a céllal, hogy tanítványaink a 8. osztály végére használható idegennyelv-tudással rendelkezzenek, és/vagy akár középfokú nyelvvizsgát tegyenek. - Céljaink eléréséhez emelt szintő osztályokat mőködtetünk: a osztály: angol nyelvi emelt szint, b osztály: német nyelvi, c osztály: ének-zene angol nyelvvel, d osztály: képzımővészeti emelt szint választhatóan angol vagy német nyelvvel. - Kiemelt feladatunknak tekintjük a mővészeti nevelést, amely részben a két mővészeti emelt szintő osztályban valósul meg, részben pedig a mővészeti iskolánk keretein belül. A két mővészeti osztály esetén – az eredményesebb nevelı-oktató munka érdekében bizonyos mővészeti órákat a délelıtti órarendbe építünk be. - Az is alapcéljaink közé tartozik, hogy minden gyermek részt vehessen a különbözı szintő tanulmányi- és sportversenyeken, mővészeti gálákon. E cél megvalósítása

-

-

érdekében mőködik iskolánk Szenes Adolf Alapítványa, amelynek fı célja, hogy a tehetséges gyermekek minél sokrétőbb kibontakozását anyagilag is tudja támogatni. A felsorolt pedagógiai célokat és feladatokat csak úgy tudjuk megvalósítani, ha létrehozzuk a tanuló-szülı-iskola demokratikus kapcsolathálózatát. Ennek érdekében iskolánkban diákönkormányzat mőködik, amely a törvényben meghatározott jogosítványokon kívül az iskolai élet számos területérıl mond véleményt, és tesz javaslatot. A szülıi érdekegyeztetés és érdekképviselet céljából két szülıi fórumot hoztunk létre: a szülıi munkaközösség választmányát és az iskolaszéket. Annak érdekében, hogy nevelıtestületünk tagjai egységes nevelési eljárásokat tudjanak alkalmazni iskolánkban szakmai munkaközösségeket mőködtetünk, valamint létrehoztuk a minıségi köröket, amelyek az iskolai élet valamennyi területét elemzik, értékelik és javaslatot tesznek az innovatív lehetıségek megvalósítására. Hazai és nemzetközi felméréseket elemezve fı céljaink közé soroljuk a kulcskompetenciák fejlesztését, hogy tanítványaink az EU elvárásainak is minél magasabb szinten eleget tudjanak tenni.

B)1 - 6. évfolyamos mővészeti nevelés célja, hogy a mővészeti oktatásban résztvevı tanulók a tantervben elıírt követelményeknek a lehetı legjobb szinten eleget tegyenek. A mővészeti gálákon és bemutatókon széles közösség elıtt kibontakoztathassák és megmutathassák képességeiket. A mővészeti iskolánk nevelési és oktatási programja szorosan kapcsolódik a két mővészeti osztályunk nevelési és oktatási programjához, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a nem mővészeti osztályokba járó tanulók bekapcsolódhassanak a mővészeti iskolánk munkájába. A mővészeti iskolában tanító nevelık gyakorlóiskolánk nevelıtestületének teljes jogú tagjai. A mővészeti iskolában folyó nevelıoktató munkába a lehetıségekhez mérten próbáljuk a tanítók és tanárjelöltek gyakorlati képzését bekapcsolni. a) A mővészeti oktatás általános célkitőzései: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek joga, hogy adottságainak, képességeinek megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében olyan alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt, amely megalapozza a mővészi kifejezıkészséget, és felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Célja a hagyományok ápolása, az értékek megırzése, a különbözı kultúrák iránti nyitottság kialakítása. A mővészeti nevelés során a tanulók személyes tapasztalataik, tevékenységeik alapján jutnak el ahhoz az élményhez, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Az alkotó típusú tevékenységek által fejlıdik a gyerekek akarati, alkotó-alakító cselekvıképessége, alakul a tanulók esztétikai szemlélete, kommunikációs képessége. Legfontosabb célunk tehát az érzelmi intelligencia fejlesztése. Az egyéniség és az egyediség tiszteletben tartása mellett nemcsak oktatni, hanem nevelni is akarunk, a klasszikus értékek szem elıtt tartásával szemléletbeli irányultságot kívánunk felmutatni. Más népek és nemzetek értékeinek tiszteletben tartása mellett – hazaszeretetre, a kultúrák iránti nyitottságra neveljük növendékeinket. Törekszünk a környezettudatos magatartás, a holisztikus szemléletmód kialakítására, a természeti és az emberi értékek tiszteletben tartására, a környezetkultúra iránti igény megteremtésére. A környezetkultúra iránt való elkötelezettségünkkel nemcsak a tudást és a mővészetek iránt való fogékonyságot, a kreativitást, az alkotókedvet kívánjuk közvetíteni, hanem egy olyan elvet, magatartásformát szeretnénk sugározni, amellyel ráirányítjuk tanulóink figyelmét az ember és természet öröktıl fogva létezı kapcsolatára. Az értelmi és érzelmi nevelésen túl – a magasabb életminıség elérése érdekében – felelısségtudattal ruházzuk fel tanulóinkat, és segítjük ıket a természet és ember viszonyának életszerő értelmezésében.

Egész tevékenységünket áthatja a változásokat rugalmasan követı reformjelleg: igény a korral való együtt haladásra, az oktatási módszerek tekintetében, a jól képzett tanári kar biztosításában, a magas szintő oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges technikai felszereltség megteremtésében. b) Mővészeti ágak, tanszakok Iskolánk a zenemővészet, a táncmővészet, képzı- és iparmővészet, valamint a színmővészet és bábmővészet iránt érdeklıdı tanulók számára szeretné biztosítani készségeik, képességeik fejlesztését, tehetségük gondozását az alapfokú képzés keretein belül 1-6. évfolyamig. Tanszakok: • • • •

Képzı-és iparmővészeti ág: grafika, festészet, kézmővesség, fatárgy, bábkészítı, textil, média, bırmővesség Színmővészet-bábmővészeti ág: színjáték, bábjáték, színjáték (magyar nyelvő), színjáték (angol nyelvő), színjáték (német nyelvő) Táncmővészeti ág: moderntánc, társastánc, népi játék-néptánc Zenemővészeti ág: szolfézs-kórus, furulya.

C) A gyakorlati képzés keretében megvalósítjuk − a tanító szakos hallgatók gyakorlati képzését − a fıiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését − bizonyos tárgyak esetén a középiskolai tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését. A gyakorlati képzés célja mindhárom területen, hogy a tanító- és tanár szakos hallgatók számára gyakorlóterepet biztosítson iskolánk. A gyakorlati képzés intézményünkben a hármas egység struktúrájában valósul meg, ami azt jelenti, hogy a hallgatók elıkészítı, bemutató majd elemzı órán vesznek részt tantárgyukhoz kapcsolódóan. A gyakorlati képzés feladatát szakvezetı tanítók és tanárok irányítják, vezetik és értékelik. Iskolánk egyik igazgatóhelyettese a gyakorlati képzés szervezéséért, tervezéséért és lebonyolításáért felelıs. A SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskolája a fıiskolai hallgatók gyakorlati képzési helye. A tanárjelölteket diplomájuk a mővészeti iskolákban való tanításra is feljogosítja (A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi LXI. módosítása 16.§ (k). Ezért szükségesnek látjuk, hogy a gyakorlati képzés során hallgatóink a mővészeti iskolában is tevékenykedjenek. Ennek következtében elméleti képzésükhöz szervesen kapcsolódik a mővészeti iskolában megvalósuló gyakorlati képzés. A mővészeti iskola gyakorlati képzési hellyé bıvítésével teljességgel megvalósul a gyakorlati képzés célja: az elsajátított szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és egyéb elméleti ismeretek alkalmazásának gyakorlása, kiegészítése és megerısítése, a legszükségesebb tapasztalatok biztosítása a szaktárgyi oktatáshoz, valamint egyéb tanári tevékenységhez. A mővészeti iskola tevékenységének ilyen irányú bıvítésével biztosítottnak látjuk, hogy a tanítás-tanulás folyamatában elvégzendı tevékenységekre körültekintıen fel tudjuk készíteni hallgatóinkat; a pedagógiai munkához kapcsolódó szervezési, vezetési, tanulásirányítási teendık ellátásába is minden oldalról betekinthetnek a tanárjelöltek. 1.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok „A tanulás a pszichikum módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevıje tanítható. Minden nevelı teendıje, hogy felkeltse az érdeklıdést a különbözı szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével,

elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában: az elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerő tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erısítésére, a mindennapokban történı felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetıségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.” (Nat-2004) 1.2.1. A tanulói kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetıségeket rejt magában a kulcskompetenciák folyamatos és tervszerő fejlesztése. Kulcskompetenciáknak tekinthetık mindenekelıtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítı képességek. A kulcskompetenciák mindig az autonóm személyiség kifejlıdését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezık megerısítésével, például a pozitív önkép kialakításával, a megismerés örömének felfedeztetésével, a gyermekek együttmőködését igénylı tevékenységek szervezésével. Célunk, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel elısegítsük a kulcskompetenciák kialakítását és megerısítését, kidolgozzuk a különbözı mőveltségterületekhez a kulcskompetenciák kialakításának módszereit, amelyek révén és segítségével az ismeretszerzés és a kulcskompetenciák fejlıdése egymást erısítı, integrált folyamattá válhat. Célunk, hogy az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés, valamint a hatékony megismerési folyamathoz nélkülözhetetlen értelmi, érzelmi és motivációs tényezık fejlesztése együttesen történhessen meg. Ehhez a változó életkorokhoz szabott, élményszerő – élményszerzı – módszerek alkalmazására van szükség.

Kiemelt területeink: 1.2.2. A gondolkodás fejlesztése

-

-

-

problémamegoldó gondolkodás (Pl.: az életbıl vett problémák lényegének megértése, a megoldás keresése szempontjából fontosnak tőnı tények és körülmények kiválasztása); induktív gondolkodás (Pl.: a konkrét megfigyelések adatain alapuló következtetések megfogalmazása és ellenırzése); deduktív gondolkodás (Pl.: a logikai képességek életkoronként változó módszerő fejlesztése); korrelatív gondolkodás (Pl.: a valószínőségen alapuló természettudományi és társadalomtudományi törvényszerőségek felismerése és értelmezése); analógiás gondolkodás (Pl.: az analógiák felismerésén alapuló problémamegoldások gyakorlása); kritikai gondolkodás (Pl.: a rendelkezésre álló ellentmondásos információk értékelésén és kritikáján alapuló állítások megfogalmazása. Ellentétes álláspontok egyenértékő megismerése, védelme és cáfolata, a két oldalon egymást váltó szereplıkkel.). 1.2.3. A megismerési képességek fejlesztése

-

információszerzı és -feldolgozó képesség; az ismeretek új helyzetekben való alkalmazásának képessége; kommunikációs képesség; szövegalkotási képesség; a mindennapi gyakorlati élethelyzetekben történı eligazodás; az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek. 1.2.4. A személyes értékek tudatosítása, a tanulást segítı érzelmi és motivációs tényezık megerısítése

-

1.3.

a személyes képességekbe vetett hit; az ismeretszerzés iránti belsı motiváció; belsı értékrend és értékek felé való orientálódás; együttmőködési, döntési és életvezetési képesség; a megismerés konkrét tartalmának és módjának kiválasztásában való aktív közremőködés igénye.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk a magas szintő képzés, a szakmai tekintély és a tradíció mellett fokozott figyelmet fordít a konszenzusra, az összetartozásra, az emberi kapcsolatok ápolására. a) A közösségfejlesztés tartalmi területei Demokrácia - A közösség szervezeti egységei, tagjai jogainak, kötelességeinek, együttélési szabályainak megismertetése, érvényesítése, ellenırzése. - Az adott közösség kompetenciájába tartozó döntések, határozatok hozatala, konszenzusra törekvés. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének véleményezése. - A jogok, kötelességek, szabályok betartásának, ill. megszegésének következményei. - Önszabályozó, önirányító, önkormányozó képesség fejlesztése.

Az értékrend kialakítása - A jogokból eredı lehetıségek pozitív kihasználása, többlet tudás szerzése. - A kötelességekbıl eredı feladatok teljesítése, a közösségi élet szabályainak betartása. - Önmagunkért, társainkért, iskolánkért való felelısségtudat kialakítása. - Erkölcsi normák (becsületesség, megbízhatóság, igazmondás, segítıkészség, közös érdek elfogadása, stb.) ismerete, betartása, véleményezése. - Önismeret, önértékelés fejlesztése. - A csoport tagjainak kölcsönös tisztelete, beilleszkedés, alkalmazkodás, együttmőködés. - Kezdeményezı képesség kitartó munka fejlesztése. - Tolerancia: fogyatékkal élık, közösségbe nehezen illeszkedık, más népcsoporthoz, kultúrához, valláshoz tartozók, szociálisan hátrányos helyzetőek elfogadása, tiszteletben tartása. A viselkedési kultúra kialakítása - Kölcsönös tisztelet, megbecsülés a közösség tagjai iránt. - Az erıszak, durvaság kizárása, elítélése. - Az öntörvénykezés kizárása, elítélése. - Kulturált érintkezés, beszéd. - Társasági szokások, illemszabályok ismerete, betartása. Szervezeti egységek - osztályközösség - évfolyam - emelt szint - mővészeti iskolai csoport - diákönkormányzat - iskola Kommunikáció - résztvevıi: tanuló-tanuló - tanuló – tanár - tanuló – szülı - tanár – szülı Fórumai: tanítási órák, rendezvények, ünnepségek, versenyek, kirándulások, szülıi értekezlet, fogadóóra, stb.

1.3.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a napközi otthonban A napközi otthonban a közösségi nevelés az iskolai és a családi nevelés részeként valósul meg és az iskola egész közösségének a fejlesztését segíti elı. A közösségalakításra, a közösségi élet formálására és gyakorlására a napköziben több és jobb lehetıség nyílik, mint az elsısorban tanulási tevékenységekre épülı tanítási órákon és otthon, a családban. A közösségi élet az alsó tagozatban erıteljesebb, hatékonyabb, mivel 1-2. évfolyamon napközis osztályok vannak, 3-4. osztályban pedig a kevés hazajáró tanulót be lehet vonni a közösségi tevékenységekbe. Feladatok a) A közösséggé szervezıdést segítı szokások, hagyományok, alapvetı erkölcsi szabályok megteremtése, ırzése, mővelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történı alakítása. - Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív gyermek-nevelı kapcsolat.

-

-

Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. A társadalmi együttélés alapvetı szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetıségeinek megismertetése, a tapasztalatok különbözı helyzetekben történı alkalmazása. Gyermek és felnıtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. A közösség tagjainak együvé tartozását erısítı közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsang-készülıdés, név- és születésnapok megünneplése. Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenırzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítıkészség fejlesztése. Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. A felnıttek, idısek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. Különbözı életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más országokban élı népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. A különbözı népek békés egymás mellett élési igényének megértetése.

b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetı egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levı tanulók körülményeinek megfigyelése. - A kiscsoportok együttmőködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. - Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történı együttmőködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. - A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. - Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezıképesség fejlesztése. - A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. - A problémás társak értékeinek elismertetése. - A nemek közötti különbségek észrevétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. c) Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelısrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. -

A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felelısségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. Önszabályozó képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.

-

-

Önirányító- és önkormányzó képességük megalapozása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelısök megbízatásának ellenırzése, értékelése, kritikája. A szociálisan hátrányos helyzető tanulókkal differenciált foglalkozás.

d) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás ill. módosításuk. - A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenırzése. - A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala. - A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelı szervezettség – gyakorlása. - A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása. - A napközis csoportvezetı értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan – naponta, hetente, havonta, félévkor és év végén. Szöveges értékelés – a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Piros pont vagy csillag – kiemelkedı munkát végzık jutalmazása. Zöld pont – elmarasztalás. A faliújságon név szerinti kiemelés. - A tanulók értékelése: a különbözı tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

1.4.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek

Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetıség, a feltőnı viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az ıket körülvevı iskolai környezettel szemben. − Rendkívül fontos, hogy az iskola nevelıtestülete olyan követelményrendszert és iskolai szabályokat állítson fel a gyerekekkel szemben, melyek világosak és igazságok, nem érzik az „áldozattá válás” veszélyét, a kiszolgáltatottságot. − Pedagógiai munkánk elsı lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlıdési zavarokat okoz. − Kiemelkedı fontosságúnak tartjuk a megfelelı magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatását, személyiségük közvetlen befolyását és azt a viszonyt, amelyet a tanulókkal kialakítanak. − Ezt a feladatot elsısorban az osztályfınök végzi, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, aki a magatartási rendellenességgel küzdı diákot szakemberhez, nevelési tanácsadóba is irányíthatja. De az egész nevelıtestület felelıssége is, hogy optimális pedagógiai tevékenységgel korrigálja ezeket az alkalmazkodási/beilleszkedési zavarokat. − A problematikus vagy nehezen nevelhetı gyermekek magatartása jelentısen eltér az adott korban megkívánható normáktól, az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet

−

− −

−

− −

− − −

náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gondozást vagy javító nevelést. A nehezen kezelhetı, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetıjegyei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelıi hatásoknak - nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni - testi és pszichés tünetei vannak - személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhetı tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bőnbak) játszva élnek. A Közoktatási törvény 30.§. (8) bekezdése szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elısegítı rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A különleges gondozást fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A rendellenességgel küzdı tanulót szakértıi vélemények alapján az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl, az értékelés és minısítés alól. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - helyzetfelismerés és helyzetértékelés - a magatartási zavar okainak feltárása - kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülıkkel, illetve gondviselıkkel - együttmőködés a gyerekkel foglalkozó szakemberekkel - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelıssel - az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása - a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása - törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. Mindezeken kívül komoly pedagógiai feladat az osztálytársakkal és a többi tanulóval elfogadtatni, hogy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggı pedagógiai tevékenység sok idıt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagyományos tanári munkarendbe és munkaidıbe nem illeszthetı be. Erre külön idıt és anyagi keretet kell biztosítani. A környezetnek és itt a pedagógusoknak nagyon nagy a szerepe, mert több odafigyeléssel, türelemmel, toleranciával és szeretettel tudunk igazán sokat segíteni.

1.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek Az egy osztályba kerülı tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban.

Tehetség = az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezıi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklıdés, elıítéletektıl való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerő feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfelelı légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzı attitődje, a bizalom, a megfelelı szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás módszerei: egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése csoportbontás emeltszintő oktatás (idegen nyelv, informatika, ének-zene, rajz) szakkörök szervezése tanulmányi versenyek, ezekre elıkészítık szervezése kulturális rendezvények látogatása sportversenyek mővészeti iskola bevezetése iskolai könyvtár. 1.5.1. Tevékenységformák Az egy osztályba kerülı tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözıek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai követelményeknek sikerrel megfeleljenek. Eltér a tantárgyak iránti érdeklıdésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. İk a kiemelkedı képességőek, potenciális tehetségek. A tehetség meghatározása egyben ki is jelöli feladatainkat: “…a tehetségen azt a velünk született adottságokra épülı, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni.” • Feladataink a tehetséggondozás területén: - A tehetség felismerésére különbözı pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelünk azokra a tanítványokra, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, “megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedı érvelési képességőek, gyors gondolkodásúak, erıs a képzelıerejük, gyakran kérdeznek, szenvedélyesen érdeklıdnek egy vagy több tantárgy iránt, eredeti javaslataik vannak, ugyanakkor a rutinmunkában csekély az érdeklıdésük. - Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítık között keressük a tehetséges tanulókat! - Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés során fejlıdik. - Minél többfajta foglalkozást biztosítsunk, hogy többfajta képességük fejlıdjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát sokszorozni.

-

Korán, az iskoláskor kezdı szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jobb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedı képesség már ekkor megmutatkozik. - Az idegen nyelvek tanítását is minél korábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már a harmadik osztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést. - A választott tanterv, a tárgyi és személyi feltétel befolyásolja a jó adottságok kibontakoztatását. - A tehetség sokféle, ezért a tehetséggondozás az egész nevelıtestületünk feladata. - Heterogén összetételő osztályainkban a differenciált oktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztosítja a kiemelkedı képességőek optimális foglalkoztatását és fejlesztését. • Az egyén szintjéhez igazodó, speciális képzést szolgálják: - a kötelezı órákra épülı ún. szabad sáv tevékenységköre - a szakkörök - az egyéni pályázatok - tanulmányi versenyek - lehetıséget adunk a rendszeres győjtımunkára - megismertetjük a tudományos kutatás egy-egy módszerét megmutatjuk, hogy lehet a szakirodalmat önállóan feldolgozni, értelmezni. •

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek - A tehetség felismerésére különbözı pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet a tanóra, vagy a tanórán kívüli foglalkoztatás (mővészeti iskolánk, sportköreink, napközis foglalkozásaink, stb.) - Osztályaink, csoportjaink heterogén összetétele miatt fontos a személyre szabott, differenciált foglalkoztatás, mely nagyban elısegíti az optimális fejlesztést. - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen a kisiskolás játékos módszerekkel történı motiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkori sajátosságoknak megfelelıen elınyben részesítjük a tanulók konkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpontúság). - A gondolkodási mőveletek gyakoroltatása, mellyel szorosan összefügg az anyanyelv tudatos, pontos használata. - Ismerkedés az információforrások lehetıségeinek használatával (könyvtár, Internet). A szakirodalom önálló feldolgozásának, értelmezésének, a tudományos kutatás egy-egy módszerének az életkori sajátosságokhoz igazodó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatokon. - Tanulmányi séták, kirándulások során lehetıség nyújtása rendszeres győjtımunkára. - Bekapcsolódás Mővészeti Iskolánk csoportjainak munkájába, lehetıség biztosítása a csoportoknak a bemutatkozásra intézményen belül és kívül. - Sportrendezvények, vetélkedık. Nyári alkotótábor szervezése Mővészeti Iskolánk alsó tagozatos csoportjainak. - Az osztálytanítók, alsóban tanító szaktanárok figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek iskolán kívüli sport- zene- és egyéb tevékenységeit.

•

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek - Tudományos alapokon nyugvó, értékeket képviselı, korszerő ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülı tanulás, gyakorlás. - A megismerés életkori és egyéni jellemzıit figyelembe véve és ezekre alapozva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek, eljárások kiépítése. - A tanulók nyitottságának, érdeklıdésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévı képességeinek megfelelı differenciált foglalkoztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása.

- Az önmővelıdés igényének és szokásának felkeltése, kibontakoztatása, gyakoroltatása. - A kognitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gondolkodás) fejlesztése, erısítése, a gondolkodási kultúra kimővelése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása. - Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás. - Az ismeretek elsajátításához megfelelı, nyugodt, célszerően berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszolgálás fokozatos fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok, egyéb tanulást segítı eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelı munkatempó kialakítása. - Pontosságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alkotó és kritikus gondolkodásmód képességének kifejlesztése. - A kommunikációs képesség fejlesztése, a megfelelı önkifejezés kialakítása. - A szomatikus képességek – edzettség, teherbíróképesség, fizikai képességek – megfelelı mozgással történı fejlesztése. - Az alkalmazkodóképesség fejlesztése, megfelelı, kiegyensúlyozott emocionális és affektív tulajdonságok kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakorlati úton, különbözı játékos tevékenységek során. A tehetséges tanulókkal kiscsoportos, ill. egyéni foglalkozás. A hiányosságokból eredı hátrányok csökkentése, felzárkóztatás egyénileg ill. kiscsoportban. A tanulók esélyegyenlıségének megteremtésére való törekvés, a kívánatos intézkedések meghozatala, végrehajtása. a) A magyar irodalom és a magyar nyelv tanításához kapcsolódóan Legkézenfekvıbb a differenciált foglalkoztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adott téma iránt érdeklıdı gyerekek számára külön feladatok kijelölése, amelyek önállóságot, kreativitást kívánnak. Egy probléma sokoldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézıpont másmás eredményeinek átgondolására. Ne fogadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdıjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlı játékosság tudatos kihasználása, a kreativitás kibontakoztatása, a sokféleség felfedeztetése fontos eszköze a tehetséggondozásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erıltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sıt ösztönözzük ıket arra, hogy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkozni. Bátorítsuk az egyéni látásmód kialakulását! Egy-egy témakörbıl kiselıadások tartása, megadott vagy egyénileg győjtött irodalom alapján. A tananyagban nem szereplı témák feldolgozására inspirálni az érdeklıdı diákokat. Egyes témakörökbıl kis kiállítások tervezése, rendezése terepe lehet annak, hogy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más mővészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasonlítsák össze. Lépjenek ki a szokásos tantárgyi keretbıl. Tantárgyunkból sok iskolai és magasabb szintő verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. Ebbe a munkába a tanárjelölteket is be tudjuk vonni. A győjtımunka, az egyéni ismeretszerzés évrıl évre fontosabb szerepet kap. Ezt azonban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az internet nagy lehetıséget nyújt erre, de meg kell tanítani

diákjainkat a módszeres, tudatos, hatékony ismeretszerzésre megtervezett feladatokkal. (pl. tematikus kis bibliográfiák összeállítása, mit hol érdemes keresni stb.) Rendhagyó irodalomórák tartása –a saját alkotásokból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az iskolai ünnepségek, rendezvények szavaló és prózamondó versenyek segítenek az elıadói tehetséggel megáldott tanulók felfedezésében illetve tehetségük ápolásában, megfelelı teret jelentenek arra, hogy sikereket érjenek el. A tananyagban rejlı játékosság, kreativitás kihasználása igen fontos, a kreatív képességek fejlesztése, a sokoldalú látásmód, a fantázia bátorítása része a tehetséggondozásnak.

b) A történelem tanításához kapcsolódóan (Ember és társadalom) Tantárgyunknál a tehetséggondozásnak két alapvetı formáját gyakoroljuk: •

Tanórák keretében: - referátum, melyet elıre kiadott témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldolgoz, és társait tájékoztatja - fogalmazás, ismert tényanyag feldolgozásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése /pl.: zenész voltam Mátyás király esküvıjén/ - győjtımunka: forrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba győjtve /pl.: szegedi nagy árvíz/ - tantárgyi koncentráció: magyar irodalom /pl.: várháborúk hısei – Gárdonyi: Egri csillagok/, ének /pl.: Gábor Áron rézágyúja – erdélyi hadmőveletek tárgyalásakor/, rajz /a hallott események képi megjelenítése – pl.: lovagi játékok papírra vetése/ - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kıbaltát, vármakettet, vízimalmot stb. - mősorkészítés – tanári segítséggel – versek, dalok, történelmi megemlékezések összeállítása /pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-os eseményekrıl/

• Tanórákon kívül: Legáltalánosabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípuson megmérettettünk már, általában a következıkön: - iskolai - városi - országos - levelezı - internetes. A versenyek témájuk szerint is sokfélék, kötıdhetnek: - neves személyekhez - évfordulókhoz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhoz. Egyéb, több tanulót is megmozgató feladatok: - Honvéd Hagyományırzı Egyesület feladatainak megoldása - A történelembıl felvételizı tanulók felkészítése - Erdei iskolák komplex feladatainak megoldása. c) A matematikai tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek

A matematika és a számok világa összefüggések, szabályok, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtokában is. A kisgyermeknél mutatkozó kiemelkedı matematikai képesség és érdeklıdés, melyet elsısorban a magasabb szintő gondolkodás és az absztrakciós képesség korai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyarodik. A korai matematikai tehetség tehát több szempontból is jelentıs. A számolásban kiváló csodagyerekekbıl - akik fıképpen kiemelkedıen hosszú távú emlékezetükkel tőnnek ki – nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kor. A matematikai tehetség változik az életkorral, nem lehet ugyanazokat az eljárásokat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség korai felismerését, fejlıdésének elısegítését. A matematikai tehetségnek igen sok jellemzıje van. A tanulók ezen tulajdonságainak felismerése teszi lehetıvé a matematikai tehetség korai azonosítását. Feladatunk felfigyelni a következı fıbb tulajdonságokra: − kitartás és feladat-elkötelezettség a problémamegoldásban − fáradhatatlan, ha matematikáról van szó − csodálatba ejtik a tények, formulák stb. − keresi a problémákat − kiváló emlékezete van számokra, formulákra, viszonyokra, megoldási módokra stb. − rugalmas a gondolkodása a matematikai struktúrák és minták terén − könnyen fordít a gondolkodásán − kiemelkedıen jó vizuális képzelet jellemzi − problémák és absztrakt viszonyok vizualizációjának képessége mutatkozik − a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerőbbé teszi − a problémát gyorsan formalizálja és általánosítja − hasonló problémákra már a közbülsı logikai lépések kihagyásával reagál − egyszerő, egyenes és elegáns megoldásokat keres − verbális problémákat is egyenletbe tud megfogalmazni és kezelni. • A MATEMATIKAI TEHETSÉG FEJLESZTÉSE A matematikai tehetségek fejlesztése iskolánkban –ahogy a legtöbb tehetséggondozó területen történik- két dimenzió két típusába sorolható: iskolai, illetve iskolán kívüli, gyorsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekor igyekszünk figyelembe venni sajátos munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a teammunka azonban nehezükre esik. Szívesebben dolgoznak egyedül, és konzultálnak tanárukkal. •

A TEHETSÉGES TANULÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK SZÍNTEREI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁK Az iskolán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag “gazdagításával” valósíthatjuk meg, a differenciált foglalkozás keretében. A tananyagot horizontálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk.

A tehetséges tanulóktól elvárjuk: − több példa megoldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazon anyagrész elmélyültebb feldolgozását (minıségi differenciálás); − egy feladat többféle megoldása közül a legrövidebb, legcélravezetıbb, legötletesebb megoldás megkeresését; − a diszkusszió elvégzését; − szakirodalom tanulmányozásával készült kiselıadások megtartását; − egy-egy tudós (Thalész, Bolyai) életérıl, munkásságáról beszámoló készítését;

− egy-egy tétel különbözı bizonyításának áttanulmányozását, bemutatását (Pitagorasz-tétele). •

A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazodó képzést szolgálja: − a szakkörben, ahol zömmel jó képességő, tehetséges tanulók vannak, új közösség szervezıdik, ezáltal a tanuló személyisége is formálódik; a közösség jobban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkor segíti a tanulót a helyes önkritikára, mások munkájának objektív megítélésére; − egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelıen (aszerint, hogy a feladat megoldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat); − a feladatmegoldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, városi, megyei, országos, illetve különbözı levelezı matematikai versenyek).

•

Az iskola keretein kívül a tehetségneveléssel kapcsolatos feladatok: − a gimnáziumok (Ságvári, Radnóti) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel − a tanulók beszervezése a fıiskola Matematikai Tanszéke által mőködı szakkörbe − részvétel a “Domaszéki Matematika Táborban” (gyorsítási lehetıség a matematikai tehetségek gondozásában).

d) Tehetséggondozás formái idegen nyelvbıl - emelt szintő rendszer, csoportbontás: érdeklıdés, képességek szerint - Differenciált foglalkozás: idegen nyelvő kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített olvasmányok feldolgozása az országismeret és kultúra tanításához. - Klasszikusok könnyített változatának olvasása idegen nyelven. - Testvérkapcsolatok, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetıvé teszik, hogy tanulóink jobban megismerjék, gyakorolják a nyelvet és megismerkedjenek az adott ország életével, kultúrájával. - Tanulóink felkészítése az OTV fordulóira, a városban meghirdetett nyelvi versenyekre: mőfordító, szépkiejtési, vers- és mesemondó, nyelvhasználat és szövegértés, project verseny stb. - Tehetséges tanulók bekapcsolódása a Mővészeti iskola tevékenysége: szereplés drámafesztiválokon, versenyeken. - Nyelvvizsga tanfolyamok szervezése, vizsgáztatás. - Külföldi diákok fogadása.

e) A tehetség, képesség kibontakoztatásának feladatai a természettudományos tantárgyak keretein belül Tehetség: az a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, mely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzıi: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklıdés, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelı légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzı attitődje, a bizalom, a megfelelı szervezeti strukturáltság, a játékosság, a megfelelı értékelés. A tehetség kibontakozását gátolja: a teljesítménykényszer, a túlzott fegyelem, az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése.

A tehetséggondozás módszerei: – Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - A tanórán fontos a tanulóközpontú oktatás, amely - A problémaérzékenységet helyezi elıtérbe - Kreatív gondolkodást és tevékenységet biztosít - Mozgósítja a meglévı tudást - Lehetıséget teremt a felfedezésre, az önálló gondolkodásra - Növeli a gyermekek önbecsülését, önbizalmát – Csoportbontás – Szakkörök szervezése – Tanulmányi versenyek, ezekre elıkészítık szervezése – Mővészeti iskola (technika és életvitel tantárgy mentén) – Kulturális rendezvények, kiállítások látogatása – Erdei iskola – Könyvtár A természettudományos tantárgyak oktatása során arra törekszünk, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, és a fent felsorolt módszerek lehetı legszélesebb alkalmazásával kibontakoztassuk. Az 5-6. osztályban a természettudományos tárgyak megalapozását a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. Az 5. osztályban I. félévben földrajz-biológia, II. félévben fizika-földrajz szakpárosításban tanítjuk a természetismeretet. A 6. osztályban egész tanévben párhuzamosan mindhárom szakos szaktanár oktat, így nagyobb lehetıség nyílik a kiemelkedı képességő tanulókat differenciáltan foglalkoztatni. – Feladatlapokon szorgalmi feladatok – Kiselıadások, referendumok – Győjtımunka – Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése A 6. évfolyamokon erdei iskolai keretében is sok differenciált foglalkozást tartunk. – Célunk az erdei iskolában, hogy fejlesszük a tanuló - Megfigyelı, rendszerezı képességét - Önálló munkára nevelését - Logikus gondolkodását A 7- 8. évfolyamokon a szaktárgyak külön válnak, de a tehetséggondozás lehetıségei továbbra is megegyeznek 5-6. osztályban említettekkel. f) A tehetséggondozás rajz és vizuális kultúrához kapcsolódóan •

Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat - a kötelezı feladat továbbfejlesztése - iskolai minitárlatok (termek folyosó)

•

Órán kívüli, de osztály : - kiállítások látogatása (csoport ’d’) - mővészeti tanulmányséták – utak (1/2 – 1 nap) Órán kívüli, de egyéni - szorgalmi vagy kötelezı fejlesztı feladatok

•

(otthon)

- mővészettörténeti ismeretek bıvítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása - kiállítások, családi vagy osztálykirándulásra ’elıkészítés’, megnézendı képzımővészeti alkotások ajánlása

•

Órai és órán kívüli:

•

A mővészeti iskola tanszakaiban való alkotás: - órákon nem alkalmazható anyagokkal, (itt felfejlesztés, kibontakoztatás, eszközökkel tehetséggondozás) - teljesebb feladatsor

- pályázatok, rajzversenyeken részvétel

g) Tehetséggondozás az ének-zenéhez kapcsolódóan - kórusmunka - hangszeroktatás - versenyekre való felkészítés: kórusverseny kamaraverseny bicíniuméneklési verseny népdaléneklési verseny szóló hangszer verseny -

zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbıvítés színház- és hangverseny-látogatás a város és az iskola ünnepségein való részvétellel ismeretbıvítés.

h) A testnevelés tanításához kapcsolódóan A testnevelés tantárgy természetén – lévén készség tárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabott terhelést. Éppen ezért nagyon sokszor a differenciált foglalkoztatást alkalmazzuk a tanítási órákon. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetıséget és a segítséget, hogy képességének megfelelı terhelést kapjon és teljesítsen. A differenciált foglalkozásokon a gyengébb képességő tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmozgás fontosságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete során a mindennapos fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk. A közepes és jó képességő tanulókat a különbözı sportágak/szakköreiben háziversenyeken segítjük abban, hogy megfelelı terhelés érje ıket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák. Iskolánkban ezt szolgálják a „Játékos gyermektorna” foglalkozások, a kosárlabda és labdarugó szakkörök. A szakköri foglalkozásokon, a háziversenyeken kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a „Diákolimpia” különbözı versenyein. Az iskola célja nem az „elitképzés”, mégis lehetıséget kell biztosítani, hogy kiemelkedı sport teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hogy tehetségüket maximálisan kibontakoztathassák – a város különbözı sportegyesületeiben – edzık irányítása – mellett érhetik el. Így aztán iskolánkban – igen nagy számban kerülnek fel tanulók arra a jelképes tablóra, ahol is a kiemelkedı sport teljesítményeket elért tanulók szerepelnek a különbözı sportágakban. (úszás, vízilabda, sakk, tollaslabda, kajak, evezés, kosárlabda, labdarúgás, küzdısportok, tánc, tájfutás …). Éppen ezért, úgy gondoljuk, hogy a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységi formákat a jövıben sincs szándékunk megváltoztatni.

i) A tehetség kibontakoztatása és gondozása az alapfokú mővészetoktatásban

Felvételi vizsgát nem tartunk, szemléletünket híven tükrözi Szent-Györgyi Albert gondolata az iskolai oktatás-nevelés céljáról: „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Az alapfokú mővészetoktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetıvé teszi, hogy a speciális képességő tanulók tehetségének kibontakoztatásával, gondozásával iskolarendszerő oktatás keretében foglalkozzunk. Ez a hosszantartó, de tartalmában változó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetıvé teszi, hogy a tanulók egyéni képességeit egyre jobban megismerve a tehetségígéretekbıl alkotni tudó tehetséges embereket formáljunk. A tehetséggondozást a differenciált oktatás mellett a csoportos foglalkoztatás, az egyénre való odafigyelés, a technikai ismeretek sokszínősége jelenti. Tantestületünk szoros kapcsolatot tart fenn a diákokkal, elfogadóak vagyunk, bátorítjuk és bíztatjuk tanítványainkat. Provokatív, gondolkodtató és egyéni munkát igénylı feladatokkal a járatlan út felé is vezetjük ıket a világ, és önmaguk megismerése érdekében. Állandó és odaadó figyelmet fordítunk a tehetségígéretek megtalálásában, gondozásában, s ígéretes tehetségekké formálásában.

1.6. Gyermek- és ifjúságvédelem 1.6.1. Irányelvek „…a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége…” Idézet az 1959-ben elfogadott, Nyilatkozat a Gyermek Jogairól címő ENSZ-dokumentumból. Ez a megállapítás túlmutat a gyermekvédelem korábbi értelmezési keretein, amennyiben megállapítja: a gyermek pusztán életkora által védelemre – érdekei, jogai védelmére – szorul; azaz gyermeki létébıl fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A gyermekvédelem legelsı szintje az elsıdleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó mőködése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztı közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelızı gyermekvédelem, amely feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérült, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítı, sıt akár beavatkozó gyermekvédelem, amely jórészt túlmutat az iskola felelısségi körén. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A bevezetıben idézett ENSZ-nyilatkozat szellemében az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben megalkotta Egyezmény a Gyermek Jogairól címő nemzetközi egyezményét, melyhez Magyarország is csatlakozott, majd ezzel összhangban elfogadta az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról. A törvény a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményként nevezi meg az iskolát, és ezzel együtt meghatározott gyermekvédelmi feladatot ró a közoktatási intézményekre (1.sz. melléklet). A törvényi elıírásnak megfelelıen a gyermek veszélyeztetettsége iránti érzékenység a pedagógus részérıl nem puszta humanitárius gesztus, hanem törvényben is elıírt kötelezettség, azaz a veszélyeztetettség feltárása nem maradhat kizárólag az érzékenyebb, érzelmi beállítódású pedagógusok attribútuma. Ugyanakkor világos, hogy a veszélyeztetett gyermekekkel, a gyermekvédelmi feladatokkal való szembenézés komoly felelısséget jelent és komoly szakértelmet igényel. Ezért fontos, hogy ugyanezen a törvényi helyen világossá válik: a tanár nem marad egyedül az általa

felfedezett problémával, és nem az ı felelıssége a helyzet megoldása; feladata jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé. Az ilyen jelzést megelızik a tanári repertoárból ismert eljárások: beszélgetés az érintett gyermekkel, családdal, illetve valamely segítı szervezet igénybevételének felajánlása. A törvény szerint „veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy megakadályozza”. Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós eset meg-ítélésében, és így megırzi a tanári mérlegelés lehetıségét és felelısségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati munkában mindenképpen szükség van. A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı, a bántalmazott és elhanyagolt illetve a deviáns viselkedéső gyermekeket jelentik. A bántalmazásnak három fajtáját szokás megkülönböztetni: lelki, fizikai és szexuális típusú. A lelki bántalmazás szinte semmiféle figyelmet nem kap, pedig az a gyermek, akit nem becsülnek, megaláznak, szóval ütnek, nem szeretnek, vagy ennek nem adják jelét, kiközösítenek, megkülönböztetnek, nem számíthat jó kilátásokra felnıtt életében és agresszív, vagy éppen túlságosan visszahúzódó lesz. a) A gyermekvédelem gyakorlata Ha a tanár a gyermeket veszélyeztetettnek tartja, és ezt a véleményét a gyermekvédelmi szolgálatnak jelzi, az érdemi segítés felelısségét az erre kiképzett gyermekvédelmi szakemberekkel megosztja, illetve nekik adja át. Az iskola ilyenkor kapcsolatban marad a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a szolgálaton keresztül a mindazokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a gyermek segítésében részt vállalnak. A pedagógusok gyermekvédelmi munkáját az iskolában a gyermekvédelmi felelıs segíti. A gyermekvédelmi felelıs egyszerre segítıje a rászoruló diákoknak és valamennyi kollégájának. Feladatainak ellátása komoly szakértelmet és jelentıs ráfordítást igényel. Az Oktatási Minisztérium 16/1998-as rendeletében foglalja össze az iskola, illetve a gyermekvédelmi felelıs gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait (2.sz. melléklet) A gyermekvédelmi felelıs képezi a kapcsolatot az iskola és a gyermekjóléti szolgálat – egyúttal a pedagógiai és a szociális megközelítés között. Erre a hídszerepre nagyon nagy szükség van hiszen így válik lehetıvé az, hogy az arra rászoruló gyermekek már az iskola védett közegén belül megkapják a szükséges személyes gondoskodást. Az osztályfınök és a szaktanár számára az iskolai közegben megoldhatatlan kommunikációs konfliktust okozhat, ha diákjának életében valami problémát érzékel. A hierarchikus tanár-diák kapcsolatban, a tanórára és osztálykeretre szervezıdött iskolai struktúrában szinte lehetetlen megteremteni az intim beszélgetéshez szükséges légkört és bizalmat. Sikeres problémafeltárás csak az elfogadás és empátia közegében jöhet létre. Miközben a problémafeltáró beszélgetésben aggasztó jelek, történések hátterét, magyarázatát keressük, a siker nyitja mégsem a pedagógus praxisban kitüntetett szerepet játszó kérdezés, hanem az értı figyelemmel történı hallgatás. Ez az értı figyelem egyszerő emberi nyitottságból, a másikra való kíváncsiságból táplálkozhat, és éppen természetessége adja az igazi érzelmi erejét. Ez az, ami a tanár-diák kapcsolatban megteremtheti az intimitást. Az empatikus, segítı tanár ebben a helyzetben tehát emberi attitődje szerint cselekszik, segítsége emberi gesztusként hat és igazi megerısítést közvetít. b) Helyzetkép Iskolánk 926 tanulója közül 390 gyerek napközis ellátásban részesül, 120 alsós tanuló az iskolában, 140 felsıs gyerek az Ortutay Gyula Középiskolai Kollégiumban ebédel, 5 fı betegség (tej-, és lisztérzékenység, cukorbetegség) miatt diétás ételt kap, aminek kiszállításáról a Suli-Host Kft. gondoskodik, amely a közétkeztetést is biztosítja. Étkezési térítésben 20, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 22 tanuló részesül. Iskolánk tanulói közül 118-an igényelnek fokozottabb figyelmet. Ezt okok szerinti bontásban a következı táblázat részletezi;

Ok Problémás családi háttér Szociális helyzet

Tanulók száma 42 10

Magatartászavar Krónikus betegség

64 15

Egyéb

12

Összesen:

143

Az átfedések miatt – egy tanuló több tényezı miatt is lehet problémás – ez összesen 118 tanulót a gyerekek 12%-át érinti. Iskolánkban a legfontosabb gyermekvédelmi feladat a megelızés. Esetenként szükséges a problémák feltárása és a veszélyeztetı tényezık csökkentése, megszüntetése. Ez utóbbi a gyermekjóléti szolgálatokkal együttmőködve történik. Súlyosabb esetben a tanuló „utánkövetése” is indokolt.

c) A gyermekvédelem feladata (megelızés, feltárás) Feladat

-

Célok

-

-

-

Megelızés

a gyermekekre ható káros hatások enyhítése a pozitív hatások érvényesülésének segítése

-

Tevékenységek

a fejlıdéshez szükséges feltételek biztosítása rendszeres kapcsolattartás a szülıkkel tájékoztatás a lehetséges szociális kedvezményekrıl (étkezési térítés, napközis ellátás, tankönyvtámogatás stb.) a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása a pedagógusok együttmőködése a tanulókkal, a szülıkkel és a gyermekvédelmi felelıssel a szenvedélybetegségek megelızésére irányul ó program mőködtetése bőnmegelızési program mőködtetése: a tanulási kudarcokkal kapcsolatos jelzırendszer kialakítása, a felzárkóztatás segítése; a gyerekek szocializációs esélyeinek javítása; azonnali reakció az iskolában elıforduló erıszakos megnyilvánulásokra, az erıszakos viselkedést tanúsító diákok szembesítése tettük következményeivel; a családon belüli erıszak megelızése érdekében részvétel a jelzırendszerben, a szülıi közösségek mobilizálása, a családon belüli erıszak elleni fellépés kultúrájának érdekében; az áldozattá válás megelızése, az iskolán belüli kirekesztés felderítése, az ellene való hatékony fellépés

FELELİSÖK

- gyermekvédelmi felelıs - iskolavezetés- osztálytanítók - osztályfınök

Feltárás

családlátogatások - a családi háttér, a körülmények azoknak a gyerekeknek a feltérképezése, helyzetfelmérés „kiszőrése”, akiknek testi, - rávilágítás a helytelen nevelésre lelki erkölcsi fejlıdése (következetlenség, túlzott szigor veszélyeztetett vagy engedékenység) - segítségnyújtás konkrét nevelési a gyerekek problémáinak felismerése helyzetekben segítségnyújtás - védı, óvó intézkedések kezdeményezése

d) A gyermekvédelem feladata (okok megszüntetése, „utánkövetés”)

Feladat

Célok -

Az okok megszüntetését célzó intézkedé-sek

Tevékenységek

a Gyermekjólé ti Szolgálat segítségével a probléma gyökerének feltárása

-

-

Az okok a megszüntetése „visszaesés” utáni esélyének tennivalók csökkentése („utánkövetés”)

-

-

FELELİSÖK

környezettanulmány készítése a tanuló személyiségének feltárása szóbeli, írásbeli tájékoztatás a hivatalok részére

iskolai hiányzások figyelemmel kísérése a gyerek tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése felzárkóztató foglalkozásra irányítás mentálhigiénés-, drog-, és bőnmegelızési programokra irányítás külsı szakemberek bevonásával viselkedésmódosító eljárások alkalmazása

-

osztálytanítók osztályfınökök gyermekvédelmi

felelıs

e) A gyermekvédelem intézményi rendszere

Igazgató

-közvetlen informálás

Tanulók Gyermekvédelmi felelıs

Diákönkormányzat

Osztályfınökök

Tantestület Szülık

Külsı szervezetek

-fogadóórák, egyéni beszélgetés -esetenként DÖK-ülés

-munkaközösségi megbeszélés, egyéni beszélgetés -folyamatos jelzések -fogadóórák, szülıi értekezlet, SZMK ülés, Iskolaszék -konkrét esetben segítség kérése

f) Külsı segítı szervezetek, hatóságok: − − − − − − − −

Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálat Népjóléti Iroda Gyámügyi Hivatal Gyermekpszichiátria Drogambulancia Rendırség Ifjúságvédelmi Alosztálya SZTE JGYTF-i Kar Alkalmazott Egészségügyi Tanszék. 1.6.2. A gyermekvédelmi felelıs feladatai

a) A gyermekvédelmi felelıs munkaköri leírása alapján − elısegíti az osztályfınökök felderítı tevékenységét − összehangolja a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét − szükség esetén az osztályfınökökkel, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával, a családgondozóval családlátogatásokat végez − ha a sajátkörő intézkedések kimerültek, akkor az illetékes szerv segítségét kéri − rendszeres munkakapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal − fegyelmi tárgyaláson képviseli a tanuló érdekeit − felhívja a szülık figyelmét a lehetséges szociális támogatásokra − rendszeres kapcsolatot tart a városi gyermekvédelmi munkaközösséggel, részt vesz a munkaközösségi foglalkozásokon, továbbképzéseken − figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázati kiírásokat − feladata elérni azt, hogy az iskola életében kiemelkedı helyen szerepeljen a gyermekvédelem b) A kapcsolattartás módjai

− − − −

kollégákkal: esetmegbeszélés, személyes konzultáció, munkaértekezlet szülıkkel: fogadóóra (hetente), levél, telefon, családlátogatás, hirdetıtábla, hírlevél tanulókkal: egyéni beszélgetés külsı segítı szervezetekkel: levél, telefon, személyes beszélgetés.

c) Tanórai keretekben − felvilágosítás, esetmegbeszélés − a diákok figyelmének felhívása ıket érintı rendezvényekre, programokra − bőnmegelızési osztályfınöki órák tartása 8. osztályosoknak (a Rendırség Bőnmegelızési Osztálya munkatársainak közremőködésével) − az ÁNTSZ egészségmegırzı információs kiadványainak terjesztése. d) Tanórán kívül − kapcsolatot épít ki a veszélyeztetett tanulókkal − a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdı gyerekek segítése a szakmai szervezetek bevonásával − a szociális körülményeiket tekintve problémás tanulók hátrányainak enyhítését szolgáló lehetıségek keresése (pl.: tehetséges, de szociálisan rászoruló tanulók versenyzéséhez szükséges nevezési díj forrásának megkeresése, tankönyvtámogatás az érvényes törvények szerint a rászorultság figyelembevételével)

1.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatási lehetıségeit négy komponens determinálja: A) A törvény szabályozási tényezıi – erre itt részletesen nem térünk ki, hiszen a KOT vonatkozó törvényei minden oktatási intézmény számára kötelezıek, ezeket természetesen mi is megtartjuk és figyelembe vesszük a pedagógiai programunk készítésekor –. B) Biológiai tényezık: a DSM-IV szerint a tanulási zavarok nagy része (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás valamint ezek kevert tünetei) genetikailag öröklıdnek, vagy az agy morfológiai strukturálódásának diszfáziás fejlıdése vagy minimál deficite okozza ıket. Ha a tanulási zavart megfelelı terápiás eljárással orvosolni próbáljuk, akkor tisztában kell lennünk, a deficit vagy a diszfáziás fejlıdés okával. Ezért ha az intézményesített oktatás megkezdésekor, vagy a folyamat bármelyik szakaszában tanulási zavarra utaló tüneteket észlelünk, akkor a gyermeket a szülıkkel történt egyeztetés alapján megfelelı szakemberhez irányítjuk (gyermekneurológia, gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó stb.), majd az ott készített diagnózis alapján fejlesztıpedagógusunk fejlesztési tervet dolgoz ki a gyermek optimális fejleszthetıségének érdekében. Ez a terápia mindaddig folyik, míg a tanulási zavar meg nem szőnik. Ha a megfelelı szakember olyan javaslattal él, hogy a gyermeket fel kell menteni az írásbeli vagy szóbeli számonkérés alól, vagy az idegen nyelv tanulása alól a szakvéleményben meghatározott ideig, akkor ezt figyelembe vesszük az illetékes nevelıkkel és szülıkkel írásban közöljük. A törvényi szabályozásnak megfelelıen az orvosi szakvélemény alapján a gyermeket egy vagy több tárgy osztályozása alól felmentjük. C) Környezeti-társadalmi tényezık: A tanulással küszködı gyermek szüleivel a szakértıi diagnózis alapján rendszeres konzultációt folytatunk, egyeztetjük melyek azok a területek, ahol a gyermeknek speciális fejlesztésre van szüksége, iskolánkban milyen speciális fejlesztésben részesül, a szülı(k) miben és mi módon tudnak bekapcsolódni gyermekük optimális fejlesztésébe. Ha intézményünk keretein belül nem tudjuk a tanuló számára a speciális fejlesztést biztosítani, vagyis ha nincs megfelelı szakemberünk, akkor a szülıkkel történt

egyeztetés alapján a városban megtalálható megfelelı szakemberhez irányítjuk (gyermekpszichológus, logopédus, szurdopedagógus stb.), ezekkel a szakemberekkel az adott tárgyat tanító nevelı rendszeresen konzultál, e megbeszélésekbe lehetıség szerint a szülıket – indokolt esetben a gyermeket is – bevonjuk, hogy a megkezdett fejlesztés minél rövidebb idı alatt a legoptimálisabb hatást érhesse el. D) Emberi tényezık: A tanulási zavarral küszködı gyermekeket soha nem a tantárgyi követelmények alapján értékeljük, hanem minden esetben az adott képesség fejlıdését vizsgáljuk ez alapján értékelünk és adunk visszajelzést mind a gyermeknek, mind a szülıknek, vagy ha iskolánk kívüli szakember foglalkozik a gyermekkel, akkor az adott terapeutának. Iskolánkban van gyermekvédelmi felelıs, aki külön munkaterv alapján nyilvántartja, figyeli és irányítja azoknak a tanulási kudarcokkal küzdı gyermekeknek a fejlıdését, ahol a deficit okaként a diagnózis a familiáris milliıt jelöli meg. Iskolánkban alkalmaztunk fejlesztıpedagógust, akinek fı feladata, hogy a megfelelı diagnózis alapján három hónapos fejlesztési tervet készítsen a tanulási zavarral küzdı gyermek számára. Ha a fejlesztést nem a fejlesztı pedagógus végzi, akkor a fejlesztési tervet az adott tanítóval vagy tanárral közösen készítik, de ebben az esetben is figyelemmel kíséri és méri a gyermek fejlıdését, errıl visszajelzést ad az iskola vezetésének, és a gyermeket tanítónak vagy szaktanárnak. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk fokozatosan bekapcsolódjon az integrált oktatásba. Ennek érdekében nevelıtestületi értekezleteken rendszeresen foglalkozunk a tanulási zavarral küzdı gyermekek fejleszthetıségének lehetıségeivel, megismerkedünk a speciális didaktikai eljárásokkal. Ezért a tevékenységért az iskola igazgatója a felelıs. Iskolánk két nevelıje tagja az MTA-SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportnak. E kutatócsoport egyik fı feladatának tőzte ki, hogy speciális eljárásokat dolgozzon ki a tanulási nehézséggel küzdı, és/vagy speciális fejlesztést igénylı tanulók számára. A kutatócsoport által kidolgozott eljárásokat és mérési módszereket iskolánk tanulási nehézséggel küzdı tanulóival kipróbáljuk. E tevékenység mindkét irányban nagy hasznot nyújt: Lehetıséget biztosít arra, hogy a tanulási nehézséggel küzdı tanulóink a legkorszerőbb fejlesztési eljárásokban részesüljenek. A tanulókkal végzett fejlesztés visszajelzést ad a kutatócsoport tagjainak a megerısítésben, vagy az adott program korrigálásában. Mivel iskolánk több célú nevelési-oktatási intézmény, a nálunk gyakorló tanító- és tanárjelöltekkel megismertetjük a tanulási nehézséggel küzdı tanulókkal való foglalkozás módszereit és lehetıségeit. E tevékenységünkbe aktívan bevonjuk a szülıket, - az eddigi hagyományok folytatásaként – minden évben szervezünk szülıi fórumot az érdeklıdık számára, ahol a pedagógus kollégák mellett megfelelı szakemberek (gyermekpszichológus, gyermekneurológus, diszfáziakutató, logopédus stb.) bevonásával beszélgetünk e sajátos nevelést igénylı gyermekekrıl azzal a céllal, hogy a társadalom velük találkozó rétege minél optimálisabban tudja segíteni ıket.

1.8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység 1.8.1. A hátrányok enyhítését segítı tevékenységek éves ütemezése Idıpont

Feladat

FELELİS

szeptember

− a hátrányos helyzető tanulók felmérése, regisztrálása

− gyermekvédelmi felelıs − osztályfınökök

október

− a tevékenységi formák megtervezése a tanévre − a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése

− gyermekvédelmi felelıs

október-június

− a tevékenységi formák megvalósítása

− gyermekvédelmi felelıs − osztályfınökök

június

− az eredmények (kudarcok) számbavétele

− gyermekvédelmi felelıs

A gyermekvédelmi felelıs minden tanévben legalább egy alkalommal röviden tájékoztatja a nevelıtestületet tevékenységérıl. 1.8.2. Törvényi szabályozók 17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében: a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védınıi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítı szolgálat, a családsegítı központ c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó d) a rendırség e) az ügyészség f) a bíróság g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a 40. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselı társadalmi szervezet is élhet. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a veszélyeztetettség megelızése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttmőködni.

6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közremőködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelızésében, ennek során együttmőködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (3) Az iskola vezetıje gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkájához szükséges feltételekrıl. (4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel. (5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi felelısmunkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata különösen: a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel b) a pedagógusok, szülık vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztetı okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét c) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetı, veszélyeztetı tényezı megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történı nyújtására f) az iskolában a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekjóléti átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidıs programokról.

1.9.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı kötelezı (minimális) eszközök és felszerelések jegyzéke 1.9.1. Helyiségek Eszközök, felszerelések Szaktanterem Tornaterem Sportudvar Igazgatói iroda Nevelıtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetıi iroda Ügyviteli helyiség Könyvtár Könyvtárszoba

Mennyiségi mutató 38 2 2 1 1 1 1 1 1 -

Megjegyzés 22 alsós, 16 felsıs terem 101,68 m2, 242,70 m2 800 m2, 1200 m2

Könyvtár raktárhelyiség és könyvtár van.

Orvosi szoba Kiszolgáló helyiségek: Sport szertár Elıtér, közösségi tér (porta) Ebédlı Fızıkonyha Melegítıkonyha Tálaló-mosogató, ezen belül felnıtt étkezı Öltözı Hideg-meleg vizes zuhanyozó

1 1 1 2 1 1 3 1

Nincs nemenként külön, válaszfalas – 4 db zuhanyfülke

Személyzeti WC Tanulói WC

Mosléktároló Éléskamra Egyéb raktár

Szertár

Nıi 7, férfi 2 Alagsor : 3 lány, 3 fiú M.földszint : 5 leány, 3 fiú I.emelet : 7 lány, 6 fiú II.emelet: 7 lány, 6 fiú 1 1 Bútor : 2 Takarítószer: 1 Fa : 2 Irat : 1 db Alagsor : 2 M. földszint: 1 I. emelet: 2 II. emelet 5

Konyhán Konyhán

Munkaközösségenként 1 helyiség

1.9.2. A HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Tantermenként a létszámnak 1.Tanterem: Tanulói asztalok 529 db megfelelı mennyiségben Tanulói székek 796 db Minden tanteremben a létszámnak megfelelı mennyiségben, mőhelyben ülıke van 38 db Nevelıi asztal Katedraasztal : 17 db Íróasztal : 11 db Munkaasztal : 10 db Nevelıi szék 38 db Minden tanteremben 1-1 Eszköztároló szekrény 303 db nagymérető Minden tanteremben van 14 db kismérető Tábla 67 db egyszerő tábla Minden tanteremben van 24 db lapozható tábla Ruhatároló (fogas) Minden tanteremben van, gyermeklétszámnak megfelelı mennyiségben Szeméttároló 38 db Tantermekben Sötétítı függöny 123 db Szaktantermekben 1-3 osztályos tantermekben nincs, itt vitrázsfüggönyök

vannak. Ez összesen 9 terem. Pótlása folyamatos. 2. Szaktantermek a) Számítástechnika terem

Tábla + flipchart Számítógépasztal

Számítógép és tartozékai Nyomtató Programok Lemeztároló doboz B) IDEGEN NYELVI

2 terem 1 db sima tábla 1 db fehértábla I. emelet : 11 db M. földszint: nincs

I. emelet : 19 db M. földszint: 17 db I. emelet : 7 db M. földszint : 1 db 5 db Nincsenek

Nincs 10 db 6 db

SZAKTANTEREM

Vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) ELSZÍVÓ BERENDEZÉS VEGYSZERÁLLÓ (ALPAKA) MOSOGATÓ

FALI MOSOGATÓ

3 db

POROLTÓ MENTİLÁDA ESZKÖZ ÉS VEGYSZERSZEKRÉNY

MÉREGSZEKRÉNY (ZÁRHATÓ)

ESZKÖZSZÁLLÍTÓ TOLÓKOCSI TÖRPEFESZÜLTSÉGŐ CSATLAKOZÁSOK

A többi a könyvtárban van Beszerzése többe kerül, mint az iskola éves ellátmánya.

SZAKTANTEREM

Nyelvi labor berendezés MAGNETOFON ÍRÁSVETÍTİ C) TERMÉSZETTUDOMÁNYI

Méretre kell készíttetni. A várható átalakítások miatt még nem csináltatunk, 14 db számítógépasztalunk van, de nem fér be a terembe.

Minden pedagógusnak 1-1. Minden szaktanteremben van Fizika, kémia elıadóban vannak, kémiában csak víz csatlakozás a tanulóknak Nincs sehol az épületben Fizika, kémia elıadóban Alpaka anyagból. Fizika elıadóban, szertárban. Kémia szertárban van. Elıírásnak megfelelıen Van Minden teremben van eszközszekrény Fizika-kémia teremben vegyszerszekrény is.

Fizika : 1 Kémia: robbanásgátló szekrény: 1 db Fizika-kémia termekben nincs Tálcákon viszik be a kísérleti anyagokat Fizika-kémia elıadóban van Kémiában csak a tanári asztalon van.

D) SZAKTANTEREM(ÉNEK, RAJZ)

Rajzasztal, Rajzpad

A rajz tanteremben is

A szaktanárok ragaszkodnak a

Rajzbak TÁRGYASZTAL (ÁLLÍTHATÓ) MOBIL LÁMPA (REFLEKTOR) VÍZCSAP (FALIKÚT) PIANINÓ ÖTVONALAS TÁBLA CD LEMEZJÁTSZÓ

MAGNETOFON

TÁROLÓPOLCOK E) TECHNIKA SZAKTANTEREM

Tanulói munkaasztal ÁLLÍTHATÓ MAGASSÁGÚ,

Tanulóasztalok vannak 4 db

tanulóasztalhoz (vetítıállvány)

Rajz szertár: 2 db 2 rajz teremben: mosogató 2 szaktanterem: 2 db Alsó tagozat : 4 db Ének szaktanterem: 2 db Alsó tagozat:3-4.osztályokban Magyar: CD Ének szaktanteremben is van Ének és rajz teremben 2 db Ének-és rajz teremben Minden mővészeti teremben van, nevelıknek saját használatra kiadva alsó tagozatban Rajz, ének tantermekben Szertárakban van.

4 db gyaluasztal 16 db munkapad 38 db ülıke

Támla nélküli

TÁMLA NÉLKÜLI SZÉK F) TORNASZOBA Kézilabda LABDA TORNASZİNYEG TORNAPAD ZSÁMOLY BORDÁSFAL MÁSZÓKÖTÉL GUMIKÖTÉL UGRÓKÖTÉL MEDICINLABDA STOPPER KIEGÉSZÍTİ TORNAKÉSZLET

15 db kézilabda 71 db kosárlabda 18 db röplabda 16 db 15 db 22 db Faltól-falig

Megfelelı mennyiségben 2 db Megfelelı mennyiségben Megfelelı mennyiségben

97 db 1 db Fali nyújtó Húzókötél, gerenda, Percjelzı, ping-pong asztal, sílécek, síkötés

g) Tornaterem Kosárlabda-palánk GYŐRŐ MÁSZÓRÚD h) Sportudvar Szabadtéri labdajáték felszerelése MAGASUGRÓ ÁLLVÁNY, LÉC TÁVOL, MAGASUGRÓ GÖDÖR FUTÓPÁLYA

Két tornateremben: 6 db Két tornateremben : 2 db Mászókötél van helyette Mindkét sportudvaron kosárLabdahálók és kézilabda kapuk vannak 4 db Van Az udvaron Nincs

I) IGAZGATÓI IRODA

SZÉK TÁRGYALÓASZTAL SZÉK IRATSZEKRÉNY FAX

2 db szék 2 db fotel Nincs

Ig.helyettesi szobában

Nincs

Ig.helyettesi szobában

Szekrénysor Nincs

TELEFON j) Nevelıtestületi szoba Asztal SZÉK

Van Van Van

NAPLÓ ÉS FOLYÓIRATTARTÓ KÖNYVSZEKRÉNY RUHÁSSZEKRÉNY VAGY

1-1 1 Van

Pedagógus létszám szerint van Pedagógus létszám szerint van

Fogasok vannak

FOGASOK

MOSDÓKAGYLÓ TÜKÖR k) ügyviteli helyiség igazgatóhelyettesi iroda : Asztal SZÉK IRATSZEKRÉNY ÍRÓGÉP ÍRÓGÉPASZTAL ÉS SZÉK FÉNYMÁSOLÓ

SZÁMÍTÓGÉPASZTAL ÉS SZÉK

Van 1 db

3 db íróasztal 18 db 7 db 1 db 1–1 1–1

1 konfiguráció

TELEFON l) Ügyviteli iroda:

1 db

Asztal

5 db

SZÉK IRATSZEKRÉNY ÍRÓGÉP ÍRÓGÉPASZTAL, SZÉK FÉNYMÁSOLÓ SZÁMÍTÓGÉPASZTAL ÉS SZÉK SZÁMÍTÓGÉP NYOMTATÓVAL TELEFON

5 db Megfelelı mennyiségő 1 db 3 db 1 db Nincs 3 db konfiguráció 2 db

Mosogató van helyette

Tárgyalóasztal

Tanári szoba, idegen nyelvi és matematika szertár, gondnoki szoba Technikára leadva

M) GAZDASÁGI VEZETİI IRODA

1 db Asztal SZÉK IRATSZEKRÉNY LEMEZSZEKRÉNY ÍRÓGÉP ÍRÓGÉPASZTAL ÉS SZÉK FÉNYMÁSOLÓ SZÁMÍTÓGÉPASZTAL ÉS SZÉK SZÁMÍTÓGÉP NYOMTATÓVAL TELEFON n) Könyvtár Tanulói asztal TANULÓI SZÉK EGYEDI VILÁGÍTÁS KÖNYVTÁROSI ASZTAL, SZÉK SZEKRÉNY (TÁROLÓ) TÁROLÓK, POLCOK, SZABADPOLCOK

LÉTRA (POLCOKHOZ) TELEFON FÉNYMÁSOLÓ SZÁMÍTÓGÉP, Nyomtató VIDEO (LEJÁTSZÓ, FELVEVİ) televízióval CD LEMEZJÁTSZÓ ÍRÁSVETÍTİ O) Könyvtárszoba

1 db szék, 2 db fotel Megfelelı mennyiségő Nincs 1 db Nincs 1 db Nincs Nincs 1 db

18 db 29 db Nincs 1 – 1 db Könyvszekrénysor van Megfelelı mennyiségben Van 5 db Nincs Itt nincs 2 db konfiguráció 1 db lézernyomtató Nincs Nincs Nincs

Megfelelı mennyiségő

Az épületben 4 db van +2 db konfigurációt még vásároltunk. Szaktantermekben van Lemezjátszó van helyette

Könyvtárszoba külön nincs, egy könyvtár van az iskolában és 1 könyvtárraktár.

Asztal SZÉK P) KÖNYVTÁRI

Könyvállomány tanári, Tanulói felkészüléshez:30ezer DOKUMENTUM Tanári, tanulói felkészüléshez Programok, játékok : CD ROM:40 db; Videofilmek 120 db. KÖNYVESPOLC VAGY Könyvespolcok vannak, SZEKRÉNY illetve szekrények EGYEDI VILÁGÍTÁS

1.9.3. A nevelımunkát segítı eszközök

Tanulói, tanári felkészüléshez minden dokumentum a tanulók, nevelık rendelkezésére áll.

Eszközök, felszerelések Taneszközök Tárgyak, eszközök, Információhordozók Az iskola pedagógiai programjában elıirt tananyag feldolgozásához Évfolyamok, tantárgyak Taneszközök

Mennyiségi mutató Évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa

ALSÓ TAGOZAT Az alsó tagozatban négy párhuzamos osztály mőködik. Magnetofon Minden alsó tagozatos nevelınek van Lemezjátszó 4 db Szemléltetéshez Számkártyák, osztályonként: Betők és szótagok, Táblai képek matematikához, Olvasáshoz, Környezetismerethez, Nyelvtanhoz Színes rudak készlete Méterrudak Őrmértékek Súlymértékek Hangszerek: Dob Xilofon Cintányér Triangulum Posztó hangjegytábla hangjeggyel Hanglemezek Pianínó az ének-zene emelt szintő osztályokban

Megjegyzés Pedagógiai programban foglaltak szerint

Televízió és videólejátszó Rajz tantárgy oktatásához Diavetítık Diaszekrény 1000-es Lemezjátszó Televízió Videólejátszó Videokazetták Reflektor

Három alsó tagozatos tanteremben van 6 db 1 db 2 db 2 db 1 db 2 db

Mőalkotások elemzéséhez, szemléltetéséhez: Népmővészetünk A zene kapcsolódása az ábrázoláshoz Szín, zene, ritmus összhangja Megvilágítás, fény-árnyék bemutatása

FELSİ TAGOZAT Kémia tantárgy oktatásához Mérlegek

10 db

Takaró Írásvetítı Grafitrács

1 db 2 db

Áramátalakító iskolai vízbontó készülék Alumínium gyártás Kolott modell Televízió Felvevı lejátszó Periódusos rendszer tábla Állandó eszközeik: Kémcsövek Kémcsı állványok Technika tantárgy oktatásához

1 db

TV

2 db 2 db

Videolejátszó, oktatófilmek Talajvizsgálódoboz, képek, Gyakorlókert: vetıgép, Szélzászló, főnyírógép Szerelıkészletek Motormetszetek Gızhenger és dugattyú Varrógépek Kerékpáragyak Sebességváltó modell Kormányszerkezet fogasléccel Moped Fa alapanyag Szerszámok Írásvetítı Diavetítı Mikroszkóp

Tömegmegmaradás törvényének oktatásához Tőzvédelmi elıírás Kristálytípusok, anyagszerkezet oktatásához

1 db 1 db 1 db 1 db 1 db

Pl. vízbontáshoz Szemléltetéshez

Pótlásuk folyamatos

Tanulónként 1 db 4 db 2 db 6 db 10 db 1 db 1 db 1 db tanulónként tanulónként 3 db 2 db 3 db

Technikatörténet oktatáshoz

Zöld növényzet szerepe környezetünkben témához

Gépelemek, Ember és környezete Témához

Makettek és munkadarabok Készítéséhez Szemléltetéshez Növényi metszetek

vizsgálatához Matematika tantárgy oktatásához Vetítıvászon Írásvetítık Zsebszámológép programozható Diavetítı Mérlegek (súlymértékkel) Őrmértékek tantermenként Geometria tanításához szemléltetı eszköz Logarléc demonstrációs Tér mértani modell Mérıszalag Mérımőszer Táblai körzı, vonalzó szögmérı készlet Számítógépes konfiguráció Scanner Lézernyomtató Nyomtató Fénymásológép

Rajz tantárgy oktatásához Agyag, agyagtároló láda Tőzzománc kemence Trükkpult Videokamera Fényképezıgép Írásvetítık Tárgymodellek Drótból készült plasztikák Faragáshoz kések, ollók Drapériák a beállításhoz Vetületi ábrázolás Demonstrációs eszközök

3 db 3 db 2 db 1 db 3 db 1 készlet 3 db 8 db tantermenként 3 db 1 db tantermenként 1-1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db

Megfelelı mennyiségben

II. emeleten lévı szakcsoportok is használják Formafejlesztés Iparmővészet Fotózás, videózás

Testnevelés tantárgy oktatásához Röplabdaháló Kosárlabda palánkok Kézilabda kapu Kosárlabdák Kézilabdák Medicinlabdák Győrő Mászókötél Húzókötél Gerenda Ugrózsámoly Fali nyújtó Dobbantó Magasugró állvány Szınyeg tornához Tornapad Magnetofon Ping-pong asztal Síkötés, síléc Súlypont emelkedésmérı Percjelzı Bordásfal Ugrókötél Gumikötél Biológia tantárgy oktatásához: Mikroszkópok és metszetek Transzparens sorozatok Írásvetítık Vetítıvászon Magnetofon Diavetítık és diaképek Dianézı Világatlasz Emberi csontváz Emberi torzó, mellkas Fogtípusok Állatok kitömve és preparálva Állati modellek fejlıdéstani Kismérető csontvázak Gerincvelı modell Tehén modell szétszedhetı Emberi fogszerkezet Emberi és állati koponyák Sejt modell Tehénszarv Biológiai egységcsomag Domborzati modellek

3 db 12 db 2 db 71 db 15 db 97 db 2 db 2 db 3 db 1 db 22 db 1 db 3 db 4 db 16 db 15 db 2 db 3 db 3 pár 1 db 1 db Osztálylétszámnak megfelelı

30 db

3 db 1 db 1 db 4 db 1 db 1 db 2 db 1 db 1 sorozat 38 db 11 db 14 db 1 db 1 db 2 db 6 db 1 db 1 db 10 db 1 sorozat

Labdajátékok technikájának Elsajátításához

Atlétika oktatásához

Mozgáskultúra fejlesztéséhez, ügyességi játékokhoz

Hegyvidéki üdülések esetén, síoktatáshoz Mindkét teremben Megfelelı mennyiségben

Különbözı növényi és állati szövetek tanulmányozásához Szemléltetéshez, tananyaghoz kapcsolódóan

Madárhangokhoz Szemléltetéshez, vizuális látásmód fejlesztéséhez

Tanulócsoportonként 1 db

TV és felvevı lejátszó Tálak, kések, csipeszek, nagyítók Ének-zene tantárgy oktatásához: Magnetofonok Zongora Pianínó Szintetizátor Muzic center Magnó deck AIWA Lemezjátszók Furulya Prímcitera Fejhallgató Erısítı TV Lejátszó Hangolható dob Metallofon Triangulum Csörgıdob Teakfa Béka (ütı) Reszelı Fanfár CD lejátszó Diavetítı Magnókazetták, hanglemezek, CD kazetták segítik a zenehallgatás munkáját. Fizika tantárgy oktatásához: Olajlégszivattyú Légszivattyú Fényképezıgép Távcsı Transzformátor Transzformátor dobozos Áramátalakító iskolai Ampermérı VA mérı demonstrációs VA mérı Voltax Pontfénylámpa Mérleglevélhez Mérleg, pénz, karos Mérleg, karos, labor Mérleg, karos, iskolai Mérleg hidrosztatikai Ellenállástoló Ellenállásszekrény

1 db

6 db 1 db 6 db 1 db 1 db 1 db 3 db 3 db 2 db 1 db 2 db 2 db 1 db 3 db 1 db 3 db 3 db 2 db 3 db 3 db 2 db 1 db 1 db

A Spektrum adásainak anyagát vetítik le, a tanultakhoz kapcsolódóan.

Ének-zene emelt szintő osztályokban

Szaktanároknak, gyermekeknek saját hangszerük van

Zenetörténeti szakirodalom a könyvtárban, illetve az ének szertárban található.

1 db 1 db 1 db 1 db 3 db + 2 db 7 db 2 db + 1 db 3 db 9 db 65 db 1 db 2 db 1 db 1 db 26 db 1 db 9 db 3 db

A felsorolt eszközöket szemléltetéshez, kísérletekhez használják a tanulók, illetve a tanárok.

Generátor elektromotor Univo mérımőszer Polytest mérımőszer Mikroszkóp, iskolai Optikaipad alapkészlet Optikai pad középiskolai Szinkroinduktor hálózati Látcsı prizmás Motor, villany Motor, légsőrítı Rádió modell iskolai szétszedhetı Centrifugális gép asztali Dianézı Elektromotor és generátor Kétkarú emelı Körmozgás tanításához demonstrációs eszköz Földgömb, holdgömb Generátor modell Gázmolekulák mőködését szemléltetı eszköz Hıkitágulás méréséhez Piktométer Motormetszetek, kétütemő és négyütemő Prizma üvegbıl Szikrainduktor Távírógép Hell-modell Vízsajtó Aneroid barométer Higanyos barométer Fénytani kísérleti eszköz Forgómozgás vizsgálata Elektrovaria Van de Graaf generátor Diavetítı Magnetofon Írásvetítı és vászon Színes televízió Videolejátszó

Történelem tantárgy oktatásához: Írásvetítı Vetítıvászon Lemezjátszó Diavetítı Térképek Transzparens sorozatok szemléltetéshez 6-8.osztályos

5 db 9 db 2 db 1 db 2 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 2 db 31 db 9 db 2 db 1 db 1 db 2 db 2 db 4 db 2 db 1 db 1 db 1 db 2 db 2 db 25 db 1 db 2 készlet 1 db 4 db 1 db 1-1 db 1 db 1 db

2 db 1 db 2 db 5db 110 db

Földrajz szaktárggyal közös Transzparens sorozatokat is használnak szemléltetéshez.

tananyaghoz Tematikus rendszerezı fóliatáblák 5-8.osztáyos tananyaghoz Forráscsomagok 5-8.osztályos tananyaghoz Forráscsomagokhoz diaképek Színes televízió Videólejátszó Földrajz tantárgy oktatásához: Filmvetítı Diavetítık Írásvetítık Lemezjátszó Szélzászló Csapadékmérı Földgömb, tanári Földgömb Térképek Aneroid barométer Tellírium Domborzati modellek Mikroszkóp Dianézı Magnetofon Televízió színes Video felvevı-lejátszó Ásvány győjtemény Diasorozatok: Afrika, Ausztrália, Óceánia, Ázsia, Amerika, csillagászati, Európa Kézi iránytő Technika tantárgy keretében háztartástanhoz használt eszközök: GS-1/A mini grillsütı Moulinex mini grillsütı Whirpool hőtı

1 db 1 db

1 db 3db 129 db 1 db 1 db 1 db 1 db 28 db 129 db 2 db 3 db 1 sorozat 1 db 1 db 1 db 2 db 1 db

6 db 1 db 14 db

4 db 1 db 1 db

Táborozáshoz, természetismerethez használt eszközök: (Szabad idı eltöltésére) Habszivacs matrac Sátor 4 személyes Gumimatrac Irányzó készülék Bogrács, állvánnyal Polifon szınyeg Pingpong háló Pingpong ütı Hálózsák

6 db 7 db 4 db 4 db 1 db 4 db 2 db 2 db 4 db

Iskolánk kirándulásokat szervez, melynek keretében gyarapodnak a tanulók földrajzi, biológiai, történelmi ismeretei, ugyanakkor tájékozódási készségük is növekszik.

Nevelık munkáját segíti a technikus, a következı eszközök igénybevételével: Erısítık nagyteljesítményő

3 db

Iskolai rendezvények, tanulmányi versenyek alkalmával.

Mikrofonok Különbözı teljesítményőek, a tér betöltése szempontjából Hangoszlopok Videomagnók átjátszáshoz Televízió színes Magnó deckek Fejhallgatók Videokamera számzáras Aktatáskával Reflektor CD lejátszó

7 db

5 db 2 db 1 db 2 db 2 db 1 db 1 db 1 db

1.9.4. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Étel-mintavétel Üvegtartály készlet Mentıláda Gyógyszerszekrény Munkaruha Védıruha Tőzoltó készülék

Mennyiségi mutató 2 készlet 5 db 3 db ----15 db

Megjegyzés

A fıiskola Kollektív szerzıdésében foglaltak szerint Elıírások szerint: fizika, kémia, biológia, mőhely, testnevelés, könyvtár.

1.9.5. Az alapfokú mővészetoktatáshoz, neveléshez szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A tárgyi feltételeket Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja részletesen megfogalmazza. Rövid és hosszú távú célunk, hogy folyamatosan bıvítjük eszközeinket, hogy mihamarabb elérjük a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében megfogalmazott teljes felszereltséget. 1.9.5.1. Helyiségek Eszközök, felszerelések Tanterem

Mennyiségi mutató Székhelyen és telephelyen az iskola munkarendje, valamint az egyes mővészeti ágaknál meghatározottak szerint Iskolánként egy Iskolánként egy Iskolánként egy Iskolánként egy Iskolánként egy Iskolánként egy Iskolánként egy

Igazgatói iroda Igazgatóhelyettesi iroda Gazdasági vezetıi iroda Ügyviteli helyiség Nevelıtestületi szoba Könyvtár Kiszolgáló helyiségek: szertár, raktár Aula (elıtér, várakozó, porta) Iskolánként egy Személyzeti WC Épületenként, nemenként egy Tanulói WC Épületenként, szintenként, nemenként egy Öltözı, zuhanyzó, elsısegély Iskolánként egy helyiség

Megjegyzés Már meglévı.

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

1.9.5.2. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai minden mővészeti ág részére Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Tanterem, mőterem, tanszaki Berendezése az egyes mővészeti ágaknál, mőhelyterem tanszakoknál ismertetettek szerint Igazgatói és Berendezése az iskolánál Már meglévı igazgatóhelyettesi iroda ismertetettek szerint Ügyviteli helyiség: Berendezése az iskolánál Már meglévı igazgatóhelyettesi, gazdasági ismertetettek szerint vezetıi iroda Nevelıtestületi szoba Berendezése az iskolánál Már meglévı ismertetettek szerint, továbbá egy kétkazettás magnetofon 1.9.5.3. A nevelımunkát segítı eszközök Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Évfolyamok, tanszakok, Taneszközök tárgyak, tantárgyak alapján a tanulói eszközök, létszám figyelembevételével információhordozók a pedagógiai programban elıírt oly módon, hogy az iskola

Megjegyzés Folyamatos beszerzés szerint

tananyag feldolgozásához

munkarendje szerint minden tanuló és csoport alkalmazhassa

1.9.5.4. Az egészség-és munkavédelmi eszközök (berendezése az iskolánál említettek szerint) A) Zenemővészet Eszközök, felszerelések Helyiségek egyéni és kiscsoportos órák tanterme

Mennyiségi mutató A tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott egyéni és kiscsoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Csoportos órák, együttes A csoport, illetve az tantermek, próbaterem együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Hangversenyterem csatlakozó Iskolánként egy helyiségekkel Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei: egyéni órák, csoportos órák, együttesek tanterme Tanári asztal 1 db Tanári szék 1 db Tanulói asztalok, székek tanulói létszám figyelembevételével Ruha tároló (fogasok) Tanulók létszámának figyelembevételével Ötvonalas tábla, Választás szerint ötvonalas nyitható tábla, tantermenként egy mágneses tábla Írásvetítı, diavetítı, 1 db Episzkóp Videolejátszó, televízió iskolánként egy Számítógép, CD ROOM elméleti tantermenként 5 db Nyomtató iskolánként 3 db Szekrény tantermenként 1 db Zongora vagy pianínó tantermenként 1 db Zongoraszék tantermenként 1 db Lábzsámoly tantermenként 2 db Állótükör tantermenként 1 db Tanított hangszer hangszer fajtánként és

Megjegyzés Már meglévı

Már meglévı

70 fıt befogadó hangversenyteremmé kialakított énekterem Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Gyermekenként egy, saját

Tanított hangszer, tanulói használatra

méretenként, tanszakonként ill. szakonként egy, az adott hangszert tanulók 30 %-ának megfelelı számban

Hangszertartozékok Metronom Magnetofon Lemezjátszó CD lejátszó Zenekari pultok

Kottatartó állvány Párologtató Szeméttároló Hangversenyterem (csatlakozó helyiségekkel): Szék Zongora Zongoraszék Zenekari pultok Karmesteri dobogók Énekkari dobogó

Mikrofon Alapvetı színpadi világítástechnikai és akusztikai berendezés Erısítıberendezés (tartozékokkal) Hangológép B) Táncmővészet Eszközök, felszerelések Helyiségek, tanterem

Táncterem (balett terem) Tanári öltözı, tusoló Tanulói öltözı, tusoló Kellék és jelmeztár Helyiségek bútorzata Tanterem:

tantermenként 1 db tantermenként 1 db iskolánként 2 db iskolánként 2 db iskolánként az együttesek létszámának figyelembevételével tantermenként 2 db tantermenként 1 db helyiségenként 1 db

a terem befogadóképessége szerint 1 db 1 db Az együttesek létszámának figyelembevételével 1 db iskolánként a tanulók létszámának figyelembevételével 1 db iskolánként 1 db

Mennyiségi mutató A csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Iskolánként 1 db Iskolánként, nemenként 1 db Iskolánként, nemenként 1 db Iskolánként 1 db

tulajdonú furulya, már meglévı

Nem szükséges, mivel csak furulya tanszakok indítunk Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Nem szükséges, mivel nincsenek együtteseink Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Nem szükséges, mivel nincsenek együtteseink Már meglévı Már meglévı

Már meglévı A már meglévı eszközök kiegészítése tervezés alatt

Megjegyzés Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Már meglévı A szertári helyiségek töltik be ezt a funkciót

Tanulói asztalok Tanulói székek Tanári asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló fogas Magnetofon, CD vagy lemezjátszó Televízió, videokamera, Videolejátszó szeméttároló Táncterem, balett terem: Zongora vagy pianínó Zongoraszék Tükörrel borított falfelület Balettszınyeg Falra rögzített 5-6 cm átmérıjő farudak Audiokészülék, erısítıberendezés tartozékokkal C) Képzı- és iparmővészet Eszközök, felszerelések Helyiségek: elıadóterem, tanterem

Mőterem, rajzterem, tanszaki mőhelyterem

számítógépterem

Helyiségek bútorzata, elıadóterem, tanterem, tanulói asztalok, Székek Nevelıi asztal, szék Tárolószekrény Tábla

Tanulók létszámának figyelembevételével Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tanulók létszámának figyelembevételével Tantermenként 1 db

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

Iskolánként 1 db

Már meglévı

Helyiségenként 1 db

Már meglévı

1 db 1 db

Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt

a tanulók létszámának figyelembevételével

Már meglévı

Már meglévı

Mennyiségi mutató A tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevétel, az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban A tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei A tanulók létszámának figyelembevételével Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db

Megjegyzés Mővészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként alakítottuk ki, a tanulók és a csoportok száma alapján

Már meglévı

Grafika, fotó-video, tanszakhoz kötelezı, textilmőves és egyéb tanszakokhoz is használjuk

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

Magnetofon vagy CD-lejátszó Video (lejátszó, felvevı), televízió, videokamera Diavetítı, vetítıállvány, vetítıvászon Írásvetítı Sötétítı függöny Grafika, festészet (rajz szaktanterem III.): rajzasztal (rajzpad, rajzbak) Tárgyasztal (állítható) Dobogó, paraván Mobil lámpa (reflektor) Vízcsap (falikút) Festıállvány Mappatartó szekrény Mintázóállvány vagy mintázó korong Szárító és tároló állvány Sokszorosító grafikai prés Égetıkemence Agyagtároló láda Gipsztároló láda Zárható vegyszertároló Kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök) Szeméttároló Textiles mőhelyterem (rajz szaktanterem I.): Munkaasztal, szék Szárító és tároló állvány Vízcsap (falikút) Szabóasztal Vasaló, vasalóállvány Varrógép Szövıszék Szövıállvány vagy szövıkeret, madzagszövı tábla Rezsó Festékezı kád Festékezı edények Festékezı eszközök Grafikai festékezı asztal

Kéziszerszámok

Tantermenként 1 db Iskolánként 1 db

Már meglévı Már meglévı

Tantermenként 1 db

Már meglévı

Iskolánként 2 db Ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben A tanulók létszámának figyelembevételével Mőhelyenként 2 db Mőtermenként 1 db Mőtermenként 2 db Mőhelyenként 1 db 4 tanulónként 1 db tanszakonként 1 db 4 tanulónként 1 db

Már meglévı Már meglévı

mőhelyenként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db iskolánként 1 db mőhelyenként 1 db tanszakonként 1 db tanulónként 1 db

Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Átalakítás alatt Már meglévı

mőtermenként 1 db

Már meglévı

A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 2 db Mőhelyenként 1 db Tanulók létszámának figyelembevételével Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 6 db A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db

Már meglévı

Már meglévı rajzterem Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı 1 már meglévı, 1 tervezés alatt már meglévı tervezés alatt tervezés alatt tervezés alatt tervezés alatt tervezés alatt tervezés alatt már meglévı már meglévı átalakítás alatt

Zárható vegyszertároló Szeméttároló Bırös mőhelyterem (rajz szaktanterem I.): Munkaasztal, szék Szárító és tároló állvány Vízcsap (falikút) Szabóasztal Gumipad Varrógép Varrópad Vékonyító gép Bırmőves kéziszerszámok Festékezı eszközök

már meglévı

A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db 2 tanulónként 1 db mőhelyenként 1 db tanulók létszámának figyelembevételével 1 db tanulók létszámának figyelembevételével 1 db mőhelyenként 6 db mőhelyenként 1 db mőhelyenként 1 db

Vegyszeres tálak Zárható vegyszertároló Szeméttároló Fotó-video mőhelyterem (rajz szaktanterem II.): A tanulók létszámának Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Szárítóállvány Mőhelyenként 1 db Szárítóberendezés Mőhelyenként 1 db Vízcsap (falikút) 3 tanulónként 1 db Fényképezıgép tartozékokkal mőhelyenként 1 db mőhelyenként 1 db Repró-állvány, fotóállvány Fotónagyító mőhelyenként 1 db Fotólámpa, sötétkamra-lámpa a tanulók létszámának Fotólabor eszközök figyelembevételével 1 db 6 tanulónként 1 db Videokamera mőhelyenként 1 db Montázsasztal mőhelyenként 1 db Erısítı, keverı, mikrofon mőhelyenként 1 db Zárható eszköz- és vegyszertároló mőhelyenként 1 db Szeméttároló Famőves mőhelyterem (technika szaktanterem): Tanulók létszámának Munkaasztal, szék figyelembevételével Mőhelyenként 1 db Gyalupad, satupad Mőhelyenként 1 db Csiszoló- és vágógépek Mőhelyenként 1 db Fúrógép állvánnyal A tanulók létszámának Famegmunkáló figyelembevételével kéziszerszámok Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Zárható vegyszertároló Szeméttároló

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Átalakítás alatt Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı Egy része megvan, a többi tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Már meglévı Átalakítás alatt Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Átalakítás alatt Már meglévı

Bábkészítı mőhelyterem (rajz szaktanterem I.): A tanulók létszámának Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db Szárító és tároló állvány Vízcsap (falikút) Mőhelyenként 1 db Szabóasztal Iskolánként 1 db Agyagos láda Mőhelyenként 1 db Díszlet- és bábtartó állvány Mőhelyenként 1 db Rezsó 4 tanulónként 1 db Mintázóállvány mőhelyenként 1 db mőhelyenként 1 db Varrógép a tanulók létszámának Vasaló, vasalódeszka Mintázó és faragóeszközök figyelembevételével mőhelyenként 1 db mőhelyenként 1 db Zárható vegyszertároló Szeméttároló Kézmőves mőhelyterem (rajz szaktanterem II.): A tanulók létszámának Munkaasztal, szék figyelembevételével 1 db Mőhelyenként 1 db Szárító, tároló állvány Mőhelyenként 1 db Vízcsap (falikút) Iskolánként 1 db Agyagosláda Mőhelyenként 1 db Rezsó 2 tanulónként 1 db Mintázókorong, asztalikorong mőhelyenként 1 db Varrógép mőhelyenként 1 db Vasaló, vasalódeszka tanulók létszámának Szövıállvány vagy figyelembevételével 1 db szövıkeret tanulók létszámának figyelembevételével 1 db tanulók létszámának Festékezı eszközök figyelembevételével 1 db Kézmőves kéziszerszámok mőhelyenként 1 db mőhelyenként 1 db Zárható vegyszertároló Szeméttároló Számítógépterem: Számítógépasztal, szék

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Átalakítás alatt Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Átalakítás alatt Már meglévı

A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tantermenként 4 db Iskolánként 2 db Iskolánként 1 db Tantermenként 1 db

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

D) Színmővészet-bábmővészet Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Helyiségek, tanterem A tanszakok és a tanulók

Megjegyzés Már meglévı

Nevelıi asztal, szék Zárt szekrény Tábla Számítógép tartozékokkal Számítógép nyomtató Scanner szeméttároló

Már meglévı

Elıadóterem, próbaterem, gyakorlati mőhelye

számának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Már meglévı A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével az iskola munkarendje szerint az egyidejőleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban Tanszakonként 1 db Tervezés alatt

Jelmez, kellék és díszlettár Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgya és oktatási eszközök Tanulói asztalok, székek A tanulók létszámának figyelembevételével 1 db Tantermenként 1 db Nevelıi asztal és szék Eszköztároló szekrény Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Tábla Tantermenként 1 db Vetítıállvány Tantermenként 1 db Vetítıvászon Sötétítıfüggöny Ablakonként alkalmas Videokamera méretben Tanszakonként 1 db CD lejátszó, magnetofon Tantermenként 1 db Televízió, video Ruhatároló fogas Tantermenként 1 db Szeméttároló Tantermenként 1 db Tantermenként 1 db Elıadóterem, próbaterem : Mozgatható dobogók Tantermenként 1 db Paravánok Tantermenként 1 db Egészalakos tükör Tantermenként 1 db Alapvetı színpadi Elıadótermenként 1 db világítástechnikai és hangtechnikai berendezés Erısítık, hangfalak Elıadótermenként 1 db Egyszerő ritmus- és dallamhangszerek Báb és díszletkészítés gyakorlati mőhelye : Tanulói munkaasztal 2 tanulónként 1 db Állítható magasságú, támla tanulók létszámának nélküli szék figyelembevételével 1 db Varrógép Mőhelyenként 1 db Falikút Mőhelyenként 1 db Tárolószekrények, ládák, Mőhelyenként 2 db kosarak, polcok, bábtartó állvány Kéziszerszámok Tanulók létszámának

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Tervezés alatt Tervezés alatt Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

Tervezés alatt Tervezés alatt Tervezés alatt Bıvítés alatt

Már meglévı Már meglévı

Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı Már meglévı

Már meglévı

Zárható vegyszertároló szeméttároló

figyelembevételével Mőhelyenként 1 db Mőhelyenként 1 db

Átalakítás alatt Már meglévı

1.10. A kapcsolattartás formái Az iskola nevelı-oktató munkájának eredményességét alapvetıen meghatározza az iskola és a szülıi ház kapcsolata. A szülı elképzelései, „igényei” alapján választ gyermekének iskolát. A jó kapcsolat kialakítása és fenntartása érdekében az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülıket az iskolai élet eseményeirıl. Lehetıséget biztosít arra, hogy a szülık észrevételeiket, javaslataikat, kéréseiket, véleményüket az iskolával közölhessék. A jó együttmőködéshez szükséges, hogy a szülı bizalommal fordulhasson a nevelıtestülethez. A szülık és az iskola kapcsolattartásában döntı fontosságú szerepe van az osztályvezetıknek, osztályfınököknek a napközis nevelıknek és az iskolavezetésnek. 1.10.1. A kapcsolattartás szervezeti keretei a) Szülıi értekezlet Iskolánkban évente két alkalommal központilag szervezett szülıi értekezletet tartunk. Ezek levezetését az osztályfınökök végzik. Az elsı szülıi értekezleten a szülık a belépı tantárgyakat tanító nevelıkkel is megismerkedhetnek. Rendkívüli szülıi értekezlet a tanév során az iskolavezetés, az osztályfınök, a szaktanárok, valamint az osztály szülıi munkaközössége kezdeményezésére hívható össze.

b) Fogadóórák Az iskola minden pedagógusa havi rendszerességgel (a hónap elsı hetében) fogadóórát tart. Idıpontjáról és helyérıl a tanév elején tájékoztatja a szülıket. Az igazgatói fogadónap minden hétfın 14 - 1530-ig tart. A fogadó órák idıpontjának meghatározásánál figyelembe vettük, hogy a szülık havonta egyszer szervezett keretek között találkozhassanak az iskola pedagógusaival.

c) Osztályok szülıi munkaközössége Az elsı szülıi értekezleten a szülık megválasztják (újraválasztják) az osztály szülıi munkaközösség vezetıségét, amely 2-3 tagból áll. Az SzMK vezetıség által képviselteti magát az osztály szülıi közössége az iskolai szülıi munkaközösségben, az ott elhangzottakról tájékoztatja a szülıtársait. d) Az iskolai szülıi munkaközösség Tagjai az osztályok SzMK képviselıi. A tagok maguk közül választanak elnököt és elnökhelyettest. Az iskolai SzMK szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az SzMK elnöke tanévenként megkapja az iskola éves programját. Az elnök a szülık, vagy a tanulók nagyobb közösségeit érintı kérdésekben közvetlenül az iskola igazgatójához fordulhat. e) Iskolaszék Az iskolaszék a fenntartó, a szülık és a nevelıtestület azonos számú képviselıjébıl áll. Az iskolaszék céljait, feladatait, jogait, kötelességét az oktatási törvény 59-60-61.§-a határozza meg. Az iskolaszék az SzMSz szerint mőködik. Az iskolaszék elnöke (szülıi képviselı) a tanulókat, vagy nagyobb szülıi közösséget érintı kérdésekben az iskola igazgatójához fordulhat.

f) Alapítvány A szülık önkéntes anyagi támogatást az iskolai alapítványon keresztül nyújthatnak. A Gyakorlóiskola Szenes Adolf Alapítványa iskolánk pedagógiai tevékenységét és tanulóit hivatott támogatni. A befolyt összegek felhasználásáról az alapítvány kuratóriuma dönt, melynek tagjai között szülık is vannak. 1.10.2. A kapcsolattartás módja a) Írásos formák - Tájékoztatás a tanév rendjérıl, eseményeirıl. A tanév elején a szülık tájékoztatót kapnak a tanév rendjérıl. A tanévi tájékoztatóba bekerülı információkról, idıpontokról az iskola vezetése és pedagógusai döntenek a tanév indításakor. A tanév során Hírlevélben folyamatosan informáljuk a szülıket az iskolai élet aktuális eseményeirıl. - Ellenırzı, Tájékoztató füzet. Az ellenırzıbe, tájékoztató füzetbe történı bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülıt a tanuló elımenetelérıl és magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeirıl. A szülı kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A hiteles tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy az osztályzatok az értékeléssel egy idıben a naplóban és az ellenırzıben is megjelenjenek. Az ellenırzıbe, tájékoztató füzetbe a dicséretek és az elmarasztalások egyaránt belekerülhetnek.

- Hivatalos levél Ha az iskola szükségét látja, hivatalos (tértivevényes) levélben fordulhat a szülıhöz. - Iskolai faliújság Az iskola fıbejáratánál, valamint a diákönkormányzati szoba melletti faliújságokon, plakátok hívják fel a diákság és a szülık figyelmét az aktualitásokra. b) Egyéb kapcsolattartási formák Sürgıs esetekben a kapcsolatfelvétel telefonon (elektronikus úton) is történhet. Ha az osztályfınök, osztályvezetı indokoltnak látja családlátogatást tehet a tanuló érdekében. Az osztályok által és az iskolában szervezett nem tanórai események, rendezvények (klubdélután, farsang, fabatkavásár, ünnepélyek stb.) nyitottak, ezeken a szülık részt vehetnek.

2. Egészségnevelési program „AZ EMBER ÉLETÉBEN HÁROM FÖLDI KINCS VAN: A TUDÁS, AZ EGÉSZSÉG ÉS A SZERETET.” Greguss Pál

A harmadik évezredben egy szabad, magabiztos és produktív társadalom kialakítása lenne számunkra kívánatos. Ez a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet valamint az alkotóképességet kiemelt fontosságúnak tartja. Mindannyian tudjuk és tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben milyen kedvezıtlenül alakult a népesség egészség állapota. A helyzet kialakulásáért az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezık és a hiányos prevenciós tevékenység felelıs. Az egészségtelen életmód egyes elemeit illetıen (dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások, mozgáshiány) Magyarország a nemzetközi statisztikák élén foglal helyet. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként kialakult megbetegedések okozzák. Az egyének egészségi állapota szorosan összefügg társadalmigazdasági státuszukkal, jövedelmi helyzetükkel. A kedvezıtlen halálozási arányokért az alábbi kockázati tényezık felelısek: a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás, az egészséget károsító környezet hatásai, felelıtlen magatartás a közlekedésben, a ház körüli tevékenységekben, felelıtlen párkapcsolatok. A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült el az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. Ez a nemzeti egészségpolitikai stratégia. Célja, hogy minden magyar állampolgár a lehetı legegészségesebben éljen. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához, az erıforrások és közösségek mozgósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, hiszen az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerő egészségfejlesztés fıbb kulcsterületeit építette be.

2.1. Törvényi háttér 2.1.1.Nemzetközi stratégiák − Az Egészségügyi Világszervezet 1998-ban az elérhetı legjobb egészségi állapotot, mint az alapvetı emberi jogok egyikét határozza meg. − A Gyermek jogairól szóló egyezmény /1989. New York/ 6. cikke kimondja: Az Egyezményhez részes államok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszületett joga van az életre.Az Egyezményben részes államok a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítják a gyermek életben maradását és fejlıdését. 24. cikk: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a lehetı legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint, hogy orvosi és gyógyító nevelésben részesülhessen. Hazánk 1991-ben ratifikálta az Egyezményt. − Az Egészségügyi Világszervezet 2001-es elemzése a társadalmi és gazdasági fejlıdés és az egészség összefüggéseirıl a következıket állapítja meg:„Az egészség érdekében eszközölt hatékony beruházásoknak gyorsító, tovagyőrőzı hatása van a gazdasági növekedésre és a társadalmi fejlıdésre.” − Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaiban, mintegy 15 évvel ezelıtt jelent meg a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás /iskola, munkahely stb./ elve. − Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai Chartája meghatározza a korszerő egészségfejlesztés legfıbb elveit és kulcsterületeit. Ezek a következık:

a) Az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése b) Az egészséget segítı környezeti feltételek kialakítása c) Közösségi cselekvés. d) Az egészséges élet egyéni készségeinek erısítése. e) Az egészségügyi ellátás megelızési szerepének hangsúlyozása. − Az Európa Tanács Bizottságának ajánlásai az egészségfejlesztés feladatairól és színtereirıl is szólnak: a) (86) 14 számú ajánlás: „Az egészségügyi információk és az egészségnevelési stratégia fı célja az egészséges életmód támogatása, az egészséges környezet biztosítása és a veszélyeztetı tényezık csökkentése.” b) (88) 7 számú ajánlása elvként kimondja, hogy az egészségnevelésre – a család központi szerepe mellett – a legmegfelelıbb struktúra az iskola, mivel azokat a korosztályokat csoportosítja, amelyek a legalkalmasabbak az egészséges magtartás tanulására. 2.1.2. Nemzeti stratégiák A nemzetközi egészségstratégiákban az egészséghez való jognak, mint alapvetı emberi jognak megfogalmazása a Magyar Alkotmányban is helyet kap: − 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. − 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. − 70.§ 1. A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezete védelmével valósítja meg. Az egészséghez való jog, mint alapvetı emberi jog érvényesítésének mikéntjét a közoktatást, közegészségügyet szabályozó törvények a következı módon fogalmazzák meg. − Az Egészségügyi törvény /1972/ 2 §-a alapelvként mondja ki a lakosság – benne a gyermekek – gyógyító, megelızı ellátását, a gyógyszerellátását, az egészséges életmódra nevelés prevenciós tevékenységét. − 13. §-a pedig kimondja, hogy: „A gyermekek és az ifjúság egészséges fejlıdésének elısegítése érdekében a gondozó, nevelı-oktató munkában érvényesíteni kell a közegészségügyi követelményeket.” − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló (1991.) törvény megszabja az egészségvédelemhez a végrehajtás szervezeti keretét, a gyermek egészséghez való jogának érvényesítését. − A Közoktatási törvény /1993. LXXIX/ 10. §-ban a gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei felsorolásában elsı helyre került az életbiztonság és az egészség védelme az iskolai körülmények között. Rendelkezik továbbá a törvény a mindennapos testmozgás bevezetésérıl is. − A kerettanterv 2002-es bevezetése lehetıséget ad arra, hogy a 6. és 8. évfolyamon a 18 órás modultantárgy, az egészségtan keretében az egészségnevelés minden területével megismerkedjenek a tanulók tantárgyi keretben is. − Az Országgyőlés 46/2003. (IV.16.) OGY határozatában az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról döntött. A program prioritásai közé sorolja az ifjúság problémáit, az esélyegyenlıség megteremtésének kérdését, az egészséget támogató környezet kialakításának fontosságát. A megelızés feladataiként pedig a következıket jelöli ki: a) a dohányzás visszaszorítása

− − − − −

b) alkohol- és drogprevenció c) az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, élelmiszerbiztonság d) az aktív testmozgás elterjesztése e) a közegészség- és járványügyi biztonság fokozása f) az egészséges fizikai környezet kialakítása. A nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésrıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 96/2000. (XII. 11.) országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”. A nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályairól szóló 1999. évi XLII törvény 38. § Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. NM rendelet Az egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. NM rendelet A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény.

2.2. Helyzetkép 2.2.1. Létszámadatok (2003-2004 tanév) Tanulók száma 926

Fiú 401

Tanítók, tanárok 92

Lány 520

Technikai dolgozók 26

Tanulócsoportok

Napközis csoportok

32

14

Tagozatok angol német ének-zene képzımővészet

Alapfokú mővészeti iskola tanulók 567

mővészeti ágak zene képzı- és iparmővészet szín- és bábmővészt táncmővészet

Tanulóink többsége jó szociális körülmények között él. A szülık zömében értelmiségi foglalkozásúak, értékrendjükben a tudás, gyerekeik tanulmányi eredménye elıkelı helyet foglal el. Az iskolával szemben támasztott elvárásaik esetenként túlzóak.

2.2.2. Az egészségi állapot Az iskolai alkalmazottak egészségi állapotának vizsgálatát a törvényeknek megfelelıen a SZTE üzemorvosa látja el. A gyerekek státuszvizsgálatát, rendszeres szőrését, a védıoltások beadását Dr. Szabó Ida és Dr. Prágai Ágnes iskolaorvosok, Militár Györgyné, Hutter Györgyné, Szekeres Józsefné védınık közremőködésével végzik. Az iskolaorvosok a szükséges esetekben a megfelelı szakellátásra

küldik tanulóinkat. A védınık részt vesznek az iskolában történı egészségnevelésre irányuló tevékenységekben is. Az iskolafogászati szőrés minden évben teljes körően történik. Kívánatos lenne ha a tanulási nehézségek és részképesség zavarok szőrésére már az elsı tanévben sor kerülne és így mód nyílna az idıben történı korrekcióra. Erre képzett szakember van iskolánkban. Szőrıvizsgálatok Az iskola-egészségügyi gondozási munkaterv az iskola-egészségügyrıl szóló 26/1997. (IX. 3. ) NM rendelet, valamint az 51/ 1997. (XII. 18. ) NM rendelet figyelembevételével készült. Szőrıvizsgálatokra kötelezettek: Státusz vizsgálat: 1., 3., 5., 7. osztályosok. Érzékszervi szőrıvizsgálatok: látásélesség vizsgálat: 2., 5., 7. osztályosok színlátás vizsgálat: 5. osztályosok hallásvizsgálat: 4.,7. osztályosok Golyva szőrés: 5., 7. osztályosok Mozgásszervi szőrıvizsgálatok: 1., 3., 5., 7. osztályosok Vérnyomásmérés: 1., 3., 5., 7. osztályosok Obezitás szőrése: 1., 3., 5., 7. osztályosok Tisztasági vizsgálat: minden tanuló negyedévenként. Védıoltások: Di-Te: 6. osztályosok MMR: 6. osztályosok Hepatitis B: 8. osztályosok Szőrıvizsgálat: látásélesség: színlátás hallás: golyva: mozgásszervi: vérnyomás: obezitás

2003-2004 tanévben Vizsgált tanulók 459 118 109 537 656 656 656

Gondozásba vett tanulók 8 1 28 1 17

A szőrések eredményei alapján megállapítható, hogy viszonylag magas a mozgásszervi megbetegedések és a túlsúlyos gyermekek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságának tudatosítása és lehetıségének megteremtése programunkban kiemelt feladatként kezelendı. Iskolánk tanulói között vannak allergiás, asztmás, cukorbeteg, szívbeteg és pszichés problémákkal küzdı gyerekek is. Mulasztási adatok 1 – 4. évfolyam 8 nap 5 – 8. évfolyam 11,2 nap átlag 9,6 nap A mulasztási adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a hiányzások okai nem kizárólag az egészséggel – betegséggel összefüggıek. Minden körülményt mérlegelve is megállapítható, hogy az egy fıre jutó 9,6 napos évi hiányzás meglehetısen magas. Testnevelésben korlátozott tanulók könnyített testnevelés gyógytestnevelés felmentett

4 3 2

összesen

9

Az általános fizikai teherbíró-képesség minısítése MINI-HUNGARO-FITT program szerint Elfogadható Vizsgáltak Igen Gyenge Közepes Jó Kiváló (101(41-60) száma gyenge (21-40) (61-80) (81-100) 120) (0-20 ) fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 392 492 6 25 35 51 80 121 195 205 77 68 15 6

2.2.3. Problémafeltárás A problémafeltárást a mellékletben található kérdıívvel, SWOT analízissel és kötetlen beszélgetésekkel végeztük. A kérdıívet kitöltötték: − az iskolaigazgató − a nevelésért felelıs igazgatóhelyettes − az iskolai egészségfejlesztésért felelıs tanár − az iskolai védınık − az iskolaorvosok − az iskolaszék szülıi tagjai − a gyermekvédelmi felelıs − a szabadidı-szervezı − az iskola leendı drogügyi koordinátora − a végzıs évfolyamból három tanuló. Feltérképeztük a jelenlegi egészségnevelési tevékenységünk erısségeit, gyengeségeit, lehetıségeit, veszélyeit és gátló tényezıit. A) Erısségek − hagyományok: erdei iskola (6. osztályban), nyári táborok, sítúrák, tanulmányi kirándulások, tantestületi kirándulások, bőnmegelızési elıadás (8. Osztályban), sportolási lehetıségek, „fabatka-vásár” − tanulóink sikeres szereplése tanulmányi- és sportversenyeken, énekkari minısítıkön és képzımővészeti pályázatokon − sok jól képzett, elhivatott pedagógus, innovatív képzés, kreativitás, jó képességő tanulók, ambiciózus szülık − az iskola jó „hírneve” − egészségtan-modul a 6. és a 8. osztályokban − az egészségtan szakos hallgatók mint „majdnem” kortárs csoport tevékenysége − az alsó tagozatos tanulók szüleinek szervezett tematikus szülıi értekezletek − a pályázati lehetıségek kihasználásával drogprevenciós program mőködtetése B) Gyengeségek − − − − − − −

elavult, leromlott állapotú nyílászárók, bútorzat a felsıs tantermek lehangoló állapota felszereltség, szemléltetıeszközök hiánya az iskola nem megfelelı tisztasága a nagy tanulói és tanári létszám miatt nehéz a közvetlen kapcsolattartás egységesség hiánya, következetlenség a házirend nem megfelelı betartatása

− néhány tanár kifogásolható munkafegyelme − az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok közötti kommunikáció hiánya C) Lehetıségek − − − − − −

az iskolavezetés következetesebb ellenırzésével a munkafegyelem javítása további kollegák részvétele a szakmai továbbképzéseken az iskola és a szülık kapcsolatának erısítése a szülık bevonása közös programokba tematikus szülıi értekezletek szervezése a felsı tagozatos tanulók szüleinek is az iskola-egészségügyi szolgálat és a tanárok egészségfejlesztı tevékenységének összehangolása

D) Veszélyek − − − −

rongálás, grafittik megjelenése erıszak, kisebbek bántalmazása dohányzás, alkohol, kábítószer fogyasztás megjelenése a tanulók körében elektronikus játék- és számítógép-függıség

E) Gátló tényezık − szőkös anyagi lehetıségek − sportfelszerelések (korcsolya, sí, asztalitenisz) hiánya − a városi sportlétesítmények (uszoda, jégpálya ) drága belépıdíjai.

2.3. Hitvallás, célok „Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország.” Kodály Zoltán Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelısségteljes és ezerszálú munkát, amelyet intézményünk küldetéseként fogalmaztunk meg. Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövı építhetı. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hisszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelı-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink: − önmagukat (lehetıségeiket és korlátaikat) ismerjék − érdeklıdésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat − legyenek képesek az önmővelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra − a tudás, a mőveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték − az életet, egészséget megbecsülı, környezetét védı, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnıtt válhasson belılük. 2.3.1. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztı iskola (WHO), ami elısegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében:

− minden rendelkezésére álló módszerrel elısegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését − együttmőködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülık és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen − kiemelt jelentıséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidı hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak − olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetıséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erıfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni elırejutást. 2.3.2. Középtávú célok − − − − − − − − −

olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegırzı és fejlesztı magatartásra ösztönöz az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg a tantárgyközi kapcsolatok erısítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték épüljenek be életükbe az alapvetı higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetıségeiket tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlıdéssel kapcsolatban tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért.

2.3.3. Rövid távú célok (a következı tanévre) A már mőködı tevékenységek folytatása és bıvítése annak érdekében, hogy: − a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást − tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelıs a saját egészségéért − váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket Mőködı tevékenységek: − DADA program − Always-programban való részvétel (6. osztály) − Johnson & Johnson programban való részvétel (2. és 6. osztály) − szőrıvizsgálatok − általános fizikai teherbíró képesség minısítése − egészségtan modul (6. és 8. osztály) − bőnmegelızési program (8. osztály) − erdei iskola (6. osztály) − tematikus szülıi értekezlet alsó tagozatban

2.4. Erıforrások 2.4.1. Tárgyi feltételek Iskolánk 75 éve épült Szeged belvárosában. Az épület kitőnı adottságokkal rendelkezik. (Tágas folyosók, optimális belmagasság, megfelelı nagyságú tantermek) A tanítást 40 oktatási célú helyiség, 20 tanári munkaszoba, 2 tornaterem, 1 tornaszoba, és 2 szabadtéri sportpálya szolgálja. A közelmúltban történt tetıjavítás a külsı homlokzat, az ebédlı, a vécék és mosdók felújítása,

valamint a villanyvezetékek és fényforrások cseréje kedvezı változásokat hoztak életünkben. A nyílászárók – különösen az ablakok – rendkívül rossz állapotban vannak, javításuk (cseréjük) halaszthatatlan. A főtés korszerősítése is indokolt lenne, mert jelenlegi állapotában nem szabályozható. A termek hımérséklete között nagy eltérések vannak, de általában a túlfőtés jellemzı. A tantermekben a parketta kopott, csiszolni, lakkozni kellene. Az iskolabútorok korszerőbbre cserélése sem halasztható. Az iskola tisztasága nem megfelelı. Alapvetı higiéniai feltétel lenne a mosdókban a WC-papír, a szappan és a kéztörlı. Az iskola eredetileg nem ilyen nagy létszám befogadására épült, ezért a jelenlegi zsúfoltság sok feszültség forrása. A tantermek, szertárak kihasználtsága még a délutáni órákban is közel 100 %-os. A teremhiány az egészségtanmodul tanítását is megnehezíti. A taneszközellátás átlagosnak mondható. A gyakorlóiskola jellegébıl adódóan, ha rendelkeznénk a legkorszerőbb szemléltetı eszközökkel. 2.4.2.Humán erıforrások Humán erıforrások alatt a képességeket, kompetenciákat, kapacitásokat, tudást, gyakorlatot, motivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. Az egészségnevelésben résztvevık eltérı háttérrel, tudással, készségekkel, attitőddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevık valamennyien a jobb egészség elérésén, a hosszú távú célokban megfogalmazottak megvalósulásán dolgoznak. Az egészséget, mint elérendı és óvandó célt kell tanítani, attitődformálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása – a közösség számára minta. Életmóddal kapcsolatos példamutatással képes befolyásolni mások egészségmagatartását. A pedagógusokat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempontjából fel kell készíteni, rendszeresen továbbképezni. Képességeik és ismereteik folyamatos fejlesztésérıl gondoskodni kell. 2.4.2.1. Belsı erıforrások Jelenleg iskolánk öt tanára rendelkezik mentálhigiénés, egészségfejlesztı végzettséggel. Tizenegyen szereztek tanúsítványt különféle akkreditált egészségnevelési programokon. Belsı erıforrások

Feladat, szerepkör

Iskolavezetés

Támogatja az egészségnevelési programokat. A minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Ösztönzı rendszert dolgoz ki, anyagi forrásokat teremt. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségügyi tartalmakat. Programok szervezıi, résztvevıi, segítıi. Évfolyamokra lebontva az egészségneveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása Segíti és koordinálja a program megvalósítását,

Tanárok

Osztályfınökök

Diákönkormányzatot segítı tanár

Erısségek Hiteles személyiségek a pedagógusok, diákok számára. Kreativitás, nyitottság, hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata az egészségnevelés.

Az aktualitások azonnali „kibeszélése” osztályközösségi szinten Napi kapcsolat a diákokkal

Egészségnevelı (drogügyi koordinátor) Gyermekvédelmi felelıs

Iskolaorvos, védınık

Adminisztratív és technikai dolgozók

Diákok

Szülık

pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt a külsı támogatókkal Egészséggel kapcsolatos Szakmai kompetencia programok, drogprevenció tervezése szervezése. A hátrányos és a Szaktudás, elkötelezettség, veszélyeztetett tanulók empátia segítése Segítik a tanárok munkáját az Szakmai kompetencia egészségmegırzésben (elsısegélynyújtás, betegápolás Támogatják a tanári munkát, a programok hátterének és tárgyi feltételeinek biztosításával A tervezett éves programban vesznek részt (tevékeny szerepvállalás önálló munkák és kezdeményezések. Elıadások tartása, szemléltetı eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása,

2.4.2.2. Külsı segítık. Partnerkapcsolatok − Gyermekjóléti szolgálat − az önkormányzat illetékes szakirodái − ÁNTSZ − drogambulancia − rendészeti szervek − Egészségvirág Egyesület 2.4.3.Anyagi erıforrások a) − − − − −

Saját erıforrások: normatív támogatás sport támogatás Szenes Adolf alapítvány iskolai rendezvények bevétele papírgyőjtés bevétele

b) Külsı erıforrások: − pályázatok − szponzorok

2.5. A szakmai (cselekvési) program

Valamennyi diák érintett a programokban

Tevékeny részvétel a programokban.

„Az utat meg lehet mutatni, De menni mindenkinek magának kell.” Bajza József Az egészség az élethez szükséges „erıforrás”, ezért az egészségnevelés szerves részét kell, hogy alkossa az életre való felkészítésnek. Az iskola olyan elsıdleges színtér, ahol kedvezı lehetıségek kínálkoznak az egészségtámogató magatartási szokások kialakítására. Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: • • •

az egészségnevelési tanterv -a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhetı el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást.

2.5.1. Alapelvek „Az élet meghosszabbításának a titka, hogy meg ne rövidítsük.” Móra Ferenc 2.5.1.1. Etikai alapelvek Az egészségnevelés értékítéleteken, világképen alapul. A tanulók szabadon választott viselkedését, attitődjét szeretnénk pozitív irányban befolyásolni, ezért a négy etikai alapelvet figyelembe kell vennünk. − Az autonómia tiszteletének elve: Autonóm az az ember, aki korlátozások nélkül, minden kényszertıl mentesen, szabadon képes mérlegelni alternatívák között és ennek megfelelıen képes cselekedni. Az egyén autonóm döntései, tettei nem korlátozhatók mindaddig, míg mások autonómiáját nem sértik. − Ne árts! elve: A lehetséges elınyöket és hátrányokat mindig mérlegelni, elemezni, értékelni kell, s csak a kedvezı elıny – hátrány programokba szabad belekezdeni. − Jótékonyság, hasznosság elve: A lehetséges alternatívák közül mindig azt kell választani, amely a maximális haszon-kár arányt eredményezi. (Ezt az elvet alkalmazzuk olyan morális konfliktusok esetén, amikor két értékrend ütközik.) − Az igazságosság elve: Kulcsfontosságú alapelv, melynek célja a szociális igazságosság és az esélyegyenlıség biztosítása. 2.5.1.2.1. Pedagógiai alapelvek − Általános elvként fogalmazódik meg, hogy az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. − Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal

tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükbıl fakadó erıvel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket. − Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévı ismereteibıl, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Pedagógiai programunkban alapelvként fogalmazódik meg, hogy: − Megfelelı módszerekkel, pozitív pedagógiai attitőddel minden gyermeknek esélyt kell adni ahhoz, hogy azzá válhasson, amivé lehet; − Olyan szokások és normák kialakítását, interiorizálását kell a nevelési hatásokkal elısegíteni, amelyek az egészséges életvitel, a közösségi értékrend, a társas kapcsolatok és kommunikáció alapjait biztosítják. Egészségnevelési programunk alapelve, hogy: Csak akkor tudunk célirányosan tervezni, ha alaposan megismerjük tanítványainkat és azokat a feltételeket, amelyeket befolyásolni, változtatni kívánunk. 2.5.2. Értékek Az érték általában olyan produktum, amely kettıs funkciót tölt be: a) Egyrészt hozzájárul a szőkebb és tágabb emberi közösségek fejlıdéséhez; b) Másrészt elısegíti az egyén fejlıdését. A Nemzeti Program kidolgozását három alapvetı érték vezérelte: a) az egészség alapvetı emberi jog b) az egyenlıtlenségek csökkentése és a szolidaritás c) az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelıssége az egészség fejlesztésében. A pedagógiai programban a nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés. Az egyik legfontosabb emberi érték az egyén konstruktív életvezetése, a közösségfejlesztı és önfejlesztı magatartásformák, tevékenységformák ösztönzése, megerısítése és ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások visszaszorítása, leépítése. Az általunk kiemelt értékek: - kreativitás, munka - szellemi képességek, tudás - kíváncsiság - lelki erı - élet - egészség - szeretet - szépség - szabadság - nyitottság az újra - rugalmasság - leleményesség - tolerancia - autonómia - önelfogadás, önértékelés - kooperáció másokkal - együttmőködési készség - akaraterı - önuralom.

Az iskolai értékszocializációs folyamat nélkülözhetetlen irányítója a pedagógus, aki példamutatásával is tudatosítja az egészség-érték fogalmát a tanulókban és a szülıkben egyaránt. A család, mint háttértényezı, jelentıs módon befolyásolja az iskolában folyó egészségnevelı munkát. Ha az egészség otthon nem érték, akkor a gyerek számára is nehéz lesz annak értékként való elfogadása. Ezért az egészségnevelési program lényeges eleme a szülıkkel való együttmőködés. 2.5.3. Témakörök 2.5.3.1.A személyi higiéné A személyi higiéné kisgyermekkortól kezdve a családban alakul ki. Ennek szükségletét erısítjük tovább az iskolában. Aki igényes a tisztaságra az fontosnak tartja az egészséget is. A személyi higiénia a tisztaság egészségünkben betöltött fontosságának tudatosítása. A megfelelı tisztálkodás – mosakodás, fürdés, hajmosás, kéz- és körömápolás, fésülködés, tiszta alsó- és felsıruha, saját ivópohár és törülközı – ismereteinek alkalmazása, gyakorlása. A környezethigiénia egészségügyi követelményeinek biztosítása. 2.5.3.2.Táplálkozás A táplálkozás hibái arányaiban helytelen táplálkozás, hiányállapotok vagy túltáplálás formájában jelentkezhetnek. A helyes táplálkozás az egyik legfontosabb eszköz az optimális testi és szellemi fejlıdés biztosításához, az egészség megırzéséhez, fejlesztéséhez. A kialakult, berögzıdött szokásokat nagyon nehéz megváltoztatni. A tudatos és helyes táplálkozás kialakítása erısíti a szervezet védekezırendszerét, az immunrendszert, növeli a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. Célok: tantárgyközi kapcsolat fejlesztése, megerısítése valósuljon meg együttmőködés diák, szülı és pedagógus között legyen igényük a gyerekeknek az egészséges táplálkozásra és életmódra büfé választéka feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak iskolai étkeztetés feleljen meg az egészséges táplálkozás normáinak a már mőködı egészséggel kapcsolatos programok továbbvitele A) Tanórai keretek Alsó tagozat Az egészséges táplálkozás témakörét alsó tagozatban elsısorban természetismeret órákon tananyagba beépítve, a napközis foglalkozásokkal kiegészítve lehet megvalósítani. Matematika órák lehetıséget teremtenek a szöveges feladatokon keresztül számítások elvégzésére. A kívánt magatartásformák kialakításához erıs érzelmi kötıdést kell létrehozni, melyre jó lehetıséget teremtenek a magyar nyelv és irodalom órák. Költık és írók alkotásaikon keresztül személyes hangon szólnak a gyermekekhez. Az érzelmi kapcsolat létrejöttét segíthetjük rajz és vizuális kultúra tanítása során is. Gyümölcsök, zöldségek rajzolása és festése jó lehetıséget teremt az egészséges ételek megismerésére. A technika és életvitel órákon a természetes anyagok felhasználásával tovább mélyíthetjük ismereteiket. Felsı tagozat - az osztályfınöki órákba kötelezıen beépített 10 egészségnevelési óra:

-

egészségtan tantárgy 6. és 8. évfolyamon

B) Tanórán kívüli keret - Erdei iskola: 6. évfolyamon. - Nyári táborok - Egészségnap az iskolában minden tanuló részvételével (ételkóstoló, ételkészítés, asztalterítési verseny, étkezési szabályok versenye, plakátkészítés, vásárlási technikák) - Iskolai büfé kínálatának bıvítése több egészséges étellel, itallal - Iskolai étkeztetésben több zöldség és gyümölcs lenne kívánatos. 2.5.3.3. Testi nevelés (mindennapos testmozgás) A testnevelés és sport mőveltségi területe az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves része. A testkultúra eszközei - a testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek – valamint egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A mőveltségi terület más mőveltségi területekkel összhangban ismereteket, meggyızıdéseket, értékítéleteket alakít ki az ember biológiai, pszichikai természetérıl. Összhangot teremt az egyéni tevékenység és az életmód között. A higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt ki az egészség megırzésére és fenntartására. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvetı viselkedési sémák alkalmazását segíti elı. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, az önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. A testnevelés tantárgy célja: a különbözı mozgásanyagokon keresztül a teljes személyiség fejlesztése testi-lelki összhangban az életkori sajátosságokkal. • Általános célok: - egész életen át tartó, az életmódba beépülı testkulturális tevékenységprofil kialakítása és a kreativitásnak is teret biztosító pszichomotorikus cselekvıképes tudás megalapozása - az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtı képesség fejlesztésére, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére - pozitív életszemlélető egyének fejlesztése, aki saját és mások egészségét értéknek tekinti - az egészséget kiemelt helyen kezelı személyiség fejlesztése - az egészséges testi fejlıdés elısegítése - az edzettség fokozása, mely megfelelı módon elıkészíti az egyént a munkavégzésre - a tanulók életkori sajátosságainak megfelelı gyakorlatok elsajátítása, melyek nagyban hozzájárulnak a mozgáskultúra fejlıdéséhez - minden életkorban terjedjen ki a motoros-, az értelmi-, érzelmi- és akarati személyiség sokoldalú fejlesztésre mozgásanyagával. • Konkrét célok: a motoros képességek fejlesztése rendelkezzenek megfelelı állóképességgel az adott életkori szakaszban

-

rendelkezzenek megfelelı ismeretekkel az egészségrıl és annak fontosságáról, lehetséges megırzésérıl szerezzenek alapvetı ismereteket a testedzésrıl és különféle módszerekrıl legyenek tisztában saját életkoruknak megfelelı testideál elérésének módszereivel. A testnevelés tantárgy feladatai (a célok eléréséhez szükséges tennivalók) − A testnevelés mőveltségtartalma a testkultúra értékei, melyek a tanulók általános mőveltségét teszik teljessé. − Az életmód megalapozó és életmód formáló tevékenységek felvázolása és/vagy bemutatása. − Az egészséges életmódra való felkészülés szorosan kapcsolódik más mőveltségi területek tantárgyi anyagához. − Megfelelı edzettségi szint elérése, mely elısegíti a munkavégzésre való alkalmasságot. Az iskola pedagógiai célkitőzése a testnevelés tantárgyon belül, hogy biztosítsa tanulói számára az egészséges testi fejlıdéshez szükséges mozgást, valamint egyenletesen fejlessze a testi képességeket hozzájárulva a pozitív én-kép és a megfelelı fizikai és lelki kondíció kialakulásához. A higiéniai szokások kialakítása, az ellenálló képesség, az edzettség fejlesztése, a váz- és izomrendszer ortopédiai elváltozásainak megelızése, ellensúlyozása. A sport- és mozgáskultúrával összefüggı ismereteket átadó legyen. A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése. A személyiség fejlesztése nyilvánuljon meg a félelem leküzdésében, a szabályok betartásában, összpontosításban, a nehézségek leküzdésében, a kudarc tőrésben, a természet szeretetében és a környezetkímélı magatartásban. Szórakozást és örömkeltést, valamint a versenyzési vágy kiélését biztosító legyen az iskolai testnevelés. A megtanult testkulturális tevékenységek ellenırzött versenyhelyzetekben való alkalmazása, az iskolai, városi, megyei vagy országos bajnoki rendszerekben való részvétel. A tantárgy értékei: a testnevelés egyenrangú más mőveltségi területekkel. A testkultúrára vonatkozó képességek és készségek fejlesztése hagyományokon alapul, valamint az általános- és speciális mozgáskultúra megismerésén és elsajátításán keresztül valósul meg. A pszichomotoros készségek és képességek tervszerő fejlesztése a mozgásmőveltség és egyben az életmódszemlélet alakítását is jelenti. tantárgy pedagógiai szempontok. Tananyag és a helyi sajátosságok kiegészítése a) Az alapozó szakaszban a testnevelés a testkultúra elemeibıl nyert értékekbıl olyan testi mőveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel kisiskolásainkat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat és rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá ıket arra, hogy a késıbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására és motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenımentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet között, kötıdést jelentı élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Követelmények (minimum- és optimum követelmények) - Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. - Meglévı mozgáskészletét bıvítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új mozgáselemekkel. - A feladatok sokféleségével szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált és váljon belsı igényévé saját képességeinek önálló fejlesztésére.

A továbbhaladás feltételei - A tanuló ismerje, értse a vezényszavakat, és hajtsa végre a rendgyakorlatokat. - Kövesse az alapvetı gimnasztikai alapformákra épülı, egyszerő gimnasztikai gyakorlatokat. - Tudjon elfogadhatóan rajtolni, futni, ugrani és dobni. - Tudjon megfelelı kísérleteket bemutatni a kúszás, a mászás, a támasz és a függés feladatainak teljesítése során. - A torna (jellegő) gyakorlatokat hajtsa végre kis segítséggel, biztonságosan és szép testtartással. - Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A testnevelés célja az 5–8. évfolyamon: szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani és az azokkal összefüggı lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik. Támogassa a tanulók egészséges testi fejlıdését, az alapvetı mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetıségét, az élettani és az elıképzettségbıl adódó lehetıségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelezı tanórák és a sportórák lehetıségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Követelmények - Aktívan és örömmel vegyen részt a testnevelési foglalkozásokon, érezze jól magát a különféle mozgástevékenységekben. - Meglévı mozgáskészletét bıvítse, elemi tevékenységi szinten ismerkedjen meg új mozgáselemekkel. - A feladatok sokféleségével, új és új feladatmegoldásokkal találkozva szerezzen személyes tapasztalatokat új típusú feladatok megoldásához. Legyen motivált a tanulás, váljon belsı igényévé saját képességeinek önálló fejlesztése. A továbbhaladás feltételei - A tanuló értse az utasításokat, hajtsa végre a tanult rendgyakorlatokat az óraszervezés megkívánta formában. - Legyen jártas a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. - Vegyen részt aktívan a sokoldalú elıkészítı és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. - Legyen alapvetı jártassága az atlétikai és tornamozgásokban. - Tudja uralni saját testét a támasz- és függésgyakorlatokban. - A tanult tornagyakorlatokat hajtsa végre biztonságosan. - A tanult atlétikai mozgásokat tudja összerendezetten végrehajtani. - Tudja alkalmazni a labdajátékokban tanult technikai elemeket. - Kapcsolódjon be aktívan a választott sportjátékba. - Ismerjen néhány önvédelmi fogást, vállalja fel a test-test elleni küzdelmet. - Szerezze meg a vízbiztonságot, tudjon leúszni egy meghatározott távolságot. A továbbhaladás feltételei a 8. évfolyam végén: A tanuló hajtsa végre fegyelmezetten az alaki gyakorlatok kapott utasításait. Ismerje a sokoldalú elıkészítı és prevenciós gyakorlatok élettani hatásait, és tudja e gyakorlatokat végrehajtani életkorának megfelelı szinten. Tudjon bemutatni összerendezett, önmagához mérten javuló eredményességő atlétikai mozgásokat.

-

Végezze a tornagyakorlatokat biztonságosan, törekedjen a helyes testtartásra. Birtokolja az alapvetı labdakezelési ismereteket, és tudjon alkalmazkodni a játékhelyzetekhez. Ismerje az önvédelem alapjait, tudjon sportszerően küzdeni. Törekedjen teljesítményre a tanult úszásnem(ek)ben.

A helyi sajátosságok kiegészítése Az iskolai élet színesítése érdekében a következı programokat biztosítja az iskola a hagyományain alapulva: Erdei iskola a tanítási idı alatt (5 nap bentlakásos tábor egy-két osztály részére a felsı tagozaton). Síelési lehetıség két sí táborban (5-6 nap bentlakásos külföldön –Szlovákiában 80 fı részére alsó és felsı tagozaton egyaránt). Nyári turisztikai erdei tábor (6 nap bentlakásos sátorozás 40-50 fı részére alsó és felsı tagozaton egyaránt). Kerékpártúrák szervezése az ıszi és tavaszi idıszakban (1 nap, két osztály részére felsı tagozaton havonta és az idıjárás függvényében). Korcsolyázás a városi mőjégpályán téli idıszakban (a délutáni testnevelés órák keretében a felsı tagozat számára). Kondi úszás a városi Sportuszodában (a május júniusi idıszakban a 8.osztály részére). Sportági foglalkozások gyermek torna fiú és leány, kosárlabda fiú, futball fiú (alsó- és felsı tagozat számára a tanítási idı alatt). Sportnap évente 1 nap (alsó- és felsı tagozat számára a tanítási idı alatt).

2.5.3.4. Lelki egészség, személyiségfejlesztés Cél: -

boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit és lehetıségeit kihasználó reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni törekedjenek a lélek és a test harmóniájára ismerjék önmagukat (korlátaikat és lehetıségeiket) ismerjék társaikat tájékozódjanak környezetükben megbizonyosodjanak az egészséges és biztonságos élet értékeirıl felfedezzék önmaguk megvédésének lehetıségeit legyenek képesek megújulásra, önmővelésre felvértezni ıket az életre, azaz a felmerülı nehézségeket, ne problémaként, hanem megoldandó feladatként kezeljék törekedjenek mindig a toleranciára, empátiára képességeik, érdeklıdésük vezérelje továbbtanulásukat.

Alsó tagozat Alsó tagozatban a tanító egész személyisége hat a gyerekek lelkére. Az elsı pillanattól kezdve fontos a nyugodt, szeretetteljes és bátorító légkör, amely biztonságot ad az iskolába kerülı kisgyermekek számára. Minden órán lehetıség nyílik a nevelési feladatokon keresztül a gyermekek személyiségének fejlesztésére.

A témák tematikusan beilleszthetık a napközis foglalkozásokba és a szakórákba. Életkoronként egymásra épülnek a foglalkozások anyagai. Témakörök: - Önismeret - Én és helyem a környezetemben - Egészséges és biztonságos élet - Veszélyeztetı tényezık - Óvd, védd magad! Felsı tagozat Felsı tagozatban elsısorban az osztályfınöki órák keretében valósítható meg ez a feladat, kiegészítve a többi tárgyban rejlı lehetıségekkel. Minden tanítási óra hozzájárul önértékelésük, személyiségük fejlıdéséhez. Az osztályfınöknek meghatározó szerepe van. Oktató-nevelı munkánk alapelvei közé tartozik: a bizalom, a megértés, a következetesség és a tanulók személyisége iránti tisztelet. Éppen ezért nevelési programunkban egyre általánosabb az aktív, interaktív és cselekedtetı módszer. Ezek az ismeretszerzési formák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon is megvalósíthatók. A gyerekekkel a gyerekekért, a jövıjükért folytatott tevékenységünket át kell szınie a munkánkba vetett hitnek az élet, az emberek szeretetének. Küldetésünk, hogy a ránk bízott gyerekek életében, céljaiban a pozitív gondolkodásmód, s egy erre épülı jövıkép alakuljon ki. Erıs önbizalomra és annak hitére kell nevelnünk, hogy az ember minden jóra képes. 2.5.3.5.Családi életre nevelés, szexuális nevelés Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a szexualitás, mint az egyik alapvetı emberi érzés, amivel helyesen kell élni. A szexualitás sikertelen kordában tartása sok bajnak és gondnak a forrása, ezért ismerni kell veszélyeit, hogy meg tudják védeni magukat. A szexualitás nem kizárólag egészségügyi téma, a család és az iskola segítsége is nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott szexualitás elfogadásában. Cél -

a pozitív családmodellek legyenek az irányadók ismerjék a családi szerepeket ismerjék meg korosztályuknak megfelelıen a családtervezési lehetıségeket ismerjék testük változásait legyenek tisztában a korai szexuális élet hátrányaival tudják, hogy hová fordulhatnak nemi élettel kapcsolatos kérdéseikkel nemi identitás kialakítása legyen természetes a mindennapi tisztálkodás és a napi többszöri fogmosás tudjanak nemet mondani idegenek csábításaira ne legyen meghatározó a médiából szerzett felszínes információ a szexualitással kapcsolatban Az értéket reprezentáló család a gyermekek nevelésének legkedvezıbb színtere. A harmonikus családi légkörben tud a gyermek kiteljesedni. Az iskolában azért szükséges a családi modellekkel, szerepekkel foglalkozni, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évrıl évre emelkedik a válások száma és egyre több a csonka vagy formálisan teljes család. Az oktatási intézmény egyre nagyobb hiánypótló szerepet tölt be, azonban a férfi modellrıl így sem tudnak elegendı mintát venni a gyerekek, mert a tantestületben kevés a férfi. Felméréseink kimutatták, hogy tinédzser korban a gyerekek a legtöbb információt a médiából és a barátoktól szerzik. Fontos, hogy ne érezzék magukat kirekesztettnek, az iskolában keressenek elsısorban barátokat, így hatni tudunk pozitív értékrendjük, önértékelésük megerısödésére. A szoros iskolai barátságok megelızhetik, hogy a negatív mintákkal szolgáló társaságok (banda)

magával ragadják tanulóinkat. Érdeklıdésük felkeltése és fenntartása, a szabadidı hasznos eltöltése elısegíti a pozitív értékeket képviselı barátok, közösségek megválasztását. Alsó és felsı tagozatban meghatározók a tanórán kívüli foglalkozások, ahol megismerhetik egymást, kialakulhatnak barátságok, társaságok. Kiemelkednek a nyári táborok, amelyekben azonos érdeklıdésük hozza össze a gyerekeket, a különbözı sport és mővészeti foglalkozások, illetve az erdei iskola, ahol a tanulás kötetlenebb formája továbberısítheti a kapcsolatokat. 2.5.3.6.Drogprevenció A nehéz gyermekkor, a szülık hiánya, a gyermekkori viselkedészavarok, a gyermekkorban szenvedett lelki sérülések, az önértékelés zavara, a tanulási zavarok, a kommunikációs zavarok mind-mind veszélyeztetı tényezı a szenvedélyek kialakulásában. A pozitív énkép kialakítása, a pozitív értékek keresése megtanítja a gyerekeket arra, hogy felismerjék, az ember nem más, mint amivé önmagát teszi. A helyes önismeret vezet el a „nem” kimondásához. Az elmúlt évtizedben a kábítószer-probléma sokkal súlyosabbá és komplexebbé vált, mint bármikor. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy városunkban is jelentıs a drogprobléma. Megjelent az összes „lágy” és „kemény” drog, amelyekkel a gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dohányzásra és az alkoholfogyasztásra korlátozódik. Iskolánkban is tudomásunk van internetfüggı szülıkrıl és gyerekekrıl. 2.5.3.7.HELYZETELEMZÉS Felméréseinkbıl kiderült, hogy a 8. osztályosok közül vannak, akik rendszeresen diszkóba, járnak hétvégenként. E korosztály többsége már kipróbálta a legális drogokat (alkohol, cigaretta), sıt vannak, akik rendszeresen dohányoznak. Ismereteik vannak a drogokról, de azok nagyon hiányosak, éppen ezért nem érzékelik annak veszélyét. Ezért szükségesnek tartjuk a primer prevenciót. Fontossá vált az iskola szerepe a témával kapcsolatban, mert a biztos családi hátteret sem találjuk meg minden tanulónál. Sok esetben a szülık is problémákkal küszködnek, amely gondok rávetítıdnek a gyerekek magatartására, sok a szorongó, vagy éppen nyugtalan, agresszív tanuló. Tapasztalatunk szerint a gyerekek szabadidıs tevékenységeit nem minden szülı ellenırzi kellıképpen. A mellékelt kérdıív kitöltésével az volt a célunk, hogy a 8. osztályos tanulók alkohol, kábítószer fogyasztásával kapcsolatban feltérképezzük ismereteiket, szokásaikat. A fogyasztási profilok mellett vizsgáltuk, hogy milyen gyakorisággal próbálták már ki a különbözı szereket és milyen a beállítódásuk az adott szerekkel. A vizsgálatunk nem volt teljes körő, a kérdıívet a 8. osztályos tanulóknak közel fele (8. b és 8. d) töltötte ki. Az adatfeldolgozás során szerzett tapasztalatokat a következı grafikonok ábrázolják.

A kábítószerekre vonatkozó ismereteiket a fiatalok részben saját tapasztalataik alapján, részben barátaik, ismerıseik, a különbözı könyv és filmélményeik, televíziós híradások, esetleg a felvilágosító elıadások útján szerezhetik. A kábítószer használat – annak tiltott volta miatt – nehezen mérhetı. Feltételezhetı, hogy a diákok félelmeik által vezérelve néhány esetben eltitkolják a valós adatokat annak ellenére is, hogy a felmérés teljes névtelenséget biztosít a számukra. Így a tapasztalatok alapján fel kell tételeznünk, hogy a bevallott kipróbálás, fogyasztás a valóságos használatnak csak a legalsó szintjét jelentheti,

még akkor is, ha az adatokat több kérdés kontextusában értelmezzük. A kábítószer kipróbálásának gondolatával a vizsgálatban részt vett gyerekek még kevésbé foglalkoznak, a tanulók mintegy 94,3%-a nem próbálta ki a kábítószert saját bevallása szerint. Figyelemre méltó, hogy a barátok és az egyéb személyek százalékos megoszlása azonos értéket mutat, tehát teljesen mindegy, hogy kitıl kapta a szert. Általános tapasztalat, hogy egy probléma kapcsán a társadalmi méretekben való gondolkodás igen nagy nehézséget jelent a fiatalok számára. Így nem meglepı, hogy a diákok jelentıs hányada értetlenül állt „a kábítószer terjedésének megakadályozásában milyen hatékony eszközöket lehetne bevonni?” – kérdés elıtt.

2.5.3.8.Célok Drogprevenció, a drogokkal kapcsolatos alapvetı információk megismertetése, attitődformálás és az életvezetési készségek fejlesztése. A droghasználat kialakulását gátló tényezık erısítése: biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer kialakítása, érzelmi támasz nyújtása, kortárs hatások erısítése, amelyek gátolják a drogok kipróbálását és támogatják az iskolai, sportbeli , vagy mővészi elırehaladást, mint a kortárs csoporton belüli népszerőség forrását. A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális drogok okozta veszélyekkel. Pozitív üzenet megfogalmazása, az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá, csökkenjen a drogokat kipróbálók száma. Az iskola komplex egészségfejlesztı tevékenységének eredményeképpen csökkenjenek az ártó tényezık (droghívó szignálok) és erısödjenek a személyiségfejlesztı hatások. A drogmentesek megóvása. A célok eléréséhez alapkövetelmény a szervezettség és a szakmai alaposságra épülı tervezettség. Ezért a programot be kell építeni a tanmenetbe. 2.5.3.9.Feladatok a) helyzetelemzés - szülık: a problémák feltérképezése, az igények felmérése - diákok: ismeretszint felmérés, attitődvizsgálat - tanárok: ismeretszint felmérése; részprogramok szervezése; egyre több pedagógus (elsısorban osztályfınökök) bevonása a képzési, továbbképzési folyamatba

- egészségügyi szervek: kapcsolatfelvétel, információgyőjtés, kapcsolattartás - rendészeti szervek: DADA; tájékoztatás b) a pozitív irányú személyiségfejlesztés lehetıségeinek biztosítása - a konfliktuskezelés szeren kívüli lehetıségeinek megismertetése, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az agresszió helyes kezelése, visszaszorítása - pozitív életvezetési munkák bemutatása - a tanulók pozitív irányú aktivitásának kiaknázása; a szabadidı értelmes eltöltéséhez lehetıségek biztosítása - az ıszinteség légkörének megteremtése (maximális tapintat a pedagógus részérıl, támogató odafordulás, empatikus magatartás, elıítélet-mentesség) - nyíltság, a problémák felvállalása a kiútkeresés érdekében - következetesség (szülı és pedagógus részérıl egyaránt) az egységes iskolai értékrendszer és követelményrendszer kialakításával, közvetítésével - a „nem”-et mondás vállalásának megtanítása - a társtalanság, a magány (társas magány) feloldása - a teljesítménygondok enyhítése a tanulási motiváció kialakításával; szinten tartásával; a mindennapi sikerélmény biztosítása; a tanulási problémák kiszőrése, csökkentése (felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások szakemberek – fejlesztı pedagógus, logopédus, pszichopedagógus stb. – bevonása) - fokozott odafigyelés a leginkább veszélyeztetett életkorú csoportokban (feltőnı személyiségmódosulások esetén az azonnali szükséges beavatkozás kezdeményezése) c) a jogi szabályozás megismertetése, estleges változásainak nyomon követése d) széleskörő összefogás – átgondolt kapcsolatkiépítés, az együttmőködés folyamatosságának megvalósítása - együttmőködı iskolavezetés - együttmőködı és öntevékeny tanári kar - az iskola szervezeteinek (SZMK, Iskolaszék, DÖK, szakmai munkaközösségek) bevonása a preventív munkába - a segítı hálózat bevonása e) rendszeres továbbképzések biztosítása (lehetıség szerint az osztályfınökök mindegyike vegyen részt szakirányú képzésen, mentálhigiénés tanfolyamon) f) folyamatos hatékonyságvizsgálat 2.5.3.10. Szereplık Diákok Tanárok Szakmai tapasztalatukkal az ismeretek közvetítésével a felvilágosító munkában vesznek részt. Fontos feladat a problémakezelési módszereik és a problémaérzékenységük fejlesztése. Drogügyi koordinátor, aki megfelelı témaérzékenysége és képesítése okán a témát feladatául kapja és tevékenységéért díjazásban részesül. Feladata az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelı a megfelelı információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülık felé. İ tartja a kapcsolatot az iskolán kívüli segítı szervezetekkel is. Iskolai drogmegelızési csoport létrehozása. Tagjai: nevelési igazgatóhelyettes, drogügyi koordinátor, osztályfınöki munkaközösség vezetıje, diákönkormányzat vezetıje, szabadidıszervezı és gyermekvédelmi felelıs. Szülık (család) A felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként váljanak partnerré a szülık a drogprevencióban. A szülık véleményének megismerésére a kérdıíves módszeren kívül a szülıi értekezleteken és a fogadóórákon történı beszélgetések a legalkalmasabbak.

Iskolaszék (szülıi munkaközösség) Képezzen hidat az iskola és a szülık között. Ennek érdekében az egészségfejlesztı program megvalósításába szükséges az iskolaszék bevonása és célszerő a támogatásuk megnyerése is. Kortársoktatók: problémaérzékeny, professzionális ismeretekkel és segítı attitőddel rendelkezı fıiskolai hallgatók, akik osztályfınöki és egészségtan órákon, valamint más közösségi megnyilvánulásokon ismereteket közvetítenek interaktív módszerekkel. Helyi iskolák drogügyi koordinátorai Az együttmőködés, az információk cseréje, a programok egyeztetése és közös végrehajtása. Helyi drogambulancia A drogkoordinátor szakmai kompetenciáját meghaladó esetekben segítségkérés, együttmőködés. Naprakész információk a régióban mőködtetett programokról. Rendészeti szervek Segítségkérés bőnmegelızési témájú foglalkozások tartásához. Jogi, bőnügyi tájékozódás a régió drogproblémáiról és a „drogfertızöttségrıl” naprakész információk. 2.5.3.11. Színterek a) Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Osztályfınöki órák felsı tagozatban (évente 5 prevenciós óra az 5. és a 7, osztályokban) A prevenciós órák ajánlott témái: - önismeret - konfliktuskezelés - dohányzás, alkohol, kábítószer - „igenek” és „nemek” életünkben Szaktárgyi órák: önálló egészségtan (6. és 8. osztályban 18-18 óra); biológia, kémia, magyar irodalom, rajz stb. 5-6. osztályban: játékos feladatok, rejtvények, szituációs játékok az egészséges életmód népszerősítésére. 7-8. osztályban a kábítószer-fogyasztás megelızése szituációs játékokkal; a drogra „nemet” és az ésszerő kockázatokra „igent” mondás; különbözı helyzetek dramatikus feldolgozásával lehetıség teremtése arra, hogy átéljék milyen segítınek és milyen segítségért fordulónak lenni; hogyan segíthetnek bajbajutott kábítószer-fogyasztó társuknak. Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások délutáni szabadidıs programok egészségnap erdei iskola szülıi értekezlet tréningek tanároknak b) Iskolán kívüli rendezvények kirándulások, táborok. 2.5.3.12. Módszerek Információátadás: az egészséggel kapcsolatban pozitív, a drogokkal szemben negatív attitődformálás, filmvetítés-elemzés, internet. Készségfejlesztés: a problémamegoldás, a döntéshozás, a konfliktuskezelés, a nemet mondás, a kommunikáció, a társas- és a médiahatásoknak történı ellenállás, a pozitív önértékelés kialakítása. Szerepjátékon, helyzetgyakorlatokon, csoportos témamegbeszéléseken alapuló interaktív módszerekkel.

2.5.3.13. Értékelés: Tanévente átfogó értékelés: - a tapasztalatok összegzése - a hatékonyság vizsgálata - az eredmények számbavétele - az estleges kudarcok okainak feltárása - a tapasztalatok alapján a továbblépés lehetıségeinek kijelölése 2.5.3.14.Elsısegélynyújtás A balesetveszélyes helyzetek megbeszélése, a felvilágosítás a szülık és a pedagógusok közös feladata. A példamutatás és az ésszerő korlátok tudatosítása rendkívül fontos. A balesetek nagy része az egészségvédı, felelısségteljes magatartás kialakításával elkerülhetı. Cél a gyerekek baleseteknél a helyzet megoldását segítve intézkedjenek ne essenek pánikba tudjanak segítséget hívni, és megfelelı adatokkal szolgálni Fontos feladat az elsısegély nyújtási ismeretek oktatása, amelyet csak tanulással és módszeresen végrehajtott gyakorlással lehet elsajátítani. Ha a gyerekek tudják, hogy mit kell tenniük a balesetnél, akkor ijedtségükön felülkerekedve segíthetik a helyzet megoldását. A felsıs tanulóknak javasolt ismeretek lehet osztályfınöki, biológia és testnevelés óra keretein belül oktatni. A tanórán kívüli keretek is alkalmasak az elsısegélynyújtás oktatására, kiemelten az erdei iskola, nyári szaktábor és szakkör programjában szerepelhet, amelyek háziversennyel zárulhatnak. 2.5.4.Módszerek, értékelés 2.5.4.1. Szempontok a módszerek kiválasztásához - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz - vonjanak be minél több tanulót - az iskola keretein túl is legyenek hatással - pozitív szemléletet tükrözzenek - kötıdjenek a napi élethez - nyújtsanak élményt - az érzelmeken át hassanak - személyes megtapasztaláson alapuljanak - együttmőködésen alapuljanak - alapozzanak a korosztály kíváncsiságára megismerési vágyára - legyen bennük sok játékos elem Különösen azok a módszerek kedveznek az egészségnevelésnek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységekre ösztönzik a tanulókat: együttmőködı (kooperatív) tanulási formák, a páros, csoportos feladatok, megfigyelési gyakorlatok. A kooperatív tanulási technikák segítı kölcsönösségen alapulnak. A tanulók közötti közvetlen gondolatcserére, funkcionálisan is megszervezett együttes cselekvésekre, együttmőködı magatartásra épülnek, így fejlesztik az ismeretszerzés megszervezésének képességét, teret adnak a beszámolásra, az ismeretek megosztására, átadására. Az együttes siker lehetısége pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlıdését segíti. A módszerek megválasztása és változatos alkalmazása lehetıséget teremt arra, hogy a helyes és követendı viselkedési mintákat tanuljanak a gyerekeknek, valamint élményközpontú és empátiát fejlesztı tevékenység legyen a környezettudatos nevelés.

2.5.4.2. Hagyományos módszerek - megfigyelés - elemzés - modellezés - kísérlet - tanulói beszámolók - tanári elıadás - szemléltetés - győjtımunka 2.5.4.3. Kooperatív tanulási módszerek - Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása - Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás - Témához kapcsolódó ismeretek csoportos visszakeresése, koncentrálása - Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása - Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése - Páros munka: tényanyag győjtése és jegyzetelés - Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése - Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan - Információrögzítés együttmőködéssel - Csoportos asszociációs feladatok - Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyőjtı, kidolgozó, véleményezı feladatok munkamegosztással) - Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel - Adatgyőjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselıadás tartása társas munkamegosztásban - Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában - Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás - Egy téma különbözı megközelítéső és nézıpontú feldolgozása - Esetmegbeszélés valós események alapján. 2.5.4.4. Aktív és interaktív módszerek Az aktív és interaktív módszerek átfedésben vannak a kooperatív módszerekkel. Ezen három módszer közül kiemelten kezeljük a következıket, amelyek során mindig valós helyzetbıl kell kiindulni. - Riport módszer: adott témakörben elızetes információgyőjtés után interjúk készítése. - Játékok: - szituációs: mindig valós helyzetre kell épülnie - kommunikációs játékok - érzékelést fejlesztı - ráhangolást segítı - bizalom erısítı - kapcsolatteremtést segítı - drámapedagógia 2.5.4.5.Értékelési formák Nevelı tevékenységünk során csökkenteni szeretnénk a passzív befogadás gyakorlatát. Fontos a tapasztalás, az önálló élményszerzés és véleményalkotás, helyzetfelismerés. Érték legyen az egészség fogalma, amelyért tenni is kell. Az értékelési formák közül kiemelkedik a szóbeli,

amelynél hangsúlyos a pontos megfogalmazás, lényegkiemelés. Elsısegélynyújtásnál a gyakorlatban végrehajtott feladatokra irányuljon az értékelés. Az ellenırzés bizalomra épüljön. Fontos az összefüggések megláttatása, az egészségnevelés eredménye nem mérhetı egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. 2.5.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.5.5.1.Iskolai programok a) tanórák - tantárgyakba beépítve - egészségtan modul - osztályfınöki órák - erdei iskola b) tanórán kívüli tevékenységek - napközis foglalkozás - délutáni foglalkozás (klubszerő foglalkozás, szakkör, sportkör, stb.) - „Szülık iskolája” (tematikus szülıi értekezlet) - kiállítások, pályázatok, vetélkedık, versenyek - egészségnap, sportnap 2.5.5.2.Tantárgyak lehetıségei a) Magyar nyelv és irodalom A tanulók − ismerjék meg az irodalmi mővekben az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását − legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre − erısödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük − sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit − fejlıdjön az egyéni és a közösségi kompetenciájuk b) Történelem A tanulók − tudják értelmezni hogyan hatottak a történelmi változások az életmódra, a közösségi normák alakulására − értsék meg és érezzék az egyén és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében c) Hon- és népismeret A tanulók − ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét d) Idegen nyelv A tanulók − ismerjék meg a következı témák szókincsét: emberi test részei, sportok, szabadidıs tevékenységek, gyakori betegségek, orvos-beteg a rendelıben, gyógyszervásárlás, elsısegélynyújtás, ételek, étkezési szokások, egészséges táplálkozás, ételreceptek, napirend, öltözködési szokások − legyenek képesek az elıbbi témákban: párbeszédet alkotni, interjút készíteni, szerepjátékot eljátszani − csoportokban készítsenek projektet: az egészséges táplálkozásról, az évszakok szerinti öltözködésrıl, a helye4s napirendrıl és a mozgás fontosságáról e) Matematika A tanulók

− váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására − tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni − logikus gondolkodása szintetizáló és lényegkiemelı képessége fejlıdjön − ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni − tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni − alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás f) Környezetismeret A tanulók − ismerjék meg saját testük alapvetı felépítését és mőködését, az egészség megırzéséhez szükséges életvitel jellemzıit g) Természetismeret A tanulók − legyenek képesek természettudományos gondolkodásra − értékrendjének alakítása − felelısségérzetének fejlesztése h) Fizika A tanulók − ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit − ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti hasonlóságokat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat i) Kémia A tanulók − rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel − ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére − ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat, ezek hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától j) Földrajz A tanulók − szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket az élı és élettelen környezetükrıl − érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit k) Biológia A tanulók − ismerjék meg az ember alapvetı szervezeti mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket − ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat − legyenek képesek az egészségügyi problémák megelızésére és mérséklésére − sajátítsák el a testi- lelki egészséget megırzı életviteli technikákat l) Egészségtan A tanulók − ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait − sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat − ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében − kapjanak ösztönzést a helyes viselkedésmódok és az egészségvédı szokásrendek kialakítására − önmagukkal szembeni felelısségérzetének fejlesztése

− kapjanak segítséget az ıket veszélyeztetı környezeti- , társadalmi tényezık és azok elhárítási módjainak felismerésében m) Ének zene A tanulók − Tapasztalják, érezzék meg a zene közösségteremtı és erısítı szerepét n) Rajz és vizuális kultúra A tanulók − „érzelmi érzékenységének” fejlesztése − becsüljék meg mások munkáját, tolerálják a másságot − kritikai hangneme árnyaltabbá váljon − legyenek képesek az esztétikum felfedezésére o) Etika A tanulók − fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és az igazságosság p) Tánc és dráma A tanulók − legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével r) Technika és életvitel A tanulók − ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit − sajátítsák el a gyógynövények alapvetı ismeretét és felhasználási módjait − egészséges életmód iránti igényének felkeltése − kritikus fogyasztói magatartásának kialakítása s) Testnevelés A tanulók − értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket − gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve − legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében 2.5.6. Iskolán kívüli programok − pályázatok, vetélkedık − tanulmányi- és sportversenyek − mozi-, színház-, múzeum-, tárlatlátogatás − kirándulás, túra, tábor, erdei iskola − alternatív módszerek (pl. extrém sportok) − tanfolyamok, továbbképzések − 2.5.7. Fejlesztési követelmények a 8. osztály év végére A tanuló - legyen tisztában az alapvetı személyi higiénés követelményekkel - ismerje a helyes és helytelen táplálkozás következményeit - váljon szükségletévé a rendszeres mozgás igénye - ismerje és alkalmazza a kooperatív konfliktuskezelési technikákat - ismerje és tartsa be az alapvetı magatartási szabályokat - legyen képes mások megértésére, tiszteletére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására

-

2.6.

legyen tudatában, hogy az életvitel, a magatartás, a testi és lelki egészség hatnak egymásra ismerje a legfontosabbnak tartott értékeket legyen képes a választási lehetıségek mérlegelése, a jó és hibás döntések felismerésére becsülje az élet értékeit és tudjon érvelni mellettük legyen tisztában a jó kapcsolatok értékével ismerje fel a veszélyeztetı tényezıket és kerülje el azokat tudja a segítségkérés módját.

Kommunikáció

2.6.1. Iskolán belüli Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a egészségkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy az egészségnevelési programot tervezni is csak csapatmunkában lehet. A gyerekek számára az épület különbözı pontjain elhelyezett hirdetıtáblák a DÖK képviselıi és az iskolarádió nyújtanak információkat. A szülık a gyerekeken keresztül, a tájékoztató füzetek és s hírlevél által, a szülıi értekezleteken, fogadóórákon, értesülhetnek az iskolában folyó munkáról. A pedagógusok értekezleteken, megbeszéléseken, személyes beszélgetéseken vitatják meg az iskola életét meghatározó kérdéseket. 2.6.2. Iskolán kívüli Az iskolán kívüli kommunikáció, kapcsolatrendszer alapvetı eszköze az iskola nyitottá válásának. Kifelé és befelé is tudatosítani kell, hogy az iskola egészségnevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy. Az iskola történetérıl, jelenérıl és egyéb aktuális hírekrıl informálódni lehet az intézmény honlapjáról is. A szőkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskola nevelımunkájában. 2.7.A program mőködésének ellenırzése, minıségbiztosítás 2.7.1.A felelısség meghatározása: Mindazon személyek, akik részt vesznek a programok munkájában: - intézményvezetı - drogügyi koordinátor - DÖK vezetıje - gyermekvédelmi felelıs - munkaközösségek vezetıi - osztályfınökök - pedagógusok - iskolaorvosok, védınık, fogorvos. 2.7.2. Az eljárás leírása: Az egyes módszerekkel elért eredményeket összehasonlítjuk egymással, mert csak így lehet lemérni a hatást az egészségnevelési munkában: a) tanári – tanulási - szülıi kérdıívek kiértékelése. (Elégedettségi mérések) b) statisztikai mérési adatok összehasonlítása: -

gyógytorna adatok (felmentettek aránya) rendszeresen sportolók és nem sportolók arányai mulasztási adatok fogászati - szőrési adatok iskolai balesetek gyakorisága szőrıvizsgálati adatok alkohol, drogfogyasztás, dohányzási adatok

- testi higiénés állapotfelmérés - családok, szociális helyzet felmérése. Azokat a célkitőzéseket mérjük, amelyek a tervezési folyamatban szerepelnek. Kiértékelésünk célja, hogy valódi különbségeket tudjunk kimutatni, s a kapott eredményeket tanulmányozzuk. Ez hozzájárul ahhoz, hogy az egészségnevelési tevékenység kiszámítható legyen, és továbbfejlıdjön. A folyamatos nyomon követés és dokumentálás a legeredményesebb módja az ellenırzésnek. Évente: a) szakmai egyeztetés, a különbözı szakmai szintek feladatainak koordinálása b) szakmai egyetértés a feladatok elvégzésérıl c) a mőködı programok munkájának értékelése (munkaközösségi, nevelıtestületi, vezetıi) A munkaközösségi foglalkozásokon fontos a tapasztalatcsere, a helyi problémák hangsúlyozása. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolaorvossal, védınıkkel, s azokkal a személyekkel, akik a program eredményességét segítik. Az értékelés tehát rövid távon hatásos, szükségszerő. A hosszú távú eredményesség kiértékelésére a program végsı stádiumában kerülhet sor. A diákok (8. o. végén) nyilatkoznak arról, hogy mennyiben változott meg az életmódjuk a program kezdetétıl számítva, és hogy jövendı életformájukra is kihatással lesz-e. Kétévenként: a) Elégedettségi mérések (kérdıívek diákoknak, szülıknek, tanároknak) b) Statisztikai mérési adatok összehasonlítása. c) A mőködı programok munkájának értékelése. (munkaközösségi, nevelıtestületi, vezetıi) Értékelésnél nem csak az ismeretek elsajátítását, a tevékenységek gyakorlását kell figyelembe vennünk, hanem a tanuló által preferált gondolkodási és viselkedési módokat, általános viselkedésüket, magatartásukat is. Kiértékelésre és dokumentálásra azért van szükség, hogy meggyızıdjünk róla: az egészségnevelési tevékenység a kívánt hatást valóban elérte. „Semmiféle nézet ne váljon abszolút meggyızıdéssé vagy örök érvényő szabállyá. A mai nap a csupán a tegnapi tapasztalatok összességébıl a tapasztalatok holnapi, magasabb szintjéhez vezetı átmenet legyen.” Janusz Korczak

3. Környezeti nevelési program A nevelési program jellemzıi -

törvényességi kötelezettség: minden intézményben szükséges (iskola, kollégium) a KN program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez források feltárását provokálja, megtanít gazdálkodni a pedagógusok között új együttmőködésre késztet az iskola tanuló-szervezetté válik szervesen illeszkedik a minıségbiztosításhoz a fenntartó és az iskola új érdekszövetséget köthet az Európai iskolákhoz való kapcsolódás.

Bevezetı „Az élet állandó változás, körforgás. A Föld forog; a Nap mozog; A fák nınek; a virágok nyílnak és elhervadnak; A felhık szétfoszlanak, felbomlanak, jönnek és mennek; A fény és az árnyék fáradhatatlanul kergetızik; és az ember, aki mindezt tapasztalja, maga is a mozgalmas változás része.” Kepes György A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövıjének fenntarthatóságát. Ezért a jövıben diákjainknak a mindennapi életükben képesnek kell lenniük a legbonyolultabb természeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket kezelni, megoldani. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tantervekben a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttmőködés és konfliktus kezelés készségeinek megerısítésére.

3.1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetı jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsırendő kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól) A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlıdés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelızés, az elıvigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelısség, az együttmőködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédı szemlélet kialakítása elsıdleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minısülı természeti értékeink megırzése az állampolgárok és önszervezıdı csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elısegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelısségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetı szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülı problémák jelentıs része vezethetı vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelı szintő a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetrıl, a környezetvédelemtıl, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelı színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erısítésében kiemelkedı szerepe van a közoktatási, felsıoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsıfokú oktatásban a program idıszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsırendő jelentıségő. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. „ 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiába foglalta azt. 2003-ban megjelent az átdolgozott kiadás. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlıdés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megırizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlı szervek igénybevételével – elı kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

3.2. HELYZETKÉP Lásd: Egészségnevelési program 2.3.1. (Létszámadatok) Problémafeltárás A problémafeltárást a mellékletben található kérdıívvel és beszélgetésekkel végeztük. A kérdıíveket kitöltötték: - munkaközösségek - 5-8. osztályos tanulók A kérdıívek segítségével feltérképeztük a környezeti nevelés hagyományait, erısségeit valamint lehetıségeit, gyengeségeit. Erısségek: -

Minden tanévben a Diákönkormányzat vezetıje megszervezi a papírgyőjtést, melyben a szülık is aktívan részt vesznek. Októberben az Állatok Világnapja alkalmából a Vadasparkban az 5. osztályosok számára akadályversenyt szervezünk. Minden tanévben a 6. osztályos tanulóink erdei iskolában töltenek el egy hetet. Tanulóink részt vesznek városi-, megyei-, országos versenyeken. 7-8. osztályos tanulók számára a természettudományos munkaközösség iskolai vetélkedıt szervez. Osztályfınöki és szaktárgyi órákon a környezetvédelmi jeles napokról megemlékezünk. Sítáborokat és nyári táborokat szervezünk tanulóink számára. Az osztálykirándulások tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik.

Gyengeségek: -

tantermek állaga, tisztasága a szelektív hulladékgyőjtés megvalósítása fejleszteni kell a tanulókban a környezettudatos magatartást feladatunk az iskolaudvar további szépítése, nagyobb zöldterület kialakítása hatékonyabb környezeti nevelés érdekében környezetvédı szakkör szervezése kapcsolatteremtés természetvédı és környezetvédı szervezetekkel fejleszteni és erısíteni kell az energiatakarékosságra nevelést pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése erısíteni kell a felelısségérzetet diákjainkban önmaguk, embertársaik és a természet iránt.

3.3. Erıforrások A) Belsı: tanárok, diákok, technikai dolgozók, szabadidı szervezı Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív győjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, hulladékgyőjtés Humán erıforrások Feladat, szerepkör Erısségek Iskolavezetıség Támogatja a környezeti Hiteles személyiségek a nevelési programokat. A pedagógusok és a diákság minıségi munka részeként számára. Hasznosítható értékeli az ilyen kapcsolatrendszer. tevékenységet. Anyagi Kreativitás, nyitottság, forrásokat teremt. Ösztönzı tolerancia rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba Valamennyi szakos belátja, beépítve tanítják a hogy minden tanár feladata a környezeti-nevelési környezeti nevelés. tartalmakat. Ember és természet Elkészíti a pedagógiai Lehetıséget ad a különbözı munkacsoport programnak megfelelıen az szakmacsoportok éves tervet, segíti és programjainak összehangolására koordinálja annak megvalósítását, pályázatokat (versenyek, akciók, ír, kapcsolatot teremt a külsı kiállítások, jeles napok támogatókkal. eseményei stb.) Osztályfınökök Évfolyamokra lebontva a Lehetıség van az környezeti neveléshez aktualitások azonnali kapcsolódó tartalmak „kibeszélésére” feldolgozása. osztályközösségi szinten. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát Részt vállalnak a szelektív dolgozók az egyes programok hulladékgyőjtésben, hátterének biztosításával. takarékosságban. Technikai dolgozók

Diákok

Szülık

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.)

Elıadások tartása, szemléltetıeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külsı erıforrások felkutatása. B) Külsı: szülık, fenntartó

Zöldítési program, szelektív hulladékgyőjtés.

Valamennyi diák érintett a programokban. Partnerség a felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ı szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Szülık, fenntartó: programok segítése

3.4. Alapelvek, célok 3.4.1. Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek tisztelete és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a környezettudatos magatartást fejleszteni. Pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése - létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

3.5. Konkrét célok és feladatok -

-

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé zöldítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülıkkel, az iskola környezetében élıkkel a kommunikáció fejlesztése.

Az iskola elhelyezkedésébıl

Célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos

tevékenységek kiemelése) Közlekedési - „fekvırendırök” megléte biztonság növelése - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása A kerékpáros és - kerékpárral közlekedık számára biciklitároló gyalogos közl. segítése Zaj Csökkentés - fák, cserjék ültetése Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása Szemét Tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyőjtés, (papír, olaj, környezet fémdoboz, szárazelem) - utak sózása helyett ásványi ırlemény használata Az iskolabelsı Tiszta, meghitt - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, környezet a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellıztetés (beltéri szennyezıanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlık alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos főtés - nyílászárók javítása Világítás Egészséges, - neonok cseréje energiatakarékos izzókra takarékos Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása vízfogyasztás csökkentése Iskolabüfé Egészséges ételek, - gyümölcslevek- és teák, friss és szárított italok gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek Az iskola A tanítás-nevelés - a tantermekben írásvetítı, TV, video eszközellátottsága élmény- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetıközpontúságának anyagok növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség adódó jellemzık: Nagy forgalom

Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szeretı tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyezı szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. Tanulói pályázatok – Kiadunk egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A munkaformák a következık lehetnek: dolgozat, rajz, fotó. A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve ill. külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentıségüket. A nap jellegének megfelelıen vetélkedıt, kirándulást szervezünk ill. pályázatot írunk ki Február 2.

Vizes Élıhelyek

Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 22. Április 24. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 8. Október 8. Október 15. Október 21. Október 31.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja - Vadaspark Madárfigyelı Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Nemzeti Gyaloglónap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap

Vetélkedık, tanulmányi versenyek – Az érdeklıdı, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Általános iskola 5–6. évfolyam Általános iskola 7–8. évfolyam

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttmőködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szőkebb és tágabb környezet jellemzı épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedık illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal. Mővészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a mővészetek iránti érdeklıdést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a mővészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi mősort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerő módszereivel is. Kézmőves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különbözı díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekbıl kiállítás vagy vásár is szervezhetı (pl.: Karácsonyi vásár) Diák Önkormányzati nap – Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is.

Sportnap – a szülıkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük. Napközis szabadidıs foglakozások: séta a környéken, termések győjtése Látogatások: állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetınél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során elıre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Elıadások – A nagyon jól sikerült környezeti tanulói kiselıadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védésébıl rendezhetünk egy iskolai szintő programot is. A tanulók, tanárok, szülık környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerısítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülıket vagy szakembereket, sıt volt tanítványokat is! Szülıi értekezletek: utalás a környezet néhány fontos elemére. Szülıi fórum: Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

3.6. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezıi - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - növények, élısarok - anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolamőködtetés - egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé - gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyőjtés - pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása - iskolai médiumok zöld rovatai.

3.7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelısök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülıi faliújság, szülıi értekezletek, iskolaszék, SzMK-megbeszélések.

3.8. Minıségbiztosítás/minıségellenırzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve elıírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelı tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekbıl láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszőkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegırzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minısíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. - Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. - Felkészülésüket hassa át az együttmőködésre törekvés. - Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. - Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetıséget és kommunikációs helyzetet. - Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. - Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenı példáinak és a szükségszerőségek felismerését. - Olyan lehetıségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. - Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetıségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. - A rendszerszemlélető gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: - a tanulói kíváncsiság megırzését; - az aktivitás fenntartását és megerısítését; - a belsı motivációs bázis fejlesztését; - az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; - a megismerı és rövid úton célravezetı stratégiák felismerését, lehetıségeit; - a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; - az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenırzı-értékelı tevékenységünk szempontjai: - Az ellenırzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. - Mindig biztosítsuk a javítás lehetıségét, mely tükrözze a következetes igényességet. - Az értékelés során a nevelı körültekintı, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmő információkat adjon, mely tükrözi a fejlıdés irányát és fokát, minısítve a személyes elırehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. - Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minısítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk a) egyes tanulók esetében - az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására - a szociális képességek alakulására - a beállítódások és értékorientáció fejlıdésére - a csoporthelyzet megismerésére

-

a konfliktuskezelés módjára irányul.

b) osztályközösségek esetében - a csoportviszonyok alakulásának - a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak - az informális kapcsolatrendszernek - a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következık lehetnek: - folyamatkövetı megfigyelés - célzott megfigyelés - helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) - tevékenységelemzés - egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelıi követelmények teljesítésérıl az intézmény belsı ellenırzési szabályzata részletes elıírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: - a személyiségjellemzık és a feladatellátás minıségének megfigyelése - spontán és irányított személyes beszélgetések - írásos felmérés, illetve kérdıíves vizsgálat - nevelıi teljesítmény és dokumentáció elemzése - a helytállás aktivitásának és minıségének követéses vizsgálata.

3.9. Továbbképzések Belsı: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külsı: kerületi, fıvárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

3.10. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.10.1. Tanórai keretek -

tantárgyakba beépítve erdei iskola tanulmányi kirándulás sportnap osztályfınöki órákon környezetvédelmi témák testnevelés.

A) Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban (1-2. osztály) A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az elsı és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fı cél, késıbb fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévı tantervi célkitőzésekbe építjük be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibıvítését adják a környezeti nevelési témák. 1-2. osztályban, ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetıdı módon bele lehet szıni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerően és intenzíven történik a tanulók környezeti attitődjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyőjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetıséget kínál: lehetıvé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. Célja: - Felkeltse a tanulókban a környezetük élı és élettelen világa iránti érdeklıdést. - Ösztönözzön a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek „felfedezésére”. - Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelı, azokat megóvni kész magatartásukat. - Segítse ıket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse ıket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. - Ismerkedjenek meg lakóhelyük, távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemzı anyagaival, jelenségeivel, élılényeivel, illetve azok változásaival, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával.

-

Törekedjünk a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére. Alakuljon ki bennük az igény az élı és élettelen környezet megóvására, védelmére. Erısítse a lakóhelyhez való kötıdést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozva meg. Tanítsa meg a tanulókat balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és idıben. Óvatosságra intés, a veszélyhelyzetek megelızését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élı és élettelen környezetük iránti felelısségérzetüket. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelıs a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentık, tőzoltók, rendırség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életbıl; az anyagról szerzett tájékozottságból; az idı és a természeti jelenségekbıl; természettudományos ismeretekbıl; biztonságos közlekedésbıl; emberismeret, önismeret, honismeretbıl; természeti környezetbıl vett témán alapuló szépirodalmi mővek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztı szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány alkalmazható módszer: - kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között, - szereplık cselekedeteinek értékelése, - érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása, - emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele, - rövid szerepjáték eljátszása a természetrıl, környezetrıl olvasottak alapján, - a mese és a valóság elkülönítése a természetben és az állatvilágban, - az iskolai könyvtár ismeretterjesztı könyvei, életkoruknak megfelelı lexikonok, enciklopédiák, stb. ismerete. Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása, a szöveges feladatok szövegének megfogalmazása a természetrıl, az élıvilágról, a mindennapokról, stb. szóljanak, s nevelési célzatú legyen. A mértékegységek tanulásának jelentıs szemléletformáló hatása lehet, pl. mérések a szabadban, mérés a piacon, stb. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különbözı típusú feladatokat (algebrai mőveletek, grafikonok készítése, stb.) megfogalmazásánál. Testnevelés eszköze lehet, pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegın való tartózkodás fontossága. Az idıjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

Lehetséges tevékenységek: - gyaloglás, kerékpáros túrák, - a természeti környezet sajátosságai, - helyes viselkedés a természetben, - tájékozódás terepen,

-

úszás, lovaglás, téli sportok, stb.

Rajz és vizuális kultúra: A mővészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek mővészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megırzésének fontosságára (módszer lehet, pl. hulladékok felhasználása „mővészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések győjtése, lenyomatok készítése). Technika-életvitel tantárgy nagy jelentısége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendı, helyes példákat keressenek és mutassanak be. Lehetséges témák: - ismerkedés az anyagokkal, - érzékszervi tapasztalások, - a közlekedés környezetszennyezése, - ember és környezete, - természet és ember alkotta környezet, - kézmőves technikák, - hulladékkezelés, - takarékosság. Ének-zene: A természet és az ember alkotta környezet szépségeinek mővészi bemutatása a zene segítségével történik, s érzelmeikre hat. Legfontosabb feladat a magyar népdalok megismertetése, gyermekdalok, körjátékok, stb. A közös éneklés megszerettetése. Hagyományaink ápolása, népszokások (húsvét, karácsony, stb.). Más országos zenéje, kultúrájának ismerete, tisztelete. Megzenésített versek megismerése. B) A tantárgyak lehetıségei (3-4 osztály) TANTÁRGY

Természetismeret

A TANULÓK :

A TANULÓKBAN :

- Legyenek képesek különbséget tenni természetes és mesterséges környezet között. - Ismerjék meg ezek alkotórészeit. - Próbáljanak környezetvédelmi problémákra megoldásokat javasolni. - Legyenek tisztában az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásaival. - Szerezzenek tapasztalatokat a növények, állatok gondozása terén. - Váljon szokásukká az otthoni, iskolai, tantermi környezet rendjének, tisztaságának óvása.

- Alakuljanak ki a helyes környezethasználat szabályai. - Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelızésére való törekvés. - Alakuljon ki a környezetkímélı magatartás, a környezettel kapcsolatos pozitív érzelmek. - Jöjjön létre igény – életkori sajátosságaiknak megfelelıen – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerő, tudományos magyarázata iránt. - Jöjjön létre bennük az egészséges életmód iránti igény. - Alakuljon ki a személyes biztonság növeléséhez szükséges magatartás.

- Kapjanak képet a védett állatok, növények fogalmáról kirándulások, séták alkalmával. - Ismerjék a domborzati jeleket, hazánk nagy tájait. - Kapjanak lehetıséget az iskolán kívülrıl származó ismeretek elrendezése is, hiszen környezetükre vonatkozó ismereteik jelentıs részét nem az iskolában szerzik. - Próbálkozzanak a természeti jelenségek elemi szintő vizsgálatával, az ember és lakókörnyezete kapcsolatának megértésével. - Keressék a választ arra, hogy a környezet hogyan hat mindennapi életükre, illetve képesek legyenek megítélni, hogy saját cselekedeteik hogyan befolyásolhatják saját környezetük állapotát. - Olyan szinten értsék meg saját testük mőködését, amennyiben az az egészséges állapot fenntartásához szükséges. Magyar nyelv és irodalom

- Ismerkedjenek meg a - Alakuljon ki a környezet és természeti környezet, a védelmének alapszókincse. növény- és állatvilág - Legyen igény az önálló létrejöttével, fejlıdésével, ismeretszerzésre, győjtımunkára kialakulásával kapcsolatos az olvasottakkal kapcsolatban. mesékkel, mondákkal, - Fejlıdjön ki a véleménynyilvánítás, vitatkozás ismeretterjesztı olvasmányokkal. képessége a témával - Tanuljanak meg tájékozódni kapcsolatosan. az iskolai könyvtár ismeretterjesztı könyvei között, az életkoruknak megfelelı lexikonokban, enciklopédiákban, stb. - Fogalmazásaikban tanulják meg, használják és alkalmazzák (szóban és írásban) a környezettel, környezetvédelemmel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket. - - Tudjanak az olvasmányokból

-

Technika

-

-

-

-

-

-

Rajz

-

-

Matematika

-

-

szerzett, a témával kapcsolatos kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni. Legyenek képesek a természetrıl, környezetrıl olvasottak alapján rövid szerepjátékot elıadni a megszerzett szókincs felhasználásával. Törekedjenek a takarékos anyaghasználatra, az eszközök, szerszámok helyes, balesetmentes kezelésére. A munkadarabok elkészítésekor ismerkedjenek meg a tervezés, méretezés, méretre vágás, szabás egyes technikáival. Tudják megkülönböztetni a fém, fa és papír alapanyagokat a felhasználás szempontjából. Ismerjék meg a különbözı papírfajtákat. Kapjanak áttekintést a különbözı kézmőves technikákról. Ismerkedjenek meg az egyszerő gépek, a kerékpár mőködési elveivel tapasztalás, cselekvés útján. Tudjanak maguknak egészséges napirendet, munkarendet kialakítani, az egészséges táplálkozásról is szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat. Szerezzenek ismereteket, tapasztalatokat a természetes és mesterséges környezet ábrázolásáról, annak megjelenésérıl mővészek munkáin. Tudjanak színeket, formákat, fényt, árnyékot megkülönböztetni. Tervezzenek környezetvédelembıl plakátot. Próbálják megfigyelni környezetünk térbeli és mennyiségi viszonyait. Tegyenek különbséget tapasztalati úton a kisebb és

- Alakuljanak ki a természethez és az épített értékekhez főzıdı pozitív attitődök, érzelmek, valamint ezekre alapozva a helyes viselkedés, magatartás. - Legyen igény a fegyelmezett munkavégzésre, a munkadarabok minél precízebb elıállítására. - Alakuljon ki a veszélyhelyzetek felismerésének, elkerülésének képessége a közlekedésben, a háztartásban, a munkadarabok elkészítése közben.

- Tiszta, rendes munkavégzésre törekvés alakuljon ki. - Jöjjön létre az esztétikus, szép környezet iránti igény otthon és az iskolában egyaránt.

- Alapozódjanak meg a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek.

-

Ének

-

Testnevelés

-

Tanórán kívül

-

-

-

nagyobb tömegek, hosszúságok (távolságok), folyadékmennyiségek között. Tudják ezeket alkalmazni a témával kapcsolatos feladatokban. Ismerkedjenek a magyar népdalok világával, ápolják hagyományainkat, közös énekléssel. (Hagyományvédelem) Ismerjék meg a természetes környezetben végezhetı sportokat (séta, gyaloglás, futás, úszás, lovaglás, stb.) Vegyenek részt az iskola által szervezett hulladékgyőjtésekben. Vállaljanak „védnökséget” tartermük folyosójának tisztasága felett. Tartsanak rendet, tisztaságot osztálytermükben. Tőzzenek ki maguk elé helyi vonatkozású célokat („örökbefogadott Tisza-partrész; udvarrész; madárvédelem, madáretetés; iskolai büfé környékének „zöldítése”, rendben tartása)

- Alakuljon ki bennük a hagyományápolás igénye.

- Alakuljon ki igény bennük a sportolásra, egészségük megóvása érdekében.

C) Felsı tagozat Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgy lehetıséget nyújt, hogy az ember és környezete összetartozását, a kettı kölcsönhatását, harmóniáját illetve a harmónia megbomlásának okait bemutassa. Szövegek elemzésével, megbeszélésével mintát mutasson a gyerek számára. Elınye, hogy ezt nem egy-egy tanítási órán teszi, hanem ez a szemlélet áthathatja az egész tananyagot. Konkrétan a következı területeken látunk lehetıséget: a nyelvi környezet a nyelv a legfontosabb kultúra és hagyományırzı a megfelelı közlésformák tudatos megválasztása, helyes kommunikáció a kommunikáció szabályainak elsajátítása nyelvi környezetvédelem (szórólapok, plakátok, reklámújságok, üzletfeliratok, hirdetések, reklám, stb.) a világgal, a környezettel való harmonikus kapcsolat bemutatása irodalmi mőveken keresztül (Tamási Áron: Ábel)

a diszharmónia okai – az egység megbomlása ember és környezete között a modern civilizáció hatásai, ezek feltárása irodalmi mővekben, ilyen típusú, témájú mővek győjtése a szülıföld, a táj szeretete íróink költıink mőveiben, kötıdésük a hazai tájhoz (Balassi Bálint, Petıfi Sándor, Juhász Gyula, Radnóti Miklós stb. ) a tájlíra kiemelt szerepe a magyar költészetben költıink nemcsak a hazai tájat verselték meg, hanem a tájhoz főzıdı érzelmeiket is – ez lehetıség a táj és a környezet érzelmi kapcsolatának bemutatására és átélésére mit jelent nekünk a szülıföld, szőkebb hazánk, Szeged ismerkedés városunk kulturális hagyományaival, irodalmi emlékhelyeivel, milyen várost szeretnénk magunknak (győjtımunka, fogalmazások) anyanyelvi órákon egy-egy nyelvi jelenség vizsgálatához az indukciós szövegek megválasztása is lehet a környezeti nevelés eszköze a tanított szövegtípusok kihasználhatók a tudatosság kialakítására (vita, érvelés, könyvajánlás, szónoki beszéd, publicisztikai mőfajok ) dráma szituációs játékok, dramatizálás, hétköznapi élethelyzetek, döntések Történelem Az Ember és társadalom mőveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem / a hon és népismereti modullal/ az emberismeret és a társadalomismeret /jelenismeret/. Mindhárom tanítása magában foglalja a természet és az emberiség jövıjének fenntarthatóságát. A tantárgyak tanítóknak kötelessége, hogy a tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Mivel a történelemtanítás kronológiai sorrendben veszi az emberiség sorsfordulóit, így az ember természetalakító szerepe az ıskortól napjainkig levezethetı. - az ıskor tanításakor éles különbséget teszünk a zsákmányolás és a termelı ember életmódja között. A tanulók könnyen megértik a vadászó, halászó, győjtögetı, életmód következményeit, amikor a „levadászott” területeket elhagyva vándorolnak. Ezzel szemben a termelı ember általában letelepedik és igyekszik pótolni – újratermelni - a természettıl elvett javakat. Jellemzı a hitviláguk is, a természet abszolút tiszteletén alapuló természetimádás, mikor mindennapi létüket a természeti erık mőködésének tekintik /napisten, esıisten stb./. Jellemzı – népenként különbözı – bizonyos állatfajok tisztelete, a totemizmus is. - Az ókor témakörében már több jelentıs példa adódik az ember természetalakító szerepére. Részletesen tanulunk az öntözéses földmővelés kialakulásáról, következményeirıl /Egyiptom, India, Kína/. A tanulók tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására - Létrejönnek a faluközösségek, tartományok, birodalmak. Ezek életében már jelentıs szerepe van a tudományoknak, /pl.: csillagászat/ a természet megfigyelésének a környezet alakításában. - Az ókor két európai állama a görögök és rómaiak azok, akik a természetbıl kiemelik az embert. A görögök hisznek az ember sport által való alakításában - „Ép testben, ép lélek” - illetve az olimpiai játékok megalapításával. İk azok, akik kidolgozzák a demokrácia fogalmát – és megvalósítását is Athénban. Róma fennállásának 1229 éve alatt számtalan példáját adja a környezet és az ember helyes viszonyának alakítására. Elég utalni a város víz és csatornahálózatára, és az ott mőködı számtalan közvécé mőködésére. Ugyanakkor a birodalom évei háborúkkal telnek, folynak a

-

-

-

-

gladiátorjátékok is. Így a természetbıl egyes embereket (szabad római) kiemel, másokat megaláz, halálba kerget. a középkor története Európára koncentrálódik. A növekvı népesség éhinségekkel küzd, megkezdıdik a mocsarak lecsapolása, az erdık irtása – ezzel számtalan állat életterének csökkenése, kihalása kezdıdik. Az ember az új területeket bevonja a termelésbe, de ügyel termıképességének megtartására /ugar/, kétnyomásos, majd háromnyomásos gazdálkodás, trágyázás – még csak istállótrágyával. Megjelennek a természettıl való eltávolodás elsı jelei is – növekedik a városi lakosság száma, s ezzel együtt az egészségtelen életmód, egyoldalú táplálkozás, betegségek. Az újkor hajnalán, a felfedezések, hódítások megindulásával fejlıdik a tengeri kereskedelem, melynek erdık tömegei esnek áldozatul a tömeges hajóépítés következtében. Jelentıs a bányák nemesfém készleteinek végsı kiaknázása, valamint számtalan „idegen növény” behozatala Európába. A legnagyobb változást e korban az energiahordozók megváltozása hozza - a természetes energiákat: víz, szél – felváltja a gızenergia. Az ipari forradalom megindulásával majd kiteljesedésével kezdıdik el a természet máig megállíthatatlan kizsákmányolása. Pozitív példát ekkor is tanítunk a gyerekeknek, ez az angliai bekerítés fogalma köré csoportosul, amikor is felismervén a Golf-áramlat és a sok esı adta kitőnı legelıket, rátérnek a juhtenyésztésre. Ez kitőnı lehetıség a természet adta környezet jó kiaknázására. Miközben a manufaktúrákat felváltják a gyárak és megindul a tömegtermelés a természet érdekeinek védelme háttérbe szorul. Egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt az ember és a természet között – ilyen pl.: a folyók szabályozása. A jelenkor tanításánál újabb „természetellenes” tendenciákkal találkozunk. El kell gondolkodnunk olyan fogalmakon, mint igazságos háború . mikor egyes bevetésre szánt „fegyverek” emberiségellenesek – mérgezı gázok az I. világháborúban, illetve az atombomba a másodikban, valamint a kémiai fegyverek veszélye napjainkban. Az új energiaforrások fokozott felhasználása is aggodalomra ad okot – pl.: olajválságok, olajért vívott háború, illetve az atomenergia felhasználásának veszélyei /Csernobil/. A társadalomismeret keretében vitatjuk meg a globalizáció kérdéseit a mindenkori legújabb ismeret és híranyag birtokában. A helyi történelmi értékeket és a hagyományok tiszteletét a Hon és népismeret órák keretébe illesztjük. Városunk és környezetének kialakításában a legjelentısebb szerepe a Tiszának van, hiszen a Tisza-Maros szögében jött létre. Felelevenítjük a folyóval kapcsolatos legfontosabb gazdasági, természeti tényezıket, mint a sószállítás, gabona és fakereskedelem. Megemlítjük a folyó vízi energiájának hasznosítását is, amivel malmok tucatjait mőködtették. Az árvizek pusztító hatásáról majd az azt követı újjáépítésrıl önálló kutatómunkát végeztetünk, valamint kiállítást látogatunk. Fontosnak tartjuk a folyó tisztaságának védelmét, visszaemlékezve a néhány éve történt halpusztulásra. A Hon és népismeret ad lehetıséget a helyi és a Szeged környéke /pl. Tápé kézmőves mesterségek, néphagyományának megismertetése. Követendı példaként mutatjuk be a természetes anyagok alkalmazását a népi építészetben pl.: vályogtégla, valamint a népszokások egészségvédelmi vetületét – fokhagyma kultikus szerepe, illetve gyógynövények /kamilla/alkalmazása a népi gyógyászatban. Négy év folyamán kockáról kockára építkezve igyekszünk elérni, hogy tudatosuljon a tanulókban az ember és természet egészséges viszonyának egyensúlya. Hangsúlyozottan érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladataikat a problémák elhárításában, csökkentésében. Legfontosabbnak az életkori sajátosságoknak megfelelı egyéni cselekvést látjuk egyegészséges természeti környezet létrehozásában. Az elméleti feladatokon kívül komplex gyakorlati programot valósítanak meg a tanulmányi kirándulások és az erdei iskolák adta lehetıségek is. Javasolnék visszaállítani egy régi iskolai hagyományt a Madarak Fák napját, amely speciális feladatokat adhatna az ember és természet viszonyának rendezéséhez

Idegen nyelv A tanulók a) Váljanak érzékennyé a természet szeretetére jól megválasztott idegen nyelvő szövegek, videofilmek segítségével, ismerjék meg az alább felsorolt témák szókincsét: - fogyasztói társadalom problémái - termékek nevei idegen nyelven, szelektív szemétgyőjtés - veszélyeztetett növények, állatok, fajok - idıjárás, globális felmelegedés, üvegház hatás veszélyei - környezetszennyezés, közlekedés, nagyvárosi élet b) Nyelvi szerkezetek segítségével legyenek képesek a helyi környezeti problémákat megfogalmazni – mondatokat alkotni, ismerjék meg más országok hasonló problémáit. c) Ismerjék meg az idegen nyelvterület országainak környezeti problémáit, legyenek érzékenyek hazai környezeti problémákra: - értsék meg az egyszerőbb idegen nyelvő újságcikkeket - ismerjék meg a Greenpeace szervezet munkáját - internet segítségével kutassák fel a környezetvédı szervezeteket. d) Legyenek képesek környezetvédelmi problémákra önállóan választ keresni: csoportokban készítsenek projekteket, tervezzenek iskolai kiállítást az alábbi témákban: - készítsenek felmérést a családi szemétgyőjtési szokásokról - tervezzenek szórólapot - tervezzenek iskolai kampányt ’Tiszta iskoláért’/városunkért ’Tiszta levegıért’ - írjanak levelet környezetvédı szervezeteknek: információ kérése, kérdések - tervezzenek posztert veszélyeztetett fajok/környezet megmentésére - írjanak rövid fogalmazást városunk környezeti problémáiról, tegyenek javaslatokat azok megoldására A tanulókban a) Fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, fedezzék fel ennek lehetıségeit: legyenek képesek környezetvédelmi témában - kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszolni - interjút készíteni - javaslatokat tenni - véleményt nyilvánítani - vitatkozni - rövid szerepjátékot elıadni. A matematika tantárgy lehetıségei A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel (pl. grafikonokkal) demonstrálják - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön - tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait - váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására - ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni - legyenek képesek reális becslésre

- tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Számítástechnika környezeti nevelési program A tanulók -

szerezzenek ismereteket –a számítógépes hálózatokról, az internetrıl tanulva – a globalizáció áldásairól, átkairól segítése integrált ismeretekkel a különbözı tantárgyak tanulásában vegyenek részt internetes vetélkedın, pályázaton ismerjenek meg követendı és visszataszító példákat, érdekességeket kutassanak az interneten: “Mi az? Hogyan oldjuk meg? Hogyan védekezzünk?” győjtsenek anyagot energiatörténeti, ill. környezetvédelmi szakkörök részére váljanak képessé adott témához összegyőjtött adatok feldolgozására tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni kísérjék figyelemmel a “A környezetvédelmi jeles napokat” az interneten.

A tanulókban - tudatosuljon, hogy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékok - fogalmazódjon meg a kérdés: “ Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hová tegyük? Természetismeret A tanulók -

váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintő értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élı és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelı képességek kialakítása környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitődök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelısségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása.

Fizika Alapvetı feladat annak felismertetése a tanulókkal, hogy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében és a már meglévı káros folyamatok megállításában és visszafordításában. Mindezek érdekében: a) Olyan ismeretek közvetítése a tanulók felé, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti folyamatok magyarázatára, a folyamatok kimenetelének felismerésére, a folyamatok hasznos és káros hatásainak elkülönítésére. b) Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a folyamatokat pozitív irányba tudjuk befolyásolni.

c) Képessé tenni a tanulókat arra, hogy megszerzett ismereteik birtokában, tetteik következményét belátó, elıregondolkodó, környezettudatos emberré váljanak. d) Felhívni a tanulók figyelmét Az élı és élettelen közti kölcsönhatásokra Alapvetı fizikai törvényszerőségekre Globális környezeti problémákra (sugárzások, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.) Környezeti egészségkárosító hatásokra (szmog, zaj, sugárzások, ózonlyuk stb.) f) Képessé tenni a tanulókat, hogy fel tudják mérni az energiahordozók/források felelıs felhasználásának fontosságát és az alternatív energiahordozók/források jelentıségét. Kémia A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek hatásait az élı szervezetre, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, tudják, hogy a kémiai változások során a rendszer és a környezte között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakulásokat kísérı energiaváltozások típusait, tudják az energiaforrások használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakarékosság szükségességét, ismerjék meg a vizek szennyezıdésének fı forrásait, váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága, legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról, tudják a mindennapi életben elıforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból, ismerjék a mérgezı anyagok jelét, tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat, győjtsenek információkat lakóhelyük levegı-, és vízminıségével kapcsolatosan, érezzenek személyes felelısséget, keressenek cselekvési lehetıségeket közvetlen környezetük megóvására, értsék az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élıvilág fontosabb kapcsolatait, lássák a környezetvédelmi kérdések fontosabb összefüggéseit.

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény - alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezése - fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia Érdekközösségek, rendszertan: - megláttatni az életközösségek változatosságát, szépségét úgy, hogy a tanulók azok elkötelezett védelmezıi legyenek - felismertetni az emberiség által okozott környezeti károkat és a további pusztulás megfékezésének lehetıségeit - olyan tanulási magatartás kialakítása, melyet a környezetkárosítás elhárításában való aktív részvétel igénye jellemez - alapvetı jártasság megszerzése a növények, állatok felismerésében, ezek leggyakoribb kölcsönhatása a tápláléklánc megismerése, lássák szerepüket az anyagés energia-forgalomban. Az ember szervezete és egészsége: - értsék, hogy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangoltan mőködnek - tudják, hogy az emberi szervezet része a bioszférának, a környezettel állandó kölcsönhatásban él, anyagcserét folytat, teret foglal el, ingerek érik stb. Ezek a kölcsönhatások egyensúlyi helyzetben vannak, amelyek felbomlása egészségromláshoz vezet. Mővészeti nevelés (ének-zene, rajz és vizuális kultúra, színmővészet, bábmővészet) A tanulók -

ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei, vizuális, mozgásbeli ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a különbözı mővészeti mőfajokban vegyék észre a mővészeti ágak közösségerısítı, közösségteremtı szerepét tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a mővészetekben és a hétköznapokban egyaránt maradandó élményt jelentenek fedezzék fel a mővészeti környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

A tanulók - ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányozásával fedezzék fel a forma – szerkezet – szín kapcsolatát - ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát, az egyik hatását a másikra - ismerjék meg a természet különbözı ábrázolásának, technikájának lehetıségeit, ezekrıl alkotásokat tudjanak létrehozni - fedezzék fel, hogy a különbözı ábrázolások, technikák a természeti elemek milyen lényeges tulajdonságait mutatják be - ismerjék és tudják a hagyományápolás fontosságát, jelentıségét az iskolai és iskolán kívüli életükben - ápolják a rajz és vizuális kultúra tantárgyuk megteremtett hagyományait

-

tudjanak példát mondai szőkebb és tágabb környezetük, országuk és az ország határain kívül is népi építészetre és a népi díszítımővészetre a tanulók legyenek képesek környezetük lélekkel áthatott formálására legyenek képesek a mőalkotásokat a környezeti nevelés szempontjainak megfelelıen is elemezni fedezzék fel, hogy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alkotta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell hogy nyújtsanak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom- formarendeltetés – anyag – szerkezet – szín kapcsolatát a mővészeti tanulmányutak segítségével figyeljék meg a környezetkultúra fejlettségét, a környezeti nevelés lehetıségeit állapítsák meg; kutassanak fel néprajzi, népmővészeti értékeket; kiállításaik, rajzversenyeik foglalkozzanak a környezeti nevelés témaköreivel.

Technika és életvitel Általános feladatok: - a tanulók ismerjék a mesterséges környezet vizsgált módszereinek funkcióit, szerkezetét és mőködését. - ismerjék a háztartásban fıbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkozás, gazdálkodás, ruházkodás és a lakás – lakókörnyezet életkornak megfelelı ismeretanyagát. - a környezeti problémák bemutatása, technikai megelızési lehetıségek feltárása, környezetgazdálkodás elveinek megismerése. - kertgazdálkodási alapok elsajátíttatása. (A növények téralakító – esztétikai8 és mikrokörnyezeti hatásainak ismertetése). - tudjanak otthonosan tájékozódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módon gondolkodjanak közvetlen környezetükrıl. - a környezet alapfogalmainak megismertetése. - a környezet-átalakítás elveinek megismertetése. A fejlıdés értelmezése. A fogyasztói társadalom jellegzetességeinek meglátása. - tájékozódás a jelen és jövı környezeti problémáiban. - a környezetbarát technika jelentıségének megértetése. - a hulladékproblémák megértetése. - képesek legyenek a környezet tárgyait, jelenségeit különbözı szempontok szerint rendszerezni. Ismerjék a technológiák környezettel való kapcsolatát, a hulladékprobléma különbözı megoldásait. - ismerjék fel az energia jelentıségét! - ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiaforrások használatának elınyeit és korlátait. - az energiatakarékos főtési és szellıztetési rendszerek mőködésének és szerkezetének ismerete. Alternatív energiaforrások ismerete. A napházak alkalmazásának felismerése. - a konyhatechnikai eszközök mőködésének vizsgálata, takarékossági lehetıségek kiemelése. - képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gondolkodni. - ismerjék a hulladék fogalmát, típusait, a háztartási hulladék győjtésének és feldolgozásának módjait. - ismerjék fel a szelektív hulladékgyőjtés fontosságát. - a környezetszennyezés formáinak megismertetése. A környezetszennyezés hatásainak felismertetése. A megelızés fontosságnak tudatosítása. Testnevelés (mővészeti nevelés - tánc)

A tanulók -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket - gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a mozgás nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes - igényeljék, hogy a mozgáshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat. A tanulókban - tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása. Egészségtan A tanulók - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsısegély-nyújtási technikákat - ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat - ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédı szokásrendek kialakítására - segítse az önmagukkal szembeni felelısségérzet kialakításában - segítse az ıket veszélyeztetı környezeti, társadalmi tényezık és azok elhárítási módjainak felismerésében. Etika A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehetı legkevesebb károsodást okozzák - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelı életteret kell hagyniuk. A tanulókban - alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek - alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban - fejlıdjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Hon- és népismeret A tanulók - ismerjék meg a természet közelben élı, a természetet tisztelı, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit - ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek elıtti böjtök).

Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.) - természethez való érzelmi kötıdése erısödjön a drámajátékon keresztül - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetıségeket. Napközi A környezeti nevelés mindenkor hangsúlyos szerepet kapott a napközi otthonban, s jelentısége csak nıtt az elmúlt években. A különbözı napközis foglalkozások programjain élmények és tapasztalások útján gazdagodnak a tanulók ismeretei és alakulnak ki a környezethez főzıdı pozitív szokásaik. Környezeti nevelés a tanórán kívül - a közvetlen környezet – városunk, iskolánk – emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeinek, hagyományainak megismerése - felfedezı napközis kirándulás szervezése a tágabb természeti és társadalmi környezet megismerésére. Az ember, a technika alkotóerejének, a természeti környezetre való hatásának tudatosítása - természettudományi törvényszerőségek észrevétetése. - környezeti-természeti értékek bemutatása, a természet szépségének, sérülékenységének észrevétetése, tudatosítása - környezetünk óvása, a rongálás, szennyezés elkerülése - az iskola közvetlen környezetének – utcai frontok – gondozása, rendben tartása, virágosítása, gyomlálása - környezetvédı akciók szervezése pl.: papírgyőjtés, egyéb hulladék győjtése. A háztartási hulladék újrahasznosítása (papír, üveg, konzervdoboz) - az iskolán belüli szelektív hulladékgyőjtés - egészség- és környezetvédı szokások kialakítása. Beszélgetés természet- és környezetvédelmi problémákról, környezetvédelemmel kapcsolatos hírek megfigyelése, terjesztése - ismerkedés az élılényekkel: növények, állatok, ember. Séták a növények, állatok megfigyelésére, esetleges gondozására (téli madárvédelem) - a nemzeti parkok, védett növények, állatfajok (ıslények is) megismerése - az idıjárás elemeinek – napsugárzás, hımérséklet, szél, csapadék – megismertetése, megfigyelése, a környezetre való hatása - a megfelelı öltözködés elsajátíttatása - beszélgetés a környezetbarát közlekedésrıl – kerékpározás, gyaloglás (kirándulás szervezése) - környezetbarát anyagok megismerése. Természetes anyagok felhasználása a foglalkozásokon - a tantermek tisztántartása, megfelelı szellıztetés, virágosítás, zöld növények telepítése (érzékenység a porra, pollenre) - a tantermek alkalmakhoz illı, esztétikus díszítése - az energiával való takarékoskodás otthon és az iskolában – világítás, főtés, víz. ismeretszerzés a megújuló energiaforrásokról - zajártalom – kiabálás, ajtócsapkodás padok, székek húzogatása – kiküszöbölése - sportfoglalkozásokon a napi tevékenységekhez szükséges erı győjtése - természeti csapások, katasztrófák okainak vizsgálata, az ember szerepének tudatosítása, ezek lehetséges kivédésében

-

megemlékezés a környezetvédelmi napokról, kirándulások szervezése, rézvétel a különbözı rendezvényeken, vetélkedıkön pl.: a Föld, madarak é fák napja, a víz, az állatok világnapja, környezetvédelmi, takarítási, takarékossági, Földünkért világnap, virágosítási és fásítási akciók (Szeged városi rendezvények).

Környezeti nevelés az osztályfınöki órán 5. osztály - a család, a nagyszülık, a dédik lakóhelye, lakásának közvetlen környezte- megfigyelés, értékelés megadott szempontok szerint. - szabadidıs tevékenységek a levegın: kiskert, horgászás, biciklitúra, stb. megfigyelés, védett növények, állatok. - mindennapi közlekedés: a tömegközlekedési eszközök elınyben részesítése, biciklis közlekedés. 6. osztály - szépség, a természetben: Tisza, Tisza-Maros szög, Vadaspark, Füvészkert, Fehér-tó; természetvédelem. - a rend és a tisztaság szerepe környezetünkben.

7. osztály - környezetünk tudatos alakítása - energia felhasználás a családban - vásárlási szokások, csomagolóanyagok - lomtalanítás, szemétgyőjtés, veszélyes hulladékok a háztartásban és a ház körül 8. osztály - a környezet védelme, pusztulása - atomerımővek- katasztrófák, balesetek - vízszennyezés, tankerkatasztrófák - a Greenpeace mozgalom akciói - népességrobbanás-népességcsökkenés és következményei. 3.10.2. Egyéb lehetıségek a környezetvédelmi jeles napok megünneplése, kirándulások a fenti helyekre, Múzeumi Matiné, stb.