PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési Program

Pedagógiai Program / Nevelési Program

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési Program

Kossuth Nevelési Oktatási Központ óvoda – általános iskola 1151 Bp. Kossuth u. 53. Tel.:307-65-46, 271-02-16 www.knok.hu

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


2 Tartalom:

1. Bevezetés................................................................................................................................ 5 1.1. Intézményünk bemutatása ............................................................................................... 5 1.2. Szociokultúrális háttér..................................................................................................... 5 1.3. Intézményi kép, gyermekkép .......................................................................................... 6 1.4. Sajátos arculat ................................................................................................................. 7 2. Alapelvek ............................................................................................................................... 8 3. Módszertani alapelvek............................................................................................................ 9 3.1. Óvoda .............................................................................................................................. 9 3.2. Iskola ............................................................................................................................. 10 A pedagógus............................................................................................................................. 10 4. Célok .................................................................................................................................... 11 4.1. Az óvodai nevelés célja általában ................................................................................. 11 4.2. Az iskolai nevelés célja általában.................................................................................. 11 4.3. Az óvodáskor végére kialakuló kompetenciák.............................................................. 11 4.4. A kezdő szakasz végére kialakuló kompetenciák ......................................................... 13 4.5. A fejlesztő szakasz végére kialakuló kompetenciák ..................................................... 13 5. Feladatok .............................................................................................................................. 15 5.1. Fejlesztési feladatok a testi, fizikai képességek területén ............................................. 15 5.1.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 15 5.1.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ......................................................................... 15 5.1.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 15 5.2. Fejlesztési feladatok a szociális képességek területén .................................................. 16 5.2.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 16 5.2.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ......................................................................... 17 5.2.3. Az alapozó és fejlesztő szakaszban........................................................................ 17 5.3. Fejlesztési feladatok az értelmi képességek területén ................................................... 17 5.3.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 17 5.3.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ......................................................................... 18 5.3.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 18 5.4. Programunk kiemelt feladatai ....................................................................................... 19 5.4.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 19 5.4.1.1. A mozgás képességeinek fejlesztése ............................................................... 19 5.4.1.2. A környezeti neveléssel fejlesztendő képességek ........................................... 19 5.4.2. A bevezető és kezdő szakaszban............................................................................ 20 5.4.2.1. Énkép, önismeret............................................................................................. 20 5.4.2.2. Hon-és népismeret........................................................................................... 20 5.4.2.3. Környezeti nevelés .......................................................................................... 21 5.4.2.4. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése ................................... 21 5.4.2.5. Tanulás ............................................................................................................ 22 5.4.2.6. Testi és lelki egészség ..................................................................................... 22 5.4.2.7. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.................................................................. 23 5.4.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 23 5.4.3.1. Énkép, önismeret............................................................................................. 23 5.4.3.2. Hon- és népismeret.......................................................................................... 24 5.4.3.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra.................................................. 24 5.4.3.4. Környezeti nevelés .......................................................................................... 25 5.4.3.5. Információs és kommunikációs kultúra .......................................................... 26

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


3

5.4.3.6. Tanulás ............................................................................................................ 26 5.4.3.7. Testi és lelki egészség ..................................................................................... 28 5.4.3.8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.................................................................. 28 5.5. Feladataink a játékban................................................................................................... 29 5.5.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 29 5.5.2. A bevezető és kezdő szakaszban............................................................................ 31 5.5.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 31 5.6. Feladataink a munka jellegű tevékenységekben ........................................................... 32 5.6.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 32 5.6.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ......................................................................... 32 5.6.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 32 5.7. Feladataink a tanulási tevékenységben ......................................................................... 32 5.7.1. Óvodáskorban......................................................................................................... 32 5.7.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ......................................................................... 34 5.7.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ..................................................................... 34 6. Közös tevékenységek a feladatokhoz................................................................................... 35 6.1. Óvodában ...................................................................................................................... 35 6.1.1. Játék........................................................................................................................ 35 6.1.2. Munka jellegű tevékenység.................................................................................... 35 6.1.2.1 A naposság ....................................................................................................... 35 6.1.2.2. Alkalomszerű munkák..................................................................................... 35 6.1.2.3. A növény- és állatgondozás............................................................................. 35 6.1.3. Tanulás ................................................................................................................... 36 6.2. Iskolában ....................................................................................................................... 36 6.2.1. Játék........................................................................................................................ 36 6.2.2. Munka..................................................................................................................... 37 6.2.3. Tanulás ................................................................................................................... 37 6.2.3.1. Tanóra.............................................................................................................. 37 6.2.3.2. Napközi, az iskolai komplex személyiségfejlesztés színtere .......................... 37 6.2.3.2.1. Iskolaotthon.............................................................................................. 38 6.2.3.3. Tanulószoba .................................................................................................... 38 6.2.3.4. Szakkör............................................................................................................ 38 6.2.3.5. Könyvtár.......................................................................................................... 38 6.2.3.6. Tanulmányi kirándulás.................................................................................... 39 6.2.3.7. Versenyek........................................................................................................ 39 6.2.3.8. Vetélkedők ...................................................................................................... 39 6.2.3.9. Műsorok, ünnepélyek ...................................................................................... 39 6.2.3.10. Pályázatok ..................................................................................................... 39 6.2.3.11. IDSK.............................................................................................................. 39 6.2.3.12. Táborok ......................................................................................................... 40 6.2.3.13. Fakultáció ...................................................................................................... 40 6.2.3.14. Korrepetálás- tehetséggondozás .................................................................... 40 6.2.3.15. Tanfolyamok ................................................................................................. 40 6.2.3.16. Múzeumlátogatás, színházlátogatás, kiállítások látogatása........................... 40 6.2.3.17. iskolai házi versenyek ................................................................................... 40 7. Egészséges életmódra nevelés.............................................................................................. 41 7.1. Óvodai nevelésben ........................................................................................................ 41 7.1.1. Az egészséges életmód alakítása:........................................................................... 41 7.1.2. Célok ...................................................................................................................... 41 7.1.3. Feladataink a gondozás és az egészséges életmód kialakítása terén ...................... 41

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


4

7.2. Iskolai nevelésben és oktatásban................................................................................... 42 8. Szocializáció, közösségfejlesztés ......................................................................................... 43 8.1. Óvodai nevelés .............................................................................................................. 43 8.1.1. Célok ...................................................................................................................... 43 8.1.2. Feladataink ............................................................................................................. 43 8.1.3. A fejlesztés tartalma: .............................................................................................. 44 8.2. Iskolai nevelés és oktatás .............................................................................................. 44 8.2.1. Célok ...................................................................................................................... 45 8.2.2. Feladatok ................................................................................................................ 45 9. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő tevékenység................................... 46 10. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység............................................................... 47 11. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek és feladatok ......................... 49 12. A tanulási kudarcnak kitett gyerekek felzárkóztatását segítő program.............................. 51 13. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok:........................................................ 51 14. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei:............................................................................................................................... 53 14.1. Óvodai hagyományok ................................................................................................. 54 14.2 Iskolai hagyományok ................................................................................................... 54 15. A fejlesztés tartalmi eszközei ............................................................................................. 56 16. Az iskolai beszámoltatások, írásbeli és otthoni feladatok .................................................. 57 16.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái................................................................. 57 16.2. Az írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai............................................................... 57 16.3. Az írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ..................................................................................................................................... 58 16.4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai........................................................................................................................ 58 17. Fogalmak, meghatározások................................................................................................ 59 17.1. Adottság: ..................................................................................................................... 59 17.2. Jártasság: ..................................................................................................................... 59 17.3. Ismeret:........................................................................................................................ 59 17.4. Készség: ...................................................................................................................... 59 17.4.1. Alapkészségek:..................................................................................................... 59 17.5. Képesség: .................................................................................................................... 60 17.5.1. Alapképességek:................................................................................................... 60 17.5.1.1. Kognitív kompetencia szerint........................................................................ 60 17.5.1.2. Személyes kompetencia szerint..................................................................... 60 17.5.1.3. Szociális kompetencia szerint ....................................................................... 60 17.6. Kompetencia: .............................................................................................................. 61 17.6.1. Kulcskompetenciák: ............................................................................................. 61 18. A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő felszerelések és eszközök jegyzéke ............................................................................................................... 61 19. A pedagógiai programmal kapcsolatos eljárások.............................................................. 62

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


5

1. Bevezetés 1.1. Intézményünk bemutatása Intézményünk, a Kossuth Nevelési – Oktatási Központ óvoda – általános iskola 1999 augusztus 1-én jött létre, mint közös igazgatású többcélú intézmény. A gyerekekkel folyó munka természetesen változatlan szakfeladatokat jelent mind az óvodai nevelés, mind az iskolai oktatás területén, de a szervezeti forma mélyebb és szorosabb szakmai együttműködést tesz lehetővé a két hagyományos intézménytípus – óvoda, iskola – között. Az intézményi szakmai munka mozgástere, feladatai nagymértékben bővültek, tekintve, hogy a képesség- és személyiségfejlesztésben lényegesen nagyobb életkori szakaszban – 3-14 év – lehet gondolkodni, segítve ezzel a gyerekek fejlesztésében a folyamatosságot, a nevelési szakaszok közötti hatékonyabb átjárhatóságot. Az óvodai nevelés két óvodai épületben valósul meg, a Régi Fóti úti óvodában három csoportban, a Szövőgyár utcai óvodában 6 csoportban. Az iskolai nevelés és oktatás a Kossuth utcai iskola épületben folyik 24 tanteremben.

1.2. Szociokultúrális háttér A szociális környezet rendezett. Az intézményt körülvevő lakóépületekben az országos átlagjövedelemmel rendelkező polgárok és családjaik élnek, átlagosan középfokú végzettséggel rendelkeznek. Alapvetően a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben alkalmazottként dolgoznak. A körzetben található anyaotthonból érkező vagy a szociális peremen élő családokban élő gyerekek kis száma ellenére fokozott egészségnevelési, gyermekvédelmi, szociális feladatokat rónak az intézmény dolgozóira. Az intézményünkbe járó gyerekek többsége lakótelepen éli mindennapjait, ezért számukra a mozgás, a környezet, és a természet megismerésének lehetősége korlátozott. Szociokultúrális felmérések alapján a szülők egész napos elfoglaltsága, az anyagi források hiánya, valamint a médiák káros hatása már az óvodás korban észrevehető és mindezek az örömteli mozgás lehetőségétől fosztják meg gyermekeinket. Feladatunk, hogy a mozgás és a természet szeretete, védelme épüljön be a gyerekek tevékenységébe, váljon természetes igényükké, szokásukká.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


6

1.3. Intézményi kép, gyermekkép Intézményünk alapvető szakmai sajátossága az óvodai nevelés és az iskolai nevelés – oktatás szoros kapcsolata, egymásra épülése. A gyerekek fejlődésének nyomon követése az óvodáskortól válik lehetővé az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételével. Az együttműködés eredményeként az óvoda és az iskola közötti átmenet lényegesen könnyebb a gyerekek számára, amelynek a szervezeti összetartozás mellett a személyes ismeretség is egyik fő tényezője. Az óvodapedagógia módszereinek iskolai adaptálása és az iskolai nevelés sajátosságainak óvodai ismerete mindkét alapfeladaton lehetővé teszi és garantálja a teljes körű személyiségfejlesztés lehetőségét. A nevelési program a fentiekkel és az intézmény minőségirányítási programjával összhangban fogalmazza meg a konkrét célokat és feladatokat az itt említett lehetőségek keretében. Szervezett pedagógiai ráhatással olyan irányba terelhetők a gyerekek tevékenységi formái, hogy elősegítsék egy testileg, lelkileg ép, egészséges, érzelmekben gazdag gyermeki személyiség kibontakozását. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A gyermek alapszükséglete az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkör, az óvodai és az iskolai élet minden mozzanatát átható játékosság, melynek során tapasztalhatja az odafigyelő, őszinte emberi érzéseket. Legyen a gyermek-felnőtt kapcsolat olyan, hogy érzelmeit, igényeit, nyíltan, őszintén fejezhesse ki. Az óvodai és iskolai élet során tanulja el tőlünk az egymásra való odafigyelés képességét, az együttérzés, az egymás segítését és az egymáshoz való alkalmazkodást. Tapasztalja és gyakorolja mindennapjai során az olyan alapvető emberi értékeket, mint igazság, jóság, szépség és szeretet, tisztelet, megbecsülés.

„Minden Gyermek Egyedi és mint ilyen joga elvárni személyisége tiszteletben tartását. Szüksége van arra, hogy a saját ritmusának megfelelően éljen és pihenjen, joga, hogy ne legyen tiszta és tökéletes, joga van hibázni. Szüksége van a feltalálásra és alkotásra, szüksége van esztétikai érzelmekre, joga van bármiféle tudás megszerzésére.” / Celestin Freinet /

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


7

1.4. Sajátos arculat Az intézmény pedagógiai jellegét alapvetően meghatározza a fentieken túl a gyermeki életút nyomon követése, az óvodai nevelés és iskolai nevelés –oktatás magas színvonalú ellátása, a teljes körű minőségirányítás. Az élethosszig tartó tanulás filozófiájával összhangban különös figyelmet fordítunk az élő idegen nyelvi és informatikai ismeretek közvetítésére. Az emelt szintű angol oktatás, a német nemzetiségi oktatás, az informatikai ismeretek alkalmazásának oktatása és ezeknek a tudástartalmaknak óvodai előkészítése intézményünk sajátos profilja. Az informatikai ismeretkör magában foglalja a tanulás és az információszerzés módszertanát, a magyar és az élő idegen nyelv a kommunikáció, a matematikai ismeretek a gondolati műveletek hangsúlyozásával egy eszközrendszer az ismeretszerzéshez. A műveltségterületek között az ember-természet, ember-társadalom, földünkkörnyezetünk kapcsolatokra építkező tantárgyak és ismeretterületek a világban való eligazodásban, tájékozódásban kapnak lényeges szerepet. Az életvitelhez, sporthoz kapcsolódó ismeretek az életmódra és életminőségre mutatnak, míg a művészetek az önmegvalósítást és az önkifejezést hivatottak segíteni. Alapvetően fontos, hogy a fentieket előkészítő, megalapozó képességek, készségek kialakítását az óvodai nevelés céljaival és feladataival összehangoljuk és az ott szereplő tartalmi elemeket ( környezeti nevelés, mozgás, esztétikai nevelés, irodalmi nevelés, vizuális nevelés, zenei nevelés, anyanyelvi nevelés és kommunikáció ) az iskolában szereplő műveltségterületek alapjainak tekintsük.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


8

2. Alapelvek A tanítási-tanulási folyamat irányításának alapeleme a motiváció. Fontos a gyermekek számára a felfedezés örömének megteremtése. Pedagógusaink mindig szem előtt tartják, hogy a tanulói, gyermeki tevékenységeken alapuló módszerek a legeredményesebbek. A hagyományos módszerek között prioritást adunk a tapasztalatszerzésnek, szemléltetésnek, beszélgetésnek, tevékenykedtetésnek. ¾ nevelő munkánkat hassa át a gyermek iránti őszinte szeretet, tisztelet, megbecsülés, a gyermek szabadságának és méltóságának tiszteletben tartásával, ¾ a gyermek különleges védelem illesse meg, mindig és minden a gyermek érdekében történjen, ¾ a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, ¾ a követelés és tisztelet egységének szem előtt tartása mellett a pozitívumokra való támaszkodás elve érvényesüljön, ¾ a nevelés az egyéni sajátosságok figyelembe vételével valósuljon meg, a másság elfogadása is érvényesüljön, ¾ legyen alapja szakmai munkánknak az új dolgok iránti fogékonyság és nyitottság, ¾ nevelőmunkánk során a tervszerűség, a rendszeresség, a következetesség, a folyamatosság és a tolerancia érvényesüljön. ¾ A pedagógiai munkánk középpontjába a személyre szóló fejlesztés álljon. ¾ A személyes fejlesztés középpontjában az egyéni képességek kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése legyen. ¾ A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal éri el. ¾ A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában az élményszerű tanulás, a problémahelyzetekből kiinduló tevékenységek, a kreativitást ösztönző feladatok álljanak. ¾ Nevelőmunkánkat a humánus magatartásformák, szokások megerősítése jellemezze.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


9

3. Módszertani alapelvek 3.1. Óvoda ¾ Ismerjen az óvodapedagógus sok mindent, de mindent nem ismerhet. Tudásához a kereső, probléma érzékeny, befogadó attitűd párosuljon. Látásmódja legyen holisztikus. Fogadja el, hogy a környezet soktényezős, de összefüggő rendszer, amelyben nincs lényegtelen elem. ¾ Az óvodás gyereknél nem az átadott ismeretek mennyisége, hanem az ismeretre irányuló tevékenység és a felnőtt minta által kialakított hatás a fontos ( szociális tanulás-szokások ). ¾ Az óvodapedagógus legyen tájékozott, érdeklődő, a részletekre is figyelő. Engedje a gyerekeket elmélyülten keresni, kutatni. Várja ki az eredményeket. Teremtsen olyan helyzeteket, ahol a széles körben értelmezett környezetet – benne önmagát – a gyermek élményszerűen tapasztalhatja, megfigyelheti, cselekvő, játszó részese lehet. Alakítson ki együttműködő kapcsolatot a szülőkkel és az óvoda körüli társadalmi környezettel. ¾ Ne sietesse az óvodapedagógus a gyermekeket a tapasztalásban! ¾ Engedje a gyerekeket tapasztalni, elmélyülni, kíváncsiskodni, játszani: röviden gyermeknek lenni. ¾ Az

óvodapedagógus

segítse

hozzájutni

a

gyerekeket

az

élményekhez,

megfigyelésekhez! Segítse olyan környezettudat formálását, amely tartalmazza a környezettel való együttélést, a környezetbarát életvitelt. Segítse a holisztikus szemlélet kialakulását. ¾ Az óvodapedagógus fogadja el a gyerekek szűnni nem akaró kíváncsiságát, minden gyermek másságát. Fogadja el a szülők támogatását, az együttműködést, ötleteiket, a tanácsokat a munkatársaktól. ¾ Feltételezzen együttműködési készséget a családról, az iskoláról, a társadalmi szervekről és az önkormányzatról. Önmagával szemben legyen igényes pedagógiai kultúráltságában, környezettudatos magatartásában. ¾ Az óvodapedagógus csak elősegíti, de nem dönti el a későbbi magatartásformák kialakulását. A folyamatos társadalmi hatások esetleges gyengítő hatása ellenére bízzon munkája sikerében.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


10

¾ Kezdeményezzen az óvodapedagógus a gyermekek számára könnyed, vidám, játékos tevékenységet. A játéktevékenységnek tapasztalást és megismerést segítő hatása van. Az óvodai nevelés a játékot a legáltalánosabb tevékenységnek tartja. A gyermeki munka és tanulás tevékenységet is áthatja a játék. Munkánk során mi is arra törekszünk, hogy a gyermekekben meglévő kíváncsiságot éltetve, a számunkra fontos mesevilágot figyelembe véve, realisztikus ismeretekhez juttassuk őket. ¾ A módszerek alkalmazzák az elemi tudományos megismerés módszereit ( megfigyelés, vizsgálat, összehasonlítás, mérés, kísérlet, modellezés ).

3.2. Iskola A pedagógus ¾ a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján végezze feladatát, ¾ ismerje a tanulók "induló képességek" szintjét, ¾ a szülői házzal működjön együtt, ¾ szemlélete legyen tevékenységközpontú, az ismeretátadás sokoldalú tapasztalatszerzésre épüljön, ¾ példakép legyen a gyermekek számára, ¾ folyamatos önképzéssel bővítse ismereteit, ¾ tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, ¾ fejlessze tovább a tanulók anyanyelvi képességeit ( szakszövegek megértését, szövegfeldolgozást, szaktárgyi helyesírást), ¾ keltse fel az olvasás iránti kedve, ¾ sajátíttassa el a kultúrált viselkedés normáit, ¾ munkája során törekedjen a teljes személyiség fejlesztésére, ¾ ismerje és alkalmazza a tanulás segítésének, a képességek fejlesztésének módszereit, ennek érdekében birtokában kell lennie a fejlesztendő képességeknek, ¾ mindig építsen a tanulók tudására, kíváncsiságára, ¾ biztosítsa, hogy a tanulás- tanítás folyamatának eleme legyen a motiváció, ¾ időben ismerje fel a tanulási problémával küzdő tanulókat, és egyénre szabott fejlesztéssel segítse fejlődésüket, ¾ a tanuló munkáját, tevékenységét rendszeres és változatos módon értékelje.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


11

4. Célok 4.1. Az óvodai nevelés célja általában A 3-8 éves gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének és személyiségük kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Célunk, hogy a természeti és társadalmi környezetben otthonosan mozgó gyermeket neveljünk, teret engedve önállósági törekvéseinek. Célunk továbbá az önállóan gondolkodó problémamegoldó segítőkész, együttműködésre képes, a másság elfogadására alkalmas és fogékony gyermekek nevelése.

4.2. Az iskolai nevelés célja általában Az iskola nevelő, személyiségfejlesztő munkája épít az óvodai nevelés folyamatában kialakított kompetenciákra, azokat megerősíti, elmélyíti. Célunk, hogy változatos, a kreativitást, a tehetség kibontakozását, az alkalmazásképes tudást biztosító, a gyerekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó tevékenységekkel kialakítsuk az élethosszig tartó tanulás iránti igényt és az ehhez szükséges kompetenciákat. A tanuló rendelkezzen az egyetemes, történelmileg időt álló emberi értékekkel, az ismeretekhez holisztikusan közelítő szemlélettel.

4.3. Az óvodáskor végére kialakuló kompetenciák A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. a./ A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


12

b./ A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosam fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. ( Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. ) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: -az önkéntelen emlékezeti bevésés és a felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, -megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, -a cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek -érhetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magánhangzókat ( a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek ), végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét, -elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák és szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségű ismeretei vannak. c./ Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté vállnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek -egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, -feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok KNOK

©

egyre

eredményesebb

elvégzésében

verziószám: 1.2.

nyilvánul

meg,

kitartásának, 2004.08.09.

Pedagógiai Program / Nevelési Program munkatempójának,

13

önállóságának,

önfegyelmének

alakulása

biztosítja

ezt

a

tevékenységet.

4.4. A kezdő szakasz végére kialakuló kompetenciák Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A

tanítási

tartalmak

feldolgozásának

folyamatában

-

élményszerű

tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek

célszerűen

kialakított

rendszerében

fejleszti

a

kisgyermekben

a

felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.

4.5. A fejlesztő szakasz végére kialakuló kompetenciák Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


14

integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is

különböző

érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,

segítőkészségét,

szolidaritásérzését, empátiáját.

Rávezet

a

megbízhatóság,

becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


15

5. Feladatok 5.1. Fejlesztési feladatok a testi, fizikai képességek területén

5.1.1. Óvodáskorban A testi nevelés során feladatunk a gyermekek testi szükségleteinek, természetes mozgásigényük kielégítése, egészségük, testi épségük védelme, edzése. Óvodai nevelésünk segítse elő, hogy gyermekeink komfortérzete biztosítva legyen. A testi nevelés érvényesüléséhez lehetőség szerint biztosítjuk az optimális környezetet ( udvar, játéktér, játékeszközök ). Fejlesztjük az egészséges életmód kialakításának képességét: a ¾ testápolás, egészségmegőrzés, a ¾ testi képességek fejlődése segítésének képességét, a ¾ harmonikus, összerendezett mozgás kialakítását.

5.1.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ¾ A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, ¾ A mozgáskultúra megalapozása, ¾ A mozgáskoordináció fejlesztése, ¾ Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások alakítása,

5.1.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ld. 5.4.3.7. Testi és lelki egészség c. rész

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


16

5.2. Fejlesztési feladatok a szociális képességek területén

5.2.1. Óvodáskorban Az egyén csak közösségben élhet, a közösség hatást gyakorol az egyénre, miközben elsajátítja a közösség alapvető normáit. A környezet a fejlődés potenciális forrása, megismerni pontosan a cselekvés és a szó egységében lehet. A gyerekek közössége nem magától alakul, tudatos pedagógiai folyamat hozza létre az óvodai nevelés keretei között. A család-óvoda szoros kapcsolatának fontossága nem elhanyagolható, a családi és bölcsődei szocializációt az óvoda folytatja, kiegészíti, segítve a beilleszkedést a társadalmi környezetbe. Feladatunk az óvodai közösség vonzóvá tétele, a változatos tevékenységi formák tervezése, amelyek közben a gyerekek tapasztalatot nyernek, megismernek, gyakorolnak. A közvetlen környezet megismerése közben alakítják társas kapcsolataikat. ( gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt ) A kíváncsiság mozgató rugóit használjuk fel az érzelmek formálására, és segítjük az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség kialakulását ( barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés…stb. ) Az együttéléshez szükséges tulajdonságok csak akkor fejlődnek, ha a gyermekek azokat gyakorolják. A szocializálódás folyamatában a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető személyiségfejlesztő hatású, a gyerekek harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az érzelmi nevelés terén hangsúlyozott szerepet kap: -szociális -esztétikai -erkölcsi érzelmek kialakítása, fejlesztése. A gyerekek belső érése a családi nevelés és az óvodai nevelésünk eredményeként eljut az óvodáskor végére az iskolai munkához, eléri az iskolai megkezdéshez szükséges fejlettségi szintet. ¾ erkölcsi tulajdonságok fejlesztése ( együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség ) ¾ akarati tulajdonságok fejlesztése ( önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat ) ¾ kapcsolatteremtő képességek fejlesztése ( barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés )

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


17

¾ szocializáció: társadalmi beilleszkedés , másság elfogadásának képessége, éntudat, énérvényesítő

képesség

fejlesztése,

nyitottság-

rácsodálkozás

képességének

fejlesztése

5.2.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ¾ Az érzelmi élet gazdagítása, ¾ Az önismeret fejlesztése, ¾ A reális önértékelés fejlesztése, ¾ A társas kapcsolatok igényének erősítése. A szocializáció folyamatainak elősegítése terén: ¾ A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, ¾ A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, ¾ A kortárs kapcsolatok erősítése, ¾ Elemi állampolgári ismeretek nyújtása, ¾ A mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása.

5.2.3. Az alapozó és fejlesztő szakaszban ld. 8.2. Szocializáció, közösségfejlesztés / Iskolai nevelés és oktatás

5.3. Fejlesztési feladatok az értelmi képességek területén 5.3.1. Óvodáskorban Értelmi neveléssel a gyermekeket korszerű ismeretekhez juttatjuk a természeti és társadalmi környezetükről és e folyamatban kifejlődnek mindazok a képességeik, amelyek birtokában képesek lesznek önállóan a további ismeretek megszerzésére, alkalmazására és rendszerezésére. Az értelmi képességek fejlesztését a tanulás folyamatában, a tanulást pedig a játékba ágyazva valósítjuk meg. E közben építünk a gyerek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, tevékenységi és megismerési vágyaira. Az értelmi nevelés feladata a korszerű, általános műveltség átszármaztatása, az értelmi képességek fejlesztése ( érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, beszéd). ¾ -beszéd és kommunikáció képességének fejlesztése KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


18

¾ -értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, (percepció), emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás ¾ -kreativitás képességének fejlesztése

5.3.2. A bevezető és a kezdő szakaszban Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése terén: ¾ A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása, ¾ Az ehhez szükséges alapvető képességek és készségek kialakítása, ¾ A mentális képességek célirányos fejlesztése, ¾ Az önálló tanulás alapozása, ¾ Az önművelés alapozása. A tanulás tanítása terén: ¾ A tanulási stratégiák megválasztásában az életkori sajátosságok figyelembe vétele, ¾ A taneszközök megválasztásában és használatában az életkori jellemzők figyelembe vétele, ¾ Az ismeretek tapasztalati megalapozása, ¾ A felfedezés lehetőségének biztosítása, motiváló erejének kihasználása, ¾ A kreativitás fejlesztése, ¾ A differenciált fejlesztés, ¾ A különböző képességek és készségek fejlesztésének egyensúlyban tartása, ¾ A tanulók egészséges terhelése, ¾ A tanulók fejlődésének folyamatos követése, ¾ A tanulókról rendszeresen személyre szóló, fejlesztő értékelés készítése.

5.3.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ld. 5.4.2.5. Programunk kiemelt feladatai / Tanulás c. rész

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


19

5.4. Programunk kiemelt feladatai 5.4.1. Óvodáskorban

5.4.1.1. A mozgás képességeinek fejlesztése ¾ Mozgásfejlesztés: nagymozgások, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szemláb koordináció fejlesztése, ¾ Testséma fejlesztése: testrészek ismerete, a test személyi zónájának alakítása, testfogalom, ¾ Percepció fejlesztése: vizuális fejlesztés, alaklátás és formaállandóság, tapintásossztereognosztikus -észlelés, mozgásos (kinesztétikus) észlelés, térpercepció-térbeli viszonyok, a hallási észlelés, hangzási analízis-szintézis, a keresztcsatornák fejlesztése. ¾ Verbális fejlesztés: a tárgyak megnevezése, térbeli viszonyok, osztályozás (alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség) fejlesztése.

5.4.1.2. A környezeti neveléssel fejlesztendő képességek ¾ a környezetre való odafigyelés fejlesztése, ¾ a környezetre való nyitottság, ¾ ok-okozati összefüggések megértésének, ¾ reális énkép kialakulásának, ¾ empatikus magatartás, ¾ utánzás, ¾ képzelet ¾ kreativitás ¾ megismerő képesség ¾ tájékozódási képesség ¾ beszédmegértés ¾ nyelvi kifejező képesség ¾ környezettel való együttműködés ¾ szenzomotoros integráció ¾ értelmi képességek ¾ matematikai képességek fejlesztése KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


20

5.4.2. A bevezető és kezdő szakaszban

5.4.2.1. Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.

5.4.2.2. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


21

5.4.2.3. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek.

5.4.2.4. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A

kommunikációs

kultúra

korunkban

nélkülözhetetlen

összetevője

a

különféle

ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


22

az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével.

5.4.2.5. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával,

új

helyzetekben

való

felhasználásával

fejleszthető

leginkább.

E

tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.

5.4.2.6. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


23

amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.

5.4.2.7. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó

szerepjátékok,

magatartásformák,

személyközi

kapcsolatok

elemzése,

modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

5.4.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban

5.4.3.1. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


24

ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

5.4.3.2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi

személyiségek,

tudósok,

feltalálók,

művészek,

írók,

költők,

sportolók

tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

5.4.3.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


25

Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

5.4.3.4. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez

úgy

valósítható

meg,

ha

a

különös

figyelmet

fordítunk

a

tanulók

természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


26

5.4.3.5. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.

5.4.3.6. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


27

tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált

kísérleteken

alapuló

tapasztalás

és

kombináció,

a

következtetés

és

a

problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


28

kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

5.4.3.7. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés

drogfogyasztás,

rossz

táplálkozás)

kialakulásának

megelőzésében.

Segítsék

a

krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

5.4.3.8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


29

valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség,

amelyek

elősegíthetik,

hogy

a

tanulók

kipróbálhassák

képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

5.5. Feladataink a játékban

5.5.1. Óvodáskorban Az óvodai játék feladata, hogy örömteli, szabad, spontán alakuló játékélményeket nyújtson a gyermekeknek, melyeken keresztül egészségesen fejlődnek a pszichikus funkciók. A játék alapvető feltétele a nyugodt légkör megteremtése. A kiegyensúlyozottság, a harmónia eléréséhez fontos, hogy az óvónő meleg, közvetlen kapcsolatot hozzon létre a gyermekekkel, feladatunk a tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó jelenlét. KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


30

¾ A játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett. ¾ Az óvónő biztosítsa, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. ¾ Indokolatlanul ne avatkozzék a játékba, a közbelépés csak akkor szükséges, ha a gyermekek egymást zavarják, ha a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes önállóan megoldani. ¾ Az eljárás akkor helyes, ha megelőzi az ellentétek kibontakozását, elhárítja a gyermekeket és a játékot veszélyeztető helyzetek létrejöttét. ¾ Beavatkozásra akkor van szükség, ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. Ilyenkor az óvónő próbáljon pozitív fordulatot adni a játék menetének. •Segítsen technikai tanácsot adni, segítségnyújtással fokozhatja játékkedvüket, elmélyítheti a játékot. ¾ Az óvónő a játékfejlődés általános tendenciáin túl, vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat,

a

gyermekek

fejlettségének

különböző

szintjét,

aktivitásuk,

érdeklődésük különbözőségeit. Egyrészt igazodjék az adott fejlettségi szinthez, másrészt segítse, hogy a gyerekek egyéni lehetőségeiknek megfelelően magasabb szintre jussanak. ¾ A játék örömét fokozza, ha az óvónő maga is szívesen vesz részt benne. A jó hangulatú játék irányítása megköveteli az óvónőtől, hogy maga is tudjon és szeressen játszani. ¾ Ismerje a gyermekek érdeklődési körét, tapasztalatait, élményeit, igyekezzen megérteni, hogy a játékban mit akarnak elérni, létrehozni. ¾ Soha ne hagyja felügyelet nélkül a gyerekeket. ¾ Teremtse meg a játék feltételeit, lehetőségeit a szabadban és az udvaron egyaránt. ¾ Segítse megszervezni játékukat, változatos szervezésével érje le, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak az udvaron. ¾ A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között a játék zajlik, ezért fontos a feltételek olyan szintű biztosítása, melyek segítségével a játék tartalmassá, sokoldalúbbá válhat. ¾ Alapvető feltétel a nyugodt légkör biztosítása. A kiegyensúlyozottság, a harmónia eléréséhez fontos, hogy az óvónő meleg, közvetlen kapcsolatot hozzon létre a gyermekekkel, feladata a tudatos, megengedő, biztonságot adó jelenlét.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


31

¾ Törekedjék arra, hogy a gyermekek az óvodába érkezés pillanatától a hazamenetelig sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek önállóan. ¾ Legyen módjuk az önálló kezdeményezésre a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában, gyakorolják a konfliktus önálló megoldását. ¾ A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek, alakítson ki az óvónő állandó és ideiglenes játszóhelyeket, legyen lehetőségük a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz, szőnyegen építhessenek, konstruálhassanak, megfelelő méretű asztalokon ábrázolhassanak, barkácsolhassanak. Legyen lehetőségük kuckók kialakítására, szerepjátékokhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz. ¾ Biztosítsa az elmélyült, nyugodt játékot és az ehhez szükséges helyet az udvaron, játszótereken és a kirándulások alkalmával is. ¾ A folyamatos és gazdag játék kialakulásához időre van szükség. Indokolatlanul ne szakítsa meg az óvónő a játékot, a kötetlen foglalkozások szervezése ennek megfelelően történjék. ¾ Az elmélyült játékot nagymértékben elősegítik a megfelelően kiválasztott játékszerek. Ezek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. ¾ A tudatos óvónői munka lényeges eleme a különböző nagymozgások, szem-kéz koordináció, finommotorika fejlesztéséhez szükséges, valamint a figyelemfejlesztő, emlékezeti vagy felismerő, stratégiai vagy értelemfejlesztő játékok kiválasztása. ¾ Az óvónő tervszerűen és tudatosan alakítsa úgy a csoport életét, hogy tapasztalatokat, élményeket nyújtson a gyermekeknek, amelyek ösztönözzék őket minden évszakban a szerepjátékra, élményeik, tapasztalataik pozitív vagy negatív érzelmű lejátszására.

5.5.2. A bevezető és kezdő szakaszban ld. 5.5.3. Az alapozó és fejlesztő szakasz feladatai

5.5.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ¾ játékosság elemeinek beépítése a tanulás- tanítás folyamatába. ¾ a műveltségi területekben rejlő versenyzési lehetőségek kihasználása. ¾ a nevelő rendelkezzen megfelelő játékismerettel ¾ az iskola biztosítson teret a közösségi játékok gyakorlására.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


32

¾ a nevelők ismerjék tantárgyukban rejlő játékos módszertani elemeket, használják, mint az ismeretszerzés egyik eszközét. ¾ a napközis nevelő kiemelt feladata a játékkultúra kialakítása.

5.6. Feladataink a munka jellegű tevékenységekben

5.6.1. Óvodáskorban A munkavégzés folyamatában fokozatosan formálódnak, egyre pontosabbá válnak a munkavégzéshez

szükséges

jártasságok,

készségek,

képességek.

Megtanulják

rendeltetésszerűen használni az eszközöket. ¾ Fokozatosan bevezetjük az egyes munkafajtákat ¾ Biztosítjuk a munka állandóságát és folyamatosságát ¾ Figyelembe vesszük a gyermek életkori és egyéni sajátosságait ¾ Ösztönözzük a gyerekeket az aktivitásra ¾ A munkát ne végezze el senki a gyermek helyett ¾ A közösen végzett munka során alakítjuk a baráti kapcsolatokat ¾ A család és óvoda kapcsolatában hangsúlyozzuk a munkára nevelés fontosságát

5.6.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ld. 5.6.3. Az alapozó és fejlesztő szakasz feladatai

5.6.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ¾ ismerje a munkavégzéssel járó balesetvédelmi szabályokat ¾ a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadtatása ¾ fejlessze a tanuló alkotóképességét ¾ használja ki a tantárgyában rejlő tevékenykedtető lehetőségeket.

5.7. Feladataink a tanulási tevékenységben

5.7.1. Óvodáskorban ¾ Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


33

¾ Megismerő képességek fejlesztése ¾ Tudás, tanulás iránti vágy felébresztése ¾ Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása ¾ Beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejező képesség fejlesztése ¾

Problémamegoldás kialakítása

¾ Az óvónő a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalatszerzés folyamatát. ¾ Akkor leghatékonyabb az ismeretadás, ha minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre van lehetősége a gyermeknek. ¾ Tevékenység közben rendeződnek az ismeretek, az óvónő feladata a cselekedtetés lehetőségének a megteremtése, tevékenykedtetéssel elkerülhető az egyoldalú verbális ismeretszerzés ¾ Inkább kevesebb ismeretet nyújtsunk, de az váljon maradandóvá, kellő időt hagyjunk a gyermeket körülvevő világ megismerése, és több oldalról érzékeltessük, tapasztalhassuk. ¾ Legyen lehetősége a gyermeknek kezdeményezni, támaszkodjon az óvónő a gyermekek meglevő ismereteire. ¾ Vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségét. ¾ Az óvónő-gyermek érzelmi kapcsolata domináns eleme kell legyen az ismeretszerzésnek. ¾ A komplexitás lehetőségét tudatosan használjuk ki, hisz nem választhatók szét mereven a foglalkozási ágak azok összefüggésében kell az ismeretanyagot feldolgozni. ¾ A tanulás tartalma a gyermekek közvetlen környezetéből tevődjön össze. ¾ A tanulás szervezését a kötetlenség jellemezze, de a 6-7 éveseknél legyen beiktatva a kötelező jelleg is néhány percre. ¾ Használja az óvónő a mikro csoportos foglalkozás lehetőségét, mely a differenciálás egyik megoldása lehet. ¾ Ne ragaszkodjon az óvónő a merev munkaformákhoz / körbe ültetés / ¾ Legyen lehetősége a gyermeknek önállóan vagy párosával tevékenykedni. ¾ Törekedjen az eszközök változatos és esztétikus megválasztására. Az eszközök biztosítsák a gyermeki aktivitást legyenek érdeklődést felkeltők, legyenek alkalmasak a gondolkodási műveletek alkalmazására a feladatban rejlő probléma felismerésére és megoldásra ösztönözzék a gyermeket. KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


34

5.7.2. A bevezető és a kezdő szakaszban ¾ Óvni és továbbfejleszteni az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. ¾ Átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. ¾ Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. ¾ Teret adni a gyermek játék és mozgás iránti vágyának. ¾ Segíteni a gyermek természetes fejlődését, érését. ¾ A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és készségek fejlesztése. ¾ Mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és a problémamegoldáshoz. ¾ A tanulási szokások megalapozása. ¾ Az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása.

5.7.3. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban ¾ önálló tanulásra képessé tenni tanítványait. ¾ ismertesse meg a tanulókkal tantárgyának tanulási stratégiáit. ¾ a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése ¾ differenciálással biztosítani az egyéni képességek szerinti fejlődést ¾ a tanulás tanítása, ¾ növelje a cselekedtető és a tapasztalati tanulás arányát munkája során. ¾ tanulást segítő pedagógusi magatartás elsajátítása. ¾ tanulási módok helyes arányának biztosítása ¾ tanulást segítő emocionális komponensek fejlesztése. ¾ hatékony tanulási technikák elsajátíttatása. ¾ tanítsa a társadalmilag kívánatos szociális viszonyulásokat, és magatartás formákat ¾ a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése ¾ a tanulási tevékenységben növekvő szerepet kapjon a közvetett kommunikáció ¾ ismerje és alkalmazza a csoportos tanulás módszertanát

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


35

6. Közös tevékenységek a feladatokhoz 6.1. Óvodában

6.1.1. Játék ¾ gyakorlójáték ¾ szerepjáték ¾ szabályjáték ¾ építőjáték ¾ építőjáték ¾ bábozás, dramatizálás

6.1.2. Munka jellegű tevékenység

6.1.2.1 A naposság A naposság közösségi megbízás, gyakorlása közben a gyerekek olyan munkát végeznek, amely a csoport életében nélkülözhetetlen. Fokozatosan vezetjük be, ügyelünk a gyermek terhelésének lassú növelésére.

6.1.2.2. Alkalomszerű munkák Az alkalomszerű munkák a környezet rendjének biztosítása, az ünnepekre való felkészülés és egyéb megbízatások, melyek lehetnek állandóak, vagy időszakosak.

6.1.2.3. A növény- és állatgondozás A növények és kisállatok gondozásával járulnak hozzá a gyerekek ezek életfeltételeinek megteremtéséhez,

miközben

tapasztalás

útján

ismereteik

bővülnek.

Történhet

a

csoportszobában és az udvaron.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


36

6.1.3. Tanulás ¾ Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában. ¾ Közvetlen

tapasztalatszerzések,

megfigyelések

a

természeti

és

társadalmi

környezetben ¾ Figyelem irányítás a lényeges és közös jegyekre ¾ Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése ¾ Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek ¾ Szókincsfejlesztés ¾ Megfigyelések végzése közösen és önállóan ¾ Egyéni élmények beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből ¾ Megbízatások elvégzése / emlékezet fejlesztés / ¾ Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései ¾ Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel ¾ Beszédfejlesztés ¾ Többféle megoldás keresése

6.2. Iskolában 6.2.1. Játék ¾ Testnevelés óra ¾ Sportkör ¾ Tánc dráma foglalkozások ¾ Osztályfőnöki óra ¾ Tanóra, Napközis foglalkozás ¾ A napköziotthon szabadidős tevékenységében életkori adottsághoz mérten folyamatos játékkultúra fejlesztése folyik. ¾ A csoportos játékhoz szükséges képességek fejlesztése készségek kialakítása folyik a Dráma és tánc részterületen.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


37

6.2.2. Munka ¾ Az osztályközösségben végzett közösségi munka ¾ virággondozás ¾ hetesi feladatok ¾ sportversenyeken részvétel ¾ iskolai programokban feladatvállalás ( farsang, környezetvédelmi akciók, műsorok adása, papírgyűjtés) ¾ DÖK működtetése ¾ iskola díszítése ¾ technika órán végzett munka ¾ testnevelés órán végzett ¾ napközi otthonos tevékenységek ¾ önkiszolgálási feladatok ¾ tisztasági munkák ¾ szokásrend betartása

6.2.3. Tanulás

6.2.3.1. Tanóra Valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését szolgálja.

6.2.3.2. Napközi, az iskolai komplex személyiségfejlesztés színtere Nyugodt, otthonos környezetben, segítse a tanulók felkészülését, fejlesztő hatású legyen. A tanítási-tanulási tevékenység speciális területe a napközi. A napközi egyik feladata, hogy hatékonyan használja ki a tanulási időt. Mivel a napközibe vagy tanulószobára több hátrányos helyzetű és lassabban haladó tanuló jelentkezik, nekik segítséget kell nyújtani a felzárkózáshoz. A nevelő segítsen elsajátíttatni a tanulókkal az egyes tantárgyak tanulási technikáját. A napközi másik fontos feladata, hogy segítsen a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez: kiállítások látogatása, rövid kirándulások szervezése, az iskola környékének

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


38

megismerése, segítségnyújtás az iskola környezetének tisztán tartásában, felkészülés segítése az iskolai- és osztályszintű rendezvényekre. Iskolánkban a napközis nevelők és az osztályfőnökök között igen szoros és példaértékű az együttműködés, amely feltétlenül a tanulók javát szolgálja.

6.2.3.2.1. Iskolaotthon Az óvodából érkező gyermek napirendjét az iskolában órarend váltja fel. Az átmenet segítése érdekében a délelőtti tanórai foglalkozások és a délutáni napközis tevékenységeket sajátos időrendi, a gyerekek életkori sajátosságaihoz közelebbi sorrendbe téve az egész napos nevelést lehetőség szerint az alsó tagozat évfolyamain iskolaotthonban szervezzük. A kognitív figyelmet kívánó tanórákat a délelőtti időszakra, a kevésbé intenzív gondolatiságot igénylő tanórákat a nap későbbi időszakára helyezzük. Az órarendet így napirend váltja fel, amelyben a változatos tanórák között kap helyet a pihenést szolgáló játék és sport, az intenzív figyelmet igénylő órák után az alkotókészséget fejlesztő órák következnek. Az iskolaotthonban a napirend 8.00 – 16.00 óráig egész napos személyiségfejlesztést nyújt.

6.2.3.3. Tanulószoba A felső tagozatos tanulóknak nyújtson segítséget, a felkészüléshez, biztosítson nyugodt környezetet. A tanulószobát úgy kell szervezni, hogy a tanulók más-más szakos tanártól kapjanak segítséget délutáni tanulásukban. A tanulószoba akkor eredményes, ha a heti legtöbb óraszámmal rendelkező tantárgyat tanító pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel.

6.2.3.4. Szakkör A tanulók sajátos érdeklődési körének kielégítésére szolgáljon. Sajátos képességek fejlesztése folyjon.

6.2.3.5. Könyvtár Legyen jártas a könyvtár használatában, tudjon önállóan ismeretekhez jutni. Az önálló ismeretszerzést segítő szolgáltatás. Ismertesse meg a tanulót a könyvtár használatával könyvtári órák és a tanulási idő keretében.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


39

6.2.3.6. Tanulmányi kirándulás Az iskolában hagyományosan az utolsó tanítási hetekben szervezendő program. Céltudatos, tananyaghoz

ill.

ismeretkörhöz

kapcsolódó

helyválasztással,

a

tanulók,

gyerekek

felkészítésével és felkészülésével, feladatok, megfigyelési szempontok adásával hasznosan segít az oktatásban, ismeretbővítésben. A nevelési- oktatási tevékenység során tanultak alkalmazására, új ismeretek szerzésére nyújtson lehetőséget valós élethelyzetben.

6.2.3.7. Versenyek Lehetőséget nyújtson a megszerzett tudás kipróbálására és fejlessze a tanuló személyiségét is.

6.2.3.8. Vetélkedők Játékos , közösségi szereplésre adjon lehetőséget, szokatlan helyzetben alkalmazza tudását. ( Pl. Mit tudunk mi? ) Nyújtson lehetőséget színpadi szereplés gyakorlására , r a szülőkkel való kapcsolattartásra farsang Kreativitás, kommunikáció, művészi hajlam kifejezésére, népi hagyomány ápolására adjon teret.

6.2.3.9. Műsorok, ünnepélyek Példakép, tiszteletadás az ősöknek, közösségi nevelés legyen a színtere. kiállítások Szervezésével biztosítsunk esztétikai nevelésnek lehetőséget.

6.2.3.10. Pályázatok Egyéni képességek, tanult ismeretek, új helyzetben való kipróbálását biztosítsa.

6.2.3.11. IDSK Fejlessze a tanulók speciális sportolási képességeit.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


40

6.2.3.12. Táborok A tanulóknak biztosítsa a környezetváltoztatás, új élmények befogadásának lehetőségét.

6.2.3.13. Fakultáció Speciális felkészítéssel a tanulók továbbtanulási esélyeit javítsa.

6.2.3.14. Korrepetálás- tehetséggondozás Az órai fejlesztő munkától eltérő, ok feltáró, és sajátos módszereket eszközöket alkalmazó foglalkozás, mellel biztosítsaa tanulók egyéni felzárkózását, ill. tehetségük kibontakozását.

6.2.3.15. Tanfolyamok A szülők igényeinek és a tanulók érdeklődésének megfelelően szervezett önköltséges foglalkozás, amelynek összhangban kell lennie a nevelési programmal.

6.2.3.16. Múzeumlátogatás, színházlátogatás, kiállítások látogatása Eltérő élethelyzet gyakorlása, ismeretszerzés, kultúrált viselkedés gyakorlására adjon lehetőséget. Intézményünkben a nevelési évben minden gyermekcsoport, osztály legalább kétszer megy múzeumba és két kiállítást tekint meg.

6.2.3.17. iskolai házi versenyek Adjon lehetőséget minél több gyereknek, hogy "kipróbálja magát", tudását.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


41

7. Egészséges életmódra nevelés

7.1. Óvodai nevelésben

7.1.1. Az egészséges életmód alakítása: Óvodai nevelésünk egyik alapvető feladata a gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, a testi-lelki harmónia megteremtése és az egészséges életmód kialakítása érdekében a szükséges feltételek biztosítása. A gondozás a kisgyermek olyan alapvető igényeit elégíti ki, mely elősegíti fejlődését, növekedését, komfortérzetét és ez által megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülését. Programunkban az egészségnevelés terén is a prevencióra fektetjük a fő hangsúlyt, ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk, figyelembe véve a családi szokásokat. A szokásrend sajátos hatásrendszerben fejlődik. Nagyon erős a gyermekek modellkövető tanulása, melynek sajátossága a gyermekek részéről a szereteten alapuló érzelmi viszony ( család-gyermek kapcsolat, gyermek-óvónő kapcsolat, óvoda-család kapcsolat ). Optimális eredményt e területen csak az óvoda - család összhangban való működése hozhat létre.

7.1.2. Célok Törekedjenek a gyermekek saját egészségük megőrzésére, az alapvető egészségvédő és egészségmegőrző szokások megtartására, ezeket önállóan, biztonsággal, természetes teendőként lássák el. Alakuljon ki szokásrendszerük és kultúrált viselkedési formájuk. Ügyeljenek

saját

személyiségük

és

környezetük

gondozottságára.

Alakuljon

ki

segítőkészségük társaik iránt.

7.1.3. Feladataink a gondozás és az egészséges életmód kialakítása terén ¾ a gyermek igényének felkeltése a kellemes, nyugodt környezet létrehozására ¾ az egészséges környezet biztosítása az óvoda lehetőségeit figyelembe véve ¾ helyes, optimális életritmus kialakítása ( napirend )

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


42

¾ érzelmi biztonság nyújtása ¾ pozitív magatartási modell biztosítása ¾ betegségek megelőzése, korrekciója ¾ a gyermekek önállóságának és öntevékenységi vágyának alakítása

A fejlesztés tartalma: ¾ helyes életritmus kialakítás ¾ táplálkozás ¾ testápolás ¾ öltözködés ¾ mozgás, edzés, pihenés ¾ egészségvédelem A napi kiegyensúlyozott, céltudatos és ahhoz kapcsolódó gyermeki tevékenységek és szokásformák, a helyes és rugalmas napirend kialakítása biztosítják a megfelelő életmódot a gyermek számára. Ezek visszahatnak az életfolyamatokra és ez által a gyermek fokozatosan megtanul alkalmazkodni. A gyermeki tevékenységek rendszerében lényeges a folyamatosság, a rendszeresség, a kötetlenség és az önkéntesség biztosítása..

7.2. Iskolai nevelésben és oktatásban

ld. Környezeti és egészségnevelési program

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


43

8. Szocializáció, közösségfejlesztés 8.1. Óvodai nevelés A szociális kapcsolatok kialakulásának alapja, lényege érzelmi kapcsolat. Hatásapszichológiailag elsősorban az érzelmi kiegyensúlyozottság és ez által a személyiség megfelelő fejlődésének biztosítása, pedagógiailag pedig a másik emberhez, a közösséghez való alkalmazkodni tudás elsajátítása. Hiánya érzelmi zavarokat okoz, gátolja a fejlődést, és nagymértékben megnehezíti a szociális érettség kialakulását.

8.1.1. Célok ¾ aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben ¾ segítik egymást ¾ türelemmel végighallgatják óvónőiket és társaikat ¾ örülnek a közösen elért sikereknek ¾ alkalmazkodnak egymáshoz és a szabályokat betartják ¾ kudarc esetén uralkodnak érzelmeiken

8.1.2. Feladataink ¾ Az óvónő az első számú modell, példakép legyen a társas viselkedésben. ¾ A környezet kialakítása, melyben a gyermekek biztonsággal mozoghatnak, megtalálják a teret a közös játékhoz, vagy a csendes elvonuláshoz. ¾ A csoport összetételének figyelembe vétele. ¾ A játékban az életkoruknak megfelelő eszközt, helyet és megfelelő időt biztosítunk. ¾ Tanítsuk meg a társas érintkezés alapvető magatartás normáira. ¾ Az együttes játék és tevékenykedés közben kialakult baráti kapcsolatok támogatása, erősítése. ¾ Konfliktus helyzet megoldó képesség fejlesztése. ¾ Tudja használni és alkalmazni a metakommunikáció eszközeit. ¾ Erősítse a közösségi érzést. ¾ Éljen az egyéni bánásmód eszközével. ¾ Legyenek a csoportnak hagyományai. ¾ Ismerje a gyerekeket. KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


44

¾ Jutalmazás, büntetés eszköztárában a kölcsönös bizalom legyen a formáló erő.

8.1.3. A fejlesztés tartalma: ¾ beszoktatás ¾ a gyermek tevékenységének megszervezése ¾ távlatok és hagyományok alakítása, ünnepek ¾ közösségi élet szokásai

8.2. Iskolai nevelés és oktatás Az óvodában a csoport, az iskolában az osztály az a szervezési szint, ahol a gyerekek napi életüket élik, személyiségfejlesztésük folyik. A szocializációt érintve nevelési feladatok legfontosabb színtere ez a közösség, mert ebben a közösségben biztosítható az a mentálhigiénés biztonság , amely alapvető feltétele a személyiségfejlesztésnek, bármilyen oktatásnak is. Az ebben a közösségben létrejött szociális háló nagymértékben befolyásolhatja a gyermekek fejlődését, értelmi fejlesztését. Kiemelten fontos: ¾ A tanítói munkaközösség, ¾ Az osztályfőnöki munkaközösség szerepe és segítése. A gyermekközösségekben létrejövő folyamatokat szüntelenül értékelni , a gyerekek napi mozgását kell ahhoz “nyomon követni”, hogy a munka eredményes legyen. ¾ Osztályfőnöki óra ¾ Reggeli osztályfőnöki tíz perc A reggeli osztályfőnöki foglalkozások / minden nap 7.45-7.55 minden osztályfőnök vagy osztályfőnök-helyettes a saját osztályában van / bevezetésével lehetőséget kívánunk adni a diákok napi gondjainak megismerésére, mihamarabbi orvoslására, közös segítségnyújtásra, kultúrált véleménynyilvánításra, a demokrácia alapelveinek megismerésére.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


45

8.2.1. Célok - toleráns, a kereteken belül elfogadja a másságot, - nyíltan, őszintén, kultúráltan alkot véleményt, - tiszteli a másik embert, - a demokrácia alapelveit ismeri és gyakorolni képes, - reális önértékeléssel rendelkezik, - tetteiért, kijelentéseiért vállalja a felelősséget, - korrekt a versenyhelyzetekben, - igénye van véleménye, cselekvése előtt a tájékozódásra

8.2.2. Feladatok ¾

közösségek szociális szempontú mérése,

¾

az egyén és közösség viszonyának mérése,

¾

az egyén mentálhigiénés állapotának mérése,

¾

a problémák okainak feltárása és hatékony bemutatása.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


46

9. Beilleszkedési és magatartási nehézséggel összefüggő tevékenység A magatartászavar következménye a beilleszkedési zavar és beilleszkedési probléma. A prevenció itt is döntő jelentőségű, amelyet már előbb tárgyaltunk. Itt a már kialakult magatartászavar pedagógiai kezelésére térünk ki. Lényegét tekintve két fő folyamatról kell szólnunk, az első lépésben történő magatartászavart kiváltó okok feltérképezése, második lépésben ezek tervezett és tudatos megszűntetése ill. mennyiségének csökkentése. Az okok meghatározásához az osztályfőnökök ill. óvónők a szülővel való helyes kapcsolattartás alapján megismerkednek a családi nevelés körülményeivel, jellemzőivel. Rossz tapasztalat esetén tájékoztatják a szülőt a helyes családi nevelés módszereiről. Ha a tájékoztatás és a tanácsadás nem célravezető, felhívják a szülők figyelmét a gyermekvédelmi törvényben és a közoktatási törvényben megfogalmazott kötelességeire, valamint intézkedést kezdeményeznek az intézményvezetőnél. Az intézményvezető és a gyermekvédelmi felelős a szülő és az érintett pedagógusok véleményének kikérése után közösen dönt arról, hogy milyen intézkedést foganatosítson az intézmény a gyermek ügyében. Ha a pedagógus és a szülő együttműködésének nincs akadálya, akkor a szülő és a pedagógus együtt intézkedési tervet készítenek a magatartászavar megszűntetésére. Megtervezik a magatartászavar

megszűntetésének

feladatait

és

ütemezését.

Együttműködésükről

személyesen és rendszeresen tájékoztatják egymást, majd megbeszéléseik eredményéről tájékoztatják a gyermeket értékelési igénnyel. Fontos alapelv, hogy a fent említett intézkedési terv egyénre szabottan készüljön és kerülje a az ilyen esetekben könnyen általánosításból eredő - sablonok, sztereotípiák alkalmazását. A terv elkészítésekor a pedagógusnak vezető szerepet kell vállalnia, a szülő felé szaktudása garanciát kell, hogy jelentsen. A terv végrehajtását a tervben dolgozó pedagógus és a gyermekvédelmi felelős rendszeresen családlátogatásokkal is ellenőrzi.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


47

10. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetségek esetében elsődlegesnek tartjuk a felismerést és valljuk hogy „valamiben mindenki tehetséges”. A tapasztalat is mutatja, hogy a gyermeki teljesítmények a pozitívumokra való támaszkodás elvét alkalmazva hozhatók felszínre a legjobban.

A

kimagaslóan jó képességek fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy e képességek és segítségükkel elért kompetencia „megméressen”, e kompetencia birtokosai fórumokat kapjanak személyiségük és tudásuk „közkinccsé” tételére, ahogy céljaink szerint ezt majd felnőtt korukban is tehetik hasznos tagjaivá válva környezetüknek, teremtve harmóniát ezzel önmagukban is. Iskolai szinten a tehetségek számára helyi versenyek rendszeres rendezésével, eredmények nyilvános és rendszeres, méltó elismerésével, ezek előkészítésével segíthetjük tehetséges növendékeinket. Természetesen nem csak intézményi szinten kell elősegítenünk szereplésüket, az iskola szakmai életének nyitottnak kell mindig lennie a kerület, főváros szakmai megmozdulásaira, az ezeket irányító szervezetek felé. A tehetséggondozás az intézmény minden nevelőjének feladata és felelőssége. Pontosan fel kell tárni azokat a képességeket, amelyek bizonyos tevékenységi területen megadják ezt a sikerélményt a gyerekeknek. Minél előbb találjuk meg ezt, annál kisebb az esélye a manapság oly gyakori önértékelési zavarnak, ami súlyosan hátráltatja a gyerekeket. A felismerés csak az első fázis, ezt követnie kell egy olyan intézményi szintű koordináló tevékenységnek, amely a gyerekek számára megkeresi azt a közeget, ahol sikerélményhez juthatnak akár iskolán kívül is. A meglévő versenyrendszer támogatása és folytonos fejlesztése ezért is fontos, de a verseny nem kizárólagos forrása a sikerélménynek. Feladat így: ¾ a versenyrendszer támogatása, ¾ az intézmény díj és elismerés rendszerének támogatása, fejlesztése, ¾ olyan tevékenységi formák felkutatása, támogatása, amelyben a gyerekek sikerrel és örömmel vesznek részt. Iskolánkban az alábbi tantárgyakban van emelt szintű oktatás: ¾ Magyar nyelv és irodalom ¾ Angol nyelv ¾ Informatika

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


48

¾ Történelem ¾ Matematika

család

iskola

kortárs csoport

társada lom

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


49

11. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek és feladatok A

gyermekvédelem

kiemelten

a

gyermekvédelmi-felelős

,az

óvónők

osztályfőnökök feladata, de a nevelőtestület valamennyi tagjának részt kell

ill.

venni e

tevékenységben. Fontos és meghatározó tennivaló a prevenció. Minél hamarabb meg kell ismerni a gyerekek életkörülményeit, az esetleges veszélyeket. Az osztályfőnök vagy az óvónő javaslatára a gyermekvédelmi felelős családlátogatást végez a problémás gyerekeknél, aki megteszi a megfelelő intézkedéseket családlátogatása után /pl. védelembe-vétel kérése, rendszeres segély folyósításának kérése, stb./. Nagyon fontos feladata a pedagógusoknak ez ügyben a szülök meggyőzése, a problémák megbeszélése, bizalomteli szülő-pedagógus kapcsolat kialakítása, a problémák esetleges közös orvoslása. A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban a gyermekvédelmi feladatok két színterét tudjuk ellenőrizni. Elsőként a családi nevelést és ennek környezetét kell ellenőriznünk és szükség esetén a megfelelő eljárásokat kezdeményeznünk. Az ide vonatkozó intézkedéssorozatok kezdeményezésének intézményi színtere az a kapcsolatrendszer, amit az osztályfőnök ill. óvónő ellenőrző és feltáró munkája alapján az intézmény gyermekvédelmi , helyi felelős pedagógusa tart a szülőkkel és a gyermekkel kapcsolatba kerülő intézményi dolgozókkal annak a mentálhigiénés rendszer teljes megismerésére, javítására, amely a gyermeket körülveszi. Az osztályfőnök és óvónő felelős a gyermekek nevelési körülményeinek alakításában, jelzése alapján pedig a gyermekvédelmi felelőssel együtt dönt arról, hogy a felismert probléma miatt saját hatáskörükön túlmutató intézkedéssorozatot kezdeményezzenek. Kerületünkben működik a gyermekjóléti szolgálat, amelynek fő feladata inkább a prevenció és a családgondozás. Közös felelősségünk, hogy a problémával küszködő gyerekeket a szolgálat koncepciója szerint az a szakember és szülői kör vegye körül esetmegbeszélések szintjén, akik a gyerekkel közvetlen kapcsolatban állnak és személyre szabott cselekvési programmal segítenek a személyiség problémáinak feltárásában és megoldásában.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


50

A hivatali intézkedéssorozat az igazgatói szintről kerül tovább az önkormányzat szabálysértési, művelődési - oktatási szerveihez. Az ügymenet további része már jegyzői hatáskörbe tartozik. Az intézményi prevenciókhoz és esetkezelésekhez visszatérve az intézmény minden az üggyel hivatalból kapcsolatba kerülő dolgozójának együtt kell működnie annak érdekében, hogy probléma esetén a gyermek körül annak intézményi és intézményen kívüli életkörülményeinek egyensúlyát normál szintre hozza. A gyermek intézményen belüli környezetének, kapcsolatrendszerének szükség esetén irányított szabályozása éppen úgy a gyermekvédelemmel összefüggő feladat, mint az osztályfőnök, óvónők családlátogatása és a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködés, ám annak nyilván csak egyik, de annál fontosabb színtere.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


51

12. A tanulási kudarcnak kitett gyerekek felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarc tanulási nehézségekből fakad. Fontos a prevenció, a tanulási nehézségek időben való felismerése. A tanulási nehézség okai részképesség-zavarokból tevődnek össze. Eredete lehet idegrendszeri, szociális. A tanuló egyéni vizsgálata határozhatja meg, hogy a rajta való segítség: a./ tanórai belső differenciálással, b./ külön óraszámot igénylő differenciált képességfejlesztéssel, c./ külső szakember munkáját igénybe vevő fejlesztéssel történhet. A feladatterv meghatározásához feltétlenül szükség van a tanuló komplex vizsgálatára

bevonva

a

nevelési

tanácsadó,

a

fejlesztő

pedagógus,

iskolaorvos

szakvéleményét. Mindezek figyelembevételével a gyerek fejlődését állandóan nyomon követve tervezhető fejlesztése évről évre a fenti három forma nagyon tudatos kombinálásával. Meggyőződésünk, hogy a mentálhigiénés harmónia, valamint a megfelelően tervezett differenciált képességfejlesztés együttesen eredményre vezet annak érdekében, hogy a gyermek kudarcmentes fejlődésen át ne reagáljon magatartászavarokkal a számára teljesíthetetlen követelményekre, szülői és pedagógusi elvárásokra.

13. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló feladatok: Az óvodai, iskolai helyi problémakezelés ( térítés csökkentés, szociális támogatások, alapítványi támogatások ) a problémakezelésnek csak egyik területe. Az óvodára és az iskolára hárul az a feladat is, hogy a gyermek óvodán és iskolán kívüli szociális , személyiségét érintő hatásokat feltérképezze, azokon, ha kell együtt a szülővel változtasson a gyerek érdekében. Programunk egyik alapeleme a szülővel való együttműködés. A szociális hátrányokat az óvoda és az iskola szülői, gondviselői együttműködés nélkül megoldani nem tudja. Ha a fejlődési, tanulási , magatartási zavar szociális eredetű, ami a gyerekek legnagyobb részénél családi eredetű, az óvoda és az iskola részéről nem érhető el eredmény a szülő megnyerése nélkül. A szülőkkel való rendszeres kapcsolattartáson túl / szülői értekezletek, fogadó órák / a kapcsolatot egyénre szabottan kell tartani, ahogy a gyerek érdeke megkívánja.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


52

A szülőkkel való találkozások eredménnyel kell, hogy végződjenek. Távozzon úgy a szülő a pedagógustól hogy konkrét , használható segítséget kapott gyermeke nevelése terén, ami bizalmának alapköve. Meg kell győzni a szülőket, hogy gyermekük eredményes felnőtté válásában ugyanolyan fontos a családnak legalább elvek és alapértékek terén megalkotni saját „nevelési programját” és egyeztetni a pedagógussal, ahogyan azt az óvoda és az iskola teszi és tette. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban szervezeti szinten a fő feladat az óvónőé és az osztályfőnöké, aki családlátogatások, a szülővel való találkozások alkalmával feltérképezi a helyzetet és javaslatot tesz intézkedésekre a gyermekvédelmi jellegűtől a szociális segítségnyújtás kezdeményezéséig. Az óvónőn és az osztályfőnökön túl minden pedagógus felelőssége, hogy pedagógiai eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi

esélyegyenlőtlenséget,

mert

minden

gyermeknek

egyformán

fontos

a

személyisége, legyen helyzete bármilyen hátrányos.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


53

14. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei: A gyerekeket az iskola osztályfőnökei, az óvoda óvónői rendszeresen tájékoztatják az aktuális feladatokról, az intézményi programokról. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetője az iskola aulájában, az óvoda ezzel megbízott óvónője faliújságot vezet az intézmény fontosabb eredményeiről, a gyerekeket érintő programokról, azok értékeléséről. A gyerekek szüleit az óvónők, tanítók, tanárok rendszeresen tájékoztatják a gyermek fejlődéséről ill. tanulmányi előrehaladásáról. A szülőket és pedagógusokat képviselőjük útján az intézmény vezetője évente legalább egyszer tájékoztatja az intézmény helyzetéről, aktuális problémáiról intézményértékelő igénnyel. Az intézményvezető részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken és munkájáról tájékoztatja a nevelőtestületet. Évente többször az intézmény kiadja a „Hírvivő” c. újságot, amelyben az óvoda és az iskola fontos eseményeiről és eredményeiről tájékoztatja a szülőket és gyerekeket. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: ¾ családlátogatás ¾ szülői értekezlet ¾ fogadó óra ¾ nyílt napok ¾ írásbeli tájékoztatók A továbbfejlesztés lehetőségei: „Szülők klubja”, amelynek feladata, hogy kötetlen beszélgetés formájában a szülők és az intézmény vezetői külső előadók segítségével a neveléssel, oktatással, egészségügyi, tágabban véve a gyerekekkel kapcsolatos problémákkal foglakozzon, mégis tervezetten és érdemben. Rendszeresen

tervezzük a szülők , tanulók, pedagógusok kapcsolatának elmélyítése

érdekében még az alábbiakat: ¾ közös, hétvégi sportnapok ¾ szülők – nevelők bálja

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


54

¾ közös kirándulások, színházlátogatások szervezése. Be kívánjuk vonni a szülőket az intézményre jellemző hagyományok szervezésébe és az azokon való részvételbe:

14.1. Óvodai hagyományok ¾ Munkadélutánok ¾ Szüreti mulatság ¾ Állatok világnapja / október 4. / ¾ Mikulás ¾ Karácsonyi vásár ¾ Karácsony ¾ Farsang ¾ Március 15. ¾ Húsvéti vásár ¾ Húsvét ¾ Víz világnapja / március 22 / ¾ Föld Napja / április 22 . / ¾ Madarak és fák napja / május 10. / ¾ Kihívás Napja ¾ Gyermeknap ¾ Anyák Napja ¾ Évzáró

14.2 Iskolai hagyományok ¾ Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély ¾ Megemlékezés október 6-áról, ¾ Emlékezés 1956 október 23-ra, ¾ Emlékfutás 1956 október 23-a tiszteletére, ¾ Karácsonyi vásár ¾ Nyílt napok ¾ Farsangi mulatságok, ¾ Ünnepély március 15-e tiszteletére, KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


55

¾ Víz világnapja / március 22 / ¾ Föld Napja / április 22 . / ¾ Madarak és fák napja / május 10. / ¾ Kihívás napja ¾ Gyermeknap ¾ 8-ik évfolyam búcsúztató, Ballagás ¾ Óvodás csoportoknak ismerkedő ¾ Táborok szervezése,

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


56

15. A fejlesztés tartalmi eszközei A fejlesztés nagyrészt tartalmak közvetítése által valósul meg. A céloknak és feladatoknak megfelelően tartalmakat választunk annak érdekében, hogy a tartalmaknak megfelelő tevékenységekben, munkaformákban a kompetenciák kialakulása megtörténjen. A tartalmaknak megfelelően az óvoda helyi óvodai programot, az iskola tantervet készít.

Pedagógiai Program / Helyi Óvodai Program és Pedagógiai Program / Helyi Tanterv A tartalmi eszközök az alábbi rendben kapcsolódnak egymáshoz figyelembe véve az életkori szakaszok egymásra épülését: Óvoda

Iskola

Tantárgyak és tantárgyi modulok

Anyanyelvi nevelés

1. Informatika

Informatika

és kommunikáció

2. Magyar nyelv és irodalom

Könyvtári ismeretek

3. Élő idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Angol, német nyelv

Környezet megismerésére

4. Matematika

Matematika

nevelés, matematikai

5. Ember és társadalom

Történelem

ismeretek

6. Ember a természetben

Etika

7. Földünk és környeztünk

Hon és népismeret

8. Életvitel és gyakorlati

Környezetismeret,

ismeretek

Természetismeret Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz Technika és életvitel

Esztétikai nevelés

9. Művészetek

Ének-Zene

Irodalmi nevelés

Magyar nyelv és irodalom

Rajz és vizuális kultúra

Vizuális nevelés

Mozgókép

Zenei nevelés

Tánc és dráma

Mozgás

KNOK

©

10. Testnevelés és sport

verziószám: 1.2.

Testnevelés

2004.08.09.


57

16. Az iskolai beszámoltatások, írásbeli és otthoni feladatok ( Kt. 48.§. (4).bek. )

16.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái Formái: ¾ témazáró dolgozat, ¾ témaközi dolgozat, ¾ diagnosztikai mérés, ¾ felmérő, ¾ írásbeli felelet, ¾ házi dolgozat. Témazáró dolgozat: témakörök lezárása után íratható. Nagyobb témák összefoglalása, a feladattípusok ismertetése után, csak tanult és begyakorolt anyagrészekből, előző órán előre bejelentett módon, 1-2 tanórán megíratható terjedelmű. Témaközi dolgozat: 3-5 óra anyagából, maximum 30 percig íratható. Diagnosztikai mérés: tanév eleji, félévi, tanév végi felmérések, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. Nem osztályozható. Felmérő: a tanuló évközi felmérésére szolgál. Nem osztályozható. Írásbeli felelet: 1-2 tanóra anyagából íratható, rövid terjedelmű. Házi dolgozat: legalább 1 héttel a beadás előtt kell kijelölni, a tanítási szünetek nem tartoznak bele. Két házi dolgozat egyszerre nem adható fel. Be nem nyújtás esetén a feladat elégtelennel értékelhető.

16.2. Az írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai -

rendje: egy tanítási napon alsó tagozaton 1, felső tagozaton 2 írásbeli dolgozat vagy mérés íratható ( írásbeli felelet és házi dolgozat kivételével ),

-

értékelése: az értékelés módját előre ismertetni kell, előre elkészített feladatlapon szerepeljenek a feladatok pontszámai, valamint az értékelés/osztályozás módja, a tartalmi és formai értékelés külön történjen,

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.

Pedagógiai Program / Nevelési Program -

58

javítása: az íratástól számított 1 héten belül.

16.3. Az írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Alapelv éves viszonylatban: minden tantárgy esetében az írásbeliség és a szóbeliség helyes arányára való törekvés (50-50 %).

16.4. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei, korlátai Csak annyi írásbeli házi feladat adható fel, amennyit a következő tanórán a pedagógus ellenőrizni tud. Az írásbeli házi feladat a tanult ismeretek jobb elsajátítását, a készségek kialakítását , a tudás elmélyítését szolgálja, így mindig ellenőriznünk kell. Hétvégére és szünidőre csak annyi írásbeli és szóbeli házi feladat adható fel, amennyi a szokásos tanulnivaló egyik tanóráról a másikra. A kötelező olvasmányokat a pedagógus a tanév elején, lehetőleg az első tanórán, de legkésőbb szeptember 20-ig köteles bejelenteni és leíratni, a sorrend és a várható időpont körülbelüli ( hónap ) megjelölésével.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


59

17. Fogalmak, meghatározások 17.1. Adottság: Egy képesség természetes vagy az emberrel vele született alapja. Olyan lehetőség, mely a természetes fejlődés, a nevelő befolyások és a gyakorlás hatására válik képességgé, azaz rátermettség.

17.2. Jártasság: Új feladatok, problémák megoldásának képessége ismereteink alkotó felhasználása útján.

17.3. Ismeret: A tanulás segítségével a valóságról szerzett tények, információk, fogalmak és elméletek, törvényszerűségek összessége.

17.4. Készség: A tudatos tevékenység automatizált összetevője.

17.4.1. Alapkészségek: -

írás-mozgás koordináció

-

beszédhallás

-

reláció-szókincs

-

elemi számolás

-

tapasztalati következtetés

-

tapasztalati összefüggés megértés

-

szocialitás

-

kombinálás

-

testi-fizikai

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


60

17.5. Képesség: Valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, valamint ennek mértéke, tehetség. Minőségét, fokát részben az emberrel vele született adottságok, hajlamok, részben a környezeti hatások együttesének befolyására szerzett tapasztalatok ( ismeretek , készségek ) határozzák meg. Az emberi cselekvés folyamán alakul ki, fejleszthető.

17.5.1. Alapképességek:

17.5.1.1. Kognitív kompetencia szerint ( az emberi létezés feltétele, eszköze: az információfeldolgozás ) -

gondolkodási

-

tudásszerző: ismeretszerző, problémamegoldó, alkotó,

-

kognitív, kommunikációs: ábraolvasási, ábrázolási, beszéd, beszédértési, olvasási, fogalmazási

-

tanulási

17.5.1.2. Személyes kompetencia szerint ( egyéni túlélés, életminőség megőrzése, javítása) -

önvédő

-

önellátó

-

önszabályozó

-

önfejlesztő

17.5.1.3. Szociális kompetencia szerint ( csoportok, szervezetek, társadalmak életminőségének megőrzése, fejlesztése ) -

szociális kommunikációs

-

nevelési

-

kontaktuskezelési

-

kötődési

-

szervezési

-

érdekérvényesítési: együttműködési, vezetési, versengési

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


61

17.6. Kompetencia: Motiváltság, képességek, készségek, érzelmek, ismeretek összefüggő rendszere, amely eredményes emberi cselekvést feltételez.

17.6.1. Kulcskompetenciák: -

kommunikáció

-

probléma felismerés

-

problémamegoldó döntések

-

együttműködés

-

konfliktuskezelés

-

kritikai gondolkodás

-

megbízhatóság

-

felelősségvállalás

-

pozitív viszonyulások

az állampolgárrá válás alapjai

18. A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő felszerelések és eszközök jegyzéke

ld. 11/1994. MKM rendelet 7. sz. melléklet: „Kötelező eszközök jegyzéke”

Az informatikai ismeretek közvetítéséhez szükséges eszközök jegyzékét az intézmény „Számítástechnikai eszközök, szoftverek jegyzéke és használati rendje” tartalmazza.

A nevelő oktató munkában használatos kötelező eszközjegyzéken felüli eszközöket az intézmény szakmai eszközökről szóló leltára tartalmazza.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.


62

19. A pedagógiai programmal kapcsolatos eljárások A pedagógiai program érvényes fenntartói jóváhagyásának időpontjától módosítása fenntartói jóváhagyásának időpontjáig. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti: - fenntartó - írásba foglalt többségi vélemény alapján a: - szülői szervezet - nevelőtestületek, - alkalmazotti közösség, - kisebbségi önkormányzat - diákönkormányzat - igazgató tanács - támogató szervezet A módosításra benyújtott igény tartalmazza a módosítani kívánt rész(ek) megnevezését és a javasolt módosítást. A módosítási igény beérkezése után 30 napon belül az intézmény vezetője elkészíti a módosítást, majd a jogszabályban meghatározott egyeztetések után az elfogadási és jóváhagyási eljárást előkészíti és lebonyolítja. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program megismerését és egy példányának átvételét az intézmény dolgozói írásos nyilatkozattal igazolják. Példányokat kapnak az alábbi közösségek képviselőik útján: - szülői szervezet - diákönkormányzat - kisebbségi önkormányzat. A pedagógiai program egy-egy példányát az intézmény székhelyén és minden telephelyén jól látható helyen ki kell függeszteni. A pedagógiai program beválását folyamatosan vizsgálni kell projektrendszer segítségével és a beválás vizsgálat eredményeit, a vizsgált terület működésének értékelését az éves intézményi beszámolóban rögzíteni szükséges.

KNOK

©

verziószám: 1.2.

2004.08.09.

Pedagógiai program / Környezeti és egészségnevelési program 2004-1.1

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Környezeti és egészségnevelési program


KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés................................................................................................................................ 4 1.1. Törvényi háttér ................................................................................................................ 4 1.1.1. Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: ............................. 4 1.1.2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok ........................................................ 4 1.1.3. Egészségügyi jogszabályok...................................................................................... 6 1.1.4. Közoktatási jogszabályok......................................................................................... 6 1.1.5 Önkormányzati jogszabály........................................................................................ 7 1.2. Helyzetkép....................................................................................................................... 8 1.3. Erőforrások.................................................................................................................... 10 1.3.1. Személyi ................................................................................................................. 10 1.3.1.1. Belső erőforrások ............................................................................................ 10 1.3.1.2. Külső erőforrások............................................................................................ 11 1.3.2. Anyagi .................................................................................................................... 11 2. Alapelvek, célok................................................................................................................... 11 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok ......................................................................... 11 2.1.1. Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben ............................... 11 2.1.2. Az intézmény hitvallása ......................................................................................... 12 2.1.3. Hosszú távú pedagógiai célok ................................................................................ 12 2.1.4. Kulcsszavak, kulcsfogalmak .................................................................................. 13 2.2. Konkrét célok és feladatok............................................................................................ 14 3. A környezeti és egészségnevelés lehetséges keretei ............................................................ 16 3.1. Tanórai keretek.............................................................................................................. 16 3.2. Tanórán kívüli keretek ................................................................................................. 17 3.2.1 Célkitűzések ............................................................................................................ 17 3.2.2 Szakkörök................................................................................................................ 17 3.2.3. Tanulói pályázatok ................................................................................................. 18 3.2.4. Tábor ...................................................................................................................... 18 3.2.5. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek ........................................ 18 3.2.6. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai....................................................... 18 3.2.7. Akciók .................................................................................................................... 20 3.2.8. Kiállítások .............................................................................................................. 20 3.2.9. Iskolai zöld médiumok ........................................................................................... 20 3.2.10. Média.................................................................................................................... 21 3.2.11. Tanulmányi kirándulás......................................................................................... 21 3.2.12. Zöldesítés ............................................................................................................. 21 3.2.13. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés.......................................................... 21 3.2.14. Vetélkedők, tanulmányi versenyek ...................................................................... 21 3.2.15. Levegőszennyeződés-mérő program.................................................................... 22 3.2.16. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel ............................................................ 22 3.2.17. Művészeti csoportok, ünnepségek........................................................................ 22 3.2.18. Kézműves foglalkozás.......................................................................................... 23 3.2.19. Sportnap ............................................................................................................... 23 3.2.20. Napközis szabadidős foglakozások:..................................................................... 23 3.2.21. DSK szervezések.................................................................................................. 23 3.2.22. Látogatások .......................................................................................................... 23 3.2.23. Előadások ............................................................................................................. 24 3.2.24. Szülői értekezletek ............................................................................................... 24 3.2.25. Szülői fórum......................................................................................................... 24

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


3

4. Módszerek ............................................................................................................................ 24 4.1. Szempontok a módszerek kiválasztásakor .................................................................... 24 4.2. Játékok........................................................................................................................... 25 4.3. Modellezés .................................................................................................................... 25 4.4. Riport módszerek .......................................................................................................... 25 4.5. Projekt módszerek ......................................................................................................... 25 4.6. Terepgyakorlati módszerek ........................................................................................... 26 4.7. Aktív, kreatív munka..................................................................................................... 26 4.8. Közösségépítés .............................................................................................................. 26 4.9. Művészi kifejezés.......................................................................................................... 26 5. Taneszközök......................................................................................................................... 27 6. Az iskolai környezet............................................................................................................. 27 6.1. A példamutató iskolai környezet tényezői .................................................................... 27 7. Kommunikáció ..................................................................................................................... 27 8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés................................................................................ 28 9. Továbbképzések ................................................................................................................... 30 10. Az iskolai mindennapi testedzés feladataival összefüggő program ................................... 31 10.1. A mindennapi testedzés keretei................................................................................... 31 10.2. A mindennapos testedzés szervezése .......................................................................... 31 10.3. A mindennapi testedzés céljai és feladatai.................................................................. 32

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


4

1. Bevezetés 1.1. Törvényi háttér

1.1.1. Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: ¾ 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. ¾ 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. ¾ 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. ¾ 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

1.1.2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


5

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával,

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


6

valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

1.1.3. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001

Kormányhatározat).

A

Program

illeszkedik

az

EU

népegészségügyi

prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

1.1.4. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


7

jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti

nevelést.

„A

környezet

ismeretén

és

személyes

felelősségen

alapuló

környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet

kiemelt

fejlesztési

feladatként

definiálja

a

környezeti

nevelést.

Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

1.1.5 Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


8

1.2. Helyzetkép Földrajzi elhelyezkedésünket illetően külvárosi óvodának és iskolának mutatható be az intézmény. Lakóhely körzetünket egyik oldalról a rákospalotai Szilas patak és a város széli mezők határolják, másik oldalról Rákospalota váltakozóan kertes házakkal és panel épületblokkokkal tarkított városrésze. A természeti környezetre így alapvetően a mezőségek, a kertek, erdősávok a jellemzők. Környezeti veszélyforrásként működik a közelben a rákospalotai szemétégető mű, amelynek környezetvédelmi korszerűsítése napjainkban folyik, valamint az Unilever vegyi üzem, amely a környezetvédelmi előírásoknak megfelel, de környezetszennyezési szempontból többletterhet jelent a környék számára. A szociális környezet rendezett. Az intézményt körülvevő lakóépületekben az országos átlagjövedelemmel rendelkező polgárok és családjaik élnek, átlagosan középfokú végzettséggel rendelkeznek. Alapvetően a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben alkalmazottként dolgoznak. A körzetben található anyaotthonból érkező vagy a szociális peremen élő családokban élő gyerekek kis száma ellenére fokozott egészségnevelési feladatokat rónak az intézmény dolgozóira. Az intézményi székhely és telephelyek jellegét tekintve „panel” épületekről lehet beszélni, kivéve a Régi Fóti úti óvodát, amely 70 éves múltra tekinthet vissza és családi – ház jellegűnek mondható három csoportszobával. Az iskola háromszintes, egy nagy aula köré épített, belső körkörös folyosó rendszerről nyíló 24 tantermmel. Az iskola kettéválasztható tornateremmel egészül ki. Az alsó tagozatosok osztálytermi, iskolaotthonos rendszerben / egy osztály egy terem / a felső tagozatosok szaktantermi „vándorló” rendszerrel dolgoznak. A szaktantermek között két számítástechnika gépterem, két angol nyelvi szaktanterem, háztartástechnika terem várja a diákokat a többi tantárgynak otthont adó szaktantermek mellett. A gyerekek ismeretszerzését az intézmény kerületi szinten elismert szakmai rangú és méretű ( 10000 kötetes ) könyvtára segíti. Az iskola nagy sportudvarral rendelkezik, a könyvtárból egy jól körülhatárolt tanterem méretű attrium nyílik. Az iskola több tanterméből, könyvtárából, irodáiból elérhető az Internet a belső hálózat segítségével. A Szövőgyár utcai óvoda a 70-es években épült kétszintes panel épület, a felső szinten kialakított hat csoportszobával. Mindkét óvodára jellemző a gyermeklétszámhoz képest kis méretű óvoda udvar, amelyet sok udvari játékkal tettünk játszhatóbbá. Az óvodákban a

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


9

tornaszoba kialakított, de fejlesztésük, felújításuk fontos feladat. Mindkét óvodában és az iskola áttriumában kert lett kialakítva a növények tanulmányozására és ápolására. Az iskolában az orvosi szoba kialakított és jól felszerelt, az óvodai orvosi szobák kialakítása és felszerelése folyamatban van. Az óvodában és az iskolában a környezetvédelemnek és az egészségnevelésnek élő és erős hagyományai vannak. A két nevelési területnek megfelelő jeles napjaink: ¾ Szüreti mulatság ( óvoda ) ¾ Állatok világnapja / október 4. / ¾ Víz világnapja / március 22 / ¾ Föld Napja / április 22 . / ¾ Madarak és fák napja / május 10. / ¾ Kihívás Napja A jeles napokon, azokra készülve a megfelelő témában kirándulásokat, munkadélutánokat, sétákat, vetélkedőket szerveznek a pedagógusok erősítve ezzel a jeles nap üzenetét a gyerekekben. A szülőkkel együtt szervezett munkadélutánok a gyerekek környezetének szépítésére, vagy a közös sportnapok szervezése mind olyan célokat hivatottak megvalósítani, amelyek a belső értékek szinkronját kívánják megteremteni a közvetlen környezet esztétikájával. A belső környezet szépítése minőségfejlesztésünk egyik kiemelt feladata. Jellemző szervezési forma az erdei iskolák és a nyári táborok állandó szervezése, amelynek elsőrendű célja a gyerekek természethez való közelebb vitele, a természet megismerési igényének és szeretetének kialakítása. A gyerekek napirendjének, a tanulói órarend kialakításának egyik fő szempontja az egészséges napi életritmus betartása, a gyerekek harmonikus, változatos terhelése és tevékenykedtetése.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


10

1.3. Erőforrások

1.3.1. Személyi

1.3.1.1. Belső erőforrások Az intézmény pedagógusai a hagyományoknál bemutatott tevékenységeiken túl a mindennapi nevelő és oktató munkában minden egyes munkafolyamatban alapvető szemléleti motívumnak tartják az egészségnevelés és környezeti nevelés értékeit. A pedagógusok példaadása nyomán a gyerekek is alapvetőnek tekintik ezt az életszemléletet. A káros szenvedélyekre való rászokást erősen tiltjuk, képzett drogkoordinátorunk e program végrehajtására már évekkel ezelőtt létrejött munkaközösségünk vezetője. A munkaközösség vezetője vagy valamelyik tagja rendszeresen részt vesz külső szakmai fórumokon, hogy az aktuális információkat, tennivalókat gyorsan alkalmazzák és megvalósítsák az intézményen belül. A technikai dolgozók szemlélete nem különbözik a pedagógusokétól. A helytelen, egészségtelen magatartásformákat ők is szóvá teszik, jelzik a gyerekek felé segítve ezzel a pedagógusok munkáját. Az esztétikus környezet szinten tartásában, a tisztaság fenntartásában nagy szerepük van. Takarítóink, gondnokunk, dajkáink mind azon fáradoznak, hogy a korszerű, egészséges, biztonságos és tiszta környezet nap mint nap rendelkezésre álljon. Nagy szerepük volt és van a HACCP rendszer bevezetésében. Az iskolaorvossal, védőnővel a pedagógusokon túl elsősorban a titkár és az ügyviteli alkalmazottak tartanak szoros kapcsolatot. Az intézmény gyermekvédelmi felelőse sok esetben mentálhigiénés feladatokat is ellát a gyerekek, szülők felé. A szabadidő szervezés a környezettel kapcsolatos programok irányításában vállal nagy szerepet. A tisztaság, rendezettség ellenőrzése minden dolgozó közös és együttes feladata. Évente többször rendezünk papírgyűjtést hangsúlyozva a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát és jeéentőségét. Minden osztályban felelősi rendszerrel erősítjük meg az intézményi dolgozók ilyen irányú munkáját.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


11

1.3.1.2. Külső erőforrások Legnagyobb külső erőforrásunk az a lelkes, szülői csapat, akik mindig rendelkezésre állnak hívásunkra, ha a gyerekek környezetének szépítéséről van szó. A szabadidős programok szervezésében mindig van szülői részt vevő, sőt kezdeményező. Az elmúlt évek forráshiányos jellemzői miatt kevés külső partnert találtunk környezettel kapcsolatos

és

egészségneveléssel

kapcsolatos

programjaink

szponzorálására

a

szakminisztériumokon kívül. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által koordinált folyó és levegő figyelő munkacsoportunk szorgalmasan dolgozhatott, a GYISM által szponzorált NAP program keretében sok versenyre juthattak el gyerekeink.

1.3.2. Anyagi Az intézmény jelentős erőforrásokat fordít a környezet fejlesztésére. A költségvetés tervezésének kiemelt része az éves karbantartási és felújítási igények számba vétele és az év folyamán a tervezett munkák elvégzése. Intézményi éves munkatervünk fontos része az itt jelentkező feladatok felsorolása. Anyagi forrás így az önkormányzat működési támogatása, a szakminisztériumok és az önkormányzat ( kerületi és fővárosi ) táborozásra, környezetfejlesztésre kiírt pályázatainak elnyerése.

2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

2.1.1. Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben ¾ Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt ¾ a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


12

¾ a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése ¾ a testi-lelki egészség megőrzése

2.1.2. Az intézmény hitvallása

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni, kívánjuk.

2.1.3. Hosszú távú pedagógiai célok ¾ az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása ¾ az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése ¾ rendszerszemléletre nevelés ¾ holisztikus szemléletmód kialakítása ¾ fenntarthatóságra nevelés ¾ a környezetetika hatékony fejlesztése ¾ érzelmi és értelmi környezeti nevelés ¾ tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés ¾ tolerancia kialakítása ¾ a környezettudatos magatartás és életvitel segítése ¾ az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése ¾ az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése ¾ az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ¾ ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. ¾ helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések ¾ problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


13

¾ globális összefüggések megértése ¾ létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása ¾ az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás ¾ a családi életre nevelés fejlesztése ¾ az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

2.1.4. Kulcsszavak, kulcsfogalmak ¾ szeretet ¾ tisztelet, megbecsülés ¾ harmónia ¾ mértékletesség ¾ takarékosság ¾ alázat ¾ „a kicsi szép” ¾ esztétika ¾ empátia, segítőkészség ¾ tolerancia ¾ komplementaritás ¾ együttműködés ¾ kölcsönhatás ¾ felelősség ¾ ökológiai fenntarthatóság ¾ mérték és mértéktartás ¾ öröm, vidámság ¾ globális gondolkodás ¾ lokális cselekvés ¾ holisztikus világszemlélet ¾ szelídség

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


14

2.2. Konkrét célok és feladatok ¾ természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése ¾ helyi értékek és problémák feltérképezése ¾ helyi célok: ( faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, örökbefogadott állatok, gyógynövények megismerése, parlagfű irtása ) ¾ lakóhely megismerése ¾ a magyar és a német kisebbségi hagyományok védelme: család – óvoda - iskola – település – nemzet szinteken ¾ azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken ¾ a szülőkkel, az óvoda és az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése ¾ legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése ¾ az

egészségre

káros

szokások

biológiai-élettani-pszichés

összetevőinek

megismertetése ¾ mindennapi testedzés: o óvodai mindennapos testnevelés, o óvodai rendszeres testnevelés foglalkozás, o mindennapos játék, mozgás a szabadban, o óvodai vízhez szoktatás, úszásoktatás, o óvodai korcsolya oktatás nagy csoportosoknak, o tartásjavító és lábboltozat javító torna, o iskolai testnevelésórák, o napközis szabadidő, o óraközi szünetek, o uszodai programok, o korcsolyázás, o DSK programok,

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


Az óvoda és az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Zaj Légszennyezés

Szemét és kutyapiszok

Kevés játszótér

Az óvoda és az iskola belsője

Célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közl. segítése

- „fekvőrendőrök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló

Tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, terrárium a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - dohányzásra külön helyiség kialakítása - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása - gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása, tető szigetelése, óvodai teraszok felújítása, növényekkel való betelepítése - neonok cseréje energiatakarékos izzókra

- biztonsági felszerelések és a légzőmaszk viselés ösztönzése Csökkentés - az út mellé zajfogó fal - fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek Csökkentés - zöldesítés az óvoda és az iskola környékén, az óvoda és az iskola udvarán és a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű-irtás - tantermekben, csoportszobákban légtisztítók Tiszta, egészséges - szeméttárolók sűrítése környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - újabb játszóterek A gyerekek mozgásigényének - az óvodai és az iskolai játszótér felszerelésének kielégítése bővítése, homok cseréje évente

Energia-felhasználás Takarékos fűtés

Világítás Vízfelhasználás Csatorna

KNOK

©

15

Egészséges, takarékos Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók vízfogyasztás alkalmazása csökkentése A csatorna - biológiai lebontók alkalmazása karbantartása - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása

verziószám: 1.1

2004.08.09.

Pedagógiai program / Környezeti és egészségnevelési program 2004-1.1 Óvoda és iskolai kert

Udvar büfé Az óvoda és az iskola eszközellátottsága

16

- növények gondozása, pótlása, gyógyösvény felújítása, tanösvény létrehozása, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, ütésgátló burkolat vagy faháncs aljzat telepítése Egészséges ételek, - gyümölcslevek-és teák, friss és szárított italok gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek - a tantermekben írásvetítő, TV, video és A számítógép személyiségfejlesz - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőtés élményanyagok központúságának - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai növelése, az eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, esztétikai érzék könyvtár, mediatár fejlesztése – egészséges személyiség Játékos ismeretszerzés, pihenés, felüdülés helye legyen

3. A környezeti és egészségnevelés lehetséges keretei 3.1. Tanórai keretek • tantárgyakba beépítve, • erdei iskola • tanulmányi kirándulás • sportnap • egészségtan modul • hon é népismeret modul • osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák • testnevelés

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


17

3.2. Tanórán kívüli keretek A gyerekek környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

3.2.1 Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek • fejlesszék a gyerekek szociális képességeit • adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére • rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket • szintetizálják az egyes műveltségterületek nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre • alakítsanak ki kritikus gondolkodást • fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) • ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására • alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat • neveljenek a hagyományok tiszteletére • mutassanak követendő mintákat • ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre

3.2.2 Szakkörök – Környezetvédelmi: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.), de a tantárgyakkal megegyező szakkörök (kémia, biológia) munkájába is be lehet építeni a környezeti nevelést. - Elsősegélynyújtó, polgárvédelmi: védőnő illetve polgárvédelmi szakember segítségével

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


18

3.2.3. Tanulói pályázatok – Adjunk ki egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra. A tanulók motiválása történhet kiírásával, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

3.2.4. Tábor – Lehetőleg olyan természetkutató tábort szervezzünk, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.). Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor, vándortábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.

3.2.5. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Megszervezhetjük annak kiderítését, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget egyaránt.

3.2.6. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


19

Február 2.

Vizes Élőhelyek

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.

Pedagógiai program / Környezeti és egészségnevelési program 2004-1.1 Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap

November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1.

AIDS elleni világnap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

20

3.2.7. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális

környezeti

problémára.

A

megmozdulást

szervezhetjük

magunk

is,

de

csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap).

3.2.8. Kiállítások – Rendezzünk iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Jó lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra.

3.2.9. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. A Hírvivőben mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


21

3.2.10. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért tartsunk szoros kapcsolatot a helyi médiával, és gondoskodjunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről.

3.2.11. Tanulmányi kirándulás – Szervezzünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal

tanösvényekre,

nemzeti

parkokba,

természetvédelmi

területekre,

vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

3.2.12. Zöldesítés A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket.

3.2.13. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Ha van lehetőség bevonni a helyi hatóságokat, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtést és elkülönített elszállítást legalább a papírhulladék, a szárazelem, fémdoboz, használt étolaj és a szerves hulladék vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is.

3.2.14. Vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.

Pedagógiai program / Környezeti és egészségnevelési program 2004-1.1 Általános iskola 5–6. évfolyam

22

Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny

Általános iskola 7–8. évfolyam

Herman Ottó Országos Biológia Verseny

Általános Iskola 5.-8. évfolyam

Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny

3.2.15. Levegőszennyeződés-mérő program (Savas eső mérés, zuzmótérképezés) Tanulói csoportok végezzék a megfigyeléseket, illetve azok regisztrálását. Az eredmények összesítése, ábrázolása különböző matematikai módszerekkel történhet. A kikövetkeztetett kiváltó okok és környezet-egészségügyi hatások hozzáírásával komoly pályázati vagy kiállítási anyag lehet az eredmény.

3.2.16. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatunk ezen mozgalmakba. Szervezzünk a közeli bevásárlóközpont vezetőjének engedélyével próbavásárlást, hogy a tanulók ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség).

3.2.17. Művészeti csoportok, ünnepségek – Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irodalmi műsort (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagok felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét. Éljünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


23

3.2.18. Kézműves foglalkozás

– A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár, Húsvéti vásár )

3.2.19. Sportnap – a szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük.

3.2.20. Napközis szabadidős foglakozások: séta a környéken, termések gyűjtése

3.2.21. DSK szervezések délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek, edzések ( kosárlabda, labdarúgás, asztalitenisz, tenisz, atlétika, sakk )

3.2.22. Látogatások állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


24

3.2.23. Előadások – A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is!

3.2.24. Szülői értekezletek utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.

3.2.25. Szülői fórum Témák. Egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem.

4. Módszerek 4.1. Szempontok a módszerek kiválasztásakor ¾ alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz ¾ vonjanak be minél több tanulót ¾ az iskola keretein túl is legyenek hatással ¾ a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen ¾ alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát ¾ a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez ¾ nyújtsanak sok élményt a tanulónak ¾ az érzelmeken át hassanak ¾ a személyes megtapasztaláson alapuljanak ¾ együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


25

¾ alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére ¾ legyen bennük sok játékos elem

4.2. Játékok ¾ Szituációs ¾ Memóriafejlesztő ¾ Kombinációs ¾ Érzékelést fejlesztő ¾ Ráhangolást segítő ¾ Bizalomerősítő ¾ Kapcsolatteremtést segítő ¾ Drámapedagógia

4.3. Modellezés ¾ Hatásvizsgálatok ¾ Rendszermodellezés ¾ Előrejelző ¾ Működő modellek készítése, elemzése

4.4. Riport módszerek ¾ Kérdőíves felmérés ¾ Direkt riportok ¾ Fotóriport

4.5. Projekt módszerek ¾ Analízis – akció projektek

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


26

4.6. Terepgyakorlati módszerek ¾ Terepgyakorlatok ¾ Táborok ¾ Térképkészítés ¾ Egyszerű megfigyelések ¾ Célzott megfigyelések, mérések

4.7. Aktív, kreatív munka ¾ Természetvédelmi és fenntartási munkák ¾ Rekonstrukciós munkák ¾ Madárvédelmi feladatok ¾ Szelektív hulladékgyűjtés ¾ Rend- és tisztasági verseny

4.8. Közösségépítés ¾ Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

4.9. Művészi kifejezés ¾ Vizuális művészet a környezeti nevelésben ¾ Irodalmi alkotások ¾ Zeneművészet ¾ Fotóművészet ¾ Táncművészet ¾ Népművészet ¾ Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése ¾ A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


27

5. Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.

6. Az iskolai környezet 6.1. A példamutató iskolai környezet tényezői ¾ termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása ¾ növények, élősarok ¾ anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés ¾ egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé ¾ gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése ¾ szelektív hulladékgyűjtés ¾ pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása ¾ iskolai médiumok zöld rovatai

7. Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, isi- és suligyűlések

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


28

Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzMK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek

8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. ¾ Rendelkezzenek

mindazon

ismeretekkel,

szakmai

hozzáértéssel

és

személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. ¾ Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. ¾ Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. ¾ Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. ¾ Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. ¾ Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. ¾ Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson. ¾ Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. ¾ A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


29

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: ¾ a tanulói kíváncsiság megőrzését; ¾ az aktivitás fenntartását és megerősítését; ¾ a belső motivációs bázis fejlesztését; ¾ az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; ¾ a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; ¾ a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; ¾ az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: ¾ Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. ¾ Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. ¾ Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. ¾ Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében ¾ az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására ¾ a szociális képességek alakulására ¾ a beállítódások és értékorientáció fejlődésére ¾ a csoporthelyzet megismerésére ¾ a konfliktuskezelés módjára irányul. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


30

¾ osztályközösségek esetében ¾ a csoportviszonyok alakulásának ¾ a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak ¾ az informális kapcsolatrendszernek ¾ a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: ¾ folyamatkövető megfigyelés ¾ célzott megfigyelés ¾ helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) ¾ tevékenységelemzés ¾ egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek: ¾ a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése ¾ spontán és irányított személyes beszélgetések ¾ írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat ¾ nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése ¾ a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

9. Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon (TKTE, KOKOSZ, MKE, MBT) rendezvényeken való részvétel. Akkreditált továbbképzéseken való részvétel

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


31

10. Az iskolai mindennapi testedzés feladataival összefüggő program 10.1. A mindennapi testedzés keretei E program 2.2. fejezetével összhangban az iskola a mindennapi testedzés feladatait az alábbi keretekben valósítja meg: o iskolai testnevelésórák, o napközis szabadidő, o óraközi szünetek, o uszodai programok, o korcsolyázás, o DSK programok, A mindennapi testedzést garantáló keretek az alábbiak: o iskolai testnevelés órák o napközis szervezett szabadidő o DSK programok

10.2. A mindennapos testedzés szervezése Kt. 52.§. (9) bek. A mindennapos testedzést iskolai szinten a Diáksportkör vezetői ( testnevelő tanárok ) szervezik az alábbiak szerint: A heti három, tantervben garantált testnevelés órán túl azokra a tanítási napokra, amikor a tanulóknak nincs testnevelés órájuk, sportköri órát kell szervezni. A tantárgyfelosztásban a nem kötelező órák terhére a sportköri órakeretet úgy kell biztosítani, hogy a tanulók számára a testnevelés órát nem tartalmazó napon a testedzés lehetősége biztosítva legyen sportköri óra keretében. A sportköri órákat a testnevelőknek kell ellátni. A Diáksportkör vezetői a nevelőtestülettel összhangban éves munkatervet készítenek a mindennapi testedzés feladatainak ellátására.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.


32

10.3. A mindennapi testedzés céljai és feladatai A mindennapi testedzés célja, hogy a tanulók jó egészségi, testi állapotát a mindennapi testedzés megszervezésével megőrizzük és a tanulókban kialakítsuk az igényt a rendszeres testedzést magában foglaló életmód kialakítására. A mindennapi testedzés feladatai összhangban állnak az iskola testnevelés tantervével, a tanterv feladatainak elvégzését segítik, kiegészítik. Az iskolában szervezett szabadidős programok szervezése során előnyben kell részesíteni azokat a programokat, ahol lehetőség nyílik a testmozgásra, a játékos sportfoglalkozásokra. A délutáni szabadidős foglalkozások tervezésénél a mindennapi testedzéssel kapcsolatos feltételeket, követelményeket figyelembe kell venni.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.08.09.

Pedagógiai program / Helyi Óvodai Program

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Helyi Óvodai Program


KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


2

Tartalom 1. Bevezető ................................................................................................................................. 4 2. Helyi sajátosságokból adódó nevelési szükségletek, az óvoda szociokultúrális jellemzői.... 6 3. Az óvodai nevelés rendszere:................................................................................................. 7 4. A gyerekek tevékenységi formái............................................................................................ 8 4.1. Játék................................................................................................................................. 8 4.1.1. Cél: ........................................................................................................................... 8 4.1.2. Feladat: ..................................................................................................................... 9 4.1.3. Az óvónő feladatai a nyugodt játékélet kialakítása terén:........................................ 9 4.1.4 A fejlesztés tartalma ................................................................................................ 11 4.2. Munka, munka jellegű tevékenységek .......................................................................... 11 4.2.1. Cél: ......................................................................................................................... 11 4.2.2. Feladatunk a munka és munkajellegű tevékenységek fejlesztése terén ................ 12 4.2.3. A fejlesztés tartalma ............................................................................................... 12 4.3. A tanulás........................................................................................................................ 13 4.3.1. Cél: ......................................................................................................................... 13 4.3.2. Feladatok: ............................................................................................................... 13 4.3.3. Az óvónő feladatai ................................................................................................. 13 4.4.4. A fejlesztés tartalma ............................................................................................... 14 5. A fejlesztés tartalmi eszközei............................................................................................... 15 5.1. Anyanyelvi nevelés és kommunikáció.......................................................................... 15 5.1.1. Cél: ......................................................................................................................... 16 5.1.2. Az óvónő feladatai ................................................................................................. 17 5.1.3. A fejlesztés tartama ................................................................................................ 17 5.2. Környezet megismerésére és védelmére nevelés, matematikai ismeretek nyújtása...... 18 5.2.1. Cél : ........................................................................................................................ 19 5.2.3. Az óvónő feladatai : ............................................................................................... 20 5.2.3. A fejlesztés tartalma : ............................................................................................. 21 5.3. Esztétikai nevelés .......................................................................................................... 23 5.3.1. Mese-vers helye a nevelési folyamatban................................................................ 23 5.3.1.1. Cél : ................................................................................................................. 24 5.3.1.2. Az óvónő feladatai : ........................................................................................ 25 5.3.1.3. A fejlesztés tartalma :...................................................................................... 25 5.3.2. Ének-zene, énekes játékok ..................................................................................... 26 5.3.2.1. Cél : ................................................................................................................. 27 5.3.2.2. Az óvónő feladatai : ........................................................................................ 28 5.3.2.3. A fejlesztés tartalma ........................................................................................ 29 5.3.2.4. Mozgásfejlesztés lehetőségei a zenei nevelésben ........................................... 29 1. Nagymozgások fejlesztése ................................................................................... 29 2. Egyensúlyérzék fejlesztése................................................................................... 30 3. Finommotorika fejlesztése ................................................................................... 30 5.3.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................... 30 5.3.3.1. Cél : ................................................................................................................. 31 5.3.3.2. Feladat : ........................................................................................................... 32 5.3.3.3. Az óvónő feladatai .......................................................................................... 32 5.3.3.4. A fejlesztés tartalma ........................................................................................ 33 5.4. A mozgás....................................................................................................................... 33 5.4.1. Cél : ........................................................................................................................ 35 5.4.2. Feladat : .................................................................................................................. 35 5.4.3. Az óvónő feladatai ................................................................................................. 35

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


3

5.4.4. A fejlesztés tartalma ............................................................................................... 36 5.4.4.1. Nagymozgások fejlesztése .............................................................................. 36 5.4.4.2.Egyensúlyérzés fejlesztése ............................................................................... 36 5.4.4.3. Szem – kéz, láb – koordináció ........................................................................ 36 5.4.4.4.Finom motorika fejlesztése .............................................................................. 37 5.4.4.5.Testséma fejlesztése ......................................................................................... 37 5.4.4.6.Testséma fejlesztés, személyi zóna alakítása ................................................... 37 5.4.4.7.Testséma fejlesztése, testrészek ismerete, begyakorlása a testrészek mozgatásával ................................................................................................................ 37 5.4.4.8.Percepciófejlesztés, vizuális észlelés fejlesztése.............................................. 37 5.4.4.9.Térpercepció, térbeli viszonyok ....................................................................... 37 5.4.4.10.Verbális fejlesztés .......................................................................................... 38 5.4.4.11. A mozgásfejlesztés és az egészséges életmódra nevelés speciális lehetősége a vízhez szoktatás és az úszás alapelemeinek megismertetése: ...................................... 38 5.4.4.11.1. Cél : ........................................................................................................ 38 5.4.4.11.2. Feladat : .................................................................................................. 38 5.4.4.11.3. A vízhez szoktatás tényezői: .................................................................. 39 6. Óvodánk hagyományai, speciális szolgáltatásai .................................................................. 40

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


4

1. Bevezető Hisszük és valljuk, hogy a gyermek életkori sajátosságából adódó tevékenységi forma a játék és a mozgás tudatos, szervezett pedagógiai ráhatással olyan irányba terelhető, hogy elősegítsék egy testileg, lelkileg ép, egészséges, érzelmekben gazdag gyermeki személyiség kibontakozását. A játék és a mozgás adta sokoldalú lehetőségeket kihasználva, gazdag tapasztalatszerzés és megismerés útján kívánjuk gyermekeinket felkészíteni az iskolai életre. A mozgás komplexitása abban rejlik, hogy általa szereznek információt az őket körülvevő világról. Ezért választottuk programunk kiemelt feladatának a mozgást és a közvetlen és tágabb környezet megismerését és védelmét. A több éve sikeresen alkalmazott „Kudarc nélkül az iskolában” program juttatta nevelőtestületünket arra az elhatározásra, hogy helyi programunkban Porkolábné Dr. Balogh Katalin által kidolgozott Komplex Prevenciós Óvodai Program-ból A mozgásfejlesztés anyagát adaptáljuk. Programunkban az erőltetés, a siettetés nem cél, fontosabbnak tartjuk a kivárást, a természetességet, a gyermeki méltóság tiszteletben tartását, és a nagyfokú toleranciát.

„Gyermekekkel foglalkozni ez bizonnyal a leghálásabb munka, mi osztályrészünköl juthat, és saját tökéletesbülésünket is ez mozdíthatja leginkább elő…”

Brunszvik Teréz Napló 1846-1855

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


5

Helyi programunk meghatározó dokumentumai: -

a többször módosított Közoktatási Törvény

-

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1996

-

Budapest XV. Ker. Önkormányzat Oktatási Koncepciója

-

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex Prevenciós Koncepciója

-

1989-es átdolgozott ONP Programunk a Kossuth Nevelési Oktatási Központ nevelési programjára épül. A

nevelési program tartalmazza az óvodai nevelés céljait és feladatait, rögzíti az egész intézményre érvényes pedagógiai alapelveket, az óvodai módszertani alapelveket, az egészséges életmód alakításával kapcsolatos tennivalókat. A környezeti és egészségnevelési program külön is tárgyalja az intézménynek ezen a részen jelentkező tevékenységét. Az óvodában hangsúlyos érzelmi biztonsággal, szocializációval és hagyományokkal kapcsolatos célok és feladatok kerültek még a nevelési programba, mert ez a terület az egész intézményben kiemelten fontos.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


6

2. Helyi sajátosságokból adódó nevelési szükségletek, az óvoda szociokultúrális jellemzői Az óvodáinkba járható gyerekek többsége lakótelepen éli mindennapjait, ezért számukra a mozgás, a környezet, és a természet megismerésének lehetősége korlátozott. Szociokultúrális

felmérések

alapján

a

szülők

egész

napos

elfoglaltsága,

a

munkanélküliségből is adódó anyagi források hiánya, valamint a médiák káros hatása már az óvodás korban észrevehető és mindezek az örömteli mozgás lehetőségétől fosztják meg gyermekeinket. Feladatunk, hogy a mozgás és a természet szeretete, védelme épüljön be a gyerekek tevékenységébe, váljon természetes igényükké, szokásukká. A fentiek miatt pontosan számba kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek a Szövőgyár utcai és a Régi Fóti Úti épület sajátosságaiból, elhelyezkedéséből, tárgyi feltételrendszereiből fakadnak annak érdekében, hogy a mozgásfejlesztés számára és környezet megismeréséhez feltérképezzük a helyi adottságokat, sajátosságokat. A Régi Fóti úti épület családi ház jellegű, három csoportszobát tartalmazó építmény. A környezet egyik fele lakótelepi, másik fele családi házas beépítettségű. A lakótelepi háttérből következő feladatokat a Szövőgyár utcai épületnél vesszük számba, itt a családi házból érkező gyerekek szociokultúrális hátteréhez való kapcsolódást vizsgáljuk. Nagymértékben lehet támaszkodni a „kert” adta lehetőségekre, az óvoda egész kialakítása egy kertes házhoz hasonló, ahol a kert játszóudvarrá alakított. Jó lehetőség nyílik a foglalkozásokon a természetes anyagok használatával egyfajta életmód kultúra közvetítésére, a hagyományos kerttel jellemzett életmód értékeinek ápolására, átadására. A játszóudvar mérete miatt nagy szükség van a szűkebb környezetet bemutató sétákra. A Szövőgyár utcai épület tisztán lakótelepi környezetben helyezkedik el. Az épület jellege szintén ilyen. Sajnos itt is jellemző a játszóudvar kis mérete. Itt a játszóudvaron található mozgást fejlesztő udvari játékok használatán túl nagyon nagy hangsúlyt kap a séta szervezése, mint a környezet megismerésének módja. Közel található a Szilas patak, amelyhez tett séták alkalmával a vízparti növény és állatvilág figyelhető meg, valamint a környezet védelmének fontossága. Kirándulások szervezésével, kertekbe tett kirándulásokkal oldható meg, hogy a gyerekek többféle életmóddal is megismerkedhessenek. Mindkét épület játszóudvara méretéhez képest jól felszereltnek mondható udvari játékokkal, a mozgásfejlesztéshez mindkét épület rendelkezik tornaszobákkal. A mozgás fejlesztéséhez a közeli iskolaépület korszerű tornaterme is használható.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


7

3. Az óvodai nevelés rendszere: CÉL ÉS FELADAT

FŐ TERÜLETEK

A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI

A GYERMEK TEVÉKENYSÉG FORMÁI

FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI

Gondozás egészséges életmód

Játék

Anyanyelvi nevelés kommunikáció

KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZINTEREKKEL

Család Bölcsőde

érzelmi biztonság szocializáció

MUNKA

Esztétikai nevelés:

Iskola

Irodalmi nevelés

Közművelési intézmények

Zenei nevelés

TANULÁS

Vizuális nevelés

Nevelési tanácsadó

Környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés

Logopédus

testnevelés

Orvos

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


8

4. A gyerekek tevékenységi formái 4.1. Játék A gyermek játéka létforma, az óvódás korú gyermek elsődleges tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodai élet során a gyermekek fejlettségének megfelelően változnak a játék színterei, kifejlődnek képességeik, jártasságuk, fejlettségüknek megfelelően, sajátos módon tükrözik a valóságot. Az óvodákban kétféle játékfolyamat figyelhető meg: •„igazi játék” A gyermekek spontán játéka, az óvónő csak elfogadó és csak a legszükségesebb esetekben- vagy ha arra kérik- kapcsolódik be. •Az óvónő által kezdeményezett játék, amelyben a különböző területek, témák érintése által a műveltségtartalom bővítése történik. Természetesen ez is a gyermekek személyes igényeihez, önkéntes részvételükhöz igazodik.

4.1.1. Cél: A játék célja a gyermeki személyiség kiteljesedése, amelyben tükröződnek a belső feszültségek, érzelmek és indulatok, külső hatások, vágyak, élmények, amelyeknek megélése csak a játék világában lehetséges. Az óvodás gyermek: •Szükségleteinek és életkorának megfelelő játékot választ

•Bekapcsolódik a közös játékokba •Önálló, kezdeményező megnyilvánulásai vannak •Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt •Kezdeményező •Aktívan részt vesz az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban •Képes a szabályjátékok megtanulására •Betartja a megismert szabályokat •Létrehoz egyszerű modelleket, maketteket •Ötletei, javaslatai vannak •Tevékenységéhez helyes anyagot és eszközt választ •Képes élményeinek eljátszására

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


9

•Elfogadja társai ötleteit, javaslatait •Legyen képes a csoportban való játékra •Képes a szerepek elosztására azok vállalására

4.1.2. Feladat: Az óvodai játék feladata, hogy örömteli, szabad, spontán alakuló játékélményeket nyújtson a gyermekeknek, melyeken keresztül egészségesen fejlődnek a pszichikus funkciók. A játék alapvető feltétele a nyugodt légkör megteremtése. A kiegyensúlyozottság, a harmónia eléréséhez fontos, hogy az óvónő meleg, közvetlen kapcsolatot hozzon létre a gyermekekkel, feladatunk a tudatos, megengedő, támogató, biztonságot adó jelenlét.

4.1.3. Az óvónő feladatai a nyugodt játékélet kialakítása terén: •A játékirányítás alapvető sajátossága, hogy közvetett.

•Az óvónő biztosítsa, hogy a gyermekek saját elgondolásaikat valósíthassák meg a játékban, hogy fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabadon megnyilvánulhassanak. •Indokolatlanul ne avatkozzék a játékba, a közbelépés csak akkor szükséges, ha a gyermekek egymást zavarják, ha a játékszerek használata testi épségüket veszélyezteti, vagy ha a konfliktusokat a játszó csoport nem képes önállóan megoldani. •Az eljárás akkor helyes, ha megelőzi az ellentétek kibontakozását, elhárítja a gyermekeket és a játékot veszélyeztető helyzetek létrejöttét. •Beavatkozásra akkor van szükség, ha a játék tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. Ilyenkor az óvónő próbáljon pozitív fordulatot adni a játék menetének. •Segítsen technikai tanácsot adni, segítségnyújtással fokozhatja játékkedvüket, elmélyítheti a játékot. •Az óvónő a játékfejlődés általános tendenciáin túl, vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat, a gyermekek fejlettségének különböző szintjét, aktivitásuk, érdeklődésük különbözőségeit. Egyrészt igazodjék az adott fejlettségi szinthez, másrészt segítse, hogy a gyerekek egyéni lehetőségeiknek megfelelően magasabb szintre jussanak. •A játék örömét fokozza, ha az óvónő maga is szívesen vesz részt benne. A jó hangulatú játék irányítása megköveteli az óvónőtől, hogy maga is tudjon és szeressen játszani.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


10

•Ismerje a gyermekek érdeklődési körét, tapasztalatait, élményeit, igyekezzen megérteni, hogy a játékban mit akarnak elérni, létrehozni. •Soha ne hagyja felügyelet nélkül a gyerekeket. •Teremtse meg a játék feltételeit, lehetőségeit a szabadban és az udvaron egyaránt. •Segítse megszervezni játékukat, változatos szervezésével érje le, hogy a gyermekek szívesen tartózkodjanak az udvaron. •A játékot befolyásolják mindazok a körülmények, amelyek között a játék zajlik, ezért fontos a feltételek olyan szintű biztosítása, melyek segítségével a játék tartalmassá, sokoldalúbbá válhat. •Alapvető feltétel a nyugodt légkör biztosítása. A kiegyensúlyozottság, a harmónia eléréséhez fontos, hogy az óvónő meleg, közvetlen kapcsolatot hozzon létre a gyermekekkel, feladata a tudatos, megengedő, biztonságot adó jelenlét. •Törekedjék arra, hogy a gyermekek az óvodába érkezés pillanatától a hazamenetelig sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek önállóan. •Legyen módjuk az önálló kezdeményezésre a játékhoz szükséges eszközök kiválasztásában, gyakorolják a konfliktus önálló megoldását. •A különböző jellegű játékok más és más helyet igényelnek, alakítson ki az óvónő állandó és ideiglenes játszóhelyeket, legyen lehetőségük a nagyobb mozgást igénylő játékokhoz, szőnyegen építhessenek, konstruálhassanak, megfelelő méretű asztalokon ábrázolhassanak, barkácsolhassanak. Legyen lehetőségük kuckók kialakítására, szerepjátékokhoz, bábozáshoz, dramatizáláshoz. •Biztosítsa az elmélyült, nyugodt játékot és az ehhez szükséges helyet az udvaron, játszótereken és a kirándulások alkalmával is. •A folyamatos és gazdag játék kialakulásához időre van szükség. Indokolatlanul ne szakítsa meg az óvónő a játékot, a kötetlen foglalkozások szervezése ennek megfelelően történjék. •Az elmélyült játékot nagymértékben elősegítik a megfelelően kiválasztott játékszerek. Ezek legyenek esztétikusak, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. •A tudatos óvónői munka lényeges eleme a különböző nagymozgások, szem-kéz koordináció, finommotorika fejlesztéséhez szükséges, valamint a figyelemfejlesztő, emlékezeti vagy felismerő, stratégiai vagy értelemfejlesztő játékok kiválasztása. •Az óvónő tervszerűen és tudatosan alakítsa úgy a csoport életét, hogy tapasztalatokat, élményeket nyújtson a gyermekeknek, amelyek ösztönözzék őket minden évszakban a szerepjátékra, élményeik, tapasztalataik pozitív vagy negatív érzelmű lejátszására. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


11

4.1.4 A fejlesztés tartalma •gyakorlójáték •szerepjáték •szabályjáték •építőjáték •építőjáték •bábozás, dramatizálás

4.2. Munka, munka jellegű tevékenységek A munka a gyermekek számára olyan célirányos tevékenység, amely során a közösségi kapcsolatok, szokások, szabályok, kötelességek teljesítése fokozatosan alakulnak ki. A munka a gyermekek számára önként, örömmel és szívesen vállalt játékos tevékenység. A munka, munka jellegű tevékenységek az óvódás kor végéig megőrzik játékos jellegüket.

4.2.1. Cél: A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, felelősséggel jár, alakuljon ki bennük a munka céljának tudata

•Önállóságra törekszik, önállóan vállal feladatokat •Felismeri saját képességeinek határát •Megismeri az eszközhasználatot és a használattal járó veszélyeket •Egyéni fejlettségének megfelelő feladatot képes elvégezni •Visszatérő rendszeres feladatai vannak / naposság, növénygondozás / •Megbízásait pontosan teljesíti •Felismeri a segítségadás lehetőségeit •Ismeri a munkaeszközök, szerszámok helyét és használatát •Képes az eszközök megóvására és saját épségének megőrzésére •Igénye van a hibák és rendellenességek korrigálására •Szívesen gondozza a környezetében élő növényeket, állatokat

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


12

4.2.2. Feladatunk a munka és munkajellegű tevékenységek fejlesztése terén . A munkavégzés folyamatában fokozatosan formálódnak, egyre pontosabbá válnak a munkavégzéshez

szükséges

jártasságok,

készségek,

képességek.

Megtanulják

rendeltetésszerűen használni az eszközöket. •Fokozatosan bevezetjük az egyes munkafajtákat •Biztosítjuk a munka állandóságát és folyamatosságát •Figyelembe vesszük a gyermek életkori és egyéni sajátosságait •Ösztönözzük a gyerekeket az aktivitásra •A munkát ne végezze el senki a gyermek helyett •A közösen végzett munka során alakítjuk a baráti kapcsolatokat •A család és óvoda kapcsolatában hangsúlyozzuk a munkára nevelés fontosságát

4.2.3. A fejlesztés tartalma •A naposság A naposság közösségi megbízás, gyakorlása közben a gyerekek olyan munkát végeznek, amely a csoport életében nélkülözhetetlen. Fokozatosan vezetjük be, ügyelünk a gyermek terhelésének lassú növelésére. •Alkalomszerű munkák Az alkalomszerű munkák a környezet rendjének biztosítása, az ünnepekre való felkészülés és egyéb megbízatások, melyek lehetnek állandóak, vagy időszakosak. •A növény- és állatgondozás A növények és kisállatok gondozásával járulnak hozzá a gyerekek ezek életfeltételeinek megteremtéséhez,

miközben

tapasztalás

útján

ismereteik

bővülnek.

Történhet

a

csoportszobában és az udvaron.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


13

4.3. A tanulás Óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység.

4.3.1. Cél: •

Önállóan tud konkrét, elemi ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján

•

Kialakul a feladattudata

•

Ismeri saját értékeit

•

Önálló a begyakorolt feladatok megoldásában

•

Önállóan végez megfigyeléseket saját és kapott szempontok alapján. Felismeri a jelenségeket változásukban is

•

Felfedezi a konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat

•

Többféle megoldásra törekszik

•

Szándékos figyelme eléri a 10-15 percet

•

Képes gondolatait érthetően mondatokban elmondani

•

Elkülöníti a képzeletet a valóságtól

4.3.2. Feladatok: •

Tapasztalatszerzés, gondolkodás örömének átélése

•

Megismerő képességek fejlesztése

•

Tudás, tanulás iránti vágy felébresztése

•

Képszerű és szemléletes gondolkodás kialakítása

•

Beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejező képesség fejlesztése

•

Problémamegoldás kialakítása

4.3.3. Az óvónő feladatai •

Az óvónő a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítsa a tapasztalatszerzés folyamatát.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.

Pedagógiai program / Helyi Óvodai Program •

14

Akkor leghatékonyabb az ismeretadás, ha minél sokoldalúbb tapasztalatszerzésre és élményszerű átélésre van lehetősége a gyermeknek.

•

Tevékenység közben rendeződnek az ismeretek, az óvónő feladata a cselekedtetés lehetőségének a megteremtése, tevékenykedtetéssel elkerülhető az egyoldalú verbális ismeretszerzés

•

Inkább kevesebb ismeretet nyújtsunk, de az váljon maradandóvá, kellő időt hagyjunk a gyermeket körülvevő világ megismerése, és több oldalról érzékeltessük, tapasztalhassuk.

•

Legyen lehetősége a gyermeknek kezdeményezni, támaszkodjon az óvónő a gyermekek meglevő ismereteire.

•

Vegye figyelembe a gyermekek egyéni fejlettségét.

•

Az

óvónő-gyermek

érzelmi

kapcsolata

domináns

eleme

kell

legyen

az

ismeretszerzésnek. •

A komplexitás lehetőségét tudatosan használjuk ki, hisz nem választhatók szét mereven a foglalkozási ágak azok összefüggésében kell

az ismeretanyagot

feldolgozni. •

A tanulás tartalma a gyermekek közvetlen környezetéből tevődjön össze.

•

A tanulás szervezését a kötetlenség jellemezze, de a 6-7 éveseknél legyen beiktatva a kötelező jelleg is néhány percre.

•

Használja az óvónő a mikro csoportos foglalkozás lehetőségét, mely a differenciálás egyik megoldása lehet.

•

Ne ragaszkodjon az óvónő a merev munkaformákhoz / körbe ültetés /

•

Legyen lehetősége a gyermeknek önállóan vagy párosával tevékenykedni.

•

Törekedjen az eszközök változatos és esztétikus megválasztására. Az eszközök biztosítsák a gyermeki aktivitást legyenek érdeklődést felkeltők, legyenek alkalmasak a gondolkodási műveletek alkalmazására a feladatban rejlő probléma felismerésére és megoldásra ösztönözzék a gyermeket.

4.4.4. A fejlesztés tartalma Kötetlen szervezeti formában a játék adta lehetőségek összes alkalmával, valamint játékos helyzetek megteremtésével folyamatos időkeretben történik, valamennyi tevékenységi formában.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.

Pedagógiai program / Helyi Óvodai Program •

15

Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések a természeti és társadalmi környezetben

•

Figyelem irányítás a lényeges és közös jegyekre

•

Élmények, benyomások felfogása, emlékezetből való felidézése

•

Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek

•

Szókincsfejlesztés

•

Megfigyelések végzése közösen és önállóan

•

Egyéni élmények beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetből

•

Megbízatások elvégzése / emlékezet fejlesztés /

•

Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései

•

Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel

•

Beszédfejlesztés

•

Többféle megoldás keresése

5. A fejlesztés tartalmi eszközei (a foglalkozások komplex rendszere)

A fejlesztés tartalma a tapasztalatok és ismeretek szerzése elsősorban a gyermek közvetlen környezetéből származnak. Programunk meghatározza foglalkozási áganként a feladatokat és a fejlesztés várható eredményeit, de ezek a foglalkozási ágak nem válnak el ennyire szorosan. A célok megvalósítása érdekében a komplexitás eszközével élünk, melyet szorosan átfog a mozgásfejlesztés az anyanyelvi nevelés és kommunikáció. Kiegyensúlyozott, érzelem és inger gazdag környezetre van szükség minden gyermeknek, ahol a tevékenység és a kérdezés feltételei adottak. Csak ilyenben képes kiegyensúlyozottan fejlődni. Azoknak a műveltségtartalmaknak, amiket közvetítünk, egymásra kell épülnie, hogy kiegészítsék, teljessé tegyék egymást. 5.1. Anyanyelvi nevelés és kommunikáció Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának mindenmozzanatában. Eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermek iskolai képességének megalapozásához. Csak kellő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek az alapkészségek

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


16

elsajátítására. A szocializáció, a környezettel való érintkezésnek, az önkifejezésnek, gondolkodásnak a legfontosabb eszköze, nem kezelhető elszigetelten csak foglalkozásokon, az egész napot átfogó komplex tevékenység. A gyermek fejlődésének legfőbb forrása a felnőtt beszéde, tevékenysége, viselkedése, viszonya a környezethez. Alapja az óvónő-gyermek kapcsolatának, érzelmi töltöttsége a jó csoport légkör. A gyermekre figyelő, jó beszédmintát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. A kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltétele az egymáshoz beszélő, egymást meghallgatók beszédkedve, beszédkészsége, szókincse, tapasztalatai, ismeretei. A gyermek beszéd és kommunikációs készsége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely vagy előnyös vagy hátrányos a gyermek számára. A kommunikáció cél és eszköz a társas kapcsolatok alakulásában is. Az anyanyelvi nevelés legfőbb színtere a család.

5.1.1. Cél: •Egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten beszélnek élményeikről, a velük megtörtént eseményekről •Ismerik közvetlen környezetük tárgyait, jelenségeit •Megismert szavakat más szövegkörnyezetben is képesek használni, beszédükben aktív szókinccsé válik •Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás •Elbeszélésük folyamatos, de nem követi az események időbeli, logikai sorrendjét •Páros és csoportos helyzetben fenntartják a kommunikációs helyzetet •Végig hallgatják az óvónőt és társaikat •Megértik a kérdéseket, utasításokat •Helyesen használják a nyelvtani szabályokat / mondatszerkesztés, névutók, ragozás / •Kialakult a beszédhelyzetnek megfelelő, érthető, hangsúlyos, megfelelő hangerejű beszéd •Beszédüket az érzelmi megnyilvánulásnak megfelelő mimikával, hangleejtéssel kísérik •Nincsen beszédhibájuk

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


17

5.1.2. Az óvónő feladatai •Szeressen és tudjon beszélni, helyes anyanyelvi kultúrával rendelkezzék, a gyermek számára követésre méltó modell legyen •Törekedjék a nyelvi elemek helyzetnek megfelelő használatára •Mondanivalóját fogalmazza meg érthetően, mondatszerkesztése legyen egyszerű, de változatos •Törekedjék szemléletességre, hangerősségét igazítsa a mondanivalóhoz •Kérdéseivel fejlessze a gyermek gondolkodását, ösztönözze beszédre •Mindig legyen ideje, módja a gyermek kérdéseinek magválaszolására •Alakítson ki a gyermekkel megfelelő kapcsolatot, mely alapja a fejlődésnek •Direkt fejlesztő eljárást ne alkalmazzon •Kísérje figyelemmel a gyermekek beszédfejlődését, vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat •Ismerje fel a beszédhibákat, kérje szakember segítségét •Bármikor kezdeményezhető beszélgetés, figyeljen a gyermekek kezdeményező törekvéseire •Tervezése legyen előremutató, konkrét, fejlesztő hatású •Legyen lehetősége az egyéni bánásmód alkalmazására •Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, a nyelvi fejlődés hátterét •Ismertesse meg a szülőkkel az óvodában szerzett tapasztalatokat, az anyanyelvi nevelés célját, feladatait •Tudatosítsa a szülőkben a beszélgetés, odafigyelés, az együttes tevékenykedés fontosságát •Adjunk elég időt a gyermeknek a felfedezésre

5.1.3. A fejlesztés tartama •A nevelés alapvető kereteiben és a tanulás folyamatában lezajló komplex tevékenység. •Gondozási feladatokat megjelölő tevékenységek megnevezése. •Használatba kerülő tárgyak jellemzőinek felismerése, megneveztetése •Kultúrált étkezés beszéd szokásainak megismertetése, rögzítése, gyakorlása •Ételek nevének esetleg elkészítésének megismertetése •Gondolkodás serkentése segíti a gyermek szocializációját

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


18

•A gondolkodási tevékenység közben kialakított beszélgető kedv kialakítása, érzelmi biztonság és a kapcsolatteremtés alapja •Játék és más tevékenységi formákban a párbeszéd kialakítása, udvariassági formulák megismertetése, rögzítése, gyakoroltatása •Élmények elmondása helyes mondatszerkesztéssel •Szerepjáték közben alakulnak a legjobban a beszéd és kommunikációs képességek a gyakorlás legjobb lehetősége •Anyanyelvi játékok a szókincs fejlesztése, beszédértés, hangok felismertetésének nagyon hatékony eszköze. Megismert szavak más szövegkörnyezetben való használata, az aktív szókincs gyarapítja •Munkafolyamat és eszközök megismertetése, rögzítése, gyakorlása. Munkafolyamat és eszközhasználattal kapcsolatos utasítások megértése és utasítások adásának gyakorlása •A tanulás folyamatában aktívan érvényesülő tevékenység. Kapcsolata a foglalkozási ágakkal nagyon szoros. Szókincsbővítés, nyelvi kifejezőképesség fejlesztése, ismeretek alkalmazása, beszédkedv és aktivitás serkentése az adott foglalkozáson belül.

5.2. Környezet megismerésére és védelmére nevelés, matematikai ismeretek nyújtása A környezeti nevelés a környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészéhez érvényesülő folyamat. Óvodára vonatkoztatva a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozását tartalmazza. A gyermek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordul az őt körülvevő környezetéhez. A mi feladatunk a kíváncsiság kielégítése, különböző irányokba fordítása, reális, élményszerű tapasztaltatás. Az állandó információs környezet biztosítja az információ felvétel gyakoriságát, a kíváncsiság ébrentartását. Kialakulhat egy igényszint a gyermekben, egy környezetére figyelő magatartásforma. A kezdeti egocentrikus gondolkodást, ahol a gyermek az „ÉN”-hez igazítja a világot, felváltja egy racionális gondolkodás. Képessé válik a felnőtt gondolkodásmód átvételére. Felfog egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, tárgyilagosan képes megítélni a világ összefüggéseit. Éntudata és énképe a társak és a felnőttek róla alkotott véleményei alapján fejlődik ki. Fejlődik empátiája, megérti a másik gondolkodását. Meghatározó az utánzás, amely egyben a kíváncsiság feszültségének levezetésére szolgál. Ezen túlmenően az utánzás alapvetően képzeletmozgósító erő. A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, játékaik révén kerülnek először kapcsolatba a környezettel. A játékhelyzetek problémákat állítanak a gyermeknek. A kreativitás a KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


19

problémamegoldás során érvényesül, különösen akkor, ha a problémának sokféle jó megoldása lehet. A játék légköre meg kell, hogy engedje a variációkat, az egyéni, bizarr ötleteket. A problémamegoldás a felfedezés élményét nyújtja, a megismerés örömét váltja ki. A gyermek miközben kíváncsisága érdeklődéssé mélyül, játékaiban és apró felfedezéseiben feltárja a körülötte levő világot, megtanul abban tájékozódni és kialakítja saját megismerési – tanulási szokásait. Környezettel való ismerkedése során alakul a társas kapcsolata, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. Elősegíti a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszonyulását. A környezet szeretetére, környezettel való együttműködésre nevelünk. •Élőlények tisztelete

•Az ember munkájával létrehozott értékek megóvása •Élettelen természeti értékek megóvása •Felelősségtudat kialakítása •Tudatformálás, pozitív viszonyulás a természethez •Helyes szokások alakítása A környező világ formáinak és mennyiségi viszonyainak megismertetése, tapasztalati lehetőségek biztosítása a közvetlen környezetből. A matematikai nevelésben a számossági, formai, térészlelési és mennyiségi tapasztalatok szerzésére és a matematikai szabályra kerül a hangsúly. Valamennyi érzékszerv tudatos együttes alkalmazása vezet a geometriai valós fogalmak kialakításához. A matematikai nevelés céljának elérése érdekében a környező világban található, gyermekhez közel álló, őket motiváló tapasztalatokból indulhat ki.

5.2.1. Cél : •Tudják lakásuk címét, szüleik foglalkozását, születési idejüket. •Ismerik az alapvető közlekedési szabályokat. •Felismerik a közlekedési eszközöket. •Ismerik közvetlen környezetük intézményeit, azok funkcióját. •Ismerik az alapszíneket és az árnyalatokat. •Felismerik közvetlen környezetük tárgyait, jelenségeit.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


20

•Ismerik az emberi testrészeket azok működését, és tisztában vannak az emberi test védelmének fontosságával. •Igényesek saját testük tisztántartására. •Felismerik a napszakokat, hozzárendelik a tevékenységeket. •Tudatosult az évszakok fogalma és egymásutánjuk, össze tudják hasonlítani őket. •Felismerik az ok-okozati összefüggéseket az időjárás és öltözködés között. •Kialakultak a fő fogalomcsoportok /növény, állat/ •Tisztában vannak az élő-élettelen fogalmával, jellemző jegyeivel. •Elsajátítják az alapvető környezetvédelmi ismereteket /növények, állatok gondozása, védelme, környezetünk tisztasága, védelme/. •Tudják csoportosítani az állatokat élőhelyük szerint, tisztában vannak azok tartásának fontosságával. •Néhány egyszerű, megnevezett tulajdonság alapján tudnak válogatni, rendezni, sorakoztatni. •Tudnak saját szempontokat felállítani, és ennek alapján tevékenykedni. •Megértik az óvónő matematikai utasításait. •Elmondják gondolataikat, állításokat tesznek igazzá, hamissá. •Javítják tévedéseiket. •Elő tudnak állítani elemekből halmazokat, tudnak hozzátenni, elvenni, bontani, többet kevesebbet-ugyanannyit. •Tudnak térben és síkban tájékozódni, használják a névutókat, az irányok jól rögzültek. •Geometriai tulajdonságokat felismerik, annak alapján képesek tárgyakat, eszközöket szétválogatni.

5.2.3. Az óvónő feladatai : •Tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával felkelti illetve ébren tartja a gyermek kíváncsiságát. •Biztosítja a feltételeket, a gyermeki tevékenység sokoldalú megszervezését. •Játékos lehetőségekkel biztosítja a minél több érzékszervi és mozgásos úton való megismerést. •Figyelembe veszi a gyermek meglévő ismereteit és egyéni sajátosságait. •A verbális célként és eszköznél jelen van.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


21

•A témák kiválasztásában a közvetlen környezet, lakóhely sajátosságaihoz igazodik. •Rendelkezzen az óvónő pontos ismeretanyaggal. •Igyekezzék minél több élményhez jutatni a gyermeket. •Fogadja el a gyermek ötleteit, javaslatait. •Reálisan értékeljen, segítse elő a gyermek önbizalmának és önértékelésének kialakulását. •Ismeretátadása a gyermeki gondolatmenethez igazodjék. •Szemlélete legyen tevékenységközpontú a játékosságot szem előtt tartva. •Foglalkozásokon kívül is legyen biztosított a tevékenykedtetés. •Biztosítson lehetőséget a folyamatos megfigyelésekhez. •Tegye lehetővé a gondolkodási képességek fejlődését.

5.2.3. A fejlesztés tartalma : •Óvodai élmények feldolgozása, közvetlen környezetükkel való ismerkedés, felnőttek számának megállapítása, sok-kevés fogalma a közvetlen környezet tárgyainak, személyeinek felhasználásával / sok gyerek, kevés felnőtt, sok játék /. •Család fogalmának kialakítása, rögzítése szeretet, összetartozás tudatosítása, családban élők számának megállapítása, feladataik, az „én” feladatom otthon, lakcím. •Ismerkedjenek saját testükkel, azok számosságával, méreteivel, ugyanannyi fogalmának előkészítése, kisebb-nagyobb fogalmának előkészítése / ugyanannyi láb, kéz /. •Tárgyak, jelenségek azonosságai, különbözőségei. •Évszakok fogalmának előkészítése, tudatosítása, egymásután következés, megfigyelések, okokozati összefüggések / öltözködés-időjárás /, termések gyűjtése válogatásuk egyéni és meghatározott szempont szerint. •Közvetlen környezetük ismert növényeinek állatainak jellemző jegyeinek felismerése, megnevezése. •Állatok, növények gondozása, védelme, szeretete •Közvetlen környezete rendjének figyelemmel kísérése, közösen tevékenykedünk annak tisztaságáért. •A test tisztaságának tudatosítása, betegségek és tisztaság összefüggése, az orvos gyógyító munkája, gyerekek, felnőttek összehasonlítása meghatározott szempontok és saját szempont alapján, alacsonyabb-magasabb fogalma, több-kevesebb ugyanannyi, gyerekek sorakoztatása. Tükör előtt mozgás, tükörkép megfigyelése.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


22

•Közlekedési eszközök jellemző jegyeinek felismertetése, gyalogos közlekedés szabályai, jelzőlámpa fényei. •Közvetlen

környezetük

tárgyainak

megnevezése,

tulajdonságainak

felismertetése,

számosságuk megállapítása, több-kevesebb fogalmának tudatosítása, építés tükör előtt, irányok megfigyeltetése, tájékozódás a térben. •Időjárás-öltözködés összefüggéseinek tudatosítása, test védelme. •Levegő hőmérséklete, víz, hó, jég tulajdonságai, víz, levegő védelme. •Növények, állatok ismerete, védelme, kisebb-nagyobb. •Növények fejlődéséhez szükséges feltételek, őszi, tavaszi munkálatok a kertben, hosszabbrövidebb fogalma, rövidebb, hosszabb virágágyás, mérési lehetőségekkel való ismerkedés. •Állatok viselkedése évszakonként, költöző madarak, erdőben élő állatok gondozása, madarak etetése télen. •Család fogalmának rögzítése, idősebb, fiatalabb családtagok, születési idő jelentősége, kisebbeknek segítség, családtagok feladatai, anya, apa foglalkozása. •Iskolások leszünk, feladattudat erősítése, tanulás fontossága. •A test gondozása, érzékszervek szerepe, bőr funkciója, ember típusok, élő-élettelen fogalma, azonosságok-különbözőségek, az emberi kéz funkciója, munka jelentősége, ember-állat közti azonosság-különbözőség. •Évszakok változásai, napszak fogalmának tudatosítása, hét napjai, évszakonként a kertben végezhető munkák, talaj védelem, csapadék formái. •Vízben, szárazföldön, levegőben közlekedő járművek, gyalogos közlekedés szabályai, a rendőr feladatai a közlekedésben. •Növények, állatok ismerete, gondozásuk, védelme. •Növények funkciója a levegő tisztításában. •Közvetlen környezetünk tisztasága, védelme, hulladékok tárolása, papír újrahasznosítása, papírgyűjtés. •Közvetlen környezetünk mennyiségi viszonyainak felismerése, számosságuk megállapítása 10-es számkörön belül. Halmazok létrehozása, elvétel, hozzáadás, ugyanannyivá tétel. Relációk felismerése, magasabb-alacsonyabb, hosszabb-rövidebb, több-kevesebb ugyanannyi, sorszámok ismerete, tájékozódás síkban és térben, irányok helyes felismerése, névutók helyes használata. •Koruknak megfelelő környezetvédelmi feladatok ellátása óvodapedagógus irányításával.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


23

5.3. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés folyamatában a gyermeknek olyan képességeinek fejlesztése történik, amelyek birtokában felfogják, átérzik és helyesen értelmezik a szépet a természetben a társadalmi életben és a művészetekben. Olyan képességek kialakítása, mely révén a szépet képesek tevékenységükben megvalósítani. Az óvodai esztétikai nevelésben a művészeti nevelés három területét valósítjuk meg, az emberi érzések, gondolatok művészi kifejezésformáit. •Irodalmi nevelés, melynek óvodai megvalósítása a mese-vers •Zenei nevelés •Vizuális nevelés

5.3.1. Mese-vers helye a nevelési folyamatban Anyanyelvünk egy árnyalt sokrétű jelrendszer, melyet gyermekeink tevékenységük során, felnőttek és társaikhoz való viszonyában sajátít el. Anyanyelvünk használata és az irodalmi nevelés szerves része óvodai életünk minden folyamatának. A szocializáció folyamatában, az önkifejezés, a gondolkodás legfőbb eszközévé válik. A helyes beszéd mélyíti érzelmeit, alakítja esztétikai érzékét, és képessé teszi irodalmi élmények befogadására. Az optimális beszédkapcsolat kialakulásának legfőbb feltétele az óvónő és gyermek közötti szeretetteljes viszony és jó csoport légkör. A kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltétele a beszédkedv,

az

anyanyelv

szókincsének

ismerete

és

használata.

Az

anyanyelvi-

kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelő munka minden területét és a nevelési feladatok megvalósítását. A családnak elsődleges szerepe van a gyermek egyéniségének, személyiségének fejlődésében, az anyanyelv megismerésének elsődleges színtere a család. A 3-6 éves gyermeknek a mese-vers nem a nyelvközösség írott formát öltött terméke, hanem a szóbeliség kitüntetett alkalma. Az óvodai mese-vers lényege spontaneitás-játékosság elvei alapján működik. Az érzelmi nevelés talán egyetlen más nevelési területen sem olyan kiemelkedő fontosságú, központi szerepű, mint az irodalmi nevelés. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán szükséges. A gyerekekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik lehetősége együttes élmény. A mese igény ebben a korban olyan természetes megnyilvánulás, mint a játék vagy a mozgás. A nevelői tudatosság abban kell hogy megnyilvánuljon, hogy az óvónő maga is szívesen veszt részt a tevékenységben és az

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


24

együttlét változatos formáit teremti meg. A siker mindig az óvónő szövegtudásán, aktivitásán, kapcsolatteremtő képességén múlik. A mesét az átváltozás misztikuma, a vágyteljesítés dinamikája, a kompenzálás, a verset pedig a ritmikus hangzás, mozgásélmény teszi esztétikai és lelki-szellemi élménnyé. A vers ősi formájában, énekelt mozgással kísért szöveg, a gyermek számára egy játék, melyhez ritmikus mondóka tartozik. Mondani és csinálni kell, a kisgyermek számára igazán így érdekes. A mesélés-verselés kulcskérdése, hogy e két műfaj az óvodában, a szóbeliségben él és hat. A gyermek a maga elemi fokán alkotónak mutatkozik, próbálgat, új formákat hoz létre kalandozik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, mozgásos játékkal. Lényeges hogy nyelvileg tiszta és érdekes mesét, verset halljanak a gyermekek. A népi mondókák és népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzásvilágát, nyelvünk legősibb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. A mese oldja a szorongást, melyet az ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki gyermekben. A belső képteremtés képességének kialakítása nélkül lehetetlen az olvasóvá nevelés. A verseknél a globális megértés a cél, ezek egy-egy adott helyzethez rendelhetők, vagy éppen egy hangulat továbbélésének, újbóli felidézésének eszközei. A verseket, mondókákat, találós kérdéseket a gyermekek gyorsan rögzítik, mert a ritmus, a rím segít ebben. A versmondásnak még annyira sem kötöttek a módszertani szabályai, mint a mesélésnek, bárhol, bármikor mondható, ha erre lehetőség van. Nem kell hozzá mesesarok, könyv a verset a gyermek az óvónőtől akarja hallani.

5.3.1.1. Cél : •Szívesen hallgatnak mesét, verset, mondókát. •Játék közben megfelelő szöveget, ritmusokat mondogatnak. •Társak az óvónő kezdeményezésében. •Várják és kérik a mesét. •Maguk is hoznak mesét otthonról. •Rövid egyszerű mesét képesek elmondani, eljátszani, a bábokat képesek megszemélyesíteni. •Van kedvenc mesehősük, játékukban képesek azzal azonosulni. •Szeretik a könyveket, vigyáznak rá. •El tudják vonatkoztatni a képzeletet, a mesét a valóságtól. •Alkalmanként szívesen szerepelnek.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


25

5.3.1.2. Az óvónő feladatai : •Feltételek megteremtése, hangulati előkészítés. •A verset mindig kívülről tudja. •A mesét is ha lehet kívülről mondja, érzéseit a történet fordulatait arcmimikájával, tagleejtéseivel fejezze ki. •Ha eszközt használ, azok legyenek esztétikusak. •Csak nyelvileg tiszta és esztétikus mesét, verset halljanak a gyerekek. •Legyen az óvónő ismeretanyaga gazdag. •Az irodalmi mű feleljen meg a csoport fejlettségi szintjének az óvónő személyiségének. •Folyamatosan gyűjtse az irodalmi anyagot, egészítse ki saját vagy gyűjtött változatokkal, mely a népszokások, néphagyományok közvetítője lehet. •Az irodalmi műben szereplő ismeretlen szavak és kifejezések magyarázata mindig előzetesen történjék, a valóságban történő megfigyeltetéssel. Ezek után még használják az új szót, kifejezést más szövegkörnyezetben és csak utána mutassuk be az irodalmi műben. Csak valós tudományosan elfogadott tényeket ismertessen az óvónő, azt a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően magyarázza.

5.3.1.3. A fejlesztés tartalma : •Olyan mondókákkal ismerkednek, melyek segítik a testrészeik, szokásrendszer, közvetlen környezetük felfedezését, a családban tanultak felidézése, felújítása. •Mondókák, versek, mesék az évszakokról, állatokról, mindig mozgással kísérve. •A könyvel való első óvodai találkozás. •A tanév folyamán minél több vers, mese megismertetése meghallgatás céljából, a kedvenceket hallgassák meg többször is. •A mesélésnek és verselésnek nincs kötött ideje és helye, bármikor és mindig kezdeményezhető, ajánlott, hogy legyen a mesélésnek állandó helye. •A válogatásban kapjanak szerepet az alkalmi versek, ezzel összekapcsolva a család összetartozását, a szeretetet kiemelő kis történetek. •Környezetről, időjárásról, állatokról, növényekről szóló mondókák, versikék megismerése. •Mondókák, hangutánzó mese, párbeszédes játékok.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


26

•Gyermekirodalom verseivel, meséivel is ismerkedjenek meg. •Kerüljön sor 2-3 epizód összekapcsolásával szerkesztett halmozó vagy láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese. •Az óvónő által kitalált mesék állatkölykökről, vagy hasonló korú gyermekekről. •12-14 alkalommal kezdeményezzen az óvónő új mesét. •Legyenek kedvenc mesék, melyet kérésre elmesélhetünk akár közösen. •Alvás előtt mindig legyen mese, annak legyen meg a nyugtató hatása. •Bábozás, dramatizálás előkészítése, adjanak hangot a bábok, kisebb történetet mondjanak el, kisebb történet elmondása báb ill. fejdísz segítségével. •Az alkalmi versek olyan szintű begyakoroltatása, hogy elő tudják adni az ünnepélyeken. •4-5 mondóka megtanulása elsősorban a közös játékban alkalmazhatók, melyek a játék lendületét segíthetik elő. Ezeket mindig mozgással kísérve tanítsuk. •15-20 szép magyar vers megismertetése, melyek a gyermekkor élményvilágára épülnek. •Állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék, magyar népmesék megismertetése. •Alkalmi mesék, versek. •Folytatásos mesék.

5.3.2. Ének-zene, énekes játékok Az óvoda szerepe a zenei nevelésben pótolhatatlan. A zenei nevelésben a 3-7 éves kor a legmeghatározóbb. Eszköze a zene az énekszó. Színtere a család, a bölcsőde, óvoda és az iskola. Ha otthon nem kapja meg a zenei indíttatást, akkor az óvodában kell biztosítani az első, meghatározó zenei élményt. A kisgyermek ritmusérzéke, hallása a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik, éneklési kézsége kialakul. „Amit itt tanul a gyermek, soha nem tudja elfelejteni, vérévé válik. Az egész ország közízlésére kihat.” Kodály Zoltán A gyermeknek még nincs kialakult értékrendszere, mindent befogad, amit hall, utánzás, ismételgetés útján, ezért fontos, hogy az óvónő nagy körültekintéssel válogassa meg a gyermekek számára a zeneműveket. Mindenben a legjobbat, a legértékesebbet nyújtsa. Minden népzenei nevelésnek a saját néphagyományokból kell kiindulnia. A nyelv és a dallam KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


27

itt tökéletes egységet alkot. A magyar zenei nevelés alapja a közös éneklés, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket már nem fedezhet fel hétköznapi beszédünkben, ezek megértését a játékszituáció segíti. A zenei nevelés sok irányba hat, de csak akkor igazán eredményes, ha a gyermeknek örömteli élményévé válik az éneklés, az énekes játék. A mondóka ritmikus, mozgásos elsajátításához egyetlen központ a bal agyfélteke fokozottabb fejlettsége szükséges. Ezért meg kell, hogy előzze az énekes játék megtanulását. Az énekes játék már feltételezi a jobb agyfélteke megfelelő fejlettségét, amelynek érési folyamata lassúbb – ezt feltétlenül szem előtt kell tartani. A zene hatása:

•A gyermek kiegyensúlyozott, derűs. •Öröm számára a közös játék. •Biztonságban érzi magát az ismétlődő mozdulatok, érintések, testközelsége hatására. •Érzelmi világa gazdagodik, érzelmi kötődése erősödik. •Sikerélményhez jut. •Formálódik nyelvérzéke, gazdagodik szókincse, helyesebb lesz beszéde, kiejtése, hangsúlya, hangleejtése.

•Mozgásra ösztönöz, mozgáskoordináció javulása. A mondóka fontos műfaji sajátossága a ritmuson kívül, hogy a funkcióhoz még egy-egy meghatározott mozdulat is tartozik. A gyermekek kedvencei a láncmesék, a kérdés-feleletből álló gyermekjátékként eljátszható mesék, hintáztatók állathangutánzók, csúfolók, kiszámolók. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása az óvodában használt zenei nevelést segítő szakirodalom Forrai Katalin: Ének az óvodában c. munkája alapján történik. Ebben hitelesen közvetíti Kodály Zoltán óvodai zenei nevelési elveit. A teljes ember a nevelés célja, e cél a népi, nemzeti műveltség elsajátítása útján érhető el.

5.3.2.1. Cél : Az óvodai zenei nevelés célja a zenei érdeklődés felkeltése, befogadására való képességek megalapozása, a zenei képességek fejlesztése és a gyermekek zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kultúrált, boldog emberré nevelése. •A gyermekeknek megfelelő mennyiségű mondóka és dalanyag ismerete van.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


28

•A dalokat hat hangterjedelemben, tisztán, szép szövegkiejtéssel éneklik. •A tempó a természetes járásnak megfelelő. •Biztonsággal tudnak énekelni csoportosan, egyénileg. •Önállóan, helyes hangmagasságba tudják a dalokat elkezdeni. •Felismerik a magas-mély relációit, éneklés közti különbséget, tudják a dalokat magasabban, mélyebben elkezdeni. •Tudják a mondókákat a magyar beszéd ritmusának megfelelően mondani. •Ismerik a halk-hangos közötti különbséget. •Felismerik a dalokat, hangszeres előadásban és a ritmusáról. •Tudják a dallambújtatást alkalmazni, kialakult belső hallásuk. •Felismerik a zörejeket, hangokat, fel tudják mérni azok távolságát, irányát. •Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. •Összehasonlítják és énekléssel, mozgással mutatják a tempó váltását. •Egyszerre tudnak körben járni. •Egyszerű táncos motívumokat ismernek és tudják. •Képesek egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra. •Térformákat alakítanak. •Kitalálnak ritmus és dallam motívumokat. •Szívesen hallgatják az értékes nép és műzenét, az óvónő énekét, hangszeres előadását. •Igényük a szép muzsika hallgatása. •Ismerik és használják a dobot, cintányért és a háromszöget. •Felismernek képről néhány ismert hangszert.

5.3.2.2. Az óvónő feladatai : •Vegye figyelembe a gyermek meglévő ismereteit. •Teremtse meg az énekléshez, mondókázáshoz szükséges nyugodt, szeretetteljes légkört. •Énekelgessen, dúdolgasson napközben is, ezzel felkeltve a gyermekek érdeklődését. •Ne kényszerítse a gyermeket egyéni vagy közös éneklésre. •Olyan mozdulatokat találjon ki, amelyhez a gyermek nyugalmi állapota megfelelő. •A dalanyag kiválasztásánál vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. •A zenehallgatásra szánt értékes zene legyen. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


29

•Tisztán, szépen énekeljen, a gyermekre nagy hatással van az óvónő szép éneke. •Az ünnepek hangulati előkészítésének is lehet része az óvónő vagy óvónők éneke / több szólamban / •A nyári hónapokban is énekelgessen a gyerekekkel sokat.

5.3.2.3. A fejlesztés tartalma Éneklési kézség fejlesztése: -hangterjedelem -abszolút magasság -normál magasság -dalanyag Hallásfejlesztés:

-magas-mély reláció -halk-hangos különbsége -dallamfelismerés, zenei emlékezet fejlesztése -dallambújtatás -motívum visszhang -hangszínek megfigyelése -zenehallgatás

Ritmusérzék fejlesztés:

-egyenletes lüktetés -ritmus -tempókülönbség -mozgás, térforma -hangszerek -zenei formaérzék -zenei alkotókedv

5.3.2.4. Mozgásfejlesztés lehetőségei a zenei nevelésben 1. Nagymozgások fejlesztése

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


30

-Mozgásos játékok, táncmozdulatok közben fejlődik fizikai állóképességük, fizikai aktivitásuk. -Dalos játékok közben járás, futás, ugrás, csúszás, mászásra van lehetőség.

2. Egyensúlyérzék fejlesztése -Hintáztatók, höcögtetők. -Egyensúlyérzék fejlődésével párhuzamosan éreznek rá a mozgás ritmusára, a ritmikus mozgás visszahat az egyensúlyérzék fejlődésére.

3. Finommotorika fejlesztése -Hangszerek használata. -Egyenletes és a ritmus érzékeltetésére használt változatos mozgások.

5.3.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Látni annyit jelent, mint valamit tudni. A környezet információit mindenki feldolgozza a maga módján, így próbálja összeállítani azt az általános képet, ami számára az eligazodást jelenti. A világ a látó és a gondolkodó ember számára fedi fel titkait, avatja be az összefüggések ismeretébe. A természet törvényszerűségei objektívek. Az ember adottságai függvényében látja azokat. A természet törvényeinek megismerése, megértése a legegyszerűbb szemlélettől a legbonyolultabb gondolkodásig egyaránt megtörténhet. Érzékszerveink biztosítják, hogy tudomást szerezzünk mindarról, ami érdeklődésünket felkelti. Minél jobban belefeledkezik az ember a természet szemlélésébe, annál több újat, új jelzést kap a legfontosabb titok megértéséhez. Tanulmányozni kell a természetet, elmélyedni abban a lenyűgöző folyamatban, amit senki és semmi nem irányít. A látó, érdeklődő, kutató ember hamar felismeri ezt és rájön, hogy minden úgy szép, ahogy természetes. A szemlélődést az elemző gondolkodás, a magyarázat keresése teszi értelmessé. A látható tárgyak érdekes formái arra inspirálják az embert, hogy utánozza a természet által létrehozott dolgokat. Közben felismerések birtokába jut A vizuális nevelés, a vizuális gondolkodás helyes irányú fejlesztés eszköze. A rajzolás, a festés, mintázás az ismeret kontrollja. A vizuális tevékenységek, mint a kifejezés eszköze, minden ember sajátja kell, hogy legyen, mint a nyelv, a mozgás. A tudatos ábrázolás az ismeretek szilárdságát, a környezetben való biztonságos tájékozódást reprezentálja. Élményekbe ágyazott felfedezések nyomán jutnak el a KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


31

gyermekek a látvány a jelenségtartalom viszonyának értékeléséhez. Az ismeretek elsajátításához az összes érzékszerv felhasználásával történő pontos, megfelelő mennyiségű és minőségű információ szükséges. Az ábrázolás a világ megismerésének sajátos formája. A gyermek külvilághoz fűződő kapcsolatát érzelmi síkon éli át, cselekvésen keresztül tükrözi. A reagálások egyik specifikus kifejeződése a gyermekrajz és téralakítás. A gyermek a globalitásra törekszik, amely az ábrához kapcsolt történésben folytatódik. A 3-6 éves korú gyermek

rajzi

tevékenységét

ősi

spontaneitások

irányítják,

kiemelkedik

a

világ

birtokbavételének ösztöne. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára, nem a produktum, hanem maga az örömteli cselekvés a cél. A vizuális nevelés összetett folyamat, magába foglalja a rajzolást, festést, mintázást, az építést, a képalakítás, a konstruálást, kézimunkát, a műalkotással való ismerkedést és környezetalakítást. A gyermeket egyéni fejlettségének megfelelően képiplasztikai ismeretekhez juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódási és rendező képességet. Megismerik az anyagokat, alakíthatóságokat, a tevékenység munka fogásait, eszközeit. A vizuális nevelés szorosan összekapcsolódik minden más nevelési területtel.

5.3.3.1. Cél : A vizuális nevelés célja, hogy a gyermek megfigyelő észlelése az adaptáció megfelelő szintjén működjék, hogy a kornak megfelelő jelzésrendszerekben biztonságos tájékozódást tegyen lehetővé. •Sokféle tapasztalattal rendelkezik a közvetlen környezetükről. •Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér alakításában. •Felismerik a tárgyak térbeli kiterjedését, viszonyítani tudják más dolgokhoz, saját magukhoz. •Megnevezik a formai jellemzőket. •Képalkotásukban egyéni módon jelzik a térviszonyokat, távolságot, nagyságot. •Változatos módon használják a megjelenítés eszközeit, anyagait. •Élményeiket, a történéseket megjelenítik. •Esztétikusan, változatos módon használják a színeket, ismerik a színeket és a színárnyalatokat.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


32

•Tapasztalat szereznek a színkeverésből, tudják mely színeket, miből lehet létrehozni. •Formaábrázolásuk változatos, többnyire a lényeget kiemelve ábrázolják a tárgyakat, alakokat. •Emberábrázolásukba a részletek is megjelennek, az ember mozgásában is képesek ábrázolni. •Egymás és saját munkájukat képesek értékelni. •Szívesen nézegetnek műalkotásokat, el tudják mondani érzéseiket, gondolataikat. •Tudnak mintázni gyurmából, agyagból. •Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat. •Szívesen vesznek részt közvetlen környezetük szépítésében. •Egyénileg és csoportosan is képesek alkotni.

5.3.3.2. Feladat : Feladatunk a szenzációs és intellektuális fejlesztés harmóniájának biztosítása, a képzelőerő fejlesztése. A pedagógusnak feladata, hogy biztosítsa a gyermeknek a természetbe való gyönyörködés lehetőségét, hogy megismertesse azokkal az összefüggésekkel, amik találhatók, szemlélhető tárgyak alapján könnyen elérhetők, amelyek fontosak az ember és a természet harmóniájának létrehozásában.

5.3.3.3. Az óvónő feladatai •Feltételek megteremtése. •A gyermekek képi gondolkodásának fejlesztése. •A gyermekek egyéni képességeinek figyelembe vétele. •Az érdeklődés felkeltése az anyagokkal való tevékenységére. •Biztosítson élményeket az alkotó fantázia kibontakozásához. •Teremtse meg a szabadidős tevékenykedés feltételeit. •Segítse a kezdeményező kreatív magatartás érvényre jutatását. •Az esztétikai nevelés feltételeinek a megteremtése, környezet esztétikuma és védelme. •Gyűjtse a gyermekek munkáit, kísérje figyelemmel a gyermek ábrázoló tevékenységének fejlődését. •Munkáját tervezze és szervezze meg. •Biztosítson minél több anyagot, ismertessen meg minél több technikát. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


33

•Szerettesse meg a gyermekkel a népművészetet. •A szülők bevonása a fejlesztésbe. •Biztosítson lehetőséget múzeum vagy képtár látogatására.

5.3.3.4. A fejlesztés tartalma •Ismerkedés az anyagokkal, eszközökkel, technikákkal. •Képalakítás a gyermekek érdeklődése szerint. •Plasztikai munkák. •Építés. •Személyes élmények, elképzelések feldolgozása. •Természeti képek, tárgyak képi-plasztikai megjelenítése. •Közös játékhoz, dramatizáláshoz eszközök készítése, alkalmi ajándékok. •Közvetlen környezet ábrázolása, közös díszítéssel való részvétel. •Népi motívumokkal, technikákkal való ismerkedés. •Saját élményeik, környezetükben történt események, mesék, versek szereplőinek képiplasztikai megjelenítése. •Közös játékokhoz, foglalkozáshoz, ajándékozáshoz eszközök készítése. 5.4. A mozgás A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgásfejlődését a születéstől a kisgyermekkorig általában figyelemmel kísérik, fontosnak tartják. Köztudott ugyanis az a tény, hogy ebben az életszakaszban a gyermek mozgásának fejlettsége képet ad általános fejlettségi szintjéről, a fejlődés tempójáról. A szülők ekkor még figyelik, hogy mikor fordul meg, mikor nyúl a tárgyak után, mikor ül, áll fel, mikor kezd járni.

A járás

megtanulása után azonban már általában kevesebb figyelmet fordítanak erre a területre. Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésnek, megsegítésének. A járás megtanulása után kiszélesednek a mozgás lehetőségei, ezáltal gazdagodnak tapasztalatai. A folyamatos gyakorlás során mozgása fejlődik, minőségi változáson megy keresztül. Ezek a változások a gyermek egésznapi tevékenységében megfigyelhetők. Ennek nyomon követése, regisztrálása fontos feladat. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meg lévő szinthez igazodva lehet. A mozgás az óvodáskor egész időszakában

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


34

jelentős szerepet tölt be. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység útján szereznek információt környezetükről. Programunk a nagymozgásról kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal és gyermekeink egész személyiség fejlődését, elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását is. Hatása az értelmi képességek fejlődésére: •A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésével fejlődik a gyermek vizuális memóriája. •A testrészek, téri irányok, formák bemozgásával, megismerésével, megnevezésével bővülnek a térről való ismeretek, fejlődik térészlelésük, gyarapodik szókincsük. •A megnevezett, látott és elvégzett cselekvések, mozgások elősegítik a különböző észlelési területek integrációját, a keresztcsatornák és a fogalomalkotás fejlődését is. Hatása a szociális képességek fejlődésére: •A saját testének és mozgásos képességeinek a megismerése segíti az „én” tudat fejlődését a „szociális én” erősödését. •A közös örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolatai kiszélesednek. A társakhoz való alkalmazkodás közben fejlődik önuralmuk,, együttműködő és tolerancia képességük. Lehetőség nyílik különböző viselkedésminták tanulására. A mozgásos versengések során átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezeknek a kezelését, elviselését. Helyi programunkban a mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységekben is. Kiemelt mozgásfejlesztést két területen valósítjuk meg. A szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben, a kötelező testnevelési foglalkozásokon. Programunkban a mozgás és a játék, mint két alapvető természetes megnyilvánulási forma, óvodai nevelésünk alapja. E két tevékenység sok szempontból összekapcsolódik, összefügg, hiszen a mozgásfejlesztés sok játékot, játékos elemet tartalmaz, a játékban, pedig természetes módon fellelhetők a különböző mozgásos tevékenységek. A mozgásos játékok természetesen és egyértelműen ötvözik a játék és a mozgás hatásrendszerét, és komplex módon fejlesztik a gyermek személyiségét. A mozgásos játéknak tehát fontos szerepe van programunkban. A

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


35

mozgásos játékok köréből a testnevelési és a népi játékokról szeretnénk néhány szóban szólni. A testnevelési játékokat a gyakorlatban tudatosan építjük be a testnevelési foglalkozásokba és a mindennapi frissítő testnevelésbe. Kevesebb szerepet kapnak viszont ezek a játékok a szabad udvari tevékenységében, pedig a gyerekek igényelnék ezt. Szívesen játszanának tovább az udvaron is a foglalkozáson megkedvelt futó-fogó játékokat, versengéseket, labdajátékokat. Tehát jó, ha mindig van az udvaron egy-egy óvodapedagógus, aki kezdeményez ilyen játékokat, amibe csak az érdeklődő gyermekek kapcsolódnak be. Ha kint is mintát kapnak a gyermekek ezek szervezésére, akkor később maguk is képesek lesznek kedvenc játékaikat megszervezni, levezetni. A testnevelési játékok sokféle fejlesztési feladat megvalósítását segítik. A tudatos munkához azonban hozzátartozik, hogy az aktuális pedagógiai és fejlesztési célokhoz legadekvátabb játékot válasszuk.

5.4.1. Cél : •Növekszik teljesítőképességük. •Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé válik. •Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük. •Megszeretik és igénylik a mozgást. •A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. •Labdát vezetnek helyben, kislabdát hajítanak távolba. •Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak.

5.4.2. Feladat : A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. A prevenciós mozgásfejlesztés program fő feladatait – a nagymozgások, szem-kéz, szem-láb koordináció, egyensúlyérzék, finommotorika fejlesztését – természetes módon építjük be a gyermeki tevékenységekbe. Tehát nem erőltetett fejlesztésről, hanem pedagógiai célokhoz igazodva a fejlesztési lehetőségek, megkereséséről van szó.

5.4.3. Az óvónő feladatai •Óvodába kerüléskor a gyermek test képességeinek felmérése. •Biztonságos, esztétikus környezet kialakítása. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


36

•Eszközök biztosítása. •A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele. •A gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése. •A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítása. •A mozgástapasztalatok bővítése, sok gyakorlással, a mozgáskézségek alakítása. •A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. / kondicionális, koordinációs / •Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.

5.4.4. A fejlesztés tartalma

5.4.4.1. Nagymozgások fejlesztése -járás -futás -ugrások -csúszás -mászás -függeszkedés

5.4.4.2.Egyensúlyérzés fejlesztése -állás -járás szem-láb koordináció -kúszás, mászás, függés -támaszugrás -kézenállás támaszgyakorlatok -hossztengely körüli gurulás -gurulóátfordulás -Body Roll hengergyakorlatok -szabadidőben, pörgő, ringatózó, hintázó, lengő mozgások -sportágak

5.4.4.3. Szem – kéz, láb – koordináció -labdagyakorlatok -dobások -járás, futás

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


37

-szökdelések, ugrások -függések -mászások

5.4.4.4.Finom motorika fejlesztése -kézfej, ujjak -lábfej ujjak

5.4.4.5.Testséma fejlesztése -önmaga beazonosítása -tevékenységek a testrészek megismerését célozva -meghatározott testrészekre koncentrálás -valamilyen tárgy testrésszel érintve

5.4.4.6.Testséma fejlesztés, személyi zóna alakítása -oldalság, jobb és baloldali zónájának alakítása -a test elülső és hátsó zónájának alakítása -függőleges zóna -tárgyakhoz viszonyított testhelyzet

5.4.4.7.Testséma fejlesztése, testrészek ismerete, begyakorlása a testrészek mozgatásával -lábak és része -lábfej és részei / finom motorika is / -ujjak / finom motorika is, levezető gyakorlatok /

5.4.4.8.Percepciófejlesztés, vizuális észlelés fejlesztése -vizuális ritmus játékidőben -alaklátás, formaállandóság

5.4.4.9.Térpercepció, térbeli viszonyok -saját test elhelyezése a térben -irányok megtalálása a térben -test mozgatása megadott irányba -keresztcsatornák fejlesztése

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


38

5.4.4.10.Verbális fejlesztés -testrészek -térirányok -mozgatás módjai, szakszavak

5.4.4.11. A mozgásfejlesztés és az egészséges életmódra nevelés speciális lehetősége a vízhez szoktatás és az úszás alapelemeinek megismertetése: A tárgyi felszereltségnél kiemeltük, hogy a bázis óvodában egyedülálló lehetőségünk lenne a gyermek mozgásfejlődését szolgáló vízhez szoktatást megvalósítani. A fedett uszoda ill. medence évek óta nem funkcionál, de mi ennek ellenére szülők igényeit is kielégítve megteremtettük ennek feltételeit, melynek vannak negatív vonásai is. A gyermekeket utaztatjuk, anyagi vonzata a szülőket terheli, így nem tudják biztosítani a gyermek számára az esélyegyenlőséget, csak az jár uszodába, akinek a szülei tudják vállalni a költségeket. A fedett medencében minden kisgyerek megismerkedhetne e fontos területtel is. A vízhez szoktatás lényege és jelentősége abban mutatkozik meg, hogy az uszodák nem túl nagy jelentőséget tulajdonítanak e fontos momentumnak, az úszásoktatással foglalkozók rögtön eredményt szeretnének produkálni. Az úszásoktatásnak fiziológiai, érési feltételei vannak, melyek a 6. életév elérésére datálhatók.

5.4.4.11.1. Cél : Az óvodáskorban csak vízhez szoktatásról beszélhetünk, melynek célja a víz, mint új közeggel való megismerkedés, megszerettetés, az úszásoktatás feltételeit megteremtve. Két nagyon fontos tényező határozza meg a vízhez szoktatás szemléletét és eredményességét: •Igényesség, a vízhez szoktatás minden alapgyakorlatát nagyon pontosan, precízen kell kidolgozni. •Vonzóvá kell tenni a környezetet, az uszodát, a tevékenységi formát.

5.4.4.11.2. Feladat : El kell érni, hogy a gyermekek a vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak, jól érezzék magukat, mint a szárazföldön. Tulajdonképpen egy alkalmazkodási folyamat, az eddig nem ismert közeg és a gyermek szervezete között. Ismert és köztudott a víz edző hatása, de ennek KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


39

előfeltétele az alkalmazkodás. Olyan tulajdonságokkal ismertetjük meg a gyermeket, amellyel eddig, ha találkoztak is nem igazán, hívta rá fel senki a figyelmüket. Ahhoz, hogy később mozgáselemeket, technikát taníthassunk, ismernie kell a gyermeknek a víz tulajdonságait, el kel sajátítani az új környezeti viszonyokat és nem utolsó sorban el kell, oszlatni a gyermek félelmeit. Nem egyszerű megszokni a vízben a mozgást: •Meg kell ismerni a könnyedség érzését a vízben. •A ki és belégző izmok másképp működnek. •A mozgások gátoltsága. •A szervezet védekező reflexei. •A szárazföldön végzett mozgások másképp működnek a vízben. •Egyensúlyi helyzet. •A víz hőmérséklete. A környezet, a mozgás, a víz és a pedagógushoz való kötődés nem csupán érzelmi állapotot jelent, hanem egy kedvező motivációs bázist is a későbbi mozgástanuláshoz.

5.4.4.11.3. A vízhez szoktatás tényezői: •Tárgyi feltételrendszer: -uszoda helyiségei, mosdó, wc. -medence, vízellátottsága vízforgató rendszerrel van-e ellátva / takarékosság / -víz hőfoka, tisztasága. -megfelelő időkeret. -gyermek életkorának megfelelő eszközök, melynek kettős funkciója van: 1. figyelemelterelés a félelemről. 2. segítség, könnyebb helyzetek megteremtése. •Személyi feltételrendszer: -a pedagógus szakmai felkészültsége. -a pedagógus személyisége, ismerje a gyermekeket, egyéni fejlettségi szintjüket, érzelmi világukat, érdeklődési körüket. -a gyermek személyéhez kötődése. KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


40

-a gyermek tudásvágya. -motiváció. -pedagógus-gyermek közti bizalmi kapcsolat. -sikerélmény. -játékosság. Vízhez szoktatás helye az uszásoktatásban •Sokoldalúságra törekvés. •Fokozatosság betartása, életkori sajátosságok figyelembevétele. •Vízhez szoktatás nem csak a kis vízben, hanem a mély vízben is.

6. Óvodánk hagyományai, speciális szolgáltatásai Nevelőmunkánk során mindig gondot fordítottunk hagyományaink őrzésére. A továbbiakban is törekszünk erre, hiszen az ismeretek közvetítésével a közösen átélt élményekkel tudjuk lerakni a gyermekben a hazaszeretet csíráját, megalapozni a természetes műveltséget, nemzeti és népi hagyományaink ápolását, továbbvitelét. Jelentős szerepe van óvodáink sajátos arculatának kialakításában. •Ünnepeket, ünnepélyeket igény szerint a családdal közösen tartjuk: Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, nagycsoportosaink búcsúztatása – ballagás. •Március 15. nagycsoportosaink közös megemlékezése a Kossuth szobornál. •Húsvét ünnepe a hozzákapcsolódó népszokásokkal. •Májusfa készítése. •Pünkösdölő játékok. •Gyermeknapi játékok délelőtt – változatos programok (mozgásos és egyéb) •Kirándulások középső- és nagycsoportosoknak (célunk minél több időt a szabadban tölteni mozgással és a természeti környezet megismertetésével) •Kihívás napja- játékos sportvetélkedők a szomszédos óvodákkal közösen. •Óvodástábor Bernecebarátiban nyaranként. •Évente több alkalommal a Kossuth Lajos Általános Iskolában teszünk látogatást és ismerkedünk a könyvtárral. •Almaszüret, szüreti bál.

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.


41

•Öregek otthonának látogatása, ajándékkészítés, műsor. Hagyományaink körét bővítjük a kerület helytörténeti múltjának megismertetésével ( népszokások ápolása, tárgyi emlékek, történések, népviselet, népi mesterségek, múzeum) Óvodáink speciális szolgáltatásai: •Úszásoktatás •Játékos tartásjavító gyermektorna •Korcsolya •Játékos nyelvoktatás •Hitoktatás • Néptánc

KNOK

©

verziószám: 1.1

2004.05.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4.

1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam


KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


2

Tartalom Tantárgyi rendszer és óraszámok ............................................................................................. 11 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ..................................................................................... 12 Célok és feladatok ................................................................................................................ 12 Fejlesztési követelmények................................................................................................ 13 1. évfolyam................................................................................................................... 15 Témakörök, tartalmak ...................................................................................................... 15 Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése......................................................................... 16 Az olvasás jelrendszerének megtanítása .................................................................................. 16 2. évfolyam................................................................................................................... 18 Témakörök, tartalmak ...................................................................................................... 18 A következő tanévi fejlesztés feltételei............................................................................ 20 3. évfolyam................................................................................................................... 21 4. évfolyam................................................................................................................... 25 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................... 28 MATEMATIKA....................................................................................................................... 29 Célok és feladatok ................................................................................................................ 29 Fejlesztési követelmények................................................................................................ 31 Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása .......................................................... 31 A matematikai szemlélet fejlesztése ................................................................................ 31 Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban................................................................................................................ 32 Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása........... 32 A helyes tanulási szokások fejlesztése ............................................................................. 33 1. évfolyam................................................................................................................... 34 Számtan, algebra ...................................................................................................... 34 Sorozatok, függvények............................................................................................. 35 Geometria, mérés ..................................................................................................... 36 Testek, síkidomok .................................................................................................... 36 Mérés........................................................................................................................ 36 Valószínűség, statisztika .......................................................................................... 37 2. évfolyam................................................................................................................... 38 Számtan, algebra ...................................................................................................... 38 Számfogalom a százas számkörben ......................................................................... 38

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


3

Sorozatok, függvények............................................................................................. 40 Geometria, mérés ..................................................................................................... 41 Testek, síkidomok, tükrözés..................................................................................... 41 Valószínűség, statisztika .......................................................................................... 42 3. évfolyam................................................................................................................... 43 Számtan, algebra ...................................................................................................... 43 Számfogalom 1000-es számkörben.......................................................................... 43 Sorozatok, függvények............................................................................................. 45 Geometria, mérés ..................................................................................................... 45 Valószínűség, statisztika .......................................................................................... 46 4. évfolyam................................................................................................................... 48 Számtan, algebra ...................................................................................................... 48 Sorozatok, függvények............................................................................................. 49 Geometria, mérés ..................................................................................................... 50 Valószínűség, statiszika ........................................................................................... 51 KÖRNYEZETISMERET......................................................................................................... 52 Célok és feladatok ................................................................................................................ 52 Fejlesztési követelmények.................................................................................................... 52 Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről ................................ 52 Tájékozódás az élő és élettelen természetről.................................................................... 53 Tájékozódás az időben. és térben..................................................................................... 53 Információhordozók az ismeretek szerzésében................................................................ 54 Emberismeret, önismeret, honismeret.............................................................................. 54 1. évfolyam....................................................................................................................... 55 A megismerési módszerek alapozása....................................................................................... 55 2. évfolyam....................................................................................................................... 57 A megismerési módszerek alapozása....................................................................................... 57 3. évfolyam....................................................................................................................... 60 Fejlesztési feladatok, tevékenységek.................................................................................... 60 A megismerési módszerek alapozása....................................................................................... 60 4. évfolyam....................................................................................................................... 63 A megismerési módszerek alapozása....................................................................................... 63 ÉNEK-ZENE............................................................................................................................ 66 Célok és feladatok ................................................................................................................ 66 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


4

Fejlesztési követelmények.................................................................................................... 66 Éneklés ............................................................................................................................. 66 Improvizáció..................................................................................................................... 67 Zeneértés .......................................................................................................................... 67 Zenei hallás és kottaismeret ............................................................................................. 67 1. évfolyam....................................................................................................................... 68 Belépő tevékenységek .......................................................................................................... 68 2. évfolyam....................................................................................................................... 69 Belépő tevékenységek .......................................................................................................... 69 A következő tanévi fejlesztés alapjai ........................................................................... 70 3. évfolyam....................................................................................................................... 71 Belépő tevékenységek .......................................................................................................... 71 A következő tanévi fejlesztés alapjai ........................................................................... 72 4. évfolyam....................................................................................................................... 73 Belépő tevékenységek .......................................................................................................... 73 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................ 74 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA ........................................................................................... 75 Célok és feladatok ................................................................................................................ 75 Fejlesztési követelmények.................................................................................................... 76 Megismerő-, befogadó képességek .................................................................................. 76 Kreativitás ........................................................................................................................ 76 Önismeret, önértékelés, önszabályozás............................................................................ 77 1. évfolyam....................................................................................................................... 78 Belépő tevékenységek .................................................................................................. 78 2. évfolyam....................................................................................................................... 80 Belépő tevékenységek .................................................................................................. 80 A következő tanévi fejlesztés alapjai ........................................................................... 81 3. évfolyam....................................................................................................................... 82 Belépő tevékenységek .................................................................................................. 82 A következő tanévi fejlesztés alapjai ........................................................................... 83 4. évfolyam....................................................................................................................... 84 Belépő tevékenységek .................................................................................................. 84 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................ 85 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL ................................................................................................. 86 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


5

Célok és feladatok ................................................................................................................ 86 Fejlesztési követelmények.................................................................................................... 87 A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei....................................................................................................................... 87 Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei................................................................................................................................. 87 Általános képességek és készségek fejlesztése ................................................................ 87 1. évfolyam....................................................................................................................... 89 2. évfolyam....................................................................................................................... 91 3. évfolyam....................................................................................................................... 93 4. évfolyam....................................................................................................................... 95 A továbbhaladás feltételei ............................................................................................ 96 ÉLŐ IDEGEN NYELV / ANGOL NYELV ............................................................................ 97 Témakörök ........................................................................................................... 98 1. évfolyam........................................................................................................................... 99 Célok és feladatok ............................................................................................................ 99 Életkori sajátosságok 1. évfolyamon................................................................................ 99 Fejlesztési követelmények................................................................................................ 99 Szükséges taneszközök .............................................................................................. 100 Tartalom ......................................................................................................................... 100 a. Kommunikációs szándékok.................................................................................... 100 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok ........................... 100 Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok..................................... 101 b.

Fogalomkörök: ................................................................................................... 101

A továbbhaladás feltételei .............................................................................................. 102 2. évfolyam......................................................................................................................... 103 Célok és feladatok .......................................................................................................... 103 Életkori sajátosságok 2. évfolyamon.............................................................................. 103 Fejlesztési követelmények.............................................................................................. 103 Tartalom ......................................................................................................................... 104 a. Kommunikációs szándékok.................................................................................... 104 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok ........................... 104 Személyes beállítódás és vélemény............................................................................ 104 Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok..................................... 105 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


6

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok ................................. 105 b.

Fogalomkörök: ................................................................................................... 105

A továbbhaladás feltételei .............................................................................................. 106 3. évfolyam......................................................................................................................... 108 Célok és feladatok .......................................................................................................... 108 Fejlesztési követelmények.............................................................................................. 108 Tartalom ......................................................................................................................... 109 a. Kommunikációs szándékok........................................................................................ 109 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok ............................... 109 Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok. 109 Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok......................................... 110 A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok ..................................... 110 Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok....................................................... 110 b.

Fogalomkörök: ....................................................................................................... 110

A továbbhaladás feltételei .............................................................................................. 111 4. évfolyam......................................................................................................................... 112 Célok és feladatok .......................................................................................................... 112 Fejlesztési követelmények.............................................................................................. 112 Tartalom ......................................................................................................................... 113 a. Kommunikációs szándékok........................................................................................ 113 A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok ............................... 113 Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok. 113 Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok......................................... 113 b.

Fogalomkörök: ....................................................................................................... 114

A továbbhaladás feltételei .............................................................................................. 115 INFORMATIKA.................................................................................................................... 116 Célok és feladatok .............................................................................................................. 116 A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek ......................................................................................................................... 116 A tankönyvek kiválasztásának elvei .............................................................................. 116 Célok és feladatok .......................................................................................................... 117 Témakörök ..................................................................................................................... 118 Tartalmak ....................................................................................................................... 119 1. évfolyam..................................................................................................... 119 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


7

1. Informatikai eszközök használata (5-8 óra) ........................................... 119 2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra).......................................... 120 3. Infotechnológia (5-13 óra) ..................................................................... 121 4. Infókommunikáció (2-3 óra) .................................................................. 122 5. Az információs társadalom (nincs az óraszámban és nincs követelmény) .................................................................................................................... 122 6. Könyvtári és médiainformatika (2-3 óra)............................................... 122 2. évfolyam..................................................................................................... 123 1. Informatikai eszközök használata (4-8 óra) ........................................... 123 2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra).......................................... 124 3. Infotechnológia (6-13 óra) ..................................................................... 125 4. Infókommunikáció (2-3 óra) .................................................................. 126 5. Az információs társadalom..................................................................... 126 6. Könyvtári és médiainformatika (2-3 óra)............................................... 126 A továbbhaladás feltételei .................................................................................. 128 1. Az informatikai eszközök használata......................................................... 128 2. Informatikaalkalmazói ismeretek............................................................... 128 3. Infotechnológia........................................................................................... 128 4. Infókommunikáció ..................................................................................... 128 6. Könyvtári és médiainformatika.................................................................. 128 Célok és feladatok .......................................................................................................... 129 Témakörök ..................................................................................................................... 129 Tartalmak ....................................................................................................................... 130 3. évfolyam..................................................................................................... 130 1. Informatikai eszközök használata (4-6 óra) ........................................... 130 2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra).......................................... 131 3. Infotechnológia (6-13 óra) ..................................................................... 132 4. Infókommunikáció (2-4 óra) .................................................................. 133 5. Az információs társadalom (nincs az óraszámban és nincs követelmény) .................................................................................................................... 133 6. Könyvtári és médiainformatika (2-4 óra)............................................... 133 4. évfolyam..................................................................................................... 134 1. Informatikai eszközök használata (3-6 óra) ........................................... 134 2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra).......................................... 135 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


8

3. Infotechnológia (6-13 óra) ..................................................................... 136 4. Infókommunikáció (2-4 óra) .................................................................. 138 5. Az információs társadalom..................................................................... 138 6. Könyvtári és médiainformatika (3-5 óra)............................................... 138 A továbbhaladás feltételei .................................................................................. 140 1. Az informatikai eszközök használata......................................................... 140 2. Informatika-alkalmazói ismeretek.............................................................. 140 3. Infotechnológia........................................................................................... 140 4. Infokommunikáció ..................................................................................... 140 6. Könyvtári és médiainformatika.................................................................. 140 TESTNEVELÉS..................................................................................................................... 141 1-2. évfolyam ..................................................................................................................... 141 Elsődleges célok és feladatok................................................................................................. 141 Konkretizált tantervi célok és feladatok................................................................................. 141 Képzési tartalom és metodika ........................................................................................ 143 Alaki képzés a tanóra rendjének alapozásához: ......................................................... 143 Járások, futások .......................................................................................................... 144 Dobások...................................................................................................................... 144 A labdakezelés alapjai................................................................................................ 146 Egyszerű koreografált játékok................................................................................................ 146 3-4. évfolyam ..................................................................................................................... 148 Elsődleges célok és feladatok................................................................................................. 148 Konkretizált tantervi célok és feladatok................................................................................. 149 Képzési tartalom és metodika ........................................................................................ 150 Alaki képzés ....................................................................................................... 150 Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. ..................................... 152 Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése)........ 153 Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása................................................................................................. 155 Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag kreatív játékokba, gyermektáncokba ......................... 156 A tanulók teljesítményének értékelése és minősítése ............................................................ 159 Szöveges értékelés.............................................................................................................. 159 1. évfolyam első félév végén.......................................................................................... 159 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


9

Magyar nyelv és irodalom.............................................................................................. 161 1. évfolyam................................................................................................................. 164 2. évfolyam................................................................................................................. 167 3. évfolyam................................................................................................................. 171 4. évfolyam I. félév végén.......................................................................................... 176 Matematika..................................................................................................................... 182 1. évfolyam................................................................................................................. 183 2. évfolyam................................................................................................................. 184 3. évfolyam................................................................................................................. 186 4. évfolyam I. félév végén.......................................................................................... 188 Környezetismeret ........................................................................................................... 189 Értékelés és minősítés a 4. évfolyam végén....................................................................... 192 A magatartás és a szorgalom minősítése............................................................................ 192 Magatartás értékelése: .................................................................................................... 192 Szorgalom értékelése: .................................................................................................... 193 Rendszeres értékelés .......................................................................................................... 193 Alapelvek és a számonkérés követelményei: ................................................................. 193 Jutalmazás: ..................................................................................................................... 194 Elmarasztalás:................................................................................................................. 194 Az ismeretek számonkérésének formái.......................................................................... 194 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 194 A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek ............................................... 196 A fittségről: ........................................................................................................................ 196 Fizikai-fittség mérő módszerek bemutatása....................................................................... 198 A legismertebb fizikai fittség-mérő módszerek összehasonlító táblázata....................... 200 A vizsgálati módszer .......................................................................................................... 202 A fizikai fitnessz-szintet mérő tesztek korrelációs mátrixa (nők, N=10615 fő).............. 203 A fizikai fitnessz-szintet mérő tesztek korrelációs mátrixa (férfiak, N=15274 fő) ......... 206 Mini Hungarofit 7 éves korig ............................................................................................. 209 Mini Hungarofit 9 éves korig ............................................................................................. 210 Mini Hungarofit 9 éves kortól............................................................................................ 210 Hungarofit 7 éves kortól..................................................................................................... 211 HUNGAROFIT & MINI HUNGAROFIT......................................................................... 212 HUNGAROFIT............................................................................................................... 212 KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


10

"MINI" HUNGAROFIT.................................................................................................. 212

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


11

Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: Dráma és tánc Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika

Matematika Informatika Élő Idegen nyelv Környezetismeret

Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Ének-zene Ember és társadalom Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport

Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Élő idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Kötelező óraszám a törvény alapján +10 %

KNOK

©

1. heti 7

évi 259

2. heti 7

4 1 1 1 1 1 1

148 37 37 37 37 37 37

3 20 1ó magyar 1ó fejlesztő

évi 259

3. heti 7

évi 259

4. heti 7

évi 259

4 1 1 1 1 1 1

148 37 37 37 37 37 37

4 1 1 1 1 1 1

148 37 37 37 37 37 37

4 2 2 1 1,5 1 1

148 74 74 37 55,5 37 37

111

3

111

3

111

3

111

740

20

740

20

740

1ó magyar 1ó élő id. nyelv

verziószám: 1.1.

1ó magyar 1ó élő id. nyelv

22,5 832,5 1ó magyar 1ó élő id. nyelv

2004.08.10.


12

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1–4. évfolyam

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez. Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez. A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez. Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


13

Fejlesztési követelmények Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is. A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


14

önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt. A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében. Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki. A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


15

1. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés

KNOK

©

Belépő tevékenységformák A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


16

Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése.

A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával.

Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése.

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás.

Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével.

Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. KNOK

©

A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


17 készítése.

A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata.

Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban.

Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal.

Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal.

Memoriter Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


18

2. évfolyam Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése.

Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések.

Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás.

KNOK

©

Belépő tevékenységformák Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


19 tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás.

Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés.

Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magánés mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat.

A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői.

KNOK

©

Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról kéthárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor.

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


20

Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek.

Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel.

Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben.

Memoriter Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok / tartalmi / összekapcsolása. Az ábécé használata feladatmegoldáshoz.. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


21

3. évfolyam Témakörök, tartalmak

Belépő tevékenységformák

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése.

Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Prózai művek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.).

KNOK

©

A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondásakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szövegmondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásainak értékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szövegalkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím,

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


22 refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információkiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól.

Olvasástechnika A pontos és folyamatos, értő olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás.

Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői.

Íráskép Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásszokások megerősítése.

KNOK

©

Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással. Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett. Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakítási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


23 olvasható íráskép igényével.

Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a –ból/ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

KNOK

©

Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban. Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


24

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások.

Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése.

Memoriter Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz / tanévhez / képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve. A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések elismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással. Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében. KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


25


Belépő tevékenységformák

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Vita

Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás.

KNOK

©

Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelentésének megfelelő tempó, hangerő és dallam alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással.. Narráció. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


26 szövegből. A műköltészetről rendszerezése.

Olvasástechnika Mondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal.

Írásbeli szövegek alkotása Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői.

Íráskép Eszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon.

A tanulási képesség fejlesztése Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében.

KNOK

©

népköltészetről és a tanultak összefoglaló

A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése. Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító irányításával. Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése. A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló – szükség esetén tanítói segítséggel – ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


27 szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés.

Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói.

Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok – kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók KNOK

©

A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében. Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről. Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


28

megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése.

elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése.

Memoriter Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve. A továbbhaladás feltételei Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből. Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


29

MATEMATIKA 1–4. évfolyam

Célok és feladatok A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: − az alapvető matematikai képességek kialakításával, − a gondolkodás fejlesztésével, − a helyes tanulási szokások kiépítésével, − az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, − a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, − a pozitív attitűd alapozásával, − az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. A fejlesztés fontosabb területei: − összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, − emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), − válogató, osztályozó és rendszerező képesség, − adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, − lényegkiemelő képesség, − absztraháló és konkretizáló képesség, − összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, − probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, − tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, − kreativitás, − analógiák felismerése, követése, − algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, − logikai gondolkodás elemi szinten, − tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, − a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


30

A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: − a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, − segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, − kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, − formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet, − alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, − tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését, − valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, − konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


31

Fejlesztési követelmények A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám). Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban. A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni. Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában. A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására. Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az aláés fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében. Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében. Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint. Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben.

Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


32

műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép). A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


33

A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


34

1. évfolyam Számtan, algebra Fejlesztési feladatok

A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése.

A gondolkodás fejlesztése a különbözőség és azonosság felismerésével.

Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása.

A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján.

KNOK

©

Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom a húszas számkörben Természetes számok 0–20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. Számok tulajdonságai: a számok jele; összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. Számok kapcsolatai: nagyságrend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése a számegyenesen. Műveletek értelmezése, műveletvégzés A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Háromtagú összeadások. verziószám: 1.1.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összegés különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése.

A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben. 2004.08.10.


35

Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. Számok bontása két szám összegére, pótlás. Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. A képzelet fejlesztése a valóság és a matematika kapcsolatának felfedezésével

Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával.

Gyakorlottság az művelet összeadás, kivonás, művelet bontás, pótlás képpel, alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal. Összefüggések a számok Egyszerű körében. összefüggések Állítások igazságtartalmának megfogalmazása megítélése. Több megoldás szóban és lejegyzése keresése. írásban. Összefüggések szöveges feladatokban Tevékenységről, képről Egyszerű szöveges szöveges feladat alkotása. feladat értelmezése Szöveges feladat megjelenítése tevékenységgel; modell tárgyi tevékenységgel, rajzzal. választása. Szövegről számfeladat alkotása. Szövegösszefüggés Számfeladatról szöveg alkotása. lejegyzése számokkal, Műveletek értelmezése szöveg művelettel. alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz. Képről megfogalmazása, megjelenítése kirakással.

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. KNOK

©

Tananyag és tanulói tevékenység Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Számsorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, verziószám: 1.1.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

2004.08.10.


Megismerő és tájékozódó képesség fejlesztése, konkretizálás, absztrahálás.

36

szóval, számmal. Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, Összetartozó elempárok személyek, hangok, szavak, keresése egyszerű számok) össze-keresése, párosítása esetekben. egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok

A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; különböző érzékszervek együttműködése; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése.

Tananyag és tevékenységek

tanulói A következő tanévi fejlesztés feltételei

Testek, síkidomok Testek építése szabadon, majd modell alapján. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).

Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások.

A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján.

KNOK

©

Mérés Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése verziószám: 1.1.

Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.

2004.08.10.


37

azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. Mértékegységek: méter, A m, kg, l egységek kilogramm, liter. használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. Az idő: hét, nap, óra. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal.

KNOK

©

Tananyag és tanulói A következő tanévi tevékenységek fejlesztés feltételei Események, ismétlődések játékos tevékenység során. ,,Biztos’’, ,,lehetséges, de nem biztos’’, ,,lehetetlen’’ érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában).

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


38


Tulajdonságok felismerése, megnevezése. Analógiás gondolkodás. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban. Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez.

Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében. Kreativitás, önállóság fejlesztése.

Összefüggések felismerése, megfogalmazása.



Számfogalom a százas számkörben Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, mint halmazok tulajdonsága. Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. Darabszám, mérőszám, sorszám. Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése például 3-mal, 5-tel, 10-zel. Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata.

Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje.

A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés A

KNOK

tevékenységgel

©

Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, verziószám: 1.1.

Alapműveletek (összeadás,

kivonás,

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. megjelenített

művelet

megértése, leolvasása. Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése. Értelmezés rajzról, jelekről. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Analógiás gondolkodás. Szóbeli számolási képesség fejlesztése. Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással. Indoklások megfogalmazása.

darabszám, mérőszám megállapítása. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével. Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése.

39 szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése.

Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló

tábla

esetei

körében. Számolási képesség fejlesztése algoritmusok segítségével, majd önálló problémamegoldással.

Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása.

Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása.

A zárójel ismerete.

Összefüggések, kapcsolatok

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Megfigyelés. Számok, mennyiségek jellemzése Önállóság a mennyiségek állításokkal. közötti kapcsolatok Nyitott mondat kiegészítése, felismerésében. igazsághalmazának keresése. Tevékenységek kifejezése Nyitott mondatok egy-két szóban. változóval. Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése. Problémamegoldó képesség, Összefüggések, kapcsolatok kreativitás. megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek alkalmazása. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése.

40 Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: – lejegyzés (ábrázolás), – műveletek kijelölése, – számolás, – ellenőrzés, – válasz megfogalmazása.

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Összefüggések, szabályosságok értelmezése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával. Periodikusság megértése. Kreatív gondolkodás. KNOK

©

Tananyag és tanulói tevékenységek Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő vagy verziószám: 1.1.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése.

2004.08.10.


41

csökkenő sorozatok. Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése.


Megfigyelési képesség fejlesztése a rész és egész felismerésére. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség.

Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Kommunikáció, önállóság, véleményalkotás, önértékelés. Sík- és térbeli tájékozódás. Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással.

KNOK

©


tanulói

Testek, síkidomok, tükrözés Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. verziószám: 1.1.

A következő fejlesztés feltételei

tanévi

Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint.

2004.08.10.


Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság felismerése, ítéletalkotás, vélemény megfogalmazása. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége.

Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. Mérhető tulajdonságok, mérés Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel.

42

Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, kommunikáció társakkal, felnőttel. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés.

KNOK

©

Tananyag és tanulói A következő tanévi tevékenység fejlesztés feltételei Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A ,,biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság össze-vetése.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


43


Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás, konkretizálás képességének fejlesztése a periodikusság megfigyelésével. A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása.

Tananyag tevékenység

és


Számfogalom 1000-es számkörben Számfogalom bővítése. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai. Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai.

Műveletek értelmezése, műveletvégzés A rugalmas gondolkodás Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, fejlesztése többféle megoldás elvontabb ábrákkal. Összeg, különbség, szorzat, keresésével. hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése számok körében.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása.

Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

2004.08.10.


44

alapműveletek Műveleti tulajdonságok: tagok, Az eljárásainak alkalmazása tényezők felcserélhetősége, szóban és írásban. képessége tárgyi csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados megjelenítéssel és szóban. változásai. Műveleti sorrend. Matematikai modellek Műveletek közötti kapcsolatok: Műveletek

értelmezésének

összeadás és kivonás, szorzás és

megértése. Adott

modellhez

példa, osztás,

összeg,

különbség

probléma megfogalmazása.

szorzása. A műveleti eljárások

Oksági kapcsolatok keresése.

kiterjesztése

az

írásbeli

műveletek körére. Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Számolási eljárások: össze-adás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal szóban; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések.

A

becslés

képességének

fejlesztése. A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Matematikai szóbeli fejlesztése.

KNOK

©

szövegértő és kifejezőkészség

Összefüggések, kapcsolatok Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással.

verziószám: 1.1.

Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához.

45 Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése.

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok


A döntési képesség formálása. A

becslő,

felismerő

alkotóképesség

és

fejlesztése

problémafelvetésekkel.

tanulói A következő tanévi fejlesztés feltételei Egyszerű sorozatok Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának szabályának megállapítása. felismerése, megfogalmazása Egyszerű sorozat Néhány elemével elkezdett folytatása. sorozathoz többféle szabály Kapcsolatok keresése alkotása. Tapasztalati adatok táblázatok adatai között. táblázatba való lejegyzése, rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása.

Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Kreatív fejlesztése.

KNOK

©

Tananyag és tanulói A következő tanévi tevékenységek fejlesztés feltételei Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk gondolkodás Testek építése szabadon és adott Testek építése modellről. feltételek szerint. Testek másolása modellről. Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Térlátás

fejlesztése

alakzatok

az

különféle

előállításával. Megfigyelés, számbavétele.

tulajdonságok

Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A matematika és a valóság kapcsolatának építése.

Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével. (Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.) Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása. Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben. Mérhető tulajdonságok, mérés Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűjtésével. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, g. Az idő mérése (óra, perc, másodperc). Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel. Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Átés beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban.

46 Síkidomok előállítása tevékenységgel.

Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével.

Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása.

Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok A matematika és a valóság KNOK

©

Tananyag és tanulói A következő tanévi tevékenység fejlesztés feltételei Adatok megfigyelése, gyűjtése, A biztos és a véletlen verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Kifejezőkészség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése.

KNOK

©

47

rögzítése, rendezése, ábrázolása, megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés elemzése. Két adat számtani közepének útján. értelmezése. A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és véletlen megkülönböztetése. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


48


Tananyag és tanulói tevékenységek Számfogalom 10 000-es számkörben Összefüggések A valóság és a matematika elemi megfogalmazása a matematika nyelvén. kapcsolatainak továbbépítése. Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése. Számfogalom bővítése 10 000-ig, Becslés, kételkedés, számok írása, olvasása. bizonyítás, elemzés, ellenőrzés Számok tulajdonságainak a feladatok megoldásakor. felismerése, megnevezése. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezése. Kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Római számok leolvasása, írása (I,V,X,C,D) a logikai felépítést tükröző egyszerű esetekben, pl.: IV,XII,XC

A következő tanévi fejlesztés feltételei

A számok nagysága, számok közelítő értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével. A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai. A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése.

Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása.

A tízes, százas, számszomszédok meghatározása.

ezres

2004.08.10.


49

Műveletek értelmezése, műveletvégzés Biztonság a szóbeli műveletek A műveletek értelmezése Szóbeli és írásbeli végzésében kerek számok tevékenységgel, ábrával és műveletek értelmezése és körében. szöveggel Szóbeli műveletvégzés megoldása. A becslés és kerekítés önálló a tanult számolási eljárásokkal. A A becslés, ellenőrzés alkalmazása. műveletfogalom kiterjesztése az eszközként való írásbeli műveletek körére. alkalmazása. A szóbeli és Írásbeli Becslés, közelítő érték keresése. műveletek alkalmazásszintű Műveleti tulajdonságok A helyes műveleti sorrend felhasználása Jártasság az kiterjesztése a tízezres ismerete és alkalmazása a egyszerű számológép számkörre. A műveletek közötti négy alapművelet használatában. kapcsolat tudatosítása. körében. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás A zárójel alkalmazása. szóbeli számolással kerek számok esetében. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez. Összefüggések, kapcsolatok A problémamegoldó gon- A nyitott mondatok Szöveges feladathoz dolkodásban való igazsághalmazának tartozó számfeladat gyakorlottság és megkeresése véges alkotása, és ezzel a eredményesség fokozása: alaphalmazon; egyszerű szöveges feladat – önállóság növelése a esetekben következtetéssel. megoldása. feladatok szövegének A tervszerű próbálgatás értelmezésében, (közelítő módszer) alkalmazása Adott halmaz elemeinek – megoldási algoritmusok a megoldás keresésére. szétválogatása adott kialakítása és alkalmazása, Egyszerű állítások tagadása, szempont szerint. – szöveges feladathoz nyitott mondat kiegészítése. Nyitott mondat többféle megoldás igazsághalmazának keresése. megkeresése véges Tanulási szokások továbbalaphalmazon. fejlesztése: Szöveges feladatok értelmezése, Szöveges feladatok – kerekített értékekkel az adatok ábrázolása, modell megoldása. végzett becslés, készítése. Többféle megoldási A megoldás – az ellenőrzés többféle mód keresése. algoritmusainak módjának ismerete, Szöveges feladatok alkalmazása. – megoldási terv készítése tevékenységhez, rajzhoz feladatokhoz, kapcsolódva. – írásbeli válaszadás Szöveges feladatok megoldása. szöveges feladathoz. Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modellkészítés (keresés, választás), összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.

Sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására való képesség KNOK

©

Tananyag és tanulói tevékenységek Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Sorozatok képzési szabályának verziószám: 1.1.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. 2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. fejlesztése. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása.

megállapítása. Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása. osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása).

50 Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.



tanulói A következő tanévi fejlesztés feltételei Testek, síkidomok, transzformációk Konstrukciós képesség Testek másolása modellről. Adott feltételeknek alakítása. megfelelő geometriai Testek építése adott feltételek Síkés térgeometriai szerint testekből, lapokból. alakzatok építése síkban, megfigyelések elemzése, Testháló kiterítése, tervezése, térben. megfogalmazása a tanult összeállítása: téglatest, kocka. matematikai szaknyelv Síkidomok előállítása Geometriai tulajdonságok segítségével. felismerése, alakzatok párhuzamos és merőleges A megkülönböztetés, tér- és vonal-párok segítségével. Az kiválasztása a felismert formalátás képességének egybevágóság fogalmának tulajdonság alapján. fejlesztése a rész és egész tapasztalati előkészítése: viszonyának megértésével. Transzformációk síkidomok másolása, eltolás, létrehozása eltolás és tengelyes tükrözés, elforgatás A helymeghatározás például másolópapír tükrözések segítségével. képességének fejlesztése. segítségével. Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. Mérhető tulajdonságok, mérés Tapasztalatgyűjtés, Összehasonlítások, Mérés szabvány egységekkel. tulajdonságok felismerése, viszonyítások. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel megkülönböztetése, mérésekhez A hosszúság, űrtartalom, tömeg gyakorlati kapcsolva, illetve ilyenek és idő mérése alkalmi és osztályokba sorolása, szabvány egységekkel. felidézése nyomán. A mennyiségek szabvány rendezése. Az érzékelés mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. pontosságának fejlesztése. A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával,

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Számítások a kerület és terület megállapítására.

2004.08.10.


51

térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon.

Valószínűség, statiszika Fejlesztési feladatok Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

KNOK

©

Tananyag és tanulói tevékenység Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. Néhány szám számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon.. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata.

verziószám: 1.1.

A következő tanévi fejlesztés feltételei Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával.

2004.08.10.


52

KÖRNYEZETISMERET 1–4. évfolyam

Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.

Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


53

folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

Tájékozódás az élő és élettelen természetről Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően. Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai.

Tájékozódás az időben. és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


54

és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására.

Információhordozók az ismeretek szerzésében Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben. Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt.

Emberismeret, önismeret, honismeret Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


55


Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.

A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel.

Tájékozódás az élettelen természetről A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői.

Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.

Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje.

KNOK

©

Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.

Tájékozódás az élő természetről Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása).

Állatmesék és a valóság. Az ember és egészsége Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). Tájékozódás térben és időben Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei

A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei.

56 Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. A tanuló közvetlen környezetében gyakran előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítése, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása. A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzet-játékokban. Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének megfigyelése különböző hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel.

A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg. KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


57



A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében.

A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében – a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen – található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük.

Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) Mérések, mértékegységek használata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés tanítói segítséggel. megkülönböztetése. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói írásban tanítói segítséggel. segítséggel rajzban és írásban. Szóbeli vagy írásbeli kérdésre rövid írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. Tájékozódás az élettelen természetről Érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem meg-mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és a felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek.

Tájékozódás az élő természetről A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban.

A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról.

A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy Tájékozódás társként tartott állatok élete közötti különbség.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

az

időben.

Időmérések

2004.08.10.


58

Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, végzése, mértékegységeinek használata. összehasonlítása. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fásszárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. Az ember és egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb kialakítása. Különböző mérések elvégzése szerveink szerepe életünkben. saját testen. Fogalomalkotás belső szerveinkről, szerepükről. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet Fog- és testápolási technikák gyakorlása. szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, fogyatékos, sérült emberekhez fűződő vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült viszonyok témakörében. embertársaink. Tájékozódás térben és időben Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái).

Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének, nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése.

A település és környéke felszínének jellemző A település jellemző természeti formáinak formái, vizei. megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. A településhez fűződő hagyományok, mesék, Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás mondák, történetek. A település utcái, házai megtekintése. Történetek, emlékek, egykor. A település lakóinak élete régen és most. mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. A következő tanévi fejlesztés feltételei Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


59

élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


60



A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között.

Becslések, egyszerű mérések szabvány Mérések, méréssorozatok végzése. egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. Halmazállapotváltozások a mindennapi életben.

Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések.

Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az ennek folyamán meg-figyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz)

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


61 esetén. Önmentési gyakorlat.

Tájékozódás az élő természetről A növények életéhez nélkülözhetetlen A növények változásának folyamatos környezeti feltételek vizsgálata. A környezet megfigyelése. Egyszerű kísérletek az változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, életfeltételek bizonyítására. szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben.

Az ember és egészsége Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport.

Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival.

A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, A magatartási és illemszabályok, valamint a fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). betegségek, balesetek megelőzése közötti A leggyakoribb fertőző betegségek és oksági összefüggések keresése (pl. megelőzésük. A védőoltások fontossága. kézmosás, zsebkendőhasználat). A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. Tájékozódás térben és időben A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással.

Dramatikus játék során egészségszokások gyakorlása.

a

helyes

Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről.

Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, A valóság térképi ábrázolása jelekkel. bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. A négy fő világtáj. Az iránytű. Tájékozódás iránytű segítségével. Országismeret Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, Hazánk fővárosa Budapest. könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. szempontjából érdekes létesítményeivel, helyeivel.

62

épületeivel, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés.

A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


63



A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan)

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek megfigyelés. végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Méréssor megtervezése, végzése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, Búvárkodás a könyvtárban. Önálló egyszerű képes határozók, térképe, álló és beszámolók a könyvtári tájékozódás mozgóképek) felhasználása a megismeréshez eredményéről. tanítói segítséggel. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, keresésével következtetések levonása. írásban tanítói segítséggel. Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége.

Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról.

A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az Környezetünkből vett vízminták egyszerű élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely védekezés lehetőségei. levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). Különválogató hulladékgyűjtés. A különválogató hulladékgyűjtés felismerése és A környezet szennyeződése miatt kialakuló jelentőségének szükségességének belátása. veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


64 tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése.

Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása).

Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett Az ember hatása az élőhelyekre. A természet megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések A különböző korú emberek szervezetének, rögzítése tanítói segítséggel. életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen.

Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén.

Tájaink képekben.

Utazás megtervezése.

KNOK

©

Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


65

Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, A lakóhely és környékének természeti és értékei képekben. Településtípusok (város, falu, kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző tanya). képek gyűjtése, rendezése. Népcsoportok, kisebbségek Magyarok a határon túl.

hazánkban. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is.

Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. nevezetes szülöttei. A következő tanévi fejlesztés feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


66

ÉNEK-ZENE 1–4. évfolyam

Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és a közös kulturális élmény fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására, a hagyományok tovább örökítésére, alapozza a nemzeti azonosságtudatot. A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része.

Fejlesztési követelmények Éneklés Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élményből kiinduló, a szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


67

dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése.

Improvizáció A kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.

Zeneértés A zeneértő és-érző képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása.

Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztő tevékenységrendszer fontos eleme. A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betűkottáról és kottaképről; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképről, kézjelről; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


68

1. évfolyam Tartalom

Belépő tevékenységek Éneklés Dalos játékok mozgással egybekötött, csoportos előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése a tanító irányításával. Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. Megfelelő tempóválasztás, tempótartás. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele. Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek felhasználásával. Énekes párbeszéd – visszhangjáték (névéneklés).

Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Kis hangterjedelmű magyar népdalok. Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony). Művészi értékű, komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban).

Dallammodellként: tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok, tanult dallami elemek.

Zenehallgatás Különféle hangfajták megfigyelése. Dinamikai Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. ellentétpárok (halk-hangos), alapvető Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és tempókülönbségek (gyors-lassú) hangszeres feldolgozások. összehasonlítása. Karakterdarabok. 1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése. Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése. Zenei hallás és kottaismeret Hangszínhallás fejlesztése: Emberi hangok hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi); Hangszerek hangjának felismerése(ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora). Tempóval és dinamikával kapcsolatos megfigyelések Az egyenletes lüktetés érzékelése. Tapasztalatok a motívum –és ütemsúlyról. A kettes ütem megfigyelése. Elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad), ütemvonal, záróvonal, megismerése. Pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi) megismerése. Tájékozódás a vonalrendszerben, a tanult pentaton dallamelemek körében a hang, kézjel, betűkotta, hangjegy kapcsolatának megerősítése. Hangok lejegyzése a vonalrendszerben a tanító útmutatásai szerint Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel).

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


69


Belépő tevékenységek Éneklés Népi gyermekjátékok, népszokások dramatizált előadása. Ritmusfelelgetős. Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban. Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban. Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről. Improvizáció Ritmusfelelgetős. Ritmusosztináto szerkesztése és előadása. Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára. Zenehallgatás Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; zenekar; szóló hangszer, hegedű) Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése.

Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. Magyar és rokon népek dalai. Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek). Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva). Dallammodellként: magyar gyermekdalok, népzenei – műzenei énekes anyag, olvasógyakorlatok. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres). Magyar és rokon népek népzenei felvételei. Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban. Cselekményes zenék.

Zenei hallás és kottaírás Félértékű ritmus és szünetjel és az ismétlőjel megismerése. Egyszerű ritmusfelelgetős /osztinátó, ritmuskánon; ritmushangszerek használatával egybekötött ritmus gyakorlatok. Pentaton dallamhangok ( ré- dó- lá) megismerése (kézjel, betűkotta, hangjegy). A tanult hangkészlet elhelyezése a vonalrendszerben, a pótvonal az ismétlőjel alkalmazása. Olvasógyakorlatok. Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel). Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok. A zenehallgatás tapasztalataira épülő hallási megfigyelések.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


70

A következő tanévi fejlesztés alapjai Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás. Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


71


Belépő tevékenységek Éneklés Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből. Népdalkánonok csoportos előadása. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása. Ritmushangszerekkel kísért éneklés. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére. Improvizáció Játékok a dinamikával, tempóval. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítés. Zenehallgatás Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása. Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában. Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése. Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob). Zenei hallás és kottaismeret Egész értékű hang és szünetjele; önálló nyolcad és szünetjele megismerése. Tapasztalatok a négyes ütemről. Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Kétszólamú ritmusgyakorlatok Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Dallammotívumok leírása tanítói segítségadással. Utószolmizálás. Daltanulás kézjelről és betűkottáról.

KNOK

©

Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai; európai gyermekdalok. Újabb műdalok. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok). Dallammodellként: Olvasógyakorlatok, Magyar népzene, nemzetiségek és etnikumok zenéje, műzene, más népek dalai. Eredeti népzenei felvételek (magyar, kisebbségi és nemzetiségi). Cselekményes zenék. Nőikari, férfikari művek. Műzenei szemelvények.

Olvasógyakorlatok. Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Életkornak megfelelő műdalok.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


72

A következő tanévi fejlesztés alapjai Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


73


Belépő tevékenységek Éneklés Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei üzenet kifejezésére. Bicíniumok csoportos előadása. Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl. variációk – szaporítás/ritkítás szerkesztése). Improvizáció Variációs készség fejlesztése a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal. Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz. Zenehallgatás A vegyeskar szólamainak megfigyelése, megnevezése a zenehallgatási tapasztalatok megbeszélésekor. Hangszerismeret bővítése(klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. Fokozatos erősítés, halkítás megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor. Zenei hallás és kottaismeret Pontozott fél értékű kotta és szünetjel, a 3-as ütem megismerése. Tapasztalatok a váltakozó ütemről. A tanult ritmusképletek felismerése, megnevezése, olvasása kottaképről és írásuk. A fá és a ti hangok megismerése, kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben. Ismert hangkészletekben kottaolvasás a tanító irányításával. Dallamolvasás az ismert hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése. Az ismert hangszerek hangjának felismerése zenehallgatás közben, szerepük megfigyelése a zenei kifejezésben, a tapasztalatok közös megbeszélése.

KNOK

©

Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből), nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok). A magyar Himnusz. Dallammodellként: tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok, magyar népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények Karművek (a tanult dalanyag énekkari feldolgozásaiból). Népdalfeldolgozások (giusto karakter) a szülőföld dalkincséből. Hangszeres karakterdarabok, műzenei szemelvények.

Tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. Zenehallgatási szemelvények.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


74

A továbbhaladás feltételei Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


75

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1–4. évfolyam

Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását. Az 1–4. osztályban a vizuális nevelés célja – az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett – az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti. A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzőtevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők. KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


76

Fejlesztési követelmények Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen.

Megismerő-, befogadó képességek Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit. A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon).

Kreativitás A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg. Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


77

Önismeret, önértékelés, önszabályozás Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel. A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmakcímű tantervi egység foglalja magában. Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével: • a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be; • legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is; • a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei; • a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


78

1. évfolyam

Belépő tevékenységek Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Alkotás Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Szemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Vizuális kommunikáció Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. Technikák Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


79

Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Lásd a 2. évfolyam tananyagában.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


80

2. évfolyam

Belépő tevékenységek Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. Vizuális kommunikáció Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


81

Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. Technikák Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Fonás, nemezelés. –

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások 1–2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár–Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája–gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék.

A következő tanévi fejlesztés alapjai A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást. A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


82

3. évfolyam

Belépő tevékenységek Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Vizuális kommunikáció Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép). Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény).

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


83

Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. Tárgy- és környezetkultúra Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. Technikák Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak). Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella.

A következő tanévi fejlesztés alapjai A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát. A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


84

4. évfolyam

Belépő tevékenységek Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával. TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Kifejezés, képzőművészet Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. Vizuális kommunikáció Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben. Foltok és tömegek mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


85

Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. Technikák Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk! Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház – Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó.

A továbbhaladás feltételei A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz. Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért. Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


86

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 1-4. évfolyam

Célok és feladatok A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti. A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztő célok dominálnak. A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belőlük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. Tegye lehetővé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését. Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerű makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatát. Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására. KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


87

Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerű házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidőtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélő és a természet szeretetére épülő magatartásformák és szokások kialakítását.

Fejlesztési követelmények / Feladatok és tevékenységformák/

A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei. Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés. Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben. A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye.

Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei. Problémafelismerés Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása. Tervezés A megoldáshoz vezető út kitalálása, megtervezése. Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A munka megszervezése és kivitelezése A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerű megoldás kiválasztása és megvalósítása. Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése. A tevékenység és az eredmény értékelése Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka folyamatában. Munkavégzési és tanulási szokások Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás.

Általános képességek és készségek fejlesztése Kognitív képességek és készségek: A szükségletek és lehetőségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés,

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


88

ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség. Pszichomotoros képességek és készségek: Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenőrzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés. Személyes képességek és készségek Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelőzés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterő. Szociális képességek és készségek Felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat; segítőkészség; alkalmazkodás, együttműködés; kapcsolatteremtés.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


89

1. évfolyam Tartalmak

Belépő tevékenységformák Anyagok Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézművesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; a fa tördelése, csiszolása, ragasztása; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtolása. Kézműves szakmák jellemzőinek megfigyelése, például fazekas, kosárfonó.

A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok.

A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák.

Mérés Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, Körvonalrajz, alaprajz méretazonosság megállapítása, méretre alakítás. Építés síkban és térben. Építés Építés, alkotás minta, fénykép, látszati rajz vagy egyéni elképzelés alapján. Közlekedési ismeretek A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Életvitel - háztartástan Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás jelentőségének és módjának felismerése a családban, rajzos napirend készítése. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és indoklása.

KNOK

©

A gyalogos közlekedés szabályai. biztonságos tömegközlekedés.

A

Házimunkák, munkamegosztás. Az egészséges táplálkozás és öltözködés.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


90

Fogalmak Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev. Építés: építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv. Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés. Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


91


Belépő tevékenységformák Ember és környezete Az évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). A papírgyártás folyamatának megismerése. Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása. Mérés A becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése.

Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat.

A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, jellemzői, eljárásai.

A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe. Tervezés, építés Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján. A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. elkerülésük módjainak megbeszélése, Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. modellezése. A közlekedési eszközök használati Az utazásról. Viteldíj. szabályainak értelmezése, alkalmazásuk A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


92

szerepe a balesetek elkerülésében. gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása. A házimunkák fajtái. Életvitel, háztartástan Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az iskola közelében lévő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek).

A házimunkák veszélyforrásai.

Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások.

Fogalmak Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés. Tervezés, építés: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett. Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső. Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


93


Belépő tevékenységek

Az ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A megismerése. hasznosítható élettelen anyagok. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok szerkezete. (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A Formálhatóság és terhelhetőség. szerkezet, tulajdonság, funkció Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a összefüggéseinek felfedezése a tulajdonság és a funkció összefüggése. A tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötődő kiegészítő műveletek elvégzése. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a mesterségek. funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos. Építészet fejlődése. Népi építészet. Tervezés, építés Az építészet történeti fejlődésének Építés térben. tanulmányozása. Egyszerű épület makettek A lakás szerkezete. irányított és önálló tervezése, építése. A népi Az emberi alkotással létrehozott belső terek építészettel kapcsolatos tapasztalatok esztétikája. felhasználása tervező és építő feladatokban. Mérés centiméter pontossággal. eredmények. Mérés, műszaki ábrázolás A méretmegadás elemei. A mérési eredmények feljegyzése. A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a Rajzolvasás. tárgy megfeleltetése. Ismerkedés a Alaprajz. méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés gyakorlása.

KNOK

©

Mérési

A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság.

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


94

Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A korszerű táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvető szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása.

Háztartási eszközök és használatuk. Testápolás. táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások.

biztonságos Egészséges

A zsebpénz. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás.

Fogalmak Ember és környezete: élőhely, élővilág, tárgyi környezet. Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos. Tervezés, építés: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei. Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök. Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás. A következő tanévi fejlesztés feltételei Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


95


Belépő tevékenységek

Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, szempontokkal irányított megfigyelése. A technikai érdekességek, természeti toronyházak, tornyok. "találmányok" megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben.

Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a közötti összefüggések megállapítása és célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználása a tervezés során. A műveleti sor forma összhangja. önálló megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz. vázlatrajz alapján. Rajzolvasás gyakorlása. Épített környezet Egyszerű makettek készítése és a kész munka Az emberi alkotással létrehozott terek összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfelelésének esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. megállapítása. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre. Közlekedési ismeretek A tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


96

vízi és légi közlekedés. lámpák, útburkolati jelek megismerése. Szabálykövető magatartás gyakorlása Helyi és távolsági közlekedés. élethelyzetekben. Életvitel, háztartástan Egyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. . A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása.

Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása. A lakásból szolgáltatások.

elérhető

legfontosabb

Fogalmak Ember és környezete: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek. Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék. Tervezés, építés: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia. Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés. Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok.

A továbbhaladás feltételei Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


97

ÉLŐ IDEGEN NYELV / ANGOL NYELV Évfolyamok

1

2

3

4

Heti óraszám

1+1

1+1

1+1

2+1

Éves óraszám

74

74

74

111

Az általános iskola 1–3. évfolyamán az élő idegen nyelv tanításának négy fontos célja van: ¾ Járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához a holisztikus, vagyis az egész személyiséget figyelembe vevő általános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek. A nyelvórán azonban gondot kell fordítanunk a testi, érzelmi, társas és érzelmi fejlesztésre is. Ezt változatos feladatokon és tevékenységi formákon keresztül érhetjük el, melyek nagy része nem minősül kifejezetten nyelvórai tevékenységnek (bővebben lásd: Tevékenységformák és feladatok c. részben) ¾ A nyelvoktatás legyen alkalmas terep bizonyos általános készségek (például: gondolkodási, szövegmegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) és kompetenciák elsajátítására és begyakorlására. Tágítsa a gyermek látókörét, nyisson ablakot a világra. ¾ Segítse hozzá a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz. A gyermek legyen tudatában annak, hogy anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait. A több csatornán (anyanyelven és célnyelven) történő ismeretszerzés az ismeretet megerősíti. A nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlődésére is. ¾ Alapozza meg az idegen nyelvi tanulást. Biztosítsa bizonyos szókincs és struktúrák elsajátítását, a hallás utáni megértést a korának megfelelő témakörökben. Ismertesse meg a tanulót minél több gyermekirodalmi alkotással, és adjon lehetőséget arra, hogy ezek közül egy pár dalt, gyermekverset, illetve mondókát a tanuló megtanuljon. A célok megfogalmazásánál mindenképpen szem előtt kell tartanunk azt a tényt, hogy a nyelvtanulás hosszú folyamat, amely kisgyermekkorban nem ígér látványos eredményeket. Azonban a korán kezdett nyelvtanulás (szakszerű pedagógiai vezetés mellett) mélyebb kapcsolatot ígér a nyelvvel, és ez későbbi sikerek forrása lehet. A 6–9 éves korban elkezdett nyelvtanulás előnyei közé tartozik, hogy az artikulációs bázis még flexibilis, így nagyobb eséllyel lesz képes arra a tanuló, hogy az anyanyelvétől eltérő hangokat felismerje és reprodukálja. Egy másik előny, hogy életkoránál fogva a gyermekben nem alakultak még ki gátlások a kommunikációval kapcsolatban. Számára az üzenet átadása a fontos, nem pedig annak formája. Egy harmadik előny, hogy szintén életkora miatt még nagyon közel van az első nyelv elsajátításának folyamatához, és az ebben használt technikák segítségére lehetnek a második nyelv tanulásánál is. Az 1–3. évfolyamon a készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítésében követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám,stb.) a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal).

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


98

A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. A fentiek alapján tehát természetes, hogy ebben a korban nagy szerepet kapnak a játékok, a rajzolás, a festés, a vágás, a ragasztás, a barkácsolás, a bábozás. Az első évfolyamon az írást nem ajánlatos tanítani. Ebből is következik, hogy minden nyelvi jelenséget csak lexikai szinten sajáttíttatunk el. Ezért nagy szerepet kap az utánzás és a soksok ismétlés. A 2–3. évfolyamon néhány kiemelt nyelvi jelenségnél fokozatosan haladunk a lexikai szinttől a tudatosítás felé.

Témakörök

A fentiekkel összhangban a témaközpontú nyelvtanítás nagy előnye a 6–9 éves korosztály számára az, hogy nem a nyelvi formákra, hanem a tartalomra koncentrál. A nyelvet nem elkülöníti, hanem beleilleszti az általános tantervi követelményekbe. Ezen túlmenően a tanulónak több önállóságot ad, valamint a tanulási technikák és –végső soron – a tanulási stratégiák olyan széles skáláját nyújtja, amelyek a hagyományos nyelvtanulás során nem állnak rendelkezésére. ¾ Szűkebb és tágabb környezetünk ¾ A házunk tája, lakókörnyékünk, a bennünket körülvevő tárgyak, állatok ¾ Családunk, emberi kapcsolatok ¾ Családi fotóalbum: A családtagok neve, rokonok, életkor kifejezése ¾ A számok 1–20-ig ¾ Alapszínek ¾ Az én világom ¾ Bemutatkozás, személyi adatok ¾ Az iskola világa ¾ Az iskola helyiségei, a terem berendezési tárgyai, tantárgyak, tevékenységek ¾ Az otthon világa ¾ Vendégségben nálunk: A ház, a lakás részei, helyiségek, bútorok, berendezési tárgyak, cselekvések otthon ¾ A mi világunk I. ¾ A hét napjai. Az óra – az idő kifejezése ¾ A dátum kifejezése, sorszámnevek ¾ A napirend (egyszerű mondatokban) ¾ Évszakok és hónapok (egyszerű mondatokban). Jeles napok, ünnepek ¾ A mi világunk II. ¾ Játékok, sport ¾ Ételek, étkezések neve ¾ Állatkerti séta: házi- és vadállatok neve ¾ A test részei, torna ¾ Öltözködés, ruhadarabok ¾ Időjárás

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


99

1. évfolyam Évi óraszám 37 óra + 37 óra gyakorlás Célok és feladatok A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt A nyelvtanulás járuljon hozzá a gyermek intellektuális, érzelmi és közösségi fejlődéséhez.

Alakuljon ki a későbbi nyelvtanuláshoz szükséges munkalégkör a tanulók, illetve a tanár között. (Osztálynyelv, egyéni, páros és csoportmunka.) Életkori sajátosságok 1. évfolyamon Ezt a korosztályt – az óvodáskort és kisiskoláskort - a minden iránti fogékonyság jellemzi, így megfelelő módszerekkel az idegen nyelvek iránti fogékonyságuk is megragadható. Ebben a korban képesek a gyerekek minden nehézség nélkül befogadni a nyelv zenéjét, intonációját, hiszen élvezettel utánozzák a számukra idegennek, furcsának tűnő hangokat, szavakat, mondatokat, kedvüket lelkik ismétlésükben. Ugyanilyen élvezetet jelent nekik a kiszámolók, versek, mondókák, énekek ismétlése is. Minél aktívabban cselekszik a gyerek az adott dolgokkal, annál eredményesebb a bevésés. E korosztály emlékezete képi jellegű, tehát mindent be is kell valamilyen formában mutatnunk. Az idegen nyelvi oktatást nem a hagyományos módon kell megközelíteni. Nyelvtanulásukat alapozó szakasznak kell tekintenünk. Játékokon, dalokon, verseken és rövid párbeszédeken keresztül olyan alapot adhatunk, amelyre eredményesen építhet a későbbi nyelvoktatás. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Bemutatkozás Az otthon: kedvenc állatok; kedvenc játékok Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek Iskola: az osztályterem tárgyai Számok 0-10 Színek Gyümölcsök, zöldségek Ünnepek: Karácsony, Húsvét

Tevékenységi formák 1. évfolyamon ¾ színezés KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

100

hajtogatás mozgás szerepjáték bábok használata dalok, mondókák eljátszása papírbábok készítése ujjbábok készítése körjáték szabadtéri játék

Szükséges taneszközök Magnókazetta, bemutató képek a témákhoz, az osztályban megtalálható használati tárgyak, játékok, számkártyák, szókártyák, betűkártyák, dominó, állatfigurák, kockajáték, társasjáték

Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük.

a. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Köszönés:

Kezdeményezés és válasz How do you do? Good morning/ afternoon/ evening. Hello Tom.

Elköszönés: Köszönet: Bemutatkozás:

Goodbye. Bye-bye! Good night. Thank you. What’s your name?

Érdeklődés hogylét, életkor iránt: Gratulációk, jókívánságok:

How are you? How old are you? Happy Birthday. Merry Christmas.

How do you do? Good morning/afternoon/ evening. Hello Mary. Goodbye. Bye! Good night. My name is … I'm…. I am a boy / girl. I’m fine, thank you. I’m 6. Thank you. Merry Christmas.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Egyetértés, egyet nem értés:

KNOK

©

False or true?

verziószám: 1.1.

False. True. Yes. No.

2004.08.10.


101

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése: Információkérés:

b.

What’s this? What is this? What colour is it? What colour is the banana?

Dog. Pen. Blue. Yellow.

Fogalomkörök:

Fogalomkörök Időbeli viszonyok Időpont

Fogalomkörök nyelvi kifejezései What’s the time? 1 o’clock. 2 o’clock. Dinner time.

Mennyiségi viszonyok

Regular plurals

Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás Dalok

Mondókák

Játékok

KNOK

©

Cardinal numbers Prepositions

One potato, two potatoes (indians, bananas) Zero, one, two…ten Here, in, to (Come here. Come in. Go to the door.)

10 little indians I'm a boy, I'm a girl (Tom & Jerry) Good morning, how do you do? Everybody do this (Tom & Jerry) Rainbow song Christmas song: I wish you I'm a little snowman Happy Birthday Sammy Thumb Teddy Bear Head and shoulders Hickory Dickory Duck Baa, baa, black sheep One banana One potato Robot Rhyme (Tip Top) Here is the chimney My snowman Stand up What's the time, Mr Wolf?

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


102

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum egymondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése íráskészség első évfolyamon még nincs Íráskészség első évfolyamon még nincs

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


103

2. évfolyam Évi óraszám 37 óra + 37 óra gyakorlás Célok és feladatok A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt A nyelvtanulás járuljon hozzá a gyermek intellektuális, érzelmi és közösségi fejlődéséhez.

Alakuljon ki a későbbi nyelvtanuláshoz szükséges munkalégkör a tanulók, illetve a tanár között. (Osztálynyelv, egyéni, páros és csoportmunka.) Életkori sajátosságok 2. évfolyamon Ezt a korosztályt – az óvodáskort és kisiskoláskort - a minden iránti fogékonyság jellemzi, így megfelelő módszerekkel az idegen nyelvek iránti fogékonyságuk is megragadható. Ebben a korban képesek a gyerekek minden nehézség nélkül befogadni a nyelv zenéjét, intonációját, hiszen élvezettel utánozzák a számukra idegennek, furcsának tűnő hangokat, szavakat, mondatokat, kedvüket lelkik ismétlésükben. Ugyanilyen élvezetet jelent nekik a kiszámolók, versek, mondókák, énekek ismétlése is. Minél aktívabban cselekszik a gyerek az adott dolgokkal, annál eredményesebb a bevésés. E korosztály emlékezete képi jellegű, tehát mindent be is kell valamilyen formában mutatnunk. Az idegen nyelvi oktatást nem a hagyományos módon kell megközelíteni. Nyelvtanulásukat alapozó szakasznak kell tekintenünk. Játékokon, dalokon, verseken és rövid párbeszédeken keresztül olyan alapot adhatunk, amelyre eredményesen építhet a későbbi nyelvoktatás. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

KNOK

©

Bemutatkozás Az otthon: kedvenc állatok; kedvenc játékok Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek Iskola: az osztályterem tárgyai Számok 0-20 Színek Gyümölcsök, zöldségek Utasítások értése, használata az iskolai gyakorlatban Személyek, tárgyak keresése: Where’s … ? Ünnepek: Karácsony, Húsvét

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


104


a. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés:

Kezdeményezés és válasz How do you do? Good morning/ afternoon/ evening. Hello Tom. Welcome. Hi.

Elköszönés: Köszönet: Bemutatkozás: Érdeklődés hogylét, életkor iránt: Gratulációk, jókívánságok:

Goodbye. Bye-bye! Good night. Thank you. Thanks. What’s your name? Who are you? Who’s that? How are you? How old are you? Happy Birthday. Merry Christmas. Happy Easter. Happy New Year.

How do you do? Good morning/afternoon/ evening. Hello Mary. Welcome. Hi. Goodbye. Bye! Good night. My name is … I'm…. I am a boy / girl. My grandmother. I’m fine, thank you. Very well, thank you. I’m not very well. I’m 6. Thank you. Merry Christmas. Happy Easter. Happy New Year.

Személyes beállítódás és vélemény Egyetértés, egyet nem értés: Tetszés, nem tetszés:

False or true?

False. True.

Do you like …?

Yes /no. I like icecream. I don’t like beans. Well done. Good job. It’s great. Congratulations. It’s not good.

Dicséret, kritika:

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


105

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése: Információkérés:

What’s this? What is this? What is it? What colour is it? What colour is the banana? Where’s Ernie?

It’s a dog. It’s green, small and it can jump. It’s blue. It’s yellow. Here I am.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Meghívás és arra reagálás: Kínálás és arra reagálás:

b.

Give me a pencil, please. Stand up, please. Come to my party

Here you are.

Would you like some beans? Here you are.

Yes, please. No, thanks. Thank you.

Thank you.

Fogalomkörök:

Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok Időpont Mennyiségi viszonyok Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Possessive adj. Genitive ’s Prepositions

My, your Kate’s brother Here, in, to, on

What’s the time?

1 o’clock. 2 o’clock. Dinner time. One potato, two potatoes… How many bananas can you see? one. two…twenty I can swim. What can you do with your head? I can nod.

Regular plurals Cardinal numbers Can (ability) Linking words

And

Névelők

A, an, the

Some+plural noun

Would you like some beans?

Demonstrative pronouns This, that Indefinite pronouns

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Somebody, everybody

2004.08.10.


Dalok

Mondókák

Mesék Játékok, körjátékok

106

Good morning London Bridge Where's Ernie? Teddy Bear There were ten in the bed The rainbow song Red, red is the rose I wish you a Merry Christmas Oh Christmas tree London's burning The wheel on the bus Activity song One finger one thumb Where is Thumb Man? The Witch's song Stand up, sit down 1,2,3,4 Come in please Robot Rhyme (Tip Top) Hot potato 1,2,3 What can you see? 1,2 How are you? Two little dicky birds Sister Susie My snowman The big white fish I'm a brave, brave mouse Hop Scotch What's the time, Mr Wolf? Where's the monkey? I like coffee, I like tea Making a weather mobile

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum egymondatos kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése felismeri a szavak írott alakját

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


107

Íráskészség leír egyszerű szavakat

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


108

3. évfolyam Célok és feladatok Az első négy évfolyamon az idegennyelv-oktatás alapvető célja: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt a későbbi nyelvtanulást, illetve a nyelvtanulási stratégiák kialakítását megalapozni. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a 3 - 4. évfolyamon kiemelt helyen szerepel az olvasás és írás, mert az előző évek anyaga itt jelenik meg szöveg formájában. /Ezért különösen a harmadik évfolyamon a feldolgozandó új anyag kevesebb. / Nagyon fontos azonban a hallott szöveg értésének fejlesztése, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak.

Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ KNOK

©

az angol ABC a család és én: személyi adatok, bemutatkozás, családtagok nevei számok: 1-30, számok helyesírása a tanterem testrészek ruhadarabok, öltözködés verziószám: 1.1.

2004.08.10.


109

¾ állatok


a. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés:

Elköszönés: Köszönet: Bemutatkozás, bemutatás:

Kezdeményezés és válasz How do you do? Good morning/ afternoon/ evening. Hello Tom. Hi! Welcome! Goodbye. Bye-bye! Good night. Thanks. Thank you. What’s your name? Who are you? Who’s that?

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:

How are you today?

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Merry Christmas! Happy New Year/ Birthday! Congratulations!

How do you do? Good morning/afternoon/ evening. Hello Mary. Hi! Goodbye. Bye! Good night. My name is … I'm…. I am a boy / girl. This is/ He is/ She is my grandmother. I’m fine, thank you. / OK / I’m not very well. Merry Christmas! Happy New Year/ Birthday! Thank you.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Egyetértés, egyet nem értés: Tetszés, nem tetszés:

False or true?

False. True.

Do you like …?

I like…. I don’t like ... Well done. Good job. It’s great. Congratulations. It’s not good.

Dicséret, kritika:

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


110

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása: Információ kérés, adás:

What’s this? What is this? What is it in English? What colour is it? What colour is the banana? Where’s Ernie?

It’s a dog. It’s green, small and it can jump. It’s blue. It’s yellow. Here I am.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás: Javaslat és arra reagálás:

Give me a pen, please. Let’s go.

Here you are. Come on.

Meghívás és arra reagálás: Kínálás és arra reagálás:

Come to my party.

Thank you.

Would you like some beans? Here you are.

Yes, please. No, thanks. Thank you.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Betűzés kérése, betűzés:

b.

Fogalomkörök:

Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Irányok, helymeghatározás Irányok adása

Possessive adj. Genitive ’s Present forms of have Prepositions

Időbeli viszonyok Időpont

What’s the time?

Mennyiségi viszonyok

Regular plurals Cardinal numbers

KNOK

Spell it, please.

©

verziószám: 1.1.

My, your, his, her Kate’s brother I have got / He has got Here, in, to, on Go straight on. Turn right/ left. 1 o’clock. 2 o’clock. Dinner time. One potato, two potatoes… How many bananas can you see? one. two…twenty

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Minőségi viszonyok

111 She’s / He’s old/ young/ fat …

Modalitás

Can (ability)

Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Linking words

I can swim. What can you do with your head? I can nod. And, or

Névelők Some+plural noun Demonstrative pronouns Indefinite pronouns

A, an, the Would you like some beans? This, that Somebody, everybody

Dalok

Mondókák Játékok

ABC Good morning The happy hippo Uncle Paul Can you see the monkey…? Old McDonald Bingo The farmer wants a wife 1,2,3,4,5 Once I caught a fish What's this? It's a cat. One's a number 1,2 tie your shoe It can fly 1,2,3 What can you see?

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


112

4. évfolyam Célok és feladatok Az első négy évfolyamon az idegennyelv-oktatás alapvető célja: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt a későbbi nyelvtanulást, illetve a nyelvtanulási stratégiák kialakítását megalapozni. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért a tananyag általuk ismert tartalmakra épül. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a 3 - 4. évfolyamon kiemelt helyen szerepel az olvasás és írás, mert az előző évek anyaga itt jelenik meg szöveg formájában. /Ezért különösen a harmadik évfolyamon a feldolgozandó új anyag kevesebb. / Nagyon fontos azonban a hallott szöveg értésének fejlesztése, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak.

Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista ¾ Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. ¾ Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok. ¾ Időjárás: a kedvenc évszak. ¾ Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek. ¾ Iskola: az osztályterem tárgyai ¾ Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


113

Tartalom a. Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Köszönés:

Elköszönés:

Kezdeményezés és válasz Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is…

Köszönet és arra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.

Good morning. Hello Mary. I'm fine, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Hello. Hi! Nice to meet you. You are welcome. Not at all. No problem.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés

Do you like it? Do you like swimming? Does he/she like?

Kívánság, szándék

Which one do you want?

I like it. I don’t like it. Yes, I do. /No, I don’t. Yes, he/she does. No, she doesn't. I want…, she wants…

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése:

What is it? Who? What’s it in English? What does that mean?

It’s…/ That’s…/

Információkérés, információadás:

Where is he? Where is he from? What is she doing? Where do you live? Which city do you live in?

He is in the kitchen. He is from Hungary. She is sleeping. I live at 34 Kossuth street.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


114

Tudás, nemtudás: Igenlő és nemleges válaszadás:

Where is she?

I don’t know.

Képesség, engedély

Can I have…? Can you see?

Of course, here you are. Yes, I can. No, I can't.

b.

Fogalomkörök:

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

Present forms of verb I’m clever. be Are you strong? Yes, I am. I’m not hungry. Present forms of there There are five books in is/there are my bag. Present Continuous What is he doing?

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Időbeli viszonyok

KNOK

©

It is raining. The sun is shining. Imperatives Sit down! Don’t stand up! Possessive adjectives my book, your pet, his/her name Peter's pen Present forms of have I’ve got two brothers. got I haven’t got a dog. Have you got a dog? Yes, I have. Irányok, Where? helymeghatározá Here, there, left, right s In, on, under, near, into, next to Időpont

When? In the morning, in the afternoon, at night What time is it? It’s 9 o’clock. Monday, Tuesday… January, February…

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Mennyiségi viszonyok

115 Singular/plural forms How many cats are there in the picture? There are of nouns ten. Cardinal numbers 120

Minőségi viszonyok

What’s it like? It’s big, small, beautiful, ugly, What is the wheather like? It is windy, cloudy…, What colour is it? It’s red, blue, … And/or/but

Logikai viszonyok

Linking words

Szövegösszetartó eszközök

Demonstrative Pronouns

This/that/these/those

Personal Pronouns Object Pronouns

I,you,he,she,it,we, they me, him, her, us, them

Articles

A, an, the

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, maximum kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést. Beszédkészség A tanuló hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


116

INFORMATIKA Célok és feladatok Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, az információ érték. Mindenkinek el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az informatika műveltségterület keretében folyó oktatás, nevelés és fejlesztés célja, hogy felkészítse a tanulókat az informatikai társadalom kihívásaira. Az iskolai oktatás keretei között biztosítani kell a sokféle informatikai eszköz és módszer használatára való felkészülést is. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk az informatikai ismeretek folyamatos megújítására (az egész életen át tartó tanulás koncepciója). Az információ egyre inkább nyilvánossá, mindenki számára elérhetővé válik. A műveltségi terület feladata a hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatikai eszközök használata veszélyeket is jelent, meg kell ismerni az informatikai környezet egészségünkre gyakorolt hatását, és a túlzott számítógép-használat ártalmait. Nem felejthetjük el a papír alapú információtárolás óriási történelmi szerepét. Tantervünk az információs társadalomban szükséges ismeretek és gyakorlati tudások, képességek rendszerét úgy építi fel, hogy a hangsúlyt a gyakorlati informatikai írástudásra, a tanulói tevékenységre és a kompetenciák fejlesztésére helyezi. A műveltségi területben megfogalmazott tartalom egyetlen integráló jellegű tantárgy keretei között kerül feldolgozásra. Így az informatika tantárgy keretében a tanulók a számítástechnikai és a könyvtári területtel is ismerkednek. Erre azért van szükség, mert az információszerzés két fontos hozzáférési formájáról van szó.

A tanterv alkalmazásához szükséges speciális képesítési követelmények és tárgyi feltételek A 11/1994. MKM rendeletben meghatározottak alapján ¾ számítógépterem (1 tanuló/1 gép) multimédia számítógépekkel, számítógéptermenként nyomtatóval; ¾ iskolai könyvtár; ¾ ezenfelül: internetelérés, digitális fényképezőgép vagy web-kamera, szkenner.

A tankönyvek kiválasztásának elvei ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

megfelelő feldolgozásban tartalmazza a szükséges ismeretanyagot; adjon segítséget a gyakorlati munkához; ösztönözze a további önálló ismeretszerzést és számítógépes munkát; támogassa a csoportmunkát; korosztálynak megfelelő nyelvezet és stílus; az ábrák és képek mennyisége, minősége és tartalma igazodjon a fejlesztési követelményekhez; ¾ sokféle feladatot tartalmazzon a könnyűtől a nehézig; ¾ hardver- és szoftverfüggetlen legyen, vagy többféle lehetőséget mutasson be; ¾ megfelelően kezelje az informatika gyorsan változó részeit. A tantervben a következő betűjelzésekkel hívjuk fel a figyelmet:

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


117

o kiemelt fejlesztési feladatok: énkép és önismeret hon- és népismeret európai azonosságtudat – egyetemes kultúra környezeti nevelés információs és kommunikációs kultúra testi és lelki egészség tanulás felkészülés a felnőtt lét szerepeire o kulcskompetenciák: kommunikációs narratív döntési szabálykövető lényegkiemelő életvezetési együttműködési problémamegoldó kritikai komplex információk kapcsolatos képességek

ÉN) H) E) K) I) TE) T) F) k) n) d) szk) lk) é) egy) p) kr)

kezelésével

o gondolkodási képességek fejlesztése: induktív gondolkodás deduktív gondolkodás korrelatív gondolkodás analógiás gondolkodás vizuális memória o megismerési képességek fejlesztése: információszerzés és -feldolgozás az ismeretek új helyzetben való alkalmazása szövegalkotás képessége a mindennapi életben való eligazodás az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

i) ig) dg) kg) ag) vm) if) úa) szö) gy) ö)

Bevezetőszakasz

Célok és feladatok Korunkban a társadalmi szocializáció már környezetünk informatikai rendszerébe való beilleszkedést is jelent. Az oktatás bevezető szakaszában a kisdiák szerezzen tapasztalatokat a legalapvetőbb informatikai eszközök helyes használatáról, az információszerzés és a kommunikáció „játékszabályai”-ról, alapelemeiről (pl. irányok, betűk – írás, számok – számolás). A számítógép kiemelkedik az informatikai eszközök sorából, ismerje meg a tanuló a számítógép kezelésének alapjait, az egér és a billentyűzet használatát. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programokat, elsősorban oktatójátékokat használjon (MINDEN TANTÁRGY).

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


118

Az algoritmizálás egyszerre eszköze a problémamegoldásnak és a képességfejlesztésnek is. Játsszon el és fogalmazzon meg algoritmusokat, ismerjen meg olyan programozási nyelvet, amely alkalmas a robotszerű működés megmutatására, az algoritmusok kipróbálására. Az információszerzés adatok használatát jelenti. Tudja a kisdiák, hogy személyi adatai fontosak, megfelelően kezelendők. A papíron és elektronikusan tárolt információ hozzáférését is tanulnunk kell. Ismerje meg a tanuló a könyv értékét, a könyvtár lehetőségeit. Nagyon fontos az, hogy a gyermek korának megfelelő eszközökkel és módszerekkel dolgozzon. Minden tanórán sokféle érdekes tevékenységgel találkozzanak a gyerekek. Használjuk a játék erejét! Az egyénileg végzett tevékenységeket váltsák ki a csoportoknak adott, közösen megoldható feladatok. Valódi kihívásokat jelentő feladatokat, „élesben” megoldandó problémákat is kapjon a tanulócsoport.

Témakörök A tananyag fejezetei: 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári és médiainformatika

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


119

Tartalmak 1. évfolyam 1. Informatikai eszközök használata (5-8 óra) Témakörök és altémák

A tartalom kulcselemei

Ismerkedés az adott informatikai környezettel (1 óra).

A gépterem rendje.

Gépterem, teremrend.

Ismerkedés az adott számítógépes környezettel.

A számítógép főbb részegységei (a megnevezés szintjén).

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.

Hogyan „beszélgetünk” a számítógéppel? Számítógépes programok.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Tanulói tevékenységek Számítógépes és nem számítógépes informatikai rendszerek megismerése (könyv, TV, telefon, hirdetőtábla stb.). Beszélgetés. Szituációs játékok technikai eszközökkel (pl. telefon, pénztárgép …). A jól működő számítógép. Az egér használata. A géptermi házirend megismerése (érthető és elfogadható szabályok). A billentyűzet használata: – ujjgyakorlatok, – irányok gyakorlása. Programok indítása. Programok használata. Kilépés a programból.

2004.08.10.

Kapcsolódások

Kó d

környezetismeret; magyar nyelv és irodalom

I) K) i)

magyar nyelv és irodalom; technika

K) szk)

magyar nyelv és irodalom; környezetismeret; testnevelés

szk) lk)

magyar nyelv és irodalom; matematika; testnevelés; a programok témája szerinti területek

p) ag)


120

2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra) Témakörök és altémák

A tartalom kulcselemei Elemekből épül fel a kép.

Egyszerű alkotások „kép- és betűnyomdák” használatával.

A számítógéppel is elemekből nyomdázhatunk.

Egyszerű rajzos dokumentumok készítése.

Rajzolóprogram. Rajzeszközök. Színek.

Tanult betűk begépelése.

Begépelés, javítás.

Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.

Zene „nyomdázása”. Képkockák. Animáció.

Képek (állatok, növények) csoportosítása, értelmezése.

Egyforma, különböző.

Közhasznú információforrások megismerése.

Képes gyermeklexikon. TV-műsor, moziműsor.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Tanulói tevékenységek

Kapcsolódások

Kó d

Kész minták használata. Betűelemek írása, rajzos feladatok (nem számítógéppel!). Kisgyermekeknek való kész elemekből építkező program használata. Mobiltelefon-logó tervezése. Rajzoló program futtatása. Egyszerű rajzok, ábrák készítése (adott témában). A rajz módosítása.

magyar nyelv és irodalom; matematika; vizuális kultúra

d) úa)

magyar nyelv és irodalom; matematika; vizuális kultúra; technika

P) ag) d)

magyar nyelv és irodalom; matematika

szk) lk) d)

Betűk és rajzok párosítása. „Zene alkotása” néhány motívumból közösen. Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése kézi úton. Képek gyűjtése. A képek csoportosítása különböző szempontok alapján. Rajzos osztályórarend készítése

2004.08.10.

magyar nyelv és irodalom; matematika ének; matematika rajz; ének

I)

matematika; környezetismeret

ig) if)

magyar nyelv és irodalom; osztály

I) if)

szö)

úa) vm)


121

3. Infotechnológia (5-13 óra) Témakörök és altémák


Érzékszerveink szerepe az információszerzésben. Információ kifejezése beszéddel, Jelek az állatvilágban. írással, rajzzal, jelekkel. Jelek a környezetünkben, pl. piktogram, KRESZ-tábla. Egyszerű problémák megoldása Informatikai eszközökkel történő részben tanári segítséggel, problémamegoldás gyakorlása. részben önállóan. Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.

Részek. A részek sorrendje. A teknőc kertje.

Mindennapi adatok leírása (számok, betűk, szavak, rajzok …). Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. Egy egyszerű fejlesztő rendszer, a Logo használata.

KNOK

©

Személyes adatok.

A teknőc. A teknőc mozgatása. Elemi parancsok.

verziószám: 1.1.


Kapcsolódások

Kó d

Látható, hallható, tapintható jelek keresése környezetünkben. Adott információ kifejezése többféleképpen.

környezetismeret; matematika; ének; testnevelés;

ag)

Mindennapi feladatok megoldási tervének elkészítése. A terv megvalósítása. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Algoritmusok kipróbálása, eljátszása, végrehajtása. Algoritmusok végrehajtása számítógépen.

magyar nyelv és irodalom; matematika; technika

ig) dg) úa)

matematika; technika; ének

ig) dg)

Anyaggyűjtés. Az adatok lejegyzése. Az algoritmusban használt adatok kigyűjtése. A korosztálynak megfelelő egyszerű fejlesztőrendszer használata, pl. a Logo. Egyszerű ábrák rajzolása Logo parancsokkal. Teknőc kertje.

2004.08.10.

ag) matematika; környezetismeret

if) if)

matematika

P) I) úa)


122

4. Infókommunikáció (2-3 óra) Témakörök és altémák



Kapcsolódások

Kó d

Információszerzés, irányított keresés.

Közhírré tétetik.

Hirdetőtábla készítése.

osztályközösség

if)

5. Az információs társadalom (nincs az óraszámban és nincs követelmény) Témakörök és altémák



Kapcsolódások

Szituációs játékok, beszélgetések.

Fontos tudnivalók.

Kó d I) P) k) if)

6. Könyvtári és médiainformatika (2-3 óra) Témakörök és altémák



Kapcsolódások

Kó d

Ismerkedés az iskolai könyvtárral.

A gyermekkönyvtár. Képeskönyvek. Mesekönyvek, versek. Ismeretterjesztő művek.

Beiratkozás. A könyvtár elrendezése. Viselkedés a könyvtárban.

magyar nyelv és irodalom

gy) szk)

Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.

Hagyományos és elektronikus dokumentumok.

Különböző tantárgyak tananyagához kapcsolódó művek tantárgyi anyagok megkeresése

A könyv szerzője és tartalma.

Szerző.

Könyvek csoportosítása

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

tantárgyi anyagok

ag) úa) é) ag) ö) lk) é)

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Témakörök és altémák


Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek kipróbálása.

123 Tanulói tevékenységek

Kapcsolódások

Mese-, vers-, zenehallgatás. CD használata segítséggel. Internetes portálok felkeresése.

tantárgyi anyagok


Kapcsolódások

Kó d I) k) é) kg)

2. évfolyam 1. Informatikai eszközök használata (4-8 óra) Témakörök és altémák


Ismerkedés az adott informatikai Informatikai környezetek környezettel. jellemzői. Számítógépes környezet megismerése. A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. Számítógépes oktatójátékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.

KNOK

©

A számítógép főbb részegységei (a megnevezés szintjén). A gépterem rendje.

A felhasználó utasításai. A számítógépes programok valamilyen feladatot oldanak meg.

verziószám: 1.1.

Számítógépes és nem számítógépes informatikai rendszerek megismerése (telefon, televízió, TV-text) A legalapvetőbb perifériák feladatának megismerése. A géptermi házirend megismerése (érthető és elfogadható szabályok). Rajzoljuk le a számítógépet! A programok felülete. A billentyűzet és az egér használata. Többféle játék, oktatóismeretterjesztő program futtatása.

2004.08.10.

Kó d I) i)

vizuális kultúra

szk)

szk) k) lk) tantárgyi anyagok

p) ag)


124



A munka megtervezése.

A minták elrendezése. Szavak írása (nem számítógéppel!).

d) úa)

Rajzolóprogram. Színek. A rajzeszközök kiválasztása. Rajzlap.

Egyszerű rajzok, ábrák készítése önállóan. A rajz kifestése többféleképpen. A rajzeszközök megfelelő beállításai. A rajz folytatása, módosítása.

irodalom; vizuális kultúra; matematika

P) ag) d) H) szk) lk) d)

Egyszerű szöveges dokumentumok készítése.

A szöveges anyagok fontossága.

Szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése.

írás

szö)


Zene „nyomdázása”.

Zenei kirakóprogramok használata.



Animáció. Adatok csoportosítása, értelmezése.

Kérdőív, adatlap, nyomtatvány (pl. könyvtári beiratkozás).


Mikor van nyitva az iskolai könyvtár? Tudakozó, Teletext. Képes gyermeklexikon.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése. Adatok gyűjtése, értelmezése. Az adatok csoportosítása különböző szempontok alapján. Iskolai információk keresése.

2004.08.10.

Kapcsolódások

Kó d


i) testnevelés

úa) vm)

környezetismeret

ig) if)

tantárgyi anyagok

I) if)


125




Látható, hallható. tapintható jelek Érzékszerveink szerepe az vizsgálata a környezetünkben. Információ kifejezése beszéddel, információszerzésben. Adott információ kifejezése írással, rajzzal, jelekkel. Az emberek jelzései egymás felé többféleképpen. Egyezményes (mimika, gesztus, testbeszéd). jeleink. Gyűjtőmunka: Informatikai eszközökkel történő Milyen informatikai eszközt problémamegoldás gyakorlása. érdemes használni? Egyszerű problémák megoldása Milyen eszközöket használjunk? Megoldási terv készítése. részben tanári segítséggel, A terv és a megvalósítás részben önállóan. összehasonlítása. Mire? Mit? Hogyan? Algoritmusok szöveges, rajzos Részek. megfogalmazása, értelmezése. Egyszerűbb algoritmusok A részek kapcsolata. Algoritmusok kipróbálása, felismerése, megfogalmazása, Sorrend. eljátszása, végrehajtása. végrehajtása. Algoritmusok végrehajtása Programot írunk! számítógépen. Mindennapi adatok leírása Anyaggyűjtés. Mire szolgálnak az adatok? Az adatok elrendezése. (számok, szövegek, rajzok …). Az algoritmusban használt Az algoritmusokban használt adatok kigyűjtése. Kiinduló adat, eredmény. adatok értelmezése. Az adatok változtatásának hatása, nyomon követése.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Kapcsolódások

Kó d

irodalom, nyelvtan; ének-zene; matematika

ag)

ig) dg) úa)

matematika

ig) dg) ag)

környezetismeret; matematika

if) if)

Pedagógiai Program / Helyi tanterv 1-4. Témakörök és altémák

126



Eljárás írása Ismétlés

A korosztálynak megfelelő egyszerű fejlesztőrendszer használata, pl. a Logo. Egyszerű ábrák rajzolása Logobeli eljárással.

Témakörök és altémák



Információszerzés, irányított keresés.

Egy egyszerű fejlesztő rendszer, a Logo használata.

Kapcsolódások

Kó d P) I) úa)

4. Infókommunikáció (2-3 óra) Kapcsolódások

Kó d

A keresés időtartamának és Infókommunikáció otthon, illetve eredményességének a könyvtárban megfigyelése.

tantárgyi anyagok

if)




Kapcsolódások

Környezetünkkel informatikai eszközökkel, informatikai módszerekkel tudunk együttműködni.

Hogyan működik ez a világ?


5. Az információs társadalom Kó d I) P) k) if) kr)




Kapcsolódások

Kó d

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete.

A könyvtár. Ismeretterjesztő művek a könyvtárban.

Beiratkozás. A könyvtár elrendezése. Viselkedés a könyvtárban. A könyvtár használatának technikája.

irodalom; környezetismeret

gy) szk)

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.


127



Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.


irodalom; Több tantárgy tananyagához vizuális kultúra; kapcsolódó művek megkeresése. környezetismeret

ag) úa)

Kedvenc könyvem könyvtárosi szemmel – könyvek jellemző adatainak kikeresése.

irodalom

ag) ö)

Információ megkeresése TV teletextről, CD-ről, internetes portálok felkeresése.

tantárgyi anyagok

I) k) é) kg)

A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.

KNOK

©

A könyv. Szépirodalom (mese, regény, vers) Szótárak, lexikonok. Szerző, mű címe, oldalszám. Médiumok. Teletext. CD használata (elektronikus könyv, szótár).

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Kapcsolódások

Kó d



128

A továbbhaladás feltételei

1. Az informatikai eszközök használata A tanuló: ¾ Ismerje és tartsa be a számítógépterem és a számítógépek használatának rendjét. ¾ Ismerje fel a számítógép fő perifériáit, azokat tudja megnevezni. ¾ Munkái során szerezzen jártasságot a billentyűzet és az egér használatában. ¾ Tudjon használni egyszerű játék- és oktatóprogramokat. 2. Informatikaalkalmazói ismeretek A tanuló: ¾ Szerezzen tapasztalatot rajzos-szöveges dokumentumok kézi elkészítésében. ¾ Tudja használni egyszerű rajzkészítő program legfontosabb funkcióit. ¾ Legyen képes egyszerű rajz elkészítésére. ¾ Tudjon szövegírásra használni egyszerű alkalmazói programot. ¾ Tudjon lejátszani kész zenei anyagot és animációt. ¾ Legyen tudomása arról, hogy elkészült munkái elmenthetők, visszatölthetők. 3. Infotechnológia A tanuló: ¾ Ismerjen fel jeleket, piktogramokat, tudja értelmezni azokat. ¾ Tudjon összeválogatni azonos vagy hasonló információt hordozó ábrákat. ¾ Szerezzen tapasztalatot egyszerű adatok kikeresésében. ¾ Tudjon segítséggel felépíteni egyszerűbb algoritmusokat. ¾ Legyen képes a Logo programozási nyelvben egyszerű algoritmus létrehozására, a teknőc tudatos irányítására. 4. Infókommunikáció A tanuló: ¾ Lásson néhány weboldalt. 6. Könyvtári és médiainformatika A tanuló: ¾ Legyen képes a gyermekkönyvtárban segítséggel megadott dokumentumfajtát megkeresni. ¾ Lássa, hogy sokféle korszerű informatikai eszköz állhat rendelkezésünkre.

KNOK

©

verziószám: 1.1.

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam

129

Kezdő szakasz

Célok és feladatok Korunkban a társadalmi szocializáció már környezetünk informatikai rendszerébe való beilleszkedést is jelent. Az oktatás fejlesztő szakaszában a kisdiák szerezzen tapasztalatokat az alapvető informatikai eszközök helyes használatáról, az információszerzés és a kommunikáció „játékszabályai”-ról, alapelemeiről (pl. irányok; betűk – írás, számok – számolás). A számítógép kiemelkedik az informatikai eszközök sorából, a tanuló ismerje meg a számítógép kezelésének alapjait, az egér és a billentyűzet használatát. Iskolai tanulmányi és közösségi feladataihoz kapcsolódó számítógépes programokat használjon (MINDEN TANTÁRGY). Használjon egyszerű rajzoló-, szövegíró, zenehallgatásra és felvétel készítésére alkalmas programokat. Az algoritmizálás egyszerre eszköze a problémamegoldásnak és a képességfejlesztésnek. A tanuló játsszon el és fogalmazzon meg algoritmusokat, ismerjen meg olyan programozási nyelvet, amely alkalmas a robotszerű működés megmutatására, az algoritmusok kipróbálására. Az információszerzés adatok gyűjtését és feldolgozását jelenti. Tudja a kisdiák, hogy személyi, környezeti, iskolai adatai fontosak, megfelelően kezelendők. A papíron és elektronikusan tárolt információ hozzáférését is tanulnunk kell. Ismerje meg a tanuló a könyv értékét, a könyvtár és az internet lehetőségeit. Nagyon fontos az, hogy a gyermek korának megfelelő eszközökkel és módszerekkel dolgozzunk. Minden tanórán sokféle érdekes tevékenységgel találkozzanak a gyerekek. Használjuk a játék erejét! Az egyénileg, elszigetelten végzett tevékenységeket gyakran kiválthatja a csoportoknak adott, közösen megoldható feladat. Valódi kihívásokat jelentő feladatokat, „élesben” megoldandó problémákat is kapjon a tanulócsoport.

Témakörök A tananyag fejezetei: 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári és médiainformatika

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


130

Tartalmak 3. évfolyam 1. Informatikai eszközök használata (4-6 óra) Témakörök és altémák



Minden rendszernek megvannak Számítógépes és nem Ismerkedés az adott informatikai a maga használati szabályai. számítógépes informatikai környezettel. SMS, számítógép, mikrohullámú rendszerek megismerése. sütő A számítógép perifériái helyes Számítógépes környezet működés esetén. megismerése. A számítógép főbb részegységei A számítógép be- és A feladat megoldásához a megnevezés szintjén. kikapcsolása. szükséges, mások által A gépterem rendje. A géptermi házirend összeépített alkalmazói környezet megismerése (érthető és használata. elfogadható szabályok). Program indítása. Programok használata. Menüpontok, ikonok, parancsok A számítógéppel való interaktív Hogyan jelez a számítógép? kapcsolattartás ismert Hogyan utasíthatjuk a használata. programokon keresztül. számítógépet? Kilépés a programból. A billentyűzet és az egér használata. Számítógépes oktatójátékok, Többféle játék, oktató-, A számítógépes programok egyszerű fejlesztő szoftverek ismeretterjesztő program valamilyen célt szolgálnak! megismertetése. futtatása.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Kapcsolódások

Kó d

technika

I) i)

szk)

szk) k) lk)

tantárgyi anyagok; osztálybajnokság szervezése

p) ag)


131

2. Informatikaalkalmazói ismeretek (5-10 óra) Témakörök és altémák Egyszerű rajzos dokumentumok készítése.





Kapcsolódások

Kó d

Rajzolóprogram. Mentés, megnyitás. Kijelölés.

A dokumentum elmentése és nyomtatása segítséggel. Rajzos dokumentum megnyitása segítséggel. A rajz módosítása.

vizuális kultúra

d) úa)

A billentyűzet szövegíráshoz szükséges részei.

Szövegírás számítógéppel. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése.

magyar nyelv és irodalom

P) ag) H) szk) lk) d)

ének

i)

technika; vizuális kultúra

úa) vm)

matematika magyar nyelv és irodalom

ig) if)

matematika; magyar nyelv és irodalom; környezetismeret

I) if)

Hanglejátszás. Hangfelvétel. Animáció. Fázisok.

Adatok csoportosítása, értelmezése.

Kérdőív, nyomtatvány, pl. könyvtári beiratkozás.


Közösen információkeresés. Tudakozó. Telefonkönyv. Teletext. Gyermeklexikonok.

KNOK

©

verziószám: 1.0

Hang felvétele, lejátszása hagyományos és számítógépes eszközökkel csoportokban. Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése. Adatok gyűjtése, értelmezése Az adatok csoportosítása különböző szempontok alapján Ötletek gyűjtése az önálló információszerzéshez.

2004.08.10.


132



Információ kifejezése beszéddel, Jelek a természetben. írással, rajzzal, jelekkel. Titkos jelek. Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.

Sorrend. A részek kapcsolata.

Mindennapi adatok (számok, szövegek, rajzok …).

Szöveges és számadatok. Ábrák és képek.

Az algoritmusokban használt adatok értelmezése.

Paraméter.

Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. Helyzet és pozíció. Robotok.

Programozás. Eljárás írása. Ismétlés. Paraméteres eljárások.

©

Kapcsolódások

Kó d

Az időjárás megfigyelése. Egyezményes jeleink. Saját titkosírás készítése.

környezetismeret

ag)

matematika; ének-zene; környezetismeret

ig) dg) úa)

Milyen problémák megoldásához Gyűjtőmunka: Mikor érdemes milyen eszköz kell? használnunk telefont, magnót, Milyen problémák oldhatók meg rádiót stb.? informatikai eszközökkel?

Programot írunk!

KNOK


verziószám: 1.0

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. különböző tantárgyi helyzetek. Algoritmusok kipróbálása, eljátszása, végrehajtása. Algoritmusok végrehajtása számítógépen. Anyaggyűjtés: a tanulók testmagassága, névnapok, tantárgyi adatok gyűjtése fényképek a tanulókról. Az algoritmusban használt adatok kigyűjtése. Az adatok változtatásának hatása, nyomon követése. A korosztálynak megfelelő egyszerű fejlesztőrendszer használata, pl. a Logo. matematika Egyszerű ábrák rajzolása Logo parancsokkal. Tervezzünk házat a teknőcnek!

2004.08.10.

ig) dg) ag) If P) I) úa)

P) I) úa)


133

4. Infókommunikáció (2-4 óra) Témakörök és altémák



Kapcsolódások

Információszerezés, irányított keresés.

Információt közlünk. Információt keresünk. Kommunikáció információs céllal.

Játékok az információ adás-vétel Infokommunikáció otthon, a szituációról. Internetes keresési könyvtárban, az irodában feladatok megoldása.

Kó d if)

5. Az információs társadalom (nincs az óraszámban és nincs követelmény) Témakörök és altémák




Hogyan működik ez a világ? Az információ használatának társadalmi szabályai vannak.


Kapcsolódások

Kó d I) P) k) if)

6. Könyvtári és médiainformatika (2-4 óra) Témakörök és altémák Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás. Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.

KNOK

©



Kapcsolódások

Kó d

A könyvtár.

Beiratkozás. A könyvtár elrendezése. Viselkedés a könyvtárban. A könyvtár használatának technikája.

az ismeretterjesztő művek csoportjai

gy) szk)


Több tantárgy tananyagához környezetismeret; kapcsolódó művek megkeresése. ének

A könyv. Ismeretterjesztő művek Könyvek jellemzőinek a könyvtárban. bemutatása Alapvető dokumentumtípusok.

verziószám: 1.0

2004.08.10.

irodalom

ag) ún ag) ö)

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam Témakörök és altémák Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.

134



Médiumok.

Teletext használata. Elektronikus könyv, CD használata. Internetes portálok felkeresése.

Kapcsolódások

Kó d I) k) é) kg)

4. évfolyam 1. Informatikai eszközök használata (3-6 óra) Témakörök és altémák



Kapcsolódások

Kó d

Ismerkedés az adott informatikai A korszerű eszközök mint környezettel. lehetőség. MMS, számítógép.

Számítógépes és nem számítógépes informatikai rendszerek megismerése.

I) i)

Számítógépes környezet megismerése. A számítógép főbb részegységei A feladat megoldásához a megnevezés szintjén. szükséges, mások által A gépterem rendje. összeépített alkalmazói környezet használata.

A betűk helye a billentyűzeten. CD és flopi használata. A géptermi házirend megismerése (érthető és elfogadható szabályok).

szk)

A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.

A felhasználói felület jeleinek értelmezése. A billentyűzet és az egér használata.

KNOK

©

A számítógép programok segítségével működik.

verziószám: 1.0

2004.08.10.

matematika

szk) k) lk)

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam Témakörök és altémák

Számítógépes oktatójátékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése.

135



Kapcsolódások

Kó d

A számítógépes programok valamilyen célt szolgálnak.

Többféle játék-, oktató-, ismeretterjesztő program futtatása A programok hasonlóan használhatók – általános használati szabályok keresése. Minden program más – különbségek keresése.

matematika

p) ag)




Kapcsolódások


Kész elemek.

Digitális fénykép felhasználása.

vizuális kultúra


Rajzolóprogram. Színek. Írás a rajzlapon. Mentés, megnyitás. Nyomtatás. Ismerkedés a vágólappal. Transzformációk (diff). Saját színek (diff).

A rajz módosítása.

A billentyűzet szövegíráshoz szükséges részei. A vágólap.

Szövegírás számítógéppel. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű szöveges, illetve rajzos-szöveges dokumentumok készítése. Ismerkedés a vágólappal.


KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Kó d d) úa)

vizuális kultúra

P) ag) d)

magyar nyelv és irodalom; vizuális kultúra

H) szk) lk) d)

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam Témakörök és altémák

A tartalom kulcselemei Hanglejátszás. Hangfelvétel.


Animáció. Összetett dokumentum, csoportmunka

136 Tanulói tevékenységek Hang felvétele, lejátszása hagyományos és számítógépes eszközökkel. Beszélő könyv. Egy történet képben és hangban. Egyszerű animációs technikával mozgókép készítése Hanggal, szöveggel, képpel, animációval közös dokumentum készítése hagyományos és számítógépes technikával. Adatok gyűjtése, értelmezése. Az adatok csoportosítása különböző szempontok alapján.

Adatok csoportosítása, értelmezése.

Kérdőív, nyomtatvány, pl. könyvtári beiratkozás.


Közösen információkeresés. Vannak olyan információs források, amelyekhez minden érintett hozzáfér, és gyorsan fontos, hiteles információt kap.

Kulturális műsorajánló. Menetrend. Telefonkönyv. Internetes portálok felkeresése.



Kapcsolódások

Kó d

magyar nyelv és irodalom; vizuális kultúra; ének

szö)

technika; vizuális kultúra

i)

magyar nyelv és irodalom; vizuális kultúra; ének

Úa vm)

matematika

ig) if) I) if)


Jelek a természetben, az Információ kifejezése beszéddel, állatvilágban. Titkos jelek. írással, rajzzal, jelekkel. Az emberek jelzései egymás felé (mimika, gesztus, testbeszéd).

KNOK

©

verziószám: 1.0

Kapcsolódások

Állatok jelzéseinek megfigyelése videofelvételről. ember és természet Titkosírások megfejtése. Saját titkosírás készítése.

2004.08.10.

Kó d ag)


137



Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan.

Milyen problémák megoldásához milyen eszköz kell? Milyen A helyzetnek megfelelő problémák oldhatók meg környezetismeret informatikai eszköz kiválasztása. informatikai eszközökkel? És milyenek nem? Algoritmusok szöveges, rajzos Részek. megfogalmazása, értelmezése. A részek kapcsolata. Algoritmusok kipróbálása, Sorrend. eljátszása, végrehajtása. Algoritmusok végrehajtása Programot írunk! számítógépen.

Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok …).

Anyaggyűjtés.

Az algoritmusokban használt adatok értelmezése.

Paraméterezés.

Egy egyszerű fejlesztő rendszer, a Logo használata.

Paraméteres eljárások Rekurzív eljárások Elágazást tartalmazó eljárások

KNOK

©


verziószám: 1.0

Az algoritmusban használt adatok kigyűjtése. Az adatok változtatásának hatása, nyomon követése. A korosztálynak megfelelő egyszerű fejlesztőrendszer használata, pl. a Logo. Egyszerű ábrák rajzolása Logo parancsokkal. Tervezzünk házat a teknőcnek!

2004.08.10.

Kapcsolódások

környezetismeret

Kó d ig) dg) úa) ig) dg) ag) if) if)

P) I) úa)


138

4. Infókommunikáció (2-4 óra) Tanulói tevékenységek

Kapcsolódások

Kó d

Információt közlünk. Információt keresünk. Kommunikáció információs céllal.

Internetes információkeresés.

infókommunikáció a könyvtárban; magyar nyelv és irodalom; környezetismeret

if)




Kapcsolódások

Kó d


Az információ használatának társadalmi szabályai vannak.

magyar nyelv és irodalom; Szituációs játékok, beszélgetések környezetismeret

I) P) k) if)



Kó d

Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás.

A könyvtár.

Kölcsönzés, beiratkozás. A könyvtár elrendezése. Viselkedés a könyvtárban. A könyvtár használatának technikája.

gy) szk)

A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.

A könyv. Szótárak, lexikonok. Szépirodalom (mese, regény, vers). Ismeretterjesztő művek a könyvtárban.

Alapvető dokumentumtípusok.

ag) ö)



Információszerezés, irányított keresés. 5. Az információs társadalom


KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Kapcsolódások

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam Témakörök és altémák Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.

KNOK

©

139



Kapcsolódások

Kó d


Több tantárgy tananyagához kapcsolódó művek megkeresése

magyar nyelv és irodalom; környezetismeret; matematika

ag) úa)

Médiumok.

Elektronikus könyv, CD használata. Internetes portálok felkeresése.

verziószám: 1.0

2004.08.10.

I) k) é) kg)


140

A továbbhaladás feltételei

1. Az informatikai eszközök használata A tanuló: ¾ Ismerje és tartsa be a számítógép üzemeltetésének rendjét, a gépterem használatának szabályait. ¾ Tudja megnevezni a számítógép fő részeit, ismerje azok funkcióját. ¾ Munkája során használja a billentyűzetet és az egeret. ¾ Tudjon tájékozódni a számítógép grafikus felhasználói felületén. ¾ Ismerje fel az általa használt programok ikonjait. ¾ Tudja önállóan elindítani az általa használt programokat. ¾ Tudjon utasítás után megfelelő menüelemeket, parancsokat használni. 2. Informatika-alkalmazói ismeretek A tanuló: ¾ Tudja használni egy egyszerű rajzkészítő program funkcióit. ¾ Használja a rajzolóprogramot rajzos-szöveges munkáinak módosítására. ¾ Tudjon szövegírásra használni egy szövegszerkesztő programot. ¾ Javítsa a gépelési hibákat. ¾ Tudjon adatokat lejegyezni, sorba rendezni, keresni. ¾ Legyen gyakorlott a multimédia eszközök használatában. ¾ Tudja segítséggel elmenteni és visszatölteni munkáit. ¾ Tudja, hogy az el nem mentett dokumentumok elvesznek. ¾ Tudja segítséggel kinyomtatni munkáit.

megalkotására,

3. Infotechnológia A tanuló: ¾ Tudjon példát mondani az információ megjelenési formáira. ¾ Tudjon egyszerű titkosírást készíteni, az üzenetet visszafejteni. ¾ Értsen meg néhány lépéses algoritmust. ¾ Tudjon segítséggel felépíteni egyszerűbb algoritmusokat. ¾ Tudjon a Logo környezetben ismétlődést tartalmazó rajzot készíteni. 4. Infokommunikáció A tanuló: ¾ Társaival közösen olvasson elektronikus levelet. ¾ Lásson néhány, az iskolai tananyaggal kapcsolatos weboldalt. 6. Könyvtári és médiainformatika A tanuló: ¾ Használja az iskolai könyvtár néhány szolgáltatását. ¾ Ismerje a helyben olvasás és a kölcsönzés szabályait. ¾ Legyen képes megkeresni a tanulmányaihoz szükséges szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


141

TESTNEVELÉS 1-4. évfolyam

1-2. évfolyam A tantárgy korosztályra lebontott céljai Egészség

Edzettség, teherbírás

Sport- és mozgáskultúrális tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

Elsődleges célok és feladatok Az iskolapadba kerülés, életmód, életritmus változására való átállás tudatos irányítása.

A testi és szellemi terheléshez való fokozatos szoktatás, az alkalmazkodás kiváltása a lelki és fizikai erőfeszítéshez.

A testnevelés tantárgyi keretei: szervezés, formák, higiénia, tartalmak, elszámoltathatóság megteremtése.

Az egész gyermek fejlesztése tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében, a külső és belső értékeléssel összhangban.

Konkretizált tantervi célok és feladatok A mozgékonyság megőrzése, fejlesztése, mindennapos testmozgás fenntartása, a testi fejlődés támogatása és összehangolása a családdal

KNOK

©

Kondicionálás az ügyességi, koordinációs feladatok mennyiségének helyes kiválasztásával, a természetes fáradással járó nehézségek leküzdése

verziószám: 1.0

Az életkornak megfelelő terhelés, tevékenységek által a használható testkultúrális, pszichomotoros képesességek, készségek (kompetenciák) feltérképezése, alakítása, felzárkóztatása.

2004.08.10.

Az egyéni sajtosságokkal való szembenézés, az értékelési eljárásokkal párhuzamos nagyon egyszerű önértékelési eljárásokhoz való szoktatás. A tanár-diák kommunikációs szokások kialakítása.


142 A pozitív hozzáállás megteremtése, támogatása által az örömteli teljesítés, a szabálykövető versenyzés, közös siker átélése a tanítás-tanulás folyamatában.

A sportos életmód egy-két alapvető elvének (pl. reggeli gyakorlatok, hétvégi mozgásprogramok, TV nézés idejének maximálása) rögzítése, a prevenció fogalmának konkretizálása egyszerű példákkal. A természetben való testmozgás előnyei megértése alapfokon.

Az edzettség mérhetőségének alapfokú megismerése (egyszerű felmérések), a saját fejlődés követése, az arra való igény kialakítása. A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása és segítő eljárásokkal, a család bekapcsolásával felzárkózási program készítése.

Alapvető mozgásformák tanulása motoros, kognitív és emocionális harmóniában. Elsősorban a pontos koordináció sokoldalú fejlesztése a fegyelem, önfegyelem jelenlétében, az erős biológiai mozgásszükségletet szem előtt tartva, a verbális és motoros összetevőket együtt alkalmazva.

A helyes testtartás tudatosítása, kialakítása.

A fizikai és szellemi terhelés egymást kiegészítő funkciója, az egyenlőtlenségek mérséklése, elfogadtatása az életkornak megfelelő egyszerű magyarázatokkal.

A fentiek értelmében a Értékes személyiségtulajdonságok megfigyelés, (mozgás) érzékelés, megerősítése, a mesehősök, híres utánzás funkciók által a lazaság, emberek példái közvetítése által. tágasság, izomérzékelés, (mozgás) ritmus, reakciógyorsaság és kiemelten a térérzékelés és téri tájékozódás fejlesztése tervezetten, az „oldalasság” feltérképezése.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


143

Képzési tartalom és metodika

A lányok és fiúk terhelhetősége azonos, személyiségfejlődésük kezelhető együtt a specialitások szem előtt tartásával Módszertanilag javasolt, hogy a játékosság, a pozitív megerősítés, a jutalmazás, a dicséret és az önállóság engedése segítse a folyamatba való érzelmi bevonódást. A szükséges minimális frontális hatás mellett a csoportos és csapatban történő együttműködés, együttmozgás kialakítása Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak Ellenőrzési, értékelési Kimeneti követelmények (pszichomotoros, lehetőségek kognitív, emocionális ) Állandó megerősítést követően A tanult tanári terminológiához tartozó (pl. öltözői pontszerző motoros válaszcselekvések ismerete, Alaki képzés a tanóra rendjének alapozásához: emlékezetben tartása és előhívása az Sorakozás oszlopban, vonalban, jelentésadás, kommunikációs folyamat); játékos és versengő feladatokkal elvárásoknak megfelelően szabályok ismertetése és gyakorlása; (pl. sorakozó, szőnyegcipelő az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy vigyázz és pihenj állás; kétsoros vonal, kettős oszlop verseny); tudatosan vagy engedelmességből történő kialakítása; testfordulatok helyben; vonal alakzatból önellenőrzési feladatokkal megfelelés; oszlopalakzat kialakítása helyben fordulással; oszlop alakzat (karóra, rágógumi, igazodás a kialakított verbális és non verbális megindítása vezényszóra; stb.). kommunikációs formák betartása járás kettős oszlopban; köralakítás (mellső és hátsó) kézfogással rend az öltözőben, felszerelésben; és kézfogás nélkül; az egyenletes térelosztás, helyezkedés tisztálkodás az óra után; játékai a térben; célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar vonulások ütemtartással, dobbantással, zenére, énekkel; stb.) térben; játékok a térbeli formák (sor, oszlop, kör, lánc) változatos a tanult néhány önellenőrzési gyakorlat alkalmazásával; elvégzése felszólítás nélkül. az órakezdés és az öltözőrend kialakítása; a gyakorlóhely rendjének kialakítása. Egyszerű 1–4 ütemű alapgimnasztika. A pontos végrehajtás, a Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai A fogalmak megismerése, a mozgáskép megértése és motoros terminológia megértésének fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes rögzítése; ellenőrzése a folyamatos válaszcselekvések.. szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; egyszerű 1-4 ütemű munkában. A bemutatott, egyre bővülő terminológiai kéziszer (labda, babzsák, gombolyag)-, társas-, bordásfal-, A verbális formák fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség padgyakorlatok; számonkérése a mozgással nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációk a 4 ütemben; 1-2 ütemű tartásjavító, gerinc deformitást megelőző, korrigáló gyakorlatok; a térirányok felismerése változó testhelyzetekben, bekötött szemmel; utánzás azonos térirányban állásnál és szemben a tükrözés szabályai szerint.

144

párhuzamosan. A téri tájékozódás zavarainak kiszűrése. A helyes testtartás bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll).

A versengés élményének értékelése; Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a is (menetelés, pipiskedés, dobogás, trappolás, osonás, lopakodás, masírozás stb.); rövid távú gyors futások (1o-3o m), mérhetőséggel, objektív eredmény futás saját tempóban (4oo-1ooo m) külső kényszer nélkül; rögzítése 1o-3o m-en sarok- talpgördülés kihangsúlyozása; irányváltoztatások kis távolságon járás és futás közben kötetlenül, vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok; Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. Önértékelés a játékban A szerepek tisztázása; a játék szabályainak megismerése, alkalmazott motoros, megértése és alkalmazása játék közben; szocializációs emocionális teljesítmény feladatok. mentén.

Járások, futások

Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-2o mp-ig; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások a két lábat váltva használva az elrugaszkodáskor; áthajtások különféle módokon ugrókötéllel; szökdelő és ugró játékok;

Dobások kis súlyú szerrel (maroklabda, rongylabda, teniszlabda stb.) KNOK

©

verziószám: 1.0

Áthajtások időre; koordinált szökdelési feladatsor diagnosztikus mérése.

Célbadobó versenyek. 2004.08.10.

A tanári hibajavítás irányításának követése. A tükrözés képessége.

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés

A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító, bírói szerepének elfogadása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam célba dobások helyből, mozgásból, lengésből, különböző testhelyzetekből (pl. fejjel lefelé, bekötött szemmel) álló és mozgó célra; Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. Kúszások, mászások, egyéb természetes (generális) mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással, különböző keménységű felületeken. Statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.); járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás kialakítása; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra lejtős felületen; gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. A rúd-, kötélmászás technikája. 1-3 fogással mászások; függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon.

KNOK

©

verziószám: 1.0

145

Versengések utánzó gyakorlatokkal.

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása.

A tornászos tartás, mint mogáskoordinációs specialitás megmutatása.

Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban.

Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés. A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés; nem versengő helyzetben.

2004.08.10.

Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során.

A függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés.


A labdakezelés alapjai Alapgyakorlatok (egy-két) kézzel., lábbal (fogás, megtartás, pörgetés, gurítás; görgetés, elkapás, dobás, labdavezetés); labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; célzás álló és mozgó tárgyra; testnevelési, népi és kreatív játékok labdával; labdakezelés szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban. A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával (kakasviadal, húzd el a párod stb.); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére.

Egyszerű koreografált játékok Mozgás- és zenei ritmus összehangolása, ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással; gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat), képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg. Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjai. – a létesítményhelyzettől függően egy úszásnem választása (mell

KNOK

©

verziószám: 1.0

146

Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. Egyszerűsített labdás játékok csapatokban.

Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása.

Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés. Elemi szintű labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok elemi szabályainak megértése.

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. .

A motorikus emlékezet működése a Kétnegyedes ütemben egyszerű koreografált mozgássorok bemutatásakor, motívumok kitáncolása tapsra, a kreatív produktum létrehozása a zenére. mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Etűdök sorrendiségének ellenőrzése.

A siklás távolsága, a víz alatt tartózkodás ideje, az úszási kísérlet hossza a mérhető sportági jellegnek megfelelően. 2004.08.10.

Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben.


147

vagy hátúszás) előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok, pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek. Higiéniai, egészségvédelmi ismeretek, feltárása, növelése. Az öltözék, az egyéni felszerelés gondozása; tisztálkodás az óra után;

balesetvédelmi alapismeretek; edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése. Közlekedés akadálypályán.

A rendelkezésre álló időkeret elosztása: alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások, versenyek támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés egyéb képesség-, készségfejlesztés úszás (2. tanévben) az arányok szükséges átalakításával

KNOK

©

verziószám: 1.0

5 15 20 15 20 15 10 100 %

2004.08.10.

A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.


148

3-4. évfolyam

Egészség

A tantárgy korosztályra lebontott céljai Edzettség, teherbírás Sport- és mozgáskultúrális tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

Elsődleges célok és feladatok A testkultúra oktatásának folyamata magától érthetően épüljön be az életritmusba. A gerincoszlop tartó erejének megszilárdítása.

KNOK

©

A harmonikus testi és szellemi fejlődés, edzettség növelése a testmozgással járó testi és lelki terhekhez való alkalmazkodási folyamatok során, erőfeszítések által.

verziószám: 1.0

A begyakorolt keretek közt a mindenféle mozgáskoordinációs képességek fejlesztése. A sportági mozgásrendszerek játékos előkészítése örömöt, szórakozást jelentő tanításitanulási folyamatban.

2004.08.10.

Az egész gyermek fejlesztése szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motívációjával, a külső és belső értékeléssel összhangban, a nemi azonosságtudat kezdődő megfogalmazása mellett.


149

Konkretizált tantervi célok és feladatok A mozgékonyság fenntartása és az aktív élet rutinja mellett a szükséges testnevelés tantárgy szempontú szervezeti, higiéniai és formai elvárásoknak megfelelés szokás szintjére emelkedjen.

A fájdalom, a fáradtság, félelem személyes korlátok meghaladása, a saját határok leküzdése, a munkabírás, mint testkultúrális érték tisztelete.

A prevenció fogalmának kiteljesítése, megértése, alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt. A szabad természetben végzett mozgásformák rekreációs előnyeinek rendszerezése tanári közreműködéssel.

Az edzettség követése, a saját fejlődés iránti elkötelezettségre való igény kialakítása a visszatérő mérésekkel. A lelki és fizikai gyengeségek folyamatos megfogalmazása, felzárkózási programok aktuális használata ön- és családi kontroll mellett.

A gerinctorna több mozgásformát tartalmazó gyakorlatainak rendszerbe foglalása, a növekedés során a deformitások, rendellenességek feltérképezése, a korrekció természetes elfogadása.

A szellemi teljesítményre ható edzés hatása pozitív vonatkozásainak rendszerezése egyszerű tudományos ismeretterjesztő magyarázatokkal, személyes példák bemutatásával.

KNOK

©

verziószám: 1.0

A nemek tekintetében a terhelés adagolása még nem válik külön, de előfordulnak biológiai érésbeli jelentős különbségek. Továbbra is súlyozottan a mozgáskoordinációs képesség fejlesztése a cél. A növekvő mozgásfegyelem segítségével az izomérzékelés, a statikus és dinamikus egyensúlyozás, a jelre való gyors reagálás változó szituációkban, ritmus érzékelés és visszaadása, a térben a saját és idegen testmozgás viszonyainak érzékelése, ciklikus és aciklikus mozgások, a labdás ügyesség fejlesztése. A lazaság, tágasság fenntartása, kontrollja mellett a nagy izmok erősítésének igen óvatos elindítása.

2004.08.10.

Az egyéni fejlődési és nemi sajátosságokkal való szembenézés, az önértékelési eljárásokban való jártasság megszerzése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak bemutatása. A pozitív hozzáállást mutassanak (főleg a fiúk) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. A testkulturális ideál tulajdonságainak rendszerezése: Milyen az olimpiai bajnok?


150

Képzési tartalom és metodika

A szocializációs folyamatokban, nevelésben a nemek elkülönülése megindul, ezt szem előtt tartva a tananyag lehet azonos, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség Módszertanilag javasolt a tanári nyugalom, az erős személyes kapcsolódás. A pozitív megerősítés, dicséretek mellett az önkontroll, önértékelés, önfegyelem vegye át a gyakori jutalmazás helyét. A csoportok spontán alakulhatnak, az extrém megnyilvánulásokat kezelni kell szelíd türelemmel. A szabályok betartásában egyéni elszámoltathatóság legyen, a siker lehet egyéni és közös is. A többlet munka elvégzése csak a jutalom fogalmához kapcsolódjon. Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak Ellenőrzési, értékelési Kimeneti követelmények (pszichomotoros, lehetőségek kognitív, emocionális ) Állandó megerősítést követően A tanult tanári terminológiához tartozó Alaki képzés a gyorsaság elérése motoros válaszcselekvések előhívása az Az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus csoportos játékos és versengő elvárásoknak megfelelően; gyakorlása (soralakítás, igazodás, köszönés, jelentésadás, feladatokkal a tiszta formák az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll balesetmentesítés –rágógumi, karóra, ékszerek, cipőfűző stb.); dicsérete; szabályozta megfelelés; alaki mozgássorok automatizálása; önellenőrzési feladatok a kialakított verbális (a helyes nyelv testfordulatok helyben; kétsoros vonal, kettes oszlop; vonalból elvégzésének verbális és non használatot megkövetelve) és non verbális oszlopba alakulás; menet megindítása megállítása egyes és verbális bemutatása (verses kommunikációs formák betartása; kettes oszlopban; járás helyben és átmenet járásba és vissza; forma, gesztusok felerősítése balesetmentesen, másokra való tekintettel vonalból, oszlopból köralakítás; nyitódás, zárkózás, távköz; stb.) célszerűen közlekedés a tornatermi (udvar játékok a kialakult készségek alkalmazásával. stb.) térben. Egyszerű alapformájú 1–8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok

A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan.

A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, szervezése esetén önálló használ.

gyakoroltatása talajon és szereken is. A fogalmak bővítése, a mozgáskép megértése és motoros

KNOK

©

verziószám: 1.0

A helyes testtartással végzett A tanári, önálló és társ által közvetített mozgássor bemutattatása hibajavítás irányításának követése. egyénenként, lehetőleg tükörnél 2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam rögzítése; 1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; helyes, kontrollált testrész- és testtartással rövid sorokká alakítva, törekedve a folyamatos ütemtartásra; egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal-, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációkkal a 8 ütemben; 1-4 ütemű tartásjavító, gerinc deformitást megelőző, korrigáló gyakorlatok; a helyes testrész-, testtartás alkalmazása a gyakorlatokban, esetenként tükörnél (kép és önkontroll) tükrözések bonyolultabb térirányokkal; a verbális formák gyakorlása páros gyakorlatoknál, egymás tanítása egy-két elemi helyzetet, mozgást megfogalmazva.

151

(kép és önkontroll). A változatos térirányokban való tükrözés képessége.

„Kis gerinctorna” 3-4 gyakorlat

összeállításával, szülőkkel együtt is gyakorolva (cicahát, gyíkhelyzet, macskatalp stb.)

Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok.. A még erős utánzási motiváltság segítségével pozitív hangulatú, játékos izolált izomzati erősítés a célnak megfelelően

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

A tartási rendellenességek prevenciós megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) felelősséggel is


152

Aversengés élményének értékelése; Rövid távú vágtafutások, gyors futások egyéni különbözőségek irányváltoztatással. Járások változó ritmusban és ritmustartással, változó távokon és megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel , objektív irányokkal; hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, eredmény oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel ; rögzítése 1o-3o m-en. szituációs formában („mintha” mozgások); rövid távú gyors futások (1o-4o m), saját tempóban 6o m-en; gyors futások irányváltoztatással-, térformák alakításával, követésével 1o-8o m-en; vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok;

A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál; a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés.

Hosszú távú futások saját tempóban. Futás saját tempóban (2-3ooo m lányok, 4-5ooom fiúk); Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal A szabályok megértése, a kérdezés kultúrájának kialakítása, a szabályok etikai vonatkozásai (előnyszerzés, becsületesség, a kudarc elviselése stb.), önkontrollra kondicionálás Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-3o mp-ig saját beosztással;; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások megkülönböztetése az erőközlés irányát tudatosan irányítva; mindkét a két láb váltott használata az elrugaszkodáskor; áthajtási technikák különféle módokon ugrókötéllel (előre, hátra, keresztezve, hosszú kötél alatt KNOK

©

verziószám: 1.0

Szabályok verbális elszámoltatása; önértékelés a mások értékelésének túlsúlya helyett a játékban alkalmazott motoros, emocionális teljesítmény mentén. Áthajtások időre; önálló kombináció bemutatása, otthoni gyakorlási lehetőség (házi feladat) után; koordinált szökdelési feladatsor egyéni variációkkal diagnosztikus mérése.

Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel nélküli szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a társak irányító, bírói szerepének elfogadása. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka , másmás gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos

2004.08.10.


153 rögzítése.

szövegmondással csoportosan, párban, egyénileg); szökdelő és ugró játékok filcen, szivacsba.

Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése). Gyorserejű célbadobások kis súlyú szerrel távolságba függőlegesen és vízszintesen, dobások két kézzel kis súlyú szerrel, vetések, hajítások helyből, kilépésből, 2-3 lépéses koordinált lendületszerzéssel; dobásformák mozdulatai különböző testhelyzetekből, bekötött szemmel.

A dobásformák fogalmi és mozgásos azonosságának ellenőrzése.

A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése.

Célbadobó versenyek. A pillanatnyi koncentráció alkalmazása.

Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése.

Versenyek, az eredményhirdetés szokásainak, formáinak megkövetelése. Versengések utánzó gyakorlatokkal.

A futások, ugrások, szökdelések, dobások alkalmazása egyéni,

A gyorsaság, fürgeség dicsérete. A körülményeknek, szituációnak legjobban megfelelő mozgásos cselekvéstípus alkalmazása.

sor és váltóversenyekben, testnevelési játékokban Kidobó-, fogyasztó-, döngető-, bombázó-, halászó-, fogó-, szituációs játékok.

KNOK

©

A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben.

A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a

verziószám: 1.0

2004.08.10.


Támasz-, függés és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Kúszások, mászások, egyéb természetes mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.); helyváltoztatás vízszintes és rézsútos, különböző keménységű felületeken, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással; statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.) tornászos tartással; járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás mellett (lányoknál a legelőnyösebb életkor); gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra-oldalra lejtős felületen.

154 kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban

Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok.

Bemutatások társak előtt, alaptechnikák értékelése differenciált ütemben.

Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés.

Torna sportági alaptechnikák Az 1–2. évfolyamon felsoroltak; bakugrás társon át; tarkóállás és zsugor fejállás 2 mp-ig és lábmozgásokkal; kézállási és kézenátfordulás oldalt kísérletek; előbbi bordásfalnál önállóan és társ segítségével; az előre és hátra bukfenceknél a kéz- és lábtámasz közötti távolság növelése; mellső mérlegállás; bátorzgrás; függőleges repülés zsámolyról és 2-3 részes szekrényről; fordulatok; 2-3 részes szekrényre felugrás

KNOK

©

verziószám: 1.0

A tanult tananyag elsajátításában fejlődés felmutatása, a gyakorlás és siker összefüggései tapasztalásán át. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban.

2004.08.10.


155

kéztámaszon át. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. Rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal; mászóversenyek. A mérhető, megtett út, 2-5 fogással fokozódó gyorsasággal, mászások; versenyek, önmagához mért fejlődés; függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, esetenként már versengő függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. helyzetben.

Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása. Nehezített labdakezelési gyakorlatok (egy-két) kézzel., labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; a mozgás sebességviszonyainak variálása; a kiszámíthatatlanság, állandóan változó helyzet megteremtése által a helyzetfelismerés alkalmainak növelése; labdakezelés osztott figyelemmel pl. szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban, a látás korlátozásával; különböző sebességgel repülő, guruló, pattogó különböző fajtájú labdák elfogása, kezelése. Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba. Bonyolultabb testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban; a küzdősportágak elemi sportági

KNOK

©

verziószám: 1.0

Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. A rontások okainak önértékelésre alapuló megfogalmazása.

Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is

2004.08.10.

A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés. Biztonságos, automatizált labdakezelés.

A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok szabályainak automatikus alkalmazása.

A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. . A bővülő technikai és labdatechnikai készlet

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam alaptechnikái, (természetes mozgások); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére;

156

a versenyben elért eredmények jutalmazása; egyszerűsített labdás játékok csapatokban.

célszerű, gyors alkalmazása a sportági jellegű feladatokban,labdajátékokban.

Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása Megerősítés.

Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag kreatív játékokba, gyermektáncokba Mozgás és zenei ritmus összehangolása, négynegyedes és háromnegyedes ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása Gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat) , képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg; a táncstílus követése. Az úszás technikája, két biztonságot nyújtó úszásnem

Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapsra, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás.

Szabad és kötött technikájú úszások távolságának mérése.

megtanulása. (létesítményhelyzettől függően) mell-, hát-, vagy gyorsúszás

A bátorság dicsérete.

Előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, KNOK

©

verziószám: 1.0

A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus ,stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.

2004.08.10.

Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben.


157

vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek; Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek).

Kisebb versenyek formájában a A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés; sportági jellegnek megfelelően. az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját tehetség iránti felelősség tisztázása.

A tanár képzettsége és a helyi adottságok függvényében az életkori adottságok, lehetőségek szigorú szem előtt tartásával a helyi tantervben megjelenítve (kerülve a túl korai specializációt, lelki és testi deformitásokat). Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra 1-2. évben tanultak további következetes gyakorlása;

balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban; a helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb.; az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása.

KNOK

©

verziószám: 1.0

Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése.

A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként.

Közlekedés akadálypályán.

A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez.

2004.08.10.


158

A rendelkezésre álló időkeret elosztása: alaki képzés előkészítő gyakorlatok és gimnasztika járások, futások, ugrások, dobások támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés sportági technikák és taktikák egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok

3 15 15 12 10 2o 25

1oo%

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


159

A tanulók teljesítményének értékelése és minősítése A közoktatási törvényben szereplő lehetőséggel élve az alábbiakon kívül a tanulók teljesítményét érintően az írásos szöveges értékeléstől eltekintünk. A tanulók értékelésére és minősítésére a ktv. 70.§. az irányadó, ettől eltérő értékelést és minősítést az iskola nem alkalmaz.

Szöveges értékelés

1. évfolyam első félév végén

I. évfolyam I. félév végén

SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS

szöveges értékelése

I.Szociális fejlődés 1. Együttműködés társakkal, felnőttekkel 2.Konfliktuskezelés 3.Közösségben elfoglalt helye

kezdeményező konfliktusokat jól kezelő

elfogadó

elutasító sodródó, konfliktuskerülő konfliktuskereső befolyásolható

vezető, irányító

egyenrangú megérti, de feladatokat segítséggel megérti, teljesíti teljesíti

alárendelt önálló feladatvégzésre képtelen

változó túlzott nyugtalan, agresszív, dacos, kiegyensúlyozott közönyös

kialakulatlan elutasító negatív változó zárkózott: félénk, csendes, sírós szorongó Minden tárgyból egyenletesen teljesít-e ?

4.Felelősségtudat 5.Szokásrendszerhez megbízható való viszonya reális 6.Önértékelése 7.Magatartás jellemzői

8.Tanuláshoz való viszonya KNOK

©

passzív

motiválható, szeret tanulni

könnyen vagy nehezen vált más tevékenységre verziószám: 1.0

peremhelyzetű

sikertelenségre bezárkózik, agresszív lesz, sír, feladja, ösztönzően reagál 2004.08.10.


160

II.Értelmi fejlődés

1.Figyelem 2.Emlékezet

kitartóan figyel megbízható

nem figyel : 1.) felszólításra válaszol 2.) tartósan változóan figyel figyelmetlen változó megbízhatatlan

3.Beszéd tiszta, érthető jó szókincse c) a beszéd tartalma gazdag

rosszul artikulál beszédhibás hadar lassú

a) artikuláció b) beszédtempó

szegény ritkán bekapcsolódik a kezdeményez beszélgetésbe beszélgetést

dadog

átlagos

kezdeményez d) a beszéd indítéka beszélgetést

nem kapcsolódik be a beszélgetésbe

III.Mozgásfejlődés 1.Nagymozgások a) koordinációja b) érzelmi töltet c) mozgástempó d) egyensúlyérzéke e) térbeli tájékozódás 2.Finommozgás a) dominancia b) ceruzafogás

KNOK

©

összerendezett örömteli korának megfelelő jó

összerendezetlen folyamatos félelem, kényszer szorongás

szaggatott

gyors nem jó

nagyon eltérő

lassú

iránykövető

iránytévesztő

tájékozódásra képtelen

jobbkezes biztos

balkezes bizonytalan

kétkezes görcsös

verziószám: 1.0

nem alakult ki

2004.08.10.


161

Magyar nyelv és irodalom Értékelendő terület, készség stb. megnevezése

képesség, 1. o. 2. o. 2.o. 3. o. 3. o. 4. o. év félév év félév év félév vége vége vége

I. Beszédkészség II. Szóbeli megértése

szöveg

alkotása

és

III. Olvasás, irodalom 1. Kis és nagy nyomtatott betűk felismerése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek hangos olvasása, értelmezése

X

X

X

X

X

X

3. Betűcsoportok, szavak,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2. Betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek másolása írott mintáról

X

X

X

X

X

X

3. Betűk, szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek másolása nyomtatott mintáról 4. Betűrendbe sorolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szószerkezetek, mondatok, szövegek néma értő olvasása, értelmezése

4. Memoriterek

IV. Írás-helyesírás 1. Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása, betűalakítás és betűkapcsolás

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam 5. Tollbamondásra írás (szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg)

X

X

X

X

6. Emlékezetből írás

X

X

X

7. Szótagolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

8. A j hang kétféle jelölése

X

X

162

X

9. Mondatvégi írásjelek helyes használata

10. Szófajokhoz kötődő helyesírási ismeretek

11. Írásbeli munkájának jellemzői

X

X

X

X

V. Tanulási képességek

VI. Anyanyelv X

X

X

X

X

X

1. Mondatok a beszélő szándéka szerint

2. Szófajok

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


163 X

VII. Írásbeli szövegalkotás (elbeszélés, leírás, hirdetés, hír, meghívó, levelezőlap írása)

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


164

1. évfolyam 1. évfolyam tanév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Beszédkészség

Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Kiválóan Jól teljesített teljesített

II. Szóbeli szöveg alkotása és megértése

Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer.

Helyes artikulációval, időtartammal, hangsúllyal és ritmussal beszél.

Megfelelően teljesített

Felzárkóztatásra szorul

Helyes artikulációval, időtartammal, hangsúllyal és ritmussal beszél, ha előtte helyesen ejtve hallotta. Szókincse átlagos.

Helyes artikulációval, időtartammal, hangsúllyal és ritmussal beszél társaival együtt.

Beszédhibás. Beszédének üteme lassú, akadozva beszél, nem érthető.

A kis és nagy nyomtatott betűk felismerésekor, ejtésekor néhány esetben téveszt, de hibáit önállóan tudja javítani.

A kis és nagy nyomtatott betűk felismerésekor, ejtésekor gyakran téveszt, hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

A kis és nagy nyomtatott betűket nem ismeri fel.

A betűcsoportokat, szavakat, szószerkezeteket, mondatokat hangosan néhány esetben hibásan olvassa és értelmezi, de hibáit önállóan

A betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasásakor és értelmezésekor gyakran téveszt, hibáit tanítói segítséggel

A betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasására és értelmezésére nem képes.

Szókincse hiányos.

Szókincse életkorának nem megfelelő, ezért fejlesztésre szorul. A mindennapi A mindennapi A mindennapi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi fordulatait fordulatait fordulatait fordulatait minden esetben általában tanítói tanítói hibátlanul, hibátlanul segítséggel segítséggel sem önállóan alkalmazza. alkalmazza. tudja alkalmazni. alkalmazza.

III. Olvasás, A kis és nagy nyomtatott irodalom betűket minden esetben 1. Kis és nagy hibátlanul nyomtatott betűk felismeri, ejti. felismerése 2. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek hangos olvasása, értelmezése KNOK

©

A betűcsoportokat, szavakat, szószerkezeteket, mondatokat hangosan minden esetben hibátlanul olvassa és értelmezi.

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam javítja. Felkészülés utáni Felkészülés utáni hangos olvasása hangos olvasásra folyamatos. szólamokban képes.

3. Betűcsoportok, Az olvasottakat minden esetben szavak, megérti, a szövegértést szószerkezetek, ellenőrző feladatokat mondatok, önállóan, hibátlanul szövegek néma megoldja.

javítja. Felkészülés utáni hangos olvasásra szóképekben, esetenként szótagolva képes.

165

Felkészülés után betűzgetve, gyakran megakadva olvas hangosan.

A szövegértést ellenőrző feladatokat megérti, de néhány esetben hibázik a feladatmegoldásban, hibáit önállóan javítja.

A szövegértést ellenőrző feladatmegoldásban gyakran hibázik, hibáit tanítói segítséggel javítja.

Az olvasottakat nem érti, a szövegértést ellenőrző feladatmegoldásra egyenlőre tanítói segítséggel sem képes.

Az írott kis- és nagybetűket minden esetben hibátlanul felismeri, néhány betűjét szabálytalanul alakítja és kapcsolja.

Az írott kis- és nagybetűk felismerésekor előfordul tévesztés, betűit gyakran szabálytalanul alakítja és kapcsolja.

Az írott kis- és nagybetűket nem ismeri fel, a hibás betűalakítások és kapcsolások miatt írása gyakran olvashatatlan.

értő olvasása értelmezése IV. Íráshelyesírás 1. Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása, betűalakítás és

Az írott kis- és nagybetűket minden esetben hibátlanul felismeri, szabályosan alakítja és kapcsolja.

betűkapcsolás 2. Betűk, szavak, Minden esetben Néhány esetben hibátlanul másol. hibát ejt, de szószerkezetek, hibáit önállóan javítja. mondatok,

Gyakran hibázik, Írott mintáról hibáit tanítói másolásra még segítséggel nem képes. javítja.

szövegek másolása írott mintáról

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam 3. Betűk, szavak, Minden esetben Néhány esetben hibátlanul másol. hibát ejt, de szószerkezetek, hibáit önállóan javítja. mondatok,

166

Gyakran hibázik, hibáit tanítói segítséggel javítja.

Nyomtatott mintáról másolásra még nem képes.

Gyakran rendetlen, maszatos.

Firkált, olvashatatlan.

szövegek másolása nyomtatott mintáról 11. Írásbeli munkájának jellemzői

KNOK

©

Minden esetben tiszta, rendezett, jól olvasható.

Általában tiszta, rendezett, jól olvasható.

verziószám: 1.0

2004.08.10.


167

2. évfolyam 2. évfolyam I. félév és tanév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Beszédkészség

Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom



Kiválóan teljesített

Jól teljesített







A betűcsoportokat, szavakat, szószerkezeteket, mondatokat hangosan néhány esetben hibásan

A betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasásakor és értelmezésekor


Szókincse életkorának nem megfelelő, ezért fejlesztésre szorul. A mindennapi A mindennapi A mindennapi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi fordulatait fordulatait fordulatait fordulatait minden esetben általában tanítói tanítói hibátlanul, hibátlanul segítséggel segítséggel sem önállóan alkalmazza. alkalmazza. tudja alkalmazni. alkalmazza. Önállóan képes Önállóan képes Eseménysorról Eseménysorról eseménysorról eseménysorról tanítói tanítói rövid szöveg rövid szöveg segítséggel képes segítséggel sem alkotására. alkotására rövid szöveg képes rövid alkotására. szöveg alkotására.

III. Olvasás, . irodalom

2. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek hangos olvasása, KNOK

©

A betűcsoportokat, szavakat, szószerkezeteket, mondatokat hangosan minden esetben hibátla-

verziószám: 1.0

A betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasására és értelmezésére 2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam értelmezése

nul, helyesen hangsúlyozva olvassa és értelmezi.

olvassa és értelmezi, de hibáit önállóan javítja.

Felkészülés utáni Felkészülés utáni hangos olvasása hangos olvasásra folyamatos. szólamokban képes. 3. Betűcsoportok, Az olvasottakat minden esetben szavak, megérti, a szövegértést szószerkezetek, ellenőrző feladatokat mondatok, írásban önállóan, hibátlanul szövegek néma megoldja. Az olvasott értő olvasása, szöveg tartalmát el tudja mondani. értelmezése

4. Memoriterek

IV. Íráshelyesírás 1. Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása, betűalakítás és

A verses formát önállóan felismeri. A feladott memoritereket hibátlanul, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával mondja el. Az írott kis- és nagybetűket minden esetben hibátlanul felismeri, szabályosan alakítja és kapcsolja.

A szövegértést ellenőrző feladatokat megérti, de néhány esetben hibázik a feladatmegoldásban, hibáit önállóan javítja. Az olvasott szöveg tartalmát el tudja mondani.

gyakran téveszt, hibáit tanítói segítséggel javítja.

nem képes.

Felkészülés utáni hangos olvasásra szóképekben, esetenként szótagolva képes.

Felkészülés után betűzgetve, gyakran megakadva olvas hangosan.


Az olvasottakat nem érti, a szövegértést ellenőrző feladatmegoldásra egyenlőre tanítói segítséggel sem képes. Az olvasott szöveg tartalmát nem tudja elmondani.

Az olvasott szöveg tartalmát tanítói segítséggel el tudja mondani. A verses formát A verses formát önállóan önállóan felismeri. felismeri. A feladott A feladott memoritereket memoritereket 1-2 hibával sok hibával mondja el, hibáit mondja el. önállóan javítja.

Az írott kis- és nagybetűket minden esetben hibátlanul felismeri, néhány betűjét szabálytalanul alakítja és kapcsolja.

168

Az írott kis- és nagybetűk felismerésekor előfordul tévesztés, betűit gyakran szabálytalanul alakítja és kapcsolja.

A verses formát nem ismeri fel. A feladott memoritereket nem képes elmondani.

Az írott kis- és nagybetűket nem ismeri fel, a hibás betűalakítások és kapcsolások miatt írása gyakran olvashatatlan.

betűkapcsolás

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam 2.Betűk, szavak, szószerkezetek,

Minden esetben Néhány esetben hibátlanul másol. hibát ejt, de hibáit önállóan javítja.

169


mondatok, szövegek másolása írott mintáról

3. Betűk, szaMinden esetben vak, szószer- hibátlanul másol. kezetek, mondatok, szövegek másolása nyomtatott mintáról

Néhány esetben hibát ejt, de hibáit önállóan javítja.



4. Betűrendbe

Az ábécét pontosan ismeri, betűrendbe soroláskor 1-2 hibát ejt. Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után kevés hibával ír.

Az ábécét pontosan ismeri, betűrendbe soroláskor sok hibát ejt. Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után sok hibával ír.

Az ábécét nem ismeri, betűrendbe sorolni nem képes. Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után sem képes írni.

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban kevés hibát ejt. Általában tiszta,

A j hang kétféle jelölésében a gyakorolt szavakban is bizonytalan. Gyakran

A j hang kétféle jelölésére a gyakorolt szavakban sem képes. Firkált,

Az ábécét pontosan ismeri, sorolás hibátlanul képes betűrendbe sorolni. 5. Tollbamondás Tollbamondásra tartalmi és helyesírási (szavak, előkészítés után szószerkezetek, hibátlanul ír. mondatok, szöveg) 8. A j hang kétféle jelölése 11. Írásbeli

KNOK

©

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban biztos. Minden esetben

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam munkájának jellemzői

KNOK

©

tiszta, rendezett, jól olvasható. Munkáját önállóan ellenőrzi, javítja.

rendezett, jól olvasható. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi, de önállóan javítja.

verziószám: 1.0

rendetlen, maszatos. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi és javítja

170 olvashatatlan. Munkáját nem tudja ellenőrizni, javítani.

2004.08.10.


171

3. évfolyam 3. évfolyam I. félév és tanév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Beszédkészség




KNOK

©


Jól teljesített







Szókincse életkorának nem megfelelő, ezért fejlesztésre szorul. A tanult A tanult A tanult A tanult szólásokat, szólásokat, szólásokat, szólásokat, közmondásokat közmondásokat közmondásokat közmondásokat élőbeszédében élőbeszédében élőbeszédében élőbeszédében nem tudja pontatlanul jól alkalmazza. jól alkalmazza. alkalmazni. alkalmazza. A mindennapi A mindennapi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi fordulatait fordulatait fordulatait fordulatait minden esetben általában tanítói tanítói hibátlanul hibátlanul, segítséggel sem segítséggel alkalmazza. önállóan tudja alkalmazni. alkalmazza. alkalmazza. Eseménysorról Önállóan képes Önállóan képes Eseménysorról tanítói tanítói eseménysorról eseménysorról segítséggel képes segítséggel sem rövid szöveg rövid szöveg képes rövid rövid szöveg alkotására alkotására. szöveg alkotására. alkotására. A szóbeli A szóbeli A szóbeli A szóbeli szövegalkotást szövegalkotást szövegalkotást szövegalkotást különféle különféle különféle különféle kommunikációs kommunikációs kommunikációs kommunikációs helyzetekben helyzetekben jól helyzetekben jól helyzetekben pontatlanul oldja nem megfelelően oldja meg. oldja meg. oldja meg. meg.

verziószám: 1.0


2004.08.10.


172



Minden esetben hibátlanul, helyesen hangsúlyozva olvas és az olvasottakat pontosan értelmezi.

Hangos olvasáskor néhány esetben hibásan olvas, de hibáit önállóan javítja. Az olvasottakat pontosan értelmezi. Felkészülés utáni Felkészülés utáni hangos olvasása hangos olvasásra hosszabb hosszabb szövegek szövegek esetében is esetében folyamatos. szólamokban képes.

3. Betűcsoportok, Az olvasottakat minden esetben szavak, megérti, a szövegértést szószerkezetek, ellenőrző feladatokat írásban önállóan, mondatok, hibátlanul szövegek néma megoldja. Az olvasott értő olvasása, szöveg tartalmát el tudja mondani. értelmezése A mesék jellemzőit tudja.

4. Memoriterek

KNOK

©

A verses formát önállóan felismeri. A feladott memoritereket hibátlanul, a tanult mondatfonetikai eszközök

A szövegértést ellenőrző feladatokat megérti, de néhány esetben hibázik a feladatmegoldásban, hibáit önállóan javítja. Az olvasott szöveg tartalmát el tudja mondani.

Hangos olvasáskor és az olvasottak értelmezésekor gyakran téveszt, hibáit tanítói segítséggel javítja.

Hangos olvasásra és az olvasottak értelmezésére nem képes.

Felkészülés utáni hangos olvasásra hosszabb szöveg esetében szóképekben képes.

Felkészülés után betűzgetve, szótagolva gyakran megakadva olvas hangosan.


Az olvasottakat nem érti, a szövegértést ellenőrző feladatmegoldásra egyenlőre tanítói segítséggel sem képes. Az olvasott szöveg tartalmát nem tudja elmondani.

Az olvasott szöveg tartalmát tanítói segítséggel el tudja mondani. A mesék A mesék jellemzőit tudja. jellemzőit pontatlanul tudja. A verses formát A verses formát önállóan önállóan felismeri. felismeri. A feladott A feladott memoritereket memoritereket 1-2 hibával sok hibával mondja el, hibáit mondja el. önállóan javítja.

verziószám: 1.0

A mesék jellemzőit nem tudja. A verses formát nem ismeri fel. A feladott memoritereket nem képes elmondani.

2004.08.10.


173

alkalmazásával mondja el. Memoritereket kifejezően ad elő, közben kapcsolatot tart a hallgatókkal.

A memoritereket A memoritereket Memoritereket kifejezően ad elő, egyhangúan adja nem tudja előadni. elő. közben kapcsolatot tart a hallgatókkal.

IV. Íráshelyesírás

2. Betűk, szavak, Minden esetben Néhány esetben hibátlanul másol. hibát ejt, de szószerkezetek, hibáit önállóan javítja. mondatok,



3. Betűk, szavak, Minden esetben Néhány esetben hibátlanul másol. hibát ejt, de hibáit önállóan szószerkezetek, javítja. mondatok,



Az ábécét pontosan ismeri, betűrendbe soroláskor sok hibát ejt.

Az ábécét nem ismeri, betűrendbe sorolni nem képes.

szövegek másolása nyomtatott mintáról

4. Betűrendbe sorolás

KNOK

©

Az ábécét pontosan ismeri, hibátlanul képes betűrendbe sorolni.

Az ábécét pontosan ismeri, betűrendbe soroláskor 1-2 hibát ejt. verziószám: 1.0

2004.08.10.


5. Tollbamondás Tollbamondásra tartalmi és helyesírási (szavak, előkészítés után szószerkezetek, hibátlanul ír.

174

Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után kevés hibával ír.

Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után sok hibával ír.

Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után sem képes írni.

mondatok, szöveg)


Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után hibátlanul ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után kevés hibával ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után sok hibával ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után sem képes írni.

7. Szótagolás

Az elválasztási szabályokat tudja és hibátlanul alkalmazza.

Az elválasztási szabályokat tudja, kevés hibával alkalmazza, hibáit önállóan javítja.

Az elválasztási szabályokat pontatlanul tudja és alkalmazza.

Az elválasztási szabályokat nem tudja, nem alkalmazza.

8. A j hang

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban biztos.

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban kevés hibát ejt.

A j hang kétféle jelölésében a gyakorolt szavakban is bizonytalan.

A j hang kétféle jelölésére a gyakorolt szavakban sem képes.

A mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén helyesen alkalmazza.


A mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén pontatlanul alkalmazza, hibáit tanítói segítséggel javítja.

A mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén helytelenül alkalmazza.

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket hibátlanul

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket kevés hibával

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket sok hibával

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket nem tudja alkalmazni.

kétféle jelölése


10. Szófajokhoz kötődő helyesírási

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


175

ismeretek

alkalmazza.

alkalmazza, hibáit önállóan javítja.

alkalmazza, hibáit tanítói segítséggel javítja.

11. Írásbeli munkájának jellemzői

Minden esetben tiszta, rendezett, jól olvasható. Munkáját önállóan ellenőrzi, javítja.

Általában tiszta, rendezett, jól olvasható. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi, de önállóan javítja.

Gyakran rendetlen, maszatos. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi és javítja.

A mondatfajtákat minden esetben hibátlanul felismeri, megnevezi és alkalmazza.

A mondatfajtákat minden esetben hibátlanul felismeri, megnevezi. Alkalmazásukban esetenként bizonytalan.

A mondatfajtákat A mondatfajtákat minden esetben nem ismeri fel. hibátlanul felismeri, megnevezi, de alkalmazni csak tanítói segítséggel tudja.

A tanult szófajokat minden esetben hibátlanul felismeri, megnevezi.

A tanult szófajokat kevés hibával felismeri, megnevezi.

A tanult szófajokat sok hibával ismeri fel, nevezi meg.

VI. Anyanyelv 1. Mondatok a beszélő szándéka szerint

2. Szófajok

KNOK

©

verziószám: 1.0

Firkált, olvashatatlan. Munkáját nem tudja ellenőrizni, javítani.

A tanult szófajokat nem ismeri fel.

2004.08.10.


176

4. évfolyam I. félév végén 4. évfolyam I. félév végén


Értékelendő Kiválóan terület, teljesített képesség, készség stb. megnevezése I. Beszédkészség Helyes artikulációval, időtartammal, hangsúllyal és ritmussal beszél.


Jól teljesített






Szókincse életkorának nem megfelelő, ezért fejlesztésre szorul. A tanult A tanult A tanult A tanult szólásokat, szólásokat, szólásokat, szólásokat, közmondásokat közmondásokat közmondásokat közmondásokat élőbeszédében élőbeszédében élőbeszédében élőbeszédében nem tudja pontatlanul jól alkalmazza. jól alkalmazza. alkalmazni. alkalmazza. A mindennapi A mindennapi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi A mindennapi érintkezés nyelvi érintkezés nyelvi fordulatait fordulatait fordulatait fordulatait minden esetben általában tanítói tanítói hibátlanul, hibátlanul segítséggel sem alkalmazza. segítséggel önállóan tudja alkalmazni. alkalmazza. alkalmazza. A szóbeli A szóbeli A szóbeli A szóbeli szövegalkotást szövegalkotást szövegalkotást szövegalkotást különféle különféle különféle különféle kommunikációs kommunikációs kommunikációs kommunikációs helyzetekben helyzetekben jól helyzetekben jól helyzetekben pontatlanul oldja nem megfelelően oldja meg. oldja meg. oldja meg. meg. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer.



KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.



Minden esetben hibátlanul, helyesen hangsúlyozva olvas és az olvasottakat pontosan értelmezi.

Hangos olvasáskor néhány esetben hibásan olvas, de hibáit önállóan javítja. Az olvasottakat pontosan értelmezi. Felkészülés utáni Felkészülés utáni hangos olvasása hangos olvasásra hosszabb hosszabb szövegek szövegek esetében is esetében folyamatos. szólamokban képes.

3. Betűcsoportok, Az olvasottakat minden esetben megérti, a szavak, szövegértést szószerkezetek, ellenőrző feladatokat írásban önállóan, mondatok, hibátlanul megoldja. szövegek néma Az olvasott szöveg tartalmát értő olvasása, el tudja mondani, értelmezése képes a tömörítésre és a nézőpontváltásra.

4. Memoriterek

KNOK

©

A szövegértést ellenőrző feladatokat megérti, de néhány esetben hibázik a feladatmegoldásban, hibáit önállóan javítja. Az olvasott szöveg tartalmát el tudja mondani, képes a tömörítésre és a nézőpontváltásra.

177

Hangos olvasáskor és az olvasottak értelmezésekor gyakran téveszt, hibáit tanítói segítséggel javítja.

Hangos olvasásra és az olvasottak értelmezésére nem képes.

Felkészülés utáni hangos olvasásra hosszabb szöveg esetében szóképekben képes.

Felkészülés után betűzgetve, szótagolva gyakran megakadva olvas hangosan.


Az olvasottakat nem érti, a szövegértést ellenőrző feladatmegoldásra egyenlőre tanítói segítséggel sem képes. Az olvasott Az olvasott szöveg szöveg tartalmát tartalmának nem tudja elmondására, elmondani, a tömörítésre, tömörítésre, nézőpontváltásra nézőpontváltásra tanítói nem képes. segítséggel képes. A mesék A mesék A mesék A mesék jellemzőit tudja. jellemzőit tudja. jellemzőit jellemzőit nem pontatlanul tudja. tudja. A tanult művészi A tanult művészi A tanult művészi A tanult művészi eszközöket eszközöket eszközöket eszközök fölismeri lírai és fölismeri lírai és tanítói fölismerésére elbeszélő elbeszélő segítséggel lírai és elbeszélő művekben. művekben. ismeri föl lírai és művekben nem elbeszélő képes. művekben. A feladott A feladott A feladott A feladott memoritereket memoritereket memoritereket memoritereket hibátlanul, a 1-2 hibával sok hibával nem képes verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával mondja el. Memoritereket kifejezően ad elő, közben kapcsolatot tart a hallgatókkal.

mondja el, hibáit mondja el. önállóan javítja.

178 elmondani.

A memoritereket A memoritereket Memoritereket kifejezően ad elő, egyhangúan adja nem tudja előadni. elő. közben kapcsolatot tart a hallgatókkal.

IV. Íráshelyesírás







Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után

Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után

szövegek másolása nyomtatott mintáról

5. Tollbamondás Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után KNOK

©

Tollbamondásra tartalmi és helyesírási előkészítés után verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam (szavak,

179

hibátlanul ír.

kevés hibával ír. sok hibával ír.

sem képes írni.


Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után hibátlanul ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után kevés hibával ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után sok hibával ír.

Emlékezetből tartalmi és helyesírási előkészítés után sem képes írni.

7. Szótagolás

Az elválasztási szabályokat tudja és hibátlanul alkalmazza.

Az elválasztási szabályokat tudja, kevés hibával alkalmazza, hibáit önállóan javítja.

Az elválasztási szabályokat pontatlanul tudja és alkalmazza.

Az elválasztási szabályokat nem tudja, nem alkalmazza.

8. A j hang

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban biztos.

A j hang kétféle jelölésében – a gyakorolt szavakban kevés hibát ejt.

A j hang kétféle jelölésében a gyakorolt szavakban is bizonytalan.

A j hang kétféle jelölésére a gyakorolt szavakban sem képes.



A mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén pontatlanul alkalmazza, hibáit tanítói segítséggel javítja.

A mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén helytelenül alkalmazza.

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket hibátlanul alkalmazza.

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket kevés hibával alkalmazza, hibáit önállóan javítja.

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket sok hibával alkalmazza, hibáit tanítói segítséggel

A tanult szófajokhoz kötődő helyesírási ismereteket nem tudja alkalmazni.

szószerkezetek, mondatok, szöveg)

kétféle jelölése


10. Szófajokhoz kötődő helyesírási ismeretek

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


180

javítja. 11. Írásbeli munkájának jellemzői

V. Tanulási képességek

VI. Anyanyelv 1. Mondatok a beszélő szándéka szerint

2. Szófajok

KNOK

©

Minden esetben tiszta, rendezett, jól olvasható. Munkáját önállóan ellenőrzi, javítja.

Általában tiszta, rendezett, jól olvasható. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi, de önállóan javítja.

Gyakran rendetlen, maszatos. Munkáját tanítói segítséggel ellenőrzi és javítja.

Firkált, olvashatatlan.

Képes a könyvek önálló keresésére a könyvtárban, valamint a tartalomjegyzék használatára. Képes a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) önálló használatára.

Képes a könyvek önálló keresésére a könyvtárban, valamint a tartalomjegyzék használatára. Képes a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) önálló használatára.

Tanítói segítséggel képes a könyvek keresésére a könyvtárban, valamint a tartalomjegyzék használatára, és a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatára.

Segítséggel sem képes a könyvek keresésére a könyvtárban, valamint a tartalomjegyzék és a gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használatára.

A mondatfajtákat minden esetben hibátlanul felismeri, megnevezi és alkalmazza.

A mondatfajtákat minden esetben hibátlanul felismeri, megnevezi. Alkalmazásukban esetenként bizonytalan.

A mondatfajtákat A mondatfajtákat minden esetben nem ismeri fel. hibátlanul felismeri, megnevezi, de alkalmazni csak tanítói segítséggel tudja.

A tanult szófajokat minden esetben

A tanult A tanult szófajokat kevés szófajokat sok hibával felismeri, hibával ismeri verziószám: 1.0

Munkáját nem tudja ellenőrizni, javítani.

A tanult szófajokat nem ismeri fel. 2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam hibátlanul felismeri, megnevezi. A tanult szövegformákat felismeri. szövegalkotás Jellemzőiket tudja és (elbeszélés, alkalmazza. A tanult nyelvi leírás, hirdetés, eszközöket hibátlanul hír, meghívó, alkalmazza. levelezőlap írása) Tud levelezőlapot megcímezni. VII. Írásbeli

KNOK

©

megnevezi.

fel, nevezi meg.

A tanult szövegformákat felismeri. Jellemzőiket tudja és alkalmazza. A tanult nyelvi eszközöket kevés hibával alkalmazza. Tud levelezőlapot megcímezni.

A tanult szövegformákat tanítói segítséggel ismeri fel.

verziószám: 1.0

181

Nem képes a tanult szövegformákat felismerni.

A tanult nyelvi eszközöket sok hibával alkalmazza. Levelezőlapot segítséggel tud megcímezni.

2004.08.10.


182

Matematika Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Számtan, algebra 1. Számfogalom 2. a) Műveletek értelmezése szóban

1. oszt. év vége

2. oszt. félév

2. oszt. év vége

3. oszt. félév

3. oszt. év vége

4. oszt. félév

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

b) Műveletek értelmezése írásban

KNOK

3. Összefüggések, kapcsolatok

x

x

x

x

x

x

4. Sorozatok, függvények

x

x

x

x

x

x

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


183

1. évfolyam Tantárgy:Matematika

1. évfolyam II. félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Számtan, algebra 1. Számfogalom 20-as számkörben


Jól teljesített



Számfogalma biztos. a számok tulajdonságait biztosan felismeri.

Számfogalma biztos. Számok tulajdonságait kis hibával felismeri.

Számok írása, olvasása biztos.

Számok írása, olvasása biztos.

A 20-as számkörben segítséggel igazodik el. A számok tulajdonságait kevés hibával felismeri. Számok írásánál, olvasásánál előfordul tévedés.

Számfogalma bizonytalan. Nem tud tájékozódni a 20-as körben. Számok képét nem ismeri fel, leírni nem tudja.

Szóbeli számolási eljárások alkalmazásában 1-2 hibát ejt.

Szóbeli számolási eljárások alkalmazásában több hibával dolgozik.

Alapműveletek megoldásában járatlan. Eszközhasználat tal is csak segítséggel dolgozik.

Szövegértelmezésben segítségre szorul, de aztán önállóan dolgozik.

Szöveges feladatokat, nyitott mondatokat segítséggel értelmez és old meg.

Összefüggéseket segítséggel sem tud felismerni, értelmezni, a feladatokat megoldani.

2. Műveletek értelmezése Szóbeli számoszóban és írásban lási eljárásokat készségszinten alkalmazza 20as számkörben. Képről műveleteket fogalmaz meg. 3. Összefüggések, Lényegkiemelő, problémamegolkapcsolatok dó képessége fejlett. Logikus gondolkodású, kreatív. Szöveges feladatok megoldására önállóan képes. 4. Sorozatok, függvények Szabályfelismerésben biztos, a folytatás pontos.

KNOK

©

A szabályfelisTéveszt, bizonytamerésben, vagy a lan, több hibával folytatásban dolgozik. előfordul tévesztés.

verziószám: 1.0

Nem ismeri fel a szabályt, sok hibával dolgozik.

2004.08.10.


184


2. évfolyam I. félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése: I. Számtan, algebra 1. Számfogalom


Jól teljesített



Számfogalma a 100-as körben biztos. Számegyenesen önállóan tájékozódik.

Számfogalma a 100-as körben biztos. Számegyenesen kis segítséggel, önállóan tájékozódik.

Számfogalma a 100-as körben bizonytalan. Számegyenesen csak segítséggel tud eligazodni.

Számfogalma a 100-as körben bizonytalan. Számegyenesen segítséggel sem tud hibátlanul eligazodni.

Összeadást és kivonást eszköz segítségével tud végezni. Műveletek megoldásában többször hibázik. Számok közötti kapcsolatokat nehezen ismeri fel.

Összeadást és kivonást eszköz segítségével is nehezen tud végezni. Számok közötti kapcsolatokat nem ismeri fel.

2. Műveletek értelmezése Összeadást és Összeadást és szóban és írásban kivonást kivonást kevés hibátlanul végez. hibával végez. Számok közötti kapcsolatokat biztosan felismeri.

Számok közötti kapcsolatokat többnyire felismeri. Önállóan javít.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról pontos, állítások igazságának megítélésében biztos.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról nem mindig pontos, állítások igazságának megítélésében biztos.

Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról sokszor pontatlan, állítások igazságának megítélésében bizonytalan.

Állításokat még nem tud megfogalmazni, állítások igazságának megítélésére még nem képes.

Adott szabályú sorozat folytatása hibátlan, szabályfelismerése pontos.

Adott szabályú sorozat folytatásában keveset hibázik, szabályfelismerése nem mindig pontos.

Adott szabályú sorozat folytatásakor többször téveszt, bizonytalan, szabályfelismerése gyakran pontatlan.

Adott szabályú sorozat folytatásakor sokszor téveszt, a szabály felismerésésére még nem képes.



KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


Tantárgy:Matematika

2. évfolyam II. félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése: I. Számtan, algebra 1. Számfogalom


Jól teljesített


Viszonyításokat (több, kevesebb, egyenlő) pontosan használja.

Viszonyításokat (több, kevesebb, egyenlő) nem mindig helyesen használja.

Viszonyításokat (több, kevesebb, egyenlő) pontatlanul használja.

Számfogalma a 100-as körben biztos. Számok közötti kapcsolatokat biztosan felismeri.

Számfogalma a 100-as körben biztos. Számok közötti kapcsolatokat nem mindig ismeri fel.

2. Műveletek Alapműveletek értelmezése megoldását szóban és írásban szóban készségszinten teljesíti.

Alapműveletek megoldására kevés hibával képes.

Kisegyszeregyet biztosan tudja.



KNOK

©

185

Kisegyszeregyet biztosan tudja.

Viszonyításokat (több, kevesebb, egyenlő) csak segítséggel képes értelmezni és használni. Számfogalma a Számfogalma a 100-as körben 100-as körben nem biztos. bizonytalan. Számok közötti Számok közötti kapcsolatokat kapcsolatokat csak segítséggel segítséggel is ismeri fel. csak nehezen ismeri fel. Alapműveletek Alapműveletek megoldására sok megoldásában hibával képes. nagyon bizonytalan. Állandó segítségre szorul.

Kisegyszeregyet hibásan, csak segítséggel tudja. Szöveges felaSzöveges felaSzöveges feladatok értelmedatok értelmedatok értelmezésére, megolzésére, megolzésére, megoldására önállóan dására kis dására csak képes. segítség-gel segítséggel képes. képes. Adott szabályú Adott szabályú Adott szabályú sorozat folytatása sorozat folytatása sorozat hibátlan, szabály- kevés hibával, folytatására sok felismerése szabály felisme- hibával, szabály pontos. résére segítséggel felismerésére képes. segítséggel Sorozatok Sorozatok képes. képzésében képzésében Sorozatok biztos. kevés hibát vét. képzésében sok hibát vét, bizonytalan.

verziószám: 1.0


Kisegyszeregyet hibásan, csak segítséggel tudja. Szöveges feladatok értelmezésére, megoldására nem képes. Adott szabályú sorozat folytatására, a szabály felismerésére segítséggel sem képes.

2004.08.10.


186


3. évfolyam I.félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése: I. Számtan, algebra 1. Számfogalom


Jól teljesített



Számok írása, olvasása 1000-ig pontos, hibátlanul teljesít a helyiérték és nagyságrend felismerésében.

Számok írása, olvasása 1000-ig pontos, kevés hibával teljesít a helyiérték és nagyságrend felismerésében.

Számok írásakor, olvasásakor 1000-ig gyakran téveszt, bizonytalanul teljesít a helyiérték és nagyságrend felismerésében.

Számok írásakor, olvasásakor 1000-ig gyakran téveszt, a helyiérték és nagyságrend felismerésére nem képes.

Az összeadást és a kivonást szóban és írásban kevés hibával végez.

Az összeadást és a kivonást szóban és írásban sok hibával végez.

Az összeadás és a kivonás elvégzésére önállóan még nem képes.

Szöveges feladat Szöveges feladat megoldására megoldására kis önállóan képes. segítséggel képes.

Szöveges feladat megoldására önállóan nem képes.

Szöveges feladat megoldásában segítséggel is nagyon bizonytalan még.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapításában biztos, folytatást pontosan végzi.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapításában bizonytalan, folytatást sok hibával végzi.

Egyszerű sorozatok szabályának megállapítására csak segítséggel képes, folytatásban így is bizonytalan.

2. Műveletek értelmezése Az összeadást és szóban és írásban a kivonást szóban és írásban biztosan végez. 3. Összefüggések, kapcsolatok


KNOK

©

Egyszerű sorozatok szabályának megállapításában bizonytalan, folytatást kevés hibával végzi.

verziószám: 1.0

2004.08.10.


Tantárgy:Matematika

3. évfolyam II. félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése: I. Számtan, algebra 1. Számfogalom

187


Jól teljesített



Számfogalma az 1000-es körben biztos, számok képzését, bontását pontosan végzi.

Számfogalma az 1000-es körben biztos, számok képzését, bontását pontosan kevés hibával végzi.

Számfogalma az 1000-es körben nem biztos, számok képzését, bontását több hibával végzi.

Számfogalma az 1000-es körben nem biztos, számok képzését, bontását segítséggel is sok hibával végzi.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazásában szóban is és írásban is kevés hibát vét.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazásában bizonytalan, szóban is és írásban is többször hibázik.

Az alapműveletek eljárásainak alkalmazásában segítségre szorul, bizonytalan, szóban is és írásban így is sokszor hibázik.

Szöveges feladatok megoldásában pontos, biztos.

Szövegértelmezésben segítségre szorul, aztán önállóan dolgozik.

Szöveges feladatokat csak segítséggel képes értelmezni, megoldani.

Szöveges feladatokat segítséggel sem mindig képes értelmezni, megoldani.

Egyszerű sorozatok szabályainak megállapításában biztos, hibátlanul folytatja.

Egyszerű sorozatok szabályainak megállapításában nem biztos, kevés hibával folytatja.

Egyszerű sorozatok szabályainak megállapítására önállóan nem képes.

Egyszerű sorozatok szabályainak megállapítására nem képes, sok segítséggel is gyakran téveszt.

2. Műveletek értelmezése Az összeadás, a szóban és írásban kivonás és az egyjegyűvel való szorzás eljárásainak alkalmazásában szóban is és írásban is biztos. 3. Összefüggések, kapcsolatok


KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


188

4. évfolyam I. félév végén Tantárgy:Matematika

4. évfolyam I. félév végén Értékelendő terület, képesség, készség stb. megnevezése I. Számtan, algebra 1. Számfogalom


Jól teljesített



Számfogalma biztos, számok képzése, bontása hibátlan. Pontosan ismeri a számjegyek különféle értékeit

Számfogalma biztos, számok képzése, bontása kevés hibával. Nem minden esetben ismeri a számjegyek különféle értékeit.

Számfogalma bizonytalan, számok képzésekor, bontásakor sokat hibázik. Nehezen ismeri fel a számjegyek különféle értékeit

Számfogalma bizonytalan, számok képzésekor, bontásakor gyakran hibázik. Nem ismeri a számjegyek különféle értékeit.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezésében és megoldásában kevés hibát vét.. Műveleti sorrend alkalmazásakor előfordul tévesztés.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezésében és megoldásában bizonytalan. Műveleti sorrend alkalmazásakor sokat hibázik.

Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezésében és megoldásában bizonytalan. Műveleti sorrend alkalmazásakor segítségre szorul.

Szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában biztos.

Szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában kissé bizonytalan.

Szöveges feladatok értelmezésében bizonytalan, megoldásához segítséget igényel.

Szöveges feladatok értelmezésében bizonytalan, megoldásukban segítséggel is sokat hibázik.

Sorozatok szabályait biztosan felismeri, pontosan folytatja. A szabály megfogalmazására képes.

Sorozatok szabályait nehezen ismeri fel, de segítséggel pontosan folytatja. A szabály megfogalmazására nem mindig képes.

Sorozatok szabályait nehezen ismeri fel, segítséggel is téveszt. A szabály megfogalmazására önállóan nem képes.

Sorozatok szabályait nehezen ismeri fel, segítséggel is gyakran tévesztve folytatja. A szabály megfogalmazására nem képes.

2. Műveletek értelmezése Szóbeli és írásszóban és írásban beli műveletek értelmezésében és megoldásában biztos, pontos. Műveleti sorrendet helyesen alkalmazza. 3. Összefüggések, kapcsolatok


KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


189

Környezetismeret Értékelendő terület, 1. osztály 2. osztály 2. osztály 3. osztály 3. osztály 4. osztály képesség, készség év vége év vége félév félév év vége félév stb. megnevezése X I. A megismerési módszerek alapozása II. Tájékozódás az X élettelen természetről III. Tájékozódás az X élő természetről IV. Az ember és egészsége

X

V. Tájékozódás térben és időben

X

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


4. évfolyam 1. félév végén

Tantárgy:

Környezetismer et

Értékelendő terület, képesség, készség stb. megneve-zése I. A megismerési módszerek alapozása


Jól teljesített

Önállóan tud: – összehasonlítani, csoportosítani, következtetéseket levonni; -összefüggéseket fel-ismerni; –különböző ismerethordozókból információt gyűjteni; –méréseket végezni, mértékegységeke t használni.

II. Tájékozódás az élettelen természetről

Meg tud nevezni környezetszenny ező forrásokat, jól ismeri azok egészségkárosító hatásait.

Nevelői segítséggel tud: – összehasonlítani, csoportosítani, következtetéseket levonni; -összefüggéseket fel-ismerni; –különböző ismerethordozókból információt gyűjteni; –méréseket végezni, mértékegységeke t használni. Segítséggel tud megnevezni környezetszennyező forrásokat, ismeri azok egészségkárosító hatásait.

III.. Tájékozódás Jól ismeri az erdő, a mező, a az élő vizek és természetről vízpartok életközösségét, védelmük lehetőségeit.

KNOK

©


Sok segítséggel tud: – összehasonlítani, csoportosítani, következtetéseket levonni; -összefüggéseket fel-ismerni; –különböző ismerethordozókból információt gyűjteni; –méréseket végezni, mértékegységeke t használni. Csak segítséggel tud megnevezni környezetszenny ező forrásokat, nehezen ismeri fel azok egészségkárosító hatásait. Ismeretei kissé Ismeretei hiányohi-ányosak az sak az erdő, a erdő, a mező, a mező, a vizek és vizek és vízpartok vízpartok életkö- életközösségéről, zösségéről, védelmük védellehetősé-geiről. mük lehetőségeiről.

verziószám: 1.0

190

Felzárkóztatásr a szorul

Nem tud: – összehasonlítani, csoportosítani, következtetéseket levonni; -összefüggéseket fel-ismerni; –különböző ismerethordozókból információt gyűjteni; –méréseket végezni, mértékegységeke t használni. Nem tudja megne-vezni a környezetszennyező forrásokat, nem ismeri fel azok egészségkárosító hatásait. Nem ismeri az erdő, a mező, a vizek és vízpartok életközösségét védelmük lehetőségeit.

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam .IV. Az ember és egészsége

.V. Tájékozódás térben és időben

KNOK

©

Jól ismeri testünk működését, belső szerveink szerepét, egészségünk védelmét.

Ismeretei kissé hiányosak testünk működéséről, belső szerveink szerepéről, egészségünk védelméről. Jól ismeri a Ismeri a felszíni felszíni formákat, formákat, a a telepütelepüléstípusokat, léstípusokat, azok térképészeti azok térképészeti jelöléjelölését; sét; Önállóan Kis segítséggel használja az hasziránytűt, a nálja az iránytűt, térképet. a térképet.

verziószám: 1.0

Ismeretei hiányosak testünk működéséről, belső szerveink szerepéről, egészségünk védelméről. Ismeretei hiányosak a felszíni formákról, a településtípusokról, azok térképészeti jelöléséről; Bizonytalan az iránytű és a térkép használatában.

191 Nem ismeri testünk működését, belső szerveink szerepét, egészségünk védelmét. Nem ismeri a felszíni formákat, a településtípusoka t, azok térképészeti jelölését; Nem tudja az iránytűt és a térképet használni.

2004.08.10.


192

Értékelés és minősítés a 4. évfolyam végén A ktv. 70.§. alapján az alábbi tantárgyakból osztályzattal minősítsük a tanuló éves teljesítményét: ¾ Magyar nyelv és irodalom ¾ Matematika ¾ Környezetismeret A többi tantárgynál szöveges értékelést alkalmazunk: ¾ Informatika ¾ Élő Idegen nyelv ¾ Ének-zene ¾ Rajz ¾ Technika és életvitel ¾ Testnevelés és sport

A magatartás és a szorgalom minősítése Magatartás értékelése: Példás: A tanuló tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció, figyelembe veszi az adott közösség érdekeit, szempontjait, tekintettel van a közösségre, szereti a közösségi életet, pozitív hatást gyakorol rá és annak egyes tagjaira. Az iskola házirendjének kialakításában tevékenyen részt vesz, a követelményeket megtartja és tanulótársait is erre ösztönzi. Jól érzi magát a közösségben, szívesen tevékenykedik benne és arra törekszik, hogy másokból is kiváltsa ezt az érzést, mások beillesztését is előmozdítja. Segítőkész, fegyelmezett, pontos, megbízható, viselkedése nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias. Jó: Szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak kialakítására befolyást nem gyakorol, a közösség érdekei ellen nem vét, az iskola házirendjét megtartja. A rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen nincs kifogás. Segítőkész, fegyelmezett, pontos, megbízható, nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias. Változó:

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


193

A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel, de igyekszik javulni. A követelményeket általában nem képes betartani, hajlamos a fegyelem megsértésére. A szabályokat csak állandó figyelmeztetésre képes betartani. Nem udvarias és nem tisztelettudó. Rossz: Tevékenységével a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be. Közösségi munkát nem végez, másokat visszatart, szándékosan árt a közösségnek. A házirendet nem tartja be. Tiszteletlen és udvariatlan. Viselkedése fegyelmezetlen, durva, goromba, gyakran tettleges is.

Szorgalom értékelése: Példás: Tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tantárgyból elvégzi a kapott feladatot de van határozott érdeklődése, önkéntesen is többletfeladatot vállal. Jellemző rá az önálló munkabeosztás és önellenőrzés. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészül, figyel, érdeklődik. Jó: Figyel az órán, házi feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Általában felkészül, de különösebben nem érdeklődik. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: A tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállóan csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű, szétszórtan jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: A tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel, érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

Rendszeres értékelés

Alapelvek és a számonkérés követelményei: ¾ A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


194

¾ A tantárgy jellege ¾ A szép, helyes magyar beszéd , a kommunikációs szint jellege ¾ A szóbeli és írásbeli értékelés harmóniája ¾ A helyes önértékelésre nevelés

Jutalmazás: Dicséret: Fokozatai: Szaktanári, osztályfőnöki, intézményegységvezetöi, igazgatói, nevelőtestületi

Elmarasztalás: Szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, intő, rovó Fokozatai: Szaktanári, osztályfőnöki, intézményegységvezetöi, igazgatói, nevelőtestületi.

Az ismeretek számonkérésének formái Az iskolában az ismereteket a pedagógus ¾ -tanórai beszélgetés ¾ -önálló felelet ¾ -írásbeli dolgozat ¾ -gyakorlati feladat megoldása formájában kéri számon.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ¾ meglévő eszközök hasznosítási és újrahasznosítási lehetőségeinek feltérképezése ¾ innovációs / továbbfejleszthetőségi / követelmény az eszközök beszerzésével kapcsolatban ¾ a sokoldalú felhasználhatóságot biztosító szemléletű tervezés a beszerzés tervezésének folyamatában ¾ a pedagógusok kreativitásának felhasználása az eszköz felhasználását illetően KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


195

¾ egy eszköz beszerzése előtt minél többen nyilvánítsanak véleményt ¾ beszerzési terv készítése és egyeztetése a nevelőtestületekkel ¾ a beszerzés takarékos, ugyanakkor ésszerű megtervezése ¾ a lehetőségekkel való reális számvetés elve.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


196

A tanulók fizikai állapotának méréshez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréshez a Hungarofit módszertant alkalmazzuk ( http://www.hungarofit.hu ).

A fittségről: A mozgás - minden élőlényre jellemző - életjelenség. A különböző differenciáltságú élő szervezetek mozgásszükséglete igen nagy eltéréseket mutatnak. Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához/megtartásához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/testedzésre van szükség. Ha az életvitelünk során mozgás/edzés lehetőségünk, mozgásterünk beszűkül, vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni,

a

különféle

mentális

funkció

zavarok

kialakulását,

(pl.

terheléstűrés,

konfliktuskezelés, problémamegoldó-képesség) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (pl. magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás stb.) kialakulását. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. A fitt egyén fizikai és szellemi tevékenysége hatékony és tartós, testi-lelki egészsége kiegyensúlyozott és szilárd. Minél stabilabb az egyensúly, - testi, lelki és szociális értelemben egyaránt - annál egészségesebb az ember. Mit értünk fittség alatt? A fittség sűrűn félreértett szó. Egyeseknek mindössze izmosságot, csinosságot jelent, a teljes fitness ennél lényegesen több. Fittségen olyan testi-lelki állapotot értünk, amelyet magában foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását. A fittség azt is jeleneti, hogy a testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. A fitt egyén a fokozott, fizikai, szellemi munkához és a lelki vagy társadalmi megterhelésekhez jól tud alkalmazkodni. A rendszeres fizikai aktivitás/testedzés elősegíti: ¾ a nagyobb állóképességet és egyéni energiát, ¾ a könnyebb és tudatosabb stressz helyzetkezelést, KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


197

¾ a határozottságot, a dönteni tudást, ¾ a testi-lelki harmóniát, (csökkenti a depresszió, a hipochondria és a szorongás kialakulását), ¾ a fokozottabb szellemi koncentrációs képességet és kitartást, ¾ a biztonságérzést, a nagyobb önbecsülést, és önbizalmat, a vonzóbb karcsúbb alakot, a hatékony testsúlyszabályozást, a jobb megjelenést, ¾ az erősebb aktív izomzat és csontrendszer kialakulását és megtartását, a csontritkulás késleltetését, lelassítja az öregedési folyamatot, ¾ a nyugodtabb mélyebb alvást, amely elősegíti a szervezet gyorsabb regenerálódását, ¾ a testi panaszok csökkenését, (jobb emésztés, ritkább székrekedés, ritkább hátfájás, stb.), ¾ a jobb közérzetet, a ritkább izületi és hátfájdalmakat, ¾ a szív -érrendszeri, mozgásszervi, daganatos és elhízással járó betegségek megelőzését, ¾ a tökéletes testtartást, ¾ esetenként a társas és egyéni kapcsolatok létesítését és ápolását. A fitt egyénre többek között még az is jellemző, hogy ugyanolyan intenzitású és idejű fizikai/szellemi megterheléstől kevésbé fárad el, ill. rövidebb idő alatt piheni ki magát, vagy pl., hogy az immunrendszere erősebb (ellenállóbb), ezért a kisebb megbetegedéseket, fertőzéseket könnyebben legyőzi. A nem fitt ember az alábbiaktól szenvedhet: ¾ energia és vitalitás (életerő) hiánya, ¾ alkohol, drog, cigaretta, vagy ételfüggőség, ¾ túlsúly, amely extra terhelést jelent a test (szervezet) számára, ¾ fizikai erő, tartós koncentráló képesség hiánya, (gyengébb minőségű munka, kevesebb jövedelem), ¾ fizikai betegséggel szembeni védtelenség, ¾ szellemi, vagy érzelmi betegségekkel szembeni érzékenység (védtelenség), ¾ szerkezeti problémák beleértve (izom, ín és szalag) merevségeket és az izületi fájdalmakat, ¾ a lazítás és az életélvezetére, (harmonikus családi életre) való képtelenség.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


198

Az igen gyenge, gyenge fizikumú egyén a mindennapi élet kihívásainak nehezen tud eleges tenni, az állandóan fáradt ember munkavégző képessége labilis, testileg-lelkileg sérülékenyebb, könnyebben sebezhető. Az állandóan fáradt emberek fásultan, szomorúan, rossz életminőségben élik le az életüket, és igen gyakori, hogy a fizikai állapotuk romlásával, gyengülésével egyre nő bennük a testedzés és a sport iránti ellenszenv. A gyenge, fáradt embernek nem jut az eszében, hogy közérzete javításához, önbizalma növeléséhez, önbecsülése visszaszerzéséhez a leghatásosabb "tartósan szedhető" (káros mellékhatással nem bíró) gyógyszer, a rendszeres örömmel végzett sportolás/testedzés.

Fizikai-fittség mérő módszerek bemutatása A motorikus próbarendszerek az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével, a fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de - hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt - az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú (rövid - közép-hosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. A időszakos mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak, az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitness legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb faktorai: Mennyiségi mutatók: •

KNOK

aerob kapacitás, és ©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam •

199

izomerő, erő-állóképesség.

Minőségi mutatók: •

testösszetétel,

•

egyéni, vagy társadalmi vonatkozású életmód-tükör felvétele.

Hiteles tervet csak hiteles adatok alapján lehet készíteni! A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel /egészséggel kapcsolatos fittség összetevőit fontossági szempontból, három csoportba sorolják: I. Elsődleges fontosságú tesztek •

az aerob fittség mérését

•

a vázizomzat fittségének a mérését

•

antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához)

•

sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez)

II. Másodlagos fontosságú tesztek •

a felső és alsó végtag izommunkáját és

•

a váll mozgékonyságát mérő tesztek

III. Harmadlagos fontosságú tesztek •

a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt. (Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK A fizikai fittség mérése /49. o. / Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997. )

A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon: •

az aerob kapacitással,

•

az izomerővel, és az

•

egészséges testsúllyal fejezhető ki.

Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását. KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


200

A tudományosság legfőbb kritériumainak megfelelve, a fent jelzett faktorok (műszerek nélküli) megbízható mérésére a Sportkórház Kutató Intézetével együttműködve (Dr. Malomsoki Jenő és munkatársai segítségével, laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva) - több mint tizenöt év alatt fejlesztették ki a HUNGAROFIT és annak egyszerűsített változatát a MINI HUNGAROFIT fizikai fittséget mérő motorikus próbarendszereket. A Hungarofit módszerrel eddig közel másfélmillió mérési eredményt dolgoztak fel. A motorikus próbák elvégzés után az elért teljesítményt, és az általános fizikai teherbíró-képesség minősítését, az adott munkavégzéshez (pl. tanulás, amatőr szintű sportolás, élsport, stb.) szükséges "kell", vagy "szükségesség" mértékéhez viszonyítva kell értelmezni. Ma már tudjuk, hogy például az élsportolók nagyobb formaingadozásait, (egy-egy mérkőzésen, vagy bajnokságon belül) illetve fáradtság okozta gyakori sérüléseiket egyéni és csapatsportágak esetében lényegesen csökkenthetnénk, ha sportpályafutásuk kezdetétől (kisiskolás koruktól) folyamatosan odafigyelnénk arra, hogy a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeik területén elérjék és - a versenyidőszakban is - megtartsák az adott sportág magas szintű űzéséhez "szükséges" vagy "kell" érték körüli szintet.

A legismertebb fizikai fittség-mérő módszerek összehasonlító táblázata Dimenzió

Arday - Farmosi

EUROFIT

HUNGAROFIT Cooper-teszt

Aerob fittség mérés

•

Állóképességi úszással, ingafutás??? kerékpározással)

•

Kerékpár-

Kardiorespiratorikus állóképesség mérése

/futással,

nem méri

ergométer teszt

(Elsődleges

(PWC 2000 m, 3000 m síkfutás

/170)

fontosságú faktor.)

vagy1, 1.5, 2 mérföld ill.

(Pulzus

méréssel

kiegészítve). Statikus (Másodlagos

•

Markoló-erő

és

•

Függés

harmadlagos fontosságú faktorok.)

KNOK

©

•

izomerő

•

hajlított ka

Kézi szorítóerő

nem

méri

Karizom

(Harmadlagos fontosságú

állóképessége faktor) :

verziószám: 1.0

2004.08.10.


201

Függés hajlított karral • •

Dinamikus A

vázizomzat

fittségének

•

•

Függőleges

•

felugrás

mérése •

(Elsődleges

távolugrás

Helyből távolugrás

izomerő

Helyből

Helyből

5-ös

sorozat

ugrás

páros lábbal

távolugrás

Kétkezes dobás


Helyből

•

Kétkezes dobás fej fölött hátra

fej

•

fölött hátra

Egykezes labdalökés helyből

Vázizom erő-állóképesség •

M.fekvőtámaszban karhajlítás-

és

nyújtás Izomerő állóképesség A

vázizomzat

fittségének

mérése

(Elsődleges fontosságú faktor.)

•

Hanyattfekvésből

Hanyattfekvésből

Törzsizom

felülés

felülés

állóképessége:

térdérintéssel

térdérintéssel(30, 45 Felülések (sit-ups) 30 és 60 mp-ig)???

•

mp-ig?????

Hason-fekvésből törzsemelés-

és

leengedés (A

próbákat

folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.) Futási gyorsaság -

•

fürgeség (Másodlagos

KNOK

©

60

m-es

vágtafutás •

•

méri m-es nem (Másodlagos fontosságú ingafutás 10×5

Ladbahordás

verziószám: 1.0

faktor)

2004.08.10.

Pedagógiai program / Helyi tanterv általános iskola 1-4. évfolyam fontosságú faktor.)

•

202

Négyütemű fekvő-támasz (Burpee-teszt)

•

Végtagmozgás gyorsasága (Harmadlagos fontosságú faktor.)

Szlalomfutás •

nem

méri

Lapérintés

(Harmadlagos

méri (Harmadlagos nem (Harmadlagos fontosságú fontosságú

fontosságú faktor)

faktor)

Csípőhajlékonyság: Hajlékonyság

nem

méri

(Másodlagos

(Másodlagos



•

Ülésben előrenyúlás

faktor) A

kiegészítő

mérés:

Csípőhajlékonyság •

Ülésben előrenyúlás

Egyensúlyozás 45 mEgyensúly

ig,

(Harmadlagos

rögzítő gerendáján, 2


m-es

a

tornapad kijelölt

Egyensúly:-Flamingó teszt

nem

méri

(Harmadlagos fontosságú faktor.)

szakaszon

A vizsgálati módszer A kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez - egyéni és csoportos edzéseken, egyéni és csapat sportágakban is, ill. testnevelési órán, sportfoglalkozásokon, egyénileg végzett testedzés során - meg kell oldani az egyéni képesség szerinti, differenciált terhelés lehetőségét. Az intenzív, élettanilag hatékony edzésmennyiséget csak kellő információ ismeretében (leglényegesebb feltétele a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározása) lehet összeállítani. Már az 1970-es évek végén felmerült az igény - elsősorban a testneveléssel, és testedzéssel foglalkozók részéről - egy olyan egyszerű, de mégis objektív teljesítmény-élettani

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


203

paramétereket mérő módszer kidolgozására, amellyel ha nem is olyan pontosan, mint a laboratóriumi vizsgálatokkal, de meg lehet mérni illetve, megbízhatóan lehet megbecsülni az egyén pillanatnyi teljesítmény-élettani paramétereit.

A

fizikai

fitnessz-szintet

mérő

tesztek

korrelációs

mátrixa

(nők, N=10615 fő) Változók

1

1. Életkor

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

0.63 0.61 0.70 0.02 0.38 0.41 0.13 0.18 0.04 0.02 0.01

2. Testmagasság

3. Testtömeg

0.58 0.54 0.08 0.49 0.50 0.35 0.31

0.70

4. Vitális kapacitás

– 0.05

– 0.15

0.12 0.12

0.31 0.33 0.29 0.27 0.11 0.04

0.07 0.44 0.47 0.62 0.57

5. Cooper-teszt

– 0.02

– 0.01

0.08 0.02

0.35 0.37 0.18 0.14 0.30 0.22 0.23

6. Helyből távolugrás

0.73 0.28 0.38 0.22 0.18 0.19

7. Helyből 5-ös s. u. páros

0.30 0.29 0.24 0.17 0.23

lábbal 8. Tömött labda lökés előre

0.74 0.14 0.13 0.13

9. Tömött labda dobás hátra

0.15 0.14 0.11

10. Fekvőtámaszban karh. és

0.25 0.22

nyújtás 11.Hanyattfekvésből felülés 12.

12

0.44

Hasonfekvésből

törzsemelés Az életkor a testtömeggel és a testmagassággal való szoros összefüggése természetes. A vitálkapcitás nagysága elsősorban testmagasságtól és a testtömegtől függ, mivel e két paraméter és az életkor szoros összefüggést mutat, így a vitálkapcitással való szoros összefüggésük sem igényel különösebb magyarázatot.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


204

A Cooper-teszt a testmagassággal és a vitálkapacitással is szoros összefüggést mutat, ez arra enged következtetni, hogy az életkor előre haladtával elsősorban a magasabb és a nagyobb tüdőbefogadóképességgel rendelkezők jobb érnek el jobb teljesítményt az aerob állóképesség terültén. A Cooper-teszttel legszorosabb kapcsolatban: az általános fizikai teherbíró-képességet mérő motorikus próbákban elért összpontszám és az izomerő területén elért összpontszám van. Cooper - teszt - Hungarofit összpontszám: 0.71 Cooper - teszt - Általános Izomerő pontszám: 0.44 A Cooper-teszttel erősen szignifikáns (>0.07) kapcsolatot mutat: •

Helyből 5-ös sorozatugrással (0.37),

•

Helyből távolugrással (0.35),

•

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (0.30),

•

Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (0.23),

•

Hanyattfekvésből felülés (0.22),

•

Egykezes labdalökés előre, tömöttlabdával (0.18),

•

Kétkezes tömött labda dobás a fej fölött hátra (0.14)

A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (-0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére összeállított motorikus próbarendszer illetve ezen belül egyes izomcsoportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között mindkét nem esetében a legszorosabb összefüggést a Cooper-teszt és az össszpontszám, valamint a Cooper-teszt és az általános izomerő összpontszáma között található. Ez azt jelzi, hogy az egészség ill. terhelhetőség szempontú fittség minősítését legnagyobb mértékben az aerob teljesítmény (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképessége legjobb mérőszáma) határozza meg. A Cooper-teszt és az általános izomerő területén elért összpontszám azt jelzi, hogy a jó aerob teljesítmény jó általános testierővel, erő-állóképeséggel párosul. KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


205

A Cooper-teszt és az egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között található szoros összefüggés szintén azt jelzi, hogy jobb aeob állóképességgel rendelkezők erősebbek is. Negatív összefüggések A Cooper-teszt és a testsúly (-0.21) és a Nyugalmi pulzus érték (-0.13) erős negatív összefüggést mutat. A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (-0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár. Cooper-teszt és a testtömeg enyhe negatív összefüggése nem meglepő, hiszen a zsírtöbbletből adódó túlsúly gyengébb aerob teljesítménnyel jár. Az általunk mért női populációra jellemző néhány pozitív összefüggés rövid értelmezése. Az életkor és a Cooper-teszt és az izomerő-állóképességet mérő próbák közötti gyengébb kapcsolat jól tükrözi, hogy az életkor előrehaladtával a Cooper-tesztben és az izomerő állóképesség területén nyújtott teljesítmény növekszik ugyan, de nem az életkorral nem azonos arányban. Az életkor és a dinamikus erőt mérő ugrások és tömött labda dobások (vetés) arányosabb fejlődése feltehetően a biológiai éréssel magyarázható. Az egész testet felölelő izomerő mérésére összeálított próbák között legnagyobb mértékű összefügés természetesen a láb dinamikus erejére kiválasztott két próba között tapaszalható. A has és a hátizom erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák igen szoros összefüggése jó bizonyíték arra, hogy a törzs egyenes tartásában a hasi és a hátoldali izomcsoportok erőállóképességének közel azonos szerepe van. Negatív összefüggések A magasság és a vállöv erőállóképességének negatív kapcsolata azt jelzi, hogy a testmagasság növekedéssel a nőknél legnagyobb mértékben a mell- és vállöv izomerőállóképessége csökken.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


A

fizikai

fitnessz-szintet

mérő

tesztek

206

korrelációs

mátrixa

(férfiak, N=15274 fő) Változók

1

1. Életkor

2

3

4

5

6

7

8

9

0.68 0.65 0.68 0.03 0.38 0.41 0.12 0.15

2. Testmagasság

3. Testtömeg

0.64 0.64 0.08 0.49 0.50 0.66 0.42

0.68

4. Vitális kapacitás

0.25

0.31 0.33 0.60 0.38

10 0.02 -

-

0.05 0.08 0.11

12

0.01 0.01

-0.06

0.43 0.71 0.72 0.68 0.78 0.28 -0.09

5. Cooper-teszt

0.02 0.09 0.11

0.36 0.35 0.18 0.17 0.30 0.16 0.19

6. Helyből távolugrás

0.56 0.40 0.41 0.29 0.17 0.16

7. Helyből 5-ös s. u. páros

0.36 0.25 0.26 0.13 0.17

lábbal 8. Tömött labda lökés előre

0.78 0.14 0.11 0.10

9. Tömött labda dobás hátra

0.14 0.12 0.09

10. Fekvőtámaszban karh. és

0.16 0.15

nyújtás 11.Hanyattfekvésből felülés 12.

11

0.38

Hasonfekvésből

törzsemelés Az életkor a testtömeg, az életkor és a testmagasság összefüggése triviális. A vitálkapacitás és az életkor, a vitálkapacitás és a testtömeg , a vitálkapacitás és a testmagasság közötti szoros összefüggés sem igényel különösebb magyarázatot. A Cooper-teszt a testmagasságggal és a vitálkapacitással szoros összefüggést mutat, ez arra enged következtetni, hogy a magasabb és a nagyobb tüdőbefogadó képességgel rendelkezők jobb aerob teljesítményt értek el.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


207

A Cooper-teszttel legszorosabb kapcsolatban: az általános fizikai teherbíró-képességet mérő motorikus próbákban elért összpontszám és az izomerő területén elért összpontszám van. Cooper - teszt - Hungarofit össz pontszám: 0.73 Cooper - teszt - Általános Izomerő pontszám: 0.42 A Cooper-teszttel erősen szignifikáns (>0.07) kapcsolat mutat Helyből 5-ös sorozatugrással (0.36), a Helyből távolugrással (0.35), Fekvőtámaszban karh. és nyújtás (0.30), Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (0.19), Hanyattfekvésből felülés (0.16), Egykezes labdalökés előre, tömöttlabdával (0.18), Kétkezes tömött labda dobás a fej fölött hátra (0.14) A Cooper-teszt és a testsúly (-0.24) és a Nyugalmi pulzus érték (-0.10) erős negatív összefüggést mutat. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére összeállított motorikus próbarendszer illetve ezen belül egyes izomcsportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között mindkét nem esetében a legszorosabb összefüggést a Cooper-teszt és az össszpontszám, valamint a Cooper-teszt és az általános izomerő összpontszáma között találhatunk. Ez azt jelzi, hogy az egészség ill. terhelhetőség szempontú fittség minősítését legnagyobb mértékben az aerob teljesítmény (amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma) határozza meg. A Cooper-teszt és az általános izomerő területén elért összpontszám azt jelzi, hogy a jó aerob teljesítmény jó általános testi erővel, erőállóképeséggel párosul. A Cooper-teszt és az egyes izomcsoportok/izomsorok erejének mérésére kiválasztott próbák között található szoros összefüggés szintén azt jelzi, hogy jobb aerob állóképességgel rendelkezők erősebbek is. Negatív összefüggések

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


208

A Cooper-teszt és a testsúly (-0.21) és a Nyugalmi pulzus érték (-0.13) erős negatív összefüggést mutat. A Cooper-teszt és a Nyugalmi pulzus érték (-0.13) erős negatív összefüggése azt jelzi, hogy a jobb aerob teljesítmény gazdaságosabb szívfrekvenciával jár. Cooper-teszt és a testtömeg erős negatív összefüggése nem meglepő, hiszen a zsírtöbblet, vagy túlzott és gyors izomtömeg fejlesztés miatt kialakult testsúly többlet, csökkentő aerob teljesítményt eredményez. Az életkor, a Cooper-teszt és az izomerő-állóképességet mérő próbák közötti gyengébb kapcsolat jól tükrözi, hogy az életkor előrehaladtával a Cooper-tesztben és az izomerő állóképesség területén nyújtott teljesítmény növekszik ugyan, de az életkorral nem azonos arányban. Az életkor és a dinamikus erőt mérő ugrások és tömött labda dobások (vetés) arányosabb javulása feltehetően a gyors erő életkori sajátosságából adódó fokozottabb fejlesztésének és a biológiai éréssel együtt járó fejleszthetőségnek köszönhető. Az egész testet felölelő izomerő mérésére összeállított próbák között legnagyobb mértékű összefüggés természetesen a láb dinamikus erejére kiválasztott két próba között tapasztalható. A has és a hátizom erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák igen szoros összefüggése jó bizonyíték arra, hogy a törzs egyenes tartásában a hasi és a hátoldali izomcsoportok erőállóképességének közel azonos szerepe van. Negatív összefüggések A testmagasság és a testtömeg növekedéssel járó csökkenő általános erőállóképesség azt jelzi, hogy fiataljaink az életkor előrehaladtával egyre kevésbé bírják a tartós erőkifejtést. A véglegesített próbarendszer célkitűzéseimnek megfelelően, - különösebb előképzettség nélkül, minimális anyagi ráfordítással - alkalmassá vált a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek megbízható, objektív meghatározására (az aerob kapacitás és az általános izomerő mérésével).

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


209

A vizsgálati módszerhez (motorikus próbarendszerhez) tartozó értékelési rendszert, közel 25 ezer 25 év alatti fiatal és kb. 5000 fő 25 év feletti egyén mérési eredményéből alakították ki. A nagyszámú mérési eredmény lehetővé tette, hogy a hozzá tartozó értékelési rendszer megbízható és objektív legyen. Az értékelési rendszer megbízhatóságát az azóta hazánkban e módszerrel mért és értékelt közel másfélmillió mérési eredmény bizonyítja. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére, és minősítésére alkalmas motorikus próbarendszert kiegészíttettük az optimális testtömeg és az attól való esetleges eltérés mérésével, illetve Sport-életmód kérdőív felvételével. Optimális testtömeg esetén a vizsgálat személy +10 pontot kap, az attól való eltérés nagyságának mértékétől függően egyre kevesebb, illetve 0 pont adható. Hungarofit és Mini Hungarofit motorikus próbarendszereket az egészség/terhelhetőség fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A fizikai fittség mérésére kifejlesztett motorikus próbarendszert természetes mozgásra (ugrás, futás, dobás, stb.) építettük un. "gyermekbarát" tesztekre, ezért az egyes próbák helyes technikai végrehajtása különösebb előképezettséget nem igényel. A vizsgálat céljának megfelelően, az életkori sajátosságok (és a helyi tárgyi feltételek) figyelembe-vételével, a próba rendszert alkalmazó saját maga döntheti el, hogy az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez, minősítéséhez az alább felsorolt próbarendszer közül melyiket választja.

Mini Hungarofit 7 éves korig (tájékoztató jelleggel) 7 éves korig, (vagy sérültek számára) 1+3 motorikus próba elvégzése és értékelése esetén. A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

KNOK

1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy Cooper-teszt

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


210

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére)

Mini Hungarofit 9 éves korig 1+4 motorikus próba A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy

•

1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás.

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére)

Mini Hungarofit 9 éves kortól 1+4 motorikus próba A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

Cooper-teszt, vagy

•

Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


211

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére)

Hungarofit 7 éves kortól 1+6 motorikus próba A próbák elvégzéshez mérőszalag, stopperóra és tömött labda szükséges. I. Aerob állóképesség mérése •

Cooper-teszt, vagy

•

Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás.

II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) 5. Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére) 6. Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére). Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez.

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.


212

HUNGAROFIT & MINI HUNGAROFIT Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése során elérthető maximális pontszám: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: maximálisan 63 pont

HUNGAROFIT I. Aerob állóképesség: 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (6 x 10. 5 pont)

"MINI" HUNGAROFIT I. Aerob állóképesség: 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (21+3x14 pont) Megjegyzés: 7 éves korig és 60 éves kor felett tájékoztató jelleggel 1+3 motorikus próbában elért teljesítmény pontértékei alapján is elvégezhető az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: I. Aerob állóképesség: 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (3x21 pont)

KNOK

©

verziószám: 1.0

2004.08.10.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési Program

Recommend Documents