Pedagógiai Program Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Alapiskola 2004.
Tartalomjegyzék I.BEVEZETŐ ............................................................................................................................. 3 I.2. Az iskola jogi státusza ................................................................................................................................. 3 Információk a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Alapiskola ................................................. 3 Alapító okiratáról: ......................................................................................................................................... 3 I.3 Az iskola névadója ........................................................................................................................................ 6 I.4. Helyzetelemzés, az iskola szerepe a régió kultúrájában........................................................................... 7 I.5. Hagyományaink ........................................................................................................................................... 8 I.6. Iskolánk kapcsolatai .................................................................................................................................... 8
II. A PEDAGÓDIAI FOLYAMAT NEVELÉSI PROGRAMJA................................................. 10 II.1. Alapelvek, értékek, stratégiai célok ........................................................................................................ 10 II.2 Pedagógiai feladataink .............................................................................................................................. 12 A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek, eljárások ........................................................................ 12 II.2.A/Képzésünk sajátosságai .................................................................................................................... 12 II.2.B/ A személyiségfejlesztés feladatai .................................................................................................... 14 II.2.C/ A közösségfejlesztés feladatai ......................................................................................................... 14 II.2.D/A személyiségfejlesztést, a közösségfejlesztést szolgálják az iskolarendszerű képzéshez kapcsolódó ingyenes szolgáltatásaink ....................................................................................................... 15 II.3. A szülők, a tanulók, a pedagógusok együttműködésének formái ......................................................... 17 II.4. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése ....................................................... 17 II.5. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelme, szociális gondoskodás, pályázati munka ................................ 18
III.HELYI TANTERV .............................................................................................................. 20 III.1. A pedagógiai folyamat képzési programja ...................................................................................... 20 III.1.A/ Az iskolai képzés rendje............................................................................................................. 20 II.1.B/ A képzés belső szakaszai, képzési irányok .............................................................................. 20 A CSOPORTBA SOROLÁS elvei és rendje, a csoportbontás szempontjai: ........................................ 21 III.C/ Csoportok létszáma, indításának ütemezése, óraszámok (csoportbontás) 2001-2010. között, 8 évfolyamon 21-24. ............................................... 22 III.1.D/ Évfolyamok, csoportok ÓRATERVE az alapfokú művészetoktatásban, végső szerkezetben .............................................................................................................................................. 27
2.HELYI PROGRAM .............................................................................................................. 28 II.2.A/ Helyi tantervünk alapelvei ............................................................................................................. 28 III.2.B/ Célok, feladatok, követelmények ................................................................................................. 30 II.2.C/ Tananyag ............................................................................................................................................ 34 III.2.D/ Helyi rendszeres alkotótáborunk koncepciója ......................................................................... 34 III.2.E/ Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................................................................................................................................. 34 III.2.F/ A tanulói teljesítmények értékelése ............................................................................................ 35
IV. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ........................................... 37 1. A pedagógiai program hatályossági ideje ............................................................................................. 37 2. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata .......................................................................... 37 3. A pedagógiai program módosítása ....................................................................................................... 38 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................ 38
5. Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete elfogadta: .................................. 39
2
I.BEVEZETŐ I.2. Az iskola jogi státusza
Információk a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Alapiskola Alapító okiratáról: 1./ Az intézmény neve:
Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Alapiskola 2./ Az intézmény székhelye: 6522 Gara,
Köztársaság u. 9. 3./ Telephelyei:
6453 Bácsbokod, Hunyadi u. 25. 6454 Bácsborsód, Szabadság tér 10-12. 6528 Bátmonostor, Petőfi Sándor u. 2. 6524 Dávod, Petőfi Sándor u. 58/B 6347 Érsekcsanád, Dózsa György u.40. 6522 Gara, Vöröshadsereg út 3-5. 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 23. 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 21. 6512 Szeremle Dózsa György u. 45/A 6521 Vaskút, Petőfi Sándor u. 118. 6525 Csátalja, Vöröshadsereg u. 1. 6448 Csávoly, Arany János u. 30. 6525 Hercegszántó, Dózsa u. 10. 6098 Tass, Dunai út 24. Községi önkormányzatok testületi, jegyzői határozatai szerint, a mellékletben 2004.szept. 1.től Művesház Alapítvány
Tagintézmény:
4./Fenntartó neve:
5./Az alapítás időpontja: 2001. 6./Alapító: Bálint Eszter 7./ Felügyeleti szerve: Bács-Kiskun Megye Főjegyzője 8./ Az intézmény működési területe: Gara, Bácsbokod, Bácsborsód, Bátmonostor, Csávoly, Csátalja, Dávod, Érsekcsanád, Hercegszántó Nagybaracska, Szeremle, Tass, Vaskút község közigazgatási területe és vonzáskörzete 9./ Az intézmény jogállása: Jogi személy 10./ Az intézmény típusa: Alapfokú képző- és iparművészet oktatási intézmény, 2+6 évfolyamon 11./Az intézmény kapacitása: I. Székhelyen. 6522 Gara, Köztársaság u. 9-ben oktatható tanszakok műhelytermei: 1.) grafika - festészet - szobrászat 2.) textil - kézműves A bérlemény kapacitása:
300 fő tanszaki műhely foglalkozásaira alkalmas II. Telephelyeken: A) Bácsborsód, Bátmonostor, Csávoly,
3
Csátalja, Dávod, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle, Tass, Vaskút falvak általános iskoláiban (11 x 180 tanuló) B) Művelődési Ház 6527 Nagybaracska, Szabadság tér 23. Tűzzománc tanszak műhelyterme A bérlemény kapacitása: 150 tanuló C) Móra f. ÁMK Művelődési ház 6453 Bácsbokod, Hunyadi u. 25. Rajzterem és Kézműves tanszak műhelyterme A bérlemény kapacitása: 180+150 tanuló D) BÍber János ÁMK 6347 Érsekcsanád Dózsa György út 40. Rajzterem és Kézműves és textil tanszak műhelyterme A bérlemény kapacitása: 180+150 tanuló III. Tagintézményben: Tass általános iskolájában és Festészet tanszak műhelyteremben (150 tanuló)
12./ Az intézmény által ellátandó alaptevékenység és az ezzel összefüggő feladatok: 12.1. Alaptevékenység területei: 80.10. Alapfokú képző- és iparművészeti oktatás Évfolyamok száma: 2 előképző 6 alapfok Felvehető tétszám összesen 710 fő. Az iskolában 6 éves kortól 22 éves korig az alapfokú művészeti nevelés és oktatás a közoktatási törvény, a 19/1986.(VIB.26.) MM sz. rendelete és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. a.) 2001. szeptember 1-től: Az iskolában 6 éves kortól 22 éves korig az alapfokú művészeti nevelés és oktatás a közoktatási törvény, továbbá „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről" kiadott 7/1998.(VL. 10.) MKM sz. rendelet figyelembevételével elkészített és jóváhagyott pedagógiai program, helyi tanterv és az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint folyik. 2004. szeptember 1-től: A Kt.48.§ 8. figyelembevételével módosított és jóváhagyott pedagógiai program szerint b.) Fő területei: - Alapfokú képző- és iparművészeti oktatás: grafika, festészet, szobrászat, textil, kézműves, tűzzománc tanszakokon. - Közművelődési, művészeti tevékenység. 12.2. Kiegészítő és kisegítő tevékenység
4
70101-5 Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása. Tanórákon kívüli időben (alkalomszerűen) az intézmény kapacitásának, eszközeinek bérbeadása külső (idegen) megrendelő, illetve más oktatási intézmény rendezvényeinek megtartására, képzőművészeti alkotótáborok szervezése. 80.43 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, tanfolyami képzés. 13./ A kapacitás vállalkozás jellegű hasznosítása: alapító okirat szerint
14./ A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény használatában lévő vagyon, az alábbiak szerint: a.) határozatlan időre szóló ingatlan bérlemények kötelező eszközökkel és felszerelésekkel. b.) a leltár szerinti ingóvagyon átadó nyilatkozatokban rögzítettek alapján 2004. szept. 1-i állapot szerint: 540 e Ft értékben. c.) A Művesház Alapítvány számláján: 500 e Ft készpénz a kezdő működéshez (mellékletek szerint). 15./ A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a rendelkezésre álló vagyont az oktatási cél érdekében hasznosíthatja, azt nem idegenítheti el. 16./ Az intézmény gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó szerv. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultsága: teljes jog-körrel rendelkezik előirányzatai felett. Az éves költségvetést a fenntartó hagyja jóvá. 17./ Az intézmény igazgatójának kinevezése: A fenntartó nevezi ki.
5
I.3 Az iskola névadója Alapfokú művészeti iskolánk Moholy-Nagy László nevét vette fel, ezzel is ápolni kívánja a művész példaértékű életművének emlékét. Moholy-Nagy László (1895-1946), a 20. századi egyetemes művészet egyik univerzális egyénisége, aki Bácsborsódon született, a „MA" körben kapta indíttatását a modern művészet új kifejezési lehetőségeinek keresésére. Kísérletező kedve egész munkásságát végigkísérte. Az avatgarde vonulatait alkotó módon dolgozta be munkásságába. Elsősorban a konstruktivisták jeles képviselőjeként tartják számon, mely egyenes út a Bauhaus-hoz való csatlakozáshoz, ahol az előkészítő tanfolyamot és a fémműhelyt vezette, majd a fotócsoportot, de kapcsolatba került az intézmény többi műhelyével is. 1923-28 között működött a Bauhaus tanárként. Ez volt élete legtermékenyebb, legnagyobb hatású korszaka, oktatási munkája és könyvei főbb kontinens modern látáskultúráját alapozták meg. A művészetet az egyetemes kultúra részeként értelmezte, a műfajok komplexitásában hitt, így irányult figyelme egyre inkább a totális színház és a film irányába. Az anyagtól az építészetig című könyvének első fejezete a Nevelési problémák címet viseli. Ez a munkája nem valamilyen szakma, hanem minden ember számára készült. Befogadókat és aktív alkotókat szándékozott nevelni, egyszerre a modern élet és a művészet vívmányai számára... Nem szakmát tanított, hanem embereket nevelt, programja szerint vizuális kultúrával fejlesztette érzelmeiket és gondolatvilágukat, majd műhelyeiben megtanította növendékeit különböző anyagokkal bánni, a nevelés végső célja pedig „a teljes ember" volt, aki „az élet minden dolgában ösztönös biztonsággal megállja a helyét”. Mindezt érzékszervi gyakorlatokkal (tapintás, látás és az érzékletek elemzése), az új technikai lehetőségek megismerésével (montázs, fotó, film, fényjáték), valamit a régmúlt, s még inkább a közelmúlt vizuális kultúrája fő emlékeinek elemzésével érte el. 1931-ben a pozsonyi iparművészeti iskola tanára lett, mely újabb európai kapcsolódást jelent, közvetlen és gáncsnélküli belépést korunk szellemi képletébe. 1937-ben Chicagóban indítja útjára az új Bauhaus-t. Haláláig folytatta oktató, kísérletező, műalkotásokat teremtő munkáját. Életműve, pedagógiai munkássága a 20. század egyik legnagyobb művészeti teljesítménye, számunkra példaértékű.
6
I.4. Helyzetelemzés, az iskola szerepe a régió kultúrájában Hazánk egyik első, legnagyobb szakmai múltra visszatekintő művészetoktatási intézményének művészetpedagógusai kezdeményezték Baja város vonzáskörzetében képző- és iparművészeti iskolahálózat kialakítását. Az Udvardi Vizuális Iskola Baja és a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Alapiskola egymást segítő együttműködését fontosnak tartjuk. Ennek biztosítékának véljük, hogy a két iskola alapító tanárai jórészt azonosak. Évről évre tapasztaljuk, hogy sokkal nagyobb a Baja környéki községekből érdeklődők köre az alapfokú művészetoktatás iránt, mint ahány család vállalni tudja gyermekének beutaztatását, kíséretét az Udvardi Vizuális Iskolába. Az iskola indításának kérelme előtt végzett alapos felmérések mutatták meg az igények valódi mértékét. Nagy lendületet adott a munkának, hogy a kezdeményezés mindenütt szíves, lelkes fogadtatásra talált. Az egy éves időtartamra visszatekintő közvetlen szervezés során az alapfokú képző- és iparművészeti képzés, általunk követett hagyományait és minőségét bemutató kiállításon az iskolahálózatban várhatóan tanító művésztanárok is szerepelnek. A Vizuális Iskola hagyományainak kiterjesztése elérhetővé teszi a művészeti képzést azoknak az érdeklődő kisiskolásoknak számára is, akiknek a Bajára utaztatás és kísérés problémát jelent. az iskolahálózat egyéni vállalkozási formában volt megszervezhető. Az állami finanszírozás megváltozott feltételei indokolták, hogy 2004. szeptember 1-től a fenntartó szerepét a Művesház Alapítvány vegye át. Az iskola művészetoktatással kapcsolatos vállalkozási tevékenysége és az alapítványi bevételek hivatottak azt a finanszírozási többletkeretet megteremteni, ami kedvezményt biztosít a hátrányos helyzetű tanulóknak Meggyőződhettünk arról, hogy a Baja környéki települések nagyobbik részében, az iskolák kis tantestületeiben nincs mód a kis óraszámmal szereplő rajz tantárgyhoz szakos pedagógust alkalmazni. Így a vizuális nevelés, művészetoktatás területén mutatkozó hiányon enyhíthet az alapfokú művészetoktatás megszervezése. Az iparművészet, kézművesség alapjainak tanításával újraéleszthetők - de legalább felkelthető a figyelem - a helyi népi hagyományok (pl. szövés, fazekasság) iránt, melyek pályaorientációt és a megélhetés forrását jelenthetik. Az alapfokú művészetoktatás felkészítőt is biztosít a képző- és iparművészeti szakközépiskolai továbbtanulásra, melynek indítása 2001-ben Baján a 3. évfolyamnál tartott, és ugyancsak a Vizuális Iskola látja el szakmai feladatát. A Baja környékén szervezett alapfokú művészeti iskolahálózattal teljesebbé kívánjuk tenni a régió művészeti nevelését. Tovább kívánjuk ápolni, megújítani Baja és a környék nemzetiségi és ipari textiles, kézműves hagyományait és ezzel is növelni a város és régió megtartó erejét, színesíteni oktatási, művészeti és kulturális életét. Képző-, iparművészeti, népművészeti kiállításokon, helyi, országos, nemzetközi pályázatokon és növendékeink szakmai- művészei tanulmányútjainak eredményeit nyilvánossá téve új értéket teremtünk. Munkánkat szűkebb régiónk, Észak-Bácska gazdag néprajzi, kézműves hagyományaira építjük.
7
Jelentős feladatnak tekintjük a kiállítás látogató közönség nevelését és nem utolsó sorban az iskola művésztanárainak egyéni alkotómunkáját, mellyel a művészeti, közösségi életet gyarapítják. A környező települések Bácsbokod, Bácsborsód, Csávoly, Csátalja, Bátmonostor, Dávod, Érsekcsanád, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Szeremle, Vaskút művészeti pályázatainak gondozásában, művészeti kezdeményezésekben jelentős szerepet kívánunk vállalni. A székhelyen szervezendő felnőttoktatás, tanfolyami képzés is, a művészeti iskolahálózat műhelyszellemét erősíti. A környező településekről Bajára járó, 7. évfolyam kezdő középiskolásoknak lehetőségük van Baján folytatni megkezdett alapfokú képző- és iparművészeti tanulmányaikat. Továbbképző évfolyamok szintén Baján, az Udvardi Vizuális Iskolában teljesíthetők.
I.5. Hagyományaink Azokat a hagyományokat kívánjuk folytatni, melyek összefüggésben állnak pedagógiai alapelveinkkel, céljaink megvalósulását szolgálják, és amelyek egyben iskolánk specialitásait jelenthetik. Tábor Kezdetektől a tanév szerves részeként szeretnénk kezelni a nyári alkotótábort, melynek helyszínei változnak a résztvevők igényei szerint. Tanítványaink életkorának egyre szélesedő köre indokolttá teszi külföldi tanulmányutak megszervezését. Táboraink jelzik számunkra iskolánk megtartó erejét, hisz régi, már egyetemista korú tanítványaink is örömmel látogatják őket. Szakmai táborainkat igyekszünk mindenki számára elérhető áron biztosítani. Ezt a szándékunkat támogatja a pályázati rendszer, és az alapítvány is. A tábori munkáról és tantervi feladatairól lásd részletesen III./2./D fejezetet.
I.6. Iskolánk kapcsolatai Nemzetközi kapcsolataink Határainkon túli művészeti iskolákkal, szervezetekkel Horvátország- Zadar Nukleus Művészeti Iskola Erdély- Székelyudvarhely Palló Imre Művészeti Szakközépiskola Firenzei Egyetem, Töttössy Bratrice, tanszékvez.,
Külföldre szervezett művészettörténeti tanulmányutak, kiállítások
Művészetoktatási módszertani tudományos
8
kutatómunka, pályázatok, cseretáboroztatás Hazai kapcsolataink Országos Pedagógiai Intézet Oktatási Minisztérium Munkaügyi Minisztérium Zalaegerszeg, Ady Endre ÁMK
Győr, Kovács Margit ÁMK,
Budapest, Nádasdi Kálmán Művészeti Iskola, Szentendre, AGY Bács-Kiskun megyei kapcsolataink Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet Bács-Kiskun megye közoktatási irányítása Helyi szakmai és társadalmi szervezetek Községi Művelődési Házak
Csere alkotótáborok, szakmai találkozások
Továbbképzések, Az alapfokú művészetoktatás országos versenye Szakmai találkozások Szakmai találkozások Továbbképzések szervezése. Megyei pályázati lehetőségek.
Kiállítások rendezése, megnyitás
Ady Endre Könyvtár, Baja
Kiállítások rendezése, megnyitása,
a régió általános iskolái
Kiállítások rendezése, megnyitása
Telephelyek általános iskolái
Felvételi felhívás, szakmai együttműködés továbbképzések szervezése, pályázatok, kiállítások Szakmai programok Szakmai programok Szakmai programok Ökopark program Szakmai programok
Liszt Ferenc Zeneiskola, Danubia Műv. Alapisk. Bács-Kiskun megyei Nemzetiségi Központ Türr István Múzeum Csillagvizsgáló Intézet Duna-Dráva Nemzeti Park Helyi Kirendeltsége Környezetvédelmi Felügyelőség Iskolánk belső kapcsolatai községi polgármesteri hivatalok SZMK Jelky András Szakképző Iskola
Támogatás, véleményezés Szakmai munka, belső pályázat Iparművészeti szakközépiskolai beiskolázás
9
II. A PEDAGÓDIAI FOLYAMAT NEVELÉSI PROGRAMJA
II.1. Alapelvek, értékek, stratégiai célok Alapelveink • olyan szellemű tehetséggondozás, mely figyelembe veszi a gyermek pszichológiai neuro-fiziológiai szükségleteit, személyiségét minden életkorban (a 6-22 éves korosztályban). • olyan polgárok nevelése, akik kellően érzékenyek a természeti-, építettés kulturális környezetünkben kialakult vészhelyzet iránt. Legyenek képesek küzdeni ellene a vizuális műveltség eszköztárával is. • olyan közösség teremtése, mely kreatív munkára késztet, valódi emberi értékeket közvetít, és megtartó ereje távlatokat nyit az egyén és a tágabban értelmezett közösség számára is.
• A környezetkultúra területen megjelenő új elvárásokra, környezettudatos magatartás formálásával, érzékeny művészetpedagógiával reagáljunk! • Hassa át a helyi tantervi céljainkban deklarált integrált környezet- és művészetszemlélet oktató-nevelő munkánk minden területét! • Formáljunk alkotóközösségeket, melyekben az önismeret és a másság megbecsülése alapvető érték! • Váljunk a Baja környéki falvak olyan kulturális központjaivá, ahol a vizuális kultúra és az ökológiai szemlélet egysége a települések községeinek javára válik!
Nyitottság a hazai nemzetiségi és a nemzetközi kultúra iránt. Célunk, avagy a kimenet sikerkritériuma • a vizuális kultúra tapasztalásra épülő tevékenységbe ágyazott fejlesztése, melyen keresztül kiteljesül a gyermek személyisége, érzelmi élete, kreatív képességei. • A vizualitás hassa át a megismerés és tanulás teljes folyamatát! • Váljon szokásukká az élmények vizuális kifejezése! • A vizuális műveltség megszerzése során alakuljon esztétikai érzékenységük, nyitottságuk, igényességük, ízlésük, erkölcsi fogékonyságuk ! • Képzettségüket fordítsák környezetünk értékeinek megóvására, értékteremtésre! • Ismerjék fel a hagyományos életmód értékeit!
• Alapozzunk olyan művészeti kifejezőkészségeket , melyek előkészítenek szakirányú továbbtanulásra is!
• Készítsünk fel szakirányú továbbtanulásra, a Baján indult képző- és iparművészeti szakközépiskolai képzésre! • Tartsunk kapcsolatot a hazai nemzetiségi és a nemzetközi kulturális élettel! (intézmények, rendezvények, kiállítások, pályázatok) • Ismertessük meg az egyetemes művészet értékeit hazai, külföldi és nemzetközi alkotótáborok, tanulmányutak rendezésével! • Tartsunk lépést a műveltség tartalmakkal!
legkorszerűbb
10
Értéknek tekintjük, • hogy az általános iskolákban a vizuális műveltség nevelése területén jelentkező hiányosságokat (szaktanár, óraszám, felszereltség) pótolni tudjuk, • hogy más iskolákhoz képest alternatív, gyermekközpontú, ökológiai szemléletű, cselekedtető, a tanár és a diák kreativitására építő, szuverén, nyitott iskolánk, programunk a helyi igényekhez, adottságokhoz igazodik, • hogy iskolánk pedagógusai között tudjuk azokat a szakembereket, akik kialakították azt a művészetpedagógiai hagyományt, mely a bajai Vizuális Iskolának elismerést hozott. Ez az iskola alapító tantestület művészetpedagógiai munkájáért elnyerte Bács-Kiskun Megye kollektív művészeti díját, • hogy alkotótáborok, továbbképzések szervezésére készen állunk. • a hazai és nemzetközi rendezvényeken, kiállításokon, pályázatokon elért eredményeinket, • hogy mindenkor figyelemmel kísérjük a tanulók szociális helyzetét és megteremtjük a lehetőségét annak, hogy szociális helyzettől függetlenül minden érdeklődő, tehetséges gyerekkel foglalkozhassunk.
11
II.2 Pedagógiai feladataink A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek, eljárások Az alapfokú művészeti oktatás 15 éves bajai hagyományai alakították ki azokat a sajátosságokat, melyek a falvakban szervezett magán iskolahálózat sikeres működéseként biztosíthatják a használók számára. A tehetséggondozás az érdeklődés korai felismerésével, megfelelő motivációval, tervszerűen kezdődik. - Ezért felvállaljuk a helyi, óvodai pályázatok, kiállítások gondozását. - Szakmai segítséget nyújtunk az óvodapedagógusoknak. - A falvak lakossága, kisiskolásai, óvodásai gyakran több helyszínen találkozhatnak kiállításainkkal, melyek egyben a beiskolázás előkészítését is szolgálják. - Gyermeknapon, falunapon - igény szerint - kézműves játszóházat szervezünk. A képzés integrált művészetszemléletet közvetít. Előtérbe kerül az egyéni bánásmód alkalmazása, és az önkifejezés széles lehetőségeinek megteremtése. A folyamatban teret engedünk a műfaji irányultságnak, az önismeret fejlődésének, ami a későbbi pályaorientációhoz vezethet. Iskolánk feltételei, az alapfokú művészetoktatásban szerzett tapasztalat és a régió hagyományai nyomán formálódott meg a helyi tantervi tartalom. A környezettudatos magatartás formálását a szakmai anyagok tudatos megválasztásával, felhasználásával a környezet terhelésének csökkentése szempontjából meghatározónak tartjuk. Az alapvető szokások kialakítása mellett, környezet iránt érzékeny művészetszemléletet közvetítünk növendékeinknek. Az integrált művészet és környezetszemlélet adja fonalát a tantervi céloknak, követelményeknek, és ehhez kapcsolható az alkotótábori gyakorlat is. Közösségi nevelés sajátos lehetőségei a vegyes életkorú alkotótábori csoportok. Nyitottságra nevelünk az alkotói magatartás, a személység tiszteletben tartásával, a nemzetiségi kultúrák, a különböző népek kultúrájának bemutatásával. Felkínálunk a régió számára egy olyan egymásra épülő és jól kiegészítő több korosztálynak nyitott művészetoktatási programot, mely műfajilag tág, és több szintű képzést tesz lehetővé.
II.2.A/Képzésünk sajátosságai 1. A képzés szerves részét alkotja - a lehetőségekhez, igényekhez mérten megszervezésre kerülő - szünidei vagy nyári alkotótábor: Itt minden tanulónak lehetősége nyílik új közösségi keretekben, vegyes korosztályú csoportokban dolgozni. Ez a forma pótolja azt az élményt, melyet korábban a nagy család biztosított, és jelenti a különböző korosztályok együvé tartozását, iskolai közösséggé kovácsolódását. Törekvésünket erősíti a forgószínpadszerű munkaforma. Ennek során lehetőség 12
nyílik különböző (a tanévben, iskolai keretekben nem megvalósítható) technikák megismerése, így minden nevelővel, gyakran meghívott művésztanárokkal való együttműködésre is. Az alkotótáborok változó helyszíne és programja újszerű lehetőséget ad az alkotáshoz. Az aktuális természeti környezet, az ottani kulturális értékek megismerése, megjelenítése, a legjobb színtere a környezeti nevelésnek, tudatformálásnak. 2. Az alapelveinkben is rögzített ökológiai szemlélet alakításának a hagyományos, vidéki életmód értékeinek, meggyőződésünk szerint egyik leghatásosabb módja lehet a vizuális nevelés, a kézművesség oktatása. Helyi tantervünkben ezért kiemelt szerepet szánunk a Gemenc ártéri világának megismerésére, megjelenítésére, nemzetiségeink - a bunyevácok, szerbek, svábok, sokácok, székelyek népi kultúrájának, Baja város kulturális örökségeinek, a környék néprajzi és kézműves hagyományainak ápolására. Minden művészeti technika megtanítása során törekszünk környezettudatos, felelős magatartásformák alakítására. 3. Iskolai életünket minden téren áthatja az alapelvekben is megfogalmazott cél, hogy minden területen kapcsolódjunk a helyi hagyományokhoz, de a hazai és külföldi szakmai élet áramköréhez. Ennek érdekében veszünk részt rendszeresenpályázatokon, kiállításokon, rendezvényeken. Kapcsolatot építünk magyar és határainkon túli művészeti iskolákkal, szervezetekkel. A bajai Vizuális Iskolában bevált művészetpedagógiai gyakorlatot követve külföldön szervezett művészettörténeti tanulmányutak, nemzetközi alkotótáborok szervezését, rendezését vállaljuk. A Vizuális Iskola országosan elismert szakmai műhely (megyei és országos). Ezt a szellemet folytatni kívánjuk a községekben szervezett, iskolahálózatban is. 4. Lehetőséget látunk több községből szervezve a kissebségek nyelvén, illetve német, angol nyelven szervezhető kézműves és képzőművészeti alkotótáborok szervezésére, a régió hagyományaira és a nyelvoktatással integrált művészetpedagógia jó eredményeire építve.
13
II.2.B/ A személyiségfejlesztés feladatai
KÖVETELMÉNYEK 6-7 éves korban legyen képes a kifejezés érdekében megfelelő anyag és eszközhasználatra - élmények, látványok befogadására - az anyagszerűség, esztétikum felismerése különböző műfaji keretekben - az épített környezethez fűződően alakuljanak pozitív szokásai
8-12 éves korban - legyen nyitott és kísérletező különböző műfajokban - törekedjen takarékos anyaghasználatra, érezzen rá az újrahasznosítás örömére - legyen igénye egyéni formavilágának megjelenítésére környezete tárgyain - legyen jártas különböző anyagok együttes használatában - szerezzen tapasztalatokat a természetes és a mesterséges anyagok közötti különbségekről - ismerje a különböző műfajok kapcsolatait
13-22 éves korban - ismerje a környezetkultúra szerepét a harmonikus környezetalakításban - alkotásait töltse meg egyéni tartalommal - kreatívan alkalmazzon szokatlan anyagtársításokat - kifejezésében tükröződjön kreativitása, stílusérzéke, környezettudatos szemlélete - használja kreatívan a környezetében talált anyagokat, tárgyakat mondanivalója kifejezésére - legyen képes ismereteit társítani önkifejezési szándékával - éljen a műfajok átjárhatóságának lehetőségével tervezési feladatokban - értékítéletek képi, tárgyi megfogalmazásának igénye váljék képességévé
II.2.C/ A közösségfejlesztés feladatai Az évi csoportmunka során az azonos korú közösség állandó motiváló, ellenőrző szerepet tölt be az oktatásban. A csoport szerepe egyre fontosabb az önértékelés kialakulásában, a reális énkép megélésében. A kis csoporthoz kötődés a táborokban alakul tovább az iskolához tartozás érzésévé, ahol a tanulók kilépnek eredeti közősségeikből és vegyes korosztályú csoportokban tanulnak egymástól, segítik egymást és élnek meg nagycsaládokhoz hasonló élményeket. 14
Ezeket az érzéseket erősítik a kiállításokon, pályázatokon, versenyeken való részvételek alkalmával is. A közösségfejlesztést tágan értelmezzük. Feladatunknak tartjuk a csoporthoz, iskolához tartozás érzésének fejlesztésén túl, a faluhoz, a nemzetiséghez, a régióhoz, a nemzethez, Európához tartozás gondozását is. Meggyőződésünk, hogy eredményes művészeti nevelőmunkát csak alkotó közösség végezhet, ezért szervezünk belső továbbképzéseket a testület számára, hogy egységes szemléletünket erősítsük. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szülők és más felnőttek hatásrendszerét, őket művészeti programokkal, kiállításokkal igyekszünk megtalálni.
II.2.D/A személyiségfejlesztést, a közösségfejlesztést szolgálják az iskolarendszerű képzéshez kapcsolódó ingyenes szolgáltatásaink a.) Könyvtárhasználat Szakkönyvtárunk mintegy 500 dokumentummal, folyóiratokkal várja a tanulókat és a tanárokat a képző- és iparművészet, a néprajz és a kultúrtörténet köréből. Iskolánkban a tanulók a vizuális alapismeretek, a művészettörténeti és néprajzi ismeretek, követelményrendszerének elsajátításán túl grafika, festészet, szobrászat, (fotóvideó, kerámia), textilműves, kézműves és tűzzománc készítő műhelymunkába kapcsolódhatnak be. b.) Az alapképzést kiegészítő kötelező (tanórai) foglalkozások: • Az éves tanévzáró-tanévnyitó kiállítások megnyitóján való részvétel. • Múzeumi órák (buszos szervezésben). • Pályázati témákra való felkészítés, korrektúra. c.) Az alapképzést kiegészítő nem kötelező tanórai foglalkozások • Szervezett képtár, múzeumlátogatás, időszaki kiállítások. • Felvételi felkészítő foglalkozások (6., 9., 10. évf.) a szabadon választható heti egy óra keretére. •Választható tantárgy (néprajz és művészettörténet), tanszakok heti egy órában a 3. évfolyamtól, ahol kellő érdeklődés mutatkozik megszervezhető az intézményi óraszám + 20%-os keretében. d.) Alapképzést kiegészítő nem kőtelező, nem tanórai foglalkozások •Nyári alkotótábor a tanulók számára általában másodévente lehetséges részvétellel (a kerethez képest nagyobb érdeklődés miatt, és a heti 300 perc/főt meg nem haladó tandíjmentesség okából). Előképzőtől a 4. évfolyamig hazai alkotótáborokba, 5. évfolyamtól igény és lehetőség szerint külföldi táborba, tanulmányútra szervezünk programot, részben önköltségesen, a szakórákon felüli részt a szülők finanszírozzák. • Pályázati nyertesek kiállítás megnyitóira szervezés (közös utazás, részvétel). • Művészeti napok rendezvényei. • Iskolánk egyéb kiállításainak megnyitói. • Iskolai jótékonysági programok (a gyermeki jogok figyelembevételével).
15
• A tanítási időben művészeti szakkönyvvel, diával (az iskola tulajdonában 500 dokumentum van), melyet foglalkozásokon kívül felkészüléshez hozzáférhetővé teszünk a tanulók számára. A tanulók kijelölt alkalmakkor engedéllyel, egyénileg is használhatják a szakmai könyvtár anyagát. Az iskola egyéb szolgáltatásai •Kiállítások rendezése (hagyományos helyi és vándorkiállítások összeállítása tanáraink szervezésében, rendezésében). •Közintézményekben elhelyezett, adományozott (nagyméretű) munkák installálása. • Szakmai fórumok (óvodapedagógusokkal, szakmai körökben). • A falvak és a régió művészeti közéletében aktív, kezdeményező szerepet vállalunk. Nyitottak és felkészültek vagyunk (két szakemberrel is) környezet- és természetvédelmi témákban képzésre, illetve az intézmény működését ökológiai szemléletű programokkal kiegészíteni. •Hagyományos iskolai kiállításainkat a falvak több közintézményében rendszeresen, megrendezzük. • Vándorkiállítási anyag rendezésére, évenkénti megújítására is gondunk van. • Tanulóink munkáiból „ISKOLAGALÉRIA" kialakítására törekszünk a folyosón. Az iskola alapfeladatán túli (térítéses) foglalkozások: • felvételi előkészítő szakirányú továbbtanulásra tanulói jogviszonnyal nem rendelkező általános és középiskolások részére, • továbbképzések szervezése városi, megyei felkérésre óvónőknek, tanítóknak, tanároknak • továbbképzés az alapfokú művészetoktatásban tanítók számára, • az iskola épületének bérbeadása alkotótáborok részére. Többletbevétel szerzési lehetőségek: • bérlemény (továbbképzésekből, tanfolyamokból, a szorgalmi idő zavarása nélkül), • nyári szünetben alkotótábor, illetve alkotó házként működő műtermek bérleményként való hasznosítása (a székhelyen), • Sokszorosított művészi kivitelű alkotások, kézműves tárgyak megjelentetése. Pályázatokkal finanszírozható programok Ökológiai programok területén különösen jelentős szerepet vállalhat az iskola, mivel a hagyományos életmód-, értékek és kézművesség tekintetéhen oktatóprogramokkal, azok tárgyi eszközeivel, személyi feltételekkel (környezetkultúra és környezetvédelem végzettségű tanárok) felkészültek vagyunk.
16
II.3. A szülők, a tanulók, a pedagógusok együttműködésének formái Kapcsolattartásunk a szülőkkel beiratkozáskor, a tanulói jogviszony létesítésének előfeltételeként kölcsönösen aláírt tanulmányi szerződéssel kezdődik. A szülőkkel való kapcsolattartás az évente kétszer kötelezően megtartott szülői értekezleteken túl mindennapos. A fiatalabb tanulókat a szülők kísérik és viszik haza, így nap mint nap élő a kapcsolatunk. Szokás, hogy az óra végi értékeléseket az érdeklődő szülők meghallgatják. A szülőkkel választott képviseletük - az SZMK tagok - és az iskolavezetés negyedévenkénti találkozásain túl is bármikor kezdeményezhető akár az iskola, akár a szülők részéről. A szülői közösség számtalanszor kisegítette iskolánkat közhasznú munkák elvégzésében (pl.: lomtalanítás, takarítás, szállítás, tábori gyűjtés, utaztatás). A szülői munkaközösség véleményét minden esetben ki kell kérni, ha a szervezett program a tanulók szabadidejét érinti. Az iskola büszke jó kapcsolatára a szülőkkel és ennek érdekében kezdeményezzük is a beszélgetést a tanuló előmeneteléről, fejlődéséről, esetleges problémáiról. A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A tanulmányi előmenetel során félévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A műhelyválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről értesítést küldünk. Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt napokon, táborozás során, kirándulások alkalmával, az évi rendszeres vizsgakiállításokon. A gyermekek hiányzásairól azonnal összesítő levelet küldünk. Az iskola alapdokumentumainak kivonata (Pedagógiai Program, Házirend) nyitvatartási időben a székhelyen és a telephelyeken bármikor megtekinthető.
II.4. A beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése Szerencsére az alapfokú művészetoktatásban a probléma nem általános, sőt azok a tanítványaink is gyakran példásan megfelelnek az itteni elvárásoknak, akikkel iskoláikban sok probléma van. Amennyiben mégis felmerül tanulási, vagy magatartásbeli gond, az egyéni bánásmód elvének hangsúlyosabb érvényesítésével, a
17
közösséghez tartozás erejével tudunk megoldást találni. A csoportba sorolás elvét mind az évközi, mind a tábori munkánál befolyásolhatja a tanuló személyisége, érettsége.
II.5. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelme, szociális gondoskodás, pályázati munka Iskolánk abban a sajátos helyzetben van a közoktatás egyéb intézményivel szemben, hogy alap feladatából a tehetséggondozásból, és alapelveinek körültekintő megvalósításából adódóan sokkal kevésbé jelentkezik a gyermek és ifjúságvédelem problémája. Tanítványaink (szociális helyzete megnyugtató) olyan családok gyermekei, ahol a törődés kiterjed az általános, kőtelező képzésen túl a személyiség mind teljesebb kibontakoztatására is. Természetesen ennek a törődésnek vannak anyagi vonzatai is. Mi minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy az itt megismerhető vizuális kultúra mindenki számára hozzáférhető legyen. Így az állami normatíva kiegészítésére megragadunk minden pályázati lehetőséget. Ezeket a forrásokat az oktatás eszközigényeinek, a munkakörülmények (egészséghez való jog) javítására, és kirándulások, táborok szervezésére fordítjuk.
Gyermek és Ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánk kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal és az egészségügyi szolgáltatással. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját felelős koordinálja. Feladata, hogy: • a tanuló és gyermekbaleseteket nyilvántartja, a balesetvédelmi megelőzést koordinálja, • a hátrányos és veszélyeztetett tanulókat nyilvántartja, figyelemmel kíséri, • gyermekvédelmi támogatást kezdeményez a polgármestereken keresztül.
A három napon túl gyógyuló balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és az elkészült jegyzőkönyvet tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldenie a fenntartónak, a szülőknek, egy példányát pedig megőrzi. Az egész nevelőtestület feladata: • a hátrányos helyzetű tanulók megismerése, • az ifjúság védelme az egészségkárosító hatásoktól. kötelessége: • a vonatkozó ismeretek átadása, ellenőrzése. Iskolánkban minden tanév kezdésekor a tanulókkal ismertetjük a házirendet, és a balesetvédelmi szabályokat. Ez valamennyi csoportvezető tanár kötelessége. Az ismertetést a naplóban dokumentálni kell. Az iskolában táblát kell elhelyezni címmel, telefonszámmal:
18
gyermek jóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély, gyermekek átmeneti otthona elérhetőségét. Alkalmazott módszerek: • példamutatás, • ismeretközlés, • egyéni bánásmód, • bizalmas légkör építése, • kapcsolattatás a szőlőkkel, • térítési díj csökkentése kérelemre, ngyenesség • kirándulások, táborozások támogatása pályázati keretből, alapítványi bevételből.
19
III.HELYI TANTERV III.1. A pedagógiai folyamat képzési programja III.1.A/ Az iskolai képzés rendje Alapfokú vizuális művészeti iskolánkban a képzés az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás tanterve alapján történik. A központi tananyag követelményeit és tartalmát helyi tanterv egészíti ki. A megvalósítás során a csoportvezető tanárok a központi és helyi programot tanmeneti ütemezésben közvetítik a tanulóknak. A csoportok létszámának tervezésénél figyelembe vettük a községek lélekszámát, ami az indítás ütemezését is befolyásolja. Előzetes felméréseket is készítettünk a helyszíneken, hogy reális igénynek megfelelően indítsuk az alapfokú művészeti oktatást. Nagyobb lélekszámú községek, ill. amelyeknek közelében (vonzáskörzetében) más kisebb falukban, előbb tölthetnek ki egy-egy csoportot. A csoportok szakaszos indításával biztosítható a megfelelő létszám az oktatás rentábilis megszervezésé érdekében. Így átlagban két életkori csoport jár egy évfolyamra, és esetleg 1 évet várnia kell az érdeklődőnek új csoport indítására. Megoldhatónak látszik, amennyiben helyben, nem az adott évben indul csoport akkor, ha az igény és lehetőség egybeesnek, közeli településre iratkozzék be az érdeklődő tanuló. Az első, induló évben lehetséges, hogy hiánypótlásként szélesebb életkori csoport iratkozhasson be kezdő évfolyamokra, és ezért az előképző és 1. évfolyam indulhat egymás mellett. A csoportok létszáma sok éves tapasztalat szerint a 7-8. évfolyamra csökkenőben van, ezt kisebb létszámú községekben terveztük is.
II.1.B/ A képzés belső szakaszai, képzési irányok A képzés ideje 8 év: 2 évf. előképző és 6 évf. alapfok. (Az előképző nem kötelező, de igény szerint indítható. A továbbképző évfolyamok (4) az Udvardi Vizuális Iskolában Baján - az alapfokú művészeti iskolák átjárhatósága révén - folytathatók. A TANSZAKOK választásának módja: Lehetőséget kínálunk arra, hogy a megválasztott tanszakok keretében, adott művészeti műfajban folyamatosan, vagy több műhelyben, a tanulók érdeklődésének megfelelően elmélyíthessék tanulmányaikat, egymást követően heti 2 órában. Az a felkínált tanszak indulhat, melynek tanszaki feltételei adottak, és adott évfolyamára 10 fő jelentkezik. A tanszaki műhely kínálatának bővítése folyamatos feladat. A kezdő években a közeli tanszaki műhely látogatásával, ill. odautaztatással valósul meg a műhelyelőkészítő
20
program. A telephelyeken tervszerűen a műhelyfeltételeket bővítjük a költségvetésből és eszközpályázatok forrásaiból. Fő céljaink: • Műfaji irányultság kialakítása, • Helyes önismeret kialakítása, • Képességeknek és érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése.
Heti 1 órában igény szerint szakirányú továbbtanulásra felkészítő indítható helyi tanmenet szerint . A tanszakok cél-, feladat- és követelményrendszere Helyi tanterv fejezetben, melléklet szerint .
A CSOPORTBA SOROLÁS elvei és rendje, a csoportbontás szempontjai: • a csoportba sorolás alapvetően közeli életkori szakaszokat jelent a felmenő tanítási rendszerben, ill. azonos követelményeket teljesítő tanulók csoportja. Az adott évfolyam követelményszintjének teljesítése alapján. • eltérő életkori csoportba is felvehetők a tanulók. • a rajzolás, festés, mintázás alaptantárgyi csoport mellett eltérő évfolyamon és csoportban is folyhat a műhelygyakorlat. Lehetséges az iskola haladó évfolyamaihoz való csatlakozás is a követelmények elérése esetén. • a csoportbontás a tanszaki műhely követelmények teljesítésére szervezendő; finanszírozása a tanterv és a vonatkozó törvény szellemében a fenntartó által történhet. A csoportbontás az 1-6. évfolyam műhelygyakorlat óráinál 1-1 órát jelent évfolyamonként. A csoportlétszámból adódó csoportbontást (10 fős műhelycsoportokra) a fluktuáció sok éves tapasztalata alapján terveztük. Ezért az alapfok 1., 2., 3. évfolyamán még nagyobb létszámmal kell számolni. Így pl. a 30 fős évfolyam 3 tanszaknak megfelelő, 10 fős műhelygyakorlati csoportba is szervezhető. A csoport felmenő képzésében a • továbbhaladás évenkénti kritériuma: - az értékelhetőség kritériumának megfelelés (hiányzások a Házirendben szabályozva), - évenkénti minimum követelmények teljesítése, - az elfogadott értékelési skála megjegyzésével kifejezve, - esetenként osztályozó vizsgához kötődhet, - a tanévzáró kiállításon legalább egy munkával szereplés, - alapfok végén „mestermunka",
21
III.C/ Csoportok létszáma, indításának ütemezése, óraszámok (csoportbontás) 2001-2010. között, 8 évfolyamon 21-24.
1 2004-2005
2 2005-2006
3 20060-2007
4 2007-2008
5 2008-2009
6 2009-2010
7 2010-2011
8 2011-2012
9 20122013
Évf. fő
1.GARA 2. BÁCSBOKOD
E1 E2 A1 A2 20 A3 . A4 18 A5 A6 Össz. 38 E1 E2 A1 20 A2 A3
3.BÁCSBORSÓD
A4 A5 A6 Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4
18
ósz
4 4
8
4
Csb
fő
ósz
Csb
20
4
1
18
4
1
1
20
1
2
18 15
4
1
53
12
3
12
4
20
4
1
15 53
20
4
4 4 4 12
4
Csb
4
8
2
20
4
1
ósz
Csb
20
4
1
18
4
1
1 1 3
47
4
18 15
4
1
53
12
3
14
4
20
4
1
20
12
4
4
2
1 3
20
4
1
1 4
1
4 4 12
4
52
12
2
20
4
1
fő
ósz
Csb
20
4
1
18
4
1
1 1 1 3
18 15
4
1
53
12
3
4
1
15
4
1
4
4 4
15 53
4 12
8
4
Csb
3
fő
ósz
Csb
20
4
1
18
4
1
1 1 1 3
15
4
1
53
12
3
20
18
12
ósz
1
18
53
fő
18
20
18 15
4
Csb
1
1 4 12
15 53
ósz
1
1
15 53
fő
20
18
18 1
fő
1
1
38
4
ósz
1 18
15
15
fő
4 4
20
4
1
18
4
1
1
4 12
1 3
20
4
1
1
56
12
2
20
4
1
18
4
1
15 53
4 12
1 3
18 4
1
4
ósz. és Csb.
20
4+1
18
4+1
15 53
4+1 12+3
12
4
20
4+1
15
4+1
47
12+2
20
4+1
18
4+1
1
1
15 53
18
4
fő
1
22
4. BÁTMONOSTOR 5.Csátalja 6. Csávoly
A5 A6 Össz. 35 E1 E2 A1 A2 20 A3 A4 18 A5 A6 Össz. 38 E1 E2 A1 20 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. 20 E1 E2 A1 40 A2 A3 A4 A5 A6
15 8
4
2
33
8
1 2
15 13 48
4 12
2
4
1
35
8
2
20
4
1
1 4
15 2
4
1
4
18
4
1
15 33
4 8
1 2
1
33
8
2
20
4
1
15
4
4
8
4
1
35
8
2
20
4
1
4
18
4
12
4
1
4
4 8
1 2
20
4
1
8
2
20
4
1
38
8
4
2
35
4
38
1 2
20
4
1
8
4
1
38
8
2
20
4
1
8
2
4 8
1 2
1
38
20 4
20 8
4
2
4
35
8
2
20
4
1
2
8
4
35
8
20
4
2
4+1
15 33
4+1 8+2
18
4+1
15 33
4+1 8+2
20
4
20
4+1
18
4+1
15
4+1
1 2
1 1
1 18
30
18 1
1
2 30
8
8+2
1
1 4
4
1 4
38
1
15 15 33
20 8
4
1
2 36
4 8
1
18
20 8
4
1
2 36
35
15 33
15 15 35
18
20 8
20
2
1
1
1
2 40
8
4
1
15 20
38
18
18
1
4
1 2
18
18
4
4 8
1
1
8
15 15 33
20 18
4
4
4
1
23
7.Érsekcsnád 8.Dávod 9.Hercegszántó
.
1 0.
Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. E1
40
8
2
18
4
1
18
4
1
40
8
2
20
4
1
18 15 36
18
8
4
2
53
4 4 12
48
20
4
1
18
4
1
1 1 3
33
20
8
4
12
3
20
4
1
15 15 53
4 12
1 3
20
4
1
53
20 4
4 8
4 12
4
1 2
50
38
8
4
1
18
4
1
1 2
15 53
20
4
1
20
4
1
1 3
4
35
8
18
4
18
4
4 12
3
20
4
1
1
18
4
1
4 8
4
1 2
33
8
15 53
4 12
4
1 3
2
20
4
1
53
18 4
38
8
2
4
35
8
12
35
8
8
4
3
4
2
4 8
1 2
28
8
18
4+1
15 56
4+1 12+3
20
4+1
18
4+1
38
8+2
20
4+1
15
4+1
35
8+2
1
2
15 33
4 8
1 2
20
4
1
1 4
1
1 15 35
4+1
1
1 4
20
1
18 4
4
12+3
1
1
1 4
4
53
1
1
1
12
15
20 4
58
18
1
1
1
4
15 15 33
2
20
20 4
8
1
1 2
40
1
53
20 4
4
1
15 1
3
18
15
4
4 12
1 18
20
12
15
1
2
50
18
20 4
3
1
1 20
12
20
18 4
15 15 33
4
1
1 2
56
18
18 4
2
1 18
15
12
1
38
8
2
24
4 20
20
4 4
12
2
20
4
1
53
18 4
4 4 12
4
3
38
8
2
20
4
1
4
38
4
8
18
4
1
15 53
4 12
1 3
15
20
4 4
4
1
12
3
20
4
1
18
4
1
15 53
4 12
1 3
20
4
1
15
4
1
15 33
4 8
1 2
1
33
8
2
20
4
1
4
1
35
8
2
15 33
4 8
4
1
3
20
4
1
4
18 18
4
1
15 53
4 12
1 3
20
4
1
1
12
15
1
8
2
20
4
1
4 8
1 2
20
4
1
38
18
38
4
8
4
8
4
2
2
1
35
8
2
15 33
4 8
4 4
8
2
20
4
1
1 2
38
4
8
4+1
18
4+1
15 53
4+1 12+3
18
4+1
15 33
4+1 8+2
18
4+1
15 33
4+1 8+2
1
53
12
3
18
4
1
4
20 1
1
38
18 4
1
1
33
8
2
20
4
1
1
1 15
4
1
15 15 35
1
1 2
4
4
1
35
18 15
20
18 15
4
4
53
18 18
1 20
18
1
53
4
1
1
1
2
1 20
18
18 18
4
1
1
1 15
4
1
1
58
20 20
15
18
1
1 18
18
4
1
2
15
4
1
35
8
2
505
512
505
514
503
481
453
516
450
12.Vaskút
20
FŐ
11Szeremle. FELME NŐ LÉTSZ ÁM ÉS
E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz. E1 E2 A1 A2 A3 A4 A5 A6 Össz.
25
116+ 28
28 116
27 112
28 116
29 116
26 116
26 112
25 104
22 92
144
144
139
144
145
142
138
129
114
ÓRASZÁM
26
III.1.D/ Évfolyamok, csoportok ÓRATERVE az alapfokú művészetoktatásban, végső szerkezetben
ÓRATERV Évfolyam
1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Össz. Vizuális RajzMűhelyMűhelySzabadon alapisfestés- előkészítő gyakorlat választható meretek mintázás tantárgy és fin. 4 4 2 2 2 2 2 2 +1 K 2 2 +1 K 2 2 +1 K 2 2 +1 K
Össz. óra
4K 4K 5K 5K 5K 5K
Óra
4 4 4 4 5 5 5 5
27
2.HELYI PROGRAM
II.2.A/ Helyi tantervünk alapelvei Helyi tantervünk az Alapfokú Művészetoktatás Tantervére épülő követő típusú tanterv. A központi tanterv tananyagát és követelményrendszerét az óratervben meghatározott időkeret 75%-ában igyekszünk megvalósítani annak érdekében, hogy az immár 15 éves alapfokú művészetoktatási tapasztalatunkban körvonalazódó szemléletünk két jellemző alapelvét megvalósíthassuk a fennmaradó 25%-nyi órakeretben, valamint alkotótábori gyakorlatunkban (lásd VII./4.) Első alapelv: helyi tantervünkben kiemelt szerepet szánunk az alapelveinkben megfogalmazott ökológiai szemlélet formálásának, melynek meggyőződésünk szerint leghatásosabb módja lehet a vizuális nevelés. Ennek érdekében hangsúlyt fektetünk a Gemenc ártéri világának megismerésére, megjelenítésére, Baja város kulturális örökségének, a környék néprajzi és kézműves hagyományainak ápolására. Minden képző- és iparművészeti technika megtanítása során törekszünk környezettudatos, felelős magatartásformák alakítására. Második alapelv: helyi tantervünk másik alapelve a gyerekek életkori sajátosságait és korunk művészetének törekvéseit figyelembe véve, hogy megismertessük a művészeti műfajok átjárhatóságának lehetőségeit. Sok éves tapasztalatunk mutatja, hogy ebben rejlik a gyermeki kreativitás fejlesztésének egyik leghatékonyabb módja. Igyekeztünk olyan komplex - ,az ökológiai szemléletet és a műfajok átjárhatóságát is feltételező - feladatokat összeállítani, melyek 25%-nyi órakeretben is lehetővé teszik helyi követelményrendszerünk megvalósítását. Az általunk megfogalmazott célokat és követelményeket a továbbiakban a központi célok és követelmények után, azokat „kiegészítve:" tüntetjük fel. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett, a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, értések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók
28
képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket, és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.
3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében, és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában.
A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: • a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, • a vizuális információk, közlemények megértésére, • a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, • a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, • a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, • a kifejezési eljárások használatára, • az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, • a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, • a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, • a vizuális önkifejezésre, alkotásra, • tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, •tervezésre, konstruálásra, • a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, • eszközhasználatra, anyagalakításra, • a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, • tárgykészítésre, környezetformálásra, • a kézműves tevékenységek gyakorlására, • a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, • a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,
29
• a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, • a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, • a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé: • a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: • az esztétikum iránti igényt, • az esztétikai élményképességet, • az alkotó magatartást, és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet, és az improvizációs készséget.
III.2.B/ Célok, feladatok, követelmények Az oktatás 3 szakaszban valósul meg, követelményei ehhez igazodnak: ELŐKÉPZŐ (6-8 évesek), melynek képzési tartalmát a VIZUÁLIS ALAPISMERETEK komplex művészeti tantárgy jelenti. Az előképző célja Az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektúra elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Az előképző feladatai: • a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, • az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása, • a színek, formák, felületek és tömegek alapvető tőrvényszerűségeinek megismertetése, és játékos módon való feldolgozása, • az alapvető formaelemzés gyakoroltatása, • a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, • az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete, és az ezekkel való játékos alkotómunka kialakítása, • az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, • az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátíttatása,
30
• az örömteli alkotómunkára való felkészítés. Kiegészítés: A tevékenység iránti pozitív beállítódás kialakítása. • életkornak megfelelő vizuális érzékenység formálása, • alapvető környezetet alakító emberi hatások felismertetése, • felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, • néhány műfajban használatos technika együttes alkalmazásának megmutatása. Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes: • a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerésére, • az alapelemek alkalmazására (pont, vonal, folt, irány, tér), • ábrázolásaiban a színek hangulatkeltő erejére építeni. Rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben. Jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit. Kiegészítés: 1.évfolyam Legyen képes: • a kifejezés érdekében a megfelelő anyag és eszköz használatára. 2. évfolyam Legyen képes: • a múlt és a mindennapok élményének, látványának befogadására, • az anyagszerűség, esztétikum felismerésére különböző műfaji keretekben, • épített környezethez, közösséghez fűződő szokások ismeretére. ALAPFOK (9-14 évesek), 1-2. évfolyamon rajz-festés-mintázás alaptantárgy mellett műhelyelőkészítő foglalkozásokon vesznek részt a tanulók. A 3-6. évfolyamon az alaptantárgy műhelygyakorlattal egészül ki. Ennek keretében jelenlegi feltételeink és a következő 2-4 évben megoldható bővítés alapján: grafika, majd: kerámia, festészet, fotó-videó, szobrászat, báb tűzzománc, textil, kézműves, tanszakok is indíthatók iskolánkban. További tanszakok indításához a feltételek bővítése, és a tantervi anyagnak a helyi szelleméhez igazodó kiegészítése szűkségen. Szabadon választható tantárgy az alapfok harmadik évfolyamától a képzés végéig a
31
népművészet és a művészettörténet. Az 1-2. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a tanulókkal: • az egyes témák, témacsoportok anyagokkal tőrtévő változatos feldolgozását, • a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket szerezni • az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról. Alakítsa ki a tanulókban • a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet, • az igényt az önálló alkotómunkára. Kiegészítés: Érdeklődésnek, kornak és a tehetségnek megfelelő irányú, alaposabb képzés. 1. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni • a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit, • a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera). Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni. 2. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatására; a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására. A 3-6. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban • a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését, • a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját, • a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat, • a művészet iránti érdeklődést. Feladatai • a látvány értelmezésének fejlesztése 32
• az ebben szerepet játszó tényező (formai és tartami elemek) megismerése • az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban • a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkalmazása • a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása • a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe. 3. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a 12 fokú színskálát, és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét, és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére. Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét. 4. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómfától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák készítésére. 5. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat. 6. évfolyam minimumkövetelménye A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás). Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében. Ugyanez a struktúra érvényesül a • TOVÁBBKÉPZŐ (15-18(-22) évesek) 4 évfolyamában az Udvardi Vizuális Iskola Baja Pedagógiai Programjában, ahol a növendékek folytathatják tanulmányaikat.
33
II.2.C/ Tananyag A helyi tanterv tananyagát, mely az ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS TANTERVI PROGRAMJÁ-t kiegészíti a 5. sz. melléklet tartalmazza. A kiegészítő tartalom az előképzőre, műhelyelőkészítőre és a grafika M.5.1. festészet M.5.2. tűzzománckészítő M.5.3. textilműves tanszak M.5.3. kerámia M.5.4. fotó-videó M.5.5. szobrászat M.5.6. kézműves M.5.7. tanszakokra művészettörténet M.5.8. néprajz M.5.9. tantárgyakra vonatkozik.
III.2.D/ Helyi rendszeres alkotótáborunk koncepciója Képzésünk szerves részét alkotja a nagy hagyományokkal rendelkező nyári alkotótábor. Sok éves tapasztalatunk során alakítottuk ki a program tartalmi formai és szerveződési kereteit. • Tábori gyakorlatunk igazolja, hogy tanulóinkat érdemes új közösségi keretekbe, vegyes korosztályú csoportokba szerveződni. Ez a forma pótolja azt az élményt, melyet korábban a nagy család biztosított, és jelenti a különböző korosztályok együvé tartozását., iskolai közösséggé kovácsolódását. • A forgószínpadszerű munkaforma lehetőséget ad ugyanannak a problémának másmás oldalról való megközelítésére is. • Az aktuális természeti környezet, a helyi kulturális értékek megismerése, megjelenítése a legjobb színtere az alapelveink között kiemelt szerepet betöltő környezeti nevelésnek és tudatformálásnak. • A záró feladatok jelentik a több műfajban való alkotás szintézisét, teret engednek a műfajok közötti átjárhatóságnak, az integrált művészetszemléletnek.
III.2.E/ Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Mivel az alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti ágára még nem készültek tankönyvek, a kiválasztás elve csak általános lehet.
34
Pl: -Feleljen meg az alap fokú művészetoktatás célrendszerének -Feleljen meg az intézmény oktatási céljainak -Segítse a tanulást, motiváljon -Szerkezete legyen világos. egyszerű -Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen -Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre -Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra -Legyen több évig használható -Az ára legyen kedvező. Az a célunk, hogy az egyénileg kifejlesztett programjainkat saját fejlesztésű tankönyvekkel, segédletekkel segítsük.
III.2.F/ A tanulói teljesítmények értékelése Értékelési alapelveink: Értékelési rendszerünk tartalmazzon változatos értékelési formákkal igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz és tantárgyaink sajátos jellegéhez. Értékelésünk objektív, sokoldalú és megbízható, ösztönző hatású, a tanuló számára is egyértelmű kell legyen. Ellenőrzésünk, értékelésünk módja: A tanulói teljesítményeket a szaktanár rendszeresen értékeli: - a foglalkozások alkalmával szóban, - témakörönkénti minősítésekkel szóban, - folyamatos kapcsolattartással a családokkal, szóban, - félévenként írásban (bizonyítvány). Az évközi érdemjegyek, továbbá az előkészítő és alapfok évfolyamain a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanulók teljesítményének értékelésére, minősítésére szöveges értékelést alkalmazunk (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg). A tanuló szorgalma, értékelésének követelményei és formái A minősítés az egyéni képességek alapján - a követelmények figyelembevételével - fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A szorgalom értékelésének követelményei: A szorgalom példás, ha a tanuló: • felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, • óra alatt érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, • a feladatok végzésében önálló, rendszeres, • tehetségéhez mérten vesz részt a munkában, • önművelése rendszeres és többirányú, • szorgalmával példát mutat, serkent. Jó a tanuló szorgalma, ha: • tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, 35
• óra alatt spontán aktivitással vesz részt, • a tananyag iránt érdeklődik csupán, • a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni. Változó a tanuló szorgalma, ha: • óra alatt figyelme hullámzó aktivitást mutat, • tanórákra való felkészülése rendszertelen, • feladatait érdektelenül végzi, • érdeklődése nem aktív, • önművelése rendszertelen.
Hanyag a tanuló szorgalma, ha: • a szorgalom teljes hiánya jellemzi, • feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, • az órai munkában passzív, • a tanultakat nem akarja alkalmazni. Szorgalom értékelése: A tanulók és szorgalmának értékelését a tantárgy tanítója végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. • A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás, jó, változó, hanyag. • A szorgalom minősítését félévkor és tanév végén a naplóba, az anyakönyvbe, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába szómegjelöléssel kell bejegyezni. • Három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén szorgalma értékelésére „változó” minősítésnél jobb nem adható. A szorgalom értékelésének formái: Szóbeli és írásbeli dicséretek. A naplóba és ellenőrzőbe beírt érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok Értékelésünk sajátos módjai: - a tanulók munkáinak válogatás alapján kiállításokon való szerepeltetése, - helyi, országos és nemzetközi rajzpályázatokon való részvétel, - az alkotótáborban végzett munka minősítése tanúsítványba való bejegyzéssel, könyv és tárgyjutalommal, - mestermunka minősítése a tanúsítványba való bejegyzéssel. Iskolánkban sajátos értékelési módok alakultak ki, ezek közül a legjelentősebb az év végi kiállítás, a külső és belső pályázatok rendszere. Ezekről az értékelési alkalmakról részletesebben a V. fejezet Hagyományaink részében szólunk.
36
A tanulók értékelése Jutalmazási eljárások, fokozatok: • szóbeli dicséret csoport előtt • hazai pályázaton való részvétel • tanúsítványban való dicséret • igazgatói dicséret (tanévzárón) • táborozás támogatása • kiránduláson való részvétel • nemzetközi pályázaton való részvétel • iskolagalérián való szerepeltetés A tanulók elmarasztalásának eljárásai: • szóbeli megrovás csoport előtt • igazgatói intés, megrovás csoport előtt • kirándulásról, táborozástól való eltiltás • az iskolából való kizárás
IV. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 1. A pedagógiai program hatályossági ideje Az iskola 2001. szeptember 1-jén kezdte meg pedagóiai program szerinti működését. Az Alapfokú Művészetoktatás Tantervére épülő helyi programunkat az előképzős, és alapfok elsős évfolyamain, majd ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. A program módosítására a Közoktatási törvény 48.§ 8. bek. redelkezése, az iskola fenntartójának megváltozása, és új telephelyek működtetésének bevezetése miatt került sor. Ezen pedagógiai program hatályossági ideje 8 tanévig - azaz 2004. szeptember 1-jétől 2012. szeptember 1-jéig tart. 2. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata A pedagógiai programot a fenntartó jóváhagyása előtt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményezteti. A pedagógiai program és a benne foglalt helyi tanterv megvalósulásának értékelése minőségbiztosítási program alapján történik, általában évente ellenőrző, értékelő felülvizsgálattal. A pedagógiai program célrendszerét és általános követelményrendszerét nem érintő, a változó körülményekhez és a társadalmi, gazdasági szükségletekhez igazodó, a fenntartót érintő szakmai, szervezeti változásokat, az iskola saját hatáskörű kompetenciaként kezeli (pl. tanulói, nevelői tevékenységi formák - érdeklődési körök, környezet igényei, pl. tanfolyamok, továbbképzések).
37
Lehetővé tesszük, hogy a fenntartó a programrend teljesítését éves beszámolók alapján követni tudja. Iskolaszerkezeti, szervezeti változások, intézményi vezetés, új környezeti igények a pedagógiai program felülvizsgálatát vonhatják maguk után, ami a fenntartóval való egyeztetéssel kell, hogy járjon. 3. A pedagógiai program módosítása A módosításhoz javaslatot tehet: • a nevelőtestület 25%-a, • a szülői munkaközösség vezetőségének 2/3-a, • a fenntartó, • egyéb. A program felülvizsgálatát kezdeményezheti: • a fenntartó, • az intézmény igazgatója, • a nevelőtestület bármely tagja, • a szakmai munkaközösség, • az SZMK tagjai.
A módosítás lehetséges okai: • a feltételrendszer változása, • képzési igények megváltozása, • tantervi, központi előírások változásai, • szakmai indokok. Módosításának formája: a tantestület javaslatára A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: Minden tanév indításakor az évet előkészítő szakmai értekezleten (-ig) kerül sor annak áttekintésére, hogy szükséges-e módosítási javaslattal élni. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és azt a fenntartó jóváhagyásával a következő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Egy-egy példánya a következő intézményeknél, személyeknél tekinthető meg: • fenntartó, • az iskola irattára, • az iskola könyvtára, • tanári szoba, • igazgatói iroda
38
A pedagógiai programból kivonatos változat és tájékoztató készülhet.
5. Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete elfogadta: Gara, 2004. május 12. Dani Jánosné
……………………………………..
Csanádi Judit
……………………………………...
Jászberényi Matild
………………………………………
Pedagógiai Programot a szülői munkaközösség értekezletén, 2005. október 1-jén ismerheti meg.
39
Melléklet 1. A Pedagógiai Program megvalósításának feltételrendszere Tárgyi dologi feltételeink kiteljesítésének ütemezését a c) és e) táblázat részletesen tartalmazza. Finanszírozásának hátterét, ütemezését a) táblázatba foglaltak, ahol az összes nagyobb összefüggés követhető. Az oktatás kezdő évében a feltételek adottak, ami a bérelt helyiségekből, azok felszereléséből és az iskola leltárában meglévő vagyonból ill. bérelt eszközökből tevődik ki. jelenleg az alacsonyabb létszám mellett még a székhelyen az igazgatói helyiség és a nevelőtestületi szoba el tudja látni délelőtt az ügyviteli és igazgatóhelyettesi helyiség feladatait is. Az alapvető rajztantermi feltételek a rajzolás-festés-mintázás alaptárgy tanításához 12 telephelyen adottak, kapacitásuk bőségesen elegendő végső szerkezetben is. Tanszaki műhelytermek (d) táblázat szerint) a székhelyen és három telephelyen elvileg megfelelő kapacitást biztosítanak a kiteljesedő szerkezete is. Felszerelésük komplex, így többféle tanszaki követelményeknek is eleget tesz. A kezdő 3 évben a műhelyelőkészítő és műhelyfoglalkozások teljesítését 53tanszaki műhelyben (6 féle tanműhely feltétel: grafika, festészet, szobrászat, textil, tűzzománc, kézműves) utaztatással (tömbösített órarendben szerveztük meg. Míg a rajzolás-festés-mintázás alaptárgy és a vizuális alapismeretek mindenütt helyben taníthatók. Műhelyfeltételeink 2004. szeptemberétől további 2 tanszaki műhellyel (Bácsbokod: tűzzománc, Érsekcsanád: kézművestextil) javulnak. Az e) táblázat tartalmazza Dávodon szobrász műhely, Bácsborsódon fotó műhely fejlesztését tervezzük. Későbbiekben, 2008. körül lehetőség kínálkozik Hercegszántón újabb kézműves-textil műhely fejlesztésére is Folyamatos cél a tanulócsoportok felmenő szakaszában, mire a képzés az előkészítőből műhelyfoglalkozások tananyagához érkezik, és a bővülő létszámmal arányban a tanszaki műhelyek elérhetőségét megkönnyíteni azzal, hogy évente + 2-2 telephelyen szélesítjük a műhelyek féleségét (fotó vagy kerámia báb) és számát a feltételek telepítésével. Finanszírozásához az iskola gazdálkodását és pályázati forrásokat is szeretnénk felhasználni. Az ügyviteli helyiség és igazgatóhelyettesi iroda elkülönítésére a székhelyen megoldható a fejlesztés, a bérleményt növelve. Az ajánlott könyvtári és számítógépes szaktantermi feltételek teljesítését 11 telephelyen lehetővé teszik a szerződések. A székhelyen emellett könyvtárszoba kialakítását szorgalmazzuk.
40
M:1.A/a/ Alapfokú művészetoktatás gazdálkodási mutatói
2004/2005. Művészeti alapoktatás normatív támogatás fenntartói hozzájárulás intézményi bevétel összes finanszírozás 1 tanulóra jutó összes költség ellátott kötelező óraszám intézményi órakedvezmények 1 tanárra jutó diákok száma tanulók száma
2007/2008. Tervezett művészeti alapoktatás
2010/2011. Tervezett művészeti alapoktatás
2012/13.. Tervezett művészeti alapoktatás
28.512 e.
34.056 e.
500 e.
700 e.
900e.
1.100e.
29.912 e.
35.856 e.
35.330 e.
35.330 e.
69e.
69.5 e.
70e.
70 e.
142
139
144
36 ó.
37 ó.
37ó.
37ó.
33
32
32
32
432
516
505
505
114
33.330 e.
33.330 e.
1.000 e.
1.000 e.
1.000 e.
1.000 e.
41
M:1.B/Személyi feltételek, továbbképzési terv bemutatása A végső szerkezethez 2009-2010-es tanévben érkezünk el, ahol 7 tanári státusz mellett 6 óraadó tudja ellátni a szakmai feladatokat (1 igazgatói, l igazgatóhelyettesi órakedvezmény, l munkaközösség vezetői kedvezmény, pályázati felelősi kedvezmény, könyvtárosi kedvezmény). Az iskola tantestületéhez 1 iskolatitkár, 1 gazdasági vezető, egy gondnok tartozik. Az iskolában folyó magas színvonalú oktatást tudatos továbbtanulással, rendszeres önképzéssel felkészült tantestület biztosíthatja. A személyi feltételek biztosítottnak mutatkoznak, ha: a fenntartó által kezdeményezett szándéknyilatkozatok alapján 100%-osnak tervezhető a szakmai órák ellátása a program kiteljesedésére is. Az alapiskola tantestületében általában, ahogy ez kívánatos, nagyobb számban szerepelnek a főállású pedagógusok, mint az óraadó tanárok. Kivételt képez az 1 három. év, amit egyrészt az indokol, hogy 9 telephelyre felmenő rendszerrel ugyanazokat a pedagógusokat érdemes alkalmazni, akik ott a programot elkezdik. Ezt csak nagyobb számú óraadó alkalmával lehet elérni. Másrészt kezdetben, ha a kicsi óraszámot még nem is lehet teljes egészében státuszokkal lefedni, de még így is magasabb a főállásúak által biztosított óraszám, mint az óraadóké. Harmadsorban ahol lehetőség mutatkozott rá, a helybeli jó szakember felkérésével indul a művészeti alapfokú oktatás, ami szintén az óraadók magasabb számát jelenti a kezdő évben. A csoportok szakaszos, községenként váltakozó ritmusa a személyi feltételek egyenletes biztosítását is hivatott megoldani a kimenő és kezdő csoportok vonatkozásában. A személyi feltételek biztosításának további záloga, hogy a bajai alapfokú művészetoktatás 15 éves hagyományai sok, a művészetoktatás területén továbbtanuló fiatalt indítottak el a térségből, és már várható, hogy egy részük pályakezdőként jelentkezik a régióban. Így munkahelyet is teremt számukra a Moholy-Nagy László Képző és Iparművészeti Alapiskola. Az iskola kiformálásától, a kezdetektől együtt dolgozó teamhez kapcsolódó fiatalabb kollégák, (jórészt óraadók) igények szerint vállalnak feladatokat, helyettesítést, s kitartanak a program mellett. Így a szakember utánpótlás biztosítottnak látszik. Gyarapodó könyvtári dokumentumaink miatt szükség lehet legalább fél könyvtárosi státuszra, fél státuszú takarítóra és fél karbantartókra a székhelyen.
42
M.1.B Állomány csoport végzett- életkor ség főiskola
50
1 fő igazgató rajz, tanító szak
főiskola
25
1 fő ig.h. rajz, tanító szak
egyetem
54
főiskola
40
egyetem
31
egyetem
36
főiskola
55
főiskola
39
főiskola OKJ fazekas
34 25
egyetem
31
egyetem
32
egyetem
48
főiskola
44
egyetem
55
egyetem
47
középisk 25 . 25
1 fő művésztanár rajzbiológia,környezetvédelemökotechnika,víz. nev.környezetkultúra-textil szakirány
1 fő tanár rajz, tanító szak 1 fő szobrásztanár 1 fő művésztanár vizuális nevelés-grafika szakirány 1 fő tanár 1 fő tanár rajz, tanító szak 1 fő tanár rajz, matematika szak 1 fő tanár rajz, földrajz szak 1 fő fazekas szakoktató 1 fő művésztanár festő szak 1 fő művésztanár tanító, rajz víz.nev.-környk. multimédia 1 fő művésztanár rajzföldrajz, víz.nev.környk.textíl szakirány 1 fő tanár rajz-matematika 1fő művésztanár textilművész 1 fő művésztanár rajzföldrajz, kerámiaformatervező szak 1 fő isk titkár 1 fő gondnok
2004/05
2005/06
2006/07
2007/08
2008/09
státusz
vez. képző státusz egyetem
vez. képző státusz egyetem
státusz
státusz
státusz
státusz
státusz
vez. képző státusz
vez. képző státusz
óraadó
óraadó
óraadó
státusz
státusz
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
státusz
státusz
státusz
státusz
státusz
státusz
óraadó
státusz
státusz
státusz
státusz
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó óraadó
óraadó óraadó
egyetem státusz óraadó
egyetem státusz óraadó
státusz óraadó
-
-
-
óraadó
óraadó
státusz
státusz
státusz
státusz
-
-
-
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
óraadó
-
-
-
óraadó
óraadó
státusz polg . jogv.
státusz státusz
státusz státusz
státusz státusz
státusz státusz
státusz
43
