PEDAGÓGIAI PROGRAM KOLLÉGIUM

HORVÁT ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM KOLLÉGIUM

BUDAPEST 2013. 1144 Budapest, Kántorné sétány 1-3.

Tartalomjegyzék 1.

2.

A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE ..................................... 4 1.1.

Tárgyi feltételek ...................................................................................................................... 4

1.2.

Személyi feltételek .................................................................................................................. 5

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FŐBB ALAPELVEI ....................................................................... 6 2.1.

A kollégiumi nevelés célkitűzései ........................................................................................... 7

2.2.

A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................................................ 8

3.

A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSE .............................................................. 10

4.

A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELEMEI ...................... 11 4.1.

A tanulók életrendjének pedagógiai alapelvei ....................................................................... 11

4.2.

A tanulók tanulásának alapelvei ............................................................................................ 11

4.3.

A tanulók szabadideje szervezésének alapelvei .................................................................... 12

4.4.

A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei .................................................................. 12

4.5.

A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei .................................................. 13

4.6.

A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei ........................................................ 14

4.7.

A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei ....................................................... 14

4.8.

A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei ................................................... 15

4.9.

A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ............................................... 15

4.10. 5.

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................. 15

KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE................................................................. 16

6. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE .......................... 17 6.1.

A felzárkóztatás célja és feladatai ......................................................................................... 17

6.2.

A tehetséggondozás célja és feladatai ................................................................................... 17

6.3.

Társadalmi beilleszkedés segítése ......................................................................................... 18

7.

A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK .................... 18

8.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG ................... 20

9.

A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE ..................... 23

10.

AZ ISKOLÁVAL ÉS A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ............... 25

10.1. A kollégiumi és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ......................................................................................................................................... 25 10.2.

A szülők tájékoztatásának formái ...................................................................................... 26

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................................. 27 A pedagógiai program érvényességi ideje:............................................................................................ 27 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: ................................................................................ 27 A pedagógiai program módosítása ........................................................................................................ 27 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .................................................................................... 27 Legitimációs záradékok ......................................................................................................................... 28

Bevezetés A Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium többcélú intézmény. A kollégium az iskola épületével azonos helyrajzi számon található. A kollégium pedagógiai programja az intézményi pedagógiai program része, azzal szerves egységet alkot. A pedagógiai program elkészítése az alábbi jogszabályok figyelembevételével történt:      

1.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 229/2012 (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról

A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSÉNEK BELSŐ FELTÉTELRENDSZERE

A tanulói létszámot a Budapesten hasonló jellegű (nemzetiségi) képzést folytató iskolák igénye alapján alakítottuk ki. Létszámkeretünk 96 fő. Tanulóink Magyarország horvátok lakta településeiről, Budapestről, Budapest vonzáskörzetéből, valamint külföldről iratkoznak be. A budapesti diákok közül azok nyernek felvételt, akik a távolabbi (külső) kerületekben laknak, illetve otthon nincs biztosítva számukra a mindennapi felkészülés (nem megfelelő, rossz családi körülmények stb.). Szabad kapacitásunk jó kihasználása érdekében fogadunk más budapesti intézményből tanulókat, illetve egyetemistákat (főleg horvát nemzetiségi kötődésűek) és vendégeket.

1.1. Tárgyi feltételek A kollégium egysége blokkot alkot az óvodával, iskolával, annak technikai hátterét biztosító egységekkel (tornaterem, öltözők, konyha, ebédlő, karbantartórészleg stb.) helyileg Budapest egyik fontos közlekedési, gazdasági stb. csomópontjának közvetlen szomszédságában, a Sugár Üzletközpont, a XIV. kerületi Egészségügyi Szolgáltató Központ és az IKEA mögött, a Kerepesi út és az Álmos vezér útja között elterülő lakóövezet közepén található. Az épület közel 20 éves, jól illeszkedik a környezetébe. A kollégium mellett a parkolási lehetőségek adottak, de maga az intézmény is rendelkezik saját parkolóval. A kollégium bejáratánál a mozgássérültek kiszolgálására felvonó épült.

4

Kollégiumunknak 24 (4 ágyas) különálló szobája van, ahol heverő, szekrény, polc és tanulóasztal áll a tanulók rendelkezésére. Minden folyosón tanulószoba (15-20 fős, összesen 3 db) található. Ezen kívül, szintén minden folyosón egy teakonyha és 3 mosdó – WC felújított tusoló blokk nyújt lehetőséget a tisztálkodásra. 8 fő vesz igénybe 1-1 fürdőhelyiséget. A kollégiumhoz kapcsolódik az intézmény konyhája és ebédlője, ahol a tanulók korszerű körülmények közötti étkeztetése zajlik. (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna és vacsora) A második emeleten számítógépes termet rendeztünk be, ahol több számítógépen dolgozhatnak a diákok. Az egész intézmény Internet hálózattal rendelkezik és Wi-fi hozzáféréssel. A földszinten egy játszó szobát rendeztünk be asztalokkal és ülőhelyekkel, ahol asztalitenisz asztal, biliárdasztal, asztali-foci található. Új, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló eszközökkel kívánjuk berendezni, felszerelni, hogy a tanulók szabadidős foglalkozásai rossz időjárás esetén is megfelelő környezetben legyenek megtarthatóak. Egyes kulturális eseményeket, író- olvasó találkozót, irodalmi esteket, útibeszámolókat, tudományos-ismeretterjesztő előadásokat az alagsori klub-helyiségben szoktuk megtartani. A kollégiumvezető és nevelői szobában szintén található egy-egy számítógép, amelyet szükség esetén a tanulók is használhatnak. A nevelői szobában nyomtató és fénymásoló sokszorosítási lehetőséget nyújt az oktató és nevelő munkához. A tanulószobákban tévékészülék található, a tanulók és nevelők tevékenységeit segítik a kazettás-CD-s rádiómagnetofonok. Szinte minden évben bővítjük a sport- és játékszereket. A kollégiumi munkát segíti házimozi-rendszer, amelyet az iskola könyvtárában helyeztünk üzembe. Gyermekeink sporttevékenységét az intézmény torna- és kondicionáló termében, valamint a szabadtéri sportpályán (bitumenes kézilabda, kosárlabdázási lehetőség) tudjuk biztosítani. Az iskolai könyvtár nyitva tartása rendjének kialakításánál figyelembe vettük a kollégiumi napirendet is, de a kollégiumban is van kihelyezett könyvállomány, amely a kollégisták akár esti művelődését is kiszolgálja. Intézményünk kollégiumában 2013. februárjától zárt láncú videó rendszer működik az épületben (folyosókon) és azon kívül (kollégium bejárata). Elsődleges célunk a vagyonbiztonság megteremtése és az épület forgalmának ellenőrzése. A felvételeket bizonyos idő eltelte után megsemmisítjük. A felvételeket csak jogi eljárás keretében adjuk ki. A kamerák megrongálása anyagi felelősséget von maga után. A kollégiumban biztosított az orvosi és az egészségügyi ellátás.

1.2. Személyi feltételek A kollégium élén igazgatóhelyettesi státusszal rendelkező kollégiumvezető áll. A csoportok munkáját a csoportvezető tanár koordinálja. A foglalkozásokon részt nem vevő tanulók pedagógiai felügyeletét nevelőtanárok látják el. A kollégiumi nevelők napi kapcsolatban állnak az iskolában nevelő-tanító kollégákkal, egy tantestület tagjai. Az együttesen kialakított és megvalósuló pedagógiai tevékenység együttgondolkodást, együttes cselekvést jelent az intézményben nevelt egészen kiskorú óvodás gyermektől az érettségit szerző ifjúig. Ez a struktúra sokszínűvé varázsolja az intézmény mindennapjait, az egymásra figyelés, az egymásra épülő tevékenységek sokrétűsége és mégis egységes volta gazdagítja az intézmény valamennyi szereplőjét. A kollégiumi nevelők áttanítanak az iskolába, illetve az iskolai pedagógusok tevékenységükkel 5

gazdagítják a kollégiumi életet (korrepetálás, felzárkóztatás, sportfoglalkozások, szakkörök, egyénre szabott foglalkozások, kulturális programok előkészítése). Ez a szakmai összefonódás sok előnnyel jár. A napi emberi és munkakapcsolat során szinte naprakész információkkal rendelkezünk a gyermekek, tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, felkészültségéről, fejlődéséről. A modern, emberközpontú, európai szemléletű nevelő – oktató munkát helyezzük előtérbe. Célunk, hogy a magyarországi horvát nemzetiségi közösség életében reményeink szerint aktív szerepet vállaló fiatalok számára egy bázis legyünk, sokrétű tevékenységünkkel gazdagítva a horvát nyelv, a horvát kultúra megőrzésének, továbbélésének lehetőségét. Szeretnénk megfelelni annak a kulturális, gazdasági kapcsolatokat megalapozó és fejlesztő „híd” szerepnek, amely a magyar és horvát nép boldogulását szolgálja a jövőben is. Nevelőtanáraink iránti elvárások:      

2.

Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekre törekszenek. Képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző modern pedagógiai eljárások alkalmazásában. Egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálnak a kollégisták előtt. Megfelelő empátiával rendelkeznek, nevelői eljárásaikban, pedagógiai kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe. Folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel, nemzetiségi szervezetekkel, önkormányzatokkal. Szakmai tevékenységük során együttműködnek a kollégiumi nevelőtestület vezetőjével és tagjaival.

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FŐBB ALAPELVEI

Nevelőtestületünk a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján a következő alapelveket vallja magáénak: - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, - demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása, - a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, - intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében, - alapvető erkölcsi normák betartása, - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele, - a horvát nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése, - építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, - a szülőkkel való konstruktív együttműködés.

6

2.1. A kollégiumi nevelés célkitűzései Kollégiumunk együttműködik iskolánkkal, munkáját, célkitűzéseit maximálisan figyelembe veszi és egységes nevelő- oktató munka hatékonyabbá tétele érdekében azok megvalósulásán dolgozik. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot, és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Tantestületünk pedagógiai hite szerint kollégiumunk lényege, hogy ember- és gyermekközpontú intézmény, az ismeretek és értékek továbbadásának színhelye. Ezért, tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése, a horvát identitás megőrzése, a felhalmozott ismeretek, értékek továbbadása. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből az alábbiak figyelembevételével: Nevelési tevékenységünket át kell hatnia a demokrácia értékeinek. Olyan körülményeket biztosítunk kollégiumi és primer közösségi szinten, hogy tanulóink egyéni és közösségi érdekei egyaránt érvényesülhessenek. Megismertetjük tanulóinkkal az alapvető emberi és gyermeki jogokat, azokat tiszteletben tartjuk, és törekszünk megszilárdításukra. Felelősségteljes hozzáállásunkkal szeretetben neveljük őket, formáljuk személyiségüket, bizalommal kezeljük problémáikat. Fontosnak tartjuk a nevelőtanár személyes kapcsolatát a tanulókkal, a tanulói közvetlenség és bizalom kiépítése és az őszinte légkör megteremtése végett. Mindennapi tevékenységünk során kulturált stílust alkalmazunk, így mutatva példát az együttélés igényes kommunikációjára. Az alapvető erkölcsi normák bemutatása, elsajátítása, ami fontos feltétele a társas együttélésnek. A kollégiumi nevelés és oktatás minden területén az egyéni és életkori sajátosságoknak megfelelően szervezzük meg munkánkat. Orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása. Alapvető célunknak tartjuk, hogy horvát nemzetiségű tanulóink őrizzék meg és erősítsék nemzetiségi identitásukat, a horvát anyanyelvet és kultúrát. A kollégiumi érintkezés nyelve a horvát nyelv. Ugyanakkor közvetítjük a magyar nemzet kulturális, szellemi és tárgyi örökségét is. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Elfogadtatjuk a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Megismertetjük velük környezetünk leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezektől eltérő módjait.

7

Fellépünk a káros élvezeti cikkek és életvitelre neveléssel nemcsak a betegségek egészséges állapot örömteli megélésére és a törekszünk. Céljaink elérése érdekében szoros, szüleivel.

kábítószerek használata ellen. Az egészséges megelőzésének módjára tanítunk, hanem az harmonikus élet értékként való tiszteletére is konstruktív kapcsolatot ápolunk tanulóink

2.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs elegendő lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a horvát nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalmi elvárásokat figyelembe véve végzi munkáját. A tanulás tanítása: Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának – fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A nevelőtanárok törekednek a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. A kollégium segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Az erkölcsi nevelés: segíti felkészíteni a tanulókat az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segít választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. Fontosnak tartjuk a tanulókban olyan készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia és a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: a kollégium az iskolai tanulmányokra alapozva a horvát nemzeti, népi kultúra értékeit, hagyományait megismerteti a tanulókkal. Foglalkozások keretében tanulmányozhatják a diákok a tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Kiemelt feladatunknak tartjuk az anyanyelvű nevelést, a horvát nemzetiséghez való tartozás erősítését, nemzetiségi kultúránk, nyelvünk, szokásaink ápolását és fejlesztését. Kollégiumunk egyik legfőbb jellegzetessége, hogy nemzetiségi feladatokat lát el. Így ápolja és fejleszti elsősorban a horvát nép kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományait (anyanemzet). Emellett ápolja a magyar nemzet népi kultúráját, annak értékeit, nemzeti történelmi és vallási hagyományait (haza). Ezzel erősíti az anyaország és a haza iránti szeretetet és tiszteletet. A világról való képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. 8

Az állampolgárságra és demokráciára nevelés során elő kell segíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése: A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikáció és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés: A család kiemelkedő jelentőségű a fiatalok testi és lelki egészségének alakításában. Ezért kitüntetett feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi értékek megbecsülése. Iránymutató a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdésköre. Testi és lelki egészségre nevelés: A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Ösztönözzük diákjainkat a rendszeres mozgásra, a stresszkezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Nevelési feladataink közé tartozik a tanulók szociális érzékenységének, segítő magatartásának kialakítása. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság: A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A tanulók kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, az egészséges életmódminta kiválasztásához. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakításának segítése.

9

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalatai alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Pályaorientáció: A kollégium feladata a tanulók képességeinek felmérése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a fogyatékos tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi (horvát) és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. Gazdasági és pénzügyi nevelés: Segítjük a diákokat, hogy felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés: A diákokkal megismertetjük a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját.

3.

A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSE

Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiségfejlődésükre. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. A szoba- csoport- és kollégiumi közösségi szintek kialakulása csak az arra adekvát tevékenységformák összehangolt tervezésével válhat eredményessé. - kisebb közösségek szervezése életkori sajátosságok figyelembevételével, - a kollégium belső rendjének elsajátítása, betartása, - felnőtt-gyermek viszony, egymás megbecsülése, tisztelete, segítése, - házirend betartása, - a szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség, - a kialakult közösségi normák tiszteletben tartása, - közösségi programokban való aktív részvétel, 10

-

a közösségi érzés, magatartás fejlesztése, egészséges versenyszellem, illetve kudarctűrő képesség, kitartás kialakítása a közösségért végzett munka felelőssége, megbecsülése, a helyes önismeret, reális önértékelés, véleménymondás készségének alakítása, kötelességek és jogok megismerése és érvényesítése.

Diákönkormányzati munka: A kollégium nem rendelkezik önálló diákönkormányzattal. A kollégiumi tanulók és tanulóközösségek érdekeit az egész intézmény diákönkormányzata látja el, szervezi a diákság szabadidős tevékenységét. Tagja minden diák, így a kollégista diákok is. Az önkormányzat munkáját támogató tanár segíti. Szervező munkája mellett a képviselők megismerkednek a törvényekkel a véleményezési, döntési, beleszólási jogosítvány tartalmi összetevőivel. Bekapcsolódhatnak a döntéshozatali és döntés előkészítő munkába, megtapasztalják döntéseik hatását s a közösséggel való elfogadtatásának gondját-baját. Képet kaphatnak a közösségi érdekek és az egyéni érdek különbözőségeiről és egybeeséseiről, egyeztetéséről. Maguk teremthetik meg a „helyi politizálás” feltételeit az egész iskola számára. Tevékenysége a közös programokon a viselkedéskultúra emelését erősíti, a másik ember másságának tiszteletben tartására nevel. Megérteti a diáksággal a demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem kötelességeket is. Együtt gondolkodó, együtt cselekvő közösségek létrehozását ösztönzi a fiatalok között.

A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERVEZÉSÉNEK ELEMEI

4.

4.1. A tanulók életrendjének pedagógiai alapelvei      

igazodik a tanulók iskolai elfoglaltságához (oktatás kezdete, befejezése, iskolai rendezvények, szabadon választható foglalkozások), étkezések rendje (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora), pihenés ideje (ébresztés, lefekvés), felkészülés a tanórára, szabadidős programokra, versenyekre, mindennapos testedzés – tornaterem, konditerem, sportpálya és játékszoba használat, kirándulások, közéleti tevékenységek (kulturális rendezvények: kiállítások, múzeumlátogatások, táncfellépések, előadások).

4.2. A tanulók tanulásának alapelvei   

a tanulószoba időtartama függ a tanulók életkorától, iskolai követelményeitől, iskolai órarend/tantárgyak (írásbeli, szóbeli felkészülés aránya, „nehéz” tantárgyak, készségtantárgyak aránya), tanulók képességei, készségei, tudásszintje (pl. jó/gyenge képességű, jól/nehezen olvas, lassan/gyorsabban ír),

11

    

a tanulók érdeklődési köre (pl. szakkörökön való részvétel, aktív sporttevékenység sportklubban, művészeti oktatásban való részvétel), az anyanyelv (a horvát nyelv) ismeretének szintje (előkészítő évfolyamos, nyelvjárást beszél, később kapcsolódott be a kétnyelvű oktatásba, stb.), egészségi problémák (pl. gyógytornai foglalkozások, orvosi kezelések, pszichológiai foglakozások), egyéb okokból (betegség, családi nyaralás/telelés, edzőtábor, stb.) való lemaradás, magántanulói státusz (pl. aktív sportoló, művészeti oktatásban is részt vesz).

Az általános iskolai tanulók az iskola tantermeiben tanulnak, míg a gimnáziumi tanulók a kollégium tanulószobáit használják. A gimnáziumi tanulók esetében a 4,00 átlag feletti tanulók szabad szilenciumosok (a tanulószoba ideje alatt szobáikban is tanulhatnak), míg a többiek kötelező szilenciumon vesznek részt.

4.3. A tanulók szabadideje szervezésének alapelvei         

a tanulók érdeklődési köre (pl. szakkörökön való részvétel, aktív sporttevékenység sportklubban, művészeti oktatásban való részvétel), az egészséges életmódra való nevelés (sport és környezetvédő tevékenységek, séták), olvasás (irodalmi és más témájú művek, napilapok, hetilapok, bulvárlapok) , igényes közélet (részvétel előadásokon, kiállításokon, múzeumlátogatásokon, mozilátogatás, stb.), mit nézzünk a tévében? (a műsorok helyes kiválasztása), Budapest nevezetességeinek megismerése, a kollégium környezetének rendbetétele (szemétgyűjtés, virágültetés), háztartás és életvitel (főzés, takarítás, kézimunkázás, vasalás, varrás, szekrények rendje, stb.), testápolás, kozmetika, öltözködés.

4.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A kollégiumban folyó tanulás mindennap kötelező programot jelent a kollégium valamennyi tanulójának. Ezt a munkát csoportfoglalkozás formájában, vagy egyéni (szabadszilenciumos) keretek között végezheti a tanuló, de mindig a csoportvezető pedagógus felügyeletével, vezetésével, a szükséges segítségnyújtás lehetőségével. Segíteni kell a kollégiumi tanulónak, hogy legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Az általános műveltség fejlesztése érdekében és a diákok érdeklődési körének megfelelően önképző szakköröket indítunk.

12

Ezek az alábbiak: - dráma szekció - hagyományőrző kézműves - zenei (ének és hangszeres zene) - sport és rekreáció Alapvető feladat a tanulás, az iskolai felkészülés segítése mellett -

-

az általános intelligencia fejlesztése, a felismert speciális képességek kibontakoztatása fejlesztése (csoportos, egyéni ill. differenciált foglalkozások megszervezése), egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével, a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, tehetséggondozás, felzárkóztatás, segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását, versenyeztetés a lehetséges tanulmányi, kulturális sport és egyéb versenyeken részvétel, a nyelvtanulás ösztönzése (a legjobb kollégisták belső, városi és régiós pályáztatása) horvát nemzetiségi pályázati lehetőségekkel is.

4.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt.       

kiemelkedő képességű tanulók számára a gyorsabb előrehaladás biztosítása érdekében az iskolával együttműködve foglalkozásokat szervezünk (szakkör, könyvtári tevékenység), versenyek, vetélkedők, (szaktárgyi, sport-, kulturális, stb.), szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), egyéni foglalkozások, az iskolai/kollégiumi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, elismerés, jutalmazás, A különös képességekkel, tehetséggel rendelkező tanulóink egyéni elbírálásban részesülnek, hiszen öregbítik kollégiumunk hírnevét is. Amennyiben családjuk anyagi gondokkal küszködik, iparkodunk megtalálni azokat a lehetőségeket, melyek által biztosított a képességüknek megfelelő fejlődés (pl. horvát nemzetiségi önkormányzatok anyagi támogatása, személyes ismeretségek).

13

Tanulás-támogatás fejlesztése: A kollégium mindennapi gyakorlatában alkalmazzuk a csoportmunkát, az egyénre szabott differenciált tanulást. Segítjük az együttműködő (kooperatív) tanulási technikák alkalmazását – tanulópárok, kiscsoportos tanulást segítő foglalkozások, annak érdekében, hogy a tanulók aktív részesei legyenek az ismeretszerzésnek. Jól szolgálja a tanulás fejlesztését a különböző projektmódszerek alkalmazása – pl. a dráma szekción belüli nyelvi ismeretszerzés, a kézműves foglakozások kreatív együttműködő tanulásának kifejlesztése. A korrepetálások anyagának egyénre szabása segítheti az önálló tanulási módok elsajátítását, és az önálló tanulásra ösztönzi a tanulót. A tanuló problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása fontos a tanulás javításában.

4.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei Tanulóinkat a tanulási folyamatban többféle ok gátolhatja, csökkentheti koncentrálóképességüket, nehezítheti a tanulmányokban való elmélyülést. Ilyenek a szülők válása, szülő vagy közeli hozzátartozó halála, rendezetlen családi körülmények, betegségek. Ezek jelentkezhetnek átmenetileg vagy tartósan. A szerény képességek is okozhatnak kudarcot. A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, napközis csoportokban és tanórán kívüli foglalkozásokon valósul meg: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató foglalkozások, - korrepetálás, - napközi otthon, - egyéni foglalkozások, - tanulószoba, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek és eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - szociális nehézségek orvoslása, szociális hátrányok enyhítése a szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése, - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatások. Fontos, hogy a vonatkozó elvárások megjelenjenek az éves munkatervben, nevelési programokban (csoport- és egyéb munkatervekben), az esélyegyenlőségi intézkedési tervben. Gazdag belső programkínálat, emellett a kollégiumon kívül eső lehetőségek felkutatása, kínálata erősíti a prevenciós tevékenység eredményességét.

4.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei A kollégium – az iskolával együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ennek érdekében: - különböző módszerekkel (pl. pályaválasztási tanácsadó szakember és szülő bevonása, üzemlátogatás, szakmaismertető kiadványok) megismerteti a különböző szakmákat; 14

feltárja az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőit (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet); - megismerteti a tanulókkal az álláskeresés folyamatát és technikáit (szituációk eljátszása, a nyelvi kifejezőkészség gyakorlása, határozottság, megjelenés); - elsajátíttatja a tanulókkal azokat a technikákat, amelyek megkönnyítik az álláskeresését, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót; - tájékoztatja a tanulókat a munkaerőpiac aktuális helyzetéről és elvárásairól; - felismerteti a diákokat az élethosszig tartó tanulás fontosságával; - megismerteti őket a munkavállaló jogaival és kötelességeivel. A csoportos foglalkozások lehetőséget adnak a pályaorientációs beszélgetésekre is. -

Témái a fiatalok jövőbeni elképzelései, a pályatervezés, a főiskola- és egyetemválasztás, a 11. évfolyamon levő kollégistáknál a fakultációs tárgyak kiválasztása, a szakmaválasztás; az információszerzéssel, az álláskereséssel, a munkaközvetítőkkel, a szakmai önéletrajz írásával stb. kapcsolatos tudnivalók.

4.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei    

valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek, az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság, a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető, az én szerep teljes körű felelősséget jelent.

4.9. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei      

biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt, egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása, programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele, a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása, a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában, a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása.

4.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek        

egészséges táplálkozás jelentőségének tudatosítása, feltételeinek biztosítása, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás prevenciója, a családi és párkapcsolatok humánus kezelése, erőszakos megnyilvánulások megelőzése, a személyes higiéné szükségletté válásának elősegítése, baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása, közvetlen tárgyi környezet rendben tartása, alkalmazkodás a fenntartható fejlődés környezeti elvárásaihoz.

15

5.

KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE

A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete Témakörök: 1. Tanulás tanítása 2. Erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

Témakör Tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

1-8. évf. 4 2 2

9. 3 2 2

10. 2 2 2

11. 2 2 2

12. 2 1 1

1

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1 2

1 2

2 2

2 2

3 2

2

2

2

2

1

2

2

2

2

1

2 2

2 2

2 2

2 2

2 3

1 22 óra

1 22 óra

1 22 óra

1 22 óra

1 20 óra

16

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12. évfolyamon 33-mal), minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. A 13-14. évfolyamra vonatkozó és nem tanköteles tanulók számára az óraszámok csak szakmai ajánlást jelentenek. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

6.

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSAINAK TERVE

6.1. A felzárkóztatás célja és feladatai Alapvető cél a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásának segítése. Támogatni kell a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy az iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek: - egyéni beszélgetések, - csoportos beszélgetések, - kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal, - a nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát. A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. A felzárkóztatás területei: - a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása, - alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll.

6.2. A tehetséggondozás célja és feladatai Célunk, hogy ne maradjanak rejtve a tanulók adottságai. Ennek érdekében fel kell tárni, hogy: - részesülnek-e a diákok valamilyen fejlesztésben, - milyen támogatásra tartanak igényt. Egyéni fejlesztési terv készítése Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb.

17

Szükséges a támogatás szervezeti formáinak meghatározása foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás.

(hogyan

fejlesszük):

Tehetséggondozás: Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás lehetősége. Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos az együttműködés a nevelőknek a testületben, szülőkkel, iskolával, stb.

6.3. Társadalmi beilleszkedés segítése A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel:  pszichés összetevők feltárása, tudatosítása,  reális jövőkép kialakítása,  tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret),  továbbtanulásra való felkészítés,  tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái,  felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra. A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk  a hagyományos női és férfi szerepek,  a család, mint a társadalom alapvető egysége,  a sokoldalúság érdekében folytatott széles tevékenységrepertoár,  az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése.

7.

A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Alapvető feladatának tekinti a kollégium a családi otthon melegét biztosítani minden felvételt nyert tanuló számára. Bár a családot nem tudja pótolni még a legjobb körülményeket nyújtó intézmény sem, mégis arra kell törekedni, hogy otthon érezze magát a kollégium lakója, közel, vagy talán jobb komfortos ellátásban részesítse őt. A kollégium pedagógusai sok esetben az apa, vagy anyapótló szerepet is be kell, hogy töltsék, enyhítve azt a lelki terhet, amely az otthon elhagyásával, egy új környezet és emberi kapcsolatrendszer létrejöttével keletkezett. A gondoskodás mindenkire kiterjedő, de mégis egyénre szabott kell, hogy legyen, figyelembe véve a tanuló életkori sajátosságait, a gyermeküket reánk bízó szülők elvárásait, intézményünk nevelési és oktatási követelményeit, de a társadalom bizonyos elvárásait is.

18

A kollégium segítséget kíván nyújtani a tanulóknak a: Magánéleti, személyes jellegű problémák, ezen belül: - családdal való kapcsolattartás, családi problémák, konfliktusok, magánéleti nehézségek - egészségügyi problémák - testi-lelki problémák Közösségi együttléttel kapcsolatos problémák, ezen belül: - közösségbe való beilleszkedés - egyéb beilleszkedési problémák megoldása - társas kapcsolatok, kortársakkal kapcsolatos konfliktusok megoldása - kapcsolaterősítés - egyéni sérelmek, vitás helyzetek, egyéni- és csoportproblémák, konfliktusok Tanulási problémák, ezen belül: - segítség igénylése a házi feladatok megoldásában - korrepetálás különböző tantárgyakban - felzárkóztatás - tanulási (szakmai) nehézségek, kudarcok leküzdése Jövőre vonatkozó tanácsok kérése: - általános felvilágosítás - jövővel kapcsolatos személyes, magánéleti tervek, életcélok stb. - továbbtanulással kapcsolatos tájékozódás - pályaválasztásra vonatkozó segítségkérés Helyes időbeosztás, életvitel-szervezés: - életvezetési tanácsok kérdéskörökben. Természetesen minden egyéb jellegű probléma megoldásában is, ha azt a tanuló, vagy az iskola, a szülői ház igényli. A segítségnyújtás leggyakoribb formái: Napi, személyes ügyek intézésében való segítségnyújtás. Praktikus segítségnyújtás az aktuális, mindennapos problémák megoldása, például orvoshoz való kísérés, átmeneti anyagi megsegítés, továbbá hivatalos ügyek intézése, segélykérelmek megírása, ügyintézéssel kapcsolatos támogatás. Tanulás-támogatás: A pedagógusok úgy látják, hogy a tanulmányi problémák, tanulási nehézségek, a lemorzsolódás hátterében elsősorban a tanuló szociokulturális helyzete, valamint a motiváció hiánya áll. Ok lehet a helytelen önértékelés, elégtelen előképzettség a középiskolai tanulmányok folytatásához, a helytelen tanulási szokások. Előfordul, hogy az iskola vagy a kollégium követelményrendszerével szembeni ellenállásból ered a gyenge teljesítmény. A tanulási problémák megoldásában a nevelésre, a teljes személyiség fejlesztésére legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint a korrepetálásra, a felzárkóztatásra, a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. A tanulmányi problémák, tanulási nehézségek, a lemorzsolódás hátterében elsősorban a tanuló szociokulturális helyzete, valamint a motiváció hiánya áll. Ezért fontos: - a motiváltság, a koncentráció, az egyéni tanulási szokások feltárása, - szilenciumi rendszer működtetése a rendszeres tanulás biztosítására, 19

- a felkészülés ellenőrzése, a tanulmányi teljesítmény rendszeres értékelése, - egyéni és kiscsoportos (szak) korrepetálások, tanulmányi segítség a napi felkészülés támogatása, - megelőzési célú felzárkóztató foglalkozások, programok, - egyénre szóló tanulási terv készítése, felzárkóztató, egyéni fejlesztések, differenciált foglalkozás, - tanulás-módszertani ismeretek nyújtása, - tanulási motiváció fejlesztése, - közösségformáló programok, a diákok kapcsolatrendszerének fejlesztése, - tehetséggondozó foglalkozások, - a diákok olyan, a kollégium hagyományrendszerébe illeszkedő programokba való bevonása, amelyek értékeket közvetítenek, egyúttal a kollégiumi követelményrendszerrel kapcsolatos pozitív irányú attitűd-változást eredményezik, - amennyiben nincs más lehetőség: iskolaváltás segítése. Természetesen a sikeres beavatkozásnak személyi oldala is van: a tanár és a diák bizalmi kapcsolata nélkül hathatós támogatás nem képzelhető el. A biztonságérzet megteremtését fontosnak tartjuk, valamint, hogy a tanulók folyamatosan, bizalommal fordulhassanak segítségért mind a nevelőtanárhoz, mint a segítőkhöz és a vezetőséghez is. Az egyéni foglalkozás jellemző formái a meghallgatás, segítő beszélgetés, a „lelki segítségnyújtás” a tanuló igényeihez (pl. egyéni problémák megoldása, családi, egészségügyi, pályaválasztási probléma) igazodva. Nevelőink emberséggel és tapintattal kezelik a diákok ügyeit, törekedve azzal, hogy helyben orvosolják problémáikat. Csoportos foglalkozások Ezek a szocializáció, a nevelés, a tudás- és kultúraközvetítés elsődleges színterei. A kollégiumi alapprogram által előírt témakörök szerinti és az ezeken túli egyéb foglalkozásokon kapnak helyet azok az egészségmegőrző, felvilágosító stb. tevékenységek, prevenciós programok is, amelyek a gyermekek képességeinek és kompetenciáinak a fejlesztését szolgálják. A családi életre nevelés (családismeret), konfliktuskezelés, agresszió, pályaorientáció, élet- és pályatervezés, mentálhigiéné, stressz oldás (technikái, módszerei), a mindennapi életvezetéshez kapcsolódó problémák.

8.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG

A kollégiumi nevelés során mintákat adunk át, értéket, ismereteket, kultúrát közvetítünk, a fiatalokat az erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre, a helyes és egészséges életvitelre szoktatjuk. Ezzel a tevékenységünkkel a káros szokások, helytelen magatartások és életvitel s a szenvedélybetegségek prevencióját szolgáljuk (generál prevenció). Fontos számunkra a tanulók szocializációs hátterének, környezetének megismerésére, az esetleges problémák okainak feltárása. Így személyre szóló beavatkozással, adekvát terápiával, segítő programokkal, intézkedésekkel, tanácsadással javíthatjuk státusukat, megelőzhetjük, ill. meggátolhatjuk helyzetük rosszabbodását (speciál prevenció).

20

Néhány szociológiai jellemző: A kollégisták nagy többsége teljes családban, rendezett körülmények között él, de van sérült szerkezetű (elváltak vagy már külön élnek a szülei), illetve nem ritkán komoly anyagi gondokkal küszködő családban élő kollégistáink. Tanulóink nagy része távol él családjától, nem egy tanuló 200- 300 km távolságban. Vannak, akiket nagyszüleik vagy más rokonok, hozzátartozók nevelik. Növekszik azon kollégisták száma, akik kedvezőtlen családi hátterük, anyagi vagy szocializációs helyzetük veszik igénybe a kollégiumi ellátást. A kollégiumnak ismernie kell azokat a szociológiai tényezőket, melyek valószínűsítik a hátrányos helyzet kialakulását, tényét. Ezek: a települési hátrány, a szegénység, az alacsony jövedelem, a munkanélküliség, a szűkös vagy kedvezőtlen lakáskörülmények, a szülők alacsony vagy munkaerő-piaci értékkel kevéssé bíró iskolai végzettsége, a deviáns környezet, az (ép) család hiánya, a családi nevelés problémái, a betegség. Sajnos, e háttértényezők előfordulása ma a kollégisták jelentős részét „hátrányos helyzetűnek” tekinthetjük. A fiataloknál szocializációs, valamint kulturális deficitként jelennek meg, amelyeknek kompenzálására a kollégiumnak főleg a családi nevelési diszfunkciók miatt kiemelt figyelmet kell fordítania ezekre a tanulókra. A helytelen önértékelés, a motiváció hiánya, a középiskolai tanulmányok folytatásához nem elégséges előképzettség, a helytelen tanulási szokások miatt a sikeres iskolai pályafutásban zavarok keletkeznek, és ezek akadályozzák a harmonikus személyiség fejlődést, a megfelelő tanulást. A sajátos nevelési igényű fiatalok esetében határozottan fennáll a hátrányok halmozódása, valamint a veszélyeztetettség, bár ez nem jellemző általában a kollégistáinkra, de mégis szükséges ezzel is foglalkoznunk. E nehéz sorsú fiatalok elhelyezése, nevelése, gondozása a diákok és a felnőttek részéről is befogadó, szolidáris, előítélet mentességet, nyitottságot feltételez. Kollégiumunkban nincs különbség a diákok között, mindenki egyforma lehetőséget kap a közösségi részvételre. Életvitel, egészségügyi jellemzők. Környezeti feltételek. A kollégium az egészséges életmódra nevelésen túl felelős a diákok helyes életviteléért, ezért a lehetséges eszközök igénybevételével fel kell lépnie a káros szokások terjedése ellen is. A kollégisták nagy része rendszeresen reggelizik, ebédel, vacsorázik az intézmény konyhájáról. A felszolgált étel minősége, választéka megfelelő, a korosztály életkori sajátosságaihoz igazodó. A kollégium felelősséget vállal a rendszeres életmód, ezen belül a helyes táplálkozási szokások kialakításában és az erre való odafigyelésben. Alacsony azon diákoknak az aránya, akik a tanév során a hétvégéket rendszeresen a kollégiumban töltik. Azok a tanulók is gyakran választják a rendszeres hazautazást, akik családi körülményei nehezek, mert a hétvégi budapesti tartózkodás sem olcsó számukra. A kollégiumi, csoportszintű programok szervezésével, kirándulásokkal megvalósítható a közösségépítés. Kollégiumban is működik kreativitást fejlesztő kézműves szakkör. A kiscsoportos beszélgetések lehetőséget adnak a tanulóknak a diáktársak és önmaguk mélyebb megismerésére.

21

A gondoskodásnak, a segítségnyújtásnak további formája lehetne a rendszeres mentálhigiénés szolgáltatás: terápia, stressz-oldás, relaxáció. A drámapedagógiai foglalkozások (a dráma szekció programja), dramatikus játékok, szerepjátékok segítségével önismereti, kommunikációs tréningek szervezhetők amelyek a beilleszkedést segítenék. A diákok anyagi megsegítése A lehetőségek meglehetősen szűk keresztmetszetűek, azonban keresni kell azokat a közvetlen vagy közvetett támogatási formákat, amelyek enyhíthetnek a kollégisták anyagi problémáin. Legtöbbször az étkezési hozzájárulás időbeni befizetése okoz gondot a rászorulóknak. A kollégisták egyéni támogatását ösztöndíj pályázati lehetőségek felkutatásával és azok megírásával lehet segíteni. A kollégium a jövőben is felhívja a helyi nemzetiségi, a Fővárosi Horvát Önkormányzat, valamint az Országos Horvát Önkormányzat által meghirdetésre kerülő pályázatokra, ösztönzi és segíti a tanulókat abban, hogy eredményesen pályázhassanak. Az anyagi támogatás közvetett módja az is, amikor az intézmény a kollégisták állandó lakóhelyén történő – anyagi konzekvenciával bíró - ügyintézésében segít a diáknak, vagy a családjának (jogosultság, kérvény, kérelem megfogalmazása, beadása stb.). Kommunikáció és együttműködés A csoportvezetők együttműködve a mindennapi nevelőmunkában résztvevő összes személlyel, szervezettel, és szervvel igyekeznek megteremteni az ideálishoz közelítő feltételeket a kollégisták mindennapjaiban, figyelembe véve azt az európai uniós oktatáspolitikai prioritást, mely a kirekesztés elleni küzdelmet, valamint az esélyteremtést hirdeti meg. Ugyanakkor szükséges, hogy a szülő is ismerje az iskola és a kollégium követelményeit, a közeget, amelyben gyermeke életének jelentős része játszódik, társait, a közösséget, amelyhez kötődik, vagy amelyet éppen elutasít. Nagyon fontos a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása. Erre szolgál a folyamatos információcsere az iskola és a szülő között írásban és szóban, hivatalos és nem hivatalos találkozások, szülői értekezlet, fogadóórák során. Csak ezek után fordulunk a hatósági beavatkozás, a védő - óvó intézkedés megtételéhez. Alapvető feladatunk, hogy a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében közreműködjünk. Ebben minden pedagógus valamilyen szerepet vállal. A gyermek- és ifjúságvédelem alapvető pedagógiai elvei közt a gyermek személyiségének megismerése áll. Kiemelt feladatnak tartjuk a drogellenes propagandát, egyes gyerekeknél kialakulnak viselkedési zavarok (nehezen kezelhetőség, deviancia, antiszociális magatartás, beilleszkedési nehézségek). A korai tünetek (agresszivitás, dac, a tanulmányi eredmény romlása, fáradtság, depresszió, gyakori betegeskedés stb.) felismerését követően a veszélyforrásokat kell feltárnunk, majd a nevelők összefogott munkájával, testre szabottan, az egyéni és életkori jellemzőket figyelembe véve kell kialakítanunk a gyermek személyiségfejlődését helyes irányba terelő segítséget. Nemcsak a tünetek megszüntetése tehát a cél, hanem a lehetőségekhez mérten az előidéző okok megváltoztatására kell összpontosítani a figyelmet. Ennek érdekében együttműködünk minden lehetséges területileg illetékes segítséget nyújtani tudó szerv képviselőjével.

22

Kapcsolattartás az iskolaorvossal: Az iskolaorvos által meghatározott időben a kollégiumi nevelőtanárok érdeklődhetnek csoportjukhoz tartozó tanulóik egészségi és fizikai állapota iránt. Tőlük tanácsokat kérhetnek a tanulókkal való foglalkozásukhoz, egyes problémáik megoldásához. Többéves tapasztalatunk alapján és a tanulók családi körülményeit figyelembe véve szükséges lenne az iskolapszichológus alkalmazása.

9.

A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE

Kollégiumunk valamennyi tevékenységének, belső képének (dekoráció, kiírások, faliújság), munkanyelvének, kommunikációjának tükröznie kell horvát nemzetiségi voltát. Nevelésében meghatározó elemként jelenik meg, hogy tanulói, akik zömében horvát származásúak, a magyarországi horvátokhoz tartoznak. Tudatosítani kell bennük, hogy kétnyelvűek, két kultúrával rendelkeznek, hogy hazájuk Magyarország, de anyaországuk a Horvát Köztársaság. Erősíteni kell bennük a szűkebb pátriához, a szülői házhoz való kötődést. Az ebből adódó célok: -

a nemzetiségi identitástudat megőrzése, fejlesztése; anyaországunk, nemzetünk, ismerete és szeretete; az anyanyelv szeretete, művelése és igényes használata; a horvát nép hagyományainak, kulturális örökségének ismerete, tisztelete és ápolása; a horvát nemzeti szimbólumok (zászló, címer, himnusz, nemzeti és egyházi ünnepek) ismerete és tisztelete; nemzetiségi jogaink ismerete (Alaptörvény, Nemzetiségi törvény); nemzetiségünk és az anyanemzet főbb eredményeinek és gondjainak megismerése; lokálpatriotizmus ébrentartása, erősítése (település, tájegység); a nyelvjárások ismerete, irántuk való tisztelet.

Nemzetiségi létünkkel kapcsolatos tevékenységek -

-

Budapest nevezetességeinek megismerése (séta, kirándulás a városban, tanári felkészítés, tanulói felkészülés a nevezetességekről); a tanulók lakóhelyének, tájegységének nevezetességei (önálló munka tanári előkészítéssel  beszámoló a csoportban, kollégiumi szinten); helytörténeti gyűjtőmunka nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei (anyaországba történő utazás alakalmával, pl. cserekapcsolatok vagy egyénileg; videó-filmes előadás); a horvát nemzetiség hagyományainak megismerése (kirándulás a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumba, részvétel a mohácsi busójáráson, néptánc, népzene tanulása, kiállítások, helytörténeti gyűjtemények megtekintése, rajzok készítése); választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézműves- és rajz-technikák); horvát népi ételek megismerése, elkészítése (otthon-kóstolás, kollégiumban); a horvát népi hangszerek megismerése; az anyaországi felsőoktatási lehetőségeinek megismertetése; 23

-

kollégiumi színjátszó csoportot szervezünk; az anyanyelvi nevelés feladataihoz tevőlegesen hozzájárulnak a horvát anyanyelven bemutatott hazai és anyaországi színdarabok.

E tevékenységeket szolgálják az iskolával közösen szervezett kulturális rendezvények (a Horvát Kultúra Hete), horvátországi iskolákkal, kollégiumokkal kialakított cserekapcsolatok, az érettségi kirándulások, kerületi horvát önkormányzatok kulturális programjai. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésük A kollégiumi nevelési programunkban kiemelt feladat is, arculat-alakító tevékenység is a hagyományőrzés. Vannak saját lehetőségeink, saját hagyományaink. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek a kollégiumhoz. A kötődést szeretnénk a jövőben is kiterjeszteni a nálunk végzett diákjainkkal való szorosabb kapcsolattartásra. A hagyományok őrzése egy sajátos speciális arculatot biztosít az iskolának és a kollégiumnak, megteremti azokat az ünnepi hangulatokat, amelyek maradandó élményt jelentenek valamennyi résztvevő számára (tanuló, szülő, nevelő) és előidézik az igényt egy újabb találkozásra. A hagyományok őrzése, az ünnepélyek színesítik a diákéletet, fejlesztik a szilenciumon kívüli foglalkozások minőségét és egyben az ismeretszerzés forrásai is. Ezek olyan életvitelt, viselkedési kultúrát, magatartásformát jelentenek, amelyeket érdemes folytatni. Hagyományos közös iskolai és kollégiumi programok -

gólyabál - az új tanulók befogadása, avatása, színes programmal, karácsonyi ünnepség (karácsonyfadíszek készítése, díszítés, faliújság, ajándékozás, műsor szervezése, szereplők kiválasztása), szalagavató ünnepség, DÖK nap, testvériskola látogatások (Ante Kovačić Ált. Iskola Zágráb, felkészülés, ajándék, program), érettségi kirándulás (dubrovniki Leánykollégium, felkészülés, ajándék), kollégiumi kirándulások Magyarországon és Horvátországba.

Horvát népszokások gyűjtése és bemutatása régiónként: -

Adventi népszokás Luca nap Mikulás Karácsony Farsang Húsvét (tojásfestés, tojásdíszítés, történetük, néprajzi értékeik, népi jellegzetes ételek készítése és bemutatása) Kraljice Népviseletek bemutatása, díszítés Szőttesek- minták – hímzések Néprajzi előadások – kiállítások - bemutatók

24

Az állami és nemzeti ünnepeket, az emléknapokat, az egyházi ünnepekhez kapcsolódó megemlékezéseket az iskolával együtt ünnepeljük. -

évnyitó ünnepély Horvát Köztársaság Függetlenségének napja aradi vértanuk napja október 23-a, a forradalom napja a Horvát Kultúra Hete DÖK nap - tisztújítás március 15. a nemzeti összetartozás napja vers és prózamondó versenyek (horvát, magyar) ballagás (ált. isk. 8. osztálya és gimnázium 12-ik évfolyama) tanévzáró ünnepség

A kollégiumi hagyományok és a hagyományőrzés szerepe: -

megtanítani a tanulókat arra hogyan válhatnak részeseivé a kultúra megőrzésének, továbbhagyományozásának, gyarapításának, a kollégiumi élet szabályozása (társas-közösségi élet szabályozása, a kollégium erkölcsi és normarendszerének megszilárdítása), a tanulók beilleszkedésének segítése, kötődésük erősítése a csoporthoz, a kollégiumhoz, a közösséghez való tartozás, az egészséges versenyszellem formálása, a tanulók énképének, önbecsülésének fejlesztése, a kollégium távlatos fejlődése.

10. AZ ISKOLÁVAL ÉS A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 10.1. A kollégiumi és az iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk a kollégiummal szerves egységet alkot, így az iskolai és kollégiumi pedagógusaink egy nevelőtestület tagjai. Köztük tehát az információáramlás nem okoz gondot. A kollégiumi nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola szaktanáraival és osztályfőnökeivel. Jelen vannak az iskolai szülői értekezleten, ahol az osztályfőnökkel együtt tartják meg az osztályszintű szülői értekezletet. A kollégiumi nevelők az iskolai óralátogatásaik tapasztalataival gazdagodva a napi kapcsolattartást, együttműködést, a feladategyeztetést is elvégezve információhoz jutnak a tanulók tanulmányi helyzetéről és látják azokat a feladatokat, amelyek szükségesek a tanulókkal való foglalkozások eredményesebbé tételéhez. A partnerközpontúság elve alapján mind az iskola, mind a kollégium törekedjen az elvárások, igények kölcsönös megismerésére. Partnerként rendszeresen végezzenek elégedettség- és elvárás vizsgálatot. Ezt a tevékenységet is a multikulturális érzékenység és előítélet-mentesség kell, hogy áthassa. 25

10.2. A szülők tájékoztatásának formái A kollégiumnak sajátos a helyzete: amíg a diák szüleitől távol van, bizonyos tekintetben helyettesíti a családot. Felelősséggel tartozik a kollégista tanulmányi munkájáért, biztonságáért. Túl azon, hogy a kollégium „szállást” biztosít a diák számára, nevelő intézmény is. Sokszor bebizonyosodik, hogy az értékorientációban, a tanulásirányításban, a motiválásban, a magatartás- vagy munkakultúra fejlesztésében, a pályaválasztásban, a pályaorientációban, a mindennapi életben való eligazodásban a fiatal igazán hatékony segítséget a kollégiumtól kaphat. Tehát a szülő és a pedagógus közötti információcsere tágabb tartalommal bír, mint a tanulmányi munka vagy a fegyelmi problémák megbeszélése. Ezért tekintjük kulcskérdésnek a kommunikációt, az együttműködést: a szülőkkel való kapcsolattartást, ha szükséges akár a napi kapcsolatot is. Egyébként a szülő, gondviselő bármikor megkeresheti a kollégiumot, a pedagógusok munkaidejükben mindig fogadják az érdeklődő szülőket. 

 

Szóbeli tájékoztatás - Minden tanév elején a kollégiumvezető tájékoztatja az új diákokat a kollégium házirendjéről. Évente két alkalommal –szülői értekezlet keretén belül a kollégiumi csoportvezető nevelő az iskolai osztályfőnökkel együtt tájékoztatja a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, külön kihangsúlyozva a kollégiumi élet során tapasztaltakat. (Őszi szülői értekezlet október végén, tavaszi szülői értekezlet április végén.) Fogadóórák – külön tájékoztatás a fogadás rendjéről a szülőknek tanév elején. Írásbeli tájékoztatás – Kéthavonta elküldi a kollégiumi csoportvezető nevelő a szülőknek, gondviselőknek a tanulók két hónap alatt elért tanulmányi eredményeit, tájékoztatja a felmerülő gondokról, problémákról és kéri a szülők, gondviselők segítségét. Ezt a tájékoztatást postai úton, vagy e-mailen keresztül elküldött levélben is megteheti a nevelő. Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy csak akkor megy levél a szülő felé, ha probléma van a tanulóval, fegyelmi vétséget követett el, vagy az étkezési díj késedelmesen lett befizetve. Ehelyett tájékoztassuk a szülőt, gondviselőt a tanuló sikereiről, jó megnyilvánulásáról, dicséreteiről.

A szülők elérhetőségeit (telefon, e-mail) az adatlap és az erre a célra rendszeresített nyomtatvány szolgál. Az adatokat az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kezeli a kollégium.

26

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje: -

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (Nkt. 26. § (1))

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:

- A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása - A pedagógiai program módosítására  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármely tagja  a nevelők szakmai munkaközösségei  az iskolaszék  az iskola fenntartója tehet javaslatot. - A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. - A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni felmenő rendszerben. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala - A kollégium pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető az intézmény honlapján. - A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg:  az intézmény fenntartójánál  az intézmény irattárában  az iskola könyvtárában  az iskola nevelői szobájában  az iskola igazgatójánál  az igazgatóhelyettesnél  a kollégiumvezetőnél, a kollégiumi nevelői szobában  az óvodában

27

28