PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTETTE:

PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÉSZÍTETTE: A SZEKSZÁRDI BABITS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA, MIHÁLY BABITS GRUNDSCHULE SZEKSZÁRD NEVELŐTESTÜLETE

2015

MOTTÓ: „ Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent- Györgyi Albert)

2

Bevezető Az iskola bemutatása 57 évvel ezelőtt, 1958-ban a város szélén megépült a Babits Mihály Általános Iskola, mely éveken át az „új iskola” nevet viselte. A gyermeksereg a Felsővárosból és a város nyugati részéből érkezett. A tantestületet a városi művelődési osztály a város többi iskolájának nevelőiből válogatta. Ebben az időben ez volt az egyetlen iskola, amelyik étkezést is biztosított, így a többi iskolából is idejártak étkezni a gyerekek. A forgalom óriási volt. Előfordult, hogy az étkezés 3- 4 órát is igénybe vett. A tanulólétszám az évek múlásával ezer fölé emelkedett, és egy- egy osztály létszáma megközelítette a 48 - 50-et. Ennek ellenére a tantestület szép eredményeket ért el tanulóival. Ehhez nyújtott segítséget az is, hogy az iskola az akkori körülmények között korszerű berendezésekkel rendelkezett. Az eltelt évek alatt a nevelők tapasztalata, felkészültsége egyre nőtt, így a Babits Mihály Általános Iskola jó hírnevet szerzett magának. 1965 - ben elkészült a 4. Sz. Általános Iskola, így a gyermeklétszám és a tantestület létszáma is csökkent. Ez a változás lehetőséget nyújtott arra, hogy az oktatás- nevelés körülményei javuljanak. A pozitív irányú változás csak addig tartott, amíg a 2. Sz. Általános iskola új épületét át nem adták a Zrínyi utcában, addig az iskola épületében két iskola tanulói tanultak reggeltől késő estig. Ez sajnos azt jelentette, hogy az intézmény berendezései, eszközei nagyobb használatnak voltak kitéve. Az 1970 - es évek elejére az iskola képe jelentősen megváltozott. 1973 - ban az általános tagozatok mellett először indult testnevelés tagozat intézményünkben. Az eltelt évtizedek alatt tanulók százai versenyezetek iskolánk színeiben, s szereztek dicsőséget sportban is a Babits Mihály Általános Iskolának. Az 1985 - ös oktatási törvény bevezetésekor óta iskolánk is élni kívánt a törvény adta önállóság lehetőségével, hogy sajátosságainak, s a szülők igényeinek megfelelően alakítsa ki az oktató- nevelő munka helyi rendszerét. 1990 - ben indult először az első évfolyamon angol- informatika és nemzetiségi német osztály. Az eltelt 25 év és a szülők számára kiosztott kérdőívekre adott válaszok megerősítettek bennünket abban, hogy ezen profilú osztályokat évről évre indítsuk az első évfolyamon. Ez a szülői igény és az iskola által biztosított személyi feltétel jelentette a fő gerincét a pedagógiai programunk azon részének, melyben megfogalmazásra került a Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Mihály Babits Grundschule Szekszárd nevelési programja és helyi tanterve.

3

A 2009 – es év változást hozott iskolánk életében. 2009. július 1- jével társulási megállapodás jött létre Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Medina Község Önkormányzata között. Ettől az időponttól kezdve Medina tagintézménye lett iskolánknak. A társulás célja a közoktatási alapfeladatok ellátása, az általános iskolai nevelési, oktatási feladatok közös megoldása, magas színvonalon és jó hatékonysággal. Tagintézményünkben csak alsó tagozat működik. Az itt tanuló gyerekek 1- 4. évfolyamig 2 összevont osztályban tanulnak. Az egyik osztályban az 1. és 3. osztályos tanulók, míg a másik osztályban a 2. és 4. osztályosok tanulnak. A 2015- ben átdolgozott pedagógiai programunkkal- mely a nevelőtestület minden tagjának felelősségteljes munkájával készült- nemcsak továbbalapozzuk az iskola életének következő szakaszát, de elültetjük a magunk apró „csemetéjét” a köznevelés hatalmas erdejében.

Pappné Kutas Annamária igazgató

4

A szakmai alapdokumentumban szereplő legfontosabb információk A köznevelési intézmény 1. Megnevezései 1.1. Hivatalos neve: 1.2. Idegen nyelvű neve:

Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Mihály Babits Grundschule Szekszárd

2. Feladatellátási helyei 2.1. Székhelye: 7100 Szekszárd, Kadarka u. 17. 2.2. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 2.2.1. Tagintézmény hivatalos neve: Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Medinai Tagintézménye 2.2.1.1. Ügyvitelei telephelye: 7057 Medina, Rákóczi u. 15. 3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 3.2. Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere 3.3. Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. 3.4. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 3.5. Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 4. Típusa:

általános iskola

5. OM azonosító:

036280

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata 7100 Szekszárd, Kadarka utca 17.

6.1.

6.1.1. általános iskolai nevelés- oktatás 6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat 6.1.1.3. 1-8 évfolyamok 6.1.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése - oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos- enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos- látási fogyatékos) 6.1.1.5. nemzetiségi nevelés- oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelésoktatás (német), magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés- oktatás (magyar)) 6.1.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.1.2.1. napközi

5

6.1.3. iskola maximális létszám: 672 fő 6.1.4. iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 7057 Medina, Rákóczi utca 15.

6.2.

6.2.1. általános iskolai nevelés- oktatás 6.2.1.1. nappali rendszerű iskolai oktatás 6.2.1.2. alsó tagozat 6.2.1.3. 1-4 évfolyamok 6.2.1.4. sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése - oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos- enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos- látási fogyatékos) 6.2.1.5. nemzetiségi nevelés- oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés- oktatás (magyar)) 6.2.2. egyéb köznevelési foglalkozás 6.2.2.1. napközi 6.2.3. iskola maximális létszám: 40 fő 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga 7.1. 7.1.1. 7.1.2. 7.1.3. 7.1.4. 7.1.5. 7.1.6. 7.2. 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.2.4.

7100 Szekszárd, Kadarka u. 17. Helyrajzi száma: 2126/2 Hasznos alapterülete: 3917 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 7057 Medina, Rákóczi utca 15. Helyrajzi száma: 366 Hasznos alapterülete: 194 nm Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

6

NEVELÉSI PROGRAM

7

KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Örököse vagy őseid szellemi kincseinek, és rajtad a sor megőrizni őket!” Babits Mihály Valljuk, hogy egy iskolában az oktatás- nevelés csak akkor lesz eredményes, ha az intézmény falai közül olyan gyermekek kerülnek ki, akiknek erkölcsi magatartása kifogástalan, akik ismerik és alkalmazzák a társadalmi együttélés és a társas érintkezés szabályait, akik segítőkészek és toleránsak másokkal szemben, akik ismerik és becsülik hazánk történelmét, értékeit. Tisztelik az európai és más népek hagyományait, kultúráját, és akik harmonikus kapcsolatot tudnak létesíteni az őket körülvevő természeti környezettel. Iskolánkban olyan légkört alakítunk ki, ahol tanár, diák, szülő egyaránt jól érzi magát. Ez a kapcsolatrendszer a kölcsönös érdeklődés, bizalom, aktív együttműködés és folyamatos kommunikáció alapján működik. Intézményünkben előtérbe kerül a komplex személyiségfejlesztés, a személyes, szociális és kognitív kompetenciák kialakítása, fejlesztése, megerősítése. Arra törekszünk, hogy tanulóink tudásukat minden élethelyzetben tudják alkalmazni. Feladatunk a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. (NAT) Oktató- nevelő munkánk során olyan képességrendszert alakítunk ki, amely meghatározó a tanulók személyiségének kiteljesedésében, az egész életen át tartó tanulás megszerzésében. Tanulóinkat érdeklődésüknek, képességeiknek, tehetségüknek megfelelően készítjük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre. (Köznev. Törv. 10. §) Ennek érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a következő kulcskompetenciák fejlesztésére: anyanyelvi kommunikáció; idegennyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; digitális kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia; esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőkészség; a hatékony, önálló tanulás. Nevelési programunk, az életkori sajátosságok figyelembe vételével az iskolai közösség, a kisebb közösségek és csoportok aktivitására, együttműködésére, öntevékenységére épül. Olyan közösségeket alakítunk ki, ahol természetes a baráti kapcsolatok építése, fenntartása, egymás segítése, mások véleményének tiszteletben tartása, az egymáshoz való alkalmazkodás, kulturált kommunikáció, csapatszellem. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai szintű rendezvényeink, ünnepélyeink egyaránt hassanak az értelemre és az érzelemre, maradandó élményt nyújtsanak diákoknak, pedagógusoknak, vendégeknek.

8

Az egészséges életmódra nevelés érdekében fontosnak tartjuk pozitív életmódminták megismerését és alkalmazását, a sport szeretetét, a harmonikus személyiség értékként való tiszteletét. A pedagógus személyisége, viselkedése, külső megjelenése, szavainak és tetteinek összhangja az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb minta. Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.

9

I.

Iskolánk értékrendje, pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.

Az iskola nevelőtestületének értékrendje

Iskolánk az egyik legnagyobb magyar költő, Babits Mihály nevét viseli. Névadónk egyben városunk szülötte is. Egyhuzamban azonban csak életének 5- 6 évét töltötte Szekszárdon. 55 éves volt már, mikor egyik versében így írt szülővárosáról: „Gyermekkorom édenét élesebben látom magam előtt, Mint azokat a helyeket, ahol tegnap jártam.” A költő szavainál szebben nem is lehetne elmondani azt, hogy mit jelentenek egy ember életében a gyermekévek. Ez az időszak mindig szorosan kapcsolódik az iskolához. A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Mihály Babits Grundcshule Szekszárd értékrendje és pedagógiai alapelvei úgy kerültek megfogalmazásra a pedagógiai programban, hogy a nálunk tanuló gyerekek büszkén vállalják iskolájukat, s emlékezzenek szeretettel és tisztelettel nevelőikre, s az itt töltött diákévekre. 2.

Pedagógiai alapelvek

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 2.1.

Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók és a nevelők is otthon érezhetik magukat.

Ennek érdekében: - Tanuló és a nevelő személyiségét tiszteletben tartjuk és tartatjuk. - Gyerekeinket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. - Tanulóink egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük. - Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. - Minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. - Nevelői és tanulói jogok, s kötelességek megismertetésére és érvényesítésére törekszünk az iskolai diákönkormányzat segítségével. - Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő között.

10

2.2.

Nevelőink a tanulók teljes személyiségének fejlesztésével, korszerű ismeretek, képességek, készségek kialakításával és bővítésével szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében: -

-

-

-

-

-

Tanulóink személyiségének fejlesztésében, képességeinek kamatoztatásában együttműködünk a szülőkkel. Hagyományos pozitív erkölcsi normákat (pl.: igazmondás, becsületesség, tisztelet, tisztesség, stb.) közvetítünk személyes példamutatással is. Tervszerű nevelő és oktató munka során fejlesztjük a tanulók alapkészségeit, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújtunk. Fontosnak tarjuk, hogy a diákjaink az intézményben töltött évek alatt elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és technikáját. Szeretnénk elérni, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Az oktatás- nevelés folyamatában teret adunk a tapasztalatszerzés és a bizalom elvének. Segítjük diákjainkat, hogy észrevegyék, s értékeljék a jót, megelőzzék és felismerjék a rosszat. Ösztönöznünk kell tanulóinkat az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Felkészítjük tanulóinkat a családi életre, a családtervezésre. Megismertetjük tanulóinkat a nemzeti kultúra és a történelem eseményeivel, személyiségeivel, hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, a nemzeti azonosságtudat. Erkölcstan oktatás keretében tanulóinknak választási lehetőséget biztosítunk, hogy erkölcstan órán vagy egyházi jogi személy által szervezett hit és erkölcstan órán vegyenek részt. Minden szervezeti formában törekszünk arra, hogy a testnevelés, a sport és a játék járuljon hozzá ahhoz, hogy a diákok:  becsüljék társaik teljesítményét;  motorikusan képzettek legyenek;  mozgásuk kulturálttá váljék;  ismerjék fel a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit;  a fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé.

11

2.3.

Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén, folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében.

Ennek érdekében: -

-

2.4.

Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessen a szülő, a város minden érdeklődő polgára. Tovább ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városban működő iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontosnak tarják, hogy iskolánk- eddigi hagyományaihoz híven- továbbra is képviseltesse magát különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett várisi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Iskolánkban az oktató- nevelő munka során fontosnak tartjuk a babitsos tudat erősítését a gyerekek és a nevelők körében egyaránt.

Ehhez nyújtanak lehetőséget: -

2.5.

tantárgyi versenyek; kulturális bemutatók; sportversenyek; iskolai hagyományok ápolása.

A Babits Mihály Általános Iskolában folyó oktató- nevelő munkánk során törekszünk arra, hogy végzős tanulóinkat képességüknek és érdeklődésüknek megfelelő középfokú oktatási intézménybe irányítsuk.

Ennek érdekében a következőket tartjuk fontosnak: -

2.6.

megbízható tudás elsajátíttatása; a reális választási lehetőségek ismertetése; a szaktanárok és az osztályfőnök véleményének megismertetése a szülőkkel; a középiskolák által szervezett nyílt napok figyelemmel kísérése; a szülők és tanulók felkészítése az esetleges kudarcok elviselésére.

Kiemelten fontosnak tarjuk, hogy tanulóink mind otthoni, mind iskolai környezetben ismerjék és alkalmazzák a helyes egészségügyi szokásokat, beleértve a személyi higiéniát, a környezet iránti igényességet, s a helyes életmódot és a teljeskörű egészségfejlesztést.

12

3.

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában folyó nevelés- oktatás célja

Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Mindeközben e célok makro- és mikrotársadalmi igényeket elégítenek ki.

3.1.

A makrotársadalmi igények alapján legfontosabb célunk, hogy a műveltségterjesztővé és az erkölcs átszármaztatójává váljunk. Ezek alapján célkitűzésünk, hogy nevelőink úgy adják át tanulóinknak a történelem során felhalmozódott ismereteket és tapasztalatokat, s az adott kor műveltségi anyagát, hogy az ifjú nemzedék felkészüljön a továbbtanulásra és minél kevesebb konfliktussal illeszkedjék be a felnőtt társadalom életébe. Célunk, hogy az alapfokú nevelés- oktatás minden szakaszában óvjuk és továbbfejlesszük tanulóinkban a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Ezzel együtt tegyük fogékonnyá őket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Munkánk során azon értékek összességére neveljük a felnövekvő ifjúságot, mely értékek a társadalomban is pozitív értékek. Ezek a hagyományos pozitív erkölcsi értékek pl.: becsületesség, igazmondás, tisztesség. Ezzel együtt figyelembevéve azt is, hogy gyermekeink nem csupán megőrzői a mindenkori társadalomnak, hanem azzal együtt élő, azt továbbfejleszteni képes tagjai is. Célunk az is, hogy tanulóinkat felkészítsük a társadalmi értékek lényegét megismerve az új értékek létrehozására.

3.2.

A mikrotársadalmi igények alapján célunk, hogy biztosítsuk az iskolánkba járó gyermekeknek az alapműveltség megszerzése mellett a tehetséggondozást, a lemaradóknak a felzárkóztatást, az informatikai alapképességek kialakítását. Ezen célunk a szülők igényeivel megegyezően került meghatározásra. Ezek alapján az első évfolyamtól felmenő rendszerben általános tantervvel indítunk egy osztályt, két osztályt speciális tananyaggal.

3.2.1. Az „a” osztályokban 1. évfolyamtól kezdve – a szülő választása alapján - oktatjuk az angol nyelvet és 3. osztálytól kezdve az informatikát.

angol nyelv Célunk: Az iskolánkban tanuló gyerekek az iskolai nevelés és oktatás általános céljai mellett a hétköznapi helyzetekben tudják használni a nyelvet, sajátítsák el a nyelvi készségeket, s ismerjék meg az angol kultúra értékeit. Ezáltal legyenek hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai. Rendelkezzenek használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással, s ez előnyösen befolyásolja személyiségfejlődésüket.

13

informatika Célunk: Az nevelés- oktatás folyamatában tanulóink sajátítsák el a megfelelő információszerzési,- feldolgozási, adattárolási, - szervezési és – átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ezzel együtt lehetőséget biztosítunk a 7. osztályban az alapfokú számítógépkezelői és informatikai vizsga megszerzésére. Az önkéntes vizsga lebonyolítását az intézmény vállalja. A vizsgán számon kért témakörök: - informatikai alapfogalmak (WINDOWS alapok) - szövegszerkesztés - táblázatkezelés - adatbáziskezelői alapismeretek - bemutató-készítő program - kiadvány- készítő program - internet. 3.2.2. A „b” osztályokban 1. évfolyamtól – a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően intézményünk – a szülői igények alapján - biztosítja a kisebbségi német nyelv tanulását nyelvoktató nemzetiségi nevelés- oktatás formájában. A szülő igényét írásos formában jelzi az erre a célra rendeletben megalkotott nyilatkozat kitöltésével. Célunk: Az iskolai nevelés és oktatás általános céljai mellett biztosítsuk a német nemzetiségi nyelv tanulását, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést s – teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Ezzel együtt 8. osztályos tanulóink DSD nyelvvizsgát tehetnek iskolánkban német nyelvből ingyenesen. Szeretnénk, ha a kisebbségi nyelv oktatása segítené a nemzeti kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, s erősítse a közösséghez való kötődést. Az ilyen profilú osztályokban a népismeret oktatása 1-8. évfolyamig önálló tárgyként történik. A népismeret oktatásának nyelve német nemzetiségi. Értékelése 1-2. évfolyam félévéig szövegesen, utána osztályzattal történik a német nemzetiségi nyelv tantárggyal együtt.

3.3.

Az oktatási- nevelési folyamatban szükség van a folyamatos, egységes ráhatásra, mely tanórán és tanórán kívül, délelőtt és délután segíti az előbb leírt célok megvalósítását. Ennek megfelelően tervezzük az alsó tagozaton lehetőleg az egy osztály – egy napközis csoport megvalósítását. Felső tagozaton az 5. és 6. osztályokból napközis csoportot kívánunk szervezni. A 7. és 8. osztályokban szülői igény szerint tanulószobai ellátást biztosítunk az arra rászorultaknak.

14

4.

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladatai

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórán kívüli tevékenységek, valamint az ezekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 4.1.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és a növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

4.2.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). A teljeskörű intézményi egészségfejlesztés (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).

4.3.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.4.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

4.5.

A család tisztelete, a szülők megbecsülése, szeretete.

4.6.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségekben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

4.7.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az egész életen át tartó tanulásra, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulási képesség kialakítására.

4.8.

A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

4.9.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományuk tiszteletben tartása.

15

4.10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 4.11. Szekszárd város történelmi hagyományok ápolása.

személyiségeinek,

múltjának

megismerése.

A

4.12. Európához tartozás tudatának erősítése. Az emberiség közös problémáinak bemutatása.

5.

Az intézményben folyó nevelő- oktató munka eszközei

5.1.

Az oktató munkánkban igyekszünk egyénre szabott, differenciált feladatokkal segíteni a lemaradót, illetve felkészíteni a tehetséges, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat.

5.2.

Egységesen érvényesítjük az iskola értékrendjéhez igazodó követelményeket, így a jutalmazás és büntetés elvét is, ezzel ösztönözve jobb teljesítményre tanulóinkat.

5.3.

Folytatjuk a megkezdett hagyományőrző, hagyományteremtő tevékenységeinket, versenyeinket, s az elért eredményeket mindenki számára megismerhetővé tesszük.

5.4.

Oktató- nevelő munkánk hatékonyságának érdekében továbbra is jó kapcsolatot ápolunk fenntartónkkal, a szülőkkel, a város oktatási – nevelési intézményeivel, a közművelődési intézményekkel, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzattal, a Roma Kisebbségi Önkormányzattal, a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal.

5.5.

Szükség és igény esetén fejlesztő felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk tanórán kívül (korrepetálás, szakkörök, napközis foglalkozások, fejlesztő foglakozások, logopédiai ellátás).

5.6.

Tartalmas szabadidős és kulturális programokat szervezünk.

5.7.

A tanórai foglalkozásokon kívül – a pedagógiai programunkban rögzítettek alapján- a tanult ismeretek elmélyítésének és kiegészítésének céljából osztálykirándulást szervezünk a programban rögzítettek szerint.

16

6.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

(a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulóra)

(a nevelői hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül)

Szokások kialakítását célzó módszerek

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása - Követelés. - Ösztönzés.

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

17

Céljaink megvalósulása

7.

Akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 90 százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több, mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.



Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek, majd az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megfeleljen.



Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.



Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

18

II. Az iskolánkban folyó nevelés – oktatás személyi és tárgyi feltételei

1.

Személyi feltételek

Pedagógus létszám a 2014/2015-ös tanévben az intézményben (tagintézménnyel együtt) 41,5 álláshely, ebből tantárgyfelosztás szerint kiosztott órája 39,5 főnek van. Nevelő- oktató munkát segíti közvetlenül a fentieken kívül: 3 fő (rendszergazda, iskolatitkár, ped. asszisztens). Technikai dolgozó 1 fő, Ő Medinán dolgozik. Dolgozói létszám teljes állásra vetítve: 45,5 ≈ 46 fő. 1.1.

Angol nyelv tanításához rendelkezésre álló személyi feltételeink

1 fő nevelőnk 1998-ban fejezte be az egyetemet, másoddiplomás angol nyelvtanári szakon Pécsett. 1 fő rendelkezik angol nyelvtanári végzettséggel. 1 pedagógus a bajai Tanítóképző Főiskolán végzett angol szakkollégiumot. 1.2.

Az informatika oktatásához meglévő személyi feltételeink

1 fő informatika szakos tanárként dolgozik iskolánkban, 1 nevelőnk felsőfokú informatikai végzettséggel rendelkezik. 2 fő informatika műveltség területen szerzett képesítést az elmúlt évek során. Az MKM által biztosított továbbképzési keretösszegből 2 kolléga vállalta, hogy iskolarendszerű oktatásban vesz részt informatikából. Végzettségükről diplomát, tanúsítványt 1999-ben, illetve 2000-ben kaptak. Szaktudásukat más tantárgyak tanítása során is hasznosíthatják. E mellett több nevelőnk végezte már el az alapfokú számítógépkezelői, illetve szövegszerkesztői tanfolyamot. Így lehetőség nyílik arra, hogy tudásukat felhasználva a tárgy tanulásához kapcsolódó ismereteket ne csak informatika órán, hanem délutáni foglalkozások keretében is alkalmazhassák gyermekeink. Kollégáink közül többen ECDL START vizsgával is rendelkeznek. 1.3.

Német nyelv tanításához kapcsolódó személyi feltételeink

Négy nevelőnk rendelkezik a német illetve német nemzetiségi nyelv tanításához szükséges képzettséggel (3 fő 1 – 8. osztályig, egy fő 1 – 6. osztályig). Egy főnek a német nemzetiségi nyelv oktatáshoz kapcsolódó szakvizsgája is van a 4 kolléga közül. A leírtakon kívül több napközis nevelőnknek van alapfokú vagy középfokú nyelvvizsgája német és angol nyelvből. Így sokat segíthetnek a napközis foglalkozásokon megjelent gyerekeknek a nyelvtanulás időszakában. 19

2.

Tárgyi feltételek

2.1.

Az intézmény legfontosabb ismertetői

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola a város nyugati részén, dombon helyezkedik el. Kevés zöld területtel rendelkezik. Az udvar házakkal, illetve üres telekkel körülvett helyen található. A terület 60 %- a beton, 40 %- a földterület. Ennek egy része füves. Az 1958-ban épült iskola hasznos alapterülete: 4.266 m2. Fűtésünk egyedi gázfűtéses. Saját konyhával már nem rendelkezünk, az étkezést a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. biztosítja.

2.2.

Nevelési - oktatási helyiségek megnevezése

Iskolánkban 22 osztályterem található. Négy csoportszoba ad helyet a fejlesztő és a pszichológiai foglalkozásokhoz és a nyelvi bontásoknak. Alsó tagozaton minden osztálynak külön terme van. Felső tagozaton az oktatás szaktantermekben zajlik. Az 1997/98-as tanévtől megfelelő nagyságú tankonyha szolgálja a háztartási ismeretek tanítását. 2008-ban az iskolai könyvtár a földszintre került, így méltó feltételek között szolgálhatja a diákok és nevelők igényeit. Az életvitel és gyakorlati ismeretek oktatásához rendelkezünk egy műhellyel, melynek felszereltsége nem nagyon felel meg a mai kor elvárásainak. (A benne lévő felszerelés hiányos és nem túl korszerű.) A testnevelés tanítását egy 158 m2 nagyságú tornaszoba és egy 205 m2-es tornaterem szolgálja. Iskolánk rendelkezik 2 szabványméretű szabadtéri sportpályával (kézilabda, kosárlabda).

2.3.

A pedagógiai program céljaihoz rendelt eszközrendszer

Informatikai ellátottság Intézményünkben a számítógépek száma a statisztika alapján 80 db. Ebből 2 gép hálózati szerver. A 80 gép közül 37 db 3-5 év közötti, 28 db 5 évnél idősebb. A gépek közül a tanulók számára hozzáférhető 47 db. Nevelőink 60 gép közül választhatnak munkájuk során. Adminisztratív célra 15 gépet használunk. Intézményünkben van 13 hordozható számítógép, 13 projektor, 10 videó, 2 fénymásoló és 10 nyomtató. A 2011/2012-es tanévtől kezdődően 11 interaktív táblával is rendelkezünk (TIOP pályázat). A pedagógiai program részeként elkészített és elfogadott Informatikai stratégiai dokumentumunkban foglaltak alapján végezzük informatikai tevékenységünket. A TÁMOP-/6.1.2.A-14/1 kiemelt program keretében (TIE) a 2014/2015-ös tanévben egy laptoppal és egy univerzális nyomtatóval gyarapodtunk.

20

Egyéb oktatási eszközök (szertárak) ellátottsága Intézményünkben 6 szakszertár működik (testnevelés, alsó tagozatos, fizika, német, kémia, biológia- földrajz). Legtöbbjük csak a tárgy tanulásához legszükségesebb eszközöket tartalmazza. Ezek minősége és kora már nem mindig alkalmas a korszerű szemléltetésre.

21

III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ezen tevékenységek legyenek összhangban adottságaikkal, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1.

A tanulók erkölcsi nevelése

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. A helyes magatartásformák megismerése, gyakoroltatása. Az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés összhangjának felismertetése. Szilárd erkölcsi ítélőképesség kialakítása mellett fontos a kötelességtudat, a munka becsülete, mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás készségének megalapozása és fejlesztése.

2.

A tanulók értelmi nevelése – A tanulás tanítása

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismeréséhez való törekvés igényének kialakítása. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A sikeres életúthoz az érzelmi intelligencia fejlesztéséhez kapcsolt naprakész, mobilizálható tudás megszerzésének módját kell megtanítani. Fontos, hogy megtanítsuk diákjainkat tanulni, önmagukat folyamatosan fejleszteni, megújítani. Az információáradatból tudják kiválasztani a számunkra fontosat. Ez az iskola alapvető feladata. Arra törekszünk, hogy a tanulók fokozatosan önállóságra tegyenek szert a tanulás szervezésében. Sajátítsák el a könyvtári ismeretszerzés technikáját és módszereit mind a nyomtatott mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni.

3.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A tartalmas és tartós társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 22

4.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az érzelmi intelligencia mélyítése. A nemzedékek közötti kapcsolatok erősítése.

5.

Önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Célunk, hogy tanulóink váljanak részeseivé az értékek megnevezésének, azonosításának, értsék meg következményeiket és ismerjék meg az elsajátított tudás felhasználhatóságát. A tanítás- tanulás egész folyamatában gondoskodnunk kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk, életpályájuk alakításában. Az énkép és az önismeret alakításában célként tűzzük ki az önmegismerést és önkontrollt, a felelősséget önmagukért, az önállóságot, az önfejlesztés igényét valamint a személyes méltóságot.

6.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Elengedhetetlen, hogy tanulóink megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Diákjaink sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Fontos a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.

7.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

23

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, beállítódások elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítással, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlatával (DÖK) biztosítjuk. Célunk a kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása. Törekszünk az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, a kompromisszumkészség kialakítására. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári- és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása fontos feladatunk. Igyekszünk felkelteni diákjaink érdeklődését a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Ösztönözzük tanulóinkat a közéletiségre, a közösségi tevékenységekben való részvételre. A honvédelmi nevelést a főbb állampolgári jogok és kötelességek megismertetésével biztosítjuk.

8.

A tanulók munkára nevelése

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése- Testi- lelki egészség

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség megformálásában. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Diákjaink ismerjék fel az ember testi és lelki egészségének és az egészség megőrzésének fontosságát. Fel kell keltenünk bennük az egészséges és kulturált életmód iránti igényt. Az oktató- nevelő munkánk során támogatást nyújtunk a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Fontos , hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra kérdéseivel, a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Munkánk során a szeretet- értelem- érzelem egységének prioritására törekszünk.

10.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Feladata: A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása. Törekszünk arra, hogy az iskolában természetbarát mikrokörnyezetet hozzuk létre. El kívánjuk érni, hogy tanulóink váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt. Célunk, hogy diákjaink képesek legyenek a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Fontos, hogy tanulóinkat felkészítsük a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására.

24

11.

Európai azonosságtudat- egyetemes kultúra

Feladata: A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként, majd felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Arra törekszünk, hogy tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

12.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Feladata: Gazdasági és pénzügyi ismeretek átadása a nemzetgazdasági és világgazdasági intézmények működéséről és az ott lezajló folyamatokról. Célunk, hogy tanulóink felismerjék a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdek kapcsolatát. Elősegítjük, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségfejlesztés fontos részeként igyekszünk kialakítani az okos gazdálkodás képességét, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Fontos, hogy diákjaink tudják mérlegelni döntésük következményeit és kockázatát. 13.

Pályaorientáció

Feladata: Tanulóink felkészítése a pályaválasztásra, az egész életen át tartó tanulásra. Ennek egyik legfontosabb eleme a pályaorientáció. Általános célunk, hogy segítsük tanulóink további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Törekszünk arra, hogy a diákok kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.

14.

Médiatudatosságra nevelés

Feladata: Készítse fel a tanulókat a médiumoktól befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére és tudatos alakítására. Ennek érdekében legfőbb célunk, hogy tanulóink értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét.

25

IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos célunk és feladataink Célunk: Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, figyelemmel a NAT követelményeire. Feladatunk: A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása, családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató ismeretek elsajátíttatásával. Az előítéletek felismerésére való képesség kialakítása.

1.

Feladatok osztályon belül

-

Jó közösségi légkör megteremtése egymásra figyeléssel, csoportos beszélgetésekkel, közös élményekkel, közös döntésekkel (pl. napközis, szabadidős kirándulások, séták alkalmával, jutalmazáskor, illetve büntetés elbírálásánál).

-

Az együttélés alapvető normáinak megalkotása, s ezek megtartása, megtartatása, illetve szükség esetén módosítása (házirend, osztályrend, napközis rend).

-

A különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránti nyitottság kialakítása, megbecsülése.

-

A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása a honismeret tanítása során.

2.

Feladatok az iskolán belül

-

A felelősség és az önkormányzó képesség kialakítása (felelősi rendszerek, ügyelet, diákönkormányzati munka).

-

Tanulóink közvetlenül kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába közös gyűjtőmunkával (papírgyűjtés, könyvgyűjtés, az iskola épületének, képének esztétikai javítása).

-

Minden pedagógus feladata fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadást és segítőkész magatartást (pl. olvasmányok feldolgozása, szituációs feladatok).

-

Iskolánk tanulói - lehetőség szerint- vegyenek részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

26

-

A pedagógusainknak segíteni kell a gyerek közösségek egyéni arculatának és hagyományainak kialakítását. Ápolni és formálni kell a tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normákat, kereteket.

-

A babitsos tudat további erősítése iskolai rendezvények, ünnepélyek, tagozati értékelések alkalmával osztályon és iskolán belül is.

27

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szerkezeti formák

1.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra

Az iskola nevelői a tanítási- tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. -

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

-

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedését, vagyis állandó aktivitását és motivációját biztosítják.

-

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő- oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik

2.1.

Hagyományőrző tevékenységek

-

Fontos feladat az iskola névadójának, Babits Mihály emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés novemberben, a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai és városi szintű Babits Mihály nevéhez kapcsolódó rendezvények megszervezése, valamint az iskola részvétele a rendezvényeken. Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Babits Mihály születése, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján (febr. 25.), holokauszt áldozatainak emléknapján (ápr. 16.), nemzeti összetartozás napján (június 4.), valamint évnyitó alkalmával, a 8. osztályosok ballagásakor, tanévzáráskor, az intézmény fennállásának „kerek” évfordulóikor. Iskolánkban német nemzetiségi és iskolatörténeti gyűjtemény (iskolamúzeum) található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján.

-

-

28

-

2.2.

Minden évben a „kihívás napját” sportprogramok megszervezésével ünnepeljük, s ezzel egyidőben bekapcsolódunk a városi rendezvényekbe is. Évenként – a szülőkkel való egyeztetés alapján – megrendezzük a farsangi bálokat alsó és felső tagozatban. Minden év novemberében Szülők- nevelők bált szervezünk. A diákönkormányzat szervezésében ősszel vagy tavasszal Szekszárdhoz közeli helyre kirándulunk. Ennek pontos dátumát évente határozzuk meg. Pályázat keretében támogatással iskolánk a nemzeti összetartozás erősítse érdekében tanulmányi kirándulást szervez a határon túli magyarlakta területekre. E kirándulás tapasztalatainak átadása céljából egy tanítási nap keretében témanapot szervezünk. A kiránduláson való részvétel önkéntes.

Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskola diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik.

2.3.

Napközi otthon, tanulószoba

A szülők igénye alapján az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-6. évfolyamon napközi otthon, a 7-8. évfolyamon tanulószoba működhet. A napköziben a tanórákon (heti 10 óra) kívül közösségfejlesztést, illetve a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás szervezhető (kulturális és manuális). A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. 2.4.

Diákétkeztetés

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. A megállapított étkezési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni a szülőknek, akik erről írásbeli tájékoztatót kapnak. Az étkezést a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. biztosítja tanulóinknak és a dolgozóknak is.

2.5.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a fejlesztésre szorulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

29



 



2.6.

Az egyes tantárgyakból fejlesztésre szoruló tanulóknak képességük fejlesztésére felzárkóztató foglalkozást szervezünk. A felzárkóztatást az adott osztályban tanító bármely nevelő vezetheti, melyet a naplóban dokumentálunk. Alsó tagozaton a felzárkóztatást legalább matematikából, valamint magyar nyelv és irodalomból szervezünk 1-1 órában osztálykeretben. Felső tagozaton a felzárkóztatás szerveződhet évfolyamszinten is matematikából és magyar nyelv és irodalomból. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, felkészítő foglalkozásokat tartunk magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból osztálykeretben. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt az iskolavezetés javaslata alapján. (pl. nyelvvizsgára felkészítő foglalkozás, központi írásbeli felvételire előkészítő fogl.). A „kéttanítós” modell az 1. és 2. osztályban a 2015/2016-os tanévtől kerül bevezetésre osztályonként minimum 4 óra, maximum 8 óra, a matematika, magyar és testnevelés tanórák szervezésekor. Iskolai sportkör, iskolai szabadidős sport

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 2.6.1. Téli hónapok alatt- önkéntes jelentkezés alapján – iskolánk sítábort szervezhet, amennyiben a költségeket a szülők biztosítják. A táborhoz 2 fő pedagógust biztosítunk maximum 3 munkanap időtartamra. Helyettesítésüket az intézmény biztosítja.

2.7.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról- a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt az iskolavezetés javaslata és az anyagi lehetőségek alapján. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szülők igénye alapján szakkörök működhetnek térítési díjjal is. 2.8.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. (Azon versenyek jegyzéke, melyre az intézmény felkészíti a tanulókat, az éves munkatervben található. Ezeket a versenyeket az SZMK választmánya is támogatja.) 30

2.9.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelményeken felüli ismeretek bővítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal egy tanítási napot felhasználható tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 2.9.1. Német testvériskolai kapcsolatunk ápolása érdekében 2 évente Németországba szervezünk kirándulást nyelvgyakorlás céljából felsős németet tanuló diákjainknak kb. 30 fő, legfeljebb 5 munkanap igénybevételével. E közötti időben német gyerekeket táboroztatunk – szintén szorgalmi időben- a Balatonnál felsős németet tanuló diákjainkkal együtt (kb. 40 fő), maximum 4 munkanap felhasználásával. Mindkét lehetőség önkéntes, szülői hozzájárulással szerveződik.

2.10. Erdei iskola Az iskola nevelői a tantervi követelményeken felüli ismeretek bővítése céljából táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglakozásokat szervezhetnek 7. osztályos tanulóknak. Az erdei iskola foglalkozásain való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

2.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy- egy tantárgy tantervi követelményein felüli ismeretek bővítése céljából a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatásokat szervezhetnek. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

2.12. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, nyári táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

31

2.13. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

2.14. Az iskolai létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sporteszközök, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

2.15. Erkölcstan Az 1. és 5. évfolyamokon – felmenő rendszerben- a 2013/2014-es tanévtől kezdve az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan óra, melyet egyházi jogi személy szervez kötelező tanórai foglakozások részeként. Az erkölcstan, hit- és erkölcstan órák félévi és év végi minősítése szövegesen történik az alábbiak szerint: - kiválóan megfelelt; - jól megfelelt; - megfelelt; - nem felet meg. A nem érintett évfolyamokon az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak- az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül- hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Ennek megszervezése kifutó rendszerben történik. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola által szervezett táborokban a felnőtt felügyeletet 10 tanulónként 1-1 nevelővel biztosítjuk. Helyettesítésüket a táboroztatás idején – szorgalmi időben – megoldjuk.

32

VI. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai feladatok

1.

Az okok feltárása

-

részképességzavar logopédia

-

az osztályban tanító pedagógusok tudatos, célirányos megfigyelő tevékenysége

-

az előzetes óvodai vélemények megismerése

-

szakértői vélemények megismerése

-

szociometriai felmérések vizsgálata

-

szoros kapcsolat a Gyermekjóléti Központtal

2.

A feltárás után a segítségadás módjai

2.1.

Feladatok az iskolán belül

-

pszichológus által irányított foglalkozások, egyéni beszélgetések (nevelő és tanuló személyes kapcsolatai), differenciált bánásmód, felzárkóztató foglalkozások, napközis foglalkozások (1-6. osztályig), tanulószoba ( 7-8. osztályig). a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus fejlesztési terv elkészítésével végzi munkáját.

2.2.

Feladatok iskolán kívül

-

tényfeltáró beszélgetés a szülővel (szülők nevelési gondjainak megismerése), pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele (nevelési tanácsadás, tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység, stb.), szükség esetén szakorvosi ellátás lehetőségeinek megismerése, családlátogatás a szülővel egyeztetve.

-

szűrés, 1. osztály év elején minden gyerekre kiterjedően

33

VII. A tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenységeink

1.

Feladatunk a tehetséggondozás területén

Minden nevelő törekedjen arra, hogy minél jobban vegye figyelembe a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődési, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődési különbségeket. Az oktatási- nevelési folyamat során a tehetséges tanulóknak lehetőséget kell adnunk arra, hogy minden optimális alkalmat és segítséget megkapjanak ahhoz, hogy adottságbeli lehetőségeinknek legfelső határáig eljuthassanak, felismerjék, kipróbálják, miben a legjobbak, milyen tevékenységi körhöz van leginkább tehetségük.

2.

Szervezeti lehetőségek

2.1.

Osztályon belül

2.1.1. Kötelező és választott tanórai foglalkozásokon -

1. osztálytól kezdve – az iskola mindenkori anyagi lehetőségeit figyelembevételével – bontott csoportban történik az idegen nyelv és az informatika oktatása. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin az életkori sajátosságokra figyelemmel előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat. Így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások -

Napközis foglalkozások keretein belül (tanórai és szabadidős tevékenységek egyaránt).

2.2.

Iskolán belül

-

fejlesztő foglalkozások, német nemzetiségi, angol – informatika osztályok indítása, szakköri foglalkozások, középiskolai előkészítő foglalkozások, iskolai könyvtár, iskolai sportköri foglalkozások, versenyek, vetélkedők, bemutatók, Babits Általános Iskoláért Alapítvány lehetőségei (alapító okirat szerint),

34

-

DSD vizsga ( 8. osztályban német nyelvből) számítástechnikai vizsga (7. osztályban angol- informatika osztályokban), romológus végzettségű nevelő bevonása, igény szerint, tagozati értékelések, félévente legalább kétszer.

2.3.

Iskolán kívül

-

külföldi partnerkapcsolat (Németország) versenyek, vetélkedők, bemutatók, közművelődési intézmények kínálata, Esztergom partneriskolával közösen szervezett programok.

35

VIII. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk gyermekvédelmi munkájának célja, hogy a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és az esetleges családlátogatásoknak segítségével gyermekeink problémáit minél korábban felismerjük és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve a súlyosabbá válásukat. 1.

Célunk

1.1.

Olyan légkör, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenység kialakítása fontos, mely kizárja, hogy bármely tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön.

1.2.

Biztosítsuk a fejlődéshez szükséges feltételeket, lehetőségeket, melyek ahhoz kellenek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni vagy bármilyen más oknál fogva fennáll.

2.

Feladataink

2.1.

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a szülőkkel való találkozások egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák megelőzése, feltárása. Minden pedagógus közreműködik a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

2.2.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megsegítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik. Feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

3.

A pedagógiai asszisztens feladatai

-

A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, szükség esetén az igazgatóval együtt. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Központot. Segíti a Gyermekjóléti Központ iskolai tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Segít az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos feladatok lebonyolításában.

-

36

4.

Feltáró munka

A gyermekvédelmi munka feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola, a Gyermekjóléti Központ segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Központ szakembereinek.

4.1.

Feltáró módszerek

-

szülővel kapcsolatos beszélgetések, közvetlen beszélgetés a gyerekkel, családlátogatás vagy pedagógus megfigyelő tevékenysége.

5.

Együttműködés a megszüntetés érdekében

-

Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Központtal, Családsegítő Központtal, Polgármesteri Hivatalokkal (Szekszárd, Medina) gyermekorvossal, iskola pszichológussal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

6.

A gyermekvédelmi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek

-

célzott beszélgetések az iskola pszichológusával; felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglakozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok,

37

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Központ munkájáról.

7.

Megvalósulás színterei

7.1.

Az oktatás- nevelés folyamatában

-

tanítási órán, napközis tanórákon, szabadidős programok keretében, szorgalmi időn kívül.

7.2.

A szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás

-

szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon, családlátogatásokon, minden közös program alkalmával (szülők, nevelők), SZMK megbeszéléseken.

7.3.

Diákönkormányzati munka területén

-

munka tervezése, döntések utáni végrehajtás ellenőrzése.

8.

Az iskolai segítségnyújtás színterei (gyermekvédelmi felelős együttműködésével)

-

a szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről (tankönyv, étkezési kedvezmény, rendkívüli segély), pályázatok megírásával további étkezési kedvezmények biztosítása, napközis ellátás, tanulószoba biztosítása a rászoruló gyerekeknél, szoros kapcsolat a Nevelési Tanácsadóval, iskolai könyvtárban meglévő nyomtatott taneszközök ingyenes használatának biztosítása a gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata és a szülő igénye alapján, iskolán kívüli anyagi segítségnyújtási lehetőségek felderítése (pl. Máltai Szeretetszolgálat), romológus segítő tevékenysége.

-

-

-

38

IX. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

1.

Osztályon belül

-

SNI-s és BTM-es tanulók integrált fejlesztése osztálykeretben, egyéni képességekhez igazodó differenciált tanórai tanulás megszervezése, tanulási technikák elsajátíttatása, a tanulási élmények, mint motivációnak a megismertetése, emlékezet erősítése, rögzítési módszerek kialakítása, napközis foglalkozások (1-6. osztályig), tanulószoba (7-8. osztályig), felzárkóztató foglalkozások.

2.

Iskolán belül

-

fejlesztő foglalkozások, (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus) egyéb területen tehetséges tanulók szakköri foglalkoztatása (pl. sport), szaktárgyi felzárkóztatások - értő olvasás fejlesztése felzárkóztató foglalkozásokon, cigány etnikumhoz tartozók felzárkóztatását - igény esetén – romológus pedagógus is segíti, a továbbtanulás irányítása, segítése, pszichológus által irányított foglalkozások.

-

Fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus a munkáját fejlesztési terv alapján végzi.

2.1.

Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó pedagógiai munka jellemzői

Az egyes osztályokban tanító pedagógusok (tanító, tanár, napközis nevelő) és a fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus együttműködése biztosítja a fejlődést. Munkájukat a hatékonyság érdekében folyamatosan összehangolják. Kapcsolatuk napi gyakoriságú. A tanár tanórai differenciált foglalkozás mellett a tanórákkal párhuzamosan fejlesztő- foglalkozáson vesznek részt fejlesztő- pedagógus vezetésével. Ezen foglalkozásokon kis csoportokban vannak jelen tanulóink. A csoportok beosztása a sérülés típusa valamint osztályfok szerint történik. A beosztásról és fejlesztő foglalkozás tartalmáról a szülőt írásban tájékoztatjuk.

39

X. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

1.

Az intézménybe beiratkozott gyermekek megismerését segítő tevékenységek

-

személyes kapcsolatteremtés óvónővel, szülővel, családlátogatás bejelentéssel, segítségre szoruló tanuló folyamatos célirányos megfigyelése.

2.

Kapcsolattartás formái és rendje

-

szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával találkozás a szülővel, szakember meghívása tájékozódó beszélgetésre, gyermek megfigyelése után rendszeres személyes kapcsolat a családdal.

3.

Segítségnyújtás formái

-

napközi otthon, tanulószoba lehetősége, adományakciók megszervezése, étkezési térítési díjkedvezmény kezdeményezése, kirándulások, jutalomutak költségeinek intézményi támogatása, anyagi lehetőségeinktől függően, rendszeres nevelési segély igénylése esetén szülői kérelem iskolai támogatása, pályázati lehetőségek kihasználása, iskolai könyvtár használata, ingyenes tankönyv jogosultság esetén, nevelők, tanulók és szülők személyes kapcsolatai.

4.

Megelőző munkát segítő tevékenységek

-

célirányos beszélgetések megszervezése, szükség esetén az iskola pszichológusával, drog- és bűnmegelőző programok, Családsegítő Központ segítségének igénybevétele (pl. programok, anyagi támogatás, stb. veszélyeztetett gyermekek esetében – ha erre felmerül az igény – a gyámügy bevonása a megelőzésbe.

-

40

5.

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Központtal

-

információcsere (segítés módjai), jelzés az igazolatlan hiányzások esetében, esetleges közös családlátogatás.

41

XI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola technikai felszereltsége általában a nem túl korszerű jelző jellemző. Ennek ellenére nevelőink – néha erőn felül is – biztosítják a tantárgyak tanításához szükséges szemléltető eszközöket. A biztonságos munka érdekében azonban a korszerűsítés elengedhetetlenül szükséges.

1.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza.

2.

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, DVD, projektor, digitális tábla, laptop.

42

XII. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

1.

A szülő és a nevelő együttműködésének formái

1.1.

Rendszeres tájékoztatás A tájékoztatón keresztül (alsó tagozatban az üzenő füzeten keresztül is) információt szolgáltatunk a gondviselőnek a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, valamint az egyéb iskolai eseményekről. Rendkívüli esetekben az igazgató írásban tájékoztatja a szülőket az iskolai programokról, egyéb fontos tudnivalókról.

1.2.

Szülői értekezletek A szülőket tájékozatjuk szülői értekezletek alkalmával tanévenként három alkalommal (szeptember, február, május). A tanév első szülői értekezletén összevont tájékoztatót tartunk az ötödik és a nyolcadik osztályos tanulók szüleinek. Az ötödik osztályos tanulók szüleivel az alsó és a felső tagozat közötti átmenet nehézségeiről beszélgetünk, valamint tanácsot adunk az egyes tantárgyak specialitását figyelembe véve az otthoni tanulás segítésére. A nyolcadik osztályos tanulók szüleivel pedig a pályaválasztással kapcsolatos tudnivalókról esik szó. Júniusban a leendő elsős gyermekek szüleinek tartunk tájékoztató jellegű szülői értekezletet arról, hogyan készüljenek a leendő elsősök az iskolára. Pontos dátumokról az éves munkatervben rendelkezünk.

1.2.1. Az értekezletek feladatai A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás- politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetésnek.

43

1.3.

Fogadóórán

Tagozatonként legalább tanévente háromszor biztosítunk lehetőséget a szülő és nevelő személyes találkozására. Ennek időpontjáról minden tanévben a munkatervben rendelkezünk.

1.3.1. A személyes találkozó célja A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy – egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.)

1.4.

Nyílt napok

Ezek keretében a szülők betekintést nyerhetnek a tanórákon folyó munkába. Időpontja:

alsó tagozat december felső tagozat november

Pontos dátumról az éves munkatervben rendelkezünk.

1.5.

Családlátogatás

Csak indokolt esetben történik, a szülő és a nevelő előzetes egyeztetése után. A látogatás lehetőséget teremt a gyermek családi körülményeinek megismerésére, a fejlesztés érdekében történő tanácsadásra.

1.6.

Szülői munkaközösség

Az iskolai SZMK a hétköznapok során adódó problémákra közösen keresi a megoldásokat a nevelőkkel és az iskolavezetéssel. Szervezett programjaik színesítik az iskola életét (pl. farsangi bálok, szülők- nevelők bálja). Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az SZMK választmányi ülésen tájékoztatja a szülőket az aktuális feladatokról.

1.7.

Iskolaszék

Az Iskolaszék figyelemmel kíséri az intézményben folyó oktató- nevelő munkát. Jogszabályi lehetőségei közt érvényesíti véleményezési, egyetértési jogát. A szülők kérdésüket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, s választott képviselők útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 44

1.8.

Intézményi tanács

Az intézményben a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából álló intézményi tanács működik, melynek ügyrendjét maga határozza meg. Az intézményi tanácsról közhiteles nyilvántartás készült. Az intézményvezető félévente beszámol a tanácsnak az iskolában végzett munkáról. 1.9.

Pedagógiai asszisztens

Munkájával hozzájárul a tanulók szociális gondjainak enyhítésére, a megfelelő segítési mód kialakításához. 1.10. Szabadidő- szervező Felelős a gyermekek szabadidejének tartalmas és színvonalas lebonyolításáért, az osztálykirándulások igény szerinti megszervezéséért.

megszervezéséért,

2.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

2.1.

Szülői fórum megszervezése igény szerint, az aktuális feladatoktól függően.

2.2.

A minőségbiztosítás keretében végzett, a tanulókat érintő mérések eredményeinek igény szerinti ismertetése a szülőkkel. Cél: értékelés és a helyes következtetések levonása.

3.

Nevelő és tanuló együttműködésének formái

2.1.

Tanórákon kívüli tevékenységek igény szerinti megszervezése -

napközi, szakkörök, sportköri foglalkozások, versenyek, tanulmányi kirándulások, tehetséggondozó és felzárkóztató programok, táborok.

45

2.2.

Diákönkormányzati munka megszervezése és folyamatos működési feltételeinek megteremtése -

-

tanulói érdekképviselet (a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy a választott képviselőik útján közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel), programszervezés (pl. kirándulás, Babits nap, DÖK megbeszélések havonta, gyűjtések, évente diákközgyűlés, stb.).

4.

Nevelő, tanuló és szülő együttműködésének formái

4.1.

A beiskolázási programok megszervezése -

4.2.

sportdélután a leendő elsősöknek novemberben, decemberben kézműves foglalkozás a télhez és az ünnepekhez kapcsolódóan, bemutató órák (német, angol), szülői értekezlet a leendő elsős szülőknek, „nyílt” szombat (játékos délelőtt).

Pályaorientációs feladatok megszervezése - szülők tájékoztatása szeptemberben, - pályaválasztási hét programjairól szülők, tanulók informálása, - középfokú intézmények nyílt napjairól az érdekeltek tájékoztatása.

4.3.

Ünnepségek megszervezése (részletezés a későbbiekben)

4.4.

Közös szabadidős programok -

kirándulások, sportprogramok, táborok.

46

5.

Nem ingyenes szolgáltatások az együttműködés során

Az iskolaszék, a szülői szervezet, a DÖK és az iskolavezetés évente (szeptember hónapban) szükség esetén meghatározhatja a legmagasabb összeget, amelyet az intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításánál nem lehet túllépni.

47

XIII. Teljeskörű egészségfejlesztési program

1.

A program célja

Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják, s a felnövekvő nemzedék testi, lelki egészségét, szociális fejlődését szolgálják.

2.

Az iskolában dolgozó pedagógusok feladata az egészségnevelés területén

2.1.

El kell juttatnunk tanulóinkat oda, hogy korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése érdekében.

2.2.

Tanulóinknak be kell mutatnunk, és gyakoroltatni is kell velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat.

2.3.

El kell érnünk, hogy a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

táplálkozás, az alkohol-és kábítószer fogyasztás, dohányzás veszélyei, családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés, testi- lelki harmónia megteremtése

területén.

3.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják

3.1.

Mindennapos testnevelés megszervezése Intézményünkben a 2012/2013-as tanévtől 1. és 5. évfolyamokon – felmenő rendszerben – heti 5 testnevelés órát tartunk. Ebből 3 órát órarend szerint délelőtt, 2 órát délután csatlakozó óraként. Ettől eltér az 1. és 2. osztályok szervezése. Ezeken az évfolyamokon heti 5 testnevelés van délelőtti órakeretben.

48

-

-

Testnevelés órák:

- 1-2. osztályok heti 5 óra (órarend szerint) (2015/2016-os tanév) - 3-4. osztályok heti 3 óra (órarend szerint) - 5-8. osztályok heti 3 óra (órarend szerint) (úszás: 2. osztályok egész évben Szekszárdon 2-4. osztály összevont félévig Medinán) Játékos, egészségfejlesztő testmozgás napköziben: legalább heti 1x45 perc (1-6. évf.) Táncoktatás (német nemzetiségi osztályok) 2-5. osztályig: heti 45 perc 4 csoportban Iskolai sportköri foglalkozások

Csatlakozó óraként 2-2 óra megszervezése 3-8. évfolyamokon.

3.2.

Tanórai foglalkozások A biológia, a testnevelés, a környezetismeret, kémia, földrajz, technika és életvitel tantárgyak, a napközis foglalkozások, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek.

3.3.

Az egészségnevelés szolgáló tanórán kívüli foglalkozások Szakkörök szervezése, minden évben osztályonként egy- egy túra a környékre (DÖK szervezés), évenként egy alkalommal játékos vetélkedő az 5-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan (védőnő segítségével).

3.4.

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele

-

félévente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy –egy osztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

4.

Legfontosabb alapelvek a tevékenységformák megvalósulása során

4.1. 4.2. 4.3.

A család szerepének hangsúlyozása az egyén életében, s társadalmi szinten is. Az utódokért érzett felelősség fontossága. A pozitív nevelői példamutatás segíti a célok megvalósulását.

49

5.

Az egészségnevelés feladatai az életkori sajátosságokra figyelemmel Alsó tagozat: - testápolás, - fogápolás, - egészséges táplálkozás, - testmozgás, - az évszaknak megfelelő öltözködés, - a gyermek szerepe, helye, feladatai a családban, - alapvető elsősegélynyújtási szabályok. Felső tagozat: 5. osztály:

egészséges életmód: - testápolás, - testmozgás, - táplálkozás.

6. osztály:

- védőoltások fontossága, - serdülőkori testi- lelki változások mindkét nemnél, - a dohányzás és az alkohol ártalmai.

7. osztály:

- serdülőkori változások, - a dohányzás káros következményei, - a kábítószer fogyasztásának veszélyei.

8. osztály:

- párválasztás, - AIDS fertőzés veszélyforrásai, - alkohol, kábítószer, dohányzás- káros következményei, - elsősegélynyújtás.

50

XIV. Iskolai környezeti nevelési program

1.

A program célja

A természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás kialakítása.

2.

A környezeti neveléssel kapcsolatos nevelői feladatok

2.1.

Bemutatással és gyakoroltatással is fejlesztjük tanulóinkban azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik.

2.2.

Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkozzanak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: -

3.

a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

A környezeti nevelés tartalma a tanórai foglalkozásokon Alsó tagozat (környezetismeret, életvitel és gyakorlat) -

A lakóhely vizeinek érzékszervi vizsgálata, megfigyelése. A vizek védelme. A lakóhely környékén található talajok vizsgálata. A levegőszennyezés káros következményei. A zaj hatásai. Hulladékcsökkentő tevékenységek. Gazdálkodás az energiával.

51

Felső tagozat (természetismeret, technika, életvitel és gyakorlat, földrajz, kémia, biológia, osztályfőnöki óra) -

Közvetlen környezetünk növény- és állatvilága. Hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás. Jelenségek, összefüggések a természetben (az ökológiai szemlélet előkészítése): - környezeti tényezők, - élőhelyek, - élőlény és környezet kapcsolata, - élőlények együttélése, - táplálkozási kapcsolatok.

-

Az energiatermelés és hatása a környezetre. Természet- és környezetvédelmi ismeretek: - város és falu, - védett növények lakóhelyünkön, - védett növények és állatok, - az épített környezet értékei, - védett terület a környékről, - környezeti problémák a lakóhelyünkön. Háztartási vegyszerek és azok veszélyeinek megismerése.

-

4.

Környezeti nevelés tanórán kívüli lehetőségei

4.1.

Osztálytermekben, folyosókon elhelyezett faliújságokon megjelent anyagok segítségével (védett növények és állatok, nemzeti parkok, felhívás szakkörre és táborra).

4.2.

Iskolarádión keresztül közvetített ismeretekkel: -

környezetvédelmi akciók, jeles környezetvédelmi napok (Föld napja, Víz napja) programjai, elismerés a kiemelkedő munkát végzőknek.

4.3.

Könyvtárban elhelyezett témához illeszkedő kiadványok.

4.4.

Az iskolai étkeztetés környezettudatossá tételével: -

4.5.

egészséges táplálkozás, káros étkezési szokások megváltoztatása, az iskolai büfében megvásárolható termékek tudatos megválogatása.

Napközis foglalkozásokon kínált tevékenységekkel: -

látogatás a Szennyvíztisztító Üzemben, séta a környék parkjaiban,

52

-

4.6.

mozgásos szabadidős tevékenységek megválasztása (agyagozás, csuhézás).

iskolánk közvetlen környezetében végzett környezettudatos tanulói tevékenységekkel: -

szelektív hulladékgyűjtés az iskolában, dísznövények gondozása, az épített környezet védelme.

5.

Környezeti nevelés az iskolán kívül

5.1.

Gyűjtőakcióba való bekapcsolódás: -

5.2.

környezetvédelmi „őrjárat” megszervezése évente egy alkalommal, parlagfű gyűjtése évente egyszer az iskola környékén, szárazelemek gyűjtése az iskolában, szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, veszélyes hulladékgyűjtési akciók szórólapjainak eljuttatása a lakossághoz.

Erdei iskola megszervezése az anyagi lehetőségeket figyelembe véve. Cél: Minden osztálynak legyen lehetősége a nyolc év alatt egyszer eljutni egy erdei táborba.

5.3.

Tanulmányi kirándulások, túrák szervezése a környezeti nevelés lehetőségeit figyelembevéve. -

5.4.

évenként egy gyalog- vagy kerékpártúra megszervezése osztályonként, a Keselyűsben vagy az I. Béla Középiskolában lévő tanösvény felkeresése.

Táborozási lehetőségek biztosítása: - nyári táborok megszervezése (Fadd- Dombori, Balatonszepezd) - nyelvi tábor Balatonnál - erdei tábor Lengyel- Annafürdőn

6.

A környezeti nevelés során alkalmazott módszerek - tények, jelenségek élményszerű bemutatása, - megfigyelés, összehasonlítás, rendszerezés, - önálló tanulói tevékenységi formák gyakoroltatása, - a nevelő személyes példamutatása.

53

HELYI TANTERV

54

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

I.

1.

Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:  

NAT2013 = nemzeti alaptanterv (Kormány 110/2012. (VI.4.) rendelete) 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

Alapfokú nevelés- oktatás szakasza 1-4. évfolyamok

TANÉV

2.

5-8. évfolyamok

20132014

NAT2013

20142015

NAT2013 NAT2013

20152016

NAT2013 NAT2013 NAT2013

20162017

NAT2013 NAT2013 NAT2013 NAT2013 NAT2013 NAT2013 NAT2013 NAT2013

H2004

H2004

H2004

NAT2013

H2004

H2004

NAT2013 NAT2013

H2004

NAT2013 NAT2013 NAT2013

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004 H2004

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, tantervi modulok és azok óraszámai (táblázat) (A kötelező é a választott tanórák megjelölésével).

Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított kötelező és választott tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óratervek) foglalják össze. A tantárgyak és a tantárgyakra jutó óraszámok meghatározása 110/2012. (VI.4.) Kormány rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. A tananyag folyamatos gyakorlásának, állandó ismétlésének lehetőségét szolgálja, hogy a tanítás nem hetes, hanem ciklusos órarend szerint folyik. Egy ciklus tíz tanítási napból, azaz két hétből áll.

55

3.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak óraszámai (kötelező és választható foglalkozások, ennek tananyaga és követelményei) (1-8. évfolyamok tanterve CD lemezen tárolva)

56

Tantárgy

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

6

7

7

8

Nemzetiségi német nyelv és irodalom

5

5

5

5

Német népismeret

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan v. hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

1

1

2

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Kötelező óra

27

27

27

29

57

Angol - informatika osztályok óraszámai 1-4. évfolyam Tantárgy

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Angol

2

2

2

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan v. hit- és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

1

2

Informatika Testnevelés és sport Kötelező óra

5

5

5

5

25

25

25

27

58

Nemzetiségi német nyelvoktató osztályok óraszámai

5-8. évfolyamokon

Tantárgyak

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Nemzetiségi német nyelv és irodalom

5

5

5

5

1 4 4

1 4 4

1 4 3,5

1 4 3,5

2

2

2

2

1 1 2

1

1

1

1,5

1,5

Biológi -egészségtan

1,5

1,5

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

2

Német népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit és erkölcstan Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Média

0,5

Technika életvitel és gyakorlat

1

1,5

1

0,5

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 5 1

1 5 1

1 5 1

1 5 1

Összesen

30

30

33

33

59

Angol-informatika osztályok óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol Matematika Történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit és erkölcstan Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz

5-8. évfolyamokon

5.évf. 4 3 4

6.évf. 4 3 4

7.évf. 4 3 3,5

8.évf. 4 3 3,5

2

2

2

2

1 1 2

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Fizika

2

1,5

Kémia

1,5

2

2

Biológi -egészségtan

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Média

0,5

Technika életvitel és gyakorlat

1

1,5

1

0,5

Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2 5 1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

Összesen

28

28

31

31

60

Babits Mihály Általános Iskola Medinai Tagintézménye

Óraterv a kerettantervekhez – 1-4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1-4. összevont osztály 7

4. osztály 2

4 1 2 2 2 1 5

61

KERETTANTERV

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei közül: 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára kerettantervet választottuk az alsó tagozaton.

1.2 Kötelező tantárgyak         

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene – A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

A helyi tanterv ajánlások közül a következő kiadók helyi tanterveit választottuk: Magyar nyelv és irodalom Erkölcstan Rajz Technika Matematika Környezetismeret Német Angol Informatika

Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó

62

Felső tagozat

Az 5-8. évfolyamokon a helyi tantervi ajánlások közül a következő kiadók helyi tanterveit választottuk: APÁCZAI Kiadó Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Ének-zene Technika életvitel és gyakorlat Erkölcstan NEMZEDÉKEK TUDÁSA Tankönyvkiadó: Magyar nyelv és irodalom Német nyelv és irodalom Kémia Informatika Angol MOZAIK Kiadó: Matematika Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Földrajz Vizuális kultúra

63

II. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

1.

A Babits Mihály Általános Iskolában az oktató- nevelő munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, amelyeket az illetékes miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközre is szükség van: testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra.

2.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, a leendő elsősök szüleit júniusban a szülői értekezleten) az iskola tájékoztatja. Az eszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Ezen szülői értekezletek feladata az is, hogy a szülők megismerjék azokat a lehetőségeket, melyek során az iskola segítséget tud adni a szülői kiadások csökkenéséhez (pl. kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök).

4.

A taneszközök kiválasztásánál szempontokat veszik figyelembe:

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

- az egyes eszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatóak; - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; - a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; - a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet az átlagos keresettel rendelkező szülők is megvásárolhatnak. 5.

Az iskola igyekszik egyre több nyomtatott taneszközt beszerezni az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a leginkább szociálisan hátrányos helyzetű tanulók – a gyermek– és ifjúságvédelemmel foglalkozó nevelő javaslata alapján – ingyenesen használhatják.

64

III. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

1.

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába a nevelőtestület döntése alapján akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon év végén minden tantárgyból sikeresen teljesített.

2.

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Élve a törvényi szabályozás lehetőségével a 28. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot, valamint a megfelelt szöveges értékelést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.

Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon tanév végén „elégtelen” osztályzatot kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

4.

A 2-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez félévkor is, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt.

4.1.

Az osztályozó vizsga tantárgyai: A tanulónak félévkor és év végén is osztályozóvizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket az adott osztályban tanulnak a diákok. A vizsgázás szabályairól az iskola házirendje rendelkezik.

5.

Szülők kérésére az iskola igazgatója legfeljebb 1 alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának ismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette.

6.

A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb 1 alkalommal.

65

IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei 1.

Az iskola magasabb évfolyamába a tanulót beíratni nem kell, ha az előző évfolyamot is az iskolában végezte el sikeresen.

2.

Az iskola beiskolázási körzetéből – melyet a Kormány határoz meg – minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámig.

2.

Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Be kell íratni az adott naptári évben augusztus 31-ig a hetedik életévet betöltő gyereket. További egy nevelési évig az óvodában maradhat az a gyermek, akinek ezt a szakértői bizottság javasolja. A beiratkozáshoz be kell mutatni (1. évfolyam): Gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. Szükség van a beiratkozásnál a közös szülői felügyeletről és az életvitelszerű lakcímről egy- egy nyilatkozatra, amennyiben ez releváns.

4.

A 2-8. osztályba történő átvételnél be kell mutatni: - gyermek nevére kiállított személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5.

A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzései alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

6.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt, az alábbiak figyelembevételével: -

a szülő kérése, a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek ismeretében, az adott évfolyamra járó tanulók számának figyelembevételével.

66

V. Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

1.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Szempontok az ellenőrzés során: -

Tanulóink félévkor és az év végén a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók munkáját egy – egy témakörön belül lehetőség szerint szóban és írásban is ellenőrzik a nevelők. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

3.

Kiemelten fontosnak tarjuk, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzék a nevelők a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is.

4.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység során ellenőrizzük.

5.

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik nevelőink, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak- fejlődtek- e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

67

6.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét, magatartását és szorgalmát szöveges minősítéssel értékeljük. Az értékelést OM által támogatott számítógépes szöveges értékelő program segítségével végezzük, mely a bizonyítvány és törzslap része. - Magatartás:

- példamutató magaviseletű - jó magaviseletű - magatartása javításra szorul - gyakran fegyelmezetlen

- Szorgalom:

- kiválóan dolgozik - jól dolgozik - munkához való hozzáállása változó - munkához való hozzáállása általában nem megfelelő

- A minősítések a következők lehetnek: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul - A 2. évfolyamon év végén, valamint a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Ez a minősítés az évközi érdemjegyek alapján történik.

6.1.

Az első évfolyamon novemberben és áprilisban, valamint a második évfolyamon novemberben a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. (Részletes szöveges minősítés a mellékletben!) A szöveges értékelés jellemzői: - A félévi és év végi szöveges értékelő lap a fejlődési folyamatról számol be. (1. évfolyamon, valamint 2. évfolyam I. félévében) - Tartalmazza a tanulást befolyásoló tényezők fejlettségét (figyelem, gondolkodás, emlékezet). - Képet ad a tanulási technikák fejlettségi szintjéről.

68

7.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - A 2. évfolyamon év végén, a 3-8. évfolyamon félévkor és tanév végén osztályzattal minősítjük a tanulók év közbeni munkáját. Ez a minősítés az évközi érdemjegyek alapján történik.

8.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai 2-8. osztályig a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

9.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni a tanulókat.

10.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztatón keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

11.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 33 % 34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

elégtelen elégséges közepes jó jeles

(1) (2) (3) (4) (5)

12.

Az 1-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a ciklusos óratervbe felsorolt tantárgyakból elért eredményeket minősítjük. Amennyiben a tanuló a tárgyat csak első félévben tanulta, a féléves osztályzat az év végi bizonyítványba is bekerül.

13.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2. osztály II. félévétől – 8. évfolyamig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. Második osztály II. félévétől – 8. évfolyamig a tanuló magatartását az osztályfőnök félévente minimum kétszer érdemjegyekkel értékeli.

14.

69

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - osztály vagy iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, - feladatait nem teljesíti minden esetben, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend több pontját sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

70

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább 3-nak a megléte szükséges.

15.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2. osztály félévétől – 8. évfolyamig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk.

16.

Második osztály II. félévétől – 8. évfolyamig a tanuló szorgalmát az osztályfőnök félévente minimum kétszer érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglakozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon aktív, - többletfeladatokat, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, aki: - tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelttel dolgozik.

71

Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait folyamatosan nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata több tantárgyból elégtelen. Szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges.

18.

Iskolai jutalmazások Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten: - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez.

18.1. Az iskolai jutalmazás formái 18.1.1.

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

18.1.2.

szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret.

Az egész évben példamutató magatartást és szorgalmat tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményért, vagy példamutató magatartásért, vagy kiemelkedő szorgalomért, vagy példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

72

18.1.2.1.

Az a tanuló, aki tanév végén minimum 5 tárgyból, illetve a tanult tárgyak legalább 50 %- ának megfelelően szerez dicséretet, kiemelkedő szaktárgyi teljesítményéért nevelőtestületi dicséretet kaphat.

18.1.2.2.

Az év végén kapott dicséretet a napló alapján a bizonyítványba és a törzslapba is be kell írni.

18.1.3.

Az egyes tanév végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaphatnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

18.1.4.

Az iskolán kívüli – legalább városi szintű – versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon 1-6. helyezést elért tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.

18.1.5.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni.

19.

Az iskolai elmarasztalások Az iskola elmarasztalja azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének.

19.1. Az elmarasztalások formái: -

szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés(szóbeli, írásbeli), osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés(szóbeli, írásbeli), igazgatói intés, igazgatói megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés.

19.2. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 19.3. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

73

20.

Fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte. Az eljárás szabályait az ezt megelőző egyeztetést az iskola SZMSZ-e részletezi.

74

VI. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok

1.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: - fogyasztói kultúra fejlesztése - a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban

2.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: - A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködésben és a részvételben elengedhetetlenül szükséges a szociális, a társadalmi kompetenciák tudatos fejlesztése. - Szükséges a társadalmi és az állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése, a cselekvési kompetencia fejlesztése. - Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minőséget és a biztonságot, a gazdaságosságot és a takarékosságot.

3.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: - Egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, előadások, stb.) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, civil szervezetekkel, cégekkel)

4.

Módszerek: - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól - Helyi-, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása - Adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel - Viták, szituációs játékok, érveléstechnikai gyakorlatok - Szülők megnyerése és bevonása (családok vásárlási szokásainak elemzése az adatkezelési szabályok betartásával).

75

VII. A tanulók fizikai állapotának mérése

A 2014/2015. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot 5- 8. évfolyamig az aktuális rendeleti szabályozásnak megfelelően kell megszervezni. A mért adatokat a NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) program keretében az érintett tanulók és szüleik egyaránt megismerhetik. Az adatok felvitele a felső tagozaton testnevelést tanítók feladata.

76

VIII. Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás- nevelés irányelvei, tananyaga, óraszámai, követelményei

Elektronikusan tárolva.

77

IX. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

1.

Alapkészségek elsajátításának mérése

-

A helyi tantervi követelmény minimum szintjét méri (pl. szövegértés, helyesírás, alapműveletek alkalmazása). Témán belül bejelentés nélkül többször is alkalmazható. Felelet értékű érdemjegy.

2.

Írásbeli felelet

-

1- 2 anyagot kér számon. Bejelentés nélkül, akár minden órán is alkalmazható. Felelet értékű érdemjegy.

3.

Témazáró dolgozat

-

Az egyes témakörök végén, az egész témakör anyagát átfogó- a fő követelményeket szem előtt tartó- számonkérés. Előzetes bejelentés után iratható. Az elért érdemjegy az osztályzat kialakításában súlypontozottan szerepel. A naplóba piros színnel kerül bejegyzésre. Értékelése a pedagógiai programban meghatározottak szerint történik.

4.

Félévi és év végi felmérések

-

Az adott félév tananyagát átfogó követelmények alapján kerül összeállításra. Előzetes bejelentés után iratható (legkésőbb 1 héttel a számonkérés előtt). Nagyon súlypontos érdemjegy. A naplóba piros színnel kerül. Minősítése a pedagógiai program alapján történik.

5.

Diagnosztikus mérés

-

Tájékoztató jellegű. Csak százalékos értékelésre javasolt.

78

6.

Országos mérés

-

Országos összehasonlítás érdekében történik. Előzetes bejelentés után, a mérőanyag ismerete nélkül íródik. Értékelése csak százalékosan történik. Nem számít bele az osztályba.

7.

A beszámoltatáshoz kapcsolódó elvek

-

Témazáró dolgozatból félévi és év végi felmérésből egy tanítási napon kettőnél több nem íratható. Ezen dolgozatok a továbbhaladás feltételei, így elégtelen érdemjegy esetén a tanulónak javítási lehetőséget kell biztosítani! Az írásbeli dolgozatot 2 héten belül a nevelőnek ki kell javítania. Ettől csak rendkívüli esetben lehet eltérni.

-

79

X. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi elvek és korlátok érvényesülnek:          

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; Az első- nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) és a szünidőre is kaphatnak írásbeli és szóbeli házi feladatot; A szóbeli házi feladat lehet szabály, szövegtanulás, vers, kötelező olvasmány; Az írásbeli feladatok a tanórán és az ehhez kapcsolódó otthoni tanulás során elsajátított ismeretek felhasználásával, alkalmazásával legyenek megoldhatóak és ne tartalmazzanak új tudáselemet; A nevelőknek mindig ügyelniük kell az írásbeli és a szóbeli feladatok arányára, mennyiségére és megfelelő előkészítésére; A szóbeli házi feladatok elsajátítását- lehetőség szerint- vázlat lényegkiemelés segítse; A házi feladatok kijelölésekor a nevelő legyen tekintettel más tantárgyakra is; A szünidei házi feladat kijelölésekor a pedagógus célja az adott tantárggyal kapcsolatos ismeretek szinten tartása; A napközis tanulók nyelvi házi feladatait minőségileg a szaktanár ellenőrzi; A szorgalmi időszakról távollévő tanulónak kötelessége az elmaradt feladatait a lehető legrövidebb idő alatt pótolni.

80

XI. A pedagógiai program teljesítésének feltételei

1.

Személyi feltételek

Az előző fejezetekben leírtak alapján a pedagógiai program megvalósulásának személyi feltételei biztosítottak intézményünkben. A mindenkori továbbképzési programban az anyagi feltételek figyelembe vételével az intézmény igényeinek és profiljának megfelelő ingyenes képzési lehetőséget támogatjuk. Szorgalmazzuk nevelőink körében a szakvizsgával egyenértékű képzettség megszerzését is.

2.

Tárgyi, technikai feltételek

A Babits Mihály Általános Iskola pedagógiai programjának megvalósulásához elengedhetetlen feltétel az intézmény komplex felújítása, egy új tornaterem megépítése. Fontos továbbá a termekben a folyamatos bútorcsere és a szertárak eszközállományának korszerűsítése is. Pályázati forrásból szeretnénk továbbgyarapítani interaktív tábláink számát.

3.

Rendszeres külső kapcsolataink

3.1.

A fenntartóval és a működtetővel való rendszeres és korrekt munkakapcsolat.

3.2.

Együttműködésen intézményével.

3.3.

Hatékony és élő kapcsolat ápolása

alapuló

kapcsolatok

a

város

minden

oktatási-

nevelési

A Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzattal, a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a pedagógiai szakszolgálatokkal és a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal, a város minden közművelődési intézményével.

81

XII. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

1.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1.1. Az iskola 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 1.2. A pedagógiai programban található helyi tantervet 2013. szeptember 1. napjától az első és ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetjük be.

1.3.

Ezen pedagógiai program határozatlan időre szól.

2.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

2.1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

2.2.

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén adott szempont szerint írásban értékeli a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósítását.

3.

Pedagógiai program módosítása

3.1.

A pedagógiai program módosítására: -

az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, az iskola fenntartója

82

tehet javaslatot.

3.2.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.

3.3.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

4.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

4.1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

4.2.

A pedagógiai program egy – egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyetteseinél.

83

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

1.

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Nevelőtestülete a 2015. június 30-án megtartott nevelőtestületi értekezleten a PEDAGÓGIAI PROGRAMOT - a mellékelt jegyzőkönyv alapján Egyhangú szavazással elfogadta, s ezzel egyidőben felhatalmazta az intézményvezetőt a jóváhagyásra. Szekszárd, 2015. VI. 30. Pappné Kutas Annamária intézményvezető

2.

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola, Mihály Babits Grundschule Szekszárd pedagógiai programjának módosítását a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete megismerte és véleményezte. Szekszárd, 2015. ……..…..hó……nap Gerzsei Péter igazgató fenntartó képviselője

84

MELLÉKLET

85

1. évfolyam II. félév negyed éves értékelés – április Magatartás

Példamutató magaviseletű

Szorgalom

Kiválóan dolgozik

A tanuló teljesítménye

KIVÁLÓ

Beszéde

Választékosan fejezi ki magát

Szókincse

Gazdag

Jó magaviseletű

Magatartása javításra szorul

Jól dolgozik

Munkához való hozzáállása változó

JÓL MEGFELELT

MEGFELELT

Pontosság Tempó Szövegértés

Kérdésre is csak szavakkal válaszol

Lassú, akadozó

Helyes

Néha hibás

Folyamatos

Szólamokban olvasó

Szóképekben olvasó

Szótagoló

Biztos

Néha téveszt

Gyakran téveszt

Nem ismeri fel a betűket:……………

Hangképzése, hangsúlyozása Olvasása Betűfelismerés

Munkához való hozzáállása általában nem megfelelő FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

Rövid mondatokkal, Szavakban fejezi kevés szóval fejezi ki ki magát magát Életkorának megfelelő Szegényes

Életkorának megfelelő

Beszédtempója

Gyakran fegyelmezetlen

Korrekcióra szorul Beszédhibás:…………………………….

Hibátlan Kevés hibaszámú Sok hibát vét Életkorának és a tantervi követelményeknek Lassú, hadaró megfelelő Szöveget, mondatokat Rövid mondatot, Csak a szavakat Nem érti meg a megért szószerkezetet ért meg érti meg szavakat sem Tetszetős, rendezett Nem tetszetős, torzított

Írása - íráskép Betűalakítása, kapcsolása Írástempója

Szabályos

Szabályoshoz közelítő Szabálytalan

Fejlesztésre szorul:……………… Lassú, nehézkes

Életkorának és a tantervi követelményeknek megfelelő Másolásának Önállóan, pontosan Önállóan, kevés Több hibával, néha fejlettsége (szavak, másol. hibával képes másolni. segítséggel képes szószerkezetek) másolni. Tollbamondás utáni Hibátlan Kevés hibaszámú Sok hibával író írása Eszközök nélkül, is Eszközök nélkül, Eszközzel és sok önállóan dolgozik kevés nevelői nevelői segítséggel Matematika – segítséggel dolgozik dolgozik műveletvégzése (+, -) Számfogalma (20as számkörben) Feladatmegoldása Környezetismereti tájékozottsága

Biztos

Bizonytalan

Segítségre szorul

Önálló, hibátlan

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Sok hibával és többszöri segítséggel képes csak másolni Nem képes tollbamondás után írni Segítséggel sem tudja megoldani a feladatait

Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes a feladatot megoldani

Sokoldalúan tájékozott Életkorának Életkorától megfelelően tájékozott elmarad

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap ………………………………….. Szülő PH.

86

osztályfőnök

1. évfolyam Nemzetiségi német II. félév negyed éves értékelés – április Példamutató magaviseletű Magatartás

Jó magaviseletű

Magatartása javításra szorul

Jól dolgozik

Munkához való hozzáállása változó

JÓL MEGFELELT

MEGFELELT

Kiválóan dolgozik Szorgalom

KIVÁLÓ

A tanuló teljesítménye Beszéde Szókincse

Választékosan fejezi ki magát Gazdag

Rövid mondatokkal, Szavakban fejezi kevés szóval fejezi ki ki magát magát Életkorának megfelelő Szegényes

Életkorának megfelelő

Gyakran fegyelmezetlen Munkához való hozzáállása általában nem megfelelő FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Kérdésre is csak szavakkal válaszol

Lassú, akadozó

Beszédtempója Helyes

Néha hibás

Folyamatos

Szólamokban olvasó

Szóképekben olvasó

Szótagoló

Biztos

Néha téveszt

Gyakran téveszt

Nem ismeri fel a betűket:……………

Hangképzése, hangsúlyozása Olvasása Betűfelismerés Pontosság Tempó Szövegértés

Korrekcióra szorul Beszédhibás:…………………………….

Hibátlan Kevés hibaszámú Sok hibát vét Életkorának és a tantervi követelményeknek Lassú, hadaró megfelelő Szöveget, mondatokat Rövid mondatot, Csak a szavakat Nem érti meg a megért szószerkezetet ért meg érti meg szavakat sem Tetszetős, rendezett Nem tetszetős, torzított

Írása - íráskép Betűalakítása, kapcsolása Írástempója

Szabályos

Szabályoshoz közelítő Szabálytalan

Fejlesztésre szorul:……………… Lassú, nehézkes

Életkorának és a tantervi követelményeknek megfelelő Másolásának Önállóan, pontosan Önállóan, kevés Több hibával, néha fejlettsége (szavak, másol. hibával képes másolni. segítséggel képes szószerkezetek) másolni. Tollbamondás utáni Hibátlan Kevés hibaszámú Sok hibával író írása Eszközök nélkül, is Eszközök nélkül, Eszközzel és sok önállóan dolgozik kevés nevelői nevelői segítséggel Matematika – segítséggel dolgozik dolgozik műveletvégzése (+, -) Számfogalma (20as számkörben) Feladatmegoldása Környezetismereti tájékozottsága

Biztos

Bizonytalan

Segítségre szorul

Önálló, hibátlan

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Sokoldalúan tájékozott Életkorának Életkorától megfelelően tájékozott elmarad

87

Sok hibával és többszöri segítséggel képes csak másolni Nem képes tollbamondás után írni Segítséggel sem tudja megoldani a feladatait

Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes a feladatot megoldani

Német

Órai munkája aktív. Az utasításokat nagyon jól megérti. Ismer 3 népköltészeti alkotást. A növényeket, virágokat hibátlanul tudja megnevezni.

Órai munkája többnyire aktív. Az utasításokat általában megérti. Ismer 2 népköltészeti alkotást. A növényeket, virágokat kevés hibával tudja megnevezni.

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap ……………………………….. szülő PH.

88

Órai munkája kevésbé aktív. Ismer legalább 1 népköltészeti alkotást. A növényeket, virágokat segítséggel tudja megnevezni. ………………………………….. osztályfőnök

1. évfolyam I.

félév negyedéves értékelés – november

Viselkedése, magatartása Társas kapcsolata

Példamutató magaviseletű

Jó magaviseletű

Barátkozó, könnyen alkalmazkodó

Alkalmazkodó

Nehezebben alkalmazkodó

Zárkózott, visszahúzódó

Önálló, pontos

Munkavégzése jó

Megfelelő, néha segítségre szorul

Gyakran segítségre szorul

Tartós, hosszabb koncentrációra képes

Figyelme életkorának megfelelő

Figyelme időnként elkalandozik

Figyelme nem tartós, gyakran elterelődik

Szép, tiszta, rendezett

Rendezett, tiszta

Kicsit rendezetlen, néha maszatos

Gyakran rendezetlen, maszatos

Gyors, egyenletes

Egyenletes

Változó ütemű

Kapkodó, lassú

Nagyon aktív

Aktív

Megfelelő

Passzív

Gazdag

Életkorának megfelelő

Helyes

Néha hibás

Biztos, hibátlan

Kevés hibával ismeri fel a betűket, hangokat Szabályoshoz közelítő, megfelelő ütemű Bizonytalan

Gyakran téveszt a betűfelismeréskor Szabálytalan, görcsös Segítségre szorul

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Szorgalma, munkavégzése Figyelme Munkájának külleme

Magatartása javításra szorul

Gyakran fegyelmezetlen

Munkatempója Órai aktivitása Szegényes

Beszéde Szókincse Hangképzése, hangsúlyozása Olvasás: Hang, betűfelismerése Írás betűelemek írása, másolása Matematika Számfogalma Feladatmegoldása

Szabályos, lendületes Biztos Önálló, hibátlan, pontos

Korrekcióra szorul Beszédhibás:……………………………. Még nem ismeri fel a betűket:…………… Rendezetlen, fejlesztésre szorul:……………… Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes feladatot megoldani

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap …………………………………….. ………………………………….. szülő

osztályfőnök

P.H.

89

2. évfolyam Nemzetiségi német I.

félév negyedéves értékelés – november

Viselkedése, magatartása Társas kapcsolata

Példamutató magaviseletű

Jó magaviseletű

Barátkozó, könnyen alkalmazkodó

Alkalmazkodó

Nehezebben alkalmazkodó

Zárkózott, visszahúzódó

Önálló, pontos

Munkavégzése jó

Megfelelő, néha segítségre szorul

Gyakran segítségre szorul

Tartós, hosszabb koncentrációra képes

Figyelme életkorának megfelelő

Figyelme időnként elkalandozik

Figyelme nem tartós, gyakran elterelődik

Szép, tiszta, rendezett

Rendezett, tiszta

Kicsit rendezetlen, néha maszatos

Gyakran rendezetlen, maszatos

Gyors, egyenletes

Egyenletes

Változó ütemű

Kapkodó, lassú

Nagyon aktív

Aktív

Megfelelő

Passzív

Gazdag

Életkorának megfelelő

Helyes

Néha hibás

Biztos, hibátlan

Kevés hibával ismeri fel a betűket, hangokat Szabályoshoz közelítő, megfelelő ütemű Bizonytalan

Gyakran téveszt a betűfelismeréskor Szabálytalan, görcsös Segítségre szorul

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Órai munkája többnyire aktív. Az utasításokat általában megérti. A népköltészeti alkotásokat ismeri.

Órai munkája kevésbé aktív. A népköltészeti alkotásokat felismeri.

Szorgalma, munkavégzése Figyelme Munkájának külleme

Magatartása javításra szorul

Gyakran fegyelmezetlen

Munkatempója Órai aktivitása Szegényes

Beszéde Szókincse Hangképzése, hangsúlyozása Olvasás: Hang, betűfelismerése Írás betűelemek írása, másolása Matematika Számfogalma Feladatmegoldása Német

Szabályos, lendületes Biztos Önálló, hibátlan, pontos Órai munkája aktív. Az utasításokat nagyon jól megérti. A népköltészeti alkotásokat ismeri, használja.

Korrekcióra szorul Beszédhibás:……………………………. Még nem ismeri fel a betűket:…………… Rendezetlen, fejlesztésre szorul:……………… Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes feladatot megoldani

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap …………………………………….. ………………………………….. szülő

osztályfőnök

P.H.

90

2. évfolyam I. félév negyedéves értékelés - november Magatartása

Példamutató magaviseletű

Szorgalma

Kiválóan dolgozik

Beszéde

Szókincse

Gyakran fegyelmezetlen Jó magaviseletű

Magatartása javításra szorul Munkához való hozzáállása nem Munkához való hozzáállása változó megfelelő

Jól dolgozik

Választékosan fejezi ki magát

Rövid Szavakban fejezi Kérdésre is csak mondatokkal, ki magát szavakkal válaszol kevés szóval fejezi ki magát Gazdag Életkorának Szegényes megfelelő Életkorának megfelelő Lassú, akadozó

Beszédtempója Helyes

Néha hibás

Korrekcióra szorul Beszédhibás:…………………………….

Folyamatos

Szólamokban olvasó

Szóképekben olvasó

Hibátlan

Kevés hibaszámú

Sok hibát vét

Hangképzése, hangsúlyozása Olvasása Olvasásának pontossága Tempója

Életkorának és a tantervi követelményeknek megfelelő Szövegértése, Önálló Önálló szövegfeldolgozás Pontos Néha pontatlan a Önálló, gyors Önálló Kifejező, pontos Kifejező, néha Verstanulása, pontatlan versmondása Írása – írásképe, írástempója Másolása Tollbamondása (szó, szószerk., mondat)

Tetszetős, rendezett Életkorának megfelelő Nyomtatottról írottra önálló, hibátlan

Nyomtatottról írottra önálló, kevés hibaszámú

Hibátlan

Kevés hibaszámú

Szótagoló, betűzgető

Lassú, hadaró, néha akadozó Segítséget igénylő Gyakran pontatlan

Még nem képes önálló feladatmegoldásra

Segítséggel történik Monoton, pontos, néha pontatlan Nem tetszetős, torzított Lassú, nehézkes Nyomtatottról Nyomtatottról írottra írottra több hibával sok hibával másol, sok másol segítséggel Nem képes Sok hibával író tollbamondás után írni

Eszközök nélkül, Matematika – önállóan alapműveletek végzése (összeadás, dolgozik kivonás)

Eszközök nélkül, kevés nevelői segítséggel dolgozik

Eszközzel és sok Segítséggel sem tudja nevelői segítséggel megoldani a feladatait dolgozik

Számfogalma (100- Biztos as számkörben) Feladatmegoldása Önálló, hibátlan

Bizonytalan

Segítségre szorul

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Környezetismereti Sokoldalú tájékozottsága, gyűjtőmunkája Nagyon aktív Órai, tanórai aktivitása

Életkorának megfelelő

Életkorától elmarad

Aktivitása megfelelő

Passzív

91

Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes a feladatot megoldani

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap …………………………………….. ………………………………….. szülő P.H.

92

osztályfőnök

2. évfolyam Nemzetiségi német I. félév negyedéves értékelés - november Példamutató magaviseletű Jó magaviseletű Magatartása

Szorgalma

Beszéde

Kiválóan dolgozik

Gyakran fegyelmezetlen Magatartása javításra szorul Munkához való hozzáállása nem Munkához való hozzáállása változó megfelelő

Jól dolgozik

Választékosan fejezi ki magát Gazdag

Rövid Szavakban fejezi Kérdésre is csak mondatokkal, ki magát szavakkal válaszol kevés szóval fejezi Szegényes ki magát Életkorának megfelelő Életkorának megfelelő Lassú, akadozó

Szókincse

Beszédtempója Helyes

Néha hibás

Korrekcióra szorul Beszédhibás:…………………………….

Folyamatos

Szólamokban olvasó

Szóképekben olvasó

Hibátlan

Kevés hibaszámú

Sok hibát vét

Hangképzése, hangsúlyozása Olvasása Olvasásának pontossága Tempója

Életkorának és a tantervi követelményeknek megfelelő Szövegértése, Önálló Önálló szövegfeldolgozás Pontos Néha pontatlan a Önálló, gyors Önálló Kifejező, pontos Kifejező, néha Verstanulása, pontatlan versmondása Írása – írásképe, írástempója Másolása Tollbamondása (szó, szószerk., mondat)

Tetszetős, rendezett Életkorának megfelelő Nyomtatottról írottra önálló, hibátlan

Nyomtatottról írottra önálló, kevés hibaszámú

Hibátlan

Kevés hibaszámú

Szótagoló, betűzgető

Lassú, hadaró, néha akadozó Segítséget igénylő Gyakran pontatlan

Még nem képes önálló feladatmegoldásra

Segítséggel történik Monoton, pontos, néha pontatlan Nem tetszetős, torzított Lassú, nehézkes Nyomtatottról Nyomtatottról írottra írottra több hibával sok hibával másol, sok másol segítséggel Nem képes Sok hibával író tollbamondás után írni

Eszközök nélkül, Matematika – önállóan alapműveletek végzése (összeadás, dolgozik kivonás)

Eszközök nélkül, kevés nevelői segítséggel dolgozik

Eszközzel és sok Segítséggel sem tudja nevelői segítséggel megoldani a feladatait dolgozik

Számfogalma (100- Biztos as számkörben) Feladatmegoldása Önálló, hibátlan

Bizonytalan

Segítségre szorul

Önálló, néha hibás

Gyakran hibás

Környezetismereti Sokoldalú tájékozottsága, gyűjtőmunkája Nagyon aktív Órai, tanórai aktivitása

Életkorának megfelelő

Életkorától elmarad

Aktivitása megfelelő

Passzív

93

Nincs kialakult számfogalma Csak segítséggel képes a feladatot megoldani

Német

Órai munkája aktív. Az utasításokat nagyon jól megérti. Ismeri és megnevezi a földművelő emberek napirendjét, otthonát, kézműves szerszámait.

Órai munkája többnyire aktív. Az utasításokat általában megérti. Ismeri, és kis segítséggel megnevezi a fölművelő emberek napirendjét, otthonát, kézműves szerszámait.

Szekszárd, …………. év …………. hó ………….nap …………………………………….. ………………………………….. szülő P.H.

94

Órai munkája kevésbé aktív. Segítséggel képes felismerni és megnevezni a fölművelő emberek napirendjét, otthonát, kézműves szerszámait.

osztályfőnök