Pedagógiai Program. Kőbányai Gesztenye Óvoda

1

Ikt.sz.: I/578/2015.

Pedagógiai Program

Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106 Budapest, Maglódi út 8.

Készítette: Fenyvesiné Huller Tímea intézményvezető

Budapest, 2015

„Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program

1106 Budapest, X. kerület Maglódi út 8.

2

AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI

Az óvoda hivatalos elnevezése, címe: Kőbányai Gesztenye Óvoda 1106. Budapest, Maglódi út 8. OM azonosító: 034420 PIR szám: 679659 Tel.:261-89-63 e-mail: [email protected]

Az óvoda fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat 1102 Budapest, Szent László tér 29.

Az alapító okirat száma: K /5982/5/2015/II

Az óvoda vezetője, a program benyújtója: Fenyvesiné Huller Tímea intézményvezető

Helye, ideje: Budapest, 2015.12.10

2

3

„Keresem minden gyermek sajátos titkát, és azt kérdezem, hogyan segíteném abban, hogy önmaga lehessen.”

(Janus Korczak)



4

A PROGRAM JOGSZABÁLYI GARANCIÁI:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény  A Kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos        

alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi C LXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 1997.. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról 4/2010. (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról Az Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja a 2013-2018 időtartamra

A program belső garanciái:     

Az óvoda alapító okirata Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata A Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat Gyermekvédelmi feladatterv Stabil, alkotó kész, innovatív nevelőtestület

4

5

TARTALOMJEGYZÉK

A PROGRAM JOGSZABÁLYI GARANCIÁI:..................................................................................................4 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA....................................................................................................................7 1. 1. GYERMEKKÉP..................................................................................................................................................7 1. 2. ÓVODÁNK ADOTTSÁGAI, SZOCIOKULTURÁLIS KÖRNYEZETE...............................................................................7 1. 3. ÓVODÁNK SZERKEZETÉNEK BEMUTATÁSA.........................................................................................................8 2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA .....................................................................................................................9 2. 1. AZ ÓVODA FUNKCIÓI.......................................................................................................................................9 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI............................................................................................................9 3. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA...................................................................................................................9 ALAPELVÜNK: A GYERMEKNEK JOGA VAN AHHOZ, HOGY MEGKAPJA A NEKI MEGFELELŐ GONDOSKODÁST ÉS NEVELÉST. OLYAN NYITOTT ÉS RUGALMAS RENDSZERBEN FEJLŐDHESSEN, MELY IGAZODIK EGYÉNI SZÜKSÉGLETEIHEZ, ÉLETKORI ÉS EGYÉNI SAJÁTOSSÁGAIHOZ, FEJLŐDÉSI ÜTEMÉHEZ. ...............................................................................9 3. 2. AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ...........................................................................................14 3. 3. AZ ANYANYELVI, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA.......................................................16 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK.................................................................................................................20 4. 1. A BESZOKTATÁS, BEFOGADÁS RENDSZERE....................................................................................................23 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI. 25 5. 1. JÁTÉK...........................................................................................................................................................25 5. 2. VERSELÉS, MESÉLÉS......................................................................................................................................28 5. 3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC .............................................................................................................................................................................29 5. 4. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA...................................................................................................32 5. 5. MOZGÁS........................................................................................................................................................33 5. 6. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE.....................................................................................................35 5. 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK.................................................................................................................37 5. 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS............................................................................................39 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK................................................................................40 INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS.......................................................................40 6.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK..............................................................................................................42 6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS......................................................................................................................................52 6.3. FEJLESZTŐPEDAGÓGIA - A FEJLESZTŐPEDAGÓGUS HELYE ÉS FELADATA AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN.......................55 6.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA........................................58 6. 5. A MIGRÁNS GYERMEKEK TÁMOGATÓ NEVELÉSE – INTERKULTURÁLIS NEVELÉS................................................60 7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE....................................................................63 7. 1. TÁRGYI FELTÉTELEK....................................................................................................................................63 7. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.................................................................................................................................64 8. GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE.......................................................................65 9. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN...............................................................................................66 10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL..........................................75 FELHASZNÁLT IRODALOM...........................................................................................................................78 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK..........................................................................................................................79



6

Napjaink rohanó világában az állandó társadalmi és gazdasági változások korát éljük. Mindezek szükségszerűen magukkal hozták a közoktatás reformját, figyelembe véve a mai kor társadalmának igényét, miszerint, alkotóképes, fogékony, kreatív felnőttek nevelésére van szükség a jövőben. Újfajta nézetek, pedagógiai módszerek, irányzatok áramlanak az iskolákba, óvodákba. Óriási lehetőség, szabadság, de egyben nagy felelősség is ez számunkra, pedagógusok számára.

Meg kell keresnünk és meg kell fogalmaznunk azt az irányvonalat, amely mindenki számára elfogadott. Olyan új programmódosításra törekszünk, amely figyelembe veszi helyi adottságainkat, a gyermekek szociokulturális környezetét, a család igényeit.

Tudatában vagyunk, hogy óvodásaink egészséges testi és lelki fejlődése azt kívánja, hogy óvodánk a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen. A megfelelő nyugodt, biztonságos légkör megteremtése, stabil személyi-tárgyi környezet megteremtése a mi feladatunk, kötelességünk az óvodában.

A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepeket töltenek be.

Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásainak megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben.

Célunknak és feladatunknak tekintjük az óvodás gyermek anyanyelvi kultúrájának teljesebbé tételét, környezetének megismertetését, tiszteletben tartását és védelmét.

6

7

1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA

1. 1. Gyermekkép Az életben legnagyobb kincs az ember és azon belül is legdrágább érték a kisgyermek.

,,A szeretettel nevelt gyermek, még ha a szeme sarkában nehéz kérdések gomolyognak is, jókedvű és vidám. Igenli az életet, kíváncsi mindenre, nyitott a játékra, az új dolgokra, a kacagásra.” Minden gyermek egyedi, önálló személyiség, akire maradéktalanul figyelnünk kell, megtalálni a gyermekben rejlő képességeket, azokat fejlesszük, illetve a hátrányokat lehetőség szerint pótoljuk. Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Nevelésünk célja az, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Valljuk, hogy a játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ezen keresztül szerez tapasztalatokat, ismereteket. A gyermek fejlődésének kulcstevékenysége, így a nevelés leghatékonyabb eszköze. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek érdeklődésére, előzetes tapasztalataira és élményeire építsünk. Minél több lehetőséget biztosítsunk a tapasztalatszerzésre, felfedezésre a kreativitás fejlesztésére. Az óvodánkban felnövő gyermek legyen tisztában saját képességeivel, belső értékeivel, mert csakis így tud segíteni önmagán és másokon. Fontos, hogy jól érezze magát az őt körülvevő világban, melynek kincseit, értékeit már óvodás korában megismerte, megszerette. A gyermek legyen érdeklődő, mindenre kíváncsi, gondolatait, ötleteit bátran fogalmazza meg. A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítéletek kibontakozásának. 1. 2. Óvodánk adottságai, szociokulturális környezete Óvodánk, a Kőbányai Gesztenye Óvoda 1896-ban épült. Írásos dokumentumok bizonyítják, hogy az ódon épület több mint 119 éve fogadja az óvodáskorú gyermekeket. Szakmailag teljesen önálló intézmény. Az óvodánkba járó gyermekek szociális környezete nagyon változatos képet mutat. „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


8

Többnyire középfokú vagy alacsonyabb iskolázottsági szülők gyermekei járnak az intézménybe, de megtalálható az értelmiségi, diplomás szülő is. Jelenleg a halmozottan hátrányos gyermekek száma csekély. Az ingyenes étkezésben részesülő családok száma jelentős mértékű. A több gyermeket nevelő családok mellett az ép családban nevekedő, az elvált szülők és az élettársi kapcsolatban élők is jelen vannak az intézményben. A családok életkörülményei sokszínű képet mutatnak. Az utóbbi években egyre nagyobb számban jelentek meg a jobb anyagi körülményekkel rendelkező szülők gyermekei is. Ennek ellenére tapasztaljuk, hogy családjaink egy része egzisztenciális problémával terhelt, egyesek az anyagi biztonság hiányával küzdenek. A családok életében kevesebb idő és figyelem jut a gyerekek nevelésére, közös élmények szerzésére. Az óvodába lépéskor gyermekeink ismeretanyaga eltérő. Azoknál a gyermekeknél, akiknél az ismeretanyag hiányos, beszédfejlettségük elmaradott célunk, hogy differenciált, lelkiismeretes fejlesztésünk során a beiskolázás idejére ezek a különbségek eltűnjenek. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrációjának érdekében folyamatosan kutatjuk az új módszereket, szakmai segítségnyújtás céljából felvesszük a kapcsolatot szakmai szervezetekkel. Programunk a helyi adottságok, a gyermekek szociális környezete, a családok igényeinek figyelembevételével készült. Munkánk során fontos szerepet tölt be az óvodán belüli információk átadása a gyermek védelmébe érdekében, melyeket bizalmasan kezelünk. Előtérbe kerül a hivatali titoktartás és a pedagógiai tapintat. Szükség esetén speciális szakemberek segítségét is igénybe vesszük. 1. 3. Óvodánk szerkezetének bemutatása Az Alapító Okirat legutóbbi módosítása értelmében óvodánk 5 csoporttal, az abban megjelölt engedélyezett 120 fő férőhellyel rendelkezik. A csoportjaink átlagos létszáma optimális. Az intézmény felújítása, az emeleti szint teljes körű átalakítása lehetővé teszi, hogy a megújult környezetben fogadjuk a gyermekeket. Speciális, korszerű, pedagógiai és integrációs munkát segítő szakmai anyagokkal, tárgyi és speciális fejlesztő eszközökkel bővítettük az óvoda felszereltségét. Az épület helyi adottságából adódóan 4 csoport világos, nagy alapterületű szobákban a földszinten üzemel. Az emelet helyiségeiben tornaszoba, fejlesztőszoba, nevelő szoba, terápiás helyiség található. A fenti csoportszobában kis létszámú, autizmussal élő gyermekek befogadására alkalmas újonnan kialakított csoportszoba funkcionál. Nevelőtestületünk stabil, sokan évtizedek óta az intézmény dolgozói. Az új csoport beindításával alkalmazotti közösségünk száma bővült, megújult. Az újonnan érkező kollégák a fiatal generáció tagjai. Több fiatal pályakezdő pedagógus kezdte meg munkáját intézményünkben.

8

9

A nevelőmunkát segítő kollégák jelen vannak a csoport mindennapi életében, az óvodapedagógusokkal harmonikusan együttműködve a gondozási feladatok ellátásában. Külső munkatársként heti 2 alkalommal szakképzett logopédus foglalkozik gyermekeink anyanyelvi fejlesztésével, beszédhibáik korrigálásával. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását utazó gyógypedagógusok látják el a szakértői véleményben meghatározott óraszámban.

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA Óvodai nevelésünk célja, a családi nevelést kiegészítve az óvodáskorú gyermek teljes személyiségének kibontakoztatása harmonikus és életkorának megfelelő fejlődésének biztosítása és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése. Az egészséges életmód alakítását elsődleges feladatunknak tekintjük.  Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása nélkülözhetetlen feladata munkánknak.  A gyermekek anyanyelvi-, értelmi fejlesztése, a hátránykompenzáció kiemelt szerepet kap munkánk folyamán, különös tekintettel az anyanyelvi nevelésre. 

2. 1.   

Az óvoda funkciói óvó-védő szociális nevelő-személyiségfejlesztő

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI   

Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi, értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása.

3. 1. Egészséges életmód alakítása Alapelvünk: A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. Pedagógiai programunkban hangsúlyosan jelenik meg az egészséges életmódra nevelés. Már ebben az életkorban kiemelt jelentőségűnek tekintjük az egészségtudatos magatartás kialakítását. Elsődleges feladatunknak tekintjük a prevenciót és az egyéni adottságok figyelembevételét. A családok és óvodánk dolgozóinak együttműködése, a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése, az egészség megőrzésére és az egészséges életmód alapvető „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


10

szokásainak megalapozására irányul. Egymásra épülő nevelési feladatokkal olyan készségeket, képességeket alakítunk ki, melyek lehetővé teszik, elősegítik az egészségvédő szabályok kialakulását. Hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és a korszerű egészségkultúra kialakításához.

A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet meghatározó. A környezeti hatások közül jelentősnek tartjuk a család szerepét. A szülők egészségkulturáltsága, valamint az óvodai egészségvédelemmel való kapcsolatuk jelentős az egészségpedagógiai óvodai programban.

Óvodába lépéskor külön figyelmet fordítunk arra, hogy az anamnézis lapon szerepeljenek a gyermekek betegségei, illetve betegségre való hajlamai. A sikeres egészségnevelés feltétele az intenzív együttműködés az óvodapedagógusok-, dajkák-, szülők és gyermekek között.

A tárgyi környezet egészségvédő és egészségfejlesztő hatásának kiemelt jelentősége van a gyermek egészsége érdekében. Óvjuk a csoportszoba rendjét, tisztaságát. A gyerekeket megismertetjük a csoportszoba valamennyi felszerelésével, azok funkciójával és használatával. Bevonjuk a gyerekeket a szoba takarításába, a rendrakásba, a játékszerek összegyűjtésébe, elpakolásába.

A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen. A homokozó állapotát is naponta ellenőrizzük. Az udvaron is fokozottan figyelünk arra, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszanak.

A fenntartható fejlődés érdekében óvodánkban hangsúlyos szerepet kap a külső világ tevékeny megismerésére nevelés. Ezért intézkedéseket teszünk az óvodai környezet tisztaságának megóvására, szépítésére. Kapcsolatot tartunk fenn a Magyar Gyula Kertészeti szakiskola tanáraival, diákjaival, akik segítséget nyújtanak az udvar gondozásában.

A gyermek egészségvédő és fejlesztő feladatát képezik a szülők számára rendezett közös szülői programok, higiénés és sport rendezvények, valamint az intézményi szintű „Egészségnap” program évenkénti megszervezése.

Az egészség nevelés során figyelemmel kísérjük azokat a negatív tényezőket is, amelyek a gyermekek egészségét károsan befolyásolhatják. Egészségnevelő munkánkat szakemberek bevonásával, egészségügyi szűrővizsgálatokkal, mint gerinc-, lúdtalp-, hallás-, és látás vizsgálat tesszük teljessé.

10

11

Ezen kívül az óvodapedagógusok rendszeresen figyelik az egészségvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, lehetőségeket. Feladataink: 

A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése.



Fokozottan figyelni a gyermek megfelelő testi gondozottságára, ápoltságára.



Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet, kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört.



A rugalmas napirend biztosítása a gyermek megfelelő életritmusának kialakítása érdekében.

Az egészséges életmód alakítása

Egészséges táplálkozás: Az étkezés megszervezése, kulturált lebonyolítása fontos egészségpedagógiai feladat az óvodapedagógus számára. A terítéshez szükséges eszközök esztétikusak, megfelelnek a gyermekek méreteinek. Étkezésnél a gyerekek is részt vesznek a terítésben, életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően. A gyermekek egész napi folyadékszükségletét folyamatosan biztosítjuk, módunkban áll szűrt vizet is felkínálni számukra. Fontosnak tartjuk a rendszeres vitamin bevitelt, megismertetjük gyerekeinket új ízekkel. Állandóan fogyasztunk gyümölcsöket, zöldségeket. Ennek érdekében a gyermekek részére közös tevékenységeket kínálunk fel, több alkalommal részt vehetnek 1-1 gyümölcs vagy zöldségsaláta, egészséges sütemény elkészítésében.

Testápolás, egészségmegőrzés: Arra törekszünk, hogy a gyermekek belső igényévé váljon a környezetük és saját személyi higiéniájuk iránti igény. Az önálló tisztálkodást mintaadással segítjük elő. Egyéni képességeikhez mérten segítséget nyújtunk az önálló kézmosás begyakorlására. Kiemelten odafigyelünk a víztakarékos kéz-, illetve fogmosásra. Fogápolás: Fogápolást és a száj higiéniára nevelést, azért emeljük ki a nevelési feladatok közül, mert az óvodáskorú gyermekek fogazata elhanyagolt állapotban van, igen magas a fogszuvasodás előfordulási aránya. Ennek megelőzése érdekében már kis gyermekkorban igyekszünk bennük kialakítani azt az igényt, hogy életükben természetessé váljon a fogmosás fontossága. Ezért hangsúlyos szerepet tulajdonítunk az óvodában a közös fogmosásnak. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék a szájápolásra használt eszközöket, elsajátítsák azoknak használatát, megtanulják a helyes fogmosás technikáját, s begyakorolják azt. A prevenció fontossága miatt, időszakonként játékos dentálhigiénés tevékenységeket



12

biztosítunk meghívott szakemberek segítségével. Gyermekeink évente csoportos fogászati szűrővizsgálaton vesznek részt.

Öltözködés: Óvodapedagógusi modell szerepünkből adódóan öltözködésünk, személyi higiéniánk példával szolgál. Fontosnak tartjuk, hogy az óvódás gyermek ruházata megfeleljen a hőmérsékletnek (időjárásnak), a gyermekmozgásos tevékenységének (szabad mozgásának), óvja meg a sérülésektől. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek megfelelő cipőt viseljenek az óvodában, amely biztosan tartja a bokát, nem szűk, megelőzve ezzel a későbbi bokasüllyedés, lúdtalp kialakulását. Időszakonként, az intézményen belül ortopédiai szűrővizsgálatot biztosítunk a gyermekek számára.

Mozgás, testedzés: A gyerekek mozgásigényének kielégítése és a szabad levegőn való tartózkodás - minden évszakban - hozzájárul a gyerekek edzettségének kialakulásához, egészségük megőrzéséhez. Fontosnak tartjuk a gyermekek egyéni mozgásigényének kielégítését. Egészségük és testi fejlődésük érdekében törekszünk arra, hogy minél több időt töltsenek az udvaron, szabad levegőn. Jó idő esetén a mozgásos tevékenységeket az udvaron valósítjuk meg. A szabad levegőn tartózkodás télen sem marad el. Minden nap kezdeményezünk mozgásos játékokat, melynek középpontjában különböző mozgásformát kipróbáló, megvalósító tevékenységek állnak a gyermekek rendelkezésére. Ezen kívül sokat sétálunk, helyszíni megfigyeléseket szervezünk a gyermekek részére. Nagycsoportosaink minden évben - szinte már hagyományként - részt vesznek különböző kerületi szintű játékos sporteseményeken, rendezvényeken. Ahol gyermekeink megmérettetnek erőnlétükben, ügyességükben, kondicionális képességükben, közben fejlesztve ezzel az egészséges versenyszellem kialakítását és a továbbiakban megalapozva, hogy életük része legyen az aktív sportolás iránti igény. A mindennapi mozgás részét képezi a lábtorna, ami elősegíti a lábboltozat fejlődését. Elsődleges célja a lúdtalpasság kialakításának megelőzése, illetve a játékos gyakorlatok megismerése, alkalmazása, bevezetése a napi gyakorlatba, minden csoportban. Az óvoda pedagógusok tudatosan alkalmazzák a speciális lábboltozat erősítő gyakorlatokat. Ezzel is elősegítve a mozgásfejlesztés változatosabbá tételét. Lehetőségünk van heti 1 alkalommal szervezett úszásoktatásra vinni gyermekeket, ezen kívül délutáni program keretében heti 1-1 alkalommal labdás készségfejlesztés és zenés torna áll rendelkezésre az érdeklődőknek. Óvónőink egyik legfontosabb feladata a gyermekek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, a gyermekbalesetek megelőzése, a mozgásfejlesztő eszközök helyes és biztonságos használatára. Ugyanakkor nevelésünkkel a gyermekben is igyekszünk kialakítani saját testi épsége megőrzését, társai testi épségének védelmét. 12

13

Pihenés, alvás: A gyermek nyugodt pihenésének feltételeit a tiszta, rendezett környezettel, meséléssel, halk zenével teremtjük meg. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni igényeit, alvási szokásait. A betegségek megelőzése céljából kiemelt figyelmet fordítunk a rendszeres szellőztetésre, az aromaterápiás párologtató használatára. Feladataink:  Rugalmas napirend kialakítása.  Megteremteni a gyermek számára az egészséges óvodai környezetet.  Kialakítani a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört.  Figyelemmel kísérni a gyermek megfelelő testi gondozottságát, ápoltságát.  A gyermek alapvető fizikai és érzelmi szükségleteinek kielégítése.  Differenciált segítségnyújtás biztosítása: a gyermekek egyéni, eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére         

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek folyadékot a kancsóból. Esztétikusán terítenek, higiénikusán étkeznek. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusán, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját küllemükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

A tárgyi környezet egészségvédő és egészségfejlesztő hatásának kiemelt jelentősége van a gyermek egészsége érdekében. Az óvoda tárgyi környezetébe a csoportszobák, a tornaterem, a használati és játékeszközök, az udvar, a mosdók, a konyha, a fejlesztő és logopédia szoba, valamint az elkülönítő és a folyosó tartozik. Óvjuk a csoportszoba rendjét, tisztaságát. A gyerekeket megismertetjük a csoportszoba valamennyi felszerelésével, azok funkciójával és használatával. Bevonjuk a gyerekeket a szoba takarításába a rendrakásba, a játékszerek összegyűjtésébe, elpakolásába. A közegészségügyi előírás megköveteli, hogy az udvar tiszta, hulladékmentes, balesetmentes legyen. A balesetveszélyes helyzeteket az óvónők felmérik és jelzik az óvodavezetőnek, aki megteszi a szükséges óvintézkedést. A homokozó állapotát naponta ellenőrizzük, hogy a nap fertőtlenítő hatása minél nagyobb felületen érvényesüljön.



14

Az óvónők sok eszközt használnak fel a mozgásigény sokrétű kielégítésére. Intézkedéseket teszünk az óvoda tisztaságának megóvásra, szépítésére, a csoportszobák otthonossá tételére. Esélyegyenlőség biztosítása A fogyatékossággal élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvodapedagógus alapfeladata e kérdésben a másság elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az óvodai nevelésben egyre szélesebb körben valósul meg az együttnevelés (integráló nevelés) társadalmi igénye. Külön csoportot képeznek a szociális hátrányú gyermekek, akiknél a családi, társadalmi, kulturális anyagi háttér kedvezőtlen hatása az óvodai nevelést is érinti a roma gyermekek óvodai integrációja. Az együttnevelést olykor az akadályok halmozódása tovább hátráltatja. 3. 2. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Legfontosabb számunkra, hogy szeretettelje, családias légkört teremtsünk. Az érzelmi biztonság alapja a következetes szokásrendszer fenntartása. Arra törekszünk, hogy gyermekink örömmel, szívesen vegyenek részt a közös tevékenységekben. Kiemelt feladatként kezeljük a különböző népcsoportokhoz tartozó gyermekek egészséggel, higiéniával kapcsolatos teendőit, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szociális integrációjának megvalósítását. Alapelveink: Az kiemelt figyelmet igénylő kisgyermekeknek a hagyományok, ünnepek fejlesszék a közösséghez tartozás érzését, erősödjék önbizalmuk.  Az önként vállalt szereplési lehetőség segítse elő a gyermek önmaga fontosságának átélését, így az kiemelt figyelmet igénylő gyerekeket a többiek egyenlő társnak tekintsék. 

Feladataink:     



Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások biztosítása. Az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Segíteni a gyermek szociális érzékenységének és én tudatának alakulását. Olyan gyermekek nevelése, akik elfogadják, megértik, hogy az emberek különböznek egymástól. Különös jelentőséget tulajdonítani a közös élményeken alapuló közös tevékenységek gyakorlására. Segíteni a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás és normarendszerének megalapozása. Feladatunk a gyermek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógus attitűd elősegítése. 14

15



A fakultatív hitoktatás az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve - a nyitvatartási időn belül -, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető.

A gyermek személyiségfejlődésének alakulásában elengedhetetlen a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. Az óvoda valamennyi alkalmazottja modell értékű szerepet tölt be. Az óvónőknek és az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen barátságos, határozott, következetes, szeretetteljes és őszinte. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Sajátos nevelési feladatot jelent a beszédhibás és nem beszélő gyermekek fejlesztő nevelése. Ennek korrekcióját óvodánkban logopédus végzi. Különös bánásmódot igényel az autista gyermek. Ezeknél a gyermekeknél fejlesztésünk alapja a társkapcsolati és kommunikációs készség (ismétlés, gyakorlás útján történő) fejlesztése. Különleges gondozást igényelnek a rossz családi körülmények között nevelkedő gyermekek. Egészségnevelésük fontos feladat, melyhez segítséget kérünk (szükség esetén) a gyermekvédelmi megbízótól és a védőnőtől. Kiemelt figyelmet fordítunk a roma származású gyermekek integrált óvodai nevelésére. Segítjük a családból az óvodai közösségbe való átmenetet, az óvodai szokásrend elfogadását, az egészséges életvitel szabályainak gyakorlását, az egészséges táplálkozási szokások alakítását, a közösségi viselkedéskultúrának a többségi társadalomhoz illesztését, az egészséget támogató családi életvitel kialakítását.

Az óvodai erkölcsi nevelés alapja: 

A szokásrend kialakítása és az azokhoz való alkalmazkodás. Az egyes értékek, szabályok felnőtt általi megítélése azonos kell, hogy legyen.

 

Az igazán hatékony dicséret a megelégedés, az öröm és soha sem a tárgyi jutalom.



Ebben az életkorban elegendő, ha az erkölcsiség:

az egymásra figyelésben o az együttműködésben o segítségadásban o néhány együttélési szabály betartásában (pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása, stb.) nyilvánul meg o

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére  Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt érzelmekben,



16

szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A viselkedés és helyes cselekvés szokás szabályainak betartása a gyermek igényévé válik Segítenek egymásnak a felnőtt kérése nélkül is, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktus helyzetben társaikkal egyezkednek, egymást megkérik a szabályok betartására. Érdeklődnek társaik barátaik iránt. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósan érdeklődésüket. Türelmesen meghallgatja társait és a felnőtteket A közös tevékenységekben aktívan részt vesz, a tevékenység által megkívánt magatartási formákat elfogadja o

       

3. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, az óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben, a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a kérdés feltevések támogatására és a válaszok - életkornak megfelelő mélységű - adására kellő figyelmet fordítunk. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, más részt az értelmi képességek érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása óvodai nevelő tevékenységünk egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatására, a gyermekei kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére fordítunk figyelmet.

Értelmi nevelésünk további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képes

Anyanyelvi nevelésünk Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az anyanyelv használata 16

17

szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, a nevelés egész folyamatának. A nyelvben, beszédben, cselekvésben és magatartásban rögzített emberi és társadalmi tapasztalatok átadására az anyanyelv kiapadhatatlan és mindig kéznél levő eszköz. A beszédkedv hozzásegít új tapasztalatok szerzéséhez és ezen alapul az a képesség, hogy gondolkozzunk, valamint az, hogy gondolatainkat másokkal közöljük és azt meg is értsék. A pozitív érzelmi kapcsolat hozzásegíti a gyermeket, hogy elfogadja a számára még ismeretlen élethelyzetet, társait az őt körülvevő felnőtteket s ebben az új szituációban megszólaljon. Nyugodt beszélőkörnyezetet biztosítunk a nap folyamán. Fontos szerepet kap az egyéni bánásmód, az elfogadó, bátorító nevelés alkalmazása. A gyakorlatban és programunkban ez azt jelenti, hogy a gyermeknek is lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata. Ezt komolyan vesszük, beépítjük fejlesztési elképzeléseinkbe. A fejlesztés és a mindennapok során mindig szem előtt tartjuk, hogy minden gyermekre széles figyelmet fordítsunk, bátran elmondhassa, ami őt bántja foglalkoztatja. A spontán megnyilvánuláshoz társak és a felnőttek felé is türelemre, empatikus differenciálásra van szükség az óvónő részéről. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a beszédkapcsolat kialakítását, a beszédkedv fenntartását a gyermek meghallgatását, a gyermeki kérdések megválaszolását. Közlésvágyuknak tág teret biztosítunk. Az óvodai anyanyelvi nevelésünk az egész napi nevelőmunkát áthatja, ezért kiemelt hangsúlyt kell kapnia az óvónő modell szerepének, azonban nem hagyható figyelmen kívül a családi nevelés sem. Az óvodáskorú gyermek beszédnevelésének egyik fontos lehetősége a játék, amely helyzetben a kisgyermeknek beszélnie kell. A nap folyamán több lehetőséget biztosítunk anyanyelvi játékok játszására. Az anyanyelvi nevelés szempontjából hasznosnak bizonyulnak a nyelvi játékok, amelyek mindegyik korcsoportban intenzív hatásúak lehetnek. Először a helyes légzéssel kell foglalkoznunk, hogy megteremtsük a jó hangadás feltételeit. Ehhez direkt és indirekt játékos gyakorlatokat alkalmazunk.

Feladataink:  A beszédkapcsolat kialakításában, fenntartásában kiemelt figyelemmel használja ki a páros játékok, lovagoltatók, ringatók, höcögtetők, ölbéli játékok kínálta lehetőségeket.  Az otthonról hozott nyelvhasználatra építve fejleszteni a gyermeknyelvi kultúráját, gazdagítsa szókincsét.  Családlátogatás keretében tájékozódni a család nyelvi kultúrájáról s a tapasztalatok alapján megtervezni az adott gyermek egyénre szabott anyanyelvi fejlesztését.  Tegye lehetővé a gyermek számára anyanyelvünk minél többrétegű megismerését, fejlessze a gyermek beszédmegértését. Kérdéseivel fejlessze a gyermekek gondolkodását és ösztönözze, hogy érzelmeit, gondolatait beszéddel fejezze ki.



18



    

 

Az óvónő személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével, ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt, adjon lehetőséget metakommunikációs ismereteik bővítésére. Nyílt, érdeklődő magatartásával segítse elő a gyermek spontán megnyilatkozásait. A bábozás, dramatizálás közbeni „anonimitás” lehetőségét kihasználni, hogy a gyermek élményeit, sérelmeit, szorongásait megfogalmazhassa. Szem előtt tartani a gyermek egyéni beszédkészségét, beszédének fejlettségét, fejlődésének eltérő ütemét. Gondot fordítani a gyermek egyéni fejlesztésére, s ha kell felzárkóztatására is. A kommunikációs kapcsolatok zavarának kompenzálására törekedni, felismerni a gyermek beszédhibáját, szükség esetén logopédus segítségét kérni, illetve tanácsát (pöszeség, torzítás, felcserélés, kihagyás). Az új hangképzés mechanizmusát előtérbe helyezve javítani a hibásan képzett hangokat. A gyermek beszédhibájának feltérképezése, különösen a beiskolázás előtt fontos. Tudatosan kell törekedni a dislexia, disgrafia megelőzésére.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére    

A gyermek helyesen, folyamatosan, összefüggő mondatokban fejezi ki gondolatait. Egyszerűbb történeteket, elbeszéléseket képes elmondani. Rendelkezik azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetében a biztonságos tájékozódást. A köznyelvben használt nyelvi formákat megfelelően tudja alkalmazni.

Hagyományaink, népszokások A hagyományaink és ünnepeink a legjobb lehetőséget nyújtják az óvodánkban az egyéni arculatunk megteremtésére és megmutatására. Ezeken keresztül az óvodánk és az itt dolgozó óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, nevelőmunkát segítők és egyéb alkalmazottak munkájáról hű képet alkothatnak a szülők és más érdeklődők. Az ünneplés pedagógiai szempontból kiemelt lehetőséget kínál a nevelésnek. Az ünnepek és hagyományaink ápolása szempontjából is rendkívül fontosnak tartjuk, hiszen kultúránk megismerésére adnak lehetőséget. Az előkészület a csoporton belül közösségi érzések alakítására igen kitűnő alkalmat teremt és természetesen tág teret nyújt a gyermekek közötti együttműködésnek: a kooperációnak és a kommunikációnak gyakorlásához. Egyik legjobb közösségalakító tevékenység, amikor a gyerekek együtt élik át az ünnepi előkészületet, együtt örülnek annak, amit létrehoztak, alkottak. A születés és névnapok óvodai megünneplése leggyakoribb mindennapi életünkben, mert személyes jellegű. A várakozás, a közös köszöntés mélyíti a közösségi érzést. Óvodai életünkben a hosszabb, távolabbi időpontra kitűzött távlatok is fontos szerepet töltenek be. Hagyománnyá vált a bölcsődések fogadása, a nagycsoportosok közös ballagása, búcsúztatása. 18

19

Óvodánk életébe kiemelt szerepet töltenek be a népszokások, néphagyományok. Néphagyományőrzés a népi hagyományok éltetésével valósul meg. Fontosnak tartjuk, hogy a programok átélése során gyermekeink ismerete gyarapodjon, örömteli pillanatokat éljenek át. „Tökös hét” - október vége A fényünnep, a halloween legfontosabb kelléke a tök lápmás. Óvodánkban hagyománnyá vált, hogy ezen a héten töklámpást készítünk.  „Márton nap” - november 11. Egy héten keresztül a liba áll a tevékenységek központjában, beszélgetünk a Márton legendáról, Szent Márton nevéhez kötő népszokásokról, hiedelmekről.  „Mikulás” - december 6. A Mikulás várva várt ünnep óvodásaink számára. Ilyenkor a Mikulás ellátogat az óvodába és megajándékozza a gyerekeket, akik dallal és verssel köszöntik.  Karácsony Karácsony előtt kézműves délutánt szervezünk, ahol a szülők gyermekeikkel együtt készítenek karácsonyi díszeket, ajándékokat. Az ünnep napján már reggel a feldíszített fenyőfa várja a gyerekeket. Az ajándékozásra a délelőtt folyamán kerül sor, melyet dalolás, verselés kísér.  Farsang - február eleje Farsang napján jelmezben érkeznek a gyermekek a csoportba. Ez a nap a vígalommal telik. Táncolunk, versenyjátékokat játszunk, tombolázunk.  Kiszebáb égetés - február közepe A téltemetés népszokását elevenítjük fel a gyermekekkel. Az óvodában szalmabábot készítünk, az udvaron kiszebáb égetésre is sor kerül dalokkal, mondókákkal kísérve.  Húsvét Húsvét közeledtével bevonjuk a gyermekeket az ünnepi készülődésbe a szülőkkel együtt. Saját készítésű húsvéti ajándékokat készítenek. Nagyon fontos számunkra a környezet és a természet védelme. Célunk az ember egészségének biztosítása a megfelelő életkörülmények kialakítása és védelme a környezet fejlesztése révén. 

A „zöld jeles” napokra projekt tervet készítünk: 

Állatok világnapja - október 5. Az állatok szeretetéről, védelméről, gondozásáról beszélgetünk. Lehetőség szerint meglátogatjuk őket élőhelyükön (pl. Állatkert, Vadaspark).



Víz világnapja - március 22. A víz mint az egyik legfontosabb elem, jelen van mindannyiunk életében. A víz világnapja alkalmából 1 héten át sokféle tevékenységet szervezünk, ahol a gyerekek játékosan ismerkedhetnek, kísérletezhetnek a vízzel. Beszélünk a víz fontosságáról, védelméről. Sétákat, kirándulásokat szervezünk



20

vízparti helyekre. (pl. Margit-sziget) 

Föld világnapja - április 22. A Föld napja környezetvédelmi ünnep. Célja figyelemfelhívás földünk megóvására. Természetet szerető és védő ember személyiségének kialakítását már az óvodás korban el kell kezdenünk.



Fák, madarak napja - május 19. A fák, madarak védelmére, és gondozására az óvodánk udvarán is sort tudunk keríteni, valamint a közeli parkokban.

Egészségnap - április A program célja az egészséges táplálkozás és az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása. Célunk, hogy vidám élmény teli napot biztosítsunk a gyermekeknek, megismertessük őket egészséges ételekkel, italokkal, a rendszeres mozgás fontosságával. „Gesztenye nap” - június első hete Az óvodánkban ez egy új program, melyet a gyermeknappal kötünk egybe. Az egész napot magába foglaló rendezvény keretén belül sokféle játékos, és ügyességi feladatokat szervezünk, melyen szintén részt vehetnek a szülők gyermekeikkel együtt. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőket, a családot az ünnepi előkészületbe is hatékonyan bevonjuk. Fokozottan figyelünk arra, hogy ne csak az előkészületek, hanem magának az ünnepnek külső megnyilvánulásai is hangsúlyt kapjanak. Az ünnepi hangulat megteremtéséhez feltétlen szükségesnek tartjuk az esztétikus terem, környezet díszítése mellett a gyermekek és óvodapedagógusok ünnepnek megfelelő öltözködését. Az ünnepek csak a szülők együttműködő támogatásával érhetik el megfelelő hatásukat. Ilyen alkalmaknál (Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, munkadélután, játszódélután) figyelembe vesszük a gyermekcsoport életkori sajátosságait, a Szülők igényeit illetve ügyelünk a családi ünnepek tiszteletben tartására. Az ünnepeket mindig a közös ajándékkészítés öröme előzi meg. Az ünnepi hangulat fokozásához a nevelőtestület közös programokkal járul hozzá, ilyenek: dramatizálás, bábelőadás. 4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK  



A pedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermeket: sok élmény, tapasztalat, cselekvés, önkéntes, játékos tanulás során. Az ismeretek, a tudás elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok révén történik, így alkalmazása is természetes könnyedséggel és hatékonysággal valósul meg. Az egyes gyermek életkori, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlődési üteméhez igazodik. 20

21

      

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, egyedi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel. A komplex nevelést hangsúlyozva, cél az aktivitás, motiváltság, kíváncsiság, kreativitás előtérbe helyezése, a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. A játék a legfontosabb eszköze a fejlődésnek és a fejlesztésnek A gyermek fejlődésének alapja a stabil, biztonságos, szeretetteljes környezet: személyes kapcsolat minden gyermekkel, differenciált bánásmód. Befogadó környezet megteremtése, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása a gyakorlatban. A pedagógiai környezet azt sugallja, hogy a másság, az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes. A családdal való szoros és kölcsönös együttműködés a gyermek fejlesztésének alapja. „Minden gyermek más”

Minden gyermek más, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más speciális szakember által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja is hangsúlyozza a differenciált nevelés fontosságát.

Az egyéni különbségek okai:  Sajátos, veleszületett genetikai adottságok, képességek (fiziológiai, testi tulajdonságok).  Pszichikus tényezők, környezeti feltételek (a család egyéni hagyományokkal, szokásokkal, nevelési módszerekkel építi ki a személyiséget).  A fejlődés általános pszichikus törvényei.  Azonos életkorú gyerekek között is nagy különbségek vannak. A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. Differenciálásból adódó feladataink:   



Egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. A tudatos pedagógiai munkában részt kell venni a szülőknek is a családdal való kapcsolattartás nem formális, hanem a gyerekről szólva tartalommal telített legyen. A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. A játékról, mint alaptevékenységről kell szót ejtenünk. Ha a játék szabad, ha nem csak fejlesztő játékokat engedünk (ami nagyon fontos, de nem kizárólagos), ha a tanulás is



22

játékba integrált, ha a fejlesztő foglalkozások egy része (ami nem igényel szakembert) a csoportban zajlik az óvónő által, a játék keretei között, akkor semmiféle kiemelés vagy direktebb foglalkozás nem diszkriminál, hanem egyszerre fejleszti– a szociális képességeket, a motorikus készségeket és az értelmet. A játék megfigyelése tehát segítheti a pedagógust a már említett minden szintű differenciált tervezésben, konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározásában. A pedagógiai integrációnak alapvetően két változata különböztethető meg:  

Az egyik a hátrányos helyzetűek (szociális, illetve etnikai kisebbségekhez tartozók) integrációja. A másik pedig a sajátos szükséglettel, segítséggel élők integrációja.

Kompetenciák:

Az átlagos fejlődésű gyermek

Az átlagtól gyermek

eltérő

Óvodapedagógus

fejlődésű Átmeneti zavar – óvodapedagógus Tartós zavar – speciális szakember, óvodapedagógus

Hátrányos helyzetű gyermek

Óvodapedagógus és/vagy speciális szakember

A sajátos nevelési igényű gyermek

Óvodapedagógus, gyógypedagógus és speciális szakember

Integráció feltételeink megteremtése az óvodában: Objektív tényezők:  Az intézmény alapító okiratában, pedagógiai programjában megjelent az integrált nevelés, mely a Fenntartó által jóváhagyott.  Az óvoda megközelítése, akadálymentesítése megtörtént. (rámpa, korlát)  Speciális szerek beszerzése, speciális játékszerek megléte, beszerzése folyamatos. (fejlesztőeszközök, mozgásos, értelemfejlesztő tárgyak, játékok)  A magas csoportlétszám megnehezíti a differenciálást és egyéni képességfejlesztést, ezért nélkülözhetetlen a fejlesztőpedagógus jelenléte és szakmai segítsége.  A csoportszoba kialakítása, azaz átalakítása is feladat, attól függően, hogy milyen segítséggel élő gyereket nevelünk. Szubjektív tényezők:  Megállapítja a szakember az érintett kisgyerekről, illetve állapotáról az integrációra 22

23



 







való alkalmasságát. Pedagógus részéről kulcsa és egyik alappillére az együttnevelésnek, hogy milyen az attitűdje, módszerei, felkészültsége. Az óvónő felkészülése sok tényezőből áll. Egyrészt érzelmileg szükséges azonosulni az integrációval, és elvileg is elfogadni, természetesnek tartani. Másrészt az adott sérülés típusáról is fontos tájékozódni. Nem keverendő össze a gyerek pedagógusa a szakemberrel, gyógypedagógussal, fejlesztőkkel, gyógytornásszal, logopédussal stb. Az óvodapedagógustól nem várható el, hogy a szakember kompetenciájával fejlesszen. De az igen, hogy értse az állapot lényegét, és a hozzá vezető utat. Elvárható az is, pontosabban elsősorban az, hogy a gyerekközösség és az érintett gyerek kapcsolatát, magát az együttélést alakítsa, szervezze, irányítsa. A pedagógus feladata a dajkák bevonása, az ő előkészítésük. A szülők előkészítése is lényeges tényező, és itt hangsúlyozni kell, hogy mindkét szülőréteget érinti a felkészülés, lehetőség szerint együtt, egy időben. A gyermek szüleinek szerepe kiemelkedő az integrációs folyamatban. Ők azok, akik folyamatos segítségükkel, a gyermekkel eltöltött napi együttlét során annak egyenletes fejlesztését és a tanulási nehézségeik csökkentését biztosítják. Gyógypedagógus jelenléte: o fogyatékosságnak megfelelő típusú képesítés o együttműködik a fogadó pedagógussal A gyermek személyisége is fontos körülmény az integráció összetett folyamatában, meghatározza integrálhatóságát. Vannak olyan tulajdonságok, melyek segítik az együttnevelést. (érdeklődő, szorgalmas) Csoporttársak viszonyulása, a másságra adott reakciójuk, személyiségük. A gyerekközösségre tudunk-e úgy hatni, hogy ne a sajnálat, hanem a tényleges elfogadás és az igény szerinti segítségadás legyen a döntő.

Az integráció megvalósulási formája az óvodánkban: Teljes integráció: a gyerekek egész napjukat együtt töltik el, szakfejlesztés a házon belül valósul meg, állandó szakemberek segítségével. A sajátos nevelési igényű gyermek a befogadó óvodai csoport vagy iskolai osztály állandó tagja. A nevelési-oktatási folyamatban együtt vesznek részt. Az inklúzió éppen azt jelenti, hogy a „minden gyerek más” elve érvényesül. Ez a pedagógia önmagában nem igényel semmi más változtatást, mint a szemléletváltást és a fokozott differenciálást. Az integráció az inkluzív pedagógiai gyakorlat azon része, amely a többségtől bármilyen szempontból eltérő egyének elfogadását és a többséggel történő együttélését – oktatási intézményben együttnevelését – jelenti. 4. 1. A Beszoktatás, befogadás rendszere Átmenet a bölcsödéből az óvodába: Az óvodai nevelőmunka a nevelés színtereinek-család, bölcsőde, iskola – szoros



24

együttműködésével lehet csak eredményes. A családból vagy a bölcsődéből érkező gyermek számára az új környezet, a felnőttek személye, az óvodai életritmus is szokatlan. A beilleszkedés, az alkalmazkodás nehézségeit megkönnyíti a jó társ kapcsolat fenntartása, mely óvodánkban már hagyományként működik. Az egészséges személyiség fejlődés egyik legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat, ennek megteremtése érdekében látogatásokat szervezünk a közeli bölcsődében, ismerkedünk a gyermekekkel. A nyár folyamán lehetőséget adunk a szülőknek, hogy belátogassanak óvodánkba, így az új gyermekek számára az óvodapedagógus személye már ismertté válik, amennyiben megoldható otthonukban is meglátogatjuk leendő óvodásainkat. A beszoktatási időszak óvodánkban szeptember és október hónapjában zajlik. Fontosnak tartjuk:  a szülőkkel való jó kapcsolat megalapozását,  a szeretetteljes, nyugodt légkör kialakítását.

A gyermekcsoportok tevékenységének megszervezése 

A gyermek szükségleteinek megfelelően, célirányosan alakítjuk ki az optimális életrendet, melyet stabil és rugalmas tevékenységek alkotnak.



Kétféle napirendet tervezünk: évközit és nyárit, melyekben a tevékenységek időtartama eltérő. Nyári időszakban kiemelt szerepet kap a szabad levegőn való tartózkodás, amennyiben lehetséges sokfajta tevékenységet az udvaron folytatunk, (foglalkozások, étkezés) Heti rendünk kialakításában a rugalmasság elve dominál.

Napirend az életkori összetételtől függően Időkeret 6.00 órától

12.00 óráig

12.00

Tevékenységek 3-4 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli

4-5 évesek SZABAD JÁTÉK Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli

5-6 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), - Választható vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy JÁTÉK A JÁTÉK A kötött reggeli SZABADBAN SZABADBAN JÁTÉK A SZABADBAN Ebéd (kötött Ebéd (kötött Ebéd (kötött

6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett), Választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött reggeli JÁTÉK SZABADBAN Ebéd

A

(kötött 24

25

órától 15.00 óráig

15.00 órától

18.00 óráig

formában, testápolás) PIHENÉS

előtte formában, testápolás) PIHENÉS

előtte formában testápolás)

Folyamatos Uzsonna

Folyamatos Uzsonna

SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)

SZABAD JÁTÉK (választható, felajánlott tevékenységek)

JÁTÉK A SZABADBAN JÁTÉK SZABADBAN

előtte formában testápolás)

PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység Folyamatos uzsonna

PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység a nagyoknak Folyamatos uzsonna

SZABAD JÁTÉK

SZABAD JÁTÉK

A JÁTÉK A JÁTÉK SZABADBAN SZABADBAN

Az időkeretet az életkortól és egyéb tényezőktől függően rugalmasan változnak. Az óvodai élet megszervezésében tekintettel kell lenni az eltérő szükségletekre. Ez vonatkozik az életkori eltérésekre és az azonos korosztály egyéni igényeire is. A napirend helyes életritmust biztosító stabil pontjain túl, a rugalmasság és a folyamatosság, az egyéni igényekhez való alkalmazkodást szolgálja. Az eltérő fiziológiai szükségleteket figyelembe vesszük (alvás, evés-ivás, mozgásigény).

Szokás-szabályrendszer A 3-6-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. Mindezek figyelembevételével az óvodapedagógusok a tanév elején határozzák meg a csoport szokás- szabályrendszerét. A nyugodt élettempó érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét ésszerűen és a szükségleteiknek megfelelően kell beosztani az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével a helyes napi-, heti rend kialakításával. 5. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI

5. 1. Játék A játék a gyermeki személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség-, és


előtte


A

26

képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető létformája, pszichikus szükséglete, mindennapjait átszövő tevékenysége és mindezek által fejlődésének leghatékonyabb, legfontosabb alapja. Jól és jót játszani! - ez a gyermek dolga az óvodában. Játékában a gyermek kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat és az őt érő élményeket, így válik a játék a gyermeki fejlődés alapjává, hiszen az ismeretek újabb és újabb tapasztalatokhoz vezetik el őt és közben szinte észrevétlenül tanul a gyermek. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték, túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda naprendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenység szervezésben is meg kell mutatkoznia. A játékfolyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mind ezt az óvodapedagógus feltétel teremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. Feladataink:       

Naprakész ismeretekkel, célkitűzésekkel rendelkezni ahhoz, hogy a gyermekek nyugodt játéka biztosított legyen. Tudatos és fejlesztő munkája során folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermek játékát, hiszen az a gyermeki személyiség valós tükrözője. A gyermekek szükségleteinek, igényeinek megfelelően szervezni a napi tevékenységeket. A játék színterének, csoportszobának és az udvarnak kialakítása a biztonságos, nyugodt játék érdekében. Biztosítani a korosztályi igényekhez, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó tevékenységi lehetőségeket, eszközöket. A napi tevékenységeket úgy szervezni, hogy a legtöbb idő a játékra jusson. Tapintatosan és súlyának megfelelően kezelni a konfliktushelyzeteket, biztonságot nyújtva a szorongó, bátortalan gyermekeknek. 26

27

      

Játéklehetőségek gazdagítása képességfejlesztő, szabályjátékok által. Évszakok nyújtotta játéklehetőségek biztosítása. Udvari játéktevékenység tervezése, szervezése. A játék közösség és személyiség fejlesztő funkcióját kiaknázó feladatok megfogalmazása. Csoportszobai játék, udvari folytatásának lehetőségét megteremteni. Minél hosszabb egybefüggő játékidő biztosítása. Szülői szemlélet formálás a játék területén belül.

Célunk:  A játéktevékenység minél gazdagabb feltételeinek megteremtése, annak biztosítása.  A játék pedagógiai szakértelemmel történő támogatása, annak érdekében, hogy biztosítsuk a személyiség sokoldalú harmonikus fejlődésének lehetőségeit. Az óvodai játék formái a következők:   



Szabadjáték: a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz, ami oldja a szorongásokat, segít a problémák kezelésében, az indulatok levezetésében. Irányított (kezdeményezett) játék: A kezdeményezett játékokban az óvodapedagógus irányító szerepe dominál, amelynek több célja lehetséges: cél maga a játék: a játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelése szerint melyhez a gyermekek szabadon beállva, illetve kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Nem a végeredmény, a tanulás a fontos, hanem a közösen alakított játékfolyamat, maga a játszás cél a fejlesztés: eltérő fejlődésű gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztő játékok az elmaradás típusától és mértékétől függően.

Fejlesztési feladataink meghatározói:   

a korosztály általános pszichés sajátossága az egyéni fejlettség és érdeklődés a csoport összetétele

Az óvónőnek a fejlesztési feladatok megfelelő megvalósításához a feltételeket biztosítania kell a nyugodt légkört, megfelelő időt, helyet, eszközöket és élményeket. A nyugodt légkör az egész óvodai életünk elengedhetetlen feltétele, mindezek érdekében óvónőink „anyapótló „magatartása, személyiségének gazdagsága elsődleges tényező. Fontosnak tartjuk, hogy az együttélés alapvető szokásait, szabályait megfelelő módon és mértékben alakítsa ki a gyermek óvodai életében. A napirendben biztosítjuk, hogy a legtöbb időt a játékra tudjuk fordítani. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb a lehetőségünk fejlődésének elősegítésére. A megfelelő hely kialakítását a csoportszobában és az udvaron egyaránt fontosnak tartjuk. Jó ha a gyermek mindig szabadon választhatja meg a helyet a kívánt tevékenységhez.



28

Tudatos óvodai munkánk lényeges eleme a játékeszközök kiválasztása, biztosítása. Fejlesztési feladataink megvalósulását nagymértékben befolyásolja az eszközök színvonala, minősége. Gyermekeink játéktevékenysége során többféle játékfajtát figyelhetünk meg:          

gyakorló-játék mozgásos gyakorló-játék manipulációs gyakorló-játék verbális gyakorló-játék építő-konstruáló játék szerepjáték szabályjáték barkácsolás bábozás dramatizálás

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére       

A gyermekek képesek állhatatosán, több napon keresztül egy, azonos játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek kreálni. Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda általi modell viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

5. 2. Verselés, mesélés Az óvodai anyanyelvi-irodalmi nevelés egymástól elválaszthatatlan, az óvodai élet egészét átható folyamat. A versek, mesék, mondókák lehetőséget adnak a népi hagyományok megőrzésére, továbbadására. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mese, a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Képi és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat.

Feladataink: 

Irodalmi anyagaink összeállításánál figyelembe venni az óvodában már kialakult hagyományokat, szokásokat. A nyelv szépségének, kifejezőerejének 28

29

   

megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, a nyelv hangzásával, dallamosságával, mondatszerkesztéssela gyermek biztonságos önkifejezésének megalapozása. A korosztálynak megfelelő irodalmi élmény nyújtása, s az irodalmi érdeklődés felkeltése. A gyermek szókincsének bővítése és kommunikációs készségének fejlesztése. Figyelembe venni a gyermek életkori sajátosságait a gyermeki gondolkodás fejlődésének folyamatát. Az irodalmi mese-vers tevékenység anyagát kor specifikusan összeállítani.

A feltételek megteremtése nélkülözhetetlen a mese, a vers megfelelő irodalmi hatásának elérése érdekében. Elengedhetetlen az óvónő gyermek számára is érthető nyelvhasználata, artikulációja, irodalmi érdeklődése és tájékozottsága. A mindennapos mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi és irodalmi műveknek egyaránt helye van. Óvodai életünkben a mese-vers a gyermek igényének megfelelően spontán vagy szervezett formában jelenik meg. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy megteremtsük az ideális körülményeket, a megfelelő helyet és időt a nyugodt meséléshez és verseléshez. Csoportjainkban az elmúlt évek folyamán kialakultak a lehetőségek és feltételek a minél hatékonyabb és teljesebb irodalmi élet nyújtásához és gyermeki befogadásához. Nagy hangsúlyt fektetünk a többszöri ismétlés fontosságára, figyelembe véve a gyermek igényét, illetve hangulatát. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának leghatékonyabb eszközei a játékon túl, a bábozás és dramatizálás. Ezeken keresztül tükröződik a gyermek hangulata, fantáziája, kreativitása. A gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket játékidőben, barkácsolás keretében saját maguk is elkészíthetik, így fokozva a játék örömét az önálló alkotás élményével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére     

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset és 15-20 mesét Tudnak meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgásban megjeleníteni.

Nevelőmunkát segítő eszközök: Szakkönyvek, képeskönyvek, leporellók, diavetítő, mesefilmek, bábok (sík, ujj, kesztyű), bábfal, paraván, mese illusztrációk különböző technikával (filc, papír, parafa, természetes anyagok) fejdíszek (dramatizáláshoz készült különböző eszközök), jelmezek. 5. 3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zene nagyon korai élmény, több lelki jelenségre hat, azokat befolyásolja. A zenei élmény sajátos eszköz a környezet jobb megismeréséhez. A gyermek a zene hatására érzelmileg „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


30

kiegyensúlyozottá válik. Az ének, dal, játék pozitív érzelmi hatású, feloldja a belső feszültséget. A gyermek társas kapcsolatai játék közben változnak: társait jobban igényli, bátran közeledik hozzájuk, elfogadja és teljesíti kívánságaikat. Az óvónő-gyermek kapcsolata közvetlen, közös a játék izgalma. Az önkifejezés szempontjából igen fontosak a gyermek dúdolgatásai, maga alkotta dallamai, mert azok az érzelmi feszültség levezetését jelenti. Hatására a gyermek értelmi képessége is fejlődik. Az elmúlt évek foglalkozásai azt igazolják, hogy a zene minden tanulási vagy viselkedési terület fejlesztésére jótékony hatással van. Feladataink:   

     



Felkelteni a gyermek zenei érdeklődését, formálni zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során az óvodapedagógus fedeztesse fel a dallam a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Zenehallgatóvá való nevelés lehetőleg és elsősorban az óvodapedagógus éneke és hangszerjátéka illetve audio-eszközökkel a témához kapcsolódó zenei anyag bemutatása. Segíteni a népi játékok, hagyományok megismerését illetve továbbélését. A feladatok eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az egész nap folyamán biztosítani az éneklés, a zenélés lehetőségét. Fejleszteni a gyermek zenei képességeit, a gyermek játékos, zenei alkotókedvét. A felnőtt minta spontán utánzásával váljon a mindennapi tevékenység részévé. Megszerettetni a gyermekkel az éneklést, tiszta éneklésre szoktatni őt. A zenehallgatási anyag kiválasztásánál figyelembe venni a gyermekek nemzetiségi, etnikai, kisebbségi hovatartozását. Figyelmet fordítani az élményszerű éneklésre, a zenehallgatásra, megismertetni a gyermekekkel a hangszeres zenét. Céltudatosan alakítani a gyermek mozgáskészségét, változatos mozdulatokkal ösztönözve a gyermeket is arra, hogy alkotó fantáziája a táncban is kibontakozhasson.

Fejlesztésünk fő területei:   

hallásfejlesztés ritmusérzék fejlesztés mozgásfejlesztés

Hallásfejlesztés: Elsődleges területe az éneklési készség fejlesztése. Az éneklési készség fejlesztése óvodánkban a gyermekek utánzási vágyán alapszik. Hallás után tanítjuk a dalokat, dalos játékokat, a gyakorlásnak, az ismétlésnek kiemelt szerepe van. Az éneklési készség fejlesztésénél fontosnak tartjuk a megfelelő hangterjedelmű dalok választását, a megfelelő hangmagasságban kezdett tiszta óvónői éneket. Ezzel szoros összefüggésben az éneklési kedv felkeltése és ébrentartása a legfontosabb. A megfelelő érzelmi alapozás a kezdő hang átvételét és a bátor egyéni éneklés felvállalását is segíti. A hallásészlelés fejlesztését célozza a környezet zörejeinek felismerése, egymás hangjának megismerése, melyből alakítható a magas és mély hangok, valamint a halk-hangos hangok felismerése.

30

31

Biztonságos tudásra épülve különböző zenei előadásmódokkal ismerkednek meg a gyerekek. Előkészítjük a szabad improvizációt azzal, hogy a gyermekek kis dallamot találhatnak ki a nevükre. Az utánzásnak köszönhetően fejlődik a másokra való figyelem. Közben az éneklő gyerek „tükröt” kap a többiektől. Ritmusérzék fejlesztés: A magyar nyelv egyenletes lüktetése, alliteráló ritmusa az iskolai írás, olvasás tanulásánál igen fontos szerepet tölt be. Ezért igen fontos, hogy már az óvodában kialakítsuk a lüktetés érzékelését és az óvodai évek végére a gyermekben automatizáljuk azt. A lüktetés adja az alapot a további ritmusmotívumok elsajátításához, a tempókülönbségek érzékeléséhez. A ritmusérzék fejlesztése szorosan mozgáshoz kapcsolódik, koordinálja azt. Mozgásfejlesztés: A dalok, dalos játékok ritmusa, dallama spontán módon is mozgásra ösztönzi a gyermeket. A zenei tevékenységen belül a szép mozgás kialakítása szerves része képesség, készségfejlesztésénél. Az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket, egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását. Fontos kiemelni, hogy a zenéhez kapcsolódó mozgás, a közös játék érzelmi töltése igen erős, a gyermekhez közelálló, élménye semmi mással nem pótolható.

A zenehallgatás új modellje: Ebben a modellben a szóbeli kifejezés mellett a gyerekek érzelmi megnyilvánulásai is teret kaphatnak. A zenehallgatás mozgással való integrálása segíti a gyerekek fejlődési folyamatát. Különböző játékokkal vezetjük be az egész testmozgását. A gyerekek figyelik a zenét, majd mozognak a zenére, mindenki aszerint ahogyan érzi. Nem instruálunk, hagyjuk, hogy a gyermekek spontán fejezzék ki magukat. Ezek során megfigyelhető a gyermek ritmusérzéke, ami a későbbi funkciókhoz nélkülözhetetlen (pl. olvasás, írás) valamint figyelme, emlékezete, hangulati, érzelmi hajlékonysága és azok kifejezése. A zenés foglalkozások egyikén sem a zenét tanítjuk meg a gyermeknek, hanem azt, hogyan lehet a zene közegében lenni, mozogni, zenélni, rajzolni, festeni. A zene eszköz ahhoz, hogy a gyermek fölfedezhesse önmaga és a világ kapcsolatát. Segíti az óvónőt ahhoz, hogy több személyes információ birtokába kerüljön, ami a gyermek személyiségének fejlődését szolgálják. A zenei anyag összeállításának szempontjait elsősorban az életkori sajátosságok határozzák meg, ebből adódóan kis, középső és nagycsoportnak megfelelő. A korosztályoknak összeállított zenei anyaggal szembeni követelmény az érzelmi közelség, a hangterjedelem, a ritmuskombinációk, és a mozgásanyag megfelelősége. A zenei anyag összeállításánál figyelembe kell venni a csoport fejlettségi szintjét. A tevékenység időarányait meghatározza a csoport létszáma, összetétele, a feladatok elvégzéséhez szükséges idő és a zenei szemelvény időtartama is. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. Gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.



32

    

Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom-párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni, külső ritmushoz igazodni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Felismerik a hang és a zaj közötti különbséget.

Nevelőmunkát segítő eszközök: 

Különböző hangszerek (dob, cintányér, háromszög, csengő, tenger hangja, esőhang, castanyetta, csuklócsengő, ritmus- hallásfejlesztő eszközök, stb.)



Fejdíszek, kellékek (népi ruhák, kendők, kosztümök, CD lejátszó, CD-k, DVD lejátszó, DVD-k, Pen drive, Projektor



Szakkönyvek.

5. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A rajzolás, festés, mintázás, építés képalakítás a kézimunka az ábrázolás különböző fajtái, műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épít. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. Tehát a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Ugyanúgy alaptevékenysége a gyermeknek, mint a játék. Az ábrázolás célja és feladatai:   



A látás fejlesztése: a környezetben való tájékozódáshoz szükséges ismeretek megszerzése. A szemléletes gondolkodás képi kifejezésének elsajátíttatása. A vizuális nyelv megismerése, elsajátítása, használata a gyermek korának megfelelően: a látás konstanciák elősegítése, fogalmi gondolkodás előkészítése a szerzett ismeretek analizáló-szintetizáló megjelenítésével. A vizuális készségek, képességek fejlesztése: tér, forma, szín, tónus, karakter, arány, esztétikai érzék, megfigyelőképesség, vizuális emlékezet és képzelet, belső látás, képi logikai gondolkodás elsajátítása.

Feladataink: 





Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamatosan biztosítson teret, lehetőséget. Maga a tevékenység és ennek öröme a fontos, nem a mű, nem az élmény. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtáinak sokoldalú biztosítása, mivel azok fontos eszközei a gyermek személyiségfejlesztésének. Az egyéni fejlettségek és képességekhez igazodó segítségnyújtás. 32

33

  

Megismertetni a gyermeket a különböző anyagokkal és a kézimunka technikai alapelemeivel. A gyermeket segíteni a pontosabb vizuális emlékezésben, valamint a széles tevékenységi lehetőségek biztosításával. A gyermekek kreativitását kihasználva biztosítani, hogy a gyermeki munkák különböző pályázatokon, kiállításokon megjelenjenek.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:        

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket. Örülnek alkotásaiknak és a közösen elkészített kompozícióiknak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek. Téralakításban, építésben közösen vesznek részt. Rácsodálkoznak a szép látványra, gyönyörködni tudnak benne. Értékítéletüket megfogalmazzák, az alkotásokról beszélgetni tudnak. Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

A nevelést segítő eszközök: Rajzolás: rajzpapír, kartonok, különböző méretű színes ceruzák, illetve grafitceruzák, zsírkréták, filctollak, aszfaltkréták, tempera-, gombfestékek, eltérő vastagságú ecsetek, rajztábla. Mintázás: gyurma anyagok (só, liszt, agyag, homok) gyurmatábla. Kézimunka: színes papírok, kartonok, ollók, ragasztók, különböző textil, vagy más természetes anyagok. Tű, cérna, hímző cérnák-fonalak stb.

5. 5. Mozgás A mozgás, a felfokozott mozgásigény a gyermek életkori sajátosságai közé tartozik, a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgás az óvodás korú gyermek életében jelentős szerepet tölt be. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztéséhez eszközei. Biztosítjuk a lehetőséget minden gyermek számára az óvodai nevelés minden napján a spontán, a játékba, azon belül a szabadjátékba ágyazott mozgástevékenységeket, az egészséges fejlesztő testmozgásokat az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


34

véve. Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására. Helyi adottságainkból adódóan a gyermek számára biztosítani tudjuk a rendszeres szabadlevegőn való tartózkodást. Az időjárás adta lehetőségektől függően a mindennapi testneveléseket, illetve a testnevelés foglalkozásokat az udvaron tartjuk meg. Óvodánk tornateremmel rendelkezik, tágas földszinti csoportszobáink ayres eszközökkel felszereltek, amelyek biztosítják a szabad játékban történő mozgást, de kötött foglalkozásokon is eredményesen használhatók. Óvodánkban a mindennapos testnevelés és a testnevelés foglalkozás lábtornával történik. Ez segíti a lábboltozat alakulását, a lúdtalp megelőzését. A csoportszobákban is lehetőséget adunk a nagymozgásokra, mellyel elősegítjük a finommotorika fejlődését (ayres eszközök biztosítása). A 3-4 éves gyermeknél a természetes nagy mozgások fejlődését kívánjuk fejleszteni. Az egészséges személyiségfejlődéshez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet meg testrészeivel és azok funkcióival. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Előtérbe kerül az egyensúly érzék fejlesztése és a szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok végzése. Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb feladatunk. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezünk sok gyakorlatot. Új és fontos feladatunkként jelentkezik az iskolára való felkészítés érdekében a finommotorika fejlesztése. Ezt nem csak testnevelés foglalkozásokon, hanem a napi tevékenység során is fejleszthetjük. Óvodánk életének, napirendjének egészséges életmódra nevelésünknek szerves része a mozgás, ezen belül is a mindennapos testnevelés, melynek időtartamát, helyét a napirenden belül minden óvónő maga dönti el, anyagát a korcsoportnak megfelelően választja ki.

Feladataink:     

Feltételek biztosítása, amelyek optimálisan elősegítik a gyermekek testi fejlődését, (hely idő eszközök). A gyermekek testi képességeinek ismeretében differenciáltan tervezni a gyermekek mozgásfejlesztését. A módszerek megvalósításánál a folyamatos segítés, a pozitív megerősítés, a tapintatos hibajavítás kerüljön előtérbe. A módszertani kultúra kiterjesztése a gyakorlatok közlésének pontosságára. A testnevelési mozgásanyagban megjeleníteni a játékok, gimnasztikai gyakorlatok, járások, futások, ugrások, támasz-, függés-, egyensúlyozó, valamint a labdával végezhető gyakorlatokat.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére:  A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban. 34

35

      

Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékokban. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikái gyakorlatokat értékesen végezni. Szeretnek futni, képesek 50-100 métert kocogni. Tudnak helyben labdát vezetni. Célba dobnak egykezes felsődobással. Az ugrásokat talajéréskor fékezni tudja.

A nevelést segítő eszközök: Greiswald, padok, zsámolyok, ayres eszközök (tölcsér, egyensúlyozó játékok, nyári sí, gólyaláb, gördeszka, trambulin, billenő rács, pedálozó, Wesco játékok, különböző kézi szerek (babzsák, szalag, kendők), eltérő méretű karikák, labdák, tüsi, szúrós, ugráló labdák, tornaszőnyegek, udvari sporteszközök, játszótéri eszközök.

5. 6. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerésének célja, hogy a gyermek minél több tapasztalatot szerezzen mozgásos és érzékszervi tevékenységeken keresztül az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek ismeretanyagára, környezeti kultúrájára építjük környezeti nevelésünket, a külső világ tevékeny megismerését. Példamutatással ösztönözzük a gyermeket természeti és társadalmi környezete szeretetére és védelmére. Feladatunknak tekintjük a feltételek megteremtését minden csoportszobában arra, hogy lehetőség legyen természetsarok kialakítására, így biztosítva a gyermeknek, hogy folyamatosan megfigyelhesse, gondozhassa őket. Az udvaron konyha-és virágoskert kialakításával segítjük elő a gyermekmunkára nevelését, a növények fejlődésének megfigyelését. Ezeket nemcsak az udvari környezetben, hanem a csoportszobában is lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy vizsgálódással, „kísérletekkel" jusson tapasztalatokhoz a szabadban nehezen megfigyelhető néhány jelenségről. Mivel a témák kevéssé behatároltak, így az óvónő számára tartalmi és módszertani ötletek végtelen tárháza kínálkozik, (módszertani szabadság) Feladataink: Alkalmi és folyamatos megfigyelések tervezése és szervezése az óvoda természeti környezetében.  Évszakok változásainak megfigyeltetése.  Kísérletek folytatása az évszakok jelenségeivel kapcsolatban (szél, hó, jég)  Konkrét tapasztalatszerzés közben a környezettudatos magatartás formálása.  A gyermekek ismereteinek bővítése testükről, testrészeikről, azok funkciójáról, védelméről, ápolásáról.  A biztonságos közlekedési ismeretek elsajátíttatása, viselkedésformák kialakítása. 



36



Alakítsa a környezeti kultúra és a biztonságos életvitel szolkásait.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére       

A gyermekek elemi ismeretekkel rendelkeznek. Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodás társuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében, felismerik a napszakokat. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

A nevelést segítő eszközök: Képes lottók, applikációs képek, diavetítő-filmek, CD-k, DVD-k, társasjátékok, növény-, állattár, szakkönyvek, természetkönyvek. Matematikai tartalmú tapasztalatok: A környezet megismerése, tevékenységeik során a gyermekek matematikai tartalmú tapasztalatokat is szereznek. Ennek során a gyermekek megismerkednek a környező valóság formáival, mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli-, és téri viszonyaival. Matematikai fogalmakkal és összefüggésekkel a gyermek a mindennapi életben állandóan találkozik, szinte természetes módon ismerkedik meg velük. Különböző jellegű tevékenységek közben önálló tapasztalatokat gyűjtenek, véleményt mondanak, kérdeznek, megállapítanak. Eközben alakul ítélőképességük, fejlődik téri- sík és mennyiségszemléletük, kialakul stabil számfogalmuk. A tényleges matematikai nevelés már az óvodába lépéstől kezdődik játékos cselekvések formájában, minden érzékszervet bevonva a tapasztalatszerzésbe. Feladataink:      

Megteremteni a lehetőséget a gyermek számára a környező valóság formáinak, mennyiségi és téri viszonyainak tevékeny megismerésére. Biztosítani az alkalmat, időt, helyet, eszközöket, a spontán és szervezett matematikai tapasztalatok és ismeretek szerzésére. Kihasználni a spontán játékban adódó matematikai lehetőségeket, fejlesztve a gyermek ítélőképességét, tér-, sík- és mennyiségszemléletét. Tevékenységek, lehetőségek megteremtése a gyermek érdeklődésének motivációja érdekében. Természetes élethelyzetekben lehetővé tenni a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését. Figyelembe venni a gyermekek eltérő képességeit, így tervezve és szervezve a 36

37



komplex foglalkozásokat és a természetes környezetben történő tapasztalatszerzéseket. Megalapozni az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzését, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítását.

A gyermek tevékenységei, környezete megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokat szerez. Ezeket a tapasztalatokat, megfigyeléseket feleleveníti. Játékában szabadon épít, alkot és másol. Méréseket végez, számlál, mennyiségeket összehasonlít, geometriai tulajdonságokról szerez tapasztalatokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  A tárgyakat tulajdonságaik szerint tudják csoportosítani.  A bontott mennyiségek részhalmazairól meg tudják állapítani, hogy melyik több - kevesebb illetve ugyanannyi.  Helyesen használják a tő-, és sorszámneveket.  Kialakult képzetük van a „pár" kifejezésről  Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé.  Ok-okozati összefüggéseket felismer 

A nevelést segítő eszközök Mini matt, képes lottók, kockák, társasjátékok, szakkönyvek, mennyiség-, alaki-, nagyságbelitéri-, síkbeli viszonyok megtapasztalását biztosító eszközök tárháza, stb.

5. 7. Munka jellegű tevékenységek A gyermek mindennapi tevékenységének része a munka jellegű tevékenység, amely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. A munka célra irányuló tevékenység, többnyire külső irányítással folyik, a gyermektől belső figyelmet, kötelességvállalást és annak teljesítését igényli. Munkavégzés közben begyakorlódnak és pontosabbá válnak a különböző munkakészségek. Munka közben kezdenek kialakulni a munkaszervezés képességének alapjai is, fejlődik a gyermek kitartása, felelősségérzete, önértékelése, természetes módon alakul a gyermek szociális magatartása, társas kapcsolatai. Tevékenységformák az óvodában: Önkiszolgálás, környezet rendjének megőrzése, alkalomszerű munka, naposi munka, növények gondozása. Az önkiszolgálás mindazon gyermeki tevékenység, amely a személy körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt segítségével ismerkednek az önkiszolgálás folyamataival, sorrendjével. Az önkiszolgálás területei:



38

Testápolás, öltözködés, étkezés: Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek egészségének védelmében – testük, ruházatuk gondozottsága, tisztasága iránti igényük kialakulják. Az öltözködéssel kapcsolatos gyermeki feladatok a rendezett külső megjelenésre és a ruházat rendben tartására, óvására való nevelést segítik elő. A környezet rendjének megőrzése mindaz a gyermeki tevékenység, amely a gyermeket közvetlenül körbe vevő környezetet, általuk is megvalósítható rendjének megőrzésére irányul. Úgy neveljük gyermekeinket, hogy a játékok, egyéb foglalkozási eszközök, bútorok rendezettségére fokozottan figyeljenek. Az étkezéssel kapcsolatos gyermeki munka az étkezés megszervezésére és a kulturált étkezési szokások elsajátítására irányul. Az alkalomszerű munka apró megbízatás jellegű tevékenység, amely a napi élet során folyamatosan jelentkezhet. Célja, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges önállóság kialakuljon, erősödjön. A naposi munkaközösségi megbízatás, szoros velejárója a csoport életének. A naposság feladattudatot feltételez, a figyelem összpontosítását igényli. A naposi munkát középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük. Elsősorban az étkezéseknél, később az eszközök előkészítésénél kap igen fontos szerepet. A növények gondozásában is részt vesznek a gyermekek. Csoportonként élő sarkokat alakítottunk ki, ahol a gyermekek ismerkednek a növények fejlődésével, gondozásával a környező világ megismerésének részeként. Kertünkben elsősorban a növények fejlődésének védelme, a kert rendezettségének fenntartása nevelésünk célja. A gyermeki munka általános feltételeként ki kell emelnünk a nyugodt légkört, a feladatok elvégzéséhez a megfelelő gyakorlási lehetőséget és a játékosságot. Közvetlen feltételek:      

megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása elegendő munkalehetőség elegendő idő a munka elvégzésére megfelelő hely a munka elvégzésére biztonsági feltételek megteremtése a balesetek, sérülések megelőzésére a tevékenység folyamatának ismertetése, segítségadás

Feladataink:  Megtanítani a gyermeket a feladatok elvégzésére, az egyes munkafajtákhoz szükséges munkafogásokra, eszközök használatára, melyet fokozatosan, egyénileg kell elsajátíttatni.  Az összehangolt, közös cselekvés megvalósítása a tevékenységek során.  Folyamatos kommunikatív kapcsolat biztosítása egyrészt társaik, másrészt az óvónők részéről.  Segíteni a gyermek képességeinek kibontakozását, érzelmei kialakulását a jó munkavégzéshez szükséges beállítódás érdekében.  Az elvégzett munka a gyermek fejlettségétől függő értékelése. 38

39



Az önállóság és feladattudat kialakítása az iskolai életmódra való felkészítés miatt munka megbecsülésére nevelés.

A nevelést segítő eszközök: Kerti szerszámok, öntöző kanna, takarító eszközök (kisseprű, lapát) barkácsoló eszközök, étkezési eszközök, játékszerek. 5. 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában az ismeretszerzés folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egyéb óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és stimulált környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Óvodáskorban a megfigyelés, az emlékezetbe vésés és a felidézés gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. Az óvodás gyermeknél a kíváncsiság, érdeklődés és az érzelmi kapcsolatok a legdöntőbbek. Lényeges elem az utánzás, hiszen a kisgyermek elsősorban megfelelő minta és modell útján tanul. A megszervezésében, a módszerek kiválasztásában az életkori sajátosságokra építünk, az eljárásokat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. Az időkereteket rugalmasan határozzuk meg, figyelembe véve a gyermek aznapi érdeklődését, terhelhetőségét. Biztosítjuk a biztonságos érzelmi légkört, a játékosság elsődlegességét. Előtérbe helyezzük a mozgásos, a minden érzékszervet foglalkoztató tapasztalatszerzést.

Feladataink:  Biztosítani, hogy a tevékenységek egyaránt oldottak, élményszerűek legyenek.  A tevékenységek anyagának tervszerű, tudatos feldolgozása.  Tudatosan építeni a problémaszituációkban rejlő motiváló hatásra, mivel a probléma helyzetek felébresztik a gyermek kíváncsiságát, megkívánják a kereső- kutató tájékozódást.  Kedvező helyzeteket teremteni a tapasztalatszerzésben, az élmények gyűjtésében.  Fejleszteni az egyéni problémalátást összehangolva a csoport fejlesztésével.  Fontos, hogy az óvodai tanulás cselekvésre, konkrét tapasztalatokra épüljön. Játékosság érvényesüljön az egész tanulás folyamatában.  Építeni a gyermek családban szerzett spontán tapasztalataira is. A spontán és az irányított ismeretszerzés kölcsönhatásban áll egymással.  Az óvodapedagógus magatartásán, viselkedésén keresztül megtapasztaltatni a helyes magatartást és viselkedésformákat.  A gyermek kérdéseire adott válaszokra építeni az ismeretszerzést.  Előtérbe helyezni a megfigyeléseket, kísérleteket, melyek különböző tapasztalatokhoz



40

 

juttatják el a gyermeket. Felhívni a figyelmet a probléma-, és feladatmegoldás lényeges mozzanataira, hiszen a gondolkodási műveletek aktivizálása lévén jut el a gyermek a megvalósult tanuláshoz. Az óvodapedagógusok a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követik és legalább félévente írásban rögzítik. A gyermek fejlődéséről fogadóórákon adunk tájékoztatót, az egyéni megfigyelési lapok és egyéb megfigyelések alapján.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére     

A gyermekek szeretnek közösen tevékenykedni. Örülnek, ha a kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények- és állatok gondozásában.

A foglalkozások szervezése a nevelési év folyamán:   

3-4 évesek: november 1-től május 31-ig, 4-5 évesek szeptember 15-től május 31-ig, 5-6-7 évesek: szeptember 15-től május 31-ig.

6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK INKLUZÍV NEVELÉS, INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4. § 13. pontja az alábbiakban határozza meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körét: 1.) különleges bánásmódot igénylő gyermekek: a.) sajátos nevelési igényű gyermekek b.) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek c.) kiemelten tehetséges gyermek 2.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. „Minden gyermek más”, ezért e szemlélet és gyakorlat alapja a differenciálás, amely egyes esetekben részben az óvodapedagógus, részben más speciális szakember által nyújtott speciális bánásmóddal egészül ki. Inkluzív nevelés alapelvei:  A gyermek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak, készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.  Minden gyermeket a maga szintje, képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni.  Folyamatos visszacsatolás, nyomon követés.  Differenciálás a módszer, eszköz, cél, feladata, munkafolyamat megválasztásában.  A nemzeti, etnikai kisebbséghez tatozó gyermekeknek, valamint a hazájukat elhagyni 40

41

kényszerülő migráns családok gyermekeinek biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, nyelvi nevelését, a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét. Az inkluzív nevelés célja:  Valamennyi gyermeket vegyék fel a lakóhelyéhez közeli intézménybe, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra.  A befogadó intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inkluzió gondolatával és szemléletmódjával.  A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik.  Differenciálást biztosító, egyéni haladást elősegítő változatos módszerek jellemzőek.  A pedagógus felelős a probléma megoldásáért, a gyógypedagógus partner a megoldásban. Munkájuk eredményessége nagyban függ a közös vezetéstől, összehangoltságtól. Óvodapedagógus feladatai az inkluzív nevelésben:  Az inkluzív, befogadó pedagógia, a differenciálásra épülő nevelés megvalósulása.  Inkluzív szemlélettel, a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása. Befogadó gyermekközösség kialakítása.  A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát  A hatékony eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés a szaksegítőkkel- óvodapedagógus, dajka, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus között.  Támogató szülői közösség létrehozása, szükség esetén építeni a szülők segítségére, bevonására. Differenciálásból adódó feladataink:   



Egyénre tervezett pedagógiai gyakorlatot igényel, folyamatos visszacsatolást, nyomon követést. A tudatos pedagógiai munkában részt kell venni a szülőknek is a családdal való kapcsolattartás nem formális, hanem a gyerekről szólva tartalommal telített. legyen. A tanulás során (a szociális tanulás esetében is) mindig az előzetes ismeretekre építünk, amelyben benne van az egyén előtörténete, sorsa, kapcsolatrendszere, kontextusai, attitűdje, teljes személyisége. A játék alaptevékenység. Ha a játék szabad, ha nem csak fejlesztő játékokat engedünk, ha tanulás is játékba integrált, ha a fejlesztő foglalkozások egy része a csoportban zajlik az óvónő által, a játék keretei között, akkor semmiféle kiemelés vagy direktebb



42

foglalkozás nem diszkriminál, hanem egyszerre fejleszti– a szociális képességeket, a motorikus készségeket és az értelmet. 6.1. Sajátos nevelési igényű gyermek A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A sajátos nevelési igény jellemzői:  A gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar, vagy egyéb pszichés fejlődési zavar által okozott részleges, vagy teljes körű módosulása, a képességek részleges vagy teljes kiesése, fejletlensége, eltérő ütemű fejleszthetősége.  A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.  A nevelés, a fejlesztés feltételeit a nemzeti köznevelési törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet:” A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve”) határozzák meg. Az általánosan kötelező feltételeket a jogszabályok több területen módosítják, illetve kiegészítik olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni.  Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team-munkában kialakított és szervezett nyitott nevelési folyamatban valósul meg, amely az egyes gyermekek, vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé.

Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének célja: Óvodánk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is az óvodai nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéshez szükséges. Az óvodapedagógus módszertani feladatai:  Befogadó környezet megteremtése, kölcsönös és folyamatos együttműködés a gyermek fejlesztésében, módszerek, eszközök, szervezeti keretek 42

43

   

megválasztásában, konzultációegymással, a szülővel, team munka, egyéb szakemberekkel. (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) Egyénre szabott fejlesztést alkalmaz. A gyermek egyéni fejlődési üteméhez, speciális szükségletihez való igazodás. Kiemelkedő képességek felismerése. Kompenzációs lehetőségek körének bővítése.

Gyógypedagógus módszertani feladatai:  Befogadó környezet megteremtése, kölcsönös és folyamatos együttműködés a gyermek fejlesztésében, módszerek, eszközök, szervezeti keretek megválasztásában, konzultációegymással, a szülővel, team munka, egyéb szakemberekkel. (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus)  Közvetlenül foglalkozik a gyerekkel.  A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv készítése.  A diagnózisra épülő sokoldalú képesség fejlesztés.  A speciális eszközök kiválasztásában segítséget nyújt.  Koordináló szerepe van.  Kapcsolattartás a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal. Együttműködés az SNI gyermekek szüleivel:  A szülők szerepe alapvető és lényeges, nélkülözetlen eleme az integrációnak. Óvodába kerüléskor a szülő szerepe nem csökken, hanem nő. A kezdeti időszakban nagy szerepe van abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen.  Nevelésünk az eredményesség érdekében: személyes, folyamatos, bizalomra épülő, segítő, őszinte, partneri, együttműködő, a családi neveléshez visszacsatoló legyen.  Az óvodapedagógus feladata kibővül azzal. hogy megértő és türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet is teljesítenie kell a családok irányába.  A tudomásunkra hozott információkat bizalmasan, tapintattal kezeljük.  Építünk a családi nevelés eredményeire.  Őszinte párbeszéd kialakítására törekszünk a szülőkkel.  Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között.  Tájékoztatjuk a szülőket nevelési elképzeléseinkről, módszereinkről. Kapcsolattartás a szakemberekkel:  Folyamatos a kapcsolattartás az óvodavezető, óvodapedagógusok, az óvoda pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus között.  Szükség esetén a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi tagintézményével és a különféle Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3 számú Szakértői Bizottsággal vesszük fel a kapcsolatot. 6.1.2. Autizmussal élő gyermek integrációja



44

1.

Az óvodai élet megszervezésének elvei és gyakorlata 2015/16. nevelési évtől az intézményben elindult egy kis létszámú speciális óvodai csoport, integráltan nevelhető autizmussal élő gyermekek részére. Az autizmussal élő gyermekek nagy szüksége van az érzelmileg biztonságos, bejósolható és érthető környezetre, ezért lényeges feladat protetikus környezet kialakítása, mely ebben az esetben nem cél, hanem a hatékony fejlesztés feltétele, mert a számukra a vizuális támogatás a megértés kulcsa. A csoportszoba kialakítása, felosztása meghatározott szempontok alapján történ, mert az egyes terek funkcióknak világosan láthatónak kell lennie. A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyerekek óvodai nevelésének alapelvei megegyeznek az Óvodai nevelés alapprogramjának elveivel, és kiegészülnek a sajátos nevelésű igényű gyermekek irányelveivel. A pervazív zavarban szenvedő (továbbiakban autista) gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy autista gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez fejlődő és sajátos személyiségek. Az autisztikus gyermekek szükségleteinek megfelelő fejlesztéséhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket, amelyben a gyermekek eredményesen fejlődhetnek. 1.1 Személyi feltételek: Képzettség:  Az autista gyermekek óvodai fejlesztéséhez autizmus területén speciális módszerekben képzett személyzet szükséges, lehetőség szerint gyógypedagógiai, vagy más pedagógiai előképzettséggel.  Speciálisan képzett az a pedagógus, szakember, aki megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezik az autizmussal, és a lehetséges speciális pedagógiai és kognitív viselkedésterápiás beavatkozásokkal kapcsolatban. Gyakorlati tapasztalata van a fejlesztés során használatos speciális megközelítések, módszerek, eszközök alkalmazásában.  Szakmai továbbképzés lehetőségét kell biztosítani az intézmény pedagógusainak az autizmus - spektrum zavarok pedagógiája szakirányú végzettség megszerzésére. (ELTE Bárczi Gusztáv GYTF, Autizmus Alapítvány és Kutatócsoport)  Az autista gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak szüksége van a szoros kapcsolattartásra speciálisan képzett szakemberrel, aki az elsődleges fejlesztési irányok kijelölésében, a mindennapi, egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztési feladatok megtervezésében, értékelésükben nyújt segítséget.  Az ellátás kialakítását nagymértékben befolyásolja, hogy rendelkezésre áll-e megfelelően képzett szakember. 1.2.Tárgyi feltételek:  Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek. 44

45







A gyermekek fejlesztése során törekedni kell a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására, valamint ha szükséges, a gyermek érdeklődésének megfelelő speciális jutalmak használatára. Az óvodai fizikai környezet strukturáltsága, szervezettsége biztosítson megfelelő munkakörnyezetet a pedagógusnak, valamint hatékonyan segítse elő az autista gyermekek minél nagyobb fokú önállóságát. Habilitációs foglalkozásokhoz szükséges az autizmus specifikus segítő fejlesztő eszközök tárának bővítése: o Egyénre szabott vizuális környezeti támpontok: tér és az idő strukturálását, napirend, különféle folyamatábrák és leírások, viselkedési szempontok. o Szociális készségek fejlesztését szolgáló eszközök: „Én könyv” és Napló, mely a gyermek személyes adatait, tulajdonságait, élményeit, emberi kapcsolatait feldolgozó egyedileg készített taneszköz az énkép és az önismeret fejlesztésére.

Autizmus területén alkalmazható leggyakoribb eszközök:  PECS – Képkártyacsere, amely a kommunikációt fejleszti.  „Énkönyv” – Autizmus alapítvány  Érzelmek felismerésének tanítása fotók, videofelvétel, rajzok, szövegek segítségével.  Képregénytechnika  Everyday Life Activites - ELA: Mindennapi tevékenységek (fényképsorozat)  Szociális történetek  Szociális helyzetek, beszélgetések feldolgozása videó segítségével.  Szociális – kommunikációs fejlesztő foglalkozás. „Babzsák”- Autizmus alapítvány. 1.3. A környezet adaptálása a gyermek speciális igényeihez:  Strukturált környezet kialakítása térben és időben. A gyermek biztonságérzetének megalapozása, a különböző tevékenységekhez igazodó helyszínek, határvonalak kijelölése.  A napirendi tevékenységek vizuális megjelenítése, képi segédeszközök alkalmazása.  Az önálló tevékenységhez szükséges kommunikációs, kognitív készségek tanítása, a kialakult készségek gyakorlása, szinten tartása.  Szociális készségek fejlesztése, a gyermek beilleszkedésének segítése.  A játéktevékenység tanítása. A játékeszközök adekvát használatának megtanítása, a gyakorló didaktikus konstrukciós játékok alkalmazása interaktív helyzetekben, sokirányú tapasztalatszerzés biztosítása.  Az autista gyermek nagymozgás fejlesztése az intézményen kívül mozgásterápiák (Ayres, Alapozó terápia), intézményen belül TSMT módszer alkalmazásával, mikro csoportos formában utazó gyógypedagógus ellátás keretében valósul meg. 2. Az óvodai nevelés céljai: Az autista gyermekek speciális fejlesztésének nevelési céljai és alapelvei egyrészt megegyeznek a közoktatási rendszer egyéb profilú óvodáiéval, figyelembe véve az életkori és



46

egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet. Kiegészülnek a fogyatékosságnak megfelelő speciális célokkal: A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettségi szint mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Ennek elérése érdekében cél a sérült készségek kompenzálása, a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek speciális módszerek segítségével való tanítása. A típusosan egyenetlen képességstruktúrán belül elsődleges cél az elmaradt területek fejlesztése az átlagos vagy kiemelkedő képességek gondozása mellett. Speciális fejlesztési célok az autista gyermek nevelésében: Kommunikáció és szociális viselkedés:  beszéd előtti (preverbális) csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása,  szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása,  beszéd vagy ennek hiányában alternatív, vizuális eszközzel történő kommunikáció használatának tanítása,  tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása,  augmentatív kommunikációs eszközök használatának tanítása mindennapi élethelyzetekben, a protetikus környezet részeként. Fejlődési funkció elmaradások, korai elemi készségek:  alapvető önkiszolgálási készségek kialakítása: rágás, étkezés, szobatisztaság, öltözés, tisztálkodás. Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése, alternatív viselkedések kialakítása:  kétszemélyes tanítási helyzetben való részvétel viselkedési elemeinek kialakítása,  csoportba való beillesztés kialakítása,  óvodán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. 2.2. A fejlesztés fő területei: 2.2.1. Szociális készségek fejlesztésének fő területei:  A taníthatóságot megalapozó szociális készségek megtanítása  Önmagáról való tudás tanítása  Kapcsolatteremtés, fenntartás A már megtanult viselkedésminták valódi élethelyzetekben való gyakorlása elengedhetetlen feladat. 2.2.2. Kommunikációs képességek fejlesztése: Az autista gyermekek kommunikációjának jellegzetességei: Az óvodáskorú autista gyermekek a kommunikáció értés és használat szempontjából is 46

47

rendkívül heterogén csoportot alkotnak. A problémák megjelenése egyedi, de minden gyermek közös abból a szempontból, hogy a kommunikációs eszköz szociális alkalmazása gyenge marad a gyermek általános képességszintjéhez viszonyítva is. Az óvodába lépő autista gyermekek többsége nem beszél, mások echolálnak, vagyis azonnal vagy késleltetve megismétlik az elhangzottakat, és vannak a nyelvet formai szempontból bizonyos kontextusokban megfelelően használó gyermekek is. Az értés szempontjából is rendkívül vegyes a kép, némelyik gyermek bizonyos mértékig érti a beszélt nyelvet, mások egyáltalán nem reagálnak a beszédre. Jellemző, hogy a jól beszélő gyermek beszédértése elmarad a beszédprodukció mögött. A beszédre valamelyest megfelelően reagáló gyermekek megértésére jellemző, hogy szó szerint értelmezik az elhangzottakat. A kommunikációs készségek felmérése: Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken a megértés és a használat szempontjából. A felmérés a spontán meglévő készségekre irányul. A felmérés alapján egyénre szabott fejlesztési terv készül. A fejlesztés területei:  preverbális kommunikáció  alternatív kommunikációs rendszer használata  a beszédértés és beszédhasználat  a metakommunikáció értése és használata A fejlesztés fontosabb módszertani elvei:  A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a tárgyi és szociális környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra késztesse a gyermeket.  A kommunikáció célja és eredménye közti összefüggés a fejlesztés egyik motivációs bázisa (pl. értse meg a gyermek, hogy viselkedése egyértelmű következményekkel jár, pl. ha kér valamit, megkapja, a pedagógus ne szolgálja ki a gyermeket automatikusan).).  A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán, vagy nem alkalmazzák. 2.2.3. Játék szerepe a fejlesztésben: A pervazív fejlődési zavarban fejlődésmenettől jelentősen eltér.

szenvedő

kisgyermekek

játékfejlődése

a

normál

A játéktevékenység tanításának célja:  A játékeszközök adekvát használata.  A napi struktúrán belül az önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése.



48

 

A játéktevékenység tanulása során a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező világról. Játéktevékenységhez kapcsolható általános (kognitív, észlelési, mozgásos) fejlesztés.

Módszertani elvek és javaslatok a különféle játéktípusokhoz: A szimbolikus játékokkal kapcsolatos készségek az autizmusban alapvetően sérült területekhez tartoznak. Ezen játékformák tanítása nem tartozik az óvodai feladatok közé. A játéktevékenység fejlesztésének keretei: Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be. 2.2.4. A külső világ tevékeny megismerése: A tanulás Az érdeklődés a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, különösen a fiatal autisztikus gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Az autista gyermekek érdeklődése környezetük iránt szűk körű, többségüknek általános nehézségei lehetnek a tanulásban. A tanulás célja:  A gyermek tapasztalatokhoz juttatása, a percepció és a gondolkodás integrálása, adaptív viselkedési és munkavégzési formák elsajátíttatása: képességfejlesztés, a gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezet cselekvésbe ágyazott megismertetése. 

A tanulás hatására jöjjenek létre pozitív változások a megismerő tevékenységekben, a kommunikációban, a szociális kapcsolatok szervezésében, ezáltal az egész személyiség fejlődésében.

A pervazív zavarban szenvedő gyermekek esetében a legkorábbi időponttól kezdve szem előtt kell tartanunk a leghosszabb távú fejlesztési célt, a gyermek környezetébe, illetve a társadalomba való felnőttkori beilleszkedésének segítését. Tekintettel kell lennünk erre, amikor a célok között fontossági sorrendet állítunk fel. 

Típusos nehézségek, melyek akadályozzák a tanulást:  egyenetlen képességprofil  a gondolkodás és a cselekvés merevsége  motiváció hiánya vagy gyengesége  a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai  sorrendiség követésének nehézsége  idő-és okság megértésének nehézsége  epizódokat tároló emlékezet  szituációhoz kötött tanulás: ismereteiket más helyzetben nem, vagy csak segítséggel tudják alkalmazni 48

49



fogyatékos tudás a környezetről személyek és tárgyak tekintetében is (ismeretek integrációjának hiánya); tapasztalataiknak többsége széteső, töredékes, nem szerveződik értelmes egésszé (a dolgok tartalmi összefüggéseinek nem értése); a szokásosnál jobban kötődnek külső tájékozódási pontokhoz

A tanulás keretei: Az autista kisgyermek tanulási folyamata elsősorban tanítási ún. munkahelyzetekben zajlik:  Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása  Segített önálló munka: gyakorlás segítséggel  Strukturált munka: gyakorlás  Kiscsoportos foglalkozás: gyakorlás, általánosítás 2.2.5. Önkiszolgálási készségek és a házimunka elemeinek tanítása: A pervazív fejlődési zavarban szenvedő óvodáskorú gyermekek nagyon gyakran kerülnek úgy az óvodába, hogy az önkiszolgálási készségek még nincsenek jelen. Szobatisztaság: A szobatisztasági tréning célja kettős:  egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van),  másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe (szóbeli készség, kép vagy tárgy), melynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára szükségletét. A szobatisztasági tréning meglehetősen idő-, ember- és türelemigényes folyamat, ami nagy kitartást igényel mind a gyermek, mind a pedagógus, mind a szülők részéről. A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél. Étkezés: Az autista gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben meg kell próbálnunk a jelenség okait megfigyelni és ennek megfelelően eljárni. Öltözés: Mivel az autista gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, az öltözés megtanítása gyakori fejlesztési cél. A megfelelő szintű vizuális segédeszközök használata nagy segítséget jelent a gyermek számára abban, hogy kövesse a ruhadarabok felvételének sorrendjét. Tisztálkodás: Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz- és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg.



50

Elemi házimunka: Amennyiben a gyermek képességei megengedik - a speciális módszerek alkalmazása mellett fontos egyszerűbb naposi teendőkbe szisztematikusan bevonni őket (pl. terítés, asztalleszedés, viráglocsolás, rendrakás stb.). 2.2.6. Mozgásfejlesztés: A gyermeki szervezet az óvodás kor (3-7 év) alatt igen jelentős változáson esik át - így van ez az autista kisgyermekek esetében is. Szenzomotoros integrációs szemlélet a fejlesztésben: Óvodás korban az autista kisgyerekeknél a szenzomotoros integrációs szemléletű fejlesztés célja, az esetleg megkésett mozgásfunkciók, az éretlen szenzomotoros információfeldolgozás, a mozgástervezés és kivitelezés, a koordinációs és kombinációs képesség fejlesztése. 2.2.7. Művészeti tevékenységek: Mese-vers:  Az irodalmi anyag kiválasztása az autista gyermek képességszintjéhez igazodik.  Képpel, bábbal illusztrálunk.  Mozgással egybekötött vers/mondóka tanítása. Zenei nevelés: Cél: a szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek fejlesztésére, amely az autizmusban a beszélő gyereknél sérült. További célok az általános zenei, korai mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása. A zene kommunikációs eszközként való használatát a következő sajátosságok teszik lehetővé:  a gyermekek nagy többsége reagál a hangokra (odafordulással, vokalizálással, mozgással)  a zene örömforrás, a legtöbb gyerek számára segít a szorongás oldásában Vizuális nevelés: A fejlesztés célja: a tárgyakkal való olyan szintű manipuláció, amely képessé teszi a gyermeket tevékenységek elvégzésére és a funkciónak megfelelő eszközhasználatra, saját fejlettségi szintjén. Az autista gyermekek tárgyakkal való manipulációját megfigyelve szembetűnő az érdeklődés hiánya, a tárgyi világ ismeretlen elemeinek megismerésére irányuló spontán késztetés. E késztetés lenne az, ami az új anyagok, tárgyak, eszközök megismeréséhez és használatához vezethetne. Ennek hiányában tárgyhasználatuk legtöbbször inadekvát, repetitív, és a megismerő folyamat során a spontán exploráció gyakran a tárgy lényegtelen tulajdonságaira irányul. 50

51

A fenti problémák miatt a vizuomotoros képességek kialakítása és a meglévő képességek, készségek fejlesztése a normál fejlődésmenetet követve, a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva strukturált tanítási helyzetben, speciális módszerekkel valósítható meg. A vizuomotoros felmérés eredményeinek birtokában, és a gyermek egyéb területen felmért (kognitív, kommunikációs, viselkedésbeli) jellemzői alapján tűzhetők ki a fejlesztési célok. A fejlesztés egyéni helyzetben, egyénre szabott fejlesztési terv alapján valósítható meg. A középtávú fejlesztési célok elérése érdekében azokat kisebb lépésekre kell lebontanunk, ügyelve arra, hogy a már meglévő készségekre alapozzunk és várjuk el azok folyamatos alkalmazását más területen is. 3. Integrációs terv A program a szakszerű, tudatos, tervezett integrációt hivatott segíteni, melynek során az integrációban résztvevő szereplők – gyermekek, családok – segítséget kapnak az óvodára való felkészüléshez, az óvodapedagógusok, egyéb szakemberek pedig a gyermekek fogadásához. A program fő céljai: 1. A gyermekek csoportos fejlesztése, az integrált óvodai csoportba való beilleszkedés elősegítése 2. Az óvodapedagógusok és gyógypedagógusok együttműködése, és autizmus szakirányú konzultációja Befogadó csoportok: Pillangó csoport: Személyi feltételek: 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka, x fő, kis-középső csoport. Katica csoport: Személyi feltételek: 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka, x fő, nagycsoport. A sikeres fejlesztés érdekében 1 óvodapedagógus 1 autizmussal élő gyermek óvodai csoportba való integrációját, befogadását segítheti. Az integrációs foglalkozásokat szakmai konzultációk előzik meg. A gyerekek hetente háromszor vesznek részt integrációs foglalkozásokon, ezeket a napokat a pedagógusokkal egyeztetve jelölik ki a gyógypedagógusok, vizuálisan előre jelezve a gyerekek számára. A gyermekek beszoktatása A gyermekek beszoktatása lépcsőzetesen eltolva és fokozatosan történik. A gyermekek az első alkalommal még rövidebb időt töltenek a csoportban, ez általában egy másfél órát jelent. A második héten a gyermektől függően növeljük ezt az időtartamot.



52

Természetesen a beszoktatásban igazodunk a gyermekek egyéni Szükség szerint részt vesz a gyógypedagógiai asszisztens a beszoktatásban.

szükségleteihez.

5. Együttműködés a szülőkkel és egyéb intézményekkel Szülőkkel történő együttműködés, kooperáció:  Minden érintett szülővel a személyes, korrekt, magánéletet nem sértő kapcsolat kialakítása.  A gyermek fejlesztésének megkezdése előtt részletes tájékoztatás kérése a szülőtől a gyermek szokásairól, nehézségeiről, kedvelt tevékenységeiről, erősségeiről.  Havonkénti konzultáció a gyermek aktuális állapotáról. (szülő, óvodapedagógus, gyógypedagógus) Az óvoda kapcsolatai: A családdal való kapcsolattartáson kívül az óvodáskorú autista gyermekeket fejlesztő speciális gyógypedagógiai intézmény, az ép gyermekeket nevelő óvodákhoz hasonlóan, kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek:  az óvodába lépés előtt (gyermekorvos, diagnosztizáló intézmény, gyermekpszichiáter, speciális centrum, TKVSZB, Autizmus Alapítvány, korai fejlesztést adó szakember, Fecskefészek Bölcsőde),  óvodai ellátás alatt (gyermekpszichiáter, autizmus területén speciálisan képzett szakember, pedagógiai szakszolgálat intézményei, Vadaskert Szakambulancia, stb.),  illetve az óvodai élet után (befogadó intézmény) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Az óvoda-iskola átmenet: A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére nem határozhatóak meg, mindenkor az autizmus súlyossága, a gyermek mentális képességei és a fejlődési ütem közösen alakítják a képet. A sajátos nevelésű igényű gyermek részére az illetékes TKVSZB vizsgálata alapján tesz javaslatot a beiskolázással kapcsolatban és jelöli ki azt az intézményt, beiskolázási formát, ahol a gyermek tankötelezettségét teljesítheti.

6.2. Tehetséggondozás Intézményünk tehetséggondozó rendszerét a Nemzeti Tehetségprogram, valamint a Kőbányai Tehetségsegítő Stratégia keretei és irányelvei alapján készítettük el. 1. Hitvallásunk: A játék során a különböző tevékenységek felkínálásával feladatunknak tekintjük a tehetségfejlesztés megalapozását, érzelmi alapok lerakását. 2. Tehetséggondozó programunk célja:  A tehetséges gyermek erős oldalának fejlesztése

52

53





Célunk, hogy sokféle dolgot megismerve később érdeklődési irányait alakítani tudja. Ezért a képességek őt érdeklő területein (pl. rajz, zene, matematika, testi ügyesség) biztosítjuk számára az intenzív elmélyülést és előrehaladást. A tehetséges gyermek gyenge oldalának kiegyenlítése Gyenge oldalon „hiányosságot” kell értenünk, amelyek a tehetség fejlődését megnehezítik, vagy éppenséggel megakadályozzák. A gyenge oldalakat fel kell ismernünk és szakember segítségével szükséges fejlesztenünk. Az egész személyiség támogatása Az előző területek mellett fontosnak tartjuk az átlagos képességek, az egész személyiség támogatását.

3. A célokból adódó feladatok:  Általános képességek megalapozása.  Egyéni bánásmód keretében történő célzott képességfejlesztés.  Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása.  A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása, erősítése.  Tehetségfejlesztő programok szervezése.  A pedagógusok továbbképzésének biztosítása e területen.  A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében. 4. Tehetségazonosítás folyamata: A tehetség kiemelt összetevői:  átlag feletti általános és speciális képességek,  kreativitás,  feladat iránti elkötelezettség. Azok tekinthetők tehetségeseknek, akikben minden összetevő megfigyelhető. Azonosítás eszközei:  A gyermekek fejlődési lapján rögzített megfigyelések felhasználása  A szempontsor kiegészíthető a tehetségre utaló jellemzőkkel. o miben mutat tehetséget, erős oldal, gyenge oldal, motiváció, kreativitás.  Szülők véleménye szóban vagy írásban.  Az óvodában alkalmazott egyéb mérések, szűrések eredményeinek felhasználása, pl. MSSST szűrés. 5. Tehetséggondozás megvalósítása: Hisszük, hogy az óvodáskor igazán „csak” alapozó korszaknak tekinthető. Mindenekelőtt a megfelelő érzelmi fejlődést kell biztosítanunk azzal, hogy „törődünk” a gyerekekkel, s engedjük őket játszani. Ebben az időszakban a tehetség még csak az adottságok szintjén létezik, így az óvodában tehetségígéretekről beszélhetünk. Speciális célok a tehetséggondozásban:



54

Gazdagítás Mi legfőképpen a mélységben történő gazdagítást alkalmazzuk óvodánkban. Ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyermekeknek tudásuk és képességeik alkalmazására, mint általában. Valamint jelen van még a tartalmi gazdagítás, ami azt jelenti, hogy az éves tervet úgy szerkesztjük meg, hogy figyelembe vesszük a gyermekek érdeklődését, szükségleteit, és ezeket közben fejlesztjük.  Gyorsítás Célja, hogy a tehetséges gyermekeknek olyan kereteket biztosítsunk, amelyek lehetővé teszik számukra az egyéni tempóban (gyorsabban) való haladást. Hogy a gyorsítás hatékony legyen, változatosságra van szükség az óvónő módszereiben, hogy minél többféle tapasztalatszerzésben legyen része a gyermeknek. 

A tehetséggondozás szervezeti keretei:  Csoportban: Az ismeretek gazdagítását, dúsítását kiemelten projekt módszer alkalmazásával valósítjuk meg. A projekt megmutatja, hogy melyik gyermeket, melyik tevékenység érdekli, miben tud többet adni. Segítségével felismerhetjük a tehetségre utaló hajlamok jegyeit. Esetenként kiemeléssel: Óvodánkban 2004 óta dolgozik főállású fejlesztőpedagógus. A fejlesztőpedagógus munkájának fontos területe a tehetséggondozás, hiszen óvodásaink között is vannak kiemelkedő képességű gyermekek. Fejlesztőpedagógusunk heti 1-2 alkalommal, 3-4 fős csoportokban gazdagító programokat kínál fel középsős és nagycsoportos korú, kiemelkedő képességű gyerekeknek. Projekt módszer keretében az óvodapedagógusokkal összedolgozva valósítja meg a tehetséggondozás ezen módját 

Egyéb élményszerző, gazdagító óvodai programok:  Közös kirándulások szervezése változatos helyszínekre  Színház-és hangverseny látogatások  Könyvtár rendszeres látogatása  Óvodás sportrendezvényeken való részvétel  Egészségnap szervezése  Gesztenyenap  Játszó-és kézműves délutánok szervezése  Bekapcsolódás különböző környezetvédelmi programokba  Ovi-foci, zenés torna  Úszásoktatás az Kőér utcai uszodában A tehetséggondozás tárgyi feltételei: Célunk, hogy a gyermekek körül mindig legyenek olyan dolgok, amelyek érdeklik őket, ehhez szabadon hozzáférhessenek, és sokféleképpen felhasználhassák 6. Együttműködés a szakemberekkel: Az óvodapedagógusok a nevelés, fejlesztés során együttműködnek a pedagógiai munkát 54

55

segítő szakemberekkel (fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus) team munkában dolgoznak. 7. Együttműködés a családdal: Közvetlen kapcsolatra törekszünk az óvoda és a családok között is A legtöbb programban részt vesznek/vehetnek a szülők is. 8. Nyomon követés: Folyamatosan feljegyzéseket végzünk a csoportnaplóban, a gyermekek egyéni lapjaiban, a projekt tervekben, a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terveiben, haladási naplójában. Megjelenítjük a gyermekek kiemelkedő képességeit, és gyenge oldalait és mindezek fejlesztésére tervezett tevékenységeket.

6.3. Fejlesztőpedagógia - a fejlesztőpedagógus helye és feladata az óvodai nevelésben 1. A fejlesztőpedagógia célja: Alapvető céloknak alárendelve törekszik a fejlesztőpedagógia arra, hogy a gyermekek képességei minél jobban kifejlődjenek, a részképesség zavarok, a figyelem-, viselkedészavarok, a későbbi tanulási tevékenységet megalapozó képességek zavarai megszűnjenek, vagy csökkenjenek, egészséges működésük feltételeinek biztosításával ellensúlyozásra kerüljenek. A fejlesztőpedagógia célja magában foglalja a prevenciót, a korrekciót, és a kompenzációt. A fejlesztőpedagógiai tevékenység alapelvei:  A fejlesztő tevékenység a neuropszichológia, és a fejlődéslélektan eredményeire

 





támaszkodva, a mozgás, és a pszicho szociális fejlődés kapcsolatának elismerésével, az óvodapedagógia elveinek érvényesítésével történik az óvodában. Integratív szemlélettel a genetikai meghatározottság, a tágabb környezet, a kultúrkör hatásait is figyelembe véve a beavatkozás lehetőségére koncentrál. Gyermek központúság jellemzi: Sokféle fejlesztő technika ismeretében határozza meg, hogy az egyes gyermek aktuális állapotában éppen mivel lehet a legjobban segíteni, a fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. Figyelemmel van arra a tényre, hogy a gyermekek egymástól is kapnak ösztönzést a legkülönbözőbb képességeik kifejlesztésére, így az egyéni fejlesztés mellett a gyermek párokban, kis-, és nagyobb csoportokban rejlő fejlesztőhatásokat is érvényesíti. A fejlesztő tevékenység megértő, elfogadó, segítő attitűdöt feltételez mind a gyermek, mind a családok vonatkozásában. Nélkülözi a beidegződött szokásokat, előítéleteket, hogy a szülőkkel nem lehet együttműködni.



56

A fejlesztőpedagógus feladatai:  A sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése, aktuális fejlettségi szintjének

          



meghatározása az óvoda minőségirányítási programjában jóváhagyott mérőeszközökkel. (MSSS, Sindelar, Dyslexia prevenciós gyorsteszt) A kiszűrt gyermekek fejlődési körülményeinek részletes megismerése az óvodapedagógusok, és a szülök közreműködésével. Egyéni fejlesztési tervek készítése, a foglalkozások időrendi és tartalmi egyeztetése az óvoda logopédusával, pszichológusával, a gyermek óvodapedagógusaival. A kiszűrt gyermekek fejlődésének biztosítása, fejlesztése, egyéni, páros, kiscsoportos formában, a fejlesztőszobában, tornateremben és gyermekcsoportban. Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása a gyermekkel. Egyéni érzelmi szükségleteinek megismerése, kielégítése, mindenkori aktuális állapotának a figyelembe vétele. A foglalkozások szervezésében, a módszerek megválasztásában az alábbi konkrét elvek érvényesítése: nyugodt, kellemes környezet biztosítása érzelmi és értelmi motiváltság Terhelhetőség, és mozgásigény figyelembe vétele A játék, játékosság meghatározó szerepének az érvényesítése A gyermek napirendjében szereplő egyéb tevékenységek figyelembe vétele, alkalmazkodás a gyermek alapszükségleteihez. A gyermekek fejlődésének tervszerű nyomon követése, írásos rögzítése. Folyamatos kapcsolattartás, a családokkal, az óvodapedagógusokkal, az intézmény vezetőjével, a logopédussal, a pszichológussal. Szükség esetén kapcsolatfelvétel, és kapcsolattartás különböző szakmák (gyermekpszichiáter, konduktor, stb.) és intézményekkel (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekideggondozó, Bárka stb.) képviselőivel. Segítségnyújtás az óvodapedagógusoknak és a szülőknek a beiskolázás optimális időpontjának meghatározásában, a gyermek számára legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában.

2. Felzárkóztatás: 1. A problémák feltérképezése, diagnosztizálás  Gyermek megismerése megszokott környezetében (Hospitálás a csoportban)  Diagnosztikus mérések alkalmazása az aktuális fejlettségi szint felmérésére és a problémák pontos feltérképezése érdekében. (Szülőkkel egyeztetve)  Szükséges esetben anamnézis felvétele.  Team- munka a szakemberek között, betartva a kompetencia határokat. (óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus, gyógypedagógus).  Szülők tájékoztatása a mérések eredményeiről (fogadóórák) 2. A fejlesztés folyamata  Egyénre szabott képességfejlesztési terv készítése  Csoportbeosztás (Órarend)  Fejlesztés, foglalkozások (egyéni, kis csoportos, maximális létszám: 6-8 fő) 56

57

   

Minimum heti 2 alkalom, fő elv a rendszeresség. Foglalkozások időtartama: a gyermektől függ, 10-35 perc Team megbeszélések Szülők folyamatos tájékoztatása, bevonása a fejlesztésbe

3. Kontroll vizsgálat, a további feladatok meghatározása  A fejlesztő pedagógus az év végén minden esetben kontroll vizsgálattal ellenőrzi a fejlesztés eredményességét, a gyermek aktuális szintjét.  Ennek tükrében határozzuk meg a további feladatokat  Dokumentáció: szülői nyilatkozat, megfigyelések jegyzetei, pedagógiai vizsgálatok dokumentumai, eredményei, anamnézis, fejlesztési tervek, a fejlődés nyomon követése, szakvélemények másolata 6.2. Tehetséggondozás: 1. A tehetség azonosítása  Hospitálások alkalmával, vizsgálatok során (MSSST, Sindelar), valamint az óvodapedagógusok és a szülők jelzései alapján a kiemelkedő képességű gyerekek azonosítása. 2. A tehetséggondozás módja  Gyorsítás, léptetés: Magasabb szintű feladatok egy adott területen  Gazdagítás, dúsítás: komplex fejlesztés, melynek célja a gondolkodás, kreativitás, empátiás készség, társas-és vezetői készségek, kompetenciák fejlesztése  Tehetséggondozó foglalkozások a kiemelt képességű gyermekeknek: o Heti 1-2 alkalom, 3-4 fős létszám  Dokumentáció: gazdagító programok kidolgozása, feladattervek képességterületekre 6.3. A fejlesztőpedagógiai tevékenység formája és módja: A fejlesztő foglalkozások illeszkednek a napirendhez, így arra a délelőtti órákban kerül sor. A fejlesztés egyéni, páros vagy kiscsoportos formában heti 2-3 alkalommal, 30-40 perces intervallumban kerül sor. A mozgásfejlesztésből kiindulva tapasztalják meg később az önmagukról kialakuló testsémát, amely végén eljutnak az énkép kialakulásához. A foglalkozásokon: mozgásos feladatok során fejlődik térpercepciójuk, térorientációjuk, egyensúlyérzékük. Játékos feladatok során fejlődik totális érzékelő apparátusuk, vizuális (látási), auditív (hallási), taktilis (tapintási), kinesztetikus (helyzet és mozgás észleléses) észlelésük, perceptuo-motoros (érzékelő-mozgásos) működésük, verbalitásuk: beszéd észlelésük és értésük, szókincsük gyarapodik. Gondolkodásuk fejlesztése az értelmi képességük az intermodalitás szintjére jut. A finommotorikájuk fejlesztése kiemelt terület, mivel a finommotoros koordináció az írás megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:



58

Az óvodáskor végére az alábbi pszichikus működés szükséges az alaptechnikák elsajátításához:  pontosodott és differenciálódott vizuális észlelés  az auditív információk pontosabb észlelése, megkülönböztetése  összerendezettebb, koordináltabb mozgás, szem-kéz együttes mozgása összerendezettebb  a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása, keresztcsatornák együttműködése  rövid idejű vizuális-verbális memória  szándékos figyelem fejlődése, kb. 10 perces figyelemkoncentráció  Ezen kívül kritérium még a szociális és az értelmi-mentális fejlettség. 6.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az alapvető készségek, melyek sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban az agyi érési folyamtatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül hatékonyan fejleszthetők. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkenti a későbbi iskolai kudarcokat. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatók. A szülőkkel való együttműködés, a szülők és a pedagógusok közötti kölcsönös tisztelet alapján valósíthatók meg, melyben az óvodapedagógusoknak kiemelt szerepük van. Az óvodai integrációs program jellemzői:  arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a HHH-s gyerekek fejlődésében,  nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választható nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrét alkalmazható programokat,  kinyilvánítja viszont azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője:  gyermekközpontú és családorientált szemlélet  ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgáltatásokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Kiemelt területek:  Szervezési feladatok  Nevelőtestület együttműködése (rendszeres team munka) 58

59

    

Pedagógiai munka kiemelt területei Gyermekvédelemmel, az egészségügy ellátással, szociális kapcsolatos munka Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

segítségnyújtással

Szervezési feladatok:  A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében)  Integrációt elősegítő csoportalakítás (olyan csoportalakítási elvet kell választani, amely biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos elosztását)  Az igazolatlan hiányzások minimalizálása. Nevelőtestület együttműködése:  rendszeres team munka  esetmegbeszélések  hospitálások Pedagógiai munka kiemelt területei:  Az óvodába lépéskor komplex állapot felmérés (részletes anamnézis)  Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése)  Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés)  Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás)  Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése  Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés:  Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel  A gyermek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása  Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása az óvodai életben  Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a csald erőforrásainak feltárása, Szülői közösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl.: farsang, karácsony, anyák napja, stb.  Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása



60

Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka:  Egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi – fogászat, szemészet, fülészet, ortopédiavizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése  Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás (a szülő számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok)  Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése, illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, kirándulások szervezése, rendezvények látogatása)  Szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni hozzájárulások fedezetének hiányában) Együttműködés kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel:  Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)  Védőnői hálózat (a gyermek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)  Szakmai szolgáltatók (konzultáció a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása)  Cigány kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetek (a gyermek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) Óvoda-iskola átmenet támogatása:  Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotási vágy szükséges szintjének kialakítása)  Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása  Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélés, közös programok)  A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében (óralátogatás)

6. 5. A migráns gyermekek támogató nevelése – Interkulturális nevelés Az óvodai alapprogram az óvodai nevelés értékeit megőrizve, az aktuális kihívásokra választ adva új elvárásokat, hangsúlyokat fogalmaz meg. Ilyen a befogadó (inkluzív) óvodai nevelés, az integráció, a migráns gyerekek óvodai nevelése. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (továbbiakban migráns) gyerekeinek óvodai 60

61

nevelése során biztosítjuk az önazonosság megőrzését erősítését, ápolását, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Interkulturális nevelés alapelvei:  Veleszületett méltóság.  Kirekesztés, az előítéletes kiszorítottság megszüntetése  Gondoskodás és különleges védelem: a befogadó ország gyermekeit megillető jogok garantálása, szabadságjogok tiszteletben tartása. Boldog, gondtalan gyermekkor biztosítása.  Multikulturális szemlélet: az óvoda értékként veszi figyelembe a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közti különbséget.  Az integráció elősegítése: biztosítjuk a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését, segítjük a nem magyar állampolgárságú és anyanyelvű gyermekeket anyanyelvük és kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében. Interkulturális nevelés célja:  A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális önképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek nevelése, fejlesztése.  Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértetése az együtt nevelés eredménye képen.  Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz majd a társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelv megtanítása, az ország értékeihez való pozitív kötödések kialakítása, kultúra, hagyományok megismertetése és megértése által. Interkulturális nevelés feladatai:  tartalmi integráció megvalósítása (hagyomány, szokások, zene)  differenciálás  egyenlőség pedagógiájának megvalósulása  hagyományokhoz való kötödés  oldott, feszültségmentes, beszélő környezet megteremtése  a családra is kiterjesztett befogadás, beillesztés Interkulturális nevelés formái:  Óvodánk mind az öt csoportjában lehetőség van a migráns gyerekek fogadására.  Kiemelt a magyar nyelv és kultúra megismerése, elsajátítása, ill. a közös nevelés során a más ajkúak nyelvéhez és kultúrájához való nyitott és megértő magatartás kialakítása.  Az interkulturális program életkoronként más-más sajátosságokkal bír.  A migráns gyermekek egyéni fejlesztési terv szerinti nevelése a többi gyermekkel együtt, egy csoportban, onnan nem kiemelve folyik.  A szociális, nyelvi és kommunikációs kompetenciák fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével, játékos módszerekkel, tevékenység és munkaformákkal folyik.



62

 

Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik. A migráns gyerekek számára egyéni, magyar nyelvi fejlesztő foglakozásokat tervezünk és valósítunk meg.

A sikeres, befogadó integrációt segítő tényezők:  a gyermek, a család megismerése (kapcsolatfelvétel, családlátogatás, anamnézis)  a fejlesztés alapja a gyerek aktuális állapota: mozgása, érzékszervei, figyelme, emlékezte, memóriája, beszéde, gondolkodása  a gyermek befogadásának gondos előkészítése  az egyéni szükségletekhez igazodó, egyéni képességekre épülő összehangolt fejlesztés  a gyermeket fejlesztő szakemberek összehangolt team munkában dolgoznak  a csoportszervezési formák, fejlesztő módszerek, eszközök adottak Az óvodai nevelésnek/fejlesztésnek biztosítani kell:  az esélyegyenlősséget, amely egyenlő hozzáférést nyújtó nevelési/fejlesztési módot jelent  az egyenlő esélyeket, amelyek a gyermek változó szükségleteiből kiindulva a különbségek kompenzációját megvalósító befogadó rendszeren keresztül érvényesülnek  az interakciókban megtapasztalt biztonság és kölcsönösség, elfogadás és elfogadottság élményének megtanulását a sokféle ember, sokféle módon történő együttélésében Együttműködések, kapcsolatok:  Nevelési céljaink érdekében szoros, közvetlen kapcsolatot alakítunk ki, tartunk fent a gyermekek szüleivel. A szülők bevonása óvodai életbe, közös programokba, kézműves foglakozásokba.  Folyamatos és rendszeres tájékoztatás, információ. (gyermekek helyzete, állapota, fejlettsége, fejlődése, hiányzása)  A szakszolgálatok feladatellátása ugyanúgy irányul valamennyi kisgyermekre. (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, védőnői hálózat)  Gyermekek aktívan részt vesznek a pedagógiai programunkhoz kapcsolódó rendezvényeken, eseményeken, sportversenyeken, közös pályázatokon. Óvoda-iskola átmenet támogatása:  Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a magyar nyelv elsajátítása, a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotási vágy szükséges szintjének kialakítása)  Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása  Az érintett iskolákkal közös óvoda-iskola átmenet segítő program kidolgozása (hospitálások, esetmegbeszélés, közös programok)  A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében (óralátogatás) 62

63

7. PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK FELTÉTELRENDSZERE

7. 1. Tárgyi feltételek Óvodánk régi épületben működik, ezért kellemes, családias légkörben nevelkednek gyermekeink. Óvodánk önálló intézmény, melynek öt működő csoportja van. Az épület helyi adottságából adódóan 4 csoport világos, nagy alapterületű szobákban a földszinten üzemel. Az emelet helyiségeiben tornaszoba, fejlesztőszoba, nevelő szoba, terápiás helyiség található. A fenti csoportszobában 8 fő autizmussal élő gyermekek befogadására alkalmas újonnan kialakított csoportszoba funkcionál. A tornaszerek folyamatos gyarapítása révén az óvodapedagógus a gyermekek sokoldalú fejlesztésére képes. A fejlesztőpedagógus külön helyiségben végzi munkáját, mely rendkívül meghitt, családias, oldott légkört biztosít az egyéni, mikro foglalkozásokhoz Az óvodánk udvara Óvodánk udvarán hatalmaz gesztenyefák állnak, melyek meghatározóak voltak annak idején intézményünk névválasztásában, napsütéses időszakokban kellemes árnyékot biztosítanak gyermekeink számára. Az udvar három részből áll, mely változatos mozgásos lehetőséget és teret biztosít gyermekeink számára. A kiöregedő, elhasználódott udvari játékok folyamatos pótlására keressük a lehetőségeket. Az autista csoport számára 4. udvarrész kialakítása még folyamatban van. Az óvodánk helyiségei A földszinti csoportszobák világosak, tágasak. A berendezési tárgyak mindenütt újak, modernek és esztétikusak. A díszítés során a természetes anyagok felhasználására törekedtünk, így harmonikus környezetet teremtettünk mindannyiunk számára. A folyosón találhatók az öltözőszekrények, mivel külön öltöző szobák nincsenek, így a folyosó jól áttekinthető. A beteg gyermeket a földszinten lévő orvosi elkülönítőben helyezzük el, amíg megérkezik a szülő, akit azonnal értesítünk. A gyermek egészségének megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés szabályok betartására, (a környezet tisztán tartása, portalanítás, szükség szerint fertőtlenítés, folyamatos szellőztetés) A fűtés óvodán belül történik, így megfelelően szabályozható. Az óvoda épülete Az óvodánk épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a



64

gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen a testméreteinek. Biztosítsa egészségük megőrzését, lehetővé tegye mozgás és játékigényük kielégítését. A gyermeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vettük körül. 2015-ben az új csoport beindításával megtörtént az emeleti szint teljes körű átalakítása és felújítása. Programunk nem igényel különleges nagy változtatásokat, csupán arra korlátozódunk, hogy az elfogadott szabályok alapján megfelelő csoportszoba, mosdóhelység, udvar álljon a gyermek rendelkezésére, ezzel is elősegítve egészséges fejlődésüket. A megfelelő adottságokon belül és a lehetőségekhez mérten az objektív feltételek minden esetben javíthatók. Az épület állaga miatt, folyamatos karbantartást igényel. A karbantartás fontos része az épület nyílászáró szerkezeteinek felújítása (ajtók, ablakok) és a vízvezetékrendszer korszerűsítése. Az udvar karbantartását és felújítását folyamatosan végezzük. A gyermekek testi fejlődéséhez, egészségük megőrzéséhez fontosnak tartjuk füves területek kialakítását, udvari ivó kutak korszerűsítését. Az elmúlt évek során a csővázas udvari játékok EU szabványnak megfelelő, korszerű fajátékokká cserélődtek ki. Az óvodai bútor, textil, edény, játék valamint szemléltető eszközök megfelelő minőségben, mennyiségben állnak a gyermekek és felnőttek rendelkezésére. HACCP rendszer szerint kialakított tálalókonyha van, az ételt központi konyhától kapjuk. A tárgyi feltéteket a PP kiemelt speciális feladataiból adódóan a következő eszközcsoportokra tervezzük:   

Anyanyelvi nevelést segítő eszközök: szakkönyvek, bábok, képek. Játék: udvari játék, konstruáló játékok, képességfejlesztő játékok Egészséges életmód biztosítása, mozgásfejlesztést segítő eszközök: sporteszközök udvaron és termekben.

A felsorolt eszközöknek a folyamatos beszerzését és fejlesztését az éves munkatervekben határozzuk meg a biztonságos tárgyi környezetet a sérülés-specifikus figyelembevételével a csoportszobában, a gyermekek által is látogatott helyiségekben, területeken egyaránt biztosítjuk. A fejlesztés speciális eszközei az óvoda és a fejlesztést végző szakember számára a gyermekek sérültségéhez megfelelően alakulnak. A módosított Pedagógiai Programunk megvalósításához a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Polgármesteri Hivataltól külön költségvetést nem igénylünk. 7. 2. Személyi feltételek Az óvodánkban, rugalmas beosztással állandóan óvodapedagógus foglalkozik gyermekekkel. Az alkalmazottak száma 25 fő a következő felosztásban:  Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus 11 fő  Fejlesztő pedagógus 1 fő  Gyógypedagógus 2 fő

a

64

65

      

Óvodapszichológus: Gyógypedagógiai asszisztens Pedagógiai asszisztens Dajka Konyhai kisegítő Óvodatitkár: Egyéb munkakörben foglalkoztatott

1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 1 fő l fő l fő udvari kisegítő

Szak és egészségügyi szolgálat külső segítő szakemberei: logopédus, utazó gyógypedagógus, gyermekorvos, fogorvos, védőnő. Óvodapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele a nevelésnek. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültsége megfelelő és önképzésük folyamatos. A továbbképzéseknél előnyben részesülnek az egyéni, differenciált képesség fejlesztés témában induló tanfolyamok. A nevelőtestület stabil, elegendő szakmai gyakorlattal rendelkező, kreatív és igényes közösség. Intézményi szakmai munkaközösség működik évente meghatározott témakörökben. Célja emelni és növelni a nevelési eredményeket, fokozni pedagógiai munkánk hatékonyságát. Munkaközösségünk feladatai közé tartozik a konkrét pedagógiai problémák elemzése, korszerű szakismeret közvetítése. Az óvodapedagógus-dajka együttműködése összehangolttá válik, ha a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvónő, magatartásával, beszédstílusával, egész lényével hat a gyermekre. Ugyanakkor tudnia kell milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők az egyes gyermekek fejlesztését megvalósítani. A pedagógiai munkát segítő szakemberekkel (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens) történő jó együttműködésünk, a rendszeres konzultációk elősegítik az óvodánkba járó gyermekek harmonikus fejlődését. A pedagógiai asszisztens a csoportban dolgozó óvodapedagógussal együttműködve részt vesz a közvetlen pedagógiai munkában, annak előkészítésben, a gyermekeket fejlesztő és korrekciós tevékenységekben. Intézményi szintű tevékenységet lát el, igény szerint bekapcsolódik a csoportok életébe. Közreműködik adminisztrációs tevékenységek ellátásában, dokumentumok előkészítésében. Szükség szerint intézményen kívüli foglalkozások, programok helyszíneire (kirándulásokra, sétákra) kíséri a gyermekeket.

8. GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE Cél:  

információ gyűjtés a gyermek személyiségfejlődéséről, közös értékrend, követelményrendszer, mérőeszköz alkalmazása,



66

 

a nevelési eredmény és a fejlődési folyamat nyomon-követése (személyiséglap), iskolai élet megkezdésére alkalmasság megállapítása.

Óvodánk mérési-értékelési rendszerének megfogalmazásakor célunk a gyermekek érésének, folyamatos fejlődésének nyomon követése, minél teljesebb megismerése. Alapértékként vesszük figyelembe a gyermekek saját ütemük szerinti fejlődését, önmagukhoz viszonyított fejlesztését, mérését. Szem előtt tartjuk, hogy a mérések többnyire a pillanatnyi állapotot és fejlettséget rögzítik, ezért a következtetések levonásakor a lehető legtöbb meghatározó okot és szempontot igyekszünk figyelembe venni.  megfigyelés (természetes környezetben, tevékenység közben, folyamatos megfigyeléssel)  beszélgetés (természetes környezetben, nyugodt légkörben, életkori sajátosságok figyelembevételével)  gyermekmunkák elemzése (emberrajz, esetleges munkalapok)  dokumentumelemzés (csoportnapló, feljegyzések, fejlesztő tevékenység). A méréseket elsősorban a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusok és a fejlesztő pedagógus végzik. Nevelési céljaink megvalósítása során a gyermekek fejlődését folyamatosan figyeljük, értékeljük, írásban évente kétszer rögzítjük. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalma:  a gyermek anamnézise  mérés megfigyeléssel  mérés elemzése, fejlesztés tervezése  szülői tájékoztatás időpontjai.  a gyermek fejlődésének mutatói 9. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁNKBAN  Feltárni mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan

befolyásolják. Célunk, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat.  A

gyermek veszélyeztetettségének felismerése, a felismerést követően a veszélyeztetettség megszüntetése az intézmény által rendelkezésre álló eszközökkel, valamint az intézményen kívüli együttműködő partnerekkel.

 A gyermek személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, és

védelem biztosítása a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Feladataink:  Biztosítani a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén

érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye.  Adjunk meg minden segítséget az óvodai kereteknek megfelelően, a hátrányok

csökkentéséhez, és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és egyéni bánásmód keretei között! Működjünk együtt a gyermekvédelemben résztvevő intézményekkel! 66

67

 Tárjuk fel az óvodai, a családi háttérből adódó hátrányos, valamint az egyenlő

bánásmódot, sértő körülményeket, valamint azok kezelési módját az esélyegyenlőség érdekében.  A pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek megfelelő személyiségfejlődésének elősegítése céljából, szakintézmények bevonását, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.  A tankötelezettség teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje.  Az óvoda 3 éves kortól kötelező, (Jegyzői felmentés lehetséges!) a gyámügy látókörébe került gyermekek esetében felmentés nem adható. Prevenciós feladataink: Az óvodában dolgozó minden felnőtt vegye figyelembe a gyermek egyéni képességét, tehetségét, sajátos nevelési igényét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítse a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását társaihoz.  Az óvoda vezetője gondoskodjon a nevelés, oktatás, egészséges és biztonságos  

  

 

feltételeinek megteremtéséről. Az Egészségközpontú nevelési programunkban is megfogalmazott célokat, feladatokat az óvoda minden dolgozója ismerje és tartsa be! A csoportok napirendjét úgy szervezzük, hogy az megfeleljen a gyermekek életkori sajátosságainak, vegye figyelembe az egyéni eltéréseket, rugalmas legyen, fő tevékenysége a játék legyen! Alakítsuk ki a gyermekekben a tisztaság iránti igényt, a környezetükkel szembeni érzékenységet, annak megóvására való törekvést! Használjuk ki a tágas óvodaudvarunk adta lehetőségeinket, szerettessük meg a gyermekekkel a mozgást, erre hívjuk fel a szülők figyelmét is! Törekedjenek a gyermekek problémamegoldó, konfliktuskezelő készségének fejlesztésére! Neveljék a gyerekeket a másság elfogadására, támogassák a kedvező társas kapcsolatokat! Az óvoda vezetője szervezzen évenként legalább egyszer fogászati szemészeti, hallás és belgyógyászati vizsgálatot! A szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék, mint –mind a nevelés, szocializáció szinterei.)

Védő-óvó feladataink:  Az óvodapedagógus, nevelő tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.  Tartassuk be, és folyamatosan ellenőrizzük a házirendben megfogalmazott óvó-védő előírásokat!



68

 A gyermekek felügyeletéről mindig gondoskodnunk kell!  Mozgásos játékok előtt, a balesetek megelőzése érdekében az óvónők ismertessék a 

   

   

szabályokat! Az udvaron, a csoportszobában található mászókákat, tornaszereket, csúszdákat stb. a gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett, a szabályok betartásával használhatják a gyerekek! Udvari játék során a gyermekek mozgási területét pontosan határozzuk meg, rögzítsük a gyermekekben a játék megkezdése előtt! Ügyelnünk kell arra, hogy a kapuk mindig zárva legyenek! Erre a szülők figyelmét is fel kell hívnunk! Biztosítsuk óvodánkban a kellően felszerelt egészségügyi ládákat! Olyan foglalkozási eszközöket, amelyek a gyermekek testi épségére veszélyesek lehetnek, csak megfelelő bemutatás, ellenőrzés, felügyelet mellett adjunk a gyereknek! Pl.: tű, olló, kalapács, kés, villa, ásó, kapa, gereblye, stb. Bármilyen a gyermeket ért baleset, sérülés esetén értesítsük a szülőt! Járványok esetén fokozott fertőtlenítést végezzünk a terjedés korlátozása érdekében! Rendszeresen végezzünk szűrővizsgálatokat, ezekről készítsünk írásban feljegyzéseket! (tetvességi, tisztasági) A gyermekeket tájékoztassuk az intézményi balesetvédelmi előírásokról, a védő, óvó intézkedésekről

Az integrált neveléssel kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok:  Az óvodavezető, a gyermekvédelmi felelős ismerje meg, és tájékoztassa az óvoda nevelőtestületét az integrált nevelés törvényi vonatkozásairól, az ezekből adódó feladatokról. (A Közoktatásról szóló törvény 121.§(29))  Biztosítsuk a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges gondozásához, rehabilitációs célú foglalkoztatásához való jogát a közoktatásról szóló törvény 30.§- nak előírásai szerint. Minden óvodapedagógus feladata  A differenciálásra épülő nevelés  A másság figyelembevétele, az optimális terhelés biztosítása  Kiemelt figyelmet fordítson az érzelmi, akarati és szociális képességek, készségek fejlesztésére  A pedagógiai munkában érvényesüljön a tudatosság, az ismeretek egymásra építése, fokozatosság, kislépésben haladás  A nevelőmunkában közreműködő külső szakemberekkel folyamatos legyen a kapcsolat, valósuljon meg az együttnevelés  A szülők segítségére építeni  Befogadó gyermekközösséget kialakítani  Biztosítani az SNI gyermekek számára is, hogy saját képességeik és készségeik adta lehetőségekkel közös tartalmú, kooperatív tevékenységekben aktívan vegyenek részt Baleset megelőzés feladatai:  A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket adja át, és ezek elsajátításáról győződjön meg; ha észleli, hogy a gyermek balesetet 68

69

  

 



szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket tegye meg. Az óvoda vezetője tegyen intézkedéseket a balesetek megelőzésére, s ezt az óvoda összes dolgozójától kérje számon! Az intézményvezető tájékoztassa a fenntartót az intézményben található balesetveszélyről, tegyen javaslatot a balesetveszély elhárítására. Minden óvodában dolgozó felnőtt kötelessége a gyermekek érdekében a balesetveszélyes körülmények jelzése, ha lehetséges, annak megszüntetésében való részvétel! Az óvónők minden séta kirándulás előtt beszéljék meg a gyerekekkel, a balesetmentes közlekedés szabályait, s rögzítsék a csoportnaplóban! Az óvónő minden esetben személyesen tájékozódjon, a séta, kirándulás útvonaláról. Az útvonal hossza, nehézségi foka, célja minden esetben feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak, és a sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek. Minden esetben jegyzőkönyvet vegyen fel az intézményben előforduló balesetekről.

Az óvodavezető feladatai:  A feladatellátás célja, a gyermekek számára kellemes, biztonságot nyújtó intézményi légkör biztosítása, az intézményi lehetőségek minél jobb kihasználása bővítése az intézménnyel együttműködő partnerek közreműködésével.  Tegye az óvoda összes dolgozója számára ismertté, elérhetővé a gyermeki jogokról és azok védelméről szóló törvényt, s azokat tartassa be!  Tájékoztassa a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről, feladatairól! Biztosítsa a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónő munkájához a szükséges feltételeket!  Tartassa be az adatvédelem szabályait!  Tartsa be a titoktartás szabályait!  Kísérje figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást!  Határozza meg az óvoda azon együttműködési kapcsolatait, illetve a kapcsolattartása ellátandó feladatokat, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.  Ismertesse a szülők jogait és kötelezettségeit, majd az ezzel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítse.  Tudatosan irányítsa a pedagógus továbbképzést. Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat.  Az óvoda biztosítson megfelelő szakmai, és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek számára.  Ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés, illetve a tanulmányok folytatásához



70







 

szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Minden gyermeknek egyenlő feltelek mellett kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden gyermeket, szülőt tájékoztatni kell. A gyermekeknek és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményünket elmondhassák. Az óvodavezető feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottsági családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A nevelőmunka során biztosítsa a semlegességet, vallási és világnézeti kérdésekben! Biztosítsa az óvónők számára, hogy részt vegyenek továbbképzéseken. Szakirányú könyvekkel segítse elő önképzésüket!

A gyermekvédelmi felelős feladata:  Biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén tegyen javaslatot óvó-védőintézkedésekre!  Segítse elő a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiszűrését, megfelelő ellátásban való részesítését!  Az intézményben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását megakadályozza.  Segítse és hangolja össze az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységét!  Szükség esetén vegyen részt családlátogatásokon!  Készítsen egy nevelési évre szóló konkrét gyermekvédelmi tervet!  Évente kétszer értékelje tevékenységét!  Rendszeresen kísérje figyelemmel, a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változásokat és ezekre hívja fel az óvodavezető és a pedagógusok figyelmét!  Térképezze fel a gyermekvédelmi eseteket, a gyermekvédelmi szempontból szükséges nyilvántartásokat vezesse, intézkedéseiről készítsen feljegyzést, ezekről az illetékeseknek jelezzen!  Ismerje fel a gyermeki problémákat, a hátrányos, a halmozottan hátrányos veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, szükség esetén kérje szakember segítségét!  Tartson folyamatos kapcsolatot a szakszolgáltató intézményekkel. (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó)!  Vegyen részt továbbképzéseken, rendezvényeken, az ott szerzett információit adja át!  Szerezzen új ismereteket, segítse a pedagógusokat az óvodában előforduló sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatban.  Gyűjtse és terjessze az ismertető kiadványokat!  Tájékozódjon a korszerű egészségmegőrző, drogmegelőző és életvezetési módszerekről, eljárásokról, amelyeket ismertessen az óvónőkkel!  Az óvoda balesetvédelmi szemléjén vegyen részt, ha kell, tegyen javaslatot változatásra!  A családok anyagi helyzetének megfelelően, javasolja és segítse elő a különböző támogatáshoz való hozzájutást!  Segítse a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakulását! 70

71

 Akadályozza meg a gyermek, illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés  

    



kialakulását, pozitívan befolyásolja a másság elfogadását. Ismerje fel a csonka család miatt a gyermekre nehezedő terheket és segítse a családot a problémák megoldásában. A gyermekvédelmi felelős, illetve a problémát ismerő pedagógus, csoportvezető óvónő, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezze, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó-, (illetve tartózkodási) helye szerint illetékes jegyzőnél, szükség esetén jelezve azt, hogy a támogatás természetbeni ellátás formájában lenne célszerű nyújtani. Kérjen segítséget a Gyermekjóléti Szolgálattól akkor, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Gyermekbántalmazás vélelme esetén értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. Vegyen részt a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére a szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszéléseken. Tájékoztatási tevékenységgel segítse a szülőket abban, hogy megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat. Ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fő oka a szülői háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az csoportokat felkeresve tájékoztassa a szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá.

A szülők körében végzett feladatai:  Tartsa tiszteletben a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait.  A gyermekeket és a szülőket tájékoztatni kell az iskolai oktatással kapcsolatos feladatokról, más intézmény által elvárt eredményekről, tudásszintről.  Az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi: az intézményben gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személy (gyermekvédelmi felelős) nevét, elérhetőségét, a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (ilyen intézmények: Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, ifjúsági lelki-segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.).  Az óvodában a szülők által jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát!  Adjon konkrét tanácsot a szülőknek problémáik megoldási lehetőségeiről, a belső illetve külső szolgáltatások igénybe vételéről!  Támogassa a szülők által kezdeményezett, nevelési problémák megoldására irányuló összejöveteleket, kezdeményezéseket!  Tartsa be a titoktartás szabályait! Gyermekekkel kapcsolatos feladatai:  Képviselje a gyermekek érdekeit!  Kísérje figyelemmel az intézmény valamennyi gyermekére kiterjedő prevenciós tevékenységet!  Mérje fel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket, a csoportvezető óvónő



72

segítségével!  Tegyen javaslatot a további teendőkre, egyeztessen a külső szolgáltatókkal!  Naprakészen ismerje meg a szociális ellátásokat, és segítse ezzel a gyermekeket, és a szülőket! A nevelőtestület feladatai: Az óvodapedagógus feladatai:  Alakítson ki olyan légkört, amely csökkenti annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön!  Minden gyermek részére a fejlődéséhez, képességeik, kibontakoztatásához biztosítsa a szükséges feltételeket!  Tartson élő, közvetlen kapcsolatot a családdal, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleivel.  Ismerje fel a gyermeki problémákat, a hátrányos, veszélyeztetett helyzet okozta tüneteket, és szükség esetén kérje szakember segítségét!  Jelezze a gyermek fejlődését veszélyeztető körülményeket a gyermekvédelmi felelősnek!  Nevelőmunkája során különös gondot fordítson a hátrányos, veszélyeztetett helyzetben lévő, sajátos nevelési igényű gyermek felzárkóztatására!  A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítsa az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a napirendi állandóságot.  Figyeljen fel a családban jelentkező gondokra! Kísérje figyelemmel a családok anyagi helyzetét, szükség esetén segítse elő a támogatáshoz való hozzájutásukat, jelezzen a gyermekvédelmi felelősnek!  Kövesse nyomon folyamatosan, a halmozottan hátrányos gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek fejlődési ütemét!  A feljegyzéseket legalább negyedévenként végezze el. Ha a gyermek kö9rülményeiben változás következett be, illetve ha bármilyen jelzés, intézkedés történt azt írásban rögzítse az óvónő!  A nyilvántartásból csak statisztikai céllal közölhet az óvónő számadatokat, illetve a gyermekvédelemben résztvevő intézményeknek, a probléma megoldásában segítőknek, tárhatja fel az abban foglaltakat! Minden egyéb közlés az ott leírtakból nem megengedett!  Lehetőség szerint, minden a gyermeket érintő intézkedés esetén tájékoztassuk a szülőt.  Ismerje meg minden óvónő a titoktartási és adatszolgáltatási törvényekben leírtakat, és tartsa is be azokat!  Végezzen prevenciós feladatokat! (életvitel, életvezetési programok elemeinek beépítése az egészséges életmódra nevelés feladataiba, szülői értekezletek témáiba)  Információit jelezze a gyermekvédelmi felelősnek, konzultáljon vele a probléma megoldási lehetőségeiről!  Szükség szerint vegye igénybe az óvodapszichológus és szakszolgáltatók segítségét!  A napi nevelőmunkája során valósuljon meg a felzárkóztatás és a tehetséggondozás!  Az óvónők kísérjék figyelemmel a gyermekek hiányzásait, szükség szerint jelezzenek a 72

73

o o

o o o

vezetőnek!  A pedagógus feladata, hogy olyan foglalkozási tervet állítson össze és azt úgy alkalmazza hogy ne sértse a gyermekek, illetve egyes gyermekcsoportok esélyegyenlőségét.  A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét.  Tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást. Gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a plusz fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon való részvételt. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél szorosan működjön együtt a fejlesztő pedagógussal, illetve a megfelelő szakemberrel.  A pedagógus tájékoztassa az óvodavezetőt, ha tudomására jut az, hogy a gyermek valamely óvoda által szervezett programon azért nem tud részt venni, mert a család anyagilag nem tudja viselni a terheket.  A szülők részére biztosítsa a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges információs, tájékoztatási hátteret.  A szülőkkel működjön együtt a gyermek érdekében.  A jogait úgy gyakorolja, hogy vegye figyelembe a gyermeki esélyegyenlőség, és egyenlő bánásmód követelményét, így pl.: A foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelően határozza meg. Alkalmazza a differenciált nevelést. Hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékelje a gyermek teljesítményét. Gyógypedagógus feladatai:  Legfontosabb feladata: Az intézményvezető megbízásából az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek gyógypedagógiai ellátása, terápiás megsegítése, habilitációs ellátása.  Feladatkörébe utalt tevékenységek koordinálása. Óvoda pedagógiai asszisztens feladatai:  Legfontosabb feladata: az intézményben folyó pedagógiai munka segítése az óvodapedagógusok irányítása mellett.  A gondjaira bízott gyermekek testi épségének biztosítása, szükségleteinek ellátás, foglalkoztatása, fejlődésük optimális segítése.  Napi munkáját a kijelöl csoportért/csoportokért felelős óvodapedagógus irányítása mellett végzi.  Hiányzás esetén az óvoda vezető utasítása alapján helyettesít.  A kijelölt csoportban az udvarra indulás előtt és a levegőzés után a fürdőszobában és az öltözködésben, vetkőzésben segíti a gyerekeket az óvónők útmutatásai alapján.  Támogatja a gyermekek önálló önkiszolgálási tevékenységét, szükség szerint segít az óvónők elvárásainak megfelelően.



74

    

Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvodapedagógussal együtt kiosztja. Segít az altatásban, az alvó gyermekcsoportra szükség szerint felügyel.. Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek szükségleteit, igény szerint segít (orrtörlés, vécéhasználat, ruhacsere, stb.) Ébredés után a csoport szokásainak megfelelően segít az öltözködésben, tisztálkodásban. Az óvodai ünnepélyeken, programokon aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban.

. Óvoda pszichológus feladatai:  Az óvodapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében végezze a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrését, vizsgálatait.  Konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) a hatékony együttműködés érdekében foglalkozzon az intézmény gyermekeivel, pedagógusaival és a szülőkkel.  Vegyen részt a pedagógiai szakszolgálat óvoda koordinátora által szervezett szakmai feladatokban.  Szükség esetén készítse elő a gyermek megfelelő szakellátásba történő irányítását.  Az óvodai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat folyamatosan végezze el, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységekben vegyen részt. Dajka feladatai:  Rendszeresen segítse a gyermekek gondozását: öltözés-vetkőzés, gondozási feladatok stb.  Ha az óvónő egyedül van, vegyen részt az ételelosztásban, étkeztetésben.  A foglalkozásokon használt eszközöket tegye rendbe (festékes edény, gyurmatábla stb.)  Maximálisan segítse az óvodapedagógusok munkáját, ha saját teendőit elvégezte, részt vesz a foglalkozásokon, bent van a csoportban.  Úgy beszéljen és viselkedjen a gyermekekkel, hogy ennek hatására egy gyermek se kerüljön hátrányos, kitaszított helyzetbe!  Tartsa be a gyermekvédelemmel kapcsolatos etikai követelményeket, a titoktartás szabályait! Óvodánkban folyó tevékenységeink, melyek elősegítik a gyermekvédelem hatékonyságát:  Előzetes családlátogatás a szülő beleegyezésével  Szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadóórák  Óvodán kívüli élményszerzések  Sportnapok  Játszódélutánok  Gyermeki és szülői jogok ismertetése  A csoportnaplóban, a személyiséglapon a gyermek fejlődésének nyomon követése  Logopédiai ellátás  Fejlesztő pedagógusi ellátás 74

75

 Pszichológusi szakszolgáltatás  Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, estmegbeszéléseken való részvétele.

A gyermekek védelmével kapcsolatos sajátos helyzetek, problémák a következők lehetnek:  A gyermek a család anyagi helyzete miatti problémák.  A gyermek szociális helyzete miatti problémák.  Az intézményi baleset-megelőzési és védő óvó intézkedésekkel kapcsolatos problémák. A fenti problémák külön-külön és együttesen is a gyermekek különböző szintű veszélyeztetettségét jelzik. 10. EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL Célunk:  A család és az óvoda jó kapcsolata váljék pedagógiai hatások forrásává.  A családi és az óvodai élet közötti folyamatosság biztosítása. Alapelveink:  Gyermeknevelésünk a család intézményének tiszteletén alapszik  A gyermek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad.  A gyermek fejlődéséért a család és az óvoda egyaránt felelős, amely egyenrangú nevelőpartneri viszonyban valósul meg. Feladataink: a) Nevelésünk eredményessége érdekében: - személyes, folyamatos - bizalomra épülő, őszinte - segítő, partneri-együttműködő - a családi neveléshez visszacsatoló legyen b) Az óvodapedagógus személyisége legyen: - megértő, türelmes - érzelmileg elfogadó a családok irányában - tudja, hogy a szülőkhöz a gyermeken keresztül vezet az út - családi nevelésre építő - gyermeket érintő kérdésekben a szülő véleményét kikérő - döntéseket közösen hozó - őszinte párbeszéd kialakítására törekvő Az óvodánk első és legfontosabb kapcsolata a családdal van. A nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Az óvodai nevelést a családi nevelésre építve szeretnénk megvalósítani, hiszen együtt vagyunk felelősek azért, hogy a kisgyermek személyisége pozitív irányban alakuljon. A kezdeményező szerepet nekünk kell felvállalnunk. Ha a szülővel megismertetjük az óvodánkban folyó nevelőmunkát, megnyerhetjük támogatását, együttműködését nevelési feladataink megvalósításában. Ezért minden lehetőséget és alkalmat megkeresünk a „Egészséges gyermekekért” Pedagógiai Program


76

párbeszédre, a szülők nevelési kultúrájának emelésére. Törekszünk, hogy valamennyien hatékony segítséget nyújtsunk a szülők számára a családi neveléshez, nevelési problémákhoz. Mindehhez alapfeltétel, hogy alaposabban ismerjük a felnőttkor életkori sajátosságait. Erre azért van elsősorban szükségünk, hogy kivétel nélkül tudjunk "bánni" és „szót érteni" a szülőkkel. Legfontosabb a szülők érzelmi megnyerése, mely akkor lehetséges, ha jó a viszonyunk minden gyermekkel, a gyerekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak hozzánk és Társaikhoz. Igyekszünk szélesíteni a már meglévő és jól működő kapcsolattartási színtereket és módszereket. A kapcsolattartás elemei a következők:  Bemutatkozó levél a szülők felé,  Tájékoztató az óvodai életről,  Játszódélután a szülőkkel közösen. Óvodánkba kerülő új gyermekek szülei számára tájékoztató szülői értekezletet tartunk a nyár folyamán, ahol ismertetjük intézményünk nevelőtevékenységeit, az óvoda működési rendjét. Kiemelt hangsúlyt kap a Közoktatási Törvény vonatkozó fejezeteinek tudatosítása, különös tekintettel a szülői jogokra, és kötelességekre, valamint a tankötelezettségre. A nevelési célok kiemelése mellett hangsúlyos szerepet kap óvodánk családdal együtt nevelő hagyományainak bemutatása. Nagy jelentőségű számunkra, hogy még az óvodába kerülés előtt otthoni környezetben ismerkedjünk meg leendő óvodásainkkal. Mindezzel alapozzuk meg a későbbi találkozások meghittségét. A szülői értekezletek formai megváltoztatására törekszünk, hogy oldottabb körülmények között közvetlenebbé váljék kapcsolatunk a felnőtt közösséggel és pozitívan alakuljon a szülők egymás közti viszonya is. A nyílt napok szervezése fontos lehetősége a szülőknek, hogy tartalmilag is jobban megismerhessék óvodai életünket, képet kapjanak gyermekük közösségben való magatartásáról. A fogadóórák folyamatos, igényszerű megtartásával biztosítjuk az egyéni problémák, gondok megbeszélésére a bizalmas légkört. Az óvodapedagógusok évenként áprilisban a teljes fejlettségmérés alapján adnak egyéni tájékoztatást. Szükség esetén a fejlesztőpedagógussal, logopédussal való találkozást is megszervezik. A kézműves és játszódélutánok megszervezése a családokkal mind fontos területei a kapcsolattartás formáinak, még szorosabbá teszik az együttműködést. A partnerkapcsolat javítása érdekében évenként felmérjük a szülők elégedettségét és igényeit, melynek ütemezését és módját a Minőségirányítási Programunk tartalmazza Ebben a kapcsolattartásban segít a Szülői Szervezet, akikkel partnerként együtt működve oldjuk meg a szervezési és egyéb feladatokat. Munkánk közvetlen segítői: 76

77

 OKF a (Oktatási és Közművelődési Főosztály) biztosítja és segíti az intézmény

    

hatékony működését (tanügyigazgatási-szakmai feladatok, információ áramlás a kerület oktatási intézményei között) X. ker. Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Logopédus segíti gyermekeink beszédfejlődését óvodánkban, heti 3 alkalommal. Az óvoda gyermekorvosa és a védőnők meghatározott időkben rendszeresen látogatják óvodánkat. BÁRKA Kőbányai Humán Szolgáltató Központ Közművelődési intézmények: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ programjaihoz igazodva választjuk ki a lehetőségeket, melyek a gyermekek fejlesztéséhez hozzájárulnak.

 Kroó György Zeneiskola

Kapcsolat a Maglódi úti Szivárvány bölcsődével: Az eddigi kialakult jó hagyomány megőrzése: gyermekek bölcsődei életével megismerkednek a leendő kiscsoportos óvónők. A bölcsődés gyermekek is ellátogatnak óvodánkba játszódélután keretében A gyermekek is ellátogatnak az óvodába. A gondozónőktől tájékoztatást kérünk a gyermekek eddigi fejlődéséről, kialakult szokásaikról. A gondozónők visszatérő látogatása a gyermekek beilleszkedésének megfigyelése céljából. Kapcsolat az iskolákkal: Az iskolába kerülő gyermekek beilleszkedésének és fejlődésünknek nyomon követése a közeli iskolákban: bemutató órák látogatása. Nagycsoportosok iskolalátogatása áprilisban. (Széchenyi István Általános Iskola.) A kerületi iskolák kiadványainak, programjainak folyamatos ismertetése a szülők felé. Szent László Általános iskolával folyamatos kapcsolattartás különböző programokban való részvétellel.



78

FELHASZNÁLT IRODALOM

                

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény A Kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve Dr. Füle Sándor: A helyi pedagógiai programok kidolgozása (OKKER Oktatási Iroda 1995.) Pöcze Gábor: Hogyan készítsünk pedagógiai programot? Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? (OKKER Oktatási Iroda) Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógiai munkában (OKKER Oktatási Iroda, 1996.) Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék - Mozgás - Kommunikáció (Óvodai Program) (Alcius Bt. Budapest, 1996.) B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai Játék Dr. Gósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában Forrai Katalin: Ének az óvodában Villányi Györgyné: Játék a matematika Farkas Endre: Erkölcs, érték, nevelés (Tankönyvkiadó 1980.) Dr. Bakonyi Anna: Játék, erkölcs, érzelem Körmöci Katalin: A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában (Fabula Bt. Budapest, 2005.)  Óvodai Program autizmussal élő gyermekeket nevelő óvodák számára (Autizmus Alapítvány 2007)

Mellékletek 1. számú melléklet: Alapító okirat 2. számú melléklet: Jegyzőkönyv

78

79

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Programot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az óvodavezető hagyja jóvá és a fenntartó egyetértésével válik érvényessé. A hatályba lépett Pedagógiai Programot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek. A Pedagógiai Programban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Közzététel: óvodai honlap, KIR rendszer. Ezen dokumentum nyilvános, az óvodában mindenki által hozzáférhető a vezetői irodában. Ezen kívül minden óvodai csoportban megtalálható. Tájékoztatás bármikor kérhető előzetes időpont egyeztetés alapján az intézményvezetőtől. A Pedagógiai Program hatályba lépésének ideje: 2015. január 1. A Pedagógiai Program módosításának kötelező indoka: Törvényi jogszabály változás A Pedagógiai Program módosításának, felülvizsgálatára sor kerülhet:  eredmények beépítése, illetve kevésbé eredményes elképzelések elhagyása,  nevelőtestületi javaslatok  szervezeti átalakulás  személyi és tárgyi feltételek megváltozása A módosítás módja: A nevelőtestület 2/3-os illetve a Szülői Szervezet 80%-os többségi indítványára a felülvizsgálat során felmerült indokok alapján.



Pedagógiai Program. Kőbányai Gesztenye Óvoda

Recommend Documents