PEDAGÓGIAI PROGRAM Kardos László Általános Iskola Vasvár 2013

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kardos László Általános Iskola Vasvár

2013.

1

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Tartalomjegyzék 1) Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelésoktatás folyamatában 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. Tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai 1.1.

2) Helyi tanterv Bevezetés 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7.

2.8.

A választott kerettantervek megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám, nem kötelező tanórai foglalkozások Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, intézményi fejlesztések – újszerű tanulásszervezési technikák, intézményi innovációk (projektoktatás, témahetek…) A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 2.9. 2.10. 2.11. 2.12. 2.13. 2.14. 2.15.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

3

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 1. Az iskola nevelési programja 1.1.A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, eszközei, eljárásai Az iskola öndefiníciója Iskolánk komplex személyiség- és képességfejlesztő pedagógiát megvalósító 8 évfolyamos általános iskola. Pedagógiai céljaival, feladataival, követelményeivel és ezt tükröző működési rendjével, pedagógiai és kulturális szolgáltatásaival az iskolát használók, valamint a fenntartó igényeinek kíván megfelelni. Oktatási-nevelési struktúrája mindenekelőtt a gyerekek érdekeit szolgálja. Az emberi magatartás általános értékei Az iskola:  értékrendjében emberközpontú, humanista;  tanulóinak elsősorban az EMBER tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén,  a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés;  értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet,  innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket.  tanulói a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. A helyi értékek meghatározása Fontos, hogy az intézményünkben dolgozók folyamatosan fejlesszék oktató– nevelő munkájukat, melynek középpontjában a tanulók állnak. Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a középiskolákban történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a tanulók, a pedagógusok és a gyerekek szülei. Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a kerületi oktatásügyben és a közéletben.

4

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban: nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális és konzervatív értékrendünk az emberiség közös értékei a demokrácia értékei európai, humán, illetve transzcendentális értékek A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát közösségfejlesztő és ún. önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi formák gyakoroltatását. Törekszünk a nemkívánatos tanulói megnyilvánulások leépítésére. Társadalmi elvárás, hogy felkészítsük tanulóinkat a magasrendű és közjót szolgáló aktivitásra. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez partnernek kérjük a szülői házat, a családot (szülői közösséggel kooperatív kapcsolat, szülők iskolája előadás sorozat stb.). Alapelveink Esélyegyenlőség A tudás alapvető érték. A XXI. századi emberével szembeni nélkülözhetetlen elvárás az alapvető ismeretek megfelelő szintű elsajátítása, mely alapot jelent a világban való tájékozódáshoz (a tudományos továbblépéshez), lehetőséget biztosít az adott kornak megfelelő magasabb szintű, és/vagy korszerű ismeretek elsajátításához. Tanulóink az iskolai- és osztályközösségek működésén keresztül szerezhetnek tapasztalatot a majdani demokratikus társadalom működéséről, átérezhetik az egyéni felelősséget a közösségben, megtapasztalhatják a demokratikus véleménynyilvánítás és döntéshozatal formáit. Nyitottság Tantestületünk szívesen fogadja azokat a pedagógiai törekvéseket, kezdeményezéseket, amelyek a gyermekek személyiségének fejlesztését hatékonyabbá, teljesebbé teszi és megfelel célkitűzéseinknek. − A folyamatosan változó világban fontosak a gyökereink, így elengedhetetlen szűkebb és tágabb hagyományaink megismerése, megőrzése. (szociális kompetencia) − Mint Európai Uniós tagállam, alapvető elvárás az európai népek kultúrája, tudományos eredményei, törekvései iránti nyitottság. (állampolgári kompetencia) − „Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember tartozik a Földhöz” - ezért mindannyiunk kötelessége annak tudatos védelme. − Az ember társas lény, így a mikro- és makrokörnyezetének (család - társadalom) elvárásaihoz meg kell tanulnia alkalmazkodni. Ennek egyik fontos állomása az iskolai szocializáció.

5

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Komplexitás Pedagógiánkban az oktatás és a nevelés szorosan összefonódik. − Igyekszünk megvalósítani a gyerekeket érő társadalmi, szülői, iskolai hatások összhangját személyiségük egészséges fejlődése érdekében. − Sokszínű és tartalmas iskolai élettel adunk mintát diákjainknak jövendő sikeres és boldog életük megteremtéséhez. (egész életen át tartó tanulás) − Az elsajátítandó új ismereteket több oldalról, többféle módszerrel közelítjük meg. − Megtanítjuk az eredményes tanulás módszereit, eszközeit, eljárásait. tanítása)

(tanulás

− A testi- és lelki egészség alapvető érték. Korunkban elhatalmasodott az egyén önpusztítása, melynek tudatos elutasítását kisiskolás kortól erősítenünk kell a gyermekekben. (környezettudatos magatartás) Általános céljaink: Tanulóink olyan ismereteket sajátítsanak el, melyek váljanak szerves egységgé: alkalmazható, értelmes, életszerű tudássá. képességei, készségei differenciáltan, egyénre szabottan fejlődjenek. Kiemelt szerepet szánva a kommunikációs és a gondolkodási képességeknek. a természeti és épített környezettel harmóniában élő, testileg – lelkileg egészséges személyiségekké váljanak. kötődjenek szűkebb és tágabb haza iránt, hagyományait, kulturális értékeit tiszteljék, átörökítését fontosnak érezzék. sajátítsák el a kulturált viselkedés szabályait, az erkölcsi, etikai normák szerint éljenek, társas kapcsolataikat az egymásra figyelés, a másság elfogadása jellemezze. képessé váljanak az önálló ismeretszerzésre, a folyamatos önképzésre, a csapatszellemhez alkalmazkodni tudó emberekké váljanak. A Nemzeti alaptantervben (NAT) és a helyi tantervünkben meghatározott alapműveltség elsajátíttatása. Célunk, hogy minden tanulónkat eljuttassunk a képességeinek és adottságainak megfelelő szintre. Célunk, hogy különböző tanulási stratégiákkal, módszerekkel, eszközökkel ismertessük meg a gyerekeket, melyeket életkoruknak és képességeiknek megfelelően tudatosan alkalmazzanak a tanulási folyamat során. Tanítványaink nyitott, érdeklődő, sokoldalú, rugalmas személyiségek legyenek. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) Alakuljon ki bennük a műveltség megszerzésének igénye, a művészeti ágak tisztelete és ennek érdekében erőfeszítésekre is legyenek képesek. (esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség) A teljesítményképes tudás birtokában képességeik legjavát nyújtsák. 6

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Személyiségfejlesztő programok segítségével a szociokulturális hátrányok kompenzálása. (IPR) Célunk tehetséges tanulóinkat képességeiknek és készségeiknek, érdeklődésüknek és életkori sajátosságuknak megfelelő tehetséggondozásban részesíteni. Biztosítjuk a sajátos nevelést igénylő tanulók (pl.: beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, hallássérült), beilleszkedési, tanulási és magatartási zavart mutató (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) tanulók differenciált fejlesztését. (szociális kompetencia) A kulturált magatartás, a közösségi érzés és a megfelelő kommunikáció jellemezze diákjainkat. (anyanyelvi kommunikáció) Törekedjenek reális önismeretre, önértékelésre (önbecsülés, önbizalom), a kitartó munkához való helyes viszony kialakítására. Legyenek cselekvőképes, kreatív emberek, vállaljanak felelősséget saját sorsuk irányításáért (önállóság, kitartás, szorgalom). (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) Szeressék és védjék a természetet, beleértve saját szűkebb környezetüket is. (természettudományos és állampolgári kompetencia, környezettudatos magatartás kialakítása) Alakuljon ki bennük a testmozgás iránti igény, az önellátás képessége (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, a környezet rendben tartása). Legyenek tisztában az egészségvédelem legfontosabb tényezőivel: az egészségre káros szokások elutasítása, a balesetek megelőzése. (egészséges életmódra nevelés) Legyenek érdeklődőek és toleránsak a különböző kultúrák iránt. Legyenek fogékonyak az emberi kapcsolatokra, a barátságra, a család tiszteletére. Váljanak szülőföldjüket jól ismerő, hagyományainkat tisztelő emberekké. Jellemezze őket a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség, a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. (állampolgári kompetencia) Mindezekben segítséget nyújt a „Határtalanul” pályázat, melyre minden éven pályáznak 7. évfolyamos diákjaink. A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló tanulmányutak révén (az előkészítés, a kirándulás, az értékelés) tanulók megismerhetik a határon túli magyarok életét, helyzetét. Alakuljon ki bennük a világ megismerésének igénye. A siker esélyével készüljenek fel jövendő életpályájukra. (vállalkozói kompetencia) A kompetencia alapú oktatás céljai A pedagógiai kultúránk megújítását célzó kompetencia alapú oktatás bevezetésével az egyes kompetenciaterületeken (szövegértés és szövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális életvitel és környezet) sajátos célok fogalmazódnak meg:

7

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Gyermekközpontúság – A tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb). Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás – A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása – Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés – A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd – A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státuszban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása – A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja. Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség – Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság – Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű 8

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Valóságos tanulási környezet – Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg. Kommunikáció központúság – A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. Differenciáltság – Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Korszerűség – A program szakít az egy tankönyvre épülő oktatás gyakorlatával. A megvalósításhoz gazdag, újszerű, a modern technikai eszközöket is (internet, SDT, interaktív tábla) alkalmazó eszközrendszer tartozik. Harmónia – A szociális és életviteli kompetenciák körébe tartozó attitűdök, készségek és képességek mint például a reális énkép, önbizalom, a világgal szembeni pozitív beállítódás, tolerancia, stb. alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. Feladataink − Feladatainkat egyértelműen célrendszerünk, és az iskolával szemben támasztott tanulói, szülői és fenntartói igények határozzák meg. − Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez, a munkavégzéshez, az önművelődéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket, készségeket. − A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítjuk a tanulók érzelemvilágának gazdagodását. − Kiemelt feladatunknak tekintjük a kompetencia alapú oktatásra való felkészítést mind tanáraink, mind tanulóink számára. − Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Helyes tanulási szokásokat alakítunk ki. Megtanítjuk diákjainkat a helyes tankönyvhasználatra és más korszerű ismerethordozók felhasználására. (tanulás tanítása) − Megfelelő, sikeresen teljesíthető feladatokat adunk. − Fejlesztjük tanítványaink logikai képességét, kreativitását, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs készségét. − Nagy figyelmet fordítunk az egészséges életmód, testi – lelki egészség kialakítására, a rendszeres testmozgás fontosságára. − Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. − Fontos feladatunknak tekintjük a képességek szerinti differenciált munkát. − Törekszünk a tanulási nehézségek hátterében megbúvó okok feltárására, és keressük a megoldási lehetőségeket. − Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. (szociális kompetencia) 9

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola − Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás módszerének megismerése után a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek együtt, egy időben történő fejlesztése. (IPR) − Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket, fejlesztjük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek. (környezettudatos magatartás kialakítása) − Ellenőrző és értékelő munkánkban a rendszerességet, objektivitást és az ösztönző jelleget tartjuk szem előtt. − Törekszünk a színvonalas pedagógiai munkavégzésre.

1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók életkori sajátosságait figyelembevevő fő pedagógiai szakaszok Bevezető szakasz: Kezdő szakasz: Alapozó szakasz: Fejlesztő szakasz:

1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Ez teljes összhangban áll a NAT-ban leírt és képviselt értékekkel, valamint az iskola helyi sajátosságaiból, tanulói összetételéből adódó hagyományokkal, lehetőségekkel. Pedagógiai feladatunk a NAT-ban és a kerettantervben meghatározott alapvető tartalmak átadása és elsajátíttatása, az alapvető kompetenciák fejlesztése, valamint az egyéni képességeknek megfelelő differenciálás. Tanulóink nevelésekor kulcskompetenciák fejlesztését a legmesszebbmenőkig szem előtt tartjuk. Kiemelt szerepet szánunk az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációnak, a hatékony önálló tanulás képességének, valamint a szociális és állampolgári kompetencia fejlődésének. A személyiségfejlesztésben pedagógiai feladataink ezek alapján a következők: − A tanulók erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. − A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése, a játékszeretet, szabálykövetés fejlesztése, tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, egyénre szabott tanulási módok kialakítása, elsajátíttatása, az önfejlesztési igény kialakítása, a tanulói alkotóképesség fejlesztése, az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes formáinak megismertetése, tudatosítása.

10

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola − A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. − A tanulók akarati nevelése: a gyermek jellemét formálva szolgáljuk a személyiség érését. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása, szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is. − A tanulók nemzeti nevelése: Fejlesztjük a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti kultúrának megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. − A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közös normák kialakítására, az együttműködés közös szabályainak meghatározására, közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A diákönkormányzaton keresztül a gyermeki jogokkal, kötelességekkel való élés megtanítása a mindennapi gyakorlatban, az érték-összeütközések kezelése technikáinak elsajátítása. Erősítjük az Európához való tartozás tudatát, más népek hagyományainak, az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerésének, megbecsülésének igényét. − A tanulók munkára nevelése: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A kulturált és biztonságos közlekedés szabályainak gyakorlása. − A tanulók egészséges életmódra történő nevelése: Célunk a káros szenvedélyektől mentes egészséges életmód kialakítása. Ismerjék az élvezeti szerek emberi szervezetre gyakorolt káros hatását, lehetőség szerint utasítsák el azokat. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Az egészséges életmód útjainak megismertetése a tanulókkal, a testi képességek folyamatos kifejlesztése és karbantartása, az önellátásra való képesség folyamatos fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, környezet rendben tartása stb.). A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Feladatvállalásokkal segítsük hozzá tanulóinkat, hogy az önálló, felnőtt életben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, ismerjék fel a testi- és lelki épségüket veszélyeztető tényezőket. Tagozatok szerinti szakaszok: Alsó tagozat: 1-4. osztály. Az alsó tagozaton „kisfelmenő” rendszerben, a tagintézményben összevont tanulócsoportokban (1-3. és 2-4.) folyik az oktató-nevelő tevékenység. Az alsó tagozat egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1-4. osztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást és a szóbeli írásbeli nyelvhasználatot. Az osztály- illetve órakeretben folyó

11

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. A matematika-logika kompetenciaterület kiemelt szerepét hangsúlyozzuk azzal, hogy az első és második évfolyamon emelt óraszámban tanítjuk a matematikát. A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek az első osztályokban órarendbe illesztve történnek. A játék fontos eleme a tanítási-tanulási folyamatnak. Felső tagozat: 5-8. osztály Tantárgyi, illetve műveltségi területek szerinti szakos tanítással működő szakasz. A tantervben rögzített művelődési anyag feldolgozása során a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon, valamint szakkörök keretében folyik. Az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés igényének, készségének és képességének kialakítása tanítási órákon, szakkörökön történik. A hátrányos szocio-kulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon, differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Az általános iskolában minden tanulónak egy idegen nyelvet szükséges elsajátítania. Iskolánkban élő idegen nyelv (angol, német) tanulására van lehetőség. Az idegen nyelvet a tanulók szabadon választják. Oktatása 4. osztálytól csoportbontásban történik. A második idegen nyelvet hatodik osztálytól önköltséges formában tanítjuk. Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Célunk, hogy a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék. Ennek érdekében: felhasználjuk a különböző tárgyakban rejlő lehetőségeket. Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Az általános iskolai tanulók továbbtanulásának és helyes iskolaválasztásának megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve a középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk (matematika, magyar, idegen nyelv). Az általános iskolai tanulók harmonikus testi-lelki fejlődésének megalapozása fontos feladatunk. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerésére. D.A.D.A Környezetünk megismerésének és megóvásának igényét tudatosan alakítjuk tanulóinkban. Ennek érdekében a környezet védelmére és fejlesztésére, okos és mértéktartó felhasználására neveljük diákjainkat a szaktárgyi és az osztályfőnöki órák keretében, illetve a szabadidős tevékenységek során. A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére, és védelmére; a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak 12

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos célunk. Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére neveljük tanulóinkat. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink ismerjék a jelenlegi határainkon túl élő magyarságot, a helyzetüket, az életüket. A „Határtalanul” pályázat – melyre minden évben pályáznak az osztályok – óriási lehetőséget biztosít erre.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával); mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.); számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. 13

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet. Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás. 14

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése; a társadalmi tőke növelése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; 15

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY Biológia

Kémia

Fizika Környezetismeret Testnevelés

ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - teendők baleset után - magasból esés 16

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola együttműködésével kapcsolatos feladatok

szereplőinek

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele. Mindez az iskola szereplőinek – a tanulóknak, a pedagógusoknak, a szülőknek – hatékony együttműködéséhez kötött, s egyes intézményi pedagógiai feladatok megvalósítása révén érhető el. Annak érdekében, hogy a tanulók, - megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit; - érvényesíthessék jogaikat és kötelességeik teljesítéséhez segítséget kaphassanak; - gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez; - a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát az intézmény feladata: o az osztályközösségek, a diákképviselői fórumok és az iskolagyűlés működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; o az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; o az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai, és tanórán kívüli programjainak meghatározása. Annak érdekében, hogy a pedagógusok - képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat; - rendelkezzenek alkalmazható és ténylegesen is alkalmazott kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel az intézmény feladata: 17

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola o kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni; o a szakmai műhelymunkák intézményén keresztül a nevelési-szakmai együttműködés lehetőségeit megteremteni az iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; o a diákképviselet és az osztályközösségek pedagógusokkal való konzultációjának tereit megteremteni; o a pedagógusok és a tanulók valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája-programsorozat); o a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás és -fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezeli a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál. Annak érdekében, hogy a szülők (gondviselők) o mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz; o kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához; o együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermeke nevelésében az intézmény feladata: o a partnerközpontú hálózat kiépítése a szülőkkel, az érintettek neveléssel kapcsolatos kérdések megvitatásának folyamatába való minél szélesebb körű bevonásával; o megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos dolgokat megbeszélhessék, ismertethessék szülőkkel o igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával, o a szülőkkel való találkozás alkalmával a családi nevelés és a gyermek pozitívumait erősíteni, őszinte légkört kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; o a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt preferenciájú pedagógiai feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében: Létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró –

18

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos további feladatok: A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A közösségfejlesztés érdekében végzett munka kapcsán is nagy figyelmet szentelünk a kulcskompetenciák fejlesztésének, különösen a kommunikációs, valamint a szociális és állampolgári kompetenciának. − A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. − Fejlesztjük kommunikációs képességüket, hogy tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is a témának és a helyzetnek megfelelően kommunikálni. − Törekszünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. − A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. − A segítő életmódra nevelés területén: pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályokban, tanulócsoportokban, tantestületben, ami által a tanulók biztonságban érzik magukat. A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális 19

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola viselkedés alapvető szabályait. Alakuljon ki szabálytudatuk, a döntési szabadság és felelősség képessége. − Alakítsuk ki diákjainkban a környezetük állapota iránti érzékenységet, kapcsolódjanak be a környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, s ez a törekvés váljék életmódjukban is meghatározóvá. (környezettudatos magatartás) − A társadalmi bűnmegelőzés, az áldozattá válás problematikája, az erőszakmentes konfliktuskezelés.

1.5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában

Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;

20

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. 21

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Klubszobát célszerű berendezni, ami témától függően átrendezhető: puffokkal, ülőpárnákkal, vitrinekkel, polcokkal, meseszőnyeggel. A falon legyen lehetőség "területeket" kialakítani saját osztály-, faliújságra, akár falfirkára is. Ki lehessen alakítani osztálykuckókat. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret). Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. 22

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

1.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése 23

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). - megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése - vizuális információk sorba rendezése, szekventálása - a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése - adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása - összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása - a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) - rövid idejű vizuális-verbális memória - szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Módszerek Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztő programok Tervezett szenzomotoros tréning 24

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Sindelar-program Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban Egyéb fejlesztő terápiák Érzékszervek működésének fejlesztése Érzelmi intelligencia Beszédfejlesztés Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák Korai fejlesztés módszerei Számolás, írás, olvasás zavarok kezelése Viselkedés korrekciós módszerek Figyelem fejlesztő gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztése Családpedagógiai módszerek Tanulást segítő programok Informatika és audiovizuális technika alkalmazása Relaxációs módszerek A fejlesztés fő területei Nagymozgások - kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja) - egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások) - a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok– különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is. Pszichomotoros fejlesztés részterületei Téri–idői tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán 25

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, helyhelyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak. Testséma Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér. Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára. Idői tájékozódás Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. 26

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. Lateralitás (oldaliság) Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb oldali szemkéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul). A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül. Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás 27

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről. Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére. A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve: - talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok - a megjelölt sávok szűkítése - talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé - a megjelölt sávok szűkítése - az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot - az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda– vissza irányba Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének 28

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra – fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra –apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a test oldalán sarokülésben (előre, háttal) –térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat. Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodásiskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:

29

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése. A kompenzáló magatartásformák elhagyása.

II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok

Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás,relaxáció kognitív terápiák (Coping Cat) elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program (PASKET) - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok Beszédfejlesztés (logopédus): arányés hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és 30

Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések megszüntetését).

Feladatok tapasztalásán fejlesztés.

alapuló

A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a fejlesztő pedagógusok által. Képesség és készségszint felmérés.

Kritériumok ritmusa problémánként és tanulóként változó.) Legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest.

Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltsá g csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése.

III. Szocializációs zavar esetén:

A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. Fontos, az életkori sajátosságok 31

Tudja, hogy várnak el tőle.

mit

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések mivel a problémák a gyermek rendszerint a korai szocializáció rendellenes tanulási folyamatából, illetve a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből erednek, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem. Célunk tehát a kompenzálás és a kooperáló szülők segítése a nevelési kérdésekben.

Feladatok ismeretében, az iskolás gyermektől elvárható viselkedésformák, és a még nem követelhető kontroll szétválasztása. Pontos meghatározása annak, amit elvárunk a gyermektől és ennek a gyermek számára jól érthető (életkorának megfelelő) közlése.

Kritériumok Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.

Feladatunk a pozitív modellnyújtás, a pozitív megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

32

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A felzárkóztatás célja -

-

-

A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Tevékenysé Módszer

g 1.

A

tanulási

felmérése iskolába lépéskor

kudarcnak kitett

képességek

-

Prefer,

felismerése

Sindelar,

–

pedagógus,

tanév eleje

pedagógus, gyógypedagógu s, szakértői

ABC

bizottságban

teszt képességek

-

Határidő

fejlesztő

prevenció; pl.

tanulók

Felelős

fejlesztő

felmérése az

pedagógus,

iskoláztatás

pszichológus

folyamán; pl. induktív gondolkodás mérése megfigyelés

tanító,

folyamatosa

szaktanár,

n

osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógu s

33

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola dokumentumelemz

tanító,

tanév eleje,

és (a tanuló iskolai

szaktanár,

illetve

produktumainak

osztályfőnök,

közben

célirányos

fejlesztő

áttekintése)

pedagógus, gyógypedagógu s

2.

A

beszélgetés

tanító,

(gyerekkel,

szaktanár,

szülővel)

osztályfőnök

a tanulók tanulási

tanító,

szokásainak

szaktanár,

felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

egyéni

pedagógus,

fejlesztés

tanulási

(fejlesztési

kudarcnak

alapján)

terv

folyamatos

első félév

folyamatos

fejlesztő pedagógus,

kitett

gyógypedagógu

tanulók

s

fejlesztése

differenciált

minden

(az iskolán

tanóravezetés

pedagógus

belül)

korrepetálás

érintett

folyamatos

folyamatos

pedagógus napközi,

napközis

tanulószoba

nevelő,

folyamatos

tanulószobavezető előkészítő

tanító

évfolyam (az első osztály

sikertelen

elvégzése esetén az első

osztály

megismétlése

a

szülő kérésére) 34

tanév vége

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola mentesítés bizonyos

tárgyak

értékelése alól

igazgató, tanító,

tanév eleje,

szaktanár,

illetve

szakértői

folyamatos

bizottság szakemberei, szakértői bizottságok szakemberei kis

létszámú

osztályok

iskolavezetés,

tanév eleje,

tanító,

ill.

fejlesztő

folyamatos

pedagógus tanulásmódszertan,

osztályfőnök

tanév eleje,

tanulás tanítása

vagy a kurzust

illetve

oktató

folyamatos

pedagógus

3.

A

tréning

fejlesztő

(tanulástechnika,

pedagógus,

koncentráció stb.),

gyógypedagóg

relaxáció

us, pedagógus

a

tanulási

tanító,

tanulási

zavarokkal

küzdő

kudarcnak

tanulók

kitett

szakemberekhez

fejlesztő

tanulók

történő

pedagógus,

fejlesztése

(szakértői

gyermekvédel

(iskolán

bizottságok, orvosi

mi felelős

kívül)

intézmények)

speciális

osztályfőnök,

irányítása

tanító,

fejlesztés

szokásainak

szaktanár,

hatékonysá

felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

A

folyamatos

szaktanár,

a tanulók tanulási

4.

folyamatos

35

tanév vége

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola ga,

dokumentumelemz

tanító,

értékelés

és (a tanuló iskolai

szaktanár,

produktumainak

osztályfőnök,

célirányos

fejlesztő

áttekintése)

pedagógus,

tanév vége

gyógypedagóg us fejlesztő

fejlesztő

negyedéven

szakemberek

pedagógus,

te,

szöveges értékelése

gyógypedagóg

tanév végén

az

us

egyéni

illetve

haladásról megfigyelés

tanító,

folyamatos,

szaktanár,

illetve tanév

osztályfőnök,

vége

fejlesztő pedagógus, gyógypedagóg us tanulmányi

tanító,

eredmények

szaktanár,

elemezése

osztályfőnök,

(dokumentumelemz

fejlesztő

és)

pedagógus,

tanév vége

gyógypedagóg us beszélgetés

tanító,

(gyerekkel,

szaktanár,

szülővel)

osztályfőnök

tanév vége

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van.

36

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben: az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). olvasás-írás és a számolás zavara mozgáskoordináció zavara kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság ritmusérzék fejletlensége a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége a tartós figyelem hiánya Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. 37

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztésre szoruló tanulókban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten 38

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés). Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dysgrafia, dyslexia esetén: Az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha lehet megszüntetése. Az elmaradások mielőbbi felismerése, korrigálása. Súlyosabb esetekben speciális szakemberhez kell juttatni a gyerekeket (pszichológus, logopédus, szakorvos, a szakértői bizottság szakemberei stb.)

Diagnosztizálás, okok feltárása (logopédus, pszichológus). Dysgrafia, dyslexia korrekciója: A fejlesztő pedagógus terápiás foglalkozásai, mozgásfejlesztés – finommotoros, nagymozgások erősítése, írástechnikai gyakorlatok (betűelemek, rajzok stb.), betűkapcsolási gyakorlatok, térbeli tájékozódás, kommunikációs képesség fejlesztése, korrekciója. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése.

A gyerekek legyenek tisztában problémáikkal. Fogadják el az erre irányuló javítást, segítséget Működjenek együtt mindenkori segítőjükkel, tanáraikkal, szakemberrel. Legyen az osztályközösség és a család megértő, elfogadó, segítő.

39

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Dyscalculia esetén: A nehézségeket előidéző okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése. A lemaradás korrigálása. Legyen képes a gyermek a matematikai gondolkodás elsajátítására korosztályának megfelelően.

Diagnosztizálás, a legrövidebb időn belül a korrekció megkezdése. Fejlesztő pedagógus, pszichológus: korrigáló korrepetálás egyéni foglalkozással (méret, mennyiség, számfogalom kialakítása), logikus gondolkodás fejlesztése (következtetések, ok– okozat stb.), a sikertelenség, a kudarcélmény minimálisra csökkentése, az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

A tanuló legyen partnere segítőinek. Gyakorlásaival önállóan is próbálkozzon problémája megoldásával. Legyen tisztában lehetőségeivel és képességeivel. Vállalja a „küzdést”.

Tehetséggondozás A tehetség és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való 40

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola mentesség, bizonytalanság tolerálása, gondolkodás, folyamatos kommunikáció.

becsvágy,

kockázatvállalás,

divergens

A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja: a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Ehhez azonban ismernünk kell a tehetség megnyilvánulási formáit: 1. tudományos tehetség 2. vezetői tehetség 3. pszichomotoros tehetség 4. művészi tehetség Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek 41

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség. A tehetséggondozás szervezeti formái A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Szakkörök, klubok Idegen nyelvi szakkörök Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, térségi, megyei, regionális, országos) Vetélkedők tehetséggondozó táborok, erdei iskolák, nyári táborok Célok Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük fejlesztésüket.

Célunk a felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése, kibontakoztatása az önmegvalósítás jegyében.

Feladatok Látogatás az óvodában, illetve az óvónők látogatása az iskolában, az óvónők véleményének kikérése. Osztályfőnökök, szaktanárok megfigyelései, céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. A szükséges szakmai támogatás biztosítása, melynek eszközei: tanórai csoportbontás, differenciálás; érdeklődés alapján szerveződő szakkörök, klubok; tantervdúsítás; 42

Kritériumok A partnerekkel való permanens kapcsolattartás.

A szakkörök és klubok sikeres működése. Tanulmányi versenyeken való sikeres részvétel. Sikeres vizsgák

felvételi

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célok

Célunk az esélyegyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek számára társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Célunk, hogy a tanulók vállalják tehetségüket és használják fel az érvényesülésükhöz. Tudjuk, hogy a tehetséggondozás csak a család támogatása mellett lehetséges, ezért célunk a családdal való együttműködés.

Feladatok tanulmányi versenyekre való felkészítés; középiskolai előkészítő tanfolyamok; táborok, erdei iskola.

Meg kell próbálnunk kompenzálni a családi és anyagi háttér hiányosságait. Pályázatok útján biztosítanunk kell a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket . Feladatunk a lehetséges helyes utak, lehetőségek minél tágabb körét bemutatni. A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét. Folyamatosan informálni kell az aktuális helyzetről, az elért (rész) eredményekről, 43

Kritériumok (továbbtanulás). Közösségi produkciókban való sikeres szereplés. Egyéni produktumok, publikációk, műalkotások létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek Táborozási hozzájárulások elnyerése, a térségi, megyei, országos, önkormányzati stb. pályázatok felhasználásával.

A tanulók találják meg a tehetség gyümölcsöztetéséne k módját. A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag, mind erkölcsileg a gyermek fejlesztését.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célok

Feladatok sikerekről, kudarcokról.

Kritériumok

Gyermek és ifjúságvédelem, szociális hátrányok enyhítése Általános feladatok Hátrányos helyzetet jelenthet a családok anyagi helyzete, a munkanélküliség, az ingerszegény környezet, a családok szerkezetében bekövetkező változások (válás, új kapcsolat) és esetenként a nem megfelelő nevelési eljárások alkalmazása, a családon belüli agresszió. Legfontosabb, hogy a pedagógusok, a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek tudomást szerezzenek a hátrányos helyzet meglétéről, okairól. Ebben segít a beszélgető-kör, ahol őszinte, elfogadó légkör lehetőséget nyújt egyéni problémák, helyzetek megfogalmazására. Kiemelt szerep hárul az osztályfőnökre, akinek feladata az osztályban tanító valamennyi kolléga tájékoztatása, bevonása az adott probléma kezelésébe. Egyéni helyzetek mérlegelése után érdemes a társak bevonása is, amennyiben az nem sért személyiségi jogokat, és a társak, a közösség tud segíteni a fennálló probléma kezelésében. A hátrányos helyzetű tanulók esetében kiemelten fontos a szülői házzal való kapcsolattartás, az elfogadó, bizalomra építő együttműködés kialakítása, fenntartása, a közös feladatok, teendők megfogalmazása. Erre alkalmat nyújtanak a családlátogatások, a szülői beszélgetések, a szülőkkel közös iskolai programok. E mellett szükséges különböző támogató lépések, szolgáltatások biztosítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Segítséget jelent a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok figyelemmel követése és a szülők informálása a különböző támogatási lehetőségekről. Családi helyzetből adódó hátrányok esetén szükséges lehet családsegítő szakemberek, pszichológus, szociális munkás, drámapedagógus bevonására. Fontos az együttműködés megvalósítása a szülők, az osztályfőnökök, pedagógusok, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a Kistérségi Alapszolgáltatási Központ, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága, Vas Megyei Szakszolgálat Vasvári Tagintézmény valamint a segítő szakemberek között. Konkrét teendők – A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű diákok felderítése, figyelemmel kísérése. – Állandó kapcsolat biztosítása szülői (gondozói) házzal (fogadóórák, nyílt napok, családlátogatások) – Szakemberek segítségével esetmegbeszélések, problémafeltárás, stratégia kidolgozása – Veszélyeztetett gyerekekkel kapcsolatos intézkedések a megbízott 44

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola gyermekvédelmi felelős segítségével – Kapcsolattartás hivatalos szervekkel (Kistérségi Alapszolgáltatási Központ, Családsegítő, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága, Vas Megyei Szakszolgálat Vasvári Tagintézmény, iskolaorvos) – A szociális hátrányok enyhítése alapítványi, illetve pályázatokon nyert támogatások felhasználásával. – Gyerekek segítési szándékainak és lehetőségeinek felhasználása. – Nevelési és oktatási helyzetek során egyéni körülményeikhez való alkalmazkodás Iskolánk nagy súlyt fektet a gyerekek szabadidejének tartalmas megszervezésére (művészeti, kézműves tevékenységek, sport- és játékfoglalkozások, szakkörök, iskolán kívüli programok: színház, múzeum stb.… látogatások) Szülőkkel való egyeztetés alapján, igény szerint biztosítja többek közt: - a szükséges ügyelet ellátását, - az iskolai étkezés lehetőségét, az egészségügyi ellátást (vizsgálatok, szűrések, aktuális oltások), - erdei iskolák, táborok szervezését, - úszásoktatás megszervezését.

1.7.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskolai diákönkormányzatnak véleményét ki kell kérni az alábbiakban: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

1.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 45

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Feltétele: a kölcsönös bizalom, őszinteség és tájékoztatás. Az együttműködés formáit az alábbi két témakör köré rendeztük: Szülői részről: Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken Együttműködő magatartás Őszinte véleménynyilvánítás Nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását A családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését Érdeklődő-segítő hozzáállást Ötletnyújtást az előadások témáihoz Szponzori segítségnyújtás Iskolánk (pedagógusaink) a következő formákat nyújtja: Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról Előre tervezett szülői értekezletek Fogadóórák Nyílt napok, nyílt órák szervezése Családlátogatás Pályaválasztási tanácsadás Közös kirándulások Iskolahasználók részvétele az iskola közéletében Szülői értekezletek Évente kettő alkalommal hívjuk a szülőket az éves munkarendben ütemezett időpontokban. Igény szerint ezen túl a szülők, az osztályfőnökök, vagy más pedagógusok is kezdeményezhetik réteg-szülői értekezlet összehívását. Fogadóórák Évente kettő alkalommal, az éves munkaterv szerinti ütemezés szerint tartjuk a fogadóórákat, melyen minden nevelő elérhető. Ezen kívül egyénileg egyeztetett időpontban is elérhető a pedagógus. Szülői közösség A szülők érdekképviseletét látja el. Választmány tagjait – osztályonként 2-3 főt – az osztályok szülői közössége választja meg.

46

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Iskolaszék, Intézményi Tanács A szülők, az önkormányzat, a nevelőtestület és a tanulói ifjúság közös egyeztető fóruma. Munkáját a saját működési szabályzata és munkaterve szerint végzi. Az elnököt a nevelőtestület – véleményezéssel érintett napirendjeinek tárgyalásához az igazgató – meghívja.

Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célkitűzések Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

Feladatok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselők tevékenysége, Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s 47

Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, - tetteikért felelősséget vállalni.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Feladatok delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába.

Kritériumok

Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad

A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket.

véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. Diákönkormányzat (DÖK) működtetése: - Az iskolai diákmozgalmat a DÖK-segítő pedagógus támogatja és fogja össze. 48

A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Feladatok - A DÖK-nek legyen a tanulók által elfogadott szervezeti és működési szabályzata. - Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - Véleményt nyilváníthat: *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. - A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. - A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZK, az iskolaszék értekezleteinek 49

Kritériumok tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez.

A tanuló egyéni (akár magánjellegű) problémáival keresse meg tanárát.

Feladatok vonatkozó napirendi pontjánál. - A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, iskolarádión keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja. Az Iskolagyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntés csak a megtárgyalt ügyekben születhet. - Az osztályfőnök, vagy bármelyik pedagógus keressen megoldást a 50

Kritériumok

Az aláés fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt.

A tanuló biztonsággal bizalommal fordulhasson segítségért

teljes és a

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Feladatok felmerülő problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda.

Kritériumok pedagógushoz.

A pedagógus rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülő ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával problémáival a pedagógusokhoz; kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében. Célkitűzések Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény-fenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együtt-működésének előmozdítása. Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. Ezért különösen fontos

vagy

Feladatok A partnerközpontú hálózat kiépítése.

Kritériumok Közös gondolkodás, a felelősség vállalása.

A környéken lakók segíteni tudnak minket: iskoláink környezetének

Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson

51

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Nagyon sok a hátrányos helyzetű, csonka család, és az ő érdekeiket nehéz feladat összefogni.

A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására.

Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét,

Feladatok ápolásában, tisztántartásában, - programjaink megvalósításában. Az iskola segítséget adhat: - lakógyűlések, rendezvények megtartásához, - hasznos hulladék gyűjtéséhez, - akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez. Szülői közösség (SZK) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - pályázatok írása, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek 52

Kritériumok alapuló kapcsolatát.

Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők.

A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.

Feladatok alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepélya tanulmányi év értékelése, - jutalmak, oklevelek kiosztása. Szülői értekezlet (2 alkalom/év) - Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. -A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. - Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. - 5. évfolyamon szeptemberben összevont formában a tantárgyi követelményeket, 8. évfolyamon október-november hónapban a beiskolázás rendjét ismertetjük. 53

Kritériumok életéről. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát.

Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

Feladatok - Az osztály sajátos pedagógiaipszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. (Szülők iskolája-program) - Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. - Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében. Szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a 54

Kritériumok

A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között.

Feladatok következőket vizsgáljuk: - szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban, - családi légkör, a gyermek helyzete a családban, - nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai), - szabadidő eltöltése, - a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról, - a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről. Fogadóórák tartása - Szaktanári és tanítói fogadóóra november és március hónapban (össz.iskolai szintű) - Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. - Igazgatói fogadóóra. A szülőkkel való találkozás alkalmával - Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell 55

Kritériumok

Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat kialakítása a szülőkkel.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.

Feladatok a hibák kijavítását megkezdeni. - Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. - Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. - Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató füzet) - Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (szóbeli feleletet aznap, az írásbelit a kiosztás napján). - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum kettő érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. -A fejlesztő pedagógusok negyedévi értékelése a tanuló egyéni haladásáról. - Magatartással, 56

Kritériumok

A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

A szülők lássák gyermeküket iskolai körülmények között.

Az iskola mutassa be a nevelő-oktató munka sikereit.

Feladatok szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók. - A szülők közlései, igazolások. - Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást. - Szülői, tanulói vélemények megismerése (elégedettségi mérőlapok) Nyílt napok szervezése a szülőknek - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. - Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben. - Érezzék a tanórák légkörét. Kulturális bemutató -A legjobbak mutassák be, mit tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. - Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek 57

Kritériumok

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

A szülő: - tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában, - ismerje meg gyermeke tehetségét.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célkitűzések

Feladatok (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója. Kiállítás - Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák. Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása.

Kritériumok

Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az intézmény szakmai munkájának eredményei

Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások városi szinten az érdeklődő kollégák és szülők számára. - Magas színvonalú szakmai előadások és

Teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között.

szekciófoglalkozások. További programjaink: - farsang, karnevál - iskolabál - sportés egészségnap, - anyák napja, - karácsony, - karácsonyi hangverseny, - kirándulások, - ünnepvárók, - alapítványi gálaműsor, - ballagás.

58

A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 1.9.

Tanulmányok alatti vizsga szabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák a következők: javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga pótló vizsga A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon, valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga írásbeli vizsga

1. A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 59

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 15. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 16. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 17. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének és átvételének szabályai A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti.

60

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha az iskola a beíratást követően további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, ezek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt közzé kell tenni. Erre a honlapot, a helyi újságot, illetve óvodákban való kiplakátolást alkalmazzuk. A köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét.

II. HELYI TANTERV Bevezetés Intézményünk 8 évfolyamos iskolamodell, mely évfolyamonként 2-2 osztályt működtet saját pedagógiai programja, helyi tanterve alapján. A program kidolgozói és pedagógusai elsődleges célként tűztük ki a személyközpontú, a gyerekek eltérő képességeihez igazodó nevelés és a differenciáló oktatás gyakorlatát. Törekszünk arra, hogy az iskola természetes, befogadó közege legyen minden tanulónak, függetlenül egyéni adottságaitól, meglévő ismereteitől, tanulásra való motiváltságától, szorongás mentesen tölthesse iskolai éveit.

61

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Célunk, hogy a diákok saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre juthasson egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével. Iskolánk az 2004/2005-ös tanév óta tudatosan együtt nevel sajátos nevelési igényű tanulókat ép társaikkal. Ekkortól kimenő rendszerben megszűnt a szegregált tagozat. (A tanulásban akadályozott tanulók tantárgyankénti helyi tanterve külön mappában található.) Az integrált oktatásból adódóan helyi tantervünk tartalmazza az egyéb sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó célok, feladatok, tartalmak rendszerét. A Helyi Tanterv a fogyatékos tanulók oktatásának tantervi irányelveinek figyelembevételével került kidolgozásra. Az Irányelvekben foglaltak alapján kiemelt az integrált nevelés során cél, hogy: – A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a sérült tanulók önállóságának fejlesztését, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést. – Az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. – Valósuljanak meg, váljanak az iskola pedagógiai programjának, tanítási gyakorlatának tartalmi elemévé a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák. – A sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés tartalma ne terhelje túl, az alkalmazott módszerek egyéni lehetőségeikkel összhangban legyenek. – A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljon meg. A sikeres együttnevelés érdekében: – A sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítani szükséges a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, speciális gyógyászati, életvitelt segítő technikai eszközöket. – Szükséges figyelmet fordítani a szülők szemléletének alakítására, az elfogadó attitűd kialakítására. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a diákok érzékenyítésére, a segítő, támogató, elfogadó szemlélet kialakítására – Elengedhetetlen a pedagógusok szemléletének alakítása (elfogadás, tolerancia, empátia) módszertani felkészítése, továbbképzések segítségével. A pedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – A tananyag tartalmak meghatározásánál, a tananyag feldolgozása során figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű tanulók sajátos jellemzőit. – Egyéni fejlesztési tervet készít, egyéni haladási ütemet biztosít a sajátos nevelési igényű tanulók számára. – A tanulásszervezés során igazodik az egyéni sajátosságokhoz, differenciált munkaformákat alkalmaz. – Igazodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez. – A tanórai foglakozások során épít a szakértő véleményekben foglaltakra. 62

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola – Együttműködik a segítő szakemberekkel, a gyógypedagógus javaslatait beépíti a tanítási folyamatba. A sérülésből adódó hátrányok kompenzálása érdekében a sajátos nevelési igényű tanulók - a közoktatási törvénynek megfelelően - sérülésüktől függően – a heti megjelölt órakeretben - rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek célja, hogy: – A sajátos nevelési igényű tanulók sérült funkcióinak helyreállítása, újak kialakítása. – A meglevő funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, illetve a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. – A szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. A rehabilitációs fejlesztést az adott sérülésnek megfelelő végzettségű gyógypedagógus végzi. A tanítók, tanárok – a differenciált óravezetés mellett - szaktantárgyi fejlesztő/rehabilitáló foglakozásokkal segítik a sérülésből adódó hátrányok kompenzálását. Kiemelten fontos a pedagógusok, gyógypedagógusok munkájának összehangolása, az optimális fejlesztés megvalósítása érdekében. A gyógypedagógiai rehabilitáció megvalósulhat osztálytermi keretek között, illetve egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás formájában. A gyógypedagógus az integrált nevelés, oktatás során: – Együttműködik a pedagógussal, segíti a pedagógiai diagnózis, a szakértői vélemény értelmezését. – Segíti a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeihez szükséges optimális környezet kialakítását. – Segítséget nyújt a speciális segédeszközök kiválasztásában, beszerzésében. – Figyelemmel kíséri a sajátos nevelési igényű tanulók haladását, javaslatot tesz a fejlesztés irányára. – Egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő tevékenységeket végez. – Együttműködik a pedagógusokkal, a tantestülettel. – Kapcsolatot tart a szülőkkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek: Mozgáskorlátozott tanulók A mozgáskorlátozott tanulók esetében az önállóság, a mozgásos tevékenységek, a mozgásos tanulás lehetősége módosul. Mások a lehetőségei, a környezetéről, saját magáról szerzett tapasztalatai. Nevelési feladataikat meghatározza a hely és helyzetváltoztatási lehetőségei, az önkiszolgálás, a tárgy és eszközhasználat a grafomotoros teljesítmények szintjei. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, eszközök alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei: – Törekedni kell a sérülésből adódó hátrányok csökkentésére. – A fejlesztés mindig az egyéni sajátosságoknak megfelelően történjék. – A mozgásnevelés feladatait ne az életkor, hanem a sérülés súlyossága 63

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola határozza meg. – Kiemelt feladat az önállóságra nevelés, a felkészítés a felnőtt lét szerepeire. – Szükséges az akadálymentes környezet biztosítása. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a reális énkép, önismeret, elfogadás kialakítására. Látássérült tanulók A látássérült tanulók esetében a sérülés következményeként számolni kell azzal, hogy mások a világról szerzett tapasztalatai, megismerő tevékenységei, alkalmazkodó képessége és ismeretszerzési lehetőségei. A látás hiánya vagy sérülése nemcsak a tanulás során okoz nehézséget, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei is. Mindezek az iskolai képzés teljes ideje alatt szükségessé teszik az egyénre szabott módszerek, technikák, speciális eszközök (nagyító, olvasógép) alkalmazását. A látássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei: – Az önállóság fejlesztése, az egyéni sajátosságoknak megfelelő mértékben. – Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. – Működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Az akarati tulajdonságok erősítése. – A szem egészségét védő magatartási szokások kialakítása, fejlesztése. – Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. Hallássérült tanulók A hallássérült tanulóknál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt eltér a nyelvi kommunikáció, a szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése, használata. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkezésének, felismerésének ideje, kóroka, mértéke és a fejlesztés megkezdésének ideje. Fejlesztésüket segíti a korszerű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák (adó-vevő) használata. A hallássérült tanulók fejlesztésnek alapelvei: – Speciális segédeszközök használatának kialakítása, az érdeklődés felkeltése a környező világ iránt. – Működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Segítség biztosítása a nyelvi kommunikáció gyengeségéből fakadó hátrányok kompenzálásához. – A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezés formáinak elsajátíttatása. – Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek kialakítása. – A vizuális percepció, az önkifejezés, a valóság képi megjelenítésének beépítése a tanulási folyamatokba. – A megfelelő beszédmód, beszédhallás, artikuláció komplex, folyamatos fejlesztése. – Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés. – Az önbizalom és az önkritika reális egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő. A kifejtett alapelveken túl, 64

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola együttnevelésükhöz szükséges a megfelelő gyógypedagógus foglakoztatása, a speciális tanterv, tankönyv használta. Az iskola helyi tanterve részletesen tartalmazza – évfolyamokra lebontva - az enyhén értelmi fogyatékos tanulókra vonatkozó fejlesztési feladatokat, tartalmakat, követelményeket. A beszédfogyatékos és a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók A beszédfogyatékos és a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartás, figyelem és a részképesség zavarral küzdő tanulók esetében nem, vagy nehezen határozhatók meg egységes jellemző jegyek, tünetek. A megfogalmazott elvek az egyéni sajátosságok, lehetőségek tükrében értelmezendőek. A célszerű: – – – – – – – – – – –

magatartás és figyelemzavarral küzdő tanulók esetében törekedni Egyénhez igazított követelmények, elvárások megfogalmazására. Egyéni lehetőségekhez igazított következetes szokásrend kialakítására. Változatos tanulási környezet kialakítására. Törekvés a szabályok kialakítására, azok belsővé válásának segítésére. A belátásra épülő nevelési helyzetek teremtésére, resztoratív technikák alkalmazására. A tanuló viselkedéséhez igazított, a pozitívumokat kiemelő visszajelzések alkalmazására. Az önmagához mért fejlődés segítésére gyakori pozitív visszajelzésekkel. A művészetekben (dráma, tánc) rejlő lehetőségek tudatos felhasználására. A tanuló optimális helyének megválasztására Együttműködésre a kortárscsoporttal, a családdal. Együttműködésre segítő szakemberekkel, szervezetekkel.

A részképesség zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulai) küzdő és a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésének elvei: – A tanulók fejlesztése gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus közreműködését igényli. – A tanulók fejlesztése differenciáltan, egyéni haladási ütemben, egyéni fejlesztési elv alapján történik. – Diszlexia, diszgráfia esetén szükséges a lassított tempójú, egyéni sajátosságokhoz igazított olvasás, írás tanítás lehetőségének biztosítása, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése. – Kompenzáló technikák kialakítása és alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. – Szükség esetén speciális eszközök (auditív eszközök, gépi írás, szövegszerkesztő, helyesírás ellenőrző programok) használatának biztosítása. – Diszkalkulia esetén kiemelten szükséges az észlelés, érzékelés, emlékezet, gondolkodás összehangolt fejlesztése, a téri relációk fejlesztése, a szerialitás erősítése. – A tanulási helyzetek során a tapasztalás, a manipuláció, a matematikai eszközök használatának előtérbe helyezése szükséges. – Egyéni szükségletekhez igazított gyakorlási lehetőség biztosítása. – Szakértői vélemény alapján az értékelés alóli felmentés alkalmazása 65

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola lehetséges. A tantárgyak részletes tartalmának, fejlesztési követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat szükséges figyelembe venni: Az integráltan nevelt gyerekeket, akik értelmi, érzékszervi, mozgássérültek, és/vagy részképesség gyengeségeik vannak eltérő követelményekkel, és módszerekkel kell oktatni. A tananyag elsajátítása egyénre szabott módszerrel és ütemezéssel történik. A követelmények évfolyamonként irányadóak. A fejlesztési követelmény és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb időt lehet/kell tervezni. A követelmények egymásra épülése, a fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, az ismétlés, rendszerezés kiemelten fontos. A Helyi tantervben tantárgyakra lebontott követelmények az enyhén értelmi sérült gyerekek nevelésében, oktatásában viszonyítási alapként szolgálnak, és az egyéni képességek függvényében valósulhatnak meg. Az értékelési formák -

-

a tanuló tevékenységeinek, munkáinak rendszeres megfigyelése folyamatos szóbeli tanítói értékelés, főleg dicsérettel, pozitív elemek kiemelésével, megerősítéssel, az önálló, páros, vagy csoportos munkavégzést követően a gyerekek önállóan, megoldási kulcs segítségével önellenőrzést végeznek, hibáikat maguk javítják, teljesítményeiket szóban értékelik, a tanulóknak minden foglalkozás végén lehetőségük van arra, hogy saját és társaik munkáját értékeljék, megbeszéljék, a hibákból közösen tanuljanak az adott munkaformában való részvétel értékelésének főbb szempontjai; az önálló munka pontossága, feladattartás, együttműködés kooperatív tanulási helyzetekben tanulásra való motiváltság mértéke nagyobb témakörök után diagnosztizáló mérés, a gyerekek írásbeli munkáinak szöveges értékelése, pozitívumok kiemelésével, az esetleges hiányok megbeszélésével.

A jelenlegi 7. évfolyamon „kéttanáros” modellben” dolgoznak pedagógusaink heti 5 órában/osztály a sajátos nevelési igényű tanulók rehabilitációs óráinak terhére. Ezt a következő tanévtől szeretnénk minden évfolyamon – ahol szükségesnek ítéljük – megvalósítani. Intézményünkben a TÁMOP-3.1.4/08/1 - Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat keretében bevezetésre kerültek a projekt elemei közül a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok, valamint kidolgoztuk önálló intézményi innovációnkat. (Ezek láthatóak a 2.7. fejezetben.) Ezen innovációk bekerültek a helyi tantervünkbe is. Iskolánk célul tűzte ki a helytörténeti - helyi tartalmak minden tantárgyba való megjelenítését.

66

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Magyar nyelv és irodalom – Mesegyűjtemény - a helyi tó meséje, A Feneketlen tó legendája, Vasvári Újság Idegen nyelvek (angol, német) – városunk nevezetes épületei, emberei, helyi szokások Természetismeret, biológia, földrajz – Ősbükkös – Szentkút, Jeli arborétum, Csónakázó tó, Csörnöc patak, Rába élővilága Fizika – Távhő központ, Transzformátortelep Kémia – Középkori vasgyártás Vasváron Technika – Vasvári Szennyvíztelep, Hulladékudvar Vizuális kultúra – barokk templom, Vasvári Újság borítóterv Ének-zene – Vasvár és környéke népszokások és dalaik, vasi népdalok Erkölcstan – Vallási csoportok Vasvár környékén Szabadidős és egyéb foglalkozások: o Vasvár térképe, útvonalrajzok o makettkészítés o vasvári sportolók o felszíni formák, terepasztal o Békeház, Domonkos kolostor Alkalmazott tanulásszervezési eljárások A differenciált tanulásszervezés Iskolánkban egy-egy osztályon belül, különböző szinteken lévő, néhány sajátos nevelési igényű kisgyerek közös tanulása folyik. Ahhoz azonban, hogy mindez gördülékenyen működjön új tanulásirányítási módszerek alkalmazása szükséges. Fontos, hogy a gyerekek önálló feladatvégzése, páros vagy kiscsoportos munkája megvalósuljon, ez biztosítja a pedagógus számára a tanulási folyamat többszintű, egyéni sajátosságokhoz igazodó szervezésének lehetőségét. Ennek érdekében a frontális tanítás gyakorlata mellett más tanulásszervezési eljárást is alkalmaznak pedagógusaink. A leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési módok a kooperatív tanulás, a differenciált rétegmunka, az individualizált tanulás. A kooperatív tanulás A kooperatív feladatvégzés: - Lehetővé teszi, hogy a gyerekek meglévő ismereteiket mozgósítva közös megoldási stratégiát dolgozzanak ki. - Fejleszti az együttműködési készséget; alakítja a vélemények különbözőségének tiszteletét, a kulturált vita, érvelés tudományát. - Biztosítja, hogy a csoporttagok eltérő nehézségű feladatrészek elkészítésével járuljanak hozzá a csoport közös munkájához. Ezzel egymás elfogadása, a különböző teljesítmények elismerése fejleszthető. Optimális esetben, a kooperatív tanulásban minden tanuló részt tud venni. Heterogén csoport összetétel esetén - az egyenlő részvétel érdekében - biztosítani szükséges a csoporttagok egyéni lehetőségeihez igazított differenciált részfeladatokat, tevékenységeket. Előfordul azonban, hogy egy-egy tananyagrész ezt nem teszi lehetővé. Ekkor a többi gyerek közös munkavégzése alatt - nyílik lehetőség arra, hogy 67

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola a tanító, felszabaduló idejét hasznosítva, egyéni, intenzív fejlesztőmunkát végezzen azokkal a gyerekekkel, akiknek erre szükségük van. A páros munka során az egymást segíteni tudó gyerekek közös munkája folyik. A gyerekek megtapasztalják, hogy számíthatnak egymásra, társaiktól bármikor kérhetnek segítséget. Egyéni feladatvégzés, differenciált rétegmunka A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként, amikor a gyerekek a szerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket. A szintek nem merevek, akár blokkon belül lehet váltani. Az a cél, hogy indirekt tanítói irányítással a gyerekek maguktól válasszák a szintjüknek megfelelő feladatot, tevékenységet. Amennyiben az osztály légköre baráti, elfogadó, az állandó megerősítő visszajelzés nem marad el, a hiba a tanulási folyamat természetes velejárójaként jelenik meg, hamar kialakul a reális önértékelés képessége. Individualizált tanulás A differenciált rétegmunka mellett az egészen személyre szabott individualizált tanulás gyakorlata is fontos: -

a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésénél,

-

kiemelkedően tehetséges tanulók esetében;

-

lassan haladó, társaitól lényegesen lemaradó kisgyerek esetén,

-

egyéni szükségletek, helyzetek (pl. hosszabb hiányzás) esetén.

A tanulási technikák fontossága Az eddig vázoltakból kiderül, hogy az egyéni fejlesztést biztosító tanulás-szervezés elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók képesek legyenek önálló, egyéni munkára. Ehhez el kell sajátítaniuk az önálló, kreatív tanuláshoz szükséges technikákat, módszereket. Ennek érdekében: - A gyerekek az iskolába kerülés első pillanatától kezdve a különböző tanulási szituációk önálló, illetve társsal közös megoldására vannak késztetve. - A program tanítói tudatosan tanítják a gyerekeknek az önálló tanulás technikáit. - Fokozatosan alakítják az önálló feladatválasztás, feladatvégzés algoritmusait, a különböző eszközök, segédkönyvek, szótárak helyes használatát. - Kiemelt feladat az önellenőrzés képességének kialakítása. Egy pedagógiai folyamat sem nélkülözheti a visszacsatolást, a megerősítést, a hibák javítását. A hiba megtalálása, újbóli végiggondolása és kijavítása az ismeretszerzési folyamat szerves része.

68

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A felsorolt tanulás-szervezési eljárásokat iskolánk pedagógusai nem tekintik véglegesnek, a további fejlesztés lehetőségein közösen gondolkoznak, tudva, hogy nagyfokú tudatosságot, komoly előkészületet igényel a tanulási helyzetek olyan megszervezése, hogy minden tanuló számára valóban hatékony legyen. A sajátos nevelési igényű tanulót, ha szükséges, - a jogszabályban meghatározottak szerint - a szakértői bizottságok véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

2.1.A választott kerettantervek megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

69

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Természetismeret

2

2

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Biológiaegészségtan

2

1

Földrajz

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

1

Vizuális kultúra

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

70

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Helyi tantervünket a EMMI által jóváhagyott Kerettantervek A és B változata alapján, az Apáczai és a Mozaik Kiadó helyi tanterv ajánlásainak segítségével készítettük el.

2.2.

A választott kerettanterv feletti óraszám

A helyi tantervünk tantárgyait és kötelező óraszámait (a szabadon tervezhető órakeret terhére) az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tanulásmódszertan Rendelkezésre álló órakeret

Óraterv 1-4. évfolyamon 1. 2. 8 8

3. 7

4. 7

5 1 1 2 2 1

1 4 1 1 2 2 1

1 4,5 1 1,5 2 2 1

3 4 1 1 2 2 1

5

5

5

5

25

1 27

25

25

71

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Óraterv 5-8. évfolyamon 5. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

6. évf. 4

Idegen nyelv

3

4

4

4

Matematika

4

3,5

3,5

3,5

Történelem

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

7. évf. 4

8. évf. 4

1

2

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Tánc és dráma

1

Informatika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Tanulásmódszertan

0,5

Vizuális kultúra

osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

Egymás mellett élő tantervek

2013/14 2014/15 2015/16 2016/17

1. Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

2. Ktv, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

3. Ktv Ktv, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

4. Ktv Ktv Ktv, Tesi Nkt, Tesi

72

5. Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

6. Ktv, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

7. Ktv Ktv, Tesi Nkt, Tesi Nkt, Tesi

8. Ktv Ktv Ktv, Tesi Nkt, Tesi

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

alsó tagozat

felső tagozat

magyar nyelvtan magyar irodalom angol nyelv német nyelv matematika fizika kémia biológia földrajz történelem környezetismeret természetismeret informatika tánc és dráma ének-zene vizuális kultúra technika testnevelés erkölcstan

A változat A változat A változat A változat A változat

A változat A változat A változat A változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat

A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat

A változat A változat A változat A változat A változat

Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. A kerettantervekben meghatározott óraszámokat növeltük, s bevezetjük már 2. évfolyamon, illetve a javasolt kerettantervi óraszámnál magasabb óraszámban tanítjuk alsó tagozaton az idegen nyelveket (angol, német), a magyar nyelv és irodalmat, a matematikát, a környezetismeret tantárgyakat és 4. évfolyamon a korábban már bevezetett tanulásmódszertan tantárgyat tanítjuk heti 1 órában. A felső tagozaton ugyanezt az elvet követtük, s magasabb óraszámban tanítjuk az idegen nyelveket, megemeltük a magyar nyelv és irodalom, a vizuális kultúra, az ének-zene, a matematika tantárgyak óraszámát. 8. évfolyamon heti 1 órában tanítjuk a technikát és heti félórában pedig a tanulásmódszertan tantárgyat. Iskolánk adottságait és a szülői igényeket figyelembe véve alsó tagozaton biztosítjuk az idegen nyelv (angol, német) tanulását az 2-3. osztályainkban heti 1 órában. A 4. osztályban heti 3 órában folyik az idegen nyelv oktatása. A felső tagozaton az 5. évfolyamon heti 3 órában, 6-8. évfolyamon pedig heti 4 órában tanulnak idegen nyelvet (angol, német). 73

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Az előírt tananyagok és követelményeik a Helyi tanterv mappában, minden egyes tantárgy helyi tantervében találhatók.

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban évek óta törekszünk arra, hogy gyermekeink életkoruknak, képességeiknek és sajátos nevelési igényeiknek megfelelő tankönyvekből sajátítsák el az adott tanév tananyagait. A tankönyvek, munkafüzetek, tanulási segédletek megválasztásáról a szakmai munkaközösségek döntenek, az alábbi szempontok szerint: - A tankönyvek kiválasztása a szakmai munkaközösségek hosszú távú, felelős döntése, ezért azok kiválasztása több évre szól. - Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. - A kiválasztott tankönyvek illetve a tankönyvcsaládok a NAT-hoz, a kerettantervhez és az intézmény pedagógiai programjához, valamint helyi tantervéhez illeszkedjenek. Egy évfolyamon általában ugyanazt a tankönyvet használjuk, ezáltal lehetővé válik az iskolán belüli átjárhatóság, valamint a pedagógiai programban és a tanév munkatervében tervezett évfolyamszintű felmérők megírása. A tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztásakor figyelembe kell venni a pedagógiai programban rögzített képzési szakaszokat és az egymásra épülés kritériumait. Ennek érdekében döntéshozatal előtt az alsó és a felső tagozaton azonos tantárgyat tanítók közötti egyeztetés elengedhetetlenül szükséges. - A sajátos nevelési igényű tanulók esetében amennyiben ilyen van, a speciális tankönyv és taneszköz használatát kell biztosítani. - A tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, térkép stb. feleljen meg az adott tanulócsoport képességeinek. A tankönyvek által közölt ismeretek tudományosan legyenek hitelesek, megbízhatóak. - A taneszköz legyen igényes kivitelezésű, a gyermek szívesen vegye a kezébe, ugyanakkor a mindennapi használatra legyen alkalmas. - Tartalmazza a felfedezés lehetőségét, fejlessze a kreativitást. - Fejlessze azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Minél érthetőbben, szemléletesebben közvetítse az ismeretanyagot a tanulók felé. A tankönyvi, munkafüzeti feladatok adjanak minél több lehetőséget a gyakoroltatásra, az ismeretanyag elmélyítésére, differenciálásra. 74

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola - Fejlessze a környezet iránti felelősség, a cselekvés, a környezet állapota iránti érzékenység tudatát. Amennyiben a tankönyvkínálatban megjelenő tankönyvek és tanulási segédeszközök közül több is megfelel a szakmai kritériumoknak, illeszkedik a NAThoz és iskolánk pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez, úgy a kiválasztási szempontok között szerepeljen a taneszköz tartóssága és kedvezőbb ára is. - Az iskola ingyenesen biztosítja a tankönyveket, munkafüzeteket, azoknak a tanulóknak, akik jogosultságukat a jogszabályban előírt módon, hitelt érdemlően bizonyítani tudják, valamint igényüket az erre a célra készült nyomtatvánnyal írásban is jelzik. A 2013-2014. tanévtől kezdve felmenő rendszerben az első évfolyamtól kezdődően a törvény által előírtaknak megfelelően járunk el. - A nyomtatott taneszközökön kívül néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: rajz, technika, testnevelés. - Az előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

2.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését, a kulcskompetenciákra épülnek. A fejlesztési feladatok megjelennek az egyes tantárgyak helyi tanterveiben. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. (egész életen át tartó tanulás igényének felkeltése) Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit (nemcsak a jelenlegi Magyarországon, hanem a határainkon kívül élő magyarságét is).

75

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése, és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. (szociális és állampolgári kompetencia) Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban, ugyanakkor legyenek elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Iskolánk törekszik a eddigi jó kapcsolatok fenntartására. Környezeti nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Környezeti nevelés programunkat lásd később. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátani, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. (digitális kompetencia) Tanulás A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, 76

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata; az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. (kreatív gondolkodás fejlesztése) E feladat fontosságát érezve bevezettük a tavalyi tanévben a tanulásmódszertan tantárgyat a 4-5 évfolyamon. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. (digitális kompetencia) A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. Az iskolai tanítástanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros 77

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. (Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés) A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges, melyeknek elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 78

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; segítjük a figyelem, a fegyelem, a kötelességérzet kialakítását, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; Az új tanulásszervezési eljárások révén az ismeretszerzés örömének felfedeztetése, a tanulás megszerettetése Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

79

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, kulcskompetenciák megalapozása együttműködési készség fejlesztése tanulói tudás megalapozása a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása: Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés műveleteire építve Lényegkiemelés Vázlatkészítés, illetve vázlatfelhasználás Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 80

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

2.5.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A 2012-2013. tanévtől kezdve iskolánkban bevezettük a mindennapos testedzést. A heti 3 óra testnevelés mellett 2 órában az elsős tanulók tömegsporton, az ötödikes tanulók pedig választhatnak kézilabda, futball és kosárlabda foglalkozások közül. E két tanóra kiváltható egyesületi tagsággal is. A 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben mindennapos testnevelésben részesülnek a tanulók kötelező tanórai keretben, heti 5 órában az 1-2, és az 5-6. osztályokban.

2.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A kötelező tanórákon minden tanuló részvétele kötelező, míg a választható foglalkozásokon az a tanuló vesz részt, akinek részvételi szándékát szülője vagy gondviselője az előző tanév május 20-ig írásban jelezte. Ha a tanulót kérelmére az iskola felvette a szabadon választható foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A tagintézmény összevont osztályában az egyes évfolyamokra a törvény eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veszi. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez: tanulószobai foglalkozás; felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni fejlesztés rehabilitációs foglalkozás 81

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola szakkör, érdeklődési kör (környezetvédelmi, vöröskeresztes, Zöld-manók, csecsemőgondozás, katasztrófavédelem, elsősegélynyújtás, honismereti, számítástechnika), önképzőkör (képzőművészeti, ügyeskedő, népi kismesterség, idegen nyelvi, KRESZ, kismotorvizsgára felkészítő) énekkar, művészeti csoport (színjátszó, néptánc) iskolai sportkör (kosárlabda, kézilabda, szivacskézilabda, tollaslabda, ugrókötél, ping-pong) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; osztály- vagy csoportfoglalkozás, tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési rendezvény kulturális rendezvények, szabadidős rendezvények, egészség- és sportnap gyógynövényes nap Zöld diáktalálkozó sportrendezvény

2. 7. Kompetencia alapú oktatási programcsomagok, intézményi fejlesztések - újszerű tanulásszervezési technikák, intézményi innovációk (projekt, témahét …) Intézményünkben a TÁMOP-3.1.4/08/2-2009-0213 - Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat keretében bevezetésre kerültek a projekt elemei közül a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok, valamint kidolgoztuk önálló intézményi innovációnkat. A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A fentiek kialakításához szükséges fejlesztésünk főbb szempontjai a következők: a teljes személyiség fejlesztésének figyelembevétele, az egész életen át való tanulás igényének megalapozása, a gyakorlati életben jól hasznosítható tudás megszerzése, új alternatívák a tananyag strukturálásában, eszközfejlesztésben, új módszerek alkalmazása, a pedagógiai értékelés, mérés új dimenzióinak megismerése, alkalmazása, a tanulók egyéni különbségeinek hatékony kezelése, a tananyag iránti érdeklődés, motiváció felkeltése.

82

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A kompetenciák fejlesztéséhez megteremtettük és továbbfejlesztjük intézményünk szervezeti feltételeit az intézményi önreflexiót, gazdag módszertani kultúrát, individualizált tanulásszervezésre való törekvést, értékelési kultúra fejlesztését, a kompetenciák mérését. Célunk: az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével. együttnevelési környezet kialakítása, a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. Kompetencia alapú oktatási programcsomagjaink Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, amely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Az oktatási programcsomag egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszközegyüttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál. A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Újszerű tanulásszervezési technikák Tantárgytömbösített oktatás A tantárgytömbösítés, a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezzük meg. A tanítási ciklusok két hetenként váltják egymást. Bevont tantárgyak: Magyar nyelv és irodalom Célja: - a tananyag ne tagolódjon szét, 83

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola - a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon, - különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt.

Moduláris oktatás A módszer alapelve, hogy interakcióban átélt és feldolgozott saját tapasztalatokra épül. Épít a tanulók korábban megszerzett tapasztalataira, megszólítja az érzelmeiket, önkifejezésre, alkotásra, véleményalkotásra és véleménynyilvánításra ösztönöz, így teremt valódi szociális közeget. Alapelv, hogy az eltérő szociális-kulturális hátterű, más-más tapasztalatokkal és képességekkel rendelkező tanulók fejlődését saját aktuális állapotukból kiindulva támogassa. A modulok ugyanahhoz a tanulási folyamathoz különböző utakat, és módszert kínálnak, amelyek közül a pedagógus a diákjai ismeretében válogathat. A modulok tevékenységközpontúak, az aktív tanulás megteremtése jellemzi, és rendszerint többféle párhuzamos tevékenység lehetőségét kínálja ugyanazon cél eléréséhez, illetve ugyanazon tartalmak különböző megközelítéséhez. A tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önművelés igényének, és az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához. Olyan tanulásszervezési eljárásokat részesít előnyben, amelyek a tanulók társas együttműködésén alapulnak például: különféle típusú csoportmunkák, melyekben lehetőség nyílik a spontaneitásra, kreativitásra társakkal és tanárral folytatott párbeszédre ez pedig ösztönző visszacsatolásra ad lehetőségét, kooperatív tanulás, amely a gyermekek természetes együttműködési hajlandóságára, egymás iránti hajlandóságra épít, projekt, amely olyan közös tevékenység ahol a diákok egy közös cél elérése érdekében dolgoznak munkamegosztásban, beszélgető kör, drámajáték melynek során saját meglévő tapasztalatait és képzelőerejét használja ki új tapasztalatok megszerzése érdekében. A moduláris felépítés lehetővé teszi, hogy a programok sokféle konkrét, egyedi formában illeszkedjenek az iskola tevékenységrendszerébe és különféle módokon működő iskolák számára is használható legyen. A programcsomag alkalmas arra is, hogy integrált tanulócsoportokban is használják. A modul-szerű felépítés lehetővé teszi, hogy az többféle módon illeszkedjen a tanítás időkeretébe. Az egy-egy témához tartozó modulok feldolgozásának időtartama az adott osztály, napközis vagy szakköri csoport szükségleteit, érdeklődését veszi tekintetbe. A modulok egyszer, kétszer, háromszor, négyszer 45 percesek lehetnek, a szünetek a munka mentétől függőek. Bevont tantárgyak: 84

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola természetismeret, életvitel - a szociális- életviteli- és környezeti kompetencia terület, angol nyelv. Műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása - Művészetek A műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása a bevezetett újszerű tanulásszervezési eljárások egyike, különböző tantárgyak közös alkalmazása, amelynek célja a társadalmi életre való hatékonyabb felkészítés, azaz a munka világába való beilleszkedés elősegítése a tanulói kompetenciák kiszélesítése által. Elősegíti a komplex, összefüggésekben való gondolkodás fejlődését, a több szempontú látásmód kialakulását. Más szemszögből mutatnak be az órán megtanult feladatokat, más helyzetben hoznak együttműködésbe diákcsoportokat úgy, hogy az információ forrása nem kizárólag a tanár és egy rögzített tananyag. Az egyes témaköröket - a tantárgyi kereteket a lehető legjobban feloldva - a Művészetek műveltségterület közelíti meg, ezzel a szaktudományok által tantárgyakra bontott világ egységének élményét kívánja átélhetővé tenni. Arra törekszik, hogy a diák a művészet eszközeit, módszereit használva új ismeretekhez jusson önmagáról és a világról. Ezek az ismeretek tudatosabbá, így sikeresebbé tehetik választásait. A művészet eszközkészletét megismerve új önkifejezési, kommunikációs technikákat, szinteket ismer meg a diák, és ezzel több esélyhez jut mások megértésére, önmaga hatékony kifejezésére, gondolatai, érzelmei megértetésére. Ehhez szüksége van a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos értelmezésére és a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek kreatív és normatív használatára. A nem verbális önkifejezés képességeinek fejlesztése, a jelzések értelmezése, megértése által, a szavakba nem foglalható is kifejezhetővé és megérthetővé válik. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja az úgynevezett TÉMAHÉT, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahét felépítésébe minden tanuló beleszólhat, közreműködhet benne, így az tevékeny részvételt biztosít a diákok számára. A vezető pedagógus csak irányító szerepet tölt be. Szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy körében egységes, komplex elméleti és gyakorlati munka. Minden osztályt érint. A témahetek egy-egy kulcstéma integrált, kerettantervi szempontokat figyelembevevő érvényesítésére alkalmasak. Projekt A módszer lényege az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó

85

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola és feldolgozó magatartás helyett a diákjainknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Iskolánk az élményszerű, tanulók aktív részvételére építő tanulás gyakorlatát kívánja megvalósítani. Fontos célként fogalmazódik meg, hogy a gyerekek képesek legyenek összefüggéseiben szemlélni a világot. A projekt módszer jó lehetőséget teremt a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, a kulcskompetenciák fejlesztésére, az érdeklődés, és a több szintű intelligencia szerinti differenciálásra. Ezért a tananyag arra alkalmas részei projekt módszerrel kerülnek feldolgozásra. Az adott évfolyamokon megvalósuló projektek végiggondolása, kialakítása folyamatos feladat. Fontos, hogy a projektek tartalma építsen a gyerekek érdeklődésére, ezért minden évfolyamon vannak előre nem tervezhető, a gyerekek érdeklődéséből kiinduló projektek. Ezek mellett megvalósulnak tervezett, már hagyományokkal rendelkező projektek is. Iskolai szinten minden évben megvalósítunk egy három hetet meghaladó nagy iskolai projektet is. Új kompetenciák, képességek: A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így tanulóink bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet.

Közvetlen hasznosulás: Tanítványaink a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz.

86

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés a tanuló iskolai tevékenységének minden területére kiterjed, befolyásolni igyekszik a tanuló iskolán kívüli életét is. Pedagógiai funkciója a pozitív vonások megerősítése, a hiányosságok felderítése és megszüntetése. Az ellenőrzés és értékelés célja, követelménye nyilvános, mindenki számára előre ismert. Erre fel kell használni a tanítási órákat, az osztályfőnöki órát és a szülői értekezletet. Az iskolai beszámoltatása – a tantárgyak és a tananyagok jellegét, a számonkérés célját is figyelembe véve – szóban, írásban, gyakorlatban történik. Az ellenőrzés formáit az egyes tantárgyak sajátosságai határozzák meg, azokat a pedagógusok a teljesítmények mérésére és azok értékelésére önállóan alkalmazzák. Az érdemjegyek és az osztályzatok megállapítása a tanító, tanár feladata, melyhez kérhetik az osztályban tanító nevelők, az adott munkaközösség vagy a nevelőtestület segítségét. A tanulóknak heti három vagy több órás tantárgy esetén 5-6, két órás tantárgynál 4, egy és fél órás tantárgy esetében legalább 2 érdemjegye legyen félévente. A szóbeli, az írásbeli és a gyakorlati jegyek arányát az adott munkaközösség határozza meg. Az egyes tantárgyak teljesítmény-értékelésének tartalmát és formáit – az általános elveket figyelembe véve – az adott munkaközösség konkrétan kidolgozza, és tanévenként nyilvánosságra hozza. Etika tantárgyból a 2008-2009-es tanévtől a tanulók értékelése szóban történik, bizonyítványukba és a törzslapra „részt vett” bejegyzés kerül. Az Erkölcstan tantárgy értékelése szöveges formában történik. A Tanulásmódszertan tantárgyat nem értékeljük, a dokumentumokban „részt vett” bejegyzés kerül. A 2009-10-es tanévtől az 5. évfolyamban a művészetek műveltségterületből (rajz és ének) év közben, félévkor és év végén komplex értékelést kapnak a tanulók. Az értékelést érdemjeggyel fejezzük ki. A tantárgyi érdemjegy és az osztályzat a mérésből származtatott statisztikai mutatók meghatározott átszámítási szabálya alapján a tantárgyi követelmények teljesítését fejezi ki, értékeli. Érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Az érdemjegy, az osztályzat fejezze ki az adott tantárgy vagy más tevékenység teljes, illetve időarányos elsajátításának mértékét; a tanuló életkorát és eltérő képességeit; a tanuló feladatvégző képességét (önálló, segítségre szoruló) és kreativitását; együttműködési képességét, szabálytiszteletét, felelősségvállalását; a tantárgyhoz kapcsolódó tanórán kívül többlettevékenységét, a versenyeken elért eredményeit. 87

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A tantárgyi osztályzat nem tartalmazhat/értékelhet viselkedést (magatartást); attitűdöt, tanulási szokásokat (szorgalmat); egyéni fejlődést; csoportteljesítményekhez való viszonyítást. A tantárgyi osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz. A beszámoltatás formái: témazáró dolgozat mérés (országos, regionális, megyei, belső) feladatlap írásbeli felelet

2.9. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az ismeretek másodlagos rögzítése, elmélyítése a napközis tanóra és az otthoni tanulás keretében történik. A felkészülésre és a gyakorlásra fordított idő a tantárgy (tananyag) jellegétől, mennyiségétől, nehézségi fokától, a tanuló képességeitől, kitartásától, a szülői motivációtól függ. A házi feladat tartalma kapcsolódik az óra anyagához, az órai munkához, melyet gondos tervezéssel kell kijelölni. A házi feladat elvégzését ellenőrizni kell, az írásbeli feladatokat javítani/javíttatni, a szóbelit feleltetés, illetve kérdés-felelet formájában számonkérni. Bevezető és kezdő szakaszban minden nap van írásbeli házi feladat és minimum egy szóbeli. A szülő kötelessége, hogy betegség esetén a házi feladatot a társaktól/pedagógustól megtudja és a lemaradást a legkisebbre korlátozza. Hét végére csak annyi feladat adható, mint más hétköznapokon. Szünetekre (őszi, tavaszi, téli) csak ajánlható feladat adható, melyek el nem végzéséért nem marasztalhatók el a tanulók, elvégzésük szorgalmi feladatnak minősül. Házi feladatot a tanítási szünetekre nem adunk. A hétközi írásbeli feladatok mennyisége és minősége igazodjék annak céljához, a tanulók eltérő képességéhez. Az írásbeli beszámoló (témazáró dolgozat, rajz, mérés) előre tervezett, a tanulók az időpontról és az értékelés szempontjairól időben tájékoztatást kapnak. Egy tanítási napon adott osztállyal legfeljebb két témazáró dolgozat iratható. A tantárgy félévi és év végi osztályzatának megállapításában a témazáró dolgozatok teljes értékű érdemjegyként számítanak. Az írásbeli feleletek a szóbeli feleletekkel azonos értékűek, törekedni kell a megfelelő arány kialakítására és betartására. Röpdolgozatról (írásbeli felelet) a tanulókat nem kötelező előre tájékoztatni. Kutatómunka gyakoriságát a szaktanár határozza meg, melynek értékelése a szóbeli felelettel egyenértékű. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket, elvárásokat minden nevelőnek be kell tartania: 88

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Értékelésünknek mindig világosnak, az érintettek számára egyértelműnek, igazságosnak, rendszeresnek, kiszámíthatónak, megbízhatónak, ösztönzőnek kell lennie. Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, fejlődését. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. A tanulói teljesítmények értékelésében a hagyományos ötfokozatú skálát alkalmazzuk. Az osztályzat a helyi tantervben rögzített követelmények teljesítésének a félév ill. a tanév végére elért szintjét tükrözi. Az év végi osztályzatot az év közben kapott érdemjegyek alapján kell minősíteni. A tanuló év végi osztályzatai alapján a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők bírálják el a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján. A gyermek tanulmányi előmenetelét a Minisztérium által rendszeresített nyomtatványokban (napló, ellenőrző, bizonyítvány...) írásban rögzítjük. A tantárgyi teljesítmények értékeléséről a szülőket rendszeresen, és érdemben tájékoztatjuk. A kritikus teljesítményt elérő tanulók szüleit félév ill. év vége előtt, időben, figyelemfelhívó, figyelmeztető céllal külön is tájékoztatjuk. Az értékelés időpontjának, körülményeinek, formájának meghatározása a nevelők kompetenciája. Az intézményünkben folyó értékelési tevékenységnek azonban az alábbi követelményeket ki kell elégítenie: tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről, a minősítési rangsorolás érdekében viszonyítania kell a standardhoz, a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását, a lényeges elemeket tükrözze. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször – félévenként legalább egyszer – ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban. A megbízható értékelési rendszer alapfeltétele, hogy az iskola tantárgyanként kidolgozott, részletes követelményrendszerrel dolgozzon. A követelményrendszert, benne külön megjelölve az alapkövetelményeket, évfolyamonkénti lebontásban a tanulókkal ismertetni kell. Az alapkövetelmény az a szükséges tudás, amely a továbbhaladás feltétele. Tartalmi alapja a kerettanterv követelménye. Az ismeretek számonkérésének követelményeit az iskola helyi tanterve tartalmazza tantárgyanként. A számonkérés követelményei: A számonkérés legyen rendszeres, folyamatos, megfelelően előkészített, kiszámítható, azonos feltételeket teremtő - a helyi tantervben meghatározott követelményeket figyelembevevő, arra szorítkozó - az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó. - Teljesüljön a szóbeli, írásbeli és gyakorlati számonkérés megfelelő aránya. - A számonkérés nem lehet fegyelmező jellegű.

89

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola - Szülők tájékoztatása a számonkérés követelményeiről a tanév eleji és a félévi szülői értekezleteken. A szóbeli számonkérés iskolánkban használatos formái: - 5-10 perces frontális számonkérés az óra elején - szóbeli felelet - az előző óra, órák anyagából - érdemjeggyel minősítve - a házi feladat számonkérése. Ezzel a módszerrel a tanulókban tudatosodhat az otthoni munka fontossága, hasznossága, célszerűsége, és rendszerességre neveljük őket. Azok a tanulók, akik becsületesen megoldják a házi feladatokat, a számonkérés ilyen megszervezése esetén megfelelő sikerélményhez, elismeréshez juthatnak - kiselőadás, tanulói kísérlet, testnevelési követelmények gyakorlati bemutatása, memoriter, gyűjtőmunka Az iskolai írásbeli beszámoltatások A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, ének-zene, technika ellenőrzésénél a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül írásban is ellenőrizhetik. Kivétel, ha a tanuló sajátos nevelési igénye illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási zavara miatt az írásbeli beszámoltatás helyett szóban számolhat be szakértői javaslat alapján. Az iskolánkban általánosan használt számonkérési formákat és azok minimális illetve maximális számát a kerettanterv egyes tantárgyainál ismertetjük. Az írásbeli beszámoltatás iskolánkban használatos formái: - Feladatlap, teszt kitöltése, önálló megoldása, tanulói kísérlet jegyzőkönyve - Felmérő dolgozat írása - kisebb tanítási egység (néhány óra) anyagából. - Témazáró dolgozat írása - nagyobb tanítási egység átfogó számonkérése. - Félévi és év végi felmérő, szintfelmérők - annak mérése, hogy tanulóink egy tanév vagy egy tanulmányi időszak követelményeit hogyan sajátították el. - Osztályozó vizsga: A magántanulók a tanév végén az elméleti tárgyakból osztályozó vizsgát tesznek. A nevelőtestületnek joga van egyéb esetekben is ezt a vizsgát előírni. - Javítóvizsga: Ha a 2-8. évfolyamon a tanuló a tanév során nem teljesítette a tantervi minimumot, javítóvizsgát köteles tenni. Az írásbeli beszámoltatás rendje: - A szaktanár a tanév elején ismerteti a várható írásbeli beszámolók témakörét, 1 héttel előbb pedig az időpontját. 90

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola - A tanulók 10 munkanapon belül megkapják a kijavított dolgozatokat. A feladatok a NAT követelményei alapján állítandók össze. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok esetében a NAT minimum követelményei az irányadók. Számukra az írásbeli számonkérések során a feladat elvégzésére adott idő meghosszabbítandó. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekeknél szükség esetén speciálisan az ő számukra összeállított, sajátos tanulási nehézségeiket figyelembevevő szintfelméréseket íratunk. - A szintfelmérők eredménye alapján az érintett munkaközösségek javaslatot tesznek a diákok továbbhaladásával kapcsolatban (magasabb évfolyamba lépés, emelt / haladó szintre felkészítő csoport módosítás, továbbtanulási tanácsadás), melyről a szülőt írásban értesítik. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb két témazáró, szintfelmérő, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. - 1-4. évfolyamon, ahol a tantárgyakat egy tanító tanítja megoldható, hogy a tanulók élettani sajátosságait figyelembe véve a témazáró dolgozatok ne kerüljenek a tanítási nap 4-5. órájára. - A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel a külső felméréseket elvégeztetjük belső tájékozódás céljából. Ha értékelésre kérik, külön jelzéssel küldjük tovább. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: A számonkért tananyag mennyiségétől és minőségétől függő. Általában: Az írásbeli felelet és a röpdolgozat érdemjegye egy szóbeli feleletével megegyező Az első félévi, illetve a tanév végi osztályzatok meghatározásánál az érdemjegyet a tantárgy sajátos követelményeinek figyelembevételével alakítjuk ki, melyet a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál részleteztünk Az iskolánkban általánosan használt számonkérési formákat és azok minimális illetve maximális számát a kerettanterv egyes tantárgyainál ismertetjük. A témazárók lehetőség szerint, a szintfelmérők mindenképpen egységesek (azonosak) egy adott évfolyamon. Az írásbeli számonkérési formáknál az értékelés pontozással történik. Feladatonként előre megállapított pontszámok alapján értékelünk. Az elért összpontszámot a lehetséges (maximális) pontszámmal arányítjuk (százalékoljuk), az érdemjegyet pedig

91

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola a tantárgy sajátos követelményeinek figyelembevételével alakítjuk ki, melyet a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál részleteztünk. Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért dicséretben részesülhetnek tanulóink.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; - a házi feladatok mennyiségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a diákok az iskolai munka után gyakran még különórák után érnek haza, és 4-5 tárgyból kell másnapra készülniük; - több időt igénylő házi feladat esetén (házi dolgozat, gyűjtőmunka) legalább egy hetet kell a munkára biztosítani, de ebbe az esetleges szünetek nem számíthatók be; - az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; - szorgalmi (nem kötelező) feladatot a gyerekek kaphatnak a hétvégére és a tanítási szünetek idejére is; - speciális esetben (tartós hiányzás, nagy mértékű lemaradás) egyénileg meghatározott, reálisan elvégezhető szóbeli és írásbeli feladat adható a hétvégére és a tanítási szünetek idejére is a felzárkózás érdekében; - a sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében lehetőség van a differenciált házi feladat adására;

2.11. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban az alábbi tantárgyakat oktatjuk csoportbontásban: idegen nyelv (angol, német) informatika technika Célunk a csoportbontással, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.

92

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Technika, informatika tantárgyakból az osztálylétszámok függvényében, a tantermek adottságai, illetve a speciális, veszélyes eszközök használata miatt. Idegen nyelv esetében a képességek szerinti csoportbontást alkalmazzuk. Az osztálytanítók véleményének kikérésével alkotjuk meg a csoportokat, természetesen az átjárhatóság biztosított. Az idegen nyelvi órák az évfolyamokon egyidőben zajlanak. Az informatika tantárgyhoz kapcsolódó csoportok ugyanazok, mint az idegen nyelveké, megkönnyítve így a tanórák szervezését.

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A fizikai állapot mérése –őszi és tavaszi időpontban tanévenként két alkalommal- a már hagyományossá vált minihungarofit tesztek alapján történik. Ennek elemei: helyből távolugrás felülés hanyattfekvésből karhajlítás és nyújtás hason fekvésből törzsemelés és leengedés Cooper-teszt

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei "Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük!" Móra Ferenc Az egészségnevelés célja: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

93

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők. Az iskola befejezésekor a diákok értsék meg, saját életükben tudják alkalmazni az elsajátítottakat Az egészségnevelés feladatai: − Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. − Segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. − Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. − Készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. − Fejlessze a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. (szociális kompetencia) − Ismertesse meg a tanulókkal a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. (természettudományos kompetencia) − Készítse fel a tanulókat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. − Készítsen fel az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. − Hívja fel a tanulók figyelmét a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). − Nyújtson támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. − A kialakult helytelen szokásokat változtassa meg az ismeret és tájékozottság segítségével. (digitális kompetencia) − Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: − A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. − Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. − A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel. A tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni: 94

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola • viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását • az egészségkárosító magatartásformák elkerülését • a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni További céljaink az egészségnevelés tanulókra gyakorolt hatásával kapcsolatban: • tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében •erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését • fordítsanak figyelmet személyes higiéniájuk kialakítására • ébresszen tiszteletet a természet iránt, alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek, és helyi környezetüknek • képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is • törekedjünk az ön- és társismeret fejlesztésére • növekedjen a képességeiken alapuló magabiztosságuk, s a jövővel szembeni pozitív beállítottságuk • folyamatosan tanulják meg értékelni más kultúrák egészségről és jólétről kialakított nézeteit (szociális kompetencia) • fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük • helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (pl. a társadalmi, nemi- és családi élettel kapcsolatban) • fejlődjön szociális és karitatív érzésük Az egészségnevelés módszerei: − vita-módszere: problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az "összecsapás" után közös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fő szabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatása. A metodika előnye, hogy vitakultúrára nevel: helyes, szép beszédre, meggyőző érvelésre, az együttélési szabályok betartására nevel. – Osztályfőnöki, illetve bármely tanóra lehet − magyarázó jellegű előadás: hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Soha ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, s a tanulók életkorának megfelelő! Mindig az osztály bevonásával történik. – Bármely tanóra lehet − elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű – Bármely tanóra lehet − megfigyelés: a tanuló tudjon ismeretekhez jutni a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irodalom és könyvtár használata révén. – Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Osztályfőnöki, Technika tanórák − megfigyelési naptár: akkor készíttetjük, ha a megfigyeltetés hosszabb időn át tart, (pl. a gyerekek, serdülők testi, lelki változásainak megfigyeltetése, az alkohol, a nikotin hatása a csírázó növényekre stb.). A megfigyelések a korábbi ismeretekből indulnak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, jelentsenek élményszerűséget, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás. – Biológia, Természetismeret, Osztályfőnöki tanórákon

95

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola − kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető, közvetítő vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni: figyelemkeltésre, tisztázatlan kérdések megoldására, vagy tapasztalatok megerősítésére. – Kémia, Fizika, Természetismeret, Biológia, Technika tanórákon − ötletbörze, ötletek szabad áramoltatása, mely igen népszerű oktatási, nevelési módszer lehet. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. E módszer alkalmazásánál a tanár vagy a tanulók vetnek fel egy témával kapcsolatos problémát, feladatot, szituációt, majd következnek az ötletek, a megoldások, legvégül pedig a kiértékelés. – Bármely tantárgy óráján − szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújt a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. – Magyar irodalom, Dráma, Osztályfőnöki tanórákon − interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról. – Magyar irodalom, Történelem tanórákon − serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások (csoportvezetésben képzett szakembert kíván): Szocializációs lehetőséget biztosítunk a résztvevőknek, társaskommunikációs készségeik fejlesztésére. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy droghasználatnak. Célunk, hogy ne csak a rosszra tudjanak nemet mondani, hanem tanuljanak meg az egészségre igent mondani. – Osztályfőnöki órákon, szakkörön − kortárssegítők munkájának igénybevétele, a serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülő, tanár) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Az egészségfejlesztés üzenetét kiképzett kortárssegítők közvetítésével juttatjuk el a fiatalokhoz. Arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képesek legyenek nemet mondani. Különösen hasznosak ezek a programok a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzésben. - Osztályfőnöki órákon − részvétel a helyi egészségvédelmi programokon − mindennapos testedzés – Testnevelés, Néptánc, Tömegsport − sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése − az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, − környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés) − a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése − az egészségnevelés tantárgyakban történő megjelenítése − illemtani ismeretek bővítése, a viselkedési kultúra javítása − relaxációs módszerek (a kornak megfelelő bővítéssel) a stressz-kezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálják. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, a lehetőségek tára kimeríthetetlen. A felsorolt metodikák jól mutatják a pedagógus irányító, értékközvetítő szerepét. 96

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Ezeken az órákon is nagyon fontosak az ismeretek, de e mellett a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítására kell törekednünk. Nem elég, ha valaki tisztában van a helyes táplálkozással, mégis egészségtelen ételeket választ. Tehát kellenek a megfelelő ismeretek, de ezeknek be kell épülni a tanulók életstílusába. A beépülés mértékét előzetesen és utólagosan is tesztekkel érdemes mérni, vizsgálni. A pszicho-higiénés nevelésben a módszer, a szemléltetés az eredményesség érdekében szabadon megválasztható, megváltoztatható, hiszen a közvetlen tapasztalás erősíti a bevésést, s ahol csak lehet, ezzel kell színesítenünk a tanítást és könnyítenünk a tanulást. A jelen egészségnevelése a tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A gyerekek az iskolában nem egyszerűen az ÉLETRE készülnek, hanem az iskola is maga az ÉLET. Tevékenységformák − A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon - az iskolai sportkör foglalkozásai - sport foglalkozások - úszásoktatás, korcsolyaoktatás - erdei iskola (részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket részben a KLIK, részben a szülő fizeti) − Az egészségnevelés elsősorban környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan tantárgyak, valamint az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin, másodlagosan a többi tantárgyak óráin feldolgozott ismeretek − Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások (részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülő fizeti): - szakkörök (táborok, erdei iskola) - egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az 5-8. évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, fogászat) segítségének igénybevétele: - félévente egy alkalommal az 5-8. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez E programok végrehajtásához folyamatosan pályázatokat írunk, így próbáljuk az anyagi fedezetet előteremteni, illetve csökkenteni. Az egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos 97

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola Heti rendszerességgel (szerdán) van az iskolában. Ekkor végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. Szükség esetén a vizsgálatok alapján beutalót ad további szakorvosi vizsgálatra. Ehhez jelzéseket kaphat az iskola pedagógusaitól, szülőktől. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi a felmerülő egészségügyi problémákat. Védőnő Heti rendszerességgel (kedden és szerdán) segíti az iskolaorvos munkáját, munkaköri leírásában megfelelő feladatokat lát el, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Felkérésre előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) Fogorvos Előre egyeztetett időpontban, osztályonként évente két alkalommal végez szűrést. Elvégzi a szükséges beavatkozásokat, szükség esetén további kezeléseket, fogszabályozást ír elő. A környezeti nevelés A környezeti neveléssel már kisgyermekkortól, szervezett keretek között kell az oktatásnak foglalkoznia, hogy a környezetbarát gondolkodásnak az alapját biztosítani tudjuk. A Nemzeti Alaptanterv önálló közös követelményként kezeli a környezeti nevelést, elvárja az iskoláktól, hogy segítse a tanulókat a környezettel harmonikus, életvezetési képességeik kialakulásában, igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősség érzetüket, törekedjék arra, hogy a környezettel kapcsolatos nézeteik az erkölcsi alapelvek szintjére emelkedjenek. Az Örökös Ökoiskola cím elérésével még vonzóbbá szeretnénk tenni iskolánkat településünkön és a térségben. E követelmények teljesítéséhez a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére és ismeretek elsajátítására van szükségük. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló pedagógiai törekvés. Ezért a tanulási helyzeteknek, színtereknek és tanulásszervezési módoknak a biztosítása a nevelőtestület feladata. A környezeti nevelés tanórákhoz, az iskola által szervezett tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati tevékenységre épül, szemléletet formál, minden helyzetben pozitív cselekvést indukál. A környezeti neveléssel kapcsolatos célkitűzésünk: Az ember – természet kapcsolatára és formálására nevelés. Értékrend, erkölcs és az életviteli szokások formálása, emberi együttélés, társas készségek fejlesztése. Személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő takarékos magatartás. A környezet szeretetét, sokféleségét, védelmét segítő magatartás kialakítása. A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet 98

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: * a környezet fogalmával * a környezetszennyezés formáival és hatásaival * a környezetvédelem lehetőségeivel * lakóhelyünk és a környék természeti értékeivel * lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan Mint ökoiskola megismertetjük diákjainkat a Kneipp létesítményekkel településünkön és a kistérségben. E létesítmények használatán keresztül egészséges életvezetésre, környezeti kultúránk megbecsülésére neveljük őket. Célkitűzéseinket az alábbi konkrét feladatok elvégzésén keresztül szeretnénk megvalósítani: A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata 2. Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül (szemétgyűjtés, éves tisztasági verseny) 3. A helyes táplálkozási szokások kialakítása (étkezési, vásárlási szokások felmérése, megfigyelése módosítása). 4. Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (Energiatakarékosság, papír újrahasznosítás – szelektív hulladékgyűjtés – a szelektív gyűjtők rendeltetésszerű használata, elemgyűjtés stb.) 5. A természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása. 5. A lakó környezet és természeti környezet adottságainak megismerése. Meghatározott terület rendszeres ellenőrzése, rendbetétele az iskolában és az iskola körül. 6. Megismerkedni nemzeti parkjainkkal tudatosan felépített tanulmányikirándulásokon és erdei iskolai programokon. 7. Erdei iskola szervezése, tájvédelem, állat és növényvilág megismerése, megfigyelése, gyűjtőmunka, paraszti kultúrák megismerése. 8. A „Jeles napok”-ról való megemlékezés iskolai, osztály, szakköri szinten 9. Az Örökös Ökoiskola címért készített pályázatban kitűzött célok a következő 3 évre határozzák meg feladatainkat. Ezek teljesítése érdekében intézményünkben rendszerszerűen foglalkozunk a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósításával. Hosszú távú célunk, hogy tanítványainkban: kialakuljon: A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő takarékos magatartás, életvitel. a környezet (természetes és mesterséges) értéke iránti felelős magatartás, annak megőrzésének igénye, akarata. a környezet szeretete és védelme a sokféleség megőrzése A program feldolgozása: 99

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola 1-4. évfolyam 1. Az ember – természet kapcsolatára és formálására nevelés 2. Értékrend, erkölcs és az életviteli szokások formálása, emberi együttélés, társas készségek fejlesztése 5-8. évfolyam 1. Igényes környezet, dekoráció 2. Helyes táplálkozási szokások kialakítása 3. Takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés 4. A természeti és a mesterséges környezet esztétikumának alakítása 5. A lakókörnyezet és a természeti környezet megismerése. 6. Nemzeti parkok

2.15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Vállaljuk, hogy minden tanulónak biztosítjuk az adottságait, képességeit, személyiségét, aktuális pszichés állapotát figyelembevevő pedagógiai fejlesztést, törődést, oktatást, képzést. Ebbe beleértendő néhány speciális feladat ellátása is: a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavart mutató, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. Az IPR-hez kapcsolódva a családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóhátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja.

2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Jutalmazás A jogszabályokban, illetőleg az iskola Házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási, és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. A dicséretről értesíti az iskolatársakat, valamint írásban a szülőket is. Osztályfőnöki dicséret: Saját tapasztalatai vagy más pedagógus javaslatára az osztályfőnök példaként állítja az osztály elé. egyszeri iskolai jellegű, elismert szereplésért, háziverseny I-III. helyezéséért /megfelelő számú induló vagy egyéni teljesítmény után/; 100

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola egyéni pályázaton továbbjutás esetén, osztály rendjéért, tisztaságáért, dekoráltságáért és fegyelméért huzamosabb ideig példamutatóan tevékenykedett; iskolaközi versenyek I-III. helyezéséért; megyei verseny VI. helyezésétől. Tantárgyi dicséret: a tantárgy vagy a kapcsolódó tevékenység terén elért kiemelkedő teljesítményért. Szaktanári javaslatra az év végi bizonyítványban a tantárgyi osztályzat kitűnő. Igazgatói dicséret: a kötelességen túlmenő, az osztály /közösség/, az énekkar, a szakkör vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményért; megyei versenyek 1-6. helyezéséért /tanulás, művészetek, sport, egyéb tevékenységek; egyéni pályázatokon vagy levelezős versenyen elért helyezésekért. Nevelőtestületi dicséret: az egész tanévben példamutató magatartást tanúsított, kiemelkedő szorgalmú, kitűnő tanulmányi eredményű tanulók jutalmazására. Díszoklevél és jutalomkönyv: az általános iskolai tanulmányokat végig kitűnő eredménnyel végzett tanulók jutalmazására. Oklevél: 2-8. osztályos jeles eredményű /egy négyesig/ tanulók jutalmazására. Jutalomkönyv: 1-8. osztályos kitűnő tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért. Az iskolai versenyek, házibajnokságok helyezettjei számára a verseny jellegét is kifejező oklevél adományozható. A Vasvári Gyermekekért Emlékplakett és könyvutalvány: a felső tagozat minden évfolyamán kitűnő eredményt ért el, mely példás magatartással párosul; szaktárgyi, művészeti, idegen nyelvi területen elért országos helyezés, mely példamutató magatartással párosul. Jó tanuló — jó sportoló Együttes feltételek: valamely sportágban kiemelkedő szereplés; tanulmányi téren legalább jeles eredmény; példamutató magatartás.

A magatartás osztályzat a norma, a szabályismeret és követés négyfokú skáláját alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. Az osztályzat a pedagógiai programban, a házirendben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt normák, szabályok, viselkedésmódok, elvárások követését fejezi ki. 101

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola A magatartás osztályzat nem tartalmazhat/értékelhet tanulással kapcsolatos teljesítményeket; tanulási szokásokra utaló elemeket; szorgalmat; csoportjellemzőkhöz való viszonyítást. A magatartás osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz. A magatartás és szorgalom elbírálásának a helyi körülményeket is figyelembe vevő minősítésrendszerét a tanulók bevonásával a nevelőtestület készíti el. Biztosítanunk kell, hogy a tanulók közössége részt vegyen az egyes gyermekek magatartásának és szorgalmának megítélésében. Iskolánk valamennyi pedagógusának feladata: a tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése, folyamatos ellenőrzés és az önértékelés alkalmainak biztosítása, az objektív, ugyanakkor segítő szándékú és nevelő hatású értékelés. Az ellenőrzés és értékelés módjairól, tartalmáról és gyakoriságáról a tanév elején tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket. A gyermek tanulmányi előmenetelét a törvényben előírt okiratokban, írásban rögzítjük. A tanuló magatartásának érdemjegye és osztályzata Példás Példás magatartású az a tanuló, aki iskolai és iskolán kívüli viselkedésével példaként állítható iskolatársai elé. Az iskola értékrendjét elfogadja, szabályait betartja, azok megtartásában másokat is segít. Tanáraival, az iskola más dolgozóival, a felnőttekkel, valamint diáktársaival szemben udvarias, szófogadó, segítőkész. Munkafegyelme kifogástalan, viselkedése kulturált, a tanulmányi munkában és a közösségi életben megbízható, tanáraival és diáktársaival együttműködő. Jó Jó magatartású az a tanuló, aki viselkedésével segíti a tanórai munkát. Az órai munkában aktív, együtt halad a tanárral. A közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező. A feladatokat tőle telhetően teljesíti. A házirend szabályait betartja, kisebb, néha előforduló figyelmetlensége életkorával magyarázható, a tudatosság, a rendbontás akarása kizárt. Hibáját igyekszik mielőbb kijavítani. Tanáraival szemben tisztelettudó, udvarias, társaihoz jól alkalmazkodó. Változó Változó magatartású az a tanuló, akinek tanórai viselkedése nehezíti a munkát, rendbontásaival időt von el a többiek előrehaladásából. Társait zavarja, a munkába többszöri figyelmeztetés után kapcsolódik csak be. Nyugtalansága nem életkori sajátosság, hanem szándékos. A közösségben nehezen alkalmazkodó, munkát csak vonakodva vállal. A tanárokkal, a felnőttekkel szembeni tisztelettudó és udvarias hangra többször figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésre javulni akarás látszik nála. Rossz Rossz magatartású az a tanuló, aki kirívó viselkedésével akadályozza az iskolai munkát, veszélyezteti társai erkölcsét, szellemi fejlődését vagy testi épségét, illetve 102

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola szándékosan nagyobb kárt okoz. Változás a figyelmeztetések hatására sem tapasztalható viselkedésében. Emiatt egy félévben három fegyelmi vétsége volt, ezért osztályfőnöki és igazgatói intést is kapott, illetve fegyelmi ügyben vele szemben elmarasztaló határozat született. Az igazolatlan hiányzás óraszáma húsz vagy több óra. Nem kap rossz minősítést az a tanuló, akinek egyszeri kirívó magatartásáért igazgatói intése volt, de ezt követően magatartása pozitív irányban változott. A szorgalom osztályzat a tanulással kapcsolatos norma, a szabályok ismeretének és követésének négyfokú skáláját alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. A szorgalom osztályzat a pedagógiai programban, a házirendben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelenő tanulással kapcsolatos normák, szabályok, viselkedésmódok, elvárások követésének négyfokú skálát alkalmazó kritériumorientált értékelési formája. A szorgalom osztályzat nem tartalmazhat/értékelhet magatartással kapcsolatos elemeket; csoportjellemzőkhöz való viszonyítást; A szorgalom osztályozása nem jelentheti a tantárgyi jegyek átváltását szorgalmi osztályzatra. A szorgalmi osztályzat nem fegyelmező, nem szankcionáló eszköz. A tanuló szorgalmának érdemjegye és osztályzata Példás A tanítási órákra rendszeresen, képességeinek megfelelően készül. Az órákon aktívan dolgozik, kezdeményező. Előrehaladása érdekében öntevékeny módon kiegészítő anyagok gyűjtésével, kutatómunkával is foglalkozik. Önállóan vállal feladatot, azt pontosan elvégzi. Füzetei esztétikusak, felszerelése hiánytalan. Jó Munkájában rendszeresség tapasztalható. Órán lehet rá számítani, bár nem igazán aktív. Ismeretei bővítésére önként nem végez munkát, csak az előírt feladatokat teljesíti. Kisebb vétség kötelességei teljesítésében előfordul, de hibáit igyekszik kijavítani. Változó Rendszertelen munkavégzése miatt képessége alatt teljesít. Gyakran tapasztalható nála felületesség, mulasztás. Kötelességeire sokszor figyelmeztetni kell. A többszöri figyelmeztetésre javulást mutat, de csak rövid ideig tart. Írásbeli munkái rendetlenek, hiányosság.

103

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

104

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

105

Pedagógiai Program – Kardos László Általános Iskola

106