Pedagógiai Program. Hunfalvy János. Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola

Pedagógiai Program Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola

2008

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008

AZ ISKOLA CÉLJA A felső kereskedelmi iskola célja az, hogy oly ifjaknak kik a kereskedői pályára készülnek a nélkülözhetetlen általános műveltséget megadja s őket a jövendő pályájukon szükséges szakismeretekkel ellássa. (1884. Felső Kereskedelmi Iskolák kir. Főigazgatósága)

Minden nemzedék öröksége az előző nemzedék be nem váltott ígérete, reménye s el nem végzett munkája. Ezt kapja örökségbe: el nem végzett feladatok büszke terhét viszi vállain tovább a megvalósulás, a cél felé. (1934. Auffenberg János iskolaigazgató)

Az iskolában megvalósuló modern pedagógia számtalan törekvést és szándékot és nevelési elvet egyesít. Nem téveteg kísérleteket valósítunk meg, hanem komoly hangsúlyozását egyegy gondolatnak mely a személyiség célgondolatában mint középpontban találkozik a másikkal, a hazafiság ideáljával. Minden népnek megvannak a nagy ideáljai. A nemzetépítő nevelés kötelessége közel hozni, fölébreszteni az egyest felelősségérzetére a közösség iránt. Ezt fogjuk tenni a jövőben is és ezzel hozzá tudunk járulni a mi ideálunk alapján álló erkölcsi, nemzeti és európai kultúra kiépítéséhez. (1887. Első érettségi vizsga - zárszó)

2


Tartalomjegyzék

BEVEZETŐ ................................................................................................... 5 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .......................................................................... 6 1.

2. 3.

4.

A.

Az iskola arculata 6 Hagyományok ....................................................................................................................... 6 1.1 Képzési kínálat, képzési rendszer ........................................................................................... 8 1.2 Esti felnőttoktatás ................................................................................................................. 9 1.3 Felnőttképzés ...................................................................................................................... 10 1.4 Az iskola környezete

11

Az iskola tanulói közössége 11 Pályaválasztási motiváció, tanulási attitűd ............................................................................ 11 3.1 Szülői háttér ........................................................................................................................ 11 3.2 Különleges bánásmódot igénylő tanulók .............................................................................. 12 3.3 Neveltségi szint ................................................................................................................... 12 3.4 A Diákönkormányzat mint a közéletiségre nevelés színtere.................................................. 12 3.5 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

13

NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 17

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feltételei, céljai, feladatai, 18 eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................ 20 1.1 A nevelő-oktató munka céljai .............................................................................................. 21 1.2 A nevelő-oktató munka feladatai ......................................................................................... 22 1.3 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ........................................................................... 23 1.4 2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

25

3.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

26

4.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

27

5.

6.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 28 A tanulók tehetségének, képességeinek feltárása .................................................................. 28 5.1 A tehetséggondozás színterei: .............................................................................................. 29 5.2 Végzett tanulóink nyomon követése .................................................................................... 30 5.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

30

7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 31 Helyzetfelmérés................................................................................................................... 31 7.1 A kudarcok megelőzésének, enyhítésének módszerei, színterei ............................................ 32 7.2 A program eredményességének értékelési módszerei ........................................................... 33 7.3

8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 33 Helyzetfeltárás..................................................................................................................... 33 8.1 A segítő tevékenység formái és működési rendjük, a külső kapcsolatrendszer kiépítése ........ 34 8.2 Támogatások, juttatások. Ezek elosztásának alapelvei és eljárási rendje ................................ 35 8.3

3

9.


A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

10. A szülő, tanuló, iskola és kollégiumi pedagógus együtt-működésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

36

37

11.

Egészségnevelési program 39 Helyzetkép .......................................................................................................................... 39 11.1 Erőforrások ........................................................................................................................ 39 11.2 Alapelvek, célok .................................................................................................................. 39 11.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................................... 41 11.4 A mindennapi iskolai testedzés programja ........................................................................... 42 11.5

12.

Környezetnevelési program 43 A környezeti nevelés alapelvei ............................................................................................. 43 12.1 Az iskolai környezeti nevelés szemlélete .............................................................................. 43 12.2 Erőforrások ........................................................................................................................ 45 12.3 Fogyasztóvédelmi program.................................................................................................. 46 12.4

13.

Könyvtárpedagógiai program 48 Alapelvek, célok .................................................................................................................. 49 13.1 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ................................................................................... 49 13.2 Követelmények ................................................................................................................... 50 13.3 Értékelés ............................................................................................................................. 50 13.4 Pedagógiai célok .................................................................................................................. 51 13.5 Felkészítés az érettségire ...................................................................................................... 52 13.6 Erőforrások ........................................................................................................................ 52 13.7

B. HELYI TANTERV ................................................................................. 53

4


B Beevveezzeettőő A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola

Pedagógiai

Programja

a

törvényi

előírásoknak

megfelelően,

a

partnerközpontú működés alapelvével összhangban: a fenntartó, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók elvárásai alapján készült. Bár a helyi tanterv bevezetése a 2008/2009-es tanévben a 9. évfolyamon, felmenő rendszerben történik, a többi évfolyamon pedig a megkezdett programok alapján folyik az oktatás, az iskolában folyó oktató- nevelő munka egységességét jelen dokumentum nevelési programjára alapozzuk. Pedagógiai Programunk biztosítja a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást. Az iskola Pedagógiai Programja az alábbiak figyelembevételével íródott: 1. Törvényi szabályozások: • • • • • • •

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 28/2000.(IX..21) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 40/2002.(V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

2. Az intézmény 2008. július 2-tól hatályos Alapító Okirata, SZMSZ, Házirend 3. A Gazdasági TISZK-ben egységes szakmacsoportos kerettantervek

5


A muuttaattáássaa Azz iisskkoollaa bbeem 1. Az iskola arculata 1.1

Hagyományok

A 2007. júliusától egyesülő két budai szakközépiskola a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és a Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola története, szellemisége, célkitűzései soha nem álltak távol egymástól. A dualizmus gazdasági élete és oktatáspolitikai gondolkodása hozta létre mindkettőt a Hunfalvy felsőkereskedelmi szakiskolát 1884-ben, a Földes kereskedelmi szakiskolát 1916ban. Az alapítók szándéka az volt, hogy a budai polgárok gyermekei számára színvonalas szakképzést adjanak. A szakma mellett érettségit is adott mindkét iskola, amely a korban egyáltalán nem volt általános de biztosította a középosztályba való felemelkedést. A mindenkori gazdaság elvárásait rugalmasan követte a két intézmény mindig megújulásra kész szakképzési választéka az elmúlt 100-120 év során. Az iskolák környezete, a Budai Vár, és Buda közlekedési központjainak közelléte meghatározta azt a szellemiséget, amely a két iskola lokálpatriotizmusát jellemzi. A földrajzi és történelmi környezet, a polgári miliő megteremtette és egymáshoz közel hozta az iskolák gondolkozásmódját. Mivel mindkét iskola Buda közlekedési csomópontjában van a budapesti diákokon kívül hagyományosan a Buda környéki településekről érkeztek a diákok. A Moszkva térre, a Batthyány térre, a Kosztolányi Dezső térre befutó autóbuszok, a metró és a hév évtizedek óta hozzák diákjainkat. Az iskolához való kötődést mutatja az a tény, hogy a tanulók jelentős részének családtagjai, szülei, nagyszülei, testvérei, szűkebb és tágabb rokonsága is ezen iskolákban végezte tanulmányait. Az iskolai hagyományok megőrzésében nagy szerepe van mindkét tantestületnek, ahol vannak, akik itt végezték középiskolai tanulmányaikat. Az iskolatörténet, a névadók és alapítók kultusza áll az iskolai hagyományőrzés homlokterében. Az iskolai év mindig visszatérő ünnepségeiben újabb és újabb nemzedékek ismerkedhetnek meg az elmúlt 100120 év legnemesebb oktatási, pedagógiai törekvéseivel. A hagyományosan visszatérő események, például iskolanapok, szalagavató bál, a közös nemzeti ünnepek, közös karácsonyok lehetőséget adnak az új és új generációknak, hogy a hagyományokat ők is sajátjuknak érezzék. Az iskola hagyományai tárgyakban és jelképekben állandóan jelen vannak. Maga az épület hajószerű elhelyezkedésével, a zajos városnak hátat fordító zárt világával, a díszítmények szimbolikájával állandóan érzékelteti a múlt és jelen együttélését.

6


A zászlók, amelyek az alapítást, az ötven és a századik évfordulót idézik páratlan iparművészeti értékük mellett az adott kor üzenetét hordozzák a mindenkori hunfalvys diákoknak. A szobrok, domborművek, emléktáblák, amelyek a történelem hullámverését és az itt tanító tudós tanárok emlékét idézik arra figyelmeztetnek, hogy ez a zárt világ ezer szállal kapcsolódik a magyar történelemhez és tudományhoz. Az iskolacímer, amely formájával, színeivel, szimbolikájával a Budához való kötődést és az itt tanított tudományok lényegét érezteti az iskolába belépőkkel, a tanulók ünneplő egyenruháján személyes tárggyá válik. Az ünnepi viselet a legszemélyesebb, a hagyományhoz, múlthoz való kötődést jelenti diákjainknak. Az iskolák tömegkommunikációs eszközei is (iskolaújság, iskolarádió, iskolahíradó, évkönyv) a hagyományőrzés és megújulás szolgálatába állhatnak. A fentiek teszik lehetővé, hogy a két iskola legnemesebb hagyományait folytatva és megújítva Buda egyik legjelentősebb és az új kihívásokat sikeresen vállaló pedagógiai műhelyévé váljon.

7


1.2

Képzési kínálat, képzési rendszer

Iskolánk a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban folytatszakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatást nappali és esti tagozaton. Képzési szerkezet nappali tagozaton:

Bemenet: Központi felvételi 8.osztályosoknak + szóbeli nyelvi kompetenciák + pályaválasztási motiváció

SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉRE FELKÉSZÍTŐ ISKOLAI OKTATÁS ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS

Kimenet:

Szakképzés TISZK-en belül 52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző 52 341 05 1000 00 00 Kereskedő 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő 55 3433 03 Európai uniós üzleti szakügyintéző 55 3433 04 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző

Felsőoktatás/Szakképzés más intézményben/Munkavállalás

Iskolánk specialitása, hogy nappali tagozaton négy és öt évfolyamos két tanítási nyelvű képzéseket indítunk angol, német, francia célnyelvvel. Az öt évfolyamos nyelvi előkészítős osztályainkban a diákok az angol, a japán vagy az orosz nyelvet sajátíthatják el kezdő szinttől. Minden osztályunkban második idegen nyelvet is tanulnak diákjaink.

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008 Az oktatásban kiemelt szerephez jut az Információs és Kommunikációs Technikák alkalmazásának elsajátíttatása. A diákok digitális kompetenciájának kialakítása, fejlesztése segíti az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az ECDL Akkreditációs Bizottság engedélye alapján ECDL vizsgára felkészítést és vizsgáztatást is végzünk. A iskola által felkészített tanulók beszámítással a Gazdasági TISZK keretein belül folytathatják felkészülésüket a szakmai vizsgákra. A fenti TISZK-be szerveződött iskolák, így a mi iskolánk is egységes szakmacsoportos kerettanterveket alkalmaznak. Ezekben a tantervekben a szakmai orientáció és szakmai előkészítő tárgyak elnevezése, óraszámai, tananyagtartalma egységes. Az egységes kerettantervek meghatározzák évfolyamonként az elméleti és gyakorlati (elméletigényes gyakorlat) szakmacsoportos alapozó tárgyakat is. Az elfogadott kerettanterv szakmacsoporton belüli beszámíthatóságot tesz lehetővé így a szakképzés időtartama (felsőfokú szakképzés kivételével) lerövidülhet- 1,5 éves szakmáknál 0,5 évvel, 2 éves szakmáknál 1 évvel. Az alapképzésből beszámítható tantárgyak (tananyagegységek) a következők: gazdálkodási ismeretek, információkezelés, viselkedéskultúra, kommunikáció, informatika, elméleti közgazdaságtan, marketing. Mivel tanulóink a szakmai felkészítés soron jó néhány rokon szakképesítés ismeretkörének egy részét is megtanulják, a későbbiekben lehetőségük nyílik további szakképesítések megszerzésére is.

1.3 Esti felnőttoktatás Az esti tagozaton kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban folytatunk képzést. A felnőttoktatás célként nemcsak az érettségire való felkészítést tűzi maga elé, hanem a szakmai képesítést nyújtó szakképző évfolyamon, illetve a felsőoktatásban történő továbbtanulást is. A tagozat képzési stratégiájában figyelembe veszi, hogy a felnőttoktatásban résztvevők életformája, tanulási lehetőségei, hozott tudása, motiváltsága, iskolában töltött ideje döntően különbözik a nappali tagozatosokétól. A tanulási folyamat megtervezésében realitásokkal számolnunk, azaz tudomásul vesszük, hogy a beérkező tanulók önálló tanulásra csak korlátozottan képesek, korábban szerzett ismereteik elhalványulása nagy szórást mutat, életkoruk miatt bizonyos képességeik, készségeik már nehezebben aktivizálhatók. Ezért rögtön az elején különös figyelmet kapnak a beiratkozók: előképzettségük felmérése után megfelelő felzárkóztató csoportfoglalkozásokon vesznek részt. Célunk, hogy a hallgatók tanulása ne szűküljön jelentős részben csak az iskolai munkára. Ezért az oktatás nem csak a hagyományos kontakt óra - számonkérés ciklusban folyik. Az egyes tanévek részletes tantárgyi követelményei, tananyagai, vizsga témakörei és feladatai előre ismertek, és áttekinthető formában állandóan hozzáférhetők. Az órákon

9


elhangzottak vázlata az iskola számítógépes hálózatának segítségével interneten keresztül elérhető. Tanári konzultáció ugyancsak internet segítségével állandóan folytatható, a házi feladatok, dolgozatok teljesítése elektronikus úton is lehetséges. A tanulócsoportok tagjai ezen a módon az iskola elvégzésének ideje alatt állandóan kapcsolatban maradnak. Az alulmotiváltság megszűntetésének érdekében kerültek ezek a módszereink  a tanulócsoportok kialakításának segítése  az internettel segített programozott tanítás, és a  hagyományos, két évközi beszámoló + évvégi záróvizsga formájú mérés mellett a kredit rendszerű teljesítmény elismerés az általánosan alkalmazott eszköztárunkba. Kiemelt számítástechnikai felkészítést adunk, helyben megszerezhető az ECDL bizonyítvány. Két nyelv közül választhat minden tanulónk, lehetséges nyelvi specializáció is. Szolgáltatásként nyújtjuk pályaorientációs foglalkozásainkat, a rendelkezésünkre álló állás ajánlatok közvetítését, és azok bemutatását.

1.4 Felnőttképzés Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény, a Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásában szerepel és ezért jogosult számos OKJ-s szakmai, valamint nyelvi képzésekre is. Célunk, hogy elsősorban a velünk együttműködő cégek dolgozóinak nyújtsunk felnőtt képzési lehetőséget.

10


2. Az iskola környezete Iskolánk Buda központjában, közlekedési csomópontok közelében helyezkedik el. Érettségire felkészítő képzésével, szakmacsoportos alapozó oktatásával, széleskörű szakképzési kínálatával a vonzáskörzetében élő diákok számára lehetőséget nyújt a középfokú általános és szakmai képzésre mind a nappali, mind a felnőttoktatás keretében. Száz évvel ezelőtt elsősorban Óbuda és a Dunakanyar Buda közeli falvaiból jelentkeztek a gyerekek és ami igen érdekes, ez a beiskolázási tendencia az évtizedek során csak kis mértékben változott. Máig erről a vidékről érkezik a diákok jelentős hányada, a családok második, harmadik generációja küldi hozzánk az általános iskola után a jelentkezőket.

3. Az iskola tanulói közössége 3.1 Pályaválasztási motiváció, tanulási attitűd Az elmúlt évek alatt a folyamatos szakmafejlesztés, a munkaerő-piachoz való alkalmazkodásunk, a nyelvi és informatikai képzésünk magas színvonala miatt az iskola olyan presztízsre tett szert, hogy nagyon sok szülő és tanuló kívánsága, hogy nálunk folytassa tanulmányait, ezért módunk van a tanulók között teljesítményük alapján válogatni. Ennek köszönhetően tanulóink többségének hozott tudása bemeneti kompetenciamérések alapján is az országos átlag feletti, és jó tanulási attitűddel rendelkeznek. Tanulóink egy kisebb hányadánál azonban a nevelőtestületnek meg kell küzdenie azzal, hogy nem rendelkeznek a szükséges ismeretszerzési készségekkel, képességekkel és ennek következtében megfelelő tanulási attitűddel sem. Jelentős feladat elfogadtatni, hogy a tudás megszerzéséhez egyenletes munkára és erőfeszítésekre van szükség Tanulóink továbbtanulási szándéka pozitív, elsősorban a szakirányú szakképzést és felsőoktatást részesítik előnybe. A felsőoktatásban továbbtanulók a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi, valamint Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Karára, a Budapesti Corvinus Egyetemre és más gazdasági felsőoktatásba jelentkeznek. Összességében a felsőoktatásban továbbtanulók aránya körülbelül 70 %.

3.2 Szülői háttér Tanulóink családi hátterében egyaránt megtaláljuk a kiegyensúlyozott, gondoskodó és a különböző okoknál fogva nehéz helyzetben lévő családokat. Az átalakuló társadalmigazdasági viszonyok nem hagyták érintetlenül tanulóink családi hátterét sem, ezért feladatunknak tekintjük a felzárkóztatást, a hátránykompenzációt és a személyre szabott személyiség- és képességfejlesztést. A hozzánk felvett gyerekek szülei kis kivételtől eltekintve igazi partnereink közös céljaink megvalósításában: gyermekeik képzésében, nevelésében.

11


3.3 Különleges bánásmódot igénylő tanulók

Az intézmény alapító okirata új szakfeladattal bővült:: a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása Az okirat az intézmény számára speciális feladataként szabja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, illetve a képességkibontakoztató és integrációs felkészítésben részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelését és oktatását. Bár jelenleg az intézmény létszámához képest alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya ( az összlétszám 0,3 %-a) az integrált képesség-kibontakoztató felkészítés programjában: az egyéni tanulási utak keresésével, a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységgel nemcsak a törvény - szigorúan betű szerinti – halmozottan hátrányos tanulók segítése kell összpontosítanunk, hanem az összes szociális hátránnyal, beilleszkedési, tanulási és magatartászavarral küzdő segítségre szoruló tanulóra.

3.4 Neveltségi szint A heterogén családi háttér és ebből adódóan tanulóink eltérő neveltségi szintje következtében minden tanév alapvető feladata az erkölcsi-etikai alapelvek, a kulturált viselkedési szabályok kialakítása. Ebben felhasználjuk a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat egyaránt.

3.5 A Diákönkormányzat mint a közéletiségre nevelés színtere A diákönkormányzat működésének nagy hagyományai vannak iskolánkban. Az iskolavezetés és a tantestület mindig is fontosnak tartotta és tartja, hogy az iskola diákjai felkészüljenek az állampolgári szerepre olyan technikák elsajátításával, melyek segítik őket felnőtt életükben. A diák-önkormányzati munka során a diákok elsajátítanak önismereti és problémamegoldó technikákat, fejlődik kommunikációs és érdekegyeztetési készségük, képesek lesznek együttműködésre diáktársaikkal, tanáraikkal, szüleikkel. A diák-önkormányzati munka különböző színterein (osztály, osztálydiákbizottság, iskolai diákbizottság, IDB vezetőség) a diákok egyre magasabb szinten ismerik meg, és tudják alkalmazni a különböző jogi, szervezési, kapcsolattartási és érdekvédelmi eljárásokat, módokat. Kialakul tájékozódási képességük az egyéni és a közösség (osztály, iskola) kapcsolatrendszerében. Megismerik a diákképviselet sajátosságait, az érdekképviselet és érdekvédelem módjait és lehetőségeit, a diákjogokat- és kötelességeket, megtanulják az iskolai közösségek érdekeinek összehangolását a jogok és kötelességek érvényesítésével, megismerik a demokrácia szabályait és megvalósulási formáit, szervezési ismeretekre tesznek szert.

12


Az iskolai diákönkormányzat felépítése: Az osztályok diákbizottságot választanak, akik segítik a közösségek kialakítását, jó együttműködést alakítanak ki a közösségen belül, illetve elősegítik az osztályfőnökök és a tanárok, valamint az osztályok együttműködését. Az iskolai diákönkormányzat: • képviseli a különböző iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken a diákság érdekeit; • szervezi a diákközösségi élet különböző programjait; • részt vesz a diákokat érintő kérdések iskola szintű megoldásában; • véleményt mond az iskolai alapdokumentumokról, az éves munkaterv tanulókat érintő kérdéseiről, a diákszociális intézkedésekről, az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásáról, a diáksport-tevékenységre vonatkozó tanulókat érintő döntésekről; • megtervezi éves tevékenységi körét, meghatározza gazdálkodási elveit, szervezi a diákközélet rendezvényeit, havonta diákgyűlést, évente diákközgyűlést tart; • Tevékenyen részt vesz az iskolai gólyatábor szervezésében, amely sokéves hagyomány iskolánkban, s amely elősegíti a leendő osztályközösségek kialakítását és a beilleszkedés folyamatának meggyorsítását; • tevékenységéről beszámol a diákközgyűlésen diáktársainak, illetve az iskolavezetőségi üléseken.

4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Kapcsolat a TISZK iskolákkal: A Fővárosi Önkormányzat 2007. november 29-én (1842/2007.XI.29. Főv. Önk. hat.) létrehozta a Gazdasági TISZK-et a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek (a továbbiakban Közokt.tv.), és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvénynek (a továbbiakban: Szakképzési tv.) alapján. A TISZK célja az együttműködési megállapodás alapján, elsősorban a szakképzéssel kapcsolatos képzési nevelési-oktatási, és egyéb feladatok ellátása. A Gazdasági TISZK-ben társult iskolák létrehozták a Gazdasági TISZK Koordináló Testületét. A társult iskolák feladataikat együttműködési megállapodásban rögzítették. A Gazdasági TISZK Koordináló Testületének tagjainak száma nyolc fő, a nyolc iskola igazgatója. A Gazdasági TISZK Koordináló Testületének működését az ügyrendje szabályozza. Kapcsolat a fenntartó Fővárosi Önkormányzattal: Az iskola mindig igyekezett a város oktatáspolitikai céljainak jól megfelelni, és ezekhez a törekvésekhez a főváros, a lehetőségeihez képest szellemi, erkölcsi és anyagi támogatást adott.

13


A fenntartóval kialakított kapcsolatrendszerben az ügyosztályvezető, a szakreferens és az igazgatói munkaközösség biztosítja a megfelelő információáramlást. Kapcsolat középfokú és szakmai oktatást irányító szervezetekkel: Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet: részt veszünk és vállalunk az általuk szervezett rendezvényeken - FPPTI napok, bemutató órák. Nemzeti Felnőttképzési és Szakképzési Intézet: rendszeresen részt veszünk az intézet által szervezett továbbképzéseken, konzultációkon, felkérésre OKJ-s feladatsorokat készítünk, szakmai anyagokat lektorálunk. Tanulóink minden évben részt vesznek az általuk szervezett szakmai előkészítő érettségi tárgyak versenyén (SZÉTV). Oktatási Hivatal: iskolánk emelt szintű írásbeli és szóbeli érettségi vizsgahely. Tanáraink közül sokan kapnak javító tanári, kérdező tanári, vagy tantárgyi vizsgaelnöki megbízást emelt szintű érettségire, vizsgaelnökit középszintű vizsgára.

Kapcsolat felsőoktatási intézményekkel: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kara: a Gazdasági TISZK keretei közt is, további együttműködés keretében szeretnénk biztosítani a felsőfokú szakmákban a kreditbeszámítási lehetőséget. Budapesti Corvinus Egyetem, ELTE, Testnevelési Egyetem, Károli Gáspár Egyetem: tanárszakos hallgatóit fogadjuk tanítási gyakorlatra több vezetőtanár közreműködésével. Kapcsolat a gazdaság szereplőivel: E körbe tartozik a mintegy 100 vállalkozás, szállítmányozó cég és bank, valamint a gazdasági kamarák. Az iskola tagja Magyar Külgazdasági Szövetségnek, melynek elnökségi tagja az iskola igazgatója. Az együttműködés fontos területe a Szakmai Tanácsadó Testület munkája, amely segíti a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő képzési struktúra és tartalom kialakítását. Az SZTT hagyja jóvá a felnőttképzés éves képzési tervét és annak az annak teljesüléséről az éves beszámolót.

14


Kapcsolat az I. kerületi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézettel Együttműködési megállapodás alapján az intézet segítséget nyújt a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységekben, valamint a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által szakvéleményezett speciális oktatást nem igénylő SNI-s tanulók integrált oktatásásában. Kapcsolat a szülőkkel Az iskola az évek során kialakult és jól működő rendszer segítségével tart kapcsolatot a szülőkkel, melynek csatornái: • • • • • • •

a beiskolázott 9. évfolyamos tanulók és szüleik számára tartott tájékoztató értekezlet a felvétel után májusban, összevont évfolyamszintű szülői értekezletek az egyes évfolyamokat érintő kérdésekről félévente az osztályfőnök által tartott szülői értekezlet, amelyek közül a 9. évfolyam első értekezletén a szaktanárok is bemutatkoznak, indokolt esetben rendkívüli szülői értekezlet, félévente tartott általános fogadóóra, a szülőkkel folytatott alkalmankénti egyéni beszélgetés, a szülői szervezet osztályonkénti képviselőivel tartott félévenkénti konzultatív megbeszélés.

15


Kapcsolat más intézményekkel

Tagjai vagyunk és rendszeresen részt veszünk a Magyar Szakképzési Társaság, a Kéttanítási nyelvű Iskolák Egyesületének összejövetelein. Az iskola, mint intézmény tagja a VOSZ-nak. A nyelvi kompetenciák fejlesztésének kitűnő terepei a nyelvi intézetek: a Zentralstelle für das Auslandsschilwesen, a Francia Intézet, az Orosz Kultúra Háza, a British Council, a Japán Alapítvány amelyekkel szintén kitűnő a kapcsolatunk. Az iskola igénybe veszi a pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltató intézmények segítségét. A kollégiumokkal a nevelési programban részletezett módon tartjuk a kapcsolatot. Kapcsolat külföldi partnerekkel : Európa számos országában lévő iskolával alakult ki diákcsere kapcsolatunk, kihelyezési programban vettünk részt vagy nemzetközi pályázatok partnereként dolgoztunk együtt. Így kapcsolatban állunk egy lengyel, orosz, litván, csíkszeredai, több francia és német, valamint belga, holland, svéd oktatási intézménnyel is.

16

A m Neevveellééssii pprrooggrraam A.. N

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008 – NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, feltételei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Személyi feltételek A 2007/2008-as tanévtől a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és a Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola összevonását követően 114 fő pedagógus, és 42 technikai alkalmazott dolgozik. A két iskola egyesülését követően a Hunfalvy János SZKI tantestülete az újonnan adódó feladatok ellátására képes, az iskola dinamikus fejlődése biztosított. Az előd iskolák pedagógiai műhelyei, szellemisége, tapasztalatokban és eredményekben gazdag múltja az elkövetkező évek pedagógiai sikerének biztosítéka. A főállású tanárok valamennyien rendelkeznek az előírt szakmai-pedagógiai, az óraadó szaktanárok pedig a szaktárgy tanításához szükséges végzettséggel. Nem kevesen dolgoznak több mint 20 éve az iskolában, sőt van példa a háromgenerációs pedagógus jelenlétre is. A tantestületen belül elenyésző a fluktuáció, a kellemes, ösztönző légkör megtartó ereje nagy. Ennek a viszonylagos állandóságnak a legnagyobb előnye az, hogy az egységes, egymást segítő szellem megbízható normát állít a pályakezdő fiatal pedagógusok elé is. Egy-egy adott tantárggyal vagy tantárgycsoporttal kapcsolatos szakmai, illetve a nevelési feladatok megoldásában döntő szerepet játszanak a szakmai munkaközösségek. A hét munkaközösségben (közgazdasági, természettudományi, informatikai, humán, nyelvi, testnevelés és osztályfőnöki) aktív szakmai és pedagógiai munka folyik. A nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. Az informatika rendszer működtetéséért a rendszergazda felel, a tanórán kívüli programok megszervezésében a szabadidőszervező segít. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik: egy szakmai, tantárgyfejlesztési feladatokat lát el, egy az esti tagozat és az IKT felelőse, egy nevelési ügyekért, egy a tanügy-igazgatási kérdésekért felelős. A 2009 júliusáig telephelyként működő intézmény napi munkájának zavartalanságát is egy külön igazgatóhelyettes felügyeli. Az iskola hatékony gazdálkodását a gazdasági igazgatóhelyettes segíti. Az oktatást technikai alkalmazottak (iskolatitkárok, gondnok, adminisztratív ügyintézők, karbantartók, konyhai dolgozók, portások, takarítók) segítik.

18

Tárgyi feltételek


Az elmúlt negyedszázadban, amilyen mértékben nőtt a diáklétszám és átalakult az iskola profilja úgy szaporodott a tantermek és a kiegészítő helyiségek száma, felszereltségének színvonala. Jelenleg a két épületben együttesen mintegy 50 tanterem áll a diákok rendelkezésére. Ezek nem hagyományos, állandó osztálytermek, hanem szaktantermek, vagyis a diákok vándorolnak az adott órának megfelelően. Az iskola három tornateremmel (ebből egy a telephelyen) rendelkezik, melyek között van olyan is, ami két részre osztható, így egyidejűleg négy csoport testedzésére is lehetőség van. A korszerű számítógéptermekben mintegy 200 db, az utolsó generációhoz tartozó Pentium 4-es számítógép szolgálja az oktatást. Valamennyi gép hálózatba van kötve, és 25 tanteremből az Internet is elérhető. 12 teremben fixen beállított projektorok is rendelkezésre állnak. Kilenc tanteremben multifunkciós digitális asztal gyakorol jelenlétével komoly nyomást tanárra és diákra abban az irányban,hogy az IKT tanórai alkalmazásának aránya növekedjen. Az ergonómikus kialakítású, rejtett monitoros asztal nagy teljesítményű számítógépet, szkennert, wireless kezelő egységeket, pendrive dokkolót, nyomtatót, DVD-játszót, projektort, kamerát és audió rendszert tartalmaz. Igazi előnye abban rejlik, hogy használata könnyű, alkalmazása nem igényel előzetes beállítást, gyorsan üzembe állítható, kialakítása célszerű, szoftverezettsége jó, és több hozzáértési szinten is használható, egyszerű kivetítéstől, média hallgatástól kezdve egészen órarészletek rögzítéséig, vágásáig, interneten történő on-line közreadásáig. A nyelvoktatást segíti többek között két analóg digitális nyelvi labor, amely 20-20 munkaállomással működik és használhatóak benne a legmodernebb interaktív nyelvi programok és interneten elérhető e-learning tananyagok is. Két termünk videokonferencia lebonyolítására is alkalmas. Az informatika oktatására alkalmas termeinkben a magyaron kívül használhatóak angol, német, francia, japán operációs rendszerek és irodai szoftvercsomagok is. A gyakorlatorientált képzést a kivetítővel, hálózati nyomtatóval, fénymásolóval felszerelt 20 munkahelyes taniroda szolgálja, ahol rendelkezésre állnak a különböző tantárgyak informatikai megközelítését szolgáló programok is (útvonaltervező, közgazdasági szoftverek, Complex jogtár, stb.). A tanárok számára egy külön 15 számítógéppel, színes nyomtatóval, szkennerrel felszerelt helyiség áll rendelkezésre, amely azt a célt szolgálja, hogy minél több korszerű informatikai hátterű tanóra segítse a diákok minél jobb felkészültségét. Az iskola saját tankönyvkiadóval és saját nyomdával is rendelkezik. Ez különösen azért fontos, mivel a képzéshez szükséges speciális szakmai és idegen nyelvi tankönyvek a piacon nem kaphatók, azokat tanáraink írják a diákok számára. A nyomdát kiegészíti az iskola igényeinek megfelelően összeállított fénymásolópark, amelyek közül egy a diákok rendelkezésére is áll. A könyvtárban 3 multimédiával felszerelt gyors számítógép van elhelyezve. Kettő ebből csak a kölcsönzést szolgálja, ami mára teljesen elektronikusan működik. A másikban a CD-DVD ROMos anyagok kölcsönzés előtti „helybenolvasását” teszi lehetővé. A kis alapterületű könyvtár galériával és helyben olvasási lehetőségekkel bír. Mintegy 30000 kötetes könyvállományával, több száz hang- és képanyagával, naprakész szakirodalommal, 60 szaklappal, számítógépes

19


programmal, részletes katalógussal, internet-hozzáféréssel várja a diákokat és a tanárokat. Emellett a szaktantermekben kis példányszámú szakirányú kézikönyvtár is van. Személyi és tárgyi feltételeivel alkalmazkodik a kerettantervekben meghatározott célokhoz és feladatokhoz, elsősorban a könyvtárismeret, mint az informatika része, szaktárgyi, szakmai ismeret- és témakörök tanításával. A könyvtárhasználat megalapozásával és a tantárgyközi alkalmazás biztosításával a könyvtárpedagógiai tartalmak megvalósítását, a könyvtárhasználattal összefüggő nevelési feladatok koordinálását teszi lehetővé. Az informatikai géppark állandó modernizálása az eszközfejlesztés egyik legfontosabb iránya, melynek anyagi hátterét az iskola pályázatok útján és az együttműködő vállalatok szakképzési hozzájárulásából biztosítja. Az épületekben büfé és automaták is a diákok rendelkezésére állnak. Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az adminisztráció és a gazdasági vezetés szobáin kívül egy központi tanári, egy tanári pihenőszoba és külön kis tanárik állnak a pedagógusok rendelkezésére, ez utóbbiak a szaktantermek, illetve a tornatermek mellett találhatók. Minden tanári szobában számítógép (internettel és nyomtatóval) segíti a tanárokat - az egyre inkább jellemző elektronikus írásbeliségre való törekvésükben. Az elmúlt negyedszázad fejlesztései nyomán tehát – változatlanul némi zsúfoltság mellett – technikailag igen jól felszerelt épületkomplexum áll a magas színvonalú oktatás rendelkezésére. Terveink között szerepel egy korszerű beléptető rendszer kiépítése, amely jól kiegészítené azt a külső és belső védelmi rendszert, amely jelenleg őrzi az épületet.

1.1

Pedagógiai alapelvek • •

• • • •

Az iskolai életet úgy kívánjuk alakítani, hogy változatos, fejlesztő hatású tevékenységet kínáljon, működtessen a tudás megszerzése érdekében. Az intézmény jövőbeni pedagógiai gyakorlatában még inkább szervesüljön a kompetencia-fejlesztésen alapuló oktatási tartalmak alkalmazása, az ehhez szorosan kapcsolódó tevékenykedtető módszertani elemek (kooperatív tanulás, projektoktatás, differenciálás, stb.) használata. Szándékunk szerint az oktató-nevelő tevékenység sokrétű volta, egyénhez igazodó módszerei, az egyéni tanulási utak meghatározása elő kell, hogy segítsék iskolánk minden egyes tanulójának fejlődését, a felzárkózást, a tehetség kibontakozását. Erősíteni kívánjuk a befogadó iskolai szemléletet az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanulási folyamatoknak cselekvő, aktív részeseivé váljanak. A tanulói aktivitás a személyiségfejlődés záloga. A személyiség fejlesztése nevelő-oktató munkánk leglényegesebb eleme, kulcskérdése. Csak megfelelő pozitív személyiségjegyekkel rendelkező emberek képesek a munka, a tanulás során kiemelkedő teljesítményre, illetve válnak harmonikus személyiségekké, etikus, szűkebb és tágabb környezetükért felelősséget vállaló, tevékeny emberekké. Ezért az iskola valamennyi pedagógusának alapvető feladata, az ismeretközvetítő tevékenységen túl a tanulók személyiségének fejlesztése, erkölcsi, etikai ismeretek átadásával, egyéni ráhatással, példamutatással.

20

• • • • •


A sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű diákjaink integrált oktatásakor a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodunk A nevelőmunka fontos része a környezeti nevelés. A környezet védelmének szemléletét - mint belső etikai normát - folyamatosan kell alakítani diákjainkban. Az egészség érték, melynek megőrzése az életminőség szempontjából alapvető. Az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyektől való elzárkózás igényének kialakítása a tanórai, tanórán kívüli foglalkozásoknak is fontos feladata. Az eredményes pedagógiai tevékenység nem képzelhető el a szülők tevékeny közreműködése nélkül. Ezért tevőlegesen alkalmazzuk a nyitott iskola elvét. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy tanulóink legyenek büszkék hunfalvys mivoltukra, méltón képviseljék az iskolát a külvilágban is és későbbi életük során sem feledkezzenek meg az egykori „alma materről”.

1.2 A nevelő-oktató munka céljai •

• • •

•

• •

Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő fiatalok, mint immár európai polgárok is, megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák elsajátítása megfogalmazódik általános célként, de tantárgyi programjainkban tartárgy-specifikusan, mint konkrét fejlesztési követelmények jelennek meg. Ezzel együtt rendelkezzenek olyan általános műveltséggel, naprakész szaktudással, amely segíti a munkába állást, a továbbtanulást, alapul szolgál az önműveléshez, a XXI. század társadalmi-gazdasági, technikai változásainak követéséhez. Céljaink között kiemelt szerepet tulajdonítunk az egyéni tanulási utak feltérképezésének, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásának, a diákok és a szülők megváltozott igényeinek való megfelelésnek. Célunk a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI (b) tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az együttnevelés megvalósításával, segítve sikeres iskolai előrehaladásukat, javítva továbbtanulási esélyüket. Célunk a kompetencia-alapú oktatást biztosító tartalmak, az új tanulásszervezési eljárások, a személyközpontú pedagógiák alkalmazásával, képesség-kibontakoztató felkészítés keretében a halmozottan hátrányos helyzetű és a speciális ellátást nem igénylő sajátos nevelési igényű tanulók integrálási lehetőségeinek bővítése. Célunk, hogy magyarul és idegen nyelven is jól kommunikáló, tárgyaló, vitaképes fiatalokat képezzünk, akik szabatosan tudják kifejezni gondolataikat, képviselni érdekeiket, ismerik és alkalmazni képesek az emberi érintkezés és kommunikáció alapszabályait. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink tisztában legyenek nemzeti múltunkkal, jelenünkkel, ismerjék a nemzeti kultúra tradicionális értékeit, ápolják nemzeti nyelvünket, törekedjenek a szép, helyes gondolatilag árnyalt kifejezésmódra. Mivel toleráns, nyitott, a másság elfogadására képes fiatalokat akarunk kibocsátani iskolánkból, és mivel a tolerancia, a nyitottság, a másság a XXI. század emberének elengedhetetlenül fontos ismérve, ezért nevelő munkánk egyik céljának tekintjük, hogy növendékeink toleráns és nyitott személyiségekké váljanak.

21

• •


Elődiskoláink eddigi pedagógiai gyakorlatával egyezően a továbbiakban is törekszünk, hogy megértessük a munka szerepét és jelentőségét az egyén és társadalom életében. Célunk az alapvető társadalmi, erkölcsi normák fiatalokkal való megismertetése, elfogadtatása, annak felismertetése, hogy az erkölcsi értékrendszerhez történő alkalmazkodás közös társadalmi érdek, és egyben mindenki haszonélvezője ennek.

1.3 A nevelő-oktató munka feladatai • •

• • • • • • • • • • • • •

Az általános műveltséget és a szakmai képzést megalapozó ismeretek elsajátíttatása a középiskolai évfolyamokon, A kulcskompetenciák fejlesztése (anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás,szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) a hatékony tanulás módszereinek és és technikáinak elsajátíttatása egyéni fejlesztési utak kidolgozása a tanulói előrelépés koordinálása, az ehhez szükséges módszerek, eszközök biztosítása, a reális önkép, önismeret, önértékelés kialakítása érdekében, az új információhordozók megismertetése a tanulókkal, a digitális kompetencia fejlesztése általános érettségi vizsgára valamint a kéttanítási nyelvű érettségi vizsgára való felkészítés közép és emelt szinten angol, német, francia nyelven a szakképzési évfolyamokon közép, emelt és felsőfokú szakmai vizsgára való felkészítés két szakmacsoportban: kereskedelem-marketing illetve közgazdasági, a tanulmányok eredményes befejezésére, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, szakképzett munkavállalásra és elsősorban szakirányú továbbtanulásra felkészítés, az általános műveltség és szaktudás továbbfejlesztésére irányuló késztetés és készség kialakítása a tanulókban, az eltérő adottságú és motivációjú, eltérő családi háttérrel rendelkező tanulók számára differenciált módszerekkel biztosítani az ismeretek, készségek és képességek fejlesztését, az egészség, a környezet, a természet megóvására irányuló felelősségérzet kialakítása a tanulókban, olyan magatartási, viselkedési normák közvetítése, amelyeknek birtokában a fiatalok képesek a felelősségteljes döntésre, megalapozott véleményalkotásra, az együttműködésre, az egyéni és közösségi érdekek összehangolására, Feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, az egyéni tanulási utak kialakítását, Integrációs képesség-kibontakoztató felkészítés keretében oldja meg az iskola a halmozottan hátrányos helyzetű és/sajátos nevelési igényű tanulók igényeihez igazodva: - a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat - tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot - szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

22

•

•


A tehetséges tanulókkal szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök illetve a egyéni differenciált foglalkozás keretében foglalkozunk. Itt készülnek az országos versenyekre is a tanulók. Szakemberek által vezetett tréningeken vesznek részt diákjaink, ahol fejlesztik kommunikációs készségeiket, álláskereső technikákat tanulnak meg. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy a „nyitott iskola jegyében” megteremtsük azokat a fórumokat, alkalmakat, amelyek módot nyújtanak a szülőknek az iskola oktató-nevelő tevékenységének minél alaposabb megismerésére.

1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Alapelvünk olyan korszerű módszerek használata a tananyag elsajátíttatása céljából, amely ötvözi a hagyományosan bevált, bizonyítottan sikeres módszereket az új, a tanulók egyéni fejlesztését sokkal körültekintőbben figyelembevevő, a modern technikai háttért bátran alkalmazó módszerekkel. Oktatási módszereink sikerességét egyetemi-főiskolai felvételi eredmények, tanulmányi versenyek eredményei, és a külföldi cserekapcsolataink során szerzett visszajelzéseink bizonyítják. Sikeresen alkalmazott módszereink : • Osztott osztályok munkája a nyelvi laboratóriumokban, számítógéptermekben, • Internet használata, az interneten keresztüli információszerzés módszerének alkalmazása • Video- más képi illusztráció készítése, felhasználása a tanórákon • Egyénre szabott differenciált oktatás • Szaktantermi könyvtárak kialakítása, használata • A tanulók képességeihez, szükségleteihez alkalmazkodó könyvek írása, nyomtatása, használata • A gyakorlati képzés egyre bővülő egyéni, sajátos módszereinek kidolgozása a szakmai tantárgyak minél szélesebb körére (pl. tanirodai rendszer működtetése a Cégszolgálati Központ segítségével, statisztikai elemzések internet segítségével) • Együttműködés a gazdasági élet szereplőivel a tényleges gyakorlati tapasztalatok megszerzése céljából (tőzsde, bank, szállítmányozási vállalatok, telephelyek, üzletek) • Viselkedési/tanulásmódszertani, önismeret tréningek tartása a 9. évfolyamokon • Egyéni és csoportos foglalkozások szervezése, differenciált oktatás az alapkészségek kialakítása céljából a tudásbeli hiányosságok pótlására, a tanulási technikák elsajátíttatása céljából, valamint a helyes tanulási módszerek szokások kialakításának érdekében. • Az iskola pedagógiai oktatási céljainak elérése érdekében szükségesnek tartjuk a csoportbontások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, tanulókkal való egyéni foglalkozás) és az osztott osztályokban való oktatás kiszélesítését. • Néhány évfolyamon és osztálytípusban választható tantárggyá tesszük az informatikát és a második idegen nyelvet. Az integrációs képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulók eredményes haladását egyéni fejlesztési tervekkel biztosítjuk, melynek elkészítésében a velünk együttműködő Nevelési Tanácsadó segítségét is igénybe vesszük. A felkészítés hatékonyságát egyéni foglalkozásokkal fokozzuk. A haladás értékelése 3 havonta történik, melyen részt vesznek: az osztályfőnök az

23


érdekelt pedagógus, a szülő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a nevelési tanácsadó szakembere indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság is. A nyelvi és informatikai csoportbontáson kívül a lehetőségekhez képest alkalmazzuk a csoportbontást a többi közismereti és szakmai órákon is: • az 5 évfolyamos osztályok első évfolyamán magyar nyelv és irodalomból, matematikából • két tannyelvű osztályokban minden célnyelven tanított tárgyból • a gyakorlatorientált képzés biztosítása érdekében tanirodai gyakorlatot tartunk gazdálkodási ismeretek, és a marketing órákon • matematikából a 11-12. évfolyamokon, lehetőség szerint a 10. osztályban elért eredmények alapján differenciálva • magyar nyelv és irodalomból a 12. évfolyamon 1 nyelvtan órán A kétszintű érettségire a kötelező tantárgyakon kívül (magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol, német, francia, japán, orosz)) az iskola középszintű érettségire készít fel közgazdasági-marketing alapismeretekből, informatikából, földrajzból valamint a két tanítási nyelvű képzésben célnyelvi civilizáció tantárgyból. Az iskola tanulói emelt szintű felkészítésben vehetnek részt a kötelező érettségi tantárgyakon kívül közgazdasági-marketing alapismeretekből és informatikából. Tanórán kívüli foglalkozások: Az iskolavezetés és a szakmai munkaközösségek javaslatára az éves munkatervben rögzítve a hagyományos tanórától eltérő szervezeti keretekben is tervezünk foglalkozásokat. A tanórán kívüli foglalkozások a szakmai tájékozottság növelése, a felzárkóztatás, az egészséges életre nevelés, a környezeti nevelés együttesében azt a legfontosabb célt is szolgálják, hogy hangsúlyosan fejlesszék azokat az egyéni tanulói kompetenciákat, amelyek fejlesztése tanórai keretek között nem lehet eléggé hatékony. Ezeken a foglalkozásokon lehetőség van arra is, hogy az azonos kompetenciák fejlesztését igénylő tanulók egy csoportban kerülve egyéni utakon fejlődjenek. A tanórán kívüli foglalkozások tanulószoba, szakkör, sportkör, egyéni foglalkozások keretében működnek. Funkciójuk szerint ezek tehetséggondozó, felzárkóztató és hobbi jellegű foglalkozások. A felzárkóztató foglalkozásokon a részvétel a szaktanár javaslata alapján kötelező, a többi csoportban a részvétel önkéntes. A mindennapos testnevelés érdekében délutáni sportköri foglalkozásokat tartunk, tömegsport, házibajnokság, versenyekre való felkészítő jelleggel. Az iskolában együttműködési szerződés alapján Diáksport Egyesület működik. Lehetőséget biztosítunk a könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulóink helyi ellátására orvosi beutaló alapján, az órákon való részvétel kötelező a tanulók számára. Különböző táborokat és túrákat szervezünk (gólya, sí, vízi, gyalogos, kerékpár) a tanulók és a szülők igénye szerint. Ösztönözzük tanulóinkat tanulmányi és sportversenyen való részvételre, nyelvvizsga megszerzésére. Ezekre tehetséggondozó egyéni és kiscsoportos foglalkoztatásokon készítjük fel őket, szaktanári javaslat alapján.

24


A tanórán kívüli aktivitás, a versenyeken elért eredményes szereplés tükröződhet a tanulók szaktárgyi és szorgalom osztályzatában. A diákok és szülők igénye, valamint szaktanári vállalkozás függvényében térítéses tanfolyamokat tartunk.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskola pedagógiai munkájának egyik fő célja a tanulók személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása, a személyiségfejlesztés és az önismeret elősegítése. A személyiségfejlesztés alapvető feladata, hogy a tanulók egyéniségében rejlő értékek sokoldalú visszaigazolást kapjanak, és ez hozzásegítse őket egyéniségük harmonikus kibontakozásához. A tanárközösség minden tevékenységében érvényesíteni akarja a pedagógia hatékony modellközvetítő szerepét. A megvalósítás területei • • • • • • • • • • • •

Arra törekszünk, hogy megértessük azt, hogy a tanulók személyiségében a test és lélek kapcsolata állandó harmóniában kell, hogy legyen (osztályfőnöki órák, testnevelés és valamennyi tantárgy lehetséges területei). Erősítjük a pozitív gondolkozásra való hajlamot. A középiskolai tanulmányok alatt fejlesztjük a felelősségteljes és rendszeres munkavégzést, a kötelességtudatot,hiszen ez alapját adja az egész életen át tartó tanulásnak, megismerteti a munka szerepét és örömét. A tanulói önismeretet, az önértékelés igényét segítjük kialakítani a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon (pl.: önképző körök, szakköri csoportok stb.). Különös gonddal ügyelünk a hátrányos, halmozottan hátrányos, SNI-s, beilleszkedési, tanulási , magatartási zavarral küzdő tanulóink személyiség fejlesztésére, igénybe véve az osztályközösség, egyéni foglalkozások és szakemberek adta lehetőségeket. Törekszünk a hatékony kommunikáció, a véleménynyilvánítás, a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés képességeinek fejlesztéseire (tanórákon, vizsgahelyzetekben, a diákélet belső viszonyaiban). Elfogadásra és nyitottságra, ugyanakkor értelmes, kreatív és kritikai gondolkodásra neveljük a tanulókat (diákcsoportokban, tanár-diák kapcsolatban, iskolán kívüli helyzetekben). A magánélet és a közösségi lét fontos erkölcsi normáinak állandó jelenlétével azokat a tanulók személyiségének természetes részévé tesszük (szeretet, becsület, tisztelet, szolidaritás, felelősségtudat, önfegyelem). Arra törekszünk, hogy a tömegkommunikáció információit megtanítsuk értékelni, értelmezni és segítsük a válogatást a lehetséges médiaforrások között Felismertetjük a környezet természeti és ember alkotta értékeit és tudatosítjuk az ezekért való cselekvő felelősségvállalást (természettudományos és humán tárgyakban egyaránt, valamint kirándulásokon, táborokban stb.). Erősítjük a férfi és női szerepvállalás tartalmának felismerését és elfogadását, annak tradicionális beszűkítése nélkül. A családi életre és az örömteli párkapcsolatra készítjük föl a diákokat (valamennyi tantárgy, de elsősorban az osztályfőnöki órák keretében)

25

• •


Az iskolai lokálpatriotizmusból kiindulva erősítjük a hagyományok tiszteletét, a nemzettudat elmélyülését (a nemzeti ünnepek bensőséges megünneplésével valamint elsősorban a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgy adta lehetőségekkel). Tudatosítjuk a tanulókban, hogy mit jelent az európai kultúra és gondolkozásmód, ennek minden kötöttségével és a választás szabadságával együtt (valamennyi tantárgy, de elsősorban történelem, társadalomismeret, földrajz, illetve diákcserék, európai utazások). • A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztésére törekszünk, a jogok és kötelességek egységében való gondolkodás elsajátítását segítjük (diákönkormányzat, történelem és társadalomismeret tantárgyak).

3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés feladata olyan készségek kialakítása az egyénben, amelyekkel a társadalom szűkebb és tágabb csoportjaival kapcsolatot tud fenntartani. Képessé kell tenni a tanulókat arra is, hogy maguk is kezdeményezzenek, tudjanak csoportokat építeni, közösségi kapcsolatokat kialakítani. Tanulmányaik során a közösségi létről számos területen szerezhetnek tapasztalatokat, figyelhetnek meg modelleket. A fejlődés irányított és spontán formában is alakulhat. •

A közösségi tudat kialakításának legtermészetesebb területe az osztályközösség, ahol meg kell tanulni a diáknak: • • • • • • • •

azokat a viselkedési formákat, amelyek segítik beilleszkedését, saját és mások értékeinek felismerését, egymás tiszteletét mások elfogadását, mások segítését, a feladatvállalást a közösség életében, a konfliktuskezelés lehetőségeit, módjait, a másság elfogadását, a személyiségi jogok védelmét, tiszteletben tartását.

Ez a készségfejlesztés valamennyi tanítási órán megvalósulhat, pl.: csoportmunkáknál, közös feladatok elvégzésénél. Mindezen területek jól bevált kontrollja lehet a közösségfejlesztés sajátos hagyományokon alapuló formája, az osztálybeszámoló. •

A diákönkormányzat a tanuló ifjúságot képviseli, ez az a terület, amely sajátosságaival legjobban felkészít a demokratikus állampolgári magtartás közösségi mintáira. Kiemelt feladataink az alábbiak e területen: • ismerjék meg a demokrácia szabályait, az érdekképviselet, érdekvédelem módjait és lehetőségeit, • tanulják meg az érdekképviselet felelősségét, • legyenek tisztában alapvető jogaikkal, tudják képviselni azokat úgy, hogy a közösség jogait tiszteletben tartják, • legyenek képesek egyéni érdekeiket a szűkebb-tágabb iskolai közösség érdekeivel összehangolni,

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008 – NEVELÉSI PROGRAM • • •

szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a véleményformálás és véleménynyilvánítás, az érvelés, a felelős joggyakorlás terén gyakorolják a hatékony tárgyalási technikákat.

Az iskola egyéb közösségeinek területein (sportcsapatok, klubok, szakkörök, ill. egyegy feladatra szerveződött csoportok) a tanuló a saját maga által kezdeményezett közösségi kapcsolatteremtést tanulhatja meg. Ennek során lehetősége van • közös cél kialakítására, • a csapatért való erkölcsi kötelezettségvállalásra, • kitartásra a hosszú távú közös célokért, • a tágabb közösség képviseletére. Ezeken a területeken a tanárok, edzők, csoportvezetők a közösségi tudat formálásának legfontosabb modelljei, a közös tevékenység során a közösségi készségek fejlesztésének irányítói.

•

Valamennyi tudományterület tanítása közben érzékeltetni kell azt a kapcsolatot, amely az emberiség kultúrájának múltját, jelenét és jövőjét összeköti. Világossá kell válnia tanulóink előtt, hogy ennek a kapcsolatrendszernek ők is részesei lettek és később építőivé válnak. Az emberi tudás és az emberi közösség egymástól elválaszthatatlan oldalait úgy kell magukkal vinniük, hogy ez az egész életre szóló tanulásra, művelődésre ösztönözze őket.

•

Meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy átérezzék a magyar nemzethez tartozás érzését és felelősségét. Ebben elsősorban segítség az iskolához, a Várnegyedhez, Budához fűződő lokálpatriotizmus, az iskolai hagyományápolás, a nemzeti ünnepek közösségi átélése.

•

Az iskolában eltöltött idő alatt hozzá kell segíteni diákjainkat, hogy megértsék egyetlen ember sem zárkózhat el létező világunk örömeitől, gondjaitól, problémáitól. Tanulják meg ezeket egyéni létükben megfelelően kezelni.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola nevelő munkájának fő célja a tanulók személyiségének minél sokoldalúbb kibontakoztatása, fejlesztése. A cél érdekében az ifjúságvédelmi munka a prevenciós tevékenységben, a problémák felderítésében, kezelésében segít. Prevenciós tevékenység: • a személyiségfejlesztés, reális önértékelés, egészséges önbizalom kialakítása, • a közösségfejlesztés, • az egészségnevelés - egészséges életmód, drogprevenció, szexuális felvilágosítás és viselkedéskultúra. • állandó kapcsolattartás az iskolaorvossal, védőnővel, szükség esetén

27


•

családsegítő szolgálatokkal, nevelési tanácsadóval. A szellemi és pszichés igénybevétel ellensúlyozására az aktív pihenés prevenciós szerepének tudatosítása sportfoglalkozások, kirándulások, táborok szerevezése révén.

A feltárt problémák kezelése: Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik az egyes tanulók helyzetét a közösségben, a periférián lévő tanulókat segítik problémáik megoldásában. Ehhez igénybe veszik az osztály diákbizottság, az osztályban tanító tanárok, az ifjúságvédelmi felelős, szükség esetén pszichológus szakember segítségét. Egyéni beszélgetésekkel, a szülőkkel való konzultációval keresik a beilleszkedési nehézségek okát. Osztályfőnöki és más tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéni és/vagy csoportos formában segítik a probléma megoldását. Szükség esetén, ha a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar olyan mértékű, hogy a fenti módon nem orvosolható vizsgálatra a Nevelési Tanácsadó segítségét vesszük igénybe. Szakvéleményük alapján a tanuló fejlesztő foglalkozásban részesül, amely megvalósulhat a nevelési tanácsadás és/ az iskolai nevelés-és oktatás keretében is.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység „A tehetség lehetőséget jelent, olyan kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, örömérzéssel, tehát sikerélménnyel jár elérője számára.” (Czeizel Endre)

5.1 A tanulók tehetségének, képességeinek feltárása A feltárás eszközei: •

A nyolcadikos felvételi

•

Kompetenciamérések: Logikai képességek, matematika: Fővárosi, ill. országos mérések: 9 évfolyam FPPTI mérés, 10. évfolyam kompetencia mérés Verbális intelligencia, szövegértés: Fővárosi, ill. országos mérések: 9. évfolyam FPPTI mérés, 10. évfolyam kompetencia mérés Szaktanári mérés: évente többször

28


Zenei tehetség: 9. évfolyam elején szaktanári mérés

Testi tehetség: 9. évfolyam elején, minden tanévben szaktanári mérés A kompetencia mérések eredményeit nyilvánosságra hozzuk, ill. adott képességek esetén a különböző méréseket összevetjük, figyelemmel kísérjük a fejlődést vagy az esetleges lemaradást. A mérések alapján rajzolt tanulói kompetencia térképek segítségével kijelölhető az egyéni fejlesztés útja. •

Többszörös intelligencia teszt bevezetését tervezzük, mely segítséget nyújt az egyéni tanulási stílus, egyéni tanulási profil kialakításához

•

Tanulmányi versenyek: kiemelkedő teljesítményű tanulók részvételével.

•

Minden tanóra, a középiskolás évek alatt, lehetőség arra, hogy a kiemelkedő teljesítményeket észrevegyük és jutalmazzuk.

•

Egyéb iskolai foglalkozások, programok is megfelelő színteret biztosítanak a diákoknak arra, hogy a fentieken túli különleges képességeiket megmutassák. (Pl. jó szervezők, ügyesen főznek, jó technikusok, kiváló árverésvezetők stb.)

5.2 A tehetséggondozás színterei: A tanórákon változatos feladatokkal, módszerekkel igyekszünk minden diákunkat minél több sikerélményhez juttatni. A csoportbontásban tartott órák gyakorlatilag kiscsoportos fogalakozások, melyek lehetőséget biztosítanak a részt vevők kis létszáma miatt arra, hogy mindenki többször meg tudjon nyilatkozni, differenciáltan foglalkoztassuk tanulóinkat, pár ill. csoportmunkában dolgozzanak. Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat tartunk az adott tárgyból jól teljesítő tanulóknak. A csoportbontások, és az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások rendszerét iskolánk helyi tanterve rögzíti. A szakkörök széles választéka segíti a tehetséges diákokat, hogy ismereteiket, készségeiket szervezett keretek között továbbfejleszthessék, kiegészítő ismereteket szerezzenek akár egyes tantárgyak vonatkozásában. A tanulószobai foglalkozások keretében nemcsak korrepetálásra, felzárkóztatásra nyílik lehetőség, hanem tehetséggondozásra is. Remek lehetőséget kínálnak a Fővárosi Önkormányzat által finanszírozott idegen nyelvi projektórák az idegen nyelvi kommunikációs kompetenciák fejlesztésére. Évente állandó és változó iskolai szintű versenyeket rendezünk, ezeket a munkatervben rögzítjük. Országos tanulmányi versenyeken rendszeresen indulnak tanulóink, melyekre egyéni foglalkozás keretében készítjük fel őket.

29


Az önálló ismeretszerzési technikák elsajátításának megtanítása, Internethasználat minden szakórán, ill. könyvtárhasználati órákon.

könyvtárhasználat,

ECDL vizsgára folyamatosan folyik felkészítés iskolánkban. A munkaerőpiacon sikeres érvényesülést segítő foglalkozásokat tartunk. Tanórai keretben a 9. évfolyamon viselkedéskultúra, 10. évfolyamon kommunikáció órákat, a szakképző évfolyamokon üzleti kommunikáció, karrierépítési és személyiségérvényesítés tréninget. Egyéb iskolai rendezvényeink - a Hunfalvy Nap, a karácsonyi vásár, iskolai megemlékezések és ünnepélyek, drámavizsgák, stb.- kiváló alkalmat teremtenek tehetséges diákjainknak a megmutatkozásra. A külföldi diákcsere programjaink, a külföldi szakmai gyakorlatok újabb lehetőségek a diákok számára, hogy gyarapítsák idegen nyelvi valamint interkulturális ismereteiket.

5.3 Végzett tanulóink nyomon követése Az érettségi, illetve a szakképző évfolyam befejezése után tanulmányaikat befejező diákjaink pályáját figyelemmel kísérjük. Ehhez igénybe vesszük az iskolában kialakított számítógépes adatbázis rendszerét, amelyben minden diák elérhetősége szerepel. Ennek segítségével akár évről-évre is szerezhetünk adatokat arról, hogy a nálunk végzettek jelenleg hol tartanak pályájukon ( továbbtanul, dolgozik) valamint az is jól nyomon követhető, hogy a nálunk végzettek hogyan válnak be a munkaerőpiacon (ki dolgozik a szakmájában, hány az átképzésben résztvevő, hány a pályaelhagyó). A régebben (10-20 évvel) ezelőtt végzettek adatait a volt osztályfőnök segítségével az érettségi találkozókon gyűjtjük be. A pályakövetés kiváló formájának tűnik jelenleg az iwiw internetes honlap, ahol az iskolai ismeretségi körbe feliratkozó régi diákok bármikor lekérdezhetőek.

6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munka célja, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a tanulók egészséges fejlődését, személyiségének alakulását, próbálja felderíteni a fejlődésüket hátráltató, akadályozó tényezőket és segítséget adjon a felmerült, feltárt problémák kezelésében, megoldásában. Prevenciós tevékenység: • A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók kiszűrése ( családi, tanulási, szociális, kulturális különbségek okozta gondok): a beiskolázott 9. évfolyam körében végzett helyzetfelmérés alapján • Személyiségfejlesztés, értékközvetítés • közösségfejlesztés - közös megmozdulások, programok, kirándulások. • beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése • A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek • egészségnevelés – felvilágosító munka, egészséges életmód, mentálhigiénés tanácsadás osztályfőnöki órákon, szakemberek bevonásával • szenvedélybetegségek megelőzése: felvilágosító, szakemberek által tartott előadások. • Pedagógiai eljárások:

30


az egy osztályban tanító tanárok figyelemmel kísérik a tanulók mentális állapotát, a tanév programjában meghatározott időpontokban elemző megbeszéléseket tartanak - a pedagógusok egyéni fogadóórájukon személyes megbeszélést folytatnak a szülőkkel szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős, az iskolavezetés bevonásával is. • A tanulók és szüleik a tanév eleji írásos tájékoztatása a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. -

A prevenciós munka eredményeképpen a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. A megismerő és megszüntető tevékenység sikere érdekében szoros együttműködésben kell dolgoznia a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek, a szaktanároknak és az iskolaorvosnak. Az ifjúságvédelmi felelős fogadóóráin is meghallgatással, tanácsadással segít a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollegáknak az ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémák megoldásában. A jogszabályilag hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok vagy más okból veszélyeztetettek problémáinak kezelésében - ha pedagógiai eszközökkel nem szüntethető meg az iskola együttműködik a különböző - iskolán kívüli szakellátó intézményekkel (Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, kerületi polgármesteri hivatalok, ifjúsági lelki segély telefon, drogambulancia,stb. ) Az anyagi helyzetük miatt hátrányos tanulók segítése: • rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérése a lakóhely szerint illetékes önkormányzatok polgármesteri hivatalánál, • a szociálisan hátrányos helyzet megoldására támogatási lehetőségek felkutatása (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, tanulmányi ösztöndíjak, pályázatok.) • A "Vidor Alapítvány" iskolai ösztöndíjának odaítélése évente egy alkalommal az anyagilag rászoruló, tehetséges tanuló(k) számára • a Fővárosi Önkormányzat tanulmányi és szociális ösztöndíja.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a 9. évfolyamon nem képes az osztálytársaival lépést tartani, esetleg félévkor, vagy év végén elégtelen osztályzatot kap, ill. a későbbiekben jelentősen ront korábbi eredményeihez képest. Célunk megelőzni a tanulási kudarcokat, ill. segítséget nyújtani a tanulási nehézségekkel küszködő kudarcok közelébe jutó diákoknak.

7.1 Helyzetfelmérés •

Mivel a tanulási kudarcok okai nagyon sokfélék, ezért pontos helyzetfelmérést végzünk.

31

• • • •


Megpróbáljuk kiszűrni azokat a tanulókat, akiknek az integrált oktatása csak egyéni képesség kibontakoztató felkészítéssel együtt valósítható meg Megismerkedünk tanulóink tanulási szokásaival. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a lelki problémákkal küszködő, nem megfelelő családi háttérrel rendelkező diákjainkat. Kollégista tanulóink munkáját is folyamatosan követjük.

7.2 A kudarcok megelőzésének, enyhítésének módszerei, színterei A helyzetfelmérés eredményeire támaszkodva évközben csoportos és egyéni – rendszeres és eseti felzárkóztató foglalkozásokat tartunk: •

Tanulószobai foglalkozások 9-10. évfolyamos tanulók számára – rendszeres csoportos korrepetálási lehetőség hetente adott időpontban, adott tantárgyakból

•

Eseti korrepetálások igény szerint

•

Egyéni foglakozások, rendszeres felzárkóztató foglalkozás a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára

A tanulási kudarcok kezelésénél fontos a jó együttműködés a szülővel, osztályfőnökkel, az osztályban tanító összes kollegával és természetesen a problémával küzdő tanulóval is: • A szülők tájékoztatása diákok eredményeiről, a korrepetálási, felzárkóztatási lehetőségekről. Értesítés a bukásra álló tanulókról, a kötelező korrepetálások időpontjáról, jelzés az igazolatlan mulasztásokról. • Osztályban tanító tanárokkal megbeszélni a felzárkóztatás módszereit, megosztani egymás közt a feladatokat. • A tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat ösztönözzük(motiváljuk)/kötelezzük a korrepetálásokon való részvételre. Szükség esetén egyéni foglalkozásokat tartunk. A tanulási kudarc felismerése, kezelése esetleges megelőzése tanórai foglalkozások keretei között: • 9. évfolyamon a helyi tantervben rögzített időkeretben tanítunk tanulás-módszertani ismereteket Az oktató munkába módszeresen beépítjük a tanulás-módszertani ismereteket, gyakoroltatjuk a hatékony módszerek alkalmazását. • Az egyéni tanulási utak kijelölése, egyéni tanulási napló alkalmazása fontos eszköze lehet a felzárkóztatásnak, a fejlődés követésének • A tanítási órákon törekszünk differenciált foglalkoztatásra is, különösen a csoportbontásban tartott órákon. • A tanulók munkáját folyamatosan értékeljük, szóban és írásban is lehetőséget adunk a beszámolásra. Ezzel a folyamatos munkára ösztönözzük a tanulókat. • Élünk az egyénre szabott értékelés lehetőségével szóbeli feleleteknél, nagyobb lélegzetű dolgozatoknál, és különösen az úgynevezett évfolyam vizsgákon. • A házi feladatok gyakorlási lehetőséget jelentenek diákjaink számára, amelyre a kudarcokkal küzdő tanulóknak különösen szüksége van. A házi feladatok ellenőrzését ezért különösen fontosnak tartjuk.

32

•


Minden eszközzel segítjük, hogy a diákok között egymást támogató kapcsolatok jöjjenek létre.

7.3 A program eredményességének értékelési módszerei Tevékenységünk akkor eredményes, ha a kudarcokkal küzdő tanulók száma a minimumra csökken. Tudjuk, hogy számuk nem szűnhet meg, mert mindig jelentkezhet egy-egy új, egyedi probléma. Minden gyereket önmagához kell mérnünk, egyéni fejlődését kell figyelnünk. Mindez természetesen nagyon intenzív osztályfőnöki és szaktanári odafigyelést igényel. Tanórán kívül is sokat kell együtt lennünk tanítványainkkal, szabadabb keretek között ugyanis sokkal több kiderül egy gyerekről, mint a tanítási órán. Iskolánkban erre számtalan lehetőség van: szakkörök, különböző témájú és szintű versenyek, kirándulások, kulturális programok. Összehangolt tanári munka kialakítására törekszünk az egy osztályban tanító tanárok közt. A megelőzésben szükség van a munkaközösségek összehangolt tevékenységére. Minden munkaközösség figyelemmel kíséri a gyerekek önmagukhoz mért fejlődését, módszertanilag és szakmailag alkalmazkodik a gyerekek életkori és szellemi sajátosságaihoz. Az óralátogatásoknál külön figyelmet fordítunk a differenciált feladatkijelölésre, a módszertani sokszínűségre. A szakmai munkaközösségek a kerettanterven belül rugalmas követelményeket szabnak, és változatos módszerekkel igyekeznek alkalmazkodni a különböző felkészültségű, képességű tanulók és osztályok igényeihez. Az iskolai kudarc jelensége ma a kutatások középpontjában áll. Szinte minden nap újabb elméletek születnek ezzel kapcsolatban. Tehát az is fontos feladatunk, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a kutatási eredményeket, és minden új, a megelőzést szolgáló, intézményünkben is alkalmazható módszert megvizsgáljunk és – amennyiben jónak tartjuk – kipróbáljunk. Az iskolai kudarcok okai nagyon változékonyak, a legkisebb társadalmi és gazdasági változásra is érzékenyen reagálhatnak. Ezért ez a nevelés és oktatás olyan területe, ahol az alig érzékelhető apró módosulásokat is észre kell vennünk, és azonnal meg kell kezdeni a megelőzést.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 8.1 Helyzetfeltárás Iskolánkban a szociális hátrányokkal küzdő gyerekek száma egyre nő. A hátrányok speciálisak és sokfélék. A hátrányok felmérését év elején kérdőív és személyes beszélgetések segítségével végezzük. A hátrányos helyzet okai: • Szegénység: szegénynek az számít, akinek a mindennapi megélhetés felemészti minden anyagi lehetőségét, vagy a mindennapi megélhetése sem biztosított. A gyerekek szegénységének okai: egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, árva vagy félárva gyerek, sokgyerekes a család. • A veszélyeztetettség: tapasztalataink szerint iskolánkban az alábbi tényezőkre vezethető vissza, a családok anyagi helyzetének hirtelen romlása, munkanélküliség, a gyors társadalmi és gazdasági változások miatti kiúttalanság érzése, életcél hiánya, a kortársak negatív hatásai, az agresszivitás, az italozás, a kábítószer fogyasztás terjedése a fiatalok körében.

33

• • •


Pszichés sérülés Tartós betegség Egyéb: bejáró, kollégista, külföldi vagy hosszú ideig külföldön tanult

8.2 A segítő tevékenység formái és működési rendjük, a külső kapcsolatrendszer kiépítése Az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekorvos és a védőnő, az osztályfőnöki munkaközösség-vezető, a kollégiumi összekötő tanár feladata elsősorban a szociális hátrányok feltárása és figyelemmel kísérése. A szegény gyerekek felismerése nagyon nehéz. Az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, a gyermekorvos és a védőnő a kitöltött kérdőív vagy személyes tapasztalat alapján négyszemközt alaposan elbeszélgetnek a gyerekekkel, és megpróbálják feltárni valós helyzetüket. Tájékoztatjuk a szülőket és tanulókat a támogatásokról és azok igénybevételének lehetőségeiről. A támogatások megszerzésében segítjük a rászoruló szülőket. Az önkormányzatokkal felvesszük, illetve tartjuk ilyen esetben a kapcsolatot, szorgalmazzuk rendszeres nevelési segély, egyszeri segélyt, étkezési hozzájárulást. Az iskola és az önkormányzatok szociális osztályainak együttműködéséről nagyon jók a tapasztalataink. Az önkormányzatok örömmel veszik és igénylik segítségünket. Az árva, félárva, nem otthon élő gyerekek esetében a gyámhatóságokkal tartunk kapcsolatot. Velük is együttműködve és hatékonyan tudunk dolgozni. A pszichésen sérült gyerekek nem szignifikánsan szegény családokból származnak, de a szülő ebből a helyzetből sem képes önállóan kilábalni, szinte mindig segítségre van szüksége. Ilyen esetekben a családsegítő központokhoz, pedagógiai szakszolgálatokhoz fordulunk, illetve jó néhány pszichológussal alakítottunk ki kapcsolatot. A helyzet akkor a legnehezebb, ha a szülő nem érzékeli a problémákat, vagy ő maga a feltételezhető ok. Mint ahogy a gyerekek anyagi helyzetét, ezt is nagyon diszkréten kezeljük. A tizenéves korosztály ilyen helyzetben retteg a nyilvánosságtól. Abban is nagyon fontos szerepe van az iskolának, hogy megtanítsa a gyerekeknek: a lelki problémák elsősorban kezelendők, és nem eltitkolandók. Ezt leginkább osztályfőnöki órákon, esettanulmányok elemzésével és szerepjátékokkal lehet a leghatékonyabban megértetni. Természetesen a kérdésről magyar órán is számtalan alkalommal lehet egyes irodalmi művek kapcsán beszélgetni. Az életcél, a tudatos jövőkép kialakítása érdekében az osztályfőnökök az osztályban tanító tanárokkal rendszeresen konzultálnak az egyes tanulók érdeklődési köréről, adottságairól, motivációiról. A tapasztalatok alapján a pedagógusok tudatosan törekszenek a képességek kibontakoztatására, a pozitív megerősítés eszközével is segítik a pályaválasztás, az életcél kialakítását. A végzős osztályok számára az osztályfőnökök tájékoztatást adnak a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségekről, ebben egyénileg is tanácsokat, segítséget nyújtanak. A fiatalok körében terjedő dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a drogfogyasztás megelőzésére tájékoztató programokat szervezünk a diákok és szüleik számára. Ebben külső szakemberek segítségét is igénybe vesszük (orvos, védőnő, kortársak) az évente megújuló kínálatból választva. A magatartási rendellenességek észlelésekor konzultálunk a szülőkkel, az iskolaorvossal, a pedagógiai szakszolgálatokhoz irányítjuk a tanulókat.

34


Ha tartósan beteg tanuló kerül egy osztályba, vagy már a középiskolás évek alatt betegszik meg, erről tájékoztatjuk az osztályban tanító tanárokat, az esetek többségében segítjük, hogy minél több iskolán kívüli programon vehessen részt. Egyéni tanulási problémáira megoldást keresünk. A kollégisták esetében sincs egységes recept. Ők nem is veszélyeztetett, csak nagy figyelmet kívánó gyerekek. A családból való kiszakadásra ebben a korban minden gyerek másként reagál, van, aki hamar megszokja az új helyzetet, van, akinek ez komoly problémákat okoz. A kollégistákat nyilvántartjuk. Két kollégiummal van szoros kapcsolatunk, diákjaink többsége ezekben lakik. A kollégiumokkal a kollégiumi összekötő tanár tartja a kapcsolatot, ismeri és figyeli a gyerekeket, de az osztályfőnök vigyázó szeme is nélkülözhetetlen. A bejáró tanulók, vagy az otthon tanulni nem tudó gyerekek számára amennyiben megoldást jelenthet, javasoljuk és segítjük kollégiumi elhelyezést. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók létszáma és összetétele folyamatosan változik. Vannak családok, akiknek sikerül a nehéz helyzetből kilábalni, de sajnos vannak olyan családok is, akik jó helyzetből kerülnek kilátástalan szociális helyzetbe. Rájuk különösen figyelnünk kell, mert az új körülményekkel való együttélés mindig nehezebb, mint a megszokottal. Aki valameddig jólétben élt, nehezen boldogul szűkös anyagi keretek között. Az anyagi hátrányokhoz sokszor pszichikai válság is társul, a szülő ilyenkor szinte semmilyen kiutat nem lát. Ezért minden válás, haláleset, munkanélkülivé válás nagy figyelmet kíván. Az osztályfőnöknek ezért nagyon őszinte és bizalmon alapuló kapcsolatot kell kialakítani osztályával, hogy a gyerekek súlyos problémáikkal is merjenek hozzá fordulni.

8.3 Támogatások, juttatások. Ezek elosztásának alapelvei és eljárási rendje A tankönyvellátás Az osztályfőnökök miden évben felmérik, hogy a közoktatásról szóló törvény alapján hány tanuló részesülhet ingyenes tankönyvellátásban. A szülőket az iskola honlapján a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az iskola a gyermekek védelméről szóló törvény 18. §. (4) bekezdése alapján kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek tankönyvellátását az iskolai tankönyv-támogatás rendszere nem tudja megoldani. A „Vidor Alapítvány” ösztöndíja Az iskola volt igazgatójának családja alapította. Az alapítvány ösztöndíja évenként egy alkalommal kerül odaítélésre tehetséges, jó tanulmányi eredményű, de nehéz szociális, anyagi körülmények között élő két tanuló segítésére tanulmányaik folytatásához. Az ösztöndíjra pályázatot kell benyújtani osztályfőnöki javaslattal. Az ösztöndíjak odaítéléséről egy állandó összetételű bizottság dönt. Az ösztöndíjat az első tanítási napon vehetik át a sikeresen pályázó tanulók. A pályázatok Miután számtalan egyéb, szinte naponta változó ösztöndíj, egyéni és csoportos lehetőség is létezik a középiskolás korosztály számára, a pályázati lehetőségeket állandóan figyeljük, és rendszeresen tájékoztatjuk ezekről tanulóikat.

35


Egyéb formák Az iskolai kirándulások, nyári táborok, külföldi diákcserék költségeihez megpróbálunk minél több támogatást biztosítani különböző pályázati lehetőségek igénybevételével, alapítványi támogatással és a Szülői Munkaközösség támogatásával. Ezeket az összegeket is differenciáltan, a szociális rászorultság alapján osztjuk el.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Ez a felsorolás nem tartalmazza a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről kiadott jegyzék (11/1994 MKM rendelet 7.számú melléklet) elemeit, sem pedig a Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztálya által kiadott, 14-704/2000 számú körlevélre 2000. május 31-én iskolánk által leadott, Közismereti és Szakmai képzés kötelező taneszközjegyzékében foglaltakat. Iskolánk különleges arculatának kialakításához hozzájáruló, a nevelési programban is megjelenő speciális tevékenységekhez szükséges legfontosabb eszközök és felszerelések a következők: kiadványszerkesztő program tipográfiai bevezető szakkönyvek Nyomdagép riportermagnó, diktafon hangszerek, szintetizátor Magas hanghűséget adó hangtechnikai eszközök: CD-játszó, magnó, erősítő, hangfalak, keverő kották, kottatartó komolyzenei CD gyűjtemény népzenei CD gyűjtemény fellépő ruha jelmezek készítéshez szükséges eszközök, anyag, varrógép, újságok világítástechnika videomagnó filmvágó szett számítógépes filmvágó szett+ programok mikrofonok, állványok DVD játszó filmgyűjtemény kazettán és DVD-n szakfolyóiratok hálózatépítés (video-audio) televíziók fényképezőgépek (digitális, hagyományos) szélesebb sávú Internet elérés videó és számítógép kivetítő

újságszerkesztés újságszerkesztés újságszerkesztés újságszerkesztés, stúdió, iskolarádió énekkar énekkar, , stúdió, iskolarádió énekkar, énekkar, iskolarádió néptánc, énekkar

stúdió, filmklub, stúdió, iskola tv stúdió, iskola tv stúdió, iskolarádió Filmklub filmklub, szakkörök filmklub, fotó, szakkörök iskolarádió, iskola tv iskola tv, szaktantermek fotó, újság szerkesztés szakkörök filmklub, irodalmi színpad

36


10. A szülő, tanuló, iskola és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik a diákönkormányzattal, az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a Szülői Szervezet választmányi ülésén és egyes osztály szülői értekezletein, • Az osztályfőnök és az SZSZ elnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A szülőkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét követjük. Tehát számos - az alábbiakban felsoroltakon kívül – alkalommal engedünk betekintést nevelő-oktató tevékenységünkben. Így meghívjuk a szülőket pl. a nyelvi előkészítő évfolyamokon tartott az évvégi eredményességet bemutató előadásokra, drámavizsgákra, táncbemutatókra, ünnepélyekre, stb. Igyekszünk megteremteni és rendszeresen működtetni azokat a fórumokat (honlap, összevont szülői értekezlet), amelyek segítenek megismerni a szülők véleményét, javaslatait. Szülői értekezlet Feladata: • A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • A szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintéjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

37

•


a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményeiről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. Kollégium A kollégiummal való együttműködést a kollégiumi összekötő tanár személye biztosítja. Feladata: az iskola munkatervének eljuttatatása és megismertetése a kollégium vezetőségével és tanáraival. A kollégiumi tanulók iskolai és kollégiumi tevékenységének összehangolása. A kollégiumi tanulók gondjaiban való segítés. A kollégiumi vezetők és tantestület meghívása a nagyobb iskolai eseményekre. Az iskolánkba beiratkozott tanulókat a velünk hagyományosan együttműködő Ady Endre Szakkollégium és a Káldor Miklós Közgazdasági Szakkollégiumba irányítjuk, ezekben a kollégiumokban a tanulók felkészítését kihelyezett számítógépekkel segítjük.

38


11. Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.

11.1 Helyzetkép A szakközépiskola négy és öt évfolyamos képzésében tanulóink éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az iskola helyiségei higiénikusak, tiszták. A felújítás, karbantartás folyamatos. A felszerelések az érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelelőek. A jól felszerelt szaktantermek, a korszerű tornatermek megfelelő környezetet biztosítanak a tanórai és tanórán kívül szervezett közösségi és egészségfejlesztő programoknak. Az iskolai büfé választéka a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő.

11.2 Erőforrások Személyi: • •

Belső: iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egyben drogkoordinátor, szabadidő szervező, pszichológus Külső kapcsolatok (támogató szervezetek): egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai), pedagógiai szakszolgálatok (fővárosi), rendvédelmi (rendőrkapitányság), Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok, Nevelési Tanácsadó

Tárgyi és anyagi: témához illő könyvek: CD-ROM-ok, videofilmek

11.3 Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg. Pedagógiai célok A célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák, az alkalmazott módszerekkel és felelősökkel együtt.

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008 – NEVELÉSI PROGRAM •

a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

• • • • • • • •

rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

•

a családi életre nevelés fejlesztése

•

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

•

a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása

•

a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása

•

készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában (ez az utolsó 1-4 pont ide tartozik?)

•

a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése

•

a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása

Feladatok

• • • • • • • • • • •

az iskolai egészségfejlesztési munkaközösség kialakítása, akcióterv készítése állapotfelmérés készítése: diákok, szülők véleményének megismerése, kollégák körében a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása az egészséges táplálkozás igényének kialakítása a lelki egészség megőrzése, stresszoldó módszerek megismertetése a mindennapi testmozgás elterjesztése

40


11.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek

A szaktanárok a szakórák keretében is tudatosítják az egyes tananyagtartalmakhoz kapcsolódó egészségfejlesztési ismereteket. A munkaközösségek egyenként rögzítik munkatervükben az egészségneveléssel kapcsolatos elemek beépítését. Tanórai keretek • tantárgyakba építve • testnevelés órák • osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki teendők A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei: • • • •

testi egészségünk, életmód önismeret, egészséges életvezetés káros szokások, szenvedélybetegségek (Hogyan tovább?) emberi kapcsolatok, családi élete nevelés (Felelősség a közösségért)

Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként egy-két alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, az egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak.

41


Tanórán kívüli tevékenységi formák

A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. Programjaink: Előadások, Tanulmányi kirándulások, Táborok, Az egészségvédelem jeles napjai (a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg), Vetélkedők, Iskolai médium (iskolaújság, iskolarádió, faliújság), Szülői értekezletek, Kirándulások, túrák, Filmklub, Drogmegelőző szabadidős program, Kiállítások szervezése, látogatása, Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel, Sportnap, úszónap, tömegsport.

11.5 A mindennapi iskolai testedzés programja Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Célkitűzések: • Minden tanulónak legyen lehetősége minden nap egészségfejlesztő testmozgást végezni. • Minden testnevelési órán legyen gimnasztika, különös tekintettel a helyes testtartás kialakítását célzó gyakorlatokra. • Minden foglalkozáson legyen a gyerekek biológiai érésének megfelelő terhelés a keringési- és légző-rendszer működésének fejlesztése érdekében. • Nyújtson minden foglalkozás örömöt és sikerélményt. • Legyen lehetőségük a tanulóknak a tanultak versenyhelyzetben történő kipróbálására, játék és versenyigényük kielégítésére. • Olyan un. életmód-sportok megismertetése, amelyeket egy életen át lehet folytatni. A kilencedikes tanulók számára heti egy órában kötelezően választható formában, a magasabb évfolyamon tanulók számára választhatóan. • Legyen lehetőség a néptánc, a társastánc és a modern táncokkal való ismerkedésre. • Táborok és kirándulások szervezése a szabadnapokon, és a szünetekben. Órarendi órák: • Testnevelés órák a törvényben előirt óraszámban. • A megfelelő terhelés biztosítása érdekében nemenkénti bontásban tartjuk az órákat. • Az iskolaorvos besorolása alapján gyógytestnevelési csoport, illetve gerinc- és tartásjavító tornacsoportok szervezése a rászoruló tanulóknak. Tanórán kívüli foglalkozások: tömegsportfoglalkozások, a Diáksport Egyesület keretében folytatott sporttevékenységek, egyéb tevékenységek (táborok, túrák, sport- és kulturális napok) Az iskola rendelkezésére áll egy kidolgozott életmódprogram, melyben a táplálkozás, a testmozgás, a higiéné, testápolás, rekreáció is szerepel. A program célja a mindennapos testmozgásra, egészségtudatos életmódra nevelés. Az általunk elképzelt programban a részvétel önkéntes, minden esetben állapotfelméréssel (védőnő, iskolaorvos segítségével) kezdődik.

42


12. Környezetnevelési program Az iskolai környezeti nevelés pedagógiai folyamat, melynek során fogalmakat határozunk meg, olyan értékek felismerését segítjük, amely hozzájárul az ember és az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003)

12.1 A környezeti nevelés alapelvei • • • • • •

Fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Megalapozza a fiatalok társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét. A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására Az ember – természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészségtudatos magatartás fejlődését. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi – etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen és kikerülhetetlen.

Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: • • • • • • •

a környezettudatos életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, a toleráns és segítő magatartást, a rendszerszemléletet, a globális összefüggések megértését, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség védelmét. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulókban.

12.2 Az iskolai környezeti nevelés szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. Meg kell alapozni a diákok felelősségtudatát, formálni szükséges értéktudatukat, együttműködési készségüket. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

43


Tanórán, nyári programokon, táborokban, kirándulásokon megismertetjük diákjainkkal a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Az iskola legfontosabb feladatai a környezeti nevelés területén: •

A 2008-ban elnyert ÖKO iskola cím megtartása

•

Az iskola dolgozói (vezetőség, tanári kar, technikai személyzet) tudatában vannak a fenntarthatóság kérdéskörének fontosságával és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, témanap tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása A tanórán szerzett ismeretek összekapcsolása az élet valós problémáival, az összefüggések megláttatása, válaszok keresése. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása. A tanulók szűkebb környezetében az értékek láttatása, alakuljon ki a hagyományok ápolásának igénye. Annak beláttatása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult a környezetével, hanem harmonikus együttélésre is képes volt, így alakult ki az organikus kultúra. Kialakítani a környezetvédelmet, munkavédelmet és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmódot. Legyen a tanulók számára természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás és a szelektív hulladékgyűjtés.

• • • • • • • •

A tantárgyak lehetőségei: A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos változások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök személyisége, közösségformáló szerepe, személyiség-fejlesztő munkája meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Összefogja a különböző szaktárgyak hagyományos órakereteit megbontó tevékenységeket. Az osztályfőnöki órák témáinak tervezésénél a környezeti nevelés területéhez kötődnek: • 9. évfolyamon: az életvezetés, a szokások a családban, • 10. évfolyamon: értékrend kialakítása, a környezet és az egészséges életmód kapcsolata, • 11. évfolyamon: a média szerepe, hatása, iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra, • 12. évfolyamon: felelős viselkedés kialakítása. Hogyan gyakoroljuk környezeti

44


jogainkat? Megoldási javaslatok keresése, szituációs játékok. Országos, helyi szervezetek megismertetése. Lehetőségek, terveink: • Iskolánk névadójának, Hunfalvy Jánosnak a sírját továbbra is gondozzák a diákok. • A táborok és kirándulások. • A jeles napokat megünnepeljük az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadásokban (Föld napja, Víz napja, Környezetvédelmi Világnap). • Iskolai, nemzetközi projektekbe is bekapcsoljuk a környezeti nevelés egy-egy elemét. • „Iskolazöldesítés” – az iskolaudvart füvesítése és fák ültetése után továbbra is gondozzák, szépítik diákjaink. Az épület belseje is. • A Hunfalvy-ösvény tisztítására minden évben sor kerül. • A diákújságban, TV híradások, műsorok keretében diákjaink a környezetvédelemmel foglalkozó témákkal is jelentkeznek. • A múzeumi, állatkerti, botanikus kerti, nemzeti parki látogatások. • Diákjaink számára hozzáférhetővé tesszük a különböző folyóiratokat (pl. Természet Világa), és felhívjuk a figyelmet az ezekben megjelenő diákpályázatokra. • Környezetvédelmi szakkört működtetünk. Taneszközök: Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint új eszközöket kell beszerezni.

12.3 Erőforrások A környezeti nevelési munkánk eredményességéhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrásai is. Iskolán belüli együttműködés: Tanárok- diákok A közös munka során a tanórai és tanórán kívüli programok keretében együttműködéssel valósul meg a környezettudatos szemlélet kialakítása. Tanárok - szülők Fontos a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése, hogy a szülők erősítsék gyermekük környezettudatos magatartását. Tantervbe épített tanulmányi kirándulás kötelező, és a szülői szervezet által jóváhagyott anyagi feltételek mellett szervezendő( minimálbér 12 %-a lehet a költség). Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai alkalmazottai munkájukkal aktív részesei a környezeti

45


nevelési programoknak. Fontos, hogy csökkentsék a felesleges papírfelhasználást, hogy takarítás során környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket használjanak. Az iskolaorvos, védőnő, segíthet előadások, foglalkozások tartásával, amelyek a környezeti ártalmakról szólnak. Iskolán kívüli együttműködés: Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az intézmény profilját, költségvetését a kölcsönös együttműködés a környezeti program teljesítése szempontjából is fontos Intézmények A tanórai és tanórán kívüli programokat színesítheti és tartalmasabbá teheti különböző intézmények meglátogatása. Együttműködés szempontjából fontos a jó kapcsolattartás a Környezetvédelmi Felügyelőséggel és az Ökológiai Intézettel. Különösen fontos a kapcsolattartás és a jó együttműködés kialakítása az Oktatási Minisztériummal, mint az ÖKO iskola pályázat kiírójával. Példaértékű lehet az együttdolgozás és gondolkodás más ÖKO iskolákkal.

12.4 Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi oktatás célja : A fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. Fejlesztési követelmények Alakuljon ki a fenntartható fogyasztás fogalma, melyet a tanulók a mindennapi életben fogyasztóként is tudatosan alkalmaznak. Kapcsolódjon össze az egészségfejlesztésben és környezetvédelmi ismeretekben elsajátított egészséges életmód, valamint fenntartható fejlődés ismeretköre a fenntartható fogyasztás fogalmával. Ennek érdekében a tanulók kapjanak ismereteket: • • • • •

a fogyasztóvédelem hatályos szabályozásáról, a tudatos, kritikus fogyasztói magatartásról, ökológiai fogyasztóvédelemről, környezettudatos magatartásról a fenntartható fogyasztásról, a preventív (megelőző) fogyasztóvédelemről a piacról, a marketingről, a reklámról.

Az ismeretek elsajátítására, tudatosítására felhasználható keretek Az iskola képzési rendszerében a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismeretek már a 9-12. évfolyam szakmai alapozó tantárgyainak tananyagában is megjelennek. Miközben tanulóink a gazdálkodási ismeretek, a közgazdaságtan, a marketing fogalomrendszerét elsajátítják, a tanórákon lehetővé válik a fogyasztóvédelmi program egyes elemeinek mindennapi élethez való kapcsolása is. A szaktárgyakhoz és fogyasztóvédelemhez egyaránt kapcsolódó házi dolgozatok és tanulmányi

46


verseny-témák feldolgozása is segíti a program megvalósulását.

Tanulóink iskolán kívüli helyszíneken is tapasztalatokat szerezhetnek a fogyasztói magatartás különböző formáiról és a gazdasági életben megnyilvánuló, a fogyasztást befolyásoló tényezőkről.

47


13. Könyvtárpedagógiai program

Az iskolai könyvtárhasználatra nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a tanulókat felkészítjük az információszerzés módjainak megismerésére, tapasztalataik feldolgozására. Az információs társadalomban a közoktatás alapintézménye az iskola, a kultúra alapintézménye a könyvtár. Az iskolai könyvtár tehát egyszerre mindkét területen szolgálja a könyvtárhasználati kultúra fejlesztését. Biztosítani tudja az információtechnológia gyors fejlődése mellett az időtálló nyomtatott információhordozók hozzáférését, így iskolai forrásközpontként működve a kulcskompetenciák komplex tudássá szintetizálódását is megalapozza. A tudásszintetizáló

feladata, szakirodalmi háttérként való jelenléte, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztő funkciója csak tudatosan tervezett oktatási programként érvényesülhet.

A Nemzeti Alaptanterv (2007) preambulumában meghatározza azokat a kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek az egyes tantárgyak közötti integrációt biztosítják. A kiemelt fejlesztési feladatok olyan kulcskompetenciákat fogalmaznak meg, amelyeknek fejlesztése, gyakorlása eredményeképpen a közoktatás betöltheti szerepét a hazai oktatásügy rendszerében. Az iskolai könyvtárakra, a könyvtárhasználattan tanítására több kiemelt fejlesztési terület is utal, ám az 5. (Információs és kommunikációs kultúra) és 6. (Tanulás) pont jól körülhatárolja azokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyeknek készségszintű elsajátítására a könyvtárhasználattan keretében van mód: „ A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa . A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésé re van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind nyomtatott dokumentumok , mind az elektronikus dokumentumok használatával az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Ismerjék : • • • •

a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött, szerepét, információs értékét.

Sajátítsák el: • • • • •

az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, az Interneten való keresés stratégiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége.

Váljanak: • rendszeres könyvtárhasználóvá.

48


Tanulják meg • az iskolai könyvtár • az Országos Dokumentum-ellátási rendszer, • az elektronikus könyvtárak • és a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét, • a könyvtári adatbázisok használatát. Ennek érdekében ismerjék az országos szakkönyvtárakat is.”

A kulcskompetenciaként megfogalmazott „könyvtári ismeret, tudás, készség, képesség” magában hordozza a könyvtárhasználattan minden lényeges elemét és a kétszintű érettségi

követelményrendszerének három alappillérét: könyvtárismeret, dokumentumismeret, tájékoztató eszközök . A továbbiakban ennek a fogalomrendszernek a kifejtésével határozzuk

meg iskolánk könyvtárpedagógiai programját.

13.1 Alapelvek, célok • • •

•

Kialakítani és kifejleszteni a tanulókban azokat a magatartásmódokat és tevékenységeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a könyvtárhasználaton alapuló önálló ismeretszerzéshez. Az algoritmikus gondolkodás képességének fejlesztése. Megismertetni a tanulókkal azon alapvető információhordozók fajtáit és szerepét, amelyeket az önálló ismeretszerzési folyamat során eszközként használhatnak. A különböző médiumok használati értékének tudatosítása az információszerzés folyamatában. A könyv- és könyvtárhasználaton alapuló feladatok által a tanulók önművelési igényeinek felkeltése és megszilárdítása.

13.2 Tanulásszervezési és tartalmi keretek • Könyvtárhasználat nem önálló tantárgy. A NAT azonban megteremti annak lehetőségét, hogy az eddig önálló pedagógiatörténeti múlttal nem rendelkező tantárgy beépüljön iskolánk oktatási rendszerébe. Így az informatika, valamint a magyar nyelv és irodalom műveltségterületek tartalmaznak könyvtárhasználati ismereteket. • A pedagógiai hagyományok szűkössége mind az óratervek kialakításánál, mind az értékelésnél gondos felkészülést kíván meg a könyvtárostanártól. • A könyvtárhasználati ismeretek oktatása a 9. és a 12. évfolyamon, az informatika órák keretében kapott helyet (6, ill. 4 óra). Az összesen 10 óra során a NAT tartalmi követelm ényei, fejlesztési céljai megvalósíthatóak. • Ezen túlmenően a könyvtárhasználat mint tantárgyközi tantárgy beépül a különböző műveltségterületek, tantárgyak anyagába. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szaktanárok könyvtárhasználatra épülő órákat tartanak a könyvtárostanár aktív közreműködésével, amelyeken mód nyílik arra, hogy az informatika órákon elsajátított könyvtárhasználati ismereteket a tanulók gyakorolják, alkalmazzák .

49


Másrészt önálló ismeretszerzésre irányuló feladatokkal a szaktanárok a tanulókat a könyvtárba irányítják, és ily módon lehetőséget adnak számukra a

könyvtárhasználati órákon szerzett ismereteik jártassággá, készséggé fejlesztésére.

• A könyvtárostanár által tartott órákat egy-egy évfolyamon célszerű a két félév során arányosan elosztani. • Az új ismeretek közlésére szolgáló órákat, valamint az ismeretek gyakorlására szolgáló foglalkozásokat - amennyiben ez megoldható - célszerűbb csoportbontásban lebonyolítani. • A tanultak értékelésére a magyar nyelv illetve az informatika tantárgyak keretében kell alkalmat találni. • A „nem hagyományos szervezésű tanórákon” szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. Ide sorolhatjuk a könyvtárlátogatást, a múzeumlátogatást, a témahetet. Általában a „nem hagyományos szervezésű

tanórák” biztosítanak lehetőséget a komplex (kereszttantervi, tantárgyközi) integrált tananyag feldolgozására, mint ilyen, kiemelkedő jelentőségű a

•

könyvtárhasználatra nevelés szempontjából. A „tanórán kívüli foglalkozás” nem kötelező, nem minden tanuló vesz részt rajta, ilyenek például a szakkörök, önképzőkörök, versenyek, kiállítások stb.

13.3 Követelmények • •

•

• • • •

Használja rendszeresen az iskola könyvtárát, valamint legyen igénye a közkönyvtárak használatára is. Legyen tisztában a tanuló: - az egyes könyvtártípusok által nyújtott szolgáltatások lehetőségeivel, - a dokumentumok felhasználási lehetőségeivel, - a könyvtári eszközök használatával és az azok közti összefüggésekkel. Legyen képes a tanuló - adott feladatok végrehajtása során a dokumentumok, dokumentumtípusok közötti válogatásra, - a kiválasztott dokumentumok gyakorlati felhasználására, - életkorának megfelelő önálló szellemi alkotás létrehozására. Könyvtárhasználói szokásainak kialakulásával fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai. Tanulmányaihoz tudatosan válassza a megfelelő információs forrást, könyvtártípust. Legyen tisztában az Országos Dokumentumellátási Rendszer nyújtotta lehetőségekkel. Képes legyen a különböző médiumok információs értékének megítélésére. Készségszinten használja a könyvtári adatbázisokat mindennapi információkeresése során.

13.4 Értékelés E tárgy újszerűségéből fakad az is, hogy az értékelésnek inkább versenyek és vetélkedők formájában találjuk hagyományát.

50


Az iskolánkba érkező tanulók jelentős része 1-8 évfolyamon már részt vett könyvtárhasználati órákon. Ezért szükséges a szintfelmérés . A 9.évfolyam hallgatóinak szintfelmérése az adott év első félévében november előtt történik. Megméretésre egyébként jó alkalmat ad a Bod Péter Könyvtárhasználati verseny, amelynek első fordulója szintén erre az időszakra esik. A 9. évfolyamon a 6 könyvtárhasználati órán szerzett tudásról témazáró dolgozatban adnak számot a tanulók, melyet a könyvtárostanár érdemjeggyel osztályoz. A könyvtárhasználati ismeretek azonban csak gyakorlással mélyíthetők el, ezért az értékelés jelentős része a szakórák keretében történik a szakterület tantárgyköziségéből fakadóan is. Itt kap a könyvtárostanár visszajelzést a diákok ismereteiről. Az érettségi vizsga előtt szintén lehetőséget kell teremteni arra, hogy a több forrású tájékozódó képességéről, azok felhasználási képességéről házi dolgozat formájában a tanulók számot adhassanak a 4 könyvtárhasználati órát követően. Minderre az érettségi vizsga alkalmával szintén mód nyílik, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés során az informatika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyak keretében.

13.5 Pedagógiai célok •

• • • • • • • • • • • •

Jártasság az információgyűjtésben, a könyvtári tájékozódás eszközeinek minél szélesebb körű használatában, adatok, tények gyűjtésében, elrendezésében, felhasználásában, a vázlatírás és a jegyzetelés technikájának alkalmazásában, az értő és válogató média- és internethasználatban. Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, rendszerezésének és felhasználásnak gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk felhasználása. Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal. Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK). A könyvtári rendszer ismerete, szolgáltatásaink készségszintű használata Az Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) ismerete. A könyvtári adatbázisok, a Magyar Elektronikus könyvtár (MEK), a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) használata a korszerű információszerzés folyamatában. Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). A katalógustípusok és a számítógépes könyvtári katalógusok különbségének és hasonlóságainak pontos ismerete. A könyvtári számítógépes rendszer lehetőségeinek ismerete a kutatómunkában. A könyvtári tájékozódás direkt és indirekt eszközeinek megkülönböztetése tartalmuk, terjedelmük, gyűjtési határaik és feldolgozási színvonaluk alapján. A bibliográfia jelentősége a tájékozódásban, a tájékoztatásban. Fajtái. Képesség önálló bibliográfia összeállítására.

51

•


Az információkezelés és – feldolgozás fázisainak, technikájának, módszereinek és etikai szabályainak ismerete. Az információhordozók készségszintű használata. A tematikus anyaggyűjtés módszereinek alkalmazása készségszinten. A szellemi munka etikai követelményei.

13.6 Felkészítés az érettségire A kétszintű érettségi rendszerének bevezetésével a könyvtárismeret az informatika tantárgy keretében megjelent mint érettségi tantárgyi követelmény, ezért a felkészítő munka az informatika munkaközösséggel közösen történik. A könyvtárismereti témaköröket a könyvtárostanár és az informatika tanár közösen jelölik ki és készítik el ezek alapján a könyvtárismereti tételeket. Az informatika középszintű és emelt szintű érettségire a könyvtárismereti tananyagból a felkészítést a könyvtárostanár végzi.

13.7 Erőforrások Személyi: • •

Az adott iskolatípusban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanári végzettség és felsőfokú tanintézetben szerzett könyvtáros szakképzettség. Valamint egy fő könyvtáros asszisztens az órák tárgyi feltételeinek biztosításához. Tárgyi:

• • • • • • • •

Legalább 30 fős csoportos foglalkozás megtartására alkalmas helyiség szükségessége. Ez még a jövőben megoldandó feladat. Jelenleg 10, maximum 15 fő befogadására alkalmas a könyvtárunk. Kézikönyvek, szépirodalmi és szakirodalmi alkotások, amelyek összetétele és feltártsága lehetővé teszi a követelmények és célok megvalósítását. A legfontosabb szaktárgyi- és egyéb folyóiratok. Hangrögzítéses, illetve videó dokumentumok, valamint CD és CD-ROM, DVD-tár a könyvtári állományban. Katalógusrendszer. ( Mintakatalógus) Szikla adatbázis. Könyvtárismereti tankönyvek, (Különösen: Homor Tivadar – Mészáros Antal: Az információ és az ember. Mozaik Oktatási Stúdió, 2004.) Tanulást, tanítást segítő kiadványok. Külső kapcsolatok:

•

A szakmai kapcsolattartás szempontjából meghatározó: a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, a Könyvtárostanárok Egyesülete és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.

52


B Heellyyii ttaanntteerrvv B.. H

53

Pedagógiai Program. Hunfalvy János. Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola

Recommend Documents