Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

Intézményi Minőségirányítási Program 2004

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

Készítette: Plánk Tibor

Hatályba lépés dátuma: 2004. szeptember 01.

2004. május 13.

2/39

TARTALOMJEGYZÉK I. MINŐSÉGPOLITIKA ..................................................................................................................................... 3 MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ................................................................................................... 4 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ..................................................................................................................... 5 JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................. 6 STRATÉGIAI CÉLOK – MINŐSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE .......................................................... 7 II. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER (MIR)...................................................................................... 15 1. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI KERETEI ......................... 16 2. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA ÖT TERÜLETEN ............. 18 3. ELSŐ TERÜLET: A VEZETŐI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA ..................................................... 19 3.1

A jogszerű működés biztosítása................................................................................................. 19

3.2

Stratégiai tervezés ..................................................................................................................... 19

3.3

Éves munkaterv elkészítése ....................................................................................................... 20

3.4

Az intézmény működési rendjének biztosítása ........................................................................... 20

3.5

A vezetői ellenőrzés ................................................................................................................... 20

3.6

Az intézmény működésének értékelése ...................................................................................... 21

4. MÁSODIK TERÜLET: A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA ................................................. 23 4.1.

Kommunikáció a partnerekkel .................................................................................................. 23

4.2.

A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése ................................. 24

5. HARMADIK TERÜLET: OKTATÁS-NEVELÉS ................................................................................ 26 5.1

A pedagógiai-nevelési program fejlesztése ............................................................................... 26

5.2

Módszertani kultúra fejlesztése ................................................................................................. 26

5.3

A tanulás támogatása ................................................................................................................ 26

5.4

A pedagógusok együttműködése................................................................................................ 27

5.5

A tanuló csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés ................................... 27

5.6

A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása ...... 27

6. NEGYEDIK TERÜLET: BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY .................................................................... 30 6.1

Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása ............................... 30

6.2

Mentálhigiéné ........................................................................................................................... 30

6.3

Szemléletformálás és prevenciós tevékenység ........................................................................... 31

7. ÖTÖDIK TERÜLET: EGYÉB TERÜLETEK ...................................................................................... 32 7.1

Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése ........................................................................... 32

7.2

Egyéb erőforrások biztosítása ..................................................................................................... 32

III. AZ IMIP BEVEZETÉSE ............................................................................................................................. 34 IV. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 36


3/39

I. MINŐSÉGPOLITIKA


4/39

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT

1. Mi, a Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola vezetői és dolgozói elkötelezettek vagyunk a minőségi munka iránt. 2. A minőségirányításunk meghatározó alapelve a partnerközpontú működés - az iskola partnereinek – elsősorban az iskolát választó szülőknek és diákoknak - való minél magasabb szintű megfelelés, oly módon hogy ezzel egyúttal eleget tegyünk a törvényi kötelezettségeknek is. 3. A minőségcélok meghatározásának mindenkori alapja a partnerek elvárása és elégedettsége. 4. Az intézmény vezetése tudatosítja valamennyi munkatársában a vonatkozó szabályok és a szakmai elvárások fontosságát, azok követelményeinek és a közösen értelmezett pedagógiai filozófiának való megfelelés kiemelt szerepét. 5. A vezetés a szervezet céljait lebontja csoportokra, majd egyénekre, hogy minden munkatárs tudatosan járuljon hozzá a célok megvalósításához. A munkatársakat bevonja a főbb célok meghatározásába, a fontosabb döntések előkészítésébe. 6. A vezetés támogatja a munkatársak képzését, az iskolai innovációs folyamatokat, biztosítja a hatékony csoportmunka feltételeit, méri a dolgozók elégedettségét, elismeri az eredményes munkavégzést. 7. Az iskola igazgatója az iskolavezetőség véleménye alapján egy évre minőségügyi vezetőt és csoportot nevez ki. 8. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása és működtetése a megbízás alapján működő intézményi minőségügyi csoport feladata. A minőségügyi csoport minden tanév elején munkatervet készít, figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. 9. A minőségügyi munka adott céljának elérésére a minőségügyi csoport a PDCA-logika szerint dolgozik. Az iskola vezetése anyagi, infrastrukturális formában támogatja a minőségügyi csoport munkáját és garantálja a közösen kialakított szabályozások bevezetését. 10. A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola nyitott minőségcéljainak megfelelő, azok teljesülését szolgáló újonnan kifejlesztett minőségfejlesztési elemek tesztelésére, kipróbálására, megvalósítására.


5/39

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Mottónk: Hunfalvy az egységes Európáért, a fejlődő Magyarországért ! KIK VAGYUNK? MIK VAGYUNK? A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola 1884-ben felsőkereskedelmiként alapított, nagy hagyományokkal rendelkező és azokat ápoló középiskola, melyet fennállása óta erős innovativitás jellemez. Célunk a XXI. század elején olyan európai gondolkodású, magyar hagyományokat követő, kreatív szakemberek képzése, akik korszerű közgazdasági, üzleti, kereskedelmi és informatikai ismeretekkel rendelkeznek. MIÉRT VAGYUNK? KIKÉRT VAGYUNK? Fő feladataink: o általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás o kéttanítású nyelvű érettségi vizsgára való felkészítés közép és emelt szinten angol, német, francia nyelven o általános érettségi vizsgára való felkészítés o felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés o a szakképzési évfolyamokon közép, emelt és felsőfokú szakmai vizsgára való felkészítés két szakmacsoportban: kereskedelem-marketing illetve közgazdasági o szakképzett munkavállalásra és elsősorban szakirányú továbbtanulásra való felkészítés MIBEN VAGYUNK EGYEDIEK? Az ország egyik legrégibb szakközépiskolája, 1884 óta működik az ország, Budapest szívében, a Budai Vár oldalában. 1926-ban vette fel Hunfalvy nevét, s így azon kevés oktatási intézmény közé tartozik, amely azóta is megszakítás, átkeresztelések nélkül őrzi az alapító tudós nevét és alapítása óta kereskedelmi jellegét. o Az iskola tanulóinak létszáma majdnem ezer fő. o A nappali rendszerű oktatás mellett esti tagozatunk is működik o Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben is részt veszünk. o Elsőként vezettük be az európai uniós képzést. o 3 nyelven vagyunk kéttanítási nyelvű iskola MIK A GARANCIÁINK? o képzett, innovatív tantestület - modern eszközök o korszerű módszerek – információs és kommunikációs technológiák kreatív alkalmazása o kialakított partnerkapcsolataink – szerződéses kapcsolatok a vállatokkal, szakmai szervezetekkel, felsőoktatással - gyakorló iskola vagyunk MIK A REFERENCIÁINK? o munkahelyi alkalmasság, biztos elhelyezkedés o több mint 100 darab iskola – cég kapcsolat o a tanulók tárgyalóképes nyelvtudása, magas szintű informatikai felkészültsége o hazai és külföldi szakmai gyakorlat, kiváló referenciák o nyelvvizsgák magas száma Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

6/39

o innovatív iskolahálózat o tanárképzésben való részvétel négy egyetemmel együtt

JÖVŐKÉP

 Elképzeléseink szerint 10-15 év múlva a 14-19 éves diákjaink nevelése, oktatása egy, a lehető legmagasabb színvonalú és korszerű, európai színvonalú iskolában valósul meg.  Iskolánk kitűnő földrajzi elhelyezkedése, nagyszerű felszereltsége és jól kialakított működési jellemzői révén tanulóink tanulási esélyei kiemelkedők lesznek. Rugalmasan és kellő gyorsasággal alkalmazkodunk a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez, a környezet változásaihoz. Diákjaink a sikeres tanulást megalapozó képességek és készségek, idegen nyelvi kommunikációs képességek, IKT készségek, valamint környezeti és életviteli kompetenciák birtoklása révén „sikeresen indulhatnak el az életben ”. A nevelés – oktatás – képzés kompetencia alapon zajlik, amely alapja az egész életen át tartó tanulásnak.  A felnőttképzés kompetencia alapon, moduláris módon történik, ami nagy rugalmasságra ad lehetőséget. Az oktatástechnikai körülmények alapot adnak arra, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfeleljünk.  Olyan iskolát képzelünk el, amelyben a diákok gazdasági, jogi, kommunikációs szaktudást szereznek, így képesek lesznek ezeket bármikor kreatívan alkalmazni, felhasználni, akár az Európai Unióban is.  A tantestület szakos ellátottságának megtartása megoldott, a tanári fizetéseket európai szintű jövedelem-viszonyok jellemzik.  Az intézmény működését a környezet valamennyi szereplője (elsősorban a minket

választó szülők és diákok) pozitívan értékeli és támogatja.  Közös európai normák szerint gondolkodó, szilárd magyarsággal rendelkező, az örök

emberi értékek (tolerancia, demokrácia, tisztesség, humánum) iránt elkötelezett fiatal felnőttek lépnek ki az „alma mater”-ből az életbe.  Olyan nevelő munka lesz, amely az itt tanuló diákok számára biztosítani tudja a

nyugodt, egészséges, liberális, de egyértelműen szabályozott iskolai környezetet.


7/39

STRATÉGIAI CÉLOK – MINŐSÉGCÉLOK MEGFELELTETÉSE

A következő táblázat  a fenntartói elvárások,  a Pedagógiai Program,  a küldetésnyilatkozat,  a jövőkép stratégiai céljai alapján megfogalmazott minőségcélokat gyűjti össze. Ezek már konkrét, mérhető, ellenőrizhető, értékelhető célok.

STRATÉGIAI CÉLOK

A STRATÉGIAI CÉLHOZ KAPCSOLÓDÓ MINŐSÉGCÉLOK

MEGVALÓSÍTÁS

Közös módszertani fejlesztés, ami az alapkészségek gyakoroltatására helyezi a hangsúlyt minden tantárgynál, minden évfolyamnál.

2004. 09. -

AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK 2.1.1.1 Minden iskola tegyen lépéseket az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztésére.

Nyertes pályázatokból készített szakanyagok. (pl. kéttannyelvű)

2.1.1.1 Minden iskola tegyen lépéseket a közismereti tárgyak oktatási színvonalának emelésére és minőségének fejlesztésére.

2.1.1.1 Minden iskola tegyen lépéseket a munkaerőpiaci beilleszkedést igénylő ismeretek, készségek (álláskeresés, kommunikáció, jogi alapismeretek) átadásának fejlesztésére.

2.1.1.2 Az iskolák fektessenek nagyobb hangsúlyt az egyéni tanulási utak támogatására, ennek intézményi módszertanának kialakítására,

A 9. évfolyamra jelentkezők esetében legalább 1,5-szeres túljelentkezés legyen.

2005. 02. – 2004. 05. -

Az Európai innovatív iskolahálózat keretein belül évente legalább kettő projektben új módszerek kipróbálása, adaptálása a közismereti tantárgyakban.

Több szakma megszerzése.

2005-től

A moduláris képzés módszerének bevezetése a szakképző évfolyamokon.

2005-től

Munkaadókkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolat erősítése.

2005-től

EUROPASS megszerzése.

2006-tól

Tehetséggondozó és felzárkóztató szakkörök.

2004. 09. -

Ösztöndíjak lehetőségeinek felkutatása, kihasználása.

2004. 09. -


8/39

biztosítva az esélyegyenlőséget a különböző családi háttérrel rendelkező, és a különböző helyzetben lévő gyermekek számára.

2.1.1.3 Törekedjenek az intézmények a nyelvi kultúra színvonalának emelésére, ennek érdekében a nyelvvizsgák számának növelésére, a nyelvi érettségi eredmények javítására.

2.1.1.3 Törekedjenek az intézmények a tanulók nyelvhasználatának biztosítására és az alkalmazható, használható nyelvtudás birtoklására.

2.1.1.3 Törekedjenek az intézmények a nyelvszakos pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére, a nem nyelvszakos pedagógusok nyelvtudásának emelésére.

2.1.1.4 Törekedjenek az intézmények az informatikai kultúra színvonalának emelésére, a pedagógusok körében a felhasználói tudás fejlesztésére, a tanulók számára az információszerzéshez és a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítására, az informatika gyakorlat és felhasználó központú oktatására.

2.1.1.5 Biztosítani kell az egyéni tanulási utak támogatásával a

Taniroda 16 óráig tartó nyitva tartása. Eseti korrepetálás.

Legalább 1-1 német, angol, francia, orosz cserekapcsolat kiépítése és fenntartása.

2005. 09. -

A tárgyalóképes nyelvtudás gyakoroltatása rendkívüli rendezvényen, külföldön, munkaadónál.

2005. 01. -

A kéttannyelvű osztályokban a tanulók legalább 50%-a szerezzen felsőfokú nyelvvizsgát, a többi osztályban a tanulók legalább 50%-a legalább középfokú nyelvvizsgát szerezzen érettségire.

2005. 05. –

Nyelvvizsga letételének ösztönzése, segítése.

2004. 09. -

Minden diák két idegen nyelvet tanuljon.

2004. 09. -

Az EU-ban elfogadott (pl. TELC) nyelvvizsgákat tegyen le a tanulók 20 %-a.

2005. 01. –

A nem nyelvszakos tanárok 50%-ának legyen legalább alapfokú nyelvvizsgája.

2006. 01. –

Nyelvoktatási módszerbank létesítése továbbképzések, hospitálások, értékelések alapján.

2006. 01. -

13. év végére a tanulók 90% –a szerezze meg iskolánkban az ECDL vizsga összes modulját.

2005. 05. –

Az iskola minden termében legyen számítógép, Internet hozzáféréssel.

2007. 01. –

Minden évben számítástechnikai képzés indítása az alkalmazottak részére.

2004. 09. –

Minden tanárnak számítógép biztosítása.

2005. 01. -

2004. 09. – A moduláris képzés módszerének bevezetése


9/39

tehetséges tanulók számára a tantervi átjárhatóságot, a tehetséggondozást, az emeltszintű érettségi megszerzését, a tanulmányi versenyeken eredményesen résztvevők számának növekedését.

2.1.1.6 Jelenjen meg a fővárosi sajátosságok és az intézményi környezet figyelembevételével az intézményi pedagógiai programokban, helyi tantervekben az egészségnevelés és a környezet-tudatos gondolkodás fejlesztése.

2.1.1.7 Segítsék, támogassák és fektessenek hangsúlyt iskoláink az egész életen át tartó tanulásra, nyújtsanak tantervi, oktatási kínálatot szakmai programot a felnőttek részére.

2.1.1.8 Fejlesszék a munkaerőpiaci beilleszkedést a sikeres munkavállalói léthez szükséges kulcskompetenciák fejlesztésével.

a szakképző évfolyamokon. Szervezeti lehetőségekkel (óraszervezés) biztosítani az átjárhatóságot a három szakma között.

2005. 09. –

Belső tanulmányi versenyek rendezése.

2004. 09. -

A tanulók 60%-ának rendben van a fizikai teherbíró képessége.

2006. 01. –

Érjenek el a tanulók átlagosan évi 7%-os fejlődést az általános fizikai teherbíróképesség méréskor.

2006. 01. –

A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása minden tanuló számára.

2004. 09. –

Olyan ún. életmódsportok megismertetése amelyeket egy egész életen át lehet folytatni a tanórán kívüli órák legalább 50%-ában.

2005. 01. -

Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon.

2006. 01. –

Az akkreditált felnőttképzés beindítása. Az Európai innovatív iskolahálózat keretein belül évente legalább kettő projektben új módszerek kipróbálása, adaptálása. Minden 13. évfolyamos vegyen részt az iskola által szervezett személyiségfejlesztő tréningen.

2007. 01. –

2004. 05. -

2004. 09. –

2004. 09. Minden 13. évfolyamos vegyen részt szakmai gyakorlaton valamely cégnél. Szakképző évfolyamokon cégképviselő óratartása.

A NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK Fektessenek nagyobb hangsúlyt az intézmények: 2.1.2.Prevenciós tevékenységekre, a és tanulási problémákkal küzdő gyermekek, tanulók időbeni

A veszélyeztetett diákok felderítése, helyzetfeltárás.

2005. 01. –

Iskola pszichológus alkalmazása, aki hetente legalább 2 órát rendel.

2004. 09. –

Drogprevenciós programok.

2005. 01. -


10/39

felismerésére, megfelelő ellátására, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésére,

2.1.2.2 arra, hogy az alkalmazottak elsajátítsák és használják a konfliktuskezelési technikákat, valamint arra, hogy azokat továbbadják a gyermekek, tanulók számára,

2.1.2.3 a gyermekvédelmi munka belső szabályozottságára, a gyermekvédelmi felelősök osztá1yfőnökök szakmai továbbképzésére, az egyes intézmények és más gyermekvédelmi szervezetek közötti együttműködésre, a kommunikáció és az információáramlás javítására,

2.1.2. 4 különféle művészeti ágak bemutatására. a vizuális, és zenei kultúra értékeinek közvetítésére, a művészeti nevelésre;

2.1.2.5 a társadalmi együttélés szabályainak elsajátíttatására, a tolerancia , empátiakészség, mások iránti tisztelet és a beilleszkedési képességek fejlesztésére

Tanulók késésének és hiányzásának visszaszorítása.

Minden osztályfőnök elsajátítja a konfliktuskezelési technikákat.

2007. 01. -

Felkészítés az új nevelési problémák kezelésére.

FPI ill. más által szervezett továbbképzésen való részvétel.

2005. 01. –

Minden osztályfőnök évente részt vegyen legalább egy szakmai továbbképzésen.

2006. 01. –

A gyermekvédelmi felelős folyamatos szakmai képzése, ösztönzése a szakmai együttműködésre a szervezetekkel és más intézményekkel.

2006. 01. -

Irodalmi színpad, énekkar, tánckar, filmklub, kézműves szakkör, évi egy alkalommal való bemutatkozása.

2005. 01. –

Minden tanuló vegyen részt az iskola által szervezett kulturális rendezvényeken, közös színház-, mozi-, múzeumlátogatásokon.

2004. 09. -

Minden első éves részt vegyen a részükre indított viselkedési és táncórákon.

2004. 09. –

Vitakörök szervezése – osztályfőnöki órákon, és iskolai szinten .

2005. 01. –

Egységesen értelmezett nevelési elvek (ez ügyben)

2006. 01. –

Iskolapszichológus (pl. esetmegbeszélő csoportok tartása)

2004. 10. -

AZ OKTATÁS-SZERVEZÉSSEL, INTÉZMÉNY-MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK


11/39

Legyen egy kinevezett felelős, legyen a feladathoz megfelelő eszköz.

2004. 09. -

89-90 óta jól működő diák-önkormányzati munka tartalmi színvonalának megőrzése, adminisztrációs tevékenységének modernizálása

2005. 03. –

A diákok vegyenek részt az őket érintő rendezvényeken.

2005. 03. -

2.1.3.3 Az intézményvezetőkkel közösen kialakított egységes jogértelmezések keretein belül minden intézmény törvényesen működjön és különös figyelmet fordítson a gyermeki jogok érvényesülésére. A fenntartó bevonja a jogértelmezést kívánó esetekbe az igazgatói munkaközösségeket, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetségét.

DÖK véleményének kikérése minden iskolai alapdokumentum készítésénél. (pl. Házirend, Pedagógiai Program).

2004. 10. -

2.1.3.4 Minden intézmény tegyen lépéseket afelé, hogy alkalmas legyen EU projektekben való

Pályázatfigyelő rendszer működtetése.

2004. 10. –

EU témájú továbbképzések szervezése a hiányzó tanári kompetenciák megszerzéséhez.

2005. 01. -

Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok azonosítása, szabályozása.

2004. 11. – 2008. 11.

2. 1.3. 1 Biztosítsák az intézmények a fővárosi közoktatási információs rendszer működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket, a feladat finanszírozáshoz szükséges pontos, megbízható adatszolgáltatást, az együttműködést, az intézményen belüli rendszerműködtetők közötti felelősség és hatáskörmegosztást.

2.1.3.2 Minden intézményben működjön olyan diák-önkormányzat, amely képviselőin keresztül aktívan részt vesz az intézményi és a fenntartói döntés-előkészítésben, és legitimen képviseli a diákság érdekeit.

részvételre.

2.1.3.5 Minden intézmény határozza meg, szabályozza és dokumentálja az intézményi


12/39

kulcsfolyamatokat.

2.1.3.6 Az intézményvezetés partner legyen az elektronikus interaktív kommunikációban, a fenntartóval való hivatalos kapcsolattartás és információáramlás elektronikus úton történő megvalósításában.

Megfelelő minőségügyi képzettségű szakemberek a MIP irányításában.

2004. 11. – 2008. 11.

Az intézményvezetés minden tagja ismerje, és minden nap használja az elektronikus kommunikációt és rendelkezzen a hozzá szükséges szoftverrel és hardverrel.

2005. 01. -

Szakmacsoportok bemutatása.

2006. 01. -

SZAKKÖZÉPISKOLÁKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELVÁRÁSOK

2.2.2.1 A pályaorientációs szakaszban biztosítsa a szakmacsoportok, a szakmai alapozó képzési szakaszban a szakmák bemutatását, választhatóságát.

2.2.2.2 Fővárosi szinten össze kell hangolni a szakmai tartalmi munkát annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szabad szakma-, és iskolaváltást, az átjárhatóságot az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző intézmények között.

2.2.2.3 Szorosabban együtt kell működni a szakmai szervezetekkel, a hasonló profilú iskolákkal, különösen a gyakorlati képzés területén (bázistanműhelyek kialakítása), valamint a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében a gazdasági kamarákkal, munkaadói szervezetekkel .

2.2.2.4 Új ismeretek, új technológiák és új módszerek

A moduláris képzés módszerének bevezetése a szakképző évfolyamokon. Más szakközépiskolákból, gimnáziumokból való átvétel.

2005. 09. – 2005. 09. -

Szakmai információs anyag készítése.

Munkaadókkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolat ápolása.

2004. 10. -

FPI bemutató napok szervezése a fővárosi iskoláknak. EU-s pályázatokon konzorciumi részvétel.

IKT alkalmazása minden tantárgyban a tanórák 20%-ában.

2005. 01. –


13/39

alkalmazása és beépítése a pedagógiai- szakmai munkába, széles körű, konvertálható szakmai tudásra felkészítés a nemzetközi együttműködés és a munkaerő szabad áramlásának biztosítása érdekében.

2.2.2.5 Minél nagyobb számban ösztönözni a tanulókat az emelt szintű érettségire való

Az Európai innovatív iskolahálózat keretein belül évente legalább kettő projektben új IKT módszerek kipróbálása, adaptálása.

2004. 05. -

Nemzetközi szakirodalom gyűjtése a könyvtárban és felhasználása a tanári és tanulói felkészülésben.

Emelt szintű nyelvi érettségit tegyen minden tanuló, aki kéttannyelvű osztályba jár, és akit a szaktanár erre alkalmasnak tart.

2005. 06. -

A megfelelő tananyag biztosítására (saját nyomda támogatásával) tankönyvek, szöveggyűjtemények készítése az iskola szaktanárai által.

2005. 01. –

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése.

2005. 01. -

Hagyományok ápolása.

Rendezvények szervezése.

2004. 10.

Szorosan együtt kell működni a vállalatokkal, a munkaerő-piaci igények megismerése és kielégítése érdekében.

A partneri kommunikációs tábla naprakész legyen.

2004. 10. -

Partneri igény és elégedettségmérés, elemzés

2005. 02. -

Szorosan együtt kell működni azon egyetemekkel, ahonnan tanárjelöltek gyakorolnak nálunk.

Programtanács tantervi kompetencia meghatározása.

Tolerancia – nyitottság – munkaszeretet – erkölcsi normák

Minden tanár a tantárgya és a tanulókkal kapcsolatban minden lehetőséget ragadjon meg, hogy ezek helyes értelmezését és meggyőzését elérje.

2005. 01. -

A tanuló személyiségének minél teljesebb kibontakoztatása.

Egységes értékelési rendszer kialakítása.

2006. 01. -

felkészülésre.

2.2.2.6 A munkaerő mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs nyelvoktatás fejlesztése.

PP

Egységes eljárási módszerek nehezebb helyzetekben (drog, dohányzás, hiányzás, késés).


14/39

Szakmai, művészeti és sportkörökbe való irányítás. A tanuló közösségi életre való nevelése

Nevelési – oktatási formák (pl. csoportmódszer, projektmódszer, kooperatív tanulás) alkalmazása minden tantárgyban.

2006. 01. -

DÖK közösségformáló szerepének kiemelése.


15/39

II. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER (MIR) A 3/2002. (II. 15.) OM RENDELET a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről kimondja:

Minőségfejlesztés a közoktatási intézményekben 4. § (1) A közoktatási intézményekben folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. (2) A közoktatási intézmény a minőségfejlesztési feladatok végrehajtásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. A nevelésioktatási intézmény munkatervének összhangban kell állnia az intézmény nevelési programjával, pedagógiai programjával, az általános művelődési központ munkatervének a pedagógiai-művelődési programmal. 5. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolása az intézményi minőségfejlesztési szervezet (csoport) feladata. A minőségfejlesztési szervezet (csoport) figyelemmel kíséri a munkatervben foglaltak teljesülését és szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes feladatainak végrehajtását. A rendelet a közoktatás minden intézménye számára megfogalmazza, hogy: 1. 2. 3.

Mi a minőségfejlesztés célja Mit és hogyan kell tenni az intézményben a minőségfejlesztés teljesülése érdekében Hogyan garantálja az intézmény minőségfejlesztési feladat teljesülését, hogyan működteti, tartja fenn.

A rendeletben megfogalmazottak alapján elvárható intézményi „rendszerelemek”: o A minőségfejlesztés elveinek, céljának megfogalmazása o A minőségfejlesztés működtetési, fenntartási kereteinek, feltételeinek biztosítása o A minőségfejlesztés humán erőforrásának biztosítása


16/39

1. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI KERETEI

1.1  

A minőségfejlesztés helye a szervezet struktúrájában, Az iskola igazgatója minőségügyi vezetőt, minőségügyi csoportot nevez ki. A minőségügyi vezető és a minőségügyi csoport szervezeti hierarchiában elfoglalt helye:

Adminisztráció

Minőségügyi vezető Min. ügyi csoport

Oktatástechnikus

Informatika szakmai műhely

Rendszergazda

 

1.2    

Szabadidőfelelős

A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi vezető feladata A minőségügyi vezető feladatait munkaköri leírása alapján végzi. A minőségfejlesztés szervezeti kereteinek meghatározása Az iskola vezetése biztosítja a munkához szükséges támogató környezetet: szakmai támogatást, motivációt, tárgyi feltételeket, infrastruktúrát. Az iskola vezetése egy adott minőségügyi munka céljának elérésére minőségi csoportot alakít konkrét időintervallumra, akik a PDCA-logika szerint dolgoznak. A minőségügyi csoport tagjainak díjazását az igazgató és a minőségügyi vezető együtt határozza meg a törvényi feltételeknek és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével. Folyamatos feladat a minőségfejlesztéshez tartozó folyamatok működtetése, a szabályozások működtetésének ellenőrzése, eredményesség mérése, értékelése.


17/39

A minőségfejlesztés dokumentációs rendszere/működtetése

1.3

Az iskola működését szabályzó belső dokumentumok, illetve az Intézményi Minőségirányítási Kézikönyv a folyamatleírásokkal és mellékleteivel együtt alkotják a minőségirányítási rendszer dokumentációját, mely a következő elemekből épül fel: 1 2 3 4

Intézményi Minőségirányítási Kézikönyv – Minőségirányítási folyamatleírások és mellékleteik Szervezeti és Működési Szabályzat és függelékei Az iskola egyes közösségeinek működését meghatározó szabályok Egyéb önálló szabályzatok (lásd SZMSZ)

2-4 dokumentumok nyomtatott formában, a könyvtárban mindenki rendelkezésére állnak, egy példánnyal a minőségügyi vezető is rendelkezik. A többi minőségirányítási dokumentációt elektronikus formában tároljuk. Ezek eredeti példánya a minőségügyi vezető – erre rendszeresített – számítógépén található. Erről készült másolatokat minden munkatárs (csak olvasási joggal rendelkezve) a tanáriban levő számítógépen megtekintetheti. Az elektronikus dokumentációról egy példányban készül nyomtatás. Ezt a papíralapú dokumentációt a minőségügyi vezető tárolja.

A munkatársak minőségfejlesztési kompetenciáinak fejlesztése

1.4 

Az iskola igazgatója az intézmény minden munkatársát tájékoztatja Minőségirányítási rendszer működéséről (feladat – hatás-, felelősségkör).



Az iskola vezetése az intézmény minden munkatársát tájékoztatja, kiképezi, hogy saját munkakörében milyen folyamatok, szabályozások vonatkoznak rá, és hogyan kell azoknak megfelelően eljárni.



Az iskola vezetése az intézmény minden munkatársát felkészíti a folyamatos fejlesztés módszereire.



Igény és szükség esetén az intézmény bármely munkatársa célirányos külső továbbképzésen vehet részt a pedagógus-továbbképzés keretében.



Igény és szükség esetén a minőségügyi felelős belső továbbképzést szervezhet külső szakértő közreműködésével és/vagy belső fejlesztő műhelynapot tarthat a rendelkezésre álló belső kompetenciák alkalmazásával.


a

18/39

2. AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS FOLYAMATAINAK MEGHATÁROZÁSA ÖT TERÜLETEN

Kulcsfolyamatokaz intézményi stratégiában megfogalmazott célrendszer megvalósítását biztosító, az intézmény alapítási (nevelés-oktatás) céljának közvetlen megvalósítását segítő folyamatokat értjük (pl. stratégiai tervezés folyamata, éves tervezés folyamata, vezetői ellenőrzés folyamata, vezetői értékelés folyamata, az intézményi önértékelés folyamata, a partneri igényés elégedettségmérés és elemzés folyamata)

AZ ÖT TERÜLET: 

A VEZETŐI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA



A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA



OKTATÁS-NEVELÉS



BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY



EGYÉB TERÜLETEK


19/39

3. ELSŐ TERÜLET: A VEZETŐI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA FEJEZET CÉLJA: A vezetői terület meghatározása

tevékenységeinek,

kulcsfolyamatainak

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK: Intézményvezetés: E dokumentum értelmezésében a döntéshozó vezető, helyettese(i), valamint a minőségügyi csoport vezetője. Stratégiai tervezés: A tervezési folyamat nagyobb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Ellenőrzés: Ellenőrzésnek tekinthető minden olyan eljárás, amely során előre meghatározott kritériumok meglétét vagy hiányát vizsgálja a szervezet. Kulcsszavai: megfelelés - nem megfelelés. Értékelés: Értékelés az az eljárás, amely előre meghatározott szempontok szerint számszerűsíthető, összehasonlítható indikátorokkal jelzi egyes intézményi tulajdonságok, teljesítmények mennyiségét, nagyságát ezzel fejlesztési irányokat meghatározva.

3.1 A jogszerű működés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a vezetés: 1. felelős az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelősségéért, 2. gondoskodik azok szükség szerinti frissítéséről, 3. minden munkatárs számára hozzáférhetővé teszi a jogszabályokat és belső szabályozásokat, 4. felelős azért, hogy az érintettek ismerjék a jogszabályi követelményeket és a belső szabályozásokat, 5. felelős azért, hogy az intézmény alkalmazottai, illetve az érintettek (tanulók és szülők) betartsák az őket érintő jogszabályokat, belső szabályozásokat. A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés. 3.2 Stratégiai tervezés A tervezési folyamat hosszabb (5 év, vagy annál hosszabb) távon történő alapelvek szintjén történő szabályozása. Az intézményvezetés annak érdekében, hogy fejlesztéseit fókuszálja tervezési stratégiát alakított ki. A stratégia célja, hogy hosszú távon dokumentáltan meghatározza a tervezési folyamatokat.


20/39

Ennek érdekében a vezetés : 1. Megalkotta az intézmény minőségpolitikáját, ezen belül az intézmény saját filozófiáját meghatározó küldetésnyilatkozatot készített. 2. Stratégiai fejlesztési irányokat határozott meg, amelyben rögzíti az intézmény fejlesztésének két fontos dimenzióját: kinek, azaz milyen partneri körnek, milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A fejlesztési irány meghatározása a fejlesztési feladatokat is tartalmazza. 3. Éves munkatervet dolgoz ki, melyben mérhető minőségi célokat fogalmaz meg. 4. Gondoskodik a stratégia időszakos felülvizsgálatáról.

3.3 Éves munkaterv elkészítése Az iskola éves munkatervét az igazgató állítja össze:  a munkaközösségek által javasolt feladatok alapján,  az előző év végén a tantestület által elfogadott fő irányok alapján,  a központilag meghatározott súlypontok alapján. Az éves minőségfejlesztési munkatervet a minőségügyi csoport állítja össze, az előzőhöz hasonló szempontok alapján. Természetesen e két dokumentum koherens egymással. 3.4 Az intézmény működési rendjének biztosítása Az intézményvezetés a kötelező szabályozásokon kívül (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat vagy Kollektív Szerződés) gondoskodik a minőségfejlesztés szervezeti feltételeinek megteremtéséről, a szervezeten belüli kommunikáció rendszerességéről és megfelelőségéről és szabályozza a szervezetben dolgozók egymáshoz való viszonyát. (lásd minőségfejlesztési rendszer szervezeti és működési keretei)

3.5 A vezetői ellenőrzés Az SZMSZ 18. oldala alapján a nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési rendszer ki kell, hogy terjedjen az intézmény kulcsfolyamatait érintő területekre. A vezetőség a vezetői ellenőrzések rendszerét működtetve javító és/vagy megelőző intézkedéseket hoz, majd azok hatását kontroll ellenőrzésekkel méri.


21/39

3.6 Az intézmény működésének értékelése A vezetés az intézmény munkáját rendszeresen értékeli az elvégzett ellenőrzések, mérések, visszajelzések alapján. Az éves működés értékelése 1. Az éves munkaterv teljesítéséről szóló beszámoló (intézkedések, javítások, fejlesztések eredményei), 2. A vezetői ellenőrzés tapasztalatai, 3. Az időszakos mérések alapján képzett indikátorok, 4. A megváltozott belső és külső feltételek számbavétele, 5. A partnerek visszajelzései (folyamatosan gyűjtött), segítségével történik. Intézményi önértékelést 2,5 évente végzünk, vezetői ciklusonként kétszer. Az intézményi önértékelés célja, hogy feltárjuk erősségeinket és fejlesztendő területeinket. A Comenius I. program keretében meghatároztuk  az önértékelés eljárásrendjét és folyamatának szabályozását,  az önértékelés területeit, lépéseit, módszereit, dokumentumait,  önértékeléshez alkalmazott eszközöket, szempontokat. Az irányított önértékeléshez alkalmazott eszközök, szempontsor: Az irányított önértékelésnél alkalmazott eszközök

Végzi

Szempontok

Minőségügyi csoport vezetője és tagjai

Az irányított önértékelés területeinek adottságai és az elért eredmények

1. Dokumentumelemzés: -

Pedagógiai program Év végi statisztikák COMENIUS munkaanyagok Éves munka értékelése Klímateszt eredménye

2. Interjú: - Intézményvezető - Iskolavezetés tagjai


22/39

Az irányított önértékeléshez kapcsolódóan történik meg a szervezeti kultúra vizsgálata is. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT

Rendszerszemlélet kialakítása, Stratégiai tervezés az intézményi folyamatok azonosítása, szabályozása.

A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE Minőségügyi Kézikönyv

Minden érettségizett tanulónk tanuljon tovább vagy felsőfokú oktatási intézményben vagy szakképzési évfolyamon.

Rendszerszemlélet kialakítása, Éves tervezés az intézményi folyamatok azonosítása, szabályozása.

szabályozandó

Vezetői ellenőrzések

Belső ellenőrzési szabályzat, SZMSZ 18. oldal, korrigálandó

Irányított önértékelés

Intézményi Minőségügyi Könyv


23/39

4. MÁSODIK TERÜLET: A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA

FEJEZET CÉLJA: A partnerekkel történő kapcsolattartás kulcsfolyamatainak feltárása annak érdekében, hogy az iskola működése egyre jobban közelítsen és feleljen meg az igényeknek. Partner: Az intézmény partnerei ebben a dokumentumban azok a csoportok vagy intézmények, amelyek elvárásai és véleménye jelentősen befolyásolják az intézmény munkáját.

4.1. Kommunikáció a partnerekkel A Comenius I. intézményi modell során azonosítottuk intézményünk érdekelt feleit, partnereinket. Közvetlen partnereink: 1. Az iskola tanulói 2. Az iskola pedagógusai 3. Az iskola nem pedagógus dolgozói 4. Szülők 5. Fenntartó 6. Iskolával kapcsolatban levő vállalatok 7. Iskolánkba készülő általános iskolások és szüleik Közvetett partnereink: 1. Felsőoktatási intézmények 2. Minisztériumok 3. Szakmai szervezetek 4. Szervezetek, amelyek segítik iskolánkat céljaink elérésében (szociális, civil, kulturális, gazdasági) 5. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A partnerazonosítás eredményeként elkészült a partneri kommunikációs tábla. Ez tartalmazza partnereink listáját, s partnerre szabva a velük való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, és a kapcsolattartó személyét az alábbi módon: Kapcsolattartó Partner Kommunikáció Kommunikáció személy Sorsz. megnevezése módja gyakorisága intézmény partner


Megjegyzés

24/39

A partnerlistát a titkárság számítógépén tároljuk, és évenként frissítjük.

4.2. A partnerek igényeinek és elégedettségének/elégedetlenségének mérése    

A Comenius I. intézményi modell során kiválasztottuk azon partnereinket, akik véleményét fontosnak tartottuk (közvetlen partner lista). Elkészíttettünk egy szempontmátrixot: ez tartalmazza, hogy mely partnertől milyen információt akarunk megkérdezni. Figyelembe vettük a nyitott önértékelés során felmerült kérdéseket, problémákat. A későbbi összehasonlíthatóság miatt fontosnak tartottuk az olyan un. magkérdéseket, amelyeket minden fontos partnerünktől megkérdezünk.

A következőkben megterveztük és rögzítettük az igény- és elégedettségmérés szabályozását. Elkészült a módszertani tábla, hosszú távra szólóan.


25/39

MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT

A FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSÁNAK HELYE



Kommunikáció a partnerekkel


Munkaadókkal, szakmai szervezetekkel való kapcsolat erősítése.

szabályozandó






Minden szakképző évfolyamos vegyen részt szakmai gyakorlaton valamely cégnél.



A gyermekvédelmi felelős folyamatos szakmai képzése, ösztönzése a szakmai együttműködésre a szervezetekkel és más intézményekkel



Munkaadókkal való kapcsolat erősítése.

A partnerek igényeinek és elégedettségének / elégedetlenségének mérése





Marketing - PR tevékenység

szabályozandó


26/39

5. HARMADIK TERÜLET: OKTATÁS-NEVELÉS FEJEZET CÉLJA: Meghatározni azokat a folyamatokat és szabályozások módját, amelyek a nevelő-oktató munka sikeressége, céljai elérése, megvalósítása érdekében kulcsfontosságúak.

Feladatok: 5.1 A pedagógiai-nevelési program fejlesztése A partneri igény és elégedettség-felmérés elemzése során a kapott visszajelzéseket összevetjük a pedagógiai programban megfogalmazott célokkal. Fontos különbségek esetén módosítjuk a pedagógiai programot, de öt évente mindenképpen. Pedagógiai programmódosítási nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt az iskolaszék vagy a tantestület legalább 50%-a kéri.

5.2 Módszertani kultúra fejlesztése A munkaközösségek ajánlása alapján az iskola meghatározza és összegyűjti az oktató-nevelő munkához szükséges módszertani anyagokat és kidolgozza azok használatának rendjét. Mint gyakorlóiskola, a módszertani kultúra fejlesztésének érdekében vizsgálatokat végzünk a napi gyakorlatban használatos módszerekről. A pedagógiai programnak megfelelően fejlesztési projekteket készítünk, amelynek keretében ösztönözzük a „jó gyakorlatok” elterjedését. Minden évben FPI napok keretében ezekből bemutató órákat tartunk. Az innovatív iskolahálózat keretében az információs és kommunikációs technológiák tanórai alkalmazásával új tanítási módszereket tesztelünk, adaptálunk.

5.3 A tanulás támogatása Feladatunk, hogy meghatározzuk és összegyűjtsük azokat a tanulásszervezési/nevelési módszereket, eljárásokat, amelyeket használunk. Kidolgozzuk azokat az eszközöket, amellyel gyarapíthatjuk a tanulók ismeretszerzésének módját. Kialakítjuk a tanulók tanulását támogató technikákat, a tanulók egyéni útjának végigkövetésének módjait.


27/39

5.4 A pedagógusok együttműködése A pedagógusok együttműködésének formái: o nevelőtestületi értekezletek (SZMSZ 2.3.1. pontja) o szakmai munkaközösségek (SZMSZ 2.3.2. pontja) Meghatároztuk az egy osztályban tanítók szakmai, szaktárgyi együttműködési fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját és együttműködés eredményeinek értékelését. A Comenius I. modell kiépítése során e folyamat szabályozására intézkedési terv készült, aminek a részletei beépültek az éves munkatervbe. 5.5 A tanuló csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A nevelőtestület meghatározta a tanmenetek/éves foglalkozási tervek közös formai és tartami követelményeit, a felülvizsgálat kritériumait. A tanmenetek/éves foglalkozási tervek koherensek a helyi tantervvel és pedagógiai programmal és a választott tankönyvvel. A tanmenetet/éves foglalkozási tervet félévkor felül kell vizsgálni, meg kell állapítani a teljesültséget. Eltérés esetén a szakmai munkaközösségben kell meghatározni a teendőket. 5.6 A tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása Meghatároztuk tanulók  tanulmányi munkájának ellenőrzésének, mérésének, értékelésének rendszerét, módszereit, visszacsatolási eljárásait,  az írásbeli beszámoltatás rendjét és elveit,  a házi feladat adásának szempontjait,  a magatartás és szorgalom minősítésnek követelményeit és formáit. Mindezt a Pedagógiai Program 73-76. oldala tartalmazza. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT





Beiskolázás

SZMSZ korrigálandó



Legalább 1-1 német, angol, francia, orosz cserekapcsolat kiépítése és fenntartása.

Tanórán kívüli oktatás, nevelés.

SZMSZ Éves munkaterv


28/39 

A tárgyalóképes nyelvtudás gyakoroltatása rendkívüli rendezvényen, külföldön, munkaadónál.



Belső tanulmányi versenyek rendezése.



A kéttannyelvű osztályokban a tanulók legalább 50%-a szerezzen felsőfokú nyelvvizsgát, a többi osztályban a tanulók legalább 50%-a legalább középfokú nyelvvizsgát szerezzen érettségire.



Nyelvvizsga letételének ösztönzése, segítése.



Minden tanuló vegyen részt az iskola által szervezett kulturális rendezvényeken, közös színház, mozi-, múzeumlátogatásokon.



Mindennapos testnevelés biztosítása minden tanuló számára.



Több szakma megszerzése.



A megfelelő tananyag biztosítására (saját nyomda támogatásával) tankönyvek, szöveggyűjtemények készítése az iskola szaktanárai által.



A moduláris képzés módszerének bevezetése a szakképző évfolyamokon.



Nevelési – oktatási formák (pl. csoportmódszer, projektmódszer, kooperatív tanulás) alkalmazása minden tantárgyban.



IKT alkalmazása minden tantárgyban, a tanórák 20%-ában.



Az Európai innovatív iskolahálózat keretein belül évente legalább kettő projektben új módszerek kipróbálása, adaptálása a közismereti

Tananyag-, tantervfejlesztés

szabályozandó

Módszertani kultúra fejlesztése

szabályozandó


29/39

tantárgyakban. 

Közös módszertani fejlesztés, ami az alapkészségek gyakoroltatására helyezi a hangsúlyt minden tantárgynál, minden évfolyamnál.



Nyelvoktatási módszerbank létesítése továbbképzések, hospitálások, értékelések alapján.



DÖK működése Minden tanuló vegyen részt az iskola által szervezett kulturális rendezvényeken, közös színház, mozi-, múzeumlátogatásokon.



89-90 óta jól működő diákönkormányzati munka tartalmi színvonalának megőrzése, adminisztrációs tevékenységének modernizálása



DÖK véleményének kikérése minden iskolai alapdokumentum készítésénél. (pl. Házirend, Pedagógiai Program).



A diákok vegyenek részt az őket érintő rendezvényeken.



Tanulók késésének és hiányzásának visszaszorítása.



Egységes eljárási módszerek nehezebb helyzetekben (drog, dohányzás, hiányzás, késés)



Egységes értékelési rendszer kialakítása.



Egységesen értelmezett nevelési elvek.



A tanulók 60 %-ának rendben van a fizikai teherbíró képessége.



Érjenek el a tanulók átlagosan évi 7%-os fejlődést az általános fizikai teherbíró-képesség méréskor.

SZMSZ DÖK SZMSZ-e

Osztályfőnöki munka

Osztályfőnöki éves munkaterv

Tanulók értékelése

Pedagógiai Program


30/39

6. NEGYEDIK TERÜLET: BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY FEJEZET CÉLJA: Meg kell határozni azokat a folyamatokat és azok szabályozási módját, melyekkel biztosítható az iskola biztonságos és egészséges feltételek közötti működése. A fizikai feltételek biztosításával egyenrangú feladat a szemléletformálás is. Biztonságos intézmény: Olyan intézményi környezet, amelyben biztosított a tanulók, dolgozók fizikai és lelki védelme. Prevenció: Olyan tevékenység, amelynek eredményeként az intézmény megelőzi a testi - lelki veszélyek kialakulását.

6.1 Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Az új PP (2004. 04.) részletes helyzetképet vázol fel az iskola épületéről, berendezéseiről. E megnyugtató állapot fenntartása érdekében:      

Minden iskolai dolgozónak ismerni kell és be kell tartani a munkavédelmi szabályzatot, a tűzvédelmi utasítást, a tűzriadó terv rendelkezéseit. A balesetmegelőzési szabályokat az SZMSZ tartalmazza. Az iskola igazgatója a munkavédelmi ellenőrzéseket rendszeresen végzi. A szükséges megelőző intézkedések érdekében az iskola együttműködik az illetékes hatósági szervezetekkel (pl. önkormányzat, rendőrség) is. A veszélyek megelőzésére, illetve elfogadható mértékűre csökkentésére meghatározott szabályzókat dolgoztunk ki: pl. folyosói tanári felügyelet rendje, gyakorlati oktatást végző tanárok munkaköri leírása, számítógéptermek használati rendje. Iskolaorvosi szolgálat működik. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége.

6.2 Mentálhigiéné A PP „Egészségnevelési program” része meghatározza  mentálhigiéné vonatkozásában egészséges munkavégzés és tanulás megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és anyagi erőforrásokat,  hogy milyen mentálhigiénés kérdésekkel foglalkozunk  a középtávú célokat. A rövidtávú célok és feladatok a tanévi munkatervekben találhatók, az alkalmazott módszerekkel, és felelősökkel. Az iskola szükség szerint együttműködik az országos szakmai szervezetekkel.


31/39

6.3 Szemléletformálás és prevenciós tevékenység A PP „Egészségnevelési program” része meghatározza hogy a társadalom egészséges működése érdekében milyen szemléletformáló, illetve megelőző (prevenciós) programokat szervezünk. (46-47. oldal) Ennek során szükség szerint együttműködünk az országos szakmai szervezetekkel A szemléletformáló és prevenciós tevékenység elsősorban az osztályfőnökök irányításával az osztályfőnöki órákon a folyik. MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT



Osztályfőnöki munka

Osztályfőnöki éves munkaterv


Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás

SZMSZ

Olyan un. életmódsportok megismertetése, amelyeket egy egész életen át lehet folytatni a tanórán kívüli órák legalább 50%ban.

Tanórán kívüli oktatás, nevelés

SZMSZ


32/39

7. ÖTÖDIK TERÜLET: EGYÉB TERÜLETEK

7.1

Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése

7.1.1 Továbbképzési rendszer működtetése A munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket jogszabályok rögzítik. Ezen felül a pedagógus dolgozók egyénileg keresik a személyes fejlődésüket biztosító képzéseket. A nem pedagógus dolgozók esetében a gazdasági vezető egyeztet a dolgozókkal, a képzési igényeikkel kapcsolatban.

7.2

Belső értékelési rendszer működtetése

Sok minőségcél kapcsolódik a kompetenciák megszerzéséhez, ezért ezt mérni, ellenőrizni és értékelni kell, tehát a belső ellenőrzési és értékelési rendszert ki kell fejleszteni, a minőségcélok függvényében.

7.2

Egyéb erőforrások biztosítása

7.2.1 A gazdasági erőforrások biztosítása Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatai a gazdasági vezető irányításával, az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, önkormányzati rendeletek alapján működnek. 7.2.2 Eszköz, felszerelés biztosítása - munkakörnyezet biztosítása A működéshez szükséges, de hiányzó, vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés készítésekor tervezi meg az iskolavezetés, felelőse az igazgató. Az elfogadott költségvetés alapján történhet meg a beszerzés. A rendszeres iskolabejárás során a gazdasági vezető személyesen ellenőrzi az épület és az eszközök állagát, biztonságát. A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosításának eszköze a vezetői, tanári és tanulói ügyelet, valamint a portai szolgálat.


33/39

MINŐSÉGCÉL, TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUM, EREDMÉNYELVÁRÁS

KULCSFOLYAMAT




Megfelelő minőségügyi képzettségű szakemberek a MIP irányításában.

Munkatársak képzése

Éves munkaterv És a stratégiai is, nem?



A nem nyelvszakos tanárok 50%-ának legyen legalább alapfokú nyelvvizsgát.



EU témájú továbbképzések szervezése a hiányzó tanári kompetenciák megszerzéséhez.






Minden osztályfőnök elsajátítja a konfliktus kezelési technikákat.





34/39

III. AZ IMIP BEVEZETÉSE ÖSSZEFOGLALVA: Célunk olyan dokumentált minőségirányítási rendszer kialakítása, amely kiterjed az iskola mindazon folyamataira, amelyek befolyásolhatják az oktatási-nevelési tevékenységet. Ennek során célunk:  Minden minőségcél eléréséhez tartozó kulcsfolyamat azonosítása, szabályozása.  A tudatos folyamattervezés képességének megszerzése.  A folyamatok mérő és értékelő rendszerének kialakítása.  Az intézmény belső működésének rendszeres értékelése.  A folyamatok javítása során a PDCA-SDCA ciklus elvének alkalmazása.  A szervezeti kultúra fejlesztése. A bevezetés ideje: 2004. IX. 1.


35/39

Szabályozandó terület/kulcsfolyamat

Szabályozási időszak

Bevezetési időszak

Véglegesítés időpontja

2004 - 2005

2006. 09.

2007. 09.

x

2004 - 2006

2006. 09.

2007. 09.

x

2005-2006

x

2005

2005. 10.

2006. 10.

2005

2005. 09.

2006. 09.

Feladat Korrigálandó szabályozás

Éves tervezés

Új szabályozás

x

Vezető ellenőrzés Kommunikáció a partnerekkel

A partnerek igényeinek és elégedettségének / elégedetlenségének mérése

Marketing, PR tevékenység

x

2006. 09.

Beiskolázás

x

2005

2005. 06

2006. 06

Tanórán kívüli oktatás, nevelés

x

2005 - 2006

2006. 09.

2007. 09.

Tananyag-, tantervfejlesztés

x

2005 - 2006

2006. 09.

2007. 09.

Módszertani kultúra fejlesztése

x

2005-2006

2006. 09.

2007. 09.

Kulcsfolyamatok azonosítása, szabályozása

x

2005

2005. 09.

2006. 09.

2005

2005. 09.

2006. 09.

DÖK munka

x

Tanulók értékelése

x

2006

2006. 09.

2007. 09.

Munkatársak képzése

x

2004-2005

2005. 09.

2006. 09.


36/39

IV. MELLÉKLETEK


37/39


38/39


39/39


Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola

Recommend Documents