PEDAGÓGIAI PROGRAM Hajó Utcai Óvoda 4026 Debrecen, Hajó u. 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM Hajó Utcai Óvoda 4026 Debrecen, Hajó u. 1.

Intézmény OM azonosítója:

Készítette:

030915 Nagy Elemérné óvodavezető Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások 303/2015. (VIII. 28.) határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók

nevelőtestület nevében

óvodai szülői szervezet nevében

306/2015. (VIII. 31.) határozatszámon jóváhagyta óvodavezető Ph. Hatályos: 2015. 09. 01. A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: A nevelői szoba nyitott polcán Iktatószám: 306/2015.

1

Pedagógiai filozófiánk „ Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok! ” Kazinczy Ferenc A nagy titok / 1811 /

2

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető

4

II. Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Óvodakép

7 7 7

III. Az óvodai nevelés feladatai Az óvodai nevelés általános feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

9 9 9 11 14

IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése benne napirend, hetirend, tervezés, fejlődés követése Az óvoda kapcsolatai, benne továbbfejlesztési lehetőségek, hagyományok

16 16 17 19 25

V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Játék Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás

28 28 30 32 34 36 38 41 42

VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

44

VII. Gyermekvédelem

46

Legitimációs záradék

49

3

I. BEVEZETŐ Pedagógiai programunk a következő jogszabályok figyelembe vételével készült: - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény - Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 363 / 2012. ( XII. 17. ) Korm. rendelet. - A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20 / 2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet - A32 / 2012. ( X. 8. ) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei. - Az 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról - 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról - 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az intézmény alapadatai Az intézmény hivatalos neve: Hajó Utcai Óvoda Székhelye: 4026 Debrecen, Hajó u. 1. sz. Az intézmény típusa: Óvoda Alapító szerv neve és székhelye: Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 4024 Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. Fenntartó és működtető neve, székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20. Irányító szerv neve, székhelye: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20. Alapító Okiratának száma, kelte: a mindenkori alapító okirat szerint Az intézmény elérhetőségei: Tel/Fax: 06 52 413 867 E-mail: [email protected] ; [email protected] OM: 030915 Felvehető gyermeklétszám: 200 fő Csoportok száma: 8 csoport Az intézmény működési köre: Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe A Pedagógiai Program hatályba lépésének ideje: 2015. 09. 01. Érvényességi ideje: 2015. 09. 01. – től visszavonásig A Hajó Utcai Óvoda eme Pedagógiai Programjának hatályba lépésével hatályát veszti a korábbi 42 / 2015. iktatószámú Pedagógiai Program.

4

A felülvizsgálat módja: -

-

A programban kitűzött pedagógiai, szakmai célok és feladatok megvalósulását nevelési évenként folyamatosan – a nevelési év Munkatervében megfogalmazottak szerint – részterületenként vizsgáljuk, értékeljük, valamint az öt évenkénti intézményi önértékeléshez kapcsolódóan is elvégezzük. Nevelési évenként az egyes részterületek vizsgálatát, értékelését a szakmai munkaközösségek végzik. A közös nevelőtestületi értékelést követően – az értékelés eredményétől függően döntünk a módosítás szükségességéről. A módosítás előtt kikérjük a jogszabály szerint véleményezésre jogosultak véleményét.

A felülvizsgálat / módosítás további indokai lehetnek: - jogszabályváltozás, - feladatváltozás, - a nevelőtestület innovációs tevékenysége, - külső ellenőrzés eredménye, A módosításra javaslatot tehetnek: - a nevelőtestület, - a szakmai munkaközösségek, - a fenntartó, - a szakértő/szaktanácsadó, - a szülői szervezet, A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása: A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A Pedagógiai Program nyilvánossága: a Pedagógiai Program nyilvános az érdeklődők számára. Megtekinthető az óvodavezetőnél, valamint a nevelői szoba nyitott polcán. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja valamint A nemzeti köznevelésről szóló törvény az óvodai neveléssel kapcsolatos pedagógiai alapelvek között említi a következőket: - A gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. - A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. - A nevelőmunka a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére irányul, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. - A nevelés középpontjában a gyermek, a szülő és a pedagógus áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. - A nevelés feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják az intézménnyel, a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

5

A pedagógiai programunkban foglaltak maradéktalan megvalósításához nélkülözhetetlen, hogy óvodapedagógusaink megfeleljenek az alábbi szempontoknak, elvárásoknak: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség területén: - változatos módszerek alkalmazása, kompetenciafejlesztés, problémahelyzetek biztosítása, IKT eszközök használata, differenciálás, PDCA ciklus alkalmazása, szakmai segédanyagok ismerete, példaértékű kommunikáció, a gyermekek más forrásból szerzett ismereteire építés 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók területén: - a pedagógiai munka pedagógiai programban foglaltaknak, céloknak megfelelő komplex tervezése, módszerek kiválasztása, rugalmas alkalmazása; a gyermeki tevékenységek logikus felépítése, cselekvésbe ágyazott tanulás előtérbe helyezése, gyermekek motiválása, a tervek felülvizsgálata; összhang az alapprogram és pedagógiai programunk céljaival; digitális eszközök célszerű használata; a kognitív és szociális tanulás feltételeinek biztosítása, differenciálás alkalmazása; 3. A tanulás támogatása terén: - a gyermekek fizikai, érzelmi állapotát figyelembe vevő tevékenységek rugalmas biztosítása, kíváncsiság, érdeklődés fenntartása, tanulási, magatartási problémák felismerése, megfelelő kezelése, a megismerő funkciók és önálló felfedezés biztosítása; bizalommal teli, nyugodt légkör és környezet teremtése a próbálkozásokra, szabad választás lehetősége a párhuzamosan végezhető tevékenységekhez; önálló tapasztalatszerzés, IKT eszközök biztosítása, 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, SNI vagy BTM nehézséggel küzdő gyermekek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség területén: - a játék személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, gyermeki autonómia kibontakoztatása, együttműködés szakemberekkel, reális önértékelés, egyéni szükségleteknek megfelelő differenciálás, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célok meghatározása 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi – kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, egy csoportban dolgozók tevékenysége területén: - változatos módszerek alkalmazása a közösség fejlesztésre, elfogadó, biztonságos légkör megteremtése, kulturális/társadalmi háttér figyelembe vétele, interaktív kommunikáció, tudatos értékközvetítés, együttműködés óvodában és óvodán kívül, szülőkkel való együttműködés, konfliktus megelőzés, kezelés megfelelő módszereinek alkalmazása, 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése területén:

6

- gazdag értékelési eszköztár, egyértelmű visszajelzések, pozitív megerősítés, értékelésből következő tervek készítése, a gyermek önellenőrzésének, önértékelésének segítése, 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás területén: - igényes pedagógiai nyelvhasználat, nyugodt, ösztönző kommunikációs tér kialakítása, infokommunikációs csatornák használata az együttműködések során, szerepvállalás munkaközösségek munkájában, intézményi programok megvalósításában, reális szakmai önismeret, önfejlesztési képesség, 8. Elkötelezettség és szakmai felelősség vállalás a szakmai fejlődésért területen: - reális önreflexió, tájékozottság az óvodapedagógiában, továbbképzési hajlandóság, intézményen kívüli szakmai kapcsolatrendszer ápolása, új módszerek, tudományos eredmények alkalmazása, innovációban, pályázatokban való részvétel,

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP Gyermekkép Óvodánk gyermekképe: - A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. - A gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. - A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. - Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, a befogadó attitűd természetes a gyermekek számára. - A játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben a gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. - A nevelés során a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. - Óvodai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Óvodakép Óvodaképünk szerint az óvodai nevelés: - A családi nevelés kiegészítője. - Optimális feltételeket biztosít a gyermek fejlődéséhez – tevékenységrendszer és tárgyi környezet biztosításával. - Óvó – védő, szociális, nevelő- személyiségfejlesztő funkcióját maradéktalanul ellátja. - Közvetetten segíti a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételeit.

7

Óvodai nevelésünk célja: - Elősegíteni a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori és egyéni sajátosságok és eltérő fejlődési ütem figyelembevételével - ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is: - különleges bánásmódot igénylő gyermekek: SNI, BTM, kiemelten tehetséges gyermekek valamint - a hh és hhh gyermekek differenciált fejlesztése. Nevelésünkben alapelv: - A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi, melyhez pedagógiai optimizmus, elfogadó, támogató, segítő attitűd tartozik. - Segítjük a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek, képességeinek kibontakoztatását. - Pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak, a gyermeki jelzésekre, azok értelmezésére nagy figyelmet fordítunk. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk: - A gyermeki szükségletek maradéktalan kielégítéséről, különös gondot fordítva a nem könnyen értelmezhető gyermeki jelzések mögött lévő szükségletek feltárására. - Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkör biztosításáról. - A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról. - Közösségben végezhető sokszínű – életkornak és fejlettségnek megfelelő – párhuzamosan végezhető tevékenységek biztosításáról, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra. - Életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. - A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozásáról: segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakításával, tudatos szemléletváltással, szülők bevonásával. - A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezet biztosításáról. Biztosítjuk: - A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. - A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.

8

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés, - az anyanyelvi,- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Egészséges életmód alakítása Szemléletünk szerint fontos, hogy óvodásaink életének részévé és későbbi, felnőtt életének alapjává, értékévé váljon a mentálhigiénés szemléletmód. Ebben a közelítésben az egészség nem csak a betegség hiányát jelenti, hanem a létszükségleten túl a biztonság, szociális szükséglet, megbecsülés, önmegvalósítás igényének kielégítését a környezettudatos magatartás meglétét is. A prevenciót ebben az értelemben tekintjük programunk alapjának. Nevelőmunkánkat e szellemben úgy végezhetjük eredményesen, ha óvodánk összes dolgozója megfelel e modellnek és képes is ezt a mintát közvetíteni nem csak a gyermekek, hanem a családjaik felé is. Célunk: - A gyermekek egészséges életvitel igényének alakítása, testi és mentális egészségük fejlődésének elősegítése, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, és az egészségnek, mint értéknek közvetítése. - A gyermekek környezettudatos magatartását elősegítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. A pedagógus feladatai: A feladatok meghatározásánál figyelembe vesszük az óvodai teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, elvárásokat is.

- Testi szükségletek feltételeinek biztosítása:

-

Gondozás, testápolás, táplálkozás, öltözködés, mozgás – edzettség, pihenés. Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, mentális egészség alakítása. Egészséges és biztonságos tárgyi – természeti környezet biztosítása. Környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme.

9

Ezen belül tartalmak A testi szükségletek biztosítása terén: - Anamnézis készítése a szülő együttműködésével. - A beszoktatás / befogadás módjának gyermekhez igazított kialakítása. - Személyi higiénével kapcsolatos szabályok fokozatos kialakítás /WC használat, mosakodás, fogmosás, öltözködés, fésülködés, stb./ -Táplálkozás szokásainak, szabályainak alakítása egyéni szükségletek figyelembe vételével – diétás gyermekek ellátása. - Betegség megelőzés, egészség megőrzés szokásainak alakítása - Mindennapi szabad mozgás biztosítása, láb és tartásjavító torna. - Mozgásfejlesztő eszközök folyamatos gyarapítása. - A gyermekek edzése az évszakok adta lehetőségek kihasználásával. - Mozgásos programok szervezése szülők közreműködésével. - Kornak és egyéni szükségleteknek megfelelően a zavartalan pihenés feltételeinek megteremtése. - Megfelelő szakemberek bevonásával gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása - Családok bevonása, tudatos szemléletformálás Az érzelmi biztonságot nyújtó légkör megteremtése, mentális és szociális egészség alakítása terén: -

Érzelmi kötődés kialakítása odaforduló, elfogadó, szeretetteljes tevékenységrendszer és környezet megteremtésével. Követhető minta nyújtása gyermekek és szüleik részére viselkedés és kommunikáció terén. A gyermekek próbálkozásainak bátorítása, értékeiknek, korlátainak megismerésére. Az egészséges társas kapcsolatok kialakulásának segítése – tolerancia, konfliktuskezelés. A kulturális lehetőségek kihasználása a mentális egészség érdekében.

Egészségesés biztonságos tárgyi – természeti környezet biztosítása terén: -

Épületben és udvaron balesetmentes játékeszközök biztosítása, állagmegőrzés. Környezet higiénés szabályok maximális betartása /világítás, szellőztetés, takarítás, stb./ Eszközök, berendezési tárgyak kiválasztási szempontjai: célszerűség, biztonság, esztétikum, környezetbarát. Épített és természeti környezetünk megismerése, lehetőségeinek kihasználása. Szűkebb és tágabb környezetünkben az óvó – védő magatartás erősítése /környezetkultúra – környezetvédelem/. Környezettudatos magatartás megalapozása, szokások, gondolkodás, értékrend és döntési képességek fejlesztésével.

10

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: -

Belső igényből fakadó, szükséglet szerinti önálló tisztálkodás, öltözködés, betegség megelőzés ismerete. Egészséges táplálkozás iránti igény megléte, étkezési kultúrában való jártasság /eszközök használata, étkezés esztétikája, a társas étkezés szabályai/. A mozgást, testedzést természetesnek, mindennapjaik részének tekintik. Fejlettségüknek megfelelő a mozgáskoordinációjuk, finommozgásuk, téri tájékozódásuk jó. Kellő önismerettel rendelkeznek, képesek kiegyensúlyozott társas kapcsolatokra. Kialakulóban vannak a természeti, társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükséges magatartási formák.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Szemléletünk szerint az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés azt jelenti, hogy óvodai nevelésünk egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek. Ezt a fejlődést tehát egy olyan komplex folyamatnak tekintjük, amelyben a gyermek egész személyisége a társadalmi – természeti – tárgyi környezettel való folyamatos kölcsönhatásban fejlődik úgy, hogy ez által személyisége alkalmassá válik önmagával illetve a környezetével való pozitív viszonyra. Az óvodai nevelésben a család szocializációs hatása nem pótolható és nem is vállalható át, az óvoda sajátos eszközeivel kiegészíti, segíti azt. Az óvodai élet valamennyi területe a gyermek egészséges szocializációjának színtere lehet. Célunk - Az egészséges én – fejlődésre alapozva a szűkebb és tágabb környezettel való optimális kapcsolat fejlődésének segítése, amelyben gyermekeink különbözősége és egyedisége életkoronként és egyénenként is megmutatkozik. Ezáltal személyisége alkalmassá válik önmagával illetve a környezetével való pozitív viszonyra. - A családi környezet hatásait kiegészíteni, a pozitívokat felerősíteni, illetve a szocializáció erkölcsi, közösségi normáinak más formáit közvetíteni óvodai keretek között. A pedagógus feladatai -

A gyermek számára az érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör biztosítása.

-

A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának ( önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának ) szokás és normarendszerének megalapozása.

-

A különbözőségek elfogadására, tiszteletben tartására nevelés.

- A gyermek számára óvodába lépéstől kedvező érzelmi hatások biztosítása. -

Az óvodapedagógus, ill. az óvoda valamennyi dolgozójának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen a gyermek számára.

11

-

A gyermek számára meghatározó, közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése.

-

Hozzásegíteni a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődésalapja.

-

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése érdekében együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Ezen belül tartalmak: Az én fejlődés terén Érzelmi biztonságot nyújtó légkör, valamint óvodai élet megteremtése: -

választható beszoktatással / befogadással elfogadó, türelmes magatartással, támogató attitűddel önmegvalósító törekvések, próbálkozások támogatásával változatos tevékenységekkel, tapasztalási lehetőségekkel pozitív, ön- elfogadó én – kép kialakulásának segítésével sikerek, kudarcok és konfliktusok helyes kezelésével.

Az érzelmi, erkölcsi, akarati fejlődés terén Pozitívérzelmi alapú felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolatok kialakítása: -

együtt rácsodálkozással, felfedezéssel, megfigyeléssel a szociális és tárgyi környezet jelenségei, tulajdonságai, történései iránti kíváncsiság felkeltésével megismerésre való ösztönzéssel az új élmények megértéséhez és feldolgozásához való hozzásegítés szociális viselkedésminták nyújtása különbözőségek elfogadására nevelés, erkölcsi tulajdonságok - együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség - erősítése akarati tulajdonságok - önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának - erősítése esztétikai érzék fejlesztése /alkotás és befogadás/ szokás és normarendszer megalapozása szűkebb és tágabb környezet megismerésével szülőföldhöz való kötődés erősítése

Az értelmi fejlődés terén -

anyanyelvi, kommunikációs fejlesztés a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés értelmi képességek fejlesztése játékkal, változatos, párhuzamosan végezhetőtevékenységekkel, tevékenységekben történő tanulással egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés, gyermeki fejlődés nyomon követése kreativitás fejlesztése ismeretek rendszerezése, bővítésének segítése /lásd részletesen az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, és nevelés fejezetben/ önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlesztése közös élményeken alapuló tevékenységek szervezése.

12

Interperszonális illetve tárgyi – természeti környezettel való kapcsolatrendszer fejlődésének elősegítése terén -

társadalmi érintkezés elfogadott szokásainak, normáinak közvetítése hozzásegíteni a gyermeket, hogy megtalálja helyét a csoportban hozzásegíteni a gyermeket ahhoz, hogy megtanulja megérteni és kifejezni magát környezetével óvodapedagógus és nem pedagógus dolgozók egymás közötti mintaadó viselkedésével követendő példa nyújtása /hitelesség, tolerancia, indulati élet megfelelő kontrollja/ kommunikációs eszköztárak folyamatos bővítése multikulturális nevelés szemléletének alkalmazása a tárgyi – természeti környezet értékeinek, szépségeinek felfedeztetésére, használatára és megőrzésére – alakítására való képesség fejlesztése, környezettudatos viselkedés megalapozása.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése terén: -

A gyermek és családi hátterének megismerése, a kompetencia határok betartásával. Kompetenciák meghatározása – szülővel való együttműködés alakítása. A segítségnyújtás lehetséges módjainak feltérképezése, személyre szabott stratégia kidolgozása, gyakorlat alkalmazása. Szükség szerint: családlátogatások, együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, intervenciós stratégia kidolgozása. A gyermek óvodai élete során megmutatkozó hátrányok felismerése, enyhítése: elfogadó / befogadó magatartással, kompenzációval, pozitív tulajdonságok előtérbe helyezésével,ön – erősítéssel, családok bevonásával

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - Anyanyelvi fejlettsége, beszéde, kommunikációja fejlett. - Gyakorlott különböző élethelyzetekben. - Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. - Reális én – képpel rendelkezik, ismeri saját értékeit, korlátait. - Képes felmérni saját helyzetét, státuszát a csoportban. - Kezdeményező, kész a társaival és a felnőttekkel való együttműködésre. - Képes az önálló helyzetmegoldásra, a konfliktusos helyzet kezelésére, felnőtt segítsége nélkül is. - Képes az érzelmek felismerésére, illetve az érzelmek elvárható módon való kifejezésére. - Megfelelő a szabálytudata, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. - Rendelkezik kellő önállósággal, önfegyelemmel, kitartással, színvonalas teljesítményre törekszik. - Rendelkezik korának megfelelő erkölcsi normarendszerrel.

13

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Szemléletünk szerint az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat, melyben a beszélő környezet a szabály közvetítés, a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése elengedhetetlen. A gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire épített, a gazdag érzelmekkel megélt, sokféle, színes, változatos óvodai élet, a felkínált tevékenységek változatossága biztosítja gyermekeink értelmi fejlődését. A spontán és tervezetten szerzett tapasztalatszerzés a gyermekek kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése, az ismeretek bővítése és rendszerezése ad lehetőséget az értelmi képességek és alkotó képesség fejlődésére, a különböző élethelyzetekben való jártasság megszerzésére. Mindezek terepe és elsődleges forrása a játék. Célunk Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. A különböző élethelyzetekben való gyakorlás az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses, tevékenységekben történő tanulás elsődlegességének biztosítása a tanulási formák között, párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és megvalósítása. Gyermekeinket személyre szabottan hozzásegíteni ahhoz, hogy a természetes gyermeki kíváncsiságtól eljussanak a tudatos kreatív helyzet és problémamegoldásáig. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai: - A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése. - Beszéd észlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. - Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. - Értelmi fejlesztés. - Folyamatos, összefüggő tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség alakítása. - Nyelvi készség fejlesztése. - Kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. - Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és korrekció területén. - A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség és képesség fejlesztés. - A nemzetiséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. A pedagógus feladatai - Az óvodába érkező gyermek megismerése. - A gyermek nyelvi – kommunikációs képességeinek megismerése, fejlesztése. - Változatos, spontán játék és tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása: tapasztalatok rendszerezése, bővítése, ezek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. - Értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/, valamint kreativitás fejlesztése. 14

Ezen belül tartalmak, feladatok: Az óvodába érkező gyermekek megismerése terén: - a gyermek szociokulturális hátterének megismerése a kompetencia határok betartásával - anamnézis felvétele - a megfigyeléssel tapasztalt fejlettségi szint egyéni fejlődési dokumentumban való rögzítése - személyre szabott fejlesztési terv elkészítése szükség szerint A gyermek nyelvi – kommunikációs képességeinek megismerése, fejlesztése terén: - a gyermek beszédészleléssel, beszédértéssel, beszédprodukcióval kapcsolatos megfigyelése, rögzítése - együttműködés a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. - nemzetiséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált fejlesztése - a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése Változatos, spontán játék és tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása terén: - csoportszoba eszközeinek, játékeszközeinek tudatos rendezése, válogatása, alakítása a gyermekek által kezdeményezett spontán tevékenyéghez - változatos programok szervezése óvodán belül és kívül - az átélt élmények újra feldolgozásához szükséges feltételek biztosítása - a különböző játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével Értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ valamint kreativitás fejlesztése terén: - a gyermekek tapasztalataiból, élményeiből kiindulva, velük együtt is választott témák feldolgozása, megvalósítása - párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése, szervezése - megfigyelések, tapasztalatszerzések, gyakorlati problémamegoldások, élethelyzetekben való gyakorlás - értelmi képességeket, kreativitást fejlesztő speciális játékok, játékeszközök, eszközök biztosítása. A tanulás óvodában lehetséges formái részletesen a Tevékenységekben megvalósuló tanulás c. fejezetben. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: - A gyermek beszéde, kommunikációja kornak megfelelően fejlett, anyanyelvét ismeri,becsüli, szereti. - A gyermek a különböző élethelyzetekben korának megfelelő gyakorlottsággal rendelkezik. - A gyermek észlelése egyre pontosabb, valósághűbb. - Figyelemösszpontosításra képes. - Képzeleti működése gazdag. - Reproduktív emlékezete korának megfelelő. - Képes problémamegoldásra, kreatív gondolkodásra. - Gondolatait életkorának megfelelő módon fejezi ki. - Feladathelyzetben motivált, elmélyült, kitartó, kivárásra képes, toleráns 15

IV. AZÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Személyi feltételek: - Óvodánkban, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. - A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. - Az óvodai nevelésünk eredményességéhez elengedhetetlen a pedagógus és nem pedagógus dolgozók összehangolt munkája. -SNI gyermek nevelése során együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Szakember ellátottság Az óvodapedagógusok valamint a nevelőmunkát közvetlenül segítők attitűdje, szakirányú végzettsége megfelel a jogszabályban előírtaknak. Óvodánkban helyben lévő logopédus működik.

Óvodapedagógus

17 fő

ebből Szakvizsgák: Differenciáló fejlesztő pedagógia Egészségfejlesztő mentálhigiénikus Óvodai drámajáték vezető Közoktatási vezető

1 fő 2 fő 2 fő 5 fő

Pedagógiai munkát közvetlenül segítő: Dajka Óvodatitkár

8 fő 1 fő

Kisegítő dolgozók takarító, udvaros,

- konyhai kisegítők,

4 fő

16

Módszertani képzettség az intézményben A 120 órás továbbképzési kötelezettség keretében megszerzett ismeretek:

A továbbképzés témakörei

Résztvevő pedagógusok száma

Mozgásfejlesztés Egészséges életmódra nevelés Vizuális nevelés Jeles napok, hagyományok Anyanyelv, kommunikáció Tanulás – pszichés gátlások oldása Logopédiai ismeretek Ének- zene, népi gyermekjátékok, tánc Környezetkultúra, természetvédelem Kompetencia alapú óvodai nevelés Tevékenységközpontú óvodai nevelés Tehetséggondozás SNI integrációs ismeretek Számítógép kezelés, szoftver üzemeltetés, szövegszerkesztés, ECDL Ellenőrzés, mérés, értékelés Pedagógus kompetenciák fejlesztése Mentálhigiéné - drámajátékok Drámapedagógiai óvodapedagógus Testkultúra - Vitamintorna

7fő 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 2 fő 2 fő 3 fő 1 fő 8 fő 1 fő 15 fő 6 fő 8 fő 3 fő 1 fő 1 fő

Tárgyi feltételek: Óvodánk eredetileg is óvodának épült, 8 csoportos, rendelkezünk tornateremmel. Az épület és az udvar műszaki állapota, tárgyi felszereltsége a folyamatos karbantartásnak, felújításnak, fejlesztésnek köszönhetően megfelelő. A nevelőmunkát segítő eszközeink jó minőségűek, változatosak, hozzáférhető módon biztosítják a gyermekek mozgás és játékigényének kielégítését, személyre szabott, differenciált fejlesztését. Tárgyi eszközeink megfelelnek a munka- balesetvédelmi előírásoknak, ill. gyermekvédelmi elvárásoknak. Rendelkezünk a szülők fogadására alkalmas helyiséggel (nevelői szoba). A gyermekek étkeztetését /a táplálkozásukban eltérő szükségletű diétás gyermekekkel együtt/ külső szolgáltató látja el.

17

FÖLDSZINT helyiségek csoportszobák

száma 4

gyermeköltözők (egy helyiséget két csoport használ térben elkülönítve egymástól mosdó/wc

2

fejlesztő szoba

1

logopédiai fejlesztő szoba tornaterem és szertár óvodavezetői iroda óvodatitkári iroda melegítő konyha és tálaló mosoda, vasaló helyiség dolgozói ebédlő dolgozói öltöző raktárak

1

2

1-1 1 1 1-1 1 1 1 3

felszereltsége gyermeklétszámnak megfelelően a programunk megvalósításához szükséges tárgyak, eszközök öltözőszekrények cipőtároló rekesszel

a gyermekek méreteinek megfelelő mosdók, wc-k, zuhanytálca differenciált képesség/részképesség fejlesztéséhez használható speciális eszközök, játékok nyelvi, kommunikációs fejlesztéshez szükséges eszközök mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök munkavégzéshez szükséges eszközök számítógép, fénymásoló, telefon, fax a gyermekek étkeztetéséhez szükséges valamennyi eszközzel felszerelt mosógépek, szárítógép, centrifuga, vasaló étkezéshez szükséges eszközök öltözőszekrények udvari játékeszközök: homokozók, biciklik, szánkók nevelőmunka eszközei: matematikai eszközök, mesélés, bábozás eszközei EMELET

helyiségek csoportszobák

száma 4

gyermeköltözők (egy helyiséget két csoport használ térben elkülönítve egymástól mosdó/wc

2

nevelői iroda ( szülők számára használható helyiség) tálaló

1

gyermek elkülönítő

1

2

1

felszereltsége gyermeklétszámnak megfelelően a programunk megvalósításához szükséges tárgyak, eszközök öltözőszekrények cipőtároló rekesszel

a gyermekek méreteinek megfelelő mosdók, wc-k, zuhanytálca asztalok, székek, szakmai könyvtár, tv, videó, vetítők, számítógép a gyermekek étkeztetéséhez szükséges valamennyi eszközzel felszerelt szükség esetén a szülő megérkezéséig – a gyermekek ellátásához előírt legszükségesebb egészségügyi felszerelések

18

Az óvodai élet megszervezése Gyermekeink fejlődéséhez, fejlesztéséhez megfelelően szervezett napirend, hetirend biztosítja a feltételeket, melyekkel megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységeket, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 – 35 perces) csoportos foglalkozásokat / tevékenységeket tervezhetünk, szervezhetünk. Napirendünk igazodik a gyermekek egyéni szükségleteihez, a rendszerességek és ismétlődések érzelmi biztonságot nyújtanak gyermekeink számára. Óvodai életünk megszervezésében a játéknak kitüntetett szerepe van, emellett részben folyamatos és rugalmas, melyben maradéktalanul elláthatók a gondozási feladatok. Javaslatterv a gyermekek napirendjének elkészítéséhez:

időtartam

tevékenység 

játék és tevékenységek: egymás mellett párhuzamosan végezhető tevékenységek, tevékenységekben megvalósuló tanulás formáinak megválasztása a gyermekcsoport aktuális igényeinek, szükségleteinek megfelelően történik: - verselés, mesélés - ének, zene, énekes játék, gyermektánc - rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - mozgás - a külső világ tevékenység megismerése - mindennapi mozgás - testápolási tevékenységek - tízórai

1030 - 1145



játék és tevékenységek a szabadban: - csoportos vagy mikro csoportos séta, megfigyelések, tapasztalatgyűjtés - mozgásos tevékenység

1145 - 1230

 

testápolás, tisztálkodás ebéd

1230 - 1430



pihenés



játék és tevékenységek: - testápolási tevékenységek - uzsonna - játék

600- 1030

1430 – 1800

19

A tevékenységek tartalma, gyakorisága, időkeretei: 3 –4 évesek 4 – 5 évesek 6 – 7 évesek Tevékenységek időkeretei Tartalma gyakorisága Játék A gyermek egész napját kitöltő tevékenység, amelyhez alkalmazkodik az óvónő által tervezett egyéb tevékenység Tervezett, szervezett mozgás hetenként 2x 2x 2x tornateremben, szabadban legalább 1x

legalább 1x

legalább 1x

hetenként, ill. a gyermekek érdeklődésétől függően naponta hetenként ill. a gyermekek érdeklődésétől függően naponta

1x

1x

1x

1x

1x

1x

helyszínen vagy csoportszobában

1x

1x

1x

Verselés, mesélés

naponta

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése

Munka jellegű Korcsoportonként eltérően – a napi játék és egyéb tevékenységekhez tevékenységek kapcsolódva - folyamatosan Tanulás A nap folyamán adódó helyzetekben – természetes és szimulált folyamatosan

Nevelő / fejlesztő munka tervezése, megvalósítása, értékelése, a gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése

Gyermekcsoportok nevelési terve: Tervezés időkerete: 09. 01. – 05. 31. – ig, 06. 01. – 08. 31. – ig,

20

A tervezés tartalma: -

csoportprofil

-

az egészséges életmód alakítása

-

az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

-

az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelésmegvalósítása

-

a játék személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése

-

munkajellegű tevékenységek

-

tevékenységekben megvalósuló tanulás

Értékelése: -

09. 01. – 01. 31. – ig,

-

02. 01. – 05. 31. – ig

-

06. 01. – 08. 31. – ig,

A gyermekcsoportok fejlesztési terve: heti terv, Tartalma: -

célok, feladatok, játék mozgás ének, zene, énekes játék, gyermektánc rajzolás, festés, mintázás, kézimunka verselés, mesélés külső világ tevékeny megismerése, benne matematikai tartalom

Értékelése: hetenként A nevelő/fejlesztő munka eredményessége érdekében a tervezés és a megvalósítás során a pedagógus változatos módszereket alkalmazzon, ezek lehetnek: -

a pedagógus által használt módszerek, a pedagógus és a gyermek által közösen használt módszerek, a gyermek által önállóan használt módszerek, a gyermekek által együttesen használt módszerek, általános pedagógiai és speciális módszerek, kooperatív módszerek, projekt módszer

21

A tervezés és megvalósítás során a tevékenységek irányításának módját (direkt/közvetlen ráhatásokkal, indirekt/közvetett ráhatásokkal módok), szervezeti formáját (kötött, kötetlen kezdeményezés), az alkalmazott munkaformákat (egyéni, csoportos, egyénre szabott, frontális, páros, mikrocsoportos) a tevékenység tartalmának, az életkori sajátosságoknak, a kitűzött céloknak, a gyermekek előzetes ismereteinek, érdeklődésének, motiváltságának megfelelően válassza meg a pedagógus. A nevelő/fejlesztő munka során elért eredményeket a pedagógus folyamatosan elemzi, értékeli, majd ezekből kiindulva határozza meg az új célokat, feladatokat. A gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése: Valamennyi gyermekre vonatkozóan az egyéni fejlődés megfigyeléssel történő nyomon követése a mérőlapokon folyamatos. Megfigyelések / mérések időpontjai: -

óvodába lépéskor, nevelési évenként 2 alkalommal (január, június)

Valamennyi gyermek fejlődésének követése az Egyéni fejlődési dokumentumban kerül rögzítésre, amely tartalmazza: -

a gyermek anamnézisét,

-

a gyermek fejlődésének mutatóit: mozgásfejlettség - értelmi képességek/észlelési csatornák – figyelem - a gondolkodás fejlődésének nyomon követése, probléma megoldás - tájékozottság, - nyelvi fejlettség, - érzelmi, akarati tulajdonságok, szociális fejlettség - neveltségi szint

-

a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt.

-

amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedéseire tett javaslatait.

-

a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait.

-

a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

Egyéni fejlesztés, fejlesztési terv A gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése során tapasztalt képesség / részképesség lemaradásokra - a gyermek fejlődésének mutatói alapján - egyéni fejlesztési tervet készítünk. A fejlesztési Térképen a fejlesztendő területek meghatározása szeptember és január hónapokban történik. Részletes egyéni fejlesztési terv – a gyermek fejlődésének ütemét figyelembe véve - két hónaponként készül.

22

A gyermek fejlődésének értékelése: - Óvodapedagógus által: folyamatosan/ill. január és június hónapokban – az elért eredményekről a szülőt tájékoztatjuk, melyet írásban is dokumentálunk.

Az általunk alkalmazott egyéni fejlesztési mód alkalmas a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek személyiségének differenciált fejlesztésére. A gyermekekről (hh / hhh) ún. „probléma térképet” készítünk, amely a következőket tartalmazza: - a gyermek nevét, - a rendszeres óvodába járást, - a családgondozóval való kapcsolatot, - a logopédussal való kapcsolatot, továbbá - a testi gondozottságra, - képességbeli elmaradásra (mozgás, értelmi, érzelmi – szociális) valamint - az ingyenes óvodai étkezés igénybevételének jogcímére vonatkozó bejegyzéseket.

A probléma térkép alapján készül a személyre szóló egyéni fejlesztési terv, illetve a térkép segíti a folyamat nyomon követését. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek integrált együttneveléséhez, igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét. Az általunk készített fejlesztési terv szakvélemény, ill. a fenti speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való együttműködéssel készül.

Az alapító okiratunkban megfogalmazott feladat meghatározás alapján az általános óvodai nevelés, ellátás mellett nevelésünk kiterjed: -

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelésére valamint a

-

sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére, ellátására, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek

23

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Cél: az elmaradások, hátrányok kompenzációja, fejlődés segítése. Feladat: a probléma korai felismerése, a nevelés/fejlesztés feltételeinek biztosítása, integrált nevelés, egyéni fejlesztési terv készítése – egyéni fejlesztés. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, fejlesztése során kiemelt feladat: A gyermek szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója és kompenzálása tudományosan megalapozott szakmai módszerek alkalmazásával. A fejlesztés szakmai teamben, és a szülő aktív bevonásával történik. További feladat megelőzni a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok kialakulását, és megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget. Az egyéni fejlesztés során biztosítjuk, hogy: -

az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljanak meg a SNI gyermeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl

Különleges bánásmódot igénylő tehetséges gyermekek: Óvodai életünkre jellemző a természetes, érzelemgazdag közeg, amelyben a gyermekek a különböző tevékenységekben kaphatnak lehetőséget önmaguk kipróbálására, ezért sokféle helyzetben, szerepben tudjuk őket megfigyelni, fejleszteni. Nevelőtestületünk egyetért abban, hogy kisgyermekkorban az érdeklődés a tehetség motorja, valamint, hogy a tehetség még csak az adottságok szintjén létezik, így az óvodában még csak tehetségígéretekről, tehetség csírákról beszélhetünk. Fontos feladatunk: a tehetséges gyermekek felismerése, egyéni nyomon követése, gondozása, fejlesztése, élve az intézményi és az intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A nevelőmunka során, a mikro csoportos tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséggondozást a tehetségpontokhoz való kapcsolódás segíti. Terveink közé tartozik tehetségfejlesztő jó gyakorlat kialakítása / adaptálása, csoportközi műhelyek működtetése az alábbi területeken: -

mozgás, zene, logikai/stratégiai gondolkodás, mese/kommunikáció 24

Óvodánk kapcsolatai: A szülő a gyermek a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: Az óvoda kapcsolatai között első helyen a család áll. A családdal való együttműködés folyamata / formái óvodánkban: -

Tájékozódó látogatás, az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú nyílt napok

-

Beiratkozás: - írásos tájékoztató átadása a szülő számára nevelési programunkról - betekintési lehetőség biztosítása a csoportok életébe, - kiállítás gyermekmunkákból

-

Összevont szülői értekezlet a bejövő gyermekek szülei számára: - általános tájékoztatás - találkozás a csoport óvodapedagógusaival

-

A nyári óvodai élet folyamán lehetőség biztosítása a beszoktatás / befogadás megkezdéséhez.

-

Közös Anamnézis felvétel /óvónők és szülők/

-

Beszoktatás / befogadás a gyermek szükségleteihez igazítva

-

Első csoport szülői értekezlet: - ismertető a kialakult csoportról - Házirend és belső szabályozók hozzáférhetőségének ismertetése. - Szülői Szervezet tagjainak megválasztása - tájékoztatás a gyermekvédelemmel összefüggő jogokról, kötelezettségekről, és az óvoda által nyújtható segítségadási formákról. - tájékoztatás a gyermek fejlődésének figyelemmel kíséréséről, egyéni fejlődésének – fejlesztésének módjáról,

További együttműködési formák: - nyílt, mindennapi kapcsolattartás - családlátogatások szükség szerint - szülői értekezletek - fogadó órák szükség szerint - nyílt napok - közös rendezvények Óvodánk hagyományos rendezvényei: - Őszi nap – gyerekekkel, szülőkkel - Téli ünnepkör – városrészi adventi családi délelőtt - Farsang - Tavaszi hét - Közös kirándulások / hangversenyek, mesés – bábos előadások - Hagyományos évzáró / anyák napja

25

A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel az óvodavezető tart kapcsolatot. A szakmai szolgáltatók által közölt témakörökből választunk a dolgozók továbbképzési igényének, a szakmai fejlődés elősegítésének megfelelően. A Pedagógiai Szakszolgálattal valamint a Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal az óvodavezető tartja a kapcsolatot.

A kapcsolat tartalma lehet: -

neveltségi szint vizsgálat elvégzése, a gyerekek fejlettségének, iskolára alkalmasságának elbírálása a kiemelt figyelmet igénylő – SNI, BTM, kiemelten tehetséges – gyermekek egyéni fejlesztésének tervezése és fejlettségének mérése

A szomszédos bölcsődével és az általános iskolákkal történő együttműködés megkönnyíti a bölcsődéből átkerülő, illetőleg az iskolába távozó gyermekek beilleszkedését. A kapcsolat tartalma: - szakmai napokon való kölcsönös részvétel, - kölcsönös látogatások, - visszajelzés kérése a gyermek iskolai fejlődéséről. A családsegítő és gyermekjóléti központtal, az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart és szükség szerint együttműködik, melyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. Az óvoda orvossal, valamint az egészségügyi szolgáltatókkal való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. Munkáját segíti az egészségügyi felelős. Jogszabály szerint közreműködünk a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésében, ennek keretében különösen, hogy a gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyenek részt. Az óvodát szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A gyermekek étkeztetését a Sodexo Magyarország Szolgáltató Kft. végzi. A kapcsolatos feladatokat az óvodavezető valamint az óvodatitkár látja el.

26

Az óvoda kapcsolatai: Külső kapcsolataink

A kapcsolat tartalma

Kapcsolattartó

Kapcsolattartás gyakorisága, módja

- gyermekek egészségügyi ellátása - dolgozók alkalmassági vizsgálatának elvégzése

óvodavezető egészségügyi felelős

- óvodaorvos, védőnő éves munkaterve alapján - egyeztetett időpontban

- tájékoztatás és adatszolgáltatás az intézmény működésével kapcsolatosan - a gyermekek fejlettségének, iskolára alkalmasságának elbírálása - gyermekek logopédiai ellátása -SNI gyermekek nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása - kulturális, művészeti élmények biztosítása - átmenet megkönnyítése - egyéni fejlődés eredményességének visszaigazolása

óvodavezető

- fenntartó által jelzett módon és gyakorisággal

Pedagógiai szakmai szolgáltatók

- pedagógusok továbbképzése

óvodavezető

Egyházak

- vallás oktatás lehetőségének biztosítása - gyermek étkeztetés

óvodavezető

Egészségügyi szolgáltatók

Fenntartó

Hajdú – Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Kulturális intézmények Bölcsőde, általános iskola

Sodexo Mo. Kft. Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Gyámügyi Hivatal Alapítvány Kuratóriuma

- gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása -a nevelőmunka eszközeinek, feltételeinek gazdagítása, támogatása

óvodavezető szükség szerint óvodapedagógusok

megbízott óvodapedagógus óvodavezető bölcsőde/iskola összekötő

óvodavezető óvodatitkár óvodavezető gyermekvédelmi munkaközösség vezető óvodavezető nevelőtestület

alkalmanként nevelési évenként: - szülői értekezlet - közös rendezvények - kölcsönös látogatások - közös szakmai fórumokon részvétel - beiskolázási terv ütemezése szerint - meghívás szakmai napokra - alkalomszerűen együttműködési megállapodás alapján -napi -szükség szerint szükség szerint -megkeresés -adatszolgáltatás -szakmai nap -esetmegbeszélés havonta, személyesen

27

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI Játék Szemléletünk szerint, nevelőtestületünk azzal a játékpedagógiai felfogással ért egyet, amely határozottan kiáll a játék elsődlegessége mellet az óvodás korú gyermekek életében, ezért az óvodai élet megszervezésében minden tevékenységet ennek rendel alá, a szabadjáték túlsúlya óvodánk napirendjében és időbeosztásában is megmutatkozik. A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodás gyermek nevelésének leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek számára a játék elemi pszichikus szükséglet, melynek lehetőleg zavartalanul, mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan ki kell elégülni. A játék a kisgyermek számára kiemelt jelentőségű, tájékozódó,a mozgást az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenység. A kisgyermek játékában az óvodapedagógusnak kiemelt szerepe van: mintát ad a játék tevékenységre, s amennyiben a szabad játék folyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segít és kezdeményez, ha a folyamat elakad. A felnőtt jelenléte segíti a gyermekek közötti játék kapcsolatok kialakulását. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. A szabadjátékhoz megfelelő, alakítható helyre, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékeszközökre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus együttes feladata, hogy megfelelő légkört, helyet, időt, eszközt és élményszerzési lehetőséget biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabály játékokhoz. Célunk - Óvodánkban biztosítani a szabadjáték túlsúlyát, feltételeinek kialakítását, indirekt módszerekkel való támogatását, szülők szemléletének formálását. - A gyermek belső igényének kielégítése: melyben a játék a gyermek számára az új megértésének az élményfeldolgozásának, az érzelmi átélésnek és azok beépülésének, a szociális és erkölcsi viselkedésminták átvételének, a normák és szabályok elfogadásának, a konfliktushelyzetek megoldásának terepe legyen. A pedagógus szerepe / feladatai a játékban: -

-

Meglévő gyermeki tapasztalatra építve változatos tevékenységek, élményszerzési, tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása. A játékhoz szükséges feltételek megteremtése: megfelelő hely, idő, egyszerű, alakítható, fantázia kibontakozását segítő anyagok, eszközök, játékszerek. Az óvodapedagógus játékbeli szerepében az indirekt játékirányítás elvárásai a mérvadók: ötletadás, eszközbiztosítás, kérésre szerepvállalás, metakommunikációs eszközök alkalmazása. Az óvodás korban megjelenő játékfajták tudatos tartalmi és minőségi gazdagítása, indirekt irányítása a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.

28

-

A gyermekek önállóságának erősítése, a szabadjáték és játszótárs választásának biztosítása a játékban. A pedagógus viselkedése, kommunikációja minta értékű. Az óvodapedagógus tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, potenciális partner legyen. Közös normák és szabályok alakulásának segítése a játékban.

Ezen belül tartalmak: -

-

Nyugodt bensőséges érzelmi biztonságot nyújtó légkör, ahol a gyermek szabadon dönthet: mikor kivel, mivel játszik, milyen témát dolgoz fel. Kellő időben adott segítséggel, esetenként felnőtt szerepvállalással segítünk, csak annyi szabályt vezetünk be, ami biztosítja az oldott légkört, a szabad játék túlsúlyát, sokféle manipulációt. Egyéni ötleteteknek, kreativitásnak tág teret adunk. Mikro-csoportos, csoportos, családokkal szervezett kirándulások gazdagítják az élményszerzést.

Játékhely: Tágas, jó állagú csoportszobáinkban biztosított az intim, szabadon alakítható tér. Udvar, tornaterem, zárt átrium, továbbá a környékbeli parkok, játszóterek, közösségi házak, Nagyerdő, botanikus kert, Bánk, Gút, Vekeri tavak, Hortobágy hagyományosan bővítik játékhelyeink körét. Játékidő: A szabadjáték túlsúlyának biztosításával, részben folyamatos napirenddel, több órán, akár több napon keresztül tartó játékidővel, a játékeszközök elrakása nélküli lehetőségeket is biztosítunk. Játékeszközök: Törekszünk a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagok, eszközök, játékeszközök beszerzésére. A közösen készített eszközök, sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok megteremtik gyermekeink számára azt az élményt, amit a közösen elkészített játékeszközökkel való közös játék jelenthet. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a tradicionális játékoknak, népi gyermekjátékoknak, a természetes anyagból készített játékoknak. Közös álláspontokat alakítunk ki a szülőkkel az úgynevezett divatjátékokkal kapcsolatban, szükség szerint tanácsot adunk a szülőknek az otthoni játékvásárláshoz. A gyermekek nyelvi kommunikációs készségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakulására. Az óvónő szerepvállalásai modell értékűek, a szókapcsolatok, a nonverbális jelzések, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a szimbolikus játékok segítik elő. Az óvónő által indirekt módon kezdeményezett anyanyelvi játékok adnak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlődéséhez ( pl. hangutánzó, fonémahangzás, légzéstechnikát segítő, szinonima kereső játékok).

29

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: - Gyermekeink eljutnak az önállóság, önfegyelem és a kezdeményezés olyan fokára, hogy – megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában – a játék egyéni vagy csoportos tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában a szabályok önálló megfogalmazásában és betartásában otthonosan mozognak. - Társas kapcsolataikban elfogadott szabályok szerint viselkednek, képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre. - Interakciójuk gazdag, beszédük kulturált és érthető.

Verselés, mesélés Szemléletünk szerint az óvodáskorú gyermekek érzelmi beállítottságára, beleérző – beleélő képességére, mint életkori jellemzőre alapozhatunk. Az esztétikai nevelést, a kultúra közvetítést egységes egésznek tekintjük, ami alatt értjük: - az esztétikai nevelés komplexitását, mely szerint a mese, vers mellett valamennyi művészeti ág együttesen fejti ki nevelő hatását. - az általunk közvetített kultúra egyszerre nemzeti és nemzetközi, mely általános emberi értékeket követ. A művészeti értékek átadására olyan speciális képességekkel (jó beszédkészség, megfelelő közlő képesség, vizuális és akusztikai képzeletgazdagság, szuggesztív erő) is bíró szakember képes, aki eligazodik az értékek világában, nyitott a művészetekre, művészeti módszertani műveltsége naprakész. Aki minden időben, minden helyzetben képes a tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó irodalmi alkotás közvetítésére. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Célunk Esztétikai élményekre nyitott, alkotó és befogadó attitűddel bíró, az általános emberi értékekre fogékony, harmonikus személyiség fejlesztése. Célunk továbbá a gyermekek spontán kíváncsiságára, erős érzelmi beállítottságára alapozva pozitív személyiségjegyek erősítése, erkölcsi fejlődésük segítése a gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek eszközeivel. A pedagógus feladatai: -

-

Olyan tárgyi és személyi környezet, műhelyhangulat megteremtése, ahol a kisgyermek a cselekvésben, játékban megtalálja a hétköznapok esztétikumát, ahol a művészeti – esztétikai élmények befogadására és alkotására való állandó készenléti állapot természetesen jelen van. A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása a gyermek fejlődésének elősegítése, az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. A magyar gyermekköltészetnek, a népi, dajkai hagyományoknak valamint a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helyt adunk.

30

Ennek megfelelően: -

A gyermekirodalom és a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek (bábozás, dramatizálás, mimetikus játék, drámajáték) feltételeinek megteremtése, biztosítása: hely, idő, eszköz a felhasznált irodalmi anyag igényes válogatása

Ezen belül tartalmak: -

-

-

A gyermekkel való ismerkedés az óvodáskor előtti, családból hozott irodalmi művészeti élmények, szokások, igények megismerésével kezdődik. Verselő, mesélő, éneklő, odaforduló, beállítódással fordulunk a gyermek felé. A beszoktatástól/ befogadástól az óvodáskor végéig a mindennapok során reggeltől estig a gyermekirodalom bármely műfajából módunk van választani, akár a gyermek otthoni repertoárjából is. A tervezett, aktuális tevékenységekhez kapcsolódó mesék, versek feldolgozása mellett a gyermekek által otthonról hozott, illetve a saját maguk által alkotott verseket, meséket is bevonjuk. Szervezeti formát, keretet a gyermekek aktuális állapotától függően – ügyelve a mesehallgatás elengedhetetlen intimitására - minden óvónő maga választ. Elalvás előtt minden csoportban mesélünk a gyermekeknek. Pedagógiai programunkhoz irodalmi gyűjteményt készítettünk. Minden csoportnak saját irodalmi gyűjteménye és házi könyvtára van. Városi könyvtári órák, szervezett zenés bábelőadások, színházlátogatások, tárlatlátogatások egészítik az irodalmi nevelésünket. Hagyományosan tartunk óvónők által előadott bábelőadásokat, mesejátékokat.

A gyermekek nyelvi – kommunikációs készségének fejlesztése meséléssel – verseléssel valamint a gyermekirodalomhoz szorosan kapcsolódó tevékenységekkel: Az óvodai anyanyelvi nevelés és a kommunikáció fejlesztés leghatásosabb eszköze a verselés – mesélés, bábozás, dramatizálás. A népi mondókák, versek mondogatása, ismételgetése alkalmat ad a helyes légzés, helyes artikuláció, a tempó, a ritmus, az időtartam, a hangsúly a hanglejtés, a hangkapcsolatok kiejtésének gyakorlására. Az énekes – verses, dramatizálható mondókák, versek, mesék segítenek a kisgyermeknek beszédkedvük megtartásában. Alapot adnak a beszédhallás a beszédértés, valamint a beszédfantázia fejlesztésére. A gyermekek a népi mondókából, mesékből, reális történetekből, verses mesékből emlékezetükbe vésik a zenei hatású szavakat, szókapcsolatokat, melyek beépülnek szókincsükbe, nyelvi kifejező eszköztárukba. Az irodalmi művekből leutánozzák a nyelvtani struktúrákat, a nyelvtanilag helyes beszédet. A bábozás – dramatizálás a kommunikációs képességek fejlődésének színtere: a dramatizálás, játék során a gyermekek reprodukálják az irodalmi alkotás szövegét, miközben produktív fantáziájuk segítségével kiegészítik a hiányzó szövegrészeket. Alkotó képzeletük révén önálló alkotásuk lesz a szereplők mozgása, a testtartás, az érzelem – indulat és a hangulatváltozások árnyalt kifejezése arcjátékkal, tekintettel, beszéd – és előadás - technikai eszközökkel. A jól megválasztott versek és mesék alkalmat adnak a beszéddel kapcsolatos prevenciós és korrekciós feladatok ellátására is. (Dankó Ervinné, 1996.)

31

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: - A gyermekek igénylik a verset – mesét, természetes élményforrásnak tekintik. - Szívesen mondanak verseket, szívesen mesélnek, reprodukciós képességük kornak megfelelő. - A mesélést, bábozást, dramatizálást szívesen alkalmazzák önkifejezésre, egymás és mások szórakoztatására. - Artikulációjuk, mondat – és szövegalkotásuk megfelelő beszédkedvre vall. - Fejlett a kommunikációs, együttműködési és kapcsolatteremtő valamint empatikus készségük. - A könyv szeretete, az irodalmi élményekre való igény megjelenik. - Készek az iskolai élet nyelvi – kommunikációs elvárásainak megfelelni.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Szemléletünk szerint esztétikai nevelésünkben együttesen fejti ki hatását a hétköznapok esztétikája, a természeti – társadalmi környezet, valamint a művészeti ágak esztétikuma. A zenei nevelés a gyermek önkifejezésének, szocializációs – kommunikációs fejlődésének különleges terepe. Célunk Az óvodás korú gyermekek személyiségjegyeinek kiteljesítése, zenei érdeklődésük, zenei ízlésük formálása az esztétikai – művészeti nevelés eszközeivel. Az óvodai zenei nevelés érzelmeket kiváltó, játékosságra, mozgásra, a mozgás szépségére, táncra serkentő sajátosságaival alkotó és befogadó attitűd kialakítása, zenei kreativitás fejlesztése, zenei anyanyelv megalapozása. Az óvodapedagógus feladatai: -

-

-

Olyan légkör és tárgyi feltételek megteremtése, amelyben az éneklő, dúdolgató óvónő mintaként szolgál, ösztönzést ad a kisgyermek számára játékos, zenei próbálkozásokra az egész nap folyamán. A zenei nevelés lehetőségeinek megteremtése, ölbéli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok, gyermektánc gyakorlása spontán adódó helyzetekben, szervezett, tervezett formában, szabadidős, óvodán kívüli körülmények között. A zenei anyagok életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő igényes válogatása és az abban rejlő zenei képességfejlesztési lehetőségek megtalálása. Beszéd és zenei hallás fejlesztése – beszédszervek koordinált fejlesztése; egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben.

Ezen belül tartalmak: -

Zenei nevelésünk alapját Forrai Katalin anyaga és módszertana adja, mely kiegészül saját zenei gyűjteménnyel. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.

32

-

-

-

-

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások is fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. A gyermekek művészeti, zenei élményeinek gazdagítására szolgálnak az óvodánkban szervezett zenés, dramatikus előadások, családokkal közösen szervezett rendezvények. /szüreti mulatság, karácsonyi hangversenyek, nyílt farsang, a népzenei műsorok, népi játékok előadása /. Zenehallgatás: az óvónő énekétől folyamatosan jutunk el a hangszeres és gépi zene hallgatásához. Az újszerű, valamint a klasszikus zeneművekből 3 – 5 perces saját válogatással rendelkezünk. Folyamatosan élünk a város adta hangverseny látogatási lehetőségekkel.

A gyermek nyelvi kommunikációs készségének fejlesztése ének, zene, énekes játék, gyermektánc közben A kisgyermek a zenei anyanyelv megismerése során szoros kapcsolatba kerül az anyanyelv kifejező gyakorlásával. A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogyan beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetése segíti a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa, hangerejének utánzása megérezteti a magyar nyelv kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló szavak éneklése a magán – és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését segíti. A dalok éneklése során a dallammotívumok kiemelése a magyar nyelvnek megfelelő gondolatritmus (egy motívum, egy gondolat) megfigyelését segítik, ami által a helyes beszédritmus fejlődik. A sokféle énekes játék a szókincsbővítés fontos eszköze is. ( Dankó Ervinné 1992. ) A kommunikációs készségek fejlődése már a kétszemélyes ölbeli játékokkal kezdődik, hiszen a játékot kísérő mozdulatok, gesztusok, mimika, egyéb metanyelvi megnyilatkozások kísérői e játékoknak. Ilyen játékok közben a kisgyermek, az óvónő és a másik gyermek megnyilvánulásait utánozva kommunikációs gyakorlatot szerez. Később a kétszemélyes és csoportos játékok módot adnak az interperszonális kapcsolatok gyakorlására. Zenehallgatás közben módja van a gyermeknek saját érzelmeit felismerni, megfigyelni s azokat megfelelő formában kifejezni. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: -

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat, szívesen vállalkoznak önálló éneklésre is. Élvezettel hallgatják a zenét. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, szívesen rögtönöznek mozgást, dallamot, szöveget, ritmust. A zenei élményeket a mindennapok részének tekintik, igénylik azt.

33

Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Szemléletünk szerint a kisgyermekek a körülöttük lévő világot sajátos módon, gazdag és egymástól nem szétválasztható benyomások útján ismerik meg. Ezért a látás, hallás, tapintás, a közvetlen tapasztalás a kiindulópontja a vizuális kultúra fejlesztésének. Óvodai nevelőmunkánk során egyszerre alakítjuk a kisgyermekben a vizuális alkotás és befogadás képességét összhangban a művészeti nevelés más területeivel. Vizuális nevelésünkben különleges hangsúlyt kap a gyermekek egyéni látásmódjának, kreativitásának egyedisége s ennek tiszteletben tartása, megőrzése. (Kondacs – Podmaniczky, 1994.) Célunk Az óvodás korú gyermekek megismerési, aktivitási sajátosságaira alapozva, a vizuális megismerésre történő felkészítéssel, a vizuális megismerő folyamatok gyakorlásával és kifejezőkészségük kibontakoztatásával egyéni szocializációjuk elősegítése, vizuális kultúrájuk megalapozása. A pedagógus feladatai: -

-

Óvodai környezetünk tárgyi – személyi feltételeinek biztosításával alkotásra, befogadásra késztető légkör, műhelyhangulat megteremtése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, a környezet esztétikai alakítása és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. A gyermekek megismertetése a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, eszközök használatával. A természetes és újra hasznosítható anyagok használatának előnyben részesítése. Az óvodás korú gyermekek életkorának, egyéni igényeinek megfelelő élmények feldolgozásának, a tevékenységek tartalmának, szervezeti formáinak biztosítása. Alkalmak teremtése óvodában és óvodán kívül a vizuális élményekkel való találkozásra, lehetőség megteremtése a családok bevonására, az alkotó, alakító önkifejezés fejlődésének segítése. A gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével a belsőképek gazdagítására épül.

Ezen belüli tartalmak: -

-

Csoportszobáink szellősek, tágasak, színeiben visszafogottak, a színek, formák változatosságát az aktualitásoknak megfelelő tárgyak adják. A gyermekek közvetlen környezetében esztétikus, funkciójukban is szép, egymással harmonizáló tárgyak találhatók. A csoportszoba játékeszközei alkalmasak a minél több érzékszervi tapasztalásra, az alaklátás és forma állandóság fejlesztésére, a gyermek saját teste és a tárgyak közötti viszony megfigyelésére. Az elmélyült tevékenységhez, nyugodt, védett helyet biztosítunk, a gyerekek a nap bármely szakában hozzáférhetnek az eszközökhöz, és alkothatnak egyéni vagy mikro csoportos formában.

34

-

-

-

A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik. A tevékenységhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszédformáinak fejlesztése. Igyekszünk olyan viselkedésmintát közvetíteni, amelyben a gyermekekkel együtt észrevesszük a szépet, esztétikusat, s kellő rugalmassággal ösztönözzük a gyermeket alkotó, alakító tevékenységre. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amikor a gyermekek behozzák az otthoni, családi időtöltés eszközeit, anyagait, alkotásait. A műalkotásokkal való ismerkedést, kiállítások, tárlatok látogatását, rendszeresen beépítjük munkánkba, a városi rendezvényeket, a múzeumi lehetőségeket kihasználjuk. Hagyományos tavaszi hetünkre a gyermekek egész évben készülnek, a kiállítások anyagát közösen válogatjuk.

A nyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei a vizuális nevelésben A komplex művészeti nevelés hatásai együttesen jelentkeznek a vizuális nevelés során. Mivel gyermekinket arra neveljük, hogy a természeti, tárgyi, társadalmi környezetben észrevegyék, érezzék, lássák a harmóniát, nyelvi kommunikációs viselkedési repertoárjuk is színes, kifejező, gazdag lesz. Élményeiket, érzelmeiket egész viselkedésükkel képesek közvetíteni. Interperszonális kapcsolataikban gazdag metakommunikációs, nonverbális eszköztárral rendelkeznek, azokat bátran, a társadalmi elvárásokhoz illően alkalmazzák. A művészeti vizuális nevelésben szélesek a verbális fejlődési lehetőségek. A szókincs bővítését szolgálja, hogy egy élményt próbálnak megfogalmazni a vizuális művészet nyelvén is. A szókincs bővülése a rokonértelmű szavak, a szinonimák megjelenésében, árnyaltabb nyelvi és megfogalmazási próbálkozásokban is megmutatkozik. A logikai gondolkodáshoz szükséges kifejezéseket, a környezet viszonyait, irányokat kifejező fogalmakat, a matematikai nyelvet is gyakorolhatják a gyermekek a vizuális nevelés közben. Az anyagok, a formák, a színek, eszközök tapintási, látási, hallási élmények kifejezése a szókincsbővítést és a fogalomalkotást segítik. A társakkal való közös munkák készítése során a gyermekek gyakorolhatják a társas érintkezés szabályait. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: - Tudnak gyönyörködni, észreveszik a természeti – tárgyi, társadalmi környezetükben a szépet. - Igényük van értékítéletük megfogalmazására, szívesen beszélgetnek azokról. - Művészi, vizuális kultúrájuk megalapozott, befogadásra, alkotásra egyaránt készek. - A gyermekek alkotására jellemző a részletező forma gazdagság, a színek variálása.

35

Mozgás Szemléletünk szerint nevelő fejlesztőmunkánk kiindulási alapja, hogy az örömmel végzett szabad mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A gyermekek testi és mentális egészségének optimális fejlesztése a természetes mozgásigény maximális kielégítésével érhető el. Ennek tudatos fejlesztése prevenciós szemléletmódot, biztos ismereteket, szakmailag megalapozott felkészültséget igényel. Célunk A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával a szabad, örömteli mozgás feltételeinek állandó biztosításával az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztése: pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, probléma megoldó gondolkodás. Rendszeres, minden gyermek számára elérhető mozgással egészséges életvitel igényének alapozása. A pedagógus feladatai: Anamnézis felvétel: fizikális fejlettség állapota, mozgásfejlettség állapota, a család életvitel igényének megismerése. - A gyermekek szabad mozgását biztosító tárgyi környezet megteremtése, egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével. - Mozgásos játékokkal, tevékenységekkel a kondicionális képességek, az erő, az állóképesség, teherbíró képesség, helyes testtartás, izomegyensúly fejlesztése. - A spontán a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek kiegészítése az óvodapedagógus által irányított mozgásos tevékenységekkel. - A gyermekek számára minden nap lehetőség biztosítása a mozgásos tevékenységek, egészségfejlesztő testmozgás végzésére pl. zenés mozgás, láb és tartásjavító mozgás. -

Ezen belül tartalmak: - Fejlesztő munkánk a gyermek aktuális testi – lelki állapotának ismeretére épül: a megismerés alapja az anamnézis felvétel. - A megfigyelés játéktevékenységben és szabad mozgás közben történik, melyek során megfigyeljük: a mozgás iránti érdeklődést, habitusbeli különbségeket, mozgás biztonságot, fizikai állapotot, erőnlétbeli különbségeket, a társakkal való együttmozgás képességének fejlődését. - Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulásának támogatása. - A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. - A megfigyelést kiegészítik: 5 éves státuszlap - Minden korcsoportban minden mozgásforma jelen van, más – más hangsúllyal.

36

Mozgásfejlesztés szabad játékban: Összetevői: gyermekkel együtt mozgó – játszó óvónő, mozgáskísérletek bátorítása, mozgástevékenységre késztető személyi – tárgyi környezet, szükséges és elégséges szabályok, óvónőtől tudatos felkészülés. Lehetőségek a legkisebbeknél: csúszásra, mászásra, bújásra módot adó csoportszobai berendezések, eszközök, (galéria, szoba kondi, mászó ház, Vesco eszközök,) Nagyobbaknál: szem – kéz - láb koordinációt, egyensúlyérzéket fejlesztő eszközök: kugli, célba dobó játékok, füles labdák, lépegető játékok, /Twister/. A vesztibuláris központ ingerlésére különböző hintázó, ringató, pörgő mozgások végzésére alkalmas játékokat tarunk. Koordináció és a finommotorika fejlődését segítik: kicsi elemekből való építés, konstruálás, puzzle-játékok, gyöngyfűzés. Udvari játékeszközeink téri tájékozódás segítésére: mászókák, hinták, mászókötelek, csúszdák, kosárlabdák, homokozók, lefektetett farönkök, tornateremből kivihető eszközök: ugrókötelek, karikák, ugróasztalok, füles labdák, padok, Greisswald elemek, kerékpárok, rollerek. Hagyományosan szervezünk kirándulásokat, gyalogtúrákat a kitartás, állóképesség fejlesztésére, az egészséges életvitel igény fejlesztésére. Az énekes játékok, gyermektánc a harmonikus mozgást, a testséma fejlesztést, a vizuális tevékenységek (a tépés, vágás, varrás, gyurmázás,) főként a szem, kéz koordinációt és a finommotorika fejlődését segítik. Az egészséges életmódhoz kapcsolódó tevékenységeket felhasználjuk a percepció fejlesztésére. Mozgásfejlesztés az óvodapedagógus által irányított, szervezett mozgásos tevékenységgel: A gyermekek mozgásfejlesztését Dr. Tótszöllősyné Varga Tünde / Porkolábné Dr. Balogh Katalin fejlesztő programja alapján végezzük. A tornateremben és szabadban tervezett, szervezett mozgástevékenységeken túl napi rendszerességgel biztosítunk mozgáslehetőséget a gyermekek számára A gyermekek nyelvi kommunikációs készségének fejlesztése A gyermekek szabad mozgásos tevékenységei elsősorban a kommunikációs készségek fejlődését segítik. A társakkal való együttműködés, a mozgásos tevékenységek módot adnak a kétszemélyes kommunikációra. A közös tevékenységek helyének, eszközeinek kiválasztása, a szabályok megfogalmazása, a többirányú kommunikációt segítik. Szabad mozgás közben gyakorolhatják a metakommunikációs jelzések adását és vételét, a nonverbális eszközök (hangerő, hanglejtés, hangsúly, szünetek) szintén nagy szerepet kapnak. Szervezett kirándulásokon bővülnek a gyermek – gyermek, gyermek – felnőtt kommunikációs kapcsolatok. A mozgásos tevékenységek során a gyermekek beszéd észlelése, beszéd értése, passzív és aktív szókincse fejlődik különösen jól. A testrészek, a cselekvések, a ruházat, a környezet tárgyainak megnevezése a szókincs bővítés legkiválóbb eszközei. A térbeli viszonyok: irányok, helyzet, valamint az idő, a sorrendiség megnevezése szintén jó verbális fejlesztési lehetőségek. Az alapformák, alapszínek, méret, hasonlóság, különbözőség, ellentétesség fogalmai jól fejlesztik a logikai, matematikai gondolkodáshoz szükséges szókincset. A pedagógus által megfogalmazott magyarázatok, utasítások mintát adnak a helyes mondatalkotáshoz.

37

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: -

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékban, szabálytudatuk megfelelő. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakult, jól tájékozódnak a térben. Mozgásukat, viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését képesek szándékosan irányítani. Reális testképpel, én – képpel rendelkeznek, magukkal és társaikkal elfogadók. A mozgás szeretetében megnyilvánul, megjelenik az egészséges életvitel iránti igényük.

A külső világ tevékeny megismerése Szemléletünk szerint a kellő önismerettel, reális én – képpel rendelkező személyiség képes a természeti – tárgyi – társadalmi környezettel való pozitív kapcsolatra. A gyermek egész napját kitöltő változatos tevékenységek mindegyike (játék és szabad tevékenységek, szervezett tevékenységek, gondozás stb.) színtere lehet a környezeti tapasztalatszerzésnek, a biológiai – fizikai – kémiai jelenségek megfigyelésének, vizsgálatának, illetve az azokban rejlő matematikai tartalmak felfedezésének. A gyermekek kíváncsiságára, aktivitására alapozva a természetes élethelyzetekhez igazodó tevékenykedés az alapja a külső világ tevékeny megismerésének. A gyermekek számára a szűkebb és a tágabb környezettel való ismerkedés a forrása a nemzeti kultúrával való találkozásnak (szülőföld, az itt élő emberek, hagyományok, szokások, természeti – tárgyi értékek stb.), azok szeretetének, védelmének. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere, Zöld Óvoda programja, személyi és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. A gyermekek nyelvi kommunikációs, értelmi fejlődésére a külső világ tevékeny megismerése különösen alkalmas. Célunk A gyermekek tapasztalatainak bővítése a szűkebb és tágabb tárgyi – természeti és emberi környezetről, az ezekben fellelhető mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokról. Pozitív érzelmi viszony alakítása a természethez, a tárgyi – társadalmi környezethez, életkornak megfelelő eligazodás, tájékozódás képességének segítése. A pedagógus feladatai: -

-

Felfedezésre, tapasztalatszerzésre, próbálkozásokra, kísérletezésre inspiráló légkör kialakítása, melyben az idő, hely, az eszközök, a felnőttek biztos tárgyi ismeretei, nyitottsága, mind a gyermekek aktív megismerését szolgálják. A gyermekek egyéni tapasztalatainak, érdeklődésének, sajátos képességeinek figyelembe vétele a tevékenységek megszervezésekor. Spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzés biztosítása a külső világ tevékeny megismerésére az abban fellelhető matematikai tartalmak felismerésére.

38

-

-

A családokkal való gazdag, egyre bővülő együttműködés kialakítása, a néphagyományok, szokások, családi, tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalat szerzési lehetőségek tervszerű biztosítása. Folyamatos önképzés, ismeretek, eszköztárak bővítése.

Ezen belül tartalmak: -

Ösztönző környezet kialakítása: melyben a gyermek figyel, kérdez, s melyben módja van többirányú érzékszervi tapasztalatszerzésre. Gyermekeink számára azt közvetítjük, hogy különböző vélemények, értékítéletek lehetnek és vannak egymás mellett. -

Próbálkozásokra, kísérletezésekre, gondolkodásra, probléma megoldásra, bátorító óvónői magatartás.

-

A gyermekek és családjaik által behozott élményeket, tapasztalatokat felhasználjuk az egyéni igények, képességek, szükségletek óvodai eszközökkel való gazdagítására.

-

A tevékenységek tervezésekor figyelembe vesszük az évszakok, a gyermekek életéhez közel álló történések élményeit, illetve a gyermekek aktuális lelkiállapotát.

-

A változatos élményanyag a biztosítéka, hogy gyermekeink a környező világot összefüggéseiben megismerhessék: lássák a természeti – anyagi – társadalmi környezet viszonyait, jelenségeit, változásait, a történések ok – okozati összefüggéseit, abban saját maguk helyét, felismerjék a környezet mennyiségi, alaki, nagyságbeli, és téri viszonyait. Így észrevétlenül ismerik fel a környezetben fellelhető matematikai tartalmakat is, s természetesen megvalósul a matematikai tapasztalatok, ismeretek tevékenységekben való alkalmazása.

Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a szabad tevékenységekben szerzett benyomásokkal, vagy a környezet mely matematikai összefüggését dolgozzuk fel szervezett formában a matematika sajátos eszközeivel, tudatos pedagógiai – pszichológiai szempontok alapján döntjük el. -

-

Témaköreink: óvodások vagyunk, évszakok, család, állatok, közlekedés, színek, óvoda környéke, városunk nevezetességei, napszakok, egészséges életmód, környezetkultúra, környezet védelem, jeles napok, néphagyományok,különböző kísérletek, iskolások leszünk. Kapcsolódó matematikai tartalmak: halmazok (képzése, összehasonlítása, válogatása, sorbarendezése, összemérése), mérések (magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, mennyiség, terület, szélesség, vastagság, bőség), sorszámok, tapasztalatok a darabszám változásairól, építések (szabadon és másolással), tevékenységek tükörrel, tájékozódás a térben, síkban

A gyermekek környezeti nevelésével, környezettudatos magatartásának alakításával kapcsolatos tevékenységeinket mintegy keretbe foglalja a Zöld Óvoda Program feladatainak megvalósítása, mely kiemelten a következőket tartalmazza: Közvetlen óvodai környezetükben szemlélet, óvó – védő magatartás formálása: -

növények, állatok ápolása, udvarrendezés,

39

-

természetsarok kialakítása a csoportszobákban, Zöld Óvoda jelleg hangsúlyozása a belső és külső tereken,

A nevelő, fejlesztő munka részeként: -

a magyar kultúra, néphagyományok ápolása, népmesék, népzene jeles napok feldolgozása

Városunk és környéke nevezetességei, épített és természeti értékeinek megismerése: -

Nagyerdő, Botanikus kert, Állatkert, Erdőspuszta, Hármashegyalja, Hortobágyi Nemzeti Park, (madárkórház) Nyíregyházi Vadaspark, Nagytemplom, múzeumok, könyvtárak, színház, egyetem

Kapcsolataink: Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. -

hulladékkezelés, újrahasznosítás

Hulladékgyűjtéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységek: -

papírgyűjtés egy nevelési évben két alkalommal, italos karton doboz gyűjtés a nevelési évben folyamatosan, szelektív hulladékgyűjtés (papír) minden csoportban

Nagyerdei Kulturpark: -

állatok örökbefogadása

Nyírerdő ZRT: -

természetjárás, tanösvények, vetélkedők,

Madártani Egyesület: -

madárvédelem

A gyermekek környezeti nevelésével, környezettudatos magatartásának alakításával kapcsolatos tevékenységeinket az éves munkatervben / munkaközösségi munkatervben valamint a csoportnaplókban dolgozzuk ki részletesen, az elért eredményeket értékeljük. A gyermekek nyelvi kommunikációs fejlesztése a külső világ tevékeny megismerése során: A külsővilág tevékeny megismerése rendkívül gazdag lehetőséget kínál a gyermekek szókincsének bővítésére: az érzékszervi tapasztalatok nyelvi kifejezése, a dolgok, jelenségek, tulajdonságok megnevezése, az új fogalmak beépülését, a kifejezőkészség fejlődését segítik.

40

A környezeti nevelés élményanyaga, eseményei, témakörei elősegítik az egyes témakörökhöz kapcsolódó speciális kifejezések megismerését, alkalmazását. A környezet mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyainak megfogalmazása, a fogalmak logikai osztályba sorolása módot ad a speciális matematikai kifejezések gyakorlására, a matematikai szókincs bővítésére. Az élmények kifejezésének próbálkozásai egyrészt alkalmat adnak a mások beszédének megértésére, másrészt a saját élmények árnyalt, egyedi, mások számára érthető megfogalmazására. A közösen átélt élmények a forrásai a szövegalkotási próbálkozásoknak (párbeszédes forma, leírás, elbeszélés). Gondolatai kifejezése közben gyakorolják az elfogadható társadalmi érintkezés verbális és metakommunikációs szabályait. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: -

-

-

Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről: *tudják nevüket, lakcímüket, saját születési helyüket és idejüket, szüleik nevét, foglalkozását *különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik néhány jellegzetességüket *ismerik környezetük néhány állatát, növényét, azok jellemzőit *tapasztalatot szereznek környezetük jellemző intézményeiről, azok működéséről *rendelkeznek bizonyos közlekedési tapasztalattal. Igényükké válik szűkebb és tágabb környezetük védelme, megóvása, rendelkeznek bizonyos kötődéssel. A társadalom működéséről koruknak megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, a társadalmi érintkezés tőlük elvárható szabályait betartják.

- Elemi ismeretekkel rendelkeznek a környezet matematikai összefüggéseiről: mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyairól.

Munka jellegű tevékenységek Szemléletünk szerint a munka jellegű tevékenységek a nevelés folyamatában szorosan kapcsolódnak a játékos és egyéb tevékenységi formákhoz, lehetőségei ezekből erednek. Célunk A munka és munka jellegű játékos tevékenységek megszerettetésén keresztül olyan készségek, képességek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek cselekvő tanulását,én – fejlődését, a későbbi munkához való viszonyát, kötelesség teljesítését, ezen keresztül közösségi kapcsolatait is.

41

A pedagógus feladatai: -

Aktív tevékenységben megteremteni a munka jellegű tevékenységek lehetőségeit. Olyan légkör megteremtése, melyben a gyermek önként és szívesen végzi e tevékenységet. Olyan nevelői attitűd közvetítése, amelyben a gyermekek munkavégzéshez szükséges attitűdjei formálódnak. Ahol a munka jellege megkívánja, biztonságos feltételeket nyújtani. A gyermek folyamatos, konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelése.

Ezen belüli tartalmak: -

-

Sokféle, változatos lehetőséget biztosítunk, elsősorban önkiszolgálással, naposi munkával, egyéni megbízással, amely során a saját és mások munkájának elismerésére nevelünk. Buzdítással, megerősítéssel pozitív érzelmi viszony kialakítására törekszünk. Kezdetben mindig mintát adunk az eszközök használatához, a munka sorrendiségének megismeréséhez. A munka jellegű tevékenységeket a szocializációs, erkölcsi, kommunikációs fejlesztéshez és az egészséges életmód szokásainak alakításához is lehetőségnek tekintjük.

A nyelvi kommunikációs fejlesztés lehetőségei munka közben: A gyermekek nyelvi kommunikációs fejlesztése munka közben igen komplex lehetőségeket ad. A feladatok meghatározása, a feladatvállalások megfogalmazása a gyermekek által, a feladatok megosztása, a várható eredmény, siker megfogalmazása, a felmerülő problémák, ötletek, javaslatok, ok – okozati összefüggések felismerése mind – mind lehetőséget adnak az egyes gyermek nyelvi fejlődésére és a társas kommunikáció fejlesztésére. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: -

A gyermekek szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Önállóan, igényesen végzik a rájuk bízott tevékenységeket. Tudnak és szeretnek közösen dolgozni. A munkavégzés során a másoknak való segítségnyújtás természetes számukra.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás Szemléletünk szerint az óvodai tanulás célja, a gyermek tanuláshoz való pozitív érzelmi viszonyának fejlesztése, attitűdök erősítése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodai tanulásról alkotott felfogásunk alapja, hogy az óvodás korú gyermek alapvető tevékenysége, a játék kapcsolja össze a gyermekek különböző változatos tevékenységét, s e folyamat válik a tanulás terévé.

42

A tanulás tágan értelmezhető folyamat, a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Elsősorban a gyermek aktivitására épít, tevékenységekben valósul meg és nem csak a gondolkodás fejlesztését jelenti. A tanulás feltétele, a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Célunk -

-

Azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek és képességeknek, kompetenciáknak a kialakítása, amelyek az érzelmi, értelmi és akarati tulajdonságok fejlődését, valamint a magatartás és viselkedés alakulását is elősegítik. Interaktív tanulási módszerek dominanciájának biztosítása. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Egyéni tanulási utak támogatása.

A pedagógus feladatai: -

-

-

Olyan bizalomra épülő gyermek – felnőtt kapcsolatot alakítani, amely alapja lehet verbális – motoros – szociális tanulásnak. Egységes cselekvéses tanulással kapcsolatos szemlélet kialakítása, a szülők megnyerése e szemlélethez. A játék és egyéb tevékenységek feltételeit úgy megteremteni, hogy általuk biztosítva legyen a felfedezés lehetősége, erősödjön a kreativitásuk és a spontán tanulás lehetőségei is megteremtődjenek. A tevékenységek/tanulás tervezése és megvalósítása során a céloknak megfelelően használja az intézményben rendelkezésre álló IKT - digitális és multimédiás eszközöket. A gyermekek differenciált fejlesztése személyre szabott pozitív értékeléssel saját fejlődési ütemük szerint. Közvetetten segíteni a gyermekek iskolai beilleszkedését a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával.

Ezen belüli tartalmak: -

Az egyes tevékenységek tapasztalati – ismereti élményanyagának feldolgozását a családból, óvodából, közvetlen és tágabb természeti – tárgyi – társadalmi környezetünkből szerezhető élményekre építjük.

-

A játékot, a munkát és a tanulást egységben értelmezzük: az egyes tevékenység formákhoz kapcsolódó tartalmak, tanulási tapasztalatok kapcsolódnak egymáshoz, egymást erősítik, egymásba átvihetők.

-

Óvónőink segítséget nyújtanak a gyermekeknek előzetes tapasztalataik, ismeretük rendezéséhez , feldolgozásához a tanulás minden formájához:

43

A tanulás lehetséges formái az óvodában: -

az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás – és viselkedéstanulás (szokások alakítása), a spontán játékos tapasztalatszerzés, a játékos, cselekvéses tanulás a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés a gyakorlati problémamegoldás

A nyelvi kommunikációs készség fejlesztése tanulás közben: Mivel az óvodai tanulás folyamatos, részben utánzásos spontán tevékenység, s elsősorban a gyermeki tapasztalatokra épül és cselekvéses formákban valósul meg, a nyelvi kommunikációs fejlődés, fejlesztés során az egyes tevékenységi formákban a gyermeknek egyaránt módja van a pozitív kommunikációs minták követésére, illetve gyakorlására. Ezek alapján a gyermeki beszéd és kommunikáció fejlesztési lehetőségei a gyermek egész napos óvodai életét átfogják. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: -

Tanulás kompetenciái fejlettek, képes egyedi, kreatív problémamegoldásra.

-

Képes felnőttel és gyermekekkel kapcsolatteremtésre, együttműködésre.

-

Alkalmazkodni tud a szabályokhoz. Feladattudata kialakulóban van, ami megnyilvánul a feladat megértésében, feladattartásában, feladat eredményes elvégzésében.

-

Kornak megfelelő önállósága, önfegyelme, munkatempója és kitartása.

-

Kivárásra képes, toleráns. VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró.

44

Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

45

3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Óvodánk Pedagógiai Programjában minden egyes tevékenységi formához kapcsolódóan is megfogalmazzuk a fejlődés várható jellemzőit az óvodáskor végére.

VII. GYERMEKVÉDELEM Szemléletünk szerint az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát pedagógiai tevékenységünk szerves részének tekintjük. Mindez magában foglalja a gyermekkel, családdal és külső partnereinkkel való szoros együttműködő kapcsolattartás rendszerét. Célunk -

-

Segítséget nyújtani a gyermekek törvény adta jogainak, érdekeinek érvényesítéséhez. Segítő, megelőző munkánkkal a gyermek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének megelőzéséhez hozzájárulni. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett az előítéletek kialakulásának megelőzése. Egyenlő hozzáférés biztosítása. Lehetőségeinket kiaknázva minden segítséget megadni ahhoz, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, és eredményesen felkészüljön a következő életszakasz elvárásaira. A kiemelt figyelmet igénylő, együttnevelésre javasolt SNI, BTM nehézséggel küzdő gyermekek integrált nevelésének biztosítása. A hh / hhh – ből adódó lemaradások csökkentése.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk: Szervezési feladatok: -

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása integrációt elősegítő csoport alakítás: arányos elosztás a hh / hhh gyermekek rendszeres óvodába járásának követése, igazolatlan hiányzások minimalizálása a szülők munkába állását segítő nyitvatartási idő kialakítása

46

Nevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területei: -

-

-

óvodába lépéskor komplex állapotfelmérés (részletes anamnéziskészítés) adatbázis készítése, naprakész nyilvántartás vezetése, követés kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének segítése) érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka, egészségügyi szűrővizsgálatok (a gyermek egészségügyi fejlődésének követése, szükség esetén szakorvosi - fogászat, szemészet, fülészet, ortopédiai – vizsgálatának kezdeményezése) gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (adományozás, kölcsönzés, gyűjtés) intézményen belüli és kívüli eseményeken, rendezvényeken való részvétel lehetőségének megteremtése, támogatása a szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (igénybe vehető kedvezmények)

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel: -

gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) védőnői hálózat (a gyermek óvodai beíratásának támogatása, korai képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása)

Óvoda – iskola átmenet támogatása: -

-

iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, jó megoldásokra késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) iskolaválasztás támogatása (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás)

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló tevékenységünk: a fentiek mellett -

befogadó, egészséges, biztonságos környezet kialakítása, fenntartása a kiemelt figyelmet igénylő, együttnevelésre javasolt SNI, BTM nehézséggel küzdő gyermekek integrált neveléséhez szükséges feltételek biztosítása a hh / hhh-ból adódó lemaradások csökkentése személyre szabott egyéni fejlesztéssel

47

-

a nemzetiséghez tartozó gyermekeknek biztosítani: az önazonosság megőrzését, ápolását, nyelvi nevelését, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét szülők segítése a jogok és kötelezettségek gyakorlásában, szülői kompetenciák erősítése pedagógus kompetenciák erősítése intézményi segítő attitűd kialakítása, megtartása segítő szolgálatokkal való együttműködés

A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységünk: -

-

óvó – védő rendelkezések betartása, betartatása egészségügyi vizsgálatok, szűrések feltételeinek biztosítása egészségnevelés életkornak, egyéni szükségletnek megfelelő óvodai élet biztosítása balesetvédelmi, - tűzvédelmi oktatások megtartása a gyermekek gondozása / nevelése közben tapasztalt, veszélyetetettségre utaló jelek észlelése esetén szükséges intézkedések megtétele szükség szerinti családlátogatások, esetmegbeszélések továbbképzési program keretében gyermekvédelemmel kapcsolatos témában beiskolázás, a tanultak átadása belső továbbképzéseken

Az intézményi alapdokumentumaink (SZMSZ, Házirend) hangsúlyosan és konkrétan fogalmazzák meg a gyermekvédelemmel, esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat annak érdekében, hogy csökkenjen a gyermekek hh / hhh-ból adódó lemaradása, növekedjen esélyegyenlősége, eredményes legyen a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrációja, együttnevelése.

48

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete

dátum: 2015. 08. 28.

a nevelőtestület nevében aláírás

A Szülői Szervezet véleményét nyilvánította:

dátum: 2015. 08. 27.

Szülői Szervezet vezetőjének aláírása

Az óvoda nevelőtestülete 2015. augusztus 28. napján tartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal a Pedagógiai Programot 303/2015. (VIII. 28.) határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Az óvoda 303/2015. (VIII. 28.) számú határozatával elfogadott Pedagógiai Programját a nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörében 306/2015. (VIII. 31.) számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője.

dátum: 2015. 08. 31.

Ph.

óvodavezető

49

306/2015. (VIII. 31.) A

Hajó Utcai Óvoda 4026 Debrecen, Hajó u. 1. sz. OM 030915 Pedagógiai Programját az intézményben működő közösségek véleményezték, a nevelőtestület A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § ( 1 ) bekezdésének felhatalmazása alapján elfogadta.

HATÁROZAT Az óvoda 303/2015. (VIII. 28.) számú határozatával elfogadott Pedagógiai Programját a nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § ( 1 ) bekezdésének felhatalmazása alapján 306/2015. (VIII. 31.) számú határozattal az intézmény vezetőjeként jóváhagyom.

Debrecen, 2015. augusztus 31. Ph.

Nagy Elemér Sándorné óvodavezető

50