PEDAGÓGIAI PROGRAM függelék

NYÍREGYHÁZI SZC SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI, INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉK

„A fiatalok nevelése szabadságszeretı hazában kötelesség." (gróf Széchenyi István)

Nyíregyházi Szakképzési Centrum Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma

PEDAGÓGIAI PROGRAM függelék

Nyíregyháza 2016. 1


KÜLDETÉSNYILATKOZAT

A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma országosan ismert és elismert intézmény, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgazdasági és informatikai oktatás és képzés bázisiskolája.

Alapvetı feladatunk, hogy tanítványainkat olyan szellemben és módon neveljük, oktassuk,

hogy

alkalmasak

legyenek

a

valóság

sokoldalú

és

tárgyilagos

megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, az önfejlesztésre, a környezet kihívásaihoz való alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulás szükségességének elfogadására.

Fentieknek

megfelelıen

pedagógiai

munkánk

középpontjába

a

tanulók

tudásának, képességeinek, egész személyiségének sokoldalú fejlesztését helyezzük. Hagyományainknak

megfelelıen

kiemelt

szerepet

szánunk

a

tehetséges

tanulókkal való foglakozásnak, hiszen ennek átlagon felüli eredményessége egyik pillére iskolánk elismertségének. A szakképzésben elsısorban a magasabb kvalifikációt adó szakképzéseket, kiemelten az iskolai rendszerő felsıfokú szakképzést részesítjük elınyben.

Munkánk során figyelembe vesszük az intézménnyel szemben támasztott minıségi elvárásokat. Törekszünk az intézményi munka folyamatos javítására, annak érdekében, hogy tanulóink minıségileg garantált, a felemelkedés esélyeit biztosító oktatáshoz, neveléshez,

munkaerı-piaci

orientáltságú

–2–

szakmai

képzéshez

jussanak.


Elengedhetetlennek tarjuk a nevelı-oktató-szakképzı munka partnerek számára történı átláthatóságát, a sokoldalú partneri igényeknek való megfelelést.

–3–


I. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

I.1. Az intézményi nevelı-oktató munkát segítı egyéb jogi személyek

I.1.1. Széchenyi 75 Alapítvány Legfontosabb céljai: - Az oktató-nevelı munka feltételeinek javítása - A közgazdasági szakemberképzés és az idegen nyelv tanulásának segítése - Versenyek, vetélkedık lebonyolítása - A kiemelkedı munkát végzı pedagógusok és tanulók jutalmazása - Hagyományápolás I.1.2. Almássy László Alapítvány Célja: A magyar nyelv és irodalom, a történelem és a gazdasági tantárgyak elsajátításában kiemelkedı eredményeket tanúsító diákok, anyagi támogatása tanárok jutalmazása. I.1.3. I.2.4. Bessenyeis Kollégistákért Közhasznú Egyesület Legfontosabb céljai: • Kollégiumi oktatás és nevelés feltételeinek támogatása; • Diákönkormányzatok mőködési feltételeinek támogatása, tevékenységük segítése. I.1.4. 1.2.5. Együtt Egymásért Alapítvány Célja : A tanulók képességének, személyiségének sokoldalú fejlesztését szolgáló programok támogatása A hátrányos helyzető tanulók társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése

–4–


I.2. Helyzetelemzés I.2.1. Az iskola rövid története, hagyományai, eredményei A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiumát (SZIKSZI) a nyíregyházi kereskedık és gazdák kezdeményezésére 1918-ban alapították. 1938-ban vette fel a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István nevét. Történelme során több változáson, átalakuláson ment keresztül, de alapjaiban mindig a térség középfokú gazdasági szakembereinek utánpótlását biztosította. A gazdaságban végbement változásokkal összhangban az utóbbi 15 évben elsısorban gazdasági, ügyviteli és informatikai területekre képez szakembereket. Az iskolával egybeépített Városmajor utcai kollégiumban 208 tanuló számára, az Árok utcai kollégiumban 161 tanuló számára biztosítottak az elhelyezés, a nyugodt tanulás feltételei. Az iskola 1998-tól a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány továbbképzési, mérési és versenyszervezıi feladatokat is ellátó bázisintézménye. Az intézmény a COMENIUS 2000 minıségfejlesztési program keretében 2003 végére kialakította teljes körő minıségirányítási rendszerét (II. számú intézményi modell), az ISO 9001:2000-es szabvány és a TQM-megközelítés alapján elkészült szabályzatok alapján mőködik. Az intézményhez tartozó konyhákban és éttermekben 2003 tavaszától bevezettük a HACCP rendszert, a konyhák üzemeltetését a fenntartó határozott idıre szóló külön szerzıdése alapján szolgáltató cég végzi. Az iskolában a színvonalas és eredményes oktatás-képzés feltételei az optimálishoz közeliek. Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvetı taneszközökkel, amelyek elısegítik, megkönnyítik a tanulók személyiségének, tudásának sokoldalú fejlesztését. Kiemelkedı az intézmény számítógépekkel való ellátottsága. A számítástechnikai szaktantermekben és a SULINET-KABINET-ben mindig és minden tanuló számára elérhetı az Internet is. A modern taniroda ahhoz járul hozzá, hogy a fiatalok az iskola kapuin kilépve hatékonyan hasznosíthassák az elsajátított ismereteket. A szépirodalmi mővekkel, legújabb szakkönyvekkel, lexikonokkal és más modern információhordozókkal ellátott, internet eléréssel rendelkezı közel 20000 kötetes könyvtár a tanulók olvasóvá nevelésén túl lehetıséget ad az érdeklıdık számára az elmélyült kutatómunka végzésére is. Nagymérető tornaterem és két szabadtéri sportpálya segíti a tanulók mindennapi testmozgását. A Széchenyi-klub méltó emléket állít a legnagyobb magyar életének, munkásságának. A névadó szellemisége áthatja az iskola egészét, amit az intézmény Küldetésnyilatkozatának mottója mindenki számára nyilvánvalóvá tesz.

–5–


A pedagógiailag és szakmailag jól felkészült, innovatív tantestület gazdag tapasztalattal rendelkezı idısebb és ambiciózus fiatalabb pedagógusokból áll. A tantestületen belüli jó munkakapcsolat, összhang az egyik legfontosabb biztosítéka az átlagon felüli eredményességnek, a sikereknek. Az iskolai és kollégiumi élet, a tanításon kívüli idı tervezésében, szervezésében, jelentıs szerepet vállalnak a diákönkormányzatok, amelyek saját programjuk alapján dolgoznak, szervezik a diákság szabadidıs tevékenységét. A szakközépiskola hosszú évek óta a hazai szakközépiskolai oktatás és szakképzés élvonalában van. Kezdeményezıként és alkotóként, megvalósítóként vett részt abban a több éven át tartó folyamatban, amelynek eredményeként létrejött az úgynevezett világbanki modell. Évrıl-évre kiemelkedı eredményeket értek/érnek el a tanulók – elsısorban matematikából, informatikából és közgazdaságtanból – az országos középiskolai és szakmai tanulmányi versenyeken, de olyan versenyeken is amelyek nem kimondottan az intézmény profiljának megfelelıek(pl. magyar nyelv, történelem, kémia) . Az intézmény a felsıoktatási intézményekbe történı felvételek arányát tekintve is az ország legeredményesebb szakközépiskolái között foglal helyet, a hozzáadott érték alapján a dobogó legfelsı fokán. Ezek a mutatók igazolják az intézményben folyó tehetséggondozás kiemelt szerepét és eredményességét. Az eredmények elérését segíti, hogy több tantárgyat (magyar nyelv, idegen nyelv, matematika, informatika, szakmai alapozó és szakmai gyakorlati tantárgyak) csoportbontásban oktatunk. A tantárgyak között kiemelkedı helyet foglal el a kötelezı érettségi tantárgyak mellett az informatika és a közgazdaságtan, amelyeket választásuknak megfelelıen, emelt szinten tanulhatnak a fiatalok. Délutánonként a tanulók az igényeik alapján szervezett szakkörökön, egyetemi elıkészítıkön bıvíthetik felkészültségüket, készülhetnek versenyekre, felvételire, vagy érdeklıdésüknek megfelelıen tantárgyakhoz nem kötıdı más foglalkozásokon vehetnek részt. Az iskolában 14-19 évesek szakközépiskolai oktatása (középiskolai évfolyamok) és 18-23 éves érettségizettek szakképzése (szakképzési évfolyamok) folyik. A négy éves szakközépiskolai oktatás alatt a tanulók általános mőveltségét alapozzuk meg, és szakmacsoportos alapozó oktatást végzünk. A középiskolai évfolyamokon az oktatás gazdasági-szolgáltatási szakterületen közgazdaság és ügyvitel szakmacsoportban/ágazatban, mőszaki szakterületen informatika szakmacsoportban/ágazatban történik. A 2013/2014-es tanévtıl a középiskolai évfolyamokon az oktatás közgazdaság, ügyvitel, informatika és oktatás szakmacsoportban / sport ágazaton / folyik Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyőlésének 159/2009. (VI.29.) számú határozata a 2010/2011. tanévtıl intézményünkben humán szakterületen, oktatási szakmacsoportos oktatást engedélyezett. 2012 októberétıl Bozsik József Akadémia („sportakadémiai osztály”). Az osztály tanulói a tanulás mellett a Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft. keretén belül –6–


labdarúgó utánpótlás nevelésben vesznek részt. A felvétel alapfeltétele az egészségügyi és a sportra való alkalmassági vizsgán való megfelelés, továbbá a magyar nyelvbıl és matematikából tett felvételi vizsga. A 9-10. évfolyamon az általános mőveltség megalapozása mellett a tanulók a választott ágazat legfontosabb tevékenység-formáival és technológiáival ismerkednek meg. A 11-12. évfolyamon a szakmacsoportra/ágazatra jellemzı elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, a készségek és képességek fejlesztése, az érettségire és felsıfokú továbbtanulásra való felkészítés, illetve az érettségi vizsgát követı szakképzés megalapozása folyik. A tanulók a kötelezı érettségi tantárgyakat (magyar nyelv és irodalom, angol vagy német nyelv, történelem, matematika) és más, a továbbtanulás szempontjából számukra fontos tantárgyakat (közgazdaságtan, informatika) emelt szintő oktatás keretében, magasabb óraszámban tanulhatják. Az ötéves szakközépiskolai oktatás elsı nyelvi elıkészítı évfolyamán intenzív idegen nyelvi képzésben részesülnek a tanulók angol vagy német nyelvbıl. A következı négy évben az idegen nyelv emelt szintő tanulása mellett közgazdaság szakmacsoportban/ágazatban folytatják tanulmányaikat. A középiskolai oktatást érettségi vizsga zárja, amelyet a tanuló választása szerint bármelyik kötelezı és választott tantárgyból emelt vagy középszinten tehetnek le. A sikeres érettségi vizsga után a végzettek egyetemeken, fıiskolákon vagy az intézmény szakképzési évfolyamain tanulhatnak tovább. Az iskola fennállása óta híres arról, hogy olyan végzetteket bocsát útjára, akik jól megállják helyüket az élet bármely területén. Menedzserek, gazdasági vezetık, fıkönyvelık, pénzügyiszámviteli ügyintézık mellett nagyon sok volt széchenyis diákot fedezhetünk fel a hagyományos értelemben vett humán kultúra mővelıi, tanárok, mővészek, jogászok, újságírók között is. Ez mindennél jobban mutatja az iskola nyitottságát, nevelı-oktató tevékenységének sokszínőségét és eredményességét. Az érettségi vizsgát követı szakképzési évfolyamokon az intézmény a közgazdaság, ügyvitel, oktatás és az informatika szakmacsoport/ágazat szakmáiban folytat érettségire épülı OKJ szerinti szakképzést. A szakképzı évfolyamokra felvételi vizsga nincs, a jelentkezık a középiskolai és az érettségi eredménye alapján nyernek felvételt. Az intézményben érettségizettek számára a felvétel alanyi jogon jár. A képzés modulrendszerő, így a résztvevıknek újabb szakma tanulása esetén a megszerzett ismereteket nem kell ismét tanulniuk. Az intézmény 2008-tól a Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság partnerintézménye.

–7–


I.2.2. Az iskolában folyó oktatás-szakképzés építkezése A 2013/2014. tanévtıl

Egyetem, fıiskola

Munkába állás

S Z A K M A I

Gazdasági, ügyviteli képesítések

V I Z S G A

Informatikai képesítések

Sportedzıi képesítés

Szakképzési évfolyamok

É R E T T S É G I

10. évfolyam

9. évfolyam 9Ny évfolyam

Nyelvi elıkészítés

FELVÉTELI VIZSGA

Általános iskola 8. osztály

–8–

Sport ágazat

évfolyam

Ügyvitel ágazat

11.

Általános mőveltséget megalapozó és szakmacsoportos alapozó oktatás közgazdaság szakmacsoportban

Általános mőveltséget megalapozó és ágazati alapozó oktatás Informatika ágazat

évfolyam

Közgazdaság ágazat

12.

Egyetem, fıiskola

V I Z S G A

9. évfolyam

Nyelvi elıkészítés

Közgazdasági 10-13. szakmacsoportos évfolyam alapozó oktatás

ÉRETTSÉGI VIZSGA

Szakképzési évfolyamok

Informatikai képesítések

SZAKMAI VIZSGA

Ügyviteli képesítések

Munkába állás

Felsıoktatás

Sportedzıi képesítés

9

Általános iskola 8. osztály

Felvételi vizsga

Középiskolai évfolyamok

Oktatási Közgazdasági Informatika Ügyviteli szakmacsoportos 9-12. 9-12. 9-12. 9-12. alapozó oktatás szakmacsoportos szakmacsoportos szakmacsoportos évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 2010/2011. alapozó oktatás alapozó oktatás alapozó oktatás tanévtıl

Közgazdasági képesítések

Felsıoktatás

I.1.1. Az iskolában folyó oktatás-szakképzés építkezése a 2010/2011. tanévvel kezdıdıen



I.1.2. A mőködés általános feltételei I.1.2.1.

Humán erıforrások A pedagógusok továbbképzése

• A pedagógusok kötelezı továbbképzése az intézmény pedagógus továbbképzési programja alapján történik. • A továbbképzések közül prioritást élvez - a pedagógus szakvizsga, vagy az azzal egyenértékő szakképzettség megszerzése, - szakirányú továbbképzés keretében megszerezhetı, a jelenlegi munkakör betöltéséhez szükséges szakmai megújító képzés, - egyetemi oklevelet adó kiegészítı, illetve második vagy további alapképzés, • A pedagógusok továbbképzésének anyagi támogatására az intézmény pedagógus továbbképzési programjában foglaltak az irányadók, az érvényben lévı törvények alapján

I.1.2.2. I.1.2.2.1.

Tárgyi feltételek Oktatásra használt iskolai helyiségek

Megnevezés

Mennyiség (db)

Osztályterem Elıadóterem

12 1

Kisterem (csoportfoglalkozásra)

10

Számítástechnikai szaktanterem

6

Taniroda

1

Internet-kabinet

1

Könyvtárhelyiség

2

Klub

1

Tornaterem

1

Kondicionáló terem

1

Egyéb terem

8

Tornaudvar

2

10


Megjegyzések: • A feladatok ellátásához a jelenlegi tanteremszám csak részben elegendı. Oktatási célra szükségmegoldásként igénybe vesszük a könyvtári olvasótermet, a klubot és a kollégiumi tanulóhelyiségeket is. • A taneszközök szakszerő tárolása csak részben megoldott, ugyanis az intézmény csak két szertárhelyiséggel rendelkezik.

I.1.2.2.2.

Az oktatásban használt taneszközök

• Az iskolai és kollégiumi mőködéshez szükséges, kötelezıen elıírt funkcionális taneszközök legnagyobb részével rendelkezik az intézmény, több esetben a normatívánál – amely az intézmény normális mőködéséhez nem elégséges kvótákat állapít meg – nagyobb mennyiségben. Az eszközök egy része azonban elhasználódott, folyamatos javításra illetve cserére szorul. Ehhez az intézmény nem rendelkezik elegendı forrással. • A közismereti tantárgyak körébe tartozó kötelezı tantárgyi taneszközök valamivel több mint felével rendelkezik az intézmény. • A szakmai orientáció, a szakmai alapozás és a szakmai képzéshez szükséges legfontosabb taneszközök az intézmény rendelkezésére állnak. Legnagyobb gondot a technikai, technológiai fejlıdés által megkövetelt folyamatos fejlesztés jelenti. Ennek forrásai: a szakképzési hozzájárulás és a pályázatok útján fejlesztésre elnyert összegek. • Fontos szerepet tölt be az oktatásban és szakképzésben az iskolai könyvtár, amelynek állománya közel 20000 kötet, illetve elektronikus dokumentum. I.1.2.2.3.

A kollégiumi feltételeket jellemzı legfontosabb adatok

Megnevezés

Menny.

Férıhelyek száma a Városmajor utca 4 sz. alatt (fı) Férıhelyek száma az Árok utca 48.sz. alatt (fı)

208 161

Hálószobák száma Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

27

Hálószobák száma az Árok utca 48.sz. alatt (db)

70

Tanulószoba Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

3

Számítógépterem Városmajor utca 4.sz. alatt (db)

1

Klub Városmajor utca 4.sz. alatt (db)

1

Tanulószoba az Árok utca 48.sz. alatt (db)

2

Számítógépterem Árok utca 48.sz. alatt (db)

1

Könyvtár Árok utca 48. sz. alatt (db)

1

Orvosi- és betegszoba a Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

2

Orvosi- és betegszoba az Árok utca 48.sz. alatt (db)

2

11


Konyha a Városmajor utca 4 sz. alatt (db) (Sodexho Kft. )

1

Étterem a Városmajor utca 4 sz. alatt (db)

1

Konyha az Árok utca 48.sz. alatt (db) (Sodexho Kft.)

1

Étterem az Árok utca 48.sz. alatt (db)

1

12


I.1.2.3.

Az intézmény környezetének jellemzıi

A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma szervesen illeszkedik az iskolaváros Nyíregyháza közoktatási, ezen belül középiskolai rendszerébe. Szerepe, jelentısége nemcsak a középfokú közgazdasági és informatikai szakemberképzésben, hanem a város iskolai struktúrájában is meghatározó. Az iskola a megyei középfokú közgazdászképzés alap-intézménye, szakmai, programalkotó és megvalósító tevékenysége miatt, továbbá kiemelkedı eredményei miatt országosan is elismert. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány 1998-ban az iskolát a szakközépiskolai oktatás és a közgazdasági szakképzés bázisiskolájává nyilvánította. A középiskolai oktatás jövıjét elsısorban az iskolában folyó nevelı-oktató tevékenység magas színvonala, kiemelkedı eredményei, a középiskolák között elfoglalt elıkelı helye, a partnerközpontú mőködés, a nevelıtestület innovatív szemlélete garantálja. Az intézmény folyamatos innovatív tevékenységének eredményeként az iskola oktatási és szakképzési rendszere megfelel az elvárásoknak, továbbá a Köznevelési törvény és a Szakképzési törvény elıírásainak. Az érettségi vizsga utáni szakképzésben azonban számolni kell az iskolarendszeren kívüli képzı szervek konkurenciájával is. A kollégiumban egyre több a hátrányos helyzető tanuló. Ezért is kiemelt feladat az esélyegyenlıtlenség lehetı legnagyobb mértékő csökkentése, az ingerszegény környezetbıl jött tanulók személyiségjegyei kibontakoztatásának elısegítése. Bár az intézmény profilja és kiemelkedı eredményei miatt keresett intézmény, mégsem a legjobb eredményt elérı általános iskolai tanulók számára nyújt elsıdlegesen továbbtanulási lehetıséget. Ezek a tanulók elsısorban gimnáziumokban tanulnak tovább, bár sokan választják iskolánkat is, ami a színvonalas felkészítı munkát visszaigazoló kiemelkedı szakmai eredményeknek és felsıoktatási felvételi eredményeknek köszönhetı. Az iskola tanulóinak majdnem 100 %-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébıl kerül ki, jelentıs részük – több év átlagában mintegy 60 %-uk vidéki. Közülük nagyon sokan kistelepülési általános iskolában végezték a nyolc osztályt, és felkészültségüket nemcsak a tárgyi feltételek szőkössége, hanem sok esetben a nem megfelelı szaktanári ellátás is negatívan befolyásolja. Kedvezıtlenül hat a tanulók szorgalmára és tudására emellett az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, a családok átlagosnál alacsonyabb szociokulturális helyzete. A tanulmányaikat az iskolában folytató fiatalok egy jelentıs részének érzelmi élete szegényes, tanulás iránti motiváltsága esetleges, általában nem eléggé tudatos. Ezek a tények indokolják az iskolai munkában az értelmi nevelés hangsúlyozása mellett a nevelés más területeinek középpontba állítását. A Bozsik Akadémiára külhoni magyarok is felvételt nyernek. Így a határon túli magyar családok és az anyaországi iskola kapcsolata mindennapi.

13


II. FEJEZET NEVELÉSI PROGRAM II.1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

II.1.1. Általános célok, az iskola fıbb feladatai Az iskola középiskolai évfolyamain folyó nevelı-oktató tevékenység legfontosabb feladatai: –

Alakítsa ki illetve fejlessze a tanulók képességeit.

–

Nyújtson szilárd, biztos, közösségi értékő elismert, lényeges és továbbépíthetı tudást, ismereteket.

–

A tanulók az értékek megırzéséhez és megújításához szükséges közös kulturális kódrendszert ismerjék meg.

–

Az alapvetı társadalmi, természeti jelenségek, folyamatok, összefüggések megismeréséhez, megértéséhez és felhasználásához szükséges képességeket, készségeket, ismereteket szerezzék meg.

–

Készítsen fel önálló ismeretszerzésre, •

továbbtanulásra, továbbá az élethosszig tartó tanulásra,

•

gazdaságban való részvételre,

•

a munkahelyi, társadalmi beilleszkedésre.

Az oktató-nevelı munkában ezért arra kell törekedni, hogy tanítványaink képesek legyenek a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló általános és szakmai ismeretek elsajátítására és alkalmazására, alkotó és kritikus gondolkodásra, önálló világnézet kialakítására. A fenti célkitőzésekkel összhangban az iskola középiskolai évfolyamain a tanulókat olyan szilárd alapokkal kell felvértezni, amely az érettségi vizsga után választásuknak megfelelıen lehetıvé teszi számukra a felsıoktatási intézményekben való eredményes továbbtanulást, vagy a gyors, munkaerı-piaci irányultságú szakképzést – elsısorban az intézmény szakképzési évfolyamain –, és a késıbbiekben az életpálya során elengedhetetlen többszöri szakmaváltást. Így lesznek képesek végzett tanulóink az ıket érı sokirányú kihívások fogadására, ismeretanyaguk folytonos megújítására. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek 14


elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Fejlesztési területek 1. Erkölcsi nevelés 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. A családi életre nevelés 6. A testi és lelki egészségre nevelés 7. Felelısségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11. Médiatudatosságra nevelés 12. A tanulás tanítása (Részletes kidolgozás: osztályfınöki nevelési programban) A kulcskompetenciák (110/2012. jún. 14.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosítása) azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. II.1.2. A kulcskompetenciák II.1.2.1.

Anyanyelvi kommunikáció

„Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben.” Ennek érdekében arra törekszünk, hogy tanulóink megfelelı szókinccsel, nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek, és ismerjék az egyes nyelvi funkciókat is. II.1.2.2.

Idegen nyelvi kommunikáció

„Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

15


tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen.” Az idegen nyelvi kommunikáció feltétele, hogy tanulóink ismerjék a szókincset és a funkcionális nyelvtant, a szóbeli interakciók fıbb típusait és a nyelvi stílusokat. Fontos a társadalmi hagyományok, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának a megismertetése is. Legyenek képesek az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is. II.1.2.3.

Matematikai kompetencia

„A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.” A matematikai kompetencia birtokában tanulóink tudják alkalmazni az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. II.1.2.4.

Természettudományos és technikai kompetencia

„A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának.” Tanulóinknak át kell érezniük a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. A természettudományos kompetencia birtokában diákjaink képesek lesznek arra, hogy gyakorlatias módon tudják tudásukat alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében. II.1.2.5.

Digitális kompetencia

„A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.” Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék a fıbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidı, az információ-megosztás, a tanulás és a kutatás terén.

16


II.1.2.6.

A hatékony, önálló tanulás

„A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is… A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.” Célunk, hogy tanulóink saját tanulási stratégiát alakítsanak ki, ismerjék készségeik és szaktudásuk erıs és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhetı oktatási és képzési lehetıségeket, útmutatást/támogatást. Képessé váljanak a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. II.1.2.7.

Szociális és állampolgári kompetencia

„A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.” A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen, hogy tanulóink normatudattal rendelkezzenek, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat megértsék. Váljanak képessé a hatékony kommunikációra a különféle területeken. Legyenek képesek a stressz kezelésére és fogékonyak a változásokra. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ismerjék az EU struktúráit, fıbb célkitőzéseit és értékeit. Vegyenek részt a közügyek gyakorlásában, közösségi tevékenységekben, a döntéshozatalban, elsısorban szavazás útján. II.1.2.8.

Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia

„A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.” Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék és értelmezni tudják a kihívásokat, tudjanak tájékozódni a munka és a pénz világában, valamint legyenek képesek az egyéni és csapatmunkában történı munkavégzésre.

17


II.1.2.9.

Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

„Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.” Tudatosítanunk kell tanulóinkban a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség megismerésének fontosságát. Képessé kell tennünk ıket a mővészi önkifejezésre, mőalkotások és elıadások elemzésére, saját nézıpont mások véleményével való összevetésére, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerésére és kiaknázására. II.1.3. Legfontosabb fejlesztési feladataink •

Jelentıs szerep hárul az iskolára a társadalmilag elfogadott értékek közvetítésében, s ennek alapján a tanulók helyes értékrendjének kialakításában. Meg kell ismertetni velük az értékrend egyes elemeinek tartalmát, szerepét az egyén és a közösség életében, boldogulásában, szocializációjában. Mindenek elıtt azokra az értékekre kell ráirányítani a figyelmet, amelyeket a szülık, tanulók, pedagógusok, gazdálkodó szervezetek egyaránt megfogalmaztak: - becsület, tisztesség, - tisztelet, megbecsülés mások iránt, - felelısség önmagunkért és másokért, - tolerancia, szolidaritás, a másság elfogadása, - autonómia, - tudás, szilárd ismeretek birtoklása, - logikus gondolkodás, kreativitás, - munkaszeretet, munkaerkölcs.

•

Ösztönöznünk kell a személyiségfejlesztı oktatást. A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók, erkölcsi, értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az eredményes személyiségfejlesztı oktató-nevelı munkához elengedhetetlenül szükséges a színes, sokoldalú iskolai élet, amely egyaránt teret enged a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik fokozatos kialakításához. Oktató-nevelı munkánk középpontjában tehát a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy

18


az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. •

Valamennyi tantárgy oktatásában érvényesítenünk kell a korszerő mőveltség néhány kiemelten fontos alapkövetelményét. Törekednünk kell arra, hogy minden tanuló ismerje meg nemzeti kultúránk értékeit, legyen tájékozott a haza földrajzában, irodalmában, történetében, mindennapi életében. Magyarország közoktatási rendszerének tehát egyik alapvetı feladata olyan formális, és informális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Tanulóink ugyanakkor legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságában élı magyar anyanyelvő és más anyanyelvő népek értékeinek megismerésére is. A hon- és népismeret mélyítse el a hazaszeretetet, ösztönözzön kulturális értékeink megırzésére, hagyományaink ápolására, a nemzeti azonosságtudat megélésére.

Tanulóink legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra értékeit, legyenek megértık a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Nemzeti törekvésünkkel összhangban erısítenünk kell tanulóinkban a modern európai társadalmakhoz való tartozásunk, az Európa Unióhoz való tartozásunk fontosságának a tudatát.

Nevelési céljaink között nagyon fontos helyet foglal el az aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés, és az ehhez szükséges formális és informális tanulási lehetıségek biztosítása.

A gazdasági és pénzügyi nevelés, a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevı világ számunkra fontos folyamatainak jelentıs hányadát; e tudás általános mőveltségünk részévé kell, hogy váljon. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Fontos, hogy a tanulók értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentıségét, felelısségét. Az iskolai nevelésnek alapvetı szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

Kiemelkedı fontosságú tanulóink környezettudatosságra való nevelése. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók érzékenyebbé váljanak környezetük állapota iránt, hogy a környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás legyen életvitelük meghatározó erkölcsi alapelve. A tanulóknak ennek érdekében aktívan kell részt venniük közvetlen környezetük értékeinek megırzésében, gyarapításában, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.

A környezeti neveléshez hasonlóan nagy figyelmet kell fordítanunk a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztésére. A kommunikáció hagyományos formáinak és eszközeinek megbízható használata mellett az audovizuális 19


környezetben, az elektronikus világhálón eligazodásra és idegen nyelven kommunikálni képes, az információözönt értelmesen, kritikusan használó médiatudatos fiatalokat kell nevelnünk.

•

Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul az egészséges életmódra nevelésében. Tevékenységünkkel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését kell szolgálnunk. A fiatalokat a harmonikus élet értékként való tiszteletére kell nevelnünk. Segítséget kell nyújtanunk a káros szokások kialakulásának megelızésében. Nagy figyelmet kell fordítanunk a családi életre, a felelıs párkapcsolatra történı felkészítésre, és el kell érnünk, hogy ezeknek a feladatoknak a tanulók aktív részesei legyenek. Felelısséget vállaljanak önmagukért és másokért. Az iskolai környezetnek mint élettérnek is a tanulók egészséges testi, lelki fejlıdését kell biztosítania.

Nagyon fontos feladatunk a tanulás tanítása. A tanulókat meg kell ismertetnünk az eredményes tanulás módszereivel, technikáival. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Hangsúlyozzuk a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különbözı formáinak a tanulásban betöltött szerepének fontosságát.

A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását, kulcsképességei közül kiemelt figyelmet kell fordítanunk a rugalmasság, az együttmőködés, a bizonytalanság kezelésének képességére. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Emellett ismerjék meg a diákok, hogy az önkéntes munkának értékteremtı szerepe van, értékes munkatapasztalat is szerezhetı így.

A nevelı-oktató munkánk során egyetlen tanulót sem érhet olyan közvetlen vagy közvetett különbségtétel, korlátozás vagy kedvezés, azaz hátrányos megkülönböztetés, amelynek célja vagy következménye az egyenlı bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a tanuló zaklatása.

II.1.4. Legfontosabb oktatási céljaink Oktatási céljaink megfogalmazásánál abból indulunk ki, hogy az oktatás a nevelés egyik fontos részterülete. Oktatási céljainknak így összhangban kell lenniük nevelési célkitőzéseinkkel. •

Egyik legfontosabb vezérlı elv, hogy javul a tudás társadalmi elismertsége, nı az érdeklıdés a biztos tudású, jól képzett szakemberek iránt. Ezt a társadalmi elvárást csak akkor tudjuk a szándékaink szerinti legmagasabb szinten kielégíteni, ha oktató munkánk középpontjába a tantervi követelmények pontos teljesítését, a tanítás-tanulás komplex folyamatának magas színvonalú mővelését helyezzük.

20


•

Fontos feladatunk, hogy tanítványainkat rendszeres, gondolkodó, értelmezı tanulásra serkentsük, felkeltsük bennük az új, az ismeretlen felfedezésére való törekvést. Az önálló ismeretszerzés igényének kialakításában támaszkodnunk kell az intézményben mindenki számára adott és nyitott lehetıségek (könyvtár, újságok, szakmai és egyéb folyóiratok, számítástechnikai szaktantermek, multimédiák, internet, taniroda) megismerésére, a tanulókkal való megismertetésére és kihasználására a digitális kompetenciák fejlesztésével. Az intézményi tárgyi feltételek jó kihasználásával is hozzá kell járulnunk, hogy tanulóinkban kialakítsuk, illetve fejlesszük az igényt világunk változásainak, a tudomány és technika vívmányainak, új eredményeinek nyomon követésére, a kor színvonalán álló elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására, szükség szerinti alkalmazására.

•

Fontos feladatunk az iskolában a tehetséggondozás, hiszen ennek átlagon jóval felüli eredményessége egyik pillére iskolánk elismertségének. Változatlan célként fogalmazzuk meg tanulóink különbözı tanulmányi versenyekre, az érettségi és szakmai vizsgákra történı, továbbá az egyetemeken, fıiskolákon továbbtanulni szándékozó fiatalok hatékony segítését, eredményes felkészítését.

II.1.5. A szakmai elıkészítés legfontosabb célkitőzései A szakmai elıkészítés célja olyan általános jogi, közgazdasági és informatikai ismeretek nyújtása, melyek segítségével a tanulók - állampolgárként képessé válnak jogaik és kötelességeik mindennapokban történı gyakorlati alkalmazására, ügyeik praktikus intézésére, - a gazdasági folyamatok, összefüggések megértésére, - szakképzı évfolyam(ok)on valamely konkrét szakképesítés követelményeinek gyors és hatékony elsajátítására.

II.1.6. A kollégiumi nevelés legfontosabb célkitőzései A kollégium fı feladata az iskolai nevelı-oktató munkával összhangban illetve azt kiegészítve a tanulók harmonikus, egészséges fejlıdésének elısegítése, otthonos körülmények között a tanulás feltételeinek a biztosítása, a sikeres életpályára való felkészülés segítése. Ennek érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk a tanulás hatékony módszereit, - a kollégiumnak hozzá kell járulnia a mőveltségbeli és tudásbeli hátrányok csökkentéséhez, a múlt megırzendı értékeinek megismeréséhez, - fontos feladat a kollégiumi nevelımunkában az egyéni, csoport és társadalmi értékek egyeztetésének készséggé fejlesztése, az érdekérvényesítés, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátíttatása a diákönkormányzat hatékony közremőködésével,

21


- a kollégiumi nevelımunkának segítenie kell a tanulókat saját egészségük, környezetük pozitív alakításában, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésében.

II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az intézményi nevelımunka középpontjába a tanulót, a tanulói személyiség sokirányú fejlesztését helyezzük. A Nemzeti Alaptanterven és az Érettségi Vizsgaszabályzaton alapuló helyi tanterv által megfogalmazott nevelési-oktatási célokat úgy valósítjuk meg, hogy tekintettel vagyunk a tanulócsoportok sokszínőségére, érdeklıdésére, életkori sajátosságaira, egyéni fejlıdési ütemére, képességeire. Ezekhez, ezek fejlesztéséhez igazítjuk az elsajátítandó ismereteket és a módszereket. A tanulók személyiségfejlesztéséhez elengedhetetlen a tanulói önismeret kialakítása, a társas kapcsolatok során kialakuló különbözı igények, szándékok, értékek, szükségletek, nézetek, értékek közötti ellentmondások, ellentétek kezelése, feloldása. II.2.1. Önismeret II.2.1.1.

Cél meghatározása

Célunk a nevelés sajátos eszközrendszerével és a kapcsolódó mőveltségterületek (irodalom, emberismeret, dráma) segítségével a tanulói személyiségben rejlı lehetıségek feltárása, a gátak megismerése, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. II.2.1.2.

Az önismeret tartalma

A cél megvalósításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a következı tartalmi elemekre kell koncentrálni: - Önmagunk megismerésének módjai és technikái. Erényeink felismerése, erısítése, a kiküszöbölhetı hibák korrigálása, önmagunk elfogadása. - Reális-irreális, pozitív-negatív énkép, mások rólunk alkotott képe. Magabiztosság, önbizalom, élettervek, karriertervek. Az önfejlesztés igénye, lehetısége, módjai. A minták, példaképek, eszményképek szerepe. - Felelısségvállalás saját személyiségünk, sorsunk alakulásáért. Szándék, kitartás és céltudatosság az önfejlesztésben. - Törekvés a belsı stabilitás, az önbecsülés, a belsı harmónia, biztonság megteremtésére, folyamatos fenntartására. Fogékonyság az örömök észrevételére és megbecsülésére. Pozitív gondolkodási attitőd kialakulásának segítése. - Az alkotás, a gondolkodás, a tevékenység, a sikeres, befejezett munka örömének átélése.

22


- Önmagunk tisztelete. Hit önmagunk erejében, az egészséges önbecsülésre törekvés. Képességeinkkel, adottságainkkal való ésszerő gazdálkodás felelıssége. - Céltudatosság, következetesség, kitartás, Alkalmazkodni tudás a változó feltételekhez

felelısségtudat,

megbízhatóság.

- Törekvés az egyéniség kibontakoztatására. Belsı személyi autonómia.

II.2.2. Konfliktuskezelés II.2.2.1.

A konfliktuskezelés célja

Célunk képessé tenni a diákokat arra, hogy konfliktusaikat alkotó módon tudják kezelni, váljanak képessé a megélt konfliktusok hasznosítására önmaguk fejlesztésében, társas kapcsolataik minıségének javításában. Ismerjék meg a demokrácia mőködését az osztályban, az iskolában. II.2.2.2.

A konfliktuskezelés tartalma

• Kapcsolódó mőveltségterületek: irodalom, társadalomismeret, történelem, mővészetek. • A cél megvalósítása érdekében a tanulókban ki kell alakítani a konfliktuskezelés feltételeit:

- önismeret, - saját tapasztalatok hasznosítása, - saját felelısség belátása, - pozitív énkép, - önérvényesítés, mások szempontjait is figyelembe vevı viselkedés, - megfelelı kommunikációs képesség, - empátia, tolerancia, mások különbözıségének elfogadása, - együttmőködési képesség és készség a közös problémák megoldásában. - Mőködjenek közre az osztályban elıforduló konfliktusok megoldásában. - A demokrácia mint konfliktusforrás (érdekek ütközése, érdekérvényesítés, vitakultúra, tárgyalási technikák). • A tanulóknak el kell sajátítaniuk a konstruktív konfliktusmegoldás menetét. II.2.3. Tanulás tanulása, médiatudatosságra nevelés Cél: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakításával felkészíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra. A fiatalok a sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetıségeit.

23


Tartalma: - A különbözı tantárgyak speciális tanulási metodikájának elsajátíttatása valamennyi szaktanár feladata. - A tanulást segítı ötletek, eljárások az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, egészséges önbizalom, önellenırzés képessége, önkritika gyakorlása) - Munka a hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, számítógépes hálózat) - Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, a saját felelısség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben) - Teljesítmény az iskolában, versenyeken, vizsgákon - Felkészülés a munkába állásra, vizsgahelyzetekre, állásinterjúkra. Az iskolai könyvtár az iskolai neveléshez, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres győjtését, feltárását, megırzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, valamint a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosítja. A könyvtárostanár a nevelı-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. II.2.4. Iskolai közösségi szolgálat, felelısségvállalás Cél: A tanulók tapasztalják meg, hogy a munka értékteremtı tevékenység, az közösségi élményt nyújt, lehetıséget biztosít a nemzedékek közötti dialógus, szolidaritás megtanulására, munkatapasztalat szerzésére. A közösségi szolgálat fejleszti a tanuló kommunikációs képességeit, szociális készségét és önismeretét, növeli önbizalmát, javítja iskolai teljesítményét és az iskolához való hozzáállását. II.2.5. Pályaorientáció Célunk, hogy segítséget nyújtsunk a munkaerıpiacon való eligazodásban, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetıségekkel történı összehangolásában. Tartalma: - A jövıbeni munkaterületekkel, munkakörökkel kapcsolatos elvárások megismertetése - Alkalmazotti/vállalkozói minıségben végzet munka különbségei - A gazdasági, pénzügyi változások hatása a munkaerıpiacon - A munkanélküliség problematikája, pályakezdıket megilletı kedvezmények II.2.6. A személyiségfejlesztés iskolai és iskolán kívüli színterei –

Kötelezı és választható tanítási órák (az utolsó két évfolyamon a tanulók választása szerint közép- illetve emelt szintő oktatás).

–

A tanulók érdeklıdésének megfelelıen választott tantárgyi szakköri foglalkozások.

24


–

A tanulók érdeklıdésének megfelelıen választott – elsısorban mővészeti – érdeklıdési körök.

–

Iskolai sportkör (tömegsport, szakosztályi tevékenység).

–

Iskolai, városi, területi és országos tanulmányi, kulturális és sport versenyek, vetélkedık, bajnokságok.

–

Diák-önkormányzati tevékenység. (diáknap)

–

Tanulmányi kirándulások.

–

Színház-, múzeum-, mozilátogatások.

–

Iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények. (szalagavató, ballagás, évzáró, fogadás a versenyeken kiemelkedı helyezést elért tanulóknak, Széchenyi-nap, Nemzeti Összetartozás Napja, Határtalanul! témanap, Holocaust emléknap, Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja)

–

A magyar nyelv napja.

–

Filharmóniai elıadások.

Az egyes színtereken végzett munka konkrét célját, tartalmát, a megvalósítás módját, ütemezését és a felelısöket a kapcsolódó munkatervek, programok, tanmenetek tartalmazzák.

II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

II.3.1. Társas kapcsolatok II.3.1.1.

Célmeghatározás

Célunk késszé és képessé tenni a tanulókat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. II.3.1.2.

Tartalmi elemek

•

Kapcsolódó rész mőveltségterületek: irodalom, magyar nyelv, idegen nyelv, informatika.

•

A cél megvalósításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a következı tartalmi elemekre kell koncentrálni: - Verbális és non verbális kommunikáció. - Társismeret, empátia, tolerancia, a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás képessége. Konfliktusok az emberi kapcsolatokban. - Az egyén és közösség együttmőködéséhez szükséges szabályok ismerete, szerepe. Az egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és egyéni érdek képviselete, egyeztetési lehetıségek. - A valahová tartozás fontossága. - Felelısségvállalás önmagunkért és másokért

25


•

A társas kapcsolatok közül elsısorban a következı, a tanulókat leginkább érintı területekre illetve színterekre kell hangsúlyt fektetni - a család mint az egyén elsıdleges mikroközössége - társas kapcsolatok az osztályban, - társas kapcsolatok az iskolai közösségben, - társas kapcsolatok a kollégiumban, - az iskolán és családon kívüli kötıdések.

II.3.2. Viselkedéskultúra Célunk a viselkedési szabályok megtanítása a különbözı társas helyzetekben (iskolában, közlekedésben, otthon, nyilvános helyen, munkahelyen). Tartalma: -

mindennapi kommunikációs helyzetekre megfelelı reagálás

-

generációs különbségek megértése

-

fokozott figyelem az arra rászorulókra

-

a testi és lelki erıszak kerülése, elutasítása

-

közlekedési kultúra

-

kulturált viselkedés az iskolában, munkahelyen

-

a kulturált vállalkozói magatartás II.3.3. A közösségfejlesztés szereplıi

A tanulói közösségek kialakítása, fejlesztése az intézmény minden alkalmazottjának és diákjának feladata, de különös a felelıssége az osztályfınököknek, a diákönkormányzatot segítı tanárnak és a szabadidı szervezınek. •

Az osztályfınök feladata a gondjaira bízott osztály tanórai és tanórán kívüli tevékenységével kapcsolatos közösségfejlesztés. Ezt a feladatot az osztályfınöki munkaközösség keretében, az intézmény pedagógiai programjában lefektetett nevelési elvek szerint elkészített, négy évre szóló nevelési terv és a tanévekre szóló osztályfınöki óra tanmenete szerint végzi. Az osztályfınök koordinálja az osztályban tanító tanárok munkáját is.

•

A diákönkormányzatot segítı tanár feladata a tanulók egyéb közösségeivel és a diákönkormányzattal kapcsolatos közösségfejlesztés.

•

A sportkörök és a mindennapos testnevelés is hozzájárul a közösségfejlesztéshez

26


A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek II.4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral, nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Az iskola felvételi rendszere biztosítja, hogy felvett tanulóink általában rendelkeznek a továbblépéshez szükséges alapvetı képességekkel, készségekkel, jártasságokkal. Ez nem jelentheti azt, hogy ne fordítsunk kellı figyelmet tanulóink beilleszkedésének megkönnyítésére, helyes magatartási szokásaik kialakítására. •

Felvett tanulóinkat meg kell ismertetni mindazokkal a magatartási, viselkedési elvárásokkal, amelyeket az iskola velük szemben támaszt. Beiratkozáskor minden tanuló rendelkezésére kell bocsátani az intézményi házirendet.

•

A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral rendelkezı tanuló problémáinak feltárása és megoldása érdekében az osztályfınök együttmőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel, a fejlesztıpedagógussal, szükség esetén a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére szakértıi bizottság dönt.

•

A tanulót írásbeli kérelmére, szakértıi határozat alapján - a gyakorlati oktatás kivételével – részben vagy egészben – az igazgató felmentheti a kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha ezt a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete indokolttá teszi. A felmentett tanulónak a tanév vége elıtt az igazgató által meghatározott idıben számot kell adni tudásáról. Az érettségi tantárgyak alóli mentességet törvény szabályozza.

•

A tanulót írásbeli kérelmére az igazgató mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha ezt a egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolttá teszi.

•

A magántanulót az iskola valamennyi kötelezı tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.

27


II.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység Az intézmény nevelési-oktatási céljának megfelelıen kiemelt figyelmet fordít a tehetséges tanulókkal való foglalkozásra. •

A tehetséggondozás célja a tanulók tehetségének, képességeinek minél teljesebb kibontakoztatása, amelynek eredményeként színvonalasan felkészülhetnek az érettségi vizsgára, a nyelvvizsgákra, a felsıoktatási intézmények felvételi vizsgáira, és a különbözı szintő tanulmányi, kulturális és sportversenyekre.

•

Az intézmény a szaktanárokkal együttmőködve nyilvántartja a valamilyen területen tehetséges tanulókat, figyelemmel kíséri és támogatja fejlıdésüket.

•

A tehetséggondozás színterei: - tanóra, - szakkörök, - sportkörök, - egyetemi elıkészítık, - diákkörök, érdeklıdési körök, - egyéni foglalkozások. •

A tehetséggondozás tanórán kívüli lehetıségeit, az indítható foglalkozásokat az intézmény vezetısége a diákönkormányzattal elızetesen egyezteti. Kellı számú jelentkezés (minimum 10 fı) esetén az intézmény gondoskodik a tanulók által igényelt szakkör, egyetemi elıkészítı, stb. megszervezésérıl, indításáról.

•

A tehetséggondozást elsısorban az intézmény szaktanárai végzik, szükség esetén az intézmény óraadóról gondoskodik.

•

Az intézmény munkaközösségei tanév közben saját munkaterveik alapján évfolyam- vagy iskolai szintő tanulmányi versenyeket hirdethetnek és szervezhetnek.

•

Az intézmény lehetıségei szerint anyagilag is támogatja az alábbi megyei és országos tanulmányi versenyeken, kulturális és sport-vetélkedıkön részt vevı tanulókat:

-

Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek

-

Szakmacsoportos szakmai elıkészítı érettségi tantárgyak versenye (SZÉTV)

-

Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny

-

Zrínyi Matematika Tesztverseny

-

Ambrózy Géza Matematika Verseny

-

Irinyi János Országos Kémia Verseny

-

Arany Dániel Matematika Verseny

28


-

Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny

-

„Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny

-

„Szép Magyar Beszéd” verseny

-

Kossuth-Széchenyi Szónoklatverseny

-

Savaria Történelem Verseny

-

Forrásközpontú Történelem Verseny

-

Országos történelmi mőveltségi vetélkedı

-

„Így látom a Holokausztot” megyei történelmi verseny

-

Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny

-

Megyei Programozói Bajnokság

-

Weblap készítı verseny

-

Megyei Alkalmazói Verseny

-

Theöreök Aladár Országos Tanulói Gépíró Verseny

-

Országos Gépíró Bajnokság

-

Országos Tanulói Gépíró Verseny

-

Sportversenyek:Kosárlabda Diákolimpia; Sakk Diákolimpia; Labdarúgó Diákolimpia; SZODSE Kupa (kosárlabda, sakk, futball); Legügyesebb Kollégisták Országos Versenye; Kollégiumok közötti sakk-bajnokság; Megyei sportnapok (kosárlabda, futball, floorball, sakk)

•

Az intézmény nevelıtestülete vagy igazgatója a versenyeken kiemelkedıen szereplı tanulókat jutalomban, dicséretben részesítheti.

Jutalomban részesíthetı az a tanuló, aki - kiemelkedı tanulmányi vagy közösségi munkát végez, - példamutató közösségi magatartást tanúsít, - hozzájárul az intézmény hírnevének megırzéséhez, öregbítéséhez, - eredményes kulturális tevékenységet végez, vagy kimagasló sportteljesítményt nyújt. A jutalmazás formái a következık: Év közben: - szaktanári dicséret, - osztályfınöki, kollégiumi csoportvezetıi dicséret, - kollégiumvezetıi dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret.

29


Év végén: - bizonyítványba írt tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséret, - oklevél, jutalomkönyv, tárgyjutalom, - kollégiumi évfolyamdíj 10 –11. évfolyamon, - Kiváló Kollégista cím, - kollégiumi DÖK – díj, és DÖK különdíjak, - SZIKSZI Kiváló Diákja, - Széchenyi István Emlékérem, - Benczúr- díj (Városmajor úti kollégium). Alapítványi díjak, jutalmak: - a Széchenyi 75 Alapítvány díjai: Jó tanuló - Jó Sportoló Alapítványi Díj, évfolyamdíj, Végzıs Diákok Alapítványi Díj, - Almássy Alapítványi Díj.

30


II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem az intézményben

II.6.1. A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény A gyermek- és ifjúságvédelem alapja az ENSZ közgyőlése által elfogadott és a Magyar Köztársaság jogrendszerébe beillesztett "A Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény". Alapelvei: - A gyermek érdekét semmilyen más érdek nem elızheti meg. - Az Egyezményben lefektetett jogokat a gyermekek számára minden megkülönböztetés nélkül biztosítani kell. - A gyermek számára mindenben a legkedvezıbb lehetıséget kell biztosítani. II.6.2. Az intézményi gyermekvédelem fogalma A gyermek- és ifjúságvédelem az intézmény minden tanulójára kiterjedı gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a fiatalok gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. Szőkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülı vagy nevelési, magatartási problémákkal küzdı fiataloknak szervezett keretek között nyújtott segítséget jelenti. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem fontos feladata, hogy az intézményben a jelentkezı, kezdıdı teljesítmény- magatartás- és kapcsolat-zavarokat az intézmény saját probléma-megoldó kapacitásának bıvítésével helyben legyen képes kezelni. II.6.3. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem alanyai Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelem alanyait az intézmény alábbiakban meghatározott célcsoportjaiba tartozó tanulók alkotják: - a hátrányos helyzetőek(HH), - halmozottan hátrányos helyzetőek(HHH) - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdık (BTMN) - sajátos nevelési igényőek (SNI) II.6.4. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi hálózat •

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények feltárásában, megszüntetésében való közremőködés minden pedagógus feladata.

31


•

Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs fogja össze. Elsıdleges feladata, hogy megelızze, elhárítsa és enyhítse a gyermek, a fiatal egészséges testi és személyiségfejlıdését gátló tényezıket.

•

Az intézmény a tanév kezdetén tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel.

•

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkáját az alábbi személyek, intézmények segítik kiemelten: – Intézményen belül:

osztályfınök, kollégiumi csoportvezetı tanár, nevelési igazgatóhelyettes, kollégiumvezetı, szülıi munkaközösség, iskolaorvos, védını

– Intézményen kívül:

gyámhatóság, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi intézmények, rendırség, civil szervezetek .

II.6.5. Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Az intézmény a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelızı, feltáró és segítségnyújtó tevékenységet végez. II.6.5.1.

Megelızés

A megelızés feltételeit az intézmény alapvetıen biztosítja: - az iskolai és kollégiumi környezet, a napirend lehetıvé teszi az egészséges fejlıdés folyamatát, - az étkeztetés, a mindennapi testedzés (sportolás) lehetıségei adottak, - a szülıkkel való kapcsolattartás rendszeres, - a tanulókat nem éri hátrányos megkülönböztetés származásuk, hitük, anyagi helyzetük, stb. miatt,

32


- az iskolában és a kollégiumban a diákönkormányzatok érvényesíthetik jogaikat, - az iskolaorvos gondoskodik a tanulók szükséges egészségügyi vizsgálatáról, szőrésérıl. II.6.5.2.

Feltárás

A problémák feltárását az osztályfınökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs végzi. •

A felmérés fıbb szempontjai: - A HH-s, HHH-s, BTMN-s és SNI-s tanulók kiszőrése, - az esetleges szociális hátrányok feltárása, - a tanulási nehézségekkel küzdı tanulók észrevétele, - a tanulók környezetében elıforduló káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás, drog) feltérképezése.

•

A felmérés eredménye: A gyermek és ifjúságvédelmi felelıs pontos nyilvántartást vezet a segítségnyújtásra szoruló (HH-s, HHH-s, BTMN-s és SNI-s) tanulókról. Segítségnyújtás

A segítségnyújtás a felmérésen és az érintett tanulókkal (esetleg a szülıkkel) való elbeszélgetésen alapul. Ennek eredményétıl függıen lehet kialakítani a szükséges segítségnyújtás formáját: - étkezési térítési díj csökkentése, - ingyenes tankönyv, - kollégiumi elhelyezés biztosítása, - pályázati lehetıségek megismertetése, segítségnyújtás a pályázathoz, - veszélyeztetı okok megléte esetén felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a megfelelı szakemberekkel, a feladatokat koordinálja az osztályfınökökkel, a szaktanárokkal együttmőködve. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs egyéb feladatai: -

a szülık, tanulók tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, intézményekrıl, személyekrıl, ahol problémáik megoldásához segítséget kaphatnak

-

az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen idıpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

-

év elején a szociális ellátási formákról, igénybe vehetı támogatások körérıl, aktuális információkkal látja el a diákokat, a szülıket, osztályfınököket, a nevelıtestület tagjait 33


-

közremőködik a konfliktuskezelı beszélgetéseken, fegyelmi tárgyalásokon, ahol a gyermek érdekében jár el

-

egészségmegırzı és drogprevenciós felvilágosító tevékenységet végez a 9-10. évfolyamon

-

Esélyegyenlıségi pályázatok (Útravaló Ösztöndíjprogram) koordinálása

-

munkájáról félévkor és év végén jelentésben számol be az intézmény igazgatójának

-

tevékenységét úgy végzi, hogy intézkedései személyiségi jogokat ne sértsenek

II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység Az iskola kilencedik osztályába való felvétel feltétele az intézmény Felvételi szabályzatában meghatározott általános iskolai tanulmányi szint és az eredményes felvételi vizsga. Így a felvett tanulók általában rendelkeznek azokkal az alapvetı képességekkel, készségekkel, jártasságokkal, amelyek – kellı szorgalommal – lehetıvé teszik számukra a képességeiknek megfelelı eredmény elérését. •

A beiratkozott tanulók tényleges tudásának megállapítására a kilencedik évfolyam elején tantárgyi méréseket végzünk. Ennek alapján szőrjük ki azokat a tanulókat, akiknek javasoljuk a csoportos vagy egyéni tantárgyi felzárkóztató foglalkozásokon való részvételét.

•

A tartósan gyenge eredményt elérı tanulók esetében a szaktanár és az osztályfınök felderíti az eredménytelenség okait. E tevékenység során együttmőködnek az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel. Szükség esetén az osztályfınök kéri a nevelési tanácsadó segítségét is.

•

Az intézmény igazgatója a köznevelési törvényben meghatározott esetekben szakértıi vélemény alapján felmentést adhat a tanulónak egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alól. Az ilyen tanulók számára az intézmény egyéni felzárkóztatási foglakozást szervez.

II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések II.8.1. Ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatások II.8.1.1. –

Iskolában tanórai foglalkozások a középiskolai évfolyamokon, továbbá a szakképzésben az elsı második szakképesítésre való felkészítésben, azzal, hogy a második szakképesítés megszerzése csak felnıttoktatás keretében történet. 34


–

az intézmény idıkerete terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások,

–

felvételi vizsga, osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga, szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat,

–

az iskolai létesítményeknek és eszközöknek a használata az ingyenes szolgáltatások igénybe vételéhez.

–

Ingyenes tankönyvet a mindenkor hatályos törvényi elıírásoknak megfelelıen biztosítunk

Egyéb pénzügyi források: Alapítványokhoz pályázatok benyújtása alapján pénzbeli támogatás elsısorban tanulmányi és sport versenyekhez, egyetemi felvételi elıkészítı tanulmányokhoz.

II.8.1.2.

•

Kollégiumban

–

kollégiumi foglakozások,

–

lakhatási feltételek biztosítása,

–

folyamatos pedagógiai és rendszeres egészségügyi felügyelet,

–

a kollégiumi létesítmények támogatásának elvei

és

eszközök

használata A tanulók

szociális

Lehetıség esetén a tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítélésérıl az intézmény diákszociális bizottsága dönt. A diákszociális bizottság tagjai: nevelési igazgatóhelyettes (elnök), osztályfınöki munkaközösség-vezetık, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, szülıi munkaközösség elnöke, diákönkormányzatok elnöke

II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A 2011. évi CXC törvény által meghatározott taneszköz-jegyzék listája a mellékletben található.

35


II.10. Az intézményi közösségek és együttmőködésük

II.10.1. Az intézményi közösségek II.10.1.1.

Az alkalmazottak

•

Az intézmény alkalmazotti közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll.

•

Az intézményi közalkalmazottak jogait és kötelességeit, intézményen belüli érdekérvényesítési lehetıségeit a MT, a KJT, az ezekhez kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti.

II.10.1.2.

Intézményi tanács

II.10.1.3.

Nevelıtestület és munkaközösségek

II.10.1.4.

A szülık

II.10.1.4.1. •

A szülık jogai és kötelességei

A szülı joga, hogy –

megismerje az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

–

gyermeke fejlıdésérıl, magaviseletérıl, tanulmányi elımenetelérıl rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

–

írásbeli javaslatát az intézmény vezetıje, a nevelıtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstıl számított harminc napon belül választ kapjon,

–

az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelezı foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

–

az intézmény vezetıje vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

–

részt vegyen a szülıi szervezetek képviselıinek megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,

–

személyesen vagy képviselıi útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

36


•

•

A szülı kötelessége, hogy –

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges feltételekrıl,

–

biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését,

–

figyelemmel kísérje gyermeke fejlıdését, tanulmányi elımenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tıle elvárható segítséget,

–

rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

–

elısegítse gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását,

–

megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

–

tiszteletben tartsa az iskola, a kollégium vezetıi, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

Nagykorú és cselekvıképes tanuló esetén a szülı jogaira és kötelességeire vonatkozó elıírások a tanulóra illetve a tanulói közösségekre vonatkoznak.

II.10.1.4.2.

A szülıi közösségek

•

A szülık jogai érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézményben szülıi munkaközösség mőködik.

•

A szülıi munkaközösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (szülıi választmány).

•

Az intézményi szülıi választmány a szülıi képviselet legmagasabb szintő döntéshozó szerve. Legfontosabb feladata az intézményi nevelı-oktató munka segítése, az intézmény és a szülıi ház kapcsolatának rendszeressé tétele. A választmány munkáját az SZMKtanárelnök segíti.

•

Az intézményi szülıi választmány –

megválasztja a szülıi munkaközösség elnökét és más tisztségviselıit,

–

képviseli a szülıket érvényesítésekor,

–

véleményezi az intézmény pedagógiai programját, az intézmény minıségirányítási programját, munkatervét, az iskolai és kollégiumi házirendet, a szervezeti és mőködési szabályzat azon részeit, amelyek a szülıkkel illetve a tanulókkal kapcsolatosak,

–

figyelemmel kíséri eredményességét,

–

megállapításairól tájékoztatja a nevelıtestületet (igazgatót) és a fenntartót,

a

a

közoktatási

tanulói

jogok

37

törvényben

megfogalmazott

érvényesülését,

pedagógiai

jogaik

munka


–

meghatározza a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához,

–

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

•

Az intézmény szülıi választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülıi választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval illetve a nevelési igazgatóhelyettessel tart kapcsolatot.

•

Az osztályok szülıi munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik az elsı szülıi értekezleten megválasztják az osztály szülıi munkaközösség elnökét és az intézményi szülıi választmány tagjait.

•

Az osztályok szülıi munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfınökök segítik. A szülıi munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK-elnök vagy az osztályfınök közvetítésével juttatják el az intézmény vezetıségéhez.

II.10.1.4.3. •

•

A szülık tájékoztatásának formái

Az intézmény a tanév során –

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák, szülıi választmányi ülések),

–

rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (ellenırzı könyv),

–

rendkívüli esetben (pl. fegyelmi ügy, igazolatlan mulasztás) azonnal írásban értesíti a szülıt,

–

az intézmény internetes honlapján rendszeres információt szolgáltat.

Az osztályok szülıi közössége számára a szülıi értekezletet az osztályfınök tartja. A szülık a tanév rendjérıl, feladatairól a szeptemberi szülıi értekezleten kapnak tájékoztatást. Az elsı évfolyamosok szüleit a tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében beiratkozáskor tájékoztatja az osztályfınök a legfontosabb tudnivalókról. Az osztályfınök tanévenként két szülıi értekezletet tart. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és az osztály SZMK-elnök hívhat össze a felmerülı problémák megbeszélésére. Az iskolába járó tanulók szülei számára az összevont szülıi értekezletet az igazgató tartja. Összevont szülıi értekezletet általában évenként egyszer kell tartani.

•

A kollégista tanulók szülei számára szervezett szülıi értekezletet a kollégium vezetıje tartja. Az elsı osztályos tanulók szüleit az iskolai beiratkozás napján tájékoztatja a kollégium vezetıje a kollégiummal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókról.

38


A kollégiumi szülıi értekezleteket általában az iskolai rendezvényekhez kapcsolódóan kell szervezni. •

Az intézmény valamennyi pedagógus részvételével tanévenként két alkalommal a munkatervben rögzített idıpontban általános szülıi fogadóórát tart. Amennyiben a szülı vagy gondviselı az általános fogadóórán kívül szeretne találkozni a pedagógussal, erre elsısorban a pedagógus havi fogadóóráján van lehetısége. Ettıl eltérı, fontos illetve sürgıs esetben elızetesen a szülınek a pedagógussal telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie. A megkeresés elıl a pedagógus nem térhet ki.

•

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóba/elektronikus naplóba azonnal beírni. A jegyeknek az ellenırzı könyvbe való azonnali beírása a tanuló feladata. A pedagógusnak az írásos bejegyzést az ellenırzı könyvbe is be kell vezetnie, és dátummal, kézjeggyel kell ellátnia.

II.10.1.5. II.10.1.5.1.

A diákközösségek és vezetıik A diákönkormányzatok

•

Az iskola, a kollégiumok tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.

•

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolában és a kollégiumokban diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatok tevékenysége illetékességi területén a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzatok szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá.

•

Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az intézmény vezetısége és a nevelıtestület elıtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) élén mindkét kollégiumban a kollégiumi közgyőlés által választott kollégiumi diákönkormányzat vezetısége áll. A kollégiumi tanulókat a DÖK vezetıség képviseli az intézmény vezetısége és a kollégiumi nevelıtestület elıtt. A diákönkormányzatok tevékenységüket saját szervezeti és mőködési szabályzataik szerint folytatják. A diákönkormányzatok tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanárok támogatják és fogják össze. Mindkét három diákönkormányzat az említett pedagógusokon és választott vezetıiken keresztül érvényesítheti jogait, fordulhat az intézmény, illetve a kollégium vezetıihez.

•

Az iskolai diákközgyőlés az intézmény, a kollégiumi közgyőlés a kollégium legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. 39


Az iskolai diákközgyőlés az osztályok által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A kollégiumi közgyőlés a kollégiumi tanulókból áll. Mőködésére az iskolai diákközgyőlésre vonatkozó rendelkezések érvényesek azzal a kiegészítéssel, hogy a kollégiumvezetı is összehívhatja. •

Az IDB az intézmény vezetıivel rendszeresen értékeli az iskolában folyó nevelı-oktató munkát, a tanulói öntevékenység formáit, eredményeit, és megbeszéli a következı hónap feladatait.

II.10.1.5.2. •

Az osztályközösség és az osztályfınök

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórákat az órarend szerint közösen vagy csoportokra bontva látogatják. Az osztályközösség, mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége –

megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az ODB titkárát,

–

küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe (IDB).

Az osztályközösség így önmaga diákképviseletérıl dönt. •

Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezetı - az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfınöki munkaközösség-vezetı javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfınök jogosult az osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Az osztályfınöki munka tartalma és legfontosabb feladatai és hatásköre: –

alaposan ismerje meg tanítványit,

–

az intézmény pedagógiai programja szerint nevelje osztályának tanulóit, a személyiségfejlıdés tényezıit vegye figyelembe,

–

mőködjön együtt az osztály diákbizottságával, segítse a tanulóközösség kialakulását,

–

koordinálja és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogassa óráikat,

–

tartson aktív kapcsolatot az osztály szülıi munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó kollégiumi nevelıtanárokkal,

–

kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

–

minısítse a tanulók magatartását és szorgalmát, A minısítés irányelvei: MAGATARTÁS példás: • Tanulmányi kötelezettségeit képességeihez mérten teljesíti 40


• tevékenységével segíti az osztályközösség munkáját • jó magaviseletével, felnıttekhez, társaihoz való viszonyával példát mutat a többieknek (megértı, tisztelettudóm, udvarias, a házirendet betartja) • Környezetével és önmagával szemben igényes • fegyelmi intézkedés nem indult ellene • igazolatlan órája nincs jó: • fegyelmezett,k a felnıttekhez és társaihoz való viszonya jó • kötelezettségeit, vállalt, illetve kapott feladatait teljesíti • igazolatlan mulasztásai, írásbeli fegyelmeztetései nincsenek változó: • viselkedése többször kifogásolható • a kötelességek, a kapott feladatok teljesítésében nem megbízható • igazolatlan mulasztásai, írásbeli figyelmeztetései vannak Rossz: • kötelességét elhanyagolja, viselkedésével többszörösen megsérti a házirendet • társaira különösen rossz hatással van, figyelmeztetésekre sem változik pozitív irányban • igazgatói megrovásnál szigorúbb fegyelmi büntetése van SZORGALOM példás: • A tanórákra rendszeresen felkészül és aktivitásával példát mutat • ismereteinek gyarapítására a tanórán kívüli lehetıségeket is igénybe veszi (például: könyvtár, szakkörörk, pályázatok, versenyek) • elért tanulmányi eredményei képességeivel összhangban vannak • nincs elégtelen osztályzata. jó • alapvetı tanulmányi kötelességeit képességei szerint teljesíti • nincs elégtelen osztályzata változó • tanulmányi munkájában rendszertelen, kötelességeit esetenként elmulasztja • tanulmányi eredménye ngyengébb a képessége alapján várhatónál hanyag: • munkájában megbízhatatlan, kötelességeit jóval képességei alatt teljesíti

–

tartson szülıi értekezleteket, szükség esetén családot látogasson, az ellenırzı könyv útján rendszeresen tájékoztassa a szülıket a tanulók magatartásáról, tanulmányi elımenetelérıl,

–

lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatokat (pl. osztálynapló pontos vezetése, hiányzások igazolása, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, beszámoló jelentés a vezetıség részére),

–

tájékoztassa rendszeresen tanulóit az iskola elıtt álló feladatokról, mozgósítson azok megoldására, mőködjön közre a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

41


–

vegyen részt az osztályfınöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével segítse elı a közösség tevékenységének eredményességét.,

–

saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását,

–

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére.

–

az iskolai közösségi szolgálat segítése,dokumentálása

–

a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdı tanulók problémáinak feltárása és megoldása az érdekeltek bevonásával a pedagógiai tapintattal

–

Az igazolatlan órákat nyilvántartja és a mindenkor érvényben lévı törvénynek megfelelıen eljár.

II.10.1.5.3. •

A kollégiumi közösségek és vezetıik

Az egy szobában elhelyezett - lehetıleg azonos évfolyamú - tanulók szobaközösséget alkotnak. A szobaközösség a kollégium legkisebb tanulói közössége, élén a szobafelelıs áll. A szobaközösség tagjai kollektíven felelısek a lakószoba leltár szerint átvett berendezési tárgyaiért, a lakószoba rendjéért és tisztaságáért. A helyiségben és a berendezési tárgyakban, eszközökben okozott kárt kötelesek megtéríteni.

•

A kollégiumban nemek és évfolyamok szerinti tanulócsoportok szervezıdnek. A tanulócsoport élén a csoportvezetı pedagógus áll. A csoportvezetıi megbízást a kollégiumvezetı javaslatára az igazgató adja. A csoportvezetı tanár legfontosabb feladatai és hatásköre: –

alaposan ismerje meg csoportjának tagjait,

–

az intézmény pedagógiai elveivel összhangban nevelje a tanulókat, személyiségük fejlıdését kísérje figyelemmel,

–

szervezze és irányítsa a csoport kollégiumi munkáját,

–

kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi munkáját, azt havonként a csoport szintjén és egyénileg is értékelje,

–

tartson folyamatos kapcsolatot az osztályfınökökkel és a csoport tagjait tanító szaktanárokkal,

–

tájékoztassa rendszeresen a csoport tagjait a kollégium elıtt álló feladatokról, mozgósítson azok és az iskolai feladatok megoldására,

–

az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tehet a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

42


II.10.1.6.

A belsı kapcsolattartás általános formái és rendje

•

Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetık, a választott közösségi képviselık segítségével - az igazgató fogja össze. Ebben a tevékenységben az igazgatót az igazgatóhelyettesek helyettesíthetik.

•

A kapcsolattartás rendszeres közvetlen formái a különbözı értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyőlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. Az intézményi közösségek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét idıpontokat az intézmény és az egyes közösségek munkatervei tartalmazzák. A munkaterveket minden érdekelt számára hozzáférhetıvé kell tenni.

•

A kapcsolattartás közvetett formái az iskola vezetıségének írásos információi és az intézmény internetes honlapja.

II.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok

II.11.1. Egészségnevelési feladatok Az elmúlt évtizedek kedvezıtlen népegészségügyi folyamataira tekintettel kiemelt jelentısége van a népegészségügyi helyzet gyökeres javításának. A lakosság kirívóan rossz egészségi állapota számos történelmi, társadalmi, gazdasági, kulturális ok bonyolult eredıje, de közvetlen és meghatározó módon a lakosság életmódjával függ össze. Az egészségi állapotunk elsıdlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg. Ezért fontos, hogy a helyes szemlélet alakítását – a szülık együttmőködésére is számítva – az iskolában kezdjük el. II.11.1.1.

Cél meghatározása

Célunk, hogy minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. A különbözı mőveltségi területek feldolgozása során ismereteket nyújtunk a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésérıl, az egészség megırzésének lehetıségeirıl. Iskolánk személyi és tárgyi környezetével segítjük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. A teljes körő egészségfejlesztés olyan folyamat iskolánkban, amelynek eredményeképpen a tanuló egészségi állapotában kedvezı irányú változás következik be. Ettıl elsısorban a hiányzások csökkenését, a fiatalok fizikai állapotának javulását várjuk. II.11.1.2.

Tartalmi elemek

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is

43


nevel. A szülıi házzal együttmőködve az iskolában és a kollégiumban feladataink a következık e téren: –

Felkészítjük a fiatalokat arra, hogy önálló, felnıtt életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, helyes döntéseket hozni életmódjukra vonatkozóan.

–

Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást.

–

Megismertetjük a környezet – háztartás, iskola, közlekedés – egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıit és ezek elkerülésének módjait.

–

Támogatást nyújtunk a tanulóknak a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Segítjük a krízishelyzetbe jutottakat.

–

Foglalkozunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítunk – a szülık bevonásával – a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre.

–

Hangsúlyozzuk a lelki egészség (mentálhigiéné) fontosságát, ennek kialakításához és megerısítéséhez szükséges készségeket és képességeket fejlesztjük.

–

Sport és esélyegyenlıség kapcsolatát fontosnak tartjuk.

II.11.1.3.

Az egészségnevelés színterei

•

Tantárgyak keretében, modul formájában: osztályfınöki órán - életvitel, biológia-kémia órákon, testnevelés órákon, társadalmi ismeretek órán, mővészetekben

•

Elsısegély-nyújtási ismeretek: osztályfınöki órán, egészségnapon, balesetvédelmi oktatás keretében elsısorban az iskolaorvos és védını bevonásával

•

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérése és vizsgálata minden évben áprilisban a végzıs évfolyamon, májusban az alsóbb évfolyamokon. Errıl bizonyítvány átadása az utolsó testnevelésórán.

•

Mindennapos testnevelés

•

Tanórán kívül: –

egészséges táplálkozás – iskolai étkeztetés, büfé

–

mindennapos testnevelés (DSE, játék, stresszoldás)

–

diáksportkörök, versenysport

–

személyiségfejlesztı tréningek (városi szervezetekkel)

–

az iskolai környezet mint élettér egészségesebbé tétele (osztálytermek, udvar, biztonságos iskola)

–

iskola-egészségügyi szolgálat mőködtetése: orvos, védını (együttmőködési stratégia kidolgozása: ellenırzés, szőrés, követés, kérdıívek) A tanuló 16. életévét betöltve 44


egészségügyi érettségi vizsgálaton vesz részt, errıl igazolást kap kiskorú esetén a szülı is. –

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs munkájának összehangolása az osztályfınökökkel (9. évfolyam felmérése: Környezeti hatások, életminıség, a káros szenvedélyekhez való viszony. Értékelés, elbeszélgetés folyamatosan.)

–

Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos szerep hárul a DÖK-re is ebben a munkában.

A család mellett az iskolára is nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Ezért nevelıtestületünk évente egy területet kiemelten kezel, és egy egészségnapot szervezünk ennek jegyében. (pl. ember és környezet, kapcsolat önmagammal, káros szenvedélyek, fiatalok és az erıszak stb.) Ezt az éves munkaterv tartalmazza. Osztályfınöki órákon évente 10 alkalommal egészségnevelési témákat dolgozunk fel.

II.11.2. Környezeti nevelési feladatok Napjainkban a figyelem egyre inkább a fenntartható fejlıdés megteremtése felé irányul, ami nem valósítható meg környezettudatos életmód nélkül. A környezeti problémák súlya egyre inkább igényli, hogy megszokott napi dolgaink, életvitelünk során is tudatosan irányuljon figyelmünk a környezetóvó magatartásra. A környezettudatos életmódhoz hozzátartozik a természetben és az épített környezetben tapasztalt jelenségek megismerése, a jelenségek okainak keresése, a köztük lévı összefüggések kutatása. Ennek eredményeként válhatnak tanulóink elıbb a közvetlen környezetüket széppé, esztétikussá formáló és óvó fiatalokká, majd tudatos környezetvédıvé, a természetet féltı, óvó felnıttekké. II.11.2.1.

A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülését megakadályozni, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” gondolatát fogadják el. II.11.2.2.

A környezeti nevelés tartalma

Kapcsolódó mőveltségterületek: élı idegen nyelv, társadalmi ismeretek, Földünk és környezetünk, informatika, ember és társadalom A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt: legyenek képesek a környezet sajátosságainak, megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására.

45


A fiatalok úgy ismerjék meg a globális problémákat, mint minden egyes embert érintı gondokat. A környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv legyen. A nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. II.11.2.3. Tanórákon:

A környezeti nevelés színterei Földünk és környezetünk, Biológia – kémia Osztályfınöki órák, kollégiumi csoportfoglalkozások

Tanórán kívül: Osztálykirándulások Turista szakosztály mőködtetése Kollégiumi rendezvények DÖK-rendezvények Társadalmi szervezetekkel együttmőködve: pl. E-misszió Az intézmény részletes egészségnevelési és környezeti nevelési programja a mellékletben található.

46


III. FEJEZET HELYI TANTERV III.1. A megvalósítás eszközrendszere Intézményünk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete (Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára) szerinti kerettantervet alkalmazza. A szabadon tervezhetı órakeret felhasználásáról a jelen dokumentum mellékletében rendelkezünk. III.1.1. Erıforrások III.1.1.1.

Saját erıforrások

•

A tantestület jó szakmai-pedagógiai felkészültsége, igényessége, innovációs készsége és képessége.

•

A nevelı-oktató-szakképzı munkában elért, országosan elismert eredmények.

•

Az intézményi nevelés és oktatás terén végrehajtott tartalmi és szerkezeti változtatások, változások során szerzett elméleti és gyakorlati szervezési, pedagógiai tapasztalatok.

•

Az intézményi tárgyi feltételek.

III.1.1.2.

rendszeres

továbbképzése,

Külsı erıforrások

•

Az iskolafenntartó önkormányzat költségvetési támogatása.

•

Intézményi saját bevételek.

•

A képzésben érdekelt vállalatok, vállalkozások, pénzintézetek anyagi támogatása.

•

Pályázatok.

•

Társadalmi-gazdasági igény az intézmény profiljába tartozó szakképzésekre.

•

Az intézmény jó híre, elismertsége, keresettsége.

47


III.1.2. A tanítás-tanulás szerkezete III.1.2.1. III.1.2.1.1.

Tanulásszervezés Osztályszerkezet

A tanórai tanulásszervezés alapja a középiskolai és a szakképzési évfolyamokon az osztályszerkezet. •

Az osztályok kialakításánál a 9. évfolyamon az oktatási miniszternek a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló rendeletét és a Közoktatási törvény által meghatározott létszámhatárokat kell figyelembe venni. A 10. évfolyam (a nyelvi elıkészítı osztály esetén a 10-11. évfolyam) osztályszerkezete azonos a 9. évfolyaméval. Az oktatás tartalma az egyes évfolyamokon belül szakmacsoportonként részben eltérı.

•

A középiskolai oktatás utolsó két évfolyam tanulásszervezése alapvetıen osztályszerkezetben történik, de az emelt és középszintő oktatás miatt az óratervekben rögzített tantárgyak esetében ettıl eltérı megoldás (2-3-4 osztály tanulóiból kialakított csoportok) is lehetséges.

•

A szakképzési évfolyamokon a beiskolázásból adódóan a tanulás-tanítás alapvetıen osztálykeretekben történik.

III.1.2.1.2.

Csoportbontások

•

A hatékonyság növelése érdekében a tantárgyaknak egy meghatározott körét a 9-10. évfolyamon (a nyelvi elıkészítı osztály esetén a 9-11. évfolyamon) és a szakképzésben csoportbontásban oktatjuk. A csoportbontásban oktatandó tantárgyak körét az óratervek tartalmazzák.

•

A tanulók a középiskolai oktatás utolsó két évfolyamán az iskola óratervi keretei között saját választásuk szerint középszintő vagy emelt szintő csoportokban folytatják tanulmányaikat. A csoportlétszámok és ennek következtében a csoportok számának kialakításánál a tantervi és pedagógiai, módszertani szempontok mellett figyelembe kell venni az intézmény rendelkezésére álló idıkeretet is.

III.1.2.1.3. •

A tanítási idı

A tanítás a nappali tagozaton 7.40 órakor kezdıdik. A tanórák hossza 45 perc, a szünetek 10 percesek, kivéve a 3. óra utáni szünetet, amely 20 perces. Tanórákat órarend szerint délután is lehet tartani.

•

A tanórákon való részvétel - a felmentéseket kivéve - a tanulók számára kötelezı.

48


III.1.2.1.4. •

Délutáni foglakozások

A délutáni foglakozások (szakkörök, egyetemi elıkészítık, érdeklıdési körök) szervezése az intézmény által felkínált lehetıségek és a tanulók egyéni elhatározása illetve választása alapján történik. A csoportok átlaglétszáma 12 fı. 10 fıt el nem érı csoportlétszám esetén foglakozást csak az igazgató engedélyével lehet szervezni. A délutáni foglakozások hossza azonos a tanórák hosszával.

•

A délutáni foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes, de jelentkezés után kötelezı.

III.1.2.2.

Tanítási szerkezet

Az oktatás minden évfolyamon a félévenként elkészített órarend szerint történik. Az órarend készítésekor a pedagógiai elvek mellett az intézmény helyi adottságait, lehetıségeit kell figyelembe venni. A gyakorlati foglalkozásokat összevont órák keretében is meg lehet szervezni. III.1.3. A tanulói jogviszony •

A tanulói jogviszony a 9. középiskolai és az elsı szakképzési évfolyamon felvétellel, a többi évfolyamon illetve tanév közben átvétellel jön létre. A felvétel illetve átvétel jelentkezés alapján lehetséges. A felvételrıl vagy átvételrıl az igazgató dönt. A középiskola 9. évfolyamára történı felvétel követelményeit és a felvételi eljárás rendjét az iskola felvételi szabályzata tartalmazza.

•

A tanulói jogviszony megszőnésére a Köznevelési törvényben megfogalmazottak az irányadók.

III.1.4. A tanulók ellenırzése és értékelése III.1.4.1.

A tanulók tudásának ellenırzése a középiskolai évfolyamokon

•

A tanulók tudását, felkészültségét a tanítási órákon rendszeresen ellenırizni kell. Az ellenırzés, számonkérés csak a tantárgy választott szintnek megfelelı tantervi követelményeire terjedhet ki.

•

A tanulóknak félévenként és tantárgyanként legalább a heti óraszámnak megfelelı számú osztályzattal kell rendelkezniük. A félévenkénti érdemjegyek száma a heti 1-2 órás tantárgyak esetében sem lehet kevesebb háromnál. Az írásbeli és szóbeli feleletek arányánál minden tantárgy esetében az érettségi követelményeket kell figyelembe venni.

49


•

A kötelezı és az iskolában választható érettségi vizsgatantárgyakból tanévenként minimum a heti óraszámnak megfelelı számú dolgozatot, témazáró dolgozatot kell íratni. A dolgozatírás idıpontját a szaktanár legkésıbb egy héttel a megíratás elıtt közli a tanulókkal. Egy napon legfeljebb két dolgozat, témazáró dolgozat íratható. Nem számít dolgozatnak az írásbeli ellenırzés, ha idıtartama nem éri el a 20 percet, vagy amely az ellenırzést megelızı egyheti tananyagrész ismeretét kéri számon a tanulóktól.

•

A dolgozatokat a szaktanárnak a megírás után 10 munkanapon belül ki kell javítania, le kell osztályoznia és a tanulókkal meg kell beszélnie.

•

A dolgozatok, témazáró dolgozatok érdemjegyének megállapításakor a nem megfelelı külalak miatt a dolgozat pontszáma az elérhetı pontszám legfeljebb 10 %-ával, vagy érdemjegye legfeljebb 1 jeggyel csökkenthetı.

•

A tanmenetben rögzített dolgozatok, témazáró dolgozatok legalább 2/3 részét a tanuló köteles megírni. Ellenkezı esetben a tanév végi tantárgyi osztályzat objektivitásának biztosítása érdekében a tanulónak a tanév befejezése elıtt a tantervi anyagból a munkaközösség által összeállított témákból, feladatokból összefoglaló dolgozatot kell írnia. Ennek felróható okból történı elmulasztása esetén a tanuló tanév végi osztályzatának megállapításánál a szaktanár eltérhet az évközben kapott érdemjegyek átlagától.

•

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfınök az osztályfınöki munkaközösség által kialakított szempontok alapján havonta köteles értékelni. Az értékelés szempontjait az iskola Házirendje tartalmazza.

•

A félévi és tanév végi tantárgyi osztályzatokat a szaktanár az évközi érdemjegyek súlyozott átlaga alapján, a kerekítés szabályai szerint állapítja meg. Ettıl eltérni csak a tanuló javára lehet. Az egyes tantárgyaknál a súlyozás szabályait a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

•

A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és tanév végi minısítését az osztályfınök – az osztályban tanító pedagógusok és az osztály diákbizottság véleményének kikérésével – a Házirendben elıírt követelmények figyelembe vételével végzi.

•

Az igazgató a tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülı együttes írásbeli kérelmére mentesítést adhat egyes tantárgyak tanulása és vizsgakötelezettsége alól.

•

A tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti, amelyrıl osztályozó vizsga keretében adhat számot.

•

A félévi és az év végi osztályzatot a tantestület hagyja jóvá.

•

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülı legkésıbb a tanév vége elıtt egy hónappal írásban kérheti, hogy tudásáról, felkészültségérıl független vizsgabizottság elıtt adjon számot.

50


•

Az osztályközösség tanulmányi munkáját az osztályfınök minden félév lezárása után az osztály- és szülıi közösség elıtt részletesen köteles értékelni.

III.1.4.2. •

A tanulók tudásának ellenırzése szakképzési évfolyamokon

Az OKJ szerinti középfokú és emelt szintő szakképzésben részt vevı tanulók tudásának ellenırzése a szakképzésben részt vevıkre vonatkozó tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján történik.

III.1.5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen eleme, amely legyen rendszeres, alapos és céltudatos. Célja: - az ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása, - felkészülés a tanórai számonkérésekre, vizsgákra, - az önálló ismeretszerzés készségének és igényének, az ismeretek alkalmazás készségének fejlesztése, - az önellenırzés és a reális önértékelés igényének kialakítása, - készségek, képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés iskolai elıkészítése, eredményességének segítése: - Tanulásmódszertani ismeretek nyújtása osztályfınöki órákon, tantárgyhoz kötıdıen a tanítási órákon. - Tanulási kompetenciák erısítése (szövegértés, szövegalkotás, kommunikáció stb.) a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon, - Az otthoni feladatok tartalmi, formai követelményeinek szaktanár általi egyértelmő, pontos meghatározása, a határidık egyértelmő megadása, az ellenırzés, számonkérés módjának ismertetése, Az otthoni felkészülés korlátai: - A feladat mennyiségi és tartalmi kijelölésénél arra kell törekedni, hogy egy átlagos képességő tanuló esetén rendszeres tanulás mellett teljesíthetı legyen, ne rójon aránytalanul nagy terhet a tanulóra. - Hétvégére, tanítási szünetekre – a tanulók pihenésének biztosítása érdekében - csak annyi feladatot adunk, amely mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését.

51


III.1.6. A tanulók elımenetelének és továbbhaladásának feltételei •

Magasabb évfolyamon csak az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki minden tantárgy tantervi követelményeit legalább elégséges szinten elsajátította.

•

Az egyes tantárgyak továbbhaladási követelményeit a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

•

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentést kap a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló), - engedélyt kap arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget (pl. elırehozott érettségi vizsga), - a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - a tanuló a félévi, illetıleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minısíteni.

•

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

III.1.7. Vizsgaszerkezet III.1.7.1.

Felvételi vizsga

•

Az iskola 9. évfolyamába felvételüket kérı nyolcadik osztályos tanulóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga célja az intézményben továbbtanulni szándékozó tanulók közül a legalkalmasabbak kiválasztása.

•

A felvételi vizsga rendjét és követelményeit az intézmény Felvételi szabályzata tartalmazza.

III.1.7.2.

Érettségi vizsga

•

A 12. évfolyamot eredményesen elvégzı tanulók érettségi vizsgát tehetnek.

•

Az érettségi vizsgák szervezésénél, a vizsgatárgyak, a vizsgaforma és a vizsga szintjének megválasztásánál az Érettségi vizsgaszabályzat az irányadó.

•

Az iskola a következı tantárgyakból biztosítja az emelt szintő érettségi vizsgára történı felkészítést:

52


− magyar nyelv és irodalom, − történelem, − matematika, − angol nyelv, − német nyelv, − közgazdaságtan, − informatika − a szakmacsoportnak megfelelı szakmai érettségi tárgyak •

Az iskola a fentieken kívül a következı tantárgyakból biztosítja a középszintő érettségi vizsgára történı felkészítést: − földrajz, − fizika − testnevelés

III.1.7.3.

Szakmai vizsga

•

A szakképzési évfolyamok tanulói tanulmányaik befejezését követıen szakmai vizsgát tehetnek.

•

Az iskolai rendszerő szakképzés szakmai vizsgáinak szervezésénél, lebonyolításánál a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény (SZVK) elıírásait kell figyelembe venni.

III.1.7.4.

Osztályozó vizsga

•

Az osztályozó vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a magasabb osztályba lépéshez, illetve az érettségi vizsgára megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges ismeretekkel.

•

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentést kap a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (pl. magántanuló), - engedélyt kap, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget (pl. elırehozott érettségi vizsga), - a 20/2012./VIII.31./ EMMI rendelet 51 .§ (7 ) meghatározott idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

53


- a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 20/2012./VII.31./ EMMI rendelet 143. § (10) bekezdésében meghatározott idınél többet/a tanórák 50 %-nál többet /mulasztott , osztályozó vizsgát köteles tenni - a tanuló a félévi, illetıleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minısíteni. •

Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll.

•

Az osztályozó vizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság elıtt kell letenni.

III.1.7.5.

Különbözeti vizsga

•

A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy más iskolából felvételét kérı tanuló rendelkezik-e a továbbhaladáshoz szükséges, az intézmény helyi tantervében elıírt minimális ismeretekkel.

•

A különbözeti vizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság elıtt kell letenni.

•

Különbözeti vizsgát februárban és augusztusban lehet szervezni. Kivételesen indokolt esetben az iskola igazgatója egyedi elbírálás alapján más idıpontot is kijelölhet.

III.1.7.6.

Javítóvizsga

•

A javítóvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészbıl áll.

•

A javítóvizsgát az igazgató által kijelölt vizsgabizottság elıtt kell letenni.

•

A javítóvizsga pontos idıpontját legkésıbb a vizsga idıpontja elıtt 30 nappal írásban kell közölni az érintett tanulókkal.

III.1.7.7.

Beszámolók

Az OKJ-szerinti szakképzésben részt vevı tanulóknak a Tanulmányi és vizsgaszabályzatban szabályozott idıpontban és keretek között beszámolót kell tenniük. III.1.7.8.

A kollégiumi nevelési célok értékelése, ellenırzése

A kollégiumi nevelési célok ellenırzését, értékelését a kollégium nevelési programja tartalmazza.

III.2. A középiskolai évfolyamok helyi tanterve

III.2.1. Óratervek Az intézményben alkalmazott óraterveket a melléklet tartalmazza.

54


III.2.2. A tantárgyak helyi tantervei A tantárgyak érvényes helyi tanterveit a melléklet tartalmazza. III.2.3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának rendjét és legfontosabb elveit az intézmény Szervezeti és mőködési szabályzata tartalmazza. •

Az oktatásban, képzésben használatos tankönyvek, munkafüzetek kiválasztásakor az évenként megjelenı hivatalos tankönyvjegyzéket kell alapul venni.

•

Az intézmény igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri szülıi szervezet véleményét arról, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv illetve tanulói segédlet, munkafüzet kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak.

•

A tankönyvjegyzékbıl – az iskolaszék beszerzési árra vonatkozó ajánlásának figyelembe vételével – a tantárgyi helyi tantervek figyelembe vételével a szakmai munkaközösségek pedagógiai és szakmai konszenzus alapján minden évfolyamon egységesen választják ki a megrendelésre kerülı tankönyveket.

•

A tankönyvrendelésbe azokat a tankönyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, az szülıi szervezet és a diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni.

•

Az iskola által használt tankönyvek, segédletek jegyzékét és azok árát a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen az érdekeltek tudomására kell hozni.

III.2.4. A középszintő érettségi vizsga témakörei A középszintő érettségi vizsga témaköreit a melléklet tartalmazza. III.2.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek •

A középiskolai évfolyamokon a tanulók testi fejlıdésének elısegítése az életkornak megfelelı terheléssel történik.

•

A tanulók fizikai állapotának mérését minden osztályban évenként kétszer végezzük el, az Oktatási Minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” címő kiadvány alapján.

•

A mérés részei és módszerei: –

Cooper-teszt futással illetve úszással (m),

–

Helybıl távolugrás (m),

–

Fekvıtámaszban karhajlítás és -nyújtás (db),

–

Hason fekvésbıl törzsemelés és -leengedés (db),

–

Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel (db). 55


IV. FEJEZET SZAKMAI PROGRAM IV.1. A szakképzés alapelvei Az iskolában folyó szakképzés –

igazodjon a munkaerı-piac igényeihez,

–

nyújtson konvertálható ismereteket,

–

legyen gyakorlatorientált,

–

tegye lehetıvé a jogszabályi elıírásokban való eligazodást,

–

alakítson ki · piacorientált szemléletet, · számítástechnikában való jártasságot, · rendszerszemlélető gondolkodásmódot, · kommunikációs készséget idegen nyelven is, · igényt az önképzés, az élethossziglan tartó tanulás iránt,

–

növelje a végzettek elhelyezkedési esélyeit.

IV.2. A szakképzés legfontosabb célkitőzései A szakképzés céljainak megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy azok összhangban legyenek általános nevelési-oktatási célkitőzéseinkkel.

Mindezek figyelembe vételével szakképzési célkitőzéseink a következık:

• Gazdasági-szolgáltatási szakterületen közgazdaság ill. ügyvitel szakmacsoportban/ágazatban, mőszaki szakterületen informatika szakmacsoportban/ ágazatban, valamint humán szakterületen oktatás szakmacsoportban, sport ágazatban olyan széles alapokon nyugvó szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása, melyek birtokában a végzettek képesek lesznek - a gazdaság igényeihez igazodva - a gyors és problémamentes szakmaváltásra, adott szakmai képesítés magasabb szintjének elsajátítására, a szükséges többszöri pályamódosításra.

56


• A 2013/2014-es tanévtıl a középiskolai évfolyamokon az oktatás közgazdaság, ügyvitel, informatika és oktatás szakmacsoportban / sport ágazaton / folyik • Speciális szakmai ismeretek átadásával biztosítani az adott szakképesítéssel betölthetı munkakörökben az azonnali önálló munkavégzést, továbbá a kapcsolódó, rokon munkakörök feladatainak - munkahelyi gyakorlat alapján történı - ellátását. • Napi foglalkoztatási igények megkövetelte kvalifikáció biztosítása, a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése.

IV.3. A szakképzés helyi tanterve

IV.3.1. A szakképzés szakmastruktúráját meghatározó tényezık A szakképzés szakmastruktúrájának kialakítását meghatározó tényezık a bevezetıben megfogalmazottak mellett: –

a munkaerıpiac jelenlegi és jövıbeni igényei,

–

a Kormány szakképzéssel kapcsolatos döntései,

–

az iskola jelenlegi, alapvetıen gazdasági, informatikai, ügyviteli szakemberképzı profilja, több évtizedes tapasztalatai és hagyományai.

IV.3.2. A szakképzés szintjei –

Emelt szintő szakképzés.

–

Középfokú szakképzés.

IV.3.3. A szakmai képzés szakterületei, szakmacsoportjai, ágazatai –

3. Oktatás szakmacsoportban: XXXVII. Sport ágazat

–

7. Informatika szakmacsoportban: XIII. Informatika ágazat

–

15. Közgazdaság szakmacsoportban: XXIV. Közgazdaság ágazat

–

16. Ügyvitel szakmacsoportban: XXV. Ügyvitel ágazat

–

Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: •

Közgazdaság szakmacsoport/ágazat

57


• –

Mőszaki szakterületen: •

–

Ügyvitel szakmacsoport/ágazat

Informatika szakmacsoport/ágazat

Humán szakterületen •

Oktatás szakmacsoport/ágazat

IV.3.4. Szakképzési célkitőzéseink IV.3.4.1. IV.3.4.1.1.

Gazdasági-szolgáltatási szakterületen: Közgazdasági szakmacsoportban/ágazatban

Célunk a szakmai munkatevékenység ellátásához korszerő szakmai mőveltség nyújtása, a munkáltatók igényei szerinti teljesítményképes általános és speciális szakismeret biztosítása; pénzügyi, számviteli, pénzintézeti, statisztikai munkakörök betöltéséhez, feladatainak elvégzéséhez szükséges jogszabályok megismerésében és változásainak nyomon követésében való jártasság kialakítása. IV.3.4.1.2.

Ügyviteli szakmacsoportban/ágazatban

Célunk a gyakorlatorientált, a mindenkori munkahelyi igényeknek megfelelni tudó, komplex titkári, menedzsertitkári teendık ellátására alkalmassá tevı ismeretek biztosítása; a feladatellátáshoz szükséges legmodernebb módszerek és eszközök megismerése iránti igény felkeltése.

IV.3.4.2.

Mőszaki szakterületen, informatikai szakmacsoportban/ágazatban

Célunk olyan szakemberek képzése, akik munkájuknak megfelelıen képesek az informatikai eszközök (hardver, szoftver) optimális kiválasztására, használatára, a szakma gyors változásainak nyomon követésére; átlátják a számítógépes problémamegoldás menetét, képesek algoritmikus gondolkodásra, ismerik az informatika, számítástechnika társadalmi hatásait. IV.3.4.3.

Humán szakterületen, oktatási szakmacsoportban, sport ágazatban

Célunk, hogy megismertessük a tanulókkal az általános és személyiség-lélektan, a szociál-, fejlıdés- és pedagógiai pszichológia korszerő ismeretanyagát, alakítsuk ki a tanulók személyiségközpontú szemléletmódját és az önmővelés igényét, a korszerő pedagógiai szemléletmódot, és segítsük elı a hatékony gyermeki személyiségfejlesztı munkát.

58


IV.3.5. Az iskola szakképzési kínálata Iskolánk a szakképzés személyi és tárgyi feltételeit figyelembe véve az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakképesítések közül – az intézmény profiljának megfelelıen – gazdasági-szolgáltatási szakterületen, közgazdasági és ügyviteli szakmacsoportos, mőszaki szakterületen informatika szakmacsoportos képzéseket kínál. A humán szakterületen, oktatási szakmacsoportos oktatásban résztvevık számára az érettségi vizsgát követıen a sportedzıi szakképesítés megszerzésére van lehetıség. Felsıfokú szakképzést a Budapesti Gazdasági Fıiskolával együttmőködve folytatunk. Ennek elınye, hogy egy felsıfokú szakképesítés megszerzése mellett lehetıvé teszi a tanulók számára, hogy a szakképzés során teljesített kreditek beszámításával folytassák tanulmányaikat a fıiskolán.

IV.3.5.1.

OKJ-s szakképzési kínálatunk: Oktatás szakmacsoport 54 813

01 Fitness-wellness instruktor

54 813

02 Sportedzı (a sportág megjelölésével) Informatika szakmacsoport

54 481

01

CAD-CAM informatikus

54 481

02

Gazdasági informatikus

54 481

03

Infokommunikációs hálózatépítı és üzemeltetı

54 481

04

Informatikai rendszergazda

54 482

01

IT mentor

54 481

05

Mőszaki informatikus

54 213

05

Szoftverfejlesztı Közgazdaság szakmacsoport

54 345

02

Nonprofit menedzser

54 343

01

Pénzügyi termékértékesítı (bank, befektetés, biztosítás)

54 344

01

Pénzügyi-számviteli ügyintézı

54 344

02

Vállalkozási és bérügyintézı

54 344

03

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintézı

54 344

04

Államháztartási ügyintézı

59


Ügyvitel szakmacsoport 54 346

01

Irodai asszisztens

54 346

02

Ügyviteli titkár

Az aktuális képzési kínálat kialakításánál figyelembe vesszük a munkaerı-piaci igényeket, a fenntartó továbbá a Kormány beiskolázással kapcsolatos döntéseit. A beiskolázás feltétele minden szakképesítés esetén a sikeres érettségi vizsga. Sportedzıi szakképesítés esetén a beiskolázás egészségügyi alkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálathoz kötött. IV.3.6. Beszámíthatóság: Az egyes szakképesítések esetén a hozott ismeretek beszámítása a Szakképzési törvény 11§ (1) alapján történik: „A szakképzést folytató intézményben, illetıleg a felsıoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben elıírt – megegyezı tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az elızetes tanulmányok és az azokkal megegyezı tartalmú követelmények teljesítésének egyidejő igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetıjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékérıl a szakképzést folytató intézmény vezetıje dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetıjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. „ A kérelem elbírálásáról az igazgató dönt. A kérelem kedvezı elbírálása esetén az adott tantárgy osztályzata a korábban megszerzett osztályzattal egyenlı. A hozott ismeretek beszámítása a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésrıl, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl jogszabályok alapján történik IV.3.7. A szakmai vizsga • A szakmai vizsgák követelményeit és a vizsgarészeket a szakképzésért felelıs miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg. • A vizsgák szervezése és lebonyolítása a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl kiadott miniszteri rendeletek szabályai szerint történik. IV.3.8. A szakképesítések óraterve • A 3.5. pontban megjelölt szakképesítések óraterveit (a tantárgyak óraszámait) a szakképzés egyes szakminisztériumok által jóváhagyott központi programjai, szakképzési kerettantervei tartalmazzák. • Az iskolában jelenleg oktatott szakmák óraterveit melléklet tartalmazza.

60


V. FEJEZET A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA V.1. Bevezetı A kollégium nem csupán mőveltséget ad, hanem közösségi életre nevel, észrevétlenül rávezeti a benne élıket a társadalmi együttélés szabályaira. A kollégiumi élet sok-sok közel azonos korú fiatal társas együttélése a diákévek alatt pontosan meghatározható, irányított pedagógiai környezetben, intézményes keretek között. A – jelen esetben – 10-19 éves korban lévı fiatalok e néhány év alatt igen jelentıs testi, lelki és értelmi fejlıdésen mennek keresztül. E fejlıdés milyenségét, sikerét a kollégium légköre, értékrendje, az ıket nap mint nap körülvevı közeg nagyban befolyásolja. Nem mindegy az ilyen korú fiatalnak, hogy ezek a megismételhetetlen évek – amikor a legfogékonyabb a környezeti hatásokra, amik az egyénisége kibontakoztatásában döntı szereppel bírnak – milyen módon és milyen irányban hatnak. A legjobb úton haladunk akkor, ha diákjaink sajátjuknak érzik a kollégiumot, a benne eltöltött éveket pedig vonzónak, izgalmasnak, élménydúsnak élik meg, amire egész életükben emlékezni akarnak. Az iskolai, közös igazgatású kollégium szakmai tekintetben önálló intézményegység. (Lásd: Közoktatási törvény 33.§ (4) bek.) Ennek megfelelıen saját maga állítja össze pedagógiai programját, és azt a kollégiumi nevelıtestület fogadja el. Az elfogadásról szóló jegyzıkönyvet az intézményi program mellékletében kell szerepeltetni.

V.2. A kollégium társadalmi, helyi szerepe A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata megteremteni a megfelelı feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetıség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülı nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma kollégiumai együttmőködnek az érdekelt iskolákkal, figyelembe véve azok pedagógiai célkitőzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelı pedagógiai környezet biztosításával elısegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszervezıdése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelısség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. 61


A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktıl és szociális helyzetüktıl függetlenül – biztosítja a minıségi tudáshoz történı hozzáférést, így meghatározó jelentısége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elısegítésében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sajátos településszerkezetébıl, a velünk partneri viszonyban lévı állami és egyéb fenntartású intézmények adottságaiból és tevékenységszerkezetébıl, valamint intézményünk eredeti profiljából és gyakorlatából adódóan vitathatatlan a kollégiumpedagógiai jelentısége Nyíregyháza város oktatáspolitikájában. A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Árok utcai épülete – mint egykor volt önálló kollégium – hagyományai szerint jelenleg is az akadémista diákokon felül azon iskolák kollégiumot igénylı diákjait látja el, amelyek nem rendelkeznek kollégiumi épülettel. A Városmajor utcai épület alapvetı feladata a Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma kollégistáinak ellátása, illetve szabad kapacitásait felajánlja más intézmények diákjainak. Mindezeket együttvéve a Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma Nyíregyháza kollégiumi rendszerében igen fontos és összetett feladatot lát el.

V.3. A kollégiumi nevelés A kollégiumi nevelés célja: A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlıdésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Cél a •

biztos szociális háttér teremtése;

•

a társadalomba való beilleszkedés segítése – szocializáció;

•

önirányító, önszabályozó képesség kialakítása minden emberi megnyilvánulás során;

•

magatartási normák tudatos elfogadása, azok megalapozottságának belátása;

•

társadalmi hasznosságra törekvés szándékának kialakítása;

•

stabil értékrenddel bíró ifjúság nevelése;

•

a sikeres, a munkaerıpiacon is keresett felnıttek nevelése;

•

kreatív, nyitott gondolkodású, toleráns, harmonikus személyiségő felnıttek nevelése.

62


Alapelvek: •

Az alapvetı emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megilletı jogok megismerése, érvényesítése;

•

Demokratikus és humanista elvek alkalmazása. Nemzeti és európai nevelési elvek;

•

A tanári tevékenységet a diákok iránti felelısség, a bizalom, szeretet és tapintat hassa át;

•

Nevelésünkben az alapvetı erkölcsi normák érvényesüljenek;

•

Intellektuális igényesség, kulturált stílus hassa át a pedagógus munkáját;

•

Minden tevékenységünket az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével szervezzük;

•

A nemzeti, etnikai, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése;

•

A nevelıtevékenység építsen a diákok öntevékenységére, önszervezıdı képességére;

•

A szülıkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttmőködés;

•

Vegyük figyelembe a szülıi indíttatásokat, elvárásokat;

•

A kapcsolódó iskolák oktató és nevelı tevékenységének figyelembevétele.

A kollégiumi nevelés feladata: A tanulási kultúra fejlesztése

•

A tanulmányi munka segítése a megfelelı nyugodt körülmények biztosításával, a szilenciumokon való állandó tanári felügyelettel;

•

A helyes tanulási módszerek megismertetésével és elsajátításával;

•

A tanulási motívumok (érdeklıdés, megismerés és a felfedezés vágyának) fejlesztésével, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként fogalmazódjon meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás;

•

Az iskolai tudás bıvítése a NAT alapján csoportosított mővelıdési körök szerint;

•

A hátrányos helyzető tanulókkal követelményrendszer felállításával;

•

Adottságaiknak, képességeiknek megfelelı illetve azokat fejlesztı tevékenységi terület megvalósításával;

•

Szaktanári korrepetálási rendszer kiépítésével;

•

Az iskolai szaktanárokkal, osztályfınökkel való kapcsolattartással;

•

A tanulmányi munka folyamatos ellenırzésével, negyedévenkénti értékelésével.

63

való

egyéni

törıdés

egyénre

szabott


Az ismeretek gazdag tárháza, a tudás nagyon fontos az egyén életében, de mit sem ér, ha nem párosul egyéb emberi értékekkel. Éppen ezért hangsúlyt kívánunk fektetni az ezt követı nevelési területekre. Közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése •

A kollégium, mint szociális közeg alkalmas a pozitív szokások és minták közvetítésére;

•

Értékeknek tekintjük a következıket: megbízhatóság, becsületesség, ıszinteség, szavahihetıség, udvariasság, figyelmesség, segítıkészség. A durvaság, az erıszak elutasítása, a másság tiszteletben tartása és a tudással, mőveltséggel kapcsolatos értékek;

•

A szociális készség fejlesztése, (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktus kezelése, kommunikációs és vitakultúra, szervezıkészség, stb.);

•

Segíteni kívánjuk a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését;

•

Fontos feladat az általános emberi értékek továbbadása, melynek fı forrásai: az „igazság” ismerete a „szépség” igénye és a „jóság”, mint az igazi erkölcsi magatartás alapja;

•

Kollégiumunk feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos, ésszerő gazdálkodásra, stb.) nevelés;

•

Aktív, cselekvı diákönkormányzat fenntartása.

E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelı teret kap a kollégiumi DÖK, mely mindkét épületben külön-külön, legitim módon létezik és mőködik. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés •

Konkrét feladat a helyes napirend, életrend kialakítása a megfelelı korosztályok részére;

•

A kollégium tegyen meg mindent annak érdekében, hogy családias légkör vegye körbe tanulóinkat, hogy kulturált, esztétikus közegként mőködjön, ahol a tanulók jól érzik magukat és ami fejleszti ízlésüket, igényességüket;

•

Környezettudatos magatartásra nevelni a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt;

•

A hangnem legyen „baráti”, mindig pozitív;

•

Lehetısége kell biztosítani a délutáni szabadidı hasznos eltöltésére, ezért a kollégium kulturális és sport élete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához; 64


•

Az úszásoktatás támogatása, rendszeressé tétele;

•

Házi bajnokságok, sportversenyek lebonyolítása;

•

Nagy hangsúlyt kell fektetünk olyan ismeretek, gyakorlati képességek elsajátíttatására, mely elısegíti ıket a testi-lelki egészségük megırzésén kívül a káros szenvedélyek kialakulásának megelızésében, elkerülésében (AIDS, kábítószerek, dohányzás, alkohol);

•

Foglalkozni kell a párkapcsolatokkal, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a meggondolatlan nemi élet következményeivel;

•

A szakképzett ápoló munkájának bekapcsolódása (elsısegélynyújtás, felvilágosítás szervezése, stb.)

Az önismeret fejlesztése, a korszerő világkép kialakulásának segítése •

A tudásigény, az önismeret, a munkafegyelem, a koncentrálóképesség, az önmővelıdési készségek fejlesztésével tudunk elırehaladni az értelmi nevelés terén;

•

Olyan ismereteket kell nyújtani, melyek segítik jobb megismerésüket, reálisabb megértésüket;

•

Bıvítenünk kell természeti és társadalmi, napi események megismerését, ezzel személyes azonosságtudatuk fejlıdését;

•

A cselekvések és tevékenységek megismerése, értékelése.

•

Kiemelt helyet kap a világról kialakított képben az Európához való kötıdésünk, az Európai kultúrkör megismerése;

•

Elısegíteni, hogy tisztábban lássák: a világban elfoglalt helyünket, országunk értékeit, a természeti és az ember által létrehozott kedvezı és kedvezıtlen adottságainkat;

•

Magyarságunkat jelképezı nemzeti szimbólumok tisztelete, nemzeti nagyjaink ismerete

•

Az elbocsátó környezet, az otthoni táj, a szülıföld, a környezet szeretetének fontossága;

•

Nyíregyháza „polgáraivá” tenni ıket, megismertetni velük városunk kulturális lehetıségeit, felkelteni mőveltségi igényüket;

•

Intézményünk névadója életének és munkásságának ismertetése.

Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése Felzárkóztatás A tanulók igen eltérı képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladatunk a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. A tanulásban elmaradt tanulók

65


támogatása elsıdleges a számunkra, a segítségnyújtás, annak folyamatos ellenırzése a szükséges korrekciók beépítése a tanulási folyamatba. A tehetséggondozás A tehetséggondozás alapja a megfelelı tárgyi, személyi feltételrendszer. Az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri, elıhívja a tehetséget, amely értı kezekben, állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan, nagy megrázkódtatás nélkül bontakozhat ki. A tehetséggondozásban a pedagógusok szerepe döntı és meghatározó. •

A tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszer létrehozása az elsı és legfontosabb feladatunk, majd aktív odafigyeléssel segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bıvítésében;

•

Hangsúlyos feladatunk a személyes törıdést biztosító un. „egyéni foglalkozások”, amelyek lehetıséget biztosítanak arra, hogy a tanulók felróják egyéni gondjaikat, problémáikat, tehetségükkel kapcsolatos elképzeléseiket.

Pályaorientáció •

Tájékozódás közvetlen és közvetett módon a kollégiumi tanulók érdeklıdésérıl, hajlamairól, kiemelkedı teljesítményérıl és képességeirıl, pályaválasztási szándékairól és azok motívumairól;

•

A reális pályaválasztási szándék kialakítása érdekében beszélgetés a tanulóval, szüleivel, pályaismeretek bıvítése.

Lehetıvé kívánjuk tenni a kollégium valamennyi tanulója számára, hogy megismerjék az egyes szakmákat, hivatásokat, ezzel segítve a pályaválasztást, a választott életpályára való felkészülést.

V.4. A kollégium mőködése A Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma két kollégiumi épületet üzemeltet. Ezért a következı fejezetekben ezeket külön részletezzük. Személyi feltételek A kollégiumban engedélyezett álláshelyek: Megnevezés

Létszám (fı)

66


Csoportvezetı pedagógus (Városmajor u.)

8

Csoportvezetı pedagógus (Árok u.)

7

Takarító (Árok u. 4 fı, Városmajor u. 3 fı)

7

Szakképzett ápoló (Mindkét épületet ellátja)

1

Karbantartó (Árok u. 1 fı, Városmajor utca 1 fı)

2

Portás (Árok u.)

1

Gazdasági dolgozó (Városmajor utca)

1,5

Városmajor utca 4. Az alkalmazotti létszám: 8 csoportvezetı pedagógus, 1 fı szakképzett ápoló. (İk a NYSZC alkalmazottai.) Továbbá 3 fı takarító, 1 fı karbantartó, 1,5 fı gazdasági dolgozó. (İk a KÖZIM alkalmazottai.) A 208 férıhelyre felvett diákok 8 tanulócsoportba szervezıdnek. A csoportszervezés évfolyamonként és nemenként történik hagyomány szerint. Árok utca 48. A dolgozói összetétel: 7 fı csoportvezetı pedagógus. (İk a NYSZC alkalmazottai) Továbbá 4 fı takarító, 1 fı portás és 1 fı karbantartó. (İK a KÖZIM alkalmazottai) Szakképzett ápoló dolgozik a két épületben együtt, azaz egy fı látja el a feladatot. A megbetegedések, az esetleges balesetek kezelése, jegyzıkönyvezése jelenti tevékenységének vázát. Az Árok utcai épületben munkáját jelentısen csökkenti a Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft. alkalmazásában lévı sportorvos, aki az akadémista diákok ellátásáért felel.

Tárgyi feltételek Városmajor utca 4. Ez az épület az iskolával fizikailag is összeépített kollégium, mely eredetileg is erre a funkcióra lett tervezve. Az épület részét képezi az iskolai konyha és étterem, valamint a földszinten a gazdasági dolgozók irodái, az orvosi szoba, a betegszobák és a kollégiumvezetıi iroda. A diákok ellátására 27, zömében 8 ágyas hálószoba áll rendelkezésünkre. Az engedélyezett férıhelyek száma 208 fı. A szobák zárhatóak, személyenként külön zárható beépített szekrénnyel, valamint kézmosóval rendelkeznek. A szobák alapterülete nem teszi lehetıvé, hogy a heverık mellett tanulóasztalok is elférjenek, így azokból csak 2 darab áll a szobákban tanuló diákok 67


rendelkezésére. A megvilágítás nem elegendı a szobában való tartós tanulásra. Az épület 2012-ben teljes külsı tatarozáson esett át. Ez jelentette a külsı nyílászárók cseréjét, a külsı szigetelést és színezést, valamint a főtési rendszer részbeni korszerősítését elsıdlegesen energiaracionalizálási szempontok szerint. A szobák padlózata jelentıs százalékban elhasználódott. Az 2102-ben lettek újakra cserélve. Kellı számú ágynemővel és huzattal rendelkezünk. A mosatást helyben, intézményen belül végezzük. A tisztasági festést eddig saját dolgozókkal oldottuk meg. Az iskolai tornaterem egész évben a kollégium rendelkezésére is áll, de használhatók az udvari sportpályák és egyéb helyiségek is. Az épület 3 kollégiumi szintre tagolódik. Az 1. emeletet fiúk és lányok, a 2. emeletet a lányok, míg a 3. emeletet a fiúk használják. A hálószobákon kívül szintenként 2-2 vizesblokk, közös helyiségek, tanulószobák és étkezésre, valamint egyéni tanulásra alkalmas kis helyiségek állnak rendelkezésünkre. A vizesblokkok állapota kielégítı. A diákok szabadidejének hasznos, épületen belüli eltöltésére ebben az intézményben nagy hangsúlyt fektettek. Létrehoztak egy igen korszerően felszerelt klubot, mely számítógépekkel, játékokkal, büfével, TV-vel áll a diákközösség rendelkezésére. Ritka adottsága ennek az épületnek a nagy alapterülető, emeleti terasz, mely igen hasznos színtere az esti közös programoknak. Összességében a lakhatási feltételek ebben az épületben kielégítıek. Árok utca 48. Ez az épület egykor önálló középiskolai fiúkollégiumként funkcionált. Az iskolához 2008. augusztus 1-én került jogutódlással. Eredetileg kollégiumnak tervezték, elosztása jó, léptékei, méretei megfelelıek, azonban mőszakilag igen elavult. (Közmővek és villamos hálózat terén!) Az épület jól elhatárolható 3 emeletes lakórészre és földszintes épületrészre tagolható. Ez utóbbiban található az aula, kijárat az utca felé, az udvar felé, bejárat az igen nagymérető ebédlıbe, valamint néhány lépcsın át a lakórészbe. A diákok ellátására 70 darab hálószoba áll rendelkezésre, melyek belsı berendezési tárgyai 2008-ban lettek kicserélve, illetve évente az új akadémiai csoport belépésével egyidejőleg az adott szobák 2 ágyasra kerülnek átalakításra új ágyakkal. Az engedélyezett férıhelyek száma jelenleg 161 fı. A szobák zárhatóak, személyenként külön zárható beépített szekrénnyel, valamint kézmosóval rendelkeznek. Minden második szobában van hőtıszekrény. Az épület 2012-ben (a Városmajor utcai épülettel azonos idıben és pályázati projekten belül) teljes külsı tatarozáson esett át. Ez jelentette a külsı nyílászárók cseréjét, a külsı szigetelést és színezést, valamint a főtési rendszer részbeni korszerősítését elsıdlegesen 68


energiaracionalizálási szempontok szerint. A szobák padlózata jelentıs százalékban elhasználódott, anyaga PVC. A berendezési tárgyak újszerőek. Kellı számú ágynemővel és huzattal rendelkezünk. A mosatást szintén intézményen belül végezzük. Ez a kollégiumi épület önálló udvarral és körbekerített (mőfüves) sportpályával rendelkezik. A diákok mozgását, testedzését alapvetıen ez az udvar szolgáltatja. 2012 nyarán a volt bitumenes pálya mőfüves borítást kapott. Ezt és az épületen belül a Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft. által kialakított kondicionáló terem berendezéseit alapvetıen az akadémia használja. Jelenleg 1 szinten lányok, 3 szinten fiúk elhelyezése történik. A hálószobákon kívül a folyosókon csak a vizesblokkok találhatók, valamint a lépcsıházból nyílóan tanulótermek. (Az 1. emeleten klubhelyiség is mőködik.) A vizesblokkok állapota kielégítı. Az ebédlıben van egy nagy alapterülető színpad, mely igen hasznos színtere az esti közös programoknak, idıszakos rendezvényeknek, ünnepségeknek. Összességében a lakhatási feltételek ebben az épületben jók. Problémát a közmővek okoznak rendszeresen, melyek megszüntetése egy alapos, nagy volumenő felújítás része lehetne csak. Információs rendszer A szervezet célirányos mőködése információs rendszerén keresztül valósul meg. Az alaptevékenység a nevelés-oktatás, így az információs rendszer mőködtetését a pedagógiai céloknak rendeljük alá. Az információ menete: Az iskolai és a kollégiumok egységei között állandó, szervezett kommunikációs csatornákat mőködtetünk. Az iskolai rendszeren kívüli, a csak a kollégiumokat érintı részletek a következık: -

tantestületi értekezletek épületenként, hetente a nevelıi szobákban, meghatározott idıben rendszeresen. Itt az elmúlt hét és a közeljövı elvárt eseményei kerülnek megvitatásra. Értékelés, javaslat, módosítás, döntés, jegyzıkönyvi rögzítés jellemzi az értekezletek menetét.

-

A tanulócsoportokkal a csoportvezetı tanárok hetente, meghatározott helyen és idıben, elıre tervezett és szükségszerően bıvített tartalommal csoportmegbeszéléseket tartanak.

-

A két kollégiumi épületben külön-külön Diákönkormányzat (DÖK) tevékenykedik. A DÖK-ök a diákság, illetve bármely érdeklıdı számára évente kétszer közgyőlést szerveznek.

69


-

A DÖK-ök munkatervében rögzített módon havonta munkamegbeszélést tartanak.

-

Napi információs csatornák: o írásbeli információközlés (faliújságok az aulában, emeleteken, irodákban), mely a munkarendet, ügyeleti rendet tartalmazza (tanár, diák vonatkozásában), karbantartó füzetek vezetésével a hibák napi aktualitással javíthatók. A belsı ellenırzés gyakorlása kapcsán feljegyzés születik, mely nyilvános. Szülıt írásban értesítünk minden jogszabályban elıírt esetben (pl. elımenetel, kártérítés, térítési díj elmaradás, stb.), egyéb esetekben személyesen, vagy telefonon. o szóbeli információk: konzultációk.

belsı

telefonhálózat,

személyes

megbeszélések,

o belsı számítógépes hálózat – kollégiumi dokumentumok elérése, aktualizálása (csak a Városmajor utcai épületben). o kollégiumi rádió, hangosítás segítségével. Kapcsolatrendszer Kollégiumi épületeink egymáshoz közel, forgalmas fıút mellett, a városközpont közelében találhatók. Tanulóink általában húsznál több intézményben végzik tanulmányaikat, többségük gyalogosan könnyen megközelítheti iskoláját, mások tömegközlekedést vesznek igénybe. A hazautazásokhoz az épületekhez közel található buszmegállótól percek alatt elérhet az autóbusz és a vasúti pályaudvar. Az intézmény kapcsolatot tart a város, a megye, az ország azon szakmai és egyéb szervezeteivel, intézményeivel, amelyek érdekszférájába tartoznak. Intézményünk rendszeresen részt vállal a megye szakmai munkájának alakításában, melyhez programokat, találkozókat, konferenciákat szervezünk, aktív tagjai vagyunk az ilyen országos rendezvényeknek. Szorosan együttmőködünk a velünk kapcsolatos iskolákkal intézményvezetıi és kollégiumvezetıi szinten egyaránt, valamint a megyei Bázisintézményi program szakmai munkájában is részt vállalunk, ezáltal szoros kapcsolatot ápolunk a megye több kollégiumával. Az iskolai munkatervek és programok minket érintı részleteit a legtöbb partneriskolától megkapjuk. Az iskolai szülıi értekezletekre a kollégiumi pedagógusok meghívást kapnak. A kollégium hívja és várja az osztályfınököket rendezvényein, valamint hétköznapokon. Az iskolai munkatervek és programok kollégiumainkat érintı részleteit a legtöbb partneriskolától megkapjuk. Az iskolai szülıi értekezletekre a kollégiumi pedagógusok meghívást kapnak. A kollégium hívja és várja az osztályfınököket, iskolaigazgatókat rendezvényein, valamint hétköznapokon.

70


Minden eszközzel törekszünk a szülıkkel való eredményes együttmőködésre. A szülıket szükség esetén telefonon, vagy írásban tájékoztatjuk gyermekük kollégiumi életérıl, tanulmányi elımenetelérıl. Fegyelmi ügyekben, vagy térítési díj nem fizetése esetén az írásos tájékoztatás kötelezı. A szülık – elızetes egyeztetés után – bármikor felkereshetik gyermekük csoportvezetıjét, vagy a kollégium vezetıjét. Amennyiben szükséges találkozót kérnek a szülıtıl. Családlátogatást csak indokolt esetben alkalmaznak.

V.5. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégiumi nevelés országos alapprogramja 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet szerint a tanuló: •

heti 13 órában köteles részt venni felkészítı foglalkozásokon,

•

heti 1 órában tematikus csoportfoglalkozásokon,

•

heti 1 órában a kollégium által biztosított szabadidıs foglalkozások közül.

Cél: Olyan pedagógiai környezet kialakítása, amelyben a tanuló szellemi, testi fejlıdése biztosított. Felkészítı foglalkozások Napi felkészülés - (kötelezı) Célja: a tanuló napi tanulmányi munkájának segítése. Feladat: a tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása. Tevékenység tartalma: egyénhez igazítottan kötött helyen és idıintervallumban a tanuló tanulási kötelezettségének megvalósítása állandó tanári kontrol és segítségnyújtás mellett. A csoportvezetı tanár a Nevelıi feljegyzések dokumentumban rögzített döntése alapján egyénileg indokolva határozza meg a rendelkezésre álló idı eltöltésének módját: (tanterem, lakószoba, nem szabályozott mód - jó rendő tanulók esetében) Jellemzı formája: csoportos felkészítı foglalkozás (napi 3x45 perc) Felzárkóztatás - (kötelezı vagy választható) Célja: a tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása. Feladat: adott iskolai tantárgyból szakszerő pedagógiai segítség nyújtása. Tevékenység tartalma: csoporthoz vagy egyénhez igazítottan, szükség esetén

71


kötelezetten, vagy választható módon tantárgyi oktatás. Formája: egyéni vagy csoportos tanóra (45 perc) Tehetségkibontakoztató - (választható) Célja: a tehetség felismerése, motiválása, kibontakoztatása, fejlesztése. Feladat: a tanuló szellemi irányban jelentkezı tehetségének kibontakozásának szakszerő segítése. Formája: egyéni vagy csoportos tanóra (45 perc) Csoportfoglalkozások – Speciális ismereteket adó foglalkozások – (kötelezı) Célja: a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása, a közösségi lét nevelı hatásainak kihasználása, tematikus ismeretátadás (7 új témakör). Feladat: a tanulók rendszeres csoport szintő találkozásának biztosítása, kötött, rendeletben, pedagógiai programban, munkatervben szabályozott témák feldolgozása, kommunikáció, a csoport életével kapcsolatos megbeszélések, értékelések. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos foglalkozás (45 perc).

A kollégiumi csoportfoglalkozások rendszere, tartalma Évfolyamok Témakör

5-8.

9.

10.

11.

12.

13-14.

Óraszámok Tanulás tanítása

3

3

2

2

2

1

Erkölcsi nevelés

2

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

2

1

2

Önismeret és társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

1

Családi életre nevelés

2

1

2

2

3

3

Testi és lelki nevelés

2

2

2

2

2

2

Felelısségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

2

72


Pályaorientáció

1

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

1

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

2

1

1

1

1

1

Kötelezı:

22

22

22

22

20

20

Szabad sáv

15

15

15

15

13

13

A tanmenetet 37 hétre tervezzük. A témaköröket és a hozzá tartozó témákat 22 hétre az Alapprogramból kell választani. (Részletes kifejtése a mellékletekben található!) A fennmaradó hetekre a csoport igényei szerint. A szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások Rendszeres programok •

Diákkör - (választható) Célja: a szabadidı hasznos eltöltése, értékközvetítés. Feladat: a tanuló bármilyen irányban jelentkezı érdeklıdésének programokkal történı kiszolgálása. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos vagy egyéni érdeklıdési kör, szakkör, önképzı kör, énekkar,

•

Mővészeti csoport (választható)

•

Sportkör (választható)

A fenti foglalkozások közül egy kötelezıen választandó! Eseti programok •

Tanulmányi verseny (választható)

•

Κulturális verseny (választható)

•

Ηázi bajnokság (választható)

•

Κollégiumok közötti verseny (választható)

•

Diáknap (választható)

Egyéni törıdést biztosító foglalkozások Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének 73


pedagógiai színtere. Feladat: az egyén teljes körő pedagógiai és szülıi jellegő segítése, nevelése, motiválása, értékelése. Tevékenység tartalma: egyénhez igazított. Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció.

A foglalkozástípusok idıkeretei Kötelezıen biztosított felkészítı foglalkozások Minden tanuló számára kötelezı a részvétel, mely kötelezettségre nézve a kollégium Házirendje további felmentési szabályokat tartalmazhat. A kötelezıség személy szerint vizsgálandó és a csoportvezetı tanár dönt a kötelezı foglalkozások eltöltésének módjáról. A tanuló részére a csoportvezetı tanár írásban meghatározott idıket és helyeket jelöl ki. A csoportvezetı tanár a foglalkozásokról jelenléti ívet vezet. Választható felkészítı és szabadidıs foglalkozások Minden tanuló számára választható a részvétel, mely ettıl kezdve kötelezettség A tanuló részére az adott foglalkozási csoportvezetı tanár által írásban meghatározott idıket és helyeket jelöl ki. A csoportvezetı tanár a foglalkozásokról jelenléti és haladási naplót vezet.

Foglalkozás típusa

Heti idıkeret tanulónként (45 perces órák)

Napi felkészítés

13 kötelezı

Felzárkóztatás

1 javasolt

Tehetséggondozás

1 javasolt

Csoportfoglalkozás

1 kötelezı

Szabadidıs

1 kötelezı

Min. heti idıkeret csoportonként (45 perces órák)

14

10 Egyéni törıdést biztosító Összesen:

15 kötelezı

74

24


Az V.10. fejezet tartalmazza azokat az éves munkatervben hagyományosan megrendezésre kerülı programjainkat, melyek vagy csak helyi, vagy városi, vagy akár megyei szinten kerülnek meghirdetésre. Szerepelhet ugyanakkor regionális, vagy akár országos rendezvény is a programjaink között attól függıen, hogy az adott rendezvény olyan szintő eseményének a rendezés jogát sikerül-e pályázati úton megkapnunk. Ezek a legtöbb esetben sajnos nem járnak anyagi támogatással, így helyi források felkutatása szükséges a sikeres lebonyolításhoz.

V.6. A hátrányos helyzető tanulók kezelése A kollégiumban folyó pedagógiai munka kiemelten igyekszik biztosítani a halmozottan hátrányos helyzető tanulók eredményes nevelését, oktatásának segítését. Ezen cél érdekében a pedagógiai program 5. számú fejezetében megfogalmazott tevékenységeket végezzük. Diákjaink szociális hátrányaik kompenzálására, az esélyegyenlıségük biztosítására tett intézkedések, bevezetett gyakorlatok: -

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus, illetve szakképzett ápoló biztosítása;

-

Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása;

-

Kapcsolat az iskolákkal, szülıkkel.

Az esélyegyenlıség problematikáját érintı tevékenységrendszere igyekszik megoldást adni:

területek,

melyekre

a

kollégium

-

az eltérı szokásokból, normákból való különbözıség közösségi szintő kezelése;

-

gyenge családi motivációs hatáskompenzálása, a tudás értékként való megjelenítése;

-

együttes fellépés a negatív diszkrimináció minden megnyilvánulási formája ellen;

-

a közösségi szereplés fontossága, annak hatása a zökkenımentes társadalmi integrációba;

-

a közösségi szabályok elfogadása, tiszteletben tartása, a törvénytisztelı magatartás elıtérbe helyezése;

közösségi életterek a sikeres szocializáció érdekében (közösségi csoportfoglalkozások, sportfoglalkozások, szakkörök, kollégiumi napok, közös étkezések).

V.7. A kollégium követendı pedagógiai elvei 1. A tisztességes bánásmód elve

75


Mindenkinek joga van a tisztességes bánásmódra. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a lehetséges megoldások közül melyik a legkorrektebb. 2. A bizalom elve Amíg valaki érdemtelennek nem bizonyul rá, addig bizalmat kell tanúsítani iránta. Az eljátszott bizalom is visszaszerezhetı, de meg kell szolgálni. 3. Együttmőködési kötelezettség A tanároknak és a diákoknak (minden érintettnek) együtt kell mőködniük a felmerült problémák megoldásában. 4. Egyenrangúság A pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelésoktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A konfliktusok és egyéb helyzetek megoldásának elfogadhatónak kell lennie mind a tanár, mind a diák számára. 5. A pedagógus vezetı szerepe, felelıssége A pedagógusnak vezetı szerepe van a kollégiumi légkör kialakításában, a tevékenységek megszervezésében. Ez az elv kiegészíti az egyenrangúság elvét. 6. A visszajelzés elve Kikérjük növendékeink véleményét az ıket érintı kérdésekben. Ez vonatozik mind az egyes esetekre, mind az egész közösséget érintı felmérésekre. Az így szerzett információkat figyelembe vesszük döntéseinkben.

7. A pedagógus hitelessége A diákok csak akkor fogadják el a pedagógusok követelményeit, ha a tanárok tettei, megnyilatkozásai és magatartása összhangban vannak velük. 8. Tisztelet és udvariasság Legyen természetes az egymás iránti tisztelet, és legyen kötelezı az udvariasság! Ez mindenki számára folyamatos és kötelezı önvizsgálatot jelent: valóban udvarias voltam, tiszteletben tartottam-e a másikat. Kiélezett helyzetekben sem feledkezhet meg senki önmagáról. 9. Jókedv Rosszkedvő tanárok nem tudnak jó légkört kialakítani. A tanár felelıssége, hogy kipihenten, aznapi feladatára felkészülve érkezzen a kollégiumba. A tantestület minden tagjának felelıssége, hogy senkinek ne kelljen görcsökkel, szorongásokkal küszködve belépni munkahelyére. 10. Átláthatóság

76


Mindenki számára legyen átlátható a kollégiumnak az a területe, amely érinti ıt. Legyen elérhetı, és megfelelı módon tálalva minden információ, ami ehhez szükséges. 11. Következetesség Azonos eseteket azonos módon kell megítélni. Az esetek megítélése, a reagálás mértéke nem függhet annak a személyétıl, aki éppen a kérdéses esetben dönt vagy elbírál. 12. A tantestület egységes eljárása A tantestület a munkáját a kollégium alapdokumentumaiban foglaltak betartásával végzi. A mindennapi munka során kialakulnak bizonyos szokások, szokásos eljárások, tanári bánásmódok. A tantestületnek ezekben egységes álláspontot kell kialakítani, mert e nélkül sérül a következetesség, a semlegesség és a kiszámíthatóság elve. 13. Az egyéni értékelés elve Mindenkink joga van arra, hogy ıt csak a saját cselekedetei és magatartása alapján ítéljék meg, függetlenül attól a közösségtıl, amelyben él. 14. Teljességre való törekvés az értékelésben Bárki megítélésében figyelembe kell venni cselekedeteinek összességét, az addig tanúsított magatartását. Senkirıl nem lehet úgy ítélni, hogy csak egyes eseteket, megnyilatkozásokat veszünk figyelembe, és ezek alapján végleges ítéleteket mondunk róla akár szóban, akár írásban, mert ez megbélyegzés lenne. 15. Teljeskörőség az értékelésben Minden eset vizsgálatánál meg kell nézni, nem fordult-e már elı hasonló, és akkor milyen döntés született. Meg kell nézni azt is, hogy hasonló eset nem fordul-e elı máshol is, ha a múltban nem is derült még fény ilyenre. Nem lehetséges, hogy bizonyos hibákat, jelenségeket egyszer szóvá teszünk, másszor nem, vagy valakinél szóvá tesszük, másnál nem, illetve hasonló esetek eltérı megítélés alá essenek. 16. Nyíltság és nyitottság Az információkat megosztjuk az érintettekkel, és a számukra legkedvezıbb formában tesszük elérhetıvé. A gondokról nyíltan kell beszélni az érintettekkel, meg kell ismertetni velük a lehetséges megoldásokat. Tilos bármilyen háttér-információt elhallgatni. 17. Semlegesség Az esetek megítélésében nem játszhat szerepet az, hogy az illetı melyik részleg vagy melyik csoport tagja. 18. Kiszámíthatóság Alapelveink betartásának eredményeként a kollégium diákjai és dolgozói számára természetes lesz, hogy bizonyos ismétlıdı helyzetekben, esetekben mire számíthatnak, mire kell

77


felkészülniük. Mindez megkönnyíti és tervezhetıvé teszi a mindennapi életet, szokásokat alakít ki. 19. Bátorság A jogok gyakorlásához néha bátorság is kell. A jogtalanságokat mindig szóvá tesszük, és erre neveljük tanítványainkat is. 20. Írásbeliség Döntéseinket írásban is rögzítjük. Tesszük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy döntéseink fontosak, és emberek sorsát érintik. Diákjainkat arra szoktatjuk, hogy a számukra fontos ügyeket írásban intézzék, illetve a kollégium képviseletében eljáró személy (is) írásban tájékoztasson, válaszoljon, amennyiben a diák érdeke úgy kívánja. 21. A nevelési elvek értelmezése és a visszaélés tilalma Elveink között vannak átfedések, de ki is egészítik egymást. Összességük világosan mutatja a tantestület szándékát. Tilos ezzel a szándékkal ellentétesen magyarázni bármelyik nevelési elvet, és ilyen módon az eredeti szándékkal össze nem egyeztethetıen cselekedni.

78

Tanulás, tanítás Sikeres hátránykompenzáció, tehetséggondozás

Fejlesztendı területek Fejlesztési célok

Bıvül a tantárgyi segítés kínálata. Minden diák rendelkezik személyre szóló fejlesztési programmal. A lemorzsolódás megakadályozása. a teherbíró képesség túlfeszítése nélkül.

Alkalmazkodni kell az új tantárgyi igényekhez

Egyéni fejlesztési terv készítése

A több tantárgyból felzárkóztatásra szoruló diákok foglalkozási rendjét a csoportvezetı tanárok az egyéni fejlesztési tervek alapján hangolják össze a szaktanárokkal.

79

Olvasási kultúra fejlesztése, a szövegértési problémákkal küzdı tanulók kiszőrése. A felsıfokú tanulmányokra készülı diákokat ösztönözni kell arra, hogy bekapcsolódjanak a speciális tehetséggondozó részleg rendszerébe.

A diák által választott pálya és a képességek koherenciájának vizsgálata.

A diákok tudatosabban készülnek az értelmiségi pályára. Nı az emelt szintő érettségire jelentkezık száma.

Csökken a tanulási nehézségek miatt lemorzsoló-dók száma.

Erısödı motiváció, növekvı igényesség a tanul-mányi munkában, sportban, kultúrában. Növekszik azoknak a száma, akik az igényesebb kulturális programokon vesznek részt. Sikerélmények az iskolában. Megfelelı egzisztencia, a munka világában való elhelyezkedés. Szükség esetén sikeres pályamódosítás történik.

A tanulmányi eredmények javulása, az idıráfordítás növekedése nélkül. A teljesítmény és a képesség összhangban van. A neveltségi szint javulása jól látható a viselkedésben.

Az egyénre szabott, hatékony tanulási módszerek megismertetése. A diákok – különösen a hátrányos helyzetőek – tudását, képességeit és neveltségi szintjét részlete-sebben fel kell mérni.

Személyes példamutatással, kiemelkedı teljesítmények és alkotások megismertetésével rávezetni a diákot arra a felismerésre, hogy a tudás, a minıség érték.

Megvalósul a szilenciumi idıszak teljes zavartalansága.

A tanulás zavartalanságának fokozott biztosítása.

A megvalósulás kritériumai A diákok növekvı arányban vesznek részt a szervezett kollégiumi foglalkozásokon.

Feladatok

Minden diák számára szervezett tanulási formát kell biztosítani.

V.8. A kollégium pedagógiai fejlesztési terve


Hagyományırzés

A közéleti szerep erısítése

Diákönkormányzat.

Közösségi élet

Gyermek és ifjúságvédelem.

A szociális gondoskodás javítása.

Szociális ellátás.

A DÖK szerepe erısödik a diákok mindennapi életének szervezésében.

Hatékonyabb pedagógiai segítséget kell nyújtani a DÖK képviselıinek. A meglévı hagyományok ápolása élményt nyújtó programokon keresztül.

Minden dokumentumon feltőnnek az intézmény arculatát, megjelenítı elemek.

A diákokkal közösen továbbfejleszteni az intézmény arculati elemeit.

80

Nı a meghívottak megjelenésének aránya.

A társintézmények meghívása rendezvényeinkre.

Sikeres rendezvények.

A diákok megtanulják jogaikat, és teljesítik kötelezettségeiket.

A nem idıben történı felismerés miatt senki nem marad ki a szükséges segítségbıl. Minden diák tisztában van azzal, hogy problémáival kihez fordulhat segítségért. Nyomon követhetı az esetek száma, a problémák mibenléte, a segítés formája. A létrehozott szabályokkal elégedettek a diákok. Tovább csökken a házi - és napirendben megfogalmazott szabályok megsértésébıl eredı konfliktus. Több - a diákok igényeinek lefedését szolgáló - program, javuló klíma.

Csökken a káros szenvedéllyel élık aránya.

Csökken a látencia

Az elégedettség nı.

Mindenki részt vesz a kedvezményes étkeztetésben.

Egy diákunk sem marad ki szociális támogatási rendszerünkbıl

A tanulócsoporton belüli önkormányzati tevékenység erısítése.

A közösségi élet színtereinek hatékony mőködtetése.

Az egyéni és közösségi érdek összehangolása

A gyermekvédelmi felelıs dokumentálja a tudomására jutott eseteket.

A szülık tájékoztatása a gyermekvédelmi felelıs személyérıl.

A veszélyeztetett helyzet idıben történı felisme-rése.

A káros szenvedélyek kialakulásának megelızése.

A hátrányos helyzet, a rászorultság feltérképezése

A napi menüben választási lehetıség biztosítása.

Rendszeres, kölcsönös bizalmon alapuló viszony kialakítása tanár és diák között. Egészségügyi okok miatt speciális étrendet igénylı diákok élelmezésének biztosítása.


Bıvül a programkínálat.

Játékos sportversenyek rendszeres szervezése.

Egységes a pedagógiai gyakorlat, az írott szabályozás, valamint ezek összhangban vannak. A diákokban kialakul az életkor szerint elvárható kapcsolatteremtı és alkalmazkodó képesség.

A szocializációt befolyásoló intézményi tényezık összhangjának javítása.

Szociális képességek, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás, a digitális, és a matematikai kompetencia fejlesztése.

Helyes önkép, önismeret kialakítása A tanulási és gondolkodási kultúra kialakítása

81

A mérések eredményeinek figyelembe vétele a napi munkában megjelenik.

A partnerek igényeinek, elégedettségének mérése.

Kialakul a rendszerezett gondolkodás képessége. A tanulmányi eredmények javulnak.

Kialakul a helyes énkép, a pályaválasztás megfelel a képességeknek.

Nyomon követhetı a kapcsolatok alakulása, fejlı-dése.

A kapcsolatok mőködésének dokumentálása.

A társas kapcsolati kultúra javítása, a beilleszkedés segítése.

A diákok a mindennapi ügyek intézésében jártasságra tesznek szert.

Az önkiszolgáló képességek kialakítása.

Felkészülés a konstruktív életvezetésre.

Kialakul az életkornak megfelelı mentális érettség, önismeret, idıgazdálkodás, céltudatosság, szabálytisztelés. Az ebben az életkorban elvárható pozitív táplálkozási, higiénés szokások rögzülnek.

Több sportágban szervezıdik sportverseny.

A sportági alapok ismeretének elsajátítása.

A szociális érés segítése.

Igénnyé válik a mindennapi testedzés. Több diák sportol napi rendszerességgel.

A részvételi arány növekszik a tanárok és a diákok körében egyaránt.

Minden tanár cselekvıen vegyen részt a programok elıkészítésében, lebonyolításában. A mindennapi testedzéshez rendelkezésre álló feltételek kihasználása.

Gazdagabb programválaszték. A motiváltság erısödik. Az igényszint emelkedik.

Az igényeket is figyelembe véve bıvíteni kell a kínálatot.

Szorosabb, jól mőködı, kölcsönösségen alapuló kapcsolat a külsı partnerekkel.

Felkészülés az önálló életkezdésre

Igény kialakítása az egészséges életmód, a mindennapi testedzés, valamint a tartalmas szabadidı eltöltése iránt.

Sport, kultúra szabadidı.

Különféle módszerekkel felmérések készülnek.

A diákok igényeit fel kell mérni.


A nevelési klíma javítása

Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése

Felzárkóztatás, Tehetségek kiválasztása és gondozása Kultúrált életmódra nevelés, Szuverén világ-kép kialakulásának segítése Egészséges életmód, testi-lelki egészség, Környezettudatos magatartás kialakítása

A szülıkkel való kapcsolat rendszeres. Javul a kollégiumi légkör.

A családi háttér-funkció erısítése.

A belsı kapcsolatrendszerben a kölcsönös tisztelet gyakorlatának kialakítása.

82

Kölcsönös bizalom egymás iránt.

Személyesebb kapcsolat kialakítása a tanárok és diákok között.

Felkészítés a felnıtt létre. Aktív állampolgárságra nevelés. Szociális, állampolgári, vállalkozási kompetenciák fejlesztése.

Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret iránti érdeklıdés fejlesztése.

Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, hatékony önálló tanulás, esztétikai tudatosság fejlesztése.

A diákok alkalmazzák a tanultakat. A diákok magabiztosan mozognak az informatika világában. Csökken a lemorzsolódás. Nı a továbbtanulók száma. Sikeres pályaorientáció, pályaválasztás. Kialakul az érdeklıdés a földrajzi, kulturális egység iránt. Nı a részvétel az országjáró és a külföldi programo-kon. A nemzeti ünnepekrıl való megemlékezések tartal-masabbá válnak. Környezettudatos magatartás, tisztább, rendezettebb környezet. Gazdag programkínálat, növekvı részvétel. Csökken a káros szenvedélyek kialakulása a diákok körében. Kialakul az egészséges életmód iránti igény. Az életkornak megfelelı mentális érettség. Jártasság a mindennapi hivatalos ügyek intézésében. Az állampolgári jogok és kötelességek közötti össze-függés megértése.



V.9. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium - a szülıvel és az iskolával együttmőködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvetı ismereteket, képességeket, értékeket: •

elsajátítja és követi az alapvetı erkölcsi normákat;

•

képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására;

•

sokoldalú képzettsége, mőveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével;

•

kialakul reális társadalomképe;

•

rendelkezik az önszervezıdéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel;

•

tudása versenyképes, önértékelı képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra;

•

képes az együttmőködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére

•

másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi;

•

ismeri nemzetünk, hagyományait.

nemzeti

és

etnikai

kisebbségeink

kulturális,

történelmi

A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendı, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A tanulók munkájának mérése, értékelése a kollégiumban Az átfogó és folyamatos ellenırzéssel szorosan összefüggnek az értékelés jellemzıi. Mivel a nevelési folyamat minden mozzanata hat a tanulóra, ezért a megalapozott értékelés azonnal értékesítendı visszajelzést jelent a nevelıtestület számára. Erısíti az alkalmazott eljárások helyességét, ösztönöz új metodika keresésére. Az értékelés szerepe: -

segíti a sokoldalú személyiség kialakítását és a közéletiségre nevelést;

-

meghatározza, hogy az adott idıszakban melyik munkaterületen kell fokozottabb 83


nevelı tevékenységet folytatni; -

növeli az egyén és a csoport aktivitását;

-

ösztönöz - az egyes munkaterületeken - az alapvetıen fontos tevékenységek körének kidolgozására;

-

segíti az adott közösség színvonalához mért gazdag és színes tevékenység közösség általi megszervezését;

-

rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet, az önkormányzat erıs vonásaira és gyengéire.

Az egyéni teljesítés döntı láncszeme a közösségi munkának. A közösségben minden tanuló bizonyos területeken hasznosítsa képességeit, adottságait. A kollégium közösségeinek tevékenysége, tevékenységük minısége adja az intézmény egészének teljesítményét. Az egyéneknek és a közösségnek jól kell ismerniük a követelményrendszert. Az értékelésbe bevonandó nevelési területek A tanulók magatartása: -

aktív részvétel a kollégium közösségeinek szervezésében, fejlesztésében;

-

tanulótársakhoz való viszony;

-

tanárokhoz való viszony;

-

felnıttekhez való viszony;

-

a kollégiumi házirend betartása;

-

önként vállalt egyéb tevékenység.

Tanulmányi munka Értékelésre kerül: -

az egyén, a csoportvezetı nevelı és az alapközösség által tervezett tanulmányi eredmény teljesítése, túlteljesítése vagy nem teljesítése;

-

a tanulmányi munkát segítı tevékenység, diákköri munka, szakköri munka, a tanulmányi versenyeken való értékelhetı részvétel.

Kulturális tevékenység: -

aktív részvétel mősoros rendezvényeken;

-

részvétel elıadásokon, kis elıadások vállalása;

-

rendezvények szervezése, levezetése;

-

színház-, tárlat-, múzeum-, könyvtárlátogatás;

-

részvétel kulturális versenyeken; 84


-

a kollégium hagyományainak ápolása, az ennek érdekében végzett tevékenység.

Sporttevékenység: -

rendszeres sportolás;

-

aktív részvétel a kollégiumban folyó bajnokságokon;

-

részvétel kollégiumok közötti sportversenyeken;

-

bajnokságok, versenyek lebonyolítása, segédkezés a szervezésben.

Önkiszolgáló, közhasznú munka: -

a kollégiumban folyó önkiszolgáló munkában való részvétel (környezeti tisztaság, szobarend, szerényrend, stb.);

-

közösen használt helyiségek tisztán tartása;

-

szoba dekorálása;

-

ünnepségek alkalmával dekoráció készítése;

-

a terem elıkészítése ünnepségekre;

-

részvétel más szervek által meghirdetett munkaakciókban, patronálás.

Az egyének értékelésének szempontjai: -

a kollégiumi házi- és napirend betartása;

-

elızékeny és udvarias magatartás mindenkivel szemben;

-

részvétel a kollégiumi, iskolai rendezvényeken;

-

tanulmányi elımenetel.

-

tiszteletben tartja és ápolja a kollégiumi hagyományokat;

-

egyéni munkáján túl önként vállal és végez hasznos kollégiumi feladatokat;

-

szabadidı felhasználásának módja, tartalma;

-

reálisan méri fel önmagát és a közösséghez való viszonyát;

-

akarata fejlett, kitartó;

-

személyes életvitele összhangban van a környezeti-társadalmi elvárásokkal, követendı példaként szolgál;

-

valamely területen érdeklıdése intenzív és képes kiugró teljesítmény elérésére is;

-

jól ismeri adottságait és tudatában van saját felelısségének;

-

tudatos önnevelésre, önfejlesztésre képes;

-

képességeit nagy akaraterıvel, kitartóan fejleszti;

-

folyamatosan önképzı tevékenységet folytat szakmai érdeklıdésének megfelelıen (szakirodalom, pályázatok);

-

a társadalmi össztevékenység valamennyi oldalához való viszonyulása pozitív, része 85


életmódjának; -

igényes önmagával és másokkal szemben (pl. emberi kapcsolatokban, sokoldalú, pozitív személyiségvonások);

-

az értékek iránt érzékeny, azokat igényli, befogadja;

-

valamely területen tehetséges és kiemelkedı teljesítményt ér el;

-

közösségi munkákban kezdeményezı és példamutatóan helyt áll;

-

tanulmányi munkáját jól, vagy jeles szinten végzi.

A tanulók munkájának kollégiumi szintő elismerése A minısítés eredményét a kollégiumvezetı ismerteti szóban a teljes diákság elıtt. Az Árok utcai épületben egyedi tervezéső és kivitelezéső bronz emlékplakett átadása a DÖK és a tantestület egyeztetı támogatása mellett csoportvezetı tanár elıterjesztése után. Ez a díj pénzjutalommal jár együtt! A Városmajor utcai épületben Kiváló Kollégista díj kerül kiadásra a nevelıtestület döntése alapján, illetve DÖK Díj a diákönkormányzat döntése alapján. Átadás ballagáskor.

V.10. Kollégiumaink rendszeres programjai, rendezvényei A két kollégium a tanév során idırendben a következı rendezvényeket bonyolítja hagyományszerően, melyeket az éves munkatervük is tartalmaz: •

Házi bajnokságok: Több sportágban szervezünk válogatókat a városi, vagy megyei hasonló rendezvényekhez.

•

Városi sportversenyek: Évtizedes múltra visszatekintı tevékenység ez szintén több sportágban fiúk és lányok közremőködésével. Meghirdetésükre közvetlenül a tanév elején kerül sor.

•

Gólya- és verébavató: Az újonnan belépı 9. évfolyamos csoportok önfeledt bemutatkozása épületenként külön-külön a diákönkormányzatok koordinálásával.

•

Terasz-party: Szintén a tanév beindítását beilleszkedésének segítése céljából.

•

Halloween: Az Árok utcai kollégium közössége tette hagyománnyá ezt az alkalmat.

•

Rádiós vetélkedı: Páratlan, szinte az egész kollégiumi diákságot megmozgató, egész 86

segítı

alkalom

az

új

diákok


hétvégés program, mely a Házirendünkben mint egyetlen kötelezı bennmaradás szerepel a Városmajor utcai épületben. •

Mikulás: Épületenként külön várjuk az ünnepek közeledtét és a Mikulás megérkezését.

•

Karácsonyi Teremfoci Kupa: Szintén hagyománynak számító rendezvény a város kollégiumai számára, helyi szervezés mellett.

•

Karácsony: Elengedhetetlen ünnepünk. A közös készülıdés ad meghitt pillanatokat az ünnepre való ráhangolódáshoz.

•

Tematikus Filmhét: A hosszú téli estéknek ad színt az egy héten át tartó, a filmmővészet remekeit bemutató, szakmai kritikákkal főszerezett vetítéssorozat.

•

Megyei szintő kollégiumok közötti szavalóverseny: A megye 10-15 kollégiuma szokott nevezni e szintén nagy múltú rendezvényünkre.

•

Valentin nap: A fiatalok körében különösen egyre népszerőbb alkalom.

•

Farsang: Épületenként külön megrendezendı vigasság februárban.

•

Legügyesebb Kollégista és Kollégium: Ez országos, több fordulós rendezvény. Helyi, városi, területi, majd országos megmérettetés a legkiválóbb csapatoknak. Kifejezetten középiskolai kollégiumok számár kitalált versengés. Azonban a forráshiány komolyan veszélyezteti a fennmaradását. Több ízben sikerült már országos elsı helyezést elérnünk egyes kategóriáiban, illetve bonyolítottunk már városi, megyei és országos fordulót is.

•

Megyei Kollégiumi Kulturális Seregszemle: Kétévente megrendezendı kulturális megmérettetés sokféle mővészeti ágban. Szintén országos kezdeményezés eredménye.

•

Nınap: A hölgyek megbecsülését, köszöntését gyakorolhatják fiú tanulóink.

•

Ballagás: A kollégiumi ballagás az iskolaitól eltérı idıben és formában kerül megrendezésre. A kollégista két alkalommal ballag középiskolásként. Közülük ez érinti meg mélyebben a tapasztalatok szerint.

•

Kollégiumi Hét: Sokéves hagyománya az Árok utcai közösségnek. Az anyagi lehetıségek fokozatosan nehezítik a megszervezését. Pedig a Bál az egyetlen olyan kollégiumi alkalom a tanév során, ahol diákjaink a saját környezetükben tanulhatják a báli etikettet. Természetesen sok egyéb rendezvény színesíti a tavaszi iskolai hétköznapokat. A tanév legsikeresebb programja szokott lenni.

•

Évfolyamdíjak, jutalomkönyvek, címek adományozása a tanév során: Külön díjak,

87


címek, ösztöndíjak kerülnek odaítélésre a tanév legszorgalmasabb, a kollégiumi életet legsikeresebben segítı diákoknak. A kollégiumi tanév méltó lezárása szokott lenni. A fenti programok az épületeinkben általunk rendszeresen megrendezésre kerülı alkalmakat mutatták be röviden. A kollégiumi élet szükséges velejárói ezek az alkalmak, melyek a közösségi életet, az egyének érzelmi fejlıdését, az alkalmazkodás képességének fejlıdését, a társas együttélés szabályainak megtanulását és sok-sok egyéb, csak a kollégium által nyújtható fejlesztési területet céloz ezeknek a gyerekeknek. Fenntarthatóságukat, életben tartásukat ezért különösen fontos célunknak tartjuk. A fenntartói támogatások nélkül azonban tehetetlenek vagyunk! A megyei kollégiumi munkaközösség országos szinten példás szakmai mőhellyé fejlıdött az elmúlt évtizedek során. Közös szakmai és kulturális programokra továbbra is van igényünk. Ezeket a megyei munkaközösség programterve tartalmazza minden tanévben. Részvételünk azonban legtöbbször anyagi nehézségeken múlik.

V.11. A Bozsik József Akadémia mőködtetése Kollégiumunkban 2010 óta mőködik a Sportakadémia néven indított, oktatási szakmacsoport keretein belül mőködı labdarúgó akadémia. E képzés speciális az iskolai és a kollégiumi oldalról egyaránt, hiszen ezek a diákok a Széchenyi iskola tanulói, miközben az Árok utcai kollégium lakói is a napi 2 edzés és speciális napi idıbeosztás miatt. A hatályos jogszabályok az akadémiát, mint jogi formát nem ismerik, így a helyi döntésnek eleget téve terveztük, tervezzük ezen diákjaink ellátását szakmailag, technikailag. Tekintve, hogy ezek a csoportok délelıtt is, délután is edzenek, illetve tanítási órákon vesznek részt, mindenképpen kötelezı számukra folyamatos pedagógiai felügyeletet biztosítanunk. 2014 szeptemberétıl az elsı akadémiai csoport számára az iskola OKJ szerinti sportedzıi képzést kínál azoknak a tanulóknak, akik késıbbi pályafutásukat ezen a területen tervezik. Az iskola és a kollégium a szabályzatait az Akadémia minden tanulójára nézve ugyanúgy érvényesnek tekinti, mint a többi, vele jogviszonyban álló tanulójára, kollégistájára. Ennek megfelelıen a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja és a Pedagógiai Program minden ezen túli elıírása rájuk is érvényben marad a jövıben is. Az akadémiai csoportok részletes napi, illetve heti idıbeosztását nem célszerő ebben a dokumentumban rögzíteni, hiszen az nem állandó. A tanulók bajnokságbeli leterheltsége, illetve az azokra való felkészülés idırıl idıre módosítja, befolyásolja terveinket, illetve a kitőzött feladataink megvalósítását.

88


VI. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE VI.1. Belsı kapcsolatrendszer

VI.1.1. Az intézmény vezetısége és a tantestület közötti kapcsolat formái - Tantestületi értekezletek. - Nevelési értekezletek. - Havonkénti munkaértekezletek. - Közvetlen, személyes beszélgetések. VI.1.2. Az intézmény vezetısége és munkaközösségek közötti kapcsolat formái - Munkaközösség-vezetıi megbeszélések. - Munkaközösségi értekezleteken való részvétel. - Operatív kapcsolattartás a helyettesek részérıl a hozzájuk tartozó munkaközösségekkel. - Beszámoltatás. VI.1.3. Az intézmény vezetısége és a tanulók közötti kapcsolat formái - Iskolai és kollégiumi diákközgyőlés. - Iskolagyőlések. - Részvétel a diákönkormányzat ülésein. - A diákönkormányzat munkájának segítése, támogatása a nevelési igazgatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítı felnıtt közremőködésével. - Iskolai sportköri küldöttgyőlés. - Közvetlen, személyes beszélgetések. VI.1.4. Az intézmény vezetısége és az érdekképviseletek közötti kapcsolat - A Közalkalmazotti Tanács elnökével és tagjaival a törvény által meghatározott esetekben azok felmerülésekor.

89


- Pedagógus szakszervezet képviselıjével a dolgozók munkavégzésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben szükség szerinti gyakorisággal.

VI.2. Külsı kapcsolatok

VI.2.1. Kapcsolat a szülıkkel - Szülıi értekezletek:

- összevont (évente 1 alkalom) - osztálykeretben (évente 2 alkalom)

- Intézményi szintő tanári fogadóórák (szervezett keretekben, évente 2 alkalom) - A tantestület tagjainak havi rendszeres fogadóórái - Ellenırzı könyv útján (rendszeresen) - Családlátogatások (szükség szerint) - Szülıi munkaközösség (SZMK) válaszmányi ülések (évenként legalább 1 alkalom) - Soron kívüli konzultációk (szükség esetén). Az SZMK elnök állandó meghívottja a tantestületi értekezleteknek és az intézmény rendezvényeinek. VI.2.2. Oktatásirányítókkal és az irányításban résztvevı intézményekkel való kapcsolat színterei - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyőlése - KÖZIM - Emberi Erıforrások Minisztériuma - Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Hivatal - Oktatási Hivatal - Oktatáskutató és Fejlesztı Intézet -

Nemzetgazdasági Minisztérium

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, - Pedagógiai Oktatási Központ - Nyírségi Szakképzés Szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság partnerintézményei - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal - A szakmai vizsgák szervezését végzı minisztériumok

90


Az iskola az említett szervezetek által kibocsátott rendeletek, irányelvek, útmutatók, tájékoztatók alapján szervezi és végzi operatív oktató-nevelı-képzı munkáját.

VI.2.3. Kapcsolat a fenntartóval • A kapcsolattartás fıbb területei - költségvetési egyeztetések, - tartalmi és törvényességi ellenırzések, - kölcsönös tájékoztatás eredményekrıl.

a nevelı-oktató

munkát

érintı

lényeges

kérdésekrıl,

• A kapcsolattartás formái - vezetıi értekezletek, tanácskozások, - írásos jelentések, beszámolók, - tájékoztatás az önkormányzat testületi döntéseirıl, - közvetlen, személyes találkozások. VI.2.4. Kapcsolat más intézményekkel VI.2.4.1.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A szakmai képzést, vizsgáztatást érintı kérdésekben rendszeres, közvetlen kapcsolattartás. VI.2.4.2.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ

- Munkaerıpiac helyzetérıl készült összeállítások megküldése. - Munkanélküliek átképzı tanfolyamai. VI.2.4.3.

Nyíregyházi Sportcentrum Nonprofit Kft.

VI.2.4.4.

Középiskolák

A kapcsolat szervezett formája a következı körre terjed ki: - A Nyíregyházi Szakképzési Centrum tagintézményei -

közgazdasági szakközépiskolák,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzı intézményei - Nyíregyháza város középiskolái és középiskolai kollégiumai -

A Nyírség TISZK középiskolái

91


A kapcsolat elsısorban az oktató-nevelı-képzı munka tartalmi kérdéseire és az intézményi mőködésre irányul. VI.2.4.5.

Általános iskolák

- Pályaválasztási, beiskolázási tájékoztatók - Felvételi elıkészítık VI.2.4.6.

Felsıoktatási intézmények

Elsısorban a gazdasági és a tanárképzést folytató felsıfokú oktatási intézményekkel, nevezetesen - a Corvinus Egyetemmel, - a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel - a Miskolci Egyetemmel, - a Debreceni Egyetemmel, - a Budapesti Gazdasági Egyetemmel, - a Nyíregyházi Egyetemmel. A Nyíregyházi Egyetemnek az intézmény gyakorló iskolája / tanártovábbképzés/

Gazdálkodó szervezetek, társaságok • Az együttmőködés alapja a szakemberképzésben megnyilvánuló kölcsönös érdek. Az együttmőködés fıbb területei: - szakemberek iránti igények jelzése (a szakképzés struktúrájának, szerkezetének kialakítása), - dolgozók átképzése, továbbképzése, - szakmai gyakorlatok lebonyolítása, - a szakmai képzı munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában való közremőködés.

VI.3. A tagintézmény gazdálkodása •

Az tagintézmény nem önállóan gazdálkodó intézmény.

•

A feladatok ellátásával kapcsolatban jelentkezı személyi és dologi kiadások finanszírozását a Nyíregyházi Szakképzési Centrum végzi.

•

Egyéb források: • pályázaton elnyert összegek • alapítványi támogatások 92


VII. ZÁRADÉK VII.1. A nyilvánosság • A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programját a Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma függelékével együtt megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a szülıi munkaközösség, a közalkalmazotti tanács, az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat. • A közvélemény, a partnerek pontos és megbízható tájékoztatása érdekében a pedagógiai program és annak intézményre vonatkozó függeléke nyilvános.

VII.2. Hatálybalépés • A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programját a Nyíregyházi SZC Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskolája és Kollégiuma függelékével kiegészítve az intézmény tantestülete 2016. február 1-jén elfogadta. • A módosított pedagógiai programot a következı tanév elsı napjától felmenı rendszerben kell alkalmazni.

Lırincz László igazgató

93


MELLÉKLETEK

94


Tartalomjegyzék KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................................. 2

I.

FEJEZET ..................................................................................................... 4

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ..................................................................................................................... 4 I.1. Az intézményi nevelı-oktató munkát segítı egyéb jogi személyek ..................................................... 4 I.2. Helyzetelemzés..................................................................................................................................... 5 FELVÉTELI VIZSGA .......................................................................................................................................... 8

II.

FEJEZET ................................................................................................... 14

NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................................................... 14 II.1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............... 14 II.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................ 22 II.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 25 II.4. A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral, nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ........................................................................................................................................................... 27 II.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenység ................................................................... 28 II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem az intézményben .................................................................................. 31 II.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység ........................................... 34 II.8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység ......................................................................... 34 II.9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................................................................... 35 II.10. Az intézményi közösségek és együttmőködésük ................................................................................ 36 II.11. Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok ............................................................................ 43

III.

FEJEZET ................................................................................................... 47

HELYI TANTERV.............................................................................................................................................. 47 III.1. A megvalósítás eszközrendszere ........................................................................................................ 47 III.2. A középiskolai évfolyamok helyi tanterve ......................................................................................... 54

IV.

FEJEZET ................................................................................................... 56

SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................................................................... 56 IV.1. A szakképzés alapelvei ....................................................................................................................... 56 IV.2. A szakképzés legfontosabb célkitőzései ............................................................................................. 56 IV.3. A szakképzés helyi tanterve ............................................................................................................... 57

V.

FEJEZET ................................................................................................... 61

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS PROGRAMJA .................................................................................................. 61 V.1. Bevezetı ............................................................................................................................................. 61 V.2. A kollégium társadalmi, helyi szerepe ............................................................................................... 61 V.3. A kollégiumi nevelés .......................................................................................................................... 62 V.4. A kollégium mőködése ....................................................................................................................... 66 V.5. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete .............................................................................. 71 V.6. A hátrányos helyzető tanulók kezelése ............................................................................................... 75 V.7. A kollégium követendı pedagógiai elvei ........................................................................................... 75 95


V.8. V.9. V.10. V.11.

VI.

A kollégium pedagógiai fejlesztési terve............................................................................................ 79 A kollégiumi nevelés eredményessége ............................................................................................... 83 Kollégiumaink rendszeres programjai, rendezvényei ......................................................................... 86 A Bozsik József Akadémia mőködtetése............................................................................................ 88

FEJEZET ................................................................................................... 89

AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE .............................................................................................. 89 VI.1. Belsı kapcsolatrendszer ..................................................................................................................... 89 VI.2. Külsı kapcsolatok .............................................................................................................................. 90 VI.3. A tagintézmény gazdálkodása ............................................................................................................ 92

VII. VII.1. VII.2.

ZÁRADÉK ................................................................................................. 93 A nyilvánosság ................................................................................................................................... 93 Hatálybalépés ..................................................................................................................................... 93

MELLÉKLETEK ....................................................................................................... 94 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 95

96

PEDAGÓGIAI PROGRAM függelék

Recommend Documents