Pedagógiai program
Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés .................................................................................................................................... 5 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................. 11
I. 1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................... 12 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.
Az iskola pedagógiai hitvallása ................................................................................................................... 12 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei ...................................................................... 13 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése..................................................................... 15 Fejlesztési területek ...................................................................................................................................... 16 Kulcskompetenciák fejlesztése .................................................................................................................... 20 A kulcskompetenciák és jellemzőik ............................................................................................................ 20 Célok és feladatok ........................................................................................................................................ 23
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 28
3.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................................. 32 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.
Sajátos nevelési igényű tanulók................................................................................................................... 32 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek .......................... 32 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................... 34 Egységes alapokra épülő differenciálás ...................................................................................................... 34 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ............ 35
4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 37
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ..................................... 38
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................................... 39 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12.
7.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .................................................................................................................................................. 45 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.
8.
Tanulmányi, szakmai tevékenységek.......................................................................................................... 47 Tömegsport ................................................................................................................................................... 47 Hagyományőrző tevékenységek .................................................................................................................. 49 Szabadidős foglalkozások ............................................................................................................................ 49 Diákönkormányzat ...................................................................................................................................... 50
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ........................................ 51 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8.7.
9.
A pedagógusok alapvető feladatai .............................................................................................................. 39 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ..................................................... 39 Munkafegyelem, a munkához való viszony ................................................................................................ 40 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ................ 40 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ............................................................ 40 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában ............... 41 Aktív részvétel a tantestület életében ......................................................................................................... 41 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ......................... 41 A nevelőtestület döntési jogköre: ................................................................................................................ 41 A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: ......................................................................................... 42 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................................................... 42 Az osztályfőnöki órák témái ........................................................................................................................ 44
A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése ........................................................................................ 51 A szakmai munkaközösségek együttműködése .......................................................................................... 51 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése .............................................................................................. 52 A tanulóval való kapcsolattartás formái .................................................................................................... 52 A szülővel való kapcsolattartás ................................................................................................................... 53 A szülő kötelességei és jogai ........................................................................................................................ 53 Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás ........................................................................................ 55
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ...................................................... 56
10. Környezeti nevelési program ................................................................................................. 58
2
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................. 66 12. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok ...................................................................... 70 13. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai ........................................................ 71 14. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ............................................................ 73 15. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata............................................................................... 74 16. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ............................................................................. 75
II.
HELYI TANTERV ...................................................................................................... 78
A helyi tanterv kialakításának alapelvei ................................................................................. 79 1.
Óratervek ................................................................................................................................ 81
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................................................ 134
3.
A NAT és a helyi szintű szabályozás ................................................................................... 135
4.
Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok.................................................... 136
5.
Nyelvi előkészítő évfolyam ................................................................................................... 137
6.
A felnőttoktatás pedagógiai programja .............................................................................. 149
7.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................................................................. 152
8.
Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai........................ 153
9.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................... 153
10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei ............. 154 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.5.
Értékelési alapelveink ................................................................................................................................ 154 Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai ................................................................................ 154 Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe ................ 156 Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése .......................................................................................... 158 Általános alapelvek a tanulmányi munka terén ...................................................................................... 177
11. Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez ................................................ 178 12. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja ....................................................... 181 13. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei ............................................. 182 14. Érettségi felkészítés .............................................................................................................. 182 15. Helyi tanterv tananyagtartalmai ......................................................................................... 183
III.
SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................. 184
IV.
KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ........................................................... 185
1.
Küldetésnyilatkozat és alapelvek ........................................................................................ 187
2.
Helyzetfeltárás és értékelés .................................................................................................. 190
3.
A tanulók ellátása, a róluk való (szociális) gondoskodás. Gyermek- és ifjúságvédelem. ................................................................................................................................................ 195
4.
Belső hagyományrendszer és ápolása, diákönkormányzás .............................................. 197
5.
Partneri elvárások, elégedettség, kapcsolatok ................................................................... 199
6.
A pedagógiai munka dokumentumai.................................................................................. 204
7.
A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége ............................................................... 204
3
8.
Kollégiumi foglalkozások és témakörök ............................................................................. 208
9.
A csoportfoglalkozások témáinak évfolyamonkénti lebontása......................................... 214
10. A program megvalósításának feltételei .............................................................................. 222 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke . 222
MELLÉKLETEK....................................................................................................... 226
V.
Évközi vizsgák ............................................................................................................................... 227 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................... 274 A közismereti oktatás eszközlistája ............................................................................................. 282 Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája különböző szakokra, szakmákra ......... 285
VI.
LEGITIMÁCIÓ ......................................................................................................... 324
VII.
JEGYZŐKÖNYVEK .................................................................................................. 327
4
Bevezetés
„ fontosabb ügyünk nincs, mint hogy művelődésünkön dolgozzunk, s ez kizárólag nemzeti ügyünk, mert e nemzet jövője ettől függ.” Eötvös József: Naplójegyzetek
Pedagógiai programunk elkészítésekor hármas cél vezérelt bennünket. Az első az volt, hogy megfeleljünk a felhasználói elvárásoknak (tanuló, szülő, társadalom). A második az, hogy megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak, valamint a fenntartói elvárásoknak és célkitűzéseknek (nemzeti köznevelési törvény, az ide vonatkozó rendeletek). A harmadik pedig az, hogy megőrizzük azokat az értékeket, amelyeket a magyar közoktatás – köznevelés kétségkívül magában hordoz ma is, továbbá azokat az értékeket, amelyeket a 3 korábbi intézmény a több évtizedes működése során kialakított és képviselt. Pedagógiai munkánk nagyon szerteágazó, különböző előképzettséggel, érdeklődési körrel, neveltségi szinttel, szociális háttérrel rendelkező nappali tagozatos tanulókra épül, akik Tiszaújvárosból és 50 – 60 km-es vonzáskörzetéből járnak intézményünkbe, és akiknek az életkori megoszlása 12 és 23 év, épül továbbá a dolgozók gimnáziuma nappali vagy esti tagozatának hallgatói rétegére, akikre közvetetten ugyan, de hat az iskola szelleme. Az oktatási és képzési sokszínűséget a társadalmi igény és az európai fejlődéssel való lépéstartás igénye diktálja, és intézményünk ma is kötelességének érzi az ennek való minőségi megfelelést. Intézményünk a város fejlődésével párhuzamosan növekedett, és elégítette ki a felhasználók – szülők, gyerekek igényeit, valamint a környező vállalatok felmerülő szakember – szükségletét. Városunk minden intézményében és minden környező vállalatnál dolgoznak olyan szakemberek, akik az induláshoz szükséges műveltséganyagot intézményünkben sajátították el. Aktívan bekapcsolódott az intézmény a város kulturális és sportéletébe is, a hagyományok kialakításába és ápolásába. A nevelő – oktató munka során felmerülő nehézségekkel megküzdöttünk, az akadályozó tényezőket hivatástudatból fakadó kitartással legyőztük.
5
Úgy gondoljuk, hogy összevont iskolánk nevelőtestülete az új körülmények között is helyt tud állni, és képes lesz végrehajtani a változtatást a kerettantervben szereplő új előírásoknak megfelelően. A nevelőtestület felelősséget érez az iskola fejlődéséért, jövőjéért, a felnövekvő generáció sorsáért, így azon dolgozik, hogy az iskolából kikerülő fiatalok minél gazdagabb elméleti és gyakorlati ismeret birtokában, szellemileg és erkölcsileg megerősödve megállják helyüket a társadalomban.
6
Az intézmény jogi státusa Az intézmény típusa:
Többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény
Az intézmény neve:
Eötvös
József
Gimnázium,
Szakképző
Iskola
és
Kollégium Az intézmény székhelye:
3580 Tiszaújváros, Munkácsy M. út 13.
Az intézmény telephelye:
3580 Tiszaújváros, Rózsa út 10.
Az intézmény intézményegysége: Középiskolai Kollégium 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 26 – 28. Az intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Működtető:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tiszaújváros Város Önkormányzata
Az intézmény tevékenysége Az intézmény alaptevékenysége: a) a középiskolás korú fiatalok oktatása és nevelése, beleértve a hatosztályos képzésben résztvevő tanulókat is, – az érettségi vizsgára, a továbbtanulásra, valamint az első és második szakma megszerzésére való felkészítés, – a GYIF-es feladatok ellátása, a DÖK működtetése, a tanulók kollégiumi elhelyezésének és a diákok étkeztetésének biztosítása. b) az érettségit adó felnőttoktatás Az intézmény egész tevékenységét a felhasználói oldal folyamatosan változó igényének a kielégítése jellemzi, ugyanakkor stratégiailag szem előtt tartja a változásokra való felkészülést és az új kihívásoknak való megfelelést. Az intézmény jellemzői
Sokirányú általános és szakmai képzési formák működtetése. 7
Magas szintű idegen nyelvi felkészítés.
Szakmai gyakorlat intézményen, illetve városon belüli megoldása.
A hátrányokkal érkező tanulók felzárkóztatása, segítése.
Jó sportolási lehetőségek.
Kiemelkedő eredmények a tanulmányi és szakmai versenyeken.
Magas felvételi arány a felsőfokú intézményekbe.
Viszonylag alacsony lemorzsolódási arány
Intézményünk képzési struktúrája a következőképp épül fel: 002 feladatellátási hely (kollégium-épület) - Munkácsy Mihály út 26-28. kollégiumi ellátás
kollégiumi ellátás
001 feladat ellátási hely (Eötvös-épület) - Munkácsy Mihály út 13. gimnáziumi nevelés-oktatás
4 évfolyamos gimnázium
5 évfolyamos (nyelvi előkészítő, majd 4 évfolyamos angol emelt szintű) gimnázium
6 évfolyamos gimnázium
szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: gépész
4 évfolyamos szakközépiskola
Szakágazat: közgazdaság
-
4 évfolyamos szakközépiskola
szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Kifutó rendszerben: Szakmacsoport: gépészet Gépgyártástechnológiai technikus
54 521 01 0000 00 00 Szakmacsoport: közgazdaság
8
Pénzügyi, számviteli ügyintéző
52 344 01 0000 00 00
Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: gépészet Gépgyártástechnológiai technikus
54 521 03 Szakmacsoport: közgazdaság
Pénzügyi, számviteli ügyintéző
54 344 01
003 feladatellátási hely (Brassai épület) - Rózsa út 10. szakiskolai nevelés-oktatás Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika kifutó rendszerben Villanyszerelő
33 522 04 1000 00 00
felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Villanyszerelő
34 522 04 Szakmacsoport: gépészet Kifutó rendszerben 31 521 10 1000 00 00
Géplakatos
31 521 11 1000 00 00
Hegesztő
31 582 21 0010 31 02
Központifűtés- és gázhálózat
rendszerszerelő Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől 34 521 04
Ipari gépész
34 521 06
Hegesztő
34 582 09
Központifűtés- és gázhálózat
rendszerszerelő szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakágazat: elektrotechnika-elektronika
4 évfolyamos szakközépiskola
9
Szakágazat: ügyvitel
-
4 évfolyamos szakközépiskola
szakközépiskolai érettségi vizsgára épülő szakképesítések Kifutó rendszerben: Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus Szakmacsoport: ügyvitel 54 346 01 0010 54 01 Idegen-nyelvi titkár Felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől Szakmacsoport: elektrotechnika-elektronika 54 523 02
Elektronikai technikus
Szakmacsoport: ügyvitel
54 346 02
Ügyviteli titkár
felnőttoktatás
nappali oktatás
esti oktatás
10
I. NEVELÉSI PROGRAM
11
1.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az iskola pedagógiai hitvallása Az intézmény hagyományainak szellemében az értéktisztelet, a tanulói személyiség
tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja az ifjúságot. Hisszük, hogy csak közös munkával (tanár – diák) és támogató háttérrel érhetünk el kitűzött célunkhoz, amely nem más, mint az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles alap- és szakmai ismeretekkel rendelkező, így a szakmai vizsga, az érettségi és a felvételi követelményeit teljesítő, egyénileg sikeres, a közösség szempontjából pedig értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Tanáraink magukénak vallják azt az értékrendet, amelyek alapján kialakítva saját oktatási – nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Ezek az értékek: – a nemzettudat – az európaiság – egyéni, közösségi, demokratikus értékek – műveltség, tudás, önművelés – munkaismeret, pályaismeret – minőség – sikerorientáltság, versenyképesség – a testi – lelki egészség – az erkölcsösség – az esztétikai értékek – a természeti értékek és azok védelme. Azt gondoljuk, hogy iskolánk olyan alkotó emberi és szellemi környezet, amely alkalmas és képes is lesz a folyamatos megújulásra. Hiszünk abban, hogy olyan arculattal rendelkező iskolát tudunk működtetni, amely teljesíteni tudja a mindenkori „megrendelők”, a partnerek igényeit, ugyanakkor színes, differenciált tevékenységi rendszerével a személyiséget tisztelő, azzal együttműködő, pedagógiai módszereiben és programjában mindig megújuló korszerű iskola lesz.
12
Legfontosabb alapelveink, amelyek figyelembevételével dolgoztunk, dolgozunk és dolgozni fogunk: – Minden tanulónak biztosítjuk a tanuláshoz való jogát. – Minden tanuló részt vehet a felzárkóztató, a tehetséggondozó, az érettségi és felvételi előkészítő foglalkozásokon. – Biztosítjuk az eredményes és nyugodt tanulás feltételeit. – Lehetőség szerint biztosítjuk a szakképzésben résztvevő tanulóink szakmai gyakorlatát
az
intézmény,
illetve
a
városkörnyéki
vállalatok,
társaságok
tanműhelyeiben. – Minden tanuló élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogával. – Minden tanuló megkapja gondjainak megoldásában a segítséget. – Minden tanulónak biztosítjuk a tanórán kívüli művelődés iránti igényének kielégítését (könyvtár, szakkörök).
Alapdokumentumaink: Nemzeti köznevelési törvény, szakképzési törvény, nemzeti alaptanterv, kerettanterv, érettségi és szakmai vizsgaszabályzat, alapító okirat, SZMSZ. 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Pedagógiai munka alapelvei, értékei Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, illetve az azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: • demokratizmus, • humanizmus, • az egyéniség tisztelete, • az alapvető közösségek együttműködése, • a nemek esélyegyenlősége, • a szolidaritás és tolerancia, • nemzeti értékek, hagyományok, • különböző kultúrák iránti nyitottság. Eszményeinkben olyan gyermek képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • humánus, 13
• erkölcsös, • fegyelmezett, • művelt, • kötelességtudó, • érdeklődő, nyitott, • kreatív, alkotó, • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, • képes a problémák érzékelésére és megoldására, • gyakorlatias, • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, • jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), • van elképzelése a jövőjét illetően, • becsüli a tudást, • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, • képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, • viselkedése udvarias, • beszéde kulturált, • társaival együttműködik, 14
• szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, • képes szeretetet adni és kapni, • szereti hazáját, • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, • szellemileg és testileg egészséges, edzett, • egészségesen él, • szeret sportolni, mozogni, • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó gyermek személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb tanítványunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
1.3. Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljainak értelmezése A jövőkutatási fogalomtár szerint: a cél annyiban létezik, amennyiben az emberi tudat eszmeileg előre tudja látni a jövőbeli állapotokat, folyamatokat, és amennyiben az emberi tevékenység az óhajtott jövőbeli állapotokat (folyamatokat) tudatos szándékával meg is tudja valósítani. A középiskolai nevelés és oktatás célja a funkcióiból levezethető: tudást, műveltséget, kultúrismeretet átadni, az embert etikus lénnyé, kultúrlénnyé tenni, egy jobb, tökéletesebb nemzedéket alkotni. Az alapdokumentumok közül a NAT követelménycentrikus, amely a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást ösztönzi, célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. Tehát az iskolai nevelés és oktatás céljának azt az állapotot tekintjük, amelyet a neveléssel és oktatással el akarunk érni. Ennek többféle megközelítése van, és minden megközelítési mód (embereszmény, társadalmi szükséglet, fenntartói célközelítés, a tanuló, a tanuló szülei) mindig másra helyezi a hangsúlyt. Így nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nevelés és oktatás végeredményét nem csupán intézményünk produkálja, hanem fontos tényező a család, a kollégium és a tanulót körülvevő egyéb környezet. Az iskolának alkalmazkodóképesnek kell lenni, következésképpen a nevelés és oktatás céljai is
15
változhatnak időben és térben, más hangsúlyokat kaphatnak, annak ellenére, hogy természetesen mindig is lesznek állandó elemei. Az új kerettanterv alapján átgondoljuk céljainkat, és differenciáltan tervezzük meg feladatainkat. 1.4. Fejlesztési területek A Pedagógiai programunk a Nemzeti alaptantervvel összhangban egyesíti a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Programban meghatározott fejlesztési feladatok ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. A kiemelt fejlesztési feladatok a következők: Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek
felismerésének
képessége,
16
az
egyenlő
bánásmódhoz
való
jog
felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja.
Gazdasági és pénzügyi nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Intézményünk biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Intézményünk elősegíti a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzásegítjük, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A családi életre nevelés A
család
kiemelkedő
jelentőségű
a
gyerekek,
fiatalok
erkölcsi
érzékének,
szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről.
17
A tanulás tanítása Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
Testi és lelki egészségre nevelés Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzzük ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Pályaorientáció Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében igyekszünk olyan feltételeket biztosítani, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket,
18
megtalálhatják hivatásukat. Fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával. .
19
1.5. Kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmának vannak állandó elemei, ugyanakkor a környezeti, társadalmi változások, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják azt. A kihívásokhoz az iskoláknak alkalmazkodnia kell. Ebből adódóan a nevelés és oktatás céljai is változnak, illetve más hangsúlyokat kaphatnak. Napjainkban felértékelődik – az iskolán kívüli – a formális, informális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe. Ezért az iskolai nevelésünk és oktatásunk célja kiegészül olyan kulcskompetenciák (tudás, tanulási képességek, attitűdök) kifejlesztésével, illetve továbbfejlesztésével, amelyek képessé teszik a tanulókat a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk alakítására, személyes boldogulásuk biztosítására. A kulcskompetenciák mindegyikének fejlesztése fontos feladatunk, azonban az egész életen át tartó tanulás folyamatában az önálló tanulás képessége, a digitális kompetencia szerepe felértékelődik, ezért ezek fejlesztése nagyobb hangsúlyt kap a nevelési és oktatási feladatainkban.
1.6. A kulcskompetenciák és jellemzőik
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabad-idős tevékenységekben.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése
20
szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Matematikai kompetencia A
matematikai
kompetencia
a
matematikai
gondolkodás
fejlesztésének
és
alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük technikai kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.
21
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, az IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a
kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
22
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
1.7. Célok és feladatok A gimnáziumi osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai Gimnáziumi képzésünkben az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó oktató-nevelő tevékenység folyik. Alapfeladatunk az érettségi vizsgára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A gimnáziumi osztályokban folyó nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejlesztve a kommunikációs és tanulási képességeket is. Tanulóinkban törekszünk kialakítani az úgynevezett élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Alapvető feladatunknak tekintjük a nemzeti és európai identitástudat továbbépítését a tanulókban; intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Emellett az együttműködésre és kooperációra nevelést, beleértve a konfliktusok kezeléséhez szükséges 23
személyiségjegyek
fejlesztését,
úgymint
az
önismeretet,
az
önbizalmat,
az
alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezekkel kívánjuk előmozdítani a tanulókban a konstruktív magatartás kialakulását. Iskolánk gimnáziumi osztályaiban a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. A rendelkezésünkre álló órakeretben az elméleti tudás közvetítését összekapcsoljuk az alkalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos számunkra az egyes diszciplínák közötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatásunk mindenkor vegye figyelembe a tantárgyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumunkban folyó oktatás és nevelés fontos céljának tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé kell tennünk őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információkkal
teli
korban
való
eligazodásra.
Követelményrendszerünkkel
és
tevékenységünkkel arra kell törekednünk, hogy az ösztönözze a tanulókat tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. A képzési folyamatban figyelembe vesszük a diákok életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodva a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére és számítva kreativitásukra. Összegzésképpen megállapítható, hogy a gimnázium, mint általánosan művelő iskolatípus arra készíti fel tanulóinkat, hogy az iskolapadból egy folyamatosan változó világba fognak lépni. Tudatosítanunk kell bennük a magyar társadalom demokratikus létmódját, az európai integrációs folyamatot és hazánk kapcsolódását ehhez a folyamathoz, szembesítve őket a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.
24
A szakközépiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy továbbépítsük, kiszélesítsük és elmélyítsük az általános iskola tantárgyi követelményeit, és a kerettantervekben meghatározott tevékenységi körök és tartalmak segítségével biztosítsuk a tanulók általános műveltségének továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A szakközépiskolai osztályokban folyó nevelő – oktató munkánk általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Arra kell törekednünk, hogy a szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés a munkánk során szerves egységet alkosson, amely igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, ugyanakkor beépíti azokat a fejlesztő célú problémakezelési módokat és képzési tartalmakat, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, az európai integrációs folyamatból, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át történő tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkánkban fokozottan számolnunk kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel. Célunk, hogy az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének és ezáltal az iskola eredményes befejezésének a lehetősége. Biztosítanunk kell az iskolarendszer átjárhatóságát is. A tanulókban az iskolai tevékenységeik során fejlesztenünk kell az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony kialakítására, valamint a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyának megteremtését, amely révén sajátjuknak tekintik a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, nyitottá válnak a különböző kultúrák iránt. A szakközépiskolában folyó nevelő – oktató munkánk célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési
25
folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A szakközépiskolai tanítási – tanulási folyamat során segítünk kialakítani a tanulókban az igényt és a képességet az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. Célunk, hogy fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs, valamint informatikai tudásuk, a tanulásuk, munkájuk eredményessége, minősége iránti igényesség, és kialakuljon bennük a tevékenységükkel kapcsolatos felelősségérzet. Oktatómunkánk során a tanulókat logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveljük, és fejlesztjük képességüket, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre. A személyiségfejlesztésben kiemelt feladat az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári szerepre történő felkészítés: a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, a jogok és a kötelességek tudatosítása.
A szakiskolai osztályokban folyó oktató-nevelő munkánk céljai és feladatai A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre, és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését. A szakiskola három évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. A szakiskola feladata diákjainak alkalmassá tétele arra, hogy szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve feladata a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakiskolát végzett diákok évfolyam-beszámítással érettségit adó iskolában tanulhatnak tovább. A szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a szakiskolai kerettanterv jelöli ki, és az adaptált központi programok határozzák meg.
26
Mivel a szakiskolában tanulók egy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására és erkölcsi tudatosságuk erősítésére. Ugyanakkor fejlesztenünk kell a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, az igényt a munkatársakkal való együttműködő, egyenrangú, szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A szakiskolai nevelő – oktató munkában a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Fontos szempont, hogy a képességek fejlesztése és a követelményrendszer a tanulók adottságaihoz igazodjon, ezzel elérjük, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedni, tudásuk, képességeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott elvárásoknak, követelményeknek, és ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé kell tenni a szakiskolai tanulók számára a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését, és átképzési lehetőséggel vagy továbbképzéssel a magasabb szintű szakképzettség megszerzését. A közismereti és a szakmai képzés során egyaránt törekedni kell a hatékony és motiváló tanítási – tanulási módszerek alkalmazására, hogy a tanulók számára teljesíthetők legyenek a követelmények, és elkerülhetővé váljanak az iskolai tanulási kudarcok. Elsősorban konkrét feladatokkal kell a tanulók problémamegoldó képességét fejleszteni és minél cselekvőbb részvételükkel a tudás megszerzésében sikerélményhez juttatni őket.
27
2.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola
szellemének minden késztetésében érvényesítendők. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. Az iskolában értékekkel és értékekre nevelünk, mert értékközvetítő funkciót a pedagógia minden eleme tartalmaz. Kiemelt érték a tanulók személyisége, ezért fontos annak fejlesztése. A személyiségfejlesztés elsődleges feladatának az értelem kiművelését, azaz a figyelemnek, az érdeklődésnek a felkeltését, és a műveltség, tudás, tanulás iránti vágy fenntartását, kialakítását tartjuk. A tanulási motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű is, hiszen e belső erőforrás az alapja a személyiség fejlődésének. A fejlődést elősegíti a műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása: általános műveltség – speciális műveltség szakmai műveltség nyelvtanulás, nyelvismeret, munkában, tanulásban való igényesség. A középiskolai tanulók életkora már olyan, hogy törekedhetünk az önálló tanulás, önképzés igényének kialakítására. Az önfejlesztés képességének elsajátításával a tanuló felismerheti, milyen adottságai vannak, meggyőződhet róla, hogy mi iránt van hajlama, s végső soron ez segítheti a továbbtanulásban, munkahelyválasztásban. Az önálló tanulás segítésével fejleszthetjük a tanulók együttműködő készségét, akaraterejét, önismeretét, ugyanakkor az önellenőrzés, önképzés, önművelés is igen fontos terület. Motiválnunk kell a tanulókat a rendszeres tanulásra, az ismeretek megszerzésében való jártasságra. Az önfejlesztéssel kitartásra nevelhetünk, a diák egyéni sikerességre törekvése erősödik, életterv, karrier-terv és önmenedzselés igénye alakulhat ki.
28
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerjék a szociális értékrendeket, a pozitív értékekkel azonosulni tudjanak és elfogadják azokat, viselkedésük, magatartásuk e szerint alakuljon. Feladatunk, hogy szem előtt tartsuk az alábbiakat: erkölcsösség, értéktisztelet becsületesség, jellemesség őszinteség, nyíltság felelősségtudat, felelősségvállalás igazságosság, lelkiismeretesség büszkeség a közösség (iskola) hagyományaira, értékeire, sikereire, volt diákjaira a demokrácia megteremtése, működtetése érdekvédelem; jogismeret mértékletesség felnőtt-gyermek, idős-fiatal egymáshoz való rendezett viszonya etikai világszemléleti értékek (élet, gyermek, család védelme és tisztelete) európai, humanista értékek az érzelmi élet szempontjából fontos értékek (szülő, haza, befogadó környezet) A kulturált életmódra nevelést a közösségi szervezetek jó működésével, a gazdag és színvonalas diákélet megteremtésével valósíthatjuk meg. Fejlődési sajátság, hogy a fiatalokat nyitottságuk, kíváncsiságuk miatt káros, önpusztító hatások is érik. Feladatunknak tartjuk a hátrányos tényezők kialakulásának megelőzését, közömbösítését, lebontását, az előnyös komponensek gyarapítását. - önismeret és társas kultúra fejlesztése - erkölcsi nevelés - családi életre nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - gazdasági és pénzügyi nevelés - fenntarthatóság, környezettudatosság - tanulás tanítása 29
- testi és lelki egészségre nevelés - családi életre nevelés - médiatudatosságra nevelés - pályaorientáció - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - testedzés, sport - ital, drog, AIDS elleni fellépés - esztétikai igény felkeltése - művészi, alkotó tevékenységre nevelés - természeti értékek és azok védelme - a világ globális problémáinak megértése (környezet, szenvedély-betegségek, elesettek).
Gyermekeink fejlődésében nagy jelentősége van az alkotóképesség, kreativitás fejlesztésének. Úgy gondoljuk, ehhez egyrészt azt kell megfontolnunk, hogy mit célszerű megmutatni, megtanítani, és mi lehet az, amire a tanuló képes az alkotó tevékenység folyamatában rájönni. Másrészt arra van szükség, hogy a tanulók továbbra is minden évfolyamon rendszeresen végezzenek alkotó tevékenységet, az elméleti tudás elsajátítása mellett a gyakorlatban is jártasságot szerezzenek. A szakmai gyakorlaton olyan tevékenység részeseivé válhatnak, ahol fontos a munkavédelmi előírások megismerése, a munkafegyelem megtartása, az erre irányuló oktatás és nevelés lényeges eleme iskolai munkánknak. Emellett fejleszteni kell a tanulók konfliktustűrő, - feloldásra való képességét. Az iskola után munkába álló diákjaink figyelmét fel kell hívnunk a sikerorientáltságra, kockázatvállalásra. Fejlesztenünk kell a pályamódosításra való képességet, az „élethosszig” tartó tanulás szellemében. Iskolánk figyelembe veszi a tanulók közötti fejlettségbeli, fejlődésbeli, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődésbeli különbségeket.
30
Változatos szervezeti és módszertani megoldások alkalmazására törekszünk, amelyek lehetővé teszik, hogy minden tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedéshez és az oktatott szakmák elsajátításához szükséges általános felkészültséget, ugyanakkor e minimum fölött minden tanuló optimális alkalmat és segítséget kapjon, hogy adottságainak legfelső határáig eljuthasson, kipróbálhassa, miben a legjobb, versenyszelleme fejlődjön.
Feladataink: permanens felkészítés a választandó pályára; pályaismeret a tanulói szerep tudatosítása: tanulás nélkül nem válhat a diák művelt, képzett emberré ismertetni kell az értelmiségi szerep jellemzőit, egyes pályák specifikumait meg kell tanítani diákjainkat az önismeretre, emberismeretre fejleszteni kell az önképzés, önművelés, önfejlesztés ismeretét, fel kell készíteni a diákot a többszöri pályamódosításra tudatosítani kell, hogy a munkában, a társadalomban felelősséget kell vállalnunk szavaikért és tetteikért az új értékek elfogadtatása mellett, az úgynevezett örök értékeket is tisztelnie kell fel kell zárkóztatni különböző felkészültségű tanulóinkat ösztönözni kell a diákokat tanulmányi versenyeken való indulásra és arra, hogy nagyobb számban vegyenek részt különböző pályázatokon nyelvtanulásra kell ösztönözni a tanulókat fokozni kell szociális érzékenységüket (nehéz helyzetben lévő tanulók segítése) fejleszteni kell önmagukkal és környezetükkel szemben való érzékenységüket (környezetvédelmi problémák, egészséges életmód).
31
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai
3.
tevékenység helyi rendje 3.1. Sajátos nevelési igényű tanulók -
Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.
-
Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:
gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
számítógéppel, asztalokkal, székekkel ellátott helyiség.
3.2. A
beilleszkedési,
tanulási,
magatartási
nehézségek
enyhítését
szolgáló
magatartási
zavarok
tevékenységek A
tanulási
nehézségek
hátterében
lévő
beilleszkedési,
szakvéleményezése a nevelési tanácsadó hatáskörébe tartozik. A pedagógusnak, a szülőnek és a tanulónak egyaránt érdeke, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok minél hamarabb kiderüljenek, mert az ennek következtében kialakuló kudarc a tanuló továbbhaladását, ill. a tanulóközösség munkáját veszélyeztetheti.
Egyre gyakrabban felmerülő gyanú a középiskolában is a hiperaktivitás. A hiperaktív tanulók esetében – amikor szabályok közé próbálják szorítani viselkedésüket, azonnal súrlódások
32
keletkeznek. Alig képesek a kéréseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni. Az ilyen tanulók iskolai teljesítménye mélyen a képességük alatt marad. Ehhez a viselkedési zavarhoz gyakran társul agresszió, mivel a sok fegyelmezés, a viselkedési és tanulási kudarc dacreakciót vált ki. A szakvélemény alapján a tanuló kisebb létszámú osztályban tanulhat, speciális segítséget kaphat. Mivel a középiskolában erre nincs lehetőség, arra kell törekedni, hogy a szülő és a tanuló belássa a felmerült problémát, s vegye igénybe a nevelési tanácsadó segítségét.
Adódhatnak nehézségek figyelemzavarból is. Ez nehezen különíthető el a lustaságtól, a szándékos figyelmetlenségtől. A fegyelemzavarból adódó problémák halmozódnak, a hiányosságok a további évek tananyagának elsajátítását egyre nehezebbé teszik. Ha ezt a gondot korán felfedezik, megelőzhető a bajok súlyosbodása. A pedagógusok nincsenek megfelelően felkészítve ezeknek a zavaroknak a kezelésére, a magas létszámú osztályok, a feszített tempó nehezítik az egyéni foglalkozás lehetőségét. Szükség
lenne
arra,
hogy
a
pedagógusok
konfliktuskezelő
foglalkozásokon
megismerkedjenek ezeknek a jelenségeknek a kezelésével. Hozzá kell segíteni ezeket a tanulókat ahhoz, hogy a saját szintjüknek, képességüknek megfelelően teljesíthessenek, s ne kerüljenek a perifériára.
Az osztályozás alóli felmentés – dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, idegen nyelv tanulása alóli felmentés esetén – a nevelési tanácsadó szakvéleménye, valamint tanulási képességeket vizsgáló bizottság szakértői véleménye alapján történhet. A fentiek alapján s a serdülőkorban fokozottabban jelentkező identitászavar miatt szükség van iskolapszichológus alkalmazására. Emellett fontos még az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások szervezése, amire azonban az iskolának csak korlátozottan van lehetősége.
33
3.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A gyermek joga, hogy képességének, adottságának, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Az iskolának el kell látnia a tehetségkutatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat. A tehetségnevelés elképzelhető útja a gyorsítás, léptetés, melynek előnye, hogy egyszerre több évfolyam anyagát sajátíthatja el a gyermek. Erre igazgatói engedély alapján osztályozóvizsga letételével van lehetőség. A tehetséggondozás a tanulásszervezésben differenciálással is megvalósítható. A képességek kibontakoztatását szolgáló lehetőségek:
emelt szintű képzésben való részvétel
fakultatív foglalkozások
tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre való felkészítés
szakkörök, sportkörök szervezése
egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatás)
az iskolai, a városi könyvtár használata.
3.4. Egységes alapokra épülő differenciálás A kulcskompetenciákat akkor tudjuk hatékonyan fejleszteni, ha a fejlesztendő célok megfelelő tanítási folyamattal és tanulási tevékenységgel párosulnak. A tanítás nem csak ismeretek közlése, hanem a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén az alábbiakra fektetünk hangsúlyt: Olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A
tanulásszervezés
során
törekszünk
kibontakoztatására.
34
a
tanulók
aktivitásának
optimális
Az oktatási folyamat megszervezésével elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget teremtünk az esetleges tévedéseik korrigálására és tudásuknak az átrendeződésére. Az oktatási folyamatainkban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) előtérbe
állítjuk
a
tanulók
tevékenységeit,
önállóságát,
kezdeményezését,
problémamegoldásait, alkotóképességét. A tanulásszervezés során egyik fő elvünk és teendőnk a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben és az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások megismerésére és alkalmazására törekszünk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése és oktatásának során. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Ezért igyekszünk mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozások keretében élni az ilyen lehetőségekkel. 3.5. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek
-
képesség-kibontakoztató felkészítés
-
szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
-
felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; 35
-
egyéni foglalkozások;
-
nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
-
iskolai sportkör, szakkörök;
-
szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
-
a szülőkkel való együttműködés;
-
szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
-
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
36
4.
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő
oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánk (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit: - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.
37
5.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
A diákönkormányzatnak véleményezési joga van: - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt - a Házirend elfogadásakor, illetve módosítása előtt - az iskolai adatkezelési szabályzat megalkotásakor, illetve módosításakor - a tantárgyak választásáról és az érettségi vizsgára felkészítő szintről készült tájékoztatóról - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításkor - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásakor - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.
38
6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai 6.1. A pedagógusok alapvető feladatai -
A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
-
Heti
teljes
munkaidejének
nyolcvan
százalékát
(kötött
munkaidejét)
az
intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
-
A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
6.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -
Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
-
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
39
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
-
Projektalkotás – középpontjában a gyermek áll (a választott téma a tanulók érdeklődésének megfelelő; az együttműködés során sokszínű, intenzív tanulás folyik; a projekt megoldása során a pedagógus szerepe a szemmel tartás, szükség esetén indirekt vagy direkt beavatkozás).
6.3. Munkafegyelem, a munkához való viszony -
A munkaköri kötelességek teljesítése.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
6.4. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
-
Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
6.5. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -
Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.
-
Továbbképzéseken való részvétel.
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
-
Publikációk
szakmai
(pedagógiai,
kiadványokban.
40
szaktárgyi)
témákról
folyóiratokban,
6.6. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
6.7. Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
6.8. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
6.9. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d) a házirend elfogadása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; 41
g)
az
intézményvezetői,
intézményegység-vezetői
pályázathoz
készített
vezetési
programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) a jogszabályban meghatározott más ügyek.
6.10. A nevelőtestület véleménynyilvánítási jogköre: a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt; e) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításakor; f) az iskola felvételi követelményeinek meghatározásakor; g) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.
A pedagógusok javaslattételi jogkörrel rendelkeznek – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a balesetmegelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A megbízott pedagógusoknak ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, munkafázis veszélyeire, a kötelező viselkedési szabályokra, a munkavédelmi előírásokra.
6.11. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetniük kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben; 42
a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell a balesetvédelmi előírásokat, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) jelzését, a bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban;
osztálykirándulások, túrák előtt;
rendkívüli események után;
a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívniuk a tanulók figyelmét.
Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített. Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb – mindkét felet próbára tevő – bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon. Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is:
Elősegítse olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy a tanuló ne maradjon társtalan, ahol átélheti az összetartozás örömét.
Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon a problémás tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit.
Segítsen a feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében.
Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében.
Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére.
Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló").
43
Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb.
Az osztályfőnök köteles a szülők részére az első szülői értekezleten, a tanulók részére az első osztályfőnöki órán tájékoztatást adni a pedagógiai programról.
6.12. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -
A házirend szabályainak megbeszélése.
-
Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése.
-
Az osztályközösség vezetőinek megválasztása.
-
Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.
b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -
Tanévente legalább tíz alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
-
Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
-
Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
-
Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar nyelv napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról és a nemzeti összetartozás napjáról.
-
Osztálykirándulás előkészítése.
44
7.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot
kialakítja, megteremti. A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Ezek a sajátságok egyaránt érvényesek a személyközi és a hovatartozási kötődésekre. A hovatartozási kötődés a családhoz, a szűkebb-tágabb csoporthoz/közösséghez, nemzetiséghez, nemzethez, hazához való kötődést jelenti. Ez az a terület, amelyet nevelő-oktató munkánk során mi is fejleszteni tudunk. Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy megismerjük azokat a tanulókat, akikben gyönge a közösséghez való kötődési hajlam, és elősegítsük ennek megerősítését. A fejlődés érdekében igyekszünk pozitív hatású személyekkel gazdagítani a kötődési lehetőségeket, olyan tanórán kívüli tevékenységeket megvalósítani, amelyekkel eredményesen járulhatunk hozzá a tanulók közösségi emberré válásához és általában személyiségük fejlődéséhez. A csoportképzési hajlam fejlesztése a csoportnormák elsajátítása által telik meg tartalommal, vagyis végső soron a nevelésen múlik, hogy kiben milyen egyéni szociális értékrend alakul ki. Feladatunknak érezzük, hogy a csoportműködtetési elvek érvényesítésével megelőzzük a fiatalok negatív értelemben vett „közösségbe fejlődését”. A mai világban sem az iskolán kívüli, sem az iskolai élet nem kínál olyan eleve adott csoportokat, amelyekben a felnövekvő generációk csoportmotívumai kielégülhetnének, működhetnének, és ezáltal pozitív szocializáló hatásuk érvényesülhetne. Törekednünk kell arra, hogy iskolai osztályaink a fenti értelemben vett csoporttá, közösséggé váljanak. Az osztályfőnöki, a diákönkormányzati munka, a szabadidő hasznos eltöltése fontos eszköz a célok megvalósításában. A csapatsportok, csapatjátékok, ha tartósan létező csoportokat működtetünk, jó közegei lehetnek a közösségi motívumok fejlesztésének. A különböző szakkörök, önképzőkörök, ifjúsági szervezetek is hozzájárulhatnak a csoporttá alakuláshoz. A
hovatartozási
hajlam
szocializálási
feladatának
eredményes
megoldásával
hozzájárulhatunk a csoportok, a nemzetiségek, a nemzetek közötti szembenállások, előítéletek
45
természetének, okainak megértéséhez, oldásához. Olyan hovatartozási kötődések kialakítását tekintjük feladatunknak, amelyek nem a másik csoport lenézésében, az előítéletekben nyilvánulnak meg, hanem a megértésben, a proszocialitásban. Észrevehető előrelépés csak akkor lehetséges, ha az alábbi célokat megvalósítjuk: -
a hon- és népismerettel segítsük elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,
-
a tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezek értékeit,
-
az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában,
-
a tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába,
-
a tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén,
-
a
kommunikációs
kultúra
középpontjában
az
önálló
ismeretszerzés,
véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének, megvédésének a képességei állnak, -
iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie,
-
pedagógusaink fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
A céljainkból levezetett feladataink a tanórán kívüli tevékenységek megszervezésében, a DÖK működtetésében, hagyományaink ápolásában rejlenek. A tanórán kívüli tevékenységek kiválasztásában, szervezésében nagymértékű önállóságot kell biztosítani a tanulóknak, a tanulói közösségeknek. A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek segítésére az iskolában osztály diákbizottságok és diákönkormányzat működik. Kiemelt szerepet szánunk a programok előkészítésében a szabadidő-szervezőnek, aki a pedagógusok és a tanulók igényeit szem előtt tartva szervezi a színházlátogatásokat (színházi műsor,
buszrendelés),
múzeumlátogatásokat,
tanácsot
ad
az
osztálykirándulások
lebonyolítására is. Az iskola szereplőinek együttműködése kulcsfontosságú a nevelés-oktatás folyamatában. Törekedni kell a tanórai foglakozásokon olyan csoportlégkör kialakítására, mely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét, ahol társaitól és tanáraitól 46
támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik képességeit, büszkék sikereire, ahol megértik. Külön figyelemmel kell fordulni a hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanulók felé. Figyelni kell a konfliktusokat, az egészségtelen versengést, ezeket a problémákat azonban tapintatosan kell kezelni. Miután a gyermekek bizalommal fordulnak a pedagógus felé, az együttműködés megvalósulása már nem elérhetetlen.
7.1. Tanulmányi, szakmai tevékenységek -
tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulója (OKTV, OÁTV, OSZTV, SZKTV, közismereti tanulmányi versenyek)
A versenyek megszervezését, a tanulók felkészítését a szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok és szakoktatók végzik. A szakköri munka a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakköröket különböző szempontok alapján szervezzük: tantárgyi, közös érdeklődés. A szakkörök indításáról – az igények és a lehetőségek alapján – minden tanév elején a nevelőtestület dönt.
7.2. Tömegsport Az Eötvös-Brassai Diáksport Egyesületnek azok a diákok a tagjai, akik belépnek az egyesületbe, és az éves tagdíjat befizetik. Az egyesület szakosztályai és sportcsoportjai valamint a tömegsport órák lehetőséget biztosítanak a tanulóknak a mindennapi testedzésre, a kikapcsolódásra, a szabadidő hasznos eltöltésére. Ezeken a foglalkozásokon készülnek fel a tanulók az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. A foglalkozások mindegyikét testnevelő tanárok és jól felkészült edzők tartják.
Szakosztályaink: Kosárlabda szakosztály: iskolánk legnagyobb hagyományokkal rendelkező szakosztálya a kosárlabda sportágban működik.
47
Az 1985-ben megkezdett tudatos utánpótlás-nevelő munka eredményei 1987-től – a diáksport egyesületi működési forma kialakításának segítségével – folyamatosan javulnak. A szakosztály működtetésére fordított pénzeszközök segítségével olyan feltételrendszert sikerült kialakítani, melyet sok – erre a szakágra szakosodott – egyesület is megirigyelhet. A kosárlabdázó diákok számára nyújtott juttatások – szerelés, versenyeztetés – hosszú évek óta közelítik a profik színvonalát. A versenyeztetés a diákolimpiai rendezvényeken kívül kiterjed a neves egyesületek által rendezett meghívásos tornákra és kupákra is. Folyamatos munkánk eredményeként évenként több nemzetközi tornán veszünk részt eredményesen. A kiképzett játékosok nagy számban folytatják a sportolást magasabb NB-s osztályú felnőtt klubokban. Közülük nem egy eljutott a korosztályos válogatott szintig is. Arra külön büszkék vagyunk, hogy kosarasaink zöme az eredményes sportmunka mellett egyetemi illetve főiskolai tanulmányokat folytat a középiskola elvégzése után. Az eredményes munka érdekében kiváló kapcsolatokat tartunk fenn a körzet utánpótlás nevelő általános iskoláival is. A több mint egy évtizede folyó munka eredményeként iskolánk a szakmai képzés mellett már nemcsak a megyén belül, hanem országosan is egyre ismertebb és elismertebb lett. Az ismertséghez több diákolimpiai megyei bajnoki cím, országos elődöntős helyezés és kupagyőzelem járult hozzá. Iskolánkban többéves kihagyás után néhány évvel ezelőtt újra indult a leány kosárlabda szakosztály is. Teljesen az alapoktól kellett megkezdeni a képzést, ezért még csak az amatőr megyei diákolimpiai bajnokságban indulunk. Kisebb technikai tudásunk ellenére a szakosztály eredményesen szerepel, hiszen az elmúlt évben és idén is bejutottunk a megye legjobb négy csapata közé.
Torna szakosztály: működése nagymértékben függ a beiskolázástól, de vannak olyan tanulóink is, akik itt szerették meg a tornát és értek el eredményeket. Szerállományunk fejlesztésével, valamint tanulóink széleskörű bevonásával próbáljuk meg eredményesebbé tenni a szakosztályt. Az évek során számtalan megyei és országos szintű eredményt értünk el. Pozitívumként értékelhető, hogy többéves kihagyás után az idei tanévtől újraéledt az iskola leány tornacsapata is.
48
Röplabda szakosztály: néhány éve működik iskolánkban lányok számára. Általában elmondható, hogy a lányokat kevésbé lehet sportra bírni, de ezzel a sportággal több fiatalt lehet edzésre csábítani. Viszonylag rövid idő alatt sikereket értek el, a 2012-13-as tanévtől részt vesznek a megyei bajnokságban. A felsorolt szakosztályokon kívül több más diákolimpiai sportágban is képviseljük az iskolát mind megyei, mind pedig országos szinten. Ezek a sportágak a következők: atlétika ügyességi és váltócsapat bajnokság, úszás, atlétika pályabajnokság, mezei futás. Ezekben a versenyszámokban az országos döntők állandó résztvevői vagyunk. A fent említett versenysportokon kívül a diákoknak lehetőségük van az iskolán kívüli szabadidős sporttevékenységekre is az egészséges életmódra nevelés és a szabadidő hasznos eltöltésének szellemében. A Diáksport Egyesület a következő lehetőségeket biztosítja a tanulóknak: labdarúgás és kondicionálás, asztalitenisz, tollaslabda, aerobic, valamint úszás.
7.3. Hagyományőrző tevékenységek
-
minden tanévet ünnepélyes tanévnyitóval kezdünk, tanévzáró ünnepséggel zárunk,
-
a DÖK irányításával október elején rendezzük a „csibeavatót” (az elsősök fogadalomtétele) a 11. osztályosok szervezésében,
-
nemzeti ünnepeinkről iskolai ünnepség keretében emlékezünk meg,
-
iskolai ünnepséget szervezünk a végzős diákok szalagtűzése és ballagása alkalmából (december, illetve május), amely városunkban elismert rangra emelkedett az évek során,
-
tavasszal tartjuk a DÖK-napot: fordított tanítási nap, vetélkedők, iskolabál rendezése, ismerkedési diszkó rendezése, házi bajnokság lebonyolítása különböző sportágakban.
A tanévnyitó, -záró ünnepség, az iskolai megemlékezések, a szalagavató, a ballagás koordinálása a szabadidő-szervező pedagógus feladata. 7.4. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére színház- és mozilátogatásokat, kiállítások megtekintését szervezzük tanulóink számára. -
az osztálykirándulásokat elsősorban az írásbeli érettségi idejére szervezzük, 49
-
az iskolai diákszínpad évente több jeles alkalomkor mutat be új műsort,
- diákjaink előzetes igazgatói engedéllyel és felügyelettel hétvégéken (általában pénteken) rendezhetnek táncos összejövetelt. 7.5. Diákönkormányzat A közösségfejlesztésben fontos szerepet játszik a diákönkormányzat. Feladatának tekintjük, hogy élve a törvény biztosította jogával, őrködjön a diákok jogainak és érdekeinek érvényesülése fölött. Munkáját az általa készített éves terv alapján végzi. Részt vesz: a diákjóléti alapok elosztásában, az iskolai hagyományok ápolásában, és véleményt mond a diákságot érintő kérdésekben. Szervezi:
a diákönkormányzati-napot, a Mikulás-, a Valentin-napot, az Eötvös-bált, a bejövő osztályok játékos avatását
50
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
8.
8.1. A vezetőség és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,
-
a különböző értekezletek,
-
megbeszélések.
3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: -
az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,
-
az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.
6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), illetve a szülői szervezettel. 8.2. A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, továbbképzések, a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséget rendszeresen tájékoztatják a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
51
8.3. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése
Célunk, hogy az iskolában olyan légkör uralkodjon, hogy a tanuló, a pedagógus és az idelátogató – szülő (vendég) jól érezze magát. Mind a három fél kapcsolatában nyilvánuljon meg az egymás iránti tisztelet, megbecsülés, egymás munkájának elismerése. 1. A pedagógus – tanuló kapcsolat a pedagógus személyes viselkedésével, munkájával mutasson példát a tanítványainak, vegye figyelembe a tanulók egyéni tulajdonságait, képességeit, védje a diákok érdekeit, segítse őket nehézségeik megoldásában, nevelje a tanulókat a szellemi és fizikai munka megbecsülésére, követelje meg az emberek közötti érintkezés helyes formáinak és az elfogadott normáinak megtanulását, gyakorlását, a tanulókat a haza, a szülőföld szeretetére, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismerésére és megbecsülésére, más népek szokásainak tiszteletben tartására, a másság elfogadására nevelje! A tanulókban kifejlesztendő fő tulajdonságok humánum, érdeklődés, kreativitás, problémamegoldó-képesség, gyakorlatiasság, műveltség, ezek elérése érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a hatékony egyéni tanulási módszerekkel, be kell láttatni a tanulás fontosságát, meg kell tanítani a korszerű szakmai, elméleti ismereteket, a tanuló törekedjen az egészséges életmódra, edzett legyen, önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényességre kell nevelni a diákokat! 8.4. A tanulóval való kapcsolattartás formái - tájékoztatás illetve véleménykérés a diákönkormányzaton keresztül - tájékoztatás illetve véleménykérés az osztályfőnökön keresztül - Diákközgyűlés - tanítási órák - iskolai rendezvények
52
2. Szülő – pedagógus kapcsolata értékelje reálisan gyermeke képességeit, és ennek függvényében döntsön a szakmaválasztásról, folyamatosan ellenőrizze gyermeke tanulmányi eredményét, iskolai magaviseletét, tartson
személyes
kapcsolatot
a
gyermekét
tanító
pedagógusokkal,
szülői
értekezleteken, fogadóórákon és az ellenőrző útján, vegyen részt az osztályközösség által szervezett rendezvények lebonyolításában (szalagavató, ballagás), 8.5. A szülővel való kapcsolattartás - tanári fogadóórák - szülői értekezletek - Szülői Választmány, Szervezet ülései - igény szerint alkalmi megbeszélések - iskolai rendezvények (tanévzáró ünnepély, szalagavató, ballagás). 8.6. A szülő kötelességei és jogai A szülő kötelessége, hogy - gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, - tiszteletben tartsa az iskola, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat iskolát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen - tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.
53
A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt - saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, - tisztségviselőinek megválasztásáról. Figyelemmel kíséri 54
- a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, - a pedagógiai munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet - a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
3. Iskola – egyéb intézmények között: élő kapcsolattartás a kollégiumi nevelőtanárokkal, kapcsolattartás a város többi iskolájával, az érdeklődőknek lehetőség nyújtása az iskola munkájának megismerésére, egyeztető megbeszélések kezdeményezése a városban és a vonzáskörzetben lévő vállalatokkal, vállalkozásokkal a munkaerőigény és a szakmákon belüli speciális igények felmérésére, együttműködés a városi és megyei Munkaügyi Központtal és a Kereskedelmi és Iparkamarával a szakképzés továbbfejlesztése érdekében. 8.7. Az intézmény partnereivel való kapcsolattartás - évi rendszeres találkozók, megbeszélések - képviselők meghívása rendezvényeinkre - a közös tevékenység során adódó alkalmi megbeszélések
55
A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
9.
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód elsajátítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -
a táplálkozás,
-
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
-
a családi és kortárskapcsolatok,
-
a környezet védelme,
-
az aktív életmód, a sport,
-
a személyes higiénia,
-
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
-
a szexuális fejlődés
területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -
testnevelés órák;
-
egészségfejlesztő testmozgás;
-
az iskolai sportkör foglalkozásai;
-
tömegsport foglalkozások;
b) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) évente egy alkalommal egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó bemutatóóra szervezése; 56
d) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;
-
a Magyar Vöröskereszt tiszaújvárosi munkatársaival való kapcsolattartás;
e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -
tanévente egy alkalommal osztályfőnöki óra megtartásában;
-
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében (a tanulóknak
évenként
legalább
szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
57
egyszer
fogászati,
kétévente
általános
10. Környezeti nevelési program Alapok Törvényi háttér Az Alaptörvény környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: O cikk (1) és (2) bekezdése: (1) Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. (2) A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XIX. cikk (1) Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez. Helyzetkép Belső: az iskola Előélet, hagyományok: Környezetvédelmi technikus képzés működött 2000-ig, 1998-tól 2001-ig akkreditált vegyipari gépészmérnök-asszisztens képzés keretében környezetvédelmi szakosítást végeztünk. 2000-től részt veszünk a GLOBE-programban.
Épület és berendezése: Az Eötvös-épület udvarán mikrometeorológiai állomás található. Az épületek belsejében a termek mérete a régi szabványoknak megfelelő, a természetes fényviszonyok elfogadhatóak. A nyílászárók és a világítás korszerűsítése megtörtént. A táblák és padok cseréje folyamatos, a technikai felszereltség korszerű. Étkeztetés: Az intézmény területén konyha van, amely a HAPCC szabvány szerint működik (folyamatos fejlesztés alatt). Önkiszolgáló rendszerű, 220 fő befogadására alkalmas. Iskola udvara: Az intézmény három különálló épületben működik, mindegyik épület rendelkezik megfelelő méretű saját udvarral, melyek nagyrészt nyitottak és jelentős részük természetes növényzettel borított. Sportpálya mindhárom épülethez tartozik. Iskolai büfé:
58
Magánvállalkozók működtetik, akik az egészséges étkeztetésre törekszenek. Egyéb: - Környezetbarát tisztítóeszközöket alkalmaznak a takarítók. Az iskola közvetlen környezete Az iskola Tiszaújvárosban az Alföldön, a Tisza jobb partján, a Sajó torkolatánál található. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. Az ipari és természeti környezet találkozása lehetőséget nyújt a tanulóknak ezen „együttélés” előnyeinek és hátrányainak tanulmányozására. Külső környezet: a település és a régió Tiszaújváros egészséges környezetet próbál biztosítani az itt élő és tanuló embereknek. A település rendelkezik szennyvíz- és ivóvíztisztító művel, a hulladéklerakás többé-kevésbé megoldott, az ipartelepen a szennyvíztisztítón kívül hulladékégető is üzemel. A várost védőerdősáv választja el a vegyipari létesítményektől. Az ipari tevékenység jelenléte fokozott figyelmet igényel, ezért városunkban rendszeresek a környezetvédelemmel foglalkozó konferenciák, kiállítások, közmeghallgatások. A régióhoz tartozik a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet, ahova a diákokkal terepgyakorlatra, illetve kirándulni el tudunk menni. A régióhoz tartozik Sajóörös, Muhi, Ónod stb., ahol természeti és kultúrtörténeti értékek egyaránt fellelhetők. Alapelvek, célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Meg kell értetnünk, hogy fenntartható jövő egy olyan egészséges kompromisszum ember és természet között, mely emberi értékeink megőrzését sok-sok generáción keresztül lehetővé teszi. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.
59
Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése
Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.
60
A tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében
Idegen nyelv A tanulók legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit
Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják
61
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni
Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit
62
Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Filozófia A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban
Informatika A tanulók ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket
63
ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai
módszerekkel
demonstrálják
(számítástechnika
alkalmazása,
könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket értsék
és
tapasztalják
meg
a
szabadtéri
foglalkozásokon
keresztül,
hogy
a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (9-11. évfolyam) A tanulók tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb.) ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat Nem hagyományos tanórai foglalkozások Nem hagyományos tanórai foglalkozás lehet minden olyan új tanítási-tanulási módszer, amelynek a tantárgyak tananyagának elsajátíttatása a célja, de színtere nem a szokásos (45 perces) tanóra, s a helyszíne akár az iskolán kívül is lehet. (De tanítási naplóba beírt óra!) A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője, kritériuma a komplexitás. Ennek lényege: a tantárgyakon átívelő ismeretek összekapcsolása, egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, valamiféle “egymásra hajtogatottság” a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése kapcsolatközpontúság értelem és érzelem egysége módszerek sokfélesége 64
Tanórán kívüli foglalkozások Minden olyan foglalkozás, amely a nem hagyományos tanórai foglalkozások témakörében is megtalálható, de nem kerül be a tanítási naplóba. A fentieken kívül pl.: Szakkör Várostakarítási akció nap Tábor A hetedik évfolyamos diákok számára erdei iskolát szervezünk „Az erdei iskola az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma. A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.” (LEHOCZKY JÁNOS) Az erdei iskola egy pedagógiai projekt, amelynek megvalósítási ideje 3-5 nap. A biológia, a földrajz és a technika tantárgyakhoz kapcsolódik. Helyszíne eltér a lakóhely jellegétől, és szorgalmi időre esik. Diákpályázatokon veszünk részt. Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Curie, Hevesy György, regionális: Árokszállásy Zoltán), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. Törekszünk a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására. Nemzetközi programban részvétel (GLOBE).
65
11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Oktatási elv/mottó: „Amit hallok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom…” Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók:
-
ismerjék meg és fel az elsősegélynyújtás fontosságát,
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket,
-
tudják az egyes sérülések élettani hátterét és várható következményeit,
-
sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat,
-
ismerjék meg a balesetek típusát, azok háttereit,
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,
-
sajátítsák el: mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Cél továbbá, hogy a tanulók készségei az alábbi területeken fejlődjenek: -
problémafelismerés,
-
gyors és szakszerű cselekvés,
-
embertársaink iránti érzékenység,
-
a bajba jutottakkal szembeni együttérzés.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához /!/ szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek,
-
az elsősegélynyújtás bemutatása után a gyakoroltatásra feltétlenül kerüljön sor,
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása érdekében
66
-
az iskola kapcsolatot/együttműködést alakít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Országos Katasztrófavédelem helyi szervezetével.
Intézményen belüli segítők: -
iskolaorvos,
-
osztályfőnökök,
-
szaktanárok,
-
gyermek – és ifjúságvédelmi felelős,
-
védőnő,
-
könyvtáros…és az iskola valamennyi dolgozója.
Iskolán kívüli segítők: -
család/szülők,
-
háziorvos,
-
Országos Mentőszolgálat,
-
Magyar Vöröskereszt,
-
az Országos Katasztrófavédelem városi szervezete.
Tevékenységformák az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításában: 1. Elsősorban a természettudományos tantárgyakba integrálva tanítva: pl. Biológia 7-8. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás mozgássérülések esetén. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.
67
Biológia 11-12. évfolyam Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés). Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek. Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések esetén. 2. Testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem. 3. Osztályfőnöki órákon – 10. évfolyamon – az alábbi elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítására kerül sor: -
teendők közlekedési balesetek esetén – pl. segítségnyújtás motoros-, kerékpáros baleseteknél,
-
a mentőszolgálat felépítése és működése, a mentők hívásának helyes módja, 68
-
az Ifjúsági Vöröskereszt aktivistáinak szimulációs bemutatója,
-
Elsősegély-filmek – elérhetőség pl. elsosegely.hu – magyarul, németül, angolul – idegen nyelvi tanórákon is alkalmazható.
4. Tanórán kívüli foglalkozás
-
Minden évben – az intézményi véradás napján- elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával.
-
Minden tanévben legalább egy elsősegély-nyújtással kapcsolatos projektnapot tartunk: bemutatót
szervezünk
az
Országos
Mentőszolgálat
és/vagy
Országos
Katasztrófavédelem helyi szervezeteinek bevonásával. 5. Iskolán kívüli rendezvények -
Kortárssegítők képzése.
-
Kapcsolódás más intézmény, szervezet programjához /pl. TVK- v. Jabil- rendezvényei városunkban/.
69
12. A közösségi szolgálatra vonatkozó szabályok A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (2) és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. § (1) alapján 2016. január 1. után az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a középiskolai tanulmányait befejezze. Az 50 óra közösségi szolgálatot 3 tanéven keresztül kell elvégezni (9-11. évfolyamon), tanévekre arányosan kell elosztani a teljesítési időt. A tanulók az 50 órás szolgálaton belül 5 órás felkészítőn, amely munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatás is, majd 5 órás záró foglalkozáson vesznek részt. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi, szociális, kulturális, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi területen folytatható tevékenység; bölcsődékben, óvodákban kulturális tevékenység szervezésében vagy a mindennapi tevékenységben (játék, sport) való részvétel is lehetséges.
70
13. A tanuló felvételének, valamint átvételének szabályai Az iskolába jelentkezés feltételei
A nappali képzés 7. évfolyamára történő jelentkezéshez az 5. osztály év végi, valamint a 6. osztály félévi bizonyítványa, jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges.
A nappali képzés 9. évfolyamára történő jelentkezéshez a 8. osztály eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány, az általános iskolában kiállított jelentkezési lap, orvosi igazolás szükséges. A szakképzési évfolyamra lépés előfeltétele a 8., illetve 10. osztály elvégzése, a betöltött
16.
életév,
jelentkezési
lap
kitöltése
és
a
szakmai
alkalmassági
követelményeknek való megfelelésről szóló igazolás. Érettségihez kötött szakmára való jelentkezéshez eredményes érettségi bizonyítvány, jelentkezési lap, egészségügyi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolás szükséges. A felnőttoktatásban szakmai végzettség nem kell a felvételhez, a felvétel feltétele a betöltött 16. életév illetőleg a tankötelezettség teljesítése. A képzési idő 3 év, ezért a szakiskolai 9.,10. évfolyam elvégzése a felvételnél előnyt jelent. Átvétel azonos iskolatípusból közvetlenül, más iskolatípusból különbözeti vizsgával lehetséges. A tanulók kiválasztásának elvei Gimnázium A tanulók felvétele az általános iskolában elért tanulmányi eredmény (5 – 8. osztály) alapján történik, (a hatosztályos gimnáziumi képzést választók központi írásbeli felvételin vesznek részt). Az emelt szintű képzést folytató informatikai osztályba jelentkezőknek matematika központi írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A rangsor megállapításához szükséges a hozott eredmény ½-ed része, a felvételi eredmény 1/2-ed része. Azonos tanulmányi eredmény esetén előnyben részesítjük a felvételnél a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően a helybeli és környékbeli településekről jelentkezőket, vagy akinek ezt különleges helyzete indokolja: testvére intézményünk diákja, kettő vagy több eltartott testvére van.
71
Szakközépiskola, szakképző iskola A jelentkező tanulók felvétele az 5 – 8. osztályban elért tanulmányi eredmény alapján történik. A felvételnél azonos tanulmányi eredmény esetén a fent említett módon járunk el. A
szakképző
évfolyamokon
a
felvétel
feltétele
érvényes
egészségügyi
és
pályaalkalmassági vizsga. Érettségi bizonyítványt adó felnőttképzés Mind a nappali, mind az esti tagozatos képzésben a felvételnél az utolsó két év közismereti tantárgyaiból számított tanulmányi átlag a meghatározó. Átvétel és átjárhatóság elve Az intézmény a férőhelyek számának függvényében biztosítja a lehetőséget arra, hogy saját, illetve más intézményből vagy képzési formából átjelentkező tanulók a lehető legkisebb zökkenőkkel legyenek képesek folytatni tanulmányaikat. Az átjárhatóság mértékét a jogi szabályozás (köznevelési törvény) mellett az intézmény az alábbiakban szabályozza: A szakiskola, szakközépiskola, gimnázium 9. vagy 10. évfolyamának befejezése után más képzési formába való átlépésnél a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, melyeket eddig nem, vagy lényegesen kevesebb óraszámban tanult. Iskolatípus váltás esetén, illetve más iskolából legkésőbb a félév végén vehető át tanuló kérvény alapján és – szükség esetén – különbözeti vizsgával, a 2. félévben nem. Emelt szintű képzést folytató vagy hatosztályos gimnáziumi osztályban csak különbözeti vizsgával lehet a tanulmányokat folytatni, amennyiben van férőhely. Felnőttképzés esetén a nappali tagozatról esti tagozatra való átlépésről, a beszámíthatóság mértékéről és az átvételről az igazgató dönt. A második szakma megszerzésére irányuló képzésben a tanuló írásbeli kérelme alapján az óralátogatások alóli felmentésről az érvényben lévő jogszabályok szerint az igazgató dönt. A tanév közben iskolát váltani szándékozó tanulók kérelemmel fordulnak az intézmény igazgatójához, a kérelemhez csatolják a korábbi évek bizonyítványainak másolatát, az adott
tanév
naplómásolatát.
Az
igazgató
alapján bírálja el a kérelmeket.
72
a
benyújtott
dokumentumok
14. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, a tanév végéig (augusztus 31-ig) javítóvizsgát tehet.
73
15. A pályaalkalmassági vizsga szabályzata A munka eredményessége, az egészség megőrzése csak úgy biztosítható, ha megfelelő ember kerül a megfelelő munkahelyre. Ezért fontos, hogy a tanuló az általa kiválasztott szakmának egészségügyi szempontokból megfeleljen. Ne legyen az egészségi állapotának olyan elváltozása, ami a későbbi munkavégzést befolyásolja, illetve ha van, akkor későbbi munkaköre ne rontsa azt tovább. A munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés vizsgálatok rendjét a 33/1998.NM rendelet írja le. A munkaköri alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Előzetes szakmai orvosi vizsgálat szükséges, mert a tanuló csak akkor kezdheti meg a szakma tanulását, ha egészségügyi szempontból megfelel a választott szakmának. A szakmai alkalmasság orvosi véleményezéséért a vizsgálatot végző orvos felelős. A szakmai alkalmasság feltételei
a tanuló szellemi és testi adottságai alapján legyen képes a szakma elsajátítására, illetve végzésére
a tanuló legyen képes a választott szakmát hosszú távon, egészségének károsodása nélkül folytatni
a tanuló egészségkárosodása ne jelentsen se saját magára, se környezetére nézve balesetveszélyt, fertőzésforrást
Szempontok a szakmai alkalmassági orvosi vizsgálat véleményezésénél
a pályaválasztó fizikai állapota,
képes-e szellemi és lelki képessége alapján a választott szakma elsajátítására,
a meglévő betegségek, egészségi elváltozások romlása várható-e a szakma tartós végzése esetén,
van-e olyan egészségi elváltozása, amely a tanuló vagy környezetére baleseti vagy fertőzési veszélyt rejthet magában.
Miből áll az alkalmassági vizsgálat? Anamnézis-felvétel, testi fejlettség megállapítása, hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok és a háziorvosi összefoglaló.
74
16. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -
osztályozóvizsga,
-
különbözeti vizsga,
-
javítóvizsga.
2. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
3. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -
a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
-
engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
-
ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát,
vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát,
vagy szakképzési évfolyamon az egész évre előírt elméleti órák 20 százalékát,
vagy szakiskolai és szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati órák 20-20 százalékát,
és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási évben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor a tanév végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.
75
5. A tanulmányok alatti vizsgákat a mindenkor hatályos rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulókkal -
osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
-
javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)
közölni kell. 7. Az osztályozó-, javító- és különbözeti vizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok állapítják meg.
Évközi vizsgák Az évközi vizsgák rendje az 1. számú mellékletben található.
76
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A közismereti oktatás eszközlistája a 2. számú mellékletben található. Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája a 3. számú mellékletben található.
77
II. HELYI TANTERV
78
A helyi tanterv kialakításának alapelvei
Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:
ÉVFOLYAM 7-8. évfolyam 10-12. évfolyam gimnázium 7-8. évfolyam 9-12. évfolyam gimnázium 7-10. évfolyam gimnázium 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 9-10. évfolyam gimnázium
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Biológia A változat Biológia B változat Fizika B változat Fizika B változat Ének A változat Technika, életvitel és gyakorlat B változat Kémia A változat Kémia A változat
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében tartalmazzák az oktatásért felelős miniszter
által
kiadott
kerettantervekben
meghatározott
tananyagot
és
a
követelményeket, melyek rendelkeznek a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.
Érvényesítjük a gimnáziumi, a szakiskolai és szakközépiskolai kerettanterv tartalmi programját.
Az iskolai könyvtárban a helyi tantervben meghatározottak szerint biztosítjuk a könyvtárhasználati órák megtartását.
A tantárgyak elnevezésében maradéktalanul érvényesítjük a kerettantervekben rögzített tantárgyak nevét.
A helyi tanterv kimunkálása során – az előzetes tanulmányok beszámításának megalapozása érdekében – figyelembe vesszük a szakmai programban (a szakképzés központi programjaiban) foglaltakat is.
Az intézménytípusok, a szakmacsoportok és szakmai ágazatok óratervét és tananyagtartalmát úgy állítjuk össze, hogy az elősegítse az intézményen belüli átjárhatóságot.
79
Más intézményből történő, tanulmányok közbeni átvétel során különbözeti vizsga révén biztosítjuk az érdeklődő tanulók iskolánkba kerülését.
A szaktárgyi munkaközösség javaslata alapján 2 tantárgyra bontjuk a magyar nyelv és irodalom programját.
Emelt óraszámban biztosítjuk gimnáziumi évfolyamokon a következő tantárgyak tananyagtartamának közvetítését: o informatika
(9 – 12. évfolyam)
o idegen nyelv
(9 – 12. évfolyam)
I. A nem kötelező órakeretet az óratervben megjelölt osztálybontásra, fakultatív órákra, továbbá a Ktv. 52. § (6., 7., 8., 11) bekezdések szerinti feladatok teljesítésére fordítjuk.
80
1. Óratervek
81
A 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben: Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam gimnázium
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető: Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
3+1* 3*+1* 3* 3+1 1
3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
2 1 1 1
1 1 1 1
1*+1* 5 1
4 35 2013/2014
1*+1* 5 1
4 36 2014/2015
5 1 2 2 6 35 2015/2016
1 5 1 2 2 8 35 2016/2017
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
82
Tantárgyi struktúra és óraszámok 7-12. évfolyam gimnázium (hatosztályos)
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
7. évf. 2+0,5+1* 3*
8. évf. 3+1* 3*+1*
3*+1* 1
3*+1* 1
9. évf. 3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
10. évf. 3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
11. évf. 3+1* 3*+1* 3* 3+1
12. évf. 3+1* 3*+1* 3*+1* 3+1
1 2 2 1+0,5 2 1+1 1 1
2 1+0,5 2 1+0,5 2 1 1
2 2 2 2 1 1 1
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2 1
1 1 1
1* 1 5 1
1*
1*+1*
1*+1*
1 5 5 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 6 8 31 31 35 36 35 35 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 2017/2018 2018/2019 5 1
5 1
5 1
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
83
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam gimnázium (Informatika)
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy (informatika) Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3* 3* 3*+1*
3+1* 3* 3* 3*+1*
3+1* 3* 3* 3* 1
3+1* 3* 3* 3*+1*
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
2 1 1 1
1 1 1
1+3
1+3
2
5 1
5 1
5 1
1 2 1 5 1
4 36 2014/2015
2 2 6 35 2015/2016
2 2 8 35 2016/2017
4 35 2013/2014
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
84
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-13. évfolyam gimnázium (NYEK)
Tantárgyak Osztályjelölés Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Választható 1. tantárgy (angol) Választható tantárgy Szabadon tervezhető Összesen Érvényes a tanévtől
9. évf. 9.Ny 0,5* 14* 4* 2
10. évf. 9.M 3+1* 3*+2* 3* 3*+1*
11. évf. 10.N 3+1* 3*+2* 3* 3+1
12. évf. 11.N 3+1* 3* 3*+1* 3+1 1
13. évf. 12.N 3+1* 3*+2* 3* 3+1
0,5*
2 2 2
2 2 2 2 2 1 1
3 2
3+1
2
2
1
2 1 1 1
1 1 1 1
2*
1*+1*
5 1
5 1
1*+1* 5 1
1 5 1
5 1 2 2 4 3 4 4 6 8 30 35 36 35 35 2013/2014 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
85
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam szakközépiskola Eötvös
Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv és irodalom 3+1* Idegen nyelvek 3*+1* Matematika 3*+1* Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2+1 Fizika 2 Kémia 2 Biológiaegészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 Vizuális kultúra Informatika 1*+1* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető 4 Összesen 35 Érvényes a tanévtől 2013/2014
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3+1
3+1* 3* 3 1
3+1* 3* 3
2 2 1
3 1
3
2 1 7 1 2* 5 1
2
1
8
11
5 1
5 1
2
2
4 36 2014/2015
2 4 35 2015/2016
2 4 35 2016/2017
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
86
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-12. évfolyam szakközépiskola Brassai
Tantárgyak 9. évf. Magyar nyelv és irodalom 3+1+1* Idegen nyelvek 3*+1* Matematika 3*+1* Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Fizika 2 Kémia 2 Biológiaegészségtan Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 Vizuális kultúra Informatika 1*+1* Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Szabadon tervezhető 4 Összesen 35 Érvényes a tanévtől 2013/2014
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3+1* 3*+1* 3*+1*
3+1* 3* 3 1
3+1* 3* 3
2 2 1
3 1
3
2 1 7 1 2* 5 1
2
1
8
11
5 1
5 1
2
2
4 36 2014/2015
2 4 35 2015/2016
2 4 35 2016/2017
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Köznevelési törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani.
87
Tantárgyi struktúra és óraszámok 9-11. évfolyam szakiskola Brassai
Tantárgyak 9. évf. Magyar – Kommunikáció 2* Idegen nyelv 2* Matematika 2* Társadalomismeret 2 Természetismeret 3+1 Testnevelés 5 Osztályközösségépítő Program 1 Szakmai elmélet és gyakorlat 14,5+2,5 3,5 Szabadon tervezhető Összesen 35 Érvényes a tanévtől 2013/2014
10. évf.
11. évf.
1* 2* 1* 1 5
2* 1* 0,5 5
1
1
23+2 2 36 2014/2015
23+2,5 4 35 2015/2016
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek.
88
Tantárgyi struktúra és óraszámok 10-12. évfolyam Gimnázium – Felnőttoktatási tagozat – esti munkarend szerinti oktatás
Tantárgyak 10. évf. Anyanyelv, kommunikáció 1+1 Magyar irodalom 2 Matematika 3+1 Fizika 1 Kémia 1 Földrajz 1 Biológia 1 Történelem és állampolgári ismeretek 1+1 Művészeti ismeretek – Dráma és tánc 1 Idegen nyelv (Angol/Német) 2+1 Informatika 2* Osztályfőnöki óra 1 Összesen 21 Érvényes a tanévtől 2013/2014
11. évf.
12. évf.
1+1 2 3+1 1 1 1 1
0,5+1,5 2+1 2+2 1 1 1 1
1+1
1+1
1
-
2+1 2* 1 21 2014/2015
89
2+2 1* 1 21 2015/2016
A 2013-2014-es tanévtől kifutó rendszerben: HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM 7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
4
4
3+1+1*
3+1*
3+1*
3+1*
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
3
3
Emberismeret, etika
0,5
-
-
-
-
1
Idegen nyelv
4*
4*
3*
4*
4*
4*
Idegen nyelv
-
-
3*
3*
3,5*
4*
Matematika
3,5*
3*
4
4
4
4
Informatika
1,5*
2*
2*
2*
-
-
Tantárgy
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
1,5
2,5
2
2
-
Biológia és egészségtan
2
2
2
1,5
2,5
1
1,5
2
2
2
-
-
Földrajz
2
2
2
2
-
-
Ének-zene
1
1
-
1
1
-
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
-
-
Technika és életvitel
1
0,5
-
-
-
-
Testnevelés és sport (tánc)
2
2
2
2
2
2
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret
-
1
-
-
-
1
Társadalomismeret
-
-
-
-
-
2
Tánc és dráma
-
-
-
-
1
-
Rajz és vizuális
-
-
-
-
1
Zenetörténet
-
-
-
-
-
1
ISKOLAI ÖSSZES ÓRASZÁM
29
29
31,5
31,5
29
29
Kötelező óraszám a törvény alapján
25
25
27,5
27,5
30
30
Nem kötelező órakeret összesen
4
4
4
4
3
3
Felhasználható órakeret
-
-
-
-
4
4
2013/14
2014/15
Kémia
TANTERVI MODULOK
Művészetek
Érvényes a tanévtől
2011/12 2012/13
Megjegyzés: *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. A Közoktatási törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani. A testnevelés tantárgy tanítására mindegyik évfolyamon 0,5 órával kevesebbet fordít az iskola a kerettantervi ajánlásnál, azaz összesen 3 órával használ fel erre a tantárgyra kevesebbet, mint az ajánlott. A tömegsport, a mindennapos testedzés lehetőséget ad a kompenzációra.
90
HAT ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM 7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
4
4
3+1+1*
3+1*
3+1*
3+1*
Történelem és állampolgári ismeretek
2
2
2
2
3
3
Emberismeret, etika
0,5
-
-
-
-
1
Idegen nyelv
4*
4*
3*
4*
4*
4*
Idegen nyelv
-
-
3*
3*
3,5*
4*
Matematika
3,5*
3*
4
4
4
4
Informatika
1,5*
2*
2*
2*
-
-
Tantárgy
Bevezetés a filozófiába
1
Fizika
2
1,5
2,5
2
2
-
Biológia és egészségtan
2
2
2
1,5
2,5
1
1,5
2
2
2
-
-
Földrajz
2
2
2
2
-
-
Ének-zene
1
1
-
1
1
-
Rajz és vizuális kultúra
1
1
1
1
-
-
Technika és életvitel
1
0,5
-
-
-
-
Testnevelés és sport (tánc)
2
2
3
3
3
3
Osztályfőnöki
1
1
1
1
1
1
Mozgóképkultúra és médiaismeret
-
1
-
-
-
1
Társadalomismeret
-
-
-
-
-
2
Tánc és dráma
-
-
-
-
1
-
Rajz és vizuális
-
-
-
-
1
Zenetörténet
-
-
-
-
-
1
ISKOLAI ÖSSZES ÓRASZÁM
29
29
32,5
32,5
30
30
Kötelező óraszám a törvény alapján
25
25
28,5
28,5
31
31
Nem kötelező órakeret összesen
4
4
4
4
3
3
Felhasználható órakeret
-
-
-
-
4
4
2014/15
2015/16
Kémia
TANTERVI MODULOK
Művészetek
Érvényes a tanévtől
2012/13 2013/14
Megjegyzés (1): *jelzésű óraszámok 2 csoportra történő bontást jelentenek. Megjegyzés (2): A Közoktatási törvény alapján emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés történik 11. és 12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. A tanuló választása apján legfeljebb 2 tantárgyból, heti 2 óra felkészítést biztosít az iskola a felhasználható órakeret (4-4 óra) terhére. Legfeljebb két tantárgy esetében élhetnek a tanulók ezzel, de egy tantárgyat mindenki köteles választani. Megjegyzés (3): A testnevelés tantárgy tanítására 7-8. évfolyamon 0,5 órával kevesebbet fordít az iskola a kerettantervi ajánlásnál, azaz összesen 1 órával használ fel erre a tantárgyra kevesebbet, mint az ajánlott. A tömegsport, a mindennapos testedzés lehetőséget ad a kompenzációra. Megjegyzés (4): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére.
91
ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUM Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Tantervi modulok: Társadalmi ismeretek Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Zenetörténet Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált
Össz óraszám
9. 3+1* 2 4* 3* 4 2* 2,5 3 2 1 1 2 1
10. 3+1* 2 4* 3* 4 2* 2 1,5 2 2 1 1 2 1
11. 3+1* 3 4* 3,5* 4 2 2,5 1 2 1
12. 3+1* 3 1 4* 4* 4 1 2 2 1
27,5 4 31,5
27,5 4 31,5
1 1 29
2 1 29
2011/12
2012/13
2013/14
Érvényes a tanévtől * 2 csoportra
bontás
Érvényes a 2004/05-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Törvény alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: (2x2 óra/hét).
92
GIMNÁZIUM - általános tanterv 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom bontás
10.
27,5 Köt. Választ. 4 1 3+1+1
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
1*
2,5*
1*
2,5* 3
0,5* 0,5
2* 3
1* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika bontás (kötött+szab.terv.)
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Társadalomismeret Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia
3+1
2,5
2
3 1 1
1,5
2
bontás (kötött+szab.terv.)
Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek
3 1 1 1 2,5 2+0,5
1,5 2 2
2 2 2
2,5
Ének-zene 1 1 Zenetörténet 1 Dráma és tánc 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Informatika * 1,5* 0,5* 1* 1* 1,5* 1,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2 3 Kötelező összesen 27,5 27,5 30,0 30,0 Választható 3,5 4,0 Választható 1.tantárgy 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Mindösszesen 31,0 31,5 34,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
93
GIMNÁZIUM - általános tanterv 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom bontás
10.
27,5 Köt. Választ. 4 1 3+1+1
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
1*
2,5*
1*
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika
2,5* 3
0,5* 0,5
2* 3
bontás (kötött+szab.terv.)
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Társadalomismeret Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia
1* 1
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
3+1
2,5
2
3 1 1
1 1
1,5
2
2,5
2 2 2
2,5
bontás (kötött+szab.terv.)
Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek
3 1
2+0,5
1,5 2 2
Ének-zene 1 1 Zenetörténet 1 Dráma és tánc 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Informatika * 1,5* 0,5* 1* 1* 1,5* 1,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 Kötelező összesen 28 28 31,0 30,0 Választható 3,5 4,0 Választható 1.tantárgy 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Mindösszesen 31,5 32 35,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
94
INFORMATIKÁBÓL EMELT SZINTŰ GIMNÁZIUM Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Tantervi modulok: Társadalmi ismeretek Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Zenetörténet Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált
Össz óraszám
9. 3+1* 2 3* 3* 4 3* 2,5 3 2 1 1 2 1
10. 3+1* 2 4* 3* 3 3* 2 1,5 2 2 1 1 2 1
11. 3+1* 3 4* 3,5* 4 3* 2 2,5 1 2 1
12. 3+1* 3 1 4* 4* 4 3* 1 2 2 1
27,5 4 31,5
27,5 4 31,5
1 1 29 3 32
2 1 29 3 32
2011/12
2012/13
2013/14
Érvényes a tanévtől * 2 csoportra
bontás
Érvényes a 2004/05-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Törvény alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: (2x2 óra/hét).
95
GIMNÁZIUM - informatika emelt szintű tanterv 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
2,5*
3*
4*
2* 3
3* 4
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
3+1
2. idegen nyelv 2,5* 3
Matematika
0,5
1
bontás (kötött+szab.terv.)
3+1
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 2,5 Társadalomismeret Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia
2
3
3 1
1 1 1
1 1,5
2
bontás (kötött+szab.terv.)
2,5 2+0,5
Fizika 1,5 Kémia 2 2
2 2 2
Ének-zene 1 Zenetörténet Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 1,5*
1
Földünk - környezetünk Művészetek
3* 4
2,5
1 1 1 2,5*
1*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2,5 Kötelező összesen 27,5 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (informatika) Választható 2.tantárgy Összesen 31,5 Érvényes a tanévtől 2011/12
1 2,5 27,5
1 1 2*
2*
1,5+0,5
1,5+0,5
2,5 30,0
2,5 30,0
4,0
31,5 2012/13
2 2 2 2 34,0 34,0 2013/14 2014/15
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
96
GIMNÁZIUM - informatika emelt szintű tanterv Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
9.
10.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
2,5*
3*
4*
2* 3
3* 4
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
3+1
2. idegen nyelv 2,5* 3
Matematika
0,5
1
bontás (kötött+szab.terv.)
3+1
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 2,5 Társadalomismeret Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia
2
3
1 1,5
2
1 1 2,5 2+0,5
Fizika 1,5 Kémia 2 2
2 2 2
Ének-zene 1 Zenetörténet Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 1,5*
1
2,5
1 1 1 2,5*
1*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Kötelező összesen Választható Választható 1.tantárgy (informatika) Választható 2.tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől
3 1
1
bontás (kötött+szab.terv.)
Földünk - környezetünk Művészetek
3* 4
1 3 28
1 3 28 4,0
32 2012/13
1 1 2*
2*
1,5+0,5
1,5+0,5
3 30,5
3 30,5
4,0
32 2013/14
2 2 2 2 34,5 34,5 2014/15 2015/16
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): ): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
97
1 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ + 4 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM Tantárgy Magyar irodalom Anyanyelv és kommunikáció Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Angol nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Demokratikus közéletre nevelés Természettudományi blokk Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra (és személyiségfejl.) Tantervi modulok: Társadalmi ismeretek Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Zenetörténet Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált
Össz óraszám
Heti óraszámok évfolyamonként 9. 2 1* 2 13* 3 4* 0,5 3
2
10. 3+1* 2 5* 3* 3 2* 2,5 3 2 1 1 2
11. 3+1* 2 5* 3* 4 2* 2 1,5 2 2 1 1 2
12. 3+1* 3 6* 3* 4 2 2,5 1 2
13. 3+1* 3 1 6* 3* 4 1 2 2
1
1
1
1
1
27,5 4 31,5
27,5 4 31,5
30 2,5 32,5
1 1 29 1,5 30,5
2 1 29 1 30
2011/12
2012/13
2013/14
2014/15
Érvényes a tanévtől
* 2 csoportra
bontás
Érvényes a 2004/05-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Törvény alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: (2x2 óra/hét).
98
GIMNÁZIUM - Nyelvi előkészítő + angol emelt szintű tanterv 9. 10. 11. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. Köt. Választ. 3 4 1 4 bontás 2+1 3+1+1 3+1
12.
13.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 11*
2*
3*
2*
2,5*
2,5*
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika
2,5* 3
3
0,5* 0,5
2* 3
0,5* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
3+1
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 1 Dem. Közél. Nev./Társadalomism. Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 0,5
2,5
2
3
3 1
0,5 1 1
1 1
1,5
2
2,5
1,5 2 2
2 2 2
2,5
1
1
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
2+0,5
Fizika 0,5 Kémia 0,5
0,5 0,5
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Zenetörténet Dráma és tánc Rajz és vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika 4,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2,5 Kötelező összesen 27,5 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (angol) Választható 2.tantárgy Összesen 31,5 Érvényes a tanévtől 2011/12 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
1 1 1
1
1,5* 1 2,5 27,5 4,0
31,5 2012/13
1*
1 1 1,5*
1,5*
1 2,5 27,5
2 30,0
3 30,0
4,0
31,5 2013/14
2 2 2 2 34,0 34,0 2014/15 2015/16
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 12. és 13. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre. Megjegyzés (3): A NYEK évfolyamon az idegen nyelv és az informatika oktatására fordított órakereten túl rendelkezésre álló maradék időkeretet képességfejlesztésre kell fordítani!
99
GIMNÁZIUM - Nyelvi előkészítő + angol emelt szintű tanterv 9. 10. 11. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
27,5 27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. Köt. Választ. 3 4 1 4 bontás 2+1 3+1+1 3+1
12.
13.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 11*
2*
3*
2*
2,5*
2,5*
bontás (kötött+szab.terv.)
2. idegen nyelv Matematika
2,5* 3
3
0,5* 0,5
2* 3
bontás (kötött+szab.terv.)
0,5* 1
4*
4*
3+1
3+1
3* 4
3* 4
3+1
Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 1 Dem. Közél. Nev./Társadalomism. Emberismeret és etika Gazdasági és jogi ismeretek Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 0,5
2,5
2
3
0,5
3 1
1
0,5
1
1 1
1,5
2
2,5
2 2 2
2,5
bontás (kötött+szab.terv.)
2+0,5
Fizika 0,5 Kémia 0,5
0,5 0,5
Földünk - környezetünk Művészetek
1,5 2 2
Ének-zene 1 1 Zenetörténet 1 Dráma és tánc 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 1 Informatika 4,5* 1,5* 1* 1,5* 1,5* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 3 Kötelező összesen 28 28 28 31,0 30,0 Választható 4,0 4,0 4,0 Választható 1.tantárgy (angol) 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Összesen 32 32 32 35,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): ): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 12. és 13. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre. Megjegyzés (3): A NYEK évfolyamon az idegen nyelv és az informatika oktatására fordított órakereten túl rendelkezésre álló maradék időkeretet képességfejlesztésre kell fordítani!
100
SZAKKÖZÉPISKOLA ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális Műszaki rajz kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozás
Alk. szám. techn. I. Elektrotechnika Alapgyakorlatok
9.
10.
11.
12.
3+1* 2 4* 4 1 2 1 2 2 2 2* 2 3**
3+1* 2 4* 3 1 1 1 2 2 2 2 1* 1* 2 3**
4 2 1 4* 4 -
4 3 4* 4 -
-
-
1 2 2 1*
1 2 2 1*
-
-
-
-
-
-
27,5 3,5 31
27,5 3,5 31 2011/12
3 2* 5** 30 1
3 2* 5** 30 1
2012/13
2013/14
Elektronika
Szakmacsoportos alapozás
El. mérések Elektronikai gyakorlatok
Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált Összesen Érvényes a tanévtől * 2 csoportra bontás
** 3 csoportra bontás
Érvényes a 2008/09-es tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Tv. alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: 2x2 óra/hét.
101
SZAKKÖZÉPISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. 10. 11. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom bontás
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3,5*
3*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Matematika
3+0,5
3
1
bontás (kötött+szab.terv.)
3
3
3,5 3+0,5
Ember és társadalom Történelem 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki 1 1 Ember a természetben Biológia 2 2 Fizika 2 1 2 2 Kémia 2 1 Földünk - környezetünk 1 1 2 Művészetek Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Informatika 1* 1* 2* 2* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Szakmai orientáció Műszaki rajz 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3** 3** Elektrotechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozás Elektronikai gyakorlatok 5** 5** Elektronikai mérések 2* 2* Alkalmazott számítástechnika I. 1* Elektronika 1 1 Kötelező összesen 27,5 27,5 30,0 30,0 Választható 4,0 4,0 Választható 1. tantárgy (elektronika) 2 2 Választható 2. tantárgy 2 2 Összesen 31,5 31,5 34,0 34,0 Érvényes a tanévtől 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
102
SZAKKÖZÉPISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9. 10. 11. Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom bontás
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
27,5 Köt. 4 3+1
Választ.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3,5*
3*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3*
3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Matematika
3+0,5
3
1
bontás (kötött+szab.terv.)
3
3
3,5 3+0,5
Ember és társadalom Történelem 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki 1 1 Ember a természetben Biológia 2 2 Fizika 2 1 2 2 Kémia 2 1 Földünk - környezetünk 1 1 2 Művészetek Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Informatika 1* 1* 2* 2* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 3 Szakmai orientáció Műszaki rajz 2 Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 3** 3** Elektrotechnika 2 2 Szakmacsoportos alapozás Elektronikai gyakorlatok 5** 5** Elektronikai mérések 2* 2* Alkalmazott számítástechnika I. 1* Elektronika 1 1 Kötelező összesen 28 28 30,5 30,5 Választható 4,0 4,0 Választható 1. tantárgy (elektronika) 2 2 Választható 2. tantárgy 2 2 Összesen 32 32 34,5 34,5 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): ): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
103
SZAKKÖZÉPISKOLA GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT Heti óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12.
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism. Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika (bontás) Ének-zene Rajz és vizuális kult. Géprajzi alapism. Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Alkalmazott informatika Munka- és-körny.védelem SzakmaAnyag- és gyártásismeret csoportos Műszaki mechanika alapozás Gyakorlatok Műszaki mérések Gépészeti technológia Gépészeti alapismeretek SzakmaMinőségbiztosítás csoportos alapozás Villamos gépek Mérési gyakorlatok Gyakorlatok Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált Összesen
3+1* 2 4* 4* 1 1 1 2 2 2
3+1* 2 4* 3 1 2 1 2 2 2 2 -
4 2 1 4* 4 -
4 3 4* 4 -
-
-
1 2 2 -
1 2 2 -
2* 2 2 2**
1* 1* 1 2 1**
1*
1*
-
-
2 3 2* 3** 30 1 31 2012/13
4 1 1 4** 30 1 31 2013/14
27,5 3,5 31
27,5 3,5 31 2011/12
Érvényes a tanévtől *
2 csoportra bontás
**
3 csoportra bontás
Érvényes a 2007/08-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Tv. alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: 2x2 óra/hét. A gyakorlatok c. modul tartalmi részletezése: Alapgyakorlatok Gépi forgácsolás Gyakorlatok Gyártmány-és gyártásterv. CNC gyak. Gyakorlatok
Alapgyakorlatok Gépi forgácsolás Gyártmány-és gyártásterv. CNC gyak.
2**
1** -
2**
104
3 1**
-
**
**
3 -
-
2** 2** -
2** 2**
SZAKKÖZÉPISKOLA - Gépészet szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
9.
10.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
1*
1 2**
1 2**
1 2,5
2,5
2,5
2 1,5
2
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 3* Matematika 3 Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 2 Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 2 Fizika Kémia 2 Földünk - környezetünk 1 Művészetek Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika 1* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2,5 Szakmai orientáció Géprajzi alapismeretek Munka-, tűz -, és-környezetvédelem 2 Anyagismeret 1 Mechanika Gyakorlatok 2** Szakmacsoportos alapozás Alkalmazott informatika Műszaki mérések Megmunkálások
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
2
2
1
1 2 1
2 0,5
1 2 2**
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
gépészeti alapismeretek (szab.terv.) Minőségbiztosítás Villamos gépek Gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kötelező összesen 27,5 Választható 4,0 Választható 1.tantárgy (gépészeti alapism.) Választható 2.tantárgy Összesen 31,5 Érvényes a tanévtől 2011/12 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
3** 2** 30,0
27,5
0,5 1 1 4** 30,0
4,0
31,5 2012/13
2 2 34,0 2013/14
2 2 34,0 2014/15
A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
105
SZAKKÖZÉPISKOLA - Gépészet szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
9.
10.
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
1*
1 2**
1 2**
1 3
3
3
2 1,5
2
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 bontás 3+1+1 3+1
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv 3* Matematika 3 Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret 2 Osztályfőnöki Ember a természetben Biológia 2 Fizika Kémia 2 Földünk - környezetünk 1 Művészetek Ének-zene 1 Rajz és vizuális kultúra Informatika 1* Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 3 Szakmai orientáció Géprajzi alapismeretek Munka-, tűz -, és-környezetvédelem 2 Anyagismeret 1 Mechanika Gyakorlatok 2** Szakmacsoportos alapozás Alkalmazott informatika Műszaki mérések Megmunkálások
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
2
2
1
1 2 1
2 0,5
1 2 2**
0,5
bontás (kötött+szab.terv.)
gépészeti alapismeretek (szab.terv.) Minőségbiztosítás Villamos gépek Gyakorlatok Mérési gyakorlatok Kötelező összesen Választható Választható 1.tantárgy (gépészeti alapism.) Választható 2.tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
1+0,5
28
28 4,0
32 2012/13
0,5 1 1 4**
3** 2** 30,5
30,5
2 2 34,5 2014/15
2 2 34,5 2015/16
4,0
32 2013/14
A ** jelzés 3 csoportra bontást jelöl.
Megjegyzés (1): ): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
106
SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZGAZDASÁG SZAKMACSOPORT Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika (bontás) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gazdasági környezetünk InformációSzakmacsoportos kezelés, gépírás alapozás Viselkedéskultúra Kommunikáció Elméleti gazdaságtan Szakmacsoportos Üzleti alapozás gazdaságtan Üzleti gazd.tan gyakorlatok Kötelező óraszám a tv. alapján Nem kötelezőből felhasznált
Össz óraszám
9. 3+1* 2 4* 4* 1 1 2 2 2 2 2*
10. 3+1* 2 4* 4 2 1 1 2 2 2*
11. 3+1* 2 1 4* 4 1 2 -
12. 3+1* 3 4* 4 1 2 -
2
3
-
-
2*
2*
2*
2*
1
-
-
-
-
1
-
-
-
-
3
3
-
-
4
4
-
-
2*
2*
27,5 3,5
27,5 2,5
29
29
31
30
29
29
2011/12
2012/13
2013/14
Érvényes a tanévtől * 2 csoportra
bontás
** 3 csoportra bontás
Érvényes a 2004/05-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Törvény alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét.
107
Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: (2x2 óra/hét).
SZAKKÖZÉPISKOLA - Közgazdaság szakmacsoport 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 3+1+1 3+1 bontás
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
1 2*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Történelem és társadalomismeret Osztályfőnöki
2
2
Biológia Fizika Kémia
2
2
2 1
1 2
Matematika Ember és társadalom
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció
1
1
1
1*
1*
1 2*
1 2,5
1 2,5
2,5
2,5
3 2 3,5*
3 2 3,5*
3+0,5
3+0,5
30,0
30,0
Gazdasági környezetünk 2 Gépírás (elméletigényes gyak.) 2* Viselkedéskultúra (elméletigényes gyak.) 1 Kommunikáció (elméletigényes gyak.) Szakmacsoportos alapozás Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlatok (elméletigényes gyak.)
0,5
3 2* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
Kötelező összesen Válaszható Választható 1.tantárgy (üzleti gazd.) Választható 2.tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
27,5
27,5 4,0
31,5 2011/12
2,5
30,0 2012/13
2 2 2 2 34,0 34,0 2013/14 2014/15
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
108
SZAKKÖZÉPISKOLA - Közgazdaság szakmacsoport 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 1 4 3+1+1 3+1 bontás
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
3 1
3 1
2
2
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Történelem és társadalomismeret Osztályfőnöki
2
2
Biológia Fizika Kémia
2
2
Matematika Ember és társadalom
0,5* 1
3* 3
0,5* 1
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció
2 1
1 2
1
1
1*
1*
1 2*
1 2*
1 3
1 3
3
3
3 2 3,5*
3 2 3,5*
3+0,5
3+0,5
Gazdasági környezetünk 2 Gépírás (elméletigényes gyak.) 2* Viselkedéskultúra (elméletigényes gyak.) 1 Kommunikáció (elméletigényes gyak.) Szakmacsoportos alapozás Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlatok (elméletigényes gyak.) bontás (kötött+szab.terv.)
1
0,5
3 2* 1
Kötelező összesen 28 28 30,5 30,5 Válaszható 4,0 2,5 Választható 1.tantárgy (üzleti gazd.) 2 2 Választható 2.tantárgy 2 2 Összesen 32 30,5 34,5 34,5 Érvényes a tanévtől 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): ): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
109
SZAKKÖZÉPISKOLA ÜGYVITEL SZAKMACSOPORT
Heti óraszámok évfolyamonként
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gazdasági környezetünk Szakmacsoportos Információ-kezelés alapozás Viselkedés-kultúra Kommunikáció Szakmai idegen nyelv Szakmacsoportos Informatikai alapozás alkalmazások Szövegfeldolgozás Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelezőből felhasznált Összesen Érvényes a tanévtől
* 2 csoportra
bontás
9. 3+1* 2 4* 4 1 1 2 2 2 2 2*
10. 3+1* 2 4* 4 2 1 1 2 2 2*
11. 5 2 1 4* 4 1 2 2*
12. 5 3 4* 4 1 2 2*
2
3
-
-
2* 1 -
2* 1
-
-
-
-
4*
4*
-
-
2*
2*
-
-
3*
3*
27,5 3,5 31
27,5 2,5 30 2011/12
30
30
2012/13
2013/14
** 3 csoportra bontás
Érvényes a 2004/05-ös tanévtől felmenő rendszerben. A Közoktatási Törvény alapján az emelt szintű érettségire történő felkészítés: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból 2-2 óra/hét. Két szabadon választható tantárgyból biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést a tanulói igények alapján: (2x2 óra/hét).
110
SZAKKÖZÉPISKOLA - Ügyvitel szakmacsoport 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 4 bontás 3+1 3+1
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
2 1 1
3
2
2
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Történelem Társadalomismeret és etika Osztályfőnöki
2
Matematika Ember és társadalom
1* 1
3* 3
1*
2
1
Ember a természetben Biológia Fizika Kémia
2 2 1
Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Információkezelés (elméletigényes gyak.) Viselkedéskultúra Szakmai idegen nyelv Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás Gazdasági környezetünk Szakmai idegen nyelv
1
2 1 2
1
1
1*
1*
1 2*
1 2*
1 2,5
1 2,5
2,5
2,5
2* 1 2*
2*
2 1,5*
3 1*
2
1*
2* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
Informatikai alkalmazások (elméletigényes gyak.) Szövegfeldolgozás (elméletigényes gyak.)
2* 3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Kötelező összesen Választható Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
2* 2,5* 2+0,5
27,5
27,5 4,0
31,5 2011/12
30,0
30,0
2 2 34,0 2013/14
2 2 34,0 2014/15
3,0
30,5 2012/13
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított. Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
111
SZAKKÖZÉPISKOLA - Ügyvitel szakmacsoport 9.
Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom
10.
27,5 27,5 Köt. Választ. Köt. Választ. 4 4 bontás 3+1 3+1
11.
12.
30 Köt. 4 3+1
30 Köt. 4 3+1
3* 3
3* 3
2 1 1
3
2
2
1 2*
Élő idegen nyelv 1. idegen nyelv
3* 3
Történelem Társadalomismeret és etika Osztályfőnöki
2
Matematika Ember és társadalom
1* 1
3* 3
1*
2
1
Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Szakmai orientáció Gazdasági környezetünk Információkezelés (elméletigényes gyak.) Viselkedéskultúra Szakmai idegen nyelv Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás Gazdasági környezetünk Szakmai idegen nyelv
2 2 1
1
1
2 1 2 1
1*
1*
1 2*
1 3
1 3
3
3
2 1,5*
3 1*
2 2* 1 2*
2* 1*
2* 1
bontás (kötött+szab.terv.)
1+0,5
Informatikai alkalmazások (elméletigényes gyak.) Szövegfeldolgozás (elméletigényes gyak.)
2* 3*
bontás (kötött+szab.terv.)
Kötelező összesen Választható Választható 1. tantárgy Választható 2. tantárgy Összesen Érvényes a tanévtől
2* 2,5* 2+0,5
28
28 4,0
32 2012/13
30,5
30,5
2 2 34,5 2014/15
2 2 34,5 2015/16
3,0
31 2013/14
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl. Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére.
112
Megjegyzés (2): Az emelt szintű érettségire való felkészüléshez 11. és 12. évfolyamokon választható tantárgyakból heti 2-2 óra áll rendelkezésre.
SZAKISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám
9 27,5
Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Pályaorientáció Testnevelés és sport Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás Mérések Anyagok Vill. szakrajz alapismeretek Villamosságtani alapismeretek Gyakorlatok
Köt. 3 3* 3
27,5 Választ.
Köt. Választ. 3 3* 3
2
2
1 1 1 2,5
1 1 1 0,5
1 0,5 1*
1 0,5 1*
1 1 2,5
1 2,5 1* 1 2 1 2 4** 27,5
4** 27,5
Kötelező összesen Választható
4,0 31,5
Összesen
2011/12
Érvényes a tanévtől
* 2 csoportra bontás
10
1 3
4,0 31,5 2012/13
** 3 csoportra bontás
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított.
113
SZAKISKOLA - Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám
9 27,5
Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Pályaorientáció Testnevelés és sport Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás Mérések Anyagok Vill. szakrajz alapismeretek Villamosságtani alapismeretek Gyakorlatok
Köt. 3 3* 3
27,5 Választ.
Köt. Választ. 3 3* 3
2
2
1 1 1 2,5
1 1 1 0,5
1 0,5 1*
1 0,5 1*
1 1 3
1 3 1* 1 2 1 2 4** 28
4** 28
Kötelező összesen Választható
1 3
4,0
Összesen Érvényes a tanévtől
* 2 csoportra bontás
10
4,0
32
32
2012/13
2013/14
** 3 csoportra bontás
Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére.
114
SZAKISKOLA - Gépészet szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Pályaorientáció Testnevelés és sport Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás Mérések Anyagok Mechanika Gépelemek Gyakorlatok Kötelező összesen Választható
27,5 Köt. 3 3* 3
10 Választ.
27,5 Köt. 3 3* 3
2
2
1 1 1 2,5
1 1 1 0,5
1 0,5 1*
1 0,5 1*
1 1 2,5
1
Választ.
2,5 2* 1 1
2*
1 2 4** 27,5
4** 27,5
2**
4,0
Összesen Érvényes a tanévtől
* **
9
4,0
31,5
31,5
2011/12
2012/13
2 csoportra bontás 3 csoportra bontás
Megjegyzés (1): A mindennapos testedzés lehetősége tömegsport foglalkozások keretében biztosított.
115
SZAKISKOLA - Gépészet szakmacsoport Évfolyam Heti óraszám Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem és társadalomismeret Ember a természetben Biológia Fizika Kémia Földünk - környezetünk Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Pályaorientáció Testnevelés és sport Szakmai alapozás Műszaki ábrázolás Mérések Anyagok Mechanika Gépelemek Gyakorlatok Kötelező összesen Választható
27,5 Köt. 3 3* 3
10 Választ.
27,5 Köt. 3 3* 3
2
2
1 1 1 2,5
1 1 1 0,5
1 0,5 1*
1 0,5 1*
1 1 3
1
Választ.
3 2* 1 1
2*
1 2 4** 28
4** 28
2**
4,0
Összesen Érvényes a tanévtől
* **
9
4,0
32
32
2012/13
2013/14
2 csoportra bontás 3 csoportra bontás
Megjegyzés (1): A 2012/2013. tanévtől a 9. évfolyamon - majd azt követően felmenő rendszerben - a mindennapos testnevelés oktatásához az óratervi testnevelés tantárgy óraszámain felül, osztályonként heti 2 órát biztosítunk tanórán kívüli sportköri foglalkozások megtartásához a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésére fordítható időkeret terhére.
116
Elektronikai technikus szakképesítés OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 ( Érvényes a 2008/09-as tanévtől ) Évfolyam Sor- Tananyag Tantárgy egység szám 1/13. 2/14. Összesen Osztályfőnöki óra 36 1 32 1 68 Kötelező szakmai elmélet 1. 148/1.1/0917-06 Műszaki rajz 36 1 36 148/2.1/0917-06 2. Elektrotechnika 108 3 360 3.
148/2.2/0917-06; 148/2.3/0917-06; 148/2.4/0917-06
Elektronikus áramkörök
4. 148/1.1/0918-06 Anyagismeret 5. 148/1.1/0919-06; Alkalmazott számítástechnika* 148/1.3/0919-06 148/1.1/0920-06; 6. 148/1.2/0920-06 Automatika Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat 7.
148/1.1/0900-06; 148/1.2/0900-06; 148/1.3/0900-06 148/2.1/0900-06; 148/2.2/0900-06 148/3.1/0900-06; 148/3.2/0900-06
Informatika**
8. Technológia* 9. Minőségbiztosítás, munkavéd.* 10. 148/3.2/0917-06 Elektronikai gyakorlatok* 11. 148/3.1/0917-06 Elektronikai mérések** 12. 148/3.3/0917-06 Számítástechn.-i gyakorlatok** 13. 148/1.2/0918-06 Vill. műszerek és mérések** 14. 148/2.3/0918-06 Villamos gépek* 15. 148/2.1/0918-06; Ipari gyakorlatok* 148/2.2/0918-06 16. 148/2.4/0918-06 Ipari méréstechnika** 17. 148/1.2/0919-06; Alkalmazott számítástechnika** 148/1.4/0919-06 148/2.1/0919-06 18. Alkalmazott elektronika** 148/2.1/0920-06; 19. 148/2.2/0920-06 Automatizálási gyakorlatok** Kötelező szakmai gyakorlat összesen Kötelező szakmai összesen Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 20. Szakmai idegen nyelv 21. Gazdasági ismeretek Szakmai elmélet összesen Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai összesen Összesen Nyári összefüggő gyakorlatok A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek!
A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok!
117
252
7
360 32 64 96 192
1 2 3 6
32 64 96 588
396
11
108
3
108
180 72 288 108 72
5 2 8 3 2
828 23 1224 34
96 64 160 64 128 96 160 768 960
3 2 5 2 4 3 5 24 30
180 72 288 108 72 96 64 160 64 128 96 160 1596 2184
396
64 64 320
2 2 10
64 64 732
828 23 768 1224 34 1088 1260 35 1120 90
24 34 35
1596 2312 2380 90
11
Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00 Tantárgy neve
Sorsz. Tanannyagelem
Osztályfőnöki óra
Évfolyam 1/13.
Összesen
2/14.
36
1
32
1
68
Munka- és környezetvédelem Műszaki mérések Minőségbiztosítás Anyag- és gyártásismeret
72 72 36 126
2 2 1 3,5
16 32 32
0,5 1 1
88 104 68 126
Kötelező szakmai elmélet 1. 2. 3. 4.
1.2/0110-06 ;1.3/0227-06
5.
2.1/0276-06; 2.2/0276-06; 4.1/0276--06
Gépészeti technológia
108
3
32
1
140
6. 7. 8.
1.4/0278-06;
Gépészeti alapismeretek Műszaki dokumentáció készítés * Gyártástervezés
108 36 72
3 1 2
64 96
2 3
108 100 168
9. 10. 11.
1.1/0278-06 ; 1.5/0278-06
64 64 96
1+1* 2 3 15,5
64 64 132
48
1,5
48
1,5
48 108 108 120
1.2/0275-06;2.2/0275-06 3.2/0275-06; 4.2/0275-06 1.1/0276-06; 1.2/0276-06; 1.2/0227-06
1.1/0227-06 3.3/0276-07 ; 5.2/0276-06 ; 6.1/0276-06; 1.6/0277-06
1.1/0277-06 1.3/0277-06; 3.1/0276-07
Szerszámgépek karbantartása Korszerű gyártógépek CNC programozás alapjai *
Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat 1. 13. 14. 15.
1.1/0110-06
16. 17.
1.3/0276-06; 5.1/0276-06
18.
1.2/0277-06; 1.4/0277-06; 1.5/0277-06; 3.2/0276-06
2.1/0227-06; 1..3/0278-06 2.2/0227-06 1.1/0275-06; 2.1/0275-06; 3.1/0275-06; 4.1/0275-06
1.2/0278-06; 4.2/0276-06; 1.0/0278-06
666
Munka- és környezetvédelem gyakorlatok** Kéziforgácsolási, hegesztési gyakorlatok * Gépiforgácsolási gyakorlatok * Mérési gyakorlatok **
20. 20.
1 18,5 496
1162
108 108 72
3 3 2
Gyártmány- és gyártástervezési gyakorlatok ** Szerelési gyakorlatok **
72
2
96 80
3 2,5
168 80
CNC programozás és gépkezelés **
36
1
96
3
132
Kötelező szakmai gyakorlat összesen Kötelező szakmai összesen Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 19. 20. 21.
36
396 11 368 11,5 764 1062 29,5 864 27 1926 36 36 54
1
1 1,5
32 32 48
Szakmai elmélet összesen Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat
792
22
608 19
1400
Vezérléstechnika gyakorlatok I ** Veztérléstechnika gyakorlatok II ** Szakmai gyakorlat összesen Szakmai összesen Összesen Nyári összefüggő gyakorlatok *
36
1
48 64 480 1088 1120
84 64 912 2312 2380
1.1/0001-06; 1.2/0001-06; 1,3/0001-06; 1.4/0001-06; 1.5/0001-06; 1.6/0001-06
CAD ismeretek* Vezérléstechnika* Vállakozási alapismeretek
A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok!
118
432 12 1224 34 1260 35
90
1
1 1,5
1,5 2 15 34 35
68 68 102
90
Pénzügyi-számviteli ügyintéző OKJ szám: 52 344 03 0000 00 00 Sor- Tananyag szám egység
Tantárgy
9-12
Osztályfőnöki óra Kötelező szakmai elmélet 287/1.1/1968-06 1. Elméleti gazdaságtan 287/1.2/1968-06 287/1.3/1968-06 /Közgazdtan-Mikroökonómia/ 287/2.1/1968-06 2. Elméleti gazdaságtan 287/2.2/1968-06 287/2.3/1968-06 /Közgazdaságtan287/2.4/1968-06 Makroökonómia/ 287/2.5/1968-06 287/3.1/1968-06 3. Gazdasági környezetünk 287/3.2/1968-06 287/3.3/1968-06 /Gazdasági jog/ 287/4.1/1968-06 4. Üzleti gazdaságtan /Marketing alapjai/ 287/5.1/1968-06 5. Vállalkozásgazdaságtan 287/5.2/1968-06
6.
7.
287/5.3/1968-06 287/5.4/1968-06 287/5.5/1968-06 287/5.6/1968-06 287/1.1/1969-06 287/1.2/1969-06 287/1.3/1969-06 287/1.4/1969-06 287/2.1/1969-06 287/2.2/1969-06 287/2.3/1969-06 287/2.4/1969-06 287/3.1/1969-06
8. 9.
287/3.2/1969-06 287/3.3/1969-06 287/1.1/1970-06 287/1.2/1970-06 287/2.1/1970-06
10.
287/1.2/1970-06 287/2.2/1970-06 287/2.3/1970-06 287/2.4/1970-06 287/2.5/1970-06 287/2.6/1970-06 287/2.7/1970-06 287/2.8/1970-06 287/2.9/1970-06 287/3.1/1970-06 287/2.1/1971-06 287/2.2/1971-06 287/2.3/1971-06 287/2.4/1971-06 287/2.5/1971-06 287/1.3/1971-06 287/1.4/1971-06
12.
4. 5.
72
74
74
55
55
36
36
Üzleti gazdaságtan /Adózási ismeretek/ Adózás Üzleti gazdaságtan /Számviteli alapismeretek/ Könyvvitel és beszámoló készítés
37
Statisztikai alapismeretek
88
128
4
128
160
5
160
37 96
3
96 51
240
7,5
240
51
Pénzügy gyakorlat* Adószámítás*
119
Összesen 52
72
Vállalkozások pénzügyei és finanszírozása
13. Ügyvitel* Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai elméletigényes gyakorlat* 287/3.4/1968-06 1. Gazdasági jog gyakorlat* 287/5.7/1968-06 2. Vállgazdaságtan gyakorlat* 287/4.1/1969-06 3. Pénzügy gyakorlat* 287/4.2/1969-06 287/4.3/1969-06 287/4.4/1969-06 287/4.5/1969-06 287/5.1/1969-06 287/5.2/1969-06
20
Évfolyam 1/13 32 1
413
88
32 656
1 20,5
32 1069
32 32*
1 1
32 32 45
32 64
1 2
32 64
45
6.
287/4.1/1970-06 287/4.2/1970-06 287/6.1/1970-06
7.
287/5.1/1970-06 287/5.2/1970-06 287/5.3/1970-06 287/5.4/1970-06 287/5.5/1970-06 287/5.6/1970-06 287/5.7/1970-06 287/5.8/1970-06 287/6.2/1970-06 287/1.1/1971-06 287/1.2/1971-06 287/3.1/1971-06
8. 9. 10.
287/4.1/1971-06 287/4.2/1971-06
11.
287/4.1/1971-06 287/4.2/1971-06
12.
287/5.1/1971-06 287/5.2/1971-06 287/5.3/1971-06 287/5.4/1971-06 287/5.5/1971-06
Számviteli alapismeretek gyakorlat* Könyvvezetés gyakorlat*
74
Ügyviteli gyakorlat* Statisztika* Számítástechnika és adatfeldolgozás* Számítástechnika és adatfeldolgozás* Szakmai-szoftverismeret*
111
74 128
4
128
32
1
111 32 37
32
1
32
80
2,5
80
432 1088
13,5 34 35 2 37
699 1768 1820
37
Kötelező elméletigényes gyakorlat összesen* Kötelező szakmai összesen Kötelező összesen Testnevelés Összesen
120
267 712
64 1184
Ügyviteli titkár szakképesítés Idegen nyelvi titkár elágazás OKJ szám: 54 346 01 0010 54 01 ( Érvényes a 2008/09-as tanévtől ) Sorsz.
Tantárgy neve
Tananyagelem
Osztályfőnöki óra 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1
32
1
68
72 72
2 2
-
-
72 72
72 36
2 1
-
-
72 36
-
-
144
4,5
144
-
-
32 96 96
1 3 3
32 96 96
-
-
144
4,5
144
252
7
512
16
764
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások I.
180 126
5 3,5
-
-
180 126
Számítástechnikai alkalmazások II.
234
6,5
-
-
234
Dokumentumkészítés Titkári feladatvégzés Kommunikáció
72 108 72
2 3 2
-
-
72 108 72
-
-
48
1,5
48
792 22 1044 29
128 128 144 448 960
4 4 4,5 14 30
128 128 144 1240 2004
72 72 144
32 32
1 1
104 72 176
1 2 3 4 35
68 64 132 308 2380 90
3.1/1618-06 3.2/1618-06 3.3/1618-06
Dokumentumkezelés Ügyviteli eszközök Dokumentumkészítés
2.1/1619-06; 2.2/1619-06; 2.4/1619-06; 1.2/1620-06
Gazdasági és jogi alapismeretek Kommunikáció Gazdasági-vállalkozási ügyintézés
1.3/1617-06 2.1/1620-06; 2.2/1620-06; 2.3/1620-06; 1.1/1621-06; 1.2/1621-06; 1.3/1621-06; 1.5/1621-06; 2.1/1621-06; 2.2/1621-06; 2.3/1621-06; 2.5/1621-06; 2.6/1621-06; 2.7/1621-06;
Iratfogalmazás Rendezvényszervezés Idegen nyelvű levelezés Szakmai komm. idegen nyelven
Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat 1. 10. 11. 2. 12. 4. 5. 7. 8. 9.
13. 14.
13. 15.
1.1/1617-06;1.2/1617-06 2.1/1617-06; 2.2/1617-06; 2.3/1617-06; 2.4/1617-06; 2.1/1618-06; 2.2/1618-06; 2.3/1618-06; 2.4/1618-06; 2.5/1618-06; 3.1/1617-06; 3.3/1617-06 2.3/1619-06; 2.5/1619-06; 2.6/1617-06 1.1/1620-06 1.1/1619-06; 1.2/1619-06; 1.3/1619-06; 1.4/1619-06; 1.6/1619-06; 1.7/1619-06; 1.3/1620-06
13. 36
Kötelező szakmai elmélet 1.3/1617-06; 1.4/1617-06; Gépírás és iratkészítés 1.5/1617-06 3.1/1617-06 Dokumentumkészítés 1.1/1618-06
1.5/1619-06; 1.8/1619-06
Évfolyam 14. Összesen
Gazdasági-vállalkozási ügyintézés
Rendezvényszervezés Idegen nyelvű levelezés 2.4/1621-06; 2.8/1621-06 Szakmai komm. idegen nyelven Kötelező gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választott kötelező elmélet Gyorsírás Idegen nyelv Szabadon választott elmélet összesen Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat Gyorsírás Számítástechnikai gyakorlatok Szabadon választott gyakorlat összesen Szabadon választott összesen 1.4/1621-06; 1.6/1621-06
Összesen
Nyári összefüggő gyakorlatok
121
2 2 4
36 1 32 64 36 1 96 180 5 128 1260 35 1120 90 -
Villanyszerelő szakképesítés OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Évfolyam Sorszáma
Tantárgy
1/11
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet
Összesen
2/12
36
1
32
1
68
72
2
64
2
136
1.
Informatika
72
2
-
72
2.
Szakmai ismeret I.
108
3
-
108
3.
Szakmai ismeret II.
4.
Munka- és környezetvédelem
-
5. Műszaki dokumentáció Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat
192
6
192
72
2
64
2
136
72 324
2 9
64 320
2 10
136 644
6.
Informatikai gyakorlatok*
108
3
-
108
7.
Technológia gyakorlatok*
216
6
-
216
8.
Villamos hálózatok I.*
324
9
-
324
9.
Villamos mérések I.**
108
3
-
108
10.
Villamos hálózatok II.*
-
288
9
288
11.
Szakmai gyakorlatok*
-
320
10
320
12.
Villamos mérések II.**
-
96
3
96
Kötelező szakmai gyakorlat összesen
756
21
704
22
1460
Kötelező szakmai összesen
1080
30
1024
32
2104
72
2
396
11
320
10
716
Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 13.
Szakmai idegen nyelv (angol)*
Szakmai elmélet összesen
-
72
Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen
756
21
704
22
1460
Szakmai összesen
1152
32
1024
32
2176
Összesen
1260
35
1120
35
2380
Nyári összefüggő gyakorlat Érvényes a tanévtől elmélet: gyakorlat:
160
-
2010/2011
2011/2012
30,65% 69,35%
A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok!
122
160
Villanyszerelő szakképesítés OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Érvényes: 2012. szeptember 1-től
Sorszáma
Tantárgy Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet
1/11 18 0,5 36 1
Évfolyam 2/12 16 0,5 32 1
Összesen 34 68
1.
Informatika I.
36
1
-
36
2.
Szakmai ismeret I.
198
5,5
-
198
3.
Munka,-és környezetvédelem
108
3
-
108
4.
Informatika II.
5.
Szakmai ismeret II.
6. 7.
16
0,5
16
-
144
4,5
144
Villamos gépek
-
144
4,5
144
Vállalkozási ismeretek
-
32
1
32
336
10,5
678
16 256 224
0,5 8 7
36 108 288 288 144 16 256 224
176 64
5,5 2
176 64
Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat 8. Informatikai gyakorlatok I. 9. Technológia gyakorlatok 10. Villamos hálózatok I. 11. Szakmai gyakorlatok I. 12. Villamos mérések I. 13. Informatikai gyakorlatok II. 14. Villamos gépek gyakorlat 15. Szakmai gyakorlatok II. 16. 17.
342
9,5
36 108 288 288 144
1 3 8 8 4 -
-
Villamos hálózatok II. Villamos mérések II.
-
-
Kötelező szakmai gyakorlat összesen
864
24
736
23
1600
Kötelező szakmai összesen
1206
33,5
1072
33,5
2278
2
64
2
136
Szakmai elmélet összesen 414 11,5 Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat
336
12,5
814
Szakmai gyakorlat összesen
864
24
736
23
1600
Szakmai összesen
1278
35,5
1072
35,5
2414
Összesen
1332
37
1120
37
2516 160
Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 18.
Szakmai számítások
72
Nyári összefüggő gyakorlat elmélet:
160
31,62%
gyakorlat: 68,38%
123
Géplakatos szakképesítés OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00 Sorsz.
Évfolyam 1/11. 2/12. Összesen 18 0, 5 16 0, 5 34 36 1 32 1 68
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet* 1. Munka és környezetvédelem
36
1
-
-
36
2.
Műszaki dokumentációk
36
1
-
-
36
3. 4.
Szakmai alapismeretek Anyag- és gyártásismeret
180 72
5 2
-
-
180 72
5.
Gépelemek beállítása
36
1
64
2
100
6. Mérések 7. Megmunkálások 8. Üzembe helyezés Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka- és környezetvédelem Anyagvizsgálatok és geometriai 9. mérések
360
10
32 64 160 320
1 2 5 10
32 64 160 680
18
0, 5
-
-
18
180
5
96
3
276
10.
Szerelési gyakorlatok
504
14
496 15, 5
11.
Gépészeti kötések készítése
144
4
-
-
144
12.
Megmunkálási gyakorlatok
-
-
160
5
160
Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Kötelező szakmai összesen 1206 33, 5 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* Szakmai számítások 13. 72 2 Szakmai elmélet összesen 432 12 Szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Szakmai összesen 1278 35, 5 Összesen 1332 37 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
752 23, 5 1072 33, 5
1598 2278
64 2 384 12 752 23, 5 1136 35, 5 1184 37 –
136 816 1598 2414 2516 160
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: * , Tanműhely/ Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
124
1000
Géplakatos szakképesítés OKJ szám: 31 521 10 0000 00 00 Sorszám
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet 1. Munka-és környezetvédelem 2. Műszaki dokumentációk 3. Szakmai alapismeretek 4. Szakmai ismeretek 5. Mérések 6. Anyagismeret Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat 1. Munka-és környezetvédelem ** 7. Műszaki mérések ** 8. Szakmai gyakorlatok.* 9. Gépészeti kötések* 10. Megmunkálási gyakorlatok * Kötelező szakmai gyakorlat összesen Kötelező szakmai összesen Összesen Nyári összefüggő gyakorlatok Érvényes a tanévtől
1/11. 36 1 72 2 72 72 72 108 36 36
Évfolyam 2/12. Összesen 32 1 68 64 2 136
2 2 2 3 1 1
32 192 96
1 6 3
396 11 320 10
716
72 2 108 3 128 4 360 10 384 12 216 6 - 192 6 756 21 704 22 1152 32 1024 32
72 236 744 216 192 1460 2176
1260 35 1120 35 160 -
2380 160
2010/2011 2011/2012
A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok!
125
72 104 72 300 36 132
Hegesztő szakképesítés OKJ szám: 31 521 11 1000 00 00 Sorsz.
Évfolyam 1/11. 2/12. Összesen 18 0, 5 16 0, 5 34 36 1 32 1 68
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet* 1.
Munka és környezetvédelem
36
1
-
-
36
2.
Műszaki dokumentációk
54
1, 5
-
-
54
3.
Alapmérések és alapszerelések
36
1
-
-
36
4.
Anyag- és gyártásismeret
72
2
-
-
72
5.
Szakmai ismeretek
162 4, 5 320
10
482
360
10
320
10
680
18
0, 5
-
-
18
Kötelező szakmai elmélet összesen Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka- és környezetvédelem 6.
Szakmai gyakorlatok
414 11, 5 752 23, 5
7.
Gyártási dokumentációk
72
2
-
-
72
8.
Műszaki mérések
54
1, 5
-
-
54
9.
Megmunkálási gyakorlatok
198 5, 5
-
-
198
10
Alapszerelések
90
-
-
90
2, 5
Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Kötelező szakmai összesen 1206 33, 5 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* Szakmai számítások 11. 72 2 Szakmai elmélet összesen 432 12 Szakmai gyakorlat összesen 846 23, 5 Szakmai összesen 1278 35, 5 Összesen 1332 37 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
1166
752 23, 5 1072 33, 5
1598 2278
64 2 384 12 752 23, 5 1136 35, 5 1184 37 –
136 816 1598 2414 2516 160
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: * Tanműhely/Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
126
Hegesztő szakképesítés OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00 Sorsz.
Tantárgy
1/11. 36 1 72 2
Évfolyam 2/12. Összesen 32 1 68 64 2 136
Osztályfőnöki óra Testnevelés Kötelező szakmai elmélet 1. Munka- és környezetvédelem 72 2 2. Műszaki dokumentációk 72 2 64 2 3. Szakmai ismeretek 180 5 192 6 4. Mérések 36 1 5. Anyagismeret 36 1 Kötelező szakmai elmélet összesen 396 11 256 8 Kötelező szakmai gyakorlat 1. Munka- és környezetvédelem ** 72 2 6. Műszaki mérések ** 72 2 7. Fémipari gyakorlatok * 180 5 8. Szakmai gyakorlatok.* 432 12 704 22 Kötelező szakmai gyakorlat összesen 756 21 704 22 Kötelező szakmai összesen 1152 32 960 30 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet Szakmai idegen nyelv 9. - 64 2 Szakmai elmélet összesen 396 11 320 10 Szakmai gyakorlat összesen 756 21 704 22 Szakmai összesen 1152 32 1024 32 Összesen 1260 35 1120 35 Nyári összefüggő gyakorlatok 160 – Érvényes a tanévtől 2010/11 2011/12
A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok!
127
72 136 372 36 36 652 72 72 180 1136 1460 2112 64 716 1460 2176 2380 160
Épületgépészeti csőhálózat – és berendezés-szerelő szakképesítés OKJ szám: 31 582 09 0000 00 00 Központifűtés – és csőhálózat-szerelő elágazás OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03 Ssz.
Tantárgy
1/9.
Osztályfőnöki óra 36 Testnevelés 72 Kötelező szakmai elmélet 1. Munka-és környezetvédelem 72 2. Műszaki dokumentációk 72 Épületgépészeti berendezések 3. 72 szerelése 4. Ipari anyagok és technológiák 108 5. Munkatervezés 36 6. Fűtésszerelési ismeretek --7. Kazánok, fűtési rendszerek --Kötelező szakmai elmélet összesen 360 Kötelező szakmai gyakorlat 1. Munka-és környezetvédelem ** 144 8. Műszaki mérések ** 72 Tervezési és kivitelezési 9. 72 gyakorlatok ** 10 Karbantartás** 11. Szakmai gyakorlatok * 396 12. Hegesztési gyakorlatok * 72 13. Korszerű szerelési technológiák * 14. Épületgépészeti gyakorlatok * Kötelező szakmai gyakorlat összesen 756 Kötelező szakmai összesen 1116 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet 15. Szakmai idegen nyelv 36 16. Összefoglaló szakmai ismeretek --Szakmai elmélet összesen 396 Szabadon választott kötelező szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Szakmai összesen Összesen Nyári összefüggő gyakorlatok
1 2
Évfolyam 2/10. 32 1 64 2
Összesen 68 136
2 2
-----
-----
72 72
2
160
5
232
3 1 ----10
----64 64 288
----2 2 9
108 36 64 64 648
4 2
-----
-----
144 72
2
---
---
72
64
2
21 31
128 512 704 992
4 16 22 31
64 396 72 128 512 1460 2108
1 --11
--32 320
--1 10
36 32 716
756 21 1152 32 1260 35 160
704 1024 1120
22 32 35
1460 2176 2380 160
11 2
---
A *-gal és **-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A **-gal jelölt tantárgyak elméletigényes gyakorlatok Az elméletigényes gyakorlati órák a tanár szempontjából elméletnek, a tanuló szempontjából gyakorlatnak számítanak, tehát ezt az időt a képzési időből a gyakorlatra fordított időként kell figyelembe venni.
128
Épületgépészeti rendszerszerelő szakképesítés OKJ szám: 31 582 21 0000 00 00 Központifűtés – és gázhálózat rendszerszerelő elágazás OKJ szám: 31 582 21 0010 31 02 Ssz.
Tantárgy
1/11.
Osztályfőnöki óra 18 0.5 Testnevelés 36 1 Kötelező szakmai elmélet* 1. Munka-és környezetvédelem 72 2 Épületgépészeti csővezeték2. 144 4 szerelés 3. Épületgépészeti rendszerismeret 72 2 4. Épületgépészeti dokumentációk 72 2 5. Fűtésszerelési ismeretek ----Karbantartás, napenergia 6. ----hasznosítás Hőtermelő rendszerszerelő 7. ----feladatok Kötelező szakmai elmélet összesen 360 10 Kötelező szakmai gyakorlat** 1. Munka-és környezetvédelem 36 1 8. Csővezeték szerelési gyakorlatok 288 8 9. Rendszerismereti gyakorlatok 216 6 10. Dokumentációs gyakorlatok 72 2 11. Gázszerelési gyakorlatok 234 6.5 12. Fűtőtestek, kazánok karbantartása --Fűtésrendszer-szerelő 13. --gyakorlatok 14. Megújuló energiák Kötelező szakmai gyakorlat összesen 846 23,5 Kötelező szakmai összesen 1206 33,5 Szabadon választott kötelező szakmai elmélet* 15 Szakmai számítások 72 2 Szakmai elmélet összesen 432 12 Szakmai gyakorlat összesen 846 23,5 Szakmai összesen 1278 35,5 Összesen 1332 37 Nyári összefüggő gyakorlatok 160
Évfolyam 2/12. 16 0.5 32 1 ---
---
72
---
---
144
----96
----3
72 72 96
64
2
64
160
5
160
320
10
680
-----448
-----14
36 288 216 72 234 448
224
7
224
96 768 1088
3 24 34
96 1614 2294
64 384 768 1152 1200
2 12 24 36 37.5
136 816 1614 2430 2532 160
---
Jelmagyarázat: Képzési helyszínek: Tanterem: * Tanműhely/Gazdálkodó szervezet: ** Maximális tanulói létszám: Elméleti oktatás: 35 fő, Gyakorlati oktatás: 12 fő
129
Összesen 34 68
GIMNÁZIUM - Felnőttoktatási tagozat általános tanterv, nappali munkarend szerinti oktatás Évfolyam
10
Heti kötelező óraszám
11
28
Műveltségi területek
12
28
28
Kötött Választ. Kötött Választ. Kötött Választ.
Magyar nyelv és irodalom Anyanyelv/Kommunikáció
2
2
2
Irodalom
2
1
2
1
2
1. idegen nyelv
3*
1*
3*
1*
3*
3
2
3
1
4
Élő idegen nyelv Matematika
1*
Ember és társadalom Történelem
2
3
3
Filozófia
1
Társadalomismeret
1
1
1
Biológia
2
2
2
Fizika
2
2
2
Kémia
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1*
1*
1*
1
1
1
24
25
27
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek Művészeti ismeretek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki Kötelező összesen Választható
4
Mindösszesen Érvényes a tanévtől
3
1
28,0
28,0
28,0
2011/12
2012/13
2013/14
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
130
A dolgozók gimnáziuma esti tagozata számára 2002/2003.tanévtől Évf./tantárgy
10.
11.
12.
Megjegyzés
Anyanyelv/kommun.
2
2
1
KÉ
Irodalom
2
2
2
Matematika
4
4
3
KÉ
Fizika
1
1
1
VÉ
Kémia
1
1
1
VÉ
Földünk és
1
1
1
VÉ
Biológia
1
1
1
VÉ
Történelem
1
1
2
KÉ
Művészeti ismeretek
1
1
1
Társadalomismeret
1
1
-
9.
környezetünk
Informatika
-
Filozófia
-
Angol/német
1/1 -
-
1
3/3
3/3
3/3
18/3
18/3
18/4
Osztályfőnöki Összesen:
131
csop.bont.
KÉ;csop.bont.
GIMNÁZIUM - Felnőttoktatási tagozat általános tanterv, esti munkarend szerinti oktatás Évfolyam
10
Heti kötelező óraszám
11
18
Műveltségi területek
12
18
18
Kötött Választ. Kötött Választ. Kötött Választ.
Magyar nyelv és irodalom Anyanyelv/Kommunikáció
2
2
1
Irodalom
2
2
2
1. idegen nyelv
3*
3*
3*
4
4
3
1
1
2
Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Történelem Filozófia
1
Társadalomismeret
1
1
Biológia
1
1
1
Fizika
1
1
1
Kémia
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Ember a természetben
Földünk - környezetünk Művészetek Művészeti ismeretek Informatika Kötelező összesen
1* 18
18
Választható
0
Mindösszesen Érvényes a tanévtől
18 0
0
18
18
18
2011/12
2012/13
2013/14
A * jelzés 2 csoportra bontást jelöl.
132
Tantervek tananyagtartalmai (CD)
133
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek felelősek. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szülői választmány, valamint a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével a szaktárgyi munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A pedagógus típus és ár megjelölése nélkül kérheti olyan eszköz beszerzését a tanulótól (pl. számológép, tornafelszerelés), amely nélkülözhetetlen a tanórai foglalkozásokon való részvételhez. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható.
- 134 -
3.
A NAT és a helyi szintű szabályozás
A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(XVI.4.) kormányrendelet alapján a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a Nat céljai és feladatai érvényesítésében.
A helyi tantervekre vonatkozó közös szabályok A NAT szerepe a helyi szintű szabályozásban A köznevelési törvény - meghatározott paragrafusaiban – szoros összefüggést teremt a Nemzeti alaptanterv és a helyi, iskola szintű szabályozás között. A helyi pedagógiai programok, tantervek akkor töltik be a törvény által meghatározott szerepüket, ha megfelelnek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeknek, elveknek, célkitűzéseknek és kiemelt fejlesztési feladatoknak.
A közös értékek meghatározása A Nemzeti alaptanterv meghatározza az iskolai nevelés-oktatás közös értékeit. Minden iskolának - függetlenül az iskola fenntartójától - gondoskodnia kell arról, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Kötelesek tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Az iskoláknak pedagógiai programjaikban biztosítani kell a vallási, illetve világnézeti ismeretek, a tudás tárgyilagos és többoldalú átadását anélkül azonban, hogy állást foglalnának, vagy tanulóikat állásfoglalásra kényszerítenék ezek igazságtartalmát illetően. A pedagógus kifejezheti saját meggyőződését, de semmilyen formában nem késztetheti a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak.
- 135 -
Egyes oktatási feladatokra vonatkozó külön szabályok
4.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során integrált keretek között a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük meg a munkát:
a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;
igény
szerint
sajátos,
a
fogyatékossággal
összeegyeztethető
tartalmakat,
követelményeket igyekszünk kialakítani és teljesíttetni;
szükség esetén a tanulók számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket alkalmazunk;
segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatjuk a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.
Az angol nyelvre történő felkészítés Tanulóink részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét tanórai foglalkozás, illetve tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével biztosítjuk. Egy kötelező idegen nyelv tanulása esetén – ha az nem az angol nyelv - csak tanórán kívüli keretben tudjuk a felkészítést biztosítani minden tanuló számára angol nyelvből. A szakiskolai nevelés és oktatás elvei A szakiskolai nevelést-oktatást a kerettantervek alapján szervezzük meg:
a
szakképzési
törvényben
meghatározott
követelményeinek megvalósítására;
- 136 -
időkeretet
biztosítjuk
a
Nat
5.
Nyelvi előkészítő évfolyam
Angol nyelv A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 9. § (7) bekezdése rögzíti, hogy a középiskolákban a kilencedik évfolyamot nyelvi előkészítő évfolyam (NYEK) előzheti meg, feltéve hogy az intézmény megfelel a 20/2012. (VIII. 31.). EMMI rendeletben meghatározott feltételeknek. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21) EMMI rendelet előírja, hogy -
a nyelvi előkészítő évfolyamon a rendelkezésre álló heti órakeret legalább 60 százalékát, azaz heti 18 órát kell idegennyelv-oktatásra fordítani,
-
a heti öt testnevelés biztosítása a nyelvi előkészítő esetén is kötelező,
-
a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására, valamint képességfejlesztésre kell fordítani.
A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők: - A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. - A tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. - Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. - Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Fejlesztési feladatok: Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.
- 137 -
A nyelvi előkészítő évfolyamra felvettek bemeneti nyelvtudás szintje különböző lehet arról függően, hogy a célnyelvvel foglalkoztak-e korábbi tanulmányaik során, s ha igen, akkor hogyan. Ezért a lehetséges nyelvtudásszinteket az Európa Tanács (ET) közös európai referenciakeretében (KER) (magyar kiadás: PTMIK, 2002) meghatározott hatfokú skálán megadott nyelvi szinteknek megfelelően kategorizáltuk a program számára (ennek leírásai lent,
táblázatos
formában
tájékoztatásul
mellékelve).
A
tanév
végére
elérhető
nyelvtudásszintet ugyancsak sok tényező befolyásolja, de leginkább a tanári szakértelem. Ha a diákok az A1 szinten hozott nyelvet teljes óraszámban (14 óra/hét) tanulják, a tanév végére a kimeneti szint B1.
Európa Tanács B1 - B2 Önálló nyelvhasználó A1 - A2 Alapszintű nyelvhasználó
Érettségi vizsga
NAT 2012 B2 Európai középszint B1 Európai küszöbszint A2 Európai alapszint A1 Európai minimumszint
Emelt szint Középszint
Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata B2
Önálló nyelvhasználó B1
A2
Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témák széles körében, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl.
- 138 -
nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség, ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.
Alapszintű nyelvhasználó
A1
Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni, és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.
A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM PROGRAMJA Heti óraszám: Évi óraszám:
14 518
Célkitűzés és feladatok a nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,
a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,
a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.
Általános fejlesztési követelmények A B1 szint elérése. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, B1 standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori Európai küszöbszint helyzethez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A köznyelvi beszédet több vonalaiban megérti, ha az rendszeresen Beszédértés előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb
- 139 -
Beszédkészség
Olvasásértés Írás
információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek. Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tudj mondani történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről.
- 140 -
Témalista
A család és a barátok A ház és a lakás részei Háztartás, háztartási eszközök Környezetünk: állatok, növények Az iskola Az emberi test részei, az ember külső jellemzése Öltözködés, divat Vásárlás Napok, hónapok, évszakok, napirend Ünnepnapok Élelmiszerek, ételek, étkezési szokások Utazás, nyaralás, étterem, szálloda Szabadidő, hobby Zene, hangszerek Sport Olvasás Kiállítás, múzeum Mozi, színház
1. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – megszólítás, – köszönés, elköszönés, – bemutatás, bemutatkozás, – telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; – személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, – érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, – engedélykérés és arra reagálás, – köszönet és arra reagálás, – bocsánatkérés és arra reagálás, – gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – sajnálkozás; – öröm; – elégedettség, elégedetlenség; – csodálkozás; – remény; – bánat; – bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, – valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, – egyetértés, egyet nem értés, – érdeklődés, érdektelenség,
- 141 -
– – – – – –
tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, ígéret; szándék, terv, érdeklődés, értékítélet, kívánság, preferencia iránt.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: – dolgok személyes megnevezése, leírása; – események leírása; – információkérés, információadás; – igenlő vagy nemleges válasz; – tudás, nem tudás; – bizonyosság, bizonytalanság; – ismerés, nem ismerés; A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: – kérés; – tiltás, felszólítás; – segítségkérés és arra reagálás; – javaslat és arra reagálás; – kínálás és arra reagálás; – meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: – visszakérdezés, ismétléskérés; – nem értés; – betűzés kérése, betűzés; – felkérés lassabb, hangosabb beszédre; – beszélési szándék jelzése, téma bevezetése. 2. Fogalomkörök – Cselekvés, történés, létezés kifejezése, – Birtoklás kifejezése, – Térbeli és időbeli viszonyok, – Függő beszéd, – Mennyiségi és minőségi viszonyok, – Modalitás, – Esetviszonyok, – Logikai viszonyok, – Szövegösszetartó eszközök. 3. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 200-250 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;
- 142 -
– kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; – kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; – kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes – köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre oda illő válaszokat adni; – választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; – megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; – beszélgetésben részt venni, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információs a lényegtelentől megkülönböztetni; – ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; – kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészségben A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.
A nyelvi előkészítő osztály programja magyar nyelv és irodalom Kiemelt feladat az olvasás megszerettetése, a szövegértési és az írásbeli feladatmegoldó készség fejlesztése. Törzsanyagként: a 7-8. osztályos tananyag irodalmi anyagából vett részletek , ill. a tanár által választott művek, műrészletek szolgálnak. A magyar nyelv és irodalom együttesen jelenik meg önálló tantárgyként a nyelvi előkészítő 9. osztályában – 18,5 órában. Értékelés: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleleteikre – fejlesztő értékelés alkalmazásával. A félév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. Megjegyzés: kötelezően íratandó nagydolgozat ebben az osztályban nincs.
- 143 -
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Kiemelt feladat: a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítés, az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerése. A törzsanyag az általános iskola felső tagozatán tanított történelmi és állampolgári ismeretekre épül. A XX. század történelméből a „Demokráciák és diktatúrák” témakör pl. jó alapot szolgáltat a fentebbi feladatok elvégzéséhez. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek önálló tantárgyként évi 18,5 órában jelenik meg a nyelvi előkészítő 9. osztályában. Értékelés: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletikre – fejlesztő értékelés alkalmazásával. A félév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. Megjegyzés: kötelezően íratandó nagydolgozat ebben az osztályban nincs.
Matematika
Matematika törzsanyagként a 7., 8. évfolyam matematikai tananyagának ismétlését és felzárkóztatását végzi, az alapvető számolási és geometriai feladatmegoldó készség fejlesztése érdekében.
Természettudományi blokk
Törzsanyagként a 7., 8. évfolyamon tanított fizika, kémia és biológia anyagát ismétli úgy, hogy biztos alapot nyújtson a későbbi életben folyó természettudományos oktatás és tehetséggondozás megalapozásához.
Testnevelés
Törzsanyagként a 8. évfolyamon jelölt sportműveltségi és egészségnevelési tananyaggal kapcsolatos képességfejlesztést, oktatást és gyakoroltatást biztosítja.
- 144 -
Emelt szintű angol nyelvi oktatás A 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben a 11-13- évfolyamon a heti óraszám 6, felmenő rendszerben a 9-12. évfolyamon a heti óraszám 5 óra. a) Célkitűzés és feladatok Az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű érettségire (B2 szint), amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. Az előrehozott emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola lehetőleg biztosítsa, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre, akár egy harmadik nyelvre fordítsa. Ehhez a nyelvi előkészítő évfolyamot követően a NAT alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódjon a munka. Ennek kiegészítéséül javasoljuk a nyelvórák összekapcsolását a közismereti, illetve a szakmai tantárgyakkal (például idegen nyelvű források felhasználására). b) Általános fejlesztési követelmények A B2 szint elérése
B2 Európai középszint
Beszédértés Beszédkészség
Olvasásértés
Írás
Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorokat, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet. Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.
- 145 -
c)
Témalista Az ideális család Generációs problémák Emberi kapcsolatok: barátság, szerelem (születés, halál). Diákélet, diákcsere és együttműködés Ember és környezete Tömegsport, élsport, veszélyes és különleges sportok Fogyasztói társadalom Különböző médiumok, reklám Hagyománytisztelet és modernizáció (ifjúsági nyelv) Szociális problémák, munkanélküliség, szegénység Káros szenvedélyek Bűnözés, bűnüldözés Sztereotípiák, előítéletek, tolerancia Művészetek (képzőművészet, építészet, iparművészet, filmművészet, tánc…) Jövőkép Turizmus
d) Kommunikációs szándékok Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - egyetértés - megengedés - véleménykülönbség kifejezése - a megengedés tisztázása - az egyetértés és véleménykülönbség tisztázása - engedélyezés - tájékozottság - az engedély megtagadása - a tájékozottság tisztázása - képesség/képtelenség, valaminek a végrehajtása - emlékezés, emlékeztetés - a képesség/képtelenség tisztázása - a beszélőtárs emlékeinek tisztázása - saját vélemény - valószínűség - érdeklődés valakinek a véleménye iránt - a valószínűség mértékének tisztázása - óhaj, kívánság - bizonytalanság - szükséglet - kételkedés - az óhaj, a szükséglet tisztázása - a bizonytalanság mértékének tisztázása - szándék - kötelesség - a szándék tisztázása - a kötelesség tisztázása - előnyberészesítés - szükségszerűség - az előnyberészesítés tisztázása - a szükségszerűség tisztázása Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, megelégedettség - a csodálkozás hiánya - elégedetlenség, elkeseredés - remény - a beszélőtárs elégedettsége, elégedetlensége - kiábrándulás, bosszúság iránti érdeklődés - pozitív viszonyulás - zavartság - negatív viszonyulás - nyugtalanság, félelem - a pozitív / negatív viszonyulás tisztázása - megnyugtatás - érdeklődés - a nyugtalanság, félelem iránti érdeklődés - az érdeklődés hiánya, közömbösség - jóváhagyás, beleegyezés - az érdeklődés / érdeklődés hiányának tisztázása - az ellentmondás
- 146 -
- csodálkozás
- bűnösség, beismerés - a beleegyezés / az ellenvélemény iránti érdeklődés
Ráhatás, meggyőzés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban - közös cselekvésre való felkérés - a javaslat elfogadása /elutasítása iránti érdeklődés - bizonyos cselekvésre történő felkérés - tanács - a javaslattal való egyetértés - az elégedettség / elégedetlenség tisztázása - konkrét dolog kérése - a segítség felajánlása -figyelmeztetés(nemszámított eseményekre) - válasz a segítség felajánlására - a cselekvésre való felhívás, biztatás - javaslat, meghívás - utasítás, instrukció - a meghívás elfogadása - igény - a meghívás, javaslat elutasítása - az igényre adott válasz - kitérő válasz - követelés - tiltás - a követelésre adott válasz - elégedettség - elégedetlenség A társadalmi érintkezés formális elemei - bemutatkozás - közlés (leírás, kijelentés) - korrekció, pontosítás - az információ tisztázása - kérdésekre adott válaszok - a figyelem felkeltése - megszólítás - üdvözlés - válasz az üdvözlésre - viszontválasz - ismerkedés, bemutatkozás - búcsúzás - bocsánatkérés - a bocsánatkérés elfogadása
- a köszönet kifejezése, hála - a hála kifejezésére adott válasz - bók - a bókra adott válasz - figyelmesség - gratuláció - a gratulációra adott válasz - jókívánság - együttérzés - részvét - ajándékozás - pohárköszöntő - telefonbeszélgetés
A beszéd felépítése - kezdet - a szavak keresése (pauza, hezitálás) - önkorrekció - a téma bevezetése - logikai sorrend jelzése - kiegészítés - példa felhozása - kiemelés - összegzés, a következtetés levonása
- a partner figyelmének jelzése - a beszédpartner félbeszakítása - a beszéd, beszélgetés befejezése - telefonbeszélgetés - a levél formái -kérés,valamineka megmagyarázására
A kommunikáció helyreállítása - a meg nem értés jelzése - az elmondottak megismétlésének kérése
- más szavakkal történő magyarázat - annak tisztázása, megértette-e
- 147 -
önt
- a szavak, mondat pontosításának kérése - a pontosításra, megerősítésre irányuló kérdés - a meg nem értés, pontosításkor feltett kérdés
beszédpartnere - egy nem értett szó vagy kifejezés kijelentése - felkérés a kommunikációban való segítésre - kérés, hogy a beszédpartner beszéljen lassabban
e) Fogalomkörök A fogalomkörök a nyelv azon szemantikai területei, amelyek kifejezéséhez különböző nyelvtani struktúrákat használunk. Létezés kifejezése Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok Időbeli viszonyok
Függő beszéd Mennyiségi viszonyok Minőségi viszonyok Esetviszonyok Logikai viszonyok Kohéziós eszközök Modalitás kifejezése
- a létige különböző alakjai, használata - a birtoklást kifejező ige/igék - irányok, helyek, viszonylagos helyzetek (előtt, mögött, mögött, alatt stb.), távolság, méret, hosszúság súly, űrtartalom kifejezése - időtartamok, időpontok, egymás követő események, jelenre utalás, múltra utalás, jövőre utalás, igeidők összefüggései, igeidő használat kontrasztív felismerése, sebesség, gyakoriság, folyamatosság, átmenet, változás kifejezése - a függő beszéd formái minden igeidőben - a számok, mennyiségek, mérték, fokozat kifejezése, megszámlálható, megszámlálhatatlan mennyiségek, összehasonlítás - alak, kiterjedés, szín, kor, anyag, fokozás, összehasonlítás - alany, tárgy, birtokos, részes eszköz, célhatározó, helyhatározó, időhatározó, műveltetés - mellé- és alárendelő mellékmondatok, feltételes és megengedő mellékmondatok - névelők, névmások (személyes, birtokos, mutató, vonatkozó, általános, határozatlan stb.) használata, előre- és visszautalás - kérdés, felkiáltás, felszólítás, óhajtás, ígéret, terv, szándék, előrejelzés, engedély, tiltás, bizonyosság, valószínűség
- 148 -
6.
A felnőttoktatás pedagógiai programja
Iskolánkban az 1970-es évektől folyik felnőttoktatás, kezdetben a Szakmunkások Szakközépiskolája esti és levelező tagozatán, majd a fiatal felnőttek számára nappali tagozatos, intenzív képzés formájában. 2001-ben a Szakmunkások Szakközépiskolája képzési forma megszűnt, helyét iskolánkban a Dolgozók Gimnáziuma vette át, melynek keretében nappali és/vagy esti tagozaton indítunk osztályokat. Helyzetelemzés A felnőttoktatás iránt - a társadalom nagyobb elvárásai miatt - folyamatos az érdeklődés. Hallgatóink
összetétele
–
előképzettségüket,
motiváltságukat,
szociokulturális
körülményeiket, élethelyzetüket tekintve – igen heterogén. Átlagéletkoruk 25-30 év, egy részük munkanélküli, más részük váltó műszakban dolgozik. Többségük család mellett folytatja tanulmányait. A tanulók döntően Tiszaújvárosból és a környező településekről érkeznek. A tanulócsoportok létszáma változó, az induló létszám 30-50 fő. A nagyobb lemorzsolódás – az új, magasabb követelmények miatt – az esti tagozaton, a kezdő osztályokban tapasztalható. A felnőttoktatásban nappali vagy esti tagozaton folyik az oktatás. Célok, feladatok Cél: A tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára. Feladat: Olyan oktatási forma biztosítása, amely a nem tanköteles korúakat felkészíti a középszintű érettségi vizsgára. Képzés A felnőttoktatás követelményei nem térnek el a nappali rendszerű iskolai oktatás követelményeitől. A felnőttoktatásban résztvevők állami vizsgára készülnek fel, és a 2005ben bevezetésre került közép- vagy emelt szintű vizsgakövetelmények alapján tesznek érettségi vizsgát. A felnőttoktatásban is van lehetősége a tanulónak választani, hogy középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezik. Az iskola azonban – a rendelkezésre álló órakeret miatt-
- 149 -
csak a középszintű érettségire való felkészítést tudja biztosítani. Az emelt szintű érettségire való jelentkezés önálló felkészülést igényel. A képzés típusai: - nappali munkarend (heti 5 nap, 27 óra) - esti munkarend (heti 3 nap, 18 óra) A képzés formái: - a nappali tagozaton 3 éves gimnáziumi képzés - az esti tagozaton 3 éves gimnáziumi képzés Előzetes tanulmányok beszámítására lehetőség van. Felvétel: Jelentkezés az iskola által kiadott jelentkezési lapon, az előzetes tanulmányokat igazoló bizonyítványok másolatának csatolásával. A felvételről – a közismereti tantárgyak tanulmányi átlaga alapján – az igazgató dönt. A felnőttoktatás működési rendje A Dolgozók Gimnáziuma nappali és esti tagozata a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet felnőttoktatásra vonatkozó előírásai, a felnőttoktatási kerettanterv, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és Pedagógiai Programjának alapelvei szerint működik. Az iskolába jelentkező tanulónak a 8 általános mellett, legalább a 9. és a 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A felnőttoktatás irányítását az iskola igazgatója végzi, a megbízott igazgatóhelyettes feladata a tanulmányi irányítás, a vizsgák és beszámolók szervezése, a kimutatások ellenőrzés.
A tagozat munkarendje A tanév szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő a felnőttoktatás nappali tagozatán megegyezik a nappali tagozat tanítási heteinek számával. Az esti tagozaton a 10-11. évfolyamon 30 hét, a 12. évfolyamon 28 hét.
- 150 -
Az esti tagozaton hetente három oktatási nap van, 6 (40 perces) tanítási órával, a szünetek 5 percesek. Az első tanítási óra 14:40-kor kezdődik. A tanítási órákat, az írásbeli beszámolók és az írásbeli, valamint szóbeli vizsgák eredményét a tanulmányi naplóban kell nyilvántartani. A felvett tanulókról „Beírási napló”-t és törzslapot kell vezetni.
- 151 -
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
7.
meghatározásának elvei és korlátai
A tanulók otthoni, hétvégi és a tanítási szünetekre vonatkozó terhelése nem haladhatja meg a hétközi, egyik óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét.
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 30-50 percet vehet igénybe egy tárgyból.
A napi felkészülés otthoni ideje nem lehet több 1,5-2 óránál.
- 152 -
8.
Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják, és
az abban foglaltak szerint megválaszthatják az érettségi tárgyak felkészítési szintjét. Emelt szintű érettségire felkészítő csoportok minimum 8 fővel indulhatnak. Az iskola minden év április 15-ig elérhetővé teszi a diákok számára azokat a tantárgyakat, amelyekből a tanulók választhatnak, az emelt szintű foglakozásokat tartó pedagógusok nevét. A tanuló minden év május 20-ig írásban nyilatkozik arról, ha jelentkezik az emelt szintű órára, ezzel arra kötelezte magát, hogy a választott foglalkozásokon a teljes tanévben köteles részt venni, ill. azokra felkészülni. Hiányzását az iskolában megszokott módon kell igazolnia. A munkaközösség-vezetők a tantárgyfelosztás tervezésekor a munkaközösség véleményének kikérésével döntenek arról, hogy mely kolléga mely osztályokban fogja tanítani a szakképesítésének megfelelő tantárgyat. A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján – szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre a szaktanárnál jelentkezhet.
9.
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelvtant, a matematikát, valamint szakmai tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.
A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
- 153 -
10. Az
iskolai
követelményei
beszámoltatás, és
formái,
az a
ismeretek
tanuló
számonkérésének
magatartása,
szorgalma
értékelésének és minősítésének követelményei 10.1. Értékelési alapelveink Legfőbb célunk, hogy tanulóink értékrendje, teljesítménye és magatartása hosszabb távon optimálisan változzon. -
Fontosnak tartjuk, hogy a nagyon eltérő képességű és előképzettségű tanulók intézményünk diákjaivá válva a kezdetektől fogva tisztában legyenek azzal, hogy milyen szempontok, alapelvek, elvárások szerint mérjük teljesítményüket, minősítjük magatartásukat, viselkedésüket, szorgalmukat.
-
Miután a diákok többsége az értékelést szem előtt tartva tanul, tanulási szokásait a pedagógusok értékelési szokásaihoz igazítja, így minél több és minél többféle teljesítményre kell lehetőséget biztosítani az órákon, a teljesítményeket pedig mindig értékelni kell.
10.2. Az intézményünkben alkalmazott értékelés típusai Diagnosztikus értékelés - funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanítási mód kiválasztása; - az értékelés időpontja: bejövő osztályoknál/ a szakasz elején, tanulási problémáknál a probléma felmerülésekor; - formája: szóbeli és/vagy írásbeli. A diagnosztikus értékelésre – tájékoztató jellege miatt - érdemjegy nem adható. Szummatív/minősítő értékelés - funkciója: a tanulók minősítése, kategorizálása; - az értékelés időpontja: egy-egy tanulmányi szakasz vége; - formái: félévi, év végi osztályzat, vizsgajegy.
- 154 -
Fejlesztő értékelés /Kiemelt szereppel bír a személyiségfejlődés, a használható tudás elsajátítása és a tudás alkalmazása miatt is./ - funkciója: visszacsatolás tanulóhoz és tanárhoz, a hibák azonosítása és a megoldási módok kialakítása; - az értékelés időpontja: az oktatás során folyamatosan. A fejlesztő értékelés során – osztályzattal – a szülő tájékoztatást kap arról, hogy gyermeke teljesítménye mennyiben felel meg a tantervi/tanári elvárásnak. Tantárgytól függetlenül félévenként legkevesebb 3-3 érdemjegy alapján állapítjuk meg tanítványaink félévi osztályzatát, de úgy, hogy a II. félév – vagyis a tanév – végén az I. félévben megszerzett érdemjegyek teljes mértékben beleszámítanak az év végén megállapított osztályzatba. (Minden megszerzett érdemjegyet – annak megadásakor – a tanuló tudomására hozzuk.) Hogy a tanulók szülei is figyelemmel kísérhessék gyermekeik tanulmányi előmenetelét, pedagógiai programunk előírja, hogy az I. félév első érdemjegyét legkésőbb október 31-ig, a másodikat pedig legkésőbb a téli szünet előtti utolsó tanítási napon kell bevezetnie minden szaktanárnak a hivatalos osztálynaplóba. (A harmadikat – magától értetődően – legkésőbb az első félév utolsó tanítási napjáig.) A II. félév első érdemjegyét legkésőbb március 15-ig, a másodikat a végzős évfolyamokon április 20-ig, az alsóbb évfolyamokon április 30-ig, a harmadikat pedig – értelemszerűen – legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig kell beírni az osztálynaplóba. Így a tanév végi osztályzatot legkevesebb 6-6 érdemjegy alapján állapíthatja meg minden szaktanár. Pedagógiai programunk hangsúlyozza, hogy ez a félévenkénti 3-3 érdemjegy a kötelező minimum, természetesen – a heti óraszámoktól függően – félévenként lényegesen több érdemjegyet is adhatnak a kollégák. Előzetesen kiadott tételsor alapján belső vizsga megszervezésére kerül sor: -
a hatosztályos gimnáziumi képzésben a 8. év végén matematikából, a 9. év végén történelemből, a 10. év végén magyar nyelv és irodalomból – szóbeli vizsga formájában; mindhárom esetben szummatív értékelést alkalmazunk.
A tételsort minden tanév téli szünetének kezdetéig a tanulóknak meg kell kapniuk. - 155 -
Eötvös-épület 10.3. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az évfolyam sikeres befejezésébe Kifutó rendszerben a 2013-2014-es tanévtől: E fejezetben a 9-12. évfolyamokra való utalás a négy- illetőleg hat évfolyamos képzés számozását követi. Az öt évfolyamos gimnáziumi képzés egyes évfolyamainak számozása értelemszerűen +1-gyel megnövelendő. Műveltségi terület: társadalomismeret: - 10. évfolyamokon heti 0,5 óra (évi 18,5 óra) beépül a történelem tantárgyba (az A, B és N osztályokban), értékelése a történelem tantárgy keretében fejlesztő értékelés alkalmazásával történik. - 12. évfolyamon (az A, B, és a 13.N osztályokban) önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32 óra); a 12.H osztályban heti 2 órában (évi 64 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával, félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. társadalomismeret és etika - a 11.G és K osztályokban heti 1 óra (évi 37 óra) beépül a történelem tantárgyba, értékelése a történelem tantárgy keretében történik fejlesztő értékeléssel; emberismeret és etika - 7. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 0,5 órában (évi 18,5 óra), 12. évfolyamon heti 1 órában (évi 32 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. technika és életvitel - 7. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 37 óra), 8. évfolyamon heti 0,5 órában (évi 18,5 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
- 156 -
tánc és dráma - 12. évfolyamon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 37). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. mozgókép- és médiaismeretek - 8. és 11. évfolyamokon önálló tantárgyként tanítjuk heti 1-1 órában (évi 37-37 óra). Értékelése: félévente 3 osztályzatot kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az érdemjegyet szummatív értékeléssel. filozófia - A 12.H osztályban önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel. - Az A, B, N osztályokban beépül a történelem tantárgyba, értékelése a történelem tantárgy keretében történik fejlesztő értékelés alkalmazásával; gazdasági és jogi ismeretek -
a 12. évfolyamon (az A, B és 13.N osztályokban) önálló tantárgyként tanítjuk heti 1 órában (évi 32 óra). Értékelése: félévente 3 érdemjegyet kapnak a tanulók: szóbeli és írásbeli feleletekre osztályozunk fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől:
társadalomismeret:
- beépül a történelem tantárgyba, értékelése a történelem tantárgy keretében fejlesztő értékelés alkalmazásával történik.
- 157 -
10.4. Az egyes tantárgyak értékelése és minősítése Magyar nyelv és irodalom Minden tanév első hetében a bejövő 9. osztályokban diagnosztikus értékelést tartunk irodalomból és nyelvtanból; a felmérő lapokat a magyar munkaközösség éves dokumentumgyűjteményében helyezzük el. Az évközi munka mérése, értékelése: Félévente minimum 3 érdemjegy – a fejlesztő értékelés alkalmazásával. A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei: frontális beszélgetés, szóbeli feleltetés, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése, írásbeli felelet, kisdolgozat, témazáró dolgozat, „nagydolgozat” /10-12. évfolyamon/, szimultán szóbeli és írásbeli számonkérés, belső vizsga / a hatosztályos gimnazistáknál/. A memoriterek és kötelező olvasmányok ellenőrzése, az önként vállalt kiselőadások, projektek, házi dolgozatok, versenyeken illetve a tanórai munkában való részvétel stb. a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelendő – a fejlesztő értékelés alkalmazásával. A félévente esedékes „nagydolgozat” vagy témazáró dolgozat megírása minden tanuló számára kötelező /kivéve azt, akit intézményünk igazgatója az osztályozás, értékelés alól felmentett/; a bármely okból elmaradt munkáját a tanuló pótolja: vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és a tanévzáró osztályozó értekezletet megelőző 1-3 hétben, a munkaközösségünk által megjelölt két időpont egyikében. A „nagydolgozat” és a témazáró dolgozat érdemjegye irodalomból és nyelvtanból is súlyozottan veendő figyelembe. A 12. évfolyamon a II. félévben szövegalkotásból „próbaérettségi” íratható. Ez a félév nagydolgozatát kiválthatja.
Vizsga A hatosztályos gimnáziumi tanulók magyar nyelv és irodalomból tizedikben belső vizsgát tesznek
a
7-10.
évfolyam
anyagából
- 158 -
az
aktuálisan
érvényes
érettségi
vizsgakövetelményeknek megfelelően – szóban. A vizsgajegy megállapítása szummatív értékeléssel történik. A vizsga időpontja megegyezik a májusi, magyarból tett írásbeli érettségi időpontjával.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek /Történelem és társadalomismeret/ Félévenként minimum 3 érdemjegy – fejlesztő értékelés alkalmazásával. A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei:
-
szóban: szóbeli felelet, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése; kiselőadás, projekt stb.; a hatosztályos tanulóknál a 9. évfolyam végén – belső vizsga: itt szummatív értékelést alkalmazunk.
-
írásban: írásbeli felelet, kisdolgozat, nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat egy vagy több tematikai egységből, projekt stb.
Elvárás: a 10 - 12. évfolyamon íratott nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat az írásbeli érettségi típusfeladataihoz hasonló feladatokat tartalmazzon. Félévente minimum 3 érdemjegyet kapnak a tanulók, félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Etika, társadalomismeret, filozófia Kötelező nagydolgozat nincs, szóbeli és írásbeli feleleteket osztályozunk – fejlesztő értékelés alkalmazásával. Félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Földrajz Félévenként minimum 3 érdemjegy – fejlesztő értékelés alkalmazásával.
- 159 -
A tantárgyi tudás értékelésének lehetséges módszerei: -
szóban: szóbeli felelet, a házi feladat vagy egyes részeinek ismertetése, értelmezése; kiselőadás, projekt stb.;
-
írásban: írásbeli felelet, kisdolgozat, topográfia, nagydolgozat és/vagy témazáró dolgozat egy vagy több tematikai egységből, projekt stb.
Félévente minimum 3 érdemjegyet kapnak a tanulók, félévkor és tanév végén ez alapján alakítjuk ki az osztályzatot szummatív értékeléssel.
Idegen nyelv Az értékelés alábbi formáit alkalmazzuk: a.) Szeptemberben felmérjük a bejövő diákok tudásszintjét diagnosztikus szintfelmérővel, hogy megállapíthassuk, mire lehet építeni, és milyen hiányosságokat kell pótolni. Az elért eredményt %-osan adjuk meg. A felmérés eredménye alapján alakítjuk ki a csoportokat. b.) Egy-egy nagyobb téma lezárása után nagydolgozatban adnak számot a tanulók tudásukról. Félévente kettőt íratunk, pl. szövegértés, fogalmazás, nyelvtani teszt, stb; ennek eredménye pirossal kerül a naplóba. Ez a nyelvet heti 4 órában tanulókra érvényes. Több vagy kevesebb óraszám esetén ez arányosan változik. Minimum annyi nagydolgozatot kell íratni, amennyi a heti óraszám. c.) A két nagydolgozat mellett még két szóbeli felelet és alkalmanként írt rövid kisdolgozati jegyek adják a félévi és év végi minősítést. A kisdolgozat lehet szódolgozat, nyelvtani anyag vagy napi anyag számonkérése. d.) Pontozással értékeljük az órai munkát, aktivitást – ami 5 pont után jelesben realizálódik, ez a rendszer negatív előjellel is működik. e.) Ugyancsak jelessel honoráljuk a plusz feladatok vállalását és igényes, sikeres teljesítését (projekt munka, versenyek stb.). f.) Ha kétesre áll a tanuló a félévi vagy az év végi zárás előtt, egyszer lehetőséget kaphat annak bizonyítására, hogy a jobb osztályzatot megérdemli. g.) Év végén a tanuló egész éves munkáját értékeljük, de hangsúlyt kapnak a nagydolgozati érdemjegyek. - 160 -
h.) Teljesítmény érdemjegyekben: - szódolgozat:
40 % vagy fölötte – 2 90 % vagy fölötte – 5
-
nagydolgozat vagy nyelvtani kisdolgozat:
30 % vagy fölötte – 2 85 % vagy fölötte – 5
Matematika Az értékelés formái: témazáró dolgozatok feleletek szóban vagy írásban órai aktivitás. A 9. osztályokban a tanév első hetében általunk összeállított, egységes szintfelmérő dolgozatot íratunk, ennek %-os értékelését a naplóban rögzítjük. Félévente minimum 3 érdemjegy kötelező. Évente írandó nagydolgozatok számának minimuma: 7. osztályban:
4 db
8. osztályban:
3 db + 1 db
9. osztályban:
4 db
10., 11. osztályban:
4 db
12. osztályban:
3 db + 1 db
8. osztályban a 4. piros érdemjegy az év végi összefoglaló felelet („kisérettségi") érdemjegye, a 12. osztályban pedig a 4. piros érdemjegy a 45 + 90 perces próba érettségi érdemjegye. A 8. osztályban az év végi összefoglaló feleletet az utolsó két héten kell megtartani. A 12. osztályokban záró dolgozatként egységet 45 + 90 perces próba érettségit íratunk a 4 év anyagából az új érettségi mintájára.
- 161 -
A fakultációs csoportok a heti 4 órás csoportoktól külön csoportokban, egy-egy tanárral készülnek az emelt szintű érettségire. Itt félévente minimum 5 érdemjegy a kötelező. A nagydolgozatok száma évente minimum 4 db. A félévente esedékes nagydolgozat megírása minden tanuló számára kötelező, a bármely okból elmaradt dolgozatot a tanulónak pótolnia kell vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és a tanévzáró osztályozó értekezletet megelőző 2-3 hétben. A dolgozatokat lehetőség szerint 10 munkanapon belül kell kijavítani.
Fizika Az értékelés formái:
-
egyes témákat összefogó dolgozatok,
-
több témakört összefogó témazáró dolgozat,
-
szóbeli vagy írásbeli feleletek az újonnan tanult anyagrészekből,
-
tesztlapok,
-
mértékegység-felmérők.
Ötöst lehet kapni:
-
a tananyaghoz tartozó érdekes témák feldolgozásáért (kiselőadás),
-
önálló kutatómunka segítségével írásbeli munka készítéséért vagy eszköz előállításáért (pl. fizikusok élete és munkássága), de évente maximum egy érdemjegy szerezhető ilyen módon,
-
a különböző tanulmányi versenyekre való tanórán kívüli felkészülésért, valamint a versenyeken való eredményes szereplésért (Mikola Sándor Fizikaverseny, Öveges József Fizikaverseny, OKTV, megyei fizikaverseny),
-
órai aktivitásért.
A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges.
- 162 -
Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából alakítjuk ki. Minden évfolyamon évente minimum kettő témazáró dolgozatot íratunk, ezek valamennyi diák számára kötelezőek. A meg nem írt dolgozatot pótolni kell. A hiányzás időtartamát mérlegelve a szaktanár a tanulóval egyeztet a megírás időpontjáról és helyéről (tanórán vagy azon kívül) a tanuló érdekeit is figyelembe véve. Az el nem készített házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókban a házi feladat el nem készítésének következményeit. Biológia, kémia A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az értékelés formái: -
témazáró dolgozat
-
szóbeli felelet
-
írásbeli felelet
-
órai munka
A bármilyen okból elmaradt témazáró dolgozatokat pótolni kell a szaktanár által megadott időpontban (mérlegelve a hiányzás időtartamát.)
Brassai-épület Magyar nyelv és irodalom Minden tanév első hetében a 9. osztályokban diagnosztizáló mérést tartunk szövegértésből és helyesírásból; %-os értékelést alkalmazunk, a %-os értéket beírjuk a naplóba. Az évközi munka mérése, értékelése:
Irodalom Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze: - szövegalkotási dolgozat (érvelés, egy mű elemzése, összehasonlító elemzés),
- 163 -
- szóbeli és/vagy írásbeli felelet; - témazáró feladatlap. A memoriterek és kötelező olvasmányok ellenőrzése – a tanári gyakorlatnak megfelelően – számonkérendő. A tantárgyi szorgalom – a tanári gyakorlatnak megfelelően – önként vállalt kiselőadások, házi dolgozatok, versenyeken, illetve a tanórai munkában való részvétel minősége szerint értékelhető. A szövegalkotási dolgozat és a témazáró jegyeit pirossal, a szóbeli és írásbeli feleleteket kékkel, a tantárgyi szorgalom jegyeit pedig fekete színű tollal írjuk be a naplóba. A félévente esedékes egy 90 perces irodalmi dolgozat megírása minden tanuló számára kötelező; a bármely okból elmaradt munkáját a tanuló pótolja vagy a szaktanára által kijelölt időpontban, vagy a féléves és az év végi osztályozó értekezletet megelőző 2-3 hétben. Ennek érdemjegye irodalomból és nyelvtanból is súlyozottan (kétszeresen) veendő figyelembe. Amennyiben a tanár a tanuló féléves, éves munkáját figyelemmel kísérve úgy ítéli meg, hogy tanítványa javíthat, a javítás idejéről, módjáról, a számonkérendő anyagrészről a tanár és a diák megállapodik egymással.
Magyar nyelv Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze: -
a nagydolgozat nyelvi jegyéből,
-
szóbeli vagy írásbeli feleletből,
-
és a min. 1 témazáró dolgozat.
A tantárgyi szorgalom – a tanári gyakorlatnak megfelelően – az anyanyelvi versenyeken, illetve a tanórai munkában való részvétel minősége szerint értékelhető.
Etika Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze:
-
projektfeladat megoldása;
- 164 -
-
órai munka;
-
filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban.
Javítási lehetőséget kaphat a diák a félévi és év végi zárás előtt a tanár és diák által egyeztetett időpontban és témában. Év végén az egész évi munkát értékeljük.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Félévenként a minimum 3 érdemjegy a következő értékelési formákból tevődik össze: -
1 nagydolgozat egy vagy több témából (pirossal jelöljük),
-
szóbeli és írásbeli számonkérés,
-
beszámítható órai munka és a kiselőadás.
A nagydolgozat az írásbeli érettségi feladatokhoz hasonló feladatokkal történik. Javítási lehetőséget kaphat a diák a félévi és év végi zárás előtt a tanár és diák által egyeztetett időpontban és témában. Év végén az egész évi munkát értékeljük.
Idegen nyelvek Az évközi munka mérése, értékelése: Szeptemberben felmérjük a 9. évfolyam tudásszintjét, hogy megállapíthassuk, mire lehet építeni, milyen hiányosságokat kell pótolni. A %-os eredmény zölddel kerül a naplóba. Azokkal a 9. évfolyamos tanulókkal, akik egy új idegen nyelvet kezdenek el tanulni, nem íratunk szintfelmérőt. A következő módokon értékeljük a tanulók teljesítményét: -
nagydolgozat (egész tanórán át írható), érdemjegye pirossal kerül a naplóba;
-
kisdolgozat (nem egész tanórán át írható);
-
szódolgozat;
-
írásbeli felelet;
-
szóbeli felelet;
-
órai aktivitás;
- 165 -
-
szorgalmi feladat, ami pontozható és a pontok ötös érdemjegyre válthatóak;
-
az idegen nyelvi versenyeken való jó szereplésért és az eredményes nyelvvizsgáért ötös érdemjegy adható.
A kétesre álló tanuló a jobb jegy megszerzéséért egyszer beszámolhat a félév zárása előtt a féléves tananyagból, illetve egyszer a tanév zárása előtt az egész tanév anyagából. Az elmaradt témazárót a tanuló pótolhatja a szaktanárával egyeztetett időpontban. Az év végi jegy az éves jegyek átlaga, felfelé kerekíteni egész + 0,75-től lehet.
Természettudományi munkaközösség
Azon 11. osztályosok, akik 11. osztályban nem jártak emelt szintű érettségi előkészítőre, de 12. osztályban szeretnének ilyenen részt venni, a 11. osztály végén legkésőbb az augusztusi vizsgaidőszakban - különbözeti vizsgát kell, hogy tegyenek. Ennek minősítése lehet "megfelelt" vagy "nem felelt meg", amely minősítés a vizsga után bekerül a bizonyítványba és az anyakönyvbe, s eredményes vizsga esetén a diák csatlakozhat az emelt szintű érettségire készülő csoporthoz. Helyi és központi értékelés: Az értékelés iskolai elveinek kidolgozása az iskola pedagógiai programjának, műveltségterületi, tantárgyi szinten pedig a helyi tantervének feladata. A központi mérések országos szinten, teljes körűen, azonos követelményekre épülő feladatsorokkal vizsgálják a tanulók képességeit. Ezért meghatározó a tanulók fejlesztésében, hogy az iskola és az egyes tanár is figyelemmel kísérje az évente egy alkalommal történő központi mérések eredményeit, azaz a 10. évfolyamon az Országos kompetenciamérés (szövegértés és matematika) az iskolára, a tanulócsoportokra, az egyes tanulókra érvényes eredményeinek tanulságait. A középiskolai
oktatási-nevelési
folyamat
a
kétszintű
érettségi
vizsgával
zárul.
A
vizsgateljesítmények értékelése mindkét vizsgaszinten központi értékelési kritériumok alkalmazásával történik, a vizsgát szabályozó dokumentumoknak megfelelően.
- 166 -
Matematika A 9. osztályokban a tanév első hetében általunk összeállított, egységes szintfelmérő dolgozatot íratunk, ennek % - os értékelését a naplóban rögzítjük. Félévente legalább annyi érdemjegy kötelező, amennyi a heti óraszám, de minimum 3. Szakközépiskola, szakiskola: Évente megírandó nagydolgozatok száma az adott évfolyamra vonatkozó témakörök számával egyezik meg. A 12. osztályokban záró dolgozatként egységes 45 + 90 perces próbaérettségit íratunk a 4 év anyagából az érettségi mintájára. A félévente esedékes nagydolgozat megírása minden tanuló számára kötelező. Bármely okból elmaradt dolgozatot a tanulónak pótolnia kell a szaktanára által kijelölt időpontban. A dolgozatokat lehetőség szerint 10 munkanapon belül kell kijavítani. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk, vagy +0,5 – től, ha a nagydolgozatok átlaga egész + 0,7, figyelembe véve a javuló vagy romló tendenciát. Amennyiben a tanuló a 2. félévben teljesen bukásra áll, akkor a tanév vége előtt az egész féléves anyagból írásban számot kell adnia tudásáról. Ha az elégtelen, akkor megbuktatható. A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. Értékelési szempontok: - motiváltak legyenek a minél jobb értékelés elnyerésére; - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, osztályzattal) értékelni, – ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés, tudják hasznosítani a fejlesztő értékelési megnyilvánulásokat.
- 167 -
Értékelés formái: - feladatlapok (állítások igazságtartalmának eldöntése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, logikai feladatok megoldása indoklással stb.); - szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, kiselőadás felkészülés alapján, definíciók, tételek pontos megfogalmazása, bizonyítások levezetése, órai feladatok stb.); - témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor); - otthoni munka (feladatok megoldása, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számító-gépes megoldása stb.); - csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése stb.); - projektmunka és annak dokumentálása; - versenyeken, vetélkedőkön való szereplés, elért eredmények.
Fizika Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk. Félévente minimum 3 érdemjegyjegy képezi a félévi osztályzat alapját. Minden évfolyamon évente minimum kettő témazáró dolgozatot íratunk, ezek valamennyi diák számára kötelezőek. A meg nem írt témazárókat pótoltatni kell. A hiányzás időtartamát mérlegelve a szaktanár a tanulóval egyeztet a megírás időpontjáról és helyéről (tanórán vagy azon kívül) a tanuló érdekeit is figyelembe véve. A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. Értékelés formái: -
egyes témákat összefogó dolgozatok,
-
több témakört összefogó témazáró dolgozat,
-
szóbeli vagy írásbeli feleletek az újonnan tanult anyagrészekből,
- 168 -
-
tesztlapok,
-
mértékegység-felmérők.
-
önálló kutatómunka segítségével írásbeli munka készítéséért vagy eszköz előállításáért
(pl. fizikusok élete és munkássága), de évente maximum 1 jegy szerezhető ilyen módon, -
órai aktivitásért.
Értékelési szempontok: - a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagtartalmakat (ismereteket, eljárásokat, következtetési módokat); -
mennyire
önállóan
tudja
ezeket
alkalmazni
feladat-
és
problémamegoldásban,
állásfoglalások kialakításában; - mennyire képes az önálló kifejtésre (a tanult fogalmak, szakkifejezések szabatos használatára, gondolatmenetek reprodukálására és alkotására szóban és írásban, egyéb kifejezési és megjelenítési formák – grafikonok, ábrák stb. – használatára és készítésére, indoklásra és érvelésre); - milyen mértékben és hogyan vesz részt a közös tanulási folyamatban (csoportmunkában végzett
kísérletek
és
egyéb
tevékenységek,
feladatvállalás,
közös
értékelés,
véleménynyilvánítás, a vitákban való részvétel). Ötöst lehet kapni: -
a tananyaghoz tartozó érdekes témák feldolgozásáért (kiselőadás),
-
a különböző tanulmányi versenyekre való tanórán kívüli felkészülésért, valamint a versenyeken való eredményes szereplésért (Mikola Sándor Fizikaverseny, Öveges József Fizikaverseny, OKTV, megyei fizikaverseny).
Biológia- egészségtan A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk. Értékelés formái: – Az önálló és csoportos tanulói tevékenység: forráshasználat; megfigyelés; - 169 -
kísérletezés; applikációs tevékenység; programkészítés, szervezés. – Szóbeli feleltetés. – Írásbeli ellenőrzés: munkafüzet, munkalap, feladatlap, témazáró. – Önálló – tanórán kívüli – forráshasználat (könyv, folyóirat, multimédiás eszközök), megfigyelés, adatgyűjtés, kiselőadás, programkészítés. Értékelési szempontok: – Milyen szinten sajátította el a tanuló a tananyaghoz kapcsolódó szaknyelvet és az élőlények testtopográfiai ismereteit? – Hogyan használja a megismerési algoritmusokat? – Felismeri-e az élőlényeket, tudja-e őket jellemezni? – Képes-e a megismert tények, folyamatok, fogalmak elemzésére, törvényszerűségek bizonyítására? – Érti-e az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatait, tudja e példákkal illusztrálni a környezet – életmód – szervezet, valamint a szervek felépítése és működése közti oksági összefüggéseket? – Képes-e a növényi és állati anyagcsere összehasonlítására, látja e az autotróf anyagcsere szerepét a bioszférában? – Felismeri-e a növény és állatvilág élőlényeinek testfelépítésében és életműködéseinek fejlődésében az evolúciós újításokat? – Képes-e a megismert élőlények rendszerezésére? – Ismeri-e az emberi szervezet felépítését, működését, szabályozó folyamatait? – Látja-e szervezetében a rész és az egész viszonyát, az életfolyamatok irreverzibilitását? – Elsajátította-e és alkalmazza-e a mindennapokban az egészséges életvitel szokásrendszerét? – Tudja-e, mikor kell orvoshoz fordulni és hogyan kell ott viselkedni? – Rendelkezik-e megfelelő önállósággal a megfigyelések, vizsgálódások, kísérletek végzésében, az eszközök balesetmentes használatában, az információhordozók kiválasztásában, hasznosításában? – Elsajátította-e az értő, a válogató a kritikai olvasás megfelelő szintjét, és tudja-e hasznosítani az ismeretszerzés folyamatában? – Miként tud önállóan vagy társaival együttműködve ismereteket szerezni, gyakorlatokat végezni, megszerzett ismereteit új szituációban alkalmazni?
- 170 -
–Milyen mértékben vált személyiségének jellemzőjévé a környezet- és egészségvédelem, valamint a permanens önművelődés igénye? Kémia A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,75-től felfelé kerekítünk Értékelési szempontok: Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű megfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek. Értékelés formái: – szóbeli felelet, – feladatlapok értékelése, – tesztek, dolgozatok osztályozása, – rajzok készítése, – modellek összeállítása, – számítási feladatok megoldása, – kísérleti tevékenység minősítése, – kiselőadások tartása, – munkafüzeti tevékenység megbeszélése, – gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, – poszter, plakát, prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, - 171 -
– természetben tett megfigyelések, saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatási tapasztalatok előadása. Földrajz A félévi, illetve év végi osztályzatok kialakításához félévente minimum 3-3 érdemjegy szükséges. Az év végi osztályzatot a tanév során szerzett jegyek átlagából alakítjuk ki, úgy, hogy egész + 0,5-től felfelé kerekítünk. Értékelési szempontok: A tanulói teljesítmények értékelése három, egymáshoz szorosan kapcsolódó részelemből tevődik össze: a földrajzi-környezeti az ismeretek, az ismeretek alkalmazásának képessége, a földrajzi kompetenciákban (térbeli- és időbeli tájékozódás, térképhasználat, földrajzi összefüggések felismerésére képes gondolkodás) való jártasság. A tanulói teljesítmény értékelése szempontjából az alapvető ismeretelemek elsajátítása mellett döntő fontosságú, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a legfontosabb földrajzi kompetenciákat, kiemelten a földrajzi térben való tájékozódás képességét, a földrajzi tartalmú információszerzés és az információk feldolgozásának, értelmezésének képességét. Értékelés formái: - Az alapfogalmak és összefüggések megértésének ellenőrzése rövid írásos, illetve szóbeli felelet, frontális foglalkozás formájában. - A nagyobb témaegységek feldolgozását követően az elsajátított ismeretek és képességek szintjének ellenőrzése írásbeli feladatlap segítségével. - Egyéb tanulói tevékenységek értékelése: tanórai tevékenység; szerepvállalás a csoportmunka során; terepi munka, megfigyelések elvégzése és a tapasztalatok értelmezése, illetve jegyzőkönyv készítése; gyűjtőmunka és az összegyűjtött információk különböző formában történő feldolgozása (írásbeli vagy szóbeli beszámoló, tabló, rajz stb.). - Egy-egy kiválasztott témához kapcsolódó rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló, leírás, rajz készítése. - Tanári irányítással, csoportmunkában vagy egyénileg végzett egyszerű projektmunka. A bármilyen okból elmaradt témazáró dolgozatokat pótolni kell a szaktanár által megadott időpontban. (Mérlegelve a hiányzás időtartamát.) - 172 -
A hiányzó házi feladatok problémájának kezelése: a szaktanár kompetenciája a választás (pótoltatás, feleltetés házi feladatból, feleltetés korábbi anyagrészekből stb.), de a tanév elején tudatosítani kell a tanulókkal az el nem készítés következményeit. Az írásbeli dolgozatok eredményeinek % - os határai minden évben a munkaközösségi nyitóértekezleten kerülnek megállapításra. Művészetek- vizuális kultúra A vizuális kultúrát közvetítő órákon az értékelés alapjául az érvényben levő Nemzeti alaptanterv, illetve az adott kerettantervben, valamint a rá épülő iskolai programban megfogalmazott fejlesztési célok és feladatok szolgálnak. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás, a kiemelt fejlesztési területek eredményességének) vizsgálata. A fejlesztő értékelés Az értékelés funkciói közül kiemelkedő szerepet tulajdonítunk a formáló, a motiváló, az irányt adó, a tanulót elsősorban saját teljesítményéhez viszonyító, fejlesztő értékelésnek, ugyanis ez segíthet leginkább az önismeret fejlesztésében, az ösztönzésben, a továbblépés feladatainak, útjának megmutatásában. Az értékelhető tanulói megnyilvánulásokra vonatkozó szóbeli és/vagy írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak konkrét problémákra, egyúttal javaslatokat is tehetnek a fejlesztésre. A tanulók önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Értékelés: Fontos szempont, hogy az osztályzattal történő értékelés a tantervi követelmények megvalósulását számon kérő szummatív értékelés. A szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések, amelyek szelekciós funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha meghatározott és nyilvános kritériumok alapján történnek. Az osztályozás és továbbhaladás feltétele: -
félévente legalább 3 db érdemjegy, mely a tananyag jellegéből adódóan lehet elméleti, illetve gyakorlati jegy.
Az évközi sikertelen eredmények javítására a szaktanár az adott félév utolsó 2 hetében lehetőséget adhat.
- 173 -
DOLGOZÓK GIMNÁZIUMA Matematika A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. negyedévben 60 vagy 90 perces írásbeli munka alapján, a IV. negyedévben 90 vagy 120 perces írásbeli beszámoló és külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Fizika A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. negyedévben 60 perces írásbeli munka alapján, a IV. negyedévben 60 perces írásbeli beszámoló és külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Biológia, kémia, földrajz A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. és IV. negyedéves beszámolót külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
- 174 -
(A tanulók év közbeni munkája szóbeli felelet-jeggyel, vagy azt helyettesítő 10-15 perces kisdolgozat-jeggyel is értékelhető a szaktanár belátása szerint.) Értékelési határok:
a dolgozók gimnáziumának esti tagozatán a mindenkori érettségin
alkalmazott ponthatárok érvényesek. Művészetek - vizuális kultúra A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli munka alapján, a II. és IV. negyedéves beszámolót külön tartott szóbeli vizsga alapján értékeljük. Ha a szóbeli vizsgát megelőző negyedévben az írásbeli jegy elégtelen volt, akkor a szóbeli vizsgán abból a témakörből külön kérdést kap a hallgató. A félévi és a záró érdemjegyet a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Anyanyelv és kommunikáció A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt írásbeli számonkérés és szövegértési feladatsor eredménye alapján, a II. és a IV. negyedévben 45 perces írásbeli munka és szóbeli vizsga alapján értékeljük. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga alkotja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Irodalom A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt szövegalkotási feladat alapján mely illeszkedik az érettségi követelményekben megjelölt műfajokhoz -, a II. és a IV. negyedévben 90 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük.
- 175 -
Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Történelem A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve. Filozófia A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja, a szóbeli beszámoló eredményéhez kerekítve.
Idegen nyelv A dolgozók gimnáziumának esti tagozatán az értékelés negyedévenkénti beszámolókkal történik. Ezeknek érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Az I. és III. negyedéves beszámolót egy tanítási órán megírt feladatsor alapján, a II. és a IV. negyedévben 60 perces írásbeli munka, illetve a szóbeli vizsga alapján értékeljük. A szóbeli vizsgafeladatok kifejtése az érettségi követelményekhez igazodva felkészülési idő nélkül történik. Év közben is mérhető a teljesítmény, ez a tanórán írt dolgozatok érdemjegyében tükröződik. A félévi és a záró osztályzatot a beszámolók átlaga adja.
- 176 -
10.5. Általános alapelvek a tanulmányi munka terén A teljesítmény értékelése elsősorban a tantárgyak helyi programjaiban meghatározott követelményekhez viszonyítva történik, azonban figyelembe lehet venni azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. Felnőttképzés (dolgozók gimnáziuma) esetén az évközi beszámolók és a tanév végi vizsgák eredményei együttesen határozzák meg a tanév végi minősítést. Reáltantárgyak esetén is törekedni kell arra, hogy a tanulók szóban is számot adjanak tudásukról. Éljünk a szóbeli értékelés nevelő szándékú formáival is! Az ellenőrzés különböző formáit alkalmazzuk: teszt, szóbeli felelet, írásbeli számonkérés, témazáró dolgozat, tanórai, gyakorlati tevékenység, illetve elkészített munkadarabok. Egy napon kettőnél több nagydolgozat (témazáró) nem íratható. A tanulók érdemjegyeiről a szülőket az ellenőrző által tájékoztatjuk. Szakiskolában a szaktanár, szakközépiskolában és gimnáziumban a tanuló kötelessége a jegyek beírása az ellenőrzőkönyvbe. Az osztályfőnökök kéthavonta kötelesek ellenőrizni a jegyek beírását, illetve a szülői aláírásokat. Félév és tanév vége előtt 1 hónappal ellenőrző (szükség esetén levél) útján értesítik a szülőket a bukásra állás tényéről.
- 177 -
11. Javaslat a magatartás és szorgalom jegyek értékeléséhez Az értékelés félévkor és év végén történik közösen az osztállyal és az érintett tanulóval. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei Példás az a tanuló: -
aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét,
-
akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanárairól,
-
aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé,
-
aki képes kulturáltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében,
-
aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét,
-
szorgalma legyen legalább változó.
-
aki ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő
Jó az a tanuló: illemszabályokat, -
aki ügyel környezete rendjére, megjelenésére, aki feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik
-
tiszteli a felnőtteket, társait.
Változó magatartású tanuló: -
aki cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak a betartására,
-
aki a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá,
-
aki környezete rendjéért semmit nem tesz,
-
aki az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik.
- 178 -
Rossz magatartású az a tanuló: -
aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat,
-
aki szereti, ha társai félnek tőle,
-
aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,
-
aki nem becsüli közössége értékeit,
-
aki szándékosan rongálja környezetét.
A szorgalom értékelésének és minősítésnek követelményei Példás szorgalmú az a diák, aki: -
képességeihez mérten szorgalmas,
-
a tanítási
órákra rendszeresen, jól
felkészül,
s
azokon aktívan
közreműködik, -
ha alkalma adódik, jól felkészülve, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét,
-
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában).
Jó a szorgalma annak a diáknak, aki: -
képességeihez mérten általában szorgalmas,
-
a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz.
Változó a szorgalma annak, aki: -
nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint,
-
munkájában, feladatelvégzésében felületes, felszerelése gyakran hiányos.
Hanyag a szorgalma annak, aki -
képességeihez mérten alig tesz valamit tanulmányi fejlődése érdekében
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg (állandóan hiányzik a felszerelése, feladatait többnyire nem készíti el és nem is pótolja)
-
egy vagy több tantárgyból elégtelen az osztályzata félévkor illetve év végén.
- 179 -
A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályozás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munkát általában tanévenként egyszer jutalmazzuk. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:
osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt,
igazgatói dicséret: ha a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt,
tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható.
A jutalmak formái:
könyvjutalom
tárgyjutalom
oklevél.
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
közösségi munka,
kiemelkedő tanulmányi eredmény,
példamutató szorgalom,
versenyeken, pályázatokon való eredményes tevékenység,
kiemelkedő sporttevékenység.
- 180 -
12. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján -
az iskola 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: -
a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,
-
iskolai sportkörben való sportolással,
-
kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
A tanulók fizikai állapotának felmérésére valamennyi évfolyamon, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével történik, így komplex képet kapunk a diákok kondicionális képességeinek alakulásáról. A próbákat évente 1 alkalommal, a tanév rendje által meghatározott időpontban, maximum két hónap alatt kell teljesíteni. A fizikai állapot méréséhez szükséges módszereket a 4. számú melléklet tartalmazza.
- 181 -
13. A középszintű érettségi vizsga témakörei és követelményei Az érettségi vizsga részletes követelményeit és témaköreit a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén a diák – a nyelvi előkészítő programban résztvevők emelt szintű angol nyelvi érettségi megszerzésekor – mentesül az adott tantárgy óralátogatása alól.
14. Érettségi felkészítés A következő tárgyakból vállaljuk az érettségire történő felkészítést:
Kötelező érettségi tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv
közép és emelt közép és emelt közép és emelt közép és emelt
Választható tárgyak
Vállalt felkészítési szint
Kémia Biológia Fizika Földrajz Informatika Szakmai tantárgyak
emelt emelt közép közép közép közép
Az emelt szintű érettségire történő felkészítés heti óraszáma két óra tantárgyanként a 11. és 12. évfolyamon.
Az
emelt
szintű
oktatásban
alkalmazott
fejlesztési
feladatokat
és
követelményeket a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.
- 182 -
15. Helyi tanterv tananyagtartalmai (CD)
- 183 -
III. SZAKMAI PROGRAM (CD)
- 184 -
Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kollégium épület 3580 Tiszaújváros, Munkácsy út 26/28.
IV. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM
Tiszaújváros 2013 - 185 -
BEVEZETÉS
A nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által 2004-ben jóváhagyott kollégiumi Pedagógiai programunkat a – „36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról” - alapján felülvizsgáltuk, és átdolgoztuk. A Pedagógiai program elkészítése során a következő szakmai – törvényességi feltételeket vettük figyelembe:
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, a 2003. évi LXI. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramját kiegészítő 44/2002 (VI. 18.) rendelet. A minőségfejlesztésre vonatkozó 3/2002 OM rendelet. Az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium iskolai Pedagógiai programja. A NAT tematikája és követelményrendszere. 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
SZÁNDÉKAINK
SZERINT OLYAN ALAPDOKUMENTUMOT KÉSZÍTETTÜNK, AMELY MEGFELEL A PARTNERI ELVÁRÁSOKNAK, ÉPÍT A MÁR MEGLÉVŐ KOLLÉGIUMI TRADÍCIÓKRA, FIGYELEMBE VESZI AZ INTÉZMÉNYI LEHETŐSÉGEKET ÉS TÁVLATOKBAN GONDOLKOZIK.
- 186 -
1. Küldetésnyilatkozat és alapelvek KÜLDETÉSNYILATKOZAT
A kollégium arculatát meghatározó alapelv: a műveltségközvetítő oktatás és a gyermekközpontú nevelés közötti egység és egyensúly megteremtése. Célunk: olyan tanulókat nevelni, akik értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású emberek lesznek, akikben kialakul a tudás becsülete, a művelődés és egészséges életvitel iránti igény, az ember tisztelete, megértése és szükség esetén segítése. Kollégiumi nevelésünk funkciói: - Szociális funkció. A nevelői folyamat eredményeként kiegyensúlyozza a szociális gyökerű esélyegyenlőtlenségeket. - Szocializáló funkció A kollégium szakmai követelmények alapján irányítja a diákok sokszínű személyiségének fejlődését. Ebben a folyamatban a kollégista megtanulja és gyakorolja a demokratizmus, az érdekérvényesítés szükségességét és az általa célszerűen alkalmazható technikáit. - Életmód mintaadó funkció A közösségi együttélés pedagógiailag irányított, így a tanulókban erősödik a tolerancia, az összehasonlítás, a megmérettetés képessége. A kollégium feladatként kezeli a konstruktív életvezetési technikák kialakítását, miközben a személyiségekhez igazodva tudatosan differenciál. - Felzárkóztató funkció Kollégiumunk felzárkóztató tevékenységével esélykülönbségeket mérsékel. A Pedagógiai program végrehajtásával a szükséges helyeken pótolja az intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányokat. Ezzel járul hozzá az iskolai sikerekhez. - Tehetséggondozás A diákok képességeinek kibontakoztatását segíti elő a tehetséggondozás. A kollégium feltételrendszere, ha szerényebb mértékben is, de biztosítja e funkció felvállalását. Célunk olyan ingergazdag környezetet teremteni, amely felismeri, előhívja a tehetséget és értő kezekben, segítéssel tartós motivációt is biztosít a fejlődéshez.
- 187 -
Olyan kollégiumot szeretnénk: -
ahová "hazamegy" a tanuló az iskola után mely "jó család", szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, a nevelő következetessége szeretettel párosul, igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (külön-órák, foglalkozások, tanfolyamok stb.), amely "érdekes lakóhely", tele tudás-, képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel, amelynek, mint "helyi társadalomnak" a működése során - "átélve", észrevétlenül - sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit.
Nevelési alapelveink: A tanulók életrendjét, tanulását, szabadidejük eltöltését úgy szervezzük meg, hogy érvényesüljenek mind az egyéni, mind az intézményi elvárások, lehetőségek. Nevelésünk során kiemelt fontosságot élveznek: -
az alapvető emberi jogok,
-
szabadságjogok,
-
a diákjogok,
-
a tanulói igények,
-
a szülői elvárások,
-
a demokratikus és humanista értékek,
-
a kollégiumunkhoz kapcsolódó iskolák és a fenntartó igényei.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének elvei Biztosítanunk kell: -
az SNI tanulók beilleszkedését és együtt haladását a többi tanulóval, a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe, a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, alkalmazását, együttműködést gyógypedagógussal, logopédussal, gyógytestnevelővel, pszichológussal, iskolaorvossal, védőnővel.
- 188 -
Nevelési céljaink: -
a tanulmányi munka színvonalának emelése,
-
az egészséges életmódra nevelés,
-
diákjaink személyiségének megismerése, fejlesztése, képességeik kibontakoztatása, önismeretük fejlesztése,
-
a középiskola elvégzéséhez szükséges feltételek megteremtése,
-
a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása,
-
a kollégiumi közösségi élet kialakítása, továbbfejlesztése,
-
a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott egyéni törődés,
-
a pályaválasztás segítése, továbbtanulásra való ösztönzés, felkészítés az élethosszig tartó tanulásra
-
környezetünk esztétikus kialakítására, - védelmére, - ápolására való nevelés,
-
a demokratikus és humanista értékek megismertetése, elfogadtatása.
- 189 -
adottságaik,
2. Helyzetfeltárás és értékelés A kollégium hivatalos elnevezése: Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Típusa:
közös igazgatású, koedukált kollégium
Fenntartó:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Telefon:
49/542-186
Fax:
49/542-187
Email:
[email protected]
Honlap:
www. apaczai-tuj.sulinet.hu
Beiskolázási körzet: Elsősorban Dél - Borsod, de az ország egész területe A TANULÓ-ÖSSZETÉTEL Intézményünk Tiszaújváros egyetlen kollégiuma, 134 férőhelyes, 67 lány és 67 fiú tanuló számára tudunk elhelyezést biztosítani. Polgár és Tiszaújváros önkormányzatainak együttműködési megállapodása alapján biztosítjuk a polgári József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola diákjainak ellátását is. Felvevő körzete elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megye, de Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye és Nógrád megye területéről is érkeznek tanulók hozzánk. A diákjaink kb. azonos arányban szakközépiskolai, gimnáziumi illetve szakiskolai tanulók. Kollégiumunkban 12-22 éves korú diákok élnek, a kapcsolódó iskolák képzési rendszerének megfelelően. Minimális létszámmal laknak kollégiumunkban hatosztályos gimnáziumi oktatásban részt vevő tanulók is, de a diákság zöme 913. évfolyamos tanuló, évfolyamonként közel azonos arányban. Az utóbbi években egyre többen veszik igénybe 13. és 14. évfolyamon a technikusi képzést. A kollégista tanulók egy része élsportoló, akik sajátos napirenddel rendelkeznek. Ők a városi sportolási lehetőségek miatt választották ezt az iskolát és a kollégiumot. Feladatunknak tekintjük ezen tanulók tehetségkibontakoztatásához a megfelelő hátteret biztosítani kollégiumunkban. A kollégiumban jogosultak lakni azok a tanulók, akik a meghatározott tanévre felvételt nyertek. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A kollégiumi felvétel iránti kérelmet az iskolába való beiratkozással egyidejűleg nyújthatja be a tanuló a kollégium vezetőjéhez. Az újrafelvételt június 1.-éig írásban kérheti a tanuló. A kollégiumba való felvételről a kollégium vezetőjének egyetértésével az iskola igazgatója dönt, melyről írásban értesíti a tanulót augusztus 15-éig. Kollégiumi felvétel iránti kérelem tanév közben is benyújtható.
- 190 -
FELTÉTELRENDSZER 1. HUMÁN ERŐFORRÁS:
A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak. Kollégáink szakmai felkészültsége, érdeklődése lehetővé teszi, hogy szilenciumon, korrepetáláson szakszerű segítséget nyújtsanak a tanulók felkészüléséhez: Azokból a tárgyakból, amelyek problémát okoznak tanulóinknak, és nevelőink nem tudnak segíteni, az iskolában tanító szaktanár kollégák bevonásával szervezünk korrepetálást. Kollégáink érdeklődési körét, egyéni felkészültségét felhasználva lehetővé vált, hogy sokszínű szakköri, érdeklődési köri foglalkozásokat tartsanak A tantestület innovációs készsége jó. 2. SZERVEZETI JELLEMZŐK:
Tanügyigazgatási feladatainkat az iskolával összehangolva látjuk el. Szervezeti felépítését tekintve a kollégiumunk csak szakmailag önálló intézmény, gazdaságilag az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskolával közös irányítású. Belső szerkezeti felépítését tekintve tanulócsoportokra épül ( 3 csoport). A kollégium vezetője az igazgatótanács megbízásából, mint igazgatóhelyettes tevékenykedik. Szervezettségét tekintve a kollégiumi nevelőtanárok – mivel közös igazgatású kollégiumról van szó – a teljes tantestülethez tartoznak, ugyanakkor a pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testületként is működnek. Legfontosabb szervezeti forma a kollégiumi munkaközösség, melynek minden kolléga tagja, s melynek munkája kiterjed a kollégiumi élet minden területére. A tanulókkal való foglalkozást hat nevelőtanár látja el, akik munkáját a kollégiumvezető fogja össze. A kollégiumban mindenki nevel, hisz leginkább a példa ereje hiteles. Ezt szem előtt tartva végzik munkájukat a tanárok, és a technikai dolgozók is. 3. TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI JELLEMZŐK:
A kollégiumot 1977-ben adták át. Két traktusú épület, amelyben 4 szinten 134 főt tudunk elhelyezni. A kollégium fekvése nagyon szerencsés, közvetlenül a bázisiskolák szomszédságában található. A tanulók elhelyezésére 4-ágyas szobák állnak rendelkezésre, melyeknek alapterülete 18 m2. A lakószobák bútorzata: 4 db ágy, 4 db szék, 1 db asztal, 2 db polc, kombinált éjjeliszekrény, 4 db éjjeli lámpa, 4 db beépített szekrény. Szintenként 1 tanulói vizesblokk, fürdőszoba áll a diákok rendelkezésére, melyben 3 zuhanyzó, 6 mosdó és 3 WC található. A kollégium saját konyhával nem rendelkezik, kollégistáink napi háromszori étkezését az iskolai konyha biztosítja. A tanulók mindennapi életében nyújt segítséget az épületben található 3 teakonyha hűtőszekrénnyel, 1 mosókonyha és 1 vasalóhelyiség.
- 191 -
A kötelező szilenciumi foglalkozásokhoz szintenként 1 tanulószobát használnak a csoportok. A termek berendezése: asztalok, székek, 1 db színes televízió, és 2 számítógép. A tanulást segíti a számítógéptermünk is, ahol összesen 10 számítógép áll a tanulók rendelkezésére. Villanyoltásig vezeték nélküli internet kapcsolat érhető el a teljes épületben. A művelődés, a szabadidő eltöltésének helyszínei kollégiumunkban a testedző szoba, a könyvtár, a stúdió, zenekari próbaterem a társalgó és a klub. A tanulók egészségügyi ellátását orvosi rendelő és betegszobák biztosítják.
1. A kollégiumi nevelés fejlesztési területei: 1. ÉNKÉP, ÖNISMERET, SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejlesztjük a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítjük az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A nevelési folyamatban figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. 2. A TANULÁSI ÉS GONDOLKODÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE
Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztjük a kreativitást, erősítjük a tanulási motivációt – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia.
- 192 -
3. FELZÁRKÓZTATÁS, A TEHETSÉGEK KIVÁLASZTÁSA ÉS GONDOZÁSA, A PÁLYAORIENTÁCIÓ SEGÍTÉSE
A kollégiumunkban olyan szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével kezeljük az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket. Feladatunk a tanulók képességeinek megismerése. Támogatjuk a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítjuk annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Segítjük a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremtünk a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. Az iskolákkal együttműködve – lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. 4. KULTURÁLT ÉLETMÓDRA KIALAKULÁSÁNAK SEGÍTÉSE
NEVELÉS,
SZUVERÉN
VILÁGKÉP
A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság fejlődését. Motiválunk, és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejlesztjük az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégiumunk figyelmet fordít a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletére, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerésére és ápolására, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. Változatos, sokrétű kulturális tevékenységgel hozzájárulunk a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. Elősegítjük a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatjuk az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.
- 193 -
5. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, KIALAKÍTÁSÁNAK SEGÍTÉSE
KÖRNYEZETTUDATOS
MAGATARTÁS
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. Diákjaink olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Tanulóink számára otthonos, kulturált, esztétikus környezetet biztosítunk, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Adottságaink révén hozzájárulunk az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A környezettudatos magatartásra neveljük a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Feladatunk a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos - és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segítünk a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújtunk a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.
6. TÁRSADALMI, GAZDÁLKODÁSI JÁRTASSÁGOK FEJLESZTÉSE
Segítjük az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia.
- 194 -
3. A tanulók ellátása, a róluk való (szociális) gondoskodás. Gyermek- és ifjúságvédelem. A gondoskodás magába foglalja a tanulók szociális ellátását, a gondozást, törődést.
Feladataink: -
Családpótlás. Otthonosság biztosítása a kollégiumban. Olyan feltételek megteremtése, hogy a diákok ragaszkodjanak a kollégiumhoz. A tanulók mindennapi szükségleteinek a megteremtése (lakás, élelmezés, eü.-i ellátás). Az alapvető tanulói jogok biztosítása a házirendben, napirendben, a szervezeti és működési szabályzatban. Az egészséges életmód feltételeinek megteremtése, javítása. A lehetőségekhez mérten a diákok mozgásszabadságának biztosítása az életkori sajátosságok figyelembevételével. A személyi szükségletek érvényesítése (pl. elvonulás lehetősége, esti, éjszakai nyugalom biztosítása stb.) A speciális igényekkel rendelkező (pl. sportolók) fiatalok igényeinek figyelembevétele. A szobaközösségek igény szerinti kialakítása (pl. hasonló életvitel, azonos életkori sajátosságok, baráti, családi kapcsolatok stb.). Színvonalas étkeztetési kultúra és higiénia kialakítása. A kollégiumi egészségvédelem érdekében a városi egészségügyi ellátás kiterjesztése tanulóinkra. A vendégek, látogatók fogadásának lehetőségeit biztosítani. Gondoskodás a hétvégeken, illetve az iskolai szünnapokon a haza nem utazó diákokról. Együttműködés a tanulóról való gondoskodásban a családdal, az iskolával s a gyermekvédelem szakembereivel. Az elhelyezés megfelelő körülményeinek biztosítása (lakószobák berendezése, zsúfoltsága, komfortja, szociális helyiségek állapota stb.). A tárgyi környezet nyújtotta komfortosság biztosítása (berendezések, bútorok, eszközök stb.). A kollégium külső és belső környezetének rendje. Szociális jellegű szolgáltatások kiterjesztése (étkeztetés, szociális, anyagi támogatás stb.).
- 195 -
A gyermek- és ifjúságvédelemnek nagy jelentősége van a kollégiumban. A gyermekkel való törődés gyakori elhanyagolása, a devianciák, az egészségtelen életmód, az alkoholizmus, a frusztráció, a felelőtlen fogyasztás családi funkciózavarokat, válást, a családi szocializáció zavarait hozza magával. A kollégiumnak a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek megsegítésekor sokszor a család segítésében, befolyásolásában is szerepet kell vállalnia. Ezt a feladatot nehezítik, hogy a szülők többsége nem tart szoros kapcsolatot az intézménnyel, inkább akkor jelentkeznek, ha a gyermekkel „baj” van. A kollégiumnak ezeket a helyzeteket nagy tapintattal, teljes elfogulatlansággal és türelemmel kell kezelnie. A szülő számára világossá kell tenni, hogy partnerek vagyunk a gyermek érdekében. Legfontosabb feladataink a prevenciós tevékenység, helyzetfeltárás, értékelés, valamint a nehéz élethelyzetbe került diákoknak segítségnyújtás.
NEVELÉSI KLÍMA
Mindenekelőtt a bánásmód, a törődés, a személyközi kapcsolatok, a közösségi élet és a nevelési stílus határozza meg. Kollégiumunkban a pedagógiai környezet akkor megfelelő, ha: -
harmonikus, szeretetteljes törődést biztosít, a felnőttek és diákok kapcsolatában a bizalmi elv és egymás meghallgatása érvényesül, lehetővé teszi a gyermekek szükségleteinek a kielégítését és a diákok beleszólását az ügyekbe, stabil értékrenddel bír, pozitív mintát ad, ugyanakkor önállóságot biztosít a tanulóknak,
- 196 -
-
-
ingergazdag, változatos és gazdag tevékenység, illetve tanulási formák jellemzik, és biztosítja a választhatóságot, működik a pedagógusi rugalmasság, a diák-diák viszonyok legfőbb meghatározói: az elfogadás, megértés, segítés és az összetartozás, a célok, feladatok, követelmények felállításánál figyel az egyéni igényekre, elvárásokra, képességekre, befogadó, szeretetre alapozott és védő, ugyanakkor a szabályok betartásában következetes.
4. Belső hagyományrendszer és ápolása, diákönkormányzás
Hagyományápolás
A közösségi létforma nem képzelhető el belső és külső hagyományok nélkül. A kollégiumi hagyományok átfogják a teljes tanévet. Általában az elsősök fogadásával, majd az ünnepélyes avatásával – Fecskeavató – kezdődik az év, majd a Mikulás, a karácsony, a farsang és a ballagási ünnepély következik. Ezeket az eseményeket minden tanévben egy-egy felelős nevelőtanár irányításával szervezzük meg, természetesen minél több tanuló bevonásával. Sport-, játékos vetélkedők, műveltségi vetélkedő, számítógépes játékok éppúgy jellemzik a kollégiumi napokat, mint a közös szalonnasütés, a kötetlen együttlét és természetesen a kiemelt rendezvényeink utáni esti diszkó. Kollégiumi hagyománnyá vált a megyei kollégiumok meghívásával szervezett kollégiumi sportverseny, Föld Napja vetélkedő, horgászverseny rendezése is.
- 197 -
Rendszeresen részt veszünk más kollégiumok hagyományos programjain, próza - és versmondó versenyeken, műveltségi vetélkedőkön, természettudományi versenyeken.
A diákönkormányzat
A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégium diák-önkormányzata 11 tagú, jogaik és kötelességeik szoros kapcsolatban állnak egymással, munkájuk a kollégium össztevékenységének fontos részét képezik.
A diák-önkormányzat feladatai:
-
Érdekképviselet biztosítása. Állampolgári jogok és kötelességek megismerése a tanulói jogokon és kötelességeken keresztül. A mindennapi élet megszervezése (programok, pályázatok, ügyeletek, versenyek, közösségi munkák stb.). Az információk áramlásának biztosítása (kollégiumi rádió, kollégiumi újság, fórumok, faliújság) Beszámolók készítése a kollégium életéről, közgyűlések levezetése. Szövetségesek keresése, tisztségviselők képzése, továbbképzése.
- 198 -
A diák-önkormányzat működése:
-
A diák-önkormányzat tagjait a diák-önkormányzat választási szabályzatában megfogalmazottak szerint a diákok választják meg. A diák-önkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi tevékenységét.
A diák-önkormányzatot segítő tanár szerepe: -
összekötő a diákság, a diák-önkormányzat és a tantestület között, segíti, támogatja, ösztönzi, ellenőrzi a diák-önkormányzat tevékenységét, tapasztalataival segíti a szabadidős szervezéseket, lefaragja a szélsőséges megnyilvánulásokat, vállalja, hogy a tantestületi megbeszéléseken a diákok érdekeit képviseli a lehetséges kereteken belül, megfelelő jogi ismeretekkel rendelkezik, ismeri az ifjúsággal kapcsolatos jogokat, a Köznevelési törvényben meghatározott tanulói jogokat, a napirend, a házirend, a Szervezeti és Működési Szabályzat tanulókra vonatkozó meghatározásait.
A kollégiumi diák-önkormányzat jogosítványait az oktatási törvény meghatározza. A kollégiumi tantestület minden tagjának kötelessége a diák-önkormányzat segítése, hiszen a legtalpraesettebb és legöntudatosabb diák is nagyon kevés tapasztalattal rendelkezik, meg kell őket tanítani a demokrácia alkalmazására.
5. Partneri elvárások, elégedettség, kapcsolatok
A partnerközpontú működéshez fontosnak tartjuk a különböző csoportok elvárásainak folyamatos megismerését, összedolgozását és megvalósítását. A
- 199 -
pedagógiai működés szempontjából legnagyobb jelentőséggel a diákok elvárásai bírnak. További partnerek:
Fenntartói igény, támogatói részvétel, elégedettség
Kiemelt figyelmet fordítunk az alábbi területekre:
-
gyermek és ifjúságvédelem, prevenciós tevékenység képességfejlesztés és a tehetséggondozás támogatása felzárkóztatás, az egyenlő esélyek biztosítása nyelvtanulás és az informatikai ismeretek megszerzése hagyományápolás, az intézmény kialakult arculatának megtartása a tanulók testi nevelése, sportfoglalkozások tartása egészséges életmódra nevelés környezeti nevelés
A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele
Pedagógiai munkánk során fontosnak tartjuk, hogy az iskolai elvárásoknak megfeleljünk. Közös igazgatású intézmény lévén az iskola pedagógiai programjának ismeretében alkotjuk meg saját pedagógiai programunkat. Hangsúlyt fektetünk az új kollégisták felzárkóztatására, melyet minden tanévben az iskolai felzárkóztatással összhangban szervezünk meg. A gyenge tanulmányi eredményt elért tanulókat folyamatosan korrepetáljuk.
- 200 -
Folyamatos kapcsolatot tartunk a tanulók osztályfőnökeivel és a szaktanárokkal. A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele
A szülők részéről általános elvárás, hogy amíg a gyermek szüleitől távol van, a kollégium részesítse védelemben, pótolja a hiányzó család gondoskodását és biztosítsa mindennapi ellátását, a felkészülés, a tanulás, az egészséges életvitel feltételeit. A szülői igények feltárására többféle módszert alkalmazunk: a kollégiumban év közben elhangzott szülői vélemények, észrevételek összegzése, iskolán keresztüli információszerzés. Erre a legjobb alkalom a beiratkozás, a beköltözés, az első szülői értekezlet idején lezajló személyes találkozás. A szülők véleményének kikérésekor mérlegeljük, hogy vajon teljesíthetők-e a megfogalmazott szükségletek, összeegyeztethetők-e a kollégium filozófiájával, törvényben előírt kötelezettségeivel, belső szükségleteivel. A szülői támogatói részvétel tekintetében legfontosabbnak tartjuk a kapcsolattartást, egymás kölcsönös megsegítését és a szülő együttműködését a nevelésben.
- 201 -
Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége
Kollégiumunkban, mivel egybeszervezett intézményről van szó, tulajdonképpen az iskola igényei is belső igényként jelennek meg. A pedagógusok elvárásai a kollégiummal szemben:
-
a tanulókról való gondoskodás a tanulókkal való törődés a kollégium „családpótló” funkciójának jó működtetése az egészséges kollégium kialakítása a jó tanár-diák viszony kialakítása „közösségi” diákok nevelése a jó kollégiumi közösség kialakítása a tanár „szülőpótló” szerepének fontossága tudásközvetítés az egyéni szükségletek figyelembevétele tehetséggondozás kiemelt törődés a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal diák-önkormányzat működtetése a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása szülőkkel való hatékony együttműködés
A pedagógusokkal szembeni legfontosabb elvárások között szerepel az, hogy folyamatosan gyarapítsa tudását, tevékenységének középpontjába a gyermek érdekeit helyezze, bízzon önmagában, munkatársaiban, a vezetésben, képes legyen az együttműködésre, legyen nyitott az újra, a tényekből induljon ki, törekedjen a hibák okainak feltárására, a tanulásra, a javításra, mérje saját fejlődését, kerülje a rutinmunkát, soha ne elégedjen meg az elért eredménnyel.
- 202 -
A nem pedagógus munkatársak tevékenysége, jelenléte is szorosan kapcsolódik a kollégiumi élethez, a diákokhoz. Véleményük gyakran hasznosítható a nevelés során. A technikai személyzet tudatában van annak, hogy részükről is nevelő hatás éri a tanulókat, magatartásuk, viselkedésük minta a tanulók számára.
Külső kapcsolatok
A külső kapcsolatok ápolása, építése, fejlesztése több szempontból fontos, illetve előnyös az intézmény számára. Fontos, hogy a gyermek érdekében cselekvő közösséget alkossunk mindenekelőtt a szülőkkel, iskolákkal.
-
-
-
-
A szülői házzal való kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, levelezés, telefonon való érintkezés, személyes beszélgetések. A szülői jogok érvényesülése az iskolában működő szülői választmány keretein belül történik, melynek egy kollégista szülő is tagja. A kollégium és az iskolák kapcsolatában az egyik legfontosabb dolog az iskolai környezet és az iskolai pedagógiai program ismerete. A hatékony együttműködés érdekében azonban fontosnak tartjuk, hogy az iskolai pedagógusok is ismerjék a kollégium pedagógiai programját. Kollégiumunk kapcsolatot tart egyéb intézményekkel, kollégiumokkal. Ennek célja a szakmai kapcsolatok és együttműködés erősítése, támogatása.. Hosszú évekre visszamenő kapcsolat fűz össze minket a megye több kollégiumával: (Sárospatak, Szerencs, Tokaj, Tiszavasvári, Sátoraljaújhely, Miskolc). Ez a kapcsolat közös sport, kulturális és szakmai programokban nyilvánul meg. Diósgyőr -Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium ad helyet a kollégiumi megyei fórumoknak. Szűkebb környezetünkben legfontosabb külső partnerek: a helyi önkormányzat, szakmai szervezetek, pedagógiai intézetek, gyermekjóléti szolgálatok, kulturális-közművelődési intézmények, helyi és társadalmi egyéb civil szervezetek.
-
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
-
Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ (TIK)
- 203 -
6. A pedagógiai munka dokumentumai
Pedagógiai munkánkat elsősorban a kollégium pedagógiai programja határozza meg, melynek kidolgozásánál a két legfontosabb jogszabályi háttér a Köznevelési törvény és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja. Éves munkánkat és konkrét feladatainkat minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük. A munkatervhez szervesen kapcsolódnak a csoportmunkatervek valamint foglalkozási tervek, melyek összhangban vannak a kollégiumi pedagógiai programmal. A szabadidős tevékenységek ütemezését a szakköri munkatervekben rögzítjük. Kiemelt szerepe van a kollégiumi foglalkozások keretprogram tervének, amely a minden héten egy kötelező csoportfoglalkozás 60%-ára vonatkozóan megjelöli a témákat, a további időt a csoportnevelő szabadon használhatja fel a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeire, szervezésre, közösségi feladatok megszervezésére.
7. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az intézményi munka értékelését belső és külső pedagógiai vizsgálatok és mérések előzik meg. -
-
a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelése kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb – nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott – tudásának a hasznosulása is, a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelése: kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, az intézményi önértékelés, a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje. - 204 -
A tanulók fejlődésének, teljesítményének, tudásának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzési, mérési és értékelési módja. A diákok teljesítményét különféle módon mérjük és értékeljük, hiszen az intézménynek folyamatosan illetve időszakonként szüksége van azokra az információkra, amelyek pl. az intézményi pedagógiai programban rögzített célok és feladatok megvalósulásáról, a tanulók tudásáról, a szervezet működéséről stb.ről tájékoztatást adnak. Ezek ismeretében tudjuk megállapítani a tervezett és a létező helyzet közötti viszonyt és előrehaladásunkat.
Értékelési területek:
-
A pedagógiai környezet illetve a nevelési rendszer. A tanulók egyéni fejlődésének vizsgálata.
A tanulónak fontos, hogy rendszeresen visszajelzést, megerősítést kapjon arról, hol tart a fejlődési folyamatban.
Tanulóink értékeléséhez a következő feladatok várnak a nevelőkre:
-
-
A kollégiumi nevelési rendszer pedagógiai állapotának ismerete. Ismerni kell, hogy a különböző tényezők (iskola, család, környezet stb.) a tanulók szociokulturális állapotának alakulásában milyen mértékben játszanak szerepet. Az előzőek figyelembevételével megbízható értékelési gyakorlat kialakítása.
A tanulói mérések, ellenőrzések területei:
- 205 -
-
az iskolai tanulmányi előrehaladásban való eredményesség, a közösségben végzett munka.
Arra törekszünk, hogy a teljesítményt az önnön képességekhez mérjük, ami ösztönzi, és lehetővé teszi az egyéni fejlődést. Előnyben részesítjük a jutalmazással való nevelést, felhasználva a tanár és diák személyes kapcsolatainak gyakoriságát, intenzitását. Fontos értékelési forma a tanulói önértékelés is. A tanulás megtanulásának is fontos kritériuma az önellenőrző-önértékelő képesség elsajátítása. A különböző értékelések során törekedni kell a külső és a tanulói ellenőrzés és értékelés helyes arányainak kialakítására. Az értékelési szférák gyakran kikerülnek a kollégiumból (pl. a diák külső sportegyesületben, művészeti csoportban, iskolai diákköri munkában stb. vesz aktívan részt) az ott nyújtott teljesítmény eredményességének értékelésére és elismerésére is odafigyelünk a kollégiumban. A kitűzött célok teljesülésével kapcsolatos egyéb intézményi szintű mérés, ellenőrzés, értékelés A mérés, ellenőrzés tárgya: -
Szülői jelenlét, részvétel, érdeklődés. A kapcsolatépítés hatása a nevelőmunkára. Tanár-diák személyközi viszonyok alakulása.
A mérések célja: Segítő, akadályozó tényezők, igények, szükségletek és kielégítésük megfelelése, okok elemzése. A mérés, ellenőrzés formája: -
Szülői jelenlét, részvétel, érdeklődés regisztrálása - 206 -
-
Szülők megkérdezése (interjú) Megfigyelés Információgyűjtés a tanulóktól, szülőktől.
A mérés felelősei: -
Csoportvezető nevelők Kollégiumvezető Ifjúságvédelmi felelős
A mérések gyakorisága: -
Szülői jelenlét ellenőrzése félévente Kapcsolatok értékelése évente
Az értékelések eredménye a szülők, diákok és pedagógusok számára egyaránt hasznos lehet.
Az eredmény-mérés főbb szempontjai: -
A külső és belső partnerek intézkedéssel kapcsolatos elégedettsége illetve elégedetlensége. Az egyéni fejlődés mértéke, a nevelési eredmény. A célok és az elért eredmény összevetése. A folyamatos fejlesztés eredményei. A nevelőmunka hatékonyságának értékelése.
A kollégiumi nevelő-oktató munka csak akkor lehet eredményes, ha az ellenőrzést, mérést és értékelést szükség esetén beavatkozás és visszacsatolás követi. A feladat végrehajtás sikerességének értékelése szempontjából két alapvető eset lehetséges:
Ha sikeres volt a feladat végrehajtás, azaz a mérés során nem tártunk fel problémát, akkor a mérést követheti a megoldások gyakorlatba ültetése. Ha nem értük el a kívánt célt, akkor fel kell tárni az okokat. Az elemzés és értékelés után intézkedést kell tenni a probléma megoldására, a javításra: korrekciók megfogalmazása, új elérési módok. Ezt követi a feladat megfelelő végrehajtása és a sikeres feladat végrehajtás után az új, egységes követelmény felállítása, az elérendő szint kijelölése.
- 207 -
A célok és követelmények megfogalmazása függ a tanulói összetételtől is, ezért a konkrét tervezés évről évre felülvizsgálandó, az új célokat minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük.
8. Kollégiumi foglalkozások és témakörök Kollégiumunk – igazodva a Köznevelési törvény rendelkezéseihez, valamint a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelethez – a nevelési folyamat során tanulói tevékenységeket szervez kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglakozások keretében. Ezek formáját és tartalmát úgy határoztuk meg, hogy hozzájáruljanak tanulóink kompetenciájának fejlesztéséhez, erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, a közösség fejlődéséhez. Kötelezően biztosítandó foglalkozások: 1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: Ezek keretében feltárjuk, és figyelembe vesszük a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait. Nagy figyelmet fordítunk a pozitív tanulási magatartás kialakítására és megerősítésre, a kreativitás fejlesztésére. Ennek keretében szervezünk: -
Tanulást segítő foglalkozásokat: -
-
Iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozásokat: ezek a szilenciumi órák. Előzetes felmérések alapján differenciált felzárkóztató órákat, képesség-fejlesztő, tehetséggondozó foglakozásokat. Szakköröket, melyeken a diákok a meglévő ismereteit bővíthetjük. Ezzel a későbbi pályaválasztást kívánjuk elősegíteni.
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokat -
Tematikus csoportfoglalkozásokat, melynek téma és időkereteit a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet meghatározza. Általános csoportfoglalkozásokat, melyek a kollégiumi életéhez aktuálisan kapcsolódnak.
2. Speciális ismereteket adó foglakozások: -
Egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a diákok feltárhatják egyéni problémáikat. Ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira.
-
Szabadidő eltöltést szolgáló foglakozások: - 208 -
Kiemelt szerepet kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport és a természeti környezete megóvása, ápolása. A foglalkozásokon a gyerekek irodalmi, zenei képességeink kreativitásának fejlesztésére kap hangsúlyt. Helyet adunk az öntevékeny diákkörök működésének. Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglakozások lehetnek: Kötelező: A tanuló heti 14 órában köteles részt venni a nevelési oktatási feladatainak teljesítéséhez szervezett foglakozásokon. Ez kollégiumunkban heti 12 órában tanulással, felzárkóztatással, 1 órában csoportfoglalkozással, valamint a kollégium által biztosított szakkörök közül érdeklődésének, képességeinek megfelelő heti 1 órában való választással valósul meg. szakkörök: Kultúr- órák Történelem szakkör Praktika-kézműves szakkör Számítástechnika szakkör Fotó szakkör Filmklub Énekkar Fiú- lány sport (versenyekre, bajnokságokra való felkészülést segítő foglalkozás) Környezetvédelem
-
(a tantárgyfelosztás tartalmazza, hogy az adott évben, melyik szakkör indul): Szabadon választható Lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltésére (a tantárgyfelosztás tartalmazza, hogy az adott évben, melyik foglalkozás indul) Kollégiumunkban: -
könyvtári foglalkozás, koli - újság szerkesztés úszás (a kollégium által szervezve a városi uszodában) kondi rendszeres könyvtárhasználat, internet használat, sportolás konditeremben, sportpályán, zenehallgatás, tévénézés, videózás, házi versenyek (sport, kulturális) társasjátékozás. Kollégiumon kívül:
-
sportolás uszodában, színházlátogatás, - 209 -
-
mozi, városi rendezvények látogatása (kiállítások, író-olvasó találkozók) zenetanulás, városi könyvtár és folyóiratolvasó látogatása, megyei kollégiumok versenyein való részvétel.
Kötelező foglakozások: Szilencium Tanulmányi eredménytől függően megvalósítható, illetve egyénileg a házirendben meghatározottak alapján. Kollégiumunk biztosít minden feltételt a hatékony tanuláshoz. A csoport nevelőtanárok – igyekeznek minél hamarabb felmérni és megismerni a tanulók képességeit, tudását, szükségleteit, majd ezek alapján kidolgozzák az egyénre szóló legmegfelelőbb tanulást segítő módszereket. A szilenciumot vezető tanár rendszeresen segíti, kikérdezi, ellenőrzi a diákokat, de emellett fontos a diákok önellenőrzése is. Felzárkóztatás, kikérdezés, tehetséggondozás Kollégiumunk törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárása, azok kezelésére, valamint a jobb teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakításához. Ezért a kulcskompetenciák közül az anyanyelvi és matematikai megismeréséhez és fejlesztéséhez a bejövő kilencedikesek esetében felméréseket végzünk, és ennek eredményeként szükség szerint felzárkóztató órát szervezünk minden rászoruló tanulónak. Felzárkóztató órák kiírása személyre szólóan a tanuló számára a nehézséget jelentő tantárgyból történek. Egy tanéven belül két alkalommal vizsgáljuk felül a szükséges felzárkóztatásokat a tanuló tanév végi és félévi tanulmányi eredménye alapján. Ennek megfelelően a kötelező felzárkóztatások kiírása legkésőbb szeptember 15. és február 1- éig kerül sor. A közepes tanulmányi eredményű tanulók kikérdezésen vesznek részt. A jó eredményt elért tanulóknál – azok tantárgyi igényei alapján – tehetséggondozást szervezünk. Csoportfoglalkozás: Kollégiumunkban a 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük a csoportfoglalkozásokat. Évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ra, azaz 22 (illetve 20) órára a rendelet kötelezővé teszi az alábbi témákkal való foglakozást. A további óraszámban a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezésével, közösségi feladatok megoldásával lehet foglakozni.
- 210 -
Óraszámok Témakörök
7-8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
13-14. évf.
Tanulás
3
4
3
3
1
1
Énkép, önismeret, pályaorientáció
3
3
3
4
3
2
Európai azonosság tudat. Egyetemes kultúra
3
3
3
2
4
5
Környezettudatosság
2
2
2
2
2
3
Testi és lelki egészség
4
4
4
4
4
4
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
3
3
3
3
3
2
Hon- és népismeret
4
3
4
4
3
3
22
22
22
22
20
20
Kollégiumunk a kompetenciák fejlesztését úgy kívánja elősegíteni, hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez, amelyek által a tanulóinknak ismeretei bővülhetnek, képességeik gyarapodhatnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak. A foglalkozások segítségével gyermekeink alkalmazkodó képessége javul, toleranciájuk nő, konfliktuskezelési képességeik javulnak. A megjelölt hét témakörben is a fokozatosság és egymásra épültség elve kell, hogy érvényesüljön. Témakörök: 1. Tanulás A kollégiumba érkező tanulók sok településről, iskolából, eltérő családi környezetből jönnek. Tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága ennek megfelelően eltérő. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevője tanítható, a foglalkozások eredményeképpen a tanulók tanulási hatékonysága nőhet. A megértés, tanulás, ismétlés, ellenőrzés fázisait kell megértetni. A rendszeres tanulást segítő foglalkozások eredményeképpen diákjaink megtanulhatják a tanulás szervezését. Az egyénre szabott módszereket a csoportnevelő tanár és a diák közösen alakítja ki. Az értő olvasásra, a dokumentációk (könyvtár, internet…) használatára, digitális olvasás képességeinek fejlesztésére, emlékezet erősítésére, az önnevelés igényének kialakítására, az életen át tartó tanulás kihívásnak az elfogadására ebben a témakörben kívánjuk megtanítani gyermekeinket.
- 211 -
2. Énkép önismeret, pályaorientáció A 12-20 évesig terjedő korosztály is rendkívül érzékeny minden őt érintő érzelmi és mentális hatásra, aminek feldolgozásában – a család mellett – a kollégiumi közösség is segítséget nyújt. Célunk a reális ÉN-kép kialakítása a tanulóban, valamint az önismereti foglalkozások keretében az őt ért hatások feldolgozásának segítése. Ismerjék fel saját helyüket szűkebb és tágabb környezetükben. Váljanak alkalmassá az egyéni törekvéseik és a közösségi érdekek összhangjának megteremtésére. A foglalkozások során gondoskodni kell arról, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ezeken a foglalkozásokon kell segíteni tanulóinkat a kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztásra, az esetleges pályamódosításra. Meg kell ismertetni diákjainkkal a munka világát. 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozásokon segítjük a diákokat abban, hogy megismerhessék más népek és nemzetek, etnikumok kultúráját és ezen keresztül elsajátíthassák a humanista és globális szemléletet és gondolkodásmódot. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. Azt kívánjuk elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel. Ezáltal formálódjon tárgy- és környezetkultúrájuk. Alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözzük tanulóinkat személyes elképzeléseik kifejezésére. Lehetővé tesszük tehetséges kollégiumi tanulóink számára alkotások, produkciók létrehozását, bemutatását. Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az önművelődésre való igényt. 4. Környezettudatosság Meg kell, hogy mutassuk az emberi környezet értékeit, esztétikumát, valamint ki kell alakítanunk tanulóinkban azt a képességet, hogy felismerjék a környezetet terhelő emberi tevékenységeket, és lehetőségek szerint ezek csökkentésére találjanak megoldásokat. Ösztönözzük tanulóinkat a környezetet jobbító cselekvésre, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől. Foglalkozásainkon elősegítjük a tanulók környezetért felelős szemléletének, magatartásának kialakulását. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismereteket adunk át. 5. Testi és lelki egészség Az egészséges életmóddal, életviteli szokások tudatos felépítésével, gyakorlásával, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésével foglalkozunk. A nevelés során segítjük kollégistáinkat problémáik megoldásban, konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben támaszt nyújtunk számukra. Segítünk megtanulni, hogyan kerülheti el környezetének egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit, hogy elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokásokat.
- 212 -
A kollégiumban a szűkebb és tágabb környezetüknek a csinosításával, díszítésével készüljenek fel lakókörnyezetük esztétikus, kialakítására. Harmonikus társas kapcsolatok kialakításának lehetőségével ismertetjük meg őket. Megtanítjuk őket, hogy munka- és szabadidejüket hogyan kell tudatosan szervezni, hatékonnyá tenni. 6. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Tanulóinknak a közösségi életben való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. Ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Segítjük tanulóinkat, hogy megtalálják helyüket, szerepüket, feladataikat a családi, iskolai, kollégiumi közösségben, ezzel felkészítjük őket a felnőtt lét szerepére. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is. A foglakozások során megismeri a közösségek által nyújtott jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Tanítsuk meg, hogy legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőképessége különösen az érvelés, a vita területein. Célunk, hogy tanulóink értsék meg a társadalom szerkezetét és működését. A felnőttkori polgári létének, a toleranciának, az együttműködésének, továbbá az agresszió elutasításának gyakorlására is itt kell megtanítani fiataljainkat. 7. Hon- és népismeret Meghatározó elem, hogy a többségi társadalomhoz tartozó tanuló nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval élhet együtt. Célunk, hogy a kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyeket a szülői ház, a felnevelő környezet adott, és az új környezet értékei is épüljenek be a személyiségébe. Tisztelje a magyarság évszázados értékeit, hagyományait. Nemzeti ünnepeinket méltóképpen ünnepelje meg. Legyen meg a nemzeti szimbólumaink iránti tisztelet. Ismerje a jelent, legyen tisztában az Európai Unió főbb jellemzőivel.
- 213 -
9. A csoportfoglalkozások témáinak évfolyamonkénti lebontása 7. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás.
2.
Az egyének tanulási stratégiájának megismerése, kiértékelése.
3.
Szituációs játékok szövegértésre, emlékezetfejlesztésre.
1.
Egyén, család, közösség.
2.
Az érzelmek és azok szerepe.
3.
Konfliktuskezelés és lehetőségei.
1.
Az Európai Unió története, tagállamai.
2.
Főbb európai kulturális hagyományok.
3.
Magyarország csatlakozása az EU-hoz.
1.
Madarak védelme. Téli madáretetés.
2.
Környezettakarítás a kollégium udvarán.
1.
Az érthető közlés megtanulása. Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés
2.
Helyem a kollégiumban. Ismerkedés a kollégium szociokulturális környezetével.
3.
Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése.
4.
A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése.
1.
A család régen és ma. (családi történetek)
2.
Jogok és kötelességek. A kollégium írott és íratlan szabályai.
3.
Háztartás: házimunka szervezése. Kiadások tervezése.
1.
Helyismeret, helytörténet: A település és a környező tájegység történelmi, gazdasági, kulturális szerepe. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Nemzetünk történelmének legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín megismertetése és bemutatása szóbeli, képes és írásos anyag segítségével. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Magyarország nemzetiségei. Magyar nemzetiségek a határainkon túl. Tájékozódás a térképen. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Múltismeret: Magyarország történelmi fordulópontjai. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 214 -
8. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Különböző tanulási technikák bemutatása (jegyzetkészítés, kiemelés stb.)
2.
Tanulás feltételei. A feltételek kipróbálása a gyakorlatban.
3.
Szituációs gyakorlat: adott téma feldolgozásához anyag gyűjtése. (Nyomtatott dokumentumok, CD, video, internet
1.
A képességek meghatározása, felismerése.
2.
A motiváció és az értékrend.
3.
Érdeklődési területek, azok szerepe a pályaválasztásban.
1.
Mi a szép? Mi tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi?
2.
Kollégiumi hagyományok.
3.
Napi szintű tájékozódás, beszélgetés a világban történtekről.
1.
Szobanövények és díszállatok gondozása.
2.
A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek.
1.
Közösségi szerepek vállalása.
2.
Személyi higiénia.
3.
A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal.
4.
Testi és lelki változások a serdülőkorban.
1.
Szerepek és feladatok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása. (szituációs gyakorlatok, beszélgetés)
2.
A másik ember megismerésének módjai. Alá és fölérendeltségi viszonyok.
3.
Alapvető illemszabályok. Szociális készségek.(gyakorlás szituációs játékok segítségével)
1.
Helyismeret helytörténet: A kollégium elhelyezkedése a városban, tájékozódási gyakorlatok, egyszerű térképvázlatok készítése. A település fontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A magyarság történelmének jelentősebb eseményi és helyszínei. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Magyarország és az Európai Unió. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Múltismeret: Magyarország fontosabb történelmi emlékhelyi, műemlékei. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságra-demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 215 -
9. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1.
Tanulási szokások felmérése, megismerése teszt segítségével. Az eredmények elemzése.
2.
Tantárgyak sorrendje a tanulás során. Tanulás lépései. Értő olvasás feltételei.
3.
Gondolkodás, emlékezetfejlesztés. Ismétlés fontossága.
4.
Koncentrációfejlesztési módszerek. (Feladatlapok)
1.
Mi az önismeret? Külső és belő tulajdonságok, azok megismerése.
2.
Személyiségtípusok, jellemzőik.
3.
Milyen vagyok én? Ismerjük meg önmagunkat.
1.
Az EU működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai.
2.
Magyarországnak az EU-ban betöltött szerepe, lehetőségei.
3.
Az EU-ba csatlakozás hatásai.
1.
A fák és erdők szerepe.
2.
Szelektív hulladékgyűjtés.
1.
Önálló feladatok elvégzése.
2.
A növekedésből adódó változások, a tartáshibák korrigálása, mozgásszervi deformitások megelőzése.
3.
A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai.
4.
Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget.
1.
én és mi. Az egyén helye az iskolai és kollégiumi közösségekben.
2.
Magánérdek, csoportérdek, közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák. Beilleszkedés és autonómia.
3.
Háztartási eszközök használata, egyszerű konyhatechnikák.
1.
Helyismeret, helytörténet: Tiszaújváros és szűkebb környezete (megye, régió) kulturális, történelmi és gazdasági jelentősége, nevezetességei. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Magyarország fontosabb történelmi nevezetességének, helyszínének, emlékhelyének bemutatása. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Nemzeti és etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete. (Asszimiláció, integráció, szegregáció) + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 216 -
10. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Tanulás motiváltságának felmérése, alakítása.
2.
Önművelés igényének kialakítása
3.
Kollégiumi és városi könyvtár. Kiselőadás készítése könyvtári dokumentumok használatával.
1.
Értelmi képességeink.
2.
Érzelmeink és indulataink.
3.
Belső mozgatóerőink.
1.
Előítélet. Divatok, hóbortok.
2.
A művészet és valóság.
3.
Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése.
1.
Az ember a természet része.
2.
Környezettudatos vásárlás, fogyasztás.
1.
Segítség kérése, segítség nyújtása.
2.
Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek.
3.
A diákönkormányzat munkája.
4.
Személyi higiénia.
1.
Nemiség, szerelem. Férfi és nő kapcsolata régen és ma, valamint más országokban.
2.
Jogok és lehetőségek saját közösségünkben. Diákönkormányzat.
3.
Az agresszió háttere, formái, elutasítása.
1.
Helyismeret, helytörténet: Kiállítás látogatás. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Adatok, történetek, érdekességek gyűjtése, bemutatása nemzeti múltúnkból (a tanulók érdeklődésének megfelelően). + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Az EU legfőbb jellemzői. Magyarország Európában. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Jelenismeret: Jogok és kötelességek. (gyermeki jogok, diákjogok, alapvető emberi jogok) + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 217 -
11. Évfolyam Témakör
1. Tanulás
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Óraszám
Téma
1.
Szellemi munka: pályázatok készítése.
2.
Érettségi vizsgák főbb szabályai és követelményei. Felkészülés módszerei. Előrehozott érettségi.
3.
Különböző dokumentumfajták szerepe és használata a gyakorlatban.
1.
Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok).
2.
A mai kor emberének értékrendje, erkölcsi tulajdonságok.
3.
Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, elfogadása vagy elvetése.
4.
Erkölcsi normák változásainak megismerése.
1.
A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta.
2.
A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta.
1.
Globális környezeti problémák.
2.
Hogyan tervezem saját jövőmet (házam, kertem).
1.
Többségi és a kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben.
2.
A kisebbségek életének megismerése.
3.
Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról.
4.
Bemutató a kisebbségek által képviselt sajátos értékekből.
1.
Konfliktuskezelési technikák. (viták, helyzetgyakorlatok)
2.
Modern nemzetállamok. Az alkotmány. Demokrácia.
3.
Reklámok üzenete.
1.
Helyismeret, helytörténet: Történelmi nevezetességek az Észak-kelet magyarországi régióban. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Magyarország és Európa a múltban. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Európa népei, nemzetei. Az Európai Unió kialakulása, jelene. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
4.
Jelenismeret: Jogok és kötelességek a kollégiumban, házirend, napirend. + Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15)
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 218 -
12. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei.
1.
Az eredményes pályaválasztás összetevői, meghatározói.
2.
Tájékozódás a pályaválasztás dokumentumaiban.
3.
Önéletrajz, bemutatkozás.
1.
Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival.
2.
Kulturális események, rendezvények, produkciók…
3.
Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása művészeti alkotásokban és a valós világban.
4.
Tudatos térformálás, lakberendezés.
1.
Környezetünk változása.
2.
Mit tehetek és mit teszek környezetemért?!
1.
Egészséges napirend összeállítása.
2.
Kapcsolatok a fogyatékkal élő embertársakkal.
3.
Az egészséget károsító szokások. (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításra.
4.
Egészségtelen táplálkozási szokások.
1.
Gazdaság. A munka világa. Állásinterjú. (szituációs gyakorlatok.)
2.
Az állampolgári felelősség.
3.
Parlament, parlamenti demokrácia.
1.
Helyismeret, helytörténet: Tiszaújváros és a környező tájegység szerepe fontosabb történelmi eseményeinkben. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A nemzeti kultúra kincseinek megismerése. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 219 -
13. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
A szakmai tantárgyak tanulásának módszertana.
1.
Hivatás és hivatástudat.
2.
A munkavállaló jogai, kötelességei.
1.
Művészi alkotások létrehozása.
2.
Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása.
3.
Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.
4.
A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.
5.
Európai kulturális hagyományok ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel.
1.
Nemzeti Parkjaink.
2.
A környezetkárosítás hatásai.
3.
Mit tehetünk a kollégium környezetének állapotáért?
1.
A virtuális világ hatása a viselkedésre, életmódunkra.
2.
Önértékelés, értékelés.
3.
Konfliktuskezelés.
4.
Figyelem másokra.
1.
Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok segítségével.
2.
Agresszió kezelése felnőttként.
1.
Helyismeret, helytörténet: BAZ megye kulturális, történelmi és gazdasági jelentősége, nevezetességei. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: A magyarság egyes hagyományainak bemutatása. Választott népi hagyományok megismertetése. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Jelenkori gazdasági, társadalmi, nemzetiségi kérdések, problémák. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés.
7. Hon- és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 220 -
14. Évfolyam Témakör
Óraszám
Téma
1. Tanulás
1.
Szakmai vizsgák főbb szabályai és követelményei.
1.
Az álláskeresés folyamata és technikái.
2.
Az egész életen át tartó tanulás fontossága.
1.
Találkozás a kultúra jeles képviselőivel.
2.
Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel…
3.
A művészi ábrázolásmód formája.
4.
Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés.
5.
Az esztétikum.
1.
Természetvédelmi területek.
2.
A Föld Napja.
3.
A tárgyi környezet értékeinek megóvása.
1.
Tematikus beszélgetések, közösségépítő drámajáték.
2.
Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása.
3.
Mások elfogadása, a másság elfogadása.
4.
Szeretetről és szerelemről.
1.
Munkaerőpiac működése.
2.
Szükségletek és lehetőségek. Költségvetés készítése.
1.
Helyismeret, helytörténet: ÉK magyarországi történelmi emlékhelyek. + Megemlékezés az Aradi vértanúkról (okt. 6)
2.
Múltismeret: Legfontosabb történelmi nevezetességeink bemutatása. + Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról (okt. 23)
3.
Jelenismeret: Politikai, gazdasági, társadalmi változások az elmúlt fél évszázadban. + Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól (febr. 25)
2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció
3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
4. Környezettudatosság
5. Testi és lelki egészség
6. Felkészülés a felnőtt lét szerepre. Aktív állampolgárságrademokráciára nevelés.
7. Hon -és népismeret
Szabadon tervezhető foglalkozások terhére megtartandó:
Megemlékezés az 1848 márc. 15-ei eseményekről (márc. 15) Megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16)
- 221 -
10. A program megvalósításának feltételei A pedagógiai programban olyan feladatok megvalósítását vállaltuk, amelyeknek szakmai realitása van, hiszen a tanulók egyéni képességeihez és befogadó képességükhöz mértek. Pedagógusaink szakmailag felkészültek, a jelenlegi létszámmal képesek vagyunk a kitűzött feladatokat teljesíteni.
A humánfeltételek területén egyedül a minden tantárgyra kiterjedő korrepetálás okozhat problémát. Ennek megoldását az iskolai pedagógusok bevonásával látjuk el a kollégiumi órakeret terhére.
Eszközfeltételeink megfelelőek, a hiányosságok a pedagógiai munkát nem veszélyeztetik, a fenntartó és az iskola közösen megalkotott taneszköz beszerzési tervezetének megvalósítása évről-évre jobb hátteret biztosíthat majd a minél színvonalasabb nevelőoktató munkának. Tevékenységrendszerünket csak minimálisan bővítettük, nem az a célunk, hogy mást tegyünk, hanem az, hogy másképp – hatékonyabban, koncentráltabban. Szakköreinkkel, szabadidős programjainkkal megpróbálunk széles skálát biztosítani, hogy minden tanuló megtalálja a neki megfelelő időtöltést, ismeretszerzési lehetőséget.
11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke A kollégium az iskolával közös igazgatású intézmény, ezért a kollégium belső feltételrendszerében fel nem sorolt eszközök is bővítik a kollégium lehetőségeit, eszközrendszerét. Napközben az iskolai, délutáni szabad kapacitásban pedig a kollégium diákjait segítik az iskola eszközei.
- 222 -
A program végrehajtásához szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelések jegyzéket a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza.
Szükséges helységek: Kollégiumunkban egy társalgó áll a rendelkezésünkre a kollégiumi szintű rendezvények lebonyolítására. A rendelet szerint a kollégiumban szintenként is szükséges egy-egy társalgó a csoportos rendezvények helyéül. Ezeket a programokat jelenleg a tanulószobákban tartjuk meg. A korábbi Pedagógiai Programban hiányzó eszközökként megjelölteket az ütemezésnek megfelelően beszereztük.
- 223 -
KOLLÉGIUM I. HELYISÉGEK
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.
A Eszközök, felszerelések tanulószoba (felkészülő szoba) szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedző szoba Könyvtár (adattár, klub) Könyvraktár hálószoba, hálóterem Stúdió Sportudvar intézményvezetői iroda nevelőtestületi szoba kollégiumi titkári iroda ügyeletes nevelői szoba éjszakai gyermekfelügyelői szoba tanári pihenő Rendezvényterem orvosi szoba betegszoba, elkülönítővel nővérszoba Vendégszoba társalgó (látogatófogadó) Porta Ebédlő Főzőkonyha melegítő konyha tálaló-mosogató szárazáru raktár földesáru raktár Éléskamra felnőtt étkező Teakonyha tanulói vizesblokk, fürdőszoba tanulói WC helyiség személyzeti WC helyiség személyzeti ötöző személyzeti mosdó-zuhanyzó technikai alkalmazotti mosdó- zuhanyzó Élelmiszerhulladék tároló karbantartó műhely tisztítószer, takarítóeszközök és ¬gépek tárolója Ágyneműraktár karbantartó műhely kerekesszék tároló mosókonyha (tanulói) szárítóhelyiség (tanulói) vasaló- és fehérnemű-javító helyiség (tanulói) Szeméttároló
B Mennyiségi mutató 6 1 1 1 1 Nincs 36 1 Nincs 1 1 1 1 4 1 1 1 1 Nincs Nincs Kiszolgáló helyiségek 1 1 Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs Nincs 3 4
C Megjegyzés K2, K3, K5, K6, rajzterem, társalgó Foto labor Fiú kondi
Négy ágyas
Tanári szoba Tanári szoba, belső Klub
Aula Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg. Más épületben oldják meg.
6 2 4 1 Nincs Nincs
Ügyeletes kistanári szobák
1 2 Nincs Nincs 1 1 1 1
Külső, az udvaron
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
1. 2. 3. 4.
A 1. Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal tanulói szék tanári asztal
B 89 142 10
5.
tanári szék
14
- 224 -
C
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
nyitott és zárt könyvesszekrény
4
kézikamerás olvasókészülék Nincs számítógép színes, nagyító programmal Nincs számítógép asztal, szék 4 asztal, 4 szék 2. Szakköri, diákköri szoba (szakköri foglalkozásoknak megfelelő felszerelések, a pedagógiai programban meghatározott tevékenységhez, továbbá a tanulói létszámhoz igazodó számú asztalok és székek) 3. Számítástechnikai terem s számítógép internet hozzáféréssel, 9 perifériákkal számítógépasztal, szék 6 asztal, 12 szék Szoftverek és programok zárható szekrény 1 tábla + flipchart 1 4. Testedző szoba (felszerelése az iskolai tornaszoba szerint) 1 5. Könyvtár (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 1
20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
6. Könyvtárszoba (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 7. Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy 144 Szekrény 144 éjjeli szekrény 78 Polc 74 Tükör 27 Cipőtároló nincs Szék 73 Asztal 35 ágynemű-garnitúra 237 paplan, 239 párna,
36.
38. 39.
Szék belső hangtechnikai felszerelés, kiépített hangtechnikai hálózat Hifi berendezés vagy CD író és lejátszó Mikrofon
40. 41.
Erősítő hangszóró + fejhallgató
42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.
digitális kamera 1 Tárolószekrény 2 9. Sportudvar (felszerelése az iskolánál ismertetettek szerint) 11. Intézményvezetői iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 12. Nevelőtestületi szoba (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 13. Kollégiumi titkári iroda (berendezése az iskolánál ismertetettek szerint) 14. Orvosi szoba (berendezése, felszerelése a vonatkozó jogszabályban foglaltak szerint)
37.
ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa 8. Stúdió Stúdióasztal
Paplanhuzat: 822, párnahuzat: 657 40
36 ágyvégpolc falipolc
Fali lámpa
2 4 Nincs 4 5 3 4
III. NEVELŐ- ÉS OKTATÓMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A Televízió Rádió CD vagy lemezjátszó Magnetofon tankönyvek, szakkönyvek, kötelező olvasmányok egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök
B 7 1 4 22.968 Nincs
- 225 -
C
DVD lejátszó
V. MELLÉKLETEK
- 226 -
1. SZÁMÚ MELLÉKLET Évközi vizsgák Eötvös Magyar nyelv A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli Feladattípusok: az adott tanév tananyagához kapcsolódó feladatlap
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Irodalom A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
Írásbeli, szóbeli Feladattípusok: Írásbeli: szövegalkotás- korosztályhoz szabottan három feladattípus közül választhat a vizsgázó, egyet kell kifejteni Szóbeli: a tanév anyagához kapcsolódó tételsor
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
A magyar helyesírási szótár használata engedélyezett
Értékelés:
Írásbeli, szóbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 227 -
Történelem A tantárgy nevei:
- történelem - történelem és társadalomismeret - történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli
A vizsga formája:
Feladattípusok: teszt +esszé
A vizsga időtartama:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok:
A történelmi atlasz használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Tartalmi követelmények:
Filozófia, társadalomismeret és etika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Írásbeli Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes helyi pedagógiai programban meghatározott tantárgyi követelmények.
A vizsga időtartama: 45 perc Egyéb szabályok: Történelmi atlasz használható Értékelés:
Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 228 -
Matematika A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító írásbeli/szóbeli Az írásbeli feladatsor is és a szóbeli számonkérés is a tanévben tanult tételeket és definíciókat alkalmazandó feladatmegoldásból áll.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
Írásbeli: 45 perc. Szóbeli: 15 perc.
Egyéb szabályok:
Négyjegyű függvénytáblázat és zsebszámológép használható.
Értékelés:
Írásbeli: A mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: Elégtelen írásbeli esetén, amennyiben az írásbeli dolgozat eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50 %-át, akkor a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor. Ettől eltérő esetben a vizsgázó szóbeli felelettel javíthat az eredményén, végső osztályzat a vizsgabizottság által adott érdemjegy.
- 229 -
Idegen nyelv (angol, német, francia) A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
Írásbeli Feladattípusok: - szövegértés - szókincs ellenőrzésére vonatkozó feladatok - nyelvtani tudás felmérésére szolgáló feladatok Szóbeli - önálló témakifejtés a húzott tétel alapján - beszélgetés a vizsgáztatóval
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc Szóbeli: max. 15 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Segédeszköz használata nem engedélyezett.
Értékelés:
Írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint. Szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy. Végső érdemjegy a két részjegy alapján.
- 230 -
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli: 45 perc szóbeli: max. 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
függvénytáblázat használata engedélyezett, zsebszámológép használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Amennyiben az írásbeli eredménye nem éri el az elégséges osztályzat alsó határának 50%-át, a szóbeli vizsgára nem kerülhet sor.
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 231 -
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és zsebszámológép használható.
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
Földrajz A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
atlasz használata a topográfiai feladat kivételével engedélyezett zsebszámológép, vonalzó használható
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 232 -
Informatika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli/gyakorlati
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Emelt óraszámú csoportok esetében a pedagógiai programunkban szereplő tantárgyi követelmények szerint az aktuális évben tanított témakörök. Szakiskolában az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc emelt óraszámú csoportban: 2x45 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
vonalzó használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli/ gyakorlati: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 233 -
Tánc és dráma A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli/gyakorlati/szóbeli
Tartalmi követelmények:
Az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Írásbeli/gyakorlati: 45 perc Szóbeli : 15 perc
A vizsga időtartama:
Egyéb szabályok:
Értékelés:
Gyakorlati bemutatás: Táncelemek, tánclépések, adott koreográfia bemutatása zenére vagy nélküle, párban vagy csoportban. Vers- és prózamondás. Alapozó drámajátékok bemutatása (szituációs játékok, szoborjáték, mozgásszínház, memóriajátékok). írásbeli és szóbeli: az általános irányelveknek megfelelően 0-29% elégtelen 30-49% elégséges 50-69% közepes 70-84% jó 85-100% jeles gyakorlati: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
- 234 -
Ének-zene A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli / szóbeli
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. Szakiskolában az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. írásbeli: 45 perc szóbeli: 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény: a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
Mozgóképkultúra és médiaismeret A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli Feladattípusok: esszé/feleletválasztós/választásos teszt/ gyakorlati feladat
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
Az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyi követelmények szerint a vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. 45 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
- 235 -
Rajz és vizuális kultúra A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli és/vagy gyakorlati Feladattípusok: művészettörténeti teszt és/vagy rajzi feladat és/vagy ábrázoló geometriai feladat
Tartalmi követelmények:
az adott tanév/félév törvényileg előírt, az iskola pedagógiai programjában rögzített tantervi anyaga
A vizsga időtartama:
írásbeli: 45 perc gyakorlati: 60 perc
Egyéb szabályok:
Amennyiben írásbeli és gyakorlati vizsgarészt is teljesítenie kell a tanulónak, elégtelen részjegy esetén a végső osztályzat elégtelen minősítésű.
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint gyakorlati: a vizsgabizottság által adott érdemjegy Vizsgaeredmény: a vizsgarészek osztályzatának átlaga.
Testnevelés A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Tartalmi követelmények:
Gyakorlati Az évfolyamnak megfelelő, tanult mozgásformák bemutatása.
A vizsga időtartama:
2 x 45 perc
Egyéb szabályok:
Testnevelésre alkalmas sportruházat.
Értékelés:
A vizsga végső érdemjegyét a részosztályzatok számtani átlaga adja a matematikai kerekítés szabályai szerint.
- 236 -
Brassai Évközi vizsgák szakközépiskola Matematika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és tételekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
- 237 -
45 perc
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból, törvényekből és törvényekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
- 238 -
45 perc
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból, fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
- 239 -
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és törvényekből, valamint azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és számológép használható
Periódusos rendszer és számológép használható
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
- 240 -
45 perc
Földünk és környezetünk A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakközépiskolában legalább 13%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 45 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
Egyéb szabályok:
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Értékelés:
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
A vizsga időtartama:
- 241 -
45 perc
Rajz és műalkotások elemzése A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
osztályozó, különbözeti
javító
szóbeli
szóbeli
- előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában
- előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában
- a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
- a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 15 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
- 242 -
Művészeti ismeretek A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
osztályozó, különbözeti
javító
szóbeli
szóbeli
(a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
(a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális félévben/évben tanított témakörök. 15 perc
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök.
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint
15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
- 243 -
Magyar nyelv és irodalom A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli és szóbeli Feladattípusok: - szövegalkotás az adott tanév tananyagából, az érettségi követelményeknek megfelelő műfajokban - feladatlap - tételsor az aktuális év témaköreiből A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok:
szöveggyűjtemény használata engedélyezett
Értékelés:
írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy végső érdemjegy: a két vizsgarész átlaga
Történelem A vizsga típusa: A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
osztályozó/javító/különbözeti írásbeli és szóbeli Feladattípusok: A szaktanár által összeállított érettségi típusú feladatlap az adott tanév anyagához kapcsolódva. Tételsor. A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban a középszintű érettségire vonatkozó témák és feladattípusok közül az aktuális évben tanított témakörök. írásbeli: 45 perc szóbeli: 15 perc atlasz használata engedélyezett írásbeli: a mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy érdemjegy: a két vizsgarész átlaga
- 244 -
Társadalomismeret és etika A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
szóbeli: a szaktanár által összeállított témakörökből.
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott helyi tantervben foglalt, az adott évfolyamon tanult témakörök.
A vizsga időtartama:
szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok:
-
Értékelés:
a vizsgabizottság által adott érdemjegy
Idegen nyelv – szakközépiskola (ügyvitel, elektrotechnika) A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban az írásbeli idegen nyelvi középszintű érettségi vizsgára vonatkozó feladattípusok.
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes érettségi vizsgaszabályzatban az idegen nyelvi középszintű érettségi vizsgára vonatkozó témák közül az aktuális tanévben tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
A mindenkori középszintű érettségi vizsgaszabályzat százalékai szerint.
- 245 -
Szakiskola Idegen
nyelv
A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: szövegértelmezési és szövegalkotási
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes helyi pedagógiai programban a szakiskolai képzésre vonatkozó idegen nyelvi témák közül az aktuális tanévben / évfolyamon tanított témakörök.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 246 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Magyar nyelv és irodalom A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli és szóbeli Feladattípusok: - szövegértési és nyelvhelyességi feladatlap - memoriter az aktuális év témaköreiből - az adott tanévben tanult művek megértésére irányuló kérdések
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott irányelvekben foglaltak.
A vizsga időtartama:
írásbeli: 60 perc szóbeli: 15 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
-
írásbeli: 80-100% - jeles 60-79% - jó 40-59% - közepes 25-39% - elégséges 0-24% - elégtelen szóbeli: a vizsgabizottság által adott érdemjegy végső érdemjegy: a két vizsgarész átlaga
- 247 -
Történelem társadalomismeret A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli feladatlap
Tartalmi követelmények:
A Pedagógiai programban meghatározott helyi tantervben foglaltak szerint.
A vizsga időtartama:
írásbeli: 45 perc
Egyéb szabályok:
atlasz használata engedélyezett
Értékelés:
80-100% - jeles 60-79% - jó 40-59% - közepes 25-39% - elégséges 0-24% - elégtelen
Matematika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
A vizsga formája:
írásbeli
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 45 perc Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható. 0% 25% 40% 60% 80%
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok:
Értékelés:
- 248 -
javító írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és tételekre épülő feladatokból javítási céllal felel. A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 45 perc Számológép, körző, vonalzó és függvénytábla a vizsgák során használható. – 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Fizika A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból, törvényekből és törvényekre épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Számológép és függvénytábla a vizsgák során használható.
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 249 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Biológia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból, fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 250 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Kémia A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
A vizsga formája:
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult definíciókból és törvényekből, valamint azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Periódusos rendszer és számológép használható
Periódusos rendszer és számológép használható
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 251 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Földünk és környezetünk A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti
javító
írásbeli
írásbeli Ha tanuló a feladatlapot szakiskolában legalább 10%-ra teljesíti, akkor szóbeli vizsgán javíthat, ahol a feladatlap feladatai által érintett témákból illetve a tanévben tanult fogalmakból és azokra épülő feladatokból javítási céllal felel.
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
45 perc
45 perc
Egyéb szabályok:
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
Atlasz használható, kivéve a topográfiai feladatoknál
A vizsga formája:
Tartalmi követelmények:
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 252 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
Rajz és műalkotások elemzése A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti, javító
A vizsga formája:
szóbeli - előre kiadott témák közül tetszés szerint választott legalább 3 kérdéskör feldolgozása képi formában - a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint 15 perc
A vizsga időtartama: Egyéb szabályok: Értékelés:
A képi feldolgozások és a művészettörténet témakör feldolgozására kapott jegyek számtani átlaga adja az érdemjegyet (0,5-től felfelé kerekítve)
Művészeti ismeretek A vizsga típusa:
osztályozó, különbözeti, javító
A vizsga formája:
szóbeli (a művészettörténet tanult műfajainak, kiemelkedő alkotóinak és műveinek, valamint legalább egy műelemző módszernek az ismerete, feldolgozása képi, írásbeli vagy szóbeli formában)
Tartalmi követelmények:
A pedagógiai programban az adott évfolyamra megfogalmazottak szerint
A vizsga időtartama:
15 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
A művészettörténet témakör feldolgozására kapott jegyek számtani átlaga adja az érdemjegyet (0,5-től felfelé kerekítve)
- 253 -
Szakközépiskola, szakiskola Testnevelés A vizsga típusa:
osztályozó/javító/különbözeti
A vizsga formája: Gyakorlati Tartalmi követelmények:
Az évfolyamnak megfelelő, tanult mozgásformák bemutatása.
A vizsga időtartama:
2 x 45 perc
Egyéb szabályok: Értékelés:
Testnevelésre alkalmas sportruházat. A vizsga végső érdemjegyét a részosztályzatok számtani átlaga adja a matematikai kerekítés szabályai szerint.
Szakmai idegen nyelv - ügyvitel A vizsga típusa: A vizsga formája:
osztályozó/javító/különbözeti Írásbeli Feladattípusok: szakmai idegen nyelvi kommunikációt ellenőrző
Tartalmi követelmények:
A mindenkori érvényes ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsga követelményeinek szakmai idegen nyelv tantárgyára vonatkozó ismeretanyagának az adott tanévre / évfolyamra eső része.
A vizsga időtartama:
60 perc
Egyéb szabályok:
Segédeszköz nem használható.
Értékelés:
0% 25% 40% 60% 80%
- 254 -
– 24%: elégtelen – 39%: elégséges – 59%: közepes – 79%: jó – 100%: jeles
A javító-, osztályozó és pótló vizsga feltételei Gazdasági környezetünk 10., 11., 12. évfolyam A vizsgázónak írásbeli feladatsort kell megoldania. A feladatsor fogalom meghatározásból (10 pont, 25%), rövid választ igénylő feladatokból (20 pont, 50 %) és egy esszékérdésből áll (10 pont, 25%). Az írásbeli munka értékelése: 0-24% elégtelen 25-39% elégséges 40-59 % közepes 60-79 % jó 80-100 % jeles Amennyiben az írásbeli munka eredménye 15-24 % között van, a vizsgázó szóbeli felelettel javíthat. A szóbelin a vizsgázó két tételt húz. Szükség esetén felkészülési idő áll rendelkezésére, majd önállóan fejti ki a kapott témákat. Az esszékérdések megfelelő kifejtésével 10-10 pontot szerezhet a vizsgázó. A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli együttes pontszáma alapján történik. Viselkedéskultúra (9. évfolyam) és Kommunikáció (10. évfolyam) A vizsgázónak szóban kell számot adnia tudásáról. A vizsgázó két tételt húz, majd felkészülés után önállóan fejti ki a kapott témákat. A szóbeli felelet értékelése: 0-24% elégtelen 25-39% elégséges 40-59 % közepes 60-79 % jó 80-100 % jeles
- 255 -
54 346 01 0010 54 01 azonosító számú, Idegen nyelvi titkár megnevezésű elágazás 14. évfolyam ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ALAPJÁN
1620-06
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban
Külső vagy belső szakmai rendezvény forgatókönyvének, programtervének elkészítése a megadott paraméterek alapján. A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati (100 pont) Időtartama: 120 perc A gyakorlati munka értékelése: 0-39% elégtelen 40-64 % elégséges 65-74 % közepes 75-89 % jó 90-100 % jeles 1619-06 Titkári ügyintézés (Gazdasági –vállalkozási ügyintézés) Költségkalkuláció készítése egy meghatározott irodai program adatainak ismeretében A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati (100 pont) Időtartama: 60 perc A titkári ügyintézéshez kapcsolódó gazdasági, jogi, pénzügyi, vállalkozási, titkári alapismeretek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A szóbelin a vizsgázó egy tételt húz, majd önállóan fejti ki a kapott témát. Az esszékérdés megfelelő kifejtésével 50 pontot szerezhet a vizsgázó. A szóbeli vizsgát is tett vizsgázó végső értékelése az írásbeli és a szóbeli együttes pontszáma alapján történik. A gyakorlat és szóbeli vizsga értékelése: 0-39% elégtelen 40-64 % elégséges 65-74 % közepes 75-89 % jó 90-100 % jeles
- 256 -
Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Elektrotechnika – ügyvitel munkaközösség
Szakiskola Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: a. Írásbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított feladatokat old meg (számítási, tervezési feladatok, igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések). b. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. c. Amennyiben a tanuló az írásbeli vagy gyakorlati vizsgán nem ér el legalább 15 %-os eredményt, szóbeli vizsgát nem tehet, ebben az esetben a vizsga végeredménye elégtelen. d. Gyakorlati vizsga: a tanuló az adott tanévben elvégzett feladatokat önállóan végez el. A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Villamos szakrajz alapismeretek: Írásbeli vizsga:
elmélet (15%)
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések)
rajzfeladatok (85%)
Szóbeli vizsga:
rajzelemzés önállóan, vagy szakmai beszélgetés
- 257 -
Villamosságtani alapismeretek: Írásbeli vizsga:
elmélet
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (50 %)
számítási feladatok (50 %)
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Gyakorlatok (Szakmai alapozás): Gyakorlati vizsga:
megadott áramkör építése, mérések elvégzése, dokumentálása
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Szakképző évfolyamokon az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra, kivétel az összes gyakorlati vizsgatárgy, melyekből javítóvizsga nem szervezhető.
Szakközépiskola Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: a. Írásbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított feladatokat old meg (számítási, tervezési feladatok, igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések). b. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. c. Amennyiben a tanuló az írásbeli vagy gyakorlati vizsgán nem ér el legalább 15 %-os eredményt, szóbeli vizsgát nem tehet, ebben az esetben a vizsga végeredménye elégtelen. d. Gyakorlati vizsga: a tanuló az adott tanévben elvégzett feladatokat önállóan végez el.
- 258 -
A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5
Elektrotechnika: Írásbeli vizsga:
elmélet
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %)
számítási feladatok (70 %)
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: Gyakorlati vizsga:
megadott áramkör összeállítása, mérések elvégzése, dokumentálása
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Elektronika: Írásbeli vizsga:
elmélet
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %)
számítási feladatok (70 %)
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
- 259 -
Elektronikai mérések: Gyakorlati vizsga:
megadott áramkör összeállítása, mérések elvégzése, dokumentálása
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Elektronikai gyakorlatok: Gyakorlati vizsga:
megadott áramkör építése, beállítása, mérések elvégzése, dokumentálása
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Alkalmazott számítástechnika I.: Gyakorlati vizsga:
feladatmegoldás számítógépen
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Megjegyzés: Az elektronikai technikus képzés évfolyamain az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra, kivétel az összes gyakorlati vizsgatárgy, melyekből javítóvizsga nem szervezhető.
- 260 -
Gépész elmélet Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján- lehetőség szerint a tananyagtartalmat lefedve- kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: e. Írásbeli vizsga: amennyiben a tanuló nem ér el legalább a 30 %-os eredményt, szóbeli vizsgát tehet, az írásbeli vizsgarész eredménye alapján a vizsgáztató tanár az osztályzatot megajánlhatja. A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Megjegyzés: A Pályaorientáció tantárgy esetén az értékelés: megfelelt, nem felelt meg f. A szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben a vizsga szervezéséig tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel, vagy szakmai beszélgetést folytat. g. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt a vizsgafeladat a vizsgabizottság döntése alapján eltérő vizsgatevékenységgel (szóbeli helyett írásbeli, illetve írásbeli vagy interaktív tevékenység helyett szóbeli), továbbá az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb időtartammal is teljesíthető.
Szakiskola Pályaorientáció: A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga javasolt feladattípusa: Pályaorientációs teszt A szóbeli vizsga javasolt részei:
- 261 -
Szituációs párbeszéd Önálló témakifejtés Műszaki ábrázolás: Írásbeli vizsga:
elmélet (15%)
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések)
rajzfeladatok (85%)
Szóbeli vizsga:
rajzelemzés önállóan, vagy szakmai beszélgetés
Mérések, Anyagok: Írásbeli vizsga: Elméleti kérdések igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések Szóbeli vizsga:
Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Mechanika: Írásbeli vizsga:
elmélet
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (50 %)
számítási feladatok (50 %)
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Gépelemek: Írásbeli vizsga: A feladatlapon: 1.
alapfogalmak (30%)
2.
igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata (60 %)
3.
Számításos feladatok (10%)
- 262 -
Szóbeli vizsga:
önálló felelet, vagy szakmai beszélgetés
Szakképző évfolyamokon az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra. Kiegészítés: Szakmai számítások: Írásbeli vizsga: feladatlap (számítási feladat) Összefoglaló szakmai ismeretek: Írásbeli vizsga: Elméleti kérdések igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések Szóbeli vizsga:
Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Szakközépiskola Gépészet . Munka-, tűz-, és környezetvédelem: Írásbeli vizsga: feladatlapon Önálló témakifejtés Szóbeli vizsga: o Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés Géprajzi alapismeretek: Írásbeli vizsga: o feladatlap Anyagismeret, Anyag- és gyártásismeret: Írásbeli vizsga: feladatlapon Elméleti kérdések o igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, technológiák ismertetése, kérdések, diagramok elemzése,
- 263 -
Szóbeli vizsga: o Önálló témakifejtés, vagy szakmai beszélgetés
Mechanika: Írásbeli vizsga:
elmélet
(igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések, jelenségek magyarázata, alapfogalmak, jelölések, mértékegység átváltás) (30 %)
számítási feladatok (70 %)
Műszaki mérések, Gépészeti technológia, Gépészeti alapismeretek Minőségbiztosítás, Villamos gépek Írásbeli vizsga: Feladatlap
Alkalmazott informatika: Interaktív tevékenység
- 264 -
Közgazdasági (elmélet, gyakorlat) Közgazdasági: Gazdasági környezetünk
Írásbeli feladatsort kap a diák.
Tartalma: igaz-hamis állítások (25%) , definíciók (25%) , kifejtős feladatok (50%) Értékelés: 0 % – 24 % = 1 25 %– 39 % = 2 40 %- 59 % = 3 60% - 79 % = 4 80% - 100 % = 5 Gépírás (elméletigényes gyakorlat) Viselkedéskultúra:
Szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat
Gépírás (elméletigényes gyakorlat) Kommunikáció (elméletigényes gyakorlat)
Szóbeli vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből összeállított kérdésekből önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat
Gépírás (elméletigényes gyakorlat): 9. osztály: 10 perces másolás közepes nehézségű szövegből javító szerkezet nélkül, minimum 600 leütés, hibahatár a leütés számhoz viszonyított 4 ezrelék 10. osztály: 10 perces másolás közepes nehézségű szövegből javító billentyű használatával, minimum 800 leütés, hibahatár a leütés számhoz viszonyított 4 ezrelék Értékelés mindkét évfolyamon a tankönyvben lévő Hibahatár táblázat alapján
11. évfolyam: Elméleti gazdaságtan
Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján.
- 265 -
-50 % elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések) -50 % geometriai és számítási feladatok Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-29 % elégtelen 30- 47 % elégséges 48- 64 % közepes 65- 82 % jó 83- 100 % jeles Üzleti gazdaságtan Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján. -70 % igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések -30 % egy összefüggő téma részletes levezetése Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-29 % elégtelen 30- 47 % elégséges 48- 64 % közepes 65- 82 % jó 83- 100 % jeles Üzleti gazdaságtan (gyakorlat) -100 % számolási, könyvelési, stb. gyakorlati példa kidolgozása. Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-29 % elégtelen 30- 47 % elégséges 48- 64 % közepes 65- 82 % jó 83- 100 % jeles
- 266 -
12. évfolyam: Elméleti gazdaságtan: Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján. -50 % elmélet (igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések) -50 % geometriai és számítási feladatok Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles Üzleti gazdaságtan: Írásbeli tételsor a tanév tantárgyi követelményei alapján. -70 % igaz-hamis állítások, feleletválasztás, definíciók, kifejtős kérdések 30 % egy összefüggő téma részletes levezetése Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles
- 267 -
Üzleti gazdaságtan (gyakorlat) -100 % számolási, könyvelési, stb. gyakorlati példa kidolgozása. Értékelés az évközi számonkérésnek megfelelően: 0-39 % elégtelen 40- 54 % elégséges 55- 69 % közepes 70- 84 % jó 85- 100 % jeles Információkezelés, gépírás Általános szempont: A vizsgakérdések a tanév tantárgyi követelményei alapján kerüljenek összeállításra. A vizsga részei: h. A gyakorlati vizsga: a tanuló az adott tanévben tanult témakörökből önálló feladatokat old meg számítógépen. i. Amennyiben a tanuló az gyakorlati vizsgán nem ér el legalább 15 %-os eredményt, szóbeli vizsgát nem tehet, ebben az esetben a vizsga végeredménye elégtelen. j.
A szóbeli vizsga kombinálható további gyakorlati feladatokkal.
A vizsga javasolt időtartama: 45 perc A javasolt értékelő skála: 0 % – 29 % = 1 30 %– 49 % = 2 50 %- 69 % = 3 70 % - 84 % = 4 85% - 100 % = 5 Megjegyzés: A technikus képzés évfolyamain az érvényes SZVK alapján kerüljön a vizsga lebonyolításra.
- 268 -
Osztályozó-, javító-, különbözeti- és pótló vizsgáztatás, osztályozás rendje Általános szempont: A vizsgafeladatok a tanév tantárgyi követelményei alapján - lehetőség szerint a tananyagtartalmat lefedve - kerüljenek összeállításra.
Ügyvitel Információkezelés 9. osztály: A vizsga írásbeli feladatból áll:: 2x5 perc alatt legalább 600 leütés terjedelmű, könnyen írható, nyomtatott, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással. A szöveg szópéldákat tartalmaz, a szópéldák valamennyi betűt lefedik. (A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot.)
jeles:
leütésszám: 0-0,2%
jó
leütésszám: 0,4%
közepes:
leütésszám: 0,5 %
elégséges:
leütésszám: 0,6%
elégtelen:
leütésszám: 0,6% fölött
Információkezelés 10. osztály: A vizsga írásbeli feladatból áll: A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 900 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználatával. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék, a tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot.
jeles:
leütésszám: 0-0,2%
jó
leütésszám: 0,4%
közepes:
leütésszám: 0,5 %
elégséges:
leütésszám: 0,6%
- 269 -
elégtelen:
leütésszám: 0,6% fölött
Szövegfeldolgozás 11. osztály A vizsga írásbeli feladatból áll A tanulók tíz perc alatt legalább 1200 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár: a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot. A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló, piacképes hivatalos levelet az átvett témakörökben formába önteni szövegszerkesztő használatával.
jeles:
leütésszám: 0-0,1%
jó
leütésszám: 0,2%
közepes:
leütésszám: 0,3 %
elégséges:
leütésszám: 0,4%
elégtelen:
leütésszám: 0,4% fölött
Szövegfeldolgozás 12. évfolyam A vizsga írásbeli feladatból áll A tanulók tíz perc alatt legalább 1400 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget másoljanak sortartással, tízujjas vakírással, javítószerkezethasználattal, az előírt hibahatárokon belül. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. A tankönyv tartalmazza a hibahatár táblázatot. A tanulók legyenek képesek tényszerű információt közvetítő, több bekezdésből álló, piacképes hivatalos levelet az átvett témakörökben, a megadott adatok és diktált szövegrész
- 270 -
alapján formába önteni. A levelet a szokásoknak megfelelő formában, nyomtatva szövegszerkesztő program segítségével készítsék el.
jeles:
leütésszám: 0-0,1%
jó
leütésszám: 0,2%
közepes:
leütésszám: 0,3 %
elégséges:
leütésszám: 0,4%
elégtelen:
leütésszám: 0,4% fölött
Idegen nyelvi titkár Idegen nyelvi titkár szakképzésben lehetővé tesszük a vizsga lehetőségét a megnevezett tantárgyak esetén az alábbi feltételekkel Gyorsírás: A vizsga két írásbeli feladatból áll: 200-200 szótag terjedelmű mondatokból álló szöveg áttételét és átírását kell elkészíteni, ami az éves tananyagot felöleli.
Iratfogalmazás: A vizsgán egy kb. 1500 leütés terjedelmű hivatalos levelet kell megfogalmazni megadott szempontok szerint az szvk-nak megfelelően. Gépírás- és iratkészítés: Vizsgán kb 1500 leütés terjedelmű hivatalos levelet kell formába önteni az szvk-nak megfelelően. Összefüggő szöveg másolása sortartással, javítószerkezet használatával 10 percen keresztül, minimum leütésszám 1500. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék, valamint a tankönyv hibahatár táblázata alapján.
- 271 -
jeles:
leütésszám: 0-0,1%
jó
leütésszám: 0,2%
közepes:
leütésszám: 0,3 %
elégséges:
leütésszám: 0,4%
elégtelen:
leütésszám: 0,4% fölött
Kommunikáció A vizsgán írásban kérjük számon a tananyagot feladatlap formájában. Gazdasági és jogi alapismeretek A vizsgán írásban kérjük számon a tananyagot feladatlap formájában. Dokumentumkészítés és –kezelés az irodában A vizsgán belső ügyiratot kell készíteni az szvk-ban foglaltak alapján. Titkári feladatvégzés A vizsgán titkári szóbeli szituáció megoldásával kérjük számon a tananyagot. Számítástechnikai alkalmazások I. A vizsgán a tananyagot gyakorlati feladatlap formájában kérjük számon, mely szövegszerkesztési feladatokat tartalmaz. Számítástechnikai alkalmazások II.
- 272 -
A tanulóknak a vizsgán ügyiratot kell készíteniük számítógépen, importált szöveg szerkesztésével, táblázat, grafikon beillesztésével, iktatószám, címzett neve, címe lehívásával a célirányos szoftverből, kinyomtatva.
Számítástechnikai gyakorlatok A vizsgán gyakorlati feladatlap formájában kérjük számon a tananyagot.
- 273 -
2. SZÁMÚ MELLÉKLET A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
Az értékelés összesen négy részből áll, 1. az állóképesség, 2. a gyorsaság,
3.
robbanékonyság (helyből távolugrás), 4. a kar és a váll erejének mérése (fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás) . A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint az egyéni általános fizikai teherbíróképességének minősítése – az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével – a pillanatnyi teljesítmény – életkori adatok ismeretében végezhető el. A felnövekvő fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak szellemi-fizikai terhelhetőségük javításához szükséges, hanem önbecsülésük, az önértékelésük, az akaraterejük növeléséhez is. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapnak az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratónikus rendszer (keringés-szív) állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Gyengeségünk tartási rendellenességet, funkcionális scoliosist, kyphosist, stb. okozhat. A tanulók fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez. Fő célok: a sport, a testnevelés, a mozgás egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése minden fiatal jusson el a felnőtté válásig, hogy egészséges létezéshez szükséges fitness szintet elérje, megtartsa ismerje meg és sajátítsa el ezeket az ismereteket, amelyek elegendőek az önálló, tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához.
- 274 -
A mérésre, értékelésre szolgáló próbák: 1. Aerob állóképesség mérése:
2.000 m síkfutás
2. Gyorsaság mérése
60 m síkfutás
3. Láb dinamikus erejének mérése:
Helyből távolugrás
4. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) A gyakorlatok végrehajtása: 1. 2000 m síkfutás:
Futással, kocogással teljesíthető.
A teszt lényege, hogy a 2000 m-t a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse a tanuló.
2. 60 m síkfutás:
A rajthelyzet lehet álló, vagy térdelő helyzet.
A teszt lényege, hogy a tanuló a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse a távot.
3. Helyből távolugrás páros lábbal:
Végrehajtása: térdhajlítás (és ezzel egyidejű karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig) – majd (páros karlendítés előre) – páros lábú elrugaszkodás, majd elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük 1 cm-es pontossággal.
A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során 3 kísérleti ehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor.
4. Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db) - 275 -
Maximális időtartam: lányok 1,5 perc, fiúk 4 perc
A gyakorlat végrehajtása:
Kiinduló
helyzet:
fekvőtámaszban
a
tenyerek
vállszélességben egymástól
-
mellső vannak
a
kéztámasz
előrenéző újjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási
felületre
merőleges.
Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni.
Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. A motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásokra, ezen belül a kondícionális
képességekre (erő-gyorsaság-állóképesség) épülnek, ezért minden korosztály rövid gyakorlás után könnyedén végre tudja hajtani. A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak - szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus
- 276 -
próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. Személyi feltételek: A fizikai teljesítmény szerepét legcélszerűbb annak a pedagógusnak (testnevelőnek) végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A fizikai teljesítménypróbák az intézményben (tornaterem, kondicionáló terem), és a sportcentrumban (futás-atlétika pálya) elvégezhetők. A fejlődés elősegítésére látogathatók az iskola által szervezett tömegsport foglalkozások, és a DSE által szervezett szakosztályi (atlétika-torna-úszás-kosárlabdakondícionálás) edzések.
- 277 -
Értékelési szintek: 2000 méter síkfutás 60 méter síkfutás
ATLÉTIKAI FUTÓSZÁMOK 60 m 2000 m
7. évf. 8.évf. 9.évf.+ 9.Ny 10.évf. 11.évf. 12.évf.
lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú
5 4 3 2 10,3 10,6 11,3 11,8 9,8 10,3
5 11
3 12
2 12,3
9,2
9,5
10
10,5 10,8 11,3 10,45 11,15 11,45 12,15
8,9
9,2
9,5
9,8
9,15
9,7
10
10,5
11
10,15 10,45 11,15 11,45
8,6
9,1
9,5
10
8,45
9,15
9,45
10,15
9,5
9,8 10,3 10,8
10
10,3
11
11,3
8,4
8,9
9,3
9,8
8,3
9,3
10
9,2
9,5
9,8 10,3
9,3
10
10,3
11
8,2
8,4
8
8,3
9
9,3
9,2
9,5
9,3
10
10,3
11
8,2
8,4
8
8,3
9
9,3
9,2
9,5
9,3
10
10,3
11
9
9,3
9,8 10,3 9
9,3
9,8 10,3
- 278 -
9,45
4 11,3
10,15 10,45 11,15
9,45
9
10,15 10,45
Helyből távolugrás
HELYBŐL TÁVOLUGRÁS - LÁNYOK
2
3
4
5
7. évf.
8. évf.
9. évf. 9. Ny
1.43
1.47
1.51
1.53
1.56
1.60
1.46
1.50
1.54
1.57
1.59
1.63
1.49
1.53
1.57
1.59
1.62
1.65
1.52
1.52
1.60
1.56
1.65
1.68
1.55
1.59
1.63
1.65
1.68
1.70
1.58
1.61
1.66
1.69
1.71
1.74
1.61
1.65
1.69
1.71
1.74
178
1.64
1.68
1.72
1.75
1.77
1.80
1.67
1.70
1.74
1.77
1.80
1.83
1.70
1.73
1.77
1.80
1.83
1.86
1.73
1.76
1.80
1.83
1.86
1.89
1.76
1.79
1.83
1.86
1.89
1.92
1.79
1.82
1.86
1.89
1.92
1.95
1.82
1.85
1.89
1.92
1.95
1.99
1.85
1.88
1.92
1.95
1.99
2.02
1.88
1.92
1.95
1.99
2.02
2.05
1.91
1.95
1.99
2.02
2.05
2.08
1.95
1.99
2.02
2.05
2.08
2.11
1.99
2.02
2.05
2.08
2.11
2.14
2.03
2.05
2.08
2.11
2.14
2.17
2.07
2.09
2.11
2.14
2.17
2.20
10. évf. 11. évf. 12. évf.
- 279 -
HELYBŐL TÁVOLUGRÁS - FIÚK
2
3
4
5
7. évf.
8. évf.
9. évf. 9. Ny
1.64
1.68
1.78
1.82
1.88
1.91
1.67
1.71
1.81
1.85
1.91
1.94
1.70
1.75
1.84
1.88
1.94
1.97
1.73
1.78
1.87
1.90
1.97
2.00
1.76
1.80
1.90
1.94
2.00
2.04
1.79
1.83
1.93
1.96
2.01
2.07
1.82
1.86
1.96
2.00
2.05
2.09
1.85
1.90
1.99
2.04
2.07
2.10
1.88
1.94
2.01
2.07
2.10
2.13
1.91
1.96
2.05
2.10
2.13
2.16
1.97
2.04
2.09
2.13
2.16
2.19
1.99
2.05
2.13
2.16
2.19
2.22
2.05
2.13
2.16
2.19
2.22
2.25
2.09
2.16
2.19
2.22
2.25
2.27
2.16
2.19
2.22
2.25
2.27
2.30
2.19
2.22
2.25
2.28
2.31
2.34
2.22
2.25
2.28
2.30
2.34
2.37
2.25
2.28
2.31
2.34
2.37
2.40
2.28
2.31
2.34
2.37
2.40
2.43
2.31
2.34
2.37
2.40
2.43
2.48
2.34
2.37
2.40
2.44
2.48
2.53
10. évf. 11. évf. 12. évf.
- 280 -
Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
Lányok 7. évf.
8. évf.
9. évf. 9.Ny
3
6 9
7 10
8 11
4
14
15
16
5
17
18
19
2
10. évf.
11. évf.
12. évf.
9
11
12
10 13
17
18
19
20
21
22
14
Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás
Fiúk 7. évf.
8. évf.
9. évf. 9.Ny
3
10 17
11 19
12 21
4
25
27
29
5
33
35
37
2
10. évf.
11. évf.
12. évf.
14
16
24
15 25
30
31
32
39
41
43
- 281 -
26
3. SZÁMÚ MELLÉKLET A közismereti oktatás eszközlistája I. HELYISÉGEK
1. 2. 3.
Eszközök, felszerelések Tanterem Csoportterem
4.
szaktanterem a hozzá tartozó szertárral
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) tornaszoba vagy féltornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wc-vel) Sportudvar intézményvezetői iroda intézményvezető-helyettesi iroda iskolatitkári iroda könyvtár (adattár, klub) Könyvraktár orvosi szoba, elkülönítővel Sportszertár
19. 20. 21. 22. 23.
aula (előtér, közösségi tér) Porta Ebédlő Főzőkonyha Melegítőkonyha
24.
tálaló-mosogató
25. 26. 27. 28.
szárazáru raktár földesáru raktár Éléskamra személyzeti öltöző
29. 30. 31.
személyzeti mosdó-zuhanyzó személyzeti WC helyiség tanulói WC helyiség technikai alkalmazotti mosdó-zuhanyzó, WC helyiség Élelmiszerhulladék-tároló egyéb raktár WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve
5. 6. 7. 9.
10.
32. 33. 34. 35.
Eötvös-épület
Brassai-épület
28 8 (N0-N7) + 1 fejlesztő szoba 14 (biológia, fizika, kémia, rajz + 10 szertár)
30 15 (elektronika, mérő, gépész, villanyszerelő, robot + 10 szertár) Nyák-labor + 1 szertár 2 (83, 84) műhely
1
1
1
1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 (főbejárat, ebédlő előtti) 1 1 1 1 3 (1 tálaló, 1 fehérmosogató, 1 fekete mosogató) 1 1 1 (kenyeres) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 2 ( 1 női + 1 ff. ) 1 20
1 1 1 1 1 1 1 4 (fsz., I.em, II.em, III.em,) 1
17
2 1 5 ( Juhászné Anikó helységei ) 6
- 282 -
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eötvös-épület 1.
1. Tanterem
2.
tanulói asztalok, székek
3.
nevelői asztal, szék
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
106 + 155 kisértékű, 5 nagyértékű asztal eszköztároló szekrény 169 kisértékű + 2 nagyértékű Tábla 14 kisértékű + 41 nagyértékű ruhatároló (fogas) 58 Szeméttároló 9 sötétítő függöny 166 2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart 3 kisértékű + 2 nagyértékű Számítógépasztal 134 kisértékű + 3 nagyértékű számítógép, internet hozzáféréssel, 37 kisértékű + 104 nagyértékű perifériákkal Informatikai szoftverek, programok 1 kisértékű + 2 nagyértékű szkenner 1 kisértékű + 5 nagyértékű CD író, lejátszó, hangszóró 35 mikrofon, erősítő, fejhallgató 15 DVD (lejátszó, felvevő) 14 4 kisértékű + 3 nagyértékű, írásvetítő vagy projektor 2 kisértékű + 14 nagyértékű vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz 1 csatlakozással) Elszívóberendezés vegyszerálló mosogató 4 fali mosogató 16 Poroltó 35 Elsősegélydoboz 8 + 1 porta eszköz- és vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) 8 eszközszállító tolókocsi 1 Pianínó 3 ötvonalas tábla CD vagy lemezjátszó, magnetofon 1 Tárolópolcok 48 (egész épületben) e) technikai szaktanterem f) gyakorló tanterem 6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá)
39.
kosárlabda palánk
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
Gyűrű Mászókötél Bordásfal 7. Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése magasugró állvány, léc távol-, magasugró gödör Futópálya 8. Intézményvezetői iroda Íróasztal Szék tárgyalóasztal, székekkel számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal számítógépasztal és szék Iratszekrény digitális adathordók részére szekrény Telefon 9. Nevelőtestületi szoba fiókos asztal Szék napló és folyóirattartó
52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60.
446 + 1162 kisértékű,
4 7 18 22 65 1
Brassai-épület 436 + 1100 kisértékű, 33 + 34 nagyétékű 81 + 226 kisértékű, 1 nagyértékű 81 kisértékű + 25 nagyértékű 11 kisértékű + 38 nagyértékű 143 9 kisértékű + 1 nagyértékű 154
5 93 kisértékű + 3 nagyértékű 22 kisértékű + 109 nagyértékű 2 3 kisértékű + 5 nagyértékű 27 8 7 5 kisértékű + 14 nagyértékű 1 kisértékű + 20 nagyértékű 1 2 6 49 19 + 1 porta
1
2 17 (egész épületben)
1 2 15 26 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 20 40
- 283 -
14 28 1
61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
Könyvszekrény 7 3 számítógép internet hozzáféréssel, 3 3 perifériákkal számítógépasztal, szék 3 asztal + 3 szék 3 asztal + 3 szék ruhásszekrény vagy fogasok 1 1 Tükör 1 1 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) asztal 2 1 Szék 2 1 Iratszekrény 1 1 számítógépasztal és szék 2 1 számítógép internet hozzáféréssel, 2 1 perifériákkal Telefon 1 1 11. Könyvtár tanulói asztal, szék 11 asztal + 36 szék 12 asztal + 32 szék egyedi világítás 14 4 könyvtárosi asztal, szék 1 asztal + 1 szék 1 asztal + 1 szék szekrény (tároló) 3 3 tárolók, polcok, szabadpolcok 7 29 létra (polcokhoz) 1 2 Telefon 1 1 számítógép internet hozzáféréssel, 1 perifériákkal Televízió 2 1 CD vagy lemezjátszó 1 Írásvetítő vagy projektor 1
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK 1. 2. 3. 4.
Taneszközök magnetofon CD vagy lemezjátszó Televízió
Eötvös-épület
Brassai-épület
6 41 5 kisértékű + 18 nagyértékű
3 14 2 kisértékű + 17 nagyértékű
- 284 -
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
Az OKJ szerinti szakképzés szükséges eszközlistája különböző szakokra, szakmákra
–
Gépész szak – Gépgyártás - technológiai technikus – központi fűtés – és csőhálózat szerelő – géplakatos – hegesztő
–
Közgazdasági szak – pénzügyi és számviteli ügyintéző
–
Villamos és elektronikai szak – elektronikai technikus – villanyszerelő
–
Ügyviteli titkár – idegen nyelvi titkár
- 285 -
- Gépész szak OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Szakmai elméleti tantárgyak
Helyiség jellege:
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Applikációs eszközök: körhagyós mechanizmus, Lengőhintás mechanizmus, Máltai Keresztes mechanizmus, kilincsműves szerkezetek 17”-os monitor A4-es nyomtató HP DJ 610 C A4-es scanner Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek: tengelykapcsolók - evolvensprofilok kapcsolódása - hengeres, egyenes és ferde fogaskerékpár - belső fogaratú fogaskerék fogaskerék – fogasléc elempár Elektropneumatika – oktatótábla (csomag) FESTO Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés 1. AutoCAD 2000 Upgrade 2. Méretező, ellenőrző szoftverek (gépelemek) BME gépszerkezettani Intézet: Kivágás – lyukasztás Technológiai tervező szoftver 3. Fluidstudió (FESTO) – A
- 286 -
Évfolyam:1/13 2/14
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Gázhegesztés
Helyiség jellege: Műhely
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Dissous gáz palack Oxigén gáz palack Dissous reduktor Oxigén reduktor Gázhegesztő készlet
Db szám 2 4 2 2 2
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Varrat- és kötéstípusok Gázhegesztés berendezései Hegesztés védőfelszerelései
Db szám 1 1 1
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Évfolyam: 1/13
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia gyakorlatok
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Labor CNC
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Ipari vezérléssel rendelkező (NCT90T) CNC eszterga
Db szám 3
Műszerek Megnevezés Digitális tolómérce 250-es Digitális tolómérce 150-es Digitális mikrométer 0 - 25 kengyeles Digitális mikrométer 25 - 50 kengyeles OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Db szám 1 2 3 3
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia gyakorlat Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Síkköszörűgép Szalagfűrészgép Vésőgép Pfauter rendszerű fogazógép
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Műhely gépi forg.
Db szám 1 1 1 1 - 287 -
Fellow rendszerű fogazógép OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
1
Képesítés: Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Irányítástechnika
Helyiség jellege: Tanterem
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Falitáblák: arányos-, integráló-, összetett Szabályozók Mozgatható elemekkel rendelkező falitáblák: Szintszabályozás különböző módozatainak Bemutatásához
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Évfolyam: 1/13
Db szám 1-1 1-1
Képesítés: : Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Technológia tantárgyi gyakorlat
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: Labor CNC
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés EMCO oktató eszterga SCORBOT robot Szerszám és munkadarab szállító rendszer Szám.gép kiértékelésű érzékelők, mérő készülék
Db szám 2 2 1 1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Db szám PIII 650-es multimédiás számítógép 4
OKJ szám: 54 521 01 0000 00 00
Képesítés: : Gépgyártás - technológiai technikus
Tantárgy: Alapmérések Berendezési tárgyak Megnevezés Padlóburkolat (linóleum) Légkondicionáló
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: labor mech. mérő
Db szám 80 m2 1
Eszközök, gépek, szerszámok
- 288 -
Megnevezés Briviscop 3000 keménységmérőgép DIA-Testor keménységmérőgép Fémmikroszkóp HUND-Wertzal H600 Spirálmikroszkóp Egyetemes hosszmérőgép
Db szám 1 1 1 1 1
Műszerek Megnevezés Poldi kalapács + tartozékok Optikai szögmérő Tüzeléstechnikai mérőbőrönd Szögmérőlap készlet 85 db-os Mérőhasáb tartozékok Mérőhasáb készlet Levegő/ gáz áramlásmérő
Db szám 6 2 1 1 1 1 1
Szerszámok tanulónként Megnevezés Mérőcsapok kszlt. Mérőhengerek kszlt. Mérőgolyók kszlt.
Db szám 6 6 6
Tolóellenállások 8óhmtól 4000 óhmig Falitáblák, katalógusok Megnevezés Mikrofénykép-gyűjtemény
30 Db szám 1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Db szám PIII 650 Multimédiás számítógép 1
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózat-szerelő
Tantárgy: Szakmai ismeret
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
Db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
Db 1-1 1-1
- 289 -
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
Db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák Videó, TV Videofilmek
Db 1 1-1 1-1 2
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózat-szerelő
Tantárgy: Szakrajz
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblakörző, vonalzók, szögmérő
Db 1-3-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Tervjelek szabvány Bemutató tervrajzok Bemutató fóliasorozat, modellek
Db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor AutoCAD OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03 Tantárgy:
Db 1 13 (12 diák 1 tanári)+1 13
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózatszerelő Évfolyam: 2/10 Helyiség jellege:
- 290 -
A 11-12 évfolyam gyakorlati oktatásához szükséges (eszköz, gép, szerszám, igény). I.
Szakmai alapgyakorlatok 11.évf. 518 óra
Téma megnevezése 2.Mérés ellenőrzés 3.Előrajzolás 6.4 Fűrészelés 8.2 Szegecselés 8.5 Ragasztás 9.1 Kovácsolás 9.2 Hőkezelés 10.1 Hántolás 10.2 Csiszolás 13.1 Ékkötések 13.3 Csőkötések
13.5 Csapszeg 13.6 Csapágyszer.
OKJ szám: 31 582 09 0010 31 03
Eszköz, szerszám Tolómérő 150/20 Talpas irdaló Rajztű Gyémánt poros huzal Popszegecselő Simító kalapács Spec. kalapácsok Ülő betétek Edzőkád Pont hántoló Szelepcsiszoló Szelepülés maró Ék kiszedő Karmantyús Karimás (laza) Tokos Simplex, Gibault Kúpos csapszeg fúró Csapszeg dörzsár Szerelő hüvelyek Csapágy lehúzók Thermo lehúzó gyűrű Csapágy melegítő kád
db. szám 12 2 12 6 2 1 3 6 1 6 1 2 2 5 5 5 2-2 3 3 6 2 1 1
Képesítés: Központifűtés – és csőhálózatszerelő
Tantárgy:
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege:
II. Szakmai gyakorlatok 12. évfolyam 560 óra Téma megnevezése Eszköz, szerszám 3. Szer.kőműves m. Slagvízmérték 10m Kőműves kalapács Vasalt palló deszka 4. Belső vízvezeték és Rézcső prés csatorna hálózat szerelése Mosdó csaptelep Mosogató csaptelep Zuhany csaptelep WC gyorsöblítő Bidé csap Mosdó kagyló Mosogató
- 291 -
db. szám 1 4 6 1 2 1 1 2 1 2 1
5. Központi fűtés és csővezetékeinek szerelése 6. Hőleadók fűtőtestek szerelése
7. Berendezési tárgyak szerelése 8. Helyi melegvíz termelő berendezések szerelése 10. Korszerű szerelési technológiák 11.Külső víz és csatornahálózatok szerelése
13. Hőtermelő berendezések kazánok szerelése
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
WC kagyló (alsó kif.) Lemez fürdőkád Fürdőkád csaptelep Bidé PVC idomok D32-D110 Fagyelzáró ¾” Golyós csap Csempeszelep Kerülő Flex összekötő cső Klb.szifonok Nyomás alatti leágazások Klb. Fittingek 3/8”-3/4” Előzőleg beszerezve Görgős csővágó kézi (3/8”-1”-ig) Radiátorok: Alurad. Panel 300-as Ferroli clan 350-es Xhénia 650-es Radiátor szelepek ½” Hőlégfúvók Hősugárzók Szárítók Tartályok Vízmelegítők Hőfokszabályzó szelepek Előzőleg beszerezve Wirsbo fittingek 16-22 Bemérő teodolit Öv. Aknafedél Lábszelep Légüst 30l Nyomás kapcsoló Motorvédő kapcsoló Műany.csatorna tisztító Padló összefolyó Víznyelő bűzelzáróval Vízóra Cirkogejzír (vill.) Fali kazán Hőmérők (digitális) Nyomásmérők Tachométerek Biztonsági szelepek Korszerű hőszabályzók
Képesítés: Géplakatos
- 292 -
1 1 1 1 50 1 14 14 14 14 15 4 120 2
3 1 2 12 2 2 2 2 2 6 150 1 1 2 1 2 2 1 2 1 3 1 1 2 2 2 2 2 Évfolyam: 2/10
Tantárgy: Szakmai gyakorlat
Helyiség jellege: Műhely
Berendezési tárgyak Megnevezés Szerelőszekrény Szerelő- és szerszámtároló fal Alkatrész szekrény (fiókos) Szerelő kocsi
Db szám 4 4 8 2
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Gépi hántoló Rezgőkéses lemezolló Kompresszor robbanómotoros Állítható lapátozású ventillátor Vegyes tüzelésű kazán Szgk motor + sebességváltó (Otto) Szgk motor + sebességváltó (diesel) Hegesztő agragát Tengelykapcsolók (acéllemezes, gumidugós, körmös) Fékszerkezetek (hidraulikus-, lég-, szervófék) Szivattyúk (csavar-, fogaskerék-, különleges) Sebességváltók: szerszámgép. egyéb Hajtóművek: szíj-, fogaskerék-, fokozatnélküli Ipari hűtőgép egységek (abszorpciós, kompresszoros
Db szám 2 2 1 1 2 1 1 1 1-1 1-1 1-1 3 5 1-1
Műszerek Megnevezés Statikus - dinamikus kiegyensúlyozó pad Fogazatmérő kombinált Folyadékáramlás mérő (olajos)
Db szám 1 1 1
Szerszámok tanulónként Megnevezés Szerelőszerszámok (csapágylehúzó, Seegergyűrű fogó) Crova kulcskészlet Csavarhúzó készlet Csillag-villás kulcskészlet (12 db-os) Pontozó - vágó készlet Kalapácsok: szikramentes, ólom, gumi
Db szám 1-1 6 6 6 6 6-6
Falitáblák, katalógusok
- 293 -
Megnevezés Katalógusok: csapágy, csavar, gépalkatrész Szerelő táblák
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Db szám 1-1 1-1
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Műsz.matematika (géplakatos 1/9) Műsz.fizika (géplakatos 2/10)
Évfolyam: 1/9 2/10 Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
Db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
Db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
Db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák
Db 1 1-1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Anyagismeret
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Szaktanterem
10.1.1. Berendezési tárgyak Megnevezés Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny Mágnestábla
Db 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés
Db
- 294 -
Mintagyűjtemény Kristálymodellek Falitáblák Szabványok
1 1 6 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák
Db 4 5-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videó lejátszó, TV Videofilmek (gépipari technológiák) Írásvetítő
Db 1-1 4 1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Irányítástechnika
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Preparált oktatókészlet PLC vezérléshez gyakorlókészlet Mikrokontrolleres mérőpanelek Tápegység, oszcilloszkóp, kisegítő áramkörök Kompresszor, pneumatikus vezeték
Db 1 1 12 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák Gyártmánykatalógus (Pneumatika, hidraulika )
Db 2 1-1 2
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videó lejátszó, TV Videofilmek (vezérlés, szabályozás) Írásvetítő Átvilágítható szemléltető eszközök
Db 1-1 1-1 1 1-1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: géplakatos
Tantárgy: Műszaki ábrázolás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak - 295 -
Megnevezés
Db
Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Egyetemes tolómérő Mikrométer Tapintókörzők Sugármérő készlet, menetfésű készlet Idomszerek Táblakörző, vonalzók, szögmérő Mágneses applikációs eszközök
Db 16 16 16 16 16 1-3-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Gépelemek táblázatai Testek áthatása modellsorozat Síkmetszett testsorozatok modell Kötések bemutató modelljei Hajtások, csapágybeépítés modell
Db 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor IBM ábrázolás 1-3 AutoCAD CAD dy-CAL Ábr.geometriai modul Plotter OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Db 1 16 diák 1 tanári +1 17 17 1 1
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Műszaki alapismeretek
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
Db 1 1 1
Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla - 296 -
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintadarabok Modellek (hegesztőpisztoly, reduktor) Kötőgépelemek, kötések, csavarbiztosítások Csapágyfajták
Db 1-1 1-1 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Fémipari táblázatok Vetíthető fólia (nomogramok, diagramok) Átvilágítható szemléltető eszközök
Db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Videolejátszó, TV Videofilmek
Db 1 1-1 1-1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakmai alapismeretek
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintadarabok Modellek
Db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Falitáblák Vetíthető fólia (táblázatok, nomogramok, diagramok) Szabványok
Db 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Videó lejátszó, TV, Mozgó ábrák, trükkfelvételek
Db 1 1-1 1-1
- 297 -
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakmai ismeret
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: szaktanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
Db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek
Db 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
Db 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák Videó, TV Videofilmek OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Db 1 1-1 1-1 2
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Szakrajz
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: Rajzterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblakörző, vonalzók, szögmérő
Db 1-3-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés
Db
- 298 -
Tervjelek szabvány Bemutató tervrajzok Bemutató fóliasorozat
1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor AutoCAD OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Db 1 13 (12 diák 1 tanár) +1 13
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Minőségbiztosítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny
Db 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat
Db 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Projektor + számítógép Szoftverek (FMEA, SPC) Írásvetítő
Db 1-1 1-1 1
OKJ szám: 31 521 10 1000 00 00
Képesítés: Géplakatos
Tantárgy: Munkavédelem
I.10.1.1.1.1.
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem Audiovizuális és számítástechnikai eszközök
Megnevezés
Db 1-1 1 1-1
TV, video Videokamera Videofilmek
- 299 -
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Szakmai gyakorlat
Évfolyam: 1/9 2/10 Helyiség jellege: Műhely
Berendezési tárgyak Megnevezés Füst és porelszívó berendezés Fülke elválasztó függönyök
Db szám 1 10
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Elektróda szárító kemence Csőmelegítő Progr. CO2 hegesztőgép Fedettívű hegesztőgép Plazma hegesztőgép Inverteres hegesztőgép Wolfram köszörűgép Fémszóró pisztoly Digitális programozható hegesztőgép Elektróda szárító (hordozható) CNC lángvágó berendezés CO2 - AWI - Plazma - lánghegesztő Ívhegesztő eljárásokban használt felszerelések pótlása: - Tartozékok - Tömlők - Reduktorok - reduktormelegítő - védőfelszerelések PB gázas lángvágó pisztoly AGA v. ESAB Vágópisztoly (Varga) Plazmavágó pisztoly betét PB reduktor szabályozható PB tömlő Vágópisztoly belső fúvóka (Varga) 1 - 2 Vágópisztoly belső fúvóka (PB) 1 - 2 Vágópisztoly külső fúvóka (PB) 1 - 2 Argon pisztoly fej kszl. Hőkréta (sorozat) Zsírkréta Szekátorfejhez külső-belső fúvóka 1-1 (D) Szekátorfejhez (PB) külső-belső fúvóka 1-1
- 300 -
Db szám 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1-1
1 1 1 1 10 10 5 1 1 1 1
Megnevezés Szekátor elosztófej Gyökköszörű 150 Védőkesztyű Bőrkötény Lábszárvédő
Db szám 1 1 20 pár 20 20 pár
Műszerek Megnevezés Digitális hőmérő (tapintós) Varratvastagság mérő Gyöklámpa
Db szám 1 1 1
Szerszámok tanulónként Megnevezés Gyorsszárítók
Db szám
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Hegesztés technikai folyóirat Varrat- és kötéstípusok Videó kazetták: Varratcsepp átmérő Beolvadási mélység hegesztési eljárásonként OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Db szám 1 1 1-1
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Szakismeret
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Szaktanterem
Megjegyzés:2/10 évfolyammal megegyező Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Táblavonalzók, körző Modellkészlet Makettek
Db 3-1-1 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés FeC egyensúlyi diagram tabló Hegesztés berendezései tablók Hegesztés eszközei tablók
Db 1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés
Db
- 301 -
Videolejátszó,TV Diavetítő Videofilmek Diaképek, írásvetítő fóliák OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
1-1 1 1-1 1-1
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Műszaki ábrázolás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Rajzterem
Megjegyzés:2/10 évfolyam eszközigényével megegyező Berendezési tárgyak Megnevezés Asztalra szerelhető rajztábla rajzgéppel Modellállvány Vetítővászon Nagyméretű falitábla Mozgatható mágnestábla
Db 16 1 1 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Egyetemes tolómérő Mikrométer Tapintókörzők Sugármérő készlet, menetfésű készlet Idomszerek Táblakörző, vonalzók, szögmérő Mágneses applikációs eszközök
Db 16 16 16 16 16 1-3-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Gépelemek táblázatai Testek áthatása modellsorozat Síkmetszett testsorozatok modell Kötés és varrattípusok bemutató modelljei Hajtások, csapágybeépítés modell
Db 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Számítógép+multimédia projektor IBM ábrázolás 1-3 AutoCAD CAD dy-CAL Ábr. geometriai modul Plotter
- 302 -
Db 1 16 diák 1 tanári +1 17 17 1 1
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Mechanika
Évfolyam: 2/10
Helyiség jellege: szaktanterem
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Görög kis-és nagybetűk falitábla Használatos prefixumok és jelek falitábla Jelle,mértékegységek falitábla Tartók fajtái és terhelési módjai falitábla Igénybevételek és alakváltozások ,alapegyenletek Egyszerű síkidomok másodrendű ny.k.t. Szakítódiagram falitábla Szerk.acélokszabv.jelei, megengedett feszültségek t.
Db 1 1 1 1-1 1-1 1-1 1-1 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Videofilmek Írásvetítő-fóliák Írásvetítő és vászon
Db 1-1 4 12 1-1
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: hegesztő
Tantárgy: Automatika, irányítástechnika
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Preparált oktatókészlet PLC vezérléshez gyakorlókészlet Mirokontrolleres mérőpanelek Tápegység, oszcilloszkóp, kisegítő áramkörök Kompresszor, pneumatikus vezeték
Db 1 1 12 1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák Gyártmánykatalógus (Pneumatika, hidraulika )
Db 2 1-1 2
- 303 -
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó, TV Videofilmek (vezérlés, szabályozás) Írásvetítő Átvilágítható szemléltető eszközök OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Db 1-1 1-1 1 1-1
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Anyagismeret
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: Szaktanterem
I.10.1.1.2. Berendezési tárgyak Megnevezés Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny Mágnestábla
Db 1 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Mintagyűjtemény Kristálymodellek Falitáblák Szabványok
Db 1 1 6 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat Falitáblák
Db 4 5-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Videolejátszó,TV Videofilmek (gépipari technológiák) Írásvetítő
Db 1-1 4 1
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Minőségbiztosítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés
Db 1 1-1
Nagyméretű falitábla Sötétítőfüggöny
- 304 -
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Írásvetítő fóliasorozat
Db 1-1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Projektor + számítógép Szoftverek (FMEA, SPC) Írásvetítő
Db 1-1 1-1 1
OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Munkavédelem
I.10.1.1.2.1.
Helyiség jellege: tanterem Audiovizuális és számítástechnikai eszközök
Megnevezés
Db 1-1 1 1-1
TV, video Videokamera Videofilmek OKJ szám: 31 521 11 0000 00 00
Évfolyam: 1/9
Képesítés: Hegesztő
Tantárgy: Heg.szakszámítás
Évfolyam: 1/9
Helyiség jellege: tanterem
Berendezési tárgyak Megnevezés Fehér tábla
Db 1
Eszközök, gépek, szerszámok Megnevezés Modellek, makettek Szerelvények
Db 1-1 1-1
Falitáblák, katalógusok Megnevezés Faliképek gépekről, szerkezetekről Szakkönyvek
Db 1-1 1-1
- 305 -
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Epidiaszkóp Kidolgozott fóliák
-
Db 1 1-1
Közgazdasági szak
OKJ szám: 52344010000
Képesítés: Pénzügyi - számviteli ügyintéző
Tantárgy: Számítástechnika alkalmazás
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: számítógép terem
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Megnevezés Klf. Ügyviteli szoftverek 6 x 2 db -
Villamos és elektronikai szak
OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Elektronikai Technikus
Évfolyam: 1/13, 2/14
Helyiségek száma / jellege: 3 / Tanműhely
Alapgyakorlatok* Elektronikai gyakorlatok* Alkalmazott elektronika I.*
Berendezési tárgyak Eszköz Mechanikai munkaasztal Fémszekrény tűzveszélyes folyadék tárolására Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali lemezvágó olló Lemezhajlítógép Precíziós fúrógép Kalapács Gumikalapács Fémfűrész Reszelőkészlet Pontozó Kulcskészletek ( imbusz, villás, dugó) - 306 -
Mennyiség 3x3 3x1 Mennyiség 3x3 3 3 3 3 9 9 9 9 9 9
Egyetemes fogó Tolómérő wire-wrap szerszámok Kábelsaru szorító készlet Nyomtatott áramkör marató IC kiforrasztó készlet Olló Nagyító Padkefe Fúrókészlet 1-10 mm-ig M3-as menetfúró készlet M4-es menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas M3-as menetmetsző M4-es menetmetsző Menetmetsző hajtóvas
9 9 9 9 1 9 9 9 9 3 3x5 3x2 3x5 3x5 3x2 3x5
Eszköz
Mennyiség 3x3 3x1 3x1 3x3 3x3
Eszköz
Mennyiség 3x6 3x6 3x3 3x6 3x3 9 9 9 9 2x9
talpas derékszög (200-as) Mikrométer Tűreszelő készlet Mérőszalag Karctű Műszerek Univerzális kézi műszerek Teljesítménymérő műszerek R-L-C mérők Ellenállás dekádok AC mV- mérők Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Szerszámok tanulónként Eszköz nyák-lap rögzítő Forrasztópáka (24 V/50 W Weller) Fogókészlet (lapos, szemhajlító, csupaszoló, oldalvágó)
- 307 -
Mennyiség 3x12 3x12 3x12
Csipeszek (műszerész, hajlított) Csavarhúzó készlet asztali lámpa
3x2x12 3x12 3x12
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 3 3 3x2 3x2 3x15
Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz 10.1.2. LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer az alkalmazandó kontrollerekhez assembler-, szerkesztőprogram Analóg-digitális szimulációs és NYÁK tervező programrendszer (TINA, ORCAD) hálózati verzió OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Elektronikai Technikus
Ipari elektronikai gyakorlatok* Ipari elektronikai mérések* Alkalmazott elektronika II.*
Mennyiség 3 3 3 3x5 3 1 3 3x5 3x5 3 1 3x5 3x1
Évfolyam: 2/14.
Helyiségek száma / jellege: 3 / Tanműhely
Berendezési tárgyak Eszköz Munkapadok Fémszekrény tűzveszélyes folyadék tárolására
- 308 -
Mennyiség 2x3 3x1
Magasított támlájú forgószék
12+3x1
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Tápellátás motorok üzemeltetéséhez Mérőpadok motorok vizsgálatához Villamos motorok (egyenáramú és szinkron szervo, léptető stb.) Megfelelő számú pneumatikus elem (munkahenger, távadó stb.) Elektropneumatikus elemek Speciális asztalok, állványok, táblák a mérések összeállításához Kiegészítő elemek (vezetékek, csatlakozók stb.) Mikroprocesszoros mérőpanelek PLC-k Kompresszorok Pneumatikus PLC-k Interfészek Mikrovezérlők CNC gépek (vezérlőegységük) Robotok Mikroprocesszoros fejlesztőrendszer
Mennyiség 6 6 3x6 6x10 6x5 3
6 6 2 3 2x6 2x6 2 6 6
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x6 6 6 6 6
Univerzális kézi műszerek Teljesítménymérő műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Eszköz Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Kétcsatornás, tárolós oszcilloszkópok Logikai analizátorok
6 Mennyiség 2x6
2 2
Szerszámok tanulónként Eszköz nyák-lap rögzítő Forrasztópáka (24 V/50 W Weller) Fogókészlet (lapos, szemhajlító, csupaszoló, oldalvágó) Csipeszek (műszerész, hajlított) Csavarhúzó készlet
- 309 -
Mennyiség 2x12 2x12 2x12 2x2x12 2x12
asztali lámpa
2x12
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 3 3 3x2 3x2 3x15
Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz 10.1.3. LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer az alkalmazandó kontrollerekhez assembler-, szerkesztoprogram Analóg-digitális szimulációs és NYÁK tervező programrendszer (TINA, ORCAD) hálózati verzió OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Elektronikai Technikus
Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika* Alkalmazott számítástechnika I.* Számítástechnika*
Mennyiség 3 3 3 3x5 3 1 3 3x5 3x5 3 1 3x5 3x1
Évfolyam: 1/13.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Szaktanterem
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 20
Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek
- 310 -
Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek
6 20
Falitáblák, katalógusok Eszköz Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer Analóg-digitális szimulációs programrendszer ORCAD) OKJ szám: 54 523 01 0000 00 00
Tantárgy:
Mennyiség 2 2 2 2x3 2x15
(TINA,
Képesítés: Elektronikai Technikus
Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Minőségbiztosítás Technológia Alkalmazott számítástechnika II.* Ipari elektronika* Automatika Számítástechnika*
Mennyiség 2 2 2 21 2 1 1 21 21 21 1 2
Évfolyam: 2/14.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Szaktanterem
Berendezési tárgyak Eszköz PC-s munkaasztal 18 munkahellyel Tároló szekrény szakirodalom, katalógusok tárolására
Mennyiség 1 2x2
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Oktatórobot
Mennyiség 2
- 311 -
PLC CNC oktatógép Villamos gépek metszetei Vezérléstechnikai elemek (távadó, érzékelő, beavatkozó) Villamos szabályzó Pneumatikus szabályzó
2 2 2x 2x 2 2
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 20 6 20
Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Függvénygenerátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Falitáblák, katalógusok Eszköz Szabványos színkód tábla Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Robotok tábla Villamos gépek tábla Szabályzók tábla Folyamatirányítás falitábla PLC-k tábla CNC-k tábla Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák
Mennyiség 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2x3 2x15
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató file-server (P III) SCSI Hálózati nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Hálózati operációs rendszer
Mennyiség 3 3 2 21 2 1 1 21 21 21 1
- 312 -
az alkalmazandó kontrollerekhez assembler-, szerkesztőprogram (PLC, Robot, CNC) Analóg-digitális szimulációs programrendszer (TINA, ORCAD) - Villanyszerelő OKJ szám: 33 522 04 Képesítés: Villanyszerelő 1000 00 00 Tantárgy:
2x3 2
Évfolyam: 1/11.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Tanműhely Alapgyakorlatok* Szakmai gyakorlatok I.* Villamos mérések I.* Összetett szakmai gyakorlatok I,*
Berendezési tárgyak Eszköz
Mennyiség 2x3
Tároló szekrény teliajtós Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali köszörűgép ütve-fúrógép+tartozékok Falhoronymaró gép + tartozékok Akkumulátoros fúrógép Kulcskészletek (imbusz, villás, cső, csillag) Érvégsaru fogó +saru és érhüvely készlet Földelő rövidre záró készlet Fúrókészlet 1-13 mm-ig Menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas Menetmetsző Menetmetsző hajtóvas Befűzőszalag Mérőszalag fa kettőlétra 6 fokos fa kettőlétra 8 fokos Festékkaparó 50 mm-es Festékkaparó 100 mm-es Kőműves serpenyő Kőműveskanál Vízmérték 500 mm-es Vízmérték 1000 mm-es Feszültségkémlelő egypólusú Feszültségkémlelő kétpólusú - 313 -
Mennyiség 2x3 2 2 2 2 2 2x5 4 4 4 2x3 2x1 2x3 2x1 2x5 2x5 2x3 2x3 2x10 2x5 2x10 2x3 2x3 2x1 2x5 2x5
Műanyagcső hajlító
2x5 Mennyiség 2x6 2x2 2x2 2x2 2x6 2x5 2x5 2x1 2x10 2x5 2x5 2x5 2x5 2x5
Eszköz Műanyagcső tágító Biztonsági öv Mászóvas kézi fémfűrész keret + lap Túlfeszültség levezetők Lámpatestek Kicsengető berendezés Teljesítménygenerátor Kismegszakítók Vezetékfolytonosság vizsgáló modell Vezetőér azonosító modell Vezetékterhelés vizsgáló modell Vezetékkötés mérő modell Próbalámpa Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x4 2x1 2x2 2x3 2x2 2x3 2x3
Eszköz
Mennyiség 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10
Eszköz
Mennyiség
Lakatfogó Mikrométer 0-25 mm cos-fí mérő Megvilágítás mérő Elektronikus hőmérő Fázissorrend mutató Szigetelésmérő Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Szerszámok tanulónként Kalapács 0,5 kg Kalapács 2 kg Falvéső lapos kézi fémfűrész keret + lap Mérőszalag 3 m-es Védőszemüveg Védőkesztyű Védősisak késes biztosító fogó Próbalámpa Szerszámtáska Falitáblák, katalógusok
- 314 -
Elektro Installateur / folyóirat MSZ - 1600 MSZ - 172 MSZ - 1585 MSZ - 274
1 2X1 2X1 2X1 2X1
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz 10.1.4. LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs tervező programrendszer (TINA) + mérő interfészek OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Tantárgy:
Mennyiség 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1
Képesítés: Villanyszerelő
Szakmai gyakorlatok II.* Villamos mérések II.* Összetett szakmai gyakorlatok II.*
Évfolyam: 2/12.
Helyiségek száma / jellege: 2 / Tanműhely
Berendezési tárgyak Eszköz
Mennyiség 2x3
Tároló szekrény teliajtós Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz a munkapadokra szerelhető vagy arra rögzített 60-100 mm-es satuk asztali fúrógép asztali köszörűgép ütve-fúrógép+tartozékok Falhoronymaró gép + tartozékok Akkumulátoros fúrógép Kulcskészletek (imbusz, villás, cső, csillag) Érvégsaru fogó +saru és érhüvely készlet Földelő rövidrezáró készlet Fúrókészlet 1-13 mm-ig Menetfúró készlet Menetfúró hajtóvas Menetmetsző Menetmetsző hajtóvas
- 315 -
Mennyiség 2x3 2 2 2 2 2 2x5 4 4 4 2x3 2x1 2x3 2x1
Befűzőszalag Mérőszalag fa kettőlétra 6 fokos fa kettőlétra 8 fokos Festékkaparó 50 mm-es Festékkaparó 100 mm-es Kőműves serpenyő Kőműveskanál Vízmérték 500 mm-es Vízmérték 1000 mm-es Feszültségkémlelő egypólusú Feszültségkémlelő kétpólusú Műanyagcső hajlító Műanyagcső tágító Biztonsági öv Mászóvas Eszköz kézi fémfűrész keret + lap Túlfeszültség levezetők Lámpatestek Kicsengető berendezés Teljesítménygenerátor Kismegszakítók Vezetékfolytonosság vizsgáló modell Vezetőér azonosító modell Vezetékterhelés vizsgáló modell Vezetékkötés mérő modell Szobatermosztát Forróvíztároló, hőfokszabályzó ÁVK 1f. ÁVK 3f. Kaputelefon Mozgásérzékelő Füstérzékelő Termisztoros motorvédő Próbalámpa
2x5 2x5 2x3 2x3 2x10 2x5 2x10 2x3 2x3 2x1 2x5 2x5 2x5 2x6 2x2 2x2 Mennyiség 2x2 2x6 2x5 2x5 2x1 2x10 2x5 2x5 2x5 2x5 6 6 6 6 6 2 2 2 2x5
Műszerek Eszköz
Mennyiség 2x4 2x1 2x2 2x3 2x2 2x3 2x3
Lakatfogó Mikrométer 0-25 mm cos-fí mérő Megvilágítás mérő Elektronikus hőmérő Fázissorrend mutató Szigetelésmérő Mérővezetékek
- 316 -
Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Szerszámok tanulónként Eszköz
Mennyiség 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10 2x10
Eszköz Elektro Installateur / folyóirat MSZ - 1600 MSZ - 172 MSZ - 1585 MSZ - 274
Mennyiség 1 2X1 2X1 2X1 2X1
Kalapács 0,5 kg Kalapács 2 kg Falvéső lapos kézi fémfűrész keret + lap Mérőszalag 3 m-es Védőszemüveg Védőkesztyű Védősisak késes biztosító fogó Próbalámpa Szerszámtáska Falitáblák, katalógusok
Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz 10.1.5. LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Személyi számítógép (P III) Tintasugaras nyomtató MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs tervező programrendszer (TINA) + mérő interfészek OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00
Képesítés: Villanyszerelő
Tantárgy:
Munka- és környezetvédelem Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Szakmai ismeret I. Elektrotechnikai szakszámítások Eszközök, gépek, szerszámok
- 317 -
Mennyiség 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1 2x1
Évfolyam: 1/11.
Helyiségek száma / jellege: 1 / Szaktanterem
Eszköz
Mennyiség 10 10 2 12 1x3 6
Lámpatestek Védelmi relék Kapcsolóóra Kisfeszültségű kapcsolókészülékek Demonstrációs V_A_W mérők Villamos gép modellek Műszerek Eszköz
Mennyiség 2 1 1 1 1 20 6 20
Univerzális kézi műszerek Hangfrekvenciás generátorok Digitális frekvenciamérők Kétsugaras oszcilloszkópok Egyenáramú stabilizált tápegységek Mérővezetékek Mérőkábelek (koaxiális) Krokodil csipeszek Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 1 10 1 1 2 3 15
Szabványos színkód tábla egyen- és váltakozó áramú körök táblák Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Projektor ábrák Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs programrendszer ORCAD) OKJ szám: 33 522 04 1000 00 00 Tantárgy:
Képesítés: Villanyszerelő
Gazdasági alapismeretek Szakmai ismeret II. Alkalmazott ipari elektronika
- 318 -
(TINA,
Mennyiség 1 1 1 1 1 1 1 1
Évfolyam: 2/12.
Helyiségek száma / jellege: 1 / Szaktanterem
Eszközök, gépek, szerszámok Eszköz Motorvédő kapcsoló Különleges villamos gépek ÁVK Kisfeszültségű kapcsolókészülékek PLC Irányítástechnikai szerkezeti elemek
Mennyiség 1 5 5 12 1
Falitáblák, katalógusok Eszköz
Mennyiség 1 10 1 1
Szabványos színkód tábla egyen- és váltakozóáramú körök táblák Félvezetők fajtái, felépítése tábla Alkatrész katalógusok Projektor ábrák Villamos gépek mérése, irányítása táblák Félvezetők (dióda, tranzisztor, IC stb.) katalógusa Munkavédelmi táblák Audiovizuális és számítástechnikai eszközök Eszköz LCD kivetítő számítógéphez Írásvetítő Videolejátszó és színes televízió Személyi számítógép (P III) MS DOS MS Windows MS OFFICE Analóg-digitális szimulációs programrendszer ORCAD)
3 15
(TINA,
OKJ szám: 54 346 01 0010 Képesítés: Idegennyelvi titkár 54 01 Tantárgy: gépírás és számítógép-kezelő, szövegszerkesztés
Mennyiség 1 1 1 1 1 1 1 1
Évfolyam: 1/13
Helyiség jellege: taniroda, számítógép terem
Egyéb technikai eszközök Megnevezés Írásvetítő Képmagnó Lemezjátszó, CD Eszköz- és felszerelési jegyzék a 2013-2014-es tanévtől felmenő rendszerben A szakképesítés azonosító száma: 34 521 04 Szakképesítés megnevezése: Ipari gépész - 319 -
6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Lakatos kéziszerszámok Elektromos kisgépek Forgácsoló berendezések Forgácsoló szerszámok Hőkezelés eszközei Kovácsolás eszközei Hegesztés eszközei Mérőeszközök Anyagvizsgálati eszközök Védőfelszerelések
A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 Szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Lézeres- és egyéb szintező Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek Munkaállvány Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari porszívó, véső- és fúrógépek Földmunka kézi szerszámai Oszlopállítás eszközei Vezeték-, és kábelszerelés eszközei Fémipari kéziszerszámok és kisgépek Szögbelövő, szögbeverő Villamos mérőműszerek Hosszmérő eszközök (mérőszalag) Informatikai és adatrögzítő eszközök Présszerszámok Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak) Környezetszennyező anyagok gyűjtői Hegesztő, forrasztó és melegítő berendezések
- 320 -
A szakképesítés azonosító száma: 34 582 09 Szakképesítés megnevezése: Központifűtésrendszerszerelő 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18. 6.19. 6.20. 6.21. 6.22. 6.23.
és
gázhálózat
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Kéziszerszámok Gépi szerszámok (speciális présgépek), véső- és fúrógépek Darabolószerszámok (kézi, gépi) Mérő- és jelölőeszközök Hajlítószerszámok Védőeszközök és felszerelések Hegesztőfelszerelések Létrák, állványok Szállítóeszközök Nyomáspróba-berendezések Rögzítő és befogó berendezések Kompresszor Szivattyú Számítógépek Villamos kéziszerszámok Nyomáspróba készlet Fémmegmunkáló kéziszerszámok Fémmegmunkáló kisgépek Képlékenyalakítás kéziszerszámai, eszközei Lágy- és keményforrasztás eszközei, berendezései Anyagmozgatás gépei, eszközei Szerelési kéziszerszámok, kisgépek
A szakképesítés azonosító száma: 34 521 06 Szakképesítés megnevezése: Hegesztő 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Gázhegesztő berendezés Lángvágó berendezés Ívhegesztő berendezés (eljárásonként) Hegesztő készülékek (befogószerszámok) Forgatók, pozicionálók Kéziszerszámok (sarokcsiszoló, kalapácsok, drótkefe)
- 321 -
6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13.
Speciális szerszámok és tartozékok Mérőeszközök Technológiai specifikus védőeszközök (védőfalak) Egyéni védőeszközök (HBSZ és gyártó előírás szerint) Környezetvédelmi eszközök (elszívó és szűrő egységek) Hegesztést segítő eszközök (kerámia alátétek, rézgyám, gyökvédő eszközök)
A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 Szakképesítés megnevezése: Gépgyártástechnológiai technikus 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18. 6.19. 6.20.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Kézi megmunkálás eszközei és szerszámai Gépi forgácsolás szerszámgépei, készülékei, szerszámai, tartozékai Ipari vezérléssel CNC-szerszámgép Ívhegesztés berendezései, eszközei Lánghegesztő berendezései, eszközei Hőkezelési berendezései, eszközei, szerszámai Keménységmérő készülékek, eszközök Tolómérők, szögmérők, mikrométerek, mérőhasábok, mérőgépek Számítógép rajzoló programokkal Érdességmérő Ultrahangos repedésvizsgáló Szakítógép Spektrométer Mikroszkóp Mérőprojektor (vagy 2D mérőgép) 3D mérőgép Kézi multiméter Lakatfogó Vezeték szakadás vizsgáló
A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár 6.1. 6.2.
A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép
- 322 -
6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 6.7. 6.8. 6.9. 6.10. 6.11. 6.12. 6.13. 6.14. 6.15. 6.16. 6.17. 6.18.
Internet-hozzáférés Nyomtató Szkenner Irodai programcsomag Iktatóprogram Telefon Fax Fénymásoló Irodatechnikai eszközök: iratmegsemmisítő, hőkötő, lamináló, spirálozó Irodaszerek Nyomtatványok Bizonylatok Hangrögzítő eszköz Szakkönyvek CD-jogtár Projektor
- 323 -
VI. LEGITIMÁCIÓ
- 324 -
A pedagógiai program legitimációja
A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szakmai munkaközösségek – szakterületüket érintően –, valamint a szülői szervezet véleményét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletköltség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programjának egy-egy példányát az intézmény könyvtáraiban és az igazgatói irodában helyezzük el, ahol azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthetik. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013. március 20. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszaújváros, 2013. március 20. ……………………………. az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a Szülői Szervezet a 2013. március 25. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Tiszaújváros, 2013. március 25. …………………………….. a Szülői Szervezet elnöke
- 325 -
A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. május 2-án tartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta, az igazgató jóváhagyta. Tiszaújváros, 2013. május 10. ……………………………… igazgató
A pedagógiai programot a Fenntartó 2013…………………. elfogadta.
A program nyilvánosságának biztosítása: 1 példány elhelyezve az iskola igazgatói irodájában 1 példány elhelyezve az iskola könyvtárában 1 példány elhelyezve az iskolatitkároknál (elektronikus forma) Honlap: www.eotvos-tuj.sulinet.hu
A pedagógiai program hatálya:
Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől lép életbe.
- 326 -
VII.
JEGYZŐKÖNYVEK
- 327 -
