PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ

Pedagógiai Program

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2012.


Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék I.

Bevezető

1

II.

Az intézmény önmeghatározása, koncepciója

3

III.

A tanulóifjúság összetétele, szociológiai helyzetképe

5

IV.

Személyi és tárgyi feltételek

6

V.

Nevelési program

8

VI.

Az iskola feladatai

16

VII.

Az iskola eszközei, nevelési-oktatási eljárásai

20

VIII.

A pedagógiai szakszolgálat cél- és feladatrendszere

22

IX.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

24

X.

Az iskolában folyó pedagógiai munka eljárásrendje

25

XI.

Egészségnevelési program

26

XII.

Környezetnevelési program

47

XIII.

A személyiségfejlesztés feladatai, területei

54

XIV.

A differenciált nevelés – oktatás színterei

67

XV.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

68

XVI.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő

73

pedagógiai tevékenységek XVII.

A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek

74

XVIII. A gyermek-, ifjúság és családvédelemmel kapcsolatos feladatok

75

XIX.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

77

XX.

A tanulási kudarc

78

XXI.

Az intézményhasználók együttműködésének formái

80

XXII.

Az iskola mérés - értékelési rendszere

82

XXIII. A tanulók továbbhaladásának feltételi

97

XXIV. A tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei

99

XXV.

101

Szakiskolai szakmai program

XXVI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és

108

felszerelések jegyzéke XXVII. Az iskola helyi tantervei

109

XXVIII. A szakmai programok óratervei

125

XXIX. Záró rendelkezés

140


Pedagógiai Program

I. BEVEZETŐ Ajánlás Az intézmény összetett feladatellátására való tekintettel a Pedagógiai Program elkészítésénél nevelőtestületünket az a meggyőződés motiválta, hogy ez a program: megfelelő információt ad az iskolahasználók részére, biztos kiindulópontot jelent a pedagógiai munka tervezhetősége szempontjából, lehetőséget nyújt a közös, egységes szabályzók mellett a specialitások megmutatására, garanciát ad a kitűzött célok és feladatok megvalósítására. Preambulum Az iskola hivatalos elnevezése: Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Száraznád Nevelési – Oktatási Központ Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató Rövidített neve: Száraznád NOK Székhelye: 1156 Budapest, Pattogós u. 6-8. Telephelyei: 1158 Budapest, Neptun u. 57. 1156 Budapest, Pattogós 4/a. Fenntartója: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő – testülete 1153 Budapest, Bocskai u 1-3. Alapítása: 2011. Beiskolázási körzete: Budapest és agglomerációs körzete Az intézmény szakfeladatai: Az Alapító Okirat tartalmazza.

1


Pedagógiai Program

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: az iskola igazgatói irodájában, az iskolai könyvtárban, az intézményi honlapon. A pedagógiai program elkészítése, elfogadása, jóváhagyása és módosítása: A Pedagógiai Programot az intézmény vezetője készíti el. A program elfogadásakor, szükség szerinti módosításakor egyetértési jogot gyakorol a nevelőtestület, véleményezési jogával él az iskolai Szülői Szervezet és Diákönkormányzat. A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program alapvető jogi háttere: Törvények A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről A többször módosított 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről Rendeletek 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról. 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a Képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 133/2010. (IV.22.) Kormányrendelet rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

2


Pedagógiai Program

A szakképzésekért felelős miniszterek rendeletei a szakmai és vizsgakövetelményekről a többször módosított 8/2008. (I. 23.) FVM rendeletben a többször módosított 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben és a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 24/2004 (VI. 22.) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól

II. Az intézmény önmeghatározása, koncepciója

Intézményünk a Száraznád Nevelési - Oktatási Központ Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató jogutódjaként jött létre 2011. augusztus 1-én kerületi átszervezések következtében. Az átszervezés ellenére az intézmény besorolása (többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény), valamint a működési területe (XV. kerület - újpalotai lakótelep) megmaradt. Szerteágazó tevékenységével kerületi, illetve Budapesten is túlterjedő feladatokat lát el. Az intézmény feladat ellátási rendszere 1. Alapfokú oktatás:

általános iskolai nevelés-oktatás - tanulásban akadályozott tanulók - értelmileg akadályozott tanulók

2. Középfokú oktatás:

szakiskolai nevelés - oktatás - alapműveltséget megalapozó oktatás (9-10. évfolyamok) - szakmai képzés (szakképző évfolyamok) o ép intellektusú tanulók o tanulásban akadályozott tanulók o értelmileg akadályozott tanulók

3. Pedagógiai szakszolgálat: kerületi feladatellátás - gyógytestnevelés - logopédiai ellátás

3


Pedagógiai Program

- konduktív ellátás - pszichológiai ellátás - utazó gyógypedagógiai ellátás 4. Gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás: - gyógypedagógiai tanácsadás - gyógypedagógiai szakmai továbbképzés Az intézmény a fent leírt feladatait két intézményegység keretében látja el 2 fő magasabb vezetői beosztású és 2 fő vezető beosztású vezető irányítása mellett. Munkájukat 8 fő munkaközösség vezető segíti. A nevelési-oktatási komplexumon belül a „Mindenki Iskoláját” kínáljuk, az intézménybe lépő tanulók sokoldalú és egyéni szükségleteihez igazodó ellátását biztosítva. A „Mindenki Iskolája” lehetőséget ad a problémamentes és kiemelkedő képességű tanulók kibontakoztatására, tehetséggondozására, ugyanakkor a felzárkóztatásra, egyéni törődésre szoruló, sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére, oktatására, a részképesség-zavarral élők speciális megsegítésére. Nevelőtestületünk legfőbb céljának tekintette és tekinti ma is a magas szakmai színvonalú és a legmagasabb pedagógiai, pszichológiai hozzáértéssel történő nevelést, oktatást, melyet a szeretetteljes, otthonos légkör megteremtésével igyekszik elérni. Küldetésnyilatkozatunk: Célunk, hogy szakmai és emberi erőforrásainkkal, valamint humanisztikus nevelési módszereinkkel egyaránt lehetőséget adjunk az ép intellektusú és a sajátos nevelési igényű tanulók szellemi és fizikai fejlődésre, az érzelmi alkalmazkodásuk és kapcsolati készségeik fejlődésére, fejlesztésére. Hiszünk a maradandó emberi értékek sikerében, ezért minden tevékenységünket egymás értékeinek tiszteletére és az őszinte kommunikációra alapozzuk. Meghatározó törekvésünk, hogy az intézményi minőségirányítási program működtetésével a közvetlen személyes partnereink (diákok, szülők, tanárok, nevelő-oktató munkát segítők), és a közvetett partnereink (fenntartó, segítő szolgálatok, gyakorlóhelyek, egészségügyi intézmények, rendőrség, stb.) munkáját segítsük. Bizakodunk, hogy pedagógiai munkánk eredményeképpen az országos kompetenciamérésekben a tanulóink által felmutatott értékek az országos átlag feletti értékeket mutassanak. 4


Pedagógiai Program

Alapcélunk egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a legfőbb érték: a korszerű, megalapozott, kompetens tudással rendelkező tanulók nevelése-oktatása, a megújult igényekhez való alkalmazkodás a nyelvoktatás területén, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, akik testileg, lelkileg edzettek, s rendelkeznek a megfelelő önismerettel és általános erkölcsi, közösségi normákkal, a környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősségű tanulók kerüljenek ki iskolánkból, szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása fontos érték legyen számukra, segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni. Értékrendszerünk alapvető elemei: humanizmus, hazafiság, nemzetiségi identitás kialakítása, megtartása, nyitottság és tolerancia mások iránt, a másság elfogadása, egymás segítése, együttérzés képessége, önállóság, felelősség önmagunkért és másokért, testi-lelki egészség, természet és környezet szeretete és védelme, munka iránti pozitív viszony, udvarias, illemtudó viselkedés.

III. A tanulóifjúság összetétele, szociológiai helyzetképe Intézményünk széles tevékenységi köréből, valamint beiskolázási körzetéből fakadóan tanulóink lakóhely szerinti megoszlása igen színes képet mutat. A tanulók elég nagy hányada kerületen, illetve Budapest határán kívüli lakos. A tanulók összetételére alapvetően a sajátos nevelési igényű státusz a jellemző. Jelentős a cigány etnikumhoz tartozó tanulók száma is.

5


Pedagógiai Program

Sajnálatos tapasztalatunk, hogy tanulóink szomatikus, és mentális állapota bekerüléskor egyre rosszabb képet mutat, mivel zömében hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulási nehézségeik mellett egészségügyi és szociális hátrányokkal és problémákkal terheltek. Megjelent és terjed - különösen a szakiskolai tanulók körében - az antiszociális magatartás, a káros szenvedélyekkel való életvitel (dohányzás, alkohol, drog). Családjaink között jelentős a hátrányos helyzetben, sőt a veszélyeztetett környezetben élők száma. Sok az önhibájukon kívül nehéz helyzetben élők száma; egészségileg károsodottak, munkanélküliek, létminimumon élők és csonka családok. Sajnos vannak a társadalom perifériájára önmaguk hibájából kerülő és ebből kiemelkedni nem is kívánó, antiszociális családok is. Kisebb mértékben, de vannak olyan családok is, akik a problémás gyermek nevelésével összefüggő többletterheket felvállalva kiegyensúlyozott körülmények között élnek. Nagy számban tanulnak a szakiskolai évfolyamokon állami gondoskodásban (nevelőotthon, utógondozó, nevelőszülő) élő fiatalok. A kollégista tanulóink a szorgalmi időben családjaiktól elszakítva élnek. Rendkívül magas a veszélyeztetett tanulók száma.

IV. Személyi és tárgyi feltételek

A nevelő - oktató munkát végzők és segítők Intézményünk álláshelyeinek számát a fenntartó határozza meg a mindenkori engedélyezett osztályok, csoportok számához, valamint a kerületi feladatellátáshoz (szakszolgálat) igazítva. Az álláshelyeken pedagógusok, szakoktatók, pedagógiai munkát segítők és egyéb technikai dolgozók tevékenykednek. Alapelvünk, hogy nevelési - oktatási munkánk aktív részese valamennyi dolgozó, ki - ki beosztása, munkaköre szerint. Mindamellett a kulcsszerep a nevelőtestületé, hiszen a mindennapi tevékenysége során a legközvetlenebbül képviseli és adja át azokat az értékeket, amelyek a pedagógiai programunkban megfogalmazódnak. Nevelőtestületünk képzettsége széles alapú, amit tudatos, tervszerűen irányított és önképző módon igyekszünk személyre lebontva folyamatosan fejleszteni. Pedagógusaink túlnyomó többsége elkötelezett, nagyfokú empátiával rendelkező innov atív magatartású munkatárs. A nevelőtestület munkaközösségekbe szerveződve végzi az egyes pedagógiai munkaterületre vonatkozó feladatokat.

6


Pedagógiai Program

Tárgyi feltételek Intézményünk egymástól elérhető távolságban lévő, tágas udvarokkal rendelkező, 4 külön épületben (Neptun u., Pattogós u., „C” épület,), kellemes pihenőparkkal övezetten helyezkedik el. Ezen épületeket fokozatosan kaptuk használatunkba hosszas vándorlás, átszervezés után, és folyamatos felújítási és karbantartási munkálatokkal igyekszünk javítani állagukon. Különösen nagy gondot jelent a tanműhelyként funkcionáló „C” épület rendkívül rossz, egészségtelen állapota. További gondot jelent a vezetékrendszerek elérése, a lapos tetők állandó beázása. Oktatási célú termeink, helyiségeink: o tantermek, o szaktantermek, o fejlesztő szobák, o tankonyhák, oktató kabinetek, tankert, o multicenter, o könyvtár. Az egyes helyiségek berendezési tárgyai az életkori sajátosságoknak megfelelnek, a speciális feladatok ellátását biztosítják. Az eszköz- és felszerelés ellátottság jónak mondható, pótlásuk, cseréjük a költségvetés függvényében, valamint a pályázati lehetőségek, fejlesztési támogatások alapján folyamatos. - A tantermek alapvetően a tanórai foglakozásokat, illetve a napközi működését szolgálják. - A szaktantermek, tanműhelyek nagymértékben hozzájárulnak az elméleti ismeretanyag gyakorlatba ágyazott sikeresebb elsajátításához, valamint a szakmai vizsgák eredményesebb megszerzéséhez. - A fejlesztő szobák, a multicenter a differenciált oktatásra, a különböző terápiák alkalmazására ad lehetőséget. Az intézményhasználók valamennyi tagja elkötelezett abban, hogy szűkebb környezetét esztétikus és az oktatást segítő dekorációkkal lássa el. Egyéb helyiségeink a)

Ebédlő

Az étkeztetés lebonyolítását szolgáló helyiség kulturált berendezésével a helyes étkezési szokások kialakítása mellett lehetőséget nyújt a társas érintkezés kívánt módjának begyakorlásához.

7


Pedagógiai Program

b) Aula („B”épület) Iskolai rendezvények, ünnepélyek megtartását teszi lehetővé, nevelőtestületi értekezleteknek ad helyszínt, bérleti szerződések szerinti programoknak nyújt lehetőséget. c)

Orvosi szoba

Az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységének színtere. Felszereltségük megfelelő. d) Tanári szoba A helyiségben munkaközösségi értekezletek, kisebb nevelőtestületi értekezletek valósulnak meg. Itt van lehetőségük az alkalmazottaknak számítógép használatra, internetezésre. Sajnálatos módon a tanári szoba nem tölti be eredeti funkcióját (nevelőtestület összekovácsolódása, rendszeres kommunikációja), miután a sérült tanulók állandó felügyelete nem teszi lehetővé a helyiségben való hosszabb tartózkodást. e)

Kiszolgáló helyiségek

Igazgatói iroda, iskolatitkárság, gazdasági iroda, gyermekvédelmi-, pszichológusi szoba, oktatástechnikusi helyiség, raktárak, karbantartó műhely. Az épületek udvarai Az udvarok funkciója rendkívül sokrétű. Tanórai szünetek eltöltésére, napközik szabadidős tevékenységére, testnevelési órák, szakkörök megtartására, nyitott iskolai programok szervezésére, gyakorlati oktatás (mezőgazdaság) helyszínének, nagyobb iskolai rendezvények lebonyolítására alkalmasak. Az udvarok állapota vegyes képet mutat. Talajuk egyenetlen, felszereltségük minimális az illegálisan bejövő személyek rongálása következtében. Ugyancsak probléma a behatolók általi szemetelés. Az udvart övező kerítés egy szakaszon teljesen alkalmatlan a biztonságos működtetéshez.

V. NEVELÉSI PROGRAM A nevelési program az intézmény valamennyi terültére érvényes. Tartalmát a korábbi pedagógiai programok megvalósítása során szerzett tapasztalatainkra, az új jogszabályokra, a NAT-ra, az iskola alapvető dokumentumaira, szabályzataira, az iskolavezetés éves munka- és ellenőrzési terveire építettük, de figyelembe vettük hagyományainkat is. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka alapelvei Gyermekszereteten alapuló, gyermeki jogokat tiszteletben tartó, értékközpontú pedagógia érvényre juttatása, ahol a legfőbb érték:

8


Pedagógiai Program

a korszerű tudással rendelkező, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, magas szintű nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek elsajátításával a továbbtanulási esélyek növelése, a testileg, lelkileg edzett tanulók munkaerő piacra történő útra bocsátása, a megfelelő önismeret és az általános erkölcsi, közösségi normák kialakítása, a környezet megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősség, a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak tisztelete, ápolása, a biztos tudású, boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiségek fejlesztése. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásnak pedagógiai alapelvei A tanulókat egyéni sajátosságaikhoz, lehetőségeikhez és speciális szükségleteikhez alkalmazkodva kell tanítani és nevelni. A követelmények teljesítéséhez - ahol szükséges - hosszabb idősávokat, időkereteket kell biztosítani, alternatív megoldásokat kell alkalmazni. Az előírt minimális teljesítményekhez szükség esetén a sérülésnek megfelelő tartalmakat kell kialakítani. A rászoruló tanulóknak differenciált egyéni segítséget kell adni és elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket kell értékelni. Tanulásukat, kommunikációjukat a törvény adta lehetőségeken belül segíteni kell. A személyiségfejlesztés során a sajátos nevelési igényt figyelembe kell venni, s a fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs terápiás célú egyéni ellátást biztosítani kell. Az oktatást - NAT-on, szakmai központi programokon alapuló – a speciális igényekhez adaptált helyi tantervek szerint kell szervezni. A szakképzésben, a speciális szakiskolai évfolyamokon az OKJ-ban leírt képzési időt kell alkalmazni. A szakmai vizsgákon - szükség esetén - a speciális vizsgafeltételeket biztosítani kell. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai A nevelés – oktatás általános céljai valamennyi intézményegységre érvényesek.

9


Pedagógiai Program

A nevelés oktatás alapvető célja, hogy a nevelt gyermeket képessé tegye a társadalmi beilleszkedésre, készítse fel a teljes és boldog állampolgári életre. Célunk a társadalomban eligazodó, saját fejlődési lehetőségeit elérő felnőtté nevelés. Mindehhez a nevelés - oktatás folyamatában olyan kulcskompetenciákat kell kialakítani, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat a fenti célok elérésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy kialakítsa azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, és főképpen saját sorsuk alakításához. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Meg kell tanulni a nyelvnek, mint kifejezési eszköznek a másokra gyakorolt hatását, ki kell alakítani az úgynevezett felelős nyelvhasználatot. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. 10


Pedagógiai Program

A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelést és kíváncsiságot, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és fenntarthatóság iránti tiszteletet önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos és technológiai fejlődés terén. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Képessé kell válni arra, hogy az egyént érő információkból a hitelest és megbízhatót ki tudja választani. Kritikus és megfontolt döntéseket tudjon hozni az egyéni, közösségi és szakmai célok érdekében. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony tanulás első lépése a tanulási folyamat megismerése. Az ismeret először a rövidtávú memóriába kerül. A rövidtávú memóriából a hosszú távú memóriába ismételgetéssel, többszöri átolvasással, a régebbi ismeretek közé illesztéssel építhetjük be.

11


Pedagógiai Program

A tudás új helyzetekben csak akkor működik, ha megfelelően transzferálható, a régebbi és az új tudás közt kapcsolat jön létre. A hatékony tanulás egyik alapvető titka, hogy a lényeget kell megtalálni és mélyen bevésni. Ezek a kulcsszavak segítik az ismeretek összekapcsolását. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Szociális kompetencia: szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt. Fő területei: Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális kommunikáció (a gyermek társas helyzetben nyilvánul meg), véleményalkotás,- nyilvánítás. Együttélési képességek: értékek képviselete, empátia, csoportkezelő képesség (alkalmazkodás, elfogadás), kapcsolatkezelési és empatikus képesség, kötődési képesség, eszmények, ideálok befogadására való képesség, nevelő képesség (türelem, empátia), tolerancia, utódgondozó, gondoskodás képessége. Együttműködési képességek: felelősségvállalás, segítségnyújtás, szabálykövetés, szabályalkotás. Érdekérvényesítő képességek: versengési képesség (a siker és a kudarc elfogadásának képessége), vezetési képesség, alá- és fölérendeltség elfogadása, bizonytalanságtűrés.

12


Pedagógiai Program

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz javasolt kulcskompetencia a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy olyan diákokat képezzen, akiknek a tudása a jövőben is hasznosítható, és olyan készségek és képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó munkaerő-piaci igényekhez, fel tudják készíteni magukat az élethosszig tartó tanulásra, hogy a mindennapi életben is felhasználható, praktikus tudással rendelkezzenek. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a NAT mindegyik műveltségi területének az oktatása során megvalósítható, nagyszerű lehetőséget ad a tantárgyak közötti integrációra, a tanári együttműködésre. Ez a kompetencia azon a természetes emberi tulajdonságon alapul, amely már az óvodai nevelésben és az általános iskolai nevelés bevezető, kezdő szakasza során is megvalósul: ez a kreativitás, önmegvalósítás, céljaink egyre tudatosabb megvalósításának az igénye. Az 5-8. évfolyamokban az analizáló-szintetizáló, fogalomalkotó képességek fejlődésével ez a tudás is szélesedik, megalapozza azokat a vállalkozói ismereteket, amelyeket már egyre több középiskolában oktatnak menedzsment, vállalkozásirányítás, marketing, innováció témakörökben. 9. Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Kiemelt fejlesztési feladatok 1. A helyes énkép és önismeret kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése, valamint környezetével is pozitív attitűdje legyen. Képesek legyenek integrálni a megszerzett tudást, amelynek segítségével egyre inkább képessé válnak saját életük irányítására. Alakuljon ki az önfejlesztés és önképzés folyamatos igénye. 13


Pedagógiai Program

2. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái is bővüljenek. Az otthon, lakóhely, haza, szülőföld szavak pozitív tartalommal töltődjenek meg, amelyek befolyásolják a tanuló ezekhez való viszonyát. Fontos feladat a természet – társadalom - egyén szoros kapcsolatának, harmonikus együttélésének tudatosítása. 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Rendkívül fontos, hogy értsék meg a tanulók, hogy hazánk az egyetemes európai kultúra szerves része, s az integrációs folyamatok nem ellentétesek a nemzeti identitással, sőt ezt erősítő folyamat. Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklődését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzetközi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldásra, a nemzetközi összefogásra. Folyamatosan törekszünk arra, hogy iskolánk széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen, amely hatékony segítője a fentieknek. 4. Aktív állampolgárságra nevelés Az egyén mindenkori életminőségét erőteljesen befolyásolja, hogy mennyire képes szűkebb és tágabb környezetében harmonikus együttélésre, betartva a közösségi és jogi normákat. Olyan közélet iránt fogékony egyénekké kell nevelni a tanulókat, akik érdeklődnek mások és saját sorsuk iránt, képesek részt venni mindazon folyamatok, amelyek lakóhelyük és a társadalom kulturális, politikai stb. közösségi életéhez tartoznak. 5. Gazdasági nevelés A gazdálkodással, a pénz világával való megismerkedés és alkalmazható tudás megszerzése egyre fontosabb az ember életében, lényegében az általános műveltség részévé vált. A globalizálódó világban nélkülözhetetlen, hogy pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a felelősségteljes fogyasztóvá válás iránt. Különösen fontos, hogy alakuljon azon döntési és mérlegelési képesség, amely a kockázatokat, a hasznot és ráfordításokat együttesen képesek értelmezni. A gazdasági nevelésnek a személyiségfejlesztés részévé kell válnia. 14


Pedagógiai Program

6. Környezettudatosságra nevelés Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. A fenntartható fejlődés tartalmának be kell épülni a nevelés - oktatás egész folyamatába, s olyan kreatívan gondolkodó, környezetében eligazodó, jogait és kötelességeit ismerő és alkalmazó állampolgárt kell nevelni, aki mindenkor felelősséget vállal az egyén, s a közösség tetteiért. 7. A tanulás tanítása Mai iskola feladata már nem egyszerűen az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi, szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás), kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). Különösen fontos a hatékony tanulási formák, módok megismertetése, elsajátíttatása. A tanulás színterei lényegesen kibővültek, fontos a könyvtár és az informatikai bázisok rendszeres felhasználása a tanulási folyamatokban, de rendkívül hasznosak lehetnek az iskolán kívüli színterek is. 7. Testi és lelki egészség Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. A maga tárgyi és személyi feltételeivel segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását. Az egészséges életmódra nevelés céljának nem a betegség megelőzését jelöljük meg, hanem az egészséges állapot örömteli megélését és az egyén önmagával és környezetével való harmonikus együttlétét. Fel kell készíteni a tanulókat azonban arra is, hogy az ember bizonyos életszakaszaiban hosszabb, rövidebb ideig beteg lehet, vagy olyan állapotba kerülhet, amelyben másokra szorul, ezért az együttérzés és a segítő empátia rendkívül fontos. 8. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetőségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rugalmasság, az együttműködési készség fejlesztésére, mivel a társadalmi kompetencia fejlesztése szorosan összefügg a gazdasággal, az általános társadalmi fejlődéssel. 15


Pedagógiai Program

Speciális céljaink o Az értelmileg sérült tanulók képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja. o Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű tanulók preventív, korrektív fejlesztése. o A tehetséges tanulók fejlesztése valamennyi színtéren.

VI. Az iskola feladatai Iskolánknak fő feladata a sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú nevelése, oktatása, az ép értelmű és a sajátos nevelési igényű tanulók középfokú szakképzése. Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: az összetett iskola részeinek harmonikus együttműködtetése, a minőségbiztosítási rendszer megvalósítása, a szülőkkel való folyamatos együttműködés, az alapismeretek eredményes elsajátíttatása, a tanuló teljes személyiségének maximális fejlesztése, különös tekintettel a sérülés milyenségére és annak súlyosságára, alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása, tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása, tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre, egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető, gyakorlati irányultsággal a tanulók praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre, az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése, edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása, önmaguk és a társak irányában tolerancia kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre,

16


Pedagógiai Program

reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása, tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában, pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása, az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is, a tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az általános célok és feladatok teljesülésének kritériumai alkotóképes tudás, önművelés, önfejlesztés igényének fejlesztése, az ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeret elsajátítás, a tanuláshoz való pozitív beállítódás kialakítása, a társadalmi szocializációhoz szükséges készségek és technikák, a társas érintkezés szabályainak betartása, tanulása, bensővé válása, reális önismeret, önértékelés, egészséges önbizalom, bizalom, empátia, felelős emberi kapcsolatok kialakításának igénye, az akarat, jellem fejlesztése, erőfeszítés, kitartás, monotónia tűrése, a másság ismerete, elfogadása önmaga és mások irányában, megértés, türelem, segítőkészség elfogadása, másoknak való segítségnyújtás készsége, a környezet értékeinek tisztelete, ápolása, környezetvédő technikák elsajátítása, saját kultúra és hagyomány őrzése, más népek, népcsoportok kultúrájának, hagyományának ismerete és tisztelete, 17


Pedagógiai Program

az erkölcsös viselkedés szabályainak tanítása, az önzetlenség, szeretet, segítőkészség fejlesztése, közösségi magatartás fejlesztése, a társakhoz, az iskolához való tartozás vállalása és kifejezése. A nevelési–oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten Iskoláskor Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem és a fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba való visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is. Serdülőkor Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Az identitástudat és a reális én-kép kialakítása, lehetőségei, korlátai. A kulturált véleménynyilvánítás elsajátítása, fejlesztése. Az állampolgári jogok, kisebbségi jogok megismertetése. Ismeretszerzés a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztásról és igény szerint a nyelvvizsga lehetőségéről.

18


Pedagógiai Program

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi és magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása. A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Ifjúkor Alapműveltség, ismeretek bővítése, szinten tartása. Személyiségfejlődés gyengeségéből, fogyatékosságból, halmozottan hátrányos helyzetből eredő hiányosságok enyhítése, korrigálása. Az önálló tanulás fejlesztése, önálló tanulás kialakítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazásával. A többségi szakképző rendszerbe való visszavezetés. Pályaorientációval, szakképzéssel önálló életvezetésük megalapozása. Munkaerő-piaci esélyeik növelése, illetve az esélyegyenlőség megteremtése. Szakmai vizsgára felkészítés. Családi életre nevelés. Aszociális, antiszociális magatartási formák kialakulásának megelőzése. Áldozattá válás megelőzése. Drog -, alkohol prevenció. A társadalmi integráció elősegítése.

19


Pedagógiai Program

VII. Az iskola eszközei, nevelési-oktatási eljárásai

A nevelő-oktató munka módszerei, eszköz- és eljárásrendszere A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. Minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A nevelési módszerek két részre oszthatók: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az osztályba sorolás szempontjai Az osztályba sorolásnál az alábbiakat vesszük figyelembe: A fenntartó önkormányzat előírásait. A Szakértői Bizottságok javaslatait, Az adaptációs időszak megfigyelésének tapasztalatait. A szegregált vagy integrált nevelés lehetőségét a tanuló és az iskola szempontjából. A szakiskolai évfolyamokon az orvosi, pszichológiai alkalmasságot. A tanulók előmenetele alapján (a team javaslatára) az áthelyezési lehetőségeket (iskolán belül más osztályba, csoportba, pályamódosításra, integrált ill. szegregált formában, vagy más iskolába). Az iskolai csoportok szervezésének pedagógiai indoklása Pedagógiai programunk készítésénél alapul vettük a Közoktatási törvény módosítását, amely meghatározza évfolyamonként a heti kötelező tanórák számát, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét, valamint a nem kötelező, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti időkeretét, a NAT-ot. Figyelembe vettük a kerületi oktatáspolitikai koncepciót.

20


Pedagógiai Program

A törvényben meghatározott kötelező, nem kötelező tanórai és a tanórán kívüli, valamint a habilitációs-, rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, a tehetséges tanulók kibontakoztathatóságához szükséges feladatokat, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyéniesített nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben – tanórákon, kiscsoportban, egyéni fejlesztő, tehetséggondozó és rehabilitációs órákon valósul meg. Optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a tanulási akadályozottság, az értelmi fogyatékosság miatt kedvezőtlenül nevelhető tanulók fejlesztése eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok, tartalmak, és a szervezeti keretek mind a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes nevelését szolgálják. Tanulóink adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán csak az a szükséglethez igazított pedagógiai megsegítés hoz kellő eredményt, amely figyelembe veszi a testi – lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. Az integrált, vagy szegregált csoportba helyezéskor a tanuló fejlettségi állapota, személyisége mellett körültekintően megvizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek a nevelés eredményeit erősíthetik, illetve gátolhatják, nevezetesen: a család, amelyben él, a csoport, ahová kerül, (a pedagógus személyisége, a csoport közösségi szelleme), az időpont a tanuló számára legoptimálisabb kell, hogy legyen. Az iskolai csoportok kiegészülnek azokkal a nem kötelező (választható) tanórák csoportjaival, amelyeket a szülők, a tanulók igényei és a jelentkezések alapján szervezünk. Ez igény és szükséglet szerint évenként is változhat Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrálása a tanulásban akadályozott tanulókhoz, készségtárgyainak együttes oktatása. Integráció, szegregáció Iskolánkban nagyrészt szegregált formában történik az iskolai nevelés-oktatás a szakértői szakvélemények alapján. Integrált nevelés-oktatás az alábbi esetekben valósul meg: 1. a szakiskola ép tantervű, 9-10.évfolyamos osztályaiban, 2. az épeknek készített központi programok szerint tanuló szakképzési osztályokban,

21


Pedagógiai Program

3. az értelmileg akadályozott tanulók beintegrálásával a tanulásban akadályozottak osztályaiba. Az első két esetben a tanulók a többségi tanterv szerint tanulnak, haladnak, azonban egyéni problémájukhoz igazodó fejlesztésekben részesülnek. A harmadik változat esetén a középsúlyos tanulók az enyhe fokban sérült társaikkal együtt tanulnak a középsúlyosaknak előírt tantervi követelmények szerint a fejlesztési lehetőségek (logopédia, terápiák…) maximális kihasználásával. Az integrált tanulók értékelése a szakértői szakvéleményekben meghatározott státuszuk szerint történik. Csoportbontás A csoportbontást érvényes jogszabály alapján végezzük, a számszerűség alapján és a képzési programnak megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. A csoportból való ki és bekerülés, az átjárhatóság a nevelés - oktatás eredményességének függvényében történik.

VIII. A pedagógiai szakszolgálat cél- és feladatrendszere A pedagógiai szakszolgálat célja: - az óvodai és iskolai teljesítményben valamilyen sikertelenséggel küzdő, integrálható, sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók nevelése – oktatása, komplex fejlesztésük megvalósítása, - szüleik, továbbá a gyermekeket, tanulókat befogadó intézmények, pedagógusaik általános és szakmai megsegítése. A pedagógiai szakszolgálat feladatrendszere: Fejlesztő felkészítés: azoknak a gyerekeknek, tanulóknak, akik az óvodai követelményeket, iskolai tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni. Logopédiai ellátás: a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása céljából. Konduktív pedagógiai ellátás: a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása érdekében. Gyógytestnevelés: a tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, az iskolaorvos, szakorvos szűrővizsgálata alapján kialakított besorolások szerint. 22


Pedagógiai Program

Utazó szakember hálózat: az integrált nevelésben – oktatásban részesülő, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, utógondozása. Pszichológiai megsegítés: a pszichológiai tünetekkel rendelkezők megsegítése a szülők, pedagógusok szükség szerinti bevonásával. A szakmai ellátásokat a célirányos helyi tantervek és szakmai programok alapján végezzük. A végzett munkáról, a gyermekek és tanulók egyéni haladásáról egyéni fejlődési lapot vezetünk. A szakmai szolgáltató feladatrendszere A pedagógiai szakmai szolgáltatás kizárólag a gyógypedagógia területére terjed ki, melynek során szakmai tanácsadásra, szakmai továbbképzések, szakmai műhelyek működtetésére kerül sor. A differenciált tanulásszervezés legfontosabb szempontjai: Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza a kooperatív tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeit, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldásait, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve: a gyerekekhez, tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

23


Pedagógiai Program

IX. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. o Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. o Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. o Tevékenységközpontú pedagógia A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják. o Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. 24


Pedagógiai Program

o Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet mentesebben ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. o Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. o Projektpedagógia o

A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése a projekt munkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.

o Drámapedagógia Felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében.

X. Az iskolában folyó pedagógiai munka eljárásrendje Nevelő - oktató munkánkban gyermek, cselekvés és fejlesztés központú pedagógiai szemléletet valósítunk meg. Az iskolában folyó tevékenységek eljárási rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend részletezi. A tantervek megvalósításához szükséges eljárásokat, metodikákat a tanterv módszertani ajánlásai tartalmazzák. Az iskolai képzési szakaszok: Az alapfokú nevelés, oktatás szakasza: 1-8. évfolyam, mely négy részre tagolódik. o bevezető szakasz: 1-2. évfolyam o kezdő szakasz:

3-4. évfolyam

o alapozó szakasz: 5-6. évfolyam o fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam

25


Pedagógiai Program

A középfokú nevelés, oktatás szakasza: o megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam o szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: az OKJ-ben meghatározott szakképzés kezdő évfolyamától a befejező évfolyamáig tartó szakasza

XI. Egészségnevelési program

Célként fogalmaztuk meg: „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna. Fogalmi meghatározás Az iskolai egészségnevelés olyan pedagógiai folyamat, amelyben a közvetített értékekkel összhangban lévő ismerteket ad át a pedagógus, s mindezt a környezet feltételei és egyéb hatásai erősítik. Az életmód és az egészségi állapot összefüggéseinek megismerésével, megismertetésével válik hatékonnyá az egészségvédelmi, egészségnevelési tevékenység. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális fejlődést, a testi, lelki, szociális kibontakozást. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amely társadalmi és egyéni erőforrások összessége, valamint a testi képességeket hangsúlyozó pozitív fogalom. Az egészségnevelés új szemléleti, elvi alapjai Rizikó csoportos megközelítés. Társas kompetenciák előtérbe helyezése. Kortárshatások felhasználása. Közösségi alapú munka. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy módszer és eszközrendszerével elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. 26


Pedagógiai Program

A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Célkitűzéseink A tanulók személyiségébe értékként épüljön be a testi – lelki egészség megóvása. Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. A tanulókat képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztésre, amelyet Piaget szenzomotoros modelljének figyelembevételével valósítunk meg. Az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek segíteni kell, hogy a tanulók kellő motiváltságot, ismeretet, tudást, szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, biztos ismereteik legyenek, amelyek konkrét tevékenységeken alapozódnak meg. Az egészséges életmód életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezen területek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget biztosító szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, 27


Pedagógiai Program

az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az egészségnevelési programban szereplő témakörök: a biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás), egészséges táplálkozás, fizikai aktivitás, személyes higiénia, veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog), növekedés, változás és az emberi szexualitás, családi és társas kapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció, egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés).

28

1. osztály: Ismerkedjünk

29

Iskolán belüli és kívüli helyek jellemzői, érzelmek és viselkedési módok Az érzések felismerése: a féleA biztonság megőr- lemhez fűződő érzések zése, a személyes biz- A fenyegető bajok a biztonsátonság (közlekedés, got jelentő kapaszkodók, a segítők számbavétele rizikóvállalás) Saját lehetőségek felismerése, a segítségnyújtás módjai A közlekedés alapvető szabályai Az ételek fajtái Az éhség és a jóllakottság jelei Helyes arányok az étkezésben Egészséges táplál- Az étrend változásai Az aktív életmód és a táplálkozás kozás összefüggései A táplálék útja a természettől az asztalunkig

2. osztály: Ki vagyok én?

3. osztály: Helyem a világban

4. osztály Jól vagyok

Útvonal az otthontól az iskoláig Élettér fogalmának kiterjesztése és értelmezése A tágabb lakóhely felfedezése Az ember és a természet kölcsönhatása A környezet okozta testi és lelki gondok felismerése

Döntési helyzetek felidézése A döntések helyességének jelei és azok felismerése

A valóságtól való elszakadás veszélyeket rejt magában Az érzelmek, a viselkedés és a biztonság kapcsolata A biztonság megőrzéséről tanultak összefoglalása

Ételeink a természet ajándékai, és az emberi munka teszi azt ehetővé Legfőbb táplálékaink, az ember táplálékszükséglete Az egészséges táplálkozás alapjai

A mértékletes táplálkozás örömforrás Az egyensúly felborulásából bajok származhatnak Táplálkozási szokások bemutatása különböző élethelyzetekben

Az egészséges táplálkozás biztosítja az élethez szükséges energiát A táplálkozásról tanultak összefoglalása


Témakör

Pedagógiai program



Fizikai aktivitás és személyes higiénia

A tisztaság, a friss levegő, a mozgás, valamint a táplálkozás, mint örömforrás A fejlődő gyerekek térhódítása a világban Különböző sporteszközök megismerése Önkiszolgálás, szem. higiénia Aktív mozgás a tornateremben

A település egészségforrásainak felfedezése A mozgás szerepe az ember fejlődésében Az egyes mozgásformák közötti különbségek

30

Veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog)

Azonosítások és különbségek a két nem között Kapcsolatteremtés, ismerkedés, viselkedés a két nem között

A mérsékletes mozgás és a pihenés örömforrás Az egyensúly felborulása A rendszeres testmozgás fontossága Az időtöltési szokások A mozgáshiány veszélyei A dohány, az alkohol és a gyógyszerek veszélyes anyagok Olyan helyzetek azonosítása, ahol találkozhatunk veszélyes anyagokkal Ismeretlen anyagok megkóstolása, ennek veszélye A felnőtti ellenőrzés igényeinek rögzítése Mindenki rendelkezik az emberiségre jellemző, egyetemleges tulajdonságokkal, jellemzőkkel Az azonosságok mellett létező különbözőségeket az emberi kapcsolatok mentén lehet azonosítani Szerveink és életműködésünk áttekintése Változó korok és kultúrák, változó szépségideálok

4. osztály Jól vagyok Az ápolt külső jelentősége, tisztálkodási szabályok A mozgás, a sport és a családi hagyományok jelentősége A mozgásról és a személyes higiénéről tanultak összefoglalása Az alkohol, a dohány és a kábítószer egészségkárosító hatásainak megismerése A veszélyes anyagok és a biztonság kapcsolata Kortárs csoportok elvárása A veszélyes anyagokról tanultak összefoglalása A test külső és belső változásai egyaránt a felnőtté válás első lépései Egy életút állomásai – baba, gyerek, felnőtt, öreg A nemek egymással szembeni elvárásai Nemek közötti kommunikáció Az emberi szexualitásról tanultak összefoglalása

Pedagógiai program

Növekedés, változás, és az emberi szexualitás

Az iskolával összefüggő változások azonosítása A növekedés: a változások alapja A testi változások felismerése Szembesülés a változó testarányokkal

3. osztály: Helyem a világban


Témakör

31




A tisztaság, a friss levegő, a mozgás, valamint a táplálkozás, mint örömforrás A fejlődő gyerekek térhódítása a világban Különböző sporteszközök megismerése Aktív mozgás a tornateremben

A település egészségforrásainak felfedezése A mozgás szerepe az ember fejlődésében Az egyes mozgásformák közötti különbségek

Egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

Az élet legfontosabb forrása: a víz A Föld homok uralta területei, Hol élek – környezetismeret alkalmazkodás a természet Szűkebb és tágabb lakóterem „túlkapásaihoz” Élet a szárazföldön, a vízben s a Az örök hó birodalmának élővilevegőben lága Tiszta környezetem – mit teA Föld őserdőinek élővilága szek érte A víz és a levegő szerepe éleSzelektív hulladékgyűjtés tünkben Az egyén szerepe a természetvédelemben

3. osztály: Helyem a világban A mértékletes mozgás és a pihenés örömforrás Az egyensúly felborulása A rendszeres testmozgás fontossága Az időtöltési szokások A mozgáshiány veszélyei

4. osztály Jól vagyok Az ápolt külső jelentősége, tisztálkodási szabályok A mozgás, a sport és a családi hagyományok jelentősége A mozgásról és a személyes higiénéről tanultak összefoglalása


Témakör

A levegő szerepe a természetben A levegő szerepe az életműköTudatos kapcsolat a désben természettel = környezetvédeA víz a természetben, alapvető lem tulajdonságai, szerepe a természet A környezet károsításának működésében veszélyes következményei A napmeleg és napfény életet A környezetről tanultak öszműködtető és tápláló szerepe a szefoglalása természetben

Pedagógiai program

A biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)

32

Egészséges táplálkozás

A kiegyensúlyozott, egészséges étkezés jellemzői Táplálékok osztályozása Rendszeres étkezés és nassolás kapcsolata Ünnepek és az étkezés Mozgásformák, amit tudunk, s amit gyakorolni kell A mozgás testi és lelki következményei Döntési kompetenciák a mozgás és személyes higiéné területén

7 osztály: 8 osztály Találjunk egyensúlyt! Egészséges jövők

A kockázat tudatos csökkentésének lehetőségei A viselkedés és a veszély kapcsolata Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata Veszélyes foglalkozások

A kockázat és a veszély fogalma Értelmi és érzelmi reakciók a kockázatra A veszély és a kockázat közötti különbség felismerése

Az étrend fontossága, változtatások az étrendben A média szerepe az egészségesebb ételek választásában Javaslatok az étrend megváltoztatására A nyilvánosság szerepe A mozgás mennyisége és az egészség A mozgás intenzitása és az egészség Az intenzív mozgás azonnali és hosszú távú előnyei A testkép megerősítése A külső megjelenés fontossága

Az étkezések és társas kapcsolatok összefüggései Az elfogyasztott ételek kiválasztása és a tudatosság kapcsolata Értékes és kevésbé értékes tápanyagok A mozgással összefüggő szélsőségek áttekintése A test higiéné fontos szerepe a fogápolás A fogszuvasodás jelei és következményei Médiahatások elemzése Kulcsszemélyek szerepe

A veszteségérzet és a gyász különböző fázisai A halál, mint visszafordíthatatlan veszteség Az ítélőképességet befolyásoló hatások Az egyén és csoport viszonya a kockázatok felmérésében Az étrend az életmód egyik fontos eleme Mediterrán étrend megismerése Az életmódban, így az étrendben tervezett változtatások fontossága Rendszeres testmozgás szükségessége, az egészség megatartásához A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek is megőrizhetik egészségüket A rendszeres testmozgás megtervezése

Pedagógiai program


A bizonytalanság és a veszély jelei Veszélyek – érzések, viselkedés Veszélyek – veszélyes kockázat – kockázatos balesetek fogalma Érzelmeink sérülése

6. osztály: A változások Kézbentartása


Témakör

5. osztály: Egészséges életmódok

Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog) Fizikai aktivitás és személyes higiénia

33

Növekedés, változás, és az emberi szexualitás

Egészséges életmódok A gyerekek értelmezése a drogokról, fogalmak tisztázása Különbségtétel a drogok és a gyógyszerek között A rászokás fogalma Helyzetek, amelyekben nemet kell mondani

Az életszakaszok jelentősége A felnőtté válás folyamata Különbségek a két nem között – a serdülőkori változások kezdete Az érzések kifejezése: szerelem


7 osztály: 8 osztály Találjunk egyensúlyt! Egészséges jövők

Az alkohol és szerepe közvetlen környezetünkben Azonosságok és különbözőségek a dohányzás és alkoholfogyasztás között Az alkohol szerepe a gyerekek életében Az alkoholfogyasztással járó kockázatok

Az osztály esetleges dohányzási szokásai A gyógyszerek és a drogok közötti különbségek A gyógyszerek szerepe az egészség fenntartásában Legális és illegális drogok A nagy vita: be kell-e tiltani a dohányzást?

Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora A hagyományos társadalmi szerepek Sztereotípiák a nemi szerepekben Az első randevú Döntések és azok következményei

A kamaszkori változások jelei és jelentése A változásokkal járó felelősségek Mi tetszik a lányoknak a fiúkban és viszont?

A dohányzás káros hatásai A dohányipar és a társadalom „Ha dohányzol, hagyd abba, ha nem, ne szokj rá!” A függőség fogalma Különbség dohány, alkohol és az illegális kábítószerek között Tudni, hogyan legyünk úrrá a zavar érzésén Tájékozódás szexuális kérdésekben A biológiai nem és a kultúra Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai


Témakör

5. osztály:

Pedagógiai program

Egészséges életmódok


7 osztály: Találjunk egyensúlyt!

8 osztály Egészséges jövők

34

Családi és társas kapcsolatok családtervezés AIDS prevenció

A családi kapcsolatrendszer jelentősége Különböző típusú kapcsoltrendszerek A harmónia szerepe Feszültségek kezelése

A kapcsolati háló fontossága A barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja Az önismeret jelentése, szerepe, fontossága Konfliktusok a kapcsolati rendszerben

Az önismeret fontossága A döntések következményei A döntések és a kapcsolatok viszonya Empátia szerepe A mérlegelés és döntés viszonya, a következmény vállalása

Ismerni kell önmagunkat, hogyan látnak el minket mások Eltérő technikák a problémák megoldásában Készségek és a személyiség kapcsolata Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia) Kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében

Egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

A környezet fogalma A környezet és a mindennapi élet kapcsolata A környezet és az egészség kapcsolata A környezet hatása az érzelmekre A környezet aktív védelme

A jelen hatása a jövőre Az ipari áramtermelés hatása A technológiai fejlődésnek lehetnek káros hatásai A természet védelmében az emberiség összefogása szükséges

Az egyensúly fontosságának felismerése Reális célkitűzések fontossága Hatásvizsgálat

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” marketing és környezetvédelem, kritikai vizsgálat


Témakör

5. osztály:

Pedagógiai program


Pedagógiai Program

Az egészségnevelés fő színterei 1. Tanórai nevelés Tantárgyba beépítve: Egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: természetismeret, biológia, földrajz testnevelés, emberismeret. Nem egészség tartalmú, de tantárgyakba beépíthető ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika. Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének. 2. Tanórán kívül nevelés Az egészségnevelés – annak kerettantervi jellege miatt – nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek között a szakköri foglalkozások mellett a gyógytestnevelés, a szabadidő szervező és gyermekvédelmi felelős egyéni és csoportfoglalkozásai foglalnak el jelentős helyet. 3. Egészségnevelés szervezett szabadidős tevékenységek során osztálykirándulások, iskolai sport házibajnokságok, nyári táborok, kihívás napi rendezvény, egészségnapi program, bűnmegelőzés program, AIDS és szexuális kultúra felvilágosító programok, drog prevenciós programok, fogápolás és tisztálkodási szokások. 4. Egészségfejlesztő team-munka iskolaorvos, védőnő igazgató/és vagy pedagógus diákönkormányzat-vezető tanár, szabadidő-szervező gyermek és ifjúságvédelmi felelős szülői munkaközösség képviselője

35


Pedagógiai Program

Egészségügyi szűrővizsgálatok Célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. Nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás) és külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozásokra (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Évenként fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) nyújtunk a tanulók számára Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Ezért a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában fittségi vizsgálatokat tartunk, ahol a diákok maguk mérhetik le kondíciójukat, s azon tudatosan változtathatnak Az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is rendelkezésére bocsátjuk. Ezen felül a testnevelési órák hangsúlyos eleme a koordinációs készségek fejlesztése is. Az iskola 1-8. évfolyamán a helyi tantervbe heti 3 testnevelés órát építünk be. Azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelési óra, az iskolaotthonban a játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként szervezzük meg, azaz a tanító a tanítási órák keretében gondoskodik arról, hogy a gyerekek mozogjanak, oldva, megszakítva ezzel az egész napos ülés folyamatát. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás napi ideje legalább 30 perc. A napközis foglalkozások ideje alatt is biztosítjuk a játékos testmozgást, melynek tartalmát, helyét, idejét a napközis nevelő határozza meg, de mindenképpen szem előtt tartva azt a szempontot, mely szerint a játékos testmozgást elsősorban a szabadban kell megszervezni. Ennek ideje legalább napi 45 perc. Az említett szervezési formákon túl a minden napos tömegsport foglalkozások, DSE edzések biztosítják a rendszeres testmozgást. A tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez szolgáló módszerek: 1. Erőnlét Állóképesség Erő

fizikai összetevők

Gyorsaság 2. Erőnlét meghatározó tényezők

36

+

pszichikai tulajdonságok


Pedagógiai Program

2. a. Koordinációs kép Mozgástanulás kép Mozgásszabályozás kép Ritmuskép Tájékozódási kép Egyensúlyozási kép Hallási, látási ingerre való reagálás 2. b. Kondicionális kép Erő Gyakoriság Állóképesség Hajlékonyság

Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Életkor

7-8 évesek

9 éves kortól

AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M.

AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M.

Cooper teszt vagy 1609- m síkfutás

Cooper teszt vagy 1609- m síkfutás

IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal

IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal

Megjegyzés:

Dinamikus dobóerő Kar- törzs- lábizmok erejének mérése - Kétkezes labdadobás hátra fej fölött - Egykezes labdalökés helyből tömött labdával

A dinamikus erőállóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Max pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges

37


Megjegyzés:

Pedagógiai Program

Dinamikus erő – állókép Csípő hajlító - és hasizom mérése

A dinamikus erőHanyattfekvésből felülés állóképességet térdérintéssel mérő próbákat folyamatosan Hátizom mérése kell végezni, kifáradásig. Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés

Dinamikus erő - állókép Vállövi - és karizom mérése Karhajlítás mellső fekvőtámasz érintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés Csípő hajlító és hasizom

Max pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés

Prevenciós programok A prevenciós foglalkozások az osztályfőnöki órák keretében, valamint a gyermekvédelmi felelős vezette csoportfoglalkozásokon valósul meg elsősorban. Hagyományosan megrendezzük a kerületi Rendőrkapitánysággal együttműködve a Bűnmegelőzési és áldozattá válás preventív programot, iskolaorvos segítségével szexuális felvilágosító és AIDS prevenciós programot, addiktológus szakember bevonásával drog prevenciós programot. 1. Dohányzás megelőzése Napjainkban a dohányzás a legfontosabb olyan egészségi ártalom, ami kiküszöbölhető. Hatásának jellemzésére nem túlzás a "pusztító" jelző alkalmazása. Méltán nevezik a 20. század - és ha nem történik alapvető változás a dohányzási szokásokban, a 21. század - pestisének. A tudományos kutatások kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az emberiséget napjainkban tizedelő számos súlyos, halálos betegség keletkezésében a dohányzásnak oki szerepe van. Egyre többet tudunk a környezeti dohányfüst károsító hatásáról, az ún. passzív dohányzás ártalmairól. Iskolánkban a törvényi szabályozásnak köszönhetően a dohányzás az intézmény egész területén tilos. Rendszeres ellenőrzéssel – WC, iskolaudvar – igyekszünk meggátolni,

38


Pedagógiai Program

hogy a tanulók az iskola területén dohányozzanak. Igyekezetünk kevésbé eredményes, miután a szülők nem partnerek a dohányzás ellenes nevelésben. Az osztályfőnöki órák keretében zajló felvilágosító programok mellett az Egészségnap kiemelten foglalkozik a dohányzás megelőzésével. 2. Alkoholfogyasztás megelőzése A társadalomban az alkoholfogyasztással kapcsolatosan nagyon sok tévhit létezik, amelyek mindenféle megelőző és felvilágosító munka ellenére jelentős társadalmi rétegeket érint. Hazánk világ és európai szintű összehasonlításban is sajnálatosan előkelő helyet foglal el az egy főre jutó alkoholfogyasztás terén. A felnőtt korú férfiak a hagyományos alkoholfogyasztók, míg a 20. század második felére jelentősen megnövekedett a nők alkoholfogyasztásának mértéke, és napjainkra a fiatal és gyermekkorúak alkoholizálása is. A felgyorsult életritmusú és teljesítményorientált világunkban egyre alacsonyabb életkorban jelentkeznek a stressz - okozta pszichés problémák. Az egyéni ’karrierépítés’ már egészen az iskolás kor elején megkezdődik, számos olyan, az életkortól elütő szocializációs folyamattal kell megküzdenie a gyermekeknek, amelyek gyakran vezetnek kudarchoz, túlterheltséghez. Az egyén válaszai a fenti kihívásokra és problémákra gyakran az alkoholfogyasztás, drog használat, amelyek tüneti kezelésként, a kezdeti időszakban eredményesnek látszanak. Az iskola területén szigorúan tilos az alkohol fogyasztása, így tanulóink csak otthoni környezetben, családban és nagyon gyakran kortárs csoportokban találkoznak italt fogyasztó felnőttekkel és hasonló korosztályhoz tartozókkal. Az osztályfőnöki órák keretében zajló felvilágosító programok mellett valamennyi lehetséges szintéren kiemelten foglalkozik az alkohol fogyasztás megelőzésével. 3. Áldozattá válás megelőzése Tanulóinkat fokozottan érinti az áldozattá válás befolyásolhatóságuk és döntésképtelenségük miatt, ezért az osztályfőnöki órákon és a bűnmegelőzési előadásokon fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy megismertessük a tanulókkal a bűncselekmények formáit, és a védekezés lehetőségét. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mit tehetnek az elkerülés érdekében, illetve ha mégis áldozatai, vagy szemtanúi lesznek egy bűncselekménynek. Az áldozattá válás másik fontos területe az iskolai mobbing (az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror), a kisebbséggel szembeni kiközösítő magatartás. Az áldozat szereptől való félelem életre szóló nyomot

39


Pedagógiai Program

hagyhat a tanulókban: pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki, nem mernek csoportban megszólalni, társaságkerülővé válnak, sértődékenyek és agresszívek lesznek, folyton elismerésre vágynak. Valamennyi pedagógus felelőssége az áldozattá válás felismerése és annak megelőzése, illetve az ártalmak csökkentése pedagógiai módszerekkel, szükség esetén szakemberek bevonásával. Hogyan közlekedjünk gyalogosan? Tudja, hogy biztonsága érdekében a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladjon át az úttesten. A jelzőlámpa jelzéseit ismerjék meg. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? Játék közben egymás és saját testi épségére vigyáznia kell. Tudja, hogy a biztonság érdekében játék közben is szabályokat kell betartania, tetteiért elsősorban ő maga felelős, azonban társaiért is felelősséggel tartozik. Mit jelent a "biztonság"? Mikor, kivel érzed magad biztonságban? Tudja, hogy a szokatlan, furcsa dolgokat el kell mondania szüleinek, tanárának, vagy a rendőrnek. Egyedül otthon: Idegen fogalmának ismétlése, tudja, hogy idegent soha ne engedjen be, ne szálljon be a liftbe gyanús külsejű idegennel. Biztonságban a házban és a ház körül, mire vigyázzunk, ha a kapun belépünk? Háztartásban található szerszámok, eszközök helyes használata, tudja, melyek azok a háztartási eszközök, amelyeket ő is használhat. Kinek nyithatunk ajtót, ha egyedül vagyunk otthon? Mit mondunk a telefonba, ha egyedül vagyunk? Iskolában és tanítás után: az iskolai élet szabályai, házirend fogalma, jelentősége. Tudja, hogy az iskolai előírásokat, házirendet a saját érdekében be kell tartania. Miért van szükség iskolai házirendre? Saját iskolánk házirendjének megismerése, megvitatása Bűnmegelőzés A gyakoribb törvénysértések és a jellemző elkövetői magatartások kiemelésével, illetve példákkal, valamint a cselekedetek várható következményeinek megismerésével kívánjuk elérni, hogy tanulóink megismerjék a bűncselekmény fogalmát. Elsősorban a lopás, rablás, személyi szabadság megsértése, közveszéllyel való fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, erőszakos közösülés fogalmát tisztázva, értelmezve kívánjuk a törvénytisztelő életmódot kialakítani. A jogkövető magatartás kialakítását sok esetben a családi minta nehezíti.

40


Pedagógiai Program

Konfliktusok kezelése, a stressz Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák, amelyeket segítenünk kell alakítani: mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele; mások igényeinek tolerálása; saját magunk és mások megbecsülése; kudarcok, stressz, stressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége. „Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy” késleltetésének képessége az energia átmeneti időre történő átcsoportosításával. A stressz okozta, gyakran igen kellemetlen élménytől még az egészen kicsi gyerekeket sem lehet megóvni. A gyerekek könnyen elsajátítják az új kifejezést és helyesen alkalmazzák, így tisztában lesznek a stresszhelyzet okozta érzelmi nyomással és azzal, hogy ennek hatására a helyzet szereplőinek viselkedése megváltozhat. Az életkornak megfelelő testi, lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami belső elhatározáson alapszik - a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük. Módszerei az ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója; magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok; készség- és kommunikációfejlesztő gyakorlatok, játékok; pozitív életmód minták közvetítése. AIDS, szexuális kultúra AIDS a betegség angol nevének (Acquired Immune Deficiency Syndrome) rövidítése. Magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Az AIDS betegséget a HIV vírus okozza, ez a vírus felelős a szervezet védekezőképességének meggyengüléséért. Az immunrendszer az emberi szervezetben az egyes fertőzések ellen harcol. Szükséges ezért az alapos, őszinte felvilágosítás, a tanulók életvitelének, kapcsolatainak segítő szándékú figyelemmel kísérése, a problémák kölcsönös bizalmon alapuló megbeszélése. A serdülőkorúak szexualitás iránti fogékonysága a normális érési folyamat velejárója. A serdülőkorúak szexualitásának számos lehetséges, de egyáltalában nem kívánt következménye van: nem kívánt terhesség abortusszal, gyerekfővel vállalt kihordás, melynek következménye lehet a kissúlyú csecsemők megszületése, másik következménye pedig a serdülő életpályájának megtörése a szülővé válástól, szexuális úton terjedő nemi betegségek számának növekedése, az AIDS betegség terjedése.

41


Pedagógiai Program

Drog prevenció Az iskola küldetése: Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs- és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett precíz ismereteket tud közvetíteni. Ugyanakkor ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket. Célok és célkitűzések megállapítása Általános célok: Az egészségügyi tudatosság kiépítése Ismeretek közlése, pontosítása Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése A beállítódások és a magatartás megváltoztatása Környezeti változtatások (fizikális és szociális) Konkrét célok: Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása Rendszeres felmérések az egészségfejlesztő program keretein belül Együttműködés kialakítása az iskola vezetésével és a tantestülettel Pályázati lehetőségek felkutatása Szülők tájékoztatása Segítő kapcsolatok kiépítése Egyéni segítségnyújtás Diáksegítők felkutatása A prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába Délutáni klub-foglalkozások szervezése Pedagógus továbbképzés

42


Pedagógiai Program

Célkitűzések: A vezetőség tájékoztatása a programról, a célok tudatosítása, források felkutatása, hálózatszervezés. A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságáról, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba. A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet Mind a szülők, mind az önkormányzat a Pedagógiai Program elfogadásával támogatják azokat az alapelveket, melyre a program épül. Azonban a gyerekek kortárs környezete gyakran a veszélyeztetettség alapjául szolgálhat. Belső környezet Számolni kell forráshiánnyal. Biztosítani kell az iskolai vezetőség támogatását a program megvalósításához (erkölcsi, szervezési, pénzügyi szempontból). Ellenállás várható egyes szenvedélybetegségben érintettek részéről (legális drogok, alkohol, dohány…), ezért a programban részt vevő team tagjait fel kell készíteni a konfrontálásra, motiváltságukat minden lehetséges módon erősíteni szükséges. Lehetőségek és veszélyek Lehetőségek A program konkrét céljai közül nagy valószínűséggel megvalósíthatók: Az iskolai drog-koordinátor kijelölése, feladatkörének pontos tisztázása. Folyamatos pályázás. Vendégelőadók hívása az osztályfőnöki órákra. A menedzsment tájékoztatása, továbbá erkölcsi támogatásuk biztosítása a programhoz. A tanárok tájékoztatása a programról. Segítők bekapcsolása. Szülők tájékoztatása. Délutáni klub-foglalkozások szervezése.

43


Pedagógiai Program

Veszélyek A program megvalósulását szervezési, pénzügyi és tudati oldalról veszélyezteti néhány tényező: A tantestület nem azonosul a program célkitűzéseivel, esetleg akadályozza azok megvalósítását. A vezetőség aktív segítségnyújtása a hálózatszervezéshez, forrás felkutatásához, drogkoordinátor kinevezéséhez nem valósul meg. A veszélyeztetettek számára a felvilágosító - nevelő tevékenység megszervezése nem sikerül. Iskolánkban a szenvedélybetegségek prevenciós programja már az első évfolyamba lépéssel kezdődik, és tantárgyakhoz kötődően, illetve kiemelt szerepet játszva az osztályfőnöki órák kereteiben valósul meg. Jelentős lépés a prevenciós munka hatékonysága terén, hogy a 2003. évi multicenter fejlesztése során megvalósulhatott a tanulók számára olyan virtuális preventív foglalkozás sorozat, amely a drogmegelőzés mellett a személyiség komplex fejlesztését teszi lehetővé olyan módszerrel, amely a résztvevők számára kellő motivációt jelent. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését ismeretnyújtásra támaszkodva, de a készségfejlesztés módszereit alkalmazva formáljuk. Segítjük a tanulókat, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően megismerjék önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódjanak környezetükben, megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja: fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete, a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására, ismereteket elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében.

44


Pedagógiai Program

A kapcsolattartás színterei: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség érdekvédelmi szervezetek család, szülők helyi közösségek A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem, lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe, a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése, a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozási ismeret, az értékek formálása: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, a fogyasztás során a tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének és a döntésre való felkészülés képességének kialakítása a piac, a marketing és a reklám szerepének megismerése, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra, a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során, a gazdaságosság és a takarékosság. Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása. Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Bizonyos készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás.

45


Pedagógiai Program

A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. Az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok adása. Bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékesítéssel. Szituációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: Tantárgy

Témakör

Magyar nyelv- és irodalom

A sajátos nyelv Társadalmi interakciók Reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái A fogyasztói társadalom Piacgazdaság EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem a reklám története Népszokások – sajátosságok Népcsoportok Mértékegységek, Energiaforrások Mérőeszközök, Táplálkozástani ismeretek Mértékegységek, átváltások Élelmiszerbiztonság HACCP Adalékanyagok Alapanyagok Vegyszerek Gyakorlati oktatóhelyek szakmai ismeretei Tanműhelyi gyakorlat Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk Szavatosság Jótállás, garancia Alapanyag Félkész, késztermékek

Történelem Földrajz, környezetismeret Természetismeret Fizika, Kémia Matematika Szakmai alapismeretek

Szakmai gyakorlat (külső, belső)

Áruismeret

46


Pedagógiai Program

Reklám Tisztességes magatartás Jogi garanciák

Médiaismeret

XII. Környezetnevelési program

A környezeti nevelés jellege A környezeti nevelés, jellegéből adódóan nem köthető szorosan egyik tantárgyhoz, vagy műveltségi területhez sem. Olyan közös követelmény, amely szemléletének át kell hatnia az oktatási intézmény valamennyi – tanórai és tanórán kívüli – tevékenységét, a nevelés-oktatás egész rendszerét. A környezeti nevelés nem lett önálló tantárgy, és nem kap egyetlen tantárgy sem kizárólagos szerepet a környezeti nevelési tevékenység folytatására, viszont fontosnak tartjuk, hogy minden egyes tantárgy, sőt minden egyes iskolai tevékenység az ökológiai szemlélettel valósuljon meg. Az a pedagógiai többlet, amelyet a környezeti nevelési tevékenység nyújt a tanulóinknak, arra sarkallja őket, hogy egészségesebben éljenek, önmagukkal és környezetükkel szemben igényesebbek legyenek, vigyázzanak annak tisztaságára, szóljanak rá a szemetelőkre, vagy kísérjék figyelemmel a televízió, rádió és más médiák által nyújtott, környezetről szóló információkat. Környezeti nevelésünk sikere a természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos cselekvések szemléletétől, stílusától, rendszerszerűségétől és színtereitől függ. Ezek tervezése, megszervezése és az ismeretátadás-elsajátítás életkornak és értelmi képességnek megfelelően differenciált tevékenységbe ágyazása nagyon összetett pedagógiai feladat iskolánk minden tagozatán, munkaközösségében. E tevékenység színterei:

A környezeti nevelés jellegéből fakad, hogy nehezen képzelhető el a hatásos nevelés a természeti környezet megtapasztalása nélkül. Ezt a különböző Föld–napi vetélkedők, versenyek, erdei iskolai és szabadtéri iskolai programok biztosíthatják leginkább. Mivel a környezeti attitűdöt és munkánk eredményét nagymértékben befolyásolja tanítványaink családi miliője, életvitele, értékrendje, igyekszünk azt minél alaposabban

47


Pedagógiai Program

megismerni, és a rendelkezésünkre álló törvényes eszközök segítségével a társadalom által elfogadott normák, értékrend betartására sarkallni őket. A környezeti nevelés módszerei, stílusai két nagy csoportba oszthatók: o Az első a hagyományosan alkalmazott analitikus-szintetikus (részekre, elemekre bontó és azok viszonyát vizsgáló) módszer. o A másik lehetőség a teljesség vizsgálata; az osztatlan egész teljességéről szerzett benyomásokat, impressziókat megragadó holisztikus megismerés. A környezeti nevelésünk során a két módszert együttesen igyekszünk alkalmazni. A környezeti nevelés tehát egy komplex rendszer, amelynek át kell hatnia minden részét az iskolai életnek – a tanóráktól a napközis foglalkozásokon, szakkörökön és környezetvédelmi vetélkedőkön keresztül az erdei iskolákig, beleértve a kollégák módszertani- és környezetkultúrájának fejlesztését is. A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az emberi tudást és erőfeszítést, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Célunk, hogy tanulóink: - Ismerjék meg a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat. - Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. - Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros, és azon belül a XV. kerület természeti értékeinek felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése. Környezeti nevelés a tanórákon

48


Pedagógiai Program

Intézményünkben a tanulóink idejük jelentős hányadát töltik el az iskola tanítási óráin, és a tanórán kívüli foglalkozásain. Ezért különösen fontos a tanórákon megvalósuló környezeti nevelés, a helyes környezeti attitűd sugárzása.

49


Pedagógiai Program

Természetismeret, környezetismeret A természetközelség élményét jellegükből adódóan elsősorban a környezet- és természetismeret, ezen belül a biológiai, fizikai és kémiai tanegységek és a földrajz órák tudják biztosítani. A környezet megismerésével sok hasznos információ adható át a tanulóknak, ám az információk közlésén túl fontos a szenzitivitás, a minél több érzékszervre ható „benyomásközlés”, a megélhető, élményszerű helyzetekbe hozás, az empirikus tapasztalatok összeszedése, a dicséretek alkalmazásával végzett pozitív motiváció élménye is. A természetismeret, környezetismeret tantárgyak lehetőséget biztosítanak arra, hogy direktebb módon foglalkozunk az egészséges életmóddal, természeti és épített értékeink védelmével. A természettudományi tárgyaknak így igen nagy a felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére. Matematika A matematika órákon az aktuális feladatokhoz kapcsolni lehet a környezeti problémákat, szöveges matematikai feladatokban megfogalmazhatunk környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Kiszámolható az életből ellesett gyakorlatok „feladványa” is, mint például ha autóval megyünk bevásárolni egy üzletközpontba, a zsúfolt belvároson keresztül, milyen környezetiés egészségterhelést végzünk (stressz, körülményes parkolás, torlódás, járó motorral álló autó, levegőszennyezés, fokozott benzinfogyasztás…) Történelem és társadalomismeret A történelem órák felelőssége is nagy, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók történelmi időszemlélete lassan alakul ki, ezért csak fokozatosan várható el, hogy cselekedeteiket a pillanatnyi érdekek helyett a felelősségvállalás motiválja. A múltbéli cselekvések, döntések következményeivel most kell szembenéznünk, ugyanakkor az aktuális problémákra adott válasz hatásai a jövőben lesznek lemérhetők. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság megoldásához.

50


Pedagógiai Program

Magyar nyelv és-irodalom A magyar nyelv és irodalom órákon a szép és helyes beszéd elsajátítása, az értő olvasás felfedezése, s ezeken keresztül a magyar és világirodalom legszebb alkotásainak a megismerési lehetősége nyílik meg a tanulók előtt. Tanórákon, illetve a tanórákhoz kapcsolt foglalkozásokon a nagy költők és írók természetet bemutató és dicsérő műveit, a természet szeretetéből fakadó szép nyelvi kifejezéseket használja fel szókincsfejlesztésre. Ugyanakkor az értő olvasás birtoklása megnyitja az utat az önálló tanulás, az ismeretterjesztő könyvek tanulmányozására is. Ének-zene Az ének-zene tantárgy is alkalmas a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet ad a természet és az ember - alkotta környezet szépségének átéléséhez. Hatásosan fel tudja hívni a figyelmet az értékvesztésre, uniformizálódásra, valamint figyelmeztethet a kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. Testnevelés A testnevelés tantárgya a környezet és az egészség szoros kapcsolatát feltételezi. Technika, életviteli és gyakorlati ismeretek A tantárgyblokk keretén belül a tanulóknak lehetőségük van a közvetlen környezetük megismerésére, átalakítására. A szaktanárok tanmeneteikbe beépítik (közhasznú munkavégzés) az iskola belső és külső környezetének rendbetételét, gondozását. A tanulók igen nagy segítséget nyújtanak az őszi és a tavaszi udvari-kerti munkálatokban. Fontos a tantárgyi blokk keretén

belül a takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés is (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása, komposztálás stb.) Rajz és vizuális kultúra A tantárgykör célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát. Érezzenek rá a természeti és a művészeti szépség rokonságára és azonosságára. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, sajá-

51


Pedagógiai Program

títsák el a természetes alapanyagok használatát, valamint legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. Tánc és dráma E modul keretében tanulóink sokoldalúan tanulják és gyakorolják a környezeti nevelés célkitűzéseiben megfogalmazottakat. A szituációs játékok egész sora segíti a megfelelő attitűdök kialakulását. Osztályfőnöki óra, napközis foglalkozások Az osztályfőnöki órák, napközis foglakozások tág lehetőséget biztosítanak a pedagógusok számára a környezeti nevelés megvalósítására. Az osztályközösség kialakíthatja a maga környezetvédelmi tevékenységének főbb mozzanatait. Lehetőség nyílik az osztályterem „zöldebbé” tételére, élősarok kialakítására, munkafoglalkozásokon az iskolaudvar gondozására, parkosítására. Osztályfőnöki órák témája lehet a helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások felmérése, megfigyelése, módosítása). Környezeti nevelés a tanórákon kívül A környezeti nevelés – annak kerettantervi jellege miatt – nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek között a szakkörökön és a szakkör jellegű foglalkozásokon megvalósuló környezeti nevelés foglal el jelentős helyet. Kézműves szakkör A kézműves szakkörön a természetes anyagokkal végzett munka, a természetes, újrafelhasználható, vagy újragyártott (pl. papír) agyag, fa felhasználása tanulóinkat közelebb viszi a környezetünk anyagainak megismeréséhez, valamint környezetkímélő felhasználásukhoz. Az elvégzett munka utáni takarítás, rendrakás is fontos része a környezeti nevelésnek, a rendszerességre szoktatásnak. Bábszakkör Iskolánkban már évek óta működik bábszakkör. Az eljátszott, dramatizált mesék, melyek végső soron környezetünkről szólnak, fejlesztik a szókincset, a „mondatokban való beszélés” képességét és a tudást.

52


Pedagógiai Program

Számítástechnika szakkör A számítástechnika és informatika fontos szerepet játszik az ismeretterjesztés terén. Az ismeretterjesztő CD-ROM-ok használata (környezetünk élővilágát bemutató lemezek) és a világháló segítségével összegyűjthető ismeretek lényeges szerepet töltenek be a tájékozottság növelésében, a környezettudatos szemléletmód kialakításában. DSE A mindennapos testnevelést a közoktatásról szóló törvény is előírja. A testmozgás az egészséges életmód, a jó közérzet, a megfelelő erőnlét biztosítása szempontjából is fontos, de a szabad levegőn végzett sporttevékenység az állóképességet, edzettséget is növeli. A játék, a kirándulás a természet szépségeire is segít ráirányítani a figyelmet. Könyvtári foglalkozások Az iskolai könyvtár a tájékozódás, az olvasóvá nevelés, az ismeretterjesztés elengedhetetlenül fontos bázisa. A könyvtárkezelési foglalkozások során tanulóink megismerik a könyvek csoportosításának lehetőségeit, megtalálásuk formáit, kölcsönzésük folyamatát. Ezek a kompetenciák hozzásegítik őket ahhoz, hogy új ismereteket szerezzenek környezetükről, fejlődjön szókincsük, lássák, hogy a rend, rendezettség az élet minden területén fontost. A tiszta környezetben, szépen elrendezett könyvek látványa maga is esztétikai élményt nyújt. A csendes, halk beszéd a koncentrálás, beszédfigyelem fejlesztését is szolgálja. Multicenter A TechnoLab lehetővé teszi a tanuló számára, hogy új dogokat tanuljon meg és fedezzen fel a természettudományok tárgyköréből, egy dinamikus és kihívásokkal teli környezetben. Az EcoLog meteorológiai állomás lehetőséget biztosít a környező világ feltételeinek megismerésére. Ez a számítógéppel támogatott interaktív elektronikai oktatórendszer mind műszaki, mind pedagógiai szempontból csúcstechnológiát képvisel A MulitScience/Tech és modulok célja: a környezetbarát energiaforrások és a természettudományok egy részének népszerű tudományos bemutatása, látványos és mindenki számára követhető módon.

53


Pedagógiai Program

Szervezett tevékenységek Környezeti tevékenység

Időtartam

A Föld Napja Madarak és Fák Napja Állatkerti Nap Papírgyűjtési akciók Iskolaudvar takarítása, rendezése Tanulmányi kirándulás Madarak téli etetése Látogatás a Mezőgazdasági Múzeumban Séta és az élővilág megfigyelése a XV. kerületben Elem, gombakkumulátor szelektált gyűjtése Nyári táborok Természetjáró szakkör Báb és kézműves szakkörök Iskolai projekt: „termékek” előállítása

Április 16. Május 10. Szeptember 15. Folyamatosan Folyamatosan A tanév utolsó hetén A téli időszakban, folyamatosan Tanévenként Alkalomszerűen, csoportonként Folyamatosan Nyári beosztás szerint Havonta Folyamatos Szakmai alapozó és kabinetfoglalkozásokon

Erdei iskolai programok szervezése Az erdei iskola a szorgalmi időszakban megvalósuló, a tananyag egy részét feldolgozó, vagy elmélyítő, általában projekt típusú oktatásra épülő tanulásszervezési forma. A projekt típusú oktatás meghatározó jellemzője a kooperatív, interaktív tanulási technika, melynek középpontjában valamilyen valóságos probléma, megoldandó feladat áll. A projekt végére pedig a tanulócsoporttól olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát. Értelemszerűen tehát ebben az oktatási formában a hagyományos, ismeret centrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítjük meg, hanem igazi kihívásokra keresünk valóságos választ. Az erdei iskola kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Erdei iskolai programok a fenntartó Önkormányzat által működtetett tábori helyszínen (Bernecebaráti) valósulnak meg. A szükséges kiegészítő anyagi fedezetet pályázatok útján biztosítjuk. Sikertelen pályázat esetén az erdei iskolai programok a szülők vállalása alapján szerveződnek.

54


Pedagógiai Program

Táborok Tanulóink táboroztatása sokszínű. A táborozásokat a kerületi fenntartású táborokban, a pedagógusok által egyénileg szervezett táborokban valósítjuk meg. A nyári szünidőben, iskolánkban a szülői igényeknek megfelelően, valamint a legveszélyeztetettebb gyermekek bevonásával nyári napközis tábort szervezünk

XIII. A személyiségfejlesztés feladatai és területei

A személyiségfejlesztés részfolyamatainak területei az iskolában Az értelmi nevelés, az önálló tanulás szükségletének fejlesztése. Én-kép fejlesztése. A magatartás formálása. Az erkölcs nevelése. Az érzelmi nevelés. Az akarat, kitartás fejlesztése. Az érdeklődés fejlesztése. A motiváltság kialakítása. A nemzeti – állampolgári hazafias nevelés. A közösségi kapcsolatokra való felkészítés. A testi nevelés. A munkára nevelés.

Az iskola az önállóság, az önnevelés, önkifejezés szükségletének kielégítését vállalja fel. A fejlesztendő szükségletek: önismeret, lelki egészségvédelem (jókedv, pihenés), játék (szerepjáték, alkotó játék), magasabb rangú emberi szükségletek (tanulás, önművelés, önkifejezés. Az értelmi nevelés területén nagyon fontos a világ megismerésére való igény kialakítása, tudományosan megalapozott világszemlélet nyújtása. Érdeklődés a saját és mások kultúrája iránt, továbbá a biztos nyelvismeret megalapozása.

55


Pedagógiai Program

Az érzelmi nevelés terén az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmi sokoldalúság, gazdagság kialakítása. E folyamat tervezésében a művészeti tárgyaknak van kitüntetett szerepük. Az akarati nevelés során a tanulók önismeretének fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása a kitartás, a szorgalom az elkötelezettség kialakítása terén a meghatározó. Az akaratnevelés célja a tanulók célválasztó, célmeghatározó, döntéseket előkészítő, döntéseket hozó, célokat realizáló képességeinek fejlesztése. Minden fejlesztő szituációt, feladatsort egyénhez igazítottan szükséges végiggondolni, a tanulókat az alább felsorolt képességek mozgósításához különféle élethelyzetekbe kell hozni (például: tantárgyi követelmények ismertetése, versenyek, pályázatok hirdetése, önművelési alkalmak felkínálása…). Az érdeklődés fejlesztésének tervezésében mind az érzelmek, mind az akarat, mind a képességek fejlesztése alapvető. Már kisiskolás korban szembesíteni kell a tanulókat széles érdeklődési körrel (mikro- és makrotársadalom, mindennapi élet, szórakozás, erkölcs…). Az ezekbe való bevezetést a személyközpontú tantárgyi tanulás jelenti. A képességek fejlesztését a korai életszakaszban kell elkezdeni. Fontos, hogy sokoldalú személyiségek fejlesztését célozzuk meg, mindenkinek azonos esélyt biztosítsunk. A magatartás alakításában, a különféle szocializációs tényezők (család, kortárs csoportok, tömegkommunikáció) csak egységben hatnak optimális hatóerővel. A jellemnevelés feltétele az akarat megfelelő nevelése, edzése, a negatív értéktartalmú jellemfejlődés megakadályozása. Milyen hatásokat tervezhetünk? Érintkezési, magatartási szokások kialakítását szolgáló gyakorlások, ellenőrzések, negatív, ill. pozitív értéktartalmú példaképek elemzése, erkölcsi szempontú elemzések, önértékelések. A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejövő attitűd – beállítódás, irányultság – sokban befolyásolja. Fontos, hogy minél több tapasztalatszerzési alkalmat, lehetőséget kell teremteni a kedvező attitűdök alakulásához, mind a tantárgyi tananyag tanításával, mind pedig azon túl. A kreatív társadalmi létre való felkészítés célja, hogy bevezesse a tanulókat a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba. Az alkotás folyamatát kell megismerniük, ehhez viszont elsősorban a tantárgyi programokat kidolgozóknak kell olyan feladatsorokat kidolgozniuk, amelyek a szubjektív alkotáshoz vezetnek. Ezzel szorosan összefügg az igazságosságra nevelés, az egyenlő esélyek biztosítása, vagyis a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkózhassanak, szubjektív alkotások közben kipróbálhassák képességeiket.

56


Pedagógiai Program

A nemzeti, állampolgári nevelés területén hazánk, szülőhelyünk múltjának, jelenének kultúrájának megismertetése, tisztelete, ápolása, a hazaszeretet érzésének felkeltése a feladatunk, valamint az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A demokráciára nevelés feltételei között a már meglévők (diákönkormányzat, iskolai szervezet, társadalomismeret) segítik elő a társadalom felé irányulást, a közösségi tevékenységekben való részvételt, azzal való szembesítést, hiszen az ember nemcsak egyénileg, hanem társadalmiságában is (például: munka) megvalósítja önmagát. A tanulók munkára nevelése terén a munka szerepének, fontosságnak tudatosítása, önellátásra és környezetük rendben tartására való igény kifejlesztése fontos célunk. Személyiségfejlesztés a tanórákon Az iskola pedagógiai programja hozzájárul egész személyiségük fejlődéséhez, életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk kialakulásához, teret ad a tanulásnak, a játéknak és a gyakorlásnak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. A tanórai munkában iskolánk alapértékeinek közvetítése során alapelvként szerepel a motiválás, aktivizálás, differenciálás. A közvetített ismeretek és cselekvések célja a tanulók fejlesztése, aminek feltétele az egyéni fejlesztés jelenléte (Egyéni fejlesztési terv). A tanulás – tanítás viszonyban az eredményesség megkívánja, hogy felkeltsük és folyamatosan fenntartsuk a megismerési vágyat, dominánssá tegyük a tevékenységek sorozatában a tevékenységet, csökkentsük a kudarcfélelmet. Helyi tantervünkben rögzítettek a tanórán belüli tevékenységek (tartalmak), tantárgyak és óraszámok. Ezeket az iskola feladatai szerinti bontásban írjuk le. A tanórák többnyire az iskolán belüli helyszíneken történnek, kiegészülve a tantervben, naplóban rögzített iskolán kívüli tanulási színterekkel. A tanórán kívüli személyiségfejlesztés céljai, feladatai Céljuk az emberi kapcsolatok megerősítése, tartalmassá tétele, közös feladatok elvégzése, a csoport tagjainak sikerélményekhez juttatása és élmények szerzése. Szabadidős programokban: egészséges, kulturált környezetben biztosítjuk az érdekes és fejlesztő tevékenységi formákat, megtanítjuk a társadalmi együttélés normáit és gyakorlatát, az értelmes és tartalmas időtöltés módjait, a kulturált közlekedés szabályait, a holisztikus környezetszemléletet.

57


Pedagógiai Program

A programok, szabadidős tevékenységek lehetőséget adnak sokoldalú konkrét tapasztalatszerzésre, segítik a tanulási tevékenységet, fejlesztik a tanulók szocializációs képességeit, erősítik a tágabb környezet iránti érdeklődésüket. A képességek kibontakoztatása mellett mintát nyújt a tartalmas szabadidő eltöltésre. Különösen jól felhasználhatók a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók fejlesztéséhez, sikerélményhez juttatásra, a helyes viselkedési mintákkal való azonosulásra. A személyiségfejlesztés tanórán kívüli szervezeti formái Napközis csoportok Az 1-3 évfolyamokon iskolaotthonos oktatási forma működik, a felsőbb évfolyamokban minden tanuló számára lehetőség van napközis ellátás igénybevételére. A napközis időszakban tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos szabadidős tevékenységek; készség- és képességfejlesztő foglalkozások, mindennapos testnevelés, könyvtárlátogatás, iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás, színházlátogatás), manuális és kulturális tevékenységek biztosítanak programot a tanulóinknak. Éves foglalkozási terv alapján alakul a heti program. Minden csoportnak 60 perc áll rendelkezésre a tanulásra, gyakorlásra a házi feladatok elvégzésére. A tanórán kívüli időkeretben történik a felzárkóztatás a tehetséggondozás is. Szakkörök A tanulók érdeklődése szerint szerveződnek. Különböző korosztályból és évfolyamból vesznek részt a tanulók. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készségek, képességek terén, jól kiegészítve a tanórai ismereteket, segítve az érdeklő-

dés kibontakozását, az önálló ismeretszerzést, és a művészetet kedvelő tanulók képességeinek kibontakozását. Sportkörök A tanórai testnevelést, sportéletet egészítik ki. Lehetőséget adnak a mindennapos testnevelés biztosítására.

58


Pedagógiai Program

Különleges jelentőséggel bírnak azáltal, hogy tanulóinknál rendkívül fontos a megfelelő fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Ezeken a foglalkozásokon készítjük fel őket a különböző sportversenyekre. Az iskolai könyvtár A könyvtár egyaránt szolgálja a tanulók és az iskola pedagógusainak egyéni önművelődését. Könyvtári állományunk gépi adatszolgáltatással könnyíti az olvasni vágyók igényeinek kielégítését. Multicenter A nevelést, oktatást segítő legmodernebb virtuális oktatócsomagokat használó iskolai szintér, amely lehetőséget ad az egyéni és kiscsoportos foglalkozások során a személyes és csoportkompetenciák fejlesztésére. A használt oktatócsomagok egyaránt alkalmasak a kezdő és kevésbé haladni képes, illetve a jobb képességű tanulók foglalkoztatására maximálisan figyelembe véve a differenciálás elvét. Személyiségfejlesztés, habilitáció, rehabilitáció 1. Bevezető és kezdő szakasz A bevezető és kezdő szakaszban (1.-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése. A gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján, a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása. Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint.

59


Pedagógiai Program

A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladat végzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás: kivitelezés, tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: fent, lent, elöl, hátul, középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor); időköz (mettől meddig), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb. Kommunikációs képességek fejlesztése

A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával.

60


Pedagógiai Program

A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. 2. Az alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyam) a bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, az önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció, a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegelemzés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb.

61


Pedagógiai Program

A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok – okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésére, beilleszkedésre. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A habilitációs feladatok értelmezése A habilitáció tág értelemben A nevelés rendszerének összehangolása és módosítása a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálására, kompenzálására. A célok elérésének biztosítéka a terápiás feladatok megvalósítására felkészült szakember, valamint a speciális szükségletet szolgáló eszközrendszer. Ezen többletszolgáltatások együttesen jellemzik a gyógypedagógiai nevelést. A habilitáció szűkebb értelemben A habilitációt szolgáló fejlesztő programok egymásra épülő szintjei a nevelés rendszerében. A habilitációs, rehabilitációs program és a helyi tanterv viszonya Gyógypedagógiai intézmény esetén: egymásra épülés figyelhető meg. A nevelési-oktatási intézmény a sérülés specifikus egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás köré szerveződik.

62


Pedagógiai Program

Az intézmény pedagógiai programja Az intézmény helyi tanterve makro- és mikrostruktúrája Habilitációs, rehabilitációs program, cselekvési tervek

Fejlesztési stratégia és pedagógiai diagnosztizálás Pedagógus tevékenysége I. Állapot szint

Tudásszint A képességek fejlettségi szintje Taníthatóság Fejleszthetőség

II. Fejlesztő program alkalmazása

Egyéni, kiscsoportos fejlesztés Fejlesztés differenciált osztálymunkában Fejlesztés tanórán és tanórán kívül A fejlődés üteme, iránya, a fejlesztés eredményessége, motivációk változása, az alkalmazott tartalmak, módszerek, eszközök hatékonysága, a rendelkezésre álló idő szerepe. Az eredmények összevetése a korábbi teljesítményekkel. Szükséges módosítások számbavétele, rövid és hosszú távú célok megtervezése, tartalom, módszer, eszköz hozzárendelése, tennivalók az egyéni, a tanórán és tanórán kívüli fejlesztésben, együttműködés más szakemberekkel, partnerekkel

III. Eredmények mérése

IV. A nevelési folyamat további lépéseinek tervezése

Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, Évfolyamonként egységesítése, intézményi mérőbankban való elhelyezése Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő→ tantárgyanként) Tanulói fejlesztés ütemezése havonként, koncentráltan az aktuális képzési tartalommal

Feljegyzés, összegző elemzés készítése, kiemelten: - tehetséggondozás - felzárkóztatás területei

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd –és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglevő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

63


Pedagógiai Program

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és speciális ellátás megkezdésének ideje. A tanuló: o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglevő ismeretei, o a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás. pályaválasztás, életvitel. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: Sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása. Az egyéni szükséglethez igazodóan speciális segédeszközök használata: a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés. A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésére. Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes. Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek stratégiai eljárásai:



diagnosztika (folyamatdiagnosztika)



célképzés (intenciós munkatevékenység)



tervezés (a célok ismeretében-folyamatterv)

64


Pedagógiai Program



terápiás gyakorlati tevékenység



ellenőrzés-értékelés (a fejlesztőpedagógiai tevékenység eredményessége)

A hatékony fejlesztőmunka alapja a pontos és részletes diagnosztika. Az iskolai (belső) pedagógiai diagnosztika alapját képezhetik a szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók szakvéleményei. A státusz (jelen állapot vizsgálata) a gyakorlati munka számára rendkívül fontos. A gyógypedagógus végzettségétől, szakvégzettségétől, illetve a terápiás gyakorlatától függően jogosult a pedagógiai kompetencia határain belül maradó teszteket és vizsgálóeljárásokat használni A pedagógiai jelenállapot általában évente kétszer kerül rögzítésre. Egy részletesebb véleményt készítünk a tanév elején. Félévkor rögzítjük a fejlődés folyamán fontosnak tartott információkat, valamint a tanév vége egy átfogóbb jellemzéssel záródhat. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei Szakmai kompetencia (az adott szaktárgyban, az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek fejlődési szintjeinek ismerete). Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség). Pszichológiai ismeretek (a tananyag közvetítésének útjairól, a tanuló fejlődési sajátosságai). A pedagógiai - pszichológiai diagnosztika ismerete, alkalmazni tudása. Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól (belső és külső feltételek az okok tekintetében). A státuszvizsgálat főbb szempontjai A gyermek személyi adatai (név, születési idő, életkor a státusz felvételekor). Rövid esetismertetés (megismerhető anamnézis, szakvélemények adatai, diagnózis, javasolt terápiás tevékenység). Magatartás és viselkedés (pár szavas jellemzés, illetve a feladattudat, megértés, és feladattartás fejlettségi szintje-orientáció). Beszédfejlődés illetve aktuális beszédstátusz

65


Pedagógiai Program

o

általános tartalmi szint (beszédpercepció, beszédprodukció)

o

szókincs, nyelvi fejlettség

o

a beszéd alaki szintje

Mozgásfejlődés, illetve mozgásfejlettség rögzítése o

testséma

o

lateralitás /preferált kéz, láb, szem /

o

nagymozgások / izomtónus, mozgás koordináció/

o

finommozgás /eszköz nélküli és tárggyal végzett oppozíciókban/

Szenzomotoros koordináció Rajzvizsgálatok o

Goodenough, Bender (A, B) családrajz, elvarázsolt család rajza

o

szabadrajz, tematikus rajz egy rövid szövegértésnél, vagy témáról

A megismerési funkciók sajátosságai o

figyelem

o

észlelés

o

emlékezet

o

gondolkodás (a megsegítés, rávezetés módjai )

o

képzelet, kreativitás

A tanulási területek főbb vetületei o

az olvasás technikai szintje, szövegértés

o

matematikai mennyiségfogalom, számfogalom, relációk, műveletek, matematikai transzformációk

o

szaktárgyi vonatkozások

A személyiség egyéb fontos meghatározó jegyei. Önkiszolgálás, szociabilitás, iskolai- társas-szociális helyzet. Egyéb felvett standardizált, vagy más jellegű tesztek eredménye, kiértékelése. A státusz végén meghatározzuk a fejlesztendő területeket. A gyermek pozitív, jól funkcionáló képességei, amikre a terápiát alapozzuk. A terápiás tervezés irányultsága, a terápia kiválasztásának szempontjai A terápiát meghatározó tényezők:

66


Pedagógiai Program

 diagnózis szakvélemény tükrében,  a tanuló pedagógiai státusza, az esetleges pedagógiai diagnózis,  a tanuló pszichés felkészültségi szintje, személyisége,  a pedagógiai tervezés folyamán felállított célrendszer,  a gyógypedagógus módszertani felkészültsége, terápiás gyakorlata,  a gyógypedagógiai tevékenység tárgyi feltételrendszere. A tervezés és a terápia irányultságának főbb megjelenési formái Feladatorientált fejlesztés Feladatmegoldások sorozatán keresztül valósul meg a fejlesztő folyamat. Módszeresen tervezett terápiás lehetőség, melyben a fejlesztendő tünetre, tünet együttesre fókuszál a tevékenység. Hatékonysága jól mérhető, a kompetenciaérzés növekedésén keresztül pozitívan befolyásolja a személyiségfejlődést is. (pl: Frostig, Delacato a részképesség gyengeségekre irányuló területek, diszlexia, diszkalkulia egyes terápiás lehetőségei) A tanuló spontaneitásából kiinduló fejlesztés A tanuló által választott tevékenység belülről történő alakítása nyomán valósul meg. Ezek az úgynevezett nondirektív terápiák. A hazai gyakorlatban ilyen pl. az AYRES-terápia. A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés A feladatok kialakításánál nem csupán a sérült területek kerülnek reflektorfénybe, hanem komplex személyiségfejlesztés, esetlegesen tehetséggondozás is megvalósulhat (művészeti terápiák). Az egyéni fejlesztési terv elkészítésénél elsődleges szempont az integratív folyamatok fejlődésének figyelembevétele, mivel ez a magasabb pszichikus funkciók előfeltétele. A terápiás tevékenység értékelése Az egyéni habilitációs és rehabilitációs célú tevékenység folyamán ugyanúgy nagy szükség van a folyamatok értékelésére, mint az osztálytermi munkában. A minőségi munka előfeltétele a korrekt értékelés, majd ennek tükrében a hibák, a „máshogyanok” feltárásának a lehetősége.

67


Pedagógiai Program

A folyamat végén általában értékeljük: a fejlesztési folyamat hatékonyságát (státuszokat összevethetjük), a fejlesztési célok helyességét, megvalósulását, a fejlesztési folyamat részelemeit, a módszereket, az eszközöket, a tanulóval foglalkozó pedagógusok team - munkáját, a szülő elvárása és elégedettsége is nagyon fontos szempont.

XIV. A differenciált nevelés – oktatás színterei A differenciált foglalkoztatás, tanulásszervezés egyik feladata az egyéni fejlesztés mellett a tanórákon képesség szerinti kiscsoportok kialakítása. Felzárkóztató foglalkozások 1. Matematika Éves tematikus terv szerint, alapos diagnosztizálás alapján képességek szerint szervezett csoportokban történik. Feladata: hiányok pótlása, ismeretek megerősítése, begyakorlása, követve a matematika tantárgy tematikáját, illetve a jobb képességűek követelményeken túli ismeretekhez juttatása. Tartalma: a gyakorlati tevékenységre épülő számfogalom használata, biztos műveletfogalom kialakítás az alapműveletek körében, műveletek alkalmazása mindennapi helyzetekben, a matematikai fogalmak, műveletek használata szöveges feladatok megoldásában, szövegértő képesség fejlesztése gyakorlati mérések, egyszerű szerkesztések, mértékegységek és átváltások ismerete, a zsebszámológép ismerete és használata, helyes tanulási szokások kialakítása (pontosság, ellenőrzés, eszközök célszerű használata). 2. Magyar nyelvi felzárkóztatás A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók és ép intellektusú tanulók nyelvi készségeinek, képességeinek gyengeségei és az egyéni eltérések az iskoláztatás egész folyamatában jellemzőek. Hiányosságaik miatt fontos a fejlesztés ezen területe. Tematikus terv szerint a

68


Pedagógiai Program

magyar nyelv és irodalom, és a magyar nyelv tantárgyak tantervi követelményei alapján a tanulók sajátos fejlesztéséhez, haladási üteméhez igazodva történik. (az Egyéni fejlesztési tervnek is részét képezi). A foglalkoztatás egyéni formában, illetve képességek szerint kialakított formában történik. 3. Kiegészítő ismeretek nyújtása (fizika, kémia, biológia, életvitel, informatika, idegen nyelv területéről) A felzárkóztatást, valamint a külön érdeklődést mutató tanulók igényének kielégítését célozza. A tanulók képességeihez, lehetőségeihez igazodóan bővíthetők a természetismeret tantárgy integrált tantervében nem részletezett tudományterületek ismeretei.

XV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az egyén szocializációjának része. Ennek a folyamatnak az eredményeként válik a tanuló az iskolai közösség, később a társadalom hasznos tagjává. A közösségfejlesztéshez elengedhetetlenül fontos, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és kultúraközvetítés folyamatában a közösség kialakításáig fejlődjenek. A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a tanulók tevékenységére jellemző legyen a tanulási kedv. A tanuló azonosuljon a kapott, vállalt feladatokkal, a tanulócsoport legyen célratörő, együttműködő, baráti stílus, egymás iránti figyelem, tapintat, kölcsönös alkalmazkodás jellemezze őket. A tanulókban fejlessze a tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességeket, úgy kialakítsa ki a felelősi rendszert, hogy mindenki gyakorolhasson mindenféle szerepet. Ezzel a tanulók képet kapnak saját képességeikről, kipróbálhatják azokat, megismerkedhetnek a munka világával. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek.

69


Pedagógiai Program

Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt. A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szüksége ezek pozitív alakulásához. a.) A kisiskoláskorra a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemző. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl. egy utcában laknak, egymás mellett ülnek…). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó. b.) A felső tagozatos tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. A tudatosabb társválasztást, népszerűséget az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják. Feladatok: A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés normáit, a hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakításukat a természeti és társadalmi környezettel, realizálódjon a nemzet- és kisebbség kép. A tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránkat, értékeinket, kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, legyenek nyitottak más népek, népcsoportok értékeire, becsüljék meg ezeket. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Tartsák be a házirend előírásait.

70


Pedagógiai Program

Az iskola törekedjen arra, hogy közvetlenül vegyen részt az iskolák közötti és a nemzetközi kapcsolatokban. A tanulók törekedjenek a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítására, szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Fejlődjön ki a tanulókban a közösségi- társadalmi élet iránti érdeklődés. Szerezzenek ismereteket a kommunikációs kultúráról, és alkalmazzák azokat. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Legyen önálló véleményük. Fejlődjön a betegek és sérültek iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. Alakuljon ki bennük egészségmegőrző és óvó attitűd. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak. Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók aktív részvételével. Egyénre szabott tanulási folyamat kialakítása. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat alakításának színterei Iskolai közösségek megszervezése a tanulók életkora szerint és nevelő irányítása mellett, a tanulói önkormányzat megszervezése, működtetése. Osztály szintű közösség megszervezése. Tanóra: adott tantárgyakhoz kötődő felelősi rendszer. A közösség viselkedési normáinak, erkölcsi tevékenységi rendszerének gyakorlása. Közösségi feladatok végzése az iskolában iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken. Magatartásformák gyakorlása iskolában, szervezett keretek között, az iskolán kívül, a családban, barátok és idegenek között, vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken, nemzetközi projektekben.

71


Pedagógiai Program

Közösségfejlesztés az iskola hagyományrendszerében Tanulóink részére a családon kívüli egyik legfontosabb szocializációs szintér az iskolai közösség. Ennek jelentősége, és a tanult szerepek az életkorral változnak, de mindenképpen alapját kell, hogy képezzék a felnőttkor társadalmi szerepeiben való megfelelésnek. A nevelés hatékonysága megkívánja a csoportokon belül elfoglalt egyéni pozíciók ismeretét és tudatos felhasználását a nevelés folyamatában, ezért az osztályfőnökök rendszeresen végeznek csoportdinamikai felméréseket. Rendkívül fontos, hogy a csoporton belül centrális helyzetű tanulók fogadják el és segítsék peremhelyzetű társaikat. Ez a fajta iskolai közösségeken belüli szereptanulás alapozza meg a felnőttkorban a mássághoz és fogyatékossághoz való viszonyát az egyénnek. A tolerancia készség demokratikus országok állampolgárai számára természetes életeszmének kell lenni. Nagy gondot fordítunk arra, hogy iskolánk tanulói megismerjék, tiszteljék mindazt, ami életünkben, mint hagyomány van jelen. A hagyomány ápolásának és teremtésének széles teret biztosítunk. Ünnepeinket, rendezvényeinket az éves munkatervünkben előírtak szerint iskolai, vagy osztályszinten szervezzük meg. Ünnepeink Nemzeti ünnepeinket iskolánk díszítésével, gyermek közeli, érzelmi telítettségű színes műsorral ünnepeljük. Kezdődő hagyomány, hogy a felső osztályos tanulóinkat az ünnepek alkalmából egy - egy történelmi emlékhelyre visszük el és megemlékezésünket itt tartjuk. Az emlékhelyeken elhelyezzük az emlékezés virágait. Ünnepélyeinken öltözködésben is kifejeződik tanulóink ünnephez méltó magatartása. Mikulás Tanulóink részére tanáraink ünnepet szerveznek, ilyenkor a tanulók osztálykeretben megajándékozzák egymást. A kisebb tanulóink körében megjelenő Mikulás és kísérete néhány értékelő szó kíséretében apróbb ajándékokat osztogat. Karácsony A téli szünet előtti utolsó munkanapon minden osztályban fenyőfát állítunk. Az általános iskolában kisebb műsorral, egymás megajándékozásával ünnepelnek tanulóink. A felsőbb évfolyamokon, szakiskolában a tanulók maguk szervezik meg a karácsonyi délutánt.

72


Pedagógiai Program

Farsang, télbúcsúztató Vidám jelmezversennyel, tánccal egybekötött délutánon szórakoznak tanulóink családtagok, barátok meghívásával. Anyák napja Osztálykeretben tanulóink műsorral, virággal köszöntik a meghívott édesanyákat, nagymamákat. Megemlékezések Osztálykeretben történő előadások, műsorok, projektek megvalósításával. Tanulmányi munkával kapcsolatos hagyományok Fontosnak tartjuk, hogy új tanulóink és szüleik megismerjék iskolánkat, az elvárásokat, igényeket. Lehetőséget teremtünk előzetesen megismerni az iskola munkáját, eltölteni néhány órát vagy egy napot is iskolánkban. Ezt szolgálva a beiskolázás előtt nyílt napot szervezünk, tanévkezdéskor tanévnyitó ünnepséget tartunk, szülők jelenlétét engedélyezzük az első tanítási napon, s a 9. évfolyamos tanulók számára két hetes közösségépítő tréninget szervezünk. Szalagavató és ballagás Végzős szakiskolásainkat ünnepélyes szalagfeltűzéssel köszöntjük, részükre szalagavató ünnepséget és bált szervezünk. Végzős tanulóinkat ballagási ünnepségen búcsúztatjuk. Tanulmányi- és sportversenyek Tanulóink háziversenyeken mérettetik meg magukat. A háziversenyek legjobbjai kerületi, budapesti és országos versenyeken vesznek részt. Kirándulások Évenként két alkalommal valamennyi korosztály számára szervezünk tanulmányi kirándulásokat és lehetőségeinkhez mérten Erdei Iskolát. A halmozottan sérült gyerekek ép testvéreikkel, és szüleikkel közös nyaralásban részesülnek. Tantestületünk körében hagyomány az évet záró júniusi kirándulás. A programok költségvetését pályázatokból igyekszünk fedezni, szükség esetén támogatást kérünk az iskola alapítványától is.

73


Pedagógiai Program

XVI. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd-e, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az ép személyiség alapvető jellemzője, hogy reálisan méri fel saját képességeit és a környezet felé irányuló elvárásait. Az érzelmi, magatartási zavarok szempontjából alapvető, hogy menynyire reális az adott élethelyzetek minősítése, szubjektív értékelése. A magatartási nehézséggel küzdő tanulókra jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével nem megfelelő. Konkrét tüneti kategóriák: hiperaktivitás (a „folyton nyüzsgő gyerek”), figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége), érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás), súlyos, a tanuló életét markánsan korlátozó, a családot megterhelő és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok (szelektív mutizmus, kényszerbetegségek, iskolafóbia, autisztikus zavar), krónikus testi betegségek (cukorbeteg, asztmás stb.), többszörös zavarok (a fentiek együttesen való jelentkezése). A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése – oktatása és fejlesztése mindenkor az egyéni képességekhez igazodik. A tanulók sajátos nevelési igényüknek megfelelően egyéni, vagy mikro-csoportosfejlesztő terápiában részesülnek, amelyet szakképzett gyógypedagógus terapeuták végeznek. A beilleszkedési nehézségek oldására elősegítjük a tanulók és nevelők egyéni kapcsolatainak kialakítását. Segítjük a családok nevelési gondjainak megoldását, így szülői klubot szervezünk és működtetünk az érdeklődők részére. A sajátos nevelési igényű tanulók adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükségletekhez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat.

74


Pedagógiai Program

II. A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek Intézményünk nevelő – oktató - fejlesztő tevékenységének az alapja a pozitív értékek egyedi megkeresése, kibontakoztatása, amely bázisul szolgál a többi képesség fejlesztéséhez. Fejlesztő munkánk területei között prevenció, korrekció (reedukáció), rehabilitáció, tehetséggondozás egyaránt megtalálható. Pedagógusaink és gyógypedagógusaink egyaránt vallják, hogy mindenkiben rejlik tehetség. Fejlesztő munkánk elsődleges célja ennek felfedezése és gondozása. Pedagógiai elvünket több kutatás is alátámasztja:  1921-ben L. M. Terman “vonáselmélete” alapján a tehetséget egy stabil vonásnak tekinti és a kimagasló intelligenciával azonosítja. Kutatása végén azonban a követéses vizsgálatokból kiderült, hogy nem a legintelligensebb egyénekből lettek a legnagyobb alkotók, így munkánkat alapvetően a tanulók személyi kompetenciáinak fejlesztése határozza meg.  Torrance (1969) kutatásai viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a tehetséges gyermekek, mintegy 70 %-a kimarad a tehetséggondozásból, ha csupán intelligenciatesztekkel történik a kiválasztásuk.  Dr. Czeizel Endre szerint a tehetség négy fontos összetevő középpontjában áll. Ezek az egyénben lévő belső faktorok azonban hatással vannak a külső faktorokra is:  család,  iskola,  környezet,  társadalom. Tehát a tehetség és a képességek kibontakoztatásához nélkülözhetetlen a támogató környezet. Iskolánk igyekszik ezt a segítő mikroklímát megteremteni, mind az ép intellektusú, mind a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulóink számára.

75


Pedagógiai Program

A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását szolgálja a tanuló egyéni képességeihez igazodó tanulásszervezés pl.: az első évfolyamokon és a speciális szakiskolában a nyújtott képzési idő és adaptált programok alkalmazása, csoportbontások. A nem kötelező, választható tanórákon való részvétel: tehetséggondozó és rehabilitációs-, habilitációs foglalkozások, tánc, sportfoglalkozások. A 9-10. osztályokban az önismeret és pályaelképzelések fejlesztése, a szakmai előkészítés változatos és választható formáinak kialakítása, látogatás munkahelyeken, szakiskolákban, a választható szakmák nagyobb körének megismerése. Az iskolai versenyek, vetélkedők, szakkörök és sportkörök, szabadidős foglalkozások. Az iskola létesítményeinek (könyvtárak, multicenter), eszközeinek használata. A szakmai vizsgára való felkészülés, a továbbtanulás segítése és beiskolázási tennivalók elvégzése. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belső életét, szerkezetét, a kiegészítő szolgáltatásokat. Az egyénre szabott oktatás – differenciált tartalmakban, módszerekben, terápiás eljárásokban – a tanórákon, a kiscsoportokban, az egyéni fejlesztő és a rehabilitációs órákon valósul meg.

XVIII. A gyermek, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok Nevelési tevékenységünk kiemelt figyelemmel végzett területe a gyermek- és ifjúságvédelmi feladat ellátása, amihez tartalmában szükségszerűen társul a családvédelem is. Ez a tevékenység átfogja egész nevelő – oktató munkánkat és kiterjed az iskolában együtt- töltött időn túlra is. Munkánkban törekszünk a prevenciós jelleg erősítésére, a veszélyeztető körülmények feltárására. Ennek érdekében gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk, együttműködünk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, és a gyermekvédelem szerveivel, szervezeteivel.

76


Pedagógiai Program

Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkkal a rászorultság szerint (a kisebbséghez tartozó, életmódbeli változtatást igénylők, a család nélkül nevelődő állami gondozásban élők, a szorgalmi időben a családtól távol élő kollégista tanulók) Célunk: Felkutatni és segíteni azokat a tanulóinkat, akiknek a fejlődése valamilyen okból veszélyeztetett. Biztosítani a gyermeket megillető jogokat. Segítséget nyújtani a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő életkörülmények és nevelési feltételek megteremtéséhez. Feladataink: A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése; rendszeres ellátása az iskolaorvosi szolgálaton, szakorvosi ellátáson keresztül, a segédeszközök hozzáférhetőségének megteremtésével. A család nevelő funkciójának erősítése az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosításával, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, illetve korrigálása. A tanulók családjának szociális és anyagi helyzetének megfelelő támogatása. Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben. Segítségnyújtás a tartalmas szabadidő eltöltéshez (szervezéssel, anyagi erőforrások megteremtésével). A gyermek és fiatal pszichikus fejlődését gátló tényezők feloldása. Káros szokások kialakulásának megelőzése; drog és alkohol prevenció, illetőleg a már kialakult szenvedélyek megszüntetése. A konkrét támogatási formák mellett nevelőtestületünk nagy gondot fordít arra, hogy a sokszor elszigetelt, elbizonytalanodott, olykor reményvesztett szülők bennünk biztos támaszra, segítőtársra találjanak.

77


Pedagógiai Program

XIX. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák: szociális hátrányokkal küszködő fiatalok feltérképezése, drog- és bűnmegelőzési programok pályaorientációs tevékenység, intézmény könyvtárának, egyéb szolgáltatásainak használata, szülők nevelési gondjainak segítése fórumok szervezésével, családlátogatás, tudatosan szervezett szabadidős programok, szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások, egészségvédelmi-, baleseti-, tűzvédelmi oktatás, iskolai házirend betartatása, tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése, napközis foglalkozások biztosítása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, táborozási hozzájárulás, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, megfelelő kapcsolat az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt. Hátránykompenzálás (konkrét egyénre szóló feladatok) személyiség motiválás, kommunikációs készségek fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, egészségvédelmi és szociális prevenció, viselkedéskultúra fejlesztése, önismeret, önnevelés fejlesztése, praktikus kreativitás fejlesztése, szociális készségek fejlesztése. az erkölcsi tartás fejlesztése.

78


Pedagógiai Program

XX. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Célunk: minden gyerek számára biztosítani a hasznos, ugyanakkor a boldog iskolai életet, megtalálni azokat a tevékenységeket minden tanulónk számára, amelyben sikerrel bontakoztathatják ki képességeiket, az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. A megvalósítást szolgáló feladataink: Minden pedagógus ismerje meg a részképesség-zavarok tünet-együttesét. Ennek érdekében fejlesztőpedagógusaink összeállítottak egy olyan tünetlistát, mely segít a probléma felismerésében. A minél előbbi felismerés érdekében az első osztályunkba bekerült tanulókat a logopédusunk a beszédhibák felismerése érdekében szűri. Fejlesztőpedagógusaink óralátogatás keretében ismerkednek meg elsőseinkkel, a tünetlista és a megfigyelés együttesen adja a vizsgálatra kerülő tanulók névsorát. A később felszínre kerülő problémás eseteket a segítő munkatársak (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus) egymás között, egyeztetve sérülésspecifikusan látják el. Mindezek mellett még szükséges: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontások. Tanulási technikák elsajátítása, az otthoni tanulás segítése. Egyéni, illetve csoportos foglalkoztatások szaktárgyi korrepetálások keretében. Egyéni, illetve csoportos foglalkozások napközis foglalkozások keretében, az iskolai könyvtár használata. Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, gyakorlati tanácsadás, tájékoztatás a tanulók fejlődéséről. Az önbizalom, önértékelés növelése osztályfőnöki órákon, drámaórákon, szakórákon. Kommunikációs készségek fejlesztése tanórákon, fejlesztő foglalkozásokon, drámaórákon. A tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében is célunk értékeiknek feltárása, a meglévők erősítése, s ezek felhasználása részképesség-gyengeségeiknek fejlesztésénél.

79


Pedagógiai Program

Segítjük, hogy élhessenek a törvény adta lehetőségeikkel (osztályozás alóli felmentés, egyéni haladási tempó biztosítása stb.) Pályaválasztásukat segítjük, a legmegfelelőbb továbbtanulási forma megtalálásával. A fejlesztő tanár feladata Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a szükséges diagnózis felállítása, meghatározott területek vizsgálata. A szükséges fejlesztő tevékenység elvégzése, dokumentálása. A szakszerű terápia kulcsa a jól felállított diagnózis. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében minden fejlesztési tervet a folyamatában működő szakszerű diagnózis határoz meg. Az értékelési rendszer ennél fogva teljesen individuális. A fejlesztés három fő területe: Prevenció A tanulási, magatartási problémák megelőzése az ép intellektusú tanulók szakiskolájában. A devianciák megelőzése önismeret, énképkorrekció és drog prevenció segítségével az általános iskolában, és a szakiskolában. A segítők köre itt kibővül a gyermekvédelmi munkát végző szakember és a szociálpedagógus személyével. Korrekció A habilitációs, rehabilitációs munka áthatja a nevelés-oktatás egész rendszerét, amelyet a mellékelt ábra tükröz. Ezen kívül két éves felzárkóztató program működhet az általános iskolát be nem fejezett tanulók számára, akik a szakiskolában szeretnének továbbtanulni. Tehetséggondozás Teret kap a szakköri munkában, a versenyre való felkészítés és az egyéni képességfejlesztés során, az egyéni személyiségfejlesztésben (énkép korrekció).

80


Pedagógiai Program

XXI. Az intézményhasználók együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanuló érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást. Pedagógusaink a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos írásbeli tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról. Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók magatartási, tanulmányi előmeneteléről, az iskolai eseményekről, programokról, szülői értekezletek, fogadóórák összehívása, a folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

a helyi pedagógiai programról,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi eredményeiről, iskolai magatartásáról,

81


-

Pedagógiai Program

az osztályközösség céljairól, feladatairól, programjairól, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről,

a szülők véleményének, javaslatainak összegyűjtése, emlékeztető készítése, melyben jelzik a problémákat az iskola igazgatója felé, a szülők "továbbképzése" a gyermeknevelés, tanulási folyamat, egészséges életmód terén (meghívott szakemberekkel), pályaválasztási tanácsadás, az adott év beiskolázási rendeletének ismertetése, lehetőségek, kínálatok, tapasztalatok bemutatása (meghívott középiskolai vezetőkkel), családlátogatások; a családi háttér megismerése, ismeretgyűjtés a gyermek fejlesztése érdekében, közös kirándulások, szabadidős programok szervezése. A tanulók részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk: A tanulókat az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról, lehetőségekről az iskola igazgatója, az osztályfőnökök, a DÖK vezetői tájékoztatják. Ennek formái: tanévnyitó, tanévzáró ünnepség, osztályfőnöki órák, személyes megbeszélések, DÖK- ülések. Iskolánk betartja és betartatja mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a tanulók és szüleik jogait biztosítják. A közoktatási törvény, az SZMSZ, és Házirend határozza meg a szülők jogosultságait, a kapcsolattartás formáit és a szülői értekezletek számát stb. Az előbbi szabályzatok megalkotásakor kikértük a szülők véleményét, érvényesítettük kéréseiket, velük, mint gyermekük törvényes képviselőjével, gondozójával és nevelőjével együttműködésre törekedtünk. A családot pedagógiai partnernek tekintjük, alkalmazzuk a szülőkkel való együttműködés hagyományos formáit. Az éves munkatervben meghatározott rendben nyílt napokat: tartunk, hogy partnereink megismerjék gyermekük munkáját az osztályban, megértsék problémáinkat, együttműködhessünk azok megoldásában. Figyelembe vesszük a családi nevelés hatásait, megerősítjük, esetleg korrigáljuk ezt, segítséget nyújtunk a család problémáinak a megoldásában.

82


Pedagógiai Program

Igényeljük a szülők támogatását munkánk, rendezvényeink segítésében az iskola életét érintő szabályzatok közös megalkotásában, véleményezésében. A szülőkre is vonatkoznak alapelvek, feladatok: önkéntesség, az együttműködési készség, kölcsönös informálás, beleszólás joga és lehetősége, tájékoztatás, órák látogatása, megfigyelések, kölcsönös közlés a tanuló érdekében, kompetencia elismerése. A rendszeres kapcsolattartás érdekében a szóbeli megbeszélésen túl üzenő füzetet, ellenőrző könyvet alkalmazunk.

XXII. Az iskolai mérés, értékelés rendszere Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: a tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjeinek folyamatos alakulását, nyomon követő ellenőrzését, az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését. A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei Jellemzői: az intézmény pedagógiai programjára épül, folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált, egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli, a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul, pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra, a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál, a tanítás – tanulás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.

83


Pedagógiai Program

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél a diagnosztizáló, vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, illetve az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. (Ezen számonkérések helyét és mérési körét éves szinten rögzítettük. „A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” című táblázatban.) Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. A beszámoltatás formái és rendje Követelményei: Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, illetve az ezzel szorosan összefüggő értékelés az alábbi funkciókat fedi le: diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez, formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget, szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó

84


Pedagógiai Program

Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink e két területen: Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve. Objektivitás és megbízhatóság. A számonkérés alapja a kellő mélységben elsajátított és begyakorlott ismeretanyag. Folyamatosság. Változatos mérési és értékelési formák érvényesülése. A beszámoltatás, számonkérés értékelése kiindulópont a további folyamatok meghatározásához. A fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesülése. Jutalom maga a sikeres tevékenység. Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást. A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét. A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon. A tanulók által ismeret begyakorlott algoritmusokat, feladat megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérőeszközök. Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz. 1. Írásbeli számonkérés Az írásbeli számonkérés rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

85


Pedagógiai Program

A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. Amennyiben a cél diagnosztizáló, vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába, hiszen a cél ezekben az esetekben helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez, illetve az eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. Az írásbeli beszámoltatás leggyakoribb formái: írásbeli feleletek a napi elméleti anyagból (valamennyi tantárgyban), teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, nyelvtani tesztek idegen nyelvből, évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok, témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. (Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után.), fogalmazás, írásbeli gyűjtőmunka, házi feladat, kiselőadás, tablókészítés, szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, szintvizsga

Formái

Célja

Szóbeli, írásbeli számonkérés.

Rövid ismeretanyag elsajátításának mértéke.

Témazáró dolgozat.

Félévi és év végi felmérés.

Tervezése

Rendje, tájékoztatás

Ellenőrzés, Értékelés

Tanmenetben, óravázlatban.

Tanórán.

Értékelés osztályzattal, és/vagy %os értékelés.

Szükség szerint egy adott tananyag számonkérése.

Tanmenetben.

A témazáró dolgozat megírását megelőző 1 héttel.

Tanári ellenőrzés. Értékelés osztályzattal, és/vagy %os értékelés.

Nagyobb tananyag egység számonkérése.

Éves munkatervben, tanmenetben.

Megírását megelőző 1 héttel.

Tanári ellenőrzés. Értékelés osztályzattal, és/vagy %os értékelés.

86


Formái Belső mérés.

Házi feladat.

Gyűjtőmunka.

Célja A tanulók tudásának mérése.

Pedagógiai Program

Tervezése

Rendje, tájékoztatás

Ellenőrzés, Értékelés

Időszakosan, előre tervezetten. (IMIP)

Megírását megelőző 2 héttel.

%-os értékelés, osztályátlag.

Tanulói aktivitás és motiválás, gyakorlás, megerősítés.

Tanmenetben.

Tanórán.

Tanári ellenőrzés. Önértékelés. Osztályozás, vagy értékelés egyéb módon.

Tanulói aktivitás, többoldalú megerősítés.

Tanmenetben, óravázlatban.

Tanórán.

Tanári ellenőrzés.

Rendje, korlátai: A pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, figyelembe véve, hogy: egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés. Szerepe, súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, illetve a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét, a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…), grafomotoros képességek, gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…), kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség, önértékelési képesség.

87


Pedagógiai Program

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Iskolaotthon: a működés jellegéből adódóan a napi feladatokat tanulóink a napköziben elvégzik, otthoni felkészülésre nincs szükség. A házi feladatok funkciója A házi feladatok adásának legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A tanulók eltérő képességeihez szükség szerint differenciált házi feladat adható. Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak házi feladatot, csupán javaslatot teszünk a gyakorlási lehetőségekre. Az 5-8. évfolyamon a tanulók hétvégére a szokásos egyik óráról a másikra esedékes- feladatokat kaphatják. A házi feladatok megoldására fordítandó napi időmennyiség ne lépje túl a napközis foglalkozások során naponta tanulásra fordított időkeretet, biztosítva ezzel a tanítási napok közti, illetve a hétvégi pihenést.

88

Feladat

Felelősök

Módszer

Érintettek

Tanulók bemeneti kompetenciáinak diagnosztikus mérése:

osztályfőnökök fejlesztő tanárok

teszt

9. osztályos tanulók

Tervezett időpont október, november

Tanárok

felmérés témazárok

9-10 osztályos tanulók

szaktanárok

felmérés

9-10. osztályos tanulók

Visszacsatolás

Dokumentáció

egyéni profillap

tesztek, fejlesztési tervek

folyamatos

tantárgyi eredmények, félévi év végi osztályzatok

P.P., munkatervek

május

tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag

Feladatlapok

tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag

Feladatlapok

elemzés, értékelés fejlesztési terv

OKM FIT Jelentés, feladatlap

Szociális, emocionális, motivációs szféra , kognitív képességek. Iskolai készségek

88

Folyamatos formatív és szummatív tantárgyi mérések a P.P. szerint Év végi szummatív mérések: Matematika

szaktanárok

Országos Kompetencia Mérés Magyar nyelv és irodalom, matematika

10. évfolyamos szaktanárok

szaktanárok

felmérés felmérés

9-10. osztályos tanulók 9-10. osztályos tanulók

10. évfolyamos tanulók

teszt

89

május május

tanév rendje szerint (május)

IMIP

IMIP

Feladatlapok IMIP

Pedagógiai program

Magyar nyelv és irodalom Természetismeret Fizika, biológia, kémia,


Ép intellektusú, 9-10. évfolyamos tanulók mérési, értékelési rendszere

Felelősök

Módszer

Tanulók aktuális állapotának felmérése:

Fejlesztő tanárok

diagnosztikus felmérés

1. osztály tanulói

Tervezett Visszacsatolás időpont szeptember Elemzés

Tanárok

felmérés témazáró


folyamatos

tantárgyi eredP.P., munkatervek mények félévi és év végi osztályzatok

Év végi szummatív mérések: Magyar

Tanárok

felmérés

1-8 osztály tanulói

május

Matematika

Tanárok

felmérés


május

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Tanárok

felmérés


május

tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag

Érintettek

Magatartás, viselkedés, mozgás, finommotorika, grafopercepció, testséma, megismerési folyamatok, játékszint.

Folyamatos formatív és szummatív tantárgyi mérések a P.P. szerint

Dokumentáció vizsgálati eredmények, habilitációs, rehabilitációs tervek


Feladat


Sajátos nevelési igényű, 1-8. évfolyamos tanulók mérési, értékelés rendszere

89

feladatlapok IMIP

Pedagógiai program

Feladatlapok IMIP

Pedagógiai program

feladatlapok IMIP

Módszer

Érintettek

teszt

9. osztályos tanulók

Tervezett időpont október, november

Folyamatos formatív Tanárok és szummatív tantárgyi mérések. Év végi szummatív mérések: Matematika Szaktanárok

felmérés témazárok


folyamatos

tantárgyi eredmények

P.P., munkatervek

felmérés


május

feladatlapok IMIP

Magyar nyelv és irodalom

Szaktanárok

felmérés


május

Természetismeret Fizika, biológia, kémia,

Szaktanárok

felmérés


május

tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag

Tanulók bemeneti kompetenciáinak diagnosztikus mérése:

Felelősök Osztályfőnökök fejlesztő tanárok

Visszacsatolás

Dokumentáció

egyéni profillap

tesztek habilitációs, rehabilitációs tervek

Szociális, emocionális, motivációs szféra , kognitív képességek. Iskolai készségek


Feladat


Sajátos nevelési igényű, 9-10. évfolyamos tanulók mérési, értékelés rendszere

90

feladatlapok IMIP

Pedagógiai program

Pedagógiai program

feladatlapok IMIP

Év végi szummatív mérések: tantárgyi mérések az OKJ vizsga tantárgyak szerint

91

Folyamatos formatív és szummatív tantárgyi mérések a P.P. szerint

Felelősök

Módszer

Szaktanárok

felmérés

Szaktanárok

Felmérés

Érintettek

szakiskolai tanulók 1-2. évfolyam. 3. évfolyamon első félév szakiskolai tanulók 1-3 évfolyamon

Tervezett időpont

Visszacsatolás

Dokumentáció

május

tantárgyi %-os elemzés és osztályátlag

Feladatlapok

folyamatos

Tantárgyi eredmények

P.P., munkatervek


Feladat


Szakképző évfolyamok mérési, értékelési rendszere

A testnevelés mérési, értékelés rendszere

Felelősök

Érintettek

Motorikus 4-10. évfolyamok próbák mérése

Tervezett időpont október, május

Visszacsatolás

Dokumentáció

„Útmutató”ISM

Teljesítménytáblázat

Pedagógiai program

Tanulók fizikai állapo- Testnevelők tának mérése

Módszer

Pedagógiai program

Feladat


Pedagógiai program

A szöveges értékelés rendszere, elvei Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz. Elsőtől a második évfolyam félévéig félévenként szöveges értékelést alkalmazunk. Negyed és háromnegyed évkor a második évfolyam félévéig kötetlen szöveges értékelést kapnak a tanulók, míg a második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét havonta érdemjegyekkel fejezzük ki. Szöveges értékelésünknél az értékelés személyre szabott, megerősítő, visszacsatoló, ösztönző, fejlesztő jellegét emeljük ki. Fontosnak tartjuk, hogy a megalapozott tájékoztatás mellett konkrét javaslatokkal kijelöljük a továbblépés módját. A személyre szabott értékelés része a tanuló személyiségét figyelembe vevő differenciált bánásmódnak, mely differenciált tanítási és nevelési módszerekkel jár együtt.

A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a szocializáltság elérését. A tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli, írásbeli véleményekkel, szimbólumokkal jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanulók bevonásával. Ballagási-, illetve tanévzáró ünnepségeinken a példás magatartású és szorgalmú tanulók a nyilvánosság előtt dicséretben részesülnek. Folyamatosan ellenőrizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények, tanulópadok rendjét. Ebben az ellenőrző munkában a tanulók is aktívan részt vesznek. Az egyes tanulók magatartási és szorgalmi értékelése, minősítése az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján történik. Alapelveink: Viszonyítási alap maga a tanuló önmagához mérve, egyéni fejlődését figyelembe véve. Személyre szóló legyen az értékelés.

93


Pedagógiai program

Pozitív, biztató jelleg érvényesüljön elsősorban. Fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesüljön. Folyamatosság. A házirend, az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony. Az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül. A tanuláshoz való viszony, a tudás megszerzésének igénye. Munkavégzés során többlet nyújtása Aktivitás, érdeklődés. Önállóság. Az iskola képviselete (illem, teljesítmény). A magatartás és szorgalom értékelésének tartalmi szabályozása és formái Magatartás A magatartás értékelési fokozatai a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki a tanuló iskolai közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát. Példás A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzése fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban betartja a közösségi normákat, együttműködő, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése nincs. Igazolatlanul nem hiányzik. Jó A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzés során általában fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban általában betartja a közösségi normákat, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja.

94


Pedagógiai program

Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése szaktanári figyelmeztetésnél nem súlyosabb. Igazolatlanul nem hiányzik. Változó A közösség tagjaival szemben többször nem viselkedik megfelelően, annak figyelmeztetéseit végrehajtja, és igyekszik azokat betartani. A munkavégzést többször zavarja viselkedésével, munkája pontatlan. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki intőnél nem súlyosabb. Igazolatlanul kevés napot hiányzik. Rossz A közösség tagjaival szemben tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetések ellenére magatartásán nem változtat. A munkavégzést rendszeresen zavarja a viselkedésével. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki megrovásnál magasabb. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai, a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki a tanuláshoz való viszonyt. Példás Munkájára rendszeresen készül, feladatait hiánytalanul elkészíti. Munkavégzésében aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Önként vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokon önként vesz részt. Felszerelése, környezete rendezett. Jó Munkájára általában készül, feladatait általában elvégzi. 95


Pedagógiai program

Munkavégzésében általában aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Tanári kérésre vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokban részt vesz. Felszerelése, környezete általában rendezett. Változó Munkájára nem rendszeresen készül, feladatait hiányosan készíti el. Munkavégzésében kevésbé aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Csak rábeszélésre, néha végez önálló feladatot. Az iskolai és iskolán kívüli programokban csak néha vesz részt. Felszerelése, környezete többször rendezetlen. Hanyag Munkájára nem készül, feladatait rendszeresen nem végzi el. Munkavégzésében nem aktív, nem önálló és érdeklődő, nem pontos, nem megbízható. Önálló feladatot nem végez. Az iskolai és iskolán kívüli programokban nem vesz részt. Felszerelése, környezete rendezetlen.

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban A Közoktatási törvény értelmében az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig félévkor és tanév végén a szöveges értékelés egyéni értékelőlapokon történik. A második évfolyam félévétől a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló értékelő napló részébe kerülnek bejegyzésre. A tanév végi értékelést a törzslapokra is bejegyezzük. Értékelési formák: SZM (szöveges minősítés): - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul

96


Pedagógiai program

O (érdemjegy / osztályzat) - 5 (jeles) - 4 (jó) - 3 (közepes) - 2 (elégséges) - 1 (elégtelen) EM (egyszerű minősítés – magatartás, szorgalom) magatartás:

szorgalom:

- 5 (példás)

- 5 (példás)

- 4 (jó)

- 4 (jó)

- 3 (változó)

- 3 (változó)

- 2 (rossz)

- 2 (hanyag)

EM (egyszerű minősítés – nem kötelezően választható tantárgy) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt Az egységes értékelési rendszeren túlmenően a pedagógusoknak lehetőségük van a változatosabb, árnyaltabb értékelési módszerek alkalmazására is a szöveges minősítésekben. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről - szóban szülői értekezleteken, fogadóórákon, egyéni beszélgetések alkalmával, – írásban az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban történik. A tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltság szintjének mérése Területei

Színterei

Módszerei és dokumentációja

Aktivitás, együttműködés tanórán és tanórán kívül.

A tanórán, a tanórán kívül. (napköziben, külső programokon, játékban, sportban, vetélkedőkön, a családban)

Együttélési normák, szabályok követése iskolában.

Megfigyelés, visszajelzés az Tanórán, napköziben, szünetadott esetben, tapasztalatok ben, szabadidőben. gyűjtése a családtagokról.

97

Megfigyelés, produktumok elemzése, beszélgetés, feljegyzés.


Területei

Pedagógiai program

Színterei

Kapcsolatteremtés. Feladattudat, feladattartás, feladatvállalás és viszonyulás Iskolában, osztályban. a munkához. Munkatevékenység, önállóság. Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás.

Iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz.

Nagy- és finommozgás.

Iskolában, osztályban.

Beszéd és beszédértés. (alaki és tartalmi) Emlékezet. (verbális, akusztikus, vizuális)

Tanóra, tanórán kívüli tevékenység.

Figyelem és gondolkodás.

Tanórán

Tanórán.

Módszerei és dokumentációja Folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés. Beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történő konzultáció, feljegyzés készítése- (iskolapszichológus közreműködésével) Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése. Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése. Megfigyelés, felmérés, írásos feljegyzés késztése. Folyamatos megfigyelés, felmérés, feljegyzés készítése.

XXIII. A tanulók továbbhaladásának feltételei A továbbhaladás részletes feltételeit, a z egyes tantárgyak minimum követelményeit „az iskola helyi tantervei” rész tartalmazza. A tanulók teljesítményét ugyancsak az előbb említett rész táblázatai szerint kell minősíteni. A tanulók az iskola magasabb évfolyamába, illetve a szakképző évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítették. A tanulók év végi minősítését a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, s a megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről.  Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való távolléte, hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. Ha az első évfolyamra felvett tanulót mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő tanfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, s csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte.

98


Pedagógiai program

Amennyiben a szükséges szakértői vélemények alapján a gyermek részére egyéni továbbhaladás engedélyezett, szükséges meghatározni, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. A további évfolyamokon az évfolyamismétlésre kötelezés csak a jogszabályi előírások szerint lehetséges.  A tanulók részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben szülő kérésére, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az évismétlést az intézmény vezetője engedélyezi.  A tanulók tantárgyi felmentést kaphatnak a szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján, ha azt egyéni adottságaik, fogyatékosságuk, sajátos helyzetük indokolttá teszi  A tanuló az intézményvezető engedéllyel az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  A magasabb évfolyamba lépés követelményeit magántanulóként is (szakképző évfolyamok kivételével) lehet teljesíteni. A továbbhaladás feltétele ebben az esetben a sikeres osztályozó vizsga letétele, amit az intézményvezető által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon kell letenni. Osztályozó vizsgát kell tennie annak; aki a tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesítheti, aki tankötelezettségét magántanulóként teljesíti. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki kétszázötven óránál többet mulasztott, egy adott tantárgyból a tanítási órák törvényben meghatározott százaléka felett mulasztott, de az igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a húsz órát. Az osztályozó vizsga tárgyai ép intellektusú tanulók esetén: 9. évfolyam 10. évfolyam

matematika, magyar nyelv- és irodalom, biológia, kémia, fizika, történelem, földrajz matematika, magyar nyelv- és-irodalom, biológia, kémia, fizika, földrajz, történelem

99


Pedagógiai program

Az osztályozó vizsga tárgyai (tanulásban akadályozott) tanulók esetén: 1. évfolyam 2.-4. évfolyam 5.- 6. évfolyam 7.- 8. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

magyar nyelv- és irodalom, matematika magyar nyelv- és-irodalom matematika környezetismeret magyar nyelv- és-irodalom, történelem, matematika, természeti ismeretek magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia kémia, földrajz, történelem matematika, magyar nyelv- és irodalom, biológia, kémia, fizika, történelem, földrajz matematika, magyar nyelv- és-irodalom, biológia, kémia, fizika, földrajz, történelem

Az osztályozó vizsga tárgyai (értelmileg akadályozott) tanulók esetén: 1.-2. évfolyam

olvasás - írás előkészítése, számolás – mérés előkészítése

3.-4. évfolyam

olvasás - írás elemei, elszámolás – mérés elemei

5.- 6. évfolyam 7.- 8. évfolyam: 9.-10. évfolyam

olvasás - írás elemei, számolás – mérés elemei, környezet és egészségvédelem olvasás - írás elemei, számolás – mérés elemei, környezet és egészségvédelem társadalmi ismeretek és gyakorlatok olvasás – írás, számolás – mérés környezet és egészségvédelem társadalmi ismeretek és gyakorlatok

XXIV. A tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta a miniszter által hivatalosan tankönyvnek nyilvántartott, iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Így a döntés előtt szükséges a szülői szervezettel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéshez.

100


Pedagógiai program

A tankönyvek kiválasztásának elvei, szempontjai: Szakmai kidolgozottság jellemezze. Didaktikai kimunkáltság jellemezze. A feladatok nyújtsanak lehetőséget a differenciálásra. A tankönyv tartalmában feleljen meg az iskola helyi tantervének, legyen motiváló hatású, változatos, vonzó, szép kivitelezésű, időtálló, több éven át használható. A tankönyv tartalmában, ábravilágában, illusztrálásában igazodjon a tanuló szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz. Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint tartozzon munkafüzet is. A tankönyvek áttekinthetőek, jól olvashatóak legyenek. Nyelvezete ne legyen bonyolult, nehezen érthető a tanulók számára. Pedagógiai koncepciónak leginkább az alaptankönyv felel meg, mert a tananyag magját tartalmazza. Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap, vagy munkalap a megerősítés, gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. A szakképzési évfolyamokon a szakmai programokban javasolt tankönyvek szükség szerint saját készítésű munkafüzetekkel, jegyzetekkel egészüljenek ki. A tankönyvek kiválasztásánál figyelni kell a normatíva keret, illetve az önkormányzat támogatási keretének betartására, valamint mérlegelni kell a tankönyvcsomag árát a családok esetleges szűkös anyagi helyzete miatt. Abban a tantárgyban, ahol nincs tankönyv, tankönyvpótló kiadványt készítünk. Az évfolyamok könyvét a könyvtárban kell megőrizni, amennyiben a tanuló nem ragaszkodik tankönyvéhez, hogy szociálisan hátrányos gyermek felhasználhassa. A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként felülvizsgálja, s ez alapján hoz döntést a következő évre vonatkozó tankönyvrendeléssel kapcsolatban.

101


Pedagógiai program

XXV. Szakiskolai szakmai program Szempontok a szakiskolai szakmai programhoz Az iskola Pedagógiai Programja érvényes a szakiskolára is. A szakiskolánk, speciális szakiskolánk képzési programjába belépő fiatalok képességeik szerint igen eltérő képet mutatnak, de alapvetően két nagy csoportot alkotnak: 1. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozata alapján a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, illetve a halmozottan sérült fiatalok csoportja. 2. A hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel, részképesség zavarral, beilleszkedési problémával küzdő ép intellektusú, a többségi középfokú (főleg szakképző) intézményrendszerből kiszorult fiatalok csoportja. Szakmai programunk elkészítésénél figyelembe vett szempontok: az esélyegyenlőség megteremtése (felzárkóztatás, tehetséggondozás, személyiségfejlesztés), az átjárhatóság, pályakorrekció biztosítása, széles alapú pályaorientálás, gyakorlati oktatás és szakmai alapozó képzés, a fiatal egyéni képességeinek megfelelő legmagasabb piacképes szakképesítés megszerzésére felkészítés. Feladataink: általános műveltség szinten tartása, bővítése, felzárkóztatás (ismereti hiányok pótlása), tanulási nehézségek oldása, tanulási képességek fejlesztése, habilitációja, rehabilitációja az életkor és egyéni képességek függvényében, pályaorientálás, gyakorlati oktatás és szakmai alapozó ismeretek nyújtása, életkezdéshez, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása, szakmai képzés (választott szakmában), szakmai vizsgára felkészítés,

102


Pedagógiai program

a személyiség fejlesztése (különös tekintettel: fizikai állóképesség, munkamorál, viselkedéskultúra), munkára felkészítés, pályakövetés. Szakmai képzésünk: gyakorlatorientált, az egész személyiség fejlesztését szolgáló, egyénre szabott, differenciált módszereket alkalmazó, amely integrált és szegregált formában történik. A Száraznád NOK jellegzetessége, hogy az iskolába lépő kisiskolás felnőttként szakmai végzettséggel hagyhatja el az intézmény kapuit. Iskolánk szakiskolai és speciális szakiskolai képzésének egyértelmű célja, hogy a 9-10. évfolyamokon, a közismeretei tárgyak tanulása mellett a fiatalok elméleti és főképpen gyakorlati ismereteket szerezzenek a munka világából, sajátítsák el azokat a szükséges kompetenciákat, amelyek az eredményes pályaválasztáshoz és munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükségesek. A szakképző évfolyamokon elsődleges célunk, hogy a tanulmányaik befejeztével a fiatalok eredményes szakmai vizsgát tegyenek a választott szakmában és piacképes tudásukkal helyt álljanak az elsődleges munkaerő-piacon. Alapvető iskolafejlesztési és oktatástervezési koncepciónk, hogy az iskola szakképzési rendszere a következő képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása. Megalapozott pályaválasztás képességének kialakítása. Az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése. A kiegészítő informatikai tudás elsajátítása és fejlesztése. A nyelvtudás, főképpen a szakmai idegen nyelv elsajátítása. Az együttműködési és kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése. A szakmai képzés minden esetben elméleti és gyakorlati oktatásra épül, amelynek arányát az egyes szakmák jóváhagyott központi programjai alapján elkészített helyi tantervek tartalmazzák. A gyakorlati képzés szinterei a belső tanműhelyek, és a külső gyakorlóhelyek. A szakmai képzés megkezdése előtt a 9. évfolyamon külön tantárgy keretében pályaorientációt, gyakorlati oktatást nyújtunk, majd a 10 évfolyamon szakmai alapozó oktatás folyik.

103


Pedagógiai program

Pályaorientáció A pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő - piaci környezetükről és kellőképpen megalapozzák pályaválasztási döntésüket. Fontos célkitűzés, hogy a tanulók egyéni adottságai és személyes elképzelésük a választott életpályáról harmonikus egyensúlyba kerüljenek a munkaerőpiaci igények által meghatározott lehetőségekkel. A szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye egyénre szabott életvezetési stratégiák kialakulásában jelenjen meg. Sajátítsák el a tanulók az eredményes tanulási módszereket, tárják fel érdeklődésüket, hajlamaikat, készségüket és személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munkához. A pályaorientáció a következő legfontosabb területekre terjed ki: érdeklődés és képességek, készségek megismerése, a pályaválasztás és szakma-, illetve iskolaválasztás, élet- és pályatervek, tanulási technikák, ismeretek a munka világáról és az egyes szakmacsoportok szakmai követelményeinek megismerése. A pályaorientáció keretében a fiataloknak el kell fogadniuk az aktív, dolgozó életmódot, tudatosulni kell bennük a pályaválasztás fontosságának, és hogy az életpálya építése nem egyszeri döntés eredménye. Képesnek kell lenniük a terveket és célokat összevetni a valódi lehetőségekkel, továbbá számon kell tartani a pályájukat befolyásoló tényezőket is. Gyakorlati oktatás (szakmai előkészítés a 9. osztályban) A tanterv modulrendszerű, kompetenciaalapú, tevékenységközpontú. Fontos szempont, hogy a mindennapi életben is felhasználható, értelmes célokkal és ehhez kapcsolódó feladatokkal lássuk el a tanulókat. A 9. évfolyamon a képzés céljai: l.) Személyre-szabott, aktív, élményszerű ismeretszerzés biztosítása. Általános műveltség megszilárdítása. Alapismeretek hiánypótlása (differenciált oktatás).

104


Pedagógiai program

Szakképzésbe történő bekapcsoláshoz szükséges ismeretek, képességek, készségek fejlesztése (kifejezőképesség, problémamegoldó-képesség…). 2.) Alkotás (konstruálás), felfedezés, saját tudás felépítése beépítve a tanuló egyéni tapasztalatait. Pozitív élményszerzéshez juttatás. Passzivitás feloldása. Élethosszig tartó tanulás igényének és képességének kialakítása. 3.) Pszichomotoros készségfejlesztés. Rajzkészség fejlesztése. Tárgykultúra és esztétikai érzék fejlesztése. Kulturális értékek megőrzése. 4.) Mindennapi teendők megismerése. Információszerzés és praktikus felhasználása. Erkölcsi és etikai normák betartásaÜgyintézéssel, kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési szabályok. Számonkérés: bár a tananyag főként tevékenységközpontú, a tanulók mégis témakörönként hozzájutnak egy tömör, ám mégis átfogó elméleti anyaghoz. Ismereteiket (kisebb egységekre bontva) óráról-órára bővítjük, mélyítjük. A témakörök végén egy írásbeli feladatlap kitöltésével adhatnak számot a diákok megszerzett tudásukról. A gyakorlati oktatás tantárgy során a tanulók sokféle, a szakmákhoz szorosan kapcsolódó alapanyaggal ismerkednek meg, elsajátítják ezek tulajdonságait és jellemzőit, s megtanulják használni is őket. Elkészített munkáikat szintén érdemjeggyel jutalmazzuk. Értékelési szempontok: a.) ELMÉLET: fontos, hogy a tanuló összetett és átfogó ismeretet szerezzen egy-egy témakörről. Megismerje, és alkalmazni tudja az esetleges új kifejezéseket, szakszavakat. Közléseinek jól érthető logikája legyen, mondandóját érthetően, világosan tudja megfogalmazni. Írásképe olvasható, külalakja igényes és rendezett legyen.

105


Pedagógiai program

b.) GYAKORLATI TEVÉKENYSÉG: a témához kapcsolódóan, havonta 2-3 munkadarab/rajz elkészítése tanári segítséggel. Fontos szempont a pontos munkavégzés, az elkészített munkadarab külalakja, a precizitás és alaposság (ráfordított idő) és az ötletesség, kreativitás. Az elmélet és gyakorlati tevékenység mellett ajánlott lenne a tanulók munkavégzésének értékelése is minden hónapban. A tanulók munkavégzését érdemjeggyel jutalmazzuk. Rendkívül fontos, hogy a gyakorlati oktatás folyamatában alakuljon ki, illetve fejlődjön a tanulók munkatársakkal való együttműködése, a csoportban való munkálkodás kompetenciája, empatikus készsége, kreativitása, az egyéni és csoportos felelősségérzet és kötelezettség vállalás. A munkavégzés szakmai ismeretei mellett nagyon fontos, hogy alakuljon ki a balesetmentes munkavégzés képessége. A tanulók legyenek képesek a szakmacsoportokba tartozó tevékenységek felismerésére, a különböző szakmák által használt anyagok és a szakmák összekapcsolására. A gyakorlati oktatás legfontosabb moduljai: személyes kompetenciákat fejlesztő modul, műszaki készségeket fejlesztő modul, szakterület közeli modulok, értékelő modulok. Szakmai alapozó oktatás (10. évfolyam) A 10. évfolyamon szakmacsoportos szakmai alapozó képzés folyik, amelyek igazodnak az intézmény szakmai oktatásának struktúrájához. A tanulók az általános szakmai ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek az egyes, általuk választott szakmacsoport jellemző technológiáival, a használt anyagokkal, módszerekkel. A szakmai alapozás rendszerezi, bővíti és elmélyíti a közismereti tárgyakban tanult, szakmacsoportokhoz kapcsolódó ismereteket is, ezáltal a tanult elméleti ismeret a mindennapok gyakorlatában hasznosul. A szakmai alapozó oktatás a szakmai ismeretek mellett különösen fejleszti a kreativitást, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességét, algoritmusok alkalmazási képességét és természetesen a szakmai kommunikációs képességet. Alapvető cél tehát, hogy a szakmai képzésbe belépő tanuló rendelkezzen az ahhoz szükséges készségekkel, képességekkel, hogy az eredményes szakmatanulás után a nyílt munkaerő-piaci körülmények között sikeres munkavállaló legyen.

106


Pedagógiai program

Pályakövetési rendszer A Közoktatási Törvény a szakképzés fejlesztésének összehangolása érdekében közreműködik a munkaerő-piaci képzési igények szakoktatásban történő megjelenítéséhez. Ennek érdekében pályakövetései rendszer kerül bevezetésre, amely folyamatos adatszolgáltatási rendszerével segíti a szakképzés munkaerő-piaci igényeknek való megfeleltetését. A tanulói nyomon követés és pályakövetés az intézményi minőségfejlesztési tevékenységnek eszköze, mely lehetővé teszi a tanulói életutak vizsgálatát, úgy, hogy konkrét információval szolgál minden egyes tanulóra vonatkozóan. A tanulói pályakövetés az első szakma megszerzése után, a szakmai képzés eredményes zárását követően kezdődik. Ezen szakasz elsődleges célja, hogy a tanuló a munkaerőpiacra való belépésekor megkapja azokat a támogatásokat, amelyek a sikeres karrierúthoz szükségesek. A pályakövetési szakasz a munkaerőpiacra történő belépés utáni 3-5 éven át történik. Ez az az időszak, amely az első munkába állásra vonatkozóan információkkal szolgál. A pályakövetési program célja: A szakiskolában szakképzettséget szerzett fiatalok nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésének hatékony segítése a szektorok helyi szereplői közötti együttműködéssel. A végzős fiatalok elhelyezkedési arányának emelése. A program során olyan technikák, módszerek, készségek, tapasztalatok feltárása és alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a szakiskolában végzett fiatalok munkába állásának zökkenőmentessé tételét, a munka világában való eligazodását, hatékony álláskeresési technikák alkalmazását a mindennapokban, illetve elősegíti a tartós munkavállalást. A végzett fiatalok munkaerő-piaci aktivitásának növelése, a munkavállalás motivációjának erősítése, az elhelyezkedési esélyek növelése, a munkahelyi beilleszkedés elősegítése. A fiatalok pszichés-mentális állapotának és közvetve szociális helyzetének javítása személyes, egyéni, és csoportos megsegítések keretében. Kliensorientált hálózatépítés a régió civil és vállalkozói szférájával.

107


Pedagógiai program

Az intézmény olyan szolgáltató, támogató és információs központtá alakítása, ahol a célcsoport fiataljai igényeiknek, helyi szükségleteiknek megfelelő megsegítést kapnak. Az iskola oktatásának sikerességét azon is le lehet mérni, hogy az iskola milyen hatékonyan képes felkészíteni a tanulókat a munkavégzésre. Az oktatás nem öncélú fejlesztő tevékenység, hanem a sikeres társadalmi integráció egyik eszköze. E társadalmi integráció egyik meghatározó eleme pedig a munkavállalás. Az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedés sikeressége, vagy sikertelensége minősíti az oktatási rendszert, és meghatározza az intézmény számára a feladatokat is. A pályakövetés várható eredményei: Erősödni fog a fiatalok tanulási- és munkamotivációja. Csökkenni fog tudáshiányuk. Növekedni fog munkaerő-piaci tájékozottságuk. Javulni fognak a munkaerőpiac által igényelt kulcsképességeik. Fejlődni fog szakmai, munkaerő-piaci és szociális hozzáértésük (kompetenciáik). Rendeződhetnek pszichológiai, életvezetési és alkalmazkodási problémáik. Következésképpen javulhat a fiatalfoglalkoztathatósága, s így visszavezethetők az esetleges pályakorrekció érdekében az iskolarendszerű, vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe, átképzésbe, illetve lehetőségük nyílhat az elhelyezkedésre, valamint biztosabban gondoskodhatnak saját és családjuk megélhetéséről. Átjárhatóság a szakiskolában Azonos szakmacsoporton belül, üres férőhely és alkalmasság esetén igazgatói engedéllyel és különbözeti vizsgával. Más szakmacsoportba évente október 1-ig, üres férőhely esetén, igazgatói engedéllyel, ha a tanuló orvosilag, pszichológiailag alkalmas év közben, ha a tanuló az előírt óraszámokat teljesíteni tudja. Egyéb esetben csak az új tanév kezdetén. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az a tanuló tehet szakmai vizsgát, aki a jogszabályban, a szakképzési törvényben, a központi programban előírt tanulmányi kötelezettségeit hiánytalanul teljesítette. A szakmai és vizsga108


Pedagógiai program

követelmény a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként szintvizsgát, illetve modulzáró vizsgát írhat elő. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése,

amely

egyenértékű

a

modulzáró

vizsga

eredményes

letételével.

Amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevők vizsgára bocsátásának feltétele az eredményes szintvizsga. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a modulzáró vizsgák eredményes letétele. Szakmai vizsga Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, a szakmai és vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.

XXVI. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az 1998. évi (Müv. K. 2/II) MKM tájékoztató által meghatározott minimális taneszköz jegyzékben meghatározott eszközök rendelkezésünkre állnak. Az eszközök listáját a helyi tantervek tartalmazzák. Az iskolai taneszközök és felszerelések pótlása, fejlesztése folyamatosan történik, egyrészt költségvetési, másrészt lehetőség szerint pályázati forrásokból

109


Pedagógiai program

XXVII. Az iskola helyi tantervei Alkalmazott helyi tantervek A helyi tantervek a NAT (202/2007) (VII. 31.) előírásainak megfelelően a kerettantervben megfogalmazottak alapján készültek. Figyelembe vett és felhasznált dokumentumok: Ép intellektusú tanulók esetén: 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet központi tanterv (gyakorlati oktatás) Szakiskolai Fejlesztési Program „A” komponens kerettantervi programtervezete (szakmai alapozás) Szakmai programok 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárás rendjéről szóló rendelet alapján. Sajátos nevelési igényű tanulók esetén: 5/2006 (VII. 24.) OKM rendelet 1§, Kerettantervek 2/2005 (III. 1.) OM rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Bp. 1082 Üllői út 76.) kerettanterve. (2004) a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Debrecen 4024. Budai Ézsaiás u. 2.) értelmileg akadályozottak képességfejlesztő speciális szakiskolájának 9-10. évfolyam kerettanterve, 1/2006. (VI.29.) OKM rendelet központi tanterv (gyakorlati oktatás) Szakiskolai Fejlesztési Program „A” komponens kerettantervi programtervezete (szakmai alapozás) Szakmai programok 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárás rendjéről szóló rendelet alapján.

110


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok ép intellektusú tanulók számára (9 - 10. évfolyam) 9. évfolyam 3 1,5 2 3 1 1 1 1 1 0,5 0,5 5

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás / szakmai alapozás Osztályfőnöki Heti kötött óraszám összesen Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám (37 hét)

10. évfolyam 3 2 3 3 1 1 1 1 1 1 0,5 2,5 1 6 1 27,5 28 1036

6 1 27,5 27,5 1017,5

Felhasználható heti/éves órakeret Felhasználható órakeret Kötelező óraszám (heti)

9. évfolyam

10. évfolyam

27,5

28

Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c)

12%

3,3

3,36

Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52§. (7)

45%

12,375

12,6

5%

1,375

1,4

44,55

45,36

1648,35

1678,32

Nem kötelező órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. Összesen egy hétre Összesen egy tanévre (37 hét)

111


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ép intellektusú tanulók esetén (9 – 10. évfolyam)

Tantárgyak

9. évfolyam O O O O O O O O O O O O

Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Informatika Gyakorlati oktatás Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki O osztályzat EM egyszerű minősítés

O O

jól megfelelt, megfelel, gyengén megfelelt

112

10. évfolyam O O O O O O O O O O O EM O O O


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (1-4. évfolyam) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Környezetismeret Ének – zene – tánc Rajz és kézművesség Osztályfőnöki Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Heti kötelező óraszám: Éves kötelező óraszám (37 hét) Szabadon választható: Néphagyomány

1. évfolyam 7 4 1 1 1 1 5 20 740 1

2. évfolyam 7 4 2 1 2 1 3 20 740 1

3. évfolyam 7 4 1 2 1 1 1 3 20 740 1

4. évfolyam 7 4 1 2 1 1 1 2,5 3 22,5 832.5 1

Felhasználható heti/éves órakeret Felhasználható órakeret

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás Kt.52.§ (6.) 15% Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) 12% Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) 10% Nem kötelezően adható órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. 5% Napközi

20

20

20

22,5

3

3

3

3,375

2,4

2,4

2,4

2,7

2

2

2

2,25

1

1

1

1,125

22,5

22,5

22,5

22,5

Összesen egy hétre

50,9

50,9

50,9

54,45

1883,3

1883,3

1883,3

2014,65

Összesen egy tanévre (37 hét)

113


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (5-8. évfolyam) Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom – dráma Élő idegen nyelv Matematika Informatika Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret Természetismeret- Fizika Természetismeret – Kémia Természetismeret- Biológia, egészségtan Ének-zene Ének – zene- tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti kötelező óraszám: Éves kötelező óraszám (37 hét) Szabadon választható: Tánc

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4,5

4

4 1 1,5 1,5

4 1 2 2

4 1 4 1 2

4 1 4 1 2

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 3 3 1 25 925 1

1 1 3 3 1 25 925 1

1 1

1 1

2 5 1 22, 5 832.5 1

1 2, 5 3 1 22, 5 832.5 1


5. 6. 7. évfolyam évfolyam évfolyam

Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (6.) 15% Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) .12% Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) 25% - 35 % Nem kötelezően adható órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. 5% Napközi Összesen egy hétre Összesen egy tanévre (37 hét)

8. évfolyam

22,5

22,5

25

25

3,375

3,375

3,75

3,75

2,7

2,7

3

3

5,625

5,625

7,5

7,5

1,125

1,125

1,25

1,25

15

15

15

15

50,325

50,325

55,5

55,5

1862,025

1862,025

2053,5

2053,5

114


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (1 – 8. évfolyam) Évfolyam

Tantárgy Kötelezően választható

2. II.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és - irodalom Magyar nyelv és - irodalom – dráma Élő idegen nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Ének – zene – tánc Rajz- és kézművesség Rajz és médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki

SZM SZM O SZM SZM O SZM SZM O

O O O

O O O

O O O

O O O

O O

O O

O

O

O O O O

O O O O

O

O

O

O

O O

O O

O

O

Néphagyomány

EM

Tantárgy

1.

I.

SZM SZM O O SZM SZM O

O O O

O O O

O

O

O SZM SZM O SZM SZM O

O O

O O

O O

O O

SZM SZM O

O

O

O

O

O

O

SZM SZM O

O

O

O

O

O

O

EM EM EM

Tánc

SZM szöveges minősítés O osztályzat EM egyszerű minősítés

O O O

O O O

EM EM EM EM EM

jól megfelelt megfelelt gyengén megfelelt

115


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (9-10. évfolyam) 9. évfolyam 3 2 3 1,5 1 0,5 0,5 1 2 1 6

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret- Biológia-egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Informatika Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki

5 1 27, 5 1017,5

Heti kötelező óraszám: Évi kötelező óraszám (37 hét)

10. évfolyam 3,5 2 3 2 2 1 1 1 2

6 3 1 27, 5 1017,5

Felhasználható heti/éves órakeret Felhasználható órakeret Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (6.) Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) Nem kötelezően adható. Órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. Napközi

15% 12% 45% 5%

Összesen egy hétre Összesen egy tanévre (37 hét)

116

9. évfolyam

10. évfolyam

27,5

27,5

4,125

4,125

3,3

3,3

12,375

12,375

1,375

1,375

15

15

63,675

63,675

2355,975

2355,975


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (9-10. évfolyam) 9. évfolyam O O O O O O O O O O O EM O

Tantárgyak Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Informatika Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki O osztályzat EM egyszerű minősítés

O O


117

10. évfolyam O O O O O O O O O O O

O O O


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (1-4. évfolyam) Tantárgyak Olvasás – írás előkészítése Olvasás – írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás – mérés előkészítése Számolás – mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás, alakítás Ének – zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet és egészségvédelem Tánc és drámajáték Informatika Kötelező óraszám (heti) Kötelező óraszám (egy tanévre, 37 hét)

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 2 2 4 4 4 4 4 4 2

2

2

2

2 2 1 5

2 2 2 4

2 1 2 2 2 3

2,5 4 2 2 3

1 20 740

20 740

20 740

22,5 832,5


1. Évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás Kt.52.§ (6.) 15% Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) 12% Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) 10% Nem kötelezően adható órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. 5% Napközi

20

20

20

22,5

3

3

3

3,375

2,4

2,4

2,4

2,7

2

2

2

2,25

1

1

1

1,125

22,5

22,5

22,5

22,5

Összesen egy hétre

50.9

50.9

50.9

54.45

1883.3

1883.3

1883.3

2014.65

Összesen egy tanévre (37 hét)

118


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (1 – 4. évfolyam) Évfolyam

1.

Tantárgy

2. I.

3.

4.

II.

I.

II.

I.

II.

Magatartás

SZM SZM O

O

O

O

O

Szorgalom

SZM SZM O

O

O

O

O

Olvasás – írás előkészítése

SZM SZM O O

O

O

O

Olvasás, írás Beszédfejlesztés és környezetismeret

SZM SZM EM SZM EM SZM EM

Társadalmi ismeretek és gyakorlat Számolás mérés előkészítése

SZM SZM O

Tantárgy

Számolás, mérés

O

Önkiszolgálás

O

O

O

SZM SZM EM SZM EM


SZM EM

Ábrázolás, alakítás


Ének-zene


Játékra nevelés

SZM SZM EM SZM EM

Mozgásnevelés


Testnevelés Környezet és egészségvédelem Tánc és drámajáték

SZM EM

Informatika SZM szöveges minősítés O osztályzat E egyszerű minősítés jól megfelelt megfelelt gyengén megfelelt

119


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (5-8. évfolyam) Tantárgyak

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Olvasás - írás előkészítése Olvasás - írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás - mérés előkészítése Számolás - mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás, alakítás Ének – zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Környezet és egészségvédelem Tánc és drámajáték Informatika Kötelező óraszám (heti) Kötelező óraszám (egy tanévre: 37 hét)

4 3

4 4

4

4

2

2

2,5

2,5

2

2

3 1 1

3 2 1

6 3 1

6 3 1

5

3 3 2 1 1 25 925

3 2 1 1 25 925

2 1

2 1

22,5 832,5

22,5 832,5


5. 6. 7. évfolyam évfolyam évfolyam

Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (6.) 15% Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) 12% Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) 25% - 30% Nem kötelezően adható órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. 5% Napközi Összesen egy hétre Összesen egy tanévre (37 hét)

8. évfolyam

22,5

22,5

25

25

3,375

3,375

3,75

3,75

2,7

2,7

3

3

5,625

5,625

7,5

7,5

1,125

1,125

1,25

1,25

15

15

15

15

50,325

50,325

55,5

55,5

1862,025

1862,025

2053,5

2053,5

120


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (5 – 8. évfolyam)

Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Tantárgy I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Magatartás

O

O

O

O

O

O

O

O

Szorgalom

O

O

O

O

O

O

O

O

Olvasás, írás

O

O

O

O

O

O

O

O

Beszédfejlesztés és környezetismeret SZM EM SZM EM Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Tantárgy

Számolás, mérés

SZM EM SZM EM O

O

O

O

O

O

O

O


SZM EM SZM EM SZM EM SZM EM



Ének-zene


Mozgásnevelés

SZM EM SZM EM

Testnevelés

SZM EM SZM EM

Környezet és egészségvédelem


Tánc és drámajáték


Informatika SZM O EM

szöveges minősítés osztályzat egyszerű minősítés

SZM EM SZM EM


121


Pedagógiai program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (9-10. évfolyam) Tantárgyak

9. évfolyam 3,5 1 3 3 5 3 2 1 5 1 27,5 1017,5

Olvasás –írás Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás – mérés Szakmai előkészítő ismeretek Életviteli és gondozási ismeretek Szociális munkatevékenység Ábrázolás – alakítás Ének – zene Testnevelés Környezet és egészségvédelem Kötelező óraszám (heti) Éves kötelező óraszám (37 hét)

10. évfolyam 3,5 1 3 3 5 4 2 1 3 2 27,5 1017,5


9. évfolyam

10. évfolyam

Kötelező óraszám (heti) Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (6.) 15% Felzárkóztatás, tehetséggondozás Kt. 52.§ (11) c) 12%, Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Kt. 52.§ (7) 45% Nem kötelezően adható. Órák Kt. 1.sz. mell. 3. rész II/7. 5% Napközi

27,5

27,5

4,125

4,125

3,3

3,3

12,375

12,375

1,375

1,375

15

15

63,675

63,675

2355,975

2355,975

Összesen egy hétre Összesen egy tanévre (37 hét)

122


Pedagógiai program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (9 - 10. évfolyam) Évfolyam

Tantárgy

Tantárgy

SZM O EM

9.

10.

I.

II.

I.

II.

Magatartás

O

O

O

O

Szorgalom

O

O

O

O

Ének-zene

SZM

EM

SZM

EM

Környezet és egészségvédelem

SZM

EM

SZM

EM


SZM

EM

SZM

EM

Számolás, mérés

O

O

O

O

Olvasás, írás

O

O

O

O

Társadalmi ismeretek

SZM

EM

SZM

EM


SZM

EM

SZM

EM

Testnevelés

SZM

EM

SZM

EM

Szociális munkatevékenység

SZM

EM

SZM

EM

Szakmai előkészítés

SZM

EM

SZM

EM

szöveges minősítés osztályzat egyszerű minősítés


123


Pedagógiai program

A napközis foglalkozások szervezett foglalkozásai és tevékenységei

Évfolyamok

Napközis foglalkozások 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Mindennapos testedzés

2

2

2

3

3

3

3

3

Játék

2

2

2

2

Kulturális foglalkozás

2

2

2

2

1

1

1

1

Manuális tevékenység

2

2

2

2

2

2

2

2

Tanulás

5

5

5

5

5

5

5

5

6,5

6,5

6,5

6,5

2

2

2

2

3

3

3

2

2

2

2

2

22,5

22,5

22,5

22,5

15

15

15

15

Szabadon felhasználható Szocializációs tevékenység Összesen

124


Pedagógiai program

XXVIII. Szakmai programok óratervei

Szakmacsoport

Szakma

Faipar

Bútorasztalos

Építészet

Festő, mázoló és tapétázó

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

Élelmiszer és vegyi áru eladó

Vendéglátás, idegenforgalom

Szakács Gyorséttermi és ételeladó Gyógynövénytermesztő

Mezőgazdaság Parkgondozó

A szakképesítés köre

OKJ szám

Képzési idő

teljes szakképesítés teljes szakképesítés

33 543 01 1000 00 00 33 582 04 1000 00 00

SNI 3 év

elágazás

31 341 01 0010 31 02

SNI 3 év

teljes szakképesítés rész szakképesítés rész szakképesítés rész szakképesítés

33 811 03 1000 00 00 33 811 03 0100 31 01 31 622 01 0100 21 03

2 év SNI 2 év

54 622 01 0100 21 01

SNI 2 év

125

SNI 3 év

SNI 2 év


Pedagógiai program

Szakács (2012/2013-as tanévtől)

33 811 03 1000 00 00 Évfolyam

1.

2. óraszám

Azonosító

Tananyagegység

Heti

Éves

Heti

Éves

6273 -11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

2,5

90

2,5

80

6274 -11

Vendéglátó tevékenység alapjai

1

36

1

32

6275 -11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

3

108

3

96

Ételkészítés I.

3

108

0

Ételkészítési gyakorlat I.

3

108

0

6280 -11

Ételkészítés II. 6281 -11 6280 -11 6281 -11

0

Ételkészítési gyakorlat II.

3

96

3

96

Számítástechnika

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Összesen:

0 Kötelező csoportbontás

0

6280 -11

Ételkészítési gyakorlat I.

6281 -11

Ételkészítési gyakorlat II.

6275 -11


3

6280 -11 6281 -11

Számítástechnika

3

Elmélet + csoportbontás összesen

108

0 3

96

108

3

96

2

72

2

64

25,5

918

25,5

816 0

Felzárkóztatás (5%)

0,875

31,5

0,875

28 0

Elmélet+felzárkóztatás összesen

18,38

661,5

18,38

588 0

Szakmai gyakorlat

Összefüggő szakmai gyakorlat

17,5

630

17,5

560

0

160

0

0 0

Elmélet+gyakorlat összesen

126

35

1420

35

1120


Pedagógiai program

Szakács (Kifutó rendszerben)

33 811 03 1000 00 00 Évfolyam

1.

2. Óraszám

Azonosító 338/1.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/1.0/1465-06 338/1.0/1429-06 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/2.0/1465-06 338/2.0/1428-06 338/2.0/1429-06 338/1.0/1464-06 338/3.0/1429-06 338/2.0/1464-06 338/5.0/1429-06 338/5.0/1428-06 338/3.0/1465-06 338/6.0/1429-06 338/4.0/1465-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1465-06 338/4.0/1429-06 0001-06

Tananyagegység Ételkészítési ismeretek

Ételkészítési gyakorlatok

Heti

Éves

1 1 1

36 36 36

1 1 1 1

36 36 36 36

Élelmiszer ismeretek 1,5

Gazdálkodási ismeretek Számítástechnika

Heti

1 2

3

36 36

0,5

18

1 2

36 72

0,5

0 0 32 64 0 0 96 0

1

32

1,5

0 48 0

54

1 1

Éves

2

2 1

64 0 16 0 64 32

18

0,5

16

1 2 17,5

36 72 630

1 2 17,5

32 64 560

1 1 1

36 36 36

Idegen nyelv ismeret

1 2

36 72

Számítástechnika

1 1

36 36

Kommunikáció

0,5

18


25

900

0,5 26

64 0 16 832


0,875

31,5

0,875

28

Elmélet+felzárkóztatás összesen

18,375

661,5

18,375

588

17,5

630

17,5

560

35

1120

Kommunikáció

0,5

Idegen nyelv ismeret A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Osztályfőnöki Testnevelés Összesen: Kötelező csoportbontás 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/2.0/1465-06 338/2.0/1465-06 338/4.0/1428-06 338/5.0/1465-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1429-06 338/5.0/1428-06 338/3.0/1465-06 338/6.0/1429-06 338/4.0/1465-06

Ételkészítési gyakorlatok

3 2 1

2

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

0 0 0 96 0 64 32 0

160


35

127

1420


Pedagógiai program

Bútorasztalos (SNI a 2012/2013 – as tanévtől))

33 543 01 1000 00 00

Évfolyam

1.

2.

3.

óraszám Azonosító

Tananyagegység

2273 - 11

A biztonságos munkavégzés feladatai

6349 - 11

Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

2302 - 11

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

1

36

1

36

1

32

3,5

126

3,5

126

3,5

112

Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

3

108

3

108

3

96

6350 - 11

Asztalosipari szerelési feladatok

1

36

1

36

1

32

6351 - 11

Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

3

108

3

108

3

96

6329 - 11

Gépkezelési feladatok

1

36

1

36

1

32

Tanműhelyi gyakorlat

2

72

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

64

17,5

630

17,5

2

72

2


19,5

702

19,5


0,875 31,5 0,88 31,5 0,88

28

Kötelező eü. és ped. célú hab., rehab 15%, KT 52§ (6)

2,625 94,5 2,63 94,5 2,63

84

Összesen

630 17,5 560

Kötelező csoportbontás Tanműhelyi gyakorlat

72

2

64

702 19,5 624

Felzárkóztatás + rehab. összesen

3,5

126

3,5

126

3,5

112

Elmélet+felzárkóztatás+rehab. összesen

21

756

21

756

21

672

17,5

630

17,5

Szakmai gyakorlat


140


35

128

1400

630 17,5 560

160

35

1420

35

1120


Pedagógiai program

Bútorasztalos (SNI kifutó rendszerben)

33 543 01 1000 00 00 Évfolyam

1.

2.

3.

Óraszám Azonosító

Tananyagegység

228/1.0/2273-06 228/2.0/2273-06

Heti

Éves

A balesetmentes munkavégzés feltételei

2

72

1

228/1.0/2302-06

A balesetmentes munkavégzés gyakorlata A gyártás-előkészítés és minőségbiztosítás elmélete A tömörfa megmunkálás elmélete

228/1.0/2275-06 228/1.0/2304-06

228/1.0/2274-06

228/1.0/1846-06 228/1.0/1848-06 228/1.0/2303-06 228/1.0/1847-06 0001-06

Heti

Éves

Heti

Éves

36

1

36

1

32

2

72

1

36

1

32

3

108

1

36

1

32

Üzletszerzés, üzleti tevékenység fejlesztése

2

72

2

72

1

32

Alapvető szerelési munkák Lapszerkezetű termékek gyártási lehetőségei Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Munkatervezés, szervezési feladatok

2

72 2

72

1

32

3

108

1

32

2

72

2

64

4

128

Bútorasztalos termékek jellemző típusai A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Tanműhelyi gyakorlat

0,5

18

0,5

18

0,5

16

2

72

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

64

630

17,5

2

72

2


19,5

702

19,5

702 19,5

624


0,875 31,5 0,88 31,5 0,88

28


2,625 94,5 2,63 94,5 2,63

84

Összesen: 17,5

630 17,5

560

72

64

Kötelező csoportbontás Tanműhelyi gyakorlat

2


3,5

126

3,5

126

3,5

112


21

756

21

756

21

672

17,5

630

17,5

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

90


35

129

1350

630 17,5

630

90

35

1350

35

1190


Pedagógiai program

Festő, mázoló és tapétázó (SNI)

33 582 04 1000 00 00 Évfolyam

Azonosító

Tananyagegység

196/1.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai

196/2.0/0459-06

196/2.0/0878-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagismeret Anyagismeret Szakrajz Falfelületek előkészítése Falfelületek festése Különleges festési eljárások, díszítő munkák Mázolási munkák

196/3.0/0878-06

Felújítási munkák

196/1.0/0881-06

1.

2. Óraszám

3.

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

1

36

0,5

18

0,5

16

0,5 1,5

0,5

0,5 1

0,5

18 0 54 36 0 18

0,5

1 1 1,5

18 54 0 36 36 54

16 0 16 32 0 0

0,5

18

0,5

18

0,5

16

0

1

36

1

32

36

0,5

18

0,5

16

196/2.0/0881-06

Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése

0 0

1 1

36 36

0,5 0,5

16 16

196/3.0/0881-06

Tapétázási munkák

0

1

36

2

64

196/1.0/0882-06

Plakátragasztás

0

0

1,5

48

196/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06 196/4.0/0875-06 196/6.0/0875-06

Tanműhelyi gyakorlat Informatikai ismeretek Osztályfőnöki

Testnevelés

1

2 3,5 1 1 2 Összesen: 17,5

Kötelező csoportbontás Tanműhelyi gyakorlat Informatikai ismeretek Elmélet + csoportbontás összesen

3,5 1 22

1,5 1

72

1

36

1

32

126 36 36 72 630

3,5 1 2 17,5

126 36 36 72 630

3,5 1 1 2 17,5

112 32 32 64 560

126 36 792

3,5 1 22

126 36 792

3,5 1 22

112 32 704

1


0,875 32,38 0,88 30,63 0,875 30,63


2,625 97,13 2,63 91,88 2,625 91,88

Felzárkóztatás+rehab összesen

3,5

129,5

3,5

122,5

3,5

122,5


21

759,5

21

752,5

21

682,5

17,5

630

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet+gyakorlat mindösszesen

130

90 35

1350

90 35

1350


Pedagógiai program

Élelmiszer- és vegyi áru-eladó (SNI)

31 341 01 0010 31 01

Évfolyam

1.

2.

3.

Óraszám Azonosító

Tananyagegység

309st/1.0/0004-07

Általános áruismeret I.

2

72

309st/2.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek I.

3

108

309st/8.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven I.

3

108

309st/3.0/0005-07

Jogszabályok alkalmazása I.

3

108

309st/5.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I.

3

108

309st/3.0/0004-07

Heti

Éves

Heti

Éves

Áruforgalmi ismeretek II.

5

180

309st/9.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven II.

3

108

309st/1.0/0005-07

Üzleti levelezés I.

1

36

309st/6.0/0005-07

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek I.

2

72

309st/6.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

3

108

309st/4.0/0004-07 309st/4.0/0007-07

Áruforgalmi ismeretek III.

5

160

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegennyelven III.

3

96

309st/2.0/0005-07

Üzleti levelezés III.

1

32

309st/7.0/0005-07

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek II.

2

64

309st/7.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete III.

3

96

000st/1.0/1513-07

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok

Heti

Éves

0,5

18

0,5

18

0,5

16

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

64

17,5

630

17,5

630

17,5

560

3

108 5

180 5

160

3

96

1

32

Összesen: Kötelező csoportbontás 309st/2.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek I.

309st/3.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek II.

309st/4.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek III.

309st/8.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven I.

309st/9.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven II.

309st/4.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven III.

309st/1.0/0005-07

Üzleti levelezés I.

309st/2.0/0005-07

Üzleti levelezés II.

3

108 3

1

108

36


23,5

846

26,5

954

26,5

848


0,875

32,38

0,875

30,63

0,875

30,63


2,625

97,13

2,625

91,88

2,625

91,88

Felzárkóztatás+rehab. összesen

3,5

129,5

3,5

122,5

3,5

122,5


21

759,5

21

752,5

21

682,5

17,5

630

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat


90

Elmélet+gyakorlat mindösszesen

35

131

1350

90

35

1350


Pedagógiai program

Gyógynövénytermesztő (SNI a 2012/2013 – as tanévtől) Évfolyam

31 622 01 0100 21 03

1.

2. óraszám

Heti

Éves

Heti

Éves

Munkavállalói ismeretek

2

72

2

64

399st/1.0/2220-07

Növénytan

1

36

1

32

399st/2.0/2220-07

Termesztési ismeretek

1

36

0

0

399st/3.0/2220-07

Termesztési ismeretek gyakorlat

0

0

1

32

1,5

54

1,5

48

Azonosító

Tananyagegység

399st/1.0/2221-07

399st/4.0/2220-07 399st/5.0/2220-07

Műszaki ismeretek

399st/6.0/2220-07 399st/1.0/2671-07

Gyógynövénytermesztés I.

2

72

0

0

399st/3.0/2219-07

Informatika

1

36

1

32

399st/2.0/2671-07

Gyógynövénytermesztés II.

0

0

2

64

399st/1.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek I.

1

36

0

0

399st/2.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat I.

2

72

0

0

399st/4.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek II.

0

0

1

32

399st/5.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat II.

0

0

2

64

Tankerti gyakorlat

3

108

3

96

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Tankerti gyakorlat

4

144

4

128

Informatika

1

36

1

32


22,5

810

22,5

720


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Összesen:

Kötelező csoportbontás

399st/3.0/2219-07

Szakmai gyakorlat


140


35

132

1400


Pedagógiai program

Gyógynövénytermesztő (SNI Kifutó rendszerben) Évfolyam

31 622 01 0100 21 03 1.

2. Óraszám

Heti

Éves

Heti

Éves

396st/1.0/2220-07 Növénytan

1

36

396st/2.0/2220-07 Termesztési ismeretek

2

72

396st/4.0/2220-07 Műszaki ismeretek

1

36

396st/1.0/2221-07 Munka-, tűz- és környezetvédelem

1

36

1

32

396st/1.0/2672-07 Kertészeti géptan

1

36

1

32

396st/1.0/2671-07 Gyógynövénytermesztés I.

2

72

396st/1.0/2222-07 Kereskedelmi ismeretek

1

36

1

32

396st/1.0/2219-07 Vállalkozási ismeretek

1

32

396st/2.0/2219-07 Vállalkozási gyakorlat

1

32

1,5

48

4

128

Azonosító

Tananyagegység

396st/2.0/2222-07 Kereskedelmi gyakorlat 396st/2.0/2671-07 Gyógynövénytermesztés II. 000st/1.0/1513-07 Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok

0,5

18

1

32

Tankerti gyakorlat

4

144

3

96

Informatikai ismeretek

1

36

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Tanműhelyi gyakorlat

4

144

3

96

Informatikai ismeretek

1

36


22,5

810

20,5

656


0,875

31,5

0,875

28

Kötelező eü. és ped.. célú hab., rehab. 15%, KT 52§ (6)

2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Összesen: Kötelező csoportbontás

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet+gyakorlat összesen

140

35

133

1400


Pedagógiai program

Gyorséttermi – és ételeladó (SNI a 2012/2013 – as tanévtől) Évfolyam

33 811 03 0100 31 01

1.

2. óraszám

Azonosító

Tananyagegység

6273 - 11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

6274 - 11

Vendéglátó tevékenység alapjai

6275 - 11 6284-11 6284 - 11

Heti

Éves

Heti

Éves

2

72

2

64

1,5

54

1,5

48


3

108

3

96

Gyorséttermi- és ételeladó munkája

3

108

3

96

Gyorséttermi- és ételeladó munkája gyakorlat

3

108

3

96

Számítástechnika

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Összesen:

Kötelező csoportbontás 6275 - 11


3

108

3

96

6284 - 11

Gyorséttermi- és ételeladó munkája gyakorlat

3

108

3

96

6284 - 11

Számítástechnika

2

72

2

64


25,5

918

25,5

816


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat



160

35

134

1420


Pedagógiai program

Gyorséttermi – és ételeladó (SNI Kifutó rendszerben) Évfolyam

33 811 03 0100 31 01

1.

2. Óraszám

Azonosító 338/1.0/1428-06 338/4.0/1464-06 338/2.0/1428-06 338/1.0/1464-06 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06 338/4.0/1429-06 338/5.0/1465-06

Tananyagegység Ételkészítési ismeretek

Heti

Éves

1,5

54

1,5

Élelmiszerismeret Ételkészítési gyakorlatok Idegen nyelv ismeret

Heti

Éves

1,5

48

1,5

48

2

64

54

1

36

1

36

1

36

2

72

3

96

1

36

1

32

338/3.0/1465-06

Számítástechnika

338/2.0/1464-06

Gazdálkodási ismeretek

1,5

54

1,5

48

1467-06

Marketing tevékenységek végzése

2,5

90

2,5

80

338/4.0/1465-06

Kommunikáció

0,5

18

0,5

16

000st/1.0/1513-07

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

0,5

18

0,5

16

0,5

18

0,5

16

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

1

36

2

72

3

96

1

36

1

32

1

36

1

36

2

64


23,5

846

23,5

752


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

0001-06

Összesen: Kötelező csoportbontás 338/4.0/1429-06 338/5.0/1465-06 338/3.0/1465-06 338/3.0/1428-06 338/3.0/1464-06

Idegen nyelv ismeret Számítástechnika Ételkészítési gyakorlatok

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet+gyakorlat összesen

135

0

160 35

1420


Pedagógiai program

Parkgondozó (SNI a 2012/2013 – as tanévtől)

54 622 01 0100 21 01

Évfolyam

1.

2. óraszám

Azonosító

Tananyagegység

408st/1.0/2221-07

Heti

Éves

Heti

Éves

Munkavállalói ismeretek

2

72

2

64

408st/1.0/2220-07

Növénytan

1

36

1

32

408st/2.0/2220-07

Termesztési ismeretek

1

36

0

0

408st/3.0/2220-07

Termesztési ismeretek gyakorlat

0

0

1

32

Műszaki ismeretek

1,5

54

1,5

48

408st/1.0/4202-08

Dísznövényismeret

2

72

2

64

408st/1.0/4203-08

Parkgondozás I.

2

72

0

0

408st/2.0/4203-08

Parkgondozás II.

0

0

2

64

408st/3.0/4203-08

Műszaki ismeretek és gyakorlatok (parkgondozás)

1

36

1

32

Tankerti gyakorlat

4

144

4

128

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Műszaki ismeretek és gyakorlatok (parkgondozás)

2

72

2

64

Tankerti gyakorlat

4

144

4

128


23,5

846

23,5

752


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84

Felzárkóztatás + rehab összesen

3,5

126

3,5

112

Elmélet + felzárkóztatás + rehab összesen

21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

408st/4.0/2220-07 408st/5.0/2220-07

Összesen:

Kötelező csoportbontás 408st/3.0/4203-08

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet + gyakorlat összesen

136

140 35

1400


Pedagógiai program

Parkgondozó (SNI Kifutó rendszerben)

54 622 01 0100 21 01

Évfolyam

1.

2. Óraszám

Azonosító

Tananyagegység

405st/1.0/2220-07

Heti

Éves

Heti

Éves

Növénytan

1

36

405st/2.0/2220-07

Termesztési ismeretek elmélet

1

36

405st/4.0/2220-07

Műszaki ismeretek elmélet

1

36

405st/1.0/2221-07

Munka-, tűz- és környezetvédelem

2

72

1

32

405st/1.0/2234-07

Dísznövényismeret

4

144

405st/1.0/2237-07

Kert növényzetének fenntartása

3,5

112

405st/2.0/2237-07

Kerti építmények, műszaki létesítmények fenntartása

3,5

112

405st/3.0/2237-07

Parkfenntartási gépek, eszközök

1

32

0001-06 000st/1.0/1513-07

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok

1

36

1

32

0,5

18

0,5

16

Tankerti gyakorlat

4

144

4

128

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

1

36 0

1

32

4

144

4

128

22,5

810

22,5

720


0,875

31,5

0,875

28

Kötelező eü.és ped.célú hab.,rehab. 15%, KT 52§(6)

2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112

Elmélet + felzárkóztatás + rehab összesen

21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Összesen: Kötelező csoportbontás 405st/4.0/2220-07

Műszaki ismeretek elmélet

405st/3.0/2237-07

Parkfenntartási gépek, eszközök

Tanműhelyi gyakorlat Elmélet + csoportbontás összesen

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat Elmélet + gyakorlat összesen

137

140

35

1400


Pedagógiai program

Az évközi számonkérések tervezete (szakképző évfolyamok)

Tudásszint

Szakma Évfolyam

Szintvizsga

1.

2.

Szakács (2)

V

V

Élelmiszer és vegyi áru eladó (3)

V

V

V

Bútorasztalos (3)

V

V

V

Fszv

Festő, mázoló és tapétázó (3)

V

V

V

Fszv

Gyorséttermi és étel eladó (2)

V

V

Parkgondozó (2)

V

V

Gyógynövénytermesztő (2)

V

V

V = tanév vége Fszv = félévi szintvizsga (szervezhető) Vszv = év végi szintvizsga (szervezhető)

138

3.

1.

2.

Vszv

3.


Pedagógiai program

XXIX. Záró rendelkezés Jelen Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásáról szóló határozattal válik érvényessé, ezzel egyidejűleg az előző hatályát veszti.

Budapest, 2012. szeptember 01.

Zádoryné Leiner Erika intézményvezető

139

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012

Recommend Documents