Jelmondatunk:
Intelligens Lehetőségek Sora!
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2012
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETŐ ..........................................................................................................................................................1
2.
INTÉZMÉNYI ADATOK, A FENNTARTÓ ADATAI...............................................................................5 2.1 2.2 2.3 2.4
3.
AZ INTÉZMÉNY ADATAI.............................................................................................................................................. 5 A FENNTARTÓ ADATAI ............................................................................................................................................... 5 AZ ISKOLA PROFILJA .................................................................................................................................................... 5 AZ ISKOLA ARCULATA, LOGÓJA ................................................................................................................................. 5
NEVELÉSI PROGRAM .....................................................................................................................................6 3.1
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................................................................................................................................. 6 3.1.1 Alapelvek, célok .......................................................................................................................................................... 6 3.1.2 Feladataink, eszközeink, eljárásaink ....................................................................................................................... 8 3.1.3 A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszköz és felszerelések jegyzéke .....11 3.2 SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 11 3.2.1 Személyiségfejlesztés ................................................................................................................................................14 3.2.2 Tehetséggondozás, felzárkóztatás .........................................................................................................................15 3.2.3 Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység ...................................................16 3.2.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése ...........................................................................................................17 3.2.5 Ifjúságvédelmi feladatok .........................................................................................................................................17 3.2.6 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................................18 3.2.7 Közösségfejlesztés .....................................................................................................................................................18 3.2.7.1 Rendezvények ......................................................................................................................................................18 3.2.7.2 Iskolai partnerek .................................................................................................................................................20 3.2.8 A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együttműködés...........................................................................21 3.2.9 Diákönkormányzat ..................................................................................................................................................21 3.2.10 Szülői képviselet, fórum .....................................................................................................................................22 3.2.11 Kollégium ............................................................................................................................................................22 4.
AZ OKTATÁSHELYI RENDSZERE ........................................................................................................... 22 4.1 KÉPZÉSEK, SZAKIRÁNYOK........................................................................................................................................ 22 4.2 A BEIRATKOZÁS, A KIVÁLASZTÁS MÓDJA, FELLEBBEZÉS LEHETŐSÉGE, ELJÁRÁSOK ................................. 23 4.3 KÉPZÉSBE VALÓ BEKAPCSOLÓDÁS KÖVETELMÉNYEI ....................................................................................... 23 4.3.1 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei ..............................................................................................23 4.4 ÁTIRATKOZÁS MÁS ISKOLÁBÓL .............................................................................................................................. 24 4.5 TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE .................................................................................................................. 24 4.6 A TANULÓK CSOPORTBA SOROLÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................. 24 4.7 MÁSIK CSOPORTBA VALÓ ÁTLÉPÉS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI ................................................................... 25 4.8 MAGASABB ÉVFOLYAMBA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI ........................................................................................ 25 4.9 SZAKMAI VIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI ...................................................................................................... 25 4.10 KILÉPÉS, TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZŰNTETÉSE (BŐVEBBEN: KN TV. 53. §) ............... 25 4.11 AZ ISKOLA MUNKARENDJE ...................................................................................................................................... 26 4.11.1 Napirend (részletesen az SZMSZ-ben és a Házirendben megtalálhatóak) ...............................................26 4.11.2 Heti rend..............................................................................................................................................................26 4.12 VÁLASZTHATÓ /NEM TANÓRAI/ ÓRÁK, TEVÉKENYSÉGEK, FOGLALKOZÁSOK: .......................................... 27 4.13 TANÉV RENDJE .......................................................................................................................................................... 27 4.14 ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK ..................................................................................................................................... 28 4.14.1 Könyvtárszoba ....................................................................................................................................................28 4.14.2 Számítógépterem ................................................................................................................................................28 4.14.3 Taniroda .............................................................................................................................................................28 4.15 SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .................................................................................................................................................. 28
2
5.
HELYI TANTERV, SZAKMAI PROGRAM .............................................................................................. 29 5.1 5.2 5.3
TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK, ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK ................................................ 29 TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................... 32 A TANULÓI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI, OSZTÁLYOZÁSI VALAMINT A TANULMÁNYI VIZSGÁK RENDJÉNEK SZABÁLYZATA ..................................................................................................................................................... 33 5.4 SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................................. 33 5.4.1 Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások területén ........................................................................................33 5.4.2 Vendéglátás, idegenforgalom ..................................................................................................................................34 5.4.3 Ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció ...................................................................................35 5.4.4 Művészet, közművelődés, kommunikáció ..............................................................................................................36 5.4.5 Ügyvitel.....................................................................................................................................................................37 6.
FELNŐTTKÉPZÉSI OKTATÁS .................................................................................................................. 38 6.1 6.2 6.3 6.4
7.
A FELNŐTTKÉPZÉS FELADATA .............................................................................................................................. 38 FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGPOLITIKA ................................................................................................................. 39 KÉPZÉSI FOLYAMAT LEÍRÁSA ................................................................................................................................. 40 PANASZKEZELÉS ........................................................................................................................................................ 42
EGÉSZSÉG-, KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM ..................... 43 7.1 KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAM ......................................................................................................................... 43 7.1.1 Helyzetelemzés, helyzetkép ......................................................................................................................................43 7.1.2 Az iskola környezeti nevelés programja ................................................................................................................44 7.2 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ......................................................... 46 7.2.1 Az egészségnevelés, egészségfejlesztés alapelveit szabályozó jogi háttér ...........................................................46 7.2.2 Az iskolai egészségneveléshez, egészségfejlesztéshez kapcsolódó fogalmak .......................................................47 7.2.3 Az iskolában folyó egészségnevelés és egészségfejlesztés célja .............................................................................47 7.3 AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS KÖZÖS PROGRAMTERÜLETEI ........................................ 49 Hosszú távú célunk, jövőképünk ............................................................................................................................................49 7.4 A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI, TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ..... 50 7.4.1 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ..............................................................................................................50 7.4.2 Lehetőségeink a környezeti és egészségnevelési témakörben ................................................................................50 7.4.3 Módszerek, taneszközök ..........................................................................................................................................51 7.4.4 Erőforrások ..............................................................................................................................................................51 7.5 AZ ISKOLA FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAMJA ................................................................................................... 53 7.5.1 Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás célja .......................................................................................................53 7.5.2 Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei.....................................................................................54 7.5.3 A fogyasztóvédelmi nevelés színterei az iskolában ..............................................................................................54 7.5.4 A fogyasztóvédelmi oktatás módszertani elemei...................................................................................................55
8.
KOMMUNIKÁCIÓ........................................................................................................................................... 55 8.1 KÜLSŐ INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................. 55 8.1.1 Iskolán kívüli kommunikáció formái .....................................................................................................................56 8.1.2 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás ...............................................................................................56 8.1.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás .............................................................................56 8.2 BELSŐ INTÉZMÉNYI KOMMUNIKÁCIÓ .................................................................................................................. 56 8.2.1 Iskolán belüli kommunikáció formái ......................................................................................................................57
9.
MINŐSÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................................................ 58
10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI ............................................. 59 10.1 10.2 10.3
TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................................................... 59 ISKOLA ÉPÜLETE ....................................................................................................................................................... 60 SZAKMAI, SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................ 60
3
10.4 10.5
TOVÁBBKÉPZÉSI, BEISKOLÁZÁSI TERV ................................................................................................................. 60 PÉNZÜGYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................................ 611
11. ZÁRADÉKOLÁS .............................................................................................................................................. 61 11.1 11.2 11.3 11.4 11.5
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE ............................................................................................... 61 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ......................................................................... 61 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA .............................................................................................................. 61 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ............................................................................... 62 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ........................................................................... 62
FÜGGELÉKEK .......................................................................................................................................................... 63
4
1. Bevezető Szakközépiskolánk 1994 óta működik alapítványi fenntartással. Intézményünk nevét egy betűszó adja, ami az ILS, azaz International Language School, melyet a kezdetek kezdetén alapított nyelviskolától örököltük. Folytatva a hagyományokat, képzéseinkben továbbra is központi szerepet játszik a nyelvoktatás. Hitünk szerint olyan fiatalok képzését folytatjuk, akik az európai munkaerőpiacon piacképes, korszerű szaktudásra szeretnének szert tenni, magas szintű idegen nyelvtudás elsajátítása mellett. Célunk, hogy elősegítsük azon tanulóink sikeres felvételi felkészülését, akik valamely felsőfokú intézményben szeretnék folytatni tanulmányaikat. Intézményünk fiatal, lendületes pedagógus kollektívája és vezetése a biztosítéka a nyitott, modern szemléletnek és módszereknek, amelyek a tanulók eredményesebb munkáját kívánják előmozdítani, általános kreativitásuk és alkalmazkodóképességük erősítése révén. Sokoldalú kapcsolataink lehetővé teszik, hogy diákjaink a város, az ország, valamint az Unió különböző intézményeivel, iskoláival és vállalkozásaival, széles körű tapasztalatokat szerezzenek szakmájukkal kapcsolatban, kapcsolatokat építsenek ki és ápoljanak, valamint a szaktudás és nyelvismeret mellett viselkedéskultúrájuk és látókörük szélesebbé válhasson.
2. Intézményi adatok, a fenntartó adatai 2.1 Az intézmény adatai Név: ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola E-mail:
[email protected] Honlap: www.ilsszki.hu OM azonosító szám: 028433
2.2 A fenntartó adatai Fenntartó neve: Európai Nyelvoktatás Közhasznú Alapítvány
2.3 Az iskola profilja Az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola, működését a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, illetve a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény előírásainak megfelelően folytatja. Iskolánk érettségire épülő közép-, emelt és felsőfokú szakképzést folytat 13. és 14., illetve 15. évfolyamon, nappali és levelező tagozaton.
2.4 Az iskola arculata, logója
5
3. Nevelési program Képzéseink során az egyik fő célunk, hogy a diákjaink gyakorlat orientált és a munkaerő piacon jól alkalmazható képzettséget kapjak, mely segíti munkavállalásukat. Hisszük, hogy a legmodernebb szakmai ismereteket elsajátítva diákjaink a nyugat-európai munkaerő piacon is helyt tudnak állni nemcsak a szakmai tudásuk, hanem hozzáállás és elhivatottság tekintetében is. Mindezt segítjük az idegen nyelvi órák szakmai anyagával is, amely által a tanulók megismerhetik és nyitottá válhatnak a sajátjuktól eltérő kultúrák értékvilágára, elfogadására. Akár az idegenforgalom, akár a vendéglátás akár a marketing akár a pedagógiai területeket tekintjük, elengedhetetlen kompetenciának tartjuk az olyan kommunikációs képességek és készségek elsajátíttatását, melyek alkalmazásával nemcsak a tárgyi tudásszint növekszik, hanem fokozatos személyiségfejlődés is végbemegy. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási módszereink folyamatos megújításával tudatosabban váljon valóra a hátrányos helyzetű tanulók képességeinek kibontakoztatása. Ezért a jövőképünkben kiemelt helyen szerepel az élethelyzeti hátrányokkal küzdő jelentkezők képzési esélyeinek növelése, a tehetséggondozás, a tolerancia fejlesztése és a tanulás presztízsének helyreállítása. Az iskola alkalmazottai fokozottan törekszenek arra, hogy a diákjainknak jó példát mutatva, látassák a munkához, a tanuláshoz való pozitív hozzáállást. Célunk, hogy a munka és a tanulás tiszteletét elültessük és ápoljuk tanulóinkban azáltal, hogy saját példánkon keresztül mutatjuk meg, mennyire elengedhetetlen a munkához való megfelelő hozzáállás, és célkövetés. Mindezek által becsületes, egészséges önbizalmú, szorgalmas és optimista hozzáállású fiatalokká válhatnak az iskolapadon kívüli életben, és véljük, hogy könnyebben fogják tudni megállni a helyüket bármely munkahelyi környezetben is. Fontos, hogy az iskola nemcsak tanulás szempontjából segítse diákjai felzárkózását, de támasz legyen olyan folyamatok alakulásában, mint a felnőtté válás vagy az erkölcsös, józan életvitel elsajátítása. A tanulóink szociális, illetve pszichés fejlődésének tekintetében szem előtt tartjuk, hogy végzéskor egy széles problémamegoldó stratégiával rendelkező fiatal hagyja el iskolánkat, aki a gyakorlati életben adekvátan fogja tudni kezelni és megoldani az élethelyzet adta problémákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy kiemelten támogassuk diákjaink családi kapcsolatrendszerét is, mely hozzásegíti őket egy kiegyensúlyozott életet kialakításához. Ezért rendszeres kapcsolatot ápolunk a szülői közösség képviselőjével, aki a szülői szervezet jogosítványaival bír iskolánkban. A sikeres tanulmányi munka érdekében a pedagógusaink lehetővé teszik, hogy a diákok használatba vegyék az egyes tantárgyak rövidített tematikáját és általa jobban megismerjék a tantárgyak ismeretanyagát, felépítését.
3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Alapelvek, célok Alapelveink kiemelt irányai a következők: - értékközvetítés - gyakorlatorientált pedagógiai folyamatok 6
-
demokratikus-értékrend közvetítése európai, humanista értékek nyitottság és tolerancia modern oktatási és tanulási módszerek, technikák alkalmazása
Iskolánk pedagógiájának alappillére az értékközvetítés. Ezt a tanári példamutatáson túl az órákon megjelentő interaktivitás is serkenti és segíti. Széleskörű gyakorlatorientáltságunk a diákok önállóságára, produktivitására épül. Ezen alapvető célunk eléréséhez fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlati helyek is azonosuljanak pedagógiai szemléletünkkel. Ezt a gyakorlati helyekkel és a gyakorlatvezetőkkel történő folyamatos kapcsolattartással és együttműködéssel valósítjuk meg. Pedagógusaink megteremtik annak a lehetőségét, hogy a tanulók a reproduktív tanulás mellett az önálló feladat- és problémamegoldást képességeikhez mérten kreatívan alkalmazzák. Oktató–nevelő munkánkat a demokrácia értékei és a kölcsönösség jellemzi, hiszen olyan magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Ehhez kitűnő lehetőséget biztosítunk a tréningfoglalkozásokkal, és az elmélet igényes gyakorlati órák keretein belül. A demokratikus értékrend elemei markánsan megjelennek a DÖK és a nevelőtestület együttes munkája során. Nevelő–oktató munkánk a közös nemzeti értékeket is szolgálja azzal, hogy fontos szerepet szán a hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat ápolásának. Ezek igazítjuk iskolai rendezvényeinket és megemlékezéseinket is. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, az európai, humanista értékrend előtérbe helyezését is, mikor azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Bele tartozik ebbe a különböző kultúrák iránti nyitottságunk is. Iskolánkat ilyen tekintetben társadalmi és tudományos értékek közvetítőjének is tartjuk, amihez az alapot a külföldre szervezett szakmai gyakorlatokkal kívánjuk elérni. Tanulóink egy része Németországban, Angliában illetve Észak-Írországban tölti nyári szakmai gyakorlatát. A globalizálódó világ, ill. Európába történő integrálódásunk megkívánja, hogy tanítványaink rendelkezzenek a másság elfogadásának igényével, az értékek tiszteletével, az önazonosság, a magyarság tudat megtartásával és vállalásával is. Ezt kívánjuk erősíteni nem csak az órai tananyagba beépítve, hanem a közösségi programok által is. A modern oktatási és tanulási módszerek, technikák alkalmazása kiemelten fontos területe az iskolai oktató-nevelő munkánknak. A pedagógiai munka során egyaránt alkalmazzuk az előadás, a magyarázat, az el- és megbeszélés, a szemléltetés és a vita módszerét is. Fő irányvonalunk a projektmódszer, mely a kooperatív oktatási módszerek közül megítélésünk szerint a leghatékonyabb céljaink eléréséhez. A fentiek értelmében olyan programot szeretnénk megvalósítani, melynek eredményeként nálunk tanuló diákok magas színvonalú szakmai tudás megszerzése mellett, jól alkalmazható kompetenciákra tesznek szert az anyanyelvi kommunikáció, az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikációs képessége, a digitális-informatikai ismeretek, hatékony tanulásmódszertan és a személyiség- szociális, az önkifejezés és az állampolgári kompetenciák terén. Céljaink és stratégiánk megfogalmazásakor szem előtt tartjuk azt, hogy a tanulók motiváltsága és elkötelezettsége a választott szakma iránt, valamint tanulmányi átlaguk - a 7
központi program által előírt követelményeket figyelembe véve - olyan módszereket és eszközöket igényel, melyek változatossá, érdekessé, sokszínűvé, használhatóvá teszik az oktatást. Céljainkat összegezve tehát, arra törekszünk munkák során, hogy a társadalom számára hasznos embereket neveljünk tanítványainkból. Olyan felnőttekké váljanak, akik alkotásra, boldogságra képes emberek, szabad és gazdag személyiségek, tisztességes, felelős polgárok, önállóan el tudnak igazodni a társadalom, változó viszonyaiban, akik magas színvonalú, és sokrétű ismeretekkel rendelkeznek, valamint képesek az önálló problémamegoldásra, kreativitásra, saját gyakorlatban hasznosítható önértékelésre, és az általános normákhoz igazított önfegyelem megtartására.
3.1.2 Feladataink, eljárásaink Célok Napjainkban a kommunikáció szerepe erősödik, ezért fontosnak tartjuk tanulóink fejlett kommunikációs kultúrájának kialakítását
A tanulóink felkészítése az önálló ismeretszerzésre, az élethossziglan tartó tanulásra.
Magyarország európai integrációjához kapcsolódó felkészítés.
Feladatok, eljárások A kommunikációs képességek fejlesztését különös tekintettel a tréningek, az idegen nyelv, és a kommunikáció, illetve az informatika órák keretén belül valósítjuk meg. A kommunikációs tréningek megvalósíthatósága érdekében az idegennyelv-oktatás területén az OKJ-s vizsgára való felkészítés mellett minél több tanuló jusson el a nyelvvizsgáig. A szükség esetén különböző idegennyelvi előképzettségi szinthez igazodóan az idegennyelv-oktatást évfolyamonként sávosan szervezett csoportokban végezzük. A tanulók önálló ismeretszerzését önálló otthoni feladatokkal, projektmunkákkal, kiselőadások kidolgozásával és megtartásával szorgalmazzuk. Gyakorlati foglalkozásokon kiemelt szerepet szánunk az interaktivitásnak. Az önálló felkészülés és tudás megszerzésének tárgyi feltételeit, a könyvtárat, az internet használatot a tanulók számára hozzáférhetővé tesszük. Mindezen eszközök önálló felhasználására az órai keretben készítjük fel őket. Külön tantárgy keretében foglalkozunk ezen kompetencia megszerzésével. Mindemellett évek óta részei vagyunk Európai Uniós oktatási programnak (Leonardo da Vinci). Tanulóink mind magasabb szintű idegen nyelvtudását emelt óraszámú oktatással, fakultációs lehetőséggel segítjük.
8
A tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése
Felelős állampolgári szerepvállalás kompetenciája
Képességfejlesztés
Hagyományőrző azonosságtudatra nevelés
A képzés valamennyi területén a gyakorlati tapasztalatszerzés biztosítása
Pályaorientáció biztosítása a tanulók egyéni képességrendszeréhez igazodva. A képzésben résztvevők sikerélményének biztosítása, a tanulási kudarcok minimalizálása.
A tanulók önismeretét, önértékelését mind a tanórákon, mind a tanár – diák kapcsolat keretein belül segítjük és fejlesztjük. mindezt a tevékenységet egészíti ki az iskolapszichológiai ellátásunk is. A DÖK szervezésében lehetőséget adunk önismeretei programoknak is. Társadalmi ismeretek, vállalkozási ismeretek és egyéb ilyen tematikájú tantárgyak tanítása lehetőséget nyújtanak az órai keretben történő kompetenciafejlesztésnek. Iskolai diákönkormányzat működtetése és a segítő attitűdű tanár- diák kapcsolat kialakítása mellett a tanári példamutatáson át a demokratikus elvek érvényesítése a fő irányvonala pedagógiai munkánknak. Csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet a számítástechnikát és a tréningeinket. Mindez nagyobb teret enged a differenciált oktatásnak és lehetőséget ad a tanulásban lemaradt diákok felzárkóztatása mellett a tehetséges tanulók fejlesztésére is. Iskolánkban a hagyományok megőrzése, a nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés és az országunk kulturális és történelmi nevezetességeinek megismertetése fontos része mind a tanórai, mind a tanórán kívüli oktatásunknak. A gyakorlati jellegű foglalkozások biztosításához mind az iskolában mind a gyakorlati helyeken nagy hangsúlyt fektetünk a jól felszerelt tárgyi adottságú helységek megléte mellett a magas szakmai tudással rendelkező oktatók kiválasztására. Egyéni igényektől függően az iskolapszichológiai szolgáltatás keretén belül lehetőséget biztosítunk az egyéni illetve csoportos képesség és személyiség felmérésének és differenciált pályaorientációs tanácsadásnak. Mindezek mellett a tanórákon kialakított kiscsoportos oktatás alkalmazása is nagy segítséget nyújt a különböző tanulási és pályaorientációs kompetenciafejlesztésnek
9
Egészségfejlesztés
Az emberi környezet és a természet megóvása
Az együttműködő, a szolidaritás és a munkához való pozitív viszonyulás kialakítása. Széles problémamegoldó stratégiával rendelkező, önképzésre hajlamos munkaerő megalapozása
Life learning.
Az iskolai rendezvényeink legtöbbjén lehetőséget biztosítunk a tömegsportra, a testedzésre, és az egészséges életmódra nevelésre. Szaktárgyi és szakfelelősi tanári munka során rendszeresen kitérünk az egészséges életmódra és az egészségvédelemre. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Városi Rendőrkapitánysággal Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében rendszeres felhívásokkal élünk mind tanórai, mind ezen kívüli keretekben. továbbá érdekes és tudományos cikkek teszünk közre a faliújságjainkon. Az előbbieket markánsan kiegészíti a iskolai dolgozók személyes példamutatása is. Csoportos feladatok biztosítása mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés során. DÖK tevékenység támogatása mellett szakmai kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezünk. Kiemelten kezeljük az életszerű, gyakorlatias órai feladatok és projektmunkák alkalmazása mellett az önálló feladatvégzést és az otthoni egyéni felkészülés gyakoroltatását különböző információhordozók használata által. Mindehhez biztosítunk könyvtári szolgáltatást és internet-használatot.
A gazdasági kamarákkal és egyesületekkel való együttműködés is biztosítja - a szintvizsgák és gyakorlati vizsgák által - az igényes és élethű munkakörnyezetet, a tanult szakma gyakorlati megvalósítását. Önálló tanulásra, információgyűjtésre, problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazását kiegészítve az élethosszig tanulás és ismeretszerzés kompetenciájának legkiemelkedőbb energiaforrása a pedagógusaink folyamatos példamutatása az önképzés és az önfejlődés területén.
10
A technikai informatikai naprakészség és az idegen nyelvismeretének kompetenciája.
A szakképzés kompetencia alapú, moduláris kivitelezése.
Az idegennyelv-oktatás egyéni igényekhez való alakítása és az informatikai eszközökhöz való állandó hozzáférés biztosítása, elősegíti ezen képességrendszerek kialakulását és fejleszthetőségét. A szakmai programok kidolgozásakor a tantárgyi szerkezeten belül kialakított moduláris struktúrát adoptálva a tantárgyaink tartalmát, az alkalmazandó módszereket a szakmai és vizsgakövetelményekben és a központi programokban elvárt kompetenciák fejlesztéshez igazítjuk.
3.1.3 A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát
segítő eszköz és felszerelések jegyzéke Megnevezés Diktafon (digitális) Diktafon (analóg) Fényképezőgép (digitális) Videókamera (digitális) Videókamera (analóg) Videókameraállvány Hangfalszett (számítógéphez) Projektor (LCD) Prezentációvezérlő (vezetéknélküli) Laptop, notebook Netbook Számítógép szerver (2 éves) Számítógép asztali tanulói (6 éves) Számítógép asztali tanulói (8 éves) Számítógép asztali tanári (8 éves) Számítógép asztali titkárság (3 éves) Monitor (TFT) 21.5'' Monitor (TFT) 17'' Monitor (TFT) 15'' Monitor (CRT) 17'' Fénymásoló (nagyteljesítményű) Fénymásoló (kisteljesítményű, multifunkcionális) Nyomtató lézer, színes Nyomtató lézer, mono Nyomtató tintasugaras, színes Szkenner (multifunkciós)
Darabszám 1 1 2 1 1 2 3 7 5 9 2 1 19 17 1 4 1 22 5 18 2 3 1 6 1 4 11
Írógép PenDrive Telefonközpont Telefon (vezetékes) + Mikrofonos fejhallgató (CallCenter) Telefon (vezetékes) (CallCenter) Telefonkészülék (vonalas, üzenetrögzítős) + Fax Telefonkészülék (vonalas) Telefonhosszabítós készülék Telefon (mobil) Televízió 55 cm-es méretű DVD felvevő + lejátszó asztali DVD lejátszó asztali Videófelvevő + lejátszó Hangfalszett erősítőhöz (nagyteljesítményű) Hangfalszett erősítőhöz (kisteljesítményű) Hangvégerősítő Hangkeverőerősítő Hangkeverőpult Mikrofon (vezetéknélküli) Mikrofon (vezetékes) Mikrofonállvány Tárolókocsi (hangtechnikai eszközökhöz) gurulós Ethernet Router Ethernet Router (Wifi) Ethernet Switch Ethernet Hub Magnó (kazettás-s, rádió-s) CD-s magnó (mp3) CD-s magnó Hangdoboz 2 utas, fali Írásvetítő Írásvetítő (összecsukható) Vetítővászon Diavetítő Gyorsfűző (lyukasztó) Multikontroller (bill. PS2, video D-Sub és egér PS2) Szűnetmentes tápegység TanNet felügyeleti rendszer munkahelyi egység (videokapcs.+erős.+ kábelrendszer) TanNet felügyeleti rendszer oktató egység (tan.kezelőpult, tápe., illesztő egys.) Interaktívtábla Interaktívtáblahoz állvány VGA Splitter (elosztó) PS2 multi controller (elosztó) Laminálógép Papírvágó
1 2 2 2 1 2 4 1 2 3 1 4 3 1 1 1 2 1 2 5 3 1 1 3 4 4 3 5 3 12 2 1 2 1 1 1 2 20 1 2 1 1 1 1 1 12
Spirálozó Tűzőgép Hősugárzó (mobil) Radiátor elektromos (mobil) Ventilátor (mobil) Ventilátor (álló) Szék (tanulói használatra) Szék forgó számítógépteremben (tanulói használatra) Tábla Tábla (mobil) Tanári asztal Tanulói asztal
1 1 1 2 2 1 270 19 10 2 10 100
3.2 Személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógia munkánk egyik alapvető célkitűzése, hogy diákjaink a korszerű szakmai ismeretek elsajátítása mellett kibontakoztathassák képességeiket, egész személyiségük olyan fejlődési utat járhasson be, amelynek során érett, felelősségteljes, dolgozni tudó és akaró, a társadalom és szűkebb környezete számára hasznos, értékes emberré váljanak. Ezen munka elsődleges színtere a tanóra, illetve további lehetőségeket biztosítanak a tanórán kívüli foglalkozások, tanulási, művelődési, sportolási és szórakozási tevékenységek. Mindezeket egészíti ki a Humán Tanácsadó Szolgálat működtetése is iskolánkban.
A Humán Tanácsadó Szolgálat működése: Iskolánkban 2008 szeptemberében alakult meg a Humán Tanácsadó Szolgálat, melynek működési területei a következők: az oktatással és neveléssel összefüggő pszichés és képességbeli problémák kezelése és az esetleges további szakellátásba való irányítás. általános, prevenciós tevékenységek az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében (drog és bűnmegelőzési programok) a mentálhigiénés programok alkalmazásának szorgalmazása a nevelőtestület bevonásával kapcsolattartás a diákönkormányzattal a szakfelelősök segítségével a veszélyeztetett tanulóknál nyilvántartás vezetése a veszélyeztetettség okának, súlyosságának feltüntetésével részvétel fegyelmi eljárásokon a hátrányos helyzetű tanulóknál a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése javaslattétel a fentiekhez kapcsolódó nevelési értekezlet megtartására a nevelőtestület szemléletformálása az ifjúságvédelemmel kapcsolatban szakkönyvek beszerzése
13
az ifjúságvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát az iskolai folyosó hirdetőtábláján való közzététele ha bármilyen módon a szakember, illetve az iskola bármely dolgozója tudomására jut, hogy egy tanuló anyagilag veszélyeztetett helyzetben van, akkor köteles az igazgatónál kezdeményezni, hogy a lakóhely szerinti illetékes önkormányzatot megkeresve, az a tanuló számára rendszeres vagy rendkívüli szociális segélyt folyósítson. A szolgáltatás biztosítását szakpszichológus végzi az egyéni igényekhez igazodva.
3.2.1 Személyiségfejlesztés Pedagógia programunk célja, hogy nevelési, tanítási folyamatunk teret adjon a színes és sokoldalú iskolai életnek és munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, konfliktus- és problémamegoldó képességét, járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk stabilizálásához. Ahhoz, hogy mindezt értékként közvetíteni tudjuk diákjaink felé, kellenek a jól képzett tanárok, akik nem csak az adott szakterületükön felkészültek, de rendelkeznek azzal a kommunikációs eszköztárral is, mely lehetővé teszi számukra a helyes konfliktus- és problémakezelést a tanulókkal és kollégákkal, valamint a tágabb környezettel szemben, és mindezt úgy teszik, hogy követendő példaként, referens személyként is élenjárnak. Ennek a tudatos fejlesztésére céloztuk meg a pedagógusok továbbképzéseink körvonalait is. A szakmai fejlődésen túl, a személyiségfejlesztést, a kommunikációs képesség és az asszertivitás kompetenciájának fejlesztését is központi elemmé tettük. A diákok felé megnyilvánuló pedagógiai munkánkban a tanórákon is keressük és próbáljuk felismerni azokat az interperszonális eszközöket, készségeket, melyek javítják a kommunikáció hatékonyságát, amitől javul az emberi kapcsolatok minősége. Erre kifejezetten alkalmas terepet jelentenek a tréningek és a különböző kis csoportos foglalkozások. Pedagógiai munkánk során megjelenő személyiségfejlesztési tevékenységünk négy fő területre bonthatók: a) Az értelem kiművelése /kognitív kompetencia/
Tanulási módok fejlesztése / tapasztalati és értelmező tanulás / Megismerési vágy fejlesztése Felfedezési és alkotásvágy fejlesztése Önfejlesztési igény növelése Kognitív képességek fejlesztése /gondolatképzés, tapasztalati következtetés, konfliktusés problémamegoldás/
14
b) Segítő életmódra nevelés /szociális kompetencia/
A pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek továbbfejlesztésének, a kreativitás növekedésének elősegítése. A szociális viselkedés alapvető szabályainak, a szabálytudatnak az elmélyítése, a döntési szabadság és a felelősségtudat erősítése. Olyan iskolai légkör kialakítása, melyben a tanulók folyamatosan tapasztalhatják, melyek az egyén és a csoport kölcsönös megértésének, segítőkészségének, együttműködésének előnyei illetve hiányuk káros következményei. Olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanulók biztonságban érzik magukat. Meghatározóan pozitív légkör megteremtése az iskolában a tanulók és pedagógusok viszonyában, ami érzelmi biztonságot ad mindenki számára. Segítő légkör megteremtése. A segítő versengés képességének fejlesztése.
c) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés /személyes kompetencia/ Az egészséges életmód a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. Az iskola alapvető feladata a személyes kompetencia fejlődésének segítése, ilyenek a befogadóképesség, önkifejezés, egészségvédelem, önértékelő-, önmegismerő- és önfejlesztő képesség. A testi-lelki harmónia alappillére a sikeres, önmegvalósító munkának. d) A szakmai képzés alapozása / speciális kompetencia /
Tág értelemben vett alkotóképesség, a kreativitás fejlesztése.
Tapasztalati alkotóképesség, a tárgyiasítható alkotás lehetőségének megteremtése.
Értelmező alkotóképesség.
3.2.2 Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tanítás folyamatában nagyon fontos, hogy az egyéni képességek figyelembe vételével történjen az oktatás, és mindegyik tanuló megkapja a lehetőséget az egyéni maximális teljesítmény megvalósításához. Intézményünk valamennyi pedagógusának feladat, hogy felismerje, és segítse kibontakozni a nagyobb tempójuk, tehetséges gyermekek képességrendszerét, kompetenciáját. Ennek a célnak megvalósításának érdekében iskolánk a következő területeken igyekszik biztosítani tanulói számára a kibontakozás lehetőségét: - csoportbontásban való tanulás megszervezése, - differenciált tanórai oktatás - projektmunkák - előzetes tudás felmérés alkalmazása 15
-
tanítási órákon kívüli tanulmányi versenyek egyéb, az iskolai élethez szorosan nem kötődő tehetségek megnyilvánulásaink biztosítása az intézmény rendezvényein, képzőművészeti kiállításain (ILS Galéria)
3.2.3 Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulóink számára a Humán Tanácsadó Szolgálatunk szolgáltatásain kívül a tanórákon is kiemelt figyelmet fordítunk. Pedagógusaink évente felkészítésben vesznek rész, a tekintetben, hogy hogyan lehet kezelni az ebből az állapotból adódó pedagógiai folyamatokat. A diákok személyiségének jellegzetessége, hogy a genetikai adottságok mellett a környezeti befolyások is hatással vannak rájuk. Formálják és módosítják azokat. Mégsem redukálhatjuk le csak ezen két folyamat szummatív hatására a személyiség alakulását és az esetleges nehézségeit. Mindenképp figyelembe kell vennünk, a szociokulturális környezete mellett, magát a személyiséget szerkezetében és törekvéseiben. A beilleszkedési és magatartási nehézségek kialakulása okán pedig különösen szem előtt kell ezt tartani minden pedagógusnak. Célunk, hogy az ilyen jellegű nehézséggel hozzánk kerülő diákok számára segítsük elő, a közösségbe való integrálódást, konstruktív magatartás formák megvalósulását a pozitív életélmények mentém. Ehhez a következő módszereket és kapcsolatrendszereket alkalmazzuk: - Pedagógiai szemléletünk szerint az első és a legfontosabb segítő kapcsolatrendszer a szülőkkel való rendszeres kapcsolattarás, mely elengedhetetlen az ilyen jellegzetességgel bíró diákjaink esetén. - Preventív pedagógiai tevékenységek, mind a tanórán, mind azon kívül, mint az olyan szociális technikák, melyek nélkülözhetetlenek az ön- és emberismeret fejlesztéséhez. Ilyenek a minta, modellnyújtás, megerősítések, /pl. a buzdítás, dicséret, jutalmazás / és az egyes gyakorlatokhoz kapcsolódó szerepjátékok, amelyek olyan tantárgyakhoz kapcsolódnak, mint pl. kommunikáció, marketing kommunikáció, reklám, hostess elmélet és más gyakorlatias tantárgyak. - Segítő technikák, eljárások, melyek a pedagógusok felől érkező meggyőzés, tudatosítás, ösztönzés, dicséret, normarendszer, elfogadás, illetve empátia tükrözése a diák felé. Különösen fontosnak tartjuk, hogy jutalmazzuk a hosszabb ideig tartó, példamutató magatartást, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket. A jutalmazás szóban, írásban, oklevél, pénzbeli jutalom formájában nyilvánulhat meg.. Továbbá a keretek tartásához és közvetítéséhez némely esetben elengedhetetlen, a fegyelmező módszerek alkalmazása is, melyek szigorúan csak végszükség estén alkalmazzuk, mint pl. a felszólítás, büntetés /szóbeli figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés, nevelőtestület elé idézés, kizárás az iskolából/.
16
- Szakellátási intézményekkel való együttműködés, mely esetén, az iskola vezetése rendszeres és visszacsatoláson alapuló kooperációs kapcsolatot tart fenn ezen intézményekkel. Ide tartozik az Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Mentálhigiénés tanácsadók (pszichológiai tanácsadó, SOS lelki segély- szolgálat, háziorvos), „Esély” Pedagógiai Intézet, önkormányzat érintett osztályai, kollégiumok.
3.2.4 Tanulási kudarcnak kitett tanulók segítése A tanulási kudarcokkal küszködő tanulóink jelentős részénél rosszul alkalmazott tanulási technikák, valamint motivációs problémák állnak a háttérben. A motivációval kapcsolatos gondokon a tanulók jobb megismerésre, önismereti tréningek szervezése révén igyekszünk segíteni. A tanulást eredményesebbé tevő technikákat, módszereket pedig mind a tanórák keretében, mind azokon kívül folyamatosan megismertetjük diákjainkkal. Intézményünk célja, hogy a tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében meg tudjuk valósítani a felzárkóztatást és a képzésekhez szükséges minimális követelményrendszert el tudjuk sajátíttatni. ehhez az egyéni felkészítések (szaktanári korrepetálások) és tréning jellegű tanulás-módszertani foglalkozásokat szervezünk szakemberek segítségével, mind a tanórai keretben, mind a délutáni órákban. A differenciált oktatást, ezen gyerek esetében is megvalósítjuk a tanórai foglalkozásokon is. iskolánk pedagógusaival szemben támasztott követelmény, hogy ismerje a differenciált oktatás módszertanát és tudja ezt alkalmazni, tartózkodjon a hátrányos megkülönböztetéstől, jelezze, ha ilyen problémával rendelkező tanuló van a diákjai között, értékelésnél vegye figyelembe ezen jellegzetességet, segítse a tanuló magasabb szinten lévő képességeinek előtérbe helyezését és mutasson példát a másság elfogadása terén.
3.2.5 Ifjúságvédelmi feladatok Az ifjúságvédelmi feladatok végzése a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján történik. Az ifjúságvédelem családpolitikai, nevelési, társadalmi, nemzeti érdek is egyben. A tanórai lehetőségeken túl az iskolai rendezvények keretén belül szervezünk orvos, pszichológus, rendőr, pedagógus szakemberek által vezetett foglalkozásokat, előadásokat, illetve filmvetítéseket, és konzultációkat. Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programot működtetünk, együttműködve a Békéscsabai Városi Rendőrkapitánysággal. Kiemelt figyelmet érdemelnek a következő területek:
érzelmi kapcsolatok alkalmazkodási problémák önértékelés, és annak zavarai baráti és kortársi kapcsolatok
Ezen területek fő feladatai: a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalok megismerése, ügyük figyelemmel kísérése megelőzés, prevenció kiemelt fontossága 17
tanulási problémákkal küszködők segítése, tanulási technikák ismertetése iskolai dohányzás, alkohol- és drog fogyasztás figyelemmel kísérése kritikus esetekben a szülőkkel, ill. a megfelelő ifjúságvédelmi csoportokkal való kapcsolat felvétel drog- és bűnmegelőző programok mentálhigiénés programok
3.2.6 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Kiemelt célunk, a mai gazdasági világhelyzetet is figyelembe véve, hogy támogassuk azon fiatalokat, akik tanulni vágynak, de szociális helyzetük nem, vagy csak korlátozott mértékben teszi azt lehetővé. Számukra az iskolánk fenntartója szociális alapon az egyénileg benyújtott kérelmek alapján támogatást igyekszik nyújtani, mind anyagi, mind taneszközbeli lehetőségekkel.
3.2.7 Közösségfejlesztés Közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek közé tartoznak a különböző iskolai rendezvényeink, hagyományaink, amelyek hatékonyan segítik elő az osztályközösségek összekovácsolódását, az iskola tanulóinak egységes közösségéé való szerveződését. Fontos terület a diákönkormányzat szervezésében folyó közösségi munka, és a diákok spontán együttműködésében létrejövő programok. Az iskolában működő DÖK tanári segítség mellett, önállóan végzi munkáját: szervezi a diák-életet, közös programokat, elsődleges fóruma a tanulói vélemény-nyilvánításnak. Különös figyelmet fordítunk tanulóink esetében a környezettudatos és fogyasztóvédelmi nevelés, valamint az egészségnevelés területeire. Mivel képzéseinkhez, ezen kérdések szorosan kapcsolódnak, a tanórákon és azokon kívül is nagy hangsúlyt fektetnek tanáraink ez értékközvetítésre. 3.2.7.1 Rendezvények A rendezvények szervezésénél kiemelten fontosnak tartjuk a közösségi élet kiépítése mellett, hogy a diákok által készített alkotásokat, kiállítások és bemutatók formájában is meg tudjuk jeleníteni. Az iskola által szervezett rendezvényeken megjelenő célcsoport a diákság, illetve a partneri hálózatunk képviselői. Az oktatási intézményben olyan hatékonynak bizonyult nevelést ösztönző rendezvényszervezési módszert alkalmazunk, mely során a szervezői munkát a diákönkormányzat koordinálja.
18
Az iskola hagyományai, hagyományos rendezvényei:
Évnyitó ünnepség (szeptember hónap) Hagyományosan a tanév első napján kerül megrendezésre. Az igazgató és a tantestület tagjai köszöntik a diákokat, néhány fontos információval szolgálnak a tanévkezdést illetően.
ILS Sportnap (szeptember hónap) Az iskola tanulói és teljes nevelőtestülete részt vesz egy egész napos sport rendezvényen, amelyen különböző sportágakban mérik össze tudásukat, ügyességüket egyéniben és csapatban. A legnépszerűbb mérkőzések közé tartoznak a tanár-diák meccsek. A sportnap végén az iskola igazgatója kiosztja a legjobb csapatoknak és egyéni versenyzőknek kijáró díjakat.
ILS Gólyabál (október hónap) Az első éves tanulók és új tanárok tiszteletére kerül megrendezésre az ILS Gólyabál. Remek alkalom ez az iskola diákjai számára a megismerkedésre, a kötetlen szórakozásra, az iskolai közösség összekovácsolására. A vetélkedőkkel és tréfás feladatokkal tarkított este zenés-táncos mulattsággal zárul.
ILS Mikulás (december hónap) A diákok – minden korosztályban – örülnek ennek a kedves ünnepnek, amit a tanárok közreműködésével szervezünk. Az iskola és a fenntartó gondoskodik ekkor tanulóink számára egy kis meglepetésről.
ILS Bál (február hónap) Ez a bál a végzős tanulók ünnepe, amikor utolsó éves diákjaink saját koreográfiájú tánccal kedveskednek a megjelenteknek. Az igazgató rövid értékelő beszédében búcsúzik a végzős diákoktól. A kellemes hangulatú, közös szórakozás ezt az estét is emlékezetessé szokta tenni.
ILS Galéria (március hó) Ezen iskolai rendezvényünkön tanulóink bemutathatják képzőművészeti tehetségük legjavát. A kiállítás igen nagy népszerűségnek örvend minden évben, és a legjobbnak ítélt alkotásokat jutalmazni szoktuk.
ILS Nap (április hónap) Ezen a jó hangulatú rendezvényen az iskola minden diákja és a nevelőtestület tagjai vesznek részt. Rendszerint közös játékokkal, vetélkedőkkel tesszük tartalmassá ezt a napot.
19
3.2.7.2 Iskolai partnerek
Tanulók Iskolánk elsődleges partnerei a nálunk tanuló diákok. A kapcsolattartás fő színtere az iskolai tanítási órák és szünetek, valamint nagy hangsúlyt kap a Diákönkormányzattal való együttműködés. Tanulóink szakmai-tanulmányi előmenetele mellett figyelemmel kísérjük lelki-szellemi fejlődésüket is. Örömmel veszünk minden visszajelzést az iskola elvégzése utáni életútjukról.
Felsőoktatási intézmények Intézményünk számos egyetemmel és főiskolával áll kapcsolatban, mind a szakképzés, mind a pedagógus képzés területén. :
Szakmai gyakorló helyek bel- és külföldön Számos gyakorlati képző hellyel van iskolánknak együttműködési megállapodása abból a célból, hogy diákjainknak magas színvonalú gyakorlati képzést kapjanak, amely elősegíti szakmai felkészülésüket leendő munkájukra. Folyamatos kapcsolattartásra és eredményes közös munkára törekszünk már meglévő partnereinkkel, továbbá törekszünk újabbak felkutatására, abból a célból, hogy diákjaink minél többrétű tapasztalatra tehessenek szert. Az európai munkaerőpiac nyitottá válása esélyt teremt a külföldi szakmai tapasztalatszerzésre is. Sikeres pályázataink révén egyre több tanulónknak nyílik lehetősége arra, hogy tudását külföldön is gyarapíthassa.
Oktatási irányító intézmények Intézményünk kapcsolatot tart a helyi és megyei oktatásirányítási szervekkel, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Eleget teszünk bejelentési és tájékoztatási kötelezettségeinknek a Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya felé Hivatal, és a törvények által meghatározott egyéb érintett szervezet felé.
Munkaügyi Központok A regionális munkaügyi központtal együttműködésben igyekszünk elősegíteni végzős diákjaink eredményes elhelyezkedését. Tájékozódunk a keresett szakmák felől, hogy a hozzánk jelentkezőket tanácsokkal láthassuk el a képzés befejezése után várható munkaerő-piaci lehetőségekről. Részt veszünk diákjainkkal a munkaügyi központ által szervezett pályaválasztási vásárokon, rendezvényeken. Arra bíztatjuk tanulóinkat, hogy tegyenek szert minél több információra a kínálkozó álláslehetőségekről. Pályaválasztási kérdésekben vegyék igénybe a munkaügyi központ által biztosított egyéb lehetőségeket (álláskeresési tanácsadás, önismereti csoportok, nyelvvizsga tesztek, stb). A munkaügyi központ a felnőttképző intézmények felügyeletét is ellátja, így ezen a téren is kapcsolatban állunk. 20
Kamarák A kamarák részt vesznek az iskola munkájában konferenciák, előadások szervezésével, tájékoztató anyagok, kutatási eredmények megküldésével, valamint a szakmai vizsgáztatásban való aktív közreműködéssel.
Kollégiumok Vidéki tanulóink elhelyezése városunk több kollégiumában történik. Igen jó kapcsolatot tartunk fenn ezen kollégiumok nevelőtestületével. Figyelemmel kísérjük a diákok iskolán kívüli tevékenységeit, magatartását, elősegítjük a mindennapi életben előforduló problémáik megoldását.
Munkáltatók A régió munkáltatóival kapcsolataink igen sokrétűek, és eredményesek. A városban, megyében működő vállalkozások egyrészt szakmai gyakorlati képzőhelyként segítik munkánkat és diákjaink felkészülését, másrészt munkaerő-felvevő piacot jelentenek a képzésből kikerülők számára. Igyekszünk jó kapcsolatokat kialakítani a potenciális munkahelyet jelentő munkáltatókkal. Részt veszünk e célból a különböző szakmai bemutatókon, vásárokon, valamint diákjainkat is arra bíztatjuk, hogy már a képzési idő alatt tájékozódjanak az elhelyezkedési lehetőségekről.
Középfokú oktatási intézmények Az ILS Szakközép- és Felnőttképző iskola 13-15. évfolyamos tanulók szakmai képzését végzi. A középiskolák 12. évfolyamot elvégző, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulói közül kerülnek ki leendő diákjaink, ezért fontosnak tartjuk, hogy ez a korosztály megismerhesse az iskolánk által kínált képzési lehetőségeket. Ennek formái a következők: - nyílt napok szervezése évente több alkalommal - pályaválasztási vásárokon való részvétel, az iskola bemutatása - személyes látogatás a fogadó kész középiskolákban.
3.2.8 A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együttműködés A tanulóink globális nevelésében elengedhetetlen az összehangolt munka a szülő, a diák, az iskolánk dolgozói és a kollégiumi pedagógusok között. A kooperáció eredményeként teljes körű oktató-nevelő munkát tudunk végezni, ahol a szülő, mint partner bázisa tud lenni a szakmai nevelési folyamatainknak.
3.2.9 Diákönkormányzat A Diákönkormányzat működésével teljesedik ki az iskolában folyó oktató-nevelő munka. A DÖK aktivitásán mérhető le igazán a nálunk tanuló diákoknak az iskolai életbe való bevonódásának mértéke. A diákönkormányzatba minden osztály delegálhat egy képviselőt és egy helyettest. Az így összeállt közösség a DÖK segítő tanár támogatásával és szakmai útmutatásával végzi munkáját. Az iskolai folyamatok diákokat érintő területén lehetőség van 21
az aktivitásuk kinyilvánítására. Minden félévben egyszer, illetve a DÖK igényeitől függően lehetősége van ezen szervezetnek, az iskola vezetésével is megbeszélést folytatni az iskolában folyó életről, az esetlegesen felmerülő problémákról és a megjelenő fejlesztő jellegű ötletek megvalósulásáról.
3.2.10
Szülői képviselet, fórum
Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való szoros kapcsolattartásnak, hiszen ők alkotják diákjaink számára az elsődleges szociális közeget. Ezen együttműködés hiányában az általunk végzett oktató-nevelő munka hatékonysága csökkenhet. Ezért iskolánkban létrehoztuk a szülői fórumot, amelyből kifolyólag képviseletet tudnak a szülők biztosítani az iskolai élet folyamataiba.
3.2.11
Kollégium
A kollégiumi ellátásban részesülő diákjaik esetén fokozott kapcsolattartást igyekszünk kiépíteni a kollégium vezetésével és az ott ellátást nyújtó kollégákkal. Ezek megnyilvánulnak személyes formában, illetve elektronikus úton is.
4. Az oktatáshelyi rendszere 4.1 Képzések, szakirányok Az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola elsősorban érettségire épülő képzést folytat a következő szakmákban: Vendéglátás, idegenforgalom:
Vendéglátó szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglős Pincér Utazásügyintéző Protokoll ügyintéző Idegenvezető
Ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció:
Marketing- és reklámügyintéző Kereskedelmi- üzleti szakmenedzser Külkereskedelmi üzletkötő Kereskedelmi ügyintéző Logisztikai ügyintéző Reklámszervező szakmenedzser
22
Művészet, közművelődés, kommunikáció
Intézményi kommunikátor
Ügyvitel:
Ügyviteli titkár
Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások:
Pedagógiai asszisztens Gyógypedagógiai asszisztens Szociális segítő Gyermekgondozó-nevelő
4.2 A beiratkozás, a kiválasztás módja, fellebbezés lehetősége, eljárások Az érdeklődők részletes tájékoztatást kapnak az intézményben folyó oktatásról, a választható szakokról. A jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével, annak leadásával és regisztrálásával történik meg. Két jelentkezési határidőt jelölünk ki, június végén és augusztusban. A jelentkezési lapok beérkezése után minden jelentkezőt levélben értesítünk a regisztráció időpontjáról. Ez adategyeztetést, rövid elbeszélgetést illetve nyelvi szintfelmérőt jelent, illetve a hiányzó adatok felvételét. Mindezt elektronikusan rögzítjük. Regisztráció alapján megvizsgáljuk, hogy a tanuló megfelel-e a szakma követelményeinek (érettségi, nyelvvizsga megléte, egészségügyi alkalmasság), majd az általa megjelölt szakmacsoportba soroljuk be. A beiratkozás a tanév első tanítási napján történik. Fellebbezni a felvételit követő 8 napon belül lehet, írásban az igazgatónak címezve. A fellebbezést az intézményvezetésből és egy tapasztalt pedagógusból álló eseti bizottság vizsgálja meg és 5 munkanapon belül és dönt a fellebezés tárgyában. A döntésről az érintetteket levélben értesítjük.
4.3 Képzésbe való bekapcsolódás követelményei 4.3.1 Az intézménybe való felvétel, beiratkozás feltételei Iskolánkban minden olyan 18. életévüket betöltött tanulók folytathatják tanulmányaikat 13., 14. és 15. évfolyamon, akik sikeresen teljesítették az érettségi vizsgakövetelményeit, vagy akinek befejezett, négy évfolyamos középiskolai bizonyítványa van. Ebben az esetben a pótérettségi során megszerzett érettségi bizonyítványt, a megszerzést követő első tanítási napon be kell mutatni az iskola tanulmányi osztályán. Képzések nappali és levelező tagozaton egyaránt indulnak.
23
4.3.1.1 Nappali tagozat Nappali tagozaton olyan tanulók folytathatják tanulmányaikat állami támogatás mellett, akik még nem töltötték be a törvényben előírt korhatárt, és még nem rendelkeznek OKJ-s bizonyítvánnyal, vagy az első OKJ-s bizonyítványt nem államilag támogatott keretek között szerezték. Amennyiben a tanuló már rendelkezik egy, államilag támogatott szakon szerzett OKJ-s bizonyítvánnyal, de még nem töltötte be a korhatárt, költségtérítési díj megfizetése ellenében tanulhat iskolánkban. 4.3.1.2 Levelező tagozat Levelező tagozaton nincs életkori korlátozás. Költségtérítését díj fizetési kötelezettséggel párosul.
4.4 Átiratkozás más iskolából Más iskolából érkező tanuló átvétele – amennyiben a tanuló rendelkezik az iskolába beiratkozáshoz szükséges egyéb feltételekkel – előzetes tudásszint felmérés után lehetséges, amely felmérést az oktató pedagógusok végzik. Az átvételről és csoportba sorolásról az intézményvezető dönt. A vonatkozó szabályok ebben az esetben megegyeznek a más szakról való átiratkozás szabályaival.
4.5 Tanulói jogviszony keletkezése A tanulók az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Oktatásuk megszervezhető nappali vagy levelező munkarend vagy más sajátos munkarend szerint. A tanulói jogviszony az iskolába való beiratkozáskor jön létre, ettől kezdve gyakorolhatóak a tanulói jogviszonyon alapuló jogok.
4.6 A tanulók csoportba sorolásának elvei A választott szakmának megfelelően szakmánként soroljuk osztályokba a tanulókat. Az osztálylétszám kialakításakor figyelembe vesszük a jelentkezettek számát, a tantermeink befogadóképességét és a gazdasági hatékonysági mutatókat. Az osztályokba sorolástól eltérően alakítható ki a nyelvi csoportok összetétele. A fő szempont az induló nyelvtudás szerinti csoportok kialakítása. Ez akár jelentheti azt is, hogy egy haladó nyelvi csoportba több osztályból érkeznek a tanulók. A számítástechnika tanterem adott befogadóképességéhez kell igazítanunk a nagy létszámú csoportokat, azt is csoportba sorolással oldjuk meg. Ezt lehetőség szerint összekötjük a kis létszámot igénylő kommunikáció órák csoportbeosztásával, úgy hogy a számítástechnika órák csoportbeosztása egyezzen meg a kommunikáció órák csoportbeosztásával. A gyakorlati foglalkozásokon – az intézményvezetéssel egyeztetett időpontokban – a gyakorlati oktatásvezető csoportbeosztást készít, ami alapján vesznek részt a tanulók a foglalkozásokon.
24
4.7 Másik csoportba való átlépés lehetőségei, feltételei Osztályok indításánál lehetőséget adunk az első hónapban (október 15-ig) más szakterületre való átiratkozásra az iskolán belül. Ennek feltétele, hogy az átiratkozni kívánó tanuló indoklással, írásban kérvényezze ezt. Az átiratkozás igazgatói engedélyezi.
4.8 Magasabb évfolyamba való lépés feltételei A köznevelési törvény 57. §. § (1) bekezdése kimondja: „A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.” A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges lehet. Magasabb évfolyamba akkor léphet tehát egy tanuló, ha teljesítette az adott évben kötelező tantárgyi követelményeket, valamint az előírt gyakorlati óraszámokat. A gyakorlati helyek igazolást állítanak ki a tanulók részvételéről, valamint értékelést adnak a gyakorlati helyen végzett munkájukról, javaslatot tesznek a gyakorlati tárgy érdemjegyére. A szakképző évfolyamokon a szakképesítés központi programjában előírt egyéb feltételek teljesítése is szükséges. A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 39. §-a alapján: ha a tanuló a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való mulasztása meghaladja az adott évre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-át, de nincs igazolatlan hiányzása, szorgalma és elért teljesítménye alapján mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam ismétlése alól. Mentesítést a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára a nevelőtestület dönti el. Döntésnél nevelőtestület - gyakorlati képző javaslata mellett - figyelembe veszi a tanuló addig mutatott teljesítményét, a hiányzás körülményeit, mérlegelni a jövőbeli előfordulás valószínűségét.
4.9 Szakmai vizsgára bocsátás feltételei Szakmai vizsgára bocsátás követelményeit az adott szakmára (szakmacsoportra) vonatkozó Központi Program, illetve a Helyi Oktatási (Szakképzési) Program tartalmazza részletesen.
4.10 Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése, megszűntetése (bővebben: Kntv. 53. §)
Az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, ha tanuló vizsgára jelentkezett, illetve az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállításának napján, ha nem jelentkezett.
Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Erről a tanulónak írásban értesíteni kell az iskolát. 25
Ha a tanuló gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján.
Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanulóírásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján, Ha a tanulói jogviszonyt fizetési hátralék miatt az igazgató a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszűnteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, kivéve, ha a tanuló hátrányos helyzetű.
Ha a tanuló az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
Kizárás az iskolából a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
Ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette, az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszűntetheti a tanulói jogviszonyt.
4.11 Az iskola munkarendje 4.11.1 Napirend (részletesen az SZMSZ-ben és a Házirendben megtalálhatóak) A napirend a tanítási nap lebonyolításának menetét tartalmazza. Tanítási napnak nevezzük az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás (így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális- és sportrendezvény) megtartására fordított nap megtartására fordított napot, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat. A tanítás a hét mind az öt napján 800-kor kezdődik, és legkésőbb 1540-kor fejeződik be. A tanulók órarendi beosztásuk szerint vesznek részt az órákon. Kivételt képeznek ez alól a levelezős tanulók konzultációs időpontjai Az órarend összeállításánál arra törekszünk, hogy elkerüljük a lyukas órákat minden csoportnál. Amennyiben ez mégsem lehetséges, igyekszünk lehetőséget biztosítani a tanulóknak a kulturált, hasznos időtöltésre a könyvszobában, illetve a számítógép teremben.
4.11.2
Heti rend
A tanulók heti rendjét órarend szabályozza. Az órarend tartalmazza a tanórák idejét, helyét, szaktanár nevét és az óra helyszínét. 26
4.11.3
Pedagógusok kötelező törzsideje
A nevelőtestületi tagoknak a törzsidő hétfőtől csütörtökig 9-től 14 óráig, pénteken 9-től délig tart. 2013-tól a pedagógusoknak hétfői napon 8 óra és 16 óra között, míg keddtől péntekig reggel 9 óra és délután 15 óra között kell az iskolában tartózkodniuk.
4.12 Választható /nem tanórai/ órák, tevékenységek, foglalkozások: Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák: tanfolyam korrepetálás szakkör konzultáció felkészítő foglalkozás egyéb A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az oktatásszervező rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. Tanfolyam: Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a tanuló kéri. Korrepetálás: célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Szakkör: pedagógiai program megvalósítását, valamint kínálatának gazdagítását támogató, azonos érdeklődésű diákok részére szervezett tanórán kívüli szabadidős tevékenység, Konzultáció: szakterületen kifejezett céllal (pl.: záródolgozat-készítés) létrejövő eszmecsere pedagógus és tanuló között. Történhet pedagógus fogadóórájában vagy azon kívül. Felkészítő foglalkozás: egy adott szakmai területen az előírtnál magasabb tudásszint elsajátítását teszi lehetővé. Konkrét célból (szakmai verseny, nyelvvizsga) történhet. Egyéb: ide sorolható a diákok önszerveződés útján megvalósuló tevékenységei, DÖK segítő tanárral történő egyeztetése stb.
4.13 Tanév rendje A tanév rendjét az iskolavezetés a munkatervben határozza meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanév rendje rendelete alapján, amit a nevelőtestületnek kell jóváhagyni a szorgalmi idő megkezdéséig. A tanévet megelőzően a diákönkormányzattal ismertetésre kerül a tanév rendjét.
27
4.14 Iskolai használatbavételi lehetőségek 4.14.1
Könyvszoba (könyvtárszoba)
Iskolánkban könyvtár nem működik. Az iskola egy szobai rendszer működtetésével segíti a pedagógusok és a diákok munkáját. Az iskolai könyvszoba az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, vagyis a pedagógiai program végrehajtásához, megvalósításához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát biztosító szervezeti egység. A könyvszoba által állományba vett dokumentumok, az alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós könyv, tankönyv, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, beleértve a képi és az elektronikus ismerethordozókat is. A könyvszoba a tanulóknak is rendelkezésére áll az intézmény nyilvános nyitva tartási idejében. A könyvszoba elsődleges szolgáltatása a pedagógus és tanulók oktatási folyamatához biztosítani a szükséges szakkönyveket, referencia anyagokat, valamint adatgyűjtési lehetőséget.
4.14.2. Számítógépterem A számítógépteremben kizárólag felügyelettel (tanár, rendszergazda) lehet tartózkodni akkor, amikor ott tanítás nem folyik. A termet és az Internet szolgáltatást 16 óra után is lehet használni, amennyiben a felügyelet biztosított.
4.14.3.Taniroda A tanirodában kizárólag tanári felügyelettel (tanár, rendszergazda) lehet tartózkodni, amikor ott tanítás nem folyik. A tanirodában rendelkezésre álló szolgáltatások közül az internetet lehet használni, esetlegesen 16 óra után is, ha a felügyelet megoldott.
4.15 Szociális ellátás Az iskolában ingyen tankönyvet lehet igényelni rászorultsági alapon. A tankönyveket tartós kölcsönzéssel tudják az arra jogosultak kivenni. Amennyiben év végén a kölcsönzött könyvek állapota nem éri el a kívánatos minőséget, a tanulónak meg kell azt vennie. A tanulóknak lehetőségük van kollégiumi ellátást igénybe venni.
28
5. Helyi tanterv, szakmai program 5.1 Tantárgyak, óraszámok, előírt tananyagok és követelmények Képzéseink Sz.
KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE :
Gyermekgondozó - nevelő 1
1
Kisgyermekgondozó – nevelő
2
54 761 02
szakképesítés
emelt
2 év
elágazás
emelt
2 év
54 761 02 0010 54 02
Szociális segítő
54 762 01
szakképesítés
emelt
2 év
Rehabilitációs nevelő, segítő
54 762 01 0010 54 01
elágazás
emelt
2 év
Idegennyelvi Ügyfélkapcsolati szakügyintéző
54 347 01
szakképesítés
emelt
2 év
elágazás
emelt
2 év
szakképesítés
emelt
1 év
Protokollügyintéző
54 812 02 0010 54 01
elágazás
emelt
1 év
Utazásügyintéző
54 812 02 0010 54 02
elágazás
emelt
1 év
Üzleti kommunikációs szakügyintéző Protokoll és Utazásügyintéző
1
OKJ szám
KÉP SZAKKÉPES SZINT ZÉSI ÍTÉS IDŐ
Idegenforgalmi és Vendéglátó szakmenedzser
54 347 01 0010 54 04 54 812 02
55 812 01
1
Vendéglátó szakmenedzser
55 812 01 0010 55 02
2
Idegenforgalmi szakmenedzser
55 812 01 0010 55 01
Kereskedelmi menedzser 1
Üzleti szakmenedzser
55 345 01 55 345 01 0010 55 07
felsőfo szakképesítés k
2 év
elágazás
felsőfok 2 év
elágazás
felsőfok 2 év
felsőfo szakképesítés k elágazás
2 év
felsőfok 2 év
29
2
Reklámszervező szakmenedzser Pincér
Kommunikátor 1
Intézményi kommunikátor
Üzletviteli szakügyintéző
elágazás
33 811 02 1000 00 00 szakképesítés
55 213 01 55 213 01 0010 55 02
55 343 01
felsőfok 2 év közép
2 év
felsőfo szakképesítés k
2 év
elágazás
felsőfok 2 év
felsőfo szakképesítés k
2 év
55 343 01 0010 55 03
elágazás
Pedagógiai asszisztens
52 140 01 0000 00 00
szakképesítés
közép
1 év
Gyógypedagógiai asszisztens
54 140 01 0000 00 00
szakképesítés
emelt
2 év
Marketing és reklámügyintéző
52 342 01 0000 00 00
szakképesítés
közép
1 év
Idegenvezető
54 812 01 1000 00 00
szakképesítés
emelt
2 év
Vendéglős
52 811 02 0000 00 00
szakképesítés
közép
2 év
Logisztikai ügyintéző
54 345 02 0000 00 00
szakképesítés
emelt
2 év
Kereskedelmi ügyintéző
52 341 04 1000 00 00
szakképesítés
közép
1 év
Külkereskedelmi üzletkötő
54 341 01 0000 00 00
szakképesítés
emelt
2 év
54 346 01
szakképesítés
emelt
2 év
elágazás
emelt
2 év
1
Gazdálkodási menedzserasszisztens
55 345 01 0010 55 06
Ügyviteli titkár 1. Idegen nyelvi titkár
54 346 01 0010 54 01
felsőfok 2 év
30
2.
Iskolatitkár
3. Ügyintéző titkár
54 346 01 0010 54 02 54 346 01 0010 54 03
elágazás
emelt
2 év
elágazás
emelt
2 év
A tanterveink és képzési programjaink forrása: - felsőfokú szakképzés esetén az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskolával együttműködő felsőoktatási intézmény előírásai, - emelt, közép és alapfokú képzések esetén a tantervválasztás forrása az egyes szakmák központi programjainak előírásai és ajánlásai. Iskolánknak az egyes szakokhoz kötődő képzési programját, tanítási szervezési eljárását, képzési időrendjét az alábbi központi programok illetve szakmai és vizsgakövetelmények alapján illesztette be a saját dokumentációs rendszerébe: Gyermekgondozó – nevelő: 21702-2/2009.12.29 közleményben kiadott központi program illetve a 18/2009. (IX. 10.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Szociális segítő: 21702-5/2009.12.29 közleményben kiadott központi program illetve a 78/2011. (XII. 30.) NEFMI rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Idegen nyelvi Ügyfélkapcsolati szakügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program illetve a 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Protokoll és Utazásügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Idegenforgalmi és Vendéglátó szakmenedzser: együttműködési megállapodás a Kodolányi János Főiskolával és 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Kereskedelmi menedzser (reklámszervező, üzleti szakmenedzser): együttműködési megállapodás a Szent István Egyetemmel és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Pincér: 8198-25/2010. V. 10. közleményben kiadott központi program és az 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény illetve felmenő rendszerben a 17723-33/2011. közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény , Intézményi kommunikátor: együttműködési megállapodás a Kodolányi János Főiskolával és 25/2010. (V. 14.) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Gazdálkodási menedzserasszisztens: együttműködési megállapodás a Kodolányi János Főiskolával és a 21/2009. (X. 9.) PM módosító rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, 31
Pedagógiai asszisztens: 5/401/2009 közleményben kiadott központi program és a 25/2010. (V. 14.) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Gyógypedagógiai asszisztens: 3/401/2009 közleményben kiadott központi program és a 25/2010. (V. 14.) OKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Marketing és reklámügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Idegenvezető: 21702-10/2009.12.29 közleményben kiadott központi program és a 18/2009. (IX. 10.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Vendéglős: 17723-41/2011. közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Logisztikai ügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Kereskedelmi ügyintéző: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Külkereskedelmi üzletkötő: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, Ügyviteli titkár: MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program és a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény. A szakokhoz tartozó tantárgyakat és azok óraszámait a tantervek tartalmazzák (CD-n mellékelve). Az egyes tantárgyakhoz tartozó tananyagok időbeli elrendező beosztását és részletes tananyag egységhez illesztett tanulói tudás-szint követelményeket a tantárgyak tanmenetei rögzítik. A tanévhez tartozó tanmenetek elkészítésének határideje: szeptember 1. Tantárgyfelosztásokat szakokra lebontva, illetve a tantárgyak tanmeneteit a Pedagógiai Program 2.számú Függeléke tartalmazza.
5.2 Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes tantárgyakhoz tartozó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket stb. a helyi tanterv alapján – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével, a lehetőségek áttekintését követően - a tantárgyat tanítók választják ki az alábbi kiválasztási szempontok figyelembe vételével: - Korszerűség, - Hosszú távú alkalmazhatóság, - Ár/érték arány, - Tanulhatóság és didaktikusság szempontjából történő megfelelés, 32
- tartalmazza megfelelő részletességgel mindazokat a témákat, tananyagot, amelyeket az iskola helyi tanterve szerint a tanulónak el kell sajátítani (tankönyv), - az alkalmazás legjobban megfelel a tanulók képességének, felkészültségének, - biztosítja az évfolyamok között az egymásra épültséget, összehangoltságot (pl. :egy tankönyvcsaládból tanuljon a diák tanulmányai alatt), - használatához biztosítottak az iskolában a szükséges taneszközök, felszerelések.
5.3 A tanulói teljesítményértékelési, osztályozási valamint a tanulmányi vizsgák rendjének szabályzata Az egyes tantárgyak részletes követelményei a tantárgyhoz tartozó tanmenetben vannak rögzítve. A tanulói teljesítményértékelési, osztályozási valamint a tanulmányi vizsgák rendjének szabályzásának tartalmi elemit az 1. számú Függelék tartalmazza.
5.4 Szakmai program 5.4.1 Oktatás, pedagógia, szociális szolgáltatások területén Nevelési elvek: A pedagógia, mint nevelés lehetőséget ad számunkra, hogy a megfelelő pedagógia módszer kiválasztásával a társadalom számára hasznos szakembereket képezzünk. Oktatásunk során olyan széleskörű pedagógiai módszereket sorakoztatunk fel, mint például frontális osztálymunka, páros munka, csoportmunka, vita, kis előadás módszere. Célunk, hogy a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával minél magasabb szinten adjuk át a tanulóknak az elméleti ismereteket, amit a későbbiekben a munkavégzésük során hasznosítani tudnak. Környezeti nevelés: A pedagógia órákon lehetőség van a tanórák menetében felhívni a tanulók figyelmét a pozitív értékekre, környezetünk védelmére. Több tantárgy tanítása során, mint pl. Gondozási ismeretek, Kisgyermek nevelés alkalmat ad átbeszélni, hogyan kell óvni és tisztán tartani a környezetünket, hogyan kell veszélyes hulladékot tárolni. Ezek az ismeretek a későbbiekben is hasznosak számukra, hiszen Kisgyermekgondozó-nevelőként meg kell tanítaniuk a gyermekek számára a környezet védését és tisztán tartását. Egészségnevelés: A pedagógiai tantárgyak tanítása során többször visszatérő elem az egészségnevelés témaköre. Többek között a Kisgyermek gondozása és Kisgyermek-nevelés órán is nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmód és egészséges táplálkozás témákra, ami lehetőséget ad a diákoknak, hogy később egészségtudatos életvitelt tudjanak folytatni. Fogyasztóvédelem: Oktatói munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a társadalmi és szociális kompetenciák tudatos fejlesztésére, amely nélkülözhetetlen a megfelelő fogyasztói kultúra kialakításához és a tudatos fogyasztáshoz. Helyi tanterv: Mindegyik képzésünkön nagy hangsúlyt kap a pedagógia, mint nevelés, hiszen a pedagógiai módszerek alkalmazásával adjuk át azt a tudást, amit felhasználva sikeres vizsgát tudnak tenni a tanulóink. Vannak kifejezetten olyan képzéseink, mint a Kisgyermekgondozó,33
nevelő, Pedagógiai asszisztens, Szociális segítő, ahol tanulóink magas óraszámban és szakmai színvonalon részesülnek pedagógiai ismeretekben elméletben és gyakorlatban egyaránt. Pedagógiai Program megvalósulásának feltételei: A hatékony oktatás nélkülözhetetlen része a változatos pedagógiai eszközök használata, tanórába való beépítése. A hatékony pedagógiai vezetési stílus által elérjük azt, hogy a tanulók számára változatosan tudjuk átadni az adott óra tananyagát, így eredményesen tudnak távozni az intézményből. Ehhez elengedhetetlen az olyan modern oktatástechnikai eszközök használata. mint például a projektor, magnó, video, interaktív tábla használata.
5.4.2 Vendéglátás, idegenforgalom Nevelési elvek A nevelési program része a segítő életmódra, illetve a kultúrák iránti nyitottságra nevelés. A vendéglátás és turizmus szakokon mindkettő kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a hazai és a külföldi vendég-, illetve üzleti kapcsolatok ezektől eltérő felfogás mellett nem tudnak kialakulni, illetve megmaradni sem. Ezek az irányelvek beépülnek a tanítási órák szellemébe is. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés a turizmus és vendéglátás pályáira készülők szempontjából különösen fontos. Az ezeken a szakokon végzett fiatalok jövőbeni munkájuk során nap, mint nap új emberekkel kerülnek kapcsolatba, akikkel a közös hang gyors kialakítása meghatározó jelentőségű. A vendégkapcsolatok terén elengedhetetlen a kellemes légkör kialakítása, mely alapján a vendéglátó, illetve az idegenforgalmi üzlet is megítélésre kerül. Ezekben a szakmákban rendszerint számos munkatárssal és üzlettárssal kell majd együtt dolgozniuk a leendő szakembereknek, így fontos, hogy már a képzésük során, a tanórákon is megismerkedjenek a környezet gyors változásainak helyes kezelésével. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Mivel az idegenforgalmi és a vendéglátós szakma egyaránt felelős a társadalom egészségének megőrzéséért és a helyes táplálkozási, illetve életviteli útirányok vendégek elé tárásában, így a szakma leendő dolgozóinak is felelőssége az egészségtudatos életmód folytatása. A wellness, a rekreáció, a reform gasztronómia és az egészséges táplálkozás szerves részét képezik a tananyagoknak, iskolánk diákjai teljes körű képet kapnak az egészségtudatos lét kialakításának feltételeiről. Fogyasztóvédelem A hatékony érdekérvényesítés, a reklamáció, a problémák hatékony megoldása mindennapos feladatai és kihívásai a turizmus és vendéglátás területén dolgozóknak. A képzések során, a tanórákon a diákok betekintést nyerhetnek abba, hogy mennyire fontos az általuk választott szakmák területén a hatékony érvelés és véleménynyilvánítás. Helyi tanterv A könyvtárszoba és a jól felszerelt számítógépterem lehetőséget biztosítanak a diákoknak arra, hogy a tanórákon történő elméleti oktatáson túllépve, szélesebb körben kapjanak tájékoztatást a vendéglátó és idegenforgalmi szakmák színes és szerteágazó világáról. Ezeknek a termeknek a megléte és célzott használata segítséget nyújtanak a diákoknak 34
abban, hogy még jobban megismerjék szakmájukat és kialakulhasson bennük a szakmai elhivatottság. Pedagógiai program megvalósításának feltételei Az idegenforgalmi és a vendéglátós szakmák piaca nap, mint nap új trendekkel és igényekkel készteti innovációra a kínálati oldal dolgozóit. Intézményünk fontosnak tartja, hogy a különböző szakmai folyóiratok és naprakész információkat tartalmazó kiadványok elérhetők legyenek a diákok számára is. Az alkalmazható tankönyvek és segédletek mellett a szakmai lapok megléte kitűnő hátteréül szolgál a versenyképes szakemberképzésnek. A tanórákon az interaktív szemléltető eszközök és a szakmai kiadványok együttesen válnak a megvalósítás eszközeivé.
5.4.3 Ügyvitel, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Nevelési elvek A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – az iskolában is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó marketing lehetőségek megragadására. A marketing – kommunikáció tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Környezet nevelés program A Marketing – PR kommunikáció órákon környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. Egészségnevelési A tanórán a tanuló, maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Ennek érdekében az iskolába tanulók figyelmét felhívjuk a marketing – eszköz segítségével az egészségtudatos magatartás kialakítására, ezért minden évben nagyszámú promóciós- eszközöket készítünk. Fogyasztóvédelem A szakmai órákon megismerjük a fogyasztói szokásokat és fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb jogokat, ugyanakkor rendkívül fontos szerepet fordítunk a tudatos egészséges vásárlási szokások kiépítésére. Helyi Tanterv A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Pedagógiai program megvalósulásának feltételei Az oktatatói munka feltétele, hogy kialakuljon a marketing- kommunikáció személet és látásmód, hiszen napjaink gazdasági - társadalmi változásai jelentősen befolyásolják ezt. 35
Ennek a kiépítése érdekében számos tevékenységet végez az iskola elsődlegesen a szervezte azonosulás kiépítése kapcsán. Széleskörű technikai eszközöket (projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai moderátor terem) használt az iskola ennek hatékonyabb kivitelezésért
5.4.4 Művészet, közművelődés, kommunikáció Nevelési elvek Fontos, hogy a bennünket választó fiatalok megfelelő kommunikációs készségek birtokában távozhassanak tőlünk, hiszen a sikerekhez az első lépést a megfelelő kommunikáció jelentheti, melynek megszerzését lehetővé tesszük azok számára, akik bennünket választanak. Mivel intézményünkben oktató – nevelő munka folyik, ezért minden területen kiemelkedő szerepet kap a kommunikáció, tanórákon, és tanórákon kívül is. A hiteles kommunikáció a tanár – diák kapcsolat alapköve, az információáramlás egyenrangúsága és kétirányúsága alapozhatja meg ezen kapcsolatot. A tanórákon belül mindenkinek lehetősége van megnyilatkozásra, különböző tréningeken igyekszünk fejleszteni a már meglévő képességeket diákjainkban, ezzel is az egészséges személyiségfejlődést kívánjuk elősegíteni, a tanórákon túl pedig a DÖK kap ebben kiemelt szerepet. Környezeti nevelés program A kommunikáció itt kiemelt szerepet játszik, nem csak direkt, hanem indirekt módon is, példamutatás formájában. Iskolaújságunk az előző tanévben is teret adott minden a témában érintett írásnak, ezt a jövőben is folytatni kívánjuk. Egészségnevelési – egészségfejlesztési program Az egészségtudatosság nagyon aktuális kérdés, diákjaink kiemelt célcsoportot jelentenek ezen kérdéskörben. Egyrészt rendezvényeink jelentős része szolgálja az egészségnevelés implicit és explicit módon történő hangsúlyozását, ugyanakkor az egyes tanórák folyamán reklám – illetve médiatevékenység (pl. Termékek) nyomon követésével és elemzésével is felhívjuk a figyelmet a témakörre. Fogyasztóvédelem Az egészségneveléssel kapcsolatos kérdéskör. Fontos az informálódás és informálás, melyet a kommunikációs eszközökkel oldhatunk meg, illetve annak feltérképezésével, milyen információt honnan lehet megszerezni. A fogyasztói jogok, reklamációs lehetőségek tanórákon belüli kereteken belül kerülnek elsősorban terítékre. Helyi tanterv Majdnem minden képzésünkben helyet kap a kommunikáció valamilyen tantárgy formájában, mind elméleti, mind gyakorlati formában. A meglévő képességek erősítése illetve kialakítása kiemelt szerephez jut. Arra törekszünk, hogy az évközi és a záróvizsgákon ugyanúgy a maximumot hozhassák ki magukból diákjaink az eredményes továbblépéshez – legyen az akár továbbtanulás, akár az adott szakmában történő elhelyezkedés. A pedagógiai program megvalósításának feltételei Széleskörű technikai eszközöket (projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai moderátor terem) használhatunk a kommunikáció oktatás terén. Egyik fontos feltétel az oktatói – nevelői munkában együttműködő felek között megvalósuló gördülékeny és eredményes kommunikáció, hiszen enélkül az intézményünkbe érkező, avagy innen sikeres tanulmányokról számot adó távozó diákjaink sem lehetnek eredményesek. Ezt az 36
akadálymentes kommunikációt igyekszik intézményünk valamennyi lehetséges módon támogatni a különböző fórumokon (tanórák, DÖK, szülői képviselet).
5.4.5 Ügyvitel Nevelési elvek A gazdasági területen elérendő célunk, hogy a nálunk tanuló fiatalok átfogó képet kapjanak a piacgazdaság központi szereplőiről, ismerjék a vállalkozások működésének sajátosságait, a pénz- és tőkepiacot, a pénzügy és a számvitel alapjait, a vezetés elméletrendszerét. A gazdasági tantárgyak alapvetően távol állnak a fiataloktól. Emiatt gyakorlatorientálttá és szemléletesebbé igyekszünk tenni ezeket a tananyagokat (pl. a tőzsdével kapcsolatos tananyag átadásakor online figyeljük a BUX-index pillanatnyi állását a tanórán). Környezeti nevelés program Tanulóinkban nagyon fontos elmélyíteni a környezettudatos magatartásformákat. Az ügyviteli
és
munkaerőpiaci
ismeretek
tantárgy
oktatása
során
a
tanulók
a
környezetvédelemmel kapcsolatos, a mai világban nélkülözhetetlen tudásanyagot kapnak. A fenntartható fejlődés értelmében elsődleges feladat, hogy a kimerülő energiaforrásainkat (pl. kőolaj, kőszén) megújuló energiatípusokkal helyettesítjük (nap, szél, a föld hője stb.). Egészségnevelési – egészségfejlesztési program Iskolánkban rendkívül fontos megvalósítandó feladat a diákok egészségtudatos nevelése. Ennek értelmében figyeljék a termékek és szolgáltatások ár-érték arányát, egészségességét, az egészségre való ártalmasságát. Az üzleti lélektan órákon előtérbe kerül az egészséges életmód, a stressz kezelésének hatékony módozatai. Fogyasztóvédelem A fogyasztókkal – jelen esetben diákjainkkal – az iskolai oktatás keretében meg kell ismertetni az igényeik érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat. Ennek jegyében adjuk át a hatékony érdekérvényesítéshez, reklamációhoz szükséges ismereteket pl. az üzleti lélektan órán követelmény az asszertív (önérvényesítő) magatartásforma elsajátítása. Helyi tanterv Szakjaink többségénél megtalálható a gazdasági képzés valamilyen formában (vállalkozási ismeretek, adózási ismeretek, menedzsment alapjai), ami hozzásegíti diákjainkat ahhoz, hogy pl. menedzserekként eligazodjanak az adózási, számviteli törvények között, tudjanak vállalkozást alapítani, működtetni, következésképpen helyt álljanak a munkaerőpiacon. A gazdasági tantárgyak valamennyi képzésünkön jelen vannak valamilyen formában. A gazdasági ismeretek elsajátításával diákjaink képesek lesznek a gazdasági élet alapvető fogalmainak ismeretére, statisztikai adatok (táblák, diagramok) elemzésére. 37
Pedagógiai program megvalósításának feltételei Célunk, hogy diákjaink gazdasági ismereteik (pénz- és tőkepiaci ismeretek, marketing, vállalat-gazdaságtan) birtokában helytálljanak a munkaerőpiacon akár munkavállalóként, akár egyéni vállalkozóként. Széleskörű technikai eszközeink közül ezen a területen a projektor, laptok, interaktív tábla, informatikai terem használata elengedhetetlen az oktatás a hatékonyságának növeléséhez.
6. Felnőttképzési oktatás 6.1 A felnőttképzés feladata Bekapcsolódni a felnőtt lakosság nyelvi képzésébe, alapszakmához juttatásába, szakmaváltoztatásába, alap- és átképzésébe, továbbá, hogy segítsük az embereket hatékony munkavállalóvá válni. A felnőttképzés, illetve a képzésekhez csatlakozó tréningek, szolgáltatások biztosítása, a képzésekhez szükséges tudás mérését, esetenként a hiányzó, de szükséges tudás elsajátításának hatékony segítését. Képzéseink zöme az idegen nyelv oktatására alapuló és az ahhoz kapcsolódó területeket céloz meg. Ennek megfelelően az általunk kiválasztott szegmentumokat elsősorban a vendéglátás, idegenforgalom, kereskedelem, számítástechnika területén tevékenykedni kívánó, de alapképzettséggel esetleg még nem rendelkező emberek alkotják. Továbbá fontosnak tartjuk a marketing, segítő foglalkozásúak fejlesztését is. A képzés célcsoportja A képzés célcsoportja a felnőttoktatásban résztvevő jelentkezők. A felnőttképzés alapvetően két kategóriába sorolható, a lakossági, illetve a vállalati tanfolyamok. A tanfolyami csoportok megszervezésének mechanizmusa, felépítése, követelményrendszere teljesen egyforma, de a vállalati tanfolyamok esetében a megrendelői igények dominálnak. Terveink között szerepel, hogy a felnőttképzésünket az állami szféra képviselői között is népszerűsítsük és bevonjuk őket oktatásainkba. Szakmai nyelvi képzést a szakképzésben résztvevő tanulók, illetve lakossági és vállalati tanfolyamainkon folytatunk. A felnőttképzés gyakorlatát meghatározó jogszabályok Az ILS Szakközép és Felnőttképző Iskola felnőttképzési tevékenységében Magyarország Alaptörvényének XI. cikkében meghatározottak az irányadók: (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. -
a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 38
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24/2004. (VI. 22.) FMM rendelet A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A személyi-tárgyi feltételek -
A tervezett, meghirdetett képzési formákhoz szükséges személyi feltételek az intézménnyel szerződéses jogviszonyban álló oktatók révén adottak. Szaktudásuk, folyamatos ön- illetve továbbképzésük, gyakorlati tapasztalataik biztosítékot jelentenek a képzés színvonalát illetően. Az intézmény körzetében, külső helyszíneken tervezett képzések esetében, amelyek leginkább nyelvi képzést jelentenek üzleti partnereinknél, a szükséges tárgyi feltételek meglétét a tanfolyamok szervezésekor ellenőrizzük, a tényleges oktatást megelőzően a különböző gazdálkodó szervezetekkel eseti szerződést kötünk. Cél új partnerek szerzése, megtartása és hosszú távú kapcsolat kialakítása. Az akkreditált képzési programok engedélyében meghatározott feltételei alapján elsősorban saját munkatársaink és szakemberek bevonásával kívánjuk megvalósítani. Amennyiben az akkreditációban megjelölt végzettséggel és kompetenciákkal nem rendelkezik munkatársunk, úgy külső szakembereket vonunk be. A szakemberek kiválasztásának módját a Humánerőforrás-terv tartalmazza. A tanfolyamok jogi szabályozásának megfeleltetéséről a továbbképzési felelős gondoskodik (adminisztráció, bejelentés, nyilvántartás, előadói szerződések, óradíjak, költségvetés készítése stb.)
6.2 Felnőttképzési minőségpolitika Intézményünk elkötelezi magát a minőségi munka mellett. Minőségen a küldetésünk, jövőképünk hatékony és eredményes megvalósítását értjük, amely mérhető és kimutatható a munkatársak és a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereink elégedettségében, valamint a működési eredmények és a stratégia megvalósítását szolgáló célok egymáshoz közelítésében. Vállaljuk, hogy valamennyi partnerünk igényeit és elégedettségét figyelembe véve szervezzük, fejlesztjük szolgáltatási tevékenységeinket, szabályozzuk működésünket, működtetjük minőségirányítási rendszerünket. Tudjuk, hogy a hosszú, közép,- és rövid távú minőségcélok megvalósítása, a minőséget befolyásoló hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatok tétele, illetve a folyamatos fejlesztés saját munkaterületet érintően minden dolgozó feladata, ezért aktívan részt vállalunk a minőségpolitika megvalósításában. Arra törekszünk, hogy intézményünk, az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola elismertsége partnereink körében folyamatosan javuljon.
39
6.3 Képzési folyamat leírása
Képzési programok
Képzés meghirdetése
Tájékoztató kiadása
Felnőttképzési vezető
Jelentkezési lap
Jelentkezés a képzésre Beérkezett jelentkezési lap jelentkező
Jelentkezési lapok
Jelentkezők regisztrálása
Regisztráció
Felnőttképzési munkatárs
Jelentkezési lapok Képzési program Előzetesen megszerzett tudás folyamata
Jelentkezési lapok feldolgozása az előzetesen megszerzett tudás beszámítása, illetve a felmérés igénylése szempontjából
- igazolással alátámasztott lista - felmérési igényről lista
Felnőttképzési vezető
Nem
Felajánlás a felmérésre Előzetesen megszerzett tudás folyamata
Az előzetesen megszerzett tudás elfogadása
Igen 40
Előzetesen megszerzett tudás folyamata
A jelentkező tájékoztatása az elfogadásról, illetve a felmérési igény teljesítési feltételeiről
értesítés
Felnőttképzési vezető
felmérés
Elkészített felmérők
Megírt felmérők
Felnőttképzési munkatárs
1
Értékelési szempontsor
Felmérés értékelése
Értékelési lista
Képzési programfelelős
Előzetesen megszerzett tudás folyamata
Visszaigazolás a felmérésről
értesítés
Felnőttképzési vezető
Az induló képzés előkészítése: Személyi feltételek: Képzési program Jelentkezők
Képzésfelelős Előadók
Tárgyi feltételek:
Indításra kész Képzési állapot
Terem Eszközök Képzési tájékoztató
Felnőttképzési munkatárs Felnőttképzési munkatárs
41
szerződés
Szerződés kötés
Aláírt szerződések
Felnőttképzési vezető
Képzési program
A képzési folyamat indítása,
Képzési rend
képzés ütemezése Felnőttképzési vezető
Képzési ütemterv
A képzés lebonyolítása
Képzés
Felnőttképzési munkatárs
A képzés zárása
Tanúsítvány
6.4 Panaszkezelés Panasz: Eljárást, állapotot vagy döntést kifogásoló, sérelmező olyan kérelem, amely intézkedéskéréssel párosul. Általános jogorvoslati eszköz. A panaszokról szóló törvény alapján bármely érdeksérelemmel vagy jogsérelemmel kapcsolatosan az intézmény vezetőjéhez (megbízottjához, például a szak- vagy szakmai szolgáltatást ellátó dolgozó) panasz nyújtható be, szóban vagy írásban. A panaszra az illetékes személy 15 napon belül köteles választ adni. A válaszadás lehetséges módjai: Szóban, szóbeli panasz esetén – ha a panasz tárgya lehetővé teszi, vagy amennyiben a panasztevő számára elfogadható a szóbeliség, Írásban, írásbeli panasz esetén, a panaszt tevő személy személyétől függetlenül. Jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály, vagy működési szabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. A jogorvoslat elnevezési tárgya lehet: panasz, kifogás, fellebbezés, felszólalás, észrevétel, felülvizsgálati kérelem. Döntés elleni jogorvoslati kérelem írásban nyújtandó be.
42
7. Egészség-, környezeti nevelési és fogyasztóvédelmi program 7.1 Környezeti nevelés program 7.1.1 Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk Békéscsabán, az Alföld délkeleti részén található. A város jellegzetesen ártérperemi település, a kiváló termőtalajú Körös-völgy középpontjában. Az éghajlat az országos átlagnál is kontinentálisabb. A jellegzetesen mezőgazdasági művelés ellenére tágabb környezetének árterei az eredeti növény- és állatvilágból is sokat megőriztek. A város nevezetes a növénytermeléséről, az állattenyésztéséről, valamint az ezekre épülő malom-, konzerv-, hús- textilipar, tégla és cserépgyártásáról, nyomdaiparáról. Napjainkban erőteljesen nő azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a szerepe, amelyek a régióban új kezdeményezésnek számító gép- és műszeripari tevékenységeket honosítanak meg. Bár műemlékekben nem gazdag Békéscsaba, városképi jelentőségű, műemlék jellegű, építészeti értékeket képviselő, hagyományőrző épületeknek, emlékhelyeknek, látnivalóknak nincs híján. (Pl. a templomok, a városháza, a Fiume Szálló, a színház, a szlovák tájház, meseház, a diáktanya épületei, a Munkácsy Múzeum, és a Munkácsy Emlékház, a gabonamúzeum.). A turistákat a Békéscsabát övező természeti táj viszonylagos érintetlensége, a Körösök kínálta horgász-vadász paradicsom, az ökoturizmust lehetővé tevő környezet, az 50 kilométeres körzetben könnyen elérhető megannyi termálvizes gyógyfürdő és Békéscsaba vonzáskörnyezetének kirándulóhelyei, köztük Gyula a várjátékaival és várfürdőjével, Szabadkígyós híres kastélyával és kastélyparkjával, Szanazug a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál szabad strandjával. Jelentős a szlovák nemzetiség aránya, nemzetiségi hagyományokkal. A városban a szelektív hulladékgyűjtés még csak néhány helyen van megoldva. A város a térség vasúti-, közúti közlekedési csomópontja, nagy az átmenő forgalom a közeli határátkelő miatt. Az elkerülő út építése jelenleg folyamatban van. A városi forgalom egyre nagyobb, zsúfoltabb. A jelentős kerékpáros forgalom számára folyamatosan bővülő kerékpárút hálózat áll rendelkezésre. A városban több egyesület és civil szervezet segíti a környezet szépítését, megóvását. (Pl. Városvédő és Szépítő Egyesület, Körös Klub) Eredetileg az iskolánk épülete nem iskolának épült, mégis van egy kellemes hangulatot keltő jellege, ami egyedivé és családiassá teszi. Az iskola nyugodt, fásított, szép természeti környezetben található. Mivel az épület és környezetének alakítása felett a tulajdonos rendelkezik, ezért az iskola vezetője tartja a kapcsolatot a tulajdonossal, amennyiben némi változtatások szükségesek. Éppen a környezet szebbé, egészségesebbé tétele érdekében nagyon sok lépés is történt.
43
7.1.2 Az iskola környezeti nevelés programja A környezeti nevelés alapelveit szabályozó jogi háttér
A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005 - 2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésre, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.
Az Alaptörvény XXI cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
Az Alaptörvényben megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. tv.) célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §-a szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel: A környezeti oktatás és nevelés feladatai csak úgy teljesíthetők eredményesen, ha azok szerves részét képezik a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadásának. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, és vállalják a felelősséget egyéni és közös tetteikért.
A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)
44
Az iskolai környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére o a problémák megkeresésére, okainak megértésére o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére o az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” /KöNKomP, 2004/ Az iskolának sokoldalú szerepet kell vállalnia a környezeti tudatosság kialakításában, mely az általános társadalmi elvárások között szerepel. Ehhez igazodva megalkottuk a Környezeti nevelési programot és megvalósításával igyekszünk eleget tenni a különböző jogszabályokban is megnyilvánuló követelményeknek. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot. A környezetvédelem kérdésének előtérbe kerülése szükségszerűvé teszi, hogy az elkövetkező években az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés – oktatás –, szakképzés rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe iskolai életünknek, ahol nagy szükség van az iskola vezetőségének és a kollégák együttműködésére ebben a témában. A környezeti nevelést az iskola dolgozói mindig feladatuknak tekintik. A tanórai foglalkozásokon nem csak a környezettel kapcsolatos ismeretátadás történik, hanem a környezettel kapcsolatos magatartási minták kialakítása, a környezetért tenni tudáshoz szükséges képességek, pozitív érzelmi hozzáállás, elkötelezettség kialakítása is. Minden tanévben a környezeti neveléshez kapcsolódó programokat is rendezünk. Környezeti nevelési programunk megvalósításának szerves része, a rendszeres kapcsolattartás más intézményekkel, egyesületekkel, vállalkozásokkal, akik segítségével, információkkal tudjuk ellátni a nálunk tanuló diákokat. 45
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban az élet minden területén a fenntarthatóság felé irányul a figyelem. Ezt az oktatásunkba is be kell építenünk, ahol még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az erkölcs kérdése, és a környezettudatos életmód. Új értékeket kell elfogadtatnunk diákjainkkal, melyek meg kell, hogy szilárduljanak és hagyománnyá kell, hogy váljanak. Ehhez hatékony tanulási és tanítási stratégiákat kell kialakítanunk. Elsődleges helyen áll a diákok szemlélet formálása. Ezt úgy érhetjük el, ha minden tantárgy keretében és minden iskolán kívüli programon az egységes, egymást átható, egész, és nem elszigetelt ismereteket adunk.
7.2 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja 7.2.1 Az egészségnevelés, egészségfejlesztés alapelveit szabályozó jogi háttér
Az Alaptörvény XX cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet
a 96/2000. (XII. 11.). országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására"
a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Népegészségügyi programjáról.
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek.
az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete
a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.
46
7.2.2 Az iskolai egészségneveléshez, egészségfejlesztéshez kapcsolódó fogalmak Az egészség a testi, a lelki, a szociális jól-lét állapota, amely egy folyamat. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során.
Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.
Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos összes ismeretket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetésben élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység.
7.2.3 Az iskolában folyó egészségnevelés és egészségfejlesztés célja Elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő képesek legyenek arra, hogy folyamatos nyomon kövessék saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és a külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyéneknek vagy csoportnak képesnek kell lenniük arra, hogy meg tudják fogalmazni és meg tudják valósítani vágyaikat, hogy megtalálják a megfogalmazódott szükségleteikhez vezető, egészségüket védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá a környezetével változzanak vagy alkalmazkodjanak ahhoz. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola mindennapjaiba, egész életébe beépülő tevékenység legyen, amely a tanulók és pedagógusok egészségismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a környezet egészség támogató jellegének erősítésére irányul. Céljaink tehát: -
Elősegíteni a tanuló felelősségvállalását Biztatni a diákot az egészséges életmódra Lehetőségeket adni, hogy a fiatal bizonyíthassa fizikai, lelki, szociális erejét Elősegíteni az önismeretet és az önbecsülést Fejleszteni a döntési képességet Kialakítani a nemi szerepeket Fejleszteni a szellemi, etikai, erkölcsi értékeiket Kialakítani a társadalom iránti felelősséget
47
Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megelőzésére irányul, melynek színterei a következők: -
az egészséges, vegyes táplálkozás a mindennapos vagy a lehető legtöbb testmozgás a személyes és környezeti higiéné a lelki egyensúly megteremtésének eszközei és ennek megtartása a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, családtervezési módszerek, egészségkárosító formák elkerülése, járványügyi biztonság megvalósítása. a test jelzéseinek megfigyelése, szükséges változtatások megvalósítása rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel
A másodlagos és a harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: 1. 2. 3. 4.
genetikai alapok környezeti hatások az egyén életmódja az egészségügyi ellátó rendszer működése
Az iskola szerepe az egészségnevelésben több területre terjed ki: az egészségvédelemre vonatkozó modern ismeretek átadása, megtanítani, hogy az élet és egészség alapvető érték motiválni a tanulókat egészségvédő magatartás kialakítására, segíteni a tanulókat abban, hogy helyes döntéseket hozzanak az életvezetésben, megteremteni azt, hogy az iskolai környezet mint élettér biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést - a pedagógusok olyan életvitelt folytassanak, hogy az pozitív hatással legyen a tanulókra, - megérteni azt, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti kapcsolatból fakad. Az iskolai programunkban kiemelt szerepet kap: -
az egészséges személyiség kialakulásának elősegítése, az egészséges táplálkozás fontosságának tudatosítása, a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése, az AIDS prevenció, a betegség megelőzését és a gyógyulást elősegítő magatartás kialakítása, a testi higiénia fontossága, a környezeti ártalmak lehetőség szerinti elkerülése, csökkentése (zaj, légszennyezés), a személyes biztonság (közlekedés) fontossága személyes segítési formák – pl. véradás 48
7.3 Az iskolai környezeti és egészségnevelés közös programterületei Alapelvek, jövőkép, célok Az alapelvek közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk, és ezek fogalmát, tartalmát körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok–okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia biológiai sokféleség ökológiai egyensúly
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos és környezetbarát felnőttek váljanak diákjainkból, ezért ki kell alakítanunk bennük: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét a rendszerszemléletet a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket, az összefüggéseket A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése Az iskolai környezet barátságosságának, meghittségének fokozása Takarékoskodás a vízzel, a villannyal és a gázzal A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, legyenek a tanulók környezetük védelmezői Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást A célok kialakításához szükséges készségek:
problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet és gondolkodásmód problémaérzékenység kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás 49
kommunikáció, média használat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári részvétel és cselekvés értékelés és mérlegelés készsége
7.4 A környezeti és egészségnevelés színterei, tanulásszervezési és tartalmi keretek 7.4.1 Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások Ahol a tananyagba építhető, ott átadunk ismereteket a fenti témákban, szerepet kap az önálló ismeretszerzés is, témához kapcsolódó anyaggyűjtés, felhasználva az informatika adta lehetőségeket. Ettől azt is várjuk, hogy a környezeti és az egészségnevelés az iskola egészét illetően is megerősödik, megtaláljuk hozzá a legmegfelelőbb szervezeti kereteket és a legpraktikusabb, gyakorlatban megvalósítható projekteket. Fontos megjeleníteni a hétköznapi környezeti problémákat és feldolgozásukhoz interaktív módszerek alkalmazása a legcélravezetőbb. A környezeti és egészségnevelés témaköre nagyon összetett, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció bizonyos területeken. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy diákjaink megfelelő és egységes képet alakíthassanak ki önmagukról és az őket körülvevő világról.
7.4.2 Lehetőségeink a környezeti és egészségnevelési témakörben -
-
-
-
tanulmányi kirándulások pályázatok, kiállítások rendezése /ILS Galéria, kérdőíves feldolgozás reklám, marketing, statisztika tantárgyaknál/ látogatások múzeumokba, a témákkal kapcsolatos kiállításokra, stb. témanapok megtartása a környezetvédelemhez, a sporthoz és az egészséghez kapcsolódva néhány jeles nap megtartása vetélkedéssel, rajz-, poszter- és fotókiállítás kombinálva, filmvetítéssel kiegészülve DÖK által javasolt diákok delegálása előadásokra, konferenciákra stb. idegen nyelvi órákon ilyen témákkal foglalkozó cikkek fordítása, értelmezése az iskolaújságban, iskolarádióban külön teret adunk a fenti témáknak faliújságon kihelyezett tájékoztató anyagokkal segítjük az információszerzést, ahol az hírekkel, illetve más szervezetek rendezvényeiről is lehet tájékozódni. ezen kívül tájékoztatást adunk a mozgást biztosító klubok, tornatermek lehetőségeiről az iskolavezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskolai környezet tisztaságához és higiéniájának megőrzéséhez hozzájárulhassunk a diákok aktív bevonásával a pillepalack és a szárazelem hulladékok gyűjtésének segítése, az épület 1. emeletén kihelyezet eszközökkel. Véradó Nap megszervezése ILS Sportnap megtartása ILS Gasztrokulturális Nap lebonyolítása 50
-
Előadók meghívása, amennyiben nem rendelkezik az iskola az adott témakörhöz megfelelő szakemberrel Csoportos foglalkozásokat tartunk, ahol a résztvevőket arra készítjük fel, tudjanak NEM-et mondani a káros szenvedélyekre például a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúrákra, túlzásba vitt szolárium használatra vagy az eltúlzott és ezért veszélyes testépítésre és IGEN-t az egészségre.
7.4.3 Módszerek, taneszközök A környezeti és egészségnevelés érdekében különböző módszertanok alkalmazására van szükség. Olyan módokat kell kiválasztanunk és alkalmaznunk, amelyek segítik a környezeti nevelés céljainak elérését. Pedagógusaink számára az interaktív lehetőségek folyamatosan elérhetők és alkalmazhatók az órák alkalmával. Néhány módszercsoport: együttműködő tanulási technikák szituációs, drámapedagógia játékok riportmódszer projektmódszer kreatív tevékenység közösségépítés művészi kifejezés kérdőíves feldolgozás esetelemzés Taneszközök Az iskola rendelkezik a környezeti és az egészségneveléshez szükséges alapeszközökkel (számítógépek, projektorok, laptopok, vetítővásznak), a szakkönyveket pedig, lehetőségeink szerint folyamatosan bővítjük. A könyvtár könyvállományának gyarapításánál a környezet- és egészségvédelem az egyik kiemelt szempont. Ezen túl folyamatosan bővíteni kívánjuk az egészségnevelési szak- és CDkönyvtárat. A tanórák és a programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás, valamint egyéb speciális eszközök beszerzését, esetleges cseréjét is fontos feladatnak tartjuk. Anyagi erőforrásaink tervezésénél ezeket szem előtt tartjuk.
7.4.4 Erőforrások Célunk külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolat és együttműködés kialakítása. Nem anyagi erőforrások
Iskolán belüli együttműködés
51
Tanárok és nem pedagógus körben foglalkoztatottak - Meg kívánjuk teremteni az iskolán belüli együttműködés lehetőségét. Ezért minden tanár és iskolai dolgozó (adminisztrációs és technikai terület) feladata a környezet- és egészségtudatos magatartás példaértékűvé tétele a diákok számára. Munkájukkal aktív részesei a programunknak Diákok - Az iskola minden diákjától elvárjuk, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, és a környezet- és egészségvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákoknak. Tanárok és diákok - Nagy és jelentős szerepet szánunk a megfelelő szemlélet kialakításának, ezt a célt szolgálják a már felsorolt és tervezett programok is. A diákok és tanárok összefogása és együttműködése nélkülözhetetlen a környezet- és egészségbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Olyan viselkedésformákat kívánunk kialakítani, melyeket a diákok otthon, családi környezetben is szívesen alkalmaznak. Minden munkatárs és tanuló feladata, hogy a kulturált környezetet fenntartsa, szemeteléssel, padok, székek rongálásával, ne rombolja a környezetet, vigyázzon rá. Folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy ha elhagyjuk a tantermeket, kapcsoljuk le a világítást, a szociális terekben ne hagyjuk nyitva a vízcsapot, ezzel is javítsunk a modern társadalmakra jellemző forráspazarló magatartásunkon.
Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó – Kölcsönös együttműködés kialakítása a fenntartóval, aki a költségvetés elfogadásával nagyban segítheti a környezeti és egészségnevelési program megvalósulását. Bérbeadó A program megvalósulása érdekében az eddigi az iskolavezetés ezután is konstruktív ötletekkel fogja megkeresni a bérbeadó képviselőit, és azon lesz, hogy vonzó, ember- és környezetbarát feltételeket teremtsen a mindennapos munkavégzéshez. Környezeti és egészségneveléssel foglalkozó intézmények – Ezekkel való kapcsolat kialakítás, ezek látogatása színesítheti programunkat. Kiemelkedően fontosak ebben a körben a Békéscsabán tevékenykedő szervezetek: pl. Körösök Völgye Natúrpark. Civil szervezetek – Ezek szakmai programjaikkal segíthetik munkánkat. A civil szervezetekkel való kapcsolatkialakítás szintén ugyanolyan fontos. Hivatalos szervek –Feladatuk, hogy ellenőrizzék, környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola: pl. az ÁNTSZ) Anyagi erőforrások
Saját erőforrások
Költségvetés – Az iskola az éves közoktatási normatívából kíván elkülöníteni környezeti nevelési feladatok ellátására. Ezt az összeget akár belépőkre, városon belüli utaztatási költségekre lehet fordítani rászorultsági alapon. Az elosztás elvét év elején a tantestület 52
határozza meg. Az elkülönített összeg másik fele a témához kapcsolódó eszköz- és szakkönyvvásárlásra fordítódik, valamint versenyeken, kiállításokon való részvétel jutalmazására. Az iskolai költségvetés elosztásánál szem előtt tartjuk azt, hogy olyan felújításokra is sor kerülhessen, melyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését hivatottak segíteni. Rendkívüli esetekben a fenntartóval történik egyeztetés.
Külső erőforrások
Pályázat – A pályázati figyelés fenti témákban, az illetékes minisztérium gondozásában, a Köznevelési Törvény is felhívja a figyelmet: „78§ (3) Az oktatásért felelős miniszter, az egészségügyért felelős miniszter programok kiadásával, pályázatok kiírásával, továbbképzés biztosításával segíti a nevelési-oktatási intézményekben folyó egészségfejlesztési feladatok végrehajtását.” „78§ (5) Az oktatásért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását…”
7.5 Az iskola fogyasztóvédelmi programja Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatokat a Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
7.5.1 Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás célja - fogyasztói kultúra fejlesztése - a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása - a piac, marketing, reklám megismertetése - minőség és biztonság szerepének bemutatása a fogyasztásban 53
- gazdaságosságra és takarékosságra nevelés - a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése
7.5.2 Iskolánkban a fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás - ökológiai fogyasztóvédelem - környezettudatos fogyasztás - fenntartható fogyasztás - preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem - társadalmi és szociális kompetenciák fejlesztése - versenyképesség erősítése - fogyasztói javak, szolgáltatások megismertetése - reklám és marketing szerepének megismerése - fogyasztói szükségletek mérlegelése - fogyasztói problémák megértése és megoldásának képessége - pazarló fogyasztás következményei - fogyasztói társadalom működése - jogismeret - fogyasztói minták kialakítása
7.5.3 A fogyasztóvédelmi nevelés színterei az iskolában
Tanítási órák keretében: Marketing Marketingkommunikáció Jogi ismeretek Áruismeret Szálloda ismeretek Gasztronómia Élelmiszer- és italismeret Kereskedelmi ismeretek Kommunikáció Médiaismeret
Tanórán kívüli tevékenységek keretében Szakmai gyakorlat Versenyek, vetélkedők Rendezvények 54
Kirándulások
7.5.4 A fogyasztóvédelmi oktatás módszertani elemei Intézményünkben a fogyasztóvédelmi oktatás nem a hagyományos módszertani elemekkel zajlik, hanem több tantárgy tanmenetébe integrálva bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás, a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztóvédelmi nevelés fő célja a tudatos fogyasztóvá nevelés, a kritikus, önálló gondolkodásra ösztönzés. Tanórák keretében a tanulók érveléstechnikai gyakorlatokat végeznek a hatékony érdekérvényesítés elsajátítására. A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF), www.fvf.hu, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu
8. Kommunikáció 8.1 Külső intézményi kommunikáció Bár a Public Relations tevékenység az üzleti élet, a profit orientált vállalatok szellemi terméke, természetesen a civil, illetve az oktatás, a non-profit szférában is nélkülözhetetlen. A tudatosan kialakított image ma az egyik legerősebb eszköz a vetélytársakkal szemben. Éppen ezért az iskola új trendeket igyekszik kialakítani a célcsoport megnyerésére. Célunk, hogy az egyéni intellektuális igényekhez igazodva, a lehetőségek széles skáláját nyújtva, a mindennapi élet sikeréhez segítse tanulókat. Iskola oktatási profilja az elmúlt évek során folyamatosan változott, de mindig megfelelt az alapítók által megfogalmazott követelményrendszernek úgy, mint a minőségi szakmai és nyelvi oktatás, gyakorlatorientált szakmai képzés, diák-barát iskola megteremtése, intelligens, önértékelésre képes diákság nevelése, a hallgatók pszichés és mentális támogatása. Ebből kiindulva fogalmazódott meg az iskola (mozaik szóból eredő szlogenje (ILS- Intelligens Lehetőséges Sora), mellyel több éve azonosulnak az iskolában tanuló diákok. Az iskola képzési szerkezetének fejlesztése, modernizálása, piacképessé tevése folyamatos feladata a vezetésnek és a tanári kollektívának. Az iskola kiemelt feladatnak tekinti, hogy segítse diákjainknak abban, hogy könnyebben bejuthassanak a felsőoktatásba, illetve érettségi után a megfelelő szakma megválasztásával, eséllyel indulhassanak a munkavállalás terén. Az iskola tanárai egységes szemlélettel több éves nyelvoktatási gyakorlattal rendelkező, szakértő és barátságos tanári közösségként várja a tanulókat. Az intézmény fő célja az, hogy a hallgatói sikeres nyelvtanulókká váljanak, ezért tanulási folyamat hatékonyságát segítő tanácsokat is adnak. Az oktatási intézményben a tanuló diákok korszerű oktatási eszközök használatával sajátíthatják el a tananyagot. Továbbá nagy figyelmet fordítunk arra, hogy érzékeltessük tanulóinkkal, mennyire fontos, a nagyszabású írott, hallott és multimédiás anyagot feldolgozásának képessége, kompetenciája, 55
illetve hogy kellő kifejezőkészséggel tudják megfogalmazni gondolataikat a fenti témában. Legyenek képesek eligazodni a szakirodalomban, az informatika segítségével tudjanak információkat gyűjteni hálózatról, internetről. Legyenek képesek kritikus gondolkodásra, tudjanak mérlegelni, értékes és értéktelen információkat elkülöníteni egymástól. Tanulóinkat nevelni próbáljuk és szoktatjuk a fellépésre, szereplésre, előadások megtartására.
8.1.1 Iskolán kívüli kommunikáció formái
szóróanyagok pályázatok nyílt napok sajtóban megjelenő hirdetések online hirdetések eseménymarketingek rendezvények együttműködés az önkormányzattal, intézményi vezetőkkel, kollégiumokkal továbbképzések
8.1.2 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái a kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. - rendezvények, - versenyek, - pályázatok.
8.1.3 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, az intézménytámogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
8.2 Belső intézményi kommunikáció Az iskola kommunikációs szabályai közül a legfontosabb a megfelelő, pontos és korrekt tájékoztatás, valamint a folyamatos információáramlás. Ennek érdekében számos kommunikációs eszközöket alkalmazunk. A hatékony kommunikáció fejlesztése érdekében szükséges egy tartalmában világos, logikus felépítésű, formájában esztétikus és áttekinthető Információs fal, mellyel az iskola rendelkezik és ezen a dolgozói számára hozzáférhető az egész tanévre vonatkozó információkat (a tanárok és osztályok órarendjét a terembeosztásokkal, ügyeleti és helyettesítéseket, határidők stb.) tartalmazza. A belő kommunikáció megkönnyítése érdekében belső online levelezési rendszert alakítottunk ki. Ebben a vezetőség tájékoztathatja az iskola dolgozóit az elmúlt időszak 56
eseményeiről, a következő időszak teendőiről, feladatairól, programjairól. Megkönnyíti a pedagógusok dolgát, a tanári szobában található információs szekrény, melyben szakfelelősök, tanárok, óraadótanárok megtalálhatja az iskolában folyó pedagógiai folyamatokhoz kapcsolódó legfontosabb dokumentációkat. Az iskolába újonnan belépő dolgozók könnyebb eligazodását, gyorsabb beilleszkedését szolgálja a mentori program, amely segítségével könnyebben beilleszkedhetnek a tantestületbe illetve a megismerhetik az intézményen beleül szaknyelvet, amelyből a dolgozó képet alkothat új munkahelyéről, lehetőségeiről, a szokásokról, hagyományokról, elvárásokról.
8.2.1 Iskolán belüli kommunikáció formái 8.2.1.1 A nevelőtestület belső tájékoztatási eszközei - Egy tanév során a nevelőtestület több alakalommal is ülésezik: * alakuló értekezlet, * tanévnyitó értekezlet, * munkatervi értekezlet, * tanévzáró értekezlet, * rendkívüli értekezletek, * félévi és év végi osztályozó értekezlet, * egy vagy két alkalommal nevelési értekezlet. - Email hálózat - Faliújság - Információs szekrény - Konzultációk - Képzések, továbbképzések 8.2.1.2 A tanulók belső tájékoztatási eszközei - személyes kontaktus a pedagógusokkal - vezetőséggel történő konzultációs lehetőség - tanulmányi osztály - titkárság - DÖK - faliújságon közölt információk - szóróanyagok készítése /mindezek szakmai tantárgyakhoz kapcsolódóan/ - iskolarádióban és iskolaújságban interjúk, információk, programlehetőségek közlése - osztályonkénti email hálózat - honlap 8.2.1.3 Szülői képviselettel való konzultációk 8.2.1.4 A fenntartóval való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:
az intézmény fenntartására, átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körnek módosítására, az intézmény nevének megállapítására, 57
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, stb.), az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, pedagógiai, szakmai munka eredményessége, értékelése, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló, egyeztető tárgyalás, értekezlet, gyűlés, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
8.2.1.5 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskola külső környezetét a szülők, a fenntartó, az iskolával szoros kapcsolatban álló különböző szervezetek, és a lakókörnyezet alkotják. Az iskola üzeneteit a külvilág felé a helyi újságban, illetve a helyi kábeltévén keresztül juttatja el, kifejezetten a szülők számára faliújságon. Az iskolával hivatalos kapcsolatban álló egyéb szervezetekkel elsősorban az intézmény
vezetője
Érdekképviseleti
kommunikál.
Szervezetek
az
Az
Oktatási
intézménnyel
és
Kormányzati
hivatalos
Intézmények,
levelezésen,
telefonon,
konzultációkon valamint az igazgatói értekezleteken jeleníthetik meg a formális kétirányú kommunikációt. A kommunikáció kötetlenebb formáira az iskola nagyobb szabású rendezvényein kerülhet sor, melyekre az intézmény vezetője meghívja az iskolával kapcsolatban álló szervezetek képviselőit.
9. Minőségfejlesztés Az ILS Szakközép - és Felnőttképző Iskola folyamatosan bővülő és a munkapiaci elvárások alapján átalakuló szak-kínálattal várja az érettségivel rendelkező fiatal felnőtteket. Célcsoportunk a középiskolát érettségivel befejező, de továbbtanulni nem szándékozó, illetve a főiskolára/egyetemre felvételt nem nyert tanulók köre. Az iskola célja, hogy színvonalas, a XXI. század követelményeinek megfelelő szakmai oktatást nyújtson a tanulóknak, akik tanulmányaik befejeztével sikeres OKJ-s vizsgát tehetnek. Iskolánk fő törekvése a partnerközpontú szemlélet megjelenítése az oktatás-nevelés, valamint az ügyintézés területén egyaránt. A XXI. század kihívásainak megfelelő szakmai képzést biztosítunk tanulóinknak, mely jelenti egyrészt az információ alapú társadalom követelte infrastrukturális beszerzések növelését, valamint az ezzel kapcsolatos tanulói és tanári készségek és kompetenciák fejlesztését. Tanáraink szakmai fejlődését erkölcsileg is támogatjuk.
58
Kiemelt területként kezeljük a nyelvi képzést, ezzel elősegítve diákjaink elhelyezkedési esélyeit a magyar és európai munkaerőpiacon. Az ILS Szakközép - és Felnőttképző Iskola folyó képzés gyakorlatorientált, amely a tanulók problémamegoldó- és alkalmazkodó készségét, valamint kreativitását növeli. Tanulóinknak igény esetén karrierépítési tanácsadási alkalmakat biztosítunk, ezzel elősegítve munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésüket, illetve továbbtanulási szándékuk megvalósulását. ILS Szakközép - és Felnőttképző Iskola kiemelten fontosnak tartja a közösség-építést; hangulatos közösségi programokkal, változatos hagyományteremtő eseményekkel biztosítunk lehetőséget minderre. Intézményünk elkötelezi magát a minőségi munka mellett. Minőségen a küldetésünk, jövőképünk hatékony és eredményes megvalósítását értjük, amely mérhető és kimutatható a munkatársak és a szolgáltatásainkat igénybe vevő partnereink elégedettségében, valamint a működési eredmények és a stratégia megvalósítását szolgáló célok egymáshoz közelítésében. Vállaljuk, hogy valamennyi partnerünk igényeit és elégedettségét figyelembe véve szervezzük, fejlesztjük szolgáltatási tevékenységeinket, szabályozzuk működésünket, működtetjük minőségirányítási rendszerünket. Tudjuk, hogy a hosszú, közép,- és rövid távú minőségcélok megvalósítása, a minőséget befolyásoló hátráltató tényezők megszüntetésére javaslatok tétele, illetve a folyamatos fejlesztés saját munkaterületet érintően minden dolgozó feladata, ezért aktívan részt vállalunk a minőségpolitika megvalósításában. Arra törekszünk, hogy intézményünk, az ILS Szakközép - és Felnőttképző Iskola elismertsége partnereink körében folyamatosan javuljon.
10. A pedagógiai program megvalósításának feltételei 10.1 Tárgyi feltételek Az ILS Szakközépiskola fenntartója, az Európai Nyelvoktatás Alapítvány biztosítja az iskola működéséhez szükséges tárgyi feltételeket. A tantárgyak kötelező eszközlistáján szereplő tárgyak beszerzéséről, pótlásáról gondoskodik, arról ütemtervet készíttet. Az iskola a tárgyi feltételek megfeleléséhez a rendelkezésére álló eszközökről eszközlistát vezet. Az eszközlista a leltárszabályzatban leírtaknak megfelelően évente készül, úgy, hogy a következő tanévhez szükséges, a leltár alapján rendelkezésre nem álló eszközök beszerzése időben megtörténhessen.
59
10.2 Iskola épülete Az iskola önálló épülettel nem rendelkezik, a székhelye szerinti épületet bérli. Az intézmény fenntartójának a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési joga a nevelési-oktatási intézmény működéséhez az előírt legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.
10.3 Szakmai, személyi feltételek A tantestület és az adminisztratív személyzet képzettsége/végzettsége a törvényi előírásoknak megfelelő. A 2013. szeptember 1-től biztosítandó személyi feltételek kialakítása a 2011. évi CXC. tv. 3. mellékletének (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógusmunkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) figyelembe vételével történik. A intézményünkben alkalmazott új kollegák munkáját akik, szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktatnak az iskola igazgatója által kijelölt szakmai mentor pedagógus segíti a módszertani munkáját. A mentorok feladatai az alábbiak: - óralátogatás, - dokumentációs ellenőrzés, - konzultáció, tanácsadás a tapasztalatok alapján, - mentorált próbaideje alatt jelentéstételi kötelezettség havonta. -
10.4 Továbbképzési, beiskolázási terv Az iskola továbbképzési programja, valamint beiskolázási tervei a 277/1997. (XII.22) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló jogszabály alapján készülnek el. A továbbképzési tervet minden tanév elején tantestület döntésével elfogadja, fenntartó jóváhagyja. Kiemelt terület az informatika, a szakmai továbbképzések, a pályázatírás/ projektmenedzsment, valamint a pedagógus végzettséggel nem rendelkezők számára a pedagógiai végzettség megszerzése mellett, módszertani kurzusok teljesítése. Pedagógus kötelessége, hogy részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát. 2013. szeptember 1-étől a pedagógusok hétévenként legalább egy alkalommal a 2011. CXC. törvény alapján meghatározott továbbképzésben kötelesek részt venni. Megszüntethető – munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel – annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen.
60
A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. /További információ: 2011. évi CXC tv 62. §/
10.5 Pénzügyi feltételek A pénzügyi feltételeket az Európai Nyelvoktatás Alapítvány biztosítja. Az átalakuló oktatásfinanszírozási rendszer tükrében azonban a forrásbővítés - fenntartó kilététől függetlenül – az iskolák életében az elkövetkezendő időszak kulcsfeladatává válik. A bővítés legelérhetőbb módja uniós és magyar pályázatok elnyerése. Az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola tudatosan készül a pályázati források eddiginél szélesebb körben történő kiaknázására. A projektmenedzsment alapú szemléletmód folyamatos elsajátításával az iskola pedagógusai és munkatársai hatékonyabban képesek a pályázati lehetőségek feltárásával, a pályázatok elkészítésével, megvalósításával, elszámolásával és utógondozásával kapcsolatos teendőiknek eleget tenni.
11. Záradékolás 11.1 A pedagógiai program érvényességi ideje A többszörösen módosított pedagógiai program helyébe a 2012/2013-es tanévtől a változásoknak, szakmai elképzeléseknek, célkitűzéseknek megfelelően kidolgozott, új pedagógiai program lép érvénybe.
Ezen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől hatályos, érvényességi ideje a következő módosításig szól.
11.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
A pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzések, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja és az IMIP-ben meghatározott módon értékeli.
11.3 A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, az iskola fenntartója, A Szülői Fórum,
61
a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül, illetve képviselőik útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat véleményezi, a nevelőtestület – az intézményi SZMSZ-ben rögzített eljárás szerint – fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
11.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető, tájékoztatás adható. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményi helyeken tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél A pedagógiai program megtekinthető az intézmény weblapján is.
11.5 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot 2012. július hó 13. napon, tantestületi értekezleten – az irattárban elhelyezett jegyzőkönyv szerint –a DÖK és a Szülői Fórum véleményezte, a tantestület elfogadta. Dátum: 2012. július 13.
.......................................... Iróczkyné Zsittnyán Éva
igazgató Jóváhagyó záradék:
Az Európai Nyelvoktatás Alapítvány Kuratóriuma az ILS Szakközép- és Felnőttképző Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát 1/07/2012. (július 25.) sz. határozatával jóváhagyta. ……………………………… Kuratórium elnöke 62
Függelékek
63
