PEDAGÓGIAI PROGRAM 2006

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2006. Érvényes: 2006. szeptember 1-től

Az intézmény megnevezése : Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ Az intézmény rövidített neve: Petőfi Sándor Gimnázium Az intézmény székhelye

: 5650 Mezőberény, Petőfi u. 13-15.

Az intézmény telephelye

: 5650 Mezőberény, Petőfi u. 14. Diákotthon

Az alapítói jogok gyakorlója : Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve Az intézmény jogállása

: Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete : szakmailag és gazdálkodását tekintve önálló jogi személy, nem haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytató önkormányzati költségvetési szerv

2

Tartalomjegyzék I. Nevelési program

1.

Bevezetés 1.1. 1.2.

2.

Iskolánk cél és tevékenységrendszere, pedagógiai koncepcióink, feladataink 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

3.

Iskolatörténet Az iskola jövőbeni arculata

Oktatási és nevelési céljainkat meghatározzák Az iskola alapvető céljai Pedagógiai alapelvek Kiemelt feladataink Az iskola funkciói 2.5.1. Képzési funkció 2.5.2. Tehetséggondozás 2.5.3. Pályaorientáció 2.5.4. Értékközvetítés 2.5.5. Személyiségfejlesztés 2.5.7. Iskolai egészségnevelési program 2.5.8. Drogstratégia 2.5.9. Szociális szolgáltatás 2.5.10. Gyermek és ifjúságvédelem 2.5.11. Iskolai környezetnevelési program

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység 3.1. Beilleszkedés 3.2. Magatartási nehézségek kezelése

4.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

5.

Az iskolahasználókkal való kapcsolattartás formái 5.1.

5.2.

Kapcsolattartás a nevelőtestületen belül 5.1.1. Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a nevelőtestület között 5.1.2. A belső kapcsolattartás főbb elvei Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere 5.2.1. A vezetők és iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje

3

5.3.

5.4. 6.

5.2.2. Az intézmény és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 5.2.3. Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel További külső kapcsolatok 5.3.1. A kapcsolatok fő iránya 5.3.2. A kapcsolattartás formája és módja A diákjogok elvi rendezése, gyakorlati rögzítése

Kötelező taneszköz készlet 6.1

A helyi tantervek eszközigénye

II. Helyi tanterv 1.

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

2.

Az iskolai naevelés-oktatás alapvető céljai 2.1

A kulcskompetenciák fejlesztése

2.2.

A kulcskompetenciák 2.2.2. Anyanyelvi kommunikáció 2.2.3. Idegen nyelvi kommunikáció 2.2.4. Matematikai kompetencia 2.2.5. Természettudományos kompetencia 2.2.6. Digitális kompetencia 2.2.7. A hatékony, önálló tanulás 2.2.8. Szociális és állampolgári kompetencia 2.2.9. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 2.210.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

2.3

A kiemelt fejlesztési feladatok 2.3.1. Énkép, önismeret 2.3.2. Hon- és népismeret 2.3.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 2.3.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 2.3.5. Gazdasági nevelés 2.3.6. Környezettudatosságra nevelés 2.3.7. A tanulás tanítása 2.3.8. Testi és lelki egészség 2.3.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire

4

3.

4.

2.4.

Egységes alapokra épülő differenciálás

2.5.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Az iskola értékelés és vizsgarendszere 3.1.

Értékelés 3.1.1. Értékelésről adott információ 3.1.2. Értékelési-ellenőrzési alapelvek 3.1.3. A számonkérés formái 3.1.4. Osztályzással, értékeléssel kapcsolatos rendelkezések 3.1.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 3.1.6. Az otthoni felkészülés elvei és korlátai 3.1.7. A félévi értesítő és az év végi bizonyítványok kiadásának rendje 3.1.8. Magatartás - szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 1.1.8.1. Magatartás 1.1.8.2. Szorgalom

3.2.

Vizsgarendszer 3.2.1. Osztályozó, különbözeti, javító vizsga 3.2.2. Alapvizsga 3.2.3. Érettségi vizsga

A képzési ágak tantárgyi, és óraszám rendszere 4.1. Általános tantervű képzés angol nyelvi előkészítő évfolyammal 4.2. Magyar-német két tanítási nyelvű képzés 4.3. Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) 4.4. Maradvány órák felhasználása

III. Záradék IV. Mellékletek 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet

Kollégiumi nevelési program és helyi tanterv AJTP pedagógiai program AJTP programleírás Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok Intézményi minőségirányítási program (IMIP)

5

I. NEVELÉSI PROGRAM 1.

Bevezetés

1.1.

Iskolatörténet

Mezőberényben a gimnáziumi képzés 1962-ben indult be újra. Intézményünk a 2.sz. Általános Iskolával közös irányítás alatt állt. A fenntartói jogot a Békési járás, később a megye gyakorolta. A rendszerváltozás óta intézményünk fenntartója Mezőberény Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Iskolánk 1966. március 15-én vált önállóvá, és vette fel a Petőfi Sándor nevet. 1987-ig két párhuzamos osztállyal működő 4 évfolyamos gimnázium volt. Tanulóink a helyi általános iskolákból és a környékbeli kistelepülések intézményeiből kerültek beiskolázásra. A régióban elfoglalt helyünk szükségessé tette, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtsunk, és olyan nevelést adjunk tanulóinknak, ami elengedhetetlen egy középfokú végzettséggel rendelkező és tanulmányait folytatni akaró fiatal számára. A hatvanas évek sporteredményei, a gyakorlati oktatás tartalmának praktikus megválasztása (famegmunkálás, gépírás, könyvkötészet, szabás-varrás), az orosz és fizika tagozat működésének színvonala, az intézmény kulturális rendezvényei, kapcsolatai és azok az országos oktatási és pedagógiai programok, melyek kimunkálásában részvett a tantestület, emelték az iskolát országos hírnévre. Így kerülhetett sor 1987-ben profilbővítésre. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 7.§-ának 4. bekezdése, valamint a 24.§ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján egyedi megoldásként engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, hogy egy éves nyelvi előkészítés után két tanítási nyelven folyjék az oktatás iskolánkban. A német kéttannyelvű oktatással való bővítés szükségessé tette egy kollégium építését is, mely szakaszosan, magas színvonalú építkezéssel készült, és 1987 óta fogadja a régió diákjait. A következő profilbővítésre 2000. őszén került sor. Az Oktatatási Minisztérium pályázatát elnyerve iskolánkban indulhatott útjára Békés Megyében az Arany János Tehetséggondozó Program. Az első „Aranyos” osztály 2005-ben tett sikeres érettségi vizsgát. 2004. szeptember 1-től került sor általános tantervű képzésünk módosítására. Képzésünket egy nyelvi előkészítő évfolyam bevezetésével öt évfolyamos képzéssé alakítottuk át.

6

A program országos bevezetését az Oktatási Minisztérium kezdeményezte, helyi bevezetését tantestületünk döntése alapján Mezőberény Város Önkormányzati Képviselőtestülete engedélyezte. 1.2.

Az iskola jövőbeni arculata

Meg kívánjuk őrizni a hármas képzési formát, mely az általános képzést nyelvi előkészítő évfolyammal, a magyar-német két tanítási nyelvű képzést, valamint a Hátrányos helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját (továbbiakban AJTP) jelenti. A közeljövőben lényegi szerkezet módosítást nem tervezünk. Fő feladatunknak tekintjük a nevelő oktató munka minőségének javítását, ezáltal a partneri elégedettség növelését. Az általános tantervű osztályban, a diákok a 9., speciális helyi tantervű előkészítő évfolyam után tanulmányikat a 10. általános tantervű évfolyamon folytatják. Az előkészítő évfolyamon kiemelt szerephez jut az angol nyelv, és a számítástechnika. Az öt évfolyamos képzés során cél a minél nagyobb továbbtanulási arány elérése, illetve ezzel párhuzamosan a munkaerő-piaci érték növelése (utazás-turizmus tantárgy, gépírás, számítástechnika, nyelvvizsga). A két tanítási nyelvű ágban a 9. évfolyamon nyelvi előkészítés történik, mely heti 20 óra intenzív nyelvoktatást jelent. A nyelvórák mellett a helyi tantervben megfogalmazottak szerint folyik az oktatás és szintentartás. A 10. évfolyamon kezdődik a szaktantárgyak célnyelven történő tanítása. Hogy mely tantárgyakat oktatjuk német nyelven, azt elsősorban aktuális humánerőforrásunk és a vonatkozó rendeletek határozzák meg. Kitűzött célunk ebben az öt évfolyamos oktatási formában, hogy tanulóink legalább 75%-a a felsőoktatásban tanuljon tovább. Az AJTP-ban a diákok a 9., speciális központi tantervű előkészítő évfolyam után tanulmányikat a 10. általános tantervű évfolyamon folytatják. Az előkészítő évfolyamon kiemelt szerephez jut az angol nyelv, és a számítástechnika. Az öt évfolyamos képzés során cél a minél nagyobb továbbtanulási arány elérése, illetve ezzel párhuzamosan a munkaerő-piaci érték növelése (utazás-turizmus tantárgy, gépírás, számítástechnika, nyelvvizsga, jogosítvány). Az AJTP sajátosságait részletesen a 2., és 3. számú melléklet tartalmazza. Az iskola egészére vonatkozóan erősíteni kívánjuk a képzést nyelvi, informatikai vonalon. Egyre több diákunknak kívánunk helyben ÖSD, DSD nemzetközi, illetve államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt adni. Ezt a törekvésünket segíti egyrészt, hogy 2001. márciusától iskolánk akkreditált ÖSD nyelvvizsgahely, így államilag elismert nyelvvizsgabizonyítvány kiadására jogosult.

7

Másrészt a nyelvvizsgáztatásról és az államilag elismert nyelvvizsgákról szóló renedelet alapján a térítésmentes DSD nyelvvizsga honosítási díj befizetése ellenében, külön vizsga nélkül 2006 tavaszától államilag elismert egynyelvű „C” tipusú felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Fejlesztendő angol nyelvoktatásunk is. Tudatában annak, hogy milyen fontos az angol nyelv ismerete, növelni kívánjuk az intézményünkben angol nyelvvizsgára felkészített diákok számát. A fentieket figyelembe véve diákjainknak meg van a lehetőségük arra, hogy az érettségi vizsgák lezárásával két idegen nyelvből is nyelvvizsgát szerezzenek, mellyel növelni tudják munkerőpiaci értéküket, illetve előre teljesítik a felsőoktatásban a diploma megszerzéséhez előírt feltételeket. Biztosítani kívánjuk az informatika magasabb, 11-13. évfolyamokon való szervezett formában történő oktatását. Ezzel lehetőséget kívánunk adni diákjainknak az ECDL vizsga, illetve az emelt szintű számítástechnika érettségi vizsga letételére. Számítástechnikai eszközeink, és szaktanári ellátottságunk ehhez megfelelő hátteret biztosít. A diákok szabad választása alapján 10-11. évfolyamon tehetséggondozó oktatást, 12-13. évfolyamon emelt szintű oktatást végzünk. A tehetséggondozó oktatás célja egyrészt az érdeklődés felkeltése, valamint a tehetséggondozás, másrészt előkészíti 12. évfolyamra az emeltszintű tantárgyak választást, illetve előfeltételét képzi a megfelelő szintű versenyeredmények elérésének. Az emelt szintű oktatás célja az emelt és közép szintű érettségire való felkészítés, tehetséggondozás. A tehetséggondozó és emelt szintű oktatás mellett az igények, és a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével a tehetséggondozásra szakköri keretek között is lehetőséget biztosítunk. A tehetséggondozás mellett minden évfolyamon délutáni foglalkozások keretében, a felmerülő tanári és diák igényeknek megfelelően a hiányok pótlására, ezáltal az esélyegyenlőség megvalósítására felzárkóztató oktatást szervezünk. 2005. szeptemeberétől az AJTP-ben szerzett tapasztalatok alapján minden képzési ágban bevezetésre került 9. évfolyamon a tanulásmódszertan tantárgy oktatása, majd 2006. szeptemeberétől az önismereti foglalkozások bevezetésére is sor kerül. Hisszük, hogy diákjaink megfelelő tanulási stratégiáinak megerősítése mellett, és további technikák elsajátittatásával, 9-13. évfolyamon szaktárgyi - magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, és legalább egy természettudományos tantárgy- órákon történő elmélyítésével hozzájárulunk tanulóink sikeresebb helytállásához.

8

2.

Iskolánk cél és tevékenységrendszere, pedagógiai koncepcióink, feladataink

2.1.

Oktatási és nevelési céljainkat meghatározzák

- a Közoktatási törvény, a NAT és a kerettantervi rendelet alapelvei, követelményei, - az iskola közvetlen és közvetett partnereinek igényei, - a nevelőtestület iskolaképe, - helyünk a megye, az ország középfokú iskolai képzésrendszerében. 2.2.

Az iskola alapvető céljai

- jól megalapozott általános műveltség adása, érettségire, továbbtanulásra való felkészítés, - az általános normáknak megfelelő viselkedéskultúra kialakítása, - magas szintű, kreatív nyelvtudás biztosítása, - a munkába állás lehetőségét növelő ismeretek nyújtása, - az egész életen át tartó önálló tanulásra, ismeretszerzésre való felkészítés. Pedagógiai alapelvek

2.3 -

a tanulók személyiségének megismerése, fejlesztése, csapatépítés osztály, és iskolai szinten, elkötelezettség kialakítása az iskola iránt a tanulók önismeretének, önbizalmának, önértékelésének, céltudatosságának fejlesztése az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, készség szintű technikai elsajátíttatása, a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audio-vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása, szülőföldünk, hazánk kultúrájának hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőrzése, tiszteletben tartása a demokratikus értékrend és magatartásformák kialakítása, jogok és kötelességek megismertetése, tudatosítása, az európai és nemzetközi törekvések ismertetése kisebbségekkel, más népcsoportokkal, népekkel szembeni tolerancia az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása a Föld globális problémáinak megértetése, és kezelése szükségszerűségének tudatosítása.

9

2.4.

Kiemelt feladataink

Iskolánk legyen világnézetileg semleges, képviseljen örökérvényű értékeket, adja vissza a tudás értékét. Biztosítsa az optimális szint elérését, melyet a szülő abból mér le, hogy az öt év alatt hogyan fejlődött gyermeke személyisége, milyen esélyekkel lép ki a képzési idő végén az iskolából. Őrizze meg, és lehetőség szerint haladja meg eddigi eredményeit, s legyen képes a változó partneri igények állította követelmények kielégítésére. 2.5.

Az iskola funkciói

2.5.1. Képzési funkció - az indulási szintkülönbségek, esetleges hátrányok csökkentése az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása érdekében, - az alapkészségek fejlesztése, - az önálló ismeretszerzés, tanulás képességének kialakítása, - az egyéni képességek kibontakoztatása, - a logikus gondolkodás és következtetőkészség fejlesztése, - a tények kritikus elemzésének, az önálló véleményalkotás képességének kialakítása, 2.5.2. Tehetséggondozás A tehetséget leíró teóriákból sokféle látott napvilágot, ma legáltalánosabban a Renzulli-féle az elfogadott. Ez a modell négy összetevőjét emeli ki a tehetségnek: -

átlag feletti általános képességek, átlagot meghaladó speciális képességek, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség.

Az előzőekben leírt tehetség-összetevőket nem készen kapjuk születésünk által, ezek hosszas fejlesztő munka eredményei. Az iskolának, a pedagógusnak kiemelt szerepe és felelőssége van a tehetségek felkutatásában és kibontakozásában. A középiskolás kor ad igazán teret a hatékony speciális tehetségfejlesztéshez. Szervezeti formái: tagozatos oktatás, szakkörök, emeltszintű oktatás, projektek, AJTP. Fontos, hogy a programok ne legyenek túlzóan speciálisak.

10

A tehetség általános képességeihez tartozó elemek fejlesztéséről sem szabad megfeledkezni. Lehetőséget kell biztosítani a tanuló számára, hogy érdeklődésének változásával, új, magas szintű képességével összhangban tudjon változtatni képzési menetrendjén. Rugalmas, sokféle képességterületet átfogó programokra van tehát szükség, a lényeg azonban, hogy a középiskolás korszak során a tanulóval közösen találjuk meg az ő igazi értékeit, s készítsük elő a felsőoktatásban a számára legadekvátabb területen való sikeres tanulmányokra. Tartalmi szempontból a legfőbb alapelve a tehetséggondozásnak a gazdagítás. Célja alapvetően az ismeretek és az elsajátítási folyamat kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése. - Mélységben történő gazdagítás: ennek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges gyerekeknek a tudásuk és képességeik alkalmazására. - Tempóban történő gazdagítás: a tehetséges gyerekek ugyanannyi idő alatt társainál többet képesek megtanulni, így gazdagításuk újszerű tartalmak bevonásával is megoldható. - A tartalmi gazdagítás azt jelenti, hogy a tananyagot a tanulókra érzékenyen kell megszerkeszteni. - A feldolgozási képességek gazdagítása elsősorban a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztését jelenti. 2.5.3. Pályaorientáció Az iskola képzési struktúrájából adódóan összetett pályaorientációs feladatokat lát el. A feladatokat úgy kell megfogalmazni, hogy 9. évfolyamtól egységet alkossanak. Hangsúlyt kell fektetni a reális pályaválasztás segítésére (érdeklődési kör – hozzá kapcsolódó hivatások, foglalkozások megismertetése), melynek során fel kell használni külső szakmai szervezetek segítségét is (pl. Békés Megyei Munkaügyi Központ, Békés megyei Humánfejlesztési és Információs Központ stb.). A főbb állomások: -

önismeretre nevelés szaktárgyi ismeretek nyújtása magas fokon a felismert tehetség menedzselése, az önmegvalósítás segítése folyamatos információközvetítés

11

2.5.4. Értékközvetítés Az emberi és gyermeki jogok chartái, és iskolánk nevelési oktatási hagyományai alapján a következő értékeket határozzuk meg: -

az élet tisztelete, az egészség értéke, tisztelet, tolerancia, szeretet, konfliktustűrés- és kezelés, kötelességtudat , becsületes munkavégzés, jogkövető magatartás problémaérzékenység, helyzetelemzés, kreativitás, hazaszeretet, emberi jogok tisztelete, az emberi kultúra értékei, erkölcsi értékek.

2.5.5. Személyiségfejlesztés Elemei összefüggnek az ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás és ismeretalkalmazás fejlesztésével. Ezért legfontosabb a tanulói önmegvalósítás segítése - szervezett tevékenységek a speciális adottságok kifejlesztésére. Alapelvek - a tanulók erősségeinek felfedezése, fejlesztése, - a tanulók gyenge oldalainak felismerése és azok javítása, - a megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott kapcsolatok). 2.5.7. Iskolai egészségnevelési program A program célja: Az iskolai nevelés-oktatás keretein belül a tanulók motiválása az egészséges életmód kialakítására és segítése ennek a magatartásformának a kialakításában, szintentartásában. Az ismeretek átadása és a példamutatás révén gátolja a káros szenvedélyek kialakulását, csökkentse a már kialakulóban lévő rossz szokásokat. A diákok óvják és védjék egészségüket! A program kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében, - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat,

12

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák: - a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órákon, délutáni és esti tömegsporton, edzéseken (kosárlabda, kézilabda, atlétika stb.) való részvétel, - gyógytestnevelésen való részvétel, akiknek az orvosi szűrés után indokolttá válik, - versenyeken való részvétel a DSE támogatásával (atlétika versenyek, labdajátékok, városi futóverseny), - egészségnevelési kapcsolatos iskolai, megyei és országos vetélkedőkön való részvétel ("Szenvedélyünk az egészség" , Csecsemőgondozó verseny, Egészségnevelési verseny stb.), - a kollégiumban esti sportfoglalkozásokon való részvétel lehetősége (erobik, futball, atlétikaedzés, jóga stb.), - életmód, életvitel, háztartási ismeretek, illetve önismereti foglalkozás, jelenleg az AJTP tanulói számára, a következő tanévtől minden kollégiumi tanulónak, - egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvények (egészség nap) Iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, kollégiumi ápoló, pszichológus) munkája: - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrő vizsgálata (belgyógyászati, szemészeti, fülészeti és védőnői szűrések) - iskolaorvosi rendelés, védőnői, ápolói ügyelet

13

2.5.8. Drogstratégia Célmeghatározás: Az iskolai drogstratégia azoknak a célirányos és konkrét pedagógiai és egészségfejlesztési feladatoknak a tervezési, szervezési, megvalósítási folyamatát jelenti, amely az iskolai drogmegelőzési programban konceptualizálódik és az elsődleges drogprevenció megvalósítását valamint a másodlagos drogprevenció elősegítését célozzák. Iskolánkon belül szeretnénk egységes egészségfejlesztési szemléletmódot kialakítani, amelyben nagy szerepet kap a drog prevencióval kapcsolatos ismeretek bővítése, valamint a kölcsönösen egymásra ható, készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. Tevékenységünk további célja, hogy segítsük a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakulását, és vonzóvá tegyük a káros szenvedélyektől mentes életet. A tantestületben és a szülők körében is egységes egészségfejlesztési szemléletmód formálására van szükség. Ennek érdekében fontosnak tartjuk: - a szülőkkel való szoros kapcsolattartást - a pedagógusok közötti együttműködést - a tantestület drogprevenciós ismereteinek gyarapítását, módszereinek gazdagítását - osztályfőnöki órák keretében drogprevenciós foglalkozások tartását. A foglalkozások a következő készségfejlesztési területre épülnek: - érzelmek alkotó kezelése - a stresszkezelés - önismeret - önbecsülés megerősítése - a célok megfogalmazása és kivitelezése - konfliktuskezelés - a problémamegoldás - a döntéshozás - a kortárscsoport nyomásának kezelése - a segítségkérés és a segítségnyújtás módjainak megismerése - az elutasítási készségek fejlesztése (nemet mondás) - az üzenetek jelentésének megfejtése (tartalmazza a kommunikáció verbális és nonverbális módszereit, valamint a rejtett kommunikáció káros hatásait is felfedi)

14

Az iskolai drogügyi koordinátor szerepe, feladata: - A drogügyi koordinátor "kiválasztódása", felkészülése. A Nemzeti Stratégia meghatározza a drogügyi koordinátori feladatok ellátására a lehetséges jelöltek körét. A lokális viszonyok ismeretében (szakmai affinitás, önkéntes feladatvállalás, tanári továbbképzések, sajátélményű tréning) az iskolavezetés a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst választotta erre a feladatra. - Feladata: az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, a megfelelő információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülők felé. Az iskolán kívüli segítő szervezetekkel való kapcsolattartás. - A drogügyi koordinátor az iskolai- és szakmai vezetéssel együtt alakítja ki prevenciós szemléletet. - Felvállalja, hogy a megfelelő fórumokon a téma ismertté tétele mellett deklarálja a probléma időszerűségét. - Feltérképezi a segítőkapcsolatok színtereit és kapcsolódási pontjait: - Szülők (család) - Iskolaszék (szülői munkaközösség) - Iskolaorvos - Helyi ill. regionális iskolák drogügyi koordinátorai - Gyermekjóléti Szolgálatok - Védőnő - Rendészeti szervek - Kortárssegítők A drogmegelőző foglalkozások megvalósításának színterei Iskolai programok Tanórai foglalkozások - Szaktárgyi órák témafeldolgozása. Minden tantárgynak van konkrét kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz. - Osztályfőnöki órák. Ismeretátadás, interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Tanórán kívüli foglalkozások - Délutáni szabadidős foglalkozások (sportfoglalkozások, Internet stb.) - Egészségnap vagy drogprevenciós nap Iskolán kívüli tevékenységek - Kirándulások, túrák, sportprogramok - Kortárssegítő képzés

15

Program- formák - Filmvetítés - Versenyek, vetélkedők, pályázatok - Szakkörök, kortársképzés - Kiscsoportos beszélgetések - Iskolarádió - Túrák, kirándulások - Könyvtár - Internet - Diákönkormányzati programok 2.5.9. Szociális szolgáltatás A szociális hátrányok a munka színvonalát erősen befolyásoló tényezők. A megszüntetésükre való törekvés csak rendszerben valósítható meg. Iskolánk által biztosított szociális támogatások:  ingyenes tankönyv a szabályzóknak megfelelően;  kölcsönözhető tankönyvek, könyvek;  étkezési támogatás központi és helyi forrásokból;  az iskola, az iskola alapítványának és diáksport egyesületének támogatása; (versenyek nevezési díjának, útiköltségnek átvállalása stb);  AJTP szociális támogatási rendszere. A támogatások odaítélésénél a rászorultságot minden esetben igazolni kell, valamint adott esetben az iskola környezet tanulmányt végez a jogosultsági sorrend eldöntése, illetve a szolgáltatott adatok hitelességének ellenőrzése céljából. Az iskolában használt tankönyvek, felszerelések, kötelező öltözékek meghatározásánál figyelembe vesszük azok ár-érték arányát. 2.5.10. Gyermek- és ifjúságvédelem Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, oktatáspolitikai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását, és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. Az a cél, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el.

16

Feladata: - segíteni az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, - megismerni az intézmény tanulóinak családi hátterét, figyelemmel kísérni azokat a családokat, amelyek anyagi helyzetük vagy más oknál fogva nem képesek egyedül eleget tenni a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatoknak, - az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, - az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére, - a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét, - kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálattal és indokolt esetben eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságoknál, - gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, - a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, - az iskolában és kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzétenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézménye (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon stb.) címét illetve telefonszámát, - tájékoztatást nyújtani a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, illetve részt venni azok szervezésében.

17

Kapcsolattartás a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse köteles felvenni a kapcsolatot a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Részt vesz szükség szerint, de legalább havonta egyszer az esetmegbeszéléseken, illetve konkrét esetben azonnal felveszi a kapcsolatot a szolgálattal. 2.5.11. Iskolai környezetnevelési program „A természet nem ismeri a tréfát, a természet mindig valóságos, mindig komoly, mindig szigorú, mindig igaza van; a hibák és tévedések mindig az embertől valók.” Goethe Célok, feladatok: A környezeti nevelés elsősorban a fiatalok felkészítése az életre. Ennek keretében szükséges megtanulni becsülni és kímélni a környezetet, fenntartani teljességét, megismerni a környezetet érintő veszélyeket, valamint ezek elkerülésének és megszüntetésének lehetőségeit – védve és ápolva a társadalom és a környezet kapcsolatát a fenntartható fejlődés bázisán. A Földnek mi is részesei vagyunk, melyet csak „kölcsönkaptunk” utódainktól. A fenntarthatóság, fennmaradás érdekében olyan szemlélet kialakítása szükséges, melynek elsajátításával mind a társadalom által létrehozott épített környezet, mind az élettelen világ (föld, víz, levegő értékei), mind a bioszféra egészének óvása, megtartása belső attitűdjévé válik diákjainknak. Nemcsak fogyasztói, őrzői is vagyunk értékeinknek. A Földünket fenyegető globális katasztrófák, a problémák megelőzése és elkerülése az egyén magatartásától, a földi népesség közös tenni akarásától függ. Tanórai foglalkozások: Minden egyes iskolánkban tanított tantárgy magában hordozza a célok, feladatok eléréséhez szükséges ismeretek elsajátítását. Az ismeretek alapján az ifjúság részévé, belső mozgatójává válhat a környezettudatos magatartás. Humán tantárgyak néhány lehetősége: - anyanyelv, tájnyelv gazdagságának megismerése - irodalmi alkotások, melyek természetes és mesterséges környezetünk értékeit mutatják be, meglátatják az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatot

18

- hatékony kommunikációra való törekvés, véleményalkotás, vitakészség - pozitív érzelmi, intellektuális közeledés kialakítása a tanulókban a média világából érkező, környezetünket érintő kérdésekhez - ismerjék fel a természet szépségének megjelenítését a zenében - érezzék a zene közösségerősítő, teremtő erejét - legyenek képesek a zenei „környezetszennyezést” felismerni, elutasítani - fedezzék fel, ismerjék meg a képzőművészet sokszínűségét, formagazdagságát, ábrázolási lehetőségét - ismerjék fel, hogy a természeti és művészeti szépség rokon, azonos - értsék, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egyensúlyának, egységének felbomlása - tanuljanak meg természetkárosítás nélkül teljes életet élni - szilárduljon meg társadalmi szolidaritásuk, igazságosságuk - érezzék, értsék hogy a tánc, a dráma a természethez való érzelmi kötődés része Reál tantárgyaink néhány lehetősége: - ismerjék a Föld biológiai sokféleségét, azok egymásra épülő rendszerét - alakuljon ki bennük ökológiai szemléletmód, tisztelet a bioszféra egységessége iránt - ismerjék fel az emberi test, lélek környezet-egészségügyi problémáit, elkerülési, megelőzési lehetőségeit - önmaguk és valamennyi élőhely iránti felelősségérzés kialakítása - környezetük szennyező anyagait ismerjék, a velük való munka veszélyeit mérjék fel, törekedjenek ezen anyagok használatának csökkentésére - értésék egyes technológiák környezetre gyakorolt hatását - szerezzenek tapasztalatot élő és élettelen környezetükről - érzékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásának eredményét - erősödjön bennük a környezettudatos magatartás - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű elemzésére - törekedjenek a megismerés komplexitására - sajátítsák el a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket - váljanak képessé a környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatására - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára - ismerjék a szervezetünket érő káros fizikai, kémiai hatásokat, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni

19

- váljanak ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, előre gondolkodó állampolgárrá - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat, forrásokat - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi kézség Informatika (könyvtárhasználat): - legyenek képesek Interneten, szakirodalmakban információt keresni, elemezni, értelmezni, következtetéseket levonni - váljanak képessé a tantárgyakban megismert környezeti összefüggések informatikai módon való feldolgozására, demonstrálására - használják a világhálót kutatómunkára - környezeti kérdésekkel kapcsolatos virtuális fórumokat ismerjenek meg, kapcsolódjanak be Testnevelés: - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásáról - legyenek tisztában a sport általi, élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, együttműködésben, tolerancia fejlesztésében - értsék, tapasztalják a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes Idegen nyelvek: - ismerjék meg az idegen nyelv segítségével más országok, népek kultúrtörténeti, természeti értékeit - sajátítsák el a kommunikáció képességét más nemzetekkel - ismerjék meg idegen országok természeti szépségeit, értékeit - ismerjék meg környezet-természetvédelmi problémáikat, azok megoldására kialakított, létrehozott lehetőségeket Nem hagyományos tanórai formák: Évente megrendezésre kerülő „Föld nap”-hoz kapcsolódó rendezvény, ami tablók, kiállítás elkészítését, valamint valamely reál tárgy adott témakörében lebonyolított versenyét jelenti. A rendezvényhez kapcsolódóan a téma neves képviselői által tartott előadás meghallgatásának aktív részesei diákjaink. A „Petőfi Napok” keretein belül a humán-esztétikai munkaközösség az irodalom, történelem, zene, képzőművészet keretein belül a kultúrtörténeti értékeink megóvására, megtartására készteti tanulóinkat.

20

A speciális képzési formák, az „AJTP program” délutáni foglalkozásai, hétvégi bennmaradásai országunk kultúrtörténeti, természeti értékeinek megismerését teszik lehetővé, ezzel olyan élményt biztosítva, mely a környezettudatosságot erősíti, fejleszti diákjaikban. A 10. évfolyamon egységesen kiinduló tehetséggondozó foglalkozások teret biztosítanak az ökológiai szemléletmód, környezeti érzékenység kialakítására, fejlesztésére. Diákjaink pályázatokon való részvétele, versenyeken, vetélkedőkön való indítása a célok, feladatok rendszerében megfogalmazottakat erősítik. Alkalmanként a kollégisták tavaszi és őszi nagytakarítást végeznek a kollégium zöldövezetében. Eszközök: - ismerethordozók az iskolai könyvtárban nagy választékban állnak diákjaink és tanáraink rendelkezésére, - számítógép parkunk valamennyi diákunk számára hozzáférhető, iskola időn túl is lehetőséget biztosít informatikai jellegű munkák elvégzésére, - jól felszerelt, EU szabványnak megfelelő bio-kém laborunk számos vizsgálat elvégzéséhez nyújt lehetőséget, - faliképeink, plakátjaink folyamatosan a tanulók általi tanulmányozást teszi lehetővé, - könyvtárunk videó gyűjteménye – mind magyar, mind idegen nyelven – élmény közelivé hozza a természet értékeinek bemutatását. Iskolai környezet: Gimnáziumunk környezete, parkosítása, tereinek kialakítása nagyban hozzájárul az ott dolgozók és tanulók életmódjának környezettudatosabbá válásához, alakításához. A gimnázium és a kollégium külső udvarának, parkjának folyamatos karbantartását technikai dolgozóink látják el.

21

3.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos tevékenység

3.1. Beilleszkedés A beilleszkedés egy új közösségbe meghatározó élmény. Ezt a folyamatot könnyíti, hogy egy általános iskolából több diák is érkezik intézményünkbe. Ez viszont magába rejti a csoportok, klikkek kialakulásának lehetőségét, amit céltudatos osztályfőnöki munkával lehet megakadályozni. Elsősorban tehát az osztályfőnöki munka ami a beilleszkedést megkönnyíti. Ehhez társulnak többek között az intézmény hagyományos rendezvényei. Ezek közül is kiemelt ezen a területen a gólyatábor, és a gólyaavató, a 9-es évfolyamok avatási ünnepsége. Ezeket úgy kell megszervezni, hogy az iskola teljes körű megismerése, céljai elfogadása, a kötődés az iskolához minél hamarabb kialakuljon. Fontos szerep jut a megfelelő szaktanár-diák viszony kialakításának is, ami az adott tanár feladata akkor, amikor az osztályt felveszi. Ennek megfelelően az első néhány órán önismereti játékokkal csoportépítés történik, valamint ez idő alatt a tanár köteles tájékoztatni a diákokat az adott tantárgy közös követelményrendszeréről, az alkalmazandó munkaformákról, és az egyéb, az iskola dokumentumaival összhangban lévő, adott személyéhez kötődő további feltételrendszerről. Az összetartást szolgálják a szabadon, nem iskolai keretek között szervezhető osztálykirándulások, programok ahol minden évben lehetőség nyílik kötetlen formában is az osztálykohézió erősítésére. 3.2. Magatartási nehézségek kezelése A magatartásra vonatkozó általános normákat, és az azokat megsértőkkel szembeni eljárás rendjét az intézmény házirendjei tartalmazzák. A szankciók alkalmazásában – amennyiben lehetséges – a fokozatosság elvét kell követni. Az adott fegyelemsértéstől függően egyéni törődés keretében kell a probléma gyökerét feltárni, és megoldási lehetőségeket felkínálni. Az esetleges változások regisztrálásához türelmi időt kell biztosítani. Ezen folyamat során fel kell venni a kapcsolatot a szülővel, gondviselővel. 4.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok (közösségfejlesztés) - A nemzeti és intézményi ünnepségek megünneplése iskolai, illetve regionális szinten történik ( az ünnepélyek felelősei egy-egy osztályfőnök és a diákönkormányzat; a megemlékezések módját, felelőseit az éves munkaterv határozza meg ).

22

- Az intézmény névadójának, Petőfi Sándornak emlékére évente visszatérően rendezvények szervezésére, pályázatok kiírására, vetélkedőkre kerül sor. A szervezés a diákönkormányzatok bevonásával történik. - Az intézmény kollektívan tagja a Petőfi Társaságnak. A Társaság szervezésében kerül sor a Petőfi Iskolák Országos Találkozójára. A találkozón való részvétel, és a kapcsolódó vetélkedőkön való indulás az intézmény erkölcsi kötelessége. Hagyományaink a kulturált emberi viselkedés és kapcsolattartás megteremtését célozzák, valamint az intézményhez való kötődést szolgálják: - 9. évfolyami gólyatábor - gólyaavató - farsangi rendezvény - a 9. évfolyamok bemutatkozása - Gombavató-bál, végzős osztályok rendezésében - fordított nap, karácsonyi vacsora a végzős osztályok rendezésében - Sándor-bál -öregdiák találkozó- (11-)12. osztályok szervezésében - a végzős évfolyam kollégiumi búcsúztatása - a végzős évfolyam ballagás előtt elbúcsúzik a város vezetésétől, megkoszorúzza Petőfi Sándor iskolai és városi szobrát - ballagási ünnepély (iskolai jelképek továbbadása) - érettségi találkozók a volt osztályfőnökök szervezésében - egyéb, az iskolához való tanulói, szülői, és alkalmazotti kötödést mélyítő programok

5.

Az iskolahasználókkal való kapcsolattartás formái

5.1.

Kapcsolattartás a nevelőtestületen belül

5.1.1. Kapcsolattartás az intézmény vezetése és a nevelőtestület között Az intézményvezető és helyettesei a nevelőtestülettel a kölcsönös tájékoztatást a napi munkakapcsolatokon és a nevelőtestületi értekezleteken keresztül tartják fenn. A vezetés írásos tájékoztatást a tanári szoba faliújságára kitett hirdetményeken, a nevelőtestület informálását szolgáló iratgyűjteményen, illetve körleveleken keresztül valósíthat meg. 5.1.2. A belső kapcsolattartás főbb elvei - az iskolát érintő aktuális problémákról az osztályfőnökök, szaktanárok minden esetben kötelesek tájékoztatni az igazgatót, vagy helyetteseit

23

- az osztályfőnök feladata, hogy az iskolai oktatás és nevelés problémáiról a kollégáit tájékoztassa (tanulmányi előmenetel, hiányzás stb.), - az adott osztályban tanító szaktanár folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályfőnökkel, tájékoztatást ad a diákok előmeneteléről, a tanítás során jelentkező problémákról, - a kollégiumban felmerülő tanulókkal kapcsolatos problémákról a nevelőtanárok kötelesek tájékoztatni az osztályfőnököket, - felmerülő problémákra közösen kell programot készíteni. 5.2.

Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

5.2.1. A vezetők és iskolaszék közötti kapcsolattartás rendje Az iskolaszék az általa elfogadott működési rend alapján egyetértési, véleményezési jogát gyakorolja. Az iskolaszék összetételét az Oktatási Törvény határozza meg. Az iskolaszékkel a közvetlen kapcsolatot az igazgató tartja fenn. Az iskolaszéknek az intézmény működésével kapcsolatos javaslatait, véleménynyilvánítását a nevelőtestülettel ismertetni kell. Ez a tájékoztatás az iskolaszékbe delegált nevelőtestületi tagok feladata. 5.2.2. Az intézmény és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményi szülői szervezetet az osztály szülői szervezetek által megválasztott öt tagú testület képviseli. Az osztály szülői szervezeteket háromtagú testületek képviselik, melyeket az adott osztályok szülői közösségei választanak meg. A szülői szervezettel osztályszinten az osztályfőnök, intézményi szinten az igazgató tartja a kapcsolatot. Az iskola szülői szervezete véleményt nyilváníthat az iskolát érintő valamennyi kérdésben, dokumentumaival, illetve azok módosításaival kapcsolatban. A jelzett anyagokat az iskola igazgatója juttatja el a Szülői Szervezet vezetőjéhez, aki a szervezet nevében hét munkanapon belül véleményezheti azt. A határidő elmulasztása jogvesztő a véleményezésre vonatkozóan. 5.2.3. Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel A szülői értekezletet intézményi szinten évente legalább két, 9. osztály esetében legalább három alkalommal kell összehívni, felelőse az igazgató. Az összehívás időpontja ősszel és tavasszal esedékes, végzős osztályok esetében a második időpont januárban van.

24

Osztály szülői értekezleten az osztályfőnök, összevont szülői értekezleten, fogadóórán az intézmény minden nevelőjének jelenléte kötelező. Távolmaradást indokolt esetben előzetes bejelentés alapján az igazgató engedélyezhet. A szülői értekezletek lehetséges változatai: - összevont szülői értekezlet, melyen az intézményt érintő általános kérdésekről esik szó, vezetője az igazgató vagy megbízott helyettese (az összevont szülői értekezletet osztály szülői értekezlet, és tanári fogadóóra követi) - osztály szülői értekezlet, amelyet az osztályfőnök vezet és az osztály problémáit rendezi a szülőkkel, szaktanárokkal (az osztályfőnök belátásától függően, illetve intézményi szinten meghatározott időben hívható össze, intézményi szintű összehívás esetén tanári fogadóóra követi) A szülőkkel való kapcsolattartás egyéb módjai: - az osztályfőnökök a szülőkkel folyamatosan tartják a kapcsolatot, a szaktanároktól kapott jelzések alapján december első, és április utolsó hetében az ellenőrző könyvön keresztül értesítést küldenek a tanulók előmeneteléről, abban az esetben, ha a tanulmányi munkájukkal probléma van A kapcsolattartás fejlesztési lehetőségei: - a felsorolt kapcsolattartási formák optimális működtetése - 9. évfolyamon szeptemberben szülő-tanár találkozó, melyen a szülők az adott osztályban tanító tanárokkal, valamint az iskolával ismerkedhetnek meg közelebbről, kötetlen formában 5.3.

További külső kapcsolatok

Az intézmény működésének biztosítására sokirányú, politikai pártoktól független kapcsolatot tart fenn, mely kapcsolatok a nevelés-oktatás céljait, a gazdaságos működést szolgálják. Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. E feladatot az intézményvezető megbízása alapján egyes esetekben, illetve állandó jelleggel más intézményi dolgozó is elláthatja beszámolási kötelezettség mellett.

25

5.3.1. A kapcsolatok fő iránya - fenntartó - AJTP programiroda - megyei, országos szakmai szervezetek, intézetek - középiskolák és kollégiumok (beleértve a külföldi partneriskolákat) - helybeli és a beiskolázási körzethez tartozó általános iskolák - városi közművelődési intézmények - társadalmi, gazdasági, kulturális, sportszervezetek, vállalkozások - német és osztrák kulturális intézmények - iskolai alapítvány - német kisebbségi önkormányzat - helyi egyházközösségek (hittanoktatás) - média - egyéb szervezetek, intézmények stb. Intézményünk feladatainak jobb ellátása érdekében nyitott bármely nem említett szervezettel, illetve jogi és természetes személlyel történő kapcsolatfelvételre. 5.3.2. A kapcsolattartás formája és módja A felsorolt intézményekkel, illetve azok képviselőivel a kapcsolattartás közvetlenül valósul meg írásos és szóbeli formában. A kapcsolattartás folyamatos, illetve konkrét feladatra irányuló. 5.4.

A diákjogok elvi rendezése, gyakorlati rögzítése

A törvény által biztosított jogok nem korlátozhatóak. Az iskola diákjaival szemben állított elvárásait, azok kötelességeit és jogait, az együttműködés szintereit és formáit a fenntartó által jóváhagyott házirend tartalmazza. A házirendet a tantestület az osztályfőnöki munkaközösség javaslatai és az esetleges új törvényi rendelkezések alapján minden év augusztusában szükség szerint módosítja, és az intézmény igazgatója az előírt egyeztetések után legkésőbb folyó tanév szeptember 30-ig jóváhagyásra beterjeszti a fenntartó elé.

6.

Taneszköz jegyzék

6.1.

A helyi tantervek eszközigénye

A helyi tantervek eszközigénye a tantárgyi programokban található.

26

II. HELYI TANTERV 1.

Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei

Az iskolai nevelés-oktatás jelentős anyagi, idő- és energiaráfordításokat igénylő folyamat. Ebből következik, hogy alapvető értékként jelenik meg az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. Ennek érdekében alapvető cél a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a hatékonyság egyik feltétele pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá válása.

2.

Az iskolai naevelés-oktatás alapvető céljai

2.1

A kulcskompetenciák fejlesztése

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 2.2.

A kulcskompetenciák

2.2.1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

27

2.2.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. 2.2.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 2.2.4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 2.2.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

28

Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 2.2.6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 2.2.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 2.2.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

29

2.2.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 2.3.

A kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. 2.3.1. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítástanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. 2.3.2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.

30

Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre kell ösztönözi. 2.3.3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 2.3.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel.

31

Alapvető feladat tehát olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. 2.3.5. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

32

2.3.6. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. 2.3.7. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

33

Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvontverbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.

34

Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. 2.3.8. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

35

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 2.3.9. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). 2.4.

Egységes alapokra épülő differenciálás

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése, tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait.

36

A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontok emelhetők ki: – Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. – A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. – Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. – Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. – Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. – A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. – A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. – Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. – Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. – Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára.

37

2.5.

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei

Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: – a kulcskompetenciák bővítése; – a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; – a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; – a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; – adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; – egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása

3.

Az iskola értékelés és vizsgarendszere

3.1.

Értékelés

Az ismeretek számonkérése hagyományos formában, az oktatási törvény 70.§ában foglalt értékelési kategóriák szerint történik. 3.1.1. Értékelésről adott információ A minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat használjuk: - napló (melybe a szaktanár, osztályfőnök ír) - ellenőrző könyv (jegyeit a tanuló írja be, a szülő aláírással havonta igazolja, az osztályfőnök negyedévenként ellenőrzi a beírt jegyek helyességét, a szülői aláírások meglétét) - törzslap (osztályfőnök tölti ki) - bizonyítvány (év végi, érettségi)

38

3.1.2. Értékelési-ellenőrzési alapelvek - Az értékelésnél figyelembe vesszük, a mért teljesítmény objektív értékét, valamint hogy mennyit fejlődött a tanuló az előző értékelés óta. - Az évközi értékeléskor legfontosabb alapelv, hogy félévkor, illetve év végén az osztályzatok száma egy adott tantárgyból el kell hogy érje félévkor a heti óraszám másfél, illetve év végén a heti óraszám háromszorosát. Ha az így kapott szám tört akkor a kerekítés szabályait alkalmazzuk. Egy félévben - amennyiben a tantárgy osztályozandó, illetve az osztályozásról a helyi tanterv rendelkezik - minimum két írásbeli munka értékelése kell, hogy megtörténjen. Ennek formái a szokásos pedagógiai elvekkel megegyező összegző értékelés, egy-egy témakör, illetve rész témakör tudásának mérése. - Közbülső értékelés: egy-egy témakör tanítása közben zajlik. - Diákjaink számára háziversenyeket rendezünk, illetve részt veszünk országos, regionális, és megyei versenyeken. - Az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően évfolyam szintű belső méréseket végzünk. - Részt veszünk az országos mérési projektekben. - Összehasonlítást végzünk országos standarddal. 3.1.3. A számonkérés formái Írásbeli munka: -

dolgozat teszt házi feladat konkrét tanórai tevékenység értékelése

Szóbeli munka: -

szóbeli felelet kiselőadások házi feladat konkrét tanórai tevékenység értékelése

Gyűjtő munka Tantárgyi versenyen nyújtott kiemelkedő teljesítmény értékelése 3.1.4. Osztályzással, értékeléssel kapcsolatos rendelkezések

39

- a tanuló értékelése és osztályozása legyen folyamatos, és reális, - dolgozat elmulasztása nem értékelhető osztályzattal, - az osztályzatokat az osztályzást követően a tanulókkal minden esetben közölni kell, - a szaktanár személyes felelőséggel értékeli a tanuló teljesítményét, - ha a tanuló minősítéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű érdemjegy (a 3.6.3. bekezdésben meghatározott érdemjegyek számának legalább 51%-a), akkor az osztályban tanítók testülete dönt az osztályozhatóságról, illetve osztályozó vizsgára való bocsátásról, - szükség esetén a tanuló előmeneteléről, magatartásáról az osztályban tanító tanárok konferenciáján kialakult véleményről az iskola tájékoztatja a szülőt, - a tanulók teljesítményének értékelése, a szülők tájékoztatása hagyományosan, félévkor ellenőrzőbe, év végén bizonyítványba írt jegyekkel történik - a célnyelven tanított szaktárgyak érdemjegyét a tárgyi tudás határozza meg, de a nyelvileg érthetetlen írásbeli és szóbeli teljesítmény minősítése elégtelen, - amennyiben a célnyelvű szaktantárgy számonkérése során az adott feladat nyelvhasználat nélkül is megoldható, de kritérium a célnyelv használata, úgy értékeléskor a nyelvi teljesítmény -a nyelvtani hibák figyelmen kívül hagyása mellett- az osztályzatba beszámítható - az egyes tantárgyak értékelése érdemjeggyel, illetve osztályzattal történik az öt fokozatú skálának megfelelően. Kivétel ez alól az általános tantervű, valamint a két tanítási nyelvű képzés 9. évfolyamán a tanulásmódszertan tantárgy, ahol a bejegyzés a mulasztásokra vonatkozó általános szabályok alkalmazása mellett részt vett – nem vett részt, valamint az AJTP 9. évfolyamának 3.6.6. bekezdés szerinti tantárgyai. 3.1.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Alaptantervű osztályok: 9. évfolyam Félévi, és év végi osztályzat a következő tantárgyak esetén kerül a bizonyítványba: szövegértés-szövegalkotás, angol nyelv, matematika, informatika, testnevelés. Szöveges értékelést részt vett bejegyzéssel az ember és társismeret, valamint a tanulásmódszertan tantárgyak esetében alkalmazunk.

40

A természetismeret tantárgy esetén a szöveges bejegyzés: megfelelt, jól megfelelt, dicséretes. A továbbhaladás feltételei:

- osztályzott tantárgyak esetén legalább elégséges osztályzat - egyéb tantárgyak esetén részt vett, illetve legalább megfelelt értékelés

Az évfolyam végén a tanulókat a következő négy évre vonatkozóan két csoportba soroljuk: erős és közepes (nyelvi) csoport. A csoportba sorolás mérés alapján történik, melynek tárgyai angol (írásbeli-szóbeli), és magyar nyelv és irodalom (szövegértés, kommunikáció). 10-13. évfolyam A helyi tantervben szereplő kötelező és választott tantárgyak (10-13. évfolyam) vonatkozásában legalább elégséges év végi osztályzat. Két tanítási nyelvű osztályok: 9. évfolyam A továbbhaladás feltételei:

- az ember és társismeret, valamint a tanulásmódszertan tantárgyak kivételével legalább elégséges osztályzat - tanulásmódszertan, önismeret tantárgyból részt vett bejegyzés - a következő öt részjegyből legalább négy elégségesnél jobb: A - célnyelv év végi osztályzata B - írás év végi osztályzata C - társalgás év végi osztályzata D - év végi Zertifikat szintű írásbeli vizsga vizsgajegye E - év végi Zertifikat szintű szóbeli vizsga vizsgajegye

A fentiek alapján az év végi értékelés szöveges. Az alkalmazott záradék szövege a továbbhaladás feltételeinek teljesítése esetén: „Javasoljuk, hogy tanulmányait a magyar-német két tanítási nyelvű ágban folytassa”

41

Az alkalmazott záradék szövege a továbbhaladás feltételeinek nem teljesítése esetén: - amennyiben az A-B-C részjegyekből legalább kettő elégséges „Tanulmányait nem folytathatja a magyar-német kéttannyelvű ágban” - amennyiben az A-B-C részjegyekből egy elégséges a többi pedig legalább közepes „A Zertifikat vizsgát megismételheti” Aki nem folytathatja tanulmányait a két tanítási nyelvű ágban az évet ismételhet, vagy átvehető az alaptantervű osztály 10. évfolyamára, amennyiben angol és informatika tantárgyakból megadott határidőig osztályozó, illetve különbözeti vizsgát tesz. 10-13. évfolyam A helyi tantervben szereplő kötelező, és választott tantárgyak vonatkozásában legalább elégséges év végi osztályzat. AJTP: 9. előkészítő évfolyam Félévi, és év végi osztályzat a következő tantárgyak esetén kerül a bizonyítványba: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, informatika, testnevelés. Szöveges értékelést részt vett bejegyzéssel az önismeret tantárgy esetében alkalmazunk. A további tantárgyak esetén a szöveges bejegyzés: megfelelt, jól megfelelt, dicséretes. A továbbhaladás feltételei:

- osztályzott tantárgyak esetén legalább elégséges osztályzat - egyéb tantárgyak esetén részt vett, illetve legalább megfelelt értékelés

10-13. évfolyam A helyi tantervben szereplő kötelező, és választott tantárgyak vonatkozásában legalább elégséges év végi osztályzat, valamint az általános szabályoknak megfelelő részvétel (bizonyítványban részt vett bejegyzés) az Arany János blokk óráin.

42

3.1.6. Az otthoni felkészülés elvei és korlátai Tanulóink porgramunkban megfogalmazott szintnek megfelelő felkészítése során alapelvnek tekintjük, hogy felkészülten, használható tudás birtokában vegyenek részt a tanórákon. Ennek egyik feltétele a rendszeres otthoni, iletve kollégiumi felkészülés. A szaktanár joga, hogy az elsajátítandó tananyag, a csoport összetétele, illetve az elérni kívánt cél ismeretében megszabja a házifeladatok mennyiségét és milyenségét. Házi feladat mind hétköznapokra, mind hétvégére adható, formájának igazodni kell az iskolai beszámoltatás formáihoz. 3.1.7. A félévi értesítő és az év végi bizonyítványok kiadásának rendje Félévkor: a félévi zárást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb a tanév rendjében meghatározott időpontig az osztályfőnök osztja ki a bizonyítványokat. Év végén: a nem végzős tanulók a tanévzárón, a végzős tanulók az érettségi bizonyítványukkal együtt kapják meg bizonyítványukat az osztályfőnöktől. Az osztályfőnök akadályoztatása esetén az általa, vagy az igazgató által megbízott, az osztályban tanító pedagógus osztja ki a bizonyítványokat. 3.1.8. Magatartás - szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 3.1.8.1. Magatartás Példás: az, aki közösségi feladatokat önként vállal, illetve a rábízott feladatokat felelősséggel, pontosan, megbízhatóan elvégzi; az alapvető viselkedési normáknak eleget tesz; megjelenése kulturált. Bukott, igazolatlan hiányzással rendelkező tanuló nem lehet példás magatartású. Jó: a közösségi feladatok vállalásában és elvégzésében lehet rá számítani, de kevésbé vállalkozó; esetenként nincs elég önbizalma, illetve korának megfelelő felelősségérzete, munkáját kontrollálni kell; egyéni érdekeit össze tudja egyeztetni a közösség érdekével. Változó: a közösségi feladatok iránt és társaival szemben közömbös, viselkedési normáiban keverednek a pozitív és negatív vonások. Rossz: a közösségi feladatokhoz, illetve a közösséghez való viszonya erősen kifogásolható; véleménynyilvánításával, cselekedeteivel a közösséget károsan befolyásolja.

43

Aki adott tanévben igazgatói intésben, fegyelmi büntetésben részesült, legfeljebb változó minősítést kaphat. A magatartás jegyek megállapításánál figyelembe kell venni az iskolai házirend ide vonatkozó rendelkezéseit is. 3.1.8.2. Szorgalom A szorgalom értékelésének főbb elvei: - egyéni képesség és teljesítmény összhangja, - életkori sajátosság, családi körülmények, - tantárgyak viszonylatában, illetve tantárgyakon belüli teljesítmény egyenletessége, - ha a tanuló adott időszakban kiemelkedő teljesítmény eléréséért dolgozik (pl. tanulmányi verseny, nyelvvizsga), és ezalatt más tantárgyakból képessége alatt teljesít, akkor ez a "hullámzás" negatív irányban nem befolyásolhatja a tanuló szorgalom minősítését abban az esetben ha, a szaktanárral megbeszélt időpontra hiányosságait pótolja. A szorgalom minősítésénél figyelembe kell venni: -

a kötelességtudatot, a rendszerességet, pontosságot, az órai aktivitást, az iskolai, otthoni munkát, a hiányok pótlását.

Példás: az, aki a képességeinek legjobban megfelelő (választott) tárgyakból maximális, többiből képességét megközelítő egyenletes teljesítményt nyújt. Jó: akinek nincs kiemelkedő teljesítménye, munkáját az adott képességei körül végzi. Változó: ha teljesítménye egyenetlen. Több tantárgyból bukott tanulónak változónál jobb szorgalom minősítése nem lehet. Hanyag: aki munkavégzésében a képességei és körülményei adta lehetőségeket messzemenően nem használja ki.

3.2.

Vizsgarendszer

3.2.1. Osztályozó, javító vizsga - A tanuló osztályozó vagy javítóvizsgára bocsátását, illetve az az alóli felmentést az iskola nevelőtestülete engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok javaslata alapján.

44

- Ha a tanulónak a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan hiányzásainak együttes száma meghaladja a kétszázötven órát akkor félévkor, illetve a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület az osztályozó vizsgát engedélyezi. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási óráról való igazolt és igazolatlan hiányzásainak együttes száma meghaladja egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a jogszabályban (házirendben) meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az osztályozó- és javítóvizsgák bizottság előtt folynak. A bizottság tagjait az iskolavezetés jelöli ki és bízza meg. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit iktatni kell. A jegyzőkönyv tartalmazza a feladatot, a minősítést, a tanáriigazgatói aláírást. A vizsgákra vonatkozó kérelmet az igazgatónak kell benyújtani. Az osztályozó vizsgára utalásról átvétel esetén az igazgató dönt. Az egyes tantárgyakból az osztályozó vizsga részei megegyeznek az azonos szintű érettségi vizsga részeivel. Az írásbeli és szóbeli vizsgákhoz az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően írásbeli feladatlapot, és szóbeli tételsort kell készíteni 3.2.2. Alapműveltségi vizsga Intézményünk alapműveltségi vizsgát nem szervez. Az intézményünkben való továbbtanulásnak nem feltétele az alapvizsga megszerzése. 3.2.3. Érettségi vizsga Az érettségi vizsgák vonatkozásában a 100/1997 (VI. 13.) az érettségi vizsga vizsgaszabáyzatáról kiadott kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.

45

4.

A képzési ágak tantárgyi, és óraszám rendszere

4.1. Általános tantervű képzés angol nyelvi előkészítő évfolyammal Évfolyamok Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

13.

Magyar nyelv és irodalom

-

3

4

4

5

Szövegértés-szövegalkotás

2

-

-

-

-

Történelem

-

2

2

3

3

Bevezetés a filozófiába

-

-

-

-

1

Emberismeret és etika

-

-

-

-

1

Angol nyelv

bontás

14

6

5

3

3

2. Idegen nyelv

bontás

-

3

3

3

3

Matematika

bontás

2

3

3

3

4

Informatika

bontás

5

2

-

-

-

Fizika

-

1,5

2

2,5

-

Biológia

-

-

1,5

2

2

Kémia

-

2

2

-

-

Földünk és környezetünk

-

-

2

2

-

Testnevelés és sport

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

Ének-zene

-

1

1

-

-

Rajz és vizuális kultúra

-

1

1

-

-

Tánc és dráma

-

1

-

-

-

Mozgókép. és médiaismeret

-

-

-

1

-

Művészetek

-

-

-

1

1

Természetismeret

bontás

2

-

-

-

-

Tanulásmódszertan

bontás

1

-

-

-

-

Önismeret

bontás

2

-

-

-

-

Kiadott óraszám

31

28,5

29,5

27,5

26

Szabadon tervezhető

0,5

3

2

6,5

8

Csoportbontás

26

14

11

9

10

Csoportbontás nyelvi előkészítés miatt

14

-

-

-

-

27,5

27,5

30

30

30

57

42,5

40,5

36,5

36

Rendelkezésre álló óraszám

57,175

43,175

49,5

49,5

49,5

Maradvány

0,175

0,675

9

13

13,5

Kötelező óraszám a törvény alapján Összes óraszám

Összes maradvány

36,35

46

4.2. Magyar-német két tanítási nyelvű képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Geschichte Emberismeret és etika Célnyelv Célnyelvi civilizáció 2. Idegen nyelv angol Matematika Abiturvorbereitung Mathematik Informatika bontás Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Tanulásmódszertan Önismeret Kiadott óraszám összesen Szabadon tervezhető max. Kötelező óraszám a törvény alapján 35%-os célnyelvi szabály Iskolai célnyelvű óraszám Csoportbontás

bontás bontás bontás bontás bontás bontás

bontás

bontás

bontás bontás

Csoportbontás német nyelvű tanítás miatt Összes óraszám Rendelkezésre álló óraszám Maradvány Összes maradvány (két osztályra) A célnyelvű órák tanévi átlaga 9-13. évfolyamra A célnyelvű órák átlaga 9-13. évfolyamra az irányelv szerint

9. 1 20 1 -

Heti óraszámok évfolyamonként 10. 11. 12. 3 4 4 2 2 3 2 2 6 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 -

13. 5 3 2 1 3 3 3 4 1

2 1 1 2 1 1 2 32 0,5 27,5 19,25 20 26

2 1,5 2 2 1 1 2 1 1 30,5 2 27,5 9,625 11 16

2 1,5 2 2 2 1 1 1 32,5 2,5 30 10,5 10 16

2,5 2 2 1 1 29,5 5,5 30 10,5 8 14

1 2 2 1 31 4 30 10,5 10 17

20 58 63,175 5,175

4 46,5 47,175 0,675

8 48,5 57,5 9 66,7

4 43,5 53,5 10

7 48 56,5 8,5

11,8 (~12) 12,075 (~12)

óra óra

47

4.3. Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép. és médiaismeret Művészetek Önismeret Tanulásmódszertan Kommunikáció Természetismeret Humánblokk (ének, rajz) Kiadott óraszám Szabadon tervezhető max. Kötelező óraszám a törvény alapján Csoportbontás AJTP finanszírozás Összes óraszám Rendelkezésre álló óraszám Maradvány Összes maradvány

bontás

bontás bontás bontás bontás

bontás bontás bontás bontás

9.d 2 2 10 4 5 2,5 1 2 2 1 31,5 0 27,5 25 18 38,5 43,175 4,675

Évfolyamok 10.d 11.d 3 4 2 2 6 5 3 3 3 3 2 1,5 2 1,5 2 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 2 1 1 31,5 33,5 0 0,5 27,5 30 16 13 12 10 35,5 36,5 43,175 49,5 7,675 13 59,85

12.d 4 3 2 3 3 2,5 2 2 2 1 1 2 1 28,5 5,5 30 10 6 32,5 49,5 17

13.d 4 3 1 2 3 4 1 2 2 1 1 1 1 26 8 30 10 4 32 49,5 17,5

Az AJTP angol plussz (16 óra), informatika plussz (4 óra) önismeret (18 óra) és kommunikáció (8 óra) tantárgyait valamint a magyar nyelvtan (2 óra) és természetismeret (2 óra) tantárgyak csoportbontását a program finanszírozza, így a kiadott óraszámban külön tüntettük fel.

48

4.4. Teljes óraszámtábla Rendelkezésre álló óraszám Kiadott óraszám Maradvány órák emelt szintre, és a többi foglalkozásra

1039,40 óra 876,50 óra 162,90 óra

Maradvány órák felosztása Kedvezmények (osztályfőnök, munkaközösségvezető) Emelt szintű foglalkozások Tehetséggondozás 10-11. évfolyam Tömegsport Szabadon tervezhető(felzárkóztatás, szakkör, U-T stb.)

26 70 24 10 32,90

óra óra óra óra óra

III. ZÁRADÉK 1. Elfogadási záradék A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium pedagógiai programjának módosítását (nevelési program, helyi tanterv) egységes szerkezetben a nevelőtestület 2006. június 15-én megtárgyalta. A résztvevő 31 pedagógus közül a nevelési programot 31 fő elfogadta, a helyi tantervet 30 fő elfogadta, 1 fő tartózkodott. Megállapításra került, hogy a szavazás eredményes volt, és a nevelőtestület a pedagógiai program módosítást elfogadta. 2. Pedagógiai program felülvizsgálatának módja A pedagógiai program átdolgozását minden tanév júniusban tartandó tanévzáró értekezletéig kezdeményezheti: - az intézmény vezetője - a gimnázium nevelőtestülete - a Diáktanács - az Iskolaszék - a fenntartó A változtatási javaslatról döntést a gimnázium tantestülete jogosult hozni.

49

3. A pedagógiai program nyílvánossága A pedagógiai programról tájékoztatás kérhető:    

az igazgatótól az általános igazagtóhelyettestől a szakmai német két tanítási nyelvű igazgatóhelyettestől a kollégiumvezetőtől

A pedagógiai programot el kell helyezni:     

a könyvtárban a tanári szobákban az igazgatói, és helyettesi irodákban a titkárságon az iskola internetes honlapján

4. Érvényességi rendelkezések A jelen pedagógiai program 2006. szeptember 1-jétől 2011. augusztus 31-ig érvényes. Mezőberény, 2006. június 15. Szilágyi Tibor Igazgató

50

IV. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet

Kollégiumi Pedagógiai Program

51

TARTALOMJEGYZÉK Helyzetelemzés 54 1.1 A kollégium legfontosabb alapadatai: 54 1.2 Személyi feltételek 2004.: 54 1.2.1 Elvárásaink nevelőtanárainkkal szemben: 54 1.2.2 A nevelőtanár kiválasztás szempontjai: 54 1.2.3 A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 55 1.2.4 Technikai alkalmazottak: 55 1.3 Tárgyi feltételek: 55 1.4 A kollégium kapcsolatai: 56 1.4.1.1 Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumai 56 2 Pedagógiai programunk 56 2.1.1 Bevezető: 56 2.1.1.1 A kollégium gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége 56 2.1.1.2 A szülő, a tanuló és a kollégiumi nevelők együttműködése 57 2.1.1.3 Kiemelt helyen áll a kollégiumi hagyományok ápolása 58 2.1.1.4 Közoktatási intézmények, színházak látogatása 58 2.1.1.5 Művelődési Ház által szervezett programok bekapcsolása a kollégium életébe 58 2.1.1.6 Tudományos előadások meghívott előadókkal. 58 2.1.1.7 Aktív szabadidős program 58 2.1.1.8 A szabadidő eltöltésének megtervezése 59 2.1.1.9 A tehetséggondozás feladatai 59 3 Nevelési program: 59 3.1.1 A kollégiumi nevelés céljai, alapelvei: 59 3.1.1.1 Általános célok: 59 3.1.1.2 Konkrét nevelési célok: 60 1

3.1.1.2.1 3.1.1.2.2 3.1.1.2.3 3.1.1.2.4 3.1.1.2.5 3.1.1.2.6 3.1.1.2.7 3.1.1.2.8

A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat: Nevelési céljaink: A tanulók életrendjének kialakítása. A szocializáció (társadalmi kapcsolatokra felkészítés) Egészséges életmódra nevelés: Tanulás, tehetséggondozás Kulturális, művészeti nevelés: Lakókörnyezet, természeti környezet értékei, védelme:

3.1.1.3 Kollégiumunk sajátos arculatából fakadó célok: 3.1.1.3.1 Az Arany János tehetséggondozó programban résztvevő kollégiumi csoport. 3.1.1.3.1.1 Az AJTP előkészítő évfolyama 3.1.1.3.2 A kéttannyelvűség: 3.1.1.3.2.1 Az előkészítő évfolyam 3.1.1.3.2.2 Az Európa-polgár tudat és magyarság tudat 3.1.1.3.2.3 A kéttannyelvű osztályok. 3.1.1.3.3 A koedukáció:

4

Helyi tanterv: 4.1.1 A kollégiumi tevékenységek programja: 4.1.2 Az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges felkészülés biztosítása: 4.1.2.1 Szilenciumi foglalkozások (14 óra tanulásra felkészítő foglalkozás hetente kollégiumi csoportonként) 4.1.2.1.1 A kötelező szilenciumi foglalkozások három esete: 4.1.2.1.2 Szabad szilencium esetei:

4.1.2.2 Egyéb csoportfoglalkozások.

60 61 61 61 61 62 62 62

62 62 62 63 63 63 63 63

64 64 65 65 65 66

66

52

4.1.2.3 A 15-30 fős nagycsoport szükség szerint tartott csoportfoglalkozásai a szociális viselkedés, helyes és követendő értékrend problémáinak tisztázására. 4.1.2.4 A 4-8 fős kiscsoportokkal való foglalkozás a kollégisták problémáinak megbeszélésére kollégiumi szoba szinten. 4.1.2.5 Egyéni foglalkozások. 4.1.2.6 Választható foglalkozások (szakkörök) 4.1.2.6.1 Jelenlegi szakköreink:

4.1.2.7 Szabadidős foglalkozások:

66 66 66 67 67

67

4.1.2.7.1 A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglakozásaink:

68

4.1.2.8 Éves tanulói foglalkozási terv 4.1.2.9 Felügyeleti kötelezettségből eredő tevékenységünk:

69 70

4.1.2.9.1 Az éjszakai kollégiumi készenlét munkaidő felosztása:

70

4.2 Záradék: 4.2.1 A pedagógiai program felülvizsgálatának módja 4.2.2 Érvényességi rendelkezések 5 Mellékletek 5.1 Funkcióséma (Kollégium) 5.2 Nevelés (Pedagógiai tevékenység) 5.3 Iskolai oktatómunka segítése 5.4 Szolgáltatás (Ellátás) 5.5 Feltételrendszer

71 71 71 72 72 73 74 75 76

53

Az intézmény megnevezése:

Petőfi

Sándor

Gimnázium,

Kollégium

és

Diákétkeztetési Központ Az intézmény székhelye: Az intézmény kollégiumi telephelye: Épületek száma:

5650 Mezőberény, Petőfi Sándor u. 13-15. 5650 Mezőberény, Petőfi Sándor u. 14. A kollégiumi telephelyen három elkülönített folyosóval összekötött épület van „A”, „B”, „C” épületek.

Az intézmény jellege:

Többcélú

közoktatási

intézmény

kollégiumi

intézményegysége. Az intézmény fenntartója:

Mezőberény Város Önkormányzati Képviselőtestülete

Az intézmény vezetője:

a Petőfi Sándor Gimnázium igazgatója.

A kollégiumi intézményegység vezetője: a kollégiumvezető, aki a Petőfi Sándor Gimnázium igazgatóhelyetteseként a kollégiumot, mint intézményegységet irányítja.

54

Helyzetelemzés A kollégium legfontosabb alapadatai: A kollégium beiskolázása országos. Az aktív férőhelyeinek száma: 270. A diákok számára rendelkezésre álló épületek a házirendben foglaltak szerint napszaktól és tanulmányi időtől függően elkülönítettek. Személyi feltételek 2004.: A nevelőtestület létszáma: Teljes munkaidőben foglalkoztatott létszám Részmunkaidőben foglalkoztatott létszám:

13 fő 9 fő 4 fő

Elvárásaink nevelőtanárainkkal szemben: Aki fiatalok nevelésével foglalkozik, annak tisztelnie és szeretnie kell őket. Stabil értékrenddel kell rendelkeznie, ami bizony ebben a változó világban nem is olyan kis követelmény. Ezt csak a harmonikus személyiségű, az embert értékként elfogadó, másokat elfogadó és támogató beállítottságú nevelőtanár képes elérni. A kollégiumi nevelőtanár pedagógiájának olyanná kell válnia, hogy önmaga szükségességét szüntesse meg. A gyermeket meg kell tanítani saját maga életének megszervezésére, és tudatos irányítására, arra, hogy a közösségben egyéniség maradjon, és a közösség céljait, értékeit követve egyénileg is képes legyen érvényesülni. A jó kollégiumi nevelőtanár ilyenné teszi neveltjeit. Egy dolgot mindig szem előtt kell tartania, a pedagógus egész személyisége nevel, munkája, élete mindig példa értékű neveltjei számára.

A kollégiumi nevelőtanár: rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában. egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták előtt. Megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe. Folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, Szakmai tevékenysége során együttműködik a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival.

A nevelőtanár kiválasztás szempontjai: gyermekszeretet, a gyermek, mint humánum tisztelete, és motiváltság a gyermek nevelésére pszichológiai képzettség pedagógiai tapintat és igényesség szakmai tekintély a kollégisták előtt

55 empátia és mentális egészség személyes problémáitól el tud vonatkoztatni, és azok nem zavarják munkavégzésében kellő meggyőző erő, és intelligencia jó szervezőkészség humorérzék rugalmasság

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak: Szabadidő szervező: A gimnáziumban foglalkoztatunk szabadidő szervezőt. Feladatai közé tartozik, a kollégiumi szabadidős tevékenységek szervezése, megszervezésének segítése is. Gyermek és ifjúságvédelmi felelős: A kollégiumban fél munkaidőben nevelő tanárként is dolgozik. Feladata az intézményi gyermek és ifjúságvédelmi munka szervezése, összehangolása, kapcsolattartás az állami gyermek és ifjúságvédelmi szervekkel. Ápoló: A kollégiumban ápolói feladatok ellátására ápolót kell foglalkoztatni. Az ápoló feladata a kollégiumban a betegek ellátása, a betegszoba felügyelete, továbbá az egészséges életmód, az egészséges környezet, a rendszeres életvitel kialakítására irányuló nevelés programban való részvétel.

Technikai alkalmazottak: A kollégiumban foglalkoztatott nem pedagógus közalkalmazottak kiválasztásánál is figyelembe kell venni, és elsődleges követelményként kell megjelennie a gyermek szeretetének, a gyermekközpontúságnak, és annak a képességnek, hogy alkalmas legyen a kollégiumi nevelőmunka eredményességének támogatására. A kollégiumban dolgozó technikai alkalmazottak irányítását a gondnok látja el. Feladata ellátása során egyeztet a kollégiumvezetővel. Tárgyi feltételek: A kollégium a gimnáziummal szemben, külön telken álló létesítmény, mely jelenlegi formáját 1989-ben nyerte el. Hasznos alapterülete 3.780 m2. Egy diákra jutó hasznos alapterület: 13,8 m2. A lakhatás tárgyi feltételei nem teljesítik a jelenleg hatályos előírásokat. A kötelező felszereltségre vonatkozó hiányosságokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. Mivel kollégiumunkban tanul a 9. és 10. évfolyamos diákok egy része, 9 tanulóhelyiséggel rendelkezünk (földszint: 3, I. emelet: 3, II. emelet: 3 tanterem). A tanulás, az iskolai munkára való folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy a tanulók sportoljanak, friss levegőn mozogjanak. A lehetőségekhez mérten próbáljuk a mozgásigény kielégítését biztosítani: az aulában 2 ping-pong asztal van; füves focipályával rendelkezünk, valamint szilencium után minden este tanári felügyelettel igénybe vehető a gimnázium tornaterme, kondicionáló terme.

56

A kollégium kapcsolatai: A feladatok megoldásához szükségesek a külső kapcsolatok, ezeket az intézményi és szülői elvárásoknak megfelelően alakítottuk ki, figyelembe véve a tanulói személyiségi jogokat, a demokratikus és humánus elveket. Mindezekkel összhangban a következő lehetőségek biztosítottak és választhatók:

Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumai Az Arany János tehetséggondozó program iskoláival és kollégiumaival kialakított kapcsolatok, melyek elősegítik, hogy diákjaink megismerjék országunk más tájait, megismerkedjenek a más tájakon élő emberekkel, és az ismerkedésen keresztül fejlesszék kommunikációs és kapcsolatteremtő képességüket.

Pedagógiai programunk Bevezető: A kollégium Pedagógiai Programja az iskolai programban leírtak figyelembe vételével készült. Intézményünkben 270 jól felkészült, felvételi vizsgaszűrőn átjutott diák lakhat. A fegyelmi helyzet kiemelkedően jó, kulturált, többnyire tisztelettudó, becsületes diákjaink vannak. A megyei átlagtól eltérő eredményeket csak átlagtól eltérő módszerekkel lehet elérni. Kollégiumunk igazi pedagógiai műhely, ahol tevékenységünk vezérfonala a folyamatos informálódás a tanulók szociális, tanulmányi és pszichés helyzetéről. A tantestület ezen elemzések alapján határozza meg a konkrét feladatokat azokon a tanulási és nevelési területeken, melyekre különösen oda kell figyelni. A három fő funkciónak (lásd mellékletben "Funkció séma"):

1. a nevelés, 2. a tanulást segítő tevékenység, 3. szolgáltatás Munkánkat a törvényesség és pedagógiai felelősség keretei között az élet diktálta követelmények szellemében igyekszünk végezni. Demokratikus nevelési módszerekkel, a diákokkal, szülőkkel és kollégákkal való folyamatos konzultáció alapján az önállóságra nevelés jegyében alakítottuk ki nevelési rendszerünket.

A kollégium gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége A kollégium gyermekvédelmi tevékenysége:

A kollégiumi nevelőmunka alapjaiban a gyermekvédelmi tevékenység, a prevenció fogalomkörébe tartozik. A gyermek egészséges testi és szellemi fejlődésének elősegítését és a feltételek biztosítását célozza meg. A kollégium törvények szerinti működtetése esetén a kollégistákkal a kollégiumi csoportnevelő tölti naponta a legtöbb időt. Ez alkalmat teremt arra, hogy a nevelőtanár megismerje növendékeit, ismereteket szerezzen a gondjaikról, problémáikról. A viselkedésváltozás, tanulmányi eredmény romlás és egyéb a nevelő

57 által érzékelhető jelzések alapján felfigyeljen a kollégisták hátrányos helyzetére, vagy esetleges veszélyeztetettségére. A gyermekvédelmi munkánk szerkezete: Hátrányos helyzet felismerése és segítés a hátrányok felszámolásában. A veszélyeztetettség feltárása és együttműködés a helyi gyermekvédelmi szervekkel annak felszámolásában. A hátrányos helyzet felismerése és az azzal kapcsolatos tevékenységünk:

A hátrányos helyzet: az adott kulturális környezet anyagi, technikai, szellemi, ezen belül értelmi iskolázottságbeli elmaradást, lelassult fejlődésű környezetet, a kulturáltság és az érettség alacsonyabb szintjén megrekedt felnőtt embereket, családokat, rétegeket jelenti. A tanuló személyiségének megismerése után a csoportnevelőknek lehetőségük van az egyéb okok miatt hátrányos helyzetben lévő kollégisták hátrányos helyzetének feltárására. (tanulási nehézségek, anyagi hátrányok, hibás életviteli szokások, lemaradás a tananyagban, stb.). A felismert hátrányok felszámolása érdekében a nevelők az egyéni foglalkozások keretén belül alkalmazhatják a helyettesítő, pótló, vagy a korrigáló nevelés eszközeit, melyekkel ezeket a hátrányokat fel lehet számolni, vagy azok hatását jelentősen csökkenteni lehet. Ez a tevékenység szorosan a gyermekvédelem fogalomkörébe tartozik, és feltétlenül igényli a személyre szabott egyéni foglalkozásokat. Ilyen tevékenységet azonban csak abban az esetbe képes a kollégium végezni, ha erre a megfelelő munkaidőkeret biztosított (Egyéni és kiscsoportos foglalkozások időkerete.) Itt nagyon nagy szükség van a nevelőtanár korszerű pszichológiai és nevelési ismereteire, szakértelmére. A veszélyeztetett helyzet felismerése és az azzal kapcsolatos tevékenységünk: A veszélyeztetett helyzet: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ez tevékenység még személyre szabottabb foglalkozásokat igényel, hiszen a kollégiumi nevelőtanárnak olyan kapcsolatot kell kiépítenie a neveltjeivel, kollégiumi csoportjával, hogy a tanulók elmondják neki problémáikat. Ez bizony nagyon időigényes és csak egyéni egyszemélyes „csak rád figyelek” foglalkozások keretei között érhetők el, hiszen ezek a gyermekek még társaiknak sem mondják el a család problémáit (válás, veszekedések a családban, esetleges gyermekbántalmazás, stb.). A gyermek személyiségét megnyitni és a nevelő valamint neveltje között a kapcsolatot ilyen őszinte, nyitott szintre eljuttatni bizony hatalmas pedagógiai tapasztalatot, pszichológiai tudást és tapintatot igénylő feladat. A helytelen nevelői megközelítés még jobban bezárja, és többé ilyen szinten megnyithatatlanná teszi ezt a csatornát. Ezeket a beszélgetéseket szintén csak az egyéni foglalkozások kereti között valósíthatja meg a kollégiumi nevelőtanár. (Egyéni foglalkozások időkerete.) A veszélyeztetettség felismerése esetén a gyermekvédelmi felelős azonnal felveszi a kapcsolatot az állami gyermekvédelmi intézményekkel, és azokkal együttműködve segíti a veszélyeztetettség megszűntetését.

A szülő, a tanuló és a kollégiumi nevelők együttműködése Az együttműködés pedagógiai feladatokon alapul. Ez azt jelenti, hogy a kollégiumi nevelők folyamatos kapcsolatot tartanak a szülővel. A kollégium rendjével, a tanulással szorosan összefüggő kérdésekben, az egyedi esetekben a szülő és a pedagógus az együttes egymást erősítő pedagógiai hatás érdekében folyamatosan egyeztet, és együtt cselekszik. Különösen érvényes ez abban az esetben, ha a tanuló viselkedésében, tanulmányi eredményében hirtelen nem kívánatos változást tapasztal valamelyik fél. Ez a szoros

58

együttműködés lehetővé teszi azt, hogy a kollégistáinkat folyamatos egy irányba mutató nevelő hatások érjék. Az egyedi eseteken kívül a kapcsolattartás a szülői értekezletek, nyílt napok alkalmával is folyamatos.

Kiemelt helyen áll a kollégiumi hagyományok ápolása Mikulás ünnep, osztály szintű (csoport) összejövetelek, élménybeszámolók, főzés, kiállítások, meghívottak (Mezőberényből elszármazottak műveiből - festmények, fotók - a kollégium aulájában)

Közoktatási intézmények, színházak látogatása városi könyvtár mozi városi zeneiskola Békéscsabai Jókai Színház

Művelődési Ház által szervezett programok bekapcsolása a kollégium életébe: plakátok, meghívók. népdalkör társastánc tanfolyam

Tudományos előadások meghívott előadókkal. Ismeretterjesztő előadások szervezése Úti élménybeszámolók szervezése

Pénz hiányában az igényeket sajnos csekély mértékben lehet kielégíteni.

Aktív szabadidős program Sport: Kosárlabda Kézilabda Ping-pong Sakk Atlétika Testépítés Házibajnokságok: Kollégiumi Kupákon való részvétel

A kollégiumi 10 kötelező, de a tanulók számára választható foglalkozás terhére: Sport, játék Népi kézműves játszóház Természetjárás, honismeret Színház, mozi Néprajz és helytörténet Számítástechnika Filmklub Énekkar Aerobic

59

A szabadidő eltöltésének megtervezése A szabadidő eltöltésének tervezésében jelentős a szülőkkel való kapcsolat szerepe, beépítve az ő elvárásaikat is. A találkozók kötöttek, (szülői értekezlet, nyílt nap (ok), fogadó órák) és kötetlenek is lehetnek. A programok tervezését a Diákönkormányzat irányítja. Hogy minél magasabb szinten szolgáltathassunk, a tapasztalatszerzésre is gondot fordítunk, elsősorban más kollégiumok látogatásakor szerzünk új ötleteket.

A tehetséggondozás feladatai A kollégiumunk tehetségnevelő kollégium. Ezen a feladatkörön belül kihasználjuk az Arany János tehetséggondozó program keretében nevelőink által megszerzett szakmai ismeretekben rejlő lehetőségeket.

Az egyéni foglalkozások keretein belül alkalmakat teremtünk arra, hogy akik valamiben az átlagnál többre képesek azok a képességeiket fejleszthessék. Ezek egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások. Sajnos ilyen foglalkozást csak nagyon keveset valósíthatunk meg anyagi okok miatt.

Nevelési program: A kollégiumi nevelés céljai, alapelvei: A nevelés: A nevelés eredményeként integrálódik a születéstől a gyermek saját környezetébe. A nevelés legfontosabb ágense a generációk közötti (legtágabb értelemben vett) kultúra közvetítése. A nevelés sajátosságai: Célirányos Rendszerezett Szakszerű Szervezett Intenzív

Általános célok: A Nemzeti Alaptanterv képviselte értékek azok, melyek figyelembe vételével és szem előtt tartásával fogalmazzuk meg nevelőmunkánk alapelveit, legfontosabb támpilléreit. A nevelőmunka az alapvető emberi jogok, lelkiismereti és vallásszabadság, gyermeki jogok, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, európai polgári értékrend, a hagyományos technikai haladásban a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban megjelenő értékek figyelembe vételével és tiszteletben tartása mellett történik. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át. Legfőbb nevelési célunk, hogy a kollégium diákjai a demokrácia értékrendjére felkészült emberekké váljanak, hogy felkészítsük őket olyan magatartásra, amelyben az egyén és köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Nevelőmunkánkban szerepet kap a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti azonosságtudat

60

fejlesztése, beleértve az ország nemzetiségeihez tartozás azonosságtudatának kibontakoztatását, ápolását. Ez utóbbiak azért is aktuálisak, mivel Mezőberény, illetve az a régió, ahonnan tanítványaink intézményünkbe jönnek, etnikailag sokszínű. Célunk továbbá, hogy szem előtt tartsuk azokat a humanista értékeket, amelyek Európához tartozásunkat kifejezik. Nevelőmunkánk során nem elhanyagolható cél olyan emberek nevelése, akik érzékenyek az emberiség előtt álló közös problémák iránt, akik tisztában vannak az egyén, az állam, a társadalom felelősségének globális kérdéseivel (környezetszennyezés, ökoszféra pusztulása, háborús konfliktusok, éhínség, járványok stb.). Nevelőmunkánknak szolgálnia kell a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Célunk más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére nyitott egyének nevelése. Az intézményben dolgozó tanárok a hagyományoknak megfelelően a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében nevelik és oktatják a diákokat. Céljuk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése. Magukénak vallják azokat a humanista, demokratikus, nemzeti, közösségi értékrendeket, amelyek alapján kialakítva nevelési rendszerünket kitűzött céljaink elérhetők. Nevelőtestületünk elveti a testi és pszichikai kényszerítő eszközök minden formáját. Munkánkban a támogató környezet, a szeretet, a megértés, a segítség, az empátia, a versenyzés, a motiváció, a jutalmazás és a felelősségre vonással egyenértékű büntetés azok a kristályosodási pontok, amelyeken keresztül felépítve nevelési stratégiánkat próbáljuk megvalósítani célkitűzéseinket.

Konkrét nevelési célok: A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat: A kollégisták nevelésében a NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz kollégistáink értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma: az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Kollégiumunk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú kollégiumi életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Olyan a kollégiumi nevelőmunkánk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, a kollégium, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

61

Nevelési céljaink: a) Biztosítani tanulóink mind teljesebb felzárkóztatását. b) Olyan környezet kialakítása hogy az elvárás és a tudás értékének belsővé válásával igénnyé váljon a tanulás. A kollégiumnak olyan plusztudást is kell adnia, amely fokozza a diákok versenyképességét. c) Család-pótló szerep: a kollégiumi nevelés családpárti. Ezt sugallja nevelési módszereiben, tevékenységeiben növendékeinek. Nevelőmunkánk diákjaink családjával közösen történik. Szükséges azonban, hogy alkalomadtán figyelmünkkel, szeretetünkkel, együttérzésünkkel segítsük diákjainkat mentális és szomatikus problémáik megoldásában. d) A 13. osztályos nagykorúvá vált kollégistákban kialakítani az önálló élet szervezésének képességét, az önkormányzatiság keretei között kívánjuk biztosítani számukra az egyéni igényekhez igazodó életvitel kialakításának lehetőségét a házirend szabályainak megtartása mellett.

A tanulók életrendjének kialakítása. A tanulók életrendjét úgy kell kialakítani, hogy az igazodjék a gimnázium működéséhez, a kollégisták a reggeli első tanóra kezdetére odaérhessenek, és este nyugodtan pihenhessenek, szükség szerint este is tanulhassak, valamint a szabadidejüket szándékaik, és a kollégiumi nevelés céljaival egybevágóan tölthessék el.

A szocializáció (társadalmi kapcsolatokra felkészítés) A diák a kollégiumba kerülve kiszakad az addigi megszokott környezetéből. Ebben az új közegben meg kell tanulnia a társas érintkezés és a közösségi élet normáit. a) Konfliktustűrés, konfliktusok megoldására való törekvés. b) Demokrácia: demokratikus intézmények szervezése, működtetése. részvétel a kollégiumi és az iskolai közéletben érdekvédelem jogismeret

Színterei: Diákönkormányzat, kollégiumi gyűlés, szobaközösség.

c) Társas érintkezés: illemszabályok ismerete, betartása .

Egészséges életmódra nevelés: a) A higiénés szokások kialakítása, rögzítése. A testi, pszichés, mentális egészség védelme, a tisztálkodással, takarítással kapcsolatos szabályok betartása. b) Rendszeres életvezetés. c) Testedzés, sportolás. d) Betegségek megelőzése, teendők betegség esetén. e) Italozástól, dohányzástól való tartózkodás. f) Drogok teljes elutasítása. g) Tiszta párkapcsolat, AIDS veszély megelőzése.

62

Tanulás, tehetséggondozás a. b. c. d.

A tanulmányi munka irányítása, megszervezése. Részvétel az országos Arany János tehetséggondozó programban. Informatikaoktatás (ECDL vizsgára felkészítés). Tanulásmódszertan oktatás

Kulturális, művészeti nevelés: a. Kulturált magatartás, viselkedés, öltözködés. b. Értékes könyvek olvasása, filmek, múzeumlátogatás, színház. c. Adott területeken tehetséges növendékek művészi alkotótevékenységre nevelése.

Lakókörnyezet, természeti környezet értékei, védelme: a. A kollégium épületének, külső és belső értékeinek, tárgyainak védelme (szobák, berendezési tárgyak). b. A természeti környezet tisztaságának védelme

Kollégiumunk sajátos arculatából fakadó célok: Az Arany János tehetséggondozó programban résztvevő kollégiumi csoport. 2000/2001-es tanévtől kezdődően 5 éves felmenő rendszerben az Oktatási Minisztérium által elfogadott és akkreditált csoportfoglalkozási tervek alapján kollégiumunk bekapcsolódik a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek nevelésébe, képzésébe. A program célkitűzése a hátrányos helyzetű diákok speciális tehetséggondozó, felzárkóztató és tehetségfejlesztő oktatása és képzése, amely az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja. Ebben a képzési formában az általános gimnáziumi képzés 9. osztályát megelőzi egy a tehetség feltárására és kibontakoztatására irányuló magas szakmai színvonalat képviselő előkészítő évfolyam. Az előkészítő évfolyamot befejező tanulók az általános gimnáziumi képzés 9. évfolyamán folytatják tanulmányaikat. A képzés célja, hogy az 5. tanév befejezése után a tanulók magas százaléka felvételt nyerjen a felső felsőoktatásba. Az Arany János tehetséggondozó program feladatai megvalósításának elengedhetetlen feltétele a gimnázium és a kollégium maximális pedagógiai együttműködése.

Az AJTP előkészítő évfolyama A képzés 9. osztályra előkészítő évfolyammal indul. A programban érintett diákok ebben az évben műveltségi és neveltségi különbségeik megszüntetését célzó nevelésben, oktatásban és képzésben részesülnek. Kiemelt pedagógiai feladatot jelent, hogy a rendszerbe jelentkező és felvett kollégisták képesek legyenek integrálódni, együtt élni a kollégium közösségével, megtartva a kollégium hagyományait, ne váljanak a speciális foglalkozások ellenére a kollégium elkülönült csoportjává.

63

A kéttannyelvűség: Az előkészítő évfolyam A gimnázium specialitása a magyar-német két tanítási nyelvű képzés. A kollégium diákjai zömében ebben az oktatási formában működő osztályokból kerülnek ki. A tanulás alapfeltétele ezekben az osztályokban, hogy a tanulók birtokába kerüljön egy biztos német nyelvtudás, ennek megszerzése után válnak képessé a helyi tantervben a két tanítási nyelvű osztályokra megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítésére. Ezt iskolánk egy előkészítő évfolyam működtetésével biztosítja. Ezen előkészítő képzésben résztvevő osztályok (9.b, 9.c) tanulói a kollégium számára speciális feladatot jelentenek. Nevelőmunkánk egyik legfontosabb célja e tanulók felkészülésének, tanulásának elősegítése, hiszen csak a felkészítő évfolyam eredményes teljesítésével tudják folytatni tanulmányaikat a gimnázium két tanítási nyelvű osztályaiban.

Az Európa-polgár tudat és magyarság tudat A két tanítási nyelvű osztályok diákjaiban hamar kialakul az Európával (NyugatEurópával) való intellektuális, érzelmi és személyes kapcsolata (anyanyelvi tanárok, német nyelv, osztrák- német irodalom, szakirodalom rádió, tv műsorok, tanulmány utak stb. )révén. Az Európa-tudat, Európa polgárság tehát igen korán és szinte automatikusan alakul ki. Ez szükséges és helyes. Célunk azonban az, hogy olyan emberekké váljanak, akik helyes nemzettudattal is rendelkeznek, érzékenyek a nemzeti hagyományok és értékek iránt, akik tudják, hogy Magyarország, a magyar nemezt szerves része az európai országok és nemzetek családjának.

A kéttannyelvű osztályok. A kéttannyelvű osztályok diákjai érettségi után igen magas felvételi arányt érnek el. Ez a speciális képzési forma eredménye is. Diákjaink az ötödik év végére igen magas szinten sajátítják el a német nyelvet (német nyelven oktatott általános tárgyak, magas óraszámban oktatott nyelv). Az érettségi vizsga szintén speciális, hiszen az érdemjegytől függően középilletve felsőfokú állami nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítványt kapnak a végzettek. Ezek a tények inspirálnak bennünket a felvételire való felkészítésben is.

A koedukáció: A fiúknak és a lányoknak a nap nagy részében lehetőségük van a találkozásra, szilenciumi foglalkozásokon közösen tanulnak. Figyelemmel kell azonban lenniük a különböző nemű lakóknak arra, hogy tiszteletben tartsák, illetve megtanulják tiszteletben tartani egymás jogait, intim szféráját. A másik nemhez való erkölcsi kapcsolat kialakítása különösen fontos, hiszen a diákszerelem természetes velejárója a serdülőkornak. Szabados, értékvesztett világunkban arra kell nevelni, hogy az ilyen kapcsolatok tiszták, személyiségépítők legyenek.

64

Helyi tanterv: A foglalkozásokat a 9/2004 III.8.) OM rendeletnek megfelelően szervezi a kollégium A csoportokat a 9/2004. (III.8) OM rendeletnek megfelelően szervezi a kollégium. Ennek értelmében:

1. 2. 3. 4.

kollégiumi szervezeti egységek (100-120 fő), kollégiumi csoport (átlag 25, maximum 27 fő), foglalkozási csoportot (legalább 5 fő), egyéni foglalkozások (1-3fő)

A kollégiumi tevékenységek programja: A tanulás tágabb értelemben valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését szolgáló tudatos, pszichikai tevékenységek összessége. Ezt szolgálják a szilenciumi csoportok, a kiscsoportos és szabadidős foglalkozások is. Szinte a kollégiumi élet egésze példa diákjaink számára, mégis a tudatos, tervezhető, irányított tevékenységek fontos tartományát képezik a foglalkozási, foglalkoztatási rendszerek.

A csoportfoglalkozásaink fő irányai: élet, baleset és tűzvédelmi ismeretekről, a társas együttélés szabályairól, az egészséges életmódra nevelés, a nemek kapcsolatáról, erkölcsi etikai normákról, gyermekvédelemről, a gyermeki jogokról, háztartási ismeretekről, a tanulásról, a kollégiumi életről a kommunikációról, az önismeretről, ki vagyok én? kiscsoportos foglalkozások a személyes tehetség kiválasztás érdekében a szociabilitás erősítése és fejlesztése érdekében közös kirándulások, főzések szervezése tanulói igény alapján szakkörök szervezése (informatika, sakk, latin, aerobic, énekkar stb.) játékok és közös sportversenyek szervezése színházlátogatások szervezése kulturális rendezvények látogatása és szervezése

65

Az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges felkészülés biztosítása:

Szilenciumi foglalkozások (14 óra tanulásra felkészítő foglalkozás hetente kollégiumi csoportonként) A szűkebb értelemben vett tanulás fontos elemét képezik a szilenciumi foglalkozások. A kollégium alapfeladata - a tanulást illetően - kiterjed a folyamatos, rendszeres felkészülésre, a felzárkóztatásra, a korrepetálásra, pályaorientációra, tehetséggondozásra, az érettségire való felkészítésre. Meg kell oldanunk a tanulás tanítását, az egyéni és csoportos tanulásszervezést is. Biztosítanunk kell a tanulói-tanári segítés különböző formáit, a különböző tanulási stratégiák megismertetését, használatát. Ezeknek a feladatoknak legfőbb színterei a szilenciumi foglalkozások. A tanórák mellett a szilencium minősége a legdöntőbb egy középiskola- kollégium oktatási munkájában. A szaktanári segítés a nyelvi korrepetálás, a tehetséggondozás, a tanulás ellenőrzésének hatékonysága, az érettségire való felkészítés feladatai csak hiányosan valósulnak meg. Jórészt a fenti kényszerűségek miatt alakítottunk ki egy eredményességét illetően vitatható, de rugalmas, többváltozós szilenciumi rendet. Egyes elemei fenntarthatók, más elemeit tovább kell fejleszteni. A jelenlegi helyzet a kötelező és szabad szilencium változatosságán alapul.

A kötelező szilenciumi foglalkozások három esete: 1. Kötelező szilenciumi foglalkozáson vesznek részt kijelölt helyen, nevelőtanári felügyelettel a 9.-es és a bukott felsőbb éves kollégisták. Kötelező, ellenőrzött szilenciumot kérhet rossz tanulmányi eredmény esetén a diák számára az osztályfőnök és bármely esetben a szülő (átlagosan 5-10 fő). 2. Kötelező szilenciumon vesz részt a többi diák (tanulókban, szobákban, könyvtárban) tanári felügyelet, irányítás, és ellenőrzés mellett, (kb. 100 fő). 3. Kötelező szilenciumon vesznek részt az Arany János tehetséggondozó előkészítő évfolyamos tanulói, Az A.J.T.P. éves kollégiumi foglakozási terve: Tantárgy Életvitel: Önismeret Önismeret Önismeret Önismeret Önismeret Föld és környezet Számítástechnika Számítástechnika

Osztály 9. évfolyamon 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon 12. évfolyamon 13. évfolyamon 9. évfolyamon 9. évfolyamon 10. évfolyamon

Csoportbontás Óraszám 1 van 2x2 van 2x2 van 2x2 van 2x2 van 2x2 nincs 2 nincs 2 nincs 2

Finanszírozás A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P. A.J.T.P.

A kötelező órák nem lehetnek este, hanem csak szilencium előtt.

A kötelező szilenciumi idő kihasználása úgy történik, hogy 2,5 óra 16,00 órától szünetekkel 18,30 óráig mindenki számára kötelező tanulás, míg 1 óra 19,00 órától 20,00 óráig a csoportnevelő döntése alapján személyre szabottan kötelező, vagy szabad szilencium illetve egyéni felkészüléssel, tehetséggondozással illetve felzárkóztatással eltöltött felkészítő foglalkozás.

66

Szabad szilencium esetei: Szabad szilenciumosok a jó tanulmányi eredményt elérők (4,5-nél jobb) és a 18 éven felüliek, akiknek 3,5-nél jobb a tanulmányi eredményük (gyakorlatilag majdnem minden utolsó éves, kb. 60 fő). A felkészítő foglalkozások szükséges órakerete: 130 óra.

Egyéb csoportfoglalkozások. A csoportfoglalkozások általános célja a szociális viselkedés (önismeret, illemtudás, társadalmi szerepkörök elsajátítása, jellemfejlesztés stb.) szabályainak megismerése, gyakoroltatása. A társadalmilag elfogadott, elfogadható erkölcsi minták, etikus magatartásformák, értékrendek követelményeinek megismertetése (becsületesség, humanitás, tolerancia, a hazához, környezethez, emberiséghez való viszony normái, a barátság és szerelem értékei, felelőssége, a szexuális kultúra mintái stb.). A káros szenvedélyek veszélyeinek, következményeinek feltárása, a motivációs tényezők bemutatása, egészséges életmódra nevelés (drog, alkohol, nikotin, AIDS) a tanulmányi munka ellenőrzése, tanulási stratégiák tanulása. A csoportok jelentős része kollégiumunkban informális (baráti, életkori, érdeklődési stb.). A szobaközösségek is ennek megfelelően szerveződnek. Ezért a csoportfoglalkozások alapjait a szobaközösségeknek kell alkotniuk. A csoportfoglalkozásoknak két lehetséges formájuk van, mindkettő alkalmazása indokolt.

A 15-30 fős nagycsoport szükség szerint tartott csoportfoglalkozásai a szociális viselkedés, helyes és követendő értékrend problémáinak tisztázására. A foglalkozások célja a társas együttélés szabályainak megismertetése, az egymás elfogadására, a toleranciára történő nevelés. (Alkalomszerűen a kiscsoportos foglalkozások órakeretéből megvalósítva)

A 4-8 fős kiscsoportokkal való foglalkozás a kollégisták problémáinak megbeszélésére kollégiumi szoba szinten. A foglalkozások célja az egészséges életmódra a tiszta környezet kialakítására a rendezett életvitelre, a rendszerességre nevelés. Egyéni foglalkozások. A kollégiumi nevelőtanár nevelő és oktató gyermekvédelmi tevékenységét elsősorban, mint csoportvezető látja el. Így csoportja tagjainak egyéni és személyes problémáival külön is foglalkozik. Információt gyűjt a gyengébben vagy az egy-egy tantárgyból kimagasló teljesítménnyel rendelkezőkről, szorgalmazza a lemorzsolódás elkerülését, illetve a tehetség még időben való felismerését és ápolását. Figyelemmel kíséri növendékei iskolai munkáját, ellenőrzi a tanulók osztályzatait, eredményeit. Szükség esetén segítséget nyújt magánéleti problémái, illetve a szülőkkel tartott kapcsolatok ápolásában is.

67

Mindezen tevékenységek közül a kollégiumi tanulmányi munka jelentős tételét a korrepetálás alkotja, mellyel hatékonyan segíthetjük elő az iskolában elért eredményeket. Így érhetjük el, hogy a leggyengébbek is eredményesek legyenek, az egy-egy tantárgyból gyengébben szereplők felzárkózzanak. Ez a kollégiumban a következő foglalkozási módokban nyilvánulhat meg: tanulmányi munka segítése (korrepetálás, felzárkóztatás) számonkérés (kikérdezés, tananyag visszakérdezése, tananyagról való beszélgetés, mely során meggyőződhetünk az esedékes anyag kellő elsajátításáról) napi feladatok, kérdések, speciális nevelési problémák megbeszélése (esetleg a tanuláson túli személyes problémák felismerése és feltárása)

Választható foglalkozások (szakkörök) A kollégium tevékenységrendszere minél többféle, változatos tartalmú tanulási lehetőséget tud kínálni tanítványainak a kötelező tanulás mellett, annál több esélye van arra, hogy a közönyös tanulókat érdeklődővé változtassa, hogy az egysíkúan érdeklődőket több irányba is elindítsa. A spontán érdeklődések kielégítésén túlmenően új igények felkeltését is vállalnia kell az intézménynek. Az érdeklődés kialakításának elvileg kiváló tanórán kívüli lehetőségei a szakkörök, az ifjúsági mozgalmak, az iskolakörzetben lévő kulturális és sportintézmények. Ezen intézmények meglétét és működését különösen fontosnak tartanánk, hiszen az új, érdeklődéseket ébresztő és fenntartó tevékenységek következtében a tanulók könnyebben azonosulhatnak iskolánk céljaival és módszereivel. Ebből következően a motiválás szempontjából fontos a változatos és sokoldalú kollégiumi tevékenységrendszer, annál is inkább, mert fontosnak tartjuk a tehetségesek felkarolását.

Jelenlegi szakköreink: A szakkör megnevezése: Orosz

Aerobic Énekkar Népi kézműves játszóház Színház, mozi Összesen:

Heti óraszáma 1 1 2 2 1

7

Szabadidős foglalkozások: A választható, de mégis kötött foglalkozások mellett intézményünk nagy hangsúlyt fektet a szabadidős foglalkozások megszervezésére is, hiszen a zárt helyen, kollégiumban lévő gyerekek testi és szellemi egészségének ápolása érdekében egy rövid kirándulás megszervezése ugyanolyan fontos, mint a versenyeké. Az egészséges életmódhoz szorosan hozzátartozik, hogy a kollégisták sportoljanak, hogy levezessék a szellemi foglalkozások alatt felhalmozott energiát, és hogy a szellemi tevékenység mellett fizikai tevékenységet folytassanak. A sportélet egyik fontos területe a házibajnokságok megszervezése, mely kollégiumunkban rendszeresen négy sportágban történik: asztalitenisz, sakk, amőba,

68

labdarúgás. Nem elhanyagolható e házibajnokságokban való részvételnek az a haszna, hogy a kollégista átérezheti azt, hogy a versenyen nem csak magáért, hanem társaiért is küzd. Nagy divat, főleg a fiúk körében a testépítés, melyre intézményünkben külön kondicionáló terem is működik. A napi rendszeres sportolást kívánjuk elősegíteni azzal is, hogy az esti órákban egy órára lehetőséget biztosítunk nevelőtanár felügyelete mellett az iskola tornatermének használatára. Fontos feladatnak tekintjük a természetjárást is, melyet alkalomszerűen egy olyan kolléganő szervez, aki maga is szeret túrázni. Megpróbálunk minden lehetőséget megadni a tanulóknak a napi testedzésre. Tudatosítani próbáljuk növendékeinkben a színházba járás fontosságát. Két városi színház (Békéscsaba, Szolnok) előadásait látogatjuk rendszeresen. Arra törekszünk, hogy az intézményünkben eltöltött 5 év alatt legalább egyszer-kétszer minden tanuló eljusson egy-egy előadásra, lehetőség szerint olyan darabokra, melyek a színházi kultúra értékes alkotásai, s melyek az iskolai tanulmányaikat segítik és kiegészítik. Alkalomszerűen állami és nemzeti ünnepeink előtt magunk is szervezünk megemlékezéseket, tanulmányi versenyeket, előadásokat az iskola magyar szakos tanárának irányításával.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglakozásaink: A foglalkozás megnevezése

Napi óraszáma

Számítógéptermi foglalkozás Kollégiumi sportfoglalkozás

6 1

Összesen hetete (óra):

Napok száma Heti hetente óraszáma 4 24 4 4

28

A számítógéptermi foglalkozás keretében a tanulók nevelői felügyelet és segítségnyújtás mellett kalandozhatnak az Interneten, elkészíthetik házi feladataikat, kutatómunkát végezhetnek, részt vehetnek nemzetközi projektekben, és játszhatnak. A kollégiumi sportfoglalkozások keretében kollégistáink nevelőtanári felügyelet mellett átmennek a gimnázium tornatermébe, és ott igénybe vehetik a tornaterem adta valamennyi sportolási lehetőséget. Azok a foglalkozások, melyekhez a pedagógiai program nem rendel óraszámokat, a kiscsoportos kollégiumi foglalkozások órakeretéből kerülnek megvalósításra.

Éves tanulói foglalkozási terv Ügyelet munkaideje hétköznap Hétfő

Kedd

Csütörtök

Szerda

6-tól 8-ig 6-tól 8-ig 6-tól 8-ig

2 Férfi 2 Nő 2 Nő

2 Férfi 2 Nő 2 Nő

2 Férfi 2 Nő 2 Nő

2 Férfi 2 Nő 2 Nő

2 Férfi 2 Nő 2 Nő

12-től 16-ig

4 Férfi

4 Férfi

4 Férfi

4 Férfi

4 Férfi

12-tól 16-ig

4 Nő

4 Nő

4 Nő

4 Nő

4 Nő

19-tól 22-ig

3 Férfi

3 Férfi

3 Férfi

3 Férfi

4 Nő

19-tól 22-ig

3 Nő

3 Nő

3 Nő

3 Nő

19-tól 22-ig

3 Nő

3 Nő

3 Nő

3 Nő

Napi összes munkaidő

23

23

23

Összes óraszám/hé t

Péntek

23

18

110

Kötelező foglakozások

13

Csoportszá m 10

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 10

1 2 4

10 10 1

10 20 4

1 1 1 1 1 1 4 24 2

1 1 1 1 1 1 1 1 10

1 1 1 1 1 1 4 24 20 88 338

Óra/hét Tanulásra felkészítő Foglalkozás (Szilencium) A kollégiumi nevelés alapprogramjából adódó feladatok (éves szinten)

Évfolyam

9 10 11 12 13

Tanulásmó dszertan

10

Művészet Önismeret, és Környezeti pályaválasz információs nevelés tás kultúra

Életmód, életvitel, háztartási ismeretek

Egyén és közösség

Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság

130

A csoport tagjainak ügyeivel való foglalkozás , közösségi feladatok szervezése

3 2 4 3 15 3 6 2 4 3 4 15 4 2 2 4 3 7 15 3 4 2 5 3 3 13 2 5 3 5 2 3 13 A kollégiumi nevelés alapprogramjából adódó feladatok heti óraszáma összesen Köttelezően választandó foglalkozások Kollégium szoba takarítása Hétvégi nagytakarítás Pót szilencium Szabadon választható foglalkozások Énekkar Játszóház Aerobic Orosz szakkör (Kis csoportos foglalkozás) Színház (tömbösítve alkalmanként) Házibajnokságok (Tömbösítve alkalmanként ( Pl.: karácsonyi kupa, kollégiumi tisztasági verseny, stb. évi 37 Kollégiumi sport Számítástechnika (Internet, Cset, A tanulás informatikai hátterének biztosítása) Egyéni törődést biztosító foglalkozások (120perc/27fős csoportnál=4,44perc/fő/hét) A választható foglalkozások összes óraszáma Összes munkaidő igény

A kollégiumi munkaidőbeosztás nem tartalmaztza az étkezési felügyeletre fordítandó munkaidőt illetve a délelőtti ügyeletet 8 órától 12 óráig. Amennyiben ezek valamelyikét mint elláttandó feladatot figyelembe kell venni akkor az további munkidőt igényel.

A kollégium foglalkozásainak teljes szerkezete:

Felügyeleti kötelezettségből eredő tevékenységünk: A kollégium a kiskorú tanuló felügyeletével kapcsolatosan minden olyan ellátást biztosít, amelyet a tanuló a szülői felügyelet körében a családi nevelés keretében megkap. Ez a tevékenység a testi épség megóvására és az erkölcsi védelemre terjed ki. A tevékenységek körébe tartozik a kollégiumban lakók biztonságos elhelyezésének, testi és szellemi épsége megőrzésének, a Házirend betartásának biztosítása. Ehhez a nevelőtestületnek következetes, a nap minden percére kiterjedő felügyeleti rendszert kell működtetni az ébresztéstől a takarodóig, valamint éjszaka is. A felügyeleti tevékenység körébe tartozó feladatait a kollégium mindaddig ellátja, amíg akár egy tanuló is a kollégiumban tartózkodik.

A felügyeleti tevékenységre az egyéb időben megállapított létszámkereteket, és a nemenként és épületenként megállapított nevelői létszámokat vesszük figyelembe. A kollégium két jól elkülönítet épületből áll, a „B” és a „C” épületből, melyet egy átjáró köt össze. A felügyelet meghatározásánál ezeket az adottságokat vesszük figyelembe, és épületenként biztosítjuk az ügyeletet a jelenlévő tanulói létszám figyelembevételével. A „B” épületben egy kollégiumi nevelő (90 férőhely), a „C” épületben két kollégiumi nevelő (180 férőhely) folyamatos felügyeleti tevékenységét teszi szükségessé a tanulói létszám. A kollégiumi felügyeleti tevékenység 110 óra munkaidőt igényel

Az éjszakai kollégiumi készenlét munkaidő felosztása: A kollégium éjszakai felügyeleti tevékenysége az egyéb időben meghatározott tanulói létszám és a nemenként és épületenként meghatározott pedagóguslétszám szerint kerül megvalósításra. A kollégium pedagógiai tevékenységéhez és a tanulói igényekhez igazodva biztosít éjszaka a tanulók részére egy óra házirend szerinti pedagógiai felügyeletet a csendes tanulásra. Ezt a feladatot az éjszaka készenlétet teljesítő nevelők látják el.

Munkaidő órátólóráig

Napi munkaidő

Fő nevelőtnár

Heti munkanapok száma

Naponta ledolgozott órák száma

Hetenteldolgozot t órák száma

Munkaidő megnevezése

Az éjszakai készenlét munkaidő felosztása:

22,00-23,00

1

3

4

3

12

Csendes tanulás felügyelete (aktív munka)

12

Összes teljes munkaiő 23,00-06,00 Összesen:

7 8

3

4

21

84

Készenléti időszak

Heti munkaidő összesen (óra):

96

71

A kollégiumban 12 óra éjszakai pedagógiai felügyeleti munkára és 84 óra éjszakai készenléti munkára van szükség. A hétvégi éjszakai készenlét és munkaidő is ugyanilyen munkabeosztást igényel. A hétvégi kollégiumi ügyeletre 37 teljes hétvégét (péntek, szombat, vasárnap) kell figyelembe venni változó nevelői létszámmal az igényeknek megfelelően. Záradékok: A pedagógiai program felülvizsgálatának módja A kollégium pedagógiai programjának átdolgozását minden évben a május 1-ig kezdeményezheti: a) az intézmény vezetője b) a kollégium vezetője c) a kollégiumi nevelőtestülete d) a Diákönkormányzat e) az Iskolaszék f) a fenntartó

A változtatási javaslatról döntést az intézmény nevelőtestülete jogosult hozni. Érvényességi rendelkezések Jelen pedagógiai program 2004. szeptember 1-jétől 2009 szeptember 1-ig érvényes.

Mellékletek Funkcióséma (Kollégium)

3 fő funkció

1. Nevelés

2.

3.

Iskolai oktatómunka segítése

Szolgáltatás (Ellátás)

73

Nevelés (Pedagógiai tevékenység)

3 alapfunkció a. Család szerepének pótlása "2. otthon funkció" Olyan nevelőtanárok segítségével, akikhez bátran fordulhatnak gondjaikkal a gyerekek.

b. Helyes magatartási normák megtanítása. "Felügyeleti funkció"

c. Esztétikai, etikai egészségügyi, testi szellemi nevelés "Helyes életmód funkció"

A kollégiumi Házirend betartatása, követelmények, jogok. Értelmes fegyelem, meggyőzés, ellenőrzés, számonkérés

Tehetséggondozás

74

Iskolai oktatómunka segítése

a. Zavartalan tanulási idő biztosítása "Szilenciumi funkció"

b. Következő napi felkészülést segítő szaktárgyi "korrepetációs" funkció

Differenciált módszerek: - Kicsik kötelező jellegű rászoktatási funkciója - Idősebbek önálló tanulásra szoktató funkciója

Főbb tantárgyak megértését segítő kollektív és egyéni segítségnyújtás

75

Szolgáltatás (Ellátás)

a. Iskolának 

Szállás

b. Külső megrendelőnek 

Étkezés

 Fűtés, világítás egészségügyi ellátás stb.

Feltételrendszer

Személyi feltételek az I-hez: 1. Nevelés: Jelenlegi pedagógus létszám: 9 főállású, 4 részmunkaidős. Normatíva: 27 kollégista / nevelőtanár. Kollégistáink száma: 273 fő. A feltétel általános minősítése: "Közepesen ellátott". a) A funkció csak részben ellátott. Oka: a személyi feltételek szűkösségében keresendő. b) A funkció jól ellátott. Oka: a közvélemény és a tantestület e funkció ellátását érzi a legfontosabbnak. c) A funkció jórészt ellátott. Az iskola ehhez igyekszik külső segítséget nyújtani. 2. Iskolai oktatómunka segítése a) A funkció részben ellátott: A 9. osztályosok kötelező szilenciumi felügyelete biztosított. b) A funkció nem ellátott. Tantárgyi korrepetálásra nincs biztosítva tanár. 3. Szolgáltatás: Önállósult, külön egységet alkotó szervezet a/: Feltétel átlagon felül biztosított. a/: Feltétel biztosított. a/: Feltétel jól biztosított.

77

2. számú melléklet

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja /Specialitások/

78

Alapvető célok: 1. A tehetségesek nevelése –oktatása szilárd filozófiai ,pedagógiai, pszichológiai alapokra épül; 2. A tehetségesek nevelését –oktatását úgy kell megtervezni ,hogy érzékenyen reagáljon a helyi társadalom igényeire, 3. A tehetségesek nevelése –oktatása inkább befogadó ,semmint kizáró attitűdöt képviseljen, 4. A tehetségesek nevelése –oktatása az egész iskolarendszer szerves részét képezze; 5. A tehetségesek nevelése-oktatása a teljes személyiségre irányuljon és a tanulót egyedi mivoltában fejlessze, 6. A tehetségesek nevelése-oktatása folyamatos erőfeszítés legyen az iskolarendszer részéről. Kiindulási pontja: a tehetség, melynek jellemzői az alábbiak: - átlag feletti általános képességek (magas szintű, elvont gondolkodás, jó memória, fejlett anyanyelvi képességek,stb ) - átlagot meghaladó speciális képességek ( nyeli, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos) - kreativitás - feladat iránti elkötelezettség ( érdeklődés ,versenyszellem,kitartás, emócionális stabilitás ) Az iskolai tehetségfejlesztés kritikus pontjai: 1.A tehetség azonosítása, felismerése 2.Túl kell menni a norma tanterven 3. Figyelembe kell venni a tanulók érdeklődését 4. Figyelembe kell venni a tanulók által preferált tanulási stílusokat 5.Lehetőséget kell biztosítani a tanulóknak a témában való elmélyedésre Tehetségfejlesztő programok célkitűzései: - a tehetséges gyerekek erős oldalának fejlesztése - a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése ( alacsony önértékelés, hatékony tanulási stratégiák hiánya stb. akadályozhat) - megfelelő „légkör „ kialakítása ( kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal és tanulótársakkal )

79

Differenciálás az iskolai pedagógiai programban : - tanulói csoportok, egyének kiemelésével, akikre az intézmény különös figyelmet fordít, - olyan pedagógiai megtervezésével, amelyek folyamatosan lehetővé teszik minden tanuló egyéni jellemvonásának a feltárását, aktivitásuk kibontakoztatását - differenciálást szolgáló szervezeti formák, keretek kialakítása - differenciálást szolgáló tartalmak, feladatok alkalmazásával - a fentieket segítő taneszközök kidolgozásával vagy beszerzésével - egyes differenciáló, individualizáló stratégiák kiemelésével. A tehetséggondozás szervezeti formái: - tanórai differenciálás különféle formái ( kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) - fakultáció - speciális osztály - délutáni foglalkozások ( szakkörök, önképzőkör, stb.) - hétvégi programok - nyári kurzusok - mentor-program A programban figyelembe kell venni az iskola és a kollégium közötti munkamegosztást, együttműködési lehetőség formáit és területeit: Tartalmi megosztás: amikor bizonyos tevékenységek csak az iskolában vagy csak a kollégiumban zajlanak Komplementer megosztás: amikor az adott tevékenység átgondoltan és szervezetten megoszlik a két intézmény között, az egyik helyszínen végzett tevékenység a másikon folytatódik vagy kiegészül, gyakorlási lehetőség nyílik a gyerekek számára. Együttműködés a családdal: A tehetséggondozást sem tudja az iskola a szülő hatékony közreműködése nélkül megoldani.

80

Főbb tartalmi szempontok: - célok tisztázása ,egyeztetése ,közös álláspont, azonos követelményrendszer kialakítása - a fejlődés közös értékelése - a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása - a tanuló megismerése - a tehetség, képesség felismerése - a gyerek érzelmi támogatása, elfogadás, odafigyelés - közös programok szervezése - a pályaválasztás irányítása A kapcsolattartás formái: - szülői értekezlet - szülők akadémiája - egyéni konzultáció - családlátogatás - tanácsadás stb.

81

3. számú melléklet

AJTP Programleírás

82

Közlemény a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján e közlemény mellékleteként kiadom a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját. Budapest, 2006. május 24. Dr. Magyar Bálint s.k., oktatási miniszter

Melléklet A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja Elvek, célok, feladatok, követelmények, általános jellemzők Tartalomjegyzék 1. A dokumentum célja 2. A program meghatározása 3. A megvalósulás feltételrendszere

4. A program kiemelt céljai 5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek 6. A program szociális és pedagógiai feladatai 6.1.

A programba történő bekerülés eljárásrendje

6.2.

9. évfolyam pedagógiai (nevelési, oktatási, tanulásszervezési) feladatai, óratervei, foglalkozási tervei

6.3.



Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció



Óratervek, foglalkozási tervek



Tanórán kívüli intézményi programok

A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai (nevelési, oktatási, tanulásszervezési), óratervei, foglalkozási tervei  Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció  Óratervek, foglalkozási tervek  Tanórán kívüli intézményi programok

83

6.4.

Közös tanulói / intézményi programok (országos rendezvények)

6.5.

Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák)

7.

Pedagógiai és pszichológiai mérések, értékelések

8.

Humán erőforrás biztosítása

9.

A program felülvizsgálati rendje

84

1. A dokumentum célja A dokumentum célja, hogy összefoglalja és bemutassa a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (a továbbiakban: Program) céljait, a célokat megvalósító szervezeti szinteket, a szervezeti szintek feladatait, az ötéves program pedagógiai feladatait, óra-és foglalkozási terveit, követelményeit. 2. A Program meghatározása Az Arany János Tehetséggondozó Programot (továbbiakban Program) 2000-ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen. A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet. A Program az iskolát a társadalmi mobilitás kitüntetett intézményének tekinti, amelynek meghatározó szerepe van abban, hogy a társadalmi előrejutást minél inkább a tanuló tehetsége, szorgalma, ne pedig családja anyagi helyzete, szülei foglalkozása vagy éppen lakhelye határozza meg. A Program alapleve, hogy minden tanuló – függetlenül az adott település földrajzi és anyagi helyzetétől – a társadalmi felemelkedés esélyét biztosító képzést kapjon. A Programban kulcsszerepük van a kiemelkedő képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kistelepüléseken vagy a kedvezőtlen körülmények között élő fiatalok számára a kollégiumokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez. A Program indulásakor az 5000 fő alatti települések diákjai számára volt nyitott, majd 2003-ban a kistelepülési – de nem feltétlenül egyéni szociális – hátrányok leküzdése helyett az egyéni szociális – de nem feltétlenül kistelepülési – hátrányok csökkentésére került a hangsúly. (Azaz 2003 óta nagyobb településekről is bekerülhetnek diákok, de csak hátrányos helyzetűek kerülhetnek be.) A program elnevezése is ekkor változott meg, és lett a „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja”. A Program meghatározó elemei: 



 



a Programba az alapító intézményei: középiskolák (gimnáziumok és szakközépiskolák), illetve kollégiumok (önállóak vagy a közös igazgatásúak) pályázhattak közösen kialakított programmal, és a programot, később annak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését alapvetően az intézmények önfejlesztő munkája határozta és határozza meg; a Program céljai között szerepel, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájukkal segítsék a kistelepülésekről, nagyvárosok leszakadó perem kerületeiből érkező hátrányos helyzetű tanulók társadalmi mobilitását, készítsék fel őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, továbbtanulás esetén a modern értelmiségi lét kihívásainak; a Program olyan emberré neveli és oktatja a diákokat, akik nyitottak a nemzeti és az európai értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan tanulásra; a Program céljainak megvalósítása 5 éves – a középiskola kilencedik évfolyamán kezdődő és tizenharmadik évfolyamán befejeződő - képzésben történik. A diákok a középiskolában a 9. évfolyamon külön osztályt képeznek, a magasabb – különösen a 12-13. – évfolyamokon részben vagy teljes mértékben a más képzési formákban résztvevő iskolatársaikkal integráltan tanulhatnak; a 9. évfolyamon a nevelő-oktató munkát meghatározó tantárgyi programokat a középiskolában és részben a kollégiumban erre a programra akkreditáltatta a Program Intézményeinek Egyesülete;

85











a Program mind a 9. évfolyamon, mind később nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. A tehetségfejlesztés útjai közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása), tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag), tempóban történő (a tanuló eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesíti előnyben; az Arany János-i blokknak nevezett önismeret/drámapedagógia és tanulásmódszertan/kommunikáció az 5 év folyamán kiemelten segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is; az 5 éves képzés során a Program kiemelt céljai között szerepel, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra; angol (vagy más idegen nyelvből) középfokú nyelvismeretük legyen, informatikából szerezzék meg az ECDL-bizonyítványt, valamint cél, hogy a Program végére a tanulók lehetőleg gépjárművezetői engedéllyel is rendelkezzenek; a tanulók a Programban rendszeresen részt vesznek az évente szervezett művészeti és sporttalálkozókon, a szaktáborokban, versenyeken, amelyek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében történő felkészüléssel együtt hozzájárulnak a képességek differenciált fejlesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához, továbbá a programban részvevők közös tudatának kialakulásához, összetartozásának segítéséhez, az intézményközi kapcsolatok erősödéséhez; a Programban résztvevő tanulók rendszeresen szerepelnek a regionális és országos tanulmányi versenyeken. 3.A megvalósulás feltételrendszere

3.1 A Program jogi keretei

A Program megvalósulásnak jogi keretét az évenként megkötött szerződés jelenti, amely az Oktatási Minisztérium, a Programot megvalósító intézmények és azok fenntartói között jön létre. A szerződés alapját a mindenkori éves Költségvetési törvény, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény, valamint a jelen Programleírás jelenti. A szerződés tartalmazza a Program leglényegesebb tartalmi alapelveit, a finanszírozás mértékét, valamint a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó előírásokat. A Programban való részvétel tanulói feltételeit az Oktatási Minisztérium által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, amely pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. A közoktatási intézmények fenntartói az intézmények alapító okiratában alapfeladatként szerepeltetik a Programban való részvételt. A Programban résztvevő oktatási intézmények a pedagógiai programjukban és egyéb dokumentumaikban a jelen dokumentum alapján szabályozzák a Program megvalósításának részleteit. 3.2. A Programot megvalósító intézmények és kapcsolatuk Adott településen a Programot érettségit adó középiskola és a vele együttműködő kollégium(ok) valósítja meg. Az iskola és a kollégium(ok) egyenrangú partnerek. Ezen közoktatási intézmények kötelesek összehangolni oktató és nevelő munkájukat, rendszeresen egyeztetni a Programmal kapcsolatos feladatokat, megoldani a problémákat, közösen kialakítani éves munkatervüket és feladatvállalásukat. A nem közös igazgatású közoktatási intézmények évente megállapodnak a szervezési és finanszírozási kérdésekben, és ezt dokumentálják. 3.3 A Programba kerülés intézményi feltételei:

86

A Programba az intézmények az Oktatási Minisztérium által kiírt pályázaton keresztül kerülhetnek be. A Program indításáig az intézményeknek biztosítani kell a Program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 3.4. A Program felépítése Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (9-13. évfolyam) terjed ki. A Program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azonos szintre hozását, emellett az intenzív nyelvi, informatikai, anyanyelvi képzést, valamint a tanulásmódszertani és kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális nevelési és oktatási feladataival. A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.

4. A Program kiemelt céljai (1) az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociális, kulturális, gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeinek egyenlő esélyeket biztosító nevelési-oktatási és támogatási rendszer kialakítása, (2) feltételek teremtése a versenyképes tudás megszerzéséhez, (3) tehetséggondozás, személyiség- és képességfejlesztés, (4) a nevelés és az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése.

5. A célok megvalósításában együttműködő szervezetek   

Oktatási Minisztérium illetve az általa megbízott szervezet, A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok)

5.1. Oktatási Minisztérium: Felelős: az oktatási miniszter által kijelölt személy (jellemzően a közoktatásért felelős helyettes államtitkár). Feladatai különösen:  a Program szakmai támogatása, felügyelete,  a többoldalú szerződés készítése,  az évenkénti pályázat kiírása,  a feladatok ütemezésének rögzítése a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben.  a Programhoz kapcsolódó dokumentumok előkészítése,  a beiskolázási eljárás koordinálása,  a Tanácsadó Testület működtetése. A Tanácsadó Testület tagjai, az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesületének elnöke, az iskolák és a kollégiumok által delegált egy-egy intézményvezető, az OM által megbízott személy, és az OM által felkért szakértők. Feladataik különösen: a Program szakmai támogatása, részvétel a Program fejlesztésében, a kiválasztási eljárás szakmai hátterének megteremtése, a rendszeres mérések elvégzése és koordinálása, kutatásokon keresztül a Program fejlődésének elősegítése. 5.2. A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói Feladata különösen:

87

A fenntartói irányítás és szakmai ellenőrzés a Program működtetésére vonatkozó jelen programleírás és a szerződésben rögzítetteknek megfelelően történik. 5.3. A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) A programban szerződéses kötelezettséget vállalt intézmények a feladatmegvalósítást az érvényes jogi szabályzók, a szerződésben rögzítettek és a jelen programleírás alapján végzik. 6. A program szociális és pedagógiai feladatai A program kiemelten kezeli azoknak a szociális és a pedagógiai feladatoknak a megoldását, amelyekkel intézményesen segítik a tanulók hozott hátrányainak eredményes megszüntetését.. Ezen feladatok megoldásával az együttműködő szervezetek biztosítják a tehetséggondozást, a személyiség- és képességfejlesztést, valamint a szociális hátrányok csökkentésére alkalmas támogatási rendszer hatékony működését. 6.1 A tanulók programba történő bekerülésének eljárásrendje  Az Arany János Tehetséggondozó Programba pályázati úton nyer felvételt a tanuló, a pályázat keretében részt vesz a felvételi eljárást megelőző egységes válogatáson.  Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az Oktatási Minisztérium évenkénti pályázati kiírásában definiált hátrányos helyzet feltételeinek, és akit iskolája nevelőtestülete, fenntartója támogat, valamint a szülő nyilatkozik arról, hogy az 5 éves oktatást, nevelést és a kollégiumi ellátást elfogadja, és támogatja. Az egységes válogatás során a tanulók egy - nem szaktárgyi jellegű - felvételi elbeszélgetésen vesznek részt, fogalmazást írnak, és részképességet vizsgáló feladatlapokat töltenek ki, azaz tehetségbeválogatáson vesznek részt az általuk első helyen választott intézményben.  A Programba csak olyan hátrányos helyzetű tanuló kerülhet be, aki „megfelelt” minősítést kap az országosan egységes válogatáson. A hátrányos helyzetű tanulók között a felvételi sorrendet a tanulók összesített teszteredményei határozzák meg. Megfelelt minősítést elérő tanulók között a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek.  A tanulót beválogatáson elért eredményéről, az OM ill. az általa megbízott személy értesíti.  A középiskolai felvételiről szóló rendelet alapján a felvételi jelentkezési lapot és az adatlapot februárban az általános iskola osztályfőnöke állítja ki, első helyen megjelölve az Arany János Tehetséggondozó Program iskoláját, és továbbítja a megfelelő helyre.  A pályázatban foglalt feladatok ütemezését a minden évben megjelenő tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.  A tanulók tanulói jogviszonya a felvevő iskolával, a kollégiumi tagsági viszonya a felvevő kollégiummal jön létre.  A tanulók tanulói jogviszonyának megszüntetéséről az intézmény tájékoztatja az Oktatási Minisztériumot.  A Programban részt vevő tanulók számára az átjárhatóságra ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak, mint az intézmény más tanulói és évfolyamai számára. 6. 2. A 9. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció: A 9. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, a tehetséggondozáshoz szükséges légkör, értékrend, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakítása, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi és szokásrendi hátrányok csökkentése, . A pedagógiai eszközök mellett - a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget nyújt a Program a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségek ellensúlyozására. (Például: tankönyv, taneszköz, étkezési, utazási és ruházkodási támogatások stb. rendszere.)

88

A 9. évfolyam óra-foglalkozás tervei:

A 9. évfolyam összesített tanulói óraterve Tantárgy/ foglalkozás

Iskolai óraszám

Magyar nyelv és irodalom

4 óra

Matematika

4 óra

Idegen nyelv

7 óra

Informatika

3 óra

Testnevelés

2,5 óra

Osztályfőnöki

1 óra

Természettudományos blokk

1 óra

Humán blokk

1 óra

Szabadon tervezhető

2 óra

Tanulásmódszertan– kommunikáció Önismeret vagy drámapedagógia

Kollégiumi óraszám

*

2 óra

*

2 óra

Életvitel*

1 óra

Egyéni vagy csoportos tehetséggondozó/felzárkóztató foglalkozások Választott szabadidős foglalkozás

2 óra 1 óra

Felkészítő foglalkozás, tanulás

8 óra

Csoportfoglalkozás

1 óra

Összesen:

27,5-31.5 óra

Összes tanulói

44.5-46,5 óra

15 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A program javasolt idegen nyelve a 9. évfolyamon az angol vagy a tanulók előképzettségének megfelelően más idegen nyelv. Javaslat a szabadon tervezhető órakeret felhasználására:   

idegen nyelv informatika (ECDL felkészítés) humán vagy természettudományos blokk

89

Az Arany János-i blokk órái a fenti táblázatban dőlt betűvel szerepelnek. Az Arany János-i blokk *-gal jelölt órái önálló tanóraként, illetve foglalkozásként, megállapodás szerint vagy az iskolában vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell megszervezni. A tantervek ajánlása szerint az AJ blokk tanulásmódszertan/kommunikáció órái átcsoportosíthatóak, lehetőség van a tantárgyi program intenzívebb oktatására a 9. illetve a 10. évfolyamon, illetve epohális oktatásra. A személyiségfejlesztés/önismeret blokk óráit lehet kéthetente is tartani ( 4 x 45 perc). A kollégium a 9. évfolyamos „Arany János” csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből egy tanuló heti kötelező óraszáma nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Az „Arany János-i blokk” tartalmi elemei A tehetséggondozásnak és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzáció lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő-oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Mindkét tantárgyi program oktatása akkreditált tantervek alapján történik; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak a retorikától a kreatív íráson át a kutatói gyakorlat elsajátításáig, a reális énkép kialakításától a helyes pályaválasztást elősegítő pályaorientációs foglalkozásokig. A tantárgyi blokkokat a tantárgyi tanulásmódszertanok kivételével csak az arra kiképzett tanár/pszichológus tarthatja, vagy kettős vezetésű csoport esetén közösen tarthatják. Értékelés a 9. évfolyamon:   

A magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a testnevelés tantárgyakat félévkor és év végén 1-től 5-ig osztályzattal minősítjük. A humán- és természettudományos blokkban tanított ismereteket félévkor és év végén is szövegesen kell értékelni. /megfelelt – jól megfelelt – dicséretes/ Az Arany János-i blokk foglalkozásait (tanulásmódszertan – kommunikáció, drámapedagógia, önismeret) részt vett bejegyzéssel zárjuk le, a tanuló számára egy részletes szöveges értékelést adunk az általa elért eredményről. Az előkészítő évet követő négy évben az Arany Jánosi-blokk elemeinek félévi, illetve tanév végi minősítése megegyezik az előkészítő év minősítési formájával.

Tanórán kívüli intézményi programok a 9. évfolyamon

90

A tanórán és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve a 9. évfolyamon Kollégiumi

Iskolai - Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport *- Felkészítés a Művészeti Fesztiválra - Egyéni és pszichológussal

*

csoportos

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - ECDL vizsgára felkészítés és gyakorlás foglalkozások (egyénileg és csoportbontásban) * - Mentálhigiénés foglalkozások (egyéni és csoportos) * Kommunikációs és konfliktus-kezelő tréning, közösségépítő foglalkozások * Felkészítés a Művészeti Fesztiválra

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Házi bajnokságok - Iskolák közötti versenyek, bajnokságok - Diáknapok - Diáknapok * - Felzárkóztató tantárgyi foglalkozások * - Felkészülés a sporttalálkozóra * - AJTP intézmények által meghirdetett versenyek, pályázatok

- Iskolai sportkör

*- Úszásoktatás * Sítábor

Tanulmányi kirándulás *Kollégiumi program-hétvége Környezeti nevelés - Belföldi tanulmányi utak, kirándulások Kulturális rendezvény - Tehetséggondozó egyéni és csoportos Sportrendezvény foglalkozások az intézményi Arany János * - Osztály- vagy csoportfoglalkozás (az tehetséggondozó programban rögzítettek intézményi Arany János tehetséggondozó szerint programban rögzítettek szerint) - Tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozások. -

*-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások vagy télen pl. sítábor szervezhető A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek 6.3. A 10-13. évfolyam pedagógiai feladatai, óratervei, foglalkozási tervei Pedagógiai feladatok, hátránykompenzáció:

91

A 10-13. évfolyam legfontosabb pedagógiai feladata a tanulók személyiségének, szociális képességeinek fejlesztése mellett egyéni fejlődésük differenciált segítése, a tehetségük feltárása, gondozása, szakmai jövőképük kialakítása, és felkészítésük a Program tanulmányi céljainak (továbbtanulás, nyelvvizsga, ECDL vizsga, jogosítvány,) sikeres teljesítésére. Folyamatos feladat a tanulást, művelődést, beilleszkedést nehezítő tényezők ellensúlyozása személyre szabott pedagógiai és szociális segítségnyújtással. A 10-13. évfolyam óra, illetve foglalkozási tervei A 10. évfolyam összesített tanulói óraterve

A 11-13. évfolyam összesített tanulói óraterve

Tantárgy/ foglalkozás

Iskolai óraszám Kollégiumi óraszám

Iskolai óraszám

25, 5

28 óra

2 óra

2 óra

Iskolai PP szerint

Tanulásmódszertan– kommunikáció Önismeret vagy drámapedagógia Egyéni vagy csoportos felkészítő foglalkozások (tanóra, tehetséggondozó/felzárkóztató foglalkozások) Választott szabadidős foglalkozás Csoportfoglalkozás Összesen:

27,5 – 31,5 óra

Összes tanulói

42.5 – 46,5 óra

Kollégiumi óraszám

2 óra

2 óra

11 óra

11 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

15 óra

30 -34 óra

15 óra

45 – 49 óra

Az iskola és a kollégium saját pedagógiai programjában valamint tantárgyfelosztásában rögzíti az egyes tantárgyak, foglalkozások csoportbontásait, a szabadon tervezhető, valamint a szabadon választható órákat. A 10 – 13. évfolyamon oktatott két idegen nyelv közül az egyik kötelező jelleggel az angol nyelv. Az Arany János-i blokk órái (dőlt betűvel jelölve) megállapodás szerint, vagy az iskolában, vagy a kollégiumban szervezhetők. Megállapodás hiányában a fenti táblázat az irányadó. A tanulásmódszertan – kommunikáció iskolai szervezés esetén tantárgyakhoz integrálható. Amennyiben az önismeretet drámapedagógia keretében oldják meg az intézmények, akkor azt az iskolában kell megszervezni. A kollégium a 10 -13. évfolyamos Arany János csoportnak legalább heti 14 óra felkészítő és 10 óra szabadidős foglalkozást szervez, amelyből az egy tanulóra vetített heti kötelező óraszám nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kollégiumi kötelezettség alól a házirendben rögzített elvek alapján a kollégiumi alapprogram által lehetővé tett felmentést egyénenként alkalmazhatja az intézmény. Tanórán kívüli intézményi programok a 10-13. évfolyamon

92

10-13. évfolyamon összesített, tanórán- és felkészítő foglalkozáson kívüli programok terve Iskolai

Kollégiumi

- Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - Jogosítvány megszerzése

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: - Szakkör - Érdeklődési kör - Önképzőkör - Énekkar - Művészeti csoport * - Jogosítvány megszerzése * - Mentálhigiénés foglalkozások * - Nyelvvizsgára felkészítés

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Iskolák közötti versenyek, bajnokságok - Diáknapok * - Projektnap * - Versenyekre felkészítés * - Érettségire felkészítés * - Nyelvvizsgára felkészítés

- Tanulmányi-szakmai-kulturális versenyek - Házi bajnokságok - Diáknapok * - Felzárkóztató tantárgyi foglalkozások * - Tehetséggondozó foglalkozások

- Iskolai sportkör *-

- Sportfoglalkozások

Tanulmányi kirándulás * - Tanulmányi utak belföldön és külföldön Környezeti nevelés * - Képzési és tehetséggondozó kollégiumi Kulturális rendezvény hétvégék egyéni és csoportos foglalkozásai Sportrendezvény az intézményi Arany János tehetséggondozó Osztály vagy csoportfoglalkozás az programban rögzítettek szerint. intézményi Arany János tehetséggondozó Tanulóval való egyéni törődést *- biztosító programban rögzítettek szerint. foglalkozások. Nyári táborok

*-gal jelöltek az Arany János-i blokk programelemei, amelyek a Kollégiumi Programhétvégék kivételével bármelyik intézménytípusban megszervezhetőek megállapodás szerint. A Kollégiumi Program-hétvége havonta egyszer és egy tanévben legalább kilenc alkalommal szerveződik, amelyen a tanulók részvétele kötelező. A kilenc alkalomból legfeljebb három a tanév során átcsoportosítható, és így pl. nyári szünetben nagyobb kirándulások, télen például sítábor szervezhető. A 13. évfolyamon a szervezendő kollégiumi programhétvégék száma legalább négy. A felsorolt tanórán kívüli programelemek a helyi adottságoknak megfelelően más programelemekkel is helyettesíthetőek. . 6.4. Közös rendezvények Tanulók számára

93

A tehetséggondozás egyik speciális formája az évente ismétlődően egy-egy intézmény-pár szervezésében történő szaktábor, verseny, fesztivál, illetve a 9. évfolyamosokat érintő gólyatábor. A közös programokból a 9. évfolyamon négy kötelező:  az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő művészeti találkozó,  az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő sporttalálkozó,  a gólyatábor,  ezen kívül egyet kötelezően kell választani az intézmény-párok kínálatából. Pl.: Tömörkény alkotói pályázat, Szülőföldem szép határa diákkonferencia. A mindenkori listát az intézmények egyesületének ajánlása tartalmazza. Pedagógusok számára Minden évben megrendezésre kerül a tanévnyitó konferencia, valamint a tehetséggondozó konferencia, amelyek célja a szakmai együttműködés összehangolása. 6.5. Feltételek (eszközök, szervezeti formák, munkaformák) Tárgyi eszközök A résztvevő intézmények a Program vállalt többletfeladataihoz igazítják a pedagógiai programban rögzített eszköz- és felszerelésjegyzéküket, és az itt felsoroltak használhatóságát a lehetőségeikhez mérten biztosítják (eszközbeszerzés, kölcsönzés, bérlés). Szervezeti formák, munkaformák Az intézmények a szervezeti és munkaformákat a program célkitűzéseivel, a feladatokkal, a tanulók általános jellemzőivel, a személyi és tárgyi feltételek meglétével összhangban választják ki. Leggyakrabban használt szervezeti formák: - osztály, - csoport, - diákkör, - önképzőkör, - egyéni foglalkozás. Leggyakrabban alkalmazott munkaformák: -

-

tanóra, tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.) csoportfoglalkozás, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, AJ-blokk, önképzőkör stb.), egyéni foglalkozás, verseny, tréning, szabadidős foglalkozás, tábor, szaktábor, kirándulás, fakultáció, nyári kurzusok, mentor-program.

A fenti szervezeti formákat, munkaformákat és a tehetségfejlesztés és a hatékony nevelési-oktatási célok megvalósítása érdekében össze kell hangolni. A feladatok végrehajtását a középiskola és a kollégium közötti optimális munkamegosztással kell biztosítani. 7. Pszichológiai és pedagógiai mérések, értékelések Pszichológiai mérések A Programon belül a pszichológiai méréseket, a hatásvizsgálatot a Debreceni Egyetem Pedagógiai Pszichológiai Tanszéke végzi. E vizsgálatokhoz készítették el a hazai viszonyokra adaptált vizsgálati módszereket és az eredmények feldolgozásához szükséges metodológiai és technikai apparátust. A

94

pszichológia mérések eredményeit és az egyéni jellemzéseket a fejlesztési programok tervezésénél a programfelelősök és a programgazdák használják. A hatásvizsgálat javasolt struktúrája a nemzetközileg elfogadott Renzulli - modellre épülve a következő:  általános intellektuális képességek vizsgálata  kreativitás vizsgálata  egyéni tanulási stratégiák vizsgálata  motiváció-vizsgálata  énkép, önértékelés vizsgálata  szorongás-vizsgálat  pályaorientáció-vizsgálat Mérési időpontok: A mérés tárgya 9. évf. eleje általános intellektuális képességek kreativitás egyéni tanulási stratégiák motiváció énkép, önértékelés szorongás pályaorientáció

X X X X X

Mérés időpontja 9.évf. vége 11. évf. vége X X X X X X X X X

13. évf. eleje X X X X X X X

Pedagógiai mérések A Programon belül a pedagógiai méréseket, a felvételit megelőző válogatás során, illetve az egyéni fejlesztést, az individuális profil készítését megelőzően az OM által felkért szakértők végzik. 1. A felvételit megelőző válogatás során - szövegértési képességet - matematikai képességet mérő és - pszichológiai teszteket írnak a tanulók. 2. Az egyéni fejlesztést, individuális profilt megelőzően - szövegértési képességet, - matematikai képességet, - logikai képességet mérő teszteket, - háttérkérdőívet (szocioökonómiai státusz, tanulással szembeni attitűd) veszünk fel, amelyből az intézményeknél meglévő szoftverrel az egyéni profilt kirajzolható, ezeken az egyéni profilokon alapszanak a tanulókra elkészített egyéni fejlesztési tervek. A méréseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik. 8. Humán erőforrás biztosítása A Programban résztvevő tanárokat, kollégiumi nevelőket a célok és feladatok megvalósításában továbbképzések, a tantárgyi programok megvalósításához kapcsolódó konzultációk segítik. Az Ember és társismeret I, II. (2 x 90 órás akkreditált továbbképzés) az önismeret és személyiségfejlesztés tantárgyi program tartalmához lett akkreditálva, elvégzése – kivéve, ha az oktató az intézmény által alkalmazott pszichológus - a tantárgyi program oktatásához nélkülözhetetlen. A továbbképzéseket az intézmények az Arany János normatívából fedezik. 9. A program felülvizsgálat rendje

95

A programleírást négyévente kell felülvizsgálni. A felülvizsgálat ütemtervét az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete készíti el, majd az OM dönt az elfogadásról. A programleírással kapcsolatban ki kell kérni a Tanácsadó Testület állásfoglalását, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programot megvalósító intézmények vezetőinek véleményét. A programleírás intézményi szintű adaptálása: a programban résztvevő intézmények saját alapdokumentumaik (Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, házirend stb.) elfogadási és jóváhagyási rendje szerint integrálják a programleírás rájuk vonatkozó elemeit.

Függelék Az Oktatási Miniszter 2006. május 24-én kelt „K ö z l e m é n y a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának leírásáról” című dokumentumában a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §a (1) bekezdésének j) pontja alapján közleménye mellékleteként kiadta a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját (programleírás). A közlemény mellékletében (programleírás) a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának elveit, céljait, feladatait, követelményeit, általános jellemzőit fogalmazta meg. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában résztvevő intézmények a közlemény saját intézményi dokumentumaikba történő adaptálásához - a programleírás függelékeként - az alábbi kiegészítő javaslatokat teszik: 1. A program irányítása, szervezeti felépítése 1.1. A célokat megvalósító szervezeti szintek       

Oktatási és Kulturális Minisztérium illetve az általa megbízott szervezetek A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói A Programban résztvevő közoktatási intézmények (középiskolák és kollégiumok) A tanulókat delegáló önkormányzatok A tanulókat delegáló általános iskolák Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete A Programban résztvevő közoktatási intézmények pedagógusainak szakmai munkaközösségei

96

1.2. A szervezeti szintek felelősei, feladatai Oktatási és Kulturális Minisztérium illetve az általa megbízott szervezetek Feladatait a programleírás rögzíti.

A Programban résztvevő közoktatási intézmények fenntartói Feladatait a programleírás és a háromoldalú szerződés rögzíti. A Programban kollégiumok)

résztvevő

közoktatási

intézmények

(középiskolák

és

Középiskola Felelős: igazgató Feladatai különösen: - a Program intézményi megvalósításának szakmai, adminisztratív és gazdasági felügyelete, a feladatok koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolás az Oktatási Minisztérium és a fenntartó felé, - a programba pályázó tanulók felkutatása, a helyi beiskolázás, a kiválasztás eljárásainak szervezése és felügyelete, - részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, - a kollégium(ok) felé az információáramlás koordinálása és felügyelete, folyamatos egyeztetés, - kapcsolattartás a Programirodával, - a helyi beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, - folyamatos PR- tevékenység, - folyamatos visszajelzés a delegáló önkormányzatok és iskolák felé, - az intézményi dokumentumokban a Program megjelenítése. Felelős: programfelelős Feladatai különösen: - a Program intézményi és intézményközi megvalósításának szervezése, koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolók előkészítése,

97

-

-

a rendszeres mérések intézményi szervezése, a beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, a tanórán kívüli foglalkozások koordinálása, a kollégium(ok) felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a kollégiumi programgazdával, a kiválasztás eljárásainak szervezése.

Felelős: osztályfőnökök Feladataik különösen: - kapcsolattartás a tanulók családjával, - a tanulók problémáinak figyelemmel kísérése, a tanulók oktatásának, nevelésének koordinálása, - a tanórán kívüli foglalkozások szervezése, koordinálása, - részvétel a rendszeres intézményi mérésekben, - a mérések tapasztalatainak beépítése az oktatási, nevelési folyamatokba, - folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal, - a kollégium(ok) felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a kollégiumi csoportvezetőkkel. Felelős: mérés-értékelésért felelős szakember Feladatai különösen: - a program mérési rendszerének időben történő megszervezése, szakszerű lebonyolítása - mérési során keletkező adatok szakszerű tárolása - a mérési ortotéka elkészítése - a mérésekkel kapcsolatos konzultációkon való részvétel - segítséget nyújtása az adatok értelmezésében. Kollégium Felelős: igazgató (kollégiumi vezető) Feladatai különösen: - a Program intézményi megvalósításának szakmai, adminisztratív és gazdasági felügyelete, a feladatok koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolás az Oktatási Minisztérium és a fenntartó felé, - a beiskolázás, a kiválasztás eljárásainak szervezése és felügyelete, - részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, - a középiskola felé az információáramlás koordinálása és felügyelete, folyamatos egyeztetés,

98

-

kapcsolattartás a Programirodával, a beiskolázás elősegítése céljából a program megismertetése a régió településeinek önkormányzataival, iskoláival, folyamatos PR- tevékenység, a középiskolával összehangolt folyamatos visszajelzés a delegáló önkormányzatok és iskolák felé, az intézményi dokumentumokban a Program megjelenítése.

Felelős: programgazda Feladatai különösen: - a Program intézményi megvalósításának szervezése, koordinálása, - évenkénti szakmai és gazdasági beszámolók előkészítése, - a rendszeres mérések intézményi szervezése, - részvétel az országos szakmai egyeztetéseken, konferenciákon, - a programhoz tartozó kollégiumi foglalkozások koordinálása, - a középiskola felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat a programfelelőssel, - a kiválasztás eljárásainak szervezése. Felelős: csoportvezetők Feladataik különösen: - kapcsolattartás a tanulók családjával, - a tanulók problémáinak figyelemmel kísérése, a tanulók kollégiumi oktatásának, nevelésének koordinálása, - a kollégiumi foglalkozások szervezése, koordinálása, - részvétel a rendszeres intézményi mérésekben, - a mérések tapasztalatainak beépítése az oktatási, nevelési folyamatokba, - folyamatos konzultáció a csoport tagjait tanító pedagógusokkal, - a középiskola felé az információáramlás biztosítása, folyamatos munkakapcsolat az osztályfőnökökkel. Az intézményi felelősök munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, a program megvalósításáért végzett munkájukért külön díjazásban részesülnek. A tanulókat delegáló önkormányzatok Felelős: az önkormányzat által megbízott személy(ek) A program hatékony működése érdekében kért feladatvégzés: - a Programba delegálható tanulók kiválasztásának megszervezése, - a delegálás feltételeinek megteremtése, - a delegáltak előmenetelének nyomon követése.

99

A tanulókat delegáló általános iskolák Felelős: igazgató A program hatékony működése érdekében kért feladatvégzés: - a Programba delegálható tanulók kiválasztásának megszervezése, - a delegálás feltételeinek elősegítése, - a pályázatok elkészítésének segítése, - a delegáltak előmenetelének nyomon követése. Az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesülete Felelős: elnök és a vezetőség Feladataik különösen: - a Programban résztvevő intézmények munkájának elősegítése, - a Programban résztvevő intézmények tevékenységének koordinálása, - a Programban résztvevő intézmények érdekképviselete, - konferenciák, fórumok szervezése, - a Program országos rendezvényeinek koordinálása, részbeni finanszírozása, - a Program honlapja üzemeltetésének felügyelete, - kiadványok megjelenítése. A Programban résztvevő közoktatási intézmények pedagógusainak országos szakmai munkaközösségei Felelős: munkaközösség-vezetők Feladataik különösen: - a Programban tanító pedagógusok munkájának elősegítése, - a 9. évfolyam tanterveinek összehangolása, - konferenciák, fórumok szervezése, - szaktárgyi mérések, versenyek szervezése.

2.

Tanügyi kérdések A programleírás 6.2. és 6.3. pontja rögzíti a programban részt vevő tanulók óra illetve foglalkozási tervét. Az intézmény a pedagógiai programjában rögzített módon értékeli és dokumentálja az Arany Jánosi blokk tantárgyait.

100

3. Közös rendezvények 3.1. A programleírás 6.4. pontjához tartozó országos tanulói programok: Verseny vagy tábor, konferencia, művészeti találkozó neve

A szervezésért felelős iskola

Arany János Emlékverseny

Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Eger

Arany Toll - magyar nyelvi vetélkedő Freh Alfonz természetismereti és környezetvédelmi tábor Fizikai becslési verseny Gólyatábor- Zánka Informatika verseny Országos AJTP matematika verseny Művészeti Fesztivál Művészeti tábor Nosztalgia tábor Retorika (Ordas Lajos verseny) Sporttalálkozó (Gymnasion) "Szülőföldem szép határa" diákkonferencia Tömörkény I. Alkotó Pályázat

Révai Miklós Gimnázium, Győr Jursich Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium Kőszeg Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium, Sárospatak AJ Programiroda Táncsics Mihály Gimnázium Klebelsberg Középiskolai Kollégium Kaposvár Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Leőwey Klára Gimnázium, Pécs Varga Katalin Gimnázium és Városi Kollégium, Szolnok Petőfi Sándor Gimnázium Mezőberény Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen Leőwey Klára Gimnázium, Pécs

101

Történelem tábor + verseny Újságíró tábor

Katona József Gimnázium, Kecskemét Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

3.2. A pedagógusok számára szervezett programok (a programleírás 6.4. pontjához):  tanévnyitó konferencia – szeptemberben, évente más intézmény-pár és az Arany János Programiroda szervezésében,  tehetséggondozó konferencia – áprilisban, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, az Ortutay Kollégium, és az Arany János Programiroda szervezésében,  igazgatók, kollégiumvezetők, programfelelősök, programgazdák, szakmai munkaközösségek értekezletei, sport illetve kulturális célú programjai,  az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményeinek Egyesületének közgyűlései,  bel- és külföldi szakmai tapasztalatcsere.

4. Finanszírozás 4.1. A mindenkori Költségvetési tv.-ben az intézménytípusonként az alapnormatívát meghaladó, kifejezetten a Programra meghatározott normatíva(rész)t a feladatot ellátó intézmények (intézmény egységek) költségvetésében biztosítja a fenntartó. Ezt az összeget a Szerződésben foglaltaknak megfelelően használják fel és tartják nyilván az intézmények (intézmény egységek) a Program céljaira. 4.2. Az intézményekben a program megvalósításában résztvevő kollégák külön díjazása az intézményvezetők egyeztetett ajánlása alapján történik. 5. Együttműködési megállapodás A programot megvalósító intézmény párok (iskola, kollégium(ok)) a szerződés és a programleírás alapján évente együttműködési megállapodásban rögzítik közös feladataikat.

102

A megállapodás javasolt területei:  Tanórai tevékenység ( Iskolai és kollégiumi órák egyesített óratervtáblázata)  Tanórán kívüli tevékenységek - Egyéni képességfejlesztés (országos mérési eredmények alapján) - Országos versenyek, programok (a program szinten vállalt feladatok rögzítése egyeztetett költségvetéssel) - Kollégiumi hétvégék - Helyi szervezésű kirándulások és egyéb programok (a program szinten vállalt feladatok rögzítése egyeztetett költségvetéssel)    

A szociális juttatások biztosítása intézményi együttműködésben A továbbképzések egyeztetése Költségvetés készítésének közös elemei A kommunikáció módja, szintjei

Záradék: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények vezetői a fenti dokumentumot 2006. szeptember 16-án megtartott értekezletükön elfogadták, annak tartalmi elemeit – mint javaslatot – beépítik saját intézményi dokumentumaikba.

Székesfehérvár, 2006. szeptember 16.

4. számú melléklet

103

Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

104

Jogi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. -

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között,

105

hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

106

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban - Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.

jól

beépíthetők

a

- Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások - Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); - Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; - Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái - Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás - Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

107

- Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia - Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. - Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai - Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz ) - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek A fő hangsúly a készségfejlesztésen van, mint például a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól - Riportkészítés az eladókkal

108

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) -

109

5. számú melléklet

Intézményi Minőségirányítási Program

110

TARTALOMJEGYZÉK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM .................................................................................. 109 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ ..................................................................................................... 111 1.1 Az intézmény bemutatása....................................................................................... 111 1.2 Az intézmény minőségügyi múltja ......................................................................... 112 1.3 A minőségfejlesztés szervezete, elhelyezése a szervezeti ábrában ........................ 113 1.4 Kapcsolódási pontok a fenntartói elvárásokhoz ..................................................... 114 1.5 Küldetésnyilatkozat ................................................................................................ 114 1.6 Jövőkép................................................................................................................... 115 1.6.1 A gimnáziumi oktatás jövőbeni alakulása: ..................................................... 115 1.6.2 A kollégiumi nevelés jövőképe: ..................................................................... 116 1.7 Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata ......................................................... 116 1.8 Az intézmény minőségcéljai .................................................................................. 116 2 AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ........................................ 118 2.1 Vezetés elkötelezettsége, felelőssége ..................................................................... 118 2.2 Jogi szabályzók hozzáférhetőségének, megismerésének biztosítása ..................... 118 2.3 A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok: ...................................... 118 2.4 Stratégiai dokumentumok tervezése, értékelése..................................................... 118 2.4.1 A működés rendjének kialakítása, tervezése, folyamatos fejlesztése ............ 119 2.4.2 Vezetői ellenőrzés .......................................................................................... 120 2.4.3 Éves vezetői értékelés .................................................................................... 120 2.4.4 Irányított önértékelés, fejlesztések meghatározása ........................................ 121 2.5 Partnerkapcsolatok irányítása ................................................................................. 123 2.5.1 Partnerek azonosítása ..................................................................................... 123 2.5.2 A partnerek igényeinek mérése, elemzése, fejlesztések meghatározása ........ 124 2.5.3 Kommunikáció a partnerekkel ....................................................................... 125 2.6 Erőforrások irányítása ............................................................................................ 125 2.6.1 Továbbképzési rendszer működtetése ............................................................ 125 2.6.2 Az intézmény eszközbeszerzésének működtetése.......................................... 126 2.7 Nevelési tevékenység folyamatai ........................................................................... 126 2.7.1 Csoportok, osztályok nevelési folyamatának tervezése, értékelése ............... 126 2.7.2 A tanulók értékelése ....................................................................................... 127 2.7.3 A pedagógusok együttműködése .................................................................... 127 2.7.4 Mérés, értékelés .............................................................................................. 128 2.7.4.1 Folyamatok értékelése, javítása .............................................................. 128 2.7.5 Az intézmény eredményességégét meghatározó indikátorok azonosítása, felhasználása................................................................................................................... 128 3 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSAI RENDSZER ÉRTELMEZÉSÉHEZ .................................................................................................... 129 3.1.Dokumentációk rendszere ............................................................................................. 129 3.1 Alapfogalmak ......................................................................................................... 130 3.2 Jelölések ................................................................................................................. 132 3.3 Szabályzatok felépítése .......................................................................................... 132 4 AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK, ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK PROGRAMJA ................................................................................. 133 5 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA133

111 ÁLTALÁNOS RÉSZ

Az intézmény bemutatása Mezőberényben a gimnáziumi képzés 1962-ben indult be újra. Intézményünk a 2.sz. Általános Iskolával közös irányítás alatt állt. A fenntartói jogot a Békési járás, később a megye gyakorolta. Iskolánk 1966. március 15-én vált önállóvá, és vette fel a Petőfi Sándor Gimnázium nevet. 1987-ig két párhuzamos osztállyal működő 4 évfolyamos gimnázium volt. Tanulóink a helyi általános iskolákból és a környékbeli kistelepülések intézményeiből kerültek beiskolázásra. A régióban elfoglalt helyünk szükségessé tette, hogy korszerű elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtsunk, és olyan nevelést adjunk tanulóinknak, ami elengedhetetlen egy középfokú végzettséggel rendelkező és tanulmányait folytatni akaró fiatal számára. A hatvanas évek sporteredményei, a gyakorlati oktatás tartalmának praktikus megválasztása (famegmunkálás, gépírás, könyvkötészet, szabás-varrás), az orosz és fizika tagozat működésének színvonala, az intézmény kulturális rendezvényei, kapcsolatai és azok az országos oktatási és pedagógiai programok, melyek kimunkálásában részt vett a tantestület, emelték az iskolát országos hírnévre. Így kerülhetett sor 1987-ben profilbővítésre. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 7.§-ának 4. bekezdése, valamint a 24.§-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján egyedi megoldásként engedélyezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, hogy egy éves nyelvi előkészítés után két tanítási nyelven folyjék az oktatás iskolánkban. A következő profilbővítésre 2000. őszén került sor. Az Oktatatási Minisztérium pályázatát elnyerve iskolánkban indulhatott útjára Békés Megyében az Arany János Tehetséggondozó program. A program teljes felfutása után a tanulói létszám megközelítőleg 150 fővel (5 évfolyamon, évfolyamonként 1-1 osztály) fog növekedni. Feladatunk a megfelelő személyi, és tárgyi feltétel biztosítása. 2004. szeptember 1-től kerül sor általános tantervű képzésünk módosítására. Képzésünket egy nyelvi előkészítő évfolyam bevezetésével öt évfolyamos képzéssé alakítjuk át. A program országos bevezetését az Oktatási Minisztérium kezdeményezte, helyi bevezetését tantestületünk döntése alapján Mezőberény Város Önkormányzati Képviselőtestülete engedélyezte. A gimnáziumhoz tartozik, illetve annak szerves részét képezi a kollégium, mely közös igazgatással működik. A kollégium a gimnáziummal szemben, külön telken álló létesítmény. Hasznos alapterülete 3.780 m2. Egy diákra jutó hasznos alapterület: 13,8 m2. Az épületben 50 kollégiumi szoba áll a kollégisták rendelkezésére. A létesítmény három épületből áll. Az egyes épületek befogadóképessége a műszaki tervek szerint: „A” épület 22 fő, ez az épület vendégházként üzemel, melynek kiemelkedő szerepe van a cserekapcsolatok keretei között érkező diákok elhelyezésében; a „B” épület 90 fő befogadására, a „C” épület pedig 180 fő befogadására alkalmas. A kollégiumnak az intézmény alapító okirata alapján további 40 fő externátusi ellátásban elhelyezet diák felvételére van engedélye.

112

Az intézmény minőségügyi múltja Az intézmény 2000/2001 tanévben elkezdte a Comenius I minőségirányítási modell kiépítését és még ugyanebben a tanévben ki is építette azt. Azonosította partnereit, felmérte azok igényeit, és megkezdte a partner központú működését. A minőségirányítási rendszer kiépítése után azonban annak folyamatos működtetése megállt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az intézmény alkalmazotti közössége elvesztette hitét az ilyen jellegű munka eredményességében. A modell kiépítése során több alkalommal kellet segítő szakértőt váltania az intézménynek. Minden szakértő más és más megközelítésben látta helyesnek a modell kiépítését. Ennek az lett az eredménye, hogy az első külső audit során sok hiányosságot tártak föl a hozzánk érkező szakértők. A támogató csoport látva, hogy hatalmas munkájuk eredménytelen volt, lemondott. Új támogató csoportot és minőségügyi vezetőt kellett kinevezni és nekik kellett befejeznie a modell kiépítését egy olyan tantestülettel együttdolgozva, amelyik elvesztette hitét a minőségirányítási modell eredményességében. A modell kiépítése azonban e kisebb nagyobb problémák ellenére sikerült, a programiroda elfogadta beszámolónkat, bár ekkorra a támogató csoport mintegy 3 főre zsugorodott. Ezek után az előzmények után már a következő tanévben nem volt lehetőség arra, hogy a kiépített minőségirányítási modellt működtesse az iskola. Elfogytak az elkötelezett pedagógusok és a vezetés energiáit is más, a működéssel kapcsolatos feladatok kötötték le.

113

A minőségfejlesztés szervezete, elhelyezése a szervezeti ábrában

Iskolaszék Szülői Szervezet

DÖK patronáló tanár DÖK

Igazgató

Minőségirányítási csoport vezetője AJTP programfelelős Minőségirányítási csoport

Általános ig.h.

Kéttannyelvű szakmai h.

Kollégiumvezető

Munkközvez. Kéttannyelvű ág célnyelvtanárai

Kollégiumi nevelők

Munkköz-hez tartozó szaktanárok

Ápolónő

További szaktanárok

Kollégiumi titkárság

Gazdasági ig. h. Adminisztratív dolgozók Élelmezésvezető

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős

Konyhai dolg.

Gondnok Takarítók, portások

Technikai csop.vez.

Szabadidőszervező

Technikai dolg. Könyvtáros tanár

114

Kapcsolódási pontok a fenntartói elvárásokhoz Mezőberény város minőségirányítási programjában elvárásként szerepel a gimnázium működésével, működtetésével kapcsolatban, hogy: - valósítsa meg az öt évfolyamos oktatást a nyelvi előkészítő évfolyam bevezetésével, - folytassa tovább az Arany János Tehetséggondozó Programot, - a két tanítási nyelvű képzésben készítse föl diákjait a külföldi felsőoktatásban történő továbbtanulásra is, - fejlessze tovább a már működő nyelvvizsgaközpontot, - megfelelő módon az életkori sajátosságok, és a kerettantervek figyelembevételével válassza meg az oktatás műveltségtartalmait, - a nemzeti alapértékek megjelenítése mellett jelenítse meg oktatásában az Európai Uniós alapismereteket is, - tanítsa meg tanulni a diákjait, - fejlessze elemző szintetizáló gondolkodásukat, - korszerű tanulási módszerek alkalmazásával (kooperatív és kommunikatív tanulás) fejlessze a tanulók önálló véleményalkotási képességét, - stabil iskolai erkölcsi alapok biztosításával fejlessze tanulói erkölcsi értékítéletét, - biztosítsa az egységes intézményi nevelő hatást - váljon az intézmény ECDL vizsgaközponttá, - alakítsa ki tanulóiban az élethosszig tartó tanulás igényét és képességét, - a gimnázium tanulói érjenek el jó eredményeket az országos tanulmányi versenyeken, - segítse a helyi fiatalok továbbtanulását - használja ki eredményesebben a gimnázium a külföldi partnerkapcsolatait és építsen ki új kapcsolatokat osztrák középiskolákkal, - a gimnázium valósítsa meg a teljes partnerközpontú működést. A kollégiummal szemben a fenntartó a következő elvárásokat fogalmazta meg: -

valósítsa meg a kollégiumon belüli számítástechnika oktatását, szervezzen ismeretterjesztő előadásokat, szervezzen felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat, szervezzen kollégiumi szakköröket, nevelje a kollégistákat egészséges életmódra, folyamatosan fejlessze, javítsa a kollégiumi életkörülményeket.

Ezeket a fenntartói elvárásokat az iskola a pedagógiai programjába és alapdokumentumaiba építette be. Olyan célokként jelennek meg dokumentumrendszerünkben melyeket a legszélesebb nevelőtestületi elfogadás támogat. Küldetésnyilatkozat A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Közétkeztetési Központ alkalmazotti közössége elköteleződött annak érdekében, hogy a helyi, és a vonzáskörzetben élő lakosok gyermekei számára a nyelvi előkészítő évfolyammal működő általános tantervű gimnáziumi oktatásban a lehető legszínvonalasabb képzést biztosítva felkészít a felsőoktatási tanulmányok folytatására, valamint növeli a munkaerő-piaci értéket.

115

Elkötelezett az alkalmazotti közösség abban az irányban is, hogy a felvételt nyert két tanítási nyelvű diákoknak olyan korszerű gimnáziumi felkészítést biztosítson mely segítségével – élve az Európai Unióhoz történt csatlakozás adta lehetőségekkel is- a világ bármely országában alkalmasakká váljanak arra, hogy részt vegyenek a felsőoktatásban. Elköteleződött abban az irányban is, hogy Békés megye hátrányos helyzetben élő gyermekei számára az Arany János Tehetséggondozó Programban a lehető legkorszerűbb felzárkóztató képzés keretei között, olyan oktatást és nevelést biztosítson melyben ezek a tanulók a kollégium és a gimnázium lehetőségeinek kihasználásával önmagukhoz mérten a lehető legtöbb ismeretet, kompetenciát sajátítsanak el, és alkalmassá váljanak felsőoktatási tanulmányok folytatására, valamint a munkerő-piacon való sikeres elhelyezkedésre. Hisszük, hogy olyan embereket nevelünk, akik a világ bármely pontjára kerülve megállják helyüket, tisztességgel, az iskolánktól kapott értékrenddel, erkölcsi normákkal és tudással felvértezve tiszteletet, elismerést és megbecsülést szereznek országunknak, városunknak, és iskolánknak. Hisszük, hogy intézményünk küldetése az, hogy a fentieken túl a térségben vezető szerepet kell, hogy betöltsön a német nyelv, a német nyelvű kultúra és országismeret oktatásában. Jövőkép A gimnáziumi oktatás jövőbeni alakulása: Meg kívánjuk őrizni a hármas képzési formát, mely általános képzést nyelvi előkészítő évfolyammal, a magyar-német kéttannyelvű képzést, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programját (továbbiakban AJTP) jelenti. A közeljövőben lényegi szerkezet módosítást nem tervezünk, fő feladatnak tekintjük a nevelő oktató munka minőségének javítását. 2004. őszétől mind a három képzésünk 5 évfolyamossá válik. Osztályainkban a 11. évfolyam végéig tart az alapvizsgára és 12-13. évfolyamon az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés. Az általános tantervű osztályban, és az AJTP-ban a diákok a 9., speciális tantervű előkészítő évfolyam után tanulmányikat a 10. általános tantervű évfolyamon folytatják. Cél a minél nagyobb továbbtanulási arány elérése, illetve ezzel párhuzamosan a munkaerő-piaci érték növelése (utazás-turizmus, gépírás, számítástechnika, nyelvvizsga, jogosítvány). A két tanítási nyelvű ágban a 9. évfolyamon nyelvi előkészítés történik, mely heti 20 óra intenzív nyelvoktatást jelent. A nyelvórák mellett a helyi tantervben megfogalmazottak szerint folyik az oktatás és szintentartás. A 10. évfolyamon kezdődik a szaktantárgyak célnyelven történő tanítása. Hogy mely tantárgyakat oktatjuk német nyelven, azt elsősorban aktuális humánerőforrásunk és a vonatkozó rendeletek határozzák meg. Kitűzött célunk ebben az oktatási formában, hogy tanulóink legalább 75%-a a felsőoktatásban tanuljon tovább. Az iskola egészére vonatkozóan erősíteni kívánjuk a képzést nyelvi, informatikai vonalon. Egyre több diákunknak kívánunk helyben ÖSD nemzetközi, illetve államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt adni. Ezt a törekvésünket segíti, hogy 2001. márciusától iskolánk akkreditált ÖSD nyelvvizsgahely. Fejlesztendő angol nyelvoktatásunk is. Tudatában annak, hogy milyen fontos az angol nyelv ismerete, növelni kívánjuk az intézményünkben angol nyelvvizsgára felkészített diákok számát. Lehetőséget kívánunk biztosítani az informatika magasabb, 11-13. évfolyamokon való szervezett formában történő tanulására. Elképzeléseink között szerepel az ECDL nemzetközi

116

számítástechnikai vizsga vizsgáztatói jogának megszerzése. Számítástechnikai eszközeink ehhez megfelelő hátteret biztosítanak. 10-11. évfolyamon tagozatos oktatás, illetve szabadon választott délutáni foglalkozások keretében felzárkóztató, valamint érdeklődést felkeltő, tehetséggondozó, foglalkozásokat szervezünk. Ennek a tevékenységnek három fő célja van: egyrészt segíti az esélyegyenlőség megvalósítását, másrészt 12. évfolyamra előkészíti az emeltszintű tantárgyak választást, illetve előfeltételét képzi a megfelelő szintű versenyeredmények elérésének. A kollégiumi nevelés jövőképe: A kollégiumi nevelés során azt szeretnénk elérni, hogy a bentlakóink „otthon” érezzék magukat a kollégiumban. Célunk, hogy olyan közösséget alakítsunk ki melyben a tanár, és a diák egyaránt jól érzi magát és együttműködik annak érdekében, hogy a fiatalok a tanulmányaikat nyugodt, biztonságos tanulásra alkalmas környezetben folytathassák. A kollégiumi nevelésben azt szeretnénk megvalósítani, hogy minden itt lakó diák a tanulással, a szabadidő hasznos eltöltésével, az egyéni felkészüléssel, az egészséges életmódra felkészítéssel kapcsolatos tevékenységükben segítséget kaphasson nevelőtanáraitól. Ennek érdekében olyan intézményi eszközfelszereltséget szeretnénk elérni, mely mind a kollégiumi élet minőségét, mind a tanulás lehetőségeit, Európai Uniós tagállamhoz méltó szintre emeli. Azt szeretnénk megvalósítani, hogy az itt élő kollégisták tiszteljék a közösség, mások és társaik magántulajdonát, működjenek közre az épület berendezésének állagmegőrzésében. Szeretnénk, ha kollégiumi nevelőtanárainkat a kollégisták nevelésével kapcsolatban a tisztelet, az egymás és a másság kölcsönös elfogadása, az egyéni odafigyelés, a segítségnyújtás, a gyermek szeretete irányítaná. Az intézmény minőségpolitikai nyilatkozata A mezőberényi Petőfi Sándor Gimnázium, Kollégium és Diákétkeztetési Központ Olyan oktatást, és kollégiumi nevelést kíván megvalósítani, hogy az intézményben végzett diákok alkalmasak legyenek a felsőoktatási tanulmányok elkezdésére, illetve a munka világába való sikeres bekapcsolódásra, képesek legyenek az egészséges életvitel kialakítására, szilárd erkölcsi alapokkal és stabil értékrenddel rendelkezzenek. Az intézmény alkalmazotti közössége elfogadta, és elkötelezte magát a minőségpolitikánk megvalósítására. Ennek érdekében intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a partneri igények változását, a partnerek elégedettségét, a mikro és makro környezete változásait, a jogszabályi keretek változásait. Folyamatos PDCA – SDCA rendszerű minőségfejlesztést végez az iskolai oktatás és nevelés minőségének javítása, és a partneri elégedettség javítása érdekében. Az intézmény minőségcéljai Cél: A megvalósítás időtartama: 4 év Sikerkritériumok: Indikátorok:

Javuljon a partnerek elégedettsége

- Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez A partnerei minta 40%-ának az érintett kérdéskörök 80%-ában javul az elégedettsége. Visszaadott kérdőívek és a mutatók javuló trendje

117

Cél: A megvalósítás időtartama: 2 év Sikerkritériumok: Indikátorok:

Cél: A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritériumok: Indikátorok:

Cél: A megvalósítás időtartama: 4 év Sikerkritériumok: Indikátorok: Cél: Sikerkritériumok

A megvalósítás időtartama: 5 év Indikátorok:

Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása Szabad sáv, érdeklődésnek megfelelő hasznosítása Tanulmányi versenyek, szabadidős programok szervezése A partneri igények kimutatása felméréssel Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása A résztvevők számának változása A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése Évente diákcsere program A partnerekkel történő együttműködés - 3 évente tanácskozások tartása, találkozók szervezése A cserekapcsolatok szám, A résztvevők és programra jelentkezők aránya és ennek változása, A megvalósult intézkedési terv A jövőképnek megfelelő képzettségű alkalmazotti kör kialakítása 100 %-os szakos ellátottság a nevelőtestületben Évente legalább egy tantestületi továbbképzés A továbbképzési terv teljesítése Az alkalmazottak megfelelő képesítése A hiányzó szakemberek száma. Az intézmény eredményesen valósítja meg pedagógiai programját. Tanulóink képességeiknek megfelelően teljesítenek Választanak emeltszintű érettségit Az érettségi vizsgát minden tanulónk sikeresen, képességeihez mérten Teljesíti Év végi eredmények Az érettségi vizsgaeredmények Felvételi mutatók, statisztikák

Az intézményvezető irányításával a nevelőtestület az önértékelésre alapozva (5 évente) fejlesztési irányokat, konkrét minőségügyi célokat határoz meg.

118

AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Vezetés elkötelezettsége, felelőssége A vezetés kinyilvánítja elkötelezettségét a minőség iránt. Ennek érdekében működteti az alábbi folyamatokat az intézményben. Jogi szabályzók hozzáférhetőségének, megismerésének biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Az intézményvezetés az egyes dokumentumok elkészítésébe bevonja a nevelőtestületet, Közalkalmazotti Tanácsot, Szülői Közösséget és a Diákönkormányzatot. Az aktuális törvényi, jogszabályi változásokról nevelési értekezlet keretében ad tájékoztatást, és biztosít fórumot a változások okozta feladatok megvitatására. A kész dokumentumok az iskola könyvtárában, illetve a nevelői szobában kifüggesztve az iskola minden partnere számára hozzáférhető, valamint CD jogtár, a Magyar Közlöny és az Oktatási Közlöny rendelkezésre áll. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok: 

Az iskola működését szabályozó dokumentumok jegyzéke

Stratégiai dokumentumok tervezése, értékelése A folyamat célja: Az intézmény stratégiai terveinek készítése, módosítása a munkatársak bevonásával meghatározott időszakonként megtörténjen. A stratégia dokumentumok egymással összhangban legyenek és vegyék figyelembe a partneri igényeket, az önértékelések, valamint a vezetői ellenőrzések, értékelések eredményeit. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Stratégiai tervezésen értjük az intézmény működését hosszútávon meghatározó dokumentumok (pedagógiai program, küldetésnyilatkozat, minőségpolitika, minőségcélok) elkészítésének rendjét, tartalmát, valamint ezek egymáshoz való viszonyát. A Helyi Pedagógiai Program iskolánk stratégiai tervezésének fő eleme, mely megfogalmazza a pedagógiai alapelveinket, meghatározza hosszú távú céljainkat, leírja nevelési és oktatási tevékenységünket, és tartalmazza a Helyi Tantervet és a kollégiumi nevelés programját. Az iskolavezetés első alkalommal 2004. június 30-ig, majd négyévenként a Kt. és egyéb törvényi szabályozásnak megfelelően gondoskodik a Helyi Pedagógiai Program felülvizsgálatáról és módosításáról. Biztosítja, hogy a módosításokkal, javaslatokkal kiegészített Pedagógiai program megfeleljen az előírásoknak, összhangban legyen a Minőségirányítási Programban lévő szabályozókkal. A módosított Pedagógiai Programot véleményezteti a Szülői Szervezettel, a Diákönkormányzattal, pedig ismerteti. A dokumentumot a nevelőtestület fogadja el, az igazgató, pedig felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra. A Minőségirányítási Program az iskola stratégiai tervezésének szerves része. Megfogalmazza az iskola minőségpolitikáját, leírja annak minőségirányítási rendszerét. A minőségirányítási rendszer (MIR) kézikönyv formátumban készül el, amelybe már beépülnek az intézmény szabályozott folyamatai és folyamatosan bővíthetők a később elkészülő eljárásokkal. A rendszer jelenleg már működtetett és a programban fejlesztésként meghatározott ütemben elkészülő és bevezetendő új szabályozói és működése biztosítja, hogy intézményünk minőségileg megfelelő szinten működjön. A Minőségirányítási Programot először 2004-ben készíti el az iskola, majd négyévenként az igazgató és a minőségirányítási csoport vezetésével

119

felülvizsgálja azt. A Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  A stratégiai tervezés folyamatának leírása a PDCA logika alapján. Kapcsolódó szabályozók:  Pedagógiai program  Minőségirányítási program  Tanulók értékelése  Mintavételi és vizsgálati szabályzat A működés rendjének kialakítása, tervezése, folyamatos fejlesztése A folyamat célja: Az intézmény vezetése a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítésével és felülvizsgálatával biztosítsa, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Nevezze ki a megfelelő hatáskörrel rendelkező minőségügyi vezetőt. Hozza létre a minőségirányítási program működtetéséért felelős teamet, és szabályozza tevékenységüket. Biztosítsa, hogy a működés (pedagógiai, gazdasági) éves tervezése a stratégiai dokumentumok, az elkészült szabályzók, valamint a partneri igények figyelembe vételével történjen. Az intézmény jelenlegi gyakorlatának leírása: Az intézmény vezetése a SZMSZ aktualitásával, felülvizsgálatával biztosítja, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Minőségügyi vezetőt nevez ki, létrehozza a minőségirányítási program működéséért felelős teamet, szabályozza tevékenységüket. A vezetés biztosítja a MIR és az egész intézmény működésének feltételeit. AZ SZMSZ elkészítése és felülvizsgálata az igazgató feladata. Minden dolgozó rendelkezik munkaköri leírással, melyet az intézményvezető ad ki. Ez alapján a dolgozó köteles a rábízott feladatokat maradéktalanul ellátni. Az éves munkaterv a Helyi Pedagógiai Program évenkénti megvalósítását tartalmazza. Meghatározza az adott évre vonatkozó nevelési, oktatási célokat, az iskolavezetés és nevelőtestület konkrét feladatait. Az éves munkaterv része az iskolai programterv. A tanévnyitó értekezleten az igazgató tájékoztatja a nevelőtestületet a tárgyi és személyi feltételekről, beszámol a nyári fejlesztésekről. Javaslatot tesz az éves munkatervre és összegyűjti a további javaslatokat a nevelőtestület tagjaitól, munkaközösségektől, a diákönkormányzattól, a tanórán kívüli tevékenységek vezetőitől. A megbeszélést és egyeztetést követően az éves munkaterv elfogadásra kerül, mely alapján elkészül a programterv is. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  Éves tervezés folyamatának szabályzatban rögzítése PDCA logika alapján.  Minőségfejlesztési szervezeti működési szabályzat (MIPSZ 02.1.3) Kapcsolódó szabályozók, dokumentumok:  SZMSZ  Mintavételi és vizsgálati szabályzat  Iskolai éves munkaterv  Tantárgyfelosztás  Munkaközösségek munkaterve  Minőségi team munkaterve  Éves költségvetés

120

Vezetői ellenőrzés A folyamat célja: Az intézmény vezetése határozza meg, hogy az intézmény működésével kapcsolatban kik, milyen szempontok szerint, milyen módszerrel és milyen gyakorisággal ellenőrizhetnek. Tegye egyértelművé az ellenőrzés során szerzett információk felhasználásának módját, a beavatkozás lépéseit. A folyamat tartalma: Az ellenőrzés célja a normáknak a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működésének szabályozása. A külső – jogi, törvényességi, hatósági, pénzügyi – ellenőrzések megfelelő előkészítése a munka segítése. Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására. Az intézmény vezetése évente ellenőrzési tervben határozza meg a működő folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, módszereket. Az ellenőrzés során nyert információk alapján intézkedéseket tesz. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  A vezetői ellenőrzés szabályozása PDCA szerint. Olyan ellenőrzési program elkészítése, amely meghatározza az ellenőrzések formáit, az ellenőrzési célokat, az ellenőrzés típusait, az ellenőrzöttek körét, az ellenőrzésen tapasztaltak rögzítésének módját. 

Kapcsolódó szabályozók: Pedagógiai program



Minőségirányítási program



Éves munkatervek



Munkaköri leírások

Éves vezetői értékelés A folyamat célja: Az iskola vezetése meghatározott időszakonként, meghatározott szempontok alapján értékelje az intézmény működését. Ismertesse az eredményeket (a partneri elégedettséggel, a küldetés, minőségcélok megvalósulásával, a jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban) az alkalmazottakkal, partnerekkel. Jelölje ki az eredmények alapján a fejlesztendő területeket. Az intézmény jelenleg működő gyakorlata: Az éves értékelési eljárás felöleli az intézmény működésének értékelését, javító és fejlesztő tevékenységek eredményeit. Ezeket a nevelési félévi és év végi záró értekezleten ismerteti az intézményvezető a nevelőtestület tagjaival. Kijelöli a következő nevelési év feladatait, illetve erre javaslatot kér a nevelőtestülettől. Az értékelés területeinek kidolgozása, MIP-nak megfeleltetése, az ellenőrzés tapasztalatainak beépítése az értékelésbe még nem teljesen kidolgozott. Az értékelések formái, résztvevők köre az éves tervben rögzített. Az értékelésekről jegyzőkönyv, feljegyzés készül, amelyben meghatározottak a feltárt hiányosságokra vonatkozó fejlesztési javaslatok. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  Vezetői értékelés szabályozása PDCA logika szerint. Kapcsolódó szabályozók:  SZMSZ  Pedagógiai, nevelési program  Minőségirányítási program  Éves munkatervek  Mintavételi és vizsgálati szabályzat

121

 

Vezetői ellenőrzés szabályozása Az intézmény eredményességet mutató indikátorok

Irányított önértékelés, fejlesztések meghatározása A folyamat célja: Az intézmény vezetése vezetői ciklushoz igazodva meghatározott szempontok szerint végezzen önértékelést a szervezet egészére vonatkozóan. Az önértékelés során vegye figyelembe a partnerek elégedettsége során elért eredményeket, az intézmény kulcsfolyamatai során elért eredményeket, mutatókat, határozza meg az erősségeket és fejlesztendő területeket, és tegyen intézkedést a javításra. A folyamat tartalma: Az intézmény irányított önértékelése az intézmény összes működési területére vonatkozik. Az önértékelés szabályozása az EFQM modell alapján történik. Az intézmény hosszú távú stratégiai tervezése érdekében 4 évente teljes körű irányított önértékelést végez, melyben a szabályzatban megszabott számú munkatárs vesz részt. Az értékelés területei:

122

Az önértékelés területei Vezetés

Stratégia

Emberi erőforrás

Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások

Folyamatok

Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Kulcsfontosságú eredmények

Kritériumai A vezetés személyes részvétele az intézmény hosszú távú terveinek és értékrendjének kialakításában Az intézmény belső működési rendjének kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztése A partnerekkel való együttműködés A munkatársak támogatása, motiválása Az intézmény hosszú távú terveihez, PP-hez szükséges belső és külső információ gyűjtésének, feldolgozásának biztosítása NP/PP, küldetés, hosszú távú tervek felülvizsgálata, aktualizálása, továbbfejlesztése Kulcsfontosságú folyamatok kialakítása, fejlesztése a tervek megvalósításának érdekében A stratégia megismertetése, tervekre bontása A munkatársak irányítási rendszerének tervezése, működtetése, fejlesztése A munkatársak szakmai tudásának mérése, értékelése, fejlesztése Az intézmény belső kommunikációs rendszerének kialakítása, fenntartása A munkatársak jutalmazása, elismerése, gondoskodás A közvetett partnerkapcsolatok menedzselése Pénzügyi folyamatok irányítása, kezelése Ingatlanok, berendezések, felszerelések, eszközök menedzselése Nevelési, oktatási módszerek kialakítása, alkalmazása, fejlesztése Belső információs rendszer kialakítása, működtetése, a munkatársak intézményen belüli felhalmozott tudásának hasznosítása A folyamatok tervezésének, kialakításának, működtetésének rendszere A folyamatok továbbfejlesztése, a hatékonyság és a partneri elégedettség növelése érdekében Nevelési, oktatási tevékenység megtervezése, továbbfejlesztése a partneri igények, elvárások alapján A nevelési, oktatási tevékenység megvalósítása, szervezése, mint a partnerek számára nyújtott szolgáltatás a napi működés során Közvetlen partnerkapcsolatok menedzselése, fejlesztése Az intézmény sikeressége a közvetlen partnerek igényeinek, elvárásainak teljesítése terén. A partneri elégedettségre vonatkozó belső mutatók eredményei A munkatársak véleménye az intézményről és teljesítményéről A munkatársak elégedettségére vonatkozó belső mutatók eredményei Az intézmény társadalmi szerepvállalása a nevelési, oktatási tevékenységén felül Az intézmény nevelési céljainak megfelelő kulcsfontosságú eredményei. Az intézmény kulcsfontosságú mutatói

E folyamathoz kötődő fejlesztendő minőségügyi szabályzat

123  Irányított önértékelés szabályozása (MIPSZ 02. 1.6.) Kapcsolódó szabályozók:  Pedagógiai program  Minőségirányítási program  Éves munkatervek  Mintavételi és vizsgálati szabályzat  Vezetői ellenőrzés szabályozása  Vezetői értékelés szabályozása  Az intézmény eredményességét mutató indikátorok azonosítása, működtetése

Partnerkapcsolatok irányítása Partnerek azonosítása A folyamat célja: Szabályozza az intézmény a partnerek azonosításával, partnerképviselők kiválasztásával kapcsolatos folyamatokat. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az iskola ezt a tevékenységet szabályozottan végzi. Az iskola szabályzat szerint azonosítja partnereit, és elkészíti a partnerlistát, amelyben meghatározottak az iskola aktuális partnerei, partnerképviselői és elérhetőségük. E folyamathoz kötődő fejlesztendő szabályzat:  Partnerazonosítási szabályzat (MIPSZ 02. 2.1.) Kapcsolódó szabályozók:  Pedagógiai program  Minőségirányítási program  Éves munkaterv  Mintavételi és vizsgálati szabályzat A partnerek igényeinek mérése, elemzése, fejlesztések meghatározása A folyamat célja: Az iskola meghatározott rend szerint vizsgálja meg a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségét és igényeit. Fel kell tárni az elégedettség okait és az abból következő lehetőségeket a javításra. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az iskola ezt a tevékenységét szabályozottan végzi. A szabályozásban meghatározza a mintavétel eljárását és elkészíti a mintavételi táblát. Ebben rögzíti, hogy mely partnereknek, milyen gyakorisággal és milyen módszerrel vizsgálja az elégedettségét, és elkészíti a szükséges eszközöket is. E folyamathoz kötődő fejlesztendő minőségügyi szabályzat:  Mintavételi és vizsgálati szabályzat (MIPSZ 02. 2.2.) Kapcsolódó szabályozók:  Pedagógiai program  Minőségirányítási program  Éves munkaterv  Partnerazonosítási szabályzat

124

Petőfi Sándor Művelődési Központ Városi Könyvtár Utazás-turizmus alapítvány Békés Megyei Humánfejlesztési és Információs Központ Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat OM

Kéttannyelvű Iskolák Egyesülete Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség

Közvetett partnerek

Tanulók Kollégiumi nevelők Gimnáziumi tanárok Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Egyéb alkalmazottak Szülők Fenntartó Felsőoktatás Általános iskolák Petőfi és Goethe alapítvány Közvetlen partnerek

Helyi vállalkozók, cégek. Szponzorok

OKÉV

Osztráknémet koordináto rok

125

Kommunikáció a partnerekkel A folyamat célja: Az intézmény határozza meg közvetlen és közvetett partnerekkel kapcsolatos kommunikáció tartalmát, formáját és az informálás rendjét. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az intézmény pedagógiai, nevelési programjában meghatározta a legfontosabb partnerekhez kötődő kapcsolattartási formákat és tartalmakat, és a továbbfejlesztés lehetőségeit, illetve az SZMSZ-ben rögzítette a belső informálás formáit, módjait, melyet a dolgozók ismernek. A kommunikációt segíti a Comenius 2000 I. modell bevezetésekor készített és felülvizsgált Fejlesztendő feladat: 

Az informálás rendjének kidolgozása

Kapcsolódó szabályozók:   

SZMSZ Pedagógiai program Mintavételi és igényfelmérési szabályzat

Erőforrások irányítása A folyamat célja, hogy a vezetés a nevelési program és minőségirányítási program céljainak figyelembe vételével biztosítsa a szükséges erőforrásokat. Fejlessze továbbképzéseken az iskola alkalmazottainak kompetenciáját, és szerezze be a célok megvalósítását, elősegítő eszközöket. Továbbképzési rendszer működtetése A folyamat célja: Az iskolában dolgozó munkatársak (pedagógusok és nem pedagógusok) és az iskola működésében meghatározó szerepet betöltő (DÖK) személyek belső és külső képzése tervezetten, meghatározott rend szerint működjön. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az intézményi továbbképzések tervezése más módon történik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak és a nem pedagógusok körében. A pedagógus továbbképzések esetén is külön kezeljük a hétévenkénti kötelező továbbképzést és az egyéb továbbképzéseket. A pedagógus (kötelező) továbbképzése és szakvizsgára vonatkozóan 5 éves továbbképzési tervet készítünk, melyben rögzítjük a továbbképzések célját, a finanszírozás és ütemezés alapelveit. Mind a szakvizsgára vonatkozó mind pedig a pedagógus továbbképzésre vonatkozó alapprogramhoz csatoljuk a finanszírozás és helyettesítésre vonatkozó szabályokat is. Az 5 éves továbbképzési terv alapján kerül sor az éves beiskolázási terv elkészítésére, nevelőtestületi elfogadásra. Továbbképzési tervünk szabályozza az ehhez kapcsolódó eljárásrendet. A belső továbbképzések az éves munkatervben szabályozottak. Nem szabályozottak az előre nem látható törvényi, vagy más szempontból szükséges továbbképzések. A nem pedagógus közalkalmazottak továbbképzése a jogszabályi változások, előírások, valamint a fellépő szükségletek figyelembe vételével történik.

126

Kapcsolódó szabályozók, dokumentumok: Pedagógiai program Minőségirányítási program  Éves munkaterv  Mintavételi és igényfelmérési szabályzat  Továbbképzési szabályzat  Beiskolázási terv A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  A továbbképzés rendjének kialakítása, illetve a szabályzók kiterjesztése az iskola teljes munkatársi körére  

Az intézmény eszközbeszerzésének működtetése A folyamat célja: Az intézmény vezetése, a fenntartó önkormányzat költségvetési előirányzati lehetőségeit, a törvényi szabályzókat, valamint az intézmény lehetőségeit, saját erőforrásait figyelembe véve küldetésével összhangban határozza meg az erőforrások biztosításának prioritását. Tegye nyilvánvalóvá, hogy a közös vagyon, infrastruktúra, eszközök megóvása, gazdaságos felhasználása minden alkalmazott, és intézmény szolgáltatatását igénybe vevő más partner felelőssége. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és a házirend tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek tisztázzák a közös vagyon megóvásának felelősségét és a károkozás következményeit. Az intézményvezetés (a szükséges esetekben a Fenntartóval együttműködve) rendszeresen számba veszi meglévő eszközeit, és ennek megfelelően tervezi a beszerzéseket. Kapcsolódó szabályozók, dokumentumok: 

SZMSZ



Házirend



Pedagógiai program



Minőségirányítási program



Mintavételi és vizsgálati szabályzat



Éves munkaterv



Éves költségvetési terv



Eszközfejlesztési terv

A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok: 

Az eszközfejlesztés folyamatának leírása PDCA logika alapján.

Nevelési tevékenység folyamatai Csoportok, osztályok nevelési folyamatának tervezése, értékelése

127

A folyamat célja: A csoportok nevelési folyamatának tervezése, végrehajtása, és értékelése a nevelési program céljainak, az éves munkatervnek az elfogadott minőségcéloknak megfelelően történjen. Vegye figyelembe a partneri igényeket és elvárásokat. Az intézmény megállapítja azokat a közös követelményeket, amelyeket elvár a tanmenetek, foglakozási tervek tartalmi szabályozására, az adott tanulócsoportokra való kidolgozásra, folyamatos frissítésére vonatkozóan. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az intézmény vezetése megállapítja azokat a közös követelményeket, amelyeket elvár a tanmenetek tartalmi szabályozására, az adott tanulócsoportokra való kidolgozásra, folyamatos frissítésére vonatkozóan. Az osztályfőnöki tanmeneteket az osztályfőnökök, a szaktárgyi tanmeneteket a szaktanárok, a kollégiumi foglalkozási terveket a kollégiumi nevelők készítik el minden tanév elején a pedagógiai program alapján. Ezen dokumentumokat a munkaközösség vezetők, kollégiumvezető, valamint az ellenőrzéssel megbízott személy ellenőrzi, vizsgálja annak megfelelőségét, és aláírásával hagyja jóvá. A folyamat fejlesztése érdekében fejlesztendő feladat:  Közös követelmények meghatározása a tanmenetek, foglakozási tervek készítéséhez. Kapcsolódó dokumentumok:  Pedagógiai Program  Kerettantervek A tanulók értékelése A folyamat célja: A nevelőtestület meghatározza az értékelés egységes követelményrendszerét, a reális és szakmailag megalapozott értékelés, tanulói önértékelés továbbfejlesztése érdekében. A szülők, tanulók folyamatos tájékoztatása az előmenetelről. Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az iskola jelenlegi gyakorlata az intézmény Pedagógiai Programja egyértelműen meghatározza a tanulói értékelést. Meghatározza az adható érdemjegyeket, az írásbeli számonkérés és értékelés módját, az egyes érdemjegyek értékét a tanulók tanulmányi eredményének meghatározásához. A Pedagógiai Programban leírtak szerint történik a tanulók magatartás és szorgalmi jegyének elbírálása is. Kapcsolódó szabályzók, dokumentumok:  

Pedagógiai program SZMSZ

Fejlesztési feladat: 



A tanulók fejlődésének nyomon követésével, értékelésével kapcsolatos eljárás felülvizsgálata, egységes követelmények meghatározása az értékeléshez, és osztályozáshoz. A tájékoztatás rendjének kidolgozása.

A pedagógusok együttműködése A folyamat célja: A nevelőtestület meghatározza az egyes osztályokban tanítók és a szakmai, szaktárgyi együttműködés fórumait, a találkozások gyakoriságát, a dokumentálás formáját, és az együttműködés eredményeinek értékelését.

128

Az iskola jelenlegi gyakorlata: Az iskolában jelenleg is működnek munkaközösségek. A tevékenységük SZMSZ-ben szabályozott. Az együttműködés az egy osztályban tanítók körében alkalomszerű, nincs kialakított rendje. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladat: 

Együttműködés rendjének kidolgozása, szabályozása

Kapcsolódó dokumentumok: 

SZMSZ



Pedagógiai program



Munkaközösségi munkatervek



Éves munkaterv

Mérés, értékelés Folyamatok értékelése, javítása A folyamat célja: Az intézmény bizonyos időközönként vizsgálja felül minőségügyi szabályozásait. Gondolja át a vezetés, hogy a minőségirányítási programban leírt, működtetett folyamatok mennyire felelnek meg a szabályozásnak. Az alkalmazott folyamatok mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyire segítik a PP és MIP céljainak megvalósulását. A belső értékelések támogassák a fejlesztést, a hiba felismerését és javítását, a prevenciót. Az intézmény jelenlegi gyakorlata: Az intézmény az elkészült minőségügyi szabályozásaiba (partnerazonosítási szabályzat, mintavételi és vizsgálati szabályzat, irányított önértékelés szabályozása) beépült a szabályozás felülvizsgálata, módosításának feltételei. Ennek megfelelően a támogató szervezet irányításával időközönként megtörténik a folyamatok szabályozásának továbbfejlesztése a működtetett gyakorlat szerint. A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  A minőségirányítási programban meghatározott és szabályozott folyamatok belső értékelési folyamatának leírása. Az intézmény eredményességégét meghatározó indikátorok azonosítása, felhasználása A folyamat célja: Az intézmény a minőségirányítási programban leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzésére és a partneri igények és elégedettség mérésének eredményeire alapozva alakítsa ki indikátorrendszerét, amelynek keretében adatgyűjtést, adatfeldolgozást és adatelemzést végez. Az indikátorrendszer illeszkedjen a jogszabályokhoz, a fenntartói elvárásokhoz, országos értékelési trendekhez. Terjedjen ki a szakmai és törvényességi működésre, a partneri elégedettségre, elégedetlenségre és a partneri igényeknek megfelelő működés teljesítésére, az erőforrások fejlesztésére, a szervezeti kultúra fejlesztésére, és a minőségirányítási programban meghatározott folyamtok fejlesztésre. Az intézmény a gyűjtött adatokat használja az intézmény értékelése (irányított önértékelés, vezetői értékelés, folyamatok értékelése) és fejlesztések meghatározása során. Az intézmény jelenlegi gyakorlata: Az indikátorok egy része már meghatározásra került. az irányított önértékelés során

129

A folyamat működése érdekében fejlesztendő feladatok:  Indikátorok, mutatók azonosítása szakszerű felhasználása az intézményértékelés során. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSAI RENDSZER ÉRTELMEZÉSÉHEZ 3.1.Dokumentációk rendszere A jogi szabályozás elemei az intézmény belső működésétől függetlenül, külső tényezőként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi előírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemeinek hatálya alatt jönnek létre és a legfőbb belső szabályozókként működnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedő szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fő szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belső szabályozásnak, ám az intézmény működésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elemként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk. A munkautasítások hatálya időben lehet korlátozott úgy a hatálybalépés, mint a hatályvesztés tekintetében. A bizonylatok – mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintű elemei – kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az előzőekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható. A minőségirányítási rendszer szabályozó elemeinek hierarchikus struktúráját a következő ábra szemlélteti:

130

JOGI SZABÁLYOZÁS SZINTJE: Például: Közoktatási törvény, Munkatörvénykönyve, OM rendeletek, Önkormányzati rendeletek stb.

ALAPDOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: Alapítói okirat, Pedagógiai Program, Minőség-irányítási kézikönyv, MIP stb.

FŐ SZABÁLYOZÓ DOKUMENTUMOK SZINTJE: Például: SzMSz, Házirend, eljárási utasítások, szabályzatok stb.

RÉSZTERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK SZINTJE: Például: eljárási utasítások, szabályzatok stb.

MUNKAUTASÍTÁSOK SZINTJE: Például: Igazgatói utasítások, Tűzvédelmi utasítás stb.

BIZONYLATOK SZINTJE : Például: Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, mérési eredmények stb.

Alapfogalmak 

Küldetésnyilatkozat ( jövőkép, hitvallás)

Az intézmény pedagógiai céljainak megfelelő, abból következő, ugyanakkor a partnerek igényeire alapozott, tömör megfogalmazású dokumentum, amely minden érdekelt fél ( szakember, laikus) számára világossá teszi a közösen vállalt, megvalósítandó legfontosabb feladatokat. ( miért vagyunk, mit vállalunk, illetve milyenné szeretnénk válni )  Minőségpolitika Egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által kinyilvánított általános szándékai és irányvonala rendszerint rövid vagy középtávra fogalmazva. (Hogyan valósítja meg, mit tesz a küldetés, jövőkép megvalósulása érdekében.)  Minőségirányítás Koordinált tevékenységek egy szervezet vezetésére és ellenőrzésére a minőség szempontjából

131



Minőségpolitika

A minőségirányítás része, amelynek középpontjában a bizalomkeltés áll a minőségi követelmények teljesülése iránt. 

Minőségfejlesztés

Az intézményen belüli műveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. 

Minőségirányítási rendszer

Rendszer a minőségpolitika és a minőségcélok megfogalmazásához és eléréséhez. 

Minőségcél

A minőséggel kapcsolatos valami, amire törekednek, vagy amit el kívánnak érni. (Alapuljon a szervezet minőségpolitikáján! ) Ki lehet tűzni stratégiai, vezetési, operatív szinten. Legyen konkrét, számszerűsített, elérhető! 

Folyamat

A tevékenységek olyan rendszere, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy a bemeneteket kimenetekké alakítson, miközben értéket növel. ( hozzáadott érték) 

Folyamatszabályozás

A folyamat változékonyságainak csökkentése a követelmények megbízható teljesítésének céljából. Ennek eléréséhez a változékonyságok okainak feltárása és megszüntetésére van szükség. A folyamatszabályozás a sikeres gyakorlat, a bevált módszerek standardizálásával, a folyamat lépéseinek, szereplőinek és felelőseinek megállapításával elősegíti a működés javulását és a munkatársak bevonását.  Eljárás Egy tevékenység vagy folyamat elvégzésének előírt módja. Olyan szabályozó dokumentum, amely egy folyamatot szabályoz, és egymás mellé rendeli a folyamaton belüli részfolyamatokat, elletve tevékenységeket valamint az értük való felelőst.  Dokumentum Minőségre kiható tartalommal rendelkező, a szabályokat, előírásokat, követelményeket tartalmazó, tetszőleges adathordozón rögzített információ ( szöveg, rajz, ábra stb.), ami valamilyen cselekvést a jövőre vonatkozóan meghatároz. ( pl. kitöltetlen kérdőív)  Bizonylat Tetszőlegesen rögzített információ, amely valamilyen mennyiséget, vagy minőséget vagy valamely tevékenység megtörténtét rögzíti és bizonyítja. ( pl. kitöltött kérdőív)  Sikerkritérium Valamely tevékenység, vagy feladat elvégzéséhez kötött mérőszám vagy feltétel, melynek elérésével sikeresnek tekintjük a kapott eredményt.

132

Jelölések Minőségirányítási program Pedagógiai program Egy folyamat mindenre kiterjedő működési elve: tervezés, megvalósítás, értékelés, fejlesztés Minőségpolitika MIPO Minőségirányítási rendszer MIR Minőségügyi szabályzat, ahol a szám a MIP fejezetét jelöli MIPSZ 2. Minőségügyi eljárás, ahol az első szám a MIP fejezetének számát, a MIPE 2.1.2. másik kettő az alfejezetszámot jelöli. MIPDOK 2.1.2./1. Minőségügyi dokumentum, ahol az első szám a MIP fejezetének számát, a másik kettő az alfejezetszámot, a per utáni szám, pedig az eljáráshoz kapcsolódó dokumentum sorszámát jelöli. MIP PP PDCA

Szabályzatok felépítése Az intézmény minőségirányítási programjához csatlakoznak a dokumentációs rendszer egyéb elemei ( 3.1.), így a minőségügyi szabályzatok, eljárások. Ezek értelmezéséhez nyújt a táblázat segítséget.

1. Cél 2. Érvényességi terület 3. Felelősségi körök 4. Fogalom meghatározások 5. Eljárás 6. Kapcsolódó dokumentumok, feljegyzések

Arra utal, hogy adott folyamat hogyan és mivel járul hozzá a minőség biztosításához, mely problémákat kell a segítségével megoldani. Mely szakterületre érvényes a szabályozás. A feladatok végrehajtásáért felelősök munkakörök alapján és feladataik megjelölése. A szabályzattal kapcsolatos fogalmak értelmezéséhez ad segítséget. Szabályozott folyamat leírása, annak meghatározása, hogy kinek, mikor, és mit kell tennie.(Itt sem neveket írunk, hanem a felelős munkaköröket) Felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyek szükségesek a szabályzat működtetéséhez.

133

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK, ÉS MŰKÖDTETÉSÉNEK PROGRAMJA Feladat Felelős Határidő Dokumentumkezelési szabályzat Minőségügyi vezető 2004. szeptembertől felülvizsgálata és folyamatos 2005. februárig működtetése. Vezetés elkötelezettsége folyamatának Igazgató 2004. szeptembertől szabályozása, bevezetése: 2005. februárig A stratégiai tervezés folyamatának szabályozása PDCA szerint.  A vezetői ellenőrzés szabályozása PDCA szerint.  Vezetői értékelés szabályozása PDCA alapján. Indikátorok, mutatók azonosítása szakszerű felhasználása az intézményértékelés során. Irányított önértékelés folyamatának működtetése Az informálás rendjének kidolgozása 

Minőségügyi vezető

Irányított önértékelés elvégzése előtt.

Minőségügyi vezető

Elkészült szabályzat szerint 2005. februártól-2005. júniusig Elkészült szabályzat szerint 2005. szeptembertől2006. Februárig

Igazgató

Partnerkapcsolatok folyamatának működtetése Nevelés-oktatás folyamatának átdolgozása, bevezetése

Minőségügyi vezető

Erőforrások irányítása folyamat kidolgozása, működtetése:  A továbbképzés rendjének kialakítása, illetve a szabályzók kiterjesztése az óvoda teljes munkatársi körére, és a szülőkre, a szülők szervezetére.  Az eszközfejlesztés folyamatának leírása PDCA logika alapján. Elkészült szabályozások folyamatos működtetése A minőségirányítási programban meghatározott és szabályozott folyamatok belső értékelési folyamatának leírása.

Igazgató

2006. februártól 2006. júniusig

Minőségügyi vezető

2004. szeptembertől 2008. júniusig 2008. júniusig

Igazgató

Minőségügyi vezető

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, FELÜLVIZSGÁLATA Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik az intézményi minőségirányítási program kötelező felülvizsgálatát 2008-re tűzi ki az iskola alkalmazotti közössége. A felülvizsgálat során az intézmény figyelembe veszi a minőségcélok megvalósítását szolgáló folyamatok működésének eredményeit.